A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Zoltai Gusztáv • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

IX. évfolyam 3. szám 2011. március | 5771. Ádár II.- Niszán | ב''ה

Sharon Asher, a Blogger Séf ajánlataHagyományos ízek modern köntösben... (6. oldal)

Közismert zsidó sportolókSzékely Éva, Adler Zsigmond, Gedó György... (7. oldal)

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. március | 5771. Ádár II.-Niszán

Jahrzeit-fal a zsinagógábanSzinte nincs hét anélkül, hogy ne tör-ténne valami új a körzetben, s egyretöbb program várja a híveket. Rövi-desen egy újabb nagyszerű esemény-nek lehetünk részesei.Számunkra kiemelt jelentőségű,hogy elhunyt hozzátartozóinkra em-lékezzünk. Nem véletlen, hogy egy-egy ima alkalmával többszörmondunk Káddis-t, s eközben is újra,meg újra eltávozott szeretteinkre gon-dolunk. A körzet vezetése még egy le-hetőséget biztosít a hittestvéreknek,hogy emlékezzenek azokra, akik márnem lehetnek köztünk. A Dohányutcai zsinagóga előcsarnokában fe-kete gránitból Jahrzeit-fal készül.– A falat várhatóan május végén

adjuk át – kezdte Nádel Tamás, kör-zetünk alelnöke. – Aki addig jelent-kezik, természetesen jó eséllyel mára tábla kihelyezésekor viszontláthatjaszerettei nevét a táblán. A megadott – halálozási – évfordu-lón, illetve nagyünnepeinken auto-matikusan felgyullad majd a névheztartozó kis gyertya, amely a Jahrzeit-nap végéig ég. Reméljük, hogy ötle-tünk sokak tetszését elnyeri, s ezzelis méltó módon tiszteleghetünk az el-hunytakra.Az emlékgyertya bekerülési költsége30 ezer forint nevenként. Jelentkezni Fülöp Ildinél lehet atemplomkörzetben már ismert tele-fonszámon: (06 1) 413-1515.

Tóraavatás a Dohány körzetben

Közös Zájin Ádár-i vacsora

Ritka és csodás ünnep résztvevőilehettek március 15-én délelőtt amegjelentek a Wesselényi utcaiTalmud-Tórában. A kis helyiségdugig telt az izgatott hívőkkel ajeles nap alkalmából. Három hóna-pig tartó aprólékos, fáradtságos, ámörömteli munkának köszönhetően,a reggeli ima után két, kijavítottTórát avathatott közösségünk. Node beszéljen inkább Farnadi-Jeru-sálmi Márk (Micha) a feladatokról,mert ő dolgozott oly sokat azért,hogy ünnepelhessünk.– December 12-én indult a munka,két hétig fényképeztem le oszlo-ponként a Dohány körzet két Tórá-ját – kezdte a négygyermekesfiatalember, Micha. – Ezután haza-utaztam Izraelbe és következett aszámítógépes ellenőrzés. A kicsi-ben viszonylag sok elírást, hibát ta-láltam, míg a nagyobban kevesebb

javítanivaló volt. Micha, aki koráb-ban 2,5 évig élt Magyarországon ,immár öt éve foglalkozik Tórákfelújításával, javításával, míg ott-hon, „főállásban” a Jad Vasembendolgozik, s a II. világháborús ok-mányok adatait rögzíti. Michaamúgy korábban már több fővárosiés vidéki zsinagóga megfakult,vagy éppen hibás tekercseit javí-totta, hozta rendbe.– Február 27-én jöttem vissza egykollegámmal és most, az átadásreggelén fejeztem be, amit vállal-tam - folytatta. – Egy hibát szándé-kosan hagytunk, hogy azt aközösség tagjai előtt javítsam.Végül rákerült a tekercsekre az amatrica, amely bizonyítja, hogymától fogva kóser, és már nincssemmilyen megkötés a használatakapcsán.

Körzetünk idén is megtartotta szo-kásos Zájin Ádár-i halvacsoráját.Folytatódott a hagyomány: tavaly aBethlen téri közösséget láttuk ven-dégül, most a Páva utcában imád-kozó testvéreinket és a HallássérültZsidók Egyesületének tagjait hív-tuk meg, így majd százan gyűltünkössze a Síp utcai Díszteremben. Azeseményen megjelent FeldmájerPéter a Mazsihisz elnöke, miként akét körzet elnöke, Zoltai Gusztáv ésGádor György, s több elöl-járó is. A szellemi táplálékotDeutsch László főrabbiúrtól, majd Tota Péter Joel-től a Páva utcai körzetrabbijától, végül, de nemutolsó sorban Dr.FrölichRóbert főrabbinktól kaptukmeg. Még az ünnepség kez-detén emlékeztünk Majse

Rabbénu mellett azokra is, akik azelmúlt évben távoztak közülünk.Esténket keretbe foglalta az étkezéselőtt elmondott Mincha és a KélMólé Ráchámim, míg a végén aMááriv, amelyet hat minjenre valóférfi együtt mondott el. A körze-tünkben megszokott, jó hangulatúvacsora közben sokáig beszélget-tek, anekdotáztak, tréfálkoztak is-merősök, s az eddig egymást nemismerők is. G.P.

MeghívóSzeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a Dohány utcai körzet

Széder-estjére, április 18-án (hétfőn) 19 órai kezdettel.Hosszú szünet után ezúttal végre már a felújított és megszépült

Goldmark-teremben találkozhatunk (1072. Bp. Wesselényi u. 7.)A vacsorára csirkehús-, illetve marhahús menüt rendelhetnek.

Előbbi 4000, utóbbi 4500 forint. Jelentkezés április 11-ig, Fülöp Ildinél a (06-1) 413-1515-ös telefonszámon.

Részvételére feltétlenül számítunk!

