pénzügyi tervezés 2011

Luttenberger Zoltán

Pénzügyi Tervezés

2011

Pénzügyi Tervezés 2011

Bevezető

Mi a pénzügyi tervezés? Ki a jó pénzügyi tervező? Ezekre a kérdésekre a Pénzügyi Tervezés 2011 elektronikus könyv választ ad az olvasónak és bevezeti egy olyan új világba, mely Magyarországon és egész Európában, sőt világszerte ezekben az években kezd kibontakozni. Ki a pénzügyi tervező? Ez fontos kérdés - az ügyfélnek mindenekelőtt. A bankár? A biztosítási ügynök? A befektetési tanácsadó? A menedzser? A professzor? A könyvelő? Aki "Pénzügy Terv" című dokumentumot ad át? Aki pénzügyi tervezőnek hívja magát? Aki valamilyen tervezői minősítést hord a névjegykártyáján? Nem. A helyes válasz: Pénzügyi tervező az, aki pénzügyi terveket készít tisztességes és szakszerű módon.

Mindenki más, akit felsoroltam, csak szeretne pénzügyi tervező lenni, sőt, ami sokkal rosszabb, annak adja ki magát, de valójában vagy nem tervező, vagy nem az ügyfél érdekében jár el, ha ennek a egyszerű meghatározásnak sem tesz eleget. És honnan tudjuk, hogy mitől lesz a tervezés szakszerű és tisztességes? Erre is tudunk pontosan válaszolni: A pénzügyi tervezés nemzetközi és nemzeti szabványai egzakt módon, a tervezői munkakör (statisztikai) felmérésével meghatározták a kompetenciaprofilt, vagyis, hogy milyen tudás (kompetenciák) kell(enek) a pénzügyi tervezéshez. Hasonló módon, egyetértés alakult ki abban is, hogy a tisztességes tervezés olyan ellenőrzött bizalmi ügyfélkapcsolatot jelent (fiduciary standard of duty, Standard of Care), melyben az ügyfélérdek elődlegessége kétséget kizáróan érvényesül. Ezt a viszonylag friss meghatározást a fee only (csak díjalapú) tervezők szervezetei után a US CFP Board is kihirdette 2008-ban, és ezzel forradalmian új követelményt támasztott: a pénzügyi tervezőnek bizonyítható módon az ügyfél érdeke szerint kell eljárnia, minden esetben, akkor is, ha nem pénzügyi tervezői minőségében dolgozik (hanem tanácsot ad, terméket értékesít stb.). A hétköznapok nyelvére lefordítva, a pénzintézetek megbízásából dolgozó pénzügyi szakemberek (az eladók) beláthatatlan dilemmával szembesülnek: a megbízójuk helyett, aki fizeti őket, kizárólag a vevő, az ügyfél érdekeit kellene képviselniük. Ezért az elkövetkező évek fontos fejleménye lesz, hogy kik nyújtanak pénzügyi tervezést ellenőrzött bizalmi ügyfélkapcsolatban és kik nem, kik képviselik az eladók


(pénzintézetek) érdekeit és kik állnak a vevők és a fogyasztóvédelem oldalán. Meg kell említeni itt egy világszerte terjedő munkamódszert és közösséget, a fee only tervezőket, akik díjazást csakis és kizárólag az ügyféltől fogadnak el, és akik szerint minden olyan tervező, aki díjazást (jutalékot) kap, nem lehet igazi képviselője az ügyfélnek - szinte szélsőséges, de világos és logikus álláspont, ami jól rámutat az alapvető érdekkonfliktusra. 2010-ben lépett hatályban a Frank-Dodd törvény az USA-ban, mely minden befektetési szakemberre (RIA, registered rep., brokerdealer) egységes fiduciális kötelezettséget ír elő, megszüntetve ezzel a szerepváltogatásokból és a megfelelőségi tesztek gumiszabályaiból adódó tömeges visszaélések lehetőségeit. Hasonló módon, az Európai Unióban a MiFID jelentett lényeges változást. Bár értelmezési kérdések, az egyes konkrét nemzeti megvalósítások és a számos kivétel kétségessé tette a hatását, a kiegészítések, revíziók és mindenekelőtt a bírói gyakorlat egyre inkább egyértelmű tette pozitív fogyasztóvédelmi hatását az ügyfélérdek, a transzparencia és a megfelelőségi teszt szabályainak alkalmazásával konkrét esetekben, sokszor precedens értékű döntésekkel. A jó pénzügyi tervező tehát olyan pénzügyi terveket készít, melyek az ügyfelek igényeinek és érdekeinek legjobban megfelelnek. Szakszerű és tisztességes munkát végez, ami hozzáértésen, gyakorlottságon és világos,ellenőrzött etikai kötelezettségvállaláson alapszik. Kiismeri magát a befektetések, nyugdíj, biztosítás, adó, hagyaték, vállalkozás fő kérdéseiben és összefüggéseiben, módszeres igényfelmérést, pénzügyi elemzéseket végez, kidolgozza a hosszútávú pénzmozgásokat (cash-flowt), feltárja a vagyonmérleg összefüggéseit és az ügyfél kockázati profilját. Ugyanakkor tudja, meddig tart a saját kompetenciája és mikor kell bevonnia szakértőt egyes speciális kérdésekkel kapcsolatban. Szociális és pszichológiai készségeivel segít az ügyfél, a család életcéljainak feltárásában, a félelmek, vágyak és érzelmek megértésében és kezelésében. Tervező társaival megosztja szakmai tapasztalatait, eredményeit, hozzájárul a szakmai közösség fejlődéséhez, miközben maga is tanul a többiektől. Fontos kérdés, hogy bízhatok-e a pénzügyi tervezőmben, és hogy a tervezőt minősítő védjegyet valóban hiteles pénzügyi tervezők ellenőrzik-e? A Regisztrált Pénzügyi Tervező® és a Minősített Pénzügyi Tervező® szakemberek teljes transzparenciát (érdekek és jutalékok és minden, az ügyfélkapcsolatban releváns lényegi információ közlése) kell vállalniuk, valamint az ügyfélérdek elsődleges szempontként való követését. Ezen túl, természetesen magas szakképzési követelményeket teljesítenek és csak azokon a területeken tervezhetnek, ahol -képzettségüktől, végzettségüktől, sőt minősítésüktől függetlenül- a szükséges és elvárt hozzáértéssel rendelkeznek. Ezeket a követelményeket MPTSZ a világon az elsők között vezette be és ez erősen megszűri a védjegyet használó szakemberek társaságát. Idézzük fel a bizalmi ügyfélkapcsolat


elvárásait az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetségének szabványa szerint:

Gondosan és jó szándékkal dolgozom,

Nem vezetem félre az ügyfeleket,

Valós és teljeskörű tájékoztatást nyújtok,

Az érdekellentéteket feltárom és tisztességes módon

kezelem.

Forduljanak tehát egy jó pénzügyi tervezőhöz! Érdemes. Rendezett pénzügyek, kiszámíthatóbb élet vár Önökre. Mi szükséges a sikeres pénzügyi tervező munkához? Szükség van természetesen ügyfelekre - akinek nincsenek ügyfelei, az csak beszél a pénzügyi tervezésről, de honnan tudná, hogy mi is történik valójában? Sokféle ügyfél van a gyakorlatban: HNWI High Net Worth Individuals, lakossági és upper retail, KKV, de tágabb értelemben tkp. mindenki, akivel beszélget a tervező, akár life planner vagy egyszerűen facilitátori szerepében. Mi kell még a tervezéshez? 3 fő dologra van szükség:

1. Pénzügyi tervezőre: szakszerű és tisztességes, bizalmi ügyfélkapcsolatban dolgozó szakemberre.

2. Pénzügyi tervező szoftverre, mégpedig olyanra, ami a szakszerű és tisztességes pénzügyi tervezéshez készült (és nem más feladatokra vagy más üzleti célokkal). Ilyen például a Planplus cég PlanitTM ("Tervezd meg") szoftvere www.planplus.com

3. Gyakorló pénzügyi tervező szakemberek élő közösségére. Ilyen például az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége http://www.fpanet.org/ vagy az MPTSZ www.mptsz.org vagy a CIFA www.cifango.org És mi szükséges a pénzügyi tervezők hiteles szövetségeinek működéséhez?

● Működjön valóban demokratikus, alulról szerveződő és transzparens (átlátható) módon. Irányítsák senior gyakorló pénzügyi tervezők.

● Legyen nonprofit szervezet, melyet nem a támogatók, vagy éppen a tagok egy szűk körének pénzügyi és személyes érdekei és pénze befolyásol.

● Ellenőrizhető hitelességgel képviselje a bizalmi ügyfélkapcsolatban dolgozó tervezőket, és az ügyfelek (fogyasztók) érdekeit. Itt nagyon nagy figyelemre van szükség, az elmúlt évek megmutatták, ki mindenki lehet az ügyfél ellen a (deviza)hitelek, a nyugdíj, a


befektetések stb. területén.● Tegye minél több embernek hozzáférhetővé a pénzügyi tervezést és

az abból fakadó anyagi és életviteli előnyöket, a nemzeti nyelven, a nemzeti-kultúrális sajátosságok és érdekek mentén építse fel és működtesse a pénzügyi tervezés szabványát.

● Ápoljon szoros kapcsolatot a fogyasztókkal, fogyasztóvédelemmel és vegye figyelembe kéréseiket, javaslataikat, ajánlásaikat.

● Védje a fiduciális tervezők közösségének érdekeit, a védjegyeket és egyéb szellemi tulajdonokat, vagyoni jogokat.

● Legyen aktív és hasznos tagja a pénzügyi tervezők nemzetközi közösségeinek.

● Legyen nyitott minden jószándékú, őszinte és hasznos kezdeményezésre. Pár szót szánjunk arra is, milyen ne legyen a pénzügyi tervezők szövetsége. Ne irányítsák, és érdemben ne befolyásolják, közvetve sem, pénzintézetek vagy iskolák - ez esetben ugyanis aligha lehet a bizalmi ügyfélkapcsolat és ügyfélérdek elsődlegességét és a tervezői gyakorlat irányító szerepét meggyőző módon érvényesíteni. Ne legyen elitista sem, mert akkor a tervezés elterjesztése helyett annak elzárására, a hozzáférés korlátozására fog törekedni. Ha a leírtak működnek a gyakorlatban, akkor ezen tervezők ügyfelei számos kellemetlenséget elkerülnek. Nem fognak erejükön felüli hitelekre szerződni, nem vállalnak ellenőrizhetetlen árfolyam- és kamatkockázatokat, nem esnek hozamígéretek rabságába, nem "felejtenek" el megkötni egyszerű de fontos biztosításokat, nem hamis marketingszlogenek alapján választják ki pénzügyi szolgáltatóikat, nem rónak le évtizedeken keresztül felesleges és horror magas díjakat és költségeket és még sorolhatnánk tovább, milyen veszélyek leselkednek a pénzügyekben a jámbor fogyasztókra. Mindez persze nem mentesíti a vevőt a józan ész követelményei alól: addig nyújtózzon,amíg a takarója ér, legyen előrelátó és ne legyen naív, ami kötelezettséget vállalt, azt tisztességes módon teljesítse, és ne spóroljon a tervező díján - hogy tervező híján a sokszorosát fizesse meg a rossz pénzügyi döntések következményeként. És hogyan kezdődött a pénzügyi tervezés? 1969-ben tucatnyi szakember leült Chicagoban, hogy létrehozzon egy új szakmát. Bár a pénzügyi tervezés gyakorlatát és a tervezők létszámát tekintve még mindig az USA a világ vezető országa ezen a területen, immár százezrek szereztek nemzetközi vagy nemzeti minősítést a pénzügyi tervezésben. Sőt, egyre többen mondják, írják, hogy ők pénzügyi tervezők - de valójában még kevesen vannak, akik az előbb leírtak szerint dolgoznak.Magyarországon 2008-ban adta ki az első Regisztrált Pénzügyi Tervező® minősítéseket az MPTSZ. 2009-ben a pénzintézeti lobbi és iskolái menetrendszerűen létrehozták az "ellenszövetséget" annak minden szokásos akciójával, aminek a hitelessége a válság közepén persze elhanyagolható volt. 2010-ben MPTSZ vendégeként


Magyarországon rendezte éves nemzetközi találkozóját az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége, és bemutatkozott a világszínvonalat jelentő, kanadai Planplus Inc. (“Több mint terv Rt.”) pénzügyi tervező szoftvere, a PlanitTM ("Tervezd meg"), immár magyar nyelven is. Több földrészről, számos országból érkeztek a vendégek, senior pénzügyi (tervező) szakemberek, akik látogatásukkal ismerték el MPTSZ és a magyar pénzügyi tervezők sikeres munkáját. Megkezdődött a kollega-kontroll nehéz vállalkozása, és MPTSZ Egyesület Alapszabályában is megerősítette a fiduciális követelményt. RPT® szakemberek beléptek a tervezők nemzetközi közösségébe. Végül, a magyar alapító atyák munkájának egyfajta betetőzéseként, 2011-ben MPTSZ felvételt nyer a pénzügyi tervező ipar, szakma alapító szervezetének, az FPA Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége leányszervezetei közé, elsőként a régióban. MPTSZ bevezette a pénzügyi tervezést Magyarországon. A fogyasztók és az autonóm pénzügyi szakemberek szempontjából ez a pénzügyi rendszerünk (egyik) legnagyobb vívmánya a rendszerváltás óta, mivel megnyitotta az utat a valóban szakszerű és tisztességes pénzügyekhez. Köszönet az RPT® szakembereknek, MPTSZ támogatóinak és azoknak az amerikai, angol, új-zélandi, olasz, svájci, német (és nem sorolom tovább, mert sokan vannak) pénzügyi szakembereknek, akik ebben támogattak és támogatnak minket, magyar pénzügyi tervezőket. Külön köszönet illeti MPTSZ alapítóit és az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetségét, akiknek értékes és kitartó támogatása nélkül nem juthattunk volna el ide. Budapest, 2011. március Baráti üdvözlettel, Luttenberger Zoltán PhD, RPT®www.luttenberger.info

MPTSZ alapító, elnök,az FPA® Amerikai Pénzügyi Tervezők SzövetségeNemzetközi Tanácsadó Testületének tagja


57

A fejezet tartalma:

A tervezés területei a CFP szabvány szerint 57 Befektetés 58 Biztosítás 71 Nyugdíj 79 Adótervezés 85 Tanulmányok, képzési költségek 86 Hagyatéktervezés 89

A tervezés területei a CFP szabvány szerint

1 A pénzügyi tervezés általános elvei – A tervezés folyamatáról átfogó képet nyújt. Ide tartozik a tanácsadó-ügyfél kapcsolatának elemzése, a pénzügyi terv bevezetése és folyamatos felügyelete, a kockázati tényezők és az ügyfél személyes viselkedésének ismerete, valamint a vagyonfelmérési technikák is. Részletezi továbbá a Pénzügyi Tervező működésének gazdasági és jogi feltételeit, a pénzügyi tervezés szabá-lyozási és etikai kérdéseit. Matematikai számításokat is leír.

2 Biztosítás és kockázatkezelés – A terület bemutatja a biztosítási alap-elveket, a vagyon- és felelősségbiztosításokat, valamint a személybiz-tosítást is. Áttekinti a pénzügyi/befektetési és biztosítási kockázatokat, és a kockázatok mérésének formáit. A jövedelmi és hagyatéki adókat biztosítások szempontjából vizsgálja, tanácsokat ad a biztosítás díjának fizetéséről is. Külön kitér a biztosítások nyugdíj- és hagyatéktervezési szerepére is.

3 Vállalati előgondoskodás – A munkáltató által finanszírozott (csopor-tos) élet-, baleset- és betegbiztosítási juttatások területe. Kitér a rész-vényopciókra is.

3 . F E J E Z E T

A PÉNZÜGYI TERVEZÉS TERÜLETEI

58 Pénzügyi Tervezés

4 Befektetések tervezése – Leírja a különböző befektetési típusokat, elemzi és számszerűsíti a befektetési kockázatokat és a lehetséges hozamokat. Elemzi a befektetési stratégiákat, meghatározza a portfólió felosztás formáit. Kitér az eszközárazási modellekre, az adóoptimalizá-lási lehetőségekre és a pénzügyi piacok működésére vonatkozó állami szabályozásra. A kamatok, infláció, monetáris és fiskális politika jelen-tőségét is részletezi, mint a befektetéseket befolyásoló tényezőket.

5 Adóoptimalizálás – A jogszabályok keretein belül az adócsökkentési lehetőségeket mérlegeli. Áttekinti az adózási szabályokat, a jövede-lemadó felépítését és az adózás alapjait. Leírja, milyen adókat kell fizetni vagyonátruházás, lakásvásárlás, befektetések, válás, vállal-kozások után. Tartalmaz különböző adószámítási módszereket, adózási stratégia tervezését, külön kitér az adózás egyes buktatóira.

6 Nyugdíjtervezés – A nyugdíjtervezési terület ismerteti a nyugdíjterve-ket, bemutatja, hogyan készítsen a tanácsadó az ügyfélnek optimális nyugdíjtervet. Bemutatja a tervezési eszközöket, a különböző fogal-makat, számítási módszereket és technikákat, köztük leírja a három oszlop rendszer általános tudnivalóit is. Kitér az adózási kérdésekre.

7 Hagyatéktervezés – A hagyatéktervezési stratégiákat részletezi, tárgyalja az örökhagyás folyamatát, a jogi szabályozások leírását, a ha-gyaték értékének felmérését, a hagyatéki és ajándékozási adószabá-lyokat, illetékterheket, az életbiztosítási szerződéseket, az örökösödési eljárás folyamatát. Leírja az ajándékozás, adományozás lehetőségeit és a hagyaték likviditása megteremtésének formáit.

3. Fejezet A Pénzügyi Tervezés területei 59

Befektetés

Pénzügyi célok Hozam Biztonság/felvállalható kockázat Likviditás

Biztosítási célok Nyugdíjcélok Előgondoskodás

Tartamok Rövid / közép / hosszú táv Érintett személyek Befektető

Jogosultak/kedvezményezettek/haszonélvezők

Főbb megoldás-típusok

Bankszámla, bankbetét Értékpapírok (állampapírok, vállalati kötvények,

részvények, befektetési alapok) Ingatlan Műkincs Saját vállalkozás stb.

Adó Befektetések adóvonzatainak csökkentése

Befektetések tervezése

A megfelelően kezelt vagyon, befektetések segítenek az ügyfélnek pénz-ügyi céljai elérésében. A befektetések tervezése a következő három lépésre bontható: Először térképezzük fel a rendelkezésre álló befektetési lehető-ségeket és azok jellemzőit, utána ismerjük meg az ügyfél igényeit és lehe-tőségeit, majd mindezek ismeretében állítsuk össze számára az optimális befektetési csomagot (portfóliót).

A befektetési lehetőségek és azok jellemzői

Az egyes befektetési lehetőségeknek – amelyeket az előbb a megoldástí-pusok alatt soroltunk fel – három kulcsfontosságú jellemzője van:

1 a várható hozam;

2 a hozamok ingadozása;

3 a hozamok más befektetési lehetőségek hozamaival való együttmoz-gása.

A legtöbb ügyfél tudni szeretné, hogy mekkora az általunk kínált befekte-tések hozama – ami alatt értelemszerűen a jövőbeni hozamot értik. Erre a kérdésre pontosan válaszolni csak azoknál a befektetési lehetőségeknél lehet, amelyek semmilyen, vagy csak nagyon minimális kockázatot hor-doznak – ilyen például: a bankbetét, vagy az állampapír – ha azt lejáratig megtartjuk. Az összes, ennél kockázatosabb befektetési lehetőségnél csak várható hozamról beszélhetünk. Érdemes ismerni és az ügyféllel meg is oszthatjuk az ajánlott befektetési lehetőségek múltbeli hozamát, azonban


mindig hangsúlyoznunk kell, hogy a múltbeli hozam nem garancia a jövő-beni teljesítményre.

Ugyancsak fontos fogalom a befektetések tervezése során a tényleges hozam, amely a befektetési portfólió adózás után elért eredményét mutatja. A be-fektetések hozama a bevétel vagy a tőke értéknövekedése alapján szám-szerűsíthető. A hozam nagysága természetesen a befektetés formájától, minőségétől is függ, a hozam adóköteles. A hozam múltbeli mértéke, alaku-lása könnyen megfigyelhető, nyomon követhető, viszont a pénzügyi piacok állandó változása miatt csak nehezen becsülhető előre. Ha a hosszú távú kimutatásokat nézzük, jobb képet kaphatunk a várható hozam nagyságáról.

A várható hozamot legjobban a várható minimális és maximális hozam megadásával lehet érzékeltetni. Mindez átvezet bennünket a befektetési lehetőségek másik fontos jellemzőjéhez, a hozamok ingadozásához. A hozamok ingadozása kockázatot jelent. Megfordítva úgy is mondhatjuk, hogy az egyes befektetési eszközök kockázatát a hozamok ingadozása testesíti meg. A hozamok ingadozásának sokféle mérőszáma ismeretes, de ezek közül a pénzügyi matematikából már ismerős szórás használata a legelterjedtebb. A befektetési tanácsadó egyik legfontosabb feladata, hogy az ügyfélben tudatosítsa a várható hozammal együtt járó kockázatokat is. A pénzügyi piacok hosszú távú adatait vizsgálva azt lehet mondani, hogy a magas hozammal kecsegtető befektetési lehetőségek általában átlagon felüli kockázattal járnak együtt. Legtöbb esetben a magas hozam ára a magas kockázat.

Érdemes áttekintenünk, hogy az egyes tipikus befektetés-típusok milyen hozam/kockázat párost jelentettek a múltban. Hosszú távú pénzügyi ada-tok csak a fejlett piacgazdaságokban fordulnak elő, ezért amerikai adatokat használtunk fel a szemléltetésre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarországon a jövőben ugyanilyen jellemzőket fogunk tapasztalni. A cél csupán, hogy „érezzük” az egyes eszközök közötti különbséget.

Eszközcsoportok Becsült hozam Becsült szórás USA large cap részvények 14,5% 20,5% USA small cap részvények 19,8% 34,8% Külföldi részvények 15,4% 19,1% Hosszú lejáratú állampapírok 7,3% 12,1% Közepes lejáratú állampapírok 7,0% 6,8% Hosszú lejáratú vállalati kötvények 7,6% 10,9% Jelzálog-papírok 8,3% 9,8% Ingatlan alapok 7,5% 13,1%

IbbostonAssociates nyomán

Egyfajta hüvelykujj-szabály, hogy az egyes eszközök hozama kétharmados valószínűséggel a várható hozamtól +/–1 szórásnyi tartományba fog esni.

9. táblázat:Befektetési típusok

hozam-kockázat viszonyainak szemléltetése


Példa: Egy részvény egy évre várt hozama 15%, míg a hozam szórása évi 20%. Milyen tartományba várhatjuk a részvény hozamát egy év múlva 66%-os valószínűséggel? A várható hozam felső határa: 15%+20%=35%, alsó határa: 15%-20%= -5%.

A befektetési lehetőségek harmadik jellemzője a más befektetések hoza-mával mutatott együttmozgása. Ezt a statisztikusok kovarianciának hívják, de beszélhetünk a hozamok korrelációjáról is. A korrelációnak a portfóliók kialakítása kapcsán van jelentősége. Itt csak azt tartjuk fontosnak megem-líteni, hogy minél kisebb egy eszköz hozamának együttmozgása a többi eszköz hozamával, annál jobban csökken az együttes befektetési portfólió várható hozamingadozása (szórása).

Miből tevődik össze befektetéseink kockázata?

inflációs kockázat – Az infláció csökkenti a pénz vásárlóértékét.

kamatkockázat

A kötvények és részvények értéke fordított arányban áll a kamatok nagyságával. Ebből az következik, ha a banki kamatok növekednek, a kötvények és részvények ára csökkenni fog.

A piaci árak és a kötvények hozama közt szoros kapcsolat áll fenn. Ha a hozam nő, az árfolyamgörbe laposabbá válik, ami azt jelenti, hogy a hozamváltozás kevés hatással van a kötvény árára. Ha a hozam csökken, az árgörbe meredekebbé válik, mely jelzi, hogy a hozam-változások hatás a kötvényárakra nagy. A kapcsolat vizsgálata kimu-tatja, hogy a hozamok befolyásolják az ár volatilitását.

piaci kockázat (szisztematikus kockázatok)

A szisztematikus kockázatok az összes piaci kockázatot felölelik (kamatkockázat, a pénz vásárlóértékének csökkenése, devizakockázat, újrabefektetési kockázat). Ezektől nem lehet „megszabadulni”. A sziszte-matikus kockázat legfőbb jellemzője, hogy – ellentétben az egyes értékpapírok egyedi kockázatával, mely a befektetések megfelelő fel-osztásával teljesen kiiktatható – diverzifikációval nem lehet kiküsz-öbölni. A piaci kockázat fedezeti ügyletekkel csökkenthető. Hatékony piacokon csak egyedi kockázat vállalásáért jár a piaci átlaghozamot meghaladó kompenzáció, azaz a piaci átlaghozamot meghaladó befektetési eredmény.

üzleti kockázat

Az üzleti kockázatok közé a változó kockázatokat és a befektetési koc-kázatokat soroljuk. A változó kockázatok csak bizonyos iparágon belül hatnak. Ilyenek például: a pénzügyi kockázatok vagy az üzletági koc-kázatok. Több tanulmány kimutatta, hogy a változó kockázatok nagy mértékben csökkennek, ha portfóliónkat 10 – 15 részvény közt osztjuk


fel. A befektetési kockázat az összes kockázattal egyezik meg, mely a változó és az állandó kockázatok összegeként határozható meg.

likviditási kockázat

Az értékesítési és a likviditási kockázatot külön meg kell említenünk. Az értékesítési kockázat mutatja, egy értékpapírt milyen gyorsan lehet értékesíteni vagy megvenni. A likviditási kockázat ezen felül azt fejezi ki, mekkora veszteséggel és milyen gyorsan lehet egy részvényt eladni. A részvények értékesíthető, de nem feltétlenül likvid befektetési formának számítanak.

A likviditást elsősorban a felkínált és a kért ár közötti eltérés nagy-ságával mérhetjük. Ha az eltérés a két ár közt nagy, az illikvid piacot jelez. A likviditás annál jobban nő, minél több szereplő tevékenykedik a részvénypiacon. Ebből a szempontból az egyes eszközök likviditásá-nak, azaz például napi forgalmának figyelemmel kísérése tanácsos dolog. Az egyes értékpapírok likviditása befolyásolja árfolyamukat, és a kevésbé likvid értékpapírokért a befektetők általában likviditási prémiumot kérnek, melyet tágabb értelemben a kockázati prémium részének is tekinthetünk.

újrabefektetési kockázat

Ez a kockázat akkor lép fel, ha a lejáró befektetésből felszabaduló likvid tőkét a befektető alacsonyabb hozam mellet fektetheti be (majd) újra.

politikai és jogi kockázat

A politikai kockázat egy kormányváltás lehetőségét, a tőkeáramlás korlátozását, gazdasági és jogi szabályzásokat foglal magába, melyek veszteséget okozhatnak a vállalatok számára.

A befektetéseket hátrányosan érintheti a jogi környezet változása, me-lyet jogi kockázatként tartanak számon. Ide tartozik a releváns szabá-lyozási környezet változása, vagy új, az eddigi bírósági ítélkezési gyakorlattól eltérő ítéletek megszületése a pénzintézetek működése szempontjából releváns ügyekben.

devizakockázat

Deviza-, vagy átváltási kockázat akkor keletkezik, ha az osztalékot vagy a kamatokat egy másik ország pénznemében fizetik ki, és annak árfolyama a hazai devizáéhoz képest kedvezőtlenül változik.

