pÉntek, 1974 Áprili. s szeged...

1
PÉNTEK, 1974. ÁPRILIS Igen szépen mondom a címei, kerülgetem vele a durva valóságot, mint macs- ka a forró kását. Az alapí- tónak nem ilyen szépen mondták. Nem tudom pon- tosan hogyan, mert ez éle- tem első olyan riportja, ami- kor a beszélőket hallgatva egyre inkább nem tudom, közelebb jutottam az igaz- sághoz, vagy messze járok tőle. gyünk, bent, a Pusztaszeri Utcában kérdezem, itt mi a dolgunk? Fölvesszük az új kartársnődet. Kapok végre? Majd megtudsz mindent a Dáni utcában. Itt mondták, neki, fűtsön, takarítson. A nyugdíj határán álló ember azt mondta, ő nem tűtő, nem pókhálóhalászó, nem is kifutófiú. A vége az lett, hogy fölmondták neki. Az új mivel kértem, adnak mellém vezető mondja: egy munkatársat. Mit mond hattam volna? Jobban örü- lök. ha szakembert kapok, mintha fölemelik a fizetése- met. Amikor az incidens tör- tént. én Bakson voltam. Mi- re hazajöttem, levelet írtak az asszonyok az igazgató- nak. Én is aláírtam, hogy nem Leg- SZÉP | jobb lesz, DICSÉRET ha egy , I szó sze- rinti idézetet ütünk le a mezsgye végére. „Balástya Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága köszönetet mond Siket Károlyné, Balástya, Felszabadulás u. 9. számú lakosnak a község asszonyai- nak munkával való ellátásá- ban. összefogásában és irá- nyításában ezidáig kifejtett nagyon lelkiismeretes mun- kájáért, valamint a kézmű- ipari részleg fejlesztésében elért eredményéért." Ha a tanácsi fogalmazás szükségét érzi a köszönő szavakban „nagyon lelkiis- meretes" munkát emlegetni, ezt a két szót húzzuk alá, hogy el ne lelejlsük. Mert ami ezután következik, sí- kos kanyarral távolodik. Sok évvel ezelőtt kézi- munka-szakkör alakult a balástya i művelődési ház- ban. Jöttek az asszonyok, és ,Ylí ' « réginek, honnan fuj a hímzés közben mondogatták, SZ ®1- szép tudományukkal szíve- sen keresnének kevéske pót- lást a család kenyeréhez. A szakkör vezetője. Siket Ká- rolyné. addig járt-kelt a kö- zös kívánsággal, amíg a ta- nács át nem alakította a gyümölcsfelvásárló egyik vé- gét fűthető varrodává, a Fő- városi Kézműipari Vállalat pedig kis telephelyet nem nyitott benne. Nyolcvanhe- ten jöttek bedolgozónak, csupa olyan asszony, aki a gyereknevelésről, az otthoni t'őzésről-mosásról se akart lemondani, de a tűt-cérnát még tudtak Vállalni mellé. A tanácselnök. Rácz Fe- renc azt mondja, végered- ményben két ember érdeme ez. Siket néé és a férjéé. Tö- rekvéseiket elismervén, mincike főfoglalkozású dolgozójává fogadta a válla- lat. egyikre a bedolgozók Irá- nyítását, tanítását, a kis te- lep vezet -ét oiztu. a másik feladat? ;> volt, hovv min- tákat nyomjon a kézimun- ka vásznaira. Az előbb em- lített síkos kanyar pedig az, hogy — az elnök szavai sze- rint: személyi torzsalkodások miatt — a vállalat fölmon- dott Siket Károlynak, és bi- zonytalanná vált felesége jö- vője is. Nem írom tovább, csak a maradhat itt Siket Károly. Valami jelzőt mondott a nőkre. A jelző lehet bírósági pör Indítója, lehet fegyelmi alapja is, csak így, egyene- sen. felmondás nem lehet belőle. — Mielőtt aláírta az asz- szonyok levelét, beszélt a Vádlottal? — Nem.. Nem vall vezetői nagyság- ra, ha nem beszélt vele.- Ol- vastam a levél másolatát, néhány szót másképpen kell mondanunk. Nem arról van szó. hogy Berta Józsefné is aláírta — csak ő írta alá! Anélkül, hogy megkérdezte volna a másikat. A vállalat vezetői mindenesetre hihet- tek a levélnek, mert megír- ták Siket Károlynak: „Érle- .sítem a Kartársat, hogy ön- nel történt megbeszélés ér- telmében 1974. jan. 23-ával gyáregységünknél létesített jogviszonyát megszüntetjük." Furcsa fogalmazás egy fel- mondólevélben: önnel tör- tént megbeszélés értelmé- ben. Akkor különösen furcsa, ha nem beszélnek meg vele semmit, csak azt, hogy itt a felmondás. Siket Károly ezt állítja. A tanácsbeliek segítségé- vel