MESEPALOTANapközi otthonos óvoda

1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

Nevelés

Komplex Esztétikai,

Művészeti Hatásokkal

(óvodai PEDAGÓGIAI program)

Szerkesztette:AISSOU Erzsébet

óvodavezetőaz óvoda nevelő - testületének közreműködésével

2010

BEVEZETŐ

Az 1993. évi LXXIX. többször módosított Közoktatási törvény 45.§-a kimondja, hogy az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja ( a továbbiakban Alapprogram) alapján nevelési programot készíthet, amely jogával élve a Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda 1o85. Budapest, Somogyi Béla utca 9.-15. sz. nevelőtestülete az intézménybe járó gyermekek szüleinek megkérdezése után elkészítette önálló helyi nevelési és pedagógiai programját az alábbi címen:

NEVELÉS KOMPLEX ESZTÉTIKAI MŰVÉSZETI HATÁSOKKAL

A 2003. évi, módosított LXV. törvény 47. §-a szerint az óvoda nevelési programja tartalmazza: Az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek

komplex személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és migráns gyermekek differenciált egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,

a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek, a pedagógus kapcsolattartási, segítségnyújtási és

együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, az etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő cigány kisebbség magyar nyelven

közvetített kultúrájának ápolásával járó feladatokat, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzékét. A közoktatásról szóló törvény 50. § szerint óvodánk nevelési programja tartalmazza a

sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének integrált lehetőségét, a problémákból származó hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, az óvoda feltétele szerint felvállalható problémák integrációs lehetőségeit.

A módosított közoktatási törvény 40. §-ának 10 – 11. pontja értelmében óvodánk minőségirányítási programban határozza meg intézményünk minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét.

A 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló feladatainkat az Integrációs Pedagógiai Programon keresztül.

A Kompetencia alapú óvodai programcsomag ajánlásának alapelveit, az ebből fakadó pedagógiai koncepció szerinti feladatainkat.

Helyi nevelési programunk tartalmazza a gyermekek képességének, fejlődésének vizsgálati rendszerét a pedagógiai munka hatékonyságának feltárása szempontjából, a program cél-és feladatrendszeréhez viszonyítva, melyek csak az esztétikai-művészeti nevelés kapcsán egyedi arculattal, az erre a területre jellemző sajátosságokkal valósulhatnak meg.

A helyi pedagógiai programot meghatározó jogszabályok, rendeletek határozatok: 1993. évi LXXIX. torvény. a közoktatásról (Kt.) és módosításai

4

1.sz. melléklet; 3. számú melléklet II.3.

2003. évi LXI. tv. a közoktatás módosításáról

24/2007. (IV.2.) OKM rendelet a közoktatás minőségfejlesztéséről, a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosítása

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. (Áht.)

A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.)

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.)

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

14/1994. (VI. 24. MKM rendelet és módosításai

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)

51/2004. (III. 23.) Kormányrendelet II. fejezetének 1. pontja.

1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról

a 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelettel módosított, és az eredeti 137/1996. (VIII. 28.) sz. rendeletbe beépült az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendelet (továbbiakban Alapprogram)

1/1998. (VII. 24. OM rendelet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításához a kötelező (minimális) eszköz és felszereltség jegyzékről

277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről

2007. évi CLXIX. Törvény 5. melléklet 16. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások

2009. évi CXXX. Törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának – fenntartásában működő közoktatási intézményeire vonatkozó – Minőségirányítási Programja a 614/2008.(X1.26.) számú képviselőtestületi határozat alapján

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata 209/2008. (IV.09.) számú képviselő-testületi határozatával elfogadott Esélyegyenlőségi Program

Az óvoda Alapító okirata

Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda Minőségirányítási Programja

5

Helyzetkép az óvodárólA közoktatásról szóló törvény 1996-os módosítása - kimondta, hogy az óvodák a kormány által 137/1996 (VIII.28.) rendeletével elfogadott "az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja" c. alapelveket tartalmazó dokumentum alapján saját nevelési programot készíthetnek.

A 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet a korábbi Óvodai nevelés országos alapprogram ( a továbbiakban: Alapprogram) a 137/1996 (VIII. 28.) számú Kormányrendelet irányelvével egybeszerkesztve módosult, és 2010 szeptember 1-től az ennek megfeleltetett helyi nevelési programokkal kell kezdeni a nevelési évet.A ’80- as években megkezdett, és még napjainkban is tartó, pedagógiai kísérletekre alapozott önállóan megírt, helyi nevelési programunk kiállta az idő próbáját, és kisebb törvényi változásokhoz igazított módosításokon kívül nem igényelt korrekciót. Betölti szerepét napjainkban is.

Jelen átdolgozásra azért van szükség, mert az Alapprogram új fogalmakat honosít meg szakmánkban. Ezeket a szakkifejezéseket az egész program dokumentációjára kiterjesztve beemeljük, ezáltal várva, hogy eddigi munkánk alapelvei, értékei, nevelőtestületünk szemléletmódja, gyermekképe és tevékenységrendszere minden programunkat olvasó, és értelmező ember számára közérthetővé válik.Közvetlen környezetünkben, az óvodai életet befolyásoló társadalmi, szociális váltózások nem történtek, de a Józsefvárosi Minőségirányítási Program és Józsefvárosi Esélyegyenlőségi Program koncepciója újabb elvárásokat támaszt az intézményi nevelések felé.Kiemelten kell foglalkoznunk a:

Hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített családok,

Halmozottan hátrányos helyzetű jegyző előtt nyilatkozatott tett családok gyermekeivel, valamint a

Sajátos nevelési igényű, és Cigány kisebbség gyermekeinek magyar nyelven történő nevelésének

integrált feladataival.Ennek érdekében óvodánk elkészítette Integrációs Pedagógiai Programját, és beépítette a már működő pedagógiai folyamatába.Feladataink megvalósításának érdekében nevelőtestületünk úgy határozott, hogy az Európa Unió által is támogatott, inkluzív szemléletmódú Kompetenciai Alapú Óvodai Programcsomag ajánlásával gazdagítjuk helyi nevelési programunkat. Elfogadjuk ezt a nézetet, - hiszen megegyezik a komplex esztétikai nevelés eddig érvényesülő, gyermekközpontú, gyermeki szükségleteket alapul vevő szemléletmódunkkal.. Ennek lényege az, hogy a magyar kultúra gyökereire támaszkodó projekt elemekbe ágyazott szabad játék keretében feldolgozott ismeretnyújtás az a formája a nevelésnek, amely lehetővé teszi az integrációban megvalósítható prevenció, felzárkóztatás, tehetséggondozás egyéni, differenciált, komplex személyiségfejlesztését, a tevékenységeken keresztül megvalósuló óvodai nevelést, mely az egyéni fejlettség szerinti

6

beiskolázáskor az óvoda-iskola átmenetét is megkönnyíti a következő pedagógiai szakaszban neveltjeink számára.A társadalmi-gazdasági változások az óvodával kapcsolatba került családok életére is hatottak, és az itt élő emberek megélhetési körülményeit is negatíve befolyásolták.A lakosság összetétele igen heterogén, és a hozzánk beíratott gyermekek szülei között is megtalálható a magasan iskolázott és az aluliskolázott, nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező is.Kiszámíthatatlan ütemben a migráns családok gyermekei is megjelennek, mivel körzetünkben található a Református Egyház Missziója által segített - bicskei menekülttáborból önálló életet kezdő - családok elhelyezésére alkalmas Üllői úti épület.Az eddigi homogén szemléletmódú szervezeti keretek helyett, a szegregációmentes nevelés érdekében élünk az életkorilag heterogén, vegyes csoportok szervezésének lehetőségével, amennyiben a beiratkozó gyermekek, és az integrációs feladatokból következő szempontok ezt megkívánják.Az óvoda az 1993. évi LXXIX Közoktatási törvény, a 11/ 1994. (VI.08.) MKM rendeletben és 1997. évi XXXI. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezéseiben szabályozott gyermekvédelmi feladatait is ellátja.

Ennek megfelelően nyitva tartása a családok elfoglaltságához igazítottan:

6 órától – 17.30 óráig tart, amely időszak alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel a helyi programban szabályozott napirendi tevékenységek és időkeretek szerint.

Az óvodapedagógusok egyenlőtlen munkaidőben, heti, havi és évi váltásban is dolgozhatnak, ahogy személyi ellátottságunk és programunk garanciái megkívánják.

Minden csoporthoz tartozik egy oktató - nevelőmunkát segítő dajka, aki modellként kapcsolódik a csoport életéhez, munkájával segíti megvalósítani a helyi program célkitűzésit.

A helyi program megírására bátorított bennünket Bálványos Huba, az ELTE- Tanítóképző Főiskola Vizuális Tanszékének nyugalmazott művész tanára, aki szakmai támogatást és írásbeli segítséget nyújtott elméleti tudásunk megszerzéséhez. E nélkül nem éreztük volna megalapozottnak vállalkozásunkat.

Alapító Okiratunk a 277/2009. (VI.17.) számú Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének határozatával szabályozza tevékenységünket.

7

Az óvoda adatai

óvoda hivatalos elnevezése:

Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda

Az óvoda pontos címe, telefonszáma:

1085. Budapest, Somogyi Béla utca 9.-15.,

317-3167, 235-0165

A óvoda fenntartója, címe:

Budapest Főváros VIII kerület

Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete

1082 Budapest, Baross u. 65-67.

Az óvodai csoportok száma:

5 csoport

Az óvoda férőhelye:

120 fő

Engedélyezett dolgozói létszám:

20,5 fő

GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGUNK Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Költségvetése a teljes intézményi működési és beszerzési költségvetési előirányzatot tartalmazza. Az intézmény vezetője a teljes költségvetési előirányzat felett rendelkezik. Az óvoda pénzügyi-gazdasági tevékenységét külön megállapodás alapján, az önállóan működő és gazdálkodó TÁ-TI-KA Napközi Otthonos Óvoda látja el együttműködési szabályzatban rögzített módon, a Józsefvárosi Óvodák Gazdasági Egységén (JOGE-n) keresztül.

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletének megfelelően elvégeztük óvodánk kötelező (minimális) eszközeinek, felszereltségének vizsgálatát csoportonként, és elkészítettük intézményünk rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési tervét.

8JÓZSEFVÁROSI

ÓVODÁK GAZDASÁGI

EGYSÉGE

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A szervezeti felépítés: lineáris és funkcionális vegyes. Az intézmény vezetésében helyettes kolléga van segítségemre, akit a nevelőtestület egyetértésével bíztam meg feladatával.Szervezeti struktúránkra vonatkozó jellemzőinket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Humánerőforrás menedzsment

A 21 főből 12 óvodapedagógusi, 8.5 technikai dolgozói munkakörünk van.

12 fő óvodapedagógus, melyből egyik állás felzárkóztató óvodapedagógus állásként van betöltve.5+2 fő dajka, melyek közül öten a nevelő-oktató munka közvetlen segítői, ketten pedig a konyhai feladatok ellátásával vannak megbízva1 fő óvodatitkár-ügyintéző1 fő fél állásban dolgozó általános munkás

Minden álláshely betöltött.

KÖZALKALMAZOTTAK

9

ÖNKORMÁNYZAT (FENNTARTÓ)

ÓVODAVEZETŐ

ÓVODAVEZETŐ- HELYETTES

MINŐSÉG-BIZTOSÍTÁSI

TEAM

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

ÓVODAPEDAGÓGUSOK, FELZÁRKÓZTATÓ ÓVÓNŐ

ÓVODATITKÁR

ÁLTALÁNOS MUNKÁS

PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐK

KONYHAI KISEGÍTŐK

PROGRAMVEZETŐ

Munkakör Végzettség Fő Szakvizsgázott(fő)

120 órás tk.(fő)

Óvodapedagógus Felsőfokú óvodapedagógus

11 3 5

Tanító és óvodapedagógus

1 1 1

Óvodapedagógus összesen

12 4 6

Nevelőmunkát segítőkDajka Szakképzett

dajka5 5

Ügyviteli alkalmazott

Óvodatitkár Szakközép iskolai érettségi

1 1

Konyhai kisegítő Szakképzett dajka

1 1

Konyhai kisegítő Élelmezésügyi minimumvizsga

1 1

Általános munkás

8 általános 0.5

ÓVODAPEDAGÓGUS FELELŐSSÉGI KÖRÖK

Beosztás Fő Megbízatás FőÓvodavezető 1 Magasabb vezető 1Óvodavezető-

helyettes1 Vezető 1

Óvodapedagógus 1 Programvezető 1Óvodapedagógus 1 Minőségi team vezető 1Óvodapedagógus 2 Minőségi team tag 2Óvodapedagógus 1 Gyermekvédelmi felelős 1Óvodapedagógus 3 Munkaközösség vezető 3

Szakmai, pedagógiai kapcsolataink széleskörűek a kerület óvodáival, iskoláival, nevelési tanácsadóval és egyéb egészségügyi és szociális intézménnyel. A kulturális és közművelődési intézményeket rendszeresen látogatjuk a komplex művészeti hatásokról gondoskodva.Partnereink véleményét a Minőségbiztosítási Programunkban szabályozott időpontokban mérjük és az eredmények tükrében jobbítjuk az együttműködésünket.

Óvodai nevelést segítő kommunikációs kapcsolatok

10

JÓZSEFVÁROSI ÖNKORMÁNYZATKÉPVISELŐ-TESTÜLETE

CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

SODEXO Magyarország Kft

A PROGRAM MODELLJE

KOMPLEX ESZTÉTIKAI, MŰVÉSZETI NEVELÉSESZTÉTIKUM A PEDAGÓGIAI GYAKORLATBAN

A PROGRAM GYERMEK ÉS ÓVODAKÉPEA PROGRAM FILOZÓFIÁJA, ALAPKONCEPCIÓI

KOMPLEX SZEMÉLYISÉFEJLESZTÉS

alkotói folyamatok ESZTÉTIKAI TÁRGY esztétikai viszonyok ESZTÉTIKAI ALANY

11

MESEPALOTA NAPKÖZI OTTHONOS

ÓVODA

GAZDASÁGI ÜI.

Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó

Gyermek-védelmi Iroda

Józsefvárosi Családsegítő SzolgálatKERÜLETI

BÖLCSŐDÉK

Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános Iskola

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

MŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLY

PÉNZÜGYI ÜGYOSZTÁLY

KERÜLETI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

Művelődési, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság

(ami esztétikai minőséggel bír) befogadói folyamatok (önalkotás, önszemlélet)

INTEGRÁCIÓ A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMMAL

I. SZABAD JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS, MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

AZ ÓVODAI DOLGOZÓK MODELL SZEREPE

II. A FEJLESZTÉS TARTALMI ELEMEI

Egészséges életmód, Individuum és Anyanyelvi -értelmi Művészeti Külső világ Mozgás- szocializáció fejlesztés hatások tevékeny megismerésefejlesztés Kommunikáció

(szomatikus, nem- külön- verbális nonver- ének mese raj- kör- kör- kör-pszicho- zeti leges bális zene vers zolás nyezet nyezet nyeze-higiénés, etnikai gondo- énekes min- eszté- és tünkszociálhigiénés kisebb zásra jogo- játék tázás tika termé- téri,nevelés) ség sultak kézi munka szet- formai, óvodai integrációja véde- mennyi- nevelése (SNI, HHH) lem ségi

interkulturális nevelés össze- multikulturális nevelés függései

hagyományőrzés

INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA

III. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

IV. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

CSALÁDOK INTÉZMÉNYEKbölcsőde, óvodák, iskolákszakszolgálati, fenntartóikulturális és művelődési

szervezetek, egyéb támogatók..

KOMPLEX ESZTÉTIKAI, MŰVÉSZETI NEVELÉS

„Amikor azt állítjuk, hogy a második természetbe mi vittük be az emberi arculatot, az érintetlen természetbe pedig belevetítjük, akkor nem kevesebbet állítunk, minthogy az emberi szubjektivitás számára potenciálisan minden esztétikus, ami őt körülveszi.”(Bálványos Huba)

Az esztétikum tehát mindig valamilyen érzékletes formában megnyilvánuló emberi-társadalmi lényeg. Az egyes emberek, társadalmi csoportok, rétegek, osztályok nemzetek, kultúrák és korok számára eltérő, sőt ellentétes esztétikai minőségek léteznek.

A komplex esztétikai és művészeti nevelést tudatosan érvényesítjük a mindennapi tevékenységekben, a személyiségformálásában és az önálló gondolkodás kialakításában. Építünk az esztétikai élmény sokoldalú hatására. A befogadás, elemzés, értékelés, valamint az alkotás a

12

művészeti nevelés olyan résztényezői, amelyek nemcsak a gondolkodás, hanem a személyiség egészének fejlődésében is jelentős szerepet játszanak. Az esztétikai és művészeti nevelés gazdagítja a teljes személyiséget, így a program alapvetése által is komplex személyiségfejlesztő hatású.

Esztétikum a pedagógiai gyakorlatbanAz esztétikai nevelés a személyiség formálásának sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük nevelési céljaink megvalósítása érdekében.Az esztétikai elsajátítás folyamatában a jelenség és a lényeg dialektikája más módon érvényesül, mint a tudományos elméletek megismerésében (a belső lényeget mindig egyediben, a konkrétban ragadjuk meg). Tehát az esztétikum az objektív valóságban meglévő emberi, társadalmi összefüggések, jelentéstartalmak érzékletes formában való megjelenése, vagy megjelenítése. Melyek az esztétikum megvalósulásának feltételei?

1. külső feltétel: objektív valóság összes összefüggéséből egyedit érzékileg fejezzen ki.2. belső feltétel: az ember fedezze fel, fogadja be, élje át.

Az esztétika alapvető tétele az esztétikum, mely alakítani képes az ember személyiségét. A gyermekek az esztétikai nevelés eredményeképpen válnak alkalmassá önálló esztétikai elsajátító tevékenységre.

Az esztétikai nevelés résztényezői és ezek összefüggéseiAz esztétikai fogékonyság: az érzékeny esztétikai reagálás képessége, amely érdeklődésben nyilvánul meg. Az esztétikai tevékenységek képesek kibontakoztatni az ismétlés, újrajátszás igényét, a folytatás utáni vágyat. Szükség van a befogadó és cselekvőtevékenységek gazdag lehetőségeinek megszervezésére, fokozatos tervszerű bővítésére is.Az esztétikai elemző- és értékelő-képesség formálása: az önálló elemzés, értékelés képességének

fejlődésével egyre jobban finomodnak az érzékszervek, kialakulnak a jártasságok, készségek is (egyéni állásfoglalás és véleményalkotás, érvelés). A közösség helyes közvéleményt képes közvetíteni.

Esztétikai alakító képesség: a rend és tisztaság iránti igény hasznosság és szépség együtt legyen szem előtt helyes esztétikai ízlés kialakítása az esztétikus óvása, a nem esztétikus esztétikussá tétele

Az esztétikai élmény, sajátos lelkiállapotAz esztétikai élmény az érzékelés, észlelés, fantázia működését is feltételezi. Az átélt esztétikai tevékenység így lesz személyiségformáló. Az identifikáció és distanciatartás (azonosulás és távolság) a tapasztalatszerzés legoptimálisabb módszere.

Az esztétikum által közvetített élethelyzetekben azonosulnak velünk a gyermekek. Kellő distanciát is tartunk, kellő motivációval, ahol önállóan tudnak dönteni. Az esztétikai tevékenységek átéltségét befolyásolják az intellektuális ismeretek. Az esztétikai nevelés individualizálása - egyéni különbségek problémája - teszi

szükségessé különböző nevelési módszerek, eljárások alkalmazásával a gyermekek számára a megfelelő műveltség megszerzését.

A környezeti hatások differenciáltak:- elsősorban a családtól,- másodsorban helyi (és össztársadalmi) művészeti, esztétikai adottságoktól függenek.

13

Az óvoda feladata (a többi mellet) az is, hogy keressék az esztétikum elsajátíttatásának lehetséges, eredményekhez vezető útjait. Az esztétikai nevelés legfontosabb mércéje az óvodai életen kívül is önállóan folytatott esztétikai elsajátító-tevékenység.

14

AZ ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI NEVELÉSI PROGRAM FILOZÓFIÁJA, FŐBB KONCEPCIÓI, GYERMEK ÉS ÓVODAKÉPE

„A mai gyermekek szüleinek átneveléséről már elkéstünk; A holnap szüleinél kell munkánkat kezdenünk, akik ma gyermekek.” (Adler)

1. A gyermekről vallott hitvallásunkA komplex esztétikai nevelés gyermekközpontú óvodai nevelés, ahol a gyermek individuum és szociális lény egyszerre. A gyermeknél - önálló, fejlődő személyiségét tiszteletben tartva - figyelembe vesszük

a pszichoszomatikus megnyilvánulásokat, a genetikai adottságokat és érési folyamatokat, a környezet személyi és tárgyi ráhatásainak befolyásoló tényezőit, valamint a gyermek sajátos egyénenként változó testi és lelki szükségleteit. Az óvoda, mint másodlagos nevelési színtér előteremti, felszínre segíti azt a tudatos személyiségkibontakoztatást a gyermek elsődleges tevékenységén, a szabad játékon keresztül, melyben a gyermek, nemcsak mint "befogadó", hanem mint "alkotó" is fejlődhet, miközben biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, és tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, a nemek egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

2. Az óvoda, mint szocializációs színtérAz óvoda szakmailag önálló nevelési intézményként a családi nevelés kiegészítője. Funkciójának megfelelően óvó-védő szociális nevelő – személyiségfejlesztő intézmény. Az óvodáskorú gyermekek szocializációs folyamatának megalapozását, az életre való felkészítését nyitottan és az értékek tiszteletével tesszük. A nyitottságból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a társas-közösségi szellem kialakítására, valamint az együttműködés képességének megalapozására, mellyel közvetetten segítjük a gyermekek iskolai közösségbe történő beilleszkedését.

3. A modell szerepe a nevelés folyamatábanA program megvalósulása szempontjából fontosnak tarjuk a személyi feltételeken belül az óvoda minden dolgozójának modell szerepét a gyermekekkel való kommunikációban, bánásmódban. Hiszen minden gyermekkel kapcsolatba kerülő személy igényességével, rendezettségével, viselkedéskultúrájával, magatartásával példaként szolgál a gyermekeknek. Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy milyen ingerek érjék a gyermeket az óvodában, hiszen nincs még elegendő ítélőképességük ahhoz, hogy szelektáljanak. Nekünk kell tehát észrevennünk a szépet, különösen a "mást" a környezet rendjét, a cselekedet tisztaságát és ezek között keresni a kapcsolatot, a közös "pólust", amely a komplex ismeretszerzést biztosítja.

4. A programot motiváló alapelvVéleményünk szerint a 3-6-7 (8)éves korosztály áll legközelebb a művészetekhez. Spontán szükségletük - koruk miatt -, hogy rajzoljanak, mondókázzanak, fantáziáljanak és tovább "fűzzék" a mese "fonalát". Képesek arra, hogy reprodukálják a képzeletükben megelevenedett történeteiket, szereplőiket, de egyéni érzéseiket is.

Ez az óvodai nevelési program biztosítja, hogy gyermekeink minden művészeti ág esztétikai hatásaival megismerkedjenek, mint "befogadó" és "alkotó" egyaránt.

15

5. Az esztétikai nevelés tartalmi szférájaAz óvodai esztétikai nevelés szerves része a napi tevékenységeknek. Minden csoport kialakította az esztétikumot előtérbe helyező egyéni berendezkedést, ötleteiknek, kézügyességüknek megfelelően és természetesen anyagi adottságaikhoz mérten. Előtérbe kerülnek a világ (természeti környezet) megismerésében az érzékelés, észlelés lehetőségei.

A közös esztétikai szemléletet a színek, formák, arányok, ellentétek, téri kompozíciók felismertetése adja. Ez nem korlátozódik a környezetre. A természet csodáinak megfigyeltetése, a felfedezések öröme az élményszerző kirándulásokon, sétákon valósul meg. Ezzel az érzékelési rendszerrel biztosítjuk az érzelem alapjainak megteremtését, ugyanakkor a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.Az emberi test, cselekvés-magatartás esztétikumával ismerkedhetnek meg a gyerekek az integrált tevékenységek rendszerében. (Mozgáskultúra, beszédkultúra, illem, erkölcs, esztétikum hatásjelenségeivel.) A kapcsolódási pontok keresésével teremtjük meg az egyes tevékenységek közötti komplexitást. (A zene - irodalom - mozgás - vizualitás - tánc és a környezeti nevelés – természetismeret - matematika közötti kapcsolódási pontokkal.)

Az alkotó munka során:

a megfigyelőképesség, az intellektuális képességek, emocionális és motorikus képességek, a kommunikációs kedv ösztönzésére és fenntartására, valamint fejlesztésére törekszünk a beszélő környezet megteremtésével. A valós környezet megismerése által a gyűjtőfogalmak

tartalommal töltésére nagy hangsúlyt fektetünk, ahol szabad és lehet a gyermekeknek kérdéseket feltenni.

A generatív művészetek megismerését is lehetővé tesszük, pl. néphagyomány, jeles napok útján.

A művelődés megalapozásához vezető "úton" megteremtjük a sokoldalú tájékozódást, így kiállítások, könyvtárak, múzeumok, előadások látogatását tűztük ki célul. A szépségélmény megújítására törekszünk a legtágabb esztétikai valóságból.

A nevelési folyamatok tárgyi eszközeit az óvoda gazdasági helyzete alapján gyarapítjuk, illetve a kollégák egyéni ötleteiket önállóan vagy közösen, együtt valósítják meg. A gyermeket érő környezeti hatások sokrétű megnyilvánulásait kell biztosítanunk ahhoz, hogy hozzájáruljunk egyéniségük kibontakoztatásához. Minél többoldalú ismeretet nyújtunk, annál gazdagabb személyiséget fejleszthetünk. Így valósítjuk meg a komplex tevékenységek rendszerét.

KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

„…A kezdet a legfontosabb,általában is,

de különösen a fiatal16

és zsenge lényeknél.Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni,

Ilyenkor vésődik beléjük a forma,Melyeket bennük kialakítani akarunk.”

(Platon)1. A komplex esztétikai óvodai nevelés célja és feladatrendszere1.1 Alapvető célok

A komplex esztétikai nevelés "a gyermekben magában igyekszik kibontakoztatni az esztétikai minőségek minél gazdagabb sokrétűségét, személyiségében célozza meg az emberi teljességet." - Bálványos Huba szavaival élve.

Pedagógiai munkánk lényege, hogy magában az emberben hozza létre a szépséget és mindent, amire minősítő értelemben azt mondjuk, hogy "emberi", a személyiség minél gazdagabb kibontakozását. Olyan alapéletmód gyökereit igyekszünk lerakni a 3-6-7 (8) éves korú gyermekekben, amelyekkel a későbbi tapasztalatok, ismeretek feldolgozásához késztetéseket kap. Differenciáltan foglalkozunk a képességek, készségek fejlesztésével, az érzelmi gazdagság biztosításával és a magatartási szokások kialakításával úgy, hogy megalapozzuk a társadalmi életben való helytállást, az alapműveltség, a továbbhaladás igényét.

Az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is) a pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak.A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

1.2. Általános nevelési alapelvünk: Olyan óvodai élet megszervezése, melyben a gyermeki világkép formálása és az "én-

kép" alakulása az esztétikum élményein keresztül valósul meg. Pedagógiai intézkedéseinkben alapelvként érvényesül a gyermeki

személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete és megbecsülése, a gyermekbe vetett bizalom.

A művészet eszközeit beépítve érvényesítjük a komplex együtthatást, a képességek és készségek kibontakoztatását a nevelés folyamatában.

A személyiség önállósulásának segítése, amely által az ember magát alkothatja tovább, sőt maga is újabb "műalkotásokat" képes létrehozni.

Az emberi alkotóképesség sokoldalú kibontakoztatásának megalapozása amely magában foglalja a spontán, szabadsággal élni tudó, az innovatív-felfedező, az újat teremtő- kreatív, de a gyakorlott algoritmikus szerinti szakszerű képességek fejlesztését is.

Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésével,- ahol a műveltségtartalmak közvetítése a szabad játékba ágyazva valósulnak meg, - gondoskodunk a gyermeki szükségletek egyénekhez igazított, életkorilag megfelelő, előítélettől mentes kielégítéséről.

17

2. Az esztétikum, mint nevelési funkció2.1. Megismerő funkcióVilág-ÉN viszonya

Esztétikai, erkölcsi minőségek kutatása önmagunkban, a pozitív és negatív értékek kiismerése tetteinkben, cselekvéseinkben, viselkedésünkben a szocializáció folyamatában.

Tudományos megismerés - szabályok elsajátítása

Esztétikai minőségek, erkölcsi ideák belsővé válásának segítése, a nevelés külső formáiról a személyiségjegyek belsővé válásával, önnevelési stratégiák formálása nevelői segítséggel.

Művészeti megismerés - szubjektív egyedi jelenségek

A gyermek saját formájára alkotja a hiteles esztétikai minőségeket.

2.2. Minősítő funkció Emberi minta, modell

A tevékeny ember erőfeszítéseinek, eredményeinek felismerése, a célszerű, okos mozdulatok szépségének megláttatása. Az emberi alkotótevékenység eredményei, az alkotás folyamata, a spontán szocializáció esztétikai hatásának biztosítása az öntudat bontakozásához.

A személyes példa

Az esztétikum szocializáció hatása a témák feldolgozásával emberi - társadalmi témák feldolgozásával, a kultúrkör szemléletmódjába való bevonásával a "ráismerés" élményén keresztül.

2.3. Szocializáló funkció (társadalmasító) Ember-ember viszonyai

Az emberi viszonyoknak, a társadalmi létezés körülményeinek és módjának megismerése a minőségi emberi létezésnek feltétele. (Ezért ezeket a pozitív minőségek irányába változtatjuk.)

ÉN-világ viszonyai

Tanulságok leszűrésével esztétikum-panelek érzékletes kialakítása. Az eseti jelenségekben az általánost, a közöset megragadva segítjük a szocializációt.

2.4. Aktivizáló funkcióAz aktivizáló funkció közösségben realizálódik, ezért a művészeteknek újramotiváló hatása van. (Érzelmi, értelmi, közösségi értékek felismerésének segítése.)

2.5. Személyiségépítő funkcióAmilyen mértékben és arányban válik saját feladattá a személyiség számára önmaga formálása, olyan mértékben és arányban válik le a gyermek a nevelés külső formáiról, (szakad el szülőtől, az óvodától).

2.6. Nevelő funkcióAz összes funkció együttes hatása nevelés által irányítható, koordinálható.

3. Esztétikai viszonyokAz esztétika tudománya az esztétikai alany és az esztétikai tárgy között létesülő alkotói és befogadói helyzeteket esztétikai viszonyoknak nevezi. A befogadási folyamatokat az esztétikai tárgy oldalától az esztétikai hatás indítja, s az esztétikai alany oldalán a hatás vételét pszichológiai reakció, az esztétikai élmény igazolja vissza.

18

Főként a szocializáció során megélt élménytartalmak emlékképein, képzetein múlik, hogy a vizuális érzékelésben az egyén számára mi válik majd élménnyé, és milyen élménnyé.

A műélmény a műalkotás által kiváltott sajátos pszichológiai reakció, amelyben az esztétikum játssza a döntő szerepet. Ezért a műélmény értelmezése a nála átfogóbb fogalomra, az esztétikai élményre vezethető vissza. A gyermek és a művészet között közvetítő pedagógus dolga az élményhelyzetet úgy megválasztani, hogy a gyermek és a műalkotás élménykörei ne legyenek messze egymástól.

4. Integráció a Kompetencia alapú óvodai programmal:A gyermekek a szeretetben fejlődnek a legjobban.

A gyökerek persze nem látszanak,De tudod, hogy azok tartják a fát.”

(Görög költő)A kompetencia alapú óvodai programcsomag szellemében történő integrációs nevelés reményeink szerint a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben:

- kedvek, igényeik, elképzeléseik vágyaik szerint játszanak,- kedvük, igényeik szerint mozoghatnak, térben és időben, zenében és festésben,- átélhetik a mesék a versek szárnyaló világát,- átérezhetik a hagyományok üzenetét,- bábozhatnak, dramatizálhatnak,- nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról;- játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől,- a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják;- a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges;- figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is.

A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze.

4.1. A K.A.P. fejlesztés célja:- az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása;- az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése;- a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése;- a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése.

19

4.2. A K.A.P. pedagógiai koncepciója figyelembe veszi:- a magyar nemzeti kultúrát, hagyományokat,- a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit,- az ONOAP irányelveit,- a fejlődéslélektan tudományos megállapításait,- az inkluzív pedagógiai cél – és feladatrendszerét,- a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét,- a gyermek fejlődésének nyomon követését,- az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit.

4.3. A K.A.P. pedagógiai alapelvei:A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést, amelynek lényege:

- nyitott, rugalmas rendszer,- igazodás az életkori és egyéni sajátosságokhoz;- igazodás az egyéni szükségletekhez;- igazodás az egyéni fejlődés üteméhez,- a játék az óvodás gyermek pszichikus szükséglete, semmivel nem pótolható létforma, öröm és sikerélmény, a személyiség elsődleges fejlesztője.- a munkajellegű tevékenységek is játékosak- a munkajellegű tevékenységek normák, értékek, szabályok kialakulását segítik.- a gyermekek fejlődésének alapja a féltő, óvó gondoskodó szeretet, a stabil, biztonságos környezet, személyes, bensőséges kapcsolat minden gyermekkel,- egyéni differenciált bánásmód- a gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes, ám rugalmas szokásrendszer, amely segíti a gyermekek normarendszerének alakulását, az emberi érintkezés szabályainak elsajátítását az együttélés során, az interakciókon keresztül.- a felnőttek társak és természetes támaszt nyújtanak, pozitív, kedvező hatásokat gyakorolnak a gyermekre,- a közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén megtalálja a helyét a közösségben,- váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen,- a társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze a játék.- a sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember,- a pedagógiai környezet sugallja azt, hogy a másság felé fordulás az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség természetes,- a valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által,- a környezettudatos nevelésben a felnőttek példája elengedhetetlen, hogy ismerje, tisztelje, és bátran alakítsa azt károkozás nélkül,- a családokkal való együttműködés, a folyamatos párbeszéd elengedhetetlen és ismerni kell a családok szokásait is.

4.4. A kompetencia alapú óvodai program képességfejlesztési területei:4.4.1. Nevelési területek törzsanyaga

20

- anyanyelvi nevelés- külső világ tevékeny megismerése, ezen belül: környezetünk téri formai, mennyiségi összefüggései- művészeti hatásokon belül: a mese, ver, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka;- hagyományőrzés, jeles napok,

A komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében megtalálhatók:

Levegő: július, augusztus, szeptember,Tűz: október, november, december,Víz: január, február, március,Föld: április, május, június.

A négy komplex fejlesztési terv havi blokkok tématerve köré csoportosul:- Természeti változások - Testünk – Én-kép- Család- Élő- élettelen világ,- Szűkebb és tágabb környezetünk - Közlekedés,- Emberek a világban - Hazafiságra nevelés,- Állatok- és kicsinyei- Növények,- Környezetvédelem,- Közösség

I. SZABAD JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS, MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

"A játék nem más, mint a lélek megnyilvánulása.Segítségével olvashatóvá válik a lélek..."

