1

PÁLI SZENT VINCE

KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

Intézményi Esélyegyenlőségi

Program 2015/2016

2

Tartalom

I. Bevezetés ............................................................................................................................... 3

II. Törvényi háttér ..................................................................................................................... 4

III. A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola Tanulói Esélyegyenlőségi

Programja ............................................................................................................................ 11

Intézményi adatok: ................................................................................................................ 13

2. A program célja ................................................................................................................. 17

3. Kötelezettségek és felelősség ............................................................................................. 18

4. Akcióterv ............................................................................................................................ 20

4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: .................................................................. 20

4.2. Akcióterv ütemezése ...................................................................................................... 22

5. Megvalósítás ....................................................................................................................... 23

6. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................ 25

8. Szankcionálás ..................................................................................................................... 27

IV. A Páli Szent Vince Katolikus Óvoda Esélyegyenlőségi Programja................................. 28

1. Helyzetelemzés ................................................................................................................... 28

2. A Program célja .................................................................................................................. 30

3. Kötelezettségek és felelősség ............................................................................................. 31

4. Akcióterv ............................................................................................................................ 32

4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: .................................................................. 32

4.2. Akcióterv ütemezése ...................................................................................................... 34

5. Megvalósítás ....................................................................................................................... 35

6. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................ 37

7. Konzultáció és visszacsatolás ............................................................................................. 39

8. Szankcionálás ..................................................................................................................... 40

3

I. Bevezetés

Az intézmény, mint katolikus iskola 1992-ben kezdte meg működését,

Kapuváron a város szívében a Fő téren helyezkedik el. Az iskola épülete egy

emeletes, 16 tanteremmel. Kápolnával, könyvtárral, nyelvi laborral,

informatika teremmel, tornateremmel, saját konyhával, sportpályával

rendelkezik.

A tornatermünk átlagosan felszerelt, udvari játékaink nincsenek.

Sportpályánk állapota rossz, gyermekeink mozgásfejlesztésének érdekében

ezen az állapoton változtatni szeretnénk. Az intézményben logopédiai

fejlesztő szoba van. A kötelező eszköznorma előírásai alapján az intézmény

rendelkezik tan ári szobával, orvosi szobával és szertárral.

Az óvoda 2009 szeptemberében kezdte meg működését közvetlenül a

Katolikus Iskola szomszédságában.

Az óvodánk épülete földszintes, részben emeletes, teljesen felújított. 4 tágas,

nagy alapterületű csoportszobával, 1 fejlesztő- só szobával, 1 melegítő

konyhával, 1 tornaszobával, és egy étkezővel, megfelelő nagyságú fedett

terasszal, tágas udvarral rendelkezik.

Az udvari játékok és a tornaszoba a gyermekek mozgásfejlesztését

szolgálják. A kötelező eszköznorma előírásai alapján az intézmény

rendelkezik nevelői szobával, vezetői irodával.

A technikai felszereltségünk jó: számítógép, fénymásoló gép, CD-s magnók,

tv, diavetítők állnak a pedagógusok rendelkezésére.

4

II. Törvényi háttér

1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOT-

MÁNYÁRÓL

Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve:

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van

az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkénye-

sen megfosztani.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden

személyszámára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkü-

lönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vé-

lemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb

helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülön-

böztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőt-

lenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mű-

velődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és ál-

talánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei

alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, to-

vábbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú

gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

5

A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGHEZ KAP-

CSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a

közoktatásról)

A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát:

A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való

jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti

meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre neve-

lésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek

anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a taní-

tás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közokta-

tásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá

korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.

A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, a 11.§. a tanulói különös jo-

gokkal. Kiemelt jelentőségű a 11 § (7) bekezdése:

(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendelteté-

süknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetés-

szerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói

jogok érvényesítésére.

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG – POZITÍV

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és

védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő em-

beri méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfe-

lelő jogvédelmet kell biztosítania.

6

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlő-

ség előmozdításáról egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bá-

násmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogokat.

Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy

tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik

alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben köz-

vetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást

vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bá-

násmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a köte-

lezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult ol-

dalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként ki-

kényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként ke-

zeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak köte-

lessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását!

Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként ki-

kényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel

elmaradása esetén!

Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való

kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy

a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem

elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék

meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé te-

szik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszün-

tetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3)

bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség elő-

mozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számá-

ra is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő

7

bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlő-

ségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb hely-

zetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse.

Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint „...

ha valamely- az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely al-

kotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett

egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem

lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat,

ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása ér-

dekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos

korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük el-

lenére - csak szerves egységben szemlélhető.

Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kap-

csolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet.

Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás

megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézke-

dések végrehajtásával érhető el.

A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy

olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedések-

nek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik

lehetővé.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlő-

ség előmozdításáról kimondja, hogy:

„Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltó-

ságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jog-

védelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára,

kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami

8

kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára,

valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi

jog vívmányaira a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság terü-

letén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jo-

gi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel

szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintés-

sel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályok-

ban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban

kell alkalmazni.”

Az „esélyegyenlőségi” törvény a következő paragrafusokban határozza meg

az oktatási nevelési folyamatokra vonatkoztatva az egyenlő bánásmód, az

esélyegyenlőség szempontjait:

„27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan neve-

lésre, oktatásra, képzésre,

a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik,

vagy

b) amelynek megszervezéséhez az állam

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójó-

váírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott

oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi

kérelmek elbírálása,

9

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek ki-

adása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen va-

lamely személy vagy csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül lét-

rehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rend-

szer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a

kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg

a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanul-

mányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában

elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkö-

rök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja

más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak

az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban

való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmi-

lyen hátrány nem éri.

(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha

10

a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes válasz-

tása szerint,

b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan

vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi

vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indo-

kolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az

oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás

megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támoga-

tott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonos-

ság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatá-

si intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányren-

delet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás-

ban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggés-

ben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.”

11

III. A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola Tanulói Esélyegyenlőségi

Programja

1.Helyzetelemzés A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola fenntartója a

Győri Egyházmegye. Az intézményben 29 főállású pedagógus végez oktató-

nevelő tevékenységet.

Az iskolában 319 gyermek részesül ellátásban, közülük 166 alsó

tagozatban, 153 felső tagozatban. Az iskolába 89 gyermek más

településről jár be, az ő intézménybe jutásuk tömegközlekedési eszközzel,

busszal történik, vagy a szülők egyénileg gondoskodnak róla.

Az intézményben 16 tanulócsoportban történik az oktatás megszervezése. Az

intézmény felmérése alapján a gyerekek 72 %-a Kapuváron lakik. Az

iskolának 2 hátrányos helyzetű tanulója van, ebből 0 fő az alsó, 2 fő a felső

tagozaton. Az intézményben 0 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk

van.

A hátrányos helyzetű gyermekek szegregációjára nincs jel az osztályok

adatai alapján.

Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az intézmény nem folytat szegregált

oktatás - szervezési gyakorlatot.

A szolgáltatott adatok alapján a pedagógus ellátottság megfelelő.

12

Az intézmény továbbtanulási mutatóinak vizsgálata során kitűnik,

hogy az iskolából 2004 - és 2013 között a tanulók zöme szakközépiskolá-

ban kívánt továbbtanulni.

A 2013/2014-es adatokból kitűnik, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók a szakiskolában és szakközépiskolában tanulnak tovább. Jelenleg 44

nyolcadik osztályos tanulónk van. Törekedni kell az ő esetükben is a munka-

erőpiacon keresett szakmákra képző középfokú intézményekbe való jelentke-

zésre.

Az évfolyamismétlő tanuló nem volt, amely azt mutatja, hogy a pedagógiai

munka az iskolában eredményes, és gyermekközpontú.

Mindezek alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai

munka sikeres a tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a

következő iskolatípusba való lépésre, ugyanakkor törekedni kell arra,

hogy a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulása ne kizárólag a

szakiskolák felé irányuljon, hanem más intézmények felé is.

