Pszichopatológiai alapismeretek

Füzesiné Szász Máriapszichológus, tréner

fuzesine.maria@gmail.comTel.: 30/4050-538

2014. január 31.

A modul áttekintése

Érett személyiség A személyiség szerkezete Korai sérülések, elhárító mechanizmusok Első interjú Evési zavarok Autizmus Hangulatzavarok Szorongásos zavarok Skizofrénia Személyiségzavarok

Egészség Betegség

Az érett személyiség

- Az Én megbízhatóan elhatárolódik a külvilágtól- Stabil, önszabályozásra képes énképpel rendelkezik - Jól működik a realitáskontrollja mind a külvilág, mind saját maga vonatkozásában- Bánni tud az idővel- Képes szükségletei halasztott kielégítésére - Tud elvontan bánni a Jóval és a Rosszal- Vannak értékei, erkölcsi érzéke - Képes stabil emberi kapcsolatok kialakítására, intim kapcsolatban

respektálja a másik szükségleteit, és tud egyedül is lenni - Racionálisan tud gondolkodni - Képes saját magától is elvonatkoztatni, kilépni énközpontúságából, tehát

képessé vált a társas helyzettel járó feszültségek viselésére

Identitás (önazonosság érzése)

Realisztikus testkép

Képes felmérni saját súlyát, megjelenését és méretét. Ez fennmarad olyan fizikai változások esetén is, mint a várandóság vagy a baleset következménye.

Szubjektív önazonosság

A személy úgy éli meg, hogy helyzeteken keresztül ugyanaz marad. Rugalmasan alkalmazkodik a körülményekhez anélkül, hogy a belső állandóság érzetét (self-konstancia) elvesztené.

Konzisztens attitűdök és magatartások

A személy képes stabilan elköteleződni értékek és ideológiák mellett.

Időbeli folytonosság

Képes rá, hogy gyermekkortól serdülő korig azonosnak ismerje fel, és a jövőre is előre vetítse önmagát.

Identitás 2

Nemi szerep

Nőiség vagy férfiasság tudata és a szexuális orientáció együttese.

Etnikai hovatartozás

Összefügg azokkal az értékekkel, a gyermeknevelési gyakorlattal, a kultúrával, a nyelvvel és a nem verbális kifejezési módokkal, amelyekkel a gyermek felnő, hagyományokhoz és közösséghez való tartozás érzésén keresztül.

Felettes Én vagy lelkiismeret

A személynek megvan az a képessége, hogy reagáljon jutalmakra, büntetésekre, megbánást, bűntudatot és szégyent érezzen, vágyat, hogy elérje az ideálját.

Személyiség szerkezet/Freud

Felettes Én (szuperego) A szülői és társadalmi értékeket foglalja magába, eldönti, hogy mi helyes vagy helytelen. Tökéletességre törekszik, nem élvezetre. Az Énideál a megfelelő viselkedés szabályait tartalmazza, illetve a kiválóság valamiféle standardját, amelyre az egonak törekednie kell, minden, amit a szülők helyeselnek és értékelnek. A Lelkiismeret a helytelen viselkedéstmeghatározó szabályokat tartalmazza.

Én (ego)A valóságelvnek megfelelően racionálisan működik, a viselkedésnek a külső világ állapotát szem előtt kell tartania, nem pusztán a belső szükségleteket és vágyakat. Cselekvés előtt számításbaveszi a különböző megoldásokhoz kapcsolódó kockázatokat. Ha az azonnali feszültség csökken-tésnek nincs biztonságos útja. képes késleltetni azt. „Végrehajtó” szerepet tölt be a személyiség működésében, közvetít az ösztönén igényei és a külvilág kényszerítő erői között. (Ló és lovas)

Ösztönén (id)A személyiség ősi része, születéstől fogva adott. Magába foglalja a személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív aspektusait. Teljes egészében tudattalan és szorosan kapcsolódik az ösztönösbiológiai folyamatokhoz, amelyekből energiáját nyeri. Örömelv szerint működik, a szükségletek azonnali kielégítésére törekszik, csak rövid távú feszültségredukcióra képes. Nem képes figyelembevenni a valóságot.

Az erők egyensúlya

Korai sérülések

Alapzavarra épülő betegségek: személyiségzavar, pszichózis, súlyos hangulati zavarok, szenvedélybetegségek.Jellemző elhárító mechanizmusok: hasítás, idealizálás, értéktelenítés.

A szimbiotikus (2-6. hónap) fejlődési szakaszban az anya-gyermek duál-unióban Történt sérülés következménye. Fontos az érzelmi melegség, ritmus, állandóság, a testi-lelki ellátás, érzelmi odafordulás mértéke. Elhanyagoló vagy elárasztó anya (hiányos, esetleges, aggodalmaskodó,túlóvó, durva, merev, megbízhatatlan, túl ingerlő, meg nem értő, közönyös):kölcsönös illeszkedés hiánya - nem feltétlenül az anya patológiájából adódóan.

Winnicott: „elég jó anya”- ráhangolódás,- tükrözés,- primér konténer funkció.

Korai sérülések 2

Hellinger: A korán megszakított közeledés alkotja a neurózis alapját. Azon a ponton, amikor megszakadt az anya felé irányuló korai közeledés, a gyermek félni kezd, és megharagszik. Haragszik, mert annyira szüksége van az anyjára, annyira szereti. Ha az anya ismét közeledni akar a gyermekéhez, az elfordul, így a közeledés továbbra is megszakított marad.