Ancsel Éva1. Játék helye a komplex esztétikai nevelésben

A játék a 3-7(8) éves korú gyermek alapvető, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete a játék, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Ezért tekinthetjük a játékot programunkban valamennyi tevékenység keretének a tanulás, munka, ismeretszerzés színterének. Gyermekeink játékában megjelenik környezetük élete, majdani életük részeként pedig a játékokba, játékeszközökbe integrálódott tudás, szépség.

A komplex esztétikai nevelés tartalmi megvalósulásának óvodai színtere a játék. A játékban van lehetőség az esztétikai megismerés különböző területeinek integrálására (mese, vers, ábrázolás, zene ),s ezáltal organikus személyiség kibontakoztatására. A közösen átélt élményeket játékban próbáljuk újra feleleveníteni, feldolgozni, a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait tagoltan újraélni. Így a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot fejlesztő, élményt adó tevékenységgé válik.A környezet szépségének közös megteremtésével formáljuk ízlésüket, alkotói képességeiket. Ezáltal biztosítjuk a gyermeki tevékenységvágy kielégítését is. A tér

21

kialakításának, változtatásának élménye növeli kreativitásukat. Az állandó mobilitás lehetősége adja meg az újrateremtés átélését a gyermekek számára.

A barkácsoláskor, és készen vásárolt játékok, termékek esetében is a természetes anyagok elsődlegessége biztosítja a formai és technikai tapasztalatszerzést.

A népművészet motívumkincsének adaptálása a csoportszoba bútoraiban, játékaiban az esztétikai ízlés kialakulását segíti. A kézműves sarkok kialakítása, egyes művészeti ágak megismertetése célozza népünk egyedi helyének felismerését, megkülönböztetését a világ más népeitől. Ez az egyediség valósul meg a nyelv és a népre jellemző hagyományok átadásával is.

Játékba ágyazottan biztosítjuk a bábozás és dramatizálás művészi élményének jelenlétét, amely könnyűvé teszi az átmenetet a passzív szemléletből az aktív produkcióba.

Az óvodás gyermek a játéktevékenység során ölti fel a társadalmilag elfogadott emberi jegyeket, így kezd benne kibontakozni az esztétikai minőségek heterogén sokfélesége, az erkölcsi tulajdonságok fejlesztése, a szokás és normarendszer megalapozása.Játék közben fejlődik

szervezőkészségük, alkalmazkodóképességük, önértékelésük, önismeretük is.A szociális tanulás lényeges eleme a szimbolikus szerepvállalással az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése mellett a szocializációs normák megismerése, beépítése. A sokfelől jövő esztétikai (erkölcsi) terelőhatások spontán módon ezen a színtéren keresztezik egymást, így a „felelős” nevelőnek lehetősége van kijavítani a spontán szocializáció rossz beidegződéseit és az általa félrevivőnek minősített „beavatkozásokat”. Az tehát, hogy a gyermek mit tart elfogadható esztétikumnak és mit nem, csak részben saját egyéniségétől, másrészt azonban annak a közösségnek az ítéletétől függ, amelyben él. Így a játék folyamatában a pedagógus tudatos jelenléte, az indirekt irányítás felelőssége biztosítja a szocializációs fejlődést.

A 3-6-7(8) éves korban megjelenő játékfajták tartalmát, minőségének alakítását a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva gazdagítjuk. A sokrétű gyermekjátékot figyelve, a szakavatott szem az egyszerű gyakorló játéktól a sokrétű tudást igénylő dramatizálásig egy körbe helyezheti a játéktípusokat.

Tudjuk azonban, hogy egy tanult, széles látókörű, ügyes felnőtt is újra, meg újra a gyakorló játék fokán ismerkedik meg az új eszközzel. Joggal képzelhetjük, hogy az új ismeret a régi magasabb tudás részeként beépül és tovább működik. A körbe futó meghatározássor nem zárul gyűrűvé, hanem spirálisan emelkedik és sokoldalú, értelmes személyiséget feltételez. Ennek megfelelően természetesnek tekintjük, hogy a gyermekek játékában keverednek az alábbi játékfajták:

22

gyakorló verbális

moz- Á: 1-1 szót, szótagot manipulá- gásos ritmikusan ismétel- ciós

Á: begyako- nek, ugyanígy dal- Á: ismerkednek rol 1-1 mozgás- lamot, hangokat az anyaggal, kör- fajtát (szociális hatása nyező világgal; minő- S: adott tárgyakhoz van a gyerekekre séggel, mennyiséggel viszonyított testhely- S: szem-kéz koordi- zeteket tanul meg S: a beszéd- náció fejlődik P: rész-egész vi- gátlás oldódik szonyokat tanul

meg építő- bábozás konstruáló

Á: emlékezet, Á: megízlelik az fantázia, alkotás örömét, kommunikációs fejlődnek a kreatív készség, oldódás, tulajdonságaik, tervezni élményfeldolgozás által és szerkeszteni tanulnak S: beszédfejlesztésre S: szem-kéz koordináció differenciált mozgatás fejlődik, térpercepcióra van matematikai ismereteik lehetőség bővülnek

dramatizálás szerepjáték Á: mozgás, látvány, beszéd Á: szociálisan fejlett, majd alapon szerveződő emlékezet érett személyiség és kreativitás fejleszthető tulajdonságaival S: váltakozó mozgás rendelkezhetnek szerep, váltakozó tér: barká- S: együttélés szabályait "díszlet" a mozgáshoz, csolás szabály játék kommunikációs készség gyakorolják, fejlődik a Á: tapasz értelem- mozgásos verbális önkifejezés árnyaltabb talatszerzés fejlesztő Á: érzel- képessége és a párbeszédre anyagmegmun- Á: átalakul meket tanul, megjelenni tudás nyílik kálásról, mate- a szociális és indulatai meg- lehetőség matikai ismereteik értelmi érettség, fékezését, siker

gyarapodnak, talál- fejlődik a logi - és kudarc tűrése koznak az alkotás kus gondolkodás S: nagy- és kis-

örömével, a társas e- a matematikai is- mozgás összehan- gyüttlét, viselkedés meretek gyarapod - golása (labdajáték

sza bályait tanulják nak, verbális- és során), szem-kézS: szem-kéz koordináció szabályjátékok koordináció finommozgás fejleszt- integrálódnak hető, vizuális ritmus bennük kirakás, tapintásos S: a hallás, az észlelés észlelés, verbális fejleszthető fejl.

Á: általános fejlesztés S: speciális fejlesztés P: percepció

23

2. Játékba integrált tanulás"Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyentulajdonképpen rosszabbá tesszük,de, ha olyannak vesszük őt, amilyennek lennie kell,akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne !"

(Goethe)A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás folyamatában mindvégig az óvónő a kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdjével.A tanulási tevékenységek rendszerét a komplex személyiségfejlesztés szolgálatába állítjuk.

A racionalizmus korai tárgyi és logikai erőltetésével szemben a gyermekvilágban kiemelkedően fontos érzelmi és hangulati élmény-együtteseket, a szó, a kép, a gesztus, a viselkedés utalásos jelrendszerét helyezzük előtérbe.

A környezetkultúra alapvető szokásai, viselkedésformái egész életre ebben az életkorban alakulnak ki, később csak módosulnak. Ehhez igen sok tapasztalatot gyűjthetnek a játékos tanuláson keresztül a gyerekek, melyek színtere legtöbbször a természetes környezet, a valóságos élet. E játéktevékenységek közben ismereteket szereznek és gyakorolják azokat különböző helyzetekben, sőt teljesítménykényszer nélkül lehet oktatási feladatokat megoldani, gyakorolni. A gyermek a megismert világ védettségéből bátorságot meríthet az új ösztönző ingerek befogadására.

Játékban saját képességeinek megfelelően reagálhat a környezet stimuláló hatásaira. Az érdeklődés, kíváncsiság életkori sajátosságainak kielégítésére a kötetlenség nyújt megfelelő időt. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek, illetve ehhez készítik el a folytatáshoz szükséges kellékeket.

A szervezett mozgástevékenység napján csak az ehhez szükséges tárgyi feltételekkel rendezzük be a termet illetve tornaszobát (egy héten egyszer), ekkor a szabad játék ideje csökken.

Arra törekszünk, hogy a gyerekek a saját környezetüket ismerjék meg, nem elvont ismereteket sulykolunk.

Az alkotás szenvedélye, mint belső hajtóerő motiválja a gyermeket a változatos tevékenységek kipróbálására. Tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmakat közvetítünk.

Az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlesztésével párhuzamosan fejlesztjük az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat-és szabálytudat képességét, játékos tevékenységekbe ágyazottan.

A komplex esztétikai nevelés értelmében tehát integrált nevelés folyik az óvodánkban.

2.1. A szervezett tanulás formáiA gyermekek tanulási tevékenységének tere, szervezeti keretformája a játék, amelynek nevelési alapelve és módszere a játékosság.

24

A gyerekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő játékos tanulás magába foglalja:

tapasztalatok gyűjtését a pszichomotoros készségek gyakorlását a tanulás elemi szintű technikáinak megismerését a gondolkodás képzetét, elemi fogalmi használatát a társadalmi és/vagy helyileg kívánatos és lehetséges elemi

szokások szociális viszonyulások, magatartásformák megismerését A felsoroltakon kívül, és mellett a gyerekek tanulásának folyamatát,

önállóságát és szakszerűségét a következő tanulási típusok, és lépések számbavétele határozza meg:

1. spontán tanulás2. szituatív (helyzethez kötött) tanulás3. átlagostól eltérő tanulás

Ebben azok a gyerekek vesznek részt, akik fejlődésükben elmaradottak.Fejlesztésüket megfelelő eszközökkel, speciális nevelési eljárásokkal és szervezeti formák között, a megfelelően képzett szakemberek, és gyermektársak közössége segíti.Tanulás a játékba integrálódik, mely két területre osztható:

Spontán tanulás:Ez a tanulási típus önkéntelen, bármikor, bárhol kialakulhat. Elégséges hozzá egy eszköz vagy egy tárgy, mely a gyereket meglévő tapasztalatainak felidézése, valamely formában való eljátszásra készteti.

Szervezett tanulás:Típusa szerint szituatív tanulás alatt azokat a kötetlen foglalkozásokat értjük, melyeket az óvodapedagógus kezdeményez és vezet tudatosan.Ez a szervezeti keret akkor eredményes, ha az, amit választott, az adott témakor tartalmi kifejtését több irányból teszi tapasztalhatóvá, és a gyerekek számára választhatóvá.Az óvodapedagógustól ez a tanulási forma nagyfokú gyermekismeretet, széleskörű tájékozottságot és beleélő képességet feltételez.

A játéktevékenységek és az óvónő által motivált, "kezdeményezett foglalkozások" ugyanabban a tevékenységközpont rendszerben folynak. Kivételt képez a fokozatosan kötelezővé váló szervezett mozgásfejlesztés minden korcsoportban, és 5-6-7(8) éves kortól a környezet téri, formai, mennyiségi összefüggéseit rendszerező matematikai tartalmú mikrocsoportos vagy egyéni foglalkozás (egy héten egyszer). Miután a zenei nevelésben az énekes játékok nem esnek egy időre a zenei elmélet megismertetésével, a több személyt igénylő játékokat is közvetve kötelező módon játsszuk a gyerekekkel 4-6 éves kortól.

25

A befogadó tevékenység, alkotói, alakítói kedv felkeltése mindig kötetlen formában történik. A gyermekek tapasztalatait komplex módon rögzítjük, ahol a különböző megismerési típusokra tekintettel vagyunk. (Szóval, dallal, verssel, mondókával, képpel, rajzzal, játékeszközzel.)

A program lényege:

egyrészt szoros egységben kezeljük a külső világ tevékeny megismerését, a közösen átélt élmények biztosításával és a művészeti hatások tudatos együttható rendszerével,

másrészt az ének-zenei, mese-vers, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és hagyományőrzéssel, népszokásokkal kapcsolatos tevékenységek egysége is fontos szerepet kapott.

A vizuális technikák kipróbálásán túl tér-, forma- és színérzékelő játékokat játszunk a gyerekekkel. A témától függően hol az egyik, hol a másik tevékenység kerül előtérbe és kap nagyobb hangsúlyt. Minden területre az jellemző, hogy az óvónő modell a gyerekek számára.

Egész csoportnak szervezett tevékenységek: mozgásfejlesztés (testnevelés 3-4-5-6-7-8 éveseknek)

Közvetve kötelező: A motiváció alapján történt döntést követően a megkezdett tevékenység befejezéséig jelen van.

környezetünk téri, formai, mennyiségi összefüggései(matematika 5-6-7-8 éveseknek)

vers, mese, bábozás, dramatizálás, drámajáték ének-zene, énekes játék

Kötetlen: Egyéni érdeklődés alapján többféle tevékenységből választ rajz, mintázás, kézi munka ének-zene, zenehallgatás környezet tevékeny megismerése

2.2. A hatékony képességfejlesztés kritériumai: 2.2.1. Akkor hatékony a képességfejlesztés, ha:

szervesen illeszkedik a nevelési programba messzemenően épít a gyermek érzelmi – belső motivációjára és

lehetőség szerint kapcsolódik a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvoda egész napos életrendjéhez

a fejlesztendő részképességeknek megfelelő tevékenységeket gyakoroltatunk, a gyakoroltatás hosszantartó, folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan nehezedő és játékos

a megismerő képesség fejlesztése természetes közegben szerzett tapasztalatokra épül, és lehetővé teszi, hogy önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formában kerüljenek előtérbe

az óvónő pontosan tudja milyen előzetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási jellemzőkkel rendelkezik a gyermek, mely területen fejlettebb, hol vannak lemaradásai, azaz milyen a képességszintje

az óvónő munkája során figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét,

26

segíti tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában

2.2.2. Tehetséggondozás:Az óvoda feladatai, közé tartozik a kiemelkedő képességgel rendelkező gyermekek felismerése, fejlesztése, melyet speciális szolgáltatásunkkal a tesz-vesz napok napirendbe iktatott formájában szervezünk a gyermeke önkéntes választása alapján.

2.2.3. Felzárkóztatás:Elsődleges pedagógiai eszköz a speciális nevelésben, a lassúság, tapintatosság és az óvatosság.Hátrányokkal rendelkező gyermekek olyan segítséget kapnak, hogy saját problémáikhoz mérten korrekció, kompenzáció történjen, tehát a veszélyeztetettség csökkenjen, valamint a későbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük.Ha azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában lemaradt, vagy tartósan stagnál, abban az esetben az óvodapedagógusnak vissza kell térnie a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog, és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatni a következő szintre.Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek elmélyítésére, korrigálására.A lemaradás megelőzhető, ha természetes módon fejlesztik a gyermekek képességét.Szakmai meggyőződésünkből, nevelési céljaink meghatározásánál, a prevencióra, mint a korai fejlődés tudatos támogatására is szükségünk van.

2.3. Az óvodapedagógus feladatai

A játékba integrálódó tanulási folyamatban a gyerekek differenciáltan reagálnak arra, ami körülöttük, velük történik.

Ennek érdekében teremtse meg számukra: a játék objektív és szubjektív feltételeit egyéni szükségleteik, adottságaik, képességeik kibontakozásának

lehetőségeit a választható műveletek, szerepek, szabályok, magatartás- és

viselkedésformák értékrendjét pszichológiai értelmezése szerint tanulási típusok: motoros, szenzoros,

verbális, szociális érvényesülésének lehetőségeit, mintáit gyerekek érzelmi, akarati életének megnyilvánulási lehetőségeit.

Az óvodában intézményes keretek között, saját csoportjában biztosítsa minden gyermek egyéni fejlődését

Ismerje fel a gyermekek viselkedésében képesség, valamint a részképesség gyengeség tüneteit

Az észlelt probléma jellegétől függően kérjen segítséget más szakembertől (orvos, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus)

27

Az óvónő az esetleges problémákról korrekt módon és tapintatosan értesítse a szülőket, képes legyen kooperatív módon együttműködni a segítőkkel a családdal

Az óvónő készüljön fel a preventív, játékos, de módszertanilag megalapozott, tudatos és napi tevékenységformákba beépíthető tevékenységre, mellyel elősegítheti a gyermekek egyéni fejlesztését

megfelelő tárgyi feltételekkel gondoskodjon a tehetség kibontakoztatásról

a differenciált, egyéni bánásmódot tudatosan alkalmazza munkája során

hívja fel a szülők figyelmét a tehetségre

2.3.1. A játékhoz szükséges élmények biztosítása A környezet megismerésénél a tapasztalaté, az élményé az elsődleges szerep, amely gazdagítja a játékfajtákat is. Az élmények biztosításánál szem előtt kell tartani Józsefváros sajátosságait, a tervező és szervezőmunkában érvényesíteni kell a józsefvárosi arculatot.

A tér kialakításának, változtatásának élménye rendszeresen jelen van az óvodai életben, így gyermekeink nagy aktivitással kapcsolódhatnak be. Mindig figyelünk arra, hogy a funkció, tevékenység kívánta környezetet alakítsuk ki. A megélt és átélt ismeretszerzést igyekszünk tudatosítani a játékos tanulásban.

Együttjátszva érvényesítjük a játéksegítő metódusokat, hogy másai legyenek saját, vagy más felnőtt játékának. A hétköznapi élet figuráinak eljátszásához is biztosítunk élményeket és a helyszínek berendezéséhez szükséges feltételeket. (orvos, fodrász, néni, bácsi, csecsemő stb.) Ezek saját élményeik eljátszásához is alkalmasak. Az óvónő a gyermekek érdeklődéséhez, életkori sajátosságaihoz igazodva fejleszti a játékeszközöket.

A beszédkészség fejlesztésének minden lehetőségét megragadjuk a játékban. A szabad kommunikációs lehetőségeken keresztül fejlesztjük kifejezőkészségüket, értelmezzük a kommunikációt kísérő metajelzéseket, használjuk a szövegfonetikai hatáselemeket.

Évszakokhoz alkalmazkodó blokkok biztosítják a közvetlen és tágabb környezet megismerését, a komplex esztétikai nevelés hatásrendszerének érvényesülését.

Gyűjteményeink nem csak dekorációs céllal kerülnek a csoportszobába, hanem kiegészítő játékeszközként is jelen vannak. (gesztenye, kavics, tollak, levelek stb.)

A felnőttek részéről tudatos szervezőmunkát igényel az élményszerzések biztosítása, a célzott megfigyeléseket biztosító helyszínekre való eljutás. Ez nem függhet az intézmény adott anyagi helyzetétől. Elsősorban a csoporthoz beosztott dajka és óvónői pár nyújt segítséget gyermekkísérésben.

2.3.2. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely és idő biztosítása A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás, átváltozáshoz szükséges kelléktár helyszínét is biztosítja. A kellékek állandó helyét kialakítjuk, és fokozatosan cseréljük, bővítjük azokat.

Az óvónő bábjátéka utánzásra készteti a gyermekeket, ezért lehetőséget adunk a látottak eljátszására.

28

Az ábrázolás, kézműves tevékenység szintén állandó helyszínt kíván. Ebben a feltételrendszerben kap helyet a barkácsoláshoz szükséges eszközállomány is.

Az óvónő a játékpedagógia iránt érdeklődik, a témával kapcsolatos továbbképzéseken részt vesz. A csoportszobában többféle állandó és variálható "kuckó" biztosítja az egymás zavarása nélküli játékot. 7 játék helyszínt alakítunk ki a csoportszobában, melyeket témák szerint változtatunk, változatosságukról gondoskodunk.

Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött termések, tárgyak, "kincsek" számára biztosítjuk a helyet, ahol élő állatokat tarthatunk (hal teknősbéka), növényeket (florárium) és a tudományos ismeretek elsajátításához szükséges irodalmat (szaklapok, folyóiratok) is elhelyezzük.

Az óvoda udvarokon a gyermekek életkorának megfelelő nagymozgás fejlesztését lehetővé tevő stabil játékszerek állnak rendelkezésre, amely az Uniós szabványnak megfelel. Itt van mód a különböző életkorú gyermekek együttjátszására, mivel a csoportok itt nincsenek elkülönítve egymástól.

Ahol mód van rá, belakjuk az előteret, öltözőket, folyosókat és mosdókat is egy-egy alkalommal, különösen rossz idő esetén.

Mobil berendezéssel, dobozokkal, polcokkal alakítjuk igény szerint a teret.

A gyerekeket az óvónők az első perctől fogva bevonják fejlettségükhöz mérten környezetük alakításába az ünnepek, hagyományok, környezeti blokkok, mesefeldolgozások során az esztétikai igényesség szellemében.

Miután minden tevékenység kerete a játék, így a napirendben feltüntetett tevékenységek közül a - testápolás, étkezések, pihenés, - kivételével minden időt játékkal, játékos tevékenységekkel töltenek a gyerekek.

2.3.3. A játék időtartama

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6 évesekszámára számára számára

délelőtt600-1200-ig 4 óra 3,5 óra 3 óra

délután 1545-től 1515-tól1730-ig 1-1,5 óra 2,5 óra 3 óra

Összesen 5-5,5 óra 6 óra 6 óra

3. Sikerkritériumok

3.1.Elvárt szint:

A szülői szemléletformálás feladatai:A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda.

29

A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel. Intervenciós gyakorlattal megvalósítása, ezen belül szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel. A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése (épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire. A belső terek tagolása a különböző jellegű játékok kibontakozása érdekében. A terek változtathatóságának, rugalmas átalakíthatóságának, átjárhatóságának biztosítása, inspirálása (eszközök és normák).Lehetőség szerint a mozgásos játékok tere nem csak a tornaszoba és

azudvar (folyosó szakasz, öltöző stb.) Miután minden tevékenység kerete a játék, így a napirendben feltüntetett tevékenységek közül a - testápolás, étkezések, pihenés- kivételével minden időt játékkal, játékos tevékenységekkel töltsenek a gyerekek.

A gyermekeket körülvevő teret a blokkoknak megfelelően alakítja az óvónő.

A közös élmények feldolgozását az ismeretek elmélyítését saját készítésű „csoportjátékok” készítésével, megismertetésével segítheti.

Gondoskodott a 7 játék helyszín kialakításáról, amelyek magukban rejtik a gyerekek ismereteinek, önállóságának növekedésével a bővítés lehetőségét. Könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás. Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel).Mesesarok (nyugalmas hely, könyvekkel, bábokkal, dramatizáló eszközökkel, jelmezekkel, párnákkal, szőnyeggel).Építő – közlekedő játékok tere (különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal, közlekedési eszközökkel, terepasztalokkal, állatokkal,a természetes környezet felépítését inspiráló eszközökkel.Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye megfelelő eszköztárral, szerszámokkal, inspiráló anyagokkal.Kísérletező hely (természetes anyagokkal, felszerelésekkel, gyermekenciklopédiákkal, földgömbbel, nagyítóval, mágnessel).Énekes játékok tere- (ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról). Kincses láda (különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz takarók, szép anyagok).Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának horgonyai (orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, számítógépes, stb.). A kialakított játéksarkok mellett az egyes témák feldolgozásánál lehetőséget teremt a feldolgozás által megkívánt átrendezésre, mobilitásra a gyerekek bevonásával.

A játékba integrált tanuláshoz megfelelő élményt, helyet, időt biztosított az óvónő. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

30

Szimbólikus, szerepjátékhoz megfelelő feltételek biztosítása. A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma, két formáját ismerjük, egyrészt, amikor a kisgyermek saját cselekvését, viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti (babák sétáltatása), másrészt, amikor másoknál megfigyelt cselekvést utánoz (pl. havat lapátol, mint az apukája). Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Pozitív visszajelzések (játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat, játék után esetleg az ötletek befogadására, közös eszközkészítésre, játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozóan szóbeli értékelés is elhangozhat). Interakciójuk gazdag, kulturált, érthető.

Képesek a normák betartására szabályjátékok közben.

. A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása. Problémamegoldásuk a tárgyalásos konfliktuskezelés módszerével történikA gyermeki kommunikáció fejlettsége és a társas kapcsolatok, pozíciók közötti összefüggések megfigyelése a játékban. A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek oldása pl. ölbeli játékokkal.A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés.Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról.Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A napirendek alapján a csoportok éves szintű megegyezésével lehetőséget biztosít az óvónő a gyermekek mindennapos tervezett, aktív udvari tevékenységére. (1.sz.udvar, 2. sz. udvar, terasz)

A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

31

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése A tanulás lehetséges formái bővülnek cselekvéses tanulással, a felfedezéssel, és az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákkal. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást az óvodapedagógus. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása.Kompetenciák fejlesztése (például a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.).

3. 2. Elfogadható szint:

Az óvónő tervező, szervező munkájában felismerhetően alkalmazkodik a józsefvárosi arculathoz.

Az élményszerző séták gazdagsága független az intézmény anyagi forrásaitól.

Az óvónő kreatív munkájára épülő gazdag feltételrendszer biztosítja az integrált tanulás ismereteinek megértését, a szabadjáték blokkokhoz illeszkedő élményfeldolgozását.

Olyan kapcsolatokat épít ki, amelyek lehetővé teszik a gyerekeknek a helyszíni megfigyeléseket, a közös élményanyagot.

Modellként közreműködik a mesedramatizálásokban, illetve a bábelőadásokban. Élményszerű előadásával pozitív irodalmi élményhez juttatja a gyermekeket.

A játékfeltételek megteremtése során az éves tervben feldolgozásra kerülő témákhoz - a csoportleltárban nyilvántartott felszereltséghez igazítottan-, tervszerűen gondoskodik a szükséges beszerzésekről.

Ahol mód van rá, belakják az előteret, öltözőket, folyosókat, és mosdókat is egy-egy alkalommal, rossz idő esetén.

4. Munka jellegű tevékenységekA munka jellegű tevékenységeken keresztül olyan tulajdonságokat, készségeket fejlesztünk, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,

feladattudatát, kötelességteljesítését, monotónia tűrését.Az óvoda nevelőtestülete kidolgozza az egyes munkafajták lehetőségeit, amely alapján a csoportok évente saját csoportjuk fejlettségéhez megtervezik a munka tartalmát.Az óvodai életben az önkiszolgálás dominánsan jelenik meg, de az egyéni megbízatásoknak is nagy jelentőséget tulajdonítunk. A naposi munka leginkább a déli étkezéskor jelenik meg, ahol a munka tartalma fokozatosan nehezedik. Az óvoda nevelőtestülete megtervezi az udvari munkafajták lehetőségét, minden csoportnak van módja növénygondozásra.Az óvoda nevelőtestülete kidolgozza a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit óvodánkban és megvalósítási lehetőségeit életkoronként.

4.1 Az óvodapedagógus feladatai32

Az óvónő megtervezi az évszakoknak megfelelő munkák tartalmát éves nevelési tervében.

A gyermekek testi épségét nem veszélyeztető munkákat minden korcsoportban önállóan végzik a gyerekek, ehhez az óvónő és dajka nyújtja a megfelelő mintát.

Minden tevékenységet magyarázattal kísér, így sajátítják el a gyerekek az eszközök megfelelő használatát, a munkafázisok sorrendiségét. Az anyagokkal, energiával való takarékosságra neveljük óvodásainkat a felnőttek példáján keresztül.

Az óvónő megtanítja a gyermekeket a balesetvédelemre, minden veszélyes munka előtt felhívja a veszélyekre a figyelmet.

A tűzvédelmi feladatokat minden negyedévben tervezi a feldolgozásra kerülő blokkokhoz illeszkedve a csoportnaplójának nevelési feladatai között.

A környezetvédelem a „zöld napok” keretében kiemelkedik, de a munkajellegű tevékenységek során is érvényesül. A környezetvédő szemléletmód alakításában a megelőzés kap szerepet.

A munkafajták a környezeti nevelés gyakorlati megvalósításával szervesen összekapcsolódnak, tevékenység közben szereznek ismereteket a gyerekek. Felismertetjük az emberi munka környezetalakító, környezetszépítő szerepét, kidolgozzuk tartalmát adott életkorra. Megláttatjuk a hasznos és káros beavatkozások hatásait.

Évszakonként nagyobb méretű takarítást szerveznek dajkai közreműködéssel a csoportok.

Az óvoda minden csoportjában gondoskodik az óvónő kisméretű munkaeszközökről tárgyi beszerzései során:

Takarításhoz: partvis, lapát, törlőruhák,Babagondozáshoz: műanyagtálak, szárítókötelek, csíptetőkSütemények, saláták készítéséhez: alkalmas eszközökről (tálak, kések, vágódeszkák, formák)Növények gondozásához: locsolókanna, cserepek, virágföld, magokÁllatok gondozása: akvárium, állateledel, víztisztítók stb.Udvari munkához: seprűk, gereblyék, lombseprűk, kosarakA tisztító- és mosószereket a gyerekektől elzártan tartjuk.

3-4 éves kortól a gyerekek szabályosan ismétlődő mindennapi munkája a rend biztosítása tevékenységeik befejezése után. (eszközök elrakása állandó helyükre).

A növények, állatok gondozását és az udvari növények ápolását az óvónő és dajka segítségével, de részfeladatok önálló megoldásával kezdik végezni.

4-5 éves kortól bevezetjük a naposi munkát ebédnél, amikor a munkafolyamat fogásait jól megismerték a gyerekek. A feladat tartalmát fokozatosan bővítjük, a munkához szükséges szimbólumokról, eszközökről a kiválasztás rendjéről az óvónő gondoskodik.

A gyerekek önállóságának növekedésével az óvónő a munkajellegű feladatokat oly módon bővíti folyamatosan, hogy azt a párhuzamos csoportban dolgozó kollégával egyezteti.

4.2 Sikerkritériumok4.2.1 Elvárt szintMunkavégzéshez szükséges attitűdök formálása.

Az óvónő megtervezi az évszakoknak megfelelő munkák tartalmát éves nevelési tervében.

33

A negyedéves tervek önállóan tartalmazzák a balesetvédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos terveket is konkrétan illeszkedve adott időszak blokkjaihoz.

Kidolgozott egyéni megbízatások és naposi munka formájában jelenik meg a sokféle munkaforma adott életkorhoz igazítottan, melyek végzését szimbólumok segítik. ( kitűző, falitábla, „védőruha” stb.).

Önállóan, igényesen végzik a gyerekek a munkafeladatokat. Képesek a feladatok elosztására, a megkezdett feladat sikeres befejezésére.

A gyermekekre jellemző a vízzel, energiával való takarékos magatartás.

Minden munkavégzésekhez biztosítottak a megfelelő méretű eszközök, amelyeknek hozzáférhetősége, rendje biztosítja a gyermekek számára a biztonságos munkát.

A gyerekeknek lehetőségük van növényeket ültetni, gondozni, terméseket felhasználni. Az évszakoknak megfelelő munkát az udvaron is tervszerűen végzik a gyerekek.

A csoportok környezetének szépítésébe bevonják a gyerekeket, együtt örülnek az eredménynek. (évszakonkénti nagytakarítás)

Az óvónő rendszeresen egyezteti a párhuzamos csoporttal is a tervezett munkafajtákat, elvárási szinteket.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során: A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

4.2.2 Elfogadható A gyermekek a szimbólumok követésével önállóan tudják a munkafolyamatokat, a

munka utáni rendrakás, helyreállítás mozzanatait.

Az óvodában elért önállóság gyakorlásába a szülőket partnerként vonja be, és eléri, hogy otthon is ezeket a munkákat egyedül végezzék a gyerekek.

A kerület szelektív hulladékgyűjtésébe bekapcsolódva alkalmazzák a szelektív gyűjtést épületen belül és kívül egyaránt.

Az óvoda évszakokhoz alkalmazkodó környezetszépítő munkájába csoportjával együtt kapcsolódik be.

Az óvónő állatok gondozását lehetővé teszi a gyermekek számára.

Környezetvédő szemléletmódot alakít ki, megláttatva a hasznos és káros beavatkozások hatásait. Részt vesznek a témával kapcsolatos pályázatokon.

Intézményi szintű munkajellegű tevékenységek végzésébe a családokat partnerként képes mozgósítani.

34

II. A FEJLESZTÉS TARTALMA

II /1 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, MOZGÁSFEJLESZTÉS

" Egészség nélkül viszont az embersem magának, sem a világnak nem lehet hasznára.

Semmit sem lehet könnyebben tönkretenni és elherdálni,mint az embernek legdrágább kincsét, az egészségét."

(Tessedik Sámuel)

1. Egészségnevelés esztétikai szempontból

Az egészségnevelésben a környezeti és személyes higiénia, a kulturált étkezés és viselkedés a szépség szemszögéből megfoghatóbb, érzékelhetőbb a kicsi gyerek számára, mint az elvont ok-okozati viszonyok átlátását kívánó, csak a későbbiekben hangsúlyozottabbá váló egészségügyi és társas vonatkozások.

A célzott, életkornak megfelelő mozgásfejlesztésben is megjelenik az esztétikai nevelés. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzősének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékeinek tiszteletére is nevel. Olyan egészséges személyiséget szeretnénk nevelni, aki nyitott a körülötte lévő világra, fogékony az esztétikai-művészeti nevelés hatásrendszerére, mert testileg jól érzi magát.

A higiénés nevelésen belül gondot fordítunk a tárgyi-környezeti kultúra esztétikai minőségére, az esztétikai hatásban gazdag élettér kialakítására. Hitünk szerint a tárgy „elmondja magát” és egyéb közlendőit használat közben.

Minden területen maximálisan támaszkodunk a családi háttérre. Óvodánk nemcsak társadalmi igényeket kielégítő szolgáltató közoktatási intézmény, hanem érték-és kultúraközvetítő szerepet felvállaló színtér.

2. Az óvoda helyiségei

Az óvoda külső, esztétikus környezetét egységes szemléletmóddal alakítjuk ki és dekoráljuk, amelyhez illeszkednek a csoportszobai dekorációk is. A termek környezetének megkomponálásában együttműködnek a nevelőtestület tagjai, a közösen elfogadott szempontokhoz alkalmazkodnak a színek, formák, textúrák kiválasztásában.

Az óvoda csoportszobáit esztétikusan, nevelési, fejlesztési terveknek megfelelően gyermekméretű tárgyakkal, bútorokkal rendezzük be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a játékra, tevékenységek végzésére, étkezésre, pihenésre.

Az otthonos, barátságos, természetes anyagok felhasználásával berendezett csoportszobával ízlésközvetítést és jó közérzetet biztosítunk. A funkciót és az információt közlő forma teljességére törekszünk. A gyermekekben felkeltjük a szép megőrzésének,

35

létrehozásának igényét. Törekszünk a könnyen tisztántartható, célszerű játékok, eszközök és dísztárgyak beszerzésére.

A termekben létesített galériák az alapterület növelését szolgálják, a 7 helyszín tervezésekor számolunk létükkel. Használatukkal kapcsolatos szabályokat nevelési tervekben rögzítik az óvónők.

Minden csoportszobához tartozik egy önálló öltöző és közvetlenül kapcsolódik mosdóhelyiség, ahol a testápolási, öltözködési szokásokat mindenütt jellel ellátott eszközökkel erősítjük meg, hogy a gyermekek önállóan tudják használni. Tisztántartásukról, pótlásukról az óvónő tervezése alapján a csoportos dajkák gondoskodnak.

Az öltözőszekrények használatának rendjéről házirendünkben gondoskodunk, melynek betartásáért a csoportban dolgozó felnőttek együttesen felelnek. A szülők megfelelő tájékoztatása az óvónők feladata.

