pedagógiai program. 2018..pdf · pedagógiai alapja az a humanista nevelés filozófia, amely...

Zuglói Cseperedő Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 034561

1148 Bp., Lengyel u. 21

1

Zuglói Cseperedő Óvoda

1148 Lengyel utca 21

Pedagógiai Program 2018



2



3

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ 4

1.1. Óvodánk bemutatása 5

1.2. Az óvoda pedagógiai programjának alapjai (MINDI) 6

1.3. Programunk rendszerábrája 17

2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP 18

2.1. Gyermekkép 18

2.2. Óvodakép 19

2.3. Pedagóguskép 19

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 21

3.1. Óvodai nevelés általános feladatai 21

3.2. Egészségfejlesztési program 28

3.3. Környezettudatos magatartás megalapozása 31

3.4. Érzelmi nevelés és szocializáció 33

3.5. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 35

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 37

4.1. Személyi feltételek 37

4.2.Tárgyi feltételek 39

4.3. Az óvodai élet megszervezése 40

4.4. Integrált-inkluzív óvodai nevelés 41

4.5. Az intézmény belső és külső kapcsolatrendszere 51

4.6. Gyermekvédelem és pedagógiai tevékenység az óvodában 56

5. MEGKÜLÖNBÖZTETETT BÁNÁSMÓD 59

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS

FELADATA 62

6.1. Játék 62

6.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 65

6.2.1. Informatikai eszközök használatának lehetőségei az óvodában 68

6.3.A külső világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok 71

6.4.Verselés, mesélés 76

6.5. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc 78

6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 81

6.7. Mozgás 82

6.8. Munka jellegű tevékenységek 85

7. TERVEZÉS,SZAKMAI DOKUMENTUMOK,MÉRÉS,ELLENŐRZÉS,ÉRTÉKELÉS 88

7.1. A gyermek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése 89

Érvényességi rendelkezések 92



4

1. BEVEZETŐ

Pedagógiai programunk újragondolását az Óvodai Nevelés Alapprogram iránymutatása,

szellemisége, cél- és feladatrendszere, a módosított nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi.

CXC. törvény, a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek, valamint a Szociális és

Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet, az egyenlő

bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, valamint a Zuglói

Cseperedő Óvoda sajátosságai tették szükségessé.

Előremutató Pedagógiai Programunkban összegezve van mindaz a szellemiség, szakmai

tudás, közös értékrend, amelyet a „mi óvodánk” életérzés jelent. Óvodánk elvárásként

támasztja a dolgozóival szemben, hogy az intézményünkben cseperedő gyermekek sikeresen

nevelkedjenek, kompetenciáik pozitív irányba fejlődjenek. Fontos számunkra a

gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete, a játék, mint az óvodáskorú gyermek,

legfontosabb tevékenysége.

Hiszünk abban, hogy az intézményünket választó családokkal való jó együttműködés alapja

az, hogy a gyermekek szülei az óvodába lépés pillanatától megismerjék Pedagógiai

Programunkat, az abban foglaltakat elfogadják, azonosuljanak vele és megvalósításban

partnerként közreműködjenek.

A Zuglói Cseperedő Óvoda nevelőtestülete és a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak

közössége együttesen arra törekszünk, hogy az elmúlt évek szakmai eredményeit megtartva,

színvonalas, pozitív jövőképet sugárzó intézmény maradjunk, ahol jó gyermeknek és

felnőttnek lenni egyaránt.

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak

játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven

eszű, és tevékeny ember váljék belőle"

/ Varga Domokos /



5

1.1. Óvodánk bemutatása

Óvodánk, a Zuglói Cseperedő Óvoda több mint 30 éve jól működő, kedvelt intézmény. Zugló

kertváros vonzáskörzetében, az Adria lakótelep és a Paskál lakópark, illetve általános iskola

közelében található. Közlekedésileg ideális, könnyen megközelíthető, de ugyanakkor csendes,

hangulatos kis utcában helyezkedik el. Kedvező elhelyezkedése remek alkalmat nyújt a

sétákra, amelyek során megfigyelhetjük a természet változásait.

Intézményünk a folyamatosan változó társadalmi igényeket szem előtt tartva, figyelmet fordít

a folyamatos fejlesztésekre, innovatív törekvések megvalósítására. A pedagógiai programunk

megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Udvari játékaink

korszerűek, folyamatosan bővülnek, modernizálódnak. A csoportszobák világosak, vidámak, a

gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően felszereltek.

Óvodánk hat vegyes életkorú integrált csoporttal működik, szakmailag jól képzett

kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusok, nevelést, oktatást segítő dajkák és

pedagógiai asszisztensek várják a hozzánk érkező gyermekeket. A gyermekközpontú

szemléletünk támogatja a család-óvoda közti jó együttműködő kapcsolat kialakulását,

valamint elősegíti, hogy a gyermekek biztonságban, családias, harmonikus légkörben érezzék

magukat minden nap.

Pedagógiai programunk hangsúlyt helyez a „Mályva Integráló Differenciáló Program” alapján

a folyamatos napirendre, a játékba integrált, tevékenységben megvalósuló tanulásra.

Prioritásként tekintünk a differenciált képességfejlesztésre, környezettudatos magatartás és

egészséges életmód szokásainak megalapozására, az informatikai eszközök megismertetésére.

Figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésére,

képességfejlesztésre, tehetséggondozásra. A gyermek optimális fejlődésének érdekében

felvesszük a kapcsolatot a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival; fejlesztőpedagógus,

logopédus, gyógytornász, pszichológus, utazó gyógypedagógus.

A délutáni időszakban szülői igényekre szerveződő foglalkozásokkal színesítjük a gyermekek

programlehetőségét.

Célunk, a ránk bízott gyermekek érzelmi nevelése, egyéni életkorához

igazodó kompetenciák megszerzéséhez szükséges ismeretek, élményszerű tapasztalatszerzés

közvetítése, valamint az eltérő ütemű gyermekek fejlesztése.



6

1.2. Az óvoda pedagógiai programjának alapjai (MINDI)

Programunk szemléletmódja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja irányvonalát követi,

az óvoda funkcióihoz a társadalomban betöltött szerepeihez, óvodatörténeti előzményeihez,

hagyományaihoz, eddig elért értékeihez igazodik.

Az óvoda alternatív arculatát a nevelőtestületben tevékenykedő, folyamatosan szakmailag

megújulni képes óvodapedagógusok határozzák meg, akik - tudatosan és intenzíven - egy

humánus pedagógia programját realizálják.

A nevelés központjába a gyermek kerül, önmagukat a nevelés segítéséhez mintaként állítják.

Elfogadják a humánus pedagógia két alapvető, mindkét félre egyformán vonatkozó feltételét:

az egyén meglévő összes belső értékének kibontakoztatására törekszenek,

kibontakoztatott egyéni emberi értékek hatásait a szűkebb és a tágabb emberi közösség

tagjaira is kiterjesztik és csökkentik a meglévő különbségeket.

Ez a humánus pedagógia az emberből indul ki és ember érdekű.

A nevelés mottója: Minden ember célja, sohasem eszköze a másiknak.

A nevelés nem más, mint jellemnevelés, amely a későbbiek folyamán az emberben a

humánum kiteljesedését jelentheti.

Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok

Nevelés filozófiája a humanizmus:

Az ember szeretete

Az élet megismerése és formálása.

A közösség és az individuum értelmezése, mely hangsúlyozza az ember egyediségét a

társadalomban.

Pszichológiai alapja a humanisztikus pszichológia, amelynek elvei:

Az élményeket átélő gyermek megismerése és megértése, világlátása, önismerete és

önértékelése alapján.

A gyerekek alapvető szükségleteinek kialakítása, adottságaik és képességeik

fejlesztése.



7

A nevelési eljárásokat meghatározó problémák felismerése, hangsúlyozása a

pszichológiai módszerekkel szemben.

Az emberek megértése, elfogadása

Az önreflexív képességek kialakítása.

Pedagógiai alapja az a humanista nevelés filozófia, amely gyermekközpontú:

A nevelés folyamatában sajátos rendszert alkot.

Segíti a gyerekekben lévő adottságokat, lehetőségeket valóra váltani úgy, hogy közben

egész gyermeki személyiségük teljes kibontakoztatását szem előtt tartja, figyelembe

véve az eltérő fejlődési ütemeket.

Értékrendszerét az individuum és a közösség fejlődését egyaránt szolgáló

szabályrendszer kialakításával, komplex tevékenységekkel, kooperatív, együttműködő

magatartási formákkal és viselkedési módokkal szokássá formálja.

Életszerű körülmények és feltételek között szerzett tapasztalatok feldolgozásával,

átalakításával és továbbfejlesztésével a különböző szükségletek kialakulását segíti elő.

Nevelési céljait sajátos életvezetésben - szervezeti keretek és formák között - valósítja

meg.

Pedagógiai alapelvek

A gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése.

A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása.

Semmiféle előítélet kibontakozásának nem ad helyet (előítélet mentesség).

Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyenlő eséllyel részesülhessen

színvonalas nevelésben.

Hátrányos megkülönböztetés elutasítása, a hátrányok csökkentésével.

Az egész életen át tartó tanulás iránti igény megalapozása, a megújulás

képességének fejlesztése.

Az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a gyermekek

tevékeny közreműködésével.

Egymás kölcsönös megértésén, tiszteletén alapuló magatartás kialakítása.

A képességek, készségek kibontakoztatása az egészséges életmód keretei között a

játékba integrálódó műveltségi tartalmak feldolgozásával.



8

Célrendszer

A MINDI humanista filozófiája, humanisztikus pszichológiája, gyermek és

pedagógusközpontú megközelítése alapja az óvoda nevelési rendszerének.

Személyiség értelmezése nevelésközpontú, amely a 3 - 8 éves korú gyermek/ek egyéni

sajátosságaiból adódó személyiségkomponensek közül a biológiai és a kulturális szükségletek

kialakítását tekinti elsődlegesnek. A magatartás minták beépülését a szabályrendszer által

megismert szokásformák kialakításával segíti elő. Ily módon közvetett formában befolyásolja

a gyerekek szociális fejlődését, személyiségük, intellektuális képességeik alakulását.

Az óvodában folyó nevelés értékrendjét a program célrendszere határozza meg, amelyet a

nevelés folyamatába az individuum és a közösség fejlődését fejlesztését egyaránt szolgáló

integrálás és differenciálás segít elő. A játékban koncentrálódó tevékenységekben és a

foglalkozások szervezeti keretei között realizálódnak azok az erkölcsi értékek, amelyeket a

gyerekek saját életvezetésükbe fokozatosan beépítenek. Szabadon és aktívan vesznek részt a

világ felfedezésében úgy, hogy ebben a pedagógusok is - gyermekenként differenciáltan -

jelen vannak.

Programunk célrendszer ábrája:

CÉL

SZERVEZETI

KERET

FELADAT

MÓDSZER

ESZKÖZ



9

Nevelési célok

meghatározott alternatívák között szabad, önreflexív képességgel rendelkező,

elfogadásra és alkalmazkodásra, segítésre kész/képes, harmonikus különböző

irányokba érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó, felelősséget vállaló,

szeretetteljes ember jellemének megalapozása a gyermeki személyiség teljes

kibontakoztatása.

az iskolakezdéshez szükséges képességek alapjainak lerakása. Az óvodáskor végére

érje el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.

a gyermek életében való sikeresség elősegítése.

az életkori és egyéni sajátosságok, eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével a

hátrányos különbözőségek csökkentése, esélyteremtés

az átlagostól eltérő, kiemelten tehetséges gyermek képességeinek kibontakoztatása.

A nevelés módszerei

az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése

az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása

a szervezeti keretek, formák fokozatos bevezetése, folyamatos alakítása

a tevékenységek, foglalkozások koncentrációja

a közvetett irányítás előtérbe helyezésének eljárásai

innovatív pedagógiai törekvések alkalmazása

az alkalmazott pedagógiai módszerek koherensek és alkalmasak az elvárási rendszer

által meghatározott kompetencia készségek fejlesztésére

A nevelés eszközei

felszerelési tárgyak, eszközök állandó és szituatív használata

különböző anyagok, félkész eszközök gyűjtése

foglakozási eszközök, kellékek, ruhák beszerzése

az egyén és a közösség szempontjait figyelembe vevő információ hordozói, alap és

segédanyagok

IKT eszközök, speciális fejlesztést szolgáló játékok, eszközök biztosítása



10

A nevelés szervezeti keretei – formái

házirend, napirend, heti rend

ünnepek, ünnepélyek

különböző összetételű (vegyes/ tiszta) csoportok

integrált tevékenységek, foglakozások

speciális nevelési eljárásokat igénylő gyermekek

Integrálódás - differenciálódás

Az integrálódás - differenciálódás jelentése

A Mályva óvoda gyakorlatából kiinduló szemlélet - és felfogásmód szükségszerűvé tette, hogy

elméleti szinten és értelemben tisztázódjék az alternatív program alapkoncepciója, amely a két

ellentétes pólus

- integrálódás és differenciálódás - kapcsolódásában érthetővé teszi az óvodai nevelés

folyamatát.

Az integrálódás jelentése: egységesülés több különálló rész egésszé szerveződése,

összegződése. A fejlődésben helyreállít bizonyos differenciálódó folyamatokat, eljárásokat,

tevékenységeket úgy, hogy azokat egységesíti, összekapcsolja:

az egymást követő napirendi szakaszokat a játékban

a különböző/azonos életkorú és fejlettségű gyerekeket a csoportban

különböző nevelési eljárásokat, módszereket, eszközöket a tevékenységek

összekapcsolásával közelíti meg a csoport illetve a gyermekek játékát

Ebben az integrált folyamatban is megjelenik a differenciálódás igénye, amely nélkül az

egyén fejlődése a csoporthoz viszonyítva áttekinthetetlenné válna. Hozzájárul ehhez az

óvodapedagógus is, aki megfelelő szakértelemmel választja ki a tapasztalatok megszerzésének

és feldolgozásának tereit, eljárásait, hasznosítja a továbbképzéseken szerzett kompetenciáit.

Az így szerzett ismeretek belsővé válva gazdagítják, fejlesztik az egyén - fejlettségi

szintjének megfelelő - készségeit, képességeit, alakítják és formálják neveltségi szintjét.

A differenciálódás az egyéni különbségek tanulmányozását, elkülönítését, szétágazását

jelenti kutatási módszerekkel.



11

Ez történik akkor:

amikor egy gyermeknek vagy csoportnak az egyszerűtől a magasabb szintek felé

haladását vizsgálják

amikor az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos funkciók tagozódnak, illetve

egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más

tempóban és szinten végzi el az értelmi és a szociális fejlődést elért szintjén, úgy,

hogy ez sem őt, sem társait nem zavarja

Ezt megelőzi az is, hogy az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak lesznek

miközben az egyének közötti különbségek is természetessé és elfogadhatóvá válnak. Mindez

akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár a teljes nevelési folyamat integrációjával.

Alapelemek:

Az integráció szervezeti kerete az óvodai játék, amelynek középpontjában a gyermekek

állnak, akikkel egyénenként/ mikrocsoportosan differenciálni csak akkor lehet, ha:

folyamatos a napirend

korcsoportonként vagy fejlettség szerint valósul meg a bontás

ha koncentrikus tevékenységeket, foglalkozásokat szervezünk.

Melynek résztvevői:

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

a kivételes képességű gyermekek, tehetségek gondozása

a különleges bánásmódot igénylő gyermek

Folyamatosság

az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási

tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete - formája

feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy gyerekek a meglévő fejlettségi

szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek, tevékenységeikhez elegendő

idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre

az óvodapedagógus a gyerekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó és

cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha szükséges

segítséget nyújt, továbbfejleszt

a gyermekek ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően - az

időhatárokhoz igazodva - betartják azokat.



12

a folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége, láthatóvá válik az egyén,

mint individuum, létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok, amelyekben a

gyerekek szociális értékrendje kialakul

a folyamatos napirendbe az egyéni adottságokra figyelve, fontosnak tartjuk az iskolába

lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez, a kötelezően irányított tevékenységek

szervezését, mely a nagycsoport végére időtartamában megközelíti az iskolai

elvárásokat (max. 35 perc).

figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját a fejlettség különböző

szintjét és az intimitást.

segíti a gyerekek bioritmusának stabilizálását és a tevékenységek önálló gyakorlását.



13

A folyamatos napirend szervezése:

Idő Párhuzamosan zajló

tevékenységek

A gyerek

Óvodapedagógus Dajka

Fő Mellék Feladatai

630

- Gondozás Játékvezetés Gondozási

feladatok

–önkiszolgálás segítése a

gyermek

Játék –egészségügyi A gyerek Egyéni fejlesztés igénye szerint

szokások

gyakorlása a

8 – 9 Gondozás reggeli vagy Étkezés irányítása Segítés a fürdő-

Étkezés tízórai szobában

tevékenységét Tanulási és

Munka jellegű munka jellegű

tevékenységek A környezet

Gondozás szervezése

előkészítése,

Játék Tanulás cselekedeteit

részben

Egyéni- csoportos

–kötött/ kötetlen fejlesztés, rendezése.

– szervezett levegőztetés.

Gondozási

Mindennapi feladatok.

-1200

mozgás szabadon

Az étkezés és

1200

- Munka jellegű pihenés Gondozási

–naposság szervezése feladatok

Gondozás –egyéni irányítása, differenciált

Étkezés megbízatások választja a nem alvó ellátása

gyermekekkel

Pihenés, szükség esetén

-1500

alvásidő egyéni fejlesztés

az egész napi

1500 -

Gondozás Gondozási

Gondozás

Étkezés

Uzsonna Játékvezetés,

egyéni

- önkiszolgálás fejlesztések feladatok

- egészségügyi Játék szokások nevelési ellátása gyakorlása személyre szólóan. Munka jellegű –egyéni

-1730

megbízatások folyamatban.



14

Osztatlanság

A különböző életkorú, nemű és fejlődésű - fejlettségükben műveltségi területenként és azokon

belül is - egymástól eltérő gyerekek integrált és differenciált nevelése.

Alapja a folyamatosság, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet átfogja úgy, hogy a

gyermekek önértékelését énképük kialakulását szolgálja. Olyan széleskörű érzelmi – társas

kapcsolatrendszer, amelyben a testvérek (amennyiben a gyermekek igénye és fejlődési érdeke

is ezt kívánja), rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az

utánzás, a modellkövetés lehetőségei megvalósulhatnak. A gyerekek és a felnőttek kölcsönös,

egymásra ható szocializációja érvényesülhet. Létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok

szociális viszonyulása: alá-, mellé-, fölérendelt szerepekbe.

Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban fejlődő gyermekek 1 - 4 évig

tartó óvodai nevelésében. Mindehhez elégséges időt és érzelmi biztonságot nyújt.

Az iskolába távozók helyére időszakonként különböző korú gyerekek érkeznek. Változik a

csoportok összetétele, a gyerekek más helyzetekbe kerülnek. Régi és új társaikkal az egyéni

státuszuk szerepeik is megváltoznak. A visszamaradó, iskola éretlen gyerekek számára, akik

azonos korú társaikkal nem mennek tovább az iskolába, a státus - és szerepváltozás nem jelent

megrázkódtatást.