Napközit, tanulószobai ellátást 172 gyermek vett igénybe. Elmondható,

hogy az iskola mind az intézmény tanulói, mind a hátrányos helyzetű

gyermekek számára biztosítani tudja a napközis ellátást.

Az intézmény nagy jelentőséget tulajdonít a tanórán kívüli

foglalkozásoknak, és kiemelten a szakköröknek.

Külön említést érdemel, hogy a 2013/2014-es és az idei tanévben is sikerült

bevonni a szakkörökbe minden hátrányos helyzetű gyermeket. Mindezek

alapján elmondható, hogy az intézmény példaértékűen jelentős hangsúlyt

fektet arra, hogy szakköreiket minden tanulója számára nyitottan működtesse.

13

Intézményi adatok: Általános iskolai osztálytermek száma: 16 Az általános iskolai osztályok száma: 16 Az általános iskolai tanulók száma: 319 fő Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma: 41 fő 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban: 44 fő A napközis tanulók száma az általános iskolákban: 170 fő Hátrányos helyzetű tanulók száma: 2 fő Halmozottan hátrányos helyzetű: 0 fő SNI státusz: 32 fő alsó tagozaton: 11 fő felső tagozaton: 21 fő Magántanuló : 1 fő Mozgássérült : 1 fő Látássérült : 2 fő Roma: 11 fő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Tanulói létszám az egyes évfolyamokon

41 40 43 42 38 37 34 44

Hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma évfolyamonként

0 0 0 0 0 1 0 1

A tanórán kívüli programokon és iskolán kívüli segítő programokban résztvevő tanulók

Szakkör neve Érintett osztály, évfolyam

Létszám

kézműves 1-2. o 23 kézműves 3-4. 19

német 1-2. o. 22 német 3. o 25 német 4. o. 19 német 8. o. 8

tömegsport (labdarúgás) 5-6. o 14

tömegsport (atlétika) alsó 11

elsősegély 4-8. 15

14

tömegsport (labdarúgás) alsó 17

tömegsport (kézilabda) 7-8. o 38

tömegsport (kézilabda) 5-6. o 15 matematika teh. g. 3-4. o 14 matematika teh. g. 5. o 7 matematika teh. g. 6. o 12 matematika teh. g. 7. o 12 matematika teh. g. 8. o 7

kémia szakkör 7. o 12 kémia szakkör 8. o 12

színjátszó 1-4. o 25 színjátszó 5-8. o 27

angol 1-2. 6 angol 3. 16 angol 7-8. o 9

énekkar 5-8. o 26 környezetvédelem 5-8. 11

kis fizikusok 7-8. o 11 informatika 1-2. o 8 informatika 5-8. o 14

rajz 3-8. o 8 tömegsport 5-8.o 15

differenciált foglalkozás - magyar 1-8.o 60

differenciált foglalkozás - matematika 1-8. o. 58

Az intézményben integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma: 32 fő Lemorzsolódási mutató: 2009/2010 – 0,3 % 2010/2011 – 0 % 2011/2012 – 0,3 % 2012/2013 – 0,6 % 2013/2014 – 0,0% 2014/2015 – 0,0%

15

Az intézményben tanuló diákok továbbtanulási mutatói: 2009/2010 – 5 fő gimnázium, 10 fő szakközépiskola, 12 fő szakmunkásképző intézet. 2010/2011 – 5 fő gimnázium, 19 fő szakközépiskola, 19 fő szakmunkásképző intézet. 2011/2012 – 4 fő gimnázium, 12 fő szakközépiskola, 19 fő szakmunkásképző intézet. 2012/2013 – 11 fő gimnázium, 17 fő szakközépiskola, 7 fő szakmunkásképző intézet. 2013/2014 – 8 fő gimnázium, 14 fő szakközépiskola, 7 fő szakmunkásképző intézet. 2014/2015 – 11 fő gimnázium, 21 fő szakközépiskola, 12 fő szakmunkás-képző intézet. Az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási mutatói: 2009/2010 – 1 fő szakmunkásképző intézet, 1 fő szakközépiskola 2010/2011 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2011/2012 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2012/2013 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2013/2014 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2014/2015 – 0 fő Az intézményben végzett pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok eredménye: lásd mellékletben a 2013-as OKÉV mérés eredménye. A szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei

elégségesek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény

állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő oktatási környezet

biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület

felújítása, valamint oktatási eszközök, informatikai eszközök,

modernizálása, megújítása.

16

Az iskolában 3 fő közoktatási vezetői szakképesítéssel rendelkezik. Az

iskolának nincs főállású gyógypedagógus dolgozója, de van

gyermekvédelmi munkaközössége. Az intézményben logopédus és

tiflopedagógus segíti a gyermekek oktatását-nevelését.

Az intézményben a beszédhibás és látássérült gyerekek megsegítésére

heti 9 órában foglalkoztatjuk őket. Az intézményben enyhe fokban értelmi

fogyatékos gyermek, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek valamint

súlyos tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek nincsen. Az intézmény

pedagógusainak képzettsége megfelel a sajátos nevelési igényű, illetve a

hátrányos helyzetű gyermekek színvonalas neveléséhez.

Az egyenlő bánásmód követelményét az SNI gyermekekre az alábbi

tevékenységek során érvényesítjük:

- beiratkozásnál, felvételinél

- tanításban, ismeretközlésben

- gyermek egyéni fejlesztésében

- az értékelés gyakorlatában

- a tanulói előmenetelben

- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában

- továbbtanulásban, pályaorientációban

- humánerőforrás fejlesztésben

- partnerség építésében szülőkkel, segítőkkel, szakmai és

társadalmi környezettel

-

Jelen vannak iskolánkban az alábbi tevékenységek, amelyek a hátrányok

enyhítését szolgálják:

- napközis, tanulószobai ellátás

17

- gyermekétkeztetés kedvezményekkel

- felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok

- kultúraközvetítés

- tankönyvtámogatás

- kapcsolattartás a szülőkkel

- kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, szakértői bizottsággal

Az intézmény pedagógusai közül 14 fő tanári, 15 fő tanítói. Az intézmény

pedagógusainak képzettsége megfelel a hátrányos helyzetű gyermekek

magas színvonalú ellátásához, ugyanakkor a pedagógusok részt vettek több

alkalommal továbbképzéseken a korszerű oktatástechnikai eszközök

(interaktív tábla, számítógépek) eredményes használata miatt.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a családsegítő szakemberrel, a

védőnőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal és számos civil szervezettel.

Kapcsolata van – szakreferens révén - a helyi Kisebbségi

Önkormányzattal.

2. A program célja

2.1 A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető

célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és

az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül

alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő

hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű

gyerekek hátrányainak kompenzálására.

2.2 Mindezekre - biztosításuk érdekében - kiemelt figyelmet kell fordítani a

beiratkozásnál, felvételnél, az oktató–nevelő munka során, a gyerekek egyéni

18

fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a humánerőforrás-fejlesztésben,

pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és

kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környe-

zettel.

2.3 Az iskolai nevelőmunka öt kiemelt célját fogalmazzuk meg az intéz-

mény nevelési programjában. Az egészséges életmód kialakítása egyik ki-

emelt célunk, amely során a gyermekek személyiségének fejlesztését és igé-

nyességének növelését valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy derűs, szere-

tetteljes kapcsolat alakuljon ki a pedagógusok és a gyermekek, valamint a

gyermek és gyermek között. Biztosítani kívánjuk a gyermekek testi – lelki

egészségét.

Az érzelmi nevelés területén célul tűztük ki a segítőkészség és szociális

érzékenység fejlesztését a társak felé, az életkori és az egyéni sajátosságok

figyelembe vételével. A gyerekek közösségi életre való felkészítésénél a

tolerancia megtanulása, a másság elfogadása fontos nevelési célunk.

Kiemelt célként fogalmazzuk meg a szociálisan hátrányos helyzetű

gyermekek differenciált fejlesztését.

