pedagÓgiai program 2020vaszarynet.hu/fileadmin/kötelező_doc/2020/a vaszary...2.1 bevezets..... 53...

PEDAGÓGIAI PROGRAM

VASZARY JÁNOS ÁLTALÁNOS

ISKOLA

2020.

Tata, 2020. április Jóváhagyta: Varga Edit

intézményvezető

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2020

1

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................... 4

A Vaszary János Általános Iskola hivatalos adatai ...................................................................... 5

1. Az intézmény nevelési programja .......................................................................................... 8

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......... 8

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 34

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 34

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ..................................................................... 35

1.3.2 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................... 35

1.4 Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................................. 36

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 36

1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .................................. 38

1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ............................................... 38

1.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .................................... 38

1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .......................................... 39

1.6 A pedagógusok és az osztályfőnök feladatai .................................................................. 39

1.6.1 A pedagógusok feladatai ......................................................................................... 39

1.6.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................................................... 41

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .............. 43

1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................. 43

1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program......................... 44

1.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............. 44

1.7.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ....................................................................... 45

1.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 45

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ................................ 46

1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................................... 46

1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................. 46

1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák .............................................. 47

1.9.3 Kapcsolat egyéb partnerekkel ................................................................................. 48

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................... 49

1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................... 49

1.10.2. A vizsgatárgyak követelményei ............................................................................ 52


2

1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................. 52

2. Az intézmény helyi tanterve ................................................................................................. 53

2.1 Bevezetés........................................................................................................................ 53

2.2 A módosított Nemzeti alaptanterv 2020. szeptember 1-től történő bevezetésének

szakaszai ............................................................................................................................... 53

2.3 Tantárgyak és heti óraszámok 2012 ............................................................................... 54

2.4 A heti óraszámok a szabadon tervezhető órakeret felhasználásával 2012 ................... 56

2.5. A tantárgyak heti óraszámai az emelt szintű osztályokban .......................................... 58

2.5.1 Heti óraszámok az emeltszintű metematika osztályokban 2012 ............................ 59

2.5.2 Heti óraszámok az emeltszintű idegen nyelvi osztályokban 2012 .......................... 60

2.6 Az iskola tantervének tantárgyi rendszere ..................................................................... 63

2.6.1 Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, 2020 ......................................... 63

2.6.2 1-4. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai 2020. .............................................. 65

2.6.3 5-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai 2020. .............................................. 66

2.6.4 5-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai emeltszintű matematika

osztályokban 2020. ........................................................................................................... 68

2.6.5 5-8.évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai emeltszintű idegen nyelvi

osztályokban 2020. ........................................................................................................... 69

2.7 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........... 72

2.8 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok és módszertani

alapelvek ............................................................................................................................... 72

2.8.1 Az 1-2. évfolyam főbb pedagógiai feladatai ............................................................ 73

2.8.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatai ...................................................................... 73

2.8.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatai .................................................................... 73

2.8.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 74

2.9 Mindennapos testnevelés .............................................................................................. 74

Tanórán kívüli sportfoglalkozások .................................................................................... 74

2.10 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............. 75

2.11 Projektoktatás .............................................................................................................. 75

2.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 76

2.13 Az értékelés, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................... 76

2.13.1. Írásbeli feladatok értékelése ................................................................................ 78

2.13.2 Szóbeli felelet értékelése ...................................................................................... 78


3

2.13.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..... 78

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........... 79

2.14.1 A magatartás értékelésének elvei ......................................................................... 79

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ........................................................... 80

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ................................................................. 80

2.15 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 80

2.16 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........ 80

Záró Rendelkezések .................................................................................................................. 83

A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos

egyéb intézkedések .............................................................................................................. 83

A pedagógiai program érvényességi ideje ....................................................................... 83

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ........................................................... 83

A pedagógiai program módosítása .................................................................................. 83

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala............................................................... 84

A Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .................... 85

A szakmai közösség nyilatkozata ...................................................................................... 85

A nevelőtestület nyilatkozata ........................................................................................... 85

Az Intézményi Tanács véleménynyilvánítása ................................................................... 85

A diákönkormányzat véleménynyilvánítása ..................................................................... 85

A szülői közösség véleménynyilvánítása .......................................................................... 86

Az iskolaszék véleménynyilvánítása ................................................................................. 86

Jóváhagyás ........................................................................................................................ 86

1. sz. melléklet: helyi tantervek alsó tagozat .................................................................... 87

2. sz. melléklet: helyi tantervek felső tagozat .................................................................... 415

3. sz. melléklet: vizsgakövetelmények ............................................................................. 1145


4

Bevezetés

A Vaszary János Általános Iskola nagy múltra visszatekintő intézmény, épületében 1905 óta folyik az oktatás. Ezért választottuk mottónknak a következőt:

A tradíció érték, a tudás nemes cél

Egy „jó csapat” hatékony együttműködésével képzelhető el az ideális iskola. Pedagógusai

egyedi képességeiket, erősségeiket kibontakoztatva, megfelelő feladatmegosztással

kiegészítik, ösztönzik és elismerik egymást a közös cél, a gyermek oktatása és nevelése

érdekében.

A Vaszary János Általános Iskolában és a tagintézményeiben is élvonalbeliek, jól képzettek,

elhivatottak és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek pedagógusok, akikkel összefogva egy

jól működő tantestületként képesek vagyunk az iskola hírnevét még jobbá tenni.

Az iskola olyan legyen:

Ahová szívesen járnak a gyerekek a biztonságos, szerető légkör miatt, és büszkék

arra, hogy „vaszarys” diákok.

Ahová szívesen hozzák a szülők gyermekeiket, mert felkészült, humánus

pedagógusok fogadják őket.

Ahol a pedagógus fontosnak, motiváltnak érzi magát, és lehetőséget kap az alkotói

szabadságának kibontakoztatására.

Amely a fenntartóval, a működtetővel szorosan együttműködve, a szülői, a tanulói

igényeket kielégítve megfelel a társadalmi elvárásoknak.

Ahol modern pedagógiai eszközöket alkalmazó, egyénre szabott, differenciált

oktatás folyik.

Ahol színes, hasznos, szabadidős programok várják a diákokat.

Amelyik nagy gondot fordít a tehetséggondozásra és felzárkóztatásra (SNI, BTM)

egyaránt.

Ahol odafigyelnek a hátrányos helyzetű gyermekekre is.

Ahol lehetősége van a diákoknak a sportolásra, szakkörökre járni, a művészetekben

kiteljesedni.

Amelyik a pályaválasztásban segíti tanulóit.

Varga Edit

intézményvezető


5

A Vaszary János Általános Iskola hivatalos adatai

1. Nyilvántartási száma: K10700

2. Az intézményt létesítő szakmai alapdokumentum utolsó módosításának kelte: 2018.09.10.

3. Az intézmény megnevezései:

3.1. Hivatalos neve: Vaszary János Általános Iskola

4. A köznevelési intézmény feladatellátási helyei:

4.1. Székhelye: 2890 Tata, Országgyűlés tér 4.

4.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei

4.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Vaszary János Általános Iskola Jázmin Utcai

Tagintézménye

4.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 2890 Tata, Jázmin utca 23.