Az osztatlanság kedvező környezeti feltételeket teremt az érzékszervi -, az értelmi-, a beszéd-

vagy más fogyatékosságot mutató gyerekek képességeinek csoporton belüli integrált és

egyénenként differenciált speciális fejlesztésére, valamint az óvodapedagógusok számára

megoldás, a gyermekek számára eredményt az egyénenként differenciált feladatadás és

értékelés jelent.

Az osztottság az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez megjelenhet az

osztott csoportszervezési forma, ebben a formában hatékonyabban tudjuk fejleszteni a

szociális és életviteli kompetenciákat, különös tekintettel a kommunikációs készségekre. A

gyermek egészséges, a tevékenységben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend

és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is

végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét,

feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos tevékenységek

tervezésével, szervezésével valósulnak meg.



15

A nevelés alapjai

Nevelés feltétele a családias légkör, amelyben a gyermekek a különböző tevékenységeket

önként választhatják, és élvezetes játéknak tekintik. Az óvodapedagógus jelenléte, a

rendszeresség, és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Nevelés

alapja az a környezet, amely figyelembe veszi a gyermekek alapvető fizikai és érzelmi

szükségleteit.

az elfogadás, megértés az önmagáért nyújtott szeretet és odafigyelés szükségletét az

inkluzív szemléletet, lehetővé teszi, hogy a gyermek ön azonos maradjon, identitását.

(migráns)

toleráns, nyitott, biztonságot nyújtó légkört teremt, az óvodapedagógusok és a társak

közelsége, megnyugvást jelent

az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi pozitív megerősítésre,

mely elősegíti a gyermek önbizalmának kialakulását, alakítja önértékelését

az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre, cselekvésre

ösztönöz, kibővíti a játékterének határait és biztosítja a gyermeket a felfedező

tanulásának, önkifejezésnek a lehetőségét

a fokozatos önállósodás során a gyermek szociális kompetenciái fejlődnek

Szabályok – szokások

A MINDI céljához igazodó nevelési feladatok megvalósítását a gyermekek és az óvodában

dolgozók nevelési folyamatban megvalósuló, együttműködő aktivitása segíti. A nevelési

feladatok tevékeny megvalósítása csak az ezt szolgáló szabály - szokásrendszerben lehetséges,

ez teremi meg azt a biztonságot, amely viszonyítási alapul szolgál. Megvalósítását tekintve

igazodik az egyén már elért fejlettségi szintjéhez, támaszt nyújt a cselekvő gyereknek és segíti

az óvodapedagógust.



16

A szabályok, amelyek automatizálódnak, szokásokká válnak:

szükségszerű velejárói a nevelés folyamatának

fogódzót, biztonságot jelentenek, rugalmasan alkalmazhatók

ésszerűek, pontosak, egyértelműek, a gyerekek és a felnőttek egyaránt ismerik és

saját szintjükhöz igazodva alkalmazzák őket

lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek cselekvéseiket gyakorolhassák, és saját

elképzeléseik, és ismereteik alapján hajtsák végre

elégséges időt teremtenek, hogy megfelelő gyakorlással egyénenként a szabály

dinamikus sztereotíp- lánccá, azaz szokássá válhasson.

Az együttélést segítő szabály, és szokásrendszer területei:

az óvoda általános életrendjével összefüggők

az egészséges életmód kialakítását szolgálók

a környezettudatos magatartást formálók

az egyéni és a közös játékok feltételeit megteremtők

a társas együttműködést elősegítők

a tevékenységeket megszervezők

a magatartási, viselkedéseket megfogalmazók

a csoport adottságaiból, hagyományaiból adódók

az óvoda helyi sajátosságaihoz alkalmazkodók

a család, óvoda, iskola, hagyományait, ünnepélyeit kialakítók és szabályozók

egyéb a csoport összetételétől, sajátosságaitól függők

A szabály - és szokásrendszer az óvoda működését és nevelési hatékonyságát szolgálja. Ez

indokolja a minden óvodára általánosan érvényes és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő

rendszerének felépítését.



17

1.3 Programunk rendszerábrája

PROGRAMUNK CÉLJA

A NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP

IRÁNYELVEINK, INTEGRÁLT NEVELÉS TEHETSÉGGONDOZÁS

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS

MEGALAPOZÁSA

ÉEZELMI NEVELÉS ÉS SZICIALIZÁCIÓ

AZ ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS

ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI

FORMÁI ÉSAZ ÓVODAPEDAGÓGUS

FELADATA

JÁTÉK

TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ

TANULÁS

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY

MEGISMERÉSE

VERSELÉS, MESÉLÉS

ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK,

GYERMEKTÁNC

RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI

MUNKA

MOZGÁS

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK

INTEGRÁLT NEVELÉS

MEGKÜLÖNBÖZTETETT BÁNÁSMÓD

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE

ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

TERVEZÉS, SZAKMAI DOKUMENTUMOK, MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS



18

2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP

2.1. Gyermekkép

A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény

egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek

életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad

kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó.

Minden gyermek egyformán részesüljön magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. Az

óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő

hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.

Együttműködünk a családdal, vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek közvetítését.

Munkánkat az a gondolat vezérli, hogy az óvodáskor megismételhetetlen, az ebben az

életkorban gyűjtött tapasztalatok, élmények, képességfejlesztés és a kialakult szokásrendszer

egy életre meghatározó lehet. A gyermek egyéni adottságaiból kiindulva neveljük a

környezetét szerető, ismerő és azért tevékenyen tenni akaró, cselekvő emberré. Legyen a

világra nyitott, felfedező, tapasztalatait, ismereteit, élményeit aktívan dolgozza fel. Tudja

önmagát értékelni, találja fel magát környezetében, konfliktushelyzeteit tudja mérlegelni,

kezelni, megoldani. Legyen nyílt, őszinte, szerepet vállaló, segítőkész, magát és másokat

elfogadni tudó, jó humorral rendelkező. Sajátítsa el azokat az illemszabályokat, az emberek

közti viszonyban elengedhetetlen ismereteket, amelyeket kisgyermekkorban kell megtanulni

ahhoz, hogy később természetes módon élni tudjon velük. Felkészülten, megfelelő

kompetenciák birtokában induljon az iskolába.



19

2.2. Óvodakép

A MINDI keretében működő óvoda sajátos szervezeti keretek és formák között integrálja-

differenciálja az óvoda óvó-védő, nevelési és szociális funkcióját, melyben a gyermekeket

gondoskodás és különleges védelem illeti meg, a családi nevelés kiegészítőjeként. Az óvoda

biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

Olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterek helyi sajátosságainak megfelelően,

amellyel az adott szintéren belül élő gyerekek élet - és nevelési feltételeit javíthatja.

Az óvoda feladatként prioritásnak tekinti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni

fejlesztését, fejlődésének segítését. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő

beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának

kialakulását. Hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében

biztosítanunk kell, az önazonosság megőrzését, erősítését, társadalmi integrálását az emberi

jogok és alapvető szabadság védelmét.

2.3. Pedagóguskép

A nevelőmunka kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek

számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A

pedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára,

éppen ezért a pedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus

alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés

eredményességéhez.

A „holnap pedagógusaival” szemben támasztott elvárásokat: szakértelem, pedagógiai tudás,

technológiai kompetencia, szervezeti-együttműködési készség, rugalmasság, mobilitás és

nyitottság. A pedagógus-életpályamodell szerepének bevezetése, új elvárasoknak való

megfeleléssel kapcsolatos törvényi, jogszabályi változásokkal a pedagógusok előmeneteli

rendszerében nyolc kompetenciaterület jelöl meg:



20

Pedagógus kompetenciák:

1. Szakmai feladatok, szaktudományos módszertani tudás

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó

önreflexiók

3. A tanulás támogatása

4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a

hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres

neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos

értékelése, elemzése

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A pedagógus, mint modell szerepe, személyisége:

hiteles azonosulási mintát nyújt a gyermeknek, modell értékű a pedagógus és az óvoda

más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése

megjelenésében igényes nyugalmat, elfogadást, megértést, szeretet, vidámságot árasztó

a gyermekek adottságaiból eredő különbözőséget tiszteletben tartó, az átlagtól eltérő

képességek és személyiségvonások problémáit felismerő, szükség szerint segítséget

nyújtó,

legyen tekintélye, melynek alapja a szilárd jellem és magas szintű pedagógiai,

pszichológiai, módszertani műveltség és szilárd meggyőződés jellemezze

ismerje a gyerekek gondolat- és érzelemvilágát; tisztelje és szeresse a reá bízott

gyermekeket, érezzen irántuk felelősséget;

kiegyensúlyozott érzelmi élet fontos alapja a nevelőmunkában, legyen spontán,

pozitív tulajdonságokat meglátó, empatikus, irányító, szervező képességgel bíró

legyen humoros, kreatív, alkalmazkodóképessége segítse a nevelési feladatok helyes

megoldásában



21

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

3.1. Óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

az egészséges életmód alakítása,

az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Egészséges életmódra nevelés – Egészségfejlesztés

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi

fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai

nevelés feladata:

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása;

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása;

megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési

feladatok ellátása.



22

Gondozás - Egészségfejlesztés

A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái

teszik lehetővé.

Gondozás célja:

Az egészséges életvitelhez szükséges készségek megalapozása

Egészségfejlesztést megalapozó szokások formálása

A gondozás, egészségfejlesztés szorosan kapcsolódik a különböző tevékenységekhez, a

játékhoz, a munka jellegű feladatokhoz és a tanuláshoz. A gyermekek egészséges életrendjét

az óvodában kialakult koncepció alapján a napirendi szakaszok folyamatossá tétele teremtette

meg. Így válik lehetővé, hogy a gyermekek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek

megfelelően akkor, úgy és olyan ütemben végezhessék el, ahogyan erre már képesek. Ebben a

folyamatban az óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens és a dajka is segíthet. A gyermekek

annyi segítséget kaphatnak és igényelhetnek, amennyire az adott helyzetben és a további

fejlődésükhöz szükségük van. Ez meggyorsíthatja önállóvá válásukat is. A folyamatosság által

teremtett nyugalom - frusztráció nélküli együttélés - biztonságot, testi és lelki harmóniát

eredményez. A programunk elősegíti a gondozási feladatok differenciált végzését. Az

egésznapi nevelési folyamatban az óvodapedagógusok, és a dajkák megosztott jelenléte,

segítsége, a gyerektársak modellje és támogatása szociális értékű.

A gondozási tevékenység nevelő hatását több tényező befolyásolja:

célok eléréséhez szükséges feltételek biztosítása,

a család – óvoda életrendjének összehangolása

egészségvédő és egészségfejlesztő program

az egymást követő napirendi szakaszok között válhatnak folyamatossá, a gyerekek

fejlettségének megfelelően, ehhez kapcsolódik az óvoda házirendje, heti rendje és így

valósul meg az együttműködés az óvoda többi csoportjával.

fejlesztés tartalmának az egyén fejlődéséhez igazodó tervezése, alakítása, a

személyiség teljes megismerésére törekvés az optimális fejlesztés érdekében

az esélyegyenlőség biztosítása minden gyermek számára

a nevelés oktatás színvonalának folyamatos fejlesztése a külső és belső igények, a

változások figyelembe vételével



23

Testápolás, tisztálkodás – egészségmegőrzés, egészségfejlesztés

Az emberi szervezet bioritmusa szerint kialakuló étkezések velejárója- előtte és/ vagy utána -

a WC használata és az ezt követő tisztálkodás. A folyamatosság teszi lehetővé, hogy a

különböző családi háttérből étkező gyerekek higiénés szokásait az óvodapedagógus,

pedagógiai asszisztensek, dajka megismerje, és ennek megfelelően segítse. Ezzel a

láthatósággal azonban visszaélni nem lehet. Minden intimitás a gyermek és az

óvodapedagógus személyes ügye. A "csak rád és rám" tartozik elfogadásával, a gyerek

bizalommal fordul nevelőihez, dajkáihoz. Ezt erősíti meg a WC fülkék függönnyel való

ellátása, hogy a gyermek nyugodtan végezhesse el szükségleteit. A gyermekek testének

ápoltsága magánügy, amely legtöbbször, de nem kizárólagosan a szociális helyzet függvénye.

A gyerek hozza magával azzal a szokásrenddel és igényszinttel együtt, ami a családjában

kialakult. Ez is indokolja, hogy a gyereket semmiért se marasztalják el nevelői és gondozói

segítsék abban, hogy higiénés szükségletei is kialakulhassanak. A gyermek higiénés

állapotának megítélése, az óvodapedagógus és a dajka részéről diszkrét ellátást igényel. A

higiénés szemlélet átadása tehát nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést. Elegendő

időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekeknek a tevékenység ellátására.

Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön

álljon rendelkezésre.

Az óvodapedagógus feladatai a testápolással kapcsolatban

biztosítja a testápoláshoz szükséges feltételeket

a gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva, segíti a gyermekek testápolását,

az intimitását megtartva

a tisztálkodási folyamat megismertetése, helyes sorrendiség és technika

begyakorlása, a legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatunk

a tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések

megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a

gyermekekben.

a test tisztántartásán értjük bőr, fogak, haj, érzékszervek, körmök ápolását, melyre

szintén megtanítjuk a gyermekeket

a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a gondozási

teendők egyéni tempó szerinti végzésére,



24

A gyermek testápolással kapcsolatos mutatói iskolába lépéskor:

Önállóan tisztálkodjanak, mossanak kezet, minden olyan tevékenység után, amikor

szükséges, tisztálkodó eszközöket tartsák rendben

Zsebkendőt önállóan használják, testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek

teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és

használják a WC-t,

Öltözködési szokáskialakítás

Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk

meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a

ruhákba rajzolják bele a gyermekük jelét. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket ne

a divat szerint öltöztessék, hanem a kényelem szerint, hogy mozgásukban ne legyenek

akadályozva, mert a megfelelő ruházatban a gyermek szabadon mozoghat, jól érzi magát.

A gyermekeknek külön öltöző szekrényük van, tornazsákjuk. Külön odafigyelünk és a

gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruhájukat mindig a helyére tegyék.

Az öltözetnek igen fontos része a váltócipő, legyen hajlékony a talp, széles az orr-rész, és

megfelelő a méret. Ne akadályozza a láb mozgását, fejlődését és segítse elő a lábizmok

tónusának kialakítását, rögzítését. A jól kiválasztott váltócipővel elkerülhető a balesetek

túlnyomó része. A folyamatosság az öltözködésben is érvényesül. Az öltözködés

gyakorlásában megismeri saját testét, ez elősegíti a testséma kialakulását, fejleszti önállóságát,

fontos a szóbeli pozitív megerősítés. Az öltözködésnél a segítségnyújtás a gyermekek egyéni

fejlettségéhez mérten történik. A differenciált segítségnyújtás által rendezettebbé válik a ruhák

elhelyezése, elrendezése, összehajtása, elrakása. A folyamatos napirend miatt nyugodtabb és

gyorsabb a gyermekek öltözködése.

Óvodapedagógus feladatai az öltözködéssel kapcsolatban

biztosítja az öltözködés feltételeit, személyre szabottan, differenciáltan segíti a

gyermekek önálló öltözködésének alakulását, a testséma fejlődését

az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése és begyakoroltatása,



25

technikai fogások megtanítása: gombolás, kötés, cipzár le- felhúzása, kifordítás, eleje-

háta, bal-jobb megkülönböztetése, saját felszerelésük, ruhájuk felismerésének

gyakorlása,

a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek az öltözködés

egyéni tempó szerinti végzésére,

a megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk, fokozatosan alakítjuk ki az

önállóságot.

A gyermek öltözködéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépékor:

ónállóan öltözködjön az időjárásnak megfelelően

ruhájukat gombolják be, cipőjüket fűzzék, és kössék be, tudnak cipőt fűzni és kötni,

valamint ruhájukat ki- begombolni, cipzárt le- felhúzni.

ruhájukat esztétikusan összehajtva rendezzék

ügyeljenek saját külsejükre

képesek megválasztani a helyes öltözködési sorrendet,

megfelelően, ismerik saját ruhájukat és azt mindig a jelükhöz teszik,

Táplálkozás, étkezés – táplálkozási szokások alakítása

Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak

megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. A helyes étkezési

szokásokat kisgyermek korban kell kialakítani épp úgy, mint az egészséges életmód egyéb

jellemzőit, összetevőit pl. a mozgásigény kifejlesztését, az alapvető személyi higiénés

ismeretek elsajátítását és begyakorlását.

A különleges étrendet igénylő gyermekek étkeztetését a mindenkori étkeztetési céggel történő

folyamatos egyeztetésekkel, szükség szerinti orvosi igazolás alapján megszervezzük, fokozott

figyelemmel kísérjük (tejérzékeny, lisztérzékeny). A kulturált étkezési szokások kialakulását,

annak természetes légkörét, a merev étkezési szabályok feloldása teremti meg, az azonos

asztalnál ülők egymás közötti halk beszélgetésének biztosításával. A gyermekek étkezéseik

időpontját - egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően

szabadon választhatják meg. Eldönthetik, hogy az erre a célra előkészített asztalokhoz (1-2)

mikor és kivel ülnek le étkezni. A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül és az

önállóság kialakulására gyakorol kedvező hatást. A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd



26

teremti meg a közösségért végzett munka jellegű tevékenység optimális feltételeit. Az

óvodapedagógusok és a dajkák feladatmegosztásban dolgoznak az étkező gyermekek mellett.

A gyermekek addig maradhatnak az asztalnál ameddig étkezésüket befejezik. A gyorsabban

étkezők nem várakoznak, a lassabban étkezőket elmarasztalás nem éri. Étkezés közben senki

sem kényszerül az étel elfogyasztására (kóstolás lehetőségének felajánlása).

Az óvodapedagógus feladatai az étkezéssel kapcsolatban

megteremti a kulturált étkezés feltételeit

az óvodai napirend keretében az óvónők a pedagógiai asszisztenssel gyermekek

fejlettségi szintjét szem előtt tartva segítik a gyermekek étkezését

fokozatosan megkedvelteti a gyermekekkel a számukra ismeretlen ételeket

az egész nap folyamán biztosítja a folyadék bevitel lehetőségét

életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, kés helyes használatával

való megismertetés,

fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára,

tanácsadás a szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés

keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki,

az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra,

hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének

(pl. salátakészítés, tízórai összeállítás),

minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, ismerkednek

gyümölcsökkel, zöldségfélékkel: őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket

látogatnak, kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből.

A gyermek étkezéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépéskor

váljon szokássá az étkezés előtti kézmosás

képes legyen az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgálásra

váljon igényévé a tiszta asztali környezet

készségszinten használják az evőeszközöket, szalvétát

jelezze, ha valamelyik ételt nem szereti, és keveset kér belőle

önállóan el tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak,

önállóan töltenek folyadékot a kancsóból,



27

ismerik a kulturált étkezés szokásait, higiénikusan étkeznek, szívesen kóstolnak meg

új ízeket,

ismerik a fogyasztott ételek, gyümölcsök, zöldségek nevét.

