XXI. évfolyam, 40. szám Lapunk olvasható a www.szekszard.hu honlapon is 2011. november 6.

SZEKSZÁRD VÁROS KÖZÉLETI HETILAPJA

A városi sport- és szabadidõközpont,valamint a kapuit hamarosan megnyi-tó Szekszárdi Családbarát Strand ésÉlményfürdõ alternatív energiafor-rásokkal történõ hõ- és elektromosenergiaellátásáról szóló tájékoztatóttartottak a projektben közremûködõszervezetek munkatársai október 27-éna PTE Illyés Gyula Kar „E” épületénekdísztermében. A nagyszabású beru-házás a Central Europe európai uni-ós program keretében, a Vis Nova –Új erõ – elnevezésû, nemzetközi pá-lyázat segítségével valósulhat meg. A2011-ben startoló és három éven átzajló projektben – amelynek célja,hogy felmérje a partnerrégiók meg-újuló energiaforrásaiban rejlõ lehe-tõségeit, és innovatív terveket dol-gozzon ki azok hasznosítására – ha-zánkon kívül Ausztria, Németországés Lengyelország vesz részt – tudtuk

meg Hölbling Emõke projektmene-dzsertõl. Szekszárd Megyei Jogú Vá-ros Önkormányzata és a SzekszárdiVíz- és Csatornamû Kft. a Dél-dunán-túli Terület- és GazdaságfejlesztõNonprofit Kft.-vel együttmûködvekészítette el azt a pályázatot, amely-

ben a sport- és szabadidõközpontmár meglévõ, valamint a még átadáselõtt álló létesítményeinek fûtés-, il-letve melegvíz-ellátását tervezik biz-tosítani, geotermikus és napenergiahasználatával.

(Folytatás a 3. oldalon.)

A városi sport- és szabadidõközpont épülete

Példaadástól a reménysugár kereséséig

A megyei könyvtár 50 éve

Ötven éve adták át az olvasóközön-ségnek a Tolna megyei könyvtár köz-ponti épületét, amely hazánkban a vi-lágháború után az elsõ, kifejezettenkönyvtár céljára emelt építmény volt.Ezt a jeles évfordulót könyvtárépíté-szeti szimpóziummal ünnepelte az

Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a Dél-dunántúli Építészkamara október 13-ánszámos építész és könyvtáros részvé-telével. Az egykor példaértékû, há-romszintes, a városképbe jól illeszke-dõ, Vas Zoltán, a KözépülettervezõVállalat építésze tervei alapján készült

épületnek hamarosan már a hibáibólokulhattak a könyvtárépítésre vállal-kozók, mint például a kaposváriak1964-ben – tudhattuk meg ElekesEduárdné nyugalmazott könyvtár-igazgató nyitóelõadásából.

(Folytatás a 2. oldalon.)

A „szûk utcás” kölcsönzõterem már rég kinõtte az olvasóforgalmat

Megújuló energiaforrások a sportcsarnokban és az élményfürdõben

Napelemek és geotermális energia a fûtéshez és világításhoz

2 2011. november 6.HÉTRŐL HÉTRE

Ingatlanokat adott át hasznosításra a városA közgyûlés döntése értelmében idén december 15-én tartják a közmeghallgatást

Szekszárd Megyei Jogú Város Ön-kormányzata közgyűlésének ok-tóberi soros ülésén mintegy kéttucat napirendet tárgyaltak aképviselők.

Egyhangú döntés született többek kö-zött arról, hogy a város pályázatot nyújtbe a „Szociális alapszolgáltatások ésgyermekjóléti alapellátások infrastruk-turális fejlesztése” címû DDOP-pá-lyázatra családi napközi létesítésére a2. Számú Óvodában. A projekt önere-jének összegét, 250 000 forintot a2011. évi költségvetés általános tartalé-ka terhére biztosítják. Egy másik neve-lési intézetet, az 1. Számú ÓvodaKindergartent érintõ határozatban aközgyûlés kiegészítette a intézményalapító okiratát. Az intézmény egy elõ-minõsítési folyamatban vesz részt a„minõsített referenciaintézmény” cí-mért. Az ezzel a címmel járó szolgálta-tói szerep betöltéséhez volt szükségesaz intézményi alapító okirat módosítá-sa, abban a „referenciaintézményi szol-

gáltatások nyújtásának” feltüntetése. Aközgyûlés november 30-i határidõvelfelmondja az önkormányzat és a ZUGIfjúsági, Mûvészeti és Mûvelõdési Egye-sület között, 2001. június 5-én kötötttámogatási megállapodást, miután azegyesület a legutóbbi idõben több íz-ben nem az önkormányzattal fennállómegállapodásnak megfelelõen mûkö-dött. Többszöri jogszabálysértés miatta jegyzõ a klubhelyiségben üzemelte-tett vendéglátóegységet bezáratta, to-vábbá az egyesület jelentõs közüzemidíjtartozást halmozott fel.

A képviselõk döntöttek arról is,hogy a Honvédelmi Minisztériumtól aközelmúltban átvett Hirling Á. utcai la-kásokból ötöt a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság részére 3 év idõtartam-ra, dolgozóik elhelyezésére biztosít. Aközgyûlés a 2011. évi városi rendezvé-nyek biztosítására 1 millió forint támo-gatást nyújt a Szekszárdi Rendõrkapi-tányság részére az általános tartalék ke-retének terhére.

A közgyûlés meghatározta az idei

közmeghallgatás idõpontját is. A ha-gyományosan az év vége felé sorra ke-rülõ fórumot ezúttal december 15-én,csütörtökön 17 órától tartják, a témapedig ezúttal Szekszárd város vízellátá-sa, csatornázása és vízelvezetése, illet-ve a hulladékgazdálkodás helyzete lesz.

A képviselõk ugyancsak egyhangú-an támogatták azt az elõterjesztést,amely városi tulajdonú ingatlant adhasználatba a Tolna Megyei Siketek ésNagyothallók Egyesületének. A Szek-szárd, Rákóczi u. 57. sz. alatti ingatlantaz önkormányzat – felújítási kötelezett-ség mellett – ingyenes használatába ad-ja határozatlan idõre, amennyiben azegyesület eredményesen vesz részt a„Regionális civil szervezetek infrast-rukturális feltételeinek fejlesztése” cí-mû DDOP-pályázaton.

Ugyancsak önkormányzati tulajdon,ezúttal egy földterület állami tulajdon-ba adásáról is döntöttek a képviselõk.A szekszárdi ipari park területén lévõ4400 négyzetméteres telket a város té-rítésmentesen adja állami tulajdonba

azzal a feltétellel, hogy azon kizárólaglégimentõbázis építhetõ fel. A megálla-podásban kikötötték, hogy amennyi-ben 2013. december 31-ig az OMSZ alégimentõ-állomás uniós pályázatonnem nyer, vagy eredményes pályázatesetén a légibázist nem Szekszárdonépíti fel, úgy az ingatlan tulajdonjoga azönkormányzat tulajdonába visszajegy-zésre kerül.

A képviselõk áttekintették és a köz-gyûlés elfogadta az önkormányzat és aTolnatáj Televízió és MûsorszolgáltatóZrt. közötti szerzõdés módosítását. Akontraktust 2012 januárjában ismét át-tekintik a felek.

A közgyûlés hozzájárult két leányvál-lalat alapításához is. Ezek szerint a 100 százalékban önkormányzati tulaj-donú Szekszárdi Víz- és CsatornamûKft. megalapítja a Duna Menti Regio-nális Víz- és Csatornamû Korlátolt Fe-lelõsségû Társaságot, az Alisca TerraRegionális Hulladékgazdálkodási Kft.pedig a Sió Menti Regionális Hulladék-gazdálkodási Társaságot.

(Folytatás az 1. oldalról.)Az 1961decemberében a húszezres

lélekszámot el sem érõ városban meg-nyílt, örömmel és büszkeséggel foga-dott könyvtárépületen a gyors városfej-lõdéssel, a felsõoktatás és újabb iskolákmegjelenésével már a 70-es évekre túl-nõttek az igények. A legnagyobb gon-dot az intézmény bõvítésének és to-vábbfejleszthetõségének megoldatlan-sága és a berendezés elmaradottságajelentette. Elmondható, hogy nem agyorsan kinõtt ház, hanem a szellemtette a könyvtárat a kultúra otthonává.

A nyilvánvaló igényre azonban csakújabb és újabb kudarcra ítélt tervek vá-laszoltak. Már 1978-ban elkészült az el-sõ bõvítési terv Váczi Imre építésztõl.Aztán újabbak és újabbak 80-ban, 82-ben,86-ban. Miközben évtizedeken át vá-rosi, megyei és országos vezetõk egy-aránt látták a Tolna megyei könyvtárbõvítésének és korszerûsítésénekszükségességét, biztató nyilatkozato-kat tettek, a megvalósítás elõtt mindigzátonyra futottak a tervek. Az építésze-ti tervpályázatok gyõzteseinek alkotá-sai nem épülhettek meg, 1997-ben akönyvtárépület bõvítésével, 2000-benaz önkormányzati hivatal átépítésével,2001-ben a nyomda átépítésével, 2008-ban pedig az Agóra-program kereté-ben a fõiskola E épületének átépítésé-vel sem. A füstbe ment terveket aGaray téren bárki megtekinthette.Közben a biztató fejleményekkel ke-csegtetõ 1995-ös évtõl szinte mindenesztendõben készítettek a könyvtáro-sok szakmai programot a tervezéshez.Mindig kérték és elfogadták a vélemé-nyüket az önkormányzati vezetõk, azépítészek, a pályázati támogatások el-

bírálásánál elismerték szakszerûségü-ket. Hiába. Egyfolytában küzdeniükkellett az öregedõ épület hibáival,egészségkárosító hatásával például apenészedés által, sõt, életveszélyeshelyzetekkel: korszerûtlen villanyveze-ték, födémbeszakadás...

Mindeközben változtak az igények,amelyeknek meg kellene felelnie akönyvtárnak, amely egyre inkább kö-zösségi hellyé vált, egyúttal informáci-ós központtá, közéleti fórummá és azélethosszig tartó tanulás helyszínévé.Hogy mindennek miként tehet elegetegy könyvtárépület, arra a délutániprogramban bemutatott megvalósulttervek mutattak példát. A siófokikönyvtár csak megalkuvások árán ké-szülhetett el, de tervezõje a kisebb alap-

területen is emberi, hosszabb tartózko-dás esetén is kellemes tereket alakítottki olvasásra, számítógép-használatra.Kokas Ignác a könyvtárosokkal történtegyeztés után úgy látja, hogy a biblio-téka nem a könyvek tárháza, hanemennél jóval több. Már nem a magányosolvasás, kutatás, hanem egyre inkábba közösségi élet jelentõs helyszíne.Emellett a kínálata is változik: a köny-vek mellett a hangzóanyag, a film és aszámítógép is helyet követel magának.A helyi jelleg erõsödik. A Fõvárosi Sza-bó Ervin Könyvtár példája azt mutatta,hogy három mûemléki épületet mi-ként lehet egységgé szervezni úgy,hogy megfeleljenek egy modernkönyvtárral szemben támasztott igé-nyeknek, még ha a belsõ tér szépsége-

inek látványáért a használatban egy kiskényelmetlenséget kell vállalni. Mégismegszerette, megszokta a napi 17 000olvasó. Mátrai Péter kétszer is készítetttervet a Tolna megyei könyvtár építé-sére. Reménysugárként rajzolta mind-kettõt, de hiába nyert, egyik sem való-sulhatott meg. Reménykedik, hogy va-lami mégis megépül. Kecskemétenazonban létrejött az általa tervezett me-gyei könyvtár egy elavult 99 éves épü-let helyett. Ramháb Mária, az ottanikönyvtár vezetõje a megfelelõ térszer-vezésrõl, a funkciók jó csoportosításá-ról beszélt. Náluk a földszint egy nyüzs-gõ tér kávézóval, folyóirat-olvasóval,szabad bejárással mindenkinek, a kis-gyerekek is szabadon mozoghatnak. Atársas együttlét helyszíne. Több mintkétszerese a napi forgalmuk, mint ami-re eredetileg számítottak. A Balázs Mi-hály tervezte pécsi Tudásközpont isigen népszerû nemcsak az egyetemis-ták, de a tereket összekötõ Kaptárnakköszönhetõen a városba látogató turis-ták körében is. Kovács Etelka

Példaadástól a reménysugár kereséséig

A megyei könyvtár 50 éve

A könyvek egy részét az aládúcolt tetõzetû padlástérben kell tartani

2011. november 6.3

HÉTRŐL HÉTRE

Zsúfolásig megtelt a Cserkészház no-vember 2-án koraeste. A megye németkisebbségi önkormányzatainak veze-tõi vettek részt azon a fórumon, amita Magyarországi Németek OrszágosÖnkormányzata szervezett karöltve aNémet Kisebbségi ÖnkormányzatokTolna Megyei Szövetségével, melynekelnöke, dr. Józan-Jilling Mihály vállaltaa levezetõi tisztet. Az ülésen Heinek Ot-tó, az országos önkormányzat elnöke,valamint Szászfalvi László,a Közigazga-tási és Igazságügyi Minisztérium egy-házi, nemzetiségi és civil kapcsolato-kért felelõs államtitkára is részt vett.

