Írók, hősök, legendák nyomában, Erdélyben

2019. október 14-18

Első állomásunk Debrecen volt.

Csipkés Zsolt és Balogh Beatrix fotója

Fridrich Ákos tanár úr fotói:

Debrecen jelképe, az ország legnagyobb református temploma.

1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kossuth ekkor

használt széke a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. Az épület mai formáját és klasszicista stílusát

a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta, miután

1802-ben a korábbi templom leégett. Jakob Deutschmann bécsi mester készítette a templomi

orgonát, ami többszöri átalakítás után, jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus

orgonája. A templom tornyaiból és a timpanon mögötti acélhídról csodálatos kilátás nyílik a

városra. Megtekinthető az 56 mázsás Rákóczi-harang is.

Megnéztük a Református Kollégium épületét és megemlékeztünk Móricz Zsigmondról, aki a „Légy

jó mindhalálig” című regényében leírta a maga és diáktársai életét a kollégium falai között.

Következő állomásunk Nagyvárad volt.

Forrás: http://oradea.travel/hu/?p=5071

Kínzószék a nagyváradi várban ( Balogh Beatrix fotója). Csapatunk a nagyváradi vár belső

udvarán.( Moczkó Viktória fotója).

Felkerestük Szent László és Luxemburgi Zsigmond sírját, megismertünk sok Szent Lászlóval

kapcsolatos legendát.

„Szent László király várbeli eltemetését is legendák köde övezi. Ahogy egyikükből kiderül, a király

még életében hangot adott azon kívánságának, hogy Nagyváradon temessék el: „Szent László király

úgy rendelkezett, hogy holttestét Nagyváradra vigyék, ott helyezzék örök nyugalomra a

templomban. De halála után a főemberek tanácskozni kezdtek, vajon teljesíthetik-e a szent király

végső rendelkezését. Mert nagy nyári meleg volt, s abban a melegben holttest olyan hosszú utat

nem tehet, hiszen a romlandó test felbomlik a hőségtől. Ezért az egyik úr azt mondta: – Vitessük a

szent király holttestét Székesfehérvárra, úgyis ott nyugszanak a többi magyar királyok. Ebbe a

többiek is belenyugodtak, a szent testet szekérre tették, és elindultak Székesfehérvár felé. Este a

szálláshelyen elnyugodtak, mind elaludtak – de nem aludott az Isten! Amikor a halottkísérők

hajnalban felébredtek, ugyan körülnéztek, de a szekeret sehol sem látták! Ezen nagyon

elcsodálkoztak, és mindjárt keresni kezdték a szekeret. Minden utat, minden helyet bejártak, de csak

nem találták meg. Végre arra az útra tértek, amely Nagyvárad felé vezet. Hát halljatok csodát! Ott

megpillantották a szekeret, ott gördült a váradi úton. De nem barmok vonták, hanem Isten angyalai

taszították. Amikor a halottkísérők ezt a csodát látták, mindnyájan leborultak, és Istent dicsérték.”

Fridrich Ákos tanár úr fotói:

A vár történetét mondja el Mihalka Nándor régész, aki vezette csoportunkat! Szent László király

sírjánál megpihentünk.

A Királyhágónál egy kicsit megpihentünk és előttünk volt Erdély Fridrich Ákos tanár úr fotói:

Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven.

Mivel korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt ,és a

tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé

Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő

személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő

gyepűelve. A hágó magassága 582 m.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyh%C3%A1g%C3%B3

Következő állomásunk Csucsa volt.

Ady-kastély a Körös partján

A Sebes-Körös jobb partján fekvő Csucsa egy szerény falucska, melynek szélében álló domb

tetejére épült Boncza Miklós földbirtokos kastélya. Nem építészeti vagy történelmi szempontból,

hanem egyik költőóriásunk, Ady Endre nevével összefonódva vált nevezetessé a hely. Csinszka

szülőháza ez, Ady Endre feleségével itt húzta meg magát az I. világháború viharai elől.

Forrás: https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/csucsa-kastely

A diákok emlékeztek Ady Endrére. Majd megtekintettük az emlékházat!

Fridrich Ákos tanár úr fotói:

Következő állomásunk Körösfő volt.

A település a Sebes-Körös forrása közelében terül el, közvetlenül a 747 m magas Riszeg-hegy alatt.

A helység eddig ismert első említése 1276-ból való, ekkor a gyalui káptalan birtokát képezte. A

reformáció térhódítása nyomán 38 család kivált a káptalan fennhatósága alól, és megalapította a mai

Körösfőt. A templom faragott csillárján ma is látható az alapító 38 család neve és nyíljele.