VálasztottunkMárcius 6-án sikeresen lezajlott körzeti választás, melyen majd százanvettek részt. A Dohány utcai körzet újonnan megválasztott (régi) el-nöke, Zoltai Gusztáv, míg az alelnök Nádel Tamás maradt. Rajtuk kívülelöljárók lettek: Ács Tamás, Botfalvai Gábor, Cseresnye Béla, FeketeImre, Freimann Péter, Hajdú Péter, Heisler András, Kunos Péter, PeccolSándor és dr. Zallel János. Megbízatásuk négy évre szól. A szerkesztőség nevében sikeres és eredményes munkát kívánunkmindannyiuk számára.

Fotó: Gáti PéterZoltai Gusztáv és Micha beszélget a Tóra avatása után

Tóraavatás a Dohány körzetben (8. oldal)Tóraavatás a Dohány körzetben (8. oldal)

Purim Sport2 75771. Ádár II.-Niszán | 2011. március | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. március | 5771. Ádár II.-Niszán

„Újra itt van”, de nem csak a nagycsapat, hanem az esztendő legvi-dámabb ünnepe, Purim is. Törté-netéről a Bibliában találhatóEszter Könyve (Megilász Esztér,Megilla) számol be. Mivel EszterKönyvét mindenki ismeri, vagy hanem, elolvashatja, így e helyüttpusztán néhány adalékot fűzünkPurimhoz.Achasvéros és kora a Biblia alap-ján beazonosíthatatlan. Vannak vélemények, amelyek szerintAchasvéros I. Xerxes perzsa ural-kodóval azonos, aki i.e. 486-465között uralkodott. Hérodotoszgörög történetíró szerint azonbanXerxes feleségét nem Vástinak(aki a Midrás szerint Nevuchádne-cár unokája volt) és nem is Eszter-nek hívták, hanem Amestris-nek.(E névben azért felfedezhető azEszter név gyökere.) Ráadásul,szintén Hérodotosz szerint a per-zsa uralkodó csak a hét perzsa fő-nemesi családból választhatottmagának feleséget.A Megilla írója láthatóan jól is-merte a perzsa udvari szokásokat,és ez is azt mutatja, hogy a történetrendelkezik valóságtartalommal.Elképzelhető, hogy a történet szer-zője nem volt zsidó, de nagy tisz-telettel beszél Izrael népéről.Lysimachos fordította a Megillátgörögre. E fordításban találhatóhat olyan vers, amely nem szere-pel az eredeti szövegben. E versekmégsem csak a fordító képzeleté-nek szülöttei, hiszen a Dura Euro-pos-i zsinagóga mozaikjain szere-

pelnek olyan jelenetek, melyek e hatverset idézik. Valószínűleg egy le-gendáról van szó, melyet Lysimachosbeleszőtt a fordításba.

Noha ez a nap nem ünnep, legalábbis a szó haláchikus értel-mében, mégis vannak csak erre anapra vonatkozó törvények. 1. A Purim előtti napon, napkelté-től napnyugtáig böjtölni kell.2. Eszter Könyvét fel kell olvasniés meg kell hallgatni Purim estéjénés reggelén.3. Ajándékot, „sláchmóneszt” kellküldeni egymásnak.4. Adományokat kell adni a szegé-nyeknek.5. Lakomát kell tartani.6. Addig kell inni, amíg össze nemtévesztik Hámánt Mordechájjal.(Mielőtt azonban valaki túl lelke-sen koncentrálna erre a törvényre,ezt nem kell olyan szigorúan be-tartani, mint a többit!)

Akadnak érdekes purimi szokások,amelyek talán nem annyira közis-mertek, mint Purim törvényei. Lás-sunk néhányat ezek közül is:– Néhány helyen főtt babot és bor-sót esznek, így emlékezve Dáni-elre, aki, akárcsak Eszter, egy nemzsidó uralkodó házában élt, és nemszegte meg a kósersági előírásokat,így főtt növényeket fogyasztott.– Akad, ahol purimi rabbit válasz-tanak, akinek a legfőbb feladata,hogy – természetesen a jó erkölcskeretein belül – profanizálja aszent szövegeket.

– Máshol egy - külön Purimra szer-kesztett, és egyébként nem létező– talmudi traktátust, a Purim trak-tátusát tanulmányozzák. E könyvfő gondolatmenete a víz helyettiborfogyasztás előnyeit taglalja.– Szokás továbbá mákkal, dióval,vagy lekvárral töltött süteményt,hámántáskát fogyasztani. Noha ez

speciálisan purimi sütemény,semmi köze sincs Hámánhoz.Neve egy elhallás eredménye. Esüteményt német nyelvterületenMohn-taschen-nek, mákos táská-nak hívták. A zsidó fül azonbanúgy érezte, hogy a Mohn, mák szóösszecseng Hómon, Hámán nevé-vel, így lett ez hámántáska.– Ha már Hámánról esett szó, ér-demes megjegyezni, a Korán sze-rint Hámán a Fáraó egyiklegbefolyásosabb tanácsosa volt,aki tornyot építtetett urának, hogyazon keresztül elérje I.tent. Máshelyen a Korán együtt említi Há-mánt Korách-hal, aki tudvalevőlegMózes ellensége volt. – Askenáz szokás a píremspíl, va-gyis a purimi színielőadás. A szo-kást először a XVI. században, egylengyel zsidó tevékenysége kap-csán említtetik meg, de széles körűelterjedése csak a XVII. századvégére nyúlik vissza. Nem csupána bibliai történet elevenedett meg,de akár profán és humoros történe-teket is színre vittek.

Törvények és szokások a vidámság ünnepén

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja 17.00 óra,helyszín a Talmud-Tórában (Bp. VII. Wesselényi u. 7).

(a felújítási munkák miatt bejárás a zsinagóga mögötti emlékparkon keresztül)Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával,

kávéval és teával várjuk híveinket!Péntek esti ima: 17.00-kor a Hôsök-templomban.

Szombat reggeli ima a Hôsök-templomban: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

Szombati Salesüdesz, a szombat kimenetele elôtt 1 órával a Talmud-Tórában.

Figyelem: Április 1-tôl, a nyári idôszámításnak megfelelôlen esti imáink, változatlan helyszíneken, de 18 órakor kezdôdnek.

www.dohany-zsinagoga.hu

Dr. Frölich Róbert rovata Székely Andor vas- és műszaki nagykereskedőés jómódú felvidéki felesége második gyerme-keként született 1927. április 3-án Székely Éva.A család rendszeresen járt szombatonként zsi-nagógába és természetesen otthon is megtar-totta az ünnepeket.