Az ügyfél befektetési igényeinek és lehetőségeinek felmérése

Ügyfelünk igényei és lehetőségei szerteágazók lehetnek, alapos ismeretük a tanácsadó részére kulcsfontosságú. A következő dolgokat tisztázzuk ügyfeleinkkel:

1 elvárt hozam – Fel kell tárjuk, hogy milyen hozamszinttel lenne elégedett az ügyfél. Ehhez meg kell ismerjük, hogy jelenleg milyen


befektetési formákban tartja megtakarításait és azok hozamával milyen mértékben elégedett. Ugyancsak fel kell térképezni, hogy mi-lyen célra kíván megtakarítani és erre a célra a jövőben mekkora ösz-szegre lesz szüksége. Az induló tőke (megtakarítások/befektetések) és a jövőben szükséges tőke együtt meghatározza, hogy milyen mértékű éves hozamot kell elérni.

2 a befektető kora, életpálya-szakasza és/vagy adott életszituációjának megismerése – Az életpálya-szakaszok előrehaladtával az ügyfél kockázatvállalási hajlandósága a tapasztalatok szerint mérséklődik. A fiatalokat általában nagyobb, míg az idősebb, már nem aktív embertársainkat alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóság jellemzi. Bizonyos életszituációk bekövetkezése (pl. válás) is csökkentő ténye-zőként jelenik meg. Egy gyermekét egyedül nevelő szülő sokkal kisebb kockázatokat vállal.

3 kockázatvállalási hajlandóság – megmutatja, mekkora kockázatot hajlandó az ügyfél elfogadni a nagyobb nyereség elérése érdekében, megismerésével a tanácsadó ki tudja választani ügyfele számára a megfelelő befektetési formát. A befektetések hozama függ a vállalt kockázat mértékétől is, ezért az is meghatározhatóvá válik, adott befektetési forma mellett az ügyfél mikorra fogja elérni kitűzött pénz-ügyi céljait. A tanácsadó még a lehetséges hozamok ismertetése előtt mérje fel és tudatosítsa ügyfele kockázatviselési hajlandóságát.

A kockázatokra az ügyfél különböző módon reagálhat:

1. kockázatelkerülés;

2. kockázatcsökkentés;

a kockázat mérséklésére irányul a veszteség/kár bekövetkezte előtt és/vagy

kárcsökkentés/ kárenyhítő magatartás: egy már megkezdődött károsodási folyamat lassítása, ill. megállítása, további veszteségek megakadályozása

3. kockázatáthárítás (családra, más intézményre, államra, biztosítóra);

4. saját megtartás (önbiztosítás): a kockázat megtartása (bevállalása).

Egy kockázatvállalási hajlandóságot felmérő kérdőívet a mellékletben mutatunk be. Az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságának a megfelelő felmérése és dokumentálása alapvető a kockázatok későbbi tényleges kimenetének (hozamok, biztosítási események) értékelésével kapcso-latban, ez ui. alapvetően kihat az ügyfélkapcsolatra.

4 likviditási igény – Azoknak az ügyfeleknek, akik rövid időn belül nagyobb befektetéseket (házvásárlás, gépkocsivásárlás, hiteltörlesztés) szeretnének eszközölni, likvid tőkére van szükségük. Likvid tőke az a pénzösszeg, amely nagyobb veszteség nélkül, rövid időn belül hoz-


záférhetővé válik. Ilyen befektetési formák például: a rövid futamidejű állampapírok, pénzpiaci befektetési alapok és a látra szóló betétek.

5 értékesíthetőség – Az értékesíthetőség és a likviditás közti különbség gyakran nem egyértelmű, ezért itt tisztáznunk kell az értékesíthetőség fogalmát is. Értékesíthetőség alatt azt értjük, hogy milyen gyorsan és milyen könnyen vehető meg, illetve adható el egy bizonyos eszköz, milyen eljárási, ügyintézési, bonyolítási feladatok merülnek fel. Az olyan befektetések, mint például az ingatlan, viszonylag könnyen értékesíthetők, viszont nem számítanak likvid befektetési formának.

6 adózási feltételek – A célszerű befektetési formát az is befolyásolja, milyen adósávba tartozik az ügyfél, milyen jövedelemforrásokkal és kedvezményekkel rendelkezik. A befektetések hozama egyaránt függ az adókedvezmények mértékétől és a cash flow nagyságától. A magasabb adósávban lévő ügyfeleknek elsősorban adómentes vagy késleltetett adózású termékeket ajánljunk. Ahhoz, hogy ténylegesen meg tudjuk határozni, ügyfelünknek melyik befektetési forma kínálja a legmagasabb hozamot, az adózás utáni hozamot kell vizsgálnunk.

7 a portfólió mérete – Ez azt a számszerűsített összeget takarja, melyet az ügyfél szeretne befektetni. Az összeg nagysága is befolyásolja a portfólió eloszlását. A tranzakciós költségek egy része fix, azaz a befek-tetés méretétől független. Kis összeg esetén például nem célszerű egyedi értékpapírokat ajánlani, mert a fix költségek a portfólióra vetítve komoly terhet jelenthetnek. Ebben az esetben a költ-séghatékony kollektív befektetési formák jöhetnek szóba, ilyenek pél-dául a befektetési jegyek. Nagy összegű portfóliót fel lehet úgy is osztani, hogy bizonyos összeget nem likvid befektetési formába teszünk, viszont az ügyfél számára még akkor is jelentős mennyiségű likvid tőke marad fenn.

Befektetési portfólió összeállítása

Mivel az egyedi befektetési lehetőségek hozama sohasem mozog tökéle-tesen együtt, ugyanazon hozamszintet alacsonyabb kockázat felvállalásá-val érhetünk el, ha nem egy bizonyos befektetési eszközben, hanem több befektetési eszközből képzett portfólióban gondolkodunk (diverzifikáció).

A portfólió összeállításának első lépése mindig a kockázat nélkül elérhető hozam feltérképezése. Kockázatmentes befektetésnek tekinthetők az álla-milag garantált bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok és likviditásuknál fogva a pénzpiaci alapok. Azokat a kockázatos eszközöket érdemes csak beválogatni a portfólióba, amelyektől adott kockázat mellett a bankbe-tétek által kínált hozam felett a legmagasabb többlethozamot várjuk.

Ha ismerjük a kockázatos eszközökből (részvények, kötvények, ingatlan, stb.) aktuálisan összeállítható optimális portfólió hozam/szórás jellemzőit, és ismerjük az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát, akkor már meg tudjuk mondani, hogy adott kamatkörnyezetben ügyfelünk megtakarítá-


sainak mekkora hányadát tartsa bankbetétben és mekkora hányadát rakja a kockázatos eszközökből képzett optimális portfólióba. Azt is meg tudjuk mondani, hogy ennek a kombinációnak mekkora a várható hozama.

Ha ez a várható hozam az ügyfél pénzügyi céljainak elérését nem teszi lehetővé, akkor újra mérlegeljünk. Általában nem célravezető megoldás eltérni a magasabb hozamú, ámde kockázatosabb befektetési formák irányába, mert mint láttuk, az ügyfelek kockázattűrő képességét nagyobb részt objektív tényezők (életkor, családi állapot, habitus) határozzák meg, ezért a magasabb kockázati szinttel együtt járó, előbb-utóbb elkerülhe-tetlenül bekövetkező veszteséges időszakok az ügyfél számára nem elvi-selhető lelki terhet, számunkra pedig az ügyfél elvesztését jelentheti. Ha ügyfelünkkel a portfólió kialakítása előtt pontosan megállapodunk a kockázatviselés nagyságáról és a hozamelvárásokról, a jövőben sok kel-lemetlenségtől szabadulhatunk meg (megbízás elvesztése, jogi felelősség).

Noha a fenti leírás túlságosan technikainak tűnhet, ne ijedjünk meg, az optimális portfólió kialakításának fáradságos munkáját megfelelő szoftverek segítik. Itt csak az alapelvet kell, hogy megértsük: mindig a bankbetétek, vagy rövid állampapírok hozamából induljunk ki és azt kér-dezzük meg magunktól, hogy az adott kamatkörnyezetben mekkora több-lethozamot lehet elérni részvény, vagy kötvény kockázat vállalása árán.

Ahogy fenti grafikonból és a korábban bemutatott amerikai hozam/szórás adatokból is látni lehet, több év átlagában a részvényektől jobb hozamot lehet várni, mint a kötvényektől. Mindez azt jelenti, hogy átlagos koc-kázatvállalási hajlandóságú és hosszabb befektetési időhorizonttal (10 év felett) rendelkező ügyfeleknek mindenképpen érdemes megfontol-ni dinamikus, azaz nagyobb részvényhányadú portfólió összeállítását. A részvény-kötvény hányad hosszabb távra szóló megválasztását szokás stratégiai portfólió összetételnek hívni.

8. ábra:Befektetések várható hozama


Az eszközelosztást jelentősen befolyásolja az ügyfél életpálya-szakasza. Noha mindannyian szeretnénk átlag feletti hozamot realizálni portfó-liónkon, az ehhez tartozó átlagosnál magasabb kockázatot csak a felhal-mozási szakaszban célszerű felvállalni.

Befektetési portfólió lehetséges stratégiai összetétele

1 A felhalmozási szakaszban az ügyfél magasabb kockázatú befekteté-seket is felvállalhat.

2 A konszolidációs szakaszban már csak mérsékelt kockázatokat hajlan-dó ügyfelünk elfogadni.

3 A tőkefelélési és ajándékozási szakaszban inkább az alacsony kockázati elemeket tartalmazó befektetések a kedveltek (pl. nyugdíjas kor).

9. ábra:Befektetési portfólió

lehetséges stratégiai összetétele


Tipikus befektetési lehetőségek

Pénzpiaci befektetések (bankbetét, pénzpiaci befektetési jegy, diszkont kincstárjegy): jellemzően biztonságosak, kevés kockázatot tartalmaznak

Hosszabb lejáratú állampapírok: a tőke és a kamat visszafizetését az állam garantálja, ezért ha névértéken megvesszük és lejáratig megtart-juk, nincs kockázatunk. Ha azonban lejárat előtt el kell adjuk, hozamunk már egyáltalán nem biztos, mindig az állampapírokkal kapcsolatos ak-tuális másodpiaci megítélést fogja tükrözni. Az állampapírok árfolyamát az inflációs várakozások mozgatják a legjobban. Emellett hüvelyk-ujj-szabályként azt kell megjegyeznünk, hogy annál kockázatosabb egy fix hozamú állampapír, minél hosszabb a lejárata.

Vállalati kötvények: Az állampapírok által megtestesített kockázatokon túlmenően jelentős visszafizetési (bonitási) kockázatot is hordozhatnak.

Részvények

blue-chip részvények: neves vállalatok részvényei, például: IBM, OTP

jövedelem részvények (income stocks): magas osztalékot fizetnek

növekedési részvények (growth stocks): folyamatosan terjeszkedő vállalatok részvénye, a piaci átlagnál magasabb növekedés várható

ciklikus részvények: olyan vállalatok részvényei, amelyek ered-ménytermelő képessége erősen függ a gazdasági ciklusoktól

defenzív részvények (defensiv stocks): Eredménytermelő képes-ségüket kevésbé befolyásolják a gazdasági ciklusok. Jellemzően általános szükségleteket kielégítő/ alapellátási termékeket gyár-tanak, forgalmaznak (élelmiszergyártók, kiskereskedők, közmű-szolgáltatók)

kamatérzékeny részvények: ide tartoznak az ingatlanpiac vagy a banki szektor részvényei

Befektetési alapok: Az alapok különféle (pénzpiaci, részvény, kötvény, ingatlan stb.) befektetési formát biztosítanak az ügyfelek összegyűjtött pénzének. Költséghatékony befektetési forma, amely már kis összegek jól diverzifikált befektetését is lehetővé teszi, valamint közepes és na-gyobb (rész)portfóliók professzionális befektetésére is lehetőséget nyújt. A befektetéseket tapasztalt szakértők (portfóliómenedzserek) irányítják. A befektetési alapokat a Pénzügytan tárgyban mutattuk be.

Az életbiztosítások megtakarítási célokat tartalmazhatnak, valamint jellemzően közép- és hosszú távú befektetésként is szolgálnak.


Néhány szó a lehetséges befektetési megközelítésekről

aktív stratégiák

A befektető átlagosnál kedvezőbb hozam/kockázat jellemzőkkel bíró egyedi értékpapírokat igyekszik beválogatni portfóliójába. Ezeknek az értékpapíroknak, befektetési helyzeteknek a felkutatása nyugodhat az értékpapírok fundamentális, vagy technikai elemzésén, vagy akár a kettő kombinációján. A befektető nem hisz abban, hogy a piacok tökéletesen áraznák az értékpapírokat.

fundamentális elemzés

Az elemző felméri a vállalat helyzetét és kilátásait. Vizsgálja a vállalat pénzügyi helyzetét, versenyképességét, nyereségelvá-rásait, vezetőségét és elemzi, mennyire érzékeny a vállalat a makroökonómiai és az iparágon belüli változásokra. Mindezek alapján megállapítja a vállalat értékét, majd ezt veti össze az aktu-ális tőzsdei árral. Ha a fair érték szignifikánsan nagyobb, mint a tőzsdei ár, akkor vételi lehetőséggel, ellenkező esetben eladási lehetőséggel van dolgunk.

technikai elemzés

Az elemző a piaci információk (árfolyam, forgalom, nyitott kötésál-lomány) alapján próbálja megbecsülni, hogy az egyes árfolyam-szinteknél milyen kereslet-kínálati viszonyokra lehet számítani az adott értékpapír vonatkozásában.

passzív stratégia

A befektető elfogadja a hatékony piacok elméletének állítását, miszerint az árfolyamban már minden lehetséges információ tükröződik, a piacok tökéletesen áraznak, ezért nincs lehetőség extra-profit elérésére. Ennek megfelelően valamilyen szélesebb referencia-index összetételének megfelelő portfóliót alakít ki és törekszik a piaci hozam elérésére.

megvenni és megtartani stratégia (Buy and hold)

A passzív stratégiák egyik típusa. Arra a tapasztalatra épít, hogy hosszú távon (statisztikailag pl. tíz éves távlatban) a részvények túlteljesítik a kötvényeket. Ezért „nincs más dolgunk”, mint megvenni egy jól diver-zifikált portfóliót (hogy kiszűrjük az egyedi részvénykockázatot – lásd „Miből tevődik össze befektetéseink kockázata?” c. fejezet) és „tartani”. Tipikusan ilyenek a hosszú távú előgondoskodási, különösen nyugdíjcélú befektetések.


Az ügyfél feladatai

A tanácsadó az ügyfél személyes portfólióját kockázatvállalási hajlandósá-gának megfelelően állítja össze a tervben. A portfólió összeállításával a tanácsadó megvizsgálja a hosszú távú befektetési igényeket is, mint például: ingatlanbefektetések, előgondoskodás.

Megtakarítási/befektetési terv kialakításának szempontjai az ügyfél számára: Minél előbb kezdjünk bele. Becsüljük meg és jelezzük előre a cash flownkat. Havi szintre vetítsük a megtakarításokat. A fizetésünkből legelőször a megtakarítási/befektetési számlánkra

utaljuk a pénzt. Ha több pénz marad számlánkon a tervezettnél, többet fektessünk be. Minden évben ugyanakkor (rendszeresen) vizsgáljuk felül a tervet.

A következő hibákba eshetünk: Összes pénzünket befektetjük és nem hagyunk megfelelő mennyisé-

gű likvid pénztartalékot. Az ismerőseinkre, barátainkra hallgatunk pénzünk befektetésekor és

nem saját elhatározásból cselekszünk. Azt hisszük, hogy magasabb hozamkilátások esetén a kockázat mér-

téke nem nő. A rövid távú árfolyam-ingadozásokra adott válaszként eladunk és

veszünk, ezáltal veszteséget realizálunk és elesünk a későbbi nyeresé-gektől (olcsón eladunk, drágán veszünk: „a remegő kezű befektető”), és egyúttal a tranzakciós költségek is megnőnek.

Ha egyedi részvényeink ára folyamatosan és tartósan csökken, a várható még nagyobb veszteség ellenére sem adjuk el azokat.

Túlságosan felaprózzuk tőkénket a különböző befektetési alapok, részvények közt (tranzakciós költségek).

Megtakarítások értékének várható alakulása Ügyfél neve Kezdőtőke Rendszeres megtakarítás Időtartam Befizetési gyakoriság Inflációs előrejelzések Várható hozam Befektetés jövőértéke

Befektetés típusa Jelenértéke Likvid tőke Biztosítás Kötvények Részvények Ingatlan Egyéb befektetések

Forrás: Németh

10. táblázat:Megtakarítások alakulása


A befektetések adózása A befektetések adózása országonként, de egyes országokban még ország-részek között is eltérést mutat (szövetségi államok, kantonok). A főbb adókategóriák, melyekre a befektetések tervezésénél, majd a hozamok számításánál tekintettel kell lenni:

osztalékadó kamatadó árfolyamnyereség-adó ingatlanadó ingatlanszerzés illetéke örökösödési adó, illeték vállalkozási nyereségadó adókedvezmények adóhalasztás, adóhitel

Az egyes adóterhek és kedvezmények

egymás közötti és a családtagok között érvényes

függőségeire is figyelemmel kell lenni.

Hiteltörlesztés A hitelek csökkentésének lépései

Csökkentsük kiadásainkat, költsünk kevesebbet szórakozásra, utazásra, ruházkodásra, ajándékokra (CF változó elemei).

Fizessük ki tartós hitelkártya-tartozásainkat, személyi hiteleinket. Ezeknek a legmagasabb a kamata, így jelentős pénzkieséstől szaba-dulunk meg.

Abban az esetben, ha nem tudjuk összes tartozásunkat kiegyenlíteni, csökkentsük azokat.

A megtakarításainkból fizessük ki tartozásunkat. Ez a módszer hátrány-nyal is jár(hat), hiszen felhasználjuk megtakarításainkat, illetve a pénz-tartalékunkat, nem marad likvid tőkénk.

Alapelvek:

Mindig legyen megfelelő összegű likvid pénztartalék. Személyi hitelek (hitelkártya-tartozás, gépkocsitörlesztés) mértéke

ne haladja meg az ügyfél éves nettó bevételének 20%-át. A lakáshitel törlesztés összege ne haladja meg a bruttó jövedelem 28%-át. Az összes törlesztendő hitel nagysága az ügyfél bruttó jövedelmének

maximum 36-38%-a között legyen. Több jövedelemforrás, nagyobb biztonságot nyújt. Az állandó megtakarítások összege a bruttó jövedelem 5–10%-át

tegye ki.


Hitelek Fogyasztási, személyi és hosszú lejáratú hitelek mindegyikére kitöltendő Hitel tárgya Hitel fajtája (Jelzáloghitel, áruhitel, személyi hitel)

Hitel devizája Kinek a nevén van a hitel? Fedezetek / Kezes(ek)? Folyósított hitelösszeg Törlesztőrészlet összege Törlesztési gyakoriság Az első törlesztőrészlet fizetésének időpontja Futamidő (lejárat időpontja) Jelenlegi kamatláb (fix / változó; mértéke) Hitelintézet neve Címe Telefonszáma Hitel számlaszáma

Megjegyzések Forrás: Luttenberger, Németh

11. táblázat:Hitel-adatlap


Biztosítás

Pénzügyi célok Befektetés Cash Flow védelme

Biztosítási célok Kockázatkezelés, károk és kieső jövedelmek anyagi kompenzálása

Biztonságérzet Tartamok Rövid-, középtáv (pl. vagyontárgyak)

Hosszútáv (20 – 30 év, előgondoskodás) Érintett személyek Családtagok

Biztosítottak Kedvezményezettek Szerződő

Főbb megoldástí-pusok

Személybiztosítások BEK/UL Vagyon- és felelősségbiztosítások

Adó Adókedvezmények (többféle)

Biztosítások típusai

Életbiztosítás

Az életbiztosítás biztosítási összegének fedeznie kell a családfenntartó ha-lála után továbbra is fennálló kiadásokat. Az életbiztosítási szükséglet meg-határozása során:

vegyük figyelembe a családfenntartó halála után is fennmaradó pénz-ügyi célokat, szükségleteket;

vizsgáljuk meg, milyen mértékben fedezik jelenlegi eszközeink a terv megvalósítását;

határozzuk meg az optimális biztosítási összeg nagyságát a keletkező hiány megszüntetésére.

Az emberi élet értéke: Az emberi élet értékét nem lehet számszerűsíteni, csak a biztosítási összeg nagyságát tudjuk meghatározni, vagy éppen az ügyfél halálának anyagi vonzatát mérhetjük fel. Az emberi élet értéke a hozzátartozók jövőben keletkező anyagi szükségleteit tárja fel, mely a róluk való gondoskodáshoz szükséges pénzösszeget számítja ki. A sze-mélyek életének (jövedelemtermelő képességének) jelenértéke a nyug-díjba vonulásig folyamatosan csökken.


Természetesen abban az esetben, ha az ügyfélnek nincsen hozzátartozója vagy családtagja, akikről gondoskodni szeretne, ebből a szempontból nem határozható meg élete jelenértéke sem, viszont ekkor is számítható az elmaradt jövedelmek jelenértéke (pl. kártérítési keresetben).

Szükségletelemzés: Az elemzés során a tanácsadó azokat a pénzügyi szük-ségleteket tárja fel az ügyfél költségvetése és életpályája segítségével, melyek folyamatosan fennállnak, illetve a biztosított halálával merülnek fel. Az elemzés során a tanácsadó összehasonlítja a szükségleteket és a már rendelkezésre álló forrásokat (életbiztosítás, nyugdíj-előtakarékosság), hiány esetén a megfelelő intézkedéseket megteszi.

Életbiztosítási szükséglet

Jelenlegi biztosítási védelem (nettó összegek)

Jelenlegi életbiztosítások biztosítási összege Munkáltatói biztosítás

Likvid eszközök Pénztartalék Értékpapírok Befektetési alapok

Ingatlanok piaci értéke

Nyugdíj-előtakarékosság

Egyéb

Összesen

Felmerülő kiadások (nettó összegek)

1. A haláleset bekövetkeztekor felmerülő szükségletek

Temetési költségek

Örökösödési eljárás

Örökösödési illetékek / adók

Adminisztrációs költségek

Egyéb

Összesen


2. Fennmaradó hitelek

Áruhitelek

Gépjárműhitel

Jelzáloghitel

Egyéb

Összesen

3. A hozzátartozók kiadásai az elhunyt fizetése nélkül

Gyermektartás

Tanulmányok

Rezsi

Közlekedés

Biztosítások

Személyes szükségletek

Egyéb

Összesen

Mennyi ideig szükséges hozzátartozóiról gondoskodni (év)?

Életbiztosítási szükséglet: Jelenlegi biztosítási védelem – felmerülő kiadások (jelenértéke)

Forrás: Németh

Életbiztosítási szerződéssel szeretteinkről gondoskodunk abban az esetben, ha velünk valami előre nem látható esemény (baleset, betegség, halál) történne. Hozzátartozóink anyagi szükséglete ugyanis akkor is fennáll, ha a családfő munkaképtelenné válna, keresete kiesik. A következő fix kiadásokra gondoljunk:

hiteltörlesztés bérleti díjak adók élelmiszer gyermekellátás biztosítási díjak rezsi gépkocsi és utazási költségek orvosi ellátás rendszeres megtakarítások szórakozás adományok, közérdekű kötelezettségvállalások


Ha felmérjük a kiadásokat, láthatjuk, hogy a hátramaradottak anyagi szükséglete jelentős, ennek fedezetéről gondoskodnunk kell halálunk után is. A családfenntartó halála után a következő forrásokkal rendelkeznek szeretteink:

saját jövedelmeik nyugdíj (ha van jogosultság) életbiztosítások az elhunyt alkalmazotti juttatásai örökség egyéb vagyonelemek bevételei (bérleti díjak, haszonélvezet, értékesítés)

Ha a két listát összegezve összehasonlítjuk, láthatjuk, az eltérés jelentős lehet. A felmerülő probléma kezelése érdekében időben meg kell tennünk a megelőző lépéseket. Társunkkal közösen vizsgáljuk meg, milyen pénzügyi céljaink vannak a jövőben és ezt a családfenntartó keresetének kiesése milyen mértékben befolyásolja. Az anyagi csőd elkerülése érdekében célszerű megfontolnunk, szükséges-e még a jelenlegi életbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításokat is kötni, valamint mennyire változik a biztosítási igényünk 5, 15, 25 év múlva.

A személybiztosítások egyes típusait az „Ágazati biztosítástan” c. tankönyv-ben részletezzük.

Életbiztosításokat meg lehet kötni:

ügynökön keresztül – elmondja a legfontosabb tudnivalókat, felméri az ügyfél biztosítási szükségletét. Hátránya lehet, hogy nem mindegy, melyik biztosítót képviseli, illetve csak egyet képvisel.

alkuszon keresztül – több biztosító termékeit ismeri. munkáltatón keresztül – csoportos biztosítás.

A megfelelő csatorna kiválasztása attól függ, az ügyfél mennyire jártas az adott területen, milyen kapcsolatban áll a tanácsadóval, mennyi a ho-norárium. Ha az ügyfél direkt vásárlással, saját maga szeretné a megfelelő biztosítási formát kiválasztani és a szerződést megkötni, a (fejlett piacokon) számos olyan cég található, melyek a különböző biztosítók működését, teljesítményét figyelve rangsorolják azokat. Ezek a szolgáltatások újságok-ban, maguknál a cégeknél (honlapjukon) és az internetes elemzőknél is elérhetők (aggregátorok). Vigyázzunk, hiszen a biztosító piaci erőssége nem feltétlenül versenyképes, jól árazott termékeket takar és egy viszony-lag olcsó termék sem feltétlenül erős biztosítót jelent. Az értékelő cégek (rating firms) gyakran viszont csak a biztosító piaci jelenlétét és nem magukat a termékeket nézik. Megalapozott döntés tehát csak a biztosító és a termék egyidejű értékelése alapján hozható (rating & ranking)!

A biztosítási formákról bővebben az „Ágazati biztosítás” c. tankönyvünkben olvashat.


A biztosítási szükséglet életkoronként változó, de általános fontossági sor-rendjük a következő:

magánemberi + gépjármű felelősségbiztosítás nagy értékű vagyontárgyak biztosításai baleset / betegség biztosítás jogvédelmi biztosítás kockázati életbiztosítás nyugdíjbiztosítás

Betegbiztosítás

A kockázatkezelés egyik alapköve, jelentős változáson megy keresztül nap-jainkban. Fontosságát az is bizonyítja, hogy a fejlett országokban sok mun-káltató biztosít dolgozójának valamilyen betegbiztosítási formát, hiszen a csoportos betegbiztosítás általában olcsóbb és gyakran sokkal komplex-ebb védelmet nyújt, mint ha egyénileg kötöttük volna meg. Betegbiztosítás megkötésekor a következő kérdéseket mérlegeljük:

Mekkora összegű betegbiztosításunk van, ha munkanélküliek leszünk? Mekkora a jelenlegi pénztartalékunk és meddig elég? Milyen betegbiztosítási kilátásaink vannak nyugdíjazásunk után? Milyen/mennyi biztosításra van még szükségünk?

