pedagÓgiai program - sulinet · asztalos 34 543 02 Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03...

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELFOGADTA:

A ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

A HÁZIREND ELFOGADÁSÁVAL EGYETÉRTETT: A ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATA

AZ ELFOGADÁS DÁTUMA: 2016. AUGUSZTUS 30. JÓVÁHAGYTA: A PREMONTREI NŐI KANONOKREND, MINT FENNTARTÓ

ÉRVÉNYES: 2016. SZEPTEMBER 1-TŐL VISSZAVONÁSIG

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola nevelési programja

2

Az iskola adatai: 1.1 Az iskola hivatalos elnevezése

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola

1.2 Az iskola alapítója és fenntartója

Alapítója a Premontrei Perjelség (Gödöllő, Fácán sor) és a Premontrei Női Kanonok-rend (Zsámbék, Petőfi u. 13.). Fenntartója a Premontrei Női Kanonokrend (Zsámbék, Petőfi u. 13.)

1.3 Az iskola felügyeleti szerve

Fenntartó Premontrei Női Kanonokrend 2072 Zsámbék, Petőfi u. 13. Szakmai felügyelet: Magyar Katolikus Püspöki Kar Törvényességi felügyelet: Pest Megyei Kormányhivatal 1052 Budapest, V. Városház u. 7.

1.4 Az iskola működési területe

Zsámbék és bejárással elérhető környéke

1.5 Az iskola jogállása

Az iskola önálló jogi személy, amely vagyonával és költségvetésével önállóan gazdál-kodik. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett munkáltatói jogot gyakorol.

1.6 Az iskola székhelye

2072 Zsámbék, Piac köz 8. Tel: 23/ 342-337

Fax: 23/ 342-337

e-mail: [email protected]

1.7 Az iskola OM azonosító száma

032655

1.8 Az iskola igazgatója és a program benyújtója:

Bottlik Zoltán Ákos

A fenti közlések forrása a Pest Megyei Kormányhivatal által PEB/045/1269-9/2013 számon kiadott határozat az iskola működési engedélyének kiadásáról, illetve a Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola 2012. december 19-i keltezésű alapító okirata. A Módosított, Egybeszerkesztett Alapító Okirat a mellékletben található.

mailto:[email protected]


3

1.9 Jogszabályi háttér:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasz-nálatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet

Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2014.(I.17.) Korm. rendelet

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet

Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet

2012. évi CLXXXVIII. törvény köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről

A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

1.9 Az iskola bemutatása

1.9.1 Az iskola rövid története az alapítás óta

Az iskolát a Gödöllői Premontrei Perjelség és a Premontrei Női Kanonokrend alapította Zsámbéki Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola néven 1996. május 2-án. Az alapító attól a felismeréstől vezetve határozta el az iskola alapítását, hogy Zsámbék és környékének lakosai között számtalan fiatal kallódik, mivel megbízható családi háttér és kellő anyagi bázis híján nem tudták megszerezni azokat az ismereteket, készségeket és képessége-ket, amelyekkel értelmes és felnőtt emberhez méltó módon élhetik életüket. Szakképesítés híján nem találnak megfelelő munkát, s ezért remény sem volna helyzetük javulására. Embe-ri kapcsolataikat éretlenül és szegényesen alakítják. Nem találják életük értelmét, lelki érte-lemben is máról-holnapra élnek. Az alapító és az iskola megalapításában tevékenykedők meggyőződése szerint e fiatalok legnagyobb tragédiája az, hogy nem jutnak el ahhoz a felis-meréshez, hogy az élet értelme az üdvösségre való meghívásunk, s a megfelelő életforma ehhez Krisztus követése!


4

Az iskola feladatául az eredeti Alapító Okiratban az alábbiakat tűzték ki: „Az iskola Zsámbék és a környező falvak szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű, nyolc általános iskolai osztályt végzett fiataljait kívánja nevelni, oktatni és szakmára képezni.”

A gyermekeket keresztény szellemben, korszerű pedagógiai elvekkel és módszerekkel neveli. Az iskola féléves működése után 1997 márciusában a nevelőtestület és a fenntartó arra a felismerésre jutott, hogy hátrányos helyzetű tanulói között vannak olyanok, akik tehetségük és szorgalmuk alapján a szakmunkástanulókkal szemben támasztott követelményszint fölött is képesek teljesíteni, és négy éves komoly tanulás után a középiskolai érettségi vizsgán is meg fognak tudni felelni. Ezért az iskola nevelőtestülete és a fenntartó Premontrei Perjelség arra az elhatározásra jutott, hogy a tervezett évfolyamonkénti két szakmunkásképző osztá-lyának egyike helyett középiskolai osztályt fog indítani. Ezután a fenntartó módosította az Alapító Okiratot, s ez az iskola nevét is érintette. Az új elnevezés: Zsámbéki Premontrei Szakképző Iskola. Az 1997. márciusi változtatás nem igényelte a meglevőkhöz képest további tárgyi és személyi feltételek megteremtését. A felvehető teljes létszám 260 fő lett. A pedagógiai program és helyi tanterv 1999-es módosításával a szakközépiskolai képzésben bevezettük az Országos Közoktatási Intézet által kidolgozott, minősített közismereti és szak-macsoportos alapképzési tanterveket. Ezen a tagozaton a két választható szakmacsoport a vendéglátó-ipari és az informatikai (szoftver irányú). Az iskola a sajátos nevelési igényű tanulókat a 1997/98-, 1998/99- és 1999/2000-es tanévben speciális szakiskolai tagozaton nevelte és oktatta. A 2000/2001-es tanévtől ezt a tagozatot a pedagógiai program és helyi tanterv módosításával egyes tantárgyakból a szakiskolai osztá-lyokba integrálta, különleges gondozásukra és felzárkózásukra más tanulás-szervezési meg-oldást vezetett be. A 2011. évi törvényi változás kapcsán újra módosítottuk az intézményi dokumentumainkat, a szakközépiskolában bevezettük 9. évfolyamtól a szakmai képzést, valamint a három éves szakiskolai képzéseket. Az intézmény felvállalja integrált nevelés-oktatás keretén belül:

a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelé-sét-oktatását: különleges bánásmódot igénylő gyermeket, tanulót, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi: enyhén hallássérült, értelmi: enyhe értelmi fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt. 4§ 25.)

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (BTM) nevelését, 10 oktatását: különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan je-lentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabá-lyozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyi-ségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkt. 4§ 3.)


5

a hátrányos helyzetű (HH) illetve halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerme-kek integrációs nevelésének, oktatásának megszervezését.