A későbbi Pillangókisasszony két évet (1939-41)úszott a Fradiban, már 13 évesen tagja volt a fo-lyamúszó bajnokságot nyerő ifjúsági váltónak,egy évvel később pedig már sorra javította a fel-nőtt magyar csúcsokat mellúszásban. /Még nemvolt külön szám a pillangóúszás, s hősnőnk pil-langózta végig a világon első nőként a 200 mé-teres távot./ 1941-ben a Margitszigeten egyverseny közben lerángatták a rajtkőről, mert egykormányrendelet szerint, nem volt helye a „meg-tisztított” honi sportban. Végül ezen a viadalonindulhatott, és csúcsokat javíthatott, ám többversenyen már nem állhatott rajthoz. Édesanyjavigasztalta: „Évikém, meglátod, leszel te majdolimpiai bajnok!”Aztán negyvenketten (!) szorongtak Szent Istvántéri lakásuk két szobájában. A háború végét csaktizenketten érték meg közülük. A többieket anyilasok elhurcolták, és a Dunába lőtték. Egy-szer Székely Évát is vinni akarta a keretlegény,már megfogta, amikor édesapja rákiáltott: „ŐSzékely Éva, a legnagyobb magyar úszó. Egy-szer büszke lesz, ha meghagyja az életét.” Ez ha-tott és elengedte. Évekkel később találkozott újraa bajnoknő és az őt életben hagyó. A férfi márávós őrnagyként adott át díjat egy hazai versenymegnyerése után.1948 elején súlyos betegséget szenvedett, hathétig az ágyat nyomta. Talán emiatt sem érte elazt a londoni olimpián, amit tervezett, s „csak”negyedik helyen zárt, az örök honi vetélytárs,

Novák Éva mögött. Aztán 1952-ben eljött azolyannyira várt pillanat: Helsinkiben az utolsóhosszig vezető Novákot megelőzve valóra vál-totta gyerekkori álmát: olimpiai bajnok lett. Sboldogan ölelhette át „Mestit”, Sárosi Imrét, aki-nek kedvenc tanítványa volt.Majd feleségül ment Gyarmati Dezsőhöz, s 1954májusában megszületett Andrea lánya. Két évmúlva pedig már esélyesként várta a melbourneiolimpiát, akkor már igazi mellúszóként. A for-radalom hírére haza akart térni a külföldi edző-táborból lányához és szüleihez, de nemengedték. A gondolatai itthon jártak, így nemtudta megvédeni címét és ezüstérmet szerzett.A fenti sikerek mellett nyolcszor nyert főiskolaivilágbajnokságot és tízszer tartotta a világcsú-csot. 1960-ban abbahagyta az úszást, s bár okle-veles gyógyszerész is volt, visszatért amedencéhez. Edzőként saját lányát is trénin-

gezte, közösen nyertek Európa-bajnokságot, áma vágyott olimpia bajnoki cím elmaradt. Andrea1972-ben, Münchenben egy ezüst-, és egy bronz-érmet szerzett.1976-ban bekerült a Hall of Fame-be a vizessportok Halhatatlanjai közé, 2004 óta a NemzetSportolója, míg 2006-ban Nemzetközi Fairt Playdíjat kapott. 2007-ben sportolói és edzői életpá-lyája elismeréseként a Magyar Köztársasági Ér-demrend középkeresztjével tüntették ki.1981-ben írta első könyvét, „Sírni csak a győz-tesnek szabad” címmel, melyet öt év múlva a„Jöttem, láttam… Vesztettem?” követett, majd1989-ben a harmadik: „Megúsztam”.Volt férje, a vízilabdázó Gyarmati Dezső szinténolimpiai bajnok, miként egykori veje, a kajakosHesz Mihály. Imádott unokája, Hesz Máté(Móci) junior világ-, és Európa-bajnoki címetnyert vízilabdában.

S í r n i c s a k a g y ő z t e s n e k s z a b a d

A 101. olimpiai aranyérmes és mestereBár Gedó György 1949. április 23-án, Újpesten született, nyolc évvelkésőbb Békéscsabán kezdte el azökölvívást. Kis kitérővel, tíz évvelkésőbb igazolt a Vasasba, s ott érteel igazi nagy sikereit. A következőévtől (1968) tizenkét évig szerepelta magyar válogatottban. Újabb egyesztendő elteltével Bukarestben Eu-rópa-bajnok lett, majd 1971-benMadridban megvédte a címét. Négyolimpián (1968, ’72, ’76, ’80) vettrészt, s a mai napig büszke arra,hogy ebben még Papp Lászlót ismegelőzte. Ráadásul úgy, hogy1976-tól, már vezetőedzőként dol-gozott klubjában, aztán bajnoki cí-mének köszönhetően részt vehetetta ’80-as moszkvai olimpián is.Az első, a mexikói játékok még atanulásról szólt. Az 1972. évi olim-

piára viszont (v)érmes reményekkelutazott és győztesen térhetett haza,miután begyűjtötte a 101. magyarolimpiai bajnoki elsőséget.Visszavonulása után üzletvezető-

ként dolgozott a Belvárosi Vendég-látó Vállalatnál, aztán a Népstadionés Intézményei Vállalat rendészelett, s mindemellett sokáig edzős-ködött, majd tanácsaival segített aszövetségben. 1998-ban rosszanyagi helyzete miatt kivonult aHősök terére cipőt pucolni, többenpróbáltak segíteni neki. A MagyarÖkölvívó-Szakszövetség (MÖSZ)a Magyar Ökölvívásért Érdemé-remmel tüntette ki 60. születés-napja alkalmából (2009).