A csoportok felnőtt dolgozói közösen felelnek környezetük tisztaságáért, higiéniájáért, esztétikumáért.

A gyerekek számára alvásigényüknek figyelembevételével délutáni pihenésről gondoskodunk a csoportszobákon belül. (Alvásszükséglet 3-4 éves korban összesen 12-14 óra, 4-6 éves korban 10-12 óra.). Saját, jellel ellátott ágyneműről az óvoda gondoskodik, melyet 2 hetente cserél és tisztít.

A megfelelő hőmérsékletet központi fűtés biztosítja védőráccsal ellátott radiátorokkal, melynek szabályozóján a hőmérsékletet is ellenőrizni tudjuk. Szellőztetéssel gondoskodunk a levegőcseréről és hőmérsékletszabályozásról. A száraz levegő enyhítésére fűtési időszakban párologtatót használunk.

A mesterséges megvilágítás lux értékéről gondoskodunk. Az erős napsütés ellen kellemes hatású függönyökkel védekezünk.

A fejlesztő szoba mérete, berendezése, felszereltsége az egyéni és 6 főt meg nem haladó mikrocsoportos foglalkozásra alkalmas.

Az orvosi vizsgálatok helye az elkülönítő.

A különfoglalkozásokat a pinceszintű közösségi szobában tartjuk, ahol a szervező cég biztosítja a foglalkozási feltételeket. A helyiséghasználatok rendjének előírásait az óvoda házirendje tartalmazza.

3. Az óvoda udvara

Az épülethez játszóudvarok biztosítják a napi levegőzés, mozgás helyszínét. Az óvoda dolgozói formálják ezeket olyanná, hogy a gyerekek a szabadban idejüket tartalmas játékkal tölthessék. Az udvarhasználat rendjét a nevelőtestület közösen alakítja ki a forgószínpad elve alapján. Az udvari teraszon nyugalmas tevékenységeket tervezünk az a szomszédos iskola tanításának zavarása nélkül. A teraszokon a dajka segítségével naponta kell játszóeszközökről gondoskodni, használat utáni tisztításukról, elrakásukról az óvónő szervező munkájával felel.

Az udvarokon lévő homokozót naponta ássák, locsolják, hogy kedvükre alkothassanak benne a gyerekek.

36

Mozgásfejlesztésre alkalmas, többfunkciós fából készült játszócentrumok kerültek elhelyezésre az udvarokon, amelyek az Uniós szabványnak megfelelnek. Az udvarokon napernyőkkel gondoskodunk árnyékról.

Az udvar esztétikai szépségét a gyerekekkel közösen teremtjük meg és tartjuk fenn virágládákban elhelyezett örökzöldekkel, sok virággal, sziklakerttel, kerti tóval, veteményeskerttel.

4. Személyi higiénés nevelés

Az óvodába kerülő gyermekeket egyéni szintjüknek megfelelően, fokozatosan juttatjuk el arra a szintre, hogy önállóan képesek legyenek szükségleteiket kielégíteni.

Testápolás, étkezés, öltözködés és önkiszolgálás közben természetes módon fejlődnek a gyerekek. Elegendő időt biztosítunk valamennyi tevékenységhez, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott és türelmes légkörben valósulhassanak meg.

A kötetlenség szempontjából folyamatos napirendet biztosítunk, amely zavartalanná teszi a játékot, természetes feltételek között segíti a higiéniai és étkezési szokások kialakítását.Étkezéseknél többnyire önkiszolgáló módszert alkalmazunk, de ebédnél a közösségi nevelés szempontjából a naposi munkát is bevezetjük a feladatokat a csoport fejlettsége szerint bővítve 4-5-6-7-8 éves kortól.

A kulturált étkezési szokások kialakításánál megállapítjuk, hogy kinek mikor, és hogyan segítsünk, nem sürgetjük őket.A gyermekek különböző étkezési szokásait a szülők segítségével megismerjük, toleráljuk a válogatást, étvágytalanságot, ételallergiát.

A gyermekeknek kellő mennyiségű folyadékot kell adnunk étkezés közben, és minden csoportban bármikor ihatnak jellel ellátott poharaikból.

Nemcsak a játék, mozgás stb. által felhasznált energiát pótoljuk tápanyagokkal, hanem a növekedéssel, fejlődéssel járó testépítést is biztosítjuk.

A hajápoláshoz, bőrápoláshoz, fogmosáshoz, arctisztításhoz, WC használathoz a feltételeket úgy alakítjuk, hogy folyamatosan, önállóan tudják végezni ezeket a teendőket.

Az önálló testápolás tárgyi feltételeit - WC papír, folyékony szappan, fogkrém, papír zsebkendő – az intézmény biztosítja a gyerekek számára.

A gondozás különböző területein minden gyermeknek annyi időt biztosítunk, amennyire valójában szüksége van, csak a napirendszeren belüli időkeretekhez alkalmazkodunk.

A segítség mértékét egyénenként differenciáljuk. Gondozás közben fontosnak tartjuk a személyes kapcsolat megteremtését, a testápolás közbeni testi kontaktus alkalmazását cipőkötés, sapkakötés, WC-papír használat és zsebkendőhasználat közben.

Az óvodai és családi szokásokat összehangoljuk, és segítjük az azonos elvek betartását.

Szülőkkel megbeszéljük az öltözködést, a réteges öltözködést szorgalmazzuk. A különböző hőmérsékletekhez igazodunk, a holmik le vagy felvételével.

A cipőváltásra figyelünk, hogy ne viseljenek papucsot, vagy sarok nélküli cipőt a gyerekek.A szülőket hirdetőtáblán tájékoztatjuk az aktuális eseményekről, történésekről.

5. Profilaxisra nevelés (betegség megelőzésére nevelés)

37

A profilaxisra nevelés terén a legfontosabbnak tartjuk a gyerekek szeretetét, toleranciáját, empátiát problémáik megértésére, megoldáskeresésre.

Nevelési feladataink megvalósításához nélkülözhetetlen a családokkal való megfelelő együttműködés. Még nagyobb tapintatra van szükség akkor, ha betegség miatt kell a kapcsolatot felvenni. A felvilágosító munka, munkatársaink megértő szülők felé fordulása fontos módszere a bizalom kialakításának.

Egészséges személyiségű gyermekeket csak egészséges felnőtt környezet tud nevelni, ezért a dolgozók testi-lelki szükségleteinek kielégítésére is gondot fordítunk a munkahelyi körülmények alakításakor, az együttdolgozó párok beosztásakor.

5.1. A fertőző betegségek megelőzésére nevelésA betegségek terjedésének alapvető módja a tisztaság biztosítása és az alapvető higiéniai szokások rendszeres betartására nevelés, a megelőző munka.

Fertőző betegségek (skarlát, bárányhimlő, rubeóla, stb.) esetén a törölközők, ágyneműk fertőtlenítő folyadékkal való lemosását elvégezzük, a továbbfertőzés megakadályozása céljából. Gondoskodunk a napközben megbetegedett gyerekek elkülönítéséről, a családok mielőbbi értesítéséről, hogy gyermeküket orvoshoz vigyék. Sürgős esetben gondoskodunk orvosi ellátásról, amíg a szülő megérkezik. Gyógyszert óvodában gyermeknek nem adunk. Gyógyszeres utókezelés esetében a védőnői hálózat segítségét kérjük.

Légúti fertőzések idején a levegő fertőtlenítése céljából (eukaliptusz, rózsafa, mirtusz, hegyi és erdei fenyő) olajakat párologtatunk.

A hajtetű terjedésében együttműködünk az ÁNTSZ-szel, gondoskodunk a csoport hajának ellenőrzéséről, a használt eszközök fertőtlenítéséről. Saját ágynemű használatával akadályozzuk meg a terjedést.

Segítjük a beteg, sérült, fogyatékos gyermek társak iránti elfogadó és segítőkész magatartását saját példán keresztül.

Életveszélyes dolgokra felhívjuk a gyermekek figyelmét, a szülőket tájékoztatjuk az alkohol és drogfogyasztás veszélyeiről, a védőnői hálózat segítségét kérve.

Hirdető tábláinkon életvezetési tanácsokkal is szolgálunk, amely segíti a szülőket problémáik megoldásában, kezelésében.

A veszélyeztetett gyermekeket nyilvántartjuk. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse az óvodapedagógusokkal egyeztetve készíti el a tervét, és segíti a nehéz helyzetben lévő családokat.

5.2 Az egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzése

A nemek közötti különbségek felfedezése intenzíven foglalkoztatja a gyermekeket. A WC használat során lányok és fiúk külön végzik a dolgukat. A higiénés szokásokat külön-külön nemek szerint ismertetjük meg.

A gyermekeket (simogatással, nyugtatással) segítjük az elalvásban. Kezükbe játékot adunk, ha nem tudnak elaludni, ágyukhoz közel ülünk.

Az alvás alatti bevizelés elő szokott fordulni, ezt tapintattal, türelemmel, megértéssel kezeljük.

A fejfájós, hasfájós gyermekekre odafigyelünk, a szülőkkel való jó partneri kapcsolat segíti az okok megszűntetését.

38

A hirtelen növekedés okozta helytelen testtartást, a mozgási igények kielégítésével, prevenciós fejlesztőtornával igyekszünk megelőzni. A gyakori lúdtalpat megfelelő lábbeli vagy betét viselésével, és lábboltozatot erősítő tornával, mozgással javítjuk.

A beszédhibák, látás-, hallássérülteket a megfelelő szakemberek kezelésére (gyógyítására) bízzuk..

5.3 Baleset megelőzés, életmentésre nevelésA helyes közlekedésre nevelést gyakoroljuk, felhívjuk a gyermekek figyelmét a veszélyekre. Alapvető közlekedési szabályokat, KRESZ táblákat ismertetünk meg a gyermekekkel séták során és játék közben.

Háztartási baleset-megelőzések érdekében a gépek, áramvezetékek, konnektorok, híradástechnikai eszközök veszélyéről ismertetjük meg a gyermekeket videofilmek, képes könyvek segítségével, drámajátékokkal, bábjelenetekkel.

Mindegyik témánál az ábrázolás technikáira is támaszkodunk, a képi megjelenítéssel erősítve a tapasztalatokat és dekorációként felhasználva az elkészült munkákat.

6. Mozgásfejlesztés

Kondicionálás- testnevelés- testedzés- sportolás

A mozgás jelentős szerepet tölt be az óvodás gyermek életében. Átszövi az egész óvodai életet, jelen van az esztétikai nevelésben is. A mozgás a gyermek természetes megnyilvánulása, hatására javul az egyenlő vérellátása, fokozódik a tápanyagok odaáramlása, ennek következtében kihat a pszichikus funkciók fejlődésére is. Segíti a társra figyelés képességének alakítását, fejlesztését.A mozgásfejlesztés célja a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, az egészséges életmód szokásainak erősítése. A gyermek személyiségének fejlesztése tervszerű, rendszeres mozgással.

6.1 Az óvodapedagógus feladataiA közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosításának 48 §.(3). bekezdése rendelkezik az egészségnevelési feladatokról. Az óvodában eddig is kiemelt helyet foglalt el az egészségnevelés, amelynek célja a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődésének harmonikus biztosítása, nemcsak a betegségek megelőzése.Személyi és tárgyi környezetünkkel segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. Ezen belül feladatunk:

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, A gyermekek testi, lelki egészségének védelme, edzettségének biztosítása, A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.

6.2 Sikerkritériumok

6.2.1 Elvárt szint:

A beszoktatás alatt az óvónő és csoportos dajka a gyerekekkel együtt végzi a teendőket, hogy megtanulhassák a testápolás, öltözködés, étkezés sorrendjét. A szülők részt vesznek a gondozási feladatok segítésében, hogy megismerjék szokásainkat.

Mindenek felett legfontosabb a gyermekek szeretete, az empátia a problémáik megértésére, megoldáskeresés és tolerancia.

39

Az óvodai nevelés során messzemenően támaszkodunk a családi nevelésre, a család és az óvoda szoros együttműködésére törekszünk. Szülői értekezleten fenti témákról szót ejtünk.

Az egyéni adottságok feltárását méréssel, megfigyeléssel segítjük, mivel minden gyermek fejlődési üteme más és más. Ehhez a csoporton belül eszközökről gondoskodunk (magasságmérő, tükör). Egyéni dossziéban rögzítjük az eredményeket. A szülők számára látható helyen elhelyezzük a magasság és testsúly táblázatot.

A nyilvántartott betegségekről elsajátítjuk az alapvető tudnivalókat, hogy a gyermekek egészségi állapotát egyensúlyban tudjuk tartani.

Az óvodai felvétel után anamnézist készítünk minden gyermekről családlátogatáson. Feltárjuk az olyan betegségeket (pl: asztma, krupp, ekcéma, allergia, epilepszia, stb.) amely nem akadályozó tényező az óvodába kerüléshez. Az anamnézis során a gyerekek szokásait, testi szükségleteiket is felmérjük.

Gyermekeink a rohanó világgal nem tudnak néha lépést tartani sem testileg, sem lelkileg. Az óvodában a megfelelő napirend és tempókialakítás biztosítja a nyugodt tevékenykedtetést. A szokáskialakítás fokozatosan történik, ügyelünk arra, hogy ritmusukat ne a "siess" - "vár" hangulata uralja. A stresszhatások, félelmek oldására szakemberek segítségét is kérjük, szülők körében felvilágosítással élünk.

Gondot fordít a lelki egészség óvására. Hosszabb utak tervezésekor az óvónő gondoskodik kisebb sérülések kezelését lehetővé

tevő úti csomagról is. Egészségügyi láda található az elkülönítőben.

A gyermekek iskolába lépéséhez szükséges testi fejlettség megállapításához figyelembe vesszük az egyéni adottságokat, önmagukhoz képest mennyit fejlődtek. Ehhez egészségügyi lapon és fejlettségmérő lapon követhetjük a jellemző adatokat.

A testi fejlődés zavarait jelezzük az óvoda orvosának és védőnőjének, a szülőkkel megbeszélve szakorvosi vizsgálatra küldjük a gyermekeket.

A tűz barát és ellenség témáját, a tűzoltás megismertetését tervszerűen végezzük. Helyszíni foglalkozások, könyvek, foglalkoztató füzetek segítségével mutatjuk be a tűzoltók munkáját, neveljük a megfelelő magatartásra, a tennivalók megismerésére a gyerekeket. A tűzvédelmi munkát az óvodai Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza részletesen.

Tudatosan alakítja a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat.

Az étkezőeszközök elhelyezéséről a csoportszobákon belül kell gondoskodni, ahol a gyermekek önállóan hozzáférhetnek. A hiányzó, pótolni való eszközök időben történő tervszerű megrendelése a csoportleltár alapján az óvónők feladata.

Az óvónők a dajkával megállapodva minden szokást azonosan értelmeznek.

A pihenéshez szükséges pizsamát a szülőktől kérjük be, melynek szervezése az óvónők feladata.

A feltételek között gondoskodni kell a nyugalom megteremtéséhez használt „altatótárgyak” helyéről is.

A szendergő állapotot altatódal dúdolásával, halk zenével, mesével teremtjük meg. Ezek tárgyi feltételeit a beszerzéseknél tervezi az óvónő. Az 5-8 éves gyermekeknek folytatólagos mesét adunk elő.

40

6-8 éves korban a differenciált pihenés lehetőségét megteremtve gondoskodunk a nem alvók csendes tevékenységének feltételeiről.(mesekönyv nézegetés, rajzolás, puzzle játék)

Az óvónő biztosítja a szabad mozgás lehetőségét, egyéni szükségletek alapján, minden gyerek számára lehetőleg napi 10 órában, a délutáni időszakkal együtt.

Játékos támaszgyakorlatokkal szervezi az izmok mozgékonyságának növelését a gyermekekkel együttvégezve a gyakorlatokat, mint modell.

A gyermekek természetes mozgásigényét, testi képességeik fejlesztését a szabad mozgástér megteremtésével biztosítja az óvónő. A szabad mozgáskedv megtartása mellett fejleszti a:

- motoros képességeket- mozgáskészséget- testi, akarati-, erkölcsi tulajdonságokat- értelmi képességeket

- társra figyelés képességét.

A szem-kéz, szem-láb koordinációt többféle egyensúlyozó játék biztosítja.

A kondicionáló képességeket tervszerűen fejleszti (erő, állóképesség, gyorsaság).

Legalább 6 db kézi szer megfelelő használatát megismerteti a gyerekekkel. Dobás- labdajátékok komplex alkalmazására törekszik az óvónő.

A gimnasztikai gyakorlatokat ütemtartással, esztétikusan végzik a gyerekek nagycsoportban.

Változatos szervezeti keretet biztosít a gyermekek mozgásának gazdagításához (csapat-, sor- és váltóversenyek)

6.2.2 Elfogadható szint:

Egészségnevelő munkájához kapcsolatokat épít ki az egészségügyi szolgálat dolgozóival, pályázatokba részt vesz csoportjával.

Megszervezi csoportjában a zöldség - és gyümölcs napokat.

Részt vesz a kerületi szervezésű (egészséggel kapcsolatos) Trefort - napokon.

Életmódtanácsokkal segíti a családok egészségesebb élet iránti szemléletformálását. (előadók meghívása szülői értekezletre)

A nagymozgások fejlesztésére kihasználja a csoportszobai, tornatermi, óvoda udvar adta lehetőségeket egyaránt.

Kocogó – futó programokon vesz részt csoportjával együtt, bekapcsolódik a kerületi egészséges mozgással kapcsolatos rendezvényekbe.

Szülőkkel együtt is szervez udvari sportprogramot, házi bajnokságokat.

Szülős kirándulásokat szervez a természetbe.

A folyamatos sportolás és fejlesztés érdekében pénzbeli támogatást igyekszik szerezni pályázatok megírásával.

41

Óvodánk nemcsak társadalmi igényeket kielégítő szolgáltató közoktatási intézmény, hanem érték- és kultúraközvetítő szerepet felvállaló színtér.

Az óvónő speciális lúdtalp megelőző és tartásjavító tornát tarthat a gyerekeknek a mindennapos torna keretében.

II/2. INDIVIDUUM ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

" Meg kell tanítanunk az embert a világvégtelen gazdagságának csodálatára, és arra,

hogy boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében

... tanítsuk őt ... a teremtő, tartalmas életre,amelyben nem lesz érdemes gyűlölködniük! "

(Apáczai Csere János)

1. Miként szocializál az esztétikum?A gyermek a szocializáció által válik esztétikai tárggyá. Benne a szocializáció bontakoztatja ki a társadalmi lényt. Az asszimiláló társadalom - a szülők, nagyszülők, testvérek, rokonok, barátok, ismerősök, idegenek és bárki, no meg az óvoda - szakadatlan neveléssel igyekszik értékirányultságot adni a gyermek spontán szocializációjának.

Az "alkotásnak" ebben a sajátos változatában, - az emberalkotásban - éppúgy szubjektív minőségképzetek vezérlik a tevékenységet, mint a többi esztétikai tárgy esetében. Mint az esztétikum más termelési formáiban, itt is individuális és kollektív szubjektivitások alkotnak, s minősítenek a gyermekben hozott és megalkotott esztétikai minőségeket.

Az esztétikai-művészeti nevelés végső soron nem az esztétikum és a művészet iránti érzékenységet célozza meg. Ezt fejleszti, de nem ez az igazi célja. Ez csak kikerülhetetlen velejárója, mintegy ismérve annak, hogy a gyermekben magában igyekszik kibontakoztatni az esztétikai minőségek gazdag sokrétűségét, személyiségében célozza meg az emberi teljességet.

Programunk tehát a környezeti hatásokat, a nevelés szerepét elismeri, az óvodai színteret a 3-7(8) évesek szocializációs folyamatának tudatosan szervezett, sokszerűen irányított helyszínének tartja.

2. Az individuum, mint esztétikai alanyAz esztétika esztétikai alanynak nevez minden individuális vagy kollektív szubjektumot, aki vagy akik valamely esztétikai tárggyal viszonyba kerülnek. Potenciálisan mindig mindenki esztétikai alany. (Ezért általánosságban mondva annyiféle, ahány ember csak létezett, létezik, és létezni fog a Földön). A népi kultúrának éppen az adta egykor a harmóniáját, hogy egyes tájegységek népessége valódi kollektív esztétikai alanyként viszonyult minden potenciális esztétikai tárgyhoz.

A szocializáció során megélt élménytartalmak emlékképein, képzetein múlik, hogy a vizuális értékelésben az egyén számára mi válik majd élménnyé, és milyen

42

élménnyé. Pozitív vagy negatív hangolású vizuális klisék mellet így szubjektív klisék is keletkeznek a szemléletben, s ezek is, azok is előítéletek potenciális bázisát képezik.

Az esztétikai nevelésben fontos felderíteni az elsődleges szocializációs színtéren (családban) szerzett műveltségelőzményeket, az egyéni tartalmakat, s ezekre figyelve formálni a vizuális jelenségek iránti érzékenységet és nyitottságot. Ez előfeltétele annak, hogy a vizuális élményt a vizuális ítéletek objektív igazságtartalma keltse.

2.1. Önszemlélet, önalkotás - az ÉN szerepeAz óvodás gyermek én-központúsága alapján elsősorban önmagára képes figyelni, azonban érzelmi alapon fokozatosan fejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni.

Bonyolult lélektani folyamatban zajlik az esztétikai-erkölcsi minőségek kutatása önmagukban, a pozitív és negatív értékek kiismerése tetteinkben, cselekvéseinkben, viselkedésünkben. Saját dolgainkat éppolyan szubjektíven ítéljük meg, mint amikor másokat szemlélünk, csak egy fokkal részrehajlóbban. A saját magunkról formált ítéletekre eleinte pánikszerű szerepalakításokkal felelünk, de lassan kialakul valami tudatos törekvés valamilyen személyiségkép irányába. Az ideák rendeződésével, átrendeződéseivel, tisztulásával formálódnak bizonyos önnevelési stratégiák is.

Ha az esztétikai-erkölcsi nevelésnek sikerül "beültetnie" a kor szemléleti szintjén érvényes esztétikai-erkölcsi ideákat, (ha sikerül a gyermekeknek saját formájára alkotni hiteles erkölcsi minőségeket), megtette a dolgát.

Az ember, mint alkotás folyamatosan tovább alkothatja saját magát, sőt maga is újabb "műalkotásokat" képes később létrehozni.

2.2. Ember és környezet viszonyaAz embernek a környezetével való bárminemű kapcsolatában mindig az emberre figyelünk, és egyéni cselekvéseiben, sorsában az általánost, a közöset keressük vagy látjuk bele. (emberi alkotótevékenység látványa). A környezethez való emberi viszony eme jelenségeinek saját esztétikuma, és az az esztétikum, ami ezekre jelentéseivel társadalmilag ráépül (sok hasonló "ráismerésünkkel" együtt) példázza az esztétikum szocializáló hatását.

A nem köznapi alkotások, az ügyes produkciók, vagy teljesítmények izgalmas látványa (korongozó fazekas, szólózó hegedűművész, kötéltáncos) olyan látványos demonstrációi a tanulással, kitartó gyakorlással elsajátítható emberi képességeknek, hogy láttukra szinte modelleződik bennünk az esztétikai élmény lélektani folyamata. Az emberi öntudat bontakozása során ez a spontán szocializáció jelensége egy esztétikai élményben. Az ilyen esztétikai élményt a valahová tartozás kellemes érzése tölti ki, amelyből újra és újra részt kér az ember.

2.3. Ember és ember viszonyaAz ember-ember viszony mindig társadalmi viszony. Az emberi viszonyoknak, a társadalmi létezés körülményeinek és módjainak a megismerése a minőségi emberi létezésnek feltétele. Az emberi viszonyok lényege nehezen deríthető fel, mivel manipulálható. Minden ember a pozitív minőségekre van hangolva, a negatívokat igyekszik megszüntetni. A gyermek még nem tudja leplezni őszinte érzelmeit, a hamisságokra, igazságtalanságokra indulattal reagál. Különösen akkor, ha személyesen is érdekelt valamely igazságban.

43

Az esztétikai aktivitás azt jelenti, hogy szépítjük, jobbítjuk, a pozitív minőségek irányába változtatjuk az emberi viszonyokat, mellyel társadalomformáló hatást érünk el.

Az esztétikai-etikai nevelés célja és gyakorlata az, amely szerint megismerni és gyakorolni segít a szép és jó viszonyulást, viselkedést az emberi közegben, s a művészeti nevelés az, ami átélhető, szép és jó mintákhoz segíti a gyermekeket.

A művészeti mutatók átélése fantáziával, érzelmekkel kockázatos, de nagyon fontos élőképek megszületésének alkalmait jelentheti. A negatív emberi viszonyok művészeti mutatóira, avagy a gyermeki kifejezésben átélt csúnya, rossz kapcsolatokra mindez különösen áll.

Az emberi viszonyok látványaiban a potenciális esztétikai minőség nem tárulkozik fel mindig, mindenkinek. Az esztétikai érzékenységet, azaz lényeglátást egy szinten már a gyermekek is gyakorolják, csak idővel bonyolulttá válik körülöttük a világ. Ha az esztétikai-művészeti nevelés nem segít nekik szinkronban maradni, orruknál fogva vezethető felnőttekké válnak. A látás szemléleti bázisának gyarapodását segítik a jó mesék, a jó mesekönyvek jó képeikkel.

3. Az esztétikai élmény személyiségtartalmaAz esztétikum minőségei szinte mindenben érzékelhetők volnának az egyes ember számára, ha a spontán és az irányított szocializációban megfelelő műveltség és észleleti készségrendszer alakulna hozzá. A különböző művészeti alkotások más és más esztétikai értékeinek élményszerű elsajátítása útján fejleszthető a gyermekek esztétikai szemlélete. Az én-központú és önérdekű értékelő tudat belépésével az észlelés érzelmekkel átszőtt, élményt hozó lesz.

A magunkra, mint Emberre vonatkoztatott esztétikum érzékletes emberi tartalmai adják az emelkedett esztétikai élmény alapját. Az emelkedettséget az adja, hogy az esztétikum révén az ember átélheti énjének egyetemes jelentőségét. Az ilyen élmények tartósan beépülnek a személyiségbe, oldják individualizmusát, formálják identitástudatát. Mindezek alapján állíthatjuk az esztétikumról, illetve a művészetről, hogy az élmények útján segíti az egyén szocializációját.

A pedagógusnak tudnia kell arról, hogy az esztétikai élvezet kontrasztjaként a rossz esztétikai élmény szuggesztiójának ugyan nincs neve, de jelentőségét, személyiségformáló hatását komolyan számításba kell venni

4. Az óvodapedagógus feladatai a szocializációs folyamatban

„Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciója: óvó-

védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció.”- írja az 51/2004. (III. 23.) Kormányrendelet II. fejezetének 1. pontja. A rendelet VI fejezetének 2. pontja szerint: „Az

iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.”- ezeket kell

alapelvként figyelembe venni az óvodapedagógusnak munkája során.

4.1. Sikerkritériumok:4.1.1. Elvárt szint:

Az óvoda nevelőtestülete a gyermekek beíratásakor hangsúlyt fektet a családias, szeretetteljes, élmény gazdag bemutatkozásra.

Az óvónő kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó légkört teremt a beszoktatástól az óvodás kor végéig.

44

Az óvoda valamennyi munkatársának összehangolt modellértékű munkája segíti a befogadó szellemiségű nevelő munkát. Ezáltal természetessé válik a különbözőségek elfogadása, tisztelete, sajátosságaik megismerése.

A fokozatosság betartása a feladatkitűzések meghatározásakor a minimum és optimum követelményeinek megfelelnek.

Mindvégig biztosítja a személyes kontaktus a tevékenységek során,- testi szükségletek segítésekor- a felnőttek munkájának összehangolásával;

Az óvodában kialakított egységes óvodai jelekkel - különbség csoportonként a nevekben van - biztosítja a gyermekek érzelmi stabilitását, esetleges csoportváltáskor egyeztet kolléganőjével, és ha megoldható saját jelét viszi magával a gyermek.

Biztosítja a személyességet a gyermekek munkáinak, tárgyainak tárolásával, a „gyermekkincsek” számára helyet ad. (jellel ellátott irattartók, polcok, szekrények);

A terem berendezésekor figyelembe veszi a mobilitás, variálhatóság lehetőségeit, kuckókkal tagolja a teret az intimitás érdekében, valamint szabad mozgásteret is biztosít;

A gyermekekkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, eleget tesz titoktartási kötelezettségének.

A gyerekek beilleszkedését egyénekre irányuló segítségnyújtással könnyíti meg. Alkalmazza a fizikai kontaktus formáit szükség szerint a gyermek életkorától függetlenül (ringatás, simogatás, ölbe vétel). Nevelésével támogatja a nemi identitás fejlődését, de gondot fordít a nemi szerepek határainak tágítására, a sztereotípiák merevségének oldására. /érzékeny fiú, határozott lány/

Megtanítja a gyermekeknek a konfliktusok tárgyalásos kommunikációval történő megoldását.

A szülőket bevonja a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, (nem panaszkodást jelent), a közösen elfogadott normák elfogadása, betartása érdekében.

A szociokulturális háttér megismerését célzó gyermekvédelmi tevékenységet végez.

4.1.2. Elfogadható szint:

Nevelésével eléri, hogy a gyermekekben kialakuljon a ragaszkodás óvodájukhoz, az óvodában dolgozó felnőttekhez, amely érzéseket szavakba is tudnak önteni, tettekben is ki tudnak fejezni (apró ajándékok készítése).

A gyermekek fejlődését képekben és/vagy videó-felvételekkel is nyomon követi, melyet a családokkal való pozitív kapcsolattartás mélyítésére használ.

A gyermekek számára egyénre szabott meglepetéseket készít, mellyel személyesebb kapcsolatot alakít ki.

„Bátorító”, dicsérő bábot alkalmaz az eredményesebb nevelőmunka érdekében, aki a csoport jellegzetes figurája, a szeretett báb szerepét tölti be.

Szabadidőben, várakozási időben halk zenével segíti a nyugodt légkör kialakulását.

Élménynyújtó sétáinak szervezésekor gondol a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi teljesítmények, alkotások különleges produktumok bemutatására, melyhez a kitartó gyakorlás eredményeként juthat az ember el. (fazekasság, hangszertudás, üvegfestészet). Ehhez kapcsolatokat épít ki.

Tudatos szemléletformálással, közös tevékenységekkel, a szülők bevonásával segíti a környezettudatos magatartás megalapozását /doboznap, szelektív hulladékgyűjtés, kupakok, műanyag palack stb./

45

Szülői értekezletén vendégelőadók tolmácsolásában is segíti a családi nevelés pozitív hatásainak érvényesülését, az inkluzív /befogadó/ nevelés értékeinek közvetítéséhez direktebb módszereket is alkalmaz a negatív társadalmi modellhatások gyengítésével.

Társas szocializációs fejlesztés terén:Az intézményben a homogén tisztaság mellett szervezhető 3-4, 4-5, 5-6-7(8) évesekből álló vegyes életkorú csoport is.

Az olyan tevékenység, melynek következtében a gyermek úgy számol be róla, "mi ezt láttuk", "mi így szoktuk" és ennek eredményeképpen az én-tudat mellett kialakul a közösségi ember "mi" tudata is. Ezt biztosítják az együttes élmények.

4.2 Sikerkritériumok:

4.2.1 Elvárt szint:

Együttes élmények nyújtásával segíti a társas szocializáció fejlesztését. A közösségi élet szokásainak és együttműködés szabályainak tudatos, következetes

kialakítására törekszik kidolgozott szabály és normarendszer alapján. A módszertani segédanyagban részletezett hagyományok ápolásával hozzájárul a józsefvárosi

lokálpatriotizmus kialakulásához, kapcsolódik a kerületi ünnepekhez a gyerekek felkészítésével, intézményünk dekorálásával. Sétákat, kirándulásokat szervez, az óvoda környékén, nemzeti ünnepekre szervezett játékkal, hagyományépítéssel segíti a szülőföldhöz való kötődés kialakulását.Az intézményi munkatervben elfogadott rendezvények, előadások szervező munkáit ellátja, számon tartja, partnereit megfelelően felkészíti, időben tájékoztatja.

A csoportélet kohézióját szolgáló programokat a blokkokhoz igazítottan, a szülők előzetes meghallgatásával, a párhuzamos csoportokkal egyeztetve szervezi:

Jó meseválasztásával, élményszerű előadásával, megfelelő mesekönyvek kézbe adásával segíti a gyermekek megfelelő ítéletalkotását, azonosulását az értékekkel, erkölcsi, etikai szabályokkal.

Nevelése eredményeként a gyermekekben megfelelő önkép és önértékelő képesség alakul ki. Ismerik saját képességeiket, értékeiket, meg tudják fogalmazni hiányosságaikat. (IMIP önértékelő kérdései alapján)

Az iskolai beilleszkedést közvetetten segíti a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával.Szemléletformálással segíti a szülőt, annak megértésében, hogy az iskolára való előkészítés, a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredményeként alakul ki. A családi nevelést kiegészítve, közvetetten segíti a családi nevelést.

A fejlődés óvodáskor végére elvárt kritériumoknak megfelelően, komplex módon készíti fel a gyermekeket az iskolai munkára a szülőkkel is elfogadtatva a hármas egység (testi, lelki, szociális) egyenrangú fontosságát.

A rábízott gyermekek érzelmi-akarati fejlettségük alapján képesek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolai munkára.

Segíti a gyereket a különbözőségek elfogadásában, korának megfelelően empatikus és szolidáris legyen csoporttársaival.

4.2.2 Elfogadható szint:

Közös élmények, tapasztalatok szerzéséhez a készülődés rendjének szokása vendég várásakor kialakított szokások

46

A társas szocializáció fejlesztését „én fotóalbumom”, „mi verseskötetünk”, „mi daloskönyvünk” készítésével is erősíti.

A DIFER mérőeszközén túl a nevelőtestület által elfogadott mérésekkel a gyermekek megismerése érdekében a játékban és egyéb spontán és kezdeményezetten kialakuló tevékenységekben történő megfigyeléseket, elemzéseket végez.

Csoportjával részt vesz gyermekrajz pályázatokon.

A kirándulásokról, élményeikről készült képeket tablóra helyezi és ezzel az otthonosság érzését erősíti.

Az intézményi munkatervben elfogadott előadásokat aktív szereplésével segíti sikerre vinni.

Az élményrajzok dekorációs értékű elkészítésekor gondol az egész óvoda esztétikussá tételére

Dokumentációk, tervezésA nevelőtestület joga szabályozni a gyermekek fejlődéséről szóló dokumentáció formáját, módját.

A tudatos tervezőmunka alapján a szülők reálisan követhetik gyermekük fejlődési ütemét, az óvodapedagógusok a gyermekek fejlettségi szintjéhez igazítva végezhetik munkájukat.

A nevelési év két részre bontott: szeptember 1-től május 31-ig és június 1-től augusztus 31-ig.

4.3 Sikerkritériumok:

4.3.1 Elvárt szint:

Anamnézist vesz fel a gyerekekről, melyet a nevelőtestület által elfogadott nyomtatványon rögzít.

Feladata a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve, -egyéni lapok felfektetése mellett- munkája alapja.

Az egyéni fejlesztés tervének érvényesítése a képesség és képességfejlesztés célkitűzéseinek megvalósításakor képezi a hozzáadott érték mutatóit.

Rögzíti az egyéni bánásmódhoz szükséges nevelési eljárásokat szaknyelv használatával. A fejlődés állomásait folyamatosan regisztrálja konkrét feljegyzéseken keresztül.

