pedagógiai program · 2018-03-18 · 6 a nevelési szerkezet további feladatai: - közvetlen...

1

2017

EMMI ASZÓDI ÁLTALÁNOS ISKOLA,

SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

OM: 038203

2014

Kossuth Lajos

Általános Iskola

1111 Budapest

Horváth tér 7.

Pedagógiai program

2

TARTALOM

1. AZ INTÉZET ADATAI 4

1/1 BEUTALÁSOK RENDSZERE 5

1/2 AZ INTÉZET FELADATA, RENDELTETÉSE 5

1/3 AZ INTÉZETI NEVELÉS TARTALMA 5

1/4 A PEDAGÓGIAI SZERKEZET FELÉPÍTÉSE 5

1/5 A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETEI 6

2. AZ ISKOLA ADATAI 6

2/1 AZ ISKOLA TEVÉKENYSÉGI KÖRE 6

2/2. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SEGÍTŐ ÉS

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 7

3. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE 7

4. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE - SZOCIOLÓGIAI

HELYZETKÉPE 8

4/1 A BEUTALÁS OKAI 9

4/2 PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT NEHEZÍTŐ, KORLÁTAIT

MEGHATÁROZÓ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK 9

4/3 A TANULÓK BEISKOLÁZÁSÁNAK, BEILLESZKEDÉSÉNEK

LÉPÉSEI 9

5. AZ ISKOLA JELENLEGI MŰKÖDÉSI RENDSZERE 10

5/1 AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGÉHEZ RENDELKEZÉSRE

ÁLLÓ EGYSÉGEK 11

6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 11

6.1 A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI,

CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 11

6.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK 14

6.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK 15

6.3.1 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI 15

6.3.2 AZ ELSŐSEGÉLY - NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSA 16

6.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK 16

6.4.1 A TANÍTÁSI ÓRÁN MAGVALÓSULÓ

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK 17

6.4.2 AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI 20

6.4.3 A DIÁK ÖNKORMÁNYZATI MUNKA

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI 20

6.4.4 A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI 20

6.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI,

AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 21

6.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 22

6.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTATKOZTATÁSÁT

SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 22

6.6.2 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK

FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 23

6.6.3 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI

NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE 25

6.6.4 AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA 26

3

6.6.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉG 26

6.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ

TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE 26

6.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL,

AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 26

6.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 28

6.9.1 A VIZSGASZABÉLYZAT HATÁLYA, CÉLJA 28

6.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ

ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI 30

7. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

7.1 A VÁLSZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE 30

7.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM 31

7.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK

ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 32

7.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT

PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 32

7.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 61

7.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLAKOZÁSOK ÉS

A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 61

7.7 PROJEKTOKTATÁS 61

7.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ

INTÉZKEDÉSEK 63

7.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 63

7.10 AZ OTTHON CSOPORTBAN VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ

ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK

MEGHATÁROZÁSA 65

7.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB

FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI 65

7.12 ATANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK,

EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 66

7.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI

NEVELÉSI ELVEI 67

7.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK

ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI 67

7.15 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI 68

8. A SNI TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA A

FOGYTÉKOSSÁG TIPUSA ÉS FOKA ALAPJÁN 69

9. A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMAOKON FOLYÓ

SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA 72

10. SPECIÁLIS SZAKISKOLA PROGRAMJA 126

11. SZAKTANFOLYAMI KÉPZÉS PROGRAMJA 127

12. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁSREND 132

4

B E V E Z E T Ő

1. AZ INTÉZET ADATAI A fenntartó alapító okiratának /2016. június 14-én kiadott, 26112-1/2016/JISZOC. okiratszám

alapján/ megfelelően, az alábbi alaptevékenységet látjuk el:

Ellátandó köznevelési feladatok:

általános iskolai nevelés – oktatás

szakiskolai nevelés – oktatás

felnőttoktatás

a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

nevelése - oktatása

Az alaptevékenységek szakfeladatrendi besorolása:

kormányzati

funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének,

oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon

2

091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének,


3

091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével,

oktatásával összefüggő működtetési feladatok

4 091260 Felnőttoktatás 1-4. évfolyamon

5 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének,


6

092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének,


7 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével,

oktatásával összefüggő működtetési feladatok

8 092140 Felnőttoktatás 5-8. évfolyamon

9 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai

elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092222 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés

10 megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai

feladatai a szakképző iskolákban

11 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás

szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092232 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére

12 felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a

szakképző iskolákban

13 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai

elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok

14 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő

működtetési feladatok

ELNEVEZÉSE: Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézet, Általános

Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 2170 Aszód, Baross tér 2.

AZ INTÉZET ALAPÍTÓ ÉS IRÁNYÍTÓ SZERVE:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI SZERVE: Legfőbb Ügyészség

5

FENNTARTÓ SZERV NEVE ÉS SZÉKHELYE:

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

1132 Budapest, Visegrádi utca 49.

A Bv.tvr. 344 §-a értelmében a javítóintézetnek biztosítania kell bűncselekményt elkövető

fiatal nevelését, oktatását és szakmai képzését. 350 §-a (6), 356 §. (1) (d) pontja szerint a

fiatal jogosult az iskolarendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli oktatásra-képzésre. 1/2015

(I.14.) EMMI rendelet a javítóintézetek rendtartásáról is megerősíti a Bv.tvr-ben foglaltakat.

1/1. BEUTALÁSOK RENDSZERE

Az ítélkezési gyakorlat szerint a bíróságok általában abban az esetben alkalmazzák a

javítóintézeti nevelést, ha remény van arra, hogy a börtönbüntetés mellőzésével

megkísérelhető a további bűncselekménymentes, társadalmilag elfogadható, normakövető

beilleszkedés. A bírói intézkedés határozott időtartamú, 1-től 3 év, amelybe az előzetesben

eltöltött időtartam is beszámít.

1/2. AZ INTÉZET FELADATA, RENDELTETÉSE

Az organikus és környezeti okok miatt sérült bűnelkövető fiatalok re szocializációja:

korrekciós nevelése, a társadalmi beilleszkedési zavarok megszüntetése, enyhítése, a

társadalomba való visszairányításuk személyiségállapotuk figyelembevételével,

lakókörnyezetükbe való visszahelyezésük előkészítése, oktatásuk, munkafoglalkoztatásuk,

szakmai, szaktanfolyami képzésük, igény szerinti utógondozásuk.

1/3. AZ INTÉZETI NEVELÉS TARTALMA

A nevelőintézet a javítóintézeti nevelésre utalt fiatalokkal korrekciós és kompenzáló

pedagógiai fejlesztő tevékenységet végez, arra törekedve, hogy a növendékek a társadalmi

együttélési normákhoz minél sikeresebben közeledjenek, azt elfogadják, ahhoz

adoptálódjanak.

A pedagógiai alapkoncepciónk az, hogy a gondozásra, fejlesztésre bízott növendékek

számára biztosítsuk az alapvető jogot a személyiségfejlődést serkentő feltételekhez, annak

érdekében, hogy a növendékek adottságait optimális szintre fejleszthessük. Ebből

következően a testület a neveltekkel való együttműködés alapjának a személyiségelvet tekinti.

A személyiségfejlesztés, kiegészítve a korrigáló neveléssel, az egyéni, személyre szóló

pedagógiai programokban valósul meg.

A legfontosabb alapfeladatunk:

A javítóintézeti nevelésre utalt ép és enyhe fokban értelmileg sérült fiúk komplex re

szocializációjának biztosításával a bírói intézkedés végrehajtása.

1/4. A PEDAGÓGIAI SZERKEZET FELÉPÍTÉSE

Az intézetnek, mint a re szocializációs gondozást végző szervezetnek szükségletorientáltan

kell működnie.

Középpontban a szociális szükségletet meghatározóan és elsődlegesen kielégítő OTTHON

részleg áll.

Feladata kettős:

- Megfelelni a primer szociális igényeknek.

- Részt vállalni a re szocializációs gondozásból.

6

A nevelési szerkezet további feladatai:

- Közvetlen munkálkodás az intézeti nevelés céljainak az eléréséért,

- Pedagógiai, pszichológiai és szociális gondozói munkaforma segít-

ségével megvalósítani növendékeink tervszerű, egyéni fejlesztését,

a követelménytámasztást.

- A jutalmazás és büntetés megfelelő alkalmazásával motiválni növen-

dékeinket az együttélési normák betartására.

SZERKEZET: 1, Befogadó csoport

2, Nyílt csoportok

3, Pszicho pedagógiai csoport

4, Korrekciós csoportok

5, Zárt csoport

6, Egészségügyi csoport

7, Utógondozói csoport

8, 12-14 évesek izolált csoportja

1/5. A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETEI - Ipari foglalkoztató és szakképző csoportok

- Mezőgazdasági foglalkoztató csoport

- Iskola

Az intézeti alapfeladatok megvalósításában, pedagógiai céljaink, fejlesztési programunk

véghezvitelében kiemelkedően fontos szerepet tölt be az iskola.

2. AZ ISKOLA ADATAI

Az iskola neve: EMMI Aszódi Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola,

OM038203

Székhelye: 2170 Aszód, Baross tér 2.

Alapítója: Művelődési Minisztérium

Az iskola felügyeleti szerve: Emberi Erőforrás Minisztérium

Az iskola fenntartója: Az Emberi Erőforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetén keresztül a

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Az iskola jogállása: Önálló jogi személy

Működési területe: Javítóintézeti nevelésre utalt fiatalok, országos beiskolázási területtel.

Az iskola finanszírozása és gazdálkodása:

Központi finanszírozású, nem önálló gazdálkodású intézmény.

2/1. AZ ISKOLA TEVÉKENYSÉGI KÖRE

ALAPTEVÉKENYSÉGE: - A tanulók nevelése, oktatása, képzése, felkészítése az alapműveltségi

vizsgára, szakmai és szaktanfolyami vizsgára.

TÍPUSA: - Speciális tanrenddel és tanítási struktúrával működő általános iskola (1-10 o.)

- Szakiskola (1-2 évfolyamos)

- Speciális szakiskola enyhe fokban értelmileg sérült fiatalok részére

- SNI és BTM-es fiatalok általános iskolai oktatása (1- 10 o.)

- Szaktanfolyami képzés (6-12 hónap)

7

2/2. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SEGÍTŐ ÉS

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

- Felzárkóztató programok működtetése

- Fejlesztő pedagógia

- Tehetséggondozás

- Szakköri tevékenységek

- Az intézet vonzáskörzetében élő fiatalok, fiatal felnőttek oktatása,

képzése (szolgáltatás jelleggel)

- A képzés profiljába illő, a gyakorlati oktatást segítő szakipari munkák

végzése külső megrendelőknek.

Alapfeladatunk ellátása a Btk-ban, a Bv.tvr-ben, a Köznevelési törvényben, a

Rendtartásban, a NAT-ban, a Kerettanterv–ben, valamint a Munka Törvénykönyvében

előírtak szerint valósul meg.

Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi túlkoros, az

iskolai oktatásból több évre kimaradt, magatartászavaros, bizonyos százalékban értelmileg

akadályozott, bűnelkövető fiatalokat nevelünk, oktatunk.

Törekszünk a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv követelményeihez igazodni, s a

minimális teljesítmények eléréséhez eljuttatni neveltjeinket.

Vállaljuk - ha a bírói beutalás időtartama, valamint a tanuló képessége ezt lehetővé teszi - az

alapműveltségi vizsgára való felkészítést, a szakmai és szaktanfolyami vizsgáztatást.

3. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE

Iskolarendszerünk az intézettel egyidős. 1884. augusztus 14-től - az intézet alapításától

kezdve - folyt és folyik a falak között általános iskolai oktatás és szakképzés. A rendelkezésre

álló dokumentumok szerint 1884-től 1986-ig iskolánk nem volt önálló jogi személy, hanem

valamelyik külső intézmény tagiskolájaként működött. A múltban a növendékek nevelése

elsősorban az iskolában folyt.

1884 - 1904 Az alapfokú iskolai oktatáson túl bognár, kovács, fényező,

kocsigyártó, kárpitos, szíjgyártó szakmákat tanultak a beutalt

növendékek. Ez időben működött a kertészképző, a vincellér és

földműves szakiskola is.

1910 A londoni Világkiállításon a kocsigyártó műhelyünkben készített

hintó első helyezést ért el.

1930 - 1945 Megtorpant szakképzésünk. Az erkölcsi nevelésen túl a munkára

nevelés képezte a nevelési rendszerünk fő irányvonalát.

1945 - 1980 A javítóintézet ipari részét átvette az MTH. A jól felszerelt

tanműhelyekben 26 szakmában folyt szakképzés. Pl. kovács, ács,

esztergályos, gyalus, marós, cipész, szabó, sütő, órás, bognár,

villanyszerelő, kéményseprő, vegyeskereskedő, vízvezeték-

szerelő...... stb.

1951 Az intézet életét áthatotta a politika, és legfontosabb célja a

munkáskáderek képzése lett. Majdnem minden növendéket

8

- függetlenül iskolai végzettségüktől - vasas szakmunkássá képeztek. Erről

az 1951. évi 34. sz. törvény rendelkezett.

1956 A forradalom ill. az azt követő zűrzavaros időszakban megtorpant

szakképzésünk, s mindössze 4-5 szakmában folyt szakmai oktatás

1958 - 1960 A szövetkezetek, állami gazdaságok létrehozásakor - állami és

megyei pártvezetői kérésre - beindult a traktoros képzés.

50 növendék végezte el a kért szakmát, s helyezkedett el az ország

különböző gazdaságaiban.

1960-as évek: Olyan híres volt a szakmunkásképzés, olyan kiemelkedő szakemberek kerültek

ki az intézetünkből, hogy az üzemek, gyárak, sorba álltak növendékeinkért.

1969 A bírói beutalások révén alacsony iskolai végzettséggel

rendelkezők kerülnek be nagy számban az intézetbe. Erősen

lecsökkent szakképzésünk, az általános iskolai oktatás volt a

domináns.

1986 szept.23. A Művelődési Minisztérium 87526/1986. sz. engedélyével az

iskola önálló jogi személy lett, s a Dolgozók Általános Iskolája

nevet kapta. A növendékek számára kizárólag a felnőttoktatás

keretében folyt a munka.

1996. május 23. Iskolánk a Népjóléti Minisztérium 45402/1996/XIV. sz.

engedélyével, valamint az aszódi Önkormányzat 1775/1996.

sz. határozatával - figyelemmel a Közoktatási Törvényben leírtakra - felvette

az Általános Iskola, Szakiskola és Speciális

Szakiskola nevet.

1996 - 1997 Iskolánkban az ép- és sérült populációhoz tartozó fiúk általános

iskolai oktatása, szakképzése, szaktanfolyami képzése történik.

2007.01. Minisztériumi névváltozás

2010, 2012 Minisztériumi névváltozás

2013 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint fenntartó

4. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE – SZOCIOLÓGIAI HELYZETKÉPE

Iskolánk tanulóinak 60 %-a az ép értelmű populációhoz tartozik, 40 %-a enyhe fokban

értelmileg akadályozott fiú.

A beutalt fiúk 85-90 %-a a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből

érkezett.

JELLEMZŐI: - szétzilált (csonka) sokgyermekes család

- több családban a szülők és a testvérek büntetett előéletűek

- nagyfokú alkoholizálás mindkét szülő részéről

- a család nyugdíjból, rokkantnyugdíjból, vagy szociális segélyből él

- a közszolgálatban dolgozó, vagy kisvállalkozó szülők közül is sokan

munkanélküliek lettek, így alkalmi munkából tartják el családjukat.

A beutalt növendékek 80-85 %-a cigány származású, s 10-15 %-uk állami gondozott. Az

intézeti nevelésre utalt növendékek között sok az erősen kriminalizálódott, szorongó, szülői

szeretet nélkülöző, védettség nélküli, felnőtt korú gyermek. A biztos kapcsolatot, érzelmi

szükségleteik kielégítését, a biztos megélhetést a barátok révén, a barátokban próbálták e

gyerekek megtalálni. Ezen kapcsolatok zömében további viselkedési zavarokhoz,

gyógyszerek, drogok, alkohol kipróbálásához vezettek. Ezek előteremtéséhez pénzre volt

szükségük, s így ők a bűnözés útjára léptek.

A bekerülő növendékek jelentős %-a már többször állt bíróság előtt, s kapott lehetőséget

korábbi életének megváltoztatására. Sajnos ők nem éltek az adott lehetőséggel, s ezért került

sor náluk bírói intézkedésre.

9

4/1. A BEUTALÁS OKAI

- vagyon elleni bűncselekmények

- rablások

- garázdaság

- hivatalos személy elleni erőszak

- súlyos testi sértés

- szemérem elleni erőszak

- nemi erőszak

- halált okozó testi sértésben való részvétel

- jármű önkényes elvétele

- okirattal való visszaélés ...... stb.

- Btk 16§. meghatározása szerinti bűncselekmények

A Bv.tvr. 109 §. 2/c. pontja értelmében minden javítóintézeti nevelésre utalt fiatalt

kötelezünk félbemaradt tanulmányai folytatására. Azokat, akik 8 osztályos alapvégzettséggel

kerülnek be intézetünkbe, szakképzésbe, ill. szaktanfolyami képzésbe iskolázzuk be. (Ez

utóbbiakat csak az önkéntesség elve alapján.)

4/2. PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT NEHEZÍTŐ, KORLÁTAIT MEG-

HATÁROZÓ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

- A javítóintézeti nevelés határozott időtartamra szól (1-4 év), ez időbeli korlátokat szab egy

program véghezvitelének. Adott esetben az általános iskolai tanulmányok befejezése, mint

munkánk eredményességének mutatója, kívül esik lehetőségeink, kompetenciánk körén.

Tanulóink zöme túlkoros, intézetünkbe kerülésük előtt általában több tanévet is kihagytak,

kimaradtak a rendszeres iskolai oktatásból.

- A bizonyítványuk által igazolt végzettségük nem takar valós tudást. Ismeretanyaguk, tárgyi

tudásuk hiányos, megkopott - szélsőséges esetben - nem is volt. (funkcionális analfabéták)

- Tanulási képességeik, jártasságaik gyengék, hiányosak, ráadásul a többéves kihagyásnak, a

rendszertelen iskolába járásnak "köszönhetően" berozsdásodtak.

- Iskolai pályafutásuk tele van kudarcélményekkel, ami a kezdeti motiválatlanságban, teljes

érdektelenségben, esetenként az iskolával, tanulással, tanáraikkal szembeni ellenállásban

nyilvánul meg.

- Tanáraik részéről gyakran találkoztak az el nem fogadással, a bizalom hiányával, ami azért

súlyos, mert ily módon azt a szükséges bizalmat vonták meg tőlük, amelyre önbizalmuk

épülhetett volna. Ennek is következménye az, hogy a tanárt, mint referenciaszemélyt, eddigi

tapasztalataik alapján általában elutasítják.

- Kényszerhelyzetben vannak, a javítóintézeti nevelés ítélete kényszeríti őket ismét

iskolapadba, nem pedig belső meggyőződés, akarat.

A motiváció tehát kezdetben egy külső kényszer, amelyet nekünk kell belső meggyőződéssé

alakítanunk.

4/3. A TANULÓK BEISKOLÁZÁSÁNAK, BEILLESZKEDÉSÉNEK

LÉPÉSEI

1. Az újonnan érkezett növendékeket személyiségük, neveltségi szintjük, értelmi

képességeik feltárása érdekében egy szakértői csoport megvizsgálja, és dönt a

javasolt oktatási formáról, a gyógypedagógiai oktatás - speciális nevelés

szükségességéről

10

2. A beérkezett bizonyítványoknak megfelelően minden tanuló beiskolázásra kerül egy

speciális oktatási keretben működő iskolai rendszerbe.

3. A gyermek képességének, valós tudásának, ismeretanyagának felmérése után a

pedagógus meghatározza a felzárkóztatás, képességfejlesztés egyénre szabott

programját.

A tanulók oktatása kiscsoportos formában zajlik (8-12 fő/osztály), ami hozzájárul a

felzárkóztatás hatékonyságához, az egyéni képességfejlesztés programjának

megvalósításához, a jó személyes kontaktus kialakításához.

4. A beutalás-elbocsátás folyamatosságához alkalmazkodva növendékeinket beérkezésük

után azonnal beiskolázzuk. A bármely okból hátrányos helyzetben lévő tanulók

felkészítését egyéni foglalkoztatás keretében oldjuk meg (magántanuló). Pedagógiai

munkánk hatékonysága érdekében folyamatos munkakapcsolatban állunk az

intézet egyéb színtereivel, különös tekintettel a növendékek nevelőire.

5. AZ ISKOLA JELENLEGI MŰKÖDÉSI RENDSZERE

Az intézetünkbe beutalt növendékek oktatása, tekintettel korosztályi összetételükre, meglévő

ismereteikre, képességeikre, valamint a Köznevelési törvény előírásaira,

FELNŐTTOKTATÁS keretében, esti tagozatos rendszerben folyik. Ugyanakkor tanrendünk

és a tanítás struktúrája a nappali oktatási rendhez igazodik.

Az iskolai oktató és nevelőmunka, figyelemmel az ép és enyhe fokban sérült növendéki

populációra is, valamint a tantervi utasításalapján a NAT és a Kerettanterv alapján történik.

A tanév az iskolában szeptember elején kezdődik s a következő év júliusáig tart. Egy tanévet

két ciklusra osztunk. Az első ciklus szeptembertől január végéig, a második ciklus február

elejétől júliusig tart. Figyelemmel a Nkt. 60. §. pontjára a tanulók egy ciklusban egy évfolyam

tanulmányi követelményeinek tesznek eleget.

Egy-egy ciklusban növendékeink általában heti háromszor hét órában járnak iskolába. Ez egy

ciklusban 420 órát jelent. A tanórák 40 percesek. Csak közismereti tárgyakat oktatunk:

magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, biológia, fizika, kémia, matematika, földrajz,

etika , informatika, lehetőség szerint idegen nyelv. A tankönyvek, valamint az elsajátítandó

tananyag megegyezik az általános iskolaival, szakiskolaival. Természetesen csak a minimum

követelmény elsajátítását tesszük kötelezővé növendékeink számára.

Erre az oktatási formára a Nemzeti köznevelési törvény rendelkezésein, valamint a benne

rejlő lehetőségeken túl az ESÉLYEGYENLŐSÉG megszerzése, fenntartása miatt is szükség

van. Ha hagyományos, egy éves, rendszerben folyna az oktatás, növendékeink közül -

tekintettel a beutalás időtartamára - alig lenne olyan, aki befejezhetné általános iskolai

tanulmányait, s valamilyen szakképzésbe bekerülhetne. Ez pedig őket potenciális

munkanélküliekké tenné s az államra róna eltartásuk, támogatásuk további terheket,

feladatokat.