Az államtitkár hosszabb idõt töltötte napon Szekszárdon. Látogatást tett aWunderland Kindergartenben (a Hon-véd utcai német óvodában), majd fel-kereste a német színház társulatát, ésa történelmi egyházak itteni vezetõivelis találkozott. Amint az esti fórumon el-mondta, az eszmecserét igen értékes-nek és építõ jellegûnek találta. A fóru-mon tartott tájékoztatójában aktuáliskérdésekrõl szólt, úgymint a népszám-

lálással kapcsolatos tapasztalatok, a ké-szülõ kisebbségi törvény módosítása,a kisebbségek parlamenti képviselete,valamint a kisebbségi önkormányza-tok jövõje.

Az államtitkár nemzetiségpolitikaitájékoztatója során nem elméleti teóri-ákat tárt hallgatósága elé, hanem na-gyon is gyakorlati kérdéseket taglalt. A2012. január elsejével életbe lépõ újAlaptörvény – mint hangsúlyozta azelõadó – deklarálta, hogy a nemzetisé-gek is egyenrangú polgárai Magyaror-szágnak. Kifejtette, hogy õ maga ellen-zi a „kisebbség” megnevezést, ami he-lyett az õ terminológiájában a nemze-tiség kap helyet. Felsorolta a törvénymódosítása során várható változtatáso-kat, amelyek néhány pontjában egy-elõre nézetkülönbségek vannak. Töb-bek között szólt az anyanyelvi névhasz-nálat pontosításáról, a közösségi nem-zetiségi jogokról, az intézmények létre-hozásáról, illetve azok átvételének sza-bályozásáról, valamint fenntartásukról,amit „jelentõs kihívásnak” ítélt. De ki-

tért a médiajogok szabályozására, majda nemzetiségi képviselõk választásávalkapcsolatban hangsúlyozta, hogy csakközösségi háttérrel rendelkezõ telepü-léseken legyen megengedhetõ a nem-zetiségi képviselõk választása.

Véleménye szerint az új nemzeti-ségi önkormányzatoknak majd önál-lóan gazdálkodó jogi személyeknek

kell lenniük. Ami pedig a finanszíro-zásukat illeti, az összegeket a nemze-tiségeknek megfelelõen külön-különkellene megállapítani, hiszen a lét-számuk más és más. Kiemelte, hogyminden más híreszteléssel ellentét-ben az idei (2011) költségvetésbenglobálisan 7,4 százalékkal nõtt a ki-sebbségek támogatási összege. Kü-lön fejezetet szánt a pályázatoknak,amelyeket a Wekerle Sándor Alapke-zelõ bírál el. Sajnálatos, de problé-mák merültek fel a pályázatokkalkapcsolatban.

– Általában a civil szféra és a nem-zetiségek pályázatánál 80-90 százalé-kos volt a hiánypótlásra visszaadottakaránya. Az alapkezelõ vezetõinek aztmondtam, ha ilyen nagyarányú a hi-ánypótlás, akkor egészen biztos, hogynem a pályázó, hanem a pályázatirendszer a hibás. Ezt mindenképpenfelül kell vizsgálni, s megtenni a szük-séges módosításokat – szögezte leSzászfalvi László.

V. H. M.

Készül a kisebbségi törvény módosításaMegyei fórumot tartott a Német Kisebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetsége

Szászfalvi László államtitkár

Megújuló energiaforrások a sportcsarnokban és az élményfürdõben

(Folytatás az 1. oldalról.)A geotermális – tehát a Föld belse-

jében keletkezõ – energia kinyerésé-hez mindenekelõtt szükség van két –egymástól legalább tizenöt méter tá-volságra elhelyezett – mélyfuratú kút-ra, valamint a szakemberek által hõszi-vattyúnak nevezett berendezésre.Csillag Balázs, a sport- és szabadidõ-központ igazgatója elmondta, hogy afürdõ építése elõtt már elkészültek azegyik – 350 méter mély – termálkútfúrási munkálataival. Terveik szerinta hõszivattyú használatával valameny-nyi szükséges hõtermelést meg tud-ják majd oldani, így a használati me-leg víz biztosítását, és a medencékpót- és forgatott vizeinek kívánt hõ-mérsékleten tartását is. Ennek megfe-

lelõen az élményfürdõbe nem szüksé-ges a vezetékes gázellátás bevezetése.Mivel a sportcsarnok fûtési igényénekidején a strand termálvize gyakorlatilagkihasználatlan, ezért adta magát az öt-let, hogy a kút vizével tartsák melegena sportcsarnokot. Ehhez egy kismére-tû távvezetéket kell építeni a két léte-sítmény között, valamint kisebb mér-tékû átalakítást végezni a sportcsarnokhõközpontjában. Csillag Balázs a rend-szerben rejlõ távlati lehetõségkéntemelte ki a használt víz hõjének továb-bi hasznosítását, valamint a napele-mekkel termelt villamosáram-hálózat-ra történõ értékesítését is. Az igazgatóközel nyolcmillió forintos megtakarí-tást vár a beruházástól.

Bencze Péter

A kút termálvizével tarthatnák melegen a sportcsarnokot

Megújulóenergia-tanácsadás

SzekszárdonA Magyar Megújuló Energia Szövetséga megújuló energiák szélesebb körûmegismerése érdekében országos nyíltnapot szervez 2011. november 12-én. Anyílt naphoz csatlakozik a SzekszárdiKlímakör Energia Munkacsoportja is.November 12-én 9.00–14.00 óra kö-zött ingyenes tanácsadást tartunk Szek-szárdon, a Széchenyi u. 26. szám alatt(az óra-ékszer fölött az 1. emeleten).Az alábbi témákban várjuk az érdeklõ-dõket: megújuló energiaforrások hasz-nosítása, napelemes rendszer létesíté-se, napkollektoros használati meleg vízés fûtésrásegítés, pályázati lehetõségekismertetése. Várjuk önt is, ha szükségevan energiára. Szakértõk: Ágner Lászlóenergetikus (Star Team Bt., 30/312-4311), Ulrich Ferenc épületgépész, mi-nõsített napkollektor-kivitelezõ.

Szekszárdi Klímakör

BázisoviTolna megye elsõ bázisóvodáját avattafel a szekszárdi Wunderland ovibanoktóber 28-án Gulyás Katalin, a Vörös-kereszt Tolna megyei szervezeténekigazgatója.

Elégedetlen uniósfogyasztók

Az uniós fogyasztók a pénzügyi szol-gáltatások, a befektetések (beleértve anyugdíjalapokat és értékpapírokat), ajelzálog és az ingatlanokkal kapcsola-tos szolgáltatások piacával tûnnek alegelégedetlenebbnek. Az árupiacokközül a használtautó-kereskedelem ésa tüzelõanyag-piac megítélése a leg-rosszabb. A pénzügyi szolgáltatások ésa hálózati szolgáltatások megítélése azátlagosnál gyengébb. 2010-hez képesta villamos energia és a tüzelõanyagokpiaca romlott a leginkább – áll a Nem-zeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közle-ményében.

4 2011. november 6.HÉTRŐL HÉTRE

Helyben helyit – Szekszárdon szekszárditA város elsõ helyitermék-fesztiválja a Béla téren

Huszonöt-harminc évvel ezelőttvalódi ritkaságnak számított, hanarancs vagy banán került egyszekszárdi család asztalára. Maezek a gyümölcsök könnyebbenelérhetők, gyakran jóval olcsób-ban megvásárolhatók, mint ahelyben termelt alma, körte, szil-va vagy szőlő. De kinek jó, haezeket választjuk?

Tolna megyében manapság közel har-minc – leginkább külföldi termékeketárusító – élelmiszerdiszkont-áruházmûködik, és mindösszesen hat-hétolyan piac, ahol õstermelõktõl vásárol-hatunk. Az Eco-Sensus Nonprofit Kft.több olyan tevékenységet is elindított,amelyekkel a fent vázolt folyamatokvisszafordíthatók. A nonprofit vállal-kozás hamarosan megnyitja Szekszárdelsõ helyi termékeket árusító boltját,és egy négy alkalomból álló rendez-vénysorozatot is szervez, amelynek cél-ja, hogy a környéken termelt élelmi-szerek elõnyeit bemutassa.

Dr. Csillag Péter, az Eco-Sensusmunkatársa úgy véli: a legfontosabb,hogy a szekszárdi emberekkel meg-értessék, a helyben vásárolt élelmisze-rek egészségesebbek és finomabbak.De nem csak ezért fontos, hogy helyi

terméket vásároljunk – derült ki Csil-lag Péter szavaiból:

– Ha szekszárdi vagy a környé-ken élõ termelõktõl vásárolunkélelmiszert, azzal elõsegíthetjük aztis, hogy megerõsödjenek a helyigazdaságok, vállalkozások. A kör-nyezetvédelmi szempontok is lé-

nyegesek. A távoli országokból ér-kezett zöldség-gyümölcs szállításarengeteg pluszenergiát igényel.Ezeket a termékeket sokszor mégéretlenül szedik le, majd tartósító-szerrel kezelik, ezért vitamin- és ás-ványianyag-tartalmuk is jóval ki-sebb, mint a helyben termelt élel-

miszereké – tette hozzá Csillag Pé-ter. Az Eco-Sensus fiatal csapata ar-ra vállalkozott, hogy közösségi ren-dezvényeket szervezve hívja fel aszekszárdiak figyelmét a helyiter-mék-vásárlás környezeti és egyébelõnyeire. Elsõ alkalommal novem-ber 12-én a Béla térre várnak min-den érdeklõdõt. A Márton-napi fesz-tiválra kilátogatók információkhozjutnak a helyben termelt élelmisze-rek fogyasztásának elõnyeirõl, kvíz-játékon vehetnek részt, megismer-kedhetnek helyi és környékbeligazdákkal, akiknek finom és ízletestermékeit meg is kóstolhatják.

– Nagyszüleink, dédszüleink szá-mára természetes volt mindaz, ami-rõl ezeken a rendezvényeken keresz-tül szeretnénk meggyõzni a szek-szárdi embereket – véli Csillag Péter.– Célunk, hogy segítsünk utat találnia fogyasztók és a helyi termelõk kö-zött. Vegyük észre és élvezzük, hogyközvetlen környezetünkben ennyi fi-nomság megterem.

52011. november 6. HÉTRŐL HÉTRE

Négy zeneiskolai tanár váltottavalóra Thész László zeneiskolaiigazgató álmát 1988-ban, hogylegyen Szekszárd városának egyIfjúsági Fúvószenekara. Az alapí-tók: Falussy Mária, Pecze István,Szili Lajos és Kovács Zsolt voltak.Kovács Zsolttal, a zenekar karna-gyával beszélgettünk, visszate-kintve az elmúlt 23 évre, s termé-szetesen a jelen eseményeiről ésa jövő terveiről is beszélgettünk.

– Igazi, szívbõl jövõ gesztus,hogy a szakma és a város általszeretett és tisztelt Thész Lászlóálmát megvalósítottátok. Bizo-nyára büszke lenne az elmúlt 23év eredményeire.

– Amikor ennek a zenekarnak amegalakulása szóba jött, akkor, mintfõiskolás jártam óraadó tanárként a ze-neiskolába. Amikor végeztem, itt kezd-tem el tanítani, mégpedig azzal a felté-tellel, hogy megalapítom a fúvószene-kart. A tanári karból és a zeneiskola nö-vendékeibõl 14-en hoztuk létre, jelen-leg 54-en vagyunk, ami mutatja is a ze-nekar népszerûségét a fúvósok között.A tagjaink, ha már kijárták az iskolát,akkor is nehezen válnak meg tõlünk,maradnak, úgyhogy az „ifjúsági” jelzõ-höz hozzá kell tennem, hogy a zenekar-ban többek között apa és fia is együttjátszik.

– Milyen fúvós hangszereket hall-hatunk a zenekarban?

– Az összes rézfúvóst és az összes fa-fúvóst (hosszú lenne õket felsorolni,akárcsak az ütõs hangszereket), össze-sen 13-14 hangszerrel játszunk.

– Te pedig karnagyként összetar-tod ezt a több mint félszáz zenészt,és más tisztségeket is ellátsz…

– Tanítok a zeneiskolában, s tagja va-gyok három fúvószenekari szövetség-nek, amelyeknél rendszeresen „minõ-sül” a zenekar. Ezek a MagyarországiNémetek Fúvószenekari Szövetsége,akiknél a minõsítésre a pécsváradi fú-vóstalálkozói fesztiválon kerül sor.

A másik a Magyar Fúvószenei Szövet-ség, ahol 1991 óta 5 évente minõsü-lünk, ezt Szekszárdon rendezzük, s er-re az alkalomra meghívunk országo-san elismert szakembereket. A harma-dik a WASBE. Nemzetközi Fúvósszö-vetség, akik szintén minõsítettek márbennünket. A minõsítéseken általá-ban arany vagy kiemelt arany diplo-mát kapunk.

– Amint a többi kiemelt mûvészetiegyesület, az Ifjúsági Fúvószene-kar sem hiányozhat Szekszárd vá-ros rendezvényeirõl.