Pihenés – alvás

A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta

levegő, a csend, a nyugalom és kényelmes ruházat. A megváltoztatott szervezeti keretek, a

folyamatosság és osztatlanság lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek alvásigényüknek

megfelelően kevesebbet, vagy többet alhassanak. Az ebédidő folyamatossága és az előre

elkészített fekvőhelyek elhelyezése lehetőséget adnak ahhoz, hogy a gyermekek, ha maguktól

felébrednek, vagy egy bizonyos idő elteltével, ha kipihenték magukat (nagycsoport),

felkelhessenek. Ilyenkor csoportszobájuk erre alkalmas részében uzsonnáznak, majd

játszanak. Mindezt megtehetik, ha társaik nyugodt alvását, pihenését nem zavarják. Az alvás

időpontja a gyerekek igényétől függ.

Az óvodapedagógus feladatai a pihenéssel kapcsolatban

megteremti a nyugodt pihenés feltételeit, (minimum 1 órát)

tiszteletben tartja a gyermekek egyéni szokásait és az otthonról hozott az

elalváshoz szükséges eszközöket (plüss, alvórongy stb.)

Edzettség védelme

A mozgásszervek fejlődésének belső élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik

meg. A mozgás belső igény, élmény a gyermekek számára, amit felszabadultan, jókedvűen,

örömmel végeznek. Ezért a mozgás legkedvezőbben a szabad levegőn biztosítható. A

szabadban való tartózkodáskor a mozgásigény kialakítása mellett a napfény biológiai értéke

biztosítja a fejlődés külső biológiai feltételeit.

Az edzés lehetőségei, formája az óvodában

Mindennapos levegőzés, udvari élet, kirándulás

Egészségfejlesztő testmozgás, mindennapos mozgás

Mozgásfejlesztő eszközök



28

Az óvodapedagógus feladatai az edzéssel kapcsolatban

A gyermek abban fejlődik legjobban, amiben jól érzi magát, ennek megteremtése

az óvodapedagógus elsődleges feladata

Az óvodába lépéstől követi a gyermek edzésének, teherbíró képességének, fizikai

fejlődésének alakulását, - óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése -

dokumentumban rögzíti

Biztosítja az edzéshez szükséges feltételeket, és körültekintően, a gyermekek egyéni

szervezeti, fizikai adottságai figyelembe véve tervezi, az edzés lehetőségei

Egészségfejlesztés, az egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés

megvalósítása

A speciális kompetenciák fejlesztése

A nagyothalló és gyengén látó gyermekek integrált nevelése és fejlesztése

Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelése

3.2. Egészségfejlesztési program

„A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben

minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan fejlesztő, a nevelési- oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen

működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett

teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a

nevelési - oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és

szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében

úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze

elő.” 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. §



29

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása az óvodás

életkorban kiemelkedő jelentőségű. Az egészségvédelem elsődlegesen a gyermek testi

fejlődésének elősegítését célozza. A modern értelmezésű egészségnevelés széleskörűen készíti

fel az óvodás gyermeket az egészség védelmére: edzi a testi erőnlétét, gondozza lelki (érzelmi,

akarati, értelmi) kiművelését és az embertársakkal kapcsolatos (szociális) együttműködési

készségét. Az egészség hármas (testi, lelki, társkapcsolati) jellemzője megbonthatatlanul

egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, annak védelme, fejlesztése nem önálló

nevelési feladat. A speciális egészségfejlesztő szempontokra és módszerekre az

óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie.

Az egészséges életmódra nevelés célja:

A gyerekek alapvető biológiai - fiziológiai szükségleteinek kielégítése

Kultúr- higiénés szokások kialakítása

Egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív változásainak

bekövetkezése, az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének

alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme.

Egészségtudatos gondolkodás alakítása, fejlesztése

Az egészséges életmódra nevelés területei:

o Gondozás

o Egészség védelem

o Betegség megelőzés

o Személyes motívumok, higiéné alakítása

o Mozgás, edzettség

o Egészséges környezet megteremtése

o A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása,

környezettudatosság

Az életkori sajátosságaiból eredően a kisgyermek mozgásigénye nagy, amelynek kielégítésére

törekedni kell. A mozgásfejlődésre épül, az egészséges életmód, a testápolás, az

önkiszolgálás, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Az óvodás gyerekre vonatkoztatva

tudjuk, hogy minden gyermek más és más, mindegyiküknek más az egészségügyi állapota,

edzettsége, teherbíró képessége.



30

Kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségfejlesztésre, egészséges életmódra nevelés

összefüggő feladatokra:

az egészséges táplálkozás,

a mindennapi egészségvédő testmozgás,

a testi és lelki egészség fejlesztése, a szenvedélybetegségek megelőzése,

a bántalmazás és erőszak megelőzése,

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

egészségmegőrzés,

a személyi higiéné területe,

környezeti higiéné.

A személyi, környezeti higiéné, a mozgásos életmód, az egészséges táplálkozás és kultúrált

étkezés, az egészséget károsító magatartásformák elkerülése, megfelelő szakemberek

bevonásával, szülővel és óvodapedagógussal együttműködve.

Az óvodapedagógus feladatai az egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatban

megteremti a gyermekek a gyermekek gondozása, testi-lelki szükségletük,

mozgásigényük kielégítése, a szokásrend kialakítása, az egészséges életmód, a

testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, betegségmegelőzés és az

egészségmegőrzés szokásainak alakítása,

biztosítja a gyermekek egészségének védelmét, edzettségét a mozgás, mindennapos

testnevelés, testmozgás és pihenés összhangját

kialakítja az egészséges életritmus, életvezetés koncentrációját

biztosítja a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezetet, a

helyes higiénés szokások kialakítása,

kialakítja a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat,

környezettudatos magatartás megalapozása,

kialakítja a család és az óvoda együttműködésén alapuló kapcsolatát

megelőzi a bántalmazást, erőszakot, baleset és szükség estén elsősegélyt nyújt

a gyermekek testi épségének védelme és a baleset megelőzés,

megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel együttműködve- speciális gondozó,

prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása



31

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az óvodában működő szakmai

munkaközösségek koordinálják.

A gyermek egészségnevelésének fejlettségi mutatói iskolába lépéskor

Kialakulnak az életkornak megfelelő egészséges életmód szokásai (a gondozás és a

mozgás fejlettségi mutatói az adott területnél találhatók)

viselkedésüket a közösségben jellemzi az egyéni érdekeik érvényesítése mellett a

közösségi érdekek tiszteletben tartása, a társakra való odafigyelés és

alkalmazkodás, együttműködés,

ismerik és betartják a közösségi életben elengedhetetlen viselkedési formákat,

érintkezési szabályokat,

kialakult a társaikhoz, felnőttekhez, csoporthoz, óvodához fűződő kötődésük,

figyelnek és vigyáznak egymás játékaira, alkotásaira,

szükség szerint segítenek egymásnak a különböző tevékenységek során,

konfliktusok esetén képesek a megegyezésre, törekszenek az agressziómentes

kommunikációra,

a közösségért tevékenykednek, közösségi feladatokat vállalnak (naposság), aktív

résztvevői a közösségi tevékenységeknek, ünnepeknek,

pozitív, reális énképük alakul ki,

társaikban is meglátják az értékes tulajdonságokat, pozitív jellemvonásokat,

türelmesek a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, segítik és támogatják őket.

ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, elemi ismeretekkel rendelkeznek

szülőföldjükről, hazájukról,

a más országokból származó, idegen anyanyelvű gyermekekkel szemben

befogadók, törekszenek egymás megismerésére, tiszteletére,

viselkedésüket jellemzi a természeti értékek megbecsülése, környezettudatos

magatartás.

3.2. Környezettudatos magatartás megalapozása

Az egészségünk és életünk minőségét nagymértékben meghatározza a természet megvédése, a

hulladék kezelés, az energiával való takarékosság szemléletformálásának, új értékek, célok

beemelése az óvodai nevelés kompetenciájába.



32

A környezettudatos magatartásra nevelés célja:

olyan szemléletet közvetíteni, amely elősegíti, hogy - a gyermekek szeretik és tisztelik

az életet, a kulturális és természeti értékeket, valamint őrzik a hagyományokat.

pozitívan viszonyuljanak a bennünket körülvevő élő és élettelen, természeti és

társadalmi környezethez

hogy a családok életvitele is környezettudatossá váljon a gyermekek szokásai,

viselkedése, ismeretei hozadékaként.

Óvodapedagógusok és a nevelés oktatást segítő alkalmazottak feladatai:

modell értékű példamutatás

csoportszobában élősarok kialakítása, gyermekek bevonása a növények gondozásába

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása,

a környezet fenntarthatóságának érdekében a gyermekeket az energiával való

gazdálkodásra és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára nevelni,

az óvoda tisztaságának megóvása, az óvoda épületének és környezetének szépítése,

virágosítása, a csoportszobák szellőztetése,

a megfelelő fűtés és világítás biztosítása, takarékoskodás az energiákkal: víz, gáz,

áram, papír.

családok bevonása (óvoda szépítése, egészségvédő programok szervezése)

zöld jeles napok beépítése az óvodai élet folyamataiba

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, ismerik a rendetlenség

megszüntetésének módját,

megfelelően használják az óvoda épületének helyiségeit, valamint a környezet tisztán

tartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök),

takarékoskodnak a vízzel,

részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem,

élőlények, növények óvása).



33

3.3. Az érzelmi nevelés és szocializáció

A gyermekek egyik jellemző sajátossága a magatartásuk érzelmi vezéreltsége, ezért

elengedhetetlen, hogy az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, kiegyensúlyozott

légkör vegye körül. Minden tevékenységét, kapcsolatai minőségét érzelmei befolyásolják,

miközben alakítják beállítódásukat, erősítik önállósodásukat

Az érzelmi nevelés és szocializáció célja

a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, az óvoda

alkalmazottai és gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés

jellemezze

az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális kompetenciáinak,

érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező

törekvéseinek

az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek

különböznek egymástól

gyermekek egyéni érdekeinek figyelembe vételével képességeik erkölcsi, akarati

tulajdonságaik kibontakoztatása a közösségen belül, a szokás és normarendszer

megalapozásával

A nevelési gyakorlat bizonyította, hogy a nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe

veszi gyermekek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteit, kompetenciáit:

Az elfogadás, megértés, az önmagukért nyújtott szeretet és odafordulás szükségletét.

Lehetővé teszi, hogy a gyermek ön azonos maradjon, megőrizze identitását.

Az érzelmi védettség biztonság igényét, amelynek kielégítését szolgálja a csoport

helységeinek otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a

társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozást

az alkalmazkodás igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át.

Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatát

pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze.

Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre, mely

erősíti a gyerekek önbizalmát, alakítja önértékelésüket.



34

Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre alkotó

cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játék terének határait és elvezeti a gyereket a

felfedező tanuláshoz. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a

gyermek rá tudjon csodálkozni az őt körülvevő környezetre. Ismerje szűkebb és tágabb

környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A környezet önálló alakításának szükségletét.

A függetlenedés, a fokozatos önállósodás igényét. Az önállósodás során a gyerek

felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy bánatot okozhatnak.

Önmagáért és másokért érzett felelőssége, cselekedetei belső motívumává válnak.

A szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igényt, a művészetekben való

részvétel örömét

Az önkifejezés igényét

Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek szükségleteire épülő érzelmi neveléssel és

szocializációval kapcsolatban

Kialakítja a derűs, biztonságos környezetet

Törekszik a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére

Pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítását tartja a legfontosabbnak

Viselkedése tükrözi az erkölcsi normákat, nevelésében a szó – cselekvés

összhangja érvényesül

A gyermek érzelmi és szociális fejlettségének mutatói iskolába lépéskor

Azonosul a csoport normáival, értékeivel

Megbízatásokat elfogad és teljesít a csoport érdekében

Társaival és felnőttekkel együttműködésre képes, törekszik a megegyezésre

Tolerálja társai különbözőségét

Megjelenik az önértékelés képessége

Segítőkészség jellemzi

Belátja tévedéseit, hajlandó korrigálni hibáit

A siker, kudarc megélése feldolgozása során fejlődik önértékelése kialakul

kudarctűrése

Megjelenik a teljesítményigény



35

3.4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Anyanyelv

Az anyanyelvi nevelés jelen van az óvodai élet minden mozzanatában, beépül a gyermekek

tevékenységeibe, szociális kapcsolataiba. Az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a

szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben az értelmi képességek fejlesztése és az

anyanyelvi nevelés koncentrációt alkot.

Az anyanyelvi nevelés célja:

a gyermekek kommunikációs kedvének felkeltése, ösztönzése, amely lehetővé

teszi a kifejezőkészség fejlődését, kooperációt, a társaikkal és a felnőttekkel

választékos, a helyzetnek megfelelő gazdag szókinccsel megfelelő beszéd

anyanyelv és a szűkebb, tágabb környezet megismerése, amely a hazaszeretetet és

a szülőföldhöz való kötődést alapozza meg

A program kereteinek koncepcionális alapelemei - a folyamatosság, az osztatlanság, a

koncentráció és a specializáció - befolyásolják az anyanyelvi fejlődést - nevelés feltételeit,

lehetőségeit. A folyamatosság hosszabb és összefüggő időkeretei a gyermekek beszédkedvére

is hatást gyakorolnak, könnyebben valósítható meg az egyéni differenciálás. Lehetőség

nyílik, a gyermekek nyomon követésére, megfigyelésére egyénileg, páronként, vagy kisebb

csoportokban. Már a korai időszakban érzékelhetőek a beszédhibák, így súlyosságuk

enyhíthető. Sor kerülhet különböző szervezeti formák között a gyerekek speciális fejlesztésére

is. Az iskola megkezdése előtt a gyerekek eljuthatnak nyelvi - kommunikációs képességeik

azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, a verbális

együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. A folyamatosság kedvez a csoportformák keretei

között motiváló erőként ható kortársaktól való spontán tanuláshoz, amelyhez hozzájárul az

óvodapedagógusok modellértékű, választékos beszéde is. Az óvodapedagógus a játékba

integrált tanulás és a szabad játék folyamatában tudatosan megtervezi és kihasználja az

anyanyelvi fejlesztés lehetőségeit. Tevékenységeiben megjelennek az anyanyelvi

kompetenciák fejlesztésére irányuló törekvések; szövegértés, szövegalkotás képességének

fejlesztése.



36

A koncentráció lehetővé teszi, hogy valamennyi tevékenységi területben megjelenjen

különböző formákban, az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, anyanyelvi nevelés. A

gyakorlás során fejlődik a gyermekek spontán beszédhang-ejtése és beszédritmusa. A nyelvi

játékokkal a gyermekek gondolkodását is fejlesztik. A specializáció alkalmat teremt arra,

hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel az óvodai csoporton belül differenciáltan

foglalkozzanak.

Az értelmi nevelés további feladatai, egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való

gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem,

képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladata:

helyzeteket teremt a kommunikációra

kifejezésmódja, visszajelzése, közlései pontosak, érthetőek

támogatja a gyerekek egymás közötti és egyéni kommunikációjának fejlődését

tudatosítsa a gyermekekben a sokféleség, elfogadását, hogy ugyanarra a kérdésre

többféle válasz is adható, közülük több is igaz lehet

tudatosítsa a gyerekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és

közülük több is igaz lehet, ezzel ösztönözze őket a változatos nyelvi fordulatok,

kifejezések használatára

anyanyelvi játékokkal olyan helyzeteket teremt, amely lehetőséget nyújt a gyerekek

szókincsének bővítésére

biztosítson elégendő időt és lehetőséget a gyermekek számára a kifejezőkészségük

fejlődésére

segítse elő, támogassa a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációjának

fejlődését

lehetőséget biztosít a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek

rendszerezésére, bővítésére, különböző tevékenységekben, és élethelyzetekben való

alkalmazására

ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy a rosszul képzett hangokat, és javasolja a

gyermekek megfelelő szakirányú fejlesztését



37

A gyermek kommunikációs képességeinek jellemzői az iskolába lépéskor

Képes a kapcsolatteremtésre, érti a közléseket

Aktív és passzív szókincse gazdag és árnyalt, képes kifejezni önmagát

Ismeri és használja a térbeli, időbeli és mennyiségi relációkat

Egyszerű és összetett mondatokat használ, miközben törekszik a nyelvtani

egyeztetésre, beszédében minden szófajta és mondatfajta megjelenik

A szituációnak megfelelő hangerővel beszél

Közlésvágyát késleltetni képes

Metakommunikációs jelzéseket megérti, s adekvátan használja

Beszéde érthető, hibátlan artikulációval beszél

Beszédritmusa folyamatos

Igényli a mesét, szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak

A speciális kompetenciák fejlesztése

Célunk, játékos tevékenységeken keresztül szaktudományos ismeretek

közvetítésével megalapozni a környezet- és egészségtudatos szemléletmódot.

Az általános kompetenciák fejlesztése mellett a kiemelten tehetséges gyermek

felismerése, fejlődésük elősegítése és támogatása.

A hátrányokkal küzdő gyermekek és családjaik segítése, különös tekintettel a

veszélyeztetett, valamint a sajátos bánásmódot igénylő gyermekre.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

4.1. Személyi feltételek

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. A csoportokban a

gyermekek a személyi állandóságot érzelmileg igénylik.

Alapkövetelmény, hogy minden csoportban két szakmailag jól képzett, átfogó és

korszerű pedagógiai ismeretekkel és módszertani tudással rendelkező, helyes erkölcsi



38

megítéléssel önállóan, de egymással összhangban végző - óvodapedagógus nevelje a

gyermekeket.

Hangsúlyos az óvodapedagógus személyisége, nevelési szemlélete, stílusa és

hivatástudata.

A nemzeti és nemzetiségi kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek tiszteletben

tartása, elfogadása alapkövetelmény és modell a különböző korú és fejlettségű

gyermekeknek. Érzékenység a másik emberre, nyitottság a kapcsolatépítésben.

Az óvodapedagógus értelmiségi státuszának megfelelően legyen tájékozott a

különböző műveltség területeken, mert az integrált műveltségtartalmakat óvodai

szinten csak így tudja beépíteni a spontán és szervezett pedagógiai szituációkba.

Az óvodapedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

(NOKS) összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés

eredményességéhez.

Migráns gyermekeket is nevelő óvodában, a dolgozóknak feladatuk, hogy

megvalósítsák a nemzetiségi, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

A programunkban jól hasznosítható az óvodapedagógusok különböző irányú szakmai

végzettsége.

Tudását folyamatosan bővíti és megosztja, figyelmet fordít a modern, újszerű

módszertani eljárások alkalmazására, fejleszti módszertani kultúráját hospitálások,

továbbképzések, házi bemutatók, tudásmegosztó értekezletek alkalmával.

Aktívan részt vesz a közösségi oldalon létrehozott zárt csoport életében

Szakmai kérdésekben, továbbképzési igény esetén POK szakemberei segítségével

megoldást keres.

Társintézményekkel való együttműködését szakmaiság jellemzi.

Pedagógiai munkáját folyamatként kezeli, meghatározott elvárásoknak megfelelően

adott időszakokra tervezi, melyet reflexióval zár.

Tevékenységeit reflektív gondolkodás jellemzi, visszajelzéseket átgondolja, értékeli,

az eredményeket felhasználja munkája során.

Tervezése során tudatosan épít a megszerzett ismeretekre.

Szülők igényeinek alapján közös programokat szervez

Ötleteivel és programajánlásaival, aktív szervezőmunkájával gazdagítja a gyermekek

intézményen belüli és kívüli tevékenységét.