Maradjunk a ring közelében, 110éve, április 17-én született Gedó és

Papp László mestere, Adler Zsig-mond, aki 1982. február 12-énhunyt el.Bár sportolóként kiemelkedő nem-zetközi eredményt nem ért el,mégis kétszer nyert magyar bajnok-ságot, egyet egyéniben, egyet csa-patban (1928). Utóbbi után fejeztebe sportolói pályafutását. De előttemég 1924-ben, Sas néven a váloga-tott első nemzetek közti meccsén isszorítóba lépett, miként a követ-kező évben részt vett az első Eu-rópa-bajnokságon is.Visszavonulása előtt egy évvel máredzői feladatokat is ellátott klubjá-ban, a BTK-ban. Később a Vasasbanés Újpesten is dolgozott, 1930-tólpedig a magyar válogatottat irányí-totta hosszú évtizedeken át. Mintközismert, legsikeresebb tanítványa

a háromszoros olimpiai bajnok PappLászló volt, akinek felkészülését1953-tól 1962-ig irányította. A sportvezetéssel többször is konf-liktusba került, ezért nem kapott ki-utazási engedélyt, sem az 1964-estokiói, sem az 1968-es mexikóvárosiolimpiára. Gedó müncheni győ-zelme után vonult nyugdíjba. AVasas 1984-től az Adler Zsigmond-emlékversennyel tiszteleg előtte.

Április első három napjában Budapesten tartjakövetkező közgyűlését az Európai Zsidó Kong-resszus. Mose Kantor elnök javaslatára, ZoltaiGusztáv, a Végrehajtó Bizottság tagja, illetveFeldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke hívta mega Kongresszus tagjait. A vendégek április el-sején, pénteken a Dohány utcai zsinagógábanvesznek részt az i.tentiszteleten, melyen ZoltaiGusztáv a körzet elnöke, illetve Dr. Frölich Ró-bert főrabbi üdvözli őket. Majd közösen költikel a péntek esti ünnepi vacsorát a Carmel ét-

teremben, az eseményre a magyarországi zsi-dóság vezetői is hivatalosak.A Kongresszus szombati megnyitóját a Le Me-ridien szállodában tartják, amelyre meghívástkapott Orbán Viktor miniszterelnök is. A ter-vezet témák mellett szó lesz a növekvő euró-pai antiszemitizmusról, továbbá az európaizsidóságot érintő kérdésekről. A jelenlevőkelőadást hallgathatnak majd meg az izraelieseményekről, a közel-keleti zavargások tük-rében is.

Budapesten az európai zsidóság vezetői

Purim Purim4 55771. Ádár II.-Niszán | 2011. március | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. március | 5771. Ádár II.-Niszán

Negyvenezer sékelt (2,1 millió forintot) osztogatott szét társainak az

iskolaudvaron Izraelben egy kisfiú, aki a pénzt édesapja matraca alatt

találta. A Tel-Avivhoz közeli Ramle általános iskola egyik tanára érte-

sítette a rendőrséget, hogy több gyereknél szokatlanul sok pénzt fe-

deztek fel. A gyerekek ujjongtak, az a tanuló viszont, aki a pénzt hozta,

szemmel láthatóan össze volt zavarodva. Talán akkor derengett neki,

hogy rosszat tett - mesélte az igazgatónő a Jediot Achronot című izraeli

lapnak. A rendőrök szinte az összes pénzt sikerült visszakapták a gye-

rekektől. A bőkezű fiú édesapja a hír hallatán örömkönnyekben tört ki.

A szatócsboltot vezető férfi elmondta, a pénz hosszú időn át, lassacs-

kán gyűlt össze megtakarításaiból.

Milliókat osztott szét egy izraeli diák

P u r i m i v i g a s s á g o k , m ó k a , k a c a g á sBalett klezmerrel

Eddig csak arról szóltunk, hogy a Purim a bo-hémság, a derű ünnepe, de a két és félezer évestörténet természetesen a művészeteknek is ki-váló témát adott az idő során. Most egy speci-ális, ám számunkra kedves feldolgozástmutatunk be.A klezmer és a balett közös „gyermeke”, aPurim, avagy a sorsvetés, melynek zenéjét Já-vori Ferenc szerezte, s együttese, a BudapestKlezmer Band, illetve a Győri Balett ad előimmár tizenkét éve. Eszter könyvének ezt a vál-tozatát először 1999. június 5-én, Győrben ál-lították színpadra, majd egy héttel későbbBudapesten, a Thália Színházban. Azóta pedigmár itthon majd 100, míg külföldön már jócs-kán több, mint 100 alkalommal ünnepelték azelőadást és a két társulatot. A darabot láthattákmár Amszterdamban, Brüsszelben, Helsinkibenés több finn városban, Londonban, Milánóban,Rómában, Németországban, Svédországban,vagy éppen New Yorkban, New Jerseyben, de2005-ben Moszkvában is. E fellépés után hosz-szú cikkben áradozott az egyik legnagyobb pél-dányszámú orosz lap az Izvesztyija és több máshelyi újság is. Három éve Dunaszerdahelyen, areformátus templomban mutatták be a darabot,s talán a Zenei Napok legnagyobb tapsvihará-val jutalmazta a közönség. A Budapest Klezmer Band még a bemutatóévében, 1999-ben CD-t készített a produkció-ból, tíz évvel később, 2009-ben pedig a MagyarTelevízióban nézhettünk egy igen különlegeselőadást. A helyszín, a felújított győri zsinagógavolt, míg a főszerepet egy fiú játszotta. Na igen,Purimkor semmi nem az, aminek látszik… J

A legvidámabb ünnep – olvashatjuk a Purim-ról. S ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy ezút-tal kivételesen még „javasolt” is a mértéktelenivás, amíg az illető nem tud különbséget tenniMordecháj és Hámán között. Nem véletlen afenti engedmény, ugyanis ebben a történetbensemmi és senki nem az, aminek/akinek látszik.Állítólag 1400 hölgy közül választotta ki magá-nak Achasvéros király, mint legszebbet, Esztert,aki egyes források szerint az esküvő idején márbetöltötte 75. évét is. Hámán ki akarta irtani ateljes zsidóságot, végül ő maga és tíz gyermekepusztult el. Az ünnep a nem egyértelmű i.tenisegítségről szól, s talán e titok miatt, Eszter

könyvében egyszer sem szerepel I.ten neve. Azsinagógában nem illik hangoskodni, a Me-gilla olvasása mégis kivétel, amikor elhangzikHámán neve, minden alkalommal zajt csa-punk. Kereplővel, vagy egyszerűen csak lábdo-bogással. A sok kettőség, a rejtett csodákfelfedezése miatt Purimkor jelmezt és álarcotöltünk. Ez ügyben nem segíthetünk, ám igyek-szünk másként gondoskodni a jókedvről. Az előző lapon Rejtő Jenő klasszikus soraibólszemezgettünk, míg e duplaoldalon viccekkelés „Az Ojság” című, az 1920-as években olynépszerű zsidó lap „apróhirdetéseivel” igyek-szünk kellemes perceket szerezni Önöknek.