A rajzfejlődést mutató vizuális alkotásokat dátummal, magyarázó szöveggel ellátva a gyermekek egyéni dossziéjában gyűjti.

Éves terve készítésének alapja a –nevelő testület által elfogadott- felmenő rendszerre kidolgozott, egymásra épülő, nevelési módszertani segédanyag, amelyet 3 hónapos lebontásban aktualizál csoportjára, és negyedévente kiértékel.

A nevelési év keretei között havi időegységekre bontva, a környezeti blokkokat figyelembe véve tervezi a játékos tanulást. Ehhez a témakörhöz illeszti a vizuális, ének- zenei, irodalmi, környezet téri, formai-mennyiségi megismerése és a keretet biztosító játékot is.

A mozgásfejlesztés anyagát (teljes évre átgondolva) konkrét tartalommal tervezi havonta.

4.3.2 Elfogadható szint:

47

A csoportnaplót olyan gondossággal vezeti, amely alapján naprakészen alkalmassá válik szakmai munkánk reprezentálására.

5. A nevelés fejlesztési keretterveA tanulás irányítása támaszkodik a gyermeki önállóságra, belső aktivitásra, egyéni tapasztalásra és felfedezésre a komplex kezdeményezések és foglalkozások rendszerében.

A gyermekek egészséges fejlődésének alapját az óvodában a rendszeresség adja. Életritmusukat, életrendjüket a folyamatos napirenddel, heti renddel biztosítjuk.

A megfelelő szokásrendszer kialakítása hozzájárul a napirenden belüli tevékenységek zavartalan menetéhez.

A heti rend összeállításánál is figyelembe kell venni a rugalmasságot, a életkori sajátosságot, (pl. 3 éveseknél, a beszoktatásnál az érzelmi nevelést, pszichés gondozást kell előtérbe helyezni, a 8 éveseknél a pihenési idő egyéni megszabására kell figyelni) a bizonyos helyzetek adta lehetőségek kipróbálását.

6. Az óvodán belül biztosított külön foglalkozások6.1. Térítésmentes szolgáltatások:

élményszerző intézményen kívüli foglalkozások egyéni fejlesztés, felzárkóztatás pszichológiai tanácsadás logopédiai foglalkozás kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek egyéni foglalkoztatása hittan jeles napokon műsorszervezés, előadások kézműves foglalkozások (szövés, fonás, fazekasság)

munkadélután ötletbörzével

6.2 A szülők által finanszírozott szolgáltatások (évente felmérve az igényeket)

A szülők által finanszírozott programok szervezésekor figyelembe vesszük a közoktatási törvény 4§-ának (8-15). bekezdésében foglaltakat a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról. Ennek értelmében a szülőkkel együttműködve figyelünk a gyermekek aránytalanul nagy terhelését veszélyeztető elfoglaltságokra, a túlzott szülői elvárásokra.

nyelvoktatás ünnepi vásárok színházbérlet és egyéb műsorok szervezése kirándulás gyermeküdültetés (erdei ovi) fényképezés biztosítások

6.3. Sikerkritériumok:

6.3.1. Elvárt szint

A szolgáltatások szervezésekor mindenki betartja a nevelőtestület által meghozott állásfoglalást, és azt a szülőkkel elfogadtatja.

A szolgáltatások véglegesítése előtt egyeztetnek az óvodai csoportok a torlódások, érdekütközések elkerülése miatt.

48

A szolgáltatásokkal együtt járó szervezés az elfogadást követően az óvónők együttes feladata.

Szervezett szolgáltatás formája heti rendszerességgel napirendbe építetten érinti a gyermekek elfoglaltságát – ezek időpontja a délutáni időszakra esik.

A gyermekekkel foglalkozó pedagógusok felelősek azért, hogy felügyeljék, hogy az egyéni szolgáltatók által biztosított programokban részt vevő gyermekek nem érezhetik azt, hogy ez számukra zaklatás, a programokból kimaradók nem érezhetnek a hátrányos megkülönböztetést, nem részesülhetnek társaik negatív reakciójában.

6.3.2. Elfogadható szint:

Óvodai szintű szolgáltatások lehetőségét kutatja a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vétele mellett.

Érdeklődik, és részt vesz a csoportját érintő szolgáltatók által szervezett bemutatókon.

Ajánlott napirend:

Időtartam Tevékenység

6:00-7:30 Közös gyülekezés, összevont csoportok, szabad játék

7:30-9:00 Mozgás (testnevelés)

Folyamatos reggeli, játékba integrált spontán és

szervezett tanulás, kezdeményezés, szabad játék

9:00-12:00 Szabad játék, játékba integrált spontán és szervezett

tanulás, komplex személyiség fejlesztés, differenciált

egyéni bánásmóddal szervezett tanulás

Mindennapos testnevelés

Munkajellegű tevékenységek49

E.ü. teendők végzése egyéni szükségletek szerint

Mozgás, élmény és tapasztalatszerző játék az

udvaron/helyszínen/kirándulások.

12:00-15:00 Ebéd, e.ü. teendők végzése egyéni szükségletek szerint,

pihenés feltételeinek biztosítása, folyamatos felkeléssel

Mindennapos testnevelés

Uzsonna, munkajellegű tevékenységek.

15:00-17:00 Játékba integrált spontán tanulás, szabad játék.

Szabadon választható szolgáltatások.

17:00-17:30-ig Összevont csoportok, kötetlen tevékenységek

II/2. Nemzeti etnikai kisebbségek óvodai nevelése, gyermekvédelem

1. Az óvoda helye a gyermekvédelemben:A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról az 1997. évi XXXI törvény

rendelkezik. Családok jogállásáról szóló 1952.évi IV törvény Csjt. E szerint a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell az óvodában megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

Az óvoda a gyermekjóléti alapellátások egyik formája, és mint ilyen hozzá kell járulnia a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermekek családjukból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ugyanezen célokat szolgálja a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat is, ezért a veszélyeztetett helyzetet jelezni kell a Szolgálat felé, ahol további ellátási formák hozzájutásához ad segítséget az intézményt önkéntes alapon felkereső rászorulóknak.

Amennyiben a szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható, és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezésére az önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket, és hatósági intézkedés keretében nyújt segítséget.

Gyermekvédelmi szempontból szükséges a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), veszélyeztetett, valamint sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek fogalmának egységes értelmezése.

50

Hátrányos helyzetű:A Közoktatási törvény 121.§ (14) bekezdése értelmében:- Hátrányos helyzetű tanuló-gyermek az, aki családi körülményei,

szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Sajátos nevelési igényű gyermek:- Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői rehabilitációs

bizottság szakvéleménye alapján: testi- érzékszervi- értelmi fogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, autizmus, kórós hyperkinetikus vagy aktivitás zavara van.)

Halmozottan hátrányos helyzetű:- A gyerek akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a

törvényes felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezték be sikeresen, és erről nyilatkozatot tesznek a területileg illetékes jegyző előtt.

Integráció:- Latin eredetű szó, egységesülést, beilleszkedést, beavatkozást

jelent, illetve viselkedés mintákhoz való hasonulás, tudatbeli egységesülési folyamat.

A gyermekvédelem alapelvei (gumialapelvek):b) – a gyermek érdekének elsőbbsége („a gyermek minden felett álló

érdeke”): Az állami és társadalmi szervek, továbbá a magánszemélyek a gyermek mindenekfelett álló érdekeit figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva kell, hogy eljárjon.

c) – együttműködés és prevenció: A gyermekvédelemben érintett szervek és személyek kötelesek együttműködni a gyermek nevelését biztosító családdal, továbbá kötelesek a családnak megadni azt a –helyzethez és szükséglethez igazodó- támogatást, amellyel a szülők eleget tudnak tenni gyermeknevelési joguknak és kötelezettségüknek.

d) - ellátás nyújtása: A gyerek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.

e) – a családból kikerült gyermek biztonsága: - Ha bármilyen okból sor kerül a gyermek családból való kiemelésére, akkor biztosítani kell a korához és szükségleteihez igazodó gondozást, nevelést, egészséges testi és személyiségfejlődést.

f) – önkéntesség: - A jogszabályokban biztosított ellátások igénybevétele általában önkéntes, azaz a gyermek törvényes képviselője csak a törvényben meghatározott esetben kötelezhető annak igénybevételére.

g) – hátrányos megkülönböztetés tilalma: - A gyermekeket nem lehet megkülönböztetni – fajhoz, nemzethez, nemzetiséghez, etnikei csoporthoz való tartozás-, lelkiismereti, vallási, politikai

51

meggyőződés-, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya, valamint gyermekvédelmi gondoskodásba vétel- miatt.

1./a. Migráció Az Európán kívüli menekülők számának növekedésével az óvodák, iskolák nehézségei nemcsak a nyelvismeret hiányából, hanem az érkező gyerekek szocializációs, kulturális és vallási különbözőségeiből is adódnak.Mivel migránsnak lenni speciális állapot, amely kihat a gyerekek társadalmi és egyben óvodai, később iskolai integrációjára is, úgy érezzük, foglalkozni kell a migráns lét sajátosságaival és azok hatásával a gyerekek óvodai beilleszkedésére.1./b. A migráció hatása a gyermekekre:• A környezetéből kiszakított ember, még ha maga választotta is az elköltözést, fokozott lelki terhekkel érkezik. Minden ember számára nehéz a változást elfogadni, feldolgozni a veszteségeket és hozzászokni az új körülményekhez – így van ez a kisgyermekekkel is.• Azok a külföldi kisgyermekek, akik már Magyarországon születtek, szintén egyfajta sajátos helyzetben vannak. Az ázsiai gyermekek magukon viselik a „másság” jeleit, ugyanakkor magyar környezetben, magyar közösségben nőnek fel. Sokuk nem is járt származási országukban.• A migráns gyermekek jelenléte a csoportban természetesen sok örömmel, lehetőséggel jár, amit ki kell használnunk pedagógiai munkánk során.• A migráns gyermekek jelenlétének előnyei:A gyermekek ismeretei bővülnek egymás hazájáról kapott ismeretekkel;Megtanulják egymás másságának megértését, értékeinek megbecsülését, elfogadását;Alkalmuk nyílik a segítségnyújtásra, az alkalmazkodásra s ez hozzájárul személyiségfejlődésükhöz;Megelőzhetjük az előítéletek kialakulását;

2. Gyermekvédelmi feladatok ellátásának kötelezettsége /Ktv. 47§ c)/Az óvoda fontos feladatot lát el a gyermekvédelemben. A pedagógusok feladatait a gyermekvédelemmel kapcsolatban a közoktatási törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet határozza meg.Gyermek –és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját.A szülők által jól látható helyen közétesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (pl gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

3. Az óvoda gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai, a pedagógusok kötelessége /Ktv. 54.§ (1); 19.§ (7);48.§ (1);121.§ (16)

1. A nevelési-oktatási tevékenység során figyelembe kell venni a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíteni kell képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz

2. közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

3. az óvoda pedagógiai programjában meghatározott célokon és feladatokon keresztül biztosítja a tehetség, képesség kibontakozását, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek megvalósítását.

4. integrációs felkészítésből fakadó munkája során: az esélyt teremtő nevelésnek, oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott óvodai alapprogram és helyi önkormányzati esélyegyenlőségi program alkalmazásával szervezi a szociális helyzetükből és

52

fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek programjait, a többi gyermekkel együtt, akik az azonos óvodai csoportban vesznek részt a foglalkozásokon oly módon, hogy az érintett gyermekeknek a többi gyermekekhez viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.

5. Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól,

6. az óvoda helyi programja tartalmazza a gyermek-és ifjúságvédelemmel, az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat.

7. A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a gyermekek családi környezetét,

8. A gyermekek csoporton belüli helyzetének feltérképezése (szociogram)9. Konzulátusokkal, nagykövetségekkel, hivatalokkal való kapcsolatfelvétel10. Civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel11. Külföldi pedagógusok közösségével való kapcsolatfelvétel12. Hospitálásra épülő együttműködés13. Értékelő, elemző esetmegbeszélések, fogadóórák

4. Gyermeki jogok érvényesülése /New York-i egyezmény /A gyermeknek az óvodai gyermekvédelem tekintetében joga van:- lehetőség szerint családban nevelkedni- olyan életminőségre, ami lehetővé teszi testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését- segítségre személyiségének kibontakoztatásához, az önálló élet vitelére való felkészüléshez- védelemre az erőszak, kizsákmányolás, elhanyagolás bármilyen formájával szemben (fejlődésére ártalmas munkára kényszerítés, nemi erőszak, stb.)- szabad véleménynyilvánításra, vallásgyakorlásra

5. Hátrányos megkülönböztetés tilalma (egyenlő bánásmód elve) /Ktv. 4.§ (7)-(13), 39/E.§ (1), 65.§ (2), Gyvt. 41.§ /

Hátrányos megkülönböztetés: olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása (pl.: kizárás valamilyen szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, joggyakorlásból, a nevelés-oktatás színvonalának korlátozása, aminek következtében a tanulmányok megkezdéséhez szükséges felkészülés lehetősége nem biztosított), a gyermek megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése. Ennek értelmében az óvoda, mint intézmény -többek között- nem tagadhatja meg a 3. életévét betöltött gyermek felvételét, ha:

- hátrányos helyzetű- állandó napközbeni ellátást igényel- egyedülálló vagy időskorú személy neveli- vele együtt a családban 3 vagy több gyereket nevelnek (kivéve, ha eltartója

gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül)- szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni- felvételét a gyámhatóság kezdeményezte

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő gyermekek, akik egy csoportban, bontás esetén egy foglalkoztatási formában tevékenykednek azokkal az óvodásokkal, akik nem vesznek részt a képesség kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összevonásával.Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik.

53

A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, ami azonban nem járhat más gyermek jogainak megsértésével, csorbításával.A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi az óvoda vezetőjénél, hogy a vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

5.1.A migráns gyermekek beilleszkedését segítő módszerek ♦ Project módszer alkalmazása ♦ Drámapedagógia módszereinek beépítése a mindennapi munkába ♦ Játékos formában történő komplex készségfejlesztés ♦ A mozgás, a közvetlen cselekvés, a közvetlen tapasztalatszerzés készségeinek fejlesztése ♦ A fejlesztőprogramok a játékra épüljenek; a játékban jelenjen meg az ismeret, a jártasság, a készség ♦ Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tágabb értelemben vett tanulás folyamatához ♦ A folyamatban való aktív részvétel lehetőségének biztosítása. ♦ Az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele ♦ Az egész életen át tartó tanulást megalapozó motivációt, játékos készségfejlesztő és az iskolába való átmenetet segítő tevékenységekkel kapcsolatos programok megvalósítása 5.2. A gyermekek fejlettségének általános jellemzéseÓvodába lépés után a gyermekekről az alábbiak szerint végzünk felmérést:

testi, egészségi állapotuk, betegségeik, külső megjelenésük műveltségi színvonaluk, nyelvi - kommunikációs képességük alkalmazkodóképességük, érzelmi, akarati megnyilvánulásaik

Minden csoportban szintfelmérés alapján történik a differenciált egyéni fejlesztés, a tervszerű korrekciós nevelés.

5.3. Veszélyeztetettség (Gyermekvédelmi tv. 5.§)

olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség kialakulásának konkrét okait a szakemberek a fő elvekben megegyezően, de többféle csoportosításban, a két kategória okait összemosva, egymástól élesen el nem választva írják le.

5.4. Az óvoda gyermek-és ifjúságvédelmi felelősének feladatai (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet)

Gyermekekkel kapcsolatos feladatai:

a) hátrányos helyzetű, -veszélyeztetett gyermekek felmérése, típus, súlyosság mérlegelése, javaslat további teendőkre, kapcsolatfelvétel gyermekjóléti szolgálattal,

b) ezen gyermekek foglalkozásának, szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése, javaslattétel különböző típusú foglalkozásukra;

c) mentálhigiénés programok szervezése (Gondolkodj egészségesen)d) tanácsadás;e) szociális ellátások számbavételef) általános prevenciós munka;g) gyermekek érdekképviselete.

Szülők körében végzett feladatai:54

a) Együttműködés, szemléletformálásb) Tanácsadásc) Családlátogatásd) Aktívrészvétel a szülői értekezletekene) Előadások szervezése

Önálló feladatai:a) Kapcsolattartás külső intézményekkelb) Pályázatírásc) Nyilvántartásd) Innovatív feladatoke) Szakirodalom gyűjtése, tanulmányozásaf) Ismertetők gyűjtése, készítéseg) Továbbképzés

Nevelőtestületben végzett feladatai:a) Együttműködés, szemléletformálásb) Kapcsolattartás az óvodavezetővel, óvodapedagógusokkalc) Részvétel a nevelési program elkészítésébend) Információk átadásae) Továbbképzésekre motiválnif) Tanácsadásg) Aktív részvétel a nevelőtestületi értekezletekenh) Szakirodalom ajánlása

6. Sikerkritériumok:

6.1. Elvárt szint:

A pedagógusok egyenként, elsődlegesen felelősek a rájuk bízott, szülőktől átvett gyermekekért.

Megfelelő jelzőrendszer működéséhez információt szolgáltat a rábízott neveltek családi problémáiról

Pedagógusi magatartása, személyisége humánus, döntése a gyermekek érdekeinek a legkedvezőbb, ügyeik intézése a lehetőségeken belül a legméltányosabb.

Biztonságot, szeretetet, elfogadást nyújtó légkört teremt csoportjában, odafigyel a gyermeki szükségletek kielégítésére, a gyermekek intézményi ártalmaktól való megóvására.

Aktívan együttműködik - a hátrányos helyzet okainak feltárásában, a nyilvántartások aktualizálásában, adatszolgáltatásban - a gyermekvédelmi felelőssel, ellátja a területtel összefüggő adminisztratív munkát.

Folyamatos megfigyelést folytat a gyermekekkel kapcsolatban, amelynek célja a veszélyeztetettség megelőzése, a korai prevenció.

A veszélyeztetett gyerekeket nyilvántartja, a változásokat jelzi a gyermekvédelmi felelősnek a szükséges intézkedések érdekében.

A kialakult helyzetben pedagógiai módszerekkel segíti a probléma kezelését. A szükséges családlátogatásokat soron kívül elvégzi a gyermekvédelmi felelőssel, a

gyermekek mindenek feletti érdekét számon tartva. A környezettanulmány és egyéb úton tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli,

eleget tesz titoktartási kötelezettségének.

55

Szükség szerint fogadóórát tart az érintettek kiértesítésével. Ezen a megbeszélésen személyre szabottan ad nevelési segítséget a gyermekek fejlődését érintő kérdésekben, megoldást keres a nézeteltérések tisztázására.

A családhoz való közelítés és óvodai gyermekvédelem aktuális tennivalóinak ellátásában a fejlesztő pedagógussal is együttműködnek az óvónők, különösen, ha hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását kell segíteni.

Folyamatosan fejleszti szakmai tudását annak érdekében, hogy a gyermekek egyéni képességének, tehetségének, fejlettségének megfelelő differenciált bánásmód szerint végezze munkáját.

A migrációs gyermek és a szülő nem ismeri a magyar nyelvet, ezért az értesítéseket, felhívásokat, információáramlásokat számukra érthető módon megvalósítja. /levél, tolmács, stb./

A migrációs gyermek szüleivel megismerteti a magyar intézményrendszert, a szülői jogokat és kötelességeket.

A migrációs gyermek differenciált fejlesztésére kiemelt figyelmet fordít, különösen a nyelvi korlátok tekintetében.

A migrációs gyermek felmérésénél figyelembe veszi, hogy milyen zavar áll a tanulási akadályok hátterében /beszédhiány, részképesség zavar, stb./

Egyéni fejlesztéssel biztosítja migrációs gyermek gondolkodásfejlődését a többnyelvűségi zavar elhárítása érdekében.

Mivel a migrációs gyerekek rugalmasan, gyorsan alkalmazkodnak a befogadó ország kultúrájához, ezért a Tesz-Vesz napok alkalmával lehetőséget kapnak saját kultúrájuk kibontakoztatására.

Az integrációs problémák kihatnak a gyermek személyiségfejlődésére, ezért az óvónő példa, modell szerepével mintát ad a másság elfogadására.

Figyelemmel kíséri, jelzi az adott ország és Magyarország közötti nemzetközi egyezmények érvényességét és az adott család itt tartózkodási, munkavállalási engedélyeit.

Felvilágosítja a szülőket a szociális kedvezmények igénybevételének lehetőségeiről.6.2. Elfogadható szint:

A tehetséges gyermekek számára csoporton belül és kívül is alkalmakat keres a fejlesztésük érdekében. A szülőknek segíti a megfelelő irányba történő továbblépést.

A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen Pártatlan szakvéleményt készít a csoportjába járó gyermekről gyámügyi kérdések

vizsgálatához, gyermek elhelyezési perekhez ügyvédi megkeresés esetén. Pályázatokat ír a feladatot segítő speciális eszközök beszerzését segítő anyagi bázis

megteremtése érdekében. Megismeri a gyermekvédelmi munka segítő szervezeteit, a segítségnyújtásban aktívan

közreműködik, melyről tájékoztatja a gyermekvédelmi felelőst. Szülők klubját működtet segítő szakemberek bevonásával. A pedagógus megismerkedik az adott gyermek hazájának kultúrájával, szokásaival, így

építeni tud az adott ország értékeire.

II/2.B KÜLÖNLEGES GONDOZÁSRA JOGOSULTAK INTEGRÁCIÓJA

"Keresem minden gyermeksajátos titkát,s magamtól kérdezem,

hogyan segíthetnék, hogy önmaga lehessen." (Janus Korczak)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása a 2007. évi LXXXVII. törvény, a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos változásokat foglalja magában.

56

Óvodánk Alapító okirata tartalmazza kötelezően ellátandó feladatunkat a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozóan.

Pedagógiai tennivalónk: prevenció, felzárkóztatás, kompenzáló nevelés, fejlesztés, terápia, egyéni bánásmód, differenciálás.A módosító törvény 20 § (3) bekezdése újradefiniálja a sajátos nevelési igény fogalmát. E körbe tartoznak azok a gyermekek, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján:

1. Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető súlyos és tartós rendellenessége miatt gondozásba vett gyermekek; Organikus okra visszavezethető esetekben a gyógypedagógiai ellátás gondoskodik a gyermekekről.

2. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

Organikus okra vissza nem vezethető esetekben a nevelési tanácsadó keretében kell gondoskodni az ellátás megszervezéséről.

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése óvodánkban Az Önkormányzat által engedélyezett nevelőtestületi létszám felkészültsége általános pedagógiai szinten biztosítja integrált szervezésben a sajátos nevelési igényű gyermekek csoporton belül és kívül megvalósuló, valamint hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek elmaradásainak felzárkóztatását, képességeik fejlesztését.

1. Intézményen belüli célunk: A vállalható sajátos nevelési igényű, nehézséggel élő gyermekek hátrányainak

csökkentése. A negatív diszkrimináció csökkentése, a másság elfogadtatása úgy a

leghatékonyabb, ha a fejlesztés és nevelés a többi óvodás gyerekkel együtt, egy csoporton belül zajlik.

Komplex esztétikai nevelési programunk alapja a külső világ megismerése, a környezet megismerése blokkok szerint, külső helyszíneken zajlik, és ez a gyerekektől nagyfokú mobilitást igényel.

A közoktatásról szóló törvény 30 §-ának új (7) bekezdésében felsorolt problémák közül fel tudjuk vállalni:A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességének fejlesztő foglalkozását saját felzárkóztató óvodapedagógusunk segítségével a nevelési tanácsadó szakmai útmutatásai alapján.

A fejlesztő foglalkozás az óvodai nevelés keretében, integráltan, a helyi programunk nyújtotta lehetőséggel valósítható meg.

Megsegítő lehetőségek:- Fejlesztés, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás,- Egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás,A pedagógus feladatai:

Prevenció, A probléma felismerése, pedagógiai szűrése, A helyzet elemzése, megoldási stratégia kidolgozása, Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető esetekben jelzés a

pedagógiai szakszolgálathoz57

Az adott probléma önálló, ennek sikertelensége esetén szakértői vélemény alapján kezelése,

Egyéni és/vagy kiscsoportos felzárkóztatás, fejlesztés Differenciált tevékenység szervezése Egyéni fejlesztési terv készítése az általa fejlesztett gyermekekhez-

végzettségének, kompetenciájának megfelelően Tanácsadás a szülőknek Együttműködés a különböző szakemberekkel

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyerekek esetében a Szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakvéleményben kijelölt intézményként való megnevezés szerint vállaljuk a fejlesztést.A nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a kötelező eszköz és felszerelés jegyzékét a fogyatékosságok típusaihoz rendelve.

E szerint óvodánkban fogadni tudunk: enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermeket, - gyógypedagógiai, pszichopedagógiai

végzettségű felzárkóztató pedagógus segítségével; beszédfogyatékos gyermeket – JEGYMKÁI utazó gyógypedagógusának segítségével;

2. A felzárkóztató óvodapedagógus feladata:

A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézség miatt a Nevelési Tanácsadó által kivizsgált gyermek fejlesztő foglalkozásba való bevonása a szakvéleményben leírtak szerint.Fejlesztési ütemterv készítése.Az aktuális teljesítőképességre illetve készségszintre épül a gyakorló- vagy tréningprogram, amelyet a felzárkóztató pedagógus a szülők együttműködésével végez naponta.A Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó Szakvéleménye alapján azután a gyermekek iskolába mehetnek, vagy fejlesztési javaslatukra építve további egy év óvodai fejlesztésben részesülnek.Év végén zárul a fejlesztés, és az év végi kontroll alapján újabb értékelés történik.A felzárkóztató óvodapedagógus speciális megismerő módszerekkel kiegészíti és szűkíti a sérült, gyengébb területek meghatározását és terápiáját.

3. A komplex gyógypedagógiai- orvosi vizsgálat menetének megfeleltetett eljárási út alkalmazása problémás esetekben:

gyermek orvosi vizsgálat kéréseszakorvosi vizsgálat: a.) neurológus (Heim Pál Gykh. I.sz. Gyermekklinika)

b.) gyermekpszichiáter (Heim Pál Gykh, Delej utca)korai fejlesztés 3-5 éves kor között – (Kt.30.§ (1) értelmében)

szakértői bizottság vizsgálata

4. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének, fejlesztésének lehetőségei:A fogyatékosságok közül csak azokat tudjuk felvállalni, melyhez helyben képzett szakemberünk van. Így az enyhén értelmi fogyatékosokat integráltan tudjuk fejleszteni. Csoportonként 1-2 fő az ideális. Súlyos érzékszervi és mozgás fogyatékos gyermekek akadályozottak a közlekedésben, ezért vállalt programunkba további személyi feltétel nélkül ( szociálpedagógus, konduktor, pedagógiai asszisztens, szociális munkás),nem tudnak bekapcsolódni. A helyszíni élményekre épülő program miatt már kiscsoporttól kezdve gyakran hagyják el neveltjeink az épületet, és ezután kerül sor a teremben az élmények feldolgozására.

58

5. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének elvei, keretei:Ezen gyermekek eltérő kognitív-pszichomotoros képességgel érkeznek óvodánkba.

A gyermekek fejlesztésénél a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság javaslatait és a Nevelési Tanácsadó ajánlásait használjuk támpontként.

A pedagógiai szakszolgálatok a Kt 34.§-a szerint segítséget nyújtanak óvodánknak a problémával küzdő gyermekeknek, így az alábbi szakszolgálatokkal partneri kapcsolatot tartunk:

a.) gyógypedagógiai tanácsadásb.) fejlesztő felkészítésc.) tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, d.) nevelési tanácsadáse.) logopédiai ellátásf.) konduktív pedagógiai ellátásg.) gyógytestnevelés.A gyermek multiszenzoriális fejlesztése a cél.A gyermekeket egyéni ütemben, egyéni bánásmóddal kezeljük, hiszen minden gyermek egyedi individum, egyszeri és megismételhetetlen.Minden gyermek önmagához mérten egyéni, lassabb tempóban haladva éri el az iskolakészültséget.Számunkra nem az intelligencia, hanem a tanulékonyság, a figyelem, észlelés-emlékezet bázisának erősítése a cél, hisz ez a bázis a kognitív alapja későbbi iskolai jelrendszer elsajátításának. (olvasás-írás jelrendszere)Az eltérő készségű-képességű szocializációs hátterű gyermekek ugyanolyan értékűek, mint a többségi gyermekek.

5.1. Az óvoda csoportszerkezete:Az óvodai nevelés folyamata nincs pedagógiai szakaszok szerint tagolva, ezért a Kt. 24. § (1) bek.;137/1996. (VIII.28.) Korm. R. mell. VI. fejezet szerint a különböző életkorú gyermekek együttes nevelésével szervezzük az öt csoportot, ha a halmozottan hátrányos helyzetre szoruló gyermekek létszáma ezt indokolja. Ha erre nincs igény, lehetőség szerint azonos életkorú csoportok szerveződnek.A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének feltételei:

legfeljebb 16 ép és 2-3 sérült gyermek lehet csoportonként ép gyermekek szüleinek hozzájárulása az óvodapedagógus önkéntes vállalása, szakirányú végzettség a sérülés típusának megfelelő speciális fejlesztést végző

fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus közreműködése a sérült gyermek teljes személyiségének fejlesztése az

óvodapedagógusok által, a gyógypedagógus segítségével halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya ne haladja

meg a csoportlétszám 25 %-át.

6. Integrációs lehetőségek a csoportokon belül:A gyermekek olyan szocializációs mintát közvetítenek az integráltan nevelhető gyermekeknek, amely pozitívan befolyásolja a szocializációs rendszerüket: alkalmazkodóképességük, viselkedésük, elfogadó-képességük, problémamegoldásuk, játékuk, nyelvi-kommunikációs bázisuk, alapvető higiénés-szokásbeli rendszerük mind-mind minta.

59

Ehhez társul a csoportokban dolgozó óvodapedagógus és dajka viselkedési mintája, mely minden gyermeknek nevelő értékű.

Feladattudatuk és feladattartásuk az integrációval gyorsabb érésre ad lehetőséget.

7. Integrációs lehetőségek a csoporton kívülA gyógypedagógus fejlesztő a gyermekeket mikrocsoportokban a csoportból kiemelve fejleszti. A gyermekek felmérése és diagnosztizálása mindig az év elején zajlik, de az év közben érkező gyermekeket is megvizsgáljuk.A korrekciós munka csak az életkornak megfelelő tevékenységi formában valósulhat meg. Egyéni tempóban, kis lépésben, egyénre szabottan.

8. Együttműködés a családokkal: A gyermekek megismerése és fejlesztése mellett elsődleges a gyermek szüleivel a pozitív viszony kialakítása..

Az elfogadó és meleg szerető attitűdöt alakítjuk ki, mely segít a gyermeket az anya számára elfogadhatóbbá, képességeinek reálisabb értékelésűvé tenni. Állandó szakmai és gyakorlati támogatást nyújtunk a szülőknek. Nevelési képesség fejlesztéshez is. A beiskolázásnál körültekintő tájékoztató munkát vállalunk, hogy a gyermek a képességeinek megfelelő iskolatípusba kerüljön.

9. Partnerkapcsolat

A Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó munkatársaival partneri-szakmai kapcsolatot alakítottunk ki. Az iskolaérettségi vizsgálatoknál, a pszichés, nevelési, magatartásbeli problémák diagnosztizálásában és terápiájában részt vesznek. Gyakorlati és nevelési kérdésekben segítséget nyújtanak az óvoda dolgozóinak és a szülőknek is.

A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános Iskola gyógypedagógusaival szakmai kapcsolatot tartunk, az integráltan nevelhető gyermekünk hatékony fejlesztésének érdekében.

10. Tárgyi feltételeinkÓvodánk speciális helyzetű, mivel egy ideálisan kialakított, mozgássérült lifttel felszerelt épület. Az épület udvarai, tornaterme lépcsőn érhetőek el, mellékhelyiségei már alkalmatlanok mozgássérültek fogadására. Így mozgássérült gyermek napközbeni ellátására alkalmatlan, illetve csak mozgássérült szülők fogadására alkalmas épületünk.

11. Személyi feltételÓvodánkban a felzárkóztató pedagógus feladata a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézség, fejlődési, viselkedési és pszichés problémák helyi korrekciója a nevelési tanácsadó javaslatai alapján.Iskolaérettségi, fejlettségi vizsgálatok végzésének előkészítése, javaslati lapok elkészítése a nevelési tanácsadó vizsgálatához, szülői beleegyezések aláíratása, konzultációk szervezése.Egyéni adottság, fejlettség, képesség, tehetség fejlődési üteméhez segítséget nyújtó helyi szolgáltatások az óvoda nevelési programjának szellemében, a csoportok életéhez igazítva, a csoportokon belül, illetve tesz-vesz napokon.

12. Sikerkritériumok:12.1. Elvárt szint:

60

Az intézmény minden dolgozója olyan pozitív szocializációs mintát és erkölcsi értékeket képvisel, ami a gyermekekben interiorizálódik az évek során és a másságot nem értékítélettel és előítélettel fogadja.

A másság elfogadása és pozitív minta közvetítése erkölcsi nevelésünk alapja intézményünkben.

A felzárkóztató óvodapedagógus partneri kapcsolatban van az óvodapedagógusokkal. Szakmai kooperatív kapcsolatot tart a következő intézményekkel:

1. Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője2. Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Művelődési Ügyosztályával3. Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Ügyosztályával

(Gyermekvédelmi Iroda, Szociális Iroda) 4. Józsefvárosi Nevelési Tanácsadóval 5. Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központtal,6. Országos Beszédvizsgáló Intézettel,7. Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános

Iskola utazó gyógypedagógiai tanáraival8. Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálattal9. Józsefvárosi Családsegítő Szolgálattal

Feladata a gyermekek megismerése és a fogyatékosság kivizsgáltatása diagnosztizál tatása szakemberek segítségével.

12.2 Elfogadható szint:

A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános Iskola gyógypedagógusainak értő-szakmai tapasztalatait bemutató foglalkozásokkal, tapasztalatcserével, kerekasztal-beszélgetésekkel gazdagítja.

Szakmai tapasztalataival, pályázatírással a felzárkóztató óvodapedagógus hozzájárul, hogy az alapítványok anyagi segítségével az eszközfejlesztés minél jobban megvalósulhasson az óvodában.

Előadásokon, bemutatókon, szakmai fórumokon, rendezvényeken részt vesz. Előadásokkal, szakmai bemutatókkal segíti a kerület fejlesztőinek munkáját Bekapcsolódik a kerületi fejlesztőpedagógusi munkaközösség munkájába Bekapcsolódik a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség munkájába

II/3. MŰVÉSZETI HATÁSOK

Forrai Katalin szerint :" a művészet a világ sajátos megismerése

a színek, hangok, szavak keltette érzelmi hatás,a jelképek egyéni felfogása. "

A komplexitás valósul meg a művészeti nevelésünkben is.

Területei:

A. Ének, zene, énekes játékB. Rajzolás, mintázás, kézi munka

61

C. Vers, meseD. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításaE. Hagyományőrzés, népszokások

Amelyek egymástól csak a program leírása szintjén választódnak szét.

Számos óvodán belüli és kívüli program egészíti ki a mindennapi tevékenységeket, ugyanúgy, ahogy a környezeti nevelés esetében is: a gyerekeknek sokszor és nagyon sokoldalú gyakorlati tapasztalat szerzésére nyílik alkalmuk.