1.9.2 A mai iskola és a holnap iskolája

Az intézmény alapfeladata:

szakgimnáziumi nevelés-oktatás: 9–12/13(14). évfolyamon szakgimnáziumi, szakmai érettségire felkészítő elméleti és gyakorlati képzés nappali munkarendben, valamint felsőfokú szakképesítésre való felkészítés nappali munkarendben.

Ágazat megnevezése Szakma megnevezése OKJ szám

XIII. Informatika Gazdasági informatikus 54 481 02

XXVII. Vendéglátóipar Vendéglátásszervező és vendéglős (kifutó) 54 811 01

XXVII. Vendéglátóipar Vendéglátásszervező 54 811 01

szakközépiskolai nevelés-oktatás: 9–11. évfolyamon a szakmai vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való fel-készítés elméleti és gyakorlati része az alábbi OKJ-val jelzett szakképesítések körében:

Szakma megnevezése OKJ szám

Asztalos 34 543 02

Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03

Kőműves 34 582 08

Kőműves és hidegburkoló (ki-futó)

34 582 08

Női szabó 34 542 06

Pincér 34 811 03

Szakács 34 811 04

Szociális gondozó és ápoló 34 762 01

gimnáziumi nevelés-oktatás esti munkarendben:

a 9-12. és a 11-12. évfolyamon a középfokú általános oktatás (második szint 2. foka), általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai ta-nulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik (4 és 2 éves képzés).

a többi tanulóval oktatható sajátos nevelési tanulók iskolai nevelése, oktatása.

kifutó rendszerben szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatás.


6

2 Az iskola nevelési programja

2.1 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, esz-közei és eljárásai 2.1.1 Általános célok

Mi a premontrei rend tagjai vagyunk, olyan közösség és intézmény, akik elkötelezzük ma-gunkat a szüntelen fejlődés és igazságkeresés mellett, s akik a közösség alapértékeit normá-nak tekintjük mindannyiunk számára. Vállaljuk a felelősséget, hogy közösségileg és egyénileg is mintává váljunk – természetes te-kintély alapján –, hogy a hozzánk forduló és rászoruló gyerekeket a nekik szentelt személyes figyelem által felkészítsük a felnőtt életre. A közösség minden felnőtt tagja nevelő, aki önálló szakembereket képez, hogy családjukat eltartani tudó, érzelmileg és értelmileg önálló élet-vezetésre alkalmas, teljes emberekké váljanak. Hiszünk abban, hogy a személyiség egészséges fejlődéséhez, amely magával vonja mind a szakmai, mind az emberi érettséget is, éppen személyes légkörre és tiszteletre van szüksége mindenkinek. A személyes figyelemben megvalósuló tisztelet az a mindent megalapozó és megelőző közeg, ami nélkül hiteltelen és hatástalan is minden oktató-nevelő próbálkozás. Iskolánk a rendes iskolarendszer egyik szakképző iskolája, amely jelentős erőforrások mozgó-sítása által felvállal komoly életvezetési problémákkal küzdőket is. A belépésnek feltétele, hogy a közösségben az egyénre háruló feladatok elvégzésére képes legyen. Ez a tanulók ese-tében a komplex szakmai vizsga vagy az érettségi vizsga letételére való alkalmasságot jelenti. Iskolánk nem az élettől elrugaszkodott információrendszer átadását tűzi ki célul, hanem olyan nevelési és oktatási programot követ, amelynek eredményeképpen az iskolából kikerü-lő tanulók – előre láthatóan – megállják helyüket felnőtt életükben, a világ már általunk nem ellenőrzött kihívásai között is. Iskolánk ősi értékekből születő elvek talaján modern képzést tűz ki célul. Szakmáink megvá-lasztásában fontos szempont, hogy azzal a tőlünk kikerülő tanulók – a lehetőségek keretei között – jó életminőségben tudjanak megélhetést biztosítani a rájuk bízottak számára. Az egyes szakmák oktatásában is cél a „használható ismeret” átadása, amely nagy rugalmassá-got és innovatív légkört igényel és szül a közösségben. Mind emberi, mind szakmai képzésünkben fontosnak tartjuk az önállóság értékét. Olyan emberképet tartunk szem előtt, amely – bár tisztában van azzal, hogy az egyén nem függet-len a körülötte lévő világtól – lehetőségei szerint, ne másoktól függve kelljen élnie életét. Intézményünkben általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint munkába állásra, a szakképzési évfolyamon komplex szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.


7

A Kerettanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület az iskola nevelési-oktatási cél-ját az alábbiakban foglalja össze. Az intézmény alapfeladatának a szakirányú továbbtanulásra való felkészítést és szilárd szak-mai alapismeretek elsajátíttatását tekinti. Célunk olyan szakemberek kibocsátása, akik megfelelnek a munkaerőpiac időszerű követel-ményeinek. Önképzésre, továbbképzésre és átképzésre alkalmasak. Az iskola alapfeladatának tekinti az oktatás mellett a nevelést is, ez a két tevékenység nem választható szét. A követelmények teljesítése csak következetes felkészítő munka eredmé-nye lehet. A munkával való nevelés pedig személyes példamutatáson kell, hogy alapuljon. Abból a felismerésből fakadóan, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok integrálásában a legfon-tosabb tényező, hogy tanáraik tiszteljék az emberi méltóságukat, arra törekszünk, hogy elfo-gadó közösségre leljenek az iskolában. A kulturális hátránnyal induló, a családi környezet által nem motivált, korábban sok iskolai kudarcot szenvedett tanulóink jó része van olyan jó eszű és tehetséges, mint korosztályuk szerencsésebb gyermekei. E rejtett tehetségek felismerése, kibontakozásuk adekvát módsze-rekkel történő segítése egyik alapvető célunk. Bennük a tanítás során fel kell ébreszteni a tudás örömét, hogy az életnek számukra addig elzárt útjai megnyíljanak. Az általunk vállalt rétegre jellemző, hogy nincsenek tisztában értékeikkel, önbecsülésük ala-csony. Arra neveljük őket, hogy fedezzék fel önmagukat: személyiségük pozitív vonásait, va-lamint sajátos képességeiket, mert meggyőződésünk, hogy mindenki tehetséges valamiben. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy értékes emberek ők, akik hasznára lehetnek a világnak. A közismereti oktatás célja az is, hogy a tanulók az életben való eligazodáshoz szükséges is-mereteket megszerezzék. A szakközépiskolában a közismereti oktatásnál nagyobb súlyt he-lyezünk a gyakorlati foglalkoztatásra, a kompetenciák fejlesztésére, és végül a szakmai kép-zésre. Célunk, hogy felnőtt korukban is élő és hasznosítható tudást szerezzenek. Ráadásul az önbizalmuk visszanyerésének is ez a legjobb útja, hiszen kudarcaikat általában az elméleti oktatás során szerezték. Elhatározásunk, hogy nem öncélú tananyagot tanítunk, hanem va-lódi „életanyagot”. Az oktatás formája ennek megfelelően alakul. Nagyobb teret kap a szem-léltetés és az alkalmazás gyakoroltatása. Bátran mellőzzük a hagyományos tanítási-tanulási formákat, ha egy életszerűbb forma által hatékonyabban tudunk dolgozni. Az iskolai fegyelem megtartása érdekében Don Bosco Szent János elvét: a megelőzés mód-szerét kívánjuk használni. Arra törekszünk, hogy a tanulók között mindig ott legyen egy neve-lő, aki beszélgetéssel, játékkal és más hasznos tevékenységre való kezdeményezéssel foglal-koztatja őket. Így a tanuló szinte észre sem veszi, hogy valójában fegyelmezetten viselkedik. A rend és a fegyelem megtartására az ésszerűség, a szeretet és a becsület vezérelje őket, semmiképpen sem a tekintélytisztelet vagy a félelem!


