RAB ÁRPÁD:Digitális kultúra – A digitalizált és digitális platformon létrejött

kultúra c. cikkérőlAmbrus Attila József

Informatikus-könyvtáros2. évf. MA-L tagozatambrusa@lib.pte.hu

PTE FEEKPécs, 2011. november 19.

A kultúra és a digitális kultúra értelmezése

- Kultúra: colere (lat.) = művelni (Cato I. e. 234-149) [szőlő ill. kertművelés]

- Cultura agri = az embert körülvevő „nyers” természet gondozása, ápolása

- Cultura animi… philosophia est = Az ember társadalmi lény (Cicero I. e. 106-43)

- Kultúra: társadalmi lénnyé tesz (eszköz, szokás, hiedelem, rítus, játék, nyelv)

- Kultúra: túlélési stratégia… Minden, nem öröklött információja az emberiségnek

- Kultúra: korszakonként, társadalmi csoportokként változó, összetett fogalom

- Digitális kultúra: A „hagyományos” kultúra egyre nagyobb szelete

- Digitális kultúra: A „hagyományos” kultúra nélkül nem értelmezhető/jöhet létre- Minden objektum v. jelentés függetlenül: digitális úton jött-e létre v. digitalizálták- 1. Részterület: Eszközök: PC, Mobil, PDA, Digit. Fényképező, DIGI TV stb.- 2. Részterület: Értékteremtő használat képessége, jogok, szolgáltatások (ill. hiánya)- 3. Részterület: A digitalizálás (Közkinccsé tétel, megőrzés, állományvédelem)- 4. Részterület: Csak digitális úton létrejött kulturális elemek- Online forradalom: A 3. már háttérbe szorulóban van a 4.-hez képest

Az információs írástudás fogalma

- A fogalom az 1970-es évek IT-fejlődésének eredményeképpen jelent meg

- Az elmúlt 30 évben a fogalom kiszélesedett, ugyanakkor beszűkült (PC/NET)

- Nem eszközkezelést jelent, hanem az információ elérését és értő felhasználását

- Az információs társadalom polgára a jövőben már nem élhet meg nélküle

- 1974: USA – Oktatási reform (az információ jó felhasználásának szükségessége)- 1976: IT Képesség: (1) Megtalálni/használni; (2) Döntéshozás; (3) Hasznosítás;

- 80’: USA: A fogalom a felsőoktatás területén kapott egyre nagyobb hangsúlyt

- Már nem képességek halmazának, hanem tanulási eszköznek/módszernek tekintik- 90’ eleje: Az információs írástudás fogalma kiforrottá, széleskörűvé vált

- 1979: A könyvtáros szakirodalom: a nyújtott szolgáltatások értelmezéseként

- 90’ vége: E-literacy: Hálózat, Internet, Multimédia, Hypertext (használni és érteni)- Írástudás fejlesztése = a kritikai gondolkodás fejlesztésével- 1. modell: Behaviorista: Böngésző és keresőprogramok használati hatékonysága- 2. modell: Konstruktív: Tanulási hatékonyság: „tanuljuk meg, hogy kell tanulni”- 3. modell: Relációs: A 2. modell + információ kritikus használata és értékfejlesztés- Felismerni, mikor kell az információ, és hogyan kell tanulni az információ-kezelést

Az információs írástudás készségei

(1) A feladat meghatározása, a hiány felismerése A keresett információ mekkora energia-befektetéssel szerezhető meg? Ez arányos-e annak fontosságával?

(2) Az információ megszerzésének stratégiája Hol, hogyan, mikor érhetőek el? Mikor keressünk nyomtatott anyagban, mikor keressünk online anyagban?

(3) Az információ használata (megfelelő forrás, hatékony keresés) Talált információ felismerése és a keresés lezárása, hitelesség felismerése Kritikus értékeléssel a tévút és a hamis információ kiszűrése

(4) Szintézis (az elemzés és a megszerzett információval végzett munka szintje) Az új tudáshoz, megértéshez el kell jutni, az eredményt meg kell jeleníteni Információ összehasonlítása, kombinálása, annotálása, céltudatos felhasználása(5) Értékelés (a legmagasabb szintű képesség) Feldolgozás után: Tárolás, visszakereshetőség és későbbi felhasználás biztosítása Saját adataink folyamatos menedzselését jelenti

Kultúra, kulturális örökség, digitalizálás

- Fő szempontok: közreadás/terjesztés, megőrzés/bemutatás, interaktivitás- Az egyes funkciók torzulhatnak, veszíthetnek erejükből (pl. hibás digit. koncepció)

- Digitalizáció: fő az interaktivitás (hatékonyabb a kőbevésésnél)

- Érték: ha a szövegben valódi „intelligens” műveleteket lehet végrehajtani

- Kulturális örökség: technikusok és/vagy szaktudósok = (könyvtár-informatikusok)

- Párbeszéd: mit, hogyan, milyen ráfordítással és elfogadható értékveszteséggel?