Akár egy egészen rövid lefolyású betegség (például egy vakbélműtét), is jelentősen megterhelheti költségvetésünket, nem beszélve komoly be-tegségekről vagy balesetekről, amelyek esetén hosszú távú kórházi ápolásra szorulhatunk. Ezek nem megfelelő védelem esetén anyagi válságba juttathatják a családot. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mekkora biztosítási összeg és biztosítási fedezet szükséges, nem könnyű-választ adni. A biztosítás megkötésekor figyelembe kell venni családunk és saját magunk egészségügyi állapotát is, illetve az állami ellátást, melyre jogosultak vagyunk.

Rokkantsági biztosítás

A rokkantsági biztosítás a baleset/betegbiztosítás egy fajtája. Rokkantságra szinte alig, vagy csak kevés ember gondol megfelelő előrelátással, körülte-kintéssel, hisz sokak számára elképzelhetetlennek tűnik. Ezért fennáll az a veszély, hogy rokkantság esetére nem biztosítja magát az ügyfél. Statisztikák szerint a 30-as és 40-es éveikben járó emberek nagyobb esély-lyel rokkannak meg, mint meghalnak, így előrelátó emberek ennek a lehe-tőségét is mérlegelik.

Rokkantsági biztosításra mindenkinek szüksége van. Ha munkaképtelenség esetén az addigi életszínvonal fenntartása és az orvosi kiadások mértéke meghaladná a befektetésekből, a házastárs jövedelméből és a már meglévő biztosításokból származó bevétel mértékét, tanácsos időben a szükséges biztosítási összegre szóló biztosítást kötni. A biztosítók a bruttó


jövedelmet figyelembe véve állapítják meg a biztosítási összeget, egy kereső embernek bruttó keresete minimum 60%-ára van szüksége rok-kantság esetén. A társadalombiztosítás nem fedezi ezt az összeget (illetve Magyarországon igen alacsony járadékot fizet), nem szabad kizárólag arra hagyatkozni.

A rokkantságnak több fokozata létezik. Lehetséges, hogy munkaképesek maradunk, viszont nem tudjuk az eredeti munkakörünket ellátni, de az is előfordulhat, hogy a rokkantság bekövetkezte után semmilyen munkát nem tudunk majd vállalni. A rokkantság fokának megállapítására és az egyes rokkantsági fokok esetén térítendő biztosítási összegre ki kell térnie a biztosítási szerződésnek. A rokkantság bekövetkezte esetén a biztosító bizonyos időszak (30, 60, 90, 120 évagy 180 nap) elteltével kezdi el a járadék kifizetését. A járadékot a biztosító a rokkantság teljes idejére fizeti, minél hosszabb távú és nagyobb mértékű a rokkantság, összes-ségében annál nagyobb összeget folyósít a biztosító.

A rokkantsági biztosítást évről-évre felül kell vizsgálni, és megkötéskor figyeljünk arra, hogy a biztosító ne tudja azt egyoldalúan felmondani. A legtöbb rokkantsági biztosítás a biztosított 65 éves koráig nyújt védel-met. A rokkantsági biztosítás és a nyugdíj-előtakarékosság optimális eset-ben összhangban van egymással: ugyanarra az igényszintre szól, esetleg a nyugdíjtőkénk növekedésével annak egy része a rokkantság esetére is szolgálhat tartalékul.

Biztosítások Lejárati összeg Személy-

biztosí-tások

Biz-tosí- tott

Szer-ződő

Kedvez-ménye-zett(ek)

Éves díj

Idő-tar-tam

Bizto-sítási

összeg

Visz-szavá-sárlási érték

Ga-ran- tált

Vár-ható

Kockázati életbizto-sítás

Unit linked biztosítás

Baleseti halál biztosítás

Baleseti rokkant-ság biztosítás

Műtéti térítés

…

Forrás: Luttenberger

12. táblázat:Biztosítások típusai


Példa: Nagy Gábor családfenntartó éves keresete 5 millió Ft, melyből sze-mélyes költségei 2 millió forintot tesznek ki. Gábor elvesztése esetén csa-ládja költségvetéséből 3 millió Ft esne ki évente. Ha Nagy Gábor ma 35 éves és várhatóan 62 éves korában vonul nyugdíjba, hozzátartozói a halála esetén az évi 3 millió forint jelenértékét vesztenék el 27 éven ke-resztül (+ a nyugdíjak).

Gábor megrokkanása esetén talán még rosszabb a helyzet, legalábbis anyagi szempontból. Az alacsony rokkantnyugdíjat már a kezelési és ápolási költségek is meghaladhatják, ugyanakkor keresőképtelensége esetén ugyanúgy kiesik az évi 3 m Ft, vagyis erre az esetre megfelelő ösz-szegű baleseti rokkantság és rokkantsági járadékbiztosítások szükségesek.

Biztosítási forma kiválasztása

1. A biztosítási védelem célja

Vagyonvédelem: vagyontárgyaink és vagyoni érdekeink biztosítása az anyagi veszteségek pótlására és a kártérítési igények elhárítására szolgál. Gépjárműbiztosításnál megfelelő biztosítási védelem szüksé-ges baleseti- és lopáskárokra is a felelősség- és töréskárok fedezete mellett.

Jövedelem védelme – Saját jövedelmünk kiesésére is gondolni kell. Halál esetén az életbiztosítás családtagjaink számára biztosítja a kieső jövedelmet, a rokkantsági biztosítás munkaképtelenné válás esetén saját magunk számára nyújt védelmet.

2. A biztosítási tartam

Meghatározott időtartamra szóló (kockázati) biztosítások alkalmaz-hatók hitelek mellé, vállalkozók számára bizonyos projektek idejére. Kisgyermekes családok számára is ajánlott, míg a gyerek nagykorúvá nem válik.

Hosszú távú biztosítások, unit-linked biztosítások. Nyugdíj- -előtakarékosságként, befektetésként szolgál. Korai halál, likvid tőke felélése esetén is bizonyos védelmet nyújt. A megfelelő kockázati fedezetek (jövedelem védelme) után következik logikai-lag/fontosságában.

3. Az optimális biztosítási összeget befolyásolja

a rövid távú, befektetési elemet nem tartalmazó biztosítási forma vá-lasztásának lehetősége

a biztosítási díj összege a hozzátartozók anyagi szükségletei inflációs védelem a biztosítási díj fizetésének tartama a befektetés típusa


4. A biztosítás hatása a család cash flowjára

a családnak akkor is megfelelő mértékű rokkantsági és betegbiztosí-tással kell rendelkeznie, ha az az életbiztosítási védelem rovására megy (prioritás)

a kockázatok csökkentése csökkenti a biztosítás költségét is (pl. nem-dohányzók kedvezménye)

Biztosítási hibák

Tipikus biztosítási hibák a következők:

biztosítási prioritások figyelmen kívül hagyása alulbiztosítás kiskorú gyermeket nevezünk meg saját életbiztosításunk kedvezmé-

nyezettjeként állandó biztosítási szükségletünk fedezetére term fix biztosítást kötünk hozzávetőleges (hüvelykujj) szabályok szerint számoljuk ki az élet-

biztosítási szükségletet ahelyett, hogy az aktuális körülményeket pontosan felmérnénk

a TB szolgáltatások összegét túlértékeljük nem kötünk munkaképtelenségi biztosítást idősebb használt gépkocsira újautó cascót vagy törésbiztosítást fizetünk


Nyugdíj

Terület meghatározása Aktív kereső tevékenység befejezésével állami/TB és/vagy vállalati és/vagy magán-nyugdíjforrások

Pénzügyi célok Nyugdíj-előtakarékosság Befektetés

Biztosítási célok Életjáradék Rokkantsági járadék Díjmentesítés

Tartamok Hosszú táv (20–40 év) Érintett személyek Mindenki Főbb megoldástípusok Nyugdíjpénztár, Nyugdíjbiztosítás,

Reverse mortgage Adó Hosszú távú nyugdíj-előtakarékossági termékek

különféle megtakarítás/díj hozam vállalati nyereségadó kedvezményekkel

járnak.

Nyugdíj-előgondoskodás

Nyugdíjhelyzetünk megoldására sok évvel nyugdíjba vonulásunk előtt kell elkezdeni takarékoskodni, hiszen minél előbb kezdünk el félretenni, annál kisebb havi megtakarítás szükséges, illetve annál magasabb nyugdíjunk lesz. Tartsuk be a 20/20-as elvet, mely azt jelenti ha nyugdíjas éveink 20 évig tartanak majd, arra minimum 20 évvel előtte kell elkezdeni takaré-koskodni. Azt is előre döntsük el, mekkora nyugdíjat szeretnénk havonta kapni, hiszen az aktuális havi megtakarítás attól is függ. Fix összegű megtakarítás esetén a következő tényezők befolyásolják a nyugdíjtőkét:

a megtakarítás összege; a megtakarítás idő hossza; a megtakarítás hozamai.

A nyugdíj-előtakarékosság elengedhetetlen, nem szabad csak az állami nyugdíjra számítani. Az előgondoskodás minél korábbi elkezdése mellett szól az is, hogy a későbbi életpálya-szakaszokban általában egyre több célt kell megvalósítanunk, ami miatt esetlegesen háttérbe szorulhat a nyugdíj-előtakarékosság, ilyen lehet például: egy ingatlanvásárlás vagy a gyerekekkel kapcsolatos kiadások.

A leendő nyugdíjunkat számos előre nem látható tényező is csökkentheti, például: magasabb életszínvonalunk többletköltségei a nyugdíjunk ter-hére, alacsonyabb befektetési hozamok, emelkedő adók és infláció. Ezt akkor tudjuk megítélni, ha a pénzügyi tanácsadó segítségével felmérjük nyugdíjhelyzetünket.


Az inflációt külön is ki kell emelnünk, mint a nyugdíjas éveinkre leselkedő veszélyforrást. A fogyasztói árak növekedése ugyanis csökkenti megtakarí-tásaink vásárlóerejét. Törekedni kell olyan befektetési eszközök kiválasztá-sára, amelyek bizonyítottan jó védelmet nyújtanak az infláció ellen. Ilyenek többek között a részvények és az ingatlanok, míg a kötvények közül az inflációhoz kötött, változó kamatozású papírok.

Hogyan tervezzük meg nyugdíjunkat?

A nyugdíjtervezésben a tanácsadó felméri, az ügyfél

Milyennek képzeli nyugdíjas éveit? Milyen forrásokból fog élni nyugdíjas korában? Milyen életszínvonalat szeretne elérni nyugdíjas korára? Fog-e dolgozni? Szeretne-e új lakásba költözni? Miből fedezi majd az egészségügyi kiadásait? Milyen biztosítások szükségesek nyugdíjas korában? A felhalmozott eszközök elegendőek-e az ügyfél élete végéig? Milyen átlagos hozammal kalkulálhatunk a megtakarítási időszakban? Milyen inflációra számíthatunk a megtakarítási időszakban?

A tanácsadó javaslatai alapján az ügyfél dönt a következő kérdésekben:

Nyugdíjcélok meghatározása

életszínvonal fenntartása

unokák, család támogatása

utazás

kisebb lakás vásárlása

Nyugdíjigény becslése – Számítások szerint a nyugdíj mértéke opti-mális esetben megegyezik korábbi nettó jövedelmünk 75%-ával. Ez az összeg nem minden nyugdíjasnak áll rendelkezésére, sokuknak pedig az összeg nem elegendő. Legkönnyebben úgy számolhatjuk ki a szükséges nyugdíj mértékét, ha felmérjük aktuális havi kiadása-inkat és az így kapott összeget összevetjük a jelenlegi fizetésünk 75%-ával. Nyugdíjas korunkban bizonyos kiadások elmaradhatnak, mint például a munkába járás költségei, mások növekednek, mint az egészséggel kapcsolatos kiadások, megint mások változatlanok maradnak, mint a gyerekek, unokák támogatása.

A nyugdíjba vonulás időpontjának meghatározása az előnyugdíj és a nyugdíj melletti (részmunkaidős) továbbfoglalkoztatás között változhat, amiről munkaképességünk, munkakedvünk, a munkalehe-tőségek és pénzügyi helyzetünk függvényében dönthetünk.


Célszerű arról is dönteni, hol fogunk élni:

közel a családtagokhoz

egészségügyi szempontból optimális környezetben

jó életminőséggel járó környezetben (közel a természethez, jó közlekedési feltételek mellett, jószomszédi viszony)

Betegbiztosítás és egészségügyi ellátás költségeinek becslése

Döntenünk kell a nyugdíjtőke kifizetési módjáról is, a tőke és a különböző járadékok közötti választáskor mérlegeljünk:

A járadék

Lehet havi életjáradék (vagyis nyugdíj) A meghatározott összeg havonta mindig rendelkezésre fog állni, ez

biztonságot nyújt. Az infláció miatt veszíthet vásárlóerejéből (ha nem indexált) A tőkéhez való hozzáférés korlátozott. Lehet garanciális eleme (özvegyi, unokák taníttatása céljából) Lehet a háttere a saját lakott ingatlan (reverse mortgage), de ez a ha-

gyaték terhére megy.

Az egyszeri kifizetés

A nagyobb összeget helyesen be lehet fektetni úgy, hogy pénztartalék is maradjon.

Fennáll a túlköltekezés veszélye, hogy az ügyfél nem tudja helyesen beosztani a pénzt.

Nagyobb felelősséggel jár a tőke ütemezett felélése, ráadásul hosszú élettartam esetén kifuthat.

Nyugdíjba vonuláskor, nem megfelelő mennyiségű felhalmozott tőke esetén használhatjuk saját ingatlanunkat megélhetésünk biztosítására, az ingatlan kisebbre cserélésével már jelentős pénzösszeghez juthatunk, illetve élhetünk a már említett ingatlanalapú járadékkal. Ez a hitelek egy speciális formáját jelenti. Az ingatlan tulajdonosa az ingatlana értékének nagyobb részének erejéig kölcsönt vehet fel, melyet a kölcsönt adó pénz-intézet havonta folyósít számlájára. A tulajdonos halálakor az ingatlan ára fedezi a felvett járadéktőke nagyságát. Ez kényes konstrukció, mivel maga a saját lakás a fedezet a saját nyugdíjra, ennek bizonyítéka, hogy Angliábanez a konstrukció is részese volt a 90-es évek misselling botrányának, de egyúttal rá is mutatott a szakszerű és tisztességes tanácsadás szerepére.


Nyugdíj-előtakarékossági szabályok és opciók

Az ügyfél nyugdíj-előtakarékossági céljai:

1 személyes célok: nyugdíjjáradék maximalizálása, a nyugdíjcélok eléré-se, hagyaték tervezése, adóoptimalizálás, gondoskodás unokákról, gyerekekről … stb.;

2 üzleti célok: társasági adó csökkentése, munkavállalók motivációja, munkavállalók elégedettségének növelése, vállalkozás nyereségessé tétele;

3 jótékonysági célok: munkavállalók nyugdíj-előtakarékosságának nö-velése, munkavállalók jutalmazása, rugalmas kompenzáció, cafeteria terv, tulajdoni jog megosztása (részesedés)

A vállalati nyugdíjterv elkészítéséhez szükséges főbb adatok:

1 személyes adatok (kor, foglalkozás, fizetés, … stb.)

2 bevételek, cash flow (változó, stabil)

3 munkavállalók (állandó, részmunkaidős)

4 vállalat tulajdonosai (kor, pénzügyi helyzet, … stb.)

5 ügyfél elkötelezettsége (megbízott felelőssége, adminisztratív költségek)

6 különböző nyugdíj-előtakarékossági formák szabályozása (közterhek, jogosultsági szabályok, … stb.)


Nyugdíjfelmérő lap Jelenlegi állapot

Kor Családi állapot Éves jövedelem Magán-nyugdíjpénztári befizetés Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés Egyéb nyugdíjcélú megtakarítás Havi kiadások Várható hozam

Nyugdíjazáskori pénzügyi helyzet Állami nyugdíj Kor Tervezett éves nyugdíjjáradék Hozam / kamat Hány éves koráig szeretné kapni a járadékot? Várható infláció

Nyugdíjszükséglet A) Eddigi nyugdíjcélú megtakarítások összege B) Igényelt nyugdíjszinthez tartozó nyugdíjtőke jelenértéke C) Nyugdíjrés (A-B) D) Szükséges havi megtakarítás

Forrás: Luttenberger, Németh

13. táblázat:Aktuális nyugdíjhelyzetet

felmérő lap


Adótervezés

Pénzügyi célok Adó (közterhek) legális csökkentése Biztosítási célok - Tartamok Rövid / közép / hosszú táv Érintett személyek Befektető

Jogosultak/kedvezményezettek/haszonélvezők Családtagok

Főbb megoldás-típusok

adókedvezmény adóhitel áthárítás más családtagra, személyre

Adó -

Adótervezés, adóoptimalizálás

Az adózás kérdése legtöbbünknek fejfájást okoz, mindenkiben felmerül, hogyan lehetne csökkenteni. Nagyobb pénzforgalom mellett természe-tesen ajánlott könyvelőt alkalmazni, viszont pénzügyi tanácsadóhoz vagy adótanácsadóhoz is fordulhat az ügyfél, akik jobban kiismerik magu-kat adózási kérdésekben. Minden egyes tervezési kérdésben, legyen az lakásfinanszírozás, előgondoskodás vagy hagyaték, a jó pénzügyi terv az adóhatásokat is figyelembe véve készül el.

Az adóoptimalizálás a legális keretek között elérhető minimális adóteherre (közteherre, beleértve a járulékokat, illetékeket stb.) irányul. Céljai:

az adóköteles jövedelem csökkentése az adókulcs csökkentése az adózás határidejének pontos betartása szükség esetén adóhitelek felvétele az adózási hibák elkerülése

Szükséges, hogy az elkövetkező néhány évre előre meg tudjuk becsülni mind a személyes, mind a vállalkozásból származó bevétel nagyságát, amely alapján azután lehetséges a várható adó nagyságának becslése, tervezése. Sok család számára a jövedelemadó jelenti a legnagyobb terhet, ezért érdemes erre a területre külön figyelmet fordítani.

A pénzügyi terv kitér

az adóterhek csökkentésére; az adóterhek olyan családtag(ok)ra való áthárítására, aki alacsonyabb

adókategóriába tartozik; az adófizetés időbeni kitolására.


A végrendelet átgondolt elkészítésével elérhetjük, hogy az ügyfél családja jobb adózási helyzetbe kerüljön, tehát az ügyfél halálával a családjának nem kell nagyobb összegeket örökösödési illetékre kifizetni. Előfordulhat, hogy bizonyos kiadásokat a jövő évben is lehet teljesíteni vagy pedig az is megvalósítható, hogy a jótékonysági adományok, egészségügyi kiadások bizonyos százalékát vissza lehet igényelni az adóból.

Vállalkozóként a bevétel ingadozás sokkal jelentősebb lehet, mint egy cég alkalmazottjaként. A vállalkozás adótervezése az üzleti tervezés része.


Tanulmányok, képzési költségek

Terület Gyerekek képzési költségei

Saját képzés, továbbképzés Munkaerőpiaci érték (humán tőke) létrehozása

Pénzügyi célok

Oktatási költségek finanszírozása Kiadások fedezetének rendelkezésre állása: jövedelem vagy Tőkeképzés Nem kereső tanuló gyerek eltartása

Biztosítási célok

Képzési célú tőketartalék Jövedelem védelme Személybiztosítás

Tartamok Jellemzően hosszú táv (15-20 év) Érintett személyek

Szülők Gyerekek Unokák

Főbb megol-dástípusok

Előgondoskodás Megtakarítási tervek, befektetés Diákhitel Ösztöndíj

Adó SZJA kedvezmények Vállalati nyereségadó-kedvezmény Állami támogatások

Gyermek(ek) iskoláztatása és az élethossziglani tanulás

A tanácsadónak a képzés terén a következő témakörökben kell jártasnak lennie, és a következő kérdésekkel szembesülhet a pénzügyi tervezés folyamán:

A jelenlegi oktatási rendszer működésének és költségvonzatainak ismerete

Mennyibe fog majd kerülni az oktatás?

Milyen mértékben emelkedik a tandíj összege?

Kaphat-e gyermekem állami támogatást?

Hogyan tudom a legmegfelelőbb szállást biztosítani gyerme-kemnek, mekkorák a kollégiumi költségek?

Milyen segélyeket, ösztöndíjakat vehet a gyermek igénybe?

Milyen formája, fajtái léteznek az ösztöndíjaknak?

Hogyan működik a pénzügyi segélyek, ösztöndíjak, állami támo-gatások rendszere?

Mit tegyünk, ha nem elégségesek a finanszírozási források?


Segélykérő, ösztöndíjigénylő próbanyomtatvány kitöltése: A tanács-adó segíthet elkerülni ügyfelének a legáltalánosabb hibákat, ha segít a formanyomtatványok kitöltésében is. Gyakran, ha a különböző segélyeket, ösztöndíjakat is figyelembe vesszük, kiderül, hogy akár drágább iskolák, képzések sem elérhetetlenek.

A gyerek(ek) főiskolai / egyetemi éveire pontos költségvetés kiala-kítása: sok ügyfél számára az jelenti a megfelelő megoldást, ha a költ-ségek megoszlanak a diák és szülei közt, hiszen a diák is vállalhat munkát, illetve kaphat ösztöndíjat.

Felsőoktatási intézmények, képzési formák ismertetése: Minden okta-tási intézmény más juttatásokat ad diákjainak. A tanácsadó legyen tisztában a juttatások mértékével, ezek többsége megszerezhető az iskola honlapján vagy a könyvesboltokban megtalálható tájékoz-tató füzetekben.

A pénzügyi tervnek a képzésre vonatkozó részét legkésőbb a gyermek középiskolás korában állítsuk össze és megvalósítását minél előbb cél-szerű elkezdeni. A befektetett pénznek adott időben kell likviddé válnia.

A gyerek(ek) oktatására, valamint a saját nyugdíjunkra fordítandó pénzmennyiség összehangolása.

Az iskola által nyújtott támogatások maximális kihasználása. A tanács-adónak célszerű ismernie az adott felsőoktatási intézmény támogatási rendszerét, hiszen gyakran előfordulhat, hogy nem az először felaján-lott támogatás a legmegfelelőbb. Sokszor további kérvények beadá-sával növelhető a támogatás mértéke.

Megtanítani az ügyfelet a helyes megtakarítási és befektetési kultúrára és a családfenntartó(k) számára megfelelő személybiztosítások megléte

elengedhetetlen ebben a vonatkozásban is. Lássuk az összefüggést, hogy gyerekeink képzése már az ő életcéljai-

kat és lehetőségeiket határozza meg szakmájuk és munkaerőpiaci értékük révén.

Külön témakör a képzési költségek tervezésében a felnőttek képzése. Néhány tényező, melyre a tervezéskor tekintettel kell lennünk:

Milyen képzés és milyen rendszerességgel szükséges munkaerőpiaci értékünk megőrzése vagy karriercélú növelése érdekében?

Milyen képzési költséget vállal munkáltatónk és mi hárul ránk? Milyen adókedvezményekre vagy más támogatásra számíthatunk? Vállalkozóként a piaci versenyképesség egyik tényezője a saját és alkal-

mazottaink megfelelő (tovább)képzése. Milyen jövedelemnövekedést várunk a választott felnőttképzéstől

(pl. MBA)?


Hagyatéktervezés

Terület Aktív korunkban felhalmozott és/vagy örökölt vagyonról rendelkezés halálunk esetére

Pénzügyi célok Örökhagyás Adóoptimalizálás Gondoskodás önmagunkról még életünk

folyamán Gondoskodás kiskorú gyerekekről Likvid eszközök megléte

Biztosítási célok Járadék(tőke) hátrahagyottaknak Tartamok Jellemzően hosszú táv Érintett személyek Örökhagyó

Örökösök (haszonélvezők is) Főbb megoldástípu-sok

Végrendelet Alapítvány Ajándékozás Szerződés Kedvezményezés Megbízás

Adó A vagyonátruházással kapcsolatos adók és illetékek minimalizálása

Végrendelet

A végrendelkezés elengedhetetlen a felelősségteljesen gondolkodó ember életében. Ez biztosítja, hogy az utódok különösebb anyagi megrázkódtatás nélkül át tudják vészelni szerettük elvesztését. A hagyatéktervezés magába foglalja, hogyan akadályozzuk meg, hogy anyagi javaink halálunk után arra nem méltó vagy illetéktelen személyekhez kerüljenek vagy jelentős vesz-teségek érjék. Nemcsak az anyagi oldalát, az emberi tényezőket is mérje fel ügyfelünk: a hagyaték szociális-pszihológiai hatásai „túlélik” az örökhagyót.

A végrendelet alapvető kérdése a jogszabályok szerinti érvényesség.

A beszélgetés során a tanácsadónak jó pszichológiai készségekkel szük-séges rendelkeznie, hiszen ez egy kényes, viszont elengedhetetlen téma-kör. A tanácsadónak tájékozottnak kell lennie a végrendelet elkészítésének feltételeiről, az örökösödési illetékek, adók mértékéről a hagyaték egyes kategóriái vonatkozásában.

A nagy értékű vagyontárgyaknak az örökhagyása történhet:

ajándékozással még az ügyfél élete során a végrendeletben végrendelet nélkül szerződéses alapon bizalmi alapon


A végrendelkezés lépései

1. lépés – A hagyaték felmérése. Először is vegyük számba értékeinket. Gyakran kiderül, hogy vagyonunkat alulértékeltük. Ez többnyire akkor áll fenn, ha például már régóta megvan egy ingatlanunk. A vagyon nagysá-gától függően kell az örökbehagyásról intézkedni. Használjuk a nettó vagyonérték számítást, mely számszerűsíti rendelkezésre álló eszközeinket és forrásainkat. Az eszköz értékének megállapításakor jelenértéken, illetve piaci értéken számoljunk. Külön térjünk ki a gépkocsikra, gyűjteményekre, festményekre, antik tárgyakra, bútorokra, ékszerekre, szellemi javakra (pl. védjegyek, szabadalmi jogok), esetleges külföldi tulajdonainkra.

2. lépés – Célok kitűzése. Saját és családunk céljait tisztáznunk és egyez-tetnünk kell. Arra is külön figyeljünk, hogy idővel céljaink változhatnak, ekkor könnyen átalakítható, módosítható végrendeletre van szükségünk. A következőket mérlegeljük:

célok, prioritások megállapítása – azt kell eldönteni ki, mit kap halálunk után

temetésről rendelkezés gondoskodás házastársunkról, partnerünkről – a házastárs anyagi

biztonságának megteremtése, az életszínvonal fenntartása adózás – vagyonunkra kivetett adók és illetékek minimalizálása hagyaték hatása az örökösökre:

1. Ha végrendeletünkben túl nagy összeget juttatunk örökösöknek, az gyakran elkényelmesíti őket. A könnyen szerzett vagyont nem ésszerűen használják fel.

2. Sok fiatal nem képes nagy összegeket megfelelően kezelni, nem ismeri a pénzügyi piacok működését, rossz helyre teszi az öröklött vagyont, vagy rossz tanácsokra hallgat.

3. Kiskorú örökös megnevezésekor határozzuk meg, hány éves ko-rában jusson az öröklött vagyonhoz, és ki legyen addig a vagyon kezelője.

saját vállalkozás továbbadása – Halálunk után vállalkozásunk vagy a családra marad, vagy pedig új tulajdonos veheti át, aki lehet egy cég-társ vagy valaki a cégvezetésből. Feladatunk, hogy az örökhagyás folyamatáról döntsünk, azt is figyelembevéve, milyen megoldás biz-tosítja – az adott esetben életünk munkájával felvirágoztatott – vállal-kozásunk sikeres további működését.