próbálgatom az áskáló- dusok tengeréből kihalászni' azt a magot, ami a tisztánlá- táshoz szükséges. Az, hogy a kézműipari vállalat bedolgo- zói központot hozott létre Balástyán, nagy szerű do- log. De ha az alapítók közül vállalati műhibák sorával az egyiknek indoklás nélkül felmondanak. a másiknak meg szinte azt kívánják, végét: Itthon aztán annyira jutottunk, hogy egyszer szé- pen ki is mindiák: Mit hő- zöngsz? Máshol is megte- szik, hogy az öregeket mel- lőzik. ha a fiataloknak kell a hely. — Azt nem mondták meg, hogy leváltották? — Nem. Csak azt. hogy ketten leszünk. — Űj kinevezés, átsorolás, munkaköri leírás? — Nem kaptam. Nagy fantázia nem kell hozzá, ezt előre sejteni le- hetett volna. Ha egy szék- re két embert ültetnek, előbb-utóbb valamelyik egyedül akar maradni. Hogy melyik kezdi, melyik foly- tatja? Alkati kérdés. A vita magva el van vetve. Mond- hatnánk, igazából nem is vezetői székről van szó. in- kább csak,apró sámliról, le ne csináljunk viccet belőle. Ha valahová új főnököt tesznek, legalább mondják Pillanatig sem kárhozta- tom a vállalatot, amiért szak- képzett ember után nézett. Ö tudja, kire van szüksége. De akárhogy forgatnám is a szót, csak az derülne ki, hogy szegény alapító, végezd te csak el a munka nehezét, és amikor majd minden jól megy. majd hozzuk a mi emberünket. Mert ha nem felel meg a régi. annak nyomának kelle- ne lenni. Figyelmeztetések- nek, fegyelmi határozatok- nak. Itt csak annyi van, hogy le se váltják, át se he- lyezik, csak félreteszik f^i . T , , .. jo sokáig tartson meg a tap- Berta Józsefnél, az uj ve- énzes be tegség, embertelen ^ szóval se sértenem, játék Ahogy é n m o s t látom> nem vállalnám Siketék fe- KETTEN EGY SZÉKEN Többen mondják azok is, akik mo'St öntik a panaszt Siket- hére —, hogy addig semmi baj nem volt, amíg új fő- nököt nem kapott a kis be- dolgozói központ. A kineve- zés tehát fordulópont. Si- ketné szerint így történt: — Megállt egy autó, jött a munkaügyi osztályvezető. Beszólt, üljek be a kocsiba, mert neki Szegeden van egy kis elintézni valója. Me- azért nem hozakodom elő azzal, amit mellette vagy el- lene mondanak, ö sem ér- demli, hogy így történt. A két asszony mindenesetre esküdt ellensége lett egy- másnak. Furcsa húzás; ha a régi asszony a maga igazát akarja bizonyítani, ezt a vá- dat kapja: izgat a vállalat ellen. A férj és fele- ség kü- lön mun- kavállaló. az egyik vétkét a másikon megbosszulni nem lehet. Mégis az lett, hogy annyira gyökeret vert a két asszony között a ha- ragszom rád, hogy felmond- tak — Siket Károlynak. So- ra van ennek is. Belső át- szervezéssel konfekció lett a kézimunka helyett, a minta- nyomó tehát munka nélkül maradt. — Kapott olyan határoza- tot. hogy ezt a munkakört megszüntetik, és áthelyezik ebbe vagy abba a munka- körbe? — Nem kaptam. Itt az asszonyok mondtak hérre mosását sem. De bocsánatot kérek — úgy tű- nik, mintha egy nagy kéz birokra eresztett volna két — külön-külön nagyon tisz- tességes — asszonyt, és vár- ná, ki bírja tovább. Vannak drukkolok is, segítők is, de ami egyiknek segítség, a másiknak veszedelem. lenne ennek a nagy kéznek láthatóvá válni, és békessé- get szerezni inkább. Horváth Dezső Szeged hangulatáért Hozzászólások a Délmagyarország cikkéhez Bármilyen izgalmas és megjelent írásokat, mert eleven egy vita, egyszer tudom azt. hogy a segéd- csak elérkezik az idő, hogy munkásnak és az igazgató- részletekbe hajlik, és is- nak egyaránt a város szere- métlődnek a vélemények, tete, jövője iránti aggoda- Ezérl az eddig beérkezett lom. segíteni akarás adta levelekből még egy össze- kezébe a tollat. Jómagam állítást adunk közre, majd 20 éve dolgozom az olaj- azután hamarosan az ösz- iparban, öt éve kerültünk szefogtalót. Egész éven át Nyár elején izgalmasan készülődünk a szegedi ünne- pi hetekre, hogy ünneplőbe