A KÁLLAY-KORMÁNY

4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

A Kállay-kormány eskütétele után,1942. március 9. Ülő sor: Reményi-Schneller Lajos, Keresztes-Fischer Ferenc, Kállay Miklós,Hóman Bálint, Bartha Károly. Állnak: Varga József, Radocsay László,Győrffy-Bengyel Sándor, báró Bánffy Dániel, Bárczy István

KULCSSZEMÉLYISÉGEI

JOÓ ANDRÁS4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™OROSZ LÁSZLÓ4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™SÁRINGER JÁNOS

Horthy 1942. március 9-én kérte fel hivatalosan Kállayt az új kormány megalakítására. A miniszterelnök-jelölt 1942.március 12-én mutatkozott be a kormánypárt (MÉP) előtt,képviselőházi és felsőházi bemu-tatkozó beszédére pedig – érdekesegybeesés a későbbi tragikus nap-pal – éppen 1942. március 19-énkerült sor. Az új miniszterelnökarra törekedett, hogy a kormány-főcsere a lehető legkisebb válto-zásokkal járjon, így egyelőre aBárdossy-kormány valamennyiminisztere a helyén maradt.Akikről tudta, hogy számáramegbízhatóak, azoknak csupánüzent, míg a korábbi irányvonalés a szoros német elkötelezettséghíveivel (pl. Reményi-SchnellerLajossal vagy Hóman Bálinttal)hosszabb személyes beszélgetéstfolytatott. Mindannyian meg-győzhetőnek bizonyultak, jólle-het okkal lehetett ellenállásra számítani részükről.

március elején a kormány -zó Kállayt azonnali bi zal -

mas kihallgatásra hívta, amelynek soránvilágossá tette, hogy Bárdossytól meg-válik, és – megígérve feltétlen támoga-tását – azonnal felajánlotta a miniszter-elnöki széket Kállaynak. Kállay azonbanekkor még nemet mondott. Az államfőhosszas rábeszéléssel győzte csak meg.Miután többször is találkoztak, végülbeadta a derekát. Döntését Horthytóltávozóban először annak fiával, HorthyIstvánnal közölte, aki így kiáltott fel:„Most már minden rendben lesz, mindenrendbe jön!”

Horthy sommás megállapítása sze-rint a Bárdossy-kormányból valójábanhárom igazán megbízható, „rendesember” volt kiemelhető: Bánffy Dániel,Varga József és Keresztes-Fischer Fe-renc, akivel Kállay még kijelölt minisz-terelnökként az első bizalmas megbe-szélését folytatta a személyekről és azirányvonalról. A külügyi tárcát formáli-san ugyan felajánlotta Bárdossynak, őazonban nem kívánta folytatni a mun-kát, ami nagyon is megfelelő volt Kállayszámára.

Kormányfői beiktatása előtt Kállayöt célkitűzésből álló programot nyúj-tott át Horthynak: 1. a megmaradt füg-getlenséget megóvni, az elveszettből alehetséges mértékig visszaszerezni, 2.ellenállni a további német követelések-kel szemben, 3. a hadsereget épségbenmegőrizni, 4. az angolszászokkal eköz-ben tárgyalni, ennek leplezésére német-barát propagandát folytatni, és végül: 5.elkerülni az ország német megszállását.Az első minisztertanácson bejelentette,hogy „óvatos politikát” óhajt folytatni,parlamenti beszédében pedig azt kérte,hogy három ügy, mégpedig a hadsereg,a nemzetiségpolitika és a közellátás „neképezze pártpolitika tárgyát”. Az elsőhónapok nyugalomban teltek, minisz-tercserékre később került sor.

A hadviselés nehéz kérdései és a ka-tonai elit politizáló magatartása kap-csán a honvédelmi tárca élén kétszer istörtént változás politikai okokból.Horthy kezdeményezte Bartha Károlyleváltását, akinek helyére 1942. noven-ber 24-én kinevezte Nagy Vilmost, akita szélsőjobboldali támadások miatt be-következett távozása után Csatay Lajosvezérezredes követett 1943. június 12-től a miniszteri székben, utóbbi a Sztó-jay-kormányban is megmaradt.

