pannon egyetem, veszprém modern filológiai és...
TRANSCRIPT
Pannon Egyetem, Veszprém
Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar
Tanárképző Központ
Műszaki Informatikai Kar
Matematika Tanszék
Tanári mesterképzési szak
Informatikatanári szakképzettségi terület
Szemléltetőeszközök és játékok bemutatása
e-book formájában
Készítette:
Varga Szilvia
Témavezető:
Lipovits Ágnes
Veszprém
2010.
2
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS .................................................................................................................... 3
2. SZEMLÉLTETÉS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI ...................................................................... 4
2. 1. A szemléltetés fajtái................................................................................................ 5
2. 2. A szemléltetetéssel szemben támasztott követelmények......................................... 5
2. 3. A feladatok szerepe ................................................................................................. 6
3. LAPODA SZOFTVER HASZNÁLATA ................................................................................. 7
4. A KÖNYV BEÁLLÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI .................................................................. 10
5. AZ OLDAL TULAJDONSÁGAI ÉS BEÁLLÍTÁSAI ............................................................ 12
6. ELEMEK ELHELYEZÉSE ÉS HASZNÁLATA A MUNKALAPON ...................................... 14
7. A TESZTLAPOK KÉSZÍTÉSE ......................................................................................... 17
8. FUTTATHATÓ ÁLLOMÁNY KÉSZÍTÉSE ........................................................................ 25
9. ÖSSZEFOGLALÁS.......................................................................................................... 26
HIVATKOZOTT IRODALOM JEGYZÉKE ............................................................................... 27
ÁBRAJEGYZÉK .................................................................................................................... 28
3
1. BEVEZETÉS
Témaválasztásom azért eset a szemléltetőeszközök témakörére, mert egy sajátos
nevelésű igényű oktatási intézményben tanítok, ahol enyhe és középsúlyos értelmi
fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekek nevelése és oktatása folyik.
Az intézmény többcélú, mert általános iskola, speciális szakiskola, és módszertani
intézmény is egyben.
Az ilyen iskolatípusban nagyon fontos és elengedhetetlen a tanítás során, hogy minél
több folyamatot szemléltessünk, amely megkönnyíti a tananyagok feldolgozását, rögzítését
és elmélyítését.
A bemutatáshoz egy elektronikus könyvet készítettem, melyben összefoglalom
magát a szemléltetést, majd feldolgozom az informatikai alapismeretek egy-egy témakörét,
és ezután különböző típusú feladatok következnek, amelyek megoldásával ellenőrizni
tudjuk tudásunkat.
Az elektronikus könyvemet a Lapoda nevű szoftverrel, programmal készítettem el.
Ez egy multimédiaszerkesztő programcsomag, mellyel a könyv oldalai, illetve
tesztlapok is elkészíthetők, többek között még alkalmas képlet szerkesztésére is. Könyvet
és tesztlapot a program telepítése után lehet készíteni.
Azért is választottam ezt a szoftvert, mert nagy előnye, hogy könnyen használható,
látványos és az így elkészült könyvből .exe állomány készíthető, tehát nem kell
megvásárolni a bemutatáshoz a programot. Használható bárhol, bármelyik gépen, illetve
nincs nagy hardver igénye, minden típusú gépen elindítható..
Az elkészített könyvemet ajánlom mindenkinek azoknak is, akik még nem tanultak
informatikát, de azoknak is akik csak fel akarják eleveníteni a tudásukat.
4
2. SZEMLÉLTETÉS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI
Falus Iván a következők szerint fogalmazza meg a szemléltetés fogalmát:
1„A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer,
amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése
történik.”
A bemutatás, szemléltetés használatával történő oktatás a legrégebb oktatási
módszerek közzé tartozik, melyet jelenleg is használnak az oktatási intézményekben,
illetve fontos szerepe van a családi nevelésben is. Sok olyan tantárgyi témakör,
tevékenység létezik az iskolák falai között, az informatika órán is, melyek a bemutatás,
szemléltetés révén könnyebben elsajátíthatóak, jobban begyakorolhatóak.
A szemléltetés az egész oktatási folyamat fontos része, így az a legideálisabb, ha
kapcsolódik az előző óra anyagához, illetve a használt módszerekhez.