8

Az önmagáért felelős, szabad és érett személyiség kifejlődését támogatjuk azáltal, hogy tet-teik, munkájuk következményeit érvényre juttatjuk. A felnőttektől való függést lazítjuk, de azok mellé, akik képtelenek ezzel élni, a tanár, mint gyámolító felnőtt áll oda. Megtűrjük, sőt megismerni törekszünk a tanulók világképét kifejező kultúrát, még ha az a mi ízlésünktől távol esik is. A másik ember méltóságát, érzékenységét sértő megnyilvánulásokat azonban nem fogadjuk el. Az iskola minden dolgozója egyenrangú abban a tekintetben, hogy személyes példájával ne-veli a rábízottakat. Fel kell mutatnunk nekik az életben helytálló, abban értelmet és örömöt találó felnőtt mintáját. Nem eszményként kell előttük állnunk, mert az hazugság volna, de érett személyiségünket vállaló, hiteles emberként. Mindnyájunknak készen kell állnunk arra, hogy megosszuk velük élettapasztalatunkat, és életfelfogásunkat megismertessük előttük. Az iskola tanulóit felekezeti hovatartozás vagy hitbéli meggyőződésre való tekintet nélkül veszi fel. Ezért fontosnak ítéljük, hogy a tanulók világképét elsősorban a példaadás útján áll jogunkban formálni. A katolikus hitoktatásban való részvétel kötelező, de a vallás gyakorlása a tanulók személyiségi joga, s azt számon kérni rajtuk nem szabad. Az iskola nevelői keresz-tény meggyőződésüket vállalják a tanulók előtt. Ugyanakkor tisztelettel és megbecsüléssel nyilatkoznak a más vallású vagy istenhit nélküli emberekről, illetve arról, amit tetteikben, szavaikban vagy alkotásaikban értékesnek ítélnek. Ezt a magatartást igyekeznek a tanulók-ban is kialakítani. A toleranciát ugyanakkor a keresztény értékekkel szemben is elvárják, és megvédik hitüket és az egyházat a méltatlan támadásokkal szemben. 2.1.2 Az iskola képzési céljai

szakgimnáziumi nevelés-oktatás: 4+1(2) évfolyam szakgimnázium: A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzett-

séget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirá-nyú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, va-lamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szak-képzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára tör-ténő felkészítés folyik.

A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szak-képesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.


9

A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező,

érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szak-képzési) évfolyamon szervezi meg.

szakközépiskolai nevelés-oktatás:

9-11. évfolyamban felkészítés a komplex szakmai vizsgára: asztalos, épület- és szerkezetlakatos, kőműves, női szabó, pincér, szakács, szociális gondozó és ápoló szakmákban. A szakmai képzések időtartama 3 év, melyben szakmai elméleti és gyakorlati képzés mind a 3 évfolyamon folyik, a kiadott kerettantervek általi tan-tárgyakban és az azokhoz rendelt óraszámban. A helyi program tartalmazza a tantárgyra fordított kötelező, és az azon belüli témakörök ajánlott óraszámait is. A tantárgyakhoz rendelt modulok szakmai elméleti tartalmát a helyi tantervben található mellékletekben ismertetjük e képzési formára vonatkozóan.

12-13. évfolyamon felkészülés az érettségi vizsgákra.

2.1.3 Az oktató – nevelő munkával kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere

Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az álta-lános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. A szak-mai program bevezető szakaszában meghatározzuk azokat a további, a fenntartó intéz-ményműködtetési- és fejlesztési tervében elvárt célokat, amik elsősorban a szakmai képzés eredményességével kapcsolatosak.

Érték Cél Feladat Eszköz/eljárás Munka és minőség Következetes nevelő-

munkával el kívánjuk érni, hogy a tanulók már az iskolában majd azt követően is a mun-kát tartsák a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának. Ismerjék fel, hogy a minőség az élet általá-nos jellemzője és érté-ke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmé-nyek jelentik a társada-lommal szembeni elvá-rások alapját.

Feladatunk minden tanórai és órán kívüli tevékenységben az igényességre való ösz-tönzés. A feladat vá-lasztásoknál, főleg a gyakorlati képzésben, építeni kell a tanulói aktivitásra

Erkölcsi elismerésben kell részesíteni min-den kiemelkedő telje-sítményt. A tanári munka minőségében is folyamatosan példát kell mutatni.

Kommunikációs kész-ség

Az emberi és szakmai együttműködés nem

Elsajátíttatjuk és meg-követeljük a szép ma-

Biztosítjuk a könyvtár-használatot a média


10

valósítható meg nyelvi és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kul-túra értékeinek közve-títése. A nyelvi kom-munikáció mellett biz-tosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommuniká-ciós készség kialakítása érdekében.

gyar beszédet és a szakmai nyelvet.

elemekkel együtt. Biz-tosítjuk az Internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakí-tását helyzetelemzé-sekkel és helyzetgya-korlatokkal segítjük a tanítási órákon és azon kívül is. Segítjük a szociális kommuni-káció elemeinek elsa-játítását is.

Állampolgári aktivitás kialakítása

Célunk az iskolai köz-élet feltételeinek bizto-sítása és formálása an-nak érdekében, hogy erre támaszkodva a tanulók szívesen vállal-ják állampolgári jogaik gyakorlását és felké-szülhessenek döntéseik vállalására.

A diákönkormányzat és más diákszerveze-tek munkájának segít-ségével kívánjuk ezt a célt megvalósítani. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerű tanítása a tanórákon.

Minden szaktanár fel-adata, hogy órán kívüli munkájával és szemé-lyes példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlődé-sét, mert ez a közös-ségi élet az állampol-gári aktivitás alapja.