Ahhoz, hogy tanulóink eredményes tanévet zárhassanak, az otthonban is szervezett

tanulmányi munkának kell folynia. Naponta - beleértve a vasárnapot is - másfél-két órát

tanulnak a fiúk. Ezzel, valamint folyamatos iskolai korrepetáló foglalkozások szervezésével

elértük, hogy neveltjeink jelentős százaléka teljesíti az általunk előírt, valamint a törvény által

előírt minimum követelményeket s lép magasabb osztályba, vagy szerez -évközi jegyei

alapján- 8 osztályos bizonyítványt.

Az iskolában elmaradt készségtárgyak gyakorlására, művelésére az otthoncsoportok

tevékenységi keretében, ill. szakköri foglalkozások keretében nyílik lehetőség.

Azon növendékek részére, akik a bírói beutalás miatt később kerülnek beiskolázásra,

megvalósítjuk az IDŐFÜGGETLEN OKTATÁSI FORMÁT.

11

MENETE: tudásszint felmérése, felzárkóztatás - rendszeres tanári korrepetálással -,

osztályozó vizsga. (Debreceni és zalaegerszegi tanulóink esetében is ez az eljárás – külön

együttműködési megállapodás lapján.)

Az osztályok maximális létszáma 8-12 fő, tekintettel a tanulók túlkorossági mutatóira, szocio-

kultúrális alapozottságukra, jártasságaik relatív lemaradást mutató szintjére.

Az alacsony létszám miatt összevont osztályt is szerveztünk az alsó tagozatban, illetve a

létszámok alakulása miatt más osztályokban is.

A tanítási órákon a beiskolázott növendékek részvétele kötelező. A távolmaradások intézeti

és növendéki érdekből igazoltnak minősülnek (pl.: pszichológiai, orvosi vizsgálat,

eltávozások, jogeljárás miatti távollét, sport és kulturális rendezvényeken való részvétel). A

nem engedélyezett (szökés miatti) távolmaradás igazolatlannak minősül. Az igazolatlan

mulasztások 10 tanítási órát nem haladhatják meg.

Az általános iskolát végzett, megfelelő korosztályú (17-18 év) és érdeklődésű növendékek

számára egy éves OKJ. számmal jelzett szakmunkásképzés, ill. 6-12 hónapos betanított

munkás képzés folyik.

E képzési formával lehetőséget biztosítunk növendékeink számára a társadalomba való

sikeresebb beilleszkedésre, munkavállalási esélyeik növelésére. A megszerzett képesítésükkel

lehetőség teremtődik számukra - a megélhetésen túl - egy még kvalifikáltabb szakképzésben

való részvételre.

A szakipari oktatóprogram bevezetésével egy alapvetően új pedagógiai helyzetet

valósítottunk meg, ami mérhető a neveltek együttműködésének pozitív változásában.

Jelenleg faipari gépmunkás, valamint szobafestő szakmákban folyik szakképzés. A kosárfonó

és hegesztő szaktanfolyamot végzők - mivel ez nem OKJ számmal ellátott - betanított munkás

bizonyítványt szereznek. A növendéklétszám emelkedésével új szakmák bevezetését,

oktatását tervezzük.

Ehhez személyi és tárgyi feltételeink adottak. Ezek a következők lehetnek: kőműves,

szerkezetlakatos, esztergályos, forgácsoló; palántanevelő, sertésgondozó.

2013/2014.tanév: első tanítási nap: 2013. augusztus 29,

utolsó tanítási nap: 2014. június 20.

5/1. AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGÉHEZ RENDELKEZÉSRE

ÁLLÓ EGYSÉGEK

13 tanterem, 8 tanműhely, 2 iroda, 1 sportterem, 1 aula, 3 szertár-raktár, 3 egyéb helyiség. Ezt

a feladat ellátását szolgáló vagyont, teljes berendezéssel együtt, az EMMI Aszódi

Javítóintézete biztosítja.

6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

6.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Intézetünk jelmondata: „Esélyt adunk, utat mutatunk!”

Nevelőink, tanáraink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető

legtöbb növendékünk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Az iskolánkban folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek

tanulóinkkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

12

1. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,

érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten

fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük

meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

2. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények

védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

3. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az

egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás

képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben

tartása). Az egészségvédelem(az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a

balesetek megelőzése).

4. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés,

önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás,

szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum

befogadására és létrehozására.

5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás

és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és

tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra

ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és

hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban

élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik

tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a

közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes

formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és

történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy

mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség kibontakoztató

foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy

képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményekép-

pen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

- humánus,

13

- erkölcsös,

- fegyelmezett,

- művelt,

- kötelességtudó,

- érdeklődő, nyitott,

- kreatív, alkotó,

- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

- képes a problémák érzékelésére és megoldására,

- gyakorlatias,

- képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

- jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

- van elképzelése a jövőjét illetően,

- becsüli a tudást,

- öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

- képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

- tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni

szóban és írásban,

- a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait

Továbbá megismeri és elfogadja:

- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti

környezetben,

- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését

biztosító szabályokat,

- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

formáit és módszereit,

- viselkedése udvarias,

- beszéde kulturált,

- társaival együttműködik,

- szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

- képes szeretetet adni és kapni,

- szereti hazáját,

- megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

- szellemileg és testileg egészséges, edzett,

- egészségesen él,

- szeret sportolni, mozogni,

- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását

elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra

kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez

kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két

nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

14

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül.

15

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: ㄮ

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

Szokások kialakítását

célzó, beidegző

módszerek.

Követelés.

Gyakoroltatás.

Segítségadás.

Ellenőrzés.

Ösztönzés.

A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

Hagyományok kialakítása.

Követelés.

Ellenőrzés

Ösztönzés.

Magatartási modellek

bemutatása,

közvetítése.

Elbeszélés.

Tények és jelenségek

bemutatása.

Műalkotások bemutatása.

A nevelő személyes

példamutatása.

A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése

a közösségi életből.

Tudatosítás

(meggyőződés

kialakítása).

Tudatosítás

(meggyőződés

kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés.

A tanulók önálló elemző

munkája

Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

Vita

6.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink

személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata:

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladata:

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata:

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.

A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata:

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra

irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

16

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata:

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata:

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata:

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés

felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladata:

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata:

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény

kialakítása.

6.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a) a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

b) tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

c) a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten

– a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében

– foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

- a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az elsősegély

- nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődésterületén

6.3.1 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI

Minden pedagógusnak, nevelőnek, tanárnak, szakoktatónak kötelessége a tanórákon és azon

kívül is az egészségfejlesztés gondolatkörét alakítani, fejleszteni.

- Az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

- Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként,

melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is.

17

- A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek értékelése utáni feladat

meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során.

- Igény szerint külső szakember

- A testi egészségre nevelést erősíti az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és

életvitel, etika órákon.

- Ezek: dohányzás, alkohol és drog, szexualitás, AIDS

- A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a

feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a fiatalok életkorát (önismeret, stressz

kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás).

- A témakörökkel foglakozunk osztályfőnöki órán, ember - és társadalomismeret,

tantárgy keretében a 7. évfolyamon is.

– évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap)

szervezése a „Madarak és fák napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel

az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

– a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

6.3.2 AZ ELSŐSEGÉLY - NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA

Az elsősegély – nyújtási alapismereteket elsősorban a délutáni programokban sajátíthatják el

növendékeink. Jó kapcsolatokat ápolunk a helyi mentőszolgálat dolgozóival, akik kérésünkre

bemutatókkal, játékos gyakorlatokkal készülnek az évenkénti közös rendezvényünkre.

6.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve

közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő - oktató

munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata:

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)

kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű

nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata:

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral

változó közösségi magatartáshoz: a fiatal heteronóm – a felnőttek elvárásainak

megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát

értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata:

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői

segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt

módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata:

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

18

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói

közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a

közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt

vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata:

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,

formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

6.4.1. A TANÍTÁSI ÓRÁN MAGVALÓSULÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ

FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat

megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás

biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,

amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe

helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás,

vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin

előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a

gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

1. Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek,

a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való

azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák

hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási

folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának

szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált

tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:

- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a

tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,

fejlesztését.

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek

korrigálására és tudásának átrendeződésére.

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,

formáit.

- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,

önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe

állítani.

19

- A tanulásszervezés egyik főelve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás

a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az

ellenőrzésben, az értékelésben.

- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a

hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán

kívüli) tevékenységek segítik:

3. Az iskola hagyományrendszere:

- Az iskolák eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése,

valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség

minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos

teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves

munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is

megnyilvánul.

- Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők:

- nemzeti ünnepek (március 15. és október 23. )

- tanévnyitó és tanévzáró ünnepség

- ballagási ünnepség

- karácsonyi ünnepség

Az iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak:

- tanulmányi versenyek /iskolai, országos/

- gyermeknap

- farsang

- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a

következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján,

karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

- Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a

magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak

emléknapján, a költészet napján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás

Napján.

Követelmények: A hon és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a

természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális

örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a

kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, írók, költők, sportolók tevékenységét,

munkásságát.

Legyenek jól tájékozottak a hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi

életében. Sajátítsák el az ismereteket, gyakorolják az egyéni és közösségi tevékenységeket,

amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez,

megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosulásához vezetnek.

A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák,

vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

Az iskolák és tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül részt vegyenek a nemzetközi

kapcsolatok ápolásában.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek

következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai

példákon ismerjék fel a társadalmi- gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti

következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Életmódjukba a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk megelőzésére törekvés

váljon meghatározóvá.

20

A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és

kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei

álljanak.

Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó

fiatalokat kell nevelnie.

A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és

segítőkész magatartást.

Készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra

vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

Fontos feladatunk, hogy megismerjük a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait.

Vegyük figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozzuk a tanulás

fejlesztését.

Segítsük a tanulók pályaválasztását, s nyújtsunk segítséget a munka világának

megismeréséhez.

Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra

kényszerülhetnek.

A NAT és a Kerettanterv tehát, olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez tőlünk, amelyben a

tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a

középpontban.

A személyiségfejlesztést- tantárgyanként- a következő képen kívánjuk megvalósítani.

ANYANYELV-ÉS IRODALOM:

Az anyanyelvnek a személyiségfejlesztésben alapvető szerepe van. A nyelvi minták követése

értékeket, kultúrát közvetít, lehetőséget ad információk megszerzéséhez, problémák

megértéséhez. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására

és elsajátításának színvonalára.

Ezért a nyelvi nevelésnek minden tantárgyban jelen kell lennie. A kommunikáció – mint

érték, a társas –a társadalmi megértés legfontosabb színtere.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában cél és feladat annak megértése, hogy milyen

jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösségek számára.

Az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása, ezáltal fejlődik a

személyiség.

A könyvtárhasználat megismertetése, fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom

műveltségi területének feladata.

KÖNYVTÁRHASZNÁLAT:

A könyvtár használatára nevelés, (könyvek, folyóiratok, lemezek rendszeres forgatása). A

könyvtárhasználó szokások fejlesztése, a használói magatartás kialakítása.

Könyvtári segédletekből információk keresése;

- Értelmezés, kérdések megfogalmazása,

- Szerző és cím szerinti keresés a katalógusból,

- A tankönyvek és segédkönyvek irodalom ajánlásainak használata,

- Bibliográfiák használata,

- Számítógépes adatbázis használata stb.

TÖRTÉNELEM:

A történelem tantárgy keretein belül széles körben nyílik lehetőség a tanulók

személyiségformálására, személyiségfejlesztésére.

Példák: Példaképek állítása, hősök élete, környezete, munkásságuk.

- Anti hősök élete, bukásuk okai,

21

- Más népek iránti tolerancia kialakítása, történelmük alapján,

- A múlt történelmi következtetései a jövőre nézve, ezek elemzése,

- Világképek, világnézetek ütköztetése,

- A magyar történelmi emlékek bemutatásával a hazafiság, hazaszeretet, az egészséges

nacionalizmus kialakítása.

BIOLÓGIA:

A tananyag az ismeret és tudatfejlesztésen túl, az ember és természet kapcsolatán keresztül

növelheti az egyén felelősségérzetét a természet, a környezet, leginkább a szociális környezet

irányában.

Az anatómiai, fiziológiai, egészségtani ismeretek lehetőséget adnak az adott életkor,

élethelyzet biológiai problémáin keresztül a személyiség problémáinak megoldására, a családi

életvitelhez szükséges képességek, tudások, információk megszerzésére.

FIZIKA:

Ez a tantárgy is óriási lehetőséget rejt a személyiségfejlesztés területén.

A tanuló ismerje meg az élettelen anyagok legfontosabb tulajdonságait, kölcsönhatásait.

- Legyen képes az élettelen természet és a technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak

megfigyelésére és értelmezésére. Törekedjen a kapcsolatok feltárásával ezek

magyarázatára.

- Tudjon egyszerű kísérleteket összeállítani, méréseket elvégezni,

- Ismerje és alkalmazza a fizika fogalmait, összefüggéseit és törvényeit.

- Ismerje a mennyiségek SI-beli jeleit és mértékegységeit, legyen jártas a mértékegységek

átváltásában.

- Tudja, mely történelmi korokban születtek a nagyobb jelentőségű természettudományos

felfedezések, kik voltak azok a természettudósok, akiknek a nevéhez fizikai törvények,

elméletek, eszközök és jelenségek felfedezése fűződik.

- Törekedjen a környezetvédelmi problémák enyhítésére, használja fel ehhez a fizikában

szerzett ismereteit.

Az eddig fel nem sorolt tantárgyakban szintén óriási lehetőségek nyílnak a tanulók tudásának,

képességeinek, személyiségének fejlesztésére.

6.4.2 AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI

Iskolánk szorosan együttműködik a fenntartónkkal, elválaszthatatlan a javítóintézettől, így

minden programjában részt vesz. A rendezvények illetve a délutáni programok az intézet

Sárga Falak Pedagógiai Programjában találhatók meg.

6.4.3 A DIÁK ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI

FELADATAI

Speciális helyzetünknél fogva (a fiatalok kényszerhelyzetben vannak) a diák önkormányzati

tevékenység korlátozott, csak a javítóintézeti rezsim és az iskolai szabályok alapján

értelmezhető. Működik egy növendéki önkormányzat, azonban hatókörük korlátozott.

6.4.4 A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI

Fiataljaink szabadidős tevékenysége csak a javítóintézeti rendszer kontextusában képzelhető

el. Pedagógusaink részt vesznek az intézet által szervezett szabadidős, kulturális

programokon, sportrendezvényeken (pl.; színészválogatott – javítóintézet focimeccs). E

programok részletesen az intézet Sárga Falak Pedagógiai Programjában találhatók.

22

6.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk

meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális programok szervezése,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

Intézeti Tanácson való részvétel

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az iskolavezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a

felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztályban tanuló növendékek nevelőivel.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Csoportokban részt vesz az értékeléseken.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

23

6.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet

igénylőtanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek,

fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint

különféle egyéni fejlesztőmódszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási

folyamatban.

2. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

6.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTATKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK

1. Alsó tagozat tehetségsegítési területei

A beérkező növendékek általában túlkorosak, funkcionális analfabéták, írni, olvasni nem

tudnak, több éve nem járnak iskolába. Mégis vannak tehetséges fiatalok közöttük, akik

elsősorban önhibájukon kívül nem tudtak az életkoruknak megfelelő képzésben részt

venni. Az összevont alsó osztályokban elsősorban alapozó munkát végzünk, valamint a

tehetség általános képességeihez tartozó elemeit próbáljuk hatékonyan fejleszteni. /Pl.:

anyanyelvi, matematikai képességek, memória/ Tehetséggondozó feladatunknak tekintjük,

hogy a kiemelkedő teljesítményre képes növendéket oly módon segítsük, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak.

Célunk a tapasztalatszerzésre épülő megismerés, a kooperatív tanulási technikák

alkalmazása és az egyéni fejlettséghez igazodó, differenciált fejlesztés.

Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzuk az alsó tagozaton az egyéni

tehetséggondozást, a kooperatív tanulási technikákat és a projektpedagógiát.

2. Felső tagozat tehetségsegítési területei

A tehetségfejlesztést integrált formában végezzük. Délelőtt minden tanuló a saját

osztályában tanul. Feladatunk a tantervi követelmények minél magasabb szinten történő,

illetve a képességeknek megfelelő elsajátítása. A program a délelőtti tanórákon

alkalmazott differenciáláson túl a délutáni foglalkozásokkal egészül ki. Célunk az

ismeretfeldolgozás és a képességfejlesztés. Az idegen nyelvet (lehetőség szerint)

tanulóink csoportbontásban tanulják alap szinten.

Minden osztály számára tanulás-módszertani foglalkozást biztosítunk tanórai keretben. Így

lehetőség nyílik a mérési eredményeket figyelembe véve az alulteljesítő tehetségek számára a

megfelelő fejlesztést elvégezni, hiszen ezek a tanulók többnyire nehéz körülmények között

élnek. Sokszor a gyengébb tanulmányi teljesítmény hátterében nem a képességek hiánya áll,

hanem az, hogy nem rendelkeznek tanulóink a megfelelő tanulási stratégiákkal. A fejlesztő

munka során a megismerő folyamatokra fektetünk nagy hangsúlyt, így a figyelem, az

emlékezet, a megértő és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Mindezeket sok-sok

gyakorlattal, célirányos játékokkal segítve. Tanítjuk a gyerekeknek az olvasási technikákat

(ÁK3E vagy PQRST) módszert, jegyzetelést, átszerkesztést /rosszul szerkesztett szövegeket

áttekinthetővé tesszük/, grafikus ábrák készítését, mnemotechnikai eljárásokat, a

feleléstechnikát és a vizsgaszorongás kezelését. Ezekből is látszik, hogy az egyéni tanulási

stratégiák fejlesztése nagyon összetett feladat: sok elemet kell figyelemmel kísérni, azoknak

24

rendszerré kell összeállni. Elégedettséggel tölt el bennünket, amikor a fejlesztő munka

eredményeként láthatjuk, hogy a gyerekek a mechanikus tanulási technikák háttérbe

szorításával elkezdik hatékonyan használni a szervezett és mélyre hatoló stratégiákat. Így nő a

sikerélmény, ami szorosan összefügg a motivációval, kölcsönösen hatva egymásra. A

foglalkozásokat osztálykeretben tartjuk.

A tanórán kívüli foglalkozások keretében alkalmazzuk az 1-3 fő részére szervezett egyéni

tehetséggondozást is, ahol a pedagógusok versenyekre készítik fel a tanulókat.

A pedagógusok fontos feladatuknak tekintik az alulteljesítő tehetségek fejlesztését, mely

egyáltalán nem könnyű feladat. Többnyire a tanulók nem motiváltak, nem pozitív az

iskolához való viszonyuk, szüleik általában nem veszik fel a kapcsolatot az iskolával, az

osztályfőnökkel, szaktanárokkal. A tanulóknak rendkívül nagy szükségük van motiválásra,

dicséretre. A pedagógusok igyekeznek megtalálni azt a területet, ahol a tanuló tehetséges, s

erre a területre nagy hangsúlyt fektetnek. A tantestület a havi rendszerességgel megtartott

foglalkozásokon külön foglalkozik az alulteljesítő tehetségek tanulmányi eredményével,

motiválásuk lehetőségével, a különféle iskolai programokba való bekapcsolódásuk módjaival.

A differenciálást alkalmazzuk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A

sokféle szempontot figyelembe véve iskolánkban a differenciálás következő módjait

alkalmazzák a pedagógusok:

differenciált csoportmunka

individualizált munka (egyéni feladat)

differenciált házi feladat

differenciált motiváció

feladat, információhordozó készítése

korrepetálás a tanórán kívül

differenciált értékelés

segítségadás más tanulóknak

Munkánk során a nevelők aktív közreműködésére is számítunk. Az osztályfőnökök

folyamatos kapcsolatot tartanak a programban résztvevő tanulók nevelőivel. Havi értékelő

értekezleteken is lehetőség nyílik a személyes beszélgetésre, így a nevelő és az iskolai

pedagógus között létrejön az információcsere a következő témákban:

célok tisztázása

a fejlődés értékelése

a gyermek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés

közös programok szervezése

pályaválasztás irányítása

6.6.2 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT

SEGÍTŐ PROGRAM

Minden gyermeknek alapvető joga van tanulni és tudni. Biztosítanunk kell számukra a

képességeik kibontakoztatását, olyan körülményeket kell teremtenünk, melyek lehetővé teszik

a társadalomba való beilleszkedést, illetve a normákhoz való alkalmazkodást.

Számos kutatás alátámasztja, hogy a társas és családi beilleszkedési, illetve viselkedés-és

tanulási zavarok a kisiskolások és a serdülők körében viszonylag gyakori jelenség.

A kognitív fejlesztés mellett a gyermekeknek szükségük van az egyéni működésüket

kibontakoztató támogatásra is.

A cél a gyerekek mentális, motorikus, szociális, érzelmi képességeinek a maximális

fejlesztése, ami előrevetíti a gyermeknek a társadalomba való beilleszkedését.

25

Minden gyerek tanulási nehézsége egyedi, és egyedi fejlődési folyamatban alakul ki.

Az iskolában szorgalmi időben biztosítunk tanulóink számára egyéni fejlesztést, heti 1-2

alkalommal. A fejlesztés nem rátanítás, korrepetálás. A foglalkozásokon tesztek segítségével

tárjuk fel a hiányosságokat, melyek a képességek egyenlőtlen fejlődését támaszthatja alá és

megmutatja az elakadás fázisát. És onnan, az elakadástól kell kezdeni a foglakozást, azokat a

hibákat kell kiigazítani.

A tanulási zavarok a központi idegrendszer diszfunkciójának (MCD), illetve annak

következményének tekinthető.

Egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: a figyelem, az emlékezet,

gondolkodás, koordináltság, beszéd, olvasás, írás, betűfelismerés, számolás, szociális

kompetencia, emocionális érettség.

Megnyilvánulásai lehetnek:

- a figyelmét csak rövid ideig tudja az adott feladatra összpontosítani

- nem észleli megfelelően a látott, hallott információkat, nem veszi észre az

azonosságot, különbözőségeket

- emlékezete pontatlan, rövid távú

- bizonytalan a téri tájékozódásban, a téri irányok ismeretében

- mozgáskoordinációja sokszor határozatlan

- írásbeli munkái csúnyák, kuszák, rendezetlenek

- nyelvi kifejezése szegényes

- viselkedésére általában jellemző a határozatlanság, szétszórtság, alacsony

tűrőképesség

- teljesítménye ingadozó

- gyenge ritmusérzék, sorba rendezési problémák

A tanulási nehézségek hátterében mindig az egyenlőtlenül fejlődő képességeket lehet

felfedezni. Az alapkészségek megfelelő szintű elsajátíttatása az óvoda és az alsó tagozat

feladata, amelyekhez az intézményeknek kötelessége minden gyermeknek egyenlő esélyt

biztosítani. Az alapkészségeket csak a megfelelően fejlett képességek birtokában lehet

elsajátítani.