öltöztessük a várost. Mégis fájó szívvel nézem igyeke- zetünket. mert kezdhetnénk az év elején és folytathat- nánk egész esztendőben. Ta- valy a Városgazdálkodási Vállalat ingyen adott palán- tákat a parkosításhoz, a há- zak előtti kis kertek díszí- téséhez. Jó lenne, ha mind a magánházak, mind a bér- házak lakói rendben tarta- nák környezetüket, társadal- mi munkával, szabad ide- jükben. Sok ellentétes vélemény látott napvilágot a vitában' — én mindenekelőtt a szán- dékot dicsérném minden le- vélben. A vita eredménye nemcsak számos hasznos gondolat lesz, hanem a vá- rosszeretet ébresztése is. Erdei Sándorné Több tervszerűséget Mindenekelőtt azt szeret- ném, ha Szeged fásításában a jövőben átgondolt tervsze- rűség érvényesülne. Folya- matosan követnek el hibá- kat, hiszen az Április 4. út- ján is van két gyönyörű sor hársfa, de minthogy külön- böző vállalatok már évek óta ássák az árkokat, pusz- tul a fák gyökérzete. Hol van az a híres építészeti együttműködés? Végiggon- doltak-e, hogy hová kerül majd a Dugonics tér mel- lett a gyógyszertár és a há- zak előtt ültetett fák lomb- ja? Akj mostanában Alsóváro. •son jár. annak nagyon szép látványban van része. Vi- rágba borult meggyfák illa- toznak, gyönyörűen díszítik az utcákat. Máshol is figyel- met érdemelne az utcakép, amit tervszerű fásítással mind kellemesebbé tehet- nénk. Pálvölgyi Ferenc Az apróságok is fontosak Figyelmesen és szeretettel olvastam végig az eddig Szegedre, családostól. Vég- telenül megszerettük ezt a várost, az itt élő embere- ket. Ügy érzem, befogadtak bennünket, olajosokat, már mi is hozzá tartozunk Sze- ged „hangulatához". Sokat dolgoznak szocialis- ta brigádjaink a városért, mert tudják, hogy magu- kért is teszik, amit tesznek; lakói és építői már ők is en- nek a városnak. Mi olajosok, zömmel Tar- jánban lakunk, a zalai dom- bok helyett most a lépcsőket járjuk. Ügy érezzük magun.- kat, mint aki révbe ért, mint aki otthon van. Sok szép tervet olvastam az ed- dig megjelent írásokban, azonban úgy érzem, hogy egy kissé elragadott ben- nünket a ló. Mi most élünk ebben a városban, s min- dennapi közönséges emberi gondjaink, problémáink vannak. Ezekből csak néhá- nyat — úgy vélem ezek is Szeged hangulatoho z tartoz- nak: miért van az, hogy zu- hogó esőben vígan öntöz- nek a locsolókocsik, amikor pedig majd megfulladunk a portól és a szárazságtól, egyet sem látni belőlük?; miért van az Tarjánban, hogy ha valaki telefonálni szeretne, akkor a telefoná- lás helyett felül a buszra és személyesen keresi fel a hí- vott felet?; vajon miért van az, hogy a József Atti- la sugárúti kispostán a dol- gozók szemébe nevet a „M. Kir. Posta tulajdona" fel- írás ? Nem hiszem, hogy ilyen, az életünkkel kapcsolatos mindennapi apró-cseprő dol- gainkban magunk nem tud- nánk- rendet tenni. Ez is Szeged hangulatához tarto- zik. Vajda János Pb-töltőüzem Miért engedünk a Tiszának? A motoros járművek le- vegőszennyezéséről szól a következő levél, majd így folytatódik: „Nem tudok a partfal beljebb hozatalával egyetérteni, ha összehason- lítom más nemzetek vállal- kozásaival. Hollandiáról tudjuk, hogy mélyebben fek- szik a tengerszintnél, mégis elhódítanak egy-egy darab földet a víztől, és megőrzik, különböző gátrendszerekkel a már elhódított földeket. Mi miért engedünk olyan könnyen a Tiszának? Szé- chenyi idejében kordékkal és talicskákkal építettünk nagy védőműveket, mederbe szorítottuk a folyót — ma nagy teljesítményű gépek gyorsítják a munkát. A Ti- sza csak gyengébb, mint a tenger... Nagy Ferenc Londoni krt. 1. A fák takarója alatt Terjedelmes hozzászólás érkezett Budapestről is. Ol- vasónk költséget nem kí- mélve javasolja a partfal eredeti helyén való megha- gyását, de ha már másként döntöttek, legalább kiváló esztétikai kiképzését és ra- gyogó megvilágítását, majd a városrekonstrukció