A bemutatásnak fontos feltétele, hogy minden tanuló tudja követni a szemléltetett
folyamatot.
Jó látható, hallható, olvasható, vagyis érzékszerveivel felfogható legyen. A lényeget
mindig emeljük ki a folyamatból, tehát mi az, ami fontos és meghatározó jelentőségű.
A szemléltetés, bemutatás mindig igazodjon az osztály, vagy az éppen tanított
csoport fejlettségi szintjéhez és képességeihez. A módszer alkalmazásához a tanári
magyarázat is hozzátársul, melyet nem lehet elhatárolni a szemléltetéstől.
A szemléltetőeszközök nagy előnye, hogy felhasználása többször is lehetséges,
illetve lehetővé teszi, hogy a tanuló is használja ezeket az eszközöket.
1 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003., 274 o
5
2. 1. A szemléltetés fajtái
A szemléltetés folyamatában felhasznált eszközöket csoportosítani lehet aszerint,
hogy közvetlen vagy közvetett megfigyelés során lép kapcsolatba a tanuló, a tanítás-
tanulás folyamatában.
Közvetlen kapcsolat akkor alakul ki, ha a tárgyak, technikai eszközök saját
valójukban, élethűen jelennek meg a tanulók előtt. Informatika órán ilyen közvetlen
szemléltetés lehet egy hardver elem bemutatása, például egy winchester, memóriakártya,
processzor bemutatása a tanulónak, melyet saját kezükkel is megtudnak fogni.
A bemutatáshoz tanári magyarázat is társul, mely hatására a tanuló el tudja helyezni
a látott, tapintott tárgyakat a hardverek világában.
A szemléltetés másik nagy csoportján a közvetett megfigyelést értjük, ahol a tanuló
az egyes folyamatokat valamilyen közvetítő eszköz segítségével dolgozza fel. Ide soroljuk
az összefüggéseket szemléltető rajzokat, technikai eszközöket, melyek közül az írásvető,
projektor jelentős használata emelhető ki, illetve a gyors technikai fejlődés következtében
megjelenő oktatófilmek és oktatóprogramok.
2. 2. A szemléltetetéssel szemben támasztott követelmények
A szemléltetéssel szemben támasztott követelmények között szerepel, hogy a
bemutatott folyamat minden tanuló, diák által jól követhető legyen, szerepeljen benne a
magyarázat, mely a szemléltetőeszköz használata előtt és után is történhet, illetve a
legfontosabb tényeket fogalmazza meg.
Feladata, hogy irányítsa a gyermekek figyelmét, és kapcsolat alakuljon ki a tanuló és
a bemutatott tárgy, vagy folyamat között. Fontos, hogy a bemutatás végén a teljes folyamat
szemléltetése is megtörténjen.
6
Követelmények közé sorolható még, hogy a pedagógus bizonyosodjon meg arról,
hogy az általa használt szemléltetés ténylegesen könnyebbé, eredményesebbé teszi a
tanulóknak a folyamatok megértését, rögzítését.
A szemléltetést segítő eszközöket csak akkor vegyük elő, vagy tegyük ki az asztalra,
ha a szemléltetés, bemutatás következik, mert elvonhatja a tanulók figyelmét és nem a
témával kapcsolatos információkra koncentrálnak, hanem a látható és érdekesnek tűnő
tárgyakra, eszközökre fókuszálnak.
A folyamat során tegyünk fel kérdéseket is a tanulóknak, melyből megtudhatja a
pedagógus, hogy az eddig bemutatott és megmagyarázott jelenségeket, tárgyakat
értelmezni tudta-e a tanuló, vagy szükséges-e az újbóli ismétlés. A kérdés mindig legyen
világos és lényegre törő, valamint mindez olyan szinten történjen, hogy azt a tanuló
megértse, vagyis fejlettségi szintjének megfelelő legyen.
2. 3. A feladatok szerepe
A hagyományos felfogás szerint a tanári magyarázat kiegészítését és a tanulói tudás
ellenőrzését szolgálják. Új felfogás szerint a tanulói tananyag-feldolgozás meghatározó
eszközei, valamint a tanórák hatékonyságát (mérés) és a tanulói teljesítmények
eredményességét (vizsga) mutatják.