4.2.2. Tagintézmény hivatalos neve: Vaszary János Általános Iskola Fekete Lajos Tardosi

Szlovák Nemzetiségi

Tagintézménye

4.2.2.1. Ügyviteli telephelye: 2834 Tardos, Rákóczi Ferenc utca 7.

5. Alapító és a fenntartó neve és székhelye:

5.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

5.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

5.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

5.4. Fenntartó neve: Tatabányai Tankerületi Központ

5.5. Fenntartó székhelye: 2800 Tatabánya, Győri út 29.

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata:

6.1. 2890 Tata, Országgyűlés tér 4.

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás

6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás

6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat

6.1.1.3. 1. évfolyamtól 8. évfolyamig

6.1.1.4.

a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű


6

gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési

zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos -

hallási fogyatékos)

6.1.2. egyéb foglalkozások: napközi, tanulószoba

6.1.3. a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 912 fő

6.1.4. könyvtár: iskolai / kollégiumi könyvtár

6.1.5. egyéb köznevelési foglalkozás

6.1.5.1. napközi, tanulószoba

6.1.6. egyéb foglalkozások:

napközi

tanulószoba



6.2. 2834 Tardos, Rákóczi Ferenc utca 7.



6.2.1.2. alsó tagozat, felső tagozat


6.2.1.4.


gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos -

enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos)

6.2.1.5. nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (szlovák))

6.2.1.6. Napközi, tanulószoba


napközi

tanulószoba


6.3. 2890 Tata, Jázmin utca 23.




7

6.3.1.2. alsó tagozat


6.3.1.4.


gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési

zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos -

hallási fogyatékos)


napközi



6.3.5. egyéb köznevelési foglalkozás

6.3.5.1. napközi


napközi



8

1. Az intézmény nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő-oktatómunka áll, amely

biztosítja tanítványaink számára a továbbhaladást a szülők elvárásainak és a tanulók

képességeinek megfelelően. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában

korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni

a szűkebb és tágabb környezetükben. A tantárgyi tudás mellett fejlődjön személyiségük,

közösséghez való viszonyuk. Az egyetemes és európai emberi értékrend megismerése és

alkalmazása segítse megfelelő értékrendjük, életvezetésük kialakítását.

Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai)

összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és

ünnepek szervezését szülők bevonásával és közreműködésével szervezi. Intézményünk

közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan

partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak

prevenciós hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülmények között.

A közösségi események szervezésébe aktívan bevonjuk a diákokat, valamint a családokat,

mint partnereket is. A közösségfejlesztő tevékenységben tudatosan felhasználjuk a TÁMOP

3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani

segédanyagát és saját tapasztalatainkat egyaránt.

Az emelt szintű és emelt óraszámú oktatással a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára

magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. A gyermekbarát, családias légkör tanulóink

képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az

iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a

versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását.

A tardosi tagintézményben az általános műveltségtartalmak közvetítése mellett szlovák

nemzetiségi nevelés folyik, nyelvoktató formában. A kötelező tanórai tevékenységek mellett

tanórán kívüli programok szervezésével biztosítjuk a nemzetiségi nyelv gyakorlását és a

nemzetiségi kultúra és hagyományok alapos megismerését.

Minden év novemberében nemzetiségi témahetet rendezünk, melynek keretében

megrendezzük a megyei szintű versmondó és tanulmányi versenyt. Diákjaink szlovákiai erdei

iskolában és különböző szlovákiai táborokban vesznek részt.

Testvériskolai kapcsolatunk van a szlovákiai Tardoskedd-Tvrdošovce és a csehországi

Brandýs nad Orlicí Komensky Általános Iskoláival. Testvériskoláinkkal minden év júniusában

találkozunk a gyermeknap alkalmából. Diákjaink rendszeresen szerepelnek a falu és a megye

nemzetiségi rendezvényein.

Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag

hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Ennek


9

érdekében oktató-nevelő munkánk alapjának tekintjük a tanulási területeken átívelő

általános kompetenciákat a Nemzeti alaptantervben szabályozottak szerint:

1. A tanulás kompetenciái

2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

3. A digitális kompetenciák

4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák

5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Oktató-nevelő munkánk elsődleges feladatának alsó tagozaton az alapkészségek magabiztos

elsajátítását tekintjük. Szándékunk, hogy az olvasás élménnyé, a számolás magabiztos

gyakorlattá váljon, az írás az önálló gondolatok kifejező eszköze lehessen. Tanítványaink

érdeklődéssel tekintsenek a körülöttük lévő világra. Részben erre nyitunk kaput felső

tagozatunkkal, ahol középiskolára való felkészítés a kiemelt feladatunk. Célunk a

képességeiknek megfelelő középiskolákba bejutó tanulók számának növelése, figyelembe

véve a hiányszakmákat is.

Eredményességi mutatóként tartjuk számon az országos kompetenciamérésben nyújtott

teljesítményt, az osztályok és az iskola félévi és tanév végi átlageredményeit, a magatartás-

és a szorgalomjegyek átlageredményét és az 1. évfolyamon végzett DIFER mérések

eredményeit.

A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat

folytatjuk:

Célunk a tanulási motiváció növelése, mellyel folyamatos és kitartó munkára,

tanulásra késztetjük diákjainkat,

következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk

tanítványaink nevelése és formálása érdekében,

rendszeres értékeléssel adunk visszajelzéseket az elért teljesítményükről,

az eredményekről az értékelést követően tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt,

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:

osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk a tanítványokkal és a

szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra,

a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a szülőkkel,

minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének

optimális lehetőségeit,

fontosnak tartjuk annak a tanári attitűdnek a fejlesztését, amely minden tanulóban

tehetséget lát, képes a tehetségek felismerésére és fejlesztésére.


10

KOMPLEX ALAPPROGRAM

A Komplex Alapprogram az 1−4. osztályban és felmenő rendszerben az 5. osztálytól kerül

bevezetésre a 2019/2020-es tanévben.

I. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK

1. Célok:

- A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó országos és intézményi stratégia

prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása;

- A lemorzsolódás megelőzése, tanulást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása.

- Az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve

hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek

kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód

kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az

önművelés képességét.

- Transzverzális készségek fejlesztése (kritikus gondolkodás, kreativitás,

kezdeményezőkészség, problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés,

döntéshozatal és az érzelmek kezelése).

- Tanulástámogató módszertan (tanítási stratégia) alkalmazása, melynek központi

eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztés (Differenciált

Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, DFHT), segítségével képessé váljanak a

tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra.

2. Alapelvek:

A Komplex Alapprogram megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy az a koherenciát

biztosító, a célokkal egybevágó alapelvekre épüljön, ezzel megalapozva az alprogramok

egységes rendszerét.

