sajóbábonyi szivárvány Óvodadszk.sajobabony.hu/copy/ovi/pedprog.pdf · sajóbábonyi...

Pedagógiai Program

Sajóbábonyi Szivárvány Óvoda

3792 Sajóbábony, Erkel Ferenc u. 4.

SZ 1

OM: 201613




Sajóbábonyi Szivárvány Óvoda Pitypang Egységes Óvoda –Bölcsőde Tagóvodája

3792 Sajóbábony, Kossuth út 46.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készült: Sajóbábony, 2015. augusztus 28.

Készítette: az óvoda nevelőtestülete

Érvényes: 2015. szeptember 01.-től visszavonásig

A Pedagógiai Programot jóváhagyja:

……………………………………….

óvodavezető Ph.

Pedagógiai Program



SZ 2

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Pedagógiai Programunk módosítása során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok:

A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről

257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti

köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

A 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelettel módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a

nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak

jogállásáról

A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a

gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények

kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

22/2013. (III. 22.) EMMI rendelettel módosított 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség

óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Pedagógiai Program



SZ 3

NEVELŐTESTÜLETÜNK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA

„A szeretet terhet nem érez,

fájdalmat számba nem vesz,

többet mer, mint bír,

a lehetetlent nem panaszolja,

mert mindent lehetségesnek

és szabadnak tart.”

(Kempis Tamás)

Pedagógiai Program



SZ 4

JÖVŐKÉPÜNK

Olyan óvodai nevelést biztosítunk:

ahol a családi nevelést kiegészítve boldog óvodás éveket nyújthatunk

ahol jól érzi magát és elégedett a gyermek, a szülő és a nevelésben részt vevő alkalmazott

ahol a gyermek alkotó részese az óvoda mindennapi életének

ahol érvényesülnek a gyermeki és szülői jogok

ahol érték az egészség, a helyes viselkedés, a természeti és társadalmi környezet, másság

elfogadása, tolerancia

ahol a gyermek képessé válik az önkifejezésre és befogadásra

ahol az óvoda nyitottságával, rugalmasságával képes a társadalmi környezet változó

igényeihez alkalmazkodni a belső értékstabilitás megtartásával.

Pedagógiai Program



SZ 5

BEVEZETŐ

Magyarországon az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a gyermek

harmadik életévétől az iskolába lépésig biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és

nevelésének optimális feltételeit.

1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira,

értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a

nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének

értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket

figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka

alapelveit.

2. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy

a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges

védelem illeti meg;

b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként

hátránycsökkentő szerepet töltenek be.

c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére

kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával;

oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas

nevelésben.

Intézményünkben a gyermekek nevelése családias, derűs légkörben folyik. Nyitottak vagyunk

az újra, a gyermekek érdekében megőrizve az értékeket, hagyományokat. Fontosnak tartjuk az

egyéni bánásmódot, a tevékenység-centrikusságot, a gyermekközpontú szemléletet. Az életkori

sajátosságok figyelembevételével elsőrendű feladatnak tartjuk a képességek következetes,

egymásra épülő fejlesztését.

A nevelőtestületet szakmailag felkészült, igényes pedagógusok alkotják, önállóan készített

Pedagógiai Program szerint dolgozunk.

Pedagógiai Program



SZ 6

A minőségfejlesztő munkánk során folyamatosan mérjük partnereink igényeit, elégedettségét és

elégedetlenségét.

Óvodapedagógusaink ajánlják óvodánk programját azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy

gyermeküket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs légkör, szeretet vegye körül.

Pedagógiai Program



SZ 7

PEDAGÓGIAI PROGRAM


3792 Sajóbábony Erkel Ferenc ú 4.

Pedagógiai Program



SZ 8

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

HELYZETELEMZÉS

Az óvoda tárgyi feltételei

Az óvoda humán erőforrásai

Az óvodapedagógus személyiségjegyei

ÓVODAKÉP

GYERMEKKÉP

AZ ÓVODA FUNKCIÓI

Az óvodai nevelőmunka célja

Továbbképzési programunk preferált területei, jó gyakorlat átvétele

Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek,

amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek

A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett

ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana,

eljárása

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATRENDSZERE

Az egészséges életmód alakítása

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés

Értelmi nevelés

Az anyanyelv fejlesztése

AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE

Szabad kötetlen játék

A szabad játékhoz szükséges feltételek biztosítása

Az óvónő játéksegítő módszerei

Pedagógiai Program



SZ 9

Az óvodáskorra jellemző játékfajták

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

A tanulás lehetséges formái az óvodában

A munka jellegű tevékenység

AZ ÓVODAI ÉLET MŰVELTSÉGTARTALMA

Külső világ tevékeny megismerése

A külső világ mennyiségi, formai és téri összefüggéseinek

tevékeny megismerése

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mozgásfejlesztés

Mindennapos szervezett, és szabad mozgásos játék

Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre,

alkalmazásra kerülnek

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése – az integrált neveléshez

szükséges feltételrendszer új elemei

Tehetséggondozás – tehetségfejlesztés

Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek

bevezetésre, alkalmazásra kerülnek

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A testileg egészségesen fejlődő gyermek

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek

A szociálisan érett gyermek

AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

Család és az óvoda kapcsolata

Az óvoda kapcsolatai a szakmai társintézményekkel

Pedagógiai Program



SZ 10

Az óvoda és az iskola kapcsolata

A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális

kapcsolatok kiépítése, ápolása

Az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti

együttműködés új területei

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái, az

intézményfenntartók oktatásirányítási tevékenységének segítése,

például a rövid- és középtávú tervezést megalapozó

helyzetfelmérés és elemzés készítésével

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

A pedagógiai munka ellenőrzési és értékelési rendszere

Külső intézményértékelési mechanizmus működése, a külső értékelés

szempontjai, az értékelési eredmények visszacsatolásának módjai

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A nemzetiségi nevelés jellemzői óvodánkban

Helyi Óvodai Integrációs Program

Mellékletek: 1. sz. melléklet Kimutatás a képzéseken résztvevők számáról

2. sz. melléklet A zenei képességek fejlesztése - TEMATIKA

3. sz. melléklet A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban

4. sz. melléklet ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSI TERVE

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Pedagógiai Program



SZ 11

HELYZETELEMZÉS

Sajóbábony város Miskolc vonzáskörzetében, a Bükk-hegység lábánál, nagyon szép természeti

környezetben fekszik. A lakosság száma: 2.934 fő. A település két részből áll, a 700 éves Óvárosból,

és a több mint 60 éves Lakótelepből, amelyet családi házak ölelnek körül.

Óvodánk bemutatása

Az intézmény adatai:

Intézmény neve: Sajóbábonyi Szivárvány Óvoda

OM azonosító: 201613

Címe: 3792 Sajóbábony, Erkel Ferenc u. 4.

Telefon: 46/549-034

E-mail: [email protected]

Az óvoda 75 férőhelyen, 3 osztatlan csoporttal látja el a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt

óvodás korosztály nevelését.

Az intézmény fenntartója a helyi Önkormányzat, mely biztosítja a zavartalan működés feltételeit.

Az óvoda alapfeladata az Alapító Okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek

neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő

feladatokat is.

Gondoskodik a fejlődésükben lemaradt, ill. a rászoruló, gyermekek felzárkóztatásáról, differenciált

fejlesztéséről, esetenként az enyhe fokban sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről is.

Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjára épülő – a nevelőtestület

által elfogadott Pedagógiai Program alapján folyik.

Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjával és a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0009

azonosítószámmal és „Óvodafejlesztések a Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvodában”címmel nyert

pályázat projektjével összhangban a Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete

módosította saját Pedagógiai Programját, amely megfelel az Óvodai nevelés országos

alapprogramjában foglaltaknak.

mailto:[email protected]

Pedagógiai Program



SZ 12

Átdolgozott Pedagógiai Programunk tartalmazza a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0009 pályázat

kritériumait, a komplex állapotfelmérést, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon

követését szolgáló módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve ezek

alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása

az óvoda nevelési program részeként az alábbi fejezetcímek szerint kidolgozva:

Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre,

alkalmazásra kerülnek;

Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra

kerülnek;

Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei;

Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre,

alkalmazásra kerülnek; továbbá

az átmenetet segítő egyébintézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új területei;

A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása;

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái (Külső intézményértékelési

mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények

visszacsatolásának módjai, az intézményfenntartók oktatásirányítási tevékenységének

segítése, például a rövid- és középtávú tervezést megalapozó helyzetfelmérés és elemzés

készítésével).

A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai

szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása.

Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő Pedagógiai Programunk egymásra épülő, szakmailag

összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelés

sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel

szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz.

Az intézmény pedagógiai programjának nevelési célja az egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő

fejlődési ütemet figyelembe véve a 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének

elősegítése.

Helyi céljaink és feladataink meghatározása előtt ismereteket, információkat gyűjtöttünk arról, hogy

a jelenlegi közoktatás rendszerébe hogyan illeszkedik az óvodai nevelés;

Pedagógiai Program



SZ 13

az óvodai nevelőtestület szakmai szempontból mit tart fontosnak a helyzetelemzések

tükrében;

mit igényelnek a szülők gyermekeik harmonikusabb fejlődése érdekében;

mihez tudja biztosítani a fenntartó a feltételeket, mit tud biztosítani a fenntartó.

Mindezek figyelembe vételével módosítottuk Pedagógiai Programunkat, amely azonosul az

Alapprogram szemléletével, a helyi hagyományokra és értékekre épül, kiemelt figyelmet fordít a

gyermekek és a szülők igényeire, valamint a fenntartó lehetőségeire. Pedagógiai Programunk az

Alapprogramban meghatározott szemlélet alapján a 3 – 7 éves gyermekek testi, lelki szükségleteire

épített pedagógiai program, amely nem tartalmaz olyan feladatokat, amelyek megvalósítása a

fenntartó számára külön terhet jelentene.

Óvodánk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi

feltételekkel.

Alaptevékenysége:

Az intézmény feladata az óvodai ellátás és óvodai nevelés, ennek során az iskolát megelőző

kisgyermekkori fejlesztés, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen

belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az

anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, a tehetségfejlesztés, továbbá a sajátos

nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése, speciális igények

figyelembevételével, egyéni képességekhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a

minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

Humánus megoldásnak tekintjük, hogy a településen élő családok igényeit távolsági problémák

nélkül, minden jelentkező gyermek felvételével biztosíthatjuk.

Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a bekövetkezett társadalmi változások sajnos a családokat

sem hagyták érintetlenül. Egyre több ember válik munkanélkülivé.

A családok egyre kevesebb része tudja az anyagi és érzelmi biztonságot egyaránt biztosítani

gyermeke számára. A mindennapi kiadásokon túl nincs, vagy csak kevés anyagi fedezet van a

művelődésre, a kulturális igények kielégítésére. Ezekben a családokban igényként jelenik meg, hogy

legalább a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt – a remélhetőleg - átmeneti állapot miatt.

Pedagógiai Program



SZ 14

Óvodánkba a gyermekek különböző szociális háttérrel érkeznek. 75%-uk hátrányos helyzetű, az évek

során nőtt a gyermekvédelmi esetek száma, a gyermekvédelmi munka jelentősége.

A hátrányos helyzetben élő gyermekek 68%-a halmozottan hátrányos helyzetű.

A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel

küzdő, részképesség-lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű, és az egészségügyi szokások

hiányával érkező kisgyermek.


Energetikai pályázatnak köszönhetően óvodánk épülete felújításra került.

Az óvoda felújított épülete, udvara, kertje, berendezése oly módon van kialakítva, hogy

szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelelnek testméreteiknek, biztosítja

egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszik a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a

gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül.

A tárgyi felszerelések, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a

gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosít megfelelő

munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására.

A csoportszobák bútorzata a TÁMOP-3.1.11-12/2 óvodafejlesztési pályázatnak köszönhetően

megújult. A takarékos, ésszerű gazdálkodást szem előtt tartva, törekszünk meglévő értékeink

megóvására. Sokat és örömmel fáradozunk azon, hogy óvodánk esztétikus környezetben fogadhassa

a gyermekeket

Eszközellátottságunk pedagógiai feladataink megvalósítását nagymértékben elősegítik.

Eszközállományunk növeléséhez, tárgyi felszereltségünk magasabb színvonalra emeléséhez sok

segítséget nyújtott a taneszköz-pályázaton nyert támogatás. (pl. babaház, zenei eszközök,

mozgásfejlesztő eszközök, anyanyelvi fejlesztést szolgáló eszközök - diavetítők, vetítővásznak, stb.)

Korszerű világítótesteket a „Szemünk fénye” program keretében kaptunk.

Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítottuk a program szellemiségének megfelelően, és

korszerű kiadványokkal, mesekönyvekkel is bővítettük. Mindez a felkészültségünket és a

gyermekekkel való foglalkozás minőségét segíti.

A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, bővítésükről pályázati

forrásokból folyamatosan gondoskodunk.

Pedagógiai Program



SZ 15


Az intézmény dolgozói létszáma magas színvonalon biztosítja az intézményi működést.

Az óvoda nevelőtestületének iskolai végzettsége a Nemzeti Köznevelési törvény előírásainak

megfelelő. A pontos adatokat a mindenkori éves statisztikai jelentés tartalmazza.

Óvodánkban a nevelőmunkát a napi nyitva tartás teljes tartamában szakmailag jól felkészült, és

többéves gyakorlati tapasztalattal rendelkező óvodapedagógusok látják el.

Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű.

Az óvodapedagógusokat szakképzett dajkák segítik.

Munkájuk nélkülözhetetlen a gyermekek sokoldalú és eredményes nevelésének

megvalósításában, valamint kiemelt jelentőségű az óvoda más dolgozóinak kommunikációja,

bánásmódja.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak

összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

Fontosnak tartjuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját a

befogadó szellemiségű óvoda, az integrált nevelés kialakítása érdekében.


Az Alapprogrammal összhangban, Pedagógiai Programunk szerint az óvodában a nevelőmunka

kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az

óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyisége

az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik.

A Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszerének eredményes és hatékony megvalósításához

nélkülözhetetlen óvodapedagógusi személyiségjegyek:

a gyermekek felé őszinte érdeklődéssel fordul: " A gyermeket úgy kell elfogadni, amint van,

nem úgy amilyennek mi kívánjuk…" / Wargha István/

Pedagógiai Program



SZ 16

nem vezérel, hanem segít,

türelem és kivárás jellemzi,

az akadályokat kellő mértékben hárítja el: kellő mértékben, ne többet, mint szükséges,

rendelkezik az egyéni fejlesztés stratégiájával,

elemző képességgel rendelkezik,

nem a gyermekeket differenciálja, hanem az elvárásokat az adott gyermekkel szemben,

figyelembe véve a gyermek egyéni sajátosságait,

jó kommunikatív képességgel rendelkezik: kevés szóval, a gyermeket meghallgatva nevel,

bevallja és elfogadja kudarcait,

bizalomra épülő, tevékenységekre alapozott légkört alakít ki csoportjában.

Összegezve: a hatni tudás vágya, az adni tudás képessége jellemzi az óvodánkban dolgozó

óvodapedagógust.

Óvodapedagógusaink elhivatottsággal, lelkesedéssel, jó hozzáállással végzik feladataikat.

Személyiségük és minden megnyilvánulásuk érzelmi biztonságot, szeretetet, védelmet, megértést

sugároz.

Az óvodai csoportokban dolgozó óvónők egymást megértő, segítő, hasonló kvalitású, egymást jól

kiegészítő személyes kapcsolatban állnak.

Pedagógiai munkánkat, a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a dajkák segítik. Tudatos

munkavégzéssel elősegítik az óvodai nevelés eredményességét. Munkakörük kialakítása úgy

történik, hogy az óvodapedagógusok elvárásainak, kéréseinek megfelelően tevékenyen részt

vehessenek a csoport mindennapi életében, a nevelési folyamatban.

A zavartalan munkavégzés szempontjából nagyon fontos a konyhai alkalmazott szakmailag

kifogástalan munkája is.

Óvodánk nevelőközössége jól összekovácsolódott, nyílt, demokratikus légkör uralkodik. A

munkarend kialakítása során figyelembe vesszük, hogy az egész nap folyamán megfelelő létszámú

dolgozó vegyen részt a gyermekek gondozásában, nevelésében.

ÓVODAKÉP

Pedagógiai Program



SZ 17

Pedagógiai Programunk Óvodakép fejezete az Alapprogrammal egyezően tartalmazza az alábbiakat:

1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés

kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és

nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.

Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a

gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső

pszichikus feltételei.

3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a

gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok

valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek ellátását is).

4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:

a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;

a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell

igazodniuk.

5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki

szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör

megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus

alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő

– tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról;

e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó

műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és

fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

Pedagógiai Program



SZ 18

6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció

lehetőségét.

7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai

nevelésében igény esetén biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi

integrálását.

A gyermekek számára az aktív, örömteli, családias óvodás évek, a szeretetteljes nyugodt, derűs

légkör az, amire a felnőtt életüket alapozhatják, s ehhez minden feltételt és segítséget meg kell

adnunk.

A gyermekek és szülők kívánságát elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve

alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás

értékeinek megbecsülése párosul.

GYERMEKKÉP

„Csináljon bármit, ami nyitogatja a szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait.

Ő azt hiszi, hogy csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék.

Arra hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű,

tevékeny ember váljék belőle.”

(Varga Domokos)

Pedagógiai Programunk Gyermekkép fejezete az Alapprogrammal egyezően az emberi

személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi,

erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

A gyermeket fejlődő személyiségnek tekinti, akinek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák

meg.

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a

gyermekközösségben.

Pedagógiai Program



SZ 19

Jól tájékozódnak környezetükben, kötődnek a szülőföldhöz.

Nyugodtak, kiegyensúlyozottak, boldogok, tapasztalattal felvértezettek.

Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni.

Nyitottak, érzékenyek, érdeklődőek, önállóak, másokkal együttműködők.

Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, fejlett kooperációs készséggel

rendelkeznek.

Igénylik a szépet, a jót, a harmóniát.

Az óvodáskor végére testileg, lelkileg, szociálisan érettek.

AZ ÓVODA FUNKCIÓI

A Pedagógiai Programunkban hangsúlyossá válik az

óvó, - védő,

szociális, -

nevelő-személyiségfejlesztő funkció és előtérbe kerül az egészségmegőrzés érdekében a

prevenció.

a szükségletek fejlesztése (differenciáltan; figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű

gyermekek különleges gondozási igényének kielégítésére),

Az egyenlő hozzáférés elve alapján minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez

optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, környezetben nevelkedjen.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál, az Alapprogrammal összhangban

nevelőtestületünk abból indul ki, hogy

a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem

illeti meg;

a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként


az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell

irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly

módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Pedagógiai Program



SZ 20

Nevelőmunkánkat saját, nevelőtestületünk által kidolgozott Pedagógiai Programunk szellemében

végezzük, amely gyakorlattá vált.

Az óvodapedagógusok arra törekednek, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság,

otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Ennek megvalósítása érdekében olyan

játékokat, drámajátékokat választanak, amelyek elősegítik az érzelmek felszínre hozását, egymás

mielőbbi elfogadását, tiszteletben tartását. Tudatosan alakítják a gyermek illem- és viselkedés

kultúráját, ezzel is erősítve a helyes viselkedési szokások mielőbbi alkalmazását, gyakorlását.

A nevelőtestület mindent megtesz azért, hogy az óvodás gyermekek éretté váljanak az iskolai tanulás

megkezdésére.

Pedagógiai Programunk az Alapprogrammal azonosulva figyelembe veszi, hogy az óvodáskorú

gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az

érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság,

otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy

már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket;

az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd,

érzelmi töltés jellemezze;

az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának

alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek;

az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas

szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására.

Nevelőtestületünk szerint a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös

élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek

erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a

figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának,

feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének

megalapozását.

Az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva a gyermek nyitottságára építve az óvodánk

elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben

Pedagógiai Program



SZ 21

megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét,

amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda

más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

Az óvodai nevelőmunka célja:

Az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve a 3-7 éves

korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése.

Az óvodai nevelésünk célja az alapprogrammal összhangban, hogy elősegítse az óvodások

sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok

kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével

(ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is).

Olyan pedagógiai környezetet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az

óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.

Az Alapprogrammal összhangban fogalmaztuk meg óvodai nevelésünkben alapelveinket, az

alábbiak szerint:

a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;

a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni


az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell

igazodniuk.

Nevelőtestületünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek

kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a

testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki

közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről,

különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz

és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítésére; a

gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre.

Pedagógiai Program



SZ 22

Az Alapprogramnak megfelelően a Pedagógiai Programunkban érvényesülnek a különböző – köztük

az innovatív - pedagógiai törekvések, az Alapprogram szemléletével azonosan biztosítjuk az

óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését.

Továbbképzési programunk preferált területei, jó gyakorlat átvétele:

a gyermekek személyiségfejlesztését elősegítő képzések,

a családok gondozása területén a nevelőtestület kompetenciáját növelő képzések,

az egészséges életmód, a környezet, a hagyományok, kultúrák megismerését szolgáló

képzések,

a nevelőtestület módszertani kultúráját szinten tartó képzések.

A TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0009 azonosítószámmal és „Óvodafejlesztések a Sajóbábonyi Napközi

Otthonos Óvodában”címmel nyert pályázat projektjének keretében került sor jó gyakorlat átvételére,

a Verpeléti Gyöngyszem Óvodától (Eltérő szokások, egyenlő esélyek" Hatékony együttnevelés. A

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése) melyet nevelőtestületünk a helyi

sajátosságainkkal összhangban átdolgozott:

Pedagógiai Program



SZ 23

Az Óvodai Integrációs Program (IPR) működtetésének éves terve

20…/20…. nevelési év

Pedagógiai Program



SZ 24

IPR menedzsment:

Tagjai az aktuális nevelési év adataival tervezve.

Minden HH és HHH gyermek 3 évesen óvodába kerüljön

Az óvoda körzetében valamennyi HHH 3-7 éves gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással tudatos

óvodai nevelő, fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez

Az egyéni fejlesztések eredményeként év végére 5-10%-os fejlődés legyen mérhető

Kommunikációs képesség fejlesztése, szókincs bővítése

Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

Csökkenjen az óvodai igazolatlan hiányzás

Óvodáskor végére minden gyermek rendelkezzen az iskolai élet megkezdéséhez szükséges képességekkel, készségekkel

Tevékenység Felelős Határidő Eredménymutató Keletkezett

dokumentum

Ellenőriz

Az óvodai nyitvatartási idő

megállapítása

Óvodavezető 09. 01. A napi 11 órás nyitva

tartási idő a szülők

munkába állását nem

akadályozza

Éves intézményi

munkaterv

IPR önértékelő

Helyzetelemzés elkészítése IPR menedzsment 09. 10. Meghatározásra kerülnek

a helyzetelemzésre épülő

intézményi célok

Helyzetelemzés,

IPR célok listája

Intézményvezető

Pedagógiai Program



SZ 25


dokumentum

Ellenőriz

Az éves intézményi célok

alapján az éves munkaterv

elkészítése

IPR menedzsment 09. 15. Elkészül az éves

munkaterv

IPR éves

munkaterv

Intézményvezető

Partnerhálózattal

kapcsolatfelvétel, közös

találkozó szervezése:

IPR menedzsment 09. 30. Gyermekorvos,

Védőnők, a

Gyermekjóléti és

Családsegítő Szolgálat,

Általános Iskola,

Szakmai és

Szakszolgálatok,

Az intézmények

együttműködési

megállapodás alapján

segítik egymást

Együttműködési

tervek

Fotók,

Jegyzőkönyvek

Intézményvezető

Pedagógiai Program



SZ 26


dokumentum

Ellenőriz

Az óvoda és a családi házzal

való kapcsolattartás, melynek

formája a családlátogatás,

mely a Pedagógiai

Programban szabályozott.

Háromhavonta fogadóóra,

tájékoztatjuk a szülőket a

gyermek fejlődéséről

Nyílt napok szervezése

Szülői értekezlet

Szülői Szervezet tagjainak

megválasztása

Csoportos

óvodapedagógusok

augusztus

Folyamatos

Az év végi

elégedettségmérés

eredménye a HHH

szülők körében 90%-os

A Pedagógiai Program

Integrációs

Programjában, a

„Szülőkkel való

kapcsolattartás,

együttműködés” fejezet

szabályozása 100%-ban

teljesül

Csoportnaplók

bejegyzései,

családlátogatás

tapasztalatai

Minőségfejlesztési

dokumentumok,

értékelések

IPR

menedzsment

Csoportszervezés

Testvérpárok, rokoni

kapcsolatok figyelembe

vétele. Integrációt elősegítő

óvodai csoportok kialakítása

Óvodavezető 05. 31. A HHH gyermekek

csoporton belüli aránya a

jogszabályi előírásoknak

megfelel

Csoportok felvételi

és mulasztási

naplója

Pedagógiai Program



SZ 27


dokumentum

Ellenőriz

Óvodai rendezvények:

Farsang

Anyák Napja

Csoportos

óvodapedagógusok

Aktualitás szerint

A szervezési

feladatokban a HHH

gyermekek szülei is

szerepet vállalnak

Fotók

IPR csop. vez

Egészséges életmódra nevelés

a szülők bevonásával

Gyermekorvos, védőnő

előadása a gyermekbetegségek

megelőzéséről és

gyógyításáról

Óvodavezető Évente 2 alkalommal A HHH gyermekek

szüleinek részvétele az

előadásokon

Jegyzőkönyvek IPR

menedzsment

A gyermek testi fejlődésének

nyomon követése

IPR óvónő Évente 2 alkalommal A vizsgálatok határidőre

megtörténnek

A gyermekek

mérőlapja

Óvodavezető

Egészségügyi

szűrővizsgálatok

általánost

tisztasági

szakorvosi

védőnő

szakorvos

kéthetente

évente 1

alkalommal

Minden gyermek részt

vesz a szűrésen

A gyermek

Egészségügyi

Szűrővizsgálatok

Regisztrációs lapja

Óvodavezető

Pedagógiai Program



SZ 28


dokumentum

Ellenőriz

A Gyámügyi előadó

nyilvántartása alapján a HHH

gyermekek felmérése

gyámügyi előadó 05. 30. Minden HHH gyermek

nyilvántartásba került

Jegyzői határozat. Óvodavezető

Férőhelyük függvényében

óvodai felvételük biztosítása

Óvodavezető 05. 30. Minden HHH gyermek

felvételre kerül

Határozat az

óvodai felvételről

Jegyző

Az óvodai igazolatlan

hiányzások csökkentése

Csoportos

óvodapedagógus

folyamatos Nincs igazolatlan

hiányzás a HHH

gyermekek körében

Mulasztási napló

Felszólítások

Óvodavezető

Az óvodai hiányzások

vezetése

Gyermekjóléti Szolgálat

jelzőrendszer működtetése

Csoportos

óvodapedagógusok

folyamatos. A HHH gyermekek 80%-

a rendszeresen jár

óvodába

A HHH gyermekek

hiányzásának

naplója

IPR

menedzsment

Az új HHH gyermekek

befogadása az intézményi

befogadási tervnek

megfelelően

Csoportos

óvodapedagógusok

11. 30. Az új HHH gyermekek

90%-a november végére

szívesen és rendszeresen

jár óvodába

Fényképek

Hiányzások

nyilvántartása

IPR

menedzsment

Az óvodába lépő új HHH

gyermekek komplex

állapotfelmérése

Az érintett

óvodapedagógusok

11. 30. Valamennyi új HHH

gyermekek komplex

állapotfelmérése

megtörténik

Bemeneti mérés IPR

menedzsment

Pedagógiai Program



SZ 29


dokumentum

Ellenőriz

Anamnézis felvétele

A tehetséges HHH gyermekek

képességkibontakoztatása

Éves

munkatervben

dokumentálva

Tanév vége

Pályázatfüggő

Eredményes iskolakezdés

képességkibontakoztatás

Együttműködési

megállapodás

Értékelőlap,

Beszámoló

Óvodavezető

A szociális hátrányból adódó

lemaradások kompenzálása

Szakértői Bizottság

szakembere

Heti 2 óra

Pályázatfüggő

A gyermekek iskolaéretté

válnak

Együttműködési

megállapodás

Beszámoló

Óvodavezető

A HHH gyermekek zenei

képességének fejlesztése

(táncház, Zene-óvoda

szervezése)

IPR csop. vez. Pályázatfüggő

folyamatos

A HHH gyerekek

részvételének

növekedése a

szolgáltatáson

Fotók Óvodavezető

Óvodai kulturális programok

szervezése (bábelőadás)

IPR menedzsment Pályázatfüggő

Minden HHH gyermek

részére biztosítjuk az

ingyenes részvételt


Pedagógiai Program



SZ 30


dokumentum

Ellenőriz

Ismeretek elsajátítása

közvetlen tapasztalatszerzéssel

(kirándulások, megfigyelések)

Csoportos

óvodapedagógusok

Folyamatos Minden HHH gyermek



Fotók

IPR

menedzsment

Egyéni lemaradásokból adódó

hátrányok kompenzálása.