II/3. A. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

" A gyerek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, és

minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a

mozgást. A zene és a testmozgás kapcsolata az

énekes játék ősidők óta a gyermek életének legfőbb

öröme"

- írja Kodály Zoltán

1. A zenei élmény-nyújtás célja:

hogy az érzelmeken keresztül keltsük fel a gyermekek zenei érdeklődését, s éreztessük meg az éneklés, és a közös játék örömét. A népzene és komponált zene, az igényesen válogatott kortárs alkotások éneklésével és hallgatásával alapozzuk meg a

gyermekek zenei anyanyelvét, fejlesztjük zenei ízlését, eszközül szolgálnak a zenei képességek, a zenei kreativitás alakításához. A zene világán

keresztül az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésén túl a szokás és normarendszert is megalapozzuk.

2. A zenei anyag kiválasztásának szempontjai 2.1 Mondókák

Arra törekszünk, hogy ismerjenek meg természetmondókákat, növénymondókákat, csúfolódókat, kiolvasókat, kisorsolókat a gyerekek.

2.2 Népi játékok, énekekA népi játékok szerepe sokoldalú. Aktivitásra, kezdeményezőképességre, találékonyságra, kapcsolatteremtő képességre, együttműködésre képessé teszi a gyermekeket.

Multikulturális hagyományokból magyar népi ölbeli játékok mellett más nemzetek (migráns családok) hagyományaira épülő játékokat (lovagoltatókat, altatókat, bölcsődalokat, göcögtetőket, testrészekkel kapcsolatosakat) tanítunk, melyek alkalomtól függetlenül bármikor játszhatók.

Multikulturális gyűjteményekből a magyar nép és más nemzetek (migráns családok) hagyományaiból gyűjtött énekes, mozgásos játékokat, és gyűjtött illetve komponált, igényesen válogatott kortárs énekeket válogatunk zenei anyagunkba.

62

Játszunk fogócskát, bújó-vonulóst, kapus-hidast, párválasztót, párcserélőt, fogyó és gyarapodó valamint kitalálós játékokat. Ezek közül ismerik meg az egyszerűbb mozgás- és térformát mutatót és bonyolultabbat egyaránt.

Keressük az eredeti játékleírásokat, gyűjtéseket.

Az ünnepekhez kapcsolódóan egy-két komponált gyerekdalt is szerepeltetünk repertoárunkban.

2.3 Zenére végzett mozgásNeveltjeink az énekes népi játékok játszása közben mozogják be a teret egyenes vonalban, hullámvonalban, csigavonalban, tanulnak meg előre, hátra, körbe mozogni, jobb és bal felé egyaránt.

Megismertetjük a néptánc alaplépéseit - sarokemelés, szökdelés, ugrás, csárdás lépés, forgás - táncoljuk egyénileg, párban és körben.

2.4 ZenehallgatásA tevékenységekhez kapcsolódóan mutatunk be magyar, etnikai kisebbségi és más népek dalaiból élő előadással műveket. Hangszertudás esetén rövid komponált műzene is szerepel az előadásban, de ez sosem helyettesíti, hanem kiegészíti az éneklést.

Az óvónő lehetőséget nyújt népzenefelvételek hallgatására, melyre a megismert mozgásformákkal mozoghatnak a gyermekek.

Alkalomhoz illő klasszikus zenei, igényesen válogatott kortárs zenei részlet is szerepel zenehallgatásként anyagunkban.

3. Óvónői feladatok a képességfejlesztés területén - Éneklési képesség fejlesztése- Zenei hallás fejlesztése- Ritmusérzék-fejlesztés

4. Szervezeti formák A szervezeti forma kötetlen és kötött jellegű a feldolgozandó anyagtól és korcsoporttól függően.

A képességfejlesztő játékokat mikrocsoportos formában kötetlen formában szervezzük minden korcsoportban, így nagyobb figyelmet tudunk fordítani egy-egy gyermek egyéni szükségleteinek kielégítésére, és a személyiségéhez igazított, eredményesebb fejlesztésre, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek segítésére.Az énekeket, népi játékokat, és zenére végzett mozgást 4-5 ill. 5-6-7-8 éves korcsoporttól szervezzük közvetve kötelező formában. Ekkor egy vagy két játékot, mozgást tervezünk, hogy az önfeledt játékot semmi se szakítsa meg.

5. Kapcsolatok más nevelési területekkel Az éneklés, mondókázás átfonja a nap minden tevékenységét.

A külső világhoz való pozitív érzelmi viszony alakítását segítik a dalok, mondókák megismerése, zenei felvételek hallgatása.

Egy-egy zenei népszokás bemutatása szélesíti játékkultúrájukat, fejleszti a dramatikus játékok körét. Segíti pajtásaik megszólítását, társkapcsolatok alakítását, a közösségbe való beilleszkedést.

63

A népi hangszerek készítésével (drungattyú - gomb-cérna; pengettyű - gyufásdobozra tekert cérna pengetése gyufaszállal; membrafon - fésűre feszített selyempapír, stb.), és használatával fejlődik finommotorikus mozgásuk.

Esztétikai érzéküket fejleszti az éneklés kapcsolódása más tevékenységekhez, különösen a mesével, verssel, rajzzal, mintázással komplex módon való feldolgozás.

6. Sikerkritériumok:

Elvárt szint:

Az éves terv a módszertani segédanyag figyelembe vételével készül, és olyan válogatás szerint, amely az érzelmeken keresztül kelti fel a gyermekek zenei érdeklődését.

Tervezésnél figyelembe veszi a csoport nemi összetételét, a gyermekek képességeit, a dalok hangkészletét, ritmikai nehézségét, a dalos játékokhoz tartozó játékok nehézségi szintjét.

A dalokat a blokkokhoz, évszakokhoz megfeleltetve tervezi, az ismétlésekre is hangsúlyt fektet.

Egy nevelési évben 12-18 dalos játékot megtanít az ünnepkörök anyagát is beleértve, valamint 5-7 mondókát.

Dalos játékok tanításakor együttjátszva ad mintát a tartások bemutatására, esztétikus mozgás elsajátítására, az elvárt normák elfogadása érdekében (tekintet, kéz- és testtartás, lépés).

A komplex esztétikai nevelés teljes rendszerébe beépítjük a zenehallgatási lehetőségeket (altatás, tevékenységek élmény kiegészítése, gyermekek és szülők fogadása, évszaki hangulat, munkadélután, torna).

Szülőföldhöz kötődés alapjaként megismertetjük a gyerekeket szűkebb és tágabb környezetük zenei örökségével, hagyományaik ápolásával, igényesen válogatott kortárs zenei törekvésekkel.

A zenei képességfejlesztés mikrocsoportos formában és egyéni bánásmód szerint történik a csoportban, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

Eszközfejlesztéskor tervszerűen gondol a zenei képességfejlesztést segítő eszközök beszerzésére, változatosságára, mennyiségére azok hozzáférhető és biztonságos elhelyezésére.

Tudatosan bővíti a gyermekeknek szánt zenehallgatási anyagát, ehhez beszerzéskor audiókazettákat, CD lemezeket vásárol

A gyermekek szókincsének, kifejezőkészségének része az ének, zene, énekes játékok során elsajátított szakkifejezés- és fogalomrendszer.

Az SNI, HHH gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása az IPR leírt eljárásnak és az értékelés fejezetben rögzített dokumentálásnak megfelelően történik.

A sikeres iskolai munkához szükséges feltételek, így a testi, lelki és szociális érettség megléte az Értékelés fejezetben leírt feladatok és eljárásrend szerint valósul meg.

Elfogadható szint:

Mintaadó szerepe, személyisége segíti a zenéhez való pozitív kötődés kialakulását.

64

A dalos játékok játékait megkomponálja, hogy minél erősebb érzelmi hatással legyenek a gyerekek erkölcsi, esztétikai érzelmeire.

Él a spontán lehetőségek adta zenei élmény nyújtásával, a zenei humor érvényesítésével.

A tanult énekanyagot ismétlésekhez szimbólumgyűjteménybe kötve biztosítja a gyermekek számára az élmény újraélését, a dalok gyakorlását.

II/3.B. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

Ahol a természet szép ott a kép, a zene is felragyog. S a szépség mindenkor fürtökben jelenik meg.

(Weöres Sándor)

1. A vizuális tevékenység célja: A vizuális neveléssel a környező világ megismerése során szerzett ismeretek, tapasztalatok, élmények képi kifejezése motiváljuk a gyerekeket. Az esztétikai érzékenységre, nyitottságra, kreativitásra alapozva fejlesztjük a gyerekek tér - forma - szín képzetét; az alapvető képi kifejezőeszközöket, ábrázolásmódokat, kompozíció-eljárásokat az alkalmazás során ismertetjük meg velük. Az óvodapedagógus kiemelt feladata a megismertetés mellett a feltételek (eszköz, anyag, technikák különböző alapelveinek és eljárásainak átadása) folyamatos biztosítása. A munkaanyagok megválasztásánál a minőség, az esztétikum, a megfelelő, elegendő mennyiség dominál, hisz ez teszi lehetővé a kreatív, esztétikus sikerélményt előidéző alkotómunkát, s így már a munkaanyag is motiválóan hat a gyermeki tevékenységre.

2. Alkotó - alakító tevékenység tartalmának fejlesztése

2.1. Motivációs hátterének megteremtése:

A gyermekek tevékenységei a kifejezés, a képzőművészet, a tárgy és környezetkultúra és a vizuális kommunikáció körébe rendelhetők, amelyek az egyes technikák megismerését, gyakorlását foglalják magukba. Ezek végzése azonban nem csak elkülönülten jelenik meg, de a törtfázisú, (közös) munkadarabok készítése során a különböző technikák együttes hatásának, eredményének megismerésére, esztétikai élményének megláttatására, a gyermeki fantáziavilág gazdagítására is lehetőséget biztosítunk. A gyerekek élményeiket, az érzékletes ingerek sokaságát és sokféleségét egyéni módon alkotásaikban juttathatják kifejezésre. A környezeti nevelésünk során feldolgozott blokkok témáihoz kapcsolódóan a gyerek ábrázolási tevékenységének fejlődésének pedagógiai, fiziológiai szempontjainak megfelelően témajavaslattal, témaadással segítjük az egyéni alkotó-alakító munkát, szűkebb és tágabb környezetük művészi alkotásainak megismerését, ezzel is megalapozva szülőföldhöz kötődésüket. Blokkjaikhoz kapcsolódva az egyes témák feldolgozásánál a technikát a csoport fejlettségének, a létrehozandó munkaanyagnak megfelelően választjuk ki.

2.2 A minőség fejlesztése

A firkakorszakban a témához való kötődést a formára vágott papír adja, melynek megmunkálására adunk javaslatot a gyerekeknek a megismertetett, vagy már ismert technika gyakorlásának felajánlásával. Plasztikai munkáink során pedig nem az alakzat létrehozása, hanem maga az alakítás, a munkafogások (lapítás, hengerítés, gömbölyítés, kicsípés, ragasztás, mélyítés, karcolás, kúposítás) megismerése, gyakorlása a cél.

65

A szándékos képalakító tevékenység segítésére élményeinkhez kapcsolódó témákkal, s az azokhoz megfelelően illeszkedő technikával ösztönözzük az aktív közreműködést.

A képalakító készség megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével segítjük. Ösztönözzük rajzaikban az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények megjelenítését, természet utáni, emlékezet utáni, elképzelés utáni, díszítő jellegű, kézimunka, barkácsolás, építés munkakeretek között. Ennek lényeges elemei a blokkokhoz kapcsolódó érzékletes ingerek sokaságának, sokféleségének biztosítása, a szép iránti nyitottságuk, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel.

2.3 A segítés módja

A gyerekek alkotó-együttműködési képességét segítjük képi, plasztikai környezetalakításból adódó aktív tárgykészítéssel. Többször adunk lehetőséget közös kompozíciók létrehozására, a megismert technikák együttes alkalmazására, a technikai megoldások gazdagítására. Plasztikai munkáikban is a többalakos kompozíció megjelenítését ösztönözzük. A gyerekek munkájuk során jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia és élményviláguk mutatkozik meg.

3. A vizualitás helye a mindennapi életben A fenti technikák gyakorlása során lehetőséget adunk, hogy idősebb alkotó munkáját is megismerjék óvodásaink. A iskolai alkotó csoportok, szakkörök tevékenységének megismerésével, arra való bekapcsolódással (agyag korongozása, kiégetése) az ízlésformáló, szemet gyönyörködtető, beszélgető hely nyílik meg a gyerekek számára.

3.1. Sikerkritériumok:

3.1.1. Elvárt szint:

A gyerekek játéka során olyan helyzeteket, tevékenységeket kezdeményez, teremt, irányít az óvónő, melyek motiválóan hatnak az alkotó tevékenység végzésére, aktív közreműködésre. Ezen tevékenység során tervezetten, irányító közreműködésével, de rugalmasan (spontán helyzetek felhasználásával) alakítja ki azt a légkört, amelyben a gyerekek szívesen bekapcsolódnak az alkotómunkába.

Tevékenységéhez a megfelelő helyszínt úgy biztosítja, hogy a játszó gyerekektől védetten, egy asztalnál, maximum 6-8 gyermek egyidejű alkotó munkája folyhat.

A motiváció során figyelmet fordít arra, hogy a tevékenység megkezdésétől a gyermeknek nyíljon lehetősége alkotásának befejezésére, sikertelen lépéseinek javítására, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek, alkotó kedvének kiélésére, hogy addig tevékenykedhessen, ameddig kedvük tartja. Lehetőséget ad arra, hogy az asztalnál megüresedett helyen tetszés szerint bekapcsolódhassanak az alkotó tevékenységbe, tudatosítja bennük, hogy erre folyamatosan lehetőségük nyílik, ezzel is elősegítve az egyenlő hozzáférést.

Az alkotáshoz szükséges eszközök kiválasztásánál a megfelelő méretre ügyel (a gyereknek könnyen kezelhető), a biztonságos kezeléshez modell szerepén túl egyenként segítséget ad.

Az eszközök használat közbeni gyakorlásnál a dajkával közösen irányítja a mozzanatokat, javít, ötletet ad, felügyel.

66

Az eszközök hozzáférhető, biztonságos elhelyezésével az egyes technikák gyakorlásához az általa kezdeményezett tevékenységen túl megteremti a feltételeket a mindennapi szabad, játékba ágyazott önálló tevékenykedésre (délutáni pihenő alatt is).

A munkaanyagok megválasztásánál a minőség, az esztétikum, a megfelelő, elegendő mennyiség dominál. Ez teszi lehetővé a kreatív, esztétikus sikerélményt előidéző alkotó munkát, a megfelelő szokás és normarendszer megalapozását, s így már a munkaanyag is motiválóan hat a gyermeki tevékenységre.

Olyan megfigyelésekkel, helyzetek teremtésével készíti elő a vizuális tevékenységet, melyből élmények származhatnak, amelyeket a gyermekek képileg ki tudnak fejezni. Környezetünkben megfigyelik a műemlék épületeket, megláttatva ezek esztétikai tartalmát.

A gyerekek esztétikai érzékenységének, nyitottságának, kreativitásának, tér, forma, szín képzetének fejlesztése során legtöbbször megfelelteti a témákat az adott évszaknak.

Az alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciók megismertetése, gyakorlása közben a gyermekeket választás elé helyezi a szép-csúnya, kellemes-kellemetlen kérdésben, értékítéletet gyakoroltat.

Lehetőséget ad közös kompozíciók létrehozására, téralakításra, közös építésre önálló rendezési elv alapján, melynek során munkájuk eredményében hosszasan gyönyörködhetnek.

A művészeti hatásokat komplexen alkalmazza.

A vizuális tevékenységeknek kialakított helyszínen a blokkok témájához kapcsolódó reprodukciókat helyez el, melyet folyamatosan az aktuális blokkoknak megfelelően cserél.

Az alkotókedv fenntartása mellett a gyermekekkel közösen meglepetéseket, ajándékokat készít kisebb gyermekeknek, vendégek köszöntésére, megajándékozására.

A gyermekek szókincsének, kifejezőkészségének része a rajzolás, mintázás, kézimunka során elsajátított szakkifejezés- és fogalomrendszer.

A sikeres iskolai munkához szükséges feltételek, így a testi, lelki és szociális érettség megléte az Értékelés fejezetben leírt feladatok és eljárásrend szerint valósul meg.

Az SNI, HHH gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása az IPR leírt eljárásnak és az értékelés fejezetben rögzített dokumentálásnak megfelelően történik.

3.1.2. Elfogadható szint:

Az óvodai kiállítást évente megnyitja a Palota naphoz kapcsolódva, azt az óvodában dolgozók aktualitásnak megfelelő motivációs, kiegészítő eszközeinek kompozícióival így adva lehetőséget, hogy a gyerekek invitálják szüleiket, nagyszüleiket a látvány megtekintésére.

Lehetőséget keres külső alkotók munkáinak kiállítására, így a velünk kapcsolatban álló iskolák alkotó csoportjának, szakkörének, tevékenységének megismerésére (szülő, nagyszülő, ismerős, stb.). A gyerekek személyesen találkozhatnak az alkotóval, s beszélhetnek a műalkotások hangulati, formai, színbeli elrendezéséről.

A szennyezést okozó alkotó munka során a gyerekek ruházatának védelmezésére lemosható kötényeket használnak.

67

Látogatásokat szervez (szülőkkel közösen) a város múzeumaiba, ahol közelebbről ismerkednek művészeti alkotásokkal.

II/3.C. VERS, MESE

" A tárgy jelent gondolatot, a kép történetet, a gondolat mindkettőt."

(Erdélyi János)1. Az irodalmi élmény-nyújtás célja:

Az irodalmi neveléssel célunk az irodalmi művek iránti szeretet megalapozása, a 3-6-7(8) éves gyermekek sokoldalú személyiségformálása, érzelmi, értelmi, etikai nevelése a multikulturális gyűjtemények meséi által nyújtott színes meseélmények segítségével, a mondókákkal, igényesen válogatott kortárs illetve klasszikusok tollából származó versek zeneiségével. Az irodalmi művekkel hozzájárulunk az alkotóképesség fejlesztéséhez, az előadói képesség gyakorlásához a szükséges ismereteket megszerzéséhez. A mesék mágikus világképével, a csodákkal, átváltozásokkal ráébresztünk a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra, a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Megalapozzuk az általános műveltséget az egyes tevékenységek közötti komplexitás keresésével.

Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek kerüljenek közel az életkoruknak megfelelő irodalomművészeti alkotásokhoz, igényeljék a mesét, örüljenek egy-egy esztétikus előadásnak, a nagyobbak szívesen dramatizáljanak, valamint örömmel mondókázzanak, verseljenek egy-egy alkalomhoz kötve.

2. Az irodalmi művek válogatásának szempontjai Elsősorban (70%-ban) a magyar népköltészet és népmese világából válogatunk népi mondókákat, verseket, meséket, népmondákat. Segítségével megtaníthatjuk a gyermekeket arra, hogy felismerjék az élet magasabb rendű értékeit, aminek alapján később már könnyen eljuthatnak odáig, hogy élvezni tudják a legnagyobb irodalmi és művészi alkotásokat.

Régebben élt és kortárs költőink irodalmilag értékes műveit is kínáljuk a gyermekeknek.

A népnyelv egyszerű eszközökkel, a mondatok szép lejtésével a vizuális képek sorát vetíti elénk, amely segíti a gyermekeket a képalkotásban.

A vers, mesével az élménynyújtáson kívül hangsúlyozzuk a népmesék fejlesztő hatását, mivel társadalmi tapasztalatokat közvetítenek, szokás és normarendszerünket megalapozzák, valamint az európai ember művészetének gyerekkorát őrzik.

Kiemeljük gyermeklélektani szerepét, hiszen a népmesei elemek és fordulatok megfelelői azon gondolati, indulati és szemléleti vonásoknak, amelyek a lelki fejlődés korai szakaszaiban jellegzetesek. A mese azt sugallja, hogy a boldog, tartalmas életet bárki elérheti, de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől.

3. Fejlesztő hatása az erkölcsi nevelés terén

68

A népmese erkölcsi értékeket közvetít, az ellentétek preferenciája alapján megláttatja, milyen a jó, a rossz, a segítőkész, a gonosz. A népmesékben a pozitív hős mindig győz, és a negatív hős mindig elnyeri méltó büntetését, ez által igazságérzetre nevel.

Segíti az empátiás készség kialakulását, segítőkészségre, a kisebbek, elesettebbek gyámolítására nevel. A pozitív hőst célja elérésében többen segítik. Egymás segítése mindig viszonzásra talál.

A mesék alakjai és eseményei is belső konfliktusokat személyesítenek meg vagy illusztrálnak, de csak nagyon finoman és áttételesen jelzik, hogyan lehet továbblépni a magasabb rendű humanitás felé.

4. Fejlesztő hatása az esztétikai nevelés területén A meséken keresztül a gyerekek esztétikai kategóriákkal ismerkednek meg. A tiszta forrásból választott művekkel esztétikai érzéküket formáljuk, igényességüket fejlesztjük. A grammatikailag helyesen, szemléletesen, élményszerűen előadott mese esztétikai élményt nyújt.Az esztétikusan megformált bábokkal, dramatizálási kellékekkel, díszletekkel is esztétikai érzéket formálunk.

5. Fejlesztő hatása a közösségi nevelés terén A beszéd segítségével az ember zsenge korában játszva átveszi az előtte járt nemzedékek tapasztalatait, a beszéden alapul mind az a képessége, hogy gondolkozzék, hogy gondolatait közölje és másokét megértse.

Az irodalomhallgatás közvetve kötelező a gyermekek számára, a csoportonként kialakított, választott szignál felhangzása után mindenki elcsöndesedik, aki nem vesz részt a kezdeményezésben, tekintettel van mesehallgató társaira. Bábozásnál, dramatizálásnál - egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően - együttmunkálkodásra próbáljuk ösztönözni őket.

6. Az irodalmi művek személyiségfejlesztő hatása átfogó világmagyarázatot ad a gyerekeknek. vágyai teljesülnek a mesék átélésekor. a mesehősök sorsába való beleélés során a kiszolgáltatott, gyenge gyermek erősnek,

nagynak érzi magát. a mesék mintát adnak bizonyos tulajdonságokra: furfanggal többet el lehet érni,

mint erővel. a mesehallgatáskor a gyermekben lévő feszültségek feloldódnak a cselekmény

megoldásakor. a gyermekek érzelmein keresztül hatunk magyarság tudatuk alapkövének

lefektetésére. gondolkozási műveleteket fejleszt, a mese ontja magából az azonosítási

lehetőségeket. a cselekmény végigkövetésével hozzájárulunk időérzéke fejlődéséhez.

a gyermek saját vers-, és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés módja.

7. Sikerkritériumok7.1 Elvárt szint:

A tanításra szánt irodalmi anyagot az intézmény módszertani segédanyaga szerint tervezi meg, úgy válogatva az alkotásokat, hogy azok igazodjanak a gyermeki személyiséghez, elégítsék ki gyermeki szükségleteiket, járuljanak hozzá a gyermekek érzelmi biztonságának megalapozásához, a népi kultúra átörökítéséhez.

69

Rövid, könnyen elsajátítható verseket, gyermekmeséket válogat megtanításra.

Minden korosztálynál megjelenik az irodalmi anyagban az ölbeli játék, a szeretetteljes kapcsolatteremtés, a humor.

Élmény alapján eszközöket, kiegészítőket készítenek és ezt bábozásra, dramatizálásra, vagy játéktevékenységben használják.

Az irodalmi művek iránti szeretetet az óvónő gondosan összeállított és szervezett ceremóniája teszi teljessé minden gyermek számára egyenlően hozzáférhetővé az élményt. Az irodalomhallgatás helyének, szignáljának kialakítása a csoport jellemzőjévé válik. Biztosítja a mesehallgatás tartozékait (párna, könyvek, magnó, bábok) és a ceremónia eszközeit (gyertya, mécses, párologtató, virágcsokor, zene).

Egy-egy mesét hallgathatnak a gyermekek folyamatosan, hogy idejük legyen a sokoldalú feldolgozásra, az önérvényesítő törekvések kielégítésére, az élmény alapján eszközök, kiegészítők készítésére. Amennyiben az óvónő által tervezett irodalmi anyag nem vált ki érdeklődést, nem erőlteti a gyerekekre.

A mesekitalálás módszerével hozzájárul a gyerekek kifejezőkészségének fejlesztéséhez, a szövegfonetikai hatáselemek egyéni gyakorlásához.

A gyermekek élményhez juttatása élőszóval, fejből, élményszerűen előadott mesék, versek által történik. A mesei élmény által, idővel az élmény alakuljon át empátiás készséggé. Az óvónő mesterségbeli tudását a mesélés területén folyamatosan fejleszti, repertoárját gazdagítja a gyerekek szűkebb, tágabb környezetének alkotásaival, azok megismertetésre törekedve is megalapozza a gyerekek szülőföldhöz kötődését.

Képességbeli tudásának része:

- hangsúlyos versmondás- bábmozgatás- mese eljátszásához szükséges szerepbe élés képessége- irodalomszeretet

A gyermekek által átélt, az irodalmi anyaghoz kapcsolódó zenei szemelvény segíti a mélyebb érzelmi átélést, valamint az ismeret tartósabb elraktározását. A zenék lejátszásához szükséges technikai tudást elsajátítja.

Az integrációt segíti a környezeti témákhoz is illeszkedő irodalmi anyag, amelynek célja a környezet megszerettetése, az évszakok szépségének költői eszközökkel való kifejezése.

A mesesarok dekorációja időnként a kedvenc szereplőket is megjeleníti, illetve egy-egy jelenetet vizuális eszközökkel is megalkotnak, amely hosszabb ideig látható és beépül szervesen a korábbi környezet világába, kiegészítőkkel segíti a mesejelenetek eljátszását.

A hozzáférhető, biztonságosan elhelyezett, szerepjátékaik tárgyi feltételeit biztosító eszközök között, a "kincsesládában" gondoskodnak kellékekről, amelynek segítségével "mesés" világot teremthetnek a gyerekek.

A délutáni pihenés előtt az 5-6-7(8) éves gyermekeknek folytatásos mesét olvas fel.

A vers, mese dramatikus tevékenység minden nap megjelenik óvodai munkájában, a környezeti témákhoz illesztetten, ha erőltetés nélkül odaillik.

70

Az irodalmi anyag befejezését a meséhez, vershez stílusosan kapcsolódó tevékenység zárja be a komplex esztétikai nevelés szellemében.

Tárgyi beszerzéseikor az irodalmi nevelést gazdagító eszközökről tervszerűen gondoskodik, gondol a könyvekre és technikai fejlesztésre is.

A gyermekek szókincsének, kifejezőkészségének része a vers, mese során elsajátított fogalomrendszer.

A sikeres iskolai munkához szükséges feltételek, így a testi, lelki és szociális érettség megléte az Értékelés fejezetben leírt feladatok és eljárásrend szerint valósul meg.

Az SNI, HHH gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása az IPR leírt eljárásnak és az értékelés fejezetben rögzített dokumentálásnak megfelelően történik.

Elfogadható szint: Mesterségbeli tudásával gazdagítja az intézmény kulturális rendezvényeit, részt vesz

előadásokon. Az irodalmi munkaközösség munkájába aktívan bekapcsolódik, így segítve a korszerű

irodalmi anyag válogatását, összegyűjtését, közreadását. Kutatja a mesék ősi mondanivalóját, a jelképrendszereket, a természeti jelenségekkel

összefüggő kapcsolatokat az életszerűbb átörökítés érdekében.

Részt vállal a szülők ízlésformáló nevelésében könyvajánlásokkal, média-elemzésekkel.

Tárgyi eszközállományunk fejlesztését intézményi szinten segíti, másoknak is készít felvételeket, átad gyűjteményeket.

Saját „mesekönyv”, „mesealbum” készítésével gondoskodik a tanult irodalmi anyag gyakorlásáról a képolvasás módszerével.

Élőképek megjelenítésére, szerepalakításra alkalmas irodalmi válogatást készít.

II/3.D. ANYANYELVI - ÉRTELMI FEJLESZTÉS, KOMMUNIKÁCIÓ

Deme László szerint a nyelvi nevelés lényege:

"Olyan helyzetbe hozni a gyermeket, amelyben a gondolkodás és érzelmi világát sikerrel mozgósíthatja a

nyelvi feladatok megoldásában."

A kommunikáció nem más, mint adekvát válasz a külvilág ingereire, tehát a tárgyformákban objektiválódott közlés vétele, dekódolása mellett az emberi kommunikációnak van nagy szerepe az információ áramlásában. A program az anyanyelvi nevelésben a kommunikációs készség fejlesztését tűzte ki alapvető céljául.

1. A kommunikációs nevelés célja: Célunk: az óvodáskor végére kifejlődjön a gyermekekben az a képesség, hogy a szóbeli közlés tartalmát képesek legyenek a nonverbális kommunikációs csatorna elemeitől függetlenül is helyesen értelmezni, illetve kifejezni, így közvetett módon segítve

71

a gyerekek iskolai beilleszkedését. A gyerekek a mindennapok társas helyzeteikhez képesek legyenek komplex kommunikatív módon is rugalmasan alkalmazkodni.

14. A kommunikációs nevelés feladatai: Az óvodapedagógus és a kisgyermek között zajló nonverbális kommunikáció személyiségformáló hatását figyelembe vesszük az információ áramlásában. Óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen lévő anyanyelvi fejlesztés, a kommunikáció különböző formáinak alakítása - a beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel - az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére neveli gyermekeinket, hozzájárul gyermeki szükségleteik kielégítéséhez. Ügyelünk arra, hogy a tudatos és tudattalan közléstartalmak egyértelmű információt hordozzanak, a gyermeki személyiséghez igazodjanak.

3. A kommunikációs nevelés sajátosságai óvodás korban A kommunikáció során a verbális közlés mellet (mese, vers, báb stb.) a rejtett kommunikációs csatornáknak - nonverbális kommunikációs csatornáknak - is kiemelt jelentőséget tulajdonítunk nevelő munkánkban. Ezek elemei: mimika, tekintet, hangszín, hangerő, kézmozgások (gesztusok), testtartás, távolságtartás, a beszéd formai jegyei.

Arra törekszünk, hogy a szóbeli közlés és a nem verbális kommunikáció összhangban álljon egymással, azonos jelentéstartalmakat hordozzon, modell értékkel bírjon az óvoda minden dolgozója esetében (óvodapedagógus mellett a dajka, óvodatitkár, karbantartó) mindez indokolja a nevelési terület kiemelt kezelését, az összehangolt nevelő tevékenységet.A kisgyermek fokozottan érzékeny a nem verbális kommunikációra, észrevétlenül áramlanak fontos tudattalan közléstartalmak, gyermek és nevelője között, melyek személyiségformáló szerepe sokszor erőteljesebb, mint a tudatos pedagógiai ráhatásoké.

"A gyerek a nem verbális kommunikáción át érzi meg a szülők, majd a későbbi nevelők érzelmi viszonyulásait, ezen át tanul attitűdöket és értékeket és főleg a nem verbális kommunikáció információit követve azonosul a felnőtt viselkedésmintákkal, tanul szociális szerepeket." (Dr. Buda Béla)

A nem verbális kommunikációból hiányzik a tudatos szándék, a gyermek az érzelmi viszonyulásokat fogja fel és reagál rá, ezért az esztétikai nevelés szempontjából nélkülözhetetlen.

Fejlődik empatikus képességük, mivel a történeteket a másik fél szemszögéből is végig kell gondolniuk. Én érvényesítő képességük, önbizalmuk, önismeretük alakul szerephelyzetekben.

A kommunikációs nevelés segíti a tárgyalásos konfliktuskezelés elsajátítását, így az antiszociális agresszió megoldásához alternatívát kínál. Panaszkodás helyett a tudatos konfliktusrendezés tanításával igyekszünk a tettekben megnyilvánuló agressziót megszüntetni.

Figyelemmel kísérjük a gyermekek beszédjének fejlődését, s egyénileg fejlesztjük őket. Beszédhiba esetén játékos, mozgásos, ritmusos, dramatizálható gyakorlatokat, beszédfejlesztő - javító bábozást alkalmazunk. Súlyos beszédhiba esetén logopédus segítségét kérjük.

Különböző módon való tapasztalatszerzések, tevékenységek biztosítása során meglévő tapasztalataikra, élményeikre, ismereteikre építve, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezésével, bővítésével igyekszünk a

72

monológikus beszédtől, az egyszavas mondatoktól az összefüggő beszédig eljuttatni a gyermekeket.

Fontos, hogy a gyermekekben kialakuljon a megfelelő beszédértés, ehhez szükség van a tiszta hangzóképzésre. A fogalmak jelentéstartalmának megismertetése, rögzítése, szókincsük bővítésére, így a szerzett tapasztalatok, ismeretek, élmények különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítására (a spontán, gyerekek által illetve az óvónő által kezdeményezett tevékenységek során egyaránt).

3.1. A magatartás esztétikumának elősegítése a kommunikációs neveléssel

A kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az illem, az etika, amit az életkoruknak megfelelően tanítunk meg. Az illemszabályokat, a helyes viselkedés és együttlét szabályait a mindennapi megvalósítás során gyakoroljuk, és rögzítjük azokat, amelyek kedvezőnek látszanak a meggondolt és spontán alkalmazáshoz:

köszönés felnőttnek, gyermekeknek (érkezésekor, távozásakor) köszönöm, kérek… szavak és jelentésük elsajátítása interakciók (a gyermek társas helyzetben lezajló kölcsönösen egymáshoz

viszonyított viselkedések: érzelmi tartalmak megbecsülése, együttérzés, segítés, udvariasság, türelmesség)

Pozitív értékeléssel erősítjük a helyes magatartást a szeretetet és a fegyelmezést együtt alkalmazva.

3.2. A nyelvi eszközök szerepe a közösség fejlesztésébenDemokratikussá válni a személyiség szempontjából annyit jelent, mint a magatartását ilyenné alakítani. Az esztétikus (kulturált, vagy kellemes) magatartás a műveltség meglétét, művészi és kultúrismeretet rejt magában. A magatartás esztétikuma a kulturált magatartás része lett, összeötvöződött vele.

Ha a gyerekek már:

bátran beszélnek, tapasztalataikat, ismereteiket, élményeiket képesek

elmondani, meg tudnak hallgatni másokat, a nyelvi kifejezőeszközöket tudják variálni, s mindehhez a beszédörömöt is sikerült biztosítanunk, akkor elmondhatjuk, hogy gondolkodásuk is fejlődött.

Az óvodai beszéd segíti a gyermeket a szociális kapcsolatok kialakításában és hozzásegíti őket az iskolai tanulás megkezdéséhez.

4. A verbális fejlesztés szükségessége és gyakorlata Az ép fejlődésű óvodáskorú gyermek szófelismerése jobb, ha a szavak közti nyelvtani viszonyt felismeri, vagyis a beszédmegértési stratégiája egyre inkább hasonlít a felnőtt szófelismeréshez. Ehhez azonban szüksége van életkorának megfelelő szókincsre, illetve szóértésre, valamint arra, hogy a megfelelő grammatikai, szintaktikai kapcsolatokat (és azokat hordozó nyelvi elemeket) felismerje és alkalmazza. A tapasztalat azonban az,

73

hogy a ma gyermeke szinte kizárólag zajban hangzó beszédet hall (otthon és az óvodában is) környezetében. Állandó a zaj az óvodában ( a többi gyermek tevékenysége, az épületben lévő zajok, ablak alatt haladó járművek miatt), s otthon mindezekhez még a mindennapi élet zaja, ( tv, videomagnó, magnó) járul és fogadja a zajos környezetből hazaérkező fáradt gyermeket.

