XIX. évfolyam 1. szám 2021. január 29. | 5781. Svát 16. | ב''ה

Lapunk, zsinagógánk újra

nyitásáig cs

ak online jelenik m

eg

A gettó felszabadulására emlékeztünk (3. oldal) Fekete László: a magyar zsidó népdalokról (7. oldal)

A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

Littner György új sorozata:Hetiszakaszok másként (2. oldal)

2 Vallás Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. január 29. | 5781. Svát 16.

Hetiszakaszok másként – Mózes első nyolcvan éve

József az egyiptomi alkirály kéré-sére az apja Jákob önkényesen el-hagyta az Örökkévaló általszámára kijelölt lakhelyet, és ajobb élet reményében hetvenedmagával átköltözött EgyiptombaGósen földjére. Az Ö.való Ábra-hámnak tett jóslatának első részebeteljesedett: „Idegen lesz a temagzatod olyan országban, amelynem az övék.”

Eleinte valóban sokkal jobbanéltek új hazájukban, Egyiptomban.Később meghalt Jákob, és Józsefis. Eltelt öt generáció, és a héberekannyira elszaporodtak, hogy márkicsi lett nekik Gósen földje, ezértszétszóródtak Egyiptom területén.Új dinasztia került Egyiptom élére,és az új fáraó első dolga volt, hogymegoldja a zsidókérdést. A hébere-ket rabszolgamunkára fogta, vala-mint minden héber újszülött fiút akatonái megöltek és a Nílusba dob-tak. Most lett aktuális a jóslat má-sodik része: „Szolgákká teszik éssanyargatják őket.”Élt egy héber rabszolgapár a Nílusmellett. Amrám és Jókebed a gyer-mekeik Áron és Mirjam. Az asz-szony ismét terhes lett és a szüléselőtt a Nílus melletti nádasban egyrejtekhelyet alakított ki, ahol vi-lágra hozta fiúgyermekét. A bujká-lásban nem tudták nyolcnaposkorában körülmetélni a fiút, ezértnevet sem adtak neki. Az Ö.való-

nak megtetszett a fiú, ezért mikor akatonák járőröztek elhomályosí-totta a szemüket azon a részen,ahol az anya bujkált vele, ezértéletben maradt. Három hónap után,mikor kissé megerősödött Jókebedaz Ö.való kegyelmére bízta a fiát.Egy kosárba tette, majd a Nílusvízére helyezte, és nézte, hogyansodorja el az áramlat. Az Ö.való el-zavarta a kosárra pályázó krokodi-

lokat, és oda vezette a fiút, ahol afáraó lánya fürödni szokott. A fáraólánya észrevette a kosarat, és aszolgálólányával kihozatta a partra.Miután nem volt gyermeke úgydöntött, hogy sajátjaként neveli fela kosárban talált fiút. Felöltöztetteegyiptomi ruhába, és úgy mutattabe az udvarnál, hogy a titkos sze-retőjétől fogant a gyermek. A gyer-meket elnevezte Mózesnek, amiegyiptomi szó, azt jelenti, hogyvízből mentett. A fáraó, akineknem volt fia, unokájaként nevelteMózest, aki mindent megtanult,amit egy leendő fáraónak tudnikell. Később ez a tudás segítette anép vezetésében a negyvenévesvándorlás alatt.A fiú életét az mentette meg, hogynem volt körülmetélve, mert ellen-kező esetben rájöttek volna, hogyhéber, a katonákkal megöletik ésvisszadobatják a holttestét a Ní-lusba ahonnan kimentették.Mózes negyven évig élt egyiptomi-

ként a Fáraó palotájában, akkoregy gyilkosság miatt elmenekültEgyiptomból és egy mindján papnál, Jitrónál töltötte életénekkövetkező negyven évét. Megháza-sodott, született két fia és legeltetteapósa, Jitro juhait. Boldog békes-ségben élt pásztorként. Az Ö.valónegyven év nyugalmat biztosítottszámára az erőgyűjtéshez, a reáváró feladat végrehajtásához. Ez-után „benyújtotta a számlát”.A héber rabszolgákat kellett kive-zetnie Egyiptomból. Mózes eleintekibúvókat keresett, de az Ö.valóakaratának nem tudott ellenállni.

Feleségével, Cipporával és két fiá-val elindult Egyiptomba. Útközbenmegszálltak egy fogadóban, aholMózes betegnek tettette magát,hogy visszamehessen a juhok közé.Az Ö.való megharagudott rá, és el-küldte a halálos angyalt, aki meg-jelent Mózes ágya mellett. Mózesa félelemtől, mozdulni sem mert.Szerencsére Cippora észnél volt,egy éles kovakővel körülmetéltekét fiát, s remegő férjét is, majd eztmondta: „Véren szerzett jegyesemvagy nékem! A körülmetélés vérénszerzett jegyesem ő nekem!”Az Ö.való visszarendelte a halálosangyalt, Mózes megmenekült.Most másodszor menekült meg ahaláltól: először azért mert nemvolt körülmetélve, másodszorpedig azért mert körül lett metélve.Azonnal felkelt az ágyból és lába-

dozva a kis műtéttől elindultakEgyiptomba, ahol a testvére Áronmár várta. Mózes és Áron elmen-tek a Fáraóhoz, közölték vele azÖ.való akaratát: engedd el a hébe-reket! A Fáraó a tízedik csapásután, egyetlen, elsőszülött fia ha-lála miatt elengedte a héber rab-szolgákat és a hozzájuk csatlakozócsőcseléket, majd kétmillió embert,akik végigrabolták Egyiptomot.Vittek, amit láttak és elindultak asivatag felé, a szabadságba. A jós-lat harmadik része is beteljesedett:„Nagy vagyonnal fognak kivo-nulni.”

Most vizsgáljuk meg a jóslatot tel-jes egészében:„Idegen lesz a te magzatod olyanországban, amely nem az övék,szolgákká teszik és sanyargatjákőket négyszáz évig. De a népet,amelyet szolgálni fognak, megbün-tetem és ezután nagy vagyonnalfognak kivonulni”.Az Ö.való számára nem létezik azidő, így a jóslat három részletbenvalósult meg. A héberek negyven-évi pusztai vándorlás után visszat-értek arra a földre, amelyet Jákobönkényesen elhagyott. Addigramár mások foglalták el ezt a terü-letet, ezért véres harcban kellettvisszafoglalni Jákob lakhelyét, éstovábbi harcok árán megszerezniaz Ígéret Földjét, amit Izrael fiaifelosztottak tizenkét részre a törzsek szerint.

Littner György

Az elmúlt hónapokban több részletet is olvashattak Littner Gyuri barátunk nemrég megjelent,Családregény a Bibliából című könyvéből. Mostantól a hetiszakaszokat, s ezeken kertesztül alegnagyobb prófétánk, Mózes életét mutatja be – saját szemszögéből! Fogadják szeretettel!

Nicolas Poussin: Mózest a Nílus vizére teszik (XVII. század)

2021. január 29. | 5781. Svát 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Aktuális 3

A budapesti gettó felszabadulására emlékeztünk

Az évtizedek során megannyi csodás, szívhez szóló beszédet hall-hattunk rabbijainktól, akad, melyeket mai napig emlegetnek, em-legetünk. A jelen helyzet csak egy szolidabb emlékezésre adottlehetőséget, ám emlékeztünk, mert emlékezni és emlékeztetni kell!S nem csupán a tórai tanításokat, az egyiptomi kivonulás történetétkell elmesélni és továbbadni az új és még újabb nemzedéknek,hanem a holocaust borzalmait, a szenvedést, a gettót, s az ember-mentő hősöket és a felszabadulást is.Ezúttal nem teltek meg a padsorok, nem lehetett jelen egyetlennagykövet és politikus sem, ahogy az emlékező százak, köztük atúlélőkkel sem. Így a fájóan üresen maradt zsinagógában mondottbeszédet Mester Tamás, a BZSH elnöke, dr. Frölich Róbert, zsi-nagógánk főrabbija, továbbá Jakov Hadas-Handelsman, IzraelÁllam magyarországi nagykövete.A zsoltárokat Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántoraénekelte, Dobszay Péter orgonaművész közreműködésével.