Mahler: „újraközeledési fázis”A 16-24 hónapos gyermek életében egy érzelmileg nehéz, viharos időszak, amikor a korábban önálló képességeitől megmámorosodott kisgyermek ismét sérülékenykövetelőző, anyja jelenlétét állandóan kereső lesz, ugyanakkor elutasító, elégedetlen ésindulatos. Kiéleződik benne a már megszerzett önállóság, valamint az elvesztett összeolvadási, mágikus kielégülés utáni vágyakozás közötti konfliktus. Ebben a korszakban fontos az anya érzelmi reagálása a gyermek ambivalenciájának elviselésére, érzelmi elérhetősége ugyanakkor önálló aktivitásának támogatása.- Borderline pácienseknél ennek a konfliktusnak ismételt lejátszását figyelhetjük meg.

Érett elhárítások

Humor: mulatságos vagy ironikus elemeket talál nehéz helyzetekben, és így mérsékeli a kellemetlen érzéseket és a személyes kényelmetlenséget. Ez az eseményektől némi távolságot és objektivitást tesz lehetővé, így képes reflektálni azokra.

Elnyomás: a stresszt úgy kezeli, hogy szándékosan nem gondol bizonyos érzésekre.

Aszketizmus: valamely élmény kellemes jellemzőinek megszüntetésére tett kísérlet, belső konfliktus elkerülése érdekében – mint pl. papi nőtlenség.

Önzetlenség: elkötelezettség a saját szükségleteken túl mások szükségleteinek.

Anticipáció: tervezés és gondolkodás a jövőbeli teljesítményekről, eredményekről. Az azonnali kielégülés késleltetése.

Szublimáció: társadalmilag kifogásolható vagy belsőleg elfogathatatlan célok átalakítása társadalmilag elfogadhatóvá.

Elhárító mechanizmusok

Magasabb szintű neurotikus elhárítások

Elhárító mechanizmusok 2

Introjekció: egy fontos személy elvesztésének kezelése a személy jellemzőinek belsővé tételével. Magunkba vetíthetünk ellenséges vagy rossz tárgyakat is, hogy ezáltal ahhoz az illúzióhoz juthassunk, hogy ellenőrzésünk alatt tartjuk. Az introjekció a fejlődés normális része is egyben.

Azonosulás: egy másik személy tulajdonságainak internalizálása olyan módon, hogy olyanná válunk mint ő, az azonosulást saját self-ünk részeként éljük meg.

Áthelyezés: valamilyen gondolathoz vagy tárgyhoz kapcsolódó érzéseknek áthelyezése egy másik, az előzőre valamilyen módon emlékeztető tárgyhoz.

Intellektualizáció: túl sok absztrakt gondolat használata a nehéz érzések elkerülésére.

Az érzelmek izolálása: a gondolat és a hozzá tartozó érzelem elválasztása.

Racionalizáció: elfogadhatatlan hiedelmek, viselkedések igazolása, így saját magunk számára elviselhetővé tétele.

Magasabb szintű neurotikus elhárítások

Elhárító mechanizmusok 3

Szexualizáció: valamely tárgy vagy viselkedés felruházása szexuális jelentőséggel; ezáltal a negatív élmény izgalmassá vagy stimulálóvá válik, vagy kivédi a tárgyhoz kapcsolt szorongást.

Reakcióképzés: elfogadhatatlan vágy vagy impulzus ellentétbe fordítása.

Elfojtás: az elfogadhatatlan vágyak vagy impulzusok elűzése vagy tudatosulásuk megakadályozása.

Meg nem történtté tétel: egy korábbi megjegyzés vagy viselkedés szexuális, agresszív vagy szégyenletes vonatkozásainak tisztázására, tagadására tett kísérlet.

Primitív elhárítások

Elhárító mechanizmusok 4

Hasítás: önmagam és a másik ember érzékelésének szétválasztása úgy, hogy a másik ember nem érzékelhető. Ha az egyént szembesítik viselkedésével, gondolatainak vagy érzéseinek egymással ellentétben lévő részeivel, akkor arra vagy üres tagadással vagy közönnyel reagál. Az elhárítás megakadályozza azt a konfliktust, mely a self és a másik két polarizált, egymással összeegyeztethetetlen részéből ered.

Projektív identifikáció: intrapszichés elhárítás és személyközi kommunikáció. Ez a jelenség olyan viselkedést jelent, melynek során személyközi nyomás nehezedik a másik személyre, hogy vegye fel a belé vetített self vagy egy belső tárgy egy oldalát. A projekció tárgya ezt követően a belé vetítetteknek megfelelően kezd viselkedni, gondolkodni, érezni.

Projekció: úgy észlelni és reagálni egy elfogadhatatlan belső impulzusra és annak származékára, mintha az saját magunkon kívül helyezkedne el.

Tagadás: az érzékelés adatainak semmibe vevésével a külső valóság olyan részeinek elkerülése, amelyekkel nehéz szembesülni.

Disszociáció: Az identitás, az emlék, a tudatosság vagy érzékelés folyamatosságának megszakadása, hogy így a kontroll illúziója a gyámoltalansággal és a kontrollvesztéssel szemben fenntartható maradjon.