39

Értekezleten, szakmai vitákban aktívan részt vesz képes a szakmai állásfoglalásra,

tudásával alátámasztja, megerősíti azt.

Tudásával támogatja és kezdeményezi az intézmény innovatív törekvéseit – pályázati

kiírások figyelése, pályázatírás.

4.2. Tárgyi feltételek

Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai programunk megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel. Az óvoda berendezési tárgyai épületben, udvaron a gyerekek fejlesztésének

eszközei, a fejlődést szolgáló környezet elemei, amelyek a gyermekek sokféle egyéni és közös

tevékenységét szolgálják.

Épületben: a terem – fürdőszoba, öltöző berendezései otthonos környezetet,

családias hangulatot biztosítanak.

Udvaron: rögzített és mobil tárgyak, eszközök a mozgásfejlődést segítik, sokféle

mozgás gyakorlására adnak módot. A feltételek között pihenés is megvalósítható

Biztosítva van a megfelelő munkakörnyezet az óvodai dolgozói részére (nevelői)

és a szülők fogadására

A berendezési tárgyak természetes anyagokból készülnek, színek, formák

harmóniája az esztétikai igény belsővé válását segíti.

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak úgy alakítottuk ki,

hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét, fejlesztését szolgálják

A berendezések alakíthatósága a gyermek kreativitását fejleszti

A játékeszközök a gyerekek fejlődéséhez tevékenységeihez igazodnak

A csoportok játék és eszközkészletének összeállítását segítő eszközök;

Változatos tevékenységre késztessen

Variálható, kombinálható legyen

Különböző képességek fejlődését segítsék

Különböző méretű, anyagú tárgyak, természetes anyagok álljanak

rendelkezésre

Az anyagok barkácsolásra ösztönözzenek



40

Gyermeklexikonok, képeskönyvek széles kínálata a gyermek ismereteit bővíti.

Infokommunikációs eszközök használata, nagymértékben fejleszti a gyermekek

természetes kíváncsiságát, érdeklődést

A sportszerek az önálló gyakorlások során a kis és nagymozgások fejlődését segítik

Szertárban megtalálható fejlesztőjátékok, és mozgástevékenységekhez használt

mobil eszközök, naponta a játék alakulásától, és a gyermekek igényeitől függően

kerülhetnek be a csoportba

4.3. Az óvodai élet megszervezése

Az óvoda működését az óvodai munkarend, a házirend és az SZMSZ biztosítja.

Az óvoda munkarendjét a vezető készíti a törvényi előírások alapján a szülők igényeinek és a

fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével. A házirendet a szülők véleményezik, az

óvodapedagógusok elfogadják.

A munkarend úgy alakul, hogy egész nap folyamán megfelelő létszámú dolgozó

legyen a gyermekek körüli szervezési, nevelési feladatok ellátására. A nyitva tartás

idejére a gyerekek felügyeletét és ellátását az óvoda dolgozóinak lépcsőzetes

munkakezdése és befejezése teszi lehetővé.

A házirend tartalmazza a szülők (mint az óvodás gyermek képviselőjének) jogait és

kötelességeit az óvodai életrenddel - munkarenddel kapcsolatban.

A heti rend kialakítása az óvodapedagógus felelős szabadsága, figyelembe véve a

csoport igényeihez való rugalmas alkalmazkodást valamint a többi csoporttal

együttműködés összhangját.

A napirendet folyamatos életszervezés jellemzi, amely a játékban kerete és színtere az

integrált tevékenységeknek, az egészséges életmódra nevelés folyamatának.

Az óvodai nevelés tervezése valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését,

különböző óvodai dokumentumok szolgálják.



41

4.4. Integrált-inkluzív óvodai nevelés

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelése

Programunk alapját a humanista nevelés filozófiája képezi. Az ember szeretetére, a közösség

és az individuum együttes elfogadására nevel. A gyermekek alapvető szükségleteinek

kielégítésére ad lehetőséget. A nevelési eljárásokat meghatározó problémák felismerésére épít.

Nevelésünkben érvényt szerzünk azon pedagógiai elveknek, melyek biztosítják a gyermekek

mindenek felett álló érdekének érvényesülését, az esélyegyenlőséget, az egymás megértésén és

tiszteletén alapuló magatartást, és az egyéni képességek fejlesztését. Mindezek megfelelő

alapot teremtenek a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrációjához, a speciális

nevelés megvalósításához.

Az óvodában kiemelt figyelmet igénylő gyermekek:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek,

aa) sajátos nevelési igényű gyermek,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek,

ac) kiemelten tehetséges gyermek,

b) a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,

Sajátos nevelési igényű gyermekek:

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye

alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)

küzd.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek:

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye

alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal,

tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése,

továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül

sajátos nevelési igényűnek,



42

Kiemelten tehetséges gyermekek:

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális

képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat

iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Integráció csak akkor valósulhat meg, ha az együttnevelés gyakorlatát és megvalósítását

vállaló nevelési/pedagógiai intézményt teljesen átjárja az inklúzió pedagógiája.

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során az

óvodapedagógusok külön figyelmet fordítanak a hátrányok leküzdésének segítésére, a

diszkrimináció-mentes csoportlégkör biztosítására.

Integráció: fogadás – a nevelésben SNI-s gyermekek, beilleszkedését jelenti a többségi

nevelési intézményt /óvodát/ látogató gyermekek közé.

Inklúzió: befogadás – az integráció fejlettebb formája, mely a gyermek érdekében új

módszereket keres. A differenciáló pedagógia jellemzi. Gondok esetén a pedagógus

megpróbál változtatni viselkedésén, módszerén. Fejleszti inkluzív szemléletét, törekszik a

szociális tanulás lehetőségeit kihasználva a gyermeki közösségben az elfogadás, tolerancia,

segítségnyújtás szemléletének kialakítására. A gyógypedagógus partner a megoldásokban,

kiegészíti, segíti a csoportban dolgozók munkáját. Szemléletváltás jellemzi az egész testületet,

melyet felkészült nyitott pedagógusok alkotják. Ez a nyitottság jellemző az egész intézményre,

pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre egyaránt.

Intézményünkben az integráció fejlettebb formáját igyekszünk megvalósítani. Ezen belül a

funkcionális integrációt érvényesítjük: együtt fejlesztjük a gyerekeket a foglalkozásokon és

az óvodai élet egész folyamán. Ezen belül is a teljes funkcionális integráció valósul meg.

Tehát a nevelés időtartamában mindvégig differenciált együttes nevelés folyik és szükség

esetén az utazó gyógypedagógus, a logopédus különböző megsegítéseket végez.

Az integrált nevelést befolyásoló tényezők és az integrált nevelés feltételei

intézményünkben:

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását minden esetben a szakértői vélemény

figyelembevételével, utazó gyógypedagógus együttműködésével végezzük. A sajátos nevelési

igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartászavarral küzdő gyermekek fejlesztése minden

esetben egyénre szabott terv alapján valósul meg, amelyet a szakember készít el, ugyanakkor

minden egyéb tevékenység továbbra is biztosított a csoport keretében.



43

A program által biztosított szervezeti keretek

Az Alapító Okirat alapján a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan akadályozott, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel

küzdő, valamint a nagyothalló és gyengén látó gyermekek integrált nevelése

fejlesztése

A fogadó csoportban, két felkészült pedagógus és egy szakképzett dajka, szükség

szerint nevelést segítő pedagógiai asszisztens

Megfelelő felkészültségű gyógypedagógus szakemberek az Pedagógiai

Szakszolgálat alkalmazásában; 1 fő logopédus, utazó gyógypedagógus

Kapcsolattartás az intézményen kívül megsegítést végző kollégákkal

A fejlesztést segítő speciális eszközök /Melléklet/

A pedagógusok részére szakirodalom és folyamatos képzés biztosítása

Az integráció hatása az SNI gyermekre:

Átveheti az ép gyerekek magatartási és viselkedési formáit

Jobban fejlődik önállósága, mivel elvárjuk tőle, hogy önállóan végezze azokat a

dolgokat, amelyekre képes

Az énképe reálisabb lesz, mivel az ép gyerekek között lehetősége van, hogy

reálisabban ítélje meg magát

A gyermek hozzászokik, hogy valamiben más, mint a többi, megtanulhat

kompenzáló technikákat

Az integráció hatása az SNI gyermekek szüleire:

Összevethetik gyermekük fejlődését a többiekével, reálisabb képet alakítanak ki

róla, aktív részesei lehetnek a gyermekük fejlődésének

Nem érzik elszigeteltnek magukat, szoros kapcsolattartásra van lehetőség a

pedagógusokkal és a szülőtársakkal

Az integráció hatása a közösségre:

Megtanulják elfogadni az egyéni különbözőségeket

Érzékenyebbek lesznek mások problémáira



44

Alakul a szociális kompetenciák, társuk iránti felelősségérzet, figyelmesség,

gondoskodás

Pozitívan toleráns viszonyulás

Programunknak kettős célja van.

Óvodánkba járó gyerekek körében elsődleges feladatunk, hogy a pszichés fejlődési

zavarok körébe tartozó problémák tüneteit enyhítsük és az esetlegesen fellépő másodlagos

tüneteket megelőzzük. Súlyosabb esetben a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét, vagy a

Szakértői Bizottság vizsgálatát fejlesztési javaslatát kérjük a szülő beleegyezésével.

Másik feladatunk, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési folyamatban tartósan

akadályozott gyermek befogadása. Ezeknél a gyermekeknél a magatartási zavarok

hátterében részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia/ hiperkinetikus

zavarok, magatartási zavarok) is állhatnak.

Továbbá feladatunk a látáscsökkent és hallás csökkent gyermekek integrálása, segítése.

A tanulási nehézség vagy veszélyeztetettség tünetei:

Motoros ügyetlenség, a nagymozgások koordinálatlansága

Gyakori a mozgásfejlődés késése

Az ügyetlenség megfigyelhető: lépcsőjárásnál, egyenes vonal melletti haladásnál,

akadályok átlépésénél, átugrásnál

Labdajátékoknál sok a felesleges kapkodás

Görcsös testtartás, mozgás közben

Feltűnő nehézségek az önkiszolgálás területén: öltözködés, gombolás, masni kötés,

terítés

Egyensúly érzékelés zavara

Szülők elmondása alapján:

„Minden pillanatban azt hittem most esik el”

„Olyan széles mozdulatokkal járt, hogy minden potyogott körülötte”

Bizonytalan testséma

A testrészek nevét képtelen megjegyezni

A gyakorlás ellenére állandóan „kacsalábas” cipőhúzás



45

Finommotoros koordináció zavarai

Megfigyelhető vágás, gyurmázás, gyöngyfűzés, építés, hajtogatás közben

Grafomotoros éretlenség

Görcsös rossz ceruzafogás

Éretlen emberábrázolás (5-6 évesen még fej láb ember rajz)

Minta utáni rajzuk a lényeges elemeket nem tartalmazza

Kialakulatlan lateralitás

Gyakori mindkét kéz használata rajzolás, étkezés közben – váltogat

Rizikótényező a keresztezett preferencia (bal kéz és jobb szem a domináns, vagy

fordítva), és az átszoktatott balkezesség.

A téri tájékozódás zavara, irányzavarok

A jobb-bal elkülönítése ötéves korra alakul ki, a keresztirányú asszociációk (a vele

szemben álló személy oldaliságát helyesen mutatja) csak hétéves kortól várhatók el.

Az iránytévesztés szembetűnő jele, ha:

o a soralkotást, rajzolást jobbról balra végzik

o tükörírással (átfordítva) másolnak ábrákat, írnak esetleg ismert betűket,

számokat

A beszéddel kapcsolatban jelentkező tünetek

Megkésett beszédfejlődés,

o kevés gagyogás, mutogatás beszéd helyett, szótorzítások, hangátvetések, 5-6

évesen is.

Hibás artikuláció

o nehezen javítható, elhúzódó pöszeség /A logopédiai kezelések eredménye a

spontánbeszédben nem érzékelhető/

o elmosódott artikuláció, motyogó beszéd, vagy hadarás, tagolatlan artikuláció

Szűkös szókincs /A megfelelő szókincs az értő olvasás feltétele/

o a gyermekeknek szómegtalálási nehézségük van

o a szavakat gyakran körülírják megnevezés helyett (pl. horgászbot – halat fogó)



46

o után mondó képességük, verbális emlékezetük gyenge

A spontán beszédre jellemző:

Nem beszélnek szívesen. /előfordul, hogy a gyermek bőbeszédű, de mondandójában

lényeges információ, illetve nem az adott témáról beszél/. Jellemző a tőmondatok

használata: inkább az alany változik, kevés az ige, határozó, jelző

Rosszul használják a toldalékot, szókincsükből hiányoznak a relációs viszonyokat

kifejező névutók, helyette ragozott főnevet használnak. /pl. ház előtt helyett háznál/

Nem szeretik, nehezen jegyzik meg a meséket.

Figyeljünk oda, ha a gyerek inadekvát módon reagál környezete verbális ingerekre

Prozódiai elemek hiánya

Rossz ritmusérzék, a dallamvisszaadás nehézsége

Akusztikai területen a hallási észlelés zavarával találkozhatunk.

Pontatlan a zöngés, zöngétlen hangzók megkülönböztetése

Nem érzékelik a hosszú és a rövid hangzók közötti különbségeket

Rosszul érzékelik a hangok egymásutániságát /szerialitás/, hallás után tanított versek

dalok torzítása.

Vizuális percepció és emlékezet

Hat éves korra alakul ki a vizuális észlelésnek: alak, forma, nagyság, szín

differenciálásának felismerésének képessége. Az írás, olvasás, számolás

elsajátításához ezek nélkülözhetetlenek.

Sérült az alakállandóság – ha egy forma más helyzetű, vagy más méretű, már nem

ismeri fel.

Sérült alak-háttérfelfogás /képtelen megtalálni az adott formát a többi között, eltéved

a rajzos útvesztőben /

Egymásutániság, sorrendiség kialakulatlansága. /Sorritmusok/

Tünetek a magatartásban is jelentkeznek

A gyermekek figyelme csapongó, nehezen tud összpontosítani.

Feladattudatuk kialakulatlan

Nehezen motiválhatók



47

A motoros, vizuális, akusztikus észlelés funkcióinak összerendezetten kell működniük

ahhoz, hogy a későbbiekben az iskolai haladás is sikeres és örömteli legyen.

A felsorolt jelzések néha csak egy vezértünettel, máskor variációkban is

jelentkezhetnek.

A fejlesztés területei

Diszlexia, diszgráfia

Mozgásfejlesztés – magába foglalja a mozgásos, utánzó játékokat, az izomtónus

fejlesztő gyakorlatait, egyensúlyfejlesztő és koordinációs gyakorlatokat. Ennek alapját

képezik azok a természetes mozgások, amelyek a gyermek életkori és fejlődési

sajátosságaiból adódnak, s melyeket az egész nap folyamán végez.

Grafomotoros fejlesztés – a már korábban említett nagymozgásokra épül. A majdani

helyes írástechnika kialakulásához szükség van a hát, a nyak valamint a vállizmok

kellő készültségére. Rendszeres vállöv és ujjerősítő játékos gyakorlatok segítenek

ebben.

Téri tájékozódás – nagyon fontos az irányok tudatosítása, megkülönböztetése,

megnevezése. A sorrendezés gyakorlását segítő játékok, feladatok napi megjelenése

mellett alkalmat kell teremteni a balról jobbra és a föntről lefelé történő soralkotásra.

Hallásfigyelem – az auditív differenciálás fejlődését segíthetik a zörejek, zenei és

beszédhangok megkülönböztetése.

Ritmusérzék fejlesztés – fontos szerepe van a későbbiekben, a szótagoló olvasásban.

Diszkalkulia

A számolási nehézségek kialakulásának megelőzésére illetve a kialakult tünetek

enyhítésére a korábban említett fejlesztéseken túl figyelmet kell fordítani a

következőkre:

Szerialitás – erősítése érdekében a mindennapokban használni kell az alapvető

matematikai kifejezéseket. A számfogalom alakulását változatos eszközökkel és a

manipulációval lehet fejleszteni.

ADHD (figyelemzavar-hiperaktivitás) – HKZ (hiperkinetikus zavar) tünetei:

Fokozott motoros nyugtalanság jellemzi minden élethelyzetben, túlmozgások, mely

akadályozza a gyermeket az elmélyült játékban



48

Nem célvezérelt mozgások, az egész test folytonos helyváltozás mellett az egyes

végtagok célszerűtlenül sok mozgása evés és alvás közben is

Szabályoknak való megfelelés képtelensége, alkalmazkodóképesség hiányossága,

kitartás hiánya. Váratlan érzelmi, indulati reakciók, ellenállás a direkt utasításokkal

szemben, szokatlan dacosság, agresszív megnyilvánulások

Monotónia frusztráló hatása, motivációvesztés, érdeklődés elvesztése

Éretlen szociális viselkedés, dacosság, erős egoizmus, rugalmatlanság /labilitás,

hangulatingadozás, érzelmi kitörések, kiszámíthatatlanság/

A szociális problémák /uralomra, vezető szerepre törekvés, kötekedés középpontba

kerülés állandó igénye, sorozatos konfliktusok/, együttműködési nehézségek miatt, a

gyermek kortárskapcsolataiban tartós barátság nem alakul ki

Nyelv és beszédfejlődés zavarai /megkésett beszédfejlődés az esetek nagy

százalékában/. Fokozott hang és zajérzékenység, hangos beszéd.

Koordinációs nehézségek /mozgásfejlődési elmaradás/

Észlelési zavar /tapintás és térészlelése mindig hiányos, forma, irány és térészlelési

problémák/

Sorozat megjegyzési gyengeség /szerialitás/ rövidtávú memória, felidézés gyenge

Erős fáradékonyság, szélsőséges teljesítményingadozás, frontérzékenység, gyakoribb

szükséglet a pihenésre, egyedüllétre

Igény az életritmust meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályok

Többnyire normál vagy magasabb intelligencia

Gyakran figyelemzavar, részképesség zavar

Az ADHD, HKZ-s gyermekek kevésbé ismert tulajdonságai:

Empátia, segítőkészség, gondoskodás, nyitottság, gondoskodás, önzetlenség,

lelkesedés, jó szociális érzék, jó intuíciós képesség, önállóságigény, átlag feletti

memória, mentális érettség, morális érzék, kreativitás, fejlett humorérzék, verbális

intelligencia

Feladataink a ADHD, HKZ esetén:

A gyerekkel szembeni előítéleteink leküzdése

A gyerek elfogadásával mintát adni a társaknak az elfogadásban

Bizalomra épülő gyermek-pedagógus kapcsolat kialakítása



49

Elfogadó, bátorító, segítő szándékú pedagógusszerep

Alkotó, korlátozó és türelmes, megértő környezet megteremtése

Feladataink magatartászavarral párosuló ADHD, HKZ esetén:

Egyszerű, érthető szabályok felállítása

Határozottság, következetesség az elvárásokban

A pedagógusok elvárásainak koordinálása

A jó magatartás azonnali elismerése, pozitív megerősítés

A dicséret az adott cselekvésre vonatkozzon, a dicséret okának megfogalmazása

Szerető figyelem, odafordulás a gyerekhez

Negatív viselkedés esetén a kifogásolható magatartást és nem a gyereket kell büntetni

A nevelés hatásos eszköze lehet az alku /én segítek neked, ha te…/

Gyengén, és alig látó:

Fejlesztésük gyógypedagógus szakember bevonásával, preventív korrekcióval történik. A

fejlesztés komplex, nemcsak a látás sérülésből adódó különleges nevelési szükségletek

kielégítésé célozza, hanem a gyermek egyéb fejlődésben elmaradt képességeinek,

személyiségének fejlesztését is. A gyengén látó gyermekek is főleg látásuk útján

tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről és kisebb térben

tudják ezt használni. Nevelésüknél jelentős szerephez jut a hallás, tapintás, érzékelés

fejlesztése. Mivel a gyermek gondolkodását, beszédfejlesztését a látásos élmények

hiányossága jelentősen befolyásolja, különösen fontos a környezet vizuális megismerése.