– A hõsök napi koszorúzás, a street-ballfesztivál, a Szent László-nap, a szü-reti napok, a pünkösdi fesztivál nemmúlhat nélkülünk. Rendszeresen já-runk a város óvodáiba, iskoláiba hang-szerbemutatót tartani. Minden évbenadunk egy nagykoncertet, a Garay JánosGimnázium dísztermében. 2012-benez

a koncert február 11-én lesz délután 3órai kezdettel, a fenti, állandó helyszí-nen. A hazai fellépéseket nehéz lennefelsorolni, Tolna megyében szinte min-den településen játszottunk már kü-lönbözõ rendezvényeken.

– Külföldön is ismerik a Szekszár-di Ifjúsági Fúvószenekart?

– Partnereinkhez rendszeresen já-runk, és õket is vendégül látjuk. IdénVI. alkalommal voltunk a bautzeni fú-vósfesztiválon, rendszeres a kapcsola-tunk a testvérvárossal, Bietegheim-Bissingennel is. Meghívtak bennünketBelgiumba, Ausztriába, mindkét he-lyen nagy sikerrel szerepelt a zenekar.

– Kik az együttes állandó támoga-tói?

– Szekszárd Város Önkormányzata,a német kisebbségi önkormányzat, aGaray általános iskola, mint fenntartó,

valamint a zenekar szülõi munkakö-zössége, akiknek a rendezvények lebo-nyolításában – ruha, szállítás – nagyonnagy szerepük van.

– A jövõt illetõen milyen tervei, el-képzelései vannak a zenekarnak, selsõsorban neked, aki összetartodezt a közösséget?

– A 23 év alatt 5 generáció váltottaegymást. A korosztályoknál átfedésekvannak, de ez nem is lehet másként,hiszen jönnek a kicsik, akiket nemcsakbefogadunk, tanítunk, de segítünk ne-kik a zenekarba való beilleszkedésbenis. Szeretnénk továbbra is tartani mind-azokkal a kapcsolatot – esetleg újabba-kat szerezni –, akikkel eddig, és szeret-nénk, ha Szekszárd város minden ren-dezvényén számítana ránk, valamintha olyan sikereket érhetnénk el a mi-nõsítéseken és a hallgatóságnál, minteddig. Sas Erzsébet

Bemutatjuk Szekszárd kiemelt mûvészeti egyesületeit

Ifjúsági fúvószenekar: „Öt generáció váltotta egymást”

Az idei februári hangverseny a Garay-gimnázium dísztermében

FOT

Ó: G

OT

TV

ALD

KÁ

RO

LY

2011. november 6.MOZAIK6

Búcsúzunk kollégánktól, Hazafi Józseftõl

(1947–2011)Józsi, Jóska, József, Józsi „hájé”, amikor viccelõdtünk:

„Józsi bácsi”… és még számos becézõ név tartozott HazafiJózsefhez. Õ mindegyikre hallgatott, nem ágált ellenük. Ésakinek ennyi beceneve van (volt), azt bizonyára szerették.Igen. Sokan szerették és becsülték. Türelemmel viselthosszú betegségét követõ, október 30-án bekövetkezetthalálának híre mindannyiunkat fájdalommal tölt el.

Hazafi József 1947. augusztus 22-én született Szekszárd-Szõlõhegyen. Mikor már dolgozó felnõttként esztergályos-szakmáját felcserélte a tollforgatással, „kemény” újságíró lett, a legalaposabb ok-nyomozók egyike. Ezekért az írásaiért gyakran megorroltak rá, az elõzõ érábansokszor állították a szõnyeg szélére. Õ pedig védte álláspontját, hiszen nekimondták el a „Lóki mesterek”, mi nyomja a szívüket és miért. Az íróasztal mögöttülõknek minderrõl csak sejtésük lehetett, s demagógiával próbáltakgyõzedelmeskedni tényszerûsége fölött. Hogy nem sikerült? Ez csak rajta múlott,aki kiállt meggyõzõdése mellett. Mindezek ellenére kivívta a „túloldaliak” – igaz,nagyon halk – megbecsülését, sõt respektjüket is.

Szorgalmas, kitartó, határozott és szókimondó volt. Elmélyülten, de egysze-rûenírt, mondandóját nem tûzdelte tele idegen szavakkal,megtisztelte valameny-nyi olvasóját. Hosszú éveken át, 1974 óta erõsítette a megyei lapot, az akkor mégTolna Megyei Népújságot, ahonnan fõszerkesztõ-helyettesként – elsõsorbanbetegsége okán – vonult nyugállományba. Vonult? Dehogyis! Kényszerült. Hafizikai állapota olykor javult, ilyenkor munkához látott. Írt ide, a Szekszárdi Vasár-napba is, a „két népújságos” idõszaka között pedig nagy országos lapoknál dol-gozott. Késõbb fõszerkesztõje volt a tolnai városi újságnak, a Tolnai Hírlapnak.Az olvasók szerették izgalmas, igazszóló riportjait. Mindig a pontosságratörekedett, még a legszûkösebb rendelkezésre álló idõben sem adott ki a kezébõlfércmunkát. Írásaiból könyvek is születtek (Atomerõmû a Duna partján, Csikó-csapat, Szembenézõ, Lóki mester történetei)

Gyakori esti telefonbeszélgetéseinkkor unokáiról mesélt, a közös játékokról,a meseírásról… súlyos betegségét pedig méltósággal tûrte.

Úgy gondolom, hogy emberi értékei között a család mindenek fölötti szeretetemellett az erényesség és az etikusság juthatott a dobogóra. S itt jut eszembe egyrégi kínai bölcsesség Kung-Ce megfogalmazásában: „Aki ismeri az erényt, nemér fel azzal, aki szereti is. Aki pedig szereti, nem ér fel azzal, aki gyönyörûségét isleli benne.” Hazafi Józsi gyönyörûségét is lelte benne. Hiszen lételeme volt.

A szerkesztõség nevében: V. Horváth Mária

Megidézték volt rendõrtársaik emlékét

Fehér márványtábla, arany betûkkelbelevésve tizenegy név: Vastag Gáborõrmester, Csapó József szakaszveze-tõ, Kovács Dezsõ õrmester, Nagy Ist-ván százados, Rácz József õrmester,Szinger János törzsõrmester, KeszlerMárton fõtörzsõrmester, Turóczi End-re õrmester, Boros Levente fõtörzs-zászlós, Kozics Dánicáközalkalmazott, Pata Lász-ló fõtörzszászlós. Az em-léktábla két oldalán kételegáns fiatal rendõr dísz-õrséget áll. Érkeznek ahozzátartozók, a megyeirendõr-fõkapitányság, va-lamint a megye és a városvezetõi.

A bejövõk némán fejethajtanak, majd helyet fog-lalnak a fõkapitányság au-lájának oldalsó karéjábanelhelyezett székeken.Nem hangzanak el beszé-dek, szavalat sincs. Csupán a mûsor-közlõ rendõrtiszt kellemes és csöppetnem túlzó hangja hallatszik, ami nemtöri meg az emlékezés csendjét.

Méltó és méltóságteljes volt a halot-tak napi megemlékezés arra a tizenegyhajdani rendõrre, akiket hivatásuk tel-jesítése közben ragadott el a halál.

A rendõri vezetõk – dr. Törökné dr. Kaszás Rózsa ezredes, megyei bûn-ügyi igazgató és dr. Kovács Zoltán ez-redes, rendészeti igazgató helyezettegy-egy szál hófehér rózsát a márvány-

tábla elõtti vázába, s gyújtott meg egy-egy mécsest leróva volt kollégáik elõt-ti tiszteletüket. Õket Tóth Ferenc kor-mánymegbízott, majd Amreinné dr. GálKlaudia, a város jegyzõje és dr. Had-házy Ákos képviselõ követte koszorú-val és mécsessel. Ezt követõen a hozzá-tartozók léptek az emléktáblához, ma-

gukban felidézve szeretteik emlékét.Újabb rózsák és mécsesek kerültek azasztalra, majd az apró koszorúk az áll-ványra a felejthetetlen házastárs, test-vér vagy gyermek emlékére…

S amilyen csendesen érkeztünkmúlt pénteken a fõkapitányság épüle-tébe, pont úgy, szinte hallhatatlanulhagytuk el azt. Legfeljebb a bejárati aj-tó nyitásakor rebbentek meg a mécse-sek apró lángjai. Néhány sötét ruhátviselõ hozzátartozó pedig a könnyeittörölgette… - hm -

A teremtett világ csodáit fotózzaSudár Sarolta a teremtett világ csodáitfotózza, egy-egy pillanatot ragad mega természetbõl, amely körülvesz min-ket. Ugyan emberi alakokat nem látha-tunk képein, fotói mögött mégis ottrejlik az ember figyelme, fegyelme.Többek között erre is kitért köszöntõ-jében Elekes Eduárdné az intézményny. igazgatója az Illyés Gyula MegyeiKönyvtár bejárati aulájában, csütörtökdélután megnyílt fotókiállításon, aholszámos mûvészetkedvelõ megjelent.Elekes Eduárdné elmondta: a sióagár-di születésû Sudár Sarolta, aki koráb-ban gyógypedagógus volt, 2003-banvásárolt egy jó minõségû fényképezõ-gépet, és a fotózásban digitális techni-kára váltott. Saját bevallása szerintanyagias, értékvesztett világunkban Is-ten csodálatos alkotását, végtelen sze-retetét szeretné megörökíteni és átad-ni képein keresztül. Immár ötödik ki-állításán a dunai napfelkelte sorozatamellett elénk tárul a Megyeri-híd látvá-nya, megcsodálhatjuk a Plitvicei-tava-kat, egy alpesi vízesést, Medjugorjébena vöröslõ napfényt a felhõk között,

vagy éppen a naplementét a portugá-liai Capodi Roccában. De megragadtaegy japáncseresznyefa virágzása Za-lakaroson, Melocco Miklós: Vajk meg-keresztelése címû szobra Esztergom-ban, a tél a szekszárdi Alisca utcában ésegy különleges fán átszûrõdõ fénysu-gár Dobogókõn, amely felett egy szi-várványt is „észrevett” a fotómûvész.Mindezen csodák visszatükrözõdhet-nek ránk is, ha ellátogatunk a megyeikönyvtárba. Gyimóthy Levente

Sudár Sarolta és Elekes Eduárdné

72011. november 6. MOZAIK

„Szívemet hozzádemelem”

Ne vegye fel… és ne hívja vissza!A rendõrség a mondandóját nem e-mailben közli

Egyre szaporodnak azok a bugyuta e-mailek, vagy az iWiWen kóborló felhívá-sok, amelyeket szerzõjük belügyminiszté-riumi, illetve rendõrségi tájékoztatásnak,vagy éppen értesítésnek állít be.

Szélhámosok olyan rendszert fej-lesztettek ki, amely révén jól becsapjáka számítógép-tulajdonosokat, illetve amobiltelefonosokat. Ugye, vannakszép számmal! Sajnos azok sincsenekkevesen, akik ezekre a felhívásokra „rá-kattannak”, mert elhiszik, hogy hama-rosan jó pénz üti a markukat. Pedig té-vednek, mert a haszon a már említett„kifejlesztõ” zsiványokat illeti.

Mostanában fogtunk el egy olyanüzenetet, ami egy mobilra érkezett. Aztkéri a feladó, hogy az illetõ hívja visszaa 07/74-52-41-es számot. Hát netessenek felhívni! De ha mégis megte-szik? Akkor azt hallják, hogy túloldalonbeszélõ fél (persze kamuból) a szolgál-tatójának adja ki magát, majd kéri,hogy nyomjon meg egy „ilyen-olyan”számot. Hát ezt végképp ne tegyék,mert bizonyos összeggel megrövidül-

het a készülékük, vagy e „jópofizás” mi-att tönkremegy a SIM-kártyájuk.

Még abszurdabbá teszi ezt a szélhá-mosságot, amikor valaki az egész törté-netet „Rendõrségi értesítés”, illetve„BM-közlemény” címmel megírja, majde-mailben elküldi sok ezer számítógép-re. Hogy „jár-e hozzá” vírus, azt nemtudni, de elképzelhetõ.

A legújabb ilyen felhívást vélemé-nyezésre eljuttattuk a rendõrségnek.Dr. Buda Bernadett százados, a városikapitányság bûnmegelõzési és kom-munikációs referense utánanézett adolognak. Megnézte az adott honlapo-kat, szóban is rákérdezett a történetre,de – nyilvánvalóan – nemleges válaszo-kat kapott. Nekünk azt mondta, amitmi is gyanítottunk.

– A rendõrség egyébként sem külde-maileket, sem idézést, sem sms-t másmondandója ürügyén – hangsúlyozta,s megjegyezte, hogy amennyibenszükséges, sajtón keresztül tájékoztat-ja a polgárokat, de nem küld külön-kü-lön leveleket. - vhm -

Bemutatkoznak az új diák-önkormányzati vezetõkMúlt hét szerdán összeült a Szekszár-di Ifjúsági Önkormányzat új képvi-selõ-testülete. A három új vezetõ,Rábóczki Bettina diákpolgármester,Móricz Anett diák-alpolgármester,valamint Balogh Mariann diák-alpol-gármester örömmel számoltak belapunknak céljaikról, és hogy szerin-tük van-e érdeklõdés a diákok részé-rõl a közélet iránt.

