s z a k k É p z É s i k e r e t t a n terv xxxvii....
TRANSCRIPT
2.34.
S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V
a
XXXVII. SPORT
ágazathoz�tartozó
54 813 01
FITNESS-WELLNESS INSTRUKTOR
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
(az 51 726 01 REGENERÁLÓ�BALNEOTERÁPIÁS�MASSZŐR
Alternatív,�mellék-szakképesítés�nélkül)
I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési kerettanterv
– a�nemzeti�köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,
valamint
– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,
– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és
– az� emberi� erőforrások� minisztere� ágazatába� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet
alapján�készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 813 02 Szakképesítés�megnevezése:�Fitness-wellness instruktor A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�3. Oktatás Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XXXVII. Sport Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:
– 5� évfolyamos� képzés� esetén: a� 10.� évfolyamot� követően� 140 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�
– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra. III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei
Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai�előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�— IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
– – Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai� és� vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Nincs. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos�képzés� első�szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete�megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9–12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával, összes�óraszámával.
Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
9.�évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év
10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év
Ögy. 140�óra
11.�évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év
Ögy. 140�óra
12.�évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év
5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2729�óra
Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9–12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül�a� szakmai� tantárgyat� választja�a� szakképző� iskola, akkor a 11. évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év
Ögy. 160�óra
2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2237�óra
(A�kizárólag�13–14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a�szakgimnázium 9–12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra�meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)
1.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A főszakképesítésre�vonatkozó:
Összesen
A�tantárgy�kapcsolódása
5 3 7 5
140
5 7
140
7 6 11 20 18 11
0
11 20
Összesen 8 12 12 13 31 29 31
11499-12 Foglalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II. főszakképesítés 0,5 0,5
11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)
Foglalkoztatás�I. főszakképesítés 2 2
10323-12�Egészségügy�és�elsősegély
Anatómiai-élettani�ismeretek
főszakképesítés 2 2 4
Egészségtan főszakképesítés 2 2
Elsősegélynyújtás�gyakorlat
főszakképesítés 2 2
Funkcionális�anatómia főszakképesítés 2 2
Terhelésélettan főszakképesítés 2 2
10324-12�Edzéselmélet�és�gimnasztika
Edzéselmélet főszakképesítés 2 1 1 4
Edzésprogramok�gyakorlat
főszakképesítés 2 2 1 1 6
Gimnasztika�elmélet főszakképesítés 1 1 1 1 4
Gimnasztika gyakorlat főszakképesítés 1 1 1 3
11110-16�Egészségügyi�alapismeretek
Egészségügyi�alapismeretek
51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr
1
12051-16�Masszázs�elméleti�alapjai I.
Klinikumi alapismeretek
51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr
1
12053-16�Fizioterápia�I.
Fizioterápia�elmélet
51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr
1
Fizioterápia�gyakorlat
51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr
2 1
12055-16�Regeneráló�balneoterápiás�masszázs
Masszázs�elmélet
51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr
1
Svédmasszázs�gyakorlat
51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr
3 3
10334-12�Aqua�tréning Aqua�tréning�elmélet főszakképesítés 2 2
Aqua�tréning�gyakorlat főszakképesítés 4 4
10335-16�Csoportos�fitness�órák
Csoportos�fitness�órák�elmélet
főszakképesítés 1 1
Csoportos�fitness�órák�gyakorlat
főszakképesítés 6 6
10336-12 Fitness termi kondicionálás
Fitness termi kondicionálás�elmélet
főszakképesítés 2 2
Fitness termi kondicionálás�gyakorlat
főszakképesítés 3 3
10337-16�Ügyfélszolgálat�a�fitness-wellness�létesítményekben�
Ügyfélszolgálat�elmélet főszakképesítés 2,5 2,5
Ügyfélszolgálat�gyakorlat főszakképesítés 3 3
10338-12�Speciális�óratípusok�és�foglalkozásformák
Speciális�óratípusok�elmélet�
főszakképesítés 1 1
Speciális�óratípusok�gyakorlat
főszakképesítés 4 4
A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.
2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12.
Szakgimnáziumi�képzés�
9
-12.�o.�összes�óraszáma
Nem�a�főszakképesítésre�
fordítandó�órakeret
Főszakképesítés�
9-12.�o.�összes�óraszáma
5/13.
Főszakképesítés�
9-13.�o.�összes�óraszáma
1/13. 2/14.
A�két�évfolyamos�szakképzés�
összes�óraszáma
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�főszakképe-
sítésre�vonatkozó:
Összesen
A�tantárgy�
kapcsolódása
180 108 252 180 140
72 72 140
124 31
1835 0 1835
340 620
1979
648 396
340 620
2004
Összesen 288 432 144 155 960 1044 960
Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�968�óra�(42,9%)
988�óra�(49,3�)
Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1011�óra�(57,1�) 1016�óra�(50,7�)
114
99-1
2
Foglalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II.
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek
0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése
0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3
114
98-1
2
Foglalkoztatás�I.�(érettségire�
épülő�képzések�esetén)
Foglalkoztatás�I.
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani�rendszerezés�1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani�rendszerezés�2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi készségfejlesztés
0 23 23 0 0 23 0 23
Munkavállalói�szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23
103
23-12�Egészségügy�és�elsősegély
Anatómiai-élettani�ismeretek
főszakképesítés
72 0 72 0 0 0 0 0 144 0 144
0 0 144 144 0 0 0 144
Az�anatómia�és�az�élettan�tárgya,�módszerei
4 4 4 4 0 0 0 4
Az emberi szervezet szövetei
12 12 12 12 0 0 0 12
A�mozgató�szervrendszer felépítésének,�nevezéktanának�és�működésének�alapjai
8 8 8 8 0 0 0 8
A�vázrendszer�felépítése�és�működése
16 16 16 16 0 0 0 16
Az�izomzat�felépítése�és�működése
16 16 16 16 0 0 0 16
A�légzés�szervrendszerének�felépítése�és�működése
16 16 16 16 0 0 0 16
A�szív�és�a�keringési�rendszer�felépítése�és�működése�
20 20 20 20 0 0 0 20
A�kiválasztás�szervrendszerének�felépítése�működése
10 10 10 10 0 0 0 10
A�szabályozás�általános�élettani�törvényszerűségei
4 4 4 4 0 0 0 4
A hormonrendszer működése
16 16 16 16 0 0 0 16
Az idegrendszer felépítése�és�működése
22 22 22 22 0 0 0 22
Egészségtan
főszakképesítés
72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72
Sport�és�életmód 10 10 10 10 0 0 0 10
A�tápcsatorna�felépítése 10 10 10 10 0 0 0 10
Egészséges�táplálkozás 16 16 16 16 0 0 0 16
Az immunrendszer felépítése�és�működése�
18 18 18 18 0 0 0 18
Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése�
18 18 18 18 0 0 0 18
Elsősegélynyújtás�gyakorlat
főszakképesítés
0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 72
0 0 72 0 72 0 0 72
Újraélesztés 18 18 18 0 18 0 0 18
Sebzések,sebellátás 18 18 18 0 18 0 0 18
Traumás�sérülések 36 36 36 0 36 0 0 36
Funkcionális�anatómia
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62
0 0 62 72 0 0 0 72
Szöveti�struktúrák�élettani�vetületei
6 6 6 7 0 0 0 7
A�vázrendszer�felépítése�és�működése
13 13 13 15 0 0 0 15
Izomrendszer�felépítése�és�működése
13 13 13 15 0 0 0 15
Keringési�rendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában
10 10 10 12 0 0 0 12
Légzőrendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában
8 8 8 9 0 0 0 9
Szabályzórendszer�egyes elemeinek szerepe�az�érző�és�mozgató�területek�működésének�összehangolásában
12 12 12 14 0 0 0 14
Terhelésélettan
főszakképesítés
0 0 72 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72
Edzéselméleti�alapfogalmak
4 4 4 4 0 0 0 4
Terhelés�hatására�a�szervezetben végbemenő�változások
4 4 4 4 0 0 0 4
Energiaszolgáltató�folyamatok a szervezetben
6 6 6 6 0 0 0 6
Terhelés�hatása�a�mozgató�szervrendszerre
10 10 10 10 0 0 0 10
Terhelés�hatása�a�légzés�szervrendszerére
5 5 5 5 0 0 0 5
Terhelés�hatása�a�keringési�rendszerre�
10 10 10 10 0 0 0 10
A�terhelés�és�a�szabályozó�rendszer�kapcsolata
11 11 11 11 0 0 0 11
A�terhelés�és�a�táplálkozás�kapcsolata
5 5 5 5 0 0 0 5
Különböző�életkorok�terhelés-élettani�sajátosságai
5 5 5 5 0 0 0 5
Fogyatékkal�élők,�krónikus�betegek�és�terhesek�terhelésének�sajátosságai
7 7 7 7 0 0 0 7
A�teljesítményfokozás 5 5 5 5 0 0 0 5
103
24-12�Edzéselmélet�és�gimnasztika
Edzéselmélet
főszakképesítés 0 0 72 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144
Edzéselméleti�alapfogalmak
72 72 72 72 0 0 0 72
Motoros�képességek 36 36 36 36 0 0 0 36
Edzésmódszertan 31 31 31 36 0 0 0 36
Edzésprogramok�gyakorlat
főszakképesítés
0 72 0 72 0 36 0 31 211 0 211
0 0 211 0 216 0 0 216
Edzéslátogatás,�dokumentálás
72 72 144 144 0 144 0 0 144
Motoros képességfejlesztés�I.
36 36 36 0 36 0 0 36
Motoros képességfejlesztés�II.
31 31 31 0 36 0 0 36
Gimnasztika�elmélet
főszakképesítés
36 0 36 0 36 0 31 0 139 0 139
0 0 139 144 0 0 0 144
Gimnasztika mozgásrendszere
36 36 36 36 0 0 0 36
A gimnasztika szaknyelve
36 36 36 36 0 0 0 36
Rajzírás 36 36 36 36 0 0 0 36
Gyakorlatelemzés�és�tervezés
31 31 31 36 0 0 0 36
Gimnasztika gyakorlat
főszakképesítés 0 36 0 36 0 36 0 0 108
0 108 0 0 108 0 108 0 0 108
Szabadgyakorlatok I. 36 36 36 0 36 0 0 36
Szabadgyakorlatok II. 36 36 36 0 36 0 0 36
Eszközös�gyakorlatok 18 18 18 0 18 0 0 18
Gimnasztikai gyakorlatvezetés
18 18 18 0 18 0 0 18
111
10-1
6 Egészségügyi�
alap
ism
eret
ek
Egészségügyi�alapismeretek
51 7
26
01
Regeneráló�
balneoterápiás�masszőr
0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0
0 0 31 0 0 0 0 0
Etikai ismeretek 7 7 7 0 0 0 0 0
Szakmai jogi ismeretek 10 10 10 0 0 0 0 0
Népegészségügyi�ismeretek
7 7 7 0 0 0 0 0
Egészségfejlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0
Kommunikáció 7 7 7 0 0 0 0 0
120
51-16�Masszázs�
elméleti�alapjai�I.�
Klinikumi alapismeretek
51 7
26 0
1
Regeneráló�balneoterápiás�
masszőr
0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0
0 0 31 0 0 0 0 0
Reumatológiai,�ortopédiai�és�traumatológiai�alapok�
16 16 16 0 0 0 0 0
Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok
15 15 15 0 0 0 0 0
120
53-16�Fizioterápia�I.
Fizioterápia�elmélet 51
72
6 01
Regenerál
ó�0 0 0 0 36 0 0 0 36 0 0 0 0 36 0 0 0 0 0
Fizioterápiás�módszerek
36 36 36 0 0 0 0 0
Fizioterápia�gyakorlat
51
726
01
Regeneráló�
balneoterápiás�masszőr
0 0 0 0 0 72 0 31 103 0 0
0 0 103 0 0 0 0 0
Hidro- és�termoterápiás�kezelések
72 72 72 0 0 0 0 0
Egyéb�fizioterápiás�kezelések
31 31 31 0 0 0 0 0
120
55-16�Regeneráló�
balneoterápiás�masszázs Masszázs�elmélet
51 7
26
01
Regenerál
ó�
0 0 0 0 36 0 0 0 36 0 0 0 0 36 0 0 0 0 0
Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták
36 36 36 0 0 0 0 0
Svédmasszázs�gyakorlat
51 7
26
01
Regeneráló�
balneoterápiás�
0 0 0 0 0 108 0 93 201 0 0
0 0 201 0 0 0 0 0
A�svédmasszázs�fogásai 108 108 108 0 0 0 0 0
Testtájak�kezelése 93 93 93 0 0 0 0 0
103
34-1
2 A
qua
tréning
Aqua�tréning�elmélet
főszakképesítés 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Vízi�mozgás- és�foglalkozásformák
0 31 31 0 0 31 0 31
A�vízi�foglalkozások�módszertana
0 31 31 0 0 31 0 31
Aqua�tréning�gyakorlat
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 124 124 0 0 0 124 124
Vízi�gimnasztika 0 62 62 0 0 0 62 62
Speciális�vízi�foglalkozások
0 62 62 0 0 0 62 62
103
35-1
6 C
sopo
rtos
fitness�órák
Csoportos�fitness�órák�elmélet
főszakképesí
tés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
31 0 31 0 0 31 0 31
A�csoportos�órák�módszertana
0 31 31 0 0 31 0 31
Csoportos�fitness�órák�gyakorlat
főszakképesít
és
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 186 186 0 0 0 186 186
Alapóra 0 62 62 0 0 0 62 62
Speciális�órák 0 124 124 0 0 0 124 124
1033
6-12�Fitness�termi�kondicionálás
Fitness termi kondicionálás�elmélet
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
62 0 62 0 0 62 0 62
A�testformálás�elmélete� 0 31 31 0 0 31 0 31
Edzéstervezés,�edzésvezetés
0 31 31 0 0 31 0 31
Fitness termi kondicionálás�gyakorlat
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
0 93 93 0 0 0 93 93
Erőfejlesztés 0 62 62 0 0 0 62 62
Kardiotréning 0 31 31 0 0 0 31 31
103
37-16�Ügyfélszolgálat�a�fitness-
wellness�létesítményekben�
Ügyfélszolgálat�elmélet
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
77 0 77 0 0 77 0 77
Létesítményüzemeltetés 0 15 15 0 0 15 0 15
Alkalmazott kommunikáció
0 31 31 0 0 31 0 31
Ügyvitel,�értékesítés 0 31 31 0 0 31 0 31
Ügyfélszolgálat�gyakorlat
főszakképesíté
s
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 93 93 0 0 0 93 93
Wellness�szolgáltatások 0 31 31 0 0 0 31 31
Az asszisztens munkaköre
0 62 62 0 0 0 62 62
103
38-12�Speciális�óratípusok�
és�foglalkozásformák
Speciális�óratípusok�elmélet�
főszakképesíté
s
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
31 0 31 0 0 31 0 31
Speciális�fittségi�programok
0 31 31 0 0 31 0 31
Speciális�óratípusok�gyakorlat
főszakképesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 124 124 0 0 0 124 124
Gyermek�és�szenior�foglalkozások
0 60 60 0 0 0 60 60
Egyéb�óratípusok 0 64 64 0 0 0 64 64
3.�számú�táblázat A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:
51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr
438�óra
Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.
A
11499-12�azonosító�számú
Foglalkoztatás�II.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Foglalkoztatás�II.
FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerő-piaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x
SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége
x
Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)
x
Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései
x
A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�
x
A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x
1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15 óra/15 óra*
* 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.
1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —
1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a munka törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka
1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeni),�nyugdíj�és�munkaviszony
1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email-cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs levél�felépítése
Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő�álláskeresés,� cégek� adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP) Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe
1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő� együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék� és�nyugdíj� előtti�álláskeresési segély.�Utazási�költségtérítés Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ)�szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért� felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai) Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások) Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső klub,�pszichológiai�tanácsadás
1.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11498-12�azonosító�számú
Foglalkoztatás�I.�
(érettségire�épülő�képzések�esetén)
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Foglalkoztatás�I.
FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)
x
alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt
x
szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier lehetőségekről�tájékozódik
x
idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez
x
munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai�önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése
x
egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai
x
közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok
x
a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven
x
Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x
2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62 óra/62 óra*
* 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� diákok� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez� kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 64� tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani�rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a� mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.
2.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Idegen nyelvek
2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1 A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve�begyakorolják�azokat,�hogy a munkavállaláshoz�kapcsolódóan�az�állásinterjú�során� ne�okozzon�gondot� a�múltra,� illetve�a� jövőre� vonatkozó� kérdések�megértése,�illetve�az�azokra�adandó�válaszok�megfogalmazása.�Továbbá�alkalmas�lesz�a� tanuló�arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott kérdésekre� összetett� mondatokban�legyen�képes� reagálni,� helyesen�használva�az� igeidő-egyeztetést.�Az� igeidők�helyes�begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,�hogy�mint� leendő�munkavállaló�képes� legyen�arra,� hogy� a�munkaszerződésben�megfogalmazott� tartalmakat� helyesen� értelmezze,�illetve� a� jövőbeli� karrierlehetőségeket� feltérképezze.� A� célként� megfogalmazott�idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes� használata� révén� fog�megvalósulni.
2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� diák� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai� és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidős lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven� feltett kérdésekre�a�választ, kihasználva�a� segédigék�által�biztosított�nyelvi�precizitás� adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a�diák�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�
olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.
2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás� nyelvi� készségfejlesztő� blokk� során� a� diák� rendszerezi� az� idegen� nyelvi�alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés�6� alapvető� társalgási� témakör� szavain,� kifejezésein� keresztül.�Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�diák� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezései)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:
- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés.
Ezeken� a� témakörökön� keresztül� valósul� meg� a� fonetikai� dekódolási�képességfejlesztés� is,� amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival�ismerkedik�meg�a�tanuló.
2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után� lehetséges.�Cél,�hogy� a� témakör�végére�a�diák folyékonyan� tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.
2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az�órák�kb. 50%-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� része digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.
2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10323-12 azonosító�számú
Egészségügy�és�elsősegély
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10323-12.� azonosító� számú� Egészségügy� és� elsősegély megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Anatómiai-
élettani�
ism
eret
ek
Egészségtan
Terhelésélettan
Elsősegélynyújtá
s g
yak
orl
at
Funkcionális�
anatómia
FELADATOK Az�edzések�és�mozgásos�foglalkozások�tervezésekor�figyelembe�veszi�a�szervezet�anatómiai�és�élettani�sajátosságait
x x x
Tanácsokat�ad�tanítványainak,�illetve�vendégeinek�a�testsúlyszabályozás�kérdésében
x
Elősegíti�a�helyes�táplálkozási�szokások�kialakítását,�megfelelő�tanáccsal�látja�el�a�foglalkozásokon�(edzéseken)�részt vevőket
x
Meggyőződéssel�érvel�a�rendszeres�testedzés�és�sportolás�egészségre�gyakorolt�kedvező�hatása�mellett�az�ép�és�a�fogyatékossággal�élő�emberek�számára�egyaránt�
x x
A�mozgásos�foglalkozások�és�az�edzések�tervezésekor�és�vezetésekor�kiemelt�figyelmet�fordít�a�sportsérülések�és�az�edzésártalmak�megelőzésére
x
Felismeri�az�edzésártalmak�tüneteit,�ennek�megfelelően�módosítja�a�foglalkozások�(edzések)�tartalmát
x
Szakszerű�elsősegélyt�nyújt x
Indokolt�esetben�egészségügyi�szakemberek�(sportorvos,�gyógytornász stb.)�segítségét�kéri�az�edzésártalmak�kivédéséhez,�kezeléséhez,�illetve�a�sérülések�ellátásához
x x
Tudatosítja�a�tiltott�teljesítményfokozás�veszélyeit,�meggyőzően�érvel�a�fair�play�szabályainak�betartása�mellett
x
Szakszerűen�használja�a�megengedett�teljesítményfokozás�eszközeit
x
Az�életkori�sajátosságoknak�megfelelő�fizikai�terhelést�alkalmaz
x
SZAKMAI ISMERETEK Az�emberi�szervezet�felépítése x x x x x
A�mozgatószerv-rendszer,�az�edzés�hatása�a�mozgatórendszerre
x x x
A�szív�és�a�keringési�szervrendszer,�az� x x
edzés�hatása�a�keringési�rendszerre A�légzés�szervrendszere,�az�edzés�hatása�a�légzőrendszerre
x x
A�szabályozószerv-rendszer,�az�edzés�hatása�a�szabályozórendszerre
x x
A�kiválasztás�szervrendszere x
Az�emésztőrendszer�és�a�tápanyagok,�anyag- és�energiaforgalom
x x
Az�egészséges�táplálkozás�és�a�folyadékpótlás�
x
Testösszetétel,�testalkat,�elhízás�és�testsúlyszabályozás
x
Az�edzés�és�az�energiaforgalom x
A�fogyatékosság�típusai� x
A�testedzés�és�a�sport,�mint�az�egészség�megőrzésének�eszköze
x
Sportsérülések,�sportártalmak�megelőzése,�gerinc- és�ízületvédelem
x
Sportsérülések,�elsősegélynyújtás x
A�krónikus�betegek�testedzése,�sportolása� x
A�teljesítményfokozás�lehetséges�és�tiltott�eszközei,�azok�élettani�hatásai
x
Fáradás,�fáradtság,�pihenés,�regeneráció�élettani�háttere
x
Életkorok�biológiai�és�terhelés-élettani�sajátosságai
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�beszédkészség x x x
Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x
Hallott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Megbízhatóság x x x x x
Felelősségtudat x x x x x
Döntésképesség x x x x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Prezentációs�készség x
Meggyőzőkészség x x
Kapcsolatteremtő�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias�feladatelemzés x x x x x
Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x x x x
Körültekintés,�elővigyázatosság x x x x x
3. Anatómiai-élettani�ismeretek tantárgy 144 óra/144 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
3.1. A�tantárgy�tanításának�célja Alapvető� célja� az� emberi� szervezet� felépítésének,� működésének� és� szabályozásának�bemutatása;� ezen� belül� az� egyes� szervek� működésében,� azok összehangolásában,� a�szervezetszintű�integrációban�szerepet�játszó�folyamatok�megtanítása.�A�tárgy�kifejezetten�alapozó�jellegű,�több�későbbi�képzési�egységhez�szolgáltat�alapismereteket.
3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
3.3. Témakörök 3.3.1. Az�anatómia�és�az�élettan�tárgya,�módszerei A�két�résztudomány�különbségei,�és�egymást�kiegészítő�volta,�tájékozódás�az�emberi testen A�test�síkjai,�irányai A�tantárgy�szaknyelvi�sajátságainak�megismertetése
3.3.2. Az�emberi�szervezet�szövetei A�szövet�fogalma,�típusai.�Felépítés�és�működés�közötti�összefüggések�megértése.�A�normális�szöveti�működés�és�az�emberi�egészség�közti�kapcsolat�megfogalmazása Az�emberi�testet�alkotó�szövetek�csoportosítása�a�sejtek�alakja�és�funkciója�szerint.�A�hámszövetek� (működés� szerint� csoportosítva),� izomszövetek,� kötőszövetek� és�idegszövet�alapvető�élettani�folyamatai Szövetek�megjelenés�alapján�történő�felismerése:�egyrétegű�lap-,�köb- és�hengerhám,�többrétegű�elszarusodott�laphám,�üvegporc,�kollagén�rostos�porc,�harántcsíkolt�izom,�simaizom,�szívizom,�csontszövet,�emberi�vér,�idegszövet�esetében
3.3.3. A�mozgatószerv-rendszer�felépítésének�és�működésének�alapjai A�csont�szöveti�szerkezete�és�élettani�szerepei�közötti�összefüggések.�A�csövescsont�szerkezete.� A� csontok� alak� szerinti� csoportosítása.� A� felépítés� és� a� működés�kapcsolatának� különböző� megjelenése� az� emberi� mozgás� szervrendszerében.� A�csontösszeköttetések� típusai� (varratos,� porcos,� kötőszövetes, valamint� ízületes�kapcsolódás),�az�ízület�részei,�az�ízületet�összetartó�erők
3.3.4. A�vázrendszer�felépítése�és�működése Az� emberi� csontváz� fő� elemei.� A� vázrendszer� felosztása� (gerincoszlop,� mellkas, függesztőövek,� végtagok,� koponya). A csontváz� csontjainak� a� csontvázon� való�elhelyezkedésük� alapján� történő� felismerése� és� megnevezése.� Az� ember� mozgási�szervrendszerének� a� két� lábon� járás� miatt� kialakult� sajátosságai� (keskeny medencecsont, a gerincoszlop�kettős�S-alakja) A� koponya� tájai.� A� koponya�mozgatásával� összefüggő� területek�megnevezése.� Az�agy- és�arckoponya�csontjai,�a�varratok neve,�helye,�a�keletkezésük�oka
A� csigolya� részei.� A� gerincoszlopi� szakaszok� nevei,� helyzete� (tájékok), alkotó�csigolyáik� eltérő� felépítése� részletesen.� A� csigolyák� alak� szerinti� azonosítása.� A�mellkas,�a�függesztőövek,�és�a�végtagok�alkotó�csontjainak�és�ízületeinek�felismerése�és�elhelyezkedése
3.3.5. Az�izomzat�felépítése�és�működése A�vázizom�felépítése:�izomsejt,�izomrost, izomköteg,�izompólya,�inak Az� izmok� alak� és� működés� szerinti� csoportosítása.� Az� izomeredés� és� -tapadás�fogalma A�következő�izmok�anatómiai�helyzetének�felismerése�szemléltető�ábrán/csontvázon: Végtagok� hajlító és� feszítő,� közelítő� és� távolító� izmai� közül:� két- és� háromfejű�felkarizom,�hollócsőr-karizom,�deltaizom,�csípőizmok,�kis,�középső és�nagy�farizom,�két- és�négyfejű�combizom,�hosszú, rövid és�nagy�közelítőizom,�fésűs�és�karcsúizom,�az�elülső�sípcsonti�izom,�háromfejű�lábszárizom Nyak- és�hátizmok�közül:�fejbiccentő�izom,�csuklyásizom,� lapockaalatti izom, nagy rombuszizom,�széles�és�hosszú�hátizom Mellkas� izmai� közül:� rekeszizom, bordaközi� izmok,� kis� és� nagy� mellizom,� elülső�fűrészizom Hasfal� izmai� közül:� egyenes,� külső� ferde, belső� ferde� és� haránt� hasizom, csípőhorpaszizom A�mozgatórendszer�működését�magyarázó�fizikai�(emelő-elv,�erő,�erőkar),�szövettani�(vázizomszövet� mikroszkópos� szerkezete),� biokémiai� (csúszó� filamentum� elmélet)�elméletek�ismerete Az� izomműködés� szakaszainak� ismerete,� kontrakciótípusok. A tetanuszos összehúzódás�kialakulása
3.3.6. A�légzés�szervrendszerének�felépítése�és�működése A�légutak�és�a�tüdő�felépítése,�működése�és�funkciói.�A�légzőszervi�és�a�szövetlégzés�közti� kapcsolat.� A� légzőrendszert veszélyeztető� környezeti� ártalmak� és� káros�szenvedélyek.� A� felépítés� és� a� működés� közötti� kapcsolat� értelmezése� a� tüdő�léghólyagjainak� felépítése� és� a� külső� gázcserefolyamat� közötti� összefüggés�felismerésében A� légutak� és� a� tüdő� felépítésének,� a� bennük� végbemenő� élettani� folyamatoknak elemzése�(ábrázolás,�ábraelemzés)� Légzési�segédizmok ismerete, feltűnő�részvételük a�nehézlégzésben.�A mellkasi�és�a�hasi� légzés� különbsége. A mellhártya,� a� rekeszizom,� a� bordaközi� izmok� szerepe a belégzés�és�kilégzés�folyamatában A mellkasi�és�hasi�légzés�fogalma,�összekötésük a�megfelelő�izmokkal Terhelés�és�stressz�esetén�a�két�légzésforma�nemek�szerint�eltérő�preferenciája
3.3.7. A�szív�és�a�keringési�rendszer�felépítése�és�működése A� vér,� a� szövetnedv,� a� nyirok� keletkezése, összetétele, kapcsolata. A teljes vértérfogat� mennyisége,� az� alakos� elemek� és� a� vérplazma� aránya,� a� vérplazma� fő�alkotórészei�és�ezek�élettani�jelentősége A�vörösvérsejtek,� a� fehérvérsejtek�és�a� vérlemezkék� szerepe,� keletkezésük�helye,� a�normál�értéktartománytól�való eltérés�okai�és�következményei Az� értípusok� jellemzése,� felépítésük� szövettani� és� működési� különbségei.� A�nyirokkeringés�lényege�(útvonala,�funkciója),�a�nyirokcsomók�jelentősége
A� szív� anatómiai� felépítése,� működésének� alapelvei� (üregek� térfogat- és�nyomásviszonyainak� változása,� a� vér� áramlása� a� szívciklus� folyamán).� A� szív�felépítésének�és�működésének�kapcsolata.�A�szinuszcsomó�helyzete,�funkciója A� koszorúerek� helye, elágazásuk� módja,� az� artériák,� a� vénák� és� a� kapillárisok�felépítése� (átmérő,� billentyű,� szöveti� szerkezet),� és� ezen� ismeretek� kapcsolata� az�adott�erek�funkcióival� A� vérkörök� szerepe� a� keringésben,� összefüggésbe� hozásuk� a� célterületeik�gázcseréjével�és�a�szív�üregrendszerével.�A�fontosabb�erek�neve,�lefutása�az�artériás�és vénás�keringésben.�Az�artériás,�vénás és�kapilláris áramlást�segítő�tényezők A�szívfrekvencia�és�a�vérnyomás� fogalma�és�felnőttkori�normál� értékei,� a�lép�helye�és�szerepe�a�keringésben.�A�miogén�szív�automáciájának�élettani�jelentősége
3.3.8. A�kiválasztás�szervrendszerének�felépítése és működése A�vizeletkiválasztó� rendszer� főbb� részei.�A� bőr,� a�máj,� a� tüdő,� a� végbél� és� a vese szerepe�a�kiválasztásban A�vese�kiválasztó�működése három�fő�részfolyamatának:�szűrletképzés,�visszaszívás,�kiválasztás� (exkréció)� értelmezése.� A� nefron� működése:� vesetestecske� (tok, hajszálérgomolyag),� az� egyes� csatorna-szakaszok,� a� csatorna� falát� behálózó�hajszálerek�funkciói.�A�szűrletképzés,�az�aktív�és�passzív�transzport�folyamatai A� vizelet� főbb� összetevői,� a� víz,� a� glükóz,� a� sók,� a� karbamid� visszaszívásának, valamint� a� gyógyszerek,� ionok� (pl.� hidrogénion)� kiválasztásának� vesében zajló�folyamatai A� vizeletben� előforduló� fehérje,� glükóz� vagy� vér� jelentősége.� A� folyadékbevitel�mennyisége�és�a�vesekőképződés�összefüggésének�ismerete
3.3.9. A�szabályozás�élettani�törvényszerűségei Az� irányítás� alapfolyamatai:� a� szabályozás� és� a� vezérlés� fogalmi� különbsége.� A�visszacsatolás� szerepe� a� szabályozásban.� Hasonlóságok� és� különbségek� a�hormonrendszer�és�az�idegrendszer�működésében�(jeladó�és�célsejt kapcsolata) A�kémiai�szabályzás�alapjai:�különbség�az�autokrin,�a�parakrin�és�endokrin�út�között.�A hormon� és a neurotranszmitter� fogalma,� hasonlóságok� és� különbségek� élettani�hatásukban
3.3.10. A�hormonrendszer�működése A� hormonrendszer� működésének� lényege,� a� hormon� fogalma,� a� hormontermelés�szabályozása.�A�hormontermelés�szabályozásának�alapelvei,�a�negatív�visszacsatolás�mechanizmusa.� Magyarázza,� hogy� ugyanaz� a� hormon� más� szervben� más� hatást�fejthet ki (receptor – különbség) Az� agyalapi� mirigy� regulátorfunkciója,� hormonjai� részletesen.� Az� ember� belső�elválasztású�mirigyeinek�elhelyezkedése,�felépítése,�az�alábbi�hormonok�termelődési�helyének� és� élettani� hatásának� ismerete:� inzulin,� adrenalin,� glukagon,� tiroxin,�kalcitonin, parathormon, kortikoszteroidok tesztoszteron,� ösztrogén,� progeszteron, oxitocin, vazopresszin A�szervezet�szénhidrát-anyagcseréjének�(adrenalin,�inzulin,�glükokortikoidok),�só- és�vízháztartásának� (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyagcseréjének�(parathormon, kalcitonin, D-vitamin)�részletes�ismerete A� növekedési� hormon,� a� tiroxin� és� az� inzulin� hiányából,� illetve� többletéből� eredő�rendellenességek A� cukorbetegség� lényege,� típusai,� tünetei,� okai,� kockázati� tényezői� és� kezelési�módjai
3.3.11. Az�idegrendszer�felépítése�és�működése Az�idegsejt�felépítése,�típusai�és�funkciója,�az�idegszövet�felépítése.�A�gliasejtek�és�a�velőshüvely�főbb�funkciói�(táplálkozás,�szigetelés),�a�nyugalmi és�az�akciós�potenciál�kialakulásának�elmélete,�az�inger,�az�ingerület,�az�ingerküszöb�fogalma A receptor,� a� receptornak�megfelelő� (adekvát)� inger� fogalma,� típusai� (mechanikai,�kémiai,�fény,�hő).�A�szinapszis�fogalma,�a�serkentő�vagy�gátló�hatás�átvivő�anyag�és�receptor� kölcsönhatás� függése.� A� droghatás� ismerete� a� neurotranszmitterek helyettesítési�elvén A� központi,� környéki� idegrendszer,� az� ideg,� dúc,� pálya,� mag,� kéreg,� fehér- és�szürkeállomány�fogalma,�a�testi�(szomatikus)�és�a�vegetatív�idegrendszer�jelentése Az� idegrendszer� működésének� fő� élettani� folyamatai,� és� az� ezeket� megvalósító�sejttípusok� (receptorsejt,� érzőidegsejt,� asszociációs� idegsejtek,� mozgatóidegsejt), valamint�a�reflexív�fogalma A� gerincvelő� anatómiai� és� élettani� felosztása,� tájékozódás� a� gerincvelő�keresztmetszeti� képén.� A� bőr- és� izomeredetű� gerincvelői� reflexek� reflexíveinek�kiépülése és�funkciója A� mozgatóműködések� példáján� az� idegrendszer� hierarchikus� felépítésének, a gerincvelő�főbb�funkcióinak (izomtónus�kialakítása,�védekező�mechanizmusok,�a�bőr�ereinek�reflexes�szabályozása�stb.) értelmezése Az� agy� részeinek� részletes� ismerete� (agytörzs /nyúltvelő,� híd,� középagy/,� köztiagy�/talamusz,�hipotalamusz/,�kisagy,�nagyagy),�és�az�említett területek�funkciói A�mozgatókéreg�helye�és�kapcsolatai�az�idegrendszer�többi�területével A bőr� és� a� belső szervek receptorai (mechanikai,� fájdalom-, hő-, kemoreceptorok, szabad� idegvégződések).� Az� érzékszervek� anatómiai� felépítése,� az� érzékszervek�működésének�általános�elvei
3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
4. Egészségtan�tantárgy 72 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az egészségtan�célja,�hogy�olyan�korszerű�ismeretekkel�ruházza�fel�a�tanulókat,�melyek�segítik� őket� egészségük�megőrzésében.� Alapvető� fontosságú� az� életmód,� a� sport� és� az�egészségi� állapot� közti� összefüggés� felismertetése,� a� sportoló� önmagával� szembeni�felelősségérzetének� kialakítása.� A� tanuló� a� tantárgy� képzése� során� ismerkedjen� meg� a�sportolók�egészségét�befolyásoló�legfontosabb�tényezőkkel.
4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma, az életműködések�szabályozása,�az�immunrendszer�tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
4.3. Témakörök 4.3.1. Sport�és�életmód Az� egészség� fogalmának� fejlődése,� egészségtani� alapfogalmak.� A� WHO�egészségdefiníciója. A homeosztázis� fogalmának� értelmezése,� jelentősége.� A�szűrővizsgálatok�és�az�önvizsgálat�fontossága A�testedzés�és�az�egészségmegőrzés�kapcsolata,�a�helyes�táplálkozásnak a keringési�rendszer�egészségére�gyakorolt�hatásai A�sport,�mint�a�minőségi�élet�összetevője,�fitness-wellness�alapismeretek.�A�mozgás�szervrendszerének�épségét,�megóvását�szolgáló�alapelvek�ismerete A sportrekreáció� fogalma,� egészségtani� vonatkozásai,� a� sport� szerepe� a�stresszoldásban�és�egyes�krónikus�betegségek�kezelésében.�A�pihenés�fogalma,�aktív�és�passzív�formái A�keringési�rendszer�főbb�betegségeinek�(érelmeszesedés,�visszértágulat,�trombózis,�magasvérnyomás/hipertónia,� szívritmuszavar� és� szívinfarktus)� kialakulásában�szerepet� játszó� főbb� kockázati� tényezők (rizikófaktorok).� A� megfelelő� életvitel�kialakításával�csökkenthető�kockázatok�a�krónikus�betegségek�(keringési�betegségek,�cukorbetegség)�esetében.�A�szívinfarktus�fogalma�és�jellemző�tünetei
4.3.2. A�tápcsatorna�felépítése A� táplálkozás� részfolyamatai.� A� táplálkozási� szervrendszer� felosztása,� az� egyes�szakaszok� feladata,� szerveinek� ismerete,� az� egyes� szervek,� szakaszok� biológiai�funkciói.� Az� enzimtermelő� szervekben� termelődő� emésztőenzimek,� és� szerepük� az�emésztés�folyamatában A� máj� szerepe� az� emésztőnedv-termelésben,� a� fehérje-,� glükóz- és�glikogénszintézisben,�a�raktározásban�és�a�méregtelenítésben A�hasnyálmirigy�kettős�funkciója�(hormontermelés,�emésztőnedv-termelés) A�bélbolyhok�helye,�felépítése,�működésük�lényege Az� éhség- és szomjúságérzet� kiváltódásának� szabályzása,� a� tápcsatorna� reflexes�folyamatai�(nyál- és�gyomornedvtermelés,�hányás,�nyelés)
4.3.3. Egészséges�táplálkozás A� táplálék� és� tápanyag� közti� különbség.� A� testtömegindex� értelmezése,� az� értékét�befolyásoló�tényezők�(testösszetétel,�nem,�életkor) A� tápanyagok� csoportosítása� az� energiaforgalomban� betöltött� szerepük� alapján�(kalorigén,�non-kalorigén) A� tápanyagcsoportok� részletes� ismerete:� fehérjék,� szénhidrátok,� zsírok,� növényi�rostok,�ásványi�anyagok,�nyomelemek�ezek�természetes�forrásai.�Érvek�hiányuk�vagy�túlzott� fogyasztásuk� ellen.� A� vitaminok� élettani� jelentősége,� és� hiánytüneteik.� A�zsírban�oldódó�vitaminok�túladagolásának�veszélye A� zsírok� és� olajok� biológiai� szerepe� (energiaraktározás,� hőszigetelés,� mechanikai�védelem),� a� szénhidrátok� természetes� előfordulásai,� az� élő� szervezetben� betöltött�szerepük.� A� fehérjék� általános� szerkezete� (peptidlánc),� szerepük� az� anyagcsere-folyamatokban A�minőségi� és�mennyiségi� éhezés� fogalma.�Az� elhízás� okai�és� következményei.�A�helyes� testsúlyszabályozás� alapelvei,� a� rendszeres� testmozgás� testsúlyra� és�kalóriaigényre, és�az�energiaforgalomra�gyakorolt�hatásai.�A� táplálékpiramis�helyes�értelmezése
A folyadékpótlás�fontossága,�a�kiszáradás�tünetei A�helytelenül�alkalmazott�táplálék-kiegészítők�káros�hatásai
4.3.4. Az�immunrendszer�felépítése�és�működése Az� immunitás� fogalma,� az� immunrendszer� részei,� működése.� A� nyirokrendszer�anatómiai� felépítése,� a� nyirokcsomók� és� a� csontvelő� kitüntetett� jelentősége.� A fehérvérsejtek�típusai,� szerepük�az�immunválaszok�kialakításában.�Az�antigén�és�az antitest�fogalma,�az�általános,�a�sejtes és�az�antitestes�immunválasz�kialakulása� A�védettség�(immunitás)�kialakulásának�folyamata,�típusai Az�immunrendszer� szerepe�az�egészség�megőrzésében,�a�betegségek�külső�és�belső�okai,�az�autoimmun�betegség�fogalma A rendszeres testmozgás� szerepe� a� nyirokkeringés� fenntartásában,� a� rendszeresen�végzett�sporttevékenység�egészségmegőrző�hatása
4.3.5. Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése A� mozgatószerv-rendszer� épségének� megóvását� szolgáló� alapelvek.� (pl.� helyes�testtartás,� testedzés).�A�bemelegítés,�levezetés,�pihenésre� fordított�idő�fontossága�az�egészségmegőrzésben.�A�sportsérülés� és� a� sportártalom�közti� fogalmi�különbség,� e�traumák� keletkezésének� okai,� időbeni� lefolyásuk,� tüneteik,� gyógyulásuk feltételei,�megelőzésük�módjai A�rehabilitáció�fogalma, jelentősége�a�sportártalmak�kezelésében
4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
5. Elsősegélynyújtás�gyakorlat tantárgy 72 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
5.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� elsősegélynyújtás� tantárgy� célja,� hogy� a� hallgatók� megismerjék� a� legfontosabb�általános�és�konkrét�feladatokat�a�hirtelen�fellépő�egészségkárosodások�esetén.�Tanulják�meg� azokat� biztonságos� és� hatékony� beavatkozásokat,� amelyek� segítségével� közvetlen�életmentő�vagy�a�súlyosbodást�megelőző�eredményt�érhetnek�el.
5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet anyagforgalma, az életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak
5.3. Témakörök 5.3.1. Újraélesztés Alapfogalmak,�definíciók,�a sérült�vizsgálata,�légzés,�keringés�ellenőrzése.
Az�újraélesztés�ABC-je.�Az�újraélesztés�folyamata.�Sérült�vizsgálatának protokollja, eszméletlenség� jelei,� stabil� oldalfekvés,� légútbiztosítás,� lélegeztetés,�mellkaskompresszió Defibrillátor�használata�újraélesztés�során Hibák�és�szövődmények�újraélesztés�során
5.3.2. Sebzések,�sebellátás A�sebek�fajtái A�vérzések�típusai�és�ellátásuk
5.3.3. Traumás�sérülések A�törés,�gerincsérülés,�ficam,�rándulás�felismerése,�tünete,�ellátása Akut�és�krónikus�sportsérülések,�sportártalmak�típusai,�ellátásuk Vízből�mentés�szabályai,�módjai Sportsérülések�prevenciója
5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
6. Funkcionális�anatómia tantárgy 62 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanuló�ismereteit�bővítse�az�emberi�test�anatómiája�és�működése� közti� összefüggések� terén,� komplex� megközelítésben.� Magába� foglalja� a�szövettani� alapismeretek� kibővítését,� a� mozgatórendszer,� a� keringés,� légzés� és� a�szabályozás� funkcionális� elemzésének,� a tájanatómiai� felépítés� és� a� működés�összefüggéseinek� ismeretköreit.�Kiegészíti�a 9–10.�osztályban�tanult� anatómiai,� élettani,�terhelés-élettani� ismereteket,� illetve� integrálja� a� 4� év� során� különböző� tantárgyak�(közismereti� biológia,� komplex� természettudomány� stb.)� keretében� az� emberi� testről�elsajátított�ismereteket,�segítve�ezzel�a�komplex�szakmai�érettségire�történő�felkészülést.
6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� felépítése� és� működése,� a�szervezet� anyagforgalma,� az� életműködések� szabályozásához� kapcsolható,� azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
6.3. Témakörök 6.3.1. Szöveti�struktúrák�élettani�vetületei A� szerkezeti� struktúrák� szerepe� a� következő� szövetekben:� harántcsíkolt� izom,�simaizom,� szívizom,� csontszövet,� emberi� vér.�A funkció� tükröződésének� módja az adott szövet�szerkezeti�struktúrájában A� csontszövet� részletes� felépítése,� csontanyag� (sejtközötti� állomány)� kémiai�összetétele� (szerves� és� szervetlen� alkotók),� ezek� szerepe� a� szövet� élettani�
feladataiban. Az egyes csontsejt-típusok� szerepe� a� csontosodás� folyamatában.� A�három�izomszövet-típus�felépítés- és�működésszempontú�összehasonlítása
6.3.2. A�vázrendszer felépítése�és�működése A csontok� szerkezetének� vázfunkciókhoz� köthető� tulajdonságai (fizikai� tartó,�vérképzés�helyszíne,�ásványianyag-raktár) Az�ízületek� típusainak�csoportosítása�azok�alakja�és�tengelyszáma�szerint,� az egyes ízülettípusok�mozgásai A vázrendszer� fontosabb� ízületeinek� (váll-,� könyök-,� csukló-,� csípő-,� térd-,� alsó� és�felső�ugróízület)�jellemzése,�az�ízületi�tengelyek�száma,�és�az�azt�megalkotó�csontok�szerint.�A� férfi és�a�női�vázrendszer,�különösen�a�medence-típusok�közti�különbség�oka�és mozgásminőségi�következményei A�hosszirányú�csontnövekedés�és�a csont�vastagodásának�folyamata
6.3.3. Izomrendszer�felépítése�és�működése A�következő�izmok�funkcióinak�ismerete: Végtagok� hajlító és� feszítő,� közelítő� és� távolító� izmai� közül:� két- és� háromfejű�felkarizom,�deltaizom,�hollócsőr-karizom,�csípőizmok,�kis�középső és�nagy�farizom,�két- és�négyfejű�combizom,�fésűs�és�karcsúizom,�hosszú, rövid és�nagy�közelítőizom,�az�elülső�sípcsonti�izom,�háromfejű�lábszárizom Nyak- és�hátizmok�közül:�fejbiccentő�izom,�csuklyásizom,� lapockaalatti� izom,�nagy�rombuszizom,�széles- és�hosszú�hátizom Mellkas�izmai�közül:�rekeszizom, bordaközi�izmok,�kis�és�nagy�mellizom Hasizmok közül:� egyenes-,� külső� ferde, belső� ferde� és� haránt� hasizom,�csípőhorpaszizom,�elülső�fűrészizom A szarkomer�részei,�molekuláris�struktúrája�és�funkciója�közti�összefüggés,�az�izom-összehúzódás�kémiai�feltételrendszere, az izom energetikai folyamatai Az�izomeredés�és�-tapadás�fogalma
6.3.4. Keringési�rendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában A� vérről� alkotott� szövettani� ismeretek� bővítése:� a� hemoglobin-molekula vörösvértestek�jellemzőit�meghatározó�tulajdonságai.�A�sérült�érfal,�a�vérlemezkék,�a�trombin, a fibrin, a kalciumion, K-vitamin szerepe�a�véralvadás�folyamatában A� vérszegénység� lehetséges� okai.� A� véralvadási� folyamat� rendellenességeinek�szerepe�a�vérzékenység,�illetve�a trombózis�kialakulásában Az� artériás� erek� szerepe� a� szabályzási� folyamatokban.� A� hajszálerek� keringési�jellemzői,�funkciója�az�anyagcserében A� vérnyomás� változásának� elemzése,� a� véráramlás� sebessége,� az� erek�keresztmetszetének�alakulása�a�keringési�rendszerben. A�szív�teljes�ingerületkeltő�és�-vezető�rendszerének�részei,�valamint�a�szívritmus�idegi�szabályzásának�módja
6.3.5. Légzőrendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában A�légzés�szervezet- és�sejtszintű�folyamatainak�összefüggésbe�hozása.�A�légcsere,�a�gázcsere�és�a�sejtlégzés�összefüggései.�A�sejtlégzés�fő�lépései�(aerob�és�anaerob�út), a kétféle�metabolizmus�szerepe�az�izomműködésben A� tüdőben� és� a� szövetekben� folyó� gázcsere� diffúziós� elve,� a� légzőmozgások�következtében�kialakuló�nyomásváltozások�szerepe�a�légzési�gázok�transzportjában A�légcsere�biomechanikai�értelmezése�a�Donders-modell�alapján
A� vér� szén-dioxid� koncentrációjának� szerepe� a� légzés� szabályozásában.� A kemoreceptorok�és�a�mechanoreceptorok�helye�és�szerepe�a�légzésszabályozásban.�A�légzésvezérlés�idegi�szabályzása
6.3.6. Szabályzórendszer� egyes� elemeinek� szerepe� az� érző� és�mozgató� területek�működésének�összehangolásában A�motivációs�állapotok�szerepe magatartásunk�irányításában.�Az�agykéreg�szerepe�az�akaratlagos� mozgások� kialakításában.� A� mozgatópályák� kereszteződéseinek�funkcionális�következményei.�A�kéreg�alatti�magvak,�a�kisagy�és�az�átkapcsolódások�szerepe� az� automatizált� mozgások� szabályozásában.� A� kisagy� funkciói�(mozgáskoordináció,�finomhangolás,�szűrés)� A� szimpatikus� és� a� paraszimpatikus� idegrendszer� anatómiai� vetületének� és�működésének�összehasonlítása.�A�vegetatív� szabályozás�hatása�az�életfolyamatokra (a� szembogár� (pupilla),� a� vázizom,� a� bél,� a� szív� és� a� vérerek� szimpatikus� és�paraszimpatikus�befolyásolása).�A�keringés�és�a�testhőmérséklet�szabályozása Az�öröklött�emberi�magatartásformák.�A�feltételes�reflexek�szerepe�az�ember�tanulási�folyamataiban,�komplex�viselkedésében
6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
7. Terhelésélettan tantárgy 72 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� terhelésélettan� tantárgy� tanításának� célja� megismertetni� a� tanulókat� azokkal� a�módszerekkel,� amelyek� segítséget� nyújtanak� abban,� hogy� megállapítsák,� egy� emberi�szervezet� milyen� fizikai� állapotban� van,� illetve� az� edzés� milyen� hatást� gyakorol� a�szervezetre.� Célja� megismertetni� a� tanulókat� a� terhelés� és� az� életkor� összefüggéseivel,�felkészíteni� a� tanulókat� a� teljesítményfokozás� módszereinek� és� eszközeinek�alkalmazására.
7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test,� a� szervezet� anyagforgalma,� az�életműködések�szabályozása�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A�testnevelés�és sport�tantárgyon�belül:�az�egészségkultúra-prevenció�tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
7.3. Témakörök 7.3.1. Edzéselméleti�alapfogalmak Edzés,�edzésmódszer,�edzéseszköz�fogalma Terhelés�fogalma,�külső�és�belső�terhelés Külső�terhelés�összetevői Terhelés�fázisai,�túlkompenzáció
Edzésalkalmazkodás�fogalma Túledzettség�fogalma,�típusai
7.3.2. Terhelés�hatására�a�szervezetben�végbemenő�változások
Homeosztázis�fogalma,�összetevői Terhelés� hatására� a� szervezetben� végbemenő� változások� (hipertermia,� dehidratáció,�sóvesztés,� hemokoncentráció� változása,� vér� kémhatásának� változása,� vércukorszint�változása) Védekezés�a�káros�hatások�ellen
7.3.3. Energiaszolgáltató�folyamatok�a�szervezetben Sejtszintű�energiaszolgáltató�folyamatok�(biológiai�oxidáció,�erjedés) A Pasteur-effektus fogalma Energiaszolgáltató�folyamatok�típusai�(anaerob�alaktacid, anaerob laktacid, aerob) Az�energiaszolgáltató folyamatok�időrendi�változásai Steady�state,�anaerob�küszöb�fogalma
7.3.4. Terhelés�hatása�a�mozgató�szervrendszerre
Mozgatórendszer�feladatai,�részei Csontok�típusai,�csöves�csont�felépítése,�csontnövekedés Csontok�összeköttetése,�ízület�felépítése Izomszövet�felépítése Izomműködés�mechanizmusa Izomkontrakció�típusai Izomrostok�típusai,�jellemzői A�passzív�mozgatórendszer�adaptációs�folyamatai Az�aktív�mozgatórendszer�adaptációs�folyamatai
7.3.5. Terhelés�hatása�a�légzés�szervrendszerére A�légzőrendszer�feladata,�felépítése A�tüdő�jellemzése A� légzőrendszert� jellemző� élettani� mutatók� (légzésszám,� légzési� térfogat,� légzési perctérfogat,�vitálkapacitás) A�tüdő�adaptációs�folyamatai A�légzőrendszert�jellemző�élettani�mutatók�változásai�terhelés�hatására,�az�edzett�és�a�nem edzett szervezet�mutatóinak�összehasonlítása Az aerob kapacitás�fogalma,�jelentősége
7.3.6. Terhelés�hatása�a�keringési�rendszerre A�keringési rendszer�feladatai,�felépítése A� szív� jellemzése� (elhelyezkedés,� felépítés,� önálló� ingerkeltő� és� ingerületvezető�rendszer) A�nyirokrendszer�jellemzése Az egyes�értípusok�összehasonlítása A�vér�összetevői,�jellemzése A� keringési� rendszert� jellemző� élettani� mutatók� (vérnyomás,� pulzus,� pulzustérfogat, perctérfogat) Egy�aerob�és�anaerob�munkát�végző�sportoló�terhelés�alatti�vérnyomás-változásainak�összehasonlítása Pulzusfajták�és�jelentőségük
A�szív�adaptációs�folyamatai.�Edzett�szív,�edzés-bardycardia A�szívműködés� adaptációs� folyamatainak�összehasonlítása egy�aerob�és�egy�anaerob�munkát�végző�sportoló�esetében A�keringési�rendszert�jellemző�élettani�mutatók�változásai�terhelés�hatására,�az�edzett�és�a�nem�edzett�szervezet�mutatóinak�összehasonlítása
7.3.7. A�terhelés�és�a�szabályozó�rendszer�kapcsolata A�vezérlés�és a�szabályozás�összehasonlítása A�szabályozás�feladatai.�Negatív�visszacsatolás A�hormonrendszer�és�az�idegrendszer�feladatainak összehasonlítása Mirigy�fogalma,�típusai Hormon�fogalma,�típusai Az agyalapi mirigy hormonjai A�terhelésben�fontos�szerepet�játszó�mirigyek�és�hormonjaik�(pajzsmirigy,�mellékvese,�hasnyálmirigy, nemi mirigyek) Rendszeres�terhelés�hatására�végbemenő�hormonális�változások Az�idegszövet�felépítése Elemi�idegjelenségek A�mielinizáció�és�a�mozgástanulás�kapcsolata A�terhelés�és�a szimpatikus�túlsúly�kapcsolata A Selye-féle�stresszelmélet Mozgató� (piramis� és� extrapiramis)� pályák� jellemzése,� kapcsolatuk� a� mozgás�végrehajtásával Az idegrendszer adaptációs�folyamatai
7.3.8. A�terhelés�és�a�táplálkozás�kapcsolata Tápanyagok�fogalma,�csoportosítása Táplálkozás�és�sporttáplálkozás�összehasonlítása A�sporttáplálkozás�alapelvei Táplálkozás�a�terhelés�előtt�és�alatt Táplálkozás�a�terhelés�után
7.3.9. Különböző�életkorok�terhelés-élettani�sajátosságai Naptári�és�biológiai�életkor�fogalma Terhelés�és�biológiai�életkor Szenzibilis�időszak�fogalma Az�egyes�motoros�képességek�és�szenzibilis�időszakaik Erőfejlesztés�különböző�életkorokban Az�időskori�sportolás�jellemzői
7.3.10. Fogyatékossággal élők,� krónikus� betegek� és� terhesek� terhelésének�
sajátosságai Fogyatékosság�fogalma,�típusai Fogyatékossággal�élők�sportolásának�jellemzői Krónikus�betegség�fogalma Gyakori� krónikus� betegségek� (cukorbetegség,� asztma,� krónikus� elhízás,� epilepszia, magas�vérnyomás). Krónikus�betegek�sportolásának�jellemzői A terhesség�és�a�sportolás�kapcsolata
7.3.11. A�teljesítményfokozás A�teljesítményfokozás�módszerei�és�eszközei A�teljesítményfokozás�megengedett�módszerei,�eszközei A dopping fogalma. Doppingosztályok Az antidopping-program
7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10324-12 azonosító�számú
Edzéselmélet�és�gimnasztika
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10324-12 azonosító� számú� Edzéselmélet� és� gimnasztika megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Edzéselmélet
Edzésprogramok�
gyak
orl
at
Gim
nas
ztik
a
Gim
nas
ztik
a gy
ako
rlat
FELADATOK Az�edzés,�illetve�a�foglalkozás�céljainak�megfelelően�összeállítja�az�edzésprogramot,�illetve a gyakorlatanyagot
x
A�résztvevők�életkorának,�edzettségi�(fittségi)�állapotának�megfelelően�meghatározza�a�terhelési�tényezőket
x x
Tudatosítja�tanítványaiban�az�egyes�edzésfeladatok�(foglalkozásrészek)�jelentőségét�és�szerepét�a�távlati�célok�elérésében�
x
A�korszerű�edzéselvek�és�-módszerek figyelembevételével�célirányosan�fejleszti�a�foglalkozásokon�részt vevők�motoros�képességeit
x x x
Munkája�során�figyelembe�veszi�a�fejleszthetőség�szenzitív�időszakait,�ugyanakkor�törekszik�a�képességek�harmonikus�fejlesztésére�is
x x x
Elemzi�és�értékeli�az�edzéstervek�(foglalkozástervek)�gyakorlati�megvalósítását,�a�tapasztalatokat�hasznosítja�további�munkája�során
x
Szakszerűen�és�hatékonyan�irányítja�a�gyakorlatok�végrehajtását
x x
Az�edzés�(foglalkozás)�feladatához�igazodó,�szakszerű�bemelegítést�és�levezetést�alkalmaz
x x x
A�mozgások�tanítása�során�felhasználja�a�sportoktatás�általános�elveit�és�módszereit
x
Változatos�formában�használja�a�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszerét
x x x x
A�gyakorlatok�hatását�szakszerűen�elemzi x x x Meghatározza�az�adott�motoros�képesség�fejlesztését�célzó�gyakorlatokat
x x x x
Pontosan�és�közérthetően�használja�a�szaknyelvet
x x
Szükség�esetén�rajzírást�alkalmaz x A�körülmények�együttes�mérlegelését�követően�kiválasztja�a�megfelelő�gyakorlatvezetési�módszert
x
SZAKMAI ISMERETEK
Edzés,�fittség,�edzettség,�teljesítőképesség,�teljesítőkészség
x
Edzésterhelés,�elfáradás� x x Az�alkalmazkodás x Edzéseszközök�és�a�terhelés�összetevői x x x Edzéstervezés,�edzéselvek�és�edzésmódszerek x Kondicionális�képességek�fajtái�és�fejlesztésük�elmélete
x x
Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�elmélete
x x
Mozgáskoordináció�és�mozgásszerkezet x x Mozgástanulás,�mozgástanítás x x A�motoros�képességek�fejlesztésének�szenzitív�időszakai
x
A�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszere x x A�gimnasztika�szakleírása�és�a�gyakorlatok�ábrázolása
x x
Gyakorlatok�tervezése,�gyakorlatvariálás�és�kombinálás
x x
Gyakorlatelemzés,�izomtérkép x Az�általános�bemelegítés�és�levezetés x x Motoros�képességek�fejlesztése�a�gimnasztika�mozgásanyagával
x x x
Gyakorlatvezetési�módszerek x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Szakmai�beszédkészség x x Szakmai nyelv használata x x x Motoros�készség x x Sportszerek�és�-eszközök�célirányos�alkalmazása
x x x
Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Pontosság x x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányítási�készség x x Közérthetőség x x Motiváló�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres�munkavégzés x x x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x Kontroll�(ellenőrzőképesség) x x
8. Edzéselmélet tantárgy 139 óra/144 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
8.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzéselmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� átfogó� és� rendszerezett�ismereteket kapjanak�a�testedzéssel�kapcsolatos�fogalmakról,�megértsék�a�fizikai�terhelés�hatásmechanizmusát,� a� terhelésszabályozás� módszereit,� az� edzéstervezés� folyamatát,�továbbá�helyesen�értelmezzék�az�elfáradás�jeleit.�Ismertesse�meg�a�tanulókkal�a�motoros�képességek�fajtáit�és�jellemzőit,�továbbá�közvetítse�mindazokat�az�ismereteket,�amelyek�a�hatékony�edzéstervezési�és�edzésvezetési�folyamatok�előfeltételeit�jelentik.
8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
8.3. Témakörök 8.3.1. Edzéselméleti alapfogalmak Edzéselmélet�alapfogalmai�(kultúra,�testkultúra,�sport,�edzés,�edzettség,�teljesítmény,�terhelés,� alkalmazkodás,� fáradás,� mozgásszerkezet,� mozgástípusok� és� -fajták,�képességek�és�készségek,�ciklusok,�stratégiák,�taktika,�fitness,�rekreáció) A teljesítmény�és�az�edzés�összetevői Általános�és�speciális�edzettség�fogalmai Az�edzéselmélet�története,�kialakulása
8.3.2. Motoros�képességek A�kondicionális�képesség�fogalma,�az�erő�és�fajtái�(maximális�erő,�gyorserő,�erőálló-képesség)� gyorsaság,� állóképesség,� kondicionális� képesség� összefüggése,� ízületi�mozgékonyság, fogalmuk,�megjelenési�formái,�fejlesztésük Koordinációs� képességek� (mozgáskoordináció,� mozgáskészség� és� mozgás� tanulás�fázisai – ismeret,�jártasság,�készség –,�stratégia�és�taktika, fogalmuk,�jellemzőik Kondicionális és�koordinációs�képességek�életkori�sajátosságai Az� edzés� és� a� versenyzés� összefüggése, a� sportverseny� meghatározása,� jellemzői,�versenyhelyzet�elemzésének�szempontjai,�a�versenyzési�motívumok,�konfliktusok Rajtállapot�(rajtkészség,�rajtláz,�rajtapátia)
8.3.3. Edzésmódszertan A�kondicionális,�koordinációs�képességek�és�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�és�teljesítmény� értékelésének� főbb�módszerei.� A�mozgástanulás� elvei� és� főbb� fázisai.�Tehetség�és�a�kreatív�finomkoordináció�szakaszai�közötti�összefüggés Az� edzéstervezés� és� dokumentáció� főbb� jellemzői:� A� dokumentumok� részletes�felsorolása,�formai�követelményei.�Az�edzés�részei,�típusai,�jellemzői,�edzéseszközök�és�csoportosításuk Edzéselvek fogalma,�értelmezése Túledzettség�fogalma,�típusai,�jellemzői
Az� edzettségi� állapotok� összetettsége,� mérhetősége� (izomerő,� állóképesség,�gyorsaság,� ízületi� hajlékonyság), felmérését� szolgáló� eljárások,� fejlesztésük�módszertana Rekreációs�edzéstervezés�sajátosságai
8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
9. Edzésprogramok�gyakorlat tantárgy 211 óra/216 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
9.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzésprogramok� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� közvetlen,�életszerű� tapasztalatokat� szerezzenek� a� sportolók� felkészítési, felkészülési� folyamatáról,�vagy a fitness-wellness�szektor�által�kínált�testedzési�lehetőségekről.�Kiemelt�cél,�hogy�a�tanulók� – a megadott szempontok szerint – részt� vegyenek� az� edzésprogramokban,�tapasztalataikat� elemzések formájában� értékeljék,� továbbá hogy� kondicionális� és�koordinációs�képességeik�folyamatosan�fejlődjenek
9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak A biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak
9.3. Témakörök 9.3.1. Edzéslátogatás,�dokumentálás� Megadott� szempontok� szerint� folyamatos� edzésdokumentációk� készítése� az�edzéslátogatásokról
Edzésdokumentáció�tartalmi�összetevői:
- külső�körülmények�rögzítése�(helyszín,�tárgyi�feltételek,�edzésen�használt�eszközök,�időjárási�körülmények,�edzésen�részt vevők�száma)
- edzés�jellegének�rögzítése�(taktikai�edzés,�képességfejlesztés stb.) - edzés�tartalmi�elemeinek�rögzítése (bemelegítés�mozgásanyaga,�az�edzés�fő�részének�tartalma,�edzésmódszerek�alkalmazása,�edzés�levezető�részének�mozgásanyaga,�gimnasztika�rajzírással,�szakleírással) - élettani�tényezők�rögzítése�(fáradtsági�index,�intenzitás�index,�pulzusmérés�az�
edzésen)
Az�edzésdokumentációk�folyamatos�értékelése
Részvétel� saját� sportága/mozgásformája� edzésprogramjában,� ismert� helyszínen� saját�edző�irányításával
Saját� sportágában/mozgásformájában� más� helyszíneken� (más� egyesületben,� klubban,�településen�és�más�edző�irányításával)�tartott�edzések�látogatása
Saját�sportágában/mozgásformájában�más�(fiatalabb,�idősebb)�korosztályoknak tartott edzések�megtekintése
Kezdő� és� haladó� fittségi� edzésprogramok� megtekintése (fitness-wellness instruktor) Fitness-termek�és�fitness-órák�látogatása (fitness-wellness instruktor)
Versenyek�látogatása�(sportedző)
Szakmai�rendezvények,�workshopok�látogatása�(fitness-wellness instruktor)
Saját� sportágában� amatőr� sportolók� és� profi� versenyzők� edzéseinek� megtekintése�(sportedző)
Sportjátékok�szabályismerete
Sportjátékok�video-elemzése�(játékszituációk,�taktikai�elemek�felismerése)
Más�sportágak/mozgásformák�edzésprogramjainak�és�versenyeinek�megtekintése
Mérkőzéslátogatások�során�saját sportági�jegyzőkönyvek�készítése
Más�sportágak�(csapatsportok,�sportjátékok)�jegyzőkönyv�vezetésének�elsajátítása
Előre�megadott�szempontok�szerint�a�mérkőzéslátogatások�során�statisztikák�készítése,�elemzése (Minden� esetben� a� gyakorlatvezető� határozza� meg� a� látogatások� részletes�feladatait.)
9.3.2. Motoros�képességfejlesztés�I.� Rövid�távú�állóképesség�fejlesztése
Középtávú�állóképesség�fejlesztése
Hosszú�távú�állóképesség�fejlesztése
Állóképesség�fejlesztése�tartós�módszerekkel
Állóképesség�fejlesztése�intervall�módszerrel�
Állóképesség�fejlesztése�ellenőrző�(vagy�verseny-)�módszerrel
Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�aktív�izommozgással
Az�ízületi�mozgékonyság�passzív�fejlesztése�
A�mozgásérzékelés�(kinesztézis)�fejlesztése�
Az�egyensúlyozási�képesség fejlesztése
A�ritmusérzék�fejlesztése
A�reagálási�képesség�fejlesztése
A�téri�tájékozódási�képesség�fejlesztése�
Az�összekapcsolódási�képesség�fejlesztése�
A�differenciáló�képesség�fejlesztése.
Az�ügyesség�fejlesztése�
(Valamennyi� fejlesztő�módszer�elsajátítása� konkrét�gyakorlatok�és� edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)
9.3.3. Motoros�képességfejlesztés�II.
Általános�erőfejlesztés�
Speciális�erőfejlesztés�
Pozitív�dinamikus�(legyőző)�erőfejlesztés�
Negatív�dinamikus�(fékező)�erőfejlesztés��
Statikus (izometriás)�erőfejlesztő�gyakorlatok�
Intermediális�(izokinetikus)�erőfejlesztő�gyakorlatok�
Elektromos�ingerléssel�(elektrostimulációval)�végzett�erőfejlesztő�gyakorlatok�
Maximális�erő�fejlesztése
Gyorsasági�erő�fejlesztése
Állóképességi�erő�fejlesztése
A�reagálás�gyorsaságának�fejlesztése��
A�mozdulatgyorsaság�(aciklikus�mozgásgyorsaság)�fejlesztése��
Gyorsulási�képesség�fejlesztése
Gyorsaság�(ciklikus�helyzet- és�helyváltoztatási�gyorsaság)�fejlesztése
Gyorsasági�állóképesség�fejlesztése
(Valamennyi fejlesztő�módszer�elsajátítása�konkrét�gyakorlatok�és�edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)
9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�választott�szakképesítés�jellegének�megfelelő�sportlétesítmény
9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
10. Gimnasztika�elmélet tantárgy 139 óra/144 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� gimnasztika� elmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� elsajátítsák� a� különböző�testhelyzeteket,� mozdulatokat,� mozgásokat� leíró� helyes� szakkifejezéseket� és� a� gyakorlatok�ábrázolási�módját.�A�tanulók�váljanak�képessé�általános�és�speciális�hatású�képességfejlesztő�programok�összeállítására.�A�gimnasztika�valamennyi� sportág�és� fittségi�program�előkészítő�mozgásanyaga,�továbbá�minden�motoros�képességfejlesztő�edzés�szakmai�alapja.
10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a� torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az�egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető� szakmai�tartalmak.
A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
10.3. Témakörök
10.3.1. A�gimnasztika�mozgásrendszere� A gimnasztika�története,�mai�értelmezése A�gimnasztika�szerepe,�alkalmazási�területei� Gimnasztikai�alapfogalmak�(alapforma,�kiinduló�helyzet,�gyakorlatlánc�stb.)� A�mozgásszerkezet�időbeli,�térbeli,�dinamikai�jegyei,�ezek�változtatási�lehetőségei A�test�síkjai,�tengelyei A�test�és�a�szer�egymáshoz�viszonyított�helyzete A�rajzírás�alapelvei A rajzírásban�használt�jelek A�kiinduló�helyzetek�rajzírása Állások Térdelések Ülések Fekvések Kéz- és�lábtámaszok Egyéb�támaszok Függések�és�vegyes�helyzetek Gimnasztikában�használt�kartartások Fogásmódok�az�ujjak�helyzete,�a�tenyér�helyzete�és�a�kezek�egymástól�való�távolsága�szerint A gyakorlatok�szakleírásának�szempontjai Mozgások�rajzírása Lendítések,�lengetések Húzások,�csúsztatások Emelések,�leengedések Emelkedések,�ereszkedések Hajlítások,�nyújtások Döntések, dőlések Fordítás,�forgatás Fordulat, forgás Körzések Összetett�törzsmozgások Utánmozgások,�rugózások Helyzetcserék Szökdelések,�szökkenés,�ugrások Helyváltoztatások Dobások Gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással
10.3.2. A gimnasztika szaknyelve A�gimnasztika�jelentősége�a�sportolók�képzésében,�nevelésében A gimnasztikázással�megoldható�feladatok Dinamikus�gyakorlatok�tervezése�és�gyakorlatláncok�leírása�szaknyelvvel Rendgyakorlatok A�mozgás�szervrendszerének�fontosabb�anatómiai�ismeretei Nyújtó�hatású�alapformák
Erősítő�hatású�alapformák Ernyesztést�és�lazítást�segítő�mozgások,�módszerek A�légzés� Az�általános�bemelegítés�blokkjai,�mozgásanyaga Mérsékelt�nyújtó�hatású�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással Keringést�fokozó�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással Dinamikus�nyújtó�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással Szabadon�választott�sportágak�sportágspecifikus�bemelegítésének�mozgásanyaga A�célgimnasztika�alkalmazásának�területei Erőkifejtési�módok�rendszere Dinamikus, statikus�erősítő�hatású�alapformák Dinamikus,�statikus�erősítő�hatású�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással
10.3.3. Rajzírás Kéziszer-gyakorlatok�felhasználásának�lehetőségei. Erősítő�hatású�kézisúlyzós�gyakorlatok�megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,�váll-, hát-, mell-, törzs-, lábizom-erősítő�gyakorlatok) Erősítő�hatású�gimnasztikai�labdás�gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-, hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Erősítő� hatású� rugalmas� ellenállásokkal,� gumikötéllel� végzett� gyakorlatok megismerése,� tervezése,� rajzírása (kar-,� váll-,� hát-, mell-,� törzs-,� lábizom-erősítő�gyakorlatok) Felfüggesztéses� eszközzel,� TRX-el� végzett� erősítő� hatású� gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-,�hát-, mell-,�törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Páros�és�társas�gyakorlatok�megismerése,�tervezése,� rajzírása� (kar-,�váll-,�hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Zsámoly-és�padgyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása� (kar-,�váll-,�hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Bordásfal-gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-,�hát-, mell-,�törzs-, lábizom-erősítő�gyakorlatok) Ugrókötél-gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-,�hát-, mell-,�törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Medicinlabda-gyakorlatok� megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,� váll-,� hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Erőfejlesztő�gépekkel,�csigás�szerkezetekkel�végzett�erősítő�hatású�gyakorlatok� (kar-, váll-,�hát-, mell-,�törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Botgyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása
10.3.4. Gyakorlatelemzés�és�tervezés� Az�ember�természetes�mozgásai Járás,�futás Ugrások,�dobások Emelések,�hordások Küzdő�gyakorlatok Mászások,�függeszkedések A�testrészek�és�a�mozgásos�szakkifejezések�összekapcsolása A�fej�és�a�nyak�mozgásai Karmozgások Vállöv�és�a�kéz�mozgásai Egyszerűsített�izomtérkép
Az�antigravitációs�izmok Összetett�karmozgások�erősítésének�lehetőségei Lábmozgások.�A�lábfej�mozgásai Lábizmok�erősítésének�lehetőségei Törzsizmok�működése�és�funkciója Törzsizmok�erősítésének�lehetőségei A�gimnasztikai�gyakorlatok�variálásának,�kombinálásának�lehetőségei A�gimnasztikai�gyakorlatok�ismertetésének,�közlésének�és�a�gyakorlatok�vezetésének�a�módszerei (verbális,�vizuális,�kevert�módszerek) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás� térbeli� összetevőinek� változtatásával� (kiinduló�helyzet,�mozgásirány,�mozgásterjedelem�stb.) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás� időbeli� összetevőinek változtatásával� (időtartam,�tempó stb.) Gyakorlatok� variálása� a� terhelési� összetevők� változtatásával� (ellenállás� nagysága,�pihenőidő stb.) Gyakorlatok�variálása�különböző�eszközök�használatával Gyakorlatok elemzése,�domináns�hatás�tervezése Kondicionális�képességek�fejlesztése�gimnasztikával Koordinációs�képességek�fejlesztése�gimnasztikával Ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�gimnasztikával Izolációs�gyakorlatok.�Összetett�gyakorlatok Testnevelési�játékok�gimnasztikai�feladattal (játékok,�versenyek,�váltóversenyek)
10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
11. Gimnasztika gyakorlat tantárgy 108 óra/108 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� gimnasztika� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� elsajátítsák� a�gimnasztika� mozgásrendszerét,� képessé� váljanak� a� gyakorlatok� helyes� technikai�kivitelezésére, az edzésfeladatnak�megfelelő� gyakorlatok� összeállítására� és� a� gyakorlat-végrehajtás�szakszerű�irányítására.
11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak. A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
11.3. Témakörök 11.3.1. Szabadgyakorlatok I.
Kiinduló�helyzetek�ismerete,�helyes�technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Kiinduló�helyzetek�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján A�bemutatott�kiinduló�helyzetek�helyes�szaknyelvi�meghatározása Állások Térdelések Ülések Fekvések Kéz- és�lábtámaszok Egyéb�támaszok Függések�és�vegyes�helyzetek Fogásmódok� ismerete,� felismerése,� alkalmazása� (pl.� bordásfal,�kéziszerek� használata�közben) A�bemutatott�fogásmódok�helyes�szaknyelvi�meghatározása Kartartások�ismerete,�helyes technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Kartartások�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján A�bemutatott�kartartások�helyes�szaknyelvi�meghatározása Meghatározott�szempontok�szerint�4, 8�és�16�ütemű�kartartásokból�álló�gyakorlatlánc�tervezése,�bemutatása Gimnasztikai�alapmozgások�helyes�technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Gimnasztikai�alapmozgások�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján A�gimnasztikai�alapmozgások�helyes�szaknyelvi�meghatározása Lendítések,�lengetések Húzások, csúsztatások Emelések,�leengedések Emelkedések,�ereszkedések Hajlítások,�nyújtások Döntések,�dőlések Fordítás,�forgatás Fordulat,�forgás Körzések Összetett�törzsmozgások Utánmozgások,�rugózások Helyzetcserék Szökdelések,�szökkenés,�ugrások Helyváltoztatások Dobások Meghatározott� szempontok� szerint� 4, 8� és� 16� ütemű� gyakorlatlánc� tervezése,�bemutatása
11.3.2. Szabadgyakorlatok II. Rendgyakorlatok�végrehajtása Alakzatalakítások�szóban�közlés�és�bemutatás�alapján Statikus� és� dinamikus� nyújtó� hatású� gyakorlatok helyes technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Statikus�és�dinamikus�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján Ernyesztést�és�lazítást�segítő�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján Ernyesztést� és� lazítást� segítő� gyakorlatok� helyes� technikai végrehajtása� bemutatás�alapján
Az�általános�bemelegítés�blokkjainak�mozgásanyaga A�mérsékelt�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�és�bemutatás�alapján Keringést� fokozó� gyakorlatok� helyes� technikai� végrehajtása� szóban� közlés� és�bemutatás�alapján Dinamikus�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása� szóban�közlés�és�bemutatás�alapján Erősítő�hatású� alapformák� helyes� technikai�végrehajtása� szóban�közlés� és� bemutatás�alapján Az�általános�bemelegítés�egyes�blokkjainak�részenkénti,�együttes�gyakorlatvezetése Légzőgyakorlatok,�légzéstechnikák�végrehajtása,�alkalmazása Relaxációs�gyakorlatok Szabadon� választott� sportág� (sportágak)� sportág� specifikus� bemelegítésének mozgásanyaga,�gyakorlatvezetése Általános�és�speciális�bemelegítés�összeállítása�és�bemutatása Speciális�(sportági)�célgimnasztikai�gyakorlatok�összeállítása
11.3.3. Eszközös�gyakorlatok� Kézisúlyzó-gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Labdagyakorlatok� (kislabda,� medicinlabda,� óriáslabda)� végrehajtása,� tervezése,�oktatása Botgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Gyakorlatok�rugalmas�ellenállással�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Gyakorlatok�bordásfalnál�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Zsámoly- és�padgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Páros�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Ugrókötél-gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Egyéb�sportszer�(pl.�TRX)�-gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Erőfejlesztő� gépekkel,� csigás� szerkezetekkel� végzett� erősítő� hatású� gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Szabadon�választott�10-12�állomásból�álló�eszközös�köredzés�tervezése,�oktatása� Meghatározott�szempontok�szerinti�10-12�állomásból�álló�eszközös�köredzés�tervezése�oktatása
11.3.4. Gimnasztikai�gyakorlatvezetés� Az�ember�természetes�mozgásainak�végrehajtása,�hatáselemzése Nyakgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Kar- és� vállgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Lábgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése� Törzsgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Összetett� gyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Szabadon�választott�gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása�és�a�gyakorlatok�elemzése Meghatározott�szempontok�szerinti�gyakorlatlánc�összeállítása�és�bemutatása Szabadon�választott�kéziszer-gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása Meghatározott�szempontok�szerinti�kéziszer-gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása
A� gimnasztikai� gyakorlatok� ismertetése,� közlése,� gyakorlatvezetése� a� megtanult�módszerekkel Kondicionális�képességeket�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése Koordinációs�képességeket�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése�� Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése Izolációs�és�összetett�gyakorlatok�gyakorlatvezetése Szabadon�választott�váltóversenyek�tervezése,�vezetése Meghatározott�szempontok�alapján�történő�váltóversenyek�tervezése,�vezetése Népi játékok�elsajátítása,�vezetése
11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tornaterem
11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11110-16 azonosító�számú
Egészségügyi�alapismeretek
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11110-16 azonosító� számú� Egészségügyi� alapismeretek megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Egészségügyi�
alap
ism
eret
ek
FELADATOK Munkája�során�etikusan,�az�aktuális�jogszabályok�szellemében�jár�el
x
Felelősen,�az�egészség�megőrzése�és�fejlesztése�érdekében�végzi�munkáját
x
Munkája�során�a�helyzethez�igazodóan�kommunikál,�partnerként�kezeli a vele kapcsolatba�lépőket
x
SZAKMAI ISMERETEK Az�egészségügy�etika megfontolásainak,�legfőbb�jogszabályainak�ismerete
x
Alapvető�népegészségügyi�ismeretek elsajátítása,�alkalmazása
x
Az�egészségfejlesztés�alapfogalmainak ismerete,�alkalmazása
x
A�kommunikáció�alapjainak�elsajátítása,�különböző�kommunikációs�technikák�alkalmazása
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x Tevékenység�csoportmunkában x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Elhivatottság,�elkötelezettség x Kitartás x Döntésképesség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Segítőkészség x Közérthetőség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Körültekintés,�elővigyázatosság x
12. Egészségügyi�alapismeretek tantárgy 31 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja�olyan�komplex�ismerethalmaz�átadása,�amely�segítségével�a�tanuló�későbbi�munkája� során�megfelelő�módon�kommunikál�partnereivel.�Döntéseit� az�egészségügyhöz�kapcsolódó�jogi�és�etikai�megfontolásokat�betartva�hozza meg.�Tisztában�van�a�szakképesítés�népegészségügyi�vonatkozásaival.
12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�tantárgy�érintőlegesen�tartalmazza�a�biológia-egészségtan,�a�magyar�nyelv�és�irodalom,�valamint az�etika�tantárgyak�bizonyos�témaköreit.�Egyes�anyagrészek�egyezést�mutatnak�a főszakképesítés kommunikáció,�egészségtan�hasonló�témaköreivel.
12.3. Témakörök 12.3.1. Etikai ismeretek
Az etika fogalma Az�etika�és�a�tudás�területei Az�etika�és�a�jog�kapcsolata Az�erkölcsi�érték�fogalma,�az�erkölcsi�törvények�és�az�erkölcsi�kötelesség Az�emberi�élet�és�az�emberi�méltóság�védelme A diszkrimináció�fogalma�és�fajtái Etikai kérdések�az�egészségügyi�ellátásban
12.3.2. Szakmai jogi ismeretek Jogelméleti�alapfogalmak A�jogi�felelősség�fogalma Alkotmányjogi�alapismeretek Polgári�jogi�alapismeretek Munkáltatói és�munkavállalói�jogok�érvényesítése Betegjogok
12.3.3. Népegészségügyi�ismeretek�� Népegészségügyi�alapfogalmak Fertőzés�fogalma,�típusai A�járvány�kritériumai,�járványtani�alapismeretek A�prevenció�fogalma�és�szintjei Preventív�intézkedések�az�egészségügyi gyakorlatban Statisztikai�módszerek�a�népegészségügyi�ellátásban
12.3.4. Egészségfejlesztés Az� Egészségfejlesztés� tantárgy� valamennyi� témakörének� szakmai� tartalma�megegyezik� az� Egészségügy� és� elsősegély� modulhoz� tartozó� Egészségtan� tantárgy�témaköreinek�szakmai�tartalmával.
12.3.5. Kommunikáció
Kommunikáció� és� az� asszertív� kommunikáció� fogalma,� tényezői,� funkciói és�mellékfunkciói A� kommunikáció� típusai,� az� asszertív� meggyőzés� retorikai� eszközei,� érvelési�technikái A� kulturált� vita� felépítése,� szabályai,� az� érvelés és� a� cáfolat� módszerei,� a� hatásos�előadásmód�eszközei,�szemléltetésének�módjai A hatásos� meggyőzés� és� véleménynyilvánítás� nyelvi� és� nem� nyelvi� kifejezésbeli�eszközeinek�alkalmazása� Az alkalmazható�kommunikációs�formák�ismerete
12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
12051-16 azonosító�számú
Masszázs�elméleti�alapjai�I.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12051-16 azonosító� számú� Masszázs� elméleti� alapjai� I. megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Kli
nik
um
i al
apis
mer
etek
FELADATOK Anatómiai-élettani�és�klinikumi�ismereteket alkalmaz
x
Munkája�során,�saját tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit
x
SZAKMAI ISMERETEK Reumatológiai,�ortopédiai,�belgyógyászati,�traumatológiai,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapismeretek
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x Team-munkában�tevékenység x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Elhivatottság,�elkötelezettség x Kitartás x Döntésképesség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Segítőkészség x Közérthetőség
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Körültekintés,�elővigyázatosság x
13. Klinikumi alapismeretek tantárgy 31 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� regeneráló� balneoterápiás� masszőr� gyakorlatában� leggyakrabban� előforduló�mozgásszervi� megbetegedések� alapszintű� bemutatása.� A� hidro-balneoterápia� és� a�masszázs�ellenjavallatait�képező�belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�kórképek�jellegzetes� tüneteinek� megtanítása.� A� traumatológia,� a� neurológia� és� a� belgyógyászat�elsajátításával,� a� kóros� jelenségek� felismerésével� megalapozni� az� elsősegélynyújtás, illetve első�ellátás�során�alkalmazandó�teendőket.
13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
13.3. Témakörök 13.3.1. Reumatológiai,�ortopédiai�és�traumatológiai�alapok��� Csontritkulás Lágyrész-reumatizmus Degeneratív�ízületi�és�gerincelváltozások Gyulladásos�ízületi�és gerincelváltozások A�gerinc�ortopédiai�betegségei Mellkasdeformitások A�felső�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei Az�alsó�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei A baleset fogalma A�sérülések�osztályozás A�csontsérülések�tünetei�és�szövődményei Ízületi�sérülések A�végtagok�leggyakoribb�sérülései A�koponya�leggyakoribb�sérülései Gerincsérülések Mellkasi,�hasi�sérülések Idegsérülések Izomsérülések Érsérülések,�vérzéstípusok Collapsus�és�shock�
13.3.2. Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok� Kóros�jelensége�felismerése allergiás�reakciók
légzési�rendellenesség légzésszám-változás
kóros�légzéstípusok nehézlégzés szív- és�érrendszeri�betegnél szorító�mellkasi�fájdalom�(angina�pectoris) szívízomelhalás�(acut�myocardialis�infarctus) érszűkület visszeresség artériás�és�vénás�lábszárfekély mélyvénás�trombózis felületes�vénagyulladás magas�vérnyomás véralvadási�zavarban�szenvedő�betegnél Az�idegrendszeri�betegségek�főbb�jellemző�tünetei Koponyaűri�nyomásfokozódás Fejfájások Idegrendszeri�fertőzések Agyi�érbetegségek Epilepszia A�bőr�anatómiája�és�élettani�működése Fertőző�bőrelváltozások� Diabetes�mellitus�bőrelváltozásai
13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
12053-16 azonosító�számú
Fizioterápia�I.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12053-16 azonosító� számú� Fizioterápia� I. megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Fizioterápia�
elmélet
Fizioterápia�
gyak
orl
at
FELADATOK Hidro- és�balneoterápia�történek�ismerete x Hidroterápiás�kezeléseket�végez x x - borogatásokat,�pakolásokat,�lemosásokat�végez x x - fürdőkezeléseket�végez�(hideg-, meleg-,�forró�és�váltott�hőfokú�fürdő)
x x
- leöntéseket�végez x x - zuhanykezeléseket�végez�(váltott�hőfokú�zuhanykezelések,�víz�alatti�vízsugármasszázs,�szájzuhany,�örvényfürdő)
x x
- szénsavas�kezeléseket�végez�(szénsavas�fürdő,�szénsavgáz-kezelés,�szénsavhó-kezelés)
x x
- súlyfürdőkezelést�és�trakciós�kezelést�végez x x - Kneipp�kezelést�végez x x Meleghatású�kezeléseket�végez x x - paraffinpakolást végez x x - hőlégkamra-kezelést�végez x x - gőzkamra-kezelést�végez x x
- szaunakezelést�(felöntést)�végez x x Hideghatású�kezeléseket�végez x x - kryoterápiás�kezelést�végez�kryogéllel x x Balneoterápiás�kezeléseket�végez x x - gyógyszeres�fürdőkezelést�végez�(konyhasós,�kénes,�kamillás,�csersavas,�mustár- és�fenyőfürdő)
x x
- fürdőkúra-kezelést�végez x x - gyógyvizes�ivókúrát végez x x - gyógyiszap-kezeléseket�és�vagy�parafangó�kezelést�végez
x x
A�szakma�higiénés�szabályait�betartja x x A�kezelést�kizáró�elváltozásokat�ismeri�és�ennek�alapján�jár�el
x x
A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri�és�munkája�során�betartja,�betartatja
x x
A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x SZAKMAI ISMERETEK
A�hidroterápia története x Termálvíz,�ásványvíz,�gyógyvíz�fogalma x A�hidroterápia�hatása x A�vízhőmérséklet�és�biológiai�hatása,�a�szervezet�hőszabályozása
x
A�hidroterápia�fajtái,�javallatai�és�ellenjavallatai x A�hidroterápia�körébe�tartozó�kezelések�módszerei,�javallatai�(pakolások,�borogatások,�lemosások,�ledörzsölések,�leöntések,�zuhanyok)
x
Kezelések�különböző�hőmérsékletű�és�kiterjedésű�fürdőkkel�(fél-,�ülő-,�felmelegedő-,�váltott�hőfokú-, hideg-forró-,�túlmelegítő�fürdő,�hőlégkamra,�gőzkamra,�szauna�fajtái,�felöntések)
x
Súlyfürdő�és�trakciós�kezelések x x Szénsavas�fürdő,�szénsavas�gázfürdő�(szénsavhó),�szénsavgáz-kezelés
x x
Mesterséges�fürdőkezelések x Balneoterápia�javallatai,�ellenjavallatai x A�gyógyvizek�fizikai,�kémiai�és�általános�hatásai x A�fürdőkezelés�formái,�higiénés�körülményei x x Fürdőreakció,�fürdőfáradtság x Gyógyiszapkezelések�javallatai,�ellenjavallatai x Az�iszapok�tulajdonságai,�fizikai,�kémiai�és�biológiai�hatásai
x
Az�iszapkezelések�formái,�kivitelezése x x Ivókúrák�javallatai�és�ellenjavallatai,�gyógyvizes�ivókúrák
x
Fürdőhelyek,�gyógyhelyek�Magyarországon x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x Team-munkában�tevékenykedik x x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Állóképesség x x Erős�fizikum x x Terhelhetőség x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x x Segítőkészség x x Udvariasság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló alkalmazása x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Figyelem�megosztás x x
14. Fizioterápia�elmélet tantárgy 36 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
14.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni� a� tanulókkal a� természeti� energiákkal� történő� gyógyítást,� a� betegség�megelőzését,� a� specifikus� és� tüneti� kezeléseket� (indikációkat-kontraindikációkat),� képet�adni�a�fizikai�gyógymódok�széleskörű�alkalmazásáról.
14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
14.3. Témakörök 14.3.1. Fizoterápiás�módszerek Fizioterápia� fogalma� (fizio- és� fizikoterápia� közötti� különbség,� elektroterápia,�ingerjelleg),�története Felosztása�(bevitt�energia�szerint�és�biológiai�hatás�szerint) Kezelési� alapelvek� (abszorbeált� energia,� lokális� és� általános� hatás,� válaszreakciók,�megfelelő�dózis,�Arndt-Schultz-féle�szabály) Mechanoterápia: Száraz�nyújtás�(tractio),�gerincnyújtó�gravitációs�pad�(denevér�ágy/pad,�Glisson-féle�száraznyújtás),�Czagány-féle�extenziós�készülék, indikációk�és�kontraindikációk Termoterápia: Meleg- és�hideghatások�(biológiai�válaszok) Meleghatású� kezelések� (meleg� ruha,� meleg� borogatás,� felmelegített� lenmagliszt,�termofor,�iszapkompressz,�parafangópakolás,�infravörös�sugárzás,�paraffinpakolás) Hőlégkamra�(lényege,�hatás,�indikáció) Gőzkamra (lényege,�hatás,�indikáció) Szauna� (szaunázás�menete,� indikációk,� felöntések,� szaunamester� feladatai,� szaunák�ismertetése) Hideghatású�kezelések�(kryoterápia,�kryogél): Rövidhűtés-kryoterápia�(hűtőgél,�folyékony�nitrogén,�kryogél) „Long� term”� hideghatás� (hidegvizes� borogatás� vagy� tömlő,� Leiter-féle� hűtő,�váltópakolások) Hidroterápia: Hidroterápia�története�(Hippokratész,�Priessnitz,�Kneipp�stb.) Élettani� hatásai� (a� víz� hőmérséklete,� felhajtóereje� – Arkhimédész� törvénye,�hidrosztatikai�nyomása) Vízhőmérsékletek� és� biológiai� hatásuk� (indifferens� hőfok,� érreakció,� szöveti� acs., konszenzuális�reakció,�laborértékek) Ingererősséget�tekintve:�enyhe�inger,�közepes�inger,�erős�inger Borogatások� (hideg,� vizes,� felmelegedő� Priessnitz-féle,� párakötés,� dunsztkötés,�meleg� borogatás),� pakolások� (száraz� meleg,� hideg� nedves,� keresztkötés,� Ritex- pakolás,�Antiflogisztin-pakolás,�iszappakolás,�parafangó�kezelés)� Lemosások�(hideg),�leöntések�(kezelendő�testrész�szerint) Fürdőkezelések� (indifferens� hőfokú� fürdő,�hideg� fürdő,�meleg� fürdő,�konszenzuális�reakció,� váltó� hőfokú� fürdő,� forró� fürdő,� rövid� ideig� tartó� hideg� fürdő,� tartós�hideghatás)
Kneipp-kezelés�(hideg�fürdő,�leöntés�és�zuhanyzás) Zuhanykezelések:� skót� zuhany� (kivitelezése,� indikációi),� szájzuhany� (fogíny�sugárfürdő),� örvényfürdő,� légbuborékfürdő,� víz� alatti� vízsugármasszázs�(tangentorkészülék,�dozírozás,�biológiai�hatása,�indikációk,�kontraindikációk) Szénsavas� fürdők� (mesterséges):� szénsavas� fürdő,� szénsavgázfürdő,�szénsavhókezelés�(Veress-féle�ködkamra), indikációk�és�kontraindikációk Szén-dioxidos� szárazfürdő� (mofetta)� – Mátraderecske:� hatása,� indikáció� és�kontraindikáció Súlyfürdő� (Dr.� Moll� Károly� nevéhez� fűződik,� Glisson-függesztő,� felfüggesztések,�indikációi�és�kontraindikációi) Balneoterápia: Magyarország gyógyvizei,�geotermikus�gradiens Ásványvíz�összetétele,�előírása�(makro-és�mikroelemek) Gyógyvízzé�és�gyógyhellyé�nyilvánítás Termálvíz,� ásványvíz,� gyógyvíz,� gyógyfürdő,� gyógyhely,� gyógyhelyi� kezelés,�wellness fogalma Gyógyvizek� hatásai� (fizikai,� kémiai:� kénes,� jódos- brómos,� szénsavas,� kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos,�konyhasós,�radonos) Budapesti�és�vidéki�fürdők�vizeinek�összetétele,�emberi�szervezetre�gyakorolt�hatása Gyógyszeres�fürdők�(mesterséges�konyhasós,�kénes�fürdő,�kamillás�fürdő,�csersavas�fürdő,�mustárfürdő,�fenyőfürdő,�szénavirágfürdő,�zabszalma�ülőfürdő) Balneoterápiás�kezelések�általános szabályai� (fürdőreakció,� fürdőfáradtság,�higiénés�körülmények,�indikáció�és�kontraindikáció) Ivókúrák� (egyszerű� termális� vizek,� szénsavas� ásványvizek,� alkáli-hidrogén-karbonátos� ásványvizek,� kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos� ásványvizek,�keserűvizek,� kénes� ásványvizek,� konyhasós� és� jódos� ásványvizek,� radonos�ásványvíz) Gyógyiszapkezelések: Iszapok� fajtái� (szervetlen� és� szerves� iszapok,� tőzegek,� gyógyföldek� és�mesterséges�peloidok)� és� tulajdonságai� (biológiai� hatás,� kémiai� hatás,� fizikai� hatás:�szemcsenagyság,�vízkapacitás,�üledéktérfogat,�képlékenységi�és�folyási�határ) Iszapkezelések� (hévízi� vagy� marosi� iszappal,� hideg� pakolás):� iszap-kompressz, iszaptókezelés,�iszapkádkezelés Különleges�iszapkezelések – parafangó�kezelés�(iszap�parafinnal�keverve) Iszapkezelés�javallata-ellenjavallata
14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
15. Fizioterápia�gyakorlat tantárgy 103 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
15.1. A�tantárgy�tanításának�célja
A�fizioterápia�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�és�gyakorolják�be�a�hidroterápiás�és balneoterápiás�kezeléseket.
15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
15.3. Témakörök 15.3.1. Hidro- és�termoterápiás�kezelések Fürdőkúra�kezelés�(gyógyvizes�gyógymedence�és�gyógyvizes�kádfürdő�kezelés) Kneipp�kezelések�(taposó) Zuhanykalitka, skótzuhany�(váltott�hőfokú),�szájzuhany,�örvényfürdő Víz�alatti�vízsugármasszázs-kezelés� Részfürdő,�félfürdő,�ülőfürdő,�hideg,�váltott�hőfokú,�meleg�és�forró�fürdő� Gőzkamra,�hőlégkamra� Kryogéles�kezelés Lyrás� és� kalodás� súlyfürdő-függesztések,� egy-,� két- és� hárompontos� függesztések,�előírásnak�megfelelő�helyre�súlyok�felhelyezése Gyógyiszap-kezelések� (pakolás,�vödör,�iszapkompressz,�résziszap,�mitigált� és�hideg�iszapkezelések),�parafangó�kezelések� Szénsavgáz-fürdő�(mofetta)
15.3.2. Egyéb�fizioterápiás�kezelések Borogatások�(hideg,�meleg,�felmelegedő�(Prissnitz) Lemosások,� pakolások� (teljes� test,� háromnegyedes,� fél� valamint� törzs,� száraz,�nedves) Iszapkompressz Különféle�szaunák�és�szaunafelöntések� Száraz�trakciós�készülékek�(Glissonos�súlyhúzásos�ágy),�denevér�pad�használata� Parafangó�kezelések�
15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Gyógyfürdő,�gyógykórház,�gyógyszálló
15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
12055-16 azonosító�számú
Regeneráló�balneoterápiás�masszázs
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12055-16 azonosító� számú� Regeneráló� balneoterápiás� masszázs megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Masszázs�
elmélet
Svédmasszázs�
gyak
orl
at
FELADATOK Svédmasszázst�alkalmaz�kezeléseknek�(frissítő,�relax)�megfelelően
x x
A�teljes�test�és�az�egyes�testtájak�masszírozásában�a�különleges�masszázsfajtákat�alkalmazza�(pl.�zuhany�alatti,�hammam, cellulit-,�méz-,�csokoládé-,�szárazkefe- és�víz�alatti�vízsugármasszázs)
x x
Aromaterápiás�masszázst�végez x x Munkája�során,�saját�tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit
x x
Közreműködik�a�team�munkában x Különleges�frissítő�(wellness)�masszázskezeléseket�végez�(hammam�masszázs,�cellulitmasszázs�fóliázással,�méz- és�csokoládémasszázs,�szárazkefemasszázs�{törölköző},�aromamasszázs)
x x
Kiválasztja�a�kezeléshez�megfelelő�eszközt,�vivőanyagot,�berendezést,�elhelyezi,�pozícionálja�a�pácienst
x
Aromaterápiás�ismereteket�alkalmaz x x Ismeri�és�felismeri�a�masszázs�javallatait�és�ellenjavallatait x x Szakszerűen�alkalmazza,�kezelés�után�tisztítja,�fertőtleníti�a�masszázshoz�szükséges�berendezéseket
x
Betartja�a�higiénés�szabályokat x Ismeri�és�alkalmazza�a�vállalkozás�jogkövető�működése�érdekében�a�fogyasztóvédelmi�előírásokat
x x
A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri és�munkája�során�betartja,�betartatja
x x
A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x SZAKMAI ISMERETEK
A�masszázs�története,�felosztása x Frissítő�és�a különleges�masszázsfajták�elmélete,�gyakorlata
x x
A�frissítő,�illetve�relaxáló�masszázs�célja x A�masszázs�helyi�(bőr,�kötőszövet,�izomzat),�általános�és�távolhatásai,�szerepe�a�diagnosztikában�
x
Különböző�vivőanyagok�hatásmechanizmusának�ismerete x x Vivőanyagok�használata x x A�svédmasszázs�alapfogásai,�intermittálás,�mellkasfelrázás�és�hatásmechanizmusuk
x x
Aromaterápia x x A�masszázs�előkészítése�és�technikai�kivitelezése,�kéz�edzőgyakorlatai
x x
A�masszázs�javallatai�és�ellenjavallatai x x A�képzéshez�illeszkedő�hazai�és�európai�uniós�fogyasztóvédelmi�előírások
x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x Masszőrpad,�masszőrszék,�kényelmi�eszközök�(hengerpárna,�ékpárna,�haspárna),�masszázsanyagok�használata
x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Állóképesség x x Önállóság x x Kézügyesség x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó�készség x x Segítőkészség x x Udvariasság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x Helyzetfelismerés x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x
16. Masszázs�elmélet tantárgy 36 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�masszázs�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�a�masszázs�alapelveit,�hatásmechanizmusát,�fogásrendszerét,�sajátítsák�el�annak�elméleti�alapjait.
16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
16.3. Témakörök 16.3.1. Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták A�masszázs�története� A�masszázs� fogalma,� felosztása� (gyógyító,�frissítő,� sport� és�diagnosztikus),�célja�és helye�a�komplex�fizioterápiában,�formái A�masszázs�feltételei�(kezelő�helyiség,�masszázságy,�beteg�előkészítése) Általános�szabályai�(optimális�körülmények) A� svédmasszázs� élettani� hatásai� (közvetlen� és� közvetett� hatás,� hatása� a�mozgásszervekre,�vér- és�nyirokkeringésre,�idegrendszerre)
Klasszikus� svédmasszázs� alapfogásai,� sorrendek� és� hatásmechanizmusok�(mechanikai�fogások,�ingerfogás,�értágító�fogás,�simítás,�dörzsölés,�gyúrás,�ütögetés,�vibráció,�kirázás) Közvetítő�anyagok�és�hatásaik�(talkum-zsírkő,�szappan,�krémek,�olajok,�gélek,�méz,�különböző�aromák�használata,�illatosított�krémek) Svédmasszázs� fogásaival� kivitelezett� frissítő� és� relaxációs� kezelések� közötti�különbségek Tájékozódás�a�kezelés�előtt,�állapotfelmérés Indikációk,�kontraindikációk Kiegészítő�masszázsfogások�(intermittálás,�mellkasfelrázás) Testtájak�szerinti�masszázskezelések�(részmasszázsok) Higiénia:�személyi�(kézfertőtlenítés)�és�technikai�(eszközfertőtlenítés) Aromaterápia� I. (története,� fogalma,� illóolajok� előállítási� módjai,� aromaterápiában�alkalmazott anyagok) Aromaterápia� II. (illóolajokkal� kapcsolatos� általános.� tudnivalók,� aromaterápiás�illóolajok�alkalmazása,�illóolajok�általános�hatásai,�aromaterápiás�masszázsolajok) Egyéb�masszázsfajták: Önmasszázs Vibrációs�masszázs�(gépi) Szárazkefe-effektus�(frottír�törülköző) Víz�alatti�vízsugármasszázs�(biológiai�hatásai,�hatását�befolyásoló�tényezők,�kezelés�menete,�indikáció�és�kontraindikáció) Zuhanymasszázs Reflexzónamsszázs� (szegment� masszázs� (Head-zónák),� kötőszöveti� masszázs, csonthártya�(perioszteális)�masszázs) Nyirokmasszázs�(lymphoedema) Alakformáló� és� méregtelenítő� masszázs� (cellulitmasszázs,� vákuum� (köpölyözős)�masszázs) Keleti�típusú�masszázsok�(Shiatsu-masszázs,�Meridián-masszázs) Energetizáló�masszázsok�(Mauri-masszázs, Lomi-lomi)
16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
16.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
17. Svédmasszázs�gyakorlat tantárgy 201 óra/0 óra* * 9–13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� masszázs� elméleti� alapjaira� támaszkodva� a� tanulók� sajátítsák� el� annak� gyakorlati�alapjait.