A tanulási zavar / nehézség érinthet csak egy területet is.

A fejlesztés szempontjai és módszerei

Pszichológiai fejlesztésen nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsítását, vagy rátanítást

értünk, hanem a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított támasznyújtást, amely az

éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához biztosít megfelelő

tárgyi- és szociális környezetet.

Szempontjai:

- a fejlesztés időben elhúzódó, folyamatos befolyásolást jelent

- tudatos vezérlésre szükség van, hiszen pedagógiai helyzetteremtéssel, megfelelő tárgyi

feltételekkel érhetjük el a pszichés funkciók beindulását.

A korai fejlesztés eredményes a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében.

Mind a prevenciós, mind a korrekciós fejlesztésben a mozgásra építünk.

Prevenció:

Megelőző fejlesztés, támasznyújtás.

Korrekció:

A fejlődési ívben bekövetkezett megakadás, lemaradás rendezésére irányuló beavatkozás.

26

A fejlesztés során szem előtt kell tartani a komplexitás elvét. Fontos az elfogadó, megerősítő

jelenlét, bíztatni kell őket arra, hogy önmagukban bízzanak, ezáltal gyorsabban

kibontakozzanak.

Be kell tartani a lépcsőfokokat:

- mozgásfejlesztés: nagymozgás, egyensúly gyakorlatok, szem-kéz, szem-láb

koordináció, finommozgás

- testsémafejlesztés: a testrészek ismerete, a test alapkoordinátáinak kialakítása,

testfogalom alakítása

- percepciófejlesztés: vizuális figyelem, auditív figyelem, vizuális percepció, auditív

percepció, Gestait-látás, tapintásos észlelés, mozgásos észlelés, térpercepció- téri

viszonyok, keresztcsatorna

- verbális fejlesztés: tárgyak neve, cselekvések neve, testrészek neve, irányok, helyzetek

idő, alapformák, színek, méret, hasonlóság, különbözőség és ellentétesség.

A direkt megközelítés helyett az indirekt megközelítési módot helyezzük előtérbe.

Az egyedfejlődési fázisokon végigmenve keressük azokat a szinteket az egyes képességek

fejlődésében, ahol biztosan mozog a gyerek, hiszen a fejlesztés a teljesítményt létrehozó

funkció kialakítására irányul.

Lassan és türelmesen kell gyakorolni, játékos formában. Minden játéknak minősül, amit a

gyermek újra és újra szívesen játszik, emlékezik rá. Hinni kell a tevékenység

transzferhatásában!

A fejlesztés körülményei:

- nyugodt, strukturált játékhelyzetet teremtsünk

- fel kell kelteni az érdeklődést

- figyelembe kell venni a gyermek teherbíró képességét, fáradékonyságát

- személyes kapcsolatot kell kialakítani

- kis csoportlétszámot kell kialakítani

- meg kell engedni a pihenést fáradtság esetén

- a foglalkozások időtartamát fokozatosan kell növelni.

Fontos az állandó kontaktus fenntartása. Nem kell versenyhelyzetet felállítani. A fejlesztő

pedagógusnak nem szabad büntetni, de a túlzott dicséret hatástalanná válhat. Jó érzékkel meg

kell találni az arany középutat.

6.6.3 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL

KÜZDŐK SEGÍTÉSE

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

- egyéni foglalkozások;

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

- az intézeti könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

- iskolai sportkör, szakkörök;

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

- csoportlátogatások;

A nevelők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

27

6.6.4 AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA

Mivel intézményünk és intézetünk a gyermekvédelemi rendszer része, az ifjúságvédelemmel

kapcsolatos speciális feladatokat az intézet erre kijelölt szakemberei, szakmai közösségei

végzik az iskolával szoros együttműködésben.(Sárga Falak PP.)

6.6.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Beutalt növendékeink szinte 100%-an a szociálisan hátrányosan érintett családokból

származnak.

A szociális hátrányok enyhítésére az elkövetkezendőekben felsorolt feladatok megvalósítását

tervezzük.

- Osztályozó vizsgára való felkészítés,

- Megfelelő tankönyv és tananyag kiválasztása a hiányok pótlására,

- A tudásbeli különbségek csökkentése az órák differenciált vezetésével,

- Drog és bűnmegelőzési programok szervezése,

- Az osztályfőnöki órák keretében drogellenes programok,

- Pályaorientációs tevékenység,

- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,

- Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,

- Még szorosabb együttműködés az otthon nevelőivel - a növendékek érdekében.

6.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI

RENDJE

6.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA

PARTNEREIVEL

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az iskolavezető

segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján

valósul meg.

2. Az együttműködés fórumai:

- az iskolavezetőség ülései,

- a különböző értekezletek,

- megbeszélések,

- munkacsoportok

1. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

2. Az iskolavezető az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán,

valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

3. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait

közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

1. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg

vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az

iskolavezetővel, vagy a közalkalmazotti tanáccsal.

28

A szakmai munkaközösségek együttműködése

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért

és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének

összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett

feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

- iskolán kívüli továbbképzések,

- a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

1. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen

tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a

munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról

az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

1. A tanulót és a tanuló nevelőjét a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított

jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az

osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, vagy az intézményi tanácshoz.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal.

A tanárok és a nevelők kapcsolattartása és együttműködése

1. A nevelőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola vezetője legalább félévente az intézeti nevelőtestületi értekezleten,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

1. A nevelők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések

Feladata a nevelők tájékoztatása a rábízott fiatal iskolai életéről, magaviseletéről,

tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a nevelőknek a fiatal neveléséhez;

valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a nevelő és a

tanár között.

b) Csoportlátogatás

Feladata, a fiatal csoportbeli hátterének, körülményeinek megismerése, illetve

tanácsadás a növendék optimális fejlesztésének érdekében.

c) Intézményi szintű tantestületi értekezlet.

Feladata:

- a nevelők és a tanárok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

- a nevelők tájékoztatása

29

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját növendékeinek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a növendék osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a nevelők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola vezetője felé.

d) Nyílt tanítási órák.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon

közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató.

6.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA

6.9.1. A VIZSGASZABÉLYZAT HATÁLYA, CÉLJA

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget. Ha a tanulónak egy tanítási évben az

igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja,

és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási

évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási

órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet.

2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik,

távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást

befejezné.

30

3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott.

4. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban

szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók nevelőivel,

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, javítóvizsga

esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Osztályozó vizsgát az év

december é június hónapjában lehet letenni, ha az iskola vezetője másképp nem dönt.

6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a

kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai

munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok

állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek

ismeretében kell részletesen kidolgozni.

7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy

gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében kell

részletesen kidolgozni.

A tanulmányok alatt vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni:

Javítóvizsga:

Alsó tagozat

Tantárgy Írásbeli Szóbeli

Magyar nyelv és irodalom Írásbeli Szóbeli

Matematika Írásbeli Szóbeli

Környezetismeret Írásbeli Szóbeli

Felső tagozat:




Történelem Szóbeli

Idegen nyelv

(lehetőség szerint)

Írásbeli Szóbeli

Fizika Írásbeli Szóbeli

Biológia Írásbeli Szóbeli

Kémia Írásbeli Szóbeli

Földrajz Írásbeli Szóbeli

Informatika Írásbeli Szóbeli

Osztályozóvizsga:

Alsó tagozat:




Környzetismeret Írásbeli Szóbeli

31

Felső tagozat:




Történelem Szóbeli

Idegen nyelv

(lehetőség szerint)

Írásbeli Szóbeli

Fizika Írásbeli Szóbeli

Biolőgia Írásbeli Szóbeli

Kémia Írásbeli Szóbeli

Földrajz Írásbeli Szóbeli

Informatika Írásbeli Szóbeli

6.10. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – országos hatókörrel – és az Alapító

Okiratunknak megfelelően minden beutalt tanulót felvesz.

2. A beiskolázáshoz történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a gyermek lakcímkártyáját;

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét,

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.

3. Az iskola említett beiskolázási keretein túli tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek,

valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola

vezetője dönt.

4. Az iskolába tanulónak –az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján

összeállított –szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző

iskolájában –a bizonyítvány bejegyzése alapján –nem tanult. Amennyiben a tanuló

bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a

vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán

teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév

közben az előző évfolyamra beiratkozni.

7. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

7.1 A VÁLSZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE

A választott központi kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi

táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam ÖSSZEVONT(ö)

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+4 7+4 6+5 6+5

Matematika 4+2 4+2 4+2 4+2

Környezetismeret 1+2 1+2 1+2 1+2

Erkölcstan 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 22 22 22 22

32

12 fő alatt az osztályokat összevonjuk, így az alsó tagozaton a négy évfolyamból egy

osztály alakítható, feltéve, ha az egyik osztályból nincs növendékünk. minimális

osztálylétszám: 6 fő. Az Nkt 96. § (1-2)-re hivatkozva a javítóintézet délutáni

foglalkozásaiban tartjuk a készségtárgyakhoz kapcsolható fogalakozásokat.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5.

évf.(ö)

6.

évf.(ö) 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4+2 4+2 3+2 3+2

Idegen nyelvek (2013/14 tanév

után) 3 3

Matematika 4+1 3+2 3+2 3+2

Erkölcstan 1+1 1+1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2+1 2+1 2+2 2+2

Természetismeret 2 2

Fizika 1+1

Kémia 1+1 2

Biológia-egészségtan 2+1 1+1

Földrajz 1+2 2+1

Informatika 1+1 1+1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 1 1 1 1


A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Matematika A változat

Fizika A változat

Kémia A változat

Biológia-egészségtan A változat

7.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam összevont


Szabadon tervezett órakeret 8 8 9 9


Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam


Szabadon tervezett órakeret 5 6 11 10

33


7.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A következő tanévre szóló kötelezően használt tanulói taneszközök listáját –igazodva

a megrendelési határidőkhöz –az iskola megküldi a nevelői munkaközösségnek. A

megrendelés visszajelzés után történik.

4. A nyomtatott taneszközök beszerzése és az egyéni taneszközök beszerzése is az intézet

kötelezettsége a tanév kezdetére.

5. A taneszközök kiválasztásánál a tantestület a következő szempontokat veszi

figyelembe:

A taneszközök segítségével legyen teljesíthető a helyi tanterv követelményrendszere. Az

egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek

több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz alkalmazását a

pedagógiai program és a helyi tanterv teljesítésének elemző felülvizsgálata során, tantestületi

döntés nyomán, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

A tartalmi követelményeknek megfelelő tankönyvek közül az olcsóbbat kell választani.

7.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI

FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

1-4 osztály

A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy

ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak –

az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás

és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre

összpontosít.

Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcs-

kompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai

tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú

tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott meg-

alapozását.

A fejlesztő szakasz alapvető feladata – az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott

kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, varia-

bilitásának növelése.

Magyar nyelv és irodalom

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

34

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi

képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő,

artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak

megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszéd-

szándékokkal és célokkal. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a

megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a

szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata.

Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete.

- Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése.

- Törekvés az érzékletességre.

-A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak

megfelelően.

- Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.

- Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra.

- A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd).

- Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre

- Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi

tartalmának megértése.

- Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése,

elmondása.

- Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése,

elmondása.

- Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény

megfogalmazása.

- Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai

szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték,

némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szöveg-

értési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely

magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentés-

adó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását

az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú,

bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és

összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a

szövegben kifejtett vélemény bírálata.

-Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

-A tanult betűk összeolvasása.

-Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása.

-A hangos és a néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni

sajátosságainak figyelembevételével.

-A különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és

reprodukálása a hangos olvasásban.

35

-Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.

-Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Az értelmező hangos

olvasás folyamatos gyakorlása.

-A hangos és néma értő olvasás gyakorlása.

-Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással.

-Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

-Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása.

-Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.

-Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból.

-A szöveg tagolásának gyakorlása.

-A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban.

A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának

csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása.

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata,

könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). Tapasztalatszerzés ismeretek,

adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális és nem verbális

[hangzó és képi] információk feldolgozásának gyakorlása).

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

Annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja

össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra

fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő

önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes

önkifejezés lehetőségét is.

-Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat;

rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).

-Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos

bővítése, szókincsgyakorlatok.

-Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve

különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az

egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására.

- Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.

-Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése.

- Érzékenység az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése a belefeledkezés, a

játékosság, a kaland, a képzelet stb. iránti igénnyel.

- Az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

-Történetek főszereplőinek azonosítása.

-Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására.

-Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet.

-A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása.

-A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek

megtapasztalása néhány példa alapján.

-Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság

felismerése, megértése és erre épülő tisztelete.

-A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és

megértésére.

-A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett

– élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.

36

-A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről

folytatott beszélgetésekben.

-Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a

mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő

néhány műalkotásban.

-A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett –

élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.

-Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák

kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat).

Matematika

1-4 osztály

-Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgássor

megismétlése, mozgási memória fejlesztése.

-Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a

tájékozódást segítő viszonyok megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött).

-Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben; tájékozódás a síkon ábrázolt

térben; tájékozódás szavakban megfogalmazott információk szerint).

-Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl. a bal, jobb

szavak megjegyzése a gyerek testi dominanciája szerint, illetve dominancia hiányában saját

testi jelhez kötötten).

-A múlt, jelen, jövő megértése adott időpillanatban (pl. előbb, ezután).

-A múlt, jelen, jövő mint folytonosan változó fogalmak, például az előtte, utána (korábban,

később) viszonyok megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése;

szöveges feladatok, amelyekben az időrendnek szerepe van.

-Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal; szabványos egységekkel

(másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized).

-Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi

tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom, térfogat, darabszám)

szerint; becslés; mennyiségek fogalmának alapozása

-Finommotoros mozgáskoordinációk: apró tárgyak, korongok, pálcikák, rudak rakosgatása, ceruza,

füzet, négyzethálós lap, vonalzó, körző használata stb.

-Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése.

-Látott, hallott helyzet, kép összképben való felismerése, azonosítása, megkülönböztetése,

rekonstruálása különféle érzékszervek együttműködése révén, (pl. másolás, alkotás emlékezetből

való rekonstruálása, tájékozódás mozgássor tagolatlan másolásával).

-Az észlelés pontosságának fokozása.

-Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése.

-Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés;

osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos

működtetésével.

-A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; elemek,

tulajdonságok megnevezése.

-Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása mint szintén közös jellemző.

-Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése.

-Pontos megfigyelés statikus szituációkról, lényegkiemelés. Pl. helyzetről, képről kirakás, rajz,

egyszerűsített kirakás. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek

figyelmen kívül hagyásával

(analizálás elvontabb szinten).

37

-Számjelek bevezetése.

-Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával; matematikai

jelek –

-Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése

(megnevezett szám, megnevezett alakzat – pl. kocka, téglatest, téglalap, háromszög –, viszony

– pl. több, alacsonyabb, 2-vel kevesebb, előbb), ilyenek keresése, alkotása.

-Motoros emlékezés (tájékozódás mozgások felidézésével; formára való emlékezés a

tapintás alapján, nagymozgással és finomabb mozgásokkal; számmemória fejlesztése

mozgásokhoz kapcsolva, összefüggésekre való emlékezés végrehajtott cselekvéssor alapján;

alapszerkesztések; mozgással létrehozott vagy mozgással is összeköthető ritmus, minták és

szerkezetek felidézése; sorozatok).

-Auditív emlékezés.

-Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek

felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek,

elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének,

alakjának felidézése; függvények grafikus képe).

-Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; a megtanulást segítő eszközök megismerése.

-Tényismeretek memorizálása, mozgósítása (pl. a kéttagú összegek és a megfelelő

különbségek a 20-as számkörben; a szorzótábla eseteinek megtanulása; megismert testek,

síkidomok tulajdonságai, nevezetes azonosságok). Ismeretek megtanulásához összefüggések

felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása

kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez,

problémamegoldáshoz.

-Eljárásokra, módszerekre való emlékezés(pl. tanult algoritmusok felidézése, használata,

analógiák alapján való műveletvégzések,

-Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbözőségek, azonosságok tudatosítása,

megállapítása, jelölés.

-Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett

válogatásban felismert szempont szerint a dolgokat jellemző tulajdonságok tudatosítása és

az objektumok alaposabb megismerése céljából.

-Sorba rendezés. Sorozatok létrehozása (folytatása, kiegészítése) valamely szubjektív vagy

objektív tulajdonság tudatosítására és a sorba rendezett elemek jellemzésére.

-Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű

utasítás végrehajtásában, döntésben.

-Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés

szituációjával analóg helyzetben (pl. egyenletrendszerek megoldása megismert módszerrel).

-Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés,

ellenőrzés.

-Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység

-Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.

-Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és

elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult

fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl.: számok és jelöléseik; műveletek

jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek).

Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele a közös eredmény érdekében és

tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A

munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása.

Vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése.

Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése.

A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam

oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás,

függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye – helyes pedagógusmagatartás

esetén – háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.)

38

ANYANYELV-ÉS IRODALOM

5–6. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez

szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a

folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése

a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével.

A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.

56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56.

évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és

nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást

adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a

beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji

különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására

az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására,

személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha

a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek

megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális,

információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg

kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a

szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a

szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az

elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt

fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás

árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben

tartásának fontosságával.

A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos

fejlesztésük.

7–8. évfolyam

A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a

már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása,

hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése

(azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén

nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá

kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult

ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és

szövegépítő eljárásokkal.

78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78.

évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő

szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően

alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a

beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik,

hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség

szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló

vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre,

hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak

azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek

kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá

megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés

39

módjaival. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az

eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális,

történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi

hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

A legfontosabb célkitűzés tanulóink esetében az írás, helyesírás, olvasás és szövegértés terén

elsősorban azon hátrányok, hiányosságok leküzdése, amellyel intézetünkbe érkeztek.

Matematika

5–6. évfolyam

A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és

kiterjeszteni. A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek

elsajátítása mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a matematikatanulás szolgálja egy jól

működő gondolkodásmód, egy tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb

pozitív emberi tulajdonság formálását is.

Fontos feladat a tanulás tanítása, az elsajátítás képességének (emlékezet, figyelem,

koncentráció, lényegkiemelés stb.) fejlesztése. Meg kell ismertetni a matematika bevált

tanulási módszereit.

A matematikai gondolkodásmódot fel kell használni a problémamegoldások során. Ehhez

szükséges megfelelő szemléltető ábrákat, diagramokat elemezni és felhasználni; halmazokat

jellemezni, szabályszerűségeket észrevenni, általánosító sejtéseket, állításokat

megfogalmazni.

Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció fejlesztése folyamatos

feladatunk. Ehhez szükséges másokkal problémamegoldásban együttműködni,

gondolatainkat, a megismert fogalmakat rendszerezni. A modellalkotás fontos eszköz, amely

segítséget nyújt a problémák megoldásában. Fontos, hogy a tanulók a modellalkotásaik során

a megértett, és megtanult fogalmakat és eljárásokat fel tudják használni, és a modellekbe

szervesen be tudják építeni. Szükséges, hogy problémahelyzetet leíró szöveg alapján a

probléma lényegét felismerjék, majd annak megfelelő, a probléma megoldását elősegítő

modelleket alkossanak. Fokozatosan fejleszteni kell a matematikai szaknyelv és

jelölésrendszer használatát, alkalmazását.

Ebben a két évfolyamban sajátítják el egyszerű szöveges feladatok megoldásának néhány

stratégiáját: a hétköznapi és gyakorlati problémák megértését és megjelenítését matematikai

alakban, az eredmény becslését és ellenőrzését. Tájékozódnak síkban és térben, ismerik az

egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat. Tudják a tanult mértékegységeket átváltani. Készség

szinten számolnak egész számokkal, és gyakorlottak a racionális számokkal való műveletek

végzésében.

A fejlesztés

várt

eredményei a

két

évfolyamos

ciklus végén

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz

felírása, felismerése.

Két véges halmaz közös részének része, két véges halmaz

uniója uniójának felírása, ábrázolása.

Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások

megfogalmazása.

Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.

Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

Számtan, algebra

Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása

számegyenesen.

Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.

Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű

40

esetekben.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági

feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság

értése, használata.

Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének

kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok

ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.

Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok

segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai

között).

Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények

helyességének megítélése.

A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.

Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók,

közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3,

5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.

A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg

szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek

egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai

kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és

térfogat számítása során.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek

megoldása szabadon választott módszerrel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott

pont koordinátáinak a leolvasása.

Egyszerűbb grafikonok, elemzése.

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok

felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat

esetén.

Geometria

Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík,

fogalmának ismerete.

A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő

ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű

használata.

Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos

egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező,

szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.

Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes

szimmetria felismerése.

A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete

és alkalmazása feladatok megoldásában.

Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása.

A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban

található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

Valószínűség, statisztika

Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása.

Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

41

7–8. évfolyam

Tizenhárom éves kortól a tanulók mindinkább általánosító elképzelésekben, elvont

konstrukciókban gondolkoznak. Elméleteket gyártanak, összefüggéseket keresnek, próbálják

értelmezni a világot. Az iskolai tanítás csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik

ezekhez a változásokhoz, illetve igyekszik azokat felhasználva fejleszteni a tanulókat. A

matematika kiválóan alkalmas arra, hogy a rendszerező képességet és hajlamot fejlessze. A

felső tagozat utolsó két évfolyamában mind inkább szükséges matematikai szövegeket

értelmezni és alkotni. Segítsük, hogy a tanulók a problémamegoldásaik részeként többféle

forrásból legyenek képesek ismereteket szerezni.

Ebben a korban a tanításban már meg kell jelennie az elvonatkoztatás és az absztrakciós

készség felhasználásának, fejlesztésének. A matematika tanításában itt jelenik meg a konkrét

számok betűkkel való helyettesítése, a tapasztalatok általános megfogalmazása. Ezekben az

évfolyamokban már komoly hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a megsejtett összefüggések

bizonyításának igénye is kialakuljon. A definíciókat és a tételeket mind inkább meg kell tudni

különböztetni, azokat helyesen kimondani, problémamegoldásban mind többször alkalmazni.