3. lépés – Rugalmasság fenntartása. A végrendeletet ügyvéd jelenlét-ében készítsük el és azt utána folyamatosan ellenőrizzük, az esetleges változtatásokat vezessük át. A házastársunk és a gyerekeink részesedését pontosan határozzuk meg. Sokszor fordul elő, hogy az örökhagyó ezt nem a törvény által rögzített módon és részesedési formában kívánja rendezni. A kiskorú gyerekek gyámját is meg kell nevezni, arra az esetre is gondolva,


ha a házastársak egyszerre halnának meg. Ezt kihagyva a hatóságok neve-zik ki a gyerekek gyámját, aki nem feltétlenül egyezik meg az örökhagyó választásával.

Rokkantság vagy beszámíthatatlanság esetére is ki kell térni a végrende-letben. Gondoskodni kell önmagunkról és vagyonunkról arra az esetre is, ha még életünk során képtelenné válnánk a vagyonunk felőli rendelkezésre (fizikai vagy szellemi betegség). Erre az esetre is gondolva nevezzünk meg saját gyámunkat.

A következő tényezők csökkenthetik a végrendelkezés rugalmasságát:

közös vagyon: a közös vagyon sorsát nem határozhatjuk meg végren-deletünkben, arra (annak haszonélvezetére) automatikusan a túlélő jogosult.

ajándékok: ha az adóterhektől vagyonunk elajándékozása révén sze-retnénk megszabadulni, ez a vagyonunkról való lemondással jár együtt. Ha változna szándékunk, az elajándékozott vagyon már nem kapható vissza.

nem visszavonható rendelkezés: Egyes esetekben hasznos lehet, viszont előre nem látott események bekövetkeztekor nem tudunk azon változtatni.

4. lépés – Likvid eszközök fenntartása. A vagyon összegétől függően szükség van likvid tőkére, az örökösödési adók, valamint az adminisztrációs (pl. jogi) költségek kifizetése miatt. Az örökhagyó elhalálozását követően a következő költségek merülhetnek fel:

temetési költségek, ügyvédi díj végrendeleti végrehajtó díja értékbecslő díja az elhunyt kórházi ellátásának számlája adók, illetékek

Ha adósságunk van, a hagyatéknak azt is fedeznie kell. Ha halálunkkor illikvid tőkénk is van, növelheti a fizetendő közterhek és egyéb adminiszt-rációs költségek mértékét. A következők számítanak illikvidnek: ingatlan, vállalkozás, jelzálog, ékszerek, művészeti tárgyak, antikvitások.

5. lépés – Adóminimalizálás. Célunk természetesen a családi vagyon védelme halálunk után is, ebben az esetben szükséges az adók és illetékek minél nagyobb mértékű csökkentése. Ez a következő módon lehetséges:

házastársi kedvezmények ajándékozás, közérdekű adományok végrendelet adó/illeték szempontból kedvező portfólió


6. lépés – Rendszeres felülvizsgálat. Számos esemény befolyásolja örök-hagyási döntéseinket, céljaink megváltozhatnak. Bizonyos események bekövetkezése, egyes élethelyzetek nagy hatással lehetnek ránk, ami változtatások átvezetését igényli a végrendeletben. A főbb tényezők a következők:

gyerek születése, örökbefogadása házastárs halála házasság válás betegség oktatási szükségletek családtagok nagykorúvá válása munkahelyváltás ajándék vagy örökség adás – vétel vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás adó- és illetéktörvények változása egyéb, releváns jogi- és pénzügyi szabályozás változás

93

A fejezet tartalma:

Költségvetés, vagyonmérleg, cash flow 94 A tervkészítés menete 95 További technikai eszközök áttekintése 98 Diagnosztikai eszközök 99

Tevékenységi kör Eszközök

Tanácsadás

Brainstorming Mind map Kérdőívek Checklistek Diagrammok Szcenáriók Szerződésminták Költségvetések CF terv Vagyonmérleg Kalkulátorok …

Eladás

Statisztikák Árlisták Jogszabályok Ajánlatok Különböző kimutatások Számítási technikák prezentálása Hírlevelek …

Szerződés

Tevékenységlista Határidőterv Jelentések Keretmegegyezések Szerződés …

Ügyfélgondozás

Agenda Follow up Update …

4 . F E J E Z E T

TERVEZÉSTECHNIKA

14. táblázat:A pénzügyi tervezés eszközei és eljárásai


Költségvetés, vagyonmérleg, cash flow

A pénzügyi tervezés három alapvető technikája a

1 a költségvetés;

2 a vagyonmérleg;

3 a cash flow (CF)

elkészítése ÉS tervezése.

A költségvetés az ügyfél szempontjából fontos dokumentum, illetve gaz-dálkodási eszköz, ez tartalmazza a háztartás időszaki (havi, éves) bevételeit és kiadásait. Jellemzően nem foglalja magába a (hosszú távú, előgondos-kodási célú) befektetések hozamait, illetve tőkemozgásait, kivéve a (rend-szeres) megtakarításokat és törlesztőrészleteket. Tényadatai a CF inputja, a CF tervből pedig levezethetők a jövőbeni időszakok terv-költségvetései.

Nézzünk meg egy sematikus CF- és vagyonmérleget.

A CF esetében láthatjuk, hogy míg a bevételeknél azok forrása az elsőd-leges rendezőelv, addig a kiadásoknál azok rendszeressége. Ennek a tervváltozatok készítésénél lesz jelentősége: az óvatos szcenáriónak ala-csony bevételek mellett is finanszírozhatónak kell lennie. Szociológia szempontból, ha a bevételcsökkenés tartósan „belemar” a fix kiadásokba (pl. törlesztőrészletek vagy rezsi), az a vagyonfelélés (illetve idővel a dek-lasszálódás) előjele. Nagyrészt a Tervező szakmai felelőssége, hogy ügyfele váratlan események ellen és nyugdíjas korában egyaránt védett és kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetben legyen.

10. ábra:Cash-flow számítás

4. Fejezet Tervezéstechnika 95

A vagyonmérleg esetében szintén eltérő rendezőelveket találunk a két oldalon: az eszközök esetében azok rendeltetése (célja) az elsődleges szempont, mely futamidejüket is jórészt behatárolja, forrásoldalon viszont a kötelezettségek esedékessége, illetve futamideje a rendezőelv. Vizsgálni kell a két oldal lejárati struktúráját, melynek hosszú távú egyezése a va-gyonmegtartás, illetve gyarapodás biztosítéka.

A tervkészítés menete

A pénzügyi tervezés folyamata technikai szempontból a tervezési eszközök helyes sorrendben és módon történő használatát jelenti. Ez biztosítja, hogy a pénzügyi terv szakszerű legyen, az egyes tervezési területek függőségeit és az idődimenziót helyesen vegye figyelembe és későbbi karbantartásra, a szükséges módosításokra is alkalmas legyen. Tekintsük át ezt a folyamatot most a főbb numerikus pénzügyi tervező eszközök mentén.

Első lépés az ügyfél költségvetésének meghatározása. Ehhez a következő adatforrásokat használjuk, alapvetően az előző (pénzügyi) évet vizsgálva:

Adóbevallás: a bevételek és kiadások aggregált és a háttérbizonylatok függvényében részletes, tételes alakulását mutatja.

Bankszámla-kivonatok: tételes bevétel-kiadás lista. A pénzügyi és biztosítási szerződések, bizonylatok egyrészt az előző

pontokban ki nem mutatott vagy részleteikben nem ismert informá-ciókat hozdozhatnak (futamidők, fizetmények változása, garanciák, exit opciók stb.), másrészt részletes információkat a későbbi tervezési lépésekhez. A jelentősebb szerződések fő adatairól (befektetés, bizto-sítás, hitel, ingatlan stb.) egy-egy adatlapot veszünk fel.

11. ábra:Vagyonmérleg


Vállalkozás esetén a vállalkozás előző évi beszámolójából ebben az esetben elsősorban az eredménykimutatásra (de a mérlegre is a pénztartalékok, illetve kötelezettségek miatt) van szükségünk.

Mindezek birtokában kezdhetünk hozzá a költségvetési űrlap / séma feltöltéséhez, melyhez

az ügyféltől is kapunk kiegészítő adatokat fogyasztási, költekezési szokásairól, az egyes tételek jellegéről, felmerülésük gyakoriságáról, valamint megválaszolja egyéb kérdéseinket.

A költségvetés összeállítása után második lépés a nettó vagyon számítása. Ehhez a vagyonmérleget kell összeállítanunk.

A vagyonmérleg legtöbb elemének valamilyen cash flow vonzatát megta-láljuk a feltárt költségvetésben: befektetések hozama, ingatlan adója, bérle-ti díja, tartós fogyasztási cikkek biztosítási díja vagy törlesztőrészlete, letéti számla kivonatok stb.

További információkat kapunk a vagyonelemekről a pénzügyi szerző-désekből, bizonylatokból, illetve az ügyféltől személyesen.

A vállalkozás vagyonának beszámítása annak is függvénye, hogy az korlátozott felelősséggel járó vagy a személyi vagyon részét képező vállalkozási forma jogi szempontból. Előzőre egy Kft. tagi betétje, utóbbira az egyéni vállalkozó befektetett eszközei példa.

Az egyes vagyonelemek megfelelő (piaci értéken/ jelenértéken történő) értékelésével az aktuális vagyonmérleget összeállítjuk.

Az életpálya pénzügyi tervezéséhez a következő lépés a hosszú távú cash flow meghatározása. Ehhez további köztes lépések szükségesek. Az ügyfél korábban meghatározott életcéljai alapján

beazonosítjuk a tervezett és szóba jöhető élethelyzeteket; azokat elhelyezzük az ügyfél életpályáján, egyes életpálya-szakaszaiban, majd azt egyes élethelyzetekhez tartozó tipikus pénzügyi és biztosítási

szükségleteket mérlegelve; meghatározzuk a javasolt megoldásokat; meghatározzuk a megoldásokhoz tartozó konkrét pénzügyi-biztosítási

termékeket, szolgáltatásokat; és azok célszerű, a cash flowt befolyásoló fő változóinak lehetséges

értékeit, mint a futamidő és az összegek/díjak, óvatosan/reálisan vá-lasztott paraméterek mellett (hozamok, hitelkamatok, infláció stb. ala-kulása, jövedelem növekedése – exogén változók). Ennek folyamán egyrészt tekintettel kell lennünk az ügyfél jövőbeni pénzügyi kapaci-tására, másrészt az egyes kiadási tételek egymással is versenyeznek a rendelkezésre álló cash flowért, és más típusú függőségekben is van-nak egymással (adóösszefüggések, befektetési stratégia stb.). Itt tehát fokozatos közelítéssel kell az egyes tervezési tételek hosszú távú cash flow-it összehangolni a következő évtizedekre. Készíthetünk több tervváltozatot is, melyek közül az ügyfél választ, illetve a változók és a paraméterek jövőbeni lehetséges alakulását tervezik előre.

4. Fejezet Tervezéstechnika 97

Ezután a vagyonmérleget is el kell készíteni jövőbeni időpontokra (5 évenként vagy akár évente). Mivel annak egyes tételei a hozamokon (bevételeken) keresztül szintén hatást gyakorolnak a cashflowra, illetve a költségvetésben nem szereplő tételeket is tartalmazhatnak (pl. örökség), ezért itt a vagyonmérleg és a cash flow összehangolása is szükséges (iteráció).

Végül, a cash flow érintett adatait visszavezetjük az egyes évekre vagy időszakokra érvényes költségvetésbe, mely ügyfelünk elsődleges dokumentuma napi kiadásai miatt.

A bemutatott tervezéstechnika a „csontváza” a pénzügyi tervnek, melyet az egyes adatok, megoldások, termékek és számítási menetek bemutatása, értelmezése, valamint az eredmények és javaslatok indoklása öltöztet fel egy teljes pénzügyi tervvé.

Meg kell még említenünk a vállalkozás tervezését, ami egy olyan (hosszú távú) üzleti terv felhasználást vagy készítését jelenti, mely input-output viszonyban van a személyes pénzügyi tervvel: a vállal-kozásunk finanszírozási igénye kiadást jelent a személyes pénzügyi tervünkben, a vállalkozás pénzügyi hozamai pedig bevételei.

107

A fejezet tartalma:

Életpálya-szakaszok a CFP szabvány logikája szerint 107 Tanulók, egyetemisták 109 Pályakezdők, szinglik, egyedülállók 110 Fiatal párok 111 Gyermekes családok 112 Idősebb párok, házastársak 113 Seniorok 114

Életpálya-szakaszok a CFP szabvány logikája szerint

1 felhalmozási időszak

Általában 40 éves korig tart.

Elsődleges cél a hozzátartozók védelme a pénzügyi csődtől, nem várt élethelyzetektől.

Pénztartalék felhalmozása.

A tőkeigényes pénzügyi célok, nagyobb befektetések megvaló-sítása, megkezdése (lakás, autó, gyerekek iskoláztatása, nyug-díj-előgondoskodás, … stb.).

Az ügyfél ebben az életpálya-szakaszban kockázatvállalóbb a ma-gasabb hozam reményében. A kockázatvállalás mértéke függ az illető iskolai végzettségétől és szakértelmétől is.

2 konszolidációs szakasz

Ez a szakasz kb. 40 és 60 éves kor közé tehető.

Az ügyfél a hiteleit, tartozásait már nagyrészt visszafizette, a gye-rekeit már iskoláztatta, viszont nyugdíjára továbbra is takaré-koskodnia kell.

Közepes kockázatvállalási hajlandóság jellemző.

5 . F E J E Z E T

ÉLETPÁLYA-SZAKASZOK


3 felélési szakasz

Általában a nyugdíjba vonulással kezdődik.

Az ügyfél elsődlegesen alacsony kockázatú befektetéseket eszközöl, viszont az inflációnál magasabb hozamok elérése érde-kében szüksége van nagyobb kockázatú befektetésekre is.

4 ajándékozási szakasz

Hasonló a felélési szakaszhoz.

Az ügyfél gondoskodik végrendeletéről, hagyatékáról.

Adományok, ajándékok, jótékonykodás.

5. Fejezet Életpálya-szakaszok 109

Tanulók, egyetemisták

Az életszakasz meghatározása: Fiatal Még van bizonyos függés a szülőktől, de egyre nagyobb az önállóság Elszakadás a szülőktől: a tanulmányok más városban lehetnek, költözés

Jellemző életszituációk: Tanulás, külföldi ösztöndíj Szabadidő, sport Utazás Párkapcsolat

Fontosabb tervezési feladatok: Megélhetési költségek finanszírozása Képzési költségek finanszírozása Diákhitel Folyószámla, pénzkezelés Ifjúsági bankbetét Betegbiztosítás, balesetbiztosítás


Pályakezdők, szinglik, egyedülállók

Az életszakasz meghatározása: Egyedülálló (fiatal) felnőtt A jövő sok lehetőséget és egyben kockázatot is tartogat számára Szüleitől anyagilag függetlenedik, esetenként még a szülői házban él Először vállal munkát, karriertervezés kiindulópontja vagy pár éves

munkatapasztalata van Jellemző életszituációk: Önállósulás Munkavállalás, karrier Társkeresés Bérlakás Lakásvásárlás Szabadidő, sport Utazás Továbbképzés, átképzés Szülői támogatás Hiteltörlesztés

Fontosabb tervezési feladatok: Hitelkártya Lakáshitel, vásárlási hitelek Tartós átutalási megbízások folyószámláról Kedvezményes vagyonbiztosítási start-csomagok Balesetbiztosítás, betegbiztosítás Szülői támogatás Nyugdíj-előgondoskodás megkezdése

Megjegyzés: a tartósan egyedülállók életpályája ebből a fázisból a pá-rok/családok ívével párhuzamosan halad, abból a gyerekekkel kapcsola-tos tényezők „levonásával” kapjuk életpályájukat – tehát az itt leírt fázist idővel elhagyják.


Fiatal párok

Az életszakasz meghatározása: Friss házasok, élettársak, együttélés Nincs még közös gyermekük

Jellemző életszituációk: Házasság Együttélés Gépkocsivásárlás Lakásvásárlás, lakásbérlés Utazás, nyaralás Karrier Vállalkozás alapítása

Fontosabb tervezési feladatok: Fogyasztói hitelek Lakásfinanszírozás Baleset-, betegbiztosítások, vagyonbiztosítások Pénztartalék Megtakarítás Befektetés Szülői támogatás Nyugdíj-előtakarékosság


Gyermekes családok

Az életszakasz meghatározása: Párok egy vagy több gyermekkel

Jellemző életszituációk: Gyerek születése Lakásvásárlás/csere Kocsivásárlás Karrier GYES Továbbképzés, átképzés Válás Utazás Vállalkozás

Fontosabb tervezési feladatok: Cash menedzsment Pénztartalék Biztosítások, nagy életbiztosítás Hitelfinanszírozás Előgondoskodás Tanulmányok Adóoptimalizálás Szülői támogatás


Idősebb párok, házastársak

Az életszakasz meghatározása: Inkább idősebb családok gyerek nélkül, akiknek gyerekei már

önállósultak, vagy korábban nem vállaltak gyereket. Jellemző életszituációk: Magasabb jövedelem, megtakarítások nőnek Szakmai karrier Önállósult gyerek támogatása Betegség, gyógykezelés Utazás, hobby Lakáscsere/felújítás, költözés Nyaraló Kocsicsere Gondoskodás idős szülőkről

Fontosabb tervezési feladatok: Többféle befektetés hosszabb lekötéssel, befektetési tanácsadás Újrabefektetés Munkáltatói juttatások Vagyonbiztosítások Adóoptimalizálás Hagyatéktervezés Menedzserbiztosítások Vállalkozás Örökség


Seniorok

Az életszakasz meghatározása: Nyugdíjas, főállású tevékenységet már nem végző házaspár vagy

egyedülálló Jellemző életszituációk: Betegség, gyógykezelés Házastárs halála Unokák születése Utazás, hobby Halál

Fontosabb tervezési feladatok: Nyugdíjjáradék Nyugdíjtőke befektetése Gyerekek támogatása Hagyatéktervezés Ajándékozás Ingatlancsere, nyugdíjasotthon Ápolás (biztosítás)

115

A fejezet tartalma:

Az élethelyzetek és az életpálya-szakaszok kapcsolata 115 Családalapítás 118 Házasság, együttélés 120 Lakásvásárlás 124 Autóvásárlás 126 Válás 127 Gyermeküket egyedül nevelő szülők 132 Vállalkozás alapítása 133 Házastárs elvesztése 135 Nyugdíjazás 136 A szülő – gyerek kapcsolat 137

Az élethelyzetek és az életpálya-szakaszok kapcsolata

Életpálya-szakasznak az emberek életében meghatározó szerepet betöltő olyan időszakot hívjuk, amikor, illetve amíg egy adott demográfiai-szociális státusz jellemzi az egyén életét és gazdasági körülményeit. Az élethelyze-tek (life events, Lebenssituationen) egyes konkrét és pénzügyi szempont-ból is jelentős eseményeket jelentenek életünkben. Egyes élethelyzetekkel (házasság, gyerek születése, válás, … stb.) lezárul egy-egy életszakasz és egy újabb kezdődik, míg más életszituációk több életpálya-szakaszban, illetve életpálya-szakasztól függetlenül is előfordulhatnak.

6 . F E J E Z E T

ÉLETHELYZETEK (ÉLETSZITUÁCIÓK)


Az egyes életpálya-szakaszok során az ügyfél igényei, szükségletei, pénz-ügyi helyzete és még a tipikus életcélok is folyamatosan változ(hat)nak, amit a tanácsadónak a pénzügyi terv készítésekor, illetve karbantartásakor figyelembe kell vennie.

Kiváltó tényező Életpálya-

szakasz

Az életpálya- szakaszban

előforduló egyéb élethelyzet

Lezáró esemény

Gyermek iskolás-korúvá válik

Tanulók, egye-temisták

Tanulás Együttélés

Tanulmányok befejezése, mun-kába állás

Tanulmányok befejezése, mun-kavállalás

Pályakezdők, szinglik

Vállalati elő-gondoskodás

Együttélés Autóvásárlás Lakásbérlés

Munka- tapaszta-lat, Házasság, együttélés

18. ábra:Az élethelyzetek és az

életpálya-szakaszok kapcsolata

15. táblázat:Élethelyzetek vs

Életpálya-szakaszok

6. Fejezet Élethelyzetek (életszituációk) 117

Kiváltó tényező Életpálya-

szakasz

Az életpálya- szakaszban

előforduló egyéb élethelyzet

Lezáró esemény

Házasság Fiatal párok Autóvásárlás Nyaralás Lakásvásárlás Vállalati elő-

gondoskodás

Gyerek(ek) szüle-tése

Gyerek(ek) szüle-tése

Gyerekes család

Képzés Lakásvásárlás Vállalati elő-

gondoskodás Vállalkozás

Gyerek(ek) önál-lósulása

Válás, házastárs halála

Egyedülálló szülő

Képzés Költözés Vállalati elő-

gondoskodás Nyug-

díj-előtakarékosság

Újabb házasság / Gyerek önállósu-lása

Gyerek(ek) önál-lósulása

Középkorú pár eltartott gyer-mek nélkül

Lakásvásárlás Vállalati elő-

gondoskodás Nyugdíjazás Vállalatalapítás Gondoskodás

szülőkről Hagyaték

Nyugdíjazás

Nyugdíjazás Senior Hagyaték Ajándékozás Unokák támo-

gatása Lakáscsere

Házastárs / part-ner elvesztése

Forrás: Luttenberger


A továbbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány tipikus élet-szituációt.

Családalapítás

Jellemzők:

egy vagy több gyermek nevelése esetén a biztonság utáni vágy megnő;

kockázati tényezők minimalizálása;

családfenntartó(k) biztonságának megteremtése;

egykeresős családról van szó, ha a feleség a szülési szabadság le-telte után a gyermeknevelés alatt otthon marad.

Napjainkban a családok többségében mindkét szülő dolgozik. A tandíjak, tankönyvek és az egészségügyi ellátás költségei napjainkban jobban nő-nek az inflációnál, így szükségessé vált, hogy a szülők már jó előre takaré-koskodjanak gyermekük iskoláztatására és gondoskodjanak az orvosi keze-lési költségek fedezetéről és az esetleges munkaképtelenség követ-keztében fellépő jövedelemkiesés pótlásáról. A házaspárok napjainkban egyre később vállalnak gyermeket, így az is előfordulhat, hogy az iskolázta-tás és a nyugdíjazás még egy időben történik, mely jelentősen megterhel-heti a család költségvetését.

A gyermek növekedésével újabb és újabb költségek merülnek fel:

új, nagyobb lakás vásárlása, kibővítése babysitter gyerekek iskoláztatása gyerekek szakkörökre, különórákra járatása gyógyszerek, orvosi ellátás sport, hobbi tandíj családi üdülések finanszírozása a biztosítások kibővítése hozomány

Gyermekek vállalásakor kellő mennyiségű pénztartalék és a megfelelő biz-tosítási összegű életbiztosítás megléte elengedhetetlen, hiszen egy halál-eset bekövetkeztekor is el kell tartani gyerekeinket. Ez alapos számítást követel meg, kell, hogy legyen életbiztosításunk, rokkantsági biztosításunk is. Másrészt akkor is szükséges pénztartalék, ha gyerekünket éri baleset vagy hosszabb időre lebetegszik, ez nagy mértékben megterhelheti


a családi költségvetést a megnövekedett orvosi ellátás és ápolás szüksé-gessége miatt.

A zsebpénz kérdése minden családban kulcsfontosságú. A zsebpénz jó célt szolgál, hiszen megtanítja gazdálkodni gyermekünket, aki saját költség-vetését már korán be kell, hogy tartsa, valamint a költekezésének követ-kezményeit is vállalnia kell. Nem a zsebpénz mennyisége számít, hanem az a mód, ahogy a gyerek ahhoz hozzájut. A havi zsebpénzt sokszor a szü-lők még ki is egészítik, ha a gyermek valami kis apró munkát elvégez a háztartásban. A gyermeket a jó szülő arra is ösztönzi, minél több megta-karított pénze legyen, melyet például perselybe tud gyűjteni.

A tanácsadónak a tervezésben át kell gondolnia a tandíj, kollégium, albér-let, tankönyvek költségét és ezt összevetni az ösztöndíj, a szociális segélyek nagyságával.

A gyermek oktatása mellett a szülők költségvetését gyermekük házassága is megterheli. A szülő akárcsak gyermeke oktatásának finanszírozásáról, gyermeke házasságának anyagi támogatásáról is gondoskodik. A hozományra és magára az esküvőre már évekkel előtte tehet félre pénzt.

Javasolt pénzügyi lépések:

magánemberi felelősségbiztosítás

munkaképtelenség esetére szóló biztosítás

vagyonbiztosítások

balesetbiztosítás, betegbiztosítás, életbiztosítás

nyugdíj-előtakarékosság

előtakarékossági konstrukciók a gyerekek nagykorára, hozo-mányra, lakására

adókedvezményes befektetési formák stb.


Házasság, együttélés

A házasságkötés után megváltoznak az emberek életkörülményei és nem-csak az életmód, hanem az anyagi feltételek is módosulnak. A házastársak együtt határozzák meg rövid és hosszú távú céljaikat, közösen fizetik a számlákat, közösen takarítják meg pénzüket és tartják be az együtt meg-tervezett költségvetést. A házastársaknak erről kell előbb közös nevezőre jutniuk és nem szabad, hogy a költségvetés a kölcsönös megállapodás után vita tárgyát képezze.

Házasság anyagi szempontból

1 biztosítási szempont Házassággal megváltoznak a felek biztosítási feltételei, lehetségessé válik a meglévő biztosítások átcsoportosítása, esetenként csökkentése. A közös háztartás vezetése csökkentheti a biztosítási költségeket, a felek többet fordíthatnak nyugdíj-előtakarékosságra. Biztosítások – Sok egyedülálló nem rendelkezik életbiztosítással, azon-ban amint lesz egy olyan személy, akiről gondoskodni szeretne (házastárs, gyerek) a biztosítás megkötése elengedhetetlenné válik. Mind élet-, mind rokkantsági biztosítás megkötése szükségessé válik.

2 közös pénzügyek megvitatása Szociológiai vizsgálatok szerint a közös pénzügyek rendezése okozza a legtöbb konfliktust a házasságon belül. A házastársaknak egyezségre kell jutniuk a felől ki, mennyit költhet havonta saját magára és közös céljaik megvalósítása érdekében. A következő lépések szükségesek:

Közös rövid- és hosszú távú célok meghatározása

A házaspárok együtt kell, hogy kitűzzék céljaikat, meg kell határozniuk, milyen prioritásaik vannak, milyen irányba szeretnének elindulni. A házas-ságban nélkülözhetetlen, hogy a felek saját céljaikat egyeztetni tudják közös céljaikkal, egyes esetekben lemondani vagy éppen átalakítani azokat. Vizsgálni kell, hol és mekkora eltérés adódik. Általában a felek jöve-delme különböző, melyet máshogy szeretnének elkölteni. Van hogy a felek megtakarítási hajlandósága és költekezésének mértéke is eltérő. Előfordul-hat, hogy az egyik házastárs magasabb életszínvonalat szeretne fenntarta-ni, a másik pedig nagyobb kockázatvállalási képességgel rendelkezik. Sok helyen adódhatnak eltérések, viszont a megegyezés elengedhetetlen.

Íme néhány kérdés, melyet megvitathatunk:

Egyeznek-e céljaink, prioritásaink? Miben és mennyire különböznek azok? Mekkora a hasonlóság az egyéni és közös célok között?