A feladatok fejlesztő funkcióval is rendelkeznek, amelyek a normakövetés,
szokásformáló, beidegző, készségfejlesztő, képességfejlesztő, és kortársi szabályozó
funkció.
Az elektronikus könyvemben használt feladatoknál a megoldás lehetséges egyszerű
választás gombokkal és képekkel, rövid szöveges válasz, valamint szavak és képek
sorberendezésével.
7
3. LAPODA SZOFTVER HASZNÁLATA
A Lapoda program telepítése és indítása után a következő „Lapoda könyvtáros”
képernyő jelenik meg:
1. ábra: Lapoda könyvtáros
A munka elkezdéséhez megnyithatjuk a már létező könyvünket a „Létező könyv
megnyitása” gombbal, vagy létrehozhatunk egy újat a „Új könyv készítse” gombbal, ahol
megadhatjuk, hogy merevlemezünk melyik könyvtárában szeretnénk létrehozni azokat az
állományokat, amelyek későbbi bemutatónk részeit alkotják.
A választásunk után megjelenik a Főablak, melyet a 2. ábra mutat. A Főablak a
Lapoda Szerkesztő központi ablaka. Ebben találjuk meg a szerkesztő menüit, az
úgynevezett gyorsító gombokat, az elempalettát és a szerkesztőfelületet, amit
Munkalapnak nevezünk. A Munkalap az a terület a szerkesztőben, amelyen összeállítjuk a
könyv oldalait.
8
A Főablak menüsora a Windows-ban megszokott módon működik. A különböző
parancsok logikus csoportosítás szerint szerepelnek az egyes menükben. A Fájl menüben a
könyv kezelésére használható menüpontok, a nyomtatás és a kilépés kapott helyet.
2. ábra: A Főablak
A Könyv, Oldal és Elem menüpontok értelemszerűen a nevüknek megfelelő
egységekre vonatkozó parancsokat tartalmazzák. A Nézet menüben az előlap, ill. hátoldal
szerkesztésére szolgáló menüpontokat találjuk, a Munkalapnak a megjelenését
befolyásolhatjuk, valamint a Lapoda szerkesztő többi ablakát kapcsolhatjuk ki és be.
A gyorsító gombok, vagy röviden csak gombok a gyakran használt funkciók
közvetlen végrehajtását teszik lehetővé. A gyorsító gombok balról jobbra haladva a
következők: “új könyv létrehozása”, “könyv megnyitása”, “új oldal létrehozása”,
“változások mentése”, “nyomtatás”, “hátra lapozás”, “előre lapozás”, “oldal frissítése”,
“oldal lista frissítése”, “kivágás”, “másolás”, “beillesztés”, “szerkesztés”, “oldalpróba”,
“könyv futtatása”.
3. ábra: Gyorsító gombok
A Munkalapon egyszerre mindig egy oldallal dolgozhatunk. Ezt az oldalt – az
úgynevezett aktuális oldalt – az oldal lista ablakban választhatjuk ki. A Munkalapon tehát
csak az aktuális oldal tartalma jelenik meg szerkeszthető formában.
9
Az én könyvem elkészítése során összesen 33 oldalt dolgoztam fel, melyet a 4. ábra
is mutat.
4. ábra: Oldal lista
A Munkalap tetején, illetve bal szélén található egy–egy vonalzó. A vonalzókon levő
skálabeosztás szerkesztés közben segít minket az elemek minél pontosabb elhelyezésében.
Az egér mozgását mindkét vonalzón folyamatosan egy–egy vékony vonal követi,
egyszerűsítve ezzel a skála használatát.
A program az egér pozíciójának pontos értékét egyébként az állapotsoron
numerikusan is kijelzi (vízszintes : függőleges) formátumban.
A szerkesztő bal szélén található az elempaletta ahonnan kiválaszthatjuk a
munkalapra helyezendő kívánt elemet. Az elempaletta elemei fentről lefele haladva a
következők: “kijelölő elem”, “alakzat”, “nyomógomb”, “kép”, “hang”, “videó”, “szöveg”,
“lista”, “gördítősáv”, “címke”, “képlet”, “szerkesztő mező”, “adatbázis” és “időskála”.
Egy elemre való kattintással tudjuk kiválasztani azt, majd a Munkalapra történő
újabb kattintással tudjuk elhelyezni az elemet az éppen szerkesztés alatt álló oldalra.