A mindennapi élet és a matematika (korosztálynak megfelelő) állításainak igaz vagy hamis

voltát el kell tudni dönteni. A feladatok megoldása során fokozatosan kialakul az adatok,

feltételek adott feladat megoldásához való szükségessége és elégségessége eldöntésének

képessége. A tanítás része, hogy a feladatmegoldás előtt mind gyakrabban tervek, vázlatotok

készüljenek, majd ezek közül válasszuk ki a legjobbat. Esetenként járjunk be több utat a

megoldás során, és ennek alapján gondoljuk végig, hogy létezik-e legjobb út, vagy ennek

eldöntése csak bizonyos szempontok rögzítése esetén lehetséges. A feladatmegoldások során

lehetőséget kell teremteni arra, hogy esetenként a terveket és a munka szervezését a

feladatmegoldás közben a tapasztalatoknak megfelelően módosítani lehessen. Egyes feladatok

esetén szükséges általánosabb eljárási módokat, algoritmusokat keresni.

A matematika egyes területei más-más módon adnak lehetőséget ebben az életkorban az

egyes kompetenciák fejlesztésére. A különböző matematikatanítási módszerek minden

tananyagrészben segíthetik a megfelelő önismeret, a helyes énkép kialakítását.

A tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek hozzásegítenek az egyetemes

kultúra, a magyar tudománytörténet megismeréséhez. A gyakorlati élethez kapcsolódó

szöveges feladatok segítik a gazdasági nevelést, a környezettudatos életvitelt, az egészséges

életmód kialakítását. A definíciók megtanulása fejleszti a memóriát, a szaknyelv precíz

használatára ösztönöz. A geometriai ismeretek elsajátítása közben a tanulók térszemlélete

fejlődik, megtanulják az esztétikus, pontos munkavégzést. A halmazszemlélet alakítása és

fejlesztése a rendszerező képességet erősíti.

Az érdeklődés specializálódása természetes dolog. Akinél ez a reál tárgyak felé fordul, ott

igényes feladatanyaggal, kiegészítő ismeretekkel kell elérni, hogy az ilyen irányú

továbbtanuláshoz szükséges alapok kialakuljanak, az érdeklődés fennmaradjon. Akinél a

matematika, illetve a reál tárgyak iránti érdeklődés csökken, ott egyrészt sok érdeklődést

felkeltő elemmel: matematikatörténeti vonatkozással, játékokkal, érdekes feladatokkal lehet

ezt az érdeklődést visszaszerezni, másrész célszerű sok olyan feladatot beiktatni, amelyek jól

mutatják, hogy az életben sokszor előnybe kerülhetnek, jobb döntést hozhatnak azok, akik jól

tudják a matematikát.

A specializálódott érdeklődés, és az ekkorra már óhatatlanul kialakuló tudásbeli különbségek

miatt 7. osztálytól ajánlott, 8. osztályban pedig alapvetően szükséges a tárgy csoportbontásban

való tanulása. Ezzel célszerű lehetőséget teremteni a lassabban haladók felzárkóztatására és a

gyorsabban haladók tudásának elmélyítésére.

42

A fejlesztés várt

eredményei a

két évfolyamos

ciklus végén

Gondolkodási és megismerési módszerek

Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.

Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások

tagadása.

Állítások, feltételezések, választások világos, érthető

közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb

esetekben.

Fagráfok használata feladatmegoldások során.

Számtan, algebra

Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A

műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok

ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése,

ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.

Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság,

fordított arányosság.

A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult

összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.

A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a

legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök

közül.

Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.

Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke.

Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.

Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív

egész kitevők esetén.

Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a

mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása

következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás

ábrázolása számegyenesen.

A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása

matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok

megoldásában.

Összefüggések, függvények, sorozatok

Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris

kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos

feladatokban is.

Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint,

grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak

kiolvasása, értelmezése.

Geometria

A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat

készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.

Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait

(háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege,

nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását

alkalmazza a feladatok megoldásában.

Tengelyes tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése.

Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben

(szerkesztés nélkül).

A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási

feladatokban.

Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének,

43

területének számítása feladatokban.

A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb,

forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni

a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

5–6. évfolyam

- Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és

magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a

nemzethez való tartozás élményének személyes megélése.

- A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka

értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.

- Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak

felidézése.

- Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök

cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.

- Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott

szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a

mindennapokat.

- Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők

együttesen befolyásolják.

- Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi

közösségek létfenntartását.

- Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és

pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.

- Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű

emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

- Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség

összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.

- Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és

legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

- Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a

szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek

megkülönböztetésére

- Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből,

különböző médiumok anyagából.

- Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre.

- Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján

kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.

- Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének

figyelembe vételére.

7–8. évfolyam

- Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, feldolgozásával

a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a azonosságtudat kialakulása.

- Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és

szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.

44

- Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök

cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli,

tudjon példát mondani ellentétes értékelésre.

- Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak

főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.

- Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e

hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy

korszak főbb kérdéseinek felismerésére.

- Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette

területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi

sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban,

akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők.

- Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű

emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

- Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát

mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.

- Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket,

betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget.

- Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket

megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

BIOLÓGIA

A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1–6. évfolyamán

megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az

élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és

környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal

együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.

Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük,

szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen

életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének

igénye.

A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve

megérthetik, hogy az ember, mint a természet része csak a törvények betartásával, a

természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti

erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való

tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezet-

és értékvédő.

A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok

alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki

egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és

anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető

szokások kialakulásának megelőzésében.

A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra

legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések

rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és a

lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos

tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját

adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az

ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció

érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet).

A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél

megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt

körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére.

Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a

45

segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a

tanulók erkölcsi neveléséhez.

A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl.: Balogh

János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi

Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez

tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével

a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük.

A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult

hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis

egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a

kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése

során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család.

A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések,

terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése,

felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének

megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az

érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat.

A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a

képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a

tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés,

elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az

önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is.

7–8. évfolyam

A biológia-egészségtan tanításának e két évében a tanulók megismerik az élő és élettelen

természet szoros kapcsolatát, az élet sajátosságait, az élőlények közös tulajdonságait és az

élővilág egységét. Foglalkoznak a legjellemzőbb élőlények testfelépítésével és életmódjával, a

környezethez való alkalmazkodással. Korszerű ismereteket szereznek az ember

testfelépítéséről, életműködéseiről, jellemző egészségügyi problémáiról és az egészségi

állapot szempontjából fontos viselkedésmódokról. Megismerik az alapvető elsősegély-

nyújtási eljárásokat, valamint a szűrővizsgálatok és a védőoltások jelentőségét a betegségek

megelőzésében. Fontos, hogy felismerjék az életmód, a környezet, a viselkedés és az

egészségi állapot közötti összefüggéseket, hogy megértsék: az egészség nem a betegség

hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a

mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni

későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.

A fejlesztés várt

eredményei a

két évfolyamos

ciklus végén

A tanuló ismerje Magyarország legfontosabb nemzeti parkjait és a

lakóhelyén vagy annak közelében található természeti értékeket

(védett növények és védett természeti értékek).

Legyen tisztában a környezet-egészségvédelem alapjaival, a

gyógy- és fűszernövényeknek a szervezetre gyakorolt hatásával.

Tudja, hogy milyen szerepe van a biológiai információnak az

önfenntartásban és fajfenntartásban.

Értse a család szerepének biológiai és társadalmi jelentőségét.

Értse, hogy a párkapcsolatokból adódnak konfliktushelyzetek, és

legyen kész azokat megfelelő módszerekkel kezelni.

Tudja a tanult nem sejtes és sejtes élőlényeket összekapcsolni az

emberi szervezet működésével, értelmezze azokat az élőlények és

környezetük egymásra hatásaként.

Legyen tisztában saját szervezete működésének alapjaival.

Értse és tudja bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az élővilág

különböző megjelenési formáit a különböző élőhelyekhez való

46

alkalmazkodás alakította ki.

Legyen világos számára, hogy az ember a természet része, és

ennek megfelelően cselekedjen.

Tudja, hogy az életmóddal nagymértékben befolyásolhatjuk

szervezetünk egészséges működését. Tekintse az egészséget testi,

lelki szociális jóllétnek.

Kerülje az egészséget veszélyeztető anyagok használatát,

tevékenységeket.

Tudjon sérültet, beteget alapvető elsősegélynyújtásban részesíteni.

Empátiával viszonyuljon beteg és fogyatékkal élő társaihoz.

Tudjon egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat elvégezni,

csoportmunkában és önállóan infokommunikációs eszközök

segítségével beszámolókat készíteni, szemléltető anyagot

összeállítani, adatokat elemezni és valós problémákra

megoldásokat javasolni. Tanári irányítással tudjon projektmunkát

végezni.

FIZIKA

A fizika, mint természettudomány elsősorban a természetre, vonatkozó kérdésekre keresi és

adja meg a választ. A természettudományos gondolkodás tehát azt az életfilozófiát sugallja,

hogy a felmerült kérdésekre, problémákra odafigyeléssel, tudatos munkával megtalálható a

válasz, a megoldás. Ez a gondolkodás a konfliktuskezelést, ezen át az állampolgárságra,

demokráciára nevelést segíti.

A tantárgy lényegéből adódóan alapvető szerepet játszik a természettudományos és technikai

kompetencia fejlesztésében. Ennek alapvető összetevői ebben a szakaszban a tudományos

gondolkodás műveleteinek megismerése, a tudományos módszerek és a nem tudományos

elképzelések megkülönböztetése; a fizika fontosabb vizsgálati céljainak, módszereinek

bemutatása, biológiához, kémiához való kapcsolódási pontok tudatos keresése; a megfigyelés,

a kísérlet és a mérés módszereinek irányított alkalmazása; mérési adatok, ábrák értelmezése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:

─ A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség,

hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly, feszültség, áramerősség) fizikai jelét,

mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes

a közismert mértékegységek közötti átváltásra.

─ Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó

jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a

hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és

zajszennyezéseket. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Legyenek ismeretei a

fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről.

─ Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az

energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát.

─ Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások

jellemzésére. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit

felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára.

Kémia

A kémia, mint belépő természettudományos tantárgy kiváló megvalósítási terepe annak, hogy

a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható gondolkozásmódot (például

problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek

felismerése) alakítsanak ki.

47

A kémiával való ismerkedés közben tehát a tanulók olyan tapasztalatokon, kísérleteken

nyugvó, biztos anyagismereten alapuló tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket

(például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a benzingőz

robbanásveszélyes viselkedése, szénmonoxid végzetes hatása).

Az elsajátított ismeretek és a természettudományos szemlélet birtokában a tanulók, majd a

felnőttek lehetőségeiktől és tehetségüktől függően egyre tudatosabban ügyelhetnek az

egészségükre, szűkebb és tágabb környezetükre. Ez a kialakuló természettudományos

látásmód – bizonyos mértékű tényszerű anyagismerettel karöltve – védheti meg a jövő

generációt vagy legalább annak egy részét az áltudományok különböző formáitól.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:

─ Természettudományos gondolkozás (lényeglátás, problémaérzékenység, szempontkeresés,

csoportosítás, rendszerbe foglalás igénye és képessége, asszociációs képesség, absztrakciós

képesség, oksági összefüggések keresésének igénye, meglátása, belátása). Tudás,

tudomány eredményeinek, tudósok munkásságának, magyar találmányok elismerése.

─ A modellalkotás mint tudományos megismerési módszer használata, korlátainak

felismerése. Egyszerűbb kémiai kísérletek elemzése, összevetése előző tapasztalatokkal,

ismeretekkel. Fizikai változások ismerete, megkülönböztetése a kémiai változásoktól

(halmazállapot-változás, oldódás, szűrés, desztilláció, adszorpció). Eligazodás a periódusos

rendszerben. Egyszerűbb számítások végzése az anyagmennyiség és kémiai egyenletek

alapján.

─ Alapszintű ismerete néhány, az életben fontos fémnek, nemfémes elemnek és legfontosabb

vegyületeiknek, felhasználásuknak, biológiai hatásuknak. Ismerete az élet

makromolekuláinak, és azok legfontosabb funkcióinak. Jellegzetes kémiai változások

ismerete, és ezek meghatározott szempontok szerinti csoportosítása. Annak a tudása, hogy

az élő és az élettelen világ ugyanazokból az atomokból épül fel, és a szerkezet

meghatározza a tulajdonságokat, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig

érvényesül a tömeg-, energia- és az elektromos töltésmegmaradás törvénye, és ezeket

(általában) az energiaminimumra való törekvés irányítja.

TERMÉSZETISMERET

─ Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran

egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a

természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret

tantárgy egyik legfontosabb feladata.

─ A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan

gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek

okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket

megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez

a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben

kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás

megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve

fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt

jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés

módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos

tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását.

─ A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a

lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit,

folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett

elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi

rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók

közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése,

48

kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok

természettudományos szemlélete.

─ A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek

elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez

való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a

tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból

szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a

tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem

öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható

tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi

kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő

tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az

érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek

elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a

természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.

─ A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az

érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az

állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek

vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ

különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a

készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök

alkalmazásának feltételeit biztosítják.

─ A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a

természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének

megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése.

─ A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet

és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének

formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális

problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére,

egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében.

A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a

hazaszeretet fejlődéséhez.

─ A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési

képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi

módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének

szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak

ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók

meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is.

─ A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs

képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a

tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek,

folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.

─ Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az

ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás

folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi

életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek,

képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a

nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján,

lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb

teljesítményre ösztönzi őket.

49

5–6. évfolyam

─ A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület

tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését

szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia,

földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak

mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez.

─ A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az

egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik.

Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek

tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni,

rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes

eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az

együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló

elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése.

─ Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és

működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a

közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez

fűződő kapcsolatát.

─ Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és

időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a

szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és

szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz,

szülőföldjükhöz.

─ A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A

kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a

tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken.

─ A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi

folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket.

Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és

negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos

szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az

egészség és a környezet védelmében.

─ A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének

megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos

tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek

megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a

reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére.

─ Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább

egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat

lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló

készségeinek, képességeinek fejlődését is.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni,

jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából

Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait.

Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel

szokásrendszere.

Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete

irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen

embertársaival empatikus és segítőkész.

Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.

50

Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi

erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő

kölcsönhatásokról.

Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül

élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a

környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti

összefüggéseket.

Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek

jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.

Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek

védelmére.

Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait.

Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon

hozzá a fenntartható fejlődéshez.

Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban

biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni.

Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével

legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási

módszerei.

Földünk–környezetünk

1-4 osztály

Fejlesztési feladatok:

-A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak

fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok

szerves része.

-A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása.

-A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz

működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével.

- Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának végigkísérése példákon

-A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos

megismerése, gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás

számbavétele a tanulásban mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt.

-Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel.

-Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A

különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű

összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján.

-Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken.

-A halmazállapotok bemutatása, tudományos értelmezéseknek megfelelő

megkülönböztetése. (A porok nem kemény, de szilárd anyagok, a folyadék és a víz

fogalma világosan elkülönül, a nagyobb viszkozitású folyadékok is folyadékok,

természetesen a viszkozitás fogalmának meghatározása nélkül.)

-Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét

halmazállapot-változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek

el.

-Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az

eredmények rögzítése.

- Az idő becslése, saját mérések. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban.

- A helyváltoztatás és az eltelt idő összefüggésével való ismerkedés.

-Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása,

megbeszélése.

- A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival (heliocentrikus kép), valamint a Föld alakjával

kapcsolatos tudományos kép megformálása. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről,

egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében.

51

-A szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése (pl. Miből áll? Milyen

kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi történik a rendszerrel?).

-Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal

kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Ismert állapotok, változások,

folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata.

-Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más

elképzelésekkel.

-Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése.

-Az élő és az élettelen összehasonlítása.

-A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések

felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük tudományos nézetekkel való összevetése

(természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban).

-Törekvés a szervezet számára szükséges egészséges táplálékok ismeretére alapozott,

megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota

az ember egészségére is hatással van.

-Az egészséges életkörülmények igénylése.

-A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés.

-Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő,

helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás.

-Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása.

Földrajz

- A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti,

társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben

való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel.

Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti

folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti

eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a

regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban,

integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást.

Tantárgyi előzménye az alsó tagozatos környezetismeret, illetve 5–6. évfolyamon a

természetismeret, így annak követelményrendszerére épül, amelynek teljesítését

feltételezi.

- A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti

gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet

egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember

természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű

gazdálkodást. Az oknyomozó tudásszerzés elvéből kiindulva a tananyag feldolgozása

során a tanulók minden tényt, jelenséget és folyamatot elsődlegesen térbeli, emellett

időbeli változásában, fejlődésében ismernek meg, megláttatva azok okait és lehetséges

következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a

tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági,

társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével

lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő

tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és

környezeti problémákat.

- A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezet földrajzi jellemzőire épül.

Elsődleges célja a térbeli intelligencia fejlesztése. Kiemelt része a haza és környezete

földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a

hazához és a magyarsághoz való kötődés. Az Európai Unió, valamint a távoli országok

természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő

kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemlélet

kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a

52

kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő

megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti

magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A

hazáról, a földrészünkről és a távoli földrészekről való tudásszerzés mellett

nagymértékben segíti a tanulók képességeinek fejlődését. A más anyanyelvű országok és

kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő

kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi

kommunikáció fejlődését. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve

értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését.

- A természeti és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a

földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód

kialakulásához. Folytatja az 5–6. évfolyamon megkezdett integrált tudásszerzést és az

egységes természettudományi szemlélet alakítását. Az állandóság és a változás

látszólagos ellentmondásosságát, a rendszerek törvényszerűségeit, a struktúra és a

funkció összefüggéseit, az anyag, az energia, az információ különböző formáit regionális

megjelenésükben vizsgálja. A természeti jellemzőkhöz mindig hozzákapcsolja azok

társadalmi-gazdasági felhasználását, illetve egymáshoz illeszti a társadalmi élet és a

gazdaság elemeit is, ezáltal megveti a társadalomtudományi szemlélet alapjait is.

Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-

gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos

tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi

elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő

tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az

információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös

tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Mivel a

földrajz tantárgy feladatának tekinti a tanulók megismertetését a helyi, a regionális és a

globális környezetükkel, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek

állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A távoli tájak megismerésében nagy szerepet

kapnak a mediatizált kommunikációs eszközök (nyomtatott sajtó, televízió, internet) által

szerzett információk. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a

médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a

tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a

jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják.

- A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény

felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a

világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és

állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak

megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet

eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá

válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását,

eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú középfokú

tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az általános iskolából kilépő diákok képesek

legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során.

- A földrajztanulás során a tanulók megszerzik a szemléleti térképolvasás képességét, és

jártasságot szereznek az okfejtő térképolvasásban (különféle méretarányú és

ábrázolásmódú térképeken). A dokumentum topográfiai és kulcsfogalmi listája csak az

adott témában újonnan megjelenő és azokat a fogalmakat tartalmazza, amelyek a

kerettanterv tartalmi és szemléleti újdonságainak pontosítása érdekében szükségesek, a

korábbi életkori szakaszban vagy a megelőző témák során feldolgozottakat tudottnak

feltételezi.

53

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI

CIKLUS VÉGÉN

A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb

egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és

tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű régióiról, országairól).

Legyen átfogó ismeretük földrészünk. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó

szerepével, jelentőségével.

Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és

törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és

megfogalmazására, az egyes földrészekre vagy régiókra, tájakra jellemző természeti

jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes

országok, régiók helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes

térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait.

Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Értsék, hogy a hazai

gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal

függenek össze.

Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a

lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a

Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel,

hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik.

Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen

kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban

tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és

gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus

információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges

elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek

megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és

tipikus tájakat.

Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a

logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti

tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a

köznapi életben, a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat

más tantárgyak tanulása során is.

Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy

későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

INFORMATIKA

Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló

az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely

ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében

fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások

megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások

kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.

Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom

működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő

fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv

műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó

54

feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell

fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk

megjelenítésére.

Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az

érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai

eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása

hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek

érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az

információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási

környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az

információforrások és az online lehetőségek.

Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek

kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában,

ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és

formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok

megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a

digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása,

az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való

aktív részvétel.

Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak

tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az

informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és

továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák

értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos

színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az

informatika tantárgy nyújtja az alapokat.

Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív

polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális

kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak,

műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt

módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek

elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi

műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és

hálózatokban.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő,

melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési

feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott

tudásra és az informatikai eszközök használatára.

Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az

informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető

működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az

adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb

hardverelemek működését.

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon

élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok

meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható

lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly.

Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos

informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok

kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére

kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével,

megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával

szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a

55

tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül

kommunikálnak a számítógéppel.

Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a

szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel,

prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák

megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások

megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek

fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást

és az innovációt.

A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított

tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk

szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja

az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek

közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink

elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A

problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait

a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek,

módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás

általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes

megismertetni.

A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása,

feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai

eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás

elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd

az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes

programokat.

Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók,

illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások

által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és

a kritikus szemléletet is támogatja.

Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett

központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az

interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök

hatékony felhasználását.

Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek,

hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az

ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak

megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az

önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk

online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok

értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A

túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes

felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek

elkerülhetők.

Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák

és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat

magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a

netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül

zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek

érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról,

azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat,

szabályokat.

A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését,

használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja

56

az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük,

objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is.

Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és

képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal

kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az

aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az

egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő

szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra

hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben

számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat

birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés

többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti

értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák

kifejtésére.

A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő

lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével,

kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár

forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az

egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és

fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint

a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás,

tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el.

Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan

és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy

ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs

értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és

gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató

forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a

könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az

etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat.

A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források

használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a

tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes

műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen

a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket

kiszolgáló modern technikai lehetőségek.

Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és

az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi

gondolkodásra, a testi és lelki egészségre.

Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a

digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási

lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a

környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó

feladatokra.

A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen

adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök

használatával fejlődnek a diákok technikai készségei.

Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az

anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló

tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a

pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra

nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert

információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális,

a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló

tanulást.

57

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az

önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók

megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb

részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A

csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak

megértéséhez, elfogadásához.

Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az

idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program

használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az

angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák

programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten,

emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag

áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol

nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük.

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a

matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az

algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a

folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a

matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás

során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata,

a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel

ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói

dokumentumok fontosságát.