17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
17.3. Témakörök
17.3.1. A�svédmasszázs�fogásai Simítások:� kétkezes� hosszanti,� kétkezes� haránt,� váltott� kezes� hosszanti,� félkörös,�körkörös,� nyolcas,� követőkezes� nyolcas,� nehezített� kezes� nyolcas,� egész� tenyérrel,�kézháttal,� ujjbeggyel,� terpesztett� vagy� zárt� ujjakkal,� kisujjpárnával,�hüvelykujjpárnával Dörzsölések:� vasalófogás,� gyalufogás,� tenyérgyökös,� egyujjas,� háromujjas,�négyujjas,� fűrésszel� (kéz�kisujj� részével,�kétkezes),�karomállású�ujjbegyekkel,� fésű,�kisujjszéllel Gyúrás:� egykezes� kiemelt� (olló),� kétkezes� hosszanti� kiemelt,� félkörös� gyúrás� (két�kézzel� egyszerre),� redőképzés� (egy-két� kezes),� redőtolás� ellenállással,� vongálás,�plesselés,�mángorlás,�szitálás,�felrázás Vibráció� (rezegtetés):� teljes� tenyérrel,� tenyérgyökkel,� kisujjszéllel,� 3. ujjal egy pontban,�készülékkel Ütögetés:� tenyérrel� (paskolás),� ujjbegyes� (kopogtatás),� a� kezek� singcsonti� élével�(vágás),�félig�zárt�ököllel,�laza csuklóból�(hanyintott�öklözés) Testtájak�kezelése: Fej- és�arcmasszázs Mellkasmasszázs�(felületes�és�mély�simítások,�dörzsölés�kis�területen,�gyúrás). Hátmasszázs� (simítás,� dörzsölés� több� formája,� gyúrás� több� formája,� vibráció,� az�egyes fogások�között�átvezető�simítás) Deréktáj�masszázsa
17.3.2. Testtájak�kezelése Nyak- és�vállmasszázs Vállöv- és�felsővégtag-masszázs Alsóvégtag-masszázs Ön-,�gépi�és�szárazkefemasszázs: Önmasszázs� (kézzel,� kézi� masszírozó,� négylábú� masszírozó� eszköz,� marok�masszírozó,� mechanikus nyak- és� hátmasszírozó,� Thera-Band-roller,� mélyszöveti�masszázs� ujjmasszírozó,� mini� és� normál� masszírozó� készülék,� elektromos,� infrás�masszírozógép,� kézi� masszírozó� és� bőrfeszesítő� készülék,� reflexológiai� kézi�masszírozó� eszköz,� fából� készült� masszírozó� eszköz,� elektromos� masszázs� párna,�arcmasszírozó� készülék,� cellulit� kefe,� taposó� szőnyeg,� talpbetét,� Kuznyecov-applikátor,� teniszlabdás� kézi� masszírozó,� Trigger-pont� masszírozó� henger, masszázshenger, SMR-henger,�masszírozó�labda,�hengeres�talpmasszírozó) Gépi� masszázs� (háromlábú� vibrációs� eszköz,� elektromos� nyak- és� hátmasszírozó,�elemes�testmasszírozó�eszköz,�TENS-készülék,�vibrációs�készülék) Szárazkefemasszázs�(effektus):�vékonyszálú�perlon�kefe�vagy�frottír�törölköző
17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) masszázságyas�gyakorló�terem
17.5. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10334 -12 azonosító�számú
Aqua�tréning
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10334-12 azonosító� számú� Aqua� tréning megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Aqua�tréning�
elmélet
Aqua�tréning�
gyak
orl
at
FELADATOK Kiválasztja�az�adott�célcsoportnak�megfelelő�vízi�foglalkozástípust�
x x
Megtervezi�a�vízi�foglalkozás�egyes�részeit,�összeállítja�megfelelő�gyakorlatokat�
x x
Biztosítja�a�vízi�foglalkozások�tárgyi�feltételrendszerét� x Hatékony,�motiváló�foglalkozásvezetési�módszereket�alkalmaz
x
Munkájában�az�egyéni�bánásmód�elvét�a�közegnek�megfelelően,�különös�gonddal�alkalmazza
x
Alkalmazza� a� vízi� foglalkozásokhoz� szükséges�segédeszközöket�és�felszereléseket
x x
Vízi�gimnasztikai�gyakorlatok�alkalmazásával�fejleszti�a�motoros�képességeket��
x x
Zenés�vízi�gimnasztikát�tervez�és�vezet x x Az�úszás�mozgásanyagát�fittségi�edzésprogramként�alkalmazza
x x
Vízi�játékokat�alkalmaz,�egyes�sportjátékokat�vizes�közegre�adaptál�
x x
A�tartáshibák�megelőzésére�és�korrekciójára�alkalmas�vízi�foglalkozásokat�tervez�és�vezet
x x
Vízi� egészségmegőrző� és� rehabilitáló� programokat� tervez� és�vezet
x x
Alkalmazza a vízi�relaxációs�technikákat x x Személyre�szabott�vízi�fittségi�programokat�tervez�és�vezet� x x A�vízi�gyakorlatokat�a�természetes�állóvizek�sajátosságainak�megfelelően�alkalmazza�
x x
Gondoskodik�az�uszodahasználat�egészségügyi�és�baleset-megelőzési�szabályainak�betartásáról
x x
Szakszerűen�alkalmazza�a�vízből�mentés�és�az�elsősegélynyújtás�szabályait
x
Közreműködik�a�vendégkör�kialakításában�és�a�foglalkozás�népszerűsítésében
x
SZAKMAI ISMERETEK A�víz�és�medencék�általános�sajátosságai x A vízi�foglalkozások�típusai x x A�vízi�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszere� x x A�vízi�gimnasztikai�gyakorlatok�variálása�és�kombinálása x x A�természetes�mozgások�adaptációja�kisvizes�környezetben x x
A�természetes�mozgások�adaptációja�mélyvizes�környezetben� x x Erőfejlesztő�gyakorlatok�vízben x x Állóképességet�fejlesztő�gyakorlatok�vízben� x x Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gyakorlatok�vízben x x Koordinációs�képességfejlesztő�gyakorlatok�vízben x x Társas�gyakorlatok�vízben x x Motoros�képességfejlesztés�vízben�különböző�eszközökkel x x Tartáshibák�megelőzését�és�korrekcióját�célzó�vízi�gyakorlatok
x x
Légzésfunkciót�fejlesztő�vízi�gyakorlatok� x x Pihentető,�relaxációs�gyakorlatok�vízben x x Zenés�aquafitness�foglalkozások x x Vízi�játékok�kis- és�mélyvízben� x x Úszásnemek�elemzése x Úszás�a�fittségi�edzésprogramokban� x x Kórosan�elhízottak�vízi�mozgásprogramjai� x x Megváltozott�fizikai�képességű�egyének�vízi�mozgásprogramjai�
x x
Gyermekfoglalkozások�vízben� x x Időskorúak�vízi�mozgásprogramjai� x x Vízi�foglalkozások�tervezése x x Vízi�foglalkozások�vezetésének�módszertana x x Az�uszoda�egészségtana x x Baleset-megelőzés,�vízből�mentés�és�elsősegélynyújtás� x x Vízi�foglalkozások�szervezése�és�marketingje x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Úszástudás x Motoros�készség x Sportszerek�és�sporteszközök�célirányos�alkalmazása x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Döntésképesség x x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x Szervezőkészség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Motiválókészség x Empátia x Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Kreativitás,�ötletgazdagság x x Körültekintés,�elővigyázatosság x Gyakorlatias�feladatértelmezés x x
18. Aqua�tréning�elmélet tantárgy 62 óra/62 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
18.1. A tantárgy�tanításának�célja Az�aqua�tréning�elmélet�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerjék�a�vízben�alkalmazható� gyakorlatok,� eszközök,� felszerelések� széles� választékát,� alkalmazási�területeit� és� formáit.�A� tantárgy� keretein� belül� a� tanulók� megismerkednek� a� víz� – mint sajátos� edzéseszköz� – egészség- és� képességfejlesztő� hatásaival.� További� cél,� hogy� a�tanulók�képessé�váljanak�a�vízi�foglalkozásokra�jellemző�speciális�módszertani�technikák�alkalmazására.
18.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� úszás� és� úszó� jellegű� feladatok� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
18.3. Témakörök 18.3.1. Vízi�mozgás- és�foglalkozásformák
A vízi�foglalkozások�rendszertana Gimnasztika,�mint�a�vízi�foglalkozások�alapja A�vízben�használt�képességfejlesztő�és�segédeszközök Természetes�mozgások�adaptációja�kisvizes�környezetben Természetes�mozgások�adaptációja�mélyvizes�környezetben Vízben�végrehajtható�szabadgyakorlati�alapformájú�gyakorlatok Erőfejlesztő�gyakorlatok�vízben Állóképességet�fejlesztő�gyakorlatok�vízben Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gyakorlatok�vízben Koordinációs�képességfejlesztő�gyakorlatok�vízben A tartáshibák�megjelenési�formái Tartáshibák�megelőzését�és�korrekcióját�célzó�vízi�gyakorlatok Légzésfunkciót�fejlesztő�vízi gyakorlatok Pihentető,�relaxációs�gyakorlatok�vízben Társas�gyakorlatok�vízben Vízi�játékok�kis- és�mélyvízben A�fitness�úszás�fogalma,�sajátosságai Az�egyes�úszásnemek�helyes�technikai�végrehajtása Zenés�aquafitnessóra-típusok Kórosan�elhízottak�vízi�mozgásprogramjai Megváltozott�fizikai�képességű�egyének�vízi�mozgásprogramjai Időskorúak�vízi�mozgásprogramjai Gyermekfoglalkozások�vízben
18.3.2. A�vízi�foglalkozások�módszertana A�víz,�mint�a�vízi�foglalkozások�eszköze A víz�szervezetre�gyakorolt�hatása A�víz�tulajdonságai
Súrlódás,�viszkozitás,�turbulencia A�hőmérséklet�jelentősége�(víz,�levegő) A�mozgástörvények�érvényesülése�a�vízben A�sekély�víz�sajátosságai A�mélyvíz�sajátosságai A�kültéri�medence�sajátosságai A�medence�sajátosságai�(mélysége,�lejtése,�alja) A�medence�tulajdonságainak�jelentősége�a�vízi�foglalkozások�tervezésében Uszodai�egészségtan Jellemző�balesetek,�sérülések�a�vízi�foglalkozásokon A�balesetek�megelőzésére�vonatkozó szabályok,�módszerek Vízből�mentés�az�uszodában A�vízből�mentés�sajátosságai�nyílt�vizeken Elsősegély-nyújtási�feladatok A�vízi�gyakorlatok�tervezésének�szempontjai A�vízi�foglalkozások�célcsoportjai A�vízi�foglalkozások�szerkezeti�felépítése A�vízi�gimnasztikai�gyakorlatok�variálása�és�kombinálása Gyakorlatok�leírása és�ábrázolása A�vízi�foglalkozások�vezetésének�módszertana Foglalkoztatási�formák�a�vízi�foglalkozásokon A�mélyvízi�foglalkozások�sajátosságai A fitness�úszás�edzésmódszertana Speciális�képességfejlesztés�fitness úszás�módosított�változataival A�vízi�játékok�alkalmazási�lehetőségei Foglalkozási�tervek�készítése Vízi�foglalkozások�szervezése� Vízi�foglakozások�marketingje Eszközök�beszerzése Szakmai�kompetenciák�és�kompetenciahatárok Továbbképzési�irányok
18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
19. Aqua�tréning�gyakorlat tantárgy 124 óra/124 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
19.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az�aqua�tréning�gyakorlat�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerjék�a�vízi�mozgásformák�és�a�képességfejlesztő�eszközök�hatásait,�elsajátítsák�a�gyakorlatok helyes végrehajtási� technikáit.� A� tanulók� hatékonyan� alkalmazzák� a� vízi� játékok� és� a� fitness�úszás� által� nyújtott� fejlesztési� lehetőségeket.� A� tantárgy� készítse� fel� a� tanulókat� a�különböző� gyakorlatok� célirányos,� szakszerű� alkalmazására,� nyújtson� segítséget� a�
speciális�igényekhez�igazodó,�személyre�szabott�vízi�fittségi�programok�összeállításában,�továbbá�tegye�képessé�a�tanulókat�a�megszerzett�tudás�kreatív�továbbfejlesztésére.
19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� úszás� és� úszó� jellegű� feladatok� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
19.3. Témakörök 19.3.1. Vízi�gimnasztika� Természetes�mozgások�kisvizes�környezetben� Természetes�mozgások�mélyvizes�környezetben� Vízben�végrehajtható�szabadgyakorlati�alapformájú�gyakorlatok� Erőfejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Állóképességet�fejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben� Koordinációs�képességfejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Tartáshibák�megelőzését�és�korrekcióját�célzó�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Mobilizációs�gyakorlatok�vízben Légzésfunkciót�fejlesztő�vízi�gimnasztikai�gyakorlatok� Társas�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Súlyzós�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben� Labdás�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben� Az�úszó�cső�(„nudli”)�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában� A�rugalmas�szalagok�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában A�karika�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában A step-pad�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában� Pihentető,�relaxációs�gyakorlatok�vízben Zenés�gimnasztika�kisvízben
19.3.2. Speciális�vízi�foglalkozások Táncos�gyakorlatok,�koreográfiák�kisvízben Zenés�aquafitnessóra-típusok� Az�egyes�úszásnemek�helyes�technikai�végrehajtása� Fittségi�edzés�úszással�� A�tartáshibák�megelőzése�és�korrekciója�úszással Légzésfejlesztés�úszással Koordinációfejlesztés�úszással Játékos�gyakorlatok�vízben�járás�közben Kondicionális�képességek�fejlesztése�vízi�játékokkal Speciális�fejlesztési�feladatok�vízi�játékokkal�(légzésfejlesztés,�koordinációfejlesztés,�figyelemfejlesztés) Egyéni,�sor- és�váltóversenyek�kisvizes�foglalkozásokon Fogó- és�labdajátékok A�sportjátékok�adaptációja�vízi�foglalkozásokon Mélyvizes�játékok� Komplex�vízi�foglalkozások�gyermekeknek� Komplex�vízi�foglalkozások�időskorúaknak� Komplex�vízi�foglalkozások�túlsúlyosoknak Megváltozott�fizikai�képességű�egyének�vízi�mozgásprogramjai� Baleset-megelőzés�a�vízi�foglalkozásokon
A�vízből�mentés�gyakorlata
19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Kisvizes�és�mélyvizes�medencével�rendelkező�uszoda
19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10335 -16 azonosító�számú
Csoportos�fitness�órák
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10335-16 azonosító� számú� Csoportos� fitness� órák megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Cso
por
tos
fitn
ess
órák�elmélet
Cso
por
tos
fitn
ess
órák�gyakorlat
FELADATOK Népszerűsíti�a�működési�körét�érintő�csoportos�fitness�irányzatokat
x x
Célszerűen�és�biztonságosan�használja�a�csoportos�órákon�alkalmazható,�korszerű�fitness eszközöket
x
Megtervezi�az�óra�egyes�részeit,�összeállítja�megfelelő�gyakorlatokat
x x
Az�adott�foglalkozás�jellegének�megfelelő�stílusú�és�ütemszámú�zenét�használ
x
Ellenőrzi� az� adott� óratípus� megtartásához� szükséges�eszközök�állapotát
x
A foglalkozás�jellegének�megfelelő�bemelegítést�és�levezetést�alkalmaz
x
Megteremti�a�zene�és�mozgás�ritmikai�összhangját x Összeállítja�és�betanítja�a�csoport�tudásszintjének�megfelelő�koreográfiát
x x
Szakszerűen�és�esztétikusan�bemutatja�a�gyakorlatokat x Motivációs�technikákat�alkalmaz x A� résztvevők� igényéhez,� aktuális� állapotához� igazodva�módosítja�a�tervezett�gyakorlatokat
x
Felismeri,�és�differenciáltan�foglalkoztatja�a�terhelés�szempontjából�egyéni�bánásmódot�igénylő�személyeket��
x
Speciális�foglalkoztatási�igény�esetén�figyelembe�veszi�az�egészségügyi�szakszemélyzet�által�meghatározott�javaslatokat
x x
Célszerűen�és�hatékonyan�megoldja�az�interperszonális�helyzeteket
x
Felismeri�és�javítja�a�technikai�és�a�tartáshibákat x Kiemelt�figyelmet�fordít�a�sérülések�megelőzésére�és�az�ízületek�védelmére
x x
Közreműködik� a� vendégkör� kialakításában� és� a�foglalkozások�népszerűsítésében
x
Továbbképzéseken�vesz�részt,�a�tanultakat�munkája�során�hasznosítja
x x
SZAKMAI ISMERETEK Zeneelmélet�és�zenehasználat� x x Csoportos�fitnessórák�fajtái� x Csoportos�fitnessórák�felépítése x
Az�óravezetés�módszertana x x Az�alapóra�felépítése�és�mozgásanyaga x x Alakformáló�órák� x x Testtartásjavítás�és�gerincgimnasztika� x x Rugalmas�ellenállások�alkalmazása�a�fitness�programokban
x x
Súlyzós�gyakorlatok� x x A�fitness�órákon�alkalmazható�speciális�eszközök� x x Csoportos�köredzés�a�fitness�órán� x x Csoportos�funkcionális�tréning�és�egyéb�trendi�óratípusok x x Stretching�technikák�alkalmazása�a�fitness�órákon x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Sportszerek�és�-eszközök�célirányos�alkalmazása x x Mozgáskészség x Ritmusérzék� x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fittség x Mozgáskoordináció x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Prezentációs�készség x x Motiváló�készség x Kapcsolatfenntartó�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Kreativitás,�ötletgazdagság x x Körültekintés,�elővigyázatosság x Figyelemmegosztás x
20. Csoportos�fitness�órák�elmélet tantárgy 31 óra/31 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A csoportos fitness� órák� elmélete� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek�a� fitness� szektorra� jellemző�óratípusokkal,� azok�mozgásanyagával,� a�csoportos� óravezetés� elméleti� és� módszertani� sajátosságaival.� Kiemelt� cél,� hogy� a�megszerzett ismeretek birtokában� a� tanulók� képesek� legyenek� az� új� irányzatok�lényegének� meghatározására,� rendszertani� besorolására.� A� tananyag� elsajátításával� a�tanulók�legyenek�képesek�a�vendégek�egyéni�igényeknek�megfelelő�óratípus�ajánlására�és�a�fittségi�programok�népszerűsítésére.
20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak.
A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
20.3. Témakörök 20.3.1. A�csoportos�órák�módszertana A�csoportos�fitness�órák�rendszertana Az�alapóra�jellemzői�és�felépítése Az�állóképesség-fejlesztő�órák�jellemzői,�fajtái� Alakformáló�órák�jellemzői�és�fajtái� A�táncos�fitness�órák�jellemzői�és�fajtái� Gerinctréning�a�csoportos�fitness�programokban� Stretching a csoportos fitness programokban Csoportos�fitness�órák�súlyzókkal� Csoportos�fitness�órák�rugalmas�ellenállásokkal� Csoportos�fitness�órák�kis�és�nagy�labdákkal� Csoportos�fitness�órák�speciális�eszközökkel� Zenés�csoportos�köredzés�az�aerobik�termekben� Csoportos�funkcionális�tréning� Trendi�óratípusok Zeneelméleti�alapismeretek (hang, ritmika) A�fitness�órán�alkalmazható�zenék�fajtái�és�sajátosságai�� Ritmikai gyakorlatok A�csoportos�fitness�órák�szerkezete,�felépítése Az�egyes�órarészek�sajátosságai� Az�egyes�órarészek�és�a�zenei�tempó�kapcsolata� Az�alapóra�mozgásanyaga A�helyes�testtartás�és�légzéstechnika� A�gyakorlatok�összekapcsolása A�terhelési�intenzitás�változtatásának�módszerei� Az�óravezetés�technikája Szóbeli�utasítások� Nonverbális�utasítások:�kézjelek,�hangjelek,�testbeszéd Motiváció� Hibajavítás� Sérülések�megelőzése� A�sikeres�óravezető�személyisége,�stílusa
20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
21. Csoportos órák�gyakorlat tantárgy 186 óra/186 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
21.1. A�tantárgy�tanításának�célja
A csoportos fitness órák�gyakorlata�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�elsajátítsák�az� egyes� óratípusok� jellemző� gyakorlatanyagát,� váljanak� képessé� a� különböző�irányzatokra� jellemző� gyakorlatsorok,� koreográfiák� összeállítására� és� oktatására.� A�gyakorlati� órák� fejlesztik� a� tanulók� motorikus� készségeit,� megfelelő� alapot� nyújtva� a�gyakorlatok�helyes�technikai�kivitelezésére�és�bemutatására.
21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak. A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
21.3. Témakörök 21.3.1. Alapóra Az�ütemérzék�fejlesztése� Zenei�fázisok�érzékeltetése Kitüntetett�zenei�ütemek�érzékeltetése A�zenei�ütemek�és�a�mozgás�összekapcsolása� Az�egyes�órarészeknek�megfelelő�BPM�számú�zenék�felismerése,�kiválasztása� Technikai�alapképzés:�testtartás,�légzéstechnika,�talajfogás A�low�impact�elemek�ütemezése�és�helyes�technikai�végrehajtása� A�low�impact�elemek�variálása� A karmunka-variációk�és�-kombinációk Az�alaplépések�és�a�karmunka�összekapcsolása Az�intenzitásskála�felépítése� Harangterhelés� A�bemelegítés�szakaszai�és�gyakorlatai� A�high�impact�elemek�ütemezése�és�helyes�technikai�végrehajtása� A�high�impact�elemek�variálása� A�high�impact�elemek�és�a�karmunka�összekapcsolása Pulzusmérés,�edzészóna�a�gyakorlatban� A�kar,�a�váll�és�mellkas�izmait�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok� A�hátizmokat�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok� A�hasizmokat�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok Az�alsó�végtag�és�a�csípő�izmait�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok Erősítő�gyakorlatláncok�készítése� Szóbeli�utasítások�és�a�számolás�gyakorlása Kézjelek,�hangjelek,�testbeszéd�alkalmazása� Motiválás�a�gyakorlatban� Hibajavítás�a�gyakorlatban� Az�óravégi�levezetés,�nyújtás�szakaszai�és�gyakorlatai
21.3.2. Speciális�órák Az�állóképesség-fejlesztő�órák�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai Az�eszköz�nélküli�alakformáló�órák�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai� Az�alakformáló�órák�új�irányzatai� A�gerinctréning�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai� A�stretching�óra�felépítése,�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai� Kézi�súlyzóval�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai�
Kétkezes�súlyzóval�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai� Rugalmas�ellenállásokkal�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai Kislabdával�végzett gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai Óriás�labdákkal�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai Az�eszközös�órák�új�irányzatai� A�köredzések�fajtái,�gyakorlatai�és�módszertani�sajátosságai� Csoportos�funkcionális�tréning Az�óratípusok trendjei
21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Aerobik�foglalkozás�tartására�alkalmas�terem�
21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10336-12 azonosító�számú
Fitness�termi�kondicionálás
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10336-12 azonosító� számú� Fitness� termi� kondicionálás megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Fit
ness
ter
mi
kondicionálás�elmélet�
Fit
ness
ter
mi
kondicionálás�gyakorlat
FELADATOK Tájékozódik�a�kliens�egészségügyi�és�fittségi�állapotáról� x Megismeri�a�kliens�testalkati�sajátosságait x Az�aktuális�állapotból�kiinduló,�reális�edzés�célokat�határoz�meg
x x
Az�edzéstervezés�során�alkalmazza�a�sporttudomány�korszerű�ismereteit,�edzéselveit
x x
Meghatározza�a�megfelelő�edzésmódszereket x x Ügyel�a�gyakorlattípusok�változatosságára,�megelőzi�a�monotónia�és�az�unalom�kialakulását�
x
Bemelegítő�és�levezető�gyakorlatokat�alkalmaz� x Irányítja�a�kliens�edzésprogramját,�figyelemmel�kíséri�a�tervezett�terhelési�tényezők�megvalósítását
x
Az�edzésmunkának�megfelelő�stretching�gyakorlatokat�alkalmaz
x
Bemutatja�a�gyakorlatok�szakszerű�végrehajtási�módját x Kiemelt�figyelmet�fordít�a�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtására,�a�sérülések�és�balesetek�megelőzésére
x x
Motiváló�edzésvezetési�módszereket�alkalmaz x Tudatosítja�kliensében�a�táplálékkiegészítők�szedésének�előnyeit�és�kockázatát
x
Ellenőrzi�az�edzéscélok�megvalósulását,�szükség�esetén�módosítja�az�edzéstervet
x
SZAKMAI ISMERETEK Testalkati�tipológiák x A�kliens�testalkatának�vizsgálata� x x A�fittségi�állapot�felmérése�és�meghatározása� x x Az�edzésvezetés�módszertana�(kommunikáció,�etika,�motiválás)�
x x
Az�edzőtermi�erőfejlesztő�edzés�sajátosságai x Az�erőfejlesztő�eszközök�és�gépek�típusai x x A�kar�izmainak�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�
x x
A�mellizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�
x x
A�hátizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és� x x
gépeken� Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�
x x
A�hasizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�
x x
Kezdő�edzésterv x x Középhaladó�edzésterv x x Haladó�edzésterv x x Tömegnövelő�edzés x x Tömegcsökkentő�edzés x x Formába�hozás,�szálkásítás� x x Az�edzőtermi�állóképesség-fejlesztő�edzés�sajátosságai x x A�kardiogépek�fajtái�� x x Kardio�edzésprogramok�tervezése�és�irányítása x x Stretching x x A�táplálékkiegészítők�szerepe�az�alakformálásban x Baleset-megelőzési�és�higiénés�szabályok�az�edzőteremben
x x
Jellemző�edzőtermi�sérülések�és�azok�első�ellátása� x x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Motoros�készség x Sportszerek�és�sporteszközök�célirányos�alkalmazása x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fittség x Érzelmi�stabilitás,�kiegyensúlyozottság x Türelmesség x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Interperszonális�rugalmasság x Motiválókészség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Körültekintés,�elővigyázatosság x Ismeretek�helyes�alkalmazása� x x Figyelem�megosztás x
22. Fitness�termi�kondicionálás�elmélet tantárgy 62 óra/62 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� fitness� termi� kondicionálás� elmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók�megismerjék� az� alakformálás� élettani,� anatómiai� hátterét,� a� testformálásra� vonatkozó�edzéselveket,�edzésmódszereket�és�edzéseszközöket.�A�tanulók�ismerjék�az�egyes�izmok�és� izomcsoportok� fejlesztését� célzó�adekvát�gyakorlatokat.�A� tanulók� legyenek� képesek�célorientált� edzőtermi� edzésprogramok� összeállítására� és� az� edzések� szakszerű�felügyeletére.
22.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
22.3. Témakörök 22.3.1. A�testformálás�elmélete� A�test�és�alakformáló�módszerek�fejlődése� Az�erőfejlesztés�eszközei� Testalkati�tipológiák Testösszetétel,�testzsír-arány�� Az�ideális�testtömeg�kiszámításnak�módszerei� Elhízottság�és�soványság� Arányosság,�szimmetria� Az�erőfejlesztés�élettani�háttere Az�edzőtermi�erőfejlesztő�edzés�sajátosságai Az�erőfejlesztő�eszközök�és�gépek�típusai A kar- és�a�vállizmok�részletes�funkcionális�anatómiája� A mellizmok részletes�funkcionális�anatómiája A�hátizmok�részletes�funkcionális�anatómiája Az�alsó�végtag�izmainak�részletes�funkcionális�anatómiája A�hasizmok�részletes�funkcionális�anatómiája� Az�aerob�edzés�szerepe�a�testformálásban Pulzuskontrollált�edzések�� Az edzéscélokat�támogató�táplálkozás A�táplálékkiegészítők�szerepe�az�alakformálásban�
22.3.2. Edzéstervezés,�edzésvezetés� Alapfogalmak� (ellenállások,� ismétlések,� sorozatok,� pihenőidő,� alap- és� izolációs�gyakorlatok) Edzéselvek� Edzésmódszerek�(sorozattípusok) A kliens�testalkatának�vizsgálata�és�meghatározása� A�testalkat�és�az�edzés�összefüggései� A�fittségi�állapot�felmérése�és�meghatározása� Az�edzés�jellegéhez�kapcsolódó�speciális�bemelegítés�
Az�edzésvezetés�módszertana�(kommunikáció,�etika,�motiválás)� Kezdő�edzések�tervezése Középhaladó�edzések�tervezése� Haladó�edzések�tervezése� Tömegnövelő�edzések�tervezése� Formába�hozó,�tónusfokozó,�definiáló�edzések�tervezése� Az�edzőtermi�állóképesség-fejlesztő�edzés�sajátosságai A�kardiogépek�fajtái�� A stretching módszertana� Pihenés�és�regeneráció A�testformálás�életkori�specifikumai� A�női�testformálás�sajátosságai� A�segítségadás�módszertana� Baleset-megelőzési�és�higiénés�szabályok�az�edzőteremben Jellemző�edzőtermi�sérülések�és�azok�első�ellátása
22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
23. Fitness�termi�kondicionálás�gyakorlat tantárgy 93 óra/93 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�fitness�termi�kondicionálás�gyakorlat�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�képessé�váljanak� az� edzőtermi� gyakorlatok� helyes� technikai� végrehajtására� és� a� sérülések�megelőzésére.�A�tanulók�legyenek�képesek�a�kardio�programok�és�az�erőfejlesztő�edzések�szakszerű�felügyeletére.
23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
23.3. Témakörök 23.3.1. Erőfejlesztés A�kar�és�a�váll�izmainak�edzése�saját�testtel� A�kar�és�a�váll�izmainak�edzése�szabad�súlyokkal� A�kar�és�a�váll�izmainak�edzése�gépeken A�kar�és�a�váll�izmainak�nyújtása� A�mellizmok�edzése�saját�testtel A�mellizmok�edzése�szabad�súlyokkal A�mellizmok�edzése�gépeken A�mellizmok�nyújtása��
A�hátizmok�edzése�saját�testtel� A�hátizmok�edzése�szabad�súlyokkal� A�hátizmok�edzése�gépeken� A�hátizmok�nyújtása� Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�saját�testtel Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�szabad�súlyokkal� Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�gépeken� Az�alsó�végtag�izmainak�nyújtása� A�hasizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken A�hasizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken A hasizmok edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken A�hasizmok�nyújtása A�kezdő�edzések�gyakorlata� A�középhaladó�edzések�gyakorlata� A�haladó�edzések�gyakorlata�� A�tömegnövelő�edzések�gyakorlata� A�formába�hozó,�tónusfokozó,�definiáló�edzések�gyakorlata A segítségadás�gyakorlata
23.3.2. Kardiotréning� Az�állóképességi�szint�(az�aerob�fittség)�felmérésének�edzőtermi�módszerei�� Edzéscélok�kijelölése� A�megfelelő�pulzus-célzóna�meghatározása� A�kardio�edzés�felépítése A�futópad�használatának�szabályai� Kardio edzésprogramok�futópadon� Az�ellipszistréner�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�ellipszistréneren�� Az�evezőgép�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�evezőgépen��� A�lépcsőzőgép�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�lépcsőzőgépen�� A�kerékpár-ergométer�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�kerékpár-ergométeren�
23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Edzőterem
23.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10337-16 azonosító�számú
Ügyfélszolgálat�a�fitness-wellness�létesítményekben
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10337-16 azonosító� számú� Ügyfélszolgálat� a� fitness-wellness� létesítményekben megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Ügyfélszolgálat�elmélet
Ügyfélszolgálat�
gy
ako
rlat
FELADATOK Fogadja�és�üdvözli�a�létesítménybe�érkező�vendégeket
x
A�vendég�igényeinek�megfelelő�útbaigazítást�ad x Tájékoztatást�ad�a�szolgáltatásokról� x x Ismerteti�létesítményhasználat�szabályait� x x Segítséget�nyújt�a�felmerülő�problémák�megoldásában
x
Elhárítja�az�egyszerűbb�működési�zavarokat� x Gondoskodik� a� szükséges� karbantartások,�javítások�elvégzéséről
x x
Ellátja�a�létesítmény�működésével�kapcsolatos�adminisztratív�feladatokat
x x
Információs�anyagokat�készít�(pl.�tájékoztató,�órarend)
x
Szakszerűen�kezel�és�tárol�adatokat x x Pénzforgalmi�feladatokat�lát�el x x Kezeli�a�korszerű�ügyviteli�és�kommunikációs�eszközöket�
x x
Közreműködik�a�szakdolgozók�és�a�vendégek�közötti�kapcsolat�kialakításában�és�fenntartásában
x x
Értékesíti�a�részleg�által�forgalmazott�termékeket x x Ellátja�a�részlegben�működő�büfé�üzemeltetésével�kapcsolatos feladatokat
x x
Figyelemmel�kíséri�a�baleset-megelőzési�és�higiénés�szabályok�betartását
x x
Szükség�esetén�közreműködik�a�szakképzett�elsősegélynyújtó�személy�biztosításában
x
Közvetlen�kapcsolatot�tart�az�intézmény�dolgozóival
x
Beszámol�a�létesítményvezetőnek�munkájáról�és�tapasztalatairól
x
Gondoskodik� a� létesítményre� vonatkozó�környezetvédelmi�előírások�betartásáról
x x
Ismeri�és�alkalmazza�a�vállalkozás�jogkövető�működése�érdekében�a�fogyasztóvédelmi�
x x
előírásokat� Részt� vesz� az� esztétikus� környezet�megteremtésében
x x
Felel�a�részleg�rendjéért,�tisztaságáért x Ügyel�a�vagyonvédelmi�szabályok�betartására x x
SZAKMAI ISMERETEK Interperszonális�kommunikáció� x x Marketing�kommunikáció x x Adminisztrációs�feladatok x x Irodatechnikai�eszközhasználat� x x Adatkezelés,�adatvédelem� x x Pénzforgalom,�pénzkezelés x x Termékismeret x x Termékforgalmazás x x Kiszolgálás x x Alkalmazott�fogyasztóvédelem� x x Fitness�szolgáltatások x x Wellness�szolgáltatások x x Létesítményüzemeltetés,�karbantartás� x x Alkalmazott�viselkedéskultúra x x Alkalmazott�környezetvédelem� x x Biztonsági�(baleset-megelőzési,�közegészségügyi,�tulajdonvédelmi,�tűzrendészeti)�előírások
x x
Ergonómia�és�esztétika�a�létesítményben� x x Az�asszisztensi�munka�jogi�környezete x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban� x x Számolási�készség� x x Számítógép�használat� x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Megbízhatóság� x x Türelmesség x x Felelősségtudat x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Interperszonális�rugalmasság� x Udvariasság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Kontroll�(ellenőrző�készség) x x Következtetési�képesség x x
24. Ügyfélszolgálat elmélet tantárgy 77 óra/77 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
24.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� ügyfélszolgálat� elmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� megismerjék� a�fitness� és� wellness� létesítmények� üzemeltetési� szabályait,� a� forgalmazott� termékek�sajátosságait�és�azok�szakszerű�értékesítésének�módszereit.�A�tantárgy�segítséget�nyújt�a vendégek�igényeinek�feltárásához,�valamint�a�vásárlói�szükségletek�megfelelő�színvonalú�kielégítéséhez.� A� tanulók� képessé� válnak� az� asszisztensi� munkakör� interakciós�helyzeteinek�hatékony�megoldására.
24.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Az informatika�tantárgy�számos�tematikai�egységéhez�kapcsolhatók,�azokra�építhetők�az�ügyfélszolgálat�elmélet�tantárgy�témakörei.
24.3. Témakörök 24.3.1. Létesítményüzemeltetés� A�fitness�klubokra�vonatkozó�közegészségügyi�szabályok� A�wellness�létesítményekre�vonatkozó�közegészségügyi�szabályok� A�létesítmények�működésével�kapcsolatos�munkavédelmi�előírások�és�szabályzatok� A�létesítmények�üzemeltetésével�kapcsolatos�tűzvédelmi�előírások,�szabályzatok�� A�szolárium-használat�szabályai A�fitness�és�wellness�létesítmények�házirendje� Környezettudatos�megoldások�a�létesítmény�működtetésében� A�létesítmény�mikroklímája�(levegő,�zaj,�hőmérséklet,�fény,�tisztaság�stb.) A�létesítmény�esztétikája,�dekorációk A�fitness�és�wellness�létesítményekre�jellemző�marketing�tevékenység�
24.3.2. Alkalmazott�kommunikáció� A fitness-wellness�asszisztens�pozitív�személyiségjellemzői� Az� ügyfélkezelési� szituációk� (köszönés,� megszólítás,� bemutatkozás,� érdeklődés,�szabályok�és�feltételek�ismertetése,�telefonálás�stb.)�kulturált�formái Megjelenés-kultúra� a� fitness-wellness� létesítményekben� (öltözködés,� hajviselet,�ékszerek,�smink,�illatok�stb.)� Az�első�benyomás�fontossága,�hatáskeltés� Interakciós�helyzetek�és�hatékony�megoldások� Befolyásolás,�meggyőzés�és�asszertivitás�a�kommunikációs�folyamatokban Társalgási�stílusok� Hangerő,�mosoly,�humor� A�kommunikáció�zavarai Vitakultúra� A�konfliktus�értelmezése,�formái,�konfliktusjelek,�konfliktuskezelés Nonverbális�üzenetek�értelmezése�és�küldése� A�vendég-elégedettség�mérése�és�fokozása
24.3.3. Ügyvitel,�értékesítés A fitness-wellness�asszisztens�munkaköri�kompetenciái�
A� munkakörrel� kapcsolatos� jogi� ismeretek� (munkajog,� felelősségi� szabályok,�szavatosság�stb.) A� létesítmény� működtetésével� kapcsolatos� adminisztratív� feladatok� (iratkezelés,�nyilvántartások,�elszámolások�stb.)� Adatvédelmi�szabályok� Pénzkezelési�szabályok Értékesítési�szituációk�a�fitness�és�wellness�létesítményekben� A�forgalmazott�termékek�fajtái,�típusai,�lényeges�minőségi�jellemzői� Vásárlói�típusok�és�magatartásformák Vásárlási�motívumok Szükségletek�feltárása� A�vásárlás,�mint�döntési�folyamat�� Vásárlásösztönzés Hatékony�személyes�eladási�módszerek� Az�értékesítési�tevékenységgel�szemben�támasztott�etikai�követelmények Az�újdonság�szerepe� A�termékek�bemutatásának,�kihelyezésének,�csomagolásának�technikái,�azok�hatása�a�vásárlókra Árlapok�és�ártáblák�készítése,�kihelyezése A� beszerzési,� raktározási,� értékesítési� folyamatokhoz� kapcsolódó� adminisztrációs�feladatok Fitness�termi�büfészolgáltatás,�mint�a�vendéglátás�egy�sajátos�formája� Az�engedélyezett�élelmiszerek�tárolására,�készítésére�vonatkozó�speciális�szabályok� Kínálás�és�kiszolgálás Vendégpanasz�kezelése Fogyasztóvédelmi�alapismeretek A�fogyasztóvédelmi�törvény�rendelkezései Szavatosságra�és�jótállásra�vonatkozó�tudnivalók
24.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
24.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
25. Ügyfélszolgálat�gyakorlat tantárgy 93 óra/93 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
25.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� ügyfélszolgálat� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� a� képzés� során�elsajátított� ismereteket,� jártasságokat,� képességeket� a� fitness-wellness asszisztensi munkához� hasonló,� valós� szituációkban,� konkrét� feladatok� megoldásával� gyakorolják,�továbbá,� hogy� saját� élményként� tapasztalják� meg� a� wellness� szolgáltatások� hatásait,�azokról�hiteles�tájékoztatást�tudjanak�adni�a�vendégeknek.�
25.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
Az�informatika�tantárgy�számos�tematikai�egységéhez�kapcsolhatók,�azokra�építhetők�az�ügyfélszolgálat�gyakorlat�tantárgy�témakörei.
25.3. Témakörök 25.3.1. Wellness�szolgáltatások�� A�wellness�értelmezési�keretei�és�fogalmi�meghatározásai� A�wellness�teória�összetevői�és�alapelvei� A�wellness�turizmus�sajátosságai�� A�hazai�wellness�szállodákra�vonatkozó�minősítési�követelmények A wellness ipar szakemberei A�medencék�típusai� A�szaunák�fajtái,�típusai�és�hatásai� Szauna-technika Masszázs-típusok A�masszázs�tárgyi�feltételei Balneo- és�hidroterápiás�szolgáltatások A�wellness�részlegekben�alkalmazott�komplementer�egészségfejlesztő�módszerek� A�wellness�részlegekben�alkalmazott�arc- és�testszépészeti�eljárások�
25.3.2. Az�asszisztens�munkaköre� A� létesítmény� működési� rendjének� (a� vendégekre� és� a� dolgozókra� vonatkozó�szabályoknak)�megismerése� Szabályok�betartása�és�betartatása� A�létesítmény�termékkínálatának�megismerése Termékek�értékesítése,�a�vendégek�kiszolgálása� A�létesítmény�szolgáltatáskínálatának�megismerése A�létesítményben�dolgozó�szakemberek�és�munkaköreinek�megismerése�� Vendégek�tájékoztatása,�információnyújtás�� Kommunikációs�helyzetek�gyakorlása� A�létesítmény�infrastruktúrájának�megismerése� A�létesítmény�üzemeltetésével�kapcsolatos�részfeladatok�megoldása� A�létesítmény�adminisztrációs�rendszerének�megismerése Adminisztratív�feladatok�ellátása Számítástechnikai�és�irodatechnikai�eszközök�alkalmazása�� A�létesítmény�pénzkezelési�szabályainak�megismerése� Pénzkezelési�feladatok�ellátása
25.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Fitness�és�wellness�létesítmények
25.5. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10338-12 azonosító�számú
Speciális�óratípusok�és�foglalkozásformák
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 10338-12 azonosító� számú� Speciális� óratípusok� és� foglalkozásformák megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Speciális�óratípusok�
elmélet
Speciális�óratípusok�
gyak
orl
at
FELADATOK Alkalmazza�az�edzéselméleti�és�módszertani�ismereteket� x x Felhasználja�a�test�és�lélek�összhangjára�törekvő,�tudatos�mozgásformák�történelmileg�kialakult�irányzatait�
x x
Alkalmazza�az�egyes�célcsoportokra�vonatkozó�élettani�és�lélektani�ismereteket�
x x
Közreműködik�a�csoportkohézió,�a�jó�csoportlégkör�megteremtésében�
x
Szakszerűen�ismerteti�az�egyes�órafajták�sajátosságait x Közvetlen�kapcsolatot�teremt�a�vendégekkel x Empatikus�kommunikációt�folytat x Értékeli�a�résztvevők�tevékenységét x Felismeri�a�helytelen�végrehajtási�módokat,�a�hibákat�kijavítja�
x x
Felhasználja�a�jóga�mozgásanyagát�a�fittségi�programokban
x x
Zenés-csoportos�teremkerékpár-órákat�vezet x x Táncos�fitness�órákat�tart x x Küzdősportos�és�harcművészeti�elemeket�ötvöző�csoportos�fitness�órákat�tart
x x
Csoportos gyereksport-foglalkozásokat�vezet� x x Csoportos�szenior�tréningeket�vezet x x Szakmai�tanácsot�ad�a�működési�körét�érintő�kérdésekben�� x Különös�figyelmet�fordít�kompetenciahatáraira,�kizárólag�azon�belül�tevékenykedik�
x x
Rugalmasan�alkalmazkodik�a�hazai�is�nemzetközi�fitness�trendek�változásához
x
SZAKMAI ISMERETEK Zenés-csoportos�teremkerékpár-órák x x Táncos�fitnesstermi�óratípusok x x Küzdősport�és�harcművészeti�mozgásformákra�épülő�fitness�óratípusok�
x x
Pilates-módszer,�pilates�irányzatok� x x Talajon�végzett,�csoportos�pilates�gyakorlatok� x x Jóga� irányzatok,� a� jóga�mozgásanyagának� felhasználása� a�fitness programokban
x x
Kiscsoportos�jóga�órák�a�fitness�szektorban x x
Gyermekfoglalkozások�módszertana� x x Gyermeksport-foglalkozások� x x Gyerek aerobik x x A�szenior�foglalkozások�módszertana x x Csoportos�szenior�tréning� x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Motoros�készség x Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x x Sportszerek�és�sporteszközök�célirányos�alkalmazása x Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség� x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fittség x Mozgáskoordináció x Türelmesség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Motiváló�készség x Prezentációs�készség x Irányítási�készség� x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelemmegosztás� x Kreativitás,�ötletgazdagság x x Körültekintés,�elővigyázatosság x
26. Speciális�óratípusok elmélet tantárgy 31 óra/31 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
26.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�speciális�óratípusok� tantárgy� tanításának� célja,�hogy�a� tanulók�elsajátítsák�a� speciális�fittségi�programok�tervezéséhez�és�vezetéséhez�szükséges�elméleti�ismereteket.�A�tanulók�megismerik� a� gyermekkor� és� az� időskor� testi,� lelki,� szociális� jellemzőit,� az� alternatív�mozgásformák�élettani�és�filozófiai�hátterét.
26.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
26.3. Témakörök 26.3.1. Speciális�fittségi�programok
A gyermekkor szakaszai Szervrendszerek�fejlődése�óvodáskorban�(3–6�éves�kor�között) Az�óvodáskor�terhelés-élettani�jellemzői� Az�óvodáskor�fejlődés-lélektani�sajátosságai Motoros�képességek�fejlesztése�óvodáskorban� Mozgástanulás,�mozgástanítás�óvodáskorban� A�sportfoglalkozások�fajtái�óvodáskorban�
Sportfoglalkozások�szervezése�óvodásoknak� Az�óvodások�sportfoglalkozásainak�felépítése,�gyakorlatanyaga Mozgásos�játékok�fajtái A�gimnasztika�mozgásrendszerének�alkalmazása�az�óvodáskorban� Az�óvodás�sportfoglalkozások�vezetésének�módszertana� Szervrendszerek�fejlődése�kisiskoláskorban�(6–10�éves�kor�között) A kisiskoláskor�terhelés-élettani�jellemzői� A�kisiskoláskor�fejlődés-lélektani�sajátosságai Motoros�képességek�fejlesztése�kisiskoláskorban� Mozgástanulás,�mozgástanítás�kisiskoláskorban� A�sportfoglalkozások�fajtái�kisiskoláskorban� Sportfoglalkozások�szervezése�kisiskolásoknak� A�kisiskolások�sportfoglalkozásainak�felépítése,�gyakorlatanyaga� A�kisiskolás�sportfoglalkozások�vezetésének�módszertana� Baleset-megelőzés�a�gyermeksport-foglalkozásokon� Elsősegélynyújtás�a�gyermekbaleseteknél� Élettani,�lelki�és szociális�változások�időskorban� Az�időskor�terhelés-élettani�specifikumai� A zenés-csoportos�teremkerékpár-órák�felépítése�és�mozgásanyaga� A�táncos�fitness termi�óratípusok�fajtái�és�sajátosságai� Küzdősport� és� harcművészeti� mozgásformákra� épülő� fitness óratípusok� fajtái� és�sajátosságai� A pilates-módszer�lényege,�az�egyes�pilates�irányzatok�specifikumai�� Jóga�tradíció�alapjai,�jógairányzatok� A�jóga�mozgásanyagának�felhasználása�a�fitness�programokban�portos�szenior�órák�felépítése�és�mozgásanyaga
26.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
26.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
27. Speciális�óratípusok�gyakorlat tantárgy 124 óra/124 óra* * 9–13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
27.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� speciális� óratípusok� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� képessé�váljanak� a� követelményrendszerben� szereplő� foglalkozásformák� szakszerű� levezetésére,�az�óra�jellegének�megfelelő�mozgásformák�helyes�kivitelezésére,�a�hibák�kijavítására,�a�motiváció�fenntartására,�és�a�fittségi�program�rekreációs�hatásának�megteremtésére.
27.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
27.3. Témakörök
27.3.1. Gyermek- és�szeniorfoglalkozások Általános� bemelegítés� a� gimnasztika� mozgásanyagával� óvodáskorban,�kisiskoláskorban,�időskorban� Koordinációs� és� kondicionális� képességek� fejlesztése� szabadgyakorlati� alapformájú�gyakorlatokkal�óvodáskorban,�kisiskoláskorban,�időskorban�� Motoros�képességek�fejlesztése�különböző�eszközökkel�(lufi,�labda,�zsámoly,�karika,�babzsák,� bordásfal,� ugrókötél, pad,� instabil� eszközök,� óriáslabda,� rugalmas�ellenállások stb.)�óvodáskorban,�kisiskoláskorban,�időskorban Motoros� képességek� fejlesztése� játékokkal� (utánzó� játékok,� fogójátékok,�dobójátékok,�sor- és�váltóversenyek stb.)�óvodás- és�kisiskoláskorban� Tartásjavító�gerinctorna�az�életkori�sajátosságoknak�megfelelően� Aerobik�jellegű�óra�(órarész)�az�életkori�sajátosságoknak�megfelelően Táncos�mozgáselemek�alkalmazása�az�életkor-specifikus�foglalkozásokon
27.3.2. Egyéb�óratípusok Zenés-csoportos�teremkerékpár-órák� Táncos�fitness�órák� Küzdősportos�és�harcművészeti�mozgásformákra�épülő�fitness�órák� Talajon�végzett,�csoportos�pilates�gyakorlatok� Jóga-alapelemeket�tartalmazó�fitness�órák� Minden� óratípus� esetében:� a� stílusra� jellemző� bemelegítő,� a� fő� részt� tartalmazó� és�levezető� gyakorlatok� összeállítása,� a� mozgáselemek� helyes� technikai� végrehajtása,�óravezetés�gyakorlása:�utasítások,�számolás,�hibajavítás,�motiválás
27.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Fitness terem�és�tornaterem
27.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
2.152.
S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V
a(z)
XXXVII. SPORT
ágazathoz�tartozó
54 813 02
SPORTEDZŐ�(A�SPORTÁG MEGJELÖLÉSÉVEL)
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Alternatív,�mellék-szakképesítés�nélkül
I.�A�szakképzés�jogi�háttere A szakképzési�kerettanterv
– a�nemzeti�köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,
valamint
– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,
– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és
– a(z) 54 813 02 számú, Sportedző� (a� sportág� megjelölésével) megnevezésű szakképesítés�szakmai�és�vizsgakövetelményeit�tartalmazó�rendelet
alapján�készült. II. A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 813 02 Szakképesítés�megnevezése:�Sportedző�(a�sportág�megjelölésével) A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�3. Oktatás Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XXXVII . Sport Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:
– 5� évfolyamos� képzés� esetén: a 10.� évfolyamot� követően� 140 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�
– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti kompetenciák:�— Szakmai�előképzettség:�—
Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�- IV. A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
- -
Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai és� vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Nincs. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.
Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
9.�évfolyam 11�óra/hét 396�óra/év
10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év
Ögy. 140�óra
11.�évfolyam 10�óra/hét 360�óra/év
Ögy. 140�óra
12.�évfolyam 10�óra/hét 310�óra/év
5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2739�óra
Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola akkor a 11. évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év Ögy 160�óra 2/14.�évfolyam 31 óra/hét 961�óra/év Összesen: 2237�óra
(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a� szakgimnázium 9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra� meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)
1.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként
* - kötelezően�választott�ágazati�tantárgy�óraszáma,�a�közismereti�kerettanterv�szerint
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti óraszám
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti�óraszám heti
óraszám heti
óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A�fő�szakképesítésre�vonatkozóan:
Összesen 7 4 6 6
140
1+1* 9
140
6+1* 4 11,5 19,5 18 13
160
11,5 19,5
Összesen 11,0 12 10+1* 10+1* 31,0 31 31,0
11499-12 Foglalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II. 0,5 0,5
11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�
épülő�képzések�esetén) Foglalkoztatás�I. 2 2
10323-12 Egészségügy�és�elsősegély�
Anatómiai-élettani�ismeretek
4 1* 1* 4
Egészségtan 2 +1 3
Terhelésélettan 2 +1 +1 2
Elsősegélynyújtás�gyakorlat
3 3
Funkcionális�anatómia 2 3
12051-16 Masszázs�elméleti�alapjai I.
Klinikumi alapismeretek 0
10324-12 Edzéselmélet�és�
gimnasztika
Edzéselmélet� 2 1 +1 1 4
Edzésprogramok�gyakorlat
2 2 1+2 1+3 6
Gimnasztika 1 +1 1 2
Gimnasztika gyakorlat 2 1 1 4
12053-16Fizioterápia�I.� Fizioterápia 0
Fiziotrápia�I.� 0 0
12055-16 Regeneráló�balneoterápiás�masszázs�
Masszázs 1
Svédmasszázs�gyakorlat� 3 0 0
10322-12 Pedagógiai,�pszichológiai�és�
kommunikációs�alapok�
Pedagógia-sportpedagógia
2 2
Pszichológia-sportpszichológia
2 2
Kommunikáció 1 1
10325-12 Szervezés�és�vállalkozás�
alapjai
Sportmenedzsment 1,5 1,5
Vállalkozástan� 0,5 0,5
Gazdálkodás-pénzügyi�ismeretek
1 1
10326-12 Sportági�alapok�
Sportági�alapok 0,5 0,5
Sportági�alapok�gyakorlat
9,5 9,5
10327-12 Sportedzői�szakismeretek�
Sportági�szakismeretek� 0,5 0,5
Sportági�szakismeretek�gyakorlat
10 10
A kerettanterv szakmai tartalma - a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�- a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.
2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként
* - kötelezően�választott�ágazati�tantárgy�óraszáma,�a�közismereti�kerettanterv�szerint
9. 10. 11. 12.
Sza
kgim
náziumi�ké
pzés�
összes�óraszáma
Érettségi�vizsga�ke
retébe
n�
meg
szerez
hető�sza
kkép
e-sítéshez
�kap
csolódó�óraszám
Fő�szakk
épesítéshe
z�kap
csolódó�összes�óraszám
5/13.
A�sza
kkép
zés�összes�óraszám
a
1/13. 2/14.
A�sza
kkép
zés�összes�óraszám
a
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�fő�szakképe-sítésre�
vonatkozó:
Összesen 252 144 180 108 140
0 180 140
124 31
1835 0 1835
363 598
1980
556 463 160
363 598
1980
Összesen 396 288 180 155 961 1019 961
Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�919�óra�(40,7�)
919�óra�(42,9�)
Gyakorlati óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1061�óra�(59,3�) 1061 óra�(57,1�)
1149
9-1
2
Fog
lalkoz
tatás�II. Foglalkoztatás�II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek
0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése
0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3
114
98-1
2
Fog
lalkoz
tatás�I.�
(érettségire�épü
lő�
képz
ések
�esetén)
Foglalkoztatás�I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani rendszerezés�1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani rendszerezés�2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi készségfejlesztés
0 24 24 0 0 24 0 24
Munkavállalói�szókincs
0 22 22 0 0 22 0 22
103
23-1
2
Egészség
üg
y�és�
első
segély�
Anatómiai-élettani�ismeretek
144 0 0 0 36* 0 31* 0 144 0 144
0 0 144 144 0 0 0 144
Szervek, szervrendszerek
72 72 72 72 0 0 0 72
Szervrendszerek működése�
72 72 72 72 0 0 0 72
Egészségtan 0 0 72 0 0 0 +31 0 72 0 72 0 0 108 108 0 0 0 108
Sport�és�életmód 36 36 36 36 0 0 0 36
Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése
18 18 36 36 0 0 0 36
Táplálkozás 18 18 36 36 0 0 0 36
Terhelésélettan 0 0 72 0 +36 0 +31 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72
Terhelés�hatása�a�szervrendszerekre
36 36 36 36 0 0 0 36
Speciális�terhelésélettani�sajátosságok
18 18 18 18 0 0 0 18
Teljesítményfokozás 18 18 18 18 0 0 0 18
Elsősegélynyújtás�gyakorlat
0 0 0 0 0 108 0 0 108 0 108
0 0 108 0 108 0 0 108
Elsősegélynyújtás�módszerei
108 108 108 0 108 0 0 108
Funkcionális�anatómia
0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62
0 0 108 108 0 0 0 108
A�mozgás�szervrendszere
31 31 36 36 0 0 0 36
A�sportmozgások�anatómiai-élettani�alapjai
31 31 72 72 0 0 0 72
Masszáz
s�elméleti�alap
jai�I.�
Klinikumi alapismeretek
0 0 0 0 0 0
0 0 62 0 0 0 0 0
Reumatológiai,�ortopédiai�és�traumatológiai�alapok
31 0 0 0 0 0
Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok
31 0 0 0 0 0
103
24-1
2
Edzéselm
éle
t�és�
gim
nasz
tika
Edzéselmélet� 72 0 36 0 +36 0 31 0 139 0 139 0 0 144 144 0 0 0 144
Edzéselméleti�alapok
72 72 72 72 0 0 0 72
Motoros�képességek 36 36 36 36 0 0 0 36
Edzésmódszertan� 31 31 36 36 0 0 0 36
Edzésprogramok�gyakorlat
0 72 0 72 0 36+72 0 31+93 211 0 211
0 0 216 0 216 0 0 216
Edzéslátogatás 72 72 144 144 0 144 0 0 144
Motoros képességfejlesztés
36 31 67 72 0 72 0 0 72
Gimnasztika 36 0 0 0 +36 0 31 0 67 0 67 0 0 72 72 0 0 0 72
A gimnasztika mozgásrendszere
36 36 36 36 0 0 0 36
Gyakorlatelemzés�és�-tervezés
31 31 36 36 0 0 0 36
Gimnasztika gyakorlat
0 72 0 36 0 36 0 0 144 0 144
0 0 144 0 144 0 0 144
Szabadgyakorlatok 72 72 72 0 72 0 0 72
Eszközös�gyakorlatok
36 36 72 72 0 72 0 0 72
1205
3-1
6Fizioterápia�I.� Fizioterápia 0 0 0 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 0
Fizioterápiás�módszerek
36 0 0 0 0 0
Fiziotrápia�I.� 0 0 0 0 0 0 0 0 103 0 0 0 0 0
Hidro- és�termoterápiás�kezelések
72 0 0 0 0 0
Egyéb�fizioterápiás�kezelések
31 0 0 0 0 0
1205
5-1
6 Reg
eneráló�
balneo
terápiás�m
asszázs�
Masszázs 0 0 36 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 0
Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták
36 36 0 0 0 0 0
Svédmasszázs�gyakorlat
0 0 0 108 0 0
0 0 242 0 0 0 0 0
A�svédmasszázs�fogásai
36 36 0 0 0 0 0
Testtájak�kezelése� 72 144 0 0 0 0 0
Ön-,�gépi�és�szárazkefe�masszázs�
62 0 0 0 0 0
Ped
agóg
iai,
ps
zich
ológ
iai�és�
kom
mun Pedagógia-sportpedagógia
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
62 0 62 0 0 62 0 62
Edzői�szerepek 0 16 16 0 0 16 0 16
Oktatási�és�nevelési�folyamat
0 20 20 0 0 20 0 20
Az�edző-sportoló�kapcsolat�jellemzői�
0 12 12 0 0 12 0 12
Tehetség,�tehetséggondozás
0 14 14 0 0 14 0 14
Pszichológia-sportpszichológia
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
62 0 62 0 0 62 0 62
A�személyiség�jellemző�jegyei
0 31 31 0 0 31 0 31
A�sporttevékenység�pszichológiai�jellemzői�
0 31 31 0 0 31 0 31
Kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0 31 0 31
Kommunikáció�a�sportban
0 31 31 0 0 31 0 31
103
25-
12
Szervezés�és�vá
llalko
zás�alap
jai�
Sportmenedzsment 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 42 0 42 0 0 42 0 42
Szervezési-vezetési�ismeretek
0 14 14 0 0 14 0 14
Sportmarketing 0 14 14 0 0 14 0 14
Eseményszervezés� 0 14 14 0 0 14 0 14
Vállalkozástan� 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20 0 20 0 0 20 0 20
A�vállalkozás�formái�
0 10 10 0 0 10 0 10
Jogi�szabályozás� 0 10 10 0 0 10 0 10
Gazdálkodás-pénzügyi�ismeretek
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
31 0 31 0 0 31 0 31
A�sport�üzleti�kérdései�
0 15 15 0 0 15 0 15
Pénzügyi�alapok 0 16 16 0 0 16 0 16
103
26-1
2
Spo
rtág
i�alap
ok�
Sportági�alapok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
A�sportág�története�és�versenyrendszere�
0 15 15 0 0 15 0 15
Sportági�alapok�gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 295 295 0 0 0 295 295
Sportágspecifikus�gimnasztika�és�képességfejlesztés
0 93 93 0 0 0 93 93
Sportági�technika� 0 202 202 0 0 0 202 202 10
327
-12
Spo
rted
zői�szak
ismeretek
� Sportági�szakismeretek
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
23 0 23 0 0 23 0 23
Sportágspecifikus�edzéstervezés�
0 23 23 0 0 23 0 23
Sportági�szakismeretek gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 303 303 0 0 0 303 303
Sportági�taktika� 0 15 15 0 0 0 15 15
Versenyeztetés,�teljesítményfokozás�
0 80 80 0 0 0 80 80
Sportágspecifikus�edzésvezetés
0 188 188 0 0 0 188 188
Edzői�szerep�a�gyakorlatban
0 20 20 0 0 0 20 20
Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.
A
11499-12 azonosító�számú
Foglalkoztatás�II.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11499-12 azonosító�számú�Foglalkoztatás�II. megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák
Fog
lalkoz
tatás�II.
FELADATOK
Munkaviszonyt�létesít x
Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x
Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x
Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x
Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x
Diákmunkát�végez x
SZAKMAI ISMERETEK
Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége
x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási�formák x
Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)
x
Álláskeresési�módszerek x
Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x
Munkaügyi�szervezetek x
Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x
Munkaviszony�létrejötte x
A munkaviszony adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései
x
A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�
x
A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x
Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x
Elemi�szintű�számítógép�használat x
Információforrások�kezelése x
Köznyelvi�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Önfejlesztés x
Szervezőkészség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Kapcsolatteremtő�készség x
Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Logikus�gondolkodás x
Információgyűjtés x
1. Foglalkoztatás�II. tantárgy 15 óra/15 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.
1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —
1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek 4�óra/4 óra
Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés� módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték). Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás, végkielégítés,�pihenőidők,�szabadság. Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony. Speciális� jogviszonyok:� egyszerűsített� foglalkoztatás:� fajtái:� atipikus� munkavégzési�formák� az� új�munka� törvénykönyve� szerint� (távmunka,� bedolgozói� munkaviszony,�munkaerő-kölcsönzés,� rugalmas�munkaidőben� történő� foglalkoztatás,� egyszerűsített�foglalkoztatás� (mezőgazdasági,� turisztikai� idénymunka� és� alkalmi� munka),�önfoglalkoztatás, őstermelői� jogviszony,� háztartási� munka,� iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka.
1.3.2. Munkaviszony�létesítése 4�óra/4 óra Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony, minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.
1.3.3. Álláskeresés 4�óra/4 óra Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai, szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése. Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok, kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�
Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő� álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP).� Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.
1.3.4. Munkanélküliség 3 óra/3 óra A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő� együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék� és� nyugdíj� előtti�álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szervezet� (NFSZ)� felépítése,�Nemzeti�Munkaügyi�Hivatal,�munkaügyi�központ,�kirendeltség�feladatai.� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás, munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.
1.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
1.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
1.5.1. A tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. szerepjáték x
6. házi�feladat x
1.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�önálló�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett feldolgozása
x
1.3. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.5. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.6. Információk�önálló�rendszerezése
x
1.7. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3 Tesztfeladat�megoldása x
1.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
11498-12 azonosító�számú
Foglalkoztatás�I.�
(érettségire�épülő�képzések�esetén)
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11498-12 azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén) megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák
Fog
lalkoztatás�I.
FELADATOK
Idegen nyelven:
bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)
x
alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt
x
szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x
állásinterjún�részt�vesz� x
munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik
x
idegen�nyelvű szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez
x
munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata
x
SZAKMAI ISMERETEK
Idegen nyelven:
szakmai�önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése
x
egy�szakmai�állásinterjú lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai
x
közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok
x
a�munkakör�alapkifejezései x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen�nyelven
x
Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Fejlődőképesség,�önfejlesztés x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Nyelvi�magabiztosság x
Kapcsolatteremtő�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Információgyűjtés x
Analitikus�gondolkodás x
Deduktív�gondolkodás x
2. Foglalkoztatás�I. tantárgy 62 óra/62 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� diákok� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez� kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 64� tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani�rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.
2.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Idegen nyelvek
2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1 8�óra/8 óra
A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon�gondot�a�múltra,� illetve�a� jövőre�vonatkozó�kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az� igeidők� helyes� begyakorlása lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket�feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.
2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 8�óra/8 óra A� 8� órás� témakör� során� a� diák� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal egzaktabb módon� tud� bemutatkozni� szakmai� és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven� feltett�kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a�diák�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket,�illetve�esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�
válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.
2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés 24�óra/24 óra (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A�24� órás� nyelvi� készségfejlesztő� blokk� során� a� diák� rendszerezi� az� idegen� nyelvi�alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�diák� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök: - személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés�� Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.
2.3.4. Munkavállalói�szókincs 22 óra/22 óra A� 24� órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 40� órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása� után� lehetséges.�Cél,�hogy�a� témakör� végére�a�diák� folyékonyan� tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.
2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az�órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.
2.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
A�tananyag�kb.�fele�digitális�tartalmú�oktatási�anyag,�így�speciálisak�mind�a�módszerek,�mind�pedig�a�tanulói�tevékenységformák.
2.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. kiselőadás x
3. megbeszélés x
4. vita x
5. szemléltetés x
6. projekt x
7. kooperatív�tanulás x
8. szerepjáték x
9. házi�feladat x
10. digitális�alapú�feladatmegoldás
x
2.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�önálló�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x x
1.5. Információk�önálló�rendszerezése
x
1.6. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Levélírás x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Szöveges�előadás�egyéni�felkészüléssel
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Információk�rendszerezése�mozaikfeladattal
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
2.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
10323-12 azonosító�számú
Egészségügy�és�elsősegély
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10323-12. azonosító� számú� Egészségügy� és� elsősegélynyújtás megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák
Anatóm
iai-élettani�
ism
eret
ek
Egészség
tan
Terhe
lésélettan
Elsősegélyn
yújtás�
gyak
orla
t
Fun
kcioná
lis�
anatóm
ia
FELADATOK
Az�edzések�és�mozgásos�foglalkozások�tervezésekor�figyelembe�veszi�a�szervezet�anatómiai�és�élettani�sajátosságait
x x x
Tanácsokat�ad�tanítványainak,�illetve�vendégeinek�a�testsúlyszabályozás�kérdésében
x
Elősegíti�a�helyes�táplálkozási�szokások�kialakítását,�megfelelő�tanáccsal�látja�el�a�foglalkozásokon�(edzéseken)�résztvevőket
x
Meggyőződéssel�érvel�a�rendszeres�testedzés�és�sportolás�egészségre�gyakorolt�kedvező�hatása�mellett�az�ép�és�a�fogyatékossággal�élő�emberek�számára�egyaránt�
x x
A�mozgásos�foglalkozások�és�az�edzések�tervezésekor�és�vezetésekor�kiemelt�figyelmet�fordít�a�sportsérülések�és�az�edzésártalmak�megelőzésére
x
Felismeri�az�edzésártalmak�tüneteit,�ennek�megfelelően�módosítja�a�foglalkozások�(edzések)�tartalmát
x
Szakszerű�elsősegélyt�nyújt x
Indokolt�esetben�egészségügyi�szakemberek (sportorvos,�gyógytornász,�stb.)�segítségét�kéri�az�edzésártalmak�kivédéséhez,�kezeléséhez,�illetve�a�sérülések�ellátásához
x x
Tudatosítja�a�tiltott�teljesítményfokozás�veszélyeit,�meggyőzően�érvel�a�fair�play�szabályainak�betartása�mellett
x
Szakszerűen�használja�a�megengedett�teljesítményfokozás�eszközeit
x
Az�életkori�sajátosságoknak�megfelelő�fizikai�terhelést�alkalmaz
x
SZAKMAI ISMERETEK
Az�emberi�szervezet�felépítése x x x x x
A�mozgató�szervrendszer,�az�edzés�hatása�a�mozgató�rendszerre
x x x
A�szív�és�a�keringési�szervrendszer,�az�edzés�hatása�a�keringési�rendszerre
x x
A�légzés�szervrendszere,�az�edzés�hatása�a�légző�rendszerre
x x
A�szabályozó�szervrendszer,�az�edzés�hatása�a�szabályozó�rendszerre
x x
A�kiválasztás�szervrendszere x
Az�emésztőrendszer�és�a�tápanyagok,�anyag- és�energiaforgalom
x x
Az�egészséges�táplálkozás�és�a�folyadékpótlás� x
Testösszetétel,�testalkat,�elhízás�és testsúlyszabályozás
x
Az�edzés�és�az�energiaforgalom x
A�fogyatékosság�típusai� x
A�testedzés�és�a�sport,�mint�az�egészség�megőrzésének�eszköze
x
Sportsérülések,�sportártalmak�megelőzése,�gerinc�és�ízületvédelem
x
Sportsérülések,�elsősegélynyújtás x
A�krónikus�betegek�testedzése,�sportolása� x
A�teljesítményfokozás�lehetséges�és�tiltott�eszközei,�azok�élettani�hatásai
x
Fáradás,�fáradtság,�pihenés,�regeneráció�élettani�háttere
x
Életkorok�biológiai�és�terhelésélettani�sajátosságai
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Szakmai�beszédkészség x x x
Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x
Hallott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Megbízhatóság x x x x x
Felelősségtudat x x x x x
Döntésképesség x x x x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Prezentációs�készség x
Meggyőzőkészség x x
Kapcsolatteremtő�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Gyakorlatias�feladatelemzés x x x x x
Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x x x x
Körültekintés,�elővigyázatosság x x x x x
3. �natómiai-élettani�ismeretek tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
3.1. A�tantárgy�tanításának�célja Alapvető� célja� az� emberi� szervezet� felépítésének,� működésének� és� szabályozásának�bemutatása;� ezen� belül� az� egyes� szervek� működésében,� azok� összehangolásában,� a�szervezet� szintű� integrációban� szerepet� játszó� folyamatok� megtanítása.� A� tárgy kifejezetten�alapozó�jellegű,�több�későbbi�képzési�egységhez�szolgáltat�alapismereteket.
3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
3.3. Témakörök 3.3.1. Szervek, szervrendszerek 72 óra/72 óra
Az�emberi�szervezet�felépítése A�mozgató�szervrendszer A�szív�és�a�keringési�rendszer A�légzés�szervrendszere A�szabályozó�szervrendszer A�kiválasztás�szervrendszere Az�emésztőrendszer Az idegrendszer
3.3.2. Szervrendszerek�működése 72 óra/72 óra A�mozgató�szervrendszer�működése A�szív�és�a�keringési�rendszer�működése A�légzés�szervrendszere�működése A�szabályozó�szervrendszer�működése A�kiválasztás�szervrendszere�működése Az�emésztőrendszer�működése Az�idegrendszer�működése
3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
3.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
3.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. házi�feladat x
3.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
4. Egészségtan tantárgy 72 óra/72 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az�egészségtan�célja,�hogy�olyan�korszerű�ismeretekkel�ruházza�fel�a�hallgatókat,�melyek�segítik� őket� az� egészség� védelmében.� Alapvető� fontosságú� az� életmód,� a� sport� és� az�egészségi� állapot� közti� összefüggés� felismerése,� a� sportoló� önmagával� szembeni�felelősségérzet� kialakulása� és� az� a� tény,� hogy� az� egészség�megőrzése� nagyban� függ� az�egyén�választásaitól�és�kapcsolatainak�minőségétől.
4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
4.3. Témakörök 4.3.1. Sport�és�az�életmód 36 óra/36 óra
Alapfogalmak,�definíciók A testedzés,�sport,�egészségmegőrzés�kapcsolata A�sport�és�a�környezetvédelem�összefüggései A�sport,�mint�a�minőségi�élet�összetevője Fitness-wellness alapismeretei A�sportrekreáció�egészségtani�vonatkozásai A�sport�szerepe�a�stresszoldásban
4.3.2. Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése 18 óra/18 óra Sportártalmak�típusai Sportsérülések�típusai A�sportártalmak,�sportsérülések�megelőzésének�módszerei Rehabilitáció�a�sportban
4.3.3. Táplálkozás 18 óra/18 óra Egészséges�táplálkozás A�folyadékpótlás�fontossága Testösszetétel, testalkat Elhízás�és�testsúlyszabályozás Az�edzés�és�az�energiaforgalom
4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
4.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
4.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. házi�feladat x
4.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�
(ajánlás) Sorszám Tanulói�tevékenységforma Tanulói�tevékenység� Alkalmazandó�eszközök�és�
szervezési�kerete�(differenciálási�módok)
felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk feladattal vezetett rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
4.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
5. Terhelésélettan tantárgy 72 óra/72 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
5.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� terhelésélettan� tantárgy� tanításának� célja� megismertetni� a� hallgatókat� azokkal� a�módszerekkel,� amelyek� segítséget� nyújtanak� abban,� hogy� megállapítsák,� egy� emberi�szervezet� milyen� fizikai� állapotban� van,� illetve� az� edzés� milyen� hatást� gyakorol� a�szervezetre.� Felkészíteni� a� hallgatókat� a� teljesítményfokozás� módszereinek� és�eszközeinek�alkalmazására.
5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
5.3. Témakörök 5.3.1. Terhelés�hatása�a�szervrendszerekre 36 óra/36 óra
Az�edzés�hatása�a�mozgató�szervrendszerre Az�edzés�hatása�a�szív�és�a�keringési�rendszerre Az�edzés�hatása�a�légzés�szervrendszerére Az�edzés�hatása�a�szabályozó�szervrendszerre Az�edzés�hatása�a�kiválasztás�szervrendszerére Az�edzés�hatása�az�emésztőrendszerre Az�edzés�hatása�az�idegrendszerre
5.3.2. Speciális�terhelésélettani�sajátosságok 18 óra/18 óra
A�fogyatékosság�típusai,�ismérvek A�fogyatékos�emberek�sportoltatása Krónikus�betegek�testedzése,�sportolása A terhesség�alatti�sportolás�sajátosságai A�különböző�életkorok�biológiai�- terhelésélettani�sajátosságai
5.3.3. Teljesítményfokozás 18 óra/18 óra A�teljesítményfokozás�elvei A�teljesítményfokozás�módszerei�és�eszközei A�teljesítményfokozás�megengedett�módszerei,�eszközei A�teljesítményfokozás�tiltott�módszerei,�eszközei�(dopping) Az antidopping program fontosabb elemei Fair play
5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
5.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
5.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. házi�feladat x
5.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
5.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
6. Elsősegélynyújtás�gyakorlat� tantárgy 108 óra/108 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
6.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� elsősegélynyújtás� tantárgy� célja,� hogy� a� hallgatók� megismerjék� a� legfontosabb�általános�és�konkrét�feladatokat�a�hirtelen�fellépő�egészségkárosodások�esetén.�Tanulják�meg� azokat� biztonságos� és� hatékony� beavatkozásokat,� amelyek� segítségével� közvetlen�életmentő�vagy�a�súlyosbodást�megelőző�eredményt�érhetnek�el.
6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
6.3. Témakörök 6.3.1. Témakör�1 108 óra/108 óra
Alapfogalmak,�definíciók A�sérült�vizsgálata Csont�és�ízületi�sérülések�és�ellátásuk Néhány�jellegzetes�sérülés�és�ellátása�(pl.�agyrázkódás,�orrvérzés�stb.) Az�eszméletlenség�veszélyei,�az�eszméletlen�sportoló�ellátása Stabil oldalfekvő�helyzet�kivitelezése A�lélegeztetés A�mellkaskompresszió,�a�mellkasnyomás Az�újraélesztés Vizsgálati�protokoll�rosszullét�esetén A�sebek�fajtái Vérzések�típusai�és�ellátásuk Sokk�és�az�ellátása Vízből�mentés
6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
6.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
6.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
6.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Esetleírás�készítése x
3.2. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
5. Gyakorlati�munkavégzés�körében
5.1. Műveletek�gyakorlása x
6.6. A�tantárgy�értékelésének�módja
A nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
7. Funkcionális�anatómia tantárgy 62 óra/62 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,�hogy� a� hallgató�megismerje� az�emberi� test�anatómiáját� és�működését�fizikai�aktivitás,�sporttevékenység�végzése�közben,�komplex�megközelítésben.�Magába� foglalja� a� mozgástani� alapismereteket,� a� mozgásrendszer� funkcionális�vizsgálatának�és�a�mozgások�funkcionális�elemzésének�ismeretköreit.
7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
7.3. Témakörök 7.3.1. A�mozgás�szervrendszere 31 óra/31 óra
A�mozgás�szervrendszerének�passzív�részének�általános�jellemzői�(csontvázrendszer) A�csontok�feladata,�alkotói A�csontok�fejődése,�csontosodás A�csontok�járulékos�részei A�csontok�összeköttetései A�mozgás�szervrendszerének�aktív�részének�általános�jellemzői� (izomrendszer) Az�izomrendszer�felosztása Az�izmok�működése Az�izmok�segítő�szervei Izomélettani�ismeretek Az�izomműködés�energiafolyamatai
7.3.2. A�sportmozgások�anatómiai-élettani�alapjai 31 óra/31 óra A�mozgásszabályozás�anatómiai�szerveződése A�különböző�edzésfajták�hatása�a�mozgató�szervrendszerre A�motoros�fejlődés A�komplex�mozgások�tanulása�és�rögzülése A�mozgás�és�erőkifejtés A�terhelésélettani�vizsgálatok�típusai,�szerepe
7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
7.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
7.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. házi�feladat x
7.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
7.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
12051-16 azonosító�számú
Masszázs�elméleti�alapjai�I.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12051-16 azonosító� számú� Masszázs� elméleti� alapjai� I. megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák
Kli
nik
umi
alap
ism
eret
ek
FELADATOK
Anatómiai-élettani�és�klinikumi�ismereteket�alkalmaz
x
Munkája�során,�saját�tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit
x
SZAKMAI ISMERETEK
Reumatológiai,�ortopédiai,�belgyógyászati,�traumatológiai,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapismeretek
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x
Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x
Team-munkában�tevékenység x
Szakmai�nyelvű�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Elhivatottság,�elkötelezettség x
Kitartás x
Döntésképesség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Határozottság x
Segítőkészség x
Közérthetőség
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Helyzetfelismerés x
Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x
Körültekintés,�elővigyázatosság x
8. Klinikumi alapismeretek tantárgy 62 óra/…�óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
8.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� regeneráló� balneoterápiás� masszőr� gyakorlatában� leggyakrabban� előforduló�mozgásszervi� megbetegedések� alapszintű� bemutatása.� A� hidro-balneoterápia� és� a�masszázs�ellenjavallatait�képező�belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�kórképek�jellegzetes� tüneteinek� megtanítása.� A� traumatológia,� a� neurológia és� a� belgyógyászat�elsajátításával,� a�kóros� jelenségek� felismerésével�megalapozni�az�elsősegélynyújtás-első�ellátás�során�alkalmazandó�teendőket.
8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet anyagforgalma, az életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
8.3. Témakörök 8.3.1. Reumatológiai,�ortopédiai és�traumatológiai�alapok 31 óra/…�óra
Csontritkulás Lágyrész�reumatizmus Degeneratív�ízületi�és�gerincelváltozások Gyulladásos�ízületi�és�gerincelváltozások A�gerinc�ortopédiai�betegségei Mellkasdeformitások A�felső�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei Az�alsó�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei A baleset fogalma A�sérülések�osztályozás A�csontsérülések�tünetei�és�szövődményei Ízületi�sérülések A�végtagok�leggyakoribb�sérülései A koponya�leggyakoribb�sérülései Gerincsérülések Mellkasi,�hasi�sérülések Idegsérülések Izomsérülések Érsérülések,�vérzéstípusok Collapsus�és�shock
8.3.2. Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok 31 óra/…�óra Kóros�jelensége�felismerése - allergiás�reakciók - légzési�rendellenesség légzésszám�változás kóros�légzéstípusok nehézlégzés - szív- érrendszeri�betegnél
szorító�mellkasi�fájdalom�(angina�pectoris) szívízomelhalás�(acut�myocardialis�infarctus) érszűkület visszeresség artériás�és�vénás�lábszárfekély mélyvénás�trombózis felületes�vénagyulladás magas�vérnyomás - véralvadási�zavarban�szenvedő�betegnél Az�idegrendszeri�betegségek�főbb�jellemző�tünetei Koponyaűri�nyomásfokozódás Fejfájások Idegrendszeri�fertőzések Agyi�érbetegségek Epilepszia A�bőr�anatómiája�és�élettani�működése Fertőző�bőrelváltozások� Diabetes�mellitus�bőrelváltozásai�
8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
8.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
8.5.1. A tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. házi�feladat x
8.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
8.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
10324-12 azonosító�számú
Edzéselmélet�és�gimnasztika
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10324-12 azonosító� számú� Edzéselmélet� és� gimnasztika. megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák
Edzéselm
élet
Edz
ésprogram
ok�
gyak
orla
t
Gim
nasz
tik
a
Gim
nasz
tik
a gy
akor
lat
FELADATOK
Az�edzés,�illetve�a�foglalkozás�céljainak�megfelelően�összeállítja�az�edzésprogramot,�illetve a gyakorlatanyagot
x
A�résztvevők�életkorának,�edzettségi�(fittségi)�állapotának�megfelelően�meghatározza�a�terhelési�tényezőket
x x
Tudatosítja�tanítványaiban�az�egyes�edzésfeladatok�(foglalkozásrészek)�jelentőségét�és�szerepét�a�távlati�célok�elérésében�
x
A�korszerű�edzéselvek�és�–módszerek�figyelembevételével�célirányosan�fejleszti�a�foglalkozásokon�résztvevők�motoros�képességeit
x x x
Munkája�során�figyelembe�veszi�a�fejleszthetőség�szenzitív�időszakait,�ugyanakkor�törekszik�a�képességek�harmonikus�fejlesztésére�is
x x x
Elemzi�és�értékeli�az�edzéstervek�(foglalkozástervek)�gyakorlati�megvalósítását,�a tapasztalatokat�hasznosítja�további�munkája�során
x
Szakszerűen�és�hatékonyan�irányítja�a�gyakorlatok�végrehajtását
x x
Az�edzés�(foglalkozás)�feladatához�igazodó,�szakszerű�bemelegítést�és�levezetést�alkalmaz
x x x
A�mozgások�tanítása�során felhasználja�a�sportoktatás�általános�elveit�és�módszereit
x
Változatos�formában�használja�a�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszerét
x x x x
A�gyakorlatok�hatását�szakszerűen�elemzi x x x
Meghatározza�az�adott�motoros�képesség�fejlesztését�célzó�gyakorlatokat
x x x x
Pontosan�és�közérthetően�használja�a�szaknyelvet
x x
Szükség�esetén�rajzírást�alkalmaz x
A�körülmények�együttes�mérlegelését�követően�kiválasztja�a�megfelelő�gyakorlatvezetési�módszert
x
SZAKMAI ISMERETEK
Edzés,�fittség,�edzettség,�teljesítőképesség,�teljesítőkészség
x
Edzésterhelés,�elfáradás� x x
Az�alkalmazkodás x
Edzéseszközök�és�a�terhelés�összetevői x x x
Edzéstervezés,�edzéselvek�és�edzésmódszerek x
Kondicionális�képességek�fajtái�és�fejlesztésük�elmélete
x x
Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�elmélete
x x
Mozgáskoordináció�és�mozgásszerkezet x x
Mozgástanulás,�mozgástanítás x x
A�motoros�képességek�fejlesztésének�szenzitív�időszakai
x
A�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszere x x
A�gimnasztika�szakleírása�és�a�gyakorlatok�ábrázolása
x x
Gyakorlatok�tervezése,�gyakorlatvariálás�és�kombinálás
x x
Gyakorlatelemzés,�izomtérkép x
Az�általános�bemelegítés�és�levezetés x x
Motoros�képességek�fejlesztése�a�gimnasztika�mozgásanyagával
x x x
Gyakorlatvezetési�módszerek x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Szakmai�beszédkészség x x
Szakmai�nyelv�használata x x x
Motoros�készség x x
Sportszerek�és�–eszközök�célirányos�alkalmazása
x x x
Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Pontosság x x
Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Irányítási�készség x x
Közérthetőség x x
Motiváló�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Módszeres�munkavégzés x x x x
Körültekintés,�elővigyázatosság x x
Kontroll�(ellenőrzőképesség) x x
9. Edzéselmélet� tantárgy 139 óra/139 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
9.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzéselmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� átfogó� és� rendszerezett�ismereteket�kapjanak�a�testedzéssel�kapcsolatos�fogalmakról,�megértsék�a�fizikai�terhelés�hatásmechanizmusát,� a� terhelésszabályozás� módszereit,� az� edzéstervezés� folyamatát,�továbbá�helyesen�értelmezzék�az�elfáradás�jeleit.�Ismertesse�meg�a�tanulókkal�a�motoros�képességek�fajtáit�és�jellemzőit,�továbbá�közvetítse�mindazokat�az�ismereteket,�amelyek�a�hatékony�edzéstervezési�és�edzésvezetési�folyamatok�előfeltételeit�jelentik.
9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
9.3. Témakörök 9.3.1. Edzéselméleti�alapok 72 óra/72 óra
Testkultúra,�mozgás,�fizikai�aktivitás� Sport,�fitness,�rekreáció� Edzés,�edzésrendszer Edzésmódszerek� Edzéstípusok,�edzéscélok� Edzéseszközök Az�edzés�szerkezete Teljesítmény:�teljesítőképesség,�teljesítőkészség Stressz-elmélet�és�edzésterhelés Külső�és�belső�terhelés� A� terhelés� összetevői:� intenzitás,� ingersűrűség,� gyakoriság,� terjedelem,� időtartam,�bonyolultság Az�elfáradás Az�elfáradás�szakaszai,�típusai�� Elfáradási�tünetek� A�terhelés�optimalizálása Alkalmazkodás Homeosztázis,�túlkompenzáció Edzettség,�fittség
9.3.2. Motoros�képességek 36 óra/36 óra A�kondicionális�képesség�fogalma� Az�erő�és�fajtái� Az�állóképesség�és�fajtái� Pulzustan A�gyorsaság�és�fajtái� Ízületi�mozgékonyság,�lazaság,�hajlékonyság� Képességek�komplexitása Az�intenzitás�és�a�kondicionális�képességek�fejlesztésének�összefüggései� A�koordináció�fogalma
Kinesztézis�(mozgásérzékelés) Egyensúlyozási�képesség�� Ritmusérzék�(ritmusképesség) Reagálási�képesség� Téri�tájékozódási�képesség Összekapcsolódási�képesség� Differenciáló�képesség� Az�ügyesség,�mint�a�képességek�komplex�manifesztációja
9.3.3. Edzésmódszertan 31 óra/31 óra Edzéselvek� A�motoros�képességek�fejlesztésének�szenzitív�időszakai� Az�edzettségi�állapot�összetettsége,�mérhetősége Az�izomerő�felmérését�szolgáló�eljárások� Az�izomerő�fejlesztésének�módszertana Testalkatok,�testösszetétel�és�a�testformálás�lehetőségei Az�állóképesség�felmérését�szolgáló�eljárások� Az�állóképesség�fejlesztésének�módszertana A�gyorsaság�felmérését�szolgáló�eljárások� A�gyorsaság�fejlesztésének�módszertana� Az�ízületi�mozgékonyság�felmérését�szolgáló�eljárások Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�módszertana Mozgásszerkezet� Szabályzó�és�vezérlő�rendszerek Zárt�és�nyílt�képességek Mozgásügyesség,�mozgáskészség A�motoros�mozgástanulás�fázisai Mozgástanítás�alapvető�módszertani�elvei A�terhelés�ellenőrzése,�az edzés�szabályozása A�rekreációs�edzéstervezés�sajátosságai A�teljesítményértékelés�lehetőségei Edzésdokumentáció Forma, sportforma A�sportformát�befolyásoló�tényezők Formaidőzítés Túlterhelés A�túledzettség�okai�és�tünetei� A�biztonságos�testedzés�irányelvei Gerinc�és�ízületvédelem Kiválasztás�a�sportban��
9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
9.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
9.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. házi�feladat x
9.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
9.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011. évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
10. Edzésprogramok�gyakorlat tantárgy 211 óra/211 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
10.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzésprogramok� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� közvetlen,�életszerű� tapasztalatokat� szerezzenek� a� sportolók� felkészítési- felkészülési� folyamatáról,�vagy a fitness-wellness�szektor�által�kínált�testedzési�lehetőségekről.�Kiemelt�cél,�hogy�a�tanulók� – a megadott szempontok szerint - részt� vegyenek� az� edzésprogramokban,�tapasztalataikat� elemzések� formájában� értékeljék,� továbbá,� hogy� kondicionális� és�koordinációs�képességeik�folyamatosan�fejlődjenek.
10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai tartalmak.
10.3. Témakörök 10.3.1. Edzéslátogatás 144 óra/144 óra
Részvétel� saját�sportága/mozgásformája�edzésprogramjában,� ismert�helyszínen�saját�edző�irányításával Saját�sportágában/mozgásformájában�más�helyszíneken�(más�egyesületben,�klubban,�településen�és�más�edző�irányításával)�tartott�edzések�látogatása��� Saját� sportágában/mozgásformájában� más� (fiatalabb,� idősebb)� korosztályoknak�tartott�edzések�megtekintése� Saját� sportágában� amatőr� sportolók� és� profi� versenyzők� edzéseinek� megtekintése�(sportedző) Kezdő�és�haladó�fittségi�edzésprogramok�megtekintése�(fitness-wellness instruktor) Versenyek�látogatása�(sportedző) Szakmai�rendezvények,�workshopok�látogatása�(fitness-wellness instruktor) Más�sportágak/mozgásformák�edzésprogramjainak�és�versenyeinek�megtekintése� (Minden�esetben�a�gyakorlatvezető�határozza�meg�a�látogatások�részletes�feladatait.)��
10.3.2. Motoros�képességfejlesztés 67 óra/67 óra Általános�erőfejlesztés� Speciális�erőfejlesztés� Pozitív�dinamikus�(legyőző)�erőfejlesztés� Negatív�dinamikus�(fékező)�erőfejlesztés�� Statikus�(izometriás)�erőfejlesztő�gyakorlatok� Intermediális�(izokinetikus)�erőfejlesztő�gyakorlatok� Elektromos�ingerléssel�(elektrostimulációval)�végzett�erőfejlesztő�gyakorlatok� Maximális�erő�fejlesztése Gyorsasági�erő�fejlesztése Állóképességi�erő�fejlesztése A�reagálás�gyorsaságának�fejlesztése�� A�mozdulatgyorsaság�(aciklikus�mozgásgyorsaság)�fejlesztése�� Gyorsulási�képesség�fejlesztése Gyorsaság�(ciklikus�helyzet- és�helyváltoztatási�gyorsaság)�fejlesztése Gyorsasági�állóképesség�fejlesztése Rövid�távú�állóképesség�fejlesztése Közép�távú�állóképesség�fejlesztése Hosszú�távú�állóképesség�fejlesztése Állóképesség�fejlesztése�tartós�módszerekkel Állóképesség�fejlesztése�intervall�módszerrel� Állóképesség�fejlesztése�ellenőrző�(vagy�verseny)�módszerrel Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�aktív�izommozgással� Az�ízületi�mozgékonyság�passzív�fejlesztése� A�mozgásérzékelés�(kinesztézis)�fejlesztése� Az�egyensúlyozási�képesség�fejlesztése� A�ritmusérzék�fejlesztése� A�reagálási�képesség�fejlesztése� A�téri�tájékozódási�képesség�fejlesztése�
Az�összekapcsolódási�képesség�fejlesztése� A�differenciáló�képesség�fejlesztése� Az�ügyesség�fejlesztése� (Valamennyi� fejlesztő�módszer�elsajátítása�konkrét� gyakorlatok� és�edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)
10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�választott�szakképesítés�jellegének�megfelelő�sportlétesítmény
10.5. A� tantárgy� elsajátítása során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
10.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
10.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
4.3. Csoportos�versenyjáték x
5. Gyakorlati�munkavégzés�körében
5.1. Műveletek�gyakorlása x
5.2. Munkamegfigyelés�adott�szempontok�alapján
x
6. Szolgáltatási�tevékenységek�körében
6.1. Részvétel�az�ügyfélfogadáson,�esetmegfigyelés
x
6.2. Szolgáltatási�napló�vezetése x
6.3. Önálló�szakmai�munkavégzés�felügyelet�mellett
x
6.4. Önálló�szakmai�munkavégzés�közvetlen�irányítással
x
10.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
11. Gimnasztika tantárgy 67 óra/67 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�gimnasztika�elmélet�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�elsajátítsák�a�különböző�testhelyzeteket,� mozdulatokat,� mozgásokat� leíró� helyes� szakkifejezéseket és� a�gyakorlatok�ábrázolási�módját.�A� tanulók�váljanak�képessé�általános�és� speciális�hatású�képességfejlesztő� programok� összeállítására.� A� gimnasztika� valamennyi� sportág� és�fittségi� program� előkészítő� mozgásanyaga,� továbbá� minden� motoros� képességfejlesztő�edzés�szakmai�alapja
11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak. A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
11.3. Témakörök 11.3.1. A�gimnasztika�mozgásrendszere 36 óra/36 óra
Gimnasztikai�alapfogalmak�(alapforma,�kiinduló�helyzet,�gyakorlatlánc�stb.)� A�gimnasztika�szerepe,�alkalmazási�területei� A�gimnasztikai�gyakorlatok�szerkezeti�összetevői� Állások� Térdelések Ülések Kéz�és�lábtámaszok
Fekvések� Egyéb�támaszok� Függések� Kartartások Fogásmódok� A�gimnasztikai�mozgások�szakkifejezései�és�meghatározásai� A�testrészek�és�a�mozgásos�szakkifejezések�összekapcsolása A�fej�és�a�nyak�mozgásai� Karmozgások,�a�vállöv�és�a�kéz�mozgásai� Lábmozgások,�a�lábfej�mozgásai� Törzsmozgások� A gyakorlatok�szaknyelven�történő�leírása� Az�általános�bemelegítés�szerkezeti�felépítése� A�bemelegítés�gyakorlatanyaga A�gyakorlatok�ábrázolása
11.3.2. Gyakorlatelemzés�és�-tervezés 31 óra/31 óra Az�erőkifejtési�módok�rendszere� Egyszerűsített�izomtérkép�(az�izomcsoportok�fő�mozgásai) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás térbeli� összetevőinek� változtatásával� (kiinduló�helyzet,�mozgásirány,�mozgásterjedelem,�stb.) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás� időbeli� összetevőivel� változtatásával� (időtartam,�tempó,�stb.) Gyakorlatok�variálása�a�terhelési�összetevők�változtatásával�(pl.�ellenállás�nagysága,�pihenőidő�stb.) Gyakorlatok�variálása�különböző�eszközök�használatával Gyakorlatok�elemzése,�domináns�hatás�tervezése� Kondicionális�képességek�fejlesztése�gimnasztikával� Koordinációs�képességek�fejlesztése�gimnasztikával Ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�gimnasztikával� Izolációs�gyakorlatok� Gyakorlatok�összekapcsolása,�gyakorlatláncok� Motoros�képességek�fejlesztése�különböző�eszközökkel� Gyakorlatvezetési�módszerek� A�célgimnasztika�értelmezése,�alkalmazási�területei
11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
11.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
11.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
11.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk feladattal vezetett rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
4.3. Csoportos�versenyjáték x
5. Gyakorlati�munkavégzés�körében
5.1. Műveletek�gyakorlása x
5.2. Munkamegfigyelés�adott�szempontok�alapján
x
6. Szolgáltatási�tevékenységek�körében
6.1. Részvétel�az�ügyfélfogadáson,�esetmegfigyelés
x
6.2. Szolgáltatási�napló�vezetése x
6.3. Önálló�szakmai�munkavégzés�felügyelet�mellett
x
6.4. Önálló�szakmai�munkavégzés�közvetlen�irányítással
x
11.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
12. Gimnasztika gyakorlat tantárgy 144 óra/144 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� gimnasztika� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� elsajátítsák� a�gimnasztika� mozgásrendszerét,� képessé� váljanak� a� gyakorlatok� helyes� technikai�kivitelezése,� az� edzésfeladatnak� megfelelő� gyakorlatok� összeállítására� és� a� gyakorlat-végrehajtás�szakszerű�irányítására
12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak. A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet anyagforgalma tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.
12.3. Témakörök 12.3.1. Szabadgyakorlatok 72 óra/72 óra
Kiinduló� helyzetek,� kartartások� és� gimnasztikai� alapmozgások� helyes� technikai�végrehajtása�bemutatás�alapján� Kiinduló� helyzetek,� kartartások� és� gimnasztikai� alapmozgások� helyes� technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján A� bemutatott� kiinduló� helyzetek,� kartartások� és� gimnasztikai� alapmozgások� helyes�szaknyelvi�meghatározása Nyakgyakorlatok,� a� gyakorlatok� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése�� Kar�és�vállgyakorlatok,�a�gyakorlatok�variálása�a�szerkezeti�és�a�terhelési�összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése�� Lábgyakorlatok,� a� gyakorlatok� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése�� Törzsgyakorlatok,� a� gyakorlatok� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és a�variált�gyakorlat�hatáselemzése�� Összetett�gyakorlatok,�a�gyakorlatok�variálása�a�szerkezeti�és�a�terhelési�összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése�� Szabadon� választott� gyakorlatlánc� összeállítása,� bemutatása� és� a� gyakorlatok elemzése�� Meghatározott�szempontok�szerinti�gyakorlatlánc�összeállítása�és�bemutatása� Általános�és�speciális�bemelegítés�összeállítása�és�bemutatása�
Speciális�(sportági)�célgimnasztikai�gyakorlatok�összeállítása� Gyakorlatvezetési�módszerek�(bemutatás,�bemutattatás,�rövid�szóban�közlés,�utasítás,�kombinált�módszerek,�folyamatos,�magyarázattal�kiegészített),�gyakorlása
12.3.2. Eszközös�gyakorlatok� 72 óra/72 óra Kézisúlyzó�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása� Labdagyakorlatok (kislabda, medicinlabda,� óriáslabda)� végrehajtása,� tervezése,�oktatása Botgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Gyakorlatok�rugalmas�ellenállással�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Gyakorlatok�bordásfalnál�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Zsámoly�és�padgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Páros�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Ugrókötél�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Egyéb�sportszer�(pl.�TRX)�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása
12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tornaterem
12.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
12.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
12.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Esetleírás�készítése x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
4.3. Csoportos�versenyjáték x
5. Gyakorlati�munkavégzés�körében
5.1. Műveletek�gyakorlása x
5.2. Munkamegfigyelés�adott�szempontok�alapján
x
6. Szolgáltatási�tevékenységek�körében
6.1. Részvétel�az�ügyfélfogadáson,�esetmegfigyelés
x
6.2. Szolgáltatási�napló�vezetése x
6.3. Önálló�szakmai�munkavégzés�felügyelet�mellett
x
6.4. Önálló�szakmai�munkavégzés�közvetlen�irányítással
x
12.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
12053-16 azonosító�számú
Fizioterápia�I.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12053-16 azonosító� számú� Fizioterápia� I. megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák
Fizioterápia
Fizioterápia�I.�
gya
kor
lat
FELADATOK
Hidro- és�balneoterápia�történek�ismerete x
Hidroterápiás�kezeléseket�végez x x
- borogatásokat,�pakolásokat,�lemosásokat�végez
x x
- fürdőkezeléseket�végez�(hideg-, meleg-,�forró�és�váltott�hőfokú�fürdő
x x
- leöntéseket�végez x x
- zuhanykezeléseket�végez�(váltott�hőfokú�zuhanykezelések,�víz�alatti�vízsugármasszázs,�szájzuhany,�örvényfürdő
x x
- szénsavas�kezeléseket�végez�(szénsavas�fürdő,�szénsavgáz-kezelés,�szénsavhó-kezelés)
x x
- súlyfürdőkezelést�és�trakciós�kezelést�végez x x
- Kneipp�kezelést�végez x x
Meleghatású�kezeléseket�végez x x
- paraffinpakolást�végez x x
- hőlégkamra�kezelést�végez x x
- gőzkamra�kezelést�végez x x
- szaunakezelést�(felöntést)�végez x x
Hideghatású�kezeléseket�végez x x
- kryoterápiás�kezelést�végez�kryogéllel x x
Balneoterápiás�kezeléseket�végez x x
- gyógyszeres�fürdőkezelést�végez�(konyhasós,�kénes,�kamillás,�csersavas,�mustár�és�fenyőfürdő)
x x
- fürdőkúra�kezelést�végez x x
- gyógyvizes�ivókúrás�végez x x
- gyógyiszap�kezeléseket�és/vagy�parafangó�kezelést�végez
x x
A�szakma�higiénés�szabályait�betartja x x
A�kezelést�kizáró�elváltozásokat�ismeri�és�ennek�alapján�jár�el
x x
A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri�és�munkája�során�betartja,�betartatja
x x
A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x
SZAKMAI ISMERETEK
A�hidroterápia�története x
Termálvíz,�ásványvíz,�gyógyvíz�fogalma x
A�hidroterápia�hatása x
A vízhőmérséklet�és�biológiai�hatása,�a�szervezet�hőszabályozása
x
A�hidroterápia�fajtái,�javallatai�és�ellenjavallatai
x
A�hidroterápia�körébe�tartozó�kezelések�módszerei,�javallatai�(pakolások,�borogatások,�lemosások,�ledörzsölések,�leöntések,�zuhanyok)
x
Kezelések�különböző�hőmérsékletű�és�kiterjedésű�fürdőkkel�(fél-,�ülő-,�felmelegedő-, váltott�hőfokú-, hideg-forró-,�túlmelegítő�fürdő,�hőlégkamra,�gőzkamra,�szauna�fajtái,�felöntések)
x
Súlyfürdő�és�trakciós�kezelések x x
Szénsavas�fürdő,�szénsavas�gázfürdő�(szénsavhó),�szénsavgáz�kezelés
x x
Mesterséges�fürdőkezelések x
Balneoterápia�javallatai,�ellenjavallatai x
A�gyógyvizek�fizikai,�kémiai�és�általános�hatásai
x
A�fürdőkezelés�formái,�higiénés�körülményei x x
Fürdőreakció,�fürdőfáradság x
Gyógyiszapkezelések�javallatai,�ellenjavallatai x
Az�iszapok�tulajdonságai,�fizikai,�kémiai�és�biológiai�hatásai
x
Az�iszapkezelések�formái,�kivitelezése x x
Ivókúrák�javallatai�és�ellenjavallatai,�gyógyvizes�ivókúrák
x
Fürdőhelyek,�gyógyhelyek�Magyarországon x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x
Team-munkában�tevékenykedik x x
Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x
Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Állóképesség x x
Erős�fizikum x x
Terhelhetőség x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Kapcsolatteremtő�készség x x
Segítőkészség x x
Udvariasság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x
Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x
Figyelem�megosztás x x
13. Fizioterápia tantárgy 36 óra/…�óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
13.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni� a� tanulókkal� a� természeti� energiákkal� történő� gyógyítást,� a� betegség�megelőzését,� a� specifikus� és� tüneti� kezeléseket� (indikációkat-kontraindikációkat),� képet�adni�a�fizikai�gyógymódok�széleskörű�alkalmazásáról.
13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
13.3. Témakörök 13.3.1. Fizoterápiás�módszerek 36 óra/…�óra
Termoterápia: Meleg�és�hideghatások Meleghatású�kezelés Hőlégkamra� Gőzkamra� Szauna�(felöntések,�a�szaunamester�feladatai�és�a�különféle�szaunák�ismertetése) Hideghatású�kezelések�(kryoterápia,�kryogél) Rövid�hűtés Hidroterápia A�hidroterápia�története�(Hippokratész,�Priessnitz,�Kneipp stb. ) Élettani�hatásai� A�hidroterápia�fajtái, javallatai�és�ellenjavallatai�(relatív) A�víz�használatának�fizikai�hatásai�(hőmérséklet, felhajtóerő, hidrosztatikai�nyomás, áramlás) Vízhőmérsékletek�és�biológiai�hatásuk�(különféle�ingerek) Enyhe ingerek (indifferens�fürdő,�borogatás, lemosás,�részpakolás, langyos�fél�fürdő) Közepes�ingerek�(langyos,�meleg�fürdő, nagyobb�kiterjedésű�pakolások) Erős�ingerek�(hideg�fürdő,�forró�fürdő, váltott�hőfokú�fürdő, gőzkamra,�hőlégkamra,�szauna�merülő�fürdővel) Borogatások�– pakolások� Lemosások�– leöntések� Fürdőkezelések� Kneipp�kezelések Zuhanykezelések� Skótzuhany�(váltott�hőfokú�fürdő) Víz�alatti�vízsugár�masszázs�(átforgatásos,�pótlásos, különféle�kezelőfejek, hatásuk és�a�dozírozás�ismerete) Szájfürdő�(fogíny�sugárfürdő) Örvényfürdő� CO2 gázfürdő (mofetta),�szénsavfürdő,�szénsavhó�(Veress�féle�ködkamra) kezelés� Súlyfürdő�(hungarikum��) Dr.�Moll�Károly�és�Dr.�Papp�Károly�súlyfürdő�kezelései Balneokezelések: Fürdőtörténet�– fürdőkultúrák Magyarország�gyógyvizei,�budapesti�és�fontosabb�vidéki�fürdők�vizeinek�összetétele,�az�emberi�szervezetre�gyakorolt�hatása
Termálvíz�– ásványvíz�– gyógyvíz�fogalma�– gyógyvízzé�nyilvánítás� - geotermikus grádiens� Makro – mikroelemek Gyógyvizek�hatásai� Fürdőkezelések�fajtái,�fürdőreakció,�fürdőfáradtság Indikációk,�kontraindikációk� Gyógyszeres�fürdők�(konyhasós,�kénes,�kamillás,�csersavas,�mustár�és�fenyőfürdő) Ivókúrák� Gyógyiszapkezelések� Iszapok�fajtái,�tulajdonságai Fizikai,�kémiai,�biológiai�hatások Iszapkezelések� (pakolás, mitigált� és� hidegiszap� kezelés,� vödöriszap,� résziszap)�kivitelezése� Különleges�iszapkezelések�- parafangó Iszapkezelés�javallata�– ellenjavallata Hévízi�gyógyiszapkezelések�(hungarikum��) Mechanokezelések: Száraz�tractió, gerincnyújtó�gravitációs�pad (denevér�ágy, Glisson trakció�ismerete Betegségek�indikációi�és�kontraindikációi�kezelések�során
13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Gyógyfürdő,�gyógykórház,�gyógyszálló
13.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�
tevékenységformák�(ajánlás)
13.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
13.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Esetleírás�készítése x
3.2. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
3.3. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.4. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
13.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
14. Fizioterápia�I.�gyakorlat� tantárgy 103 óra/…�óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és 14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
14.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�fizioterápia�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�és�gyakorolják�be�a�hidro-,�balneoterápiás�kezeléseket.