óvodapedagógusok Folyamatos Minden HHH gyermek



Önmagához képest

fejlődik

A HHH gyermekek

tervszerű, tudatos egyéni

fejlesztésének

megvalósításával az

alapvető készségek

biztosítják az sikeres

iskolakezdést

DIFER mérőlapok Óvodavezető

Pedagógiai Program



SZ 31


dokumentum

Ellenőriz

Környezetbarát eszközök,

berendezési tárgyak, fejlesztő

eszközök vásárlása

IPR menedzsment Pályázatfüggő

Folyamatos

Esztétikus csoportbelső


Továbbképzéseken való

részvétel

Pályázatfüggő AZ IPR eredményes

megvalósításához

szükséges kompetenciák

köre bővül ( ennek

mértéke pályázati

támogatás függő)

Tanúsítvány IPR

menedzsment

Intézményi IPR Önértékelés

elkészítése

IPR menedzsment 06.30. Elkészül az IPR

Önértékelés

IPR Önértékelés IPR

menedzsment

Pedagógiai Program



SZ 32

Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek


A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az

Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, továbbá az utóbbi évek kutatási eredményei és

módszertani fejlesztései együttesen teszik indokolttá az óvodai nevelés módszertani

kérdéseinek újragondolását, segítve ezzel az óvodapedagógusokat mindennapi

nevelőmunkájuk színvonalas ellátásában, szakmai koncepciójuk erősítésében, módszertani

kultúrájuk gazdagításában.

A továbbképzések, amelyeken a kolléganők részt vettek, érintették az alábbi főbb

témaköröket (1.sz. melléklet):

A köznevelési törvény óvodával kapcsolatos rendelkezései a mindennapokban.

Az Alapprogramban megfogalmazott szakmai-módszertani kultúra megújulásának

szükségessége.

„A tanulás a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.” Az

Alapprogram tanulásfelfogásának értelmezése az újabb kutatási eredmények tükrében.

A drámapedagógia lehetőségei az óvodai nevelésben.

Az óvodai nevelés alapkérdései a cselekvő, felfedező tevékenység szervezésének

aspektusából: 3 éves kortól kötelező óvodába járás, fejlődés és fejlődéssegítés,

integráció, differenciálás, tehetséggondozás.

Tanulás a játékban, játékos tanulás.

A projektpedagógia alkalmazásának lehetőségei.

A cselekvő, felfedező tanulást segítő programok kidolgozásának módszertana:

tervezés, szervezés, a program megvalósítása, értékelés.

A mérés témakörét feldolgozó továbbképzés célja volt az óvodapedagógusok pedagógiai

értékelési, mérési kultúrájának fejlesztése saját intézményük ellenőrzési, mérési-értékelési

rendszerének tudatos, szakszerű alkalmazása érdekében. Célja volt a résztvevők szakmai

tudásának, felkészültségének bővítése, az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése,

az óvoda-iskola átmenetet támogató, újszerű diagnosztikai eljárások, módszerek megismerése,

az eredmények szakszerű elemzése a hatékony fejlesztés érdekében. Célja volt továbbá a

résztvevők felkészítése a törvényi változások, rendelkezések által meghatározott ellenőrzési,

Pedagógiai Program



SZ 33

értékelési feladatokra, az óvodai nevelőmunka sikeres minőségbiztosítása, a hatékony

minőségirányítási tevékenységek teljesítése által.

Az óvoda-iskola átmenet témakörét feldolgozó továbbképzésen résztvevő óvodapedagógusok

felidézték és rendszerezték:

az óvodáskorú gyermek, valamint a kisiskolás korú gyermekek testi, lelki szellemi

fejlődésének sajátosságait,

a fejlődés folyamatosságára jellemző jegyeket,

az óvodáskorú korú gyermek fejlődését befolyásoló tényezők hatását,

az óvodáskorú, valamint a kisiskolás korú gyermek fejlődési rendellenességeit, azok

kezelési módszereit, eszközeit,

A képzés során a résztvevő óvodapedagógusok képessé váltak a saját intézményükben

megvalósuló óvoda–iskola átmenetet segítő gyakorlati munka iskolaérettség szempontjából

történő értékelésére, a továbbképzés végére fejlődtek a pedagógus kompetenciáik, azaz

megnyerő, kreatív, alkotó, együttműködő, kapcsolatorientált, lojális, állhatatos, független,

pragmatikus, öntudatos személyiségjegyeik erősödtek.

A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek

óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása

A továbbképzéseken résztvevő óvodapedagógusok bővítették és rendszerezték ellenőrzési,

értékelési, mérési ismereteiket, segítséget kaptak intézményük mérési-értékelési rendszerének

tudatos, szakszerű alkalmazásához, melyet a Szakmai Munkaközösség keretében tovább

adnak a teljes nevelőtestületnek. Tájékozottá váltak a külső ellenőrzési, értékelési rendszer

működését illetően, megismerve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés folyamatát, az

ezzel kapcsolatos feladatokat. Képessé váltak arra, hogy szakszerűen segítsék, és aktívan részt

vegyenek az intézményértékelés, belső ellenőrzés, az óvodai önértékelés, a sikeres

minőségbiztosítás, minőségirányítás által. A részt vevő óvodapedagógusok fejlesztették

tudásukat a belső mérések megszervezése, lebonyolítása terén. Segítséget kaptak a gyermekek

hatékony megismeréséhez, fejlődésük nyomon követéséhez, ezek alapján az egyéni fejlesztési

tervek megtervezéséhez, az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai eljárások

alkalmazásához, melyekkel támogatják az intézményi nevelőmunka színvonalának emelését.

Pedagógiai Program



SZ 34

Szakmai Munkaközösségünkben tervezzük a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett

ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadását, munkaközösségi

foglalkozásokon, hospitálás, bemutató foglalkozás alkalmával, nevelőtestületi értekezleteken,

valamint a mindennapi konzultációk, megbeszélések során.

Szakmai Munkaközösségünket a teljes nevelőtestület alkotja, évente más-más nevelési

területet feldolgozva fejlesztjük, bővítjük ismereteinket, szakmai tudásunkat, nyitottak

vagyunk az innovatív törekvésekre.

Évente mérjük a szülői igényeket, elégedettséget. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások

iránt, de nevelőmunkánkat a szakmaiság és a gyerekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló

szempontok határozzák meg.

Az elmúlt 11 év tapasztalatai azt igazolják, hogy gyermekeink szeretnek óvodába járni, jól

érzik magukat kis közösségeikben. Szívesen, örömmel tevékenykednek, nyitottak a környező

világra, szeretik a kihívásokat, tevékenységeikben megjelenik a kreativitás.

Az óvodai dolgozók nevelőmunkájának szemléletét meghatározó tényezők:

A gyermekek szeretete, feltétel nélküli elfogadása.

Az egészséges életvitel megalapozása, környezetük ápolása, védelme.

Tehetséggondozás, prevenció a fejlesztőmunka minden területén, valamint egyéni

korrekció, hátránykompenzáció.

Családi és közösségi identitás erősítése, hagyományok ápolása.

Egyenrangú partneri kapcsolat kialakítása, esélyegyenlőség megteremtése.

Állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, érzelem-gazdag légkört

biztosítunk a gyermekek teljes körű ellátásában, gondozásában, szükségleteik

kielégítésében.

A gyermekek személyiségfejlődésének kibontakoztatása során tiszteletben tartjuk a

nemzetiségi és vallási hovatartozást, biztosítjuk az alapvető szabadságjogok

érvényesülését az egyenlő hozzáférés elvével.

Az eltérő szociális kultúrájú környezetből érkező gyermekek részére egyenlő jogokat

érvényesítünk, az egyenlő hozzáférést, a differenciált bánásmódot biztosítjuk

Hangsúlyozzuk a játék elsődlegességét, az óvónő-gyermek sokszínű együttműködését.

Pedagógiai Program



SZ 35

A szabad játékra alapozva szervezzük a gyermekek igényeihez, életkori - és egyéni

sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket.

Az óvónő együtt él óvódásaival, belülről válik a csoport irányítójává. Jól ismeri a

csoportjába járó gyermekeket, mindig tudja melyiküknek milyen segítségre,

serkentésre, útmutatásra van szüksége. Tervszerűen és tudatosan végzi az egyéni

fejlődési ütemet figyelembe véve differenciált fejlesztő munkáját.

A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a

gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítására

törekszünk, ezzel párhuzamosan a fogalmak körét és tartalmát bővítjük, új

fogalomrendszert alakítunk ki, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos

beszéd gyakorlása fontos feladatunk.

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával, a nemzetiséghez tartozó

gyermekek, és a HHH gyermekek differenciált fejlesztésével esélyegyenlőségük

biztosítására törekszünk.

a játék, mely sokféle megismerési, tapasztalási és tanulási lehetőséget biztosít

a gyermek testi – lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód keretében

egy egészséges életvitel megalapozása

a gyermekek képességeinek fejlesztése, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe

történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését.

differenciált fejlesztő munkánk segíti a tehetséges gyermekek felkarolását, és az

esetleges hátrányok leküzdését

az enyhe fokban sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése

az évszakok, a jeles napok, az ünnepek adnak keretet az óvodai életünknek. A

gyermeki élet hagyományos ünnepeit szervezzük meg, ill. különböző programokkal,

rendezvényekkel színesítjük a mindennapokat.

A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek fejlesztése.

A gyermekek fejlesztését heti rendszerességgel logopédus segíti, a szakszolgálat

részéről külső szakember nyújt segítséget számunkra.

Az óvoda minőségfejlesztési rendszere segít az évről – évre változó igényekhez való

alkalmazkodásban, célkitűzéseink megvalósításában.


Pedagógiai Program



SZ 36

Az óvodai nevelés általános feladatai:

Pedagógiai Programunkban az óvodai nevelés feladata, az Óvodai nevelés országos

alapprogramjával egyezően, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

az egészséges életmód alakítása,

az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.


Célunk:

Az egészséges életmód kialakítása, melyben biztosítjuk a gyermekek testi – lelki

egészségének fejlődését, komfortérzetük kielégítését, valamint a környezettudatos nevelést.

Feladataink:

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet létrehozása

A gyerekek lelki egészségének megóvása

A gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítása

Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés

megalapozása

A gyermekek egészségének fokozott védelme, edzése, megóvása, megőrzése

Gondozás és szokásrendszer kialakítása

Testi szükségleteiknek, mozgásigényüknek a kielégítése mozgáskészségük

fejlődésének biztosítása

A környezetük védelmére – óvására nevelés

Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi

– lelki nevelési feladatok ellátása

Pedagógiai Programunk egészségnevelési elvei:

Pedagógiai Program



SZ 37

A kisgyermek fejlődése során annál függetlenebb, szabadabb lesz, minél inkább a

szükségleteit, igényeit szolgáló környezetet teremtünk. Ez a környezet a tapasztalat, az

élményszerzés, a tudás, az ismeretek elsajátításának lehetőségeit, legkedvezőbb feltételeit

teremti meg.

Az egyenlőtlenségek csökkentése létfontosságú feladattá kezd válni. Az egészségügyi

mutatók Magyarországon a lakosság egészségi állapota, a megbetegedési és a halandósági

mutatók, a természeti és az épített környezet minősége, tisztasága jelentősen elmarad az

Európai Unió tagállamaiban tapasztaltaktól. A jelenlegi helyzeten csak akkor tudunk

változtatni, ha tudatosan cselekszünk az életminőség javításáért.

Elengedhetetlen annak felismertetése, hogy az egészségi állapot minősége döntő mértékben

meghatározza életkilátásainkat, jövőnket egyéni és családi szinten egyaránt.

Az egészség: az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya.

A jól felépített egészségnevelési programot a prevenciós irányzatok szerint az integrált

megközelítés jellemzi, mivel a társas hatásokat és a személyiségfejlődésben szerepet

játszó tényezőket helyezi előtérbe a fejlesztés megvalósításánál, a

személyiségfejlődéshez elengedhetetlen készségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt:

értékrend alakítással, én-hatékonyságfejlesztéssel, döntéshozással, probléma

megoldással, stressz-kezeléssel, konstruktív konfliktus megoldással, hatékony

kommunikációval.

Az egészségnek, mint értéknek a közvetítése nem korlátozódik csak az

egészségfejlesztési tevékenységekre, hanem áthatja az egész oktatási-nevelési

folyamatot és az óvoda egész légkörét. Lényeges a programban, hogy az értékrend

alakítása a fontos pedagógiai feladatok közé tartozik, mivel az értékek

cselekvésorientáló hatásuk révén az életvitel kialakításában meghatározó szerepet

játszanak.

A kisgyermekek egészségnevelésének, társadalmi helyzetének jogi háttere

Pedagógiai Program



SZ 38

A gyermeknek joga van arra, hogy egészségesen felnőjön.

A gyermekek egészségi problémáinak megelőzésére hosszú idő óta keresik a lehetőséget a

szakemberek. A gyermekek védelmére kialakított rendelkezések köre fokozatosan bővül.

A gyermekek egészséges nevelésének társadalmi jelentőségének hangsúlyozása érdekében

kimondható, hogy a gyerek családon belüli pozíciója és fontosságának társadalmi

elismertsége nagymértékben megnőtt.

A gyermek tényleges helyzetét annak az országnak a gazdasági, társadalmi adottságai

határozzák meg, ahol a gyermek él. Létének alapvető gondjait nem lehet pusztán a jog

eszközeivel megoldani;a jogi szabályozás csak az adott állam gazdasági, társadalmi feltételeit

tükrözi, de – többé – vagy kevésbé – befolyásolhatja is ezeket a feltételeket.

A gyermek helyzetének nemzetközi szabályozása – vagyis jogainak nemzetközi szerződésbe

foglalása – az emberi jogok nemzetközi védelmének fejlődésével került napirendre.

Az emberi jogok védelméről szóló egységokmány általános alapot ad a gyermek védelmére.

Óvodánkban, az egészségnevelési program megvalósítása során alapvetően és elsősorban a

gyerekek meglévő ismereteire, gondolkodásmódjára, fogalomhasználatára kívánunk

támaszkodni. Programunk működőképességét azonban csak akkor tudjuk biztosítani, ha az

megfelelőképpen tud illeszkedni óvodásaink életkori sajátosságaihoz és intézményünk

életéhez.

Célszerű az egészséges életmód iránti igényességet kialakító szakembereket, - pl.

pedagógusokat, egészségnevelőket, védőnőket, ifjúsági orvosokat - a prevenciós

beavatkozásra felkészíteni.

Az óvoda, mint prevenciós színtér

A köznevelésben bekövetkező változások lehetővé tették a rugalmas, helyi adottságokat,

gyerekek körülményeit figyelembe vevő képességfejlesztést, és alakították az óvodát valódi,

életteli szocializációs színtérré.

Egyszerre kell tiszteletben tartani a diszkrimináció tilalmát és elő kell mozdítani az érintett

csoportok esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Ezt napi szinten, Pedagógiai Programunkkal

összhangban igyekszünk megteremteni.

Az óvoda, mint az intézményes szocializáció alapvető és kiemelkedő fontosságú színtere,

meghatározó szerepet játszik a felnövekvő generációk életmódjának és ezen belül

Pedagógiai Program



SZ 39

egészségmagatartásának formálásában. Erre kiváló lehetőséget teremt az a körülmény, hogy a

gyerekek fejlődésük egy különösen érzékeny szakaszában idejük jelentékeny részét az

óvodában töltik. Az óvodában nemcsak ismeretek átadása történik, hanem általában kulturális

technikák továbbadása.

Az óvodákban mindig is jelen volt az egészségnevelés témaköre. Kezdetben a napi

tevékenységeken keresztül, később ismeretátadó formában.

Napjainkra általánossá és elfogadottá vált, hogy az óvodának felelőssége van, és ezért

szerepet kell vállalnia a felnövő generációk egészségmagatartásának alakításában is.

Ma már nem kétséges, hogy az óvodának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyermekek

egészségfejlesztésében. A fiatalok életesélyeit egyértelműen az határozza meg, hogy a

szocializációs időszakban sikerül-e a szükséges képességeket, készségeket és a pozitív

attitűdöket megalapozni.

Ezt célszerű minél korábbi életkorban elkezdeni, mivel azt feltételezzük, hogy az

egészségkárosító életvitel a környezettől, a társaktól tanult viselkedésmód.

Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata támogatásával születtek meg azok az óvodai

egészségnevelési programok, amelyek már a korszerű egészségfejlesztési modellt követve

komplex módon képzelik el az eredményes fellépést. Ehhez tudatosulnia kellett annak, hogy a

holisztikus megközelítés az eredményesebb, hiszen az egészségkárosító magatartásformák

azonos gyökerűek, még abban az esetben is, ha más-más módon nyilvánulnak meg. A

komplex egészségfejlesztési programok közös jellemzője a mentálhigiénés szemlélet, a

képességek és készségek fejlesztésének szándéka.

Az óvodában, a játék során szerzett tapasztalatokkal történik meg a pozitív attitűdök

megalapozása.

Ezért fontos, hogy még az ártalmak megjelenése előtt kövessünk el mindent, ami megtehető

és elvárható az óvodáktól – ez tehát az óvodai prevenció lényege, amely során életvezetési

ismereteket kell nyújtanunk a gyermekeknek az életkori sajátosságaikkal összhangban.

Az egészséges óvodai élet megszervezése, megvalósítása a nevelési folyamatban

Pedagógiai Program



SZ 40

Az óvodai napirendünkben, megfelelő tevékenységek és rugalmas időkeretek biztosításával az

optimális életritmus kialakítására törekszünk. A rendszeresen visszatérő, ugyanabban az

időben végzett tevékenységek érzelmi biztonságot nyújtanak, segítik a gyermeket eligazodni

az időben, ritmust adnak napjának. A napirend rugalmasságával lehetővé válik, hogy minden

gyermek egyéni igény és tempó szerint végezze a tevékenységeket.

Napirendünket úgy állítottuk össze, hogy igazodjon a gyermekek életkori és egyéni

szükségleteihez, és hozzájáruljon egészséges fejlődésükhöz. Napirendünk rugalmassága

lehetővé teszi, hogy az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlődését szolgáló

események beilleszthetőek legyenek, figyelembe véve a párhuzamosan végezhető

differenciáló tevékenységeket. Főbb kereteit azonban igyekszünk mindig megtartani a

gyermekek biztonságérzete, tájékozódása és a szokások alakulása érdekében.

Az egészséges életmód kialakításának tartalma:

Az egészséges életvitel igényének kialakítása már óvodáskorban kiemelt jelentőségű.

Óvodánkban nevelőmunkánk feltétele, hogy a gyermekek számára egészséges, biztonságos

környezetet alakítsunk ki.

Csoportszobáinkat is a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve rendeztük be. A

játékokat, berendezési tárgyakat, bútorokat is ennek megfelelően választottuk, és rendeztük el.

Mindezek könnyen tisztántarthatóak, mozgathatóak, megfelelő méretűek, a gyermekek

épségét nem veszélyeztetik, fejlesztő hatásúak.

Az óvoda udvara tágas, változatos felületű, beépített játékokkal van ellátva, mely lehetőséget

biztosít a gyermekek mozgásfejlesztésére, mozgásszükségletük kielégítésére, edzettségük

növelésére.

Óvodáskorban kell a gyermekeknél megalapoznunk, és kialakítanunk a gondozás, testápolás

iránti igényt.

Óvodánkban a gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését

lehetővé tevő optimális életritmust biztosító napirenddel működünk.

Folyamatosan ismertetjük meg őket a csoportban kialakult szokásrendszerrel.

Fokozatosan törekszünk arra, hogy a szükségleteiket egyre önállóbban elégítsék ki.

Pedagógiai Program



SZ 41

Az egészséges életmód kialakításában sokat segít a gyermekek azonosulási, utánzási

törekvése.

A cselekvés, és beszélgetés közben megismerik a gyerekek a testápolást szolgáló eszközöket,

és azok célszerű használatát, s ez által testsémájuk is kialakul.

Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé,

alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat.

A kulturált étkezés szokásainak megismertetésével, ismeretlen ízek megkóstolásával,

esztétikus terítéssel is szeretnénk a gyermekek igényességét növelni.

Öltözködés terén a többrétegű, kényelmes ruhák és lábbelik fontosságára hívjuk fel a szülők

figyelmét, mely a gyerekek komfortérzetét megerősíti.

A mindennapok során tapasztalatokat szereznek az öltözködés helyes sorrendjéről, az időjárás

– öltözködés összefüggésének felismeréséről, a rendezett megjelenésről.

A növekvő szervezetnek rendszeres pihenésre van szüksége, ezért alvásidő alatt

gondoskodunk a nyugodt légkörről, a folyamatos légcseréről, a félhomályról. A gyerekek

biztonságérzetét növeli, ha az otthonról hozott kedves játékaikat magukhoz ölelhetik,

valamint az elalvás előtti mese, altatódal.

A gyermekek egészségének megóvása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniás

szabályok betartására: gyakori szellőztetés, többszöri és alapos kézmosás a környezetük

tisztántartása, portalanítás, szükség szerinti fertőtlenítés.

Hetente tisztasági vizsgálatot tartunk, ezáltal is a szülők szemléletformálására törekszünk.

Évente egy alkalommal részt veszünk fogorvosi szűrővizsgálaton, a háziorvos, és a védőnő

elvégzi a gyermekeknél az éves státuszvizsgálatot.

Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni

az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló

képességet.

Az évszakok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni a gyermekek edzettsége érdekében:

Pedagógiai Program



SZ 42

nyáron napfürdő, pancsolás

télen szánkózás, hógolyózás, csúszkálás

ősszel séta, kirándulás, túrázás

tavasszal kirándulás, természetjárás

A gyermekek testi épségének védelme, és a baleset - megelőzés magába foglalja a személyi,

és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök valamint, használati tárgyak folyamatos, és

tervszerű ellenőrzését, valamint karbantartását, a hibaforrások megszüntetését.

Példamutatással szeretnénk a gyermekeket rávezetni a környezetük rendjének megőrzésére,

megóvására, takarékosságra, és ez által a családok szemléletére is kedvezően hatni.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés

Célunk:

Olyan nyitott, érzelem-gazdag, kooperáló közösség kialakítása, melynek minden tagja színes,

autonóm személyiség.

Feladatunk:

Olyan kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, ahol a

gyermekekre közös élményeken alapuló, közös tevékenységek során pozitív érzelmi

kapcsolat jön létre gyermek-gyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka

között a befogadástól az óvodáskor végéig.

Segíteni a gyermekek szociális fejlődését, az én-tudat alakulását, természetes társas

szükségletének kielégítését, a másság elfogadását.

Szokás- és normarendszer, értékrendszer megalapozása.

A szülőföldhöz való kötődés, természethez fűződő pozitív viszony kialakítása.

Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

sajátos nevelési igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt

gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségletnek megfelelően

Pedagógiai Program



SZ 43

pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek

közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása.

Fokozatos az önállóságra törekvés közben, a szabályok betartásának elvárása, amelyek

a gyermekek testi épségét megóvják.

A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeik fejlődésének

elősegítése a társas kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés tartalma:

Az óvodás évek megkezdése időszakában is arra törekszünk, hogy a gyermekeket kedvező

hatások érjék. A személyiségfejlődés szempontjából mindez nagyon fontos, mivel a

gyermekek biztonságérzetét megerősíti.

Az a gyermek, aki biztonságban érzi magát a felnőtt és gyermekközösségben, érdeklődve,

szívesen és örömmel fedezi fel az új ismeretlen világot. Ezért fontos, hogy elsősorban

barátságos, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítsunk ki.

Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az

óvodával, betekintést nyerve az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, s ezzel könnyebbé téve a

gyermek számára az új környezet elfogadását, az anyáról való leválást. Mindaddig, amíg

szükségét érzik, magukkal hozhatják a kedves játékaikat, tárgyaikat otthonról.

Az óvodában elsősorban az óvodapedagógussal alakulhat ki bensőséges kapcsolata a

gyermeknek. Ezért fontos, hogy megértsük a gyermekek érzelmeit. A személyes kapcsolat

kialakításával lehetőséget adunk saját érzelmeik elmondására, mások érzelmeinek

meghallgatására, elfogadására.

A nehezebben beilleszkedő gyermekek jó közérzetéhez a felnőttek testközelgésére,

gondoskodó szeretetére van szükség. Mindezt ölbeli játékokkal, mondókákkal, dallal,

valamint a pihenésnél simogatással, betakargatással valósíthatjuk meg. Minden esetben

odafigyelünk a gyermekek jelzéseire, egyéni igényeire.

A gyermekek tevékenységeihez, játékához szabadságot biztosítunk. A játék során alakulnak

ki a gyermekek képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik társas kapcsolataik

fejlődését.