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a

természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos

problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló

megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai

képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott

oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő

képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat,

emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak.

Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra

nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink

nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a

kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt

célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője

legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból

legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják

különböztetni a valóságot és a virtuális vil ágot. A multimédia jelentős szerepet játszik

társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az

információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus

gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a

manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes

médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető

a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló

döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése,

melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés.

Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket

ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre

neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár,

amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor

lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a

folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, -

feldolgozó képesség.

58

Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás

eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás

megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez.

Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki

egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált

gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre

gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi

tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a

környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is

hangsúlyt kell fektetni.

Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti

különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért

eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a

tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az

alkalmazott források és felhasználások körét.

A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen,

mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is

kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen

ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári

kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a

megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához

szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi

szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető.

A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan

használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és

könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának

megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó

folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a

differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése

területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint

ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a

digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi

és idegen nyelvű információforrásokat.

7–8. évfolyam

Az informatikai eszközök közül a számítógéppel való kommunikáció során fontos egy operációs

rendszer rutinszerű használata. Ezeken az évfolyamokon a tanulók már önállóan használják a

legfontosabb eszközöket, segítség nélkül kezelik a fájlokat és mappákat. Napjainkban egyre

fontosabbá válik az információk digitális formában való tárolása, az analóg információk

digitalizálása. A digitalizált állományok mérete sokszor rendkívül nagy lehet, ezért szükséges a

tömörítési módok és eljárások ismerete is.

Az alkalmazói ismeretek elsajátításával gyakorlottan használják a szövegszerkesztő

programot, tudnak szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy

leírás alapján elkészíteni. A dokumentumok esztétikus megjelenítése érdekében képek

gyűjtésére, feldolgozására kerül sor képszerkesztő program segítségével. Ismerik a

táblázatkezelés alapjait, a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudnak

különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájukban elhelyezni, ismerik a

webes publikáció jellemző elemeit.

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben a tanulók az

életkoruknak megfelelő szinten tovább mélyítik az algoritmusleíró eszközökkel kapcsolatos

ismereteiket, egyszerű algoritmusokat értelmeznek és fogalmaznak meg. Az iskolai élettel

kapcsolatos vagy egyénileg választott összetettebb problémák megoldásának folyamatát a

tanulók tanári segédlettel részfolyamatokra bontják fel. A korábban megkezdett, folyamatos

59

beavatkozást igénylő problémák tanulmányozása a paraméterértékek változtatásával és a

változtatások eredményeinek megfigyelésével folytatódik.

A tanulók a problémákhoz algoritmusokat készítenek, az algoritmusokat programozási

nyelven kódolják, a kódolás során megismerik a program működését, alkalmazzák a

megismert utasításokat. Az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elve alapján a

tanulók több oldalról megközelíthetik a problémát, feltárják a probléma szerkezetét,

értelmezik az adatok közötti összefüggéseket, a strukturált megoldás érdekében eljárásokat

készítenek. Az egyenletekkel leírható folyamatok tanulmányozása nem feltétlenül igényel

informatikai segítséget, viszont a véletlen jelenségek tanulmányozása elképzelhetetlen a

számítógép véletlenszám-generátora nélkül. A véletlenen alapuló jelenségek tanulmányozása

akár a saját készítésű, akár mások által készített programok tanulmányozásakor tanulságos.

Az infokommunikációs eszközök használatakor, az információszerzés során az általános

iskola utolsó évfolyamain az internet hatékony használata kerül előtérbe. A tanulók az

egyszerű keresések mellett az összetett keresések végzésében is gyakorlatot szereznek. Az

információszerzés során szerzett tapasztalatok következtében megjelenik a kritikus szemlélet

az információk hitelességével szemben. A szükséges információk megkeresésén, letöltésén túl

a saját anyagaik publikálására is sor kerül.

A korábbi évek során megismert infokommunikációs eszközök bővítése, egyéb internetes és

mobilkommunikációs lehetőségek megismerése következtében a tanulók egyre tudatosabban

választanak a rendelkezésre álló elektronikus médiumok között. Betartják az adatvédelem

alapvető szabályait, felismerik az ártó szándékú támadásokat és megfelelő eszközökkel

képesek védekezni ezek ellen.

Az információs társadalom témakör feldolgozása során a tanulók megismerik az

információkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a veszélyek elhárítási lehetőségeit, a jogi és

etikai vonatkozásokat. Az alkalmazás során kiemelt szerepet kap az információforrások

hitelességének értékelése, az információk etikus használata. Az informatikai eszközök

használatakor törekednek a helyes módszerek kialakítására, megismerik a kulturált

együttélésre vonatkozó szabályokat és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata

jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait.

A tanulók az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus

szolgáltatásokkal ismerkednek meg, majd sor kerül azok hétköznapi életben betöltött

szerepének, céljainak azonosítására és biztonságos, kritikus használatára. A fejlesztés során a

szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes

funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és

a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet.

A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés

a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek

ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az

iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló

forráskiválasztást és -használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók

megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott

és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét.

A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban,

értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék

készítése és a hivatkozások.

A fejlesztés várt

eredményei a

két évfolyamos

ciklus végén

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére

ismerje meg a különböző informatikai környezeteket;

tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat

alapszolgáltatásait;

segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas

hardver- és szoftvereszközök kiválasztására.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

60

tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni;

tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot

minta vagy leírás alapján elkészíteni;

tudjon egyszerű táblázatot létrehozni;

ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;

tudjon bemutatót készíteni.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és

módszerekkel témakör végére

lássa át a problémamegoldás folyamatát;

ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket;

ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait;

tudjon kódolni algoritmusokat;

tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői

környezetben;

ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat;

legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján;

legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

legyen képes megkeresni a kívánt információt;

legyen képes az információ értékelésére;

legyen képes előkészíteni az információt weben történő

publikálásra;

tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait;

használja a legújabb infokommunikációs technológiákat,

szolgáltatásokat.

A tanuló az információs társadalom témakör végére

ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel

kapcsolatos fogalmakat;

ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és

következményeket;

ismerjen megbízható információforrásokat;

legyen képes értékelni az információ hitelességét;

ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó

szabályokat;

ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit;

ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi

kapcsolatokra vonatkozó következményeit;

ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást;

legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára,

lemondására.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes

önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;

a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a

feladatmegoldásban;

képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai

eszközök használata, szövegalkotás);

egyszerű témában képes az információs problémamegoldás

folyamatát önállóan végrehajtani.

61

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium

hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,

hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

62

7.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.

§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Mivel a

növendékek 24 órában az intézet falain belül tevékenykednek, állandó felügyelet alatt, így a

délutáni foglalkozások feladata a fiatalok testnevelését megszervezni. A kötelező testnevelési

foglalkozásokon túl lehetőség nyílik különböző sportos játékok gyakorlására is. Sajátságos

helyzetünk miatt ezért nem délelőtt, az iskolában történik a testedzés.

7.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLAKOZÁSOK ÉS A

PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési -

oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról:

14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év

végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles

azon részt venni. Erről a tényről –a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt

–a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a

tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban

tájékoztatni kell.

(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás,

továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási

órát. A tanulónak –kiskorú tanuló esetén a szülőnek –írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a

szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények

teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába

történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.

Választható tantárgyak

A 2013/2014. tanévtől első ill. ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben:

Bármely választott tanterv esetén:

Etika vagy egyházi hitoktatás heti 2 órában

Iskolánk speciális helyzete miatt pedagógusválasztásra a növendékeknek nincs lehetősége.

7.7 PROJEKTOKTATÁS

A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű

probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex

módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az

egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés

(kooperativitás).

Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A

munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta

a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített

alkotás), előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás,

kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény,

ünnepély, egyéb. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre

épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága.

A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi

keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem

a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek

során. Tanítás, ismeretátadás, ismeretfelhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a

képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes

munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák

63

elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas

alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés.

Iskolánkban kísérleti jelleggel az alsó tagozaton indítottuk el a programot.

A projektoktatás lépései

Tervezés, témaválasztás

Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,

További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása,

Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,

Választás a megfogalmazott problémákból,

Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,

Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében,

a terv elkészítésében.

Kivitelezés

Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az

adatközlők személyében,

Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges

eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák

kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás,

Differenciált segítség adása szükség szerint

Felülvizsgálat

A produktum bemutatása a csoportok előtt

A projekt értékelése: a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének

folyamata, a csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll.

A szükséges javítások elvégzése

A projekt közzététele.

Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása – kiállítás, ünnepi műsor, honlapon

történő megjelentetés

A felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg

új projektek tervének megfogalmazása.

Pozitívumai:

A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak.

Saját érdeklődésük vezetiőket, így a motiváció igen erős.

Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési

képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a

tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását.

Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja.

Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy - egy probléma megoldásában.

Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt.

Lehetőség nyílik újfajta tanár - diák kapcsolat kialakítására.

Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít.

Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását.

64

Megvalósul az egymástól történő tanulás elve.

Tantestületünk egyet ért abban, hogy a hagyományos módszerek mellett szükség van

kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására.

újfajta tanár - diák viszony alakul ki (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör),

a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az

időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is

felbomlanak,

a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen

értékelhető.

A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez. A

projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést

kíván meg a tanárainktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti

összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb.

Fő feladatunk az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált

segítségnyújtás.

7.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Beutalt növendékeink szinte 100%-an a szociálisan hátrányosan érintett családokból

származnak.

Erről „Az iskola tanulónépessége – szociológiai helyzetképe” c. fejezetben már részletesen

foglalkoztunk. A szociális hátrányok enyhítésére az elkövetkezendőekben felsorolt feladatok

megvalósítását tervezzük.

- Felzárkóztató szombatok szervezése,

- Osztályozó vizsgára való felkészítés,

- Megfelelő tankönyv és tananyag kiválasztása a hiányok pótlására,

- A tudásbeli különbségek csökkentése az órák differenciált vezetésével,

- Drog és bűnmegelőzési programok szervezése,

- Az osztályfőnöki órák keretében drogellenes programok,

- Pályaorientációs tevékenység,

- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,

- Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,

- Még szorosabb együttműködés az otthon nevelőivel-a gyermek érdekében,

- Tanulmányi kirándulások szervezése az iskola keretein belül.

7.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

A Nkt. 54.§(1-8), valamint a 20/2012. EMMI r. 7.§(1,5) pontjának figyelembevételével

történik tanulóink értékelése, osztályozása.

MIT ÉRTÉKELJÜNK?

- a tanulók megnyilvánulásait

- a tantárgyhoz való viszonyt

- szaktárgyi tudást

- viszonyítást a tanuló eddigi teljesítményéhez

- azt, hogy a tanuló milyen mértékben tesz eleget a tantervi követelményeknek - az egyéni

teljesítmény viszonyítása az adott feladathoz, annak nehézségi fokához

- a továbbtanuláshoz elegendő minimumot

- munkafegyelmet

65

- a versenyeken való részvételt

- gyűjtőmunkát

- házi feladatot

- szorgalmi munkát

- készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt

KI ÉRTÉKEL?

- az osztályokban tanító szaktanárok és az osztályfőnök végez értékelést

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK FAJTÁI ÉS MÓDJA

1. DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉS

A tanítás-tanulás valamely nagyobb egységeinek megkezdése előtt.

Célja: Hogy megismerjük, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik el az oktatás-nevelés

adott szakaszát, megfelelnek-e a követelményeknek, miben kell fejlődniük, mit kell

intenzíven gyakorolniuk, melyek azok a területek ahol kiemelkedők vagy legalább

megfelelők.

2. FORMATÍV ÉRTÉKELÉS

A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Célja az eredményes tanulás elősegítése.

Elsősorban nem ítélkezés vagy minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált

feltárása, amely lehetővé teszi a javítást, pótlást. Tanítási órán, az új anyag feldolgozása során

történik.

3. ÖNÉRTÉKELÉS

"Az önértékelő képesség kialakítása a pedagógiai értékelés egyik legáltalánosabb és

legfontosabb célja. Az önértékelő képesség az önálló tanulás feltétele, s egyben

követelménye" LÉNÁRD FERENC

Amennyiben a tanítás-tanulás menetében megfelelő munkamorál alakul ki, a tanuló

szembesíthető saját produkciójával, és ez fejlesztően hat az önellenőrzési és önértékelési

képesség kialakítására.

4. MINŐSÍTŐ ÉRTÉKELÉS

Egy-egy folyamat lezárásánál alkalmazzuk. Célja az összegzés, a záró minősítés. A minősítés

legtöbb esetben együtt jár az osztályozással, bizonyítvány adással, szelekcióval, esetenként a

felelősség megállapításával is.

Amit a minősítő értékelés során érdemjeggyel értékelünk:

- dolgozat (a témazáró dolgozat érdemjegyét piros színnel jelöljük a naplóban)

- feladatlap

- összefüggő szóbeli felelet

- szövegértés

- kiselőadás

- bizonyítás, igazolás, elemzés

- beszédkészség

- nyelvi szerkezet alkalmazása

- gyűjtőmunka

- házi feladat

- gyakorlati munka

66

- pedagógiailag átgondolt és szerkesztett kérdésekre adott válaszok – történhet szóban és

írásban

- vizsgák

A tanulók tudásának ellenőrzésére alkalmazott formák elveiről, arányairól iskolatípusonként,

tantárgyanként külön rendelkezünk.

A Közoktatási Törvényt figyelembe véve, az a tanuló, aki a kötelező óraszám több mint 20 %-

án nincs jelen, osztályozó vizsgát köteles tenni.

OSZTÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI SZABÁLYOK

Minden tanulónak, félévenként, minden félévben, minden tantárgyból legalább három

osztályzata legyen. Az érdemjegyeket az órán kell bejegyezni az osztálynaplóba és az

ellenőrzőbe.

Az osztályzatot nem tekintjük abszolútnak, a tanulót fejlődésében értékeljük, ezért a félévi és

tanév végi osztályzatnál a jegyek átlagán túl a fejlődő személyiséget is vizsgáljuk.

TÉMAZÁRÓK ÉRTÉKELÉSE

Minden témakör befejezése és ismétlő-rendszerezése után témazáró felmérést írnak a tanulók.

A témazáró dolgozatok száma függ az adott tantárgy témaköreinek mennyiségétől.

Értékelésük egységes értékelési rend alapján történik:

30 %-os teljesítmény alatt - elégtelen

31-50 %-ig - elégséges

51-75 %-ig - közepes

76-89 %-ig - jó

90-100 %-ig - jeles

Ezek a pirossal beírt érdemjegyek a legfajsúlyosabbak a tanévben.

7.10 AZ OTTHON CSOPORTBAN VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI

ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Az otthon csoportban való írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

Az otthon csoportokban lévő tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének

együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés a csoportokban nem lehet több 1-1,5 óránál.

7.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI

ELVEI

Iskolánkban lehetőség és az intézményben lévő növendékek létszáma alapján

csoportbontásban taníthatjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az

ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók

tudásának megalapozására.

A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek, a tanulók

képességfejlesztését teszik lehetővé.

- konzultáció tanulási problémákról (szaktanárral)

- kötetlen tárgyú konzultáció tanárral (más iskolai szakemberrel)

- mindennapos csoportos testedzés a tornateremben vagy a szabadban

67

- egyéni öntevékeny tornaterem és edzőterem használat

- szakkörök (művészetek, irodalom, számítógépes)

- felkészítés kulturális és sportversenyre, vetélkedőre, tanulóknak hirdetett

iskolai és iskolán kívüli versenyre

- könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele

- korrepetálás szaktanár irányításával

- délutáni csendes foglalkozás a csoportnevelők irányításával

- reggeli, tízórai, ebéd, vacsora

- főbb egészségügyi szűrések iskolailag előírt formája (szakképzésben résztvevőknél)

- orvosi rendelés; eseti, igény szerinti ellátás a házon belül

- a környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele (múzeumok, kiállítások,

mozi és színházlátogatás)

- táborok, túrák szervezése a nyári szünetben

A jelzett szolgáltatások a tanulók részére INGYENESEK.

A sokrétű, a szerteágazó konkrét tapasztalatgyűjtések a tanulók szociális képességeit

fejlesztik, az információk, a benyomások, a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét

tágítják, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulóknak a szabadidő

tartalmas eltöltésére, képességei kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a

magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas

elfoglaltságot kínál, viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben,

sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. A tanórán kívüli

tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt (cigány

etnikum) hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Az érintkezési formák, elvárások

bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat rendben tartatásával, a kulturált

étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő

viselkedés szabályainak gyakorlásával és számtalan más praktikus ismerettel igyekszünk

visszavezetni ezeket a tanulókat a mindennapok életébe.

Ezzel együtt saját kultúrájukat, hagyományaikat ápolhatják - ehhez segítséget, támogatást

kapnak - az osztályközösségben, az iskolai rendezvényeken, a kulturális megmozdulásokon.

7.12 ATANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján az országos mérés,

értékeléskeretében gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról.

Sajátos helyzetünk miatt a délutáni foglalkozások adnak terepet a testedzésnek, így a

növendékek fizikai állapotának felmérését is itt végezzük, szaktanár segítségével.

68

7.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI

Az iskola egészségnevelési elvei

a növendékek korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel

és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

fiataljainknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a növendékek az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából

legfontosabb ismeretekkel

a táplálkozás,

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

a családi és kortárskapcsolatok,

a környezet védelme,

az aktív életmód, a sport,

a személyes higiénia,

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

a szexuális fejlődés területén.

a fiatalokban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő

szokásrendszer megalapozása;

növendékeinknek bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet

megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a

társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

a fiatalok az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

Az iskola környezeti nevelési elvei

1. a környezet fogalmával,

2. a földi rendszer egységével,

3. a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

4. a környezetvédelem lehetőségeivel,

5. lakóhelyünk természeti értékeivel,

6. lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

7.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI

MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE

Példás a tanuló magatartása akkor, ha betartja mindazokat az erkölcsi normákat, amelyek

követése iskolai közösségen belül minden tanuló számára erkölcsileg kötelező:

- a nevelőtestület tagjaival szemben udvarias, illedelmes, tisztelettudó

- hangneme, stílusa, megnyilvánulása az alkalomnak, helynek megfelelő

- az iskolai házirendet betartja

- felszerelése rendezett

- megjelenésében, ruházatában rendezett

- kötelességteljesítésben, megbízhatóságban, pontosságban társai előtt példa-

mutató

- társaival, az osztályfőnöki közösséggel szemben áldozatkész, közösségi munkát is vállal

- nincs igazolatlan hiányzása (szökés)

69

- fegyelmező intézkedésben nem részesült

Jó a tanuló magatartása akkor, ha az előbb ismertetett követelményeknek megfelel, ám

maximum 7 óra igazolatlan mulasztása van, vagy maximum egy alkalommal részesült

fegyelmező intézkedésben (pl. szaktanári figyelmeztetés).

Változó a tanuló magatartása, ha a minősítésnek megfelelően "jó" időszakok, ill. "rossz"

magatartási időszakok váltakoznak nála.

Rossz a tanuló magatartása ha:

- az iskolai közösségen belül minden tanuló számára erkölcsileg kötelező normákat

sorozatosan és szándékosan megszegi nevelőtestület tagjaival szemben udvariatlan,

tiszteletlen, flegma, tanórákon fegyelmezetlen

- hangneme, stílusa, megnyilvánulásai bomlasztóan hatnak a közösségre, dezorganizál

- nagyhangú, kicsinylő megjegyzéseket tesz, pontatlan, rendszertelen, felszerelése

rendezetlen, hiányos

- társaival szemben ingerlékeny, önző, kötekedő

- többször volt szökésben

SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE

Példás szorgalmú az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten maximális teljesítésre törekszik, tanórákon aktív

- rendszeresen készül az órákra, és ez az eredményén is meglátszik

- gyakorlati munkáját példamutatóan, lelkiismeretesen, eredményesen végzi

- feladatvállalásairól nem feledkezik meg

- munkavégzésében pontos, rendszeres

Jó szorgalmú a tanuló, ha:

- a képességeihez mérten nem nyújt maximális teljesítményt, és nem is törekszik arra, de

feladatait jól elvégzi

- a tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon aktivitásban elmarad a tőle elvárható szinttől

Változó szorgalmú a tanuló ha

- képességeihez mérten nem egyenletesen teljesít

- tanítási órákon és gyakorlati foglalkozásokon aktivitása, teljesítménye ingadozó

Hanyag szorgalmú a tanuló ha:

- a tanulást rendszeresen elhanyagolja

- tanulmányi eredményét nagymértékben lerontja

- egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzatra áll félévkor, ill. az év végén bukott

A tantestület döntése értelmében a tanulóink magatartását és szorgalmát minden hónap végén

érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és évvégén a különböző hónapokban kapott érdemjegyek

átlaga adja az osztályzatot.

Az értékeléshez a tantestület egy formanyomtatványt hozott létre.

7. 15 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI

- Az intézet "jutalmazás és büntetésrendszerébe" foglaltak alapján kell eljárni. A

növendékkel szemben hozott jutalmazási és fegyelmi intézkedést, ill. döntést a tanuló

nevelőjével közölni kell, s az osztálynaplóba be kell jegyezni.

A JUTALMAZÁS FOKOZATAI

- szaktanári dicséret szóban

- szaktanári dicséret írásban

- osztályfőnöki dicséret szóban

70

- osztályfőnöki dicséret írásban

- iskolavezetői dicséret szóban

- iskolavezetői dicséret írásban

- az intézet igazgatójának dicsérete szóban és írásban - kihirdetve az intézeti közösség előtt, s

feljegyezve a növendék személyi lapjára

- kedvezmények (szabadság, eltávozás, pénzjutalom, tárgyi jutalom)

FEGYELMI INTÉZKEDÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli

határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető (K.T.).

Fajtái:

- szóbeli szaktanári figyelmeztetés és megdorgálás

- írásbeli szaktanári figyelmeztetés és megrovás

- osztályfőnöki figyelmeztetés

- osztályfőnöki megrovás

- iskolavezetői figyelmeztetés szóban vagy írásban

- iskolavezetői megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (pl.: eltávozás, szabadság

csökkentése, zsebpénz elvonása)

- rongálásért, szándékos károkozásért kártérítési kötelezettség.