Az intézmény tantestülete változatos és korszerű tanítási módszereket

alkalmaz és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára is

magas színvonalú oktató-nevelő munkát végez.

3. Kötelezettségek és felelősség

3.1 Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden

dolgozója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a

közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programja, ismerjék és kövessék a

19

benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény

dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a

program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg

kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az

intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten

annak tartalmát ismertessék.

3.2 Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi

program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának

nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges

panaszok kivizsgálásáért.

3.3 A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az

egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal,

biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns

légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel

kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A

tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban

foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az

esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes

munkatársának.

3.4. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást

nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi

esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

20

4. Akcióterv

4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok:

� Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem

megfelelő (különös tekintettel a 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény, és

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.

évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az

intézményben nem tapasztaltunk.

� Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és

oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség

elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási

sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem

tapasztaltunk.

� Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási

szolgáltatáshoz (pl. kezdeményezéseken, szervezett rendezvényeken,

iskolán kívüli foglalkozásokon, egyéb programokon), vagy az intézményben

biztosított oktatási feltételekhez (pl. tornaterem, informatika terem,

ismereteket közlő, vagy egyéni fejlesztést segítő egyéb eszközök, hiányos

ismeretekkel tartott kezdeményezések) nem biztosított egyenlő hozzáférés a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére. Ilyen eljárásokat,

folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk.

� Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű és a pszichés fejlődési zavarai

miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.

dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy

21

kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az

országos átlagot.

� Az intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya 10 %.

22

4.2. Akcióterv ütemezése

Helyzetelemzés

Cél

Intézkedés

Felelős

Határ-idő

Indikátor rövidtávon

(1 év)

Indikátor középtávon

(3 év)

Indikátor hosszútávon

(6 év) Az iskola épületének állag-megóvása szüksé-ges.

Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára.

Rendszeres állag-megóváskarbantartás, felújítás.

Fenntartó Folya-matos

Az éves költ-ségvetés tartal-maz felújítást, karbantartást.

Folyamatos a felújítás, karbantartás.

Az épület felújítása megtörténik.

A sajátos nevelési igényű gyermekek lét-számának fokozatos növekedése miatt gyógypedagógus, és logopédus segíti az oktató nevelő munkát

1 fő gyógy-pedagógus és logopédus állás-hely létesítése.

Az álláshely igénylése, a fenntartótól.

Fenntartó Folya-matos

1 fő gyógypeda-gógus álláshely létesítése.

A gyógy-pedagógus logopédiával bővített isme-reteivel segíti az oktató-nevelő munkát.

Gyógypedagó-gus és logopé-dus segíti az oktató-nevelő munkát.

Oktatási és számítás-technikai eszközök bővítése, felújítása.

Oktatási szá-mítástechnikai eszközök modernizálása.

Eszközök beszerzése.

Fenntartó Folya- matos

Ütemezett beszerzés

Ütemezett beszerzés

Ütemezett beszerzés

Az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése

Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára.

Fejlesztés pályázatok igénybevéte-lével

Fenntartó 2016. Ütemezett felújítás

Ütemezett felújítás

Ütemezett felújítás

2

5. Megvalósítás

Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi

programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását.

Az intézmény folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és

gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró

intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi

jelzőrendszer működtetésében.

Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján

javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók

részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javítása céljából.

Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az

intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket.

Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és

szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen

belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű

gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen

program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását,

eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában.

Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére

az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az

intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a

vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az

esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a

panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába

24

a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás

lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért

az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a

panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez

csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a

szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást

kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás

dokumentációját biztosítja.

Az intézmény befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók

számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet

rendszeresen figyelemmel kísér és ellenőriz. Az intézmény biztosítja, és

évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára

vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai

programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és

érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó

kötelezettségek és célkitűzések. A stratégia dokumentumok vizsgálatánál

az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott

„Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált

nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi

önértékeléshez” c. dokumentum ellenőrzőlistáját használja fel.

Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során

szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő

oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi

esélyegyenlőségi programjába.

Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük

értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált

25

tanulásszervezés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a

közoktatási esélyegyenlőség területére.

6. Monitoring és nyilvánosság

Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a

hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat,

melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a

megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos

helyzetű gyermekek vonatkozásában, valamint dokumentálja jelen

programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a gyermekek, a gyermekek

képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és

a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre.

Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei:

� A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek

intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.

� Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és

tevékenységek bemutatása.

� Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv

végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről

� Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség

megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a

panasztételi eljárások eredményeiről.

� A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési

irányainak meghatározása.

26

A nyilvánosság biztosítása

A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az

intézmény vezetője felel.

Az intézmény az esélyegyenlőségi terv dokumentációját az intézményi

honlapra is elhelyezi. (www.pali-kapuvar.sulinet.hu) Az intézmény a

szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek

észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra

vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.

A szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával

kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel.

A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat

(illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az

érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az

etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális

orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének,

gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván

az intézmény által.

7. Konzultáció és visszacsatolás

A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a

fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőikkel, valamint a

szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az

intézmény a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő

személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő

időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.

27

8. Szankcionálás

Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és

panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó

képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független

szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása

esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést,

programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó

köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját

hatáskörében eljárni.

A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező

mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal,

vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját

hatáskörében járhat el.

28

IV. A Páli Szent Vince Katolikus Óvoda Esélyegyenlőségi Programja

1. Helyzetelemzés

A Páli Szent Vince Katolikus Óvoda fenntartója a Győr Egyházmegyei

Hatóság. Az intézményben 8 főállású pedagógus végez oktató-nevelő

tevékenységet. Közülük 2 hittudományi, 1 gyógypedagógus végzettséggel

rendelkezik. Munkájukat 1 logopédus segíti.

Az óvodában jelenleg 99 gyermek részesül ellátásában, négy csoportban: a

nagycsoportban 25, az egyik középső csoportban 25, a másik középső

csoportban 25, kiscsoportban 24 a gyermekek létszáma. Az óvodába 13 gyermek más településről jár be, az ő intézménybejutásukról a szülők

egyénileg gondoskodnak.

Az intézményben 4 gyermekcsoportban történik a nevelő-oktató munka

megszervezése.

A csoportok szerkezete:

- nagycsoport

- nagy-középső csoport

- kis-középső csoport

- kis csoport

Az intézmény felmérése alapján a gyerekek 87 %-a a körzetünkben lakik.

Az óvodában jelenleg nincs halmozottan hátrányos helyzetű és 2 sajátos

nevelési igényű gyermek van.

Logopédiai ellátásra 2 gyermek szorul.

29

A hátrányos helyzetű gyermekek szegregációjára nincs jel a csoportok adatai

alapján.

Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az intézmény nem folytat szegregált

nevelés-oktatásszervezési gyakorlatot.

A szolgáltatatott adatok alapján a pedagógus ellátottság megfelelő.

1.1A szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei

jók. (ld. Bevezetőben)

1.2. Az intézményben 1 logopédus, 1 óvónő-gyógypedagógus segíti a

gyermekek oktatását-nevelését.

A szolgáltatott adatok alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek

integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az

intézményben adottak.

1.3. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az

egész ember kifejlesztésén munkálkodjék. Az óvodai nevelő munka céljai

és feladatai az intézmény nevelési programjában megfogalmazásra

kerültek.

Az egészséges életmód kialakítása egyik célunk, amely során a gyermekek

szükségleteinek megfelelő életritmust alakítunk ki a testápolás, a pihenés, a

táplálkozás és a mozgás terén.

Fontosnak tartjuk, hogy derűs, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki az

óvónők és a gyermekek, valamint a gyermek és gyermek között.

Biztosítani kívánjuk a gyermekek testi edzettségét, egészségének

megóvását. Mindegyik csoport a nagymozgását az óvodai tornaszobában

tartja. Heti 1 alkalommal, ugyanitt szivacs-kézilabdafoglalkozás is van az ő

részükre.