A program legfontosabb alapelvei:

1) adaptivitás; 2) komplexitás; 3) közösségiség; 4) tanulástámogatás; 5) méltányosság


11

3. Komplex Alapprogram

- egységes rendszerbe ötvözi a pedagógiai gyakorlatban eddig használt differenciált

fejlesztést támogató módszereket;

- alkalmazza a tanulók iskolai helyzetét, státuszát megváltoztató és ezzel a tanulási

motivációt növelő Komplex Instrukciós Programot;

- különös hangsúlyt fordít a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek kialakítására az

alprogramok segítségével.

A Komplex Alapprogram jelszava: Tanulni élmény! amely magával hozza az élményalapú

tanulást, ami nem valósulhat meg máshol, mint az Élménysuliban. Programunk eleme a

tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív élményeken keresztül

valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív

feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye.

II. FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

1. Fejlesztési feladatok:

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő

elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

- A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak

- A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag

mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják


12

- Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos

foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

- A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő

stratégiájának kialakításában és megvalósításában

- Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák

légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus

csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.

- Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük, a

belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!

- Tudatosan neveljünk „én” erős, jó komfortérzésű fiatalokat.

- Az szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

- Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd)

kiépítése

2. Kiemelt fejlesztési feladataink:

- énkép, önismeret,

- hon-és népismeret,

- európai azonosságtudat

- egyetemes kultúra,

- aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, közösségnevelés

- gazdasági nevelés,

- környezettudatosság, fenntarthatóság

- művészeti nevelés,

- művészeti eszközökkel történő nevelés

- a tanulás tanítása,

- testi és lelki egészség,

- felkészülés a felnőtt szerepekre, család szerepe

- testmozgás fejlesztése minden színterén az oktatásnak

3. További feladatok:

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési

eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.


13

- A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú

tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat

nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

- Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát

(megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó

anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).

- Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő

terheléssel.

- Alkalmazzuk a DFHT módszerét.

- Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!

- A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák

elsajátíttatása.

- Az alprogramokkal illetve gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi

problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

- A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer

központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele.

- Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során

szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.

- A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott

rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és

szummatív méréseket.

- Emberléptékű következetes követelés.

- Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.

- Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a

tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a

közeljövőben reálisan képes megoldani.

4- Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök:

A program szakmai anyagai:

- Nevelési- oktatási program - KAK

- Tanítási stratégia - DFHT

- Alprogrami koncepciók (5 db.)


14

- Alprogrami eszköztár és feladatbank (5 db.)

- Tanítói- tanári kézikönyvek (10+16 db.)

- Óraillusztrációk, példák

- Foglalkozástervek

- Tankockák

5. További tanulást segítő eszközök:

- Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programok.

- A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszere.

- Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az

aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

- A pozitív motivációs eszközei, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó

(nem szélsőséges) alkalmazása.

- Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs

technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi

jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.

- Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia alkalmazása. Pozitív tartalmú szociális

kapcsolatok építése.

- A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.

- A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott

életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő

munkaformák alkalmazása.

6. Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek

6.1. Tanulásszervezés folyamatában az alábbi elvek érvényesülnek:

- a rend és fegyelem fenntartása

- tanuló szabadságának biztosítása

- tanulói viselkedés szabályozása

- pozitív tanulási légkör biztosítása

- csoportfolyamatok elősegítése

6.2. Alkalmazott módszerek:

6.2.1. A tanítás – tanulási folyamatban a DFHT tanítási-tanulási stratégiát alkalmazzuk,

mint a Komplex Alapprogram hangsúlyos elemét.


15

A lenti ábra azt mutatja, hogy a kötelező tanítási órák 20%-ban a DFHT (differenciált

fejlesztés heterogén tanulócsoportban) szükséges alkalmazni.

A DFHT célja:

- A tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok fejlesztése.

- A tanulói viselkedés pozitív befolyásolása.

- Az alulmotiváltság mérséklése.

- A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése.

- A tanulók közötti együttműködés elősegítése.

DFHT koncepciója, módszerei:

Egyénre szabott differenciálás

egyedül végzett munka

rétegmunka

teljesen egyénre szabott munka

részben egyénre szabott munka

Párban folyó munka

páros munka

tanulópárok munkája

Csoportban végzett munka

A kooperatív munka, kooperatív tanulás, kollaboratív munka

KIP

Ezenkívül a tanórák 80%-ban a pedagógus választ módszereket.

6.2.2. Alapmódszerek:

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás,

szemléltetés

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

6.2.3. Motiváló módszerek:

páros munka

csoportmunka


16

játék

szerepjáték (drámapedagógia)

vita

kutató-felfedező módszer

kooperatív módszerek

projekt módszer

szituációs játékok

III. A KOMPLEX ALAPPROGRAM SAJÁTOSSÁGAI:

1. A Komplex Alapprogram alprogramjai:

Az „Élménysuliban” minden alprogram megjelenik, hetenként javasoltan, minimum egy

órában. Az alprogramok aránya az iskola profiljához igazítható (pl. művészeti iskolák,

sportiskolák stb.)

1. A testmozgásalapú alprogram (TA)

Az alprogram az iskolai testmozgásprogramok három területén kívánja bővíteni,

sajátélmény-szerzést biztosító tanulási környezetben a pedagógusok módszertani

repertoárját és szemléletét:

testnevelés óra

mozgásos tanulás osztálytermi környezetben

szabadidős mozgástevékenységek

A TA a testmozgás iskolai környezetben előforduló minden formájára támaszkodva,

tanulástámogató eszközeivel vesz részt a tanulói komplex személyiségfejlesztésben.

Az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek alkalmazásával

teszi az alprogram a testmozgáson alapuló tevékenységeket a közösségi célok és az egyéni

felelősség életgyakorlatává.

Cél még az egészségtudatos, jövőorientált életmód kialakítása.

Az alprogram tartalma:

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és

kereszttantervi tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben,

a differenciálásra építve.


17

Mozgásos tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő

integrálása osztálytermi környezetben.

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgás-alapú

támogatása iskolai környezetben

2. Az életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA)

Az Életgyakorlat-alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely

hozzájárul az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és

felelős alakításához.

Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek

függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket tartalmaz.

Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához

igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl.

Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a

gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel.

Cél továbbá, hogy megalapozza a vitakultúrát, kritikus gondolkodást és az önálló

felelősségvállalást.

Célunk még az életformák sokszínűségének tisztelete, a családi közösségek megbecsülése,

az egészséges énkép kialakítása.

A célrendszerben hangsúlyos, hogy az egyén és környezete között dinamikus viszony van, így

az életgyakorlat témái komplexek és minden szinten - a rendszerszemléletnek megfelelően

- kidolgozásra kerülnek.


egészséges életmód, életvezetés

környezettudatosság (fenntarthatóság)

állampolgári felelősség (közösségi szerepek)

életút-támogató pályaorientáció

család, párválasztás

érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés)


18

3. A művészetalapú alprogram (MA)

Az alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai

eszközként felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek

terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség

nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába.

A művészettel nevelés sok és sokféle lehetőséget teremt a tanulástámogatás

megvalósítására.

Az alprogram célja művészeteket célként/eszközként használó tanórák, szabadidős

foglalkozások biztosítása a tanulók számára.