14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
14.3. Témakörök 14.3.1. Hidro- és termoterápiás�kezelések 72 óra/…�óra
Hidroterápiás�kezelések:� Borogatások�(hideg,�meleg,�felmelegedő�{Prissnitz} Lemosások,� pakolások� (teljes� test,� háromnegyedes,� fél� valamint� törzs� {száraz,�nedves}) Kneipp�kezelések�(taposó)A�témakör�részletes�kifejtése
Zuhany�kezelések:� Zuhany�kalitka,�skótzuhany�(váltott�hőfokú),�szájzuhany,�örvényfürdő Víz�alatti�vízsugármasszázs�kezelés Fürdő�kezelések:� Részfürdő,�félfürdő,�ülőfürdő,�hideg,�váltott�hőfokú,�meleg�és�forró�fürdő Termo�kezelések:� Gőzkamra,�hőlégkamra,�különféle�szaunák�és�szauna�felöntések Kryogéles�kezelések
14.3.2. Egyéb�fizioterápiás�kezelések 31 óra/…�óra Balneoterápiás�kezelések:� Fürdőkúra� kezelést� végez� (gyógyvizes� gyógymedence� és� gyógyvizes� kádfürdő�kezelés)A�témakör�részletes�kifejtése Szénsavgáz�fürdő�(mofetta),�szénsavfürdő,�szénsav�hó�(Kapuvár) Iszapkezelések: Gyógyiszap�kezelések�(pakolás,�vödör,� iszapkompressz,�résziszap,�mitigált�és�hideg�iszap�kezelések),�parafangó�kezelések Trakciós�kezelések:� Lyrás� és�kalodás� súlyfürdő� függesztések,�egy-, két- és� három�pontos� függesztések,�előírásnak�megfelelő�helyre�súlyok�felhelyezése Száraz�trakciós�készülékek�(Glissonos�súlyhúzásos�ágy)�használata
14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Gyógyfürdő,�gyógykórház,�gyógyszálló
14.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
14.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
14.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok)
Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Esetleírás�készítése x
3.2. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.3. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.4. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
5. Szolgáltatási�tevékenységek�körében
5.1. Részvétel�az�ügyfélfogadáson,�esetmegfigyelés
x
5.2. Szolgáltatási�napló�vezetése x
5.3. Önálló�szakmai�munkavégzés�felügyelet�mellett
x
5.4. Önálló�szakmai�munkavégzés�közvetlen�irányítással
x
14.6. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
12055-16 azonosító�számú
Regeneráló�balneoterápiás�masszázs
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12055-16 azonosító� számú� Regeneráló� balneoterápiás� masszázs megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák
Masszáz
s
Své
dmasszázs�
gyak
orla
ta
FELADATOK
Svédmasszázst�alkalmaz�kezeléseknek�(frissítő,�relax)�megfelelően
x x
A�teljes�test�és�az�egyes�testtájak�masszírozásában�a�különleges�masszázsfajtákat�alkalmazza (pl. zuhany alatti, hammam, cellulit,�méz,�csokoládé,�szárazkefe�és�víz�alatti�vízsugár�masszázs)
x x
Aromaterápiás�masszázst�végez x x
Munkája�során,�saját�tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit
x x
Közreműködik�a�team�munkában x
Különleges�frissítő�(wellnes)�masszázskezeléseket�végez�(hammam masszázs,�cellulit�masszázs�fóliázással,�méz�és�csokoládémasszázs,�szárazkefe�masszázs�{törölköző},�aromamasszázs)
x x
Kiválasztja�a�kezeléshez�megfelelő�eszközt,�vivőanyagot,�berendezést,�elhelyezi,�pozicionálja�a�pacienst
x
Aromaterápiás�ismereteket alkalmaz x x
Ismeri�és�felismeri�a�masszázs�javallatait�és�ellenjavallatait
x x
Szakszerűen�alkalmazza,�kezelés�után�tisztítja,�fertőtleníti�a�masszázshoz�szükséges�berendezéseket
x
Betartja�a�higiénés�szabályokat x
Ismeri�és�alkalmazza a�vállalkozás�jogkövető�működése�érdekében�a�fogyasztóvédelmi�előírásokat
x x
A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri�és�munkája�során�betartja,�betartatja
x x
A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x
SZAKMAI ISMERETEK
A masszázs�története,�felosztása x
Frissítő�és�a�különleges�masszázsfajták�elmélete,�gyakorlata
x x
A�frissítő,�illetve�relaxáló�masszázs�célja x
A�masszázs�helyi�(bőr,�kötőszövet,�izomzat),�általános�és�távolhatásai,�szerepe�a�diagnosztikában�
x
Különböző�vivőanyagok�hatásmechanizmusának�ismerete
x x
Vivőanyagok�használata x x
A�svédmasszázs�alapfogásai,�intermittálás,�mellkasfelrázás�és�hatásmechanizmusuk
x x
Aromaterápia x x
A�masszázs�előkészítése�és�technikai�kivitelezése,�kéz�edzőgyakorlatai
x x
A�masszázs�javallatai�és�ellenjavallatai x x
A�képzéshez�illeszkedő�hazai�és�európai�uniós�fogyasztóvédelmi�előírások
x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x
Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x
Masszőrpad,�masszőrszék,�kényelmi�eszközök�(hengerpárna,�ékpárna,�haspárna),�masszázsanyagok�használata
x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Állóképesség x x
Önállóság x x
Kézügyesség x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Kapcsolatfenntartó�készség x x
Segítőkészség x x
Udvariasság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x
Helyzetfelismerés x x
Körültekintés,�elővigyázatosság x x
15. Masszázs tantárgy 36 óra/…�óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
15.1. A�tantárgy�tanításának�célja A masszázs�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�a�masszázs�alapelveit, hatásmechanizmusát, fogásrendszerét,�sajátítsák�el�annak�elméleti�alapjait.
15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
15.3. Témakörök 15.3.1. Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták 36 óra/…�óra
Svédmasszázs: A�masszázs�története A�masszázs�fogalma,�felosztása,�célja�és�helye�a�komplex�fizioterápiában A�masszázs�feltételei Masszázs�általános�szabályai� A�svéd�masszázs�élettani�hatásai� Klasszikus� svéd� masszázs� fogásrendszere,� a� fogások� sorrendje� és�hatásmechanizmusuk Közvetítő� anyagok� és� hatásaik� (talkum,� szappan,� krémek,� olajok,� méz,� csokikrém,�különféle�aroma�anyagok�használata) Svédmasszázs� fogásaival� kivitelezett� frissítő� és� relaxációs� kezelések� közötti�különbségek Tájékozódás�kezelés�előtt,�svéd�masszázst�megelőző�vizsgálat Indikációk,�kontraindikációk,�javallatok-ellenjavallatok Kiegészítő�masszázsfogások�(intermittálás,�mellkasfelrázás) Testtájak�szerinti�masszázskezelések Hygiénia:�személyi�(kézfertőtlenítés)�és�technikai�(eszközfertőtlenítés) Aromaterápia Egyéb�masszázsfajták:� Önmasszázs Vibrációs�masszázs�(gépi) Száraz�kefemasszázs�(frottír�törölköző) Víz�alatti�vízsugár�masszázs� Zuhanymasszázs
15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
15.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
15.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
15.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Esetleírás�készítése x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
15.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
16. Svédmasszázs�gyakorlata� tantárgy 242 óra/…�óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� masszázs� elméleti� alapjaira� támaszkodva� a� tanulók� sajátítsák� el� annak� gyakorlati�alapjait.
16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
16.3. Témakörök 16.3.1. A�svédmasszázs�fogásai 36 óra/…�óra
Simítások:� kétkezes� hosszanti,� kétkezes� haránt,� váltott� kezes� hosszanti,� körkörös,�nyolcas,�követőkezes�nyolcas,�nehezített�kezes�nyolcas Dörzsölések:�vasaló,�gyalu,�tenyérgyökös,�3-4 ujjas, 1 ujjas Fésű,�karom,�fűrész Gyúrás:� egykezes� kiemelt� (olló),� kétkezes� hosszanti� kiemelt,� félkörös� gyúrás,�redőtolás,� redőtolás� ellenállással,� vongálás,� plesselés,� haránt,� mángorlás,� szitálás,�felrázás Vibráció� (rezegtetés):� teljes� tenyérrel,� tenyérgyökkel,� kisujjszéllel,� 3.� ujjal� egy�pontban Ütögetés:�Paskolás,�ujjbegyes,�vágás,�hanyintott�öklözés
16.3.2. Testtájak�kezelése 144 óra/…�óra Hát,�nyak-vállöv,�felső�végtag,�mellkas,�lumbogluteális,�alsó�végtag
16.3.3. Ön-,�gépi�és�szárazkefe�masszázs 62 óra/…�óra Önmasszázs:� A�paciens�saját�magát�kezeli�bizonyos�esetekben,�pl.� fejfájásnál�homlok�és�halánték�dörzsölése Végtagfájdalmak�esetén�az�érintett�végtag�dörzsölése,�esetleg�izom�felrázása,�a�nyak�és�trapéz�izmok�dörzsölése,�kismértékű�gyúrásai Gépi�masszázs:� A�kezelő�kezének�kímélésével,�vibrációs�elven�működő,�kézi�vezetésű�gépi�masszázs Szárazkefe�masszázs:� A� kezelés� kivitelezése� vékonyszálú� perlon� kefével.� Cél� a� bőr� hiperémia� kiváltása�(helyettesíthető�a�kefe�durvább�frottír�törölközővel)
16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) masszázs-ágyas�gyakorló�terem
16.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
16.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
16.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Esetleírás�készítése x
3.2. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
3.3. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.4. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
5. Szolgáltatási�tevékenységek�körében
5.1. Részvétel�az�ügyfélfogadáson,�esetmegfigyelés
x
5.2. Szolgáltatási�napló�vezetése x
5.3. Önálló�szakmai�munkavégzés�felügyelet�mellett
x
5.4. Önálló�szakmai�munkavégzés�közvetlen�irányítással
x
16.6. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
10322-12 azonosító�számú
Pedagógiai,�pszichológiai�és�kommunikációs�alapok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10322-12 azonosító� számú� Pedagógiai,� pszichológiai� és� kommunikációs� alapok megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák
Ped
agóg
ia-
sportped
agóg
ia
Pszichológ
ia-
sportpszicho
lógia
Kommunikáció
FELADATOK
Kiemelt�figyelmet�fordít�az�általa�irányított�közösség�vagy�egyén�egészséges�személyiségfejlődésére
x x
Tudatosan�alkalmazza�a�korszerű�pedagógia�és�pszichológia�elveit
x x
Az�életkornak�megfelelő�oktatási�módszereket�választ
x
Észreveszi�a�tehetséget,�és�támogatja�kibontakozását
x x
Kihasználja�a�sportban�rejlő�fejlesztési�lehetőségeket
x x
Az�adott�szituációnak�megfelelő,�hatékony�kommunikációt�folytat
x
Eredményesen�kezeli a csoportdinamikai folyamatokat�és�a�felmerülő�konfliktusokat
x x x
Szükség�esetén�pszichológus�szakember�segítségét�kéri�a�tanítványoknál,�klienseknél�észlelt�lelki�eredetű�nehézségek�kezelésére
x
SZAKMAI ISMERETEK
Alapfogalmak�(személyiség, nevelés,�szocializáció,�tanulás,�viselkedés,�cselekvés)
x
A�nevelés�alapelvei,�színterei,�módszerei�és�eszközei
x
A�nevelés�folyamata x
Kompetenciák�fejlesztése x x
A�nevelés�lehetősége�és�szükségessége�a�sport�és�rekreációs�szakmákban
x
A�sportoktatás�elmélete�és�módszertana x
Életkorok�pedagógiája x
Tehetség�– sporttehetség x x
A�személyiség�pszichológiai�értelmezése x
Személyiségjellemzők�és�lelki�egészség�az�egyes�életszakaszokban
x
Gyakori�viselkedési�zavarok�és�pszichés�problémák
x
A�megismerő�tevékenység x
Cselekvések�ösztönző,�szervező�és�végrehajtó�szabályozása
x
A�sporttevékenység�pszichológiai�sajátosságai�és�személyiségfejlesztő�hatása.
x
A�társas�interakciók�folyamata�és�befolyásoló�tényezői
x
A�kommunikáció�szerepe�és�alapformái. x
Befolyásolás,�meggyőzés�és�asszertivitás�a�kommunikációs�folyamatokban.
Csoportszerkezet, csoportdinamika, csoportvezetés
x x x
Konfliktuskezelés x x x
Szakmaspecifikus interakciók�hatékony�kezelése
x x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Köznyelvi�beszédkészség x x x
Olvasott�szöveg�megértése x x x
Hallott�szöveg�megértése x x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Döntésképesség x x x
Türelmesség x x x
Érzelmi�stabilitás,�kiegyensúlyozottság x x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Tolerancia x x x
Irányítási�készség x x x
Kapcsolatteremtő�készség x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x x
Problémaelemezés,�-feltárás x x x
Nyitott�hozzáállás x x x
17. Pedagógia-sportpedagógia tantárgy 62 óra/62 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja,�hogy�a�tanulók�alapos,�széles�körű�elméleti�tudásra�épülő�tapasztalatokat�szerezzenek� a� sportolók� nevelésének,� felkészítésének,� versenyeztetésének� pedagógiai�vonatkozásairól.
17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
17.3. Témakörök 17.3.1. Edzői�szerepek 16 óra/16 óra
Edzői�kompetenciák Az� edzővel� szemben� támasztott� követelmények� (általános� műveltség,� szakmai�felkészültség,�pedagógiai�képességek,�erkölcsi�követelmények) Az�edző,�mint�szocializációs�tényező Az�edző,�mint�vezető Az�edző�önnevelése
17.3.2. Oktatási�és�nevelési�folyamat 20 óra/20 óra Alapfogalmak� (nevelés,� oktatás,� képzés,� képesség,� ismeret,� jártasság,� készség,�teljesítményképes�tudás)� A�nevelés�lehetősége�és�szükségessége A�nevelés�folyamata A�nevelés�alapelvei,�szinterei,�módszerei�és�eszközei A�sportoktatás�elmélete�és�módszertana Az�életkorok�pedagógiája
17.3.3. Az�edző-sportoló�kapcsolat�jellemzői� 12 óra/12 óra A�sport�és�az�erkölcs Az�edző�felelőssége�a�tanítványok�személyiségének�formálásában Vezetési�stílusok,�a�sikeres�edző�vezetési�stílusa� Az�edző,�mint�példakép Edző-sportoló�konfliktushelyzetek�és�megoldásuk�lehetőségei
17.3.4. Tehetség,�tehetséggondozás 14 óra/14 óra A�tehetség�fogalma,�ismérvei A�sporttehetség�ismérvei Kiválasztás-beválás�a�sportban A�sporttehetség�gondozása A�kiégés�� A�sportágválasztás�formái�hazánkban
17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
17.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
17.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
17.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�
(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.5. Információk�önálló�rendszerezése
x
1.6. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
17.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
18. Pszichológia-sportpszichológia tantárgy 62 óra/62 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
18.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tanulók�felkészítése�arra,�hogy�a�pszichológia�és�azon�belül� a�sportpszichológia�terén�felkészülten� tudják� alkalmazni� az� elméleti� ismereteket,� valamint� a� témában� történt�kutatások�eredményeit.
18.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
18.3. Témakörök 18.3.1. A�személyiség�jellemző�jegyei� 31 óra/31 óra
Alapfogalmak�(személyiség,�szocializáció,�tanulás,�viselkedés,�cselekvés) A�megismerő�tevékenység Személyiség-jellemzők�és�lelki�egészség�az�egyes�életszakaszokban Gyakori�viselkedészavarok�és�pszichés�problémák
18.3.2. A�sporttevékenység�pszichológiai�jellemzői� 31 óra/31 óra A�sporttevékenység�pszichológiai�sajátosságai�és�személyiségfejlesztő�hatása A�cselekvések�ösztönző,�szervező�és�végrehajtó�szabályozása A�társas�interakciók�folyamata�és�befolyásoló�tényezői Csoportszerkezet,�csoportdinamika,�csoportvezetés Konfliktuskezelés
18.3.3. Témakör�10 … óra/…�óra A�témakör�részletes�kifejtése
18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
18.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
18.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
18.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.5. Információk�önálló�rendszerezése
x
1.6. Információk�feladattal vezetett rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
18.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
19. Kommunikáció tantárgy 31 óra/31 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
19.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanulók� megismertetése� a� kommunikáció� különböző� verbális� és� nonverbális�eszközeivel,� módszereivel,� a� hatékony� kommunikáció� formáival.� Cél� a� kommunikáció�alapfogalmainak,� fajtáinak,� rendszerének� megismertetése,� és� a� gyakorlati� alkalmazásra�való�felkészítés.
19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
19.3. Témakörök 19.3.1. Kommunikáció�a�sportban 31 óra/31 óra
A�kommunikáció�szerepe�és�alapformái Befolyásolás,�meggyőzés�és�asszertivitás�a�kommunikációs�folyamatokban A�szakmaspecifikus�interakciók�hatékony�kezelése
19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
19.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
19.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
19.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.5. Információk�önálló�rendszerezése
x
1.6. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
19.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
10325-12 azonosító�számú
Szervezés�és�vállalkozás�alapjai
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10325-12 azonosító� számú� Szervezés� és� vállalkozás� alapjai megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák
Sp
ortm
ened
zsm
ent
Vállalkoz
ástan
Gaz
dálkod
ás-
pén
zügy
i�ismeretek
FELADATOK
Felméri�és�értékeli�a�működési�területén�zajló�piaci viszonyokat
x x x
Szakmai�tevékenységének�megfelelő�gazdasági�formát�választ�és�reálisan�felméri�a�jelentkező�közterheket
x
Részt�vesz�társadalmi�szervezet�megalapításában�és�működtetésében
x x x
Betartja�a�tevékenységét�érintő munkajogi�és�pénzügyi�szabályokat
x x
A�felelősségi�és�a�kártérítési�szabályok�tudatában�végzi�tevékenységét
x x
Közreműködik�tevékenysége�pénzügyi�alapjainak�megteremtésében,�a�szponzorok�és�mecénások�megtalálásában,�megtartásában
x x
Figyelemmel�kíséri�a�pályázati�lehetőségeket�és�közreműködik�a�pályázatok�elkészítésében
x
Részt�vesz�rendezvények,�tanfolyamok�szervezésében
x
Hatékonyan�él�az�elektronikus�információgyűjtés�és�ügyintézés�lehetőségével
x
Ellátja�a�munkáját�kísérő�pénzügyi�és�adminisztratív�feladatokat
x
SZAKMAI ISMERETEK
A�sport�és�a�rekreációs�piac�általános�jellemzői,�keresleti,�kínálati�viszonyai�
x
A�sport�és�a�rekreációs�vállalkozások�fő�tevékenységi�területei�
x x
Vállalkozási�formák,�részvétel�a�sport�és�a�rekreációs�üzletben�
x
Non-profit�szervezetek�működése�a�sportban�és�rekreációban
x
Munkajogi�szabályok�gyakorlati�vonatkozásai x
Szakmaspecifikus�szerződések x
Felelősségi�és�kártérítési�szabályok� x
Adózási�szabályok�gyakorlati�vonatkozásai x
A�sport�és�a�rekreáció�anyagi�forrásai x
Szponzorálás x
Pályázatok x
Sport�és�rekreációs�rendezvények,�események�szervezési�modellje
x
Tanfolyamszervezési�feladatok x
A�szakmai�munkát�kísérő�pénzügyi�feladatok� x
A�szakmai�munkát�kísérő�adminisztrációs�feladatok
x
Az�internet�szerepe�és�lehetőségei�a�szakmai�munkában
x
Adatbanképítés�és�a�szakmai�vélemények�megismerésének�módszerei,�szabályai
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Beszédkészség x x x
Fogalmazás�írásban x x x
Elemi�szintű�számítógép�használat� x x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Kockázatvállalás x x x
Megbízhatóság x x x
Szervezőkészség x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Kezdeményezőkészség x x x
Interperszonális�rugalmasság x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Információgyűjtés x x x
Numerikus�gondolkodás,�matematikai�készség x
Tervezés x x x
20. Sportmenedzsment tantárgy 42 óra/42 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja�olyan�komplex�szervezési�és�vezetési�ismeretek�elsajátítása,�mely�segíti�a�leendő� szakembereket� a� sportszervezetek� irányításában,� tisztségviselői teendők�ellátásában,�sportversenyek�megszervezésében�és�menedzselésében.
20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
20.3. Témakörök 20.3.1. Szervezési-vezetési�ismeretek� 14 óra/14 óra
Főbb�vezetés- és�szervezéselméleti�irányzatok Sportszervezetek,�sportvállalkozások szervezése,�vezetése A�sport�szerkezete�és�felépítése�hazai�és�nemzetközi�viszonylatban Állami�és�önkormányzati�szerepvállalás�a�sportban A�magyar�sport�irányítási,�igazgatási�rendszere Az�EU�és�a�sport Olimpiai mozgalom
20.3.2. Sportmarketing 14 óra/14 óra A sportmarketing�elméleti�alapjai A�sportmarketing�feladata,�célja A�sport,�mint�termék A�sportmarketing�eszközrendszere A�szponzorálás�és�a�sportmarketing�összefüggései Imázs,�PR
20.3.3. Eseményszervezés 14 óra/14 óra A�sportesemények,�sportrendezvények�módszertana A sportprogramok szerkezete A�sportprogramok�létrehozásának�és�szervezésének�módszertani�kérdései Az�eseményszervezés�folyamata Az�önkéntesség�és�a�sport
20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás)
20.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
20.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
20.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�feladattal vezetett�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.65. Információk�önálló�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
20.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti értékeléssel.
21. Vállalkozástan tantárgy 20 óra/20 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
21.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� célja,� a� legfontosabb� vállalati,� vállalkozási� ismeretek� és� az�alapvető�vállalkozói�döntésekhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítása.�A�tantárgy�átfogó�ismereteket� nyújt� a� vállalkozások� alapításával,� működtetésével,� finanszírozásával,� az�üzleti�tervezés�folyamatával�kapcsolatban.
21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
21.3. Témakörök 21.3.1. A�vállalkozás�formái 10 óra/10 óra
A�sporttevékenység�szervezeti�és�vállalkozási�formái A�gazdasági�tevékenység�végzésének�lehetőségei�a�sportban A�sportfinanszírozás�lehetséges�formái Állami,�önkormányzati�és�egyéb�finanszírozási�csatornák Sportszervezeti modellek A�vállalkozások�stratégiai�eszközei
21.3.2. Jogi�szabályozás 10 óra/10 óra A�sport�jogági�és�jogterületi�vonatkozásai� A�sportszervezetekre,�sportvállalkozásokra�vonatkozó�szabályozók Az�állami�szervezetrendszer�és�az�önkormányzatok�sporttal kapcsolatos feladatai Szerződések�a�sportban,�sportszerződések Sportszervezetek�a�sportjog�rendszerében Speciális�munkajogi�szabályok�a�sportban Felelősségi�és�kártérítési�szabályok�a�sportban
21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
21.5. A tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
21.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
21.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.5. Információk�önálló�rendszerezése
x
1.6. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
21.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
22. Gazdálkodás-pénzügyi�ismeretek tantárgy 31 óra/31 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tárgy� a� sport,� mint� piac� általános� jellemzőivel,� működési� mechanizmusaival�foglalkozik.�Átláthatóvá�teszi�a�jelenlegi�makrogazdasági�környezetet,�amely�segítségével�értelmezhetőek� a� specifikus� gazdasági� és� vállalkozás� gazdaságtani� folyamatok. Átláthatóvá� teszi� a� vállalkozások� pénzügyi� kötelezettségeit� (adózás,� mérleg),� piac�vizsgálati�feladatait�(marketing,�stratégiai�tervezés).�Foglalkozik�a�non-profit szervezetek működésével� és� szerepével.�A� tanulók� alapvető� közgazdasági,� vállalkozás-gazdaságtani�ismereteket�szereznek,�melyhez�szorosan�hozzátartoznak�pénzügyi�és�adózási�ismeretek.�Megismerkednek� járulékfizetési� kötelezettségekkel� és� finanszírozási,� tőkeszükségleti�kérdésekkel.
22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
22.3. Témakörök 22.3.1. A sport�üzleti�kérdései 15 óra/15 óra
A�témakör�részletes�kifejtése A�sport�üzletté�válása A sport, mint piac A�sport�gazdaságtani�sajátosságai,�a�sport�és�a�gazdaság�kapcsolata Fogyasztói�szokások�a�sportban
22.3.2. Pénzügyi�alapok� 16 óra/16 óra A sportszervezetekre vonatkozó�pénzügyi�és�számviteli�szabályozások A�számviteli�törvényből�adódó�főbb�kötelezettségek Az�adótörvényekből�adódó�főbb�kötelezettségek Az�üzleti�vállalkozások�pénzügyi�döntései A�vállalkozások�pénzforgalmának�lebonyolítása Finanszírozási,�befektetési�és�beruházási�döntések
22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
22.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
22.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
22.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�
(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.5. Információk�önálló�rendszerezése
x
1.6. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
22.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
10326-12 azonosító�számú
Sportági�alapok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10326-12 azonosító� számú�Sportági�alapok megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák
Sportági�alapok
Sportági�a
lap
ok
gyak
orla
t
FELADATOK
Népszerűsíti�sportágát�a�megfelelő�helyszíneken�és�fórumokon
x x
Tudatos,�előre�megtervezett�program�alapján�vezeti�edzéseit
x
Az�aktuális�körülményekhez�igazodva,�rugalmasan�módosítja�az�edzéstervet
x
A csapat (csoport) életkori�sajátosságainak,�és�a�tanítványok�aktuális�állapotának�megfelelő�edzésvezetési�módszereket�alkalmaz
x
Megtanítja�a�sportági�mozgásanyag�alaptechnikáit
x
A�technikai�elemeket�az�egyéni�adottságok�figyelembe�vételével�oktatja
x
Megtanítja�és�betartatja�a�sportág�legfontosabb�szabályait
x
Az�edzéseken�sportág-specifikus�bemelegítést�és�levezetését�alkalmaz
x
Tudatosítja�tanítványaiban�az�egyes�edzésfeladatok�jelentőségét�és�szerepét�a�sportteljesítményben
x
Fokozott�figyelmet�fordít a�tanítványok�speciális�képességeinek�és�készségeinek�fejlesztésére
x
Rendszeresen�felméri�sportolói�edzettségi�állapotát,�és�az�eredményeket�hasznosítja�a�további�felkészítésben
x
Elemzi�és�értékeli�az�edzéstervek�gyakorlati�megvalósítását,�a�tapasztalatokat�hasznosítja�a�további�felkészítésben
x
Észreveszi�a�sportági�tehetséget,�támogatja�képességei�kibontakoztatását
x
Edzéseken,�versenyeken�kiemelt�figyelmet�fordít�a�balesetek�és�a�sérülések�megelőzésére,�szükség�esetén�szakszerű�elsősegélyben�részesíti�tanítványait
x
Szükség�esetén�konzultál�a�munkáját�segítő�szakemberekkel�(egészségügyi�szakszemélyzet,�szakedző�kollégák�stb.)
x
Gyermekcsoportok�esetén�folyamatos�kapcsolatot�tart�fenn�a�tanítványok�szüleivel
x
Közreműködik�a�kedvező�csapat�(csoport)�légkör�megteremtésében
x
Továbbképzéseken�vesz�részt,�folyamatosan�fejleszti�szakmai�tudását
x x
SZAKMAI ISMERETEK
Sportági�profil,�a�sportág�kialakulása,�nemzetközi�és�hazai�története�
x
A�sportág�szakemberei,�a�sportoktató�sportági�kompetenciái
x
A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�jellemzői�
x
Sportágspecifikus�bemelegítés�és�levezetés� x
Sportági�alaptechnikák�bemutatása� x
Sportági�alaptechnikák�oktatásmódszertana x
A sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportági�felkészítésének�tervezése
x
A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportágspecifikus�képességfejlesztése�
x
A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzésvezetési�sajátosságai,�módszerei
x
A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzettségi�állapotának�ellenőrzése�és�értékelése
A�sportág�versenyrendszere x
A�sportág�verseny-,�illetve�játékszabályai� x
A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�versenyzése
x x
A�sportági�tehetség�ismérvei,�tehetséggondozás� x x
A�sportágra�jellemző�sérülések�megelőzése�és�felismerése�
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Beszédkészség x x
Szakmai�nyelv�használata x x
Motoros�készség x
Eszközhasználati�készség x
Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Terhelhetőség� x
Kitartás x
Türelmesség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Kapcsolatteremtő�és�–fenntartó�készség� x
Motiváló�készség x
Irányítási�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Tervezés x x
Módszeres�munkavégzés x x
Körültekintés,�elővigyázatosság x
23. Sportági�alapok tantárgy 15 óra/15 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tantárgy�célja,�hogy�a�tanulók�átfogó�és�széleskörű�ismereteket�szerezzenek�választott�sportáguk� történetéről,� továbbá� a� sportág� verseny-,� illetve� játékszabályairól.�A� tantárgy�elsajátítása� után� a� tanulók� képesek� legyen� sportágukban� a� tehetség� felismerésére, valamint�gondozására.
23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
23.3. Témakörök 23.3.1. A�sportág�története�és�versenyrendszere� 15 óra/15 óra
A�sportág�kialakulása,�hazai�története A�sportág�nemzetközi�története A�sportág�kiemelkedő�alakjai Sportági�kompetenciák,�célcsoport A�sportág�versenyrendszere A�sportág�verseny-,�illetve�játékszabályai A�sportági�tehetség�ismérvei,�tehetséggondozás
23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
23.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
23.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
23.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok)
Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�önálló�feldolgozása
x
1.2. Olvasott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.5. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
23.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
24. Sportági�alapok�gyakorlat tantárgy 295 óra/295 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
24.1. A�tantárgy�tanításának�célja Olyan� sportágspecifikus� ismeretek� nyújtása,� jártasságok,� képességek,� készségek� és�attitűdök�kialakítása,�melyek�segítségével�a�tanuló�alkalmassá�válik: - a� választott� sportág� mozgásformáit� alapszinten� bemutatni,� elemezni,� eredményesen�
oktatni - edzésterveket� összeállítani� és� végrehajtatni,� magasabb� képesítésű� edzők� által�összeállított�edzésterveket�levezetni - az alaptechnikák�végrehajtásakor�előforduló�hibákat�felismerni,�javítani - kisebb�sporteseményeket�megszervezni�és�lebonyolítani - sportágában�tanfolyamokat,�táborokat�szervezni
- sportágában�szabadidős�tevékenységeket�szervezni,�vezetni� - a� tevékenységgel� kapcsolatos� ártalmakat� felismerni,� megelőzni� a� lehetőségekhez�képest� - a�foglalkozásokon�résztvevők�képességeit�és�erőnlétét�szakszerűen�értékelni.
24.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
24.3. Témakörök 24.3.1. Sportágspecifikus�gimnasztika�és�képességfejlesztés 93 óra/93 óra
Sportágspecifikus�bemelegítés Sportágspecifikus�levezetés Sportágspecifikus�ízületi�mozgékonyság-fejlesztés,�nyújtás,�stretching Speciális�sportági�kondicionális�képességfejlesztés Speciális�sportági�koordinációs�képességfejlesztés
24.3.2. Sportági�technika 202 óra/202 óra A�sportág�technikai�elemeinek�bemutatása A�sportág�technikai�elemeinek�oktatásmódszertana A�hibajavítás�módszertana,�eszközei Sportági�felkészítés,�valamint�edzésvezetés�és�módszertana A�sportágra�jellemző�ártalmak,�illetve�sérülések�megelőzése,�felismerése
24.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� sportág� sajátosságának� és� igényének� megfelelő� sportlétesítmény,� tornaterem,�sportpálya
24.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
24.5.1. A tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
24.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�
(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett feldolgozása
x
1.3. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Csoportos�munkaformák�körében
3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
3.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
3.3. Csoportos�versenyjáték x
4. Gyakorlati�munkavégzés�körében
4.1. Műveletek�gyakorlása x
4.2. Munkamegfigyelés�adott�szempontok�alapján
x
5. Szolgáltatási�tevékenységek�körében
5.1. Részvétel�az�ügyfélfogadáson,�esetmegfigyelés
x
5.2. Szolgáltatási�napló�vezetése x
5.3. Önálló�szakmai�munkavégzés�felügyelet�mellett
x
5.4. Önálló�szakmai�munkavégzés�közvetlen�irányítással
x
24.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
A
10327-12 azonosító számú
Sportedzői�szakismeretek
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10327-12 azonosító� számú� Sportedzői� szakismeretek megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák
Sportági�
szak
ism
eret
ek
Sportági�
szak
ism
eret
ek
gyak
orl
at
FELADATOK
A�sportfelkészülés�szakaszának�megfelelő�edzésterveket�készít
x x
Új�sportági�mozgáselemeket�tanít,�tökéletesíti�tanítványai�mozgástechnikáját
x
A�célcsoport�sajátosságainak�megfelelő�képességfejlesztési�és�edzésvezetési�módszereket�alkalmaz
x x
Az�edzéstervben�meghatározottak�szerint�ellenőrzi�tanítványai�fejlődését,�a�kapott�eredményeket�értékeli
x
Az�életkori�és�az�egyéni�sajátosságok�figyelembevételével�felkészíti�sportolóit�a�versenyre�(mérkőzésre)
x x
Hozzásegíti�tanítványait�a�versenyen�(mérkőzésen)�való�sikeres�szerepléshez,�ellátja�a�verseny�előtti,�alatti�és�utáni�edzői�feladatokat�
x
Az�edzésen,�illetve�a�versenyen�(mérkőzésen)�észleli�a�technikai�és�taktikai�hibákat,�útmutatást�ad�azok�kijavítására�
x
Elemzi�a�versenyről,�(mérkőzésről)�készült�statisztikákat,�felvételeket,�a�tapasztaltakat�felhasználja�további�munkájában�
x x
Hatékonyan�használja�a�sportteljesítmény�fokozásának�megengedett�eszközeit
x x
Betartja�és�betartatja�a�doppingellenes�tevékenység�szabályait�
x x
Közreműködik�a�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�versenyeinek�megszervezésében�és�lebonyolításában�
x x
Erősíti�a�csapatkohéziót,�kezeli�a�felmerülő�konfliktusokat,�hozzájárul�a�jó�közösségi�légkör�megteremtéséhez
x
Edzőtáborokat�szervez,�összeállítja�és�megvalósítja�az�edzőtáborok�szakmai�programját
x x
Hozzájárul�a�sportolók�egészséges�életmódjának,�egészséges�táplálkozásának�megvalósulásához
x x
Pedagógiai�és�pszichológiai�módszerek�alkalmazásával�támogatja�a�sikeres�versenyzői�személyiségjegyek�kialakulását�
x x
Kompetenciahatárain�belül�értelmezi�és�hasznosítja�a�sportorvosi,�illetve�terhelésélettani�vizsgálatok�eredményeit
x x
Feltárja�a�teljesítmény-visszaesés�okait,�és�közreműködik�azok�megszüntetésében
x x
Megelőzi�a�terheléses�rosszullétek�kialakulását,�bekövetkezésük�esetén�ellátja�a�szükséges�teendőket
x x
Együttműködik�a�sportolók�felkészítésében�érintett�egyéb�szakemberekkel�(sportorvos,�pszichológus,�sportmenedzser�stb.)
x
SZAKMAI ISMERETEK
A�sportfelkészülés�szakaszai x
A�sportedző�sportági�kompetenciái x
A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�jellemzői�
x
A�sportági�mozgástechnika�elmélyítése,�tökéletesítése,�a�technikai�elemek�gazdagítása
x x
Sportági�taktika�és�stratégia�� x x
A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportági�felkészítésének�tervezése
x x
A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportágspecifikus�képességfejlesztése�
x x
A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzésvezetési�sajátosságai,�módszerei�
x x
A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzettségi�állapotának�ellenőrzése�és�értékelése
x x
A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�versenyzése
x x
A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�versenyeinek�szervezése�és�lebonyolítása
x x
Az�edzőtáborozás� x
A�sportági�teljesítményt�befolyásoló�módszerek�és�körülmények�
x x
A�doppingellenes�tevékenység�szabályai� x
A�hazai�és�nemzetközi�sportági�szakszövetség�működése
x
A�kiválasztás�és�beválás�sportágspecifikus�kérdései�
x x
Az�utánpótlásnevelés�rendszere�hazánkban� x
A�sportoló�táplálkozása,�életmódja x x
A�sportoló�személyiségének�megismerése,�a�hatékony�edző-tanítvány�viszony�pszichológiai,�pedagógiai�alapjai
x
A�sikeres�edző�személyisége x x
Csapatépítés,�a�csapatkohézió�erősítése x x
Sportorvosi�és�egyéb�terhelésélettani�vizsgálatok�eredményeinek�felhasználása�az�edzői�munkában
x x
Edzés�közben�előforduló�nem�sérüléses�eredetű�rosszullétek,�és�azok�első�ellátása
x x
A�letörés�okai,�formái,�megelőzése,�kezelése,�a�túlerőltetetés�és�a�túledzés
x x
Team-munka�a�sportolók�felkészítésében x x
Szponzorálás�a�sportágban x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Beszédkészség x x
Szakmai�nyelv�használata x x
Motoros�készség x
Sportszerek�és�–eszközök�célirányos�alkalmazása
x
Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x
Elhivatottság,�elkötelezettség x x
Stressztűrőképesség x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Motiváló�készség x
Irányítási�készség x
Interperszonális�rugalmasság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Tervezés x x
Eredményorientáltság x x
Ellenőrzés x x
25. Sportági�szakismeretek tantárgy 23 óra/23 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
25.1. A tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja,�hogy�a�tanulók�átfogó�és�széleskörű�ismereteket�szerezzenek�választott�sportáguk� szervezetrendszeréről,� továbbá� a� különböző� tudományterületek�sportágspecifikus�vonatkozásairól.
25.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
25.3. Témakörök 25.3.1. Sportágspecifikus�edzéstervezés 23 óra/23 óra
A�sportág�célcsoportjának�jellemzői A�sportág�szabadidősport�területet�érintő�vonatkozásai A�sportág�versenysport�területet�érintő�vonatkozásai A�sportág�hazai�és�nemzetközi�szervezetei A�sportág�szervezeteinek�egymáshoz�való�viszonya A�sportág�utánpótlásnevelési�rendszere A�sportági�felkészítés�tervezése Sportágspecifikus�teljesítményfokozás�módszerei,�eszközei Sportágspecifikus�élettani,�egészségtani�vonatkozások Sportágspecifikus�pszichológiai�vonatkozások Sportágspecifikuss�pedagógiai�vonatkozások Sportágspecifikus�edzéselméleti�vonatkozások
25.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
25.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
25.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
25.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Olvasott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.2. Olvasott szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.3. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott�szöveg�feladattal�vezetett�feldolgozása
x
1.5. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Leírás�készítése x
2.2. Válaszolás�írásban�mondatszintű�kérdésekre
x
2.3. Tesztfeladat�megoldása x
2.4. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x
4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés�irányítással
x
4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x
25.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
26. Sportági�szakismeretek gyakorlat tantárgy 303 óra/303 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
26.1. A�tantárgy�tanításának�célja Olyan� sportágspecifikus� ismeretek� nyújtása,� jártasságok,� képességek,� készségek� és�attitűdök�kialakítása,�melyek�segítségével�a�tanuló�alkalmassá�válik:
- a� választott� sportág� mozgásformáit� szakszerűen� bemutatni,� elemezni,� eredményesen�oktatni - a�sportági�mozgástechnikák�végrehajtásakor�előforduló�hibákat�felismerni,�javítani - a�sportolók�képességeit�és�erőnlétét�szakszerűen�felmérni,�értékelni - az� életkori� sajátosságok,� valamint� az� egyéni� adottságok� figyelembevételével�tanítványai�sportág-specifikus�felkészítését,�versenyzését�megtervezni�és�irányítani - a�sportolók�teljesítményét�értékelni,�a�versenyzők�kiválasztását�elvégezni - a�tehetséggondozás�korszerű�elveit�és�módszereit�alkalmazni - különböző�ciklusú�edzésterveket�készíteni - a�munkájában�résztvevő�segédedzők�tevékenységét�irányítani� - sporteseményeket,�mérkőzéseket,�versenyeket,�táborokat�szervezni - a� munkakörével� együtt� járó� szervezési,� pénzügyi,� adminisztratív� és� marketing�feladatokat�ellátni - sportágában�szabadidős�tevékenységeket�szervezni,�vezetni - a� tevékenységgel� kapcsolatos� ártalmakat� felismerni,� megelőzni� a� lehetőségekhez�képest - szükség�esetén�szakszerű segítséget- és�elsősegélyt�nyújtani - más�testkulturális�és�egészségügyi�szakemberekkel�együttműködni.
26.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
26.3. Témakörök 26.3.1. Sportági�taktika 15 óra/15 óra
Sportági�taktika Stratégia
26.3.2. Versenyzés,�teljesítményfokozás 80 óra/80 óra Terhelésélettani�vizsgálatok�a�sportágban Edzettségi�állapot�ellenőrzése,�értékelése Edzőtábor�szervezése,�lebonyolítása Sportágspecifikus�teljesítményfokozás�módszerei Kiválasztás�a�sportágban Versenyszervezés�a�sportágban
26.3.3. Sportágspecifikus�edzésvezetés 188 óra/188 óra Sportági�edzésvezetési�módszerek Edzéstervezési�módszerek,�eszközök�a�sportágban
26.3.4. Edzői�szerep�a�gyakorlatban 20 óra/20 óra Az�edző,�mint�példakép�saját�sportágában Motiváció�a�gyakorlatban Csapatépítés,�csapatkohézió�a�sportolók�körében Szponzorok�toborzásában�való�részvétel�a�gyakorlatban
26.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� sportág� sajátosságának� és� igényének� megfelelő� sportlétesítmény,� tornaterem,�sportpálya.
26.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
26.5.1. A�tantárgy�elsajátítása�során�alkalmazható�sajátos�módszerek�(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott�oktatási�
módszer�neve
A�tanulói�tevékenység�szervezeti�kerete Alkalmazandó�eszközök�és�
felszerelések� egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. vita x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. szimuláció x
7. házi�feladat x
26.5.2. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� tanulói� tevékenységformák�
(ajánlás)
Sorszám Tanulói�tevékenységforma
Tanulói�tevékenység�szervezési�kerete�
(differenciálási�módok) Alkalmazandó�eszközök�és�felszerelések�
egyéni csoport-bontás
osztály-keret
1. Információ�feldolgozó�tevékenységek
1.1. Hallott�szöveg�feldolgozása�jegyzeteléssel
x
1.2. Információk�feladattal�vezetett�rendszerezése
x
2. Ismeretalkalmazási�gyakorló�tevékenységek,�feladatok
2.1. Írásos�elemzések�készítése x
2.2. Tesztfeladat�megoldása x
2.3. Tapasztalatok�utólagos�ismertetése�szóban
x
3. Komplex�információk�körében
3.1. Elemzés�készítése�tapasztalatokról
x
3.2. Jegyzetkészítés�eseményről�kérdéssor�alapján
x
3.3. Utólagos�szóbeli�beszámoló x
4. Csoportos�munkaformák�körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
x
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x
4.3. Csoportos�versenyjáték x
5. Gyakorlati�munkavégzés�körében
5.1. Műveletek�gyakorlása x
5.2. Munkamegfigyelés�adott�szempontok�alapján
x
6. Szolgáltatási�tevékenységek�körében
6.1. Részvétel�az�ügyfélfogadáson,�esetmegfigyelés
x
6.2. Szolgáltatási�napló�vezetése x
6.3. Önálló�szakmai�munkavégzés�felügyelet�mellett
x
6.4. Önálló�szakmai�munkavégzés�közvetlen�irányítással
x
26.6. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény.� 54.� §� (2)� a)� pontja� szerinti�értékeléssel.
ÖSSZEFÜGGŐ�SZAKMAI�GYAKORLAT
I.�Öt évfolyamos�oktatás�közismereti�képzéssel 10.�évfolyamot�követően�140�óra 11.�évfolyamot�követően�140�óra
Az� összefüggő� nyári� gyakorlat� egészére� vonatkozik� a� meghatározott� óraszám,� amelynek�keretében�az�összes�felsorolt�elemet�kötelezően�oktatni�kell�az�óraszámok�részletezése�nélkül,�a�tanulók�egyéni�kompetenciafejlesztése�érdekében. A�10.�évfolyamot�követő�szakmai�gyakorlat�szakmai�tartalma:
Edzéslátogatás: Részvétel�saját�sportága�edzésprogramjában,�saját�edző�irányításával. Saját� sportágában más� helyszíneken� (más�egyesületben,� klubban,� településen� és�más�edző�irányításával)�tartott�edzések�látogatása. Saját� sportágában más� (fiatalabb,� idősebb)� korosztályoknak� tartott� edzések�megtekintése. Saját�sportágában�amatőr�sportolók�és�profi�versenyzők�edzéseinek�megtekintése. Versenyek�látogatása. Más�sportágak edzésprogramjainak�és�versenyeinek�megtekintése. (Minden�esetben�a�gyakorlatvezető�határozza�meg�a�látogatások�részletes�feladatait.)��
A�11.�évfolyamot�követő�szakmai�gyakorlat�szakmai�tartalma:
Motoros�képességfejlesztés: Általános�és�speciális�erőfejlesztés. Gyorsaság�fejlesztése. Állóképesség�fejlesztése. Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztése. Koordinációs�képességek�fejlesztése. (Valamennyi� fejlesztő� módszer� elsajátítása� konkrét� gyakorlatok� és� edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)
II.�Két�évfolyamos�oktatás�közismereti�képzés�nélkül 1.�évfolyamot�követően�160�óra
Az�1.�évfolyamot�követő�szakmai�gyakorlat�szakmai�tartalma:
Edzéslátogatás:� Részvétel�saját�sportága�edzésprogramjában,�saját�edző�irányításával. Saját�sportágában�más�helyszíneken�(más�egyesületben,�klubban,�településen�és�más�edző�irányításával)�tartott�edzések�látogatása.�� Saját� sportágában� más� (fiatalabb,� idősebb)� korosztályoknak� tartott� edzések�megtekintése.� Saját�sportágában�amatőr�sportolók�és�profi�versenyzők�edzéseinek�megtekintése.� Versenyek�látogatása. Más�sportágak�edzésprogramjainak�és�versenyeinek�megtekintése.� (Minden�esetben�a�gyakorlatvezető�határozza�meg�a�látogatások�részletes�feladatait.) Motoros�képességfejlesztés:� Általános�és�speciális�erőfejlesztés.� Gyorsaság�fejlesztése. Állóképesség�fejlesztése.
Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztése. Koordinációs�képességek�fejlesztése.� (Valamennyi� fejlesztő�módszer�elsajátítása�konkrét� gyakorlatok� és� edzésprogramok végrehajtása�útján�történik.)
2.112.
S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V
a
IX. GÉPÉSZET
ágazathoz�tartozó
54 523 04
MECHATRONIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
(az52 522 04VILLAMOS�BERENDEZÉS�SZERELŐ�ÉS�ÜZEMELTETŐ
Alternatív,�mellék-szakképesítés�nélkül)
I.�A�szakképzés�jogi�háttere A szakképzési�kerettanterv
– a�nemzeti�köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,
valamint
– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.) Korm. rendelet,
– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és
– a� nemzetgazdasági� miniszter� hatáskörébe� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló�27/2012. (VIII. 27.) NGMrendelet
alapján�készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 523 04 Szakképesítés�megnevezése:�Mechatronikai technikus A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�5. Gépészet Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�IX. Gépészet Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:
– 5� évfolyamos� képzés� esetén:a 10. évfolyamot� követően� 140 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�
– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra. III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei
Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák: — Szakmai�előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�— IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
– –
– – Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai�és�vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Lego robot vagy�más�egyszerűen�programozható�robot vagy Microbit. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.
Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
9.�évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év
10.�évfolyam 12�óra/hét 432 óra/év
Ögy. 140�óra
11.�évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év
Ögy. 140�óra
12.�évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év
5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2729�óra
Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola� akkor� a� 11.�évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év
Ögy. 160�óra
2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2237�óra
(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a� szakgimnázium 9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra� meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)
1.�számú�táblázat A szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�fő�szakképesítésre�vonatkozó:
Összesen
A�tantárgy�kapcsolódása
4 4 6 6
140
4 7
140
11 1 11 20 16,5 14,5
160
11 20
Összesen 8 12 11 12 31 31 31
11499-12 Foglalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II. fő�szakképesítés 0,5 0,5
11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)
Foglalkoztatás�I. fő�szakképesítés 2 2
10163-16�Gépészeti�munkabiztonság�és�környezetvédelem
Munkavédelem fő�szakképesítés 0,5 0,5
Elsősegélynyújtás�gyakorlata
fő�szakképesítés 0,5 0,5
10172-12��Mérőtermi�feladatok
Műszaki�mérés fő�szakképesítés 2 2
Műszaki�mérés�gyakorlata
fő�szakképesítés 2 2
11572-16 Mechatronikai alapozó�feladatok
Mechatronikai�alapozó�feladatok
fő�szakképesítés 3,5 4 4+1* 11+1* 14
Mechatronikai�alapozó�feladatok gyakorlata
fő�szakképesítés 3,5 4 2 1 12
11582-16�Hajtástechnikai�alapok
Villamos�gépek�alapjai 52 522 04
Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
Villamos�gépek�és�hajtások�gyakorlata
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
11583-17 Villamos biztonságtechnikai�alapok
Villamos biztonságtechnika
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
Hibavédelem�a�gyakorlatban
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
11584-16�Vezérléstechnikai�alapok
Irányítástechnika 52 522 04
Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
Irányítástechnikai�gyakorlatok
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
PLC�alkalmazása�gyakorlat
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
11585-17�A�kapcsolószekrények�szerelése
Készülékismeret 52 522 04
Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
Kapcsolószekrények�szerelési�gyakorlat
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
11500-12�Munkahelyi�egészség�és�biztonság
Munkahelyi�egészség�és�biztonság
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
10190-12 Mechatronikai gépészeti�feladatok
Mechatronikai�gépészeti�feladatok
fő�szakképesítés 4 4
Mechatronikai�gépészeti�feladatok gyakorlata
fő�szakképesítés 5 13 13
10191-12 Mechatronikai villamos feladatok
Mechatronikai villamos feladatok
fő�szakképesítés 4,5 4,5
Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata
fő�szakképesítés 7 7
A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.
2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12.
Szakgimná
zium
i�kép
zés�
9
-12.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
Nem
�a�főszak
kép
esítésre�
fordítan
dó�órakeret
Főszakké
pesítés�
9-12.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
5/13.
Főszakké
pesítés�
9-13.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
1/13. 2/14.
A�két�évfolya
mos�szakkép
zés�
összes�óraszáma
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�fő�szakké
pe-
sítésre�vona
tkoz
ó:
Összesen
A�tan
tárgy�
kapcsolód
ása
144 144 216 216 140
144 252 140
341 31
1488 453 1035
340 620
1995
595 468 160
340 620
2023
Összesen 288 432 396 372 960 1063 960
Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�912�óra�(40,1�)
935�óra�(42,8�)
Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1083�óra�(59,9�) 1088�óra�(57,2�)
114
99-1
2
Fog
lalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II.
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek
0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése
0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3
114
98-1
2
Fog
lalkoztatás�I.�(érettség
ire�
épülő�kép
zések�esetén)
Foglalkoztatás�I.
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani rendszerezés�1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani rendszerezés�2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi készségfejlesztés
0 23 23 0 0 23 0 23
Munkavállalói�szókincs
0 23 23 0 0 23 0 23
101
63-16�Gép
észe
ti�m
unkab
iztons
ág�és�
környe
zetvéd
elem
Munkavédelem
fő�
szak
kép
esítés
18 0 0 0 0 0 0 0 18 0 18 0 0 18 18 0 0 0 18
Munkabiztonság 9 9 9 9 0 0 0 9
Tűzvédelem 4 4 4 4 0 0 0 4
Környezetvédelem 5 5 5 5 0 0 0 5
Elsősegélynyújtás�gyakorlata
fő�szakkép
esítés
0 18 0 0 0 0 0 0 18 0 18
0 0 18 0 18 0 0 18
Elsősegélynyújtás�alapjai
6 6 6 0 6 0 0 6
Munka�és�környezetvédelem�a gyakorlatban
6 6 6 0 6 0 0 6
Sérülések�ellátása 6 6 6 0 6 0 0 6
101
72-12��M
érőtermi�feladatok
Műszaki�mérés
fő�szakkép
esítés
0 0 72 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72
Geometriai mérések
20 20 20 20 0 0 0 20
Anyagvizsgálatok 20 20 20 20 0 0 0 20
Villamos�mérések 20 20 20 20 0 0 0 20
Összetett�mechanikai-, technológiai�vizsgálatok
12 12 12 12 0 0 0 12
Műszaki�mérés�gyakorlata
fő�szakkép
esítés
0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 72
0 0 72 0 72 0 0 72
Geometriai mérések
18 18 18 0 18 0 0 18
Villamos�mérések 24 24 24 0 24 0 0 24
Anyagvizsgálat 12 12 12 0 12 0 0 12
Nagypontosságú�mérések
12 12 12 0 12 0 0 12
Szerszámgépek�pontossági�vizsgálata
6 6 6 0 6 0 0 6
Mec
hat
ron
ikai
alap
ozó
�
Mechatronikai alapozó�feladatok
fő�
szak
kép
esítés
126 0 144 0 144+36* 0 341+31* 0 755+67* 0 482
0 0 482 505 0 0 0 505
Műszaki�matematika
18 18 36 36 36 0 0 0 36
Géprajz 36 36+ 36* 93 165+36* 36 36 0 0 0 36
Anyagismeret�és�technológia
72 46 118 118 125 0 0 0 125
Elektrotechnika 72 93 65 119 127 0 0 0 127
Műszaki�mechanika
54 54 54 54 0 0 0 54
Gépelemek 108 109+31* 217+31* 119 127 0 0 0 127
Mechatronikai alapozó�feladatok�gyakorlata
fő�szakkép
esítés
0 126 0 144 0 72 0 31 373
0 373
0 0 373 0 378 0 0 378
Géprajz�gyakorlat 54 54 54 0 54 0 0 54
Kézi�forgácsolás 72 72 72 0 72 0 0 72
Műszaki�informatika
72 72 72 0 72 0 0 72
CAD�rajzolás 72 72 72 0 72 0 0 72
Gépelemek�szerelése
72 72 72 0 72 0 0 72
Elektrotechnika gyakorlat
31 31 31 0 36 0 0 36
115
82
-16�Hajtástechnikai�alapo
k
Villamos�gépek�alapjai
52 5
22 0
4 Villamos�be
rende
zés�
szerelő�és�üzemeltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0 90 0
0 0 90 0 0 0 0 0
Villamos�gépek�telepítése
42 0 0 0 0 0
Aszinkron motorok üzemi�jellemzői
24 0 0 0 0 0
Egyenáramú�gépek�üzemi�jellemzői
24 0 0 0 0 0
Villamos�gépek�és�hajtások�gyakorlata
52 5
22
04
Villamos�be
rendezés�szerelő�és�
üzem
eltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 0
0 0 72 0 0 0 0 0
Transzformátorok�üzemi�jellemzőinek�vizsgálata
12 0 0 0 0 0
Aszinkron motorok vizsgálata
12 0 0 0 0 0
Egyenáramú�motorok�vizsgálata
12 0 0 0 0 0
Hajtástechnika�a�gyakorlatban
36 0 0 0 0 0
115
83
-17��V
illamos�biztonság
tech
nikai�alapo
k
Villamos biztonságtechnika
52
522
04
Villamos�beren
dezés�
szerelő�és�üz
emeltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0 54 0
0 0 54 0 0 0 0 0
Alapfogalmak
24 0 0 0 0 0
Készülék�és�műszerismeret
17 0 0 0 0 0
Szabványok�és�előírások
13 0 0 0 0 0
Hibavédelem�a�gyakorlatban
52
522
04
Villamos�beren
dezés�szerelő�és�
üzem
eltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0
36 0 0 0 36 0 0 0 0 0
Táplálás�a�védelem�önműködő�lekapcsolásával
16 0 0 0 0 0
Védővezetőt�nem�igénylő�hibavédelem�vizsgálata
10 0 0 0 0 0
Villamos�hálózatok�ellenőrzése
10 0 0 0 0 0
115
84-16�Vezérléstechn
ikai�alapok
Irányítástechnika
52 5
22
04
Villamos�be
rende
zés�
szerelő�és�üzemeltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 0 0 15 0 0 0 0 0
Irányítástechnikai�alapfogalmak
5 0 0 0 0 0
Vezérlés�alapjai�és�készülékei
5 0 0 0 0 0
Szabályozás�alapjai�és�készülékei
5 0 0 0 0 0
Irányítástechnikai�gyakorlatok
52 5
22
04
Villamos�beren
dezés�szerelő�
és�üzemeltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0
0 0 31 0 0 0 0 0
Egyszerű�vezérlési�feladatok
15 0 0 0 0 0
Egyszerű�szabályozási�feladatok
8 0 0 0 0 0
Nem villamos mennyiségek�mérése
8 0 0 0 0 0
PLC�alkalmazása�gyakorlat
52
522
04
Villamos�be
rendezés�
szerelő�és�üz
emeltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0
62 0
0 0 62 0 0 0 0 0
PLC a gyakorlatban
62 0 0 0 0 0
1158
5-17�A
�kap
csolószek
rény
ek�szerelése
Készülékismeret
52
522
04
Villamos�beren
dezés�
szerelő�és�üz
emeltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0
31 0
0 0 31 0 0 0 0 0
Kapcsolószekrények�jellemzői
10 0 0 0 0 0
Kapcsolószekrények�készülékei
21 0 0 0 0 0
Kapcsolószekrények�szerelési�gyakorlat
52
522
04
Villamos�beren
dezés�szerelő�és�
üzemeltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0
0 0 62 0 0 0 0 0
Motorvezérlések
10 0 0 0 0 0
Szekrények�kialakítása
10 0 0 0 0 0
Készülékek�elhelyezése,�bekötése�és�beállítása
22 0 0 0 0 0
Kábelszerelés
10 0 0 0 0 0
Biztonságtechnika
10 0 0 0 0 0
115
00-12�Munk
ahelyi�e
gészség
�és�bizton
ság
Munkahelyi�egészség�és�biztonság
52
522
04
Villamos�be
rende
zés�szerelő�és�üze
meltető
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
Munkavédelmi�alapismeretek
0 0 0 0 0 0 0 0
Munkahelyek kialakítása
0 0 0 0 0 0 0 0
Munkavégzés�személyi�feltételei
0 0 0 0 0 0 0 0
Munkaeszközök�biztonsága
0 0 0 0 0 0 0 0
Munkakörnyezeti�hatások
0 0 0 0 0 0 0 0
Munkavédelmi�jogi�ismeretek
0 0 0 0 0 0 0 0
101
90-12�Mechatronika
i�gé
pészeti�felad
atok
Mechatronikai gépészeti�feladatok
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
124 0 124 0 0 124 0 124
Műszaki�dokumentáció
0 62 62 0 0 62 0 62
Mechatronikai szerkezetek építőelemei
0 31 31 0 0 31 0 31
Ipari�gyártórendszerek 0 31 31 0 0 31 0 31
Mechatronikai gépészeti�feladatok�gyakorlata
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 180 0 0 180
0 0
0 403 403 0 0 0 403 403
Pneumatika, hidraulika gyakorlat
180 180 186 186 0 0 0 186 186
Szerelés 0 155 155 0 0 0 155 155
Karbantartás 0 62 62 0 0 0 62 62
101
91-1
2 M
ech
atro
nika
i vi
llam
os f
elad
atok
Mechatronikai villamos feladatok
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
139 0 139 0 0 139 0 139
Villamos�gépek 0 15 15 0 0 15 0 15
Elektronika 0 16 16 0 0 16 0 16
Ipari elektronika 0 15 15 0 0 15 0 15
Hajtástechnika 0 31 31 0 0 31 0 31
Ipari�automatizálás 0 31 31 0 0 31 0 31
PLC technika 0 31 31 0 0 31 0 31
Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
0 217 217 0 0 0 217 217
Villamos hajtástechnika�gyakorlat
0 72 72 0 0 0 72 72
Ipari automatika gyakorlat
0 72 72 0 0 0 72 72
PLC technika gyakorlat
0 73 73 0 0 0 73 73
3.�számú�táblázat A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:
52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető
453�óra
Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.
A
11499-12�azonosító�számú
Foglalkoztatás�II.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Foglalkoztatás�II.
FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x
SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége
x
Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)
x
Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései
x
A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�
x
A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x
1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15 óra/15 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.
1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.
1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —
1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek
Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a� munka� törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka
1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.
1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése.
Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő�álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP). Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.
1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék�és�nyugdíj� előtti�álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ)�szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai).� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.
1.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
11498-12�azonosító�számú
Foglalkoztatás�I.�
(érettségire�épülő�képzések�esetén)
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Fog
lalkoztatás�I.
FELADATOK Idegen nyelven:
bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)
x
alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt
x
szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik
x
idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez
x
munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven:
szakmai önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése
x
egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai
x
közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok
x
a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven
x
Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi�magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x
2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62 óra/62 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.
2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 64� tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.
2.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek
2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1
A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon� gondot� a�múltra,� illetve�a� jövőre�vonatkozó�kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az� igeidők� helyes� begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.
2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� tanuló� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven feltett kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a tanuló�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�
olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.
2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás�nyelvi�készségfejlesztő�blokk�során�a� tanuló�rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�tanuló� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:
- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés��
Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.
2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után�lehetséges.�Cél,�hogy�a�témakör�végére�a� tanuló�folyékonyan�tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.
2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.
2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
10163-12 azonosító�számú
Gépészeti�munkabiztonság�és�környezetvédelem
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10163-16 azonosító�számú�Gépészeti�munkabiztonság�és�környezetvédelem.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Munka
véd
elem
Elsősegélyn
yújtás�
gy
ako
rlat
a
FELADATOK Betartja�és�betartatja�a�munka-, baleset-, tűz- és�környezetvédelmi jogszabályokat,�előírásokat,�valamint�a�szakmára�és�egyéb�szerelési-javítási�technológiára�vonatkozó�előírásokat
x x
A�munkaterületet�és�munkakörnyezetet�a�biztonságos�munkavégzésnek�megfelelően�alakítja�ki
x x
Betartja�a�veszélyes�anyagok�és�hulladékok kezelésére,�tárolására�vonatkozó�szabályokat
x x
Együttműködik�a�munka-,�tűz- és�környezetvédelemmel�kapcsolatos�események�kivizsgálásában
x x
Jelzi�a�tüzet,�részt�vesz�az�oltásban x x Betartja�a�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat
x x
Részt�vesz�a�mentésben,�elsősegélyt�nyújt x x SZAKMAI ISMERETEK
Környezetvédelmi,�tűzvédelmi�és�munkavédelmi�szabályok
x x
A�munkáltatók�és�a�munkavállalók�jogai�és�kötelezettségei
x
A�munkahely�biztonságos�kialakításának�követelményei
x x
A�gépek,�berendezések,�szerszámok�használati�és�kezelési�utasításai
x
Villamos�berendezések�biztonságtechnikája x x Az�anyagmozgatás,�anyagtárolás�szabályai x x Egyéni�és�kollektív�védelmi�módok x Munkabiztonsági�szimbólumok�értelmezése
x
Elsősegélynyújtási ismeretek x Munkavégzés�szabályai x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Munkabiztonsági�eszközök,�felszerelések�használata
x
Információforrások�kezelése x Munkabiztonsághoz�kapcsolódó�jelképek,�szimbólumok,�színjelölések�értelmezése
x x
Gépek,�berendezések,�szerszámok�szakszerű�használata
x
Elsősegélynyújtás x x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Döntésképesség x x Határozottság x x Felelősségtudat x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x Irányítási�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelem-összpontosítás x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x
3. Munkavédelem tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
3.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Munkavédelem� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja,� hogy� elősegítse� a� tanulók�munkavégzésének� balesetmentes� és� biztonságos� kialakítását,� valamint� az� önálló�gondolkodásra�való�nevelését.�Tegye�képessé�a�tanulókat�a�munka�világának,�ezen�belül�a�munkavédelem�jellemzőinek�és�működésének�megértésére.
3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
3.3. Témakörök 3.3.1. Munkabiztonság�
A�munkavédelem�fogalma,�célja. A�munkavédelem�területei. A�baleset�és�a�munkahelyi�baleset�fogalma. A�munkahelyi�balesetek�és a�foglalkozási�megbetegedések�fajtái. Veszélyforrások�kialakulása. Személyi�védőfelszerelésekkel�szemben�támasztott�követelmények. A�munkavédelmi�oktatás�dokumentálása. A�munkabalesetek�bejelentése,�nyilvántartása�és�kivizsgálása. Kockázatelemzés�fogalmai,�kockázatelemzés,�kockázatértékelés. A�munkahelyen�alkalmazott�biztonsági�jelzések. A�munkavégzés�fizikai�ártalmai. Zaj- és�rezgésvédelem. Munkahelyi�klíma,�a�helyiség�hőmérséklete,�a�levegő�nedvességtartalma. A�munkahelyek�megvilágítása,�a�természetes�fény. A�színek�kialakítása. A�gázhegesztés�és�az�ívhegesztés�biztonsági�előírásai. Anyagmozgatás,�anyagtárolás�szabályai. Villamos�berendezések�biztonságtechnikája. Egyéni�és�kollektív�védelem. Munkaegészségügy. Kockázatbecslés. Kockázatértékelés. Időszakos�biztonsági�felülvizsgálat. Soron�kívüli�munkavédelmi�vizsgálat. Jelző�és�riasztóberendezések. Megfelelő�mozgástér�biztosítása. Elkerítés,�lefedés. Tároló�helyek�kialakítása. Munkahely�padlózata.
3.3.2. Tűzvédelem� Általános�tűzvédelmi�ismeretek. Tűzveszélyességi osztályok,�jelölésük. Tűzveszélyes�anyagok.
Tűzveszélyes�anyagok�tárolása. Tűzveszélyes�anyagok�szállítása. Tűzveszélyes�anyagok�dokumentálása. Az�égés�feltételei,�az�anyagok�éghetősége. Tűzveszélyes�tevékenységek. Tűzvédelmi�szabályzat. A�tűzjelzés. Teendők�tűz�esetén. Veszélyességi�övezet. Áramtalanítás. Tűzoltás�módjai.� Tűzoltó�eszközök. Tűzoltó�eszközök�tárolása�beltérben. Tűzoltó�eszközök�tárolása�kültereken. Porral�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Vízzel�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Habbal�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Halonnal�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Szén-dioxiddal�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei.� Oltóhatás. Tűzmegelőzés. Tűzjelzés. Gépek, berendezések�tűzvédelmi�előírásai. Tüzelő- és�fűtőberendezések�elhelyezésének�tűzvédelmi�előírásai. Műszaki�mentés. Elektromos�kábelek�elhelyezése,�elvezetése. Hő�és�füstelvezető�berendezések. Jelzőtáblák. Feliratok. Irányfények. Tűzgátló�nyílászárók. Tűzvédő�festékek. Dokumentációk.
3.3.3. Környezetvédelem� A�környezetvédelem�területei. Természetvédelem. Vízszennyezés�vízforrások. A�levegő�jellemzői,�a�levegőszennyezés. Globális�felmelegedés�és�hatása�a�földi�életre. Hulladékok�kezelése,�elkülönített�(szelektív)gyűjtése, tárolása. Hulladékgyűjtő�szigetek. Gyűjtőhelyek�kialakítása. Veszélyes�hulladékok�tárolása. Veszélyes�hulladékok�begyűjtése. Veszélyes�hulladékok�feldolgozása. Hulladékok�feldolgozása. Hulladékok�újrahasznosítása. Hulladékok�végleges�elhelyezése. Hulladékok�lebomlása.
Az�ipar�hatása�környezetre. Megújuló�energiaforrások. Levegőszennyezés. Zajszennyezés. Hőszennyezés. Fényszennyezés. Talajszennyezés. Nehézfémek. Vízszennyezés. Szennyvízkezelés. Környezetszennyezés�egészségi�hatásai. Fontosabb�környezetvédelmi�jogszabályok. Fontosabb�Európai�Uniós�jogszabályok. Fémiparban�keletkező�szennyezőanyagok. Hűtő-,�kenő-,�mosófolyadékok�felhasználása. Hűtő-,�kenő-,�mosófolyadékok�tárolása. Az�elhasználódott�hűtő-,�kenő-,�mosófolyadékok�hulladékkezelése. Az épített�környezet�védelme. Munkahelyi�környezet�természetbarát�kialakítása.
3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti értékeléssel.
4. Elsősegélynyújtás�gyakorlata tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Elsősegélynyújtás� gyakorlata tantárgy� alapvető� célja,� hogy� a�munkavégzés� alatt� és azon� kívül� is� a� tanulók� képesek� legyenek� felismerni� a� balesetek� során� keletkezett�sérüléseket�és�képesek�legyenek�az�elsősegélynyújtás�elvégzésére.
4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A kötelező�komplex�természettudományos�tantárgy�témakörökben�tanult�ismeretek.
4.3. Témakörök 4.3.1. Az�elsősegélynyújtás�alapjai
Mentőhívás�módja. Teendők�a�baleset�helyszínén. Elsősegély�nyújtásának�korlátai. A�baleseti�helyszín�biztosítása. Vérkeringés,�légzés�vizsgálata. Heimlich-féle�műfogás. Rautek-féle�műfogás. Elsősegélynyújtás�vérzések�esetén.
Életveszély�elhárítása. Újraélesztés.� Mellkasnyomás�technikája� Légútbiztosítás�lehetőségei. Légút�akadály-mentesítése. Lélegeztetés. Fizikális�vizsgálat. Stabil oldalfekvő�helyzet�alkalmazása. Az�eszméletlenség�veszélyei. A�sokk�tünetei,�veszélyei,�ellátása.� Idegen�test�eltávolítása�szemből,�orrból,�fülből. Agyrázkódás�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Koponyasérülés�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Bordatörés�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Végtagtörések. Hasi�sérülések.� Gerinctörés�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Áramütés�veszélyei. Áramütött�személy�megközelítése. Áramtalanítás. Áramütött�személy�ellátása. Égési�sérülés�súlyosságának�felmérése,�ellátása. Fagyás,�tünetei, veszélyei�és�ellátása. Mérgezések�tünetei,�fajtái,�ellátása. Leggyakrabban�előforduló�mérgezések. Marószerek�okozta�sérülések�veszélyei,�ellátása. Rosszullétek. Ájulás�tünetei,�ellátása. Epilepsziás�roham�tünetei,�ellátása. Szív�eredetű�mellkasi�fájdalom�tünetei,�ellátása. Alacsony�vércukorszint�miatti�rosszullét�tünetei,�ellátása.
4.3.2. Munka- és�környezetvédelem�a�gyakorlatban� Veszélyforrások�kialakulása. Személyi�védőfelszerelésekkel�szemben�támasztott�követelmények. Személyi�védőfelszerelések�helyének�meghatározása,�tárolása. A�munkavédelmi�oktatás�dokumentálása. A�munkabalesetek�bejelentése,�nyilvántartása�és�kivizsgálása. Kockázatelemzés�fogalmai,�kockázatelemzés,�kockázatértékelés. A�munkahelyen�alkalmazott�biztonsági�jelzések. A munkahelyen alkalmazott� biztonsági� jelzések� helyének� meghatározása,�elhelyezése. A�megfelelő�biztonsági�jelzés�kiválasztása. A�munkavégzés�fizikai�ártalmai. Zaj- és�rezgésvédelem. Zaj�és�rezgésvédelem�védőeszközeinek�fajtái,�alkalmazásuk. Munkahelyi�klíma,�a�helyiség�hőmérséklete,�a�levegő�nedvességtartalma. A�munkahelyek�megvilágítása,�a�természetes�fény. A�színek�kialakítása. A�gázhegesztés�és�az�ívhegesztés�biztonsági�előírásai.
Hegesztő�munkahelyek�kialakítása,�védő�eszközök�alkalmazása. Anyagmozgatás,�anyagtárolás�szabályai. Anyagmozgatás� gépeinek,� eszközeinek� biztonságos� használata,� védőeszközök�alkalmazása. Villamos� berendezések� biztonságtechnikája,� speciális� védőeszközök� bemutatása,�használata. Egyéni�és�kollektív�védelem. Munkaegészségügy. Kockázatbecslés. Kockázatértékelés. Időszakos�biztonsági�felülvizsgálat. Soron�kívüli�munkavédelmi�vizsgálat. Jelző�és�riasztóberendezések. Megfelelő�mozgástér�biztosítása. Elkerítés,�lefedés. Tároló�helyek�kialakítása. Munkahely�padlózata. Gépek�védőburkolatainak�kialakítása,�elhelyezése.
4.3.3. Sérülések�ellátása Sebellátás. Hajszáleres�vérzés. Visszeres�vérzés. Ütőeres�vérzés. Belső�vérzések�és�veszélyei. Orrvérzés ellátása. Mérgezések:�gyógyszermérgezés,�szénmonoxid�(CO)�mérgezés,�metilalkoholmérgezés. Csontok,�ízületek�sérülései: rándulás,�ficam,�törés. Fektetési�módok. Idegen�test�szemben,�orrban,�fülben. Elsősegélynyújtó�feladata�veszélyes�anyagok�okozta�sérülések�esetén. Elsősegélynyújtó�feladatai�villamos�áram�okozta�sérülések�esetén. Az�eszméletlenség�fogalma,�tünetei,�leggyakoribb�okai,�következményei. Az�eszméletlenség�ellátása. A�vérzésekkel�kapcsolatos�ismeretek. A sokk�fogalma�és�formái. A�termikus�traumákkal,�hőártalmakkal�kapcsolatos�ismeretek. Az�ízületi�sérülések�formái,�tünetei�és�ellátásuk�módja. A�csontsérülések�formái,�tünetei�és�ellátásuk�(fektetési�módok). A�hasi�sérülés�formái,�tünetei�és�ellátásuk�módjai. A�kimentés�fogalma�és�betegmozgatással�kapcsolatos�ismeretek. A�mérgezések�fogalma,�tünetei�és�ellátásuk�módja. A�belgyógyászati�balesetek�(áramütés). A leggyakoribb�belgyógyászati�kórképek,�tüneteik�és�ellátásuk.
4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem, szaktanterem,�tanműhely
4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja
A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
10172-12 azonosító�számú
Mérőtermi�feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10172-12 azonosító� számú� Mérőtermi� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Műszaki�mérés
Műszaki�mérés�
gya
korl
ata
FELADATOK Metrológiai�alapfogalmakat�ismer,�mérési�eljárásokat�alkalmaz
x x
A munkadarabok geometriai�méreteinek�gyártásközi�és�végellenőrzését�végzi
x x
Kézi�és�gépi,�mechanikai�és�optikai�mérőeszközökkel�mér
x x
Idomszerrel�ellenőriz x x Felületi�érdességet�mér x x Alak- és�helyzetméréseket�végez x x Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálatát�végzi
x x
Villamos�alapméréseket�végez x x Részt�vesz�a�minőségbiztosítási�rendszer�kidolgozásában�és�működtetésében
x x
A�gyártás�során�használt�valamennyi�mérőeszköz�nyilvántartását�vezeti,�kalibrálását�elvégzi,�hitelesítésükről�gondoskodik
x x
Részt�vesz�a�minőségügyi�rendszerhez�tartozó�képességvizsgálatok�végrehajtásában
x x
SZAKMAI ISMERETEK Géprajzi�ábrázolás�szabályai x x Alkatrészrajzok�kiviteli�előírásai x x Ábrázolási�jelképek x x Számítógépes�alkalmazások�lehetőségeinek�ismerete,�használata�a�műszaki�dokumentációk�készítésénél
x x
A�mért�jellemzők�rögzítési,�kiértékelési,�a�vizsgált�anyag,�félgyártmány,�alkatrész,�gépegység,�szerkezet�minősítési�szempontjai
x x
Mechanikai�és�mikroszkópos�anyagvizsgálatok
x x
Műszaki�mérés�eszközeinek�ismerete x x Mérési�hiba x x Hosszméretek,�szögek�mérése�és�ellenőrzése
x x
Dugós�és�villás�idomszerek�méretezése x x Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése
x x
Felületi�érdesség�mérése x x Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálatának�ismerete
x x
Villamos�multiméter�ismerete x x Lakatfogó�ismerete x x Vezeték�folytonosság/szakadás�mérése x x Villamos�motorok�tekercs/testzárlat�mérése x x Ellenállás�mérése x x Feszültség�AC/DC�mérése x x Áramerősség�mérése�az�áramkör�megbontásával
x x
Áramerősség�mérése�az�áramkör�megbontása�nélkül
x x
Statisztikai�gyártásellenőrzés x x Minőségbiztosítás x x Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálata x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépipari�mérőeszközök�használata x x Villamos�mérőeszközök�használata x x Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önállóság x Precizitás x Megbízhatóság x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x Határozottság x x Irányítási�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Logikus�gondolkodás x x Rendszerező�képesség x
5. Műszaki�mérés tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
5.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Műszaki� mérés� elméleti� tantárgy� tanításának� célja� a� műszaki� életben� előforduló� és�alkalmazott� mérések� megismertetése.� Ismerjék� a� tanulók� a� mechanikai,� villamos�műszereket� és� méréstechnikai� eszközök� használatát,� a� villamos� jellegű� mérőműszerek�alkalmazását,�Képesek�legyenek�a�mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos-, optikai és� anyagvizsgálati� mérési� eredmények� dokumentálására.� A� dokumentáció� során�használják� a� megismert� táblázatkezelő� programot� a� mért� és� számított� eredmények�rögzítésére,�az�összefüggések�szemléltetésére.
5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika,�műszaki�informatika,�matematika,�fizika
5.3. Témakörök 5.3.1. Geometriai�mérések�
Mérés,�ellenőrzés�fogalma�és�folyamata,�metrológiai�alapfogalmak. A�mérés-,�ellenőrzés�dokumentációja,�alkalmazása. Mérési�dokumentumok�jelentősége,�fajtái,�tartalma. Hiba�felvételezés,�hiba�megállapítás. Mérési�hibák. Műszaki�mérés�eszközeinek�ismerete. Mechanikus�és�digitális�mérőeszközök. Külső�felületek�mérésének�eszközei. Belső�felületek�mérésére�alkalmas�eszközök. Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálatának�ismerete. Mérőeszközök�kalibrálásának�módja. Hosszmérés,�szögmérés,�külső�és�belső�felületek�mérése. Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése. Idomszerek, kaliberek, etalonok. Dugós�és�villás�idomszerek�használata. A�munkadarabok�geometriai�méretei. Közvetlen�és�közvetett�mérési�eljárások. Kézi�és�gépi,�mechanikai�és�optikai�mérőeszközök. Optikai�mérőeszközök�szerkezeti�felépítése. Menetek,�fogaskerekek�mérése. Sík-,�merőlegesség-,�párhuzamosság-,�egytengelyűség-,�körkörösség�mérés�menete. Felületi�érdesség�mérése,�érdességmérő�etalon�használata. Érdességmérő�berendezések Mérési�hibák�és�kiküszöbölésük. A�gyártás�során�használt�mérőeszközök�nyilvántartása,�kalibrálása,�hitelesítése. Számítógépes�alkalmazások�használata�a�mérési�dokumentációk�készítésénél. Mérési�jegyzőkönyv�tartalma.
5.3.2. Anyagvizsgálatok Anyagvizsgálati�módok. Roncsolásos�anyagvizsgálatok,�szakítóvizsgálat,�keménység�vizsgálat.
Technológiai�próbák. Hajlító- és�hajtogató�vizsgálat. Lemezek�és�szalagok�hajtogatása. Törésvizsgálat. Szakítóvizsgálat. A�szakítógép�felépítése,�kezelése. Próbatestek,�kialakításuk. A�szakítóvizsgálat�kiértékelése. Hegesztett�kötések�hajlító�vizsgálata. Szívósság�vizsgálat,�a�fajlagos�ütőmunka�meghatározása Fárasztóvizsgálatok. A�keménységmérés�célja,�eljárásai,�berendezései. Metallográfiai�vizsgálat. Makroszkópos�és�mikroszkópos�vizsgálatok. A�fémvizsgáló�mikroszkóp�szerkezete. Roncsolás-mentes�anyagvizsgálatok�(folytonossági�vizsgálatok). Endoszkópos�vizsgálat. Folyadékbehatolásos�repedésvizsgálat. Mágnesezhető�poros�repedésvizsgálat. Ultrahangos�repedésvizsgálat. Radiográfiai�vizsgálatok.
5.3.3. Villamos�mérések Villamosipari�jelölések�és� szabványokalkalmazása. Mérőműszerek:
analóg műszerek, digitálisműszerek, panel�műszerek, multiméter, teljesítménymérő, lakatfogó, függvénygenerátor, impulzusgenerátor, oszcilloszkóp.
Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálata. A�mérés-,�ellenőrzés�dokumentációja. Mérési�dokumentumok�jelentősége,�fajtái,�tartalma. Mérési�jegyzőkönyv�készítésének�menete. Mérési�hiba. Egyen�és�váltakozó�áramú�áramkörök�mérése:
áramerősség�mérése�az�áramkör�megbontásával�és�anélkül, feszültségmérés, ellenállásmérés�egyenáramú�körben, ellenállások�váltakozó�áramú�körökben.
Villamos�gépek transzformátor�üresjárati�és�terhelés�mérése,�drop�mérése, három�fázisú�aszinkron�motor�mérése�(indítási�karakterisztika,�terhelés,�), egyfázisú�aszinkron�motor�mérése, egyenáramú�motorok�(�párhuzamos,�soros�és�vegyes�gerjesztés)�jelleggörbéje.
Minőségbiztosítás.
5.3.4. Összetett�mechanikai-,�technológiai�vizsgálatok
A�sorozatmérés�eszközei�és�módszerei. Alak- és�helyzetmérések�végzése. Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálatának�végzése. Gépek,� berendezések� minőségképességének� vizsgálata:� géppontossági� vizsgálatok,�geometriai� méretek,� alakhűség,� helyzetek,� mozgáspályák� pontosságának� vizsgálata�(nem�statisztikai�módszer). A� minőségbiztosítási� rendszer� működtetése,� a� minőségügyi� rendszerhez� tartozó�képességvizsgálatok. Statisztikai� gyártásellenőrzés,� matematikai,� statisztikai� gyártásszabályozás:� előzetes�adatfelvétel,� statisztikai� jellemzők,� a� mért� értékek� átlaga,� mediánja,� terjedelme,�szórása. Számítógéppel�támogatott�sorozatmérések�(SPC). A�minőségbiztosításban�alkalmazott�korszerű�számítógépes�eszközök.
5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem
5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
6. Műszaki�mérés�gyakorlata tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Műszaki� mérés� gyakorlati� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� műszaki� életben�előforduló� és� alkalmazott� mérések� elméleti� megismertetését� követően� jártasságot�szerezzenek�a�tanulók�a�mérési�folyamatban�a�mérőeszközök�megfelelő�használatában.
6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� közismereti� kerettanterv� matematika,� fizika� témaköreinek� használata.� A� szakmai�modulok� közül� a� Mechatronikai� alapozó� feladatok� modul� valamint� a� Műszaki� mérés�elméleti�tantárgy�témaköreinek�ismerete.
6.3. Témakörök 6.3.1. Geometriai�mérések1
Mérési�eljárások�alkalmazása. Kézi�és�gépi,�mechanikai�és�optikai�mérőeszközökkel�való�mérés. Méret� és� alakhelyesség� ellenőrzése� tolómérővel,� mikrométerrel,� mérőórával,�idomszerrel,�mérőmikroszkóppal. Mérés�egyszerű�és�nagypontosságú�mérőeszközökkel. Idomszerrel�való�ellenőrzés. Hosszméretek,�szögek�mérése�és�ellenőrzése. Mérés,�dugós�és�villás�idomszerekkel,�kaliberekkel. Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése. Síkfelületek�vizsgálata.
Forgásfelületek�(tengelyek,�perselyek),�fogaskerekek,�menetek�ellenőrzése. Csavarok�mérése. Fogaskerekek�mérése,�értékelése. Digitális�mérőeszközök�típusai,�alkalmazásuk. Külső�felületek�mérése,�mérésének�eszközei. Belső�felületek�mérése,�mérésének�eszközei. Felületi�érdesség�mérése,�érdességmérő�etalon�használata. Mérési�hibák, hibajellemzők. Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálata. A�munkadarabok�geometriai�méreteinek�gyártásközi�és�végellenőrzésének�végzése. Statisztikai� gyártásellenőrzés,� matematikai,� statisztikai� gyártásszabályozás:� előzetes�adatfelvétel,� statisztikai� jellemzők,� a� mért� értékek� átlaga,� mediánja,� terjedelme,�szórása. Számítógéppel�támogatott�sorozatmérések�(SPC). Számítógépes� alkalmazások� lehetőségeinek� ismerete,� használata� a� műszaki�dokumentációk�készítésénél. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése. Mérési�eredmények�dokumentálása�táblázatkezelő�programok�segítségével.
6.3.2. Anyagvizsgálatok Mechanikai�és�mikroszkópos�anyagvizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Keménységmérés�Poldi�kalapáccsal,�keménységmérő�géppel. Hajlító�vizsgálatok. Ütőmunka�vizsgálat. Technológiai�próbák. Folytonossági�vizsgálatok. Mérési�hibák�és�kiküszöbölésük. Próbatestek,�kialakításuk. Anyagelemzés,�szövetszerkezetek�vizsgálata. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése.
6.3.3. Villamos�mérések� Egyenáram�és�egyenfeszültség�mérése�elektromechanikus�műszerrel. Egyenfeszültség�mérése�kompenzációs�módszerrel.� Egyenfeszültség�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.� Egyenáram�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.� Ellenállásmérés.� Ellenállások�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� Ellenállások�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� Ellenállások�vegyes�kapcsolásának�vizsgálata. Váltakozó�áramú�hálózatok�jellemzőinek�mérése.�� Tekercs� induktivitásának� és� kondenzátor� kapacitásának� mérése� három� feszültség�mérésével.� Ellenállás�és�kondenzátor�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� Ellenállás�és�induktivitás�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� Egyenáramú�motorok�és�generátorok. Transzformátorok. Egy- és�háromfázisú�motorok�jelleggörbéi. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése.
6.3.4. Nagypontosságú�mérések�
Mechanikai�és�optikai�mérőeszközökkel�való�mérés. Ezredes� mérőórával� történő� mérések� (körkörösség,� egytengelyűség,� síklapúság,�párhuzamosság). Sorozatmérés�lengőnyelves�mikrométerrel,�passzaméterrel. Mérés�mérőórás�furatmérőkkel. Mérés�optikai�mérőeszközökkel. Hosszmérő�gép,�Abbe-féle�elv. Mikroszkópos�mérések. Mérőeszközök�kalibrálása. Mérőhasábok,�kaliber�gyűrűk. Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálatának�ismerete. Méréstechnológia�dokumentálása,�mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése.
6.3.5. Szerszámgépek�pontossági�vizsgálata Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálatának�végzése. Gépek,� berendezések� minőségképességének� vizsgálata:� géppontossági� vizsgálatok,�geometriai�méretek,�alakhűség,�helyzetek,�mozgáspályák�pontosságának�vizsgálata. Alak- és�helyzetmérések�végzése. Felületi�hibák,�felületi�érdesség. A�pontossági�vizsgálatoknál�alkalmazott�eszközök,�készülékek�alkalmazása. Szerszámgép�pontossági�előírásai,�mérései. Sajátpontossági�vizsgálatok,�mérések. Esztergagép�saját�pontosságának�vizsgálata. Oszlopos�vagy�állványos�fúrógép�saját�pontosságának,�merevségének�vizsgálata. Vízszintes�marógép�saját�pontosságának�vizsgálata. Esztergagép�főorsó�ütésvizsgálata. Szerszámgép�párhuzamosság�mérése. Vízszintezés,�beállítás. Szerszámgépek�mérési�dokumentációi,�jegyzőkönyvek. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�dokumentálás.
6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos�ill.�gépész�mérőlabor
6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
11572-16 azonosító�számú
Mechatronikai�alapozó�feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11572-16 azonosító� számú� Mechatronikai� alapozó� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Mec
hat
ron
ikai
alap
ozó�
fela
dat
ok
Mec
hat
ron
ikai
alap
ozó�
fela
dat
ok
gya
korl
ata
FELADATOK Tanulmányozza�és�értelmezi�a�munka�tárgyára,�céljára�és�a�technológiára�vonatkozó�dokumentumokat
x x
Kiválasztja,�ellenőrzi�és�karbantartja�az�általános�kézi�és�kisgépes�fémalakító�műveletekhez�használatos�gépeket,�szerszámokat,�mérőeszközöket,�védőfelszereléseket
x
Egyszerű�gépészeti�műszaki�rajzokat�készít,�olvas,�értelmez
x x
Előkészíti�a�munkafeladat�végrehajtását,�az�ahhoz�szükséges�anyagokat,�segédanyagokat,�előre�gyártott�elemeket,�gépeket,�szerszámokat,�mérőeszközöket,�felfogó- és�befogóeszközöket,�védőfelszereléseket
x
Gépipari�alapméréseket,�alak- és�helyzetpontossági�méréseket�végez
x
Alakítja�a�munkadarabot�kézi�forgácsoló�és�képlékenyalakítási�alapeljárásokkal
x x
Közreműködik�a�minőségbiztosítási�feladatok�megvalósításában
x
Alkalmazza�a�munkabiztonsági,�tűz- és�környezetvédelmi�és�gépek�biztonságtechnikai�előírásait
x
Kötőelemeket,�gépelemeket�(csavarok,�reteszek,�tengelykapcsolók,�csapágyak,�fogaskerekek)�alkalmaz, szerel
x x
Hajtástechnikai�egységeket,�szíj�és�lánchajtásokat,�hajtóműveket�szerel�és�beállít
x x
A�gépelemek�jellegzetes�hibáit�felismeri�és�javítja x Alkalmazza�a�szerelés�készülékeit,�szerszámait�- kézi�és�gépi�egyaránt�(sajtoló- és�lehúzó�készülékek,�befogó- és�szorítókészülékek,�mozgató- és�szállítókészülékek)
x
Hidraulika-pneumatika elemeket szerel, hidraulikus�tápegységet,�levegő�előkészítőket�beállít�és�ellenőriz
x
Hardvert, jogtiszta szoftvereket alkalmaz x Irodai�programcsomagot�egyedi�és�integrált�módon�használ
x
Adatmentést�végez,�informatikai�biztonsági�eszközöket�használ
x
Hálózati�eszközök�fajtái,�telepítése,�beállítása x Egyszerű�informatikai�angol�nyelvű�szakmai�szöveget�megért
x
Elektrotechnikai�és�elektronikai�számításokat�végez,�egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít�és�értelmez
x x
Kapcsolási�rajz�alapján�összeállítja�a�villamos�áramkört,�villamos�méréseket�végez
x
Mérési�jegyzőkönyvet�és�rajzdokumentációt�készít x x Áramköröket�éleszt,�áramkör�működését�ellenőrzi,�és�elvégzi�a�javításokat
x
Elkészíti�a�kapcsolási,�szerelési,�bekötési�rajzokat x x Elkészíti�műszaki�rajzok�alapján�a�huzalozást x Felszereli,�összeszereli�és�ellenőrzi�a�mérőkörök�készülékeit
x
SZAKMAI ISMERETEK Gépészeti�műszaki�rajzok�olvasása,�értelmezése,�készítése
x x
Szabadkézi�vázlatrajzok�készítése�egyszerű�alkatrészekről
x x
Diagramok�olvasása,�értelmezése,�készítése x Szabványok�használata x Gyártási�utasítások�értelmezése x x Gépkönyv,�kezelési,�szerelési,�karbantartási�útmutatók�használata
x x
Mértékegységek x x Ipari�anyagok�és�tulajdonságaik x Szabványos�ipari�vasötvözetek,�könnyűfém�ötvözetek,�színesfém�ötvözetek
x
Műszaki�mérés�eszközei,�hosszméretek,�szögek,�alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése
x
Kézi�forgácsolás�technológiája,�eszközei x Szerszámok,�kézi�kisgépek�biztonságos�használata x Gépüzemeltetés,�anyagmozgatás�munkabiztonsági�szabályai
x
Gépelemek,�erőátvitel�elemei,�hajtástechnikai�elemek�ismerete�és�szerelése
x x
Mechatronikai�elemek,�részegységek�és�rendszerek�jellemzői
x
Hidraulikai,�pneumatikai,�villamos�és�vezérléstechnikai�alapok
x
Számítógépek�felépítése�és�alkalmazása x Informatikai angol nyelv x Asztali�és�hálózati�operációs�rendszerek x Fájlok,�mappák�kezelése�és�megosztása x Biztonságot�szolgáló�eszközök x
Villamos�berendezések�biztonságtechnikája x Villamos�hibafeltárás�és�hibajavítási�eljárások,�módszerek�és�dokumentációk
x
Passzív�és�aktív�alkatrészek�felépítése,�jellemzői,�szabványos�jelölései
x
Kábelezési,�bekötési,�huzalozási,�szerelési�rajzok
x
Elektromechanikus,�elektronikus�mérőműszerek x Elektrotechnikai ismeretek x Villamos�mérések x x Villamos�számítások,�alapvető�méretezések x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépészeti�és�mechatronikai�alapismeretek,�géprajz�és�mérések
x x
Gépelemek,�hajtások�kötések�ismerete,�szerelése x x Hidraulika�és�pneumatikai�kapcsolások�értelmezése,�kapcsolások�összeállítása
x x
Informatikai alapismeretek, rendszerek ismerete x Villamos�alapismeretek,�rajz�olvasása,�értelmezése,�mérések,�áramkörök�szerelése,�villamos�biztonsági�szabályzat�ismerete
x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Önállóság x x Szervezőkészség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x Határozottság x Prezentációs�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias�feladatértelmezés x x Lényegfelismerés�(lényeglátás) x x Logikus�gondolkodás x x
7. Mechatronikai�alapozó�feladatok tantárgy 482 óra/505 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Mechatronikai�alapozó�feladatok�tantárgy�oktatásának�alapvető�célja,�hogy�elősegítse�a�tanulók�mechatronikai�gondolkodásmódjának�kialakulását�és�fejlesztését,�hozzájáruljon�a�mechatronikai� szerkezetek� működésének� megértéséhez.� A� mechatronikai�gondolkodásmód� magában� foglalja� a� gépészet,� a� villamosságtan� és� az� informatika�alapjainak�és�összefüggéseinek�ismeretét.
7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műveletek� a� racionális� számkörben,� egyenletek� és� egyenletrendszerek� megoldása,�műveletek� vektorokkal,� derékszögű� háromszögek� oldalainak� és szögeinek� kiszámítása.�Az� SI� mértékrendszer.� Az� erő,� Newton� törvények,� pontrendszerek� és� kiterjedt� testek�mechanikája.� Elektrosztatika,� elektromos� mező,� elektromos� áram,� mágneses� mező,�indukciós� jelenségek.� Geometriai� mérések,� elektromos� mérések.� Munka� és balesetvédelmi�ismeretek
7.3. Témakörök 7.3.1. Műszaki�matematika
A�mérés�fogalma. Skalár�és�vektormennyiségek. Műveletek�mérőszámokkal�és�mértékegységekkel. Képletek�használata. Ismeretlen�mennyiség�kifejezése�képletből. Egyenletek,�egyenletrendszerek�használata műszaki�feladatok�megoldására. Vektormennyiségek�összeadása. Vektormennyiségek� felbontása� adott� irányú� komponensekre,�komponensek.kiszámítása�szögfüggvények�segítségével.
7.3.2. Géprajz
Rajztechnikai�alapszabványok,�előírások,�megoldások. Síkmértani� szerkesztések,� térelemek� kölcsönös� helyzete,� vetületi� és� axonometrikus�ábrázolás. Ábrázolás�képsíkrendszerben. Síkidomok�metszéspontjai. Síkmetszés,�valódi�nagyság�meghatározása,�kiterítés. Áthatások,�áthatások�alkatrészrajzokon. Alkatrész�és�összeállítási�rajzok�fogalma. Metszetábrázolások,�szelvény�egyszerűsített�ábrázolások. Mérethálózat�felépítése,�különleges�méretmegadások. Tűrés,�illesztés. Alapeltérések�és�szabványos�tűrésnagyságok. Határméretek�meghatározása. Az�illeszkedés�esetei. Tűrések�és�illesztések�jelölése,�táblázatok�használata. Felületi�minőség. Az alak- és�a�helyzettűrések�fajtái�és�jelölése.
Jelképes�ábrázolások. Csavarmenetek�és�csavarok�jelképes�ábrázolása. Rugók�ábrázolása. Ék- és�retesz�kötések�ábrázolása. Bordás�tengelykötés�és�ábrázolása. Gördülőcsapágyak�ábrázolásának�módjai. Hegesztett�kötések�ábrázolása. Nem�oldható�kötések�jelképes�ábrázolása. Fogazott�alkatrészek�jelképes�ábrázolása. A�munka�tárgyára,�céljára�vonatkozó�dokumentumok. A�munkafolyamatokra,�eszközökre,�technológiákra�vonatkozó�dokumentációk. Egyszerű�gépészeti�műszaki�rajzok. Gépelemek,�gépszerkezetek�ábrázolásával�kapcsolatos�előírások. Alkatrészek,�szerkezeti�egységek,�művelet-,�illetve�szerelési�terv.
7.3.3. Anyagismeret�és�technológia Alapanyagok�csoportosítása�és�tulajdonságai. Anyagszerkezettani alapismeretek. Színfémek�és�ötvözetek�kristályosodása. Egyensúlyi�diagramok,�ikerdiagram. Vasfémek�és�ötvözeteik,�tulajdonságaik. Ötvözők�hatása. Acélok,�öntöttvasak,�bronzok,�alumínium�ötvözetek�jelölésrendszere. A legfontosabb�acélfajták�és�alkalmazási�területeik. Ötvözetlen�szerkezeti�acélok. Nemesíthető�és�rugóacélok. Betétben�edzhető�acélok. Hidegalakító�szerszámacélok. Melegalakító�szerszámacélok. Gyorsacélok. Nem�vasalapú�fémes�szerkezeti�anyagok. Könnyűfémek�és�ötvözeteik. Nehézfémek�és�ötvözeteik. A�réz�ötvöző�anyagai. Szinterelt�szerkezeti�anyagok,�keményfémek. Műanyagok. Hőre�lágyuló�és�hőre�keményedő�műanyagok�fajtái�és�tulajdonságai. Elasztomerek�fajtái�és�tulajdonságai. Segédanyagok. Hőkezelések,�feladatuk,�csoportosításuk. Hőkezelő�eljárások. Legfontosabb�mechanikai�tulajdonságok�és�mérőszámaik. Roncsolásos� anyagvizsgálatokból,� szakítóvizsgálatból,� keménység� vizsgálatból�származó�mérőszámok. Ütőmunka�meghatározása��és�értelmezése. Forgácsolási�technológiák. Forgácsnélküli�alakító�eljárások.
7.3.4. Elektrotechnika A�villamos�tér�jelenségei.
Villamos�térerősség. Coulomb�törvénye�és�a�szuperpozíció�elve. Villamos�tér�és�villamos�eltolás. Villamos�feszültség�és�villamos�potenciál. A�villamos�tér�szemléltetése. Erővonalak�és�ekvipotenciális�felületek. A�pontszerű�töltés�villamos�erőtere. Két�töltés�villamos�erőtere. Homogén�villamos�tér�és�kapacitás. Jelenségek�a�villamos�térben. Töltött�vezető�test. Csúcshatás. Nagyfeszültségű�átütések. Villamos�megosztás. Villamos árnyékolás. Villamos�kisülés. Légköri�villamos�jelenségek. Anyagok�viselkedése�a�villamos�térben. Kondenzátorok. A�kondenzátor�energiája. Kondenzátorok�kapcsolása. Kondenzátorok�feltöltése�és�kisütése. Az�időállandó. Kondenzátorok�gyakorlati�megoldásai. Állandó�kapacitású�kondenzátorok. Változtatható�kapacitású�kondenzátorok. A�villamos�áramkör. Villamos�ellenállás. Ohm�törvénye. Lineáris�ellenállások,�jelleggörbéjük. Nem�lineáris�ellenállások,�jelleggörbéjük. Az�anyagok�ellenállása,�fajlagos�ellenállás. Az ellenállás�hőmérsékletfüggése. Az�ellenállások�kialakítása. Az�ellenállások�jelölésmódja. Az�ellenállások�terhelhetősége. Villamos munka. Villamos�teljesítmény. A�hatásfok. Passzív és�aktív�villamos�hálózatok. Kirchhoff�I.�törvénye,�a�csomóponti�törvény. Kirchhoff�II.�törvénye,�a�huroktörvény. Passzív�kétpólusú�hálózatok�eredő�ellenállása. Nevezetes�passzív�villamos�hálózatok. A�feszültségosztás�törvénye. Potenciométer. Az�áramosztás�törvénye. Wheatstone-híd. Aktív�villamos�hálózatok. Az�ideális�feszültséggenerátor.
A�valóságos�feszültséggenerátor. Az�ideális�áramgenerátor. A�valóságos�áramgenerátor. Feszültséggenerátorok�üzemállapotai. Feszültséggenerátorok�kapcsolásai. Generátorok�helyettesítő�képei. Thevenin-helyettesítő�kép. Thevenin-tétele. Norton-helyettesítő�kép. Norton- tétele. Thevenin- és�Norton�helyettesítő�képek�kölcsönös�átalakítása. Generátorok�teljesítménye. A�generátorok�hatásfoka. A�szuperpozíció�tétele A�villamos�áram�hatásai. A�villamos�áram�hőhatása.� A villamos munka. Fűtés�és�melegítés. Izzólámpa. Olvadóbiztosító. A�vezeték�méretezése�feszültségesésre,�melegedésre. A�villamos�áram�fényhatása. Fénycső. A�villamos�áram�vegyi�hatása. Folyadékok�vezetése. Faraday�törvénye. Az�elektrolízis�jellemző�felhasználása. Galvánelemek. A�galvánelem�működési�elve. Akkumulátorok. Az�akkumulátorok�működési�elve. Akkumulátorok�jellemzői. Tüzelőanyag-cellák. Korrózió. A�villamos�áram�mágneses�hatása. Elektromágneses�kapcsolókészülékek. Villamos�gépek. A�villamos�áram�élettani�hatása. Mágneses�tér. Árammal�létrehozott�terek,�a�jobbkéz-szabály. A�mágneses�indukcióvonalak�tulajdonságai. Egyenes�tekercs�mágneses�tere,�homogén�mágneses�tér. A�mágneses�teret�jellemző�mennyiségek. Gerjesztés�és�mágneses�térerősség. Mágneses�indukció. Mágneses�fluxus. Erőhatások�mágneses�térben. Állandó�mágnes,�a�Föld�mágneses�tere. Anyagok�viselkedése�mágneses�térben. Dia-, para-,�és�ferromágneses�anyagok.