2.2 A pedagógusok helyi, intézményi feladatai

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. A pedagógus kötelessége:

a) nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú-an közvetítse,

b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni ké-pességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontako-zását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló fel-zárkózását tanulótársaihoz,

c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézke-déseket megtegye, köteles a tanulóbalesetet annak megtörténte esetén a munkavé-delmi vezetőnek azonnal bejelenteni,

d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanu-ló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszünteté-sében,

e) a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,


11

f) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szü-lőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h) a házirend maradéktalan betartása és az egységes nevelési eljárások betartása. i) A pedagógus az óraközi szünetben a következő tanóra előkészítésével összefüggő fel-

adatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében – munkaköri feladatként – a pe-dagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat. Így kü-lönösen felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyer-mekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügy-viteli tevékenységet, továbbá – munkáltató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét. Így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyele-tének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjú-ságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.

2.3 Az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnök a következő feladatokat látja el:

együttműködik az osztály diákönkormányzati képviselőjével, segíti a tanulóközösség kialakulását,

koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a ta-

nulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, iskolaorvos, gyógytestnevelő, ifjúságvédelmi felelős),

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti,

szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmene-teléről,

a beírási napló alapján megnyitja az osztálynaplót (névsor, tanulói adatok, tantárgyak és tanárok, órarend) kitölti a szeptemberi statisztikai adatok részét, valamint a törzs-könyv fejléceit. Kiosztja az ellenőrző könyvet és a diákigazolványt. A szakköri, könyv-tári, sportköri tanulók beiratkozásához segítséget nyújt tanár kollégájának.

Folyamatosan vezeti a naplót. (Órarend, napok és órák száma, egyéb bejegyzések) A szülőkkel való kapcsolattartás minimuma az ellenőrző könyv használata. Üzenetek hi-ányzások igazolása, érdemjegyek, félévi értesítő stb.)

A tanév végén a napló alapján kitölti a törzskönyvet, majd az alapján a bizonyítványt. Két kollégájával összeolvassa e három dokumentumot, s ezek helyességéért aláírással felelősséget vállal.

ellátja az osztályával kapcsolatos félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt,

saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezhet osz-tálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását,


12

figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, az iskolai programokon való részvételre (ünnepélyek, sport- és más házi versenyek,

táborok, iskolai diákönkormányzat) felkészíti az osztályt, illetve ehhez segítséget nyújt.

- közvetíti osztálya véleményét a nevelőtestülethez. Fordítva a nevelőtestületi és isko-lavezetési üzeneteket kihirdeti az osztályban.

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésé-re, büntetésére,

részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményessé-gét,

külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával. 2.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az álta-lános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani.

Érték Cél Feladat Eszköz/eljárás Erkölcsi alapok Fogadják el a tanulók,

hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és sza-bályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének leg-fontosabb alkotóele-me. Erre, mint alapra támaszkodik az általá-nos műveltség. Csak ezek birtokában ren-delkezhet a szakember teljesítőképes szaktu-dással. Meg kell taníta-nunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati al-kalmazása.

A tanárok minősítési- és követelmény-rendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állí-tottuk össze. Figye-lembe vettük, hogy a szakmaiság nem való-sul meg erkölcsi ala-pok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követel-ményeket, a belső szabályokat ugyan-ilyen alapon határoz-tuk meg.

Alapvetőnek és elsőd-legesnek tekintjük a személyes példamuta-tást. A tanulók világ-nézeti és információs szabadságának meg-tartásával mérsékeljük az információs nyo-mást, és szűrjük a fel-hívásokat. Rá kell mu-tatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkü-lözhetetlenségére

Pályaválasztási érettség

A tanulók a 10. évfo-lyam végéig ismerjék meg, hogy a pályavá-lasztásban saját szemé-

A multipotenciális pá-lyaalkalmasságból a pályaorientációs órák önismereti foglalkozá-

A szükséges mérték-ben és esetekben se-gítjük az előzetes vá-lasztás tudatos és


13

lyiségük a döntő. Ta-nulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mér-tékben talált rá az egyén érdeklődési kö-rének, képességeinek, személyiségjellemzői-nek és értékítéleteinek hasznosítására.

saira támaszkodva feltárjuk a személyes alkalmasságot.

megalapozott módosí-tását.

Pályaérettség A 12. évfolyam végéig tegyék magukévá a ta-nulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlő-dés fogalmával és te-vékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az ön-képzésre, továbbkép-zésre és szükség esetén átképzésre kész szak-ember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az infor-mációs készség, a dön-tési képesség és a reali-tás orientáció elérését a 12. év végéig.

A pályaorientációs és az osztályfőnöki mun-kával felkészítjük a tanulókat a munka-erőpiacon való helyt-állásra.

Alapos pályaismeret nyújtása mellett mun-kaerő-piaci ismeretek és technikák tanításá-val biztosítjuk a pálya-érettség megszerzé-sét. Ezt részben osz-tályfőnöki munkával, részben pedig a járu-lékos órakeret terhére biztosított számító-géppel támogatott tanácsadással segítjük.

Testi-lelki egészség Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és tár-sas közérzet alapja a személyiség működé-sének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az élet-mód tudatos meghatá-rozásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt.

A mindennapos test-mozgás lehetőségé-nek biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és a napi munkafeladat.

Támogatjuk a sport-egyesületekben való szereplést. Támogat-juk az iskolai verse-nyek öntevékeny szer-vezését és a kirándu-lásokat. Nyári táboro-kat és teljesítménytú-rákat szervezünk és segítünk.


14

Alkotóképesség Az eredmény érdeké-ben való tervszerű és kitartó munka vonzóvá tételei is fontos neve-lési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegű és ne reproduk-tív legyen. Fejleszteni kell a tanulók problé-mamegoldó képessé-gét. Fokozni kell az absztrakciós képessé-get. Növelni kell az al-kotómunka iránti vá-gyat és a jogos elisme-rés iránti reális igényt.

Az egyes tantárgyak oktatása magában foglalja a tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorla-ti képzésben fokozzuk a problémaorientált projektek arányát.

Ösztönözzük a tanul-mányi és alkotóverse-nyeken való részvé-telt. Fokozottan kell támogatni a részvételt vállaló tanulókat. Te-ret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes esete-ket és személyeket.