Indirekt célok:

Személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén

Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása

Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között

tanulásfejlesztés a művészetek révén

(Inter)diszciplináris ismeretátadás művészeteken alapuló, résztvevő központú

gyakorlatokon keresztül

Pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek révén.

A művészeti tevékenységbe ágyazott fejlesztés keretében lehetőség van a tanuló

egyéni sajtságaihoz alkalmazkodó, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai

módszerek alkalmazására, ezáltal az adaptivitás biztosítására.


A művészeti tantárgyak és a mozgásra irányuló testnevelés tantárgy a készségtárgyak

körébe sorolhatók, s ez arra is lehetőséget ad, hogy hasonló tartalmi elemek szerint

épüljenek fel alprogramjaik is.

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és

kereszttantervi tartalmak megvalósításának támogatása a művészeti nevelést szolgáló

tanórai környezetben, a differenciálásra épülve.

Művészetekre épülő tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba

történő integrálása osztálytermi környezetben.


19

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás művészet-alapú

támogatása iskolai környezetben.

4. A logikaalapú alprogram (LA)

A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és

stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az

iskolai élet területein.

Az alprogram feladata megismertetni a pedagógusokat olyan logikai alapú játékokkal,

(legyen az sakk, táblás, papír-ceruza, szituációs és egyéb játék), melyeket a pedagógus fel

tud használni mind az általános képességfejlesztéshez, mind a közismereti tantárgyi

órákhoz.

Az alprogram keretén belül olyan szemléletváltás elindítását célozzuk meg, amelynek

segítségével a tanítási és a tanulási folyamat egyaránt élményszerűvé, motiválóvá és

egyben fejlesztő hatásúvá tehető.

Az alprogram célja, a gyerekek egyik legfőbb tevékenységére, a játékra és a játékosságra

építve, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak.

A tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – ezzel a tanulók motivációja

növelhető.

Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik,

hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva

a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz.

A játék lehetőséget nyújt a differenciálásra, és a gondolkodási képességeken túl a szociális

képességek fejlődése is várható.

Az alprogram tartalma

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztési lehetőségei a gyakorlatban – stratégiák és

algoritmusok.

A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében.

Játék alapú megközelítések:

Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése


20

Dienes játékok és a matematikai gondolkodás fejlesztése

Sakk játék alapjainak elsajátítása és beépítése az iskolai tanulásba

Táblás játékok, társasjátékok, papír-ceruza játékok alkalmazása

Játékstrukturált megközelítések:

Kártyajátékok – lapot kérünk!, logiccards, set, stb.

Logikai játékok, logisztorik

Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok

Kreativitást és reflektivitást fejlesztő játékok

5. A digitális alapú alprogram (DA)

A Digitális alapú alprogram az IKT-műveltség elemeit kereszttantervi, transzverzális

megközelítésben értelmezi, és a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű

fejlesztését tekinti feladatának.

Az IKT-műveltség tekintetében a technológiai, a kognitív és a szociális aspektust tekintjük

irányadónak.

Az alprogram kidolgozásával a pedagógusok módszertani kultúraváltását segítjük elő, olyan

korszerű digitális megoldásokkal, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet

kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, mely lehetővé teszi, hogy a

digitális eszközök alkalmazásával a tanulás élményszerűvé váljon.

Az alprogram célja, hogy kialakítsa a pedagógusokban az oktatásba integrált IT-eszközöket

értő és kritikus módon alkalmazó „digitális állampolgár” habitust, melynek révén az

összetett problémák megoldása a technológia segítségét is igénybe veszi.

Szeretnénk elérni azt is, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális

alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik

színvonalát, tanulás módszertani repertoárjukat, pályaorientáció szempontjából releváns

ismereteiket, (inter)diszciplináris ismereteik körét, és mindent egybevetve: a tanulók

személyiségformálásához is hozzájáruljon.

Az alprogram tartalma

Az alprogram az alábbi tartalmi pontokból építkezik:

Játékalapú megközelítések


21

Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat

IKT-műveltség

Hálózati részvétel és együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció és

eszközhasználat

Digitális írástudás

IKT alapú óratervezés

Személyes tanulási környezet menedzselése

2. Komplex óra

Komplex órák bevezetése – a program komplexitását a kognitív, affektív, szociális

képességek együttes fejlesztése jelenti. A kötelező és szabadon tervezhető tanórákat fedi le,

amelyekben a tudástartalom (a tananyag kereszttantervi része) kb. 30%-át hordozzák. A

„Komplex órák” tekintetében a tudástartalmak kereszttantervi kapcsolatai mellett a DFHT

tanítási-tanulási stratégia, valamint az alprogrami kapcsolódások jelennek meg. Ez utóbbi

órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek fejlesztése is megvalósítható.

Tartalmi fejlesztési pontok:

- legalább 1 alprogrami (max. 3 alprogrami) kapcsolat megjelenik benne

- kapcsolódik az adott tantárgy adott évfolyamának tanmenetéhez, és a tanítói/tanári

kézikönyvben megjelenített órához

- minden alprogram (törekedve arra, hogy) egyenlő aránnyal (kb. 20%) jelenik meg

(össz. komplex óraszám)

A Komplex órák felépítése


22


23

3. Ráhangolódás

A ráhangolódás biztosítja, hogy a tanulók lelkesen, motiváltan kezdjék el a napot az

iskolában, és érzelmi biztonságban érezzék magukat az osztályközösségben. Heti 1-3

alkalommal javasolja a Komplex Alapprogram 20-25 perces foglalkozás keretén belül. A

tanulási környezetet célszerű átalakítani úgy, hogy a tanulók körben ülhessenek székeken

vagy szőnyegen, így megkönnyítve a kommunikáció feltételeit.

A foglalkozás felépítése ajánlottan a következő:

Üdvözlés

Beszélgetés

Közös tevékenység/játék

Zárás

A Ráhangolódás megvalósítását javasoljuk a nap elején, javasolt időtartama 25-45 perc,

helye a nap kezdésekor vagy osztályfőnöki óra keretében vagy a délutáni foglalkozások

elején. Témái megválasztásában segít a Tanítói kézikönyv.

4. „Te órád”

„Te órád” - a diák érdeklődéséhez, igényéhez, saját választásához igazítható, amely órákon

az osztálykeret nem feltétlenül kell, hogy érvényesüljön. Vagy az intézmény életében már

meglévő, jól működő, már hagyományokkal rendelkező foglalkozások, szakkörök,

tehetséggondozó programok stb. továbbvitele, megtartása, de a foglalkozások

középpontjába helyezve a tanulók szociális-emocionális fejlesztését. Az óra kiválasztását a

pedagógus segíti.

5. Házi feladata

Házi feladat: sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem ad a pedagógus a tanulóknak. Ez

nem azt jelenti, hogy elmaradhat a szükséges gyakorlás és rögzítés, hanem azt, hogy a

pedagógusnak az iskolai tanórákon kell a tanulókkal ezeket a feladatokat elvégezni. Úgy kell

a mindennapokban terveznie és megvalósítania az óráit, hogy legyen elegendő idő a

szükséges gyakorlásra és az új ismeretek rögzítésére az órák keretén belül. A pedagógusnak

módosítania kell tervezési szokásain: legyen a tanórákon annyi gyakorlás és ismétlés, hogy

ne legyen szükség otthoni tanulásra.