Pedagógiai Program



SZ 44

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös

tevékenységek gyakorlása.

A közösség erőssebbé tesz, védettséget biztosít, örömet nyújt, együttműködésre, és

konfliktuskezelésre készít fel. Továbbá erkölcsi tulajdonságokat is megalapozza, mint: a

segítőkészség, igazmondás, együttérzés, akarat.

A gyermekek nem csak érdeklődnek társaik iránt, hanem barátokat is választanak. A közösség

viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek jó példája: bátorítás, türelem, szeretet, beszéd,

bizalom.

Fejlődik a csoportba járó gyerekek akarata, önállósága, önfegyelme, kitartása, feladat- és

szabálytudata.

Integráció esetében a társak részéről váljon belsővé a tolerancia, a különbözőség elfogadása.

Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével közös élményeket biztosítunk.

Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

Olyan közös élményekre épülő társas tevékenységek megszervezésére, gyakorlására

törekszünk, amely segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés,

önzetlenség, figyelmesség, segítőkészség) kialakulását, életkorának megfelelő fejlődését,

segíti az önálló véleményalkotás, döntési képesség kialakulását, fejlődését.

A gyermekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően legyenek tájékozottak az őket

körülvevő világban, legyenek képesek észrevenni az emberi kapcsolatokban a jót és a rosszat.

Érzelmekben gazdag, segítőkész, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére,

udvariasságra neveljük óvodásainkat.

A befogadó nevelés során, a felnőttek és a gyermekek, valamint a gyermektársak közötti

kapcsolatok létrejöttét erősítjük, segítjük, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek

kibontakoztatását.

A periférián lévő gyermekek segítése, felkarolása, társak közé való beilleszkedésének

elősegítése, valamint a ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés

felismerése nagyon fontos feladatunk.

Az egyéni igények, szükségletek figyelembe vételével nagy hangsúlyt fektetünk a mindennapi

élet esztétikájára való figyelemirányításra, a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés,

tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerésére, gyakorlására.

Pedagógiai Program



SZ 45

Tudjanak rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetben megmutatkozó jóra és

szépre, tiszteljék, becsüljék azt. Tanulják meg védeni az értékeket.


„Ha valaki szeret egy virágot,

Amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon:

Ez épp elég neki, hogy boldog legyen

Ha a csillagokra pillant”

(Antoine de Saint Exupery)

Értelmi nevelés

Az értelmi nevelés célja:

Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a gyermeki személyiség megismerését,

fejlesztését, kibontakoztatását segíti elő, hozzájárul, hogy a gyermek képessé váljon a

világban való tájékozódásra, alkalmazkodásra.

Harmonikus kiegyensúlyozott érdeklődő gyermekeket szeretnénk nevelni. A gyermek

személyes ismeretén alapuló tudásra építjük fejlesztő feladatainkat, s tervezünk sokszínű,

változatos tevékenységeket, melyeken keresztül közvetlenül, vagy közvetve tapasztalatokat

szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés feladata:

Az ismeretszerzésre az egész nap folyamán a tevékenységekbe ágyazottan van

lehetőség.

Kiemelt szerepet kap a játékban, mint legfőbb tevékenységben megvalósuló

ismeretszerzés.

Az értelmi, mentális, érzelmi fejlesztést oly módon szeretnénk megvalósítani, hogy a

gyermekekben felébredjen az új iránti természetes érdeklődés, s ösztönözve legyenek

az önálló tapasztalatszerzésre, alkotó cselekvésre, felfedező tanulásra.

Pedagógiai Program



SZ 46

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása egész nap folyamán

jelen van a játékban, a tevékenységekben, a képességfejlesztő csoportos, vagy egyéni

foglalkozásokon hangsúlyozódik.

A tanulási módszerek megválasztását a gyermekek egyéni, életkori sajátosságai,

kíváncsiságuk, élményeik, a csoportok összetétele befolyásolja.

A gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát figyelembe véve lehetőleg komplex

tevékenységeket szervezünk.

A különböző képességek fejlesztése során a gyermekek felé érthető, tiszta, logikus,

fokozatosan bővülő és nehezedő tudástartalmat közvetítünk, a gyermekek egyéni

ismereteire, érdeklődésére, fejlődési ütemére alapozva.

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezi, bővíti, másrészt az

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás)

és a kreativitást fejleszti.


Az anyanyelvi fejlesztés célja:

Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása kiemelt

jelentőségű.

Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések

érvényesülése, a válaszok igénylése a fontos.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés

Az anyanyelvi fejlesztés feladatai:

Az anyanyelvi nevelés nem jelent külön nevelési területet. Az óvodai élet minden

egyes mozzanatában meghatározó szerepet játszik, hiszen a társas kapcsolatok nem

képzelhetők el a beszéd, a nyelv segítsége nélkül.

Az anyanyelvi-kommunikációs nevelésünk átfogja óvodai nevelőmunkánk minden

területét, közvetítő elemként jelen van a nevelés minden mozzanatában.

Pedagógiai Program



SZ 47

A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására,

ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a

válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Helyes beszédmodellt nyújtsunk a gyermekeknek. Az anyanyelv szabályainak

megfelelő hangsúly, hanglejtés, hangszín alkalmazkodjon a beszélt szöveg

kívánalmaihoz.

Az óvodába lépő gyermekeket inger gazdag beszédkörnyezettel fogadjuk. Változatos

mondatszerkesztéssel, szemléletes, képszerű kifejezésekkel mintát adunk a

gyermekeknek.

A hátrányos helyzetű gyermekek beszédkultúrájának javítása fontos feladatunk.

Megfigyeljük az óvodába lépő gyermekek beszédét. Sok anyanyelvi játékot

alkalmazunk a tevékenységek közben is.

Pedagógiai Program



SZ 48



„ A sokat és jól, jót játszó gyerekekből nyitott, érdeklődő iskolás,

majdan alkotó, tevékeny ember válik”

(Dr. Takács Bernadett )

Óvodánkban fontos szerepet kap a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, melynek

folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

Feladatunk:

a játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszköz)

a játéksegítő módszerek megválasztása

az óvodáskorra jellemző játékfajták tartalmának, témájának bővítése, a gyermekek

egyéni sajátosságainak figyelembe vételével és az élmények biztosítása

a tevékenységekben megvalósuló tanulás


Légkör:

Alkotásra inspiráló légkör kialakítására törekszünk, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek:

kivel, hol, mit, milyen eszközzel és mennyi ideig játszanak. Kevés, de szükséges szabályt

vezetünk be, melyek minden gyermekre érvényesek és az elmélyült, nyugodt

játéktevékenységet biztosítják

Megfelelő hely:

A gyermekek játékukhoz szabadon választják meg a helyet: A csoportszobák elrendezése a

nyugodt, meghitt sarkok kialakítása a gyermekek elmélyült, alkotó játéktevékenységét

biztosítja.

Pedagógiai Program



SZ 49

Az óvónő folyamatosan figyelje meg, mivel szeretnek játszani, ennek megfelelően helyezze el

vagy rakja át ( engedje, hogy a gyerekek maguk is pakolhassák a mozgatható bútorokat ) a

nap folyamán a bútorokat, eszközöket, játékokat.

A kicsik legtöbbje, de a nagyok is szeretnek a földön játszani, jobban, mint asztalon. Legyen

erre lehetőségük, az óvónő engedje, hogy a gyermek kedvére „kuckózzon”.

Idő:

A játék kiemelt jelentősége óvodánk napirendjében, időbeosztásában megmutatkozik, hiszen a

gyermekek játéktevékenységére fordított idő az egész nap folyamán biztosítva van óvodába

érkezéstől hazamenésig.

Játékeszközök:

Beszerzéskor törekszünk arra, hogy tartósak, tisztíthatók, esztétikusak legyenek: színben,

méretben, funkcionalitásban feleljenek meg a gyermekek igényeinek, keltsék fel

érdeklődésüket, csináljanak kedvet a játékhoz.

A 3-4 évesek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz,

másodsorban a szerepjátékhoz

A 4-5-6-7 éveseknek elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, értelem és

képességfejlesztő játékokkal bővítjük eszköztárukat.

Az udvari játékok többsége a gyermekek nagymozgását, építő játékát elégíti ki, de ha az

időjárás engedi, lehetőséget kínálunk a barkácsoló, konstruáló, valamint az ábrázoló

tevékenységeknek is.


Óvodáskorban az óvónő állandó tudatos jelenléte, közreműködése, indirekt irányítása segíti a

gyermekek játékfejlődését.

Mindenekelőtt azokat a feltételeket és helyzeteket teremtse meg, amelyek hatással vannak a

játékra, amelyektől a játék függ. Így az óvónő játékirányítása közvetett marad. Az irányítás

kiterjed a gyermekek világról szerzett tapasztalatainak, ismereteinek állandó bővítésére.

Élje bele magát a gyerekek által elképzelt, megteremtett játékhelyzetbe és ezt megértve

tapintatosan működjék együtt velük.

Pedagógiai Program



SZ 50

Biztosítsa, hogy a gyerekek saját elgondolásaikat valósítsák meg a játékban, hogy fantáziájuk,

hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Ne avatkozzon be indokolatlanul a

játékba! Csak akkor lépjen közbe, ha a gyermekek egymást zavarják, és ha a játékszerek

használata testi épségüket veszélyezteti, vagy ha a konfliktusokat a játszó csoport nem képes

önállóan megoldani. Az óvónő eljárása akkor helyes, ha megelőzi az ellentétek

kibontakozását, elhárítja a gyermeket és a játékot veszélyeztető helyzetek létrejöttét. Az

esetek többségében azonban hagyni kell, hogy a gyermekek maguk oldják meg

konfliktusaikat.

Az óvónőnek be kell avatkoznia, ha a játék tartalma nemkívánatos viselkedési formák

kialakulását váltja ki. Ilyenkor igyekezzék pozitív fordulatot adni a játéknak.

Segítsen akkor is, ha játék közben a gyermekeknek technikai tanácsra van szükségük.

Segítségnyújtással fokozza játékkedvüket, mélyítse tovább a játékot!

Tartsa természetesnek, hogy a gyermekek játéka különböző színvonalú. Ezért igazodjék az

adott fejlettségi szinthez, másrészt segítse elő, hogy a gyermekek – egyéni lehetőségeiknek

megfelelően – magasabb szintre jussanak el.

Az óvónő maga is szeressen játszani! Ismerje a gyerekek érdeklődési körét, tapasztalatait és

élményeit, játékuknak jellemzőit! Soha nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyermekeket!

Teremtse meg a játék lehetőségeit az udvaron is! Legyen a gyerekek között, segítse

megszervezni játékukat, s ha azt igénylik vagy szükségesnek látja, játsszon együtt velük! A

folyamatban lévő játék irányítása korcsoportonként, egyénenként és játék fajtánként

differenciált feladatokat jelent az óvónőnek.

Az óvónő azt tartsa lényegesnek, hogy a közös játékban a gyermekek érdeklődéssel,

aktivitással, igazi játékkedvvel vegyenek részt, hogy minden gyermek szabadon és minél

elmélyültebben játsszon.


Gyakorlójáték

A gyakorlójátékban nagy szerepe van a „magam csinálom”, „már tudom” motívumainak,

ezért az én-fejlődésnek fontos tényezője. Közben a játszó gyermek a funkcióinak egyre

Pedagógiai Program



SZ 51

magasabb szintű, bonyolultabb alkalmazására lesz képes, és gyakorlása során önmagával és

az őt körülvevő világ elemi tulajdonságaival is ismerkedik.

A gyakorlójáték ugyan a bölcsődés korra jellemző, de nagyon gyakori kis óvodásoknál, sőt

még a nagyoknál is gyakran észleljük a konstrukciós vagy szerepjáték rész mozzanataként,

valamint a mozgásos játék néhány formájában (labdázás, ugráló kötelezés). Ha 5-6 évesnél

tartósan és gépiesen megmarad, megmerevedik a gyakorlójáték és nem alakul át fejlettebb

játékká, keresni kell az okot: a gyermek élményei, tapasztalatai szegényesek, keveset

játszhatott eddig, készségei fejletlenek vagy valami értelmi zavar gátolhatja konstruáló és

szerepjátékának kialakulását.

Gyakori a kicsiknél a hang és beszéd játékos utánzása. Így válik a hangokkal és a szavakkal

folytatott gyakorlójáték a beszédképesség fejlődésének egyik kezdeti eszközévé. Már a

halandzsa is attól függ, hogy a gyermek milyen nyelvi környezetben él.

Az óvódás gyermek fokozott mozgásigénye ugyancsak olyan feszültséget okoz, amely sok

esetben játékos gyakorlásra készteti őt. Nagyon fontos, hogy minél több szabad mozgást

biztosítsunk a gyerek számára. Nem az a jó gyermek, aki keveset mozog, nyugton ül a helyén,

hanem az, aki megtanulja társait nem zavarva, minél jobban mozogni.

Ha az óvónő a gyermekek késztetéseinek megfelelő javaslatot tesz, akkor elősegítheti játékuk

örömteli kialakulását. Fontos, hogy ne utasítás jellegű legyen a javaslata, hanem a mozgás

vidámságának, élvezetének megértése csengjen ki belőle, és az a szándék, hogy a javasolt

szabállyal a játékot még érdekesebbé kívánja tenni.

A gyakorlójátékok közül óvodáskorban a manipulációs, az explorációs játékoknak van a

legnagyobb jelentőségük. A gyermekek a tárgyakat tapogatják, nyomogatják, forgatják,

rakosgatják egymásra, sorba, egymásba. A manipulálással egy sor műveletet tanul meg a

gyermek a kezével végezni: fogni, emelni, letenni, összeilleszteni, dobni, gurítani, nyomni,

csúsztatni, lökni, stb. Mindettől keze, ujjai ügyesednek. Ugyanakkor megismeri az anyagok, a

tárgyak tulajdonságait, halmazállapotait, egymáshoz való relációit, mennyiségüket,

nagyságukat…

Konstrukciós játék

Legfontosabb pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés, velejárói a megfigyelés, az

emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék és manualitás (ügyesség)

fejlesztése. A kreativitás azt jelenti, hogy a gyermek a saját személyiségének fejlődése

szempontjából hoz létre újat. Az anyagok megformálásával, átalakításával, konstrukciós

Pedagógiai Program



SZ 52

elemek összeillesztésével és kombinációjával különböző módon és fokozatosan jön létre a

gyermeki alkotás.

Már a 4 éveseket is, de az 5.6 éveseket még gyakrabban látunk egyedül, többnyire azonban

kisebb csoportokban, előre megfontolt céllal és tervvel építkezni. Aktív mikro csoportok nem

érik be az építőelemek alkalmazásával. Minél kreatívabb az óvodai légkör, annál többféle

anyagot és módozatot használnak a gyermekek a konstrukciós játékukhoz és sokszor több

napon keresztül folytatják ugyanazt a játékot. Ekkor már eljutnak a feladatok szétosztásának

szintjéig.

Barkácsolás

Ha a barkácsolás szokássá válik, már óvodás korban kialakulhat a gyermekekben: ha elromlik

valami, megjavítjuk, ha valamire szükségünk van, előállítjuk. Ha a gyermekeink tudnak

barkácsolni, nagyon sok sikerélményhez jutnak. Az örömmel egyidejűleg nő az önbizalmuk,

öntudatuk is.

Kiváló lehetőség a barkácsolás a probléma megoldásra és a megoldásra nevelésre is. Valami

elromlott? Vizsgáljuk meg, mi lehet a hibája, hogyan lehetne megjavítani, mi kell hozzá?

Orvost, boltost játszunk. Mi kell ahhoz, hogy azt tehessük, mint az orvos, a boltos? Hogyan

lehet azt azonnal előállítani? Miből? – Végül: fejlődik manuális tevékenységük, megtanulják

az egyszerűbb szerszámok használatát, ügyesednek.

Társas kapcsolatok keletkeznek, erősödnek a tevékenység során. Sok lehetőség adódik az

együtt játszásra, az együttműködésre, a kölcsönös segítségnyújtásra.

Barkácsolásnál felhasználható anyagok:

papírféleségek :a kicsik tépik, mozaik képet ragasztanak közös munkával. Hajtogatással

repülő, zászló, sótartó, csákó, tárcsa, hajó stb. készíthető és használható később a játékban.

Vágással papírból csipketerítő, baba farsangra díszek, jelmezek készíthetők.

Dobozokból falvak, házak, templom, baba bútorok, kicsi képeskönyvek születhetnek.

Gyurma, hurkapálca, fogpiszkáló, szívószál felhasználásával állatkert, virágoskert,

emberkék, bábuk készíthetők textil, fonal, papír kiegészítésével.

Textil, vatta, fonal, bőr és más maradékokból babaruhákat, apró ajándékokat készíthetnek.

Pedagógiai Program



SZ 53

A termények, termések kincsestára kimeríthetetlen, az óvónő fantáziáján, kézügyességén,

esetenként a kapcsolódó irodalom felkutatásán múlik, mit tud maga is, és mit tanít meg a

gyerekeknek.

Szerepjáték

A szerepjáték a többi játékformához hasonlóan – önmagáért való aktív tevékenység, amely

valamilyen belső feszültséget csökkent és ebből a feszültség csökkenésből származik a játék

öröme.

Minthogy a gyermekek késztetést éreznek, hogy azt csinálják, amit a felnőttek, de ezt a

valóságban nem tehetik, ezért eljátsszák. A játék során életük kellemes mozzanatait újra

átélhetik, kielégítetlen vágyaik beteljesülhetnek, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik

oldódhatnak, agressziójuk, haragjuk szocializált formát nyerhetnek, újonnan szerzett

ismereteiket életszituációk megteremtésével, újraalkotásával alkalmazhatják.

6-7 éves korban igénylik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék

szabályaihoz, le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Tudnak vezetni, de

alkalmazkodni is. Megfelelő élmények és tapasztalatok birtokában önállóak a játék előzetes

tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a

szabályok betartásában. A játszó csoport tagjai között tartós és szoros a kapcsolat.

Dramatizálás, bábozás

A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott,

kötetlen módon dramatizálhatják. Ennek fontos feltétele, hogy az irodalmi alkotások

érzelmileg megragadják a gyermeket, esztétikai élményt jelentsenek a számukra.

A bábjátékban a gyermekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játék tevékenységük a

környezethez való viszonyukat, az átélt történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. A gyermek

a bábot azért is érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő

irányíthatja. A bábjátékhoz szükséges eszközök készítése váljék az 5-7 éves gyerekek

szívesen végzett tevékenységévé!

Szabályjátékok

Az óvodáskor vége felé alakul ki a szabálytudat, és akkor kezdi a gyerek fölfedezni a

társakkal való játszás lehetőségét. A szabály betartása vagy megszegése különböző

érzelmeket vált ki a játék résztvevőiből, s ez nagymértékben meghatározza a gyermek

Pedagógiai Program



SZ 54

magatartását, egymáshoz, a csoporthoz való viszonyát. A gyermek önállósága a szabály

önkéntes vállalásában és nem a szabályok önkényes megváltoztatásában fejlődik ki.

A gyermekek akár nyernek, akár veszítenek, a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás

alapvető formáit: a szerénységet, a mértéktartást, az eredményekre törekvést. A nagyok

csoportjátéka fejleszti a közösségi érzést és a felelősségtudatot.

Mozgásos szabályjátékok: mozgásos versenyjátékok, labdajátékok egyéni és sorversenyben, a

dalos, mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok.


Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek

előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a

gyermek személyiségének kibontakozását.


Az utánzásos, minta, és modellkövetéses magatartás, és viselkedés tanulás (szokások

alakítása)

A spontán játékos tapasztalatszerzés

Cselekvéses tanulás

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

Gyakorlati probléma – és feladatmegoldás

Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás

Pedagógiai Program



SZ 55


Célunk:

A gyermeki munka jellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek,

tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,

kötelességteljesítését.

A természeti és társadalmi környezet megismertetése, a gyermeki világkép formálása úgy

lehetséges, ha a gyermek aktív cselekvő részese a tapasztalatszerzésnek, ha ismereteit

alkalmazhatja, gyakorolhatja.

Feladatunk:

Különböző típusú munkajellegű tevékenységeket tervezünk, s azok feltételeit biztosítjuk,

melyek során a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szereznek a munka eredményéről.

Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek saját személyük, illetve a csoport érdekében

maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek.

Kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan, öntevékenyen végezzék ezeket a

tevékenységeket.

Környezetük rendben tartása, növény és állatgondozás nagyon fontos feladatunk.

Meglepetés készítése a kisebbeknek, szüleiknek.

Jussanak sikerélményhez a gyerekek.

Megfelelő igényszint kialakítására törekszünk a környezetük tisztaságával, esztétikájával

kapcsolatban.

Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk mintaértékű legyen a gyerekek számára.

Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, konkrét, reális, vagyis a gyermek saját magához

mérten fejlesztő értékelést kapjon.

Óvónő és dajka választékos beszéde modell értékű a gyermekek számára.

A munkajellegű tevékenységek tartalma:

Önkiszolgálás:

A gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével a felnőtt

Pedagógiai Program



SZ 56

segítségével ismerkedik meg: testápolás, öltözködés, saját személyükkel kapcsolatos

igényesség, személyes használati tárgyaik rendben tartása, óvása, kulturált étkezési szokások

elsajátítása.

Naposi munka:

A gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti, akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek

készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. Ezt az önkiszolgáló tevékenység

jól előkészíti.

Az óvónő és a dajka közös megállapodás alapján gondolja végig a naposi munkát és alakítja

ki a gyermekek összehangolt munkafolyamatát. A nagyobb gyermekek önállóan végzik az

önként vállalt tevékenységet. Ízlésesen, esztétikusan terítenek meg, étkezés után

szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek.

Alkalomszerű munka jellegű tevékenységek és megbízatások:

A gyermekek erejükhöz mérten részt vesznek a csoport rendbetételében, átrendezésében, a

játékok összeszedésében, elrakásában.

A nagyobb gyerekek segítenek a tevékenységekhez használt eszközök kiosztásában,

összeszedésében. Szívesen segítenek a mosdóban a kicsiknek. Apróbb megbízatásokat

szívesen vállalnak, a kért eszközöket behozzák, kiviszik, üzenetet adnak át. Segítenek a

kisebbeknek az öltözködésben, cipőhúzásban, ruhájuk rendbetételében.

A gyakori dicséret, elismerés hatására szívesen vállalnak alkalomszerű munka jellegű

tevékenységeket. Segítenek a csoportszoba díszítésében, a játékok tisztításában, javításában.

Ünnepekre apró ajándékokat, meglepetéseket készítenek kisebbeknek és a felnőtteknek.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mi magunk is példát mutassunk a gyermekeknek.

Növények és állatok gondozása:

A kisebb gyermekek figyelemmel kísérik a csoportszobánk növényeinek gondozását,

segítenek a kisállatok etetésében, ősszel a falevelek összegyűjtésében. Segítenek a

szobanövények öntözésében, az élősarok ápolásában, szívesen gyűjtik, bővítik annak kincseit.

A nagyobb gyermekek részére az élősarok gondozásában nagyobb önállóságot biztosítunk.

Ősszel segítenek a levél összegereblyézésében, télen a járdák söprésében, tavasszal a lenyírt

fű összegereblyézésében. Télen folyamatosan gondoskodnak a madarakról, a csoportokban

Pedagógiai Program



SZ 57

segítenek a kis állatok gondozásában.

Szükségletet kielégítő munka jellegű tevékenység:

Óvodai életünk szerves, szeretetteljes része. Tevékenyen részt vesznek a zöldség és

gyümölcssaláták, befőttek készítésében, így az ezzel kapcsolatos munkaeszközök helyes

használatát gyakorolják.

A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges

attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, (kitartás, önállóság, felelősség,

céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.

A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások

elismerésére nevelés egyik formája.

Pedagógiai Program



SZ 58

AZ ÓVODAI NEVELÉS MŰVELTSÉGTARTALMA

Pedagógiai Programunk környezeti nevelési elvei:

környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása

a növény és állatfajok tiszteletére, megbecsülésére a szülőföld a lakóhely és az ott

élő emberek megismerésére és szeretetére nevelés

a gyermekek egyértelmű és semmi mással össze nem téveszthető fogalomként

értsék, mi az a környezetvédelem, az élet tisztelete, a haza, szülőföld szeretete, s

kultúránk értékei.

A külső világ tevékeny megismerése

„Mennyi örömet szerezhetnének maguknak az emberek, ha tudnák milyen gazdag a Föld, és

mennyi minden csodálatos él rajta.”

(Gorkij)

Célunk:

A gyermekek tapasztalati úton fedezzék fel, ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket.

Alakuljon ki bennük pozitív viszony a természeti-, tárgyi-, emberi környezet iránt.

Óvják, védjék mindezek értékeit, szépségeit, formálódjon egészségtudatos és

környezettudatos viselkedésük.

Életkoruknak megfelelő ismereteik segítsék tájékozódásukat, a mindennapi életben való

eligazodásukat.

Feladatunk:

Változatos tevékenységeket, elegendő időt, helyet, eszközt biztosítunk a spontán és

szervezett tapasztalat – és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos

életvitel szokásainak alakítására.

A családi nevelésre alapozva építjük a gyermekek egészséges és környezettudatos

szokásrendszerét. (pl.: zöldségsaláta-készítés, gyümölcsnap, virágok ültetése a

kiskertben)

Pedagógiai Program



SZ 59

Környezetbarát szokásokat alapozunk. (pl.: takarékoskodás a vízzel, árammal,

papírral, ill. hulladékkezelés, szelektálás)

Módszereinket, eszközeinket a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait figyelembe

véve választjuk ki (pl.: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív és szituációs

játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, vizsgálódás…

A környezetvédelmi nevelés tartalma:

Témaválasztásunknál figyelembe vesszük lakóhelyünk, környezetünk sajátosságait, a

gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, érdeklődésüket, kíváncsiságukat, élményeikre,

tapasztalataikra támaszkodunk.

A csoportszobában élő természetsarkot alakítunk ki, (pl.: akvárium, terrárium) ahol mindig

csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény.

Az óvoda egész területén lehetőséget biztosítunk a növények gondozására, ápolására,

fejlődésük figyelemmel kísérésére.

Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervezünk, megismertetjük a környezetet, ahol az

óvoda található, a lakóhelyüket, ahol élnek.

Sétákon, kirándulásokon felfedeztetjük környezetünk szépségét, harmóniáját.

Megfigyeltetünk a gyerekekkel néhány állatfajt, s azok természetes környezetét

(pl.: látogatás a baromfiudvarba, kirándulás a Vadas-parkba).

Megfigyeljük a vándorló madarakat (gólya, fecske, daru), az áttelelő fajok etetéséről egész

télen folyamatosan gondoskodunk (pl.: madáretetők kihelyezése, madárkalács készítése,

magvak öntése faggyúba).

Figyelemmel kísérjük az évszakok jellegzetességeit, különbségeit, változásait és mindezek

hatását az emberekre, növényekre, állatokra.