Meg tudunk-e egyezni az eltéréseket illetően? Közösen irányítják-e a felek pénzügyeiket, vagy külön – külön? Le tudunk-e mondani bizonyos egyéni céljainkról? Mire fektetünk nagyobb hangsúlyt, az egyéni vagy a közös célokra?

Rövid távú cél lehet például: egy tartós fogyasztási cikk megszerzése, meg-felelő pénztartalék összegyűjtése; középtávú cél egy ingatlan vásárlása vagy egy adott befektetés megvalósítása. Hosszú távú cél lehet a gyermek iskoláztatása, lakásvásárlás vagy a nyugdíj-előtakarékosság.

Számlák fizetése

Az együttélés egyik alapköve a rezsi és a közös számlák fizetése, melyről előre meg kell állapodni, ki, mennyit fizet. A fő szempont a pontosság és a tisztességes eljárásmód (szabályok).

Bankszámlák

Házastársak közösen döntsék el, egy, vagy több bankszámlát szeretnének működtetni. Az egy számla előnye, hogy kevesebb költségvonzata van, hasznos akkor, ha a felek meg tudnak egyezni saját költekezésük nagysá-gáról. Hátrányos lehet viszont az, ha a felek nem egyeztetnek kiadásaikról, hiszen akkor könnyen kibillenhet egyensúlyából a költségvetés. Gyakran fordul az is elő, hogy az egyik házastárs így nem tudja felügyelni a közös számlát, teljesen a másik félre bízza azt és az közömbössé válik számára.

Hasonló módon a házastársak két külön bankszámlát is vezethetnek, ahonnan a számlákat külön – külön fizetik. Ez kevesebb hibát eredményez, a felek csak saját költekezésüket felügyelik és fenntarthatják saját pénzügyi önállóságukat. Az viszont nem előnyös, hogy így a felek nem lehetnek teljesen tisztában a közös megtakarítások, közös vagyon nagyságával.

Költségvetés

A költségvetés lényege, hogy meghatározza (általában csökkentse) a há-zastársak aktuális és a jövőbeni kiadásait. A költségvetésnek napról napra tükröznie kell a házastársak költekezési limitjeit, mennyire teljesült az, nem költekezték-e túl magukat a felek. A vásárlás előtt mérlegelni kell, szere-pel-e az adott kiadás a havi költségvetésben, ha nem, vajon mennyire van szükség erre a kiadásra. Azt is tisztázni kell magunkban, hogy egy új, a költségvetésben nem tervezett kiadás (pl. tartós fogyasztási cikk vásárlá-sa), milyen hatással van a közös háztartás hosszú távú terveire.

Megtakarítási terv

Közös megtakarítás: a közös megtakarítási formába a felek havi szinten ugyanannyi pénzt fektetnek. A hangsúly itt a „közös” kifejezésen van, nem szabad, hogy egyik partner kívánságai háttérbe szorítsák a mási-két, hiszen ez hosszú távon konfliktust fog eredményezni.


Havi szintű megtakarítás: a megtakarítás lényege, hogy a havonta maximum félrerakható összeget veszi alapul. Általában az évek multá-val keresetünk folyamatosan emelkedik, viszont megtakarításaink nagysága nem. Ne párosuljon a több bevétel aránytalanul magasabb kiadásokkal.

Hosszú távú megtakarítás: a megtakarításokat éves szinten kell meg-tervezni, a kereset növekedésével, a megtakarításnak is nőni kell. A pénzügyi tanácsadó segít kiválasztani a legmegfelelőbb hosszú távú befektetési formát. Cél természetesen a nyugdíjról való gondoskodás, valamint a negatív pénzáramú időszakok finanszírozása.

Pénztartalék

A pénztartalék megléte akkor is szükséges, ha „bombabiztos” munkahellyel rendelkezünk, hiszen a gazdasági bizonytalanságok nem határozhatóak meg előre. A likvid pénztartalék a megtakarítások elsődleges eleme. Pénz-tartalék mindenképp szükséges, hiszen az előre nem várt eseményeket csak ennek segítségével háríthatjuk el nagyobb anyagi megterhelés nélkül. Ha pénztartalékunkat hosszú távú megtakarítási formába (például: befek-tetés, biztosítás) helyezzük, annak váratlan felhasználásakor pénzveszteség érhet minket. Nem megfelelő összegű pénztartalék esetén, a szükséglet felmerülésekor hitelfelvételhez is folyamodhatunk, viszont mérlegelni kell a hitel költségeit is. A pénztartalékot likvid számlán tartsuk, amely könnyen hozzáférhető és kis kockázati tényezővel jár.

Lakásfinanszírozás

A lakásfinanszírozás feltételei házastársak esetén hasonlóak az egyéni lakásvásárláshoz. A különbség annyi, hogy ha közös ingatlanról van szó, könnyebben elérhető a cél, hiszen minkét fél hozzájárul a vásárláshoz megtakarításaival, illetve együttesen – két jövedelem esetén – még a gyermekek mellett is lehet magasabb a hitelkapacitásuk.

Házassági szerződés

Napjainkban egyre többen kötnek házassági szerződést. Ez több szem-pontból praktikus lehet, hiszen a felek megállapodnak, ki milyen költsége-ket visel és rögzítik válás esetén ki, milyen javakat kaphat meg. A házassági szerződés főleg akkor nagy jelentőségű, ha a felek nagy értékű ingóságo-kat, ingatlanokat, vállalati részesedést visznek be a házasságba. A szerző-désben rögzítik a házasságkötés után, közösen vagy egyénileg megszerzett javak sorsát is. Ha már van előző házasságból származó gyerek, a szerző-désben meghatározható, neki milyen javak jutnak majd. A házasság szer-ződés megkötése viszont érzelmi szempontból megkérdőjelezhető, hiszen a bizalom hiányát fejezi ki a felek között.


Közös javak, házassági vagyonjog

Közös javaknak azokat a javakat nevezzük, melyekhez bármelyik fél a házas-ság megkötése után jutott. Nem tartoznak ide a házasság előtt szerzett ja-vak, az ajándékok és örökségek. A konkrét és részletes szabályokat a házas-sági vagyonjog tartalmazza.

Javasolt pénzügyi lépések a házaspár számára:

magánemberi felelősségbiztosítás

munkaképtelenség esetére szóló biztosítás

kockázati életbiztosítás, vagyonbiztosítás

kiegészítő nyugdíj-előtakarékosság

betegbiztosítás, balesetbiztosítás, életbiztosítás

lakáscsomag: lakás-előtakarékosság, lakáshitel, ingatlanközvetítés, hitelfedezeti életbiztosítás

autócsomag: hitel/lízing, felelősségbiztosítás, casco

társkártya

rövid lejáratú értékpapírok

vállalkozói hitelek, forgóeszközhitelek, vállalkozói vagyonbizto-sítások stb.

Együttélés

Napjainkban ez a párkapcsolati forma előtérbe került. Együtt élő partnerek számára az állam nem nyújt annyi kedvezményt, mint házastársak számára, viszont pénzügyeik nekik is jórészt közösek, rájuk is sok tekintetben vonat-koznak a házaspárokra leírtak. Nekik is együtt kell tervezniük kiadásaikat, és takarékoskodni nyugdíjas éveikre. A házasságtól eltérő jogi szabályozás miatt itt különösen nagy jelentőséget kap, hogy a biztosításokban ked-vezményezettként a partnert jelöljük meg, valamint végrendeletünkben is konkrétan ki kell térni a társra és pontosan meg kell határozni jogait.


Lakásvásárlás

A legtöbb pályakezdő fiatal, vagy fiatal házas nem rendelkezik önálló lakással. Egy lakás vásárlása az életünk során felmerülő legnagyobb befek-tetések közé tartozik, viszont gondos tervezéssel pontosan meghatároz-ható, egyáltalán, illetve mikor is vagyunk képesek egy önálló lakás megvé-telére és annak fenntartására. Magyarország ebben a vonatkozásban (még) jelentősen eltér a nyugat-európai országok többségétől. Ott a háztartások fele-kétharmada bérlakásban él, ezért az is alapvető kérdés, lesz-e valaha is lehetőség saját lakás vásárlására, ezzel szemben a hazai szociális preferen-ciák a saját lakást életminőségi minimumként kezelik.

A lakásfinanszírozást a pénzügyi terv a megtakarítási/hiteltörlesztési képes-séget, kockázatviselési hajlandóságot, a likviditási helyzetet, adózási és elő-gondoskodási szempontokat is elemezve vázolja fel.

A lakás/ház bérlésének előnyei közé tartozik, hogy nincs jelentős tőkeszük-séglete, a költözés könnyebben kivitelezhető és a lakást nem kell folya-matosan karbantartani. Hátránya viszont, hogy a bérleti díj úgymond elve-szik, hiszen fizetésével nem válik fokozatosan saját tulajdonná a lakás. Ilyen megfontolásból jobb befektetés a hitelek törlesztőrészletét fizetni, mint bérlakást. Bérelt ingatlan esetén szintén nem alakítható át a lakás és fennáll bizonyos függőség a bérbeadótól is.

Saját lakás vásárlása esetén a tulajdonosok élvezhetik a tulajdon adta örö-möket, adókedvezményeket használhatnak ki, viszont számolniuk kell az ingatlan fenntartási költségeivel, rezsijével, melynek mértéke a ház állagától és nagyságától függ. A hitelezők is szívesebben nyújtanak kölcsönt lakás-tulajdonosoknak. Saját ingatlan esetén az ember azonban már nem vált olyan könnyen, nem költözik olyan egyszerűen, mint bérlemény esetén.

Megfelelő lakás kiválasztásához – még a finanszírozási kérdések előtt – a következő kérdéseket mérlegeljük:

Hol legyen új ingatlanunk? – Közel a munkahelyünkhöz, városi, vagy falun legyen-e, milyen legyen az infrastruktúra, milyenek legyenek a szomszédok?

Mekkora házat szeretnénk? Milyen állapotban legyen az ingatlan (új, régi lakás, felújítandó)? Házat vagy inkább lakást szeretnénk vásárolni?


Az ingatlanvásárlás költségvonzatai:

hitelbírálat, hitelfolyósítás költségei értékbecslés ügyvédi díj közjegyzői díj illetékek hitelfedezeti életbiztosítás lakásbiztosítás földhivatal festés, átalakítások költsége stb.

Ha ingatlan vásárlása nem oldható meg kizárólag saját erőből, lakáshitelt kell felvenni. Ennek összegét, futamidejét és típusát a pénzügyi tervben pontosan meg kell határozni. A kamat típusa is választható, lehet deviza alapú hitelt is felvenni, választható, hogy a hitelkamatot évente, ötévente vagy hosszabb időközönként módosítsák. A hiteltörlesztés időtartamát is meg lehet választani, illetve változtatni, lehet előtörleszteni a hitelt.

Hitelt fel lehet venni:

pénzintézetektől és/vagy családunktól

A hitel járulékos költségei a fentiek közül a

folyósítási költségek hitelbírálati díj értékbecslési költségek földhivatali illetékek jogi költségek

A lakásfinanszírozáshoz tartozhat meglévő ingatlanunk eladása is. Gyakran fordul elő, hogy új ingatlanhoz csak a régi eladása esetleg cseréje által jut hozzá az ügyfél. Az ingatlan eladása bonyolult folyamat, mely sokáig el-tarthat és jelentős költségvonzata van:

Ingatlan értékbecslése, aktuális piaci értékének meghatározása. Az ingatlanon lévő kisebb hibák javítása. Ingatlanközvetítő alkalmazása, a legtöbb közvetítő 5-7%-os jutalékkal

dolgozik.

Az eladás folyamata hosszúra nyúlhat, hiszen a vásárlókkal tárgyalni kell a lakás áráról, egyéb szerződési feltételekről, ami időigényes feladat. Ezt a terhet nagyrészt leveheti vállunkról egy jó ingatlanügynökség.


Autóvásárlás

A gépjárművásárláshoz tartozó megoldáscsomag elemei közismertek és tipikus példája az egy kézből, egy helyen pénzügyi szolgáltatásoknak:

hitel lízing vagy bérlet biztosítás (GFB, casco, balesetbiztosítás, assistance, jogvédelem)

Kevésbé egyszerű magának a gépjárműnek a kiválasztása, illetve anyagi terheinek tervezése. Az autó tipikus presztízsjószág, ezért gyakran előfor-dul, hogy valódi vagy szubjektív okokból (munkakör, hobbi, gyerekkori álom, szomszédok) nemcsak a funkcionálisan szükséges kocsi „fölé sikerül választani”, hanem az adott prémium márka fenntartása csak bérletben és más, alapvető szükségletek rovására finanszírozható. Tipikus esete a bérla-kás/lakótelepi lakás előtt álló nagy BMW vagy középvezetői munkakörök-höz nyújtott prémiummárkák, miközben a használónak mondjuk saját vállalati területén sincs utalványozási joga vagy büdzséfelelőssége.

Másik, a gépjárművel kapcsolatos tervezési eset a kimondottan jövede-lemszerzési tevékenységhez használt autó. Ennek legegyszerűbb esete a munkáltató költségtérítésével a munkához használt kocsi, de ide tartozik a munkába járás is. A vállalkozás-tervezésben akár kisebb „flottával” kapcsolatos kérdéseket is meg kell oldani, így a vásárlás versus lízing vagy bérlet kérdést, a magáncélú használat kérdését és annak juttatáscsomag részekénti kezelését.

Az utóbbi években a biztosítási konstrukciók is színesedtek a piaci versenyben. Már nemcsak a cascók nyújthatnak jelentősen eltérő szolgál-tatásokat, hanem a GFB szolgáltatáscsomagok is differenciálódtak és a díjverseny után a szolgáltatások kategóriájában is érezhető különbségek vannak az egyes társaságok termékei, termékcsomagjai között.


Válás

Napjainkra a válások száma megnőtt, mely érzelmi szempontból mindig megterheli a feleket, gyermekeiket, családtagjaikat és barátaikat. E mellett a válás jogi szempontból is bonyolult és költséges.

Válás esetén a pénzügyi tanácsadónak a következőket kell vizsgálnia:

új vagyonmérlegek új költségvetések új cash flowk tartási költségek beleszámolása a költségvetésbe (házastárs, gyerekek) közös javak elosztása után keletkező hiány meghatározása a válás befektetési, nyugdíjazási, biztosítási és hagyatéki hatásainak

mérlegelése, és a szükséges változtatások eszközlése

A javak elosztásához a pénzügyi tanácsadó felméri, mekkora vagyonnal rendelkezett a család. Három vagyonkimutatásra van szükség,

egy-egy a házastársakra külön; a harmadik pedig a közös tulajdont veszi számba.

A közös javak elosztása történhet jogi úton, vagy a felek megegyezésével. Sok esetben a felek minél előbb szeretnének megszabadulni a közös tulajdontól, a tanácsadó feladata az adás-vételi folyamat ésszerűvé tétele, hiszen egy ingatlan gyors eladásából a feleknek jelentős anyagi kára kelet-kezhet. A tranzakciók adóvonzata szintén csökkentheti a felek bevételét.

A házastársak válás után külön intézik majd pénzügyeiket, melyeket újabb kiadások terhelhetnek meg (tartásdíj, bérlakás). A vagyon felmérése után az eltartó fél cash flow kimutatása is szükséges, mert az alapján határozza meg a hatóság a gyerek és feleség számára fizetendő tartásdíj nagyságát.

A gyerektartás összege függ a másik házastárs, általában a feleség által nevelt gyermekek számától, azok korától (oktatási költségek), szabadidős tevékenységétől. Ha a gyermeknek esetleg van örökölt vagyona, az is be-folyásolja az összeget. Azt is előírják, milyen időközönként kell fizetni a tartásdíjat és a gyermek hány éves koráig igényli azt. Ha a gyermek nagy összegű orvosi ellátásra szorul, a tartásdíj nagysága megemelkedhet.

Válás esetén a teljes pénzügyi tervet át kell formálni, hiszen a legtöbb tervezési területen jelentősen megváltoznak a feltételek.


A következő kérdéseket mérlegeljük:

Mekkora a személyes szabad cash flow szükségletem (bevételek – kiadások)?

Mennyiben változtak az adózási feltételek? Változott-e a kockázatviselési hajlandóság? Mekkora pénztartalékra van szükségem? Kell-e változtatnom a portfólió összetételén?

A nyugdíj-előtakarékossági megtakarításokon csak akkor kell változtatni, ha azok a két fél számára közösek.

A biztosításokon is változtatni kell, ha azok közös biztosítások voltak. Életbiztosítások terén a tanácsadó mérlegeli több vagy kevesebb bizto-sítási összeg szükséges-e, kell-e újabb biztosítási területet, kockázatokat belevenni az életbiztosításba és kell-e változtatni a kedvezményezett sze-mélyén. A rokkantsági biztosítás összegét emelni kell, hiszen rokkantság esetén nem számíthatunk a másik segítségére, valamint a gyermekeknek is megfelelő biztonságot kell teremteni.

Ha a hagyatéktervezés során a kedvezményezett a házastárs volt, változtassuk meg azt, valamint kiskorú gyermek(ek) számára nevezzünk meg gyámot.

Válás CF felmérés

Kategória Férj Feleség Összesen Bevételek

Nettó jövedelem

Gyerektartás

Biztosítási térítések

Egyéb bevételek

Összesen

16. táblázat:Válás CF felmérés (költségvetés)


Kiadások

I. Háztartási kiadások Hiteltörlesztés/Lakbér

Felújítási költségek

Közös költség

Takarítás

Rezsi (gáz, víz, áram, kábeltévé)

Egyéb

Összesen

II. Autó/Utazás

Benzin

Karbantartás

Autópálya használat

Tömegközlekedés

Összesen

III. Személyes kiadások Étkezés

Cigaretta

Ruhák

Ajándékok

Szórakozás

Üdülés

Sport

Hobbik

Adományok

Egyéb

Összesen


IV. Egészségügyi kiadások Orvos

Fogorvos

Gyógyszerek

Szemész

Egyéb

Összesen

V. Gyerekek

Tandíj

Étkeztetés

Ruhák

Ajándékok

Szórakozás

Egészségügyi kiadások

Sport

Egyéb

Összesen

VI. Biztosítások

Lakásbiztosítás

KGFB/casco

Életbiztosítás

Betegbiztosítás

Munkaképtelenségi biztosítás

Vagyonbiztosítás

Egyéb

Összesen


VII. Egyéb havi jellegű kiadás

…

Összes kiadás

Forrás: Németh


Gyermeküket egyedül nevelő szülők

Egyedülálló szülőre természetesen ugyanaz a feladat hárul, mint a há-zasságban élőkre, viszont az ő felelőssége jelentősen nagyobb. Számára elengedhetetlen a felelősségteljes döntéshozatal, hiszen munkaképte-lenség esetén nem tud más gondoskodni a gyerekekről. Ezért szükséges:

alaposan átgondolt cash flow terv; reális költségvetés; megfelelő mennyiségű pénztartalék; megfelelő biztosítási védelem; végrendelet, mely a gyám és a gyerekek helyzetét is rendezi.

Egyedülálló szülővé a

házastárs halála; válás; vagy tudatos döntés (örökbefogadás)

révén válhat valaki. A házastárs halála, illetve örökbefogadás esetén a szü-lőre sokkal nagyobb anyagi teher hárul, mint válás esetén, amikor is a másik fél még anyagilag támogatja a gyerekekkel együtt élő szülőt.

Tipikus megoldások:

személybiztosítások nyugdíj-előtakarékosság lakáshitel, vásárlási hitelek előtakarékossági konstrukciók a gyerekek nagykorára, hozományra,

lakására adókedvezményes befektetési formák stb.

Mind a válás után, mind az egyedülálló szülő esetén az új partnerkapcsolat, házasság helyreállíthatja a korábban megbomlott pénzügyi terv egyensú-lyát. Gyakori jelenség, hogy egy családban élnek elvált szülők korábbi házasságaiból származó gyerekek is és a kétkeresős háztartásban a pénz-ügyi terv visszatér „a régi vágányra”. Ebben az esetben a válásnál ismertetett megosztással pont ellenkező „összevonási” mérleget, költségvetést és cash flow tervet kell készíteni a két különálló pénzügyi egzisztenciából.


Vállalkozás alapítása

Vállalkozásalapításnak számos formája létezik. Létrehozhatunk saját ötle-tünk alapján egy vállalkozást, melyhez társakat keresünk, vagy magunk irányítjuk azt. Megvehetünk egy már létező céget, esetleg már egy kiépített ellátói hálózattal rendelkező franchise tagjává is válhatunk. Bármely formáját is választjuk a cégalapításnak, minden esetben körültekintően kell eljár-nunk. Bár a vállalkozások üzleti tervezését nem győzik hangsúlyozni, pont a sikeres vállalkozók tudják, hogy erősségük a váratlan helyzetek, előre nem látott problémák megoldása és korábban a maguk által sem gondolt kitar-tásuk és munkabírásuk volt. Mindez nem von le az üzleti tervezés jelentő-ségéből. A saját vállalkozás alapításának lépései a következők:

1. lépés – Vizsgáljuk meg a kiindulási feltételeket

Minden kezdő vállalkozónak tisztában kell azzal lenni, hogy a vállalkozók-nak keményebben kell dolgozniuk, mint az alkalmazottaknak. Nincs főnö-künk, viszont a vásárlóknak és az ügyfeleknek folyamatosan meg kell felenünk. Saját helyzetünket is vizsgáljuk meg, készek vagyunk-e a vállal-kozásalapításra, tudjuk-e kezelni a konfliktusokat és a stresszhelyzeteket, illetve, hogy milyen munkabíró és finanszírozási képességünk van.

Vállalkozóként négy választási lehetőségünk van:

saját vállalkozás alapítása; már meglévő vállalkozás megvásárlása; független szakértő („Szabadúszó”); franchise vásárlása.

Mindegyik vállalkozási formának megvannak az előnyei és buktatói, melyeket már a vállalkozás kezdete előtt célszerű feltérképeznünk.

2. lépés – Üzleti terv kidolgozása

Ha megfelelő üzleti tervvel rendelkezünk, könnyebben találunk vállalkozá-sunk számára üzlettársakat és hitelezőket, akik így láthatják, mibe fektetik pénzüket. Az üzleti terv legalább egy évet alaposan elemez, és további 2-4 évet kevésbé részletesen mutat be. Elemei a következők:

a vállalkozás és környezetének bemutatása termékek és szolgáltatások bemutatása marketing és értékesítési terv működési terv szervezeti felépítés, vezetőség pénzügyi terv

bevételek kiadások finanszírozás


3. lépés – Vállalkozási forma kiválasztása

egyéni vállalkozó betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság …

4. lépés – Tanácsadók

Az üzleti tervet magunknak kell kidolgoznunk, viszont tanácsos tapasztalt szakértők véleményére is támaszkodni, mint például: könyvelők vagy ügy-védek, illetve maguk a pénzügyi tervezők. Az üzleti tanácsadók is sokat se-gíthetnek, akik olyan kérdésekre is rávilágítanak, melyeket eddig még nem vizsgáltunk meg, vagy új információval szolgálhatnak. A hitelezők is alapo-san megvizsgálják a tervet, mielőtt pénzt fektetnének a vállalkozásba, ezért szükséges, hogy egy tapasztalt szakértő is részletesen elemezze a tervet, mielőtt az máshoz kerülne.

5. lépés – Finanszírozás

Két alapvető finanszírozási forma létezik: 1 hitel; 2 tulajdon/részesedés.

A hitelezőktől – általában pénzintézetektől – felvett hitelt a vállalkozás nye-reségétől függetlenül bizonyos időszakon belül, kamatokkal együtt vissza kell fizetni. A hitelvizsgálatot a Pénzügytan tárgyban tárgyaltuk (5C modell). A befektetők elsődleges érdekei közé tartozik a magas hozamok elérése, a kockázatok csökkentése, rövid távú befektetések eszközlése és a kedvező kiszállási opciók. A befektetés előtt vizsgálják magát a vállalkozást, az üzleti környezetet, a vállalkozás alkalmazottait és annak meglévő tulajdonosait.

Természetesen kaphatunk pénzt családtagjainktól, barátainktól és más nem hivatalos, informális befektetőktől is, valamint pályázati és állami for-rásokból is.

6. lépés – Telephely

Ha otthon alakítjuk ki irodánkat, az jelentős költségektől kímél meg minket, viszont gyakran az is jelentős befektetéssel jár. Mérlegeljük, ki tudunk-e alakítani megfelelő munkakörnyezetet és a home office milyen hatással lesz a családunkra, gyerekeinkre.

7. lépés – Alkalmazottak felvétele

A legtöbb vállalkozás eleinte nem vesz fel alkalmazottakat, hiszen legtöbb-ször a tulajdonos az, aki minden munkát elvégez. Bizonyos idő múlva viszont, ahogy a vállalkozás nő, elengedhetetlenné válik munkavállalók alkalmazása. Vegyük figyelembe, mekkora segítségre is van szükségünk, milyen munkát szeretnénk velük végeztetni, valamint hány alkalmazottat bír el költségvetésünk.


Házastárs elvesztése

A házastárs, partner vagy közeli hozzátartozó elvesztése állít mindenkit a legnagyobb próbatétel elé. A lelki megrázkódtatás mellett gyakran je-lentős anyagi terhekkel is jár a megözvegyülés. Az is előfordulhat, hogy a túlélő felet felkészületlenül éri házastársa elvesztése, mert az hirtelen, minden előjel nélkül történt.

A pénzügyi tanácsadó segítsége anyagi téren a folyamat összetettsége miatt nélkülözhetetlen, hiszen az adatok pontos elemzése után ő szakértő véleményt tud alkotni a pénzügyeket illetően. Segíthet a hagyatéki kérdé-sekben és meg tudja tervezi az özvegységgel járó pénzügyeket (szükséges bevétel, cash flow). Az özvegy életszínvonala a házastárs halála után nem megfelelő előgondoskodás esetén csökkenhet, a tanácsadó készítsen az új helyzetre pontos pénzügyi tervet.

Gyakran a törvény is előírja, viszont saját magunk számára is elengedhe-tetlen az örökségből származó eszközök és források felmérése. Ennek se-gítségével az özvegy megtudhatja, mennyi pénzből gazdálkodhat. Kétféle cash flow-t készítsünk, egyet a házastárs halála előtti időre, egyet utána.

Készüljünk fel arra, hogy az özvegyi cash flow jelentősen el fog térni az eddig megszokottól, az is előfordulhat, hogy nem tudjuk fenntartani az eddigi életszínvonalunkat. Hibásan elkészített pénzügyi terv, vagy nem megfelelő életbiztosítási összeg esetén az is előfordulhat, hogy az elhunyt jelentős hiteleket hagy maga után, melyeket egyedül az özvegy nem tud törleszteni.

A jogszabályok megkövetelik, hogy az elhunyt hagyatékáról teljes körű felmérést készítsünk, mely a fizetendő illetékek és adók mértékét befolyásolja.

Az életbiztosító életjáradék formájában és egy összegben is fizetheti a ked-vezményezettnek a biztosítási összeget.

Az örökösödési folyamat lezárulása után a túlélő félnek célszerű saját maga számára egy hosszú távú pénzügyi tervet készíttetnie. Az özvegy valószí-nűleg először fog szembesülni azzal, hogyan kezelje egyedül pénzügyeit. A pénzügyi helyzet gyakran megváltozik, viszont a közép és hosszú távú tervek nem. Az özvegy valószínűleg továbbra is szeretne gondoskodni gyermekei iskoláztatásáról, saját nyugdíjáról és hagyatékáról is. Az özvegy végrendeletében az elhunyt helyett más örökösöket kell, hogy megnevezzen.