Rábóczki Bettina: a Garay JánosGimnázium 11. évfolyamos tanulójaa gimnázium elsõ osztályától kezdveaktívan részt vett a diákönkor-mányzati életben. Tetszett neki arendezvényszervezés és a diákokéletének részleges irányítási lehetõ-sége. Amikor bekerült a Garayba,azonnal diák-önkormányzati tag lett.Vezetõ pedagógusok ösztönözték õtés pár diáktársát, vegyenek részt aversenyen, majd a megválasztott ta-gok végül õt jelölték, így kerülhetettebbe a pozícióba. Szeretnének köz-vélemény-kutatást tartani, hogymindenkinek megfelelõ programo-kat tudjanak összeállítani, és töre-kednek arra is, hogy minél változato-sabb programokat állítsanak összeaz ifjúság számára. Bettinát érdekli aközélet, de úgy látja, a diákság na-gyon megosztott ezen a téren. Úgyérzi, városi szinten nemigen, iskolaiszinten van diákélet, valamiféle ösz-szetartó erõ. Célja, hogy a testülettela közélet iránti érdeklõdést városiszinten is felpezsdítsék. Várják a fia-talok ötleteit arra, hogyan lehetne fel-pezsdíteni Szekszárd ifjúsági életét.

Móricz Anett az I. Béla Gimnázium11. osztályos tanulója immáron hét-nyolc éve DÖK-tag, két éve az elnökifeladatokat is ellátja. Úgy látja, a diákságprogramok híján sínylõdik, s nincs iga-zán megfelelõ bulizós helyszín Szek-szárdon, ami lekötné õket. Segíteni sze-retne a fiatal korosztályon valamilyenmódon, s ezzel együtt Szekszárdot isjobbá tenni az új programlehetõségekáltal. Ösztönözné a fiatalokat a helybenmaradásra, hogy ne mindenkinek akülföld vagy más városokba történõ el-költözés lebegjen a szeme elõtt. A maifiatalságot szerinte nem nagyon foglal-koztatja a közélet, ezért õ arra törek-szik, hogy fokozzák a programok, ösz-szejövetelek iránti érdeklõdést. Azt üze-ni a diákságnak: megéri részt venni adiákönkormányzatban, és nemcsakazt kell látni, hogy hány óráról hiányoz-nak a tagok, hanem azt is, hogy a kép-viselõk és a vezetés mindent megtesz

azért, hogy a diákoknak – sõt, minden-kinek – jobb legyen!

Balogh Mariann a Csapó Dániel Me-zõgazdasági Szakképzõ Iskola tizen-egyedikes tanulója, három éve tagja adiákönkormányzatnak. A tanulók ér-dekei mellett iskoláját is szeretné kép-viselni. Véleménye szerint nem túl jó adiákok közötti kapcsolat, s hasznukraválna, ha kisebb programokat tudná-nak szervezni, segítve ezzel a szekszár-di diákélet fellendítését. Iskolánkéntihuszonnégy órás találkozót is szeret-ne létrehozni annak érdekében, hogyaz intézmények megismerjék egy-mást. Úgy látja, a mai fiatalok részt ven-nének közéleti eseményeken, ha mar-kánsabb jellegû programokat szervez-nének számukra. Vetélkedõk, sport-események szervezésén gondolkodik,de az iskolák történelmének megis-mertetése is fontos lenne véleményeszerint. Gyimóthy Levente

Ezzel a zsoltáridézettel (25. zsoltár 1. vers) jelentmeg a közelmúltban a Gárdonyi Zoltán Refor-mátus Együttes 3. CD lemeze. A gazdag zeneianyagot tartalmazó kiadványt telt házas, nagy-sikerû koncert keretében mutatta be a kórus aszekszárdi evangélikus templomban az orszá-gos protestáns napok kiemelt rendezvénye-ként. Kezdõáhítatot tartott Peterdi Dániel, aDunamelléki Református Egyházkerület lel-készi fõjegyzõje, püspökhelyettes. Az igehir-detõ meleg szavakkal méltatta a GárdonyiZoltán Református Együttes munkáját, ered-ményeit. Utalt arra, hogy milyen fontos dologaz Úr Istent nemcsak szavakban, haneménekben és zenében is dicsõíteni.

Köszöntötte az énekkart dr. Pálos Miklós, aTolna Megyei Közgyûlés alelnöke is. A megje-lent CD lemez anyagát szakmailag értékelte ésmagas színvonalon minõsítette Tillai Aurélegyetemi tanár és Liszt-díjas karnagy.

Ezt követõen a kórus elõadásában felcsen-dültek a CD lemezen is meghallgatható alkotá-sok. A hangversenyen közremûködött TillaiTímea énekmûvész, Lozsányi Tamás orgona-mûvész és a mûvész-tanárokból álló, a kórustrendszeresen kísérõ vonósnégyes. (Tagjai:Ágotha-Vajer Andrea 1. hegedû, Pólya Jusztina2. hegedû, Ágotha Zoltán mélyhegedû, KöntösHedvig gordonka). A nagy sikerû est szólóéne-kesei voltak: Tillai Tímea (szoprán) Papp Krisz-tina (alt), Turbuk-Hegedûs Györgyi (mezzo-szoprán), Varga Tiborné (alt), Lemle Zoltán (te-nor) Papp Barnabás (tenor), Halmi Gábor(basszus). Vezényelt Naszladi Judit karnagy.

A szûnni nem akaró tetszésnyilvánítást akórus ráadásszámmal köszönte meg. A per-selypénzt az együttes jótékony célra aján-lotta fel.

Rábóczki Bettina, Balogh Mariann és Móricz Anett

Fõzõtanfolyam lisztérzékenyeknekA Tolna Megyei Kormányhivatal Nép-egészségügyi Szakigazgatási SzerveEgészségfejlesztési Osztálya és Szek-szárd Megyei Jogú Város Humánszol-gáltató Központ Családsegítõ Szolgálataközös szervezésben a megyénkben élõlisztérzékenyek számára fõzõtanfolya-mot indít a Lisztérzékenyek Érdekkép-viseletének Országos Egyesülete közre-mûködésével, támogatásával. Célunk afõzõtanfolyam megvalósításával az,hogy a diétára szoruló emberek elsajá-títhassák azokat az apró fortélyokat,speciális tudást, melyet a diétás ételek –különösen a kenyér, tésztaételek, süte-mények – elkészítése feltétlenül igényel.Ezt pedig csak a gyakorlatban lehet, ésúgy a legsikeresebb, ha a fõzés soránolyan személy adja az instrukciókat, akicsaládi vonatkozásban is érintett, évekóta gyakorló háziasszony.

A fõzõtanfolyam tervezett idõpontjai(négy egymást követõ péntek): novem-ber 11., 18., 25., december 2. A foglalko-zások 16 órától 19 óráig tartanak. Hely-színe: Garay János Általános Iskola ésAlapfokú Mûvészetoktatási Intézménytankonyhája, Szekszárd, Zrínyi u. 78. Az

iskola felajánlásával térítésmentesen biz-tosított a hely és a szükséges tárgyi fel-tételek. A támogatások által nagyon ked-vezményes árat tudtunk kialakítani, ígya 4 alkalom díja: 4000 Ft. A tanfolyamideje alatt a diétás termékeket gyártó cé-gek saját termékeikbõl kedvezményesvásárlási lehetõséget biztosítanak. Olyangyártókat hívtunk, akik képesek és haj-landóak a termékeiket a helyszíneken isbemutatni. Saját kedvenc recepteket isvárunk az alábbi címre, hogy ezekbõl isa tanfolyamon közösen elkészíthessünknéhányat! (titkarsag.tolna@ddr.antsz.hu)vagy TMKH Népegészségügyi Szakigaz-gatási Szerv Egészségfejlesztési Osztály7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2.)

A tanfolyamra jelentkezés is a fenticímen vagy a 74-505-850/127 telefon-számon lehetséges, november 8-ig, il-letve a létszám beteltéig. Várjuk tehátszeretettel a jelentkezõket négy izgal-mas találkozásra, ahol minden résztve-võ alkalmanként 3 órában elkészíthetnéhány ételt a teljes ételpalettából (le-vesek, fõételek, desszertek...)!

Dr. Németh Lídia megyei tiszti fõorvos

2011. november 6.HAGYOMÁNYÁPOLÁS8

1848-as honvédsírok Szekszárdon

A szekszárdi síremlékek: id. Debulay Antal közhon-véd, lakatos családi sírboltja (alsóvárosi temetõ, az al-só bejárattól induló járda jobb oldalán, a bejárattól szá-mított harmadik kripta), Dora Mihály közhonvéd sír-emléke (felsõvárosi temetõ, a felsõ bejárattól induló jár-da északi oldalán, a kaputól számított negyedik sorbana harmadik sír), Garay Antal hadnagy; szabó, gazdatisztsíremléke (sírja eredetileg a Szedreshez tartozó Apáti-puszta mára teljesen elhagyott temetõjében állt, ahon-nan 1977-ben Budapesten élõ leszármazottai kérésé-re a megyei múzeum közvetítésével szállították sírkö-vét és földi maradványait Szekszárdra, az alsóvárosi te-metõbe. Egyetlen, óriási mészkõbõl kifaragott, egészalakos sírkövén Garay Antalt zászlótartó honvédkéntábrázolták, a családi hagyomány szerint a szobrot fia,Garay Ákos festõmûvész faragta. 2007-ben a Tolna

Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület szervezé-sében a síremléket felújították. Hollós (Schwartzkopf)Alajos fõhadnagy, jogász (kovácsoltvas kerítéssel körül-vett fekete gránit obeliszkje a felsõváros temetõben, akápolna közelében található).

Nyéki Tamás fiatal szegedi történész, aki már kisis-koláskora óta kutatja a temetõkben az egykori 48-ashonvédek sírjait, lapunknak elmondta: szekszárdi ro-konai révén többször is járt már városunkban, és olyansírokra is emlékszik, amelyek dr. K. Németh Andráskönyvében nem szerepelnek. Ilyen dr. Dicenty Pál fõ-hadnagy, orvos (1824–1897) sírja az alsóvárosi teme-tõben (az utolsó elõtti kaputól jobbra, 11. sor 4. sír)vagy Török Zsigmond fõhadnagy (1832–1903) sírja afelsõvárosi temetõben (a déli elsõ bejárattól a másodiksír balra).

Érdemes tehát nyitott szemmel járni, s ha rálelünkegy-egy honvédsírra, fejet hajtani vagy akár gyertyátgyújtani, egy-egy szál virággal adózni azok emlékének,akik hazánkért, a szabadságért, függetlenségért, egyszebb jövõért – tehát értünk fogtak fegyvert és néztekszembe az ellenség puskacsöveivel, ágyúival. Némelyiksírt egyesületek ápolják és koszorúzzák. De szép len-ne, ha egy-egy történelemórán a szekszárdi diákok isfelkeresnék ezeket a jeles emlékhelyeket, hogy tudato-suljon bennük: akik 1848–49-ben Ozorán, Segesváronvagy Piskinél harcoltak, azok nem távoli „képregény-figurák”, hanem hús-vér emberek, szekszárdi csalá-dok fiai, apái, nagyapái, fivérei voltak. Várjuk mindazok jelentkezését, akik további szek-szárdi honvédsírokról is tudnak.

Cser Ildikó

Dr. K. Németh András régész-muzeológus, a Simontornyai Vármúzeum igazgatója tollából „S hamvait a hálás hon veszi hantja alá” – 1848/49-eshonvédsírok Tolna megyében címmel a Paksi Múzeumi Füzetek 5. számában (Paks, 2008), képekkel illusztrált tanulmány jelent meg. Ebben aszerző, tiszteletre méltó küldetést vállalva az elődök emlékének megőrzésében, 65 honvédsírt vagy sírkövet ismertet, amelyek 24 településentalálhatók, közülük 4 Szekszárdon. Dr. K. Németh András kiváló, a honvédek rövid életrajzát és sírjuk fotóit is tartalmazó könyvében leírja: hon-véd név alatt összefoglalóan ért minden olyan személyt, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban az osztrákellenes oldalon hosz-szabb-rövidebb ideig honvédként vagy nemzetőrként harcolt, illetve politikusként vagy civil foglalkozását gyakorolva kiállt a forradalom mellett.A jeles tanulmányt, amelynek elkészítésére a szerző az eredményből ítélve rengeteg időt és energiát áldozott, terjedelmi okok miatt e helyüttnem tudjuk részletesen ismertetni, most csak a helyi vonatkozású részekre hívjuk fel olvasóink szíves figyelmét.

92011. november 6. KÁVÉ DUPLA HABBAL

Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Németh István afémplasztikáiról, Rotkay Zsuzsanna az üvegfestményeiről ismert alkotó.Ők ketten olyan anyagot választottak gondolataik kifejezésére, amelyetTolna megyében senki más. Műveik egyedisége, a megmunkálandóanyag nehézsége miatt hívtam őket randevúra, hogy meséljenek arról,miért „szerettek” bele a kemény fémbe és a törékeny üvegbe. Beszél-getés közben kiderült, hogy mindketten tüke szekszárdiak, és mind-ketten Lázár Pál festőművészt tartják első mesterüknek.