Hóman Bálint vallás- és közoktatás-ügyi miniszter nem támogatta Kállaypolitikáját, emiatt már 1942. július 3-ánkivált a kormányból, utódja Szinyei

Merse Jenő lett. Győrffy-Bengyel Sándorvezérezredes, közellátásügyi tárca nél-küli miniszter 1942. június 14-én el-hunyt, tárcáját – egy átmeneti periódusután rövidebb időre Lossonczy István,majd tartósabban (1942. október 19-től) Szász Lajos örökölte meg, aki aSztójay-kormánynak is tagja lett.

Varga József iparügyi miniszter he-lyét 1943. március 29-én BornemiszaGéza foglalta el. Varga egyben kereske-delem- és közlekedésügyi miniszter isvolt, ezen a poszton Zsindely Ferenc kö-vette. Lukács Béla, a MÉP pártelnöke,akit Kállay „személyes barátja” és „híve”gyanánt definiált, 1942. április 17-tőltárca nélküli hadigondozási miniszter-ként kapcsolódott be a kormány mun-kájába. (J. A.)

XKÜLÜGYMINISZTER

XGHYCZY JENŐ

1893–1982

1942 márciusától 1943 júliusáig magaa miniszterelnök állt a külügyi tárcaélén. Kállay egy háború utáni levelébenkifejtette, hogy a külügyek tekintetébenkik voltak döntési pozícióban: ő maga,a kormányzó, Keresztes-Fischer bel-ügyminiszter és a Külügyminisztériumpolitikai osztálya.

Az átfogó stratégiai döntéseket aHorthy elnöklete alatt ad hoc összeülő,Kállayból, Ghyczy Jenőből – akit 1943. jú-lius 24-ével neveztek ki –, Keresztes-Fi -scher Ferenc belügyminiszterből, Eszter-házy Móric és Károlyi Gyula volt minisz-terelnökökből, valamint Kánya Kálmánkorábbi külügyminiszterből álló informá-lis testületben hozták, de ennek tagjaikorántsem nyertek tájékoztatást mindentitkos lépésről. Horthy lényegében sza-bad kezet adott a miniszterelnöknek akülügyekben, így Kállay játszotta a fősze-repet a külpolitikai döntésekben és akonspirációs manővereket is ő igyeke-zett a kezében tartani, ilyen jellegű tevé-kenységet önállóan a minisztérium poli-tikai osztálya nem is folytathatott.

A béketapogatózások elindításánálKállay Ullein-Reviczky Antalra támasz-kodott, aki egy személyben volt a kül-ügyi sajtóosztály vezetője és a Minisz-terelnökség sajtófőnöke, s a Revíziós Li-gára, Teleki Pál egykori TájékoztatásiOsztályának munkatársaira, a követségisajtóattasékra, valamint részben az MTIkiküldött tudósítóira támaszkodva egyúgynevezett „második diplomáciai vo -nal” révén központi szerepet vitt. A kül-

48 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

1942.

Győrffy-Bengyel Sándor 74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Zsindely Ferenc74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Bánffy Dániel74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 49

ügyminiszter akkori állandó helyettese-ként Ghyczy Jenő és a Külügyminiszté-rium politikai osztályának vezetőjekéntSzentmiklósy Andor sem nézte jó szem-mel az Ullein-Reviczky irányítása alattfolyó (főképp törökországi) kísérleteket.1943 nyarán a titkos manőverek feletta politikai osztály vette át az irányítást.Mussolini bukásával egyidejűleg a kül-ügyi tárcát Kállay a nagy tapasztalattalbíró, rendkívül óvatos Ghyczynek en-gedte át, Ullein-Reviczkyt pedig Stock-holmba küldték követnek.

Miniszterként Ghyczynek és helyet-tesének (Szentmiklósy Andornak) volta legteljesebb rálátása a különböző tár-

gyalási színterekre (Isztambul, Bern,Lisszabon, Stockholm), hozzájuk ésrészben a politikai osztály élére 1943augusztusában kinevezett Szegedy-Ma-szák Aladárhoz futottak be a rejtjeltáv-iratok és a futárposta. Ghyczy nagyobbfordulatokra számított a háború végefelé, támogatta, hogy Horthy 1944. már-cius 18-án útnak induljon HitlerhezKlessheimbe, attól tartva, hogy épp aFührer meghívásának visszautasításaprovokálhatja ki a német megszállást.Ebben nézetkülönbség alakult ki közteés a miniszterelnök között, aki határo-zottan ellenezte az államfő kiutazását.1944 márciusa után Ghyczy sem politi-

kai, sem egyéb hivatali szerepet nem ját-szott. 1951 nyarán kitelepítették, ké-sőbb Gödön, majd Budapesten élt visz-szavonultan. (J. A.)