Nyugdíjazás

Nyugdíjazás után az életszínvonal fenntartása mellett, az idős embereknek egészségükről is gondoskodniuk kell. A nyugdíjas években gyakran fordul elő akár hosszú távú, illetve krónikus betegség, mely során a nyugdíjas orvosi ellátásra szorul. Ez közvetlen hatással van anyagi helyzetére is.

A kockázatkezelés nyugdíjazás után is meghatározó jelentőségű. A nyug-díjasnak fel kell mérnie, milyen következményekkel jár családtagjai számára halála, hosszú távú betegsége, esetleg rokkantsága. A kockázatok elemzé-sekor a tanácsadó felméri, milyen anyagi vonzatai vannak a tartós, elhúzó-dó betegségnek, mennyire terheli meg ez a jelenlegi cash flowt, valamint a házastárs halála esetén, milyen pénzügyi igényei vannak a túlélő félnek.

A nyugdíjrés-elemzés egy olyan tervezési eszköz, mely adott időpontra ki-mutatja az ügyfél nyugdíjazása után annak szükségletei és rendelkezésre álló (nyugdíj)tőkéje közti különbséget. Házaspár esetén a segítségével az is felmérhető, mekkora szükségletei vannak a túlélő félnek és a jelenlegi életbiztosítás milyen mértékben fedezi azokat. A megfelelő életbiztosítás azért szükséges, mert bizonyos esetekben a munkáltatói nyugdíj csak meghatározott időre szól és a házastárs halála után a túlélő fél az elhunyt nyugdíjának csak bizonyos százalékát kapja meg.

A pénzügyi tanácsadó a nyugdíjas pár életszínvonalát elemezve javasolhat-ja a két életre szóló vagy járadékgaranciás életbiztosítás egyénivé alakítását, a jelenlegi biztosítási összeg növelését és új biztosítási terület bevonását.

A nyugdíjmaximalizálás az az eljárás, mely az egy és két életre szóló nyug-díjbiztosítás közti különbséget optimalizálja. A két életre szóló biztosítás előnye, hogy a biztosító nyugdíjjáradékot fizet a biztosítottnak élete során, e mellett annak halálakor a biztosítási összeg felét egy összegben kifizeti a kedvezményezett házastársnak. Az egy életre szóló nyugdíjbiztosítás ezzel szemben a biztosított élete során magasabb nyugdíjjáradékot ad az előzőhöz képest. Mielőtt megköti nyugíjbiztosítását, mérlegelje a kettő közti különbséget, nem biztos, hogy feltétlenül a magasabb nyugdíjjáradék választása az optimális megoldás, lehet hogy a két életre szóló biztosítás első haláleseti biztosítási összegéből magasabb özvegyi járadék vásárolható.


A szülő – gyerek kapcsolat

Az anyagi önállósággal rendelkező gyerekeknek gondolniuk kell szüleik támogatására is. Az idő haladtával a szülők és gyermekeik anyagi helyzete és kapcsolata átalakul. Ez a kezdeti függés után azt jelenti, hogy a gyerekek önállósulnak és később a szülők szorulhatnak gyerekeik segítségére.

A szülő–gyerek kapcsolat meghatározásakor a következőket vegyük figyelembe:

milyen korban válik a gyerek anyagilag függetlenné; tudja-e majd a gyerek anyagilag is támogatni szüleit; mennyi pénzt költenek a nagyszülők az unokákra; milyen módon tudja a gyerek segíteni a szülők hagyatékának tervezését; a szülők rászorulnak-e egészségügyi, ápolási vagy esetleg közvetlen

anyagi támogatásra.

Az önállósult, vagy az önállósulás küszöbén álló gyermekek pénzügyeit és szüleikkel való viszonyát három életszakaszban vizsgáljuk: pályakezdőként, fiatal, családos emberként, és idősebb korukban.

Pályakezdő

Az iskolai tanulmányok végén a gyerekek elsődleges célja, hogy függetle-nedjenek szüleiktől és saját életüket építsék fel. A váltás sokak számára nem jelent nagy változást, hiszen már a tanulmányok alatt is dolgoztak.

Pénzügyi önállóság. Az iskolai tanulmányok után a fiatalok saját maguk irányítják pénzügyeiket, viszont a szüleik segítségét és tanácsait továbbra is kikérik bizonyos esetekben. Az életkezdéshez, lakásvásárláshoz a szülők gyakran anyagilag is hozzájárulnak, akik gyermekeik iskoláztatásakor érik el általában karrierjük csúcsát, így ebben az életszakaszban nem okoz nekik már nagy anyagi megterhelést gyermekeik eltartása. A gyerekek anyagi tá-mogatása akár azok 30 éves koráig is eltarthat, amit a szülők gyakran ter-mészetesnek vesznek. Ez hátrányos abból a szempontból, hogy a szülők anyagi szükségletei későbbi életszakaszukban megnő, így a gyermeke-iknek adott pénz később hiányozhat nekik. A szülőktől kapott támogatás, nem csak anyagi támogatás lehet, történhet más formában is (pl. közös háztartás vagy unokák nevelésében részvétel).

Megtakarítási szokások. A megfelelő megtakarítások megléte fiatal kor-ban is ugyanúgy elengedhetetlen, mint idősebb korban, viszont a tanul-mányok végeztével a megtakarítás mértéke még nem jelentős. A lényeg az, hogy bármilyen kevés is a havi megtakarítási összeg, valamilyen módon kezdjük el. Ez teremt majd alapot a később formálódó pénzügyi célok eléréséhez. Ne csak a nagyobb befektetésekre takarékoskodjunk, mint a lakás vagy autóvásárlás, hanem nyugdíjunkra is időben gondoljunk.


Fiatal, családos gyermek

Pénzügyileg ez a legbonyolultabb életpálya-szakasz. A szülőkkel fenntar-tott kapcsolat összetett, hiszen még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a gyerek anyagilag függ tőlük. Az is konfliktushoz vezethet, ha a szülő és a gyerek nem egyeztet nyíltan pénzügyeiről. A középkorú embereknek egyszerre kell saját és gyerekeik pénzügyeiről, valamint szüleik (anyagi) biztonságáról is gondoskodni.

Pénzügyi önállóság. A középkorú felnőttek gyakran nagy elvárásokat támasztanak szüleikkel szemben, akik a biztonsági hátteret jelentik szá-mukra. Ez függőséget jelent, hiszen minden nagyobb befektetés csak szülői hozzájárulással lehetséges. Gyakoriak lehetnek a pénzajándékok is. A függőség hátráltatja vagy éppen teljesen megakadályozza pénzügyi kultúránk fejlődését. A fellépő új szükségletek (gyereknevelés) rákény-szeríthetik a gyereket arra, hogy szüleitől támogatást vagy kölcsönt fogad-jon el, ez viszont hátrányosan érintheti azok anyagi helyzetét, így például nyugdíjtartalékaikat.

Problémák megvitatása. Pénzügyi terveinket közöljük szüleinkkel. Ez nem csak a gyerek pénzügyeire érvényes, a szülő is nyugodtan kikérheti felnőtt gyereke véleményét. Gyakran okoz félreértést, ha a szülő nincs tisztában azzal, gyereke mire költi pénzét. Egymás pénzügyeinek kölcsönös elfogadása, a nyitottság fenntartása segít a jó családi kapcsolatok megőrzésében.

Unokák pénzügyei. A gyerekek sok családban szüleiktől és nagyszüleiktől is kapnak zsebpénzt, melyet saját elképzeléseik szerint költhetnek el. A szü-lőknek meg kell tanítaniuk gyereküket a pénz megbecsülésére és kezelé-sére. Sokaknál gondot okoz, mennyire avassák be gyermekeiket, unokáikat a család anyagi helyzetébe. A szülőknek néha nemet is kell mondani gyere-keik kívánságaira. Azt nyilvánvalóan elvárhatják gyereküktől, hogy igénye-ikről prioritásokat állítsanak fel, és mérlegeljék, tényleg szükségük van-e az adott dologra. Szociológiai tény, hogy a szülők pénzkezelési mintái alapjaikban meghatározzák a gyerekek felnőttkori pénzügyi szokásait.

Idősebb gyerekek

Idővel a szülő – gyerek viszonyban a szerepek megcserélődnek és a szülők nagyobb mértékben függővé válhatnak gyerekeiktől. Az idősödő szülők hagyatékát a gyerekek segítségével célszerű intézni. A gyerek győződjön meg arról, hogy a szülők rendelkeznek végrendelettel. Meg kell bizonyo-sodni arról is, hogy a szülő megfelelő egészségbiztosítással rendelkezik-e.

139

A fejezet tartalma:

A Pénzügyi Tervező működésének jogi követelményei 139 Milyen az ideális pénzügyi tanácsadó? 140 Mit csinál egy pénzügyi tervező? 141 Honnan származik a tanácsadó jövedelme? 142 Mi az, amit az ügyfél megkérdezhet a tanácsadótól? 144 A Pénzügyi Tervező vállalkozás kiépítése 145 A CFP Etikai kódex áttekintése 145 A CFP fegyelmi szabályok és eljárások áttekintése 147 A CFP szakmai eljárások szabványának áttekintése 148

A Pénzügyi Tervező működésének jogi követelményei

A pénzügyi tervezéshez szükséges tevékenységi engedélyek (licencfelté-telek) alapvetően két kategóriába sorolhatók:

1 A Pénzügyi Tervezés az amerikai CFP szabvány szerint kétéves tanul-mányokat követően, több száz kérdéses, 10 órás vizsgával (és 50%-os megfelelési aránnyal) megszerezhető felsőfokú szakképesítést követel meg, jelentős és széleskörű szaktudást, bizonyított gyakorlatot és a szabvány minden előírását (ld. kivonatokat a mellékletben) folyama-tosan betartó üzletmenetet kíván meg. Ennek eredménye, hogy nyu-godtak lehetünk, ha pénzügyeinket egy Minősített Pénzügyi Tervezőre bízzuk. Az Egyesült Államokban tehát csak a legkiválóbb, szigorú fel-tételeknek megfelelő és folyamatos ellenőrzés alatt álló pénzügyi szakemberek lehetnek professzionális pénzügyi tervezők, más ezt a védjegyet nem használhatja és a szabályok ellen vétők ellen eljárás indul, súlyos esetben ki is zárják őket a szakmából, akár életük végéig. Magyarországon ilyen minősítés egyelőre nem létezik, tehát egyrészt nem segíti az ügyfelet a megfelelő szakember kiválasztásában, más-részt szabvány hiányában (még) nincs általánosan elfogadott norma a szakszerű és tisztességes pénzügyi tervezésre.

7 . F E J E Z E T

A PÉNZÜGYI TERVEZÉS, MINT SZAKMA


2 A pénzügyi tervezés egyik alapvető lépése a tanácsadó közreműkö-dése a tervből következő, az ügyfél döntésének megfelelő pénzügyi termékek, szolgáltatások megvásárlásában, megkötésében, sőt nyújtá-sában (pl. portfóliókezelés), illetve a későbbiekben azok gondozásában. Ehhez külön iparági engedélyekre van szüksége a tanácsadónak, mint

befektetési tanácsadói engedély

biztosításközvetítői engedély

ingatlanközvetítői engedély

mérlegképes könyvelői minősítés

adótanácsadói minősítés stb.

Az erre vonatkozó magyar jogszabályi előírások igazodnak az EU irányelvekhez.

Az Egyesült Államokban a Minősített Pénzügyi Tervezők 70–70%-a rendelke-zik befektetési tanácsadói és biztosításközvetítői engedéllyel. (Külön említést érdemel, hogy a befektetési egységhez kötött (Unit Linked, UL) biztosítások kizárólag mindkét engedély birtokában értékesíthetők, tehát életbiztosítási ágazati licenccel csak hagyományos életbiztosítások adhatók el.)

Milyen az ideális pénzügyi tanácsadó?

Az ideális pénzügyi tanácsadó

1 ismeri saját küldetését és az ügyfél elvárásait;

2 tud bánni az emberi szubjektivitással, jó emberismerő, pszichológus;

3 bizalmat ébreszt az ügyfélben;

4 szorosan együttműködik kollegáival és az ügyféllel;

5 célja az ügyféllel hosszú távú, jövedelmező kapcsolat kiépítése;

6 az ügyfél érdekei elsődlegesek számára;

7 megfelelő döntési képességgel rendelkezik,;

8 helyesen felismeri és értékeli a különböző szituációkat, probléma-megoldási alternatívákat;

9 az ügyfél igényeit szisztematikusan, jól strukturáltan, önállóan méri fel;

10 jó szakember, aki alaposan ismeri a pénzügyi szolgáltatásokat és nap-rakész ismeretekkel rendelkezik.

7. Fejezet A Pénzügyi Tervezés, mint szakma 141

Mit csinál egy pénzügyi tervező?

A Pénzügyi Tervező

részletes adatgyűjtés és feldolgozás után elemzi az ügyfél pénzügyi- és vagyoni helyzetét;

az ügyfél személyes pénzügyi és vagyoni helyzete alapján közép- és hosszú távú pénzügyi terveket állít össze;

az ügyfél pénzügyi- és anyagi helyzetére tekintettel optimalizációs lehetőségeket mutat be, gondosan elemezve a likviditási-, előgon-doskodási, valamint kockázati tényezőket. Az ügyfél igénye szerint alternatív megoldásokat (szcenáriókat) dolgoz ki;

a pénzügyi tervet az ügyfél igénye vagy a változó környezeti feltételek (életvitel megváltozása, pénzügyi piacok, adósávok változása, … stb.) szerint rendszeresen felülvizsgálja;

anyagi gondokkal küzdő ügyfelek számára (likviditási problémák) is helytálló megoldási alternatívákat vázol fel;

független, szolgáltató- és terméksemleges pénzügyi tervet állít fel; más tanácsadókkal együttműködve szakmailag is támogatja a terv

kivitelezését, illetve az ügyfél megbízásából végre is hajtja azt; folyamatosan tájékozódik a munkájával kapcsolatos piaci és szabályo-

zási információkról, azok változásáról; rendszeres szakmai továbbképzésben vesz részt.

17. táblázat:A Pénzügyi Tanácsadó és a szakértő közti különbség


A táblázatból látható, hogy a Pénzügyi Tervező tevékenysége átfogó, a pénzügyi piacok összes szolgáltatását ismeri. Ismeri a pénzügyi tervezés összes modulját, eszközeit és eljárásait. Ezzel szemben a szakértő tevékeny-sége csak egy bizonyos területre korlátozódik, azt viszont nagy mélység-ben, részletességgel ismeri. A pénzügyi terv készítésekor a tervező a szük-séges kérdésekben, pontokban a szakértő kollegákhoz fordul.

Honnan származik a tanácsadó jövedelme?

A tanácsadó, jogi és működési formájától függően különböző forrásokból kaphatja jövedelmét. A jövedelme származhat a képviselt pénzintézetektől és/vagy az ügyféltől, akik teljesítményarányosan juttatásokat adnak a ta-nácsadónak. Kompenzációjának formájáról a tanácsadónak a tervezés megkezdése előtt tájékoztatnia kell az ügyfelet. A következő táblázat be-mutatja az USA-ban tevékenykedő Minősített Pénzügyi Tervezők jövedel-mének eredetét.

CFP jövedelmének eredete (USA, 2000) Honorárium és jutalék 41% Tisztán jutalék 25% Tisztán honorárium 23% Fix fizetés 9% Egyéb forrás 2%

Jutalék

A jutalékot a tanácsadó harmadik féltől kapja, vagyis egy vagy több pénz-intézettől, aki lehet biztosító, bank vagy befektetési szolgáltató. A jutalék mértéke természetesen függ attól, hogy az ügyfél milyen mértékben vette igénybe a felkínált szolgáltatást, mekkora összegű szerződést kötött. A tanácsadó a jutalékot az üzletkötést követően, vagy az ügyfél által befi-zetett összegekkel egy időben kapja meg. A jutalék fizetése éveken ke-resztül folytatódhat. A jutalékos fizetés a kompenzáció legegyszerűbb formája. A díjazás típusával járó konfliktus, hogy a tanácsadó ne a jutalék nagyságát, hanem az ügyfél igényeit tartsa elsődlegesen szem előtt.

A legtöbb tanácsadó jutalék formájában kapja fizetését, mert ez a legegy-szerűbb kompenzációs mód. A jutalékos kompenzáció gyökerei a bizto-sítási és a részvénypiacról erednek, ahol ez a legáltalánosabb kompen-zációs technika.

A jutalékos rendszerben dolgozó tanácsadó részéről gyakran vetődik fel az az igény, hogy jutalék helyett ezentúl honoráriumot kapjon. Ebben az esetben átmeneti időszak következik, amikor a tanácsadó feladata, hogy az ügyfelek sikeresen átálljanak a másik kompenzációs módra. Ez nagy kihívást jelenthet, hiszen az ügyfelek eddig abban a tudatban éltek, hogy

18. táblázat:A CFP tanácsadók

jövedelmének megoszlása eredete szerint


ingyen kapták a tanácsadói szolgáltatást, vagy pedig nem tudatosult ben-nük eléggé, hogy közvetett módon fizetnek a tanácsadó szolgáltatásaiért. Az átállás során a tanácsadó számítson arra, hogy keresete egy bizonyos időre (egy vagy akár több évre is) visszaeshet.

Honorárium

Definíció szerint a honorárium (fee-only) olyan kompenzációs mód, amely esetén a tanácsadó bevétele kizárólag az ügyféltől származik és sem a pénzügyi tanácsadó sem harmadik fél nem kap a pénzügyi termékek, szolgáltatások értékesítésétől függő juttatást.

A honoráriumot közvetlenül az ügyfél fizeti a tanácsadónak. Két formája lé-tezik, az óradíj és a teljesítménydíj. A tanácsadónak a terv elkészítése előtt tájékoztatnia kell ügyfelét az óradíjáról, valamint a szükséges munkaórák számáról. Ez azonban hátránnyal is jár, hiszen az ügyfél nem tudja ellen-őrizni a tanácsadó munkaóráinak számát. A teljesítménydíj nem óradíjat határoz meg, hanem a szolgáltatás egészére egy összegben tesz ajánlatot. Itt felmerül a tanácsadó részéről is bizonyos kockázat, hiszen az ügyfél esete összetett is lehet és a megfelelő / elvárt megoldás kidolgozása több-letidővel lehetséges csak.

A megállapított díj nagysága függhet az ügyfél igényének komplexitásától is, hogy az ügyfél igényére egyértelmű megoldás javasolható-e (inkább élethelyzet) vagy pedig a megoldás kidolgozása hosszú időt vesz-e igény-be (inkább életpályaszakasz vagy teljes életpálya-terv). A díjat az ügyfél különböző paraméterei alapján is meg lehet határozni, ilyen például: az ügyfél keresete, a befektetések vagy a nettó vagyon értéke.

A honoráriumos fizetési mód egyszerű eljárás, viszont szintén lehetnek hát-rányai. A tanácsadó nem kérhet a szolgáltatás minőségével aránytalan juttatást.

A honorárium alapú fizetés egyre inkább teret hódít az iparágon belül, mert a tanácsadó egyértelműen az ügyfél érdekeire tud így koncentrálni, díjazása is jobban átlátható. Ebből az következik, hogy a tanácsadók sokkal jobban tudják az ügyfél érdekeit képviselni. Szakértők szerint távlatilag ez lesz a domináns kompenzációs forma az USA-ban.

Fee-only tanácsadó esetében a pénzügyi termékek díjai / költségei a jutalék mértékével csökkennek (tehát az ügyfél nem fizet kétszer a tanácsadásért).

Kezelt vagyon alapján, AUM (Assets under management)

A tanácsadó fizetése ennél a kompenzációs formánál is az ügyféltől szár-mazik, viszont a fizetendő összeg nagysága a kezelt vagyon mértékétől függ. A tanácsadó a kezelt vagyon (menedzselt befektetési portfólió) bizo-nyos százalékát kapja fizetésül, sok tanácsadó 1%-ot számít fel kompen-zációként. A megbízás hosszú távra szól, például a kompenzációt negyed-évente vonja le a tanácsadó közvetlenül az ügyfél számlájáról.


A negyedévente kapott összeg a tanácsadónak biztonságos jövedelmi for-rást nyújt. Megfelelő nagyságú ügyfélkörrel rendelkező tanácsadók meg-élhetése hosszú távra biztosított. Nem szabad viszont kezelt vagyonnak tekinteni a hosszú távú közvetett befektetéseket, mint például: az életbiz-tosítás vagy a nyugdíj-előtakarékosság, csak a menedzselt befektetési portfólió (értékpapírok, befektetési jegyek stb.) után kaphat kompenzációt a tanácsadó. Hosszú távú sikeres együttműködés természetesen akkor ala-kulhat ki tanácsadó és ügyfele közt, ha a tanácsadó nem a rövid távú nyere-ségét tekinti elsődleges szempontnak.

Az ipari trend e felé a fizetési forma felé kezd elmozdulni, hiszen ez a leg-jobban ellenőrizhető módszer. A tanácsadó ilyen módon objektív tanácsot kínál, viszont inkább a vagyonosabb ügyfeleket részesíti előnyben.

Vegyes kompenzáció

Vegyes kompenzációs forma esetén a tanácsadó honoráriumot és jutalékot is kap egy időben. Ez a juttatási forma csak akkor alkalmazható, ha a szol-gáltatások egyértelműen elkülönülnek egymástól. El kell kerülni, hogy az ügyfél kétszer fizessen ugyanazért a szolgáltatásért.

A vegyes kompenzáció azt tükrözi az ügyfél számára, hogy neki minden egyes szolgáltatásért külön kell fizetnie (igényfelmérés, pénzügyi terv kidolgozása). Ez szakértők szerint nem vezet hosszú távú, jövedelmező együttműködés kialakításához, illetve jogilag nem is mindenütt megen-gedett a nyilvánvaló érdekütközések miatt.

Mi az, amit az ügyfél megkérdezhet a tanácsadótól?

Valóban szükségem van-e tanácsadóra? – Ez a kérdés természetesnek vehető, ugyanúgy felmerül a háziorvos vagy a fogorvos kiválasztásánál.

Képviselője vagy alkalmazottja-e bármelyik konkrét pénzintézetnek? – Ha a tanácsadó egy bizonyos pénzintézet alkalmazottja, nagy a való-színűsége annak, hogy nem független tanácsot fog adni ügyfelének, és nem az ügyfél érdekét tartja elsődlegesen szem előtt, illetve csak korlátozott termékpalettáról választhat. (Ennek ellentmondó kivétel ugyanakkor, hogy nagy pénzügyi konszern is előírja az Egyesült Álla-mokban a saját ügynökeként tevékenykedő tervezőnek a CFP szabvá-nyok kötelező követését.)

Milyen díjazási rendszerben dolgozik (jutalék, honorárium stb.)?


Rendelkezik-e szakmai és ügyfél referenciákkal? – A tanácsadó olyan, nem túl régi referenciákat mutasson be, melyek az ügyfélben bizalmat keltenek.

Tud-e a különböző technikai kérdésekre választ adni? – Ez a kérdés kulcsfontosságú, hiszen a tanácsadónak nemcsak rendelkeznie kell megfelelő szaktudással, hanem azokat megfelelően prezentálnia (magyaráznia) is kell az ügyfélnek, aki annak alapján dönteni tud.

Milyen képzéssel és tapasztalattal rendelkezik? – Az ügyfelek elvárják, hogy a tanácsadó/tervező akkreditált szakmai minősítéssel és jó ügyfél-referenciákkal rendelkezzen, így is csökkentve a szolgáltatói kockázatot.

A Pénzügyi Tervező vállalkozás kiépítése

1 a megfelelő vállalkozási forma kiválasztása

2 üzleti terv

3 szakmai tanácsadó, mentor kiválasztása

4 szakszerű működés: naprakész információk és ismeretek, képzés

5 tanácsadó testület kialakítása

6 adminisztráció

7 információs és kommunikációs technológia használata

8 marketingterv

9 jogszerű működés

10 a szakmai szabványok, eljárások gyakorlati alkalmazása és betartása

A CFP Etikai kódex áttekintése

Az etikai kódex minden CFP minősítéssel rendelkező tanácsadóra és jelentkezőre kötelező érvényű. A kódex az iparágon belüli tevékenység elveit és szabályait fekteti le. Az etikai kódex két részből áll, az első az elve-ket részletezi, a második a konkrét szabályokat írja le. Az elvek általános értelemben mutatják be a tanácsadói tevékenység etikai és szakmai elvá-rásait. Az elvek a jelöltek számára támpontot biztosítanak a szakmai tevé-kenység során.

A szabályok pontosan leírják a különböző elvekhez tartozó szabványel-járásokat, melyek az etikailag és szakmailag elvárt viselkedést részletezik. Az Etikai kódex CFP szabvány szerint meghatározott elvei a következők:


1. Elv: Tisztesség

A tanácsadó munkája során a becsületességet és megbízhatóságot szem előtt tartva kell, hogy együttműködjön az ügyféllel. A becsületesség meg-kívánja, hogy a tanácsadó ne személyes előnyét tartsa szem előtt, hanem azokat alárendelje az ügyfél igényeinek, így biztosítva a hosszú távú közös együttműködés alapjait.

2. elv: Pártatlanság

Az objektivitás megteremti a tanácsadás szakmai minőségét, mely során a tanácsadó az ügyfél szempontjából mérlegeli és bemutatja a különböző terv alternatívákat. A tanácsadó az ügyfél döntését nem befolyásolhatja úgy, hogy az számára kedvezőbb legyen. A tanácsadó nem részesíthet előnyben egyes szolgáltatókat és termékeket, saját pénzügyi szempontját előtérbe helyezve.

3. elv: Szakértelem

A kompetencia, azaz szakértelem elve feltételezi, hogy a tanácsadó a meg-felelő ismerteket a szakképzések során elsajátítja, valamint a szükséges készségekkel és tudással rendelkezik, melyek lehetővé teszik számára a szakmailag legmegfelelőbb szolgáltatás biztosítását, pénzügyi terv ösz-szeállítását. A szakértelem azt is magába foglalja, hogy a tanácsadó felis-meri saját tudásának korlátait és az ügyfél érdekében a szükséges helyen, illetve esetekben kikéri szakértő véleményét is. Hogy megfelelő kompe-tenciával rendelkezzen egy tanácsadó, megfelelő szakmai tapasztalatra, szakértőkre is szüksége lehet. Folyamatosan naprakész tudásra van szük-sége (piaci és szabályozási információk, továbbképzés).

4. elv: Méltányosság

A tanácsadónak igazságosan és ésszerűen kell eljárnia mind az ügyfelekkel, megbízókkal, partnereikkel és alkalmazottaival való interakció során. Cél-szerű az esetleges konfliktust okozó tényezőket közvetlenül felmerülésük után tisztázni, kiküszöbölni.

A méltányosság elve pártatlanságot, becsületességet feltételez és minde-nek előtt a saját érdekek háttérbe szorítását is. A CFP tanácsadó nem ren-delkezhet előítéletekkel.

5. elv: Bizalom

A tanácsadás során az ügyfél bizalmas tényeket oszt meg a tanácsadóval. A bizalom megléte abban nyilvánul meg, hogy az ügyfél személyes adatait úgy osztja meg a tanácsadójával, hogy közben tudja, azokkal nem él vissza senki.


6. elv: Szakszerűség

A pénzügyi tanácsadó csak a megfelelő szakszerűség segítségével őrizheti meg jó hírnevét és minden tanácsát megfelelően átgondolva, kellő hozzá-értéssel alakítja ki. A szakszerűség elvének betartása jó referenciát teremt a tanácsadó számára.

