1

2015

Tápszentmiklósi

Csokonai Vitéz Mihály

Általános Iskola

9094 Tápszentmiklós,

Major u. 1.

Pedagógiai program

2

Tartalom I. Bevezető ................................................................................................................................ 7

II. Az iskola nevelési programja ........................................................................................... 10

2. 1. Pedagógiai alapelveink ............................................................................................... 10

2.1.1 Küldetésnyilatkozat…………………………………………………………………. 12

2.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 14

2.2.1 Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: ............................................... 15

2.2.2 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások .... 16

2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 17

2.3.1 Fejlesztési területek .................................................................................................... 17

2.3.2 Fejlesztési célok érvényesülési területei ..................................................................... 17

2.3.3 Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek ............................................... 22

2.4 Az ARIZONA PROGRAM ..................................................................................... 23

2.4.1 Az ARIZONA program bevezetése iskolánk felső tagozatán .................................... 23

2.4.2 A program bevezetésének folyamata .......................................................................... 24

2.4.3 Tájékoztató az „Arizona programról” ........................................................................ 25

2.5 Az iskola egészségnevelési programja ........................................................................ 35

2.5.1 Az egészségfejlesztés fő feladatai .............................................................................. 35

2.5.2 Az egészségfejlesztés sarkpontjai ............................................................................... 35

2.5.3 A prevenció (megelőzés) területei .............................................................................. 36

2.5.4 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai ................................. 36

2.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv....... 41

2.8.1.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ...................................................... 41

2.9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 42

2.9.1 Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei ......................................................... 42

Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, ..................................................................................... 42

Tanórán kívüli foglalkozások (napközi, séta, kirándulás, táborok, szakkörök) ................ 42

Diák-önkormányzati munka .............................................................................................. 42

Szabadidős tevékenységek (klubdélutánok, színház, mozi) ............................................. 42

2.9.2 Minden terület tevékenyen hozzájárul ........................................................................ 42

2.9.10 A közösségfejlesztés feladatai: ................................................................................. 42

2.9.11 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása .................................... 43

2.9.12 Az egységesség és a differenciálás ........................................................................... 45

2.8. A tanítási órán kívüli tevékenységek ......................................................................... 49

a) Diákönkormányzat ........................................................................................................... 49

3

b)Táborok ............................................................................................................................ 50

c) Napközi otthon, tanulószoba ............................................................................................ 50

d) Diákétkeztetés ................................................................................................................. 50

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások ............................................................ 51

f) Iskolai sportkör ................................................................................................................. 51

g)Szakkörök ......................................................................................................................... 51

h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók ................................................................................. 52

i) Tanulmányi kirándulások ................................................................................................. 52

j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás .......... 52

k)Szabadidős foglalkozások ................................................................................................ 52

l) Könyvtár ........................................................................................................................... 53

m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ................ 53

n) Szabadidős foglalkozások ............................................................................................... 54

o) Testvériskolai program ápolása (Szlovákia Felbár) ........................................................ 54

p) Művészeti munka az iskolában ....................................................................................... 54

r) Határtalan Pályázat .......................................................................................................... 55

2.10. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..................................... 55

2.11 Munkaközösségek ....................................................................................................... 60

2.12 Az iskola képviselete ................................................................................................... 60

2.12.1 Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. ............................. 61

2.12.2 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

.......................................................................................................................................... 61

2.12.3 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .................................................................... 61

2.12.4 Az osztályfőnöki órák témái ..................................................................................... 62

2.12.5 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról ....................... 63

2.13 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...... 66

2.13.1. Alapelv..................................................................................................................... 67

2.13.2. Cél ........................................................................................................................... 68

2.13.3. Feladat ..................................................................................................................... 68

2.13.4. Sni-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása .................................................... 68

2.13.5. Integrált nevelés, oktatás ......................................................................................... 69

2.13.6. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók .................................................................... 69

2.13.7 A beszédfogyatékos tanulók ..................................................................................... 70

2.13.8 Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan

akadályozott tanuló .......................................................................................................... 72

2.13.9 Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció ................................................................ 74

2.13.10 A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek

.......................................................................................................................................... 74

2.13.11 Iskolánkban a törvény által előírt módon megoldott az SNI-s tanulók ellátása. .... 75

2.13.12 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ...... 77

2.13.13. A tehetség, képesség kibontakozásának segítése .................................................. 77

2.13.14 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................... 78

2.13.15 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................ 80

4

2.13.16 Kiemelt célok a HH/HHH tanulók fejlesztésében .................................................. 81

2.14 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ........................ 82

2.15 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................ 82

2.15.1 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ......................... 82

2.15.2 Kapcsolat a tanulókkal .............................................................................................. 86

2.15.3 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése az

iskolán kívüli intézményekkel .......................................................................................... 87

2.16 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................... 88

2.16.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ............................................................................ 88

2.16.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................. 89

2.16.3 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ............................ 90

III. Az intézmény helyi tanterve ........................................................................................ 92

3.1 Óraterv a kerettanterv alapján ................................................................................... 92

Hatályba lépés ...................................................................................................................... 92

Iskolánk az 5. és 6. évfolyamon a Dráma és tánc valamint a Hon és népismeret tantárgyak

közül a Dráma és tánc tantárgyat választotta. .................................................................. 93

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola (kötelező tanórai

foglalkozások) óraterve ...................................................................................................... 94

a 2013/2014. tanévben ........................................................................................................ 94

A Nemzeti köznevelési törvény óraszámai (a törvény 6. melléklete) ................................. 98

Szabad órakeret felhasználása ............................................................................................. 98

3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................. 100

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 100

3.4. Az erkölcstan illetve a hit és erkölcstan oktatásának megszervezése ................... 102

3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása .................................................................................................................... 103

3.5.1 A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák ............................................................. 103

3.5.2 A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek és - képességek fejlesztését a

kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: .. 104

3.5.3 A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és - képességek

fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái .............................................. 104

3.6 Célok feladatok ........................................................................................................... 104

3.6.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 105

3.6.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................... 106

3.6.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 107

3.6.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 108

3.6.5 Mindennapos testnevelés ......................................................................................... 109

3.6.6 Projektoktatás ........................................................................................................... 109

5

3.7 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése,

értékelése ........................................................................................................................... 109

3.7.1 Értékelés az 1. évfolyamon és 2. évfolyamon, félévkor ........................................... 110

3.7.2 Az értékelés módja, formája, rögzítése év közben, félévkor és év végén az 1.

évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon, félévkor ........................................................... 111

3.7.3 Az értékelési csomópontok évfolyamonkénti időterve ........................................... 112

3.7.4 A magatartás értékelésének kritériumai: .................................................................. 113

3.7.5 A szorgalom értékelésének kritériumai .................................................................... 115

3.7.6 A magatartás és szorgalom értékelésének módjai és gyakorisága ........................... 117

3.7.7 Értékelés a 2. évfolyam 2. félévétől 8. évfolyam év végéig ..................................... 118

3.7.8 A tanulók beszámoltatásának formái, azok rendje, korlátai ..................................... 119

3.7.9 A választható tantárgyak, minősítése ...................................................................... 119

3.7.10 Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai .............................................. 120

3.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 120

3.8.1 A tanuló ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ............................................. 120

3.9 Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére ...................................... 124

3.10 A pedagógiai program érvényessége, módosítása, nyilvánossága ....................... 131

3.10.1 A pedagógiai program érvényességi ideje .............................................................. 131

3.10.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................. 131

3.10.3 A pedagógiai program módosítása ........................................................................ 131

3.10.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .................................................... 132

3.11 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása – záradékok ......................... 133

A pedagógiai Program mellékletei: ................................................................................ 136

6

A pedagógiai program átdolgozásának jogszabályi háttere:

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.),

kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban: KR],

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

110/2012. (VI. 4.) Korm. r. Rendelet, (továbbiakban: NAT);

a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012.

( X. 8.) EMMI rendelet

a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.)

a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola (szakmai kód: 077001; OM szám:

030612) pedagógiai programjának tervezetét:

7

Mottó: „Szeressétek a gyermekkort!” (Rousseau)

I. Bevezető Iskolánk, a tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 1990–2007 szeptembere

között önálló nyolcosztályos iskolaként működött. Korábban több éven keresztül a Tápi

Körzeti Általános Iskola tagiskolája volt. 2003 szeptemberétől az iskola egy tagiskolával

működött, ugyanis a fenntartó a szomszédos község, Lázi Önkormányzatával oktatási

társulást hozott létre.

2007 januárjában Lázi–Győrasszonyfa–Tápszentmiklós–Tarjánpuszta Községek

Önkormányzatai közoktatási intézményfenntartó társulást kötöttek az általános iskolai

feladatellátásra.

A tápszentmiklósi székhelyű iskola fenntartója ez idáig Lázi–Győrasszonyfa–

Tápszentmiklós–Tarjánpuszta Községek Önkormányzata volt.

2013. január 1-jétől az iskola fenntartója a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ 1055

Budapest, Szalay u. 10-14. Pannonhalmi Tankerülete. Alapfeladatunk a tanköteles korú

gyermekek általános műveltségének megalapozása.

Intézményünk nyolc osztályos általános iskolaként működik, három telephelyen:

Tápszentmiklóson, Győrasszonyfán és Lázin.

Az iskola beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete

egymástól eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és kívül

segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal indulók felzárkóztatását, ugyanakkor

kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az

életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször

változtak az iskola falai, épülete, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő

célja: emberséget és tudást adni az iskolánkban felcseperedő ifjúságnak!

Iskolánkban jelenleg 9 tanulócsoportban 192 gyermek tanul.

Az iskola valamennyi évfolyamán tanuló diákjának napközis illetve tanulószobai ellátást

biztosít.

Iskolánkban egy idegen nyelv oktatása folyik. Kötelező nyelvként angolt tanítunk.

8

Az alsó tagozat alapozó képzését nagy gyakorlattal rendelkező tanítók végzik. A felső

tagozatban szakos ellátottságunk 100 %-os, tanáraink felkészültsége, nagy szakmai

tapasztalata biztosíték az eredményes munkához. Néhány tantárgy tanításában óraadókat

alkalmazunk (fizika, kémia, földrajz).

Iskolánk specialitása a sokszínű képzés, iskolánkban a tehetséges és érdeklődő gyerekek

különféle művészeti ágakban, sportban és differenciált fejlesztő foglalkozásokon képezhetik

magukat.

Tanulóink közül 33-an tanulnak az Etalon Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néptánc

tanszakán. A művészeti iskola a tanulók igényeihez igazodva Győrasszonyfa telephelyen és a

Lázi Tagiskolában működik.

Az iskola széles sávú interneteléréssel rendelkezik, melynek alkalmazására már az alsó

tagozattól tanórákon is rendszeresen sor kerül. Az oktatáshoz szükséges infrastruktúra a

rendelkezésünkre áll. Tápszentmiklóson és Győrasszonyfán is az igényeknek megfelelő

szaktanterem áll rendelkezésre.

A mindhárom telephelyen korszerű szabadidőpark, ill. sportpálya áll a tanulók rendelkezésére.

A technika oktatásához megfelelők a feltételeink.

A tápszentmiklósi és győrasszonyfai iskola épületének padlásterében működik egy-egy

korszerű községi könyvtár, ami jól szolgálja a tanulók és a nevelők szabadidős tevékenységét.

A mindennapi sportolás feltételei is adottak az iskolában. A tornaterem, hatalmas iskolai

udvar sportpályával sokféle lehetőséget biztosít a tanulók mindennapos mozgásához. A pálya

korszerűsítése és egy tanulói játszótér kialakítása további lehetőségeket adott a tanulóknak.

Az iskolában diák-önkormányzat működik, melyben megtanulhatják saját életüket önmaguk

szervezni, irányítani. Megtanulják az önkiszolgálást, egymás segítését, az együttműködés és a

tolerancia fontosságát is. A diákönkormányzat gazdag programkínálattal járul hozzá a

gyermekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez.

Intézményünkben a családias légkör megteremtésére törekszünk, s ez a hangulat az ünnepek

megtartásában és a rendezvényeinken is érvényesül.

Iskolai programkínálatunkkal, rendezvényeinkkel, ünnepeinkkel azt szeretnénk elérni, hogy

az élet teljességét élhessék meg tanítványaink, akik nap, mint nap kemény munkát végeznek.

Napi 4–6 tanítási órán kell szellemileg és fizikailag helytállniuk.

9

A szülők jelentős része támogatja, segíti munkánkat célunk elérésében, hogy kistelepülési

iskolánk mind a tápszentmiklósi székhelyen, mind a győrasszonyfai és lázi telephelyeken

magas színvonalú oktatást, eredményes nevelőtevékenységet, színes és gazdag

programkínálatot nyújtson.

Az utóbbi években – mint más intézményekben – iskolánkban is sokat romlott tanulóink

fegyelme, magatartása és a tanuláshoz való viszonya. A helyzet javítása érdekében rendkívüli

értekezletet is tartottunk, ahol határozatokat fogadtunk el az ügy érdekében. Pl. a

portaszolgálat és a diák-ügyeleti rendszer bevezetése.

10

II. Az iskola nevelési programja

2. 1. Pedagógiai alapelveink

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában tanító pedagógusok

mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket

szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol

tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják, mit várunk el tőlük,

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi

munkájában és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

– tanuló és tanuló,

– tanuló és pedagógus,

– szülő és pedagógus,

– pedagógus és pedagógus között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb

pedagógiai feladat. Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges

nemzedéket kíván nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Kiemelt feladatként kezeljük a környezetvédelmi feladatokat, a fenntarthatóságra

nevelés célkitűzéseit.

Legnagyobb kincsünk az egészségünk. Ennek szellemében óriási hangsúlyt fektetünk

az egészséges életmód szemléletének kialakításában, betartásában.

Ennek érdekében:

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra a

korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

11

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a

tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat

szűkebb és tágabb környezetükben,

az iskolai oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű

fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,

szeretnénk elérni, hogy tanulóik körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és

helyes formáinak kialakítására,

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek

megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

A tanításnak nem az ismeretszerzésre kell elsősorban irányulnia, hanem azoknak a

készségeknek, képességeknek a fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik az ismeretek

segítséggel vagy önállóan történő elsajátítását, alkalmazását.

A nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és akaratára,

középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy

ezáltal hozzájáruljon személyiségük kiteljesedéséhez.

A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás

képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő

esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez.

A tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb

iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó

világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra.

Segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését. Tegyük motiválttá a

tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási folyamatok

megszervezésével, amelyek a tanító, tanár–tanuló együttes munkájára, valamint a

12

tanulói cselekvések sorozatára építenek, és ezek által a diák alkalmassá válik az önálló

tanulásra.

Intenzív differenciálással, fejlesztéssel felzárkóztatjuk a hátrányos helyzetű, lemaradó

gyermekeket, illetve segítjük a tehetségeseket a kibontakozásban.

Célunk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért

kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az az egészséges

versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet.

Fontos, hogy a tanulók megismerjék és betartsák azokat a legalapvetőbb emberi,

magatartási normákat, amelyekkel képesek az egymás iránti toleranciára,

segítségnyújtásra, a közösségben való együttélésre, illetve aktív beilleszkedésre.

Célunk, hogy fejlődjön felelősségérzetük önmaguk, szűkebb és tágabb környezetük,

nemzetünk és hazánk iránt.

Iskolánk arra törekszik, hogy a kompetencia alapú oktatásban váljon hangsúlyossá a

tevékenységközpontú tanulásszervezés. Nevelési-oktatási tevékenységünk során a

mindennapokban a kooperatív módszereket, technikákat, a projekt alapú oktatást és a

differenciálás módszereit alkalmazzuk.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván

venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a társult 4 község

érdeklődő lakói,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a 4 településen található óvodával és az

egyházakkal

pedagógusaink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz

híven - továbbra is képviseltesse magát a 4 község rendezvényein, illetve a tanulók

számára szervezett helyi megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is

részt vegyen.

13

2.1.1 Küldetésnyilatkozat

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus,

erkölcsös,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni

szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit,

más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti

környezetben

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom)

együttélését biztosító szabályokat,

14

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció

elfogadott formáit és módszereit,

viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

elfogadja a másságot,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg

egészséges, edzett, egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott,

kötődik lakóhelyéhez

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden

egyes tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája

arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt

felsorolt személyiségjeggyel.