5. ábra: Elempaletta
10
4. A KÖNYV BEÁLLÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
A Lapoda program felépítésének ismertetése után következzék maga a könyv
elkészítésének lépései és lehetséges beállításai.
Az első lépéshez tartozik magának a könyvnek a beállítása, ezt a Könyv menü
Tulajdonságok parancsával tehetjük meg.
Dolgozatomban én a következő beállításokat használtam, melyet a 6. ábra szemléltet.
6. ábra: A Könyv tulajdonságai
Mint ahogy az ábráról is leolvasható a könyv címe könyv, megjelenése teljes
képernyős, mérete 640 * 480, színmélységét pedig átlagosnak vettem.
11
A Lapoda szoftver a bemutatókon és könyveken túl multimédiás tesztlapok
készítésére is alkalmas.
Ez egy igen lényeges momentum, mert az átadott információk számonkérése,
legalább annyira fontos és komplex feladat, mint maga az információ átadása.
Egy multimédiás tesztlap rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amivel a
hagyományos (nyomtatott) tesztlapok.
A Lapoda tesztlap tulajdonképpen majdnem azonos egy Lapoda könyvvel, csak
néhány tulajdonsággal bővül. Egy tesztlap futtatásakor a program bekéri a megoldó
azonosítóját (pl. nevét) és ezzel egy eredmény fájlt készít, melybe folyamatosan naplózza a
megoldó tevékenységét. A megoldásokat azután az Eredménykiértékelő modullal lehet
feldolgozni. Az egyéni értékelés mellett lehetőség nyílik csoportos megoldások statisztikai
feldolgozására is.
Tesztlap használatához szükséges a Könyv tulajdonságok parancsnál a „Tesztlap” fül
beállítása, amely a 7. ábrán látható. Itt be kell állítani a maximális pontszámot és az időt.
7. ábra: Tesztlap beállítása
12
5. AZ OLDAL TULAJDONSÁGAI ÉS BEÁLLÍTÁSAI
A Könyv beállításai után következzen az Oldalak beállításai, melyeket a könyvvel
szemben sokkal többet használtam.
Az oldal beállításait az Oldal menü Tulajdonságok parancsával érhetjük el, így a
lenti 8. ábrán látható képernyő jelenik meg előttünk.
Az „Általános fülön” én minden oldalon a következő kitöltéseket állítottam be, mint
az „Oldal neve”, „Előző”, „Következő”, és a „Kiindulás”, amely az aktuális oldal neve,
előtti, utáni, illetve a kiindulási oldal nevét tartalmazza. Valamint én az „Áttűnés”-t is
használtam minden oldalon, melynek értékét 20-ra állítottam.
Az oldal tulajdonságainak beállítása fontos lehet még olyan speciális esetekben,
amikor az oldal tesztlapként működik. Ilykor a panel jobb sarkában lévő „Tesztlap
paraméterek” beállítása is fontos.
8. ábra: Oldal tulajdonságai
13
Az Általános fül beállítása mellett még a Szín fülön is állítottam a számomra
megfelelő színt.
9. ábra: Oldal színének beállítása
Az oldal beállítása után már nincs más dolgunk csak el kell menteni, el kell fogadni a
beállításokat a jobb oldalon lévő gombokkal, melyek értelmezését a 9. ábra szemléltet.
10. ábra: A beállítás mentése vagy mellőzése
Az Oldal menüben találhatóak még bizonyos fontosabb parancsok, melyeket én is
használtam. Ezek megkönnyítik az oldalak létrehozását. A parancsokkal újat tudunk
létrehozni, azokat törölni tudjuk, valamint az oldalt duplikálni tudjuk, mely azt jelenti,
hogy ugyanazokkal a beállításokkal hozzunk létre egy oldalt, így nem kell ismét azokat
beállítani.
11. ábra: Oldal menü parancsai
14
6. ELEMEK ELHELYEZÉSE ÉS HASZNÁLATA A MUNKALAPON
A könyvemben szereplő témaköröket, vagyis magát a könyv szövegét egy kép
beszúrásával kezdtem az oldalon, ami hasonlít egy nyitott könyvre és erre tettem rá a
szöveget.