Mágnesezés,�mágnesezési�görbe. Mágneses�permeabilitás. Kemény- és�lágymágneses�anyagok. Mágneses�kör. A�mágneses�Ohm-törvény. Mágneses�körök�számítása. Elektromágneses�indukció. Indukciótörvény. Lenz�törvénye. Nyugalmi�és�mozgási�indukció. Kölcsönös�indukció. Önindukció,�induktivitás. Tekercs�és�induktivitás. A�mágneses�tér�energiája. Induktivitások�összekapcsolása. Az induktivitások�soros�kapcsolása. Az�induktivitások�párhuzamos�kapcsolása. Az�induktivitás�viselkedése�az�áramkörben. A�bekapcsolás�folyamata. A�kikapcsolás�folyamata. Az�időállandó. Védekezés�az�önindukciós�feszültséglökés�ellen. Az�indukciós�jelenség�jellemző�felhasználása. Generátorelv,�villamos�gépek. Elektromechanikus�átalakítók. Elektrodinamikus�átalakítók. Elektromágneses�átalakítók. Elektromágnes Erőhatás�elektromágnes�és�ferromágneses�anyag�között. Örvényáramok. Váltakozó�áramú�hálózatok. Szinuszos mennyiségek�jellemzői. A�váltakozó�feszültség�és�áram�fogalma. Váltakozó�mennyiségek�ábrázolása. Váltakozó�mennyiségek�jellemzői. Váltakozó�mennyiségek�középértékei. Váltakozó�mennyiségek�összegzése. Egyszerű�váltakozó�áramú�körök. Ellenállás�a�váltakozó�áramú körben. Induktivitás�a�váltakozó�áramú�körben. Impedancia�és�admittancia. Kondenzátor�a�váltakozó�áramú�körben. Összetett�váltakozó�áramú�körök. Teljesítmények�a�váltakozó�áramú�körben. Többfázisú�hálózatok. A�háromfázisú�rendszer. Háromszögkapcsolás. Csillagkapcsolás. A�háromfázisú�rendszer�teljesítménye. Forgó�mágneses�tér.
A�villamos�energia�szállítása�és�elosztása. A�villamos�gépek�elméletének�alapjai. A�transzformátor�felépítése,�működése. Villamos�forgógépek. Szinkrongépek. Aszinkrongépek. Egyenáramú�gépek.
7.3.5. Műszaki�mechanika Merev�testek�statikája. Az�erő,�erőrendszer�jellemzése. Síkbeli� erőrendszer� eredőjének�meghatározása� számítással� és� szerkesztéssel� közös�pontban�metsződő�hatásvonalú�erőrendszer�esetén. A�statika�módszerei. Kényszerek�fogalma�és�fajtái. A�nyomatéki�tétel. Síkidomok�súlypontjának�meghatározása�szerkesztéssel�és�számítással. Egyszerű�keresztmetszetek�másodrendű�nyomatékai�és�keresztmetszeti�tényezői. Stabilitás. Párhuzamos�hatásvonalú�erőrendszer. Síkbeli�összetett�szerkezetek�statikai�vizsgálata. Tartók�statikája. Kéttámaszú�tartó�koncentrált,�megoszló�és�vegyes�terhelése. Reakcióerők�meghatározása�szerkesztéssel�és�számítással. Igénybevételi� ábrák� (veszélyes� keresztmetszet,� maximális� nyomaték)� szerkesztése,�számítása. Tartók�terhelés�szerinti�vizsgálata. Egyik�végén�befogott�tartók�vizsgálata. Szilárdságtan,�igénybevételek. Méretezés�és�ellenőrzés�szerepe�a�műszaki�gyakorlatban. Húzó�és�nyomó�igénybevétel�méretezése,�ellenőrzése. Hajlító�igénybevétel�méretezése,�ellenőrzése. Nyíró�igénybevétel�méretezése,�ellenőrzése. Csavaró�igénybevétel�méretezése,�ellenőrzése. Kihajlás�jellemzése. Összetett�igénybevételek�esetei,�méretezése,�ellenőrzése. Dinamikus�és�ismétlődő�igénybevételek. Kifáradási�jelenségek.
7.3.6. Gépelemek Gépelemek�fogalma,�csoportosítása. Oldható�és�nem�oldható�kötések. Szegecskötés. Szegecskötés�szilárdsági�méretezés. Hegesztett�kötések. Hegesztett�kötés�szilárdsági�méretezése. Forrasztott,�ragasztott�kötések. Sajtolt�kötések. Zsugorkötések�kialakítása,�méretezése. Csavarkötések.
Mozgatómenetek. Szabványos�csavarok�és�csavaranyák. Csavarbiztosítások. A�csavar�meghúzásának�és�oldásának�nyomatékszükséglete. Kötőcsavarok�szilárdsági�méretezése. Szeg- és�csapszegkötések�kialakítása�és�méretezése.� Ék- és�reteszkötések�létrehozása�és�szilárdsági�méretezése. Bordástengely,�kúpos�kötések,�szabványos�kúpok. Rugók�feladata,�csoportosítása. Lengéscsillapítók. Csövek,�csőszerelvények. Csövek�falvastagságának�meghatározása. Tengelyek�kialakítása�és�főbb�felületeik,�méretezése. Siklócsapágyak. Gördülőcsapágyak�fajtái,�alkalmazása. Csapágybeépítések. Csapágyak�kenése. Tengelykapcsolók�fajtái. Fékek�kialakítása,�általános�jellemzése. Lineáris�vezetékek. Golyósorsók�és�golyósanyák. Fogaskerekek�fajtái.
7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Elméleti�oktatóterem
7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
8. Mechatronikai�alapozó�feladatok�gyakorlata tantárgy 373 óra/378 óra* * 9-13.�évfolyamon megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
8.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Mechatronikai�alapozó�feladatok�gyakorlata�tantárgy�oktatásának�alapvető�célja,�hogy�elősegítse� a� tanulók� mechatronikai� gondolkodásmódjának� kialakulását� és� fejlesztését,�hozzájáruljon�a�mechatronikai�szerkezetek�működésének�megértéséhez.�A�mechatronikai��berendezések� gépészeti,� villamos� alapelemeinek,� szerelési� egységeinek� és� azok�kapcsolatainak� megismerése� a� gyakorlatban,� hozzásegíti� a� tanulót� bonyolultabb�berendezések,�komplett�gépsorok�működésének�megértéséhez�és�képessé�teszi�őket�ezen�berendezések�karbantartására�és�javítására.
8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Geometriai ésvillamos mérések.� Munka� és� balesetvédelmi� ismeretek.� Géprajz,�technológia,�elektrotechnika�és�gépelemek�elméleti�ismerete,�Közismereti�informatika
8.3. Témakörök 8.3.1. Géprajz�gyakorlat
Síkmértani� szerkesztések,� térelemek� kölcsönös� helyzete,� vetületi� és� axonometrikus�ábrázolás. Ábrázolás�képsíkrendszerben. Testek�ábrázolása�két�képsíkon. Ábrázolás�képsíkrendszerben�három�képsíkon. Síkidomok�metszéspontjai. Síkmetszés,�valódi�nagyság�meghatározása,�kiterítés. Gépszerkezetek�valódi�nagyságának�meghatározása. Síklapokkal�határolt�testek�palástjainak�szerkesztése. Síklapú�és�görbe�testek�áthatása. Áthatások�alkatrészrajzokon. A�metszet�és�a�szelvény�fogalma. Metszetábrázolások,�szelvény�egyszerűsített�ábrázolások. Metszetek�csoportosítása�(egyszerű�és�összetett�metszetek). A�szelvény�megválasztása,�elhelyezése�és�rajzolása. A�metszet�alkalmazásának�szabályai. Méretmegadás�(húr,�ív,�szög). Mérethálózat�felépítése,�különleges�méretmegadások. A�mérethálózat�fogalma,�a�méretek�típusai. A�mérethálózat�felépítésének�elvei. Felületi�minőség. A�felület�egyenetlenségei. A�felületi�érdesség�geometriai�jellemzői. A�felületi�hullámosság,�a�felületkikészítés�és�a�hőkezelés�megadása. Tűrés,�illesztés. Alapeltérések�és�szabványos�tűrésnagyságok. Tűrések�és�illesztések�jelölése,�táblázatok�használata. Az alak- és�a�helyzettűrések�fajtái�és�jelölése. Jelképes�ábrázolások. Csavarmenetek�és�csavarok�jelképes�ábrázolása. Rugók�ábrázolása. Bordás�tengelykötés�és�ábrázolása. Gördülőcsapágyak�ábrázolásának�módjai. Hegesztett�kötések�ábrázolása. Fogazott�alkatrészek�jelképes�ábrázolása. Csövek- és�csőkötések�ábrázolása.
8.3.2. Kézi�forgácsolás A�kézi�forgácsoló�műhely�rendje,�munka- és�tűzvédelmi�ismeretek�rendszerezése. Az�előrajzolással�szembeni�követelmények. Az�előrajzolás�lépései. Az�előrajzolás�szerszámai,�eszközei. Mérő és�ellenőrző�eszközök. Egyszerűbb�mérő� és� ellenőrző� eszközök� (mérőléc,� tolómérő,� szögmérő,� derékszög,�élvonalzó,�szögidomszerek)�bemutatása. A�felületszínezés�lehetőségei. A�térbeli�előrajzolás�eszközei. Az�előrajzolás�folyamata. Az�előrajzolás�biztonságtechnikai�előírásai. Síkbeli�és�térbeli�előrajzolás.
Síkbeli� és� térbeli� előrajzolás� eszközei,� segédeszközei� és� mérőeszközeinek�megválasztása�adott�feladat�elvégzéséhez. Kézi�megmunkálási�gyakorlatok�(darabolás,�hajlítás,�fűrészelés,�reszelés,�köszörülés,�fúrás,�süllyesztés,�dörzsölés,�hántolás,�csiszolás,�menetvágás,�menetfúrás).
8.3.3. Műszaki�informatika Rendszerező�ismétlés: Informatikai alapfogalmak. A Neumann-elvű�számítógépek�elvi�felépítése. Központi�egység�és�perifériák. Memória,�vezérlő,�aritmetikai�egység,�perifériák,�háttértárak. Hardver alapismeretek. Az�alapkonfiguráció�kialakítása. Input�és�output�egységek. Cserélhető�adathordozók�(CD,�DVD,�pendrive,�compactflash�stb.). Könyvtárszerkezet,�kialakításuk�a�háttértárakon. Fontosabb�operációs�rendszerek,�jellemzőik. Rendszeres�biztonsági�mentések�fontossága. Adatmentés. Jelszavas�állományvédelem,�attribútumok. Az�adatkezelés�eszközei:�tömörítés,�kicsomagolás,�archiválás,�adatvédelem. Egyszerű�programok�telepítése. Szerzői�jog:�creativecommons. Magyarországon�hatályos�vonatkozó�jogszabályok�tartalmának�ismerete. Az� irodai� alkalmazások� használata� feladatmegoldások� és� jegyzőkönyv� készítése�során. Megjelenítésre�vonatkozó�beállítások. Formázási�műveletek. Helyesírás�ellenőrzése. Tartalomjegyzék,�ábrajegyzék,�tárgymutató�használata. Táblázatok�használata. Nyomtatás. Objektumok�beszúrása�a�dokumentumba. A�prezentáció�készítésének�menete. Szövegtervezés,�elrendezés,�tördelés. Képek,�objektumok�illesztése,�méretezése. Vetítési�beállítások,�animáció,�slideshow. Táblázatkezelési�alapismeretek:�alapfogalmak,�cellák�azonosítása,�adattípusok. Lapok�átnevezése,�másolása,�törlése. Adatok�bevitele,�gyorsmásolás,�beépített�listák�alkalmazása. Számformátumok,�cellaformázási�lehetőségek. A�cellatartalom�módosítása. Képletek� alkalmazása,� relatív,� abszolút� és� vegyes� cellahivatkozások,� tartomány� és�munkalap�hivatkozások. Egyszerű�függvények�használata. Sorok�és�oszlopok�elrejtése,�cellák�védelme. Függvények�használata,�másolása. A�diagram�fogalma,�részei,�típusai,�formázások. Problémamegoldás�táblázatkezelővel,�szűrés,�keresés,�rendezés. Mérési�adatok�felvétele�táblázatkezelő�segítségével.
Összefüggések,�tendenciák�ábrázolása�diagramon. Belépés�felhasználóként�számítógépes�hálózatba,�autentikáció,�hálózatválasztás. Megosztott�állományok,�hálózati�helyek�elérése. Biztonságos�jelszó. Hálózati�nyomtatás�lehetőségei. Az�internet�felépítése,�szolgáltatásai. Hálózat� adta� visszaélési� lehetőségek:� levélszemét,� kéretlen� levelek,� jelszavak�megőrzése,�személyes�információk�tárolása�(e-mail-ok,�címlisták). Távoli�elérés�használata. Távsegítség�engedélyezésével�járó�veszélyek,�azok�kivédése. A�böngésző�programok�navigációs�eszközei�és�használatuk. Keresőrendszerek�használata:�kulcsszavas�és�tematikus�keresők. Egy�levelezőprogram�működése,�beállításai. Levélhez�mellékletek�csatolása�és�ezek�fogadása,�óriáslevelek. Az�interneten�történő�adatátvitel�lehetőségei,�kommunikációs�csatornák,�ftp. Online�fordítók�használata. A� bevezetés� a� robot� programozásba� gyakorlati� témakör� elsődleges� célja� a� tanulói�érdeklődés�felkeltése,�a�motiváció�erősítése�a�programozás�tanulására.� A tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�teljes�témakör�során�gyakorlati�tapasztalatok�szereznek�robotok�(Lego�vagy�más�hasonló�oktatórobot,�Arduino, MicroBit)�programozásával. Hasonló�cél�megvalósítását�teszi�lehetővé�robotok�hiányában�egy�olyan�közös�játékos�tevékenység, melynek� során� a� kódolás� elsajátítását� célzó� eszközökkel� és� oktatási�portálokkal�történő�ismerkedésre�kerül�sor.� Ennek�keretében�az�alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - eszközök bemutatása,� a� kiválasztott� eszközökkel� egyszerűbb� feladatok,�
problémák�megoldásának�szemléltetése, - kódolás� oktatását� célzó� portálok áttekintése,� egy-két� rövidebb� kurzus� közös�
elvégzése�a kiválasztott�portálon. Javasolt�eszközök�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�eszközökkel): - Scratch - Kodu - Minecraft. Javasolt�oktatási�portálok�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - KhanAcademy - Udacity.
8.3.4. CAD�rajzolás CAD�szoftverek�és�jellemzőik. Rajzelemek�létrehozása,�szerkesztése. Rajzelemek�tulajdonságai,�vonaltípusok,�vonalvastagságok,�fóliák�alkalmazása. CAD szoftver testre-szabása,�sablon�készítése. Lemeztárgyak�rajzainak�készítése. Síklapokkal�határolt�testek�vetületi�ábrázolása.
Görbelapú�testek�vetületi�ábrázolása. Axonometrikus�kép�alapján�vetületi�rajz�készítése. Metszés�alkalmazása�nem�látható�részek�megjelenítésére. Vetületek�mérethálózatának�elkészítése. Tűrésezés�megadása. Illesztések�megadása. Műhelyrajz�készítése. Összeállítási�rajz�készítése. A 3D�alakzatok�létrehozásának�lehetőségei.
8.3.5. Gépelemek�szerelése Szerelő�munkahely,�munkaterület�kialakítása. Kézi�szerelőszerszámok�használata. Kalapácsok,�fogók�fajtái�és�használatuk. Csavarkötések�szerelése. Csavarkötések�fajtái�és�rendeltetésük. Anyáscsavarok,�fejescsavarok,�ászokcsavarok. Csavarkötések�szerelésének�szerszámai. Állítható-,�nem�állítható�csavarkulcsok. Általános�csavarhúzók,�gépszerelő�csavarhúzó,�műszerész�csavarhúzó,�villanyszerelő�csavarhúzó. Csavarhúzó�kiválasztása. Villáskulcs,�csillagkulcs,�csőkulcs. Csavarbiztosítások. Csavarkötések�szerelésének�munkaszabályai. Csavarkötések�oldása,�beszakadt�csavar�eltávolítása. Csavarok�meghúzásának�sorrendje. Nyomatékkulcsok�használata. Nyomatékkötések�szerelése. Reteszkötések�szerelése. Bordás�tengelykötés�szerelése. Ékkötések�szerelése. Seeger�gyűrűk,�biztosítógyűrűk�szerelése. Csapszegek,�illesztőszegek�szerelése. Csapágyak�rendszerezése. Gördülőcsapágyak�jelölési�rendszere. Csapágybeépítések�fajtái. Csapágyhézag�beállítása�különböző�típusú�csapágyaknál. Csapágyak�kenése. Gördülőcsapágyak�tömítései�és�szerelésük. Csapágy�hibajelenségek�és�jellemző�okaik. Csapágyak�kiszerelésének�módszerei�és�eszközei. Csapágyak�beszerelésének�módszerei�és�eszközei. Tömítések�alapvető�fajtáinak�jellemzői�és�szerelésük. Rugós�tömítőgyűrű,�O�gyűrűk,�V�tömítés,�tömszelencék,�ajakos�tömítések�szerelése. Zsírzógombok,�olajzógombok�fajtái,�használatuk,�szerelésük.
8.3.6. Elektrotechnika gyakorlat Forrasztott�kötés�típusai:
- Keményforrasztás.�
- Lágyforrasztás.� Lágyforrasztás�kivitelezése:
- A�forrasztás,�mint�elektromos�és�mechanikai�kötés�előkészítése.� - A�forrasztás�anyagai,�segédanyagai�és�eszközei.� - A�forrasztás�művelete.� - Forrasztási�gyakorlat.�
Vezetékek,�kábelek,�huzalozás: - Villamos�vezetékek�és�vezetékanyagok,�jellemzőik.� - Huzal-előkészítés,�szigetelés�eltávolítása.� - A�huzalozás�szerszámai,�vágás,�csupaszítás,�préselés�szerszámai.� - Huzalozás�kábelformákkal;�kábeltörzs�készítés,�kábelformák�rögzítése.�
Elektromechanikus�csatlakozók: - Csatlakozók�csoportosítása,�kiválasztásuk�szempontjai.� - Csatlakozók�kialakítása.� - Csatlakozó�kábelek�készítése,�ellenőrzése.�
Nyomtatott�áramkörök�gyártása,�előkészítése.� Egyenáram�és�egyenfeszültség�mérése�elektromechanikus�műszerrel:
- Egyenfeszültség�mérése�kompenzációs�módszerrel.� - Egyenfeszültség�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.� - Egyenáram�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.�
Ellenállásmérés: - Kis�értékű�ellenállás�mérése�Ohm�törvénye�alapján� - Nagy értékű�ellenállás�mérése�Ohm�törvénye�alapján� - Ellenállás�mérése�feszültségesések�összehasonlításával� - Ellenállás�mérése�áramerősségek�összehasonlításával� - Ellenállás�mérése�Wheatstone-híddal.� - Ellenállások�hőmérsékletfüggésének�vizsgálata.� - Feszültségfüggő�ellenállás�vizsgálata.� - Ellenállások� soros� kapcsolásának� vizsgálata.� Kirchhoff� huroktörvényének�
igazolása.� - Ellenállások� párhuzamos� kapcsolásának� vizsgálata.� Kirchhoff� csomóponti�
törvényének�igazolása. - Ellenállások�vegyes�kapcsolásának�vizsgálata. - Nem lineáris�ellenállások�vizsgálata.�
Feszültségosztók�vizsgálata.� Potenciométerek�vizsgálata.� Elektromechanikus mérőműszerek�jellemzőinek�mérés:
- Feszültségmérő� belső� ellenállásának� meghatározása� és� méréshatárának�kiterjesztése.�
- Feszültségmérő�hitelesítése. - Árammérő�belső�ellenállásának�meghatározása�és�méréshatárának�kiterjesztése.� - Ampermérő�hitelesítése.
Váltakozó�áramú�hálózatok�jellemzőinek�mérése: - Tekercs�induktivitásának�és�kondenzátor�kapacitásának�mérése�három�feszültség�
mérésével.� - Induktivitások�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� - Induktivitások�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Kondenzátorok�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� - Kondenzátorok�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Ellenállás�és�kondenzátor�soros�kapcsolásának�vizsgálata.�
- Ellenállás�és�induktivitás�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� - Ellenállás�és�kondenzátor�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Ellenállás�és�induktivitás�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Egyfázisú�váltakozó�áramú�teljesítmény�mérése.� - Teljesítménymérések egy-és�háromfázisú�rendszerekben. - Fogyasztásmérés�alapjai.
8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�tananyag�tartalmának�megfelelően�tanterem,�számítástechnika�terem,�műhely
8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
11582-16 azonosító�számú
Hajtástechnikai�alapok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11582-16 azonosító� számú� Hajtástechnikai� alapok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Vil
lam
os
gép
ek�alapjai
Vil
lam
os
gépek
�és�
hajtások�
gya
korl
ata
FELADATOK Villamos�gépeket�szállít,�telepít,�üzembe�helyez�és�üzemeltet.
x
Számítással,�méréssel,�táblázatokkal�meghatározza�az�aszinkron�motorok�üzemi�jellemzőit.
x x
Számítással,�méréssel,�táblázatokkal�meghatározza�az�egyenáramú�motorok�üzemi�jellemzőit.
x x
A�motorok�indítását,�fordulatszámának�és�forgásirányának�változtatását�és�fékezését�végzi
x
Szabályozott�villamos�hajtásokat�üzemeltet.
x
Frekvenciaváltót,�lágyindítót�üzemeltet,�alapvető�beállításaikat�elvégzi.
x
Beállítja�és�felszereli�a�motorvédelem�eszközeit.
x
Felszereli�és�alkalmazza�a�zárlatvédelem�eszközeit.
x
Ismeri�és�betartja�a�munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�előírásokat.
x x
SZAKMAI ISMERETEK Érintésvédelem�kialakítása. x Villamos�forgógépek�általános�jellemzői. x Transzformátorok�jellemzői,�üzemállapotai x Aszinkron�gépek�jellemzői,�üzemállapotai. x Egyenáramú�gépek�jellemzői,�üzemállapotai.
x
Frekvenciaváltók�felépítése,�jellemzői,�programozási�lehetőségei.
x
Lágyindítók�felépítése,�jellemzői,�alkalmazási�lehetőségei.
x
Egyenáramú�gépek�fordulatszám�szabályozása,�fékezése.
x
Aszinkron�motorok�fordulatszám�szabályozása,�fékezése.
x
Négy�negyedes�üzemmódok,� x
terhelhetőségek�frekvenciaváltós�táplálás�esetén Motorvédelem�eszközei. x Zárlatvédelem�eszközei. x Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�előírások.
x
A�villamosság�biztonsággal�kapcsolatos�munkavédelmi�ismeretek.
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áram�útrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x
Elemi szakmai számolási�készség Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x
Diagram,�nomogram�olvasása,�értelmezése,�készítése
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x Kitartás x x Precizitás x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x Módszeres�munkavégzés x Figyelem-összpontosítás x x
9. Villamos�gépek�alapjai� tantárgy 90 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
9.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanulók� megismerjék� az� egyszerűbb� villamos� és� mechanikai� gépek� telepítését.�Tisztában�legyenek�az�alkalmazott�gépelemekkel,�mechanikai�beállításokkal.� Ismerjék�a�villamos�gépek�fő�típusait,�azok�jellemzőit�működési�elvét.
9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�mágneses�mező
9.3. Témakörök 9.3.1. Villamos�gépek�telepítése�
Felépítés�(transzformátor,�aszinkron�gép,�egyenáramú�gép). Működési�elv. Szerkezeti elemek. Alkalmazási�terület. Villamos�gépek�telepítésének�általános�szempontjai. Hibavédelem�(érintésvédelem)�alkalmazása. Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�előírások. Motorok�kiválasztásának�általános�szempontjai. Alapvető�gépészeti�elemek. Nyomatékátvitel. Csapszeg-,�ék- és�reteszkötések. Tengelyek�fajtái. Tengelyek�igénybevételei. Siklócsapágyak. Gördülő�csapágyak. Tengelykapcsolók�feladata,�fajtái. Merev,�rugalmas,�hajlékony�tengelykapcsolók. Oldható�súrlódó�tengelykapcsolók. Súrlódásos�hajtások. Súrlódásos�hajtások�nyomatékátvitele. Dörzskerékhajtás�alkalmazása,�szerkezeti�kialakítása. Laposszíj-hajtás�alkalmazása,�szerkezeti�kialakítása. Ékszíjhajtás�alkalmazása,�szerkezeti�kialakítása. Lánchajtás. Fogaskerék-hajtások.� Csigahajtás. Rugók�csoportosítása,�jellemzésük.� Gumirugók,�légrugók,�lengéscsillapítók. Villamos�forgógépek�felszerelése�és�mechanikai�vizsgálatai. Forgógépek�tengelykapcsolóinak�felszerelése�és�beállítása. Ékek�ellenőrzése. Csapágyak�ellenőrzése. Egytengelyűség�beállítása. Az�erőátviteli�mód�ellenőrzése.
A�villamos�vizsgálatok�módszerei. Forgógépek�kapocstábla�adatainak�ellenőrzése. Szigetelési�ellenállás�mérése
9.3.2. Aszinkron�motorok�üzemi�jellemzői� Üzemi�paraméterek�meghatározása. Táblázati�adatok. Teljesítménytényező,�hatásfok. Motorvédelem�eszközei�és�beállításuk. Elektronikus�védelmi�eszközök. Zárlatvédelem�eszközei. Üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatok. Hibavédelem�ellenőrzése. Aszinkron motorok indítási�lehetőségei. Aszinkron�motorok�közvetlen�indítása. Csúszógyűrűs�aszinkron�motorok�indítása. Kalickás�aszinkron�motorok�indítása. Indítási�áramot�csökkentő�indítási�módok. Aszinkron�motorok�goromba�és�lágy�indítása. Aszinkron�motorok�fordulatszám�változtatása. Állórész�frekvencia�változtatása. Póluspárszám�változtatása. A�szlip�változtatása. Aszinkron�gépek�fékezése. Generátoros,�ellenáramú�és�dinamikus�fékezés. Aszimmetrikus�fékkapcsolások.� Az�egyfázisú�motor�forgásirány�változtatása.
9.3.3. Egyenáramú�gépek�üzemi�jellemzői Üzemi�paraméterek�meghatározása:
- Fordulatszám-szabályozási�módok, - Indítási�módok, - Fékezési�lehetőségek, - Táblázati�adatok, - Hatásfok.
Hibavédelem�ellenőrzése Motorok�és�munkagépek�nyomatéka. Üzemi�fordulatszám�meghatározása. Egyenáramú�motoros�hajtások�indítása,�fordulatszám-változtatása,�fékezése. Külső�gerjesztésű�motoros�hajtások. Párhuzamos�gerjesztésű�motoros�hajtások. Soros�gerjesztésű�motoros�hajtások. Vegyes�gerjesztésű�motoros�hajtások. Egyenáramú�motoros�hajtások�megvalósítása. Egyenáramú�motorok�bekötése. Egyenáramú�motorok�üzemeltetése. Egyenáramú�motorok�jelleggörbéi. Egyenáramú�motor�forgásirány¬váltása. Villamos� fékezési� módok� egyenáramú� hajtásoknál� (ellenáramú,� dinamikus� és�energia-visszatáplálásos�fékezés).
9.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
10. Villamos�gépek�és�hajtások�gyakorlata tantárgy 72 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� villamos� gépek� alapvető� jellemzőinek� meghatározása� műszeres� vizsgálattal.� Az�üzembe� helyezés� előtti� vizsgálatok� elvégzése.� A� villamos� gépek� működésének� és�jellemzőinek� megismerése.� A� tanulók� ismerjék� meg� a� korszerű� hajtástechnikai�berendezéseket.� Legyenek� tisztában� azok� bekötésével,� üzemeltetésével,� kiválasztási�szempontjaival.
10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Villamos�gépek�és�hajtások�elmélete
10.3. Témakörök 10.3.1. Transzformátorok�üzemi�jellemzőinek�vizsgálata�
Transzformátorok�üzemi�jellemzőinek�vizsgálata: - Üzemi�paraméterek�meghatározása, - Táblázati�adatok, - Teljesítménytényező,�hatásfok, - Túláramvédelem�eszközei�és�beállításuk.
Hatásfok,�hűtési�megoldások,�szerelvények. Kapcsolási�csoport�ellenőrzése. Fázissorrend�ellenőrzése. Transzformátorok�üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatai,�és�jellemző mérései. Egy- és�háromfázisú�transzformátorok�áttételének�mérése. Transzformátorok�üresjárási�mérése. Transzformátorok�rövidzárási�mérése. Transzformátorok�üzemi�mérései. Drop�(százalékos�névleges�rövidzárási�feszültség)�meghatározása. Egyfázisú�transzformátor�kapocsjelölésének�ellenőrzése. Fázisfordítási�szög�meghatározása�(kapcsolási�óraszám). Áramváltó�mérése. Tekercs�ellenállás�mérése,�szigetelési�ellenállás�mérése. Hibavédelem�ellenőrzése.
10.3.2. Aszinkron�motorok�vizsgálata� Szlip�meghatározása. Hatásfok�meghatározása. Nyomaték�és�fordulatszám�meghatározása. Veszteségek�meghatározása.
Menetzárlat�vizsgálata: - 60°-os�elkötés�vizsgálata.
Aszinkron�motorüresjárási�mérése. Aszinkron�motor�rövidzárási�mérése. Fordulatszám�mérése. Aszinkron�motor�üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatai,�és�jellemző�mérései. Aszinkron�motor�terhelési�mérése.
10.3.3. Egyenáramú�motorok�vizsgálata� Üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatok. Hibavédelem�ellenőrzése. Egyenáramú�gépek�üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatai,�jellemző�mérései. Külső� gerjesztésű egyenáramú� generátor� terhelési� mérése,� párhuzamos� gerjesztésű�generátor�terhelési�mérése,�soros�gerjesztésű�generátor�terhelési�mérése. Külső� gerjesztésű� egyenáramú� motor� terhelési� mérése,� párhuzamos� gerjesztésű�egyenáramú�motor�terhelési�mérése. Egyenáramú�motorok�jelleggörbéinek�felvétele.
10.3.4. Hajtástechnika�a�gyakorlatban A�frekvenciaváltó�működési�elve,�gyakorlati�alkalmazása. A�lágyindító�gyakorlati�alkalmazása. Fajtái,�működésük. Villamos�hajtások�osztályozása. Programozási�lehetőségek. Bekötés,�perifériák. Beállítható�paraméterek. Négy�negyedes�üzemmódok,�terhelhetőségek�frekvenciaváltós�táplálás�esetén. Védelmi�megoldások. Áramirányítós�hajtások. Vezérelt�áramirányítás�hatásos�ellenállást�és�belső�feszültséget,�valamint�induktivitást�is tartalmazó�fogyasztók�esetén�(elv,�kimeneti�feszültségek�alakja,�értéke). Egyenáramú�hajtások�gyakorlati�megvalósítása.
10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) műhely
10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
11583-17 azonosító�számú
Villamos�biztonságtechnikai�alapok�
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11583-17 azonosító� számú� Villamos� biztonságtechnikai� alapok� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Vil
lam
os
biztonságtech
nika
Hibav
édelem
�a�
gy
ako
rlat
ban
FELADATOK A�táplálás�önműködő�lekapcsolásával�működő�hibavédelmet�telepít.
x x
Adott�feladatra�kiválasztja�a�megfelelő�érintésvédelmi�osztályú�készüléket,�és�módot.
x
Ellenőrzi�a�túláramvédelem�megfelelőségét.
x x
Kikapcsolószervet�(kismegszakító,�ÁVK,�olvadóbiztosító,�megszakító)�szerel�be�kapcsolószekrénybe,�és�ezek�beállításait elvégzi.
x x
TN-C, TN-S, TN-C-S�hálózatokat�helyez�üzembe,�és�beköti�a�védővezetőt.
x x
Ellenőrzi�a�vezetékfolytonosságot,�valamint az esetleges L-PE, PE-N felcserélést.
x x
Védővezető�nélküli�érintésvédelmi�megoldással�üzemelő�készüléket�helyez�üzembe.�(kettős�szigetelés,�villamos�elválasztás.)
x x
Törpefeszültségű�hálózatokat�helyez�üzembe.�(SELV, PELV)
x x
A�törpefeszültségű�hálózatok�szabványos�tápellátását�kiépíti.
x
Végrehajtja�a�szerelői�ellenőrzést. x x Dokumentálja�a�szerelői�ellenőrzés�eredményét.�Alkalmazza�az�MSZ�HD�60364�előírásait.
x x
Alkalmazza az�MSZ�1585�szabvány�munkavégzésre�vonatkozó�előírásait
x x
Feszültségmentesítést�és�feszültség�alá�helyezést�hajt�végre.
x
SZAKMAI ISMERETEK Elektrotechnikai alapfogalmak x x Érintésvédelmi�alapfogalmak�(alapvédelem,�hibavédelem,�év.�módok,�érintésvédelmi�osztályok.)
x x
Villamos�mérőműszerek.�Méréstechnikai�jellemzők.
x x
Kikapcsolószervek�működése�és�jellemzői�(kismegszakító,�erősáramú�megszakító,�olvadóbiztosító,�motorvédő kapcsoló,�hővédelemi�relé,�ÁVK)
x x
Védővezetős�érintésvédelmi�módok�jellemzői�(TN,�TT,�IT�rendszer)
x x
Védővezető�nélküli�érintésvédelmi�módok�jellemzői
x x
Szerelői�ellenőrzés�fogalma,�végrehajtásának�módjai�és�eszközei
x x
Hibakeresés�és�elhárítás x x Feszültségmentesítés�lépései x MSZ�HD�60364�előírásai x MSZ�1585�előírásai x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áram�útrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x x
Elemi�szakmai�számolási�készség x x Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x x
Készülékek�bekötése x x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Kézügyesség x Kitartás x x Precizitás x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x x Határozottság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Figyelem-összpontosítás x x
11. Villamos�biztonságtechnika tantárgy 54 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52 522 04 Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
11.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni a tanulókkal� a� villamos� biztonságtechnika� és� érintésvédelem� célját,�alapjait.� Legyenek� tisztában� a� legfontosabb� szabványelőírásokkal� és� vizsgálati�eljárásokkal.
11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Elektrotechnika
11.3. Témakörök 11.3.1. Alapfogalmak
Elektrotechnikai�alapismeretek�(szigetelési�ellenállás,�áram,�hibafeszültség). Alap�és�hibavédelem. Táplálás�a�védelem�önműködő�lekapcsolásával. TN-C, TN-S, TNC-S,�TT,�IT�hálózatok�jellemzői�és�alkalmazásuk.
EPH�alkalmazása�és�jelentősége. Földelések�előírásai. Kikapcsolószervek�jellemzői. ÁVK�jellemzői�és�alkalmazása.
Védővezetőt�nem�igénylő�érintésvédelmi�módok�vizsgálata. Kettős-ill.�megerősített�szigetelésű�készülékek. Villamos�elválasztás.
Érintésvédelmi�törpefeszültség�alkalmazása�(SELV-PELV�rendszerű�hálózatok) Környezet�elszigetelése. Földeletlen�EPH�alkalmazása. Korlátozott�zárlati�teljesítményű�készülék�alkalmazása.
Ellenőrzések�rendszere. Villamos�áram�élettani�hatásai. Műszaki�mentés�és�elsősegélynyújtás.
11.3.2. Készülék-és�műszerismeret� Méréstechnikai�jellemzők. Alkalmazható�elektromechanikus�műszerek�jellemzői. Alkalmazható�digitális�műszerek�jellemzői. Áram�és�feszültség�mérésének�elvei. Impedancia�mérésének�elvei. Pontosság. Hibaosztály. Mérési�hibák�csoportosítása�és�okai. Adatrögzítési�módok.
11.3.3. Szabványok�és�előírások� Érintésvédelmi�osztályok. Feszültségmentesítés�és�feszültség�alá�helyezés. Munkavégzés�biztonsági�előírásai.
Kis�és�nagyfeszültségű�előírások. Helyiség�jellege,�besorolása. Villamos�veszélyességi�fokozatok. Védettségi�fokozatok�meghatározása. Feszültségmentesítés,�FAM,�feszültség�közelében�végzett�munka. Üzembe�helyezési�feladatok. Üzemzavar,�hibaelhárítás. Villamos fogyasztók�típusai�és�működésük. Ipari�motoros�fogyasztók. Ipari�hőfejlesztő�fogyasztók.
11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) szakmai tanterem
11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
12. Hibavédelem�a�gyakorlatban tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók legyenek� tisztában� a� hibavédelmi� módszerek� gyakorlati� alkalmazásával.�Legyenek�tisztában�a�veszélyforrásokkal,�és�az�egyszerű�mérések�elvégzésével.
12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Villamos biztonságtechnika
12.3. Témakörök 12.3.1. Táplálás�a�védelem�önműködő�lekapcsolásával�
Általános�szabályok�a�védővezető�vizsgálatára. Védővezetős�érintésvédelmi�módok�vizsgálata.
TN-C, TN-S, TNC-S,�TT,�IT�hálózatok�jellemzői�és�alkalmazásuk. EPH�alkalmazása�és�jelentősége.
EPH�megvalósítása�a�gyakorlatban. Földelések�előírásai.
Földelések�megvalósítása�a�gyakorlatban. Kikapcsolószervek�jellemzői.
Kikapcsolószervek�elhelyezése�és�bekötése. ÁVK�jellemzői�és�alkalmazása.
ÁVK�elhelyezése�és�bekötése. Hibakeresés.
12.3.2. Védővezetőt�nem�igénylő�érintésvédelmi�módok�vizsgálata� Kettős-ill.�megerősített�szigetelésű�készülékek. Alkalmazási�szabályok. Villamos�elválasztás.
Alkalmazási�szabályok. Érintésvédelmi�törpefeszültség�alkalmazása�(SELV-PELV�rendszerű�hálózatok). Alkalmazási�szabályok. Különleges�módok:
Környezet�elszigetelése. Földeletlen�EPH�alkalmazása. Korlátozott�zárlati�teljesítményű�készülék�alkalmazása.
Az�egyes�módok�speciális�előírásai.
12.3.3. Villamos�hálózatok�ellenőrzése� Szerelői�ellenőrzés�végrehajtása�és�dokumentálása.
Ellenőrzés�eszközei. Az�alkalmazott�eszközökkel�szembeni�elvárások. Általános�szabályok�a�védővezető�vizsgálatára. Folytonosságvizsgálat�eszközei. Védővezető�folytonosságának�vizsgálata�célműszerrel,�V-mérővel.
L-PE, N-PE�felcserélésének�vizsgálati�módszerei. Hibaelhárítás.
Szigetelésmérés,�kimeneti�törpefeszültség�szabványos�mérése. Alkalmazható�műszerek�és�előírásaik.
Szigetelési�ellenállás�mérésének�végrehajtása�a�gyakorlatban. A�szigetelési�ellenállás�értékének�az�értékelése. Üzemzavar,�hibaelhárítás.
12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos labor
12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
11584-16 azonosító�számú
Vezérléstechnikai alapok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11584-16 azonosító� számú� Vezérléstechnikai� alapok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Irán
yítástec
hni
ka
Irán
yítástech
ni
kai
g
yak
orla
tok
PL
C
alkalmazása�
gyak
orl
at
FELADATOK Egyszerű�motorvezérléseket�készít. x x Vezérlő- és�szabályozóköröket�épít�fel,�üzemel�be.
x x x
Különféle�kapcsolókészüléket,�kontaktort,�mágneskapcsolót�épít�be�a�kapcsolószekrényekbe.
x x
Aszinkron�motorok�indítási,�fékezési,�és�forgásirányváltási�vezérlését�készíti�el.
x x x
Megfelelő�módon�beköti�a�szabályozástechnikai�és�vezérléstechnikai�készülékeket�(végálláskapcsolók,�kioldók,�szintérzékelők,�mikrokapcsolók).
x x
Beköti�és�beállítja�az�induktív,�kapacitív,�ultrahangos,�optikai,�elmozdulás�és�elfordulásérzékelőket.
x x x
Beköti�a�PLC-t. x Alkalmazza�a�gépek�biztonságtechnikai�eszközeit.�(vészgomb,�retesz,�fényfüggöny,�kétkezes�indító,�vészkikapcsoló�áramkör,�biztonsági�ajtók�és�reteszek)
x x x
SZAKMAI ISMERETEK Vezérléstechnikai�alapok x Szabályozástechnikai�alapok x x Egyszerű�szabályozási�körök x x Kisfeszültségű�kapcsolókészülékek,�kontaktorok,�mágneskapcsolók�jellemzői�és�alkalmazása.
x x x
Felépítés�és�villamos�jellemzők x x x Aszinkron�motorok�vezérlési�feladatai�(forgásirány-váltás,�csillag-delta�kapcsolás,�fékezés,�indítás)
x x x
Kapcsolókészülék-ismeret�(érintkezők,�kioldók,�relék,�mágneskapcsolókvégálláskapcsolók,�szintérzékelők,�mikrokapcsolók)
x x x
Érzékelő�elemek:�induktív,�kapacitív,�ultrahangos,�optikai,�elfordulás,�elmozdulás�érzékelők.
x x x
Működtető�tekercsek x
Nem�villamos�mennyiségek�mérése�villamos�úton.�(elmozdulás,�elfordulás,�sebesség,�erő,�nyomás,�hőmérséklet) Szabványos�analóg�jelek�fajtái,�tulajdonságai
x x
Alkalmazási�példák x PLC�felépítése,�jellemzői x PLC-k�és�kontrollerek�alkalmazása�a�gyakorlatban.�(bekötés,�elindítás,�leállítás)
x
Ipari buszrendszerek�alkalmazása,�jellemzői�(MPI,�Profibus,�Profinet,�RSxxx,�Can, DeviceNet, stb.)
x x
Biztonságtechnikai�áramkörök�felépítése,�alkatrészei�(vészgombok,�ajtóreteszek,�fényfüggönyök,�érintésmentes�kapcsolók,�stb.).
x x x
Gépek�biztonsági�kategóriái. x x A�vonatkozó�szabványok�és�előírások. x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áramútrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x x x
Elemi�szakmai�számolási�készség x x Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x x
Készülékek�bekötése x x Gépelemek�elhelyezése,�szerelése x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x x Kitartás x x x Precizitás x x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x x x Határozottság x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x x Figyelem-összpontosítás x x x
13. Irányítástechnika tantárgy 15 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók ismerjék�meg�az�alapvető�irányítástechnikai�készülékek�működését,�jellemzőit.�Legyenek�tisztában�a�szabályozás,�vezérlés�fogalmával,�egyszerűbb�körök�felépítésével.
13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
13.3. Témakörök 13.3.1. Irányítástechnikai�alapfogalmak�
Az�irányítás�fogalma. Irányítási�példák. Az�irányítás�részműveletei. Az�irányítási�rendszer�felépítése.
A�jelhordozó�és�a jel fogalma. Az�analóg�és�a�digitális�jel. Az�irányítási�rendszer�fő�részei. Az�irányítási�rendszer�szerkezeti�részei.
Az�irányítás�fajtái: a�rendelkezés�létrejötte�szerint. a�hatáslánc�szerint.
Az�irányítási�rendszer�jelképes�ábrázolása: szerkezeti�vázlat. működési�vázlat. hatásvázlat.
Az�irányításban�használt�segédenergiák.
13.3.2. A�vezérlés�alapjai�és�készülékei� Érzékelő�szervek. Kapcsolókészülékek�vizsgálata.
Kézi�kapcsolók. Nyomógombok. Reed-kontaktus. Mikrokapcsolók. Érintkező-mentes, elektronikus kapcsolók.
Beavatkozó�szervek�vizsgálata. Mágneskapcsolók.
Reed-relé. Mágnesszelepek. Villamos szervomotorok. Membránmotoros�szelep. Elektromechanikus�relék.
Időrelék: késleltetve�meghúzó. késleltetve�elengedő.
késleltetve�meghúzó�és�elengedő. Időzítő- és�ütemező�készülékek.
Az�áramút�rajz. Rajzjelek. Tervjelek. Alapvető�villamos�relé�kapcsolások:
Meghúzatás. Öntartás. A�relé�ejtése. Reteszelés. Nyomógombos�keresztreteszelés.
Elemi�relés�vezérlések: Távvezérlés.
Indítás�több�helyről. Leállítás�több�helyről.
13.3.3. Szabályozás�alapjai�és�készülékei� A�szabályozási�kör�jellegzetességei. A�szabályozási�kör�részei. A�szabályozási�kör�jelei. A�szabályozási�kör�jellemzői. A�szabályozási�kör�szervei. Érzékelő�szervek. Alapjel�képző�szervek. Különbségképző�szervek. Jelformáló�szervek. Erősítők. Végrehajtó�szervek. Beavatkozó�szervek. Villamos�távadók.
13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem
13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
14. Irányítástechnikai�gyakorlatok tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
14.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók az� elméleti� órán� megismert� készülékeket,� köröket� a� gyakorlatban� is�kipróbálják.� Megismerjék� alapvető� működésüket,� felépítésüket,� jellemzőiket.� Tudják�felismerni�és�javítani�a�készülékek�és�a�körök�egyszerű�hibáit.
14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Irányítástechnika
14.3. Témakörök 14.3.1. Egyszerű�vezérlési�feladatok
Vezérelt�berendezés�be-,�és�kikapcsolása.� Öntartás�megvalósítása. Vezérelt�berendezés�be-,�és�kikapcsolása�távvezérléssel�több�helyről.� Direkt-,�indirekt�vezérlés.� A�villamos�reteszelés�elve.�
Egyszerű�nyomógombos�reteszelő�kapcsolás.� Nyomógombos�keresztreteszelés.�
Időrelék�gyakorlati�alkalmazása: késleltetve�meghúzó. késleltetve�elengedő. késleltetve�meghúzó�és�elengedő.
Aszinkron�motorok�vezérlése. Ki-be�vezérlés�mágneskapcsolóval:
Forgásirányváltás�keresztreteszeléssel. Aszinkron�motorok�távműködtetése,�sorrendi�indítása. Csillag-háromszög�indítás. Aszinkron�motorok�dinamikus�fékezése.
Motorvédelem. Fordulatszám�változtatás. Egyszerű�villamos�vezérlést�megvalósító�áramkör�tervezése�(áramutas rajz). A� feladat� megoldásához� szükséges� elemek� kiválasztása� az� áramkör� jellemző�paraméterei�alapján. A� vezérlés� megvalósítása� az� iparban� előforduló� (szerelőtábla,� vezérlőszekrény)�módon�(készülék�elhelyezés,�huzalozás). A�vezérlés�tesztelése,�vizsgálata.� A�szükséges�beállítások,�javítások�elvégzése. Üzemi�próbák�végrehajtása. Az�elvégzett�feladat�dokumentálása. Gépek�biztonsági�kategóriái. Biztonságtechnikai�elemek.
14.3.2. Egyszerű�szabályozási�feladatok Szabályozási�feladatok.�
Hőmérséklet�szabályozás�megvalósítása,�vizsgálata.� Tirisztoros�teljesítményszabályozás�megvalósítása,�vizsgálata.� Egyenáramú�motor�fordulatszám�szabályozása,�vizsgálata.� Szintszabályozás�vizsgálata. Fényerőszabályozás�vizsgálata. Elfordulás/elmozdulás�szabályozás.
Távadók�vizsgálata. Példák�analóg�villamos�kimenetű�távadóra. Áramtávadók�vizsgálata. Feszültségtávadók�vizsgálata. Teljesítmény-távadók�vizsgálata.
14.3.3. Nem�villamos�mennyiségek�mérése Nem�villamos�mennyiségek�átalakítása�villamos�jellé. Passzív�mérő-átalakítók�vizsgálata. Ellenállás-alapú�átalakítók�mérése. Huzalos�mérő-átalakítók�mérése. Hőmérséklet-érzékelő�ellenállások�mérése. Fényérzékelő�ellenállások�mérése. Kapacitív�átalakítók�mérése. Induktív�átalakítók�mérése. Átalakítókkal�megvalósított�szabályozási�körök�vizsgálata.
14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szabályozástechnikai�laboratórium
14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
15. PLC�alkalmazása�gyakorlat tantárgy 62 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
15.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók ismerjék� meg� a� PLC� alkalmazásának� előnyeit,� a� PLC� elvi� felépítését.�Legyenek�tisztában�a�bemenete/kimenetek�készülékeivel,�valamint�a�PLC-k legfontosabb programozási/működtetési� felületeivel.� Tudják� a� PLC-t� elindítani,� leállítani,� programot�betölteni,�ellenőrizni.
15.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak
15.3. Témakörök 15.3.1. PLC a gyakorlatban
PLC�alkalmazásának,�üzemeltetésének�feltételei. PLC�alapfelépítése,�szerkezeti�egységei,�típusai. PLC-k�alkalmazási�lehetőségei.
Be-és�kimenet�eszközök,�perifériák. Információk�gyűjtése�a�PLC-program�elkészítéséhez.� A�vezérlési�feladat�leírása:� szövegesen,�érintkezős�kapcsolásos�(relés�vezérléses)�módon,� funkcionális�elemekkel�(logikai�alapkapcsolásos),�folyamatábrával. PLC�programozási�lehetőségei. A programok felépítése. A�program�bevitele�a�rendelkezésre�álló�eszköztől�függően� számítógépen�vagy�kézi�programozóval. Szükség�esetén�a�program�áttöltése�vagy�mentése.� A�program� tesztelése�a� rendelkezésre� álló�eszközökkel� � (programfejlesztő� szoftver,�modell)�segítségével.
Az� üzemi� próba� elvégzése� után� a� szükséges� változtatások,� javítások� elvégzése,� a�program�véglegesítése. Hibakeresés,�diagnosztika. PLC-k�és�kontrollerek�alkalmazása�a�gyakorlatban.�(bekötés,�elindítás,�leállítás). Ipari buszrendszerek� alkalmazása,� jellemzői� (MPI,�Profibus,�Profinet,� RSxxx,�Can,�DeviceNet, stb.).
15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) PLC labor
15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
11585-17 azonosító�számú
A�kapcsolószekrények�szerelése
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11585-17 azonosító� számú� A� kapcsolószekrények� szerelése megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása során� fejlesztendő�kompetenciák:
Készü
lékismer
et
Kap
csolószek
rén
yek
�szerelési�
gyak
orl
at
FELADATOK Telepíti�a�különféle�kivitelű�kapcsolószekrényeket.
x x
Kiválasztja,�hogy�melyik�készüléket�használja�az�adott�feladatra.
x x
Elhelyezi a kapcsolószekrények�készülékeit.
x x
Kialakítja�a�kapcsolószekrények�csatornázását.
x x
Kiválasztja�a�megfelelő�vezetékeket�és�kábeleket.
x x
Elkészíti�a�fogadófelületeket�(tömszelencék,�vezetékfogadók.)
x x
Elhelyezi�és�beköti�a�vezetékeket. x A szekrényeket�csatlakoztatja�a�hálózathoz. x Megfelelő�érintésvédelmi�megoldást�alkalmaz.
x
Kialakítja�a�szekrények�belső�és�külső�kezelő�felületeit.
x
Áramváltókat,�sínezést�épít�be. x Tűzvédelmi�főkapcsolót,�szakaszvédelmet�épít�be�és�üzemeltet.
x
Megfelelő�kábelezést�készít x Motoros�leágazásokat�köt�be�a�kapcsolószekrénybe.
x
Kialakítja�a�szekrény�előlapját,�elhelyezi�a�vezérlő�készülékeket,�visszajelzőket.
x
Transzformátorokat,�mérőváltókat,�túlfeszültségvédelmet�telepít.
x
Túláramvédelmet�telepít,�és�ezeket�beállítja.
x
Elkészíti�a�szabványos�feliratokat�és�jelzéseket.
x
Alkalmazza�az�MSZ�EN�61439�szabvány�előírásit
x x
Alkalmazza az MSZ EN 60204-1�szabvány�előírásit
x x
SZAKMAI ISMERETEK Kapcsolószekrények�felépítése,�fajtái x
Kapcsolószekrények�elhelyezése x Kapcsolószekrények�anyagai�és�készülékei x Kapcsolószekrények�szerelése�a�gyakorlatban
x
Motorvezérlések x x Erősáramú�installációs�szekrények x Szekrények�megmunkálása,�szerelvényei�(tömszelencék,�kapcsolók,�nyomógombok,�jelzőlámpák,�stb.)
x x
Érintésvédelmi�megoldások x x Alkalmazott�eszközök�és�technológiák x Sínek�elhelyezése,�áramváltók�elhelyezése x Fogyasztásmérő�elhelyezése�és�bekötése x Tűzvédelmi�kapcsoló�beépítése x Kábelek�megmunkálása,�bekötése x Alkalmazható�vezetékek�és�jelölése x Transzformátorok x Szabadvezetékek,�kábelek x Tokozatok x Mérőváltók,�mérések x x Védelmek x x Villamos�berendezés�melegedését�okozó�eszközök�telepítése
x
Villamos szekrények�hűtési�módjai x x MSZ�EN�61439�szabvány�előírásait x x MSZ EN 60204-1�szabvány�előírásait x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áramútrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x x
Elemi�szakmai�számolási�készség x Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése
x x
Készülékek�bekötése x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Kézügyesség x Kitartás x x Precizitás x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x x Határozottság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Figyelem-összpontosítás x x
16. Készülékismeret tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók megismerjék� a� kapcsolószekrényekben� alkalmazott� és� beszerelt� készülékek,�védelmek,� kapcsolóberendezések� funkcióját,� működését,� felépítését,� kiválasztásának�szempontjait.�Ismerjék�meg�az�alkalmazott�szereléstechnológiát.
16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
16.3. Témakörök 16.3.1. Kapcsolószekrények�jellemzői�
Szekrények�anyaga,�típusai,�alkatrészei. Szekrények�kiválasztása. Katalógusadatok�értelmezése. Szekrények�összeszerelése. Szerelési�technológiák�és�eszközök. Szekrények�segédanyagai: - tömszelencék, - kábelfogadók�és�bevezetők, - csavarok, - vezetékvégek�kialakítása�(hüvelyek,�saruk). Alkalmazható�kisgépek,�szerszámok. Kapcsolószekrények�szerelésének�előkészítése. Kapcsolószekrények�szerelésének�műveleti�sorrendje. Kapcsolószekrények�elhelyezése. Munka�és�balesetvédelem.
16.3.2. Kapcsolószekrények�készülékei� Áram�útját�megszakító�készülékek�csoportosítása�és�jellemzői. A�villamos�ív�kialakulása, jellemzői,�hatása. A�villamos�ív�megszüntetése�kapcsolókészülékekben. Kapcsolókészülékek�katalógusadatai. Alkalmazott�túláramvédelmi�készülékek�jellemzői�és�működése: - megszakítók�kioldói, - kismegszakítók, - olvadóbiztosítók, - túlterhelésvédelmek�és�fajtái:
- hőkioldós�védelem, - elektronikus�védelem, - termisztoros�védelem.
Alkalmazott�kapcsolókészülékek: - túláramvédelmi�elemek�beállítása, - tűzvédelmi�főkapcsoló, - megszakítók, - leválasztó�kapcsolók,
- ÁVK. Alkalmazott�irányítástechnikai�elemek. Szabályozástechnikai�berendezések. Alkalmazható�vezetékek�és�sínek. Kezelőfelületek,�kijelzők�fajtái. Mérőváltók�jellemzői. PLC-k�beépítése�és�bekötése. Hűtési�technikák. Feliratok,�jelzések,�piktogramok. Rajzolvasás,�tervek�értelmezése. Műszaki�dokumentáció�értelmezése�és�elkészítése. Hibavédelem�alkalmazása. Alkalmazható�eszközök,�kisgépek. Szerelési�segédanyagok. Hőt�termelő�berendezések�beépítése.
16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos szaktanterem
16.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)
16.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
17. Kapcsolószekrények�szerelési�gyakorlat� tantárgy 62 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az� 52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók elsajátítsák� a� kapcsolószekrények� összeszerelésének,� a� készülékek�elhelyezésének,� bekötésének� és� beállításának� gyakorlatát.� Tudják� értelmezni� a�tervrajzokat,� utasításokat,� legyenek� tisztában� az�egyes� kapcsolókészülékek� felépítésével�és�működésével.
17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Készülékismeret
17.3. Témakörök 17.3.1. Motorvezérlések
Aszinkron�motorok�vezérkése�és�az�ehhez�szükséges�készülékek�beépítése. Aszinkron�motorok�forgásirányváltása. Aszinkron�motorok�direkt�indítása. Aszinkron motorok csillag-háromszög�indítása. Aszinkron motorok sorrendi�indítása. Aszinkron�motorok�időrelés�vezérlése.
Aszinkron�motorok�dinamikus�fékezése. Aszinkron�motorok�lágyindítóval. Aszinkron�motorok�frekvenciaváltóval. Aszinkron�motorok�túlterhelésvédelmének�megvalósítása. Hőkioldós�védelem,�termisztoros,�elektronikus�védelem. Aszinkron�motorok�zárlatvédelme.
17.3.2. Szekrények�kialakítása Kisfeszültségű�elosztószekrények�kialakítása. Kisfeszültségű�elosztószekrény�elemei. Kisfeszültségű�elosztószekrények�elhelyezése. Maszkos�elosztószekrények�kialakítása. Maszkos elosztószekrény�elemei. Maszkos�elosztószekrény�elhelyezése. Fali�elosztószekrények�kialakítása. Fali�elosztószekrény�elemei. Fali�elosztószekrény�elhelyezése. Álló�elosztószekrények�kialakítása. Álló�elosztószekrény�elemei. Álló�elosztószekrény�elhelyezése. Sorolható�elosztószekrények�kialakítása. Sorolható�elosztószekrény�elemei. Sorolható�elosztószekrény�elhelyezése. Mérő-installációs�és�lakáselosztó��szekrények�kialakítása. PE�és�N�sín�kialakítása�különféle�szekrényekben. Sorkapcsok�elhelyezése�a�szekrényekben. A�szekrények�felületeinek�megmunkálása�(furatok,�kivágások,�felfogatások). A�szekrények�anyagai. A�megmunkálás�szerszámai. Baleseti�veszélyforrások�és�munkavédelmi�előírások. Elhelyezhető�feliratok�és�piktogramok.
17.3.3. Készülékek�elhelyezése,�bekötése�és�beállítása� Alkalmazott�túláramvédelmi�készülékek�felszerelése�és�bekötése:
megszakítók�kioldói, kismegszakítók, olvadóbiztosítók, túlterhelésvédelmek�és�fajtái:
hőkioldós�védelem, elektronikus�védelem, termisztoros�védelem.
Alkalmazott kapcsolókészülékek�felszerelése�és�bekötése: túláramvédelmi�elemek, tűzvédelmi�főkapcsoló, megszakítók, leválasztó�kapcsolók, ÁVK.
Alkalmazott�irányítástechnikai�elemek�felszerelése�és�bekötése. Szabályozástechnikai�berendezések�felszerelése�és�bekötése. Érintésvédelmi�megoldások.
PLC,�hajtások�és�egyéb�irányítástechnikai�berendezések�bekötése. Alkalmazott�eszközök�és�technológiák. Sínek�elhelyezése,�áramváltók�elhelyezése. Fogyasztásmérő�elhelyezése�és�bekötése. Tűzvédelmi�kapcsoló�beépítése. Kábelek�megmunkálása,�bekötése. Alkalmazható�vezetékek�és�jelölése. Transzformátorok. Szabadvezetékek,�kábelek. Tokozatok. Mérőváltók,�mérések. Védelmek�beállítása. Villamos�berendezés�melegedését�okozó�eszközök�telepítése. Villamos�szekrények�hűtési�módjai. Villamosság�biztonsággal�kapcsolatos�munkavédelmi�előírások�és�szabványok. Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�szabályok.
17.3.4. Kábelszerelés� Alkalmazható�vezetékek: Műanyag�szigetelt�vezetékek. Kiskábelek. Vezetékek�anyaga�és�szigetelései. Tömör�erű�kábelek�megmunkálása. Sodronyszerkezetű�kábelek�megmunkálása. Kábelmegmunkálás�szerszámainak�helyes�használata. Vezetékvégek�megmunkálása. Saruk,�hüvelyek�elhelyezése. Célszerszámok,�prések�alkalmazása. Kábelek�vezetésének�szabályai. Áramváltók�bekötése,�általános�szabályok. Kábelfogadók�kialakítása. Tömszelencék�elhelyezése. Szerelőlapra�történő�szerelés�előkészítése. Sínek�elhelyezése. Vezetékcsatorna�kialakítása. Sorkapcsok�és�szerelvényeinek�elhelyezése. Alkalmazott�kéziszerszámok�és�anyagok. PE�és�N�sín�kialakítása.
17.3.5. Biztonságtechnika Mérőváltók,�mérések. Védelmek�beállítása. Villamos�berendezés�melegedését�okozó�eszközök�telepítése. Villamos�szekrények�hűtési�módjai. Villamosság�biztonsággal�kapcsolatos�munkavédelmi�előírások�és�szabványok. Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�szabályok. Védővezetős�érintésvédelmi�mód�alkalmazása,�általános�előírások. EPH�kialakítása. Villamos�elválasztás�és�érintésvédelmi�törpefeszültség�alkalmazása.
Biztonsági�áramkörök�kialakítása. Biztonsági�feliratok�elhelyezése. Üzemi�próbák�elvégzése:
Érintésvédelmi�ellenőrzés, Szigetelési�vizsgálat, Feszültség�alá�helyezés, Dokumentáció�készítése.
17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos labor
17.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
11500-12 azonosító�számú
Munkahelyi�egészség�és�biztonság
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11500-12.� azonosító� számú� Munkahelyi� egészség� és� biztonság megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Mu
nk
ahel
yi
egészség
�és�
biztonság
FELADATOK Tudatosítja�a�munkahelyi�egészség�és�biztonság�jelentőségét
x
Betartja�és�betartatja�a�munkahelyekkel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket
x
Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�személyi�és�szervezési�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket
x
Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�tárgyi�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket
x
A�munkavédelmi�szakemberrel,�munkavédelmi�képviselővel�együttműködve�részt�vesz�a�munkavédelmi�feladatok�ellátásában
x
SZAKMAI ISMERETEK A�munkahelyi�egészség�és�biztonság,�mint�érték x A�munkabalesetek�és�foglalkozási�megbetegedések�hátrányos�következményei
x
A�munkavédelem�fogalomrendszere,�szabályozása x Munkahelyek�kialakításának�alapvető�szabályai x A�munkavégzés�általános�személyi�és�szervezési�feltételei
x
Munkaeszközök�a�munkahelyeken x Munkavédelmi�feladatok�a�munkahelyeken x Munkavédelmi�szakemberek�és�feladataik�a�munkahelyeken
x
A�munkahelyi�munkavédelmi�érdekképviselet x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK
Felelősségtudat x Szabálykövetés x Döntésképesség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Visszacsatolási�készség x Irányíthatóság x Irányítási�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező�képesség x Körültekintés,�elővigyázatosság x Helyzetfelismerés x
18. Munkahelyi�egészség�és�biztonság tantárgy 0 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
18.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Munkavédelem� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja,� hogy� elősegítse� a� tanulók�munkavégzésének� balesetmentes� és� biztonságos� kialakítását,� valamint� az� önálló�gondolkodásra�való�nevelését.�Tegye�képessé�a�tanulókat�a�munka�világának,�ezen�belül�a�munkavédelem�jellemzőinek�és�működésének�megértésére.
18.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�Munkahelyi�egészség�és�biztonság�tantárgy�valamennyi�témakörének�szakmai�tartalma�megegyezik a 10163-16� Gépészeti� munkabiztonság� és� környezetvédelem� modulhoz�tartozó�Munkavédelem�tantárgy�témaköreinek�szakmai�tartalmával.
18.3. Témakörök 18.3.1. Munkavédelmi�alapismeretek�
A�munkahelyi�egészség�és�biztonság�jelentősége. A�munkakörnyezet� és� a�munkavégzés�hatása�a�munkát�végző�ember�egészségére�és�testi�épségére. A�megelőzés�fontossága�és�lehetőségei. Munkavédelem,�mint�komplex�fogalom�(munkabiztonság-munkaegészségügy). A�munkavédelem�fogalomrendszere,�források. A�munkavédelemről�szóló�1993.�évi�XCIII�törvény�fogalom�meghatározásai.�
18.3.2. Munkahelyek�kialakítása Munkahelyek�kialakításának�általános�szabályai. Szociális�létesítmények. Közlekedési�útvonalak,�menekülési�utak,�jelölések. Alapvető�feladatok�a�tűzmegelőzés�érdekében. Anyagmozgatás. Raktározás. Munkahelyi�rend�és�hulladékkezelés.
18.3.3. Munkavégzés�személyi�feltételei A�munkavégzés�személyi�feltételei. A�munkavégzés�alapvető�szervezési�feltételei.
18.3.4. Munkaeszközök�biztonsága Munkaeszközök. Munkaeszközök�dokumentációi. Munkaeszközök�veszélyessége,�eljárások. Munkaeszközök�üzemeltetésének,�használatának�feltételei.
18.3.5. Munkakörnyezeti�hatások Veszélyforrások,�veszélyek�a�munkahelyeken�(pl.�zaj,�rezgés,�veszélyes�anyagok�és�keverékek,�stressz). A�kockázat�fogalma,�felmérése�és�kezelése.
18.3.6. Munkavédelmi�jogi�ismeretek
A�munkavédelem�szabályrendszere,�jogok�és�kötelezettségek. Munkavédelmi�feladatok�a�munkahelyeken. Munkavédelmi�szakemberek�feladatai a munkahelyeken. Balesetek�és�foglalkozási�megbetegedések. Munkavédelmi�érdekképviselet�a�munkahelyen.
18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) –
18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
10190-12 azonosító�számú
Mechatronikai�gépészeti�feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10190-12 azonosító� számú� Mechatronikai� gépészeti� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Mec
hat
ron
ikai
gé
pészeti
fe
lad
atok
Mec
hat
ron
ikai
gé
pészeti
fe
lad
atok
g
yako
rlat
a
FELADATOK Idegen�nyelvű�dokumentációt�tanulmányoz�és�értelmez
x x
Felméri�a�gépszerkezet,�gépegység�általános�állapotát,�szemrevételezéssel,�méréssel,�tesztberendezésekkel�szisztematikus�hibabehatárolást�végez
x x
Szerelési�egységeket�és�elemeket�összeépít,�tesztel
x x
Mozgó�elemekkel�felszerelt�gépegységeket;�tengelyeket,�hajtóműveket�összeépít,�működést�tesztel,�karbantart
x x
Szíj-,�ékszíj-,�dörzs-,�fogaskerék-, csiga- és�lánchajtásokat�beépít,�működést�tesztel,�karbantart
x x
Csiga-csigakerék,�csavarorsó-csavaranya, golyósorsó-golyósanya�és�fogaskerék-fogasléc�mozgás-átalakító�elemeket�beépít�és�működést�tesztel,�karbantart
x x
Elektromechanikus�és�hidropneumatikus�hajtóműveket�beépít,�működést�tesztel�és�karbantart
x x
Tengelykapcsolókat�és�fékeket�beépít,�működést�tesztel,�karbantart
x x
Sikló- és�gördülő�csapágyazásokat,�csapágyakat,�lineáris�kocsikat�és�vezetékeket�beépít,�működést�tesztel�és�karbantart
x x
Pneumatikus�és�hidraulikus�végrehajtókat,�szabályozóelemeket,�csővezetékeket�beépít,�beállít,�működést�tesztel,�karbantart
x
Szervopneumatikus, proporcional-hidraulikus�hajtásokat�beépít�működést�tesztel�és�karbantart
x
Vezérlő,- szabályzó,- mérő�és�állapotfelügyeleti�szerelési�egységeket�beépít
x
Szenzorokat�beépít,�beállít x x Hűtő- és�kenőberendezéseket�beépít,�működést�tesztel, karbantart
x x
Felszereli�a�szerszámot�a�működtető�gépre x x A�szerszámkarbantartás�folyamatában�részt�vesz
x x
Korszerű�szervóhajtásokat�működtet x x Manipulátorokat�és�robotokat�üzemeltet�és�ellenőriz
x x
Mechatronikai�rendszereket�üzembe�helyez,�funkcionális�ellenőrzést�végez,�próbafuttatást�végez�és�dokumentál
x x
Mechatronikai�rendszereket�ellenőriz,�funkcionális�működést,�biztonsági�berendezéseket�és�intézkedéseket�ellenőriz�és�dokumentál
x x
Elvégzi�a�munkafeladathoz�tartozó�adminisztrációs�tevékenységet�esetenként�idegen nyelven is
x x
Gépészeti�karbantartást�végez�a�minőségirányítási�rendszer�követelményei�szerint
x
SZAKMAI ISMERETEK Műszaki�rajzok�olvasása,�értelmezése�magyar�és�idegen�nyelven
x x
Műszaki�rajzok�készítése x x Szabványok�és�katalógusok�használata x x Gépkönyv,�kezelési,�szerelési,�karbantartási�útmutató�használata
x x
Hűtő- és�kenőanyagok,�segédanyagok x x Átfogó�gépszerkezettani�ismeretek x x Általános�gépüzemeltetési�ismeretek x x Hajtások,�hajtóművek�és�beállításuk x x Tengelykapcsolók�és�beállításuk x x Fékek,�mozgásakadályozó�elemek�és�beállításuk
x x
Mozgás-átalakító�elemek�és�beállításuk x x Tengelyek,�csapágyak�és�beállításuk x x Vázszerkezetek�és�beállításuk x x Hidraulikai alapok x x Pneumatikai alapok x x Szenzortechnikai ismeretek x x Hosszméretek,�szögek�mérése�és�ellenőrzése
x x
Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése
x x
Mérő- és�beállító�eszközök,�sablonok x x Kézi- és�kézi�kisgépes�szerelőszerszámok x x A�gyártási�és�szerelési�technológiai�alapadatok�kiszámítása
x x
A�működési�jellemzők�kiszámítása x x
Átfogó�gépszerelési�ismeretek x x Szerelési�műveletterv�és�műveleti�utasítás x x Képlékenyalakítás,�kivágás,�sajtolás�szerszámainak,�gépi�berendezéseinek�működése
x x
A�hidegalakítás�fogalma,�változatai,�eszközei,�főbb�paraméterei
x x
Szerszám/készülék�javítása,�karbantartása,�felújítása
x x
Manipulátorok�és�robotok�szerkezeti�felépítése
x x
Manipulátorok�és�robotok�típusai,�jellemzői x x Robotok�hajtásai,�vezérlések,�programozásuk
x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépészeti�rajz�és�műszaki�táblázatok�olvasása
x x
Pneumatikus,�hidraulikus�és�villamos�kapcsolások�olvasása,�értelmezése
x
Gépipari�mérőeszközök�használata x Fémmegmunkáló�és�szerelő�kéziszerszámok�és�kisgépek�használata
x
Szerelési,�beállítási�tevékenységek�végzése x Módszeres�hibakeresés x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Önállóság x x Szabálykövetés x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x Határozottság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias�feladatértelmezés x x Lényegfelismerés�(lényeglátás) x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x
19. Mechatronikai�gépészeti feladatok tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
19.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� elméleti� ismeretek� birtokában� a� mechatronikai� elemek� szerelése,� üzemeltetése� és�karbantartása.� A� tantárgy� megismertet� a� mechatronikai� berendezések� részegységeivel,�javításának�lehetőségeivel.�A�tervezéshez�és�irányításhoz,�mechatronikai�elemek�össze- és�szétszereléséhez,� gépek� és� rendszerek� alkotórészeinek� összeépítéséhez� a� gépészet,�mechanika� elemei.� Elektromos,� pneumatikus� és� hidraulikus� irányítások� felépítése� és�tesztelése.�Mechatronikai� rendszerek,� gépek� programozása� dokumentáció� alapján.� Ipari�gyártórendszerek,�gépek,�mechatronikai�berendezések�felügyelete.
19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Mechatronikai�alapozó�ismeretek,�Műszaki�mérés
19.3. Témakörök 19.3.1. Műszaki�dokumentáció
Alkatrészrajzok,�összeállítási�rajzok�darabjegyzékek�értelmezése. Gyártási�utasítások. Műveleti�sorrendtervek. Műveleti�utasítások. Szerelési�családfa. Szerelési�sorrendterv. Szerelési�műveletterv. Pneumatikus�kapcsolási�rajzok. Elektropneumatikus�kapcsolási�rajzok. Hidraulikus�kapcsolási�rajzok. Elektrohidraulikus�kapcsolási�rajzok. Út�idő�diagramok. Funkciódiagramok. Mérési�és�beállítási�utasítások. Hibakeresési�módszerek�(�FMEA,�Ishikawa). Mérési�jegyzőkönyvek. Karbantartási�utasítások. Gépkönyvek. Műszaki�táblázatok�és�katalógusok�használata.
19.3.2. Mechatronikai�szerkezetek�építőelemei Vázszerkezetek�és�gépállványok�elemei,�profil�építőrendszerek. Szeleptömbök�és�szelepszigetek. Lineáris�vezetékek. Golyós�orsók. Lineáris�motorok. Lineáris�hajtóművek. Pneumatikus�,elektropneumatikus�és�hidraulikus�aktuátorok. Levegőellátás�berendezései. Levegő�és�hidraulikus�vezetékek�és�csatlakozók. Hidraulikus�tápegységek.
Hidraulikus�szivattyúk�és�hidromotorok. Hidraulikus akkumulátorok.
19.3.3. Iparigyártórendszerek Az�NC�és�a�CNC�vezérlés�alapjai. A�számvezérlés�elve. A�számvezérlésű�gépek�elvi�működése. A�CNC�gépek�fő�részei. A�CNC�gépek�szerszámozása. A CAD/CAM-technika�és�a�CNC-technika kapcsolata. A�gépeken�alkalmazott�jellegzetes pontok. A�CNC�gépek�programozásának�általános�alapjai. Rugalmas�gyártócellák�és�rugalmas�gyártórendszerek. Manipulátorok�és�robotok�típusai,�jellemzői,�szerkezeti�felépítésük. A� robotok,� mint� mechatronikai� egységek�megismerése,� felépítésükben� alkalmazott alapvető�egységek�áttekintése. Robottechnikai� alapok:� alkalmazási� terület,� fajtái,� jellemző� felépítésük,�csoportosításuk. Robotjellemzők,� (mozgástér,� hajtás,� kinematikai� szempontok� szerint),�pozicionálási�folyamatok,�szabadságfokok. Robotokban használatos�végrehajtók,�hajtóművek�és�útmérő�rendszerek.� Robotok�megfogó�szerkezetei,�biztonságtechnikai�eszközei. Pontvezérlés,�pályamenti�vezérlés,�interpolációk. Ipari�robotok�programozása.� Robotkezelési�és�alapszintű�programozási�gyakorlatok. Mobil robotok�alkalmazása,�jellemző�felépítése,�alkalmazott�érzékelők. A�robotok�rendszerekben�való�működtetése. Robotok�fajtái�és�mozgásviszonyai,�alapmozgások. Szabadságfokok,�mozgásterek. Hajtási,�vezérlési�módok. Koordinátarendszerek,�jellegzetes�pontok. Programozási�módok�és�jellegzetességek,�on-line, off-line. Programozási�nyelvek. Utasítások. Szimulációk. Megfogók,�megfogási�elvek. Érzékelés,�szenzorok,�útmérők. Kommunikációt�megvalósító�interfészek. Ipari�gépek,�gyártósorok,�robotok�használata.
19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem
19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
20. Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlata tantárgy 403 óra/403 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
20.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni� és� begyakoroltatni� a� mechatronikai� elemek� szerelését,� üzemeltetését� és�karbantartását.� Olyan� gyakorlottsági� szint� elérése� a� cél,� amely� képessé� tesz� az� ipari�gyártórendszerek,� gépek� üzemeltetésére,� ezek� újabb� verzióinak� leírás� alapján� történő�megismerésére� és� az� ismeretek� továbbadására.� El� kell� sajátíttatni� a� munkakörben�elvégzendő�feladatokat,�ki�kell�alakítani�az�azokhoz�szükséges�kompetenciákat.
20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika,�Műszaki�informatika,�Mechatronikai�villamos�feladatok
20.3. Témakörök 20.3.1. Pneumatika, hidraulika gyakorlat
Mechatronikai�berendezések�szerelése. Mechatronikai�berendezések�pneumatikai,�elektropneumatikai elemeinek szerelése. Vázszerkezetek,�állványok�szerelése. Szeleptömbök�és�szelepszigetek�szerelése. Szelepek�,záróelemek�szerelése. Pneumatikus�és�elektronikus�aktuátorok�szerelése. Szenzorok szerelése�és�beállítása. Kezelőelemek,�busz�csatlakozók,�PLC�szerelése�és�kábelezése. Pneumatikus�csővezetékek�szerelése. PLC�programok�telepítése,�módosítása. Mechatronikai�berendezések�installálása. Mechatronikai�berendezések�élesztése. Mechatronikai berendezések�tesztelése. Hibakeresés�mechatronikai�berendezésekben. Mérések�pneumatikus�kapcsolásokban. Hidraulikus�és�elektrohidraulikus�berendezések�szerelése. Hidraulikus�tápegységek�szerelése. Hidraulikus�szivattyúk�szerelése. Hidraulikus hengerek szerelése. Hidromotorok�szerelése. Elektrohidraulikus�szelepek�és�záróelemek�szerelése. Hidraulika�vezetékek�szerelése. Hibakeresés�hidraulikus�berendezésekben. Mérések�hidraulikus�berendezésekben.
20.3.2. Szerelés Gépészeti�kötések�létesítése. Csavarkötések�szerelése. Ékek,�reteszek�csapok�és�illesztőszegek�szerelése. Motor�hajtómű�kapcsolatok�szerelése. Hajtóművek�és�hajtások�szerelése�és�beállítása. Csapágybeépítések�szerelése. Tömítések�szerelése.
Merev�és�rugalmas�tengelykapcsolók�szerelése�és�beállítása. Fékek�alapvető�fajtái�és�szerelésük,�beállításuk. Fogaskerekes�hajtóművek�szerelése. Csigakerekes�hajtóművek�szerelése. Munkadarab�befogó,�adagoló,�továbbító�szerkezetek. Egyetemes� munkadarab� befogó� készülékek,� tokmányok,� gépsatuk,� szorítópatronok�szerelése. Egyedi� munkadarab� befogó� készülékek� szerelése,� szabványos� készülékelemek�használata. Munkadarab�befogó�és�továbbító�paletták�elemei. Alkatrész�adagoló�berendezések. Szalagos,�konvejoros,�palettás�munkadarab�továbbítás�alapvető�gépegységei. Továbbító�szalagok�fajtái,�szerelésük. Szerszámbefogó�egységek�szerelése. Késtartók,�gyorsváltó�késtartók. Szerszámgép�főtengelyek�csatlakozó�elemei. Szabványos�Morse�kúpok,�SK�kúpok. Marótengelyek�szerelése. Képlékeny�alakító�gépek�csatlakozó�elemei. Szerszám�felsőrész�csatlakoztatása�a�képlékeny�alakítógéphez. Szerszám�alsórész�csatlakoztatása�a�gépasztalhoz. Vezetőlapos,�vezetőoszlopos�szerszámok�csatlakoztatása. Szerszámok�tisztítása,�karbantartása. Szerszámok�kenése. Lineáris�hajtások�szerelése�és�beállítása. Lineáris�vezetékek�fajtái. Csúszó�vezetékek,�hidrosztatikus�vezetékek. Gördülő�vezetékek. Mágneses�vezetékek. Gördülő�vezetékek�fajtái�,�profilsín�vezetékek,�golyóshüvelyes�vezetékek. Golyós�sínes�vezeték,�lineáris�kocsi�felépítése,�kenése,�karbantartása. Előfeszítési�és�pontossági�osztályok. Beépítési�tűrések. Profilsínek�rögzítési�módjai. Vezetékek�beépítési�módjai. Golyós�és�görgős�vezetékek,�gördülő�papucsok�beépítési,�beállítási�sorrendje. Futógörgős�vezetékek�szerelése�és�beállítása,�előfeszítés�beállítása. Golyóshüvelyes�vezeték�főbb�elemei. Golyóshüvelyes�egység�szerelése�és�pontossága. Golyósorsós�hajtások�alapvető�tulajdonságai. Bolygógörgős�hajtások. Golyósorsós�egység�alapelemei,�csapágyazása. Golyós�anya�felépítése,�kenése,�karbantartása. Golyósorsók�előfeszítése. Golyósorsó�beszerelése. Komplett�lineáris�egység;�lineáris�vezeték�és�golyós�orsós�hajtás�szerelési�sorrendje. Szervómotorral�hajtott�komplett�lineáris�egységek�szerelése�és�karbantartása.
20.3.3. Karbantartás Kenőanyagok�feladata.
Viszkozitás fogalma,�mérése. Viszkozitás�és�üzemi�hőmérséklet. Konzisztencia�fogalma,�mérése. Kenőanyagok�kiválasztása. Olajkenés. Zsírkenés,�konzisztens�kenőanyagok. Gépzsírok�tulajdonságai. Szilárd�kenőanyagok. Szilikon�kenőanyagok Kenőzsír�adagolás�és�kenőeszközök. Kézi�kenőeszközök. Automata�kenőrendszerek. Nagynyomású�zsírkenő�berendezések. Olajkenési�módszerek�és�eszközök. Üzemzavar�fogalma. Váratlan�meghibásodások�javítása. Hibajelenségek�felismerése. Hibakeresési�módszerek�alkalmazása. TPM�karbantartási�utasítások�tartalma. TPM�karbantartási�eszközök�alkalmazása. TPM�karbantartás�irányítása.
20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szakmaspecifikus�tanműhely�vagy�gazdálkodó�szervezet
20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
A
10191-12 azonosító�számú
Mechatronikai villamos feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10191-12 azonosító� számú� Mechatronikai villamos feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Mec
hat
ron
ikai
vi
llam
os
fela
dat
ok
Mec
hat
ron
ikai
vi
llam
os
fela
dat
ok
gya
korl
ata
FELADATOK Műszaki�tartalmakat�kommunikál�idegen�nyelven
x x
Elektrotechnikai�és�elektronikai�számításokat�végez
x
Egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít x x Dokumentáció�alapján�kiválasztja�a�szükséges�készülékeket�és�összeszereli�a�villamos�áramkört
x x
Villamos�méréseket�végez x Villamos kiviteli terveket�értelmez�és�használ
x x
Felismeri,�és�dokumentáció�alapján�megszünteti�a�villamos�készülékek,�kezelőelemek,�szenzorok,�jelátalakítók,�beavatkozó- és�végrehajtó�eszközök�hibáit
x
Villamos�motorok�erősáramú-,�jeladó-,�és�védelmi�kábeleinek�telepítését,�csatlakoztatását�védelmének�beállítását�végzi
x
Ellenőrzi�a�berendezés�erősáramú-, vezérlő-,�és�jelkábeleinek�védettségét,�folytonosságát,�a�csatlakozók�állapotát,�szükség�szerint�javítja,�illetve�cseréli�azokat
x
Alkalmazza�az�elektromágneses zavarok elleni�védelem�eszközeit�és�szerelési�előírásait
x
Villamos�berendezések�feszültségmentesítését�végzi
x
Ipari�elektronikai�vezérléseket,�egyenáramú�hajtásszabályzókat,�frekvenciaváltós�hajtásokat,�szervóhajtásokat�üzemeltet
x
Ellenőrzi,�szükség�szerint�kicseréli�a�hibás�erősáramú�és�elektronikus�alkatrészeket
x
Egyszerűbb�hiba�esetén�elvégzi�a�javítást,�bonyolultabb�hiba�esetén�javaslatot�tesz�a�hibaelhárítás�módjára
x
Ipari automatikai rendszereket dokumentáció�alapján�kiépít�és�működtet
x
Elektro-pneumatikus, hidraulikus irányításokat�felépít,�tesztel�és�üzemeltet
x
Ipari buszrendszereket, HMI paneleket, számlálókat,�kijelzőket�telepít�és�üzemeltet
x
Üzemelteti�a�PLC-vezérlésű�gépeket,�moduláris�PLC-ket�dokumentáció�alapján „Inline”�és�„Fieldline”�bővít
x
Dokumentáció�alapján�programozási�feladatot�végez
x
Utasítás�szerint�PLC�programot�átmásol,�cserél,�beüzemel
x
Villamos�karbantartást�végez�az�alkalmazott�minőségirányítási�rendszer�előírása�szerint
x
SZAKMAI ISMERETEK Elektrotechnikai, elektronikai ismeretek x x Villamos�dokumentációk�használata x x Villamos�mérések x x Villamos�számítások,�alapméretezések x x Villamos anyagismeret x Elektromechanikus, elektronikus mérőműszerek�ismerete
x x
Villamos elosztó-,�védelmi-,�és�kapcsolókészülékek�felépítése,�működése�és�jellemzői
x x
Tápegységek�felépítése,�működése x A�villamos�gépek�felépítése,�működése�és�jellemzői
x x
Teljesítményelektronikai�eszközök�felépítése,�működése�és�jellemzői
x x
Szenzorok és�forgó�jeladók�felépítése,�működése�és�jellemzői
x x
Fénytan,�opto-elektronika x x Mérőváltó-erősítők,�távadók�felépítése,�működése�és�jellemzői
x x
Berendezések,�gépek,�készülékek�programozási,�működtetési�jellemzői
x x
Huzalozás,�kábelezés x Villamos�alkatrészek�vizsgálati,�szerelési�módjai
x x
Mechatronikai�berendezések�élesztési,�üzembe�helyezési�jellemzői
x x
Irányítástechnika x x Információ�feldolgozás�alapjai x x Számítógépes�tesztelés,�szimulálás x x PLC hardware ismeretek x x PLC programozás�alapjai,�szöveges�és�grafikus�szabványos�programnyelvek
x x
Számítógépes�mérésadat�gyűjtési�módjai x x
Adatfeldolgozó�programok x x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Műszaki�dokumentáció�olvasása,�készítése�értelmezése�idegen�nyelven�is
x x
Digitális�dokumentáció,�katalógus�használata
x x
Villamos�méréstechnikai�eszközök�használata
x
Módszeres�hibakeresés x Ipari�gépek,�gyártósorok�használata x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x Stressztűrő�képesség x Döntésképesség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x Határozottság x Motiválhatóság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelemösszpontosítás x x Módszeres�munkavégzés x x
21. Mechatronikai villamos feladatok tantárgy 139 óra/139 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
21.1. A�tantárgy�tanításának�célja Automatikus� vezérlésű� alkatrészgyártó� és� összeszerelő� célgépek,� berendezések� és�gépsorok� zavartalan� üzemvitelének� biztosítása.� Pneumatikus,� hidraulikus, elektromechanikus� vezérlések� üzemeltetése,� karbantartása,� javítása,� ellenőrzése� és�felügyelése.� Megmunkáló� gépre,� gyártósorra� készülék� telepítése,� beállítása,� hibák�behatárolása,� javítása.� Értelmezni� és� alkalmazni� az� (esetenként� idegen� nyelvű)�üzemeltetési� és� szerviz� dokumentációt,� elvégezni� és irányítani� az� installálási,�beüzemelési,� próbaüzemi� munkafolyamatot.� Szétszerelni� a� szerkezeti� egységeket,�kicserélni� vagy� kijavítani� a� hibás� alkatrészeket,� majd� az� összeszerelést� követően�kipróbálni,�üzembe�helyezni�a�mechatronikai�berendezést.�Folytonosan�üzemelő,�kritikus�folyamatokat� vezérlő� rendszerek� esetén� felügyelni� az� ügyeleti� naplók� generálási�folyamatát.
21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Mechatronikai�alapozó�ismeretek,�Műszaki�mérés
21.3. Témakörök 21.3.1. Villamos�gépek�
A�villamos�gépek�és�hajtások�felépítése,�működése�és�jellemzői. Transzformátorok,�háromfázisú�transzformátorok. A�forgómezős�elmélet�alapjai�és�alkalmazása. Terhelt�és�terheletlen�transzformátorok. A�villamos�forgógépek�működésének alapjai. Motorok,�aszinkron,�szinkron,�szervo�AC�és�DC�motorok. Szinkron�motorok�indítása,�szinkron�generátorok�hálózatra�kapcsolása. Aszinkron�motorok�indítása,�forgásirány-változtatása,�fordulatszám-változtatása. Az� aszinkrongép� nyomatéka;� nyomaték-szlip� jelleggörbe,� teljesítmény-eloszlás� a�különböző�üzemállapotokban. Háromfázisú�szinkrongépek. Az� egyenáramú� gép� működési� elve� és� szerkezeti� felépítése,� kommutátoros�tekercselések�alapfogalmai. Az�egyenáramú�gép�indukált�feszültsége�és�nyomatéka. Egyenáramú motorok�indítása,�forgásirány-váltása,�fordulatszám-változtatása. Univerzális�motorok. A�villamos�motorok�kiválasztása,�üzemeltetése�és�karbantartása. Kalickás�motorok�nyomaték�fordulatszám�kapcsolata. Léptető�motorok. Szervo motorok.
21.3.2. Elektonika Kétpólusok,�négypólusok. Félvezető�alapismeretek. Analóg� áramkörök� félvezető� alkatrészei:� diódák,� tranzisztorok�(bipoláris,JFET,MOSFET). A�tranzisztorok�kapcsoló�üzeme.�Tranzisztoros�meghajtó�áramkörök.
Integrált�műveleti�erősítők�felépítése,�jellemzői,�alapkapcsolások. Komparátorok.� Null-komparátor,� referenciával� eltolt� szintű,� valamint� hiszterézises�komparátorok�(Schmitt-triggerek).
21.3.3. Ipari elektronika Szenzortechnika,�szenzorok�fogalma,�csoportosításuk. Bináris-analóg�jeladók. Helyzetérzékelő�szenzorok. Mechanikus�helyzetkapcsolók. Mágneses,�induktív,�kapacitív�közelítéskapcsolók. Fénytan,�optoelektronika. Optikai�érzékelők. Ultrahangos�közelítéskapcsolók. Nyomásérzékelők,�mechanikus�és�elektronikus�nyomásérzékelők. Áramlásérzékelők. Térfogat�kiszorításon,�átlagsebességen,�termikus�elven�alapuló�mérés. Hőmérsékletérzékelők:�ellenállás�hőmérő,�hőelem,�infravörös�hőmérő. Útmérők,�abszolút,�relatív�útmérők. Forgó�jeladók�felépítése,�működése,�jellemzőik. Tápegységek�felépítése,�működése. Ipari�kivitelű,�kapcsolóüzemű�tápegységek. Villamos�távadók. Villamos�kapcsolókészülékek. Villamos�elosztó-,�védelmi-,�és�kapcsolókészülékek�felépítése,�működése. Nyomógombok,�kapcsolók,�relék,�mágneskapcsolók. Túláramvédelmi�és�túlfeszültség�védelmi�készülékek. A�vezérlőberendezések�kialakításának�lehetőségei. Gépek,�berendezések�biztonságtechnikája. Érintésvédelem.
21.3.4. Hajtástechnika Teljesítményelektronikai�elemek,�áramkörök,�eszközök. Egyenáramú�hajtások. Hajtások�síknegyedei. Gyújtásszög�szabályozás. Váltakozóáramú�hajtások. Lágyindítók. Frekvenciaváltók. Csoportos�hajtások,�táplálás�DC�buszról. Alkalmazott�útmérő�rendszerek. Léptetőmotor�vezérlők. Szervohajtás�szabályozók. Mozgásprofilok. Pozícionáló�hajtások. BLDC motorok.
21.3.5. Ipari�automatizálás Irányítástechnikai�alapismeretek. Impulzustechnikai�áramkörök. Digitális�technika�alapjai.
Számrendszerek,�kódrendszerek. A� logikai� kapcsolatok� leírása:� szöveges� leírás,� algebrai� alak� (Boole-algebra), igazságtáblázat,�logikai�vázlat. A�logikai�algebra�szabályai,�műveletek,�függvények,�megadási�módok,�hálózatok. Kombinációs�és�szekvenciális�hálózatok. Kapuáramkörök�jelölése,�felépítése�és�működése.�TTL�és�CMOS�áramkörök. A�logikai�kapuáramkörök�felhasználása�és�beépítése�a�digitális�áramkörökbe. Kódoló,�dekódoló,�multiplexer,�demultiplexer. Billenőkörök,�tárolók�jelölése,�felépítése�és�működése. Félvezető�memóriák.�SRAM,�DRAM,�ROM,�EPROM.�Felépítés�és�jellemzők. A/D�és�D/A�átalakítók�jellemzői,�ipari�kivitelek. Információ�feldolgozás�alapjai.�SPA�(sensor-processor-actor). A�vezérlés�és�szabályozás�működési�mechanizmusa�és�összehasonlításuk. Távadó,�szabályozó�végrehajtó�és�beavatkozó�szervek�elvi�felépítése,�működése. A�vezérlési�feladatok�leírási�formái. Vezérléstechnika,�vezérlési�vonal. Vezérlések�szabványos�rajzjelei. Áramutas�tervrajzok�felépítése,�rajzolvasási�ismeretek. Vezérelt�és�vezérlő�berendezés,�szervei�és�szerepük�a�vezérlésben. Villamos�motorok�vezérlési�feladatai,�indítás,�fékezés,�forgásirányváltás. Villamos�vezérlések�szerkezeti�elemei. Elektro-pneumatikus�vezérlések�elemei.�Alkalmazási�példák. Elektro-pneumatikus�kapcsolások. Villamos�vezérlések�érzékelői,� jelképzői�és� jeltároló�szervei,�értékelő�és�jelátalakító�szervei,�erősítői,�végrehajtó�és�beavatkozó�szervei. Segédenergiák.�Irányított�és�irányító�rendszerek. Szerkezeti�részek,�készülék,�szerv,�elem,�jelvivő�vezeték. Az�irányítás�jelei,�jellemzői�és�jelhordozói. Az�irányítási�rendszer�ábrázolásmódja. Hatásvázlat�és�részei,�tagok,�jelek. Az�irányítás�válfajai. Folyamatszabályzás�jellemzői. Alapvető�villamos�vezérlési�feladatok. Szabályozástechnika,�szabályozási�kör. Irányítástechnikai�tagok. Egyszerű�szabályozási�körök. Szabályozók�beállítása,�kiválasztása. Szabályozó� berendezés� és� szervei:� érzékelő,� alapjelképző,� különbségképző,�jelformáló,�erősítő,�végrehajtó�és�beavatkozó�szerv. A� szabályozások� felosztása:� kézi� és� önműködő,� értéktartó,� követő,� menetrendi,�folyamatos�és�időszakos,�folytonos�és�nem�folytonos. Üzembe�helyezés,�bemérés,�karbantartás,�hibakeresés. Ipari�kommunikációtechnika:�Hálózati�topológiák,�a�kommunikáció�iránya. Pont-pont, pont-multipont�kommunikáció. Az�adatátvitel�fizikai�közegei:�vezetékek,�kábelek,�optikai�kábelek,�éter. RS232C,�RS422,�RS485�szabványok. Adatátviteli�jellemzők�(baudrate,�start-stop�bitek,�paritásbitek) Nullmodem�kábel.�Fizikai�megjelenések. Master – slave�kommunikáció.�Hálózati�hozzáférési�elvek. Címzés,�címkiosztás,�slave�csatlakoztatás.
Ipari�buszhálózatok:�ASI�busz,�Profibus,�Can�busz. Ethernet�alapú�kommunikáció�alapjai.�Címtartományok. Szabványos�csatlakozók�és�kábelek�szerelése,�tesztelése.�Lezáróellenállások.
21.3.6. PLC technika A�vezérlések�generációi,�iránytási�szintek. PLC�történelem. PLC-k alapelve, feladata. A�programozható�logikai�vezérlők�(PLC)�hardware�felépítése,�fajtái. Kompakt�és�moduláris�PLC�megoldások. A�programozható logikai�vezérlők�kiviteli�formái,�technikai�felépítésük. Tápegység,�CPU,�digitális�és�analóg�be- és�kimenetek,�kommunikációs�lehetőségek. Bemeneti�eszközök�huzalozása�a�PLC�input�oldalaira. Kimeneti�eszközök�huzalozása�a�PLC�output�oldalaira. Analóg�jelek szállítása,�zavarvédelme,�feldolgozása.�Skálázás. A�PLC�operációs�rendszerének�feladata,�program�letapogatás. A�PLC�memóriájának�felosztása,�programtár,�adattár. Programvesztés�elkerülése,�megoldások. PLC I/O címzések.�Címzések�számítása. PLC�programozás�alapjai,�szöveges�és�grafikus�szabványos�programnyelvek. Programozási�módok�(AWL,�KOP,�FUP),�(STL,�LDR,�FBD) PLC programnyelvek. Népszerű� típusok� bemutatása,� létradiagramos� programozás,� utasítás-alapú�programozás. Lineáris�és�strukturált�programvégrehajtás. Programok�ellenőrzési�módjai,�szintaktikai�és�tartalmi�ellenőrzések. Az�MSZ�EN�61131�szabvány�tartalma,�programszervezési�egységek. Változók�fajtái,�alaputasítások. Egy� PLC� utasításkészkete:� Boole algebrai,� adatmozgató,� aritmetikai,� vezérlésátadó�utasítások.�Programozási�példák�megoldása. Vezérlési�feladatok�megoldása�különböző�programozási�módokon. Folyamatlánc�elvű�programozás�(Grafcet).�Példák. Irányítás�programozható�logikai�vezérlőkkel�(PLC). Folyamatos�és�diszkrét�idejű�jelek,�mintavételezés. Vezérlési�feladatok�megoldása�különböző�programozási�módokon. Az ember-gép�kapcsolat�jellemzői. Kijelző�és�kezelőszervek�fejlődése,�működési�elve,�jellemzői. Technológiai�folyamatok�megjelenítése�ipari�kijelzőn. Felhasználói�szintek,�hozzáférés,�jelszavas�védelem. Hibakezelés,�hibaüzenet�megjelenítés�a�kezelő�felé. Összetettebb�feladatok�megoldása,�funkcióblokkok�és�relatív�címzések�alkalmazása. Nagyobb�frekvenciájú�impulzusok�feldolgozása�és�kiadása. Gyorsszámláló�bemenetek,�nagyfrekvenciás�kimenetek�(PWM, PTO)�alkalmazása. Berendezések,�gépek,�készülékek�működtetési�jellemzői,�üzemállapotai. PLC-PC ; PLC-HMI ; PLC – PLC�kommunikációtechnika. Buszprotokollok. Profibus, ASI bus, Ethernet. Számítógépes�mérésadat�gyűjtési�módjai. Ipari�számítógépek�alkalmazásának�jellemzői.
21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás)
Szaktanterem
21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
22. Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata tantárgy 217 óra/217 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
22.1. A�tantárgy�tanításának�célja Ipari�gyártórendszerek,�gépek�üzemeltetése,�ezek�újabb�verzióinak�leírás� alapján�történő�megismerése.� PLC-vel, elektro-pneumatikával,� elektro-hidraulikával� működtetett�gyártósorok,� kezelése,� karbantartása,� javítása.� Széles� látókör� kialakítása,� ahol� az�elektronikai� ismeretek� mechanikával� és� informatikával� vannak� gyakran� ötvözve. Értelmezni� és� alkalmazni� az� (esetenként� idegen� nyelvű)� üzemeltetési� és� szerviz dokumentációt.� Elvégezni� és irányítani� az� installálási,� beüzemelési,� próbaüzemi�munkafeladatot.� Szétszerelni� a� szerkezeti� egységeket,� kicserélni�vagy� kijavítani� a�hibás�alkatrészeket,� majd� az� összeszerelést� követően� kipróbálni,� üzembe� helyezni� a�mechatronikai�berendezést.�Megvizsgálni�a�gépet,�feltárni�és�behatárolni�a�hiba�helyét�és�kiterjedését,� elvégezni� a� javítást,� vagy� intézkedni� a� hiba� elhárítására.� Folytonosan�üzemelő, kritikus� folyamatokat� vezérlő� rendszerek� esetén� felügyelni� az�ügyeleti� naplók�generálási�folyamatát.
22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika,�Műszaki�informatika,�Mechatronikai�villamos�feladatok
22.3. Témakörök 22.3.1. Villamos�hajtástechnika�gyakorlat
Műszaki�tartalmakat�értelmez. Egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít. Dokumentáció�alapján�kiválasztja�és�összeszereli�a�villamos�áramkört. Villamos�kéziszerszámokat�használ. Villamos�méréseket�végez. Villamos�kiviteli�terveket�értelmez�és�használ�(idegen nyelven). Villamos�szerelést�és�erősáramú�szerelést�végez. Erősáramú�hálózati�csatlakozókat�szerel. Különféle�vezetékeket,�árnyékolt�és�árnyékolatlan�kábeleket�előkészít. Teljesítményelektronikai�alkatrészek�működését�méri�és�elemzi. Villamos motorok� erősáramú-,� jeladó-,� és� védelmi� kábeleinek� telepítését,�csatlakoztatását�védelmének�beállítását�végzi. Villamos�motorokat�üzemeltet�és�karbantart. Szinkron�és�aszinkrongépeket�vizsgál,�beköt,�indít. Villamos motorok csillag-delta�indítását�végzi�mágneskapcsolós�vezérléssel. Villamos�motorok�forgásirány�váltását�végzi�mágneskapcsolós�vezérléssel. Elektromágneses�zavarok�elleni�védelmet�biztosít. Feszültségmentesítést�végez. Ipari� elektronikai� vezérléseket,� egyenáramú� hajtásszabályzókat,� frekvenciaváltós�hajtásokat,�szervóhajtásokat�üzemeltet.
Frekvenciaváltók�és�egyéb�hajtások�paramétereit�beállítja,�ellenőrzi. Frekvenciaváltós�hajtásokat�külső�elemekkel�és�PLC-vel�indít�el. Felismeri,� és� dokumentáció� alapján� megszünteti� a� villamos� készülékek,�kezelőelemek,�szenzorok,�átalakítók,�beavatkozó- és�végrehajtó�eszközök�hibáit. Ellenőrzi,�cseréli�a�hibás�elektronikus�alkatrészeket,�hibafeltárást,�javítást�végez.
22.3.2. Ipari automatika gyakorlat Műszaki�tartalmakat�értelmez. Egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít. Dokumentáció�alapján�kiválasztja�és�összeszereli�a�villamos�áramkört. Villamos�kéziszerszámokat�használ. Villamos�méréseket�végez. Elektronikai�alkatrészek�működését�méri�és�elemzi�(diódák,�tranzisztorok). Villamos�kiviteli�terveket�értelmez�és�használ�(idegen nyelven). Az�elektronikus�áramköröket�kialakít�(NYÁK,�alkatrészek�beültetése). Áramköri� elemeket� adott� beültetési� és� kapcsolási� vázlat� alapján� (ellenállás,�kondenzátor,�stb.)�beilleszti�és�beforrasztja�az�előre�gyártott�NYÁK�lapra. Szenzorok�működését,�beépítését,�csatlakozását�teszteli,�beállítja,�ellenőrzi. Távadók,�villamos�jeladók�működését,�beépítését,�kábelezését�ellenőrzi. Villamos�összeköttetések�állapotát�ellenőrzi. Ipari�automatikában�használt�elemeket,�alkatrészeket�felismeri. Ipari automatikában�használt�elemek�rajzjeleit�felismeri�a�dokumentációkban. Huzaloz,�kábelez�áramútterv�alapján. Villamos�alkatrészeket�vizsgál,�szerel. Felismeri,� és� dokumentáció� alapján� megszünteti� a� villamos� készülékek,�kezelőelemek,�szenzorok,�átalakítók,�beavatkozó- és�végrehajtó�eszközök�hibáit. Világítási�alapáramköröket�kialakít,�lámpatesteket�szerel,�karbantart. Villamos�vezérlőszekrényt�szerel,�szerelvényeket,�szerelési�technológiákat�ismer. Szerelvényeket�beépít,�beszerel,�beköt. Vezetékezést,�sínezés,�kábelcsatornákat�alakít�ki. Ellenőrzi� a� berendezés� erősáramú-,� vezérlő-,� és� jelkábeleinek� védettségét,�folytonosságát,�a�csatlakozók�állapotát. Relés,�mágneskapcsolós�vezérléseket�készít. Automatikai�rendszereket�dokumentáció�alapján�kiépít�és�működtet. Elektro-pneumatikus,�hidraulikus�irányításokat�tesztel�és�üzemeltet. Elektropneumatikusmágnesszelepekkel�és�relékkel�munkahenger�vezérléseket�készít�el,�dokumentál,�ellenőriz. Villamos�karbantartást�végez. Mechatronikai�berendezéseket�éleszt,�üzembe�helyezése. A mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos- és�optikai�szenzoreszközök�mérési�eredményeit�dokumentálja. Kompakt�szabályozókészülékkel�egyszerű�szabályozási�kört�készít,�hangol. Vészleállító� áramkörök,� kétkezes� indítók,� fényfüggönyök� biztonsági� áramköreit megépíti,�beüzemeli,�teszteli. A�legfontosabb�érintésvédelemi�ellenőrzéseket�és�méréseket�elvégzi.