2.5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A teljes körű egészségneveléssel kapcsolatok feladatokat az Iskola Egészségnevelési Prog-ramja tartalmazza. 2.5.1. Elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása

Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai bal-esetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérültek-nek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki és biológiaórákon, illetve iskolai szakkörökön az ismeretek elsajátítására. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következmé-

nyeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;


15

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos leg-fontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításá-nak elősegítése érdekében támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

2.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a Nat közös követelményrendszerén alapulnak. A feladatrendszer teljesítése természetesen érvényes a Kerettanterv által nem szabályozott évfolyamokra is. A feladatok teljesítése minden pedagógus kötelessége, koordinálása az osz-tályfőnökök hatáskörébe tartozik. Ez feladatként megjelenik a munkaköri leírásokban. A fel-adat ellátásban az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége kiemelt jelentőségű, mert az osztály-főnökök külső segítőjeként is részt vesz a munkában, továbbá pályázatok írásával és a külső előadókkal való kapcsolattartással segíti a célok teljesítését. Nat közös követelmény

Cél Feladat Eszköz/eljárás

Hon- és népismeret

A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

Külföldi cserekapcsola-tok ápolása.

Tanuló- és tanárcsere.

Környezeti nevelés A környezetvédelem segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a környezettel.

Csoportos környezet-védelmi munka

Pályázatírás.

Kommunikációs kultúra

A kommunikációs kul-túra és önálló véle-ménynyilvánítás ké-pességének fejleszté-se. Az információ sze-lektálási képesség ki-alakítása.

Képességfejlesztés, a DÖK aktív bevonása a tanulókat érintő dön-tések előkészítésébe. Internet használati képzés.

Tanulók továbbképzé-se iskolai és iskolán kívüli fórumokon. Ön-ismereti csoportok működtetése, csopor-tos továbbképzés, tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatás-sal.

Testi lelki egészség Empátiakészség foko-zása

Közlekedésbiztonság

Beteg, sérült, fogyaté-kos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. Az iskola feladata az is,

Egészségvédelmi na-pok tartása, külső előadók bevonásával drog- és AIDS preven-ció. Iskolán kívüli ak-ciókon való részvétel támogatása. Osztályfőnöki órákon,


16

hogy felkészítsen az önálló gyalogos közle-kedésre, a tömegköz-lekedési eszközök használatára, az utas-balesetek elkerülésé-nek módjaira. Figyel-met kell fordítani to-vábbá a veszélyes anyagok, illetve ké-szítmények helyes ke-zelésére, legfontosabb szabályaira (felismeré-sére, tárolására).

Iskolanapok kereté-ben, vetélkedők, meghívott előadók. balesetet szenvedett tanulók megosztják tapasztalataikat társa-ikkal.

2.7 Kulcskompetenciák

Iskolánkban a kulcskompetenciákat az alábbiakban határoztuk meg. Ezek megszerzésére vo-natkozó tevékenységeinket a helyi tanterv tantárgyi tantervei tantárgyanként tartalmazzák.

- Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő ki-fejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

- Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban törté-nő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint.

- Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osz-tás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írás-ban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolko-dásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyete-mesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, gör-bék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelő-en.

- Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, iroda-lom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magá-ban.

- Személyközi és állampolgári kompetenciák


17

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érint-kezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

- A tanulási kompetencia, a tanulás tanulása A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépí-tésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általá-nosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

- Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az in-formációs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tá-rolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információ-szerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az in-formációkezelés jogi és etikai szabályait.

E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújí-tására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni tudó nevelővé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk. Az egyikben információt közlünk, melyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Idetartozik a honlapok rendszere, a távoli adatbázisok, információs rendszerek eléré-se, az adatletöltés távoli gépekről. Ezeknél alapvető szerepet játszik az információ közlé-se, valamint későbbi keresése. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, a ké-sőbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési tech-nikák kidolgozása. A másikban kommunikálunk másokkal, ami lehet kétoldalú, mint az elektronikus levele-zésben, a személyek közötti audio- és videotelefonálásban; illetve sokoldalú, mint a le-velezőlisták használatában, a csevegőcsatornákon, a videokonferencia-rendszerekben. Nagyon gyorsan terjed és fejlődik a mobilkommunikáció, és integrálódik az internetes


18

kommunikációval. Mindezeket elsősorban az informatika órákon próbáljuk megvalósíta-ni, de más tantárgyak keretében is törekszünk az infokommunikáció elsajátíttatására és gyakoroltatására. Természettudományi és technológiai kompetenciák A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a hasz-nálatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti vi-lágot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a ter-mészeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire vála-szolva.

2.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

- ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása a törvény szerint - a vele való állandó konzultáció az igazgató és az osztályfőnökök részéről - az osztályfőnöki egyéni beszélgetések

- családdal való kapcsolattartás az osztályfőnök és szükség szerint az igazgató részéről - szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása

- ifjúságvédelmi szervekkel, szociális szervekkel való kapcsolattartás

- osztályfőnökök és tantestületi érdeklődő tagok állandó továbbképzése ebben a té-mában

- DÖK bevonása a munkába

- etnikai és kisebbségi ügyek kezelése. 2.9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

- folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg

- járulékos órák terhére szervezett szakkörökben, diákkörökben, fakultációs órákban történik

- tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik

- a második idegen nyelv tanulása fakultáció keretén belül lehetséges

- az iskolában működő alapítvány támogatja a tehetséges tanulókat - a tehetséges tanulók számára az iskola évenként szavalóversenyt és műveltségi vetél-

kedőt szervez. 2.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen ma-gán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a felada-tokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben ta-pasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni és azonnal jelezni kell az illetékesnek (osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató és az önkormányzat gyámügyi előadója). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az elő-idéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Néha előfordul, hogy a szülő-


19

vel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a ha-tósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele.

Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen kell megemlíteni a gyermek személyiségének megismerését. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkré-ció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. Az ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása részletesen tartalmazza a tennivalókat. Köteles foglalkozni a rendőrségi vagy bírósági ügyben érintett tanulók problémáival. Ideértve a bíró-ság visszajelzési kötelezettségének hiányából adódó felderítetlen ügyeket is. A prevenciós tevékenységek keretein belül folyamatosan hívunk vendégelőadókat az AIDS megelőzésére, a drog és dohányzás káros hatásainak megismertetésére. Minden felhasznál-ható videó anyagot beszereztünk az osztályfőnököknek. Ezekhez a diákok önállóan is hozzá-férhetnek a könyvtárban. A tanárok közül többen részt vettek olyan továbbképzésen, amely a drog fogyasztás megelőzésére, felismerésére szolgált. Állandó kapcsolatban állunk a rend-őrség bűnmegelőzési csoportjával. Ők a tanulókat évenként továbbképzik az áldozattá válás elkerülésének témakörében. Folyamatosan pályázunk az ISM ilyen célú kiírásaira. 2.11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

- pályaorientációs személyes és számítógépes tanácsadás

- önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül - tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozásokon belül - differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése

- 9-10. évfolyamokon tanulószoba megszervezése

- a társasági életben való jártasság kialakítása (tánciskola, illemtan, diákönkormányzat által szervezett szabadidős programok stb.)