A gyermek nem tudatosan szenved a zajtól, a zajban elhangzó beszéd megértésének nehézségeitől, de romlik beszédészlelése és megértési teljesítménye.

Számos szakember véleménye az, hogy az óvodai anyanyelvi nevelésben a fonémahallás, azaz a beszédhanghallás fejlesztésével megfelelő alapokat biztosíthatunk a gyermekek iskolai olvasás-írás tanulásához.

Vizuális csatorna

Akusztikus csatorna Motorikus izomzat

Hallási csatorna észlelése

4.1 A gyerekeknek óvodás kor végére rendelkezniük kell: észlelési megkülönböztetéssel adott hang észlelésével adott hang egymásutániság felismerésével (sorrendiség )

5. Sikerkritériumok:

5.1. Elvárt szint:A kommunikációs feltételek megteremtése. A gyermekek a helyes kommunikációs folyamatban való sikeres vagy sikertelen részvétele összefügg a konfliktusoktól mentes vagy éppen konfliktusokkal terhelt szocializációjukkal. Szeretetteljes, biztonságos csoportlégkört alakít ki. A gyermek óvodába érkezésekor felméri beszédkészségüket, megismerkedik a családi háttér beszédjellemzőivel.A gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve fejleszti a gyermekek beszédkészségét, biztosítja a beszédöröm lehetőségét.

A fejlesztés szempontjából a szerepjáték és a dramatikus játék a legalkalmasabb a nonverbális kommunikációs jelzések megértésére és saját kifejező képességük gyakorlására.

A gyerekek beszédének, spontán megnyilatkozásaiknak formálására a játéktevékenység során tudatosan figyel. A kommunikációs fejlesztés érdekében alkalmazza a beszélgetőkört.

Segíti a különböző viselkedésmutatókkal óvodába került gyermekek magatartását az óvodában közösségi szempontból elfogadhatóvá tenni a tárgyalásos problémamegoldás eszközével.

Problémamegoldás menete:

"Mi történt?""Mi okozta a problémát?""Mit kellett volna tenni?"A feszültség csökkentése: "jóvátétel"

74

Az antiszociálisan viselkedő gyerekeknek mintát nyújt a megfelelő formájú kiélésre társaik megsértése nélkül, illetve a katarzis pillanatnyi megkönnyebbülést okoz a konfliktusok szerepbe való kivetítésén keresztül.

Az óvoda dolgozóinak beszédviselkedése, kommunikációja modellként áll minden partner előtt. mintát ad a 3-7 (8) éves gyermekeknek partnerré válik a szülők számára beszédhigiéné jellemzi megnyilatkozásait

Ismeri a gyermekek életkori beszédproblémáit, és a beszédhibák kezeléséhez illeszkedő anyanyelvi nevelési tervet készít.

Tervszerűen fejleszti a gyerekek hallási észlelését:

1. Megfigyelteti a gyermekekkel, hogy milyen hangot hallanak: önmaga hangjának megfigyelése világunk hangjai emberi hang hangszínei otthoni zörejek pl: porszívó stb. utcai zajok

2. Tudjanak a gyermekek ritmust tapsolni, kopogni,3. Képesek ritmus visszaadására csukott szemmel4. Tudjanak adott hanggal szavakat mondani, hangokat felismerni

kimondott szavakban

Az óvónő viselkedését jellemezze:a tekintet, a gesztus, a mozgás hármas egységének harmóniájalegyen esztétikus a megjelenéseszépen, tisztán, érthetően beszéljen

A gyerekek képessé válnak a szóbeli közlés tartalmát nonverbális kommunikációs csatorna elemeitől függetlenül is helyesen értelmezni.

Hallásérzékelésük fejlettsége eléri azt, hogy megkülönböztetnek eltérő hangszínt, hangerősséget, hangmagasságot és mélységet a mesei szereplőkhöz kötve.

Érzelmeiket szavakban is ki tudják fejezni az egyes szereplőkkel kapcsolatban, az erkölcsi érzelmek szociális fejlettségükben is megjelennek.

Képessé válnak önálló véleményalkotásra, döntési képességeik fejlődnek kortárs kapcsolataikban és a környezet alakításában egyaránt.

Az irodalmi művek kiválasztásakor a Piaget-i világkép jellemzőit is figyelembe veszi.

A rövid távú memória és emlékezetfejlesztés érvényesül anyanyelvi nevelésében.

Az anyanyelvi nevelés során a környezeti témákhoz kapcsolódva gyűjtőfogalmakat alakít ki, és tölt meg értelemmel:

75

emberek állatok növények játékok ételek ruhaneműk bútorok evőeszközök edények szerszámok közlekedési eszközök élő - élettelen színek környezetvédelem szelektív szemét évszakok időjárás napszakok haza egészség munka ünnep stb.

Csoportját jellemzi, hogy a gyerekek:

- igénylik a mesehallgatást,

- szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat,

- szívesen báboznak, dramatizálnak maguknak és másoknak,

- megjegyeznek 15-20 mesét, 6-8 verset, 10-14 mondókát

- kitalálnak történeteket

- mesét alkotnak, folytatnak és mozgással is kifejeznek

- használnak metakommunikációs jelzéseket,

Ismeri a hallásproblémák jellemzőit, a dyslexia, dysgráfia, dyskalkulia problémáját, együttműködik a szülőkkel a megfelelő segítségnyújtásban, az érintett gyermek szakemberhez való eljuttatásában.

Az SNI, HHH gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása az IPR leírt eljárásnak és az értékelés fejezetben rögzített dokumentálásnak megfelelően történik.

76

5.2 Elfogadható szint:

Komplex módon alkalmazza a hangképző szervek erősítésére irányuló gyakorlatokat a mindennapi életben.

A logopédussal együttműködve beépíti munkájába a gyakorlatokat, így segítve a gyermekek beszédhibáinak javítását.

Megtanulja és alkalmazza a beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmények felméréséhez kidolgozott teszteket, vizsgálatokat.

Intézményünk intervenciós gyakorlata: Az óvónő váljon "hitelessé" a szülő felé, hogy egyenrangú partnerek

legyenek a rá bízott gyermekek érdekében. Megfelelő hangképzéssel, légzéssel, hangindítással rendelkezzen.

Ismeri a gyermekek életkori beszédproblémáit, és a beszédhibák kezeléséhez segítséget, tanácsot tud adni a szülőnek. Szakemberek bevonásával, a konzultáció lehetőségének megteremtésével szakirányú segítséghez juttatja az azt igénylő családokat.

Ismeri az olvasástanítás módszereit, ennek megfelelően segíti a szülőket az iskolaválasztásban.

Napi kapcsolatot tart az intézmény utazó logopédusával, biztosítja az információ áramlását (kérések, visszajelzések stb.) a szülő és szakember között, a gyermek fejlődésének elősegítésére.

Kapcsolatot épít ki az Országos Beszédvizsgáló Intézettel. Nyomon követi a logopédiai csoportba kerülő gyermek

beilleszkedését, javaslatokat, tanácsokat ad annak megkönnyítésére a szülőnek.

II/3.E INTERKULTURÁLIS ÉS MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS, HAGYOMÁNYŐRZÉS

" Egy nép helyét egyedivé teszi a világ népei között az, ami az illető

népet a világ többi népétől megkülönbözteti. "

77

(E. Sapir)

1. A hagyományőrzés célja A hagyományőrzés célja a generatív művészetek megismerésének lehetősége a néphagyomány, jeles napok útján, a népi örökség befogadásának és újjáélesztésének átgondolt beillesztése az óvodai élet mindennapjaiba.

A közösségeket összetartó hagyományok, a népi kultúra értékeinek segítségével át kell éreztetni a gyermekekkel, hogy a kisebb közösségek,(így ők is) pótolhatatlan szerepet töltenek be a társadalom életében.

1.1. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns családok) gyerekeinek nevelése során óvodánkban alapító okiratilag kötelező feladatunk az integráció.Az interkulturális ismeretek átadásával valósítjuk meg a komplex esztétikai, művészeti neveléssel összehangolt önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését.Hagyományaikat szem előtt tartva a vizualitás, a zene, a képzőművészet, a szokások, a népköltészet elemeivel gazdagítjuk a képességek, készség fejlesztését.A művészettel foglalkozó családoknak lehetőséget adunk a bemutatkozásra, ezzel is erősítve az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét.Sikerkritériumok a gyermekvédelem fejezetben felsoroltan olvashatók.

1.2. A 32/1997 (XI. 5.) MKM rendelete kiemeli, hogy a cigány kisebbséget nevelő óvodák fektessenek hangsúlyt a többségi és kisebbségi kultúra hasonlóságaira és különbözőségeire. Óvodánk, az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelve, a cigány kisebbségi nevelés alaptevékenységként való ellátását magyar nyelven, a hagyományőrzés területén belül valósítja meg, így a differenciálás és tehetséggondozás magától értetődő módon a helyi program szerves része.

A cigány származású gyermekek felzárkóztató nevelésének célja, hogy elősegítse a helyi programban szereplő 3-6-7 (8) éves gyermekek életkorának megfelelő követelmények teljesítését. A cigányság társadalmi felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítését az interkulturális ismeretek átadásával valósítjuk meg. Programunk megvalósítása csoportos és egyéni nevelés formájában történik, a komplex esztétikai, művészeti neveléssel összehangolt rendszerbe foglalva.

Feladatunknak tekintjük:

1. Felzárkóztatás területén: A családi nevelésből hiányzó értékek pótlása, kiegészítése, mellyel megkönnyítjük társadalmi beilleszkedésüket, és alkalmassá tesszük őket az iskolai élet megkezdésére.

2. Tehetséggondozás területén:

A népköltészet, a zene, a képzőművészet, a szokások és hagyományok megismertetése és ápolása az életkornak megfelelő szinten.

78

A művészeti ágak iránti érdeklődés (irodalom, zene, vizualitás) nem csak az óvodás gyermek életkori sajátosságaként jellemezhető, hanem a kisebbség orientációs közegének is tulajdonítható. Az irodalomnak abból az ágaiból is választunk, melyek a cigányság szájhagyománya alapján születtek (Berze János gyűjtése).

Táncaik gyökerei, zenei stílusuk jellemzője a keleties dallam balkáni zenével ötvöződve. A zenei tartalom fogalmai eszköz jellegűek, az esztétikai élmény fokozását segítik elő:

ritmus színek formák tér kompozíció segítségével.

Hagyományaikat szem előtt tartva, zenei eszközeiket biztosítjuk, melyek segítségével a zenei képesség fejlesztését tesszük lehetővé (alumínium kanalak, fakanál, bögre, ceglédi kanna). A tehetséggondozás keretében a kiemelkedő ritmusérzékű és zenei hallású gyermekek részére egyéni fejlesztést valósítunk meg illetve keressük a külső kapcsolatokon keresztül a megfelelő fejlesztés lehetőségét. A gyermekek lehetőséget kapnak, hogy lemezről, kazettáról, CD-ről hallgassanak eredeti feldolgozásban elkészített dalokat, hangszeres zenét.

A vizualitás fejlesztésénél kiemeljük a gazdag szín és formavilág használatát, beépítve hétköznapjainkba. Esztétikai érzékük fejlesztését az anyagformálhatóság, színkeverés lehetőségével is biztosítjuk.

A pedagógus"modell" szerepén kívül élünk az óvodával együttműködésre kész művészettel foglalkozó családok bemutatkozási lehetőségével, mint meghatározó és hatékony nevelési lehetőség. Ezzel a gyermekeken kívül az óvodával kapcsolatba kerülő családokra is hatni kívánunk. Így tudjuk megvalósítani a multikulturális nevelés feladatait is:

stabilizáljuk a kisebbségben az elfogadottság érzését, és segítjük őrizni azonosságtudatukat

értékeiket felszínre hozva megerősítjük kultúrájuk sajátos vonásait a többséggel elfogadtatjuk a másságot

2. Sikerkritériumok: 2.1. Elvárt szint:

Folyamatos önképzéssel sajátítjuk el a magyar nép és cigány kisebbség életével, múltjával, szokásaival, kulturális értékeivel kapcsolatos ismereteinket.

Az intézményben évente munkatervbe beépítetten, a tesz-vesz napi rendszerben saját képességét, tehetségét, hobbiját a közösség hatásaként gyakorlati megvalósításban érvényesíti, tervezi, szervezi.

79

Az éves tervbe beépítve tudatosan, szervezetten dolgozza fel minden évszakban a nevelőtestület által elfogadott jeles napokat, ünnepköröket, hagyományos ünnepeket (módszertani segédanyag használata mellett).

Minden jeles napot egy hosszabb előkészület előz meg, amelynek során a gyermekek kíváncsiságát felkeltve folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységeket.

Szervező munkájánál figyelembe veszi, hogy az ünnepek egy része egynapos, más részük ünnepi ciklusokat alkot.

Az ünnepek jellegének megfelelően a hozzájuk kapcsolódó hagyomány felelevenítésére is gondol, mely megjelenik a játék-kiegészítőkben, dekorációban egyaránt.

A tevékenységek megvalósításában meghatározó szerepe van a pedagógus személyiségének, aki hiteles mintát ad a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt.

Egy-egy ünnephez kapcsolódóan vannak visszatérő jelzéseink, díszítőtárgyaink, amelyeket évről évre felhasznál akkor, amikor itt van az ideje. (leltárát ismeri)

A karácsonyra várást sokszínű készülődés előzi meg, magát az ünneplést a családokra bízza.

Az ajándékvárás mellett megismerteti a gyerekeket az ajándékozás örömével (karácsony, anyák napja).

A hagyományőrzés keretében intézményi szinten azonos „meglepetést” készít a gyermekeknek kollégáival együttműködve.(Mikulás, Húsvét, Gyereknap)

Közvetlen partnereink számára nyitottá teszi jeles napjai közül a:

karácsonyi teadélután-t, farsangot, anyák napját, gyermeknapot.

Palota napi rendezvényünkhöz kapcsolódva a gyerekek által készített tárgyakból évente egyszer segít kiállítást rendezni az óvoda épületében, segíti óvodai hagyományaink ápolását, bemutatását partnereinknek.

2.2. Elfogadható szint:

A népi kismesterségek során él az alkalom kínálta vidám, régi történetek mesélésével, népdalok éneklésével, társaival együttműködve.

A népi kismesterségek megismertetésébe a kismesterség szakavatott képviselőjét is bevonja, törekszik ilyen kapcsolatok kialakítására.

A cigány kisebbség köréből felkutatja azokat a családokat, akik gyakorló művészek, és meghívja óvodánkba bemutatkozó előadásra, családi hangversenyre.

80

Megismerő kirándulásokat szervez olyan helyszínekre, ahol eredeti környezetben nézhetik meg a kismesterségek kellékeit, az elkészült munkadarabokat.

Saját munkájával hozzájárul évente két alkalommal vásáraink árukészletéhez, melynek bevételével SOMI-OVI Közhasznú Alapítványunk bevételét gazdagítja.(karácsonyi vásár, gyereknapi vásár).

Az aktuális, évszaknak megfelelő tevékenységekbe lehetőséget keresve a szülőket is bevonja. Az ősi mesterségekhez értő személyeket meghívja óvodánkba partner napok keretében.

II/4. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Fekete István így fogalmaz a természet szépségéről:

"...Ebben nem csalódsz... Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér mégis odaadja mindenét, nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha az

ember mondott..."Óvodánk életében a külső világ tevékeny megismerése kettős funkciót tölt be:

* Egyrészt biztosítja esztétikai-művészeti nevelésünk élményhátterét. A közvetlen, érzékszervekkel történő megismerés kelti fel a gyermekben alkotói, alakítói kedvet, és az igényt az esztétikai élmények befogadására.

* Másrészt olyan tevékenység, amely segítségével felismertetjük a gyermekben a környezeti értékeket, és tisztázzuk a fogalmakat a valós ismeretek nyújtásán keresztül. Általa pozitív viszony, környezettudatos magatartás, és felelősségteljes környezeti cselekvés alakul ki bennük.

1. Külső világ tevékeny megismerésének alapelvei A gyermekek a lokális problémákra fogékonyabbak, de rá kell döbbentenünk őket arra, hogy a helyi környezeti akciók hatása az egész Földre kiterjed.

2. Feladatok: A környezeti gondok komplex jellegének felismertetése és annak tudatosítása, hogy megoldásukhoz több ember kell. A Föld közös lakóhelyünk fogalmának tartalommal való megtöltése.

Az óvodás gyermek külső világ tevékeny megismerése során a rácsodálkozás, érzelmi megközelítés dominál, melyhez az évek során zárkózik fel az értelmi megközelítés is.

A külső világ tevékeny megismerése igazi terepe a természet, annak közelsége semmi mással nem helyettesíthető. A szülőföld megismerésben a tényleges tevékenységnek, a morális úton szerzett tapasztalatoknak, a szűkebb-tágabb környezet ismeretének nélkülözhetetlen szerepe van.

A külső világ tevékeny megismerésében valósul meg komplex módon a multikulturális nevelési területek minden feladata (irodalmi, zenei, vizuális, matematikai) a természetes gyermeki megnyilvánulások eszközével.

A gyermekek szókincsének, kifejezőkészségének része a külső világ tevékeny megismerése során elsajátított fogalomrendszer.

81

Az óvodapedagógusok feladata a növények, állatok, jelenségek, adott táj stb. ismerete, mely csak folyamatos önképzéssel sajátítható el. Az óvónő modell szerepe meghatározó a környezethez való viszony alakulásában, a gyermeki értékrend megalapozásában.

II/4.A. KÖRNYEZETESZTÉTIKA

1. Környezet és esztétikum összefüggései: A külső világ tevékeny megismerésénél a tapasztalatoké, az élményé az elsődleges szerep, melyet az alábbi rendszerezésben biztosíthatunk gyermekeink számára.

* Érintetlen természet (kőszikla, fenyő, vadkörte)* Humán környezet (növények, állatok, tárgyak, eszközök) * Funkcionális vagy díszítő művészet - autonóm művészet* Társadalom

Az emberi minőségek főként a környezettel való viszonyokban mutatkoznak. Az esztétikai minőség érzékletes konkrétságával fejeződik ki az ember lényege (pl. verekedés, szerelem, hatalmi erőszak jelenségei). Az ember és környezete között létesülő tevékeny kapcsolat jelenségei szintén racionális változatban érzékletesen láthatók (szántás, aratás, gyalulás ).

A gyermek szűkebb környezetében találkozik először az élővilág mozgásával, állandó változásával.

Élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre az ingerekre épülnek, amelyeket az óvodai nevelés komplex módon épít be az esztétikai nevelésbe.

A társadalmi hatásokat az óvoda kevéssé tudja befolyásolni, ezért azokra a területekre helyezzük a hangsúlyt, melyeken belül az óvoda koncentráltan tud nevelő hatást kifejteni, igényességre nevelni.

2. Érintetlen természet Egy gyönyörű táj látványa az érzéki élvezet kizárólagosságával képes hatni. Kirándulásokkal, erdei óvoda szervezése során biztosítjuk ilyen helyszínekre való eljutásunkat, ahol az emberi beavatkozás még nem károsította az eredeti természeti környezetet. (Széchenyi-hegy, Gellérthegy, Hűvösvölgy).

3. Humán környezet (második természet) (növények, állatok, tárgyak, eszközök)

Óvodánk környezetéből adódóan ebből a szférából rendelkeznek a gyerekek legtöbb spontán és irányított tapasztalattal. A gyermek számára ebből a környezetből érkeznek a "fogyasztói" élmények, hiszen a termékek látványélménye fogyasztói (vásárlói) esztétikai élmény valójában.

A tárgyi környezettel szemben az ember mindig vagy alkotó, vagy használó. Gyakorlati értelemben, de átvitt értelemben is: fogyasztó. Így tanulja meg a gyermek, hogy a munka élvezetesebb esztétikus és célszerű eszközökkel. (Az igényesség kialakítása.)

Az élményt keltő esztétikai tárgyban kétféleképpen lehet benne az esztétikai alany. Saját magát szépíti vele, "kínálja benne" ( hordja a ruhákat, amit varrt),

82

vagy azt az esztétikai üzenetet kódolja bele, amit hirdetni szeretne magáról. Tehát az átvitt jelentéstartalmat is értelmezni kell. (A dramatizáláskor választott szerepekhez ruhát is választanak a gyerekek, amely lelki beállítottságukat is jelzi.)

4. Funkcionális vagy díszítőművészet - autonóm művészet (alkalmazott művészet)

A témán belül megismertetjük a gyermekekkel az autonóm műalkotások körét, amelyeknek nincsen gyakorlati kötődése semmilyen gyakorlati funkcióhoz. (például egy szobornak, templomnak, kovácsoltvas kapunak). Ilyen alkotásokban bővelkedik Palotanegyedünk, így egy-egy jelentősebb épület régi funkciójáról is szót ejtünk, és a szobrok nevét megtanuljuk, elmeséljük történetük eredetét. (Mikszáth-szobor, Kiscsibész szobor, Zichy Nándor szobra).

A humán környezet tárgyi világához tartoznak a funkcionális művészet alkotásai, melyek sokszor nehezen különíthetők el a köznapi tárgyi világ szebb, díszesebb darabjaitól. A régi idők használati tárgyait és emlékeit múzeumi látogatások során ismerhetik meg a gyerekek, de a modern kor által használt eszközök megismertetésére is figyelmet fordítunk. (Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum). A vizuális nevelés során használt reprodukciók mellett eredeti festmények, plasztikák megtekintését is lehetővé tesszük. E négy területbe foglalható minden konkrétan létező esztétikai tárgy, melyet érzékletes formában tudunk a gyermekek számára közvetíteni.

II/4.B. KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS A GYAKORLATBAN

Ahhoz, hogy a gyermekben kialakítsuk a környezet védelmének igényét, először is meg kell szerettetni velük. Ez a folyamat alkotja az óvodai élet mindennapjait, az óvodai szokásrend része. Az óvodáskorú gyermek tanulásának egyik formája az utánzás, így először érzelmileg, majd belátással sajátítja el az erkölcsi tulajdonságokat, szokás és normarendszert, melyben az óvodai (gyermek, óvodapedagógusi, dajkai) mintának meghatározó szerepe van.

1. A környezettudatos nevelés célja: Az ember egészségének védelme, az emberhez méltó, az ember alkotókészségét kibontakoztató és pihenését, felüdülését lehetővé tevő környezet, a jelenlegi és jövő nemzedék életfeltételeinek biztosítása, környezettudatos magatartás megalapozása. Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontos feladatunk a napi életet alkotó tudatos természetszeretetre, gondozásra nevelés. Az önfeledt játék, a rácsodálkozás mellett alakuljon ki bennük, hogy óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét.

2. A környezettudatos nevelés gyakorlata az óvodában A gyermekekben a megélt, átélt ismeretszerzést igyekszünk tudatosítani a játékos tanulás során az alábbi tematika szerint.

* az óvoda és az óvodai élet

83

* a család* ismerkedés a testünkkel, személyi és környezethigiéne, testséma* közlekedési tapasztalatszerzés és megfigyelések* évszakváltozások, hatásuk a természetre és emberre* növények és állatok megismerése a környezetünkben* felnőttek munkáinak megismerése - technika, információs ismeretek* élő – élettelen fogalmának ismerete

A környezeti nevelés komplexitását nem csak a témák tartamánál valósítjuk meg, hanem ahol lehet, összekapcsoljuk a gyermekek vizuális, zenei, irodalmi, matematikai, anyanyelvi ismereteivel is. Ily módon komplex ráhatásokkal alakítjuk, formáljuk környezettudatos magatartásukat, a gyermeki szükségletek kielégítését a személyiségükhöz igazított tevékenységek láncolatán keresztül. A témakörök egymással szoros kölcsönhatásban vannak, az évszakváltozásoknak alárendeltek és a helyi lehetőségekben konkretizálódnak.A megfigyelés közvetlen tapasztalatszerzés élményét egy-egy témáról egy hónapon keresztül biztosítjuk. Minden csoportban egyszerre történik ugyanannak a blokknak a feldolgozása az életkornak megfelelő mélységben. Ezzel a csoportok közötti tartalmas együttműködés is megvalósul.

A gyermekek szókincsének, kifejezőkészségének része a környezet- és természetvédelem során elsajátított szakkifejezés- és fogalomrendszer.

3. Zöld napok helye és szerepe óvodánk életébenA Zöld napok a mindennapi életből kiemelten sokféle megismerési, felfedezési lehetőséget adnak az óvodásoknak, amelyek nemcsak arra az egy napra korlátozódnak, hanem egy tevékenység folyamatra, melyben az adott program kezdeti lépései fokról fokra bővülnek, egymásból következnek, egymást kiegészítik.

Ebben a folyamatban a természet-nevelő eszköz, mert a gyermekek érzékelhetik a szerepét, megtanulják a környezetvédelem, a környezethigiéne, fontosságát, jelentőségét. Ugyanakkor tartalmas emberi tulajdonságokra nevel - tartást ad, szelídségre, odafigyelésre, alázatra nevel, ezzel is megalapozzuk gyermekeink környezettudatos magatartását.

4. Sikerkritériumok: 4.1. Elvárt szint:

Tudatosan és éves szinten tervszerűen szervezi a külső világ tevékeny megismerését, melyhez mindig tevékenység, tapasztalatszerzés társul, mely a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvést segíti.

Blokkokban, havi témabontásban dolgozza fel a módszertani útmutatóban részletesen kidolgozott környezeti területeket a gyermeki személyiséghez igazítva, szükséglete kielégítésével.

A környezeti témákat projekt rendszerben dolgozzák fel, különös tekintettel figyelve az esztétikai élmény kiegészítés meglétére.

A környezeti témákat három évre bontott, koncentrikusan bővülő rendszerben dolgozzák fel a csoportok.

84

Az objektív környezeti élményeket biztosítja csoportjának ismeretnyújtás céljából, amelynek során az évszakok negyedéves ciklusban adnak keretet a tanítandó ismereteknek.

A megismerésben a tényleges cselekvést, tevékenykedtetést helyezi előtérbe a módszertani eljárásai során.

A külső világ tevékeny megismerése valósítja meg komplex módon a tradicionális és multikulturális nevelés minden feladatát.

Az óvodapedagógus gondoskodik a gyerekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezéséről.

A környezetvédelem jeles napjait is beépíti a feldolgozandó témák közé.

Az óvodapedagógus mindig ismeri a megfigyelés céljából felkeresett táj jellemzői, az ott található növény (virágok, fák, dísznövények) és állatvilágot, melyre felkészül. Így megismerhetik a gyerekek szűkebb és tágabb környezetük élővilágát, esetlegesen megfigyelhetik a környezeti szennyezés és egyéb ártalmak hatását, ismerkedhetnek óvásának, védelmének lehetőségeivel (légszennyezés, műanyag, víz használata, állatok védelme, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.), kiemelve, hogy mit tehetünk ezért. Mindezzel egy környezettudatos magatartás megalapozását tűzzük célul.

A csoportnak van állandó megfigyelési helye.(ugyanazon fa nyomon követése évszakonként)

A szűkebb környezetben feltérképezi milyen értékek vannak, melyek a külső világ tevékeny megismerésével összefüggésben az óvodásokhoz értelmileg és érzelmileg közel hozhatóak.

Ismeri a környezetünkben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai értékű látnivalókat.

A szabad játék tárgyi feltételeit gazdagítja a környezeti témák során feldolgozottakkal adott témákhoz igazodva és cserélve (állatok, növények, emberek munkája, közlekedési eszközök).

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, megkülönböztetett jelzésű járműveket.

A gyermekek alapvető ismereteiket (lakcím, szüleik neve, születésük ideje és helye, óvodájuk neve), hároméves időintervallumban gondosan kimunkált aktiváló módszerek alapján, a szülők bevonásával tanulják meg.

A Föld közös lakóhelyünk fogalmát neveltjeiben tudatosítja a környezeti értékekre való rámutatással, a káros beavatkozások felismertetésével.

Az óvoda valamennyi dolgozója modellként áll a gyermekek előtt (dajka, kertész) és saját tevékenységével is mintát nyújt a környezetvédő, természetszerető magatartáshoz, ahhoz, hogy a gyermekekben a pozitív környezeti viszony személyiségük részévé váljon.

85

A gyűjtemények nézegetéséhez kialakított hely van (élősarok, gyűjtemény sarok).

A gyermekek környezetében elérhetetlen jelenségeket, információkat vetített képpel, videofelvételekkel teszi szemléletessé.

Szimbólumok segítségével tanítja meg az évszakok, hónapok, hetek, napok és hozzájuk kapcsolódó tevékenységek ciklikusságát, körfolyamatát.

Az óvónő kis könyvtárat alakít ki a csoportszobában a gyermekek számára, hogy az objektív ismeretek megszerzéséhez tudományos információ is rendelkezésre álljon. (enciklopédiák, sorozatok, útikönyvek, folyóiratok, képes lexikonok, stb.)

A gyermekek kérdéseit soha nem hagyja megválaszolatlanul, olyan helyzetet teremt, ahol szabad és lehet kérdezni. Merjen időt kérni, ha nem tud rögtön válaszolni a feltett kérdésre.

Az óvónő cselekvő része legyen a gyermekek felfedezéseinek, kísérleteinek, játékának, amely segíti az élmények újraélését.

A komplexitás természetes velejárója legyen a külső világ tevékeny megismerése, ehhez naprakész tudással rendelkezzen az óvodapedagógus.

A gyermekek szókincsének, kifejezőkészségének része a külső világ tevékeny megismerése során elsajátított fogalomrendszer.

A sikeres iskolai munkához szükséges feltételek, így a testi, lelki és szociális érettség megléte az Értékelés fejezetben leírt feladatok és eljárásrend szerint valósul meg.

Az SNI, HHH gyerekek szakemberek bevonásával történő fejlesztése, felzárkóztatása az IPR leírt eljárásnak és az értékelés fejezetben rögzített dokumentálásnak megfelelően történik.

4.2. Elfogadható szint:

Az óvónő alkalmazza az elemi tudományos megismerési módszereket, de nem sietteti a gyermekeket, és nem rémisztgeti környezeti katasztrófákkal.

Kiépít olyan kapcsolatokat, ahol a külső világ tevékeny megismerése megvalósulhat külső helyszínek, programok, támogatók segítségével. Ehhez közvetlen partnereink segítő együttműködését is igénybe veszi. (pályázatok, helyszínek, tájékozódás, stb.)

„Erdei programok” előtt felkészül a térség állat és növényvilágából, az azonosításhoz szükséges irodalomról gondoskodik.

Akváriumot, terráriumot gondoznak

Az élősarokban a gyűjtemények elemzéséhez szükséges eszközök találhatók: nagyító, mikroszkóp, kémcsövek.

86

A csoport természetes cselekvésébe tartoznak a kísérletezések, gyűjtögetések, a könyvtárban elhelyezett folyóiratok, lexikonok nézegetése.

Évszak albumot készítenek saját élményeikből fotók segítségével, mely segíti az évszakok fogalmának megértését.

Felderít minden lehetőséget, amely a szűkebb környezet megismerését lehetővé teszi. (játékház, fogorvos, vállalkozó, fuvaros, művész, hobby állattartó sétával egybekötött meséje).

Bővíti közvetett partnereink körét oly módon, hogy szerződéses lehetősége legyen az óvodába járó gyerekeknek a visszatérő látogatásokra.

Az óvónő olyan könyvtárat hoz létre önmagának, mely elősegíti felkészülését, önképzését, a gyerekek kérdéseinek megválaszolását.

II/4.C KÖRNYEZETÜNK TÉRI, MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. Célja: A környezet megismerése közben szerzett mennyiségi és formai összefüggések felfedeztetése, tapasztalatok szerzése játékos formában, az emberi mintához, modellhez kötődő érzelmi viszonyra épülő matematikai gondolkodás, elemi ok-okozati összefüggések segítése.

A játékok során szerzett tapasztalatok segítségével logikus gondolkodás megalapozása, pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához.

2. Alapelve: Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítson elegendő alkalmat és teremtsen természetes élethelyzeteket, melyben matematikai tapasztalatokhoz jut a gyermek, aktivitás, öntevékenysége folyamán, cselekedtető tevékenység közben.

3. Feladatai: * Az objektív környezeti hatások magukban hordozzák a mennyiségi és formai összefüggéseket, így a számoláshoz állandó viszonyítási támpontul szolgálnak, általa felfedezhetővé válik, hogy a számfogalom az adott körülményekkel nem változik.

* A játékba integrált tevékenységek során válik biztosítottá a verbális, motoros, szociális tanulás, így minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai tapasztalatok szerzésére több érzékszerv bekapcsolásával.

* A kezdeményezett helyzetek konkrét tevékenységet tesznek lehetővé, amelyekben a gyermekek egyéni fejlettségétől függően matematikai tartalmú felfedezéseket tesznek, kísérletezhetnek, mennyiségi vizsgálatokat folytatnak, sík- és térbeli matematikai játékokat, méréseket, becsléseket végezhetnek, és azokat játékuk, tevékenységeik során alkalmazzák.

4. Integrációs lehetőségek Minden tevékenységnek lehet matematikai tartalma, melyet természetes módon lehet és kell felhasználni az óvodai nevelés során.

87

A problémafelvetés - az érzékelés, észlelés, problémalátás, - megoldása során jut el a gyermek a célig, amely szükséges a gondolkodási műveletek, részképességek kialakulásához.

Az egész nevelési folyamatot átható terület, hiszen állandóan adódnak olyan szituációk, amelyek alkalmasak a matematikai képesség fejlesztésére. Az óvodapedagógusnak ezeket az alkalmakat tudatosan kell megragadni és beépíteni a mindennapi játékos tanulásba.

5. Sikerkritériumok:5.1. Elvárt szint:

A matematikai nevelést szabadon választott játékba építve vagy kötelező tevékenységi rendszerben szervezi a gyerekek életkorának megfelelően. A játékba integrált tevékenységek során válik biztosítottá a verbális, motoros és szociális tanulás.

Az összefüggéseket tapasztalati úton, játékos formában láttatja meg.

Az egyéni differenciált foglalkoztatási formát vagy mikrocsoportos formát részesíti előnyben.

5-6-7(8) éves korú gyermekek számára egy héten egyszer közvetve kötelező módon szervez matematikai tartalmú ismeretek elsajátítására irányuló tevékenykedtető elfoglaltságokat.

A témák feldolgozása nem merev rendszerben történik, de tudatosan tervezett. Az egyéni eltéréseket és képességeket figyelembe veszi a megvalósítás során.

A környezetünk téri-, formai-, mennyiségi összefüggései során megismeri a mennyiségbeli, térbeli, nagyságbeli, anyagi és alaki különbségeket.

Érvényesíti a Piaget gondolkodási műveletrendszer fokozatait. A matematikai ismeretek feldolgozásának tervezésekor az értelmi képességek tudatosan érvényesülnek. (analízis, szintézis, általánosítás)

Feladattervezéskor érvényesül az egyéni, differenciált fejlesztés elve a különböző típusú gyerekekre figyelve (cselekvő, figyelő, szóbeli aktivitás) a szociális fejlettség eltérésére figyelés (monotónia tűrés, feladattartás)

A számfogalmat mérésekkel alapozza meg.