Videóüzentben emlékezett dr. Orbán Balázs miniszterhelyet-tes, parlamenti és stratégiai államtitkár.Ezt követően a Wesselényi utcában található felszabadításiemléktábla megkoszorúzásával folytatódott a megemlékezés,ahol koszorút helyezett el Vlagyimir Szergejev, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete, elhangzott a gyászolókkaddisa, elhelyezték az emlékezés köveit is.A Dohány utcai megemlékezést követően a Kertész utcábantalálható emléktáblánál helyezett el koszorút NiedermüllerPéter, Erzsébetváros polgármestere, Szűcs Balázs, alpolgár-mester, valamint Mester Tamás BZSH elnök, és dr. Frölich Ró-bert főrabbi társaságában.A megemlékezést az alábbi linken nézhetik meg:https://tinyurl.hu/Q21A

I M A R E N D

YSajnos még mindig nem találkozhatunk személyesen a Dohány zsinagógában, így az imákon továbbra is csak a zoom-on vehetünk részt.A belépéshez szükséges adatokat a fenti nagy cikk végén megtalálják.

A reggeli imák 8:45-kor kezdődnek, az esti imák (a téli időszámításszerint, a szokásoknak megfelelően) 17 órakor. A péntek esti, pon-tosabban délutáni imákat a szombat bejövetele előtt egy órával tartjuk.A következő hetek pénteki időpontjai:

Január 29. 15:20 Február 5. 15:30Február 12. 15:40 Február 19. 15:55Február 26. 16:05

Január 18-án talán már megszokásból indultunk volna útnak a Dohány utcai zsinagógához, hogy a majd nyolcévtizedes hagyományhoz híven a budapesti gettó felszabadításának – immár 76. – évfordulójára emlékezzünk.Azonban most először nem tehettük meg, nem lehettünk ott személyesen. A járvány miatt idén csupán egy előrefelvett összeállítást nézhettünk meg, magunkban.

A gettóA budapesti „nagy” gettó határait megszabó belügyminiszteri ren-delet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, NagyatádiSzabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, RumbachSebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körútáltal határolt területet december 10-én zárták le. A 4513 lakásbanösszezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor csak a Klauzál térentöbb mint 3000 temetetlen holttestet találtak. Az ostromot és a nyilasok rémuralmát 70 ezer ember élte itt túl.

Mester Tamás és Frölich Róbert

Jakov Hadas-Handelsman - Fotók: Szentgyörgyi Ákos

4 Kultúra Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. január 29. | 5781. Svát 16.

Zöldséges májgaluska leves (4 főre)Hozzávalók: Leves: 1 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma,2 evőkanál kacsazsír, 2 db sárgarépa, 2 db gyökér, 1 db kara-lábé, 1 db zeller, 1 db zellerlevél, 1/2 csokor petrezselyemzöld,ízlés szerint só, őrölt bors. Májgaluska: 30 dkg csirkemáj, 1 fej vöröshagyma, 1 db tojás,1 evőkanál liszt, 2 evőkanál zsemlemorzsa, 1 kávéskanál fű-szerpaprika, 1 kávéskanál morzsolt majoranna, 1/2 csokor petrezselyem, ízlés szerint só, őrölt bors.

Elkészítés: Zsíron megdinszteljük a felaprított vöröshagymát, majd hozzáadjuk a fokhagymátés a feldarabolt zöldségeket, fedő alatt pároljuk. Megszórjuk liszttel, elkeverjük, pirítjuk, majdbelekeverjük a pirospaprikát, fel-öntjük 2 liter vízzel, sózzuk, borsozzuk. Beletesszük a felezettpaprikát és paradicsomot, zellerlevelet és a felap-rított petrezselyem felét, majd felforraljuk,és rövid ideig főzzük. Közben ledaráljuk a májat, a hagymát lereszeljük, vagy apróra vágjuk,majd az összes többi hozzávalóval elkeverjük, és ha a levesben minden megfőtt, beleszag-gatjuk, és megfőzzük.

Májjal töltött libamell narancsmártással,mazsolás rizzsel (4 főre)

Hozzávalók: 4 db libamell, 0,3 kg máj, 1 db alma, 2 db paprika, 1 db paradicsom, 0,32 kg rizs, 0,05 kg ma-zsola, vörösbor, 3 db narancs leve, liszt, só, borsElkészítés: A megtisztított libamellet átszúrjuk, beletölt-jük a kikóserított májat, sózzuk, borsozzuk. Elősütjük egyserpenyőbe, hogy piros legyen, kérget kapjon. Utána tep-sibe tesszük, hozzáadjuk az almát, paradicsomot, paprikát összevágva, és 150 fokon sütjük,körülbelül 1-1,5 órán keresztül. Amikor megsült a hús, elkészítjük a narancsmártást.A tepsiben sült zöldségeket össze-turmixszoljuk, hozzáadjuk a 3 db narancs levét, illetve némivörösbort, majd kiforraljuk. Barna lisztet készítünk, szárazon lepirítjuk a lisztet.Besűrítjük, ha elkészült, átpasszírozzuk, és tálaljuk.A mazsolás rizshez a rizst olajon megpirítjuk, beletesszük a mazsolát, és felengedjük 0,7 litervízzel, majd készre főzzük.

Almás piteHozzávalók: 50 dkg finomliszt, 25 dkg margarin, 25 dkgcukor, 1 csomag vaníliás cukor 1 csomag sütőpor, 4 dbtojás, 1dl fehérborTöltelékhez: 1 kg hámozott alma, 10 dkg darált dió, 20dkg porcukor, 1 db citrom, 1 kiskanál fahéjTetejére: 1 db tojásElkészítés: Sütőporral elkevert liszttel összemorzsoljuk a margarint, hozzáadjuk a cukrot, avaníliás cukrot, a tojásokat és a fehérbort. Gyúrjuk össze, hogy jól formázható tésztát kapjunk.Fóliába csomagolva a hűtőben 1 órán át pihentetjük. Ezalatt meghámozzuk az almát, lere-szeljük, ráfacsarjuk a citrom levét. Cukorral, fahéjjal, lereszelt citromhéjjal ízesítjük. A tésztátkét cipóba osztjuk. Lisztezett deszkán 3-4 mm vastagra nyújtjuk. Az egyik tésztalapot sütő-papírral borított tepsire fektetjük. Darált dióval megszórjuk, egyenletesen elosztjuk rajta azalmás tölteléket, beborítjuk a másik tésztalappal. Megkenjük a tetejét tojással és előmelegítettsütőben 160 fokon megsütjük. Végül felkockázzuk a pitét és porcukorral megszórjuk.

A Pesti Sóletmenüje

Simon Cowell az izraeliX-Faktor zsűritagja lesz

Az X-Faktor zenei tehetségkutató show-műsor izraeli változatahárom évi szünet után visszatér a helyi képernyőkre. Az igazánnagy hír azonban az, hogy a következő évad egyik zsűritagja azX-Faktor egyik megálmodója és legnagyobb sztárja, Simon Co-well lesz, aki először vállalta ezt a feladatot külföldi X-Faktor pro-dukcióban – Anglián és az Egyesült Államokon kívül.

A 60 éves Cowell az „American Idol”, „Pop Idol”, „The X Factor”és még sok más tévés versenynek köszönhetően vált ismertté azegész világon, és természetesen annak a kemény és szúrós karak-ternek köszönhetően, amelyet bemutat a műsorokban. Ezekben aprogramokban zsűritagként és producerként való részvételénekköszönhetően az elmúlt két évtizedben a zene- és televíziós világegyik legbefolyásosabb személyiségének tartják.Az „X-Faktor” 2013-ban nagy sikerrel kezdte útját Izraelben aszupermodell Bar Refaeli műsorvezetővel, és Izrael két legkie-melkedőbb énekesét is felfedezte – Eden Ben Zakent, aki az elsőévadban második lett, illetve Izrael 2021-es Eurovíziós képvise-lőjét, Eden Elenát, aki megnyerte a harmadik évadot. De a zsűriis erős volt, hiszen szerepet kapott benne a rapper Subliminal, éskét népszerű énekes Ivri Lider és Shiri Maimon. Az X-Faktor„atyja” vélhetően ismét jelentősre emeli a műsor nézettségét, amiaz első évek sikerei után sokat esett.Cowell tavaly balesetet szenvedett elektromos kerékpárjával, adecember végi, Barbadoson, a családi pihenésen készült sportosfotók alapján egyre jobb állapotban van. S most térhet majd visszaa képernyőre. Izraeli szerepvállalása azonban nem teljesen meg-lepő, mert nem sokkal édesapja halála után felfedezte, hogy apapa, Eric – aki szintén dolgozott a zeneiparban – zsidó volt. Eztkövetően több zsidó szervezésű jótékonysági vacsorán is résztvett, ráadásul 150 ezer dollárral támogatta az IDF-et. Továbbá,kedvese, Lauren Silverman szintén zsidó, s 2014-ben, közös gyer-mekük, Simon édesapja után az Eric nevet kapta… Cowell már hivatalos nyilatkozatot is kiadott, amelyben a követ-kezőket mondta: „Az évek során csodálatos tehetségeket találtunkaz egész világon az X-Faktorral. Már alig várom, hogy lássam,mit kínálnak az izraeliek.”