A kép beszúráshoz a program bal oldalán található Elempaletta Kép ikonját
használtam, ezután kiválasztottam a könyv képet a megfelelő helyről és beszúrtam azt,
majd beállítottam tulajdonságait.
Minden oldalon, ahol szöveges rész található ott a könyv képnek a beszúrást
használtam. A kép elhelyezése után jöhetett a képen található szöveg elhelyezése, melyet
ismét a palettán található ikonok közül a negyedikkel, vagyis a „Szöveg” ikonnal végeztem
el.
A szöveg kiválasztása hasonló a képéhez, itt is meg kell keresni a szöveg helyét,
amely csak formázatlan szöveg lehet, így én jegyzettömbbel készítettem el a szövegeket és
.txt-be mentettem el. A szöveg beillesztése után következett a tulajdonságainak beállítása.
12. ábra: A szöveg tulajdonsága
15
A könyvben a navigálást gombok segítik, melyek minden oldalon megtalálhatóak.
Ilyen gombok az előre és vissza gomb, valamint a kilépés.
Használatuk beállítására gombokat helyeztem az elempaletta segítségével és kisebb
programozással állítottam be funkciójukat.
Az előre gomb a következő oldalra ugrik, vagy az éppen aktuális feladatlapra,
tesztre, a vissza gomb az előző oldalra, míg a kilépés az pedig befejezi a könyv futtatását,
tehát kilép abból.
A nyomógombnak is vannak tulajdonságai, illetve eseményei, amit beállítva érhetjük
el, hogy funkciókat lásson el. Fontos a gomb „Felirat”-ának kitöltése, amely a gombon
láthatóvá válik.
13. ábra: nyomógombok tulajdonságai
Az előre gombra kattintva előre lép, ha az eseményét megírjuk, amely egy OnClick
esemény, így nézz ki: proc OnClick
gotopage "harmadik"
endproc {OnClick}
A vissza gomb eseménye a következő:
proc OnClick
gotopage "elsőoldal"
endproc {OnClick}
16
A kilépés gomb eseménye, mely a három közül a legrövidebb a következő:
proc OnClick
close
endproc {OnClick}
Az azonos oldalak és nyomógombok elkészítésénél az Oldal menü Oldal duplikálása
parancsot használtam, amely nagyon nagy segítséget jelentett munkám során.
Így nem kellett újra és újra minden oldalnál a tulajdonságot beállítani, illetve a
használt eszközöket beszúrni, hanem csak a gombok eseményeit és a szöveg felületét
kellett változtatni.
17
7. A TESZTLAPOK KÉSZÍTÉSE
A feladatlapok elkészítése során a program sajnos nem engedte meg, hogy a
háttérben a könyv, mint kép szerepeljen, csak üres lapok beszúrásával valósíthatók meg a
tesztek elkészítése.
A tesztlapok könnyen elkészíthetőek a menüsor alatt található eszközsor „Tesztlap
varázsló” ikonjával.
14. ábra: Tesztlap varázsló
A varázsló megnyitása segítségével választhatjuk ki a számunkra megfelelő
feladattípust, őt lehetséges változat közül. Az általam készített tesztek során próbáltam az
összes típust felváltva használni.
15. ábra: A tesztlap varázsló
18
A könyvemben 18 feladatot készítettem el, amelyek az egyes témakörök
feldolgozása után találhatóak.
A tesztlapok beszúrásakor egy alap lapot kapunk, melyre én még címkéket
helyeztem el, valamit az egyes választásoknál az eseményeket feltétlenül be kell állítani.
16. ábra: A feladatlap készítése
A címkéknek csak a feliratát állítottam be, melyek a következőek „Helyes a
válaszod”, „Helytelen a válaszod”, valamint a „A helyes válasz: Monitor, Nyomtató”.
A címkék láthatóságát levettem, vagyis a futtatás közben nem látható az elem, csak
akkor ha a gombok között a választás megtörtént.
A választott gombnak megfelelően jelenik meg a címke felirata.
Az első gomb választása esetén, tehát ha a kiválasztott az „Egér, Rajzgép”, akkor
ennek megfelelő esemény a következő:
proc OnClick
Page.Answer = Self.Caption
Page.Score = 0
19
Cimke1.show
gombválasz1.enabled = 0
gombválasz2.enabled=0
gombválasz3.enabled=0
cimke3.show
endproc {OnClick}
Az esemény első sorai a válaszra vonatkozik, melynek pontja 0, mivel nem ez a
helyes megoldás.
