rendszermodellezés i

Rendszermodellezés I.

Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária

Oktató: Kovács Katalin

[email protected]; [email protected]

http://rs1.sze.hu/~raffai

Témavázlat1. általános áttekintés: az IR/IT értelmezése, szerepe,

jelentősége, szemléletek, alkalmazások2. fejlesztési módszertanok és fázisok3. az üzleti folyamatok és az IR feltárása, analízise,

modellezése4. a rendszer elemeinek meghatározása (statikus nézet)5. a rendszer állapotának és viselkedésének vizsgálata és

modellezése, funkcionális nézet6. a tervezési dokumentáció jelentősége: vizualizáció,

szabványosítás, támogatás (CASE)

A képzés formája

• elméleti előadások PowerPoint bemutatóval

• meglévő integrált alkalmazások, fejlesztési támogatás animációs szemléltetése szoftver segítségével

• gyakorlat: az elméleti anyaghoz kapcsolódó szituációs gyakorlatok, feladatok, esettanulmány, szakmai viták, konzultációk, egyéni feladatmegoldások

Félévi követelmények• a félév kollokviummal zárul: írásbeli vizsga

• írásbeli dolgozat:– gyakorlati modellfeladat megoldása– elméleti kérdések

• a vizsga ismeretanyaga: előadások, kötelező és javasolt irodalom ismeretanyaga és a slide-ok, jegyzetek alapján

Miről lesz szó?

• információrendszer, információtechnológia• az IR/IT hatása a szervezetre, hiányosságok,

problémák, a fejlesztést kiváltó tényezők• a szervezetfejlesztésben érdekeltek és céljaik • a tudatos, módszeres, fejlesztési munka

szükségessége• IR fejlődési korszakok (3 korszakos modell)

Adat

InformációTudás

Rendszer

Az információ:olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

Az adat (mint az információ megjelenési formája):

olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az

esetleges későbbi felhasználás céljából a

működő környezetben végbemenő változások,

meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit

továbbításra és megőrzésre alkalmas formában

rögzíti.

A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek):

a valós világnak, az abban létező dolgoknak,

tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az

azok között fennálló, értelmezett

kapcsolatoknak , okozati összefüggéseknek az

emberi tudatban történő visszatükröződése.

Információkategóriák

• feldolgozhatóság szerint• információ jellege alapján• információforrás, • az információtartalom teljessége, valamint• a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória.

Feldolgozhatóság szerint:

• kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható.

• Kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak.

• Fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

Információk jellege szerint:

• Primér információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik.

• Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

Információforrás szerint:

• belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések).

• Külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk):

• pontatlanabbak,

• megbízhatatlanabbak.

Az információ

• erőforrás• stratégiai tényező• versenyfaktor

az üzleti/szervezeti folyamatok

katalizátora

Rendszer

• Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese.

• Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

Struktúra

A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája.

Statikus szemlélet Dinamikus szemlélet

A rendszer elemeit, és az elemek

meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét

specifikálja.

A rendszer elemeinek a célok elérése

érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

Alrendszer:

a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer

többi része.

Szinergia:

a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

Szervezet: konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert:

– a rendszer célja,– a rendszer környezete, a működés feltételei,– az erőforrások (eszközök, gépek, épületek,

berendezések stb.)– komponensek (feladatok, funkciók, munkák)– a rendszer vezető szerve.

Gazdálkodó szervezet

működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.

SzállítókSaját üzleti folyamat

Fogyasztók

input output

visszacsatolás

Üzleti folyamat

Célrendszer

közvetlen céloktávlati célok

rendeltetési cél

alapvető cél

operatív célok

Pénzügyi célok

Termelési célok

Marketing célok

Innovációs célok

Humán célokInformatikai

célok

Logisztikai célok

ERŐFORRÁSOK

VERSENYTÁRSAK

PIAC

CÉLOK

TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK

ÁRBEVÉTEL

PROFIT

INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA SZABÁLYOK

VÁLLALKOZÁS

A gazdálkodó szervezetek alrendszerei

• stratégiai alrendszer (célok, tervezés, irányítás)• piackutatás, marketing,• termelési/szolgáltatási alrendszer• logisztikai: beszerzés, áruátvétel;

készletgazdálkodás; értékesítés, kiszállíłtás• pénzügyi, elszámoló rendszer (controlling)• humánerőforrás gazdálkodás• office tevékenység: adminisztráció, hivatali munka

növekvő haszonfogyasztók növekvő megelégedettsége

csökkenő költségeknövekvő bevételek

magasabb minőségi színvonalnövekvő termelékenységnövekvő piaci részesedésnövekvő fizetőképesség

gyorsuló sebesség

legfontosabb célok

legkevésbé fontos célok

A szervezet számára fontos

célkitűzések

A szervezeti keret• Szervezeti struktúra:

– a szervezetek egységekre tagolódása,– az egységek közötti kapcsolatok,

kapcsolatrendszer,– a döntési, az irányítási, és az ellenőrzési feladatok

egyes szintjei.

• Kialakulását számos tényező befolyásolja (a működés elemeinek, mint folyamatok, munkatársak, funkciók, egymáshoz való viszonya, a környezet stb.)

Alapvető szervezeti formák

• lineáris szervezet

• funkcionális szervezet

• mátrix szervezet

Lineáris szervezet

• egyvonalas• egydimenziós: egyfajta szempont szerinti

megosztást alkalmaznak pl. termékek, funkciók

• jól áttekinthető, egyszerűen változtatható• dinamikusan alkalmazkodik a változó

környezethez• kisvállalkozások, Betéti társaságok• nagyobb szervezetek esetében rugalmatlan

Funkcionális szervezet

• többvonalas

• egydimenziós

• hierarchikus felépítés – alá/fölérendeltségi viszonyok

• az egyes szervezeti komponensek funkcionális területenkénti elválasztása (stratégiaalkotás, gyártás, fejlesztés, logisztika stb.)

Funkcionális szervezet

• minél mélyebb a szervezeti egységek megbontása, annál nehezebb a horizontális elemek együttműködése, annál hosszabb az irányítási és visszacsatolási útvonalak

• egyik változata: a bürokratikus szervezet– szigorú előírásoknak való megfelelés,– állandó felügyelet– teljesítményfigyelés

Mátrix szervezet

• a funkcionális és a termék szerinti strukturálási elv együttes alkalmazásának eredménye

• többdimenziós szervezeti modell– alapvetően funkcionális megosztású– léteznek azonban önálló, az egymás melletti

egységeket átfogó projektek

• rugalmasak• probléma: kettős irányítás (funkcionális

egységek vezetői és a projektvezetők)

Mátrix szervezet

• hasonló elven szerveződő szervezetek: a háromdimenziós tenzorszervezetek– a termék, valamint a területek szerinti

megosztási elveket együtt alkalmazzák

Folyamatos fejlődési modell• a legtöbb vállalat eredményeit a folyamatos fejlődési

modell metodikáját alkalmazva éri el• A modell lényege:

– pontosan fel kell tárni és dokumentálni a jelenlegi üzleti folyamatokat, meg kell találni azt a mértékrendszert, amellyel a termékeket a felvevő piac igényei kielégíthetők,

– meg kell határozni az elvárt eredmények elérését biztosító folyamatokat, a fejlesztési lehetőségeket, és

– meg kell valósítani a fejlesztési elképzeléseket, mérni és értékelni kell a fejlesztés hatékonyságát, és szükség szerint ismét be kell avatkozni a folyamatokba.

• fokozatosan, inkrementális módon biztosítja az üzleti tevékenység hatékonyságának növekedését

BPRÜzleti folyamatok

újjászervezése

BPR:Business Process Re-

engineering

BPR• a szakirodalmakban eltérő terminológiákkal

találkozhatunk• újjászervezés vs. újraszervezés vs.

újratervezés???• design – tervezés• re – át-, újra-, újjá szavak közötti értelmezésbeli

különbségek• BPR lényege: teljesen új alapokra helyezi a

szervezeti komponenseket és a folyamatokat – nem a „még egyszer, ismét, újra” szavakon van a hangsúly

Mi nem tekinthető újjászervezésnek?