A sérülés következtében megváltozhat a megismerő alkalmazkodó képesség. A gyengén

látók életvitelét korlátozza a csökkentlátás teljesítmény.

A pedagógiai fejlesztés szempontjából fontos a látás élesség, s a látásfunkciók

ismerete

A látássérüléshez társulhat egyéb fogyatékosság is, részképesség kiesés

Fejlesztés területei

Látásnevelés: feladata a vizuális érdeklődés felkeltése, a megfigyelő képesség, a

differenciáló képesség, az alaklátás, rész-egész látás, memória és képzelet fejlesztése



50

A nagymozgás fejlesztése: a mozgásos gátlásosság leküzdése, mozgáskoordináció,

térben való tájékozódás

Finommozgás fejlesztése: a kéz célirányos mozgása, távolságra nyúlás, manipuláció,

tapintás, két kéz koordinációja, rajzolás, másolás, színezés

Kommunikáció, beszédfejlesztés, az artikuláció vizuális megerősítésének és a

metakommunikáció, mimika, szemkontaktus korlátozott voltából való fejlesztése

Érdeklődés felkeltése a környezet iránt

Tapintás domború képekkel

Hallás sérült gyermek

Az enyhén hallás sérült gyermek hallás vesztesége következtében, a beszédnek hallás

útján történő megértésére csak részben képesek. A hallás károsodás miatt a

beszédkommunikációban az érthető ejtés erősen sérült. Ezért sérülhet a nyelvi alapokon

történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek

megismerő tevékenysége.

Fejlesztés területei:

Gyermek elfogadása

Szájról olvasási lehetőség biztosítása

Hallókészülék viseléséhez fokozatosan szoktatás

Korai pedagógiai audiológiai gondozás

Nyelvi kommunikáció megindítása, fejlesztése

A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése

A beszédértés és a szókincs fejlesztés folyamatos javítása, bővítése

A segítő munka fő területei:

A gyermek személyiségére és a részképesség zavarok csökkentésére irányuló fejlesztés

A családon belüli konfliktusok megoldásának segítése

A gyermek csoporton belüli helyzetének alakulásához segítségadás



51

4.5. Az intézmény belső és külső kapcsolatrendszere

Az óvoda kapcsolatai

A 3-7 éves gyermek életét befolyásoló színterekkel, társintézményekkel az óvodapedagógus a

gyermek fejlődésének érdekében folyamatos kapcsolatot tart.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, szükség esetén

segítséget nyújt.

Ezeknek színterei:

Család –az óvodapedagógus feltérképezi, (szükség esetén családsegítő tevékenységét

folytat), és felajánlja együttműködését a családnak a gyermek nevelésében, és az ez

által szerzett ismeretei birtokában alakítja a gyermek számára a legoptimálisabb

óvodai nevelést.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt

(bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai

szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi,

illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó

szerepet töltenek be a gyermek életében.

Társadalmi (kisebbségi) szervezetekkel való kapcsolat

A pedagógiai program és a szülők, a családdal való együttműködés formái

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő,

esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A nevelési folyamatok és az óvodapedagógus

nyitottsága lehetővé teszi a szülőnek, hogy részben igényeinek megfelelően alakítsa ki

kapcsolatát az óvodával, s legyen részese gyermeke nevelésének.

Alapvető, hogy az együttműködés keretei-formái, milyensége biztonságot adjon a szülőnek,

gyermeknek, óvodapedagógusnak, és az óvodában dolgozóknak egyaránt. A pedagógus a

szülővel való együttműködés érdekében a következő digitális eszközök nyújtotta

lehetőségeket alkalmazza: óvodai honlap, email, digitális fénykép, PPT használata fórumok,

előadások alkalmával.



52

Együttműködési elvek a kapcsolattartásban:

A család sajátos értékrendjének elfogadása, érvényesülése a gyermek óvodai

nevelésében, szoros együttműködés a család – óvoda kapcsolatban.

Korrekt nevelési magatartás az értékközvetítésben.

Az együttműködés célja:

a pedagógiai programunk értékrendjének elfogadása, konstruktív életvezetés megva-

lósítása sokszínű tevékenységekkel, amelyet a család és óvoda együtt teremt meg

A szülő joga a gyermek alanyi jogainak képviseletében:

megismerni az óvodai csoportot, és az óvodapedagógust

megismerni az óvoda nevelési programját, házirendjét, és egyéb dokumentumait

betekinteni a gyermeke fejlődését rögzítő dokumentumokba

fogadó óra keretében egy évben kétszer tájékoztatást kérhet a pedagógustól

beleszólhat gyermeke életrendjének kialakításába

ötletekkel, hagyományalakítással bekapcsolódhat a nevelési folyamatba

képviselheti az óvoda érdekeit, részt vehet a szülői támogatói kör tevékenységében

Az együttműködés feladata:

a gyermek nevelési körülményeinek, feltételeinek közös megtervezése

egymás tiszteletén alapuló tevékeny együttműködés a gyermek nevelésében

a szülő kötelessége tiszteletben tartani gyermeke, szülőtársai, és az óvoda dolgozóinak

személyiségi jogait.

Az együttműködés tartalma, jellemzői - Beszoktatás

Az óvodapedagógus felkínálja a beszoktatás lehetőségét, amellyel a család bármely tagja

(édesanya, édesapa, nagyszülő…) élhet. A beszoktatás időtartama a gyermek

biztonságérzetének alakulásától függ, tehát gyermekenként változó. Kezdetben a beszoktató

személy segít a gondozási tevékenységekben, kapcsolatteremtésben, és együtt játszik vele. A

befogadást, a csoporthoz szokott, fejlettebb gyermektársak is megkönnyítik. Később az

óvodapedagógus, és feladattól függően a dajka fokozatosan a szülő helyébe lép, és segíti a

gyermek beilleszkedését.



53

Családlátogatás

A szülő igénye szerint élhet azzal a lehetőséggel, hogy az óvodapedagógus

otthonában látogassa meg a gyermeket. A családlátogatás erősíti a gyermek

biztonságérzetét, megkönnyíti az óvodapedagógus részéről a befogadást,

megismerést.

Fogadóóra

A fogadóóra alkalmat teremt a szülő és a pedagógus bizalmas párbeszédére, amelyben

tájékoztatást kap a szülő gyermeke fejlődésről. Alkalom nyílik az esetleges problémák

megbeszélésére, a közös megoldások keresésére.

Szülői értekezlet

A szülői értekezlet az óvodapedagógus és a csoportba járó gyermekek szülei közötti közösségi

kapcsolattartási forma. Tájékoztatás, párbeszéd mindenkit érdeklő, érintő témában, a szülők

pedagógiai kultúrájának formálása.

Programok

Közös programok a szülők részvételével: kirándulásokon, kulturális programokon, ünnepen,

ünnepélyeken, hagyományőrző rendezvényeken, játszó, - barkács délutánok, -

sportrendezvények.

Nyílt napok

Nyílt napok a beiratkozást megelőző időszakban az óvoda iránt érdeklődő szülők és

gyermekeik részére, valamint a nevelési év során, a szülő igénye alapján a pedagógussal előre

egyezetett időpontban.

Együttműködés a tanulási témák feldolgozásában. (Pl. eszközgyűjtésben, tapasztalatszer-

zésben, és szervezési feladatokban, stb.)



54

Véleménynyilvánítás

Szülői elégedettségmérések alkalmával írásban is véleményt nyilváníthat a szülő az óvodáról a

belső ellenőrzési rendszer keretében.(intézményi, vezetői, óvodapedagógusi)

Az együttműködés várható eredménye:

a szülő megismeri az óvoda élet és értékrendjét

részt vesz olyan tevékenységekben, melyek színesebbé, gazdagabbá teszik a

gyermekek óvodai életét

bizalommal fordul az óvodapedagógushoz

problémái megoldásában kikéri az óvodapedagógus véleményét, segítségét

Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése,

esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módjai:

Az intézmény segítséget kér a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtól, ha a

gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni,

valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

A Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtól értesítése - ha az óvoda a központ

beavatkozását szükségesnek látja.

Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a

Gyermekjóléti Központ javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer

keretei között milyen intézkedést tegyen.

Esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére.

Szülők tájékoztatása révén (Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtól címének és

telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen

megkeresését.

Gyakoriság: szükség szerint.



55

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. Kerületi Tagintézményei

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően az óvodapedagógus,

logopédus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás

segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció,

szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus,

pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

Az óvoda orvosával, fogorvosával, védőnőjével

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, a törvényi előírásoknak megfelelően kapcsolatot tart az

óvoda orvosával és védőnőjével.

Kapcsolat tartalma:

gyermekek fejlődésének mérése, regisztrálása a védőnő által, az intézményben

felvételkor illetve nevelési év elején esetleges tetvesség felderítésére irányvizsgálat

végzése

Gyakoriság:

fogorvosi szűrés évente,

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás

előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás.

Bölcsödével, Általános Iskolákkal való kapcsolattartás

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, óvoda helyettese, és az óvoda pedagógusai.

Kapcsolat tartalma: a bölcsőde – óvoda, óvoda – iskola átmenet megkönnyítése, gyermekek

beilleszkedésének segítése

Kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, óvodapedagógusok látogatása.



56

Fenntartóval

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvodatitkár

Kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való

megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.

Kapcsolattartás területei különösen:

Az óvoda átszervezése, tevékenységi körének módosítása,

Az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,

Az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége,

Az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása,

Az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése,

A magasabb vezető teljesítményértékelése, közoktatási szakértő bevonásával.

Az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő bevonásával.

A kapcsolattartás formája: kerületi vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi

ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló

írásban.

Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel

Kapcsolattartó: az óvodavezető helyettese, illetve a kulturális programok szervezője

Kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

Kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása

a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.

Gyakorisága: nevelési évenként minimum 3-4 alkalommal, a szülői szervezet véleményének

kikérésével.



57

Más nevelési és oktatási intézményekkel és a szakmai munkát segítő

szolgáltatókkal való kapcsolattartás:

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes

Kapcsolatok formája: A kapcsolatok szakmai, kulturális és egyéb területeken realizálódnak:

megbeszélések, értekezletek, szakanyagok, rendezvények, bemutatók, hospitálások.

Gyakorisága: Változó a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

4.6. Gyermekvédelem és pedagógiai tevékenység az óvodában

Gyermekvédelem, a gyermeki jogok tiszteletben tartása alapja óvodánk nevelőmunkájának,

mely meghatározza a nevelési attitűdöket és gyermekképünket. A gyermek családban történő

nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének, megelőzésének, megszüntetésére irányuló

tevékenység.

Az óvoda dolgozói a gyermeki jogokat szem előtt tartva figyelembe veszik a gyermekek

mindenek felett álló érdekeit. A gyermeki jogok érvényre juttatásához szoros kapcsolatot

ápolnak a családdal. A családi nevelés és az óvodai nevelés összhangjának megtartása mellett

tanácsokkal segítik a családi nevelést. Az óvoda összes dolgozója - a megfelelő tájékoztatás és

együttműködés mellett - a tudomására hozott információkat bizalmasan kezeli.

Kiemelt feladatunk a gyermekek testi épségének megóvása és megőrzése. Ennek keretén belül

biztosítjuk a törvényi szabályozásnak megfelelő egészségügyi vizsgálatokat, és szűréseket. A

gyermekvédelmi munka fő feladataként a prevenciót és a segítségnyújtást helyezzük előtérbe.

Ennek segítését és koordinálását gyermekvédelmi megbízott végzi.

A gyermekvédelem célja:

A gyermeki jogok érvényesítésének biztosítása

A gyermekek szociális és családi körülményeinek feltárása után megfelelő

segítségnyújtás és támogatás az arra rászorulóknak

kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

o Hátrányos helyzetű (HH), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult:

alacsony a szülő iskolai végzettsége



58

alacsony foglalkoztatottság

elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmények

szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezet, komfort nélküli

korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges

feltételek

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), akinél a fentiekben meghatározott

körülmények közül legalább kettő fenn áll, vagy nevelésbe vett gyermek

A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok

a, Az óvodapedagógus gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai :

balesetveszély mentes óvodai helyszín biztosítása

gyermek testi, lelki egészégének védelme

a gyermek fejlődésének dokumentálása

kapcsolattartás a gyermek szüleivel

családi környezet feltérképezése

problémák és okok feltárása

gyermekvédelmi megbízott tájékoztatása

gyermekek jogairól szóló törvénybetartása

b, Gyermekvédelmi megbízott feladatai:

kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal

tájékoztatási kötelezettséggel bír a szülők, óvodapedagógusok és

intézményvezető felé

az óvodapedagógusok jelzései alapján környezettanulmányt

végez, tájékoztatja a szülőket a szükséges tennivalókról

koordinálja az érintett gyermekkel kapcsolatos döntések

előkészítését, részt vesz az elbírálásban, intézkedésekben

kapcsolatot létesít a megfelelő segítő szervekkel

Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ,

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. Kerületi

Tagintézménye

beszámolási kötelezettsége van az intézményvezető felé

nyomon követi a gyermek sorsának alakulását



59

c, Az intézményvezető feladatai:

A gyermekvédelmi megbízott együttműködésével irányítja az intézmény

gyermekvédelmi munkáját. Kapcsolatot tart fenn az óvodapedagógusokkal,

tájékozódik a nyomon követési folyamatról

megteremti a gyermekvédelmi feladatok ellátásához szükséges személyi és

tárgyi feltételeket

teljesíti azonnali jelentési és intézkedési kötelezettségét a gyermekvédelmi

esettel kapcsolatban

tájékoztatja a szülőket az őket érintő változásokról

A gyermekvédelmi munka várható eredményei:

a gyermeki jogok nem sérülnek

az óvoda segítséget nyújt, védi és tájékoztatja a rászoruló családokat a

probléma megoldásához szükséges lehetőségekről, támogatásokról

a családoknak lehetőségük van segítségkérésre, bátrabban fordulnak az

óvodapedagógushoz

5. MEGKÜLÖNBÖZTETETT BÁNÁSMÓD

Szociális hátrányok csökkentésére irányuló tevékenységek

A szociálisan hátrányban lévő gyermekek tekintetében a pedagógusok differenciált

foglalkozás keretében csökkentik a hátrányból fakadó esetleges lemaradást, a gyermek

fejlődési üteméhez igazodva. Szükség esetén a gyermekvédelmi feladatok ellátásával

megbízott óvodapedagógus tájékoztatja a szociálisan hátrányos körülmények között élő

szülőket arról, hogy mely szervtől kaphatnak részletes felvilágosítást a lehetséges szociális

juttatásokról.



60

Óvodapedagógus feladatai a szociális hátránycsökkentés érdekében:

családlátogatások, szülői fogadóórák (fejlesztőpedagógus, gyermekvédelmi

felelős segítségével)

rendszeres egészségügyi felügyelet (védőnő, orvos)

a gyermek szociális helyzetének figyelemmel és nyomon követése

szülői közösség tárgyi, szociális jellegű segítségnyújtásának szervezése

képességfejlődés akadályoztatásának feltárása

a lemaradás mértékének feltárása és csökkentése

Esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedések, teendők, feladatok:

A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a teljes óvodai élet diszkrimináció-

mentes légkörben zajlik. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő vagy bármilyen más okból

fejlettségében lemaradt gyermekek körében hangsúlyt kap a differenciált óvodai foglalkozás.

Ezen felül lehetőség szerint óvodai vagy óvodán kívüli, gyermeki fejlődésre jó hatással lévő

programokon való részvételre buzdítjuk a gyermekeket illetve szüleiket.

Az intézmény feladatai az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

megkülönböztetés nélküli fogadása a teljes óvodai nyitva tartás időtartama

alatt

az egyenlő bánásmód elvének érvényre juttatása

az egyéni szükségletek figyelembevételével kialakított differenciált bánásmód

alkalmazása

gyermekközpontú, családcentrikus óvodai légkör megteremtése

hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, a gyermekek fejlődését

elősegítő szakemberekkel, és az óvodán kívüli szervezetekkel

szülői tájékoztatás a jogokról, kötelezettségekről, támogatási lehetőségekről.



61

Tehetséggondozás –fejlesztés:

A tehetséggondozás során igyekszünk a gyermekek lehetőségeit tágítani, ismereteiket a

kiemelt területen dúsítani, gazdagítani. A tevékenységekben társaikkal együtt vesznek részt,

de az óvodapedagógus a nap folyamán differenciáltan, külön foglalkozik a gyermekkel. A

pedagógus megkeresi az óvodán kívüli fejlesztési, gondozási lehetőségeket, és egyeztetve a

szülőkkel segítséget nyújt a legmegfelelőbb intézmény kiválasztásában. Folyamatosan

nyomon követi a gyermek óvodai és óvodán kívüli fejlődését. Óvodában felismerhető

tehetségi területek: zenei, mozgásos, matematika – logikai, képzőművészeti tehetség.

Tehetség felismerése, azonosítás

Egyéni differenciálás

Tehetségpontok, területek ajánlása

A tehetséges gyermek gondozása a meghatározó képességek tehetségígéretek

feltérképezésével kezdődik, majd a fejlesztés egyénre szabott módjával folytatódik:

intellektuális tehetség

művészi tehetség

pszichomotoros tehetség

szociális tehetség

Speciális célunk:

a kiemelkedő képességű gyermek erősségeinek fejlesztése,

tehetségével összefüggő gyengeségeinek kiegyenlítése, harmonizálása,

az átlagos képességek, az egész személyiség optimális támogatása,

elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése,

az esélyegyenlőség biztosítása



62

Óvodapedagógus feladatai:

a gyermekek megismerése, a tehetség keresése, azonosítása folyamatos

megfigyeléssel, konzultációval, a tapasztalatok rögzítése, egyéni fejlesztési

irányok meghatározása,

a gyermek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés,

egyoldalú képességfejlesztés helyett komplex tehetségfejlesztés megvalósítása a

napi tevékenység során,

erős és gyenge oldalak egyforma fejlesztése,

a fejlődés folyamatos értékelése,

megfelelő légkör, lazító, közös programok szervezése, támogató környezet

biztosítása,

intenzív együttműködés a családdal.

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, ÉS AZ

ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

6.1. Játék

A Pedagógiai Programunk koncepciója szerint az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek

játék tevékenységében integrálódnak a gondozási, a munka- jellegű és tanulási tevékenységek.