témá- jához a következőket írja: „Lokálpatrióta elvakultsá- gunkban nem vesszük észre, hogy Szeged nemcsak új la- kónegyedekből áll, és nem- csak a Lenin körútig tart. Ezen kívül ugyanis ütött-ko- pott épületek sorakoznak a sugárutakon és ezeket az épületeket a fák leplezik, takarják. Az építési sorrend- nek az lenne a logikája, hogy addig ne bontsuk meg a város harmóniáját, amíg nincs kilátásunk új összhang megteremtésére... Az új lakónegyedek magas séma. házainak architektúráját ha- tásosan lehetne javítani melléjük és eléjük ültetett jegenyesorokkal, facsopor- tokkal." A közlekedés dolgaihoz fölemlíti olvasónk a buda- pesti Rákóczi út villamos- közlekedésének megszünte- tését és a következőképpen érvel: „Ha percenként két busz futna be a tarjáni maj- dan; kettős megállókba, ak- kor nem lenne szükség a tarjáni villamos átépítésére. Így legalább egyharmaddal több utast lehetne szállíta- ni, mint amennyit az egyik precíz villamos-párti hozzá- szóló kimutatott. Szegednek ez a szóban forgó körzete valószínűleg sosem ad olyan ulastömeget. mint a buda- pesti nagykörút, amelynek villamoshálózatát, annak felújítását ugyancsuk emlí- tette valaki a vitában." Deák Ferenc Bp. XI. ker., Kakukkhegyi út 1384. Szikrázó lányok ] új Jüm Színes magyar filmmu- melynek szándékával az sical. Irta: Bacsó Péter és utóbbi esztendőkben oly so- Zimre Péter. Rendezte: kan fogtak hozzá a fiímké- Bacsó Péter. Operatőr: szítéshez. Most Bacsó Péter Zsombolyai János. Zene: — annyi következetesen vé- Vukán György. Főszerep- gigvitt közéleti-társadalmi lök: Bánsági Ildikó, Bod- problémákat boncoló alkotás nár Erika. Papp Éva, Avar után — a film új lehetősé- István, Madaras József. geit keresi. Pop-filmet szán- Sajnos, még mindig nem dékozott készíteni, pop-mu- az jgazi. Ez sem az a ma- zsikával, természetesen úgy, gyar film, amire oly régen hogy nem adja fel közéleti éhezünk. Nem az az igazi érdeklődését, társadalmi vígjáték, szórakoztató mozi, problémák iránti fogékony- Fiatalok békevonata a Szovjetunióba Háromszáz fiatallal indult KISZ-bizottság titkára veze- Szegedről békevónat a Szov- ti. A fiatalok programja jetunióba. Ütiránya: Moszk- sokrétű. A május elsejét va—Leningrád. Üzemek, ter- Leningrádban ünneplik a melószövetkezetek, intézmé- c . . , , . , ., . . nyék fiataljai utaznak a ba- £lataIok ' A baratsugvonal rátságvonaton. A delegációt május 3-án érkezik vissza Sípos Imre, a szentesi városi hazánkba. ságát. Ebből az alkotói szán- dékból született a Szikrázó lányok. Kissé szomorúan könyvelhetjük el, bármeny- nyire is nemes indulatok ve- zérelték Bacsót, filmje mégis a cél alá talált. A film fő problémaköre az üzemi demokrácia, az „el- mondva srép és világos, csi- nálva-gyakorolva korántsem gyerekjáték" kérdése körül gyűrűzik. Érvényesülhet-e, s milyen áron a konzervgvá i lányok és asszonyok Igénye a bölcsőde, el tud ik-e fo- gadtatni jogaikat? A közélati szál mellett természetesen -ott fut Brigitta ( Bánságr Il- dikó játssza, valóban szikrá- pillanatokat szerezve) magánéleti-szerelmi konflik- tusa is. S mindez Vukán György zenéjébe ágyazva. Csakhogy a mondandó és az elénekelt-muzsikáit ré- szek nem mindig találtak egymásra. A zenei számok gyakran betétek maradtak, nem váltak a film szerves részévé. Ügy tűnik tehát, ép- pen a műfajváltás okozott legtöbb nehézséget a rende- zőnek. Zsombolyai János is- mét bizonyította rendkívüli operatőri képességeit. Oiyan megoldásokra is sikerrel vállalkozott, hogy zenére fo- tografáljon. Nagyszerű - r.l- musérzékkel és színvilággal tette ezt. A szereplők közül még Bodnár Erika játéka- éneke emelhető ki. Madaras József burleszkfigurát alakít egy mai társadair-' vígjáték- ban. A Szikrázó lányok kí- sérlet. Ennek minden eré- nyét melyre a jövőben építeni lehet — és minden hibáját — melyek múlanán- ak — vállalja. X L.