LibaosztásA város egyik prominens zsidó lakosa vendégethív vacsorára, hogy legyen kivel megosztani aPurim örömét. Beköszönt az este, és öten ve-szik körül az ünnepélyesen megterített asztalt. A családfő, hitvese, fia, lánya és a vendég.Mégis kilencen vannak jelen, mert az asztalonnégy ropogósra sült liba illatozik. A házigazda,mivel kissé már jókedvű a Purim tiszteletére el-fogyasztott kóser szilvától, megoldhatatlannaktűnő feladatot ad a vendégnek: oszd szét magadezt a négy libát igazságosan ötünk között! A vendég elgondolkodik, majd kis idő múltánfelderült arccal így szól:– Alakítsunk hármas csoportokat, mi emberekés a libák. Ön és kedves felesége meg egy liba,összesen három. Tisztelt fia és kedves lánya va-lamint egy liba, összesen ez is három. S hogyén se maradjak egyedül, nekem két liba jár…

Purimi segítségKohn Purim napján sürgősügyben tanácsot szeretne kérni arabbitól, ezért felhívja telefonon. A rabbi személyes találkozót ja-vasol a lakásán.– Rendben, de hogy jutok el a la-kásodhoz – kérdi Kohn.A rabbi válaszol: Dohány utca 12.Mikor itt vagy, a jobb könyököd-del beütöd az 52-es kódot, a lift-ben a bal könyököddel meg-nyomod az 5-ös gombot, a folyo-són balra, majd a csengőmetmegnyomod egyszer a jobb kö-nyököddel és már itt is vagy!– Értem, de miért kell a könyö-kömmel nyomni a gombokat?– Ejnye Kohn, Purimkor sürgőstanácsot szeretnél, csak nem jösszüres kézzel!

Ünnepi jókívánságA szegény zsidó elment Purim napján a gaz-daghoz és alamizsnát kért. Azzal érvelt, ilyen-kor kötelező a jótékonykodás. A gazdagazonban ráförmedt:– Ki a házamból, koldusfajzat! Semmit nemkapsz...– Miért is kerestelek meg - sóhajtott a szegényzsidó. – Purimkor sem adsz sláchmóneszt, ígyhát az jöjjön hozzád máskor, aki engem kül-dött!– Hát ki küldött téged – kérdezte kíváncsian agazdag. – Hogy ki? Hát az éhség...

Zsidó és a halA zsidó bemegy egy étterembe:– Kérek egy adagot abból a halból!– De uram, az sonka!– Kérdeztem én, hogy hívják azt a halat?

Egyszer a pápa elhatározta, ki-tiltja a zsidókat a Vatikánból. Azsidók felháborodtak, ezért a pápabeleegyezett, ha egy zsidó le tudjagyőzni teológiai vitában, marad-hatnak. A zsidók egy bölcsességé-ről ismert rabbit választanak,hogy kiálljon a pápával a “pár-bajra”. A rabbi azt mondja, tegyékérdekesebbé a vitát és egyiküknekse legyen szabad beszélni. A pápabeleegyezett. A vita napján a pápaés a rabbi leültek egymássalszemben, a hívek köréjük gyűl-tek. A pápa felemelte három ujját.A rabbi felmutatta egy ujját. Apápa egy kört rajzolt a levegőbe.A rabbi a földre mutatott. A pápaelővett egy ostyát és egy pohárbort. A rabbi elővett egy almát.A pápa ekkor felállt:– Feladom - mondta. – Te túlbölcs vagy, rabbi. Maradhattok!Később megkérdezik a pápát a bí-borosok:– Mit beszélt a rabbival?- Először felmutattam három uj-jamat, hogy a Szentháromságra

emlékeztessem. Ő felmutatta egyujját jelezve, hogy egy I.ten vanmindkét vallásban. Ezután rajzol-tam egy kört a levegőbe, mutatva,hogy I.ten mindenhol ott van kö-rülöttünk. Erre a földre mutatott,jelezve, hogy I.ten itt is van, ve-lünk. Ekkor elővettem egy ostyátés egy pohár bort, megmutatva,hogy I.ten feloldoz a bűneink alól.Ő elővett egy almát, hogy az ere-dendő bűnre emlékeztessen. Min-denre volt válasza. Mit tehettemvolna?Közben a zsidók is körbeveszik arabbit:– Mi történt, rabbi?– Először azt mutatta, hogyhárom napunk van elhagyni a vá-rost. Mutattam, hogy egy zsidósem fog elmenni. Ezután körbe-mutatott, jelezve, hogy az egészvárost megtisztítja a zsidóktól. Aföldre mutattam, jelezve, hogymind itt maradunk.– És utána?A rabbi vállat vont: – Nem tudom.Elővette az ebédjét, mire én is.

ÜnnepeljünkValamennyi zsidó ünnep rövid összefoglalója:– Meg akartak minket ölni. – Nem sikerült. – És most együnk.

A bölcs rabbi

Ön zsidó? A hAjA SzálA Sem göRbülhet meg…

hA nulláS géPPel lenyíRAtjA.

Fordítási munkákat vállalok! Vagyonából bárkit 24 óra alatt

sikerrel kifordítok.

Friss,alig használt epekövemet,

bármily régi ,egyéb kőre cserélném.

Világtalanemberek

napilapja aVilág!