A gyermekbarát légkör kialakításával is segítjük tanulóink gyors beilleszkedését,

képességeik, egész személyiségük kibontakoztatását.

Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának

összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének

megvalósulását.

Az önkormányzatok, a Családsegítő intézet és a védőnők segítségével nagyon sokat

teszünk a hátrányos helyzetű tanulók és családjainak segítésére, az esélyegyenlőség

megteremtéséért valamennyi tanulónk számára.

2.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

- Hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és a nemzeti

köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és

szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a

köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek

kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az

erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata

15

továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek,

attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a

közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság

megerősítése.

- Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az

igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség

kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.

Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék

— a haza felel s polgárává váljék;

— kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;

— reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélő képességre tegyen szert;

— megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a

munka világában;

— törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;

— legyen képes felel s döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát

illetően;

— váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

— ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,

folyamatokat;

— tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését;

– védje környezetét, saját és mások egészségét.

2.2.1 Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a pedagógus

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül.

16

2.2.2 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó,

beidegző módszerek

- Követelés

- Gyakoroltatás

- Segítségadás

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése

- Közös (közelebbi

vagy távolabbi) célok

kitűzése, elfogadtatása

Hagyományok

kialakítása

- Követelés

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés

- Tények és jelenségek

bemutatása

- Műalkotások

bemutatása

- A pedagógus

személyes

példamutatása

- A pedagógus

részvétele a tanulói

közösség

tevékenységében

- A követendő egyéni és

csoportos minták

kiemelése a közösségi

életből

3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása)

- Magyarázat,

beszélgetés

- A tanulók önálló

elemző munkája

- Felvilágosítás a

betartandó magatartási

normákról

- Vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat

sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik év

végén:

- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy

tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények

teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az

iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.),

- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek

a későbbiekben megfeleljen,

- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

- határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

17

2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.3.1 Fejlesztési területek

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Önismeret, társas kultúra

A családi életre nevelés

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

2.3.2 Fejlesztési célok érvényesülési területei

műveltségterületek, tantárgyak fejlesztési követelményeiben

tantárgyak részterülete, vagy önálló tantárgy

tematizálja az alsó tagozaton a tanítók munkáját, felsőben az osztályfőnöki

órákon

2.3.2.1 Az erkölcsi nevelés

18

Célunk az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé

alakítása. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlődjön a tanulók erkölcsi érzéke, felelősséget

tudjanak vállalni cselekedeteikért, azok következményeiért. Fel kell készítenünk őket

az önálló gondolkodásra, a majdani önálló, felelős életvitelre. Az erkölcsi nevelés

során fel kell készítenünk tanulóinkat az elkerülhetetlen életkonfliktusokra, segítenünk

kell nekik abban, hogy megtalálják a választ az erkölcsi és életvezetési problémáikra.

2.3.2.2 Nemzeti öntudat, hazafiságra nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,

gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az

otthon, a lakóhely, a szül föld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.

Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés,

hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa

a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg

történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció

kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi

együttműködési formákról.

2.3.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb

állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi

nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai

gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló

cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják

a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

2.3.2.4 Önismeret, társas kultúra

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek

tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra

19

alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális

alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület

megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles

kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a

fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított

készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás

egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni

fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott

önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és

tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

2.3.2.4 A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A

szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a

családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi

életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért

kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek

megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és

fiataloknak a felel s párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít, a családi

életükben felmerül konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a

szexuális kultúra kérdéseivel is.

2.3.2.5 A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot

örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen

igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek

alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük

szabályozására, a konfliktusok kezelésére.

Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az

önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a

20

közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok

felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.

A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető

szokások kialakulásának megelőzésében.

2.3.2.6 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segít nevelést-oktatást:

célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális

érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű

tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit,

élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is

egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és

megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári

léthez.

2.3.2.7 Fenntarthatóság, környezettudatosság

Kiemelt feladatként kezeljük ezt a területet.

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erő-

forrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre

tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén

alapuló környezetkímélő, értékvédő fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás

váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a

környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni

kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat,

amelyek változásokat, válságokat idézhetnek el, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen

és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Minden tanévben nagy hangsúlyt fektetünk a környezetvédelmi és fenntarthatósági

feladatokra

a tantervi tananyagba történő beemelésére,

a munkaközösségi munkatervekbe történő beépítésére,

a DÖK munkatervbe feladatok vállalására,

21

az intézmény belső, fenntarthatóságra nevelést célzó

önértékelésére/minőségbiztosítására,

szorgalmazzuk a fenntarthatóságra nevelés témakörében tartott tantestületi

szakmai műhelymunkákat, pályázatok elkészítését, projektek

megvalósítását,

2.3.2.8 Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó

képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket,

tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják

képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken,

megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják, a nekik megfelelő foglalkozást és pályát,

valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és

a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

2.3.2.9 Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó

gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel

saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a

pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és

közvetett következményeit és kockázatát.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az

egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a

köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó

pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a

fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

2.3.2.10 Médiatudatosságra nevelés

22

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felel s résztvevőivé váljanak:

értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az

értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít

a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet

értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók

megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a

társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és

a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az

említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

2.3.2.11 A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy

felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag

elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan

alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a

könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és

tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek

együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint

például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a

tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével

és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás

eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti

növelése és a tudás minőségének értékelése.

2.3.3 Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

Cél: Személyiségfejlesztő nevelés

Differenciált tanítás-tanulásszervezés

belső motiváció kialakítása, fejlesztése;

a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulásban

a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának feltárása

alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és

formáit;

23

a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése

sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges

bánásmódot igénylő gyerekek nevelésében

a tanulásszervezési módok alkalmazkodjanak az egyes területeken

tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogassák a tehetségek

felkutatását

az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló

szervezeti formákat kell kialakítani

2.4 Az ARIZONA PROGRAM

2014. október 1-jén intézményünk bevezette az ARIZONA Programot a tanórai

magatartás javítása érdekében, ami különösen a 7. évfolyamon volt sürgető.

2.4.1 Az ARIZONA program bevezetése iskolánk felső tagozatán

Intézményünk beiskolázási körzetébe négy település tartozik, de hét településről járnak be

diákok. A nevelő-oktató munka 3 telephelyen folyik.

Az iskola beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete

egymástól eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és

tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal indulók felzárkóztatását,

ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek

fejlesztését is.

Intézményünk létszámát befolyásolják a demográfiai sajátosságok.

Tanulói létszámunk folyamatosan emelkedett az elmúlt években, ebben a tanévben pedig

váratlanul több tanulóval csökkent. A szülőkkel és a tanulókkal történt beszélgetésekből

kiderült, hogy azok a tanulók készülnek elmenni intézményünkből, akiket zavar más tanulók

órai rendetlenkedése, nem tudnak figyelni.

Tantestületünk minden tagjának gyermekközpontú a szemlélete. Nem azt nézzük, hogy mi a

jó nekünk, hanem azt, hogy mi a jó a gyerekeknek. E szemlélet alapján az egyik legfontosabb

feladatunk tanulóink és munkatársaink jogainak érvényesítése. Mindezek találkoznak azzal a

törekvésünkkel, hogy intézményünkben minden lehetséges módon és eszközzel törekszünk a

hatékony tanórai foglalkozások megtartására.

24

Ezen törekvéseink és az a célunk, miszerint egyes diákok pedagógiailag elítélhető magatartása

és tanórai viselkedése többé ne akadályozza a többi tanuló munkáját, találkozott azzal a

szemlélettel, amit az Arizona program közvetít. Valamennyi Kollégám tetszését elnyerte a

program 3 alapelve:

1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz.

2. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.

3. Mások jogait mindig tiszteletben tartom.

2.4.2 A program bevezetésének folyamata

Júniusban, egy tantestületi értekezleten Mayer Gábor, a Devecseri Gárdonyi Géza

Általános Iskola igazgatója tájékoztatta tantestületünket a program bevezetésének

lépéseiről, előnyeiről.

2014. szeptember 8-án, hétfőn munkaértekezletet tartottunk a felső tagozaton, ahol a

kollégák által előzetesen áttanulmányozott dokumentumok ismeretében döntöttünk –

egyhangúan – a program bevezetéséről. A programmal kapcsolatos teendőket

munkatársaim társadalmi munkában fogják végezni.

Szeptember 18-án, szülői értekezleten ismertettük a program lényegét a szülői

közösséggel, akik egyhangúan kérték a program bevezetését.

2014. szeptember 22-én részt vettünk (tantestületünkből 5 fővel) a Pápai Weöres

Sándor Minősített Referencia Iskolában megrendezésre került – az Educatio által

szervezett - Arizona Program ismertetése programon. Az intézményben

rendelkezésünkre bocsátották valamennyi dokumentumot, ami az iskolai adaptációhoz

szükséges.

Ezt követően a tanulói közösségnek is bemutattuk a programot, a véleményük kikérése

mellett.

2014. október elsején bevezettük az ARZONA PROGRAMOT iskolánkban.

A folyamathoz kapcsolódó dokumentumok:

1. A program bemutatását tartalmazó ppt. pdf. változata

25

2. Jegyzőkönyvet a szülői értekezletről

3. A pápai továbbképzéshez az igazgató úr meghívó levelét és a meghívót,

4. A fenntartói elfogadtatási kérelmet,

5. Egy segítő megbeszélés jegyzőkönyvét,

6. Intézményünk honlapján található anyagot az ARIZONA programról

2.4.3 Tájékoztató az „Arizona programról”

2.4.3.1 Mi is az „Arizona-program?

A program az Amerikai Egyesült Államokból, Arizonából (innen a név) indult és ma már a

világ számtalan országában alkalmazzák. Alapgondolata az, hogy olyan eszközt adjon a

tanárok kezébe, mely személyiségi jogok megsértése nélkül képes segíteni a tanórai munkát.

Azaz van a tanár, a jó diák és van a rendetlenkedő diák. A tanár tanítani szeretne, a jó diák

tanulni, a rendetlenkedő diák pedig rosszalkodni, zavarni a tanórát.

Mi történjen ebben a szituációban?

"Minden diák az életkora növekedésével fokozottan felelős saját életének alakításában" –

fogalmazták meg a program kitalálói.

Rosszalkodni szeretnél? - kérdi a tanár a rossz diákot. Megteheted. De adj választ arra a

kérdésre: miért? Nincs sértődés, nincs harag, és ami a legfontosabb, hogy elkerülünk minden

agressziót.

Természetesen nem hihetjük, hogy az iskolai konfliktusok egy csapásra meg fognak oldódni

az Arizona-programtól, mint egy csodaszertől. De hinnünk kell abban, hogy lehetséges az

iskola életébe beépíteni olyan új módszereket, melyek megoldást kínálnak napjaink égető

problémáira.

A program kidolgozásával egy időben szükséges hangsúlyozni, hogy nemcsak a mi

iskolánkban jelentkező egyedi problémáról van szó.

26

A probléma megoszlik valahol az iskola, a társadalom, a jogalkotók, a közoktatási

szakemberek és a család között.

Belső indítékunk a jobbító szándék. Újszerűsége miatt bizonyára sok munkát kell majd még

elvégeznünk. Ám reméljük, hogy az Arizona-program és azok a módszerek, amelyeket majd a

jövőben fogunk kitalálni mi, és a felelősséggel gondolkodó szakemberek, hozzásegítenek

minket egy jobb iskolai légkör kialakulásához.

2.4.3.2 Mire alkalmas a program?

Alkalmas a tanórákon előforduló konfliktusok kezelésére, segíti az iskolai szabályokhoz,

normákhoz való alkalmazkodást, a közösségbe való beilleszkedést.

A program célja annak biztosítása, hogy a tanár nyugodt körülmények között végezhesse

munkáját és a tanulni akaró diákok jogait megvédje az órák normális menetét zavarókkal

szemben.

A program nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók saját felelősségére épül. Megtanulják,

hogy a cselekedeteiknek következménye van, mindenkinek saját magának kell döntenie, és a

döntéseiért ő maga felelős. A kölcsönös tisztelet az alapja a tanár és diák együttműködésének.

Az alapvető jogok és kötelességek egyaránt vonatkoznak a tanárra és a diákra.

A program alapelve:

- egymás iránti tisztelet

- egyéni felelősségérzet

Alapvető jogok:

- minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz;

- minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz;

- a tanár kötelessége megvédeni a tanulni akaró diákok jogait;

- mindenkinek tisztelnie kell mások jogait.

27

Világos, betartható szabályok, keretek, határok kialakítása szükséges, amelyek mindenkire

egyformán vonatkoznak.

A program lényege, hogy a gyermeket „kikapcsolom a helyzetből”- kiküldhetem, de soha nem

indulatból!

A pedagógus részéről fontos a segítő szándék sugárzása, a gyermek maximális elfogadása.

A tantestület részéről kiemelten fontos követelmények: egységesség, következetesség, türelem.

A program kidolgozásának módjáról, és a program „Alapszabályairól” a tantestület hoz

döntést.

28

2.4.3.3 Az "Arizona program" működése

2.4.3.4 A program működtetése a hétköznapokban

a program sajátos iskolánkra szabott formájának kidolgozása

az „Alapszabályok” ismertetése az érintettekkel,

az „Alapszabályok” kifüggesztése a tantermekben (esetleg az iskola épületén belül

több ponton)

29

a program beindítása

Betartandó szabályok

Az órára pontosan érkezem, a szükséges felszereléseket előkészítem

Követem tanárom utasításait, együttműködöm

Társaimat nem zavarom

Jelentkezem, megvárom, hogy felszólítsanak

Engedély nélkül nem hagyom el a helyem

Sértő, trágár szavakat senkivel szemben nem használok

Az iskolai berendezésekre, eszközökre vigyázok

Konkrétumok az Arizona-programból

Az óra menetét zavaró tanulótól a tanár megkérdezi, hogy melyik szabály ellen vétett, és a

továbbiakban szabálykövetően viselkedik vagy inkább kimegy a tréningszobába. Ha az

osztályban való tartózkodást választja, és újra rendetlenkedik, a tanár már nem ad választási

lehetőséget, hanem egyértelmű jelzéssel a diák tudomására hozza, hogy el kell hagynia a

tantermet.

1. A tanteremben a tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról.

Amennyiben a tanórán a tanár úgy véli, hogy a tanuló vétett valamely szabály ellen,

felemelt kézzel jelez (1. figyelmeztetés), majd megkérdezi a diákot: „Melyik szabály

ellen vétettél?”

2. A tanuló a kifüggesztett szabályokból kiválaszthatja azt a szabályt, amelyet nem tartott

be. Tisztelettudóan megválaszolja a kérdést. (A „nem tudom” válasz nem

elfogadható.)

Eldöntheti, hogy a továbbiakban szabálykövetően viselkedik, s a tanteremben marad,

illetve inkább távozik a tréningszobába.

30

3. Amennyiben a tanteremben maradás mellett dönt, ügyelnie kell arra, hogy ismételten

ne zavarja meg az óra menetét. Amennyiben a tanuló másodszor is vét valamely

szabály ellen, a tanár kézmozdulattal (2. figyelmeztetés) jelzi, hogy a tanulónak

távoznia kell a tréningszobába. (A tanár közli vele: „Ezzel a viselkedéssel eldöntötted,

hogy a tréningszobába távozol.”)

4. A diák tulajdonképpen mindkét esetben a saját döntése alapján távozik a

tréningszobába. Távozása az „Információs lappal” történik, amelyet a tanár

értelemszerűen tölt ki.

5. A diáknak az „Információs lappal” jelentkeznie kell a tréningszobában tartózkodó

nevelőnél, akinek segítségével „Visszatérési tervet” kell készítenie.