Tehenek nélkül, élesztőből kísérleteztek ki te-héntej kinézetű és ízű folyadékot a tel-aviviegyetem kutatói. Az egyetem biomérnöki tan-székén dolgozó Tamir Tuller professzor és EjalIffergan élelmiszer-technológiai vállalkozó azúj termékhez közös céget alapított, az Imagin-dairy nevű vállalatot – adta hírül közleményé-ben az egyetem.Az elmúlt években egyre inkább tudatosult,hogy a tejipar, a tejtermékek gyártása károkatokoz a környezetnek és az emberi egészség-nek, a nagyipari állattenyésztés pedig etikaikérdéseket is felvet. Ezért a biotechnológiaivállalatok világszerte megkezdték tejpótlókfelkutatását.Az Imagindairy célja az állati tej összes fontostápértékének megőrzésével olyan folyadék elő-állítása, amelynek ugyanolyan az íze, aromájaés állaga, mint a tejnek, de a tehenek szenvedéseés környezeti károsodás nélkül készül.A vállalkozás tej- és sajttermékei ráadásul sok-kal egészségesebbek az állatoktól származótejnél, mert nem tartalmaznak koleszterint,laktózt, vagy szomatikus sejteket.A mesterséges tej a modern géntechnológia se-gítségével teszi lehetővé az élesztő átalakítá-sát. Tuller professzor módszerét a múltbansikeresen alkalmazták vakcinák, antitestek, bi-oszenzorok és zöld energia előállítására külön-féle organizmusok, például baktériumok,mikroalgák, sőt vírusok felhasználásával.

(Forrás: MTI)

2021. január 29. | 5781. Svát 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Izrael 5

A kövön talált anyagok elemzése alapján nemaz elejtett állatok feldarabolására használták,hanem a lágy belső részeknél, esetleg az állatibőrök koptatására szolgált a kődarab a HaifaiEgyetem régészeti intézetének kutatói szerint.Ron Simelmitz, az intézet régésze elmondta,eddig úgy vélték, csak sokkal később, mintegy200 ezer évvel ezelőtt jelent meg a modern em-berré fejlődés során a csiszolás, a súrolás (ka-parás), valamint a koptatás az ehhez szükségeseszközökkel.A Journal of Human Evolution című szakfolyó-iratbán közzétett írásuk ezt az időpontot korrigálja és egyben megváltoztatja gondolko-dásunkat technológiai fejlődésünknek erről aszakaszáról.Eddig az Afrikában és Európában talált kopta-tókövek alapján határozták meg a későbbi idő-pontot, de az izraeli régészek szerint aszakemberek nem feltétlenül kutattak ilyen tár-gyak után az ásatásoknál, mert nagyon nehézőket azonosítani.

A nyíl- és lándzsahegyeket, s az éles oldalú pat-tintott kőszerszámokat – főként a kovakőből ké-szítetteket – könnyű felismerni formájukról,meglehetősen természetellenesnek tűnnek. Akoptató- és csiszolóköveket viszont nagyonnehéz fellelni és azonosítani, mert külsőlegolyanok, mint más kövek.A Tabun-barlangban talált követ viszont kiemel-kedő helyzetben helyezték el, és ebből eleve arrakövetkeztettek, hogy eszközként szolgálhatott,amit mikroszkópos felhasználási-kopási elem-

zése is igazolt, amikor felületét összehasonlítot-ták más, természetesen elkopott kőfelszínekkel.A koptatás tudománya és eszközei jelentős lépéstjelentettek a korai emberelődök számára többekközt azért is, mert az elejtett vadak bundája meg-nyúzásuk után jóval kényelmesebben volt visel-hető, ha a bőrből kikoptatták a szervesmaradványokat és megpuhították, mert elvesztettekellemetlen szagát és jobban illeszkedett testükre.A korai kőkorszakban általában függőleges moz-gásokra: ütésre, kalapálásra használták a kezdet-leges kőszerszámokat, vagy éles szegélyekkiképzésével vágásra.Azért jelentős mérföldkő az emberi viselkedésbenés az evolúcióban a csiszolás és dörzsölés vízszin-tes munkájának megjelenése – amelyet a leletalapján az izraeli kutatók legalább 350 ezer évvelezelőttre datálnak –, mert már előrevetíti a gabonaőrlésének lényegesen későbbi munkafolyamatátis. Izraelben tízezer évvel ezelőttről találták a ga-bonaőrlésre utaló legkorábbi maradványokat.

(Forrás: MTI)

Őstörténeti korszakváltást jelentő 350 ezer éves koptatókőAz emberi evolúció fordulópontját jelzi a Haifa mellett, a Karmel-hegy Tabun nevű barlangjában talált lapos koptatókő, melynektanulmányozásából kiderült, az eddig gondoltnál jóval hamarabb kifinomult szerszámokat használtak az anyagok koptatásához,csiszolásához, ezzel korábban megjelent a kifinomult szerszámhasználat – jelentette a Háárec honlapja.

Egy régészcsoport feltártegy nagyjából 3800 éveskorsót az izraeli Jaffában. Akorsóban meglepő dolgotfedeztek föl: egy csecsemőcsontvázát. Bár az ókoricsecsemőtemetések nemkülönösebben ritkák, mégisrejtély, hogy a megtaláltcsecsemő holttestét miértpont korsóba rejtették.– Megközelíthetjük a gya-korlati oldalról is: tegyükfel, a test olyan törékenyvolt, hogy szükségét érez-ték, hogy megvédjék a kör-nyezettől, még akkor is, ha már halott volt. Deértelmezhetjük úgy is, hogy a korsó majdnemolyan, mint az anyaméh – vagyis visszaadtáka csecsemőt a Földanyának, így biztosítva azanya szimbolikus védelmét – mondta a LiveScience-nek Yoav Arbel, az Izraeli RégészetiHatóság kutatója, aki része volt a korsót felfe-dező régészcsoportnak. A témával foglalkozótanulmány az Atiqot című szaklap 100. számá-ban jelent meg.A jaffai feltáráson nemcsak a csecsemő holttestéttartalmazó korsó, hanem domborművek, pénzér-mék, kerámia- és üvegtörmelékek, és legalábbkét ló csontvázmaradványai is előkerültek.

A 4000 éve alapított Jaffa,Tel Aviv mesés óvárosirésze, és Jeruzsálem után Iz-rael második legnépesebbvárosa. Itt alakították ki avilág egyik első kikötőjét is.A térség már 900 évvel azidőszámításunk előtt folya-matosan lakott volt. Annakellenére, hogy a csecsemőte-metés ezen módja manapságmár valószínűleg szokatlan-nak tűnik, Arbel szerint ezbevett szokás volt a régió-ban. Mint elmondta, Izrael-ben több történelmi

korszakot is ismerünk – a bronzkortól a múltszázadig –, amikor korsóban temették az új-szülötteket.A feltárás során a régészek 30 különböző pén-zérmét is találtak, amelyek együtt nem kötőd-tek egy konkrét történelmi korszakhoz:akadtak köztük az oszmán időkben, a keresz-tes hadjáratok alatt, illetve a hellén korban vertdarabok. Ezenkívül megtalálták két ló marad-ványait; számos, az oszmán időkben készültkerámiadarabot; 95 üvegedény-törmelékda-rabkát a római korból; 232 tengeri kagylót;szárazföldi csigákat; illetve három gyöngy-házgombot.