A szükségletek által motivált tevékenységek komplex együttese magába foglalja a gyermekek

képességeinek fejlesztését miközben cselekvő részvételükkel a teljes személyiségüket is

alakítja, formálja. Fejleszti a gyerekek intellektuális értékrendjét, magatartását és

viselkedéskultúráját. Így juttatja el őket egyénenként arra a szintre, amely az iskola

megkezdéséhez szükséges. Mindez a gyerekek fejlesztésében lehetővé tesz bizonyos

differenciáló nevelési eljárásokat, amelyek elősegítik fejlődésüket.

A Pedagógiai Programunk, a játékot az óvodás gyermek legjellemzőbb

életmegnyilvánulásának, az iskola előtti kor legfontosabb, leginkább fejlesztő

alaptevékenységének, nevelési eszközének módszerének, szervezeti keretének - formájának

tekinti. A gyermekek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg. Ebben zajlik

tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. Ebből indulnak ki, és ehhez térnek vissza



63

valamennyi tevékenységükből. A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, amelyek a

gyerekeket a megismerés folyamatában érik és a társas magatartásukat is befolyásolják.

Formálják a környezetben élő felnőttről alkotott véleményük kialakítását, valamint segítik a

szociális magatartásukat alakító modellek követését, a példaképek választását.

A játék:

Kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység a gyerekek alap, és

fejlesztő tevékenysége, nevelési eszköze

Szabadjáték érvényesül a nap folyamán, mozgástere a gyermeknek, pedagógusnak

Gyűjtőhelye az általuk felhasználható eszközöknek, tárgyaknak, anyagoknak,

Feldolgozási lehetősége a különböző témakörökhöz tartozó

Kísérletezési színtere a meglévő ismeretek átalakításának, az újabbak felfedezésének,

Kapcsolatteremtés lehetősége a társas és a személyi kapcsolatoknak, a

kommunikációnak és metakommunikációnak,

Megismerési alkalma a gyerekekkel kapcsolatba kerülő pedagógusoknak, felnőtteknek.

Célja:

Kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó, segítő, derűs,

harmonikus szeretetteljes gyermeki személyiség formálása

A gyermekek élményeinek, tapasztalatainak, ismeretének, cselekvő játékos

feldolgozása

Az óvodapedagógusok játékkal kapcsolatos feladatai

Biztosítja azokat a tapasztalatszerzési lehetőségeket, ahol a gyerekek már meglévő

vagy új ismereteiket, élményeiket szerezhetik.

Tudatos tervező és szervező munkával kialakítja azokat a feltételeket (idő, hely,

eszközök), amelyek között a gyerekek feldolgozhatják, átalakíthatják,

továbbfejleszthetik tapasztalataikat.

Gondolatban felkészül arra, hogy a játékba integrált tanulás témái milyen műveltségi

területeken belül és tartalmi megközelítésben kerüljenek feldolgozásra.

Összegyűjti, előkészíti azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek motiválhatják a

gyerekek témaválasztását, tartalmi feldolgozását spontán vagy a kötetlen foglakozások

keretében.



64

Igyekszik megismerni, hogy a gyerekek képességeik, neveltségük szintjén hol tartanak,

mikor és hogyan juttathatja el őket fejlődésük következő, magasabb szintjére.

Kiválasztja, hogy a játékba integrált kötetlen tevékenység keretében a gyermekek

érdeklődését figyelemmel kísérve milyen irányba bontsa ki az adott témakörök

tartalmát és ezeket a szerepjátékok keretében, hogyan éltesse tovább.

Megtervezi az osztatlan csoportok életkorból és a gyerekek különböző szintű

fejlettségéből kiinduló tevékenységek kezdeményezését és folyamatát.

Az osztott csoport szervezésénél kiemelt figyelemmel van az eltérő fejlettségi

szintekre, és a differenciálás széles lehetőségére.

Figyelemmel kíséri a csoport társas kapcsolatainak alakulását, az alá,- mellé- és

fölérendelt szerepek vállalásának alakulását újfajta személyi szerveződését.

Megkülönböztetett figyelmet szán annak, hogy a különböző játékfajták hogyan

jelennek meg a gyerekek játékában, mennyire integrálódnak és differenciálódnak.

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata megfelelő csoportlégkört, helyet, időt,

eszközöket és élményszerzési lehetőséget biztosítani a különböző játékformákhoz, a

gyakorló játékokhoz, a szimbolikus – szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a

szabályjátékokhoz és a játék során megjelenő mozgáshoz.

Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

Bővíti a szabályjátékaik mozgásfejlesztő játékokra körét, amelyeket a gyerekek a

csoportszobán kívül más helységekben vagy a szabadban játszhatnak.

Kezdeményezi és megteremti a feltételeit azoknak a játékoknak, amelyeket a gyerekek

különböző természetes anyagokkal: vízzel, homokkal, kavicsokkal, levelekkel a

szabadban és az óvoda belső tereiben játszhatnak.

Minden gyermek önállóan és szabadon választhat, az összes játékfajta,

játéktevékenység és játékeszköz között.



65

6.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodai tanulás alapjai azok a különböző tevékenységek, amelyekben a gyermekek az

óvodában élnek. A játékba integrálódó tanulás folyamatos, részben utánzásos, spontán és

szerzett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A nevelés

és tanulás nem választódik külön, a nevelési folyamat egységes.

A tanulás célja:

Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése ,tapasztalataik bővítése, rendezése.

Olyan tanulási tapasztalási helyzetet biztosítása, amely a gyermek meglévő

ismereteire támaszkodva, lehetőséget biztosít a tanulási motívumok fejlesztésére.

A gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre épülő változatos tevékenységek

felkínálásával a természeti és társadalmi környezet megismerésének elősegítése.

A gyermekek tapasztalatainak bővítése, rendszerezése.

Az önértékelési képesség megalapozása

Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges pszichikus funkciók fejlesztése.

Megfelelő körülmények között - a gyerekek fejlődéséhez alkalmazkodó tanulási térben, a

játékban - a gyerekek aktívvá válnak. A tevékenységekbe összegződött gyakorlati cselekvések

előkészítik a gondolkodási struktúra kialakulását, a tárgyi manipulációról a belső értelmi -

fogalmi műveletekbe való átmenetet. A cselekvés és a gondolkodás belső kapcsolata

pszichológiai alappá válik és ez az

Óvodai tanulás fogalmának, tágabb értelmezéséhez vezet:

o a szenzoros

o a motoros

o a verbális

o a szociális tanuláshoz.

A gyerekek tanulási tevékenységeinek tere, szervezeti kerete - formája a játék, amelynek

nevelési alapelve és módszere a játékosság. Ezen belül juthatnak el a gyerekek a meglevő

tudásszintjükről különböző képességeik szerint, más-más tempóban haladva a számukra

lehetséges és várható szintre.



66

A gyermekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő játékos tanulás magába foglalja:

Tapasztalatok gyűjtését

A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezését, megoldását

Az ebből származó ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását

A pszichomotoros készségek gyakorlását

A tanulás elemi szintű technikáinak megismerését

A gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát

A társadalmilag és/vagy helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások, szociális

viszonyulások, magatartásformák megismerését

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

Utánzásos minta, modellkövetés

Spontán játékos tapasztalatszerzés

Játékos, cselekvéses tanulás

Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

Problémamegoldás

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

Megteremti:

A játék objektív és szubjektív feltételeit

A gyermek egyéni szükségletei, adottságai, képességei kibontakoztatásának

lehetőségeit

Válaszható műveletek, szerepek, szabályok magatartás és viselkedés formáló

értékrendjét

A pszichológiai értelmezés szerinti tanulási típusok - motoros, szenzoros, verbális,

szociális - érvényesülésének lehetőségeit, mintáit

A gyerekek érzelmi - akarati életének megnyilvánulási lehetőségeit

Lehetőségét annak, hogy az óvodán kívül, vagy belül szerzett élmények, tapasztalatok

a nevelés részévé váljanak

a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek

személyiségének kibontakozását.



67

A felsoroltakon kívül, és mellett, a gyerekek tanulásának folyamatát, önállóságát és

szakszerűségét a következő tanulási típusok, fokozatok és/vagy lépések számbavétele

határozza meg.

o A spontán tanulás, amikor a gyerekek, megfigyelve, utánozva modellt, mintát

követnek. Tapasztalataikat sajátosan dolgozzák fel. Különböző eszközökkel

manipulálnak, műveleteket, szerepeket, szabályokat sajátítanak el.

o A szituatív (helyzethez kötött) tanulás, amelyben a gyerekek a cselekvésbe ágyazott

gondolkodásukat fejlesztik. A tapasztalatokat, ismereteket a megfelelő nevelési

helyzetben, folyamatban gyakorolják. Felismerve a problémákat, megoldásokat

keresnek, amelyekhez a feladatokat is képesek meghatározni és másokkal

megosztani.

Különböző megoldási lehetőségeket találnak ki, ezeket gyakorolják, átalakítják, kibővítik. Az

óvodáskorú gyermek az egész nap folyamán tapasztalatokat szerez, tehát tanul, a tanulása

játékban integrálódik, amely két területre osztható: a spontán és a szervezett tanulási

tevékenységekre.

A spontán tanulás, amint ezt a tanulást fent jelzett típusa is jelzi önkéntelen, bármikor,

bárhol kialakulhat. Elégséges hozzá egy eszköz vagy tárgy, amely a gyereket meglévő

tapasztalatai felidézésére, valamilyen formában való eljátszására készteti. Ugyanez

fordított helyzetben is igaz. Egy gyerek a tapasztalatai. élményei hatására keresi és

/vagy teremti meg azt a helyzetet, amikor azokkal az eszközökkel, tárgyakkal játszhat,

amelyek benne azokat felidézik. Ilyenkor játszik a leggyakrabban egyedül, de nem

kizárt, hogy társai közül, akinek éppen hasonló tapasztalata van, vagy éppen társat

keres kapcsolódik hozzá.

A folyamatos napirend hosszú, egybefüggő időt enged a spontán tevékenységnek.

Számtalan lehetőséget kínál az óvodapedagógusnak, hogy bekapcsolódhat a gyerekek

tevékenységébe, és a játékot differenciáltan továbbfejlessze.

A gyermekek gyakran kezdeményeznek önként egy játékot, vagy belépnek annak a

gyermeknek a játékába, akit akár mint modellt is követhetnének. Lehetséges az is,



68

hogy egy idő után a spontán játék is szervezetté alakul át, kezdeményezési alapot

nyújtva az óvodapedagógusnak vagy a kapcsolódó gyerekeknek.

A szervezett tanulás típusa szerint a szituatív tanulás alatt azokat a kötetlen

foglalkozásokat értjük, amelyeket az óvodapedagógus kezdeményez és vezet

tudatosan. Ez a szervezeti keret akkor eredményes, ha az, amit választott, az adott

témakör tartalmi kifejtését több irányból teszi tapasztalhatóvá és a gyermekek számára

választhatóvá.

Az óvodapedagógustól ez a tanulási forma nagyfokú gyermekismeretet, széleskörű

tájékozottságot és beleélő képességet feltételez. Tevékenységét áthatja a reflektív

pedagógiai szemlélet és gyakorlat

A folyamatos reflexív önértékelés után, tudatosan törekszik az új lehetőségek

keresésére.

A pedagógiai program által nyújtott széleskörű informatikai nevelés lehetőségeit,

kritikusan, céljainak megfelelően használja fel a tanulási folyamatokban

A gyermek értelmi fejlettségének mutatói az iskolába lépéskor

Értelmi kompetenciák életkorának megfelelően alakulnak

Ismerje fel az időbeli összefüggéseket, értelmezze az ok – okozati összefüggéseket

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a figyelem

tartalma, terjedelme (kötetlen/kötött foglalkozás 5-35percig)

6.2.1. Informatikai eszközök használatának lehetőségei az óvodában

Intézményünkben már régebben is működött informatikai nevelés, ezért éltünk azzal a

lehetőséggel, hogy mindezeket továbbgondolva, modernizálva, informatikai munkaközösséget

alakítsunk. A munkaközösség tevékenysége átfogóan segíti a pedagógus munkáját, hogy

terveiben és munkája során beépíthesse az infokommunikációs eszközök használatának

különböző lehetőségeit. A technika gyors fejlődése ma már nagymértékben meghatározza a

családok életét, hiszen a gyermekeik korai életszakaszban megismerkednek az informatikai

eszközökkel. Az infokommunikációs eszközök nagyütemű fejlődésének hatására,

intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy játékos formában megismertessük az 3 – 7 éves

gyermekeket az IKT eszközök nyújtotta lehetőségekkel, a tudatos felhasználói tevékenység

alapjaival.



69

Informatikai tevékenység célja:

a világban való tájékozódás előkészítése, az információszerzés és - kezelés

technikáinak kipróbálása, a kommunikáció különböző formáinak gyakorlása.

az 5-7 éves korú gyermekek megismertetése a számítástechnika alapjaival

IKT eszköz segítségével az infokommunikációs kultúrájuk megalapozása mellett,

sokoldalúan közvetített ismeretek bővítése, tudásuk gyarapítása, tudatos

felhasználóvá nevelés

hosszú távú célunk, hogy az informatika beépüljön a hagyományokat megtartva a

gyermekek mindennapi tevékenységébe, így az óvodai nevelés részeként hatékonyan

differenciálva az egyéni képességfejlesztést szolgálja

a hátrányokkal küzdő gyermekek számára az új eszközök használatával biztosítsuk az

esélyegyenlőséget, felzárkóztatást

elősegíteni a felnőtt világban való tájékozódás,

az eszközök rendeltetésszerű használatának gyakoroltatása

innovatív eszköz használatával, az általános képességek fejlesztése mellett a

tehetséggondozás lehetőségeinek, és a tevékenységek közötti átjárhatóság

megvalósítása

a környező világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyaival kapcsolatszerzés,

ismeretszerzés a számítógép használatával.

Az óvodapedagógus informatikai tevékenységgel kapcsolatos feladatai:

A pedagógusoknak keresni és alkalmazni kell azokat a módszereket, amelyek a

későbbi korszak kihívásaira készítenek fel.

Óvodapedagógusoknak elsajátítja az IKT eszközök újszerű használatát, törekszik az új

módszertani lehetőségek megismerésére, gyakorlati alkalmazására

biztosítja a szabad játék során az IKT eszközök használatát (hely, idő, eszköz, szabály)

és ellenőrzi a gyermekek folyamatos részvételét, a szabályok betartását (két sikeres

feladatsor teljesítése)

megismerteti az 5-7 éves gyermekekkel a Manó Matematika oktatóprogramot,

változatos játékos gyakorlással teszi még érdekesebbé



70

egyéni fejlesztést végez játékos formában az IKT eszközök motiváló erejének

kihasználásával

elősegíti, támogatja a gyermekek önállóan végzett tevékenységét kooperatív

együttműködését

tervező munkája során figyelembe veszi a gyermekek egyéni fejlődési ütemét

lényeges információt kap az eszközhasználat során a gyermek személyiségéről,

értelmi, érzelmi állapotáról, amit a nevelés, fejlesztés egyéb területein is hasznosíthat

(mérőeszköz)

felismeri a kivételes képességű gyermeket, fejlődését elősegíti, támogatja

az oktatóprogram instruálása mellett, folyamatosan visszajelez, dicsér, mellyel növeli a

gyermekek önbizalmát, megerősíti ismereteiket, önállóságukat és sikerélményhez

juttatja

lehetséges kapcsolódási pontokat keres; egyszerű rajzprogramok, diavetítés,

kompetenciákat fejlesztő szoftver játékok, digitális fényképezés, anyaggyűjtés

témafeldolgozáshoz, szókincsbővítés, tudásmegosztás, előzetes élmények

dokumentálása, SNI gyermekek fejlesztése (hallás, látás)

A gyermek informatikai tevékenységének mutatói iskolába lépéskor:

szívesen vesz részt informatikai tevékenységben

elsajátítja és betartja az IKT eszköz használatára vonatkozó szabályokat

többnyire képes az önálló feladat végzésére a megismert programok alkalmazása során

Óvodánkban az informatika része a matematikai nevelésének is, mely nagy hangsúlyt kap az

esélyteremtésben, felzárkóztatásban, hátránycsökkentésben, tehetséggondozásban. Ennek

megvalósításához használjuk a Manó Matek (Profi-Média Kft.), valamint az izraeli (P.M.D.)

számítógépes programot. A programok (Manó Matek, P.M.D., Hordozható érintőképernyős

játék „Interaktív tábla”, BEE-BOT) használata során a gyermek lehetőséget kap a sokszínű

tapasztalásra, látás, hallás, tapintás útján történő információk megszerzésére.

Az érzékszervi tapasztalások együttesen lehetővé teszik, a megfigyelések ok - okozati

összefüggések felismerését, a gondolkodási műveletek fejlődését. A számítógép használata

során az óvónő és a gyerek között folyamatos kommunikáció zajlik, ezáltal a pedagógus

információt kap a gyermek személyiségéről, értelmi, érzelmi állapotáról, amit a nevelés

fejlesztés egyéb területén is hasznosíthat.



71

Egyszerre mindig csak egy gyermek foglalkozik a programmal, egyéni fejlettségtől függően.

Munkánk során lehetőség van arra, hogy maximálisan figyelembe vegyük az egyéni fejlődési

ütemeket, s ez alapján differenciáltan egyénre szabottan tervezzünk. A folyamatos

visszajelzés, dicséret növeli a gyermek önbizalmát, megerősíti ismereteit, ezáltal

sikerélményhez jut önállósága növekszik. Fontos sajátossága a programoknak, hogy

lehetőséget ad a gyermekek számára önellenőrzésre, reflexív tevékenység elsajátítására.

A feladatok összetettsége, egymásra épülése magába hordozza az informatikai - számítógépes

ismeretek komplexitását más nevelési területekkel.

SNI gyermekek, IKT eszközök használata:

Az IKT eszköz kreatív használata az SNI gyermekek fejlesztéséhez; gyengén látó gyermekek

számára a projektor segítségével képeket kinagyítva, élesítve kivetíthetjük, valamint

készíthetünk anyanyelvi fejlesztéshez, hanganyagot gyűjthetünk a hallás fejlesztéséhez

segédanyagot is. Segít a differenciált fejlesztésben, akár egyénileg, akár csoportosan. A

különféle tevékenységekhez, ismeretek bővítéséhez nagyon jó motivációs eszköz lehet az IKT

eszközök használata.

6.3. Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok

A program irányelvei a környezettudatos magatartás formálását helyezi előtérbe, kiemelve az

egyén és a társadalom kapcsolatát. Ez a lehetőség leginkább a külső világ megismerése

kapcsán jelentkezik, amely kölcsönhatásban van a többi nevelési tevékenységgel, amely

komplexen jelenik meg. A környezettudatos magatartás kialakításának kezdő színtere az

óvoda. A program humanista értékrendje, koncepciója kifejezésre jut a gyermekek és nevelőik

környezettel való kapcsolatában. Abban az életszervezésben, életszeretetben, amely tevékeny

kapcsolatot jelent, és a teljes nevelési folyamatot áthatja.

A környezeti nevelés célja

A gyermekek az őket közvetlenül szűkebb és tágabb természeti és társadalmi

környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek nélkülözhetetlenek az

életkornak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz.

Gyermekek ismerjék, szeressék, védjék környezetüket, alakuljon környezettudatos

szemléletmódjuk.



72

Tanulja meg az olyan magatartásformákat, amely a természeti és társadalmi

környezet megóvásához szükséges. (szelektív hulladékgyűjtés)

Ismerjék meg a népi hagyományokat, szokásokat a családi és tárgyi kultúra értékeit

és tanulja meg ezek szeretetét és védelmét.