30

Az érzelmi nevelés és a szocializáció során célunk érzelmi biztonságot

nyújtani az óvodai környezetben, megfelelő empátiás készséggel segíteni a

gyermekek beilleszkedését. Az érzelmi nevelés, fejlesztés pontban célként a

gyermek megismerő, kommunikációs és kreatív képességeinek fejlesztését

tűztük ki célul az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

A gyermekek közösségi életre való felkészítésénél a tolerancia

megtanulása, a másság elfogadása a legfontosabb nevelési célja az

intézménynek.

Kiemelt célként fogalmazzuk meg a szociálisan hátrányos helyzetű

gyermekek differenciált fejlesztését.

1.4. Az intézmény pedagógusai közül 2 óvodapedagógus hittudományi, 1 fő

közoktatási vezetői szakképesítéssel rendelkezik. Az intézmény

pedagógusainak képzettsége megfelel a sajátos nevelési igényű, illetve a

hátrányos helyzetű gyermekek színvonalas neveléséhez.

1.5. Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a családsegítővel, a

védőnőkkel, és a gyermekjóléti szolgálattal.

2. A Program célja

2.1 A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető

célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és

az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül

alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő

hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű

gyerekek hátrányainak kompenzálására.

2.2 Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a

beiratkozásnál, felvételnél, az oktató–nevelő munka során, a gyerekek egyéni

fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a humánerőforrás-fejlesztésben,

31

pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és

kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi

környezettel.

3. Kötelezettségek és felelősség

3.1. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden

dolgozója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a

közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programja, ismerjék és kövessék a

benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény

dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a

program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg

kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az

intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten

annak tartalmát ismertessék

3.2. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi

esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program

végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére

vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

3.3. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az

egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal,

biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns

légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel

kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A

tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban

foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az

esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes

munkatársának.

32

3.4. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást

nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi

esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

4. Akcióterv

4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok:

� Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem

megfelelő (különös tekintettel a 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény, és Az

egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az

intézményben nem tapasztaltunk.

� Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és

oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség

elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási

sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem

tapasztaltunk.

� Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz

(pl. kezdeményezéseken, szervezett rendezvényeken, óvodán kívüli

foglalkozásokon, egyéb programokon), vagy az intézményben biztosított

oktatási feltételekhez (pl. ismereteket közlő, vagy egyéni fejlesztést segítő

egyéb eszközök, hiányos ismeretekkel tartott kezdeményezések) nem

biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk.

33

� Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű és a pszichés fejlődési zavarai

miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.

dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy

kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az

országos átlagot (vagyis több mint 7 %). Jelenleg nem jellemző.

34

4.2. Akcióterv ütemezése

Helyzetelemzés

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Indikátor

rövidtávon

(1 év)

Indikátor

középtávon

(3 év)

Indikátor

hosszútávon (6

év)

Az óvoda épüle-

tének állagmegó-

vása szükséges.

Az intézmény

folyamatosan

alkalmas legyen az

oktató-nevelő

munkára.

Rendszeres

állagmegóvás

karbantartás,

felújítás.

Fenntartó

Folyamatos

Az éves költség-vetés

tartalmaz felújítást,

karbantartást.

Folyamatos a

felújítás,

karbantartás.

Az épület

felújítása

megtörtént.

Szakvizsga

megszerzése

Az óvodapedagó-

gusok rendelkezze-

nek szakvizsgás

továbbképzésekkel.

A továbbkép-

zésre kötelezet-

tek jelentkez-

zenek szak-

képzésre

Az óvoda-

vezető

Folyamatos

A továbbképzési

tervben tervezett

továbbképzések.

A továbbképzési

tervben tervezett to-

vábbképzések.

A továbbkép-

zésre kötelezet-

tek, szerezzenek

szakvizsgás

képesítést.

A beszédhibás

gyermekek

létszámának

növekedése miatt

logopédus végzettség

szükséges

1 fő logopédus –

tanulmányok

befejezése.

Tanulmányok

folytatásának

biztosítása.

Fenntartó

Folyamatos

1 fő logopédus

végzettséget szerez

A logopédus segíti

az oktató-nevelő

munkát.

A logopédus

segíti az oktató-

nevelő munkát.

Oktatási és számí-

tástechnikai

eszközök bővítése.

Oktatási- számítás-

technikai eszközök

bővítése

Eszközök

beszerzése.

Fenntartó

Folyamatos

Ütemezett beszerzés

Ütemezett

beszerzés

Ütemezett

beszerzés

35

5. Megvalósítás

Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi

programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását.

Az intézmény különös figyelemmel kíséri a kerületi területrészen élő halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart,

együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és

hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi

jelzőrendszer működtetésében.

Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján

javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a

településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének

javítása céljából.

Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az

intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak

akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.

Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői

panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring

rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb

változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a

megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű

gyermekek vonatkozásában.

Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az

iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény

minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét

írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével

kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat

36

eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet

bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő

döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás

eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet

rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől

függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást

kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját

biztosítja.

Az intézmény befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók számára, éves

munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen monitor.

Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére,

pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba

(kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba)

beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre

vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégia dokumentumok

vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által

kidolgozott „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált

nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi

önértékeléshez” c. dokumentum ellenőrzőlistáját használja fel.

Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett

információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási

időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi

esélyegyenlőségi programjába.

Az intézmény biztosítja az óvodapedagógusok felkészítését, felkészültségük

értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált

tanulásszervezés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a

közoktatási esélyegyenlőség területére.

37

6. Monitoring és nyilvánosság

Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos

helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében

kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi

programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában,

valamint dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a

gyermekek, a gyermekek képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik,

valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre.

Az intézmény – fenntartója felé – biztosítja a program megvalósításával

kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és

információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt

információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a

monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves

monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében

gondoskodik. A monitoring jelentés készítésére lehetőség szerint külső szakértőt

kér fel az intézmény. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartó

felé továbbítja.

Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei:

� A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek

intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.

� Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és

tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása.

� Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról,

az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről.

38

� Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség

megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások

eredményeiről.

� A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési

irányainak meghatározása.

A nyilvánosság biztosítása

A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített

összefoglalóját a helyi önkormányzat újságjában, a teljes jelentést, valamint

jelen programot elektronikus formában az önkormányzat honlapján közzé

teszi. A monitoring jelentésnek, illetve összefoglaló ismertetésének helyi újságban

és interneten való közzé tételével kapcsolatos felelősség a fenntartót terheli.

Az intézmény az esélyegyenlőségi terv dokumentációját az intézményi

honlapra is elhelyezi. (www.pali-kapuvar.sulinet.hu) Az intézmény a

szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek

észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó

esélyegyenlőségi programjába beépíti.

A szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával

kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény minőségirányítási csoportja felel.

Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes

adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű

jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen

programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat

vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet

következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási

felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett

személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján

39

gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés

nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon

is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat- és információkezelés

körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartóiadat-

és információkezelésért a fenntartó felel.

7. Konzultáció és visszacsatolás

A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a

fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőikkel, valamint a szakmai

partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el.

Az intézmény a gyermek törvényes képviselőjének kérésére jelen programot

köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A

programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény

vezetője felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a gyermek

képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő

ellenjegyzése után a belső monitoring rendszer részére dokumentálni.

Az intézmény az éves monitoring jelentése kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az

általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja,

azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.

Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a településen működő oktatási,

szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri

körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó

esélyegyenlőségi programjába beépíti.

40

8. Szankcionálás

Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és

panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó

képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő

bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az

intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy

állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel,

illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni.

A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező

mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal, vagy

más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében

jár.

V. Hatályba lépés

Az iskolára és óvodára vonatkozó esélyegyenlőségi terv a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat és a szülők egyetértésével, valamint a fenntartó ellenjegyzésével lép hatályba.