22.3.3. PLC technika gyakorlat Logikai�kapuk�ismerete,�kombinációs�hálózat�építése,�tesztelése. Tranzisztoros�meghajtó�építése�LED,�relé�meghajtás�céljából. Optocsatolós�áramkör�készítése,�mérése,�tesztelése.
A PLC-k,�mikrokontrollerek�funkcionális�felépítése,�működésük. Kompakt- és�moduláris�PLC-k,�kiválasztásuk. A PLC-vel�megvalósított�vezérlések�jellemzői,�előnyei. PLC bemeneti jelei. A�szenzorok�áttekintése, a PLC-vel�való�kapcsolatuk,�bemeneti�modulok. PLC kimeneti jelei. A�végrehajtók�áttekintése,�a�PLC-vel�való�kapcsolatuk,�kimeneti�modulok. Dokumentáció�használata,�huzalozási�rajz�olvasása. A�szenzorok,�jelátalakítók,�végrehajtók�illesztése�a�PLC-hez. Egyéb�PLC�modulok�(analóg-,�digitális). A�relés�logikai�vezérlések�áttekintése,�helyettesítésük�PLC-s�vezérléssel. Időzítések.�Számlálók.�Flagek,�regiszterek�használata. Programok�letöltése�a�PLC-be,�programok�futtatása. Üzembe�helyezés,�dokumentálás. On-line�diagnosztika�(ellenőrzések,�be/kimenetek�befagyasztása). A�PLC�program�végrehajtásának�módjai,�kezelőfelület�elemei,�üzemmódok. Operátorpanel�illesztése,�programozása. Gépek�biztonság-technikája�(Vészleállítás,�kétkezes�indítás,�fényfüggöny). Frekvenciaváltó,�egyenáramú�motorvezérlő�PLC-hez�illesztése. Kommunikáció�más�műszerekkel�digitális�vonalakon. Ipari� buszrendszerek,� PLC�hálózatok,� kommunikáció,� ipari� buszok,� szelepszigetek,�terepi�eszközök,�kihelyezett�I/O-k,�korszerű�huzalozási�módok. PLC-PLC�kommunikáció�megvalósítása,�kommunikáció�ipari�buszon�keresztül. A�PLC�programozása. Szimbolikus�nevek�használata,�allokációs�lista�készítése. A�PLC�programozási�nyelvek�fajtái,�csoportosításuk. Relés� logikai� vezérlések,� öntartások,� időzítések� megvalósítása� PLC-vel, létradiagramos�programozási�nyelven. Logikai� vezérlések,� öntartások,� élvezérlések� megvalósítása� létradiagramos�programozási�nyelven. Sorrendi�vezérlések�megvalósítása�létradiagramos�programozási�nyelven. Munkaprogramok� írása� létradiagramos-,� funkcióblokkos-,� utasításlistás-, sorrendi folyamatábrás�programozási�nyelveken. Programok,�programmodulok�(multitaszk�programozás). Pneumatikus-,� relés� (léptetőláncos)� vezérlések� megvalósítása� PLC-vel, létradiagramos�programozási�nyelven�(flages,�regiszteres�léptetés). Egyéb� szöveges- és� grafikus� programozási� nyelvek� (utasításlistás,� funkcióblokkos,�sorrendi�folyamatábrás),�összehasonlításuk. Ipari�buszrendszerek,�HMI�panelek,�számlálók,�kijelzők�programozása. Mechatronikai�berendezések�élesztése,�üzembe�helyezése. Számítógépes�mérésadat�gyűjtési�módjai. Ipari�számítógépek�alkalmazásának�jellemzői.
22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szakmaspecifikus�tanműhely�vagy�gazdálkodó�szervezet
22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.
2.158.
S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V
a
XIII. INFORMATIKA
ágazathoz�tartozó
54 213 05
SZOFTVERFEJLESZTŐ
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
(az 52 481 02 IRODAI INFORMATIKUS
mellék-szakképesítéssel)
I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési�kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,
valamint
– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,
– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és
– a� nemzeti� fejlesztési� miniszter� ágazatába� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet
alapján�készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 213 05 Szakképesítés�megnevezése:�Szoftverfejlesztő A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�7.�Informatika Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XIII.�Informatika Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2�év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40� Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60� Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:
– 5� évfolyamos� képzés� esetén:� a� 10.� évfolyamot� követően� 0� óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�0�óra;�
– 2�évfolyamos�képzés�esetén:�az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�0�óra.
III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai�előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�nincsenek Pályaalkalmassági�követelmények:�nem�szükségesek IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
– –
– – Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai�és�vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Nincs. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai�tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.
Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
9.�évfolyam 8�óra/hét 288�óra/év
10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év
Ögy. 0�óra
11.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év
Ögy. 0�óra
12.�évfolyam 13�óra/hét 403�óra/év
5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2516�óra
Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola� akkor� a� 11.�évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év
Ögy. 0�óra
2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2077�óra
(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a�szakgimnázium�9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra�meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)
1.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�fő�szakképesítésre�vonatkozó: Összesen A�tantárgy�
kapcsolódása
4 4 5 7 0
4 8 0
3 10 14 17 12 19 0
14 17
Összesen 8 12 12 13 31 31 31
11499-12 Foglalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II. fő�szakképesítés 0,5 0,5
11498-12�Foglalkoztatás�I. (érettségire�épülő�képzések�esetén)
Foglalkoztatás�I. fő�szakképesítés 2 2
10815-16 Információtechnológiai�alapok
IT alapok fő�szakképesítés 1 1 2
IT alapok gyakorlat fő�szakképesítés 2 1 3
Linux alapok fő�szakképesítés 1
Linux alapok gyakorlat fő�szakképesítés 2
Irodai szoftverek fő�szakképesítés 1
Irodai szoftverek gyakorlat
fő�szakképesítés 4
11997-16 Hálózati�ismeretek�I.�
Hálózatok�I. fő�szakképesítés 2 1 1 3
Hálózatok�I.�gyakorlat fő�szakképesítés 2 2 2 6
11625-16 Programozás�és�adatbázis-kezelés
Programozás fő�szakképesítés 1 1 2 1 4
Programozás�gyakorlat fő�szakképesítés 2 4 4 4 10
11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv
IT szakmai angol nyelv fő�szakképesítés 2 1 3
12010-16 Nyílt�forráskódú�rendszerek�kezelése
Linux alapok 52 481 02
Irodai informatikus
Linux alapok gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus
12008-16 Irodai�szoftverek�haladó�szintű�használata
Irodai szoftverek 52 481 02
Irodai informatikus
Irodai szoftverek gyakorlat
52 481 02 Irodai informatikus
10815-16 Információtechnológiai�alapok
IT alapok 52 481 02
Irodai informatikus
IT alapok gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus
11997-16 Hálózati�ismeretek�I.�
Hálózatok�I. 52 481 02
Irodai informatikus
Hálózatok�I.�gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus
11625-16 Programozás�és�adatbázis-kezelés
Programozás 52 481 02
Irodai informatikus
Programozás�gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus
12011-16�Szoftverfejlesztés Szoftverfejlesztés fő�szakképesítés 7,5 7,5
Szoftverfejlesztés�gyakorlat
fő�szakképesítés 12 12
12012-16�Webfejlesztés�I. Webfejlesztés fő�szakképesítés 4 4
Webfejlesztés�gyakorlat fő�szakképesítés 5 5
ágazati�szakmai�kompetenciák�erősítése 52 481 02
Irodai informatikus
A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.
2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12.
Szakgimná
zium
i�kép
zés�
9
-12.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
Nem
�a�főszak
kép
esítésre�
fordítan
dó�órakeret
Főszakké
pesítés�
9-12.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
5/13.
Főszakké
pesítés�
9-13.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
1/13. 2/14.
A�két�évfolya
mos�szakkép
zés�
összes�óraszáma
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�fő�szakké
pe-
sítésre�vona
tkoz
ó:
Összesen
A�tan
tárgy�
kapcsolód
ása
144 144 180 252
108 216
62 186
1745 0 1745
434 527
2016
432 684
434 527
2042
Összesen 288 432 324 248 961 1116 961
Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�861�óra�(42,7�)
866�óra�(42,4�)
Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1155�óra�(57,3�) 1176 óra�(57,6�)
114
99-1
2
Fog
lalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II.
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek
0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése
0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3
114
98-1
2
Fog
lalkoztatás�I.�(érettség
ire�
épülő�kép
zések�esetén)
Foglalkoztatás�I.
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani rendszerezés�1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani rendszerezés�2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi készségfejlesztés
0 23 23 0 0 23 0 23
Munkavállalói�szókincs
0 23 23 0 0 23 0 23
1081
5-1
6
Inform
ációtech
nológiai�alap
ok
IT alapok
fő�szakké
pesítés
36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72
Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek
2 2 2 2 0 0 0 2
Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba
22 12 34 34 34 0 0 0 34
Szoftverismeret 12 16 28 28 28 0 0 0 28
Információtechnológia�biztonság�alapjai
8 8 8 8 0 0 0 8
IT alapok gyakorlat
fő�szakké
pesítés
0 72 0 36 0 0 0 0 108 0 108 0 0 108 0 108 0 0 108
Biztonságos�labor- és�eszközhasználat
4 4 4 0 4 0 0 4
Számítógép�összeszerelés
36 12 48 48 0 48 0 0 48
Telepítés�és�konfigurálás
32 12 44 44 0 44 0 0 44
Megelőző�karbantartás
12 12 12 0 12 0 0 12
119
97-1
6
Hálózati�ism
eretek
�I.�
Hálózatok�I.
fő�szakké
pesítés
0 0 72 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 108 0 0 0 108
Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek�
16 16 16 12 0 0 0 12
Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai, Ethernet protokoll
16 16 16 12 0 0 0 12
Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai
16 16 16 12 0 0 0 12
IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok
12 12 12 8 0 0 0 8
Alkalmazási�réteg�protokolljai, hálózatbiztonság
12 12 12 8 0 0 0 8
Kapcsolt helyi hálózatok�és�VLAN-ok
12 12 12 10 0 0 0 10
Forgalomirányítási�ismeretek
24 8 32 32 24 0 0 0 24
A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés
13 13 13 12 0 0 0 12
IP�szolgáltatások
10 10 10 10 0 0 0 10
Hálózatok�I.�gyakorlat
fő�szakkép
esítés
0 0 0 72 0 72 0 62 206
0 206 0 0 206 0 217 0 0 217
Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja
10 10 10 0 10 0 0 10
Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz
12 12 12 0 12 0 0 12
Forgalomirányítási�alapok, adatfolyam kezelés
14 14 14 0 14 0 0 14
IP-címzés�a�gyakorlatban
20 20 20 0 20 0 0 20
Szerver-kliens kapcsolódás,�hálózatbiztonság
16 16 16 0 16 0 0 16
Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok használata
30 30 30 0 30 0 0 30
Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás
32 32 32 0 32 0 0 32
A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés
10 16 26 26 0 29 0 0 29
IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban
16 16 16 0 19 0 0 19
Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása
30 30 30 0 35 0 0 35
116
25-1
6
Program
ozás�és�ad
atbázis
-kezelés
Programozás
fő�szakké
pesítés
36 0 36 0 72 0 31 0 175 0 175 0 0 175 144 0 0 0 144
Bevezetés�a�programozásba
18 18 18 18 0 0 0 18
Weboldalak�kódolása 18 18 18 18 0 0 0 18
JavaScript 18 18 18 18 0 0 0 18
A Java vagy C# nyelv alapjai
18 18 18 18 0 0 0 18
Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven
72 72 72 72 0 0 0 36
Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése
15 15 15 17 0 0 0 17
Összefoglaló�projektfeladat
16 16 16 19 0 0 0 19
Programozás�gyakorlat
fő�szakké
pesítés
0 72 0 144 0 144 0 124 484 0 484
0 0 484 0 360 0 0 324
Bevezetés�a�programozásba
36 36 36 0 36 0 0 36
Weboldalak�kódolása 36 36 36 0 36 0 0 36
JavaScript 72 72 72 0 54 0 0 54
A Java vagy C# nyelv alapjai
72 72 72 0 72 0 0 54
Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven
144 144 144 0 90 0 0 72
Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése
62 62 62 0 36 0 0 36
Összefoglaló�projektfeladat
62 62 62 0 36 0 0 36
119
99-1
6
Info
rmat
ikai
sza
kmai
ang
ol n
yel
v
IT szakmai angol nyelv
fő�szakké
pesítés
72 0 36 0 0 0 0 0 108 0 108
0 0 108 108 0 0 0 108
Hallás�utáni�szövegértés
24 24 24 24 0 0 0 24
Szóbeli�kommunikáció
12 12 12 12 0 0 0 12
Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon I.
20 20 20 20 0 0 0 20
Írásos�angol�nyelvű�szakmai anyagok feldolgozása
16 16 16 16 0 0 0 16
Angol�nyelvű�szövegalkotás�– e-mail
12 12 12 12 0 0 0 12
Keresés�és�ismeretszerzés�angol�nyelven
12 12 12 12 0 0 0 12
Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon II.
12 12 12 12 0 0 0 12
1201
0-1
6
Nyílt�forráskód
ú�ren
dszerek
�kezelése
Linux alapok
52 4
81 0
2
Iro
dai
info
rmat
ikus
0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 36 0 0 0 0 0
Bevezetés�a�Linuxba 4 4 4 0 0 0 0 0
Linux parancssor használata
4 4 4 0 0 0 0 0
Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés�
4 4 4 0 0 0 0 0
Bevezetés�a�héjprogramozásba
8 8 8 0 0 0 0 0
Felhasználói�fiókok�kezelése
8 8 8 0 0 0 0 0
Jogosultságok�beállítása
8 8 8 0 0 0 0 0
Linux alapok gyakorlat
52 4
81
02
Iro
dai
info
rmat
ikus
0 0 0 0 0 72 0 0 72 0 72
0 0 72 0 0 0 0 0
Linux parancssor használata
6 6 6 0 0 0 0 0
Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés
12 12 12 0 0 0 0 0
Bevezetés�a�héjprogramozásba
14 14 14 0 0 0 0 0
Hálózati�beállítások�ellenőrzése,�konfigurációja
6 6 6 0 0 0 0 0
Csomag- és�processzkezelés
8 8 8 0 0 0 0 0
Felhasználói�fiókok�kezelése
12 12 12 0 0 0 0 0
Jogosultságok�beállítása
14 14 14 0 0 0 0 0
120
08-1
6
Irodai�szo
ftverek
�halad
ó�szintű�haszn
álata
Irodai szoftverek
52 4
81 0
2 Ir
oda
i in
form
atik
us
0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0 0 31 0 0 0 0 0
Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek
8 8 8 0 0 0 0 0
Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek
7 7 7 0 0 0 0 0
Irodai szoftverek integrált�használata
3 3 3 0 0 0 0 0
Érettségi�felkészülés 13 13 13 0 0 0 0 0
Irodai szoftverek gyakorlat
52
481
02
Iro
dai
info
rmat
ikus
0 0 0 0 0 0 0 124 124 124
0 0 124 0 0 0 0 0
Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek
24 24 24 0 0 0 0 0
Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek
29 29 29 0 0 0 0 0
Irodai szoftverek integrált�használata
19 19 19 0 0 0 0 0
Érettségi�felkészülés 52 52 52 0 0 0 0 0
108
15-1
6
Inform
ációtech
nológiai�alapo
k
IT alapok
52
481
02
Iro
dai
inf
orm
atik
us
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek
0 0 0 0 0 0 0 0
Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba
0 0 0 0 0 0 0 0 0
Szoftverismeret 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Információtechnológia�biztonság�alapjai
0 0 0 0 0 0 0 0
IT alapok gyakorlat
52 4
81 0
2
Iro
dai
info
rmat
ikus
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Biztonságos�labor- és�eszközhasználat
0 0 0 0 0 0 0 0
Számítógép�összeszerelés
0 0 0 0 0 0 0 0 0
Telepítés�és�konfigurálás
0 0 0 0 0 0 0 0 0
Megelőző�karbantartás
0 0 0 0 0 0 0 0
119
97-1
6
Hálózati�ism
eretek
�I.�
Hálózatok�I.
52 4
81
02
Iro
dai
info
rmat
ikus
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek
0 0 0 0 0 0 0 0
Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai, Ethernet protokoll
0 0 0 0 0 0 0 0
Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai
0 0 0 0 0 0 0 0
IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok
0 0 0 0 0 0 0 0
Alkalmazási�réteg�protokolljai, hálózatbiztonság
0 0 0 0 0 0 0 0
Kapcsolt helyi hálózatok�és�VLAN-ok
0 0 0 0 0 0 0 0
Forgalomirányítási�ismeretek
0 0 0 0 0 0 0 0 0
A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés
0 0 0 0 0 0 0 0
IP�szolgáltatások 0 0 0 0 0 0 0 0
Hálózatok�I.�gyakorlat
52 4
81
02
Iro
dai
inf
orm
atik
us
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja
0 0 0 0 0 0 0 0
Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz
0 0 0 0 0 0 0 0
Forgalomirányítási�alapok, adatfolyam kezelés
0 0 0 0 0 0 0 0
IP-címzés�a�gyakorlatban
0 0 0 0 0 0 0 0
Szerver-kliens kapcsolódás,�hálózatbiztonság
0 0 0 0 0 0 0 0
Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok használata
0 0 0 0 0 0 0 0
Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás
0 0 0 0 0 0 0 0
A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés
0 0 0 0 0 0 0 0 0
IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban
0 0 0 0 0 0 0 0
Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása
0 0 0 0 0 0 0 0
116
25-1
6
Program
ozás�és�ad
atbázis
-kezelés
Programozás
52 4
81
02
Iro
dai
inf
orm
atik
us
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Bevezetés�a�programozásba
0 0 0 0 0 0 0 0
Weboldalak�kódolása 0 0 0 0 0 0 0 0
JavaScript 0 0 0 0 0 0 0 0
A Java vagy C# nyelv alapjai
0 0 0 0 0 0 0 0
Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven
0 0 0 0 0 0 0 0
Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése
0 0 0 0 0 0 0 0
Programozás�gyakorlat
52 4
81 0
2 Ir
oda
i in
form
atik
us
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
Bevezetés�a�programozásba
0 0 0 0 0 0 0 0
Weboldalak�kódolása 0 0 0 0 0 0 0 0
JavaScript 0 0 0 0 0 0 0 0
A Java vagy C# nyelv alapjai
0 0 0 0 0 0 0 0
Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven
0 0 0 0 0 0 0 0
Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése
0 0 0 0 0 0 0 0
Összefoglaló�projektfeladat
0 0 0 0 0 0 0 0
120
11-16�Szo
ftverfejlesztés
Szoftverfejlesztés
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 233 0 233 0 0 233 0 233
Programozási�nyelv�I. 0 31 31 0 0 31 0 31
Programozási�nyelv�II.
0 31 31 0 0 31 0 31
Adatbázis-kezelés 0 31 31 0 0 31 0 31
Operációs�rendszerek 0 31 31 0 0 31 0 31
Tesztelési�ismeretek 0 31 31 0 0 31 0 31
Játékfejlesztés 0 31 31 0 0 31 0 31
Szoftvertechnológia 0 47 47 0 0 47 0 47
Szoftverfejlesztés�gyakorlat
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 372 372 0 0 0 372 372
Programozási�nyelv�I. 0 62 62 0 0 0 62 62
Programozási�nyelv�II.
0 93 93 0 0 0 93 93
Adatbázis-kezelés 0 62 62 0 0 0 62 62
Hálózati�operációs�rendszer
0 31 31 0 0 0 31 31
Tesztelési�ismeretek 0 31 31 0 0 0 31 31
Játékfejlesztés 0 62 62 0 0 0 62 62
3D grafika 0 31 31 0 0 0 31 31
120
12-16�W
ebfejlesztés�I.
Webfejlesztés
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 0 124 0 0 124 0 124
HTML�technológia 0 31 31 0 0 31 0 31
Kliensoldali programozás
0 31 31 0 0 31 0 31
PHP�programozás 0 31 31 0 0 31 0 31
Grafika 0 31 31 0 0 31 0 31
Webfejlesztés�gyakorlat
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 155 155 0 0 0 155 155
HTML�technológia 0 31 31 0 0 0 31 31
Kliensoldali programozás
0 31 31 0 0 0 31 31
PHP�programozás 0 62 62 0 0 0 62 62
Grafika 0 31 31 0 0 0 31 31
ágazati�szakmai�kompetenciák�erősítése h
ely
i ta
nte
rv
szer
int
0 0 0 0 190
190
0 0 0 0 0 0 0 0
3.�számú�táblázat A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:
52 481 02 Irodai informatikus
263�óra
helyi tanterv szerint
190�óra
Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.
A
11499-12 azonosító�számú
Foglalkoztatás�II.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Foglalkoztatás�II.
FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x
SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége
x
Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)
x
Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései
x
A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�
x
A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi�szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x
1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15�óra/15�óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.
1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.
1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —
1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek
Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a� munka� törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka
1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés, teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.
1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz� készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése.
Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő� álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP).� Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.
1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő� együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék� és� nyugdíj� előtti álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ) szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai).� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.
1.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11498-12�azonosító�számú
Foglalkoztatás�I.�
(érettségire�épülő�képzések�esetén)
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Fog
lalkoztatás�I.
FELADATOK Idegen nyelven:
bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)
x
alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt
x
szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik
x
idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez
x
munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven:
szakmai�önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése
x
egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai
x
közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok
x
a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven
x
Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi�magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x
2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62�óra/62�óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.
2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez� kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 62 tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani�rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.
2.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Idegen nyelvek
2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1
A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon�gondot�a�múltra,� illetve�a� jövőre�vonatkozó� kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az� igeidők� helyes� begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket�feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.
2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� tanuló� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven feltett kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a tanuló�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�
olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.
2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás�nyelvi�készségfejlesztő�blokk�során�a� tanuló�rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�tanuló� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:
- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés��
Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.
2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után�lehetséges.�Cél,�hogy�a�témakör�végére�a� tanuló�folyékonyan�tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.
2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.
2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10815-16�azonosító�számú
Információtechnológiai�alapok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10815-16� azonosító� számú� Információtechnológiai� alapok� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
-
IT a
lap
ok
IT a
lap
ok
gyak
orl
at
FELADATOK Számítógépes�konfigurációt�meghatároz x x Számítógépet�szakszerűen�szét- és�összeszerel,�alkatrészt�cserél
x
Perifériát�csatlakoztat,�meghajtó�programot�telepít x BIOS�funkcióikat�beállít x UPS�teljesítményszükségletet�meghatározza,�a�UPS-t�üzembe�helyez
x
Megelőző�karbantartást�végez x Merevlemezt�particionál x Megfelelő�operációs�rendszert�kiválaszt Operációs�rendszert�telepít�és�frissít x Operációs�rendszert�konfigurál�és�menedzsel x Alkalmazói�programokat�telepít,�frissít�és�konfigurál x Postafiókot�konfigurál�asztali,�mobil�eszközökön x Biztonsági�programokat�telepít�és�használ x Lemezklónozást�végez�és�rendszer-helyreállítást�végez x Adatokról�biztonsági�mentést�készít,�adatokat�helyreállít x Nyomtatót�telepít,�megoszt�és�karbantart x LAN/WAN�hálózatokat�használ x x Számítógépet�hálózatra�csatlakoztat,�hálózati�kapcsolatokat�konfigurál
x
Internet kapcsolatot megoszt x ESD�védelemi�eszközöket�szakszerűen�használ x Számítógépes�munkakörnyezetet�kialakít x Kézenfekvő�problémákat�kiszűr x Alapszintű�felhőszolgáltatásokat�rendel�meg�és�használ x Angol�nyelvű�műszaki�leírásokat�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat
x
SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai�alapfogalmak x Kettes,�tizenhatos�számrendszer x Számítógép�főbb�részei x x Mobil�eszközök�hardverelemei x x BIOS�funkciók x x Processzorok�és�típusaik x x Memóriák�és�típusaik x x Perifériák x x
Portok�és�típusaik x x Adattovábbítási�módszerek x Asztali,�hálózati�és�mobil�operációs�rendszerek x x Multi-boot�környezet x x Virtuális�gép,�hypervisor x x GUI�és�CLI�felhasználói�felületek x x Fájlok,�mappák�kezelése,�megosztása x x Fájlrendszerek,�jogok�és�attribútumok x x Partíciók�típusai,�particionálás x x Folyamat- és�processzorkezelés x Hálózati�csatolóegység�feladatai�és�konfigurációja x x Alkalmazások�telepítése,�kompatibilitási�mód x x Levelezési�protokollok x Modern�biztonsági�fenyegetések x Biztonsági�mentések�típusai,�adatbiztonság,�RAID,�biztonsági�hardver- és�szoftvereszközök
x x
Felhőszolgáltatások x Nyomtatók�típusai,�nyomtatáskezelés x x Hálózati�nyomtatás,�nyomtató�megosztás x x Felügyeleti�eszközök x x ESD�védelem�szükségességének�okai x x Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Számítógép�összeszerelése x Portok,�perifériák�csatolása x Operációs�rendszer�telepítése x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Precizitás x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x x Kezdeményezőkészség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x
3. IT�alapok�tantárgy 72�óra/72�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
3.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� alapok� tantárgy� célja,� hogy� alapozó� információtechnológiai�tudást�biztosítson�a�különböző� informatikai�szakképesítések�megszerzéséhez, megadja a belépő� szintű� IT� munkakörök� betöltéséhez,� illetve� az� adott� irányú� alapszintű� ipari�minősítő�vizsga�letételéhez�szükséges�ismereteket. Ismerjék�meg�a�tanulók�a�személyi�számítógépek,�hordozható�IT�eszközök,�nyomtatók�és�egyéb� perifériák� működését,� alkatrészeit.� Tudjanak� egy� meghatározott� célú�
számítógéphez� (játék� gép,� virtualizációs- és� CAD-CAM� munkaállomás,� HTPC,� stb.)�megfelelő� alkatrészt� választani.� Ismerjék� meg� a� hardveres� és� szoftveres� karbantartás�fogásait.� Ismerjék�a�legjellemzőbb�biztonsági�fenyegetéseket,�az�ellenük�való�védekezés�módját. A� tanulók� ismerjék�meg� továbbá� a� biztonságos� munkavégzés� szabályait,� a� tűzvédelmi�irányelveket,� valamint� a hulladékká� vált� elektromos,� elektronikus� berendezések�kezelésének�megfelelő�módját.
3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.
3.3. Témakörök 3.3.1. Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek
Általános�munkabiztonsági�előírások,�szabályok. Számítógépek�és�nyomtatók�szerelésének�érintésvédelmi�irányelvei. Tűzvédelmi irányelvek,�elektromos�tüzek�oltása. Elektrosztatikus�kisülés�(ESD)�veszélyei. Tápfeszültség�anomáliái�és�veszélyei,�túlfeszültség�védelmi�eszközök. Anyagbiztonsági�adatlap�(MSDS)�funkciója,�információi. Hulladékká�vált�elektromos,�elektronikus�berendezések kezelése.
3.3.2. Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba Kettes- és�tizenhatos�számrendszer. Neumann-elvű�számítógép�felépítése. Hardver�és�firmware�fogalma. Számítógép�házak�és�tápegységek. Processzortípusok,�foglalatok. Hőelvezetési�technológiák. Memóriák�típusai,�memória�modulok,�memóriahibák�kezelése. Illesztőkártyák�és�csatlakozási�felületeik. BIOS�feladatai,�beállításai. Input�perifériák,�KVM�kapcsolók. Háttértárak�és�típusaik. Merevlemezek�adattárolási�struktúrája. Redundáns�adattárolás�fogalma,�RAID. Megjelenítők�típusai,�paraméterei,�alapvető�működési�elveik. Nyomtatók�típusai,�működési�elveik. Nyomtatók�csatlakozási�felületei,�jellemző�paramétereik. Lapleíró�nyelvek,�PCL�és�PostScript�összehasonlítása. Szkennerek�típusai,�működési�elveik. Multifunkciós�nyomtatók. Portok�és�csatlakozók�típusai,�belső- és�külső�kábeltípusok. Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai. Hálózati�topológiák. Speciális�számítógépes�rendszerek�(CAD/CAM,�virtualizáció,�játék,�HTPC). Laptop�és�asztali�számítógép�alkatrészek�összehasonlítása. Laptopokra�jellemző�adapterek,�bővítőkártyák. Dokkoló�állomás�és�portismétlő�funkciója. Hordozható�eszközök�hardverelemei. Energiagazdálkodási�beállítások,�APM�és�ACPI�szabványok.
3.3.3. Szoftverismeret
Szoftver fogalma, szoftverek�csoportosítása. Zárt- é�nyílt�forráskódú�rendszerek,�GPL. Operációs�rendszer�fogalma,�feladatai. Operációs�rendszerek�típusai�és�jellemzőik. GUI�és�CLI�felhasználói�felületek. Megfelelő�operációs�rendszer�kiválasztásának�szempontjai. Partíció�fogalma,�típusai. Formázás,�fontosabb�fájlrendszerek. Rendszerbetöltés�folyamata. Windows�indítási�módok. Regisztráció�adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra,�felhasználói�és�rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések�és�attribútumok. Vezérlőpult�beállításai. Archiválási�módok. Kliensoldali�virtualizáció,�hypervisor. Hordozható�eszközök�operációs�rendszerei. Levelezési�protokollok. Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások. Hibakeresési�folyamat�lépései.
3.3.4. Információtechnológia�biztonság�alapjai Rosszindulatú�szoftverek�(vírus,�trójai,�féreg,�adware,�spyware). Védekezési�módok�a�rosszindulatú�szoftverek�ellen. Támadástípusok�(felderítés,�DoS,�DDoS,�hozzáférési�támadás). Megtévesztési�technikák�(social�engineering,�phishing). Kéretlen�és�reklámlevelek,�SPAM�szűrés�lehetőségei. Biztonságos�böngészés,�böngésző�biztonsági�beállításai. Biztonságos�adatmegsemmisítés�módszerei. Biztonsági�szabályzat. Felhasználói�nevek�és�jelszavak�(BIOS,�számítógép,�hálózati�hozzáférés). Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme. Tűzfalak�feladata,�típusai. Mobil�eszközök�védelme,�biometrikus�azonosítási�módszerek. IT�eszközök�fizikai�védelme.
3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
4. IT�alapok�gyakorlat�tantárgy 108�óra/108�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� gyakorlat� tantárgy� célja,� hogy� biztosítsa� a� rá� épülő�informatikai� szakképesítések� megszerzéséhez� szükséges� alapszintű�információtechnológiai� készségeket,� tegye� lehetővé� az� adott� irányú� ipari� minősítés�megszerzését,�valamint�a�belépő�szintű�IT�munkakörök�betöltését. A� tanulók� legyenek� képesek� számítógépeket� alkatrészekből� összeszerelni,� alkatrészeket�cserélni,� nyomtatókat� és�egyéb�perifériákat�csatlakoztatni,�megosztani.� Tudjanak fizikai és� virtuális� számítógépre� operációs� rendszert,� felhasználói� alkalmazásokat� telepíteni,�azokat� frissíteni.� Tudják� a� levelező� programot� beállítani� asztali- és� hordozható�számítógépeken.� Legyenek� képesek� az� alapszintű� rendszerfelügyeleti- és� karbantartási�feladatokat� ellátni.� Nem� cél� a� hibakeresési� készségek� kialakítása,� de� jó,� ha� képesek� a�nyilvánvaló�hibákat�felismerni�és�kijavítani.�Tudjanak�biztonsági�programokat�telepíteni,�frissíteni.� Tudják� a� felhasználói� adatokat� és� beállításokat� felhőszolgáltatások�használatával�szinkronizálni,�másik�gépre�költöztetni. Legyenek�képesek�a�tanulók�biztonságos�labor- és�eszközhasználatra,�az�elektrosztatikus�védelmi�eszközök�megfelelő�használatára.
4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.
4.3. Témakörök 4.3.1. Biztonságos�labor- és�eszközhasználat
Számítógép-szerelés�eszközei�és�használatuk. Antisztatikus�eszközök�szabályszerű�használata. Tisztító�anyagok�és�eszközök�megfelelő�használata. Diagnosztikai�eszközök�(multiméter,�tápegység�tesztelő,�kábeltesztelő)�használata.
4.3.2. Számítógép�összeszerelése Számítógép�szakszerű�szétszerelése. Pontos�konfiguráció�meghatározása,�megfelelő�alkatrészek�kiválasztása. Számítógép�szakszerű�összeszerelésének�folyamata. Tápegység�telepítése. Alaplapi�alkatrészek�telepítése,�alaplap�házba�helyezése. Belső�alkatrészek�telepítése,�kábelek�csatlakoztatása. Perifériák�csatlakoztatása,�telepítése,�beállítása.. BIOS�funkciója�és�beállításai. Memóriabővítés�asztali�számítógépben�és�laptopban. Számítógép�alkatrészek�cseréje. Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása. SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása. Laptopok�felhasználó,�illetve�szerviz�által�cserélhető�alkatrészei. Hibakeresési�folyamat�lépései,�kézenfekvő�problémák�kiszűrése. Áramellátás�zavarai,�túlfeszültség�levezető�bekötése. UPS�típusok,�UPS�üzembe�helyezése.
4.3.3. Telepítés�és�konfigurálás Operációs�rendszerek�hardverkövetelményeinek�meghatározása. Operációs�rendszer�hardver�kompatibilitásának�ellenőrzése. Particionálás. Kötetek�formázása.� Operációs�rendszerek�telepítése. Meghajtó�programok�telepítése. Frissítések�és�hibajavító�csomagok�telepítése. Operációs�rendszer�upgrade-je,�felhasználói�adatok�költöztetése. Regisztrációs�adatbázis�biztonsági�mentése,�helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások�és�folyamatok�kezelése,�feladatkezelő�használata. Alkalmazások�telepítése,�eltávolítása. Levelező�program�konfigurálása. Felhasználói�fiókok�kezelése. Virtuális�memória�beállítása. Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta. Területi�és�nyelvi�beállítások. Eseménynapló�ellenőrzése. Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai. Kezelőpult�(MMC)�használata. Biztonsági�másolatok�készítése,�archiválási�típusok. Személyes�tűzfal�beállítása. Antivírus�alkalmazás�telepítése,�frissítése,�vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális�gép�telepítése.
4.3.4. Megelőző�karbantartás Megelőző�karbantartás�jelentősége,�karbantartási�terv. Hardver- és�szoftverkarbantartás�feladatai. Ház�és�a�belső�alkatrészek�szakszerű�tisztítása. Monitorok�szakszerű�tisztítása. Festékszint�ellenőrzése,�toner�és�festékpatron�cseréje. Nyomtatók�és�szkennerek�szakszerű�tisztítása. Alkatrészek�csatlakozásának�ellenőrzése. Számítógépek�működésének�környezeti�feltételei. Operációs�rendszer�frissítése,�javítócsomagok�telepítése. Merevlemez�karbantartása,�lemezellenőrzés,�töredezettség-mentesítés. Helyreállítási�pontok�készítése,�rendszer�visszaállítása�korábbi�időpontra. Felhasználói�adatok�átköltöztetése,�archiválása. Távoli�asztalkapcsolat�és�távsegítség�konfigurálása. Ütemezett�karbantartási�feladatok. Laptopok�és�hordozható�eszközök�szakszerű�tisztítása.
4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógépes�laboratórium
4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja
A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11997-16�azonosító�számú
Hálózati�ismeretek�I.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11997-16� azonosító� számú� Hálózati� ismeretek� I.� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Hálózatok�I.
Hálózatok�I.�
gyak
orl
at
FELADATOK Megtervez�és�telepít�egy�otthoni,�ill.�kisvállalati�(SOHO)�hálózatot,�és�csatlakoztatja�az�internethez�
x x
Alapvető�IP-szolgáltatásokat�konfigurál�munkaállomásokon� x VLAN-okkal�rendelkező�kapcsolót�és�kapcsolók�közötti�kommunikációt�konfigurál�
x
VLAN-ok�közötti�forgalomirányítást�konfigurál� x Meghatározott�forgalom�engedélyezésére�vagy�tiltására�szolgáló�hozzáférési�listákat�készít�
x x
Forgalomirányító�eszközökön�irányítási�protokollokat�konfigurál�
x
LAN�követelményeknek�megfelelő�IP-címzési�sémát�tervez,�alhálózatokat�számol�
x
Ellenőrzi�a�hálózatot�és�az�internet-csatlakoztatást,�elhárítja�a�fellépő�hibákat�
x
Erőforrásokat�(állományokat�és�nyomtatókat)�oszt�meg�több�számítógép�között�
x
Felismeri�és�elhárítja�az�otthoni,�ill.�kisvállalati�hálózatok�biztonsági�veszélyeit�
x x
Ismert�internetes�alkalmazásokat�telepít�és�működésüket�ellenőrzi�
x
Internet�és�szerver�kapcsolatra�szolgáló�hálózati�eszközöket�installál,�konfigurál�és�elvégzi�a�fellépő�hibák�hibaelhárítását�
x
A�működő�hálózat�teljesítményét�monitorozza,�a�hibákat�behatárolja�és�elhárítja�
x x
Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi,�valamint�a�távközlési�szakmára�vonatkozó�előírásokat
x x
SZAKMAI ISMERETEK IPv4�és�IPv6�címek�és�alhálózati�maszkok� x x IPv4-es�és�IPv6-os�alhálózatok� x x Az�Ethernet�hálózat�hozzáférési�rétegének�felépítése� x Helyi�hálózat�tervezése�és�csatlakoztatása�az�internethez� x x Különböző�kábelek�és�csatlakozók�ismerete,�a�csavart�érpáras�kábellel�végzett�szerelési�munka�
x x
A�rétegelt�modell�és�az�egyes�rétegek�protokolljai� x Az�ügyfél-kiszolgáló�viszony�és�a�jellemző�szolgáltatások� x x A�vezetéknélküli�LAN-ok�és�biztonsági�megfontolásai�SOHO�környezetben�
x x
Egy�integrált�vezetéknélküli�hozzáférési�pont�és�ügyfél�konfigurálása�
x
Kis�és�közepes�hálózatokban�alkalmazott�kapcsolók�és�forgalomirányítók�konfigurálása�parancssorból
x
Hálózati�címfordítás�működése�és�beállítása�(NAT,�PAT)� x x Az�irányító�protokollok�működése�és�konfigurálása�(pl.�RIP,�OSPF)
x x
Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�(pl.�RIP)� x x Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�(pl.�OSPF� x x Hálózati�veszélyek�és�támadási�módszerek� x Hozzáférési�listák�(normál,�kiterjesztett,�nevesített)� x Helyettesítő�maszk� x VLAN-ok�és�trunk�kapcsolatokVLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�
x
Tűzfalak�és�egyéb�biztonsági�eszközök� x Angol�nyelvű�szakmai�szövegek�értelmezése�és�felhasználása� x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Bináris�számrendszer�használata� x x IP-címzés� x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás� x Megbízhatóság� x x Önállóság x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x Kezdeményezőkészség x x Prezentációs�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Hibakeresés�(diagnosztizálás) x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x
5. Hálózatok�I.�tantárgy 108�óra/108�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
5.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Hálózatok�I.�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a� tanulók�tisztában�legyenek�az�alapvető�hálózati�fogalmakkal,�protokollokkal�és�technológiákkal,�rendelkezzenek�egy�kisvállalati�LAN� és� WAN� hálózat� tervezéséhez,� megvalósításához� és� a� hálózatfelügyelethez�szükséges� elméleti� háttérrel.� Továbbá� ismerjék� az� otthoni, kis- és� közepes� vállalati�hálózatokra,� és� az� internet� szolgáltatásokra� fókuszálva� a� hálózatokban� szükséges�eszközök�és�alkalmazások� telepítésének,�üzemeltetésének,�valamint�a�hálózati�biztonság�és�hibaelhárítás�elméleti�alapjait.�A�Hálózatok�I.�tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�gyakorlat� tantárgy� elsajátításához.� A� tantárgy� további� célja,� az� elméleti� szakmai�
ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a� kapcsolódó� ipari� minősítés� megszerzésére� is�felkészítse�a�tanulókat.
5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak 10815-16�Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy
Munka�és�környezetvédelmi�alapismeretek Bináris�és�hexadecimális�számrendszer Személyi�számítógépek�felépítése� Operációs�rendszerek Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Hálózati�topológiák Levelezési�protokollok Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme Tűzfalak�feladata,�típusai IT�eszközök�fizikai�védelme
5.3. Témakörök
5.3.1. Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek A�vállalatok�hálózati�infrastruktúrájának�megismerése A�hálózat�elemei Csatlakozás�az�internethez Hálózati�operációs�rendszerek�feladata Hálózati�operációs�rendszerek�elérése Kapcsolók�hálózati�operációs�rendszerének�alap�konfigurációja Eszközök�IP�címzése,�bevezetés Kapcsolatok�alapszíntű�ellenőrzése�helyi�hálózatban
5.3.2. Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai,�Ethernet�protokoll Topológiák Adatok�fizikai�közegen�történő�átvitelének�szabályai Kommunikációs szabályok Kommunikációs�protokollok� Szabványügyi�szervezetek�ismerete OSI�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe TCP/IP�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe Adatbeágyazás�fogalma�és�menete Ethernet�technológia�működése�és�jellemzői Ethernet�keret�felépítése,�tulajdonságai Hálózati�vezetékes�átviteli�közegek�jellemzői�(rézkábelek,�optikai�kábelek) Vezeték�nélküli�átvitel�típusai MAC�cím�jelentősége,�felépítése ARP�protokoll�feladata�és�működése Kapcsoló�felépítése,�feladatai,�működése Kapcsoló�MAC-címtábla�felépítése
5.3.3. Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai IP�protokoll�jellemzői Összeköttetés�mentes�csomagtovábbítás Az�IPv4�és�az�IPv6�csomag�felépítése,�fejléce�és�mezői
A�forgalomirányító�felépítése,�feladatai,�működése A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamata Irányító�tábla�felépítése Szállítási�rétegbeli�protokollok�(TCP�és�UDP)�bemutatása A�TCP�kommunikáció Az�UDP�kommunikáció
5.3.4. IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok IPv4�címzési�struktúra IPv4�alhálózati�maszk IPv4�cím�dinamikus�és�statikus�hozzárendelése�egy�állomáshoz IPv4�címek�típusai�(nyilvános�és�privát),�osztályok IPv6�címzés IPv6�címek�típusai Alapértelmezett�átjáró�fogalma,�feladata IPv4�hálózat�alhálózatokra�bontása Változó�méretű�alhálózatok Strukturált�címzési�tervezés Alhálózatok�kialakítása�IPv6�alhálózatban Kapcsolatok�ellenőrzése
5.3.5. Alkalmazási�réteg�protokolljai,�hálózatbiztonság Egyenrangú�hálózatok Kliens�szerver�szolgáltatások Alkalmazási� rétegbeli� protokollok� (HTTP,� HTTPS,� IMAP,� POP3,� SMTP,� DHCP,�DNS, FTP) bemutatása Hálózati�támadások�bemutatása,�védelmi�beállítások,�SSH�protokoll Biztonsági�mentés�jelentősége Tűzfalak�szerepe�egy�hálózatban Hálózati�teljesítmény�ellenőrzése,�tesztelése,�elemzése
5.3.6. Kapcsolt�helyi�hálózatok�és�VLAN-ok A�kapcsoló�MAC-címtáblája,�felépítése,�feladata Ütközési- és�szórási�tartományok Kapcsoló�rendszerindítási�folyamata Kapcsolók�védelme,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsoló�biztonságos�távoli�elérése Hálózatelérési�rétegbeli�hibák�elhárítása VLAN-ok feladata, szerepe VLAN-ok megvalósítása VLAN�trönkök�jelentősége VLAN�hibakeresés� VLAN�biztonság�és�tervezés
5.3.7. Forgalomirányítási�ismeretek A�forgalomirányító�működése,�forgalomirányítási�döntések Az�útvonalak�meghatározásának�menete IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése Közvetlenül�csatlakozó�útvonalak�irányítótáblába�kerülése�és�szerepe VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�konfigurálása
VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�hibaelhárítása 3.�rétegbeli�kapcsolás�feladata,�szerepe Statikus�forgalomirányítás�megvalósítása,�konfigurálása Alapértelmezett�útvonal�szerepe�és�konfigurálása Összevont�és�lebegő�statikus�útvonalak�fogalma�és�feladata Dinamikus�forgalomirányító�protokollok�típusai,�működési�elvük Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�működése�(RIP,�RIPv2,�RIPng) Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�működése� Egyterületű�OSPFv2�és�OSPFv3�tulajdonságai�és�konfigurációja Forgalomirányítási�hibaelhárítás
5.3.8. A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés A�hozzáférési�lista�(ACL)�célja Az�ACL�működése Normál�IPv4�ACL-ek szerepe Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe ACL-ek�tervezése,�létrehozása ACL-ek�konfigurálása IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�létrehozása,�konfigurálása IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás
5.3.9. IP�szolgáltatások DHCP�v4�működése DHCPv4�szerver�és�kliens�konfigurálása DHCPv4�hibaelhárítás DHCP�v6�működése,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT)�jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása NAT�hibaelhárítás
5.4. A�képzés javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív� tábla,�számítógép,�projektor)�felszerelt�és� internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.
5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
6. Hálózatok�I.�gyakorlat�tantárgy 206�óra/217�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Hálózatok� I. gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók a� Hálózatok� I.�tantárgy� keretein� belül� tanult� elméleti� ismereteket� a� gyakorlatban� alkalmazzák,� egy�kisvállalati� LAN� és� WAN� hálózat� tervezését,� megvalósítását� és� hálózatfelügyeletét� el�tudják� látni.� Képesek legyenek az otthoni, kis- és� közepes� vállalati� hálózatokban�szükséges� eszközök� és� alkalmazások� telepítésére,� üzemeltetésére,� konfigurálására� és�hibaelhárítására,�valamint�a�hálózati�biztonság�a�kialakítására.�A�Hálózatok� I.�gyakorlat�tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�tantárgy�megértéséhez.�A�tantárgy�további�célja,�az�gyakorlati�szakmai�ismeretek�elsajátítása�mellett�az,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.
6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak 10815-16 Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy
Biztonságos�labor�és�eszközhasználat Számítógép�alkatrészek�cseréje� Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása� SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása� Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai
6.3. Témakörök
6.3.1. Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja Hálózati�eszközök�és�hálózati�átviteli�közegek�megválasztása Topológia�ábrák�értelmezése Csatlakozás�az�internethez Hálózati� operációs� rendszerek� helye,� elérésének� módjai� és� lehetőségei� (konzol,�telnet, SSH) Terminál�emulációs�programok�használata Hálózati�operációs�rendszer�konfigurációs�parancsainak�felépítése,�súgója Kapcsoló�alapvető�konfigurálása Kapcsolóhoz�való�hozzáférés�korlátozása Kapcsoló�konfigurálásának�mentése Végberendezések�automatikus�és�manuális�IP�beállítása A�kapcsoló�felügyeleti�IP�címének�konfigurálása Kapcsolatok,�hálózati�összeköttetések�ellenőrzése�(ping,�tracert)
6.3.2. Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz Az�OSI�és�TCP/IP�modellek�rétegeihez�kapcsolódó�protokoll�adategységek�(PDU-k) elemzése� Adatbeágyazás�elemzése�adatforgalom�elfogására alkalmas szoftverrel MAC-cím� és� IP-cím� használata,� azonos� hálózaton� található� eszközök�kommunikációja A� megfelelő� hálózati� átviteli� közeg� kiválasztása� és� egy� végberendezés�csatlakoztatása�egy�hálózathoz�
Kereszt- és�egyeneskötésű�Ethernet�kábel�készítése Kábelek�tesztelése Kapcsolódás�vezetékes�LAN-hoz Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Ethernet MAC-címek�megjelenítése,�elemzése Címmeghatározó� protokoll� (ARP)�működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel ARP�tábla�feladata�és�felépítése ARP�problémák�elhárítása Kapcsoló�MAC-címtábla�megtekintése 3.�rétegbeli�kapcsolás Kapcsolódás�vezeték�nélküli�LAN-hoz SOHO�router�vezeték�nélküli�hozzáférés�konfigurálása Vezeték�nélküli�biztonság Vezeték�nélküli�kliens konfigurálása Hálózati�kártya�információinak�megtekintése
6.3.3. Forgalomirányítási�alapok,�adatfolyam�kezelés IPv4� és� IPv6� csomag� működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel Állomás�csomagtovábbítási�döntései Állomás�IPv4�és�IPv6�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése Forgalomirányító�csomagtovábbítási�döntései Forgalomirányító�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése A�forgalomirányító�felépítése,�memóriák�tartalmának�megjelenítése A�forgalomirányító�összetevőinek�azonosítása Csatlakozás�a�forgalomirányítóhoz A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Forgalomirányító�kezdeti�konfigurálása Állomás�és�kapcsoló�alapértelmezett�átjárójának�beállítása Forgalomirányítási�problémák�hibaelhárítása Alkalmazások�közötti�megbízható�átvitel,�szegmensek�nyomon�követése Megérkezett� adatok� nyugtázásának� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel TCP� és� UDP� szegmens� fejlécének� összehasonlítása� és� elemzése� adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Portszámok�szerepének�megismerése TCP� kapcsolatok� létrehozásának� és� lezárásának� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel TCP�háromfázisú�kézfogás�elemzése UDP�szerverfolyamatok�vizsgálata
6.3.4. IP-címzés�a�gyakorlatban Számrendszerek�közötti�átváltások IPv4 egyedi,�szórásos�és�csoportcímzés�vizsgálata IPv4�címek�azonosítása�és�osztályozása IPv6�címek�ábrázolása,�rövidítése Globális�egyedi�IPv6�cím�statikus�konfigurálása Globális�egyedi�IPv6�cím�dinamikus�konfigurációja�SLAAC�használatával Globális�egyedi�IPv6�cím dinamikus�konfigurációja�DHCPv6�használatával
EUI-64�módszer�használata Dinamikus�és�statikus�link-local�címek IP�konfiguráció�ellenőrzése Kapcsolatok�ellenőrzése�(ICMPv4�és�ICMPv6),�hibaelhárítás Címzési�terv�készítése�IPv4�és�IPv6�hálózatokban Alhálózatok�használata,�konfigurálás Alhálózatok�kialakítása Alhálózat�kalkulátor�használata Változó�hosszúságú�alhálózati�maszk�(VLSM)�a�gyakorlatban
6.3.5. Szerver-kliens�kapcsolódás,�hálózatbiztonság Peer-to-peer�alkalmazások�használata,�fájlmegosztó�protokollok Web�és e-mail�szolgáltatások�konfigurálása,�hálózati�kommunikáció�elemzése DNS�kérés�megfigyelése FTP�parancssori�és�böngészőben�történő�használata Hálózati�forgalom�elemzése,�protokoll�elemzés�kis�hálózatban Biztonsági�fenyegetések�azonosítása Támadás�típusok�felismerése Biztonsági�mentések�készítése,�visszaállítása,�frissítés�és�hibajavítás Naplózás Eszközök�konfigurálása,�biztonsági�beállítások SSH�engedélyezése�és�konfigurálása Telnet�és�SSH�kapcsolat�vizsgálata�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel A hálózat�alapállapotának,�viszonyítási�állapotának�meghatározása Kapcsolatok�és�konfigurációk�ellenőrzése
6.3.6. Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok�használata Kapcsoló�MAC-címtáblájának�felépítési�folyamata,�elemzése Ütközési�és�szórási�tartományok�felosztása�hálózati�eszközök�segítségével Kapcsoló�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Kapcsolók�LED�jelzőfényeinek�értelmezése Kapcsolók�védelme,�portjainak�beállítása,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsolási�problémák�felismerése�és�hibaelhárítás Kapcsolók�felügyeletének�megvalósítása SSH�kapcsolat�beállítása�és�ellenőrzése Biztonsági�támadások�elleni�védelem�lehetőségei Portbiztonság�beállítása,�ellenőrzése�és�hibaelhárítás VLAN�ID,�Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel VLAN-ok�létrehozása,�törlése�és�ellenőrzése�egy�kapcsolón Kapcsoló�portok�VLAN-okhoz�rendelése�és�ellenőrzése Trönk�kapcsolatok�konfigurálása Trönk�beállítások�ellenőrzése VLAN�Trunking�Protokoll�(VTP)�használata�és�konfigurálása VLAN-ok�és�trönk�kapcsolatok�hibaelhárítása VLAN�biztonság�megvalósítása
6.3.7. Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás Hálózati�címzés�dokumentálása,�topológia�diagram�készítése Loopback�interfész�használata�teszteléshez�és�menedzseléshez Forgalomirányító�interfészek�IPv6�IP-címmel�konfigurálása�és ellenőrzése
IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése� VLAN-ok�közötti�hagyományos�forgalomirányítás�megvalósítása� VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� „router-on-a-stick”�forgalomirányítóval,�alinterfészek�konfigurálása�és�ellenőrzése VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� többrétegű� kapcsolóval� és�hibaelhárítás VLAN�hibakeresés�és�hibajavítás IPv4� hagyományos,� alapértelmezett,� összevont� és� lebegő� statikus� útvonalak�konfigurálása� Következő� ugrás� címével� és� kimenő� interfésszel� megadott� statikus� útvonalak�konfigurálása IPv6�statikus�útvonal�létrehozása�és�ellenőrzése IPv4�alapértelmezett�útvonalak�létrehozása�és�ellenőrzése VLSM�címzési�terv�készítése IPv4�és�IPv6�hálózati�címek�meghatározása,�konfigurálása,�ellenőrzése Statikus�útvonalak�hibaelhárítás RIP,�RIPv2�és�RIPng�konfigurációja�és�beállításainak�vizsgálata Passzív�interfészek�konfigurálása Hálózati�konvergencia�vizsgálata OSPF�csomagtípusok�azonosítása,�helló�csomagok� OSPFv2�és�OSPFv3�konfigurálása�és�ellenőrzése Passzív�interfészek�szerepe�és�konfigurálása Dinamikus�forgalomirányítás�hibaelhárítás
6.3.8. A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés Helyettesítő�maszkok�és�kulcsszavak�használata ACL-ek�elhelyezésének�tervezése Normál�IPv4�hozzáférési�lista�(ACL)�konfigurálása�és�ellenőrzése Kiterjesztett IPv4 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése� IPv4 ACL-ek�alkalmazása�interfészen ACL-ek�módosítása ACL�statisztikák�elemzése�és�jelentősége A�VTY�vonalak�védelmének�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv6 ACL-ek�alkalmazása�interfészen IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás
6.3.9. IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban DHCP�v4�szerver�alapbeállításainak�megadása DHCPv4�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv4�konfigurálása több�LAN�számára DHCPv4�beállításainak�ellenőrzése,�hibaelhárítás DHCPv6�SLAAC,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT) jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása�és�ellenőrzése NAT�hibaelhárítás
6.3.1. Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként� a� tanulók� összetettebb� hálózat� megtervezését,� kiépítését� és�konfigurálását�végezzék�el.
6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az� Informatikai� rendszerüzemeltető� szakmai� és� vizsgakövetelményeiben�meghatározott�eszköz- és�felszerelésjegyzék�szerint�kialakított�hálózati�labor.
6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11625-16�azonosító�számú
Programozás�és�adatbázis-kezelés
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11625-16� azonosító� számú� Programozás� és� adatbázis-kezelés� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Programozás
Programozás�
gyak
orl
at
FELADATOK Programot készít�vezérlési�szerkezetek�felhasználásával X X Szoftverfejlesztő�alkalmazásokat�telepít,�használ X Objektum�orientált�programozási�nyelven�alkalmazást�készít X X Az�objektum�orientált�alapelveket�betartva�készít�alkalmazást X X Beépített�osztályokat�használ X X Saját�osztályokat�készít,�használ X Konzol�alkalmazást�készít X Feladatspecifikációt�értelmez X X Kivételeket�kezel X Hibakeresési�technikákat�alkalmaz X X Állományokat�kezel X X Vékony�és�vastag�kliensalkalmazást�fejleszt X X Weblapot�készít�a�legújabb�szabványok�szerint X X Programozási�feladatot�végez�webes�feladatok�megoldására X X Adatbázis-kezelő�rendszert�telepít,�használ X X Kisebb�adatbázist�tervez,�készít,�kezel X X SQL�nyelvű�parancsokat�készít,�futtat X X Verziókezelő�rendszert�telepít,�használ X Kódolási�konvenciókat�betart X X A�tiszta�kód�alapelveit�alkalmazva�fejleszt X X Csoportban�alkalmazást�fejleszt,�tesztel X X Munkájában�az�irodai�szoftvercsomagot�komplexen�alkalmazza
X
Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez� X X Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat
X X
SZAKMAI ISMERETEK Algoritmizálási�ismeretek X X Programozási�ismeretek X X Egyszerű�és�összetett�adatszerkezetek X X Generikus adattípusok X Kifejezések,�műveletek,�precedenciák X X Objektum�orientált�programozási�alapismeretek X X Kivételkezelés X X Állománykezelési�ismeretek X X HTML5, CSS3, JSON, XML, XAML alapismeretek X X Adatbázis�tervezési�alapismeretek X X Adatbázis-kezelési�alapismeretek X X
SQL nyelvi alapismeretek X X Tesztelési�alapismeretek X X Verziókezelő�rendszerek X X Kódolási�konvenciók X X Tiszta�kód�alapelvei X X Irodai�szoftvercsomag�integrált�alkalmazása X Angol�nyelvű�szakmai�szövegek értelmezése�és�felhasználása X X Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások X X
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Aritmetikai�és�logikai�műveletek�alkalmazása X X Programozási�tételek�alkalmazása X X Elemi�algoritmusok�és�adatszerkezetek�alkalmazása X X Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése X X
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás X X Döntésképesség X X Fejlődőképesség,�önfejlesztés X
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség X Kezdeményezőkészség X X Segítőkészség X
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás X X Kreativitás,�ötletgazdaság X X Problémamegoldás,�hibaelhárítás X X
7. Programozás�tantárgy 139�óra/144�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� elméleti� ismereteknek� az� átadása,�valamint�az�ezekhez�tartozó�készségeknek�a�fejlesztése,�amelyek�képessé�teszik�a�tanulót�egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a� megvalósításhoz� szükséges� algoritmus�elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és� adatszerkezetek� kiválasztására.� A� tantárgy�oktatásának�fontos�feladata�az�is,�hogy�a�tanuló�problémamegoldó�készségét�fejlessze.�A�tantárgy�további�célja,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítések�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.�� A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány� kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási�nyelvek�körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A�fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek a későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem� zárja�ki,� hogy� a� szaktanár�az�
előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)
7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása
7.3. Témakörök 7.3.1. Bevezetés�a�programozásba
A�bevezetés�a�programozásba�és�a�vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�gyakorlati�témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció� erősítése� a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek�direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem egy olyan közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó�eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - legalább� három� eszköz� bemutatása,� a� kiválasztott� eszközökkel� egyszerűbb feladatok,�problémák�megoldásának�szemléltetése - legalább� három� kódolás� oktatását� célzó� portál� áttekintése,� egy-két� rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�valamelyik�kiválasztott�portálon. Javasolt�eszközök�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�eszközökkel): - Scratch - Kodu - Minecraft - Lego�vagy�más�hasonló�oktatórobot - Arduino Javasolt�oktatási�portálok�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - Khan Academy - Udacity A� témakör�második� részében� valamelyik�kiválasztott� eszközzel�néhány� egyszerűbb�probléma,�feladat�közös,�játékos�formában�történő�megoldására�kerül�sor.
7.3.2. Weboldalak�kódolása A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek� a� weboldalak� felépítésével,� a�HTML5�és�a�CSS3�alapjaival,�a�JavaScript�szerepével,�megértsék�a�stíluslapokat�és�JavaScriptet� használó� HTML� oldalak� működése� mögötti� logikát.� (A� JavaScripttel�történő�magasabb�szintű�ismeretek�megszerzése�későbbi�témakör�feladata.) A� weboldalak� kódolása� elméleti� órák� keretében� a� tanulók megszerzik azokat az elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek
- meglévő� weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosításokat�elvégezni; - önállóan� létre� tudnak� hozni� egyszerűbb� weboldalakat,� stílusok� és� stíluslapok�segítségével� el� tudják� végezni� a� formázásukat,� valamint� be� tudnak� illeszteni� és� fel�tudnak�használni�kész�JavaScript�kódot.� A� tanulók� megismerkednek� továbbá� a� magas� szintű� felhasználói� élményt� nyújtó�weboldalak� kialakításának� alapelveivel,� a� készítéshez� használható� népszerű�keretrendszerekkel. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�HTML�szabványok�rövid�ismertetése,� - a�HTML5�oldalakat�leíró�nyelv�fontosabb�strukturális�és�formai�elemei�(tagek),�valamint� az� elemekhez� tartozó� fontosabb� attribútumok:� megjegyzés,� �DOCTYPE,�html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section, nav, a, img - Stílusok�és�stíluslapok�(CSS)�szerepe,�a�CSS3�leírók�szintaxisa. - CSS3�szelektorok:�elem,�id,�class�és�csoport. - CSS3� jellemzők:� color,� opacity,� background-color, background-image, background-repeat, background-position, background-attachment, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align, text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-decoration, list-style*, cursor. (a *-gal� jelölt� eleme� több� jellemzőt�jeleznek, pl. margin-left, margin-right stb.) - Böngészőprogramok� beépített� fejlesztő� eszközeinek� vagy� más� hasonló� célú�beépülő�eszköznek�(pl.�Chrome�DevTools,�Firebug)�a�bemutatása - A�keretrendszerek�és�a�felhasználásukkal�járó�előnyök�bemutatása.�A�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�elemeinek�és�lehetőségeinek�bemutatása. - A� reszponzív�weboldal� kialakítás� jelentősége� és� alapelvei. A Bootstrap vagy más� hasonló� keretrendszer� segítségével� kialakított� reszponzív� weboldalszerkesztés�bemutatása. - JavaScript� kód� beágyazása� weboldalba,� „Hello� World”� alkalmazás� készítése�alert�függvény�segítségével - külön�fájlban�elhelyezett�JavaScript�kód�csatolása�a�weboldalhoz mások� által� elkészített� JavaScript� kód� és� stíluslapok� felhasználása�módja� (például�animált�megjelenítések�megvalósítására).
7.3.3. JavaScript A� témakör� legfontosabb� feladata,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� JavaScript�nyelv szintaktikai� elemeivel,� az� esemény� vezérelt� webprogramozás� alapjaival� és� a�fejlesztés�megkönnyítő�és�felgyorsító�keretrendszerekkel.� A� tanulók� JavaScript� témakör� során� megszerzik� azokat� az� elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során�interaktív� weboldalak� és� egyszerűbb� webes� alkalmazások� létrehozására� JavaScript�segítségével. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - JavaScript�kód�futtatása�konzolon - elemi�és�összetett�adattípusok�a�JavaScriptben,�értékadás,�aritmetikai�és�logikai�műveletek,�kifejezések�kiértékelése - függvények
- objektumok� webes� környezetben,� tulajdonságok� és� metódusok,� DOM�(Document Object Model), node-ok� (csomópontok),� element� (elem),� attribute�(tulajdonság) és�text�(szöveg)�node-ok - elemek�elérése,�módosítása�és�létrehozása - események� és� eseményfigyelő� eljárások� (onClick,� onLoad,� onBlur,� onFocus�események) - űrlapelemek� (form,� input,� select,� option,� textarea,� label)� elhelyezése�weboldalakon,�és�azok�interaktív�kezelése - hibakeresés�a�JavaScript�kódban,�a�kód�tesztelése. - a�jQuery�JavaScript�könyvtár�rövid�bemutatása A� fejlesztés� hatékonyságát� növelő� JavaScript� keretrendszerek� rövid� bemutatása�(Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)
7.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A� témakör� célja� egy� objektumorientált� programozási� nyelv� alapjainak� letétele,� a�kiválasztott�fejlesztési�környezet�megismerése.� A�Java�vagy�C��nyelv�alapjai�elméleti�órák�keretében�a�tanulók�megszerzik�azokat�az�elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek: - az�integrált�fejlesztői�környezet�használatára - konzolos� vagy� grafikus� környezetben� futó� egyszerűbb� alkalmazások�létrehozására� egyszerű� adattípusok,� változók,� kifejezések� és� vezérlési� szerkezetek�alkalmazásával - szöveges�fájlban�található�adatok�beolvasására�és�feldolgozására A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�Java�vagy�C��fejlesztési�környezet�(IDE)�bemutatása - a� programkészítés� lépéseinek� áttekintése:� feladat� kitűzése,� specifikáció,�algoritmuskészítés,�kódolás,�tesztelés,�dokumentálás.� - a�számítógépes�program�fogalma,�elemei,�a�programozás�szintjei.� - változók,� kifejezések� fogalma,� jellemzői,� változók� deklarálása� és� definiálása,�az�azonosító�megválasztásának�javasolt�gyakorlata�a�tiszta�kód�alapelvei�szerint - elemi� adattípusok:� egész,� valós,� logikai,� karakter,� felsorolt� adattípusok�jellemzői,�típuskonverzió. - összetett� adattípusok:� karakterláncok,� tömbök� (vektorok� és� mátrixok),�struktúrák�(rekordok),�lista�(szótár),�halmaz - értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek,� kifejezések� kiértékelésének�szabályai. - vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció) - a�hibakeresés�és�tesztelés�alapjai. Az� ismeretek� elsajátítását� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az� alább� felsorolt� ismeretelemek� mindegyike� egy� megoldandó� probléma�eszközeként� kerül� elő,� nem� a� leírásnak� megfelelő� lineáris� sorban� haladva.� Az�algoritmus� leírásnál� nem� szükséges� ragaszkodni� a� klasszikus� és� formális� leíró�eszközökhöz� (folyamatábra,� pszeudokód� stb.),� helyette� hétköznapi� nyelven�megfogalmazva,� alapvető� fogalmakkal� operálva� (pl.� ismételd� minden� elemre:...)� a�tanulók� számára� is� jobban� érthető� formát� kapunk.� A� témakör� végén� egy� rövid�összefoglalásban� a� programok� készítésében� előkerült,� felhasznált� fogalmak�rendszerezése�történhet.�Nem�probléma,�ha�a�felsoroltak�közül�nem�minden�fogalom�kerül� elő,� mivel� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� azok� bevezetésére,�felhasználására.
Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C#
7.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A� témakör� feladata,� hogy� egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő�programozási� típusfeladatokat� bemutassa.� A� feladatmegoldás� közben� a� korábban�tárgyalt� adattípusok� és� vezérlési� szerkezetek� használata� mellett� sor� kerül� a�függvények�bevezetésére,�azok�célszerű�használatának�bemutatására. A� tanulók� a� programozási� típusfeladatok� témakör� során� megszerzik� azokat� az�elméleti� ismereteket,�melyek�segítségével� képesek� lesznek�a� kapcsolódó� gyakorlati�témakör� során� elkészíteni� a� típusfeladatok� megoldására� szolgáló� strukturált,�függvényeket�is�tartalmazó�programokat. A� témakör� másik� célja,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� szoftverfejlesztés�korszerű� technikáival,� ezen� belül� is� elsősorban� az� objektum� orientált� programozás�(OOP)� alapelveivel.� Nem� cél,� hogy� a� tanulók� emelt� szintű� elméleti� megalapozást�kapjanak,� viszont� lényeges,� hogy� megértsék� az� objektum� orientált� programozás�szemléletét� és� logikáját,� valamint� maguk� is� lássák� az� OOP� technika� előnyeit.� A�témakör�további�célja,�hogy�megalapozza�az�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazások�készítését. A� tanulók� a� haladó� szintű� programozás� Java� vagy� C�� nyelven� témakör� során�megszerzik� azokat� az� elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a�kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során� OOP� elveket� követő� és� eseményvezérelt�grafikus�programok�létrehozására. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - függvény�fogalma,�hívása� - paraméterek�fajtái,�paraméterátadás�módszerei,�paraméterátadás�folyamata - visszatérési�érték�meghatározása - függvény�definiálása�a�tiszta�kód�alapvető�szabályainak�betartásával - program�fejlesztése�iteratív�módszerrel - programozási� típusfeladatok� tárgyalása:� összegzés,� megszámlálás,� eldöntés,�szélsőérték�keresés,�kiválasztás,�kiválogatás;�lineáris�keresés - a�programozási�módszerek�áttekintése - az� objektum� fogalma� a� hétköznapi� életben� és� az� OOP� környezetben,� a� két�„világ”�kapcsolata - az�osztályok�fogalma�és�szerepe - meglévő�osztályok�használata - tagtípusok:� mezők,� konstansok,� jellemzők,� metódusok,� események,�konstruktor, destruktor - objektum�létrehozása�osztályok�példányosításával - az� OOP� fontosabb� jellemzőinek� és� fogalmainak� rövid� áttekintése�(egységbezárás,�öröklés,�polimorfizmus,�interface) - az�objektum�orientált�tervezés (OOD) alapjai - kivételkezelés - hibakeresés�és�naplózás - tesztelés�(ismételhetőség,�izoláció,�automatizálhatóság) - a� grafikus� felhasználói� felület� tervezésének� alapvető� szempontjai;� grafikus�felületet�megvalósító�technológiák;�statikus�és�reszponzív�felület�készítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények - vezérlők�csoportosítása,�ablakok,�dialógusablakok - vezérlők:�címke,�beviteli�mező,�lista,�legördülő�lista,�parancsgomb,�opciógomb,�kapcsolókeret
- vezérlők� jellemzői,�metódusai�és�eseményei,�vezérlők� létrehozása� tervezési� is�futási�időben - felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - esemény,�eseménykezelő,�delegált�fogalma,�kapcsolatuk - ábrák�(rajzok)�megjelenítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�
7.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A� témakör� feladata,� hogy� elméleti� alapozást� nyújtson� az� adatbázis-kezelő�alkalmazások� készítéséhez.� Ennek� keretében� elsősorban� az� adatbázisok�alkalmazásból� történő� elérésének,� lekérdezésének� és� manipulálásának� technikájára�koncentrál.� Kiemelt� jelentőségű� az� SQL� lekérdező� nyelv� hatékony� használatának�bemutatása.� A� saját� adatbázisok� létrehozásának� kapcsán� a� témakör� áttekinti� a�legfontosabb�tervezési�alapelveket,�de�azt�csak�a�praktikum�szintjén,�a�gyakorlatban�közvetlenül�nem�alkalmazható�ismeretek�mellőzésével. A� tanulók� az� adatbázis-kezelő� alkalmazások� készítése� témakör� során� megszerzik�azokat� az� elméleti� ismereteket,� melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó�gyakorlati� témakör� során� egyszerű� grafikus� felületű� asztali,� illetve� webes� felületű�adatbázis-kezelő�alkalmazást�készíteni. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - relációs� adatbázisokkal� kapcsolatos� fogalmak� (elsődleges� kulcsok,�idegenkulcsok, indexek,�mezők,�rekordok,�adatintegritás,�adatbázis�séma) - fontosabb�mezőtípusok�és�tulajdonságaik - adatmanipulációs� (DML)� SQL� utasítások� (SELECT,� INSERT,� UPDATE,�DELETE) - adatdefiníciós�(DDL)�SQL�utasítások�(CREATE,�ALTER,�DROP) - SQL�utasítások�elemei:�záradékok,�módosítók,�függvények - kifejezések,�számított�mezők�SQL�utasításokban - adatbázis�elérése,�adatbázis-kezelésre�szolgáló�osztályok�Java�vagy�C��nyelven - szerver�oldali�script�nyelvek�rövid�bemutatása - egyszerű� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósítása� példaként� a� kiválasztott�szerver oldali script nyelven - Ajax� alapok:� egyszerű� webes� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósításának�bemutatása�Ajax�segítségével Választható�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLLite Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP
7.3.7. Összefoglaló�projektfeladat A� témakör� feladata,� hogy� ismétlő� összefoglalást� adjon� az� összes� elméleti� témakör�anyagából,�és�megalapozza�egy�nagyobb�projekt�kidolgozását. A� tanulók� az� összefoglaló� projektfeladat� témakör� során� átismétlik� a� korábbi�legfontosabb� ismereteket,� és� összerendezik� azokat� a� tudnivalókat,� melyek�segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során� egy� összetett�alkalmazás�elkészítésére. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�felfrissítésre: - HTML5�és�CSS3�alapú�weboldalak�készítése - JavaScript ismeretek - egyszerű�és�összetett� adatszerkezetek,�vezérlési� szerkezetek,�függvények�Java�vagy�C��környezetben
- programozási�típusfeladatok - az�objektum�orientált�programozás�(OOP)�alapjai - a tiszta kód�készítésének�alapelvei - tesztelés�és�hibakeresés - grafikus�alkalmazások�felhasználói�interfészének�kialakítása,�eseménykezelés - adatbázisok�tervezése,�az�SQL�nyelv�használata - adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése
7.3.8. Témakör�2
7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív� tábla,�számítógép,�projektor)�felszerelt�és� internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.
7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
8. Programozás�gyakorlat�tantárgy 314�óra/324�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
8.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� a�gyakorlati� készségeknek� a� fejlesztése,�amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a�megvalósításhoz� szükséges� algoritmus� elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és�adatszerkezetek� kiválasztására.� Az� elkészített programok� segítségével� más� műveltségi�területek� problémái� tanulmányozhatók,� illetve� különböző� jelenségek� szimulálhatók.� A�tantárgy� további� célja,� az� gyakorlati� szakmai� ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat. A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány� kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási�nyelvek�körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet�létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A�fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek� a�későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem� zárja�ki,� hogy� a� szaktanár�az�előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)
8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása
8.3. Témakörök
8.3.1. Bevezetés�a�programozásba A�Bevezetés� a�programozásba� gyakorlat� és�a� vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�elméleti� témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció�erősítése�a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem�egy�olyan�közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - az� elméleti� órán� bemutatott� eszközökkel� egyszerűbb� feladatok,� problémák�megoldása�a�tanulók�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel - egy-két�rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�a� tanuló�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel�az�elméleti�órán�bemutatott�valamelyik�portálon. A�javasolt�eszközök�és�portálok�megegyeznek�az�elméleti�témakörnél�ismertetekkel. A� témakör� második� részében� valamelyik� kiválasztott� eszközzel� egy� nagyobb�projektet�készítenek�el�a�tanulók.�A�tanulók�dolgozhatnak�egyedül�is,�de�javasolt�2-4 fős�csoportokat�szervezni�egy-egy�projekthez.�A�projekt� céljának�kiválasztását� is� rá�lehet� bízni� a� tanulókra,� de� ügyelni kell� rá,� hogy� a� rendelkezésre� álló� időben�elvégezhető�legyen,�és�a�kódolással�ne�kerüljön�háttérbe�az�egyéb�tevékenységekhez�képest.� A� projekt� megvalósítása� során� kívánatos,� hogy� ne� csak� a� témakör� során�megszerzett�ismereteket�használják�fel,�hanem�a� tovább�lépéshez�szükséges�további�tudást�és�készséget�is�megszerezzék�önállóan�vagy�tanári�segítséggel. Néhány� javasolt� projekt� típus� (a� felsorolás� tetszőlegesen� bővíthető� hasonló�szemléletű�projekttípusokkal): - Összetettebb�kóddal�megoldott�feladat�Scratchben - Játék�készítése�Koduval - Minecraft projekt - Lego�robot�építés�és�programozása�egy�speciális�feladat�végrehajtására
8.3.2. Weboldalak�kódolása A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakör�során�megismert�HTML5�és�a�CSS3� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - meglévő� weboldalak� vizsgálata� a� böngészőprogram� beépített� vizsgálati�eszközével� vagy� más� hasonló� célú� beépülő� eszközzel� (pl� Firebug),� tesztcélú�módosítások�elvégzése�a�html�kódban�és�a�stílusokban. - meglévő� weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosítások�végrehajtása; - egyszerűbb� weboldalak� létrehozása,� és� stílusok,� stíluslapok� segítségével� a�formázásuk�elvégzése�(fontosabb�tagek�és�a�hozzájuk�tartozó�jellemzők�alkalmazása�feladatok� megoldásakor;� hivatkozások� és� képek� beillesztése,� táblázatok� készítése,�stílusok� és� stíluslapok� alkalmazása,� fontosabb� CSS� szelektorok� és� attribútumok�alkalmazása,� kész� JavaSrcipt� kód� beillesztése� és� felhasználása,� JavaScript� kódot�tartalmazó�fájl csatolása�stb.)
- a�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�segítségével�egyszerű,�de�igényes,�reszponzív�weboldal�elkészítése. A� témakör� eléjén� javasolt,� hogy� a� tanulók� valamilyen� egyszerűen� használható�WYSYWIG�webszerkesztő�programmal�önállóan�hozzanak létre�egyszerű�weboldalt,�majd�ennek�vizsgálják�meg�a�forráskódját,�html�elemeit� és� felhasznált�stílusokat.�A�tanulók� a� WYSYWIG� eszköz� helyett� valamilyen� CMS� rendszert� (WordPress,�Joomla,�Drupal�stb.)�is�használhatnak�a�webhely/weblap�létrehozására. A weboldal�önálló�elkészítésének�gyakorlatát�célszerű�egy�12-16�órában�elkészíthető�komolyabb�weblap�projektbe�ágyazni,�melynek�témáját�a�tanulók�is�kiválaszthatják.�Fontos�azonban�odafigyelni,�hogy�a�készítés�során�a�megtanult�html�elemek�és�CSS�jellemzők� többségét� alkalmazzák.� A� projekt� utolsó� szakaszában� kerüljön� sor� a�kiválasztott�keretrendszer� integrálására,� és� egyszerű� reszponzív�dizájn�kialakítására�is.
8.3.3. JavaScript A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�JavaScript ismeretek�felhasználásával�képessé�váljanak�a�tanulók�az�alábbi�feladatok�elvégezésére: - egyszerűbb� problémák� megoldására� szolgáló� interaktív,� esemény� vezérelt�weboldal�készítése�JavaScript�kód�segítségével - stíluslapok�és�JavaScript�kód� felhasználásával�dinamikus�megjelenésű�weblap�létrehozása A� tanulók� a� fenti� gyakorlati� készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok�megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az�elméleti�órákon�felsorolt�ismeretelemeknek�egy�adott�célú�weblap,�vagy�egy�megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük.� Ügyelni� kell� rá,� hogy� a�feladatok� gyakorlati� megvalósításként� lefedjék� az� elméleti� témakörben� ismertetett�valamennyi�fontos� ismeretet.�A�jQuery�bevezetése�a�gyakorlatban�nem�kötelező,�de�erősen�ajánlott.
8.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakör�során�megismert�programozási�nyelv� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - integrált�fejlesztői�környezet�(IDE)�használata - egyszerűbb�feladatok�algoritmozálása - egyszerű� és� összetett� adattípusok� használatával� változók� és� konstansok�deklarása� és� alkalmazása� (értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek� elvégzése,�karakterláncok�és�tömbök�kezelése,�kifejezések�kiértékelése) - vezérlési�szerkezetek�alkalmazására�egy�feladat�vagy�részfeladat�megoldására - Szöveges�fájlokban�tárolt�adatok�beolvasása,�feldolgozása. A� tanulók� a� fenti� gyakorlati� készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.� Nem� szükséges� feltétlenül� konzolos� alkalmazásokkal� kezdeni,� a� grafikus�környezet� a� tanulókat� valószínűleg� jobban� motiválja.� Az� elméleti� órákon� felsorolt�ismeretelemeknek egy megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük,� a�feladatokat� nem� a� fenti� leírásnak�megfelelő� lineáris� sorban� haladva� kell� elvégezni.�Nem�feltétlenül�szükséges�az�összes�elméleti�témakörben�tárgyalt�ismeretet�ebben�a�részben� a� gyakorlatban� is� alkalmazni,� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� a�kimaradó�készségek�elsajátítására.
Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�
8.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek� felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő� programozási� típusfeladatok�felismerésére�és�a�megoldás�rutinszerű�megvalósítására - függvényekkel�megvalósított�strukturált�kód�készítésére. Javasolt,�hogy�a�tanulók�valamilyen�valós�probléma�megoldásának�részeként�oldják�meg�a�típusfeladatokat.� - beépített�osztályok�használata�feladatmegoldások�során� - saját� osztály� definiálása� és� alkalmazása� feladatok� megoldásához�(konstruktorok,�mezők,�jellemzők,�metódusok,�események�készítése,�alkalmazása) - egyszerű�grafikus�felhasználói�felület�tervezése - fontosabb�vezérlők� (címke,�beviteli�mező,�lista,� legördülő� lista,�parancsgomb,�opciógomb,�kapcsolókeret)�alkalmazása�feladatok�megoldására - vezérlők�létrehozása�tervezési�is�futási�időben - felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - eseményekhez�eseménykezelő�metódusok�készítése - API�dokumentáció�használata - naplózás�a�nyelv�beépített�eszközével Javasolt,�hogy�a�tanulók�valós�problémák�megoldásának�részeként�tervezzék�meg�és�készítsék� el� az� osztályokat.� Nem� cél� az� öröklés� és� a� polimorfizmus� gyakorlati�alkalmazása.� A� témakör� második� részében� egy� nagyobb� objektum� orientált�programozási�feladatként (projektként)�készítsenek�el�a�tanulók�egy�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazást. Választható�programozási�nyelvek:�C�,�Java
8.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére:� - adatmanipulációs�és�adatdefiníciós�SQL�utasítások�készítése�és� futtatása�SQL�szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE) - Néhány� táblás,� redundanciamentes� relációs� adatbázis� tervezése� és� létrehozása�SQL szerveren - adatbázisok�asztali�alkalmazásból�történő�elérése,�lekérdezése�és�manipulálása,�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése�(Java�vagy�C��nyelven) - adatbázisok�webes�környezetben�történő�elérése,� lekérdezése�és�manipulálása,�egyszerű�webes�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése� szerver�oldali� script�nyelv�és�Ajax�segítségével� A�témakör�első�részének�célja,�hogy�megfelelő�jártasságot�és�gyakorlatot�szerezzenek�a� tanulók� az� SQL� nyelv használatában.� Ennek� érdekében� meglévő� többtáblás�adatbázisban� egyszerűbb,� majd� összetettebb� lekérdezési,� adatmanipulációs,� illetve�adatdefiníciós�feladatokat�oldalnak�meg�a�tanulók�SQL�szerver�környezetben. A� témakör� második� részében� egyszerű� asztali-, illetve� webes� adatbázis-kezelő�alkalmazást� készítenek,� amelyhez� az� adatbázist� is� maguk� tervezik� meg.� A� webes�alkalmazás�során�nem�cél,�hogy�a�szerver�oldali�script�nyelv�használatában�mélyebb�
ismereteket� szerezzenek� a� tanulók.� Célszerű� a� tanulók� számára� előkészített� szerver�oldali� környezetet� és� példaként� egy� adatbázis� lekérdezést� megvalósító� oldalt�biztosítani.� A� tanulók� ez� utóbbi� módosításával� tudják� majd� az� adatbázis-elérés�szerver�oldali�részét�megvalósítani.
8.3.7. Összefoglaló�projektfeladat A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként�a�tanulók�egy�nagyobb�projekt�kidolgozását�végezzék�el. Az� alkalmazás� témáját� a� tanulók� önállóan� is� kiválaszthatják,� de� az� elkészült�projektnek�meg�kell�felelnie�az�alábbi�elvárásoknak: - a�témakörben�rendelkezésre�álló�idővel�arányos�léptékűnek�kell�lennie - minél�több�korábban�megszerzett�gyakorlati�készséget�felhasználjon - készüljön� hozzá� dokumentáció,� mely� tartalmazza� a� tervezés� legfontosabb�lépéseit,�valamint�az�alkalmazás�céljának�és�használati�módjának�rövid�leírását - a�forráskód�feleljen�meg�a�tiszta�kód�alapelveinek. A� tanár� döntése� lehet,� hogy� a� tanulók egyénileg,� vagy� kisebb� csoportokban�dolgozzanak a projekten.
8.3.8. Témakör�1
8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11999-16�azonosító�számú
Informatikai szakmai angol nyelv
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11999-16� azonosító� számú� Informatikai� szakmai� angol� nyelv� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
IT s
zak
mai
an
go
l n
yel
v
FELADATOK Angol�nyelvű�szóbeli�kommunikáció�munkatársakkal�és�ügyfelekkel x Angol�nyelvű�írásbeli�kommunikáció�munkatársakkal�és�az�ügyfelekkel x Angol�nyelvű�szakmai�témájú�e-mailek�olvasása�és�megválaszolása x Találkozót�egyeztetése�angol�nyelven x Kezelési�útmutató,�termékdokumentáció�összeállítása�angol�nyelven x Angol�nyelvű�prezentáció�készítése�informatikai�szakmai�témában x Internetes�keresés�angol�nyelvű�általános�és�speciális�informatikai�kifejezéseket�használva
x
Az�elektronikus�és�a�nyomtatott�formátumú�angol�nyelvű�szakmai anyagokat�olvasása�és�értelmezése
x
Internetes�angol�nyelvű�szakmai�fórumok�olvasása,�hozzászólásokat�írása
x
Videó-megosztó�portálokon�található�szakmai�témájú�videók�értelmezése
x
SZAKMAI ISMERETEK Általános�angol�nyelvű�kommunikáció,�beszéd,�olvasás x Írásbeli�és�szóbeli�kommunikációs�formulák�ismerete�angol�nyelven x Angol�nyelvű�szakmai�kommunikáció�a�munkatársakkal�és�a�partnerekkel
x
Alapvető�informatikai�szakmai�szókincs�ismerete x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Angol�nyelvű�beszédkészség x Angol�nyelvű�írásbeli�kommunikációs�képesség x Angol�nyelvű�hallott�szakmai�szöveg�megértése x Angol�nyelvű�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Kapcsolatteremtő�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Gyakorlatias�feladatértelmezés x
9. IT�szakmai�angol�nyelv�tantárgy 108�óra/108�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
9.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� műszaki� területen� általában,� de� az� informatikában� különösen� fontos� szerepe� van� az�angol� nyelvnek.� Egy� informatikus� esetében� sem� a� tanulási� folyamat,� sem� pedig� a�munkavégzés� nem� lehet� hatékony� a�megfelelő� szintű� angol� nyelvi� tudás� nélkül.�Az� IT�munkahelyeken� egyértelmű� elvárás� az� angol� nyelvtudás,� ennek� hiányában� még� erős�szakmai�ismeretek�birtokában�is�szinte�lehetetlen�elhelyezkedni.� A�tantárgy�elsődleges�célja�nem�az,�hogy�speciális�informatikai�kifejezéseket�tanuljanak�meg a tanulók, hanem az, hogy hozzájáruljon� olyan� szintű� angol� nyelvi� kompetencia�kialakulásához,� amivel� IT� munkakörnyezetben� képesek� lesznek� a� tanulók� szóban� és�írásban� is� angolul� magabiztosan� kommunikálni,� valamint� könnyedén� megérteni� és�feldolgozni�az�írásos,�hang- vagy�videó�alapú�szakmai�anyagokat.�A�cél�tehát�az,�hogy�az�általános�angol�nyelvi�kompetencia�fejlesztését�egy�szűkebb�területen�történő�alkalmazás�érdekében�végezzük�el. A� tantárgy� természetesen� támaszkodik� a� közismereti� kerettantervben� meghatározott�idegen�nyelvi�órákon�megszerzett�kompetenciákra.�Ideális�esetben�a�tanuló�már�általános�iskolában�stabil�alapokat�szerzett�angol�nyelvből,�és�ezt�a�közismereti�angol�nyelvórákon�tovább�mélyíti.� Szélsőséges� esetben� azonban� az� is� elképzelhető,� hogy� egy� adott� tanuló�korábban� soha� nem� tanult� tanórai� keretek� között� angol� nyelvet,� és� szakgimnáziumi�tanulmányai� alatt� is�másik� idegen� nyelvet� választott.�A� tantárgy� oktatása� során�minden�esetre� fel� kell� készülni,� és� vegyes� összetételű� csoport� esetén� differenciált� oktatási�módszereket� kell alkalmazni.� A� lényeg,� hogy� minden� tanulót� a� lehetőségeihez� és� az�előzetesen� megszerzett� angol� nyelvi� kompetenciáinak� figyelembe� vételével,� a� lehető�legmagasabb� angol� nyelvi� tudásszintre� kell� hozni� annak� érdekében,� hogy� a� szakmai�tudása�mellett�az�angol�tudása�minél�kevésbé�legyen�akadálya�a�szakmai�fejlődésének�és�a�későbbi�hatékony�munkavégzésének.
9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
9.3. Témakörök 9.3.1. Hallás�utáni�szövegértés
A�témakör�elsődleges�célja,�hogy�az�angol�nyelvű�hallás�utáni�szövegértést�fejlessze, és� felkészítsen� a� későbbi� önálló� szóbeli� kommunikációra.� A� tanulók számára� az�informatika� területe� vonzó� és� könnyen� befogadható� közeg,� az� IT� nyelve� rengeteg�nemzetközi� kifejezést� és� a� tanulók által� a� hétköznapi� tevékenységeik� során� már�korábban�megismert�angol�nyelvű�kifejezést�tartalmaz.�Ez�könnyebbé�teszi�számukra�az� ilyen� típusú� hallott� szövegek� megértését.� A� témakör� során� bevezető� szintű�szakmai� ismereteket� feldolgozó� angol� nyelvű� videót� néznek� meg� szükség� szerinti�ismétléssel.� A� videó� kiválasztásánál� ügyelni� kell� rá,� hogy� valóban� csak� nagyon�egyszerű,�alapszintű�szakmai�ismeretek�tartalmazzon,�megértése�egy�laikus�számára�se�okozzon�nehézséget.�Célszerű�olyan�anyagot�használni,�ahol�mód�van�feliratozásra�is,� illetve� a� megértést� a� videón� látható� képi� megjelenítés� (pl.� prezentáció,� élő�bemutató)� is� segíti.� A� videó� kiváltható� hasonló� szakmai� szintet� feldolgozó,�animációval� ellátott� és� narrációval� vagy� párbeszéddel� kísért� interaktív� elektronikus
tananyaggal� is.� A� videók� többszöri� megtekintése� közben� és� után� természetesen�szükség�van�azok�megbeszélésre,�a�nehezebben�érthető�kifejezések�tisztázására.
9.3.2. Szóbeli�kommunikáció A�témakör�célja,�hogy�a�beszédkészséget�fejlessze.�Míg�az�előző�témakör�során nem feltétlenül� kellett� megszólalniuk� a� tanulóknak,� ebben� a� részben� a� legfontosabb�feladat,� hogy� önállóan� beszéljenek� egy� témáról� angolul,� illetve� hétköznapi,�munkahelyi� vagy� más� informatikához� kapcsolódó� környezetben� zajló� szituációban�párbeszédet�folytassanak. A�tanulók�adjanak�elő�rövidebb�bemutatót�általuk�választott�szakmai�témában,�vagy�kiválaszthatják�valamelyik�előző�témakörben�feldolgozott�videót,�és�annak�egy�részét�ismétlik�el,�adják�elő�újra.�Időt�kell�adni�az�önálló�gyakorlásra,�és�csak�akkor kérni�az�osztály� előtti� megszólalást,� ha� már� magabiztosan� képes� a� bemutató� pár� perces�szövegét�előadni.�Legyen�lehetőség�kiegészítő�eszközök,�pl.�prezentáció�használatára�is,�mert�ez�megkönnyítheti�az�előadást,�és�segít�legyőzni�a�kezdeti�szorongást. A� témakör� második� részében� egyszerű� szituációkban� kell� párbeszédet� folyatni� a�tanulóknak�egymással�vagy�a� tanárral.�Olyan� témaköröket�és�szituációs�helyzeteket�érdemes� keresni,� ami� közel� áll� a� tanulókhoz.� Például�megbeszélhetik� egymással� a�kedvenc PC-s� játékuk új� kiadásának� újdonságait� vagy� egyeztethetik,� hogy� mikor�fognak� aznap� este� közösen� játszani.� Fogódzóként� érdemes� néhány� gyakori� és� jól�használható� fordulatot� és� kifejezést� előre� megbeszélni,� és� kérni� a� tanulókat� ezek�beépítésére�a�dialógusokba. A�témakör�során�nem�az�a�cél,�hogy�összetettebb�nyelvi�szerkezeteket�vagy�nagyon�választékos�szókincset�használjanak,�a�hangsúly�a�magabiztos�megszólaláson�van.
9.3.3. Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon�I. Az� első� két� témakörben� a� hallott� szakmai� szöveg� megértésére� és� a� szóbeli�kommunikációra� fektettük� a� hangsúlyt.� Ebben� a� témakörben� a� két� készség�elmélyítését�végezzük�egy�izgalmas�projekt�keretében.�A�tanulóknak�három-négy�fős�csoportban� egy� általuk� kiválasztott� informatikai� termék� gyártójának� vagy�forgalmazójának� a� szerepét� kell� felvállalniuk.� A� projekt� végeredménye� két� saját�készítésű�pár�perces�videó�lesz.�Az�egyiken�bemutatják�a�terméket�(mintaként�az�első�témakörben� megtekintett� videók� szolgálhatnak).� A� csoport� minden� tagjának�szerepelnie�kell,�és�meg kell�szólalnia�a�videón.�Javasolt�megoldás,�hogy�a�bemutató�stúdióbeszélgetésként,� párbeszédes� formában� folyjon� (ilyenre� is� számtalan� példát�lehet� találni� a� videómegosztókon� és� oktatási� portálokon).� A� másik� videón� egy�videókonferencia� beszélgetés� zajlik.� A� csapat� egyik� része� a� cég� eladásért� felelős�részlegét� képviseli,� míg� a� többiek� vevőként,� illetve� ügyfélként� vesznek� részt� a�beszélgetésben.� A� cél� itt� is� a� termék� bemutatása,� az� ár� és� a� terméktámogatás�részleteinek�megbeszélése. A� kidolgozás� során� a� tanulók� minden� rendelkezésre� álló� technikai� eszközt�használhatnak,�így�például�a�videót�akár�a�saját�mobil�telefonjukkal�vagy�tabletjükkel�is� rögzíthetik.�Ügyeljünk� ugyanakkor� arra,� hogy� ne�a� technika� játssza�a� főszerepet.�Nem� szabad� hagyni,� hogy� a� rendelkezésre álló� idő� nagyobb� részét� a� technikai�kivitelezés�töltse�ki.
9.3.4. Írásos�angol�nyelvű�szakmai�anyagok�feldolgozása Ebben�a�témakörben�az�írásos�angol�nyelvi�szakmai�szöveg�megértésére�helyezzük�a�hangsúlyt,� ami� az� egyik� legfontosabb� készség� egy� informatikus� esetében.� A�megszerzett�tudás�rendkívül�gyorsan�elavul,�csak�az�képes�jó� szakemberré�válni� (és�
megmaradni annak), aki� folyamatosan�tanul�és�képzi�magát.�Bár�magyar�nyelven�is�szép� számmal� érhetők� el� szakmai� anyagok,� de� ezek� száma� meg� sem� közelíti� az�angolul� elérhető� anyagokét.� Egy-egy� speciális� problémára� többnyire� csak� angol�nyelvű�portálokon�és�fórumokon�lehet�megtalálni�a�választ.� A� cél� érdekében� különböző� angol� nyelvű� szakmai� anyagokat� fognak� a� tanulók�tanulmányozni� és� értelmezni.� Az� alábbi� területekről� javasolt� angol� nyelvű�segédanyagokat�választani: - IT� alapismeretek,� programozás� vagy� weblapkészítés� témakörben a szakmai tanulmányaikhoz�kapcsolódó�bevezető�jellegű�elektronikus�tananyag - Termékleírás,�kézikönyv - IT�trendekkel,�újdonságokkal,�hírekkel�foglalkozó�portál Ügyelni� kell� rá,� hogy� egyszerű� nyelvezetű� és� akár� laikusok� által� is� befogadható�szakmai�mélységű� anyagot� dolgozzanak� fel� a� tanulók.� Nem� cél,� hogy� szószerinti,�írásbeli� fordítás� készüljön,� fontosabb,� hogy� a� szöveg� jelentésének� megértése.�Hagyjunk� időt� a� tanulóknak�az�önálló� szövegértelmezésre,� engedjük,�hogy� egy-egy szó� jelentését� önállóan� keressék� meg� egy� online� szótárban,� de� semmiképpen� ne�engedjük,� hogy� online� fordítót� használjanak.� Az� olvasott� szövegről� kérhetünk�értelmező�jellegű,�rövidített�magyar�nyelvű�összefoglalót.
9.3.5. Angol�nyelvű�szövegalkotás�– e-mail A�legtöbb�IT�cég�nemzetközi�környezetben�dolgozik,�így�általánosnak�mondható�az�a�szituáció,� amikor� különböző� országokban� élő,� különböző� anyanyelvű�munkatársaknak� kell� közös� projekten� dolgozniuk.� Ilyen� esetben� szinte� mindig� az�angol�a�közvetítő�nyelv.�Leggyakoribb�az�e-mail�kommunikáció,�de�eléggé�elterjedt�az�azonnali�üzenetküldő�szolgáltatások�(chat)�használata�is. A�témakör�során�ezek�használatát�fogják�a�tanulók�gyakorolni. Az e-mail�esetében�először� röviden�át�kell� tekinteni�az�angol�nyelvű�e-mail formai szabályait� (megszólítás,� köszönetnyilvánítás,� elköszönés)� és� általános� formuláit.�Érdemes� a� gyakran� előforduló� élethelyzetek� kezelésére� (pl.� hogyan� kell� elnézést�kérni� késedelem� miatt)� vonatkozó� általános� formulákat� is� megismertetni� a�tanulókkal.� Minél� több� ilyen� építőkockát� ismernek,� annál könnyebben� és�magabiztosabban�fogalmazzák�majd�meg�a�saját�leveleiket.�Mutassunk�be�példaként�informatikai�témájú�levélváltásokat.� A� témakör� során� a� tanulók� több� saját� e-mail-t� írjanak� meg.� Kezdetben� rövid� és�egyszerű�e-mailek�készüljenek.�A�témakör�végén�már�várjunk�el�10-12�mondatból�és�érdemi� információkból� álló� leveleket.� Az� e-mailes� feladatokat� két� háromfős�csoportban� végezzék� a� tanulók,� és� minden� esetben� találjanak� ki� egy� életszerű�szituációt,� majd� ebben� osszák� szét� a� szerepeket.� A� levélváltásokra� másolatban�mindig� tegyék� rá� a� tanárt� is,� aki� így� nyomon� követheti� és� tanácsaival� segíthet� a�tevékenységet.
9.3.6. Keresés�és�ismeretszerzés�angol�nyelven A�célirányos� ismeretszerzés� és� információhoz� jutás� különösen� jellemző� a� gyakorló�informatikus szakemberekre. A� végtelennek� tekinthető� internetes� tudástár� és� a�hatékony� keresőeszközök� lehetőséget� biztosítanak,� hogy� az� összes� általánosan�előforduló�problémára�és�a�legtöbb�speciális�kérdésre�is�perceken�belül�megtaláljuk�a�választ.� Ezen� tevékenységünk� hatékonysága� nagyban� függ� attól,� hogy� mennyire�célszerűen�tudjuk�összeállítani�az�angol�nyelvű�keresőkérdéseinket,�valamint�milyen�gyorsan� tudjuk� a� találati� lista� értelmezésével� kiválasztani� a� számunkra�legrelevánsabb� elemeket.� Előbbihez� nem� csupán� angol� nyelvi� kompetenciák�
szükségesek,� legalább� olyan� fontos,� hogy� a� kulcsszavakat� célirányosan� tudja�kiválasztani�az�információt�kereső�személy. A�témakörnek�nem�célja,�hogy�a�keresési�stratégiákba�mélyebb�ismereteket�nyújtson.�A� mai� internetes� kereső� eszközök� már� kellő� intelligenciával� rendelkeznek� ahhoz,�hogy� akár� szavak� felsorolásával,� vagy� mondat� formájában� megfogalmazott�kérdésekre� is� jól� használható� találati� listával� válaszoljanak.� A� témakör� során� a�válaszok�értelmezését�helyezzük�a�fókuszba. A� tanulók� találjanak� ki� maguknak� egy� minprojektet� egy� olyan� szakmai� területen,�ahol�még�nem�rendelkeznek�számottevő�ismeretekkel,�majd�keressenek�minden�lépés�megtételéhez� megfelelő� internetes� forrást� vagy� leírást.� A� feladat� könnyebb�megértéséhez�egy�lehetséges�miniprojekt: A� tanulók egy� egyszerű� weblapot� fognak� elkészíteni.� Ennek� keretében� az� alábbi�kérdésekre�fognak�választ�keresni: - Mi az a HTML? - Hogyan�készíthetünk�egyszerű�weblapot? - Hogyan�formázzunk�félkövér�stílussal�egy�szöveget? - Hogyan�helyezhetünk�el�hivatkozást�egy�weboldalon? - Hogyan�helyezhetek�el�egy�képet�a�weboldalon? - Hogyan�készíthetek�főcímet�és�alcímet?�stb. Habár� nagyon� könnyű� olyan� forrást� találni,� ahol� minden� kérdésre� egy� helyen�megtalálják� a� választ,� kérjük� meg� a� tanulókat,� hogy� ezúttal� minden� lépés�megtételéhez� új� forrást� használjanak.� A� tanulók� dokumentálják� a� folyamatot.�Fogalmazzák�meg�egyszerű�angol�mondat� formájában,�hogy�mire�keresnek�választ,�majd�tegyék�mellé�a�keresőben�használt�keresőkifejezést,�valamint�azt,�hogy�a�találati�lista�hányadik�elemében�találták�meg�a�választ.
9.3.7. Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon�II. Az�utolsó�témakörben�ismét�egy�nagyobb�projekten�dolgozhatnak�a�tanulók,�amellyel�az� az� olvasott� szöveg� értelmezésének,� az� önálló� szövegalkotásnak,� valamint� az�írásbeli kommunikációnak� a� készségeit� mélyítik� el� izgalmas,� játékos� formában.� A�projekt�célszerűen�lehet�a�harmadik�témakörben�végzett�videós�projekt�folytatása�is,�de�a�tanulók�választhatnak�új�projekttémát�is�maguknak.� A� feladat� ezúttal� egy� termék� vagy� szolgáltatás� bemutatására� szolgáló� brosúra�elkészítése.� A� projektet� egy� kutatási� résszel� kezdik� a� csapatok,� ahol� igyekeznek�mindenféle� információt� begyűjteni� a� népszerűsítendő� termékről.� A� begyűjtött�információk� rendszerezése� után� önálló� szövegalkotással� készítsék el� a� brosúrát.�Hívjuk� fel� a� tanulók� figyelmét� arra,� hogy� szövegrészletek� szó� szerinti� átvétele� a�meglévő� angol� nyelvű� forrásokból� nem� megengedett.� A� projektcsoportok�igyekezzenek� újszerű� formában� és� megközelítésben� elkészíteni� az� ismertetőt.� Az�elkészült� dokumentumot� angol� nyelvű� kísérő� email� csatolmányaként� küldjék� el� a�tanáruknak. A� projekt� kidolgozása� során� minden� rendelkezésre� álló� technikai� eszközt�használhatnak�a�tanulók,�de�a�korábbi�projektfeladathoz�hasonlóan�ügyelni�kell,�hogy�most se a technikai megvalósítással�teljen�el�az�idő.
9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az�órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.
9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
12010-16�azonosító�számú
Nyílt�forráskódú�rendszerek�kezelése
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12010-16� azonosító� számú� Nyílt� forráskódú� rendszerek� kezelése� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Lin
ux
ala
pok
Lin
ux
ala
pok
gy
ako
rlat
FELADATOK Parancssori�felületet�(CLI)�használ x Súgókat�és�manuálokat�használ x Fájl- és�könyvtárkezelési�feladatokat�végez x Állományokat�archivál�és�tömörít x Utasításláncokat�(pipeline)�használ x Egyszerű�shell�szkriptet�készít x Csomagokat telepít,�frissít�és�eltávolít x Folyamatokat menedzsel x Naplófájlokat�ellenőriz x Hálózati�beállításokat�konfigurál�és�ellenőriz x Csoportot�létrehoz,�módosít�és�töröl x Felhasználót�létrehoz,�módosít�és�töröl x Beállítja�a�felhasználói�jelszavakat x Fájlok�és�könyvtárak�csoportját,�tulajdonosát�beállítja x Fájlok�és�könyvtárak�jogosultságait�beállítja x
SZAKMAI ISMERETEK Kernel�és�folyamat�fogalma x Linux�disztribúciók x Nyílt�forráskód,�licencelés x CLI�és�GUI�felületek x Ablakkezelők�(Window�Manager)�és�asztali�környezetek�(Desktop Environment)
x
Linux�utasítások�általános�szintaxisa x x Alias fogalma x x Fájl�és�könyvtár�keresési�módszerek,�helyettesítő�karakterek x x Súgók�és�manuálok x x Linux könyvtár�hierarchia x x Abszolút- és�relatív�elérési�útvonalak x x Fájl- és�könyvtárkezelő�utasítások x x Archiválás�és�tömörítés x x Utasítások�láncolása�(pipeline),�I/O�átirányítás x x Shell�szkriptek�és�elemeik�(változók,�elágazások,�ciklusok) x x Alkalmazások�telepítése,�dpkg�és�rpm�csomagok�kezelése x x Hálózati�alapbeállítások,�IPv4�és�IPv6�címek�konfigurációja x x Felhasználók�és�csoportok�menedzselése x x Szimbolikus- és�hard�linkek x x Fájl�jogosultságok,�a�jogosultságok�megváltoztatása x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Linux�parancssor�kezelése x Súgók�és�manuálok�használata x Fájlkezelési�műveletek�végzése x Felhasználók�és�csoportok�létrehozása x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Precizitás x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Hibakeresés�(diagnosztizálás) x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x
10. Linux�alapok�tantárgy 36�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�a�célja,�hogy�bevezesse�a�tanulókat�a�nyílt�forráskódú�rendszerek,�ezen� belül� is� a� Linux� operációs� rendszer� használatába,� megalapozza� a� haladó� szintű�ismeretek� későbbi� elsajátítását,� valamint� a� belépő� szintű� LPI� Linux� Essentials� ipari�minősítéshez�illeszkedő�ismereteket�biztosítson.