Upload: others

Post on 16-Aug-2020

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: PÉNTEK, 1974 ÁPRILI. S Szeged hangulatáértdigit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01974/00096/dm... · Igen szépe mondon a m címei, kerülgete vel a m e durva valóságot min macs,t

PÉNTEK, 1974. ÁPRILIS

Igen szépen mondom a címei, kerülgetem vele a durva valóságot, mint macs-ka a fo r ró kását. Az alapí-tónak nem ilyen szépen mondták. Nem tudom pon-tosan hogyan, mert ez éle-t em első olyan r iport ja , ami -kor a beszélőket hallgatva egyre inkább nem tudom, közelebb ju to t tam az igaz-sághoz, vagy messze járok tőle.

gyünk, bent, a Pusztaszeri Utcában kérdezem, itt mi a dolgunk? Fölvesszük az ú j kartársnődet . Kapok végre? Majd megtudsz mindent a Dáni utcában. I t t mondták,

neki, fűtsön, takarítson. A nyugdíj ha tá rán álló ember azt mondta, ő nem tűtő,

nem pókhálóhalászó, nem is kifutófiú. A vége az lett, hogy fölmondták neki. Az ú j

mivel kértem, adnak mellém vezető mond ja : egy munkatársa t . Mit mond ha t tam volna? Jobban örü-lök. ha szakembert kapok, mintha fölemelik a fizetése-met.

Amikor az incidens tör -tént. én Bakson voltam. Mi-re hazajöt tem, levelet ír tak az asszonyok az igazgató-nak. Én is aláír tam, hogy nem

Leg-SZÉP | jobb lesz,

DICSÉRET ha egy , I szó sze-

rinti idézetet ü tünk le a mezsgye végére. „Balástya Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága köszönetet mond Siket Károlyné, Balástya, Felszabadulás u. 9. számú lakosnak a község asszonyai-nak munkával való el látásá-ban. összefogásában és i rá-nyításában ezidáig ki fe j te t t nagyon lelkiismeretes m u n -kájáér t , valamint a kézmű-ipari részleg fejlesztésében elért eredményéért ."

Ha a tanácsi fogalmazás szükségét érzi a köszönő szavakban „nagyon lelkiis-meretes" munká t emlegetni, ezt a két szót húzzuk alá, hogy el ne lelejlsük. Mert ami ezután következik, sí-kos kanyarra l távolodik.

Sok évvel ezelőtt kézi-munka-szakkör alakult a balástya i művelődési ház-ban. Jöt tek az asszonyok, és ,Ylí ' « réginek, honnan f u j a hímzés közben mondogatták, SZ®1-szép tudományukkal szíve-sen keresnének kevéske pót-lást a család kenyeréhez. A szakkör vezetője. Siket Ká-rolyné. addig jár t-kel t a kö-zös kívánsággal, amíg a ta -nács át nem alakította a gyümölcsfelvásárló egyik vé-gét fű thető varrodává, a Fő-városi Kézműipari Vállalat pedig kis telephelyet nem nyitott benne. Nyolcvanhe-ten jöttek bedolgozónak, csupa olyan asszony, aki a gyereknevelésről, az otthoni t'őzésről-mosásról se akar t lemondani, de a tű t -cérnát még tudtak Vállalni mellé.

A tanácselnök. Rácz Fe-renc azt mondja , végered-ményben két ember é rdeme ez. Siket néé és a fér jéé. Tö-rekvéseiket elismervén, mincike főfoglalkozású dolgozójává fogadta a válla-lat. egyikre a bedolgozók Irá-nyítását, tanítását, a kis te-lep vezet -ét oiztu. a másik feladat? ;> volt, hovv min-tákat nyomjon a kézimun-ka vásznaira. Az előbb e m -lített síkos kanyar pedig az, hogy — az elnök szavai sze-r in t : személyi torzsalkodások miatt — a vállalat fölmon-dott Siket Károlynak, és bi-zonytalanná vált felesége jö-vője is.

Nem írom tovább, csak a maradha t itt Siket Károly. Valami jelzőt mondot t a nőkre.

A jelző lehet bírósági pör Indítója, lehet fegyelmi a lapja is, csak így, egyene-sen. felmondás nem lehet belőle.

— Mielőtt aláír ta az asz-szonyok levelét, beszélt a Vádlottal?

— Nem.. Nem vall vezetői nagyság-

ra, ha nem beszélt vele.- Ol-vastam a levél másolatát, néhány szót másképpen kell mondanunk. Nem arról van szó. hogy Berta Józsefné is aláír ta — csak ő írta a lá! Anélkül, hogy megkérdezte volna a másikat. A vállalat vezetői mindenesetre h ihet -tek a levélnek, mer t megír-ták Siket Károlynak: „Érle-

.sítem a Kartársat , hogy ö n -nel történt megbeszélés é r -telmében 1974. jan. 23-ával gyáregységünknél létesített jogviszonyát megszüntet jük."

Furcsa fogalmazás egy fel-mondólevélben: ö n n e l tör-tént megbeszélés ér te lmé-ben. Akkor különösen furcsa, ha nem beszélnek meg vele semmit, csak azt, hogy itt a felmondás. Siket Károly ezt ál l í t ja.