6. Értékelés


24

Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik.

Nincs ötös fokozatú skálán történő értékelés a reggeli ráhangolódáson, a délutáni

alprogrami foglalkozásokon, illetve azokon az órákon, amelyeken a DFHT módszert

használják a pedagógusok.

A Komplex Alapprogram értékelési rendszerében egyaránt jelen van

1. a helyzetfeltáró (diagnosztikus értékelés)

2. a minősítő (szummatív értékelés)

3. a fejlesztő (formatív értékelés).

Fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek. Ennek eredménye

feltárja a pedagógus előtt a tanuló előzetes tudását, amire építheti további munkáját. Ez

határozza meg az oktatási tartalmat és a módszereket. A diagnosztikus értékelést nem csak

a tanév elején javasoljuk, ajánlott a tanév közben is felmérni, mennyit fejlődött a tanuló

tudása. A tanév közben végzett diagnosztikus értékelés eredménye alapján a pedagógus

dönthet arról, hogy változtat-e tanítási stratégiáján. A tanév végi diagnosztikus értékelésnél

a pedagógus arról kap visszajelzést, milyen szinten sikerült a tananyagot megtanítani, a

tanuló pedig arról, hogy mennyire sajátította el a követelményeket.

A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró

dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a

tananyagot. A minősítő értékelés igen gyakori a hazai iskolákban.

A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a személyre szabott, differenciált,

fejlesztő (formatív) értékelésnek. Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás

támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a

tanulási cél kitűzésében, támpontokat ad a megteendő lépésekről. Majd nyomon követi a

tanuló egyéni haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő

értékelés alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi

figyelembe. Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól,

megbeszéli vele a tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők

határidejét. A tanuló egyéni haladásáról és erőfeszítéseiről visszajelzést ad. A pedagógus


25

visszajelzésének mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott

problémákat, a további fejlesztést igénylő területeket és a teendőket.

Az értékelésnek fontos része legyen

- az önértékelés

- a társak értékelése.

Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.

Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

IV. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE, ILLESZTÉSE A

KOMPLEX ALAPPROGRAMHOZ

A pedagógusok feladata kiegészül a DFHT órák megszervezésével, a kapcsolódó

dokumentumok (óraillusztrációk) elkészítésével.

A választott alprogramokhoz kapcsolódó foglalkozások megszervezése, megtartása,

foglalkozás illusztrációk készítése.

Az elkészült óraillusztrációk, foglalkozás illusztrációk, tapasztalatok megosztása a

kollégákkal.

Programhoz kapcsolódó további oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök

kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

V. A SZÜLŐK ÉS A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA

A szülőket és a tanulókat a programról, annak tartalmáról, megvalósításáról iskola életéről,

az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják szóban és írásbeli tájékoztató füzet

segítségével.

VI. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ MUNKA IDŐKERETÉNEK

1. A Komplex Alapprogram a tanulók kötelező óraszámának a meghatározása

tekintetében nem tér el a törvényben szabályozottaktól. Az iskolában folyó munka

továbbra is két markánsan elkülönülő egységre oszlik:

A kötelező és szabadon tervezhető időkeret:


26

a Komplex Alapprogram a pedagógusok módszerbeli gazdagságát, korábbi

gyakorlaton alapuló pedagógiai-módszertani kultúráját tekintve kb. 80 % -ban nem

szabályozza.

A tanítási órák 20%-ban azonban javasolt a Komplex Alapprogram tanítási-tanulási

stratégiájának, a DFHT tanítási-tanulási stratégiának az alkalmazása (differenciált

egyéni munka, rétegmunka, pármunka, kooperatív módszerek, csoportmunka,

drámajáték és projektmunka).

10-30%-ban pedig a Komplex órák keretében a kereszttantervi tantervek

feldolgozása történik.

A Komplex Alapprogram által innovált alprogrami foglalkozások és a „Te órád”

többnyire a délutáni idősávban valósulnak meg.

A Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiához kapcsolódó elemei

2. Időkeretek:

Az egyes évfolyamok kötelező óraszámai alapján számított, a DFHT- módszertant alkalmazó

órák arányait alsó tagozaton és felső tagozaton az alábbi táblázatok mutatják be.

3. Tantárgyfelosztás és a KAP által kínált módszertani elemek összehangolása

A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát az Nkt.

határozza meg.


27

A tantárgyfelosztás a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő, de az intézmény

sajátos helyzetét figyelembe vevő alapdokumentum. Alapjául az intézményre érvényes

törvény által előírt, a közismereti tantárgyakra vonatkozó heti óraszám szolgál.

Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan

módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások ajánlottan tizenhat óráig tartsanak, továbbá

tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben –

gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Tehát e törvény rendelkezéseinek megfelelően

egész napos iskolaként is működhet.

A Komplex Alapprogram minta-hetirendje, 1−3. évfolyam (optimum)

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

8.00−8.25/8.45 Ráhangolódás Ráhangolódás Ráhangolódás Ráhangolódás Ráhangolódás

8.55−9.40 Magyar Matematika Matematika Magyar Matematika

9.40−10.00 20 perces tízórai szünet

10.00−10.45 Ének-zene Magyar Testnevelés Magyar Magyar

10.55−11.40 Környezetismeret Magyar Viz. kult. Matematika Magyar

11.50−12.35 Technika Testnevelés Viz. kult. Testnevelés Szabadon

terv.

12.35−13.40 Ebéd és játék

13.40−14.25 Testnevelés Ének-zene Erkölcstan Szabadon

terv. Testnevelés

14.35−15.20 AP-foglakozás AP-foglakozás AP-

foglalkozás

AP-

foglalkozás

AP-

foglalkozás

15.30−16.15 „Te órád” Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Szabad

időkeret „Te órád”

16.15−17.00 Játék-felügyelet Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet


28


29

A Komplex Alapprogram minta-hetirendje, 1-3. évfolyam (minimum)


8.00-8.45 Ráhangolódás Magyar Magyar Ráhangolódás Ráhangolódás

8.55-9.40 Magyar Magyar Matematika Matematika Matematika

9.40-10.00 20 perces szünet

10.00-10.45 Ének-zene Matematika Testnevelés Magyar Magyar

10.55-11.40 Környezetismeret Szabadon terv Víz. kult. Erkölcstan Magyar

11.50-12.35 Technika Testnevelés Víz. kult. Testnevelés Szabadon terv.