A „Cimke1.show” sor megjeleníti a címke1 feliratát vagyis azt hogy a válasz
helytelen. Ezután a három választható gomb inaktívvá válik. Valamint megjelenik a
címke3 felirata, mely a helyes választ tartalmazza.
A feladatlapok is tartalmazzák a „Következő” gombot, ami a tovább haladást
biztosítja, valamint a kilépés gomb, ami befejezni a program futását.
A következő típusú tesztlap, amikor nincs több lehetőség felsorolva, hanem be kell
írni a fehér téglalapba az általunk helyesnek vélt megoldást. Itt is használtam címkéket,
melyek tájékoztatnak, hogy az általunk beírt megoldás jó vagy nem, illetve rossz válasz
esetén kiírja a megoldást.
17. ábra: Helyes szó beírása
20
A megoldás beírásához használt téglalap a Szerkesztő, mely eseményei alapján
végez funkciókat, jelen esetben a következőt csinálja:
proc OnAccept
Page.Answer = Válasz.Caption
if (Page.Answer = Page.RightAnswer) then
Page.Score = Page.MaxScore
cimke1.show
Válasz.enabled
else
Page.Score = 0
cimke2.show
cimke3.show
Válasz.enabled
endif
endproc {OnAccept}
Az esemény megvizsgálja a választ és ha azt helyesnek ítéli, akkor a címke1 felirata
megjelenik, vagyis kiírja, hogy a válaszunk helyes volt, ellenkező esetben a pontszám 0 és
kiírja, hogy a válasz helytelen, valamint megjelenik a helyes válasz is. A válasz beírása és
Enter leütése után fehér téglalap inaktívvá válik.
18. ábra: Szerkesztő tulajdonsága
21
A feladattípusok közül a következőben a szavakat kell megfelelő sorrendbe állítani.
Ebben a típusban is helyeztem el címkéket, melyeknek a felirat tulajdonságával írattam ki a
megoldás eredményeit. A címkék mellett még található egy új gomb amiről még nem eset
szó a dolgozatomban ez a Kész gomb. A gomb OnClick eseménye a következő:
proc OnClick
//-------------------------------------------------------------
/-- Elem_A pozíciójának megállapítása ---
ElemPoz = 0
if Elem_A.Left > Elem_B.Left then
ElemPoz = ElemPoz + 1
endif
if Elem_A.Left > Elem_C.Left then
ElemPoz = ElemPoz + 1
endif
/-- Pozíció tárolása ---------
ListaSorrend.ItemIndex = ElemPoz
ListaSorrend.ActItem = "A"
ListaSorrend.ActParam1 = "Helyi hálózat"
/-- Elem_B pozíciójának megállapítása ---
ElemPoz = 0
if Elem_B.Left > Elem_A.Left then
ElemPoz = ElemPoz + 1
endif
if Elem_B.Left > Elem_C.Left then
ElemPoz = ElemPoz + 1
endif
/-- Pozíció tárolása ---------
ListaSorrend.ItemIndex = ElemPoz
ListaSorrend.ActItem = "B"
ListaSorrend.ActParam1 = "Városi hálózat"
/-- Elem_C pozíciójának megállapítása ---
ElemPoz = 0
if Elem_C.Left > Elem_A.Left then
22
ElemPoz = ElemPoz + 1
endif
if Elem_C.Left > Elem_B.Left then
ElemPoz = ElemPoz + 1
endif
/-- Pozíció tárolása ---------
ListaSorrend.ItemIndex = ElemPoz
ListaSorrend.ActItem = "C"
ListaSorrend.ActParam1 = "Világméretű hálózat"
/-- Sorrend megállapítása -------
Sorrend = ""
StrVálasz = ""
for ElemPoz = 0 to 2 do
ListaSorrend.ItemIndex = ElemPoz
Sorrend = Sorrend + ListaSorrend.ActItem
StrVálasz = StrVálasz + ListaSorrend.ActParam1
if ElemPoz < 2 then
StrVálasz = StrVálasz + " "
endif
endfor
/-- Kiértékelés ---------
Page.Answer = StrVálasz
if Sorrend = "ABC" then
Page.Score = Page.MaxScore
cimke2.show
else
Page.Score = 0
cimke1.show
endif
endproc {OnClick}
Az esemény elején a pozíció tárolása, sorrend megállapítása, majd a válasz
kiértékelése, vizsgálata történik.