41

VI. A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda munkavállalóira vonatkozó Esélyegyenlőségi

Terv

1. Bevezetés

1. Ezen szabályzat az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényen – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapul. 2. Az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltatónak meg kell tartania a munkához való hozzájutásban: a jogviszony létesítését megelőző eljárás során, a jogviszony létesítése és megszüntetése esetén, a munkafeltételek megállapításában és biztosításában, a képzési és előmeneteli rendszer, a munkafeltételek megállapítása és a bérezés, juttatások területén, valamint a kártérítési és a fegyelmi felelősség érvényesítése során. 3. Ezen „Esélyegyenlőségi terv” az összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás helyétől, jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától. 4. Jelen esélyegyenlőségi terv a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltató ezen munkavállalók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló irányelveit és intézkedéseit tartalmazza. 5. Ezen terv tartalmazza a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, különösen azok: · bérét, · munkakörülményeit, · szakmai előmenetelét,

42

· képzését, · valamint a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeiket illetően. 6. Ezen „Esélyegyenlőségi terv”-et a munkáltató és az Üzemi Tanács együttesen fogadja el, a fenntartó a tervet ellenjegyzi. A terv elfogadásáról és tartalmáról tájékoztatni kell az összes munkavállalót, mégpedig általuk érthető módon. A terv által nyújtott kedvezmények igénybevételére, illetve a programokban való részvételre nem kötelezhető senki, így erről le is lehet mondani. 2.Értelmező rendelkezések

-Az egyenlő bánásmód elvének megsértése- Az egyenlő bánásmód elvének megsértését jelentik a következők:

1. Közvetlen (nyílt) hátrányos megkülönböztetés:

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, továbbá egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest. 2. Közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés: Közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, amely nem minősül közvetlen diszkriminációnak, és látszólag meg is felel az egyenlő bánásmód követelményének, azonban a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.

43

3. Zaklatás: Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen diszkrimináció fogalmában meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. 4. Jogellenes elkülönítés (szegregáció): Jogellenes elkülönítést valósít meg az a magatartás, amely a fent meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy azok csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít. 5. Megtorlás: Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. 3.Általános célok, etikai elvek

A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód: A jelen megállapodást aláíró felek az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak. A munkáltató elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkező közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére.

44

Az emberi méltóság tiszteletben tartása A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltató a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakít ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, szem előtt tartva a kölcsönös előnyök egyidejű biztosítását. Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás vagy más, társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. A munkáltató ennek érdekében pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket alkalmaz. 4. Az esélyegyenlőségi terv hatálya Jelen esélyegyenlőségi terv a 2011. szeptember 12-től a 2015. augusztus-31-ig tartó időszakra tartalmazza a bevezetésben megfogalmazottakat.

45

5. Helyzetelemzés

Munkavállalói adatok

Fő

Munkavállalók száma összesen 65 Pedagógusok száma 38 Technikai dolgozók száma 26 Nők száma (pedagógus/technikai dolgozó) 36/22 40 év feletti munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó) 23/18 2 vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő (pedagógus/technikai dolgozó)

5/0

Pályakezdő (pedagógus/technikai dolgozó) 1/0 Határozatlan időre kinevezett munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó)

29/12

Határozott ideig szerződéssel dolgozó munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó)

9/14

Gyes-en / Gyed-en lévő munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó)

3/0

Részmunkaidőben dolgozó (pedagógus/technikai dolgozó) 0/10 5.1 A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok megjelölése

Az aláíró felek rögzítik, hogy a munkáltatóval, pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak, továbbá egyéb munkakörben alkalmazott munkatársi jogviszonyban levő foglalkoztatottak közül hátrányos helyzetűnek tekintjük:

a.) a nőket, b.) a negyven évnél idősebb munkavállalókat, beleértve a nyugdíjasokat is, c.) a pályakezdőket, d.) a legalább két, tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy tíz éven aluli gyerme-

ket nevelő egyedülálló munkavállalókat, e.) a betegség vagy öregség miatt ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozóval

egy háztartásban élőket, f.) a más településről naponta bejárókat, illetve halmozottan hátrányos helyze-

tűeknek mindazokat, akikre a fentiek közül több kritérium is teljesül.

5.2 Az egyes, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok helyzetének elemzése

a.) Női munkavállalók

46

A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvodában

pedagógusként 36, egyéb alkalmazottként 22 nő dolgozik. A pedagógusok közül 5 női alkalmazott van jelenleg tartósan távol. Az aláíró felek megállapítják, hogy a nők foglalkoztatásukat, bérezésüket, képzésben való részvételüket és egyéb körülményeiket tekintve a többi munkavállalói csoporttal azonos helyzetben vannak, velük kapcsolatban semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg, esetlegesen egyéb körülményeik miatt pozitív megkülönböztetésben részesülnek. b.) Negyven évnél idősebb munkavállalók A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvodában pedagógus munkakörben 23, egyéb munkakörben 18 negyven évi feletti kollégánk dolgozik munkavállalóként. Az aláíró felek megállapítják, hogy ez az összes pedagógus létszám 60 % -a, illetve az összes egyéb munkakörben foglalkoztatottak 69 % -a, foglalkoztatási arányukból hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg.

c.) Pályakezdő munkavállalók

Jelen esélyegyenlőségi terv készítésekor a munkáltató alkalmazásában áll 1 fő munkavállaló, aki pályakezdőnek tekinthető. d.) Legalább két, tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy 10 éven aluli gyermeket

nevelő egyedülálló munkavállalók Ezen munkavállalói körbe jelenleg 5 alkalmazott tartozik. Az aláíró felek megállapítják, hogy foglalkoztatásukkal kapcsolatban hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg, különféle, később részletezendő kedvezményben részesülnek. e.) A betegség vagy öregség miatt ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozó-

val egy háztartásban élő munkavállalók Jelen esélyegyenlőségi terv készítésekor nem áll a munkáltató rendelkezésére erre vonatkozó információ.

47

f.) A más településről naponta bejáró munkavállalók

Naponta más településről összesen 21 alkalmazott (13 pedagógus és 8 egyéb munkakörben alkalmazott munkavállaló) jár be. Az aláíró felek összefoglalóan megállapítják, hogy a hátrányos helyzetűnek tekintett munkavállalók foglalkoztatásukat, bérezésüket, képzésben való részvételüket és egyéb körülményeiket tekintve a többi munkavállalói csoporttal azonos helyzetben vannak, velük kapcsolatban semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg, esetenként pozitív megkülönböztetésben részesülnek. 5.3 Helyzetelemzés a képzések területén A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 95 %-ban szerepelnek nők. A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 60 % -ban szerepelnek 40 év fölöttiek. 5.4 Helyzetelemzés juttatások területén Az utazási hozzájárulásban részesülő munkavállalók közt 100 %-ban szerepelnek nők. A munkaruhában részesülő munkavállalók közt 100 %-ban szerepelnek nők. 5.5 Helyzetelemzés a munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója szerint Az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek nők. A magasabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek nők. A vezető beosztású alkalmazottak közt magasabb arányban szerepelnek nők, illetve 40 év fölöttiek.

48

6.Konkrét célok

A helyzetfelmérés során feltárt hátrányok enyhítésére való tekintettel a következő célokat tűzzük ki: -A esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos feladatokat a Munka Törvénykönyve 75/A§-RA hivatkozva az Üzemi Tanács (ÜT) feladatkörébe helyezi. Az Üzemi Tanács feladata: Az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata, amelyről beszámolót készít, amelyet az ÜT vitat meg és fogad el. A következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi terv készítése, munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetése. Dolgozók tájékoztatása az esélytervről, kapcsolódó ügyekről. A panaszfelvételhez, tájékoztatáshoz felületet biztosít/kezel. Kapcsolódó jogszabályok kísérése, változás jelzése –érdekképviselet, a munkáltató felé. Együttműködés az érdekképviselettel az esélyegyenlőség biztosítására. Pályázatkeresés, pályázatírás. Részvétel a panaszkezelésben és egyéb, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos akciókban. - Az esélyegyenlőség érdekében, az Üzemi Tanács kezeli az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ügyeket, szükség esetén esélyegyenlőségi referens kinevezése. - Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása. - Esélyegyenlőség biztosítása a bérezés és juttatások területén. - A munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti munkavállalók helyzetének javítására. - A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése. - A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése. - A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése.