XPÉNZÜGYMINISZTER

XREMÉNYI-SCHNELLER LAJOS

1892−1946

Pénzügyi szakember, 1923-tól a MagyarLeszámítoló és Pénzváltó Bank igazga-tója, majd 1926-tól az Egyesült Buda-pesti Fővárosi Takarékpénztár vezetője.1935-től a Magyar FöldhitelintézetekOrszágos Szövetségének vezérigazga-tója lett, és ebben a minőségében aGömbös Gyula vezette kormány földbir-tok-politikáját segítette. Vezetéséveljött létre 1936-ban az Országos Földhi-telintézet. Fabinyi Tihamér lemondásaután, 1938. március 9-től a Darányi Kál-mán vezette kormány pénzügyminisz-tere lett, és székét megtartotta az Im-rédy-, a második Teleki-, a Bárdossy-, aKállay-, a Sztójay-, a Lakatos- és a Szá-lasi-kormányban is. A Kállay Miklós ve-zette kormányban gazdasági csúcsmi-niszteri megbízatása is volt (korábbana Teleki- és a Bárdossy-kormányban is).Miniszterként segítette a tisztviselőkhelyzetének javítását, csökkentette acukor árát és rendelkezett az álláshal-mozás megtiltásáról.

Közismert volt a náci Németországiránti rokonszenve, Kállay emiatt bizal-matlan volt iránta. Ennek ellenére magaKállay állapította meg vele kapcsolatban,hogy „jobboldali felfogása és németba-rátsága ellenére is erélyesen képviselte”a Németországgal folytatott gazdaságitárgyalások alkalmával a kormányfőáltal „megjelölt vonalat”. Ugyan akkor aNemzeti Bank elnöke, Baranyai Lipót ésReményi-Schneller közt éles ellentétbontakozott ki. Bár Kállay erősen rokon-szenvezett Baranyaival, a bankelnök tá-vozását vélte előnyösebbnek, aki követ-kezetes és nyílt ellenfele volt a náci Né-metországnak. Reményi-Schneller a fel-színen hasznosabbnak tűnt. 1944 koratavaszán a pénzügyminiszter tudomá-sával zajlott a kormány titkos svájci le-tétének elhelyezése, követve a szabályosformákat.

Később a Lakatos-kormánynak csakkét tagját nem hívták meg arra a mi-nisztertanácsra 1944. október 14-én,

4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Ghyczy Jenő

amelyen a Horthy által kezdeményezettfegyverszünet kérdéséről is tárgyaltak:Reményi-Schnellert és Jurcsek Bélát. Aháború után Nyugatra menekült, deamerikai fogságba esett, s háborús fő-bűnösként kiadták Magyarországnak. ANépbíróság a Sztójay-perben halálraítélte és golyó által kivégezték. (S. J.)

XBELÜGYMINISZTER

XKERESZTES-FISCHER FERENC

1881–1948

Pécsi jogászcsaládból származott, smaga is jogi diplomát szerezve az elsővilágháborút megelőzően szülővárosá-ban ügyvédként praktizált. Főhadnagy-ként végigharcolta a háborút, a szerbmegszállást követően pedig – egyidejű-leg küzdve a szerbek és a kommün híveiellen – az ellenforradalmi erők helyi ve-zéralakja lett. 1921-től Baranya (1925-től párhuzamosan Somogy) keményke-zűségéről ismert főispánja, 1929-től(német családnevét anyai nagyanyjáévalkiegészítve) a vitézi rend tagja volt.

1931–1935 között Károlyi Gyula,majd Gömbös Gyula kormányának bel-ügyminisztere. Nevéhez fűződik a kom-munistaellenes éllel 1932 júliusában –három hónapra – kihirdetett statáriumés gyülekezési tilalom. (1945 utáni meg-ítélését alapvetően meghatározta az an-tikommunista attitűdje miatti elutasí-tottság, s csak utóbb kezdték hangoz-tatni a politikai szélsőségek minden vál-faja, köztük a nemzetiszocializmusiránti általános ellenérzését.) Első mi-niszteri időszakában – a Nemzeti Egy-ség Pártja színeiben – a rétsági kerületparlamenti képviselője. 1936-tól felső-házi tag, a Pénzintézeti Központ elnöke.