Primitív elhárítások

Elhárító mechanizmusok 5

Idealizáció: másokat a tökéletesség, vagy majdnem tökéletesség minőségeivel ruház fel, hogy elkerülhető legyen a szorongás vagy olyan negatív érzés, mint a megvetés, az irigység, a düh.

Acting out: egy tudattalan vágy vagy fantázia impulzív megcselekvése, hogy ezáltal a fájdalommal teli érzések vagy fantáziák elkerülhetővé váljanak.

Szomatizáció: érzelmi fájdalmak vagy más érzelmi állapotok fizikális tünetekbe fordítása és a figyelemnek a testi törődésre való összpontosítása.

Regresszió: visszatérés a fejlődés vagy működés korábbi szakaszára, hogy ezáltal elkerülhetővé váljanak a fejlődés jelenlegi szakaszainak konfliktusai és feszültségei.

Skizoid fantázia: az interperszonális helyzetek feszültségek elkerülése úgy, hogy az egyén visszavonul saját belső világába.

Az első interjú

Evési zavarok

Anorexia

Bulimia

Anorexia

Az anorexia diagnosztikai kritériumai

Az anorexia szomatikus következményei

Az anorexia és bulimia összehasonlítása

A szervezet működéséhez minimálisan szükséges testsúly fenntartásának elutasítása

Éhségérzet és a betegség tagadása

Gyakori testsúly kontrollálása miatt érzett büszkeség

A külalakkal való elégedetlenség

Enyhén antiszociális viselkedés

A menstruáció hiánya

Bizalmatlanság mindenkivel, különösen a hivatásos segítőkkel

Kényszeres megnyilvánulások

Normálist megközelítő vagy magasabb testsúly

Nagyfokú étvágy és a falás-purgálás kórósnak tekintése

Megjelenéssel való határozott elégedetlenség

Kifejezettebb antiszociális viselkedés és túlzott alkoholfogyasztás

Rendszertelen menstruáció

Bizalom a segíteni szándékozók iránt

Színpadias megnyilvánulások

Az anorexia és bulimia összehasonlítása 2

Nagyfokú érzelmi labilitás

Nagyobb szexuális tapasztalat és aktivitás

A hagyományos női szerepek készséges felvállalása

Megjelenésének ideje 15-21. év

A betegség előtti testsúly meghaladja a normális értéket

Elhízásra hajlamos genetikai tényezők

A betegség előtt a szülőkkel a kapcsolat feszült

A családi konfliktus felnagyítása

Túlzásba vitt önkontroll

Szexuális éretlenség és tapasztalatlanság

Nők esetében a hagyományos női szerepek elutasítása

Megjelenésének ideje 14-19. év

A betegség előtti testsúly normálisnak mondható

A betegség előtt a szülőkkel való kapcsolat jó

A családi konfliktus tagadása

Bulimia terápiája

Autizmus

Hangulat - hangulatzavar

Hangulat Az egyén tudatát, viselkedését tartósan befolyásoló érzelmi állapot, meghatározza:

a vitális hogylétet, a világhoz való viszonyulást, érzelmek minőségét, a reakciókat.

Hangulatzavar a hangulat tartósan szélső irányba tolódik, a környezeti hatásoktól függetlenül, a hangulatváltozások és az érzelmi kifejezések kontrollja elvész, klinikai megjelenés: depresszió, mánia, kevert.

Hangulatzavar

Érzelmi élet zavara hangulat - örömképesség érzelmi viszonyulás érzelmi reakciókészség

Kognitív folyamatok zavara információ megszerzése feldolgozása tárolása visszakeresése

Szomatikus, vegetatív tünetek Aktivitás

magatartás, késztetés, energiaszint

Hangulatzavarok osztályozása DSM-IV

Major depressziós epizód Enyhe Mérsékelt Súlyos Súlyos, pszichotikus

Major depressziós zavar, visszatérő Dysztímiás zavar Cyklotímia Máshol nem osztályozott depressziós zavar

Minor depresszió Premenstruális diszfória

Bipoláris zavar

A depresszió tünetei

1) Testi (vegetatív) tünetek: alvászavar, fáradtság, étvágyzavar (csökkenés vagy ritkábban növekvés), fogyás (vagy hízás), szexuális vágy csökkenése.

2) Magatartási tünetek (figyelmeztető jelek!): lehangoltság, koncentrációzavar, döntésképtelenség, aktivitáscsökkenés, munkaképtelenség, visszahúzódás, görnyedt testtartás, sajátos arckifejezés, öngyilkossági kijelentések, esetleg kísérlet, az örömképesség és a humorérzék elvesztése.

3) Szubjektív, lelki tünetek: szomorúság,kedvetlenség, szorongás, aggodalom, reménytelenség, önleértékelés, bűntudat, ellenségesség-érzés, halálvágy, öngyilkossági fantáziák.

A depresszió két legfontosabb klinikai megjelenése

Unipoláris Bipoláris

(major depresszió) (mániás-depresszió)

Depresszió (öngyilkosság) a családban Súlyos korai negatív életesemények Szorongásos betegség (pánik, kényszer stb.) Alkoholizmus, droghasználat Súlyos testi betegségek (hypertonia, stroke) Súlyos aktuális pszichoszociális stresszorok Serdülőkor, időskor Szülés után Menopauza

A depresszió rizikótényezői

A major depresszió diagnózisa Az alábbi tünetek közül legalább ötnek jelen kell lenni, minimálisan 2

hétig:- depressziós, szomorú hangulat,- az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése,- súlycsökkenés/gyarapodás,- alvászavar (csökkent/fokozott alvás),- motoros nyugtalanság/gátoltság,- fáradtság, erőtlenség, levertség,- értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat,- csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség,- a halállal való foglalkozás, halálvágy, öngyilkossági szándék (terv, kísérlet).

