Érettségi továbbtanulás 2020©teli-eljárás...szociálpedagógia szakon. alkalmassági vizsga...
TRANSCRIPT
Érettségi - továbbtanulás 2020
A 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
a felsőoktatási felvételi eljárásról
Lehetőségek, változások
Érettségi után?
OKJ = szakma
FOSZ = felsőfokú szakmai végzettség
Felsőoktatás = osztatlan, Ba, Bsc
Pontszámítás - kalkulátor 500 pont= 3 részből tevődik össze: I. TANULMÁNYI PONTOK (max 200 pont) 1. „vitt pont” 100 pont (11. és 12. évvégi irodalom és nyelvtan átlaga,
töri, matek, idegen nyelv és 1 természettudományos tárgy utolsó 2 év végi jegyének VAGY 2 természettudományos tárgy utolsó év végi jegyének összege x2.
2. 100 pont „érettségi eredmények” az érettségin szerzett százalékos eredmények átlaga
II. ÉRETTSÉGI PONTOK (max 200 pont) 200 felvételi pont az adott szakon előírt 2 érettségi tantárgy érettségijén
szerzett százalékos eredmény. III. TÖBBLETPONTOK (max. 100 pont) A) Érettségi többletpont a 2. emelt érettségiért 50 pont, ha legalább
45%-os B) Egyéb többletpont Nyelvvizsga pont a 2. középfokú nyelvvizsga 28 pont;
felsőfokú 40 pont DE 2 középfok 40 pont; szociális rászorultság (40 pont) sporteredmény, „fogyatékosság” (csak abban az esetben, ha a középiskolai tanulmányok alatt is fennállt.
Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre történő
jelentkezés esetén
A felsőoktatási szakképzésre (FOSZ )
I. tanulmányi pontok kétszerezésével
II. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával
III. az érettségi pontok kétszerezésével
mindhárom esetben az érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
A FOSZ esetén a jelentkezők érettségi pontja az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani.
Bekerülés feltétele: az érettségi többletpontokkal együtt, DE az egyéb többletpontok nélkül számított pontszáma eléri, vagy meghaladja a 240 pontot.
Alap és osztatlan képzés (15.§) I. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával II. az érettségi pontok kétszerezésével mindkét esetben az érettségi többletpontok és egyéb többletpontok
hozzáadásával megkapjuk a felvételi összpontszámot A két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára
előnyösebb. A felvételi eljárásban elérhető összpontszám: I. Tanulmányi pontok: legfeljebb 200 pont II. Érettségi pontok: a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi
vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pont III. Többletpontok NEM HALADHATJA MEG A 100 PONTOT! A) Érettségi többletpontok: az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért,
vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpont
B) Egyéb többletpont a) Nyelvvizsga többletpont b) Esélyegyenlőség c) Sport többletpont…
Tanulmányi pontok (16.§)
Két részből tevődik össze(max 200 pont) 1. „vitt pont” 100 pont (11. és 12. évvégi
irodalom és nyelvtan átlaga, töri, matek, idegen nyelv és 1 természettudományos tárgy utolsó 2 év végi jegyének VAGY 2 természettudományos tárgy utolsó év végi jegyének összege x2.
2. 100 pont „érettségi eredmények” az érettségin szerzett százalékos eredmények átlaga egészre kerekítve
Érettségi pontok (17.§)
Az érettségi pontok száma = az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.
A képzési területre meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy a meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.
Ha egy tantárgyból több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára legelőnyösebb eredményt kell figyelembe venni.
Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt
ennek megfelelően záradékkal látták el.
Azaz pl. testnevelés érettségi gyakorlati részén rajta kívül álló okból nem tudott részt venni, így 2 szóbeli tételt húzott…
Többletpontok I. Érettségi többletpontok (19. §)
Emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű második érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.
emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.
II. Egyéb többletpontok (20. §)
1. A jelentkező a felvételi követelményen felül teljesített, államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként
a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpont b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpont Nyelvvizsgára legfeljebb 40 többletpontot kapható. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
Nyelvvizsga a felvételi tárgyból? Melyiket érvényesítik?
Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Egyéb többletpontok – tanulmányi verseny 2. Versenyeredmények, OKJ Az OKTV versenyen elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra, Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján nagydíjasoknak 30 az első díjasoknak 20 többletpont Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen legalább 3. helyezésért 30 többletpont Egyéb Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményért (ha az
érintett intézmények előzetesen megegyeztek) 1-10 helyezés esetén 20 többletpont Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú
szakképesítésért a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpont
Egyéb többletpontok - sport 3. SPORT (21. § ) 1. országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság , a
Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján
Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel esetén 50 többletpontra, 2. Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai
Bizottság által elismert sportágban az adott sportág országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján
világbajnokságon Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra,
3. az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban
a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon Universiadén Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi
világbajnokságon Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra 4. az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a
Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban az országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpontra 5. Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai
Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében
elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra
DE!!! tárgyanként legfeljebb egy, a tanulmányi
versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak!
A többletpontot csak abban az esetben kaphatja meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.
Esélyegyenlőség (24.§)
a hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
jogosult.
Alkalmassági vizsga Azon alapképzési szakok és osztatlan mesterképzési szakok
felsorolása, amelyek esetében a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati, szakmai vizsgát szervezhetnek
I. Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon: 1. Agrár képzési terület: állatorvosi; 2. Műszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki; 3. Művészet képzési terület: minden szakon; 4. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; 5. Államtudományi képzési terület: minden szakon; 6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon; 7. Pedagógusképzés képzési terület: minden szakon; 8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon; 9. Társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és
szociálpedagógia szakon.
Alkalmassági vizsga
Ha szóbeli alkalmassági vizsga követelményei több megjelölt szakra azonosak, akkor a szóbeli alkalmassági vizsgát csak egyszer, a jelentkezéskor előbb megjelölt intézményben, szakon kell letenni.
II. Pályaalkalmassági vizsgálat a következő szakokon A) tartható: 1. Agrár képzési terület: tájrendező és kertépítő mérnöki; 2. Műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész,
építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki;
3. Művészet képzési terület: minden szakon; 4. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; 5. Államtudományi képzési terület: minden szakon; 6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden
szakon; 7. Pedagógusképzés: minden szakon; 8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon;
B) kötelező: az osztatlan tanárszakokon.
Gyakorlati vizsga
- sporttudomány - művészet és művészetközvetítés képzési terület képzéseire - testnevelés és sport műveltségterülethez tartozó - művészeti egyszakos - kétszakos osztatlan tanárképzésre történő jelentkezés
esetében, ahol gyakorlati vizsga van a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga
alapján kell megállapítani. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának -
amelynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével, többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni.
III. Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon:
1. Művészet képzési terület: minden szakon;
2. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon;
3. Művészet és művészetközvetítés képzési területekhez kapcsolódó osztatlan tanárszakokon;
4. Osztatlan tanárképzésben, amennyiben a szak, vagy szakpár legalább egyike művészeti jellegű;
5. Sporttudomány képzési terület: edző szakon.
Jelentkezések száma
• 10. § (1) * A jelentkező egy felvételi eljárásban - legfeljebb hat meghirdetésre - felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre - jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma.
• Azaz ha az államilag finanszírozottat és a költségtérítésest is megjelöli, úgy összesen 12 hely jelölhető meg.
16. Felvételi eljárási díjak 42.§
(1) A felvételi eljárás során a jelentkezőnek kiegészítő díjat, valamint - amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik - intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.
(2) Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező díjmentesen egyidejűleg három képzésre irányuló jelentkezési kérelmet nyújthat be.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni.
(6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági, szóbeli és nyelvi alkalmassági vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet.
Sorrend módosítása
• jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - elektronikus úton - egy alkalommal módosíthatja.
• Az egyes jelentkezési helyeit a jelentkező a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül visszavonhatja.
• kiegészítő díj visszafizetése nem lehetséges
Ki nem juthat be a felsőoktatásba? 423/2012, Kormányrendelet 23.§
(1) Alapképzésre, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az érettségi többletponttal, nyelvvizsga többletponttal, illetve az OKJ többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot.
(3) Alapképzésre, osztatlan képzésre - az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és
b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.
(4) A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni a művészet képzési terület képzésére jelentkezőre.(mert ott gyakorlati vizsga van…)
Köszönöm a figyelmet!
Sikeres felkészülést mindenkinek!