49

7. Programok a célok megvalósítása érdekében az egyes munkavállaló csoportokra lebontva

a.) A nők esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok megvalósulását szolgálni

hivatott intézkedések

A nők az iskola legnagyobb munkavállalói csoportját alkotják. Ebből kifolyólag a nevelőtestület vagy a munkavállalói közösség tagjaiként jelentős súlyuk van a nevelőtestületi, munkavállalói döntések meghozatalakor, a munkáltató intézkedései véleményezésekor, képesek érdekeik érvényesítésére.

b.) A negyven évnél idősebb munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló irányel-

vek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések

A munkavállalók jó egészségi állapotának, biztonságának és jó közérzetének megtartása érdekében a munkáltató – a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat segítségével – prevenciós szűrővizsgálatokat szervez.

c.) A pályakezdő munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok

megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések

Szakmai tapasztalatszerzés Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy a pályakezdő fiatalok legnagyobb nehézsége elméleti tudásuk a gyakorlati életben történő alkalmazása.

• Ennek elősegítése és megvalósulása érdekében a munkáltatónál szak-áganként létrejött munkaközösségek vezetőinek és egy, az iskola ügyei-ben jártas, tapasztalattal rendelkező tanárnak (mentornak) feladatául tűzte a munkáltató a pályakezdő munkavállalók munkájának nyomon követé-sét, tanácsokkal való segítését, irányítását, véleményezését.

• Az iskolai élet gyorsabb megismerése, és az abba való bekapcsolódás elő-segítése érdekében a munkáltató az osztályfőnökökkel és a diákönkor-mányzatot segítő tanárral együtt szorgalmazza és lehetővé teszi a pálya-kezdők számára a tanórán kívüli tevékenységekben, az iskolai rendezvé-nyeken való szerepvállalást és az abban való aktív közreműködést.

• A pályakezdő munkavállalók első tanévükben osztályfőnöki megbízatást csak különösen indokolt esetben és csak az érintett hozzájárulása után kaphatnak.

• A munkáltató a pályakezdő munkavállalók pedagógiai, módszertani to-vábbképzését – noha erre nincs törvényes kötelezettsége – anyagi lehető-ségeihez képest támogatja.

50

d.) A legalább két, tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy egyedülálló munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések

Rugalmasabb munkaidő-beosztás

Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy ezen munkavállaló csoport szülői feladataira tekintettel és a lehetőségekhez képest, azokkal összhangban kell iskolai tevékenységüket és munkarendjüket szabályozni.

• Az aláírók rögzítik, hogy munkáltatónál hosszú évek óta és a tapasztalat szerint jól működő gyakorlat, hogy ezen munkavállalói csoport tagjainak órarendjét a munkáltató úgy állapítja meg, hogy gyermekeik óvodába, is-kolába indításáról megfelelően gondoskodni tudjanak.

• A fentieken túlmenően a munkáltató messzemenően törekszik eleget tenni az ezen munkavállaló csoport tagjai által kinyilvánított és figyelembe ve-hető – a munkaidő beosztásával kapcsolatos – kívánságainak (az ún. „lyukas” órák, a délutáni órák számának minimalizálása, stb.).

• A munkáltató ezen munkavállalói csoport számára lehetővé teszi, hogy a törvényben megszabott bejelentési határidőhöz képest, a munkavállalóra kedvezőbb határidővel, esedékessége napján jelentse be a gyermekei gondozására biztosított pótszabadság igénybevételét.

• A munkáltató ezen csoport tagjainak felajánlja a részmunka lehetőségét.

e.) A betegség vagy öregség miatt ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozóval

egy háztartásban élők esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok megvaló-sulását szolgálni hivatott intézkedések

Rugalmasabb munkaidő-beosztás

Az aláírók egyetértenek abban, hogy ezen munkavállaló csoport ápolási és gondozási kötelezettségére tekintettel és a lehetőségekhez képest, azokkal összhangban kell iskolai tevékenységüket és munkarendjüket szabályozni. Ezért a munkáltató törekszik eleget tenni az ezen munkavállalói csoport tagjai által kinyilvánított és figyelembe vehető – a munkaidő beosztásával kapcsolatos – kívánságainak (az ún. „lyukas” órák, a délutáni órák számának minimalizálása, stb.).

f.) A más településről naponta bejáró munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló

irányelvek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések

51

Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy napi bejárás az átlagosnál nagyobb megterhelést jelent az érintett munkavállalóknak, ezért felek kívánatosnak tartják, hogy ennek enyhítéséhez hozzájáruljanak. A munkáltató a munkahely és az adott település közötti közlekedés viszonyaira tekintettel vállalja, hogy a munkavállaló ezzel kapcsolatos, a munkaidő beosztására vonatkozó kéréseit lehetőségeihez képest figyelembe veszi. g.) A halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló

irányelvek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések Az aláíró felek rögzítik, hogy azon munkavállalók esetében, akik halmozottan hátrányos helyzetben vannak a fenti intézkedéseket munkavállaló együttesen, egymás mellett biztosítja.

h.) A valamennyi, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportra nézve irányadó

intézkedések Az egyenlő bánásmód elvének megvalósulása a munkaerő felvételnél is érvényesül. A munkáltató elkötelezi magát azon elv mellett, hogy létszám-csökkentés kényszere alatt is igyekszik ezen munkavállalói csoportok tovább-foglakoztatását lehetőségeihez képest előmozdítani. Valamennyi aktív korban lévő munkavállaló részére biztosítja a munkáltató a továbbképzés lehetőségét. A munkáltató vállalja, hogy megszervezi az éves munkaegészségügyi szűrővizsgálatot. A munkahelyre, vagy munkavégzésre, képzésekre vonatkozó információkat adott esetben mindenki számára elérhető módon közli, az azokról való tájékozódás mindenki számára hozzáférhető. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy – munkavállalói igény esetén és az iskola alapfeladatainak ellátása sérelme nélkül – az alkalmazottak egészségük, fizikai teljesítőképességük megőrzése érdekében, továbbá szabadidős tevékenységükhöz az iskola létesítményeit, helyiségeit (tornaterem, számítógép-terem, stb.) térítésmentesen igénybe vegyék. g.) Akadálymentesítés

Az aláíró felek rögzítik, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók és diákok szabad és akadálymentes mozgása érdekében az iskolaépület szükséges átalakításának folyamatát – az iskola anyagi helyzetéhez mérten megkezdi. A

52

munkáltató határozott célja, hogy épületrészeinek felújításakor és új épületrészek építésekor erre a jövőben is kiemelt figyelmet fordít.

8. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén követendő eljárás, munkavállalói panasz esetén A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló részéről írásban benyújtott, jelen esélyegyenlőségi terv rendelkezéseivel kapcsolatos minden panaszt – az Üzemi Tanács bevonásával – 8 munkanapon belül kivizsgál, és a felvetésre érdemi választ ad. Amennyiben a munkavállaló nem látja orvosoltnak a sérelmét, a megfelelő hatósághoz, bírósághoz fordulhat.

9. Záró rendelkezések A megállapodást a felek 2014. október 31-től 2015. október 31-ig időszakra fogadják el. A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2015. október 15. (statisztikák utáni időpont célszerű) Jelen megállapodást a munkahelyi esélyegyenlőség érdekében a következő szervezetek képviselői aláírásukkal elfogadják. Kapuvár, 2014. szeptember 29.

