Kompetenciák az elektronikus tanulási környezetekben

a humán teljesítménytámogató technológiai kutatások szemszögéből

Racsko RékaEszterházy Károly Főiskola,Médiainformatika Intézet,

Humáninformatika Tanszék

INFORMATIKA A FELSŐOKTATÁSBAN 2014 KONFERENCIA, DEBRECEN2014. AUGUSZTUS 27–29.

Tartalom1. A Humán Teljesítménytámogató Technológia (HPT)

1. fogalmi keretei2. összetevői3. története, kialakulása

2. A teljesítményértékelés nemzetközi sztenderdje (ISPI)

3. A humántőke értékelése az oktatásban1. nemzetközi tanárvizsgálat (TALIS)2. pedagógus életpályamodell3. elvárások a tanulói kompetenciák oldaláról

(digitális állampolgárság)

4. Összegzés

A Humán Teljesítménytámogató Technológia (HPT) fogalmi keretei• Pershing (2006):„ […] az egyének és a szervezet teljesítmények javítása érdekében tett lépések összessége”• International Society for Performance Improvement (ISPI)

(2012) definíció: „ […] HPT alatt egy olyan komplex megközelítést értünk, amely segít fejleszteni a hatékonyságot, a termelékenységet, és bizonyos kompetenciákat, speciális módszerek és eljárások révén”

Ezen túlmenően olyan probléma megoldási stratégiákat kínál, amelyek növelhetik az egyének teljesítményét.

teljesítményelemzésa teljesítmény hátterében álló okok feltárása

beavatkozás folyamatának kiválasztását

A Humán Teljesítménytámogató Technológia három összetevője

Ember (Human) szervezetet alkotó egyénekből és csoportjaikból áll

Teljesítmény (Performance) tevékenységek és mérhető eredmények

Technológia (Technology) a gyakorlati problémák megoldására alkalmazott rendszeres és szisztematikus

megoldások

Története• 1950-60-as évek: oktatástechnológia• 1970-es évek: gyakorlati alkalmazás

Kettéváltak a területek: • Teljesítménytámogatás Human Performance Improvement- HPI• Oktatási rendszerek tervezése Instructional Systems Design -ISD

• 1990-es évek: akadémiai szféra foglalkozik vele, majd bekerül a diplomás és a posztgraduális képzésekbe

• 1990-es évek vége: a gyakorlat és az akadémiai szféra eltávolodik egymástól

• 1995: International Society for Performance Improvement véglegessé válása (ISPI) (Teljesítménytámogatás Nemzetközi Szervezete)

• 2012: ISPI deklarálta a humán teljesítménytámogató modelljeit

A HPT tíz alapelve (ISPI, 2012)

A teljesítményfejlesztés nemzetközi sztenderjei

• International Society for Performance Improvement (ISPI)

A humántőke értékelése az oktatásban az oktatók oldaláról

• Nagy múltra tekint vissza. (pl: Nagy Mária (1998): Tanári pálya és életkörülmények)

• Komplex mérési módszerek szükségesek.

A humán teljesítménytámogató technológia kínál olyan módszereket, amelyek a pedagógus munka értékelési-,

visszacsatolási-, jutalmazási-, és szankcionálási rendszerének hatékony eszközét alakíthatja ki.

Nemzetközi tanárvizsgálat TALIS (Teaching and Learning International Survey)

• „Pedagógusok az oktatás kulcsszereplői.”• 2008-tól végzik az OECD-országokban.• Oktatásügyi program a tanári pályán dolgozó pedagógusok felmérésére.• Célja: • információ gyűjtése a pedagógusokról a pedagógusoktól• a tanári szakma megértése és a kompetenciák definiálása • a tanárokat kérdezi meg a tanítás és a tanulás körülményeiről,• munkájukról,• az iskolához, mint munkahelyhez való viszonyukról

• Módszer: véletlen mintavételen alapuló • Összekapcsolták a PISA-mérésekkel a tanulói teljesítmény és a

pedagógusok elégedettsége és megbecsültsége közötti viszony• Elvégzett vizsgálatok:• 2008: 24 ország• 2013: 34 ország• 2018

Hazai sztenderdA pedagógusi munka minőségi értékelése-

pedagógus életpálya-modell

A megújuló köznevelés minőségfejlesztési keretrendszere

Elvárások a tanulói kompetenciák oldaláról

Digitális állampolgárság kompetenciamodellek

• ISTE-Ribble -2011

• digitális hozzáférés• digitális műveltség• digitális kommunikáció• digitális felelősség• digitális etikett• digitális biztonság• digitális kereskedelem• digitális jog• digitális egészség és

közérzet

• ELTE PPK ITOK Digitális Állampolgárság modell 2013

• kommunikáció• hozzáférés• eszközhasználat• digitális egészség• digitális én-megjelenítés• digitális együttélés• értékteremtés• produktivitás• időgazdálkodás• tartalom-menedzsment

Összegzés• A humán teljesítménytámogató technológia az

oktatástechnológia területéről fejlődött ki.• Az ipari környezetben terjedt el.• Új megjelenési formái:• teljesítménymérések• tudásszintmérések• kompetenciamérések