A tanácsbeliek segítségé-vel próbálgatom az áskáló-dusok tengeréből kihalászni ' azt a magot, ami a t isztánlá-táshoz szükséges. Az, hogy a kézműipari vállalat bedolgo-zói központot hozott létre Balástyán, nagy szerű do-log. De ha az alapítók közül vállalati műhibák sorával az egyiknek indoklás nélkül fe lmondanak. a másiknak meg szinte azt kívánják,

végét: — It thon aztán annyira

jutottunk, hogy egyszer szé-pen ki is mindiák : Mit hő-zöngsz? Máshol is megte-szik, hogy az öregeket mel-lőzik. ha a f ia ta loknak kell a hely.

— Azt nem mondták meg, hogy leváltották?

— Nem. Csak azt. hogy ketten leszünk.

— Űj kinevezés, átsorolás, munkakör i leírás?

— Nem kaptam. Nagy fantázia nem kell

hozzá, ezt előre sej teni le-hetett volna. Ha egy szék-re két ember t ültetnek, előbb-utóbb valamelyik egyedül akar maradni . Hogy melyik kezdi, melyik foly-t a t j a? Alkati kérdés. A vita magva el van vetve. Mond-hatnánk, igazából nem is vezetői székről van szó. in-kább c sak , ap ró sámliról, le ne csinál junk viccet belőle. Ha valahová ú j főnököt tesznek, legalább mondják

Pillanatig sem kárhozta-tom a vállalatot, amiért szak-képzett ember u tán nézett. Ö tudja, k i re van szüksége. De akárhogy forgatnám is a szót, csak az derülne ki, hogy szegény alapító, végezd te csak el a munka nehezét, és amikor m a j d minden jól megy. m a j d hozzuk a mi emberünket .

Mert ha nem felel meg a régi. annak nyomának kelle-ne lenni. Figyelmeztetések-nek, fegyelmi határozatok-nak. Itt csak annyi van, hogy le se vál t ják, át se he-lyezik, csak félreteszik f ^ i

„ . T , , . . jo sokáig tartson meg a tap-Berta Józsefnél, az u j ve- é n z e s b e tegség, embertelen

^ szóval se sértenem, j á t é k A h o g y é n m o s t l á t o m > nem vállalnám Siketék fe-

KETTEN EGY SZÉKEN

Többen mondják

— azok is, akik

mo'St öntik a panaszt Siket-hére —, hogy addig semmi ba j nem volt, amíg ú j fő-nököt nem kapott a kis be-dolgozói központ. A kineve-zés tehát fordulópont. Si-ketné szerint így történt:

— Megállt egy autó, jött a munkaügyi osztályvezető. Beszólt, üljek be a kocsiba, mer t neki Szegeden van egy kis elintézni valója. Me-

azért nem hozakodom elő azzal, amit mellette vagy el-lene mondanak, ö sem é r -demli, hogy így történt. A két asszony mindenesetre esküdt ellensége lett egy-másnak. Furcsa húzás; ha a régi asszony a maga igazát aka r j a bizonyítani, ezt a vá-dat kap ja : izgat a vállalat ellen.

A f é r j és fe le-ség k ü -lön m u n -

kavállaló. az egyik vétkét a másikon megbosszulni nem lehet. Mégis az lett, hogy annyira gyökeret vert a két asszony között a ha-ragszom rád, hogy felmond-tak — Siket Károlynak. So-ra van ennek is. Belső á t -szervezéssel konfekció lett a kézimunka helyett, a min ta -nyomó tehát munka nélkül maradt .

— Kapott olyan határoza-tot. hogy ezt a munkakör t megszüntetik, és áthelyezik ebbe vagy abba a munka -körbe?

— Nem kaptam. Itt az asszonyok mondtak

hérre mosását sem. De — bocsánatot kérek — úgy t ű -nik, mintha egy nagy kéz birokra eresztett volna két — külön-külön nagyon tisz-tességes — asszonyt, és vár -ná, ki b í r ja tovább. Vannak drukkolok is, segítők is, de ami egyiknek segítség, a másiknak veszedelem. Jó lenne ennek a nagy kéznek láthatóvá válni, és békessé-get szerezni inkább.

Horváth Dezső

Szeged hangulatáért Hozzászólások a Délmagyarország cikkéhez

Bármilyen izgalmas és megjelent írásokat, mer t eleven egy vita, egyszer tudom azt. hogy a segéd-csak elérkezik az idő, hogy munkásnak és az igazgató-részletekbe hajlik, és is- nak egyaránt a város szere-métlődnek a vélemények, tete, jövője iránti aggoda-Ezérl az eddig beérkezett lom. segíteni akarás adta levelekből még egy össze- kezébe a tollat. Jómagam állítást adunk közre, majd 20 éve dolgozom az o la j -azután hamarosan az ösz- iparban, öt éve kerül tünk szefogtalót.