Teherhordók kerestetnek

sürgősen, akik nagy anyagi

terheimet leveszik

sürgősen a vállamról. Az ajánlatokhoz pénzt is lehet küldeni,

referenciák megjelölésével a kiadóba.

Unicumnak ajánlkozik Zwackhoz

magántisztviselő,

aki meg tud élni a fizetéséből.

Ú r i h ö l g y e k r é s z é r e , a t é l i h ó n a p o k b a n m e l e g s z í v e m k i a d ó . Ár: megegyezés szerint.

Házasság céljából csi-nos, intelligens li-pótvárosi, esetlegerzsébetvárosi bérházsürgős ismeretségétkeresem.

Kikeresztelkedés

után mezüzéjét 24 óra alatt átalakítom

hőmérővé.

Lakásra jövök arany-,ezüstneműért, férfiruhá-ért esetleg bundáért…

ha senki sincs otthon.

Úrileány elmenne

nevelőnőnek 30-32

éves fiúgyermek mellé.

Kellő hozománnyAl,

f e l e S é g ü lv e n n é K

egy-Két

RotSchilDlányt.

Fiatalnak mondott helyes,sőt himlőhelyes leány

férjhez menne.

Elcserélném

szép, fiatal meny-

asszonyomat,

ugyancsak szép

és fiatal télika-

bátra.

Kultúra Purim6 3

Sharon Asher A receptek 6 személyre szólnak »

a j á n l a t a

www.izrael-kulturaja.blogspot.comA Blogger SéfHozzávalók: 2 csésze liszt, 2 tojás sárgája csipet só, fél csésze víz A töltelékhez: 1 csésze apróra vagdalt főtthús, 1 fej hagyma, 1 tojás, 1 evőkanál mor-zsa, 2 evőkanál olaj, só, bors

Elkészítés:A hagymát apróra vágjuk, majd olajon megpároljuk, hozzáadjuk afeldarabolt főtt húst, és 5-10 percig kis lángon főzzük. Lehúzzuk atűzről, hozzáadjuk a morzsát, a tojást és a fűszereket. Megvárjuk,míg kihűl, aztán elkészítjük a tésztát, összegyúrjuk, és vékonyranyújtjuk. Nagy derelyeszaggatóval négyzetekre vágjuk, megtöltjük,a tészta szélét tojással megkenjük, majd háromszögletűre hajtogat-juk. Gondosan összenyomjuk, nehogy kiessen a töltelék. Sós vízbenkifőzzük, majd a levesestálba helyezzük. Húslevessel tálaljuk.

Hozzávalók: fél kg savanyú káposzta,6-8 levél, fél kg darált marhahús, 10 dkgfőtt rizs, 1 nagy fej hagyma, pirospaprika,1 kanál sűrített paradicsom, ízlés szerint 1-2 gerezd fokhagyma, 20 dkg füstölt liba-

mell, 3 kanál libazsír, 1 tojás, só, bors, 3 kanál lisztElkészítés:A darált húsból, főtt rizsből, tojásból, sóval, borssal elkészítjük a töl-teléket. Levágjuk a vastag eret a káposzta leveleiről, amelyekbe be-legöngyöljük a tölteléket. Libazsírt olvasztunk, üvegesre pároljuk ahagymát, pirospaprikával megszórjuk, s belerakjuk a savanyú ká-poszta felét. Kevés vizet öntönk rá, és behelyezzük a töltelékeket,majd a füstölt húst. A tetejére újra káposztát rakunk, majd újra vizet,beleadjuk a paradicsomot, a fűszereket és fedő alatt lassú tűzöntöbb órán át főzzük. Ha puha, a maradék zsírból és lisztből kevés pi-rospaprikával rántást készítünk, még így is főzzük néhány percig.

Hozzávalók: 1 pohár cukor, 1/3 pohár olaj, 1/3 pohármargarin, 3 tojás, 1/2 pohár narancslé,4 pohár liszt, 1 teáskanál só, 1 felvert tojás,1 kg töltelék, a töltelékhez cukorszirupot fő-

zünk, egyik felét darált mákkal és meggyel, a másikat darált dióvalés narancshéjjal ízesítjük.Elkészítés:Összekeverjük a cukrot a margarinnal és az olajjal. Hozzáadjuk a tojástés a narancslevet. Eldolgozzuk a száraz hozzávalókkal és egy nagylabdát gyúrunk. Elosztjuk háromfelé. Lisztes gyúródeszkán vékonyranyújtjuk ki a tésztát. Fogjunk egy poharat és ahányszor csak tudjuk,belenyomjuk a tésztába, hogy jó sok körünk legyen. A körökbe tesz-szük a tölteléket. Majd három helyen kicsit megcsípjük a kört, és azösszenyomott csípéseket a kör közepére nyomjuk. Így bezárul a há-romszögletűre varázsolt süti. Közepes lángon sütjük 15-20 percig.

Kreplah Töltött káposzta Purimi Hámántáska

5771. Ádár II.-Niszán | 2011. március | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. március | 5771. Ádár II.-Niszán

Z s i d ó ü n n e p i t á n c é s z e n ePurim igen fontos örömünnep szá-munkra. Ilyenkor sokan szervez-nek álarcosbált, boldogan mula-tozunk, mókázunk. De a jókedv amegfelelő zenével és tánccal azigazi. Ezért most a tradicionáliszsidó/izraeli zene, tánc egy részétmutatjuk be Önöknek.