A tünetek jelentős szenvedést/funkciózavart okoznak. Testi betegséggel (pl. agydaganat) vagy szerhasználattal nem magyarázható. Nem gyászreakció.

Mánia jellemzői Megjelenés

koránál fiatalabb benyomást tesz, mozgása, beszéde gyors, hangos.

Hangulat emelkedett vagy irritált.

Kognitív funkciók figyelem könnyen terelődik, felfogás, gondolkodás gyors, tartalmilag expanzív, grandiózus elképzelések.

Érdeklődés, örömképesség - fokozott Energia - kimeríthetetlen Vegetatív tünetek

alvás csökken, étvágy változó, szexualitás nő.

Betegségbelátás - gyakran inadekvát

A mániás epizód tünetei

- Kórosan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat (legalább 1 hétig)

- Felfokozott önértékelés

- Csökkent alvásigény

- Szokatlan beszédesség, bőbeszédűség

- Gondolatrohanás, gondolattorlódás

- Szétszórtság

- Pszichomotoros nyugtalanság, felfokozott aktivitás (munka, étvágy, szex, sport, stb.)

- Kritikátlan magatartás (észszerűtlen vásárlások és üzleti ügyek)

A mánia és depresszió sajátosságaiÉrzelmi élet

Mánia

Emelkedett hangulat

Önszeretet

Kitörő jókedv

Pozitív énkép

Pozitív elvárások

Mások hibáztatása

Problémák tagadása

Téves döntéshozatal

Depresszió

Nyomott hangulat

Öngyűlölet

A kedv teljes hiánya

Negatív énkép

Negatív elvárások

Önmagunk hibáztatása

Problémák felnagyítása

Határozatlanság

A mánia és depresszió sajátosságaiMotivációs élet és viselkedés

Mánia

Impulzivitás

Tettvágy

Függetlenségigény

Önérvényesítési vágy

Produktivitás

Hiperaktivitás

Harsányság

Fáradhatatlanság

Megnövekedett libidó

Álmatlanság

Depresszió

Akaratbénulás, gátoltság

Menekülésvágy

Fokozott függőségigény

Halálvágy

Improduktivitás

Tehetetlenség

Visszahúzódás

Fáradékonyság

Csökkent libidó

Álmatlanság

Bipoláris zavarkevert fázis

• Olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak (pl.: nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham).

• A kevert fázisok többnyire a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet.

• Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma olyannyira súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól.

Az öngyilkosság rizikófaktorai

Elsődleges rizikófaktorok

Pszichiátriai betegség (affektív betegségek: bipoláris, unipoláris major depresszió, mánia, skizofrénia, alkohol/gyógyszerabúzus)

Megelőző öngyilkossági kísérletek

Szuicidium a családban Másodlagos rizikófaktorok

Kora gyermekkori veszteségek

Izoláció, munkanélküliség, komoly anyagi problémák

Súlyos negatív életesemények

Dohányzás Harmadlagos rizikófaktorok

Férfi nem

Adoleszcens kor, időskor

Vulnerábilis periódusok (tavasz, premenstruum, a nap első harmada)

A krízis megoldási formái,

lehetséges kimenetelei Megoldás külső erők mobilizálása révén

Kreatív megoldás

Új célok, új eszközök kialakításával, nagyobb belső energiák mobilizálása révén (katarzis, hatékonyabb szinten funkcionáló személyiség).

Kompromisszum

Alkalmazkodás a személyiség számára korábban elfogadhatatlan helyzethez (nagy belső feszültséggel, elégedetlenséggel jár, újabb krízisek veszélye nagy, krónikus öngyilkos viselkedés alakulhat ki).

Ineffektív megoldás

A krízis spontán, külső erők nélküli megszűnése (addikciók, neurózis).

Összeomlás

Szuicidium, pszichózis

A krízis szakaszai

Küzdelem

• Az alkalmazott problémamegoldó stratégiák eredménytelenségének felismerése fokozza a feszültséget: próba-hiba típusú kutatás újabb megoldási módok iránt

Készenlét

• A fenyegető helyzet szorongást kelt, mobilizálódnak a szokásos problémamegoldó stratégiák

• Sztereotip kísérletek, válogatás és mérlegelés nélkül tett kísérletek a probléma megoldására

Kimerülés

• A személy integritásának felbomlása elindul, reménytelenség, tehetetlenségérzés, destruktív magatartásminták

Cry for help

Segélykérés az öngyilkosságot

megelőző időszakban: tudatos és nem tudatos, direkt és indirekt, ambivalens viszonyulást fejez ki, közvetlen környezet felé irányul.