6. Amennyiben a tanuló a felügyelő tanár számára elfogadható tervet készít, visszatérhet

a tanórára. Fontos, hogy a visszatérésével sem zavarhatja meg az óra menetét. A

visszatérő lapot csendben a tanári asztalra helyezi, majd a helyére ül és igyekszik

bekapcsolódni az óra folyamatába. Így nem sérül a zavartalan tanulási és tanítási

folyamat.

7. Az osztályterem elhagyása egy információs lappal történik, amelyre a szaktanár

feljegyzi, hogy milyen probléma volt a tanuló viselkedésével.

8. A tréningszobában a tanulónak az iskola házirendje szerint kell viselkednie. A

felügyelő tanár utasításainak betartása számára kötelező. Ennek megszegése azonnali

szülői bevonást eredményez.

2.4.3.5 A tréningszobában tartózkodás szabályai

1. A tanteremből korábban távozott diák bekopog a tréningszoba ajtaján. Belépés után

szükség szerint bemutatkozik, majd az ott tartózkodó nevelőnek átadja az

„Információs lapot”.

2. Az ügyeletes nevelő a szobában lévő „Űrlapon” regisztrálja a tanulót.

3. A diák kap egy „Visszatérési tervkészítő lapot”.

31

4. A diák leül egy asztalhoz és átgondolja, melyik szabályt sértette meg, milyen

következményei vannak tettének saját magára, illetve osztálytársaira nézve.

5. A diák visszatérési tervet készít arra vonatkozóan, hogyan tudná a jövőben ezt a

magatartást elkerülni.

6. A terv készítésében az ügyeletes nevelő segítséget ad, ha azt kéri a tanuló. „Nem

tudom” válasz nem elfogadható.

7. Ha a diák jó visszatérési tervet készít (ezt az ügyeletes nevelő értékeli és dönti el),

akkor a diák az aláírt „Visszatérési tervvel” térhet vissza a tanterembe. (Ezen a lapon

az időpontot is mindig rögzíteni kell.)

8. Ha a diák nem készít vagy nem elfogadható „Visszatérési tervet” készít, akkor a

tréningszobában marad, amíg el nem készíti az elfogadható tervét. Ha erre nem kerül

sor a tanítási időben, akkor másnap reggel a tréningszobába kell visszatérnie, lehetőleg

a szülőjével.

A pedagógusok tanórán kívüli idejükben külön beosztás szerint látják el az ügyeletet a

tréningszobában.

2.4.3.6 Néhány gyakorlati tudnivaló

A tanterem elhagyásának módjai:

a. A tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról. Ha egy tanár

azon a véleményen van, hogy egy tanuló hátráltatja őt a tanításában, vagy a többi

diákot zavarja a tanulásban, kérdéseket tesz fel a rendetlenkedő diáknak. Először

megkéri a rendetlenkedő diákot, hogy hasonlítsa össze, viselkedése megegyezik-e az

osztályszabályokkal vagy sem.

b. A diák ezután eltekinthet az óra további zavarásától, vagy dönthet úgy, hogy elhagyja

az osztálytermet, és a tréningszobába megy. A lényeg, a saját egyéni döntésen van! Ha

marad, és újra zavarja az órát, már nincs lehetősége a választásra, ki kell mennie a

tréningszobába, hiszen tudatosan döntött a szabályok ellen.

32

c. Természetesen nincs szabály arra, hogy mi minősül az óra zavarásának, azt mindig a

tanár dönti el. Ha többen rendetlenkednek, egyszerre csak egy tanuló mehet ki, de egy

óráról több tanuló is távozhat. Ha a diák úgy dönt, hogy elhagyja az osztálytermet, a

tréningszobába kell mennie. Fontos még megemlíteni, hogy amennyiben a tanuló

elhagyja az osztálytermet, ezt adminisztráljuk le, illetve, hogy a tananyagot pótolnia

kell. A távozása nem mentesíti a következő órai esetleges felelés vagy dolgozatírás

alól. Ha dolgozatírás közben hagyja el az osztálytermet, a dolgozatot addig értékeljük,

ameddig megírta.

2.4.3.7 Tanácsadói megbeszélés

Talán az egyik legtöbb gondot okozó kérdés a „Mi az oka, hogy így

viselkedtem”? Természetesen a „nem tudom” válaszokat nem fogadhatjuk el, hiszen a cél,

hogy a gyermek felelősséggel gondolja végig tetteit és annak következményeit. A tervkészítés

fontos pontja a segítségkérés, minden esetben olyan felnőttet kell megneveznie, akiben

megbízik. Ez lehet osztályfőnök, vagy bárki a tantestület tagjai közül a felkínált „Trénerlista”

alapján. Mindig a tréningszobában ügyeletet tartó tanár feladata, hogy szóljon annak a

kollégának, akit segítőként jelölt meg a diák.

A tanácsadó megbeszélések sorában az első - ahogy azt már említettük - a diák és az általa a

tervlapján említett személy között történő elbeszélgetés. A beszélgetések során megpróbáljuk

az okokat felderíteni. Ebben a bizalomnak nagy szerepe van, fontos, hogy a tanuló el merje

mondani problémáit, gondjait. Ezeken a megbeszéléseken sok olyan dologra fény derülhet,

ami a tanuló viselkedését megmagyarázza és segíthet a megoldásban.

A tréningszobába kerülés következményei a tanácsadó megbeszélések:

5 eset után tanácsadó megbeszélésre, amelyen részt vesz a gyermek,

egy a gyermek által kiválasztott pedagógus és egy tanár

10 eset után újabb segítő szándékú megbeszélésre, amelyre bekéretjük

a szülőt is és részt vesz rajta az iskolaigazgató is

15 alkalom után ismételt megbeszélés következik, amelyre szintén be

kell jönnie a szülőnek, továbbá részt vesz rajta a Gyermekjóléti

Szolgálat szakembere is

33

20 alkalom után ismételt megbeszélés következik, amelyen a

résztvevők köre a rendőrség Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztályának

képviselőjével bővül ki.

2.4.3.8 Terveink szerint a program várható eredményei a következők lehetnek

nyugodtabbá válik a tanórák légköre

több idő juthat a koncentrált munkavégzésre

javulhat a tanár-diák viszony

erősödik a tanulni kész diákok jogainak védelme

javulhat az iskola megítélése a szülők körében

nem érzik tehetetleneknek magukat a pedagógusok a renitensekkel szemben

a problémás gyerekekkel több lehetőség nyílik a személyes beszélgetésekre

a zavaró diákok a tanórán elveszítik a „színpadot”,

gondolkodásra kényszerül a renitens gyerek, nem bújhat a „Nem tudom” válasz mögé,

a beszélgetéseknek köszönhetően feltárulhatnak olyan okok, amik előidézik a

helytelen viselkedést,

a programnak köszönhetően még szorosabbá válhat több intézménnyel, személlyel az

iskola kapcsolata.

34

2.4.3.9 Tankerületi engedély kérése

Rozsnoki Zsuzsanna Tankerületi Igazgatónő részére Tárgy: Arizona program bevezetése

Pannonhalmi Tankerület

9090 Pannonhalma, Petőfi utca 27.

Tisztelt Igazgatónő!

Intézményünkben az egyik legfontosabb alapelvünk tanulóink és munkatársaink jogainak

érvényesítése. Ez a szemlélet találkozik azzal a törekvésünkkel, hogy intézményünkben

minden lehetséges módon és eszközzel törekszünk a hatékony tanórai foglalkozások

megtartására.

Ezen törekvéseink és az a célunk, miszerint egyes diákok pedagógiailag elítélhető magatartása

és tanórai viselkedése többé ne akadályozza a többi tanuló munkáját, találkozott azzal a

szemlélettel, amit az Arizona program közvetít. Valamennyi Kollégám tetszését elnyerte a

program 3 alapelve:

1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz.

2. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.

3. Mások jogait mindig tiszteletben tartom.

A program kapcsán eddig a következő tevékenységeket végeztük el:

Júniusban, egy tantestületi értekezleten Mayer Gábor, a Devecseri Gárdonyi Géza

Általános Iskola igazgatója tájékoztatta tantestületünket a program bevezetésének

lépéseiről, előnyeiről.

2014. szeptember 8-án, hétfőn munkaértekezletet tartottunk a felső tagozaton, ahol a

kollégák által előzetesen áttanulmányozott dokumentumok ismeretében döntöttünk –

egyhangúan – a program bevezetéséről. A programmal kapcsolatos teendőket

munkatársaim társadalmi munkában fogják végezni.

Szeptember 18-án, szülői értekezleten ismertettük a program lényegét a szülői

közösséggel, akik egyhangúan kérték a program bevezetését.

2014. szeptember 22-én részt vettünk (tantestületünkből 5 fővel) a Pápai Weöres

Sándor Minősített Referencia Iskolában megrendezésre került – az Educatio által

szervezett - Arizona Program ismertetése programon. Az intézményben

rendelkezésünkre bocsátották valamennyi dokumentumot, ami az iskolai adaptációhoz

szükséges.

Ezt követően a tanulói közösségnek is bemutatjuk a programot, a véleményük kikérése

mellett.

Tantestületi értekezleten a program minden részletét iskolánkhoz igazítjuk, s írásban is

elfogadtatjuk a szülői, a tanulói és az intézményi alkalmazotti közösséggel.

Kérem, Igazgató Asszonyt, szíveskedjék támogatni a program bevezetését iskolánkban!

Pőcze Sándor Kuruczné Borbély Márta

igazgató ARIZONA felelős

Tápszentmiklós, 2014. szeptember 23.

35

2.5 Az iskola egészségnevelési programja

„Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének

zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek és a társadalomnak is alapvető

érdeke.”

Jogszabályi háttér a mindennapos testnevelés bevezetéséről: A nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvény 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon

osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti

öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) A kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) Iskolai sportkörben való sportolással, néptánccal

c) Versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy

amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes

versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet

keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

2.5.1 Az egészségfejlesztés fő feladatai

Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi,

lelki, szociális jóllét állapota. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű

egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő

szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika

kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi

tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi

szolgáltatásokban.

2.5.2 Az egészségfejlesztés sarkpontjai

Az egész lakosságra irányul és annak együttműködésére épít.

Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul, a társadalom különböző

szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra,

gazdasága).

36

Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

2.5.3 A prevenció (megelőzés) területei

Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és

elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul.

A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide

tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos

testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus

párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos

környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és

élelmiszerbiztonság megvalósítása.

2.5.4 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat.

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások

keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb

ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi és

kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia,

a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a

lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi

kapcsolatok harmóniájának alakítására.

2.5.4.1 Szomatikus testi nevelés

A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság

megteremtését, a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel

szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra

37

történő nevelést tartjuk elsődlegesnek. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség,

ügyesség, gyorsaság fejlesztése.

2.5.4.2 Higiénés nevelés

Célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak

megelőzése, elhárítása.

2.5.4.3 Személyi higiénére nevelés

Az egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet e szabályok

betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr, fül, szemápolás, egészséges ruházkodás,

a helyes (egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezés nevelési feladata.

2.5.4.4 Környezet higiéniára nevelés

A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését,

virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását.

2.5.4.5 A betegségek megelőzésére nevelés

A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magában foglalja a közvetlen érintkezés útján,

cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést.

Felhívjuk a figyelmet, és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés

alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi

szünetek után, WC használatot követően. Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh,

fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnőtől.

Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magában foglalja a beszédhibák megelőzését,

felfedezését, korrekcióját, mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési)

rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását, melyet testnevelés

órán valósítunk meg.

2.5.4.6 A kondicionális testedzés

Iskolánkban a testmozgás célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a

testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó

technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a

fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi

teljesítményromlását is. Ennek tükrében évek óta törekszünk intézményünkben a

mindennapos testnevelés megtartására. A heti 5 testnevelés órát ugyan a 2013!2013-as

38

tanévtől felmenő rendszerben vezettük be, de korábban is törekedtünk arra, hogy

megvalósuljon a tanulók mindennapos testedzése.(Néptánc foglalkozások, sportkörök,

sportversenyekre történő felkészítések alkalmával).

Minden alkalommal megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése. A

testnevelési tananyag egészében nagy hangsúlyt helyezünk a gerinc és ízületvédelmi

szabályok betartására, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az

izomerősítések különböző testhelyzeteire.(Az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus

képességeinek méréséhez című 2000-ben megjelent kiadványt használjuk a félévenkénti

méréshez.)

2.5.4.7 Baleset-megelőzésre nevelés

A felgyorsult technikai fejlődés, a civilizáció számtalan olyan újabb eredményt is hozott,

amely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. A pedagógusok

minden alkalommal felkészítik a gyerekeket a baleseti helyzetek felismerésére az iskolai

feltételek között, és a biztonságos eszközhasználat gyakorlására (kés, olló, villa, kísérleti

eszközök). Az otthoni baleseti források felismertetése, megelőzésük gyakorlása is az

iskolában valósul meg. Valamennyi tanévet tűz-és balesetvédelmi oktatással kezdünk, s az

olyan jellegű tantárgyi órákon is fokozott figyelmet szentelünk a balesetvédelmi

felkészítésnek, amelyeken fokozottan előfordulhatnak balesetek: pl. testnevelés, tánc és

dráma, technika, rajz)

Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet, illetve technika órákon valósul meg.

2.5.4.8 Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés

2.5.4.8.1 Az egészséges életvezetés

Az egészséges napirend, életrend tartalmazza a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítását,

a jó családi és iskolai környezetet és a gyerekek között kialakuló légkört, az intim emberi

kapcsolatok irányítását. Erre környezetismeret, magyar nyelv és irodalom órán nyílik

lehetőség. A deviánsviselkedés (durvaság, agresszivitás, veszélyhelyzet és baleseti helyzet

teremtése) megelőzésére elsősorban a tanítói példamutatás szolgál.

39

A családi életre nevelés az egészséges életvezetés egyik kiemelt feladata napjainkban. Az

anyai és apai hivatás megértése, megbecsülése minden szakórán megvalósul a

képzőművészeti, irodalmi és zenei tananyagokon keresztül.

2.5.4.8.2 Stressz elhárítása

A stressz okok kiküszöbölése azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, melyek

stressz hatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert. Ilyen a füstös, áporodott

levegőjű helyiségben való tartózkodás, a folyamatos zajhatás, erős fény, sok ülés, fokozott

mozgáskorlátozás. A pedagógus feladata ezek megszüntetése, illetve kiküszöbölése, fokozott

figyelemmel kísérése.

A stressz elhárítás bevált módszere a tanórán kívüli tevékenység: évente 2 – 3 alkalommal

gyalogtúra vagy osztályonkénti kerékpártúra a közeli természeti környezetbe, játékos

vetélkedők, akadályversenyek rendezése ősszel és tavasszal, egészségügyi séták

alkalomszerűen, a napközi foglalkozások keretében, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó

témakörök feldolgozása tanulmányi sétákon (pl. gyümölcsöskert, baromfiudvar, erdő, mező,

vízpart élővilágának megtekintése), vízhez szoktatás, úszás, mozgásos szabad játékok,

sportversenyek.

2.5.4.8.3 Érzelmi nevelés

A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen,

hogy a gyermeket biztonság, otthonosság, derűs szeretettel teli légkör vegye körül az

iskolában is. Nevelési szempontból feladatunkhoz tartozik a pedagógusok és más felnőtt

dolgozók és a gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, a félelmek, szorongások

feloldása, a kudarc elkerülése. Iskolánkban családias légkörben folyik az oktatás, minden

lehetséges módon és eszközzel éreztetjük tanulóikkal, hogy az iskola a második otthonuk. Az

iskolai diákönkormányzat is azon dolgozik, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában.

Elég sok tanuló hátrányos családi környezetből származik, sok gyermek szülői

elhanyagolással küzd, így nekünk pedagógusoknak kell pótolni a szeretetet.

2.5.4.8.4 Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés

40

Ez az egyik legnehezebb terület a már említett hátrányos, érzelmileg szegény környezetből

származó tanulóink miatt. Sok esetben az iskolának kell megtanítania, amely csak részben

valósul meg, a család támogatása nélkül.