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!RACSKO RÉKARACSKO@EKTF.HU

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Irodalom• Dean, P. J. and Ripley, D. E. (Eds.) (1997). Performance Improvement Pathfinders. International Society for Performance Improvement (ISPI). Washington, DC• Gilbert, Thomas F. (2007). Human Competence: Engineering Worthy Performance , Pfeiffer, ISBN 978-0-7879-9615-4• Stolovitch, H., and E. Keeps (1999). What is Human Performance technology? In H. Stolovitch, and E. Keeps (eds), Handbook of Performance Improvement Technology (2nd ed., pp. 3–23). San Francisco:

Jossey-Bass. • Pershing, J.A. (2006). Handbook of Human Performance Technology: Principles Practices Potential. San Francisco: Pfeiffer. ISBN 0-7879-6530-8.• ISPI What is Human Performance Technology? Letöltve: 2014. július 7.

URL: http://www.ispi.org/content.aspx?id=54 • Chyung, S. Y. (2008). Foundations of instructional and performance technology. Amherst, MA: HRD Press.• ISPI What is Human Performance Technology? retrieved June 12, 2012 from http://www.ispi.org/content.aspx?id=54

URL: http://creativegapminding.com/category/performance-improvement/ (Letöltve: 2014. július 7.)• Stolovitch, H., and E. Keeps (1999). What is Human Performance technology? In H. Stolovitch, and E. Keeps (eds), Handbook of Performance Improvement Technology (2nd ed., pp. 3–23). San Francisco:

Jossey-Bass.• Chyung, S. Y. (2008). Foundations of instructional and performance technology. Amherst, MA: HRD Press.• Van Tiem-J-L. Moseley-Joan C. Dessinger (2012): A teljesítményfejlesztés alapjai)

URL: http://www.ispi.org/images/HPT-Model/HPT-Model-2012.jpg (Letöltve: 2014. július 7.)• Sági Matild (2009): A tanári munka értékelése és az iskolai eredményesség

URL: http://www.ofi.hu/tudastar/eredmenyesseg/sagi-matild-tanari-munka (Letöltve: 2014. július 7.)

• Goldhaber, D. (2002): The Mystery of Good Teaching. Surveying the Evidence on Student Achievement and Teacher Characteristics. Education Next, 2 (1), pp. 50–55.

• Wright, P. S. – W. Sanders (1997): Teachers and Classroom Heterogenity. Their Effects on Educational Outcomes. Journal of Personnel Evaluation in Education, 11 (1), pp. 57–67.Wright, P. S. – W. Sanders (1997): Teachers and Classroom Heterogenity. Their Effects on Educational Outcomes. Journal of Personnel Evaluation in Education, 11 (1), pp. 57–67.

• Sági Matild (2009): A tanári munka értékelése és az iskolai eredményességURL: http://www.ofi.hu/tudastar/eredmenyesseg/sagi-matild-tanari-munka (Letöltve: 2014. július 7.)

• Darling-Hammond, L. (2000): Teacher Quality and Student Achievement. A review of State Policy Evidence.Education Policy Analysis Archives, vol. 8. No. 1. pp. 1–46.• TALIS 2013 Results: An International Perspective on Teaching and Learning.

URL: http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/talis-2013-results_9789264196261-en#page1 (Letöltve: 2014. július 7.)• OECD. PISA 2012 Results: creative problem solving students's in tacking real-life problems (vol.5). OECD-jelentés, OECD, 2014.• Thaisz Miklós (2013): Elkötelezettség és elhívatottság Pedagógus életpálya. Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet

URL: www.kpszti.hu/med/eletut/eletpalya_modell.ppt (Letöltve: 2014. július 7.)• Falus Iván – Kimmel Magdolna 2003. A portfólió. ELTE BTK Neveléstudományi Intézet – Gondolat Kiadói Kör, Budapest. • Kotschy Beáta (2013): A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában.

URL: https://www.oktatas.hu/pub_bin/unios_projektek/tamop_315_pedkepzes_fejl/3_1_5_1_hirlevel_Kotschy_Beata__portfolio.pdf (Letöltve: 2014. július 7.)• Kotschy Beáta (szerk.) 2011. A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Módszertani kiadványok. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. www.epednet.ektf.hu/eredmenyek/a_pedagogussa_valas

_es_a_szakmai_fejlodes_sztenderdjei.pdf (Letöltve: 2014. július 7.)• „Nemzeti Infokommunikációs Stratégia.” országos stratégia, Budapest, 2014-2020.• Ribble, M. Digital Citizenship in Schools. Second Edition. Eugene, Oregon, Washington, D.C.: International Society for Technology in Education., 2011.• Ollé, János, és mtsai. Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: Eötvös Kiadó, 2014.• Ferrari, Anusca, és Yves-Brecko N., Barbara Punie. DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe. Report EUR 26035, Brüsszel: Joint Research Centre, 2013.• Pigozzi , Mary Joy A UNESCO view of global citizenship education. Volume 58, Issue 1, 2006• UNESCO Forum on Global Citizenship Education: Preparing learners for the challenge of the 21st Century)

http://www.huffingtonpost.com/sofia-gomezdoyle/at-the-unesco-forum-on-gl_b_4509311.html (Letöltve: 2014. július 7.)