• a korszerű technológiai lehetőségeket kihasználva automatizálunk folyamatokat

• az elavult IR korszerűsítése, új IT lehetőségek alkalmazása az érintetlenül hagyott szervezetben

• a szervezet öncélú kiiktatása, hierarchiaszintek kiiktatása, karcsúsítás

Újjászervezés vs. hatékonyságnövelő módszerek

• növekvő fogyasztói igények – minőségi megoldások

• BPR-tól való félelem – nem a magas költségek, hanem a humán tényező (stabilitás, biztos megszokott formák, vezetői pozíciók és folyamatok) riasztja vissza a felsővezetőket

• a lassúbb, fokozatos inkrementális fejlesztés kevesebb kockázattal és áldozattal jár

Ellenállás a BPR megoldással szemben

tartás a szervezeti változásoktólhosszú fejlesztési idő

túl nagy a BPR projekt fejlesztés kockázata

nagyon magasak a fejlesztési költségek

legnagyobb veszély

kevésbé kockázatos tényezők

TQM

• TQM: Total Quality Movement vagy Management

• Lényege: egy vállalat akkor tud minőségi eredményeket produkálni, ha a teljes üzleti folyamat minden feladatát a minőségi eredmények szem előtt tartásával végzi, hajtja végre

TQM és a BPR• a két módszer alapvető célkitűzési megegyeznek• különbség: az üzleti folyamatok fejlesztésének

módja [Davenport]

• TQM: – folyamatos, inkrementális fejlesztést jelent – az iterativitás és a végnélküliség sajátosságait

magában foglalva

• BPR:– radikális fejlesztési célokat definiál, – a várható eredmények elérését egy adott időtartamon

belül definiálja

TQM vs. BPRTQM fejlesztés BPR innováció

A fejlesztés jellege Evolúciós Revolúciós (forradalmi)

Kiindulási alap Meglevő folyamatok Új állapot, „tiszta lap”

A változtatás módja Inkrementális Radikális

A változtatás gyakorisága

Folyamatos Egyszeri

Időigény Sok rövid szakasz Hosszabb időszak

Megközelítés bottom-up Top-down

Feladatok jellege/kiterjedés

Funkción belüli, szűkebb

Funkciók közötti, rendszerszintű

Változás jellege Munkaszervezés Szervezeti struktúra

Kockázat Mérsékelt Magas

Elsődleges eszközök Statisztikai elemzések Információtechnológia

A változás típusa Kulturális Kulturális/strukturális

Az újjászervezés után• folyamatokban gondolkodás, team munka

(egyenrangú, nagyfokú önállóságú tagok), alkalmazotti felelősség növekedés

• szerepek megváltozása – szervezeti struktúra laposodik

• teljesítményértékelés (munkában töltött idő helyett), eredmények alapján történő díjazás

• vállalati kultúra – nem a főnök, az ügyfél a vevő a meghatározó, akik a váll. jólétét meghatározzák, laopsodás miatt közvetlenebb kapcsolatba kerül az alkalmazottakkal, fogyasztókkal

A folyamatszemléletű gondolkodás

• a korábbi funkciószemléletű megközelítés helyett folyamatszemléletű gondolkodás

• a TQM már előrevetítette a folyamatszemléletű gondolkodás jelentőségét

• BPR fejlesztések középpontjában a folyamatok állnak

A szervezeti működés folyamatszemlélete

Az üzleti folyamat

• az üzleti folyamatok olyan lépések sorozataként értelmezhetők, amelyek bemeneti hatásokra kimenetként mások számára szükséges termékek, szolgáltatások egy sorozatát produkálják

• a szakirodalomban számos definíció létezik:– „az elérni kívánt eredmények megvalósítását

szolgáló, egymással kapcsolatban levő tevékenységek összessége” [Davenport-Short]

– „azoknak a tevékenységeknek az összesége, amelyek egy vagy több bemeneti komponens hatására a fogyasztó számára értéket jelentő kibocsátást szolgáltatnak” [Hammer- Champy]

Az üzleti folyamat

• előre definiált, értéket teremtő kibocsátást eredményeznek,

• értékteremtő átalakító tevékenységgel, transzformációval:– inputként fogyasztási javakat használnak fel, és– elvárt fogyasztói igényeket elégítenek ki,

• jól definiált kezdetük és befejezésük van• ismételten végrehajtódnak

Az üzleti folyamat

• a végrehajtáshoz szereplőkre van szükség (emberi tényezők, gépek, berendezések)

• működésük során erőforrásokat használnak fel

• üzleti célokat elégítenek ki– rövid távú: végrehajtott folyamat– hosszú távú: általános üzleti célok

IR: Információrendszer

Az információrendszer alapvető erőforrásként adatokat gyűjt, tárol, továbbít és használ fel annak érdekében, hogy az alaptevékenység végzéséhez újabb, hasznos információkat szolgáltasson.