8. A SNI TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA A FOGYTÉKOSSÁG TIPUSA ÉS

FOKA ALAPJÁN

A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve a Nkt. 58.§, 59§, valamint a

20/2012. EMMI r. 4§ (1) q), 53. – 60. §, 62. § (3) c),(8), 77. § (1) a sajátos nevelési igényű

gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői

bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-

vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos

nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan),

azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-

oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos

nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban

részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. A szükséges pedagógiai

feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára. A nevelés, oktatás, fejlesztés

kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A

köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező

feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal,

amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára,

mint például:

– speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,

– speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

• Az Irányelv célja

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi

szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más

gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:

– a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a

minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,

71

– az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,

– ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,

– a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai

programjainak tartalmi elemeivé,

– a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:

– a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

– a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

– a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére

vonatkozó javaslatokat.

• A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása

A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az

iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor vesszük figyelembe.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását,

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő

ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól

eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli

differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását,

illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú

pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé.

• A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és

szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy

tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák

alkalmazását teheti szükségessé.

• A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy

egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy

helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával.

b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.

c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni

tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének

kibontakoztatása.

• A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa,

súlyossága.

72

b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar

kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje.

c) A sajátos nevelési igényű tanuló

ca) életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

cb) képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

d) A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása,

továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat,

tevékenységeket, követelményeket megjelenítjük:

a) az intézmény pedagógiai programjában,

b) a helyi tantervben

c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,

d) az egyéni fejlesztési tervben.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

• Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak,

akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb

funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó

akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú

értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai

és pszichológiai feladat.

Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése,

valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

• Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb

érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak,

amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető

jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb

gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének

eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási

képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás

eredményességét.

• A nevelésükhöz szükséges feltételek:

a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta,

gyógypedagógus foglalkoztatása,

b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve

c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő

gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is

számottevő lehet.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai - Középfokú nevelés – oktatás szakasza

A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe

illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása.

A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi

prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált

73

keretek között történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és

készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez,

megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül

szükségesek.

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz

A speciális szakiskola szakképző évfolyamán szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az

életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő

munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos

Képzési

Jegyzékben (OKJ) szereplő rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a

szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti

alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó

nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a

tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex

személyiségfejlesztés.

•A nevelés, oktatás, képzés célja:

A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,

A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése,

erősítése,

A szakmai vizsgára való felkészítés,

Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók

élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

9. A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKON FOLYÓ SZAKKÉPZÉS SZAKMAI

PROGRAMJA

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ

a

21 582 01

SZOBAFESTŐ

részszakképesítés

34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés

kerettanterve alapján

A szakképzés jogi háttere

A szakmai tantervi adaptáció

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a 21 582 01 Szobafestő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet

alapján készült.

A részszakképesítés alapadatai

74

A részszakképesítés azonosító száma: 21 582 01

A részszakképesítés megnevezése: Szobafestő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

A részszakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel

Bemeneti kompetenciák: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

A részszakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség

Építőipari alapismeretek szakoktató tanár

Falfelület festése, díszítése szakoktató tanár Tapétázási munkák szakoktató tanár

Építőipari alapismeretek gyak. festő szakoktató

Falfelület festése, díszítése gyak. festő szakoktató

Tapétázási munkák gyak. festő szakoktató

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további

részletei az alábbiak:

Diagnosztikai (felületvizsgáló) eszközök, berendezések, műszerek

Kéziszerszámok

Díszítő szerszámok

Festőipari tapétázási gépek

Segédeszközök

Mérőeszközök

Állvány, létra

Műszaki dokumentáció

Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések

Szelektív hulladéktárolók, veszélyes anyagtároló

Megfelelő anyagtárolás, hulladéktárolás eszközei

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

75

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

1. évfolyam

heti óraszám

1. évfolyam

éves óraszám

(20 hét)

2. évfolyam

heti óraszám

2. évfolyam

éves óraszám

(20 héttel)

Szakmai elmélet és

gyakorlat együtt 35 700+70 35 700

8-10% szabad sáv

(szakmai rész) 2 40 2 40

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 37 740+70 36 740

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1550 óra (700+70+700+40+40) nyári

összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

szabadsáv nélkül

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Heti óraszám

1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari

alapismeretek 5

70

3

Építőipari

alapismeretek

gyakorlata

2

10104-12

Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése,

díszítése 5 5

Falfelület festésének,

díszítésének

gyakorlata

15 15

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák 2 4


gyakorlata 13 10

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 12 25 12 25

Összes heti/ögy óraszám 37 70 37

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre

álló részének legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat

arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

76


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként

Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök

Óraszám

Összesen 1. évfolyam 2. évfolyam


10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek 100 60 160

Szakmai munka- és

balesetvédelem 33 33

Építési alapismeretek 34 60 94

Munkajogi és vállalkozási

ismeretek 33 33

Építőipari alapismeretek

gyakorlat 40 40

Építési alapismeretek 14 14

Műszaki rajz 13

13

Épületfizika 13 13

10104-12

Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése, díszítése 100 100 200

Festési technológiák,

anyagok szakmai ismerete 25 25 50

Festési munkálatok anyag-

és gyártásismerete 25 25 50

Díszítőmunkák, színelmélet,

szakrajz 25 25 50

Szakszámítás 25 25 50

Falfelület festésének,

díszítésének gyakorlata 300 300 600

Alapfelületek vizsgálata,

bevonatrendszerek elemzése 100 100 200

Festés készítése különböző

felületeken, különböző

anyagokkal

100 100 200

Különleges festési technikák,

díszítések 100 100 200

10105-12

Tapétázási

munkák

Tapétázási munkák 40 80 120

Tapétázás műveleti

sorrendje, eszközei,

szerszámai, gépei

20 16 36

Díszítési technológiák 5 16 21

Szakszámítás 5 16 21

Anyagismeret 5 16 21

Tapéták csoportosítása,

gyártásismerete 5 16 21


gyakorlata 260 200 460

Felület előkészítés,

előkezelés 90 85 175

Ragasztóanyagok

alkalmazása 80 30 110

Tapétázás, díszítés 90 85 175

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 240 500 240 500 1480

Összes éves/ögy óraszám: 740 70 740 1550

Elméleti óraszámok/aránya 480/30,96 %

Gyakorlati óraszámok/aránya 1070/69,03 %


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a

táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám

77

szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a

felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám

pedig ajánlás.

78

A

10101-12 azonosító számú

Építőipari közös tevékenység

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

79

Építőipari alapismeretek tantárgy 160 óra

A tantárgy tanításának célja

Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök

kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos

munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe

vételével.

A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése,

illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása.

Az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok megfelelő alkalmazása. Különféle

építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök

és szerszámok megismertetése. Kivitelezési munkafolyamatok megismertetése.

Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése.

A jogok és kötelezettségek megismerése munkaadói és munkavállalói oldalról. Az

önálló vállalkozási tevékenység elindításához szükséges munkaügyi és pénzügyi

feltételek megismerése, figyelembe véve a mindenkori munkaerőpiaci információkat.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és

szakmai tartalmakra épül.

Témakörök

Szakmai munka- és balesetvédelem 33 óra

Munkavédelmi törvény.

Munkaegészségügyi előírások.

Tűzvédelmi előírások az építőiparban.

Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.

Munkavédelmi eszközök és használatuk.

Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai.

Környezetvédelem, veszélyes hulladékok.

Építőipari kivitelezési biztonságtechnikai előírások.

Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés, időjárás, vegyi

anyagok, gépek stb.), kockázatelemzés, értékelés ismertetése.

Foglalkozási ártalmak.

Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében.

Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások.

Elsősegélynyújtás.

Teendők a baleset helyszínén.

A baleseti helyszín biztosítása.

Vérkeringés, légzés vizsgálata.

Heimlich-féle műfogás.

Rautek-féle műfogás.

Elsősegélynyújtás vérzések esetén.

Sebellátás.

Hajszáleres vérzés.

Visszeres vérzés.

Ütőeres vérzés.

Belső vérzések és veszélyei.

Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkohol-

mérgezés.

Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés.

80

Fektetési módok.

Idegen test szemben, orrban, fülben.

Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén.

Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén.

Építési alapismeretek 94 óra

A kivitelezés fogalma.

Az építőipari szakmák tevékenységi köre.

Tevékenységek kapcsolata a megvalósítás folyamatában, szakmák sorrendisége.

Az építési munkák csoportosítása.

Kivitelezési munkák dokumentumai, műszaki tervek - építési engedély, bontási

engedély, kivitelezési terv, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély,

tervrajzok, műszaki leírás, költségvetés, építési szerződés, építési napló.

Építési, beruházási folyamat résztvevői, feladataik és jogkörük, szakmai

kommunikáció.

Munkahelyi kapcsolattartás – az építésvezető és a műszaki ellenőr feladata,

jogköre.

Az építési folyamat előkészítő munkái.

Az építési helyszín berendezésének elemei, vonatkozó előírások – gépek,

raktárak, szociális ellátás létesítményei, építésirányítás helységei, elektromos

hálózat, vízhálózat, csatorna, vízelvezetés, ideiglenes utak, közlekedés útvonalak

kialakítása.

Szállítás eszközei közúton és építési területen.

Építési technológiák, építési módok ismertetése.

Munkaterület átadás-átvétel, teljesítés igazolása, levonulás dokumentálása.

Az építőipar feladata.

Az építőipar felosztása.

Települési infrastruktúra.

Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, jellemzőik.

Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása.

Lakóépületek fajtái.

Lakóépületek helyiségei, azok rendeltetése és sajátosságai.

Épületszerkezetek.

Az építőipari alapanyagok felépítése, szerkezete, tulajdonságai.

Kivitelezési eszközök és szerszámok.

Munkajogi és vállalkozási ismeretek 33 óra

A magyar jogrendszer.

Munkajogi szabályozás.

Önálló munkavégzés és a „függő” munka közötti alapvető különbség.

Alapvető törvények a munkajogviszonyban:

Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) Mt.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv.) Kjt.

Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXIII. tv.) Ktv.

Személyes jog.

Együttműködési kötelezettség.

Érvénytelenségnek fajtái:

semmisség

megtámadhatóság

részleges érvénytelenség.

Mit jelent az elévülés, milyen szabályok vonatkoznak az elévülésre.

Mikor nyugszik, ill. mikor szakad meg az elévülés.

Munkahelyi szervezetek.

Munkaviszony létesítése.

Munkaszerződés kötése.

81

A munkáltató jogai és kötelességei:

Munkáltató jogai:

irányítási jog

munka feletti felügyelet jog

fegyelmezési jog

vagyoni jellegű jog

személyzeti jogok.

A munkáltató kötelességei:

munka díjazásának kötelessége

foglalkoztatási kötelesség

ún. gondoskodási kötelesség.

Munkavállaló jogai:

kollektív jogai

koalíciós szabadságjogok

részvételi jogok

bármikor szakszervezet szervezhető

munkavédelmi képviselő választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező.

Munkavállaló kötelezettségei:

munkavállaló rendelkezésre állási személyes kötelesség

Rendelkezésre állás helye

Rendelkezésre állás ideje

munkavégzési kötelesség

egyéb ún. magatartási kötelesség

titoktartási kötelesség

a munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége

oltalmi kötelezettség.

Munkabér, pótlékok, munkaidő, pihenőidő, szabadság.

Munkaviszony megszüntetésének szabályai, vonatkozó előírásai.

A vállalkozás fogalma és alapfunkciója.

Tulajdoni forma alapján lehet:

magán

állami

önkormányzati

szövetkezeti

egyéb közösségi

illetve vegyes tulajdonú vállalkozás.

Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás.

Egyéni vállalkozás:

devizabelföldi fogalma

cselekvőképesség fogalma

foglalkozástól, közügyektől, eltiltott fogalma

egyéb feltételek tisztázása

vállalkozás indítása 2010. január 1 után

főállású egyéni vállalkozó.

Társas vállalkozások:

gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés).

szövetkezetek

közhasznú társaságok

szabadalmi ügyvivői társaság

ügyvédi munkaközösség

oktatói munkaközösség.

Tevékenység típusok szempontjából lehetnek:

ipari

kereskedelmi

mezőgazdasági

82

közlekedési-, pénzintézeti

személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat.

Nagyságrend tekintetében:

mikro

kis-, közepes

nagyvállalkozás.

Vállalkozás finanszírozása (saját tőke, hitel).

Pénzforgalom lebonyolítása (pénztár, bankszámla)

Vállalkozás gazdálkodása (bevétel, kiadás, nyereség, veszteség)

Vállalkozás megszűnése, csődeljárás, felszámolási eljárás

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök

és felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,

pontosítása) egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x -

1.2. kiselőadás x -

1.3. megbeszélés x -

1.4. szemléltetés x -

1.5. projekt x -

1.6. házi feladat x -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sor-

szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -

1.2. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x -

1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -

1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x -

1.5. Információk önálló rendszerezése x -

1.6. Információk feladattal vezetett

rendszerezése x -

2. Ismeretalkalmazási gyakorló

tevékenységek, feladatok

2.1. Írásos elemzések készítése x -

2.2. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x -

2.3. Tesztfeladat megoldása x -

2.4. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -

4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x -

4.2. Csoportos versenyjáték x -

83

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

Építőipari alapismeretek gyakorlat tantárgy 40 óra


A tanulók sajátítsák el a következő ismereteket: az építészeti alapfogalmak

megismertetése és azok gyakorlati alkalmazása. Különféle építési technológiák és

módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok

megismertetése, azok megfelelő használata. Kivitelezési munkálatok előkészítése.

Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése.

Az egyes szakterületek munkafolyamataihoz kapcsolódó víz-, hő- és hangszigetelési

munkák anyagainak, technológiáinak elméleti és gyakorlati megismerése.

Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek

elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő

anyagok, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata.

Az épületek energetikai, hőtechnikai, elektromos és akusztikai feltételeinek ismerete.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai

tartalmakra épül.

Témakörök

Építési alapismeretek 14 óra Építészeti alapfogalmak értelmezése, gyakorlati alkalmazása.

Alapvető építési és kivitelezési technológiák alkalmazása.

Építési alapanyagok szakszerű használata.

Építési alapanyagok tárolására vonatkozó előírások.

Építési anyagok csoportosítása.

Szerszámok, eszközök ismertetése.

Eszközök és szerszámok megfelelő használata.

A kivitelezési munkafolyamatok résztvevői.

Kivitelezési munkafolyamatok sorrendisége, szervezés jelentősége.

Szervezési munkafolyamatok lebonyolítása.

Engedélyeztetések dokumentációinak ügyintézése..

Kivitelezési munkálatok megkezdése, a munkafolyamatok nyomon követése,

ellenőrzése, lebonyolítása.

Építési helyszínek ismerete, sajátosságai.

Műszaki rajz 13 óra A rajzolás alapjai.

Vonalgyakorlatok, szabványírás.

A szabvány fogalma, a rajzi szabványok.

Építőipari szabványok.

A megfelelő méretarányok ismerete.

Méretarányok átváltása.

Szerkesztési gyakorlatok.

Ábrázolási módok.

Vetületi ábrázolások.

84

Axonometrikus ábrázolások.

Az építészeti rajzokon használt tervi jelölések értelmezése, gyakorlati jelentősége a

kivitelezés során.

Anyagjelölések ismertetése, részletrajzon való felismerése.

Az építészeti rajz formai követelményei.

Építészeti rajzok megismerése, értelmezése.

Engedélyezési és kiviteli terv szerepe a megvalósítás folyamatában.

Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése.

Műszaki rajz készítése megadott szempontok alapján.

Épületfizika 13 óra Épületszerkezettani alapismeretek alkalmazása.

Statikai alapismeretek gyakorlati alkalmazása.

Hőterhelési korlátok.

Páraterhelés.

Akusztika alapjai, hangszigetelési ismeretek.

Épületgépészeti és energetikai ismeretek.

Elektromos szakipar alapjai.

Hidrotechnikai tulajdonságok.

Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái.

Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználási gyakorlata.

Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok bemutatása.

Szigetelő anyagok fektetése, toldása.

Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése.

Szigetelési hibák korrigálása.

Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok gyakorlati alkalmazása.

Szigetelések anyagjelölése a terveken.

Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján.

Épületeket érő hő és hanghatások.

Hőtechnikai ismeretek.

Hővezetés.

Hősugárzás.

Hőáramlás.

Hőátbocsátási tényező.

Hőtágulás.

Tűzállóság.

Hőtechnikai jellemzők.

Akusztikai alapfogalmak.

Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása.

Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények.

Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői.

Hő- és hangszigetelési technológiák gyakorlati alkalmazása.

Utólagos hő- és hangszigetelése készítése.

Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon..

Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások betartása.




A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá

m

Alkalmazott oktatási

módszer neve


szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont

85

egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása)

1.1 magyarázat x -




1.5. házi feladat x x x -


Sor-



szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök

és felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




kérdésekre x -

2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -

2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése

szóban x -

3. Képi információk körében

3.1. Kiviteli és engedélyezési

tervdokumentáció értelmezése x -

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

86

A


Szobafestő, díszítő munkák

megnevezésű



87

Falfelület festése, díszítése tantárgy 200 óra


A tanuló legyen képes a lakó- és középületek falfelületeinek a megrendelő által igényelt

bevonatrendszerrel történő kialakítására a felületvédelmi és higiéniai előírások

betartásával. Ismerje a színhasználat nyújtotta téralakítási lehetőségeket, valamint a

különféle díszítési technikákat és eljárásokat.

Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül


tartalmakra épül

Témakörök és elemeik

Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete 50 óra Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel

Alapfelületek műszeres módszerrel történő vizsgálatának ismerete

Alapfelületek mechanikus módszerrel történő vizsgálatának ismerete

Alapfelületek laboratóriumi módszerekkel történő vizsgálatának ismerete

Felülettisztítási eljárások ismerete

Hézagoló anyagok ismerete és alkalmazási területei

Hézagerősítő szalagok típusai és alkalmazási területei

Felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási területei

Élvédők típusai, alkalmazási feltételei

A falfestés során használatos szerszámok működésének technológiái, azok szakszerű

használata

A falfestés során használatos műszerek működésének technológiái, azok szakszerű

használata

A falfestés során használatos gépek működésének technológiái, azok szakszerű

használata

Munka megkezdésének feltételei

Felületkezelés

Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása tervből,

Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása költségvetésből

Felhasznált alapanyagok fajtái

Kivitelezés lépései

Kültéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete

Beltéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete

Különböző kötőanyagú és struktúrájú festékek ismerete

Homlokzatfestés különböző vékonyvakolattal

Homlokzatfestés szilikát festékkel

Pigmentek fajtái

Pigmentek alkalmazási területei

Pigmentek szakszerű használatának ismerete

Munka- és balesetvédelmi ismeretek

Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete 50 óra Anyagok fizikai tulajdonságainak ismerete

Anyagok kémiai tulajdonságainak ismerete

Alapfelületek anyagainak ismerete

Alapfelületek fajtáinak ismerete

Festékek csoportosítása

Falfelületek kéziszerszámos felületcsiszolás technológiái

Falfelületek kiegyenlítésének ismerete gletteléssel

88

Szerves kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete

Szervetlen kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete

Felület előkezelő anyagok tulajdonságainak ismerete

Felület előkészítő anyagok tulajdonságainak ismerete

Felület hibáinak javítására szolgáló anyagok (masszák, glettek, gipszek)

tulajdonságainak ismerete

Pigmentek, színezőanyagok csoportosítása és tulajdonságainak ismerete

Festékek gyártástechnológiájának ismerete

Töltő, adalékanyagok tulajdonságainak ismerete

Festékek tulajdonságai

Festékek csoportosítása

Kész bevonatrendszerek rétegrendjének kapcsolatai

Falfelületek előkészítésének technológiái

Alapozó festés tulajdonságai

Mészfesték tulajdonságai

Enyves festék és fröcsköléses technológia tulajdonságai

Sablonmintázás készítésének technológiája

Hengerezés technológiája

Textil mintázat és plasztikus vonalazás készítésének technológiája

Lazúrfestés készítésének technológiája

Kazein kötőanyagú festékek ismerete

Diszperziós glettek tulajdonságainak ismerete

Műgyanta kötőanyagú festékek tulajdonságainak ismerete

Stukkó díszítés tulajdonságai

Antikolás, márványozás tulajdonságai

Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz 50 óra Szakrajzi feladatok

Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások)

Színelmélet (téralakító hatások)

Színelmélet (pszichológiai hatások)

Színelmélet (lélektani hatások)

Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete

Színharmónia ismerete, alkalmazása

Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása

Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete

Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete

Modern díszítőanyagok használatának ismerete

Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete

Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete

Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete

Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete

Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete

Homlokzat színezésének megtervezése

Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai

Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései

A művészettörténet stíluskorszakai és legújabb irányzatai, az egyes időszakok

szellemiségébe ágyazottan

Jelentős alkotók, kiemelkedő alkotások

Hazai műemlékek, műgyűjtemények anyaga, az egyetemes művészettörténet

emlékanyagának lelőhelyei

A műalkotások önálló értelmezési módjai, az ismeretek kreatív alkalmazási

lehetőségei (kor-, stílus-meghatározás, műleírás, műelemzés)

Környezet- és tárgykultúra, azok változása

A képkomponálás szabályai A

89

A különböző képi elemek felületképző lehetőségei

A színek törvényszerűségei és kifejezőereje

Fény-árnyék viszonyok megjelenítése, kontraszthatások – a tónusképzés lehetőségei

A rajzolás és festés mestersége, különböző technikái

Egyszerű geometrikus formák és térelemek megjelenítése

Természeti formák, növények és állatok megjelenítése, azok felépítése, arányai,

mozgásai

Az emberi test felépítése, anatómiai szerkezete, arányai, mozgása

Az épített külső és belső környezet megjelenítése

Különböző kompozíciók alkotása, montázs, kollázs, kevert és egyedi technikák

alkalmazása

A térábrázolás ismert geometriai rendszerei (perspektíva, axonometria, Monge-

rendszer)

A különféle formák – térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatai

Formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak térbeli

ábrázolása

Tárgyak, növényi és állati formák, emberi figura, portré mintázása

Dombormű, szobor és plasztika készítési folyamata

Az elkészült munkák kiállításra való előkészítésének ismerete

Szakszámítás 50 óra Szükséges anyagnormák ismerete

Szükséges időnormák ismerete,

Időterv készítésének technológiája

Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete

Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete

Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének ismerete

Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján

Felmérés helyszínen

Árajánlat készítése

Alaprajz,

Műszaki leírás, költségvetés

Internethasználat, keresésének technológiái

Alaprajzok készítésének ismerete

Anyagköltség kiszámításának ismerete

Vázlatkészítési technológiák

Dokumentumelemzési ismeretek

Méretezési programok használatának ismerete

Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete

Tervdokumentációk használatának ismerete

Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete

Rendelési dokumentumok


Munkaterület átadás-átvételének szabályai

Az elvégzett munka dokumentálása

Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek)

Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló)

Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások

Kiviteli tervek

A képzés javasolt helyszíne

Tanterem

90





módszer neve


szervezeti kerete



lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x -

1.2. elbeszélés x -



1.5. vita x -


1.7. projekt x -

1.8. kooperatív tanulás x -

1.9. szimuláció x -

1.10. szerepjáték x -



Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




2.2. Leírás készítése x -


kérdésekre x -





szóban x -




3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -

3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -


91


értékeléssel.