6-8 éves korra képessé válnak a gyerekek tárgyakat szétválogatni, sorbarendezni tulajdonságaik szerint.

Tárgyakat, személyeket halmazba rendeznek, halmazokat vizsgálnak párosítással, összeméréssel, számlálással.

Nagyság, forma, szín szerint összehasonlítanak. Összehasonlításaikat képesek szavakba önteni.

A „becslőképesség” fejlesztését sokféle érzékelési, észlelési lehetőséggel gazdagítja valós probléma helyzeteket teremtve.

88

Az „ugyanakkora” -mint közös tulajdonság- érzékelése, felismerése, megnevezése, előállítása halmazok és mennyiségek körében is érvényesül a gyermekek probléma megoldásában.

Sorbarendezés közben az irányokat, névutókat élethelyzetekben természetesen használják a gyerekek.

Mennyiségeket tudnak a gyerekek azonossá, különbözővé és ugyanannyivá tenni.

Nem sietteti az absztrakt számismeretet, de az óvodás kor végére tárgyakat meg tudnak 10-ig számlálni.

Sík-és térbeli kiterjedésekkel kapcsolatos matematikai játékokat, méréseket, becsléseket végeznek, felfedezéseket tesznek, kísérleteznek és mennyiségi vizsgálatokat tesznek.

Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat(alá, fölé, mellé), a tükörkép játékokat.

Pozitív viszonyt alakít ki a problémahelyzetek megoldásához az élethelyzetek spontán lehetőségeinek felhasználásával, gyakorlati problémák megoldásával a „próbaszerencse” jellegű feladatokkal.

A gyermekek szókincsének, kifejezőkészségének része a környezetünk téri-, formai-, mennyiségi összefüggései során elsajátított fogalomrendszer.

A sikeres iskolai munkához szükséges feltételek, így a testi, lelki és szociális érettség megléte az Értékelés fejezetben leírt feladatok és eljárásrend szerint valósul meg.

Az SNI, HHH gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása az IPR leírt eljárásnak és az értékelés fejezetben rögzített dokumentálásnak megfelelően történik.

5.2. Elfogadható szint:

Az objektív környezeti hatások állandó viszonyítási alapul szolgálnak a matematikai megfigyelésékhez, melyeket az egyéni képességfejlesztés érdekében felhasznál az óvónő.

Saját játék- és feladatgyűjtemény készlettel rendelkezik a matematikaanyag feldolgozásához.

Egyénre szabott munkalapokat, feladatlapokat készít a matematikai tartalmú ismeretek feldolgozáshoz.

Matematikai tartalmú szabályjátékokat talál ki, és társasjátékként

II/5. Integrált pedagógiai program„A gyermek szeretetben fejlődik leginkább.

A szeretet segít eligazodni a gyermek világában,A neveléséhez szükséges út megválasztásában,

89

Mindennapi szükségleteinek kielégítésében.Vagyis a szeretet csodákra képes, ott is segít, ahol

Elakadni látszik tudásunk, viselkedésünk.”„Az eredmény, a fejlődés érdekében ismereteket

szerzünk a másság természetrajzából, s ez a pedagógus számára ez kötelező.”

(Perlai Rezsőné)A halmozottan hátrányos, kiemelten roma gyermekek részére Az óvodai integrációs program elkészítésekor a 2010-2011-es tanévtől „halmozottanhátrányos helyzetű tanuló” jogi meghatározását az MKM rendelet 39/D. §(5) bekezdés módosításaiban és a Kt. 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapjánhatározzuk meg, illetve azonosítjuk be intézményünkben.A közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja szerint: „hátrányoshelyzetű" gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei

– az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillet:

– szolgáltatás megállapításához a szül: nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen,

– továbbá az a gyermek,az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.”

Tehát a 2010-2011es tanévtől kezdve halmozottan hátrányos helyzetűek azoka tanulók,• akiknél megállapítható, hogy egyik szülőnek (törvényes felügyeletet ellátó szülőnek) sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál és gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak;• akiket tartós nevelésbe (korábbi elnevezéssel állami gondozottak közülük is csak az állandó gondozásba) vettek;• akiket a jegyző védelembe vett és egyik szülőnek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál.

Szülői nyilatkozat halmozottan hátrányos helyzet megállapításához

A halmozottan hátrányos helyzet megállapításának egyik feltétele, hogy a szülőkNyilatkozzanak az iskolai végzettségükről. Az iskolai végzettség védett adat, csak önkéntes nyilatkozat megtétele esetén gyűjthető. Erről a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § (5) bekezdése rendelkezik:

90

„A képesség kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetért: nyilatkozata alapján vehet részt, ha – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.”

Fenti szülői nyilatkozatot intézményünk kéri meg a szülőtől, amelyben a szülő hozzájárul ahhoz, hogy gyermeke integrációs vagy képesség kibontakoztató felkészítésben vegyen részt.

Az integrációs program elkészítésekor óvodánk "Nevelés Komplex Esztétikai Művészeti hatásokkal" (továbbiakban „NEKEM program) helyi nevelési programjában és intézményi minőségirányítási programjában (továbbiakban IMIP) megfogalmazott cél és feladat rendszerén kívül figyelembe vettük az önkormányzati minőségbiztosítási program (továbbiakban ÖMIP) elvárásait.Mindezek mellett összhangban van az óvoda Gyermekvédelmi és Szülői Szervezet programjával.

A fent említett programok a hatályos jogszabályok figyelembevételével a 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelettel módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjára (továbbiakban Alapprogram) épül figyelembe véve az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs

program előzményei:

Az integrált nevelés már 1999. szeptemberétől megjelent óvodánk mindennapi életében.A sajátos nevelés igényű gyermekek mellett kiemelt figyelmet kaptak a cigány gyermekek szocializációjának elősegítése is. Ezt a célt szolgálta együttműködésünk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, illetve az etnikai kisebbség neveléséről, oktatásáról szóló pályázatok elkészítése, benyújtása.2009-ben a „NEKEM” helyi nevelési programunk harmadszor is átdolgozásra került, figyelembe véve az Alapító Okiratban megfogalmazott „sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése” feladatait és ekkor rögzítettük azt is, hogy milyen típusú problémák, megoldására tud vállalkozni nevelőtestületünk és adja lehetőségét tárgyi feltételrendszerünk.

A mai rendszer alapján a HHH gyermekek a gyermekvédelmi ellátásban részesülő családokból kerülnek ki. Esetenként ezen gyermekek az SNI kategóriába is beletartoznak.A gyermekközpontú és családorientált szemlélet alapján az óvoda integrált nevelési program fő nevelési céljai:

– a halmozottan hátrányos helyzet következményeinek csökkentése prevenciós feladatok ellátásával,

91

gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással;

– a halmozottan hátrányos helyzetű, gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése integrált nevelési rendszerben – személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás,

– az iskolába való átmenet megkönnyítése, iskolaérettség elérése a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten roma gyermekeknél,

– család-óvoda kapcsolatának pozitív alakítása.

1 Szervezési feladatok1.1 Halmozottan hátrányos helyzet, gyermekek óvodai beíratásának támogatásaA teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében amindenkori gyermekvédelmi felelős és/vagy az óvodavezető, óvodavezető-helyettes felveszi a kapcsolatot a gyermekorvosi, védőnői hálózattal, mely alapján egyeztetik az intézmény körzetébe tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kilétét, részükre "óvodalátogatási meghívót" küld, illetve plakátot helyez ki az orvosi rendelőben. (Nyitott kapu program)

Beiratkozás esetén a kiscsoportot váró óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy az anya gyermekével közösen ismerje meg az óvoda életét, érezzék, hogy gyermeküket az óvodában biztonság és szeretet veszi körül. Természetesen fontos, hogy ne csak a gyermekek, de a szülők is elfogadják egymást. Amennyiben a jó kapcsolat kialakult az óvodapedagógus végezzen környezettanulmányt, illetve családlátogatást.

1.2 Integrációt elősegítő csoport alakításAz azonos életkorú csoportok mellett vegyes életkorú csoportokat is szervezünk az integrációs feladatok megoldásának érdekében. Kialakulásukat elsősorban a jelentkező gyermekek száma, életkora befolyásolja. A HOP-ban megfogalmazásra került a sajátos nevelés igényű gyermekek integrálásának létszáma (2-3 sajátos nevelés igényű gyermek, 16 ép gyermek együttnevelését teszi lehetővé). Ezzel párhuzamosan törekednünk kell arra, hogy HHH gyermekek, elsősorban roma gyermekek száma ne haladja meg a csoport összetételének 25%-át, ezzel is elkerülve a szegregáció lehetőségét. Szülői kérés alapján a vegyes csoportokban biztosítjuk a testvérek, rokonok együttnevelését.

1.3 Az igazolatlan hiányzások minimalizálásaTapasztalataink megerősítenek bennünket abban, hogy a HHH, cigány gyermekektesti és szellemi fejlődését a cigányság életformája, a tradíciókhoz, szokásaikhoz igazodó életmód erőteljesen korlátozza. Ezeken a

92

korlátokon átnyúlva a gyermekek integrált fejlesztésén keresztül kívánjuk magukat a szülőket is arra felkészíteni, nevelni, hogy alkalmazkodni tudjanak az őket befogadó más társadalmi környezethez. Megértő együttműködésről biztosítjuk a családokat, hogy lássák, elfogadjuk, és tisztelettel közelítjük meg mindazt, ami esetleg megingathatja a szülőket, nehezíti őket abban a döntésben és megértésben, ami a gyermeküket az óvoda irányába viszi. Különösen fontos, hogy a szülők megértsék, elfogadják, szükségesnek érezzék az intézményes nevelést gyermekeik számára. Ezért főfeladatunk, az óvodai tartózkodás vonzóvá tétele az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében.

1.4 A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakításaRugalmas, megértő hozzáállásunkkal támogatjuk a szülők munkába állását. Aszülő nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermeke óvodai ellátását a nap folyamán,mely időtartamban igényli (órától-óráig). Ennek megfelelően biztosítjuk az óvodanyitva tartását, melyet Házirendünkben rögzítünk.2. Nevelő testület együttműködéseNevelő közösségünk valamennyi munkatársa a hatékony, eredményes munkavégzést helyezi előtérbe. Valljuk, hogy mind a leendő, mind pedig a már gyakorló pedagógusoknak rendelkezniük kell a személyközpontú nevelés és differenciálás megvalósításához szükséges kompetenciákkal, a megfelelő módszertani kultúrával.A 2010/2011-es tanévben az óvoda helyi munkaközösségei az integrációt elősegítő módszertani elemek közül a projektek alkalmazásának lehetőségeivel ismerkedik. A helyi munkaközösségi összejövetelek első felében valamennyi munkatárs részvételével rendszeres team munkában megismerik az óvodában alkalmazott tevékenység központú módszereket, auditív ismeretelsajátítási technikákat. Ezeken a gyakorlati összejöveteleken a helyi munkaközösség-vezetők és a gyermekvédelmi felelős összefogásával esetmegbeszéléseket tartanak, és hospitálásokat szerveznek. A második félévben szervezett hospitálások lehetővé teszik, hogy megfigyelhessük, hogy a megismert módszer hogyan segíti a HHH, kiemelten roma gyermekek integrált nevelését, és mennyiben változtatja meg az őket körülvevő ép, befogadó célközösséget is.

3. Pedagógiai munka kiemelt területei3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés (részletes anamnézis)Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérést a részletes anamnézis kitöltésével biztosítjuk Azoknál a családoknál, ahol szükséges az anamnézis lapot a szülővel közösen töltjük ki. Ez lehetővé teszi, hogy a szülő meséljen gyermekéről, annak fejlődéséről (érzelmi kötődés növelése).

93

3.2. Kommunikációs nevelésMint minden gyermek, de külön a HHH, gyermekek különböző családi szubkultúrát hoznak magukkal az óvodai közösségbe. Ez még párosul a szegénységgel, a szülők alacsony iskolázottsági szintjével. Az alacsony kulturálisIgényszint, a családi szubkultúrában nem motiválja a gyermeket a képességeinekmegfelelő kibontakoztatására. Ezért az óvodának legfontosabb feladata a személyiségfejlesztés, a felzárkóztatás, illetve a tehetséges, de nem gondozott hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása.A beszéd és a társadalmi helyzet – így a hátrányos helyzet - között is szorosösszefüggés van. A HHH, gyermekek a környezet hatására nyelvi hátránnyal kerülnek be az óvodai közösségbe, ezért kiemelt feladat a kommunikációs nevelés, hisz a kommunikáció a szociális kapcsolatteremtés és az önkifejezés legfontosabb eszköze.A gyermekeknek meg kell tanulniuk alkalmazkodni a tipikus közlési helyzetekhez.Ennek érdekében az integrált program is kiemelt figyelmet fordít a kommunikációs készség fejlesztésére.

A kommunikáció fejlesztésének területei:

a, befogadó nyelvi készség fejlesztése (szókincsbővítés,)- beszédészlelés fejlesztése- beszédértés fejlesztése

b, kifejez: nyelvi készség fejlesztése- verbális kommunikáció fejlesztése- nem verbális kommunikáció, illetve az alternatív kommunikáció fejlesztése

A kommunikációs készség fejlesztéséhez segítségül az irodalmi nevelés, bábozás és kapcsolatteremtés játékait alkalmazzuk.- egymás megismerése, önismeret, az együttműködési képesség fejlesztése- az egyén magánszférájának tiszteletben tartása- egymásra figyelés, érzelmi kötődések kialakítása- kapcsolatépítés metakommunikációval (mimika, gesztusok), verbális érintkezés

Ezentúl kiemelt szerepet kap a helyi programunkban megfogalmazott irodalmi és anyanyelvi nevelés cél és feladat rendszerének megvalósítása, illetve a művészetiélmények (zene, tánc, irodalom, képzőművészet, múzeum, színház, bábszínház)biztosítása, mely elsődleges alapját adja a tehetséggondozásnak.

94

A zene, a dalok, mondókák megismerése elősegítik a beszédfejlődést, a felzárkóztatást is. A ritmus és a dallam a beszéd alkotórésze. A szép éneklés helyes szövegmondásra, hangsúlyozott beszédre szoktat. Fejleszti a gyermekek helyes kiejtését, hangzóformálását, gyarapodik szókincsük A játékdalszövegek hangutánzó szavai elősegítik a gyermekek beszédtechnikájának fejlesztését, játékos gyakorlását. Az énekléssel lehetőség nyílik bizonyos beszédhibák javítására is.A roma és magyar kultúra kölcsönös megismerése nemcsak a kommunikáció készség fejlődését segítik elő, de az értelmi és az érzelmi kötődést is erősítik, és lehetővé teszik a HHH, gyermekek szocializálódását is.A gyermekek személyiségfejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó munkáját a Helyi programban megfogalmazott hatékony képességfejlesztés kritériumok alapján a csoportban végzi az óvodapedagógus a szakmai együttműködést elősegítő intézmények munkatársai segítségével. (JGYEMKI, Gyermekvédelmi Iroda, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központok, Nevelési Tanácsadó)

Mindez összhangban áll az intézményi minőségcéllal. (IMIP) A gyermekek képességfejlődését folyamatosan nyomon követjük, valamint a saját kidolgozott mérőeszközt és DIFER mérést használva képet kapunk a gyermekek egyéni és csoportos fejlettségéről.Az egyéni foglalkoztatást igénylő gyermekeket fejlesztésüknek területeit, feladatait, eredményeit szintén negyedéves tervezésnél, értékelésnél sajátos felépítésű csoportnaplónk - felzárkóztatás, tehetséggondozás – egyéni fejlődési lapjain és névre szóló dossziék tartalmaként rögzítjük.

3.3. Érzelmi nevelés, szocializációAz érzelmi nevelés és a szocializáció is szoros kapcsolatban van. Elsődleges feladatunk az intézményes nevelésbe való beilleszkedés elősegítése, az óvodai és az elemi iskolai lét alapját képez: szociális kompetencia fejlesztése. Olyan szociális készségek fejlesztése, mint a kapcsolatfelvétel, a társakhoz, a pedagógusokhoz való viszonyulás készsége, a feladatvállalás készsége, valamint az elemi szintű szociális erkölcsi érzék kialakítása.A HHH, gyermekek szüleiben a gyermekeken keresztül alakítjuk ki a bizalom, elfogadás, az együttműködés készségeit.Olyan közösségi légkört alakítunk ki, melyben a gyerekek jól érzik magukat és a pozitív tapasztalatok hatására szívesen járnak óvodába. Mindez a szülőket isarra sarkalja, hogy rendszeresen járassák gyermekeiket az intézménybe. Hosszútávon pedig lehetővé teszi, hogy saját gyermekeiken keresztül szemléletmód változást érjünk el a szülőknél.A szociáliskészség-fejlestő technikák közül a – modellnyújtás a - szerepjáték a – problémamegoldás a – megerősítés a - mesék, történetek megbeszélése a HHH, gyermekek integrálásában is kiemelt szerepet kap az óvodás csoportok mindennapjaiban.

95

Az integrálás során a játék személyiségfejlesztő hatására alapozunk, figyelembevéve a gyermek érettségének szintjét. Megteremtjük a játék kialakulásának szubjektív (a nevelő személyisége, a légkör, az élmény) és objektív (a hely, azeszköz, az idő) feltételeit.A HHH, gyermekek integrálásában, "személyes percek" alkalmazásával segítjük mind a gyermek, mind a szülők, a befogadó környezethez való érzelmi kötődés, a szocializálódás kialakulását. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy:• a gyermekeket egyenként vegyük át a szülőtől,• kezdeményezzünk a nap folyamán minél több egyéni beszélgetést agyermekkel, a szülővel,• a gyermekekkel játszunk minél több ölbeli játékot,• kezdeményezzünk az egyéni fejlesztés lehetőségét biztosító közös játékot;"Játssz velem" felnőttel vagy "Játssz velünk" felnőtt és 1-2 gyermekkelközösen.• segítjük a gyerekeket abban, hogy tudjanak másokkal is szeretet kapcsolatotkialakítani stb.

3.4. Egészséges életmódra nevelésA HHH, gyermekek esetében kiemelt feladatunk, hogy a gyermekek elsajátítsák az egészséges, kultúrált életmód szokásait. (napirend felállításának fontossága, gyermek alvásigényének kielégítése, tisztálkodás-higiéniai szokások, étkezési kultúra fejlesztése, gondozott öltözködés, óvodai pihenésnél pizsama használata). Célunk, hogy ezek az óvodai szokások megérintsék a szülőket annak érdekében, hogy a gyermekek biológiai élete ne kettősségben fejlődjék. Mindehhez olyan megoldási módokat alkalmazunk (óvodában szervezett pedagógiai beszélgetések” pl. - védőoltások fontossága - rávezetés a dohányzás, az ital egészségromboló káros hatásaira stb.- témakörében, családi programok szervezése pl. egészséges táplálkozás fontossága – salátakészítés közösen a szülőkkel, családi sportverseny stb.), amelyek lehetővé teszik az óvoda-család szokásainak közelítését. (Szív kincsesláda, Dohányzás-megelőzés program, Gondolkodj egészségesen program)

3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztéseA különböző társadalmi rétegben élők egymáshoz való hozzáállásának pozitívBefolyásolása, kiemelt feladatunk. Intézményünk az élmény gazdag óvodai életmegszervezésével lehetővé teszi, hogy a HHH, és roma szülők és gyermekekkapcsolatteremtő, a társadalmi normákhoz, értékrendhez való alkalmazkodó

96

képesség fejlődését.A közös élmények (kapcsolattartási módok lásd. Helyi nevelési program) során fejlődjön érték és normarendszerük.

3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerekÓvodánk Helyi nevelési programjában megfogalmazott általános és speciális feladatok megvalósításához kapcsolódó, az integrációt elősegítő módszertani elemek:• a projektmódszer - projektpedagógia• szenzitív környezetpedagógia eszköztára• differenciált, szabad játékba integrált tanulás, egyéni bánásmód (játékos tanulás módszere a játékosság)A mi munkánkban is megjelent a foglalkozástárgyi integráció és témakoncentráció. A komplexitás, és szabad játék fontossága kiemelt szerepet kapott. Megismertük Freinet pedagógiájában megjelenő technikák megismerésével biztosított önkifejezést, illetve Körmöczi Katalin által kidolgozott projektmódszert, valamint a Waldorf pedagógiájára jellemző beszélgető-kört, Montessori csendgyakorlatát. Több évig használtuk Porkolábné dr. Balogh Katalin "Kudarc nélkül az iskolában" című kiadványát, mely olyan fejlesztő játékok gyűjteménye, amelyek kiemelten a mozgásfejlesztés, testséma-fejlesztés, percepciófejlesztés és verbális fejlesztéshez köti az iskola érettségnél leggyakrabban felmerülő problémák – nehezen kezelhetőség, illetve magatartásproblémák, félénkség, gátlásosság, beszédhiba és azoknak a képességeknek a hiánya, melyek az írás, olvasás, tanulási zavarokat idézhet elő – korrekcióját.Egyre több olyan továbbképzési formában vettünk részt, amelyek a környezeti nevelést és az integrált nevelést helyezték előtérbe. Így jutottunk el Bálványos Huba nevével fémjelzett komplex személyiségfejlesztés valós környezeti hatásokkal és esztétikai befogadóként érvényesülő megismeréséhez, melynek módszere a projektek tevékenységbe ágyazott feldolgozása.Mindezek a hatások érezhetők a "Nevelés Komplex Esztétikai Művészeti hatásokkal” helyi nevelési program kidolgozásában, alkalmazásában.Mára már pedagógiai projekteket szervezünk a jeles napok megünnepléséhez, a hagyományok őrzéséhez, melyhez komplexen kapcsolódnak a művészeti tevékenységek.Mindezen pedagógiai módszereket előtérbe helyezik az iskolai oktatásban megjelenő kooperatív tanulás-szervezéshez alkalmazkodóbb gyermekek fejlesztését.(iskola-óvoda átmenetének elősegítése), és ez a módszertani háttér lehetővé teszi a HHH, és az SNI gyermekek integrált fejlesztését, melyek a csoportban az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés alkalmazásával a szabad játékba integrált kötetlen fejlesztések mikrocsoportos formában történnek.

97

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatokAz új Egészségügyi Könyv bevezetésével összefüggő 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelet alapján a gyermekek egészségi állapotát megismerhetjük az óvodába lépéskor.Az óvodában nincs vizsgálat, szűrés az 51/1997. (XII. 18.)NM rendelet értelmében.A szűrővizsgálaton való részvételről a szülő, törvényes képviselő gondoskodik az egészségügyről szóló 1997. CLIV. Törvény 81§ (3) értelmében.A tanköteles korú gyermekeknek a vizsgálaton való megjelenés kötelező!

4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadásAmennyiben problémát észlelünk a gyermekek egészségi állapotában, jelezzükaz óvoda orvosának, aki szakorvosi vizsgálatát kezdeményezheti, illetvefelveheti a kapcsolatot a gyermek háziorvosával, védőnőjével.Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az intézményünkben Szülői értekezlet ésGyermekvédelmi munka keretében már szervezésre került "Pedagógiai beszélgetések" a HHH, gyermekek életét érintő témában is megszervezésrekerüljenek.Szorgalmazzuk, hogy a kerületben megrendezésre kerülő Egészségnapon aHHH, kiemelten roma gyerekek a szüleikkel közösen jussanak el. (óvodai szervezés)A nyitott programok alkalmával vendégül látjuk óvoda orvosunkat, védőnőnket.A prevencióra nagy hangsúlyt fektetünk, és ebben együttműködünk az egészségügy szakembereivel. (fogászat, streptococcus vizsgálat az orr nyálkahártyáján)A 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 4. sz. mellékletében szabályozott tetvességi vizsgálatokat a nevelési év elején, (általános vizsgálat) és negyedévente egyszer megismételve is kérjük.

4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szervezése

Továbbra is szervezünk gyermekjóléti szolgáltatásokat.• ruhák, könyvek, játékok gyűjtése – Karácsonyi, húsvéti ajándékozás• Játékok, könyvek kölcsönzése a csoportok játékállományából,• az óvoda által szervezett kulturális rendezvényekre a HHH, kiemelten aroma családok személyes családi meghívókat kapnak.

98

4.4. Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttműködésAz óvoda gyermekvédelmi rendszere tájékoztatja, illetve segíti a szülőket abban, hogy az intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekhez eljuthassanak (Családsegítő, Önkormányzat szociális és oktatási ügyosztályai, különböző étkeztetést segítő alapítványok, Magyar Vöröskereszt stb.) ezen keresztül hozzájussanak az őket megillető szociális és normatív kedvezményekhez.Segít az adatlapok értelmezésében, kitöltésében. Ezentúl az óvoda él a pályázati lehetőségekkel, hogy eredményes pályázat lehetővé tegye a családok segítését. Ezzel is biztosítva, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában.

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel5.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálatIntézményünk a jelzőrendszer részeként együttműködik a Gyermekvédelmi Iroda és Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Szükség esetén intézkedést kezdeményez. Az óvoda gyermekvédelmi rendszere tájékoztatja, illetve segíti a szülőket abban, hogy megismerjék, szükség esetén igénybe vegyék a Gyermekvédelemi munkatárs és családsegítő személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátási és a szociális alap- és szakosított ellátási formákat.Ezek formái: Szülői értekezletek, "Pedagógiai beszélgetéseken", egyéni beszélgetések, családlátogatás Ha szükséges a családgondozóval közösen szervez a gyermekvédelmi felelős családlátogatást.

5.2. Védőnői hálózatA védőnői hálózat segítségével feltérképezzük az óvodai körzetben lévő HHH,gyermekek számát. Egyeztetjük az óvoda és a védőnői hálózatban felvett gyermekek feltételezett veszélyeztetettségi okait. Ha szükséges a védőnővel közösen szervez a gyermekvédelmi felelős családlátogatást.

5.3. Szakmai szolgáltatókAz óvoda közvetlen kapcsolatot tart fenn a szakmai szolgáltatókkal a HHH, illetve SNI célközösségbe tartozó gyermekeink integrált fejlesztésének elősegítését biztosítva.Nevelési Tanácsadó –intézmény kérésére a gyermek vizsgálatát kezdeményezi (iskolaérettség), a gyermek egyéni fejlesztését biztosítja a szülő kérésére Logopédiai Intézet – óvodánkban kihelyezett logopédus segíti gyermekeink egyéni fejlesztését-fejlesztési terv Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság –intézmény kérésére a gyermek vizsgálatát kezdeményezi (SNI) Józsefvárosi Egységesített Gyógypedagógiai és

99

Módszertani Intézet – óvodánkban utazó gyógypedagógusok segítik a HHH, SNI célközösség gyermekeinek egyéni fejlesztését. Szükség esetén a kollégákkal konzultációkat szervezünk a gyermekek fejlődéséről, esetenként a tervezett fejlesztés rész elemeit alkalmazzuk a csoportban való egyéni fejlesztés, felzárkóztatás részeként. (a szülő nem gyakorol eleget gyermekével)

5.4. Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetekIntézményünk nyitott a Cigány kisebbségi önkormányzat, a Kesztyűgyári rendezvények, Napház, illetve civil szervezetek programja iránt. Együttműködünk a HHH, kiemelten roma család mentorával, szükség esetén segítségét kérjük. (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással felmerül: esetekben, családlátogatás) Egymás rendezvényeit meghívásos alapon látogatjuk. (óvodáscsoport, óvodapedagógusok kulturális műsora, szülői programok)

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása6.1. Az óvoda-iskolai átmenetet támogató pedagógiai munkaAz óvoda élmény gazdag tevékenységei és az óvodai nevelésben alkalmazottmódszerek segítségével, a szabad játékban való nevelés, tanulás során a gyermekekben az érdeklődési, kutatási vágy kialakításával az alkotási, tudásvágyat kell erősíteni. Ehhez szükséges a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése. (egyéni fejlesztés, együttműködés a szakmai szolgálatokkal) A képességfejlesztés hatékonyan illeszkedik a helyi óvodai nevelési programba. A HHH, és/vagy SNI gyermekek iskolaérettségéhez szükséges szociális kompetenciák (együttműködés, konfliktuskezelés, szokás-szabálytudat, alkalmazkodó képesség, önismeret, társak ismerete, ismerete stb.) értelmi képességek (monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, nyelvi kifejezőkészség) elérése mellett a testi fejlesztés (nagy és finommozgások) is kiemelt figyelmet kap. (Iskolakezdés feltételei Lásd: HOP)

6.2. Iskolaválasztás támogatása

A szülő jogait figyelembe véve, a szabad iskolaválasztás joga alapján a HHH,és/vagy sajátos nevelési igényű gyermek képességeihez mért iskolaválasztást szorgalmazzuk. Az iskolák pedagógiai programját a szülők figyelemébe ajánljuk ("Iskolahívogató" Szülői értekezlet- iskolák bemutatkozása), a körzeti iskola bemutatása. A halmozottan hátrányos helyzet és/vagy sajátos nevelési igényű minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás – tankönyvtámogatás, étkezéstámogatás.

6.3. Az érintett iskolákkal közös óvoda – iskola átmenet segítő program kidolgozása

100

Az óvoda körzetéhez kapcsolódó iskolákkal felvesszük a kapcsolatot (lásd IMIP). A partnerekkel történ: kommunikáció formáit a HOP és az SZMSZ "NEKEM" - helyi nevelési program tartalmazza. Az iskolák által szervezett sportrendezvényeken résztveszünk.Nyitottak vagyunk az iskolával egy "szakmai műhely" kidolgozására, melynek főfeladata az óvoda és az iskola átmenetet segítő program kidolgozása.Mi az óvodában a gyermek fejlődését a magunk által kidolgozott mérőeszköz, Sindelar illetve DIFER segítségével mérjük. A képességfelmérés eredményeit, illetve a gyermek nevelésében alkalmazott módszereket hospitálások keretében kívánjuk nyitottá tenni a tanítók számára. (bemutató foglalkozások)Nagycsoportos gyermekeinkkel iskolalátogatásra megyünk – a gyermekekben érzelmi vonzódás alakítása az iskolához.

6.4. A gyermekek fejlődésének után követéseAz IMIP-ben tervezett módon nyomon követjük a gyermek fejlődését. Személyes interjú, vagy kérdőíves formában. Lehetőség esetén a következő év nagycsoportos gyermekeivel az előző évben beiskolázott gyermekek osztályába szervezzük az iskolalátogatást.Az iskolák félévi szöveges értékelését megkapjuk, és tájékozódunk gyermekeink iskolai munkájáról.

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés7.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel"Személyes percek" módszerének alkalmazásával.A család mentorának, illetve a családsegítő bevonásával kapcsolattartás, családlátogatás, egyéni beszélgetés során, az óvodában szervezett családi programok kapcsán.

7.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosításaA HHH, gyerekek és/vagy SNI gyermek körében igény szerint biztosítjuk az anyás beszoktatást.

7.3. Rendszeres tájékoztatás a gyermekfejlődésérőlA HHH, és/vagy SNI gyermekek fejlődéséről igen fontos a rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás. A gyermek fejlődéséről közvetve a gyermekalkotások megmutatásával, illetve hazaadásával is információt adhatunk. Fogadó órán, egyéni beszélgetések formájában tájékoztatjuk a gyermekek aktuális fejlettségéről a családokat.A HHH gyermekek fejlettségét hetente rögzítjük a saját magunk által kidolgozott táblázatokba, melyet a szülőknek kérésre átadunk az iskolába lépéskor, illetve öt évig őrizzük.

7.4. Egyéni beszélgetésekA HHH, és/vagy SNI családok körében igen fontos, hogy az óvodapedagógus minél hamarabb kialakítson a gyermekkel szemben egy figyelmes, kedves, szeretet kapcsolatot. Ez lehetővé teszi, hogy

101

a szülő nyitottabbá váljon az óvónővel szemben. A szülővel szemben pedig meg kell találni, azt célirányos, de tapintatos formát, amely által belátást kaphat a család életébe.Lehetőséget kell keresni a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicseréléséhez, a család szokásainak, értékrendjének megismeréséhez, megértéséhez. Fontos, hogy feltárjuk a család erőforrásait.

7.5. Szülői szervezetek kialakítása, rendezvények szervezéseA család- óvoda együttműködő kapcsolatának erősítése a HOP-ban tervezettóvodánk hagyományainak megfelelő rendezvények szervezésével. (Óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei, az óvoda és a család kapcsolata).Célunk, hogy a HHH, és/vagy SNI gyermeket nevelő család is részt vegyen ezen a rendezvényeken. Minőségfejlesztési célunk a rendezvényeken való részvételi arány, valamint a szülők elégedettségének növekedése. (IMIP)

7.6. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálásaAz óvoda, mint szolgáltató intézmény működésének lényege, hogy partnerei –akik elsősorban a szülők – igényeit intelligens módon kiszolgálja. Az intelligenskiszolgálás alatt, azt értjük, hogy a szakmai nevelési elvek maradéktalanul érvényesüljenek.A szülők igényeinek kielégítésének érdekében szoros kapcsolatot alakítunk kiaz intézmény partnereivel. (HOP, IMIP)

8. Intézményi önértékelés, eredményesség8.1. Intézmény erőforrásai, stratégiájaIntézményünk humán és tárgyi, anyagi erőforrásai a helyi nevelési program alkalmazásával segíti elő a HHH, roma és/vagy SNI gyermekek integráltnevelését. (Pedagógiai program hatékony végrehajtásához szükséges eszközök, gyermekvédelem - szociális étkeztetés). A pedagógus tovább képzésben megjelenik az önképzés – helyi munkaközösség -. Az intézmény stratégiáját a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Óvodai Házirend, Helyi nevelési program, valamint az Intézmény Minőségirányítási Programja tartalmazza.

8.2. Vezetés és szervezeti kultúraAz IMIP-ben kialakított koncepció alapján teljes körű intézményi önértékelés elkészítése a saját mérőeszköz alkalmazásával (Pedagógus önértékelés, Intézményi szervezeti önértékelés).

8.3. Eredmények, elégedettségA program eredményességét az IMIP-ben megfogalmazott igényfelmérés és elégedettség vizsgálatok eredményei alapján

102

döntjük el. Az elégedettség vizsgálatok része a HHH, roma és/vagy SNI gyermekek és a szülők igényeinek elégedettségének mérése.Az eredményesség mérőszáma a pályázatok sikeressége.HOP felülbírálása 2009-ben megtörtént, most újra módosítottuk.Következő felülvizsgálat ideje: 2014.

III. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

(ELLENŐRZÉS- ÉRTÉKELÉS)

Az értékelés, felmérés a pedagógiai munka minőségi - hatékonysági feltárására irányul. Folyamatában a program cél- és feladatrendszeréhez viszonyítva a pozitív vagy negatív irányú eltérések kerülnek megállapításra. Az értékelés-ellenőrzés céla, hogy visszacsatolása legyen:

a gyermekek képességének, fejlődésének a pedagógiailag hozzáadott érétkek az integrációban megoldott nevelési eredmények A szükséges további intézkedések, vizsgálatok

megalapozottságának, A tanköteles gyermekek iskolai készültségének a helyi óvodai program beválásának.