- A fentiekhez értékkutatások és hatásvizsgálatok szükségesek

- 1. szelekció: állam és a tudományos szféra végzi- 2. szelekció: technika / szakértelem / pénz / forrás minőség / jogi keretek

- Megfelelő cél kitűzése, mert mindent nem lehet digitalizálni (szelektálás)

- 3. szelekció: közzététel minősége (turistáknak / tanulóknak / szakértő kutatóknak)- Az 1-3. szűkítése után jön létre az elérhető, felhasználható digitális kulturális érték- A hagyományos múzeumok feladata: tárgyak gyűjtése, bemutatása, megőrzése- De a digitális archívum: a tárgyak által hordozott információt gyűjti és tárolja- A tárgyon alapszik, de digitalizáláskor eltávolodik a forrástól- A tárgyhoz más síkon közelít és új hozzáadott értéket teremt

A tárgy, a digitalizált termék

és a hordozott információ

problématérképe

A gyűjtemény 90%-a soha nem kerül

bemutatásra

Kultúraszelekció: A már szelektált valóság

újraszelektálása

Nem csupán átmentési funkció a lényeg.Interaktív, online

használhatóság a fő szempont

A digitalizálás kihívásai és hatásai

- Az EU könyvtáraiban több mint 2,5 milliárd kötet és folyóirat található- Az EU audiovizuális archívumaiból évente több tízezer órányi anyag megy tönkre

- Az analóg anyagok sérülékenyek, elavulnak, romlékonyak (70% van veszélyben)

- Digitalizálás és közzététel: mennyiségi ugrásnak kell bekövetkeznie

- EU: 2008-ra 2 millió könyv, film, fotó, kézirat stb. kulturális objektum közzététele

- EU: 2010-re 6 millióra kell növelni a digitalizálás mennyiségét és a közzétételt

- Műszaki kihívás: nagyobb teljesítményű, gyors, pontosabb OCR-ezési szükséglet

- 1. Feladat: Online hozzáférhetőség nagyobb biztosítása, minden csoportnak- 2. Analóg gyűjtemények digitalizálása az IT szélesebb körű felhasználása céljából

- Műszaki kihívás: technikai javítás (gazdaságosság/megfizethetőség érdekében)

- 3. Feladat: Megőrzés és tárolás a jövő generációjának, értékes tartalmak átmentése- A digitalizáció haszna: Saját nyelvű kulturális értékeink hozzáférhetősége- A digitalizáció haszna: Sok idegen nyelvű kulturális érték hozzáférhetősége- A digitalizáció haszna: Fellendülhet a hálózati forgalom, értéknövelt szolgáltatások- A digitalizáció haszna: jelentős haszon a technikát kifejlesztő vállalkozásoknak- A digitalizáció haszna: A digitalizációs folyamat munkahelyteremtéssel is jár

A digitális cooltúra

- Online környezetünk: testreszabhatóságra és nagy fokú interakcióra törekszik- MOBIL, SMS, MMS, TV, RÁDIÓ, MMO és KVÍZ, KAMERA, MSN, E-MÉDIA

- Fő a folyamatos elérhetőség (globálisan: az intim szféránktól a munkakultúránkig)

- Komplexitás: egy gombnyomással bonyolult munkafolyamatokat végezhetünk

- Szóbeliség és írásbeliség összeolvadása (E-mail, Chat, Skype, Video-telefon)

- Sebesség: fő cél az információcsere sebességének növelése

- Digitális tett, szó, tárgy: Az online társadalomban valódinak kell elfogadnunk

- 1. Konvergencia: technikai: TV, rádó, telefon, számítógép, PDA, Kábel, Wi-fi stb.- 2. Konvergencia: társadalmi: politika, szabályozás, szolgáltatás, piac, magánszféra

- Megfoghatatlanság: megnő a bizalom és megbízhatóság szerepe (Nick name)

- Megjósolhatatlanság: 30 év alatt a semmiből idáig jutottunk, meddig mehet még?- Multitasking: egyidejűleg sok mindent csinálhatunk (kommunik., háttérrádiózás)- Közösségi lét: Virtuális barátok, munkatársak, játszótársak = ismeretlenek tömege- Digitális megjelenés: Könnyű publikáció, produkció, weblap, youtube stb.- Lekövethetőség: minden nyomot hagy, amit tettünk/teszünk a hálón (IP cím)- Mindent szabad a neten? Igen!! – Ezért fokozottan fontos a FORRÁSKRITIKA!

Tegnap Ma Holnap

Vigyázz, mert a jövő törékeny!

(Digitalizálás után… valamikor!)