Több mint 100 éve arra törekedteka zenészek, hogy eredeti stilisztikaielemeket hozzanak létre, amelyekmeghatározzák a kialakulóban lévőnemzeti szellemet és a muzsikát.A néptáncot a korai telepesek vittékIzraelbe. Majd később a zsidó be-vándorlók Európából, Ázsiából, aKözel-Keletről is ezt tették a sajátzenei hagyományaikkal, így alakultki az új izraeli népzene. Kezdetben,az 1920-as években, a zenei úttörőkarra törekedtek, hogy létrehozzanakegy új zenei stílust, amely szoro-sabbra fűzze őket a héber gyökerek-kel. Megjelent az arab zenei stílusis, és a hagyományos jemeni és ke-leti zsidó zene is. Az izraeli néptán-cot általában mezítláb, lazaruhákban járták. A néptánc hatássalvolt a különböző etnikai népcsopor-tokra is. A jemeni - bibliai gyökerű- zsidó stílus különös hatással voltaz izraeli zenére. Az 1900-as évekelőtt volt egy jemeni zsidó közös-ség, amely előszeretettel énekelt je-meni népdalokat, és játszott jemeninép zenét. Az 1920-as években ez azeurópai telepeseknek is megtetszett,

és átvették ezt a stílust. Sok korai ci-onista dal hasonlított a jemeni zsidódalokhoz. Az 1930-as és 1940-esévekben Braha Zefira kutatni kez-dett és rögzítette a jemeni zenéket,dalokat, majd énekelte is azokat ere-deti kompozíciókban. A zene izraelivilágsikerét Ofra Haza énekesnőnekköszönheti, aki csodásan adta elő edalokat. Ofra Haza hagyományosjemeni családban nőtt fel, Tel-Aviv

külvárosában. A jemeni népzenét ésa popzenét ötvözte sikerrel. A karri-erje egyfajta zenei kulturális nagy-követté emelte, mind Izraelben,mind nemzetközi szinten. Egyiklegismertebb dala, a „Im Nin Alu”szintén jemeni eredetű. A középkorimisztikus jemeni költő Salom Sha-

bazi költészete foglalkozik a vallási,és világi témákkal is, amelyeket ajemeni zenékben és szövegekbenhasználtak fel előszeretettel. A Hava nagila közismert héber dal.A dalt Abraham Zevi Idelsohn folk-lórista, gyűjtő írta 1918-ban egy régihaszid dallamra. Az eredeti dallamszerzője ismeretlen. Azt valószínű-sítik, egy XIX. századi kelet-európaiklezmerből származik. Feltételezikazt is, hogy a dal az angol csapatok1917-es jeruzsálemi bevonulásánakörömére született. A dalból 1918-ban három ismert kántor előadásá-ban gramofonfelvétel született. Ahava nagila mai napig népszerű éskülönösen ünnepeken játsszák, a dalcímének jelentése: Örvendezzünk.A könnyűzene számtalan ismert elő-adója dolgozta fel, s ez továbbnö-velte ismertségét és örökzölddé vált.Harry Belafonte 1959-ben a Carne-gie Hallban mutatta be. Allan Sher-man, ismert előadó pedig Harvey andSheila címmel paródiát írt belőle. S végül a szinte mindenki által is-mert: hóra. A bibliai időkben a zsidónép tánccal fejezte ki örömét. Az év-századok során a vallási, közösségi,családi ünnepek részévé vált a táncés a zene. A néptáncot a korai tele-pesek hozták magukkal Izraelbe. Ma az izraeli néptáncot világszertesok helyen adják elő. Pl. Európában,Dél-Amerikában, az Egyesült Álla-mok, Kanada, Ausztrália, sőt Japán-ban is. Emellett Izraelben minden

évben néptánc fesztiválokat rendez-nek az ország egész területén. Anagyvárásokban egész nyáron szom-bat esténként parkokban, a nagyobbtereken rögtönzött csoportok alakul-nak és kicsik, illetve nagyok, izraelinépzenére táncolnak. Az ittenihorah, kicsit eltér néhány kelet-euró-pai hórától. Nagy szerepet játszott azizraeli néptánc kialakulásában ez atánc. Szimbólummá vált a XIX. szá-zadban Izraelben. A mezőgazdaságicionista mozgalom idejében a nép-daloknak és a táncnak az is volt afeladata, hogy hitet adjon a népnek.A hóra főként a kibucokban, és kisközösségekben volt népszerű. Ma-napság is szokás Izraelben, hogyrendezvényeken, bár mitzvah és es-küvő alkalmával, az ünnepelteketszékkel együtt felemelve a kör kö-zepén hórát táncolnak. A táncnálmindig kört alkotunk és kézen fogva,az előremutató lépésekkel mozgunkjobbra gyorsan és vidáman. Nagycsoportokban lehetővé válik többkoncentrikus kör kialakítása. Az izraeli stílus és hangzás mellett azizraeli zenészek hozzájárultak a klasz-szikus, jazz, pop/rock és egyéb zeneiműfajok kialakulásához is. Az 1970-es évek óta virágzik a zeneisokszínűség, az izraeli rock, folk ésjazz zenészek széles körben népsze-rűek lettek.

Sharon Asherhttp://izrael-kulturaja.blogspot.com/

Percek pereg-nek, s bámu-lom a monitort,mit írjak FüligJimmy, PiszkosFred, GorcsevIván és meg-

annyi népszerű hős „apjának” szü-letésnapja alkalmából. Rejtő Jenőre,vagy ahogy talán még inkább ismer-jük, P. Howard-ra emlékezve ezt azújságot is megtölthetnénk. Mindenlelkes jelző helyett, népszerűségérőltöbbet elárul, hogy olvasottságaJókai Móréval vetekszik.

Rejtő, illetve a magyarosítás előttmég Reich Jenő, 1905. március 29-én született Budapesten, a Szövet-ség utcában, egy zsidócsalád harmadik gyermekeként./Másik két testvére azEgri, illetve a Révai nevetválasztotta./Gimnáziumából kirúgták,mert felpofozta tanárát, akizsidó származására tett meg-jegyzést. Rákosi Szidi színi-tanodája, és néhány nem túlsikeres fellépés, így sebesült-hordóként Törzs Jenő elejtéseután, 19 évesen Berlinbe mentszínészmesterséget tanulni, deelfogyott a pénze és kétévig tartó utazgatásbakezdett. Bejárta Európát,sőt Észak-Afrika partjain ismegfordult, rengeteg munkát elvál-lalt, volt hajómunkás, heringhalászés mosogató is. Marseille-ben je-lentkezett a Francia Idegenlégióba,

ám szerencséjére az ezredorvosegészségügyi okokból leszerelte – ahírek szerint ebben sokat segített avizsgálat előtt elfogyasztott fél szap-pan is. 1927-ben hazatért, mint lapszer-kesztő kezdett munkához. Rejtőoperettszövegeket és színpadi kaba-rékat írt, egyik legsikeresebbművét, az Aki mer, az nyer címűszíndarabot 1934-től több mint 150alkalommal adták elő. De írt mégverset, novellát, útirajzot, filmfor-gatókönyvet és újságcikkeket is.Eleinte Gibson Lavery álnéven írtaregényeit, csak amikor jelentős si-kereket ért el, vallotta be, ő aszerző.