7. elv: Gondosság

A tanácsadó gondosan jár el, ha mind a pénzügyi tervet, mind az azt kö-vető utómunkákat (a terv megvalósításának ellenőrzését) mindig pontosan mérlegeli, szükség esetén átvizsgálja és ellenőrzi.

A CFP fegyelmi szabályok és eljárások áttekintése

Szakmai felügyelet

A CFP Testület, tagjai közreműködésével a Minősített Pénzügyi Tervezők felügyeletét működési szabványok meghatározásával szabályozza. Fegyel-mi eljárás indul azok ellen a tanácsadók ellen, akik valamilyen módon megszegik a szabványokat. A felügyelet két bizottságból áll: Információs és Vizsgálati Bizottság.

A fegyelmi szabályzat alapjai

1 Bármilyen cselekedet vagy mulasztás, amely megsérti az Etikai kó-dexben rögzített szabályokat.

2 Bármilyen cselekedet vagy mulasztás, amely nem felel meg a Műkö-dési szabványnak (Practice Standards)

3 Bármilyen cselekedet vagy mulasztás, amely a Büntető Törvény-könyvbe ütközik

4 Bármilyen cselekedet vagy mulasztás, amely szakmai felfüggesztést von maga után.

5 A felügyelet kérdéseinek ok nélküli elutasítása.

6 A CFP Testület megtévesztése.


A fegyelmi eljárás formái

1 figyelmen kívül hagyás – Olyan esetekben, ahol nincsenek pontos szabályok lefektetve a felügyelet nem kezdeményez fegyelmi eljárást vagy csak egy figyelmeztető levelet küld az érintettnek.

2 oktatási kötelezettség – A felügyelet kötelezheti a tanácsadót, hogy továbbképzéseken vegyen részt, vagy szaktudását javító jellegű tevé-kenységet végezzen.

3 személyes megrovás – A felügyelet a tanácsadót személyes, azaz nem nyilvános megrovásban részesíti.

4 nyilvános figyelmeztetés – A felügyelet nyilvános megrovásban része-sítheti a tanácsadót.

5 felfüggesztés – A felügyelet bizonyos időtartamra, de maximum 5 évre felfüggesztheti a tanácsadót. A felfüggesztett tanácsadók ismételt munkába állása során újra használhatják a CFP minősítést.

6 visszahívás – A felügyelet megvonhatja a tanácsadó működési jogát. A visszahívás végleges.

A CFP szakmai eljárások szabványának áttekintése

1. Célok

a A szabványeljárások meghatározzák a szakszerű eljárás minimum-követelményeit. A szabványok célja, hogy tanúsítsák, a CFP minősítés-sel rendelkező tanácsadók munkája szilárd alapokon nyugszik, növelik a szakszerűségét, így emelkedik a pénzügyi tervezés folyamatának értéke is.

b A szabványok ismerete segít a tanácsadóknak abban, hogy el tudják dönteni, milyen kulcskérdésekre összpontosítsanak a tervezés során

c A CPF Testület 10 szabványt állított fel a hatlépcsős tervezési folyamat megvalósítása során.

d A szabványokhoz való igazodást az etikai kódex 606-os szabálya köti ki.

e A szabványok nem követelik meg azt, hogy a tanácsadó teljeskörű pénzügyi tervet nyújtson át ügyfelének.

2. Az egyes szabványok tartalma

a Ügyfélkapcsolat kialakítása

100-1. A pénzügyi szolgáltatás tényleges kidolgozása előtt a tanácsadó és az ügyfél határozza meg a kapcsolat formáját.


b Információgyűjtés

200-1. A pénzügyi terv kivitelezése előtt meg kell állapítani az ügyfél személyes és pénzügyi céljait, szükségleteit és prioritásait.

200-2. A terv kidolgozása előtt a tanácsadó szerezze be az összes ren-delkezésre álló információt és dokumentumot. Ha ez nem történik meg, az veszélyezteti a kapcsolat kimenetelét.

c Az ügyfél pénzügyi helyzetének felmérése és elemzése

300-1. A tanácsadó értse meg az ügyfél pénzügyi helyzetét és értékel-je, milyen mértékben valósíthatók meg annak céljai, szükségletei és prioritásai az adott pénzügyi helyzet és a tervezett lépések során.

d Tervjavaslatok kidolgozása és bemutatása

400-1. A tanácsadó dolgozzon ki alternatív megoldási javaslatokat, hogy azok minél jobban igazodjanak az ügyfél céljaihoz, szükségletei-hez és prioritásaihoz.

400-2. A különböző alternatívák közül kiválasztott pénzügyi terv (részletes) kidolgozása.

400-3. A kidolgozott terv bemutatása.

e Tervjavaslatok bevezetése

500-1. A végrehajtás során felmerülő felelősségek/illetékességek vizsgálata.

500-2. A végrehajtáshoz szükséges termékek és szolgáltatások kiválasztása.

f Felügyelet

600-1. A pénzügyi terv megvalósítását folyamatosan figyelemmel kell követni és az ennek során felmerülő kötelességekről előre meg kell állapodni.

A főbb CFP Szabványok internetes elérhetőségét a „Mellékletben” megadtuk.

MPTSZ Nonprofit Kft. - Ügyféltájékoztató a Pénzügyi Tervezésről 3

Mi a Pénzügyi Tervezés?Pénzügyi Tervezés szolgáltatás, amely pénzügyeink szakszerű kezelésével segíti

életcéljaink megvalósítását. Életcéljaink lehetnek új lakás, felkészülés a nyugdíjas

évekre, gyerekeink taníttatása és életkezdésük támogatása, baleset, betegség vagy

munkanélküliség anyagi következményeinek kivédése, idős szüleink támogatása,

vállalkozás indítása, nyaralások és hobbik pénzügyi forrásának megteremtése és más

célok. Ezek a hosszútávú célok szeretteink életéhez is tartoznak, és számos olyan

pénzügyi kérdést és döntést jelentenek, amit hozzáértő és tisztességes pénzügyi

szakemberek nélkül nehéz mérlegelnünk. Pénzügyi tervezőnk kiválasztása életünk egyik

legfontosabb döntése, ami hasonló kihatással van életünkre, mint orvosunk vagy

ügyvédünk megválasztása.

A pénzügyi tervezés új iparág Magyarországon. Az MPTSZ Minősített Pénzügyi Tervezők

Magyarországi Szövetsége Szakmai Érdekképviseleti Nonprofit Kft. a pénzügyi

tervezésben mértékadó nemzetközi szervezetekkel és a fogyasztóvédelemmel

együttműködésben dolgozta ki és tartja karban az iparág magyar szabványát, hogy az

ügyfelek érdekeit valóban szem előtt tartó, professzionális pénzügyi tervező

szakembereket azonosítani lehessen, akik meghatározott magas színvonalon és számon

kérhető módon dolgoznak.

A tervezés folyamata MPTSZ Működési Szabvány szerintA pénzügyi tervezés 6 lépésben történik, amit MPTSZ Működési Szabványa rögzít és

minden, MPTSZ minősítéssel rendelkező pénzügyi tervező szakember köteles munkája

során követni: 1 Az ügyfél-tervező kapcsolat meghatározása. A tervező (írásos) tájékoztatást ad tervezői

szolgáltatásairól az ügyfelének, és az ügyféllel együtt meghatározzák a megbízás, a

munka pontos terjedelmét és szabályait:

1.1 rögzitík, hogy a tervező független szakember-e, vagy egy vagy több pénzügyi szolgáltatónak a

megbízásából dolgozik

1.2 mire terjed ki (az aktuális) megbízás: egy vagy több élethelyzetre, konkrét életcélra vagy az egész

család pénzügyeinek áttekintésére, milyen időtávra, és pénzügyi termékek értékesítését

is kérik-e a tervezés részeként, vagy ezt más tanácsadóktól, közvetítőktől várják

1.3 kitől és milyen díjazást kap a tervező szakember (horárium, jutalék, incentive, ezek mértéke;

ügyféltől, pénzintézettől, más pénzügyi tanácsadóktól) vagy milyen költségek terhelik az ügyfelet

1.4 a tervező és az ügyfél feladatai és felelőssége


1.5 milyen érdekeltségi kapcsolatok vagy összeférhetetlenségek befolyásolhatják a tervezőt

1.6 bevonunk-e más szakembereket (befektetési tanácsadó, biztosításközvetítő, adótanácsadó, ügyvéd

stb.)

2 Adatgyűjtés. A tervezéshez szükséges adatok összegyűjtése: az életcélokkal

kapcsolatos elképzelések (ingatlan, nyugdíj, gyerekek stb.), a bevételek,

kiadások tervezéséhez szükséges adatok, a befektetések állománya, a

családtagok helyzete stb. A tervező szakember az adatokat az ügyfél szóbeli

információi alapján és dokumentumokból kapja (szerződések,

bankszámlakivonat, adóbevallás stb.). Az adatokat a szakembernek

bizalmasan kell kezelnie. A tervező feladata a tervezéshez szükséges

(releváns) adatok körének meghatározása, az ügyfél felelőssége viszont a

hiteles és pontos adatközlés. Az igényfelmérés részét képezik az ügyfél

kockázatviselő képességének és hajlandóságának, attitűdjeinek és az

életcélokkal és a pénzügyekkel kapcsolatos prioritásainak feltérképezése,

rögzítése.

3 Elemzés. A tervező szakember az életcélok és a jelenlegi pénzügyi helyzet

alapján megvizsgálja, reális-e a megfogalmazott célok elérése azon a pályán,

melyen az ügyfél pénzügyei jelenleg vannak. Gyakran változtatni kell

pénzügyeinken, hogy biztonsággal elérjük céljainkat vagy jobb eredményekre

jussunk.

4 Javaslatok. A tervező szakember javaslatokat tesz, mit és hogyan változtassunk

pénzügyeinkben. A javaslatok kiterjednek a gazdasági és személyes

környezetünkre alkalmazott feltételezésekre, és a megoldási lehetőségek

előnyeire, hátrányaira és kockázataira. A tervező (először) pénzügyi

megoldásokat javasol, sosem konkrét pénzintézeteket vagy azok pénzügyi

termékeit. A döntést az ügyfél számára érthetően, de szakszerű tervezői és

pénzügyi elemzésekkel alátámasztott módon mutatja be a tervező szakember.

A döntést a felkínált lehetőségeket mérlegelve az ügyfél hozza meg.

5 Megvalósítás. Ha erre kiterjed a megbízás, a tervező szakember vagy az általa

javasolt pénzügyi közvetítők a kiválasztott megoldásnak megfelelő konkrét

pénzintézetek konkrét pénzügyi termékeire tesznek javaslatokat a megfelelő

értékelést és összehasonlítást követően. A javaslatok közül ismét az ügyfél

választ. A tervező szakember - amennyiben erre jogosult - vagy az általa


ajánlott pénzintézeti képviselő megköti az ügyfél által kiválasztott

szerződéseket.

6 Karbantartás. Az ügyfél igénye és a megbízás terjedelme szerint, a tervező

szakember évente vagy más rendszerességgel, vagy az ügyfél helyzetében

bekövetkező változások idején, újraértékeli a tervet és "lefuttatja" a tervezési

folyamatot vagy annak egyes lépéseit.

Miért van szükségem pénzügyi tervező szakemberre?✗ Sokan csak akkor fordulnak tervezőhöz, ha már pénzügyeik "lebetegedtek":

nehezükre esik a törlesztés, jövedelmük csökkent vagy befektetéseik elkeserítő

eredményt mutatnak, nyugdíjkilátásaik rosszak vagy gyerekeik jövője bizonytalan.

Ilyenkor sürgős beavatkozásra van szükség, ahol a pénzügyi tervező szakember

diagnózist készít és mérlegeli a lehetséges, hosszútávon is felelősséggel

vállalható gyógymódokat.

✗ Sokan pénzügyeik elhanyagolásával életminőségüket akaratlanul is rontják: kisebb

nyugdíj, lakás, alacsonyabb befektetési hozamok várják magasabb költségek és

kockázatok mellett, és erről évekig, évtizedekig nem is tudnak. A tervező

szakember bemutatja pénzügyeik valós állását és várható alakulását, lehetséges

forgatókönyveit és így döntési helyzetbe hozza megbízóját. Jobb pénzügyi

döntések jobb életet jelentenek: jobb ellátásokat, több szabadidőt, a gondoskodás

örömét családtagjainkról, a családi vagyon gyarapítását.

✗ Vannak, akik hisznek az „öngyógyításban” és megpróbálják felvenni a versenyt a

jól képzett és gyakorlott pénzügyi szakemberekkel, leggyakrabban kevés sikerrel,

de gyakran saját helyzetükön rontva. A pénzügyi tervező szakember segítsége és

szakértelme mellett is mindig az ügyfél dönt, érdemes tehát szakszerű és

tisztességes megoldásokat mérlegelnie.

✗ És végül vannak, akik meg akarják spórolni a jó szakember árát. Ez a gondolat az

első rossz befektetésig, drága hitelig, elmaradt kártérítésig tűnik jó ötletnek és

sokszor évek múltán derül fény az elmulasztott pénzügyi lehetőségekre vagy

lépésekre. Pénzügyei tervezését bízza pénzügyi tervező szakemberre!


Hogyan válasszak pénzügyi tervezőt?Sokan használják a pénzügyi tervező, pénzügyi tanácsadó megnevezést. A hatóságilag

szabályzott szakmákban, mint befektetési tanácsadó, biztosításközvetítő, adószakértő,

ügyvéd, szakemberek tízezreivel találkozhatunk. Hogyan mérlegeljem, hogy az

elkövetkező évtizedek vagy egy éppen sürgető és fontos élethelyzet pénzügyi

tervezésére melyik szakember alkalmas? Hogyan válasszam ki a pénzügyi tervezőmet?

Pénzügyi tervező neve,bemutatkozó beszélgetés időpontja

.....................................................................................

.....................................................................................

Milyen formában végzi a pénzügyi tervezést? (tevékenység típusa)

pénzintézete(ke)t képvisel:...................................... független tervező fee only tervező

Mennyi gyakorlattal rendelkezik az egyes tervezési területeken (teljes munkaidős években mérve)?

Befektetések tervezése Nyugdíjtervezés Biztosítástervezés HagyatéktervezésAdótervezésMunkáltatói juttatások tervezése KépzéstervezésÜzleti tervezés Pénzügyi terv készítése

… év… év… év… év… év… év… év… év… év… év

Írja le a tervezői szolgáltatásának a lényegét!

.....................................................................................

.....................................................................................

.....................................................................................

.....................................................................................

Milyen végzettséggel, képzettséggel vagy minősítéssel rendelkezik a pénzügyi tervezésben?

Regisztrált Pénzügyi Tervező®

Minősített Pénzügyi Tervező®

Egyéb:.........................................................................Írja le röviden eddigi szakmai karrierjét a pénzügyi szolgáltatások területén (pénzügyi szolgáltató, munkakör, idő):

.....................................................................................

.....................................................................................

.....................................................................................

Milyen pénzügyi tervet készít számomra? Írja le röviden a tervet!

.....................................................................................

.....................................................................................

.....................................................................................

.....................................................................................Fog-e nekem értékesíteni pénzügyi termékeket? Ha igen, mit?

.....................................................................................

.....................................................................................

Milyen típusú díjazást kap? Megbízási díj ügyfélnek számlázva Jutalék Egyéb (pl. incentive):...............................................

Mi a mértéke és esedékessége ezen díjaknak az én esetemben (összeg, időpont)?

.....................................................................................

.....................................................................................Be fog vonni más szakembereket, közvetítőket, tanácsadókat? Kit? ....................................................................................

Milyen garanciákat nyújt a tervező szolgáltatás egyes részeivel kapcsolatban?

.....................................................................................

.....................................................................................

.....................................................................................Kapok Öntől írásos kötelezettségvállalást fentiekkel kapcsolatban a megállapodás/megbízás részeként?

Igen Nem


Kik az MPTSZ minősítéssel rendelkező pénzügyi tervező

szakemberek?

1. RPT® Regisztrált Pénzügyi Tervező®: olyan pénzügyi szakember, aki

önkéntesen, nyilvánosan és számon kérhető (szankcionálható) módon kötelezte

magát, hogy a tervezés folyamatát MPTSZ Működési Szabványa szerint végzi és

az Etikai Kódexet betartja. A leggyakrabban előforduló élethelyzetek szakszerű

pénzügyi tervezésére képes egy-egy tervezési területen.

2. MPT® Minősített Pénzügyi Tervező®: olyan pénzügyi szakember, aki önkéntesen,

nyilvánosan és számon kérhető (szankcionálható) módon kötelezte magát, hogy a

tervezés folyamatát MPTSZ Működési Szabványa szerint végzi és az Etikai

Kódexet betartja. Az élethelyzetek tervezésén túl, komplex és hosszú távú (a

pénzügyek több területére kiterjedő) felmérésre, elemzésre, javaslattételre képes a

befektetések, nyugdíj, biztosítás, munkáltatói juttatások, adó, hagyaték és

képzéstervezés területein.

Mindkét minősítés a magyar piaci és jogszabályi környezetre felkészült pénzügyi tervező

szakembereket jelöl, akik átfogó követelményeknek tesznek eleget:1. Képzés: a pénzügyi tervezés szabványát és tervezési területeit lefedő, MPTSZ által akkreditált képzési

programban sikeresen vettek részt és évente, szintén MPTSZ által akkreditált, a piaci és jogszabályi változásokat követő, valamint a Működési Szabványt és Etikai Kódexet tárgyaló kötelező továbbképzést végeznek el.

2. Vizsga: az elsődlegesen a szakszerű tervezési gyakorlatot mérő, objektív vizsgát sikerrel tettek le MPTSZ-nél.

3. Gyakorlat: a minősítés szintjétől függően, legalább 2 éves (Minősített Pénzügyi Tervező®) vagy legalább 1 éves (Regisztrált Pénzügyi Tervező®), a pénzügyi tervezésben releváns és igazolt, teljes munkaidős szakmai gyakorlattal rendelkeznek az első minősítésük időpontjában.

4. Az Etikai Kódexben és MPTSZ egyéb szabályzataiban foglaltak folyamatos betartását ellenőrizhető és szankcionálható módon vállalták.

A pénzügyi tervező szakemberek a tervezés folyamatában a hatósági engedélyekhez

kötött tevékenységek, illetve szolgáltatások közül azt végezhetik, amihez a jogszabály

által előírt engedélyekkel rendelkeznek (például befektetési tanácsadás vagy

biztosításközvetítés). Ennek hiányában a megfelelő szakembert kell ajánlaniuk illetve az

ügyfél döntése alapján bevonniuk a tervezés folyamatába.

Minden MPTSZ minősítéssel rendelkező pénzügyi tervező szakember tájékoztatni fogja

Önt a munkájára vonatkozó két legfontosabb szabályzatról, a Működési Szabványról és

az Etikai Kódexről, melyet megtalál a Szövetség honlapján is: www.mptsz.org. Ugyanitt

ellenőrizheti, hogy az Ön tervező szakembere szerepel-e a Szövetség minősített


szakembereinek regiszterében, jogosult-e a megnevezés használatára és így köteles

nemcsak jogszerű, hanem azon túl is szakszerű és etikus szolgáltatást nyújtani. Ugyanitt

panaszát bejelentheti, amit a Szabályzati (Fegyelmi) Bizottság kivizsgál és a szükséges

szankciót alkalmazza, ami indokolt esetben a minősítésnek akár végleges visszavonását

is jelentheti.

Ki az MPTSZ?

MPTSZ Minősített Pénzügyi Tervezők Szövetsége Szakmai Érdekképviseleti Nonprofit

Kft. a pénzügyi tervező szakemberek magyar szabványügyi társulása, melyet több éves

előkészítő munkát követően gyakorló senior hazai és nyugat-európai pénzügyi tervező

szakemberek hoztak létre 2007-ben a pénzügyi tervezők nemzetközi szervezeteivel, a

denveri FPSB Financial Planning Standards Boarddal (a Pénzügyi Tervezés

Szabványügyi Testületével), a rotterdami székhelyű EFPA European Financial Planning

Associationnal (a Pénzügyi Tervezés Európai Szövetségével) és a genfi központú CIFA

Convention of Indenpendent Financial Advisors (a Független Pénzügyi Tanácsadók

Szövetségével) együttműködésben.

MPTSZ fő működési elvei:

✔ az ügyfélérdek elsődlegessége

✔ a gyakorló szakemberek közössége által demokratikusan választott szervek,

✔ átláthatóság és nyilvánosság,

✔ önkéntes szakemberek szövetsége,

✔ együttműködés a pénzügyi tervező szakemberek nemzetközi közösségével és szervezeteivel,

✔ non-profit és közhasznú szervezet, nyilvános ülésekkel és betekinthető dokumentációval.

MPTSZ minősíti az arra önkéntesen jelentkező pénzügyi tervező szakembereket, és az

ezen szakemberekből demokratikusan választott testületek szabályozzák és felügyelik a

minősítéssel rendelkező pénzügyi tervező szakemberek működését.

MPTSZ működését a hazai és nemzetközi piacon vezető pénzügyi szolgáltatók

támogatják, és működése a szakhatóságok (PSZÁF, Pénzügyminisztérium) és a

fogyasztóvédelem (OFE) folyamatos tájékoztatásával történik.


Kik a pénzügyi tanácsadók?

A pénzügyi tervező, pénzügyi tanácsadó, nyugdíjtanácsadó stb. megnevezést bárki

használhatja. Eligazodásunk érdekében ismernünk kell a jogszabály által védett

megnevezéseket, mint például a befektetési tanácsadó, a biztosításközvetítő vagy az

adószakértő. Ők egy-egy terület államilag elismert szakértői, ezért nem tudjuk eldönteni,

a pénzügyi tervezésben milyen jártassággal rendelkeznek, illetve több tízezer szakértő

közül kellene választanunk.

Az MPTSZ által elfogadott és felügyelt minősítéssel rendelkező szakemberek tervezői

szolgáltatására a Magyar Szabadalmi Hivatalban bejegyzett védjegyek jelzik a minőségi

garanciát.

Minden Regisztrált Pénzügyi Tervező® vagy Minősített Pénzügyi Tervező® szakembert

meg kell találnia MPTSZ regiszterben (http://www.mptsz.hu/regisztracio.html), tehát

előzetesen meg tud bizonyosodni arról, hogy a pénzügyi tervező szakember, akivel

kapcsolatba került, teljesítette-e valamelyik MPTSZ követelményszintet és a tervezési

szabvány szerinti szolgáltatást nyújt-e.

Megalapozott ügyfélpanasz következményeként a szakszerűtlen szolgáltatást vagy

tisztességtelen magatartást tanúsító tervezőt - hatósági eljárás esetleges hiányától és a

tervező mögött álló bármelyik pénzügyi szolgáltatótól is független eljárásban - MPTSZ

(nyilvánosan) figyelmezteti, felfüggeszti, vagy kizárja a minősítéssel rendelkező

szakemberek köréből!

Kérjük, ✔ ellenőrizze hogy az Önnel kapcsolatban álló pénzügyi tervező szakember szerepel-e MPTSZ

regiszterben: http://www.mptsz.hu/regisztracio.html

✔ olvassa el a Működési Szabványt és az Etikai Kódexet, a szakszerű és tisztességes tervezői munka alapelveit és kötelező érvényű követelményeit: http://www.mptsz.hu/szabalyzatok.html,

✔ és kérjük, jelentse be a Szövetségnek, ha MPTSZ minősítéssel rendelkező pénzügyi tervező szakember megsérti eme szabályokat: http://www.mptsz.hu/kapcsolat.html.

A pénzügyi tervezés részeként pénzügyi szolgáltatások értékesítésére, illetve

igénybevételére is szüksége lehet. Erre a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező

szakemberek jogosultak, mint például✗ befektetési tanácsadó

✗ biztosításközvetítő

✗ adószakértő

✗ szakjogász


A pénzügyi tervezők egy része egy vagy több pénzintézet képviseletében végzi munkáját,

míg mások független tervezők. Ez a különbség az MPTSZ által minősített pénzügyi

tervező szakemberek munkáját a terv végrehajtása pontban érinti. Ezzel kapcsolatban az

ügyfélnek kell döntenie bizalmi szempontok és személyes preferenciái alapján, hogy

konkrét pénzintézeteket és azok képviselőit előnyben részesíti-e vagy független

tervezőtől kéri a piaci lehetőségek összehasonlítását. Mindkét megoldásnak vannak

előnyei, hátrányai és kockázatai. A valóban független pénzügyi tanácsadók egyik biztos

ismérve, hogy az eladott termékek mögött álló pénzintézetektől függetlenül,

terméktípusonként egységes díjazást kapnak. A független pénzügyi tervezőknek az

Európai Unióban is már elérhető csoportja a fee only tervezők, akik a pénzügyi tervet

elkészítik a megbízási díj fejében, de pénzügyi termékeket maguk nem értékesítenek és

azért díjazást senkitől sem kapnak.

Milyen díjazást kap az MPTSZ minősítéssel rendelkező pénzügyi tervező szakember?

A pénzügyi terv és a tervezési szolgáltatás fejében kért díjazás módja és mértéke a

tervező szakember illetve pénzügyi szolgáltató üzletpolitikája függvényében nagyon

eltérő lehet.✔ A termékértékesítésre koncentráló “hagyományos” pénzügyi tanácsadók kínálhatják a tervezést vagy a

sokszor standard szoftverrel előállított egyszerűsített tervet ingyenes szolgáltatásként. Ez esetben is meg kell nevezniük az MPTSZ minősítéssel rendelkező szakembereknek a termékértékesítésből származó bevételüket vagy az ügyfelet terhelő költségeket, tehát az ügyfél pontosan látja, mibe is kerül valójában a teljes csomag, amit vásárol.

✔ A fee only tervező a tervért a megbízásban rögzített konkrét összeget kér és nem értékesít terméket (arra más tanácsadót vagy tervezőt javasol). Ez nagyfokú objektivitásra ad lehetőséget és a termékeket értékesítő pénzügyi tanácsadók egyfajta kontrollját is jelentheti. A tervenként tízezres nagyságrendű díj rutinprogramok futtatását jelenti általában, a valóban személyre szabott, hosszútávon érvényes, cash-flow alapú terv a legalább 5-10 éves gyakorlattal rendelkező szakembernél százezer forintos nagyságrend, amit fix összegben vagy óradíj alapján kalkulálhat. A karbantartási szolgáltatást az első terv százalékában vagy szintén óradíjban határozzák meg. Az egyesült államokbeli és az európai óradíjak 200 dollár és 300 euró között mozognak, és egy lakossági ügyfélnek a komplex pénzügyi terve az ügyféltalálkozókat is beleszámolva kb. 1 embernap (8 munkaóra).

✔ A két előbbi eljárást kombinálni is lehet. Magyarországon még ritka az a gyakorlat, miszerint a tervezésért fizető ügyfél jutalékmentes tarifát (hitelkamatot, biztosítási díjat) kap a választott pénzintézetektől.

A gyakorlatban az ügyfél mérlegeli a tervezői és tanácsadói szolgáltatások és a

termékkondíciók együttes hatását, aminek fontos elemei az árak és díjak mellett a

szakszerűség és az objektivitás, valamint a hosszú távú ellenőrizhetőség, illetve maga a

tény, hogy az MPTSZ minősítéssel rendelkező tervező szakember a professzionális

pénzügyi szakemberek és az ügyfelek által elismert és felügyelt munkát végez.


Milyen jogai vannak a tervező szakember ügyfelének?

1. Tisztességes szolgáltatás - több, mint a jogszabályok betartása

2. Objektív tanácsok - minden javaslatnak az ügyfélérdek elsődleges

figyelembevételével kell történnie

3. Kompetens tervező szakember

4. Bizalom és a privát szféra tisztelete

5. Minden esetben jogkövető eljárás

Milyen pénzügyi tervet kapok?