Négyezer éves csecsemő csontvázat találtak Izraelben Izraeli kutatók tejetállítanak elő élesztőből

Koptatókövek (Fotó Haifa Egyetem)

Négyezeréves gyermek a korsóban

6 A Dohány körzet híreiből Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. január 29. | 5781. Svát 16.

Jákob is megérkezik a kúthoz, amelya korban nem csak a víz vételénekvolt helyszíne, de itt lehetett ismer-kedni. Jákob is itt találkozik Ráchel-lel, aki meglepő módon pásztor.Korábban itt talált rá Eliezer Rebek-kára, s később Mózes is itt ismerke-dik meg feléségével, Cipórával.Az Eliezer-Rebeka történettel ellentét-ben nincs teszt, jólelkű-e, Jákobnakmegtetszik Ráchel, és megcsókolja.Majd elmennek Lábán – Rebekkatestvére, s Ráchel és Lea apja – há-zába. Bár a Tóra ritkán ír külső jegy-ekről, ezúttal megjegyzi, Leának aszemei gyenge voltak, míg Ráchelszép volt és csinos.

Akad kommentár, amely szerint Leaszemei nem gyöngék, hanem gyön-gédek voltak. S azért említi a szövegegymás után a két lányt, mert Leá-nak csak a szemei voltak szépek, Rá-chelnek pedig mindene szép volt.Sok értelmezés szerint Lea szemeiazért voltak gyengék, mert kisírta aszemét. Tudták, hogy Rebekának kétfia van, s úgy gondolták, az idősebbfiú, Ézsau Leát, a fiatalabb, JákobRáchelt veszi feleségül. A magyará-zatok a sírásra (is) két variációt em-lítenek. Az egyik szerint, azért sírt,mert szomorú volt mikor hallotta,hogy Ézsau gonosz, bálványimádóstb., és egy ilyen férfihoz kell hoz-zámennie – ez a pozitív megítéléseLeának. A másik magyarázat, azértsírta ki a szemét, mert hallotta, mi-ként csalta ki Jákob Ézsautól az el-

sőszülöttséget, majd az atyai áldást,kisemmizve őt, s neki egy földönfu-tóhoz kell feleségül mennie – ez anegatív változat.Jákob hazakíséri Ráchelt, feleségülkéri apjától, Lábántól, aki azt a fel-tételt szabja, hogy hét évig szolgál-jon. A hét év nem véletlen, utalhat ateremtés hét napjára. Azonban a hétév nem biztos, hogy a valóságban ishét év. De a hetes számban ott azutalás arra, hogy a zsidóság egy újszintre lép, hiszen Jákob a tizenkéttörzs fejének apja, így vele kezdődikigazán a zsidó nép története. /Nemmellesleg, később hétszer borult leÉzsau előtt, s szólította uramnak./

Eddig Jákob vert át mindenkit –édesapját, bátyját, most viszont… ezaz igazságszolgáltatás, Lábán mal-mozta meg őt. Jákob készül a lagzira, Lábán meg-hívott mindenkit a környékről – ezpedig azt mutatja, igen jómódú volt.A buliban „kicsit” iszogatnak, aztánkicserélik a menyasszonyokat, sJákob hét év után Ráchel helyettLeát, az idősebbet kapta feleségül.Ráadásul a lányok is benne voltak acselszövésben. Jákob sejtette, hogyLábán valamit tervez, ezért titkos je-lekben állapodott meg Ráchellel, akiazonban ezeket elárulta Leának…Akad magyarázat, mely szerint azértnem vette észre Jákob a cserét, merthiába volt Ráchelbe szerelmes, anászágyban az a nő feküdt mellette,aki később a sírban is. Egy másik

értelmezés, azt mondja, este Ráchelbújt be mellé, s együtt múlatták azidőt, ám reggel helyet cseréltek a nő-vérek. A látszat szerint Leával töl-tötte az éjszakát, ezért őt kellettelvennie feleségül. Jákob nem a lá-nyokat kéri számon, hanem apósát,Lábánt. A válasz igen komoly orrakoppintás: „Mifelénk nem szokás azidősebbet a fiatalabb elé helyezni…”

Jákob újabb hét év elteltével csak el-vehette Ráchelt is, aki akár csakSára, meddő volt (eleinte), s ő is aszolgálónőjét küldte be férjéhez…Ezt Lea is megtette később, így nemtudhatjuk, hogy a 12, ismert fiú mel-lett, hány fia és lánya született Já-kobnak. Érdekesség, a tizenkét fiúnak a nőkadtak a nevet, s e nevek rendre „be-szélő nevek”. A két nő között nincsnagy gyűlölködés, persze vitákakadnak. Nem sokkal később ugyeRáchel elkéri Lea fia által találtmandragórát – amely ismert afrodi-ziákum – cserébe nővére tölthette az

éjszakát Jákobbal, aki elfogadja adöntést. Főrabbink szerint a névadás,s ez is azt igazolja, hogy matriarchá-lis társadalomban éltek.A nősülések után Jákob jár túl Lábáneszén a bárányok és kecskék szüle-tése, így tulajdonlása kapcsán, sennek köszönhetően meggazdag-szik. Majd ráveszi feleségeit, hogyideje indulni Kánaán felé, s elszökika családdal…

Még sok új dolgot hallottunk, tanul-tunk és láttunk számos izgalmasfestményt. Következő alkalommalÖn is tartson velünk minden csütör-tökön, az ima után, 17:30-tól azoom-on.Meeting ID: 389 906 7799.Jelszó: dohany.

A fenti belépő „kódokkal” kedden-ként, heti váltásban is meghallgat-hatnak 1-1 előadást. Jövő hétenFekete László beszél a zsidó zené-ről, két hét múlva KaczvinszkyBarbara követhetik.

Kettőslátás - A Biblia a teológus és a filozófus szemévelNyáron véget ért a népszerű erabbi beszélgetésfolyam, melyben Dési János, dr. Frölich Róbert és dr. Gábor György segítségéveltanulhattunk a zsidósághoz kapcsolódó érdekességekről, szokásokról és sok mindenről. De nem maradtunk a trió nélkül, Kettőslátás- A Biblia a teológus és a filozófus szemével indult új sorozat, melyet csütörtökön – olykor szerdán – 17:30-tól, az esti ima után kö-vethetnek a dohányos zoom-on. S kövessék figyelemmel, mert az előadásokat NEM tudják visszanézni. Persze a Pesti Sóletben ez-úttal is adunk egy rövidebb összefoglalót az elhangzottakból.

Kedves Hittestvérek!Megkezdődött a 2021-es év. Néhány esztendő szünet után 2017-ben vezettükbe ismét a kultuszjárulékot.Úgy gondoljuk, hogy az évi 6000.-Ft senki számára sem volt megterhelő,ugyanakkor a körzeti tagok összetartozását jelképezte. Mára több mint 100kultuszjárulékot fizető tagunk van, ami nagy örömünkre szolgál. Még jobbanörülünk annak, hogy a befolyt összeg sokszorosát sikerült tagjainknak vissza-juttatni, kedvezményes utazások, kirándulások, vacsorák, formájában. Színházielőadásokat szerveztünk ingyenesen, de Kulturális Páholyunk is sikerrelműködött.Szeretnénk, ha 2021-ben még többen lépnének tagjaink sorába. Kultusz-járulékunk éves díját nem emeljük, lehet havi, negyedéves vagy éves formábanfizetni. Továbbra is igyekszünk sok rendezvényt tartani, melyek tagjainkszámára ingyenesek, vagy kedvezményesek lesznek, higgyék el érdemesnálunk tagnak lenni!A kultuszjárulék csekken, illetve utalással is befizethető.

BZSH. Dohány utcai Zsinagóga11707024-20471437Mindenkit várunk sorainkban, gyertek közénk, érezzétek jól magatokat nálunk.

Dr. Frölich Róbert Nádel Tamásfőrabbi elnök

Spanyol mester: Jákob és Ráchel a kútnál (XVII. század)

Szabolcsi Bence zenetörténész aMagyarországi zsidó dallamok c.írása végén (1927-31) az itthoni zsi-dóság zenei életét az alábbiak sze-rint vette számba: - a zsinagógai világ: szertartás- otthonok: zmiresz (vallásos asztali

énekek), hávdálá -, széder dalok- népdalok, gúnydalok, alkalmi

énekek magyar nyelven (olykorzsargonba fordulóan), ill. héber ki-fejezésekkel tűzdelve

- rubato (kötetlen tempójú) éstempo giusto (szabott tempójú)dalok – időnként díszítésekkel, kolorálással.