Alapvető célja: az információ-előállítás, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szűntetnek meg, és növelik a végzett tevékenység hatékonyságát.

Téves szóhasználatinformációs rendszer vs. információrendszer

• információs rendszer

jelzős szerkezet, olyan rendszer, amelynek vannak információi, amellyel kapcsolatban ismerünk adatokat

• információrendszer

az információk egységes, az alapmodellt tükröző rendezett, szervezett együttese rendszere

Az információrendszer sajátosságai

• absztrakt jelleg: az IR a valós világ absztrakciója

• diszkrét jelleg: az IR állapotterét egyértelműen azonosítható állapotok alkotják

• konzisztencia: a bemeneti adatok csak meghatározott szabályok szerint átalakítva szolgáltatják az elvárt eredményeket/állapotokat


• felbonthatatlanság: a tranzakciós műveleteket vagy teljes egészében vagy sehogy sem kell végrehajtani

• tartósság: a műveletvégzés után az eredményeket meg kell őrizni


• kommunikativitás: az IR elemeit a működő rendszerkomponensek közötti együttműködésre, üzenetek továbbítására, vezérlésére kell felhasználni

• nyitottság: biztosítani kell az IR elemeit a rendszerhatáron kívüli elemekkel

Információrendszera rendszer célja szerint

Végrehajtás-orientált Vezetési IR

Feladat: a szervezet rutinfeladatainak kezelése, a tevékenységekhez szükséges dokumentumok előállítása.

Feladat: elemzések, kimutatások készítése a hatékony tervezési, irányítási, döntési tevékenységhez.

Információrendszeraz adatok állapotváltozásait vizsgálja

Tranzakció-orientált Adatintenzív IR

Az adatrendszer állapota bizonyos események hatására megváltozik.

Az adatokat bizonyos állandóság jellemzi.

Tudás, mint szervezeti tőke

• Az anyagi erőforrások a munkavégzés során elhasználódnak.

• A tudásjavak halmozódnak, szaporodnak.– másokkal megosztott ismeret új ismereteket

produkál, vagyis korlátlan fejlődési folyamatot eredményezek

IT: Információtechnológia– fejlesztési, projektirányítási és végrehajtási elvek,

módszerek és eszközök, – számítógéppel támogatott feldolgozási eszközök,

módok és technikák,– kommunikációs hálózatok, valamint – anyagi folyamatok automatizált támogatása,

amelyek segítségével lehetővé válik a valós folyamatok hatékony megvalósítása.

Információs társadalom

Azt az újfajta társadalmat, amelyben az információs technológiák meghatározó szerephez jutnak,

amelyben földrajzi és politikai határok nélkül egyre több ember számára válik lehetővé, hogy a

nemzetközi számítógép-hálózatokon keresztül munkahelyi, mobil vagy akár otthoni PC-k

segítségével kommunikáljanak a világ bármely, akár legeldugodtabb részén levő embertársaikkal és óriási információtömeghez jussanak nevezzük információs

társadalomnak.

Az új korszak legfontosabb jellemzői

Az új korszak általános sajátosságait két tényező határozza meg:

– Információtechnológia: a számítógépek képességeinek és teljesítményének növekedése

• Hardver területen• Szoftver vonatkozásában

– Korszerű távközlési lehetőségek: új, gyors adatátvitelre képes, vezeték nélküli távközlés széleskörű elterjedése.

Információtechnológia - Hardver

• Teljesítmények növekedése: kapacitások, képességek

• teljesítmény/ár viszony kedvező változása

• Személyi számítógépek hozzáférhetősége, általánossá válása

• Hálózati alkalmazások korszerűsítése

• Szabványok létrehozása, kompatibilitás biztosítása

Információtechnológia - Szoftver

• A kifejlesztett hardver eszközök képességeinek maximális kihasználása

• A hálózati operációs rendszerek képességeinek bővítése

• Alkalmazói szoftverek körének és képességeinek bővítése a teljesítmény/ár hányados alacsony szinten tartása mellett

• Felhasználóbarát grafikus felületek kialakítása és alkalmazása

Információtechnológia - Szoftver

• Nyitott rendszerek kifejlesztése és alkalmazása

• Nemzetközi hálózatok szolgáltatásainak bővítése: globális kapcsolatok megteremtése