Terepgyakorlatokat, kirándulásokat szervezünk, ahol a természettudományos ismeretek

mellett az élővilág, az életközösségek megismertetésére motiválunk, észrevetetjük a

legapróbb növényt, rovart, meghallgatjuk a madarak hangját, más állatok neszeit.

Különbséget teszünk élő és élettelen között. A terepgyakorlatokon, kirándulásokon a

természet által „elengedett” kincseket gyűjtünk (pl.: lehullott termések, levelek, ágak, magok,

tollak, kagylók, csigaházak, kavicsok).

Pedagógiai Program



SZ 60

Séták alkalmával megfigyelünk különböző járműveket, személy – teherszállító eszközöket,

megismerünk néhány szárazföldi -, vízi-, és légi közlekedési eszközt. Gyakoroljuk a gyalogos

közlekedés szabályait.

A környezet és a természet romlásának, pusztulásának példáit is megmutatjuk,

megismertetjük a gyerekekkel a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény

és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.

Nagy figyelmet fordítunk a Zöld Napok szervezésére: szeptember 23 - Takarítási világnap;

október 4 – Állatok világnapja; március 22 – a Víz világnapja; április 22 – a Föld napja;

május 10 – Madarak/Fák napja.

Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában közvetítjük az egyetemes nemzeti kultúra

értékeit, hagyományait (pl.: Őszi betakarítási munkák, szüret, Advent, Karácsony, Farsang,

Húsvéti népszokások, tavaszi kerti munkák).

Ellátogatunk néhány szülő munkahelyére, ahol megismerkedünk a felnőttek munkájával (pl.:

bolt, fogorvosi rendelő, posta, fodrászüzlet).

Felkeresünk közintézményeket is pl.: iskola, könyvtár, művelődési ház, bábszínház.

Biztosítjuk az ismeretek sokszínű gyakorlását, alkalmazását.

Feladatok az óvodapedagógus felé:

Biztosítsa a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi

kötődést,segítse elő a helyes viselkedési formák és magatartási szokások kialakítását.

Segítse elő a gyermekek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetését és

megszerettetését.

Adjon lehetőséget az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb

összefüggések megláttatására.

Segítse és biztosítsa a környezeti jeles napok méltó megünneplését.

A társadalmi környezet megismerésekor építsen a gyermekek sokrétű, sokirányú

ismereteire, tapasztalataira, és ezeket bővítve, rendszerezve tervezzen folyamatos

fejlesztést.

Segítse a gyermekeket környezetük mennyiségi és formai összefüggéseinek

megláttatásában, az oksági összefüggések felismerésében.

Pedagógiai Program



SZ 61

Használja ki a játék, illetve egyéb kötetlen tevékenységben jelentkező matematikai

vonatkozású fejlesztési lehetőségeket. Tudatosan teremtsen olyan szituációt, mely

lehetőséget ad az önálló probléma megoldásra.

Törekedjen arra, hogy egy-egy matematikai témakört, minél több összefüggésben,

változatos eszköz és módszerhasználat közben ismertesse meg.

Segítse elő a környezeti nevelés szintereinek kiszélesítését, megfelelő élményanyag és

helyszínen történő tapasztalatszerzés biztosításával.

Minél szélesebb körben segítse a szelektív hulladékgyűjtést

Ismertesse meg a gyerekeket a komposztálással és annak hasznosságával.

Hívja fel a gyermekek figyelmét a környezeti ártalmakra a környezetszennyezés

negatív hatásaira.

Szervezzen ismeretszerző tevékenységet a föld, levegő, víz védelmére.

Gyermeki tevékenységek:

Szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetüket, változatos

tevékenységeken és cselekvéseken keresztül felfedezik, megismerik az óvónők és

dajkák segítségével.

A kialakult szokás és szabályrendszert folyamatosan betartják, törekednek

környezetükkel a harmonikus együttélésre.

Tiszteletben tartják a saját és mások által létrehozott értékeket.

Az élő és élettelen környezet összefüggéseiről minél szélesebb körű érzékszervi

tapasztalatokon át ismerkednek.

Folyamatosan figyelemmel kísérik az őket körülvevő növény és állatvilágot, /pl.: erdei

séták, kirándulások során „nyomokat”, madárhangokat, madárfészkeket keresnek és

figyelnek meg/.

Tevékenyen részt vesznek környezetük alakításában, fejlesztésében, és megóvásában

/növénygondozás/.

Megismerik az ésszerű energia és víztakarékossági szokások alapjait.

Bekapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtési programba, szülők, óvodai dolgozók

segítségével.

Pedagógiai Program



SZ 62

Ismerkednek a környezet matematikai vonatkozásaival, tapasztalatokat szereznek,

gondolkodási műveleteket végeznek, majd ezeket feldolgozva beépítik

ismeretrendszerükbe.

Fejlődés jellemzői:

Megfigyelik a növények fejlődését, tevékenyen részt vesznek gondozásukban. Ismerik

a zöldségek és gyümölcsök fogalmát, és betartják a fogyasztásukkal kapcsolatos

higiéniai szokásokat.

A megismert állatokat csoportosítják élőhelyük szerint, ismerik külső jegyeiket,

életmódjukat és hasznukat.

Rendelkeznek koruknak megfelelő ismerettel a családról a családtagok munkájáról

beleértve az otthoni feladatokat.

A gyermekek ismerik az óvodában dolgozó felnőtteket és a munkájukat.

Meg tudják nevezni a testrészeket, ismerik érzékszerveiket, azok funkcióit és

védelmüket.

Gyakorolják a balesetmentes gyalogos közlekedést, a helyes viselkedési szabályokat.

Ismerik a közlekedési eszközöket, s tudják csoportosítani, melyik, hol közlekedik.

Ismerik az évszakokat, a hónapok, a napok neveit, megnevezik a napszakokat és a

hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.

Képesek matematikai problémák megoldására, mennyiségi, formai, kiterjedésbeni

összefüggések felfedezésére.

Képesek a halmazok összehasonlítására, szétválogatására különféle szempontok

szerint.

Képesek a sík és térmértani formák szétválogatására tulajdonságaik megnevezésére.

Mérési feladatokat végeznek, halmazokkal, mennyiségekkel, különböző egységekkel.

Módszertani alapelvek:

Az óvodapedagógus:

Tartsa szem előtt, hogy az értelmi képességek fejlesztésének leghatékonyabb formája

az egyéni cselekedtetés.

Pedagógiai Program



SZ 63

Vegye figyelembe, hogy a gyermekeket nem csak globális, hanem lokális

gondolkodásra is meg kell tanítania.

Valósághűen ismertesse meg a gyermekeket az őket körülvevő világgal, szűkebb és

tágabb környezetükben is jutassa őket tapasztalatokhoz.

Keltse fel a gyermekek érdeklődését, alakítsa ki a pozitív érzelmi beállítódást, a

befogadás, a megismerés vágyát.

Az óvónő magatartásában is nyilvánuljon meg a növények, állatok szeretete, így

közvetve is alakítsa a természethez, a nemzeti kultúra hagyományaihoz, a

szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyt.

Partnerkapcsolatok ápolásával segítse az élményszerű és hatékony ismeret- és

tapasztalatszerzést.

Pedagógiai Program



SZ 64

E S E M É N Y N A P T Á R

ŐSZ

Szeptember 08 Kisasszony napja Költöző madarak megfigyelése

Szeptember 23. Takarítási Világnap Közös tevékenység a gyermekek,

szülők bevonásával

Szeptember 29. Mihály nap Állatok behajtása, vásár, őszi

termések

Október 04. Állatok Világnapja Autóbuszkirándulás a Miskolci

Vadasparkba

Október 15.-től Szüret Betakarítási munkák, befőzés,

tartósítás, őszi kerti munkák

November 30.-tól Advent

Karácsony előtti várakozás,

adventi koszorú, adventi naptár

TÉL

December 04. Borbála nap Gyümölcság hajtatása

December 06. Miklós nap Mikulás az óvodában

December 13. Luca nap Búzaültetés

December 24. Karácsony

A szeretet ünnepének hangulati

előkészítése – folyamatosan

történik az advent jegyében:

Pedagógiai Program



SZ 65

díszítés, ajándékkészítés, közös

tevékenységek, mézeskalács

sütése, betlehemezés, stb.

Január 01. Újév Újévi jókívánságok, köszöntők

Február végén Farsang

Télbúcsúztatás, közös

tevékenységek a heti

rendezvénysorozat keretében:

pl.: álarckészítés, fánksütés, stb.

TAVASZ

Március 15. Nemzeti ünnep Megemlékezés

nemzeti zászló, kokárda

Március 22. A Víz Világnapja

Zöld nap, lételemünk a víz

Környezettudatos viselkedésre

nevelés

Kék színű ruhadarab viselése

Március-április Húsvét

A tavasz ébredése

Húsvéti népszokások

felelevenítése

Április 22. A Föld Napja

Zöld nap, élőhelyünk a föld

Környezettudatos magatartásra

nevelés

Zöld színű ruhadarab viselése

Május 01. Majális Májusfaállítás megfigyelése

Május 10. Madarak – fák napja

Zöld nap

Madár-és növényvédelem

Pedagógiai Program



SZ 66

Környezettudatos magatartásra

nevelés

Május első vasárnapja Anyák napja Az anya-gyermek kapcsolat

erősítése

Május utolsó vasárnapja Gyermeknap Vidám óvodai programok, közös

tevékenységek a hét minden

napján

Az eseménynaptárban megjelölt alkalmak feldolgozása során a népi mondókák, a

gyermekjáték dalok, a zenehallgatáshoz népdalok, a népmesék, a dramatikus játékok, a népi

bábjátékok kiválasztásában érvényesül az óvodapedagógus módszertani szabadsága, és

szakmai felelősségvállalása.

Pedagógiai Program



SZ 67

A külső világ mennyiségi, formai, és téri összefüggéseinek tevékeny megismerése

Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkoznak a gyermekek. A

matematikai nevelés lehetőséget teremt a természeti – és társadalmi környezetben

megtalálható formai, mennyiségi, téri viszonyokkal kapcsolatos tapasztalatszerzésre.

Meghatározó szerepet kap a gyermekek képességeinek fejlesztésében a fogalmi gondolkodás

kialakulásában. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később

azonban egy részük beépül a gyermekek beszédébe.

Célunk:

A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése,

megtapasztalása.

A matematikai érdeklődés felkeltése.

A logikus gondolkodás megalapozása.

Feladatunk:

A szabad játék során adódó spontán matematikai helyzeteket igyekszünk maximálisan

kihasználni.

Matematikai fogalmakkal, kifejezésekkel, összefüggésekkel ismertetjük meg őket.

A matematika iránti érdeklődésüket igyekszünk felkelteni.

Az óvónői kérdéseket, válaszokat, gondolatokat, a probléma megfogalmazását, pontos

és egyértelmű, a gyermekek számára érthető módon közvetítjük.

A matematikai nevelés tartalma:

A gyerekek a logikai és matematikai szabályjátékok megismerése és alkalmazása során jutnak

tapasztalatok birtokába.

A gyermekek kíváncsiságára építő, érdekes probléma helyzeteket teremtünk, ahol

fejleszthetik az önálló véleményalkotásukat és döntési képességüket. A feladat és

problémamegoldásukat meghallgatjuk, a sajátos logikát elfogadjuk, szükség esetén rávezető

kérdésekkel segítjük őket.

Pedagógiai Program



SZ 68

Szervezett tevékenységek során a számfogalom és a mennyiségfogalom (10-es számkörben)

megalapozását, a sorszám fogalmának megismertetését, sorozatok készítését, sorba rendezést,

a különböző relációs tartalmakkal való ismerkedést gyakoroljuk a gyermekekkel.

Lehetőséget biztosítunk a válogatások, összemérések, összehasonlítások során a gyerekeknek,

hogy mérjenek különböző egységekkel (hosszúságot, területet, űrtartalmat).

Felfedeztetjük a rész-egész viszonyát.

Tapasztalatokhoz juttatjuk a geometria körében a különböző (gömbölyű és szögletes)

formákról, melyeket érzékelhetnek saját testükön, tárgyakon.

A gyerekek tevékenységük közben az irányok, névutók használatával tanulják a térben és

síkban történő tájékozódást.

Játékok során megfigyeltetjük a tükörkép, a szimmetria érdekességét; a gyermekek gyakran

használhatják a tükröt játék közben is.

A játék és a szervezett tevékenységek során felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri

viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik a tér, sík és mennyiségszemléletük, szóbeli

kifejezőkészségük.

A hasonlóságok, különbségek, formai/mennyiségi eltérések, kisebb-nagyobb hosszabb-

rövidebb; magasabb-alacsonyabb viszonyainak megtapasztaltatása.


Célunk:

A gyermekek érzelmi-, értelmi- esztétikai-, erkölcsi fejődésének segítése, pozitív

személyiségjegyeinek megalapozása, fejlesztése a mesék, versek képi erejével, hangulatával,

ritmusával.

Irodalmi élménynyújtás.

Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a

mondókák, dúdolók, versek.

A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb

segítője, életkorilag pontosan megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és

világképének.

Pedagógiai Program



SZ 69

A mesehallgatás intim állapotában a gyermek belső képvilágot jelenít meg, annak folyamata a

gyermeki élményfeldolgozás legfontosabb formája.

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, a bábozás és a

dramatikus játékok. Ezeken keresztül sajátítják el a gyermekek a helyes kiejtést, a tiszta

beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A versekből, mesékből sok új fogalmat

ismerhetnek meg, a bábjátékban és dramatikus játékban kibontakoztathatják szabad

önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására,

önálló versmondásra. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik

elő.

Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs,

kifejezőkészség fejlesztéséhez

Feladatunk:

A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi

fogékonyság megalapozása.

Anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.

A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett multi- és interkulturális

nevelés megvalósítása.

A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás

megalapozása.

Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai

eszközeinek kihasználása a gyermeki beszédkommunikáció fejlődése, fejlesztése

érdekében.

Igényesen összeállított irodalmi anyag, ehhez nélkülözhetetlen a pedagógiai

módszertani tudatosság.

Pedagógiai alapelvek:

A mese a leghatékonyabb forma, amely a gyermeki léleknek önmagában és a világban

való útkereséséhez segítséget adhat. Mintát adnak életünk vezetésére, mély lenyomatot

hagyva a gyermek képlékeny lelkében. Mindezt a tartalmat azonban csak tiszta

Pedagógiai Program



SZ 70

forrásból, az idők próbáját kiállt népmesékből és értékes irodalmi művekből nyerheti

el a gyermek.

A mesélés, verselés, ölbeli játékok intim hangulatában meleg, személyes kapcsolat

alakul ki a gyermek és a felnőtt között, amely elmélyíti a gyermek érzelmi

biztonságérzetét, segíti a befogadást, a saját belső képalkotást, amely a gyermeki

élményfeldolgozás egyik legbiztosabb formája.

Levezeti a feszültségeket, oldja a félelmeket, ugyanakkor esztétikai élményt is nyújt.

Az irodalmi élmények az anyanyelvi nevelés fontos eszközei. Mesehallgatáskor a

gyermek befogadóbb, és sokkal mélyebb tapasztalatokat szerez az anyanyelvről, mint

mikor ő maga beszél.

A legnagyobb hatást az áhítat légkörében, teljes átéléssel, mondott mese képes a

gyermekből kiváltani, mély belső lelki érzést elindítani. Törekedjünk kihasználni a

szemkontaktus élmény-elmélyítő erejét.

A meséléshez, verseléshez kapcsolódó nevelés tartalma:

Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondóka, melyet többnyire mozgás kísér. A

mozgás mélyíti az élményt, a befogadást, fejlődik az egyensúlyérzék, térérzékelés.

Az ölbeli mondókák az érintés, a szorosabb testi kapcsolat révén elmélyítik a meghitt,

bizalmas viszonyt a felnőtt és a gyermek között. Erősítik az érzelmi kötődést, a

biztonságérzetet.

A versekből, mondókákból elsősorban a zeneiség, ritmus, hangulat ragadja meg a

gyermekeket, a tartalom másodlagos. Gyakran mondogassuk őket napközben, mindig a

tevékenységhez illőt. Így mélyebben rögzül, élményszerűbb, mint ha tanítanánk.

A bábozás, drámajáték közben a gyermek kilép önmagából, és azt gyakorolja, milyen másnak

lenni. Fejlődik empátiás, beleélő képessége, fantáziája, belső képalkotása. A

személyiségzavarok oldásának a báb és drámajáték, az egyik leghatékonyabb eszköze azáltal,

hogy a gyermek átéli, most én nem én vagyok.

Pedagógiai Program



SZ 71

Az igazi meséléshez csend szükséges, amelyet az óvónő pedagógiai tapintattal, a személyi

kapcsolatokat erősítő érzelmi eszközökkel teremthet meg (mesefotelba ülés, halk csengőszó…

az óvónő pedagógiai szabadságával dönt).

Fontos a rendszeres, elalvás előtti mesemondás, mert ilyenkor a nyugalom szinte helyet készít

a mesének.


„Ahol dal terem, nincs mitől félned,

gonosz ember ajkán nem terem az ének!

(Kodály Zoltán)

Céunk:

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése. A zenei befogadóképességének és készségének

fejlesztése. Zenei élmény-nyújtáson keresztül a gyermekek érzelmeinek gazdagítása, zenei

anyanyelvük megalapozása.

Feladatunk:

A zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő

válogatása.

Zenei képességek fejlesztése.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a

zenei képességfejlesztő játékokkal.


válogatása.

„A jó zenei légkör nem korlátozódik a tervezett foglalkozásokra, hanem átszövi az egész

napot!” (ÉNÓ-23. old.)

Tartalma:

Pedagógiai Program



SZ 72

A tiszta forrásból válogatott igényes, szép zene emocionális hatása nagy. A zene közvetlenül

váltja ki az érzelmeket, s arra törekszik, hogy a gyermeknek a lehető legtöbb érzelmi

élményben legyen része.

A mondókák, dalok, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészi értékei.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeire (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és

zenei kreativitásának alakításában.

A zenei tevékenységek anyagai a mondókák, és az énekes játékok, amelyek leginkább népi

játékokból, nemzeti hagyományokból tevődnek össze.

A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését,

továbbélését segítik. Az anyag kiválogatásánál fontos szempont a dalokhoz, mondókákhoz

tartozó játékok és mozgásformák.

A zenei képességek fejlesztése:

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az

éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei

érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

A gyermekben zenei élményként a felnőtt általi éneklés és hangszeres zene hat.

A kisebb gyermekeknél az ölbeli játékoknak jelentős szerep jut. Ezek az érzelmi életet

gazdagító, kellemes zenei hatások hozzájárulnak a szociális érettség elősegítéséhez, ezen

belül a pedagógushoz való pozitív viszony formálásához. Az énekes-mondókás anyag

gyakorlásával párhuzamosan zenei képességfejlesztésre is hangsúlyt fektetünk.

Pedagógiai Program



SZ 73

Éneklési készség fejlesztése

Törekszünk a helyes szövegkiejtésre, a hangzók tiszta ejtésének begyakorlására, a tiszta

éneklésre. Ez utóbbi sok gyakorlás, ismétlés révén alakulhat ki, mely az emlékezet

fejlesztéséhez járul hozzá.

Zenei hallás fejlesztése

Ez az alapja a későbbi zenei fogékonyságnak, képességfejlesztésnek.

A gyermekek megismerkednek a magas-mély hang érzékelésével, melynek hangkülönbsége

fokozatosan bővül. Óvodáskor végére az árnyaltabb hangok különbségét is érzékelni tudják.

A halk-hangos közötti különbség hallható módon érvényesül. A gyermekek kezdetben

felismerik az óvónő halk-hangos énekét. Fokozatosan alakul ki bennük az a készség, hogy

csoportosan, illetve egyénenként tudjanak halkan, illetve hangosan énekelni.

A magas-mély és a halk-hangos különbségének térbeli kifejezése a térirányok ismeretének

fejlesztéséhez járul hozzá, a hangmagasság jelzése a zenei írás-olvasást készíti elő.

A hangszínek felismerésénél kezdetben az eltérő hangszínt keltő használati tárgyak

zörejhangjait használjuk. Tudatosan kezdik figyelni és felismerni a környezet, illetve egymás

hangjait, ezeket vizuális ingerek nélkül is megnevezik. Óvodáskor végére képesek lehetnek a

finomabb hangok megkülönböztetésére. A hangszínfelismerés gyakorlása elősegíti az auditív

információk feldolgozásának fejlesztését.

A belső hallás fejlesztése a gyermekek zenei emlékezetére támaszkodik. Ha a dalfelismerés

zökkenőmentesen történik, beiktathatjuk a dallambújtatást.

A ritmusérzék fejlesztése

Óvodáskor kezdetén az egyenletes lüktetés kiemelésén van a hangsúly, mely gyakorlásakor

dominál a zenei manipuláció: hajladozás, hintázás, táncolás, tapsolás,

Az egyenletes lüktetés biztos érzékelésével építhetjük a mondókák és dalok ritmusának

kiemelését. Kezdetben akusztikus módon érvényesül, melyet felvált a látható és érezhető

mozgás. Kiváló játék a ritmusvisszhang és a dalfelismerés ritmusról, mely támaszkodik a

gyermekek figyelmére és emlékezetére.

Pedagógiai Program



SZ 74

Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása csak kiemelkedő zenei tehetségű

gyermekek esetében célszerű.

A gyermekeket fokozatosan szoktatjuk az állandó tempótartásra Éreztetjük a gyors-lassú közti

különbséget változatos módon.

A gyermektánc alapelemei a játékos mozdulatok, melyek az óvónő leleményei alapján

tevődnek össze.

A dal és a játékos mozgás a népi játékokban természetes módon kapcsolódik egymáshoz. A

zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok a gyermeki mozgás

összerendezettségét, a fegyelmezettséget fejleszti. Alakul a gyermekek harmonikus mozgása,

ami a tánc alapja. Ügyelünk az esztétikus, ízléses mozgásra.

Az énekes játékok mozgásanyaga változatos térformákra épül, melyek a gyermekek tér-és

formaérzékét fejlesztik.

Zenei formaérzék fejlesztése

A dallammotívumok hosszúságát és szabályos váltakozását éreztetjük. Erre épülhet a ritmus-

és dallamvisszhang, valamint a kérdés-felelet játék.

Zenei alkotókészség fejlesztése

Az óvónő a gyermekek képzeletét, kreativitását, zenei improvizáló képességét segíti elő, ha

hagyja ötleteiket érvényre juttatni. Az óvónő improvizálásaira épül a gyermekek önkifejező

törekvése, alkotó kedve. Következő lépcsőfoka a tudatos önkifejezés, melyet indirekt módon

befolyásolhatunk. A kérdés-felelet játék itt is kitűnő eszköz.

Zenehallgatás:

Már 3 éves kortól a gyermekeket a zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására

szoktatjuk.

A zenehallgatás középpontjában az élmény-nyújtás áll. A zenehallgatási anyag

összeválogatásánál tekintettel vagyunk arra, hogy azok teljes értékűek legyenek, illetve

figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.

Pedagógiai Program



SZ 75

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása:

Arra törekszünk, hogy a gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan

énekeljenek, ezért az érzelmi motiváltságot megfelelő légkörrel biztosítjuk.

A zenei nevelés szervezeti formái kötetlen, alkalmanként kötött jellegűek.

5 éves kortól fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket a közös, együttes részvételre. Ezek

mellett teret kell engednünk a spontán adódó éneklésre, énekes játékra, hiszen így teljes a

zenei készség-és képességfejlesztés.


„Ha nem volt valamim, csináltam én, labdát, szekeret.

Papírból edény, kistányér, korsó, lábas, fazekak:

kinyírtam, összeraktam, kanalat tettem beléjük,

ragasztott fület az oldalukra;

szánkát, tűzhelyet, mindezt gyártottam.

S ami még hiány, gyorsan lekapta a krétám, ceruzám;

mert festettem is , s kissé valahogy úgy éreztem,

amit lerajzolok, az már az enyém, részben legalább.

Képekben, és mintákban a világ így gyűlt körém.”

( Szabó Lőrinc: Tücsökzene - részlet)

Célunk:

A gyermeki alkotás belső képek gazdagítására épüljön.

Az ábrázoló tevékenységek során alakítsunk ki igényt a gyermekekben az alkotásra,

önkifejezésre.

A gyermek nyitott legyen a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények

befogadására.

Pedagógiai Program



SZ 76

Feladatunk:

A gyermekek kíváncsiságának felkeltése a vizuális tevékenységek iránt fontos

feladatunk, melyek során igyekszünk eljuttatni a gyermekeket az alkotás öröméhez, a

sikerélményhez.

A gyermekeket megismertetjük a különböző anyagokkal, eszközökkel, azok

használatával, a rajzolás, mintázás, kézimunka különböző technikai alapelveivel és

eljárásaival.

Odafigyelünk a gyermekek kezdeményezéseire, ötleteket adunk, és segítséget

nyújtunk, ha szükséges.

Kiállítások megtekintésére keressük az alkalmakat, ahol különböző műalkotásokkal

ismerkedhetnek meg a gyermekek.

Finommotorikus mozgásukat, manuális képességüket, készségüket folyamatosan

fejlesztjük

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus

környezetet biztosítunk, mely elősegíti a szépérzék kialakulását.

A természeti, társadalmi környezetük, a művészetek iránti érzékenység, fogékonyság,

ízlésformálás megalapozására, fejlesztésére törekszünk.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenység tartalma:

A rajzolás, mintázás, kézimunka az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Állandó

helyet, és elegendő időt biztosítunk az ábrázolás azon eszközeinek, amelyeket a gyerekek az

egész nap folyamán bármikor balesetmentesen használhatnak. Az eszközök biztonságos,

célszerű, kreatív használatát már óvodakezdéskor megtanítjuk a gyermekeknek.

Lehetővé tesszük, hogy játszva ismerkedjenek meg a különböző anyagokkal, eszközökkel,

technikákkal. Fontos feladat a szabályok, szokások rögzítése, a technikák pontos bemutatása,

elsajátítása, gyakorlása, a felfedezés, az alkotás örömének megéreztetése.

Megismertetjük a gyerekeket az ábrázoló tevékenységekkel kapcsolatos higiéniai

szokásokkal, /pl.: a ruha feltűrése, alapos kézmosás, stb./.

Pedagógiai Program



SZ 77

Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra,

önkifejezésre, mely során élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő témát választhatnak.

Az otthonról hozott, a kirándulások, séták alkalmával gyűjtött anyagok, termések a gyerekek

esztétikai érzékének és ízlésének formálásán kívül az alkotás örömét szolgálják, mivel

érzelmileg közelebb állnak ezekhez a tárgyakhoz.

A gyerekek személyiségfejlődésének fontos eszköze a népművészeti elemekkel,

műalkotásokkal való ismerkedés. A városunkban szervezett kiállításokra ellátogatunk.

A gyermekek által létrehozott alkotásaikat minden alkalommal pozitívan értékeljük.