A Nova kiadó hatására felvette a P.Howard nevet, mert az olvasók job-ban vették az angol írók munkáit.Gyakran éjszakákat átdolgozott,rengeteg kávét ivott és altatót sze-dett. Ebből az időből maradt fent aza legenda, hogy írásaival fizetett akávéházban. Papírra vetett néhánysort, melyet átadott a fizetőpincér-nek, aki átment a szemben lévő ki-adóhoz, s ott rendezték a számlát./Ma már többen cáfolják ezt./Kitört a háború, és a zsidótörvé-nyek miatt nem publikálhatott sajátneve alatt, így más írók műveibensegédkezett. 1942. október 9-én azEgyedül vagyunk című nyilas lapcikket közölt Rejtőről, azt „fáj-lalva”, hogy a zsidó író nyugodtandolgozhat és nem kapott munka-szolgálati behívót. Emiatt súlyosbetegen, a nagykátai kórházból hur-colták el és Ukrajnába került. Anehéz viszonyok és a hideg felőröl-

ték a szervezetét, 1943. január 1-jénhalt meg. Kis túlzással jósként ismegállta helyét, mert saját magá-nak írt sírfeliratában jelezte, rövidélete lesz. Műveihez 1956 előttcsak a feketepiacon lehetett hozzá-jutni; új kiadásban A láthatatlanlégió jelent meg elsőként, 1957-bena Magvetőnél. Akár egy Rejtőkönyvben, a feketepiaci árusok ál-lítólag megfenyegették a kiadóigazgatóját, hogy lelövik, ha újabbRejtő regényeket ad ki. Mégis sorrajelentek meg kötetei, 1966-tól azAlbatrosz Könyvek sorozatban,ezeket bátyja, dr. Révai Gyula ren-dezte sajtó alá. Majd KorcsmárosPál rajzaival nagysikerű képregé-nyeket is kiadtak műveiből.

Járművön „veszélyes” Rejtőt ol-vasni, mert egy pár perces utazás

során nem csupán nevetünk, jóeséllyel váratlanul és hango-

san fel is kacagunk. És csaka borító bizonyítja a minketfurcsa tekintettel figyelőkszámára, nem őrültünk

meg, nincs semmi problé-mánk, s nincs szükségünk

azonnal orvosra. A szerző és azadott könyv címének megmutatásaviszont egy másik Rejtő rajongó-ból szintén mosolyt és cinkos ösz-szekacsintást csal elő. Ha többszörforgatjuk e könyveket, már nem

csak az egyértelműen vicces ré-szek, de már az apró finomsá-gok is feltűnnek.

A légiós regények királya

– Uram! A késemért jöttem!– Hol hagyta?– Valami matrózban.– Milyen kés volt?– Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?– Várjunk... Csak lassan, kérem...Milyen volt a nyele?– Kagyló.– Hány részbõl?– Egy darabból készült.– Akkor nincs baj. Megvan a kés!– Hol?– A hátamban.– Köszönöm...– Kérem... A csapos mesélte,hogy milyen szép kés van ben-nem. Egy darab húszcentis kagy-lóritkaság.– Forduljon meg, kérem, hogy ki-vegyem...

– Kitartás! A kocsmáros aztmondta, hogy amíg nem hoz or-vost, hagyjam bent a kést, mertkülönben elvérzek. A kocsmárosért ehhez, mert itt már öltek or-vost is. Régi étterem.– De én sietek, kérem! És mittudja az ember, hogy mikor jön azorvos? Kés nélkül mégsem mehe-tek éjjel haza.– Az orvos itt lakik a közelben, ésa kocsmáros triciklin ment érte.Ha szurkált uram, hát viselje a kö-vetkezményeket.– Hohó! Azért, mert magába szúr-nak egy kést, még nincs jogahozzá, hogy megtartsa. Ez önbí-ráskodás! Hála Istennek, van mégjog a világon.– Nem is jogra hivatkoztam,hanem orvostudományra.

„Négy különböző nemzetiség képviselője voltaz asztalnál: egy amerikai gyalogos, egyfrancia őrvezető, egy angol géppuskás és egyorosz hússaláta.”

„Az nevet, aki először üt.”

„Olyan ideges volt, hogy nem figyelt oda ésállandóan tisztességesen játszott.”

„Embernek lenni nagy betegség. És gyógyíthatatlan is.”

„Mindenki onnan jön, ahonnan akar, vagyahonnan szabadon engedik.”

„Munka után édes a menekülés.”

„A tisztesség olyan, mint egy igazi úriszabó.Nem ismer alkut.”

„A kíváncsi turista olyan, mint a szerelmesférj. Mindent elhisz, és semmit sem lát.”

„A nő olyan, mint egy költői hasonlat – haszép, az sem baj, hogy semmi értelme.”

„A kitalált hazugság soha nem ér annyit,mint az ügyes igazmondás.”

„Vasárnap ne lopj, ne verj meg senkit, merthat nap mindenre elegendő.”

„Ne légy hiú és beképzelt, hogy különb ésokosabb légy, mint embertársaid.”

„Kerüld a részeg embert, hogy téged se mo-lesztáljanak hasonló állapotban.”

Sír (a) feliratKi itt nyugtalankodik csendesen,Író volt és elköltözött az élőksorába.Halt harminchat évig, élt néhány napot,S ha gondolkozott, csak álmodottNéhány lapot. S mikor kinevették:Azt hitte, hogy kacagtatott.Most itt fekszik e nehézTemetői hant alatt,Zöld koponyáján kiüt a csíraÉs azt álmodja, hogy él.Szegény. Béke hangjaira!Ámen.

Fü l i g J i m my a ké s é t ké ri

Néhány Rejtő klasszikus