23
19. ábra: Szavak csoportosítása
Az általam feldolgozott feladattípusok közül az utolsó a képekkel történő sorba
rendezés. A feladatban a billentyűzet részeit kell sorrendbe tenni. A képeket vízszintes
irányban lehet elmozgatni addig míg el nem érjük a képrészlet általunk vélt helyét.
20. ábra: A képek helyes sorrendje
24
Ennél a feladattípusnál is megtalálható a Kész gomb, mely eseménye alapján kiírja a
címkére a válasznak megfelelő feliratot, valamint tovább tudunk menni a következő
feladatlapra, illetve ki tudunk lépni a programból.
A Következő gomb eseménye az alább látható egyszerű parancs beírásával töténik.
21. ábra: A következő lap megjelenítése
25
8. FUTTATHATÓ ÁLLOMÁNY KÉSZÍTÉSE
A Fájl menü Futtatható állomány készítése parancs aktiválása után bemutatónk,
könyvünk aktuális könyvtárában létrejönnek azok az állományok, amelyek összessége
maga a bemutató.
Létrejön az a futtatható, EXE kiterjesztésű állomány, amelynek elindításával
bemutatónk a képernyőre kerülhet. A könyvtárunk tartalma ezután függetlenül mozgatható,
átmásolható tetszőleges hordozóra, ahonnan bármikor elindíthatjuk.
A hordozható állományok készítése előtt ajánlott lefuttatni a „Könyv karbantartása”
parancsot, amely állományainkat újraindexeli, azaz rendbe szedi a végső állapotnak
megfelelően.
Az EXE fájl készítése során az alábbi fájlok keletkeznek:
22. ábra: futtatható állomány
26
9. ÖSSZEFOGLALÁS
A dolgozatomban egy elektronikus könyvet valósítottam meg, amelyben az
informatika egyes témaköreit dolgoztam fel és ezekhez feladatlapokat is készítettem.
A feldolgozott témakörök a számítógép hardverei, szoftverei, a billentyűzet, a fájlok
és állományok jellemzői, a logikai műveletek, a számítógépház kívül és belül, hálózati
alapismeretek.
A témakörök kifejtése után következik az aktuális témához kapcsolódó feladatok
megoldása. A feladatok között szerepel olyan típusú, ahol három lehetséges válasz közül
kell kiválasztani a helyes megoldást, de van olyan ahol a képek, szövegek sorbarendezése
során jutunk el a helyes megoldáshoz, vagy éppen saját magunk kell begépelni a
megoldást.
A könyv végén szerepel képekben az általam készített és a minden napi tanítási
gyakorlatomban használt szemléltetőeszközök és fejlesztő játékok.
A könyvet ajánlom mindenkinek, aki szeretne megismerkedni az informatika és a
hálózat alapjaival.
27
HIVATKOZOTT IRODALOM JEGYZÉKE
1. Falus Iván szerkesztette: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
2. A Lapoda hivatalos lapja: http://www.lapoda.hu/studio2/index.html, utolsó
hozzáférés. 2010. május 17.
28
ÁBRAJEGYZÉK
1.ábra: Lapoda könyvtáros
2.ábra: A Főablak
3.ábra: Gyorsító gombok
4.ábra: Oldal lista
5. ábra: Elempaletta
6.ábra: A Könyv tulajdonságai
7. ábra: Tesztlap beállítása
8. ábra: Oldal tulajdonságai
9. ábra: Oldal színének beállítása
10. ábra: A beállítás mentése vagy mellőzése
11. ábra: Oldal menü parancsai
12. ábra: A szöveg tulajdonsága
13. ábra: nyomógombok tulajdonságai
14. ábra: Tesztlap varázsló
15. ábra: A tesztlap varázsló
16. ábra: A feladatlap készítése
17. ábra: Helyes szó beírása
18. ábra: Szerkesztő tulajdonsága
19. ábra: Szavak csoportosítása
20. ábra: A képek helyes sorrendje
21. ábra: A következő lap megjelenítése
22. ábra: futtatható állomány