12.35-13.40 Ebéd és játék

13.40-14.25 Testnevelés Játék-

szabadidő

Játék-

szabadidő Ének-zene Testnevelés

14.35-15.20 AP foglakozás AP-foglakozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás

15.30-16.15 Játék-szabadidő Te órád Játék-

szabadidő

Játék-

szabadidő

Játék-

szabadidő

16.15-17.00 Játék-felügyelet Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet


30

A Komplex Alapprogram minta-hetirendje, 4. osztály (optimum)


8.00-8.45 Ráhangolódás Ráhangolódás Ráhangolódás Ráhangolódás Ráhangolódás

8.55-9.40 Magyar Magyar Matematika Magyar Matematika

9.40-10.00 20 perces tízórai szünet

10.00-

10.45 Magyar Matematika Magyar Szabadon terv. Magyar

10.55-

11.40 Környezetismeret Testnevelés Víz. kult. Matematika Szabadon terv.

11.50-

12.35 Szabadon terv. Idegen nyelv Víz. kult. Idegen nyelv Testnevelés

12.35-

13.00 Ebéd

13.00-

13.45 Testnevelés Erkölcstan Testnevelés Ének-zene Technika

13.55-

14.40 Ének-zene Játék Játék Testnevelés Játék

14.40-

15.25 AP foglakozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás

15.25-

16.20 Te órád AP-foglalkozás

Szabad

időkeret Játék Te órád

16.20-

17.00 Játék-felügyelet

Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet

Játék-

felügyelet Játék-felügyelet


31

A Komplex Alapprogram minta-hetirendje, 4. osztály (minimum)


8.00−8.45 Ráhangolódás Magyar Ráhangolódás Ráhangolódás Idegen nyelv

8.55−9.40 Magyar Magyar Matematika Magyar Matematika


10.00−10.45 Ének-zene Matematika Magyar Szabadon terv. Magyar

10.55−11.40 Környezetism. Testnevelés Viz. kult. Matematika Szabadon terv.

11.50−12.35 Szabadon terv. Idegen nyelv Viz. kult. Testnevelés Testnevelés

12.35−13.00 Ebéd

13.00−13.45 Testnevelés Erkölcstan Testnevelés Ének-zene Technika

13.55−14.40 Játék Játék Játék Játék Játék

14.40−15.25 AP-foglakozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás

15.25−16.20 „Te órád” Szabad


Szabad


16.20−17.00 Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Szabad

időkeret


32

A Komplex Alapprogram minta órarendje, 5. osztály (minimum)


8.00−8.45 Ráhangolódás Magyar Ráhangolódás Ráhangolódás Idegen nyelv

8.55−9.40 Magyar Magyar Matematika Idegen nyelv Matematika


10.00−10.45 Ének-zene Matematika Magyar Szabadon

terv. Történelem

10.55−11.40 Term.ismeret. Testnevelés Történelem Matematika Tánc és dráma

11.50−12.35 Oszt.fő. Idegen nyelv Viz. kult. Testnevelés Testnevelés

12.35−13.00 Ebéd

13.00−13.45 Testnevelés Erkölcstan Testnevelés Term.ismeret Technika

13.55−14.40 Tanulás Szabadon

terv. Tanulás Tanulás Tanulás

14.40−15.25 AP-foglakozás AP-

foglalkozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás AP-foglalkozás

15.25−16.20 „Te órád” Tanulás „Te órád” Szabad


16.20−17.00 Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Szabad

időkeret

Megjegyzés: Amennyiben több osztályból tevődik össze egy alprogrami foglalkozás, s akik

nem vesznek részt ezen a foglalkozáson, azoknak napközis foglalkozás vagy “Te órád”

biztosítható.


33

VII. JELÖLÉSEK AZ OSZTÁLYNAPLÓKBAN

A digitálisnaplóban az alábbi jelölések szolgálnak a program megvalósításának jelölésére:

DFHT –DFHT –val megvalósított tanóra

TA – testnevelés alapú alprogram

ÉA – életgyakorlat alapú alprogram

DA – digitális alapú alprogram

MA – művészetalapú alprogram

TÓ – „Te órád”

RÁ – ráhangolódás


34

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés csak a személyiség megismerésével, az egyéni sajátosságok,

képességek, készségek figyelembevételével valósítható meg. Egyrészt meg kell ismerni a

tanulókat, másrészt fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önmagukat is megismerjék,

képessé váljanak önmaguk alakítására is.

A személyiségfejlesztésben, az énkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó

képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek

elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő

tanulók védelmében az osztályfőnök, az iskolavédőnő és az ifjúságvédelmi felelős fontos

szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Pedagógiai

Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva és együttműködve, a

személyiség fejlesztése érdekében a következő elveket tartjuk szem előtt:

gyermekközpontú tanári gondolkodás és magatartás,

szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság,

a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok

területén,

önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes

kapcsolatokra törekvő tanári magatartás,

a tanulót egyéni képességeihez és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító

tanári minősítés,

belülről motivált, önálló tevékenységre (ismeretszerzés, önképzés, önellenőrzés,

önértékelés) képes tanulói, tanári magatartás érvényesülése; alkotói műhelyek:

önképzőkör, kulturális produkciók, diákszínjátszás szervezése,

a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek:

közös gondolkodás (megbeszélés),

egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás,

ismeretszerzés együttes gondolkodással),

kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése,

hasznosítása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Legfontosabb célkitűzéseink:

Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt.

Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat.

Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket, és azok veszélyeit.

Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.


35

Alakítsuk ki a gyerek igényét az egészséges és tiszta környezet iránt.

Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása.

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.

Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.

Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség

megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket.

Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek

megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással.

Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos

gyakoroltatásával és ellenőrzésével.

Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az

egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció)

Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód

kialakításában.

A napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe

beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék

szabadidejük nagy részét (lehetőség szerint napi egy óra). Mindezek

figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi- és heti rendet.

A mindennapos testnevelés megvalósítása, feltételeinek megteremtése.

1.3.2 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása a tanítási órákon belül (osztályfőnöki,

biológia- és testnevelésóra) valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

életkoruknak megfelelően tudjanak dönteni baleseti helyzetekben,

tudjanak segítséget kérni, ha szükséges,

alapvető ellátást tudjanak nyújtani,

legyenek képesek elkerülni a balesetet előidéző helyzeteket.

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a) alsó tagozaton minden évben és évszakos aktualizálásban a tananyagba

(természetismeret, olvasás, testnevelés) illesztve, kirándulások, szünetek előtt

balesetvédelem keretében

b) felső tagozaton speciálisan a kémia-, technika- testnevelésórákon balesetvédelmi és

elsősegélynyújtási oktatás formájában

c) biológia- és természetismeret -órákon a tananyag részeként (6. évfolyamon egy

téma, 8. évfolyamon anyagrészekbe építve)


36

d) osztályfőnöki órákon minden évben kiemelten a kirándulások, tanítási szünetek előtti

időszakban, valamint résztémaként a testi fejlődéssel járó változások témában

e) az iskolavédőnő és az iskolaorvos szakmai segítségét igénybe véve

1.4 Az iskola környezeti nevelési elvei

Fontosnak érezzük a természet és a környezet megismerését, a szemlélet- és magatartás-

formálást, hiszen a környezeti problémák kezelése széles látókörű, átfogó tudású, egész

embert igényel, s mindannyiunk közreműködését.

Hisszük, hogy a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezettudatos

magatartás egyéni és közösségi szinten valamennyiünk életvitelét meghatározó erkölcsi alap

lesz. Tudjuk, hogy a környezeti nevelés nemcsak a védelemre, hanem a kultúrára, a

világképre és az életmódra nevelésről is szól.