Fodor Gyuláné Bognárné Hegymegi Ildikó igazgató az Üzemi Tanács elnöke

53

VIII Az Esélyegyenlőségi Program legitimációja

Az Esélyegyenlőségi Program érvényessége:

Az iskola első ízben 2008. január 1. napjától szervezi meg oktató-nevelő

munkáját az Esélyegyenlőségi Program szerint.

Ezen program érvényességi ideje 2015. 10. 31. napjáig szól. A 2014/15 – es

tanév szeptemberében az Esélyegyenlőségi Program minden fejezetére

kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését elvégeztük, és szükség esetén

módosítottuk.

A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete a mai

napon az Esélyegyenlőségi Tervét a Szervezeti és Működési Szabályzatban

foglalt véleményezési jogkörök gyakorlása után elfogadta:

…………………..……….. ………………………………..

Munkáltató részéről Munkavállalók részéről

Igazgató Üzemi Tanács

……………………………… ………………………………………

Diákönkormányzat részéről Szülői Munkaközösség részéről

54

IX. Melléklet

2013-es országos kompetencia mérés eredményének

elemzése Bevezetésként:

Országos kompetenciamérés egy olyan fontos teljesítménymutató, amely az iskola egyik alapvető

céljával, a tanulók megszerzett ismereteinek alkalmazásával (a mindennapi életben) függ össze,

így hangsúlyos szerepe van az önértékelésben is.

A fejlesztési feladatok megfogalmazása és megvalósítása azonban nem csupán a magyar- és a

matematikatanárok feladata, hiszen a szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás minden

tantárgyban fontos szerepet játszik, a tanulók e téren mutatkozó hiányosságai az egész tanári kar

munkáját hátráltathatják.

A jó szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás a további tanulásnak, az új tudástartal-

mak megismerésének és elsajátításának elengedhetetlen feltétele.

A mérés célja az, hogy a szövegértési képességről, a matematikai eszköztudásról minél rövidebb

idő alatt minél pontosabb képet kapjunk.

A tanárok értékelésében is fokozott óvatossággal használhatók a kompetenciamérés eredményei,

hiszen a tanári munka kis szeletéről adnak képet, emellett – mint már említettük – a szövegértési

és a matematikai képességek fejlesztése nem csak a magyar- és a matematikatanárok feladata.

A fent leírtak a megtalálhatók a telephelyjelentéshez kapcsolt útmutatóban is.

55

Matematika 8. évfolyam 2013

2013. május 29-én megírt kompetencia mérés elemzésénél a 8.a osztály 20 tanulója közül

19 tanuló, a 8.b osztály 18 tanulója közül 15 tanuló eredményei szerepelnek az

összesítésben.

Részletes elemzés: A: átlageredmények

Országos összesítésben 1674 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 944 hasonlót és

107 jobbat.

A városi általános iskolákban 519 iskola rosszabb eredményt ért el, 185 hasonlót és

jobbat 10 iskola.

a közepes városi általános iskolákban252 iskola eredménye rosszabb, 106 eredménye

hasonló és 5 iskoláé jobb.

A tanulóink átlageredményét 1727 pontszámmal határozták meg,

Az országos átlag 1622 pont,

Városi általános iskoláinak pontszáma 1595,

Kis városok általános iskolái:1570

A 8 évfolyamos és 6 évfolyamos gimnáziumok átlaga kissé magasabb (1765, 1756)

A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban az átlag érték

1648 illetve Kapuvári járásban 1680.

Megjegyzésként: 1, Az eredményeink az országos átlag felett van, és az előző évhez

viszonyítva, a teljesítmény jobb lett.(+10 pont)

2, A tanulók eredményeit hasonlítva 6. évfolyamon elért eredményhez:

megállapítható nem különbözik a szignifikánsan a várhatótól..

A 2011-es átlageredményükhöz (1709pont) viszonyítva 1759 pont volt az elvárható

regressziós becslés alapján.

56

B: A CSH-index szerint

A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynél szignifikánsan jobb eredményt értek el

a tanulóink. Ez a hozzáadott pedagógiai értékkel támasztható alá, és a következetes szakmai

munka hatékonyságát bizonyítja.

C: A tanulók egyéni eredményei szerint

Az előző év jelentésével eltérően, évfolyam független skálán hét képességszintet határoztak

meg. 1.szint alatti, 1.szint, 2.szint, 3.szint, 4.szint, 5.szint, 6.szint és 7.szint

A 8. évfolyamon a 4. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.

Iskolánkban a tanulók 12,1% nem érte el az alapszintet. Országos átlag 21,2%

(a tanulók a 3. szinten vannak)

A 7.szinten 1 tanuló teljesített az évfolyamból.

Tanulóink 87,9 %-a teljesítette az évfolyamon elvárható szintet.

Ez a városi iskolákban 54,8%, az országos adatokban mérve mindösszesen 59,9%

Ez alapján a tanulóink átlageredménye a korábbi eredményekhez képest szignifikánsabb jobb,

fejlődésük az országos szintnél nagyobb.

A képességeloszlás alakulása az előző őt évben.

1. szint

alatt

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

2008 1 tanuló __ 4 tanuló 7 tanuló 8 tanuló 8 tanuló 2 tanuló 3 tanuló

2009 __ __ 3 tanuló 3 tanuló 9 tanuló 15 tanuló 11 tanuló 1 tanuló

2010 __ __ __ __ 4 tanuló 11 tanuló 8 tanuló 2 tanuló

2011 __ __ 3 tanuló 1 tanuló 16 tanuló 12 tanuló 4 tanuló 1 tanuló

2012 --- -- 1 tanuló 3 tanuló 14 tanuló 16 tanuló 3 tanuló 0 tanuló

2013 --- --- -- 5 tanuló 11 tanuló 9 tanuló 7 tanuló 1 tanuló

A 2013-es tanévben 1 tanuló 7. szinten teljesített.

57

D: Az előző év végi matematika jegy függvényében

Az elégséges tanulók is az országos átlag felett teljesítettek (1607 képességpont)

A jeles tanulók a maximálisan megszerezhető 2200 pontból

/ 2004 pontot, 1839 pontot illetve 1813 pontot szereztek.

E: A tanuló egyéni fejlődése (2011�2013)

Mindkét osztályban a 6. évfolyamon nyújtott teljesítmény alapján várható eredménynek

megfelelően teljesítettek a tanulók. Talán ez az első évfolyam, ahol nem alacsonyabb a várható

értéknek. Reméljük ehhez a megfelelő tanári motiváció is hozzásegítette a tanulókat.

F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.

8.a osztályban a képesség szórása min.:1598, max.: 2023

8.b osztályban a képesség szórása min.: 1483, max.: 1907

58

Szövegértés 8. évfolyam 2013.

Részletes elemzés: A: átlageredmények

Országos összesítésben 2516 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 203 hasonlót és

6 jobbat.

A városi általános iskolákban 693 iskola rosszabb eredményt ért el, 20 hasonlót és

jobbat 1 iskola.

A tanulóink átlageredményét 1769 pontszámmal határozták meg,

az országos átlag 1555 pont,

a városi általános iskoláinak pontszáma 1529,

A 8. évfolyamos és 6 évfolyamos gimnáziumok átlaga felett teljesítettek a tanulóink!

(1707, 1697)

A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban (1582), illetve

Kapuvári járás 1573-az elért pontszám. Megjegyzésként: a fenn említett régiók intézményei

az országos átlagnál jobb teljesítménye az országos átlagnál magasabb.

B: A CSH-index szerint

A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynél szignifikánsan jobb eredményt értek el

a tanulóink. Ez a hozzáadott pedagógiai értékkel támasztható alá, és a folyamatos,

céltudatos, fejlesztő tanórai munka eredménye

59

C: A tanulók egyéni eredményei szerint

Az előző évi jelentéssel megegyezően az értékelési skálán hét képességszintet határoztak meg.

A 8. évfolyamon a 4. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.