2.5.4.8.5 Kommunikációs nevelés

Iskolánk kiemelt feladata a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Arra

nevelünk, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén közöljék

társaikkal és a felnőttekkel. E feladatkörből kiemeljük azt a munkát, amely a beszédnyelv

tisztaságának fenntartására, a gyermek meghallgatására, a tanulói kérdések érvényesülésére,

és a válaszok igénylésére irányul. Ez a feladat a tanórákon is, tanórán kívüli

tevékenységekben is és a pedagógusok példamutató magatartásával, következetes neveléssel

valósulhat meg. A kommunikációs zavarok feloldására, enyhítésére beszédfejlesztési

gyakorlatokat, légzéstechnikai feladatokat végzünk a tanórákon, kiegészítve a

szókincsbővítéssel, a kifejező készség fejlesztésével. Ezekre lehetőséget biztosítanak a

magyar nyelv és irodalom, énekzene, testnevelés órák, és a logopédiai foglalkozások. Akkut

esetekben gyermekpszichológus, nevelési tanácsadó segítségét kérjük

2.5.4.8.6 A szerepfeszültségek feloldása

A családi és iskolai szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához

vezethet. Megelőzésükre egyszerűbb feszültségoldó technikákat alkalmazunk: vita,

kérdésfelvetés, szerepjáték, drámajáték, segítő beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés,

meghallgatás. A szülőknek adandó nevelési tanácsadást, a család és az iskola közötti nevelési

feszültség (kettős nevelés) feloldását a szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával

igyekszünk megoldani. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: – Szülők

(család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Ez a

szülők körében sajnos nem minden esetben valósul meg. Mi pedagógusok igyekszünk

bevonni őket az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába. – Háziorvos, védőnő Az

egészségügyi szolgálat segítségének igénybe vétele évi rendszerességgel történik (védőnő,

iskolaorvos). Évente egy alkalommal szűrés (testmagasság mérés, testsúlymérés, mellkörfogat

mérés, szemvizsgálat, fogászati szűrés és ellátás, ortopédiai szűrés), rendszeres higiéniai

41

szűrővizsgálatok. – Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők segítségét

is igénybe vesszük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében alkalomszerűen.

A szülők nevelési problémáinak megoldásában igyekszünk segítséget adni a félévente – neves

szakemberek bevonásával – megvalósuló Szülők Akadémiája előadás sorozattal.

2.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

2.8.1.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Elsősorban tanírási órákon belül (osztályfőnöki, technika, biológia és testnevelés óra)

valamint egészségvédelemmel kapcsolatos előadásokon valósul meg.

2.8.1.1 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2.8.1.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái

a) Órakeretben: (A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a

természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között

folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik.)

b) Egészségnapokon, előadások alkalmával, védőnő által tartott felkészítéseken stb. A

tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási

alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük

fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.

42

2.9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola

közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak.

Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett

tapasztalatok későbbi hasznosításához.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti.

2.9.1 Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei

Szaktárgyi és osztályfőnöki órák,

tanórán kívüli foglalkozások (napközi, séta, kirándulás, táborok, szakkörök)

diák-önkormányzati munka

szabadidős tevékenységek (klubdélutánok, színház, mozi)

2.9.2 Minden terület tevékenyen hozzájárul

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

a másság elfogadásához,

az együtt érző magatartás kialakításához,

harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

2.9.10 A közösségfejlesztés feladatai:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályai,

megismerje népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit,

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

legyen nyitott, megértő a másság iránt, becsülje meg azokat,

43

ha módja van rá, vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,

váljon érzékennyé környezete állapota iránt.

kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére

törekvés váljon meghatározóvá

2.9.11 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása

2.9.11.1 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok

A tanórán részt vevő tanulók egy osztályközösség tagjai, akiket: a közösségi érdek, a

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban

egyrészt a pedagógusok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul

meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése,

irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését,

az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság

elfogadását.

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása; valamint ezek

életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell

az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek

elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –

önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

44

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért

összehangolt módon tevékenykedjek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen

a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a

tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban

aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és

viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési

normák; formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása;

ápolása.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola pedagógusai a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten

fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a

differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,

vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az

alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

45

d) A pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél –

a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2.9.12 Az egységesség és a differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a

tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való

azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak

megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása,

szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell

figyelemmel lenni:

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a

tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának

kibontakoztatása.

- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek

korrigálására és tudásának átrendeződésére.

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,

formáit.

- Az iskolai tanítás-tanulás, különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában,

a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,

önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe

állítani.

46

- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári

segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen

a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében

2.7. Az iskola környezeti nevelési programja

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő

szokásrendszer megalapozása;

- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet

zavartalan működését elősegíthetik;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

47

a) a helyi tantervben szereplő osztályfőnöki óra, természetismeret, rajz és vizuális

kultúra, technika, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, ének – zene, idegen nyelv,

matematika, informatika, történelem és állampolgári ismeretek, fizika, földrajz, kémia,

biológia, tantárgyak tananyagai, melyeket a pedagógiai program mellékletét képező

tantervek tartalmazzák.

b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

ismeretek;

- A gyerekek osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a

különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője. Az átalakuló

iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az iskola szellemiségén, a

vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a

gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán

válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a

különböző iskolai programkínálatok.

- Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés

szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó

képessége segíti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony

alakítására, egyben pedagógiai céljaira alkalmazni tudja.

- A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden

helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra

fejlesztésének eszköze.

- A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése,

életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a

közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

- Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak

idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve

lehetőségeit. Például: a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, a

szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az

iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók

kiegészítik és összefűzik az egyes szaktárgyakat.

- Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák

témájának kínálata nem ad hoc jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de

48

inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban

tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári

együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli.

- A következőkben néhány témakör olvasható, amely köré egy-egy tanév során (az

élet-kort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése

szerveződik:

5. évfolyam - A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás.

Saját környezetünk megteremtése. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére

nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti,

javíthatja. El-ismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai

környezetből, a lakó-helyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés –

szélesítheti a skálát. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk?

Mit tehetünk?

6. évfolyam - A környezet hatásai. A természeti értékek.

Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek

károsítjuk, romboljuk. A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük.

Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés

iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk.

7. évfolyam - A fogyasztói társadalom. A hulladék

Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit

veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok

által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs?

Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre

keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást

Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be.

8. évfolyam - A varázsszó: energia

Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül?

Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük

láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen

bányába, erő-műbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi

számláinkat.

c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– Tanulóknak adott feladatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát,

témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat

49

kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet:

szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás.

– Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert

legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért figyelemmel kísérjük az

eseményeket, feltárt problémákat, eredményeket.

– Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés szervezzük az egész iskolára kiterjedő

szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a

szárazelem vonatkozásában. Ez a tevékenység nemcsak anyagi többletet jelent az

iskola diák-önkormányzatának, hanem a győztes osztály jutalma miatt óriási

csapatépítő program is.

– Évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a „A Föld napja” alkalmából szemétszedéssel, játékos

vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

– A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

2.8. A tanítási órán kívüli tevékenységek

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli

tevékenységek segítik:

a) Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az

iskolai diákönkormányzat munkáját a 2–8. osztályokban megválasztott (2–2 fő)

küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat

tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

Hagyományőrző tevékenységek

Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó hagyományaink:

Katalin-bál a felsősök részére

karácsonyvárás az iskolában

iskolai farsang

50

anyák napja

Az iskolai diákönkormányzat hagyományszerűen végzett tevékenységei:

Katalin-bál megszervezése

Farsangi bál szervezése

Hulladékgyűjtés

Versenyekre történő felkészülés

Iskolai honlapon örökítjük meg az iskolai élet legfontosabb eseményeit.

A székhelyiskolában a helyben fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és népi

emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény (Iskolamúzeum) található. A

gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján

látogatható.

b) Táborok

Több éve, minden nyáron egy hetes erdei iskolával egybekötött nyári táborban

vehetnek rész – különböző helyszíneken – iskolánk alsós tanulói. A tábor

bentlakásos, sok színes programmal áll az érdeklődő tanulók rendelkezésére:

erdei iskolai programok, kézműves foglalkozások, népi iparművészetek

megismerése, stb.

Lázin a tanítás befejezése után igény szerint levezető tábort szerveznek az ott

tanító kollégák évről-évre.

c) Napközi otthon, tanulószoba

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – a

székhelyiskolában, ill. a győrasszonyfai és lázi telephelyeken is tanítási napokon a

délutáni időszakban az 1–8. évfolyamon napközi otthon, tanulószoba működik.

d) Diákétkeztetés

A napközi otthonba felvett tanulók napi kétszeri étkezésben (tízórai, ebéd,)

részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát)

51

biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat

az óvodában kell befizetni.

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán

kívüli tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1–4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó

tanulók képességeinek fejlesztésére bevezettük a készségfejlesztő programot

matematika és helyesírás tantárgyakból. Az első négy évfolyamon szükség

szerint korrepetáláson zárkóztatjuk fel a lemaradókat. A gyengébb képességű

tanulók fejlesztését segíti a belső gondozási rendszer is.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére

felkészítő órákat tartunk heti egy-egy órában matematika és magyar

tantárgyból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe

vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f) Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a

tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli

sportversenyekre.

g) Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök

indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével –

minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is

elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

52

Tervezett szakköreink: szorobán szakkör, komplex tehetséggondozó szakkör

h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport,

művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli

versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését,

illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a pedagógusok szakmai

munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

A versenyeket két csoportba osztjuk:

a) Azok a versenyek, amelyekre iskolánk tanulóinkat hívják. (megyei és kiskörzeti

versenyek)

b) Iskolánk által meghirdetett versenyek:

- Vers-engés megszervezése Lázin

- Kiskörzeti informatikai verseny

- Angol nyelvű tankerületi mesemondó verseny

- Bakony-ér kupa tankerületi kispályás labdarúgó kupa

- Fekve nyomó verseny tankerületi verseny

- Nőnapi kupa (alsós lány teremfoci)

- Kölyök atlétika tankerületi verseny I és II. korcsoport részére; fiú lány kategória

i) Tanulmányi kirándulások

Az iskola pedagógusai a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése

céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást

szerveznek. A tanulmányi kirándulás kötelező, költségét az iskolafenntartó fizeti.

j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését

szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon

tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is

jár, ¬önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k) Szabadidős foglalkozások

53

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva

különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

Tervezett foglalkozásaink:

- sakk oktatása, bajnokságok

- rendhagyó irodalom óra

- rendhagyó óra a győri Mobilisben (fizikai és kémiai kísérletek megfigyelése)

- gombfoci bajnokságok

- játszóházak (karácsonyi, húsvéti)

- ádventi koszorúkötés

- színházlátogatás

- gyereknap

l) Könyvtár

Iskolánkban önálló könyvtár nem működik. Az iskolakönyvtári és tankönyvtári

feladatokat külön megállapodás alapján a tápszentmiklósi és a győrasszonyfai

községi könyvtárak látják el. A megállapodást 5 éves időtartamra, egyrészről a

Pannonhalmi Tankerület, másrészről a könyvtárak működtetői (Tápszentmiklós

Község Önkormányzata, Győrasszonyfa Község Önkormányzata) látják el.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését az iskolai könyvtári feladatokat is ellátó

helyi közkönyvtárak segítik.

Az ingyenes tankönyvvásárlásra fordítható normatív támogatásból elsősorban tartós

tankönyveket vásárolunk, melyeket a községi könyvtárban helyezünk el, és innen

kölcsönözhetik azokat a rászoruló és a további tanulók.

m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

54

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók –t

tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

n) Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva

különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük. Az iskola diák-önkormányzata törekszik arra, hogy a lehetőségek minél jobb

kihasználásával ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő

családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak

venni.

o) Testvériskolai program ápolása (Szlovákia Felbár)

Közös szakmai programok: drámaóra tartása a felbári és a tápszentmiklósi tanulóknak

együtt; bakonyi túra, stb.

Kétévente vendégül látjuk testvériskolai Kollégáinkat és a kiválasztott tanulókat.

Kétévente mi megyünk vendégségbe a felbári iskolába.

p) Művészeti munka az iskolában

Intézményünkben többféle művészeti képzés folyik:

- Az ének szakos kolléga az alsó és a felső tagozaton is vezet énekkart. Az énekkar a

közösségépítés mellett színvonalas műsorokat ad a különféle iskolai és községi

rendezvényeken.

- A két énekkar munkáját harmonikusan egészíti ki a hangszeres tanulók

tevékenysége. Tanulóink közül többen játszanak gitáron, furulyán, metallofonon.

- Tápszentmiklóson közel 20 éve működik egy népzenei műhely, amelynek

keretében több művészeti csoport és szólista tevékenykedik. Az egyik csoportban, a

Búzavirág népdalkörben egyre több általános iskolás diák vesz részt, akik

felnőttektől és idős emberektől tanulhatják meg a népzene iránti elkötelezettséget és

55

alázatot a művészeti vezetők mellett. A népdalkört citerazenekar kíséri. A községi

rendezvények mellett megyei, térségi és országos rendezvényeken és versenyeken

is szerepelnek. Több arany, négy aranypáva minősítés és néhány rádió és tv felvétel

fémjelzi munkájuk minőségét.

- Alsó és felső tagozaton is citeraszakkör működik.

- A Lázi Tagiskolában ez idáig alkalomszerűen készítettük fel a gyerekeket egy-egy

rendezvényre, az összevont tanulócsoport által alkotott énekkarban.

- Az Etalon Alapfokú Művészetoktatás kihelyezett tagozatán, mindhárom

telephelyen adott a lehetőség a tanulóknak, hogy néptáncot tanuljanak.

r) Határtalan Pályázat

Társpályázóként beadtuk a pályázatot a 2014/2015-ös tanévben a HATÁRTALANUL

PROGRAMRA. Amennyiben a pályázatot megnyerjük, vállaljuk, hogy NEMZETI

ÖSSZETARTOZÁS- Határtalan címmel témanapot tartunk az utazást követő 30 napon belül.

A pályázat koordinátorait intézményünkben az intézményvezető jelöli ki.

2.10. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.

2.10.1. Kötelességeink

személyiségfejlesztés

erkölcsi fejlődés elősegítése

családi élet értékeire nevelés

szülő rendszeres tájékoztatása

gyermek testi-lelki egészségének megóvása

gyermekek –szülők - munkatársak emberi méltóságának megőrzése

ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítése

tanulók sokoldalú értékelése a ped.pr. alapján

továbbképzéseken való részvétel- minősítés

adminisztratív feladatok teljesítése

56

éves munkaterv szerinti iskolai rendezvényeken aktívan részt vegyen

hivatásához méltó magatartás- hivatali titok megőrzése

együttműködjön munkatársaival, más int. a tanulók érdekében

2.10.2. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

2.10.2.1 A pedagógusok alapvető feladatai

– A pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény

más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok

ellátása.

– Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által

meghatározott feladatok ellátásával töltse.

– Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött

munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

– Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-

oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet,

továbbá eseti helyettesítést lásson el.

– A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

– Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a pedagógiai munkaközösség

munkájában.

– Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

– A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

– A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

– Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

– A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.10.2.2 A tanórai és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka, tanulásirányítás

– Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

57

– A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek,

éves programok).

– Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

– A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási

órákon

– Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

– A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,

szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

– A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a

különféle iskolai foglalkozásokon.

– Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási

órákon.

– A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

2.10.2.3 A tehetséges tanulók gondozása

- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok

szervezése, segítség a szervezésben.

- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli

versenyekre, vetélkedőkre stb.

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli

versenyekre, vetélkedőkre stb.

2.10.2.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes Egyéb (tanórán kívüli)

fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos

helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

- A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű,

valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók

korrepetálása, segítése, mentorálása.

58

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók

felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

- Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók körében.

2.10.2.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

- Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

2.10.2.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

- Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok

szervezésében, részvétel a programokon.

- Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a

kirándulásokon, táborokon.

2.10.2.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony

- A munkaköri kötelességek teljesítése.

- Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

- Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

- Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

2.10.2.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

- Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

59

- Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

2.10.2.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

- Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

- Továbbképzéseken való részvétel.

- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

- Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

2.10.2.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása

- Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

- Részletes tervek a munkaközösségi munkatervekben.

- Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

- Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

2.10.2.11Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

2.10.2.12 Aktív részvétel a tantestület életében

- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése.

- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

2.10.3 Megfelelés a pedagógusok kompetenciáinak

60

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó

önreflexiók

3. A tanulás támogatása

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához

szükséges megfelelő módszertani felkészültség

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

osztályfőnöki tevékenység

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,

elemzése

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

2.11 Munkaközösségek

Iskolánkban két munkaközösség működik:

1. Pedagógiai munkaközösség, melynek valamennyi pedagógus kolléga tagja.

2. A fejlesztésre szoruló gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkaközössége (vezeti a

gyógypedagógus)

Mindkét munkaközösség éves munkaterv alapján tevékenykedik.

2.12 Az iskola képviselete

- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

- Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi

médiában.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

- Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil

szervezeteiben.

61

2.12.1 Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

- Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés)

lelkiismeretes ellátása.

- A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

2.12.2 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók,

a szülők és a pedagógus kollégák felé.

- Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

- Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus

kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

-

2.12.3 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az igazgató-

helyettessel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a

felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

- Együttműködik az osztály közösségével, segíti a tanulóközösség kialakulását.

- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

- Szülői értekezletet tart.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése,

ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

- Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

62

- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

- Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

- Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.12.4 Az osztályfőnöki órák témái

A tananyag tartalma:

5. évfolyam:

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?

Kommunikáció – médiatudatosság

Tanuljuk a tanulást

Egészséges életmód, környezettudatosság

Mi a pályánk?

Gazdasági életre nevelés

6. évfolyam:

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?

Kommunikáció – médiatudatosság

Tanuljuk a tanulást

Egészséges életmód, környezettudatosság

Mi a pályánk?

Gazdasági életre nevelés

7. évfolyam:

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?

Kommunikáció – médiatudatosság

Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság

- Mi a pályánk?

Gazdasági életre nevelés

8. évfolyam:

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Kommunikáció – médiatudatosság

63

Mi a pályánk?

Egészséges életmód, környezettudatosság

Gazdasági életre nevelés

2.12.5 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

2.12.5.1 Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

- Tanulók száma, ebből leány

- Állami nevelt (gondozott)

- Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

- Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

- Sajátos nevelési igényű tanuló

- Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

- Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

- Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

- Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

- Más településről bejáró tanuló

- Nem magyar állampolgár

- Évfolyamismétlő

2.12.5.2 Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

- Tanulók száma

- Osztályozott tanulók száma és aránya

- Osztályozatlan tanulók száma és aránya

- Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

- Az osztály tanulmányi átlaga

- Kitűnő tanulók száma és aránya

- Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

64

- Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

- Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

- Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

- Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

- Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

- A bukások száma tantárgyanként

- A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

- Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért

helyezések)

- Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és

az elért helyezések)

- Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

- A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar,

matematika)

- Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

- A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

- A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és

aránya

- A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és

aránya

- Továbbtanulás iskolatípusok szerint

- Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

- Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

- Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

- Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

- A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési

szempontjai az első félév és a tanév végén

- Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új

tanulók, távozók).

65

- Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai,

hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

- A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a

bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

- Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

- Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel

küzdő tanulók).

- A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények

felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

- A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a

szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

- Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

- Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

- Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

- A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

2.12.5.3 A vezetőség ellenőrzési terve

Az iskolavezetés évente ellenőrzési tervet készít, amelynek alapján végzi a pedagógusok

munkáját.

Az ellenőrzés történhet

- direkt és

- indirekt módon.

Az ellenőrzés szempontjai a 8 pedagógus-kompetencia mellett a környezettudatos pedagógiai

magatartás.

A nyolc kompetencia:

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó

önreflexiók

3. A tanulás támogatása

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához

szükséges megfelelő módszertani felkészültség

66

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

osztályfőnöki tevékenység

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,

elemzése

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A környezettudatos magatartás értékelési/önértékelési szempontjai:

1. Személyes viselkedése, meggyőződése a környezetvédelem és az egészségvédelem

területén;

2. Személyes példamutatása a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységekben;

3. Nevelői módszerei, nevelési-oktatási szempontú programjai a környezetvédelmi

fenntarthatósággal és az egészségvédelemmel kapcsolatosan;

4. Tanórán kívüli tevékenysége a környezet-és egészségvédelemmel kapcsolatban,

bekapcsolódik-e az intézményi és a települési környezetvédelmi programba.

2.13 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A sajátos nevelési igényű tanulócsoport nevelési programja és helyi tanterve

A sajátos nevelési igényű tanulók körét intézményünkben a részképesség zavarokkal és

tanulási nehézségekkel küzdő, enyhe fokban sérült értelmi képességű gyermekek alkotják.

Ezen tanulók a normál osztályokba integráltan sajátítják el a tantervi követelményeket.

Mindaz, amit a pedagógiai programban megfogalmaztunk, itt is érvényes. Az alábbiak csak

a specifikumokat tartalmazzák.

A személyi feltételeket főállású gyógypedagógussal, ill. utazó logopédussal biztosítjuk.

A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos

nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is

lehetővé tesznek.

Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra

visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési

igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést.

67

Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más

gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában,

emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai

kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva

egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz –

nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan

mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják

tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre.

Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel,

ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályozással történik, a

NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez

alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának

irányelveit, valamint kerettantervüket.

Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak

egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz, és napirendjükhöz igazodik.

2.13.1. Alapelv

A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek

erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség

állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus

személyiségfejlődését eredményezi.

Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés

specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását

- a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását,

- a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs,

rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást,

a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális

tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák

biztosításával.

A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési

igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz

igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

68

2.13.2. Cél

A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek

kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása.

Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban

részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett.

Biztosítani szeretnénk számukra:

a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést

rehabilitációs célú fejlesztő terápiák

a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

2.13.3. Feladat

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai

segítségnyújtás.

Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.

A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-

munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.

A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások

keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással

– a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten.

A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök

beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.

A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított

vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi

neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.

Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén,

folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

2.13.4. Sni-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása

Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk.

69

Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk

megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni

sikereket érjen el.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni

fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben

foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teszi szükségessé.

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A

nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény

foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az

általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan

többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos

nevelési igényű tanulók számára, mint például:

- speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,

2.13.5. Integrált nevelés, oktatás

Iskolánk oktató-nevelő munkájának egyik legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás

iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el

ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az sin-s

tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel,

javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

2.13.6. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

2.13.6.1 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az

irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai

programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1.

fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének,

oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő

70

körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat,

amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és

rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához,

a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező

gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota

megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is

be kell vonni a fejlesztő munkába.

2.13.6.2 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú

habilitációja

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja

és rehabilitációja szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, a fejlesztés a tanítás-

tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására,

kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák

elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a

programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

2.13.7 A beszédfogyatékos tanulók

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési

zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság.

Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs

és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság

megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban,

a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében,

valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző

jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe

sorolhatók.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig

– minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a

kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási

zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

71

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a

továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a

pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok

jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,

diszlália,

disarthria,

dadogás,

hadarás,

diszfázia,

diszfónia,

az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar,

súlyos beszédmegértési zavar

vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel

ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek

beépítése a pedagógiai teendők sorába.

2.13.7.1 Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése

pszicológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése

önállóság fejlesztése

önbizalom fejlesztése

pozitív énkép kialakítása

bátran merjen beszélni társai előtt

2.13.7.2 Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja

Dadogásnál:

laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés.

Hadarás:

figyelem fejlesztés

helyes légzéstechnika

72

mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

Megkésett beszéd:

beszédre irányuló figyelem

speciális mozgások

aktív és passzív szókincsbővítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges:

logopédiai terápia

kommunikációs tréning

2.13.8 Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott

tanuló

Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy

fejletlensége áll fenn.

a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás,

olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei.

b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig

tud a feladathelyzetben megmaradni.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a

várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

2.13.8.1 Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott

tanulók fejlesztése

A fejlesztés kiemelt célja:

egészséges énkép, önbizalom kialakítása

kudarctűrő-képesség növelése

önállóságra nevelés.

Diszlexia, díszgráfia:

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási,

helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése,

működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll.

Ezeknek, a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete.

73

Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a

figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése.

Díszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa

töredezett, fáradékonyabb.

Fejlesztési feladat:

látás, hallás, mozgás koordinálása

olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel

élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia

A Diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok

megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket

szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a

matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége.

Fejlesztés feladatai:

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,

intenzív fejlesztése

testséma kialakítása

a matematikai nyelv tudatosítása

segítő, kompenzáló eszközök használata

szám-és műveletfogalom kialakítása

egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar.

Hyperkinetikus zavarok

Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok

megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.

Magatartási zavarok:

Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat

durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva

bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

Fejlesztés feladatai:

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban

egyénhez igazodó követelmény kialakítása

az alkalmazkodó készség fejlesztése

74

együttműködés családokkal, szakemberrel

sikerélmény biztosítás.

2.13.9 Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció

Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele

a tanultak elmélyítése, funkcionális képességfejlesztő program alkalmazása.

Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk

biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek,

tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök

és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel,

családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása.

Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási

rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el

méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az

orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezőt tárt fel, amelyek a

"problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos

rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása,

elhanyagoltság, kevés idő eltöltése a családi környezetben, stb.).

2.13.10 A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése

egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak

megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő

szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6)

bekezdésben meghatározott időkeretben végzi.

2.13.10.1 A probléma kezelésének folyamata

1. A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött

iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia,

diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar

75

vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó

pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának

kikérése kötelező.

2. A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel,

gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő

szempontjából nagyon fontos.

3. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes

megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket.

4. Az iskolai beiratkozásnál - ha előre tudjuk a problémát, ajánlhatjuk kisebb

osztálylétszámmal működő iskola megkeresését a szülőnek, a gyermek érdekében.

5. Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését

végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl

fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.

2.13.11 Iskolánkban a törvény által előírt módon megoldott az SNI-s tanulók ellátása.

2.13.11.1 A pedagógussal szembeni elvárások

- ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;

- tudjon differenciáltan oktatni;

- semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót

- értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt

- erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;

- a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;

- nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

2.13.11.2 Az osztályfőnökkel szembeni elvárások

- a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;

- a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;

- szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;

- kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;

- gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;

76

- szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

2.13.11.1.1 Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi

hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés

számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § (9.

bek.) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső

tanulókkal.

2.13.11.1.2 Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az

osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést

megtegye:

- konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e

fenn;

- beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel;

- kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt,

szakmailag megalapozott, küllemében igényes;

- kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további

vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában;

- tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges;

- munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan

végezze.

2.13.11.3 A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése

Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A

sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását

elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk.

Az SNI tanulók oktatásának irányelve:

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük.

Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk.

A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók

csoportjaira jellemző módosulásait.

Egyéni fejlesztési tervet készítünk.

77

Egyéni haladási ütemet biztosítunk.

Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel.

Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak

eredményeit.

Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6)

bekezdésben meghatározott időkeretben.

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a

Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

2.13.12 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

a. szoros kapcsolat a 4 község óvodai intézményeivel, a nevelési tanácsadóval és a

gyermekjóléti szolgálattal;

b. szoros kapcsolat az óvodákkal;

c. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

d. a felzárkóztató órák;

e. a napközi otthon, tanulószoba;

f. a felzárkóztató foglalkozások;

g. a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

h. a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

2.13.13. A tehetség, képesség kibontakozásának segítése

Lehetőséget kell teremteni a tehetséges tanulóknak képességeik kibontakoztatására.

A 6. és 8. évfolyamokon kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti

fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat- és osztályszintre történő lebontásával és

beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. Ezt a differenciálás minden tanulót és tantárgyat

érintő alkalmazásával valósítjuk meg.

Negyedik évfolyamon, a tanév végén történő országos kompetenciamérés eredményeinek

figyelembevételével tervezzük meg a nem szakrendszerű oktatásban a készség- és

képességfejlesztést.

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

78

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

a tehetséggondozó foglalkozások;

az iskolai sportkör;

a szakkörök;

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a továbbtanulás segítése,

a differenciált tanulásszervezés.

2.13.14 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

a) A pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak

egyik célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása,

megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok ellátásába a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,

feltárásában megszüntetésében.

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére a községi

gyermekjóléti szolgálat képviselője, mint iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a

pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül különösen feladatai

közé tartozik:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi.

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek

fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

79

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit

az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,

megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és

ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

meg kell keresni a problémák okait,

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval,

gyermekjóléti szolgálattal

családsegítő szolgálattal,

polgármesteri hivatallal,

gyermekorvossal,

továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal.

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások,

a tehetséggondozó foglalkozások,

az indulási hátrányok csökkentése,

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

a családi életre történő nevelés,

a napközis foglalkozások,

az iskolai étkezési lehetőségek,

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

80

tevékenységek, szünidei programok),

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.13.15 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

2.13.15.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a

fenntartókkal, a családokkal, a civil szervezetekkel együttműködve biztosítja a nevelő-oktató

munka feltételeit: a kulcskompetenciák megalapozása, a tanulási nehézségek feltárása, a

tanulók személyiségének megismerése – az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek

alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása.

A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató

tevékenységeket órarendbe illesztve differenciált foglalkozás keretében, illetve tanítási órán

kívüli foglakozásokon, pl. napközi otthon tanulmányi ideje alatt, tanulószobai foglalkozások

keretében valósítjuk meg.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek

során történik:

a kis létszámú osztályok;

az egyéni képességekhez igazodó tanórái tanulás megszervezése;

a napközi otthon, tanulószoba;

az egyéni foglalkozások;

a felzárkóztató foglalkozások;

a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a továbbtanulás irányítása, segítése.

2.13.15.2 A szociális hátrányok enyhítése

A szociális ás állampolgári kulcskompetencia fejlesztésével csökkentjük a tanulók között

meglévő szociális hátrányokat, és elősegítjük az egyenlő esélyek elvének érvényesülését a

továbbtanulásnál és a munkaerőpiacon.

81

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

a kis létszámú osztályok;

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a felzárkóztató órák;

a napközi otthon, tanulószoba;

a diákétkeztetés;

a felzárkóztató foglalkozások;

a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a pedagógusok és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

a továbbtanulás irányítása, segítése;

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

szoros kapcsolat a 4 település polgármesteri hivatalával és a gyermekjóléti

szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél

hamarabb segítségben részesüljenek.

2.13.16 Kiemelt célok a HH/HHH tanulók fejlesztésében

- Tanulóink sajátítsanak el olyan tanulási módszereket, technikákat, amelyekkel

eredményesek lesznek az önképzésben, szilárd ismereteket eredményeznek a tanulási

folyamatok során.

- A helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink feleljenek meg a

kilencedik évfolyam bemeneti követelményeinek.

- Tanulóink egyéni érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően válasszák meg a

továbbtanulás irányát.

- Tanulóink érdeklődésének fenntartása, hogy a megszerzett ismereteket kreatív módon

tudják alkalmazni a gyakorlatban.

- Az önművelésre törekvés, az élethosszig történő tanulásra való felkészülés váljon a

tanulók igényévé.

- Valósuljon meg a HH/HHH tanulók :

82

- egyéni igényeihez igazodó a személyiségfejlesztése, közösségfejlesztésükkel

kapcsolatos pedagógiai feladatok,

- a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program,

- a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység, s ezek

megvalósulásával a hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetük mérséklődjön.

2.14 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Nkt. 48.§ (4), EMMI r. 120.§

DÖK-ön keresztül- osztálygyűlés

- DÖK megválasztása: szeptember- pedagógus megbízása – diákközgyűlés

tanév rendje szerint

- DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás

nélküli munkanap programjára,

- DÖK vélemény nyilváníthat: egész közösséget érintő, értékelő, pályázatok,

sportkör, könyvtár.......

- Egyéni: pedagógiai programon belüli tantárgyválasztás és pedagógus választás

lehetősége

2.15 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

2.15.1 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról

az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékozatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén elhangzottakról szóban és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

83

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, a vagy a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel vagy a szülői

munkaközösséggel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi

ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,

a leendő elsősök fogadásán, tanévnyitókor ajándékkal.