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi,

plasztikai kifejezőképességet, komponáló, térbeli tájékozódó, és rendezőképesség alakulását,

a gyermeki élmény, és fantáziavilág gazdagodását, és annak képi kifejezését.

Sokféle anyaggal dolgozunk. Ezen anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő

gyerek számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos.

A gyerekek érdeklődésének megfelelően szabadon választhatnak az alkotói tevékenységek

köréből /rajzolás, festés, ragasztás, tépés, plasztika, fűzés, varrás, stb./

E tevékenységek keretében az óvodásaink nem csak megismerik a világot, hanem az őket érő

spontán vizuális ingerek hatására át is alakítják, újrateremtik, „magukévá” teszik azt.

Mozgásfejlesztés

A mozgás az élet fenntartásának, az egészség megőrzésének, a testi kiteljesedésnek alapvető

feltétele. Az óvodás gyermek egészséges testi fejlődése nem képzelhető el egyéni

képességeket figyelembe vevő, kellő terhelést biztosító folyamatos mozgásfejlesztés nélkül.

A gyermek lételeme a mozgás, veleszületett belső késztetés az aktivitás, a tevékenység iránti

igény. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai fejlesztőmunka fontos

feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlásával érhetünk

el.

A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését,

melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes

végrehajtásának, mozgásműveltségük fejlődésének.

Pedagógiai Program



SZ 78

A tornához és játékos mozgásokhoz az óvodai nevelés minden napján az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell

biztosítani teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy

szervezett formában.

Célunk:

Motoros képességek, kondicionális, koordinációs képességek fejlesztése. Fejlődjön a

gyermekek természetes mozgása: járás, csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrás, dobás,

támasztás, függés, egyensúlyozás. Mozgásuk legyen összerendezettebb, biztonságosabb,

fejlődjön tér és időbeli tájékozottságuk.

Feladatunk:

A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény

kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló

mozgásos játékok ajánlásával.

Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a

mindennapos mozgásra valamennyi gyermek számára.

Közösen, örömmel végzett mozgás közben a társas kapcsolatok szélesítése. Társakhoz

való alkalmazkodás közben önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük

fejlesztése.

A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a

helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A

különböző mozgásformák, testrészek, irányok, stb megnevezésével bővül szókincsük,

fejlődik elvont gondolkodásuk.

Az óvónői konkrét, világos értékelés segíti a gyermek pozitív énképének alakulását.

A mozgásfejlesztés lehetőségei:

Konkrét fejlesztést szolgáló mozgás

Mindennapos szervezett és szabad mozgásos játék

Pedagógiai Program



SZ 79

A mozgásfejlesztő tevékenységek kötelezőek, játékos felépítésük miatt azonban nem

jelentenek kényszert a gyermekeknek. A játékot, a játékosságot alapelvként kell, hogy

értelmezzük és alkalmazzuk.

A mozgásfejlesztés tervezésénél lehetőséget kell biztosítani a gyermekek tempójának

figyelembevételével a megfelelő feladatok gyakorlására.

Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával lehetővé kell tenni, hogy a

gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatokat.

Az óvodai mozgásfejlesztés anyaga:

Az atlétika, torna, és játékjellegű főgyakorlatokból, az előkészítő gimnasztikai gyakorlatokból

és a játékból tevődik össze.

A 3-4 évesek anyaga nagyrészt a természetes nagymozgásokat tartalmazza, amelyek

során megismerkedhetnek testrészeikkel és azok funkcióival. Ismerjék és használják a

kézi szerek közül a babzsákot, karikát, kendőt, labdát.

A 4-5 évesek körében nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése.

Mozgásfejlesztésnél előtérbe kerülnek az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz,

szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. A testséma fejlesztésében kiemelkedő

jelentőségű az oldaliság tanításának fontossága. Végezzenek kéziszer-gyakorlatokat és

társas gyakorlatokat.

Az 5-6-7 éveseknél a finomabb, apróbb mozzanatok segítik a nagymozgások

tökéletesítését. A gyermekek terhelhetősége nagyobb, erő- állóképességük,

gyorsaságuk jobban fejlődik. Elsajátítják a biztonságos mozgáshoz szükséges

szabályokat, megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni.

Mindennapos szervezett, és szabad mozgásos játékok

A mindennapi mozgás anyagát úgy kell összeállítani, hogy a néhány perc is felfrissülést,

edzést, igazi örömöt jelentsen a gyermekek számára.

A szabad mozgás zavartalan lehetőséget ad a megismert mozgásformák többszöri ismétlésére,

gyakorlására az udvari szabad levegőn való tartózkodásnál is.

Pedagógiai Program



SZ 80

A játék során (kinn ill. benn) megfelelő helyet, időt, eszközt, élményt kell biztosítani a

mozgásra, a mozgásos játékok eljátszására. Ezek általában a nagymozgások fejlesztését

szolgálják.

A zenés mozgás is fontos a gyermekek fejlesztésében, ha alkalmanként végeznek ritmikus

utánzó mozgásokat is zenére, időtartama a gyermekek fejlettségétől függ.

A sikeres, jó hangulatú, játékos tevékenység, örömmel végzett mozgás a gyermekek számára

pozitív élményt nyújt, mely újabb cselekvésre készteti őket.

Így a mozgás természetesen beépül a gyermekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé

válik.



Cél és feladatrendszerünkből adódó kiindulási pontok az egyénre szabott differenciált

fejlesztéshez:

Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető,

fejleszthető.

A gyermeket fejlesztik a társas kapcsolatok, neveli az óvoda összes dolgozója.

Az óvodapedagógus szerepe a differenciált fejlesztésben a gyermek mindenek felett álló

érdekei mentén:

tudja és tájékozott a gyermekek életkorából adódó igényei, vágyai, érdeklődése,

késztetései ismeretében,

ismeri az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, mind fejlődési tempója, mind

aktuális állapota, mind személyisége aktuális késztetései tekintetében,

megteremti azt a családias, szeretetteljes, elfogadó, nyitott – tápláló - pedagógiai

légkört, amely az egyes és minden gyermek számára biztonságot áraszt,

a fentiekhez igazodva olyan gazdag és változatos tevékenységrepertoárral rendelkezik,

amelyből kínálva minden egyes gyermek megválaszthatja a számára legvonzóbbat,

Pedagógiai Program



SZ 81

amelyben a választás által aktivitása biztosítottá válik, és így abban leginkább fejlődni

képes,

meg tudja válogatni az olyan pedagógiai hatásrendszert (módszereket, eszközöket,

pedagógiai magatartást, szervezést, irányítási módot, technikákat stb.), amely az egyes

gyermekek önfejlődését megtámogatja, inspirálja, előidézi, és a károsak kialakulását

gátolja.

Így lehetséges az, hogy már az óvodás gyermek is alkotóan részt veszt saját személyisége

konstruktív fejlődésében., megtörténik az önfejlődés inspirálása.

Az óvodapedagógus fejlesztő tevékenységének az egyes gyermekek aktuális fejlettségi

szintjéhez igazodónak kell lennie. Ez a tény pedig megköveteli a gyermek aktuális fejlettségi

szintjének ismeretét.

Minden gyermek érdeke így valósulhat meg, hiszen teljesül a gyermekek azon joga, miszerint

mindegyikőjük a neki megfelelő bánásmódban részesül. Ez a fajta bánásmód meghozza a

gyermeki elégedettséget, jó érzésekkel teli, nyitottságra késztető, mindamellett egyre

magasabb rendű igényeket inspirál. Ezeknek az egyedi, reá jellemző igényeknek a

kielégítésére önmaga bátor próbálkozásaival törekszik.

A fejlődés elősegítése és a fejlesztés között többféle vonatkozásban szükséges különbséget

tenni – az óvodai nevelés céljában megfogalmazottak alapján:

az önfejlődés inspirálásának lehetőségei a megfelelő pedagógiai légkör

megteremtésével

a testi és a lelki szükségletek alapfeltételének érvényesülésével (az óvodai nevelés

feladatához igazodva)

az alapvető testi szükségletek kielégítettségének érvényesülésével (az óvodai nevelés


a tevékenység fejlődés inspiráló vonatkozásának érvényesülésével (az óvodai nevelés


a gyermeki társas környezetben adódó viselkedés rendezésének vonatkozásával (az

óvodai nevelésfeladatához igazodva)

Pedagógiai Program



SZ 82

Differenciált fejlesztési módszerek és eljárások az intézményi nevelőmunkában:

1. Az információk forrása szerint:

verbális (szóbeli vagy írásbeli)

szemléletes

gyakorlati módszerek

2. A megismerő tevékenység szerint:

receptív

reproduktív

részben felfedező, heurisztikus

kutató jellegű módszerek

3. Az oktatás logikai iránya szerint:

induktív

deduktív módszerek

4. A tanulási munka irányításának szempontja alapján:

pedagógusi dominanciájú

közös: pedagógusi-gyermeki

gyermeki dominanciájú módszerek

5. Az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint (a didaktikai feladatok szerint):

új ismeretek, tapasztalatok tanításának, tanulásának

képességek fejlesztésének, fejlődésének

az elősegítésének

az alkalmazásnak

a rendszerezésnek és a rögzítésnek módszerei

6. A szóbeli közlő módszerek fajtái:

monológikus

dialógikus módszerek.

Pedagógiai Program



SZ 83

A differenciált fejlesztés alkalmazását bővítő továbbképzéseken olyan újszerű, speciális

pedagógiai elméleti és módszertani ismereteket szereztek a kolléganők, amelyek elősegítik az

egyéni eltérések felismerését, Hozzájárulnak a beilleszkedési problémák komplex

értelmezéséhez, a viselkedésrendezés pedagógiai eszközeinek bővítéséhez.

Óvodapedagógusaink szakmai kompetenciái speciális ismeretekkel bővültek a gyakorlati

nevelőmunka új kihívásaira tekintettel. Kiemelten sok korszerű módszertani ismeretet

szereztek a gyermekek egyéni fejlődésbeli eltéréseire épülő differenciált fejlesztés területén,

továbbá a családokban sokasodó problémák következményeként a normál intellektusú,

nehezen beilleszkedő, magatartási problémákkal küzdő gyermekek fejlesztése terén.

A továbbképzéseken óvodapedagógusaink megismerték a differenciáló pedagógia

fogalomrendszerét, értelmezését, az egyéni eltérések megismerésének szabályait, módszereit,

a differenciált tevékenységszervezést, a kooperatív tanulás eszközeit, a tevékenységek,

feladatok differenciálási lehetőségeit.

Az óvodapedagógusok szakmai kompetenciái bővültek a gyermeki viselkedés (magatartás)

rendezéséhez szükséges optimista szemlélet, a komplex problémaközelítés terén. A

továbbképzéseken, a magatartási problémák tüneteinek és kiváltó okainak feltárása érdekében

a kolléganőknek lehetőségük nyílt elemzőkészségük fejlesztésére. Megismerhették a

láncreakciókat, a problémák multikauzális jellegét, a viselkedés, magatartásrendezés általános

elveit, koncepcióját, a problémás viselkedés megítélésének szabályait, a tevékenységekben,

társas kapcsolatokban felismerhető jelzések rendszerezésének lépéseit, technikáit, valamint

gyakorolták a konfliktuskezelést.


Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

Pedagógiai Program



SZ 84

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos

és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,

Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag

feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással

rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A nevelőtestület kiemelt figyelmet fordít a tehetségek fejlesztésére, a hátrányok

kompenzációjára, a gyermekek érzelmi nevelésére, értelmi fejlesztésére, az egészséges

életvitel, a környezettudatos magatartás megalapozására, a gyermekek harmonikus

mozgásának fejlesztésére.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése a teljes integrált

rendszerben megvalósul.

Törekszünk arra, hogy ismereteinket bővítsük egyrészt a fejlődésben lemaradt gyermekek

felzárkóztatásának, másrészt a kiemelkedő képességű gyermekek tehetséggondozásának

elősegítése érdekében.



Az intézmény Alapító Okiratába foglalt, a többiekkel együttnevelhető, enyhe fokban értelmi

sérült sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel.

A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a

megfelelő szakemberek (utazó gyógypedagógus) bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal

együttműködve valósítható meg.

Pedagógiai Program



SZ 85

Célunk:

A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a

gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek

esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a

későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

Feladataink:

Inkluzív szemlélettel, a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a

gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés,

figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.

A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan

tudjon cselekedni

Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó

dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modellértékű,

mint az övé

Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi

élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat

építése. Ennek érdekében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, érthető kiejtésre

nevelést.

A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését

elősegítik azok az élmények, tapasztalatok, és minták, amelyeket a gyermek a

kortárscsoportban megél.

Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

gyógypedagógiai megsegítésről. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és

célszerűség érdekében együttműködés a szakemberekkel: gyógypedagógus,

pszichológus, logopédus.

A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok

ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren.

Pedagógiai Program



SZ 86

Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő

szakszolgálatoktól.

Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is

juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális

szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés.

Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri

tájékozódást, beszédészlelés- és megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák

támogatását szolgáló eszközök.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek akadályozottsága, személyiség fejlődésének zavara,

az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy

funkciózavarával függ össze.

Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi,

gyógypedagógiai, és pszichológiai feladat.

Enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos

óvodáskorúakkal történő együttnevelés.

A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok

az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek az óvodai csoportban megél.

Integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

fejlesztésről, gyógypedagógiai megsegítésről.

A sérült gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaikétól, sajátos pedagógiai

segítséget igényelnek. Az együttnevelés során az egészséges és sérült gyermek szociális

kapcsolatai egyaránt fejlődnek. Az egészséges gyermek érzelmi fejlődését segíti a sérült

gyermekre figyelés, ugyanakkor a sérült gyermek lelassult érzelmi fejlődése felgyorsul az

egészségessel való együttélés során.

A gyermekben akkor alakul ki reális pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el

sikereket. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a

lehetőség szerinti önállóságra nevelés. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen

feltétele a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató

munka fontos feladata.

Pedagógiai Program



SZ 87

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fejlődése igen eltérő, attól függően, hogy milyen

egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak.

Ezek oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményként

egyéb hatásokra alakulnak ki.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik

A téri tájékozódás,

a finom-motorika,

a figyelemkoncentráció

emlékezet,

a bonyolultabb gondolkodási folyamatok,

a kommunikáció, és a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni

fejlesztőprogramok kialakításához szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógus

együttműködése szükséges.

Amennyiben a gyermek állapota megkívánja más szakembert, logopédust, pszichológust,

orvost is be kell vonni a fejlesztőmunkába.

Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a

helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az ínkoordinált mozgás.

Ösztönözzük őket mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék

örömének felfedezésére.

A fejlesztés szervezeti keretei

A speciális fejlesztést heti rendszerességgel szakemberek végzik.

Segítséget az óvodán kívül – sérülésüknek, fogyatékosságuknak megfelelő területen dolgozó

szakemberek nyújtanak. (utazó gyógypedagógus)

Jelen helyzetben óvodánk csak az értelmileg enyhe fokban sérült gyermekek nevelését tudja

felvállalni.

Pedagógiai Program



SZ 88

Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a szakemberekkel együttműködni, egymás munkáját

kölcsönösen segíteni, erősíteni a hatékony fejlesztés érdekében.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére

Szívesen járnak óvodába, a speciális foglalkozásokon örömmel vesznek részt.

A közösségen belül megtalálták helyüket, nem kerülnek peremhelyzetbe.

A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.

A gyermek az új feladatokra felkészült, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez

szükséges személyiségvonásokkal rendelkezik, és eközben boldog gyermekkorát éli.

A rugalmas, fejlettségszerinti beiskolázás lehetőségét a jogszabályok előírásai alapján

figyelembe vesszük.


(A zenei képességek fejlesztését tartalmazó tematika2. sz. melléklet) 2. sz. melléklet)

A tehetséggondozás az alábbi területeken valósul meg, amelyek nem különülnek el

egymástól, hiszen az óvodában minden fejlesztés komplex megvalósítással történik.

Mozgásfejlesztés

Anyanyelvi fejlesztés

Logikai képességfejlesztés

Zenei képességfejlesztés

Vizuális képességfejlesztés

A tehetséggondozás intézményi szemlélete:

A program célja az, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a felnövő generáció tagjai életük

minden szakaszában:

boldogok és kiegyensúlyozottak legyenek

rendelkezzenek biztonságot jelentő morális normákkal, étékekkel

erősek maradjanak a megpróbáltatások idején is, meg tudják oldani problémáikat

legyen elegendő önbizalmuk, szeretni és becsülni tudják önmagukat.

Pedagógiai Program



SZ 89

Merjenek hinni képességeik hatalmában, legyen bátorságuk tehetségük

felfedezéséhez, akaratuk és kitartásuk a megvalósításhoz.

Feladatunk:

A szülő figyelmének a felhívása a gyermek kiemelkedő képességére,

Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához,

Folyamatos felkészülésünk a speciális képességek támogatásához

Differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása

Önfejlődésében kell segítenünk, kérdésekkel a pontosabb megfigyelésre ösztönözhetjük,

segítséget nyújthatunk, emlékeztethetjük a látottakra, rávezethetjük a pontosabb észlelésre.

Fontos, hogy ne erőltessük rá a magunk látásmódját, hagyjuk saját élményeit, érzéseit

megjeleníteni. Bár utánzással a felnőttől, gyermektársaitól is sok mindent átvesz, erre nem

késztetjük.

Az ábrázolás lehetőségei az egész nap folyamán adottak. Törekszünk vonzó eszközökkel,

technikák bemutatásával, az önkifejezés e formája felé is ösztönözni őket. Sokféle anyag

megtapasztalására, felhasználására adunk lehetőséget a tépés, vágás, ragasztás, karcolás,

festés, mintázás, hajtogatás, rajzolás, barkácsolás során.

Örülünk minden gyermeki próbálkozásnak, feloldjuk a gátlásokat buzdítással. A gyermeki

munkák kiállításakor, értékelésekor, a személyiség fejlődés, nevelés egyedi feladatait is szem

előtt tartjuk. Nevelőmunkánk során mindig figyelembe vesszük a gyermek képességét,

tehetségét, fejlődési ütemét, szociális kultúrájának hátterét, hogy segítsük fejlődését,

kibontakozását, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását.

A gyermekek megismerik a természetes anyagokat, megtapasztalják az anyagok

tulajdonságait.

Fontos ebben az életkorban a gyerekeket megismertetni a népművészet tiszta elemeivel,

eszközeivel. Teret biztosítunk az anyagoknak a kipróbálására, spontán formálására,

alakítására. A különböző díszítő formaelemek a legegyszerűbb ősi elemektől a bonyolultabbig

terjedhetnek. A mindennapokban, kezdeményezéseken is megfigyelhetünk, szemléltethetünk

népművészeti eszközöket.

Pedagógiai Program



SZ 90

Elősegítjük a gyerek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs

kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Építünk a gyermek mindennapi helyzetében, természetes módon kínálkozó matematikai

tapasztalataira. Bővítjük ez irányú szókincsüket. Érdekes probléma helyzetek létrehozásával

aktivizáljuk őket a logikus gondolkodásra, késztetve az újabb megoldások felfedezésére,

keresésére.



Az intézményben új személyiségdiagnosztikai dokumentum kerül bevezetésre, amelynek mérési

rendszere alapján meghatározható a gyermek személyiségfejlődésének aktuális állapota,

valamint az iskolakezdéshez szükséges képességek és készségek fejlettség szintje (A gyermek

fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban 3. sz. melléklet)

A bevezetésre kerülő személyiségdiagnosztikai dokumentum alkalmas a gyermeki

személyiségfejlődés nyomon követésére, az eredmények elemzésére, és a szükséges korrekciók

kijelölésére.

A gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az

óvodába lépéstől az iskolakezdésig.

Fontos, az ebben rögzített információkat folyamatosan fel is használjuk munkánk során. A

fejlettségmérő lapokat nem kampányszerűen, a gyermeket a csoportból kiemelve, felmérés

jelleggel vezetjük, hanem a mindennapi életben, tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet

rögzítünk. A gyermek tudatos megfigyelése mellett saját munkánk eredményességét is

nyomon tudjuk követni, illetve a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de

társaihoz, saját korosztályához képest is tudjuk viszonyítani.

A gyermek fejlődését folyamatosan kontrolláljuk, ehhez segítségünkre van a

fejlettségmérő lapon kívül a megfigyelési szempontsor.

A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni.

Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére

az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.

Pedagógiai Program



SZ 91

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

„Mert mi teremtünk szép, okos lányt

És bátor, értelmes fiút,

Ki őriz belőlünk egy foszlányt,

Mint nap fényéből a tejút.”

(József Attila)

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korára eléri az iskolai

élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,

amelyben az óvodából iskolássá érik. Az életkor figyelembevétele mellett a rugalmas

beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges, amelyek mindegyike egyaránt

szükséges a sikeres iskolai munkához.


hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a

fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a

finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes

irányítani.


az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz

szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik,

különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus

differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma

kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

Pedagógiai Program



SZ 92

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, átvitele.

A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi

gondolkodás is.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára

érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni: minden

szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot: tisztán ejti a

magán és mássalhangzókat: végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat: ismeri szűkebb lakóhelyét, a

környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét: felismeri az

öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait,

kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és

társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek: elemi mennyiségi

ismeretei vannak


Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan

egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a

fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,

amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek:

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni: késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg: kitartásának,

Pedagógiai Program



SZ 93

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a

tevékenységet.

Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata az egész gyermeki

személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi

szint.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó

intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Pedagógiai Program



SZ 94


A család és az óvoda kapcsolata

A kapcsolattartás célja:

Az óvodai nevelőmunka a nevelés színtereinek szoros együttműködésével lehet csak

eredményes.

Az óvodai nevelés a gyermek családi kultúrájának figyelembevételére, a gyermek meglévő

tapasztalataira, élményeire, ismereteire épít.

Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.

Szeretnénk óvodásaink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek

alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a

kezdeményező szerepet.

A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Megismertetjük velük szemléletünket, programunk

célját, feladatait, ugyanakkor igyekszünk megismerni a család nevelési eljárásait, szokásait.

Nevelőmunkánk csak a kölcsönös családi megerősítéssel lehet eredményes, fontos az

összhang megteremtése.

Az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás

családhoz illesztett megoldásait.

A szülőknek érezniük kell, hogy szeretjük gyermekeiket, tiszteletben tartjuk nevelési elveiket.

Emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben is pozitív modellt nyújtunk.

A gyermekek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, hitelességre, tapintatosságra

törekszünk, fontosnak tartjuk az előremutató segítségnyújtást.

A család és az óvoda szerepe a képességek fejlődése során

Játék-tanulás a családban

Játék-tanulás az óvodában

A játéktevékenység jellemzője, hogy azt örömérzés kíséri. Az örömérzés fakadhat:

a funkciógyakorlás öröméből, amely a tevékenység, művelet egymás után történő

ismétléséből fakad. A funkciógyakorlás során a feszültség feloldódása, ellazulása

Pedagógiai Program



SZ 95

örömérzéssel jár, mindaddig, amíg az, az újdonság erejével hat. Ez rendszerint együtt

jár az „én csinálom”, az „én idézem elő” örömével is. Például: a gyermek addig

gombolgatja a baba blúzát, ameddig minden gombot gyorsan, sikeresen be nem tud

gombolni.

az ismétlések biztonságából,

a ritmusosságból, a gesztusoknak, mozgásoknak, szavaknak szabályos

ismétlődéséből,

az alkotás, a létrehozás öröméből,

a vágyak teljesüléséből. A vágyteljesítés öröme olyan örömérzést jelent a gyermek

számára, amely abból adódik, hogy kívánsága nem mindig teljesülhet a valóságban. A

játékban teljesíti vágyait – hiszen benne minden lehetséges -, és így, örömérzés hatja

át.

a kellemetlen konfliktusos érzésektől való megszabadulásból,

a veszély legyőzéséből,

a kellemes élmények újraéléséből,

a társakkal való együttlétből

Felkészítés az iskolai életre

A tanulás szabadságérzetét a következő módon biztosíthatjuk a tanulási folyamat

beindításakor:

feltételek megteremtésével (kikészített eszközök, élmények felidézése stb.), amelyek

inspirálhatják a tanulási tevékenység választására

tevékenységek felkínálásával, amely választhatósággal párosulva a döntés szabadságát

kínálja fel

a gyermek élményasszociációjának kihasználásával, amely alkalmat ad arra, hogy a

felidézett élmény érdeklődést vált ki a tanulás témája iránt

Pedagógiai Program



SZ 96

gyakorlati problémába ütközésből kiindulva, amely probléma megkínálásával

kíváncsiság kelthető fel a probléma megoldása iránt

gyermeki szükségletek, igények, kérdések kielégítésével, amely egy meglévő motivált

állapot kihasználását eredményezi

motivált tevékenység végzése során abba beintegrálva, amely alkalom lehet arra, hogy

a tanulási tevékenység témája elmélyülhet, többet kíván megtudni róla a gyermek,

vagy akár arra is adhat alkalmat, hogy egy asszociációval hozzá kapcsolódó téma

bontakozhat ki

a gyermekkel történő beszélgetésből kiindulva, amely mindig meglepetéseket tartogat

az óvodapedagógus számára. Ezek a beszélgetések adnak témaajánlatot, adnak

bepillantást a gyermek érdeklődési körébe, igényeik megfogalmazódhatnak

gyermeki segítségkérés kapcsán, amely mindig a gyermek egyfajta közeledését,

kapcsolatkeresését, igényét fejezi ki,

téma vonzóságára építve; például: a kutya, mint kedvenc állat, de lehet egy mesecím

is, vagy egy olyan ajánlat, amelyen keresztül közel vihető a tartalom: pl. gömbölyítés

helyett alma készítése a piacos játékhoz stb.

A szülők számára fontos érzékeltetni kiemelt szerepüket, mert

ők ismerik legjobban, legrégebben, fejlődésüket követve gyermekeiket,

tudatosan koncentrálhatnak a gyermekük hajlamaira, érdeklődésére, igényeire,

tudhatják, hogy a gyermek igényeit szem előtt kell tartania,

tudhatják, hogy elsődleges a gyermek önmegvalósításának megtámogatása, és nem

saját szülői vágyainak megvalósítása

Mindhárom felnőttnek tisztában kell lennie azzal a felelőséggel, amelyet saját szerepe jelöl ki

számára a gyermek ezen fejlődési időszakára. A gyermek lesz majd az a felnőtt, aki

a jövő társadalom értékeit már magában kell érlelnie,

ő lesz a jövő társadalom értékhordozója,

Pedagógiai Program



SZ 97

ő lesz a jövő társadalmának alakítója, de

ő lesz az azt követő társadalom értékátadója is.

Nem mindegy, milyenné válik, és nem mindegy, hogy hogyan illeszkedik be abba a

szocializáló közegbe, amelynek második állomása az iskola. Az átmenet milyensége,

nehézsége, problémái, pszichés hatásai kihathatnak a gyermek személyiségének alakulására,

fejlődésére. Olyan közegbe lép, ahol több mint egy évtizedig magával viszi a belépés előnyeit

és hátrányait.