Egy nõ:Rotkay Zsuzsanna

Egy férfi: Németh István

– Sokszor mesélted, hogy legkisebbgyermekkorod óta rajzoltál…

– Számomra a rajz volt a játék, s ami-kor 14 éves lettem, Lázár Pál, majd Mol-nár M. György festõmûvész képzõmû-vészeti szakkörébe jártam. Négy évenkeresztül portrét és mûvészeti anató-miát tanultam. Innen ered az az igé-nyem, hogy képeim „éljenek”, portrék,emberalakok legyenek a festményei-men. Sok közös van az alkotói múltam-ban interjútársammal. A két fenti fes-tõmûvész mellett meg kell említenemAdorjáni Endre szobrászmûvészt, aki-tõl a szobrászat alapjait tanultam. Tükeszekszárdi vagyok, a Garayba jártamáltalánosba, a Garayban érettségiztem,majd Pécsett a Pollack Mihály szakkö-zépiskolában építészként végeztem. – A mûfajokban és a technikákbanis sokoldalú vagy…

– Nincsenek mûfaji korlátaim, sok-szor ötvözöm a különbözõ techniká-kat. Dolgoztam szénnel, grafittal, pasz-tellel, akvarellel, olajjal, selyemmel, s aszobrászattal is. Számomra mind isko-la volt, egyben egy folyamat, amíg ráta-láltam az üvegre. – Az üveggel való nagy „szerelem”,hogy kezdõdött?

– Kísérletezéssel. Használati és dísz-tárgyakon próbáltam ki elõször azüvegfestészetet. Amikor már megis-merkedtem a technikával, akkor tér-tem rá a festményekre, és a klasszikusüvegfestészettel kezdtem. Az olajbázi-sú és vízbázisú üvegfestékek keverésenagyon jó kísérletnek bizonyult. Azüvegfestészetben nincsenek korlátok,s azért is szeretem, mert kevesen csi-nálják. – Az üvegképeiden a színek „él-nek”, ez az, amit a legelõször észre-vesz a nézõ.

– A színek természetes és mestersé-ges fényben is beragyogják a teret,fény-árnyék játékot hoznak létre, aminagyon izgalmas tud lenni. Ez az üvegvarázsa! Fény, hangulat, energia, szín,vibrálás, változatosság, fantázia, átlátha-tóság, törékenység, tisztánlátás, precizi-tás – amely építész mivoltomból adó-

dik – ezt kapom az üvegtõl, s ezért vég-telen a lehetõség, amely benne rejlik. – A témáidat mibõl meríted, mi hatrád a legjobban?

– A képzõmûvészet mellett nagy sze-repet kap az életemben az irodalom ésa zene. Amikor egy olyan verset olva-sok, olyan zenét hallgatok, amely hatrám, abból ihletet merítek, festésre ins-pirál. A képeim már nem csak itthon,de külföldön is „otthonra” találtak, aminagy elismerés számomra. – A nézõ sok kiállításon találkozikaz üvegképeiddel.

– Három mûvészeti egyesületnekvagyok tagja, társaimmal rengeteg cso-portos kiállításon vettem már részt. Azigazi kihívást azonban az a három önál-ló kiállításom jelentette, amely egy-egytémához kötõdött: „Magánytól a ma-gányig”, „Égi és földi angyalok”, és alegutóbbi: „Õsi motívumok a XIX. szá-zadban”. Ez a három kiállítás Tolna me-gye több városában is nagy siker volt.– Egy családanyának, aki képzõ-mûvészettel foglalkozik, feleslegesfeltenni a kérdést, hogy mi a hob-bija?

– A fentieket tudom rá válaszolni, stalán azt, hogy a két lányom közül – anagyobbik Angliában él – a kisebbik-nek vannak képzõmûvészeti ambíciói,ami nagyon boldoggá tesz.

SAS ERZSÉBET ROVATA

A fém és az üveg mûvészei

– A közös pontok mellett van egy el-lentét is, miszerint te a foglalkozá-sodból adódóan találtad meg a fém-plasztikát.

– Kitanultam a karosszérialakatos-szakmát, s az egyik legrégebbi iparosvagyok Szekszárdon. Ugyanis Komáro-mi Lajos mûhelyét kibérelve nagyon fi-atalon kezdtem el önállóan dolgozni,melyhez megszereztem 1980-ban amestervizsgát. – Már a szakmád is egyfajta kézmû-vességet kíván, az alkotás mikor lé-pett az életedbe?

– Anyukám nõi szabó volt – divatter-vezõ szeretett volna lenni –, gyönyörûruhákat tervezett és varrt. Ott nõttemfel a varrógép mellett, s rajzolgattam.Édesapám a vasboltból ment nyugdíj-ba, valahogy a kettõ ötvözõdött ben-nem. Már ipari iskolás koromban ková-csolgattam vázát, gyertyatartót s külön-bözõ dísztárgyakat, rajzból pedig ver-senyeket nyertem. Így kezdõdött! – S hogy folytatódott?

– Elõször és rövid ideig a grafikákvoltak számomra a kifejezés eszközei.Aztán kísérleteztem temperával, akril-lal, olajjal, tûzzománccal. Alkotótársa-im egyszer azt kérték tõlem, hogy va-lami különlegeset, egyedit hozzak azegyik kiállításra. Akkor készítettemfém faliképet. Aztán a Velencei Bienná-

lén, a Képzõmûvészeti Fõiskola portá-ján megláttam egy fémbõl készült ké-pet, amelyben a fény és árnyék játékaannyira megfogott, hogy el sem enge-dett többé. – Attól kezdve a fém lett az alkotása-id tárgya?

– Azzal az élménnyel eljött számom-ra az az út, s a felismerés, hogy én ezt mí-vesebben el tudom készíteni, hiszen eza szakmám. Minden képemben szeret-ném visszaadni azt a felismerést, hogya fémnek is van lelke. Más anyagokkal isalkotok, de a nagy szerelem a fém. – A faliképek mellett köztéri szob-rok is õrzik a kezed nyomát. Ho-gyan választod ki a témákat?

– Pincehelyen felkérésre két köztériszobrot készítettem. A témákat a min-dennapokból merítem: szerelem, egy-házi témák, életképek. Képeimmel a sa-ját gondolataimat tudom kifejezni, sörülök, ha rajtuk keresztül a nézõkhözis eljut az, amit „üzenni” szeretnék. Smindezt plazmavágóval, amely 17 ezerCelsius-fokon mûködik. – Fentebb alkotótársaidat említet-ted…

– Évente több alkotótáborba járok,ahol nyugalom, csend vesz körül. Otttermészetesen festek, de gondolatok,tervek ott is születnek, amelyek aztánfémplasztikában kerülnek megmunká-lásra. Több közös kiállításom volt már,egyéni általában évente egyszer. – Alkotótársaid hogyan értékelik amunkáidat?

– Kíváncsian! Kuriózum az anyag,amivel dolgozom, hiszen más alkotónaknincs meg ez a technikai háttere. Min-dig tudatosan kell készülnöm az alkotás-ra, „késznek kell bennem lennie a kép-nek”, mert amit egyszer elvágtam, az elvan vágva… Ennek a technikának ép-pen az egyedisége az, amivel én a legjob-ban ki tudom fejezni magam. – Felesleges is megkérdeznem, hogymi a hobbid.

– Család, munka, tanya és az alko-tás. S, hogy mindebben helytálljak,biztos, szeretõ, megértõ családi hát-terem van.FO

TÓ

: MÁ

RT

ON

FAI

DÉ

NE

S

10 2011. november 6.MÚLTUNK

1779. január 25-én a Szekszár-don tartott közgyűlésen a várme-gye nemesei döntést hoztak amegyeszékhelynek Simontor-nyáról Szekszárdra való áthelye-zéséről. Simontornya a megyeészaki csücskében, a mocsárvi-lág közepén, a megyei települé-sek legtöbbjétől távolra esett.

1727-ben készült vármegyei székház isnedves talajon állt, és az idõk múlásávalaz építmény megsüllyedt, repedezett,szinte az összeomlás fenyegette. Az1770-es évek elejétõl a székház alkal-matlansága már az ügymenetet akadá-lyozta. A vármegye a tovább nem odáz-ható probléma rendezése érdekében1777-ben a helytartótanácshoz fordultnem látva más kiutat, mint a megye-székhely és a székház átvitelét más te-lepülésre, természetesen vállalva azépítkezés költségeit a „honnyi”, azaz amegyei pénztárból. Egy évvel késõbba helytartótanács leiratában közölte,hogy Õ Felsége méltányolta a megyeóhajtását, és engedélyezte a megye-székhely átvitelét.

Az említett elõzmények után Szek-szárd mezõváros a történeti forrásokszerint egy szótöbbséggel kapta megezt a lehetõséget Kölesddel szemben. Atöbbség úgy érvelt, hogy a mezõvárosmajdnem a vármegye földrajzi központ-ja, a foglyok számára egészséges a víz ésa hely, a közgyûlésekre összegyülekezõföldesurak számára elegendõ élelem éskényelmes szállás biztosítható. A leendõszékház megépítése csak õsszel kerültnapirendre. Ideiglenes jelleggel vetõ-dött fel a közalapítványi uradalom tulaj-donát képezõ szekszárdi vár, a hajdanibencés apátság területén álló épület-komplexum, ahol a központi igazgatásmegkezdéséhez, a „folyó ügyek elintézé-sére” és a közpénzek õrzésére két helyi-séget, valamint az uradalmi börtönökhasználatát kérte a vármegye a helytar-tótanácstól. Végül is ezzel a kéréssel amegyeháza felépítésének helyével kap-csolatos dilemma akaratlanul végérvé-nyesen eldõlt. 1780 õszén végre megér-kezett a helytartótanács válasza, hogyaz uradalom mérsékelt áron átengedi avárat a vármegye számára, és egyúttal je-lentést is vártak az épület állapotáról, aközgyûlés termének, a levéltár, a pénz-tár, a nõi és a férfi rabok számára kiala-kítandó börtönökre szükséges költsé-gekrõl az átalakítási tervrajzzal együtt.Gróf Apponyi György fõispán is szor-galmazta a felajánlás elfogadását a vár-megyének. Praktikus és pénzkímélõmegoldásnak bizonyult az erõs, tágas,kényelmet ígérõ épületeknek a megvá-sárlása. Az elõnyösnek tûnõ 20 000 fo-rint vételár sem terhelte meg túlságo-san a megyei kasszát. A robotoló job-bágyság is megkímélõdött a közjavárateendõ ingyenmunkától, és a tervezettátalakítás egy újonnan épülõ épületneka költségeihez mérten minimális ösz-

szegbõl megtehetõ volt. A vármegye1781-ben már birtokba vette az épüle-tet, de hivatalosan 1782-ben kötött szer-zõdésben adta át a tanulmányi alap azúgynevezett urasági házat. A vármegyeitisztikar tehát új helyen, új miliõben azegykori bencés apátság területén azapátok lakházát, mint a vármegye szék-házát birtokba vette. A székház, mint avármegyei közigazgatás színtere a „vár-megyeháza” elnevezésben rögzült aköztudatban.

A vármegye birtokába került 18. szá-zadi uradalmi épületeket a közigazgatá-si rendeltetéshez kellett igazítani. Már1780 õszén mikor az uradalmi épületekátadása szóba került a vármegye pestimesteremberekkel, Jung József kõmû-vesmesterrel és Hacker József ácsmes-terrel elkészítették az épület felbecsü-lését, állapotfelmérését, az átalakításoktervezetét és a leendõ munkák szám-adását, amelyért fizetségképpen 12körmöci aranyat utalványoztak ki szá-mukra. Az uralkodó csak azzal a kitétel-lel adta az áldását a tervezett átalakítá-sokhoz 1785-ben, ha az üléstermen, afõispáni és az alispáni szobán kívül azépületben lesz külön helyisége a fõjegy-zõnek, a pénztárnoknak, a pénztárnak,a szolgabíróknak, a várnagynak, a haj-dúknak, valamint külön elhelyezéstkapnak a nõi és férfi rabok. Jelenlegi is-mereteink szerint Krehán Mihálydunaföldvári mester végezte el a nagy

változtatásokat nem igénylõ, a mégnem teljes U alakú épület külsõ megje-lenését nem érintõ munkálatokat. 1785körül megtörtént módosítások nyo-mán a korabeli úgynevezett Korabin-szky-lexikont idézve, az épületrõl talánnémi túlzással azt közölték, hogy „s aztolyan elõnyösen alakították vármegye-házává, hogy most a legkényelmesebbés legpompásabb e hazában”.

Még tíz év sem kellett ahhoz, hogyújabb építkezésekbe fogjon a várme-gye. Vertits Ferenc a vármegye földmé-rõje által készített 1790 körüli fõteretábrázoló helyszínrajzon a vármegye-háza már U alakban jelent meg a déliszárnyon, az épület középsõ traktusá-ban lévõ bejárattal, és a déli szárny fõ-homlokzatát adó kiugró, kibõvítettrész is megmutatkozott.