Egész éven át Nyár elején izgalmasan

készülődünk a szegedi ünne-pi hetekre, hogy ünneplőbe öltöztessük a várost. Mégis f á jó szívvel nézem igyeke-zetünket. mer t kezdhetnénk az év elején és folyta that-nánk egész esztendőben. Ta-valy a Városgazdálkodási

Vállalat ingyen adott pa lán-tákat a parkosításhoz, a há -zak előtti kis ker tek díszí-téséhez. Jó lenne, ha mind a magánházak, mind a bér -házak lakói rendben ta r ta -nák környezetüket, tá rsadal -mi munkával , szabad ide-jükben.

Sok ellentétes vélemény látott napvilágot a v i tában ' — én mindenekelőt t a szán-dékot dicsérném minden le-vélben. A vita eredménye nemcsak számos hasznos gondolat lesz, hanem a vá -rosszeretet ébresztése is.

Erdei Sándorné

Több tervszerűséget

Mindenekelőtt azt szeret-ném, ha Szeged fásí tásában a jövőben átgondolt tervsze-rűség érvényesülne. Folya-matosan követnek el h ibá-kat, hiszen az Április 4. ú t -ján is van ké t gyönyörű sor hársfa, de minthogy külön-böző vállalatok m á r évek óta ássák az árkokat, pusz-tul a fák gyökérzete. Hol van az a híres építészeti együt tműködés? Végiggon-doltak-e, hogy hová kerül ma jd a Dugonics tér mel-lett a gyógyszertár és a há -zak előtt ültetett fák lomb-ja?

Akj mostanában Alsóváro. •son jár. annak nagyon szép látványban van része. Vi-rágba borult meggyfák illa-toznak, gyönyörűen díszítik az utcákat. Máshol is figyel-met érdemelne az utcakép, amit tervszerű fásítással mind kellemesebbé tehet-nénk.

Pálvölgyi Ferenc

Az apróságok is fontosak

Figyelmesen és szeretettel olvastam végig az eddig

Szegedre, családostól. Vég-telenül megszerettük ezt a várost, az itt élő embere-ket . Ügy érzem, befogadtak bennünket , olajosokat, már mi is hozzá tar tozunk Sze-ged „hangulatához".

Sokat dolgoznak szocialis-ta br igádja ink a városért, mer t tudják , hogy magu-kér t is teszik, amit tesznek; lakói és építői már ők is en-nek a városnak.

Mi olajosok, zömmel Ta r -jánban lakunk, a zalai dom-bok helyett most a lépcsőket j á r juk . Ügy érezzük magun.-kat, mint aki révbe ért , mint aki otthon van. Sok szép tervet olvastam az ed-dig megjelent írásokban, azonban úgy érzem, hogy egy kissé elragadott ben-nünket a ló. Mi most é lünk ebben a városban, s m i n -dennapi közönséges emberi gondjaink, problémáink vannak. Ezekből csak néhá-nyat — úgy vélem ezek is Szeged hangula toho z tartoz-nak : miért van az, hogy zu-hogó esőben vígan öntöz-nek a locsolókocsik, amikor pedig m a j d megful ladunk a portól és a szárazságtól, egyet sem látni belőlük?; miért van az Tar j ánban , hogy ha valaki telefonálni szeretne, akkor a te lefoná-lás helyett felül a buszra és személyesen keresi fel a hí -vott fe le t? ; va jon miér t van az, hogy a József Att i-la sugárúti kispostán a dol-gozók szemébe nevet a „M. Kir. Posta tu la jdona" fel-írás ?

Nem hiszem, hogy ilyen, az életünkkel kapcsolatos mindennapi apró-cseprő dol-gainkban magunk nem tud-nánk- rendet tenni. Ez is Szeged hangulatához tar to-zik.

Vajda János Pb-töltőüzem

Miért engedünk a Tiszának?

A motoros já rművek le-vegőszennyezéséről szól a következő levél, ma jd így folytatódik: „Nem tudok a par t fa l bel jebb hozatalával egyetérteni, ha összehason-lítom más nemzetek vállal-kozásaival. Hollandiáról tudjuk, hogy mélyebben fek-szik a tengerszintnél, mégis

elhódítanak egy-egy da rab földet a víztől, és megőrzik, különböző gátrendszerekkel a már elhódított földeket. Mi miért engedünk olyan könnyen a Tiszának? Szé-chenyi idejében kordékkal és talicskákkal épí te t tünk nagy védőműveket, mederbe szorítottuk a folyót — ma nagy tel jesí tményű gépek gyorsítják a munkát . A Ti-sza csak gyengébb, mint a t e n g e r . . .

Nagy Ferenc Londoni krt . 1.