Depresszió és öngyilkosság

Az öngyilkosok 65-87%-a (többnyire nem kezelt) depresszióban szenved a halála idején

A nem kezelt depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosságban hal meg

Az öngyilkosok 30-44%-ának már volt megelőző kísérlete Az öngyilkosok 34-60%-a jár orvosnál az utolsó 4 héten belül (egy

héten belül 16-40%) A sikeresen kezelt depressziós betegek öngyilkossági rizikója

tizedére csökken Az orvosi (pszichiátriai) ellátás alapvető az öngyilkosság

megelőzésében

Szorongásos zavarok

Szorongásos zavarok jellemzői

Hosszan, stabilan jellemzi a személyiséget

A környezet észleli a kórós személyiség rossz alkalmazkodását, de nincs betegségtudata

Kora gyermekkorban alakul ki, és serdülőkorra manifesztálódik

A tünetektől nem szenved, én-azonosnak éli meg (ego deficit), problémáját másra fogja

Egyenetlen életvitel jellemzi (válás, munkanélküliség, agresszió, szuicid kísérletek, drog, alkohol)

Szorongásos zavarok

1. Pánikbetegség: spontán jelentkező szorongásos rohamok.

2. Agorafóbia: rosszullét, félelem – zsúfolt terektől, tömegtől.

3. Szociális fóbia: rosszullét – figyelemnek kitett szituációkban.

4. Speciális fóbia: konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem.

5. Kényszerbetegség: visszatérő gondolat, ill. cselekvés okozta szorongás, feszültség.

6. Generalizált szorongásos zavar: hullámzó intenzitással, tartósan fennálló szorongás.

7. Poszttraumás stressz: rendkívüli (pszicho)trauma után, az emlék okozta szorongás.

Pánikzavar Ismétlődő, súlyos szorongással járó rohamok, melyek nem szűkíthetők

le egy meghatározott helyzetre, körülményre, ezért megjósolhatatlanok. Nem életveszélyes helyzetekben jelentkeznek.

Jellemző: intenzív félelem vagy diszkomfort érzés, hirtelen kezdet.

Max. intenzitását néhány percen belül eléri és legalább pár percig tart.

Az alábbiakból legalább 4 tünet jelen van:

palpitáció, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladásérzés, „gombócérzés” a torokban, mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, hányinger vagy hasi diszkomfort,

szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés, derealizáció / deperszonalizáció, megőrüléstől vagy a kontroll

elvesztésétől való félelem, halálfélelem, hidegrázás vagy kipirulás, zsibbadás, bizsergésérzés.

Agorafóbia

Kifejezett és következetes félelem az alábbi helyzetekben, vagy ilyen helyzetek szándékos elkerülése: tömeg, nyilvános hely, egyedül utazni, otthonról elmenni.

A szorongás legalább két tünete jelen van a rettegett helyzetben legalább egy alkalommal a betegségkezdet óta, és legalább egy tünet jelenléte szükséges az első négyből:

Vegetatív izgalmi állapot: palpitáció, izzadás, remegés vagy reszketés, szájszárazság Mellkasi / hasi tünetek: nehézlégzés/ fulladásérzés, „gombócérzés” a torokban,

mellkasi fájdalom v. diszkomfort, hányinger vagy hasi diszkomfort Neurológiai, pszichológiai /pszichés tünetek: szédülés, bizonytalanság vagy

ájulásérzés, derealizáció / deperszonalizáció, megőrüléstől v. a kontroll elvesztésétől való félelem halálfélelem. Általános tünetek: borzongás v. kipirulás, zsibbadás, bizsergésérzés.

Az elkerülő magatartás vagy a szorongásos tünetek jelentős distresszt okoznak, az érintett személy tisztában van azzal, hogy reakciója eltúlzott vagy ésszerűtlen.A tünetek kizárólag vagy többnyire a rettegett helyzetben vagy annak elképzelésekor

jelentkeznek.Nem más pszichiátriai betegség vagy kulturális hiedelem következménye.

Generalizált szorongás

Szélsőséges szorongás és aggódás legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan, több különféle dologgal vagy eseménnyel kapcsolatban (munka, iskolai teljesítmény).

A személy csak nehezen tudja a szorongást kontrollálni.

A szorongást/aggodalmat legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan kíséri legalább 3 tünet az alábbiakból: nyugtalanság, idegesség, felhúzottság, gyorsan elfárad, koncentrálási zavarok, gondolkodás képtelenség, ingerlékenység, izomfeszültség, alvászavar (főleg elalvási nehézség és nyugtalan alvás).

A szorongások, aggodalmak és a velük járó fizikális tünetek klinikailag jelentős szenvedést vagy jelentős teljesítmény- illetve szociális funkciókárosodást okoznak.

Szociális fóbia

Az alábbiakból az egyik jelenléte szükséges:

Kifejezett félelemérzés olyan helyzetekben, amelyekben az egyén mások figyelmének középpontjában van, vagy félelem attól, hogy ilyen helyzetben viselkedése miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet.

A fenti helyzetek egyértelmű kerülése

Ezek a félelmek szociális helyzetekben manifesztálódnak, mint pl. étkezés, beszéd nyilvános helyen, találkozás ismert személyekkel, kisebb társaságba menni és ott tartózkodni.

A szorongásnak legalább 2 tünete jelen volt bármikor a betegség folyamán, együtt az alábbi tünetek közül legalább eggyel: elpirulás, remegés, hányástól való félelem, sürgető vizelési vagy székelési inger.

A tünetek jelentős érzelmi distresszt okoznak vagy elkerüli a provokáló helyzeteket. Az egyén tisztában van félelme túlzott, irracionális voltával.

A tünetek kizárólag vagy döntően a félt helyzetben vagy annak elképzelésekor jelentkeznek.