A gyermekek képességeinek vizsgálatát az óvónő ill. a megbízott pedagógiai csoport végezheti. Az értékelés és felmérés általános követelményei és célkitűzései az esztétikai-művészeti nevelés kapcsán egyedi arculattal, az erre a területre jellemző sajátosságokkal valósulhatnak meg, és eljárásrendjét az óvodai IMIP tartalmazza.III/1. A gyerekek képességének, fejlődésének értékelése- ellenőrzése

Az esélyegyenlőség 2008.éviXXXI. törvény, 1993.évi LXXIX. törvény, az óvodáztatási támogatásról szóló rész a közoktatási törvény 13.§(7) bekezdése, a 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet 20/B§ (1)- (2) pontja, amely tartalmazza az óvodába íratott gyerekek fejlődésének nyomon követését, rögzítését és a szülők kérésére történő tájékoztatási kötelezettséget, az integrációs feladatok ellátásának dokumentálása együttesen szabályozzák feladatainkat.Az intézményeknek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a következő feladatokat kell ellátnia:

- A családi háttérből fakadó, esélyegyenlőtlenségeket, egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, kezelési módjának meghatározása

- Együttműködési kapcsolatainak meghatározása- A szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása- A gyerekek jogainak és kötelezettségeinek

meghatározása- A gyerekek fejlődésének értékelése.

103

Gyermekeink fejlődésének értékelésénél integrációs feladatainkból adódóan általános mérési, fejlesztési teendőink mellett speciálisan - roma, HHH, SNI gyermekeink részére- kidolgozott feladatokkal és azok dokumentációjával is segítjük gyermekeink iskolaérettségének elérését.

1.1. Integrációs pedagógiai programunkban megfogalmazottan a szabad játékban való nevelés, tanulás során a gyerekekben az érdeklődési, kutatási vágy kialakulásával az alkotási, tudásvágy erősödik. Ehhez szükséges a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése (egyéni fejlesztések, szakmai szolgálatokkal való együttműködés során).A roma, HHH, SNI gyerekek iskolaérettségéhez szükséges szociális kompetenciák, értelmi képességek elérése mellett a testi fejlesztés is kiemelt figyelmet kap. E feladatunk biztosításának részletei integrációs programunkban kidolgozottak.IPR programunk mellékletében megjelenő egyéni fejlesztő lapokon az egyéni bánásmód megvalósulását heti rendszerességgel vezetjük. Ennek területei:

- a szociális nevelés- a mozgásfejlesztés- a kognitív képességek fejlesztése- vizuális nevelés, finommotorika fejlesztése- anyanyelvi fejlesztés- és a szakemberek által óvodánkban is ellátandó

fejlesztési feladatok heti végrehajtását tartalmazza.A 4. életévet betöltött gyermekeink körében az általánosan intézményünkben használt mérőeszközökön túl egy alkalommal a DIFER mérésével is felmérjük integrált gyermekeink képességeit.A felmérést követően a csoportvezető óvónők a szükségesnek ítélt esetekben nevelőtestületi esetmegbeszéléseket kezdeményeznek, melynek keretében további, az elérni kívánt fejlettségi szint megvalósulását célzó feladatokat határozunk meg.

1.2. A DIFER mérőeszközén túl a nevelőtestület által elfogadott mérésekkel a gyermekek megismerése érdekében a játékban és egyéb spontán és kezdeményezetten kialakuló tevékenységekben történő megfigyeléseket, elemzéseket végez.

Mivel a gyermek élményekből táplálkozó kifejezési tevékenységeit elsősorban személyisége határozza meg, ezek értékelésekor a teljesítményt sem, mint

104

valamiféle közös követelményt, hanem személyiségüket figyelembe véve kell minősíteni.

Az óvodai tevékenységformák valamennyi területére érvényes megközelítési módnak tekinthetjük a gyermekek fejlődésének vizsgálatánál:- a feltáró módszereket: - megfigyelés követlen módos

- megfigyelés közvetett módon- vizsgálatok: interjú beszélgetés szociogram

Az így szerzett tapasztalatainkat a csoportvezető óvónők között megbeszélések, elemzések során feldolgozzuk, két helyen dokumentáljuk:

1. a gyermek egyéni dossziéja2. a csoportnapló

A gyerekek egyéni dossziéja tartalmazza: 1. a gyerekek fejlődésének nyomon követését:

- mozgás- téri tájékozódás- beszéd- játék- a művészeti nevelés területein- vizuális gondolkodás, a szemlélet érési

folyamata- matematikai és- általános tájékozottság területén végezzük.

2. a szociális kapcsolatok, érettség nyomon követésére:

- szociogram készítésével- szociometriai mátrix során történő

elemzésével A gyerekek fejlődésének vizsgálatát csoportonként, a

csoportvezető óvónők végzik. Az óvodába lépéskor minden gyermekünk komplex állapot

felmérését a részletes anamnizis lap kitöltésével biztosítjuk. Ezt követően a beszoktatási időszak végére – november hónap

végéig – mérik fel a bemeneti fejlettségi szintet az óvodapedagógusok. (Megfigyelésekkel – mozgásfejlettség, beszédfejlettség, a gyermek egyéni megfigyelése a játékban)

105

A nevelési év végén április hónapban végzik el a kiscsoportos hozzáadott érték mérését (a bemenetkor végzett megfigyelések ismételt elvégzésével), a gyerekek önmagukhoz mért fejlődési szintjének megállapítását.

Ezt követően a gyerekek óvodai életének nevelési év végi – áprilisi – fejlettségi szintjét mérjük, középső csoportban a megfigyeléseken túl minden terület felmérését végezzük. (programunk sikerkritériumaihoz igazítottan).

A gyermeki fejlődés mérése az óvodai élet befejezésekor a kimeneti szint (az Alapprogramban meghatározott iskolaérettségi szintjéhez igazított értékek) elérését célozza.

Kinek készítjük a gyerekek mérési dokumentációját?1. Az iskolaérettség megállapításához:- Az Óvodai Nevelés Alapprogramjában meghatározott

kimeneti szinttel történő összevetése, az egyéni fejlettség ütemének, a fejlődés mértékének megállapítása során kialakított véleménnyel.

Ennek területei: - szociális érettség - lelki érettség - testi érettség, melyek egyaránt szükségesek

a sikeres iskolai munkához.2. A szülő részére (óvodánk intervenciós gyakorlata:)

- A szülőnek jogában áll, hogy tájékoztatást kapjon a gyerekéről, ennek intézményi keretei:

- fogadódó órák- nyílt napok- szülői értekezlet ( az anonimitás biztosítása

mellett)- A szülő kérésére az iskolába lépést megelőzően három

illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül adja ki írásban az óvodapedagógus.

3. Az iskola részére:- Az iskolának történő átadása nem automatikus

folyamat, csak a szülő aláírásával hitelesített beleegyezését követően adható át a gyermek fejlesztési anyaga.

4. Bíróság részére:- A kiadott szakvélemény elkészítése során a

gyermekről készített előző mérés eredményeit, ha szükséges a csoportátlagot is figyelembe vesszük.

106

Az egyes nevelési évek eredményességét, a hozzáadott érték megállapítását, nevelőmunkánk minőségét az egyes eredmények összehasonlításával, az IMIP-ben meghatározott módon végezzük el. A kiértékelést, elemzést követően testületünk olyan stratégiai intézkedéseket fogalmaz meg, melyek biztosítják a nevelőmunka eredményességének szinten tartását, fejlődését.

III/2. A helyi óvodai program beválásának értékelése- ellenőrzése

2.1. A helyi óvodai program beválásának szempontjai Az ellenőrzés elengedhetetlen része a pedagógiai munkának, mivel elősegíti a pozitív tapasztalatok elterjedését, a hibák feltárását. A végrehajtási hibák és okaik megállapításával előmozdítja a nevelés hatékonyságát. Ebből következik, hogy a helyi pedagógiai program megvalósítása során sem nélkülözhető.

2.2. A program vizsgálata a következő területekre terjed ki:* a program használhatósága a mindennapi nevelőmunkában;* a program hatása az óvoda környezetére (iskola, társintézmények)* a program hatása a szülőkre (elégedettségük, elégedetlenségük

feltárása)* a gyermek neveltségi szintje, személyiségük fejlettsége az

elemzésekre támaszkodva (elemzés - értékelés szempontjai szerint)2.3. Az értékelési terv tartalma

a szülői elvárások, igények megismerése adatlap segítségével a programmódosítás lehetséges indokai az óvodavezető éves szakmai-pedagógiai működési terve alapján készült

értékelések, melyek az új nevelési év feladatait is magukban foglalják:- programfejlesztés konkrét feladatokkal- gyermekvédelem – gyermeki jogok érvényesülése- továbbképzések, tanfolyamok sikere- felelősi rendszer konkrét bonyolítása- nevelési feladatok területenkénti megjelölése - kapcsolattartási formák- szolgáltatások biztosítása- értekezletek témája, feladatmegosztás.A vizsgálatok részleteit, kiterjedését, módszereit - az ellenőrzés, értékelés partnerközpontú irányultságát- intézményünk minőségirányítási programja tartalmazza.

III./3 . A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja és helye: A Nevelés Komplex Esztétikai Művészeti hatásokkal című nevelési

programunk részletes változatai megtalálhatók az alábbi helyeken:- bekötve az óvodavezető irodájában- az öt gyermekcsoportban- a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Művelődési Ügyosztályán.

Nevelési programunk az alternatív programok között megjelent az Óvónők kincsestára RAABE Kiadó Módszertani kézikönyvében 2000. decemberében. A szakmai érdeklődők számára intézménybemutatást vállalunk.

107

Évente két alkalommal (november és április) nyílt hét keretében programunk gyakorlatával ismerkedhetnek az érdeklődők.

Bemutatkozó 20 perces CD felvétel készült komplex programunkról. A Szülők Óvodai Hívogató címen évente tavasszal a Józsefvárosi

Önkormányzat Polgármesteri Hivatala által kiadott kerületi kiadványban ismerkedhetnek rövidített programunkkal.

A Budapest Főváros VIII. kerület Polgármesteri Hivatala által gondozott honlapon az óvodák között

Az óvoda saját honlapján a www. mesepalota.atw.hu internetes honlapon.

IV. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

" A család a társadalom történetileg változó egyik alapegysége, mely elsősorban a gyermekek nevelését

biztosítja."

(Biológiai Kislexikon, Bp., 1972.)

I. Közvetlen partnereink:1. Család - óvoda kapcsolata

Célunk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve, érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó óvodai színtér biztosítása, melyben a gyerekek kiegyensúlyozottan élhetnek, pozitív személyiségjegyeik kialakulhatnak.

Sikerkritériumok:

1.1. Óvodánk intervenciós gyakorlatában: Elvárt:

Az óvoda bemutatása közben felhívjuk a figyelmet a helyi nevelési programunk látható jeleire.

Az óvodát bemutató PR anyagot állítunk össze, évente bemutatkozunk a Hívogatóban és nyílt napok formájában.

A beszoktatási időszakot megelőzi a családlátogatás, ahol az óvónő egyeztet a szülőkkel.

A szülő eldöntheti, hogy folyamatos, fokozatos vagy anyás beszoktatást választ.

A beszoktatás kezdetén megszervezi az anamnézis lap kitöltését, amely a személyesebb megismerést biztosítja.

Beszoktatási tervet készít a meghatározott időkeretre.

Minden dolgozó és csoport kedveskedik az új kicsiknek.

Legfontosabb partnerünk a szülő. Nyitottságra és rugalmasságra törekedve választjuk meg célkitűzéseinket, munkatervünket a szülők bevonásával hajtjuk végre. Tájékoztatjuk őket terveinkről, számítunk ötleteikre, véleményükre.

108

A szülői megelégedettség fokozására nevelőtestületi döntés alapján évente lehetőséget adunk betekintésre nevelőmunkánkba. Ennek formái: - nyílt napok

- munkadélutánok - teadélután- nyitott rendezvények (Farsang,

Palota nap stb.)

Az óvónő felhívja a szülők figyelmét, hogy az információk csak rájuk tartoznak, jogában áll bármelyik kérdés megválaszolását kihagyni a kitöltendő adatlapokon.

A szülőkkel való kooperáció mintaként szolgál a gyermekek számára, mivel egymás tiszteletére, tapasztalatra épül.

A kapcsolattartás során az etikán belüli szakmai titoktartás jellemzi munkánkat.

Szülői elégedettségi vizsgálatot folytatunk évente annak felmérésére, hogy mennyire elégedettek egész éves fejlesztő munkánkkal. Részletesen az IMIP tartalmazza a szülői partnerek elégedettségi vizsgálatának menetét.

Törekszünk a családi nevelés szakmai segítésére.

Az általános információkat külön falon tervezi meg tájékoztatás céljából az óvónő, ahol a minőségbiztosítással kapcsolatos információkat is elhelyezi.

A megtanított ismeretekről, készségekről egy másik faliújságon tájékoztatja a szülőket rendszeresen. Biztosítja, hogy a szülők megismerhessék a blokkoknak megfelelő ismereteket, szokásfejlesztéseket, készségfejlesztéssel kapcsolatos eredményeket.

Az egészségügyi szokásokat összehangolja a családi neveléssel. A mértékskálákat a szülők számára látható helyen helyezi el, ahol

figyelemmel kísérhetik a gyermekük fejlődését. A gyermekrajzokat esztétikusan helyezi el dekorációs céllal, rajzi

fejlődésükről szülői értekezleten számol be. A gyermekek napi átadása, átvétele során olyan személyes kapcsolatot

tart, mely egymondatos információkat közöl a gyermek hangulatáról, egészségi állapotáról.

A panaszkezelés rendjét az IMIP-ben részletezettek szerint gyakorolja. A szülői értekezletek előtt két héttel írásban, majd személyesen

folyamatosan szervezi a szülői értekezletet, nyílt napokat, munkadélutánokat és ünnepeket.

A szülői értekezleteken aktivizáló módszereket használ. Évközben a gyermek érdekeit szem előtt tartva fogadó órát tart,

családlátogatást szervez. Az egyéni fejlesztő saját szervezésben biztosítja a kapcsolatot a

családokkal. A szolgáltatások lehetőségét bemutatja a szülőknek, szervezi és számon

tartja a jelentkező gyerekeket.

109

Nevelési programunknak megfelelően a tehetséges gyerekeket felkarolja. Egyéni képességekről, készségekről a szülő kérésére

írásos véleményt készít el Együttműködik a családokkal az egészségügyi ellátás területén.

- védőnő segítő munkája, akit bevon a prevenciós munkába,- fogászati szűrés szervezése az óvodában- napközben megbetegedett gyermekek ellátása, - TB kártyák fénymásolatának begyűjtése esetleges baleseti ellátáshoz,- intézkedik, hogy az óvodában megbetegedett gyermeket rövid időn belül haza kell vinni - gyógyszert nem adunk be,- szervezi a nagycsoportosok iskola előtti vizsgálatát, szakorvosi vizsgálatra küldését,- orvosi igazolások begyűjtése hiányzás után.

Logopédiai foglalkozást szervezése a beszédhibások számára. Pszichológiai segítséget kér a Nevelési Tanácsadótól szükség esetén.

Éves pedagógiai terv alapján egyéni lebontásban foglalkozik a különleges gondozásra jogosult (SNI, HHH) gyerekekkel, fejlődésük érdekében szoros együttműködést alakít ki a szülőkkel. Ennek részletei az individum és szocializáció fejezetben olvashatók.

Csoportjában elvégzi a tanügyi feladatok terén az alábbi munkákat:

* adatszolgáltatás a mulasztási napló nyomtatványa szerint* Oktatási Törvény megismertetése szülői értekezleten* házirend megismertetése és átadása a szülőknek* óvodakötelezettség betartatása* felszólítások, értesítések tértivevényes postázásának előkészítése* intézményi átjelentkezések bonyolítása* beiskolázáshoz segítségnyújtás, tájékoztatások, alkalmassági

vizsgálatok szervezése - vendégek meghívásával* óvodai szakvélemények előkészítése* étkezési nyilvántartás szerinti adatrögzítés

Elfogadható szint:

A szülők bevonásával segíti pályázatok írását, SOMI-OVI alapítványunk működését, anyagi támogatások lehetőségét.

Az óvodát bemutató PR anyagokat készít. Beszoktatási terve napi meglepetést tartogat a gyermekek

számára. Negyedéves projekttervben informálja szülőket a csoport

munkájáról. Információs tábláit megkülönböztető jelekkel teszi szemléletessé,

áttekinthetővé, a szülők számára vonzóvá. Az óvoda közlendőit megfelelő esztétikai környezetbe helyezi el,

küldeményeit gondosan csomagolja.

110

Meglátogatják egymás rendezvényeit. (szülői értekezlet, nyílt nap, munkadélután)

A szülői értekezleten elégedettségi vizsgálatot végez. A veszélyeztetett gyermekek környezésében részt vesz. A szociális juttatások megítélése előtt környezettanulmányt

készít. Minden szülői értekezleten gondol esztétikai élmény

biztosítására. Segíti az étkezés befizetéseket. Egyes problémák, nevelési, magatartási,

viselkedési gondok segítésére szakemberek bevonásával felvilágosító, tájékoztató, segítséget nyújtó előadásokat, beszélgetéseket szervez.

1.2. Biztosítjuk a Szülői választmány munkáját:

Érdekérvényesítő választmányunk működéséhez biztosítjuk a tárgyi, személyi feltételeket, törvény adta jogaik gyakorlását.

Helyi nevelési programunk rövidített változatát hozzáférhető helyen helyezzük el, folytonos megismertetéséről gondoskodunk fenntartónk, intézményünk honlapján.Házirendünket és szabályainkat a szülői választmányon keresztül véleményüket, javaslataikat kérve készítjük el.

A szülők jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény szerint terjesztjük, és várjuk el, megismeréséről szülői értekezleten gondoskodunk.

2. Fenntartó* Művelődési Ügyosztály dolgozóival munkakapcsolatban állunk.* Művelődési, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság üléseinek

napirendi pontjait nyomon követjük.* Pénzügyi Ügyosztálynak statisztikai adatokat

szolgáltatunk, az ellenőrzésekhez szükséges dokumentációt biztosítjuk

* Dokumentációk, jelentések, beszámolók, pályázati elszámolást segítő anyagok elkészítése és határidőre való eljuttatása

* A törvényben meghatározott feladatok kapcsán együttműködés* Meghívás rendezvényekre, kiállításokra* Megismerjük a polgármesteri hivatal vezető tisztségviselőit, megtanuljuk

az osztályvezetők nevét a jó munkakapcsolat érdekében.

* Kapcsolatot tartunk: - a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálattal

- Józsefvárosi Családsegítő Szolgálattal

- Józsefvárosi Gyermeküdültetési KHT-vel.

- Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

- Roma Szolgálattal

111

3. Óvoda - Iskolák, Művészeti Iskolák* Szakmai pedagógiai együttműködési megállapodásban rögzítettük

kapcsolattartási elképzeléseinket a velünk egy épületben működő Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatójával

* Pályázatokon kooperációban történő részvétel* Fejlettség szerinti beiskolázás* Iskolaválasztás segítése* Iskolalátogatások* Iskolák bemutatkozása* Alkalmassági vizsgálatok segítése* Hirdetmények, plakátok, tájékoztatók elhelyezése az óvodai faliújságon* Beíratáshoz szükséges információk közlése, szakvélemények

kiosztása* Iskolai osztályok bemutatkozásának, műsorának lehetősége* Rendezvények látogatása, meghívások, esetlegesen közös

rendezvények szervezése* Szaktanári együttműködések kiépítése nevelési céljaink

eléréséhez (Így: nyelvoktatás, mozgásfejlesztés stb.)* Az Igazgatói Munkaközösséggel együttműködés* Köznevelés, Tanító folyóiratokból az iskolai munka nyomon követése

4. Nevelési Tanácsadó* Személyes kapcsolat az intézmény vezetőivel és munkatársaival* Pszichológus, logopédus munkájához tárgyi feltételek biztosítása* Vizsgálatra küldött gyermekek jellemzésének elkészítése* A fejlesztőpedagógus és Nevelési Tanácsadó munkatársai segítő

kapcsolatban állnak egymással.* Konzultációs lehetőségek igénybevétele * Szűrővizsgálatok jellemzésének figyelembevétele további munkánkban.

* Egyes problémák, nevelési, magatartási, viselkedési gondok segítésére szakemberek bevonásával felvilágosító, tájékoztató, segítséget nyújtó előadásokat, beszélgetéseket szervez szülőknek.

* Előadások, tájékoztatók szervezése, szakmai viták, megbeszélések kezdeményezése szakemberek bevonásával, kiemelten a különleges gondozásra jogosultak integrációja kapcsán.

5.Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottságok

* Vizsgálatra küldött gyermekek jellemzésének elkészítése* Konzultációs lehetőségek igénybevétele

II. Közvetett partnereink1.Óvoda – Bölcsőde A felvételt nyert gyermekeket együtt vesszük át az új nevelési év kezdetén.

A felvett gyerekek meglátogatása, megajándékozása (óvodai jelük átadása) a bölcsödében.

Jeleiket - amennyiben lehetséges - átvesszük.

112

A bölcsőde-óvoda átmenet megkönnyítésére tájékoztatók, beszél- getések szervezése – a bölcsőde dolgozóinak

- a felvételt nyert gyermekek szüleinek a már

ismert és elfogadott gondozó bevonásával (egészségügyi és oktatási intézmény különbségei, azonosságai)

2. Óvoda - Óvoda* A TÁ-TI-KA Napközi Otthonos Óvoda, mint önállóan gazdálkodó

intézmény látja el a JOGE segítségével intézményünk gazdálkodással kapcsolatos feladatait az elfogadott Szervezeti-működési Szabályzat alapján. Óvodánk önálló jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv. Az óvoda pénzügyi-gazdasági tevékenységét külön megállapodás alapján az önállóan működő és gazdálkodó TÁ-TI-KA Napközi Otthonos Óvoda látja el az együttműködési szerződésben rögzített módon a JOGE-n keresztül (Józsefvárosi Óvodák Gazdasági Egysége).

** Óvodavezetők Munkaközössége* Szakmai Munkaközösségek* Körtelefon-lánc működtetése az információk áramoltatása érdekében* Gyermekfelvételek, gyermekelhelyezések koordinálása* Közös biztosítási szerződéseink* A törvényben meghatározott adminisztrációk egyeztetése* Nagy beruházások sorrendjének megbeszélése* Beszerzésekhez segítségnyújtás

* Munkaközösségi kereteken, szakmai napokon belül egymás nevelő munkájának megismerésére nyitott napok szervezése

* A kerületben dolgozó kollégák megismerésére, kapcsolattartásra különböző rendezvények (pl: bál stb.), beszélgetések, előadások, továbbképzések szervezése. (Tanítsuk meg egymást… - megmutatjuk neked a mi erősségünket, gyere, sajátítsd el te is!)

3. Művelődés, Kultúra összekötőrendszere* Könyvtárak - Szabó Ervin Könyvtár* Képzőművészeti tárlatok, kiállítások (Józsefvárosi Galéria)* Múzeumok (Nemzeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum) látogatása* Kolibri Színház

4. Működést segítő szervezetek* Alkotóműhelyek, programot segítő magánszemélyek* Sodexo Magyarország Kft* Egészségügyi intézmények - Munkaköri alkalmassági vizsgálat * ÁNTSZ Tisztiorvosi Szolgálat* Biztosítótársaságok: gyermekbiztosítás* Önkéntes Nyugdíjpénztár

113

* Nyugdíjbiztosítás* Kárbejelentés - Polip Kft., Generali Biztosító RT* Szervezetek: Pedagógus Szakszervezet* Egyéb kapcsolatok pl. könyvbizomány, fényképkészítés stb.

Partnereink elégedettségének vizsgálatát intézményünk minőségirányítási programja tartalmazza.

114

V. NEVELÉS KOMPLEX ESZTÉTIKAI MŰVÉSZEI HATÁSOKKAL HELYI PROGRAM KÖLTSÉGIGÉNYE A PROGRAM MODELLJÉHEZ IGAZÍTVA

A 11/1994 (VI.8.) MKM RENDELET 7.SZ. MELLÉKLETÉNEK V. PONTJA ALAPJÁN

(NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK)

A program végrehajtásához három évre lebontottan készített minimális taneszköz-fejlesztési tervünknek megfelelően a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete anyagilag lehetővé tette, hogy az elmúlt évben megvásároljuk hiányzó eszközeinket, ezáltal biztosítani tudjuk programunkban vállalt kötelezettségeinket.2003-ban alapított SOMI-OVI Közhasznú Alapítványunk további lehetőséget teremtett a hosszú távú anyagi fejlődésünknek, elképzeléseink megvalósításának. Csoportonkénti felszereltségünket jól mutatja (leltári füzetben részletesen), hogy nincs jelentős eltérés az öt csoport felszereltségében, amely különbséget is csak az óvónők személyiségből fakadó eltérés okozza, a program végrehajthatósága szempontjából nem érdemel figyelmet.Az udvarok, és tornaterem fejlesztésére kell a jövőben is kiemelt figyelmet fordítani.

Óvodánkban a programvégrehajtás legköltségesebb része az alkotómunkához szükséges változatos alapanyagok beszerzése. Ezeket a munkaanyagokat, melyek fogyóeszközként évente beszerzést igényelnek, eddig pályázati pénzekből sikerült megvásárolni. Reméljük, hogy ezután is lesz módunk biztosítani az óvoda költségvetéséből az élményekre épülő alkotóvá nevelés feltételeit, hiszen erre épül esztétikai nevelésünk komplexitása.

Csoportokra bontva tartjuk nyilván a raktárkészletet és a beszerzéseket is arányítva, realizáljuk, a felhasználás ellenőrzése mellett.

A helyi program felülvizsgálatát és aktualizálását követően, a következő felülvizsgálat időpontjáig (2015-ig) a mindenkori költségvetésben meghatározott összeg biztosítja a vállalt feladatok végrehajtását. Ezt alapítványi és pályázati lehetőségek egészíthetik ki.

Ennek összege 2010-ben: 900 ezer Ft intézményi szinten. Csoportra vetítve: 180 ezer Ft/csoport, mely a szakmai anyagok beszerzésére, fogyóeszközökre és kis értékű tárgyi felszerelésre fordítható keret.Fejlesztést nem lehet belőle megvalósítani, csak szinten tartani.

Táblázatunk 2010-ig elért eredményeinket tartalmazza:

115

I Játékok, játékeszközök (mennyiségi eszköz-fajtánként)

1. játékok, játékeszközök százalékos bontása a meglévő készlet figyelembevételévelJátékeszközök Tény Szükségletének-zene, énekes játékok eszközei Hangszerek 45 % 55%képeskönyvek, mesekönyvek 30% 70%mozgásos játékok

udvari 30% 70%tornatermi 65% 35%

szerepjátékok 55% 45%építő-, konstruáló játék 60% 40%szabályjáték 45% 55%dramatizálás, bábozás 30% 70%barkácsolás 80% 20%érzékelés, észlelés, emlékezet fejlesztő játékok 65% 35%figyelem, képzelet fejlesztő játékok 60% 40%gondolkodás, kreativitást fejlesztő játékok 70% 30%

képalakítás, építés, kézimunka évente szükséges csoportonként 100%

rajzolás, festés, mintázás évente szükséges csoportonként 100%

természeti, tárgyi környezet megismertetését szolgáló játékok /Ravensburger/

Helyszíni megfigyelések 0%

A buszköltségek emelkedése, belépőjegyek drágulása miatt kizárólag szülői támogatással végrehajtható, intézményi költségvetésben nincs rá fedezet

helyi feldolgozást segítő feltételek

50% 50%

munka jellegű terület eszközei

Udvari (kerti szerszámok) 35% 65%

Épületen belüli 35% 65%2. Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

Hangszer (pedagógusoknak) 10% 90%

TÖREKVÉSEINK

116

Összefoglalva úgy gondoljuk, hogy sajátos pedagógiai törekvéseink összhangban állnak az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglaltakkal.

A programmal kapcsolatban és az azt végrehajtó felnőttekkel kapcsolatos írott és íratlan feltételekre, követelményekre is. Eszerint:

"A jó óvodai program gyermekközpontú! Az teszi hitelessé, hogy elméleti megalapozottságú gyermekképből indul ki.

A jó program testi-lelki szükségletet kielégítő pedagógiát jelent, bár a megvalósítás mikéntjében jelentős eltérések lehetnek.

A jó programban fellelhető a rend, egyikben sincs teljes kötetlenség.

A gyermek kíváncsiságát, mint fontos életkori sajátosságot minden jó program kiindulópontnak tekinti, melyet ki kell elégíteni.

A jó program a pedagógustól naprakészséget igényel.

Vannak programok, amelyek tudatosságra épülnek, vannak amelyek tudatosan motiválni kívánnak, vannak amelyek a modellt, a mintakövetést ítélik a legfontosabb tanulási formának..."

A pedagógus személyével kapcsolatos ismérvek:

"...a korszerű óvodapedagógus önálló, az alternativítással élni tudó, saját pedagógiai hitvallása van, ismeri a gyermeket, ismeretei vannak a különböző gyermeki tevékenységekről, azok tartalmáról, szervezeti formáiról, megfelelő szintű szakmai önismerettel rendelkezik.

Tisztában van azzal, hogy mit tehet (ismeri a korlátokat) mit tud (szembe tud nézni a lehetőségeivel, karbantartja szakmai ismereteit, szakmai műveltségét folyamatosan gyarapítja), mit hisz (hit nélkül nem lehet semmit megvalósítani), és mit mer (mi mellett tud és mer kiállni, állást foglalni)."

Reméljük a mi programunk megfelel ezeknek az elvárásoknak és segítségével meg tudjuk valósítani a jövő generációk felkészítését az Életre.

117

ÓVODAPEDAGÓGUSOK

"Gondolom, gyújtok én itt egykicsike lángot, s ha ti mindannyian istápoljátok,meglehet, akkora tűz keletkezik belőle, hogy az egész világotberagyogja a fénye."

(Dürer)

Aissou Erzsébet óvodavezető

Bátorfi Rozália óvodavezető helyettes

Barabás Krisztina óvodapedagógus

Bánkúti Adrienn óvodapedagógus

Bócsi Zsigmondné óvodapedagógus

Csányi Lászlóné óvodapedagógus

Demeterné Bali Katalin óvodapedagógus

Fejes Mónika óvodapedagógus

Gál Zoltánné óvodapedagógus

Hankó Sarolta óvodapedagógus

Hujber Zoltánné óvodapedagógus

Kövesárki Judit óvodapedagógus

Tarbáné Kerekes Ágnes óvodapedagógus

Budapest, 2010.április 15.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:2010. szeptember 1. –

118

A helyi óvodai nevelési program módosításának kötelező indoka:- Törvényi jogszabályváltozás- Fenntartó által meghatározott feladatváltozás

Lehetséges indoka:- Sikeres innováció eredményeinek beépítése- A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve

kevésbé eredményes elképzelések elhagyása

A helyi óvodai nevelési program nem kötelező módosítását – a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület 50+1 %-os támogatásával- kérheti a Közalkalmazotti Tanács elnöke, mint döntés előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője.

A helyi óvodai nevelési program nyilvánossága:

- Minden csoportban a program teljes terjedelmében megtalálható.- Egy példány az óvodavezető irodájában- Egy példány a szülői szervezet mindenkori elnökénél- Egy példány a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökénél- Egy példány a Budapest Főváros VIII. Józsefvárosi

Önkormányzat Művelődési Ügyosztályán- A szülők részére készített rövidített változat megtalálható az

Óvodai Hívogató részeként minden csoportban, az irodákban és beiratkozás előtt az új kiscsoportba jelentkező szülők részére kiosztjuk nyílt napokon.

Az eredeti program bevezetésének ideje: 1999. szeptember 1.

Első felülvizsgálatának ideje: 2001. december

A program első módosításának ideje: 2004. április

A program második módosításának ideje: 2008. május 17.

A program harmadik módosításának ideje: 2010. április 15.A program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1. –Az újabb felülvizsgálat ideje: 2014. I. félév

Budapest, 2010. április 15.

Aissou Erzsébet

óvodavezető

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda Budapest Somogyi Béla utca 9-15. sz. alatti nevelőtestület a

Nevelés Komplex Esztétikai Művészeti hatásokkal

119

címen jóváhagyott és 1999 szeptember 1-jén bevezetésre került helyi nevelési programját felülvizsgálta, és a 2003. évi LXI-es törvénynek megfelelően módosította.

A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda módosított helyi nevelési programját jóváhagyásra benyújtja a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi

Önkormányzat - képviselőtestülete felé.

A helyi óvodai nevelési programot véleményezte:

................................................

Szülői szervezet képviselője Budapest, 2008. május 17.

Elfogadta: a nevelőtestület

................................................

A nevelőtestület képviseletében Budapest, 2008. május 18.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda Budapest Somogyi Béla utca 9-15. sz. alatti nevelőtestület a

Nevelés Komplex Esztétikai Művészeti hatásokkalcímen jóváhagyott és 1999 szeptember 1-jén bevezetésre került helyi nevelési programját felülvizsgálta, és a 255/2009. (XI.20.)

120

Kormányrendelettel módosított, az eredeti 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelettel kiadott Óvodai nevelés országos programba ( Alapprogram) beépült változtatásoknak megfelelően kiegészítette és módosította.A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda az átdolgozott helyi nevelési programját benyújtja a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő - testülete felé jóváhagyásra.

A helyi óvodai nevelési programot véleményezte:

......................................Szülői szervezet képviselője Budapest, 2010. április 13.

Elfogadta: a nevelőtestület

......................................A nevelőtestület képviseletében Budapest, 2010. április 12.

121

FELHASZNÁLT, AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

* Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. évi XX. Törvény

* Polgári törvénykönyv 1959. évi IV. törvény

* Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

* Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

* Allport, G.W.: A személyiség alakulása Gondolat, Budapest, 1980.

* Bálványos Huba: Vizuális kultúra II. Balassi Kiadó, Budapest, 1998.

* Bálványos Huba: Jegyzetek In: Közoktatási menedzser I-III. OKKER, Budapest, 1997-1998.

* Barron ;F.: A komplexitás - illetve egyszerűség - mint a személyiségdimenzió (Gondolat, 1973.)

* Koestler : Szokás és eredetiség (Gondolat, 1973)

* Susanna Miller: Játékpszichológia (Maecenas, 1997)

* Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan (Gondolat Kiadó, Bp., 1971.)

* Dr Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociál-pszichológiája(Nemzeti TK, Bp., 1995., 4.kiadás)

* Jean Piaget: Szimbólumképzés a gyermekkorban (Gondolat, 1978)

* Kósáné Ormai Vera-Járó Katalin- Kalmár Magda: Fejlődés lélektani vizsgálatok (Tankönyvkiadó, 1979)

* Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek

* Dankó Ervinné: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban

* Mindennap ünnep: Multikulturális gyakorlatok itthon (Educatio, Bp. 2008)

* Székely Lajos: Egészségpedagógia ((Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Bp, 2005)

* Kudarc nélkül az iskolában (Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére) (Alex Tipo, 1992.)

* Nagy Jenőné: Óvodatükör, Szolnok, 2001.

* Fábián Katalin-Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok gyűjteménye (Fabula Bt. 2000)

* Tevékenységközpontú óvodai program (választható program)

* Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-8 évesek számára DIFER Programcsomag (Mozaik Kiadó, 2001)

* Bordács Margit- Lázár Péter: Kedveskönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó Kft. Bp.2002)

* M. Szűcs Ilona: Palotanegyed a Józsefvárosban

* Józsefvárosi Önkormányzat Minőségirányítási Programja 2008.

122