A fák takarója alatt

Terjedelmes hozzászólás érkezett Budapestről is. Ol-vasónk költséget nem kí-mélve javasolja a par t fal eredeti helyén való megha-gyását, de ha már másként döntöttek, legalább kiváló esztétikai kiképzését és ra -gyogó megvilágítását, ma jd a városrekonstrukció témá-jához a következőket í r j a : „Lokálpatrióta elvakultsá-gunkban nem vesszük észre, hogy Szeged nemcsak ú j la-kónegyedekből áll, és nem-csak a Lenin körútig tart. Ezen kívül ugyanis ütöt t-ko-pott épületek sorakoznak a sugárutakon és ezeket az épületeket a fák leplezik, t aka r ják . Az építési sorrend-nek az lenne a logikája, hogy addig ne bontsuk meg a város harmóniá já t , amíg nincs kilátásunk ú j összhang m e g t e r e m t é s é r e . . . Az ú j lakónegyedek magas séma . házainak arch i tek túrá já t ha-tásosan lehetne javítani melléjük és eléjük ültetett jegenyesorokkal, facsopor-tokkal."

A közlekedés dolgaihoz fölemlíti olvasónk a buda-pesti Rákóczi út vil lamos-közlekedésének megszünte-tését és a következőképpen érvel: „Ha percenként két busz fu tna be a ta r ján i m a j -dan; kettős megállókba, ak-kor nem lenne szükség a t a r j án i vil lamos átépítésére. Így legalább egyharmaddal több utast lehetne szállíta-ni, mint amennyi t az egyik precíz villamos-párti hozzá-szóló kimutatott . Szegednek ez a szóban forgó körzete valószínűleg sosem ad olyan ulastömeget. mint a buda-pesti nagykörút, amelynek villamoshálózatát, annak felúj í tását ugyancsuk emlí-tette valaki a vitában."

Deák Ferenc Bp. XI. ker., Kakukkhegyi

út 1384.

Szikrázó lányok ] új Jüm Színes magyar filmmu- melynek szándékával az

sical. I r t a : Bacsó Péter és utóbbi esztendőkben oly so-Zimre Péter. Rendezte: kan fogtak hozzá a f i ímké-Bacsó Péter. Operatőr : szítéshez. Most Bacsó Péter Zsombolyai János. Zene: — annyi következetesen vé-Vukán György. Főszerep- gigvitt közéleti-társadalmi lök: Bánsági Ildikó, Bod- problémákat boncoló alkotás nár Erika. Papp Éva, Avar után — a f i lm ú j lehetősé-István, Madaras József. geit keresi. Pop-f i lmet szán-Sajnos, még mindig nem dékozott készíteni, pop-mu-

az jgazi. Ez sem az a ma- zsikával, természetesen úgy, gyar film, amire oly régen hogy nem a d j a fel közéleti éhezünk. Nem az az igazi érdeklődését, társadalmi vígjáték, szórakoztató mozi, problémák iránti fogékony-

Fiatalok békevonata a Szovjetunióba

Háromszáz fiatallal indult KISZ-bizottság t i tkára veze-Szegedről békevónat a Szov- ti. A fiatalok programja jetunióba. Üt i ránya: Moszk- sokrétű. A május elsejét va—Leningrád. Üzemek, ter- Leningrádban ünneplik a melószövetkezetek, intézmé- c. . , , . , ., . . nyék f iatal jai utaznak a ba- £ l a t a I o k ' A baratsugvonal rátságvonaton. A delegációt má jus 3-án érkezik vissza Sípos Imre, a szentesi városi hazánkba.

ságát. Ebből az alkotói szán-dékból született a Szikrázó lányok. Kissé szomorúan könyvelhetjük el, bármeny-nyire is nemes indulatok ve-zérelték Bacsót, f i lmje mégis a cél alá talált.

A f i lm fő problémaköre az üzemi demokrácia, az „el-mondva srép és világos, csi-nálva-gyakorolva korántsem gyerekjá ték" kérdése körül gyűrűzik. Érvényesülhet-e, s milyen áron a konzervgvá i lányok és asszonyok Igénye a bölcsőde, el tud ik-e fo-gadtatni jogaikat? A közélati szál mellett természetesen

-ott f u t Brigitta (Bánságr I l-

dikó játssza, valóban szikrá-zó pil lanatokat szerezve) magánéleti-szerelmi konfl ik-tusa is. S mindez Vukán György zenéjébe ágyazva. Csakhogy a mondandó és az elénekelt-muzsikáit ré-szek nem mindig találtak egymásra. A zenei számok gyakran betétek maradtak, nem váltak a film szerves részévé. Ügy tűnik tehát, ép-pen a műfa jvá l t á s okozott legtöbb nehézséget a rende-zőnek. Zsombolyai János is-mét bizonyította rendkívüli operatőri képességeit. Oiyan megoldásokra is sikerrel vállalkozott, hogy zenére fo-tografáljon. Nagyszerű - r.l-musérzékkel és színvilággal tette ezt. A szereplők közül még Bodnár Erika já téka-éneke emelhető ki. Madaras József burleszkfigurát alakít egy mai társadair- ' vígjáték-ban. A Szikrázó lányok kí-sérlet. Ennek minden eré-nyét — melyre a jövőben építeni lehet — és minden hibájá t — melyek múlanán-ak — vállalja.

X L.