A megyei levéltár a vármegyei szék-ház átalakításairól több tervrajzotõriz, amelyek a vármegyeháza tûzvészelõtti alakjáról, belsõ elrendezésérõlinformálnak. A tervrajzok szerint je-lentõs változtatást a keleti szárnyonvégeztek, ugyanis ez a rész meghosz-szabbodott új funkciót kapva. Az itt ál-ló magtárt eggyé olvasztották az istál-lóval, és egy folyosóval egybekapcsol-ták a déli fõ épülettel, ezáltal egysé-ges épületegyüttes alakult ki. Az istál-ló nagy terét kisebbekre osztották, alovász, a kocsis szobája más helyre ke-rült. A kétfülkés árnyékszék a helyén

maradt. Mellette a lépcsõfel-járat vezetett az emeletre.Majd következtek a börtö-nök a foglár fûthetõ szobájá-val. Az épület középsõ részé-ben a déli homlokzatot azudvar és az utca felõl tolda-lékrésszel bõvítették meg.Már egy nagyterem is szere-pelt a rajzokon. Emiatt azépület fõbejárata átkerült anyugati szárnyra, a régi ko-csiszín helyére. Joggal felté-telezhetjük, hogy 1794 utánebbe az állapotába állítottákhelyre a nagy tûzvészbenmegrongálódott vármegye-házát.

1794. szeptember 9-i kelte-zésû Leopold Gruber hitesmagyar királyi geometra általrajzolt helyszínrajzon, a Vártér (Béla király tér) tûzvészutáni rendezési tervén a bel-város, a mezõváros központiterének újjátervezése gyakor-latilag ekkor történt meg. Aleégett uradalmi kádármû-hely és néhány jobbágyházhelyén jelölték ki a belvárositemplom telkét. A megszûn-tetett urasági boltok helyétpedig a piactér megnövelésé-re fordították. A vármegyeekkor átadta a vármegyei fo-gadót (Szent László-szoborkörnyéke) az uradalom részé-

re. Ebben az elrendezésben a várme-gyeháza épülete hangsúlyosabbá vált.Körülötte jobbra jobbágyházak, elõttea Szentháromság-szobor, vele szembena plébánia és a kicsiny városháza fogtakörbe a teret. Az egykori apátságitemplom telke ekkor került véglege-sen a vármegye használatába.

A helyreállítással végeláthatatlan-nak látszó építkezési sorozat kezdõ-dött el. Hihetetlenül nagy gondot vál-laltak fel a megyei tisztségviselõk azévtizedekig tartó építkezések levezé-nyelésével, ugyanis a megyei urak egy-elõre lemondtak egy új székházról, he-lyette a meglévõ épület bõvítése, át-alakítása mellett tették le voksaikat.1804–1810 között Scmidt Venczelszekszárdi kõmûvesmester tervébentehát zárt, négyszöget alkotó épít-mény lett a vármegyeháza. A mestertmég az új börtönrész és az emeletenkialakítandó szolgabírói és archívumiszoba tervezésével és munkálataivalbízták meg. 1814-ben a nemes urak alevéltár bõvítését vetették fel. 1819-ben a helytartótanácsnak, illetve azépítési igazgatóságnak megküldöttbõvítési tervrõl a hatóság úgy véleke-dett, hogy az igen költséges elképzelésés az igazából a tisztségviselõk kényel-mét szolgáló lakrészekrõl szólt. Az el-utasítás miatt egy kis idõre az építke-zések szüneteltek. (Folytatjuk.)

Cserna Anna

Részletek a szekszárdi vármegyeháza történetébõl I.

A vármegyeháza bõvítési terve 1804-bõl.(Készítõje: Schmidt Vencel szekszárdi kõmûvesmester)

A halottak hetében még egy kicsitgondolkodjunk el az ünnep iga-

zi jelentõségérõl.A mindenszentek ünnepe arra

akarja felhívnia figyelmünket, hogyIsten mindannyiunk számára készí-tett helyett a mennyben. A kérdés,hogy én ezt tudomásul veszem, esetlegelutasítom, vagy nem foglalkozom akérdéssel, hidegen hagy a dolog, csak amának élek, és nem érdekel a jövõ asaját életem örök sorsa sem. Vagyis él-hetünk a temetõk bejárata fölötti fel-irat szellemében: „Feltámadunk!” és a„Sose halunk meg!” kocsmai mámo-rában.

Mindenszentek ünnepe már egycsaládi ünnep is lett, mert ilyenkor út-ra kelünk és felkeressük szeretteinksírját, akkor is, ha több százkilométerre vannak eltemetve.

A napokban hallottam a rádió-ban, hogy mennyire kezd elterjedninálunk is a halloweenes õrület. Erede-tileg a kelták úgy tartották, hogy no-vember 1-jét megelõzõ éjszakán a ha-lottak visszatérnek a földre. Ekkornagy magaslatokon tüzet raktak, ter-

mény- és állatáldozatokat mutattakbe, majd a parázsból egy darabot ha-zavittek, és otthon ebbõl tüzet gyújtot-tak, és egész éjszaka virrasztottak vár-tak a halottaikat. Innen eredhet a tök-lámpás hagyománya, amely a hiede-lem szerint távol tartotta a gonoszszellemeket, illetve világított, hogy ahalottak szellemei könnyebben haza-találhassanak. Még ha pogány is az el-gondolás, de van benne természetfö-lötti hit. Mára sajnos a természetfölöt-ti kiveszett, és maradt csupán a po-gányság és az értelmetlen hagyományfelélesztésnek kísérlete.

Ez az angolszász eredetû szokáseljutott Amerikába, és az egész-

bõl megmaradt, hogy töklámpásokatkészítenek és maskarát vesznek fel, ésházról házra járnak és édességet kér-nek ajándékba. A magyar jelmezköl-

csönzõk nyilatkozták, hogy fellendü-lõben van a jelmezkölcsönzés, gyere-kek és fõleg férfiak öltöznek be,halloweenpartikat tartanak, és ab-ban reménykednek, hogy pár év múl-

va az egész országban elterjed ez aszokás. Elég szomorú, hogy ennyireráharapunk az új pogány ünnepek-re, és feladjuk a saját keresztény ün-nepléseinket, emlékezéseinket, s gyer-mekeink a temetõ helyett halloween-partikra járnak.

M i keresztények maskarázunk afarsangi idõszakban, most pe-

dig elgondolkodunk az élet és a halálnagy kérdéseirõl, visszaemlékezünkelhunyt szeretteinkre, de a lényeg,hogy mindenszentek ünnepe, halot-tak napja ne csak nosztalgia, vissza-emlékezés legyen a múltba, hanem le-gyen bennem egy elhatározás, hogyezentúl én is szeretnék úgy élni, hogyegyütt lehessek majd a mennyei szen-tekkel együtt az örök hazában.

Ne felejtsük el Szent Ágoston mon-dását:

„Az az Isten, aki megteremtett té-ged a te közremûködésed nélkül,

Nem fog téged üdvözíteni a te köz-remûködésed nélkül.” Ámen.

Bacsmai Lászlóplébános

112011. november 6. MOZAIK

A rejtvény megfejtését november 13-ig várjuk szerkesztõségünk címére: Szekszárdi Vasárnap, Polgármes-teri Hivatal, 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Az október 23-ai rejtvény helyes megfejtését beküldõk közülkönyvet nyert: Novák Lajosné, Szekszárd, Parászta u. 56. Gratulálunk! A könyvet postán küldjük el.

EvangéliumSzeretteinkre emlékezve

Jótékonysági estA Szent Erzsébet Caritas Alapítvány szeretet-tel meghívja önt és kedves családját jóté-konysági estjére november 11-én (péntek)18 órára a szekszárdi belvárosi plébánia kö-zösségi házába (Béla tér 9.). Az est fellépõi aTücsök Zenés Színpad és Németh Judit elõ-adómûvész. Töltse az estét ön is velünk!

Halottak napimegemlékezés

„Mindazokért, akik valaha velünk voltak, Mécseseket, gyertyákat gyújtunk ma.

Emlékezünk a régi, szép idõkre, Az együtt töltött boldog esztendõkre.

Eszünkbe jut, mi szép volt rég, Felszínre tör a sok emlék.

Emlékek szárnyán a múltba röppenünk, Ahogy a gyertyát gyújtja remegõ kezünk.

Könny csordul ki szemünkbõl, A bánat most a felszínre tör.

Elgondolkodunk a sors akaratán: Vajon másképp is lehetett volna tán?

Mi lett volna, ha nem õ megy el elõbb? Mennyivel lett volna elviselhetõbb?

Most értünk sírna valaki, Az õ bánatát lehetne hallani. De ezeken ne is töprengjünk,

Inkább csendben emlékezzünk!”(Albert Veronika)

A Szekszárd-újvárosi Római Katolikus Tár-saskör Vezetõsége értesíti a tagokat és min-den érdeklõdõt, hogy november 6-án, vasár-nap délután 3 órakor HALOTTAK NAPI

MEGEMLÉKEZÉST tartunk a Szent IstvánHázban (Szekszárd, Rákóczi u. 69.).

Szeretettel várunk mindenkit ren-dezvényünkön! Gyurkovics János,

a társaskör világi elnöke

12 2011. november 6.SPORT

Jövõ szombaton boxgálaSzlovák–magyar presztízscsata Halász Gáborral

Rangos tétmérkõzésekbõl sem lesz hi-ány a november 12-ei szekszárdiboxgálán – újságolta a fõszervezõ Ha-lász Gábor, miután összeállt a teljes mû-sor egy újabb telt házas rendezvény re-ményében. Nõi világbajnoki címmér-kõzés is zajlik majd a küzdõtéren, sike-rült tetõ alá hozni a világranglista elsõ,illetve második helyén álló magyar ök-lözõk, Zatykó Zita és Kis Dia címmecs-csét, amely a WBF övéért zajlik majd.Óriási presztízscsatára is van kilátás akét versenyzõ között. „Papíron” Zatykóaz esélyesebb, de azért nem beszél-hetünk elõre lefutott mérkõzésrõl. – Érdekes összecsapás lesz, magam isvárom, mit mutat majd a két hölgy aringben – jegyezte meg Halász, aki szintén versenybe száll.

ÍZELÍTÕ A K–1-BÕL

Mielõtt a kötelek közé lépne a profiszlovák ökölvívó bajnoki címért HalászGábor, az Unio BoxTeam Szekszárdversenyzõje a szlovákiai magyar SzalaiViktor ellen, tucatnyi mérkõzés lesz azötórai kezdéstõl a késõ estébe nyúlózárásig. Ringbe lép az amatõr bokszreprezentálásaként a szekszárdiak leg-ismertebb két öklözõje, Bokros Valen-tin és Novák György. Bokros most hét-végén, az év számára legfontosabb ver-

senyén, a magyar ifi bajnokságon veszrészt az éremszerzés reményével,Novák pedig éppen a szekszárdi gálántetõ alá hozott felkészülési meccsévelpróbálja majd bizonyítani, hogy azzala mozgékonysággal, technikai tudás-sal, amivel õ a nehézsúlyúak közöttrendelkezik, a közelgõ felnõtt országosbajnokságon is lehet keresnivalója.

A gála felvezetéseként láthatunk kétolyan szekszárdi bokszpalántát, akikmár túl vannak a sportág alapjainak el-sajátításán, s most eljött számukra a be-mutatkozás ideje. A közönség megis-merkedhet, a jelenlegi magyar profiökölvívás egyik legtöbbre tartott ver-senyzõjével, Szili Istvánnal, aki pályafu-tása elején jár, s a szekszárdi versenyentovább szeretné növelni gyõzelmeiszámát, hogy egyre közelebb kerüljönegy övvel járó címmeccshez. EzúttalGáspár Gyula lesz az ellenfele.

A nem csak az ökölvívást kedvelõküzdõsport-szimpatizánsoknak jó hír,hogy a K–1-es meccseket egy magyarbajnoki címmeccs követi – thai box-ban, a legkeményebb szakágban, aholütésre, rúgásra a könyék és a térd egy-aránt használatos. A tavaszi szekszárdigálán már látott Kovács Gábor vív egy8 x 3 menetre tervezett meccset a ma-gyar bajnoki címért. B. Gy.

Új helyszínen, de továbbra isnagy érdeklődés mellett tartottaAradi Lajos Pilis-kutató, újságíró,radioesztéta a Pilis-rejtély-soro-zatának legújabb előadását.

A Kiskorzó téren található, s a Széche-nyi utca mögötti sétányról megközelít-hetõ emeleti elõadóteremben október28-án, péntek este a Vadálló-kövek tit-káról hallhatottunk: e kövek egyéb-ként a Prédikálószék csúcs gerincéntalálhatóak 5-600 méteres magasság-ban Dobogókõ és a Dunakanyar kö-zött. Erõt próbáló, de szívet emelõ tú-rában lehet része annak, aki végig-megy e zarándokútként is számon tar-tott ösvényen, amelyrõl azt tartják: ami-lyen rövid, olyan nehéz és emberpró-báló is. Aradi szerint a Vadálló-kõ elne-vezés téves, hiszen az õzek, szarvasok,vaddisznók könnyedén átmennek, át-ugrálnak a sziklák között a Duna felõ-li oldalról felcsörtetve. Véleménye sze-rint valami más titkot rejthet ezen elne-vezés.