(az iskola minden tanulója teljesítette a szintet)

Az iskola tanulói a 4. szinten 2 tanuló, az 5. szinten 8 tanuló ( a két színt határán 3 tanuló)

a 6. szinten 15 tanuló, és a 7 szint alsó tartományában 5 tanuló (össz.34 tanuló)

%-ban kifejezve 4.szint 9,1%, 5.szint 39,4%, 6.szint 39,4% és a 7.szint 12,1%

Tanulóink 100 %-a teljesítette az évfolyamon elvárható szintet.

Az országos átlag 64,1%, a városi iskolákban 59% azon tanulók aránya akik teljesítették az

alapszintet.

2012-ben 1744 képességpont, két évvel ezelőtt (amikor 6. osztályosok voltak)

2010-ben 1646 képességpont

Ez alapján a tanulóink átlageredménye a korábbi eredményekhez képest szignifikánsabb jobb,

fejlődésük az országos szintnél nagyobb.

A képességeloszlás alakulása az előző négy évben.

1. szint

alatt

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

2008 __ 1 tanuló 4 tanuló 8 tanuló 9 tanuló 7 tanuló 3 tanuló 1 tanuló

2009 __ __ __ 9 tanuló 14 tanuló 12 tanuló 3 tanuló 3 tanuló

2010 __ __ __ 1 tanuló 14 tanuló 5 tanuló 2 tanuló 2 tanuló

2011 __ __ __ 5 tanuló 13 tanuló 9 tanuló 9 tanuló 1 tanuló

2012 __ __ __ -- 4 tanuló 17 tanuló 9 tanuló 4 tanuló

2013 2(+3) tanuló 8(+3) tanu 8 tanuló 15 tanuló 5 tanuló

60

E: A tanuló egyéni fejlődése (2011�2013)

Mindkét osztályban a 6. évfolyamon nyújtott teljesítmény alapján várható eredménynek

megfelelően teljesítettek a tanulók. Talán ez az első évfolyam, ahol nem alacsonyabb a várható

értéknek. Reméljük ehhez a megfelelő tanári motiváció is hozzásegítette a tanulókat.

F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.

8.a osztályban a képesség szórása min.:1542, max.: 1974

8.b osztályban a képesség szórása min.: 1563, max.: 1945

61

Matematika 6. évfolyam 2013

A jelentésben 42 tanuló teljesítménye szerepel.

Részletes elemzés: A: átlageredmények

Országos összesítésben 2106 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 514 hasonlót és

25 jobbat.

A városi általános iskolákban 620 iskola rosszabb eredményt ért el, 97 hasonlót és

jobbat 2 iskola.

a közepes városi iskolák körében 307 gyengébbet, 62 hasonlót, jobbat 0

A tanulóink átlageredményét 1652 pontszámmal határozták meg,

az országos átlag 1489 pont,

a városi általános iskoláinak pontszáma 1470,

8 évfolyamos gimnáziumok átlaga 1643

A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban (1520), illetve

Kapuvár járásban (1512) eredmények születtek. Megjegyzésként: a fenn említett régiók

intézményei az országos átlagnál jobb teljesítménye az országos átlagnál magasabb.

B: A CSH-index szerint

A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynél jobb eredményt értek el a tanulóink.

62

C: A tanulók egyéni eredményei szerint

Az előző évi jelentéssel megegyezően az értékelési skálán hét képességszintet határoztak meg.

A 6. évfolyamon a 3. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.

Eszerint az 1. szint alatt nem volt tanulóink.

az 1 szinten 2 tanuló

a 2.szinten 3 tanuló

a 3. szinten 5 tanuló,

a 4.szinten 19tanuló

a 5 szinten 7 tanuló

a 6.szinten 6 tanuló

a 7.szinten 0 tanuló

a jelenlegi 7. évfolyamban nincs kiemelkedő teljesítményű tanuló

%-ban kifejezve 1 szint 4,8%, 2. szint 7,1%, 3. szint 19% 4.szint 35,7%, 5.szint 19%, 6.szint

14,3%

Tanulóink 95,2 %-a teljesítette az évfolyamon elvárható szintet.

Az országos átlag 60%, a városi iskolákban 56% azon tanulók aránya, akik teljesítették az

országos szintet.

Ez alapján a tanulóink átlageredménye az előző évek eredményhez képest stagnál.

2013-ban 1652 képességpont ezek szignifikánsan elfogadható eltérések

2012-ben 1695 képességpont

2011-ben 1706 képességpont

2010-ben 1704 képességpont

2009-ben 1579 képességpont

2008-ban 1356 képességpont

F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.

6.a osztályban a képesség szórása min.:1188, max.: 1886

6.b osztályban a képesség szórása min.: 1294, max.: 1920

63

Szövegértés 6. évfolyam 2013

Részletes elemzés: A: átlageredmények

Országos összesítésben 1985 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 92 hasonlót és

10 jobbat.

A városi általános iskolákban 583 iskola rosszabb eredményt ért el, 6 hasonlót és

jobbat 1 iskola.

A tanulóink átlageredményét 1675 pontszámmal határozták meg,

az országos átlag 1497 pont,

Városi általános iskoláinak pontszáma 1478,

8 évfolyamos gimnáziumok átlaga 1681.

A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban (1530), illetve

Kapuvár járásban (1528). Megjegyzésként: a fenn említett régiók intézményei az

teljesítménye az országos átlagnál magasabb.

B: A CSH-index szerint

A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynek megfelelő eredményt értek el a

tanulóink.

64

C: A tanulók egyéni eredményei szerint

A 6. évfolyamon a 3. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.

Eszerint az 1. szint alatt, az 1. és 2. szinten nem volt tanulóink.

a 3.szinten 6 tanuló

a 4. szinten 9 tanuló,

az 5.szinten 18tanuló

a 6.szinten 8 tanuló,

a 7.szinten 1 tanuló

%-ban kifejezve 3 szint 14,3,%, 4.szint 16,7%, 5.szint 45,2%, 6.szint 21,4% és a 7.szint 2,4%

Ez alapján a tanulóink átlageredménye az előző évek eredményhez képest jobb.

2013-ban 1675 képességpont

2012-ben 1694 képességpont

2011-ben 1681 képességpont

2010-ben 1646 képességpont

2009-ben 1559 képességpont

2008-ban 1404 képességpont

F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.

6.a osztályban a képesség szórása min.:1393, max.: 1838

6.b osztályban a képesség szórása min.: 1423, max.: 2086

65

ÖSSZEGZÉS:

A beszámoló alapján egyértelműen megállapíthatjuk, eredményeink

meghaladják az országos átlagot.

A 2008-as évi mélyponthoz képest jelentős javulás mutatkozik a

méréseredményeken.

Mérési

terület

évf.

2013

Átlageredmény

2012 2011 2010 2009 2008

Mat

emat

ika

6. 1652

(1489)

1695

(1489)

1706

(1486)

1704

(1498)

1579 1356

8. 1727

(1620)

1717

(1612)

1690

(1601)

1837

(1622)

1743 1657

Szö

vegé

rtés

6. 1675

(1497)

1694

(1472)

1681

(1465)

1646

(1483)

1599 1404

8. 1789

(1555)

1744

(1567)

1665

(1577)

1662

(1583)

1631 1563

A 2010, 2011, 2012-es mérésnél zárójelben az országos átlag jelezve.

Az alapszintet el nem érő tanulóink %-os aránya mérési területen

évfolyamonként.

Iskolánkban A megfelelő képzési típusban (országos)

Matematika 6.évfolyam 11,9 % (1 tanuló)

8.évfolyam 12,1% (4 tanuló)

Szövegértés 6. évfolyam 0 % (0 tanuló)

8. évfolyamon 0 % (0 tanuló)

Matematika 6.évfolyam 44% (40%)

8.évfolyam 45,2% (40,1%)

Szövegértés 6. évfolyam 27,6% (25,3%)

8. évfolyamon 41% (35,9%)

Az alapszintet el nem érő tanulók aránya

a 6. évfolyamon a 3. képességszint alatti,

a 8. évfolyamon a 4. képességszint alatti tanulók arányát mutatja.