A falu református temploma, mely a dombtetőről vigyázza a települést, a régi lebontása után, 1764-

ben épült. 1833-ban kibővítették, így nyerte el a mai alakját, mely a magyar népi építészet egyik

legszebb formája.

A templom felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéje az 1660-tól őrzött erdélyi török szőnyeg,

melyet a vesztes gyalui csatából Nagyvárad felé menekülő II. Rákóczi György hagyott hátra hálája

jeléül, a sebeit ápoló körösfői atyafinak.

A templomban megtekinthető az 1998-ban Pécsi L. Dániel által tervezett, és Erdély püspöke által

felszentelt címeres zászló, és itt található egy égetett kerámia dombormű, melyen II. Rákóczi Ferenc

és Körösfő címere látható. Ez utóbbit Petrás Mária csángó iparművész készítette.

A templomdomb alatt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére emelt

kopjafát találjuk.

A Gyarmathy házaspár által a XIX. század végén fellendített népművészeti háziipar talán Körösfőn

virágzott fel a leginkább. Napjainkban a falu főutcája valóságos bazársorrá alakult át, ahol a turista

megtalálja az Erdély-szerte faragott, hímzett, korongozott népművészeti tárgyakat is.

Forrás: https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3519

A református templom belsőtere( Palotai Viktor fotója). Tájház szobája.( Fotó: Völgyesi Bogi)

Fridrich Ákos tanár úr fotói:

Következő állomásunk Kolozsvár volt

A Farkas utcai templom és a Karolina oszlop( Fotókat Bolyos Nikolett készítette)

Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is.

Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik

el, Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Maga a város a 11. században jött létre, de azelőtt

is folyamatosan lakott volt. Az első írásos említés 1213-ból maradt fenn Castrum Clus-nak

nevezve a várost. Az első magyar említés Kulusuar 1257-bol származik. A várost várfal vette körül.

A várfal maradványai ma is láthatók.

Kolozsvárnak számos híres szülöttje van. 1443. február 23-án itt született Hunyadi Mátyás,

magyar király, kinek szülőházát ma bárki megnézheti.

Bocskai István erdélyi fejedelem is Kolozsváron született 1557. január elsején. Az unitárius egyház

megalapítója, Dávid Ferenc is kolozsvári származású.

1802. december 15-én megszületik a híres matematikus Bolyai János, a nemeuklideszi geometria

megalapítója.

1873. december 30-án születik Losonczi gróf Bánffy Miklós író, grafikus, színpadi rendező,

politikus és külügyminiszter, aki az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja.

Megnéztük a híres egyetemi botanikus kertet.( Fotó: Basa Henrietta)

Csapatunk a Szent Mihály templom és Mátyás szobor előtt, valamint Hunyadi Mátyás szülőházánál.

(Fridrich Ákos tanár úr fotói)

Ellátogattunk az Apáczai Líceumba, találkoztunk az iskola igazgatójával, diákokkal és tanárokkal.

Érdekes volt összehasonlítani a két országban tanuló diákok órarendjét.

Fridrich Ákos tanár úr fotói:

Forrás: https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/Kolozsvar.html

Következő állomásunk Torda volt.

Torda város, az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt.

Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál terül el.

Helyén egykor a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. A

Magyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata előtérbe kerül. Később Torda lett az

összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később

sóhivatalnak neveztek.

Torda város leghíresebb turisztikai célpontja a Sóbánya, a bányászati munkálatok, a só szállítás

kitűnő állapotban való konzerválódásának, valamint a turisztikai objektummá való átalakítását

megfelelő munkálatoknak köszönhetően a Tordai Sóbánya napjaink sóbányászt történetének valódi

múzeuma.

A Torockó-hegységben lévő Tordai-hasadék nemcsak turisták, de alpinisták számára is kiváló,

ugyanis a hasadék 200 m magas és sima laposfű falkolosszusai és a barlangok nagy részének

megközelítése nehézkes és veszélyes.

A hasadék felénél található a Dalina tó valamint a Kis- és Nagy-Balika barlangok, mind látványos

és élményekkel teli túrázást kínálnak az ide érkezők számára.

Forrás: https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/torda-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-

szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-torda.html

Megcsodáltuk a szakadékot és a szép őszi tájat.( Fotó: Balogh Beatrix)

A sóbánya hatalmas élmény volt mindenki számára.( Fotó: Balogh Beatrix)

Nagyszalonta, utunk utolsó megállóhelye

Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Köles-ér partján fekszik, a román-magyar országhatártól

keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.

1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést.

A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát.

A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték

építeni, és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már

említették: Itt született 1817. március 2-án Arany János költő

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyszalonta

Moczkó Viktória és Palotai Viktor fotója

Fridrich Ákos tanár úr fotói