Valljuk, hogy a környezeti szemlélet, a szokások és magatartásformák elsajátítása

kisgyermekkorban (iskoláskor előtt) kezdődik, és életünk végéig műveljük, gyakoroljuk,

fejlesztjük.

Hisszük, hogy önmagunk szemléletformálásával, példaadással leszünk képesek a sajátos

ismereteket, a szándékot, az érzelmeket tanítványainknak is átadni.

A természettudományos kompetencia, a környezettudatosság fejlesztését szolgálja – a szülői

támogatással – minden tanévben megszervezett erdei iskolánk.

Tanítványaink környezeti nevelését nem önálló tantárgy bevezetésével, hanem az egész

iskolát érintő, tantárgyakra lebontott nevelési programmal kívánjuk megvalósítani, mely

összhangban van a Nemzeti alaptantervvel és a Kerettantervvel.

A környezettudatos ember:

a környezetét szereti, tiszteli, annak megismerésére törekszik,

a természetes és az épített világban a szépet meglátja, a harmóniát átéli,

a környezetét óvja, védi, benne az értékeket megőrzi, megbecsüli és továbbadja.

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösség olyan emberi együttélés, amelyet közös cél, értékrend, közös élmény, közösségi

érdek köt össze. Az iskolai közösség a demokratikus viselkedésre nevelés színhelye.

A közösségfejlesztés kiemelt színtere nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, amely a

nemzeti öntudat, a hazafias nevelés fejlesztését segíti.

Iskolánkban a biztonságot adó, együttműködő csoportközösségek kialakítása a cél.

Saját közösségeiken belül fejlődjenek tanítványaink adottságai, és ezek az adottságok tegyék

képessé őket személyiségük kibontakoztatására. Egyén és közösség kölcsönösen hatnak


37

egymásra. Minél jobban kihasználjuk tanítványaink egyéni, pozitív tulajdonságait, annál

tartalmasabb lesz az egész közösség élete.

Azért, hogy közösségi ember legyen az egyén, a következőket kell megvalósítanunk:

Önismeret terén:

a személyiségben rejlő lehetőségek feltárása,

a tanulók saját képességeinek fejlesztése,

az önbizalom erősítése,

az önálló döntéshez szükséges képességek erősítése,

kiegyensúlyozott személyiség kialakítása,

a küzdőképesség, terhelhetőség, kitartás képességének erősítése,

a kudarcok elviselése.

Társas kapcsolatok terén:

együttműködő, szeretetteljes, biztonságot adó, tevékenységorientált

csoportközösség kialakítása,

megfelelő értékrend kialakítása, és a betartására való igény kialakítása,

szociális érzékenység, az egymásra figyelés, a különbözőségek elfogadására való

készség fejlesztése,

mások tevékenységének elismerése,

mások sikerei felett érzett öröm megtapasztalása,

társak, felnőttek tiszteletére nevelés,

konfliktusok megoldásának, a konstruktív konfliktuskezelés módszerének

megismertetése,

közösségformálásban való aktív részvétel,

a közösségi viselkedés normáinak elsajátítása, ezek betartására való képesség

kialakítása.

A közösségi nevelés feladatai:

közös szabályalkotás,

felelősi rendszer kiépítése,

csoportos beszélgetések,

közös döntéshozás a közösséget érintő kérdésekben,

a közösségek éves és havi feladatainak megtervezése,

napi konfliktusok kezelése, megoldása,

fegyelmezési és jutalmazási rendszer működtetése,

fiúk-lányok közötti ideális kapcsolat kialakítása,

a diákönkormányzat éljen lehetőségeivel,

személyes kapcsolatok ápolása,

közösségi programok szervezése.


38

A közösségi nevelés színterei:

osztályközösségek

diákönkormányzat

csoportok.

1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

A tanulás támogatását kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi-

és munkaerkölcs erősítésével valósítjuk meg.

Feladataink:

a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, segítése,

a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes

cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),

a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önirányító képességének fejlesztése,

a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő

évfolyamon a már elért eredményekre építés,

különböző változatos munkaformákkal (homogén és differenciált csoportmunka,

egyéni foglalkoztatás, kísérlet, verseny stb.) az együttműködés, az egymásért való

felelősség érzésének erősítése.

1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt iskolai

ünnepélyek, sportversenyek, Vaszary-hét, Vaszary-nap, kirándulások, túrák, erdei iskolák,

szakkörök, előadások, kiállítások látogatása, napközis szabadfoglalkozások, idegen nyelvi

témanapok kiváló területei a közösségfejlesztésnek, melyek során a következő feladatok

megvalósítására törekszünk:

a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére neveljük,

átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítjuk, hogy

azok megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését,

megismertetjük a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait,

a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás

erősítéséhez.

1.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzatnak jelentős szerepe van a diákokat érintő szabályozások, programok

kialakításában, megvalósításában, véleményezésében.

Az iskolai diákönkormányzat az iskolai élet egyik szervezője, a tanulók érdekeinek

képviselője. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskolánk működésével kapcsolatos

valamennyi kérdésben.

Ezzel összefüggésben hatással van:

az önálló kezdeményezések, vélemények kifejezésére,


39

az érvelés, a vitakultúra fejlesztésére,

a közösségi érdekek képviseletére,

fejlessze a közösség iránti felelősségérzetet,

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervezzen,

a saját sikereire büszke, de más közösségek eredményeit is elismerő, azt értékelő

közösségeket alakítson ki.

1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes

életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényes,

hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységek megszervezése során fontos

szempont, hogy azok élményekre épüljenek, és a problémamegoldást fejlesszék.

Részletes feladataink a következők:

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet

segítő külső szakemberekkel,

olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük

által aktívan közreműködve ismerik meg kulturális örökségünket,

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem

fejlesztése, a társakkal, vezetőkkel való együttműködés megalapozása, fejlesztése,

a közösen végzett munka során az egyéni képességek, aktivitás fejlesztése,

a tartós aktivitás fenntartása,

a társak iránti érdeklődés, az együttérzés, a szolidaritás, a megértés, türelem

fejlesztése,

a személyiség egészére ható tevékenységformák megvalósítása.

törekszünk a befogadó közösségek kialakítására

Az iskolai közösségi társas kultúra fejlesztését szolgálják ünnepeink: tanévnyitó, tanévzáró

ünnepély, az általános iskolás tanuló éveket lezáró ballagás.

1.6 A pedagógusok és az osztályfőnök feladatai

1.6.1 A pedagógusok feladatai

A tanítási órákkal, az értékeléssel kapcsolatos feladatok

minden tanév kezdetére az iskolai dokumentumoknak megfelelő tartalommal

tanmenetet készít,

felkészül a tanóráinak megtartására,

tanítási módszereit az osztály szintjének megfelelően választja meg,

vezeti az E-naplót, a tanulók jegyeit rendszeresen rögzíti,

tanítványainak eredményeit az iskola szabályainak megfelelően rögzíti,


40

ellátja a tehetséggondozással, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

(szakkör, versenyeztetés),

a tanulók dolgozatait kijavítja, a tanulók munkáját rendszeresen értékeli,

értékelési rendszerét a tanulókkal év elején ismerteti,

az évközi és év végi osztályzatoknak összhangban kell lenni a naplóban szereplő

jegyekkel,

a témazáró dolgozatok írását 1 héttel előbb be kell jelentenie,

az eredményes munka érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a többi

kollégájával,

részt vesz az osztályozó, javító, pótló vizsgák, iskolai mérések lebonyolításában, a

felügyelet ellátásában.