• Osztott adatbázisok létrehozása• Multimédia alkalmazások általánossá tétele• A szoftverfejlesztési tevékenység

hatékonyságának növelése: CASE, 4GL, 5GL megoldások

Korszerű távközlési megoldások

• Hálózatok digitalizálása• Szélessávú adatátvitel megvalósítása• Vezeték nélküli távközlés• Szolgáltatások körének bővítése,

üzenetfogadás, továbbítás

Korszerű távközlési megoldások

• Számítógép-hálózatok létrehozása, működtetése

• Innovatív alkalmazások (információ-keresés, WWW)

• Elektronikus adatforgalom lebonyolítása• EDI: a papír nélküli üzleti-közigazgatási

tevékenység

Információtechnológia == Számítógéppel támogatott információfeldolgozás

Az IT:– konceptuális módszertani és eszközrendszer,

amely lehetővé teszi az információk kezelését, biztonságos tárolását

– társadalmi-gazdasági környezet, amelyben az emberek, technológiák és egyéb erőforrások különböző műveleteket végeznek a valós folyamatokat reprezentáló adatokon.

Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre

• Gazdasági változások– új iparág létrejötte informatikai, távközlési

ipar– új munkahelyek– globalizálódás az üzleti tevékenység

világméretűvé válása: közvetlen elektronikus információ- és dokumentumcsere biztosítja a megrendeléseket, szerződéseket

– egészségügy területén: prevenció


• Államigazgatás, közigazgatás

– Jobb munkaszervezés a megfelelő, naprakész, releváns információk birtokában vállalati belső döntési mechanizmus működésének segítése

– Gyorsabb ügyintézés országos, egységes szintű adatbázisokkal

– Leegyszerűsödik a nemzetközi kapcsolatrendszer közvetlen, azonnal kapcsolatok a világ vezetői között


• Kultúra, ismeretszerzés

– Új elvárások az oktatás területén

– Általános hozzáférés a világ kulturális kincseihez múzeumokban, könyvtárakban való böngészés, virtuális séták

Telekooperáció, távmunka - Alkalmazottak

Előnyök– Rugalmas időbeosztás

– Csökken a munkába járási idő és a vele járó stressz

– Munkahely-változtatás nem jár lakóhely változtatással

– Csökken a baleseti veszély és a megbetegedések

– Költségcsökkentés: utazási, ruházkodási, étkezési

– Megnövekedett bizalommal van a munkáltató az alkalmazottal szemben

– Magasabb színvonalú életmód: több idő jut a családra

Hátrányok– A munkavállaló szociálisan

elszigetelődik

– Egyenlőre csak bizonyos szakmákban lehet

– Komoly önfegyelemre és önkontrollra van szükség a munka határidőre történő teljesítéséhez

Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók

Előnyök–A munkavállalás nem

lakóhelyhez kötött–Könnyebb a megfelelő

munkaerőt megtalálni–Munkaerőt lehet

szerezni azokból az országokból, ahol az olcsó

Hátrányok–Fejlett számítástechnikai

és telekommunikációs módszereket és eszközöket kell alkalmazni, ami drága

–Precízen, egyértelműen kell a feladatokat megfogalmazni

–Mérhető teljesítménycélokat kell megfogalmazni

Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók

Előnyök–Lehetővé válik a

teljesítmények objektív mérése

–Működési és fenntartási költségek csökkenése

–Szociális támogatás csökkenése

Hátrányok–Megnövekszik,

minőségileg megváltozik az ellenőrzési tevékenység

–Magasabb ellenőrzési költségek

–Nehezebb a személyes kontaktusteremtés és tartás

–Jogi kérdések megoldása: nyugdíj, beteg, balesetbiztosítás

Az információs társadalom megteremtésének kérdései

A kulcsszerep a kormányoké! Feladatuk:

– a kialakulás körülményeit és feltételeit biztosítani– A verseny erősítése, ami a távközlési költségek

csökkentéséhez vezet– Munkajog megváltoztatása a rugalmasabb

munkamódszerekhez– Széles réteg számára biztosítani az új

technológiákhoz való hozzáférést– Biztonság növelése a hálózati környezetben– Szellemi tulajdon és a személyi adatok

védelmének biztosítása

Az információs társadalom problémái

• Információszabadság, nyilvánosság

• Adatvédelem véletlen vagy szándékos rongálástól, lopásoktól

• A frekvenciák korlátozott volta, amelyeket engedélyeztetni kell

• Elszigetelődés

• Szoftverkalózkodás, szoftverhamisítás (BSA – Business Software Alliance)

Az IR/IT dominanciája

• Az IT gazdasági, társadalmi hatása

Az elektronikus gazdaság

• Néhány fontosabb terület:– az elektronikus üzletvitel,– elektronikus vásárlás,– elektronikus fizetőeszköz,– távmunka.