Ebből következő közös feladatok a gyermeknevelés során

Elfogadjam őt olyannak, amilyen

Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében

Elnyerjem bizalmát

Erősítsem öntudatát

Elismerjem teljesítményét, igyekezetét

Társai felé irányítsam

Társai előtt is értékeljem teljesítményét, igyekezetét

Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését

Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek

A kapcsolattartás formái:

Beiratkozás, az első találkozás.

A szülővé nevelés megalapozása.

Összevont szülői értekezlet megtartása, részletes tájékoztatás nyújtása helyi

pedagógiai programunkról, óvodánk működéséről.

Anyás beszoktatás lehetőségének biztosítása – beiratkozáskor motiváljuk a szülőket,

hogy gyermekeik érdekében éljenek a felkínált lehetőséggel.

Csoportos szülői értekezlet a nevelési év folyamán két alkalommal – a csoportot érintő

legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleg problémák megbeszélése, a szülői

vélemények, javaslatok meghallgatása.

Pedagógiai Program



SZ 98

Családlátogatás: minden újfelvételes gyermeket felkeresünk otthonában, előre

egyeztetett időpontban. A problémás, hátrányos-, vagy veszélyeztetett helyzetben élő

gyermekek családját szükség esetén többször is meglátogatjuk a gyermekvédelmi

felelőssel együtt.

Nyílt napok szervezésével lehetőséget biztosítunk a napi óvodai életbe való

betekintésre.

A szülők segítségnyújtását igényeljük és elfogadjuk, számítunk közreműködésükre, az

óvodáért végzett munkájukra. (Pl. babaruha-varrás, adományozás, kerítés festése,

virágültetés, kertgondozás, udvartakarítás, munkadélután, segítségnyújtás

kirándulásokon, ünnepségek szervezésekor, stb.)

Óvodai ünnepségeinkre, rendezvényeinkre alkalmanként meghívjuk a szülőket, a

gyerekek ajándékkal kedveskednek nekik.

Egyéni beszélgetések közösen megbeszélt időpontban.

Aktuális információcsere.

A szülőkkel kialakított kapcsolattartás új területei:

Szülői fórumok szervezése

Témái:

A beszédhibák javításának jelentősége az eredményes iskolakezdésben

Egészségünk védelme

Az iskolaérettség területei

A szülő és a gyermek jogai, kötelezettségei

Családi napok szervezése:

Tervezett tevékenységek:

Tavaszi udvarrendezés, virágültetés

Adventi kézműves foglalkozás

Kirándulás a Vadasparkba

Bábszínház látogatás

Interaktív meseelőadás

Pedagógiai Program



SZ 99

Farsangi Táncház

Húsvéti készülődés

Anyák – napi délelőtt


Az óvodai rendszeres kapcsolatot tart fenn a pedagógiai szakmai- és szakszolgálati

intézményekkel (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet, Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői Bizottság), az egészségügy szakembereivel (orvos, fogorvos, védőnő), a

gyermek-és ifjúságvédelem intézményeivel (Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat), a

gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel segítik.

A közművelődési intézmények a művészeti nevelés, kultúraközvetítés óvodán kívüli

színterei. A rendezvényeket (pl. bábelőadás, kiállítás, gyermekműsorok, közös programok,

könyvtárlátogatás, stb.) a gyermekek érdeklődését és életkori sajátosságait figyelembe véve

látogathatják csoportosan a pedagógusok vezetésével.


A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása

(ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSI TERVE 4.sz. melléklet)

Az iskolával kialakított jó partneri kapcsolattartás továbbfolytatására törekszünk. Ennek

érdekében új tartalommal töltjük meg szakmai kapcsolatainkat.

Az óvoda és az iskola közötti kapcsolattartás új horizontális rendszerét a 3. sz. melléklet

tartalmazza.

Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda - iskola átmenet minél zavartalanabb, zökkenőmentesebb

legyen. Ennek érdekében kölcsönös megbecsülésen, tiszteleten, érdeklődésen alapuló

kapcsolatra törekszünk az iskola nevelőtestületével, elsősorban az alsó tagozatos nevelőkkel.

A hasonló pedagógiai szemlélet, személyes kapcsolatok, ismeretségek megkönnyítik,

gyümölcsözővé teszik mindennapi munkánkat.

Pedagógiai Program



SZ 100


Az óvodás kisgyermek iskolába lépésének megkönnyítése

Szorongásmentes légkör biztosítása

Az óvodában kialakított jó szokások továbbvitele

A gyermekek tudásvággyal telve, kíváncsian, örömmel menjenek az iskolába

Feladatok:

Pozitív érzelmi töltés kialakítása a pedagógusok, az elsősök és a nagyobb tanulók

között

Közös tevékenységek alapozzák meg a gyerekek viselkedéskultúráját, új szokások

elfogadását

Az iskola életének, épületének az ott dolgozó felnőttek munkájának

megismertetése

Az osztály szokásrendszerének kialakítása, a szabályok megtartásának folyamatos

ellenőrzése, fejlesztő értékelése

Az óvodai–iskolai nevelés közös pontjai

A fentiek érdekében érdemes párhuzamba állítani

az ezen életkorú gyermekek igényeit, szükségleteit, amelyek az egészséges

fejlődésük útját általában elősegítik,

az óvodáskor végére jellemző gyermeki sajátosságokat, amelyek a fejlődő

személyiség ezen intervallumáról adnak tájékozódási lehetőséget mind az

óvodapedagógus, mind a tanító, mind akár a szülő számára, így a

döntéshelyzetekben, a pedagógiai eljárások megválasztásában, és a gyermek

elfogadásában segítséget nyújtanak,

szükséges még megfogalmazni a gyermek számára megváltozott

körülményeket, amelyekkel ebben az időszakban szembesül,

szükséges megfogalmazni a megváltozott körülmények hatását a gyermeki

személyiségre,

az átmenetet megkönnyítő technikákat mind a szülő, mind az

óvodapedagógus, mind a tanító, és a környezetében élő személyek részéről,

Pedagógiai Program



SZ 101

amelyek ismerete vagy megelőzheti, vagy elkerülni segítheti a traumatizáló

tényezőket, és

rámutatni, hogy kik azok a kompetens személyek, akik ezt a komplex

pedagógiai hatásrendszert a gyermek érdekében irányítani, esetleg koordinálni

képesek.

Ezeket a gondolatokat csakis egyfajta elv vezérli:

„A gyermek mindenek felett álló érdeke”.

Az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új

területei


A tanítónőkkel közös munkaközösségi foglalkozást szervezünk, melynek témája az

óvoda – iskola átmenet feladatainak megbeszélése.

Az iskolások „iskola csalogatója” – Gergelyjárás.

A nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába, ahol találkoznak leendő

tanítónőjükkel.

Közös kirándulás az elsősökkel a „Kishegyre”

Közös játszás az elsősökkel az óvoda udvarán.

Közös környezetvédelmi verseny az első osztályosokkal.

Közös „játékdélelőtt” az elsősökkel az óvodai csoportszobában.

Bábszínház szervezése az óvodában – az első osztályosok meghívása.

Bábkészítés természetes anyagokból az óvodában - az első osztályosok meghívása.

Tavasszal a leendő tanító nénik ellátogatnak az óvodába, hogy a csoportokban,

JÁTÉK közben ismerkedjenek meg a gyerekekkel.

Egymás munkájának alaposabb megismerése, a jó kapcsolat ápolása, szakmai

információcsere céljából részt veszünk egymás ünnepélyein, rendezvényein,

munkaközösségi foglalkozásain.

Pedagógiai Program



SZ 102

Szülői értekezletre az óvodába meghívjuk az iskola igazgatóját és pedagógusait, akik

bemutatják a szülőknek az iskolát.

A tanévnyitón az óvó nénik átadják a gyermekeket a tanító néniknek

Évzáró ünnepségeinkre meghívjuk a leendő I. osztályos nevelőket.

A tanév elején az iskolában az elsősöket meglátogatják az óvó nénik.

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái, az intézményfenntartók

oktatásirányítási tevékenységének segítése, például a rövid- és középtávú tervezést

megalapozó helyzetfelmérés és elemzés készítésével

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái:

a Fenntartó képviselőjének meghívása az óvodai programokra, ünnepekre

folyamatos közös pályázatírás, és eredményes megvalósítás

Az intézményfenntartó oktatásirányítási tevékenységének rövidtávú tervezését megalapozó

helyzetfelmérés és elemzés forrásanyaga és tevékenysége:

Az aktuális éves munkaterv és beszámoló

A gyermekvédelmi tevékenység eredményei – folyamatos gyermekvédelmi

adategyeztetés, félévenkénti beszámoló

A Gyermekjóléti Szolgálat felé beszámoló, az aktuális problémák folyamatos jelzése

Az óvodáztatási támogatások nyilvántartásának aktualizálása

Az intézményfenntartó oktatásirányítási tevékenységének középtávú tervezését megalapozó


a Polgármesteri Hivatalban az Művelődési Bizottsági üléseken beszámoló az óvodai

nevelő-fejlesztő munkáról

Pedagógiai Program



SZ 103

folyamatos kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatalban az Igazgatási Főelőadóval és a

Szociális Főmunkatárssal:

3 éves kortól beóvodázás

a hiányzások csökkentése – intézményi mutatók javítása

rendszeres óvodába járás – eredményes iskolakezdés

az SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program és a Továbbképzési Program

módosításának jóváhagyása

Pedagógiai Program



SZ 104



Célunk:

tájékozódás, segítségnyújtás a pedagógiai munkában

tervek, feladatok megvalósításának, utasítások végrehajtásának ellenőrzése

felmerülő problémák feltárása

az elvégzett munka eredményességének vizsgálata.

Feladatunk:

dokumentumok ellenőrzése a nevelési év elején

az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzése, értékelése, minőségbiztosítási

kérdőív alapján

a gyerekek fejlettségi szintjének elemzése, értékelése félévente

a Pedagógiai Program megvalósulásának vizsgálata a nevelési év végén.

Az Óvodavezető az óvodánkban folyó valamennyi tevékenység ellenőrzését végzi. Külső

szakértő segítségét kérheti szakmai feladtok ellenőrzésére.

Az óvodavezető általános helyettese, a tagóvoda - vezetők és a munkaközösség-vezetők a

Szervezetei és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint vesznek részt a szakmai

feladatok belső ellenőrzésében.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezik az intézményi külső ellenőrzés

végrehajtásának jogszabályi hátteréről, lefolytatásának eljárásrendjéről.

Külső intézményértékelési mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az

értékelési eredmények visszacsatolásának módjai

A szakmai ellenőrzés célja:

Pedagógiai Program



SZ 105

Az óvoda funkciójának, célrendszerének elemzése, értékelése a Pedagógiai Program

és a gyakorlat összevetése alapján.

Az intézmény pedagógiai program szerinti működésének, a program

megvalósulásának ellenőrzése.

A pedagógiai szakmai munka értékelése.

A vezetői feladatok ellátásának, a vezetői program megvalósulásának vizsgálata.

Az intézményi működés eredményességének, a pedagógiai programban foglaltak

gyakorlati megvalósulásának vizsgálata.

A szakmai ellenőrzés módszerei:

dokumentum elemzés: Alapító Okirat, SZMSZ, Pedagógiai Program, Csoportnaplók,

Beiskolázási terv

A gyermekekről készült dokumentumok és a Pedagógiai Program koherenciájának

vizsgálata,

a tárgyi és személyi feltételek áttekintése,

közvetlen megfigyelések,

interjúk,

beszélgetések.

A szakmai ellenőrzés vizsgálati területei:

Az óvoda funkcióinak való megfelelés vizsgálata

Az óvoda célrendszerének vizsgálata

Az óvodai részcélok vizsgálata

Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

Forrás: Országos tanfelügyelet III. Intézményellenőrzés és –értékelés

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott óvodai tájékoztató

anyag

Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és

tapasztalatokat használják fel:

Pedagógiai Program



SZ 106

1. Pedagógiai folyamatok

2. Személyiség-és közösségfejlesztés

3. Eredmények

4. Belső kapcsolatok, együttműködés

5. Az intézmény külső kapcsolatai

6. A pedagógiai munka feltételei

7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a

pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

A fenti területekről az alábbi kiemelt tartalmak vizsgálata folyik az ellenőrzés során:


Tervezés

Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? (PP, továbbképzési program,

beiskolázási terv, intézményi éves munkaterv, munkaközösségi tervek elkészítése)

Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya;

az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? (PP, munkaterv,

házirend)

Megvalósítás

A tervek megvalósítása

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya,

hogyan épülnek egymásra?

Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tevékenységekben megvalósuló

képességfejlesztés és nevelési feladatok közvetítésének, azok tényleges

megvalósulásának a viszonya? (pedagógiai program, éves nevelési tervek,

tevékenységi tervek, ütemterv, csoportnapló)

Hogyan működik a gyakorlatban, a pedagógiai programban meghatározott gyermeki

értékelés? (gyermekek fejlődésének nyomon követése) (PP, csoportnapló, gyermekek

egyéni fejlődési dokumentációja)

Ellenőrzés

Pedagógiai Program



SZ 107

Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen

gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?)

Értékelés

Hogyan történik az intézményben az értékelés? (Intézményi önértékelés, pedagógusok

szakmai munkájának értékelése.)

Korrekció

Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?

Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi

önértékelés, pedagógusértékelés, a gyermekek megfigyelésén alapuló és egyéb

mérések.)


Személyiségfejlesztés

Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség-

és közösségfejlesztési feladatok?

Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit,

képességeit?

Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit? (Különös

tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.)

Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?

Hogyan támogatják a tevékenységekben megvalósuló tanulást, az ismeretszerzést, a

képességfejlesztést?

Hogyan történik az egyes gyermekek fejlődésének nyomon követése, pozitívumok,

hiányosságok értékelése?

Közösségfejlesztés

Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését?

Milyen közösségépítő tevékenységei vannak az intézménynek?

Milyen egyéb foglalkozásokat szervez az intézmény?

3. Eredmények

Pedagógiai Program



SZ 108

Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

(Például:elégedettségmérés eredményei: szülő, pedagógus, pedagógiai munkát

segítők)

Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? (Pl. Minőségdíj)

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

Hogyan valósul meg a gyermekek iskolai beilleszkedésének, eredményeinek

nyomonkövetése?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő

tevékenységeik?

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

Hogyan történik az információátadás az intézményben?


Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint,

megyei szint, országos szint)?

6. A pedagógiai munkafeltételei

Tárgyi, infrastrukturális feltételek

Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény nevelési, fejlesztési struktúrájának,

pedagógiai értékeinek, céljainak?

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság,

környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.)

Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő

gyermekek nevelésének, ismeretszerzésének, képességfejlesztésének,

személyiségfejlesztésének?

Szervezeti feltételek

Pedagógiai Program



SZ 109

Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai?

Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési

eljárásokat, módszereket alkalmaz?

Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát,

hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével?

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség és

hatáskörmegosztás?

Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntéselőkészítésbe (és milyen témákban),

valamint a fejlesztésekbe?

Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

Az értékelési eredmények visszacsatolása az intézményi ellenőrzés-értékelésre kijelölt

tanfelügyelő csoport által készített jelentés jogszabály szerinti átadásával történik.


Pedagógiai Program



SZ 110

„ A mai gyermekek szüleinek átneveléséről már elkéstünk.

A holnap szüleinél kell munkánkat kezdenünk, akik ma gyerekek.”

/ Alfred Adler /

A nagy erejű gazdasági, társadalmi folyamatok megváltoztatták a család intézményét,

szerkezetét és működését is. Érezhetően csökken a családok szocializációs ereje, felerősödnek

funkciózavarai. A gyermekvédelem első, legfontosabb jelző intézménye az óvoda.

Célunk:

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése. A gyermeki és emberi jogainak

érvényesítése. Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és

kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

Feladatunk:

Elősegíteni a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a hátrányos

helyzetű gyermekek mielőbbi óvodába kerülését.

A differenciált képességfejlesztés megszervezése.

Érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítása, mely elősegíti minden gyermek

számára az optimális fejlődési folyamatot.

Segíteni a gyermekek jogainak, érdekeinek érvényesítését a hátrányok enyhítését

segítő eszközökkel /prevenció. szocializáció elősegítése/

Példamutató magatartás az óvodapedagógus és dajka részéről a különbözőség

elfogadására, tiszteletben tartására.

A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik intézményünk pedagógiai tevékenységéhez,

melynek lényege, hogy olyan légkört teremtünk, amely, eleve kizárja, hogy bármelyik

gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön.

Minden gyermek részére biztosítjuk az optimális fejlődéshez szükséges feltételeket, amely

segíthet a fennálló hátrányok leküzdésében.

Óvodánkban meghatározó a gyermekek összetétele. A gyermekvédelem szempontjából

megkülönböztetjük a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett

gyermekeket.

Pedagógiai Program



SZ 111

A gyermekvédelemi gondoskodás okai:

anyagi /munkanélküliség, segélyek/

környezeti hatás /drog, alkohol, bűnözés/

egészségügyi / tartós betegség/

szociális / alacsony iskolázottság/

lakáskörülmények / komfortnélküliség, penészes/

családi nevelés jellege /elhanyagoló/

Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi felelős látja el, illetve fogja

össze, amelyben segítséget nyújt az óvodavezető és a csoportos óvónők.

A gyermekvédelmi felelős feladata:

Éves munkaterv alapján végzi feladatát.

Folyamatos kapcsolatot tart a városunkban működő gyermekvédelmi

szervezetekkel.

Minden esetben legfontosabb a gyermekek érdekeinek szem előtt tartása.

A családban lévő hátrányokat lehetőségeinkhez mérten igyekszünk enyhíteni,

hatékonyabban szeretnénk támogatni a családi nevelést, segíteni a

problematikusabb családok életvitelét.

Törekszünk a szülők bizalmának megnyerésére, hiszen a segítség csak elfogadó és

együttműködő kapcsolatban lehet eredményes.

Óvodáskorú gyermekek felkutatása a teljes körű óvodáztatás érdekében.

Mielőbbi óvodakezdés ösztönzése.

Ha szükséges szakemberek bevonásával a megfelelő fejlesztés biztosítása.

Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal és egészségügyi intézményekkel.

A szülők tájékoztatása és segítése a lehetőségeikkel kapcsolatosan.

Problémák feltárása, megoldások keresése.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzés, melyen a kolléganők részt vettek célja az

alábbiak szerint összegezhető:

Pedagógiai Program



SZ 112

A gyermek- és ifjúságvédelemben és a családok támogatási lehetőségeiben

bekövetkezett változások bemutatása, elemzése.

A pedagógus prevenciós feladataival és a problémakezeléssel kapcsolatos elméleti

ismereteinek kiegészítése és szintetizálása gyakorlati vonatkozású tapasztalatokkal.

A társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés technikáinak formálása,

szükségességének tudatosítása.

A gyermek és ifjúságvédelem és a családtámogatás tervezéséhez, megvalósításához

szükséges szakmai kompetenciák fejlesztése.

A program segítséget adott abban, hogy a pedagógus eligazodjon a gyermek, az ifjúság és a

család védelmével kapcsolatos jogi szabályozásban. A képzésen részt vevő

óvodapedagógusok a családok működését rendszerszemlélettel, családpszichológiai

megközelítésben tárgyalták. Áttekintették a családi életciklusokat, kríziseket, főként azok

gyermekekre gyakorolt hatása és a prevenció szempontjából.

A képzés során alkalmazott módszerek és munkaformák (kérdések megfogalmazása, vita,

egyéni és csoportos munkaforma), bővítették az óvodapedagógusok ismereteit és eszköztárát.

A képzés tartalmában jelentős helyet kapott a pedagógus jelzőrendszeri feladatainak,

kompetenciáinak, határainak körvonalazása, tisztázása. A résztvevők a gyakorlatban is

kipróbálhatták az elsajátítottakat gyermekvédelmi feladataik tervezése során. Az egyes

résztémák feladatainak megoldása segítette az ismeretek rendszerezését, és a tudás beépítését

a napi pedagógiai munkába, vagyis közvetve hozzájárult a pedagógus kompetenciáinak

formálódásához.


A Gyermek Jogairól szóló Egyezményről általánosságban elmondhatjuk, hogy visszatükrözi

az emberi jogok fejlődésének két alapvető vonását, tartalmazza az emberi jogok széles

skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogok érvényesülésében.

A diszkrimináció tilalmának kimondása különösen fontos, mivel a világ számos országában

sok gyermeket már a születése percétől sújtja valamilyen hátrányos megkülönböztetés. Ilyen

lehet a faji diszkrimináció, vagy a házasságon kívül született gyermek hátrányos jogi és

társadalmi helyzete.

Pedagógiai Program



SZ 113

A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény önmagában nem teremtheti meg azokat a társadalmi

feltételeket, amelyek a gyermekek egészséges fejlődése érdekében szükségesek, azonban

biztos alapot nyújt olyan társadalmi törekvésekhez, amelyek a társadalmi fejlődés

szolgálatában a gyermek mindenek felett álló érdekét kívánják érvényesíteni.

Intézményünkben érvényesül a

szegregációmentesség

diszkriminációmentesség

a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása

az integráció biztosítása

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű

gyermekek tekintetében óvodánk nevelési gyakorlatában is szerepel az együttnevelés, a

befogadó /inkluzív/ nevelés feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése.

E nevelési gyakorlat minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír, mind

hátrányos helyzetű, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, de a többi gyermek

vonatkozásában is.

Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében

folytatott intézményi tevékenység

Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye

biztosítása érdekében a következő feladatai vannak:

az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód

követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának

meghatározása,

a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód

követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának

meghatározása,

Pedagógiai Program



SZ 114

az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a

kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és

az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos

intézményi feladatok rögzítése,

a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel

kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel

kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,

a gyermekek fejlődésének értékelése.

Az óvodai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos

feladatok:

az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás,

a követelmények teljesítése,

a mulasztások,

a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése,

az iskolába lépésre való felkészítés.

A szociális hátrányok csökkentésére irányuló intézkedések:




Célunk:

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése.

A gyermeki és emberi jogainak érvényesítése.

Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális

környezetből érkező gyermekek számára.

Pedagógiai Program



SZ 115

Feladatunk:















A nemzetiségi óvodai nevelés

Pedagógiai Programunkban az Alapító Okirattal összhangban a nevelőtestület a cigány

nemzetiségi gyermekek számára biztosítja a nemzetiségi óvodai nevelést. Nevelőtestületünk

az óvodai a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja

ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra

értékeit. Az óvodai nevelés magában foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások

továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. Az óvodai

nemzetiségi nevelés tartalmazza a nemzetiségi kultúra, művészetek és hagyományok értékei

közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. A nemzetiségi óvodai

nevelés olyan módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolakezdésre és későbbi

tanulmányokra, hogy tudatosan épít a nemzetiségi kultúra és a többségi kultúra közötti

különbözőségekre és hasonlóságokra.

Pedagógiai Program



SZ 116

Célunk:

a nemzetiségi kisebbségből származó gyermekek szocializációjának segítése, a családi és

közösségi elvárásoknak megfelelő viselkedésformák összhangjának megteremtése integrált

nevelési feltételek keretében.

Az óvodánkba járó szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek

differenciált nevelése, a családok segítése.

A családbevonás eredményeként el kívánjuk érni, hogy a családok nagyobb

odafigyelést tanúsítsanak gyermekeik gondozására, nevelésére.

A szociálisan hátrányos környezetből óvodánkba kerülő gyermekek fejlesztésére

fokozott gondot fordítunk.

Feladataink:

a gyermekek családi körülményeinek feltérképezése az óvodába lépés előtti

családlátogatással,

a gyermekek fejlettségének megismerése,

a gyermekek csoportba való befogadásának elősegítése személyes példamutatással,

az egyéni bánásmód, a folyamatosság, a fokozatosság elvének kiemelt alkalmazása,

valamint konstruktív fejlesztés biztosítása,

Feladataink prioritási rendszere:

Személyiség- és képességfejlesztésben kiemelt fontosságú az önismeret, a

kommunikációs technikák javítása, az együttműködési készség fejlesztése, a reális

énkép kialakítása.

A szocializáció elősegítésében feladatunk, hogy a gyermekekben kialakuljon a saját és

a környező világ értékei, normái közötti kapcsolat iránti érzékenység, és csökkenjenek

az adaptációs nehézségek.

Az egészségközpontú nevelés területén kiemelt fontosságú az egészséges életmód, a

környezetbarát életvitel megalapozása.

Pedagógiai Program



SZ 117

Az értékközvetítésben kiemelten kezeljük a tanulásba és a tudásba vetett hit

megalapozását, felismertetését és a motiváció fejlesztését.

Az ismeretközvetítés elsődleges feladatának tekintjük az eredményes iskolai tanulás

megalapozását.

A hagyományőrzésben prioritást élvez az identitástudat megerősítése, vállalása és a

nemzet közös kultúrájába történő beillesztése.

Az anyanyelvi fejlesztés

Az óvodai élet minden területén kiemelt helyet kap a roma gyermekek anyanyelvi

fejlesztése:

a kommunikációhoz szükséges nyelvi képességek elsajátítása, hiszen a

nyelv a társadalmi együttműködést segíti elő,

udvarias kifejezések megismertetése,

a beszédkultúra fejlesztése (egyéni fejlesztés - a példaértékű beszéd

kiemelt jelentősége)

a beszédértés fejlesztése,

önálló szövegalkotás gyakorlása,

a logikus gondolkodás fejlesztése (összefüggések felismerése, tagolás,

párhuzam, ellentét, ok-okozati viszonyok felismerése az irodalmi

művekben),

az irodalom kultúraközvetítő szerepének átélése (az irodalom esztétikai,

erkölcsi élmények forrása)

A hozzájuk közel álló történetek, mesék, versek megismertetésén keresztül tudjuk őket

megnyerni a mese szeretetére.

Bővítjük szókincsüket, támogatjuk önkifejezésüket.

Arra törekszünk, hogy a roma gyermekek megismerhessék saját mondaviláguk értékeit.

Próbáljuk hagyományaikat (főleg az ünnepekhez kapcsolódókat) felkutatni, mondókákat,

verseket, meséket gyűjteni.

A könyvek vásárlásakor figyelemmel kísérjük a cigány írók, költők (Lakatos Menyhért, Bari

Károly, Rostás-Farkas György) gyermekeknek szánt műveit is, folyamatosan bővítjük a

rendelkezésünkre álló roma gyermekirodalmat.

Pedagógiai Program



SZ 118

Pedagógiai Program



SZ 119

Helyi Óvodai Integrációs Program

A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai :

A támogatás a képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés és óvodai fejlesztő

programban résztvevő halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek és

tanulók után igényelhető a támogatott időszakra, valamint a 20/2012. (VIII. 31.)