- könyvtári szabadidős programok

- a bejáró tanulók várakozásához tanulásra is alkalmas várakozó termet biztosítunk

- osztályonkénti és egyéni színházlátogatásokat szervezünk. 2.11.1. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek-kel küzdő tanulók, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, érzékszervi (nagyothalló) tanulók integrált oktatása. Helyzetelemzés

Az iskola célkitűzései között szerepel a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók képességfejlesztése, az általános műveltség alapo-zása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően.

Céljaink:

A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során.

A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen.

A terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatar-tási zavart mutató tanulók fejlesztésében.

Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése.

A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre.


20

Az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása.

A személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával. a toleráns magatar-tással.

Az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az érté-kekkel.

A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyze-tükben a piacgazdaság "farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan tar-toznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, vagy a létminimum határán élő rokkant-nyugdíjasok, illetve kisnyugdíjasok táborába. Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és az eljárásokat. Az optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése eredményhez vezet. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. A nagyothalló tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése. A serdülőkorra fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédfejlődés. Erre támaszkodva általánosságban megva-lósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az ol-vasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése. Kiemelt feladat a tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és közök tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztásának fejlesztése. Cél a beszédhallás folyamatos fejlesz-tése minden nevelési helyzetben. Különösen kiemelt feladatként kezeljük a pályairányítást, a reális pályaválasztás előkészítését, a továbbtanulás megalapozását és kitekintését a munka világába, valamint az épen maradt funkciók fejlesztését, a tehetség gondozását. A beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az isko-láztatás végéig szükséges. A számunkra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függ-vényében módosulnak. 2.12. A tanulási esélyegyenlőség segítése

Feladatunknak tekintjük a jó iskola megszervezését. Egy iskola akkor jó ha azt lehet megta-nulni benne, amire valóban szükségünk van. Ez pedig az, ami még nincs a birtokunkban, amit korábban nem tudtunk. Tehát iskolánk feladatának tekintjük az életre való felkészítést, de ami oktatási-nevelési tevékenységünk célja az egyéniség minden oldalú harmonikus fejlesz-tése, amely egy önálló és önrendelkező személyiség kialakulásához vezet, aki a maga eszmé-nyiségével és egyedülállóságával az emberiséget gazdagítja. Iskolánkban a kompetencia ala-pú képzés biztosítja a bátor és megbízható, kíváncsi és barátságos, figyelmes és gondolkodó ember kialakulását. Olyan felnőtté nevelünk, akinek van öntudata és átlátja a dolgokat. A gondolkodás képességével felvértezve olyan tudásra tegyen szert, amely legyőzi az életünk


21

során jelentkező nehézségeket és meg tudja oldani az újabbnál újabb feladatokat. Tehát a kompetenciafejlesztésünk alapja a gondolkodás fejlesztése, ezen belül az értő olvasás biz-tonságának kialakítása, valamint bizonyos matematikai kompetenciák fejlesztése. De ezt nem egy átlagos köntösbe bújtatjuk, hanem a fejlesztésben a gyermek egyéniségét pillanat-nyi fejlettségi szintjét vesszük alapul. Innen indulva juttatjuk el a csak "rá" jellemző egyénisé-gig.

Kívánatos iskolai gyakorlatunk jellemzői:

1. Az értelmezésben az egyéni jelentések megteremtését tesszük lehetővé, így nagyobb teret engedünk a különböző helyes válaszoknak.

2. A tudásszerzése aktív- produktív folyamat legyen. 3. A tanítás-tanulás folyamatközpontú legyen, engedjen teret az egyéni tanulási utak-

nak. 4. A tudás reflektív jellegű problémamegoldó legyen. 5. A tudás legyen kihívó, ideiglenes jellegű. Sarkaljon a holtig tartó tanulásra. 6. Hangsúlyos szerepet kapjon az intelligencia fejlesztése a kooperáció az empátia és a

tolerancia. 7. Döntéseinkkel úgy nevelünk, hogy az mindig közös a tanulókéval. Fejlesztjük a kon-

szenzus képességét. 8. A tanár tudásszervező módszereiben az egyéni és páros munka, a kooperáció, a pro-

jekt és a multimédia- használata szerepel. Iskolai gyakorlatunkat a következő módszerekkel, technikákkal érjük el.

Ötletbörze felhasználása.

Kiindulási pontunk a diákok előzetes vagy személyes tudásának előhívása.

Olyan technikákat alkalmazunk, amelyek segítik a diákokat abban, hogy olva-sás és szöveghallgatás ideje alatt hogyan tegyenek szert hasznos információk-ra.

Alkalmazzuk a diákok aktív bevonásának eszközeit még az előadás típusú órá-kon is.

Bátorítjuk az értelmes osztálytermi vitákat alkalmazva a háttérirányítás eszkö-zeit.

Használjuk a diákok tudásának fejlesztésére az olyan nyílt végű kérdéseket, amelyekre nem adható egyetlen helyes válasz.

Szakmai órák tartásánál nagy számba építjük be a grafikus rajzok, és diagra-mok értelmezését, használatát.

A tananyag megértésének elősegítésére alkalmazzuk a tanulók beleérző ké-pességét, gondolatiknak szabadságot adunk, a helyes értelmezést ezeknek se-gítségével alakítjuk ki.

Ösztönözzük és bátorítjuk a tanulói kérdésfeltevést.

Alkalmazzuk a kooperatív tanulás eszközeit.

Felhasználjuk az írást mint a gondolkodás fejlesztésének alapvető elemét.

Felhívjuk a diákok figyelmét egy téma több szempontú megfontolására.


22

Olyan módszereket alkalmazunk, amelyek megtanítják a tanulókat egymás gondolatainak tiszteletére.

Erősítjük a projektmunkát.