Ezzel kapcsolatban Andrássy KurtaJános neves szobrászmûvész elméletétismertette: Az alkotó, miután a hatva-nas években többször tartózkodott aPilisben, nem kevesebbet állított, minthogy a kövek formáját, amelyek em-berfejekre emlékeztetnek, emberkézalkothatta, s egy magas szintû intelli-gencia „hagyatéka”. Andrássy szerinteredeti nevük funkciójuk miatt Vádló-kövek lehettek, hiszen egyazon irány-ba összpontosul a tekintetük. Aradiszerint viszont sokkal inkább védel-meznek valamitõl ezek a kõarcok, sem-mint vádolnának. A tíz-, húsz-, százton-nás sziklaképzõdményeknél fel lehetismerni emberi arcokat, s nem lehet rá-juk azt mondani, hogy csak „látszólagtermészetesek”.

Aradi Lajos arról is beszélt, a Pilis-hegységnek, azon kívül, hogy szív ala-kú, létezik egy másik formája is, amieléggé rejtetten egy arcra hasonlít. Azarc formája visszaköszön egy csomóhelyen, így például egy elmélet szerinta pilisszentléleki, pilisszentlászlói éspilisszentkereszti tengerszembõl kiala-kult medencék adják a szem- és a száj-nyílást a fekvõ arcformához. Rámuta-tott, eddig senki nem tudta tönkre ten-ni a Pilis természeti képét, hiszenolyan idióta ötleteket sikerült összefo-gással megakadályozni, mint hogyDömös régi magyar királyi város telje-sen víz alá kerüljön a bõs-nagymarosivízlépcsõ építésekor, vagy a Prédikáló-szék csúcs alatt nem sokkal épüljön beegy duzzasztógát a tájképbe!

Ugyanígy érdekes az is, hogy az egy-kori dömösi polgármestert visszaélésgyanújával elvitték a rendõrök, amikorazt tervezte, hogy felvonót építtet Do-bogókõ és Dömös közé, amelynekegyik pillérét épp a Pilis energetikailag

legfontosabb helyére, a pilisi piramisalakzat egyik pontjára, a Rám-hegy te-tejére rakták volna.

Aradi a Vadálló-kövek felé vezetõ, há-rom szintû (testi-lelki-szellemi szinte-ket mutató) zarándokútról is részlete-sen beszélt, amelynek elsõ szakaszánegy különleges pont, a Szentfa kápol-na található. E kápolnát azért építettékaz 1800-as évek második felében, merthárom libapásztorlánykának megje-lent fénylõ módon, kék ruhás alakbanSzûz Mária a kápolna helyén állt fa te-tején, hosszú ideig tartó jelenésként.A helyiek csodatévõ helynek tartják,hiszen rengeteg csodás gyógyulás kö-tõdik a ponthoz, s jeles napokon, ígyNagyboldogasszony napján jártak idea hagyomány szerint. A kápolna építé-sekor egy leírás alapján a területen egy1587-es hálalevél-töredéket is találtak atörök idõkbõl, amely mutatja, hogy ko-rábban is lehetett e helyen Mária-jele-nés. A zarándokút a továbbiakban egyhegygerincen vezet felfelé, amely Ara-di szerint olyan, mintha saját gerincün-kön mennénk végig. Csupán száz mé-teres, de irgalmatlan nehéz szakasz,amelyben rengeteg energia áramlikössze. Ezt az ösvényrészt korábban iz-galmassá tett az is, hogy cserjék telje-sen elfedtek mindent, így a zarándok elvolt zárva a szakasz alatt a külvilágtól.Az egység megtétele végén „lelki felol-dás” történik, hiszen a lehúzó erõ utánegy szederrel teli területre ér a zarán-dokló, ahol megpihenhet. A következõszakasz a lelki szint, ahol fokozatosankinyílik a táj, hiszen egyik oldalt végigtakarva van a külvilág, jobb oldalt pediga Pilis közepébe, kvázi a szív belsejébeláthat be az ember: ott az elsõ hegy,ami feltûnik, a piramis alakú Árpádvár,valamint a Béla-trónként emlegetett, sa néphagyományban I. Béla király

trónjának Dömösön történt leszakadá-sához hasonlított, leomlott oldalú Pré-post-hegy.

Utóbbi kiemelkedés azért is érde-kes, mert itt fészkel a Pilisben egyedüla kerecsensólyom, hazánk mitikus ma-darának, a turulnak élõ megnyilvánu-lása, amely Attila királyunk szent szim-bóluma is volt egyben. E hegy, miutánmagunk mögött hagyja a vándor, olyanérzést kelt, mintha lelkileg támogatnáõt hátulról Attila õsi szelleme a Turulszimbólumon keresztül – fogalmazottAradi. Az elsõ kõ, amelyhez érkezik aturista s megpihenhet, a Csaba-kõ: eznem kifejezetten tartozik a Vadálló-kö-vek sorába, mivel egy két részletbenlátható egykori oltárkõrõl van szó. Akõ valószínûleg szertartás levezetéséreszolgált, mutatja ezt dolmen alakja is,ami a Wales-i, Skóciai, Írországi „óriá-sok asztalai” elnevezésû oltárkövekhezhasonlít. A Csaba-kõtõl húsz métert té-ve lefelé már az igazi Vadálló-kövek,vagy más néven „Látó kövek” tárulnakelénk, Dobogókõ felé nézõ arcukkal.Buda arca elõbb, Attila késõbb láthatóaz ösvénynél – mondta.

Utóbbi érdekessége, hogy különbö-zõ aspektusból nézve az Attilának tar-tott arc két oldalán két különbözõ pro-filt mutat: az elsõ látvány egy süveget vi-selõ, szakállas, fiatal arc, amely elõretekint Dobogókõ felé. Rejtélyes, hogyamikor az ösvényen továbbmegyünk,s egy másik irányból látjuk a sziklát,már egy ég felé tekintõ Attilát látha-tunk, fején korona alakú faragvánnyal.Míg az ösvény korábbi szakaszán lát-ható profil Attilát, mint hun fejedelmetmutatja, addig a kõ másik profiljában,másik irányból tekintve Attila már amagyarok nagy királyává változik át, srátekintve, lelkünkben is így maradmeg – mutatott rá Aradi. Mint megtud-

hattuk, különös, hogy a dalai láma kö-vetei korábban olyan helyet választot-tak buddhista kolostoruk felépítésérea Pilisben, ahonnan tökéletesen látha-tó a Dobogókõi-fennsík.

A Vadálló-kövek elhagyása után ki-nyílik a világ, s Aradi szerint a szellemiszinthez ér a vándor, hiszen a Prédiká-lószék csúcsához érünk, ahol a Duna-kanyarra csodálatos látvány tárul elénk.Itt történik/történhet meg a csoda,hogy az ember zarándoklata végén új-rateremtse, újraértelmezze élete dol-gait. E helyütt, ahol 2009. augusztus15-én, Nagyboldogasszony napján vala-kik Szent Lászlónak állítottak keresz-tet, sokan, különös fénycsíkjelenése-ket tapasztaltak a fákon. A zarándok-úton a Nimród csillagkép egy titkos ré-szét járja végig az ember, amelynek apilisi piramis alakú hegyek is részei, sahol a Vadálló-kövek a csillagkép földimegfelelõjeként az Orion-ködöt „jel-képezik”, a legtöbb fiatal csillag szüle-tésének helyét szimbolizálva.

Aradi Lajos úgy véli, a zarándokútolyan erõket rejt magában, amelyek se-gítségével magunkból elõ tudjuk hoz-ni a teremtõ erõt, s az út során az õsökkörbeveszik, támogatják az embert.

Gyimóthy Levente

132011. november 6. MÚLTUNK

Eltitkolt õsi magyar történelmünk... 8.

A pilisi Vadálló-kövek titkai

Az Attila király arcaként számon tartott süveges látókõ tekint Dobogókõ felé

A Tolnai Tájak Íjászegyesület adunakeszi pályaíjász-terembajnok-ságon is példaértékûen képviselteSzekszárdot. A megmérettetés a FI-TA-szabályzat szerint zajlott. A hely-osztók során a sportolók 18 méterreelhelyezett különbözõ lõlapokra ad-tak le két részletben 60 lövést. Ez-után következtek a különbözõ kate-góriákban a 8-8 legjobb íjász dön-tõi, ahol ifj. Bóka László csigás íjávalaz erõs felnõttmezõnyben egészena bronz döntõig lõtte be magát, aholvégül is 4.-ként került ki. Teljesít-ménye ifjúsági korosztályú sportolólévén óriási. Illés Bettina az ifjúságireflex kategóriában országos bajno-ki címet szerzett. A nõi csigás me-

zõny helyosztóján Alexandra Manea3 ponttal lemaradva a 2. helyre ke-rült be. A küzdelmes bronz döntõtkövetõen a fináléban – az utolsóelõtti lövésig pontegyenlõségben el-lenfelével – végül mindössze 2 pont-tal lemaradva az országos bajnokicímtõl a 2. helyen végzett. KovácsGábor Zsigmond olimpiai íjával alegnépesebb mezõnyben sérüléseellenére a 17. helyen végzett. ATTÍE az olimpiai szakágban is helyttudott állni, amire nagyon büszkékvagyunk. A. M.

14 2011. november 6.SPORT

Élvonalbeli története leglátványo-sabb mérkőzésen belüli föltáma-dását, ezzel együtt a legbravúro-sabb pontszerzését produkálta azUKSE Szekszárd az előző forduló-ban az ezüstérmes pozícióban le-vő, idén is a dobogóért küzdő Vácellen a női kézilabda NB I.-ben.

Pedig a találkozó huszadik perce tájé-kán – látva az egyoldalú küzdelem utánkialakult 7 gólos hátrányt – sokaknakmegfordulhatott a fejében: ha ez ígyfolytatódik, a második félidõ egészéremár nem lesz kíváncsi. Aztán már a fél-idõig történt több szurkolómarasztalópozitív változás az UKSE játékában, afolytatás pedig – mínusz négyrõl in-dulva – csaknem parádésra sikeredett.

A két kapus, Kurucz és Mészáros to-vábbra is meccsrõl meccsre remekel,Jenõfi Kati nemcsak oszlopos tagja volta védelemnek, hanem irányítójává isvált, s a szükséges besegítés és agresszi-vitás is mintegy varázsütésre megjelenta szekszárdiak játékában. A Vác kiszo-rult a lõtávból, s az egy az egyeket is jó-val kevesebbszer nyerte meg. A jóvalbátrabb, bevállalós támadójáték is gó-lokban kamatozott a folytatásban. Nemvolt elég a váciaknak megoldani az ezena meccsen igazándiból csak a másodikjátékrészre bevetett kulcsember, Bor-bás Rita „kifogását” a beállóban, nemvolt elég kilépni a balátlövõ Jenõfire,mert... A kollektivitás kellõképpen mû-ködni kezdett a támadógépezetben isszekszárdi oldalon. Szekerczés Luca bal-kezes bombáira, Fauszt Éva rá jellemzõelhajlásos átlövéseire, improvizatívmegoldásaira egyáltalán nem számítot-tak (a kilenc gólig jutott átlövõnek meg-határozó szerepe volt a fordulatban).No és talán arra sem számíthattak a túl-oldalon, hogy a balszélrõl is hasznáratud lenni a csapatának az irányítóposztra igazolt Vasas Edina, akit azértott vetett be Kovács Jenõ, mert a poszt-ra nyáron igazolt Burai Edinának ezena napon nem igazán ment a játék. Per-

sze Vasas „kinevezett szélsõként” máraz érdi, amúgy elvesztett meccsen is bi-zonyította: otthonosan mozog ezen aposzton is.

Úgy értünk a találkozó véghajrájá-hoz, hogy a szépszámú közönség azülõhelyérõl felállva izgulta, tapsolta vé-gig – elnyomva a komoly hangkeltõeszközökkel operáló váci kemény ma-got – az utolsó másfél percet. Aztán 27-27-nél az UKSE kivédekezte a – mint ki-derült utolsó – váci támadást. Szûk félperc volt vissza, és meg lehetett volnanyerni a meccset, ha... Az utolsó lövésazonban fél méterrel a kapu fölé szállt,hazai berkekben persze senki sem lettettõl bánatos.

KÉSIK A FIZETÉSÜK, MÉGIS HAJTANAK

– Dicséretes, hogy be tudtunk „darál-ni” egy ilyen képességû csapatot, s a vé-gén õk örülhettek az iksznek – jegyez-te meg Kovács Jenõ vezetõedzõ. – Be-jött az a nagycsapatok által már alkal-mazott taktikai megfontolás, misze-rint, ha egy-két kulcsjátékos csak a má-sodik félidõben lép pályára, nagyobbhasznára tud lenni a csapatnak, mint-ha végighajtja a 60 percet. Újra üzen-tünk azoknak, akik leírtak bennünketa bajnokság indulásánál, akik biztos ki-esõnek könyveltek el bennünket. Azthiszem, legfõképpen morálisan vizs-gáztak csillagos ötösre a játékosok –lelkendezett a lefújás után Kovács Jenõ,akinek öröme játékosaival együtt még-sem lehet felhõtlen.