2.15.1.1 A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti

az első idegen nyelv megválasztását

gyermeke programokon való részvételét

iskolapszichológus, logopédus segítségét

napközi otthonos ill. tanulószobai ellátást

nem kötelező tanórai foglalkozások szervezését

szakkörökön, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételt

nyári szabadidős programok szervezését

2.15.1.2 A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője

Támogathatja „Az egészséges ifjúságért alapítványt” (1% ill. egyéb célra).

Segítheti az iskola és környékének esztétikai arculatának kialakítását.

Segítheti (erkölcsi, munkabeli és anyagi ráfordítással) az iskola fejlődését.

2.15.1.2.1 Formái:

Tárgyi támogatás

Pénzadomány

84

Szellemi és fizikai (társadalmi) munka

2.15.1.3 A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője

Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben

folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja, erősíti és színesíti.

2.15.1.3.1 Színtere lehet:

Osztályfőnöki óra

Szülői értekezlet

Szabadidős tevékenységek

Kulturális területek

2.15.1.3.2 Kezdeményezője:

Szülői munkaközösség

Egyes szülők vagy szülők csoportja

Osztályfőnök

Iskolavezetés

A szülők többsége elfogadja iskolánk értékrendjét. A szülő joga, hogy tájékoztatást kapjon az

iskola célkitűzéseiről, munkájáról, pedagógiai elveiről, az abban folyó munka tartalmi és

formai elemeiről. Ezeket az információkat a pedagógiai program is tartalmazza.

Ez a program garanciát is jelent az ígért szolgáltatás tartósságára, minőségére!

2.15.1.4 A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak

a) Családlátogatás

Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése,

illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Nem kötelező, de a problémás tanulók esetében ajánlott.

85

b) Szülői értekezlet

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása

* az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

* az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a

helyi tanterv követelményeiről,

* az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

* saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

* az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskolavezetés felé.

c) Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül

egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás,

szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,

továbbtanulás stb.).

d) Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon

közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Igény szerint

szervezzük.

e) Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával

összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű

programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai

munkaterv évenként határozza meg.

86

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel,

a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott

pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár–diák kapcsolatot.

Az oktatás során a hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek,

és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon inkább segítő szerepben

van jelen.

Fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélése, szülői értekezletek

stb.) megtörténjen a szülők tájékoztatása a kompetencia alapú oktatás előnyeiről, a

kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM

eredményeinek helyes értelmezéséről.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend

egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető

meg:

- az iskola honlapján;

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola irattárában;

- a könyvtárban;

- az iskola igazgatójánál;

2.15.2 Kapcsolat a tanulókkal

A közoktatásról szóló törvény biztosítja az iskola tanulói közösségének, hogy

közös tevékenységeik szervezésére, irányítására diákönkormányzatot (DÖK)

hozzanak létre. A DÖK munkája a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed,

a DÖK munkáját pedagógus segíti, jogkörét az SZMSZ tartalmazza.

Az ideális tanár–diák viszony kialakítása nélkülözhetetlen feltétele a színvonalas,

tartalmas, a kölcsönös tiszteleten alapuló munkának. Ezért fontos, hogy a tanuló

tisztában legyen kötelességeivel és jogaival. (Ezeket az iskolai Házirend is

tartalmazza.)

87

2.15.3 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése az iskolán

kívüli intézményekkel

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

- Az intézmény fenntartójával: Klebersberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest,

Szalay u. 10-14. – a Pannonhalmi Tankerülettel (Pannonhalma, Petőfi u. 27.)

- A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal:

Tápszentmiklós, Fő u. 146.; Győrasszonyfa, Hunyadi tér; Lázi, Kossuth u

- A megyei pedagógiai intézettel: MPI Győr, Árpád u. 32.

- A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:

- Mocorgó Óvoda Tápszentmiklós, Napközi Otthonos Óvoda Tarjánpuszta, Lázi

- A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Arany János Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

- A területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló bizottsággal: Győr-Moson-Sopron

Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottsága Győr, Czirkelli u.

- KÓTA Budapest

- Illetékes egyházi képviselőkkel: Római Katolikus Egyház, Református Egyház

- A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot

tart fenn a Házi Orvosi Rendelőintézet és Körzeti Fogorvosi Rendelőintézet, Pázmándfalu- Dr.

Mester Csaba illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók

rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

4. Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse

rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálatokkal:

5. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős.

88

6. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen

használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint

társadalmi egyesületek helyi csoportjai:

2.16 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.16.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja

2.16.1.1 A vizsgaszabályzat célja

Szabályozza az iskola valamennyi tanulójára vonatkozóan a vizsgaszabályzat hatálya alá

tarozó vizsgák rendjét.

2.16.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra

pótló vizsga

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

89

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

2.16.1.3 Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven

tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott

tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozó vizsgát tehet.

- Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

2.16.1.4 Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –

elégtelen osztályzatot kapott.

tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő

szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

- javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben)

szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, a szaktanárok állapítják

meg.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a

pedagógiai program mellékletét képezik.

2.16.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei

90

A tanuló a 2-8. évfolyamon az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az iskola

tantervében meghatározott "a továbbhaladás feltételei" című fejezetekben meghatározott

követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesí-tette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el. A 2. - 8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az "

elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a 2. - 8. tanév végén "elégtelen" osztályzatot szerez, a nevelőtestület döntésétől

függően a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgára, vagy

osztályismétlésre kötelezi.

Ha a tanuló a 2 - 8. évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen"

osztályzatot, a tantestület osztályozó vizsgára kötelezheti.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a

tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel

alól,

- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a

tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott

- magántanuló volt.

Az 1 évfolyamon - a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az

esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet

mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az

osztályozóvizsga tantárgyai a következők:

- 1 - 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

- 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,

természetismeret

- 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,

fizika, biológia, kémia, földrajz

2.16.3 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

a) Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg –

minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

91

b) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

c) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- a gyermek lakcímkártyáját;

- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

d) A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

e) Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az

adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

f) Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van,

illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló

felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam

osztályfőnökeinek véleményét.

g) Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük.

h) Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet

helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján

kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

i) Iskolánkba tanév közben érkező új tanulók számára - szükség esetén-, az

ismeretelsajátításhoz, alkalmazkodáshoz több időt, egyéni differenciálást nyújtanak

pedagógusaink

92

III. Az intézmény helyi tanterve

3.1 Óraterv a kerettanterv alapján

Hatályba lépés

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+0,5 6+1 6+1

Idegen nyelvek 2+ 0,5

Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1+0,5 1+1 1+0,5

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két

évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatunk, hogy

javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó

93

órakeret meghatározására. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása,

illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a pedagógiai program mellékletét képezi.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven

százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti

fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi

igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3+1 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1+0,5

Kémia 1+0,5 2

Biológia-egészségtan 2 1+0,5

Földrajz 1+0,5 2

Ének-zene 1 1+0,5 1 1

Dráma és tánc 1 1

Vizuális kultúra 1+1 1+0,5 1 1

Informatika +1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 +1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Iskolánk az 5. és 6. évfolyamon a Dráma és tánc valamint a Hon és népismeret tantárgyak

közül a Dráma és tánc tantárgyat választotta.

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Matematika A változat

Fizika A változat

Kémia A változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat A változat

Ének-zene alsó tagozat A változat

94

Iskolánkban felmenő rendszerben a következő óratervek érvényesek a 2013/2014-es tanévtől

a 2016/2017-es tanévig:

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola (kötelező

tanórai foglalkozások) óraterve

a 2013/2014. tanévben

Évfolyam/

tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és

irodalom +

médiaismeret

8

8

8

7

4

4

3,5

(3–4)

3,5

(4–3)

Történelem és

állampolgári

ismeretek + ember

és társadalom, etika

–

–

–

–

2

2

2+0,5

(2–3)

2

Idegen nyelv – – – 2,5

(2–3)

3 3 3 3

Matematika 5 5 5 5 4 4 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1

Informatika – – – – 1 0,5 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2 – – – –

Természetismeret +

egészségtan

– – – – 2 2+0,5

(2–3)

– –

Fizika – – – – – – 1,5

(1-2)

1,5

(2–1)

Biológia +

egészségtan

– – – – – – 1,5

(2–1)

1,5+0,5

Kémia – – – – – – 1,5

(2-1)

1,5

(1–2)

Földrajz – – – – – – 1,5

(2–1)

1,5

(1-2)

Ének-zene 2 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2

Rajz + hon- és

népismeret +

mozgókép

1 1 1 0,5+0,5 1 1

Technika, életvitel

és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés 5 5 3

3 5 5 2,5

(2–3)

2,5

(3-2)

Tánc és dráma 1 0,5

(1–0)

Osztályfőnöki – – – – 1 0,5 0,5 0,5 Összes kötelező tanóra

Kt. 4 . § (2) is

alkalmazva 25 20 20

22,5 22-23

28 25

26 24,5-25,5

26 25,5-24,5

95

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola (kötelező

tanórai foglalkozások) óraterve

a 2014/2015. tanévtől

Évfolyam/

tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és

irodalom +

médiaismeret

8

7,5

8

7

4

4

3,5

(3–4)

3,5

(4–3)

Történelem és

állampolgári

ismeretek + ember

és társadalom, etika

–

–

–

–

2

2

2+0,5

(2–3)

2

Idegen nyelv – – – 2,5

(2–3)

3 3 3 3

Matematika 5 5 5 5 4 4 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Informatika – – – – 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1,5 1 2 – – – –

Természetismeret +

egészségtan

– – – – 2 2 – –

Fizika – – – – – – 1,5

(1-2)

1,5

(2–1)

Biológia +

egészségtan

– – – – – – 1,5

(2–1)

1,5+0,5

Kémia – – – – – – 1,5

(2-1)

1,5

(1–2)

Földrajz – – – – – – 1,5

(2–1)

1,5

(1-2)

Ének-zene 2 2 1 1 1 1,5 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 1,5

Rajz + hon- és

népismeret +

mozgókép

- - 1 1 1 1

Technika, életvitel

és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés 5 5 5

3 5 5 5 2,5

(3-2)

Tánc és dráma 1 1

Osztályfőnöki – – – – 1 1 0,5 0,5 Összes kötelező tanóra

Kt. 4 . § (2) is

alkalmazva 25 25 22

22,5 22-23

28 28 28,5 26

25,5-24,5

96

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola óraterve a

2015/2016. tanévtől Évfolyam/

tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és

irodalom +

médiaismeret

8

7,5

7

7

4

4

4

3,5

(4–3)

Történelem és

állampolgári

ismeretek + ember

és társadalom, etika

–

–

–

–

2

2

2

2

Idegen nyelv – – – 2,5

(2–3)

3 3 3 3

Matematika 5 5 5 5 4 4 4 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1

Informatika – – – – 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1,5 2 2 – – – –

Természetismeret +

egészségtan

– – – – 2 2 – –

Fizika – – – – – – 2 1,5

(2–1)

Biológia +

egészségtan

– – – – – – 2 1,5+0,5

Kémia – – – – – – 1,5

1,5

(1–2)

Földrajz – – – – – – 1,5

1,5

(1-2)

Ének-zene 2 2 2 1 1 1,5 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1,5 1

Rajz + hon- és

népismeret +

mozgókép

- - 1 1

Technika, életvitel

és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés 5 5 5

5 5 5 5 5

Tánc és dráma 1 1

Osztályfőnöki – – – – 1 1 1 0,5

Összes kötelező tanóra

Kt. 4 . § (2) is

alkalmazva 25 25 25

24,5 24-25

28 28 31

28

97

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola (kötelező

tanórai foglalkozások) óraterve

a 2016/2017. tanévtől Évfolyam/

tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és

irodalom +

médiaismeret

8

7,5

7

7

4

4

4

4

Történelem és

állampolgári

ismeretek + ember

és társadalom, etika

–

–

–

–

2

2

2

2

Idegen nyelv – – – 2,5

3 3 3 3

Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Informatika – – – – 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1,5 2 1,5 – – – –

Természetismeret +

egészségtan

– – – – 2 2 – –

Fizika – – – – – – 2 1,5

Biológia +

egészségtan

– – – – – – 2 1,5

Kémia – – – – – – 1,5

2

Földrajz – – – – – – 1,5

2

Ének-zene 2 2 2 2 1 1,5 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 1,5 1 1

Rajz + hon- és

népismeret +

mozgókép

- - - - - - - -

Technika, életvitel

és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés 5 5 5

5 5 5 5 5

Tánc és dráma - - - - 1 1 - -

Osztályfőnöki – – – – 1 1 1 1 Összes kötelező tanóra

Kt. 4 . § (2) is

alkalmazva 25 25 25 27 28 28 31 31

98

A szabadon választható órák órakerete

A Nemzeti köznevelési törvény óraszámai (a törvény 6. melléklete)

évfolyamok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. a tanuló

heti

óraszáma 25 25 25 27 28 28 31 31 35 36 35 35

az

osztályok

heti

időkerete

52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58

Szabad órakeret felhasználása

- Felosztható a kötelező tantárgyak között.

- Emelt óraszámú kerettanterv választása

- Szabadon választható tantárgy választása

1-4 évf: Informatika, Tánc és mozgás, Dráma és tánc; 5-8. évf: Tánc és mozgás, Dráma

és tánc, Természettudományi gyakorlatok

- Saját tantárgy (akkreditáció nélkül, DE! NAT-hoz igazodjon)

A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai:

Április 15-ig tájékoztat - május 20-ig felméri a szabadon választott tanórákon,

foglalkozásokon való részvételt és a hittan/erkölcstan – szülő írásban jelenti be (20/2012-es

EMMI r. 15.§(1).

Tantárgy Iskolatípus Évfolyamonkénti

heti óraszám

Dráma és tánc 1-4 évf. 1-1-1-1

Tánc és mozgás 1-4 évf. 1-1-1-1

5-8 évf. 1-1-1-1

Természettudományi

gyakorlatok

5-8 évf. 1-1-1-1

Informatika 1-4 évf. 1-1-1-1

99

- a foglalkozások rendje, célja, részvétel formája

- tanárválasztás lehetősége (pl. szakkör, egyéni fejlesztés versenyfelkészítésnél)

Iskolánkban a kötelező tanórai foglalkozások mellett a következő foglalkozásokat

tartjuk és tervezzük a jövőben is:

napközis vagy tanulószobai foglalkozások

énekkari, népdalköri, hangszeres foglalkozások

Szorobán szakkörök

felvételi előkészítő foglalkozások

egyéni felzárkóztatás

tehetséggondozó foglalkozások

informatikai előkészítő foglalkozások (2. 3. és 4. évfolyam)

nyelvi előkészítő foglalkozások (2. és 3. évfolyam)

sportkörök

digitális technikák, digitális műveltség fejlesztése (felső tagozat)

barkács szakkör

angol tehetséggondozás

100

Szabadon választható órák órakerete

Tanulásszervezés

Tanórák száma egy napon nem haladhatja meg:

6 órát: 1-3. évfolyamon

7 órát: 4-8. évfolyamon

(két tanítási nyelvű, nemzetiségi +1 óra)

Az átcsoportosíthatóság értelmében az időkeret korlátai:

1-4. évfolyamon: 2 óra

5-6. évfolyamon: 3 óra

7-8. évfolyamon: 4 óra

A tanuló napi/heti terhelésénél figyelmen kívül kell hagyni:

az időkeret terhére szervezett egyéb foglalkozásokat

többlet testnevelés órákat és sportköri foglalkozásokat

SNI rehabilitációs foglalkozás

3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A 2. és 3. évfolyamon bevezetjük az angol idegen nyelv valamint az informatika tanítását

szülői kérésre.

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei

101

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is

szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és

gyakorlat.

3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az

egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve körültekintő gondossággal a

legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteniük.

4. A tankönyvválasztás elsődlegesen a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvekből

történik.

5. A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak tartjuk, hogy a felmenő évfolyamok

tankönyvei, tematikájuk egymásra épüljenek.

6. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusáig szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a

szülők kötelessége.