Majd száz év múltán hozzátehetjük,ez a változatosság Magyarországontovább színesedett a háború előtticionista életérzés, és az utáni politi-kai élet tömegdalaival, a világzeneiáramlatokkal, az izraeli populáriszene elérhetőségével és alkalmazá-sával, a klezmer itthoni sikerével, aII. világháború történéseinek, kü-

lönleges szituációinak új művekbenvaló bemutatásával, stb. A magyarkultúra zsidó tárgyú és zenei motívumú igényes, rangos nívójúműzenéjéről is érdemes lesz majdsorozatunkban beszélni. Meg kell említeni azt is, léteznekmás vallású közösségek, amelyek aSzentírás zsidó eredetét erőteljesenhangsúlyozzák – magyar nyelvű li-turgiájukat büszkén színesítik héberszövegű énekekkel. A magyar kultúra zsidó tárgyú észenei motívumú igényes, rangos ní-vójú műzenéről lehet és kell is majdsorozatunkban beszélni.

Ha magyar zsidó népdalról beszé-lünk,– jórészt - a Szól a kakas már-ra gondolunk. A története isközszájon forog, hogy Ájzik Taub,a híres kállói rebbe miként vásároltmeg egy pásztorfiú furulyájáról hal-lott dalt, a fiú idővel elfelejtette, ésmár csak a rebbe, s udvara énekeltetovább. Mai napig ez a „hajnalozó”,

messiásváró ének magyar nyelvenjárja be az egész chászid világot –ott is, ahol nem is beszélnek magya-rul - nigunokat is hozzáénekelve,olykor jiddisül is hallani egy-egyrebbetől.

A Purimdalt Áhásvérusról (Mikor énmég Perzsiában bojtár voltam…)édesapám emlékezése szerint édes-anyja, nagymamám szerette éne-kelni. Püspökladányban éltek. A bojtár – értsd pásztor – vallási ol-vasatban jelentős közösségirányító,felelős személy, bibliai rangja kie-melkedő (Mózes, Jákob, de a maipapok is közösséget, mint nyájat ve-zetnek).

Kányádi Sándor, erdélyi költő Ei-sikovits Miksa zeneszerzőtől, amáramarosszigeti zsidó dallamokkutatójától kapott egy jiddis nép-költési gyűjteményt. A népekegyüttélése, a napi érintkezés, soktekintetben való sorsközösség egymás természetesnek vett meg-értését segítették. Kányádiék barát-ságban éltek zsidó földieikkel,különösen apja katonacimborájá-val, Kohn Elek fuvarossal,akivel tegeződtek, komámuramnakszólították egymást. Az első héberszó, amit tőle hallott a minjen,aztán fiától pedig a káporeszt tanul-hatta el.A dalok fordításai irodalmi értékűgyöngyszemek, s a Kaláka együt-tes hamar megtalálta és ráérzett aszépségükre, a Volt egyszer egy kiszsidó lemezükkel a jiddis vers ésdal magyar zenei lehetőségébenbontakozik tovább:https://tinyurl.hu/5ELo. Kétségtelen, e feldolgozásokaz együttes zenei irányultságába il-leszkednek. A magam részéről ér-tékelem, üdvözlöm, hogy előadási

szempontból nem törekszik jidliző,zsidóskodó másolásra, közhelyeszenei egzotikumok felmutatására,egyedül a ruhaviseletet - különösena férfié - teremti meg a kontextuspontosításához szükséges kelléket.

Ettől hiteles és informatív is: tettenérhetjük, hogy mit jelentenek edalok egy közeli, de más zenei kul-túrában működő, kitűnő előadókatfelvonultató együttes számára. Ez ésa következő dal is jól illeszkedikebbe a sokféle hatás befolyásoltanépzenei világba. A tegnapi –

januári 18-i – felszabadulást ésveszteséget számba vevő megemlé-kezései, s édesapám mai jorcájtjahajlamosít, hogy ne kerüljem meg aszomorúság hangjegyeit):https://tinyurl.hu/lXhO.

Klein Gáborné Fischer Anikó jelen-leg Brooklynban családjával élő gye-rekkorától orthodox neveltetésűasszony- a legendás óvónő, Piri néninagyobbik lánya - Weisz Dávidgyöngyösi főrabbitól hallotta és jegy-ezte meg a Zsidó katonaballada c.dalt. A Volt egyszer egy kis zsidó köz-ponti témája, a káddis köszön itt isvissza, de ezúttal már hadszíntérrőlszól az üzenet: az elesett katona arrakéri a madarat, ne vigye halálhírétédesanyjának, mert szíve szakadnabelé és nincs ki érte káddist mondjon.

Hogy vidámabban zárjuk az elő-adást, hallgassunk meg egy cha-szid lakodalmast, a Muzsikásegyüttestől! A szintén múlt évez-redi felvétel a máramarosi gyűjté-sük alapján készült. Számosdallamot pedig egy idős cigány -muzsikustól hallottak alapján dol-goztak fel, aki még a háború előttjárt zsidó esküvőkre zenélni:https://tinyurl.hu/p36F.

2021. január 29. | 5781. Svát 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet A Dohány körzet híreiből 7

MAZSÖK segítség 2020-banMAZSÖK segítség 2020-banA Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 2020. évben összesenöt pályázatot hirdetett meg 135 millió forint értékben.

Projektpályázatot:- a vallási élet és zsinagógai életközösségek támogatása - a zsidóság szellemi és kulturális örökségének védelme és fejlesztése - zsidó közösségépítés, szociális és egészségügy támogatása - zsidó iskolák, bölcsődék és óvodák eszközfejlesztésének támogatása

érdekében 45 millió forint keretösszeggel, amelyből 140 pályázatottámogatott.

Negyvenhat magyarországi zsidó szervezet működési költségeinek tá-mogatása 45 millió forint keretösszeggel.A koronavírus (COVID-19) elleni védekezés egészségügyi feltételei-nek megsegítésére kizárólag közvetlen kórházi ellátást nyújtó, és/vagyápolási részleggel rendelkező kórház, ápolási részleget működtető szo-ciális intézményt üzemeltető zsidó hitközség részére 12 millió forintkeretösszeggel. A koronavírus (COVID-19) elleni véde-kezés egészségügyi feltételeinek megse-gítése civil szervezetek részére 12 millióforint keretösszeggel.Szociálisan hátrányos helyzetű, szegénysorsú rászoruló bölcsődések, óvodások,középfokú intézményben (gimnázium,szakközépiskola, szakmunkásképző) ta-nulók támogatása 10 millió forint keret-összeggel, 2020. évben 142 gyermektámogatásával.

Magyaros zsidó népdalokMinden második kedden, az ima után Fekete László beszél nekünk zoom-on a zsidó zenéről. Aki lemaradt az első két előadásról, a Pesti Sóletben elolvashatja azok kivonatát. Következő alkalommal, február 2-án hallgathatjuk főkántorunkat.

8 Vendégoldal Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. január 29. | 5781. Svát 16.

Most egy olyan könyvnek, illetve szer-zőjének az emlékét idézzük fel róla, akimeglehetősen kevéssé ismert Magyaror-szágon. Bár a bőséges, s újra és újra frisskötetekkel gyarapodó Wallenberg iroda-lom néha hivatkozik rá, a kötet tartalmanem túl ismert ma már a szakértők szűkkörén túl. Vélhetően azért sem, mertugyan 1947-ben a svéd után angolul ismegjelent, mégis kihullott a közvéle-ményből, jó eséllyel a Wallenberg körülipolitikai viták miatt.1946-ban jelent meg Svédországbanegy osztrák származású, zsidó emig-ráns, Rudolph Phillipp (1896-1980)Wallenberg könyve (Raoul Wallen-berg: Diplomat, Kampe, Samarit,Stockholm, Fredburgs Förlag, amelymeglehetősen határozottan állította,hogy az oroszok vihették el Wallenber-get méghozzá valószínűleg budapestiműködésével kapcsolatos okokból.(Talán ez utóbbit azért is kellett hang-súlyoznia a szerzőnek, hogy erősítse,nem a Wallenberg rokonok, a dúsgaz-dag ipari- és bankmágnások sok szempontból vitatott és részben német-barátnak tartott politikája miatt.)Lévai Jenő, aki viszont Magyarországon írtkönyvet Wallenbergről először, nagyon szerettevolna, ha a könyve Svédországban is megjele-nik és méltó fogadtatásra talál. Mint egy eddigsehol nem közölt levélből, amelyet Böhm Vil-mos svédországi magyar követ írt Lévainak, ki-derül, a Wallenberg család akkoriban sokkalinkább Rudolph Philippnek hitt és nem kívántaLévai, ha csak kötete függelékében közölt ál-láspontját akceptálni, vagyis, hogy nem az oro-szok vitték el Wallenberget. Böhm Philippetegyenesen „hazug őrültnek” nevezi levelében,mert az osztrák szerző kitartóan harcolt azért,hogy elhiggyék neki, Wallenberg még él, szov-jet fogságban. Ugyanakkor azt is megemlítiBöhm, ami később nyilvánvalóvá vált, hogy„az egész Wallenberg ügyet egy világpolitikaikérdés szemszögéből nézik, pedig szegényWallenbergnek ehhez semmi köze nem volt, őhősiesen teljesítette kötelességét.” Igaz, éppenellenkező előjellel, mint a magyar követ írta.S ha már itt tartunk, Philipp könyvét alapvetőenGuy von Dardel, Wallenberg féltestvére és Wal-lenberg édesanyja Maj támogatta, aki szinténmeg volt arról győződve, hogy rokona mégéletben van, orosz fogságban. Ahonnan taláncsak úgy lehet kiszabadítani, ha jelentős nyo-