Nem verik ugyan nagydobra közér-zetüket befolyásoló gondjukat az UKSEjátékosai, de ez már a második hónap,hogy nem kaptak fizetést, miközbenaz elmúlt évbõl is egy hónappal tarto-zik még nekik a klub. Miközben amúgylegyõzték a Békéscsabát, és nyerni tud-tak a Dunaferr otthonában is. A csapat-hoz közelállók állítják: a Vác elleni gyen-ge kezdésben közrejátszott ez az aggo-dalomra okot adó, remélhetõleg csak

átmeneti állapot, ami egyes játékosokesetében már most is produkálhat ne-hezen áthidalható élethelyzeteket, a ve-lejáró koncentrációcsökkenést...

A POLGÁRMESTER TÜRELMETKÉR, ÉS BÍZIK A SZEKSZÁRDI

VÁLLALKOZÓK TÁMOGATÁSÁBAN

Tekintettel arra, hogy az NB I. finanszí-rozása a kezdetektõl a polgármesterkapcsolatrendszerének segítségévelvalósult meg, képletesen szólva a labdamost már – s biztosan nem elõször –Horváth István térfelén pattog. Alighavalószínû, hogy a sportág elkötelezetthíve – pont most, amikor már kezd lát-szani a személyéhez köthetõ eddigi in-vesztíciók értelme – ökölvívó nyelvenszólva "bedobná a törölközõt”.

– Mindenekelõtt hadd fejezzem kielismerésemet a csapat eddigi teljesít-ményéért: a megszerzett öt pontért, amutatott játékért, azért is, amit az el-vesztett meccseken is nyújtott – je-gyezte meg a polgármester. – Átérzema gondot, és azon dolgozom-dolgo-zunk, hogy mielõbb a klub, illetve a já-tékosok számláján legyen a pénz. Ab-ban is bízom, hogy a csapat teljesít-ményét látva egyre több szekszárdi éskörnyékbeli vállalkozás tulajdonosaérzi úgy: nem csak szerethetõ csapata mai UKSE, de támogatásra is méltóaz élvonalbeli együttes. Hiszem, hogysikerül újabb mecénásokat megnyer-ni, s ezáltal hosszabb távra biztosítot-tak lesznek a versenyzéshez szüksé-ges pénzügyi feltételek. Ahogy a múlt-ban tettem, úgy a jövõben is igyek-szem segíteni az UKSE-nek, de az NBI.-hez szükséges háttér megteremté-séhez ezt rajtam kívül többeknek isakarni kell. Ezért is kérem mindenki-tõl, aki szereti a kézilabdát, és van rá le-hetõsége, támogassa csapatunkat – je-gyezte meg a szekszárdi nõi kézilabdaélvonalban tartását fontos városisportügynek tekintõ polgármester.

B. Gy.

Ami a bravúrpont mögött van Kovács Jenõ: „Túlléptünk a súlyos belsõ gondon”

VIII. ADIDAS–HORFER SERLEG

Téli kispályás teremlabdarúgó-

kupaVERSENYKIÍRÁS: A Városi Sport- és Sza-badidõközpont cégek, vállalkozások,hivatalok, intézmények dolgozóibólalakított és alkalmilag szervezõdött csa-patok, labdarúgó-szakosztályok kispá-lyás csapatai számára idén is megren-dezi a téli kispályás teremlabdarúgó-tornát 2011. december 4-tõl 2012.február 5-ig a benevezett csapatokszámától függõen szombati és vasár-napi napokon. Játéknapok: 2011. de-cember 4., 10., 17., 18., 2012. január 7,8., 14., 15., 21., 22., 28., 29., február 4, 5.A kupa helyszíne: városi sportcsar-nok. (Szekszárd, Keselyûsi út 3.)

Nevezési határidõ: 2011. novem-ber 15. (kedd) 12.00 óra. Nevezést be-érkezési sorrendben maximálisan 20csapatig fogad el a versenybizottság.Nevezési díj: csapatonként 55 000 Ft,mely összeg tartalmazza a csapat összeskupamérkõzésének (a terem használa-ti díját, világítást, az öltözõhasználat ésa fürdési lehetõség) költségeit. A neve-zési díjat készpénzben kell befizetnia nevezéssel egyidejûleg. A nevezésilapokat a Szekszárd Városi Sport- ésSzabadidõközpont 7100 Szekszárd,Keselyûsi u. 3. címre kérjük bekül-deni, vagy a sportcsarnok titkársá-gára leadni. Figyelem! Részletes ver-senykiírás az intézmény honlapján:(www.sportcsarnokszekszard.hu).

Olimpiai ötpróba !November 19-én újra lehet pontokatgyûjteni az ajándékok megszerzéséhez.A Remete kápolnánál felállított verseny-központból 7.00-tõl 9.00-ig lehet elindul-ni a 30–14–7 km-es gyalogtúrára, amiért4–2–1pont jár. Nevezési díj, mint min-dig, 500 Ft. Még most sincs késõ csatla-kozni hozzánk, mert a londoni olimpiá-ig még össze lehet szedni a 40 pontot alegértékesebb ajándékra, a polárfelsõreis. Mindenkit szeretettel várunk!

Terembajnokságon is a dobogón a Tolnai Tájak íjászai

A városi sportcsarnok jövõ hetiprogramja

November 6. Országos Judo Serdülõ,

Junior Magyar BajnokságNovember 7. 19.00–21.00

Városi asztalitenisz-bajnokságNovember 9. 19.00–21.00

Városi asztalitenisz-bajnokságNovember 10. 19.00–21.00

Városi asztalitenisz-bajnokságNovember 12. 17.00 Fighters Night KüzdõsportgálaNovember 13. 09.00–14.00 Futsall NB II. nõi

labdarúgó-bajnokság, szekszárdi mérkõzésekNovember 13. 16.00 Atomerõmû KSC Szekszárd -PEAC amatõr NB I/B nyugati csoport kosárlabda-mérkõzésNovember 13. 18.00 Marley FKSE–Dombóvári Ko-sárlabda SKE NB II. férfi-kosárlabdamérkõzésKovács Gábor lövés közben

152011. november 6. KÖZÉRDEKŰ

A POLGÁRMESTER, A JEGYZÕ ÉS A KÉPVISELÕK2011. NOVEMBERI FOGADÓÓRÁJA

HORVÁTH ISTVÁN polgármesterVáltozás! December 1. (csütörtök)16–18 óráig. Polgármesteri Hivatal,polgármesteri tárgyaló

AMREINNÉ DR. GÁL KLAUDIA jegyzõMinden szerdán 10–12 óráigPolgármesteri Hivatal, I. em. 40. sz. iroda

DR. HAAG ÉVA alpolgármesterII. sz. választókerületNovember 15. (kedd) 16–17 óraGaray Általános Iskola (Zrínyi u.)November 29. (kedd) 15–16 óraGyakorló általános iskola

ÁCS REZSÕ alpolgármesterA hónap harmadik hétfõjén 14–15 óráigPolgármesteri Hivatal I. em. 36. sz. irodaIII. sz. választókerületA hónap elsõ csütörtökén 17–18 óráigI. Béla Gimnázium és Informatikai Sza-kközépiskola.Szekszárd, Kadarka u. 25–27.

DR. HORVÁTH KÁLMÁN képviselõ I. sz. választókerületA hónap második hétfõjén 17–18 óráigKadarka utcai óvoda

DR. TÓTH GYULA képviselõIV. sz. választókerületA hónap harmadik hétfõjén 16–17 óráigBabits Mihály Általános Iskola

KÕVÁRI LÁSZLÓ képviselõV. sz. választókerületA hónap elsõ hétfõjén, 18–19 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

CSILLAGNÉ SZÁNTHÓ POLIXÉNA képvi-selõ. VI. sz. választókerületA hónap második keddjén 16–17 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

LEMLE BÉLÁNÉ képviselõVII. sz. választókerületA hónap elsõ szerdáján 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

MÁTÉ PÉTER képviselõVIII. sz. választókerület A hónap második hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

DR. HADHÁZY ÁKOS képviselõIX. sz. választókerület A hónap utolsó péntekén 14–15 óráigBaka István Általános Iskola

FAJSZI LAJOS képviselõX. sz. választókerületA hónap második hétfõjén 17–18 óráigSzõlõhegyi Óvoda, Könyvtárépület

HALMAI GÁBORNÉ képviselõA hónap elsõ és harmadik csütörtökén16–18 óráigBejelentkezés: 74/510-663 telefononSzekszárd, Mikes u. 24.

ILOSFAI GÁBOR képviselõA hónap második szerdáján 17–18 óráigMikes u. 24.

DR. TÓTH CSABA ATTILA képviselõA hónap harmadik hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

ZAJÁK RITA képviselõA hónap utolsó hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala • Fõszerkesztõ: Cser Ildikó • Szerkesztõség címe: Polgármesteri Hivatal, jegyzõi titkárság,Szekszárd, Béla király tér 8. • E-mail: szekvas@gmail.com • Hirdetésfelvétel: Szántó Ildikó 30/9726-663 • HUISSN 1215-4679 • Nyomtatás: AS-NYOMDA Kft. Déli Üzem, 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 72/243-700. Telefax: 72/243-704. Felelõs vezetõ: Futó Imre • Tördelés: Fazekas András

RuhaosztásA Máltai Szeretetszolgálat SzekszárdiCsoportja ebben az évben még no-vember 8-án, 22-én és december 6-ándélelõtt 8 és 10 óra között használtru-ha-osztást szervez Szekszárdon, a Hu-nyadi utca 4.-ben. Szívesen segítünk,jöjjenek hozzánk! A szeretetszolgálatmunkatársai.

A Caritas újra segítA Szekszárdi Szent Erzsébet Cari-tas Alapítvány eltántoríthatatlancéljától, hogy enyhítse a mélysze-génységben élõk keserves helyze-tét minden eszközzel, amivel csaktudja. Most ismét alkalom nyílt er-re, élelmiszert osztottunk 200 rá-szoruló család nagy örömére.

A 2010 kilogrammnyi EU-s se-gélybõl a családok között létszá-muk alapján a kiscsaládok 14 kg, anagycsaládok 16 kg tartós élelmi-szerbõl álló csomagot kaptak. Azélelmiszert Pécsrõl az osztás hely-színére szállították önkénteseink,

majd megkezdõdött a számunkralegnehezebb feladat, a pakolás, mi-vel az önkéntesek túlnyomórésztnyugdíjasok. Ehhez a nehéz és fá-radságos munkához idén szeren-csére új segítõink akadtak, a szek-szárdi Garay János Gimnázium di-ákjai, akik közül sokan a mostani al-kalmi segítségnyújtás mellettegyéb karitatív munkákra is vállal-koznak. Az osztás zökkenõmente-sen megvalósult, jó volt látni azörömteli tekinteteket, akik távoz-tak a számukra oly sokat jelentõcsomagokkal.

Sípos Márton nemzetközi

úszóemlékversenyÚszópalánták, zömmel ígé-retes serdülõ és ifjúsági ver-senyzõk veszik birtokukbaa szekszárdi uszodát mostszombaton és vasárnap azimmár 32. alkalommalmegrendezendõ Sípos Már-ton nemzetközi úszóem-lékversenyen. .

Mintegy kétszáz résztve-võ várható, jelezte részvéte-lét a külföldiek közül Trna-va, Ada, Zombor és Zenta csapata is. A hazai klu-bok közül az olimpikonokat is felvonultató Pé-csi Városi Sportegyesület, a Pécsi ANK, a Duna-újváros, a Siófok lesz nagyobb létszámmal jelen.Megyénkbõl a Dombóvári Sportiskola, a Bony-hádi Perczel DSE, a Bonyhádi USE és a Szekszár-di Vízmû SE csapatának indulása várható. A ver-seny kiemelkedõ versenyszáma, az egykoriszekszárdi sportoló, az 1920-as évek elején világ-csúcsot úszott Sipos Márton emlékére kiírt 100méteres férfi-mellúszás. Ennek címvédõje Bo-dor Richárd olimpikon az egyik legjobb magyarmellúszó, a Pécsi Városi Sportegyesület verseny-zõje, aki ha teheti, minden évben elindul a jóhangulatú és a hazai viszonyok közepette átla-gon felül díjazott versenyen.Az elsõ napon a 200 m nõi gyorsúszás ver-senyszámában Monostori Pálra, a SzekszárdiVízmû SE 2003-ban tragikusan elhunyt veze-tõedzõjére emlékeznek. -bégyé-

Használtruha-osztás

A Magyar Vöröskereszt Tolna MegyeiSzervezete használtruha-adományo-zást tart november 7-én (hétfõn) 8.30-tól 9.30-ig (Szekszárd, Dózsa Gy. u. 1.).Az idei tagdíj is befizethetõ. Várják tag-jaikat, a Szekszárdi Nyugdíjasok Terü-leti Érdekszövetsége tagjait, a nagycsa-ládosokat és minden rászorulót.

Elõadás nyugdíjasoknak

A Mentálhigiénés Mûhely ÖnkéntesKözpont Nyugdíjas-tagozata szervezé-sében november 8-án (kedden) 14 óra-kor dr. Hajdú Zsuzsanna, izotópdiag-nosztikai szakorvos elõadást tart Azizotópdiagnosztikai vizsgálatok elõ-nye és fontossága címmel a Babits Mi-hály mûvelõdési ház 1. számú termé-ben. (Szent István tér 15–17. sz.). Sze-retettel várnak minden kedves érdek-lõdõ nyugdíjast.

16 2011. november 6.HIRDETÉS