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy 600 óra


A tanuló ismerje meg a falfelületek festése és díszítése során alkalmazott anyagok,

eszközök és szerszámok balesetmentes, szakszerű használatát. Az elméletben tanult

tananyagok begyakorlása képesség, készség, jártasság szinten.



tartalmakra épül


Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése 200 óra

Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács,

azbesztcement)

Alapozó réteg előkészítése

A vakolatok csoportosítása

A vakolatok anyagai

A vakolatok minőségi követelménye

Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására

Vakolattartó szerkezetek használata

Rabic vakolattartó szerkezet használata

Vakolatok felületeinek vizsgálata

Felületvizsgálat szemrevételezéssel

Felületvizsgálat, műszerekkel

Felületvizsgálat mechanikus úton

Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása

Alapfelület anyagának meghatározása

Alapfelület minőségének felmérése

Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete

Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése

Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése

Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal 200 óra

Anyagszámítás készítése tervből

Anyagszámítás készítése költségvetésből


Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal

Előkészített felület portalanítása, tisztítása

Alapozás (impregnálás)

Kültéri speciális alapozók használata

Beltéri speciális alapozók használata

Kijelölés, határoló vonalak kicsapása

Meszes glett, mészfestés

Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek

Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája

Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése

92

Színezőanyagok alkalmazása

Strukturált felületek kialakítása

Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése

Speciális bevonatok készítése


Anyagtárolás és szállítás


Különleges festési technikák, díszítések 200 óra

Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez

Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése

Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása

Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése

Hengerezés gyakorlása

Vonalazás gyakorlása

Fröcskölés gyakorlása

Tamponálás gyakorlása

Fallazúrozás gyakorlása

Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka)

Díszítő sorminta, sablon alkalmazása

Modern díszítések bemutatása

Különleges díszítési munkák bemutatása


Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél





módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -

93


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -





irányítással x -




értékeléssel.

94

A



megnevezésű



95

Tapétázási munkák tantárgy 120 óra


A tanuló ismerje meg a tapétázás célját, a különböző anyagú felületek esztétikai és

felületvédelmi célból történő bevonását. Ismerje meg, hogy a speciális tapéták

alkalmazásával hőszigetelő, ütésálló, erősítő, mosható, dörzsölhető felületeket hozhatunk

létre. A tantárgy célja a tapétázási műveletek megismertetése, díszítések bemutatása.



tartalmakra épül.


Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei 36 óra

Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel (műszeres, mechanikus,

laboratóriumi)

Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási

területei

Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai

Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők alkalmazási területei

Élvédők típusai, alkalmazási feltételei

A tapétázási munkák során használatos szerszámok szakszerű használata

A tapétázási munkák során használatos műszerek szakszerű használata

A tapétázási munkák során használatos gépek működése, azok szakszerű használata

Felületkezelés

Anyagszámítás tervből, költségvetésből


Munka és balesetvédelmi ismeretek


Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése, szilárdítása, fogadóképes

felület kialakításának lépései

Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése

Vizsgálatok eredményétől függően a felület szilárdítása

Vizsgálatok eredményétől függően a fogadóképes felület kialakításának lépései

Felület hiányosságainak pótlásának módjai

Tapétázás előkészítő munkálatainak ismertetése

Tapéták csoportosítása korok szerint

Tapéták csoportosítása stílusok szerint

Tapéták csoportosítása anyaguk szerint

Tapéták fajtájuk szerint

Tapéták csoportosítása súlyuk szerint

Tapétákon alkalmazott piktogramok ismertetése

Tapétázás műveleti sorrendjének ismertetése a tapéta anyagától függően

Tapétázás anyagainak, segédanyagainak ismertetése (felületerősítők, ragasztók,

adalékanyagok, segédszerkezetek)

Tapétázási munkák díszítésének anyagai, lehetőségei

Tapéta felújítás műveleteinek ismerete

Tapéta javítás műveleteinek ismerete

Tapéta tisztítás műveleteinek ismerete

Díszítési technológiák 21 óra

Díszítő anyagok ismertetése

Díszítő anyagok csoportosítása

96

Díszítések műveleti sorrendje

Tapéta stílusának megfelelő díszítések alkalmazása

Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások)

Színelmélet (téralakító hatások)

Színelmélet (pszichológiai hatások)

Színelmélet (lélektani hatások)

Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete

Színharmónia ismerete, alkalmazása

Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása

Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete

Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete

Modern díszítőanyagok használatának ismerete

Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete

Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete

Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete

Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete

Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete

Homlokzat színezésének megtervezése

Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai

Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései

Szakszámítás 21 óra Tapétázandó felület nagyságának meghatározása

Felület előkészítés, előkezeléshez szükséges anyagok kiszámítása

Szükséges segédanyagok meghatározása (makulatúra, ragasztó)

Tapétázási munkák időnormájának ismertetése

Tapétázási munkák anyagnormáinak ismerete

Időterv készítésének technológiája

Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete

Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete

Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének ismerete

Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján

Felmérés helyszínen

Árajánlat készítése

Alaprajz,

Műszaki leírás, költségvetés

Internethasználat, keresésének technológiái

Alaprajzok készítésének ismerete

Anyagköltség kiszámításának ismerete

Vázlatkészítési technológiák

Dokumentumelemzési ismeretek

Méretezési programok használatának ismerete

Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete

Tervdokumentációk használatának ismerete

Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete

Rendelési dokumentumok


Munkaterület átadás-átvételének szabályai

Az elvégzett munka dokumentálása

Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek)

Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló)

Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások

Kiviteli tervek

Anyagismeret 21 óra Felület előkészítésének ismerete

97

Felület előkezelésének technológiája

Felület anyagainak ismerete

Felület anyagainak használatának ismerete

Tapéták nyersanyagainak ismerete ( papír, textil,

fa, bőr, műanyag, és ezek kombinációi.)

Tapéta összetételének laboratóriumi vizsgálata

Tapéták vizsgálata (szakadás, tépés, rugalmasság, nedvességfelvevő képesség, alak-

mérettartás, dörzsölhetőség, moshatóság, színtartás, mintanyomás)

Ragasztóanyagok alapanyagának ismerete

Ragasztóanyagok gyártástechnológiájának ismerete

Ragasztóanyagok vizsgálata laboratóriumi vizsgálatokkal

Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények

Segédanyagok fajtájinak ismerete

Segédanyagok tulajdonságainak ismerete

Üvegszövet tapéták ismerete

Öntapadós tapéták ismerete

Szervetlen kötőanyagok ismerete

Szerves kötőanyagok ismerete

Színezőanyagok előállításának ismerete

Tapéták csoportosítása, gyártásismerete 21 óra Tapéták gyártástechnológiája során alkalmazott anyagok bemutatása

Tapéták csoportosítása anyaguk szerint

Papírtapéták(könnyű papírtapéták,középnehéz papírtapéták, nehéz papírtapéták)

Papírtapéták jellemzőinek ismerete

Natúrtapéták, előnyomásos natúrtapéták, fond tapéták, olajnyomatú tapéták,fényezett

tapéták, permant tapéták, selyem tapéták, durva rostozatú tapéták, velúr tapéták,

folyékony tapéták ismerete

Üvegszövet tapéta, hőszigetelő tapéta, öntapadós tapéta, képtapéta, bordűr ismerete

Tapéta jelek ismerete

Tapéták méreteinek ismerete

Tapéták ragasztásának technológiái

Tapéták átfestésének technológiái

Tapéták csoportosítása súlyuk szerit

Tapéták csoportosítása típusuk szerint

Tapéták csoportosítása felhasználásuk alapján

Tapéták csoportosítása előállításuk alapján

Tapéták gyártásának bemutatása

Tapéták színezésénél, mintázásánál alkalmazott anyagok, technológiák

A képzésjavasolt helyszíne

Tanterem

98





módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -





irányítással x -




99


értékeléssel.

Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy 460 óra


Tapétázási munkák előkészítési műveleteinek, anyagainak, szerszámainak

megismertetése. A tapétázási munkák technológiai folyamatának gyakorlati elsajátítása, a

befejező műveletek gyakorlása, díszítő munkálatok elvégzése. A tanuló legyen képes

önállóan tapétázási műveletek elvégzésére


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és

szakmai tartalmakra épül.


Felület előkészítés, előkezelés 175 óra

Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása

Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen

Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak

bemutatása

Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása (

Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása

Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása

Pórustömítő alapozó használata

Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja


azbesztcement)



A vakolatok anyagai












Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata



Ragasztóanyagok alkalmazása 110 óra

Ragasztóanyagok felhordásának módja

Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei

Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata

Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata

Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata

Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata

Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata

100

Ragasztóanyagok ragasztástechnikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió,

kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő)

Szerves eredetű ragasztók vizsgálata

Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata

Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata

Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű)

Ragasztóanyag kiválasztása

Ragasztóanyag bekeverésének szabályai

Próbaragasztás készítése

Tapétázás, díszítés 175 óra Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk

Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása

Tapétázás készítése

Tapéta díszítés készítése

Utómunkálatok elvégzése

Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása

Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése

Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata

Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása

Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről

Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése

A megfelelő technika, anyag használata

Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása

Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel

Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés)

Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást)

Alapvakolat felületének javítása

A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel

Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel

Felület simítása különböző glettanyaggal simítás

Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással


Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen

Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése

Makulatúrázás

Ragasztó keverés, előkészítés

Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás

Tapéta méretre vágása

Tapétát ragasztása

Tapéta simítás

Szükség szerinti utómunka végzése

Díszítést végzése

Befejező munkálatok elvégzése

Munkaterületet átadása

Tapéta felújítása (tisztítás)


Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél



101



módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása) E

gy

éni

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -





irányítással x -




értékeléssel.

102

Összefüggő szakmai gyakorlat

OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

1/9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10104-12

Szobafestő, díszítő munkák

Falfelület festésének, díszítésének

gyakorlata

Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek

elemzése

Festés készítése különböző felületeken,

különböző anyagokkal

Különleges festési technikák, díszítések

10105-12


Tapétázási munkák gyakorlata

Felület előkészítés, előkezelés

Ragasztóanyagok alkalmazása

Tapétázás, díszítés

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy

Témakörök

Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése


azbesztcement)



A vakolatok anyagai












Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete



Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal

103

Anyagszámítás készítése tervből

Anyagszámítás készítése költségvetésből


Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal


Alapozás (impregnálás)

Kültéri speciális alapozók használata

Beltéri speciális alapozók használata

Kijelölés, határoló vonalak kicsapása

Meszes glett, mészfestés

Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek

Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája

Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése

Színezőanyagok alkalmazása

Strukturált felületek kialakítása

Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése

Speciális bevonatok készítése


Anyagtárolás és szállítás


Különleges festési technikák, díszítések

Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez

Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése

Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása

Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése

Hengerezés gyakorlása

Vonalazás gyakorlása

Fröcskölés gyakorlása

Tamponálás gyakorlása

Fallazúrozás gyakorlása

Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka)

Díszítő sorminta, sablon alkalmazása

Modern díszítések bemutatása

Különleges díszítési munkák bemutatása

10105-12 Tapétázási munkák

Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy

Témakörök

Felület előkészítés, előkezelés

Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása

Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen

Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak

bemutatása

Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása (

Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása

Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása

Pórustömítő alapozó használata

Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja


azbesztcement)

104



A vakolatok anyagai












Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata



Ragasztóanyagok alkalmazása

Ragasztóanyagok felhordásának módja

Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei

Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata

Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata

Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata

Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata

Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata

Ragasztóanyagok ragasztástechnikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió,

kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő)

Szerves eredetű ragasztók vizsgálata

Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata

Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata

Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű)

Ragasztóanyag kiválasztása

Ragasztóanyag bekeverésének szabályai

Próbaragasztás készítése

Tapétázás, díszítés

Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk

Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása

Tapétázás készítése

Tapéta díszítés készítése

Utómunkálatok elvégzése

Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása

Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése

Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata

Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása

Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről

Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése

A megfelelő technika, anyag használata

Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása

Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel

Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés)

Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást)

105

Alapvakolat felületének javítása

A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel

Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel

Felület simítása különböző glettanyaggal simítás

Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással


Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen

Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése

Makulatúrázás

Ragasztó keverés, előkészítés

Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás

Tapéta méretre vágása

Tapétát ragasztása

Tapétasimítás

Szükség szerinti utómunka végzése

Díszítést végzése

Befejező munkálatok elvégzése

Munkaterületet átadása

Tapéta felújítása (tisztítás)

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ

a

21 543 02

FAIPARI GÉPKEZELŐ

részszakképesítés

a 34 543 02 Asztalos szakképesítés kerettanterve alapján

A szakképzés jogi háttere

A szakmai tantervi adaptáció



valamint





– a 21 543 02 Faipari gépkezelő részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27) NGM rendelet,


alapján készült.

A részszakképesítés alapadatai

A részszakképesítés azonosító száma: 21 543 02

A részszakképesítés megnevezése: Faipari gépkezelő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

106

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel

Bemeneti kompetenciák: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség

Biztonságos munkavégzés alapjai szakoktató tanár

Faipari szakmai és gépismeret szakoktató tanár Gépkezelési ismeretek szakoktató tanár

Biztonságos munkavégzés alapjai gyak. asztalos szakoktató

Faipari szakmai és gépismeret gyak. asztalos szakoktató

Gépkezelési ismeretek gyak. asztalos szakoktató

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további

részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

1. évfolyam

heti óraszám

1. évfolyam

éves óraszám

(20 héttel)

2. évfolyam

heti óraszám

2. évfolyam

éves óraszám

(20 héttel)


gyakorlat együtt 35 700+70 35 700

8-10% szabad sáv 2 40 2 40

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 37 740+70 37 740

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1550 óra (700+70+700+40+40) nyári

összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

107


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

szabadsáv nélkül

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Heti óraszám

1. évfolyam 2. évfolyam


11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés alapjai 2

70

2

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

1 1

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 5 5

Faipari szakmai

gyakorlat 11 11

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési

ismeretek 5 5

Gépkezelési

gyakorlat 13 13

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 12 25 12 25

Összes heti/ögy óraszám 37 70 37


A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre

álló részének legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat


108


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként

Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök

Óraszám

Összesen 1. évfolyam 2. évfolyam


11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos munkavégzés

alapjai 40 40 80

Munka- és tűzvédelem 20 20 40

Környezetvédelmi- és

technológiai szabályok 12 12 24

Faipari alapgépek,

szerszámok, eszközök

biztonságtechnikája

8 8 16


gyakorlata 20 20 40

Faipari szerszámok,

eszközök

biztonságtechnikája

6 6 12

Faipari alapgépek

biztonságtechnikája 10 10 20

Munkabiztonság 4 4 8

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 100 100 200

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal, kisgépekkel 30 30 60

Fűrészelés és keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

30 30 60

Alkatrészek felületi

előkészítése, ellenőrzése 10 10 20

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és

gyártástechnológiái

30 30 60

Faipari szakmai gyakorlat 220 220 440

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal, kisgépekkel 50 50 100

Fűrészelés és keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

50 70 50 100

Alkatrészek felületi

előkészítése, ellenőrzése 20 20 40

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és

gyártástechnológiái

100 100 200

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek 100 100 200

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai 25 25 50

Lapanyagok

megmunkálása 40 40 80

Felületkezelés gépei,

berendezései 35 35 70

Gépkezelési

gyakorlat 260 260 520

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai 80 80 160

Lapanyagok

megmunkálása 110 70 180

Felületkezelés gépei,

berendezései 70 110 180

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 240 500 240 500 1480

109

Összes éves/ögy óraszám: 740 70 740 1550

Elméleti óraszámok/aránya 480/30,96 %

Gyakorlati óraszámok/aránya 1070/69,03 %


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a

táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám

szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a

felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám

pedig ajánlás.”

110

A



megnevezésű



111

Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgy 80 óra


A biztonságos munkavégzés alapjai elméleti oktatás célja, hogy a tanulókat felkészítse a

munkaterületen jelentkező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatok

ellátására, a faipari alapgépekkel, szerszámokkal, eszközökkel történő körültekintő és

elővigyázatos munkavégzés szabályainak elsajátítására. A tantárgy oktatása során felelős,

környezettudatos magatartás alakuljon ki a tanulókban.



tartalmakra épül.

Témakörök

Munka- és tűzvédelem 40 óra

A munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai.

A munkáltató és munkavállaló jogai és kötelességei.

A biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.

Az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikája.

Baleset fogalma, csoportosítása, megelőzése.

Balesetek kivizsgálása, nyilvántartása.

Tennivalók baleset esetén.

Az elsősegélynyújtás szabályai.

Szakhatóságok jogai.

Egészséges munkahelyek kialakítása, szervezeti intézkedések.

Gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése.

Kéziszerszámok biztonságos használata.

Munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használata.

Egyéni és kollektív védőfelszerelések használata a biztonságos munkavégzéshez.

A foglalkozási ártalom fogalma, csoportosítása, okai, következményei, valamint

megelőzésének lehetőségei.

Foglalkozási betegségek.

Foglalkozás-egészségügy tárgykörei (munkaélettan, munkalélektan, munkakörülményi

tényezők, munkakultúra).

Orvosi alkalmassági vizsgálatok.

Személyi higiénia.

Ergonómia.

A tűzvédelem célja és feladatai.

Az égés feltételei, fajtái.

Tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás.

Tűzoltó anyagok és eszközök, kezelésük.

Tennivalók tűz esetén, tűzoltási módok.

A villamosság biztonságtechnikája.

Érintésvédelem.

Környezetvédelmi- és technológiai szabályok 24 óra

Ökológiai alapismeretek.

A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége.

Környezetvédelem eszközei, módszerei.

A víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme.

A fa- és bútoriparban keletkező hulladékok feldolgozása, tárolása, ártalmatlanítása.

Beruházások környezetvédelmi előírásai.

A faipari beruházás előkészítése, szakhatóságok előírásai és telephely engedélyezési

eljárás.

112

Szennyvíz- és hulladékkezelés.

Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása.

Biztonsági adatlapok, R-S mondatok.

Zajvédelem.

Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 16 óra

Biztonságtechnika a faiparban.

Ergonómiai előírások, gépek kezelhetősége.

Faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjai.

Faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismeretek.

Alapvető kéziszerszámok, kézi kisgépek biztonságtechnikája.

Elsősegély-nyújtási ismeretek.


Tanterem




Sor-

szám


módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -





Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -


rendszerezése x -




3. Képi információk körében

3.1. Munkavédelemi táblák értelmezése x -

4. Komplex információk körében

4.1. Esetleírás készítése x -





értékeléssel.

113

Biztonságos munkavégzés gyakorlata tantárgy 20 óra


A biztonságos munkavégzés gyakorlata oktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat a

faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságos használatára. A tantárgy oktatása

során elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képesek legyenek a faipari

termelésben a kézi és gépi munkavégzés szabályainak maradéktalan betartására, a

munkabiztonsági eszközök, felszerelések használatára, a gépek, szerszámok biztonságos

használatára.



tartalmakra épül.

Témakörök

Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 12 óra

Műhelyrend.

Padszerszámok, közös szerszámok.

Szerszámok tárolása.

Szerszámok tárolása munka közben.

Kéziszerszámok kezelése, fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók, kalapácsok.

Egyéb szerszámok biztonságos használata.

Faipari alapgépek biztonságtechnikája 20 óra

Faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása.

Védőberendezések, védőeszközök használata.

Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása.

A gépek üzemi körülményei, gépápolás.

Gépi szerszámok kezelése, tárolása.

Gépi szerszámok biztonságos szállítása és tárolása, szerszámok ellenőrzése.

Gépi munkavégzés szabályai.

Munkabiztonság 8 óra

A munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben.

Magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben.

Környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben.

Veszélyes anyagok kezelése, tárolása.

Elsősegélynyújtás.

Tűzoltó berendezések és eszközök használata.

Tűzkárbejelentés.

Érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben.

Faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése.


Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet



114

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek (ajánlás)

Sor-

szám


módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -




Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

1. Gyakorlati munkavégzés körében

1.2. Műveletek gyakorlása x

1.3. Munkamegfigyelés adott szempontok

alapján x

2. Üzemeltetési tevékenységek körében

2.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján x

2.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x

2.3. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x

2.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x


értékeléssel.

115

A


Alapvető tömörfa megmunkálás

megnevezésű



116

Faipari szakmai és gépismeret tantárgy 200 óra


A tanulók számára olyan alapképzést nyújtson, mely alapja lehet a faipari szakmák

speciális tananyagainak. Megismertesse a tanulókkal a fa megmunkálásának kézi

technológiáit, a faipari alapgépek szerkezetét és működési elvét, tegye alkalmassá a

tanulókat a szakelméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására.



tartalmakra épül.

Témakörök

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 60 óra

A forgácsolás elmélete.

Faipari szerszámok és kézi kisgépek (fűrész-, maró- és csiszológépek, fúrógépek,

oszlopos fúró).

Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál.

Jellemző szögek és hatásuk a felületi finomságra.

Forgácsoláshoz szükséges mozgások (főmozgás, mellékmozgás).

Forgácsoló sebesség, előtoló sebesség.

Forgácsolás egyenes vonal mentén.

Forgácsolás ív mentén.

Forgácsolással összefüggő szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, fűrészszalag

hossza, vastagsága, körfűrészek forgácsolási sebessége, előtoló sebessége, gyalugép

forgácsolási sebessége, előtoló sebessége).

Kézi szerszámok műhelyszintű használata.

Kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk.

Kézi csiszolásnál használt anyagok és felhasználásuk.

Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása.

Szelvény méretre alakítása kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel.

Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben, méretre munkálás kézi szerszámokkal,

faipari kisgépekkel.

Faipari kézi gépek működtetése és biztonságtechnikája.

Kézi fűrészgépek: körfűrészek, láncfűrészek, dekopír-fűrészek, rezgőfűrészek,

szúrófűrészek működése, alkalmazása.

Kézi gyalugépek működése, alkalmazása.

Kézi fúrógépek működése, alkalmazása.

Kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép) működése, üzemeltetése,

alkalmazása.

Kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő) működése, üzemeltetése, alkalmazása.

Kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók.

Kézi gépek biztonságtechnikai előírásai, szabályai.

Műhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai 60 óra

Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).

Szalagfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.

Körfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.

Egyengető gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Vastagsági gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Fűrész- és gyalugépeknél használt por- és forgácselszívók.