mást gyakorolnak az oroszokra és nem csak apolitikusok, de a nemzetközi közvélemény is.Dardel törekvéseit a Wallenberg halálát elis-merő Lévai könyv nem segíthette. Ebben Phi-lipp lehetett volna a hatásosabb. Dardel tehátkomoly szervező-munkába kezdett, hogy azEgyesült Államokban is megjelenhessen Phil-lipp műve. De mint megmaradt levelezésükbőlkiderül, nem járt sikerrel. Harminckilenc kiadóutasította vissza a mű publikálását. Mi voltebben a politika, mi az üzleti megfontolás, mamár nehéz megmondani.Közben a „forrófejűnek” titulált Philipp nem-csak új újságcikkekkel próbálta fölhívni a fi-gyelmet Wallenberg sorsára, hanem a svédkülügyminisztériumra is igyekezett nyomástgyakorolni. Amikor egy svéd képviselő inter-pellált Wallenberg sorsáról kérdezve, a válasz-hoz felkészülő miniszter Philippel is tárgyalt.Mint később megjegyezte: az újságíró nemgyőzte meg őt igazán arról, hogy keményebbenkellene fellépni a Szovjetunióval szembenebben a kérdésben. Később azért nem akartakPhilippnek hinni, mert nem volt hajlandó for-rásait megnevezni, arra hivatkozva, hogy ha ki-derül kik ők, bántódásuk eshet a vasfüggönymögött.

Philipp hosszú évekig küzdött Wallen-berg szabadságáért, alapvetően a svédpolitikusokkal. De, mint minden őt is-merő leírja, nem volt könnyű vele együttdolgozni. Bár Dardelék később magán-detektívként is alkalmazták az ügyben,a férfi a beszámolók szerint módszere-sen mindenkivel összeveszett, s több-ször azért akadtak el dolgok, mertszámosan nem voltak vele hajlandóakszóba állni modora és munkamódszereimiatt. Amikor nagyon elakadni látszotta Wallenberg utáni kutatás például,akkor az újságíró szabályosan megzsa-rolta a svéd külügyi vezetést, hogy sú-lyos dolgokat hoz róluk nyilvánosságra,ha nem segítenek. A svéd politikusok elutasító álláspontjátaz is erősítette, hogy akkoriban kötöttSvédország a Szovjetunióval egy meg-lehetősen jelentős kereskedelmi szerző-dést. Philipp egyébként állítja, amikorSvédországban interjút akart készíteniWallenberg egyik-másik volt munkatár-sával, akkor ezt ők azzal hárították el,hogy erősen céloztak arra, a svéd kül-ügyminisztérium azt szeretné, ha keve-sebb szó esne erről az ügyről.

Kétségtelen, nem csak a kereskedelmi érdekekmotiválhatták ebben a svéd politikusokat, de aza folyton előkerülő szovjet sugalmazás is. Esze-rint, ha nem firtatják az ügyet, nagyobb az esélyWallenberg előkerüléséhez. Más kérdés, miértdőltek be ennek.A világnak úgy tűnik, egyszerűbb és kényelme-sebb volt elhinni, még ott is, ahol pedig inkábblehetett szabadon gondolkodni, hogy Wallen-berg meghalt, mint komoly lépéseket tenni a ki-szabadításáért. Amikor Dardel a leveleket írtaPhilipp könyvéért lobbizva 1947-ben, újra ésújra leírta, Wallenberg minden bizonnyal él,méghozzá valószínűleg egy szovjet börtönben,vagy táborban. S ekkor Wallenberg az erősenvitatott, a halál dátumaként 1947-et megjelölőszovjet „beismerés” szerint is élt. Az ember-mentő kiszabadításában tehát nem jutottakelőre, s nemcsak a sztálini politika kegyetlen-sége miatt, hanem a svéd politikusok túlzottóvatossága miatt sem. Azonban Dardelék annyit elérték, hogy Lévaikönyvének svédországi kiadását, bár abbannem szerepelt a függeléknek az a része, ame-lyik arra jutott, hogy szinte kizárt, a szovjetekvitték volna el Wallenberget, visszavonták akönyvesboltokból és állítólag bezúzták.

Dési János

A Pesti Sólet hasábjain is sokat irtunk már nemcsak Raoul Wallenberg hősiességéről, de arrólis, miként őrizték meg az emléket az utókornak annak a svéd fiatalembernek, aki sok ezer zsidóember életét mentette meg a holokauszt utolsó hónapjaiban Budapesten, majd aztán maga iseltűnt. Minden valószínűség szerint meggyilkolták – a sztálini rendszerben.

Wallenberg első svéd krónikása

2021. január 29. | 5781. Svát 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Tudomány 9

Fontos kérdések, érdemes elgon-dolkodni rajtuk. Ám sokkalta fon-tosabb, hogy mindezekhez, aműködésükhöz, éppúgy, mint éle-tünk, mindennapjaink tevékeny-

ségeihez, jólétéhez villamosenergia szükséges. Amelynek lét-rehozása körül napjainkban nagykérdések és viták gyűrűznek. Eprobléma-tömeget mostanságtalán némileg elfedik, hatásait, sú-lyát gyengítik a pandémia – szószerint – élet-halál gondjai, ettőlmég nem enyhülnek. Tehát, nyil-vánvalóan sürgetők a megoldá-sok. Mi hát ez a világ-gond? Lényegé-ben mindnyájan tudunk róla, mertszinte állandó téma, ráadásul minda mai napig rendkívül aktív moz-galmakat is gerjeszt: ez a klíma-veszély. A nézeteiket aktívanhirdető és állandó cselekvést-be-avatkozásokat sürgető „zöld” bizottságok és szervezetek kimuta-tásai és drámai intései szerint Föl-dünk átlagos éghajlata az első ipariforradalom kezdete, tehát, mintegykétszáz év óta körülbelül 1,6 Cel-sius fokkal emelkedett. Mi több,előrejelzéseik szerint ez az értékszázadunk végéig akár - drámaiveszélyekkel járó - 2 Celsius fokigis emelkedhet.