10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� szervesen� kapcsolódik� a� 11996-11� azonosító� számú� Információtechnológiai�alapok� modul� IT� alapok� tantárgyának� tartalmaihoz.� A� tantárgy� elsajátítását�nagymértékben�segíti�a�szakmai�angol�nyelv�legalább�alapszintű�ismerete.
10.3. Témakörök 10.3.1. Bevezetés�a�Linuxba
A� témakör� célja� a� nyílt� forráskód� fogalmának� bevezetése,� a� Linux� bemutatása,�valamint� néhány� kapcsolódó� alapfogalom� áttekintése.� Az� alábbi� felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Nyílt�forráskód�fogalma,�nyílt�forráskódú�licencek. – Nyílt�forráskódú�üzleti�modell. – Linux�története. – Linux�hardverek�sokszínűségének. – Kernel�fogalma�és�a�verziók�számozása. – Linux�disztribúciók. – Grafikus�és�parancssori�felület. – Ablakkezelők�és�komplett�grafikus�környezetek. – Shell�fogalma,�népszerűbb�Linux�shell-ek.
10.3.2. Linux parancssor�használata A� témakör� célja� a� Linux� parancssori� használatának� bemutatása,� valamint� a�parancssor�használatakor�rendelkezésre�álló�súgó�lehetőségek�ismertetése.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – GUI�és�CLI�összehasonlítása.
– Virtuális�terminálok�és�használatuk. – Linux�utasítások�általános�szintaxisa. – Parancselőzmények�használata. – Segítség�a�parancssor�használatához�(man�és�info�parancsok,�--help�opció,�stb.). – Alias nevek. – Környezeti�változók�fogalma,�a�PATH�változó. – Helyettesítő�karakterek�és�használatuk.
10.3.3. Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés A�témakör�célja�a�Linux�fájl- és�könyvtárkezelésének,�valamint�a� fájlok�és�mappák�tömörített�archívba�való�elhelyezésének�bemutatása.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Linux�könyvtárszerkezete. – Abszolút�és�relatív�útvonal�hivatkozások. – Fájl- és�könyvtárkezelési�utasítások. – Szimbolikus�és�hard�linkek.�A�két�link�típus�összehasonlítása. – Fájlrendszerek�csatolása. – Archiválás�és�tömörítés.
10.3.4. Bevezetés�a�héjprogramozásba A� témakör� célja� az� I/O� átirányítás� és� az� utasításláncolás� bemutatása,� a� shell�programozás�alapjainak�letétele,�a�tanulók�shell�programozásba�való�bevezetése.�Az�alábbi�felsorolás tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – STDIN,�STDOUT�és�STDERR. – I/O�átirányítás. – Utasítások�láncolása�(pipeline). – Fájlok�keresése,�fájltartalom�szűrése,�rendezése. – Shell szkriptek. – Szkriptek�paraméterezése. – Változók, vezérlőszerkezetek�használata.
10.3.5. Felhasználói�fiókok�kezelése A�témakör�célja�a�tanulók�bevezetése�a�csoportok�és�felhasználói�fiókok�kezelésébe.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Felhasználói�fiókok�típusai. – Bejelentkezés�rendszergazdaként:�su�és�sudo�utasítások. – Az�/etc/passwd�és�/etc/shadow�fájlok. – Felhasználói�fiók�létrehozásának�alapbeállításai,�az�/etc/default/useradd�fájl. – Felhasználói�jelszó�beállítása. – Felhasználói�csoportok,�az�/etc/group�fájl. – Csoportok�és�felhasználók�létrehozása,�törlése,�módosítása. – A�UID�és�GID�azonosítók.�A�getent�utasítás. – Felhasználó�csoporttagságának�a�meghatározása. – Felhasználók�csoporthoz�rendelése.
10.3.6. Jogosultságok�beállítása A�témakör�célja,�hogy�a�tanulók�megértsék�a�Linux�fájlok�és�könyvtárak� Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Fájlok�tulajdonosa�és�csoportja. – Fájlok�tulajdonosának�a�megváltoztatása:�a�chown�utasítás.
– Fájljogosultságok.�A�SETUID,�SETGID�és�Sticky�bitek. – Újonnan�létrehozott�fájlok�alapértelmezett�fájlmódja. – Fájlok�és�könyvtárak�jogosultságainak�megváltoztatása:�chmod�utasítás.
10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép� terem�(külön�partícióra�vagy�virtuális�gépre� előre� telepített�Linux�operációs�rendszerrel).
10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
11. Linux�alapok�gyakorlat�tantárgy 72�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja,�hogy�a�tanulók�alapszinten�képesek�legyenek�a�Linux�operációs�rendszer parancssori� használatára,� valamint� hogy� belépő� szintű,� az� LPI� Linux� Essentials� ipari�minősítéshez�illeszkedő�készségeket�adjon�át.
11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� szervesen� kapcsolódik� a� 11996-11� azonosító� számú� Információtechnológiai�alapok� modul� IT� alapok� tantárgyának� tartalmaihoz.� A� tantárgy� elsajátítását�nagymértékben�segíti�a�szakmai�angol�nyelv�legalább�alapszintű�ismerete.
11.3. Témakörök 11.3.1. Linux�parancssor�használata
A� témakör� célja� a� gyakorlati� parancssor� használat� készségszintű� elsajátíttatása.� A�tanulók� legyenek� képesek� Linux� parancsokat� használni,� az� egyes� utasítások�szintaktikáját,� a� paraméterek� használatát� önállóan� kideríteni.� Az� alábbi� felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Virtuális�terminálok�használata. – Linux� parancssor� megismerése� néhány� utasításon� keresztül� (pl.� whoami,�uname, pwd). – Parancselőzmények�használata. – Környezeti�változók,��PATH�kiíratása�képernyőre.�A�echo�és�which�utasítások. – Helyettesítő�karakterek�használata. – Alias�nevek�megadása. – Manuálok�használata.�A�whatis�utasítás. – Az�info�oldalak�használata. – Utasítások�--help�opciója. – Fájlok�keresése,�a�locate�utasítás.
11.3.2. Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� legyenek� képesek� önállóan� egyszerű� fájl- és�könyvtárkezelés� műveleteket� elvégezni,� fájlokat� és� könyvtárakat� archiválni� és�tömöríteni.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör� tanítása� során�feldolgozandó�tartalmakat:
– Navigáció�a�könyvtárszintek�között,�a�cd�és�pwd parancsok. – Könyvtártartalom�kilistázása. – Fájlok�megtekintése,�a�cat,�more�és�less�utasítások�használata. – Fájlok�és�könyvtárak�másolása,�áthelyezése�és�átnevezése. – Fájlok�és�könyvtárak�létrehozása�és�törlése. – Fájlok�véletlen�felülírásának�megakadályozása. – Szimbolikus�és�hard�linkek�létrehozása. – Fájlrendszerek�csatolása:�a�mount�utasítás. – Archív� és� tömörített� állományok� létrehozása,� kicsomagolása:� tar,� gzip,� és�zip/unzip�utasítások�használata.
11.3.3. Bevezetés�a�héjprogramozásba A� témakör� célja� a� tanulók� héjprogramozásba� való� bevezetése.� Nem� cél,� hogy� a�tanulók�képesek�legyenek�egy�összetett�szkript�megírására,�de�ismerjék�a�paraméter�átadást,�és�a�vezérlőszerkezetek�(elágazás,�ciklus)�használatának�módját.�A�témakör�feldolgozása� során� ismerjenek� meg� legalább� egy� szkriptek� megírására� alkalmas�parancssori�szövegszerkesztő�programot.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – I/O�átirányítás. – Fájlok�és�fájltartalmak�keresése. – Utasítások�láncolása�(pipeline). – Szöveges�fájlok�létrehozása,�szerkesztése. – Egyszerű�shell�szkriptek�létrehozása,�paraméter�átadás. – Vezérlőszerkezetek�használata�szkriptekben.
11.3.4. Hálózati�beállítások�ellenőrzése,�konfigurációja A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� képesek� legyenek� a� hálózati� beállítások�ellenőrzésére,� azok� konfigurálására.� Az� alábbi� felsorolás� tartalmazza� a� témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Hálózati�beállítások�ellenőrzése,�az�ifconfig�utasítás. – Irányítási�információk�megjelenítése,�a�route�utasítás. – Az�/etc/hosts�fájl�vizsgálata. – A�localhost�és�egyéb�hosztok�elérhetőségének�vizsgálata�ping�utasítással.. – Névszerver�ellenőrzése,�az�/etc/resolv.conf�fájl�vizsgálata. – A�netstat�program�használata. – Hálózati�interfész�konfigurációja,�alapértelmezett�átjáró�beállítása. – Az�ssh�utasítás.
11.3.5. Csomag- és�processzkezelés A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� legyenek� képesek� a� használt� Linux� rendszerben�csomagokat� telepíteni,� frissíteni,� törölni,� valamint� a� telepített� csomagok� listáját�megjeleníteni.� Tudják� továbbá�megnézni� a� futó� processzeket,� azok� futását� szükség�esetén� megszakítani.� Az� alábbi� felsorolás� tartalmazza� a� témakör� tanítása� során�feldolgozandó�tartalmakat: – Csomagkezelés,�csomagtípusok. – Debian�csomagok�telepítése,�frissítése,�törlése�és�kilistázása. – RPM�csomagok�telepítése,�frissítése,�törlése�és�kilistázása. – Processz�hierarchia,�a�pstree�utasítás. – Folyamatok�listázása:�ps�és�top�utasítások�használata. – Futó�processz�megszakítása.
– Napló�fájlok�vizsgálata.
11.3.6. Felhasználói�fiókok�kezelése A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� képesek� legyenek� parancssori� eszközökkel�csoportokat�és�felhasználókat�létrehozni,�törölni,�módosítani,�az�egyes�felhasználókat�csoportokhoz� hozzárendelni.� Az� alábbi� felsorolás� tartalmazza� a� témakör� tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Bejelentkezés�rendszergazdaként:�su�és�sudo�utasítások�használata. – A�who�és�w�utasítások. – Csoportok� létrehozása,� törlése,� módosítása:� groupadd,� groupdel,� groupmod�utasítások. – Az�/etc/group�fájl�vizsgálata. – Felhasználói� fiókok� létrehozása,� törlése,� módosítása:� useradd,� userdel� és�usermod�utasítások. – Felhasználói�fiókok�csoporthoz�rendelése.
11.3.7. Jogosultságok�beállítása A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� legyenek� képesek� fájloknak� és� könyvtáraknak� a�tulajdonosának,�csoportjának�a�meghatározására,�azok�megváltoztatására.�Tudják�az�olvasási,� írási� és� végrehajtási� jogokat� igény� szerint� beállítani.� Az� alábbi� felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Fájlok�és�könyvtárak�tulajdonosának�és�csoportjának�meghatározása. – Fájlok�és�könyvtárak�tulajdonosának�a�megváltoztatása:�a�chown�utasítás. – Fájl�és�könyvtárak�jogosultságai,�azok�beállítása:�a�chmod�utasítás.
11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép� terem�(külön�partícióra�vagy�virtuális�gépre�előre� telepített�Linux�operációs�rendszerrel).
11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
12008-16�azonosító�számú
Irodai�szoftverek�haladó�szintű�használata
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12008-16� azonosító� számú� Irodai� szoftverek� haladó� szintű� használata� megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Iro
dai
szo
ftv
erek
Iro
dai
szo
ftv
erek
gy
ako
rlat
FELADATOK Szöveges�dokumentumot�készít,�alternatív�fájlformátumokat�használ�megnyitáshoz,�mentéshez,�a�szöveges�dokumentumhoz�jelszavas�védelmet�állít�be
x
Szöveges�dokumentumban�navigál,�hyperlinket,�könyvjelzőt�helyez�el x Bekezdés- és�karakterstílusokat�használ,�szerkeszt,�speciális�karaktereket�használ,�irányított�beillesztést�végez;�felsorolásokat,�többszintű�felsorolásokat�hoz�létre,�szerkeszt,�alapbeállításait�módosítja
x x
Élőfejet,�élőlábat formáz,�vízjelet�használ,�lábjegyzetet,�végjegyzetet,�bibliográfiát�készít,�szerkeszt
x x
A�szövegszerkesztő�eszközkészletének�megjelenését,�elrendezését�testre szabja
x
A�dokumentum�tulajdonságait�szerkeszti,�egyedi�mezőket�vesz�fel,�értékeit�módosítja,�azokat�a�szövegben�felhasználja
x
Makrókat�rögzít,�használ,�gyorsbillentyűket�hoz�létre x x Dokumentumot,�dokumentum�részletet�nyomtat,�használja�a�nyomtatáshoz�kapcsolódó�haladó�beállításokat
x
Képet�beilleszt,�annak�tulajdonságait�szerkeszti,�a�szöveg�és�kép�igazítását�elvégzi
x
Szakasztöréseket�alkalmaz,�elkülönített�szakaszokra�haladó�beállításokat�alkalmaz,�többhasábos�szöveget�létrehoz,�kezel
x
Szöveges�dokumentumban�táblázatokat�hoz�létre,�formáz,�szerkeszt x x Táblázatkezelő�programban�dokumentumot�készít,�alternatív�fájlformátumokat�használ�megnyitáshoz,�mentéshez
x
Táblázatkezelőben�munkalapokat�kezel,�létrehoz,�másol,�beilleszt,�töröl,�sorrendet�módosít,�jelszavas�védelmet�állít�be
x
Sor-,�oszlop�és�lapbeállításokat�módosít,�élőfejet,�élőlábat�formáz,�oldalankénti�ismétlődést�állít�be,�vízjelet�használ
x
A�táblázatkezelő�eszközkészletének�megjelenését,�elrendezését�testre�szabja
x
A�dokumentum�tulajdonságait�szerkeszti,�egyedi�mezőket�vesz�fel,�értékeit�módosítja
x
Képleteket,�függvényeket�használ,�függvényeket�célszerűen�egymásba�ágyaz,�adatérvényesség-vizsgálatot�állít�be;�összegző,�feltételes,�szövegkezelő�függvényeket�használ
x x
Makrókat�rögzít,�használ,�gyorsbillentyűket�hoz�létre x x Táblázatot,�táblázat�részletét,�diagramot�nyomtat,�használja�a�nyomtatáshoz�kapcsolódó�haladó�beállításokat
x x
Cellák�tartalmát�formázza,�egyedi�számformátumokat�és�feltételes�formázást�hoz�létre,�módosít,�alkalmaz,�cellákat�egyesít,�egyesített�cellákat�feloszt,�cellák�igazítását,�behúzását�módosítja,�irányított�beillesztést�végez
x x
Nevesített�tartományokat�hoz�létre,�azokat�képletekben�felhasználja x x Táblázatban�adatokat�keres,�rekordok�között�szűr,�adatokat�rendez�több�szempont�szerint
x x
Abszolút-, relatív- és�vegyes�hivatkozásokat�alkalmaz x x Diagramot,�grafikont�készít,�tulajdonságait�haladó�módon�beállítja,�objektumokat�elhelyez,�azok�tulajdonságait�beállítja,�módosítja
x x
Szöveges�dokumentumba�táblázatkezelőben�létrehozott�táblázatokat,�diagramokat illeszt
x x
SZAKMAI ISMERETEK A�szövegszerkesztő�program�működésének�testre�szabása x Szöveges�dokumentum�szerkezeti�szintjei x x Karakter,�bekezdés,�hasáb,�szakasz�formázási�lehetőségei x x Élőfej,�élőláb,�lábjegyzet,�végjegyzet�tulajdonságai x x Stílusok x x Makrók�rögzítése,�felhasználása x x Dokumentum�nyomtatási�lehetőségei x Különféle�objektumok�használata�szöveges�dokumentumban x x Táblázatok x Többszintű�felsorolás x A�táblázatkezelő�program�működésének�testre�szabása x Cella,�tartomány,�munkalap,�munkafüzet x x Hivatkozás�típusai x x Képlet,�függvény�létrehozása,�módosítása x Diagram,�grafikon�létrehozása,�módosítása x A�szövegszerkesztő�és�táblázatkezelő�program�integrált�használata x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Esztétikus�szöveges�dokumentum�készítése,�formázása x Táblázatkezelő�program�célszerű�használata x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x x Megbízhatóság x x Önállóság x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Gyakorlatias�feladatértelmezés x x
12. Irodai�szoftverek�tantárgy 31�óra/- óra* * 9-13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanulásának� célja,� hogy� a� tanulók alkalmasak� legyenek� alapszintű� irodai�feladatokon� túlmutató� problémákat� irodai� (szövegszerkesztő,� táblázatkezelő)� szoftverek�segítségével� � megoldani,� valamint� � informatikai� támogató� munkatársként� képesek�legyenek� az� informatikai� eszközöket� felhasználó� munkatársaikat� támogatni� leendő�munkahelyükön.�A�tantárgy�célja�az�Irodai�szoftverek�gyakorlat�tantárgyhoz�kapcsolódó�elméleti� megalapozás.� Ezzel� elérhető,� hogy� egy� másik� irodai� szoftvercsomagra� való�áttérés� akadálymentesebb� legyen� a� tanuló� számára� a� későbbiekben� azáltal,� hogy� a�lehetőségeket� fogalmi� szinten� is� ismeri.� Az� átadandó� ismereteknek� az� életen� át� tartó�tanulás�megalapozását�is�segítenie�kell.
12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Irodai�szoftverek�alapszintű�kezelése
12.3. Témakörök 12.3.1. Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek
A� témakör� a� szövegszerkesztő� program� és� a� szöveges� dokumentumok� által� kínált�haladó� szintű� lehetőségek� bemutatására� szolgál� az� alábbi� felsorolásnak� megfelelő�tartalommal. Szövegszerkesztő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - szöveges�dokumentum�formátumok;� Navigációs�lehetőségek�a�szöveges�dokumentumon�belül: - keresési� lehetőségek� egy� dokumentumon� belül� szöveg� vagy� formátum�megadásával; - dokumentumok�különböző�nézetei; - hivatkozások,�könyvjelzők. Dokumentum�haladó�szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások,�szakaszok,�többhasábos�tördelések; - karakterekhez�és�bekezdésekhez�kapcsolódó�haladó�szintű�beállítások; - sablonok,�stílusok,�stíluskészletek; - többszintű�felsorolások�speciális�beállítási�lehetőségei; - élőfej, élőláb,�vízjel,�beépített�és�egyedi�dokumentum-mezők�lehetőségei; - speciális�karakterek,�szövegtörési�pontok,�automatikus�javítás; - jelszóvédelem�lehetőségei,�alkalmazási�területei. Nagyméretű�dokumentumok�kezelése: - fejezetek,�szakaszok,�címek,�alcímek; - lábjegyzetek,�végjegyzetek,�irodalomjegyzék; - tartalomjegyzék,�ábrajegyzék,�képjegyzék,�számozások. Objektumok�a�szöveges�dokumentumban: - képek,�ábrák,�alakzatok; - diagramok, szervezeti diagramok; - képletszerkesztő; - táblázatok�haladó�szintű�formázása,�táblázatokban�használható�képletek. Makrók: - makrórögzítés,�billentyűparancs�hozzárendelése;
- makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása; - makrókban�használható�programozási- és�adatszerkezetek; - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.
12.3.2. Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek A� témakör� a� táblázatkezelő� program� lehetőségeinek� és� a� táblázatok� által� kínált�haladó� szintű� lehetőségek� bemutatására� szolgál� az� alábbi� felsorolásnak� megfelelő�tartalommal. Táblázatkezelő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - munkafüzet�natív�formátumai; - importálási�lehetőségek�más�formátumú�források�felhasználásával;� Navigációs�lehetőségek�a�táblázaton�belül: - keresés�munkafüzetekben; - hivatkozások,�könyvjelzők,�név�mezők. Táblázatok�haladó�szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások; - sorok,�oszlopok�beszúrása,�törlése,�elrejtése,�megjelenítése; - cellák�haladó�szintű�formázása,�cellák�egyesítése; - feltételes�formázások�lehetőségei; - adatérvényesítési�szabályok�helye,�szerepe,�létrehozásának�lehetőségei; - sablonok,�stíluskészletek; - egyéni�értékformátumok�lehetőségei,�szabályai; - élőfej,�élőláb,�vízjel; - munkafüzet�tulajdonságainak�használati�lehetőségei,�egyéni�mezők�használata; - munkalap� és� munkafüzet� jelszavas� védelmének� lehetőségei,� alkalmazási�területei. Képletek,�függvények: - hivatkozások�(relatív,�abszolút,�vegyes)�célszerű�alkalmazása; - hivatkozás�másik�munkalapra,�másik�munkafüzetre; - név�mező�használata�hivatkozásként�képletekben; - összesítések,�részösszegek�létrehozási�lehetőségei; - függvények,�egymásba�ágyazott�függvények�kezelése,�szabályai. Szűrés,�rendezés: - irányított�szűrések�készítésének�lehetőségi,�szabályai; - rendezés�egy,�illetve�több�oszlop�tartalma�szerint; - duplikátumok�eltávolítási�lehetőségei. Objektumok�beillesztése: - képek,�ábrák,�alakzatok; Diagramok�létrehozása,�formázása - grafikonok�és�diagramok; - diagramstílusok; - diagramok�tulajdonságai; - sor- és�oszlopadatok�alkalmazása. Makrók�használata: - makrórögzítés,�billentyűparancs�hozzárendelése; - makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása; - makrókban�használható�programozási- és�adatszerkezetek; - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.
12.3.3. Irodai szoftverek integrált�használata
A� témakör� az� irodai� szoftverek� integrált� használati� lehetőségeinek� bemutatására�szolgál.�Példákat�kell�adni�a�szöveges�dokumentumba�ágyazott,�csatolt�táblázatok�és�diagramok�használatára.�Ki�kell� emelni�a�csatolás�és�a�beágyazás�előnyeit valamint hátrányait,�hogy�a�tanulók az�adott�probléma�megoldásához�legcélszerűbb�megoldást�tudják�választani.
12.3.4. Érettségi�felkészülés A�témakör�tanításának�célja�felkészülés�az� Informatikai�ismeretek�szakmai�érettségi�vizsgára.
12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Osztályterem,� tanári� bemutatásra� alkalmas� számítógéppel,� kivetítésre� alkalmas�megjelenítővel�(pl.�projektor,�nagyméretű�TV)
12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
13. Irodai�szoftverek�gyakorlat�tantárgy 124�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanulásának� célja,� hogy� a� tanulók alkalmasak� legyenek� alapszintű� irodai�feladatokon� túlmutató� problémákat� irodai� (szövegszerkesztő,� táblázatkezelő)� szoftverek�segítségével�megoldani,�valamint�informatikai�támogató�munkatársként képesek�legyenek�az� informatikai� eszközöket� felhasználó� munkatársaikat� támogatni� leendő�munkahelyükön.�A� tantárgy�célja�továbbá,�hogy�az� Irodai�szoftverek�tantárgy�keretében�megtanult�elmélethez�készségszintű�gyakorlati�tudás�kapcsolódjon.�Az�egyes�témakörök�tanításánál� elsődleges� a� munkahelyi� feladatokhoz� kapcsolódó,� hétköznapi� példákon�keresztüli�gyakorlás.
13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Irodai�szoftverek�alapszintű�kezelése
13.3. Témakörök 13.3.1. Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek
A�témakör�a�szövegszerkesztő�program�lehetőségeinek�és�a�szöveges�dokumentumok�által� kínált� haladó� szintű� lehetőségek� használatára,� begyakoroltatására� szolgál� az�alábbi�felsorolásnak�megfelelő�tartalommal. Szövegszerkesztő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - szöveges� dokumentum� létrehozása,� natív� és� PDF� formátumok� kezelésének�lehetőségei;� - a� szövegszerkesztő� program� megjelenésének,� a� feladathoz� igazodó�eszközkészletek�testreszabása.� Navigációs�lehetőségek�a�szöveges�dokumentumon�belül: - dokumentum� egy� részletének� megkeresése,� cserélése� a� tartalmazott� szöveg�vagy�formátumbeállítása�segítségével; - dokumentum�nézetek�célszerű�használata;
- hivatkozások,�könyvjelzők�létrehozása,�alkalmazása. Dokumentum�haladó�szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások�módosítása,�szakaszok�kezelése,�többhasábos�tördelések; - karakterekhez�és�bekezdésekhez�kapcsolódó�haladó�szintű�beállítások; - formátummásolás,�sablonok,�stíluskészletek�használata,�azok�módosítása; - többszintű�felsorolások�speciális�beállítási�lehetőségei; - stílusok�alkalmazása,�módosítása,�létrehozása; - élőfej,�élőláb,�vízjel,�beépített�és�egyedi�dokumentum-mezők�alkalmazása; - speciális� karakterek,� szövegtörési� pontok� beillesztése,� automatikus� javítás�alkalmazása,�beállításainak�módosítása; - jelszóvédelem alkalmazása. Nagyméretű�dokumentumok�kezelése: - fejezetek,�szakaszok,�címek,�alcímek�kezelése; - lábjegyzetek,�végjegyzetek,�irodalomjegyzék;� - tartalomjegyzék,�ábrajegyzék,�képjegyzék�készítése,�számozások�kezelése. Objektumok�beillesztése: - képek,�ábrák,�alakzatok�beillesztése,�formázása; - diagramok,�szervezeti�diagramok�beszúrása,�formázása; - képletszerkesztő�használata; - táblázatok� beszúrása,� haladó� szintű� formázása,� táblázatokban� használható�képletek�alkalmazása. Nyomtatási�lehetőségek: - dokumentum�egészének�illetve�részeinek�nyomtatása; - nyomtatás�speciális�beállításai�(pl.�többoldalas-,�füzetnyomtatás). Makrók�használata: - egyszerű�makrók�rögzítése,�billentyűparancs�hozzárendelése; - makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.
13.3.2. Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek A� témakör� a� táblázatkezelő� program� lehetőségeinek� és� a� táblázatok� által� kínált�haladó� szintű� lehetőségek� használatára,� begyakoroltatására� szolgál� az� alábbi�felsorolásnak�megfelelő�tartalommal. Táblázatkezelő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - táblázat,� munkafüzet,� munkalap� létrehozása,� natív� formátumok� kezelésének�lehetőségei,�importálási�lehetőségek�más�formátumú�források�felhasználásával;� - a� táblázatkezelő� program� megjelenésének,� a� feladathoz� igazodó�eszközkészletek�testreszabása.� Navigációs�lehetőségek�a�táblázaton�belül: - keresés�munkafüzetekben; - hivatkozások,�könyvjelzők,�név�mezők�létrehozása,�alkalmazása. Táblázatok�haladó szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások�módosítása; - sorok,�oszlopok�beszúrása,�törlése,�elrejtése,�megjelenítése; - cellák�haladó�szintű�formázása,�cellák�egyesítése; - feltételes�formázások�létrehozása; - adatérvényesítési�szabályok�létrehozása,�kezelése; - formátummásolás,�sablonok,�stíluskészletek�használata,�azok�módosítása; - egyéni�értékformátumok�alkalmazása,�módosítása,�létrehozása; - élőfej,�élőláb,�vízjel;
- munkafüzet�tulajdonságainak�beállítása,�egyéni�mezők�felvétele,�használata; - munkalap�és�munkafüzet�jelszavas�védelmének�beállítása,�alkalmazása. Képletek,�függvények: - hivatkozások�(relatív,�abszolút,�vegyes)�célszerű�alkalmazása; - hivatkozás�másik�munkalapra,�másik�munkafüzetre; - név�mező�használata�hivatkozásként�képletekben; - összesítések,�részösszegek�használata; - függvények,�egymásba�ágyazott�függvények�célszerű�alkalmazása. Szűrés,�rendezés: - autoszűrők�alkalmazása; - irányított�szűrések; - rendezés�egy,�illetve�több�oszlop�tartalma�szerint; - duplikátumok�eltávolítása. Objektumok�beillesztése: - képek,�ábrák,�alakzatok�beillesztése,�formázása; Diagramok�létrehozása,�formázása - grafikonok�és�diagramok�létrehozása,�formázása; - váltás�diagramstílusok�között; - diagramok�tulajdonságainak�módosítása,�diagram�elhelyezése; - váltás�sor- és�oszlopadatok�között. Nyomtatási�lehetőségek: - dokumentum�egészének�illetve�részeinek�nyomtatása; - nyomtatás�speciális�beállításai�(pl.�nyomtatási�terület,�cellarácsokkal,�ismétlődő�sorok/oszlopok, sor-,�oszlopazonosítók). Makrók�használata: - egyszerű�makrók�rögzítése,�billentyűparancs�hozzárendelése; - makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása; - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.
13.3.3. Irodai�szoftverek�integrált�használata A�témakör�az�irodai�szoftverek�integrált�használatának�begyakoroltatására�szolgál.�A�rendelkezésre� álló� időkeretben� projektfeladatok� segítségével� kell� szöveges�dokumentumokban� alkalmazott� beágyazott,� illetve� csatolt� táblázatok,� diagramok�használatát�gyakoroltatni.�A�projektfeladat�minden�esetben�nagy�méretű,�fejezetekre�bontott,�táblázatokat�és�diagramokat�tartalmazó�dokumentum�elkészítése�legyen,�ahol�a� szövegszerkesztésben� és� a� táblázatkezelésben� megtanult� haladó� ismeretekből� a�lehető�legtöbb�elemet�használni�kell.
13.3.4. Érettségi felkészülés A�témakör�tanításának�célja�felkészülés�az� Informatikai�ismeretek�szakmai�érettségi�vizsgára.
13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógépes�szaktanterem,�ahol�minden�tanuló�önálló�számítógéppel�dolgozhat.
13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
10815-16�azonosító�számú
Információtechnológiai�alapok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 10815-16� azonosító� számú� Információtechnológiai� alapok� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
-
IT a
lap
ok
IT a
lap
ok
gyak
orl
at
FELADATOK Számítógépes�konfigurációt�meghatároz x x Számítógépet�szakszerűen�szét- és�összeszerel,�alkatrészt�cserél x Perifériát�csatlakoztat,�meghajtó�programot�telepít x BIOS�funkcióikat�beállít x UPS�teljesítményszükségletet�meghatározza,�a�UPS-t�üzembe�helyez
x
Megelőző�karbantartást�végez x Merevlemezt�particionál x Megfelelő�operációs�rendszert�kiválaszt Operációs�rendszert�telepít�és�frissít x Operációs�rendszert�konfigurál�és�menedzsel x Alkalmazói�programokat�telepít,�frissít�és�konfigurál x Postafiókot�konfigurál�asztali,�mobil�eszközökön x Biztonsági�programokat�telepít�és�használ x Lemezklónozást�végez�és�rendszer-helyreállítást�végez x Adatokról�biztonsági�mentést�készít,�adatokat�helyreállít x Nyomtatót�telepít,�megoszt�és�karbantart x LAN/WAN�hálózatokat�használ x x Számítógépet�hálózatra�csatlakoztat,�hálózati�kapcsolatokat�konfigurál
x
Internet kapcsolatot megoszt x ESD�védelemi�eszközöket�szakszerűen�használ x Számítógépes�munkakörnyezetet�kialakít x Kézenfekvő�problémákat�kiszűr x Alapszintű�felhőszolgáltatásokat�rendel�meg�és�használ x Angol�nyelvű�műszaki�leírásokat�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat
x
SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai�alapfogalmak x Kettes,�tizenhatos�számrendszer x Számítógép�főbb�részei x x Mobil�eszközök�hardverelemei x x BIOS�funkciók x x Processzorok�és�típusaik x x Memóriák�és�típusaik x x Perifériák x x Portok�és�típusaik x x
Adattovábbítási�módszerek x Asztali,�hálózati�és�mobil�operációs�rendszerek x x Multi-boot�környezet x x Virtuális�gép,�hypervisor x x GUI�és�CLI�felhasználói�felületek x x Fájlok,�mappák�kezelése,�megosztása x x Fájlrendszerek,�jogok�és�attribútumok x x Partíciók�típusai,�particionálás x x Folyamat- és�processzorkezelés x Hálózati�csatolóegység�feladatai�és�konfigurációja x x Alkalmazások�telepítése,�kompatibilitási�mód x x Levelezési�protokollok x Modern�biztonsági�fenyegetések x Biztonsági�mentések�típusai,�adatbiztonság,�RAID,�biztonsági�hardver- és�szoftvereszközök
x x
Felhőszolgáltatások x Nyomtatók�típusai,�nyomtatáskezelés x x Hálózati�nyomtatás,�nyomtató�megosztás x x Felügyeleti�eszközök x x ESD�védelem�szükségességének�okai x x Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Számítógép�összeszerelése x Portok,�perifériák�csatolása x Operációs�rendszer�telepítése x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Precizitás x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x x Kezdeményezőkészség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x
14. IT�alapok�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
14.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� alapok� tantárgy� célja,� hogy� alapozó� információtechnológiai�tudást�biztosítson�a�különböző� informatikai� szakképesítések�megszerzéséhez,�megadja�a�belépő� szintű� IT� munkakörök� betöltéséhez,� illetve� az� adott� irányú� alapszintű� ipari�minősítő�vizsga�letételéhez�szükséges�ismereteket. Ismerjék�meg�a�tanulók�a�személyi�számítógépek,�hordozható�IT�eszközök,�nyomtatók�és�egyéb� perifériák� működését,� alkatrészeit.� Tudjanak� egy� meghatározott� célú�számítógéphez� (játék� gép,� virtualizációs- és� CAD-CAM� munkaállomás,� HTPC,� stb.)�
megfelelő� alkatrészt� választani.� Ismerjék� meg� a� hardveres� és� szoftveres� karbantartás�fogásait.� Ismerjék�a� legjellemzőbb�biztonsági�fenyegetéseket,�az�ellenük�való�védekezés�módját. A� tanulók� ismerjék�meg� továbbá� a� biztonságos� munkavégzés� szabályait,� a� tűzvédelmi�irányelveket,� valamint� a hulladékká� vált� elektromos,� elektronikus� berendezések�kezelésének�megfelelő�módját.
14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.
14.3. Témakörök 14.3.1. Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek
Általános�munkabiztonsági�előírások,�szabályok. Számítógépek�és�nyomtatók�szerelésének�érintésvédelmi�irányelvei. Tűzvédelmi�irányelvek,�elektromos�tüzek�oltása. Elektrosztatikus�kisülés�(ESD)�veszélyei. Tápfeszültség�anomáliái�és�veszélyei,�túlfeszültség�védelmi�eszközök. Anyagbiztonsági�adatlap�(MSDS)�funkciója,�információi. Hulladékká�vált elektromos,�elektronikus�berendezések�kezelése.
14.3.2. Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba Kettes- és�tizenhatos�számrendszer. Neumann-elvű�számítógép�felépítése. Hardver�és�firmware�fogalma. Számítógép�házak�és�tápegységek. Processzortípusok,�foglalatok. Hőelvezetési�technológiák. Memóriák�típusai,�memória�modulok,�memóriahibák�kezelése. Illesztőkártyák�és�csatlakozási�felületeik. BIOS�feladatai,�beállításai. Input�perifériák,�KVM�kapcsolók. Háttértárak�és�típusaik. Merevlemezek�adattárolási�struktúrája. Redundáns�adattárolás�fogalma,�RAID. Megjelenítők�típusai,�paraméterei,�alapvető�működési�elveik. Nyomtatók�típusai,�működési�elveik. Nyomtatók�csatlakozási�felületei,�jellemző�paramétereik. Lapleíró�nyelvek,�PCL�és�PostScript�összehasonlítása. Szkennerek típusai,�működési�elveik. Multifunkciós�nyomtatók. Portok�és�csatlakozók�típusai,�belső- és�külső�kábeltípusok. Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai. Hálózati�topológiák. Speciális�számítógépes�rendszerek�(CAD/CAM,�virtualizáció,�játék, HTPC). Laptop�és�asztali�számítógép�alkatrészek�összehasonlítása. Laptopokra�jellemző�adapterek,�bővítőkártyák. Dokkoló�állomás�és�portismétlő�funkciója. Hordozható�eszközök�hardverelemei. Energiagazdálkodási�beállítások,�APM�és�ACPI�szabványok.
14.3.3. Szoftverismeret Szoftver�fogalma,�szoftverek�csoportosítása. Zárt- é�nyílt�forráskódú�rendszerek,�GPL. Operációs�rendszer�fogalma,�feladatai. Operációs�rendszerek�típusai�és�jellemzőik. GUI�és�CLI�felhasználói�felületek. Megfelelő�operációs�rendszer�kiválasztásának�szempontjai. Partíció�fogalma,�típusai. Formázás,�fontosabb�fájlrendszerek. Rendszerbetöltés�folyamata. Windows�indítási�módok. Regisztráció�adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra,�felhasználói�és�rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések�és�attribútumok. Vezérlőpult�beállításai. Archiválási�módok. Kliensoldali�virtualizáció,�hypervisor. Hordozható�eszközök�operációs�rendszerei. Levelezési�protokollok. Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások. Hibakeresési�folyamat�lépései.
14.3.4. Információtechnológia�biztonság�alapjai Rosszindulatú�szoftverek�(vírus,�trójai,�féreg,�adware,�spyware). Védekezési�módok�a�rosszindulatú�szoftverek�ellen. Támadástípusok�(felderítés,�DoS,�DDoS,�hozzáférési�támadás). Megtévesztési�technikák�(social�engineering, phishing). Kéretlen�és�reklámlevelek,�SPAM�szűrés�lehetőségei. Biztonságos�böngészés,�böngésző�biztonsági�beállításai. Biztonságos�adatmegsemmisítés�módszerei. Biztonsági�szabályzat. Felhasználói�nevek�és�jelszavak�(BIOS,�számítógép,�hálózati�hozzáférés). Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme. Tűzfalak�feladata,�típusai. Mobil�eszközök�védelme,�biometrikus�azonosítási�módszerek. IT�eszközök�fizikai�védelme.
14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
15. IT�alapok�gyakorlat�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
15.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� gyakorlat� tantárgy� célja,� hogy� biztosítsa� a� rá� épülő�informatikai� szakképesítések� megszerzéséhez� szükséges� alapszintű�információtechnológiai� készségeket,� tegye� lehetővé� az� adott� irányú� ipari� minősítés�megszerzését,�valamint�a�belépő�szintű�IT�munkakörök�betöltését. A� tanulók� legyenek� képesek� számítógépeket� alkatrészekből� összeszerelni,� alkatrészeket�cserélni,� nyomtatókat� és� egyéb�perifériákat� csatlakoztatni,�megosztani.�Tudjanak� fizikai�és� virtuális� számítógépre� operációs� rendszert,� felhasználói� alkalmazásokat� telepíteni,�azokat� frissíteni.� Tudják� a� levelező� programot� beállítani� asztali- és� hordozható�számítógépeken.� Legyenek képesek� az� alapszintű� rendszerfelügyeleti- és� karbantartási�feladatokat� ellátni.� Nem� cél� a� hibakeresési� készségek� kialakítása,� de� jó,� ha� képesek� a�nyilvánvaló�hibákat�felismerni�és�kijavítani.�Tudjanak�biztonsági�programokat�telepíteni,�frissíteni.� Tudják a� felhasználói� adatokat� és� beállításokat� felhőszolgáltatások�használatával�szinkronizálni,�másik�gépre�költöztetni. Legyenek�képesek�a�tanulók�biztonságos�labor- és�eszközhasználatra,�az�elektrosztatikus�védelmi�eszközök�megfelelő�használatára.
15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.
15.3. Témakörök 15.3.1. Biztonságos�labor- és�eszközhasználat
Számítógép-szerelés�eszközei�és�használatuk. Antisztatikus�eszközök�szabályszerű�használata. Tisztító�anyagok�és�eszközök�megfelelő�használata. Diagnosztikai�eszközök�(multiméter,�tápegység�tesztelő,�kábeltesztelő)�használata.
15.3.2. Számítógép�összeszerelése Számítógép�szakszerű�szétszerelése. Pontos�konfiguráció�meghatározása,�megfelelő�alkatrészek�kiválasztása. Számítógép�szakszerű�összeszerelésének�folyamata. Tápegység�telepítése. Alaplapi�alkatrészek�telepítése,�alaplap�házba�helyezése. Belső�alkatrészek�telepítése,�kábelek�csatlakoztatása. Perifériák�csatlakoztatása,�telepítése,�beállítása.. BIOS�funkciója�és�beállításai. Memóriabővítés�asztali�számítógépben�és�laptopban. Számítógép�alkatrészek�cseréje. Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása. SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása. Laptopok�felhasználó,�illetve�szerviz�által�cserélhető�alkatrészei. Hibakeresési�folyamat�lépései,�kézenfekvő�problémák�kiszűrése. Áramellátás�zavarai,�túlfeszültség�levezető�bekötése. UPS�típusok,�UPS�üzembe�helyezése.
15.3.3. Telepítés�és�konfigurálás Operációs�rendszerek�hardverkövetelményeinek�meghatározása. Operációs�rendszer�hardver kompatibilitásának�ellenőrzése. Particionálás. Kötetek�formázása.� Operációs�rendszerek�telepítése. Meghajtó�programok�telepítése. Frissítések�és�hibajavító�csomagok�telepítése. Operációs�rendszer�upgrade-je,�felhasználói�adatok�költöztetése. Regisztrációs�adatbázis�biztonsági�mentése,�helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások�és�folyamatok�kezelése,�feladatkezelő�használata. Alkalmazások�telepítése,�eltávolítása. Levelező�program�konfigurálása. Felhasználói�fiókok�kezelése. Virtuális�memória�beállítása. Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta. Területi�és�nyelvi�beállítások. Eseménynapló�ellenőrzése. Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai. Kezelőpult�(MMC)�használata. Biztonsági�másolatok�készítése,�archiválási�típusok. Személyes�tűzfal�beállítása. Antivírus�alkalmazás�telepítése,�frissítése,�vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális�gép�telepítése.
15.3.4. Megelőző�karbantartás Megelőző�karbantartás�jelentősége,�karbantartási�terv. Hardver- és�szoftverkarbantartás�feladatai. Ház�és�a�belső�alkatrészek�szakszerű�tisztítása. Monitorok�szakszerű�tisztítása. Festékszint�ellenőrzése,�toner�és�festékpatron�cseréje. Nyomtatók�és�szkennerek�szakszerű�tisztítása. Alkatrészek�csatlakozásának�ellenőrzése. Számítógépek�működésének�környezeti�feltételei. Operációs�rendszer�frissítése,�javítócsomagok�telepítése. Merevlemez�karbantartása,�lemezellenőrzés,�töredezettség-mentesítés. Helyreállítási�pontok�készítése,�rendszer�visszaállítása�korábbi�időpontra. Felhasználói�adatok�átköltöztetése,�archiválása. Távoli�asztalkapcsolat�és�távsegítség�konfigurálása. Ütemezett�karbantartási�feladatok. Laptopok�és�hordozható�eszközök�szakszerű�tisztítása.
15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógépes�laboratórium
15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11997-16�azonosító�számú
Hálózati�ismeretek�I.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11997-16� azonosító� számú� Hálózati� ismeretek� I.� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Hálózatok�I.
Hálózatok�I.�
gyak
orl
at
FELADATOK Megtervez�és�telepít�egy�otthoni,�ill.�kisvállalati�(SOHO)�hálózatot,�és�csatlakoztatja�az�internethez�
x x
Alapvető�IP-szolgáltatásokat�konfigurál�munkaállomásokon� x VLAN-okkal�rendelkező�kapcsolót�és�kapcsolók�közötti�kommunikációt�konfigurál�
x
VLAN-ok�közötti�forgalomirányítást�konfigurál� x Meghatározott�forgalom�engedélyezésére�vagy�tiltására�szolgáló�hozzáférési�listákat�készít�
x x
Forgalomirányító�eszközökön�irányítási�protokollokat�konfigurál� x LAN�követelményeknek�megfelelő�IP-címzési�sémát�tervez,�alhálózatokat�számol�
x
Ellenőrzi�a�hálózatot�és�az�internet-csatlakoztatást,�elhárítja�a�fellépő�hibákat�
x
Erőforrásokat�(állományokat�és�nyomtatókat)�oszt�meg�több�számítógép�között�
x
Felismeri�és�elhárítja�az�otthoni,�ill.�kisvállalati�hálózatok�biztonsági�veszélyeit�
x x
Ismert�internetes�alkalmazásokat�telepít�és�működésüket�ellenőrzi�
x
Internet�és�szerver�kapcsolatra�szolgáló�hálózati�eszközöket�installál,�konfigurál�és�elvégzi�a�fellépő�hibák�hibaelhárítását�
x
A�működő�hálózat�teljesítményét�monitorozza,�a�hibákat�behatárolja�és�elhárítja�
x x
Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi,�valamint�a�távközlési�szakmára�vonatkozó�előírásokat
x x
SZAKMAI ISMERETEK IPv4�és�IPv6�címek�és�alhálózati�maszkok� x x IPv4-es�és�IPv6-os�alhálózatok� x x Az�Ethernet�hálózat�hozzáférési�rétegének�felépítése� x Helyi�hálózat�tervezése�és�csatlakoztatása�az�internethez� x x Különböző�kábelek�és�csatlakozók�ismerete,�a�csavart�érpáras�kábellel�végzett�szerelési�munka�
x x
A�rétegelt�modell�és�az�egyes�rétegek�protokolljai� x Az�ügyfél-kiszolgáló�viszony�és�a�jellemző�szolgáltatások� x x A�vezetéknélküli�LAN-ok�és�biztonsági�megfontolásai�SOHO�környezetben�
x x
Egy�integrált�vezetéknélküli�hozzáférési�pont�és�ügyfél� x
konfigurálása� Kis�és�közepes�hálózatokban�alkalmazott�kapcsolók�és�forgalomirányítók�konfigurálása�parancssorból
x
Hálózati�címfordítás�működése�és�beállítása�(NAT,�PAT)� x x Az�irányító�protokollok�működése�és�konfigurálása�(pl.�RIP,�OSPF)
x x
Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�(pl.�RIP)� x x Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�(pl.�OSPF� x x Hálózati�veszélyek�és�támadási�módszerek� x Hozzáférési�listák�(normál,�kiterjesztett,�nevesített)� x Helyettesítő�maszk� x VLAN-ok�és�trunk�kapcsolatokVLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�
x
Tűzfalak�és�egyéb�biztonsági�eszközök� x Angol�nyelvű�szakmai�szövegek�értelmezése�és�felhasználása� x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Bináris�számrendszer�használata� x x IP-címzés� x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás� x Megbízhatóság� x x Önállóság x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x Kezdeményezőkészség x x Prezentációs�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Hibakeresés�(diagnosztizálás) x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x
16. Hálózatok�I.�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Hálózatok�I.�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a� tanulók tisztában�legyenek�az�alapvető�hálózati�fogalmakkal,�protokollokkal�és�technológiákkal,�rendelkezzenek�egy�kisvállalati�LAN� és� WAN� hálózat� tervezéséhez,� megvalósításához� és� a� hálózatfelügyelethez�szükséges� elméleti� háttérrel.� Továbbá� ismerjék� az� otthoni,� kis- és� közepes� vállalati�hálózatokra,� és� az� internet� szolgáltatásokra� fókuszálva� a� hálózatokban� szükséges�eszközök�és�alkalmazások� telepítésének,�üzemeltetésének,�valamint�a�hálózati�biztonság�és�hibaelhárítás�elméleti�alapjait.�A�Hálózatok�I.�tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�gyakorlat� tantárgy� elsajátításához.� A� tantárgy� további� célja,� az� elméleti� szakmai�
ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a� kapcsolódó� ipari� minősítés� megszerzésére� is�felkészítse�a�tanulókat.
16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak 10815-16�Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy
Munka�és�környezetvédelmi�alapismeretek Bináris�és�hexadecimális�számrendszer Személyi�számítógépek�felépítése� Operációs�rendszerek Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Hálózati�topológiák Levelezési�protokollok Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme Tűzfalak�feladata,�típusai IT�eszközök�fizikai�védelme
16.3. Témakörök
16.3.1. Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek A�vállalatok�hálózati�infrastruktúrájának�megismerése A�hálózat�elemei Csatlakozás�az�internethez Hálózati�operációs�rendszerek�feladata Hálózati�operációs�rendszerek�elérése Kapcsolók�hálózati�operációs�rendszerének�alap�konfigurációja Eszközök�IP�címzése,�bevezetés Kapcsolatok�alapszíntű�ellenőrzése�helyi�hálózatban
16.3.2. Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai,�Ethernet�protokoll Topológiák Adatok�fizikai�közegen�történő�átvitelének�szabályai Kommunikációs szabályok Kommunikációs�protokollok� Szabványügyi�szervezetek�ismerete OSI�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe TCP/IP�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe Adatbeágyazás�fogalma�és�menete Ethernet�technológia�működése�és�jellemzői Ethernet�keret�felépítése,�tulajdonságai Hálózati�vezetékes�átviteli�közegek�jellemzői�(rézkábelek,�optikai�kábelek) Vezeték�nélküli�átvitel�típusai MAC�cím�jelentősége,�felépítése ARP�protokoll�feladata�és�működése Kapcsoló�felépítése,�feladatai,�működése Kapcsoló�MAC-címtábla�felépítése
16.3.3. Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai IP�protokoll�jellemzői Összeköttetés�mentes�csomagtovábbítás Az�IPv4�és�az�IPv6�csomag�felépítése,�fejléce�és�mezői
A�forgalomirányító�felépítése,�feladatai,�működése A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamata Irányító�tábla�felépítése Szállítási�rétegbeli�protokollok�(TCP�és�UDP)�bemutatása A�TCP�kommunikáció Az�UDP�kommunikáció
16.3.4. IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok IPv4�címzési�struktúra IPv4�alhálózati�maszk IPv4�cím�dinamikus�és�statikus�hozzárendelése�egy�állomáshoz IPv4�címek�típusai�(nyilvános�és�privát),�osztályok IPv6�címzés IPv6�címek�típusai Alapértelmezett�átjáró�fogalma,�feladata IPv4�hálózat�alhálózatokra�bontása Változó�méretű�alhálózatok Strukturált�címzési�tervezés Alhálózatok�kialakítása�IPv6�alhálózatban Kapcsolatok�ellenőrzése
16.3.5. Alkalmazási�réteg�protokolljai,�hálózatbiztonság Egyenrangú�hálózatok Kliens�szerver�szolgáltatások Alkalmazási� rétegbeli� protokollok� (HTTP,� HTTPS,� IMAP,� POP3,� SMTP,� DHCP,�DNS, FTP) bemutatása Hálózati�támadások�bemutatása,�védelmi�beállítások,�SSH�protokoll Biztonsági�mentés�jelentősége Tűzfalak�szerepe�egy�hálózatban Hálózati�teljesítmény�ellenőrzése,�tesztelése,�elemzése
16.3.6. Kapcsolt�helyi�hálózatok�és�VLAN-ok A�kapcsoló�MAC-címtáblája,�felépítése,�feladata Ütközési- és�szórási�tartományok Kapcsoló�rendszerindítási�folyamata Kapcsolók�védelme,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsoló�biztonságos�távoli�elérése Hálózatelérési�rétegbeli�hibák�elhárítása VLAN-ok feladata, szerepe VLAN-ok megvalósítása VLAN�trönkök�jelentősége VLAN�hibakeresés� VLAN�biztonság�és�tervezés
16.3.7. Forgalomirányítási�ismeretek A�forgalomirányító�működése,�forgalomirányítási�döntések Az�útvonalak�meghatározásának�menete IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése Közvetlenül�csatlakozó�útvonalak�irányítótáblába�kerülése�és�szerepe VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�konfigurálása
VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�hibaelhárítása 3.�rétegbeli�kapcsolás�feladata,�szerepe Statikus�forgalomirányítás�megvalósítása,�konfigurálása Alapértelmezett�útvonal�szerepe�és�konfigurálása Összevont�és�lebegő�statikus�útvonalak�fogalma�és�feladata Dinamikus�forgalomirányító�protokollok�típusai,�működési�elvük Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�működése�(RIP,�RIPv2,�RIPng) Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�működése� Egyterületű�OSPFv2�és�OSPFv3�tulajdonságai�és�konfigurációja Forgalomirányítási�hibaelhárítás
16.3.8. A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés A�hozzáférési�lista�(ACL)�célja Az�ACL�működése Normál�IPv4�ACL-ek szerepe Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe ACL-ek�tervezése,�létrehozása ACL-ek�konfigurálása IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�létrehozása,�konfigurálása IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás
16.3.9. IP�szolgáltatások DHCP�v4�működése DHCPv4�szerver�és�kliens�konfigurálása DHCPv4�hibaelhárítás DHCP�v6�működése,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT)�jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása NAT�hibaelhárítás
16.4. A�képzés javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív� tábla,�számítógép,�projektor)�felszerelt�és� internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.
16.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
17. Hálózatok�I.�gyakorlat�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Hálózatok� I.� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók a� Hálózatok� I.�tantárgy� keretein� belül� tanult� elméleti� ismereteket� a� gyakorlatban� alkalmazzák,� egy�kisvállalati� LAN� és� WAN� hálózat� tervezését,� megvalósítását� és� hálózatfelügyeletét� el�tudják� látni.� Képesek� legyenek� az� otthoni,� kis- és� közepes� vállalati� hálózatokban�szükséges� eszközök� és� alkalmazások� telepítésére,� üzemeltetésére,� konfigurálására� és�hibaelhárítására,�valamint�a�hálózati�biztonság�a�kialakítására.�A�Hálózatok I. gyakorlat tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�tantárgy�megértéséhez.�A�tantárgy�további�célja,�az�gyakorlati�szakmai�ismeretek�elsajátítása�mellett�az,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.
17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak 10815-16�Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy
Biztonságos�labor�és�eszközhasználat Számítógép�alkatrészek�cseréje� Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása� SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása� Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai
17.3. Témakörök
17.3.1. Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja Hálózati�eszközök�és�hálózati�átviteli�közegek�megválasztása Topológia�ábrák�értelmezése Csatlakozás�az�internethez Hálózati� operációs� rendszerek� helye,� elérésének� módjai� és� lehetőségei� (konzol,�telnet, SSH) Terminál�emulációs�programok használata Hálózati�operációs�rendszer�konfigurációs�parancsainak�felépítése,�súgója Kapcsoló�alapvető�konfigurálása Kapcsolóhoz�való�hozzáférés�korlátozása Kapcsoló�konfigurálásának�mentése Végberendezések�automatikus�és�manuális�IP�beállítása A�kapcsoló felügyeleti�IP�címének�konfigurálása Kapcsolatok,�hálózati�összeköttetések�ellenőrzése�(ping,�tracert)
17.3.2. Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz Az�OSI�és�TCP/IP�modellek�rétegeihez�kapcsolódó�protokoll�adategységek�(PDU-k) elemzése� Adatbeágyazás�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel MAC-cím� és� IP-cím� használata,� azonos� hálózaton� található� eszközök�kommunikációja A� megfelelő� hálózati� átviteli� közeg� kiválasztása� és� egy� végberendezés�csatlakoztatása�egy�hálózathoz�
Kereszt- és�egyeneskötésű�Ethernet�kábel�készítése Kábelek�tesztelése Kapcsolódás�vezetékes�LAN-hoz Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Ethernet MAC-címek�megjelenítése,�elemzése Címmeghatározó� protokoll� (ARP)�működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel ARP�tábla�feladata�és�felépítése ARP�problémák�elhárítása Kapcsoló�MAC-címtábla�megtekintése 3.�rétegbeli�kapcsolás Kapcsolódás�vezeték�nélküli�LAN-hoz SOHO�router�vezeték�nélküli�hozzáférés�konfigurálása Vezeték nélküli�biztonság Vezeték�nélküli�kliens�konfigurálása Hálózati�kártya�információinak�megtekintése
17.3.3. Forgalomirányítási�alapok,�adatfolyam�kezelés IPv4� és� IPv6� csomag� működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel Állomás�csomagtovábbítási�döntései Állomás�IPv4�és�IPv6�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése Forgalomirányító�csomagtovábbítási�döntései Forgalomirányító�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése A�forgalomirányító�felépítése,�memóriák�tartalmának�megjelenítése A forgalomirányító�összetevőinek�azonosítása Csatlakozás�a�forgalomirányítóhoz A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Forgalomirányító�kezdeti�konfigurálása Állomás�és�kapcsoló�alapértelmezett�átjárójának�beállítása Forgalomirányítási�problémák�hibaelhárítása Alkalmazások�közötti�megbízható�átvitel,�szegmensek�nyomon�követése Megérkezett� adatok� nyugtázásának� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel TCP� és� UDP� szegmens� fejlécének� összehasonlítása� és� elemzése� adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Portszámok�szerepének�megismerése TCP� kapcsolatok� létrehozásának� és� lezárásának� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel TCP�háromfázisú�kézfogás�elemzése UDP�szerverfolyamatok�vizsgálata
17.3.4. IP-címzés�a�gyakorlatban Számrendszerek�közötti�átváltások IPv4�egyedi,�szórásos�és�csoportcímzés�vizsgálata IPv4�címek�azonosítása�és�osztályozása IPv6�címek�ábrázolása,�rövidítése Globális�egyedi�IPv6�cím�statikus�konfigurálása Globális�egyedi�IPv6�cím�dinamikus�konfigurációja�SLAAC�használatával Globális�egyedi�IPv6�cím�dinamikus�konfigurációja�DHCPv6�használatával
EUI-64�módszer�használata Dinamikus�és�statikus�link-local�címek IP�konfiguráció�ellenőrzése Kapcsolatok�ellenőrzése�(ICMPv4�és�ICMPv6),�hibaelhárítás Címzési�terv�készítése�IPv4�és�IPv6�hálózatokban Alhálózatok�használata,�konfigurálás Alhálózatok�kialakítása Alhálózat�kalkulátor�használata Változó�hosszúságú�alhálózati�maszk�(VLSM)�a�gyakorlatban
17.3.5. Szerver-kliens�kapcsolódás,�hálózatbiztonság Peer-to-peer�alkalmazások�használata,�fájlmegosztó�protokollok Web�és�e-mail�szolgáltatások�konfigurálása,�hálózati�kommunikáció�elemzése DNS�kérés�megfigyelése FTP�parancssori�és�böngészőben�történő�használata Hálózati�forgalom�elemzése,�protokoll�elemzés�kis�hálózatban Biztonsági�fenyegetések�azonosítása Támadás�típusok�felismerése Biztonsági�mentések�készítése,�visszaállítása,�frissítés�és�hibajavítás Naplózás Eszközök�konfigurálása,�biztonsági�beállítások SSH�engedélyezése�és�konfigurálása Telnet�és�SSH�kapcsolat�vizsgálata�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel A�hálózat�alapállapotának,�viszonyítási�állapotának�meghatározása Kapcsolatok�és�konfigurációk�ellenőrzése
17.3.6. Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok�használata Kapcsoló�MAC-címtáblájának�felépítési�folyamata,�elemzése Ütközési�és�szórási�tartományok�felosztása�hálózati�eszközök�segítségével Kapcsoló�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Kapcsolók�LED�jelzőfényeinek�értelmezése Kapcsolók�védelme,�portjainak�beállítása,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsolási�problémák felismerése�és�hibaelhárítás Kapcsolók�felügyeletének�megvalósítása SSH�kapcsolat�beállítása�és�ellenőrzése Biztonsági�támadások�elleni�védelem�lehetőségei Portbiztonság�beállítása,�ellenőrzése�és�hibaelhárítás VLAN�ID,�Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel VLAN-ok�létrehozása,�törlése�és�ellenőrzése�egy�kapcsolón Kapcsoló�portok�VLAN-okhoz�rendelése�és�ellenőrzése Trönk�kapcsolatok�konfigurálása Trönk�beállítások�ellenőrzése VLAN�Trunking�Protokoll�(VTP)�használata�és�konfigurálása VLAN-ok�és�trönk�kapcsolatok�hibaelhárítása VLAN�biztonság�megvalósítása
17.3.7. Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás Hálózati�címzés�dokumentálása,�topológia�diagram�készítése Loopback�interfész�használata�teszteléshez�és�menedzseléshez Forgalomirányító�interfészek�IPv6�IP-címmel�konfigurálása�és�ellenőrzése
IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése� VLAN-ok�közötti�hagyományos�forgalomirányítás�megvalósítása� VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� „router-on-a-stick”�forgalomirányítóval,�alinterfészek�konfigurálása�és�ellenőrzése VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� többrétegű� kapcsolóval� és�hibaelhárítás VLAN�hibakeresés�és�hibajavítás IPv4� hagyományos,� alapértelmezett,� összevont� és� lebegő� statikus� útvonalak�konfigurálása� Következő� ugrás� címével� és� kimenő� interfésszel� megadott� statikus� útvonalak�konfigurálása IPv6�statikus�útvonal�létrehozása�és�ellenőrzése IPv4�alapértelmezett�útvonalak�létrehozása�és�ellenőrzése VLSM�címzési�terv�készítése IPv4�és�IPv6�hálózati�címek�meghatározása,�konfigurálása,�ellenőrzése Statikus�útvonalak�hibaelhárítás RIP,�RIPv2�és�RIPng�konfigurációja�és�beállításainak�vizsgálata Passzív�interfészek�konfigurálása Hálózati�konvergencia�vizsgálata OSPF�csomagtípusok�azonosítása,�helló�csomagok OSPFv2�és�OSPFv3�konfigurálása�és�ellenőrzése Passzív�interfészek�szerepe�és�konfigurálása Dinamikus�forgalomirányítás�hibaelhárítás
17.3.8. A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés Helyettesítő�maszkok�és�kulcsszavak�használata ACL-ek�elhelyezésének�tervezése Normál�IPv4�hozzáférési�lista�(ACL)�konfigurálása�és�ellenőrzése Kiterjesztett IPv4 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése� IPv4 ACL-ek�alkalmazása�interfészen ACL-ek�módosítása ACL�statisztikák�elemzése�és�jelentősége A�VTY�vonalak�védelmének�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv6 ACL-ek�alkalmazása�interfészen IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás
17.3.9. IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban DHCP�v4�szerver�alapbeállításainak�megadása DHCPv4�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv4�konfigurálása�több�LAN�számára DHCPv4�beállításainak�ellenőrzése,�hibaelhárítás DHCPv6�SLAAC,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT)�jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása�és�ellenőrzése NAT�hibaelhárítás
17.3.10. Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként� a� tanulók� összetettebb� hálózat� megtervezését,� kiépítését� és�konfigurálását�végezzék�el.
17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az� Informatikai� rendszerüzemeltető� szakmai� és� vizsgakövetelményeiben� meghatározott�eszköz- és�felszerelésjegyzék�szerint�kialakított�hálózati�labor.
17.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11625-16�azonosító�számú
Programozás�és�adatbázis-kezelés
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11625-16� azonosító� számú� Programozás� és� adatbázis-kezelés� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Programozás
Programozás�
gyak
orl
at
FELADATOK Programot�készít�vezérlési�szerkezetek�felhasználásával X X Szoftverfejlesztő�alkalmazásokat�telepít,�használ X Objektum�orientált�programozási�nyelven�alkalmazást�készít X X Az objektum orientált�alapelveket�betartva�készít�alkalmazást X X Beépített�osztályokat�használ X X Saját�osztályokat�készít,�használ X Konzol�alkalmazást�készít X Feladatspecifikációt�értelmez X X Kivételeket�kezel X Hibakeresési�technikákat�alkalmaz X X Állományokat�kezel X X Vékony�és�vastag�kliensalkalmazást�fejleszt X X Weblapot�készít�a�legújabb�szabványok�szerint X X Programozási�feladatot�végez�webes�feladatok�megoldására X X Adatbázis-kezelő�rendszert�telepít,�használ X X Kisebb�adatbázist�tervez,�készít,�kezel X X SQL�nyelvű�parancsokat�készít,�futtat X X Verziókezelő�rendszert�telepít,�használ X Kódolási�konvenciókat�betart X X A�tiszta�kód�alapelveit�alkalmazva�fejleszt X X Csoportban�alkalmazást�fejleszt,�tesztel X X Munkájában�az irodai szoftvercsomagot komplexen alkalmazza X Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez� X X Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat
X X
SZAKMAI ISMERETEK Algoritmizálási�ismeretek X X Programozási�ismeretek X X Egyszerű�és�összetett�adatszerkezetek X X Generikus�adattípusok X Kifejezések,�műveletek,�precedenciák X X Objektum�orientált�programozási�alapismeretek X X Kivételkezelés X X Állománykezelési�ismeretek X X HTML5, CSS3, JSON, XML, XAML alapismeretek X X Adatbázis�tervezési�alapismeretek X X Adatbázis-kezelési�alapismeretek X X
SQL nyelvi alapismeretek X X Tesztelési�alapismeretek X X Verziókezelő�rendszerek X X Kódolási�konvenciók X X Tiszta�kód�alapelvei X X Irodai szoftvercsomag�integrált�alkalmazása X Angol�nyelvű�szakmai�szövegek�értelmezése�és�felhasználása X X Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások X X
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Aritmetikai�és�logikai�műveletek�alkalmazása X X Programozási�tételek�alkalmazása X X Elemi�algoritmusok�és�adatszerkezetek�alkalmazása X X Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése X X
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás X X Döntésképesség X X Fejlődőképesség,�önfejlesztés X
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség X Kezdeményezőkészség X X Segítőkészség X
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás X X Kreativitás,�ötletgazdaság X X Problémamegoldás,�hibaelhárítás X X
18. Programozás�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
18.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� elméleti� ismereteknek� az� átadása, valamint�az�ezekhez�tartozó�készségeknek�a�fejlesztése,�amelyek�képessé�teszik�a�tanulót�egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a� megvalósításhoz� szükséges� algoritmus�elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és� adatszerkezetek� kiválasztására.� A� tantárgy oktatásának�fontos�feladata�az�is,�hogy�a�tanuló�problémamegoldó�készségét�fejlessze.�A�tantárgy�további�célja,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítések�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.�� A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány�kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási�nyelvek�körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet�létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A�fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek� a�későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem zárja�ki,� hogy� a� szaktanár� az�
előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)
18.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása
18.3. Témakörök 18.3.1. Bevezetés�a�programozásba
A�bevezetés�a�programozásba�és�a�vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�gyakorlati�témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció� erősítése� a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek�direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem�egy�olyan�közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek meg olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó�eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - legalább� három� eszköz� bemutatása,� a� kiválasztott� eszközökkel� egyszerűbb�feladatok,�problémák�megoldásának�szemléltetése - legalább� három� kódolás� oktatását� célzó� portál� áttekintése,� egy-két� rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�valamelyik�kiválasztott�portálon. Javasolt�eszközök�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�eszközökkel): - Scratch - Kodu - Minecraft - Lego�vagy�más�hasonló�oktatórobot - Arduino Javasolt�oktatási�portálok�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - Khan Academy - Udacity A� témakör�második� részében� valamelyik�kiválasztott� eszközzel�néhány� egyszerűbb�probléma,�feladat�közös,�játékos�formában�történő�megoldására�kerül�sor.
18.3.2. Weboldalak�kódolása A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek� a� weboldalak� felépítésével,� a�HTML5�és�a�CSS3�alapjaival,�a�JavaScript�szerepével,�megértsék�a� stíluslapokat�és�JavaScriptet� használó� HTML� oldalak működése� mögötti� logikát.� (A� JavaScripttel�történő�magasabb�szintű�ismeretek�megszerzése�későbbi�témakör�feladata.) A� weboldalak� kódolása� elméleti� órák� keretében� a� tanulók� megszerzik� azokat� az�elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek
- meglévő� weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosításokat�elvégezni; - önállóan� létre� tudnak� hozni� egyszerűbb� weboldalakat,� stílusok� és� stíluslapok�segítségével� el� tudják� végezni� a� formázásukat,� valamint� be� tudnak� illeszteni� és� fel�tudnak�használni�kész�JavaScript�kódot.� A� tanulók� megismerkednek� továbbá� a� magas� szintű� felhasználói� élményt� nyújtó�weboldalak� kialakításának� alapelveivel,� a� készítéshez� használható� népszerű�keretrendszerekkel. A�témakörön belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�HTML�szabványok�rövid�ismertetése,� - a�HTML5�oldalakat�leíró�nyelv�fontosabb�strukturális�és�formai�elemei�(tagek),�valamint� az� elemekhez� tartozó� fontosabb� attribútumok:� megjegyzés,� �DOCTYPE,�html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section, nav, a, img - Stílusok�és�stíluslapok�(CSS)�szerepe,�a�CSS3�leírók�szintaxisa. - CSS3�szelektorok:�elem,�id,�class�és�csoport. - CSS3� jellemzők:� color,� opacity,� background-color, background-image, background-repeat, background-position, background-attachment, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align, text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-decoration, list-style*, cursor. (a *-gal� jelölt� eleme� több� jellemzőt�jeleznek, pl. margin-left, margin-right stb.) - Böngészőprogramok� beépített� fejlesztő� eszközeinek� vagy� más� hasonló� célú�beépülő�eszköznek�(pl.�Chrome�DevTools,�Firebug)�a�bemutatása - A�keretrendszerek�és�a�felhasználásukkal�járó�előnyök�bemutatása.�A�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�elemeinek�és�lehetőségeinek�bemutatása. - A� reszponzív�weboldal� kialakítás� jelentősége� és� alapelvei.�A� Bootstrap� vagy�más� hasonló� keretrendszer� segítségével� kialakított� reszponzív� weboldalszerkesztés�bemutatása. - JavaScript� kód� beágyazása� weboldalba,� „Hello� World”� alkalmazás� készítése�alert�függvény�segítségével - külön�fájlban�elhelyezett�JavaScript�kód�csatolása�a�weboldalhoz mások� által� elkészített� JavaScript� kód� és� stíluslapok� felhasználása� módja� (például�animált�megjelenítések�megvalósítására).
18.3.3. JavaScript A� témakör� legfontosabb� feladata,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� JavaScript�nyelv� szintaktikai� elemeivel,� az� esemény� vezérelt� webprogramozás� alapjaival� és� a�fejlesztés�megkönnyítő�és�felgyorsító�keretrendszerekkel.� A� tanulók� JavaScript� témakör� során� megszerzik� azokat� az� elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során�interaktív� weboldalak� és� egyszerűbb� webes� alkalmazások� létrehozására� JavaScript�segítségével. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - JavaScript�kód�futtatása�konzolon - elemi�és�összetett�adattípusok�a�JavaScriptben,�értékadás,�aritmetikai�és�logikai�műveletek,�kifejezések�kiértékelése - függvények
- objektumok� webes� környezetben,� tulajdonságok� és� metódusok,� DOM�(Document Object Model), node-ok� (csomópontok),� element� (elem),� attribute�(tulajdonság)�és�text�(szöveg)�node-ok - elemek�elérése,�módosítása�és�létrehozása - események� és� eseményfigyelő� eljárások� (onClick,� onLoad,� onBlur,� onFocus�események) - űrlapelemek� (form,� input,� select,� option,� textarea,� label)� elhelyezése�weboldalakon,�és�azok�interaktív�kezelése - hibakeresés�a�JavaScript�kódban,�a�kód�tesztelése. - a�jQuery�JavaScript�könyvtár�rövid�bemutatása A� fejlesztés� hatékonyságát� növelő� JavaScript� keretrendszerek� rövid� bemutatása�(Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)
18.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A� témakör� célja� egy� objektumorientált� programozási� nyelv� alapjainak� letétele,� a�kiválasztott�fejlesztési�környezet�megismerése.� A�Java�vagy�C��nyelv�alapjai�elméleti�órák�keretében�a�tanulók�megszerzik�azokat�az�elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek: - az�integrált�fejlesztői�környezet�használatára - konzolos� vagy� grafikus� környezetben� futó� egyszerűbb� alkalmazások�létrehozására� egyszerű� adattípusok,� változók,� kifejezések� és� vezérlési� szerkezetek�alkalmazásával - szöveges�fájlban�található�adatok�beolvasására�és�feldolgozására A�témakörön belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�Java�vagy�C��fejlesztési�környezet�(IDE)�bemutatása - a� programkészítés� lépéseinek� áttekintése:� feladat� kitűzése,� specifikáció,�algoritmuskészítés,�kódolás,�tesztelés,�dokumentálás.� - a�számítógépes�program�fogalma,�elemei,�a�programozás�szintjei.� - változók,� kifejezések� fogalma,� jellemzői,� változók� deklarálása� és� definiálása,�az�azonosító�megválasztásának�javasolt�gyakorlata�a�tiszta�kód�alapelvei�szerint - elemi� adattípusok:� egész,� valós,� logikai,� karakter,� felsorolt� adattípusok�jellemzői,�típuskonverzió. - összetett� adattípusok:� karakterláncok,� tömbök� (vektorok� és� mátrixok),�struktúrák�(rekordok),�lista�(szótár),�halmaz - értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek,� kifejezések� kiértékelésének�szabályai. - vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció) - a�hibakeresés�és�tesztelés�alapjai. Az� ismeretek� elsajátítását� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az� alább� felsorolt� ismeretelemek� mindegyike� egy� megoldandó� probléma�eszközeként� kerül� elő,� nem� a� leírásnak� megfelelő� lineáris� sorban� haladva.� Az�algoritmus� leírásnál� nem� szükséges� ragaszkodni� a� klasszikus� és� formális� leíró�eszközökhöz� (folyamatábra,� pszeudokód� stb.),� helyette� hétköznapi� nyelven�megfogalmazva,� alapvető� fogalmakkal� operálva� (pl.� ismételd� minden� elemre:...)� a�tanulók� számára� is� jobban� érthető� formát� kapunk.� A� témakör� végén� egy� rövid�összefoglalásban� a� programok� készítésében� előkerült,� felhasznált� fogalmak�rendszerezése�történhet.�Nem�probléma,�ha�a�felsoroltak�közül�nem�minden�fogalom�kerül� elő,� mivel� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� azok� bevezetésére,�felhasználására.
Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�
18.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A� témakör� feladata,� hogy� egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő�programozási� típusfeladatokat� bemutassa.� A� feladatmegoldás� közben� a� korábban�tárgyalt� adattípusok� és� vezérlési� szerkezetek� használata� mellett� sor� kerül� a�függvények�bevezetésére,�azok�célszerű�használatának�bemutatására. A� tanulók� a programozási� típusfeladatok� témakör� során� megszerzik� azokat� az�elméleti� ismereteket,�melyek�segítségével� képesek� lesznek�a� kapcsolódó� gyakorlati�témakör� során� elkészíteni� a� típusfeladatok� megoldására� szolgáló� strukturált,�függvényeket�is�tartalmazó�programokat. A� témakör� másik� célja,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� szoftverfejlesztés�korszerű� technikáival,� ezen� belül� is� elsősorban� az� objektum� orientált� programozás�(OOP)� alapelveivel.� Nem� cél,� hogy� a� tanulók� emelt� szintű� elméleti� megalapozást�kapjanak, viszont� lényeges,� hogy� megértsék� az� objektum� orientált� programozás�szemléletét� és� logikáját,� valamint� maguk� is� lássák� az� OOP� technika� előnyeit.� A�témakör�további�célja,�hogy�megalapozza�az�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazások�készítését. A� tanulók� a� haladó� szintű� programozás� Java� vagy� C�� nyelven� témakör� során�megszerzik� azokat� az� elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a�kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során� OOP� elveket� követő� és� eseményvezérelt�grafikus�programok�létrehozására. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - függvény�fogalma,�hívása� - paraméterek�fajtái,�paraméterátadás�módszerei,�paraméterátadás�folyamata - visszatérési�érték�meghatározása - függvény�definiálása�a�tiszta�kód�alapvető�szabályainak�betartásával - program�fejlesztése�iteratív�módszerrel - programozási� típusfeladatok� tárgyalása:� összegzés,� megszámlálás,� eldöntés,�szélsőérték�keresés,�kiválasztás,�kiválogatás;�lineáris�keresés - a�programozási�módszerek�áttekintése - az� objektum� fogalma� a� hétköznapi életben� és� az� OOP� környezetben,� a� két�„világ”�kapcsolata - az�osztályok�fogalma�és�szerepe - meglévő�osztályok�használata - tagtípusok:� mezők,� konstansok,� jellemzők,� metódusok,� események,�konstruktor, destruktor - objektum�létrehozása�osztályok�példányosításával - az� OOP� fontosabb� jellemzőinek� és� fogalmainak� rövid� áttekintése�(egységbezárás,�öröklés,�polimorfizmus,�interface) - az�objektum�orientált�tervezés�(OOD)�alapjai - kivételkezelés - hibakeresés�és�naplózás - tesztelés�(ismételhetőség,�izoláció,�automatizálhatóság) - a� grafikus� felhasználói� felület� tervezésének� alapvető� szempontjai;� grafikus�felületet�megvalósító�technológiák;�statikus�és�reszponzív�felület�készítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények - vezérlők�csoportosítása,�ablakok,�dialógusablakok - vezérlők:�címke,�beviteli�mező,�lista,�legördülő�lista,�parancsgomb,�opciógomb,�kapcsolókeret
- vezérlők� jellemzői,�metódusai�és�eseményei,�vezérlők� létrehozása� tervezési� is�futási�időben - felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - esemény,�eseménykezelő,�delegált�fogalma,�kapcsolatuk - ábrák�(rajzok)�megjelenítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�
18.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A� témakör� feladata,� hogy� elméleti� alapozást� nyújtson� az� adatbázis-kezelő�alkalmazások� készítéséhez.� Ennek� keretében� elsősorban� az� adatbázisok�alkalmazásból� történő� elérésének,� lekérdezésének� és� manipulálásának� technikájára�koncentrál.� Kiemelt� jelentőségű� az� SQL� lekérdező� nyelv� hatékony� használatának�bemutatása.� A� saját� adatbázisok� létrehozásának� kapcsán� a� témakör� áttekinti� a�legfontosabb�tervezési�alapelveket,�de�azt�csak�a�praktikum�szintjén,�a�gyakorlatban�közvetlenül�nem�alkalmazható�ismeretek�mellőzésével. A� tanulók� az� adatbázis-kezelő� alkalmazások� készítése� témakör� során� megszerzik�azokat� az� elméleti� ismereteket,� melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó�gyakorlati� témakör� során� egyszerű� grafikus� felületű� asztali,� illetve� webes� felületű�adatbázis-kezelő�alkalmazást�készíteni. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - relációs� adatbázisokkal� kapcsolatos� fogalmak� (elsődleges� kulcsok,�idegenkulcsok,�indexek,�mezők,�rekordok,�adatintegritás,�adatbázis�séma) - fontosabb�mezőtípusok�és�tulajdonságaik - adatmanipulációs� (DML)� SQL� utasítások� (SELECT,� INSERT,� UPDATE,�DELETE) - adatdefiníciós�(DDL)�SQL�utasítások�(CREATE,�ALTER,�DROP) - SQL�utasítások�elemei:�záradékok,�módosítók,�függvények - kifejezések,�számított�mezők�SQL�utasításokban - adatbázis�elérése,�adatbázis-kezelésre�szolgáló�osztályok�Java�vagy�C��nyelven - szerver�oldali�script�nyelvek�rövid�bemutatása - egyszerű� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósítása� példaként� a� kiválasztott�szerver oldali script nyelven - Ajax alapok: egyszerű� webes� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósításának�bemutatása�Ajax�segítségével Választható�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLLite Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP
18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív tábla,� számítógép,�projektor)� felszerelt�és�internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.
18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
19. Programozás�gyakorlat�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
19.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� a� gyakorlati� készségeknek� a� fejlesztése,�amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a�megvalósításhoz� szükséges� algoritmus� elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és�adatszerkezetek� kiválasztására.� Az� elkészített� programok� segítségével� más� műveltségi�területek� problémái� tanulmányozhatók,� illetve� különböző� jelenségek� szimulálhatók.� A�tantárgy� további� célja,� az� gyakorlati� szakmai� ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat. A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány� kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási�nyelvek�körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet�létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek� a�későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem� zárja�ki,� hogy� a� szaktanár�az�előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)
19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása
19.3. Témakörök 19.3.1. Bevezetés�a programozásba
A�Bevezetés� a�programozásba� gyakorlat� és�a� vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�elméleti� témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció�erősítése�a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek�direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem�egy�olyan�közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó�eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - az� elméleti� órán� bemutatott� eszközökkel� egyszerűbb� feladatok,� problémák�megoldása�a�tanulók�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel - egy-két�rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�a� tanuló�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel�az�elméleti�órán�bemutatott�valamelyik�portálon.
A�javasolt�eszközök�és�portálok�megegyeznek�az�elméleti�témakörnél�ismertetekkel. A� témakör� második� részében� valamelyik� kiválasztott� eszközzel� egy� nagyobb�projektet�készítenek�el�a�tanulók.�A�tanulók�dolgozhatnak�egyedül�is,�de�javasolt�2-4 fős�csoportokat�szervezni�egy-egy�projekthez.�A�projekt� céljának�kiválasztását� is� rá�lehet� bízni� a� tanulókra,� de� ügyelni� kell� rá,� hogy� a� rendelkezésre� álló� időben�elvégezhető�legyen,�és�a�kódolással�ne�kerüljön�háttérbe�az�egyéb�tevékenységekhez�képest.� A� projekt� megvalósítása� során� kívánatos,� hogy� ne� csak� a� témakör� során�megszerzett�ismereteket�használják�fel,�hanem�a� tovább�lépéshez� szükséges�további�tudást�és�készséget�is�megszerezzék�önállóan�vagy�tanári�segítséggel. Néhány� javasolt� projekt� típus� (a� felsorolás� tetszőlegesen� bővíthető� hasonló�szemléletű�projekttípusokkal): - Összetettebb�kóddal�megoldott�feladat�Scratchben - Játék�készítése�Koduval - Minecraft projekt - Lego�robot�építés�és�programozása�egy�speciális�feladat�végrehajtására
19.3.2. Weboldalak�kódolása A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakör�során�megismert�HTML5�és�a�CSS3� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - meglévő� weboldalak� vizsgálata� a� böngészőprogram� beépített� vizsgálati�eszközével� vagy� más� hasonló� célú� beépülő� eszközzel� (pl� Firebug),� tesztcélú�módosítások�elvégzése�a�html�kódban�és�a�stílusokban. - meglévő weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosítások�végrehajtása; - egyszerűbb� weboldalak� létrehozása,� és� stílusok,� stíluslapok� segítségével� a�formázásuk�elvégzése�(fontosabb�tagek�és�a�hozzájuk�tartozó�jellemzők�alkalmazása�feladatok� megoldásakor;� hivatkozások� és� képek� beillesztése,� táblázatok� készítése,�stílusok� és� stíluslapok� alkalmazása,� fontosabb� CSS� szelektorok� és� attribútumok�alkalmazása,� kész� JavaSrcipt� kód� beillesztése� és� felhasználása,� JavaScript� kódot�tartalmazó�fájl�csatolása�stb.) - a�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�segítségével�egyszerű,�de�igényes,�reszponzív�weboldal�elkészítése. A� témakör� eléjén� javasolt,� hogy� a� tanulók� valamilyen� egyszerűen� használható�WYSYWIG�webszerkesztő�programmal�önállóan�hozzanak�létre egyszerű�weboldalt,�majd�ennek�vizsgálják�meg�a�forráskódját,�html�elemeit� és� felhasznált�stílusokat.�A�tanulók� a� WYSYWIG� eszköz� helyett� valamilyen� CMS� rendszert� (WordPress,�Joomla,�Drupal�stb.)�is�használhatnak�a�webhely/weblap�létrehozására. A weboldal önálló�elkészítésének�gyakorlatát�célszerű�egy�12-16�órában�elkészíthető�komolyabb�weblap�projektbe�ágyazni,�melynek�témáját�a�tanulók�is�kiválaszthatják.�Fontos�azonban�odafigyelni,�hogy�a�készítés�során�a�megtanult�html�elemek�és�CSS�jellemzők� többségét� alkalmazzák.� A� projekt� utolsó� szakaszában� kerüljön� sor� a�kiválasztott�keretrendszer� integrálására,� és� egyszerű� reszponzív�dizájn�kialakítására�is.
19.3.3. JavaScript A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�JavaScript ismeretek�felhasználásával�képessé�váljanak�a�tanulók�az�alábbi�feladatok�elvégezésére:
- egyszerűbb� problémák� megoldására� szolgáló� interaktív,� esemény� vezérelt�weboldal�készítése�JavaScript�kód�segítségével - stíluslapok�és�JavaScript�kód� felhasználásával�dinamikus�megjelenésű�weblap�létrehozása A� tanulók� a� fenti� gyakorlati� készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok�megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az�elméleti�órákon�felsorolt�ismeretelemeknek�egy�adott�célú�weblap,�vagy�egy�megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük.� Ügyelni� kell� rá,� hogy� a�feladatok� gyakorlati� megvalósításként� lefedjék� az� elméleti� témakörben� ismertetett�valamennyi�fontos� ismeretet.�A�jQuery�bevezetése�a�gyakorlatban�nem�kötelező,�de�erősen�ajánlott.
19.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakör�során�megismert�programozási�nyelv� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - integrált�fejlesztői�környezet�(IDE)�használata - egyszerűbb�feladatok�algoritmozálása - egyszerű� és� összetett� adattípusok� használatával� változók� és� konstansok�deklarása� és� alkalmazása� (értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek� elvégzése,�karakterláncok�és�tömbök�kezelése,�kifejezések kiértékelése) - vezérlési�szerkezetek�alkalmazására�egy�feladat�vagy�részfeladat�megoldására - Szöveges�fájlokban�tárolt�adatok�beolvasása,�feldolgozása. A� tanulók� a� fenti� gyakorlati� készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok�megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.� Nem� szükséges� feltétlenül� konzolos� alkalmazásokkal� kezdeni,� a� grafikus�környezet� a� tanulókat� valószínűleg� jobban� motiválja.� Az� elméleti� órákon� felsorolt�ismeretelemeknek� egy� megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük,� a�feladatokat� nem� a� fenti� leírásnak�megfelelő� lineáris� sorban� haladva� kell� elvégezni.�Nem�feltétlenül�szükséges�az�összes�elméleti�témakörben�tárgyalt�ismeretet�ebben�a�részben� a� gyakorlatban� is� alkalmazni,� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� a�kimaradó�készségek�elsajátítására. Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�
19.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek� felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő� programozási� típusfeladatok�felismerésére�és�a�megoldás�rutinszerű�megvalósítására - függvényekkel�megvalósított�strukturált�kód�készítésére. Javasolt,�hogy�a�tanulók�valamilyen�valós�probléma�megoldásának�részeként�oldják�meg�a�típusfeladatokat.� - beépített�osztályok�használata�feladatmegoldások�során� - saját� osztály� definiálása� és� alkalmazása� feladatok� megoldásához�(konstruktorok,�mezők,�jellemzők,�metódusok,�események�készítése,�alkalmazása) - egyszerű�grafikus�felhasználói�felület�tervezése - fontosabb�vezérlők� (címke,�beviteli�mező,�lista,� legördülő� lista,�parancsgomb,�opciógomb,�kapcsolókeret)�alkalmazása�feladatok�megoldására - vezérlők létrehozása�tervezési�is�futási�időben
- felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - eseményekhez�eseménykezelő�metódusok�készítése - API�dokumentáció�használata - naplózás�a�nyelv�beépített�eszközével Javasolt, hogy�a�tanulók�valós�problémák�megoldásának�részeként�tervezzék�meg�és�készítsék� el� az� osztályokat.� Nem� cél� az� öröklés� és� a� polimorfizmus� gyakorlati�alkalmazása.� A� témakör� második� részében� egy� nagyobb� objektum� orientált�programozási�feladatként�(projektként)�készítsenek�el�a�tanulók�egy�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazást. Választható�programozási�nyelvek:�C�,�Java
19.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek� felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére:� - adatmanipulációs�és�adatdefiníciós�SQL�utasítások�készítése�és� futtatása�SQL�szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE) - Néhány� táblás,� redundanciamentes� relációs� adatbázis� tervezése�és� létrehozása�SQL szerveren - adatbázisok�asztali�alkalmazásból�történő�elérése,�lekérdezése�és�manipulálása,�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése�(Java�vagy�C��nyelven) - adatbázisok�webes�környezetben�történő�elérése,�lekérdezése�és�manipulálása,�egyszerű�webes�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése� szerver�oldali� script�nyelv�és�Ajax�segítségével� A�témakör�első�részének�célja,�hogy�megfelelő�jártasságot�és�gyakorlatot�szerezzenek�a� tanulók� az� SQL� nyelv� használatában.� Ennek� érdekében� meglévő� többtáblás�adatbázisban� egyszerűbb,� majd� összetettebb� lekérdezési,� adatmanipulációs,� illetve�adatdefiníciós�feladatokat�oldalnak�meg�a�tanulók�SQL�szerver�környezetben. A� témakör� második� részében� egyszerű� asztali-,� illetve� webes� adatbázis-kezelő�alkalmazást� készítenek,� amelyhez� az� adatbázist� is� maguk� tervezik� meg.� A� webes�alkalmazás�során�nem�cél,�hogy�a�szerver�oldali�script�nyelv�használatában�mélyebb�ismereteket� szerezzenek� a� tanulók.� Célszerű� a� tanulók� számára� előkészített� szerver�oldali� környezetet� és� példaként� egy� adatbázis� lekérdezést� megvalósító� oldalt�biztosítani.� A� tanulók� ez� utóbbi� módosításával� tudják� majd� az� adatbázis-elérés�szerver oldali�részét�megvalósítani.
19.3.7. Összefoglaló�projektfeladat A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként�a�tanulók�egy�nagyobb�projekt�kidolgozását�végezzék�el. Az� alkalmazás� témáját� a� tanulók� önállóan� is� kiválaszthatják,� de� az� elkészült�projektnek�meg�kell�felelnie�az�alábbi�elvárásoknak: - a�témakörben�rendelkezésre�álló�idővel�arányos�léptékűnek�kell�lennie - minél�több�korábban�megszerzett�gyakorlati�készséget�felhasználjon - készüljön� hozzá� dokumentáció,� mely� tartalmazza� a� tervezés� legfontosabb�lépéseit,�valamint�az�alkalmazás�céljának�és�használati�módjának�rövid�leírását - a�forráskód�feleljen�meg�a�tiszta�kód�alapelveinek. A� tanár� döntése� lehet,� hogy� a� tanulók egyénileg,� vagy� kisebb� csoportokban�dolgozzanak a projekten.
19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
12011-16�azonosító�számú
Szoftverfejlesztés
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12011-16�azonosító�számú�Szoftverfejlesztés�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Szo
ftve
rfejlesztés
Szo
ftve
rfejlesztés�
gyak
orl
at
FELADATOK Megérti�a�fejlesztendő�rendszer/alkalmazás�funkcionális�és�minőségi�követelményeit
x x
Megtervezi�a�rendszer/alkalmazás�szerkezetét x x Összeállítja�a�rendszer/alkalmazás�elkészítéshez�szükséges�modulok/tevékenységek�listáját
x x
Létrehozza�és�beállítja�a�fejlesztéshez�szükséges�munkakörnyezet�(fejlesztőkörnyezet)�elemeit
x x
Rendszer/alkalmazás�részét�képező�modult�fejleszt�az�elkészített�modult�teszteli
x x
A�modulok�integrálásával�létrehozza�a�rendszert/alkalmazást x x Teszteli�a�rendszer�egészét,�annak�funkcionális�és�minőségi�követelményeit
x x
Fejlesztői�és�felhasználói�dokumentációt�készít x x Gondoskodik�a�rendszer/alkalmazás�fordításának�és�telepítésének�megismételhetőségéről
x x
Részt�vesz�a�rendszer/alkalmazás�bevezetésében x x A�rendszer/alkalmazás�hibáit�reprodukálja,�javítja�és�a�javítást�ellenőrzi
x x
Verziókezelési�technikákat�alkalmaz x x Összetett�adatszerkezeteket�és�speciális�algoritmusokat�használ x x Haladó OOP�technikákat�alkalmaz�szoftverek�fejlesztésekor�(öröklés,�virtuális�metódusok,�absztrakt/sealed�osztályok,�láthatósági�szintek,�interfészek,�stb.)
x x
Komplex�szoftvereket�fejlesztésében�vesz�részt x x Adatbázisokat�tervez,�létrehoz�és�tesztel x x Haladó�adatbázis�műveleteket�hajt�végre x x Adatbázis�adminisztrációs�programot�használ x x Objektum-relációs�leképzési�(ORM)�technikát�használ x x Operációs�rendszerek�szolgáltatásait,�alkalmazás�programozói�interfészeit�(API)�használja
x x
Egyszerű�2D-s vagy 3D-s�játékokat�fejleszt x x Csoportmunkát�támogató�eszközöket�és�módszereket�alkalmaz x x Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat
x x
SZAKMAI ISMERETEK Rendszerfejlesztés életciklusának�tudása x
Rendszerek�(elemek,�jellemzők,�alapvető�rendszerarchitektúrák)
x
Felhasználói�igények�feltárása,�elemezése,�csoportosítása x Rendszer�lebontása�együttműködő�komponensekre�(szoftver�architektúra�kialakítása)
x
Rendszerelemek�tartalmi�tervezése x Rendszerfunkciók�és�folyamatok�tervezése x Felhasználói�felület,�navigáció�és�interakciók�tervezése x Modulok�és�szolgáltatások�specifikálása x Eszközkörnyezet�meghatározása,�kialakítása,�beállítása x Szoftver�architektúra�rétegek�típusai x Alapvető�tervezési�és�megvalósítási�minták�tudása x Felhasználói�felületek�és�szolgáltatásrétegek�kommunikációja x Tesztek�tervezése,�tesztesetek�programozása x x Teljesítménytesztelés�és�az�integrációs�tesztelés�alapvető�módszerei
x
Forráskódkezelő�rendszerek�használatának�alapjai x Telepítőcsomagok�készítése x x Alkalmazások�dokumentálása x x Legalább�két�programozási�nyelv�ismerete�(C++,�C�,�Java,�Python)
x x
Fejlesztési�módszertanok�ismerete�(vízesés,�agilis) x Mátrix,�hash�tábla,�fa�és�gráf�adatszerkezet�ismerete,�kapcsolódó�fontosabb�algoritmusok
x x
Backtrack,�tömörítési�és�titkosítási�algoritmusok�és�alkalmazási�területeik
x x
Osztályhierarchia,�polimorfizmus,�interfészek,�absztrakt/sealed osztályok,�stb.�ismerete
x x
Haladó�adatbázis�objektumok�és�műveletek�(triggerek,�nézettáblák,�tárolt�eljárások,�al�lekérdezések,�felhasználók�kezelése,�teljesítmény�optimalizálás,�naplózás,�diagnosztika)
x x
Objektum-relációs�leképzési�(ORM) technika/keretrendszer alapismerete
x x
Operációs�rendszerek�fejlesztői�ismerete x x Multimédiás- vagy�játékfejlesztői�modul/motor�ismerete x x Csoportmunkát�támogató�eszközök�és�módszerek�ismerete x x Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Objektum�orientált�szemléletű�alkalmazásfejlesztés x x Összetett�adatszerkezetek�alkalmazása x x Szövegesen�megfogalmazott�feladatok,�specifikációk�vizualizálása
x x
Integrált�fejlesztői�keretrendszert�használata x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x x Döntésképesség x x
Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x TÁRSAS�KOMPETENCIÁK
Kapcsolatteremtő�készség x x Kezdeményezőkészség�� x x Segítőkészség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Rendszerben�való�gondolkodás x x Problémaelemzés,�-feltárás x x
20. Szoftverfejlesztés�tantárgy 233�óra/233�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14. évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek� és� kompetenciáknak� a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� komplex� számítógépes� szoftver�(program,� adatbázis)� megtervezésére,� a� megvalósításhoz� szükséges� adatszerkezetek�kiválasztására,� a� fejlesztői� dokumentáció� elkészítésére� és� a� tesztelési� tervének�elkészítésére.
20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Programozás�tantárgy Webfejlesztés�tantárgy
20.3. Témakörök 20.3.1. Programozási�nyelv�I.
A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� elmélyítse� a� programozás� és� adatbázis-kezelés�követelménymodul� keretein� belül� megismert� programozási� nyelvhez� köthető�ismereteket,� technológiákat.� Speciális� adatstruktúrákat� és� algoritmusokat� mutasson�be. Csoportmunka� és� verziókövetés� támogatása:� Egy� elterjedt� módszert� ismertessen� a�csoportban�végzett�szoftverfejlesztés�és�verziókövetés�támogatására. Programok�strukturálása�a�clean�code�elveinek�betartásával. OOP�haladó�ismeretek:�Öröklés�és�polimorfizmus,�virtuális�metódusok,�interface-ek, absztrakt�és�lezárt�osztályok. Speciális�modulok,�osztályok,�lambda�kifejezések. Adatstruktúrák�és�algoritmusok�jellemzői,�kiválasztásuknak�szempontjai. Hash�táblák�felépítése,�műveletei. Fa�adatszerkezet�felépítés,�műveletei,�bejárások�típusai.�Bináris�fák,�rendezett�bináris�fák,�alkalmazási�területek�(pl.�rendezés,�keresés,�játékok) Gráf� adatszerkezet� felépítés,� műveletei.� Gráfok� szélességi� és� mélységi� bejárása,�alkalmazási�területek. Az�„A*”�(A�star)�algoritmus�és�alkalmazási�területei. Javasolt�programozási�nyelvek:�Java,�C�
20.3.2. Programozási�nyelv�II.
A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanuló� a� képzés� során� megismerjen� egy�elterjedt,� második� programozási� nyelv� jellemzőit,� elemeit,� szintaxisát.� Az� integrált�fejlesztői�környezet�felépítése�és�funkciói. Adattípusok�fajtái,�csoportosításuk. Vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció)�megvalósításának�szintaxisa. Összetett�adattípusok:�tömbök,�kollekciók. Osztályok�tervezése,�definiálása.�Osztályok�tagtípusai. A�kivételkezelés�és�a�nyomkövetés�technikái. Generikus�adattípusok. Állományok�és�adatbázisok�kezelése. Több� szálon� futó� ciklusok,� programok� készítése� (pl.:� Mandelbrot-halmazok rajzolása).�Szálbiztosság,�szálbiztos adatszerkezetek, executorok, holtpont. Javasolt�programozási�nyelvek:�C�,�Java,�C++,�Python
20.3.3. Adatbázis-kezelés Adatbázis-kezelő� rendszerek� fajtái,� aktuális� technológiai� trendek,� megoldások� (pl.:�ORM). Adatbázisok�tervezése�az�Egyed-kapcsolat modell segítségével. Haladó�relációs�adatbázis-kezelési�ismeretek. A�fontosabb�DDL�és�DML�utasítások�ismétlése. Felhasználók�kezelése,�jogrendszer�kialakítása�(DCL:�GRANT,�REVOKE) Tranzakció-kezelés� (DTL:� START� TRANSACTION,� SAVEPOINT,� COMMIT,�ROLLBACK). Migráció�és�rollback�tervezése. Laza�illesztések�fogalma,�szerepe. Nézettáblák�kezelése. Tárolt�eljárások�és�triggerek�szerepe,�készítésük�szintaxisa. Mobil�platformok�adatbázis-kezelése:�SQLite�főbb�jellemzői,�felhasználási�területei,�telepítése,�adminisztrációs�programjai. Javasolt�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLite.
20.3.4. Operációs�rendszerek A�témakör�oktatásának�alapvető�célja�azoknak�az�ismereteknek,�kompetenciáknak�a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� az� operációs� rendszerek� általános�felépítésének,� működésének� és� az� operációs� rendszer,� mint� szoftverfejlesztési� és�üzemeltetési�platform�megértésére. Az�operációs�rendszerek�szerepe�a�számítógépes�rendszerekben. Az� elterjedt� operációs� rendszerek� jellemzői,� összehasonlításuk,� kiválasztásának�szempontjai. Személyi� számítógépek� és� mobileszközök� operációs� rendszerei,� multitask� és�valósidejű�rendszerek. Processzek�kezelése�a�gyakorlatban. Fájlok,�katalógusok�fogalma,�jogosultságok�kezelése,�fájlműveletek. Háttértárak�típusai,�lemezgyorsítási�algoritmusok. Folyamatok�az�operációs�rendszerben.�Erőforrás-foglalási�gráf�fogalma.�Folyamatok�állapotai. Virtualizációs�technológiák. Virtualizációs� eszközök� használata� a� szoftverfejlesztés� során.� (vgrant,� docker,�VirualBox, Hyper-V)
20.3.5. Tesztelési�ismeretek A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanulók� általános� ismereteket� szerezzenek� az�automatikus� tesztelés� módszeréről� egy� elterjedt� keretrendszer� (pl.:� Selenium)�megismerésével,�használatával. A�tesztelés�szintjei,�a�tesztelési�piramis�felépítése. Tesztelési�alapelvek (FIRST). Keretrendszer�komponensei,�IDE�felépítése,�használata.�API�(WebDriver)�fontosabb�szolgáltatásai. Tesztkörnyezet�kialakítása:�mock,�stub,�dependency�injection,�config�management. Tesztek�futtatást�biztosító�osztályok�és�beállítások�az�elterjed�böngészőkhöz. Tesztek�készítése�és�futtatása. Elemek�kiválasztása�lokátorok�(ID,�Name,�Class�Name,�CSS,�stb.)�segítségével. HTML� elemek,� vezérlők� elérése� és� programozása:� Hivatkozások,� parancsgombok,�beviteli�mezők,�opció�gombok,�kapcsolókeretek,�listák. Böngésző� kezelése� (oldalak� betöltése,� navigáció,� frissítés,� ablak� méretezése,�mozgatása,�ablakok�kezelése). Az�ellenőrzés�(Assert�osztály)�eszközei�és�módszerei. Hibakeresés�módszerei�és�eszközei�a�tesztprogramokban. Véletlenszerű�adatok�(dátumok,�logikai�értékek,�karakterláncok)�előállítása. Unit tesztek a frontend oldalon. Szerveroldali�(backend)�tesztek�fontossága�és�a�tesztelés�módszerei.
20.3.6. Játékfejlesztés A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanulók� megismerjenek� egy� elterjed�játékfejlesztési�környezetet,�melynek�használatával�egyszerűbb�játékok�elkészítésére�lesznek�képesek�multi-platformos�környezetben. A� választott� fejlesztői� környezet� felépítése,� jellemzői.� Játékok� típusai,� összetevői.�Játékfejlesztés�fázisai. A�játékfejlesztői�környezet�felhasználói�felületének�elemei. Nézetek,�koordináta�rendszerek. Játék�objektumok�fajtái. Prefab�fogalma,�jellemzői. Projektek�és�assets-ek kapcsolata. Anyagok�és�textúrák�fogalma,�jellemzőik. Modellek�fajtái,�jellemzőik. Animáció�készítési�technikák,�trükkök. Fizikai tulajdonságok,�hatások,�ütközésvizsgálati�módszerek. Fényforrások�típusai,�tulajdonságaik. Játék�objektumok�fajtái,�tulajdonságaik. Vizuális�effektusok,�hanghatások�készítésének�módszerei,�osztályai. A�játék�felhasználói�felületének�tervezése. Játékok�tesztelése. Játék�fordítása�és�terjesztése�desktop�és�mobil�eszközökre. Javasolt� fejlesztői� eszközök:�Unity,� JavaScript� keretrendszerek� (pl.:� Phaser,�Pixi.js,�three.js)
20.3.7. Szoftvertechnológia A� témakör� oktatásának� célja� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek� a� nagyobb�méretű�szoftverrendszerek�tervezésének,�fejlesztésének�és�karbantartásának�alapjaival. Szoftvertechnológia�alapfogalmai,�szoftver�fogalma.