EMMI rendelet 171. § (5)-(6) és 173. § (1) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel –

nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A

támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

Pedagógiai Program



SZ 120

Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR), mely nem ad meg részletes pedagógiai

tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan

alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet

megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az

óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a

hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai nevelés országos

alapprogramjára épül.

A Helyi Óvodai Integrációs Program céljai:

Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek beóvodázásra kerüljön

Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon

óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő

munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az

iskolakezdéshez.

Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban,

integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat

Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és

Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal,

Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a

gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.

A Helyi Óvodai Integrációs Program hatóköre:

Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, kiknek

mindenkori létszáma az óvoda „Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek”

nyilvántartásában kerül kimutatásra. A kimutatás fellelhetősége: intézményvezető

irodában.

A Helyi Óvodai Integrációs Program jellemzői:

gyermekközpontú és családorientált szemlélet,

Pedagógiai Program



SZ 121

olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés

kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és

egymás kiegészítőnek tartja.

A Helyi Óvodai Integrációs Program működtetésének szabályozása

Elvárható eredmény:

A Helyi Óvodai Program megalkotását és legitimálását követően a fenntarthatóság

megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít:

A fenntarthatóságot biztosító

tevékenység megnevezése

Felelős Határidő Keletkezett

dokumentum

IPR team ( menedzsment)

megbízása

Intézményvezető

Minden

nevelési év

09.05-ig

IPR Menedzsment

Megbízási Szerződése

A Helyi Óvodai Integrációs

Program cél, feladat és

tevékenységrendszerének

felülvizsgálata az előző nevelés

év önértékelése és az

esetlegesen megváltozott

jogszabályok alapján

Óvodai IPR

team

Miden

nevelési év

09.10-ig

Óvodai IPR

Önértékelés(-ek),

Jegyzőkönyvek,

Feljegyzések,

Módosító javaslatok,

Határozat(-ok)

A intézmény Óvodai

Integrációs Program

működtetésének nevelési évre

szóló munkatervének

elkészítése, megvitatása,

elfogadása.

Minden

nevelési év

09.15-ig

Helyzetelemzésre épülő,

a Helyi Óvodai

Integrációs Programra

épülő nevelési évre szóló

éves munkaterv

A Helyi Óvodai Integrációs Program Mellékletei :

Pedagógiai Program



SZ 122

Beszoktatási Szabályzat

Hiányzások nyilvántartó lapja

Gyermekek testi fejlődésének mérőlapja

Egészségügyi Szűrővizsgálatok Regisztrációs lapja

Együttműködési Megállapodás a Partnerekkel

Iskolai utánkövető lap

Pedagógiai Program



SZ 123

A célok elérése érdekében a Pedagógiai Programunk cél, feladat és

tevékenységrendszerébe integráltan beépülve

F E L A D A T A I N K

1. Szervezési Feladatok

1. Szervezési feladatok

Tevékenység

megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás

módja

Eredményességi

mutató

1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

A HHH Gyermekek

beóvodázásáért felelős team

kijelölése

Óvodavezető Mindenkori

nevelési év

Április 30.

Megbízás

Az óvoda körzetében

a HHH gyermekek

minden nevelési évben

beóvodázása 100%-os

Kapcsolatfelvétel a

védőnővel

Beóvodázásért

felelős team

vezetője

Mindenkori

nevelési év

május 01-31.

hó

Együttműködési

Megállapodás

Kapcsolatfelvétel a

fenntartó önkormányzat

anyakönyvi nyilvántartó

rendszerével

Óvodavezető

Anyakönyvi

kimutatás

A védőnő, a Családsegítő

Szolgálat bevonása a

„felderítő-meggyőző”

munkába

Beóvodázásért

felelős team

vezetője

Mindenkori

nevelési év

05.15-06.30.

Együttműködési

Megállapodás

Az óvodai előjegyzést

követően, azon HHH

gyermekek meglátogatása,

akik nem jelentkeztek

óvodai felvételre

Munkanapló,

Beszámoló

Pedagógiai Program



SZ 124


Tevékenység

megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás

módja

Eredményességi

mutató

„Óvodába - csalogató”

rendezvények

Részletes

Program,

Meghívók,

Fotók, Videó

felvételek

1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás

Csoportalakítás az integrált

óvodai nevelésnek

megfelelve

Óvodavezető

Tagintézmény

vezető(-k)

Minden

nevelési év:

07.01-08.31.

Felvételi és

Mulasztási

naplók, Kimutatás

a HHH

gyermekekről

Minden nevelési

évben megfelelő a

HHH gyermekek

arányos elosztása a

gyermekcsoportokban

1.3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

Érzelem gazdag, családias

óvodai légkör kialakítása

Teljes dolgozói

kör

Folyamatos Pedagógiai

Program,

IMIP,

Partneri

elégedettség

Felmérések

dokumentációja,

Csoportos és

intézményi

értékelések

A HHH gyermekek

rendszeresen járnak

Nyitott óvodai működés

fenntartása: a szülői házzal

való nyitott kapcsolat

Folyamatos

Pedagógiai Program



SZ 125


Tevékenység

megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás

módja

Eredményességi

mutató

A HHH gyermekek körében

a Hiányzási Nyilvántartás

vezetése, folyamatos

figyelemmel kísérése,

szükséges intézkedések

megtétele

Csoportok

óvoda-

Pedagógusai,

IPR team

Folyamatos,

Havi zárás:

minden hó 05-

ig

HHH gyermekek

csoportos és

intézményi

nyilvántartása

óvodába, igazolatlan

hiányzás nincs

Jelző rendszer működtetése

a széles körű intézményi

együttműködés keretében:

orvos, védőnő, Családsegítő

és Gyermekjóléti Szolgálat

IPR team Folyamatos Együttműködési

Megállapodások

1.4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása


igényének felmérése a

szülők körében

Óvodavezető,

Tagintézmény

vezető(-k)

Mindenkori

nevelési év

06.30.

Csoportnaplók

Szülői

Szervezettel való

egyeztetésről

jegyzőkönyv

Az óvoda minimum 8

órás nyitva tartása

biztosítja, hogy a

szülők munkát

kereshessenek,

felkészüljenek a

munkavilágába,

munkát

vállalhassanak.


egyeztetése a fenntartó

önkormányzattal

Óvodavezető Mindenkori

nevelési év

A nevelési évre

szóló Munkaterv

2. Nevelőtestület együttműködése

Pedagógiai Program



SZ 126

Nevelőtestület együttműködés

Formája Résztvevők Gyakorisága Felelős Dokumentálás

módja

Eredményesség

i mutató

Értékelő eset-

megbeszélések

Nevelőtestület

Külső

szakemberek :

pszichológus,

logopédus,

fejlesztő

pedagógus,

tehetség-

fejlesztők

Negyedévente

IPR

team

Jegyzőkönyv,

Fotók, Videó

felvételek

Együttműködési

Megállapodás

Az óvodában

működik az

óvodapedagógusi

együttműködésre

épülő értékelési

rendszer, mely

teljes mértékben

biztosítja a HHH

gyermekek egyénre

szabott

felzárkóztatását,

tehetséggondozását

.

Probléma-

megoldó fórumok

Probléma

felmerülés

időszakában

Hospitálásra

épülő

együttműködés

Folyamatos és

tervszerű az éves

IPR

Munkatervnek

megfelelően

3. Pedagógiai munka kiemelt területei


Tevékenység

megnevezése

Felelős Határidő Dokumentálás

módja

Eredményességi

mutató

3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés

A gyermek egyéni

fejlődését nyomon követő

Személyiséglap rendszer

„anamnézis” fejezetének

elkészítése az óvodába lépő

HHH gyermekek teljes

körében

Csoportok

óvoda-

pedagógusai

Mindenkori

nevelési év:

12.31.

Személyiséglap

rendszer – PP-ben

szabályozott

Az egyénre szabott

fejlesztés, differenciált

személyiségfejlesztés

valamennyi HHH

gyermek körében

biztosított

3.2. Kommunikációs nevelés

Pedagógiai Programunk Csoportok A nevelési év Pedagógiai A HHH gyermekek

Pedagógiai Program



SZ 127


Tevékenység

megnevezése


módja

Eredményességi

mutató tevékenységrendszerének

megvalósítása, melyben fő

hangsúlyt kap a mintaadó

óvodai környezet, a HHH

gyermekek élményhez

juttatása folyamatosan, a

tárgyi és humán erőforrás

fejlesztés

óvoda-

pedagógusai

során

folyamatos

Program

Intézményi éves

Munkaterv

Csoportnaplók

Projekt tervei

DIFER mérés

dokumentációja

A Gyermekek

Személyiséglap

rendszere

Együttműködési

Megállapodás

szókincs, nyelvi

kifejezőkészség,

beszédértés, beszéd

észlelés fejlődése

folyamatos.

Az iskolába lépéskor a

DIFER mérés

eredménye e területen

valamennyi HHH

gyermek körében eléri

a „Befejező szintet” ,

legalább 80%-uk az

„Optimum szintet”

3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció

Az új HHH gyermekek

személyre szabott

beszoktatása az óvodai

életbe

Azon

csoportok

óvoda-

Pedagógusai,

akiknek új

HHH

gyermekeik

vannak

Mindenkori

nevelési év 11.

30.

Beszoktatási terv

Óvodai IPR éves

Munkaterv

A HHH gyermekek

sikeresen

beilleszkednek az

óvodai életbe,

szeretnek óvodába

járni, bizalommal

fordulnak a velük

foglalkozó

felnőttekhez, szívesen

és örömmel vesznek

A csoportok szociometriai

felmérése

Valamennyi

óvoda-

Mindenkori

nevelési év

11.30.

Szociometriai

felmérés

dokumentációja

Pedagógiai Program



SZ 128


Tevékenység

megnevezése


módja

Eredményességi

mutató A szociometriai felmérés

eredményeire épülő

közösségi fejlesztési terv

kidolgozása, megvalósítása

Pedagógus A szociometria

felmérést

követően

folyamatos

Csoportok

projekttervei,

Hetitervek,

Gyermekek

Egyéni Fejlesztési

terve

Együttműködési

Megállapodás

részt a közös

játékokban, tanulásban,

programokban és a

közösségért végzett

munkában. Az óvodai

csoportban évvégére

nincs peremre szorult

gyermek

3.4. Egészséges életmódra nevelés

Pedagógiai Programunk

tevékenységrendszerének

megvalósítása, melyben fő

hangsúlyt kap a helyes

egészségtudatuk és a

táplálkozási szokásaik

kialakítása

IPR team

Folyamatos

Pedagógiai

Program

Éves Munkaterv

Csoportok

projekttervei

Heti tervek

A Gyermekek

Személyiséglap

rendszere –

Egyéni

Fejlesztései terv

Együttműködési

Megállapodás

A HHH gyermekek

teljes körében kialakul

az életkorának

megfelelő

egészségtudatos

szokásrendszer

Sikeres pályázatok útján a

sokoldalú mozgás igény

kielégítése.

A HHH gyermekek

egészséges fejlődéséhez

szükséges óvodai tárgyi és

személyi feltételrendszer

biztosítása

Pedagógiai Program



SZ 129


Tevékenység

megnevezése


módja

Eredményességi

mutató

3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

A Pedagógiai

Programunknak

megfelelően a

multikulturális tartalmak

beépülése a csoportok

mindennapi életébe

Csoportok

óvoda-

pedagógusai

Folyamatos

Pedagógiai

Program

Éves Munkaterv

Csoportok

projekttervei

Heti tervek

A Gyermekek

Személyiséglap

rendszere –

Egyéni

Fejlesztései terv

Együttműködési

Megállapodás

Az óvodás

gyermekek körében

az iskoláskor

eléréséig kialakul

egymás előítélet

mentes elfogadása.

Az óvodás

gyermekek körében

az iskoláskor

eléréséig

szokásrendszerükbe

beépül a tudatos

környezetvédelem

A Sajátos Nevelési Igényű

gyermekekkel való közös

óvodai élet

Az Idősek Gondozóházával

való kapcsolat

fenntartásával az idősek

megbecsülésére való

nevelés

Lokálpatriotizmusra

nevelés: részvétel a

városrész rendezvényein,

ünnepségein, építészeti

értékeink megismerése,

megőrzésére nevelés

A munkára nevelés során a

környezet megóvására,

védelmére való nevelés

Pedagógiai Program



SZ 130

3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek

A Pedagógiai

Programunknak

megfelelően a gyermekek

individualizálva

szocializációjának

megvalósítása projekt

módszerrel, a kooperatív

technikák alkalmazásával

Óvoda-

pedagógusok

Folyamatos

Pedagógiai

Program

Éves Munkaterv

Csoportok

projekttervei

Heti tervek

A Gyermekek

Személyiséglap

rendszere –

Egyéni

Fejlesztései terv

Együttműködési

Megállapodás

Az óvoda képes a

különböző háttérrel és

különböző eltérő

fejlettséggel rendelkező

gyerekeke fogadására,

együttnevelésére,

egyéni, differenciált

fejlesztésére.

Dyslexia prevenció

Megfelelő

kompetenciával

rendelkező

óvodapeda-

gógus (-ok)

Drámapedagógia

módszerek beépülnek a

csoportok mindennapi

életébe

A HHH gyermekek egyéni

fejlesztési naplójában

meghatározott feladatok

végrehajtása

fejlesztőpedagógiai

módszerek alkalmazásával

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással

kapcsolatos munka

Pedagógiai Program



SZ 131


kapcsolatos munka

Tartalma Formája Gyakorisága Felelős Dokumentálá

s módja

Eredményesség

i mutató

4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok

A gyermek

fejlődésének

nyomon

követése,

regisztrálása,

szükség esetén

szakorvosi

vizsgálatának

kezdeményezés

e,

megszervezése

Gyermekek

testi

fejlődésének

mérése: súly,

magasság

Két havonta

Csoportok

óvoda-

Pedagógu

sai

Gyermekek testi

fejlődésének

Mérőlapja

A HHH gyermekek

teljes körében az

esetleges

egészségügyi

problémák

megállapításra

kerülnek, szükség

esetén további

ellátásuk

megvalósul

Védőnő:

egészségügyi

szűrővizsgálatai

Együttműködési

Megállapodásnak

Megfelelően

Óvoda -

vezető

Együttműködési

Megállapodás

Szakorvosi

szűrővizsgálato

k

4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás

Egészségügyi

tartalmú

programok a

szülők számára

Szülői klub

működtetése

Pályázat függő

IPR team

Szülői klub éves

program terve,

Képek, Videó

felvétel, Védőnő

feljegyzései ,

Védőnői

munkanapló

Együttműködési

Megállapodás

A HHH szülők

körében végzett

felvilágosító,

tanácsadó munka

hatására a

gyermekek otthoni

egészséges

életmódja javul

A szülők eseti

problémáiban

segítségnyújtás

Védőnői

fogadóóra az

óvodában

Pedagógiai Program



SZ 132


kapcsolatos munka

Tartalma Formája Gyakorisága Felelős Dokumentálá

s módja

Eredményesség

i mutató

4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése

A Pedagógiai

Programunk

negyedik

alappillérének

megfelelően a

családok

szociális

támogatása.

Ruhák, játékok,

könyvek

gyűjtése,

adományozása,

kölcsönzése,

Pályázat függő

IPR team

Együttműködési

Megállapodás

Képek, Videó

felvétel,

belépőjegyek,

feljegyzések,

jegyzőkönyvek

A Gyermekjóléti

szolgáltatások által

a HHH gyermekek

szociális

hátrányaiból eredő

lemaradások

csökkennek.

Kirándulások,

táborok

szervezése,

Rendezvényeke

n való részvétel

biztosítása:

szülők-

gyermekek

A HHH

gyermekek

óvodai

ingyenességéne

k biztosítása

Szülők

felvilágosítása a

szociális

támogatás

lehetőségeiről

Nevelési év

elején: 09. 30-

ig, utána

folyamatos

Gyermek-

védelmi

felelős

HH gyermekek

térítési díj

kedvezmény

kimutatása,

Jegyzői

határozatok

Egyetlen gyermek

se marad ki az

óvodából a szülők

szegénysége miatt Szociális

osztállyal való

közvetlen

kapcsolat

felvétel a szülő

érdekében

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az

alábbiakkal

Pedagógiai Program



SZ 133


alábbiakkal

Tartalma Formája Gyakorisága Felelős Dokumentálás

módja

Eredmé

nyességi

mutató

5.1. Gyermekjóléti, Családsegítő szolgálat

Pedagógiai

Programunk

negyedik

alappillérének

megvalósításában

való aktív részvétel:

Családok szociális,

mentális támogatása,

segítése

Pályázati

sikerességtől

függően:

Családsegítő

szakember

folyamatos

jelenléte az

intézményben

Folyamatos

Óvoda-

vezető és

IPR team

Együttműködési

Megállapodás

Pedagógiai

Program

Éves Munkaterv

Csoportok

projekttervei

Heti tervek

A Gyermekek

A

Gyermekjó

léti

szolgáltatá

sok által a

HHH

gyermekek

szociális

hátrányaib

ól eredő

Pályázati

sikerességtől

független:

folyamatos

információ és

segítségnyújtás a

szülők számára a

szociális

támogatás

lehetőségeiről,

Szülői klub

működtetése

Pedagógiai Program



SZ 134


alábbiakkal


módja

Eredmé

nyességi

mutató

családi felkérésre a

családok és a

szakszolgáltató

intézmény közötti

közvetítés

Személyiséglap

rendszere –

Egyéni

Fejlesztései terv

lemaradáso

k

csökkenne

k.

Jelzőrendszer

folyamatos

működtetése

Közös pályázati

munka

A szülők

erőforrásainak

feltárása

Karitatív

tevékenység

Folyamatos

Szociális ellátó

rendszerrel való

közvetlen

kapcsolattartás

5.2. Védőnői hálózattal

A gyermekek óvodai

beíratásának

támogatása

Jelzőrendszer

műkötetése

Esetmegbeszélés

Nevelési év

elején, majd

folyamatosan

Pedagógiai

Program

Éves munkaterv

Együttműködési

Megállapodás

Az óvoda

körzetébe

járó HHH

óvodáskor

ú

Pedagógiai Program



SZ 135


alábbiakkal


módja

Eredmé

nyességi

mutató

Korai

képességgondozással

kapcsolatos

tanácsadásig

Pályázati

eredményesség

esetén: Szülői klub

és Baba-mama

játszóház

működtetése

Pályázati

programnak

megfelelve

Óvodavezető

és

IPR team

Program terv,

Képek, videó

felvételek,

Feljegyzések,

Jegyzőkönyvek

gyermekek

teljes köre

rendszeres

en jár

óvodába,

egyéni

differenciá

lt

fejlesztésü

k sikeresen

valósul

meg,

ennek

megfelelőe

n az iskolai

életükben

az

esélyegyen

lőségük

biztosított

Pályázati

lehetőségek együttes

kihasználása a HHH

gyermekek óvodai

sikeressége jegyében

Közös pályázat

írása,

eredményesség

esetén:

megvalósítás

Pályázati

kiírások

időszakában

Pályázati

dokumentáció

5.3. Szakmai szolgáltatók

A gyermek

fejlesztésében való

kooperatív

együttműködés

Esetmegbeszélések

Problémamegoldó

fórumok

Negyedévente

Óvodavezető

és

IPR team

Jegyzőkönyv,

Fotók, Videó

felvételek,

Együttműködési

Megállapodás

Az óvoda

képes a

különböző

háttérrel és

különböző

eltérő

Fejlesztési terv

közös kidolgozása

PP

szabályozásának

megfelelően

Egyéni fejlesztési

terv

Pedagógiai Program



SZ 136


alábbiakkal


módja

Eredmé

nyességi

mutató

Szakmai

szakszolgáltatások

biztosításának

megtervezése és

biztosítása

Nevelési év

eleje: 10.15-ig ,

majd a nevelési

év során

folyamatos

Éves Munkaterv,

Egyéni Fejlesztési

napló,

Foglalkozási

napló

fejlettségg

el

rendelkező

gyerekeke

fogadására

,

együttneve

lésére,

egyéni,

differenciá

lt

fejlesztésér

e.

5.4. Cigány kisebbségi önkormányzat

A gyermekek óvodai

beíratásában való

együttműködés

Konzultációk

Az óvodai

előjegyzés

időszakában

Óvodavezető

és

IPR team

Együttműködési

Megállapodás

Feljegyzések

Az óvoda

körzetébe

járó HHH

óvodáskor

ú

gyermekek

teljes köre

rendszeres

en jár

óvodába,

egyéni

Közös

családlátogatások

A gyermekek

hiányzás

csökkentésében való

együttműködés

Folyamatos

A gyermekek

iskolaválasztásában

való együttműködés

Egyéni és

csoportos

megbeszélések

Beiskolázás

előtti

időszakban

Pedagógiai Program



SZ 137


alábbiakkal


módja

Eredmé

nyességi

mutató

A szülői

programokkal

kapcsolatos

együttműködés

Rendezvények

együttes

lebonyolítása

Éves

Munkatervnek

megfelelően

Éves Munkaterv,

Fotók, Videó

felvételek,

Programok terve,

értékelése

differenciá

lt

fejlesztésü

k sikeresen

valósul

meg,

ennek

megfelelőe

n az

iskolai

életükben

az

esélyegyen

lőségük

biztosított

Pályázati



gyermekek óvodai


Közös pályázat

írása,

eredményesség

esetén:

megvalósítás

Pályáztatás

időszakában

Pályázati

dokumentáció

5.5. Civilszervezetekkel való együttműködés

A gyermekek óvodai

beíratásában való

együttműködés

Közös

családlátogatás

Az óvodai

előjegyzés

időszakában

Óvodavezető

és

IPR team

Éves Munkaterv,

Fotók, Videó

felvételek,

Programok terve,

értékelése

Az óvoda

körzetébe

járó HHH

óvodáskor

ú

gyermekek

teljes köre

rendszeres

A gyermekek

hiányzás

csökkentésében való

együttműködés

Folyamatos

A gyermekek

iskolaválasztásában

való együttműködés

Egyéni és

csoportos

megbeszélések

Beiskolázás

előtti

időszakban

Pedagógiai Program



SZ 138


alábbiakkal


módja

Eredmé

nyességi

mutató

A szülői

programokkal

kapcsolatos

együttműködés

Rendezvények

együttes

lebonyolítása

Éves

Munkatervnek

megfelelően

en jár

óvodába,

egyéni

differenciá

lt

fejlesztésü

k sikeresen

valósul

meg,

ennek

megfelelőe

n az

iskolai

életükben

az

esélyegyen

lőségük

biztosított

Pályázati



gyermekek óvodai


Közös pályázat

írása,

eredményesség

esetén:

megvalósítás

Pályáztatás

időszakában

Pályázati

dokumentáció

Pedagógiai Program



SZ 139

6.Óvoda-iskola átmenet támogatása

6.Óvoda - iskola átmenet támogatása


módja

Eredménye

sségi

mutató

6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

A Pedagógiai

Program

eredményes

megvalósítása

A mindennapi

óvodai élet

tevékenységei

Folyamatos

Valamennyi

óvoda-

pedagógus

Pedagógiai

Program,

Éves Munkaterv,

Csoportnapló,

Gyermekek

személyiséglap

rendszere,

Együttműködési

Megállapodások

A tanulási

képességek

megalapozásá

val, a tanulási

és egyéb

részképesség

zavarok

kialakulásána

k

megelőzéséve

l, megoldási

késztetés,

monotónia

tűrés,

figyelemkonc

entráció, az

alkotásvágy

szükséges

szintjének

kialakításával

a

kudarcmentes

iskolakezdés

biztosítása

Pedagógiai Program



SZ 140



módja

Eredménye

sségi

mutató

6. 2. Iskolaválasztás támogatása

A HHH

gyermekek

kudarcmentes

iskolakezdése

érdekében a

gyermekek

ismerjék meg

leendő elsős

tanítóikat

Játékos fejlesztő

foglalkozások

Két hetente

IPR team

Pedagógiai

Program,

Éves Munkaterv,

Csoportnapló,

Óvoda – Iskola

Együttműködési

Megállapodása

A HHH

gyermekek

kudarcmentes

en

illeszkednek

az iskolai

életbe.

A HHH

gyermekek

többsége

integrált

iskolai

környezetben

kezdi meg

általános

iskolai

tanulmányait.

Ismerkedés az

iskolával:

játékdélután, nyílt

órák – szülők -

gyermekek

együttes

részvételével

Évi 4 alkalom

Tájékoztató

megbeszélések

Beiskolázást

megelőző

időszakban egy

alkalom

6. 3. Az érintett iskolákkal: közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása

A HHH

gyermekek

óvoda-iskola

átmenetének

zökkenőmentes

biztosítása

DIFER mérés –8

éves korig

Évi

rendszerességgel:

11.30-ig és

05.31-ig

IPR team

Pedagógiai

Program,

Éves Munkaterv,

Csoportnapló,

Óvoda – Iskola

Együttműködési

Megállapodása

Az egyéni

differenciált

fejlesztés

eredményekén

t a HHH

gyermekek

általános

iskolai

hospitálások Évi: min. 2

alkalom

Esetmegbeszélések

Negyedévente

Pedagógiai Program



SZ 141



módja

Eredménye

sségi

mutató

Közös Programok

Éves Munkaterv

szerint

eredményessé

ge biztosítottá

válik

6. 4. A gyerekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében

A HHH

gyermekek

sikeres

iskolakezdésének

biztosítása,

kontrolálása

Személyes

beszélgetés az

elsős tanítókkal

A nevelési év

első felében:

12.31-ig

IPR team

Utánkövető lap,

Értékelő

megbeszélés

jegyzőkönyve

A HHH

gyermekek

teljes

körében

sikeresen

valósul meg

az iskolai

életbe való

beilleszked

és:

1. az iskolai

DIFER mérés

eredménye

nem tér el az

óvodai mérés

eredményétől

2. A

gyermekek

többsége

integrált

iskolai

környezetben

tanul

Utánkövető lap

kitöltése, értékelése

7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés

Pedagógiai Program



SZ 142


Tartalma Formája Gyakoriság

a

Felelős Dokumentálá

s módja

Eredményessé

gi mutató

Személyes

kapcsolat

kialakítása

minden szülővel

Családlátogatás,

Nevelési év

elején egyszer

Csoportok

óvoda-

Pedagógusa

i

Csoportnapló

k bejegyzései,

Gyermek

anamnézise,

Jegyzőkönyv

A Pedagógiai

Programunk

nyitott

óvodaképének

megfelelve a

családok

bevonásának

hatékony

megvalósításával a

Partnerközpontú

működés

megvalósul, az

intézmény

párbeszédet alakít

Egyéni

beszélgetések

Napi

rendszerességg

el

Szülői

értekezlet,

Nevelési év

elején egyszer

A gyermekek

egyénre szabott

beszoktatásának

biztosítása

Beszoktatási tervnek való megfelelés

Rendszeres napi,

vagy heti

tájékoztatás a

gyermekek

fejlődéséről

Tájékoztatás -

beszélgetés a

szülőkkel,

Gyermekmunká

k kihelyezése a

szülői

tájékoztató

táblákra

Napi

Csoportok

óvoda-

Pedagógusa

Pedagógiai

Program

Szervezeti és

Működési

Szabályzat

Intézményi éves

Munkaterv

Csoportnaplók

bejegyzései,

Az egyéni

fejlesztési napló

bejegyzéseinek

megbeszélése

Negyedévente

A gyerekek

alkotásainak

megmutatása,

elemzése

Folyamatos

Pedagógiai Program



SZ 143


Tartalma Formája Gyakoriság

a

Felelős Dokumentálá

s módja

Eredményessé

gi mutató

Szülői részvétel

lehetőségeinek

biztosítása a

foglalkozásokon

Nyitott

óvodakép:

projektek

megvalósításába

n való szülői

részvétel

Folyamatos –

Éves

Munkaterv

alapján

i

Az

IPR team

irányításáv

al

Gyermek

személyiséglap

rendszere

Képek, videó

felvételek,

Program tervek

Csoportok és

intézményi

értékelések

ki minden szülővel

Gyermekneveléss

el kapcsolatos

nézetek

kicserélése

Egyéni

beszélgetések

Igény szerint

A családok

szokásainak,

értékrendjének

megismerése,

megértése, a

család

erőforrásainak

feltárása

Egyéni

beszélgetések

Nevelési év

elején, majd

folyamatosan

Szülői

közösségek

kialakítása

Csoportos és

intézményi SZM

megválasztása,

működtetése

Két havi és

szükség esetén

Közös

rendezvények

szervezése

Családi napok

az óvodában

Éves

Munkaterv

szerint

Pedagógiai Program



SZ 144

Helyi Óvodai Integrációs Program 1. sz. Melléklete

Beszoktatási szabályzat

A szabályozás célja:

Valamennyi új óvodásunk számára megkönnyítsük az első szociális közeg, az óvoda

elfogadtatását.