Az elektronikus üzletvitel

• B2B

• Business to business

• elektronikus üzletvitel/üzletmenet, elektronikus kereskedelem

• egymással kapcsolatban álló üzletfelek elektronikus csatornákon keresztüli együttműködése


• A vállalkozások egymás közötti tranzakcióinak szabványos, elektronikus adatátvitellel (pl. EDI-kapcsolat), vagy nyilvános hálózaton történő lebonyolítása.

• Különböző tevékenységek:– termékek, szolgáltatások elektronikus

forgalmazása, e-értékpapír kereskedés, e-pénzátutalás, megrendelések, szállítólevelek stb.


• EDI vs. nyilvános hálózat

Az elektronikus üzletviteli tevékenységek

• Kategóriák a kapcsolódó partnerektől függően:– vállalkozások közötti kapcsolatok,– a vállalkozás és a fogyasztó közötti

kapcsolatok,– az üzleti szféra és a közigazgatás közötti

kapcsolatok.

Vállalkozások közötti kapcsolatok

• B2B: Business to Business

• vállalkozások közötti információs és kommunikációs technológiákon alapuló együttműködés

• pl. szállítóval való kapcsolat, ahol a készletfigyelés, a rendelés a szg.rendszer feladata

A vállalkozás és a fogyasztó közötti kapcsolatok

• B2C

• Business to Consumer

• termékek, szolgáltatások a fogyasztók felé történő értékesítése és az ezzel kapcsolatos feladatok elektronikus végrehajtása.

Az üzleti szféra és a közigazgatás közötti kapcsolatok

• B2A

• Business to Administration

• információszerzései, és ügyintézési tevékenységek elektronikus úton történő végzése.

• C2A: ügyfél és közigazgatás közötti kapcsolat (pl. elektronikus adóbevallás)

Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései

• pretrade feladatok

• vevőszegmentálás

• kereskedelmi tranzakció

• fizetési eljárás

• post-trade feladatok


• pretrade feladatok:– keresgélés a felkínált, un. dinamikus

katalógusban. A raktárnyilvántartó modullal összekötve a vásárlandó mennyiség rendelkezésre állásáról is tájékoztatást nyújt, sőt foglalást végez.


• vevőszegmentálás– a már ismert vevőket azonosítani kell– a vásárlási szokások alapján különböző

árkonstrukciókat lehet felajánlani, szállítási feltételeket teljesíteni

– a kedvezmények megállapítása automatikus is lehet


• kereskedelmi tranzakció:– különbséget kell tenni a virtuális szolgáltatások

és a valós termékek között.– a virtuális termék a hálózaton azonnal

leszállítható– a fizikailag is megjelenő termék szállításáról

gondoskodni kell.


• fizetési eljárás:– on-line fizetési mód, amelyre a hitelkártyás

fizetés használatos.– elterjedtebb az off-line fizetési mód.


• post-trade feladatok:– vásárlás utáni dokumentálás,– okmányokkal kapcsolatos adminisztratív

feladatok (szállítási engedélyek, vámügyintézés stb.)

Elektronikus vásárlás

• B2C

• A B2C megteremti annak lehetőségét, hogy:– az eladó a termékeit a világhálón bemutassa és

felkínálja,– a vevő pedig a termékeket megrendelhesse

• Biztonság, fizetés egyre biztonságosabb.

Az IR/IT hatása a szervezetremértékrendszer

• infúzió: a szervezet kulcsfolyamatai mennyire függenek az IR/IT-től a függőség mértéke

• diffúzió: milyen mértékben alkalmazza a szervezet az IT-t a munkájához az IR/IT decentralizáltságának foka

Az IR fejlődés korszakai

1. AF: adatfeldolgozása működési hatékonyság javítása

2. VIR: vezetői munka támogatásareleváns információk a vezetésnek

3. SIR: stratégiai tevékenység támogatásaa versenyképesség javítása a tevékenység átformálásával

Az IR fejlődés korszakai

Az IR/IT fejlődés három korszakos modellje

‘60-as évek ‘70-es évek ‘80-as évek ‘90-es évek

adatfeldolgozás működési hatékonyság

vezetői információrendszerek menedzsment támogatása

stratégiai IR üzleti előnyök szerzése

Intelligens on-line megoldások tudásalapú társadalom

Az adatfeldolgozási alkalmazások sajátosságai

• DP/TPS• DP: Data Processing (adatfeldolgozás)• TPS: Transaction Processing Systems• Cél:

– Információfeldolgozási feladatok hatékonyságának növelése költségcsökkentés révén

– Nagytömegű, strukturált, tranzakció-jellegű, belső vállalati adatok feldolgozásának automatizálása

– Meglevő funkciók támogatása, saját adatállományokkal rendelkező feldolgozások végrehajtása

• Alkalmazások futtatása külön számítóközpontokban

Az DF alkalmazások sajátosságai

Fejlesztési szempontok: – Strukturált szemlélet, teljes életciklust lefedő fejlesztési

módszertanok– felhasználói igények világos megfogalmazása– hatékony projektirányító módszerek kidolgozása– Technológiai lehetőségek és a számítástechnikai

szakemberek képességeinek kihasználása– a technológia és az emberi képességek hatékony

kihasználásaAz IT vezetés feladatai:

– elvárt működésű és minőségű szoftvertermék átadás– a szükséges erőforrások beszerzése és üzemeltetése

A DF rendszerek problémái

• Funkcionális egységekhez rendelt önálló, egymástól független adatállományok – az adatállományok közötti kapcsolatteremtés csak manuálisan.

• A döntési információk jellege:– A vállalat egészét érintő, több funkcionális egység

adatait átfogó elemzések.– A vezetői igények leírása egyszerű, ismétlődő

algoritmussal nem lehetséges.– Azonnali válaszok igénye.

A vezetői IR alkalmazások sajátosságai

• ’70-es évek második fele: igény a vállalati adatok egységes kezelésére – központi adatbázis

• ’80-as évek eleje: PC-k megjelenése • MIS: Management Information Systems


Cél: a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása:– A vállalti tervezési és irányítási folyamatok

felgyorsítása.– releváns információk, elemzések a vezetés részére.– a menedzsment-folyamatok támogatása.– a menedzsment idejének hatékony kihasználása.– a belső üzleti folyamatok információhátterének

biztosítása.


A vezetői IR fejlesztési szempontjai: – Az információk és felhasználási céljuk megértése.– A meglevő állapothoz és elvárásokhoz legjobban

illeszkedő adatbáziskezelő-rendszer kiválasztása.– Az elszigetelt funkcionális egységek állományiból

adatbázis létrehozása.– Az adatbázisok kapcsolatának megteremtése a hatékony

visszakeresés, elemzés érdekében.– A technológiai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása.


Az IT vezetés feladatai:– hatékony adatkezelési eljárások és

szolgáltatások kialakítása és biztosítása a felhasználó számára.

– gyors reagálás a felhasználók változó igényeire az erőforrások hatékony kihasználásával.

– a felhasználók megtanítása a lehetőségek kihasználására.

A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai

• SIS: Strategic Information Systems• IR/IT megoldások szerepének menedzsment

részéről történő felismerése.• Információfolyamatok összehangolása a

szervezeti folyamatokkal.Cél: a szervezet versenyhelyzetének javítása, üzleti

előnyök szerzése


• A SIS rendszerek alkalmazásának előnyei:– az elemzésekhez belső és külső (partnerek, az iparág

egyéb résztvevői) információk,

– Célja nem az adatok feldolgozása, hanem olyan információk generálása, amelyekkel javítható a termék/szolgáltatás minősége, színvonala, ráfordítási ktg.ek csökkenthetőek, a határidők tarthatók.

– Közvetlen kapcsolattartás a vevőkkel elősegíti az ügyfél igényeinek megértését.

– Kiemelt hangsúly a humánerőforrás kezelésére.


Fejlesztési szempontok: – IT erőforrások és az üzleti folyamatok összehangolt

együttműködésének megteremtése.

– a stratégiai tervezési munka támogatása a meglévő belső és külső adatok felhasználásával (elemzések, optimalizálás, modellezés, prognosztizálás).

– a belső és a külső információk összekapcsolása

– elektronikus partnerkapcsolatok kiépítése.


Az IT vezetés legfontosabb feladata a stratégiai alkalmazási területek specifikálása:

• az információ-erőforrás integrálása az üzleti értéknövelő folyamatokba.