Hacsak! Hacsak nem követ el min-dent az emberiség, hogy a veszélytelkerülje, de legalább is, meghatá-rozó módon csökkentse. A megol-dás egyik fontos komponense,

hogy a jelenleg igen tetemesmennyiségű káros anyagot (főlegszén-dioxidot, amellett szén-mo-noxidot, nitrogén-vegyületeket,mikrorészecskéket, porokat) kibo-csátó eszközöket és rendszereketmegújítja, átállítja. A klímaveszé-lyek legádázabb ellenségei-nek az energetikai ipart és aközlekedést hirdetik. Joggal. A földi közlekedés, a sze-mélygépkocsik, a tömeg-közlekedés buszai éppúgy,mint a hatalmas mennyiségűárut hordozó nagy szállító-eszközök, nem kevésbé a re-pülőgépek, sőt a nagytengerjáró hajók is a „bűnö-sök” közé sorolhatók. Amásik veszélyeztető csopor-tot pedig az erőművek alkot-ják, vagyis, azok azeszközök, amelyek viszontaz életünk mindennapjaibannélkülözhetetlen villamosáramot szolgáltatják.De a károk nem egyforma mérték-ben nyilvánulnak meg! Az energe-tikában a klímaterhelés és a

szennyezések tekintetében főbűnö-sök a szénerőművek. Igaz, a mo-dernebbeket már ellátták aszennyező gázokat és részecskéketleválasztó szűrőberendezésekkel –

jó drágán. Csak-hogy a szénerő-művek teljes ésbizony, nem isrövid működésiláncában azerőmű, s annakműködése csakaz egyik elem.Mert a szenet kikell bányászni,elő-feldolgozni,jelentős tömeg-ben és olykormeg lehe tősennagy távolságraelszállítani, sokvagonból álló, ésjókora teljesít-ményt igénylő

vonatszerelvényeken, majd az erő-műi égetés után visszamaradt ha-talmas és sok esetben sugárzást iskibocsátó salakhegyekről is gon-doskodni kell. Kétségtelen, egyretöbb helyen, sorra állítják le a szé-nerőműveket, főleg a fejlett gazda-

ságú térségekben, például egyesnyugat-európai országokban. De ahatalmas népességű Kínában, Indi-

ában még most is működnek, sőtépülnek újak, nem is kevés. Mitöbb, még az USA-ban is!Mi tehát a megoldás? Napjainkbanúgy tetszik, a jövő nagy megváltóilehetnek a megújuló energiával –tehát széllel, napsugárzással, víz-zel, föld-hővel, tengermozgással –működő erőművek. Tömeges ésállandó termelésre pedig főleg azatomerőművek. És persze, itt ajövő, ám sajnos, nem is a közelijövő, nagy ígérete, a fúziós erőmű.Ezek mind tisztának mondhatók afentiekben felsorolt légkör-veszé-lyeztető kibocsátásokkal szemben.Nagyon bíztató, hogy az energeti-kához hasonló nagy átalakulásokláthatók és várhatók a földi létetveszélyeztető másik nagy szolgál-tatás, a közlekedés terén is. Előfu-tárai már itt vannak közöttünk: azelektromos meghajtású közleke-dési eszközök. Csakhogy világunkban nem léte-zik abszolút előnyös, abszolút jódolog (abszolút rossz persze lehet-séges). Tehát ezeknek, a megoldá-sokat hordozó nagy ígéreteknek islehetnek az előnyeik mellett hátrá-nyaik, méghozzá nem csak műsza-kiak, hanem társadalmiak is.

De ezekről legyen szó majd legkö-zelebb, mert itt és most szétfeszí-tenék a lehetséges terjedelmet.

Szentgyörgyi Zsuzsa

Áldás, igen nagy áldás hordozói most, a COVID-járvány idején az info-elektronika eszközei és rendszerei. Vagyis: a számítógépek, a belőlük felépülő világháló, annak egyre bővülő szolgáltatásai, újabban már a felhőis, no meg természetesen, a mobiltelefon. Gondoljuk el, hogyan viselnénk el nélkülük a folyamatos bezártságot,nagyon sokak esetében a teljes magányt, az elszigeteltséget? És hogyan folytathatnánk otthonról munkát megtanulást is?

Főutak és elágazások

Digitális oktatás

Szénerőmű

10 Kultúra Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. január 29. | 5781. Svát 16.

A hétköznapokon megszoktuk,hogy a piac a napi-heti bevásárlásszíntere, ahol minden szükségesdolgot meg kell találnunk. Or-szágszerte voltak azonban olyanpiacok, amelyekre a speciális kí-nálat mindenhonnan vonzotta akereskedőket, mert azon a vidé-ken a legjobb minőségű termé-nyeket lehetett vásárolni.Ráadásul a kínálat is egyedülállóvolt, hiszen a környék minden ter-melője megjelent a saját remekei-vel. A budapesti kereskedők innenválogatták és hozták el a minőségizöldség- és gyümölcsféléket azigényes fővárosi népség számára.Másrészt, a vidéki piacoknakolyan specialitásai voltak, ame-lyek azután másfelé is elterjed-tek, mint például a miskolciLacikonyha, - ma már mindenüttmegtalálható a kolbász- és flek-

kensütő büfé jobb, rosszabb ésmég rosszabb étkeivel, olajbanlubickoló ízetlenségeivel. Ebbenaz írásban néhány olyan – messzeföldön híres – piacot, vagy piacijelenetet, érdekességet mutatokbe, amelyek legendásan jó termé-keit ma már csak siratni lehet. Amegmaradt képeslapokról azon-ban oly izgalmas részletek tanúilehetünk, átélhetjük a különlegeshelyzeteket és talán még a gyö-nyörű kecskeméti kajszibarack,vagy a frissen sült debreceni ke-nyerek illatát is érezhetjük az orrunkban. A makói hagymahe-gyek csípős zamatairól nem is beszélve.

Lacikonyhák világaA piacok elmaradhatatlan kellékevolt, pl. Temesváron a pálinkássátor, (lásd képünkön) és persze az

éhes gyomrok legfőbb vigaszta-lása, a miskolci lacikonyha. A la-cikonyha, amit a művészektucatjai is megörökítettek, pél-

dául Deák-Ébner Lajos (a Ké-ményseprő vendéglő tulajdono-sának unokaöccse) a Lacikonyhac. festményén, vagy a vásári han-gulatot tökéletesen tükrözőArany János vers, szintén Laci-konyha címmel.A lacikonyha szabad ég, vagysátor alatt működő – olykor ál-landó, máskor alkalmi, gyakranpiaci – kifőző- és sütőhely volt.Szélesebb értelemben szegényes,olcsó, alsóbb rendű vendéglő. Nevének eredete a XV. századitörténelmünkre nyúlik vissza (II. Ulászló, Dobzse László), bársokkal valószínűbb, hogy jóval régebbi hagyománya van, a vidéki háztartásokban László-nap-tól (június 27.) kezdve kihelyeztéka konyhát a házból a szabad ég alá– ez volt a „nyári konyha”.

A BUDAPESTI PIACOK ROMANTIKÁ JA 5.0Van- e piaci élet a külvárosokban is?

Már két éve, hogy új sorozatot indítottunk, amely többek tetszését elnyerte. Folytatjuk a sok érdekességgel tarkított utazást- a XX. század elejének Budapestjén. Továbbra is a kiváló www.melyenszanto.blog.hu szerzője, Szántó András válogat ablogban megjelent legérdekesebb írásaiból. Folytassuk sétánkat, ám ezúttal elhagyjuk a fővárost és körülnézünk szerte azországban. Sőt, kikukkantunk az országhatáron túlra is.

Kecskeméti barackpiac

Nagykőrösi uborkapiac – hatalmas uborkahegyeivel Orsovai halpiac - hatalmas vizákkal és harcsákkal

Debreceni kenyérpiac a régi Piac utcán

2021. január 29. | 5781. Svát 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Kultúra 11

Feleségemmel nagyobb vendégségnél a rántotthús sütését is „kihelyezzük” az udvar végébe,hogy a lakás ne legyen tele olajszaggal.

A korabeli, soknemzetiségű Pest minden sze-gény embere a lacikonyhákon találkozott, haengedte ideje. A krónikások szerint a magyarokfőleg sült húst, a szlovákok leginkább kását,krumplilevest, a németek sült hurkát-kolbászt,a cigányok pedig pacalt fogyasztottak főként.Az 1850-es években Pesten huszonhat laci-konyha működött, zömük a Szénapiacon (Kál-vin tér), vagy a Duna-parton volt.A Kálvin térről kicsit részletesebben mutatokbe egy régi metszetet egy Lacikonyháról, címe:Laczi konyhája, Weber Henrik festményérőlkészült színes litográfia, Pest, 1855. A régi Pesthíres „intézményéről” van szó, mert a hajdaniKálvin téren zajló heti vásárok legfontosabbhelye volt a „két pisztoly” fogadó és kocsma.Ennek – mai szóval élve – „kitelepülése-ként”, azaz a vásári napokon egy sátor alá kiköltözött helyeként működött a „Laczikonyhája”. A képen, a falatozók és a Nem-zeti Múzeum között látszik Pest legrégebbikorcsmájának épületéből egy kis részlet.