Kiegészítő berendezések, sablonok, munkadarabok ellenőrzése.

Fűrész- és gyalugépek biztonságtechnikai előírásai.

117

Gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés.

Sík és térgörbék vágása.

Szelvény méretre alakítása faipari fűrészgépekkel.

Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben.

Méretre munkálás faipari gyalugépeken.

Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 20 óra

Csiszolási műveletek végzése kézzel és kisgépekkel.

Kézi és gépi csiszolóanyagok ismertetése.

Kézi csiszológépeken (szalag, tárcsás, rezgő) végezhető technológiák.

Sík, mart, profilozott felületek csiszolása.

Sarkok, élek letörése.

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 60 óra

Faipari alapszerkezetek (lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek).

Toldások, fakötések.

Egyszerű szélesbítő toldások (egyenes élillesztéssel, idegencsappal, gépi toldással)

szerkezeti kialakítása, felhasználási területei.

Egyszerű hosszabbító toldások (rálapolással, gépi toldással) kialakítása és

alkalmazásai.

Alap keretkötések (ollós csapozás, vésett csapozás) kialakításai, felhasználási területei.

Alap kávakötések (egyenes és fecskefarkú fogazások) kialakítása és alkalmazásai.


Tanterem




Sorsz

ám


módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -





Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -





kérdésekre x -


118



értékeléssel.

Faipari szakmai gyakorlat tantárgy 440 óra


A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit, tanulják

meg használni a kéziszerszámokat és kezelni a faipari alapgépeket.

A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a

felhasználásukat megnehezítő fahibákat, ismerkedjenek meg az asztalos szakma

tevékenységi körével, lehetőségeivel, munkamódszereivel.



tartalmakra épül.

Témakörök

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 100 óra

Természetes fából készülő alkatrészek szabása, darabolása, szeletelése, kézi

szerszámokkal és kézi kisgépekkel (gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése,

szerszámok beállítása, működtetése).

Kézi fűrészek általános ismertetése (fűrészfog jellemzői, szögei, élezés menete,

terpesztés-oldallapsúrlódás csökkentés).

Fűrészelési gyakorlat (szükséges mérő- és rajzoló eszközök ismertetése, használata,

anyagkiosztás).

Fűrészelési technológia - anyagbefogás, rögzítési módok, ellenőrzés, munkavédelem.

Fűrészelési gyakorlatok.

Kézi körfűrész gépek, dekopír-, szúró-, rezgőfűrészek bemutatása, használata.

Gépi fűrészelési gyakorlatok.

Keresztmetszet megmunkáló kézi szerszámok és gépek, gépekhez tartozó szerszámok

jellemzői, késcsere, gépbeállítás.

Simító gyalu bemutatása, nagyolási gyakorlatok.

Eresztő gyalu felépítése, forgácstörő szerepe, egyengetési gyakorlat, kézjegy szerepe.

Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás, önellenőrzés.

Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használatuk.

Méretre gyalulás, méretellenőrzés.

Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.

Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.

Kézi marógépek, marószerszámok, szerszámcsere, gépbeállítás, biztonságtechnikai

eszközök és berendezések alkalmazása, marási típusok.

Felsőmarógép bemutatása, használata.

Laposcsap (lamelló) marógép bemutatása, használata.

Kézi és állványos fúrógépek, fúrószerszámok, szerszámcsere, gépállítás, fúrási

típusok, technológiák.

Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szersz. 100 óra

Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).

Gépi fűrészszerszámok (fűrészszalagok, körfűrészlapok és azok típusainak

bemutatása) felépítése, beállítása.

Asztalos szalagfűrészgép felépítése, beállítása, szalagcsere, fűrészelési gyakorlat.

Asztalos körfűrészgép felépítés, beállítása, az elővágó körfűrészlap szerepe.

119

Fűrészelés gyakorlása, darabolás, szélezés, szeletelés, íves (sík és térgörbe) alkatrészek

kialakítása.

Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használata,

gyalulási gyakorlat.

Egyengetés, vastagolás, teljes keresztmetszetű megmunkálás gyakorlása, méretre

gyalulás, méretellenőrzés.

Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.

Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.

Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 40 óra

Csiszolási típusok, kézzel, kisgépekkel.

Csiszolóanyagok.

Természetes fa csiszolási technológiái (színlőpenge használata), natúr, pácolt, mázolt,

lazúr, lakkozott felület alá.

Csiszolópapírok, kézi szalagcsiszoló gép, vibrációs és korongcsiszoló gépek

használata, működése.

Csiszolási gyakorlatok - tömörfa alkatrészek, kávák csiszolása.

Méret- és minőség-ellenőrzés.

A gyártásközi ellenőrzések meghatározása, a dokumentálás tartalmi és formai

követelményei.

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 200 óra Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.

Szélesbítő toldás egyenes élillesztéssel.

Szélesbítő toldás idegen csappal.

Hosszabbító toldás rálapolással, egyenes vagy ferde élillesztéssel.

Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

Sarokkötések lapolással, 90°-os illesztésű lapolással (alkalmazási terület, műveleti

sorrend, összerajzolás menete, alkalmazott szerszámok), vállazás.

Sarokkötés ollós csapozással, 90°-os illesztéssel, egy oldalon (összerajzolás,

fűrészelés, vésés).

Sarokkötés ollós csappal 1/3 aljazással, 2/3-os aljazással (összerajzolás, aljazott

méretek, vállazási méretek összhangja).

Sarokkötés fészkes szakállas vésett- csappal, átmenő szakállas vésett- csappal.

„T” kötés átvésett csappal.

Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.

Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.

Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.

Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.

Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.

Egyszerű munkadarabok készítése.

Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.






Sor-

szám


módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -



120


Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -


6.2. Műveletek gyakorlása x -


alapján x -



értékeléssel.

121

A


Gépkezelés

megnevezésű



122

Gépkezelési ismeretek tantárgy 200 óra


A tanulók megismerjék a fa megmunkálásának gépi technológiáit, segítse a faipari gépek

szerkezetének megismerését, nevelje a tanulókat az új gépek, technológiák iránti

érdeklődésre, ráirányítsa a figyelmet a gépek megóvására, szakszerű karbantartására.



tartalmakra épül.

Témakörök

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 50 óra

Faipari forgácsoló gépek és szerszámok fajtái és alkalmazásuk.

Marógépek (asztalos marógép, felsőmarógép, csapozó marógépek) működése,

falhasználása és üzemeltetési szabályai.

Fúrógépek (hosszlyukfúró, sorozatfúró) működése, felhasználása és üzemeltetési

szabályai.

Láncmarógépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.

Szerkezeti megmunkálások marógépeken.

Szerkezeti kötések kialakítása asztalos marógépen, csapozó marógépen,

láncmarógépen, felsőmarógépen.

Fúrógépek, fúrási technológiák, a hosszlyuk- és sorozatfúró gépekkel kialakítható

kötések.

Faipari esztergagépek alaptípusai, esztergályos szerszámok.

Csiszológépek (szalagcsiszólógépek, korongcsiszológépek, széles szalagú

csiszológépek, élcsiszológépek) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Furnérolló működése, furnérteríték-képzés gépeinek felhasználása és üzemeltetési

szabályai.

Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,

felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Prések működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Éllezáró gépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

A felületkezelés gépei és berendezései, működése, felhasználása és üzemeltetési

szabályai.

A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése,

felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.

Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Por- és forgácselszívó berendezések.

Karbantartás műveletei, típusai.

Szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, körpályán mozgó szerszám forgácsolási

sebessége, előtoló sebessége).

CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.

Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.

Lapanyagok megmunkálása 80 óra

Lapszabászgépek, táblafelosztók típusai, szerkezeti felépítésük, működésük,

üzemeltetésük.

Fűrészelési hibák, előfordulásuk, a hibák oka és megelőzősük lehetőségei.

Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.

Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.

Csiszológépek és szerszámaik csoportosítása.

123

Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek szerkezeti felépítése, működése.

Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek.

Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása.

A csiszolási hibák javítása.

Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.

Éllezárás gépei, élek megmunkálása.

Felületkezelés gépei, berendezései 70 óra

A felületkezelő anyagok felhordásának gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás,

öntés gépei, különböző szóróberendezések).

Lakkozott felületek szárító berendezései, működésük.

Felületbevonások, fóliázás, laminálás gépi berendezései.

A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai.


Tanterem

124




Sor-

szám


módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -





Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -

1.3. Információk önálló rendszerezése X -




kérdésekre X -




értékeléssel.

Gépkezelési gyakorlat tantárgy 520 óra


A tanulók megismerjék a gépi megmunkálások technológiai előírásait, az asztalosipari

gépek szerkezetét, működési elvét, tanulják meg használni a gépek védőberendezéseit, a

balesetmentes munkavégzés feltételeit, szerszámkarbantartás előírásait.



tartalmakra épül.

Témakörök

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 160 óra

Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése,

üzemeltetési szabályai.

Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai.

Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai.

Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken.

125


Keret körbemarása vezető gyűrű, sablon segítségével.

Esztergályozási alapműveletek.

Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú

csiszológépek) működése, üzemeltetési szabályai.

Furnérolló működése.

Furnérteríték képzés gépeinek működése, üzemeltetési szabályai, furnérteríték

készítése.

Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,


Hidraulikus hőprésgépek működése, üzemeltetési szabályai.

Éllezáró gépek működése, üzemeltetési szabályai.

A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési

szabályai.

Élezőgépek, működésük.

Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.

Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Por- és forgácselszívó berendezések kezelése, karbantartása.

A karbantartás műveletei, típusai.

Megmunkáló gépek kiegészítő berendezései, sablonok.

CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.

Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.

Lapanyagok megmunkálása 180 óra

Lapszabászgépek, táblafelosztók üzemeltetése.

Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.

Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.

Csiszológépek és szerszámaik kiválasztása.

Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek üzemeltetése, csiszolási gyakorlatok.

Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek, csiszolási gyakorlatok.

Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása, csiszolási gyakorlatok.

Táblásított- és furnérozott lapok csiszolása felületkezelés alá.

A csiszolási hibák javítása.

Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.

Éllezárás gépei, élek megmunkálása.

Ragasztás (préselés).

A ragasztás technológiája (présgép bemutatása, működése, préselési paraméterek

meghatározása).

Élek lezárása felületborítás után (furnér, élfólia, élléc, ABS).

Felületkezelés gépei, berendezései 180 óra

Pácfelhordó eszközök, berendezések.

Pácolási gyakorlat.

A felületkezelő anyag felhordásának módjai, gépei, eszközei (mártás, hengeres

felhordás, különböző szórástechnológiák, öntés).

Felületkezelési gyakorlatok.

Felületkezelési hibák, javításuk, megelőzésük.

A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai.





126


Sorsz

ám


módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -




Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -


6.2. Műveletek gyakorlása x -


alapján x -

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján x -

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x -

7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x -



értékeléssel.

Összefüggő szakmai gyakorlat

OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

1/9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10224-12

Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

Alapszerkezetek kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési gyakorlat tantárgy

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai

127

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

Témakörök

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.

Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.

Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.

Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.

Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.

Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.

Egyszerű munkadarabok készítése.

Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.

10228-12 Gépkezelés

Gépkezelési gyakorlat tantárgy

Témakörök

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai

Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése,


Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai.

Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai.

Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken.


Esztergályozási alapműveletek.

Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú

csiszológépek) működése, üzemeltetési szabályai.

A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési

szabályai.

10. SPECIÁLIS SZAKISKOLA PROGRAMJA

A 2013/2014. tanévben a speciális szakiskola tevékenységét, működését ideiglenesen

szüneteltetjük, mivel az új, hatályos törvények nem adnak lehetőséget a jelenlegi struktúrában

váló működtetésére.

Az alábbi kérdésben kértünk állásfoglalást, illetve engedélyt az NGM illetékes főosztályától:

1. A jelenleg működtetett részszakképesítést adó OKJ-s szaktanfolyamaink –

felnőttoktatási kereteken belül - nappali tanítási rendben működhetnek –e? E

csoportok vizsgáztatása lehetséges-e egy éves terminusban?

2. A beutalt növendékek döntő többsége nem rendelkezik érvényes Tanulási

képességeket vizsgáló szakértői határozattal. A szakértői dokumentumokat – jelen

törvények szerint – nem kérheti meg az intézmény vezetője, csak a szülő, ami ebben

az esetben szinte lehetetlen, hiszen sok szülőről, azok hollétéről nincs információnk.

Lehetne-e változtatni vagy külön engedéllyel ellátni a javítóintézeteket?

Kérdéseinkre adott megnyugtató válasz után a 2014/15. tanévben a speciális

szakiskola programját is kidolgozzuk.

128

11. SZAKTANFOLYAMI KÉPZÉS PROGRAMJA

SZAKMAI TANTERV

KOSÁRFONÓ

Tanfolyam

A tanfolyami tantervi adaptáció



valamint





– a 21 215 01 Kosárfonó részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó rendelet,


alapján készült.

A tanfolyam óraterve 20 hetes nappali rendszerű, felnőttoktatási rendszerben

A képzés heti tanfolyami óraszámai:

heti óraszám


gyakorlat együtt 37

A tanfolyam oktatására fordítható idő 740 óra.


A tanfolyami követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként szabadsáv nélkül

Tanfolyami

követelmény Tantárgyak

Heti óraszám

Elmélet Gyakorlat

Kosárfonás

Kosárfonás

szakmai

ismeretek

4

Kosárfonás

szakmai

néprajz

3

Kosárfonás

szakmai rajz

gyakorlatok

10

Kosárfonás

gyakorlatok 20

Összes heti elméleti/gyakorlati

óraszám 7 30

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű.

129

Kosárfonás

megnevezésű

szakmai követelmény


130

Kosárfonás szakmai ismeretek tantárgy 80 óra


A Kárpát-medence magyar és nemzetiségi népi kézműves hagyományainak megismerése a

fonáskultúra kialakulásának története. A szálas anyagok feldolgozásának kultúrtörténete.

Az alapanyagok, eszközök, megismerése készítésmódok elsajátítása. A hagyományos

kultúra ápolása, újra gondolása a mai kor emberének használatára.


Néprajzi, - művészettörténeti,- történelmi,- földrajzi,- biológiai ismeretek

Témakörök

A fonatok kialakulása szakmatörténet, a szakma jeles alkotói

A fonatok kialakulása régészeti, művészettörténeti elemzések figyelembevételével, az

összefüggések felismerése. A kultúra elterjedése, a fonatok alkalmazásának, területei.

A felhasználható alapanyagok megismerése. Széleskörű szakmatörténet elsajátítása,

alkalmazása a kosárfonó, fonott-bútorkészítő szakma során. A szakma jeles alkotói.

A szálas anyagok fonásának ökológiai tényezői

Az ökológiailag jellemző alapanyagok ismerete használata az egyetemes, az európai,

és a hazai fonáskultúrában. Alkalmazása a korszerű lakáskultúrában.

A kosárfonás alapanyagai

A kosárfonáshoz szükséges alapanyagok, segédanyagok ismerete. A termesztésből

adódó anyagok, a füzek botanikai ismerete. A füzek helye a növényvilágban. Vadon

termő és termesztett füzek (kultúrfüzek) fajtái, sajátosságai. A termesztés és

feldolgozás során használt eszközök ismerete. A termesztett füzek minősítse,

osztályozása, az osztályozott vessző fajtái, feldolgozása értékesítése, beszerzési

lehetőségei.

A kosárfonás eszközei

A kosárfonásra, feldolgozására szolgáló eszközök, berendezések ismerete,

alkalmazásuk. A kéziszerszámok és gépi berendezések karbantartása, előkészítése a

használatra.

Fonástípusok, szegések és fülek alkalmazása

A fonástípusok ismerete, csoportosítása. A tárgynak, a tárgy szerkezetének megfelelő

fonástípus alkalmazása.

Kosár típusok

A kosarak különböző típusú aljak szerinti csoportosítása. A kosarak szerkezet és forma

szerinti csoportosítása. A kosarak használat szerinti csoportosítása.

A kosarak javítási lehetőségei

A hiba felismerése, feltárása, a szakmai ismeretek, elméleti és gyakorlati tudás

elsajátításával, alkalmazásával. A javíthatóság megállapítása.


Tanterem és tanműhely

Kosárfonás szakmai néprajz tantárgy 60 óra


A szakmai néprajz oktatásának célja, a népi kézműves szakmák műveléséhez

elengedhetetlenül szükséges szakmai ismeret. A motívumkincs, ismerete, a forma, a

131

funkció és a díszítmény összhangjának megismerése. A szakma fejlődési szakaszainak

ismerete.

Témakörök

A Kárpát-medencei magyarság és a nemzetiségek legjellemzőbb kosár kultúrája,

formai gazdagsága

A Kárpát-medencében élő magyarság és az itt élő nemzetiségek fonáskultúrájának

kialakulása és fejlődése a történelem során. A különböző fonható vesszőből, liánokból

készült tárgyak, berendezések készítése a magyar paraszti kultúrában.

A tájegységek motívum és formakincse

A fonáskultúrának tájegységi területi jellemzői a magyar nyelvterület fonáskultúrája.

Építmények. Állattartók. Gazdasági kosarak. Kamrai kosarak. A lakásbelső kosarai.

A parasztspecialisták munkálkodása, a háziipari szövetkezetek kialakulása és

megszűnése. A mesterségből élő egyéni vállalkozók, a kortárs népművészet helyzete.

A tárgyak, szokások, környezetbe illesztése, alkalmazása

A fonott tárgyak alkalmazása a gazdálkodásban, a gazdaság építményeiben, a lakóház

környezetében, a lakóház belsejében.


Szaktanterem, Könyvtár

Kosárfonás szakmai rajz gyakorlatok tantárgy 200 óra


A szakrajzi ismeretek alkalmazása. A kivitelezéshez szükséges vázlatok, látványrajzok,

kivitelezési rajzok készítésének elsajátítása. Műhelyrajzok, motívumgyűjtemények (pl.

fonásminták) és tervdokumentációk készítésének elsajátítása.


Rajz gyakorlat, néprajzi ismeretek, művészettörténet, történelem.

Témakörök

Különböző térformák megjelenítése Különböző térformák megjelenítése, környezetbe illesztése. Gyűjteményből fonott tárgyak

másolása, múzeumi anyag másolása. Természeti formák, növények, állatok másolása.

Reprodukciós rajzok készítése, átdolgozása, alkalmazása

Reprodukáló rajzokat készítése, reprodukciós rajzokat átdolgozása, alkalmazása az

igénynek megfelelően. Mintagyűjtemény készítése. Fonatminták rajzolása.

Alapfokú kivitelezési és műhelyrajz készítés

A kosárfonás és fonott-bútorkészítés díszítő műveleteinek szerkezeti rajzainak elsajátítása.

Modell és szerkezeti rajz készítésének elsajátítása. A látványrajz elkészítése, műhely és

kivitelezési rajz készítése, a látványrajz értelmezése.

Mintagyűjtemény, vázlat, tervdokumentáció készítés, archiválás

A különböző fonatok, fonott tárgyak arányrendszerének ismeretének elsajátítása a vizuális

kultúra segítségével. Az elkészült rajzok mintagyűjteményének elkészítése.

Fotó dokumentációk, mintagyűjteményének archiválása, mintakönyv szerkesztése.


Tanterem, tanműhely

132

Kosárfonás gyakorlatok tantárgy 400 óra


A kosárfonás gyakorlatban való megismerése. Az eszközök, berendezések a gyakorlatban

való megismerése. A munkafolyamatok elsajátítása. A szakma teljes elsajátítása. A

vizsgafeladatok elkészítése, felkészülés a szakmai vizsgára.

Témakörök

Különböző típusú kosáraljak, lábazatok, oldalak, ismerete, szerkezetek kialakítása,

fonása

Fonást előkészítő műveletek.

Alapanyagok kiválasztása, szakmai számítások elvégzése, segédanyagok kiválasztása.

A kosáraljak szerkezeti felépítése, a különböző formájú kosarak aljának készítése,

alkalmazott fonási eljárások megismerése.

Lábazatok kialakítása, különböző lábazatok készítésének gyakorlatban való megismerése,

kivitelezése, alkalmazása.

A gyűrűfonások szerepe, jelentősége.

A különböző gyűrűfonatok alkalmazása, beillesztése az adott munkafolyamatba.

Technikai kivitelezésének elsajátítása.

A különböző oldalfonások, oldalszerkezetek kialakításának elsajátítása. Különböző

oldalkialakítások, technikák, gyűrűfonatok együttes alkalmazása.

A sablonra (pl. különböző kosarak) és formára fonás (pl. üvegek, demizsonok)

kivitelezésének elsajátítása.

A különféle kapcsolódó alkatrészek, tetők (pl. szennyes tartó kosár, piknik kosár)

készítésének elsajátítása.

Különböző típusú kosarak szegések befejező műveletek ismerete, készítése

A különböző befejezési, szegési eljárások ismerete és alkalmazása. A tárgy típusának,

használatának megfelelő befejezés, illetve szegésfajták alkalmazása. A letisztázás

technikai megoldásainak ismerete.

Különböző kosárfülek ismerete, készítése

A különféle kosárfülek ismerete, gyakorlatban való elsajátítása, alkalmazása. A

különkészített fülek készítése és alkalmazása. A demizsonok, üvegek füleinek kiképzése,

alkalmazása, gyakorlati ismerete.

A különböző kosarak javítása

A meghibásodott kosáron a hiba felismerése, feltárása, a szakmai ismeretek, elméleti és

gyakorlati tudás elsajátításával, alkalmazásával. A javíthatóság megállapítása.

Zöldvesszőből készült paraszti munkák

A megtermett lombját lehullatott vesszőt gyűjtötték össze a falusi emberek és ebből a téli

időszakban a ház körül és a gazdálkodásban használatos kosarakat készítettek. A

sejtnedvességű anyag felhasználásának ismerete. Különböző gazdasági kosarak,

terményszállítók, aszalók, kocsikasok, készítésének elsajátítása.


Szakmai tanterem, tanműhely

A 2013/2014, tanévben indítunk utoljára 9. osztályt a szakiskolában, jelenleg egy

osztályban folyik ilyen tanítás:

Tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (5 óra), matematika (5), történelem (4), földrajz (3),

fizika (2), kémia (2), etika (2), pályaorientáció (2).

Tízedik osztály nem indult a tanévben.

133

12. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁSREND

Az iskola 2014. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg

először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2014. április 1.

napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

Aszód, 2017. október hó 31.

A tantestület a Pedagógiai Programot 2017. október 30-án elfogadta.

A dokumentumot az Aszódi Javítóintézet honlapján nyilvánosságra hozzuk, illetve a KIR

rendszerbe feltöltjük.

Jóváhagyta:

Takács Pál György

iskolavezető

pedagógiai program · 2018-03-18 · 6 a nevelési szerkezet további feladatai: - közvetlen...

Documents