Az�eladható�szoftverrendszerek�jellemzői. Szoftverek�karbantartása. Szoftvertechnológia�definíciója,�kialakulása. A� szoftverfejlesztés� életciklusa,� a� fejlesztési� folyamat� elemei� (tervezés,�implementálás,�tesztelés,�dokumentálás),�modelljei. Iteratív�és�agilis�fejlesztési�módszerek. Unified Modeling Language (UML) szerepe, diagramjai. Fontosabb UML diagramok szerepe, felépítése,�jelölésrendszere. Adatmodell�megtervezése,�algoritmizálás. Logikai�és�fizikai�rendszerterv�fogalma,�elemei. Felület�elkészítése�(prototípus),�kódolás,�alkalmazáslogika�megvalósítása. Kódolás,�tesztelés,�hibakeresés,�javítás,�felhasználói�és�fejlesztői�dokumentáció. Szoftverek�karbantartása. Verziókezelést�és�csoportmunkát�támogató�megoldások,�SVN,�GIT,�TFS. Folyamatos�integráció�és�delivery�szerepe,�megvalósítása�open�source�eszközökkel.
20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
20.5. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
21. Szoftverfejlesztés�gyakorlat�tantárgy 372�óra/372�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
21.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek,� kompetenciáknak� a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� komplex� számítógépes� szoftver (program,�adatbázis)�elkészítésére,�kódolására�és�tesztelésére.
21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Programozás�gyakorlat�tantárgy Webfejlesztés�gyakorlat�tantárgy
21.3. Témakörök 21.3.1. Programozási�nyelv�I.
A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� programozás� és adatbázis-kezelés�követelménymodul� keretein� belül� megismert� programozási� nyelv� haladó�alkalmazásával� fejlessze� a� tanulók� algoritmizálási� és� kódolási� készségeit,� az�elméletben�megismert�technológiákhoz�gyakorlati�példákat�mutasson�be.�Egy�elterjed�módszer� alkalmazásával� a� tanulók� megismerjék� a� csoportban� végzett�szoftverfejlesztés�gyakorlatát. Csoportmunkát�és�verziókövetést�támogató�eszközök�alkalmazása. Programok�strukturálása�a�clean�code�elveinek�betartásával. Öröklés�és�polimorfizmus,�interface-ek, absztrakt�osztályok�alkalmazása. Speciális�modulok,�osztályok,�lambda�kifejezések�használata,�készítése. Hash�táblák�műveletei.
Fa�és�gráf�adatszerkezetek�alkalmazása�feladatok�megoldása�során. Az�„A�star”�(A*)�algoritmus�alkalmazása. Nagyobb feladatok megoldása�csoportban. Javasolt�programozási�nyelvek:�C�,�Java
21.3.2. Programozási�nyelv�II. A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a�tanuló�a�képzés� során�megtanuljon�alkalmazni�egy� elterjedt,� objektum� orientált� második� programozási� nyelvet� feladatok�megoldásához. Adattípusok,�vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció)�használata. Összetett�adattípusok:�tömbök,�kollekciók�alkalmazása. Kifejezések�készítése. Osztályok�definiálása,�objektumok�példányosítása. Tagtípusok�kiválasztása,�alkalmazása. A�kivételkezelés�és�a�nyomkövetés�alkalmazása. Generikus�adattípusok�alkalmazása. Állományok�és�adatbázisok�kezelése. Több� szálon� futó� programok� készítése� (pl.:� Mandelbrot-halmazok� rajzolása).�Szálbiztos�adatszerkezetek,�executorok�alkalmazása. Feladatok�algoritmizálása,�kódolása. Javasolt�programozási�nyelvek:�C�,�Java,�C++,�Python
21.3.3. Adatbázis-kezelés SQL� lekérdezőnyelv�haladó� használata,�összetett� lekérdezések� (pl.� al-lekérdezések)�alkalmazása.�Feladatok�megoldása�SQL�nyelv�alkalmazásával. Felhasználók�kezelése,�jogrendszer�kialakítása�(DCL:�GRANT,�REVOKE) Tranzakciók� kezelése� (DTL:� START� TRANSACTION,� SAVEPOINT,� COMMIT�and ROLLBACK) Migráció�és�rollback�alkalmazása. Laza�illesztések�alkalmazása. Mobil� platformok� adatbázis-kezelése:� SQLite� használata� mobil� alkalmazások�adatbázis�kiszolgálójaként. Javasolt�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLite
21.3.4. Hálózati�operációs�rendszer Hálózati�kiszolgáló�kiválasztásának�szempontja,�a�telepítés�tervezése. Telepítési�opciók�választása,�a�hálózati�operációs�rendszer�telepítése. Meglévő�kiszolgálók�frissítése�a�migráció�szabályok�alkalmazása. Szerver�konfigurálása:�telepítés�utáni�feladatok. Server�Manager�használata,�az�adminisztráció�delegálása Szerepkörök�és�szerepkör-szolgáltatások�telepítése. Csoportházirend�szerepe,�csoportházirend objektumok. Házirend�beállítások,�a�beállítások�öröklésének�rendszere. Az�automatikus�szoftvertelepítés�lehetőségei�és�eszközei. Telepítő�csomagok�összeállítása,�publikálása,�frissítése�és�törlése. Rendszer- és�alkalmazásnaplózás�beállítása,�a�naplók�elemzése. Az�alkalmazások�terjesztésének�és�működésének�biztonsági�kérdései. Virtualizációs�eszközök�alkalmazása. Javasolt�hálózati�kiszolgáló:�Microsoft�Server
21.3.5. Tesztelési�ismeretek A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a� tanulók�gyakorlati� ismereteket� szerezzenek az automatikus� tesztelés� módszeréről� egy� elterjedt� keretrendszer� (pl.:� Selenium)�használatán�keresztül. IDE�és�API�(WebDriver)�használata,�tesztek�készítése�és�futtatása. Tesztkörnyezet� kialakítása:� mock,� stub,� dependency� injection,� config� management használatval. Elemek�kiválasztása�lokátorok�(ID,�Name,�Class�Name,�CSS,�stb.)�segítségével. HTML� elemek,� vezérlők� elérése� és� programozása:� Hivatkozások,� parancsgombok,�beviteli�mezők,�opció�gombok,�kapcsolókeretek,�listák. Böngésző� kezelése� (oldalak� betöltése,� navigáció,� frissítés,� ablak� méretezése,�mozgatása,�ablakok�kezelése),�Assert�osztály�használata. Hibakeresés�tesztprogramokban. Véletlenszerű�adatok�(dátumok,�logikai�értékek,�karakterláncok)�előállítása. Frontend�oldali�unit�tesztek�készítése,�futtatása. Szerveroldali�(backend)�tesztek�készítése�és�alkalmazása.
21.3.6. Játékfejlesztés A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanulók� megismerjenek� egy� elterjed�játékfejlesztési�környezetet,�melynek�használatával�egyszerűbb�játékok�elkészítésére�lesznek�képesek�platform-független�környezetben. A�választott�fejlesztői�környezet�telepítése. A�játékfejlesztői�környezet�felhasználói�felületének�kezelése. Játék�objektumok�kezelése. Prefab�készítése,�alkalmazása. Projektek�és�assets-ek�kezelése. Anyagok�és�textúrák�készítése,�felhasználása. Modellek�importálása�és�exportálása. Animáció�készítése. Fizikai�tulajdonságok,�hatások�implementálása,�ütközésvizsgálat�kódolása. Fényforrások�alkalmazása. Játék�objektumok�programozása,�irányítása. Vizuális�effektusok,�hanghatások�készítése. A�játék�felhasználói�felületének�kódolása. Játékok�tesztelése. Játék�fordítása�és�terjesztése�desktop�és�mobil�eszközökre. Javasolt� fejlesztői� eszközök:� Unity,� JavaSript� keretrendszerek� (Phaser,� Pixi.js,�three.js
21.3.7. 3D grafika A�fejlesztői�környezet�telepítése,�felépítése.�Nézetablakok�kezelése.�Egyszerű�testek�létrehozása,� kijelölése,� mozgatása,� forgatása,� átméretezése,� duplikálása,� törlése� és�elnevezése.�Testfelületek�finomítása. Rétegek�szerepe,�kezelése. Globális�és�lokális�orientáció. Objektumok� térbeli� elhelyezésének� lehetőségei� (középpont,� origin,� pivot� pont�kezelése),�koordinátarendszerek. Otliner�editor�használata. Kamerák�(nézetek)�kezelése.
Szerkesztő� mód� használata:� kijelölések,� műveletek� (vágás,� kihúzás,� forgatás,�csavarás,�stb.) Testek�készítésének�módszerei,�technikái. Anyagok�és�textúrák�használata,�renderelés. Fényforrások�típusa�és�használatuk. Animációk�típusai,�egyszerű�animációk�készítése. Módosítók�(modifiers),�scene-ek�kezelése,�összetett�modellek�alkotása. Látványos�effektusok�(füst,�tűz),�hatások�készítése�a�ParticleSystem�használatával. Kényszerek�létrehozása,�kezelése. Javasolt�3D�modellező:�Blender
21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
12012-16�azonosító�számú
Webfejlesztés�I.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 12012-16�azonosító� számú�Webfejlesztés� I.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Web
fejlesztés
Web
fejlesztés�
gy
ako
rlat
FELADATOK Kiválasztja�a�tervezett�fejlesztéshez�szükséges�internet/intranet�technológiát�az�elterjedt�hálózati�szabványok,�protokollok�ismeretében
x x
Alkalmazások�web�felületét�megtervezi x Felhasználói�felületet�készíti�grafikai�tervek�alapján x x Részt�vesz�komplex�webportálok�fejlesztésében x x Cloud�technológiát�használ x x CMS�rendszert�használ x x Interaktív�web�oldalakat�készít�(programoz) x x MVC�elvű�web�alkalmazásokat�készít x x JavaScript�keretrendszerek�segítségével�interaktivitás�ad�a�weboldalakhoz
x x
Egyszerű�szerver�oldali�programozási�feladatot�lát�el x x Rasztergrafikus�alkalmazást�használ x x Web�alkalmazásokat�tesztel x x Automatikus�teszteket�készít�web�alkalmazásokhoz x x Felhasználói�és�fejlesztői�dokumentációt�készít x x Csoportmunkát�támogató�eszközöket�és�módszereket�alkalmaz
x x
Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat
x x
SZAKMAI ISMERETEK HTML5, CSS3, JSON, XML ismeretek x x Bootstrap keretrendszer alapok x x Web services, REST és�SOAP�alapok x x AJAX�webfejlesztési�technika�alapjai x x JavaScript vagy TypeScript nyelv alapismerete x x JavaScript�könyvtárak�alapszintű�használata�(jQuery,�Angular.js)
x x
Szerveroldali�programozási�nyelv�alapismerete�(pl.:�ASP.NET/C#, JEE/Java, PHP)
x x
MVC (Model-View-Controller)�architektúra x x Webszerverek�telepítése�és�konfigurálása�(Apache�webszerver, MS IIS)
x x
Grafikai alapismeretek (Pl.: Photoshop, Gimp) x x Automatikus�tesztelési�alapismertek x x Alkalmazások�dokumentálása x x Csoportmunkát�támogató�eszközök�és�módszerek�ismerete x x
Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Kódolás�leíró�nyelv�segítségével x x Szövegesen�megfogalmazott�feladatok,�specifikációk�vizualizálása
x x
Forráskód�konstrukciók�megértése�az�ismert�programozási�nyelveken
x x
Integrált�fejlesztői�keretrendszert�használata x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x x Döntésképesség� x x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x x Kezdeményezőkészség x x Segítőkészség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Rendszerben�való�gondolkodás x x Problémaelemzés,�-feltárás x x
22. Webfejlesztés�tantárgy 124�óra/124�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek� és� kompetenciáknak� a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� komplex� web� alkalmazás�megtervezésére,�a�megvalósításhoz�szükséges�adatszerkezetek�kiválasztására.
22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Programozás�tantárgy Szoftverfejlesztés�tantárgy
22.3. Témakörök 22.3.1. HTML�technológia
Fejlesztési�módszerek,�eszközök�(prototyping). Platform-független� alkalmazások� készítésének� előnyei� és� hátrányai.� Platform-függetlenséget�megvalósító�technológiák�áttekintése. A�HTML�leírónyelv�fejlődése,�a�HTML5�újdonságai. HTML5�alapú�alkalmazások�készítésének�lépései. Fejlesztői�eszközök�áttekintése,�kiválasztásának�szempontjai. Állapotadatok�tárolásának�módszerei�(localStorage,�sessionStorage). Érintőképernyők�tulajdonságai,�kezelésük�(érintés,�csípés,�stb.). HTML5�kód�validálása. Felhasználói�felület�haladó�programozása�HTML5�nyelven.
Szövegek,�grafikák�és�médiaelemek�(animációk,�hangok�(zenék),�videók). Felhasználói� interakciók� kezelésének� objektumai,� bevitt� adatok� kliensoldali�ellenőrzése. Weboldalak�haladó�formázása�CSS3�leírók,�stíluslapok�használatával. CSS3�szelektorok,�tulajdonságok,�értékek. Weboldalak�tartalmának�elrendezése�(layout)�CSS3�stílusokkal�(flexbox,�grid�layout,�grid�sablonok,�tulajdonságok�öröklése). Szöveges�tartalom�elrendezésének�technikái,�elválasztás. Grafikus� effektusok� alkalmazása� CSS3� stílusokkal� (animáció,� lekerekítés,� árnyék,�színátmenetek,�transzformációk�2D-3D,�átlátszóság,�SVG�filter,�stb.) HTML5� és� CSS3� elemek� kezelésének� módszerei� Bootstrap� keretrendszer�használatával.
22.3.2. Kliensoldali�programozás A� témakör� oktatásának� célja� hogy� a� tanulók� elmélyítsék� ismereteiket� a� JavaScript�(TypeScript)� nyelv� használatával� és� a� HTML5� oldalak� programozásával�kapcsolatban.�A�JavaScript�nyelv� tulajdonságai,� felépítése,�verziói,� alkalmazásának�területei. Fejlesztői�környezet�telepítése,�felépítése,�használata. A�JavaScript�programozási�nyelv�alapjainak,� elemeinek�(azonosítók,�megjegyzések,�foglalt� szavak,� változók,� egyszerű� adattípusok,� operátorok,� vezérlési� szerkezetek,�függvények)�ismétlése. Referenciatípusok� (objektumok,� tömbök,� dátumok,� reguláris� kifejezés� (RegExp)�típus,�függvények,�beépített�objektumok�(pl.:�Math)) JavaScript�programok�nyomkövetése,�hibakeresés�eszközei�és�módszerei. Objektum�orientált�programozás�JavaScript�nyelven. JSON�formátum�jellemző,�alkalmazása. Browser� object� model� (BOM):� window,� location,� navigator,� screen� és� history�objektumok. Document� object� model� (DOM)� felépítése,� csomópontok� típusa,� jellemzői,� elemek�kiválasztása,�hierarchia�bejárása,�elemek�kezelése�(olvasás,�írás,�törlés,�létrehozás) Események�típusai,�kezelésük. Elterjedt�keretrendszerek�használata�HTML5�oldalak�készítéséhez,�programozásához�(pl.: jQuery, AngularJS, React, stb.). Kliens�oldal�tesztelése�egységtesztekkel. Webservice�használata�Ajax�hívással�(pl.�Facebook�API).
22.3.3. PHP�programozás A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerkedjenek�a�PHP�programozási�nyelv�jellemzőivel�és�használatával. Elterjedt� szerver� oldali� programozási� nyelvek� (pl.� PHP,� ASP.NET/C�,� JEE/Java,�Ruby, Perl,� stb.),� technológiák� jellemzői,� kiválasztásának� szempontjai.�Új� trendek,�technológiák�(pl..�Node.js). PHP�programozási�nyelv�alapjai�(változók,�adattípusok,�kifejezések�és�operátorok) Vezérlési�szerkezetek�(elágazások,�ciklusok) Karakterláncok�kezelése�(keresés,�csere,�átalakítások,�karakterláncok�formázása) Tömbök� (vektorok� és� mátrixok,� elemek� kezelése,� speciális� függvények,� rendezés,�konvertálás) Függvények� (definíció,� hívás,� paraméterezés,� anonymous� függvények,�függvényreferenciák,�rekurzív�függvények)
Osztályok,�objektumok:�definíció,�osztálytagok�típusai. Jellemzők� és� metódusok:� definíció,� láthatósági� szintek,� statikus� jellemzők� és�metódusok,�konstansok,�visszatérési�típus,�metódusok�paraméterezése. Konstruktorok�és�destruktorok. Öröklés�és�túltöltés. HTML�formok�létrehozása,�kezelése,�elérése�PHP-vel. Query�stringek,�sütik�és�session�adatok�kezelése. Fájlok�és�könyvtárak�kezelése. MySQL�adatbázisok�(adatok)�lekérdezése,�megjelenítése,�kezelése�PHP-vel.
22.3.4. Grafika A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� gyakorlati� példákon� keresztül� megismertesse� a�tanulókat� egy� elterjed� grafikus� szerkesztőprogrammal,� melyet� elsődlegesen�rasztergrafikus�képek�létrehozására,�szerkesztésére�fejlesztettek. A�grafikus�szerkesztőprogram�telepítése,�a�felhasználói�felület�felépítése. Kijelölő�eszközök�fajtái,�beállításaik,�kijelölési�technikák. Rajzoló�eszközök�fajtái,�jellemző�paramétereik. Átalakító�eszközök�fajtái,�beállításaik. Színkezelő�és�speciális�eszközök�(pl.:�pipetta). Rétegek�ablak�felépítése,�elemei. Maszkok�fogalma,�fajtái�(rétegmaszkok,�csatornamaszkok) Színterek�fajtái,�jellemzői.�Fedési�módok�fajtái.�Átlátszóság. Retusálási�technikák�(tónusok,�elszíneződések,�hibák�javítása) Képek�készítése�kitöltő�eszközökkel. Javasolt�képszerkesztő�alkalmazások:�Gimp,�Photoshop
22.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
23. Webfejlesztés�gyakorlat�tantárgy 155�óra/155�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek,� kompetenciáknak� a�fejlesztése,�amelyek�képessé�teszik�a�tanulót�egy�komplex�web�alkalmazás�elkészítésére,�kódolására�és�tesztelésére.
23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Programozás�gyakorlat�tantárgy Szoftverfejlesztés�gyakorlat�tantárgy
23.3. Témakörök 23.3.1. HTML�technológia
HTML5�fejlesztői�eszközök�telepítése.�Állapotadatok�és�offline�fájlok�tárolása.
Érintőképernyők�kezelésük�(érintés,�csípés,�stb.). HTML5�kód�validálása. Felhasználói� felület� programozása� HTML5� nyelven.� Szövegek,� grafikák� és�médiaelemek�(animációk,�hangok�(zenék),�videók). Felhasználói� interakciók� kezelésének� objektumai,� bevitt� adatok� kliensoldali�validálása. Weboldalak� formázása� CSS3� leírók,� stíluslapok� használatával.� CSS3� szelektorok,�tulajdonságok,�értékek. Weboldalak�tartalmának�elrendezése�(layout)�CSS3�stílusokkal�(flexbox,�grid layout, grid�sablonok,�tulajdonságok�öröklése). Szöveges�tartalom�elrendezésének�technikái,�elválasztás. Grafikus� effektusok� alkalmazása� CSS3� stílusokkal� (animáció,� lekerekítés,� árnyék,�színátmenetek,�transzformációk�2D-3D,�átlátszóság,�SVG�filter,�stb.)
23.3.2. Kliensoldali�programozás A� témakör� oktatásának� célja� hogy� a� tanulók� elmélyítsék� alkalmazói� ismereteiket� a�JavaScript�(TypeScript)�programozási�nyelven. Fejlesztői�környezet�telepítése,�használata. A� JavaScript� programozási� nyelv� elemeinek� (azonosítók,� megjegyzések,� foglalt�szavak,� változók,� egyszerű� adattípusok,� operátorok,� vezérlési� szerkezetek,�függvények)�alkalmazása�összetett�feladatok�megoldásához. Referenciatípusok� (objektumok,� tömbök,� dátumok,� reguláris� kifejezés� (RegExp)�típus,� függvények,� beépített� objektumok� (pl.:� Math))� alkalmazása� összetett�feladatokhoz. JavaScript�programok�nyomkövetése,�hibakeresés. Objektum�orientált�programok�készítése�JavaScript�nyelven. JSON�állományok�alkalmazása. Browser object model (BOM): window, location, navigator, screen� és� history�objektumok�alkalmazása. Document� object� model� (DOM)� használata� elemek� kiválasztására,� hierarchia�bejárására,�elemek�kezelésére�(olvasás,�írás,�törlés,�létrehozás) Események�kezelése,�eseményhez�tartozó�metódusok�készítése. Elterjedt keretrendszerek� használata� HTML5� oldalak� készítéséhez� és�programozásához.�(pl.:�jQuery,�AngularJS,�React,�stb.)
23.3.3. PHP�programozás A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerkedjenek�a�PHP�programozási�nyelv�alkalmazásával. Változók,�adattípusok,�kifejezések�és�operátorok�használata. Vezérlési�szerkezetek�alkalmazása. Karakterláncok�kezelése�(keresés,�csere,�átalakítások,�karakterláncok�formázása). Tömbök� kezelése:� vektorok� és� mátrixok,� elemek� kezelése,� speciális� függvények,�rendezés,�konvertálás. Függvények� alkalmazása:� definíció,� hívás,� paraméterezés,� anonymous� függvények,�függvényreferenciák,�rekurzív�függvények. Osztályok,�objektumok�definiálása,�inicializálása. Jellemzők� és� metódusok� alkalmazása:� definíció,� láthatósági� szintek� beállítása,�statikus�jellemzők�és�metódusok�használata,�metódusok�paraméterezése. Konstruktorok�és�destruktorok�alkalmazása. Példák,�feladatok�öröklésre�és�túltöltésre.
HTML�formok�létrehozása,�kezelése,�elérése�PHP-vel. Query�stringek,�sütik�és�session�adatok�kezelése. Fájlok�és�könyvtárak�kezelése. MySQL�adatbázisok�(adatok)�lekérdezése,�megjelenítése�és�kezelése�PHP-vel.
23.3.4. Grafika A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� gyakorlati� példákon� keresztül� megismertesse� a�tanulókat�egy�elterjed�grafikus�szerkesztőprogram�használatával,�melyet�elsődlegesen�rasztergrafikus�képek�létrehozására,�szerkesztésére�fejlesztettek. A�grafikus�szerkesztőprogram�telepítése. Kijelölő�eszközök�alkalmazása,�kijelölési�technikák. Rajzoló�eszközök�használata,�jellemző�paramétereik. Átalakító�eszközök�alkalmazása,�beállításaik. Színkezelő�és�speciális�eszközök�(pl.:�pipetta)�használata. Rétegek�létrehozása,�szerkesztése. Maszkokolási�módszerek,�technikák�alkalmazása. Fedési�módok�beállítása.�Átlátszóság�alkalmazása. Retusálási�technikák�használata�(tónusok,�elszíneződések,�hibák�javítása) Képek�készítése�kitöltő�eszközökkel. Javasolt�képszerkesztő�alkalmazások:�Gimp,�Photoshop
23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem
23.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
Ágazati�szakmai�kompetenciák�erősítése
24. Ágazati�szakmai�kompetenciák�erősítése 190�óra Az� ágazati� szakmai� kompetenciák� erősítése� a� mellék-szakképesítésre� meghatározott�időkeretben�történik.
24.1. Tanításának�célja E� témakörben� a� szakképesítéshez� kapcsolódó� – a� képző� intézmény� helyi� sajátosságait�figyelembe� vevő� – ágazati� szakmai� kompetenciák� erősítését� kell� tanórai� keretben�végrehajtani.
24.2. Értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
2.186.
S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V
a
XV. VEGYÉSZ
ágazathoz�tartozó
54 524 03
VEGYÉSZ�TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
(a 34 524 02VEGYIPARI RENDSZERKEZELŐ
Alternatív,�mellék-szakképesítés�nélkül)
I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési�kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,
valamint
– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,
– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és
– a� nemzetgazdasági� miniszter� hatáskörébe� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló�27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
alapján�készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 524 03 Szakképesítés�megnevezése:�Vegyész�technikus A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�8. Vegyipar Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XV. Vegyész Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�55% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�45% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:
– 5� évfolyamos� képzés� esetén:a� 10.� évfolyamot� követően� 0 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�
– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra
III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�nem szükségesek IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Szakmai fizika Fizika�szakos�tanár
Szakmai�biológia Biológia�szakos�tanár
Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai�és�vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�- Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�- V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.
Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
9.�évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év
10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év
Ögy. 0 óra
11.�évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év
Ögy. 140�óra
12.�évfolyam 13 óra/hét 463 óra/év
5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2656 óra
Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola� akkor� a� 11.�évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.
évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�
1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év
Ögy. 160�óra
2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év
Összesen: 2237�óra
(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a� szakgimnázium 9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra� meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)
1.�számú�táblázat A szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�fő�szakképesítésre�vonatkozó:
Összesen
A�tantárgy�kapcsolódása
4 4 8 4
0
6 6
140
8 5 17,5 13,5 19 12
160
17,5 13,5
Összesen 8 12 12 13 31 31 31
11499-12 Foglalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II. fő�szakképesítés 0,5 0,5
11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)
Foglalkoztatás�I. fő�szakképesítés 2 2
11850-16�Vegyésztechnikusi�feladatok
Alkalmazott�kémia fő�szakképesítés 4 4
Vegyipari�műveletek fő�szakképesítés 3 3
Vegyipari�technológia fő�szakképesítés 4 4
Vegyipari�biztonság fő�szakképesítés 2 2
Minőségbiztosítás fő�szakképesítés 1 1
Környezetvédelem fő�szakképesítés 1 1
Vegyipari�műveletek�gyakorlat
fő�szakképesítés 5 5
Műszeres�analitika�gyakorlat
fő�szakképesítés 6 6
Preparatív�gyakorlat fő�szakképesítés 2,5 2,5
11849-16�Vegyész�szakmai�elmélet�feladatok
Szakmai�kémia fő�szakképesítés 2 2 2+ 1* 2+1* 6
Fizikai�kémia fő�szakképesítés 2 1 1 4
Szakmai fizika fő�szakképesítés 2 2
Műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek
fő�szakképesítés 1 2 2
Szakmai�biológia fő�szakképesítés 2 2 4
11797-16�Laboratóriumi�feladatok
Laboratóriumi�gyakorlat
fő�szakképesítés 4 4 6 5 12
Laboratóriumi�ismeretek
fő�szakképesítés 2 2 1
11780-16 Vegyipari rendszerkezelő�gyakorlat
Vegyipari�műveletek�és�berendezések
34 524 02 Vegyipari
rendszerkezelő
Vegyipari�rendszerek�és�technológiák
34 524 02 Vegyipari
rendszerkezelő
Műszaki�és�irányítástechnikai�gyakorlat
34 524 02 Vegyipari
rendszerkezelő
Vegyipari rendszerkezelő�gyakorlat
34 524 02 Vegyipari
rendszerkezelő
11779-16�Kémiai�és�műszaki�feladatok
Szakmai�kémia 34 524 02 Vegyipari
rendszerkezelő
Szakmai fizika 34 524 02 Vegyipari
rendszerkezelő
11778-16�Laboratóriumi�és�munkavédelmi�feladatok
Laboratóriumi�gyakorlat
34 524 02 Vegyipari
rendszerkezelő
A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.
2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként
9. 10. 11. 12.
Szakgimná
zium
i�kép
zés�
9
-12.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
Nem
�a�főszak
kép
esítésre�
fordítan
dó�órakeret
Főszakké
pesítés�
9-12.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
5/13.
Főszakké
pesítés�
9-13.�o.�ö
ssze
s�óraszám
a
1/13. 2/14.
A�két�évfolya
mos�szakkép
zés�
összes�óraszáma
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A�fő�szakké
pe-
sítésre�vona
tkoz
ó:
Összesen
A�tan
tárgy�
kapcsolód
ása
144 144 288 144 0
216 216 140
248 155
1695 0 1695
542 419
2656
684 432 160
542 419
2237
Összesen 288 432 432 403 961 1116 961
Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1438�óra�(54%)
1226�óra�(54,8%)
Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)
öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1218�óra�(46%) 815�óra (45,2%)
114
99-1
2
Fog
lalkoztatás�II.
Foglalkoztatás�II.
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek
0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése
0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3
114
98-1
2
Fog
lalkoztatás�I.�(érettség
ire�
épülő�kép
zések�esetén)
Foglalkoztatás�I.
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani rendszerezés�1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani rendszerezés�2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi készségfejlesztés
0 23 23 0 0 23 0 23
Munkavállalói�szókincs
0 23 23 0 0 23 0 23
118
50-16
�Veg
yésztech
nikusi�felad
atok
Alkalmazott�kémia
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 0 124 0 0 124 0 124
Általános�és�szervetlen�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban
0 30 30 0 0 30 0 30
Szerves�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban
0 30 30 0 0 30 0 30
Fizikai�kémiai�ismeretek�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban
0 34 34 0 0 34 0 34
Számítási�és�elemző�feladatok
0 30 30 0 0 30 0 30
Vegyipari�műveletek
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93
Vegyipari alapkészülékek�és�szerelvényeik
0 5 5 0 0 5 0 5
Vegyipari�műveletek�számításai
0 5 5 0 0 5 0 5
Anyag-előkészítés,�aprítás,�keverés�művelete
0 9 9 0 0 9 0 9
Mechanikus műveletek�folyadékokkal�és�gázokkal
0 21 21 0 0 21 0 21
Hőátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek
0 16 16 0 0 16 0 16
Anyagátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek
0 16 16 0 0 16 0 16
Vegyipari reaktorok, kiszerelő,�csomagoló�célberendezések
0 7 7 0 0 7 0 7
Az ipari irányítástechnika�alapjai
0 7 7 0 0 7 0 7
Vegyipari�műveletek�vezérlése�és�szabályozása
0 7 7 0 0 7 0 7
Vegyipari technológia
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
124 0 124 0 0 124 0 124
A�kémiai�technológiák�jellemzői
0 5 5 0 0 5 0 5
Üzemek�energiagazdálkodása
0 5 5 0 0 5 0 5
Üzemek�vízellátása 0 5 5 0 0 5 0 5
Szervetlen vegyipar 0 36 36 0 0 36 0 36
Szerves vegyipar 0 38 38 0 0 38 0 38
Műanyagipar�és�festékipar
0 15 15 0 0 15 0 15
Gyógyszeripar 0 10 10 0 0 10 0 10
Elemző�és�számítási�feladatok
0 10 10 0 0 10 0 10
Vegyipari�biztonság
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
62 0 62 0 0 62 0 62
Munkavédelem 0 31 31 0 0 31 0 31
Biztonságtechnika 0 15 15 0 0 15 0 15
Tűzvédelem 0 16 16 0 0 16 0 16
Minőségbiztosítás
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0 31 0 31
Vegyipari minőségügy
0 7 7 0 0 7 0 7
Minőségügy�a�gyógyszeriparban
0 7 7 0 0 7 0 7
Minták�analízisének�minőségbiztosítása
0 17 17 0 0 17 0 17
Környezetvédelem
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0 31 0 31
Általános�környezetvédelmi�ismeretek
0 5 5 0 0 5 0 5
Víz- és�légszennyezőanyagok
0 18 18 0 0 18 0 18
Fizikai�hatások 0 3 3 0 0 3 0 3
Hulladékgazdálkodás 0 5 5 0 0 5 0 5
Vegyipari műveletek�gyakorlat
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 155 155 0 0 0 155 155
Bevezetés�a�gyakorlati munkarendbe
0 10 10 0 0 0 10 10
Folyadékok�és�gázok�tárolása,�szállítás
0 25 25 0 0 0 25 25
Ipari�hőcserélők�kezelése,�vizsgálata
0 30 30 0 0 0 30 30
Anyagelőkészítés,�aprítás,�keverés
0 25 25 0 0 0 25 25
Heterogén�rendszerek�mechanikus szétválasztása
0 25 25 0 0 0 25 25
Anyagelválasztó�műveletek�gyakorlatai
0 25 25 0 0 0 25 25
Folyamatirányítási�eszközök�használata
0 15 15 0 0 0 15 15
Műszeres�analitika�gyakorlat
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 186 186 0 0 0 186 186
Bevezetés�a�műszeres�analitikai laboratóriumi�munkába.
0 6 6 0 0 0 6 6
Optikai�mérések 0 18 18 0 0 0 18 18
Spektrofotometriás�mérések
0 42 42 0 0 0 42 42
Elektroanalitikai mérések
0 42 42 0 0 0 42 42
Kromatográfiás�mérések
0 42 42 0 0 0 42 42
Biológiai�minták�vizsgálata
0 18 18 0 0 0 18 18
Mérési�adatok�rögzítése,�dokumentálása,�eredmények�grafikus�ábrázolása
0 18 18 0 0 0 18 18
Preparatív�gyakorlat
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 78 78 0 0 0 78 78
Szervetlen preparátumok�előállítása
0 25 25 0 0 0 25 25
Szerves preparátumok�előállítása,�ellenőrzése
0 53 53 0 0 0 53 53
1184
9-16�Veg
yész�szakm
ai�elm
élet�felad
atok
Szakmai�kémia
fő�szakkép
esítés
72 0 72 0 72+36* 0 62+31* 0 283+67* 0 350 0 0 350 216 0 0 0 216
Atomok,�molekulák 12 10 12+10* 22 12 0 0 0 12
Kémiai�kötések,�anyagi rendszerek
10 10 10+10* 20 10 0 0 0 10
Kémiai�reakciók 12 11 12+11* 23 12 0 0 0 12
Nemfémes�elemek�és�vegyületeik
12 12 12 12 0 0 0 12
Tanulókísérletek�I. 6 20 26 26 7 0 0 0 7
Kémiai�alapszámítások�
10 20 30 30 10 0 0 0 10
Oldatokkal kapcsolatos számítások
10 10 10 10 0 0 0 10
Fémek�és�vegyületeik 12 12 12 12 0 0 0 12
Szénhidrogének 14 14 14 14 0 0 0 14
Oxigéntartalmú�szerves�vegyületek�
20 20 20 20 0 0 0 20
Tanulókísérletek�II. 12 20 32 32 12 0 0 0 12
Sztöchiometriai�számítások
14 14 14 14 0 0 0 14
Nitrogéntartalmú�szerves�vegyületek
12 12 24 12 14 0 0 0 14
Szervetlen�kémia�a�környezetünkben
15 15 15 17 0 0 0 17
Kémiai�számítások 18* 15 15+18* 33 17 0 0 0 17
Kémiai�ismeretek�alkalmazása
18* 20 20+18* 38 23 0 0 0 23
Fizikai�kémia
fő�szakké
pesítés
0 0 72 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144
Homogén�egykomponensű�rendszerek
16 16 16 16 0 0 0 16
Homogén�többkomponensű�rendszerek I.
12 12 12 12 0 0 0 12
Heterogén�egyensúlyok�I.
14 14 14 14 0 0 0 14
Kémiai�egyensúly 12 12 12 12 0 0 0 12
Heterogén�egyensúlyok�II.
8 8 8 8 0 0 0 8
Reakciókinetika 10 10 10 10 0 0 0 10
Homogén�többkomponensű�rendszerek II.
24 24 24 24 0 0 0 24
A�disszociáció�fogalma,�típusai
12 12 12 12 0 0 0 12
Elektrolit egyensúlyok
14 14 14 16 0 0 0 16
Elektrokémia� 17 17 17 20 0 0 0 20
Szakmai fizika
fő�szakké
pesítés
0 0 72 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72
Mennyiségek,�mértékegységek,�kinematika
14 14 14 14 0 0 0 14
Erővel�kapcsolatos�ismeretek
15 15 15 15 0 0 0 15
Folyadékok�és�gázok�mechanikája
15 15 15 15 0 0 0 15
Elektromosságtan 18 18 18 18 0 0 0 18
Optikai ismeretek, rezgések
10 10 10 10 0 0 0 10
Műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek
fő�szakké
pesítés
0 0 0 0 36 0 62 0 98
0 98
0 0 98 72 0 0 0 72
Szerkezeti anyagok és�tulajdonságaik
36 10 46 46 12 0 0 0 12
Korrózióvédelmi�alapok�és�eljárások
8 8 8 8 0 0 0 8
Gépelemek�és�ábrázolásuk,�kötőgépelemek
10 10 10 12 0 0 0 12
Forgómozgás�átvitel�gépei�és�működésük
10 10 10 12 0 0 0 12
Anyagok�szállítása 10 10 10 12 0 0 0 12
A�hőátadás�alapjai,�közvetlen�és�közvetett�hőcsere
14 14 14 16 0 0 0 16
Szakmai�biológia
fő�szakké
pesítés
72 0 72 0 0 0 0 0 144 0 144 0 0 144 144 0 0 0 144
Bevezetés 6 6 6 6 0 0 0 6
Vírusok,�baktériumok,�gombák�szerepük�az�iparban�
16 16 16 16 0 0 0 16
Növénytan,�állattan,�ipari�jelentőség
16 16 16 16 0 0 0 16
Embertan:�kültakaró,�táplálkozás,�légzés,�mozgás�
16 16 16 16 0 0 0 16
Embertan: kiválasztás,�szaporodás,�hormonrendszer
18 18 18 18 0 0 0 18
Az�ember�biológiája�–idegi�szabályozás,�érzékelés�
26 26 26 26 0 0 0 26
Biokémia,�sejtbiológia
20 20 20 20 0 0 0 20
Genetika 26 26 26 26 0 0 0 26
1179
7-16�Lab
oratóriumi�felada
tok
Laboratóriumi�gyakorlat
fő�szakkép
esítés
0 144 0 144 0 216 0 155 659
0 659 0 0 659 0 432 0 0 432
Fizikai alapmennyiségek�mérése�
48 18 66 66 0 51 0 0 51
Oldatkészítés 48 18 66 66 0 51 0 0 51
Tisztítási�műveletek� 48 18 66 66 0 51 0 0 51
Szervetlen preparátum�készítés
48 18 66 66 0 51 0 0 51
Minőségi�elemzés� 48 36 84 84 0 51 0 0 51
Biológiai�vizsgálatok� 48 36 84 84 0 51 0 0 51
Klasszikus�és�műszeres�analitikai�vizsgálatok�
36 77 113 113 0 90 0 0 90
Szerves�laboratóriumi�munka
36 78 114 114 0 36 0 0 36
Laboratóriumi�ismeretek
fő�szakkép
esítés
0 0 0 0 72 0 62 0 134 0 134
0 0 134 36 0 0 0 36
Munkavédelmi�ismeretek
12 8 20 20 5 0 0 0 5
Laboratóriumi�elméleti�ismeretek
30 24 54 54 14 0 0 0 14
Laboratóriumi�számítások
30 30 60 60 17 0 0 0 17
Veg
yip
ari
rendszerkezelő� Vegyipari
műveletek�és�berendezések
34
524
02
Veg
yip
ari
rendszerkezelő
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Tárolás�készülékei,�tartályok,�gáztárolók
0 0 0 0 0
Folyadékok,�gázok�és�szilárd�anyagok�szállítása�
0 0 0 0 0
Keverés,�aprítás,�szitaelemzés�készülékei
0 0 0 0 0
Elválasztó�műveletek�
0 0 0 0 0
Ipari�hőcsere,�előmelegítők,�hűtők,�szárítók
0 0 0 0 0
Vegyipari reaktorok
0 0 0 0 0
Vegyipari rendszerek�és�technológiák
34 5
24 0
2 Veg
yipari�rendszerkezelő
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Technológia�alapelvei, folyamatábrák�
3 0 0 0 0 0
Üzemek�víz- és�energiaellátása,�környezetvédelem
4 0 0 0 0 0
Szervetlen technológiák�
6 0 0 0 0 0
Szerves�technológiák�
6 0 0 0 0 0
Műanyagok�gyártása�
6 0 0 0 0 0
Ipari�mérő- és�irányító�rendszerek�
6 0 0 0 0 0
Műszaki�és�irányítástechnikai�gyakorlat
34
524
02
Veg
yipari�rendszerkezelő
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Mérőműszerek�felépítése,�használata
0 0 0 0 0
Mérési�adatgyűjtők�működése,�számítógépes�kapcsolatuk
0 0 0 0 0
Villamos mennyiségek�mérése,�teljesítménymérés
0 0 0 0 0
A�vezérlés�és�szabályozás�alapjai,�vezérlési�körök�működése
0 0 0 0 0
Áramló�mennyiségek�mérése
0 0 0 0 0
Vegyipari rendszerkezelő�gyakorlat
34 5
24 0
2 Veg
yipari�rendszerkezelő
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Tartályok,�csövek�és�szerelvényeik�kezelése,�karbantartása
0 0 0 0 0
Tartályok�feltöltése,�leürítése,�szintmérés
0 0 0 0 0
Folyadékok�és�gázok�szállítása,�szivattyúk�üzemeltetése
0 0 0 0 0
Hőcserélő�készülékek�fűtése,�hűtése
0 0 0 0 0
Anyag-előkészítők,�keverők,�autoklávok�kezelése
0 0 0 0 0
Anyagelválasztó�berendezések�kezelése
0 0 0 0 0
Folyamatirányító�műszerek�és�eszközök�kezelése
0 0 0 0 0
Kém
iai�és�
műszak
i� Szakmai�kémia
34
524
02
V
egy
ipar
i re
nds
zerk
ezel
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Szerves�kémia�a�vegyiparban
0 0 0 0 0
Környezetvédelmi�ismeretek
0 0 0 0 0
Szakmai fizika
34 5
24 0
2
Veg
yipari�rendszerkezelő
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Erő,�nyomaték,�egyensúly
0 0 0 0 0
Munka, energia, teljesítmény,�hatásfok
0 0 0 0 0
Egyenes�vonalú,�forgó�és�rezgő�mozgások
0 0 0 0 0
Teljesítmény-átvitel�forgó�rendszereknél
0 0 0 0 0
Folyadékok�és�gázok�áramlási�tulajdonságai
0 0 0 0 0
Egyen- és�váltóáramú�hálózatok
0 0 0 0 0
1177
8-16�Lab
oratórium
i�és�
munk
avéd
elmi�feladatok
Laboratóriumi�gyakorlat
34 5
24
02
Veg
yipari�rendszerkezelő
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Munkavédelem
0 0 0 0 0
Eszközismeret
0 0 0 0 0
Minta�előkészítés
0 0 0 0 0
Szerves preparátumok�előállítása
0 0 0 0 0
Analitikai�vizsgálatok
0 0 0 0 0
3.�számú�táblázat
A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:
34 524 02 Vegyipari�rendszerkezelő
453�óra
Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.
A
11499-12�azonosító�számú
Foglalkoztatás�II.
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Foglalkoztatás�II.
FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x
SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége
x
Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)
x
Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései
x
A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�
x
A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x
1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15 óra/15 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.
1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.
1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —
1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek
Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a� munka� törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka
1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.
1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése.
Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő�álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP). Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.
1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék�és�nyugdíj� előtti�álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ)�szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai).� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.
1.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11498-12�azonosító�számú
Foglalkoztatás�I.�
(érettségire�épülő�képzések�esetén)
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:
Fog
lalkoztatás�I.
FELADATOK Idegen nyelven:
bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)
x
alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt
x
szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik
x
idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez
x
munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven:
szakmai önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése
x
egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai
x
közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok
x
a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK
Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven
x
Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi�magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x
2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62 óra/62 óra*
* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.
2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 62 tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.
2.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek
2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1
A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon� gondot� a�múltra,� illetve�a� jövőre�vonatkozó�kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az� igeidők� helyes� begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.
2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� tanuló� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven feltett kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a tanuló�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�
olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.
2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás�nyelvi�készségfejlesztő�blokk�során�a� tanuló�rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�tanuló� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:
- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés��
Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.
2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után�lehetséges.�Cél,�hogy�a�témakör�végére�a� tanuló�folyékonyan�tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.
2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.
2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11850-16 azonosító�számú
Vegyésztechnikusi�feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11850-16 azonosító� számú� Vegyésztechnikusi megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Alk
alm
azo
tt
kém
ia
Veg
yip
ari
műveletek
V
egy
ipar
i tech
nológia
V
egy
ipar
i biztonság
M
inőségb
iztos
ítás
Környezetvéd
ele
m
Veg
yip
ari
műveletek
�Műszeres�
anal
itik
a Prepa
ratív�
gyak
orl
at
FELADATOK A�technológiai�utasításnak�megfelelően�lebonyolítja�a�gyártást,�dokumentálja�a�műszak�mérési�adatait,�eseményeit
x x x x x x
Hőcserélő�használatával�anyagot�melegít,�vagy�hűt
x x x
Aprító�berendezéseket�működtet,�szitaelemzést�végez,�szemcsés�halmaz�tulajdonságait�vizsgálja
x x x
Biztonságtechnikai�adatlap�alapján�felkészül�a�vegyi�anyagok�biztonságos�használatára�(P�és�H�mondatok)
x x x x x x
Dokumentálja a�felügyelete�alá�tartozó�termelőegység,�valamint�a�hozzá�tartozó�mérő- és�irányítóműszerek�karbantartási�ütemtervét�és�eszközigényét,�technológiai�berendezések,�gépek�üzemidejét,�műszaki�állapotát
x x x x x
Vizsgálatra�előkészíti�a�mintát�(aprítás,�oldás,�homogenizálás,�törzsoldat�készítés�stb.)
x x x
Ellenőrzi�a�szükséges�berendezések,�az�elektromos,�gáz,�vákuum�stb.�infrastruktúra�meglétét,�működőképességét
x x x x
Ellenőrzi�a�szükséges�védőfelszerelések�meglétét,�munka�során�használja azokat
x x x x
Ellenőrzi�és�biztosítja�a�folyamatirányító�rendszerek�működését
x x
Előkészíti�a�feladathoz�szükséges�eszközöket,�műszereket,�reagenseket,�oldatokat
x x x
Elvégzi,�elvégezteti�a�szükséges�beadagolás�előtti�műveleteket�(oldás,�szitálás,�homogenizálás�stb.)�az�előírt�paraméterek�beállításával
x x x x x
Folyadékok�és�gázok�hűtését,�fűtését�végzi�ipari�hőcserélő�készülékekben
x x
Folyadékok�és�gázok�nyomását�és�mennyiségét�méri,�dokumentálja
x x x
Folyamatirányító�táblaműszereket,�vezérlő�és�szabályozó�szerveket�kezel
x x x x
Keverős�készülékeket�működtet,�duplikátorok�és�reaktorok�hűtését,�fűtését�végzi
x x x
Meggyőződik�a�biztonsági/mentesítő�berendezések�működőképességéről
x x x
Műszeres�analitikai�elemzést�végez,�kezeli�az�elemzéshez�használandó�műszereket,�kiértékeli�az�eredményt
x x
Szakmai�számításait�a�mérési�eredményekkel�összehasonlítja,�dokumentálja,�szükség�szerint�a�folyamatba beavatkozik
x x x x x
Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre�vonatkozóan�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan
x x x x
Szakmai�számításokat�végez�az�anyagmozgatás,�fűtés,�hűtés,�anyagmérleg,�egyensúly�és�reakciósebesség�körében
x x x x x
Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti�és�tárolja�a�képződött�hulladékot
x x x x
Szerves�preparátumokat�állít�elő�laboratóriumban,�végrehatja�a�receptben�előírt�reakciókat,�alapfolyamatokat,�laboratóriumi�elválasztási�és�tisztítási�műveleteket�
x x x x
Szivattyúk,�kompresszorok,�ventillátorok�és�elevátorok�és�hőcserélők�műszaki�állapotát�ellenőrzi
x x x
Kezeli�a�berendezéseket,�anyagszállítási�és�hőátadási�feladatot�végez
x x x
Tartályok�és�vegyipari�gépelemek�típusait�azonosítja,�működőképességét�és�töltöttségét�megállapítja
x x
Vegyipari�célberendezéseket�(szűrők,�centrifugák,�bepárlók,�lepárlók,�reaktorok, alapanyag- és�gyógyszergyártó�berendezések)�azonosít�és�működtet�a�technológiai�utasításnak�megfelelő�paraméterekkel
x x
Mikroszkópos�preparátumokat�készít x Elvégzi�a�prokarióta�és�eukarióta�sejtek�festését
x
Szövettani�és�élettani�felismerés x Immunológiai�vizsgálatokat�végez x Biokémiai�és�anyagcsere- folyamatok megfigyelését�végzi
x
SZAKMAI ISMERETEK A Szervetlen�anyagok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai
x
Sztöchiometriai�számítások,�adott�reakcióegyenlet�alapján
x
A�vegyipari�folyamatok�környezeti�hatásai,�a�környezettudatosság
x x
Környezetvédelmi�ismeretek,�hulladékok�szelektív�kezelése
x
Veszélyt�jelző�szimbólumok,�biztonsági�szabályok
x x x x x
Műszeres�analitikai�ismeretek�(Optikai,�elektrokémiai,�kromatográfiás�vizsgálatok�elve,�műszerek�felépítése,�mérések�előkésztése,�eredmények�értékelése)
x
Laboratóriumi�eszközök�használata,�berendezések�működése,�készülékek�szerelési�szabályai
x x x
Mérési�hibák�típusai,�csökkentése,�eredmények�megadása�statisztikai�módszerekkel
x x x
Üzemanalitikai�eszközök,�hordozható�környezetvédelmi�és�biztonságtechnikai�mérőberendezések�főbb�típusai,�működése
x x x x
Anyagszállító�berendezések�főbb�típusai,�szerkezeti�jellemzője�és�működése
x x
Aprító,�homogenizáló�berendezések�működése
x x
Termék�kiszerelés,�-szállítás,�-raktározás�logisztikai�feladatai
x x
Vegyipari�gépelemek,�tartályok,�hőcserélők,�keverők�és�reaktorok�szerkezeti�kialakítása,�működése
x x x
A vegyipari�műveletek�(hőátadás,�anyagátadás,�bepárlás,�desztillálás,�extrahálás,�kristályosítás,�szárítás,�termékek�kiszerelése)�célja,�főbb�jellemző,�befolyásoló�tényezői
x x x x
Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és� x x x x
adatbázisok�felépítése,�alkalmazása Alapvető�vegyipari�technológiák�fogalmai,�technológiai�folyamatok,�számítások
x x
Szerves�kémiai�alapfolyamatok x x x A szervetlen�és�szerves�technológia�termékeinek�előállítása,�főbb�jellemzői
x x
Vegyipari�technológiák�főbb�típusai,�hazai�jellemzői
x x
Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések x x x x x x x x x Preparátumok�típusainak,�készítés�módjának�ismerete
x x
A Sejtek�felépítésének�ismerete x x Sejtek�kémiai�felépítésének�és�szövettani�jellemzők�ismerete
x x
Élettani�jellemzők�összefüggéseinek�ismerete
x x
Emberélettani�folyamatok�ismerete x Biogén�anyagok�ismerete x Anyagcsere folyamatok ismerete x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Elektromos�kapcsolók,�áramlási�elzáró�és�biztonsági�szerelvények�használata
x x x
Gépelemek,�gépek,�vegyipari�berendezések�azonosítása�ábrájuk�alapján
x x
Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések�megértése�írásban�és�szóban
x x x x x x
Kémiai�írásmód�alkalmazása x x x x Laboratóriumi�műszerek�használata x x x Műveletek�és�technológiai�eljárások�azonosítása�folyamatábra�alapján
x x x
Szakmai�nyelvű�fogalmazás,�számolási�készség,�egyenletek�megoldása
x x x x x x x
Szállítási�és�hőátadási�folyamatok�azonosítása�folyamatábra�alapján
x x
Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és�adatbázisok�használata
x x x x x x
Laboratóriumi�és�munkavédelmi�eszközök�használata,�vegyi�anyagok�biztonságos�kezelése
x x x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x x x x x x Kézügyesség x x x Precizitás x x x x x x x x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó�képesség x x x Tömör�fogalmazás�képessége x x x x x x
Visszacsatolási�készség x x x x x x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Absztrakt�(elméleti)�gondolkodás x x x x x x x x x Gyakorlatias�feladatértelmezés x x x x x x x x x Módszeres�munkavégzés x x x
3. Alkalmazott�kémia tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
3.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� az� alapvető� fizikai� kémiai� fogalmak,� ismeretek,� törvények�közvetítésével� hátteret� biztosítani� a� szakmai� elméleti� és� gyakorlati� ismeretek� és�képességek� kialakításához.� Fejleszti� a� tanuló� problémafeltáró� és� problémamegoldó�készségét,� természettudományos� szemléletét,� megalapozza� a� szakmai� elméleti� és�gyakorlati� tantárgyak� tanulását.� A� tanuló� a� tanultak� birtokában� képes� legyen� vegyipari�műszaki� feladatok�megoldására.�A� tanuló� képes� legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� is�alkalmazni� a� kémiai� és� fizikai� laboratóriumi� kísérleteket� előkészítésében� és�elvégezésében.� A� tanuló� rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,� amelyekkel� alkalmassá�válik�a� gyakorlatban� reagensek�oldatok,� segédanyagok� fizikai,�kémiai� tulajdonságainak,�halmazállapotának,� oldódásának,� oldhatóságának� ismeretében� azok� kiválasztására,�előkészítésre�a�laboratóriumi�vagy�technológiai�eljárásokhoz.
3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Közismereti�és�szakmai�kémia,�szakmai�fizika,�alkalmazott�kémia.
3.3. Témakörök 3.3.1. Általános�és�szervetlen�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban�
Általános�kémia Az� elemek� periódusos� rendszerben� elfoglalt� helyük,� ebből� következtethető�tulajdonságok. Anyagszerkezet� és� az� anyagi� tulajdonságok� kapcsolata,� ebből� adódó� alkalmazási�lehetőségek. Az�egyes�anyagokra�jellemző�kémiai�kötések�értelmezése. A�kémiai�reakciók�alkalmazása�vegyipari�eljárásokban.� Reakciókinetikai�alapok. Sav,�bázis�folyamatok:�közömbösítés,�semlegesítés,�kémhatás. Redoxireakciók. Környezeti�és�ipari�példák�az�egyes�folyamatokra. Szervetlen�kémia Nemfémes� és� fémes� elemek� és� vegyületeik� tulajdonságai� felhasználásuk� vegyipari�eljárásokhoz�alapanyagként,�oldószerként,�katalizátorként. Szerkezeti�anyagok�fizikai,�korróziós�és�szilárdsági�tulajdonságai. A�víz�kémiája. A�légkör�kémiája. A�talaj�kémiája. Anyagismeret: savak,� lúgok,� indikátorok, titeralapanyagok� jellemzői,� biztonsági�adatlapjuk, felhasználási�területeik.
3.3.2. Szerves�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban Szerves�vegyületek�csoportosítása. Szénhidrogének�jellemzői,�ipari�jelentőségük. Halogénezett�szénhidrogének,�ipari�felhasználásuk. Oxigéntartalmú� szerves� anyagok,� mint� vegyipari� termékek� vagy� alapanyagok:�alkoholok,�éterek,�aldehidek,�ketonok,�karbonsavak,�észterek. Nitrogéntartalmú� vegyületek,�mint� vegyipari� termékek� vagy� alapanyagok:� aminok,�amidok,�nitrovegyületek. Szénhidrátok�élettani�és�ipari�vonatkozásai. Fehérjék�élettani�és�ipari�vonatkozásai. Anyagismeret: szerves�savak,�alkoholok,�oldószerek�jellemzői,�biztonsági�adatlapjuk,�felhasználási�területeik.
3.3.3. Fizikai�kémiai�ismeretek�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban Különböző�halmazállapotú�anyagok�jellemzői. Gázok,�folyadékok,�szilárd�anyagok. A� folyadékok� tulajdonságainak� műszaki� alkalmazása� (viszkozitások,� felületi�feszültség). A�szilárd�állapot�szerkezete�és�a�szerkezeti�anyagok�tulajdonságainak�összefüggése. Híg�oldatok�fogalma,�jellemzése,�és�gyakorlati�jelentősége. A� relatív� tenziócsökkenés� törvénye,� a� forráspont� emelkedés� és� a� fagyáspont�csökkenés�törvénye. Az�ozmózis,�az�ozmózisnyomás. Elektrokémia. Elektrokémia�alkalmazása�az�elektroanalitikában. Elektromos�vezetés.�Az�első- és�a�másodfajú�vezetők�jellemzése,�összehasonlításuk. A�standardpotenciál. Elektródok�fajtái�(első-,�másodfajú,�redoxi�és�különleges�elektródok). Az�elektromotoros�erő. Primer�és�szekunder�elemek. Polarizációs�jelenségek. Heterogén�rendszerek�és�gyakorlati�vonatkozásaik. A�fázis�fogalma,�komponensek�száma. A�fázisdiagram�fogalma. Heterogén�egyensúlyok. Az�oldhatósági�szorzat. Az�oldhatósági�szorzat�értelmezése. Az�oldhatósági�szorzat�gyakorlati�alkalmazása. Egyensúlyi�reakciók�az�iparban,�egyensúly�eltolása. Egyensúlyi�folyamatokkal�kapcsolatos�számítások,�egyensúlyi�állandók�(Kc,�Kp). Termokémia. A�reakcióhő�fogalma,�exoterm�és�endoterm�reakciók. Képződéshő�értelmezése. A termokémiai�reakcióegyenlet�felírása.
3.3.4. Számítási�és�elemző�feladatok Gáztörvények�alkalmazása�egy�és�többkomponensű�gázállapotú�rendszerekben. Összetétel�egységek�számítása,�koncentráció�számítás. Halmazállapot-változások�látens�hői. Tenzió- és�forráspontdiagramok�szerkesztése,�értelmezése.
Híg�oldatok�törvényei. Megoszlási�egyensúly. Fázisdiagramok�elemzése.� Az�elektródpotenciál�számítása,�az�elektromotoros�erő�számítása. Kémiai�egyensúlyokkal�kapcsolatos�számítások. Termokémiai�számítások. Számítási�feladatok�megoldása�az�általános- és�szervetlen�kémia�területén. Számítási�feladatok�megoldása�a�szerves�kémia�területén. Táblázatos,�teszt�jellegű�feladatok,�asszociációs�feladatok.
3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem
3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
4. Vegyipari�műveletek tantárgy 93 óra/93 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
4.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� célja�megismertetni� és� elsajátíttatni� a� tanulóval� a� vegyipari� munkaterületen�leggyakrabban� előforduló� anyagmozgatási,� mechanikus,� kalorikus� vagy� diffúziós�szétválasztási� elven� működő� vegyipari� műveletek� tulajdonságait,� jellemző� készülékeit,�működési� elvüket� és� a� működtetéssel� kapcsolatos� számításokat.� A� tanuló� ismerje� a�vegyipari� berendezések� technológiában� betöltött� szerepét,� valamint� irányíthatóságuk�technikai� feltételeit, a� korszerű� szabályozási� rendszerek� működését,� beállításuk�szempontjait.� A� tanuló� legyen� képes� az� ismereteit� a� gyakorlatban� alkalmazni� a�berendezések� üzembe� helyezése,� az� alapanyagok,� gyártási� segédanyagok� szállítása,�raktározása,� feldolgozása,� a� karbantartási,� javítási�munkák� elvégzése� során� vagy� képes�legyen�közreműködni,�intézkedni�ezek�elvégzéséről. A�tanuló�gyakorlati�tapasztalatot�szerezzen�a�műveleti�számítások�elvégzésében,�az�ipari�adattáblázatok�és�műszaki�diagramok�használatában,�a�folyamatábrák�olvasásában
4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Fizikai�kémia,�műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek,�vegyipari�technológia.
4.3. Témakörök
4.3.1. Vegyipari�alapkészülékek�és�szerelvényeik Vegyipari�gépelemek,�szerkezetek�főbb�típusai,�feladatuk,�csoportosításuk. Folyadékok�és�gázok�tárolására�hasznát�tartályok�típusai,�kialakítása. Állóhengeres�folyadéktartály�jellemző�méretei,�terhelhetősége. A�nyomástartó�edények�fogalma,�biztonsági�szerelvényeik�és�biztonsági�minősítésük.�A�hatósági�eljárások�szerepe. Gázok�tárolása�tartályban�és�gázpalackokban.� A�tárolás�biztonságtechnikája.
4.3.2. Vegyipari�műveletek�számításai
Az�anyagmérleg�fogalma,�célja,�alkalmazása�a�műveletek�elemzésénél. Az�energiamérleg�fogalma,�célja,�alkalmazása�a�műveletek�elemzésénél. A vegyipari�műveletek�modellezése,�hasonlósági�modellek�és�feltételek. A�hasonlósági�számok�hatása�a�folyadékokkal�és�gázokkal�kapcsolatos�műveletekre. Műveleti� diagramok� (cső- és� keverő� ellenállás,� hőmérsékletváltozás,� egyensúlyi�diagramok�stb.)�használata�számításoknál.
4.3.3. Anyag-előkészítés,�aprítás,�keverés�művelete Szilárd�anyagok�aprítása,�ipari�és�laboratóriumi�aprító�berendezések. Szilárd,�szemcsés�halmazok�osztályozása,�szitálás,�szétválogatás. Szilárd,�szemcsés�halmazok�és�folyadékok�keverése,�keverő�berendezések. Vegyipari�keverős�készülékek�főbb�típusai,�szerkezeti�jellemzője�és�működése. A� keverőelem� alakjának� hatása� a� folyadék� keverés� teljesítmény� szükségletére,�keverőelemek�kiválasztása�diagramok�segítségével. Masszák,� nagy� sűrűségű� és� viszkozitású� anyagok� keverése,� dagasztók,� keverő�hengerek.
4.3.4. Mechanikus�műveletek�folyadékokkal�és�gázokkal Heterogén�rendszerek�mechanikai�szétválasztásának�elve. Ülepítés,�ülepítők�számításai,�készülékeik�és�alkalmazásuk. Szakaszos�és�folyamatos�ipari�szűrőberendezések. Ülepítő�és�szűrő�centrifugák�működése,�alkalmazása,�biztonságtechnikájuk. Mechanikus�gáztisztító,�por- és�cseppleválasztó�készülékek. Fluidizációs�berendezések.
4.3.5. Hőátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek A�kalorikus�műveletek�elvi�alapjai,�számításai. Bepárlás,�kristályosítás,�szárítás. Atmoszférikus�és�vákuumbepárlók�típusai,�működése. Belső- és�külső�fűtőterű,�valamint�filmbepárlók. Többfokozatú�bepárlás. A�kristályosítás�folyamata,�típusai,�berendezései. Ipari�szárítók�működése. A�nedves�levegő�állapotváltozása,�a�szárítási�diagramok�alkalmazása.
4.3.6. Anyagátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek Az�anyag�elválasztási�műveletek�csoportosítása,�elvi�alapok. Homogén�két- és�többfázisú�anyagok�szétválasztásának�ipari�műveletei Egyszerű�desztilláció�és�egyensúlyi�desztilláció. Rektifikálás.�A�refluxarány�hatása,�műveleti�számításai. Ipari�desztillálók�szerkezeti�kialakítása,�működtetése. Szorpciós�műveletek�típusai,�ciklusuk,�munkadiagramjaik. Folyamatos�üzemű�ab- és�adszorberek�működtetése,�készülékeik. Az�extrakció�fogalma,�célja,�fajtái. Szilárd-folyadék�és�folyadék-folyadék�extrakció�művelete,�berendezései. Extrakciós�számítások�elvégzése�munkadiagramokkal. Extrakció�ipari�alkalmazásai,�szerepe�a�gyógyszeralapanyag�gyártásban
4.3.7. Vegyipari�reaktorok,�kiszerelő,�csomagoló�célberendezések Vegyipari�reaktorok�főbb�típusai,�szakaszos�és�folyamatos�reaktorok.
Nagynyomású�reaktorok. Fluidizációs�berendezések,�fluid-ágyas�reaktorok,�filmreaktorok Reaktorok�biztonságtechnikája Folyadékok�adagolása,�kiszerelése,�töltő�gépsorok, ampullázók. Szilárd,�porszerű�anyagok�kiszerelése,�tablettázás,�granulálás Termék�kiszerelés,�szállítás,�raktározás�logisztikai�feladatai.
4.3.8. Az�ipari�irányítástechnika�alapjai Az�irányítástechnika�fogalma,�ágazatai.� Az�irányítás�logikai�rendszere,�fontosabb�fajtái�és�szabványaik. A�vezérlés�és�a�folyamatszabályozás�jellemzői,�alkalmazási�területük. Villamos�és�pneumatikus�áramkörök,�alapelemek�működése,�alkalmazásuk
4.3.9. Vegyipari�műveletek�vezérlése�és�szabályozása A� korszerű� adatgyűjtési� és� adatelosztási� elveken� működő,� programozható�folyamatirányító�rendszerek�ipari�alkalmazása. Az�ipari�folyamatirányítás�általános�rendszerei�és�nemzetközi�leírásai.� A�kötegelt�technológiai�üzemeltetés�(batch)�fogalma,�és�az�ANSI/ISA�rendszerek. A�vezérlés�és�szabályozás�hatáslánca. A�szabályozási�kör�fogalma,�felépítése,�tagjai.� A�jelfeldolgozás�lehetőségei�elektromos�és�pneumatikus�rendszerekben. Ipari� szabályozási� módszerek:� értéktartó,� követő� és� arány-szabályozás;� főbb�alkalmazási�területük. Áramlás- és�hőmérséklet�szabályozás�módszerei,�szabályozók�jellemzői Folyadékszint�és�készüléknyomás�szabályozás�technikai�megoldásai. Vegyipari�műveletek�összetett�szabályozása,�a�szabályozási�körök�közötti�kapcsolat.
4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� képzést� megfelelő� szemléltető� eszközökkel� és� multimédiás� alkalmazásokkal� felszerelt�szaktanteremben� célszerű� folytatni.� Az� elméleti� órák� megtartásának� kiemelkedően� jó�helyszíne�a�gyakorlóhellyel,� félüzemi� laboratóriummal�egy�helyszínen�található�oktatóterem.�Előnyös�lehet�a�számításokhoz�szükséges�táblázatok�és�diagramok�helyszíni�elérhetőségének�biztosítása,�vagy�ilyen�tartalmú�szoftverek�alkalmazása.
4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
5. Vegyipari�technológia tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
5.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�az�előzetes�kémiai�és�fizikai�kémia�tanulmányok�során�megismert� fogalmakra,� törvényszerűségekre� alapozva� a� vegyipari� műveletekkel�összhangban� a� tanuló�megismerje� a� vegyipari� technológiai� eljárásokat.� A� tanuló� olyan�vegyipari� termék� előállításával� ismerkedjen� meg,� amelyekkel� a� környezetükben� és� az�iparban� is� találkozhatnak.� További� cél� a� zöld� technológiák� megismerése� fontosságuk�bemutatása.� A� tanuló� képes� legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� alkalmazni� a� gyártási�
folyamatok fenntartásában,� a� paraméterek� ellenőrzésében,� a� technológiai� utasítások�betartásában,� az� alapanyag� és� energiaellátásban.� Rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,�amelyek� képessé� teszik� üzemek� létesítése,� vonatkozó� működtetési� tervekhez� adatot�szolgáltatni,�vagy részfeladatokat�megoldani.
5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�kémia,�fizikai�kémia,�vegyipari�műveletek.
5.3. Témakörök 5.3.1. A�kémiai�technológiák�jellemzői
A�szervetlen�és�kémiai�technológia�alapelvei,�alapfogalmai,�a�vegyipar�szerkezete�és�jellegzetességei.� Kémiai�technológiai�folyamatok. A�gyártási�folyamat�üzemmenete,�ábrázolásának�módjai. Gyártási� folyamatábrák� rajzolása� adott� technológiákhoz,� kész� folyamatábrák�értelmezése. Kémiai� reakciók� alkalmazása� a� vegyipari� eljárások� során,� a� reakciók� aktiválása,�katalizátorok�alkalmazása,�azok�működése,�a�reakciók�hőszínezete.
5.3.2. Üzemek�energiagazdálkodása Vegyi� üzemek� energiaellátása,� a� helyi� energia-előállítás� lehetősége,� csatlakozás� az�országos�energia�rendszerekhez. Energiaforrások:� fosszilis,� fosszilis� másodlagos,� megújuló,� nukleáris;� előnyeik� és�hátrányaik. Alternatív�energiaforrások. Energiatermelésből�származó�környezetterhelés.
5.3.3. Üzemek�vízellátása Vegyi�üzemek�vízellátása. Ivó- és�ipari�vízzel�szemben�támasztott�követelmények. Ipari�víz,�hűtővíz.�A�víz�keménysége�és�annak�hatása. Fizikai,�kémiai�előkészítési�módszerek. A�nyers�víz�előkészítése,�vízlágyítás,�teljes�sótalanítás,�ioncsere,�reverzozmózis. Szennyvíztisztítás Vegyi� üzemek� hulladékvíz� és� szennyvíz� kezelő� eljárásai,� víztisztítás� - kémiai,�mechanikus�és�biológiai�víztisztító�eljárások.
5.3.4. Szervetlen vegyipar Aszervetlen�vegyipari�alapanyagok�és�termékek�előállításának�iparágai Ipari�gázok�levegőből�történő�kinyerése. A�levegő�feldolgozás�és�biztonságtechnikája. Levegő�tisztaságának�védelme Kénsavipar. Kénsav� gyártásának� és� vegyiparban� betöltött� szerepének� történeti� áttekintése,�nyersanyagai. A�kontakt�kénsavgyártás�folyamata,�fizikai-kémiai�alapelvei,�technológiai�lépései. Nitrogénipar. Jelentősége�és�történeti�áttekintése,�a�levegő�nitrogénjének�kémiai�kötésbe�vitelének�ipari�lehetőségei.
Szintézisgázgyártás,� ammónia� gyártása,� salétromsavgyártás:� a� szintézis� fizikai�kémiai�alapjai,�technológiai�lépései. Műtrágyaipar. A�műtrágyák�jellemzői,�mezőgazdasági�jelentőségük,�környezeti�hatásuk. Pétisó�előállítása. Klór-alkáli�ipar. Klórtermelésből� és� felhasználásból� származó� termékek� jellemző,� alkalmazás�területei:�klór,�nátrium-hidroxid,�hidrogén,�sósav,�nátrium-hipoklorit. A�nátrium-klorid�elektrolízis�elméleti�alapjai. Membrános�és�higanykatódos�eljárások�gyakorlati�megvalósítása.� Metallurgiai ipar. A�timföldgyártás,�a�timföld�elektrolízise. Az�alumínium�előállítása.
5.3.5. Szerves vegyipar Szerves vegyipari alapanyagok�és�termékek�előállítása. Szénhidrogén�alapú�alapanyagok:� Kőolaj,� földgáz:� kitermelése,� tisztítása,� atmoszférikus� és� vákuum� desztillációja,�termékek,�nyerspárlatok�jellemzése.�Oktánszám,�cetánszám�fogalma.� Kenőolajok� előállítása, felhasználásuk� motorhajtóanyagként,� petrolkémiai�alapanyagként,�energiatermelésre. Hazai�kőolaj�feldolgozás.�A�finomítók�környezetterhelése. Petrolkémiai�alapú�termékek. Hőbontás,�krakkolás,�pirolízis,�reformálás,�alkilezés,�izomerizáció�elméleti�alapjai. Korszerű�motorhajtóanyagok�előállítása. Olefinek�előállítása�benzinpirolízissel,�benzinpirolízis�termékei�és�felhasználásuk. Aromás�alapanyagok�előállítása�benzinreformálással. Metanol,�etanol�előállítása. Szerves� alapfolyamatok� jellemzői,� alkalmazásuk� vegyipari� termékek� előállítása�során.�Egy-egy�választott�példán�bemutatva Halogénezett�termékek. Szulfonált� termékek,� mosószer� alapanyagok� előállítása,� felületaktív� anyagok�jellemzői. Nitrált�termékek,�robbanószer�gyártás�alapanyagai. Oxidált,�vagy�redukált�termékek. Észterek,�aromaanyagok�előállítása Zöldtechnológia. Zöldkémia�alapelvei.�Alkalmazási�lehetőségei.
5.3.6. Műanyagipar és�festékipar A�műanyagok�fogalma,�nyers�és�alapanyagai,�csoportosítása,�tulajdonságai. A�műanyagok�felhasználásának�területei,�és�jelentősége. Modern�műanyagok. Mesterséges�alapanyagú�műanyagok. Polikondenzációs,� polimerizációs� és� poliaddíciós� műanyagok� a� kornak� és� a� helyi�sajátságoknak�megfelelően�egy-egy�választott�példán�keresztül�bemutatva.� Anyagvisszanyerések,�újrahasznosítások�a�technológiákban. Kaucsuk�és�gumigyártás. Viszkózgyártás. A�műszálgyártás�áttekintő�jellegű�ismertetése.�A�szénszálak�előállítása. Festékek�általános�jellemzői
Korszerű�festékek Gyártási� folyamatokra� vonatkozó� tűzrendészeti,� munkavédelmi,� környezetvédelmi,�zajvédelmi rendszabályok.
5.3.7. Gyógyszeripar Gyógyszerek�fogalma,�csoportosításuk. Gyógyszerhatóanyagok� előállítása� szintetikus� módszerrel.� Választott� példán�keresztül�például�aszpirin�előállítás. Növényi�eredetű�gyógyszer�előállítása. Fermentációs�gyógyszerek.
5.3.8. Elemző�és�számítási�feladatok Számítási�feladatok�keménységgel,�lágyítással�kapcsolatban. Anyagmérleg-,� anyagszükséglet-,� kitermelés� számítása,� adatok� szolgáltatása,�diagramok�értelmezése. Kén-trioxid� előállítás,� ammóniaszintézis,� szintézisgáz� egyensúlyi� gázösszetételének�számítása,�konverziószámítás. Elektrolízishez�kapcsolódó�számítási�feladat Grafikonelemzések. Gyártási�paraméterek�értelmezése. Gyártási�dokumentációs�rendszer,�technológiai�utasítások�felépítése. Üzemzavarok,�elhárítási�lehetőségek.
5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem
5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
6. Vegyipari�biztonság tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy� tanításának�célja,�hogy�a�tanuló�megismerje�és�alkalmazza�a�munkavédelmi,�tűzvédelmi� és� környezetvédelmi� ismereteiket� a� gyakorlati� munkája� során.� Legyen�tisztában� az� általános�munkavédelmi� szabályokkal,� fókuszáljon� a� vegyipariban� különös�figyelmet� érdemlő� biztonságos� munkavégzés� feltételeire.� Ismerje� meg� a� vegyi�katasztrófák�elkerülésének�lehetőségét,�annak�kezelési�módját.�Képes�legyen�ismereteit�a�gyakorlatban� alkalmazni,� betartani� és� beosztott� munkatársaival� betartatni� az� üzemre,�gyártási�folyamatokra�vonatkozó�tűzrendészeti,�munkavédelmi,�rendszabályokat.
6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Vegyipari� technológia,� vegyipari� műveletek,� laboratóriumi� gyakorlat,� vegyipari�műveletek�gyakorlat.
6.3. Témakörök 6.3.1. Munkavédelem
A�munkavédelem�kialakulása,�fogalma,�célja,�alapkérdései�vegyipari�vonatkozásai. A�munkavédelem�területei. A�munkavédelmi�szabályozás�rendszere,�hatósági felügyelet. A�munkavédelem�és�a�szabvány. Munkavédelmi�oktatás�típusai,�tartalma. Súlyos�munkabalesetek.� A�súlyos�balesetek�nyilvántartása,�kivizsgálása,�jelentési�kötelezettség. Speciális�biztonsági�szín- és�alakjelek,�színdinamika. A munkahelyek biztonságos�kialakítása�tekintettel�a�vegyipari�jellegű�munkaterületekre. Fűtés�és�szellőztetés.� Munkahelyi�klíma,�klímatényezők. Munkahelyek�megvilágítása�és�a�világítással�szemben�támasztott.�követelmények. A�vibráció�és�az�ellene�való�védekezés. A�sugárzás�kialakulása,�típusai,�a�védekezés�lehetőségei. Teendők�nukleáris�katasztrófa�esetén. Veszélyes�anyagok�fogalma,�kémiai�jellemzői. Biztonsági� adatlap,� H- és� P-mondatok, (R-, S-mondatok)� veszélyjelek� és�piktogramok (CLP-törvény). Méreg,�mérgezések�fogalma,�letális�dózis,�a�méreg�támadási�pontja. Maró�anyagokkal�történő�munkavégzés�veszélyei,�védekezés�balesetek�ellen. Veszélyes� anyagok� szállítása� közúton� és� vasúton� – veszélyes� anyagok� besorolása,�Kemler-szám,�veszélyességi�bárcák,�teendők�baleset�bekövetkezésekor. Veszélyes�anyagok�tárolásának�szabályai. Vegyipari�katasztrófák�és�az�elkerülés�lehetőségei. Kockázatértékelés,�a�kockázatcsökkentés�lehetőségei. Egyéni� védőeszközök� kategóriái,� tanúsítása,� törvényi� háttér.� Egyéni�védőeszközökkel�szemben�támasztott�követelmények,�a�kiválasztás�szempontjai. Elsősegélynyújtás�(mechanikai�sérülések,�vérzések,�törés,�ficam,�égés,�mérgezés,�sav�és�lúgmarás,�villamos�áram�okozta�sérülések�ellátása,�újraélesztés). Foglalkoztatási�feltételek. Munkaegészségügy�fogalma,�felosztása,�vegyipari�vonatkozásai. Munkaélettan. Foglalkozási�ártalmak�és�betegségek,�az�ellenük�való�védekezés. Orvosi�alkalmassági�vizsgálatok.
6.3.2. Biztonságtechnika Vegyipari�folyamatok�és�műveletek�biztonságtechnikája. A�villamosság�biztonságtechnikája. Az�áramütés�kialakulásának�lehetőségei.� Az�áram�hatásai,�az�élettani�hatás.� Az�áramütés�következményei súlyosságát�befolyásoló�tényezők. Érintésvédelem.� Villámvédelem. Nyomástartó�edények�és�berendezések.
6.3.3. Tűzvédelem A�tűzvédelem�fogalma,�feladatai. Jogszabályok,�a�tűzoltóság�irányítása,�a�tűz�elleni�védekezés�szabályozása. Tűzoltóságok.
Általános�tűzvédelmi�alapfogalmak�(égés,�robbanás,�gyulladáspont). Tűzvédelmi�szabályzat,�tűzriadó�terv. Tűzvédelmi�oktatás�a�tűz�jelzése. Tűzveszélyességi�osztályok. Tűzvédelmi�fokozatok. A�tűzveszélyes�anyagok�használatára�vonatkozó�szabályok,�tűzveszélyes tevékenység. A�tűzoltás�módjai. Tűzoltó�anyagok�és�eszközök. A�kézi�tűzoltó�készülékek�használata,�a�rajtuk�található�jelzések�értelmezése. Viselkedési�szabályok�tűz�esetén.
6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem
6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
7. Minőségbiztosítás tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanulók� ismerjék� meg� a� minőségbiztosítási� elveket� és� módszereket,� valamint� a�vegyipari� laboratóriumi� munka� során� alkalmazott� minőségbiztosítási� technikákat.� A�kapcsolódó� szakmai� tantárgyak� tananyagával� összehangoltan� fokozatosan� fejlessze� a�tanulók�minőség- és�rendszerszemléletét,�szélesítse�látókörét.�A�tanulók�kapjanak�képet�a�minőségellenőrzés,� minőségszabályozás�módszereiről,� ügyvitel-technikai� kérdéseiről.� A�tanulók� képesek� legyenek� a� mérési� eredmények� statisztikai� értékelésére.� A� tanulók�ismerjék� a� vegyipari� laboratóriumi� szabvány� vizsgálatokat,� képesek� legyenek� az�eredményeiket�összevetni�az�előírásokkal. Alkalmazzák�a�munkakörükre�vonatkozó,�vagy�azzal�kapcsolatos�jogszabályokat,�szabványokat,�előiratokat.
7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műszeres�analitika,�vegyipari�technológia.
7.3. Témakörök 7.3.1. Vegyipari�minőségügy
Vegyipari�termékek�minőségének�jellemzői.� Minőségügyi�rendszerek,�szabványok�alkalmazási�jellemzői. ISO, TQM, GMP, MSZ. Minőségirányítási�kézikönyv. Minőségügyi�ismeretek. Minőségügyi�dokumentáció.�Dokumentumkezelés�(formai,�tartalmi�elvárások). A�minőségügyi�folyamatok. Minőségbiztosítási�rendszer�működtetése.� Minőségbiztosítási�rendszer�alkalmazása�vegyipari�üzemeknél.
7.3.2. Minőségügy�a�gyógyszeriparban GMP� (Good� Manufacturing� Process)� a� helyes� gyógyszergyártási� gyakorlat�irányelvei,�alkalmazása. GLP (Good Laboratory Practice) helyes laboratóriumi�gyakorlat�alapelvei,�elvárásai,�alkalmazása. Az�akkreditált�laboratórium�kritériumai.
7.3.3. Minták�analízisének�minőségbiztosítása Kémiai�információszerzés�lehetőségei.� Mintavételtől�az�eredménymegadásáig. Minta,�mintavételi�terv,�mintakezelés,�részminta,�minta�előkészítés,�mintavétel,�mint�hibaforrás,�mintavételi�jegyzőkönyv. Minőségbiztosítás� QA� (Quality� Assurance)� kalibrálás,� képzés,� műszerek�karbantartása,�ellenőrzés�és�felülvizsgálat. Minőség-ellenőrzés� QC� (Quality� Control)� ellenőrzőkártyák,� vak� meghatározások,�standard�hozzáadásával�előállított�minták,�ismételt�meghatározások,�vakminták. Mért�értékek�jellemzői.� Mért�érték,�valódi�érték,�hiba�fogalma.� Mérési�hibák�oka�fajtái�kiküszöbölési�lehetőségek. A� mérési� eredmények� statisztikai� értékelése:� középérték� és� szórás� fogalma,�számítása,�kiugró�eredmények�kezelése.� Mérési�eredmények�megadása. Normális�eloszlás. Hitelesítő�görbe�(egyenes)�mérési�adatokhoz�való�illesztése�hagyományos�módon�és�számítógéppel�Korreláció�fogalma,�meghatározása�szoftver�alkalmazásával Validálás�fogalma,�validálási�protokoll.� Validálást�igénylő�analitikai�módszerek,�validálást�nem�igénylő�analitikai�módszerek. Analitikai� mérési� módszerek� teljesítményjellemzői:� szelektivitás,� méréstartomány,�linearitás,� érzékenység,� kimutatási� határ,� meghatározási� határ,� pontosság,�torzítatlanság,� precizitás,� zavartűrés,� ismételhetőség,� reprodukálhatóság,�robosztusság/zavartűrés,�mérési�bizonytalanság. Az�analitikai�mérőműszerek�kalibrálása.
7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,�üzemi�terület.
7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
8. Környezetvédelem�tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
8.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanulók� ismerjék� meg� a� vegyi� anyagok� környezetre� gyakorolt� hatását,� a� környezeti�szennyezések� okozta� károkat,� a� hulladékgazdálkodást,� a� vízgazdálkodást� a� felszíni� víz�védelmét,�a�levegőtisztaság-védelmi�intézkedéseket,�a�talaj�és�a�talajvíz�védelmet.�Ismerje�meg� a� környezetszennyezés� fizikai� hatásait,� annak� elkerülésének� lehetőségeit.� Képes�
legyen� ismereteit� a� gyakorlatban� alkalmazni,� összefüggésében� látni� a� vegyipari�technológiákkal.�Képes�legyen�betartani�és�beosztott�munkatársaival�betartatni�az�üzemre,�gyártási�folyamatokra�vonatkozó�környezetvédelmi�és�zajvédelmi�rendszabályokat.
8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Vegyipari�technológia,�szakmai�kémia.
8.3. Témakörök 8.3.1. Általános�környezetvédelmi�ismeretek
Vegyi�anyagok�környezetre�gyakorolt�hatásai. Környezetvédelemre�vonatkozó�előírások,�jogszabályok. Környezetvédelmi�hatóságok.
8.3.2. Víz�és�légszennyezőanyagok Vízszennyezők,�vízvédelem. Savak, lúgok,�mérgező�anionok�és�kationok. Nehézfémek,�növényvédő�szerek. Oldószerek,�olajok,�olajos�anyagok. Biológiailag�lebontható�szerves�anyagok�(KOI,�BOI),�fertőző�anyagok. Természetes�víz�védelme. Légszennyezők,�levegőtisztaság-védelem. Kén-dioxid,�kén-trioxid,�nitrogén-oxidok. Szén-monoxid,�szén-dioxid,�szénhidrogének. Egyéb�szerves�vegyületek,�halogének,�hidrogén-halogenidek. Porok,�füstök.� Levegőtisztaság-védelmi�intézkedések. Füstgázok,�füstgázok�tisztítása.
8.3.3. Fizikai�hatások Hősugárzás. Zaj�és�rezgés. Sugárszennyezés
8.3.4. Hulladékgazdálkodás Hulladék�fogalma,�csoportosítása. A�háztartásban�és�a�termelésben�képződő,�környezetre�veszélyes�hulladékok�fajtái. Hulladékhasznosítás Veszélyes�hulladékok�kezelése,�tárolása,�ártalmatlanítása, újrafeldolgozása. A�hulladékok�hasznosításának,�újrafeldolgozásánaklehetőségei. A�hulladékok�elkülönített�gyűjtése. A�műanyagokkal,�biológiai� lebomlásukkal,� újrafeldolgozásukkal,�újrahasználatukkal�és�előállításukkal�kapcsolatos�problémák. A� fémek,� a� műanyagok,� a� papír� nyersanyagokként� való�újrafeldolgozásánaklehetőségei.
8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,�hulladék�hasznosító�meglátogatása.
8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja
A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
9. Vegyipari�műveletek�gyakorlat tantárgy 155 óra/155 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
9.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� hogy a tanulók� megismerjék� a vegyipari� munkaterületen�leggyakrabban� előforduló� anyagmozgatási,� hőátadási,� mechanikus� vagy� anyagátadáson�alapuló� vegyipari� műveletek� tulajdonságait,� jellemző� készülékeit,� vizsgálatát,� az� ipari�mérések� kivitelezését� és� értékelését,� valamint� az� automatizált� folyamatirányító�berendezések� működtetésének� és� beállításának� gyakorlatát.� Cél,� hogy� a� mérési�gyakorlatok� során�a� tanuló�elsajátítsa�a�mérési�módszereket,�a�berendezések készülékek�kezelését,� karbantartását� az� adatok� papíralapú� és� számítógéppel� való� feldolgozását,�értékelését,� valamint� a� mérési� adatok� alapján� a� folyamatokba� való� beavatkozás�lehetőségét�és�gyakorlatát.�A�tanuló�képes�legyen�az�ismereteit�a�gyakorlatban�alkalmazni a� berendezések� üzembe� helyezése,� az� alapanyagok,� gyártási� segédanyagok� szállítása,�raktározása,� feldolgozása,�előkészítése�a�karbantartási,� javítási�munkák�elvégzése� során.�A� tanuló� a� szakképesítés� birtokában� rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,� amely alkalmassá� teszi� irányítás� mellett� vegyi� üzemben� készülékek� berendezések�üzemeltetésére,�karbantartás�szervezésére,�egyszerűbb�javításokra.
9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műszaki� és� irányítástechnikai� ismeretek,� vegyipari� műveletek,� vegyipari� technológia,�fizikai�kémia.
9.3. Témakörök 9.3.1. Bevezetés�a�gyakorlati�munka�rendbe
A�műveleti� laboratórium� (gyakorlóhely)� rendje,� víz-,� gáz-,� energiaellátó� rendszere,�biztonsági�berendezései. Munka- és�balesetvédelmi�szabályok. Tűzvédelmi�és�biztonságtechnikai�szabályok. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata.
9.3.2. Folyadékok�és�gázok�tárolása,�szállítása Tartályok,�keverő�készülékek,� egyéb� gépi�berendezések�kezelése:� feltöltés,� leürítés,�töltöttségi�állapot�meghatározása�szintméréssel Csőhálózatok� kialakítása,� csőszerelvények� műszaki� állapota,� folyamatábrák� és�kapcsolási�rajzok�azonosítása.�Cső- és�tartályszerelvények�ellenőrzése,�karbantartása Folyadékok�szállítása�csőhálózaton�szivattyúval.� A�csővezeték�szállítási�tulajdonságainak�vizsgálata:�mennyiségi�beállítások,�nyomás- és�nyomáskülönbség�mérése,�mennyiségmérő�műszerek�használata,�pontossága. Folyadékszállító�szivattyúk�tulajdonságai. A� szállítási� teljesítmény� és� a� szivattyú� hatásfok� meghatározása� mérési� adatok�alapján.� Szivattyú�azonosítása�típusadatok�alapján.�
Gépkatalógusok�és�leírások�használata Egyéb�áramlástechnikai�gyakorlatok�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve�a�gyakorlati képzést�biztosító�külső�vállalati�partner�lehetőségei�alapján.
9.3.3. Ipari�hőcserélők�kezelése,�vizsgálata A�hőcserélőben�lejátszódó�folyamatok,�összehasonlítása�az�energia-változással�kapcsolatos�elméleti�törvényszerűségekkel. A�berendezések�működtetési�tartományának,�jellemző�tulajdonságainak�megállapítása. Hőcserélők�szerkezete,�szerelvényei,�kapcsolódásuk�a�műveleti�rendszer�egyéb�készülékeihez,�azonosításuk�a�folyamatábrán. Duplikátorok,�folyadék�hőcserélők�működtetése,�fűtés,�hűtés. Hőcserélők�típusvizsgálatai.� Anyagvezetési�megoldások,�halmazállapot-változás�szerinti�vizsgálatok. Hőcserélők�vizsgálata�a�hőátadás�hatásfoka�szempontjából.�(Átlagos�hőmérsékletkülönbség,�elméleti�anyagmérleg,�hőátbocsátási�együttható,�kalorikus�hatásfok.) Levegőmelegítő rendszerek�(kaloriferek)�működése,�vizsgálatuk. A�levegő�állapotváltozásának�tanulmányozása�a�nedves�levegő�állapotdiagramja�segítségével. Egyéb�hőcserével�kapcsolatos�gyakorlatok�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve�a�gyakorlati�képzést�biztosító�külső�vállalati�partner�lehetőségei�alapján.
9.3.4. Anyagelőkészítés,�aprítás,�keverés Anyag-előkészítő�műveletek�és�eszközök.� Mintavételi�gyakorlatok Az�aprított�szemcsés�halmazok�szemcseméret�eloszlásának�meghatározása. Szitaelemzés�módszerei,�normális�és�a�normálistól�eltérő�eloszlások.� Szemcsés�halmaz�szemcseméretének�vizsgálata Ipari� vagy� laboratóriumi� aprítógép� (golyós� vagy� kalapácsos� malom)� működtetése.�Biztonságtechnikai�eszközök�és�szempontok. Keverős�készülékek, autoklávok�kezelése�- feltöltés,�leürítés. Keverés,�folyadékkeverők�kezelése,�indítása,�leállítása,�biztonságtechnikája Folyadékkeverők�áramlási�tulajdonságainak�vizsgálata. Keverőelemek�ellenállásának�és�a�keverés�hatékonyságának�vizsgálata. Egyéb� aprítási� és� keverési� gyakorlatok� a� képzőhely� helyi� adottságai,� illetve� a�gyakorlati� képzést� biztosító� külső� vállalati� partner� lehetőségei� alapján� alapanyag�gyártó,�vegyi�termékgyártó�vagy�gyógyszeripari�üzemekben.
9.3.5. Heterogén�rendszerek�mechanikus�szétválasztása Mechanikai�szétválasztó�műveletek�gyakorlati�berendezései. A�szétválasztás�hatásfoka,�a�berendezések�teljesítőképességének�meghatározása Ülepítők� kezelése,� működtetése.� A� derítési� hatásfok� vizsgálata,� a� leválasztható�legkisebb�szemcseméret�meghatározása�az áramlási�tulajdonságokból�számítással. Szűrők�kezelése,�működése,�szakaszos�szűrők�vizsgálata.� A� szűrés� jellemző� paramétereinek� meghatározása� méréssel,� a� berendezés�működtetésének�optimalizálása�a�szűrődiagram�grafikus�elemzése�alapján. Centrifugák�kezelése,�működtetése,�biztonságtechnikája
Egyéb�ülepítési,�szűrési�vagy�centrifugálási�gyakorlatok�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve� a� gyakorlati� képzést� biztosító� külső� vállalati� partner� lehetőségei� alapján�alapanyag�gyártó,�vegyi�termékgyártó�vagy�gyógyszeripari�üzemekben.
9.3.6. Anyagelválasztó�műveletek�gyakorlatai Ipari� vagy� laboratóriumi� elválasztó� műveletek� végzése� bepárlás,� kristályosítás,�szárítás,�desztilláció�és�extrakció�témaköréből. Az�anyagelválasztó�műveletek�főbb�típusai,�berendezései�és�működtetésük. Ipari�vagy�laboratóriumi�(modell)�bepárlók�működése,�kezelésük. Vákuum�bepárlás,�a�nyomás�hatása�az�oldatok�forráspontjára. Kristályosítási�és�szárítási�gyakorlatok.� Szárítás�szárító�szekrényben:�a�nedvesség�változásának�időbeli�vizsgálata. Szárítás�meleg�levegővel:�a�folyamat�elemzése�a�levegő�állapotváltozása�alapján. Desztillálás,� ipari� vagy� laboratóriumi� desztillálók� működése� és� működtetése.�Laboratóriumi� desztillálók� vizsgálata� visszafolyó� hűtő,� vagy� töltelékes� feltét�alkalmazásával.� A desztilláló�elméleti�fokozatszámának�meghatározása�az�egyensúlyi�diagramon�való�szerkesztéssel�a�fejtermék�és�a�forraló�hőmérséklete�alapján. Ipari�desztillálók�kezelése,�atmoszférikus�és�vákuum�lepárlás,�a�desztilláló�anyag- és�hőmérlegének�ellenőrzése�a�mérési�adatok�alapján. Extrakciós�gyakorlatok.� Szilárd-folyadék� vagy� szolvens� extrakció� gyakorlata,� oldószerei,� készülékei� és�működtetésük.� Az�oldószerekkel�való�munkavégzés�tűz- és�egészségvédelmi�szabályai Egyéb� anyagátadási� berendezéseken� végzett� gyakorlatok� a� képzőhely� helyi�adottságai,� illetve� a� gyakorlati� képzést� biztosító� külső� vállalati� partner� lehetőségei�alapján�alapanyag�gyártó,�vegyi�termékgyártó�vagy�gyógyszeripari�üzemekben.
9.3.7. Folyamatirányítási�eszközök�használata A�vezérlés�és�a�szabályozás�eszközeinek,�egyszerű�kapcsolásoknak�a�tanulmányozása. Folyamatirányító�és�mérési�adatgyűjtő�rendszerek�típusai,�kapcsolásuk,�alkalmazásuk�lehetőségei,�számítógépes�modellezésük Folyadék�mennyiség�mérése�és�szabályozása�kapcsoló�vagy�vezérlő�elemekkel,�illetve�szabályozási�körrel. Hőmérsékletszabályozás�termosztáttal,�vezérlőkkel�vagy�szabályozási�körrel. Egyéb�vezérlő�vagy�szabályozó�rendszerek�működtetése�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve�a�gyakorlati�képzést�biztosító�külső�vállalati�partner�lehetőségei alapján.
9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� gyakorlatokat� megfelelően� felszerelt� vegyipari� műveleti� laboratóriumban,� félüzemi�kísérleti� gyakorlóhelyen� vagy� a� képzőhellyel� együttműködési� kapcsolatban� álló�iparvállalat� gyakorlóüzemében� kell� lebonyolítani.� A� mechanikus� szétválasztó� és�anyagátadási�műveletekkel�kapcsolatos�gyakorlatok�- alapszinten - ülepítővel,�keverővel,�szárító�berendezéssel,�desztillálóval� és�extrakciós�készülékkel� rendelkező� hagyományos�laboratóriumban�is�elvégezhetők.
9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja
A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
10. Műszeres�analitika�gyakorlat�tantárgy 186 óra/186 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� a� laboratóriumi� gyakorlatok� és� az� elméleti� ismeretek�birtokában� a� tanuló� képessé� váljon� a� korszerű� analitikai� eszközök� kezelésére,� a� mérési�eredmények� dokumentálására,� feldolgozására,� kiértékelésére� ehhez� informatikai�eszközök� használatára,� a� vizsgálatok� előkészítése,� a� mérés� végrehajtása� és� a� mérési�adatok� feldolgozás� során� az� elvárható� analitikai� pontosság� betartására.� Cél� továbbá� a�műszeres�analitikai�gyakorlat�keretében�kapott�mérési�adatok�feldolgozásának�támogatása�a korszerű,� számítógépes� adatfeldolgozási�módszerek� bemutatásával� és� alkalmazásának�gyakorlásával.� A� tanuló� képes� legyen� biológiai� minták� vizsgálatára.� A� tanuló� képes�legyen� kezelni,� a� minőségelemző� és� környezetvédelmi� ellenőrző� üzemi� analitikai�műszereket,� azokon� a� mérési� leírásnak� megfelelően� a� feladatot� végrehajtani.� A�gyakorlatok� elvégzése� után� a� tanuló� rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,� amelyek�képessé�teszik�szilárd�anyagok,�folyadékok�és�gázok�mennyiségi�és�minőségi�elemzésével�kapcsolatos� mérések� elvégzésére,� a� termeléssel� összefüggésben� szükséges,� közvetlen�minőségi�ellenőrző�laboratóriumi�vizsgálatokra,�vegyi�üzemek működtetésére�vonatkozó�kémiai,�biológiai,�fizikai�laboratóriumi�kísérleteket�elvégzésére.
10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�kémi,�szakmai�biológia,�fizikai�kémia,�szakmai�fizika.
10.3. Témakörök 10.3.1. Bevezetés�a�műszeres�analitikai�laboratóriumi�munkába
A�laboratórium�munkarendje. Laboratóriumra�vonatkozó�munka- és�tűzvédelem.� Laboratóriumban�használt�eszközök,�vegyszerek�kezelése�tárolása. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Környezetvédelmi�ismeretek,�hulladékok�szelektív�kezelése. Vegyipari�folyamatok�környezeti�hatásai,�a�környezettudatosság�gyakorlata.
10.3.2. Optikai mérések A�fény�és�anyag�kölcsönhatásának�elmélete�és�felhasználási�területei�az�analitikában. A refraktometria alapelve. A�törésmutatót�befolyásoló�tényezők. Refraktométerek�felépítése�és�használatuk. Mérés�refraktométerrel. A polarimetria alapelve, a forgatás�törvénye. A�forgatóképességet�befolyásoló�tényezők. A�polariméterek�felépítése�és�használatuk. Mérés�polariméterrel. Eredmények�dokumentálása,� jegyzőkönyv�készítése�megadott� szempontok�szerint�a�mérésről.
10.3.3. Spektrofotometriás�mérések
A�fény�és�az�anyagi�rendszerek�kölcsönhatása. Az�elektromágneses�hullámok�teljes�spektruma. Fény�emisszió�és�abszorpció�fogalma. A�fényelnyelés�törvényszerűségei,�azok�analitikai�alkalmazása. A�spektrofotometriás�mérések�felosztása. A�fotométerek�felépítése,�főbb�részeinek ismerete. Spektrofotometriás�mérések. Mérés�UV-VIS�tartományban. Lángfotometriás�módszerek� Az�anyagok�gerjeszthetősége,�gerjesztése�lángban. A�lángfotométer�felépítése. Mérés�lángfotométerrel. Az atomabszorpciós�mérési�módszerek. Atomizálás�lángban�és grafitkályhában. Atomabszorpciós�mérés�végrehajtása. Infravörös�spektroszkópia. Az�infravörös�spektrum�értékelésének�szempontjai. Az�IR�spektrumok�értékelése. IR�mérés�végrehajtása. Eredmények�dokumentálása,� jegyzőkönyv�készítése�megadott� szempontok� szerint a mérésről.
10.3.4. Elektroanalitikai�mérések A�vezetők�elektromos�jellemzése. Az�elektródpotenciál�fogalma�és�mérése. Az�elektromotoros�erő�fogalma. Elektrokémiai�pH-mérés�konkrét�gyakorlati�feladatban. Ionszelektív�elektródok�működése. Halogenidek�mérése�ionszelektív�elektróddal. Potenciometrikus�titrálás�(sav-bázis�és�redoxi�titrálás). Titrálási�görbe�lefutása,�a�végpont�meghatározás�módszerei. Potenciometrikus�titrálás�(sav-bázis�titrálás)�kivitelezése,�a�titrálási�görbék�lefutása,�a�végpont�meghatározása. Elektromos�vezetés,�fajlagos�vezetés,�vezetési�cella. A�vezetési�titrálás�(konduktometria). A�direkt�és�indirekt�konduktometria�alkalmazása�konkrét�gyakorlati�feladatban. Eredmények�dokumentálása,�jegyzőkönyv�készítése�a�mérésről.
10.3.5. Kromatográfiás�mérések A�kromatográfia�elve,�a�kromatográfiás�módszerek�felosztása. A�gázkromatográfia�(GC),�a�gázkromatográfiás�jellemzők. A�gázkromatográf�felépítése. Vivőgáz,�injektálás,�gázkromatográfiás�kolonnák,�detektorok�fajtái,�működése. GC�alkalmazása�adott�analitikai�vizsgálathoz.� A�gázkromatogram�kiértékelése. Nagyhatékonyságú�folyadékkromatográfia�(HPLC). A�HPLC�felépítése,�folyadékkromatográfiás�oszlopok,�az�injektálási�módja,�az�eluens�kiválasztása,�detektálás.
HPLC�alkalmazása�adott�analitikai�vizsgálathoz. Vékonyréteg�kromatográfia�elve,�jellemzői. VRK�alkalmazása�adott�analitikai�vizsgálathoz Eredmények�dokumentálása,�jegyzőkönyv�készítése�a�mérésről.
10.3.6. Biológiai�minták�vizsgálata A�biológiai�vizsgálatra�vonatkozó�speciális�szabályok. Biológiai�jellegű�hatóanyagok�műszeres�vizsgálata. Mikroszkópikus�vizsgálatok. Immunológiai�vizsgálatokat.
10.3.7. Mérési�adatok�rögzítése,�dokumentálása,�eredmények�grafikus�ábrázolása Mérési�adatok�felvétele�hagyományos�papír�alapú�és�elektronikus�formában. Mérési� adatok� fogalma,� adatrögzítő� táblázat� készítésének� szempontjai,� a�reprodukálhatóság,�mint�adatrögzítési�kritérium,�feladatai. Táblázatkezelő�rendszerek Mérési�adatok�statisztikai�értékelése,�mérési átlagok,�hibák,az�adatok�szórása. Mérési�eredmények�grafikus�ábrázolása,�diagramtípusok. Diagramtípus�hozzárendelése�mérési� adat- vagy�eredmény�oszlophoz�táblázatkezelő�rendszerben. Az�adatforrások�beállítása,�módosítása. Függvényillesztés�pontokhoz.� A� regresszió� fogalma,� módszerei,� táblázatkezelők� automatikus� regressziós�szolgáltatása. Számítógéppel�támogatott�hibaszámítási�eljárások.
10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Műszeres� analitikai� laboratórium,� az� szakmai� és� vizsgakövetelményekben� előírt�műszerekkel,� laboratóriumi�eszközökkel, a� szükségesmunka- és tűzvédelmi�eszközökkel felszerelve.� Javasolt� külső� gyakorlóhelyen� munkahelyi� környezetben� is� tapasztalatot�szerezni.
10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
11. Preparatív�gyakorlat tantárgy 78 óra/78 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� a� laboratóriumi� gyakorlatok� és� az� elméleti� ismeretek�birtokában� a� vegyiparban� alkalmazott� szerves� és� szervetlen� preparatív� feladatok�szintetizálása,� a� korszerű� tisztítási,� elválasztási,� analitikai� laboratóriumi� módszerek�alkalmazásával.�Önálló�munkavégzésre�való�alkalmasság�kompetenciáinak fejlesztése.
11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műszeres�analitika�gyakorlat,�laboratóriumi�gyakorlat,�szakmai�kémia.
11.3. Témakörök 11.3.1. Szervetlen�preparátumok�előállítása
Szervetlen�anyagok�előállítása,�a�folyamat�megtervezése. Kiindulási� anyagok,� kiválasztása,� katalógusból� való� megrendelés� lehetőségeinek�megismerése,�vegyszerek�számítógépes�adatbázisainak�alkalmazásával. Mérési�leírás�alapján�önálló�tervezéssel�a�folyamatok�és�műveletek�megvalósítása,�a�termék�előállítása. Kiindulási�anyagok�és�a�termék tisztasági�ellenőrzési�lépések�alkalmazása. Számítógépes�jegyzőkönyv�készítés,�grafikus�programok�alkalmazása�a�készülékrajz�esetén.