A korabeli kofáknak, vásári árusoknak és szál-lítóknak feltehetően nem a gasztronómiai él-mény volt az elsődleges, mikor felkeresték apiac legfontosabb helyét. A mai ínyenceknekazonban egészen biztosan különleges élményt

jelentenének az egyszerű körülmények közöttfőzött-sütött, de mégis igen finom falatok. Anagy edényekből látszik, hogy volt a kínálat-ban 1-2 féle leves, és gulyás, burgonya a pör-költhöz, a sültekhez és mártásokhoz, hidegebbnapokon töltött káposzta. Mindehhez egyszerűkadarka vörösbor, vagy siller, ami a ma divatos„rozé” akkori magyar elődje volt. A népes fa-latozó tábor és a még békésen sorára váró kofaazt jelzik, hogy elég jó ételeket adott igen kispénzért a „Két pisztoly” kocsma háziasszonya.A lacikonyhák világa gyakran jelenik meg aszépirodalomban és a képzőművészetben is.Az egyik legismertebb alkotás Arany Jánosverse:

A Lacikonyha (Vásári kép). A vers szerint afőzés-sütés csak ürügy, a dolog lényege a fala-tozás mellett a mulatozás, cigányzenészekkel,tánccal, tán szerelmek szövődésével is.

Egy jellemző részlet a versből:

Mindjárt elől víg tűz szikrája pattog,

Táncos betyárok érc tenyere csattog;

Sistereg a zsír, kolbász, pecsenye,

Éhes gyomornak bűbájos zene.

Sátorban úgy, mint sátoron kívül,

Füstöt vet a bor, a velő hevül,

Az arc kigyullad, van dallás, kacaj,

Szitok, visongás, mindenféle zaj.

Ott Júdit asszony, abárló kezében,

Hurkát kanyargat a zsír-tóba épen;

Kínnal görnyed le forró lábasáig,

Tokája mellig ér, s melle hasáig.

Az eredeti cikkben még számtalan érdekességetés fotót találhatnak: https://tinyurl.hu/LGXO

Makói hagymavásár

Stara Pazovai (Vajdaság, Ópazova) lókupecek

Temesvár palinkasátor

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. január 29. | 5781. Svát 16.

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Nádel Tamás • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: nyomda@mediaworks.hu

Suchman Andor február 1.Piskó Andorné február 2.Zallel Béláné február 3.Réti Gyula február 4.Rosenstein Dávid február 4.Róna Sándor február 4.

Farkas Jenő február 8.Deutsch Marianna Mirjam

február 10.Schaffer D. Dezsőné február 10.Zóber Jenő február 10.Hirn Károly február 14.

Kemer Sarolta február 14.Dr. Kéri Lajos február 15.Márkus László február 16.Monoki József február 17.Klein Ferenc H.elnök Pécs

február 19.

Sommer Istvánné február 19.Mór Neumann február 21.Radvány Róth Tibor

február 22.Illés Sándor február 23.Zoldán Sándor február 24.

Rubin Simon február 25.Spira Jenő február 25.Reich Ferenc február 26.Schaffer D. Dezső február 26.Landler László február 27.Gelber Jolán február 28.

Jahrzeit-napok a falnálA Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák fölötti gyertyák évente öt alkalommal gyulladnak fel, s emlékez-tetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkir napon, vagyis JajmKippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerinti évfordulóján – az előző estétől – világí-tanak szeretteinkért a gyertyák. Lapunk úgy segít Önöknek, hogy közreadjuk, elhunyt szeretteiknek mikor is van a Jahrzeitje.

A Templomhegyről mintegy tizenötéve kidobott építési törmelék folya-matos átszitálásával és vizsgála-tával foglalkozó kutatócsoporttelephelyén, a jeruzsálemi dombol-dalon létrehozta a Heródes-korábanújjáépített jeruzsálemi zsidó Szen-tély udvarán található mozaikpadlópontos másának egy négyzetméte-res modelljét.A kutatók néhány éve közzétettekegy jelentést a megtalált mozaikré-szek matematikai modellek segítségével történő összeilleszté-sével a lehetséges mintázatokról, ésennek alapján a világ különbözőpontjain számos helyen rekonstru-álták a kétezer évvel ezelőtti padlót,de a jeruzsálemi kutatócsoport úgyvéli, az általuk elkészített változatmutathatja be a legjobban és leg-pontosabban az egykori valóságot.Nagy Heródes (i.e. 74/73-i.sz. 4.)hatalmas építkezéseiről is ismert,egyik legjelentősebb vállalkozásaJeruzsálemben a zsidó Szentély fel-újítása, újjáépítése volt. A Szentélyméretét és arányait pontosan szabá-lyozták a Biblia szövegei, de körül-ötte a rá jellemző grandiózusépítkezésekkel jelentős változáso-kat hajtott végre.Támfalakkal vette körül, majd fel-töltötte földdel, egy hatalmas te-rasszá alakította az épület körülidombot, ahol jelenleg az Al-Akszaépületegyüttese található és mely-nek nyugati támfala a Siratófal.A zsidók felkelésének leverésekor,i.sz. 70-ben a római légiók lerom-bolták az épületeket, csak a hatal-mas terasz maradt fenn. Alerombolása előtt a rekonstruálthozhasonló padlón járhattak az

emberek, akik vallásunk szerint,évente háromszor, a zarándokünne-peken a jeruzsálemi Szentélyhez járultak.

A mozaikpadlót különböző színű,más-más területekről származó kö-vekből rakták ki, színes geometri-kus mintázatokat formáltak a kiskődarabokból. A kézzel faragottkövek alapanyaga a jeruzsálemi he-gyekből származó világos mészkőés a Holt-tenger környékén fejtettsötét színű kövek, valamint azÉgei-tenger vidékéről importáltmárvány volt.A háromszínű, fekete, fehér ésbarna padló újraformálásában aSzentélyt bemutató korabeli szöve-gekre is támaszkodtak, többek köztJosephus Flavius, a korszak zsidótörténésze is írt arról, hogy a Szen-tély udvarát „mindenféle kövekbőlfektették”.A rekonstruált padlózat látogathatóaz Olajfák hegyének közelében,Micpe Hamasuoton, ahol a vállal-kozó kedvű látogatók a törmelék át-szitálásában is segédkezhetnek,természetesen csak a járvány után,ha újraindul a nemzetközi turista-forgalom.

Rekonstruálták a Heródes-kori Szentély udvarának mozaikpadlóját

Január 9-én ünnepelte 100.születésnapját Keleti Ágnes,ötszörös olimpiai bajnokunk.Az ünnepeltet számtalan he-lyen és módon köszöntötték.Száz évéből bő fél évszáza-dot Izraelben élt, az öt aranymellett további öt olimpiaiérmet nyerő, s ezzel mindenidők egyik legsikeresebbzsidó sportolónője. Izraelbennem csak életre keltette atornasportot, de a különbözőbemutatóiért kapott össze-gekből maga vette és küldteaz országba a sportszereket.Évtizedekig a válogatottszövetségi kapitánya volt,és Wingate-en tanár-, illetveedzőképzéssel is foglal-kozott.Századik születésnapjának

méltó megünneplésére az Izraeli Olimpiai Bizottság a helyi női sport-ági szövetséggel közösen úgy döntött, hogy 2021-től kezdődően rólanevezi el az izraeli bajnokságot, és egy különleges logót is terveztek,amely ezentúl a versenyt kíséri.Keleti Ágnesről nevezi el felújított tornacsarnokát, utolsó magyaror-szági klubja, az Újpesti Torna Egylet. A koronavírus-járvány miatt ez-úttal Ági néni nem lehetett személyesen jelen a Szilágyi utcaiteremben, amikor szokás szerint felköszöntik születésnapján, így a100.-on, a gyerekek ezúttal videoüzenetben tették ezt meg.Videóban, a 100-as számot felmutatva köszöntötte 122 olimpikon, para-limpikon is, számos olimpiai bajnokunkkal. Sőt, feltűnt a tornasport egymásik ikonja, a szintén ötszörös olimpiai bajnok, Nadia Comeneci; ajelen kiváló tornásznője, a négyszeres olimpiai bajnok, Simone Biles. Ésa legsikeresebb zsidó olimpikon, a kilencszeres győztes, Mark Spitz is.S persze a világ minden tájáról érkeztek az üdvözlések, az immár aMagyar Sportújságírók életmű díjasa részére.

Keleti Ágnes 100