2.13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

2.13.1. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, a 2.5. és a 2.7. szerint

2.13.2. A drog- és bűnmegelőzési programok

Iskolánk számára nem ismeretlen dolog a drogprevenció fogalma, valamint az ehhez kapcso-lódó tevékenység, hiszen néhány éve folyik már ilyen jellegű program nálunk. Mivel a diák-ság köre nem állandó, minden évben újabb 14 éves korosztály kerül iskolánkba, így az egész-ségnevelő programnak ezt a részét is újra és újra meg kell újítani, folytatni kell. Drogstratégiánkat igyekeztünk a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kritériumok alapján kialakítani, s azt az iskola komplex nevelési rendszerébe beépíteni. A Nemzeti Stratégiai cél-kitűzéseit a következőképpen építjük be iskolai drogstratégiánkba: ahhoz, hogy diákjaink ké-pessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására, a meg-előzési programok szervezésére kell nagy hangsúlyt fektetnünk. A színvonalas, hatékony és szakszerű programok előfeltétele a megfelelő szakember. Az iskolai drogstratégiának az el-sődleges prevencióra, a drogmentesek megóvására kell épülni. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha a diákokban ki tudjuk alakítani a nemet mondás képességét. Tudjuk azonban azt is, hogy a 14-18 éves korosztály számára a legtöbb esetben nem követendő, amit a fel-nőttek mondanak, ezért úgy gondoljuk, hogy a pedagógusaink által vezetett foglalkozások mellett kiemelt szerepet kap a kortárssegítők munkája is. A prevenciós munka nem korlátozódhat csak az iskola színterére, hiszen a gyerek magatar-tásbeli változásának tanulmányi eredménye romlásának okai legtöbbször nem az iskolában, hanem a családban keresendők. Ennek felderítése is komoly feladat, amely nem nélkülözheti az empátiát, valamint a megértés és elfogadás kinyilvánítását. Emellett a szülőkkel is egy olyan jellegű kapcsolatot kell kialakítani, amelynek a során ők is bekapcsolódhatnak megelő-zési programunkba. Amennyiben mégis felmerül a drogfogyasztás ténye, a másodlagos prevenció keretében se-gítséget nyújtunk az arra rászorulóknak, tanácsot adunk, melyik szakszolgálathoz fordulhat-nak segítségért. A szakszolgálatok munkatársait ezen kívül az elsődleges prevenció munkájába is bevonjuk. Iskolánk drogstratégiájának kialakításában és megvalósításában kiemelt szerepet kap a drog-koordinátor személye, aki egyben iskolánk ifjúságvédelmi felelőse is. Munkájában azonban nemcsak az iskolavezetés és a 2-3 segítő pedagógus támogatására van szükség. A hatékony prevenciós munka előfeltétele, hogy az egész tantestület támogassa munkáját. A tanári kar megnyerése tehát szintén fontos része ennek a munkának. Iskolai drogstratégiánk segítő kapcsolatai: a.) Iskolán belüli: - Az iskola vezetése

- Az iskolaorvos

- Az ifjúságvédelmi felelős

- A védőnő

- Az osztályfőnök


23

- A szaktanárok

- A kortárs segítők

- A diákönkormányzat. b.) Iskolán kívüli: - A szülők, a család

- Az egyház

- A gyermekjóléti szolgálat szakemberei.

A bűnmegelőzésben segítségünkre van a rendőrség, amelynek szakemberei évek óta minden osztályban évente 1-2 alkalommal előadást tartanak az áldozattá válás elkerüléséről és a legelterjedtebb ifjúsági bűnözésről. Áldozattá válás, erőszakmentes konfliktuskezelő technikák

Az áldozattá válás és a bűnmegelőzés szoros kapcsolatára utal az agresszió növekvő térnye-rése társadalmunkban. Az iskolai biztonság megteremtése meglátásunk szerint kiválóan fel-fűzhető a megelőzés, valamint a helyreállító módszerek modelljére. A helyreállítás módsze-reit akkor kell alkalmaznunk, ha a konfliktusos helyzet már valamely konkrét cselekményben öltött testet, a prevencióra pedig akkor van szükség, ha a feszültséget elsimítani akarjuk, il-letve szeretnénk eszközöket kapni a konfliktusfeloldáshoz.

Céljaink között szerepel, hogy:

Az iskola az erkölcsi nevelésben betöltött szerepének, felelősségének növelésével, a gyermekvédelmi rendszer szakmai hatékonyságának megerősítésével a fiatal generá-ció megtanulja a társadalmi konfliktuskezelés erőszakmentes technikáit. A bünteten-dő, ezen belül különösen az erőszakos viselkedést tanúsító fiatalok szembesüljenek tettük következményeivel, a mediációs programok alkalmazásával fejlődjön az erköl-csi felelősség.

A marginalizáció és kirekesztés elleni programokkal javuljon a gyerekek szocializációs esélye.

Olyan jelzőrendszer alakuljon ki, amely megelőzheti a fiatalok veszélyeztetetté és ve-szélyeztetővé válását.

Ennek érdekében:

Fontosnak tartjuk a kortárssegítő programokat, annak érdekében, hogy a fiatalok ve-gyenek részt társaik integrációs gondjainak megoldásában. Tapasztalataink alapján a legtöbb osztályközösségben van olyan tekintélyszemély, akire társai hallgatnak, ő gyakran eredményesen képes konfliktusokban közvetíteni.

Iskolapszichológusunk és az ifjúságvédelmi felelősök megteremtik annak lehetőségét, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekek és fiatalok önismereti, konfliktuskezelő tréningeken, mentálhigiénés foglalkozásokon, valamint a helyreállító igazságszolgál-tatás eszközeit alkalmazó eljárásokban, szabadidőprogramokban (élménypedagógiai foglalkozás, tábor, sportfoglalkozás) vehessenek részt.

A veszélyeztető és a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok számára közös szabadidőeltöltési programokat, különösen készségfejlesztési, művelődési és sporto-


24

lási lehetőségeket kell szervezni. A gödöllői nyári napközis tábor alkalmas arra, hogy a kisebbekre való vigyázással a gyerekek felelősséget tanuljanak és vállaljnak.

A konfliktus bekövetkeztése esetén a helyreállító módszerek alkalmazása látszik leginkább megfelelő megoldásnak a probléma kezelésére. A helyreállítás különösen hatékony a tartós személyes konfliktusok megoldásában. A helyreállító, jóvátételi módszerben az adott ügy valamennyi résztvevője jelen van, felelősséggel bír. Cél, hogy az érintett közösség bevonásá-val a sérelmet okozó fél és a sértett közötti megromlott kapcsolat helyreálljon, a sértett és a megsértett közösség kára csökkenjen. A helyreállító eljárás az elkövető számára jó alkalmat nyújt arra, hogy rövid idővel a tett elkövetése után szembesülhessen tettével, cselekmény következményeivel, szembenézzen áldozatával, feldolgozza felelősségét, és aktívan közre-működjön a jóvátételben. A helyreállító igazságszolgáltatás olyan lehetőség, amely ugyanak-kor esélyt ad a sértettnek és környezetnek arra, hogy átéreztethesse, elmondhassa, az őt ért sérelem hatását, beszéljen tapasztalatairól és érzelmeiről, valamint részt vegyen az elfogad-ható büntetés, jóvátétel meghatározásában. A szembesülés, a tett megértése a megelőzést is szolgálja. A sértettnek és a megsértett környezetnek oldódhat szorongása, visszanyerheti biztonságérzetét. Az ügy valamennyi érintettje számíthat arra, hogy a közösségbe való reintegrációja sikeres lesz. A resztoratív eljárási folyamat részeként a sérelmet okozó, a sértett – és adott esetben tá-mogatóik – a harmadik, semleges fél (iskolapszichológus, igazgató, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus) segítségével megbeszélik, hogy mi, miért és hogyan történt, va-lamint szerződést kötnek, azaz közösen állapodnak meg a jóvátételben. Az iskolai környezet-ben természetesen itt nem anyagi jóvátételről van szó, hanem más jellegű kompenzációról (pl.: a megrongált osztályterem helyreállítása).

Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák közül Iskolánkban az alábbiak kerülnek alkal-mazásra:

kortársmediáció,

konstruktív konfliktusfeloldás, „szemtől szemben” módszer

jóvátételi módszer alkalmazása a konfliktusfeloldásban

diák-diák illetve diák-tanár patrónus- vagy mentorrendszer

inkább osztályfőnöki órák keretében alkalmazhatók jól a drámapedagógiai eszközök, tematizált színdarabok

viselkedéskultúra ill. kommunikáció órák keretében kommunikációs, önismereti prog-ram, önbecsülés növelése, közösségépítés, a hatékony kommunikáció technikái „ér-tékbeszélgetések”, személyiségfejlesztés

nem elhanyagolható természetesen a gyerekek, pedagógusok és a szülők rendelkezé-sére álló pszichológus tevékenysége.

2.13.3. Pályaorientációs tevékenység

Az iskola pályaorientációt segítő eszközeinek a szakiskolai osztályokban a pályaorientációs órák. Szakközépiskolai osztályokban pedig igény szerint egyéni tanácsadást tartunk és az osz-tályfőnöki órák keretén belül megoldjuk a pályaismeret, az álláskeresés és az elhelyezkedési technikák megismertetését. Ehhez az osztályfőnökök számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk.

FOGYASZTÓVÉDELEM:


25

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

“A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntartható fo-gyasztás fogalmának kialakítása jelenti. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kap-csolatos viszony.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) A tudatos fogyasztóvá során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói ér-dekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

Fontos a fogyasztás során:

a tájékozódás képessége,

a döntési helyzet felismerése és

a döntésre való felkészülés.

Fejlesztendő területek:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív mar-ketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommuniká-lásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban kere-sendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyak-ran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, boly-gónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem ki-zsákmányoló fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életmi-nőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátá-sát az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.


26

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcso-latos tartalmak.

Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások

Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái

Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO)

Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok)

Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói ve-szélyforrások

Módszertani elemek - készségek fejlesztése

A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információ-gyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit: - a kritikus gondolkodás, - az egyéni és csoportos döntéshozás - problémamegoldás.

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

Riportkészítés az eladókkal

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Egyéni és csoportos döntéshozatal

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

Szimulációs játék, esettanulmány

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 2.13.4. Szociális támogatások

Az iskola biztosítja: - A fenntartói és az állami segélyalapok elvszerű elosztását, az osztályfőnök és a diákbi-

zottság bevonásával, a szociális rászorultság elvei alapján. - A rászorulók egyéni segítésének eseti szervezését - A reggeli és délelőtti étkezési lehetőséget


27

- Ebédelési lehetőséget - Segélyezési lehetőséget az SZMSZ szerint - A szociális-mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatást az ifjúságvédelmi felelős és

a DÖK vezető tanár segítségével, az osztályfőnöktől, vagy mástól való jelzés alapján a szükséges belső és külső együttműködéssel

- Az iskolai alapítványi támogatást, eseti elbírálás alapján

- Az országos, regionális és helyi támogatási lehetőségek megismertetését, és segíti a pá-lyázatokon való eredményes részvételt.

- Az osztálykirándulások keretén kívül szervezett a teljes diákságot érintő tanulmányi ki-rándulásokat, sport megmozdulásokat az iskola alapítványa ösztönzi és támogatja.

2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő esz-közök és felszerelések jegyzéke külön kötetben. 2.5 A szülő, tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésé-

nek lehetőségei

1. Az együttműködés formái: - Diákközgyűlés egy évben legalább egyszer. - Szülői értekezletek (félévente legalább egy), fogadóórák havonta, amelyekről a

szülőt az ellenőrző könyv útján értesítjük. - Nyílt nap a beiskolázással kapcsolatban, amelyen biztosítjuk az órák, foglalkozások

megtekintését.

2. A továbbfejlesztés formái: - Szülői értekezleten kívül különböző előadások tartása (pl. a drogról). - Szülői kezdeményezéseknek teret biztosítunk. Pl.: szülői klub. - Pályázatok olyan programokra, amelyek a szülő és iskola kapcsolatát erősítik.

3. Az iskola minden tanév zárásakor, illetve a 9. évfolyamosoknak a beiratkozáskor, a

szakképzési évfolyamra más iskolából jövőknek szintén a beiratkozáskor írásban, egyénenként kiosztott tájékoztatólapon biztosítja az ismereteket arról, hogy mi-lyen tankönyvek, taneszközök és felszerelések kölcsönözhetők a tanuláshoz, illetve arról, hogy milyen segítséget tud nyújtani az iskola a szülői kiadások csökkentésé-re.

4. A fenti tájékoztatólapon közli az iskola a szülőkkel, hogy a pedagógiai programot mi-kor és hol tekinthetik meg, illetőleg arról mikor, hol és kitől kaphatnak tájékozta-tást. A pedagógiai program és többi nyilvános dokumentum megtekinthetőségéről az iskolai hirdetőtáblán helyezünk el folyamatos tájékoztatót.

2.6 A tanulók részvétele az Iskola döntéshozatali folyamataiban

1. Iskolánkban a diákok nagyobb közössége a tanulók legalább 50%-át jelenti, akik javaslataikat a választott diákönkormányzati képviselők útján tudják ér-vényesíteni. Nkt 48.§ (1). Valamint így gyakorolja a tanulók nagyobb közössé-ge a véleményezési jogot az iskola életét érintő kérdésekben. Nkt 48.§ (4) R2 120.§ (5).


28

2. Az iskolában több diákönkormányzat is működhet. Évente legalább egyszer diákközgyűlést kell tartani, melyen minden diák közvetlenül hangot adhat az iskola működésével, a tanulói jogok érvényesülésével kapcsolatos vélemé-nyének.

3. A diákok iskolai életük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyek tanítási időn kívül – tanári felügyelet mellett – ingyenesen használhatják az is-kola létesítményeit, a könyvtárat, osztálytermeket (klubfoglalkozások, verse-nyek céljára), tornatermet (sportegyesületek). R2120. § (7)

2.6.1 Az iskola egészségnevelési programja külön kötetben. Az iskola helyi tanterve a pedagógiai program elválaszthatatlan része. Jelenlegi változata

pedagÓgiai program - sulinet · asztalos 34 543 02 Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03...

Documents