Az MPTSZ minősítéssel rendelkező szakember kizárólag a Működési Szabványban

meghatározott elvek szerint végezheti tervezői munkáját és az általa készített tervnek –

akár annak szóban elhangzó részeinek- összhangban kell lennie ezzel a szabvánnyal.

A terv kötelezően tartalmazza az ügyfél által érthető módon:1. A megbízás terjedelmét: kire és mire vonatkozik pontosan

2. A megbízó ügyféltől nyert adatok áttekintését (életcélok, pénzügyi célok, prioritások, igények, attitűdök)

3. Az ügyfél jelenlegi pénzügyi helyzetének értékelését a megbízásban foglaltakra vonatkozólag (egy vagy több élethelyzet vagy a pénzügyek átfogó helyzetértékelése)

4. Javaslatokat a pénzügyekkel kapcsolatos lépésekre, megoldási lehetőségek bemutatását (konkrét pénzintézet vagy termék megnevezése nélkül)

5. Javaslatokat a kiválasztott megoldás végrehajtására: pénzügyi szolgáltatók és termékeik (ha a megbízás kiterjed erre)

6. A pénzügyi tervvel kapcsolatos elemzéseket és számításokat, mellékletként

A terv melléklete vagy hivatkozásai tartalmazzák a részletes pénzügyi számításokat,

elemzéseket, javaslatokat, pénzintézetek és pénzügyi termékek értékelését,

összehasonlítását. A szakember a megbízást megelőzően átadhatja a saját maga vagy

MPTSZ által készített tervmintát.

Teljes körű pénzügyi tervezés esetén MPTSZ tervezéstechnikailag a hosszú távú cash-

flow elemzésével készített javaslatokat és megoldásokat támogatja, illetve az egyes

tervezési területeken a Működési Szabvány szerint előírt módon, specializált

szakemberek bevonását javasolja (például vállalkozás üzleti- és adótervezése,

hagyatéktervezés stb.).


Melléklet: MPTSZ Etikai Kódexének elvei1. Tisztesség2. Jogszerű működés3. Ügyfélérdek elsődlegessége4. Pártatlanság5. Szakértelem6. Méltányosság7. Transzparencia8. Gondosság9. Bizalom10.Profizmus

Az Etikai Kódex, a tervezés szabványosított folyamatát leíró Működési Szabvány és az MPTSZ minősítéssel

rendelkező pénzügyi tervező szakemberek működését szabályozó minden egyéb dokumentum (Tagsági Szabályzat,

Vizsgaszabályzat, Minősítési Szabályzat, Fegyelmi Szabályzat, Szponzori Szabályzat, Továbbképzési Szabályzat,

Képző Intézmények Akkreditációs Szabályzata) nyilvánosan elérhetők MPTSZ honlapján, magyar és angol nyelven:

www.mptsz.org.

Pénzügyi Tervező Hírlap™

Ötödik kiadás 2009. december- 2010. január

TervezéstechnikaHogyan készítünk Személyi Pénzügyi Tervet MPTSZ Működési Szab-ványa szerint?1. Megállapodás. Az első kihívás a Tervezőnek, hogy az Ügyfél megért-se, miben más és miben több a pénzügyi tervezés, mint az őt a (legjobb) termékről és a (valamiben éppen piacvezető) pénzintézetről győzködő tanácsadók hada által kínált „lehetőségek”. Pénzügyi tervezés az a folya-mat, melyben a Tervező segíti az Ügyfél életcéljainak és az azzal kapcso-latos pénzügyi céloknak az elérését a pénzügyek megfelelő kezelésével. Ehhez a legfontosabb eszköz maga az RPT® szakember és azok a megol-dásvázlatok, amit még a keretszerződés aláírása előtt bemutat a Tervező az Ügyfélnek. Valódi sikerélmény, amikor az RPT® szakembernek az Ügyfél azt mondja: ez tetszik, sose láttam még ilyet - mikor írjuk alá a szerződést? Pozitív értelemben marad magára ebben a fázisban a Tervező a tanácsadók között akkor is, amikor az ügyfélérdek elsődlegességéről és a díjazásokról szóló nyilatkozatokra kerül sor. A tervezés eme első lépésének az eredménye az írásos megállapodás, hogy milyen tervezői szolgáltatást, milyen feltételek mellett rendel meg az Ügyfél: kinek, mit, milyen időtartamra, határidővel, milyen összegért és milyen díjazás fejé-ben (csak jutalék, csak honorárium, vagy vegyes). Itt kell megtörténnie természetesen a megfelelő tájékoztatásnak és összeférhetetlenségi, érde-keltségi, adatkezelési nyilatkozatoknak, valamint a már ismert közremű-ködő partnerek (bank, befektetési tanácsadó, biztosításközvetítő, ügyvéd) bemutatásának. Az új ügyfelek esetében ez a lépés kívánja meg egyszerre a magasszintű tervezői és ügyfélkommunikációs készségek kritikus alkal-mazását versenykörnyezetben.2. Adatok. A tervezéshez szükséges adatok begyűjtése leginkább gya-korlati rutint követel meg. Mivel a profi terv mindig egyedi, ezért kor-látozott az adatrögzítő segédletek szerepe, a Tervezőnek tkp. egyfajta mélyinterjúban kell az Ügyfél valódi igényét, problémáit feltérképezni és a másik korlátra, az időre tekintettel a releváns adatokat rögzíteni és dokumentumokat beszerezni. Ráadásul, ez jellemzően iteratív folyamat, tehát a tervezés menetében többszöri visszacsatolás van egy-egy felme-rülő új kérdés adatigényével kapcsolatban. Fontos az igények konkreti-zálása és a megoldások kidolgozásának ütemezése, mert a „Nagy Komp-lex Pénzügyi Terv” sokkal inkább a tantermekben honos és a lakossági gépi (szoftveres) „tervtermelés” eredménye, semmint egy vállalkozónak megfelelő szolgáltatás. 3. Elemzés. A Tervező megvizsgálja, hogy az Ügyfél pénzügyei je-lenleg mennyiben és mennyire teszik lehetővé életcéljai elérését. „Két kás” feladat: a Cash-flowra és az azzal kapcsolatos kockázatokra kell koncentrálni. Rutin kell a tervezési területek (befektetés, biztosítás, nyugdíj, adó stb.) összefüggéseinek kezeléséhez. A legnehezebb fel-adat a vállalkozói pénzügyek és a személyi pénzügyek kölcsönha-tásainak kezelése. A terv eme fejezete bemutatja az egyes tervezési területek kapcsolatát az életcélokkal, mi teljesül, milyen mértékben, milyen feltételek esetén. Itt már belépnek a forgatókönyvek és az ér-zékenységvizsgálat. 4. A megoldási javaslatok szólhatnak konkrét élethelyzetre (lakásmeg-oldás, hagyaték stb.), vagy többéves, többévtizedes életpálya felvázolásá-nak eredményeképp todo lista arról, mit lehet (kell) tenni az egyes terve-zési területeken annak érdekében, hogy az Ügyfél életcéljai és az azokból levezetett pénzügyi célok minél inkább megvalósíthatók legyenek. Ebben a lépésben termék- és szolgáltatástípusokról beszélünk (írunk), a meg-oldás sosem jelöl meg konkrét pénzügyi szolgáltatót vagy terméket. A megoldási lehetőségeket bemutatjuk az Ügyfélnek (a döntéshozóknak). 5. A terv végrehajtása során a Tervező által javasolt pénzügyi közve-títők illetve pénzintézetek szolgáltatnak az Ügyfél által választott meg-oldásnak megfelelő termékeket, szolgáltatásokat, a ratinget és rankinget követően. A konkrét pénzintézetek és termékek kiválasztása tehát ismét döntési pont az Ügyfél számára. A Tervező jellemző feladatai ebben a lépésben, hogy a saját működési területén résztvesz a megoldás meg-valósításában és ellenőrzi a más szolgáltatók által javasolt konkrét ter-mékek konzisztenciáját a pénzügyi tervvel. Ennek, és a pénzintézet választásnak a jelentőségére különösen rávilágított a gazdasági válság. Ebben a lépésben a Tervező törekszik más RPT® vagy hasonló elven és módon dolgozó szakemberek bevonására, ajánlására. A szolgáltatók támaszkodnak a Tervező által már végrehajtott igényfelmérésre illetve szolgáltatásuk és a szerződéseik nem lehetnek azzal ellentmondásban (MiFID besorolás és megfelelőség, életbiztosítási igényfelmérés). 6. Karbantartás Valójában itt a tervezési rutin többszöri és ismételt „futtatásáról” van szó, a feltételek változása vagy az említett iteratív eljárás miatt. Ausztrál, statisztikailag értékelhető nagy minta alapján,

az ügyfelek fele kér éves frissítést, negyede rendszeres/folyamatos fel-ügyeletért fizet és negyede egyszeri megrendelő.

Szeretne többet tudni? MPTSZ weboldaláról letöltheti a Hírlap mellékletében egy SzPT tartalomjegyzékét. Jöjjön el a Pénzügyi Tervező Klubba™ ahol workshopon oldunk meg a résztvevők által hozott ügyféleseteket, jellemzően 50 és 500 mFt közötti szabad va-gyonnal rendelkező ügyfelekre. A következő tervező workshopok ideje: január 15 és 29, pénteki napokon 15 órakor MPTSZ irodájá-ban 1051 Sas u. 9. Részvételi díj 2.000 Ft (+áfa). RPT® szakembe-rek MPTSZ honlapján a jelszóvédett zónában elérik a tervmintákat és a tervezési segédleteket, valamint hamarosan rendelkezésükre áll a világ egyik vezető pénzügyi tervező szoftvere is magyar nyelven.

Tippjeink jó pénzügyi tanácsadóknak

IPS Investment Policy Statement - Befektetési Politika a pénzügyi ter-vezésbenA pénzügyi tervezés fontos területe a befektetések tervezése. Az elemzé-si és megoldástervezési lépések tervezéstechnikai rutinfeladatai közé tartozik a vagyonmérleg elkészítése és a portfólió részeinek dedikálása az egyes életcélokhoz, az életcélok tőkeigényének és a rendelkezésre álló tőkének a dinamikus összevetése, a hiányok és többletek kezelése, hiány esetén optimalizálás az ügyfélprofilban rögzített preferenciák mentén, valamint az egyes pénzbeni és nem pénzbeni porfólióelemeket és a cash-flowt veszélyeztető kockázatok felmérése és kezelése. A Személyi Pénz-ügyi Terv eme részei kihatnak a befektetési szolgáltatásokra:1. A tervezői ügyfélprofil közvetlen inputja a befektetési szolgáltató által készítendő kockázati osztályba sorolásnak, 2. A megoldások kijelölik a kereteket az egyes „megengedett” befekteté-si eszköz-típusok és dinamikus portfólió jellemzők számára, 3. A Tervező javasolja Ügyfelének, hogy a befektetési tanácsadó a pénz-ügyi tervvel összhangban dolgozó befektetési szolgáltatót válasszon, hogy érvényesüljenek a vagyonkezelés professzionális tartalmi és eljárá-si szabályai. Ebből a szempontból az IPS szűrő és checklista a befekteté-si szolgáltatók (vagyonkezelők) ajánlataira. A Hírlap mellékletében MPTSZ honlapján megtalálható a Befekteté-si Politika ajánlott vázlata. A jelszóvédett zónában az RPT® szak-emberek megtalálják a világ egyik vezető IPS készítő szoftverének elérhetőségét.

MPTSZ Hírek MPTSZ karácsonyi rendezvényén senior RPT szakemberek® és MPTSZ támogatóinak képviselői vettek részt. Kaufmann úr, pénzügyi diplomata, a svájci konzul téziseket hozott a pénzügyi szabályozás ki-terjesztésének eszközeiről, kockázatairól és költségeiről és azzal zárta beszédét, hogy a gyakorlatban működőképes és hiteles változásokra van szükség. Farkas Péter, a BEVA ügyvezetője korábbi tőzsdei tapasztala-taira hivatkozott: van mit változtatni a piaci működésen, amíg az Eti-kai Kódexet súlyosan megsértő „sikeres” sztárbróker azonnal jobbnál jobb állásajánlatokat kap. Erdős úr, a PSZÁF főigazgató-helyettese az önszabályozó (civil) szakmai szervezeteknek a szabályozást kiegészítő, támogató és azon túlmutató szerepét említette. Kiss Imre a Moneymoon ranking szolgáltatásainak sikeréről és regionális kiterjesztéséről számolt be. Luttenberger Zoltán, MPTSZ elnöke, áttekintette az idei évet és az előttünk álló feladatokat, valamint bejelentette, milyen tisztségekre kér-te fel 2010-ben az FPA az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége. Lezárul az RPT® szakemberek első újraminősítési köre, mely egyút-tal a kolléga-kontroll (peer review) első lépését is magában foglalta. A minősítésüket megújító RPT® szakembereknek arról is nyilatkozniuk kellett konkrét kérdésekben, hogyan folytatják tervezői és tanácsadói praxisukat összhangban MPTSZ Működési Szabványával és Etikai Kódexével. 2010-ben senior RPT® szakemberek párokban megkezdik kollegáik tervezői és tanácsadói gyakorlatának személyes ellenőrzését, aminek eredményét a Minősítő Bizottság értékeli, a szükséges korrek-ciókat kéri a kollegától, vagy szükség esetén elrendelheti a minősítés és így a védjegyhasználat jogának felfüggesztését vagy akár végleges vosszavonását. Az úttörő kezdeményezés nemzetközi érdeklődést és el-ismerést váltott ki a kezdetektől fogva. Következő számunkból: practice management a pénzügyi tervező műkö-dési modellje tükrében. Minden olvasónknak békés karácsonyt és boldog új évet kívánnak az RPT® szakemberek!

A Hírlap részletes magyar verziója elérhető MPTSZ honlapján www.mptsz.org

The English version of the Financial Planning News™ also available at www.mptsz.org

I m p r e s s z u m Felelős szerkesztő: Luttenberger Zoltán ügyvezető, MPTSZ Nonprofit Kft. A szerzők törekedtek a legjobb információ nyújtására, de tévedések nem zárhatók ki. A Hírlapban közöltek nem jelentenek biztosítási-, befektetési-, adó-, jogi vagy pénzügyi tanácsadást, a leírtak konkrét személyekre vagy pénzügyi eszközökre nem vonatkoztathatók, a szerkesztők, szerzők és a kiadó kizárja ezirányú felelősségét.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés és a megbízás keretei...........................................................................................................3A tervez!i szolgáltatások és szolgáltatók.........................................................................................3Költségek, kockázatok, érdekeltség és díjazás................................................................................3A tervez! nyilatkozatai....................................................................................................................3

A lakásigény és a pénzügyi helyzet felmérésének eredménye.............................................................4A család élethelyzetének és pénzügyi helyzetének általános leírása...............................................4Prioritások és kockázati profil.........................................................................................................4A lakáscél és a kiválasztott ingatlan................................................................................................4A meglév! ingatlan..........................................................................................................................4

Elemzés.................................................................................................................................................5A lakáshelyzet és a család életcéljainak és pénzügyeinek összefüggései........................................5A megoldási lehet!ségek vizsgálati szempontjai.............................................................................5

A megoldási javaslatok.........................................................................................................................6Kizárólag saját forrásból finanszírozás – nem javasolt...................................................................6Jenhitel – nem javasolt.....................................................................................................................6Forinthitel – rövidtávon javasolt......................................................................................................6Eurohitel – korlátozottan javasolt....................................................................................................7Svájci frank hitel – nem javasolt......................................................................................................7Áthidaló hitel ..................................................................................................................................7Komplex javaslat.............................................................................................................................7

A kiválasztott pénzügyi lépések végrehajtása......................................................................................8Javaslatok hiteltermékre (Czakó).....................................................................................................8Biztosítások megkötése (Réti).........................................................................................................8

Mellékletek...........................................................................................................................................9Adatforrások (dokumentumok) listája.............................................................................................9Közrem"köd! pénzügyi szakemberek hatósági engedélyei............................................................9Illetékszámítás (adozona.hu)...........................................................................................................9Törleszt!részlet számítás (példák).................................................................................................10Pénzügyi tervezés szolgáltatói szerz!dés.......................................................................................11

Jognyilatkozat

Ez a dokumentum élethelyzetre (lakásmegoldásra) szóló személyi pénzügyi terv minta, mely az MPTSZ pénzügyi tervezési szabványával összhangban készült www.mptsz.org . A tervben szerepl! személyek és adatok fiktívek. A terv elemzi a jöv!beni pénzmozgásokat és javaslatokat tesz pénzügyi megoldásokra az életcélokkal, pénzügyi célokkal és az ügyfélprofillal összhangban. A terv nem nyújt befektetési, biztosítási, adó vagy jogi tanácsot és konkrét személyekre és pénzügyi eszközökre ebben a formájában nem alkalmazható. A tervminta szellemi jogvédelem alá esik, annak változatlan formában történ! felhasználására kizárólag az RPT® Regisztrált Pénzügyi Tervez!®

szakemberek jogosultak a szerz! hozzájárulása alapján. Minden jog fenntartva.

© Luttenberger Zoltán, dr.: Személyi Pénzügyi Terv minta 2009.


Hatodik kiadás

2010. február

Mit vegyünk figyelembe bankválasztáskor?

Pénzügyi 1. stabilitás: nyilvános információ, mint mi-nősítés, mérlegadatok, hírek a médiában

Tulajdonosok2. : milyen anyagi érdekeltség, milyen fe-lelősségvállalás?

Menedzsment3. : személyes és historikus információ a bank menedzsereiről

Ajánlott 4. szolgáltatások: utalás, IBAN, kártyák, befek-tetések, biztosítás, ATM, POS, nemzetközi jelenlét stb.

Költség5. : megbecsülni az Ön egyéni szokásainak megfelelő teljes banki költségeket

Személyes 6. tapasztalat: kikérni más felhasználók vé-leményét, és tesztet végezni a teljes tranzakciók indí-tása előtt

Szolgáltatások hozzáférhetősége és 7. elérhetősége: fi-ókhálózat nyitva tartása, elektronikus elérhetősége, időszükséglet és kényelem

Biztonság és 8. garanciák (bankbetét, biztosítás, szol-gáltatók felelősségbiztosítása stb.)

Országkockázat9. : nemzetgazdaság és bankszektor

Megkülönböztetni10.

magánszemélyek, mikro- és kisvállalkozások, vál-•lalatoklakossági szolgáltatások, private banking szol-•gáltatások, pénzügyi tervezés, befektetési tanács-adás, vagyonkezelés

11.

12.

13.

What to consider when choosing a bank?

Financial 1. stability: public information like rating, balance sheet data, media news

Owners2. : what material interests, what liability?

Management3. : personal and historical information about managers of the bank

Services4. offered: transfer, IBAN, cards, investments, insurance, ATM, POS, international presence etc.

Cost5. : assess the total cost effecting your particular banking profile

Personal 6. experience: ask other people‘s opinion and test it before doing full size transactions

Access and 7. availability to/of services: branch contact and electronic channels, time consumption and convenience

Safety and 8. guarantees (deposit, insurance, banker‘s liability insurance etc.)

Country risk9. : national economy and banking sector

Distinguish10. between

private and single/small enterpreneur and •corporateretail banking and private banking and financial •planning and investment advising and asset management

11.

12.

13.



I m p r e s s z u m Felelős szerkesztő: Luttenberger Zoltán ügyvezető, MPTSZ Nonprofit Kft. A szerzők törekedtek a legjobb információ nyújtására, de tévedések nem zárhatók ki. A Hírlapban közöltek nem jelentenek biztosítási-, befektetési-, adó-, jogi vagy pénzügyi tanácsadást, a leírtak konkrét személyekre vagy pénzügyi eszközökre nem vonatkoztathatók, a szerkesztők, szerzők és a kiadó kizárja ezirányú felelősségét.

Tranzakciók jellemzői (honnan, hova, devizanem, szokásos összeg, gyakoriság)

Elkerülni bármilyen marketing-információ alap-ján alkotott véleményt

Záradékok értelmezése, szerződés tanulmányozása, hirdetmények és kondíciók ellenőrzése

Transaction characteristics (from, to, currency, typical amount, frequency)

Avoid judgements based on any marketing information

Understand disclosures, study contract, check terms and conditions!

A bankválasztási segédletet az EMPTK Első Magyar Pénzügyi Tervező Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. EMPTK – Tiszta beszéd™ Clear Talking™


Hetedik kiadás 2010. április

Befektetési 1x1

A média, a reklámok és az elemzők nem pótolják a jó 1. tanácsadót A tanácsadó nem pótolja a józan észt 2. A gyors meggazdagodás reményében folytatott befektetést 3. szerencsejátéknak hívják A megtakarítás nem befektetés 4. Reális befektetési célok eléréséhez átgondolt stratégia kell 5. A magas hozamú, alacsony kockázatú befektetés gyanús 6. Az idő kritikus tényező a befektetésekben 7. A költségek, kockázatok és érzelmek kritikus befektetési 8. tényezők Ha sokan csinálnak valamit, az még nem biztos, hogy jó 9. Ismernem kell a saját portfóliómat 10. Csak abba fektessünk, amit valóban értünk 11. Aki piacot vesz, az biztosan eléri a piaci benchmarkot. Az aktívan 12. menedzselt portfóliók lehet, hogy elérik.

Tervezéstechnika: rossz hitelt rossz befektetéssel - kutyaharapást szőrivel?

Az ügyfél erős forint mellett hitelt vett fel. A forintgyengülés és a kamatemelés hatására jelentősen megnőtt a törlesztőrészlete, aránytalanul magas lett jövedelméhez képest. A hitelfelvételhez közeli években részvényekbe fektetett, nagyrészt fejlődő piacokba. Állása/vállalkozása bizonytalanságára is tekintettel vissza akarja fizetni a hitelét, hogy megszabaduljon a törlesztéstől (és a lelki tehertől). Mit tegyen? Mit ne tegyen? Kérdezze a megoldást a Pénzügyi Tervező KlubbanTM!

Változott a Hpt. - Mit hoz ez a tervezőnek és az ügyfélnek?

A Hitelintézetekről szóló törvény új szabályozást vezetett be a hitelközvetítők vonatkozásában. Közel 2 millió, túlnyomórészt méregdrága és rossz kondíciójú hitel kihelyezését követően, a banki „Etikai kódex” bevezetésével egyidőben. Leegyszerűsítve, a közvetítő vagy ügynökként végzi munkáját és csak a banktól kaphat jutalékot vagy alkuszként dolgozik és csak az ügyféltől kap pénzt. Ugyanahhoz az ügylethez kapcsolódóan többféle közvetítői díjazást szedni tehát ellentétes a jogalkotó szándékával. A valódi alkuszok (hitelbrókerek) viszont teret nem nyerhetnek, mert jutalékmentes hiteltermékek hiányában duplán kellene fizettetniük az ügyféllel. Ki fogja az ügyfélhelyzet valódi, szakszerű és tisztességes elemzését elvégezni? Az életbiztosítási igényfelmérés és a befektetési tanácsadás új előírásai évek alatt sem hoztak érezhető változást az ügyfélérdek, a fogyasztóvédelem területén. Forduljon inkább Regisztrált Pénzügyi Tervező® szakemberhez!

Pénzügyi tervezés: világos követelmények a magyar nemzeti szabványban

MPTSZ 2009 őszén bevezette, hogy (újra)minősítést csak a bizalmi ügyfélkapcsolat (fiduciary standard) és a kolléga kontoll (peer review) vállalásával ad ki az RPT® szakembereknek. A Működési Szabvány és az Etikai Kódex előírásainak változatlan betartása mellett, minden esetben az ügyfélérdek elsődlegességét kell munkájában

érvényesítenie az RPT® szakembernek. A kapott jutalékok összegéről vagy minden egyéb anyagi előnyről (pl. incentive) pontosan tájékoztatnia kell ügyfelét. Az írásban vállalt konkrét feltételek betartását 2 senior RPT® szakemberrel folytatott személyes interjúban kell hitelesen igazolni, rendszeres időközönként. A kolléga kontroll eredményét a Minősítési Bizottság mérlegeli, és ahol szükséges, intézkedik (figyelmeztetés, felfüggesztés, kizárás), és az intézkedést illetve annak okát nyilvánosságra hozhatja az RPT® szakember erre vonatkozó nyilatkozata alapján. Ezzel MPTSZ nemzetközileg is élen jár az ügyfélvédelem és a szakmai etika legszigorúbb szabályainak alkalmazásával. Természetesen az egész rendszer fontos pontja, hogy maguk az ellenőrző RPT® szakemberek és a Minősítő Bizottság tagjai hiteles emberek, (több) évtizedes ipari gyakorlattal és tapasztalattal, kiváló emberismerettel. MPTSZ alelnöke soron kívül kezdeményezte az első kollega kontrollt olyan konkrét esetben, melyben egy RPT® szakember magatartása nem felel meg a Működési Szabványnak.

Pénzügyi Tervező KlubTM

Időpontok: április 8 csütörtök 17h, április 9 péntek 15h, MPTSZ iroda, V. kerület Sas u. 9

Téma: Befektetések tervezése (befektetési szabályok, kockázati profil, befektetési politika, portfólióallokáció, befektetési szolgáltatások), Nyugdíjtervezés (nyugdíjrés számítás, befektetések tervezése a felhalmozási és a felélési szakaszban, összefüggések a többi tervezési területtel).

Az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége Magyarországon

tartja nemzetközi munkacsoportjának éves találkozóját a nyár elején. A több kontinensről érkező senior pénzügyi tervező szakemberek tervezési kérdéseket vitatnak meg Budapesten, majd a harmadik napon a világ vezető pénzügyi tervező szoftverének tréningjén vesznek részt Európából meghívott pénzügyi szakemberek magyar kollegáikkal együtt. A tréninget a tengerentúli szoftvercég vezérigazgatója tartja a cash-flow tervezés, életpályatervezés, portfólióallokáció, biztosítástervezés stb. funkciók bemutatásával esetmegoldásban. A részletes programot MPTSZ hamarosan közzéteszi, az angol és magyar nyelvű programon a részvétel regisztrációval lehetséges.

CIFA Madrid 2010A befektetők védelmét szorgalmazó genfi székhelyű nemzetközi szervezet, a CIFA, vagyis a Független Pénzügyi Tanácsadók Szövetsége, melynek magyar tagszervezete az MPTSZ, idén Madridban tartja éves konferenciáját európai és tengerentúli tagjai részvételével. Minden RPT® szakember 50% kedvezménnyel vehet részt. Az idei program és a tavalyi konferencia összefoglalója egyaránt letölthető a CIFA honlapjáról www.cifango.org

I m p r e s s z u m Felelős szerkesztő: Luttenberger Zoltán, MPTSZ Egyesület elnöke. A szerzők törekedtek a legjobb információ nyújtására, de tévedések nem zárhatók ki. A Hírlapban közöltek nem jelentenek biztosítási-, befektetési-, adó-, jogi vagy pénzügyi tanácsadást, a leírtak konkrét személyekre vagy pénz-ügyi eszközökre nem vonatkoztathatók, a szerkesztők, szerzők és a kiadó kizár-ja ezirányú felelősségét. Az RPT® Regisztrált Pénzügyi Tervező® és az MPT® Minősített Pénzügyi Tervező® védjegyek MPTSZ Egyesület tulajdona.



��

��

��

� � ��

��

��

��

��

��

��

� � ��

� � ��

� � ��

� ��

��

��

��

��

��

��

��

� � ��

� � ��

��

pénzügyi tervezés 2011

Documents