11.3.2. Szerves�preparátumok�előállítása,�ellenőrzése Szerves� anyag� előállítása� összetett,� több� szerves� alapfolyamat� alkalmazásával, korszerű�tisztítási,�elválasztási,�analitikai�laboratóriumi�módszerek�és�új�katalizátorok�felhasználásával.�Javasolt�önálló�projekt�feladatok�kiadása. A�folyamat�önálló�megtervezése. Kiindulási�anyagok�veszélyességi�és�biztonsági�jellemzőinek�megismerése. Kiindulási�anyagok�előkészítése. Adott�preparátumhoz�a�készülék�összeszerelése. Mérési� leírás� alapján� preparátum� elkészítése� alapfolyamatok� és� laboratóriumi�műveletek�alkalmazásával.� Preparátumok�ellenőrzése. Ellenőrzés� olvadáspont-méréssel,� forráspont-méréssel,� refraktometriás� ellenőrző�méréssel,�vékonyréteg�kromatográfiával. Megadott� szempontok� szerint� a�mérésekről� számítógéppel� támogatott� jegyzőkönyv�készítése.�
11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Laboratórium� a� preparatív� feladatokhoz szükséges� eszközökkel,�berendezésekkelvalamint, munka- és�tűzvédelmi�eszközökkel�felszerelve.
11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11849-16 azonosító�számú
Vegyész�szakmai�elmélet feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11849-16 azonosító� számú� Vegyész� szakmai� elmélet feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Sza
kmai
kém
ia
Fizikai�kém
ia
Sza
km
ai f
izik
a
Műszak
i�és�
irán
yítástech
ni
kai
ism
eret
ek
Sza
kmai
biológia
FELADATOK Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre,�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan
x
Szakmai�számításait�a�mérési�eredményekkel�összehasonlítja,�dokumentálja
x
Ipari�műszerekkel�mennyiséget,�nyomást�és�hőmérsékletet�mér
x
Egyszerűbb�szervetlen�és�szerves�kémiai�reakciók�lefolyását,�egyensúlyi�állapotát�értékeli�reakcióegyenletük�és�az�ehhez�kapcsolódó�kémiai�számítások�alapján
x x
Kémiai,�fizikai,�fizikai�kémiai�és�műszaki szabvány�táblázatokat�használ
x x
Minősíti�a szerkezeti anyagokat anyagi tulajdonságuk,�összetételük,�korróziós�tulajdonságuk�és�terhelhetőségük�alapján
x
Műszaki�ábrákat�értelmez,�gépelemeket azonosít�ábrájuk�alapján
x
Kötő- támasztó,�és�forgó�gépelemek�műszaki�tulajdonságait,�fizikai�terhelhetőségét,�munkavégző�képességét�értékeli�egyszerű�számítások és�műszaki�katalógusok�alapján
x
Korrózió�és�korrózióvédelmi�ismeretek x x x SZAKMAI ISMERETEK
Korrózió�és�korrózióvédelmi�ismeretek x x x Fizikai�kémiai�ismeretek�(Halmazállapotok,�halmazállapot-változások,�egy- és�többkomponensű�rendszerek,�egyensúlyi�rendszerek,�elektrokémia,�összetett�rendszerek�szétválasztása,�híg�oldatok�tulajdonságai,�reakció�kinetika,�termokémia)
x x x x
Fénytani�fogalmak�(fénytörés,�poláros fény,�fényelnyelés,�spektrum,�abszorpció�maximum)
x
Kromatográfia�fogalma,�kromatográfiás� x
módszerek Szerves�kémiai�alapfolyamatok x Sztöchiometriai�számítások x x Az�anyagok�szállításával�és�hőcseréjével�kapcsolatos�számítások
x
Csövek�és�csőszerelvények�típusai,�működése�és�karbantartása
x
Folyadék- és�gázszállítás�elve,�a�mennyiségmérés�eszközei
x
Gépek,�gépszerkezetek�ábrázolása�és�működése
x
Hőátadási�módszerek�folyadékok,�gőzök�és�gázok�között,�a�hőmérsékletmérés�eszközei
x
Kötőgépelemek�és�forgásátszármaztató�gépelemek�ábrázolása,�működése
x
Mennyiségi,�hőtani�és�termokémiai�ismeretek
x
Szerkezeti�anyagok�fizikai,�korróziós�és�szilárdsági�tulajdonságai
x
Tengelyek,�csapágyak�és tömítések�típusai,�kialakítása�és�működése
x
Tömeg-,�térfogat,�hőmérséklet�és�nyomásmérő�eszközök,�műszerek�működése
x
Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések Környezetvédelmi�ismeretek,�hulladékok�szelektív�kezelése
x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépelemek,�gépek,�vegyipari�berendezések�azonosítása�ábrájuk�alapján
x
Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések�megértése�írásban�és�szóban
Kémiai�írásmód�alkalmazása x x Szakmai�számolási�készség,�egyenletek�megoldása
x x
Szakmai�szöveg�megértése�írásban�és�szóban
x x
Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és�adatbázisok�használata
x x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Megbízhatóság x x Precizitás x x x x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó�készség x x x x x Tömör�fogalmazás készsége x x x x x Visszacsatolási�készség x x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Absztrakt�(elméleti)�gondolkodás x x
Áttekintő�képesség x x Rendszerező�képesség x x
12. Szakmai�kémia tantárgy 206 óra/215 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanuló megértése a� kémiai� általános�törvényszerűségeket� és� az� így� szerzett� ismereteiket� alkalmazza a vegyipari folyamatok megértésében,� a� vegyipari�műszaki� feladatok� elvégzésében.�A� tanuló�minél� több� olyan�kémiai� anyag� tulajdonságaival� ismerkedjen� meg,� amelyekkel� a� környezetükben� és� az�iparban� is� találkozhat.� Ismerje� meg� a� különböző� szervetlen� és� szerves� vegyületek�szerkezetükből� adódó� fizikai� és� kémiai� tulajdonságait,� előfordulásuk,� felhasználásuk,�laboratóriumi� és� ipari� előállításuk� lehetőségeit,� hétköznapi,� ipari� és� környezetvédelmi�vonatkozásait.� A� tanuló� megismerje,� megértse� és� alkalmazza� a� természettudományos�vizsgálati�módszereket�a�tanulókísérletek�elvégzése�vagy�tervezése�során.�A�tanuló�képes�legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� is� alkalmazni� a� kémiai� és� fizikai� laboratóriumi�kísérleteket� előkészítésében� és� elvégezésében.� A� tanuló� rendelkezzen olyan kompetenciákkal,� amelyekkel� alkalmassá� válik� a� gyakorlatban� reagensek� oldatok,�segédanyagok� fizikai,� kémiai� tulajdonságainak� ismeretében� azok� kiválasztására,�előkészítésre�a�laboratóriumi�vagy�technológiai�eljárásokhoz
12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak Kémia,�fizikai�kémia,�laboratóriumi�gyakorlat,�vegyipari�technológia
12.3. Témakörök 12.3.1. Atomok,�molekulák 9.�évfolyam
Az�atomok�és�belső�szerkezetük. Az atomok elektronszerkezete. Elemek�és�izotópok�fogalma. Radioaktív�izotópok�alkalmazása�a�laboratóriumi�gyakorlatban. A�periódusos�rendszer�ismerete�és�használata. A�molekulák,�ionok�felépítése�és�szerkezete. Ionok�képződése�atomokból. A�molekulák,�képződésük,�felépítésük,�polaritásuk,�téralkatuk.
12.3.2. Kémiai�kötések,�anyagi�rendszerek 9.�évfolyam Kémiai�kötéstípusok.� Elsőrendű�és�másodrendű�kötések. Kötések�modellezése, illetve�azok�modelljeinek�tanulmányozása,�felismerése. A�kötéstípusok�azonosítása. Rácstípusok:� molekularács,� atomrács,� ionrács,� fémrács� jellemzői,� azonosítása,�ismeretek�alkalmazása�pl.�oldószer�választásnál.� Anyagi�rendszerek�és�csoportosításuk.� Gázok,�gázelegyek,�oldatok. Kolloidok�és�heterogén�rendszerek.
12.3.3. Kémiai�reakciók 9.�évfolyam
A�kémiai�átalakulások,�kémiai�reakciók�általános�jellemzése. A� kémiai� reakciók� csoportosítása, a� résztvevő� anyagok� száma� szerint,�részecskeátmenet�szerint. A�kémia�reakciók�energia�változása,�termokémiai�fogalmak. A�kémiai�reakciók�sebességét�befolyásoló�tényezők. Kémiai�egyensúly�és�befolyásolása Savak�és�bázisok�reakciói.� Redoxireakciók,� oxidációs� szám� fogalma,� meghatározása,� felhasználása�reakcióegyenletek�rendezésében
12.3.4. Nemfémes�elemek�és�vegyületeik 9.�évfolyam A�hidrogén�és�tulajdonságai. Nemesgázok�és�tulajdonságaik. A�halogénelemek�és�vegyületeik�jellemzői. Az�oxigéncsoport�elemei�(O,�S)�és fontosabb�vegyületeik. A�víz�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai. A�természetes�vizek�összetétele,�víz�előfordulása,�vízkeménység,�vízlágyítás.� A�víz�felhasználása. A�kén�és�a�kénsav�vizsgálata,�és�jellemzői. Kén-hidrogén,�kén-dioxid,�kén-trioxid�jellemzői.� A�nitrogéncsoport�elemei�(N,P)�és�fontosabb�vegyületei. A�nitrogén,�és�vegyületeinek�vizsgálata,�jellemzői.� Az�ammónia,�nitrogén-oxidok�tulajdonságai,�jellemzői. A�nitrogén-oxidok�környezeti�hatásai. A�szén,�szén-monoxid,�szén-dioxid�és�a�szénsav�jellemzői,�élettani�hatásai.
12.3.5. Tanulókísérletek I. 9.�évfolyam Tanulókísérletek�javasolt�témái: Savak�és�bázisok�vizes�oldatainak�vizsgálata,�pH�mérése. Sók�hidrolízise. Közömbösítési�reakciók. Ionkombinációs�(csapadékképződéssel�járó)�reakciók. Oxidálószerek�és�redukálószerek�hatása. Reakciók�hőszínezetének�érzékeltetése. Halogéncsoport�elemei�és�vegyületei. Oxigéncsoport�elemei�és�vegyületei. Nitrogéncsoport�elemei�és�vegyületei.
12.3.6. Kémiai�alapszámítások� 9.�évfolyam Relatív�atom- és�molekulatömeg�számítása. Anyagmennyiség�számítása.�Részecskeszám�számítása. Sűrűség�számítása,�tömeg,�térfogat,�sűrűség�kapcsolata Moláris�tömeg�számítása. Gázok�moláris�térfogata,�kapcsolódó�számítások. Avogadro�törvényével�kapcsolatos�számítás. Kémiai�egyenlet�alkalmazása�egyszerű�sztöchiometriai�számításokban. Termokémiai�számítások. Erős�sav,�erős�bázis�pH-jának�számítása.
12.3.7. Oldatokkal�kapcsolatos�számítások 9.�évfolyam
Összetétellel�kapcsolatos�és�oldhatósági�számítások. Százalékos�összetétel. Oldatkészítéssel,�hígításukkal,�töményítésükkel�kapcsolatos�számítások. Koncentrációk�számítása,�anyagmennyiség�koncentráció,�tömegkoncentráció. Összetételegységek�átváltása�egymásba. Kristályvíztartalmú�vegyületekkel�kapcsolatos�számítások. Oldhatósággal,�oldhatóság�hőmérséklet�függésével�kapcsolatos�számítások. Oldatokkal� kapcsolatos� ismeretek� alkalmazása� más� típusú� (pl.� sztöchiometriai)�feladatokban. Anyagmennyiség-százalékos�összetételével�kapcsolatos�feladatok.
12.3.8. Fémek�és�vegyületeik 10.�évfolyam A�fontosabb�alkáli- és�alkáliföldfémek és�vegyületeik�jellemzői. A p-mező�fémei:�alumínium,�ón,�ólom�és�vegyületeik. A d-mező� fémeinek� atomszerkezete� és� ebből� adódó� tulajdonságaik:� vas,� kobalt,�nikkel,�króm,�réz,�arany,�ezüst,�platina,�cink,�higany.�� A�redoxireakciók�irányának�megállapítása�standardpotenciál�alapján. Redoxireakciók�a�mindennapokban:�galvánelem,�elektrolízis�és�alkalmazásai. Faraday�törvények. Korrózió. Fémek�korrózióvédelme.
12.3.9. Szénhidrogének 10.�évfolyam A� szénatom� különleges� tulajdonságai,� a� szénvegyületek� nagy� száma,� a�szénvegyületek�csoportosítása. A�szénhidrogének�összetétele�és�csoportosítása. Alkánok. Az�izoméria�fogalma�és�a�szerkezeti�izoméria. Az�alkánok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai. A�földgáz�és�a�kőolaj. A�cikloalkánok. Alkének,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságok.�Geometriai�izoméria. Több�kettős�kötést�tartalmazó�szénhidrogének.�Butadién,�izoprén. A�kaucsuk�és�a�gumi. Az�alkinek.�Az�acetilén�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai. Aromás�szénhidrogének,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Irányítási�szabályok. Halogéntartalmú�szénvegyületek�és�reakcióik. Gyakorlati�szempontból�fontos�halogénezett�szénhidrogének.
12.3.10. Oxigéntartalmú�szerves�vegyületek 10.�évfolyam Oxigéntartalmú�szénvegyületek. Alkoholok. Az�alkoholok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Optikai�izoméria A fenolok Az�éterek,�éterképződés. Oxovegyületek Az�aldehidek,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. A�ketonok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik.
A�karbonsavak,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Az�észterek,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Zsírok,�olajok jellemző�tulajdonságai. Zsírok�lúgos�hidrolízise. A�szénhidrátok�jellemzői,�csoportosításuk,�tulajdonságaik. Fontosabb monoszacharidok. Fontosabb�diszacharidok�és�poliszacharidok.
12.3.11. Tanulókísérletek II. 10.�évfolyam Tanulókísérletek�javasolt�témái: Alkálifémek,�alkáliföldfémek. Alumínium,�vas,�réz,�cink. Galvánelemek,�elektrolízis�egyszerű�megvalósítása. Egyszerű� kísérletek� alkoholokkal,� aldehidekkel,� szénhidrátok� legfontosabb�képviselőivel.
12.3.12. Sztöchiometriai�számítások 10.�évfolyam Kémiai�egyenlet�használata�a�sztöchiometriai�számításokban.� A� reakcióegyenlet� alapján� kémiai� feladatok� megoldása� sav-bázis,� redoxi,�csapadékképződési�és�gázfejlődési�reakciók�során.� Gáztörvények�alkalmazása�számításokban. Vegyipari folyamatokra, szervetlen� és� szerves� preparátumokra� vonatkozó�számítások,�tisztaság,�kitermelés,�anyagszükséglet�számítása. Preparátumokhoz�szükséges�oldatok,�reagensek�készítéséhez�szükséges�számítások. Oldat�összetételegyégekkel�kapcsolatos�számítások�alkalmazása. Oldatokkal kapcsolatos� ismeretek� alkalmazása� más� típusú� (pl.� sztöchiometriai)�feladatokban. Elektrolízis�mennyiségi�törvényei�alapján�történő�számolások.
12.3.13. Nitrogéntartalmú�szerves�vegyületek 12.�évfolyam Az�aminok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Nitrovegyületek. Nitrogéntartalmú�heterociklusos�vegyületek. Az�amidok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Aminósavak�és�fehérjék�jellemzői,�szerkezetük,�tulajdonságuk,�élettani�jelentőségük. Heterociklusos�aromás�vegyületek.
12.3.14. Szervetlen�kémia�a�környezetünkben 12.�évfolyam Általános�kémiai�fogalmak�rendszerező�ismétlése. A�periódusos�rendszer�és�a�belőle�leolvasható�tulajdonságok. A�kötések,�kötéstípusok,�halmazszerkezet�és�kapcsolata�a�fizikai�tulajdonságokkal. A�kémiai�reakciók�típusai,�feltételei. A�pH�számítása. A redoxireakciók�irányának�meghatározása�a�standardpotenciálok�alapján. Termokémiai�egyenletek. Légköri�gázok. Természetes�összetevők�kémiai�jellemzői:�N2,�O2,�CO2,�H2O,�nemesgázok. Légszennyező�gázok�és�forrásaik,�kémiai�jellemzőik:�O3,�SO2,�NO,�NO2,�CO2,�CO. Légszennyezők�környezeti�hatása:�üvegházhatás,�savas�eső,�szmog,�ózonréteg. A�víz�a�természetben,�környezeti�és�ipari�jelentősége. A�természetes�víz�összetétele
A�vízszennyező�anyagok. A�víz�felhasználása. Savak�előállítása:�a�kénsav�és�salétromsav�ipari�előállításának�folyamata. Savak,�lúgok�és�sók�felhasználása,�ipari�jelentősége. Fémek,�nemfémek�és�vegyületeik�vegyipari�jelentősége. Szervetlen�kémiai�anyagok.�Mész,�gipsz,�cement. Szervetlen�háztartási�anyagok. Szerkezeti�anyagok�és�tulajdonságaik. Fémes�és�nemfémes�szerkezeti�anyagok�tulajdonságai.� A�korrózióvédelem�célja,�főbb�eljárásai.
12.3.15. Kémiai�számítások 12.�évfolyam Gázokkal,�és�gáztörvényekkel�kapcsolatos�számítások. Oldatok�készítésével-,�keveréssel-,�hígítással-,�töményítéssel�kapcsolatos�számítások.�Sztöchiometriai- és�termokémiai�számítások.� Összetételegységek�egymásba�való�átszámítása. Szervetlen�és�szerves�kémiai�számítások. Elektrolízis�mennyiségi�törvényei�alapján�történő�számolások.
12.3.16. Kémiai�ismeretek�alkalmazása 12.�évfolyam Szerves�kémia�a�környezetünkben Szerves�háztartási�anyagok,�mosószerek. A�szénhidrogének�ipari�és�hétköznapi�jelentősége. Megújuló�és�nem�megújuló�energiaforrások. Szerves�eredetű�légszennyező�anyagok. A�kőolaj�előfordulása,�feldolgozása,�petrolkémiai�jelentősége. Ipari�alapanyagok�és�oldószerek. Az�általános,�szervetlen�és�szerves�kémia�területén�a�belső�összefüggések�és�az�egyes�témakörök�közötti�kapcsolatok�felismerése. Összetett�kémiai�számítási�és�elméleti�feladatok,�problémák�megoldása. Adatok,� ábrák� kiegészítése,� adatsorok,� ábrák� (köztük� diagramok,� grafikonok)�elemzése,�felhasználása�az�általános,�szervetlen�és�szerves�kémia�területén. Kísérletek� jellemzőinek� ismerete,� független� és� függő�változók�azonosítása,�kísérleti�paraméterek�változtatása,�kontrollok�szerepe. Az� ismeretek� összekapcsolása� a� mindennapokban� tapasztalt� jelenségekkel,� a�mindennapi�életet�befolyásoló�kémiai�természetű�jelenségek�értelmezése.
12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne (ajánlás) Tanulókísérletezésre�alkalmas�szaktanterem�vagy�laboratórium
12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
13. Fizikai�kémia tantárgy 139 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� az� alapvető� fizikai� kémiai� fogalmak,� ismeretek,� törvények�közvetítésével hátteret� biztosítani� a� szakmai� elméleti� és� gyakorlati� ismeretek� és�képességek� kialakításához.� Fejlessze a� tanuló� problémafeltáró� és� problémamegoldó�készségét,� természettudományos� szemléletét,� megalapozza� a� szakmai� elméleti� és�gyakorlati� tantárgyak� tanulását.� A� tanuló� a� tanultak� birtokában� képes� legyen� vegyipari�műszaki� feladatok�megoldására.�A� tanuló� képes� legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� is�alkalmazni� a� kémiai� és� fizikai� laboratóriumi� kísérleteket� előkészítésében� és�elvégezésében.� A� tanuló� rendelkezzen olyan� kompetenciákkal,� amelyekkel� alkalmassá�válik�a� gyakorlatban� reagensek�oldatok,� segédanyagok� fizikai,�kémiai� tulajdonságainak,�halmazállapotának,� oldódásának,� oldhatóságának� ismeretében� azok� kiválasztására,�előkészítésre�a�laboratóriumi�vagy�technológiai�eljárásokhoz.
13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�kémia,�kémia,�fizika,�műszeres�analitika,�műszaki�ismeretek
13.3. Témakörök 13.3.1. Homogén�egykomponensű�rendszerek 10.�évfolyam
Halmazállapotok,�halmazállapot�változások. A�gázhalmazállapot�általános�jellemzői,�tökéletes�és�reális�gázok. Az� egyszerű� gáztörvények� áttekintése� (megfogalmazásuk,� matematikai� alakjaik,�grafikus�képük). Az�egyesített�gáztörvény�és�az�állapotegyenlet�alkalmazása. A�gázmolekulák�sebessége,�energiája,�diffúziója. A folyadékállapot:�általános�jellemzés,�a�folyadékok�belső�szerkezete. Viszkozitás,�felületi�feszültség. A�szilárd�állapot�általános�jellemzése,�rácstípusok Amorf anyagok. Halmazállapot-változások. Párolgás-kondenzáció�nyílt�és�zárt�térben,�a�tenzió. A�forrás,�a�forráspont�és�befolyásoló�tényezői. Az�olvadás�és�a�kristályosodás.�� Szublimáció.
13.3.2. Homogén�többkomponensű�rendszerek�I. 10.�évfolyam Homogén�többkomponensű�rendszerek�jellemzői. Az�elegyek�fogalma,�jellemzői,�csoportosítása. Elegyek�összetételének�jellemzése�összetételegységek. Gázelegyek.� A�gázelegyek�általános�jellemzése,�a�Dalton-törvény. A�parciális�nyomás�fogalma�és�számítása. Móltört,�átlagos�moláris�tömeg�számítása.
13.3.3. Heterogén�egyensúlyok�I. 10.�évfolyam Szilárd�anyagok�oldódása�folyadékban.
Oldatkészítés,�összetételegység�típusok. Gázok�oldódása�folyadékban.
13.3.4. Kémiai�egyensúly 10.�évfolyam� A�dinamikus�egyensúly,�egyensúlyi�koncentrációk. A�tömeghatás�törvényének�matematikai�alakja,�és�megfogalmazása�(Kc). Az�egyensúlyi�reakciók�befolyásolási�lehetőségei. Homogén�egyensúlyok,�gázegyensúlyok.
13.3.5. Heterogén�egyensúlyok�II. 10.�évfolyam Az�oldhatósági�szorzat. Az�oldhatósági�szorzat�értelmezése�és�alkalmazása�számítási�feladatokban. Az�oldhatósági�szorzat�gyakorlati�alkalmazása.
13.3.6. Reakciókinetika 10. évfolyam� A�reakciók�létrejöttének�feltétele. Aktív�állapot,�aktiválási�energia. A�reakciósebesség�és�befolyásolása.� Katalizátorok�működése.
13.3.7. Homogén�többkomponensű�rendszerek�II. 11.�évfolyam Folyadékelegyek A�folyadékelegyek�általános�jellemzése,�párolgásuk,�a�parciális�tenzió. Tenziógörbék�típusai,�forráspont- és�harmatpont-görbék. A Konovalov-törvények. Folyadékelegyek�szétválasztása:� Desztilláció. Az�extrakció:�Nernst-féle�megoszlási�törvény,�megoszlási�hányados. Az�extrakció�a�gyakorlatban.
13.3.8. A disszociáció�fogalma,�típusai 11.�évfolyam� A�disszociációfok,�a�van’t�Hoff-tényező. A�gázok�termikus�disszociációja. Az�elektrolitos�disszociáció. Fogalma,� jellemző� mennyiségei:� disszociációfok,� disszociáció� állandó,� gyenge� és�erős�elektrolitok�jellemzői.
13.3.9. Elektrolit�egyensúlyok� 12.�évfolyam Sav-bázis�egyensúlyok A�pH�értelmezése�számítási�feladatok�alkalmazásával. Erős�és�gyenge�savak,�erős�és�gyenge�bázisok�pH-ja. Sók�hidrolízisének�leíró�értelmezése. A�pufferek�fogalma,�működése,�gyakorlati�felhasználása. Pufferkapacitás�fogalma.
13.3.10. Elektrokémia� 12.�évfolyam Az�elektródpotenciál. Az�elektródpotenciál�fogalma,�kialakulásának�értelmezése. A�standard�elektródpotenciál. Galvánelemek.
Galvánelemek�és�jelentőségük. Az�elektromotoros�erő�fogalma,�számítása�standard�elektródpotenciál�alapján. Az�elektrolízis�és�gyakorlati�jelentősége. Elektródfolyamatok. Az� elektrolízis� mennyiségi� törvényei� és� azok� alkalmazása� elektrokémiai�feladatokban.
13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem.
13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
14. Szakmai fizika tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
14.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�szakmai�fizika�a�műszaki�életben,�és�különösen�a�vegyipari�gyártásokban�használatos�gépek,� berendezések� működésének� megértését,� az� erő,� munka,� teljesítmény,�hőmennyiség,� energiaátvitel� gyakorlati� megvalósításának� megismerését� támogató�elméleti� tantárgy.� Alapot� ad� a� hatóanyag� vizsgálat� műszeres� analitikai� feladatok�megoldásához.� Célja� az� általános� iskolában� szerzett� fizikai� alapismeretek� elmélyítése�egyfajta� műszaki,� technológiai� megközelítésben.� A� tantárgy� tanulása� során� a� tanuló�megismeri a� fizikai� folyamatokkal� kapcsolatos� számításokat,� azok� értékelését,� a�különböző� fizikai�mennyiségek�nagyságrendjének� becslését,� és� a� számítási� eredmények�alkalmazását�a�műszaki�folyamatok�minősítésében.
14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Fizika�és�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�tantárgyak
14.3. Témakörök 14.3.1. Mennyiségek,�mértékegységek,�kinematika 10.�évfolyam�
Mennyiségek,�mértékegységek Az�SI�mértékrendszer�lényege,�eredete,�alapmennyiségei. A� tömeg,� hosszúság,� idő,� hőmérséklet� és� áramerősség� egysége,� nagyságrendje,�decimális�léptékei,�prefixumok. Származtatott�mennyiségek�és�ezek�elnevezése�(N,�J,�W,�Pa�stb.). SI-n�kívüli�korlátlanul�illetve korlátozottan�használható�mértékegységek. Kinematikai alapfogalmak. Egyenes�vonalú�egyenletes�mozgás:�út,�sebesség,�átlagsebesség,�gyorsulás.� Szabadesés,�nehézségi�gyorsulás. Forgómozgások. Összetett�mozgások.
14.3.2. Erővel�kapcsolatos�ismeretek� 10.�évfolyam� Newton�törvényei,�tehetetlenség�törvénye. Erő,�erőtörvények.
Nehézségi�erő�hatása. Tapadási�és�csúszási�súrlódás. Munka,�energia,�teljesítmény�hatásfok. Energia�fajták,�energia�megmaradás�törvénye. A�hatásfok�fogalma.
14.3.3. Folyadékok�és�gázok�mechanikája 10.�évfolyam Hidrosztatikai�és�aerosztatikai�ismeretek. Légnyomás�ismerete. Hidrosztatikai�nyomás,�alkalmazása�hidraulikus�gépek�esetén. Felhajtóerő,�felületi�feszültség. Folyadékok�és�gázok�áramlása,�kontinuitási�egyenlet. Az�áramló�közegek�energiája.
14.3.4. Elektromosságtan 10.�évfolyam� Elektrosztatikai alapjelenségek.� Az�elektromos�áram�fogalma,�keletkezése,�terjedése.�Az�áramkör�fogalma. Az�elektromos�áram�előállítása�és�tárolása�kémiai�úton. Elektromos�töltés,�Coulomb�törvénye,�töltés�eloszlás,�feszültség,�potenciál. Kondenzátorok,�kondenzátor�energiája. Vezetők,�félvezetők�és�szigetelők. Az�elektromos�műszertechnikában�alkalmazott�eszközök,�aktív�és�passzív�áramköri�elemek. A�feszültség�fogalma,�mértékegysége,�mérésének�eszköze. Az�elektromos�áramkör�felépítése,�az�áramerősség�fogalma,�mértékegysége. A�feszültség�és�áramerősség�kapcsolata,�a�terhelés�(fogyasztó,�ellenállás)�fogalma,�az�áramkör�jellemzőinek�mérése� Ellenállás,�Ohm�törvénye. Elektromos� energia,� elektromos� munka,� elektromos� teljesítmény,� elektromos�hőhatása. Ellenállások. Elektromágneses�tér. Egyenáram,�váltóáram.
14.3.5. Optikai�ismeretek,�rezgések 10.�évfolyam A�fény�fogalma,�mértékegysége,�elektromágneses�hullám�jellemzői. A�fénytörés�fogalma,�mérésének�lehetősége. A�fény�viselkedése�különböző�közegekben.� A�fény�polarizációja,�forgatóképesség. Optikai�eszközök�és�gyakorlati�alkalmazásuk. Mechanikai�rezgések,�hullámok
14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem vagy�fizika�labor�vagy�tanulói�számítógépekkel�felszerelt�tanterem.
14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
15. Műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek tantárgy 62 óra/73 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
15.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tanuló a� tantárgy�elsajátítása�keretében�megismeri a�műszaki�életben,� és�különösen�a�vegyiparban� előforduló� leggyakoribb� technikai� tevékenységek� eszközeit� és� módszerei.�Célja,� hogy� a� tanuló� megismerje� az� ipari� gyakorlatban� használt� gépek,� gépelemek,�eszközök� szerkezetét,� működését,� azonosításukat� ábrájuk� alapján,� a� biztonságos�működtetés�eszközeit�és�szabályait.�Értse�a�szállító-,�hűtő�és�fűtő�berendezések�működési�elvét,� és� alkalmazásuk,� kiválasztásuk� technológiai� szempontjait,� képes� legyen� a�kiválasztással� vagy� működtetéssel� kapcsolatos� egyszerű� számítások� elvégzésére� vagy�ellenőrzésére.� Felkészíti� a� tanulót� ismeretei� komplex� módon� való� alkalmazására� a�vegyipari�műveletek�tanulásakor,� illetve�az�ezekhez�fűződő�gyakorlatok�végrehajtásakor.�Fejleszti� a�tanulók�szintetizáló�és� absztrakciós�képességét�a�műszaki� ábrák�készítésének�és�elemzésének�gyakorlásával.
15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Kémiai�és�laboratóriumi�számítások és�fizikai�kémia�tantárgyak. A� tantárgy� kapcsolódik� a� szakgimnáziumi� képzés� során� az� érettségi� vizsgával�megszerezhető� szakképesítés� műszaki� tartalmához,� elméleti� vagy� gyakorlati�foglalkozásaihoz,�elméleti�anyaga�azok�megértését,�elsajátítását�támogatja.
15.3. Témakörök 15.3.1. Szerkezeti�anyagok�és�tulajdonságaik 12.�évfolyam
Szerkezeti�anyagok�fizikai�tulajdonságai,�csoportosításuk. Fémes�szerkezeti�anyagok�és�különösen�a�vas- és�acélfajták�jellemzői. Nem�fémes�szerkezeti�anyagok,�szigetelők�jellemzői. A�terhelés�fogalma,�hatása�a�szerkezeti�anyagokra. Terhelést�okozó�fizikai�hatások�jellemzői�(erő,�nyomás,�nyomaték�stb.). A�szerkezeti�anyagok�kiválasztásának�szempontjai.
15.3.2. Korrózióvédelmi�alapok�és�eljárások 12.�évfolyam A�korrózió�és�a�korrózió-védelem�fogalma,�típusai. Aktív�és�passzív�korrózió-védelem. Szerkezeti�elemek�korrózió-védelme�ötvözéssel,�különleges�bevonatok�készítésével.
15.3.3. Gépelemek�és�ábrázolásuk,�kötőgépelemek 12.�évfolyam Gépek,�gépelemek,�alkatrészek�fogalma,�megkülönböztetésük,�csoportosításuk. Műszaki�ábrázolás�alapjai. A�vetületi�és�metszeti�ábrázolás�célja,� lényege,�egyszerűsítései,� jelképes�ábrázolás� - rajzi�jelképek�szerkezeti�és�folyamatábrákon A�méretmegadás�alapvető�szabályai,�méretarányok�és�rajzi�méretezés. Oldható�és�nem�oldható�kötések. Műszaki�ábrázolás�gyakorlása�az�egyszerű�gépelemek�témaköréből.
15.3.4. Forgómozgás�átvitel�gépei�és�működésük 12.�évfolyam Tengelyek,�tengelykapcsolók�és�csapágyak.� Az�erőgép�és�munkagép�kapcsolata,�a�teljesítmény-átvitel�módja�forgó�rendszereknél.
Forgásátszármaztatás�gépelemei:�dörzshajtás,�szíjhatás,�fogaskerekes�hajtás.
15.3.5. Anyagok�szállítása 12.�évfolyam A�szállítás�fogalma,�célja,�főbb�jellemzői.� Porszerű�vagy�szemcsés�szilárd�anyagok�szállítása�és�eszközei. Folyadékok�és�gázok�szállításának�elvi�alapjai�és�berendezései.� A�folyadékszállítás�eszközei:�csövek,�csőszerelvények�és�áramlási�tulajdonságaik. Csővezetékek�ellenállása. A�folyadék- és�gázszállítás�gépei:�szivattyúk,�ventillátorok,�fúvók�és�kompresszorok. Folyadék- és�gázszállítási�feladatok.
15.3.6. A�hőátadás�alapjai,�közvetlen�és�közvetett�hőcsere 12.�évfolyam Halmazállapot-változás�folyamata,�forralás,�kondenzáció. A� hőátadás� célja,� feladata,� feltételei.� A� hőmérséklet,� fajhő,� hőtartalom,� átalakulási�hő,�párolgáshő�fogalma,�mértékegysége. A�hőáramlás�kialakulása,�terjedésének�módja:�átadás,�vezetés,�sugárzás. A� hő� terjedését� befolyásoló� tényezők,� hőellenállás� és� hővezetési,� hőátadási�együttható. A�hőmennyiség�és�a�hőteljesítmény�(hőáram)�fogalma,�számítása. A közvetett�hőcsere�fogalma,�jellemző�megvalósulási�módjai,�fizikai�alapjai.�Ipari�és�laboratóriumi�hőcserélők.� Közvetett� hőátadás� kettőscsöves� és� csőköteges� hőcserélőkben,� szerkezetük,� főbb�típusaik.� Gőzfűtésű�hőcserélők�és�kondenzátorok�működése.� A�hőátadás�hőmérséklet-különbsége.�A�közepes�hőmérséklet-különbség�értelmezése�és�számítása.�Vízgőz�táblázatok�használata. Közvetlen� hőcserélők� jellemzői,� megvalósítása,� fizikai� alapjai,� különböző�hőmérsékletű�folyadékok�keveredése,�hőkiegyenlítés.
15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem�vagy�tanulói�számítógépekkel�felszerelt�terem.
15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
16. Szakmai�biológia tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanuló megismerjék a�különböző�szerveződési�szintű�élő� rendszerekkel.�Biológiai�ismereteik�birtokában�megértsék�a�biológiai�mikrobiológiai�folyamatokat� a� vegyipari,� gyógyszeripari� technológiákban.� Értsék� a� növényi-,� állati�eredetű� és� szintetikus� gyógyszerek� emberi� szervezetre� gyakorolt� hatását.� A� tanuló megismerje és�alkalmazza a� természettudományos�gondolkodás�módszereit,� elsajátítja a megismerés�gyakorlati�készségeit.
16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak
Vegyipari�technológia,�kémia,�biokémia,�gyógyszeripari�ismeretek
16.3. Témakörök 16.3.1. Bevezetés� 9.�évfolyam
Természettudományos�megismerés,�módszerek. Bevezetés�a�biológiai�vizsgálatokba.
16.3.2. Vírusok,�baktériumok,�gombák, szerepük�az�iparban� 9.évfolyam Vírusok,�szubvirális�rendszerek�felépítése. Vírusos�betegségek,�kezelési�módjuk. Védőoltások�története,�kötelező�oltások. Baktériumok�felépítése. Baktériumok�anyagcseréje. Bakteriális�fertőzések�és�kezelésük. Baktériumok� szerepe:� Komposztálás,� bioetanol� gyártás,� eleveniszapos�szennyvíztisztítás. Gombák Egysejtű�eukarióták,�betegségek�és�kezelési�módjuk.� Egysejtű�gombák�és�felhasználásuk:�Élesztő�és�anyagcseréjük. Többsejtű�gombák�és�felhasználásuk:�Pennicillium�sp.(gyógyszeripari�jelentősége) Gombamérgezések�és�megelőzésük. Gombák�szerepe:�aerob�bontás,�talajképződés.
16.3.3. Növénytan,�állattan,�ipari�jelentőség 9.�évfolyam Növények� főbb� rendszertani� csoportjai� (mohák,� harasztok,� nyitvatermők,�zárvatermők). Növények�sejtjei, szövetei. Növények�szervei,�a�gyökér,�szár,�levél,�virág,�termés�alaktana. Növényhatározási�ismeretek. Növények� gyógyászati� és� műanyagipari� felhasználása,� ehető� és� mérgező� növény�fajok. Állatok Állatok� főbb� rendszertani� csoportjai� (szivacsok,� csalánozók,� laposférgek,�gyűrűsférgek,�puhatestűek,�ízeltlábúak,�tüskésbőrűek,�gerincesek). Állati�szövetek. Állatok�gyógyászati�felhasználása,�állatfajok�kiemelése.
16.3.4. Embertan:�kültakaró,�táplálkozás,�légzés,�mozgás� 9.�évfolyam A�bőr�felépítése,�egészsége. A�csontrendszer,�a�vázizomzat�felépítése,�egészsége. A�táplálkozási�szervrendszer�felépítése,�működése. A�légzőrendszer�felépítése,�működése.
16.3.5. Embertan:�kiválasztás,�szaporodás,�hormonrendszer� 9.�évfolyam A�vér�összetétele,�alkotói. A�nyirokrendszer�felépítése,�az�immunitás. Az�immunrendszer�működése,�az�immunitással�összefüggő�betegségek. A�keringési�rendszer�felépítése�(szív,�értípusok). A�keringési�rendszer�működése,�megbetegedései. A�kiválasztó�szervrendszer�felépítése�és�működése.
A�kiválasztó�szervrendszer�egészségtana. A�szaporodási�szervrendszer�felépítése�és�működése. Hormonrendszer.
16.3.6. Az�ember�biológiája�–idegi�szabályozás,�érzékelés� 10. évfolyam Gyógyszerek�hatása�az�idegrendszerre. Idegsejtek�felépítése,�működése. Neurotranszmitterek�és�hatásuk,�lassító�és�gyorsító�drogok�hatásmechanizmusa. Az�idegszövet,�a�reflexív�elve. Az�elemi�idegjelenségek. A�központi�idegrendszer�felépítése�(gerincvelő,�agyvelő). A�környéki�idegrendszer�felépítése. Az� idegrendszer� érzőműködése� (látás,� hallás� és� egyensúlyérzékelés,� kémiai�érzékelés). Az�idegrendszer�mozgatóműködése. Az�idegrendszer�vegetatív�működése. Az�idegrendszer�egészségtana. Szem�és�a�fénytörés,�betegségek�és�kezelésük. A�hang�rezgése,�a�hallás,�betegségek�és�kezelésük.
16.3.7. Biokémia,�sejtbiológia� 10.�évfolyam A�lipidek�és�a�szénhidrátok. A�fehérjék. A�nukleotid�típusú�vegyületek. A�sejtalkotók.� Az�enzimek�és�működésük.� A�felépítő�és�lebontó�anyagcsere.� Fehérjeszintézis.� A�sejtosztódás.
16.3.8. Genetika 10.�évfolyam Alapfogalmak�(gén�allél,�genotípus,�fenotípus,�homozigóta,�heterozigóta). Egy�gén�által�meghatározott�tulajdonság�öröklődése. Néhány�emberi�tulajdonság�és�betegség�öröklődése. Többgénes�öröklődés,�független�öröklődés,�kapcsoltság. A�nemhez�kapcsolt�tulajdonságok�öröklődése. A�mennyiségi�jellegek�öröklődése. Az�örökítőanyag�megváltozása. A�klónozás�és�a�géntechnológia.
16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem
16.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11797-16 azonosító�számú
Laboratóriumi�feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11797-16 azonosító� számú� Laboratóriumi� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Lab
oratóriumi�
gyak
orl
at
Lab
oratóriumi�
ism
eret
ek
FELADATOK Használatra�előkészíti�a�laboratóriumi�eszközöket,�műszereket,�a�recept�szerinti�reagenseket,�oldatokat,�segédanyagokat
x
Vizsgálatra�előkészíti�a�mintát�(aprítás,�oldás,�homogenizálás,�törzsoldat�készítés�stb.)
x
Alapvető�fizikai�méréseket�végez�(tömeg-, térfogat,�hőmérséklet,�sűrűség,�olvadáspont,�forráspont)
x
Előírt�összetételű�oldatokat�és�mérőoldatot�készít,�meghatározza�a�pontos�koncentrációt
x x
Előkészíti�és�összeszereli�a�feladathoz�szükséges�eszközöket,�készülékeket
x
Szervetlen ionok kimutatását�végzi x Preparátumokat�állít�elő�laboratóriumban,�elválasztási�és�tisztítási�műveleteket�végez
x
Gravimetriás�és�térfogatos�meghatározást,�pH�mérést,�refraktometriás�és�fotometriás�mérést�végez
x
Végrehajtja�a�receptben�előírt�reakciókat, alapfolyamatokat, laboratóriumi�műveleteket
x
Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre�vonatkozóan�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan
x x
Felismeri�és�azonosítja�a�veszélyt�jelző�szimbólumokat,�biztonsági�szabályokat
x x
Betartja�és�betartatja�a�munkahelyekkel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket
x x
Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�tárgyi,�személyi�és�szervezési�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket
x x
Biztonságtechnikai�adatlap�alapján�felkészül�a�vegyi�anyagok�biztonságos�használatára�(P�és�H�mondatok)
x x
Ellenőrzi�a�munkavégzéséhez�szükséges�feltételek�meglétét�(víz,�gáz,�elektromos�áram�stb.)
x
Folyamatosan�vezeti�a�dokumentációt x x Munka�során�használja�a�szükséges�védőeszközöket x Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti,�tárolja�a�képződött�hulladékokat
x x
SZAKMAI ISMERETEK A�szilárd,�folyékony�halmazállapotok�jellemző�tulajdonságai x x
A�szervetlen�anyagok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai x x A halmazállapot-változások�jellemző�paraméterei x x Oldatkészítési�számítások x x Az�oldószerek�tulajdonságai,�oldás�folyamata x x Az�olvadáspont,�forráspont,�törésmutató�fogalma�és�meghatározása
x x
Tömeg-,�térfogat,�hőmérséklet�és�nyomásmérő�eszközök,�műszerek�működése
x x
Sztöchiometriai�számítások,�adott�reakcióegyenlet�alapján x x Laboratóriumi�eszközök�használata,�berendezések�működése x Gravimetriás�és�titrimetriás�analitikai�mérések�elve,�végrehajtása
x x
Fénytani�mérések�elve�(refraktometria, polarimetria, fotometria),�műszerinek�használata
x
Elektroanalitikai (pH-mérő,�konduktométer)�műszerek�használata
x
Egyéni�és�kollektív�munkavédelmi�eszközök�használata x Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Mérési�hibák�típusai,�csökkentése x Veszélyt�jelző�szimbólumok,�biztonsági�szabályok x x A�munkabalesetek�és�foglalkozási�megbetegedések�hátrányos�következményei
x x
A�munkavédelem�fogalomrendszere,�szabályozása,�munkahelyek�kialakítása
x x
A�munkavégzés�általános�személyi és�szervezési�feltételei x x Tűzvédelmi�fogalmak,�tűzveszélyes�anyagok,�tűzveszélyességi�osztályba�sorolás
x x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Kémiai�írásmód�alkalmazása x x Laboratórium�eszközök�használata x Munkavédelmi�eszközök�használata x Vegyi anyagok biztonságos�kezelése x Elemi�számolási�készség x x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x Megbízhatóság x Precizitás x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Kapcsolatfenntartó�készség x Visszacsatolási�készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK A környezet�tisztántartása x x Gyakorlatias�feladatértelmezés x Módszeres�munkavégzés x x
17. Laboratóriumi�gyakorlat tantárgy 381 óra/396 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanuló� képes� legyen� a� laboratóriumban� alapvető�fizikai� mennyiségeket� mérni,� oldatokat� készíteni,� minőségi� és� mennyiségi� elemzést�végezni,� egyszerű� biológiai� vizsgálatokat� végezni,� vegyipari� anyagokat� előállítani,�előkészíteni� a� recept� szerinti� reagenseket,� segédanyagokat,� összeszerelni� a� preparátum�elkészítéséhez� szükséges� eszközöket,� készülékeket,� végrehajtani� a� reakciót� és� a� termék�kinyerése� érdekében� a�megfelelő� elválasztási� és� tisztítási�műveleteket� elvégezni.�Képes�legyen� alkalmazni� az� iparban� használatos� mérési� eszközöket,� műszereket� a� kémiai� és�biokémiai� vizsgálatok� végzése� közben.� Tudjon� a� mérési� feladatáról� szabályos�jegyzőkönyvet�készíteni.�Gondoskodjon�a�laboratórium�általános�rendjéről.�Képes�legyen�betartani�és�alkalmazni�a�környezetvédelmi�előírásokat�és�szabványokat.�Képes�legyen�a�fő�és�mellékszakképesítés�laboratóriumi�gyakorlatain�tanultakat�egységben�megközelíteni
17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak Szakmai�kémia,�fizikai�kémia,�szakmai�fizika, laboratóriumi�gyakorlat
17.3. Témakörök 17.3.1. Fizikai�alapmennyiségek�mérése� 9.�évfolyam
Bevezetés�a�laboratóriumi�munkába,�munkavédelmi�szabályok. A�laboratórium�munka�rendje. Munka- és� tűzvédelem,� laboratóriumban� használt� eszközök,� vegyszerek� kezelése�tárolása,�szállítása. Elektromos�árammal�történő�munkavégzés�veszélyei Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. Veszélyes�anyagok�környezeti�hatásai. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Fizikai�alapmennyiségek�és�jellemzők�mérése. Tömegmérés:�laboratóriumi�mérlegek�jellemzői,�fajtái�és�felhasználásuk. Konkrét�mérési�gyakorlat�a�tömegméréshez�kapcsolódóan. Térfogatmérés:� térfogatmérő� eszközök� fajtái,� csoportosításuk� pontosság� szerint,�kiválasztásuk�adott�feladathoz,�térfogatmérési�szabályok. Konkrét� térfogatmérési� gyakorlat� térfogatméréshez� kapcsolódóan:� csepptérfogat,�pipetta�kalibrálás. Megadott szempontok szerint a mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.
17.3.2. Oldatkészítés� 9.�évfolyam� Oldatkészítés. Oldat� készítése,� különböző� kristályvizes� és� kristályvízmentes� sókból,� oldatokból�hígítással,�keveréssel,�töményítéssel. A� készített� oldatok� fizikai� jellemzőinek� mérése� sűrűségméréssel,� törésmutató�méréssel. Különböző�összetételűreagens�oldatok�készítése�laboratóriumi�feladatokhoz. Megadott�szempontok�szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.
17.3.3. Tisztítási�műveletek� 9.�évfolyam Fizikai�tisztítási�műveletek. Kémiai�tisztítási�műveletek�alkalmazása.
17.3.4. Szervetlen�preparátum�készítés 10.�évfolyam Bevezetés�a�laboratóriumi�munkába. A�laboratórium�munka�rendje. Munka- és� tűzvédelem,� laboratóriumban� használt� eszközök,� vegyszerek� kezelése�tárolása. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Szervetlen�anyagok�előállítása. A�preparátumokhoz�szükséges�anyagok�jellemzőinek�megismerése. A preparátum-készítéshez� szükséges� eszközök� kiválasztása,� készülékek�összeszerelése. A�kiindulási�anyagok�előkészítése. Anyagszükséglet�számítása�a�felírt�reakcióegyenlet�alapján. Mérési�leírás�alapján�a�preparátumok�elkészítése. Kitermeléssel kapcsolatos számítások�elvégzése. Megadott�szempontok�szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.
17.3.5. Minőségi�elemzés� 10.�évfolyam Minőségi�elemzés. Kvalitatív�vizsgálatok. Kationok�osztályba�sorolása,�osztályreakciók. Kationok�szétválasztása. Fontosabb�kationok�és�anionok�kimutatása�jellemző�reakcióikkal�vagy�lángfestéssel. Megadott�szempontok�szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.
17.3.6. Biológiai�vizsgálatok� 10.�évfolyam Megkülönböztetni� prokarióta� (baktériumok)� és� eukarióta� (pl.� gombák)� sejteket, illetve�sejtalkotókat�sejtfestéssel. Mikroszkópos�preparátumok�elkészítése,�vizsgálata.� Biokémiai�vizsgálatok�elvégzése.
17.3.7. Klasszikus�és�műszeres�analitikai�vizsgálatok� 12.�évfolyam A�laboratóriumi�munka�rendje. Munka- és� tűzvédelem,� laboratóriumban� használt� eszközök,� vegyszerek� kezelése�tárolása. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Laboratóriumi�gyakorlatok�előkészítése. Titrimetria: térfogatos�analízis. Permanganometriás,�jodometriás�titrálások�alkalmazása. Komplex�vízanalitikai�vizsgálatok:�keménység,�lúgosság,�KOI. Műszeres�analitikai�vizsgálatok. Konduktometriás�titrálások,�pH�mérés,�fotometriás�mérés. Legalább�egy-egy�konkrét�meghatározás�elvégzése�az�adott�módszerrel.�
A�mérési�eredmények�alapján�az�anyag�összetételének�megadása. Megadott�szempontok�alapján�mérési�jegyzőkönyvek�készítése�az�adott�feladatról.
17.3.8. Szerves�laboratóriumi�munka� 12.�évfolyam A laboratóriumra�vonatkozó�munka- és�tűzvédelmi�előírások. Szerves�preparátumok�előállítása,�ellenőrzése. Szerves�anyag�előállítása�összetett,�több�szerves�alapfolyamat�alkalmazásával. A�folyamat�megtervezése. Kiindulási�anyagok�veszélyességi�és�biztonsági�jellemzőinek�megismerése. Kiindulási�anyagok�előkészítése. Adott�preparátumhoz�a�készülék�összeszerelése. Mérési� leírás� alapján� preparátum� elkészítése� alapfolyamatok� és� laboratóriumi�műveletek�alkalmazásával.� Preparátumok�ellenőrzése. Megadott szempontok szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.
17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�szükséges�eszközökkel�felszerelt�laboratórium
17.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
18. Laboratóriumi�ismeretek tantárgy 31 óra/36 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.
18.1. A�tantárgy�tanításának�célja Képes� legyen� a� tanuló� elsajátított� kompetenciák� birtokában� a� laboratóriumi� mérési�módszereket�és�a�preparátumkészítési�eljárásokat�átfogóan�rendszerezni,�az�alapelveket�és�a� tevékenységeket� párhuzamba� állítani.� A� tanuló� ismerje� a� laboratóriumi�műveletek� és�gyakorlati� feladatok� lényeges� részleteit,� tudja� hozzárendelni� a� szükséges� eszközöket.�Ismerje�pontosan�a�tanuló�a�gyakorlatok�során�használt�eszközöket,�felhasználhatóságuk�lehetőségeit,� korlátait�és�veszélyeit.�Segítse�a� tanulót� az�előállított� szervetlen�és� szerves�anyagokkal kapcsolatos számítások�megértésében�és� a� gyakorlati�munkahelyi� feladatok�megoldása� során� számítások� elvégzésében.�A� tanuló� legyen� tisztában� a�munkavédelem�alapfogalmaival,� a� laboratóriumi� biztonsági� szabályokkal,� tűzvédelmi� ismeretekkel�ismerje� az� egyéni� védőfelszereléseket,� értse� ezeknek� a� konkrét� feladatokhoz� történő�kiválasztását.� A� tanuló� ismerje� a� környezeti� terheléssel� kapcsolatos� problémákat,� a�hulladékkezelést. Fejleszti�a�tanulók�rendszerező�és�áttekintő�képességét.
18.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Laboratóriumi�gyakorlat,�szakmai�kémia
18.3. Témakörök 18.3.1. Munkavédelmi ismeretek 12.�évfolyam
Biztonságos�munkavégzés�feltételei. Általános�munka-,�tűz- és�balesetvédelmi�ismeretek.
Veszélyes� és� maró� anyagokkal� való� munkavégzés,� veszélyt� jelző� szimbólumok,�biztonsági�szabályok. Vegyi�anyagok�kezelése,�tárolása,�szállítása. A�munkabalesetek�következményei. Környezetvédelemmel� kapcsolatos� ismeretek,� környezeti� elemek,� vízszennyezés,�légszennyezés,�hulladék,�zaj,�sugárzás.
18.3.2. Laboratóriumi�elméleti�ismeretek 12.�évfolyam Anyagismeret,�biztonsági�adatlapok�ismerete. Kémiai�és�fizikai�ismeretek�alkalmazása�a�laboratóriumi�feladatoknál. Kvantitatív analitikai� feladatok� elméleti� háttere:� titrimetria,� gravimetria,� műszeres�mérések.�Mérési�hibák�típusai,�csökkentésük. Kvalitatív analitika:� fontosabb� kationok� és� anionok� minőségileg� adott� kimutatási�reakciói�során�tapasztalható�észlelések,�a�jellemző�lángfestések. Szerves� és� szervetlen� preparátumok� készítésével� kapcsolatos� elméleti� ismeretek:�kémiai�reakciók,�alkalmazott�műveletek,�folyamatok,�készülékek. Oldószerek�tulajdonságai,�oldás�folyamatának�ismerete. Extrakció,�extraháló�szerek�ismerete. Folyadékelegyek�atmoszférikus�és�vákuumdesztillációja.
18.3.3. Laboratóriumi�számítások 12.�évfolyam Oldatokkal�kapcsolatos�számítások Kristályvíztartalmú� és� kristályvízmentes� sók:� oldatkészítéssel,� hígításukkal,�töményítésükkel�kapcsolatos�számítások Oldatokkal� kapcsolatos� számítások:� összetétellel� kapcsolatos� és� oldhatósági�számítások Összetételegységek�átváltása�egymásba. Analitikai�mérésekkel�kapcsolatos�számítások. Vegyipari� folyamatokra,� szerves� preparátumokra� vonatkozó� számítások,� tisztaság,�kitermelés,�anyagszükséglet�számítása. Szerves� laboratóriumi� számítások,� preparátumokhoz� szükséges� oldatok,� reagensek�készítéséhez�szükséges�számítások.
18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem
18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11780-16 azonosító�számú
Vegyipari�rendszerkezelő�feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11780-16.� azonosító� számú� Vegyipari� rendszerkezelő feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Veg
yip
ari
műv
eletek
�és�
beren
dezések
V
egy
ipar
i rendsze
rek�és�
tech
nológiák
Műszak
i�és�
irán
yítástec
hnika
i g
yak
orl
at
Veg
yip
ari
rendszerkezelő�
gya
kor
lat
FELADATOK Vegyipari�gépelemek�típusait�azonosítja,�biztonságos�működőképességét�megállapítja
x x x
Csövek,�csőszerelvények,�szivattyúk,�kompresszorok,�keverők�és�hőcserélők�műszaki�állapotát�felméri,�egyszerűbb�karbantartását,�tömítés- vagy�alkatrész�cseréjét�elvégzi
x x x
Gépi�berendezéseket,�motorokat�elindít,�leállít x x Szilárd,�folyadék�és�gázszállítást�végez,�kezeli�az�elzáró�és�szabályozó�szerelvényeket,�mért�mennyiségű,�nyomású�vagy�hőmérsékletű�anyagmozgatást�végez
x x
Tartályokat,�keverőket,�vegyipari�célberendezéseket�feltölt,�folyadékszintet�és�tartálynyomást�ellenőriz
x
A technológiai�előírás�szerint�beadagolja�a�komponenseket�a�vegyipari�célberendezésbe
x
Folyadékok�és�gázok�hűtését,�fűtését�végzi�ipari�hőcserélő�készülékekben
x x
Keverős�készülékeket�működtet,�duplikátorok�és�reaktorok�hűtését,�fűtését�végzi
x
Vegyipari�célberendezéseket�(szűrők,�centrifugák,�bepárlók,�lepárlók,�reaktorok,�alapanyag- és�termékgyártó�berendezések,�kiszerelők,�csomagolók�stb.)�működtet�a�technológiai�utasításnak�megfelelő�paraméterekkel
x x
Vegyipari�rendszereket,�technológiai�folyamatot azonosít�folyamatábra�alapján,�különös�tekintettel�a�mérő,�irányító�és�beavatkozási�pontokra
x x
Üzemanalitikai,�környezetvédelmi�és�biztonságtechnikai�méréseket�végez�hordozható�eszközökkel
x
Folyamatirányító�és�ellenőrző�műszereket�kezel, adataikat�leolvassa,�a�technológiai�utasításnak�megfelelő�- munkakörébe�tartozó�- beállításokat�elvégzi
x
Dokumentálja�a�gyártás�közben�kapott�műszaki�mérési�adatokat�és�eseményeket
x x
Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítását� x x
végzi Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti,�tárolja�a�képződött�hulladékokat
x
Ellenőrzi�a�szükséges�védőfelszerelések�meglétét x x Munka�során�használja�a�szükséges�védőeszközöket
x x
Munkája�során�reagál�és�intézkedik�az�üzemi�biztonsági�rendszerek�jelzései�alapján
x x
SZAKMAI ISMERETEK A nyersanyagok�és�alapanyagok�jellemzői x A szállító�berendezések�(folyadék,�gáz�és�szilárd�szállítók)�főbb�típusai,�szerkezeti�kialakításuk,�alkalmazási�területük
x x
Vegyipari�gépelemek�- tartályok,�csövek,�csőszerelvények�és�tartályszerelvények
x x x
Ipari�biztonságtechnika,�nyomástartó�edények�biztonsági�szabályzata�és�előírásai,�biztonsági�szerelvények
x x
Csövek,�készülékek,�gázpalackok�szabványos�színjelölése
x x x
Szállítási�és hőátadási�műveletek�azonosítása�folyamatábra�alapján
x x x
Technológiai�folyamatábra�felépítése,�tartalma,�jelzései,�a�folyamatok�készülékeinek�azonosítása
x
Az elektromos�kapcsolók�és�áramlási�elzáró�szerelvények�használata
x x
Vegyipari alapberendezések�(tartályok,�csövek�és�szerelvényeik,�szállító�gépek,�keverők�és�hőcserélők)�működési�elve,�főbb�típusaik�és�működtetésük
x
Vegyipari�célberendezések�(többek�között�reaktorok,�szűrő-,�ülepítő�és�centrifugáló�berendezések,�bepárlók,�szárítók�és�anyagátadási�készülékek,�desztillálók�stb.)�működési�elve,�főbb�típusaik�és�működtetésük
x x
Ipari�hűtéstechnika,�hűtőfolyadékok�tulajdonságai,�hűtés�sólével�és�levegővel
x
Vegyipari�technológiai�alapok,�üzemek�víz- és�energiaellátása,�gazdaságossági�és�környezetvédelmi�szempontok
x
A szervetlen�technológiákkal�előállított�alapanyagok�főbb�jellemzői�(savak,�lúgok)
x
A szerves�technológiai�alapanyagok,�főbb�jellemzői�(szintézisgáz,�szénhidrogének,�szerves�oldószerek)
x
A kőolaj-feldolgozás�főbb�jellemzői x A�vegyiparban�alkalmazott�mérő�és�irányítástechnikai�eszközök
x x x x
Az�automatizált�gyártás�főbb�tulajdonságai,�a� x x x
vezérlés�és�szabályozás�eszközei,�alkalmazási�körük
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�szöveg�megértése�írásban�és�szóban x x x x Műveletek�és�technológiai�eljárások�azonosítása�folyamatábra�alapján
x x x x
Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és�adatbázisok�használata
x x x x
Elektromos�kapcsolók,�áramlási�elzáró�és�biztonsági�szerelvények�használata
x x
Kéziszerszámok�és�karbantartó�kisgépek�szakszerű�és�biztonságos�használata
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önállóság x Döntésképesség x x x x Felelősségtudat x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Prezentációs�készség x x Konfliktusmegoldó�készség x x Irányíthatóság x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelem�megosztás x x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x x Eredményorientáltság x x
19. Vegyipari�műveletek�és�berendezések�tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
19.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� a� vegyiparban� előforduló� leggyakoribb� technikai�tevékenységek�eszközeit� és�módszereit�bemutatása.�Célja,�hogy�a� tanuló�megismerje�az�ipari� gyakorlatban� használt� gépek,� műveleti� berendezések,� eszközök� szerkezetét,�működését,� azonosításukat� ábrájuk� alapján,� a� biztonságos� működtetés� eszközeit� és�szabályait.� Értse� a� szállító- és� tároló� berendezések,� hűtő� és� fűtő� berendezések� és� az�anyagok� fizikai� állapotának� megváltoztatására,� elegyítésére� vagy� szétválasztására�szolgáló� ipari� termelő� rendszerek� működési� elvét,� és� alkalmazásuk,� kiválasztásuk�technológiai�szempontjait,�képes�legyen�a�kiválasztással�vagy�működtetéssel�kapcsolatos�egyszerű�számítások�elvégzésére�vagy�ellenőrzésére.
19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� alapoz� a� szakmai� fizika,� a� műszaki� és� irányítástechnikai� gyakorlatok� és� a�szakmai� kémia� tantárgyak� keretében� elsajátított� elméleti� és� gyakorlati� ismeretekre.�Hozzájárul�a�vegyipari�rendszerkezelő�gyakorlatok�elméleti�hátterének�biztos�tudásához,�és�megalapozza�a�vegyipari�technológiák�és�rendszerek�tantárgyat.
19.3. Témakörök 19.3.1. Tárolás�készülékei,�tartályok,�gáztárolók 11.�évfolyam�
A�tárolt�anyagok�jellemzői,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai.� Szilárd�anyagok�tárolása. Folyadékok�és�gázok�tárolása�tartályban,�tárolási�térfogat�számítása. Folyadéktartályok�szerkezete�és�szerelvényeik. Tartályok�terhelése,�biztonsága. Gázok�tárolása�palackban,�gázpalackok�szerkezete,�színjelölése,�biztonsága.
19.3.2. Folyadékok,�gázok�és�szilárd�anyagok�szállítása 11.�évfolyam Szilárd�anyagok�szállítása�mechanikus�berendezésekkel. Csövek�és�csőszerelvények�típusai,�működése�és�karbantartása. Csövek,�csőszerelvények�és�hálózatok�kialakítása. Folyadékok�szállítása,�jellemző�géptípusok�és�tulajdonságaik. Gázok�szállítása,�jellemző�géptípusok�és�tulajdonságaik. Az�anyagok�szállításával�kapcsolatos�számítások.
19.3.3. Keverés,�aprítás,�szitaelemzés�készülékei 11.�évfolyam. Aprítás,�oldás,�keverés.� Szilárd�anyagok�aprítása,�ipari�és�laboratóriumi�aprító�berendezések. Szilárd,�szemcsés�halmazok�osztályozása,�szitálás,�szétválogatás,�szitaelemzés. Szilárd,�szemcsés�halmazok�és�folyadékok�keverése,�keverő�berendezések.
19.3.4. Elválasztó�műveletek 11.�évfolyam. Mechanikus�szétválasztás. Ülepítés,�ülepítő�készülékek�és�alkalmazásuk. Szakaszos�és�folyamatos�ipari�szűrőberendezések. Ülepítő�és�szűrő�centrifugák�működése,�alkalmazása,�biztonságtechnikájuk. Mechanikus�gáztisztító,�porleválasztó�készülékek. Anyagszétválasztás. Az�anyagátadáson�alapuló�szétválasztás�elve,�a�műveleti�egyensúly�fogalma. Ab- és�adszorpciós�berendezések�működése. Desztilláló�oszlopok�- tányéros�és�töltelékes�kolonnák�működése. A�szakaszos�és�folyamatos�extrakció�berendezései.
19.3.5. Ipari�hőcsere,�előmelegítők,�hűtők,�szárítók 11.�évfolyam Közvetlen�és�közvetett�hőcsere�folyamata,�ipari�berendezései. Gázok�és�gőzök�közvetlen�hűtése,�léghűtő�berendezések. Tartály-jellegű�készülékek,�duplikátorok�hűtése,�fűtése. Folyadékok,�gőzök�és�gázok�hőcseréje�csőköteges�készülékekben. Ipari�és�laboratóriumi�hőcserélők,�hűtőberendezések. Bepárló�és�kristályosító�berendezések�működése.
19.3.6. Vegyipari reaktorok 11.�évfolyam Vegyipari reaktorok�főbb�típusai.� Duplikátoros,�keverős�autoklávok�és�szerelvényeik. Kazánok,�égető�és�tüzelőberendezések. Tekercselt�falú�készülékek,�nagynyomású�reaktorok.
19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,� tanműhely,� elméleti� és� gyakorlati� foglalkozásra� egyaránt� alkalmas�vegyipari�műveleti�kisüzem,�vagy�vállalati�tanüzem�előadó�terme.
19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
20. Vegyipari rendszerek és�technológiák�tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�az�előzetes�kémiai�és�fizikai�kémia�tanulmányok�során�megismert� fogalmakra,� törvényszerűségekre� alapozva� a� vegyipari� műveletekkel�összhangban�a�tanuló�megismerje�a�vegyipari�technológiai�eljárásokat és�egy�technológiai�szemlélet�alakuljon ki.�A�tanuló�olyan�vegyipari� termék�előállításával�ismerkedjen�meg,�amelyekkel� a� környezetükben� és� az� iparban� is� találkozhat.� Az� elméleti� tantárgy�elsajátítása�során�fejlődjön�a�tanuló�rendszerező�és�lényeglátó�képessége,�alakuljon�ki�az�elmélet�és�gyakorlat�szoros�kapcsolatának�felismerő-képességet.
20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�fizika,�műszaki�és�irányítási�gyakorlatok,�vegyipari�műveletek�és�berendezések�tantárgyak.� A� tantárgy� szorosan� kapcsolódik� az� üzemben� végzett� gyakorlatok megértéséhez,�megismeréséhez�és�a�szakképesítési�vizsga�sikeres�teljesítéséhez
20.3. Témakörök 20.3.1. Technológia�alapelvei,�folyamatábrák 12.�évfolyam.
A� kémiai� technológia� alapelvei,� alapfogalmai,� a� vegyipar� szerkezete� és�jellegzetességei.� A�gyártási�folyamat�üzemmenete,�ábrázolásának�módjai. Gyártási� folyamatábrák� rajzolása� adott� technológiákhoz,� kész� folyamatábrák�értelmezése. Folyamatkijelző� táblaműszerek,� irányítótermi� folyamatábrák� alapján� a� technológiai�folyamat�felismerése,�anyagáramlási�irányok�azonosítása.
20.3.2. Üzemek�víz- és�energiaellátása,�környezetvédelem 12.�évfolyam Vegyi�üzemek�vízellátása.�Ipari�víz,�hűtővíz.�A�víz�keménységének�befolyásolása. Vegyi� üzemek� hulladékvíz� és� szennyvíz� kezelő� eljárásai,� víztisztítás� - kémiai,�mechanikus�és�biológiai�víztisztító�eljárások. Energiaforrások:� fosszilis,� fosszilis� másodlagos,� megújuló,� nukleáris;� előnyeik� és�hátrányaik.�Alternatív�energiaforrások. Vegyi� üzemek� energiaellátása,� a� helyi� energia-előállítás� lehetősége,� csatlakozás� az�országos�energia�rendszerekhez. Energiatermelésből�származó�környezetterhelés,�füstgázok. A�vegyi�gyár�környezetvédelmi�feladatai�és�technológiai�megoldásuk.
20.3.3. Szervetlen�technológiák 12.�évfolyam A�levegő�tulajdonságai.� Ipari�gázok�levegőből�történő�kinyerése. A�levegő�feldolgozás�biztonságtechnikája.�A�levegő�tisztaságának�védelme. Fontosabb�alapanyagok:�Kénsav,�sósav�gyártása.
Kősó�elektrolízise,�nátrium-hidroxid�előállítása Nitrogénipari�technológiák,�ammónia-gyártás,�salétromsavgyártás,�műtrágyagyártás. Alumínium�előállítása�timföld�elektrolízisével. Környezetvédelmi�feladatok�a�vegyiparban. A� hulladékok� csökkentésének� lehetőségei.� Hulladékok elkülönített(szelektív) gyűjtése, kezelése. Gyártási� folyamatokra� vonatkozó� tűzrendészeti,� munkavédelmi,� környezetvédelmi,�zajvédelmi�rendszabályokat.
20.3.4. Szerves�technológiák 12.�évfolyam Kőolaj�atmoszférikus�és�vákuum�desztillációja. Petrolkémiai�termékek és�előállításuk. Metanol,�etanol�előállítása. Halogénezett�termékek: vinil-klorid�előállítása�etilén�alapon. Szulfonált�termékek:�mosószer�alapanyagok�felületaktív�anyagok�jellemzői. Nitrált�termékek:�robbanószer�gyártás�alapanyagai.�Robbanószerek jellemzői. Oxidált�termékek:�poliészter�műgyanta�alapanyag:�ftálsav-anhidrid�előállítása�o-xilol oxidációjával. Észterek:észterezési�folyamat�jellemzői.�Aromaanyagok�előállítása.
20.3.5. Műanyagok�gyártása 12.�évfolyam� A�műanyagok�fogalma,�nyers�és�alapanyagai,�csoportosítása,�tulajdonságai.� A�műanyagok�felhasználásának�területei,�és�jelentősége. Modern�műanyagok. Mesterséges�alapanyagú�műanyagok. Kondenzációs� műanyagok:� elméleti� alapok� (fenoplasztok,� poliamidok,� poliészter)�választott�termék�technológiája. Polimerizációs� műanyagok:� elméleti� alapok� (PE,� PVC,� PET,� választott� termék�technológiája. Poliaddiciós�műanyagok:�elméleti�alapok,�monomerek�MDI,�TDI�(Poliuretánok). Természetes�alapanyagú�műanyagok. Kaucsuk�és�gumigyártás.
20.3.6. Ipari�mérő- és�irányító�rendszerek 12.�évfolyam Az�irányítás�logikai�rendszere,�fontosabb�fajtái�és�szabványaik.� Villamos�és�pneumatikus�áramkörök,�alapelemek�működése,�alkalmazásuk. A�vezérlés�és�szabályozás�elve�és�célja,�technikai�megvalósítása. Vezérlő�kapcsolások�elemzése,�logikai�kapcsolatok,�időzítések. Adagolók,�kiszerelő�egységek,�csomagolók�vezérlése�sorozatgyártáshoz. A�szabályozási�kör�fogalma,�felépítése,�tagjai,�szabályozási�módszerek. A�követő�és�az�arányszabályozás�alkalmazása�vegyipari�műveleteknél. Kapcsolt�és�összetett�szabályozók�alkalmazása�technológiai�folyamatokban. Példák�a�szabályozási�típusokra:�állandó�nyomású�szűrés�szabályozása,�desztillációs�összetétel�szabályozása�követő�szabályozással.�Hőcserélők�szabályozása.
20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,� tanműhely,� elméleti� és� gyakorlati� foglalkozásra� egyaránt� alkalmas�vegyipari�műveleti�kisüzem,�vagy�vállalati�tanüzem�előadó�terme.
20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja
A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
21. Műszaki�és�irányítástechnikai�gyakorlat tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�34�524�02�Vegyipari�rendszerkezelő�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
21.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� a� vegyipari� rendszerkezelő� szakember�műszaki� ismereteit� erősíti� a� vegyész�technikus� szakképesítés keretében� tanult� elméleti� alapokhoz� kapcsolódó� gyakorlati�tevékenység� révén.� A� tantárgy� a� klasszikus� értelemben� vett� elméletigényes� gyakorlat�kategóriájába�tartozik�azzal,�hogy�a�tanulói�tevékenység�elsősorban�az�elméleti�ismeretek�elmélyítését,�az�eszközök�és�módszerek�megértését,�használatuk�elsajátítását�célozza.
21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� szoros� egységet� alkot� a� vegyész� technikus� alap� szakképesítés� műszaki� és�irányítástechnikai� ismeretek� tantárgyával,� valamint� a� szakmai� fizika� tantárgy� keretében�megismert�elméleti�tananyaggal,�és�gyakorlati�számításokkal.
21.3. Témakörök 21.3.1. Mérőműszerek�felépítése,�használata 11.�évfolyam
Hagyományos� mérőműszerek,� számlap� típusok,� pontosság,� osztálypontosság�fogalma. A�leolvasási�hiba,�szubjektív�és�objektív�hibák,�parallaxis�fogalma. Digitális�mérőműszerek�kialakítása,�alkalmazása. Mérési�adatgyűjtő�rendszerek�jellemző�tulajdonságai. A�mérés�pontossága,�mérési�hiba,�mérési�átlag�és�szórás�fogalma.
21.3.2. Mérési�adatgyűjtők�működése,�számítógépes�kapcsolatuk 11.�évfolyam� A�digitális�mérési�adatgyűjtés�elve�és�eszközei,�kapcsolódás�számítógépekhez. Érzékelők�és�jelátalakítók�típusai,�feszültség,�áramerősség�és�ellenállás�érzékelők.�Az�ipari�jelszint�tartományok�(szabványok,��élőnullás��rendszerek. Ellenállás� hőmérők� és� termoelemek� alkalmazása,� kapcsolása,� kapcsolódásuk� az�elektronikus�mérőkörökhöz,�mérési�adatgyűjtőkhöz.�Hőmérők�hitelesítése. Elektronikus�erőmérők,�nyúlásmérő�bélyegek�alkalmazása.
21.3.3. Villamos�mennyiségek�mérése,�teljesítménymérés 11.�évfolyam Feszültségmérő� műszerek.� Univerzális� kézi� műszerek� jellemzői,� felépítése,�használatuk.�Biztonságtechnikai�szempontok. Egyenáramú� villamos� hálózatok� (ellenállás,� kondenzátor,� aktív� elem)� vizsgálata� és�számításai. Teljesítménymérő�műszerek�és�használatuk.�A teljesítmény�és�az�energia�kapcsolata,�összefüggései,�ipari�fogyasztásmérők�használata�és�számításai.
21.3.4. A�vezérlés�és�szabályozás�alapjai,�vezérlési�körök�működése 11.�évfolyam Szabályozástechnikai�alapismeretek,�nyílt�és�visszacsatolt�irányítási�körök. Pneumatikus�vezérlők�működése,�legfontosabb�eszközei. Pneumatikus,� elektromos� és� elektro-pneumatikus� vezérlőelemek� és� kapcsolásuk.�A�vezérlés�időparamétereinek�beállítása.
A�PLC�technológia�alapjai,�programozható�vezérlési�rendszerek
21.3.5. Áramló�mennyiségek�mérése 11.�évfolyam A�folyadékszállítás�mennyiségi�kérdései,�térfogat�és�térfogatáram�mérése. Számlálókerekes�mechanikus�és�elektromos�mennyiségmérők. Időegység�alatti�áramló�mennyiség�mérése�rotaméterrel,�vagy�egyéb�áramlásmérővel. Torló-elemes mennyiségmérés� (mérőperem,�mérőcső),�mennyiségmérők� kapcsolása�mérési�adatgyűjtő�áramkörökhöz. Mennyiségmérési�és�áramlási�számítások.
21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az� elméletigényes� gyakorlatot� megfelelő� műszerekkel,� valóságos,� vagy� modell�hálózatokkal� ellátott� mérőszobában,� szaktanteremben,� vagy� tanműhelyben� célszerű�lebonyolítani�A�képzés�helyszíne�lehet�a�szakgimnáziumban�kialakított�mérőszoba,�akár�a�kapcsolatban�álló�vállalat,�gyár�megfelelően�kialakított�és�felszerelt�gyakorlóhelye�is�lehet
21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
22. Vegyipari�rendszerkezelő�gyakorlat�tantárgy 116 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�34 524 02 Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� célja� megismerje� és� elsajátítsa� a� tanulóval a� vegyipari� munkaterületen�leggyakrabban� előforduló� anyagmozgatási,� hőcserélési,� mechanikus,� kalorikus� vagy�diffúziós� szétválasztási� elven� működő� vegyipari� műveletek� tulajdonságait,� jellemző�készülékeit,� vizsgálatát,� az� ipari� mérések� kivitelezését� és� értékelését,� valamint� az�automatizált�folyamatirányító�berendezések�működtetésének�és�beállításának�gyakorlatát.�A�tantárgy�legfőbb�célja�a�szakmai�gyakorlati�vizsgára�való�felkészítés.
22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Vegyipari�műveletek�és�technológia.
22.3. Témakörök 22.3.1. Tartályok,�csövek�és�szerelvényeik�kezelése,�karbantartása 11.�évfolyam
Tartály� azonosítása,� szerepe� a� technológiai� folyamatban.� A� tartály� üzembiztonsági�adatainak�ellenőrzése. A� tartály� szerelvényeinek� azonosítása,� csatlakozó� cső,� szelep,� figyelő� ablak� le- és�felszerelése. Tömítéscsere�csatlakozó�szerelvényeknél. Kiegészítő� szerelvények,� biztonsági� szelepek� ellenőrzése,� beállítási� érték�meghatározása. Szelep- és�tolózártömítés�csere,�tömítettség�ellenőrzés,�tömítő�lap�kivágása.
22.3.2. Tartályok�feltöltése,�leürítése,�szintmérés 11.�évfolyam Töltő�és�ürítő�szerelvények�csatlakoztatásának,�tömítettségének�ellenőrzése. Mobil�töltőeszközök�szakszerű�csatlakoztatása.
Töltöttségi�állapot�ellenőrzése,�folyadékszint�mutatók�használata,�tisztítása. Elektronikus�szintmérők�leolvasása,�folyadékszint�meghatározása. Töltési�és�ürítési�feladatok�végrehajtása. Gázpalackok� szerelvényeinek� és� elhelyezésének� ellenőrzése,� reduktorok�csatlakoztatása.
22.3.3. Folyadékok�és�gázok�szállítása,�szivattyúk�üzemeltetése 11.�évfolyam e Folyadékszállító�berendezések�(szivattyúk)�kezelése,�műszaki�állapotuk�ellenőrzése. Centrifugál-szivattyú�karbantartása,�szerelési,�tisztítási,�beépítési�gyakorlatok. Centrifugál� szivattyú�műszaki�adatainak�azonosítása� katalógus� alapján,� a�működési�munkapont�ellenőrzése�egy�adott�szállítási�feladatnál. Szállítási� feladat� végrehajtása� szivattyúval.� A� szállított� mennyiség� beállítása,�szivattyú�nyomás�ellenőrzése.�Indítási�teljesítmény-felvétel�ellenőrzése. Szivattyúk�soros�és�párhuzamos�üzemeltetése,�a kapcsolás�hatása�a�szállításra. Gázszállító�berendezés�működtetése. Ipari� kompresszor� üzembe-helyezése,� pneumatikus� műszerlevegő� rendszerek�ellenőrzése,�műszer�tápnyomás�beállítása.
22.3.4. Hőcserélő�készülékek�fűtése,�hűtése 11.�évfolyam Hőcserélők� azonosítása� a� technológiai� rajz� alapján,� hőcserélők� feladata� a� vizsgált�technológiában. Folyadék� hőcserélők� üzemeltetése:� ellenáramú� és� egyenáramú� anyagvezetés.� A�hőmérsékletkülönbség�változása,�meghatározásának�módszere. A� gőz� kondenzációja� hőcserélőben.� Gőzfűtésű� hálózat� vizsgálata,� nyomás� ás�hőmérséklet�adatok�és�összefüggéseik.�Vízgőz�táblázat�használata. Bepárló� és� szárító� készülék� működtetése,� a� száradási� folyamat� ellenőrzése�mintavételezéssel.
22.3.5. Anyag-előkészítők,�keverők,�autoklávok�kezelése 12.�évfolyam Aprítás,�aprító�gépek�(kalapácsos- vagy�golyósmalom)�működtetése. Folyadékok� keverése� keverős� készülékben.� melegítési� és� oldási� feladatok�végrehajtása. Szemcsés�halmaz�szemcseeloszlásának�meghatározása�szitálással. Autoklávok,�vegyipari�reaktorok�irányítása�vezérlési�program�segítségével,�valóságos�üzemi,�vagy�számítógépes�modellezett�feladatokkal.
22.3.6. Anyagelválasztó�berendezések�kezelése 12.�évfolyam Ülepítés,�centrifugálás�művelete,�szilárd-folyadék�rendszerek�szétválasztása. Szűrés,�szűrőkészülékek�kezelése.�A�szűrési�művelet�végrehajtása�állandó�nyomáson.�Szűrőközeg�kiválasztása,�cseréje. Anyagátadáson� alapuló� műveletek� desztilláció,� ab- és� adszorpció,� extrakció�végrehajtása� szakaszos� vagy� folyamatos� készülékben.�A� képzőhely� által� biztosított�műveleti� vagy� technológiai� berendezés,� rendszer� kezelési� feladatainak� ellátása�technológiai�utasítás�alapján. Különleges� vegyipari� berendezések� (a� gyakorlóüzem� egyedi� berendezéseinek)�tanulmányozása,�működtetése. Anyagfeldolgozó,�kiszerelő,�csomagoló�berendezések�kezelése,�karbantartása. Vegyipari�célberendezések�tisztítása,�karbantartása,�működtetésük�környezetvédelmi�és�biztonsági�szempontjai.
22.3.7. Folyamatirányító�műszerek�és�eszközök�kezelése 12.�évfolyam� Ipari� adagolók,� csomagolók,� termékkiszerelő� készülékek� vezérlő� kapcsolásának�tanulmányozása,�a�vezérlés�beállításainak�dokumentálása. Pneumatikus� vezérlő� kapcsolás� próbája,� a� műszerlevegő� nyomásának,�fogyasztásának�ellenőrzése,�meghatározott�értékre�állítása. Villamos� vezérlők� kapcsolásának� tanulmányozása,� tápfeszültség� és� jeláram�ellenőrzése,�a�beállítási�adatok�dokumentálása. A�képzőhely�által�biztosított�pneumatikus�vagy�villamos�vezérlő�és�szabályozási�kör�beállításainak�gyakorlása,�üzemeltetése. Rétegszűrők� és� lebegtető� (fluidizációs)� készülékek� kezelése,� a� rétegszűrők�nyomásesésének� mérése,� adott� nyomáskülönbség� beállítása� a� folyadékáram�szabályozásával. Ipari� és� laboratóriumi� termosztátok,� szint- és� mennyiségszabályozók� kezelése,�beállítása. A� képzőhely� által� biztosított� műveleti� vagy� technológiai� rendszer� irányítási�feladatainak�gyakorlása�működtetési,�kezelési�utasítás�alapján.
22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�feldolgozás�módja�igazodik�a�képzőhelyek�helyi�sajátosságaihoz�és�lehetőségeihez,�és�ezzel - áttételesen� - a� képzőhelyi� környezet� ipari� igényeihez.� Ennek� alapján� a� képzés�helyszíne� a� szakgimnáziumban� kialakított� mérőszoba,� vegyipari� műveleti� laboratórium�vagy�a�kapcsolatban�álló�vállalat,�gyár�megfelelően�kialakított�és�felszerelt�gyakorlóhelye�is� lehet.� Mérőszobai� és� műveleti� laboratóriumi� gyakorlatok� esetén� az� alapvető� tároló,�anyagszállító,� hőcserére,� ülepítésre,� szűrésre,� anyag� elválasztási� műveletet� végrehajtó�(desztilláló� vagy� extrakciós)� készülékre,� és� a� vezérlési,� szabályozási� feladatok�gyakorlását� biztosító� mérőkörökre� minimálisan� szükség� van.� Az� összetettebb�rendszereken� való� gyakorlás� megfelelő� számítógépes� szoftverek,� vagy� számítógépes�támogatású�műveleti�modellek�alkalmazásával�is�megoldható.
22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11779-16 azonosító�számú
Kémiai�és�műszaki�feladatok��
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11779-16 azonosító� számú� Kémiai� és� műszaki� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Sza
kmai
kém
ia
Sza
km
ai f
izik
a
FELADATOK A vegyi�anyagokat�és�tulajdonságaikat�azonosít�halmazállapotuk,�csomagolási�információjuk,�biztonságtechnikai�adatlapjuk�(P�és�H�(EUH)�mondatok)�alapján
x
Oldatok,�keverékek�készítésével�kapcsolatos�egyszerű�számításokat�végez
x
Anyagmennyiség�laboratóriumi�vizsgálaton�alapuló�meghatározásával�kapcsolatos�számításokat�végez
x
Egyszerűbb�szervetlen�és�szerves�kémiai�reakciók�lefolyását,�egyensúlyi�állapotát�értékeli�reakció-egyenletük�és�az�ehhez�kapcsolódó�kémiai�számítások�alapján
x
Kémiai,�fizikai,�fizikai�kémiai�és�műszaki�szabvány�táblázatokat�használ
x
Minősíti�a�szerkezeti�anyagokat�anyagi�tulajdonságuk,�összetételük,�korróziós�tulajdonságuk�és�terhelhetőségük�alapján
x x
Műszaki�ábrákat�értelmez,�gépelemeket�azonosít�ábrájuk�alapján
x
Egyszerű�számítások�és�műszaki�katalógusok�alapján�értékeli�a�kötő,�a�támasztó,�és�a�forgó�gépelemek�műszaki�tulajdonságait,�fizikai�terhelhetőségét,�munkavégző�képességét
x
Vegyipari�gépelemeket�és�célgépeket�- szivattyú,�ventillátor,�kompresszor,�áramlási�szerelvény,�hőcserélő,�tartály-jellegű�készülékek�stb.�azonosít�műszaki�ábrájuk�alapján
x
SZAKMAI ISMERETEK A kémiai�és�fizikai�mennyiségek�fogalma,�az�SI�alapjai,�mértékegységek�és�átváltásuk
x x
A reakció�egyenletek�tartalma,�felépítése�és�alkalmazása�kémiai�számításoknál
x
Kémiai�és�fizikai�változások,�endoterm�és�exoterm�folyamatok,�halmazállapotok
x
Elemek,�atomok,�anyagmennyiség,�kémiai�kötés�fogalma,�típusai,�periódusos�rendszer
x
Oldatok�és�keverékek�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai,�szétválasztásuk
x
Gázok�és�tulajdonságaik�(hidrogén,�nitrogén,�oxigén,�nemesgázok,�klór,�foszgén)
x x
Fémek,�fémötvözetek,�szerkezeti�anyagok,�fémek�korróziója x
Szervetlen�vegyületek,�savak,�lúgok�tulajdonságai,�a�pH�fogalma
x
A�víz�kémiája�(gőz,�technológia�vizek,�víz�keménység,�vízlágyítás)
x
Ionok, ionos vegyületek,�sók�tulajdonságai x Elektrokémia:�oxidáció�és�redukció�fogalma,�redukáló�szerek,�oxidálószerek
x x
Szerves�vegyületek�kémiája,�szénhidrogének,�aromás�vegyületek,�oxigén,�halogén�és�nitrogén�tartalmú�szerves�vegyületek�tulajdonságai
x
Polimerek fogalma, műanyagok x Az erő,�munka,�teljesítmény�fogalma,�egységei,�gyakorlati�alkalmazásuk,�a�teljesítmény-átvitel�gépi�eszközei,�hajtóművek�alkalmazása�a�vegyiparban
x x
A�műszaki�ábrázolás�alapjai,�gépelemek�szerkezeti�kialakítása,�ábrázolása,�ábra�alapján�való�azonosításuk
x x
A fontosabb�kötő-,�támasztó�és�forgó�gépelemek�szerkezeti�kialakítása,�gépelem�szabványok
x
Folyamatábrák,�jelképes�és�egyszerűsített�ábrázolások,�különös�tekintettel�a�vegyipari�alkalmazásra
x x
Folyadékok�és�gázok�áramlásának�és�az�áramlás�mérésének�elve,�egyszerű�számítások
x
A�hőátadás,�hőcsere�folyamatának�és�a�hőcsere�mérésének�elve,�egyszerű�számítások
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�szöveg�megértése�írásban�és�szóban,�egyszerű�kémiai�számítások�értelmezése
x x
Legfontosabb�mértékegységek�értelmezése,�nagyságrendi�átváltása�(tömeg,�térfogat,�hosszúság,�tömeg- és�térfogatáram,�munka,�energia,�teljesítmény)
x x
Reakcióegyenlet�megértése,�olvasása,�értelmezése,�anyagi�tulajdonságok�jellemzése�halmazállapot�szerint
x
Gépelemek,�gépek,�vegyipari�berendezések�azonosítása�ábrájuk�alapján
x
Anyagáramlással�és�hőcserével�kapcsolatos�alapszámítások�megértése,�értelmezése
x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x Önállóság x x Szorgalom, igyekezet x x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Motiválhatóság x x Fogalmazó�készség x x Kommunikációs�rugalmasság. x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Lényegfelismerés�(lényeglátás) x x Figyelem�összpontosítás x x
23. Szakmai�kémia tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelő mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy� tanításának�célja,� hogy�a� tanuló�a�fő� szakképesítés�keretében� tanult� szakmai�kémiai� ismereteit� alkalmazza� összetettebb,� gyakorlati� feladatok� esetén� is,� a� mellék-szakképesítés� sajátságaira� fókuszálva.�Megértse� a� kémiai� általános� törvényszerűségeket�és� az� így� szerzett� ismereteiket� alkalmazza� a� vegyipari� folyamatok� megértésében,� a�vegyipari� műszaki� feladatok� elvégzésében.� A� tanuló� minél� több� olyan� kémiai� anyag�tulajdonságaival� ismerkedjen� meg,� amelyekkel� a� környezetükben� és� az� iparban� is�találkozhat.� Ismerje� meg� a� különböző� vegyületek� fizikai� és� kémiai� tulajdonságait,�előfordulásuk,�felhasználásuk,�laboratóriumi�és�ipari�előállításuk�lehetőségeit,�hétköznapi,�ipari�és�környezetvédelmi�vonatkozásait.
23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� kémia,� szakmai� kémia,� továbbá� a� vegyész� szakmai� elmélet� modulhoz� kapcsolódó�tantárgyak�ismeretanyagával�szoros�egységben�tanítandó.
23.3. Témakörök 23.3.1. Szerves�kémia�a�vegyiparban 11.�évfolyam
Szerves�kémiai�anyagok. Szerves�háztartási�anyagok. Szénhidrogének� ipari� és� hétköznapi� jelentősége:� telített,� telítetlen� és� aromás�szénhidrogének. Megújuló�és�nem�megújuló�energiaforrások.� Szerves�eredetű�légszennyező�anyagok. Szerves�kémiai�anyagok. Szerves�háztartási�anyagok. Szénhidrogének� ipari� és� hétköznapi� jelentősége:� telített,� telítetlen� és� aromás�szénhidrogének. Szerves�eredetű�légszennyező�anyagok. Kőolaj�előfordulása,�feldolgozása,�petrolkémiai�jelentősége. Vegyipari� alapanyagok� és� oldószerek:� alkoholok,� fenolok,� ketonok,� aldehidek,�karbonsavak,�észterek,�nitrogéntartalmú�vegyületek�jellemzői. Természetes�makromolekulák: szénhidrátok,�fehérjék,�kaucsuk. Műanyagok�és�a�gumi.
23.3.2. Környezetvédelmi�ismeretek 11.�évfolyam Környezetvédelem�területei,�vegyipari�jellemzői. Vegyipari�környezetterhelések. Életciklus�szemlélet. A�környezetszennyezés�csökkentésének�lehetőségei� A�természetes�vizek�összetétele,�víz�előfordulása,�vízkeménység,�vízlágyítás. A�víz�környezeti�és�ipari�jelentősége. A�vízszennyező�anyagok. A�víz�felhasználása.
23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás)
A tanulók�szaktantermi�foglalkozás�keretében,�megfelelően�kialakított,�előkészített�tálcás�eszközkészlettel� végeznek� tanuló� kísérleteket,� egyébként� szaktanterem� javasolt�demonstrációs�eszközökkel�felszerelve.
23.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
24. Szakmai fizika tantárgy 72 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
24.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� építsen� a� fő� szakképesítésben� szerzett� szakmai� fizikai� ismereteire.� A tanuló�felismerje� egy� elméleti� természettudományos� terület� gyakorlati� alkalmazásának�lehetőségeit,� a� természeti� törvények� érvényesülését� a� fizikai� jelenségeken� és�törvényszerűségeken� alapuló� ipari� eszközök,� gépek,� berendezések,� műszerek�működésében.� A szakmai� fizika� a� műszaki� életben,� és� különösen� a� vegyipari�gyártásokban�használatos�gépek,�berendezések�működésének�megértését,�az�erő,�munka,�teljesítmény,� hőmennyiség,� energiaátvitel� gyakorlati� megvalósításának� megismerését�támogató�elméleti�tantárgy.�Alapot ad a műszeres�analitikai�feladatok�megoldásához.
24.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Fizika� és� szakmai� elméleti� és� gyakorlati� tantárgyak.� A� tantárgy� erősen� alapozza� a�műszaki� és� irányítástechnikai� ismeretek,� fizikai� kémia,� valamint� a� műszaki� és�irányítástechnikai� gyakorlatok,�műszeres� analitika� gyakorlat tantárgyakban� feldolgozott�tananyag�megértését,�elsajátítását.
24.3. Témakörök 24.3.1. Erő,�nyomaték,�egyensúly 11.�évfolyam
Az�erő�fogalma,�vektorjellege,�mértékegysége. Az�erő�és�erőkar�alkotta�nyomaték�fogalma,�előfordulása,�mértékegysége. Erőegyensúly�számítása,�eredő�erő�meghatározása. Nyomatéki�egyensúly�- gyakorlati�alkalmazása�(pl.�biztonsági�szelepek).
24.3.2. Munka,�energia,�teljesítmény,�hatásfok 11.�évfolyam� A�munka�fogalma,�mértékegysége. Az energia fogalma,�a�mechanikai�és�a�hőenergia�kapcsolata. A�teljesítmény�fogalma,�műszaki��fajtái�:�hasznos�teljesítmény,�összes�teljesítmény,�veszteség. A�súrlódás,�mint�veszteségokozó�műszaki�jelenség. A�hatásfok�fogalma,�számításának�és�megadásának�módja.
24.3.3. Egyenes�vonalú,�forgó�és�rezgő�mozgások 11.�évfolyam Egyenes�vonalú,�egyenletes�mozgás�jellemzői. Testek�gyorsítása�egyenes�vonalú�pályán. A�súrlódás�fékező�hatása,�csúszó- és�gördülő�ellenállás�fogalma,�értelmezése. Testek�mozgása�körpályán.�A�testre�ható�erők egyensúlya. A�szögsebesség�és�a�fordulatszám�kapcsolata.
A�rezgőmozgás�fogalma,�a�harmonikus�rezgőmozgás. A�rezgőmozgás�matematikai�tulajdonságai�és�jellemzői�(amplitúdó,�fázisszög�stb.).
24.3.4. Teljesítmény-átvitel�forgó�rendszereknél 11.�évfolyam Teljesítmény-átvitel� forgó� rendszereknél,� az� erőgép� és� munkagép� fogalma,�kapcsolatuk. A� nyomaték� és� fordulatszám� szorzatának� állandósága,� a� �sebességváltás��nyomatékváltás�elve. A�mechanikai�áttétel�fogalma�forgó�rendszereknél. A� forgattyús� hajtóművek� működése,� a� fordulatszám� és� löketszám� kapcsolata,� a�forgattyú�sugár�és�a�lökethossz�kapcsolata. Forgattyús�hajtóművek�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban.
24.3.5. Folyadékok�és�gázok�áramlási�tulajdonságai 11.�évfolyam A�nyugvó�folyadék�fizikája,�a�hidrosztatika�alaptörvénye. Folyadékok�és�gázok�fizikai�tulajdonságai,�összenyomhatóság,�áramlási�sebesség. Az�áramló�folyadék�energiája.�A�Bernoulli-törvény�gyakorlati�alkalmazása. Az�áramlási�kép�jellemzése�és�hatása�az�áramlási�sebességre.
24.3.6. Egyen- és�váltóáramú�hálózatok 11. évfolyam Az�egyenáramú�áramkör�alaptörvényei,�ezek�egyszerű�számításai,�alkalmazása. A�váltakozó�áram�keletkezése,�ipari�előállítása,�hálózati�szabványai. Ipari� villanymotorok� működési� elve,� lehetséges� kapcsolásuk,� háromfázisú� ipari�energiarendszerek. A szinkron�és�aszinkron�forgás�fogalma,�műszaki�jelentősége. A�villamos�energiaátalakítás�eszközei:�transzformátorok. Egyszerű�rezgőkörök.
24.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� tantárgyat� kísérleti� és� demonstrációs� jellege� miatt� demonstrációs� teremben,�szaktanteremben,�fizikai�előadóban�célszerű�tanítani.�Igen�hatékony�lehet�a�Műszaki�és�irányítástechnikai� gyakorlatok� tantárgy� tanítására� kialakított� mérőteremben�(mérőszobában)�való�oktatás.
24.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.
A
11778-16 azonosító�számú
Laboratóriumi�és�munkavédelmi�feladatok
megnevezésű
szakmai�követelménymodul
tantárgyai,�témakörei
A 11778-16 azonosító� számú� Laboratóriumi� és� munkavédelmi� feladatok� megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:
Lab
oratóriumi�
gyak
orl
at
FELADATOK Használatra�előkészíti�a�laboratóriumi�eszközöket,�műszereket,�a�recept�szerinti�reagenseket,�oldatokat,�segédanyagokat
x
Vizsgálatra�előkészíti�a�mintát�(aprítás,�oldás,�homogenizálás,�törzsoldatkészítés�stb.)
x
Alapvető�fizikai�méréseket�végez�(tömeg,�térfogat,�hőmérséklet,�sűrűség,�olvadáspont,�forráspont)
x
Előírt�összetételű�oldatokat�és�mérőoldatot�készít,�meghatározza�a�pontos�koncentrációt
x
Előkészíti�és�összeszereli�a�feladathoz�szükséges�eszközöket,�készülékeket
x
Szervetlen�ionok�kimutatását�végzi x Preparátumokat�állít�elő�laboratóriumban,�elválasztási�és�tisztítási�műveleteket�végez
x
Gravimetriás�és�térfogatos�meghatározást,�pH�mérést,�refraktometriás�és�fotometriás�mérést�végez
x
Végrehatja�a�receptben�előírt�reakciókat,�alapfolyamatokat,�laboratóriumi�műveleteket
x
Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre�vonatkozóan�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan
x
Felismeri�és�azonosítja�a�veszélyt�jelző�szimbólumokat,�biztonsági�szabályokat
x
Betartja�és�betartatja�a�munkahelyekkel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket
x
Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�tárgyi,�személyi�és�szervezési�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket
x
Biztonságtechnikai�adatlap�alapján�felkészül�a�vegyi�anyagok�biztonságos�használatára�(P�és�H�mondatok)
x
Ellenőrzi�a�munkavégzéséhez�szükséges�feltételek�meglétét�(víz,�gáz,�elektromos�áram�stb.)
x
Folyamatosan�vezeti�a�dokumentációt x A munka�során�használja�a�szükséges�védőeszközöket x Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti,�tárolja�a�képződött�hulladékokat x
SZAKMAI ISMERETEK A szilárd,�folyékony�halmazállapotok�jellemző�tulajdonságai x A szervetlen�anyagok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai x A halmazállapot-változások�jellemző�paraméterei x Oldatkészítési�számítások x
Oldószerek�tulajdonságai,�oldás�folyamata x Olvadáspont,�forráspont,�törésmutató�fogalma�és�meghatározása x Tömeg-,�térfogat,�hőmérséklet�és�nyomásmérő�eszközök,�műszerek�működése
x
Sztöchiometriai�számítások,�adott�reakcióegyenlet�alapján x Laboratóriumi�eszközök�használata,�berendezések�működése x Gravimetriás�és�titrimetriás�analitikai�mérések�elve,�végrehajtása x Fénytani�mérések�elve�(refraktometria,�polarimetria,�fotometria),�műszerinek�használata
x
Elektroanalitikai (pH-mérő,�konduktométer)�műszerek�használata x Egyéni�és�kollektív�munkavédelmi�eszközök�használata x Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések x Mérési�hibák�típusai,�csökkentése x Veszélyt�jelző�szimbólumok,�biztonsági�szabályok x A�munkabalesetek�és�foglalkozási�megbetegedések�hátrányos következményei
x
A�munkavédelem�fogalomrendszere,�szabályozása,�munkahelyek�kialakítása
x
A�munkavégzés�általános�személyi�és�szervezési�feltételei x A foglalkoztatáshoz�szükséges�alkalmassági�vizsgálatok x Tűzvédelmi�fogalmak,�tűzveszélyes�anyagok,�tűzveszélyességi�osztályba�sorolás.
x
SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Kémiai�írásmód�alkalmazása x Laboratórium�eszközök�használata x Munkavédelmi�eszközök�használata x Vegyi�anyagok�biztonságos�kezelése x Elemi�számolási�készség x
SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x Megbízhatóság x Precizitás x
TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Kapcsolatfenntartó�készség x Visszacsatolási�készség x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK A�környezet�tisztántartása x Gyakorlatias�feladatértelmezés x Módszeres�munkavégzés x
25. Laboratóriumi�gyakorlatok tantárgy 126 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés
A�tantárgy�a�34�524�02�Vegyipari�rendszerkezelő�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.
25.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanuló� a� főszakképesítés� laboratóriumi� ismereteit�alkalmazza� a�gyakorlat� során.�A� tantárgy� keretében�megismerkedjen�a� laboratóriumban�használatos�újabb�eszközökkel,� azok� szakszerű�használatával.�Alkalmazza�a�vegyszerek�biztonságos� kezelését,� tárolásával� kapcsolatos� ismereteit� a� gyakorlati� munka� során.�Tudjon�oldatot�készíteni,�az�analitikai�mérésekhez,�tudjon�mintát�előkészíteni�és�a�minta�analitikai� vizsgálatát� elvégezni,� mérőeszközökkel� méréseket� végezni.� Tudjon� szerves�preparátumokat�előállítani.�Képes�legyen�gondoskodni�a�laboratórium�általános�rendjéről,�Be�tudja�tartani�és�alkalmazni�a�környezetvédelmi�előírásokat�és�szabványokat.
25.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Laboratóriumi�gyakorlat�(főszakképesítés),�szakmai�kémia,�laboratóriumi�ismeretek
25.3. Témakörök 25.3.1. Munkavédelem 11.�évfolyam
A�laboratórium�munkarendje. Munka- és�tűzvédelmi�ismeretek. Maró- és�veszélyes�anyagokkal�való�munkavégzés. Munkahelyek�kialakítása.� Munkabalesetek. Foglalkoztatáshoz�szükséges�alkalmassági�vizsgálatok. Munka�és�tűzvédelem�a�laboratóriumban. A�laboratóriumban�használt�eszközök,�vegyszerek�kezelése�tárolása. A� laboratórium� berendezése� (munkaasztalok,� székek,� tárolók)� használata,� tisztán�tartása. Eszközök�használatának�biztonsági�szabályai. Egyéb�laboratóriumi�berendezések�(vegyifülke,�elszívó,�vészzuhany�stb.). A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata.
25.3.2. Eszközismeret 11.�évfolyam Üvegeszközök,�fémeszközök,�gumiból�és�műanyagból�készült�eszközök. Tartó,�rögzítő�és�készülékszerelő�eszközök. Mérőeszközök�és�műszerek. A�fűtés�és�hűtés�laboratóriumi�eszközei,�használatuk,�karbantartásuk. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. Hűtő-,�fűtő�és�gázégő készülékek�csatlakoztatása�víz-,�gáz- és�elektromos�hálózathoz.
25.3.3. Mintaelőkészítés 11.�élvfolyam Vegyipari�anyagok�mintavétele, a�minta�előkészítése. Környezeti�elemek�mintavétele, a�minta�előkészítése.� Az�oldatkészítéssel�kapcsolatos�számítások�gyakorlata. Mérőoldat,�reagens�oldat�készítése�szilárd�anyagból,�oldatokból
25.3.4. Szerves preparátumok�előállítása 11.�évfolyam Laboratóriumi�műveletek:
A�szerves�preparátumokhoz�szükséges�anyagok�jellemzőinek�megismerése.� A�szerves�preparátum�készítéshez�szükséges�eszközök�kiválasztása. A�szerves�folyamat�megvalósításához�szükséges�készülékek�összeszerelése. A�kiindulási�anyagok�előkészítése. Mérési�leírás�alapján�a�szerves�preparátumok�elkészítése. Dokumentáció�elkészítése.
25.3.5. Analitikai vizsgálatok Kvantitatív�vizsgálatok�elve,�gyakorlati�megvalósítása,�módszerei. Gravimetriás�vizsgálatok. A�mérési�eredmények�alapján�az�anyag�és�összetételének�megadása. Térfogatos�mérések�(titrimetria). Sav-bázis�titrálások.� Komplexometriás,�csapadékos,�permanganometriás�és�jodometriás�titrálások.� Komplex�vízanalitikai�vizsgálatok. Műszeres� vizsgálatokat� a� fő� szakképesítés� keretében� a� laboratóriumi� gyakorlaton�végzi.
25.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Megfelelően�felszerelt�kémiai�laboratórium
25.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.