Egyéb feladatok

részt vesz az iskolai szakmai közösségek munkájában,

az iskolavezetés által megbízott feladatokat ellátja: helyettesítés, felügyelet, tanulók

kísérése, az ezekkel kapcsolatos iskolai dokumentumokat vezeti,

ügyeletet lát el heti rendszerességgel, szükség szerint részt vesz a reggeli és délutáni

ügyelet ellátásában, felügyel a tanulókra az óraközi szünetekben és ebédeléskor,

figyelmet fordít a saját önképzésére,

kapcsolatot tart az óvodákkal, középiskolákkal,

részt vesz a szülői értekezleteken, fogadóórákat tart,

bekapcsolódik a szabadidős programok szervezésébe, lebonyolításába,

részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részt vesz a leltározásban,

részt vesz a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

rendezi a rábízott szaktantermet, szertárat,

tanítás nélküli munkanapon elvégzi az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

feladatokat,

közreműködik az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában,

részt vesz az osztálytermek rendben tartásában és dekorációjának kialakításában,

közreműködik a tanulmányi versenyek lebonyolításában, az osztályfőnöki,

munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátásában,

részt vesz az iskolai kulturális, és sportprogramok szervezésében,

közreműködik az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában,

részt vesz a tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények

megszervezésében,

részt vesz az iskolai ünnepségeken, iskolai rendezvényeken.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.


41

1.6.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnöki munka tartalma

Az iskolai osztály vezetője hagyományosan az osztályfőnök. Az osztályfőnöki feladatokkal az

iskola pedagógusát az igazgató bízza meg határozott időre.

Az osztályfőnök feladata az osztály közösségi életének irányítása, a tanulók személyiségének

fejlesztése. Az iskola elvárásaihoz igazodó értékrend elfogadtatása. A szülő és iskola

kapcsolata lényegében az osztályfőnöki munkában realizálódik, az osztályfőnök munkája

nagymértékben befolyásolja ezt a kapcsolatot.

Az osztályfőnök feladatai

Szülőkkel való kapcsolat kiépítése, működtetése

arra törekszik, hogy a szülőkkel partneri viszonyt alakítson ki,

összekötő, egyeztető szerepet lát el.

tájékoztat.

A kapcsolattartás formái:

szülői értekezlet,

fogadóóra,

családlátogatás szükség esetén

közösen szervezett programok / osztálykirándulás, farsang, iskolai ünnepélyek, stb./,

ismeretek átadása szülői fórum keretében.

egyéni döntés alapján, az etikai normák megtartása mellett közösségi oldalak zárt

csoportjain keresztül vagy e-mailben

A személyiség fejlesztése

a tanulók megismerése,

személyre szóló törődés a gyerekekkel,

egyéni bánásmód,

családi háttér megismerése.

Gyermek és –ifjúságvédelmi feladatok

kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel,

odafigyelés a tanulókra (terhelések, szabadidő, étkezés, egészséges környezet,

tanulmányi teljesítmény),

prevenciós programok,

átlagostól eltérő helyzetű tanulók segítése,

támogatási rendszer (figyelemfelkeltés, javaslatok),

jelzési kötelezettség.

Közösség formálása


42

megszervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat,

gondoskodik a hetesi és ügyeleti rendszer működéséről,

biztosítja a DÖK képviselők megválasztását, együttműködik az osztály DÖK

képviselőivel,

az iskola Pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Osztályfőnöki órák tartása

az iskolai dokumentumok alapján szervezi és tartja az óráit,

elkészíti a helyi tanterv alapján a tanmenetét,

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület

elé terjeszti,

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kapcsolattartás a kollégákkal

törekszik arra, hogy munkáját az osztályban tanító kollégákkal összhangban végezze;

segíti és szükség esetén koordinálja munkájukat,

képviseli az osztály tanulóinak az érdekeit,

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását,

órát látogat az osztályában.

Pályaválasztási döntés előkészítése

előkészíti a nyolcadikosok iskolaválasztását,

tájékoztatja a diákokat és a szülőket a pályaválasztási lehetőségekről, a jelentkezés

mikéntjéről.

Szabadidős programok szervezése

részt vesz az iskolai szabadidős programok szervezésében,

tanítványait motiválja a programokon való részvételre, amelyen ő maga is

megjelenik.

Adminisztrációs feladatok

vezeti az elektronikus naplót, valamint a gyerekek adataival kapcsolatos

dokumentumokat,

ismerteti a tanulókkal a házirendet,

szülői értekezleteket, fogadóórát tart,

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi eredményét,


43

tájékoztatja a szülőket a tanulók előmeneteléről, vezeti a tanulói hiányzásokat és az

igazolásokat,

igazolatlan hiányzások esetén a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedik,

segíti a pályaválasztási jelentkezési lapok kitöltését,

a tanulók dicséreteit és figyelmeztetéseit az e-naplóba is bejegyzi,

gondoskodik a tantermének dekorációjáról,

osztálykirándulást, osztály programokat, erdei iskolát szervez, szülői támogatás

esetén.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás az egyik kiemelt területe a Vaszary János Általános Iskolának.

Intézményünk csatlakozott az országos tehetségpont hálózathoz. Célunk a tehetséggondozás

terén a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók támogatása pedagógiai és pszichológiai

eszközökkel annak érdekében, hogy képességeik még jobban ki tudjanak teljesedni.

Minden pedagógus feladata, hogy azonosítani tudja a tehetséges tanulókat, és megfelelő

módszerekkel képes legyen fejleszteni őket.

E tevékenység kiterjed az iskolai nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekre,

tanulmányi versenyekre egyaránt.

Ez szoros együttműködést tételez fel a családdal és a tehetségfejlesztéssel foglalkozó

intézményekkel és szakemberekkel.

Tanórai tevékenységek:

emelt szintű tantárgyi oktatás,

csoportbontás,

differenciált foglalkoztatás,

egyéni képességekhez mért feladatok (kiselőadások, egyéni feladatsorok stb.),

kreativitást igénylő feladatok, változatos és játékos munkaformák.

Tanórán kívüli tevékenységek:

közismereti szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások,

művészeti foglalkozások (táncművészet, képzőművészet, színjátszás, énekkar),

sportfoglalkozások (atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda),

egyéni és csoportos felkészítés városi, megyei és országos versenyekre, vetélkedőkre,

egyéni felkészítés a középiskolák speciális

pedagÓgiai program 2020vaszarynet.hu/fileadmin/kötelező_doc/2020/a vaszary...2.1 bevezets..... 53...

Documents