• a szervezet és az ügyfelek, partnerek közötti hatékony kommunikációs útvonalak kiépítése és alkalmazása.

• új, korszerűbb termékek/szolgáltatások fejlesztését, piacradobását segítő alkalmazások fejlesztése.

• a stratégiai munkát támogató információk létrehozása és rendelkezésre bocsátása.

A SIR hatékonyságának kulcstényezői

• tanulás mások példájából: külső minták „másolása”• célváltás: költségcsökkentés helyett értéknövelés• az SIR alkalmazás hasznának megosztása• felhasználó-orientáció: az ügyfél megértése• üzletorientált innováció: az alkalmazási célnak

legmegfelelőbb technológia• a fokozatosság elvének érvényesítése a fejlesztésben

IR/IT-környezet és filozófiák - Összefoglalás

cél

irányműködési

hatékonyságvezetési

hatásossággazdasági előny

belső adatfeldolgozás vezetői IR belső vállalatiintegráció

külső szervezetközielektronikuskapcsolatok apontosabb,valósidejű adatcsereérdekében

információkmegosztása azadatokhoz valóhozzáférésbiztosításával

külső üzletiintegráció, a cégekszerepénekmegváltozása aziparágon belül

információk megosztás

Információfeldolgozás-támogatás Rendszercsoportok Rövidítés és név Értelmezés

Végrehajtásttámogató rendszerek

- OSS

TPS: Transaction Processing SystemPCS: Process Control SystemOAS: Office Automation System

Tranzakció-feldolgozó r.Folyamatirányító r.Irodaautomatizálási r.

Vezetői munkáttámogató rendszerek

– MSS

SIS: Strategic ISEIS: Executive ISOLAP: On-line Analytical ProcessingDSS, GDSS: Decision Support S.MIS: Management IS

Stratégiai IRFelsővezetői munkát támogató r.On-line elemző r.Döntéstámogató r.Vezetői IR

Egyéb támogatás

ES: Expert SystemBIS: Business ISIIS: Integrated ISIOS: Interorganizational IS

Szakértői rendszerÜzleti tevékenységet támogató r.Integrált információfeldolgozó r.Szervezetek közöttiinformációfeld.

Stratégia:

a szervezet jövőjére, a környezethez való alkalmazkodás módjaira vonatkozó céltudatos elképzelések és a

megvalósításhoz szükséges intézkedések összessége.

Informatikai stratégia: a vezetésnek azon eszköze, amellyel az informatikai

komponenseket a szervezeti céloknak megfelelően alakítja, egy olyan terv, amely lehetővé teszi az informatikai

tevékenységnek a szervezeti folyamatokba való integrálását és az informatikai erőforrások optimális kihasználását.

Az üzleti és az informatikai stratégia összefüggései

Üzleti stratégia- üzleti döntések- célok, irányok- változások IR stratégia

- üzleti alapú- igény-orientált- alkalmazás-centrikus

IT stratégia- tevékenységorientált- kínálatorientált- technológiaközpontú

üzleti irány

igények,prioritások

infrastruktúra,szolgáltatások

segíti az üzleti folyamatokat

Az informatikai stratégia tervezése

• célok, a környezet meghatározása• fejlesztés• értékelés, döntés• megvalósítási terv• stratégia-felügyelet

Modellcsoportok

• Kommunikációs szolgáltatások: elektronikus levelezés, hangposta, telekonferencia-rendszerek stb.

• Mobilszolgáltatások: sms kezelés, telefónia, WAP stb.

• Üzleti folyamat modellek: Workflow, – BSC: kiegyensúlyozott célrendszeren és

teljesítménymutatókon alapuló stratégiai vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely a szervezetek teljesítményét négy szempontból közelíti meg, és rendezi a négy szempontnak megfelelően logikailag összefüggő, áttekinthető rendszerré a szervezet üzleti-stratégiai céljait, feltárva a közöttük fennálló ok-okozati kapcsolatokat.

Balanced Scorecard (BSC-modell)

Modellcsoportok

• Vállalatirányítási rendszerek (ERP)

• Vezetői munkát támogató, döntési rendszerek

• Ügyfélkapcsolatok elektronikus menedzselése (CRM)

• On-line megoldások: Call Centerek, elektronikus fizetőeszközök bevezetése

rendszermodellezés i

Documents