1938 májusától újból belügyminisz-ter. E tisztséget folyamatosan viselte azImrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kor-mányok idején, egészen az 1944. tavaszinémet megszállásig. 1939-től – a Ma-gyar Élet Pártja programjával – Kapos-vár parlamenti képviselője volt. Telekiöngyilkosságát és Bárdos sy lemondásátkövetően néhány napig az ideiglenesminiszterelnöki teendőket is ellátta.A belpolitikai stabilitás fenntartását te-kintette tárcája legfőbb feladatának. Ren-delettel szabályozta a köztisztviselőkpártsemleges magatartását, kimondta azösszeférhetetlenséget a nem zetellenes

50 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Reményi-Schneller Lajos

(szocialista, kommunis ta, hungarista)mozgalmakban való részvétellel: ennekjegyében tiltotta be 1939. február 24-éna hungarista mozgalmat. Ugyanakkor –Kállay egyik háború utáni magánleveleszerint – a külpolitika alakítójaként1942-ben részt vett azon a bizalmas ta-nácskozáson, mely a béketapogatózáso-kon követen dő stratégiát lefektette, azév októberében pedig a németek meg-rökönyödésére a Parlamentben kijelen-tette, hogy „egyetlen felelős tényező semtudhatja” és nem is „állíthatja teljes ha-tározottsággal”, hogy ki fog győzni. Ameg szálláskor a Gestapo hivatalbanlévő miniszterként tartóztatta le s hur-colta Mauthausenbe.

Keresztes-Fischer a mindenkori kor-mányok „erős embere” és a fokozódónémet veszéllyel szemben az angolszászorientáció híve, Horthy mellett Teleki-nek és Kállaynak is belső bizalmasa volt.Tagja a nagyobb horderejű döntéseketmeghozó szűkebb, ún. Horthy-kamaril-

lának. Sokak szemében ő volt a keresz-tény-konzervatív politikai attitűd konti-nuitásának igazi megtestesítője a Hor -thy-rendszer összeomlásáig. (O. L.)

XIGAZSÁGÜGY-MINISZTER

XRADOCSAY LÁSZLÓ

1878–1968

A délvidéki származású jogász 1914-tőlTemesvár főjegyzője. Az összeomlást kö-vetően Budapesten a Közélelmezési Mi-nisztérium tisztviselője (1918–1924),majd pedig az Országos Központi Hitel-szövetkezet kecskeméti székhelyűDuna–Tisza közi körzeti hitelszövetke-zetének vezetője (1924–1934) volt.1934 júniusától főispánja – a közigazga-tásilag ideiglenesen egyesített – Komá-rom-Esztergom vármegyének (sőt 1935szeptembere és 1936 novembere közta szintén ideiglenesen egyesített Győr,Moson és Pozsony vármegyének is),mely tisztet a Felvidék visszacsatolásáigviselte. Ezt követően egy évig még Esz-tergom vármegye főispánja. 1939 no-

vemberében igazságügy-miniszterré ne-vezték ki. Az igazságügyi tárca élén az1944-es német megszállásig a folyama-tosságot képviselte a kormányon belül.

A kassai bombázást követően a had -ba lépésről döntő 1941. június 26-i mi-nisztertanácsi ülésen Radocsay Keresz-tes-Fischer belügyminiszterhez csatla-kozva a hadiállapot bejelentését eluta-sító (kisebbségi) álláspontot osztotta.1942 januárjában részt vett a Horthy Ist-ván kormányzóhelyettessé választását el-határozó – szűk körű – értekezleten is,majd István tragikus repülőgép-balesetétkövetően a vasúton hazaszállított holttes-tet a kormány képviseletében ő vette átKassán. Emlékiratai tanúsága szerint Kál-lay Miklós kormányfő mindössze négyminisz terében bízott meg maradéktala-nul, s ezek egyike épp ő volt. Ott találjukaz 1944. márciusi klessheimi látogatásrészt vevői között is. A német megszállásután a kormány többi tagjával együtt őis távozott posztjáról. (O. L.)

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 51

Keresztes-Fischer Ferenc74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Radocsay László74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™