7. A taneszközök kiválasztásánál a pedagógiai munkaközösség a következő szempontokat

veszi figyelembe:

- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

- A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

- Törekszünk attól a kiadótól tankönyveket vásárolni, amelyik pénzvisszatérítést ad az

iskolánknak.

8. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más

támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár

számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen

használhatják.

102

3.4. Az erkölcstan illetve a hit és erkölcstan oktatásának megszervezése

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 35. §

rendelkezései alapján az érintett állami általános iskolákban a 2013/2014-es tanévtől meg kell

szervezni az erkölcstan-oktatást, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan-oktatást. A

tanügyi dokumentumokban minden esetben az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést

kell használni. Így ezek a dokumentumok nem fognak információt adni arról, hogy az adott

tanuló erkölcstant, vagy helyette választott, egyházi jogi személy által szervezett hit- és

erkölcstant tanult-e. A világnézet hivatalos és nyilvános dokumentumban történő rögzítésére

nem kerül sor.

2. Rendelet szabályozza, hogy az intézményvezető hogyan és meddig köteles biztosítani az

egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és

erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és

erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. Abban az

esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha az egyházi jogi személy a hit- és

erkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez.

3. Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstanoktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával

egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya

megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit- és

erkölcstanoktatás megszervezését a következő tanévben vállaló egyházi jogi személy

képviselője is jelen lehet, a szülőnek –igénye esetén – hit- és erkölcstanoktatással

kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat

elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.

Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát

nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és

az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan

órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül

tartja meg.

4. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54.§ (2)-(3) bekezdésének

vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak

szerint történik. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan”

megnevezést használja. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a

103

hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán

részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.”

5. Az iskolában a területileg illetékes, történelmi egyházak – az iskola nevelő- és oktató

tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson

való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Az intézmény igazgatójánál jelentkező egyházak számára nyílt órát biztosít az iskola.

Beiratkozáskor nyilatkozni kel a szülőnek, hogy hittan (pontosítva, hogy melyik felekezet

hitoktatására) vagy erkölcstan órára járatja-e gyermekét.

A tanulók felmenő rendszerben kötelesek hittan vagy erkölcstan órára járni.

Az erkölcstan oktatását az 1. évfolyamon az igazgató által kijelölt pedagógus végezheti, 5.

évfolyamon pedig az a kolléga, aki rendelkezik a 60 órás felkészítő tanfolyamot igazoló

tanúsítvánnyal.

3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

3.5.1 A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák

1. Anyanyelvi kommunikáció

2. Idegen nyelvi kommunikáció

3. Matematika kompetencia

4. Természettudományos és technikai kompetencia

5. Digitális kompetencia

6. Szociális és állampolgári

7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

9. A hatékony, önálló tanulás

104

3.5.2 A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek és - képességek fejlesztését a

kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei:

a hasznosítható tudás,

az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés,

az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása.

3.5.3 A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és - képességek

fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái

kooperatív tanulás,

projektmódszer, projekt alapú oktatás,

egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka,

differenciált, személyre szabott tanulásszervezés.

Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát

szükség szerint, együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel.

3.6 Célok feladatok

Cél Feladat

Diákjaink felelős polgárrá,

tisztességes és emberséges, alkotásra és

boldogságra képes emberré váljanak.

Az egyéni élmények szerzését, az egyéni

képességek kibontakozását segítő

programok, órai és tanórán kívüli

tevékenységek: szakkörök, kirándulás,

zenetanulás, kézművesség, iskolanapok

A harmonikus személyiség

kibontakoztatásához szükséges szellemi,

érzelmi és testi képességek fejlesztése

A tanulók személyiségét fejlesztő programok

beépítése az osztályfőnöki munkába.

Váljék képessé az önálló

véleményformálásra, cselekvésre, önálló

tájékozódásra.

A diákok számára életkoruknak megfelelő

formájú és jelentőségű döntési helyzetek

105

A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre

szabott fejlesztése.

A tanítási stratégiák alkalmazásában a

differenciálásra törekvés biztosítása.

3.6.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a nagyon fontos feladatunk a tanulók között tapasztalható

jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben

óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és

nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas

kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és

mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak

feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló

izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető

képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen

tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és

gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben

való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz,

konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a

gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek

kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik

azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális

környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből

fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és

bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a

tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor,

valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és

106

eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és

fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

A kisiskolások nevelését, oktatását a kislépések és a többféle struktúra elve szerint

végezzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségek kibontakoztatására, a belső

motiváció fokozatos kialakítására. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda

játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az

egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni.

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fokozatosan kialakítjuk,

bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a

tanulásszervezési módokat.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása.

3.6.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását többek között a

drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával valamint változatos munkaformák és

taneszközök alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a

fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés

értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a

csoportban;

107

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető

képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével;

az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

A külső motivációt egyre inkább a belső motiváció kell, hogy felváltsa, aminek

következtében számíthatunk a tanulói teljesítmények növekedésére is.

Kiemelt feladat a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára

való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre

szóló, fejlesztő értékelésük.

3.6.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek

fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori

sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen

kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az

integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása

Fontos feladat ezeken az évfolyamokon a kulcskompetenciák megalapozása, az

együttműködési készség fejlesztése, a tanulói tudás megalapozása.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

108

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása.

Fontos feladat a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára

való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre

szóló, fejlesztő értékelésük.

3.6.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium

hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,

hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

A 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és

elemző gondolkodás fejlesztése.

Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni;

Fontos terület a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való

törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló,

fejlesztő értékelésük.

109

3.6.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény

27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal, valamint a néptánc oktatással együtt biztosítja a tanulók mindennapi

testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán

kívüli sportversenyekre.

3.6.6 Projektoktatás

A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több

iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a

tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy

témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle

tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra

kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskolaéves munkatervében,

illetve az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanmenetjavaslatokban határozzák meg.

2014. novemberi értekezleten megismerkedett a tantestület az etwinning.net internetes

felület projekt-lehetőségeivel. Kalocsa Ibolya, a program dunántúli képviselője mutatta be

a lehetőpségeket.

3.7 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése

1. A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás:

- követelményekhez

- a tanuló korábbi teljesítményeihez

- társakhoz

2. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről.

3. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, melyben összefüggéseket keresünk a

célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között.

110

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi

követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése az 1. évfolyamon, ha a

szülő kéri az adott év megismétlését.

A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni munkája alapján bírálják el.

Az első évben és a második évfolyam első félévében a tanulók szöveges értékelést kapnak,

amely kifejezi, hogy kiválóan, jól, vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg

felzárkóztatásra szorul. A felzárkóztatás esetében a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló

teljesítményét, fel kell tárni a gyerek fejlődését, haladását akadályozó tényezőket.

Tájékoztatást kell adni, hogy az iskola milyen segítséget nyújt a felzárkóztatásra.

Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek,

munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A

tanuló az előkészítő évről iskolalátogatási bizonyítványt kap.

3.7.1 Értékelés az 1. évfolyamon és 2. évfolyamon, félévkor

A szöveges értékelés a gyerek egész személyiségének vizsgálatára, sokoldalú megismerésére,

elfogadására, a folyamatos fejlesztésről való gondolkodásra készteti a tanítókat.

A megalapozott, hiteles értékelés csak átgondolt, határozott elképzeléseken nyugvó tanítói

munka során születhet.

Sokféle formája közül – az alsó tagozatban tanító kollégák véleménye alapján – az előre

meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók

teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló

teljesítményétől függően a következő lehet:

- KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

- JÓL TELJESÍTETT

- MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

- FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

111

A szöveges értékeléssel lehetővé válik:

1. A gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját

fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának figyelembevétele.

2. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van.

3. A középpontba a gyerek önmagához képest mért fejlődését állítja.

4. Felszínre hoz olyan értékeket a gyerek sokféle tevékenysége, megnyilvánulása során,

amelyek nem kifejezetten a teljesítményt érintik, de fontosak a teljes személyiségfejlődés

szempontjából. Elismertté válnak más típusú pozitív értékeik, tulajdonságaik,

teljesítményeik is.

3.7.2 Az értékelés módja, formája, rögzítése év közben, félévkor és év végén az 1.

évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon, félévkor

Mindkét tanévi egység végén, azonos módon, az évközi folyamatos értékelés alapján kialakult

tudásszintre kapja a tanuló a minősítését.

Az értékelés módja,

formája

Az értékelés rögzítése Ki értékel?

Év közben - pontozással: piros

pont, fekete pont

- metakommunikációs

jelzésekkel

- szimbólumokkal

- százalékértékekkel

- dicséret: szóbeli,

írásbeli

- szöveges értékelés:

szóbeli

- folyamatosan írásbeli:

negyedévente

- tanulói taneszközök,

feladatlapok

- tájékoztató füzet

- tanító

- napközis nevelő

- szaktanár

Félévkor - szöveges értékelés

az alsós

munkaközösség által

kidolgozott

szempontok szerint,

lásd: Melléklet

- tájékoztató füzet

- osztálytanító

- esetleg szaktanár

Év végén - szöveges értékelés:

- kiválóan

megfelelt,

- jól megfelelt,

- megfelelt,

- felzárkóztatásra

szorul

- tanévi munkája

előkészítő jellegű

volt, tanulmányait

az általános iskola

- bizonyítvány,

bizonyítvány pótlap

- anyakönyv

- iskolalátogatási

bizonyítvány

- osztálytanító

- esetleg szaktanár

112

első osztályában

folytatja.

3.7.3 Az értékelési csomópontok évfolyamonkénti időterve

Az értékelés rendjét az alábbiak szerint határozzuk meg:

Szöveges értékelést alkalmazunk

- Az 1. évfolyamon: 4 alkalommal (november hónapban, félévkor, harmadik negyedévkor:

április hónapban, év végén)

- A 2. évfolyamon félévkor. (Az első félévben a szülők kérésére jegyeket is adunk.)

Érdemjeggyel értékeljük a tanulókat

- 2. osztály év végén,

- 3-8. évfolyamokon félévkor és a tanév végén.

Az érdemjegyeket 1-5-ig terjedő skálán adunk: (1-elégtelen, 2-elégséges, 3-közepes, 4-jó, 5-

jeles, illetve kitűnő)

- Kitűnő minősítést kaphat az a tanuló, akinek az adott félévben csak 5-ös érdemjegye van.

- Amennyiben jeles a tanuló minősítése, de kiemelkedően teljesített, vagy versenyeken ért el

szép eredményeket, dicséretben részesülhet az adott tantárgyból.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket az adott évfolyam minden tantárgyából teljesítette. A követelmények

teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják

el.

A 2. év végétől a 8. évfolyamig minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot

kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a 2–8. osztály végén egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kap,

akkor a következő tanévet megelőző hónapban (augusztus) javítóvizsgát tehet.

Ha a tanuló a 2–8. osztály végén, a javítóvizsgán legalább elégséges (2) eredményt ér el

azokból a tantárgyakból, amelyekből elégtelen osztályzatot kapott, úgy a következő

évfolyamban folytathatja tanulmányait. Amennyiben valamely tantárgyból a

113

javítóvizsgán elégtelen(1) eredményt ér el a tanuló, úgy az aktuális évfolyamot meg kell

ismételnie.

Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap.

A bizonyítvány közokirat.

- A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján

végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-50 %: elégtelen (1)

51-60 %: elégséges (2)

61-75 %: közepes (3)

76-89 %: jó (4)

90-100 %: jeles (5)

Ez egy általánosan elfogadott teljesítmény-értékelés. Természetesen ettől el lehet térni. A

% arányok megállapítása a mindenkori felmérés összeállításától, nehézségi fokától függ.

3.7.4 A magatartás értékelésének kritériumai:

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. Az

alábbi szempontok alapján a tantestület osztályozó értekezleten dönt a tanulók minősítéséről,

amelynek összhangban kell lenni az évközben adott érdemjegyekkel.

A tanulók magatartására vonatkozó észrevételeket a napló megjegyzés rovatában rögzítjük.

1. Példás a magatartása annak a tanulónak, aki:

-az iskola házirendjét és a tanítói-tanári utasításokat betartja,

-a felnőttekkel való kapcsolattartás illemszabályait ismeri, alkalmazza, udvarias,

figyelmes,

-társaihoz való viszonyában betartja az együttélési normákat, illemszabályokat, figyelmes,

114

udvarias,

-az alapvető erkölcsi normák szerint él (becsületesség, igazmondás, megbízhatóság,

őszinteség, segítőkészség, kötelességtudat),

- tanórán kívüli alkalmakkor is tudatosan fegyelmezett magatartás jellemzi,

- viselkedésére és külső megjelenésére a kulturáltság jellemző (beszédmodor, hangnem,

öltözködés, tisztaság),

- életkorának megfelelően, felelősen beleszól az osztály életébe, szerepet vállal annak

tevékenységében,

- szívesen segít másokon,

- a jó cél érdekében képes az együttműködésre,

- képes önmaga és mások reális értékelésére,

- ügyel a kritika és az önkritika helyes arányára,

- vigyáz az iskola berendezési tárgyaira, saját taneszközeire, környezete tisztaságára,

- tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem másokat is erre ösztönöz.

2. Jó a magatartása annak a tanulónak, aki:

- megtartja a házirend szabályait, nem zavarja a tanítási órákat,

- fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő vele, ha igen, csak kis mértékűek,

- bekapcsolódik a közösségi munkába, ha nem is kezdeményező jelleggel,

- a rábízott feladatokat becsülettel elvégzi, feladatait a tőle várható módon teljesíti,

- szívesen segít másokon,

- jó cél érdekében képes az együttműködésre,

- képes önmaga és mások reális értékelésére,

- ügyel a kritika és az önkritika helyes arányára,

- vigyáz az iskola berendezési tárgyaira, saját taneszközeire, környezete tisztaságára,

- tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem másokat is erre ösztönöz.

3. Változó magatartású az a tanuló, aki:

- többször megszegi a házirend szabályait,

- fegyelmezetlenségével időnként zavarja a tanítási órát,

- a közösségi munkában való részvétele hullámzó, aktivitása pillanatnyi

kedélyállapotától függ

115

- feladatait nem minden esetben teljesíti,

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

- igazolatlanul mulasztott,

- fegyelmező intézkedésben részesült.

4. Rossz magatartású az a tanuló, aki:

- nem tesz eleget a házirend szabályainak,

- fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak rossz példát mutat,

- a közösségi élet nem érdekli, annak munkáját hátráltatja,

- a felnőtteknek, tanárainak nem adja meg az őket megillető tiszteletet,

- az iskolájára bármilyen módon szégyent hoz,

- igazolatlanul mulaszt,

- az iskolából engedély nélkül távozik,

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

- több szaktanári figyelmeztetés kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél

magasabb fokozatú büntetése.

3.7.5 A szorgalom értékelésének kritériumai

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

1. Példás szorgalmú az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- tevékenyen részt vesz, megbízhatóan dolgozik a tanítási órákon

- a felkészülés során minden munkáját alaposság, rendszeresség jellemzi,

- törekszik az egyre önállóbb munkavégzésre, majd kialakul benne az önellenőrzés

igénye,

- házi feladatait rendszeresen és gondosan készíti el,

- képességeihez, előző eredményeihez viszonyítva fejlődést mutat, jobb eredmény

elérésére törekszik,

- felszerelése általában hiánytalan, az előírásoknak megfelelő,

116

- tanári ösztönzésre (de anélkül is) képes önművelésre, a tanultak kiegészítésére,

- munkafegyelmével, rendszeretetével, kötelességtudatával példaként állítható a

közösség elé,

- tudatosan készül a továbbtanulásra.

2. Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki:

- képességeihez mérten megfelelően tanul, de különösebben nem törekvő,

- iskolai munkáját, házi feladatait elvégzi, de nem kifogástalanul,

- aktivitása, a tanuláshoz való viszonya nem kifogástalan,

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt,

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

- taneszközei tiszták, rendezettek..

3. Változó szorgalmú az a tanuló, aki:

- tanulmányi eredményei elmarad képességeitől,

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti,

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.

4. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

- feladatait többnyire nem végzi el,

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem mindig fogadja el, annak

ellenszegül,

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

117

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan

jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát

végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőn vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul

az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki

kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanusít, illetve hozzájárul az

iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve

jutalmazza.

Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:

- eredményes kulturális tevékenységet folytat,

- kimagasló sportteljesítményt ér el,

- a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló

eredménnyel záruló együttes munkát végzett.

- 8. év végén, az a tanuló, aki megfelel a DÖK kiírásában szereplő szempontoknak,

megkaphatja az „Érdemes diák” címet,

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes

helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet

részesíteni. („Legjobb osztályközösség” cím; a hulladékpapír-gyűjtésben első helyezett

osztályt kirándulni visszük)

3.7.6 A magatartás és szorgalom értékelésének módjai és gyakorisága

a) szóbeli értékelés:

– tanítási órákon

- egyéb iskolai foglalkozásokon

Megfogalmazódhat:

- tanító

- tanulótársak

- önértékelés formájában

b) írásbeli értékelés:

- a tanév folyamán szükség szerint

118

- félévkor, tanév végén részletes értékelés formájában

- Félévkor az ellenőrzőbe illetve a tájékoztató füzetekbe a magatartás és a szorgalom

értékelését betűvel, a tantárgyi értékeléseket számjeggyel írjuk be.

- Tanév végén a bizonyítványba és a törzslapokba (anyakönyvekbe) valamennyi értékelést

betűvel írunk be.

Iskolánkban szokássá vált, hogy az osztályokat összességében, mint osztályközösség is

értékelik az osztályfőnökök. Szülői értekezlet keretében beszámolnak a tanítók az osztályról,

mint közösségről, tanulmányi munkájukról – milyen tananyagot tanultak, milyen módszerrel,

eredménnyel (kiemelve a jó tanulókat, versenyzőket, sportolókat, szervezőket), mennyire

elégedett az osztály munkájával, mi okozott örömet, nehézséget a közös munka során. Milyen

programokat szerveztek a félév/tanév folyamán.

3.7.7 Értékelés a 2. évfolyam 2. félévétől 8. évfolyam év végéig

Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Ki értékel?

Év közben - érdemjegy (1, 2, 3, 4, 5):

legalább 3 jegy

tantárgyanként

- dicséret, elmarasztalás

- pirospont, feketepont

- kéthavonta magatartás és

szorgalom értékelés

- osztálynapló

- ellenőrző könyv

- füzetek,

munkafüzetek,

- feladatlapok

- szaktanár

- tanító

- osztályfőnök

- tanulószobai

nevelő

Félévkor:

3–8. osztály

- érdemjegy (1, 2, 3, 4, 5)

- szaktárgyi dicséret

- magatartás és szorgalom

minősítése érdemjegyekkel

(1, 2, 3, 4, 5)

- osztálynapló

- ellenőrző könyv

- osztályozó

konferencia

Év végén:

2–8. osztály

- osztályzatok: jeles, jó,

közepes, elégséges, elégtelen

betűvel

- kitűnő, jeles + szaktárgyi

dicséret

- magatartás és szorgalom

betűvel: példás, jó, változó,

rossz ill. hanyag

- bizonyítvány

- anyakönyv

- tantárgya

- osztályozó

konferencia

119

3.7.8 A tanulók beszámoltatásának formái, azok rendje, korlátai

1. Tudásszint mérés tantárgyanként tanórákon:

- diagnosztikus mérés (nem osztályozzuk; a tanuló teljesítményéről, hiányosságairól ad

tájékoztatást)

- témazáró dolgozat

- felmérők, tudáspróbák, formatív mérések

- szóbeli beszámoltatás

- rövid írásbeli felelet

- önálló kutatómunka, gyűjtőmunka, beszámoló, „kiselőadás”

- művészeti produktumok

- versenyek, vetélkedők – sport, tanulmányi

- kísérletek

- pályázatokon való részvétel

A tudásszint-méréseket maximum 10 munkanapon belül értékeljük, s ennek eredményét a

tanuló és a szülő tudomására hozzuk. A témazáró felméréseket fogadóórán vagy szülői

értekezleten megtekintheti.

A tanító, a tanár a tanóra végén köteles aláírni a megállapított érdemjegyet a tanuló

ellenőrzőjébe.

Az osztályfőnökök minden hónap elején ellenőrzik, hogy az előző havi érdemjegyeket a

tanulók aláíratták-e a szülővel.

A témazáró dolgozat időpontját a pedagógus egy héttel korábban bejelenti a tanulóknak. Egy

tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható.

.

2. Egyéb mérésre is sor kerülhet (pl. megyei, országos reprezentatív mérés, tudásszint-

mérés, motivációs vizsgálat, szociológiai mérés) az iskolavezető engedélye alapján.

Lehet belső, de végezheti külső szakember is.

3.7.9 A választható tantárgyak, minősítése

Iskolánkban a NAT-ba és a Kerettantervben meghatározott választható tantárgyak közül a

tánc és dráma 5. és 6. évfolyamon kerül bevezetésre 1-1 órában. Értékelése az ötös skála

érdemjegyeivel történik.

120

3.7.10 Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet

több 1-1,5 óránál.

3.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

- Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az informatikát. Célunk ezzel, hogy az

ismereteket elmélyítsük, (hisz egy géphez így egy tanuló ülhet általában) több idő

jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának

megalapozására.

- A szakkörökre tanév első hónapjában (szeptemberben) jelentkezhetnek a tanulók.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik,

hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy

kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

3.8.1 A tanuló ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

3.8.1.1 A tanulói hiányzás igazolása

- A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban

a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása

érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban:

- A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való

távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az

osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

- A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

121

a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint

engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

a) bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,

b) rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli

időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem

igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban

kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl

az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe

kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak

mennyiségét és azok okait.

3.8.1.2 Versenyeken, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

a) Megyei versenyek döntője előtt - a verseny napjain kívül - két, országos versenyek

előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt

indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A

szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és

dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű

versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a

következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.

b) Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei

versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a

tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett

szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.

122

c) Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban - a szaktanár javaslatának

meghallgatása után - az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az

osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

d) A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy

intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni - az

osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való

részvételt rögzíteni kell a naplóban/elektronikus naplóban, és ezt a hiányzást is

figyelembe kell venni az összesítésnél.

e) A 3.3.6. a)-c) szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök - a hiányzást

iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban (elektronikus naplóban),

és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe

veszi a hiányzások havi összesítésénél.

3.8.1.3 A tanulói késések kezelési rendje

a) A napló/elektronikus napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő

tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A

magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

b) A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a

tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba/elektronikus naplóba bejegyzi. A mulasztott

órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének

felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén

kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

3.8.1.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (1-10)

bekezdésének előírásai szerint történik. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása

egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és

gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és

illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal

123

összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot

értesíti.

124

3.9 Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére

Tanulóink fizikai állapotának méréséhez a központilag kiadott „Hungarofit” módszert

alkalmazza. A komplex módszer vázlata az alábbiakban foglalható össze:

Dimenzió 7–8 évesek számára 9 éves kortól

„Hungarofit”

Személyi adatok Név:

Életkor:

Nem:

Név:

Születési idő:

Neme:

Alapmérések

az általános

fizikai teherbíró-

képesség

minősítéséhez

Megjegyzés: A dinamikus

erő-állóképességet mérő

próbákat folyamatosan

kell végezni, kifáradásig.

Egyes próbákban a max.

pontszám eléréséhez kb.

3–4 perc szükséges.

Aerob vagy alap-állóképesség

mérése:

Cooper-teszt vagy

1609 m (1 mérföld) síkfutás

Izomerő mérése

Dinamikus ugróerő

Az alsó végtag dinamikus erejének

mérése:

Helyből távolugrás páros lábbal

A dinamikus dobóerőt nem méri

Dinamikus erő-állóképesség

A csípőhajlító és a hasizom erő-

állóképességének mérése

Hanyattfekvésből felülés

térdérintéssel, folyamatosan,

kifáradásig

A hátizmok erőálló-képességének

mérése

- Hason fekvésből törzsemelés és

leengedés folyamatosan, kifáradásig

Aerob vagy alap-állóképesség

mérése:

Cooper-teszt vagy

2000 m-es síkfutás

Izomerő mérése

Dinamikus ugróerő

Az alsó végtag dinamikus

erejének mérése:

Helyből távolugrás páros lábbal

Dinamikus dobóerő

A kar-, törzs- és a lábizmok

együttes dinamikus erejének

mérése:

Kétkezes labdadobás (vetés)

hátra, fej fölött tömött labdával

A kar-, törzs- és a lábizmok

együttes dinamikus erejének a

mérése:

Egykezes labdalökés helyből az

ügyesebb kézzel, tömött labdával

Dinamikus erő-állóképesség

A vállövi és a karizmok erő-

állóképességének mérése:

Mellső fekvőtámaszban

karhajlítás és nyújtás,

folyamatosan kifáradásig

A csípőhajlító és a hasizom erő-

állóképességének mérése:

Hanyattfekvésből felülés

térdérintéssel, folyamatosan,

kifáradásig

A hátizmok erőálló-

képességének mérése:

- Hason fekvésből törzsemelés és

leengedés folyamatosan,

kifáradásig

125

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró-vonal (elugró-deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a

vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás

előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugró-vonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

126

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét

karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett

lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az

1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,

4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 20 22 24 26 28 30 32 34

2 24 26 28 30 32 34 36 38

3 28 30 32 34 36 38 40 42

4 32 34 36 38 40 42 44 46

127

5 36 38 40 42 44 46 48 50

6 40 42 44 46 48 50 52 54

7 44 46 48 50 52 54 56 58

8 48 50 52 54 56 58 60 62

9 52 54 56 58 60 62 64 66

10 56 58 60 62 64 66 68 70

11 60 62 64 66 68 70 72 74

12 64 66 68 70 72 74 76 78

13 68 70 72 74 76 78 80 82

14 72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 16 19 22 25 28 29 30 32

2 20 23 24 29 32 33 34 36

3 24 27 28 33 36 37 38 40

4 28 31 32 37 40 41 42 44

5 32 35 36 41 44 45 46 48

6 36 39 40 45 48 49 50 52

7 40 43 44 49 52 53 54 56

8 44 47 48 53 56 57 58 60

9 48 51 51 57 60 61 62 64

10 52 55 56 61 64 65 66 68

11 56 59 60 65 68 69 70 72

12 60 63 64 69 72 73 74 76

13 64 67 68 73 76 77 78 80

14 68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét

90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.

Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

128

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 25 28 31 34 36 38 40 42

2 30 33 36 39 41 43 45 47

3 35 38 41 44 46 48 50 52

4 40 43 46 49 51 53 55 57

5 45 48 51 54 56 58 60 62

6 50 53 56 59 61 63 65 67

7 55 58 61 64 66 68 70 72

8 60 63 66 69 71 73 75 78

9 65 68 71 74 76 78 80 82

10 70 73 76 79 81 83 85 87

11 75 78 81 84 86 88 90 92

12 80 83 86 89 91 93 95 97

13 85 88 91 94 96 98 10 10

14 90 93 96 98 10 10 10 10

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 1 1 2 2 3 4 5 6

2 1 2 2 3 4 5 6 7

3 2 2 3 4 5 6 7 8

4 2 3 4 5 6 7 8 9

5 3 4 5 6 7 8 9 10

6 4 5 6 7 8 9 10 11

7 5 6 7 8 9 10 11 12

8 6 7 8 9 10 11 12 13

9 7 8 9 10 11 12 13 14

10 8 9 10 11 12 13 14 15

11 9 10 11 12 13 14 15 16

12 10 11 12 13 14 15 16 17

13 11 12 13 14 15 16 17 18

14 12 13 14 15 16 17 18 19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 20 23 26 29 32 34 36 38

2 25 28 31 34 36 38 40 42

3 30 33 36 39 41 43 45 47

4 35 38 41 44 46 48 50 52

5 40 43 46 49 51 53 55 57

6 45 48 51 54 56 58 60 62

129

7 50 53 56 59 61 63 65 67

8 55 58 61 64 66 68 70 72

9 60 63 66 69 71 73 75 77

10 65 68 71 74 76 78 80 82

11 70 73 76 79 81 83 85 87

12 75 78 81 84 86 88 90 92

13 80 83 86 89 91 93 95 97

14 85 88 91 94 96 98 10 10

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes

törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs

feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem

lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 5 7 9 11 13 15 17 19

2 7 9 11 13 15 17 19 21

3 9 11 13 15 17 19 21 23

4 11 13 15 17 19 21 23 25

5 13 15 17 19 21 23 25 27

6 15 17 19 21 23 25 27 29

7 17 19 21 23 25 27 29 31

8 19 21 23 25 27 29 31 33

9 21 23 25 27 29 31 33 35

10 23 25 27 29 31 33 35 37

11 25 27 29 31 33 35 37 39

12 26 28 30 32 34 36 38 40

13 27 29 31 33 35 37 39 41

14 28 30 32 34 36 38 40 42

Ezt a négy kategóriát még kiegészíti a Cooper futás eredménye. Az összesítés alapján a

következő besorolást kaphatják a tanulók:

Hungarofit-felméréseken az öt feladat során összesen 140 pontot lehet gyűjteni. Hogy egy

fekvőtámasz vagy felülés mennyit ér, azt befolyásolja, hogy hány éves a tesztelő, illetve az is, hogy fiú

vagy lány. Az eredmények alapján a következő hét fittségi kategóriába osztják a felmérésben részt

vevőket:

Nagyon gyenge a teljesítménye annak, aki maximum 20 pontot ér el. Aki ide tartozik, annak a gyenge

fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen

130

fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzés közben nehezen tud tartósan odafigyelni,

koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre.

Gyenge a teljesítménye annak, aki 20 és 40 pont között teljesít. Őt is kifárasztja az egész napi

tevékenység, gyakran érzi magát fáradtnak, kimerültnek.

Kifogásolható a fittségi állapota azoknak, akik 40 és 60 pont között teljesítenek. Mérey szerint ők

még mindig nem érik el azt a fizikai szintet, amely például könnyű fizikai munka végzéséhez

szükséges. A mindennapi tevékenységtől még nem fáradnak el, de a többletmunka igénybe veszi őket.

Közepes a teljesítménye azoknak, akik 60 és 80 pont között teljesítenek. Ez az a szint Mérey szerint,

amely a könnyű fizikai munkához és a szellemi munkához szükséges. A szint tartásához heti 2-3 óra

testedzés szükséges.

Jó az eredménye azoknak, akik 80 és 100 pont között teljesítenek. Ezt általában azok érik el, akik

amatőr szinten űznek valamilyen sportot, heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek.

Kiváló az eredménye azoknak, akik 100 pont felett teljesítenek, akik pedig 120 pontnál többet

szereznek, az extra kategóriába kerülnek. A kiválóakból lehet élsportoló, a legjobbak pedig akár

nemzetközi szinten is jó eredményt érhetnek el egy-egy sportágban.

131

3.10 A pedagógiai program érvényessége, módosítása, nyilvánossága

3.10.1 A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg

először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1.

napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

3.10.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

- A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai

programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes

– minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai

programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3.10.3 A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója;

- a nevelőtestület bármely tagja;

- a nevelők szakmai munkaközösségei;

- a szülői munkaközösség;

- az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-

önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek

javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató

jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az

intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét.

4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra

vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni

a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

132

5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az

első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

3.10.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe:

www.szelence.fw.hu

3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától,

igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől

eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél

tekinthető meg:

- az iskola honlapján;

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola irattárában;

133

3.11 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása – záradékok

A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola pedagógiai programját a Szülői Munkaközösség a

2013. év március hó 3. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Tápszentmiklós, 2013. március 27.

A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója

egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

Kelt: Tápszentmiklós, 2013. …………………

iskola fenntartója

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője

egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

Kelt: Tápszentmiklós, 2013. …………………

iskola működtetője

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület

a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.

134

135

A Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola módosításokkal egységes szerkezetbe

rendezett pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Tápszentmiklós, 2015. június hó 25.

……………………………………………….

igazgató

136

A pedagógiai Program mellékletei:

1. Helyi kerettantervek

2.Pepo 2. számú melléklete a többletköltségekről