A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése

A környezeti nevelésnek nincsenek időkeretei, egymástól mereven elhatárolódó szervezeti,

keretei, formái. Integrálódnak benne a műveltségi területek témakörei és a különböző

tevékenységek. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú

tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Az

ember és környezete harmóniájának megteremtését már óvodás korban kell megkezdeni, ezért

az embert állítva a központba, az évszakok szerint osztottuk fel a környezet megismerés

témáit.

A témakörök kidolgozása a környezetismeretben:

A téma lebontása résztémára és tárgykörönként

Gyűjtőmunka

Tapasztalatszerzési lehetőséget: spontán, szervezett

Óvodán kívüli helyszíni tapasztalatok

Óvodán belül: játékidőben spontán és szervezett helyzetekben

Résztémák: a tartalom mennyisége, minősége, sorrendje, időegysége

Kapcsolódási lehetőségek más környezeti témákhoz és a különböző foglalkozási

tárgyakhoz

Lehetőségek az élménnyé vált tapasztalatok bekapcsolására a játékban

A témafeldolgozás szempontjai:

Egy - egy téma feldolgozása mindig azzal kezdődjön, amit a gyermekek már

ismernek. A sorrendiséget befolyásolhatja az előző téma kapcsolódási lehetősége,

és az aktuális lehetőségek: ünnepek, kirándulások, előzetes élmények

Az évszakok változásai állandóan jelen vannak

A témafeldolgozás mélysége változó, függ a helyi sajátosságoktól, a csoport

összetételétől, fejlettségi szintjétől, szociális helyzetétől és feltételektől



73

Különböző nemzetiségű, illetve nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek

hazájának, kultúrájának megismerése

Az óvodapedagógus segíti a gyermekek önálló tájékozódását és a szülőkkel való

együttműködés lehetőségét

Egyéni motiváltságuk és képességeik szerint kapcsolódnak be tevékenységbe.

Az utánzó és gyakorló szakasz után gyermekenként más-más időpontban és

formában megkezdődik a tapasztalatok ismertekké válása, azok beépítése a

gondolkodásba.

Az óvodapedagógusok a különböző keretek és formák közt részt vesznek a

spontán és szervezett tanulási folyamatokban. Közben, ha szükséges segítenek,

irányítják a folyamatot és a gyermekeket. Lehetőségük nyílik, hogy megállapítsák,

hogy milyen készség szintig jutott el egy-egy gyermek, hogyan hatott értelmi

fejlődése neveltségi szintjének, magatartásának alakulására.

A folyamatot végigkíséri a környezettudatos szemlélet megjelenése, és a

környezettudatos magatartás alakítása.

A nevelési folyamatban a gyermekek aktív résztvevők:

megfigyelik játékos tevékenységen keresztül aktívan és fokozatosan megismerhetik

természetes környezetüket

tapasztalatszerzési irányultságukat saját érdeklődésük befolyásolhatja

tapasztalatszerzésük módja és időtartama egyenként változó lehet

bekapcsolódhatnak egy-egy téma feldolgozásába, amikor ennek szükségét érzik

Kísérletezgethetnek tapasztalataik alapján a számukra kialakított tanulási térben

Felfedezéseiket megoszthatják társaikkal, óvodapedagógusokkal, családtagjaikkal

Frissen szerzett ismereteiket a közös játékban alkalmazhatják, továbbfejleszthetik

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez, az iskolára való

felkészítés folyamatában megjelenő kötött foglalkozások kereteibe bármelyik

korosztály bekapcsolódhat, részt vehet a téma feldolgozásában.

A középső és nagycsoportban kötött és kötetlen foglalkozások is zajlanak,

időtartamuk maximum 35 perc.



74

Az óvodapedagógus feladatai a külső világ tevékeny megismerése tevékenységgel

kapcsolatban

Hangsúlyt helyez a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására

Kialakítja a szűkebb és tágabb környezet megismerésének lehetőségeit, feltételeit

Megfelelően tervezett, szervezett környezeti feltételeket teremt, melyek között a

gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek

A játékba integrált tanulást lehetőségnek tekintik, ahol a gyermekek szerzett

tapasztalataikat, ismereteik rendszerezésére szolgál

A játékba integrált tanulásban környezetismereti témák is állhatnak a középpontban,

ehhez kapcsolódhatnak más műveltségi tevékenységi területek és azok tartalma

A környezetismeret témakörei rendszerszemléletet tükröznek, egymásra épülnek,

folyamatba ágyazott.

Épít a gyermekek témával kapcsolatos, más forrásból szerzett előzetes tudására

Differenciált tevékenységvezetést alkalmaz

Értékelése pozitív visszajelzésekre épül

A gyermek az őt körülvevő világról szerzett ismereteinek mutatói az iskolába lépéskor:

Szereti, óvja, védi, gondozza a természetet

Biztonságosan mozog és tevékenykedik az őt körülvevő közvetlen környezetben

Ismeri lakcímét, szülei nevét, foglalkozását

Ismeri tágabb környezetében néhány intézmény nevét, rendeltetését

Felsorol alapvető foglalkozásokat, ismeri ezek munkaeszközeit

Felsorolja az évszakokat, napszakokat, ismeri azok jellegzetességeit

Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit

Csoportosítani tudja az állatokat jellemző tulajdonságai alapján, gondozását, védelmét

Ismeri a növényre jellemző tulajdonságokat, valamint a növény fejlődése és az időjárás

közötti összefüggéseket, gondozását, védelmét

Ismeri a testrészeket és ezek funkcióit

Ismeri és betartja az alapvető gyalogos közlekedési szabályokat

Ismeri és csoportosítani tudja környezetünk közlekedési eszközeit és felsorolja ezek

jellemzőit

Tudja és alkalmazza azokat a magatartásformákat, amely a természeti és társadalmi

környezet megóvásához szükséges



75

Matematikai tapasztalatok

Az óvodás gyermekek matematikai műveltségtartalma nem választható el a környezet

megismerésétől. A folyamatosság az osztatlanság tevékenységek koncentrációja változásokat

eredményez a matematika nevelés területén is. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi

szint eléréséhez a nagycsoportban megjelenhet a kötött szervezeti forma. A különböző

tevékenységek végzése közben számtalan matematikai tapasztalatot szereznek a gyermekek,

amely alapjául szolgál a tervszerű matematikai fejlesztésnek is. A játék tere, a foglalkozások

szervezeti kerete úgy épül fel, hogy a szituációkba helyezett eszközök és feladatok minden

egyes gyermek számára lehetőséget adjanak a bekapcsolódásra, a saját szintjén. Egy adott

témában és annak különböző tartalmi megközelítésével való játékos kötetlen/ kötött

foglalkozás addig tart, ameddig azt a csoport és az egyén érdeklődése, fejlettsége lehetővé

teszi.

A matematikai nevelés célja:

A környező világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyaival kapcsolatos

tapasztalatszerzés, ismeretszerzés és azok tevékenységeiben való alkalmazása

Az óvodapedagógus matematikai neveléssel kapcsolatos feladatai

Megtervezi matematika fejlesztés feladatait, egyéni képességekre koncentrál, és

azok között is differenciál

Kihasználja a fejlesztési lehetőségeket, amelyben a gyermekek fejlettsége az

irányadó

Megszervezi a lehetőségét annak, hogy az adott szituációban a gyermekek spontán

módon, az adott tevékenységbe differenciáltan bekapcsolódva irányítottan

szerezzenek matematikai tapasztalatokat

Irányítja a fejlesztés folyamatát, vagy résztvevőként segíti a probléma megoldását

Eldönti, hogy a játéban milyen matematikai problémát oldanak meg, valamint

megkeresi a segítés módját a gyermekek matematikai gondolkodásának

fejlesztésére

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását és fejlessze döntési képességeik

fejlődését, a problémamegoldó gondolkodást



76

A gyermekek matematikai képességének mutatói iskolába lépéskor

Szívesen részt vesz matematikai tevékenységekben

Legyen képes tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre, kiegészítésre

Értse és helyesen használja a tanult mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az

összehasonlítást kifejező fogalmakat

A számfogalom kialakulása a mennyiség állandóságában realizálódik

Szívesen vállalkozzon a problémák megoldására

Matematikai helyzetekről, problémákról saját gondolatait szabadon elmondhatja

Követni tudja az irányokat, ismeri és használja a mennyiségi relációkat

6.4. Verselés, mesélés

Az anyanyelvi kultúra a műveltség megalapozását szolgálja, többnyire játékos mozgásokkal

összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, amellyel hozzájárulnak a gyermek érzelmi

biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével

a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.

Célja:

A gyermek világképének kialakítása

Magyar népköltészet, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése

Erkölcsi értékek, esztétikai élmények közvetítése, és az értelmi képességek

fejlesztése, érzelmi biztonság megadása

A nevelés tartalmát tekintve szorosan kapcsolódik a környezet jelenségeihez, a természethez

és társadalomhoz, azok mindennapi eseményeihez. Átfogja azokat a helyi körülményeket

tükröző néphagyományokat, amelyek a hétköznapokat és az ünnepnapokat hagyománnyá,

szokássá alakítják. A folyamatos napirend kedvez az irodalmi művek felhasználásának. A

környezet megismerését célzó kötetlen foglalkozások tartalmi feldolgozása, elképzelhetetlen

az irodalmi műfajokkal való koncentráció nélkül (mesével, elbeszéléssel, verssel,

mondókával stb.). Ugyanez történhet a szabad vagy a szervezett játékok keretén belül is. Az

irodalmi anyag, a mondanivaló ugyanúgy motívuma lehet a játéknak, mint a környezet

megismerésekor szerzett tapasztalat, vagy amikor a gyerekek irodalmi élményeiket vizuálisan



77

ábrázolják. A népi mondókák, versek, népi játékok – klasszikus és kortárs szerzők által

megzenésített formában - erősítik az irodalom és a zene kapcsolatát, fokozzák a gyerekekre

gyakorolt hatását. A mese alkalmas arra, hogy bemutassa a külvilág és az ember belső világa

közötti kapcsolatot. Mágikus világképe, amely csodákkal van tele, ráébreszt a mélyebb

értelembe vett realitásra. A folyamatos napirend szervezeti keretei között az

óvodapedagógusoknak számtalan lehetőségük van arra, hogy a gyerekeknek mesét

mondjanak, velük képeskönyveket nézegessenek. Megfelelő feltételek között – kötetlen/kötött

formában foglalkozásokat is kezdeményezhessenek, ugyanazt a mesét, elbeszélést, igaz

történetet, mondókát - verset egy napon belül többször is elmondhassák, s alkalmat

adhassanak a saját mesealkotásra is, amiben kifejezhetik önmagukat.

Az óvodapedagógus feladatai a versélés, mesélés tevékenységgel kapcsolatban:

Megtervezi a mesék, nép–klasszikus, kortárs alkotások anyaggyűjteményét

Megteremti az élmény átadásához szükséges családias, biztonságot nyújtó légkört

A tevékenységek tanulásszervezési formáit helyesen kötetlen/kötött módon

választja meg

A mese, versmondás befogadását zavaró külső ingereket kiküszöböli

Élményszerű előadásmóddal közvetíti a verselés, mesélés anyagát

Kialakítja a mindennapi mesélés igényét, hogy a gyermekek a régi és új

élményeket, tapasztalatokat befogadják, illetve újra átélhessék

Személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, amely feltétele a mese hatására

keletkezett élmények belsővé válásának és feldolgozásának.

Segíti az önálló vers és mesealkotást, fantáziát

Elvezeti a gyermekeket a mindennapi életről szóló, vagy annak egy-egy

mozzanatát magában foglaló állatmeséktől, rövid történetektől, a bonyolultabb

népmesék képi világához és történéseihez

Szükség esetén segíti a szimbolikus- szerepjátékot, bekapcsolódik az előkészítés

feladataiba, és a szerepek felosztásába

A mesekönyveket, a képeskönyveket hozzáférhetővé teszi a gyermekek számára, a

könyvek helyes használatára, értékük megbecsülésére nevel

Gyermekszínház látogatást szervez



78

A gyermek fejlettségének mutatói, a verselés, mesélés tevékenységben, iskolába lépéskor:

Várja, igényli a vers - mesehallgatást

Ismeri a magyar népmesék, klasszikus és kortárs művek világát és hőseit

Szívesen ismételget verseket, ritmusokat

Képes meséket, történeteket improvizálni, és azokat mozgással, utánzással

megjeleníteni, kifejezni

Megőrzi a könyvek épségét

6.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenei anyanyelv az óvodás korú gyerekek legbensőbb megnyilvánulása, az érzelmek

hordozója, a képzelet előidézője, a kreativitás megnyilvánulási lehetősége. Magába hordozza

a környezet hangjainak megfigyelését, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az

énekes játékok felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai

fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek

felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok

éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését,

továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása

megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

Az óvodai ének, zene, énekes játék, gyermektánc nevelés célja:

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, ízlésformálása. esztétikai

fogékonyságának alakítása

A gyermekek zenei képességeinek kibontakoztatása és zenei fantázia alakítása

A MINDI óvodai programban az ének, a zene, énekes játék a nevelés része. A gyermekek

számára alkalmas mondókák, dalos játékok, dallamok és zenehallgatásra szánt dalok, átszövik

a teljes nevelési feladatot. Önálló helyet foglalnak el a tevékenységi területek sorában.

A zenei nevelés alapelvek szerint

A zenei nevelés minél korábban kezdődjön.

Művészileg is értékes zenét azok a néphagyományok adják, amelyek minden

népzenei identitását erősítik.



79

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások

fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes

lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

A MINDI óvodai programjába a zenei nevelés tanulás szervezési formái:

o Kötetlen/kötött tevékenységek

o gyerekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok

o más műveltségi területekhez kapcsolódó zenei nevelés

Kezdeményezés:

A játékba integrálva, megfelelő motiválással kezdődik, megfelelő feltételek

biztosításával, a gyerekek kapcsolódása önkéntes.

A távolmaradó gyermekek tovább játszhatnak, de nem zavarhatják meg a

tevékenységben résztvevőket. Közben, szimultán figyelhetnek, vagy be is

kapcsolódhatnak

A tevékenység anyaga a magyar népi mondókák és népi játékok mellett más

népek illetve kortárs művészeti alkotások megismerését is felöleli. A

zenehallgatás során találkoznak a gyerekek néhány klasszikus és értékesnek

tartott zenei alkotással is.

A gyerekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok

A mondókákat, énekeket felidézheti egy tárgy, egy eszköz, vagy esemény,

amely motiváló tényezővé válhat.

A dalokhoz kapcsolódó mozgások, játékok változtathatnak, a gyermekek

improvizálhatnak is igényeik szerint.

Minden, ami a gyermekek környezetében történik, ismétlésre, néhány perces

éneklésre, vagy éppen zenehallgatásra késztethet.

Az egyéni fejlesztésre szánt feladatok beépülnek a játékba. Akár páros, vagy

kisebb csoportos formák - keretek között a gyerekek érzelmi kifejezéseinek is

teret adhatnak.

Bizonyos énekes játékok a kapcsolatfelvétel és együttműködés szempontjából

fontossá válhatnak. A társak érintése, az egymásra figyelés, a közös

tapsolás az összetartozás érzését erősíthetik.



80

A gyermekek ritmusérzékét fejleszthetik a különböző mozgások, zenei játékok,

táncok.

A megismerő képességek közül a figyelem és az emlékezet a

ritmusvisszhanggal, mozgások megfigyelésével, utánzásával fejlődik.

Az óvodapedagógus feladatai ének, zene, énekes játék, gyermektánc neveléssel

kapcsolatban

Megteremti a feltételeit annak, hogy a nap folyamán a gyermekek kedvük szerint

énekeljenek, zenéljenek, zenét hallgathassanak

Tervező munkája a gyerekek fejlesztésére irányuljon, szervezett és spontán

formában fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, mozgását

A zenehallgatási anyag kiválasztásánál figyelembe veszi a csoport összetételét,

fejlettségi szintjét

Játékidőben egyénenként és /vagy kisebb csoportokban foglalkozzon a

gyerekekkel, ha szükséges speciális nevelési eszközöket is alkalmaz

Megismerteti a gyermekekkel hangszereket, azok használatát

Nevelési feladatai megvalósításában a játékot és a játékosságot tekintse

elsődlegesnek.

Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe veszi a nemzeti és a

multikulturális kisebbség zeneanyagát, zenei kultúráját.

A gyermek zenei fejlettségének mutatói iskolába lépéskor:

Szívesen mond mondókákat, ritmusokat

Örömmel énekel változatos dallamokat egyénileg, csoportosan

Képes differenciálni és felismerni a mély – magas, halk - hangos hangokat, tárgyi

és természeti környezet hangjait

Szívesen játszik énekes játékokat különböző tér és mozgásformákban

Kialakul igénye a rendszeres zenehallgatásra

Ismeri és használja a ritmushangszereket

Érzékeli és visszaadja a mondókák egyenletes lüktetését, ritmusát, dallamait



81

6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A rajzolás, a festés, a mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái,

a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszközei a

gyermeki személyiség fejlesztésének.

Az ábrázoló tevékenység célja:

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül

Igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai

alakítására és az esztétikai élmények befogadására

A különböző tevékenységek, műveletek, technikák gyakorlása közben fejlődik a gyermekek

képi, térplasztikai kifejezésmódja, térbeli tájékozottsága, formavilága, színérzékelése.

Formálódik gondolkodásuk, esztétikai értékrendjük, gazdagodik érzelemviláguk.

A képző - és iparművészettel való találkozások gazdagítják és fejlesztik képi látásmódjukat, s

kifejezőképességüket, szolgálják a vizuális kifejezés nyelvének megismerését.

Az óvodapedagógusok számára számtalan lehetőség adódik ahhoz, hogy a különböző téma -

és tevékenységi körökhöz kapcsolódó, a gyermekek fejlődését - fejlesztését elősegítő

feladataikat elvégezzék.

Az óvodapedagógusok feladatai az ábrázolás tevékenységgel kapcsolatban

Biztosítja azokat az anyagokat, változatos eszközöket, amelyek játékidőben

inspirálják a gyerekeket arra, hogy minél többször részt vegyenek a játékukat

kiegészítő eszközök készítésében

Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagok, eszközök használatával, a

rajzolás, mintázás kézi munka technikai alapelemeivel és eljárásaival

Alkalmat adnak az alkotási vágy kielégítésére azáltal, hogy a gyermekek saját

elképzeléseiket megvalósíthatják.

ha szükséges segítséget nyújtanak

Önállóságra nevelnek, de közben megkövetelik azoknak a szabályoknak a

betartását, amelyek a gyerekek testi épségét megóvják.



82

Kisebb csoportokban megtervezik azokat a gyakorlási lehetőségeket, ahol a

gyermekekkel együttműködve és képességeikhez igazodva fejleszthetik

vizuális kompetenciájukat, finommotoros képességeiket.