Kényszeres zavar Jellemző diszfunkcionális hiedelmek:

– túlzott extrém felelősségérzet,

– a veszély túlbecsülése,

– a bizonytalansággal szembeni intolarencia.

Kognitív torzulások:

1.) A kockázat túlértékelése – túlbecsülik viselkedésük esetleges negatív kockázatát.

2.) Kételkedés (bizonytalanság) döntéshozatalban – minden helyzetre az abszolut „korrekt” megoldást keresik, mivel ezzel nem rendelkeznek önkényes „segédkritériumokhoz” folyamodnak (folyamattal eltöltött idő, ismétlések száma).

3.) Perfekcionizmus – a hiba elkövetésének lehetősége miatti várakozás, veszélytúlértékelés.

4.) Bűntudat, felelősségérzet, szégyenérzet – az a tény, hogy bizonyos mértékig hatással lehet az események kimenetelére egyenlő az események alakulásáért viselt felelősséggel.

Kényszeres zavar 2

Kényszercselekvés (kompluzió):

Kényszergondolat (obszesszió):

- kényszergondolatra adott válasz,- célja a szorongás csökkentése,- ismétlődő,- túlzott mértékű vagy értelmetlen cselekvéssorozat.

- akarattól függetlenül jelentkezik,- énidegen,- visszatérő,- szorongást kelt,- túlzott mértékű, értelmetlen cselekvéssorozat.

Kényszeres zavar 3

Kényszergondolatok

(obszessziók)

% Kompulziók (kényszercselekvések)

%

Kontaminációs jellegű kényszergondolatok(félelem a fertőzéstől, a piszoktól)

72 % Tisztálkodási kényszercselekvések 75 %

Agresszív kényszergondolatok 63 % Ellenőrzési kényszercselekvések 72 %

Szexuális kényszergondolatok 27 % Ismétléses rituálék (például újraolvasás, lépegetés)

66 %

Vallásos kényszergondolatok 43 % Imádkozási rituálék 15 %

Szimmetriával, pontossággal kapcsolatos kényszergondolatok.

47 % Megszámolási kényszercselekvések

35 %

Skizofrénia

Pszichózis

• A pszichózis olyan állapot, melyben megszűnik a betegek kapcsolata a valósággal, és észlelésük, információfeldolgozásuk, a környezet ingereire való válaszkészségük oly mértékben torzul, hogy még a legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is képtelenek.

• Jellemzőek:

– hallucinációk (téves észlelés),

– téveszmék (hamis vélekedések),

– visszavonulás a zárt világukba.

• A pszichózis egyik gyakori megjelenési formája a skizofrénia.

Skizofrénia tünetei

• Pozitív tünetek:

– kóros felesleget képeznek, a normális viselkedés bizarr kiegészítőiként jelennek meg (téveszmék, hallucinációk).

• Negatív tünetek:

– hiányzó tulajdonságokra utalnak (érzelmi sivárság, akarat hiánya).

• Pszichomotoros tünetek:

– a spontán mozgás elvesztése, furcsa grimaszok, kézmozdulatok.

Pozitív tünetek - Téveszmék

A pozitív tünetek inkább nőkre jellemzőek

Olyan gondolatok, melyeknek nincs

tényszerű, valóságos alapja,

mégis a személy erősen hisz bennük

Üldözéses téveszme: ez a leggyakoribb,

összeesküvés ellenük, rágalmazások, fenyegetések

Vonatkoztatásos téveszme: amikor önmagukra vonatkoztatnak különös dolgokat (útjelző táblák irányt adnak)

Nagyzásos téveszme: pl. Jézusnak gondolják magukat

Irányításos téveszme: ösztöneiket, gondolataikat és érzéseiket mások tartják irányítás alatt

Pozitív tünetek – Összefüggéstelen gondolkodás és beszéd

Formális gondolkodási zavar: Laza asszociációk és gondolati kisiklások: gyors témaváltás, logikátlan kijelentések

„A rovarokkal van a baj, a bátyám rovarokat gyűjt, ma már a magassága 165, tudod a kedvenc számom az öt, szeretek táncolni, rajzolni és tévét nézni.”

Neologizmusok: olyan szavakat találnak ki, melyeknek csak számukra van jelentésük. „Ez egy erkölcsönös törvény… nincs benne semmi zavaró… …a gyerekeknek szükségük van ilyen zajsúlytalansági törvényre.”

Perszeveráció: újra és újra ugyanazt ismétlik, ide köthetőek a hangrímek: „Lám, nagy öröm vár rám.”

Pozitív tünetek: hallucinációk, felfokozott perceptuális működés

A betegeket elárasztják a körülöttük lévő hangok és képek és nem tudják kiválasztani közülük az igazán fontosakat.„Minden magára vonja a figyelmemet, noha semmi sem érdekel igazán. Most

önhöz beszélek, de közben hallom a szomszéd szobából a hangokat és a folyosóról is, és egyre nehezebben tudok koncentrálni arra, amit önnek mondok.”

A hallásos hallucinációk a leggyakoribbak – látszólag kívülről jövő hangokat és szavakat hallanak. Lehet szomatikus is – bogarak, és vizuális vagy ízlelési is.

Elsősorban semmittevéskor jelenik meg

A betegek saját maguk hozzák létre

Gyakran együtt jelentkeznek a téveszmékkel

Pozitív tünetek: inadekvát érzelmek

Mosolyognak szomorú hírekre, ingerültek lesznek, mikor örömteli dolog éri őket.