A különböző kötetlen foglakozások témaköreihez alkalmazkodó vizuális

fejlesztés lehetőségeit kihasználva úgy váltanak át a vizuális látásmódot alakító

manuális tevékenységbe, hogy a mondókákat, a nyelvi vagy dalos játékokat

eseteként kiindulópontnak tekinthetik

A közvetlen irányítás helyett olyan tevékenységek sorozatát indítják el,

amelyeknek manuális képességek, az íráshoz szükséges finommozgások

kialakítása a célja

Kihasználják mindazokat a lehetőségeket, tanulásszervezési formákat, amelyek

segítik a gyermekek; egyéni képi gondolkodásuk fejlődését, gyermeki élmény

és fantáziavilág gazdagodását, esztétikai érzékenységük, szép iránti

nyitottságuk, igényességük alakítását.

A gyermekek ábrázolás tevékenységének mutatói iskolába lépéskor:

Bátran önállóan alkalmazza a megismert technikákat

Alkotásaiban a képi kifejezés változatos, szín gazdag, arányos

Munkáikat önállóan elképzeléseik alapján képesek megoldani

Biztonságosan használják az ábrázolás eszközeit

Az ábrázoló tevékenységet az igényesség jellemzi

Kifinomul a szem-, kéz koordináció

6.7. Mozgás - egészségfejlesztő testmozgás

Az egészséges életmód kialakításának szerves része az egészségfejlesztő testmozgás, mely a

gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a

pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének

eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros

mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza,

amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal,

játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező

egymásra hatása.



83

A mozgás célja:

Mozgásöröm átélése, pozitív viszonyulás megalapozása, ennek eredményeként

a fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá válik felnőttkorban is

A spontán és szabad játékok mellett az irányított kooperatív mozgásos

tevékenységek együttesen hatnak a gyermek személyiségének – pozitív énkép,

önkontroll, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.

A mozgásos játékok széleskörű alkalmazása hozzájárul a harmonikus,

összerendezett, nagy és kismozgások kialakulásához

Az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve,

minden gyermek számára megfelelő mozgáslehetőséget kell biztosítani. A

mozgásfejlesztésnél minden évszakban előtérbe helyezzük a szabad levegőn történő mozgást,

az udvar adta ehetőségeket (futás, egyensúlyozás, mászókák, kerékpárok, rollerek, labdák,

egyéb sporteszközök használatát).

Gyakorisága:

Mindennapos játéktevékenységbe épülő mozgások (hinta, trambulin, lépegető, forgató

szék stb.)

Heti 5X 10- 30 perc mindennapos testmozgás, mely időtartamát az óvodapedagógus

határozza meg a csoport napi tevékenységének megfelelően.

Heti 1x 35 perc kötött formában történő testmozgás

A spontán – a játékba, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységekre,

az egészségfejlesztő testmozgásra az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket

és képességeket, fejlettségeket figyelembe véve, minden gyermek számára megfelelő

lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív

mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgásos

játékok, feladatok legyenek kihívások a gyermekek számára (pl.: olyan feladatokat,

eszközhasználatot, játékokat tanuljon, amely az önálló szabad játékban is alkalmazhatók). A

komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt

hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás,

szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó



84

gondolkodás – fejlődésére. A csoportban a fejlettségi szinttől függetlenül mindenki részt vesz

a mozgásos tevékenységekben, így a gyakorlatlanabbaknak lehetőségük van arra is, hogy a

fejlettebb társaikat utánozzák.

A különböző életkorú, és fejlettségű gyerekek számára egyaránt lehetséges, hogy a szervezett

mozgáson kívül is játszhassanak mozgásos játékokat. A már megismert játékokat többször is

megismételhessék teremben és szabadban egyaránt. A szabadban lehetőség nyílik akár a

játékok, akár a mozgásos gyakorlatok variálására. Az ismert kézi szerek, eszközök más

funkciót is betölthetnek. A szabadban végezhető mozgásoknál, játékoknál a csoport megfelelő

öltözködéssel alkalmazkodjon az időjáráshoz, ahol az edzés feltételei megteremthetőek -

levegő, víz, napfény - használja ki a lehetőségeket. A mozgás a testi képességeket a

jellembeli tulajdonságokkal kölcsönhatásban alakítja és formálja. Általa a gyerekek

megismerik saját testüket, annak részeit, funkcióit. A finommotorika fejlődése lehetővé teszi,

hogy bizonyos eszközökkel bánni tudjanak, s azokat felhasználják különböző irányú

képességeik fejlesztésében. A testi képességek; állóképesség, egyensúlyérzék, erő, ügyesség

fejlődése kiterjed az akarati, jellembeli tulajdonságaik alakulására is. Ilyenek; akaraterő,

kitartás, fegyelmezettség, bátorság, társra figyelés, vagyis mindaz, ami a társakkal, a világgal

való együttélésben nélkülözhetetlen. Erősödik a gyermekekben az együttműködés igénye,

jobban alkalmazkodnak a szabályokhoz. A mozgás fegyelmezettséget és ezzel együtt járó

figyelemmegosztást igényel. Feltételezi a feladattartás bizonyos szintjét, ami segíti a

gyakorlatok pontosabb végzését is. Mozgás közben a gyerekek egyidejűen figyelni képesek

nevelőjükre, társaikra, azok mozgására és a felhasznált eszközökre. Ez kihat kezdeményező,

szervező és irányító képességükre is.

Az óvónő feladatai a mozgás tevékenységgel kapcsolatban:

Megszeretteti mozgást a gyermekek játékos kedvére építve

Biztosítja a gyakorlatok differenciált elvégzését

Mozgáson keresztül fejleszti a testi, érzelmi, szociális képességeket

Gyakorlással alakítja a mozgáskészséget

Szabad mozgásos tevékenységet is szervez

A gyermek mozgásfejlettségének mutatói iskolába lépéskor

Alakváltozás

Megváltoznak testarányai, fogváltás



85

Teste arányosan fejlett, teherbíró

Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb

Mozgáskoordinációja és finommotorikája erőteljesen fejlődik

Irányítani képes mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését

Téri észlelés fejlettsége

Testséma kialakulása

6.8. Munka jellegű tevékenységek

A játék szabadsága lehetővé teszi, hogy a gyerekek számára a különböző tevékenységek

együttesen jelen legyenek. Azokat játékként éljék át akkor is, amikor ez valamilyen konkrét

feladatra irányul, és amikor a felnőtt fogalmai szerint a gyermek munkát végez. A program a

játékot és a munkajellegű tevékenységet összekapcsolja. A szabad játékban megjelenő játék-

témák feldolgozását a munkajellegű tevékenységek alkalmazása nélkül elképzelhetetlennek

tartja. Ez a személyiségfejlesztésnek egy másfajta lehetősége, a cselekvő tapasztalatszerzésnek

aktív formája, ami az örömmel és szívesen végzett tevékenységek hatására - pozitív

attitűdökkel épül be a személyiségbe, és ezáltal szükségletté válik.

A munka jellegű tevékenység célja

A gyermekmunka megszerettetése, az önálló munkavégzéshez szükséges erkölcsi,

akarati tulajdonságok, önállóság feladattudat, akarattudat, szociális érzékenység

alakítása, kitartás, önállóság, felelősség alakítása

A közösségi kapcsolatok és a szociális érzékenység formálása, saját és mások

elfogadására nevelés

A gyermek ismerje fel a munka értékét, és fedezze fel munkája által a környezet

védésének, óvásának lehetőségét.

A játék és a munkajellegű feladatok integrálódása az egyén és a közösség együttműködését

alakítja és elősegíti a szociális kompetenciák fejlődését. Ebben az egységben válik

ösztönzővé. A differenciálás, munkafajtánkként is, az egyén képességeihez és elért

eredményeihez kötött. A gyermek tapasztalatot szerezhet arról, hogy mit tud, mire képes, mit

gyakoroljon, kihez fordulhat segítségért, illetve ki az, akivel már együttműködni is képes. Így

jöhet létre a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás öröme, amely a tevékeny



86

életforma része. A munkajellegű tevékenységek fajtái: önkiszolgálás, naposság, egyéni és

alkalomszerű megbízatások, növény és állatgondozás. Az óvodai programunkban az

alapelemek összekapcsolódásában a munka tartalma átértékelődik, lényeges szerepet nyer a

megismerés folyamatában, a készségek - képességek fejlődésében. Általa a gyerekek

feladattudata, személyisége és a közösséghez való viszonyulása is fejlődik.

A munka jellegű feladatok – átszőve a napirend teljes folyamatát – kialakítják és formálják a

humánus emberi magatartást. Elvezetnek egy aktív alkotó életformához, amelyben egyedül és

együtt munkálkodni jó.

A naposság

A naposság időtartamában és feladataiban leszűkül. Illeszkedik a folyamatos napirend

kereteihez - formáihoz. A reggeli és a délutáni étkezések idején szerepét az önkiszolgálás

veszi át, amely nem a munka jellegű tevékenységet, hanem a gondozási műveletek közé

tartozik.

A közösségért végzett naposi tevékenység a déli napszakhoz kapcsolódik:

A naposok akkor kezdik el feladataik végzését, amikor az ebéd a csoportba

megérkezik, és saját maguk elvégezték az egészségügyi szabályoknak megfelelő dajkai

felügyelet melletti műveleteket.

A naposi munka nem kötelező a gyerekek számára. Jelentkezésük és kiválasztásuk

még a délelőtt folyamán történik.

A naposok ismerik feladataik folyamatának alapszabályait, melyektől egy megengedett

határon belül eltérhetnek. Ez változhat a naposok személyétől és munkamegosztásától

függően is.

Követendő szempont, hogy az étkezéshez szükséges eszközöket hiánytalanul és

esztétikusan helyezzék el.

Legyenek figyelemmel társaik szokásaira, igényeire, hallgassák meg társaik reális

véleményét, értékelését, amelyet az óvodapedagógus is kiegészíthet és segíthet.

Az étkezés megkezdése után a naposokat más feladat már nem terheli, az

önkiszolgálás és a nyugodt étkezés feltételei számukra is biztosított.



87

Egyéni alkalomszerű megbízatások

Az egyéni megbízatások a (csoporton belüli és kívüli) gyerekek önállóságához, képességeihez,

neveltségi szintjéhez igazodnak. Ily módon a gyermekek megtapasztalják, hogy egy konkrét

helyzet vagy feladat megoldása nem életkorhoz, nemhez, hanem konkrét készségekhez,

képességekhez kötött.

Az aktív és/ vagy mozgékony gyerekek a lehetőségekhez mérten olyan feladatokat

kapnak, amelyek alaposságot, figyelmet mások megsegítését igényli tőlük.

A bátortalanok, vagy visszahúzódók, bizonyos "ügyek" intézésében járatlanok

egyéni, esetlegesen párosan végezhető feladatokat kapnak, hogy kipróbálhassák

önmagukat.

A folyamatos napirendben számtalan lehetőség nyílik arra, hogy a gyerektársak példája,

valamint a feladatvégzéshez szükséges készségek, tulajdonságok kialakulhassanak, és tovább

fejlődhessenek.

Növény és állatok védelme

Feltételei és az ebből adódó munka jellegű feladatok az óvodában csak bizonyos értelemben

adottak.

Az ilyen lehetőségeket a program szervezeti keretei - formái nagymértékben kitágíthatják:

Bővíthetik a játék és a munkajellegű tevékenységek integrációját.

Számtalan lehetőséget adhatnak a gyermekek differenciált fejlesztéséhez

Megfelelően átalakíthatják és berendezhetik az esztétikus, de a felhasználás

szempontjából kihasználatlan területeket, folyosókat, egyéb helyiségeket

Lehetőséget kaphatnak a gyerekek arra is, hogy munka közben maguk szervezzék meg

és osszák el a részfeladatokat egymás között, segítsék egymást és alkalmazkodjanak

egymáshoz.



88

Az óvodapedagógus feladatai a munkával kapcsolatban

A munka játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodik

Megteremti a munkavégzés lehetőségeit, feltételeit

Biztosítja munka állandóságát és folyamatosságát

Figyelembe veszi az egyes gyermekek egyénenkénti sajátosságait

Megtanítja a gyermekeket a feladatok elvégzésére

Megteremti a lehetőséget arra, hogy az egyéni vagy közösen végzett tevékenységek

során a gyermekek kipróbálhassák önmagukat

A gyermeki munkát konkrétan reálisan, vagyis a gyermeket saját magához mérten

pozitív fejlesztő értékelést nyújtson

A gyermekmunka jellegű tevékenységének fejlettségi mutatói az iskolába lépéskor

Önálló saját magával kapcsolatos feladatok elvégzésében

Aktívan tevékenykedik környezete formálásában, szépítésében, környezete

védésében, megóvásában

A közösségért tevékenységet végez

Elismeri és tiszteletben tartja saját és mások munkáját

7. TERVEZÉS, SZAKMAI DOKUMENTUMOK, MÉRÉS,

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, fejlesztését, fejlődésük

nyomon követését, különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által

készített feljegyzések tartalmazzák.

Célunk:

A pedagógiai programunk megvalósítása érdekében a tudatos tervezés érvényesüljön.



89

Intézményünk szakmai dokumentációs rendszerének felépítése:

Az óvodapedagógus tervezési folyamatának tartalmi kritériuma, feladatai:

Tudatos, logikus, áttekinthető tervezés, elfogadott, közös értékrend mentén

Nevelésközpontúság, célok pontos megfogalmazása (ONAP, PP)

A dokumentumok pontos, naprakész szabályoknak megfelelő vezetése

Pedagógiai módszertani alapelvek figyelembe vétele, a nevelés, tanítás és a

fejlesztés játékosan, játékon keresztül valósuljon meg

Konkrét pedagógiai jellemzők, körülmények figyelembe vétele

Többoldalú tapasztalatszerzésre, differenciálásra törekvő tervezés

Rugalmas, módosítható tervezés felmerülő igények szerint

Pedagógiai program

Éves munkaterv

Óvodai csoportnapló

Felvételi- és mulasztási napló

A gyermek egyéni képességeinek

mérése, nyomon követése

Óvodai szakvélemény



90

7.1 Gyermekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése

Megfigyelést

elősegítő

mérőeszközök

Megfigyelés tartalma Az óvodapedagógus feladatai

Óvodás

gyermekek

fejlődésének

nyomon követése

(füzet)

-fiziológiai jellemzők

-érzelmi, akarati képességek

-motoros képességek

-testséma, énkép

-értelmi képességek

-anyanyelvi képesség

Megfigyeléseket végez, a

személyiségfejlesztési folyamat

során épít a gyermekek

otthonról hozott szokásaira,

terveit a cél meghatározásával

készíti.

Folyamatosan rögzíti a

gyermek fejlődésében

bekövetkezett változásokat

Figyelemmel kíséri, a gyermek

fejlődésének egyéni tempóját

A fejlesztést egyénre szabottan

tervezi meg, minden esetben

biztosítja az esélyegyenlőséget,

tervet készít a lehetőségek

legoptimálisabb kihasználására.

A mérés eredményeit

felhasználva a csoportos

óvodapedagógusok féléves

szöveges értékelőt készítenek a

gyermek aktuális fejlettségéről.

A szülők tájékoztatása évente

két alkalommal és igény szerint

történik, a gyermek aktuális

állapotától függően

Tervei során figyelmet fordít a

felzárkóztatásra,

tehetséggondozásra. Fejlettségi

szintmérő

gondozás,

érzelmi,

értelmi

nagycsoportos)

(I.II. időszak)

-szociális képességek; társas

kapcsolatok, játék, viselkedés,

neveltségi szint szokás ismeret

-érzelmek, motivációk,

beállítódás, akarati

megnyilvánulások

-értelmi képességek, kognitív

szféra (csak nagycsoportban)

A gyermekek természetes

környezetbe, szabad játék során

megvalósuló

tevékenységek során történő

megfigyelése

A megfigyelteket a gyermekek

fejlesztési tervében felhasználja

Tevékenységben

megvalósuló

tanulás, iskolába

lépő gyermekek

év végi kimeneti

mérése

A szempontsor a

tevékenységben megvalósuló

tanulást méri a

nagycsoportosok körében.

a szabad játék és felkínált

tevékenységek tapasztalataira

épül

(Lásd. PP. 6.8)



91

Amit az óvónőnek

észre kell

venni” –

nagycsoportos

korú gyermekek

értelmi képesség

mérése,

részképesség

zavarok szűrése

Egyéni és csoportos

„vizsgálóeljárás” mérőanyag,

amely segít felismerni és

azonosítani az óvodáskorú 5 –

6 éves gyermek fejlődésében

mutatkozó különböző

részképesség zavarokat

Megfelelő nyugodt

körülmények biztosítása

A mérőeljárás gyakorlati

alkalmazása

Ismerje fel a tanulási

veszélyeztetettség tüneteit;

auditív észlelés, auditív

emlékezet, számfogalom,

anyanyelv és kommunikáció

beszédfejlődéshez kapcsolódó

fejlettség, látáshoz, halláshoz,

mozgáshoz és téri

tájékozódáshoz, téri észleléshez

kapcsolódó zavarokat

Szülőt tájékoztassa gyermeke

fejlődésével kapcsolatban

Szükség szerint kérjen

szakember segítséget a

gyermek további fejlődése

érdekében Mozgásmérés

A gyermekek aktuális

fejlettségének, nyomon

követése óvodás évek alatt két

alkalommal 3 és 5 éves korban.

Megfelelő nyugodt

körülmények biztosítása

A vizsgálóeljárás gyakorlati

alkalmazása, eredmények

rögzítése Gyermeki

elégedettség

mérés

A mérés játékos tevékenység

során történik, a gyermek elé

helyezett hívóképek

segítségével. A gyermeknek

szét kell válogatni attól

függően, hogy szereti-e az

adott tevékenységet vagy nem

szereti. Ha szereti, akkor egy

mosolygó arc alá helyezi az

adott fényképet, ha nem akkor

egy szomorú arc alá illeszti a

képet. Hívóképek:

1. asztali játék

2. játék a szőnyegen

3. játék a babaszobában

4. játék az udvaron

5. mesehallgatás

6. zenei nevelés

7. ábrázoló tevékenység

8. mozgás

9. külső világ tevékeny megismerése

10. matematikai tapasztalatok

11. informatika világa

12. öltözés

13. terítés

14. fogmosás

15. pihenés

16. kirándulás

Megfelelő nyugodt hely, idő,

eszköz biztosítása

Kiértékelésnél lehetőséget

biztosíthat az IKT eszköz

használatának, amellyel

gyorsabb, biztosabb

kiértékelésre van mód.

Az óvodapedagógus a mérés

eredményeit felhasználja

kompetenciái és a pedagógiai

folyamatok fejlesztéséhez



92

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A Zuglói Cseperedő Óvoda módosított MINDI Programi Program érvényes attól az

időponttól, amikor Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselőtestülete

jóváhagyja:

Pedagógiai program módosításának indoka:

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosulása

Törvényi jogszabályváltozás

Innováció eredményeinek beépítése

A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése

Pedagógiai programunk nem kötelező módosítását – a vezetőnek benyújtott írásbeli

előterjesztés után a nevelőtestület 50+1%-os támogatásával – kérheti a KAT elnöke, mint

döntést előkészítő és érdekegyeztető fórom.

A Zuglói Cseperedő Óvoda MINDI Pedagógiai Program nyilvánossága:

Minden csoportban

A vezetői irodában

KIR rendszer

www.cseperedo-ovoda.hu

www.zuglo.hu

http://www.cseperedo-ovoda.hu/

http://www.zuglo.hu/

pedagógiai program. 2018..pdf · pedagógiai alapja az a humanista nevelés filozófia, amely...

Documents