Oka lehet, hogy az ingerek elárasztása miatt nem arra reagálnak, amelyeknek aktuálisan „zavarnia kellene” őket, hanem valami perifériás dolog vonja el a figyelmüket.

Negatív tünetek: szegényes beszéd

A negatív tünetek inkább a férfiakat sújtják

Gyakran nem tudják irányítani a beszédüket, vagy ha igen akkor nagyon szűkszavúak

Vannak, akik leblokkolnak a gondolatok hiányában

„Leragadok egy gondolatnál vagy szónál, s ez annyira lefoglalja az agyam, hogy minden egyebet kiszorít… Miután véget ért, úgy érzem, mintha nagyon mélyen elgondolkodtam volna valamin, de általában nem tudom felidézni, hogy min.”

Vannak, akik rengeteget beszélnek, viszont mondataiknak nincs sok értelme

Negatív tünetek: akaratvesztés, visszahúzódás

Jellemző a teljes akaratnélküliség, apátia – úgy érzik minden

erejük elszállt, nem képesek elkezdeni vagy befejezni bármit is

Jellemző az ambivalencia vagy határozatlanság

Hétköznapi feladatok is mint az öltözködés, étkezés, is komoly próbatételként jelennek

Kerülik a másokkal való találkozást és beszélgetést

A visszahúzódás a társas készségek teljes leépüléséhezvezethet, pl. mások érzéseinek, szükségleteinek felismerése

Pszichomotoros tünetek

A mozgás spontaneitása elveszik, de furcsa grimaszok és kézmozdulatok jelenhetnek meg

Gyakran ezek a mozdulatok szertartásosan ismétlődnek

A szélsőséges formában megjelenő tüneteket együttesen katatóniának nevezzük

A kataton révületben teljesen elvesztik tudatosságukat, semmire nem reagálva órákra mozdulatlanná dermednek

Vannak betegek, akik mereven bennmaradnak a felvett pózban, mások állítható bábukként viselkednek

Kataton izgatottságban viszont vad kéz és lábmozdulatok jellemzőek

Diagnosztika

Legalább 6 hónapon keresztül kimutathatók a tünetek

Legalább egy hónapig annak aktív fázisa jelentkezik, min. két főbb tünettel együtt

Ha a korábbi teljesítmény visszaesik a munka-, a társas kapcsolatok és önellátás terén:

visszavonulás a társas élettől, nehézséget jelent a feladataik ellátása, különös szokások jelennek meg, higiénia elhanyagolása, tompa és inadekvát érzelmek, a kommunikáció csapongó, furcsa gondolatok (babonák, 6. érzékbe vetett erős hit).

Lefolyás

Ezt a szakaszt gyakran stressz váltja ki.

Reziduális szakasz

Az aktív fázis feltűnő jelei visszahúzódnak.

De sokan nem kerülnek ki az általános leépültség állapotából.

Érzelmeik tompák és sekélyesek maradnak.

Felépülés

Az egyes fázisok van hogy napokig tartanak, máskor évekig.

A betegek negyede felépül, sokaknál maradványkárosodásokkal (Nash, film).

A teljes felépülésre főleg azoknak van esélye, akiknél a betegség későn jelentkezett és előtte kielégítő életet éltek.

Gyakran a kezdeti pozitív tünetek helyét a negatívak veszik át.

Személyiségzavarok

Tüneti megjelenés alapján

• Furcsa, különc

– Paranoid

– Szkizoid

– Szkizótip

• Szorongó

– Elkerülő

– Dependens

– Kényszeres

• Dramatikus

– Borderline

– Hisztrionikus

– Nárcisztikus

– Antiszociális

• Szociális (etikett), erkölcsi, jogi normákat megszegő viselkedés

• Hűvös közömbös mások érzéseivel szemben, önző

• Felelősséget, kötelezettséget, szolidaritást nem vállal

• Könnyet köt kapcsolatokat, de fenntartani képtelen

• Promiszkus életvezetés jellemzi (halmozza a szex. kapcs.)

• Alacsony frusztrációs tolerancia jellemzi, irritabilis, hamar és gyakran üt, támad, büntetésre nem érzékeny

• Tapasztalatból nem tanul, nevelhetetlen

• Kidumálja magát a helyzetekből, kilép és nem törődik vele

II. Szenzitív, paranoid személyiségzavar (paranoia)

• Túlérzékeny elutasításra, kudarcra

• Kritikára rosszul reagál, megsértődik

• Hosszú ideig hordja a sérelmét, megbocsátani képtelen

• Gyanakvó, féltékeny

• Mások viselkedését ellenségesnek éli meg (aki nincs velem, áruló)

• Harcos, makacs, a vélt igazáról meg van győződve, ha kell, perlekedik is

• Összeesküvéseket gyárt, ál közösségekbe vonja a többieket

• Én túlértékelés (szép, jó, titkos, tudós, különleges)

• Én központúság, mindent magára vonatkoztat

Első interjú – Van-e ellensége?

III. Szkizoid személyiségzavar

• Örömtelenség

• Érzelmi sivárság, hidegség jellemzi

• Távolságtartó, hideg magatartás, szex érdektelenség

• Érzelmeket csak korlátozott mértékben tud kifejezni (merev színtelen arc, mimika és tartalom nincs összhangban)

• Dicséretre, büntetésre nem érzékeny

• Magányos tevékenység jellemzi (baráti és partner kapcsolatai nincsenek)

• Fantáziába menekül, extrém intraverzió, távolodik a világtól

• Tájékozatlan, járatlan a világ dolgaiban

• Téveszme, hallucináció nincs (skizofrénia kizárható)

IV. Skizotíp személyiségzavar

• Viselkedést befolyásoló szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás (babonaság, bizarr fantáziák vagy tevékenység), megjelenése, különc

• Szokatlan perceptív élmények

• Szokatlan gondolkodás és beszéd (homályos, körülményes túlbonyolított vagy sztereotip)

• Gyanakvás, paranoid elképzelések

• Beszűkült érzelmek

• Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barát vagy bizalmas

• Túlzott szorongás szociális helyzetekben, amelyet a barátságosság nem csökkent, és inkább paranoid félelmekkel társul, mint negatív önértékeléssel

V. Érzelmileg labilis személyiségzavar

• Érzelmi instabilitás

• Impulzív cselekedetek

• Gyakran kaotikus helyzetekbe kerül

• Intenzív, düh, harag, agresszió jellemzi

• Robbanásszerű viselkedés

• Identitászavar

• Céltalanság

• Krónikus üresség érzés

• Nehezen tűri a magányt

• Öngyilkossági kísérletek (fiatal korban gyakrabban, idősebb korra megszelídül)

• Manipulatív magatartás

VI. Hisztrionikus személyiségzavar

• Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben, amelyekben nem ő van a figyelem középpontjában; teátrális, dramatikus viselkedés

• Gyorsan változó és felszínes érzelmek, az érzelmek túlzott kifejezése

• Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílusa van

• Másokkal való kapcsolatát gyakran szexuálisan csábító vagy provokatív, inadekvát magatartás jellemzi

• Mások vagy a körülmények által könnyen befolyásolható

• Kapcsolatait sokkal intimebbnek tekinti, mint amilyenek

VII. Kényszeres (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar

• Extrém kételkedés, óvatosság

• A tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez, szervezethez vagy forgatókönyvhöz

• A feladat befejezését akadályozó mértékben perfekcionista

• Szélsőségesen odaadó a munka és produktivitás iránt

• Örömszerzés, kikapcsolódás hiánya

• Aggályoskodó, mértéktelenül lelkiismeretes és rugalmatlan elvi, erkölcsi ügyekben

• Fél a hibázástól

• Képtelen kidobni a tönkrement értéktelen tárgyakat

• Kellemetlenül bíz meg feladatokkal és dolgozik másokkal, hacsak nem követik pontosan az ő elképzeléseit

• Dominanciára törekszik

• Maga és mások felé is fukar

• Merev és makacs

VIII. Szorongó (elkerülő) személyiségzavar

• Állandóan feszült, nyugtalan

• Csökkent értékűnek, csúnyának, ügyetlennek véli magát

• Elkerüli az embereket, életterét beszűkíti

• Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a megszégyenüléstől vagy nevetségessé válástól

• Fél a kritikától, elutasítástól

• Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok zavarba ejtően igazolják félelmeit

IX. Dependens személyiségzavar

• Döntéseiben másokra hagyatkozik

• Saját szükségleteit alárendeli másoknak

• Mások kívánságának nem tud ellenállni

• Akitől függ annak jogos elvárásait sem meri megmondani

• Fél az egyedülléttől, hogy magát nem tudja eltartani

• Fél hogy elhagyják

• Önmagát inkompetensnek, önállótlannak érzi

• Képtelen bármit önállóan kezdeményezni vagy egyedül elvégezni (mindez inkább ítéletébe vagy képességeibe vetett önbizalom és nem annyira a hajtóerő és energia hiánya)

NarcissusJohn William Waterhouse: Echo and Narcissus (1903)

X. Nárcisztikus személyiségzavar

• Nagymértékű énközpontúság, nem képes észrevenni a másik személy érzéseit, gondolatait szükségleteit illetve az egész létét

• Felszínes egyirányú kapcsolatok jellemzik, olyan párt választ, aki piedesztálra helyezi

• Fantáziál sikerekről, hatalomról, ideális szerelemről

• Saját fontosságáról nagyzoló érzése van (saját teljesítményét eltúlozza, megfelelő teljesítmények nélkül is elvárja, hogy kiválónak ismerjék el)

• Kritikára dühvel reagál

• Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi mások irigylik

• Kapcsolataiban önző, másokat kihasznál, manipulál

• Gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök

XI. Borderline személyiségzavar

• Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére

• Instabil és egyben intenzív személyes kapcsolatok, melyeket az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemez

• Identitászavar: jelentős, tartósan bizonytalan énkép vagy önértékelés

• Impulzivitás legalább két, elvileg önveszélyeztető területen (pl. költekezés, szexualitás, pszichoaktív szer használata, veszélyes autóvezetés)

• Érzelmi labilitás az észrevehető hangulati reaktivitás miatt (pl.: ingerlékeny vagy szorongásos epizódok, amelyek néhány óráig, ritkábban néhány napig tart)

• Belső üresség krónikus érzése

• Inadekvát intenzív harag vagy annak kontrollálási nehézsége (pl.: gyakori ingerültség, haragosság, ismételten tettlegesség)

• Átmeneti stresszhez kapcsolódó paranoid elképzelések vagy súlyos disszociatív tünetek

• Önsértés, manipulatív szuicid kísérletek