A gyermekek beszoktatása óvodai szintű folyamat legyen, nevelőtestületi szinten

megtervezett beszoktatási tervvel.

Az óvoda körzetébe tartozó valamennyi Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermek

beóvodázása három éves kortól teljes körű legyen, a gyermekek szívesen járjanak

óvodába

Célcsoport a teljes óvoda

Felelős: óvodavezető- óvodavezető helyettes

A folyamat dokumentumai:-

csoportnapló,

beszoktatási terv,

gyermekek egyéni dokumentációja

A folyamat leírása:

‘. Minden év augusztusában ötletbörze segítségével az intézményi beszoktatási terv

elkészítése.

Mivel kedveskedünk? Időpontja Felelősök

Határidő: augusztus 21.

Pedagógiai Program



SZ 145

Felelős: Csoportos óvónő(-k)

Óvodába lépés előtt családlátogatás, beszélgetés az anyás beszoktatás fontosságáról.

Anamnézis felvétele.


Felelős: Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai

A beszoktatás első napjára a gyermek jelének elkészítése, a hozzátartozó mondókával,

verssel, vagy énekkel. A „megérkeztem tábla” elkészítése.



A szülő eldöntheti, hogy folyamatos, fokozatos, vagy anyás beszoktatást választ.

Beszoktatás alatt, a gyermek megismerése (tisztálkodási, WC-használati, étkezési, alvási,

játéktevékenységi szokások).



A beszoktatás időtartama minimum 1 hét, maximum 1 hónap.

Időtartam : szeptember 01 – szeptember 30. közötti időszak


A beszoktatás tapasztalatainak dokumentálása, értékelése

Szempontok:

kapcsolatteremtése a felnőttekkel,

kapcsolatteremtése társaival,

érzelmi életének jellemzői a beszoktatás idején,

Pedagógiai Program



SZ 146

a csoportszokásokhoz való viszonyulása,

viszonyulása az óvoda sokféle tevékenységéhez (játék, mese, ének, rajz,

mozgás, környezet, stb.)

beszoktatás eredménye csoport szinten

Határidő: december 15.

Felelős: IPR team vezető

Helyi Óvodai Integrációs Program 1. sz. Melléklete

Pedagógiai Program



SZ 147

………………………………………………….

Óvoda neve és címe

Halmozottan Hátrányos Helyzetű Óvodás gyermekek hiányzásának

kimutatása

Nevelési év: /

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek Óvodába járásának gyermekenkénti

nyilvántartása

Nevelési év: /

Pedagógiai Program



SZ 148

Csoport megnevezése:…………………….

Gyermek neve:…………………………………………………………………………………..

Hónap neve Nyitvatartási napok

száma/nap

Hiányzások összesen/nap

Igazolt Igazolatlan

Szeptember

Október

November

December

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Összesen:

Pedagógiai Program



SZ 149

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek Óvodába járásának gyermekenkénti nyilvántartása

Nevelési év: /

Csoport megnevezése:…………………….

Jelölések: Igazolt: + Igazolatlan: -

Gyermek neve

Az adott hónap hiányzási adatai/nap

09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08 Összesen:

+ - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + -

Pedagógiai Program



SZ 150

Mindösszesen

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek Óvodába járásának intézményi nyilvántartása

Pedagógiai Program



SZ 151

………………………………………………………………………………………………

Intézmény neve és címe:

Nevelési év: /

Jelölések: Igazolt: + Igazolatlan: -

Csoport neve

Az adott hónap hiányzási adatai/nap

09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08 Összesen:

+ - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + -

Mindösszesen

Pedagógiai Program



SZ 152

Helyi Óvodai Integrációs Program 3.sz. Melléklet – A gyermek testi fejlődésének mérőlapja

Nevelési év: /

Csoport megnevezése…………………….

Gyermek neve

Súly/kg Magasság/cm

09. hó 11. hó 01. hó 03. hó 05. hó 09. hó 11. hó 01. hó 03. hó 05. hó

Pedagógiai Program



SZ 153

Pedagógiai Program



SZ 154

Helyi Óvodai Integrációs Program 4.sz. Melléklet – A gyermek egészségügyi szűrővizsgálatának regisztrációs lapja

Nevelési év: /

Csoport megnevezése ……………………

Kitöltési útmutató: a „Megszervezett szűrővizsgálat megnevezése” celláiba a szakorvosi vizsgálat időpontja kerül beírásra

Fontos tudnivaló: A gyermekek szakorvosi vizsgálatára csakis szülői beleegyezéssel kerülhet sor (Szülői beleegyező Nyilatkozat!)

Gyermek neve Megszervezett szakorvosi szűrővizsgálat megnevezése

Fogászat Szemészet Fülészet Ortopédia …………….. …………….

Pedagógiai Program



SZ 155

Pedagógiai Program



SZ 156

Helyi Óvodai Integrációs Program 5.sz. Melléklet

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Óvodás Gyermekek Integrált Óvodai Nevelésében

résztvevő Partnerek

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA

Készült:

Hatályba lépés időpontja: 20 . . .

Hatályosság ideje: Visszavonásig

Pedagógiai Program

Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvoda


157

A HHH gyermekek Óvodai

Integrációs Programjában

részt vevő partner

megnevezése

Együttműködési terület a HHH gyermekek nevelésében-fejlesztésében a Helyi Integrációs Program feladattervének megfelelően Együttműködő

képviselőjének

aláírása A gyermekek

óvodai

beíratásának

támogatása

Az igazolatlan

hiányzások

minimalizálás

a

Nevelőtestület

i

együttműködé

s

Pedagógiai

munka teljes

területe

Gyermekvédel

mi munka,

szociális

segítségnyújtá

s

Gyermekek

egészségügyi

ellátása

Óvoda-iskola

átmenet

támogatása

Közös

pályázatok

Szülőkkel való

kapcsolattartá

s,

együttműködé

s

Az óvodába járó gyermekek

szülei

X X X X X X

Gyermekorvos X X X X X X X X X

Védőnő X X X X X X X X X

Családsegítő és Gyermekjóléti

Szolgálat

X X X X X X X X X

Általános Iskola X X X X X X

Helyi Önkormányzati

képviselők

X X X X X X X X

Helyi Cigány Kisebbségi

Önkormányzat

X X X X X X X X

Nevelési Tanácsadó X X X X X X

Pedagógiai Szakszolgálat X X X X X X

Külső segítő szakemberek

Pl: utazó gyógypedagógus

X X X X X X

Helyi Önkormányzat Szociális

ellátó rendszere

X X X X X X

Idősek Gondozóközpontja X X X

Civil szervezetek: X X X X X X X X

Pedagógiai Program



SZ 158

Helyi Óvodai Integrációs Program 6 .sz. Melléklet – A HHH gyermekek iskolai életét utánkövető lap

Nevelési év: /

Gyermek neve

Óvodai DIFER mérés eredménye A gyermek iskolai életére vonatkozó adatok

4. éves

korban

5. éves

korban

6. éves

korban

7. éves

korban

Az általános iskola

megnevezése

Az általános iskolai

DIFER mérés eredménye

Pedagógiai Program



SZ 159

Pedagógiai Program


3792 Sajóbábony Erkel Ferenc út 4.

160


A Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete felülvizsgálta és módosította

Pedagógiai Programját, melyet a fenntartó, Sajóbábony Város Önkormányzat

Képviselőtestülete elé terjesztett jóváhagyás céljából.

A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2014. 09. 01.-től visszavonásig

A nevelési program felülvizsgálata az intézményi önértékelésben foglaltak szerint 4 évente

szükségszerű. A felülvizsgálatot a nevelőtestület szakértő segítségével végzi, amennyiben

szükséges a módosításokat elkészíti.

Felülvizsgálatának és módosításának indokai:

Kötelező:

Jogszabályváltozás

Fenntartó által meghatározott feladatváltozás

tartalmi szabályozás változása

Lehetséges:

Sikeres innováció eredményeinek beépítése

A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, ill. a kevésbé eredményes

elképzelések elhagyása

intézményátszervezés

nevelőtestületi javaslat

A Pedagógiai Program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását – a vezetőnek benyújtott

írásbeli előterjesztés után 50+1%-os támogatásával – kérheti a közalkalmazotti tanács elnöke,

mint döntés-előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője.

A Pedagógiai Program nyilvánossága:

Megtalálható minden csoportunkban és a fejlesztő pedagógus szobájában is

Egy példány az óvodavezető irodájában

Az óvoda honlapján

Pedagógiai Program



161


dátum:

szülői szervezet képviselője

P.H. dátum:

a nevelő testület képviseletében

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:

1. A szülői szervezet véleményét bemutató iktatószámú jegyzőkönyv.

2. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely számú határozatával

elfogadta a Pedagógiai Programot, iktatószáma .

3. Óvodavezetői jóváhagyó vélemény,számú határozata, kelte: , intézményi

iktatószámon.

Keltezés intézményvezetői aláírás és bélyegzőnyomat

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:

A Helyi Önkormányzat Képviselőtestülete

A Szülői Szervezet

Az óvoda nevelőtestülete

Pedagógiai Program



162


3792 Sajóbábony, Erkel Ferenc út 4.

Mellékletek

Pedagógiai Program



163



1 sz. melléklet

Kimutatás a képzéseken résztvevők számáról

Tevékenység megnevezése mennyiségi

egység mennyiség

Fenntartó + óvoda

A fenntartó és az óvodapedagógus közös

felkészítése/Vezetők, változások –

Változásmenedzsment, új intézményi szerepkörök –

vezetői, irányítási feladatok (30 órás)

fő 1+1


felkészítése/Vezetőképzés – Pályázati projektek sikeres

megvalósítása: projektmenedzsment,

változásmenedzsment (30 órás)

fő 1+1

Módszertani képzések

Cselekvő, felfedező tevékenység szervezésének

módszertana az óvodában fő 2

Differenciálás, viselkedésrendezés az óvodában fő 2

Környezeti nevelés, környezettudatosság,

környezetvédelem az óvodában fő 2

Mérés-értékelési alapismeretek az óvodában fő

1

A mentálhigiénés szemléletmód és technikák

érvényesítése a pedagógus kompetenciájában fő 1

Új törekvések a pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi,

valamint a családtámogatási feladatainak ellátásában fő 2

Szemléletváltás az óvodások és a kisiskolások

testnevelésében. A mindennapos mozgásprogramok

tervezése és szervezése. fő

2

Pedagógiai Program



164

Konfliktuskezelés, problémamegoldás (folyamatba

ágyazott pedagógus-továbbképzés) fő 2

Óvodából iskolába- Az iskolakészültség kulcsai fő 2

Drámajáték alkalmazása az óvodában és az alsó

tagozaton fő 2

Pedagógiai Program



165

2. sz. melléklet

A zenei képességek fejlesztése

TEMATIKA

A zenei képességek tehetséggondozásának célja:

Az 5-6-7 éves, zeneileg tehetséges gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése a megfelelő

környezet biztosításával.

Zenei élmény-nyújtás az együttes játék örömével.

Zenei anyanyelvük megalapozása.

A speciális adottság és képesség egyéni ütemű fejlesztése, kibontakoztatása.

A zenei képességek tehetséggondozásának feladata:

A magyar gyermekdalok, gyermekjátékok megismerése.

Az éneklés megszerettetése.

Önálló, tiszta éneklésre nevelés.

Zenei alapkészségek fejlesztése.

Esztétikai fogékonyságuk, zenei ízlésük fejlesztése.

Ritmus-és dallamjátszó hangszerek használata.

Zenei-népzenei „tiszta forrás” feldolgozása Kodály Zoltán zenepedagógiájának elvei

alapján.

A zenei képességek tehetséggondozás tartalma:

Szorosan kapcsolódik a Pedagógiai Programunkhoz. /Ének, zene, énekes játékok,

ünnepkörök/

A zenei képességek fejlesztésének területei a zenei tehetséggondozáson belül

1. Éneklési készség fejlesztése

2. Zenei hallás fejlesztése / elsősorban hangszínek felismerése és belső hallás fejlesztése/

Pedagógiai Program



166

3. Ritmusérzék fejlesztése

4. Zenei formaérzék és alkotókészség fejlesztése

5. Mozgásfejlesztés a gyermekjátékok, gyermektáncok által

A foglalkozások tartalma:

A magyar népi gyermekdalok, gyermekjátékok, kapcsolódva az ünnepkörökhöz,

alkalmanként jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz, zenei néphagyományok ápolásához

kapcsolódó zenei anyag.

A gyermekek több óvodai csoportból kerülnek ki, így összhangot kell teremteni az egyes

csoportok zenei nevelésével, dalanyagával.

Középpontban a zenei élmény-nyújtás áll, hiszen a játék közben élmény szinten megszerzett

ismeret épül be mélyen a gyermekek személyiségébe, s maradandó módon formálja,

gazdagítja őket.

A zene-óvodai foglalkozásokon részt vevő gyermekek

a zene-óvodai foglalkozásokra előzetes gyermeki-, és szülői igényfelmérés alapján,

zenei képességi szintjük felmérése által,

a csoportban dolgozó óvodapedagógusok jelzése, ajánlása alapján kerülnek be.

A zenei képességek diagnosztizálása

1. Önálló éneklés

2. Egyenletes lüktetés biztos érzékelése

3. Ritmusvisszhang-játék 2/4-es ütemben, negyed és nyolcadpárok váltakozásával

4. Dallamvisszhang-játék

5. Egyszerű tánclépések utánzása

A zenei tehetséggondozás szervezeti kerete

Pedagógiai Program



167

A foglalkozások a székhelyintézményben, és a tagintézményben heti egy alkalommal

kerülnek sorra, a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal együtt figyelembe vett és

kialakított napirend alapján.

Időkerete: október 01 – május 01-ig

A foglalkozások eszközigénye

ritmus-és dallamjátszó hangszerek / pl. ritmusbot, dob, cintányér, xilofon, furulya /

népi hangszerek / köcsögduda, kereplő, doromb /

alkalmanként papír, színes ceruzák, mágnes tábla

magnó, kazetták, CD

A tehetséggondozás várható eredménye

a gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat

önállóan, bátran képesek énekelni

biztosan érzik a dalok, mondókák ritmusát

mozgásuk esztétikus, ritmust követő

tudatosulnak bennük a ritmuselemek

fejlődnek zenei készségeik, képességeik

élvezettel figyelik a zenehallgatást

Április végén dalosjáték csokorral kedveskedünk a szülőknek és a Hollandkert lakóinak.

Igény esetén bemutatkozunk a város és az óvoda rendezvényein, ünnepségein.

Szakirodalom a zenei anyag kiválasztásához:

Forrai Katalin: Ének az óvodában

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában

Lázár Katalin: Népi játékok

Babik Ildikó: Zenei játékok óvodások számára

Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

Pedagógiai Program



168

A tehetséggondozás diagnosztizálása

1. Önálló éneklés:

Dalanyag: Bújj, bújj, zöld ág……

Értékelési szempont: Szeret-e énekelni? Bátran énekel – e? Mennyire tisztán énekel?

2. Egyenletes lüktetés biztos érzékelése:

Zenei anyag: Gyerekek, gyerekek…kezdetű mondóka Értékelési szempont: pontos, dinamikus

ritmustaps

3. Ritmusvisszhang – játék 2/4-es ütemben tapssal, vagy kopogással:

TÁ-TÁ TI-TI-TÁ

TÁ-TI-TI TI-TI-TÁ

TI-TI- TI-TI TÁ TÁ

4. Dallamvisszhang-játék: la-la-lázva visszaadni a hallott dallamot:

Szó-mi szó-szó–mi

Mi-mi- ré-ré dó-mi-dó

Szó-szó lá-lá szó-szó-mi

Mi-ré mi-ré dó-dó-dó

5. Egyszerű tánclépések utánzása zenére:

Oldalzáró lépés Sarokkopintás Sarokemelgetés

A zene-óvoda kötelező dokumentációi:

Tehetséggondozás – tehetségfejlesztés c. részprogram a zenei képességek

fejlesztéséhez

Zene – óvoda napló

Diagnosztizáló feladatsor

Pedagógiai Program



169

A gyermek fejlődésének nyomon követése 3 – 7 éves korban 3. sz.

melléklet

Tartalom:

Anamnézis

I. Szociális és érzelmi fejlődés

Öntudat és önbecsülés

Önuralom és kapcsolatok

Szociális viselkedés

II. Nyelv

Megértési készségek

Kifejezési készségek

Írással kapcsolatos készségek

III. Kognitív fejlődés

Motiváció és problémamegoldás

Logikai és matematikai gondolkodás

Műveltség, tájékozottság

IV. Kreativitás

Kreatív érdeklődés

Kreatív teljesítmény

V. Fizikai fejlődés

Nagymotoros tevékenység

Finommotoros tevékenység

Egészség és biztonság

Kitöltés: A: nem megfigyelhető, ritkán, vagy egyáltalán nem jellemző

B: Kezdődő, sok segítséggel, vagy részben teljesíti

C: Kibontakozóban lévő, mind kevesebb segítséggel, gyakran

D: Szinte mindig, teljesíti önállóan, segítség nélkül

E: Enyhe fogyatékos, részképesség problémák miatt, általánostól eltérő fejlődés, külön fejlesztési

lapon értékelve

Pedagógiai Program



170

Anamnézis

A gyermek neve:………………………………………………….bece neve:………………….

Születési hely, idő:………………………………………………………………………………

Lakcím:……………………………………………………………telefon:…………………….

Apa neve:…………………………………. Foglalkozása:……………………………………..

Anya leánykori neve:……………………………………Foglalkozása:………………………..

Testvérek neve, kora…………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

A gyermek egészségügyi állapota. / betegségei, gyógyszerérzékenység, allergia, születésekor

fejlődése során fellépett problémák/

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

Legkedvesebb játéka, kedvenc tevékenysége otthon:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Kedvenc étele :…………………………………………………………………………………..

Amit nem szeret, sohasem eszi meg: …………………………………………………………...

A szülő kérése az óvónők felé, egyéb közölni való a gyermekéről: ……………………………

…………………………………………………………………………………………………...

.…………………………………………………………………………………………………..

.…………………………………………………………………………………………………..

.…………………………………………………………………………………………………..

A szülő mivel tudná támogatni az óvodai munkát : / társadalmi munka, eszköz készítés,

varrás, foglalkozások előkészítése, segítése, séták rendezvények alkalmával kíséret , stb.:

…………………………………………………………………………………………….…….

…………………………………………………………………………………………………..

Pedagógiai Program



171

I. SZOCIÁLIS ÉS ÉRZELMI FEJLŐDÉS

Életkor 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves

Mérés ideje I. II. I. II. I. II. I. II.


1. Leírja önmagát, családját és kulturális csoportját

Tudja, hogy fiú, vagy lány

Mesél a családjáról

Ismeri a családi szokásokat ( ételek, zene, ünnepek )

Tevékenységében megjelennek e szokások

2. Pozitív hozzáállás önmagához és másokhoz

Gond nélkül elbúcsúzik a szüleitől

Közvetlen szemkontaktust teremt

Csak akkor kér segítséget, ha valóban szüksége van rá

3. Önbizalom

Élvezettel próbál ki új képességeket

Eredményeit szívesen megosztja másokkal

Kitartó készségeinek tökéletesítésében

4. Önálló viselkedés

Nem kapaszkodik a nevelőbe

Önállóan cselekszik

Döntéseket hoz a csoportban

5. Saját és mások jogainak ismerete, elfogadása

Becsüli mind magát, mind másokat

Elvárja másoktól az igazságosságot, becsületességet

Pedagógiai Program



172

Megvédi magát úgy fizikai mint érzelmi értelemben

Megvédi saját munkáját


1. Szabályok ismerete és betartása

Ismeri és betartja a napirendet

Ismertetni tudja a csoport szabályait

Magáénak vallja, betartja a szabályokat

A változásokat vita nélkül elviseli

Tudja, mikor kerül sorra és kivárja a sorát.

2. Érzelmek megfelelő kifejezése

Változik az érzelme,( ha dühös később lenyugszik)

Szavakkal kifejezi mérgét.

Különböző érzelmeket felismer és megnevez.

Képes megokolni saját érzelmeit.

3. Életkornak megfelelő játék

Egyedül játszik.

Más gyermekek közelében, de minimális

kapcsolattartással vagy e nélkül játszik (párhuzamos játék)

Részt vesz a társas tevékenységben, játékban.

Pl: Beszélgetést kezdeményez

Csatlakozik a játékhoz, ha hívják

Felvet és elfogad ötleteket a játék során

Vannak kiválasztott barátai

Másokat is játékra buzdít

Pedagógiai Program



173


1. Empátia

Szemmel láthatólag érzékeli mások érzelmi állapotát,(

öröm, bánat, harag stb.)

Ha szükséges segít másoknak

2. Másság megértése elfogadása

Az övétől különböző hátterű gyermekkel játszik.

Mások különbözőségét tolerálja

3. Közös dolgok

Elfogadja az alternatívákat

Átadja a játékot másoknak

Ha szüksége van valamire a társától, megvárja, míg az

illető befejezi, amivel éppen foglalkozik

Mielőtt elvenne valamit a másiktól, elkéri

4. Felelősségvállalás

Segít rendet rakni

Óvja a csoport tárgyait, eszközeit

Szívesen teljesít munka jellegű feladatokat.

A megkezdett feladatokat befejezi

5. Kompromisszumok, problémák megbeszélése

Megfelelő szavakat használ a konfliktus rendezése során.

A csoport szabályainak megfelelően oldja meg a

konfliktusokat.

Pedagógiai Program



174

I I . N Y E L V


Mérés ideje I. II. I. II. I. II. I. II


1. Nyelv megértése

Megérti a gesztusnyelvet

Megfelelően reagál az utasításokra

Figyel az elmesélt történetre, követi a szavakat, képeket

2. Verbális információra adott megfelelő válasz

Kétlépéses utasítást is teljesíteni tud.

Három, vagy több lépésből álló utasítást is követ.

Megfelelő, odaillő kérdéseket tesz fel.

3. Ismerős szöveg felismerése

Bekapcsolódik az ismerős szöveg visszamondásába

Jellegzetes részről felismeri a dalokat, verseket, meséket

Kifejezési készség

1. Mások számára is érthetően beszél

Életkorának megfelelő a beszéde

Helyesen ejti ki a hangokat

Megfelelően formálja a szavakat

Megfelelően használja az igéket, mellékneveket

Bővített mondatokban beszél.

Pedagógiai Program



175

2. Érzelmek és ötletek kifejezése a nyelv segítségével

Élményeiről beszámol

Felnőttekkel és társaival egyaránt társalog

Ötleteit elmondja a többieknek (beszél tapasztalatairól)

3. Kísérletezés hangokkal, szavakkal

Utánozza, ismételgeti a hangokat

Értelmetlen, vagy viccesen hangzó szavakat ismételget

Értelmetlen rímeket gyárt

4. Történet vagy más szöveg visszamondása

Képes önállóan, korosztályának megfelelő verset, dalt

elmondani.

Maga által kitalált történetet mesél

Elmond önállóan egy jól ismert mesét

Olvasáshoz kapcsolódó készségek

1. Koncentrálás szóban előadott szövegre.

Önként és örömmel vesz részt a mesehallgatásban.

Mesehallgatás alatt a történetre összpontosít

Elmondja a véleményét a mese után

2. Képek alapján történetet mesél

El tudja mondani, mi történik egy képen

Képek alapján logikus sorrendben mondja el a történetet

Történethez rajzokat, képeket gyárt.

3. Önállóság olvasáshoz kapcsolódó tevékenységekben

A könyveket gyakran nézegeti

Helyesen tartja a könyvet, megfelelően lapoz.

Maga is készít könyvet.

Pedagógiai Program



176

4. Felismeri az összefüggést az írott és kimondott szavak között

Felismeri a csoportszoba tájékoztató jeleit.

Felismeri a saját nevét leírva


Úgy tesz mintha írna.

Különböző íróeszközöket használ

Valódi betűket vet papírra

Le tudja írni a saját nevét

Valódi szavakat is le tud írni

III: KOGNITÍV FEJLŐDÉS



Motiváció és probléma megoldás

1. Megfigyelés és próbálkozás

Új anyagokat, játékokat, eszközöket próbál ki.

Manipulál a tárgyakkal, hogy megértse működésüket

Több érzékszervét is használja információ gyűjtésre

2. Kíváncsiság és kitartás a problémamegoldásban

Kérdéseket tesz föl eseményekről, dolgokról

Megpróbál rájönni az okokra és a következményekre

Kitartóan kísérletezik egy probléma megoldásán, míg

sikerrel nem jár

Örömmel visszatér korábban megismert tevékenységekhez

Pedagógiai Program



177

3. Konstruktív gondolkodás

Tudását, tapasztalatát a tevékenységekben alkalmazza

Egy problémára több megoldást is keres, talál

4. Előrejelzések, tervek készítése

Előre megmondja, hogy mit szeretne készíteni

Mielőtt munkához lát, összegyűjti a szükséges eszközöket

Hipotézisekkel, becslésekkel próbálkozik


1. Tulajdonságok szerinti csoportosítás

Nagyság, forma, szín alapján tud csoportosítani

Funkció szerinti csoportosításra képes

Megtalálja a csoportba nem illő tárgyakat, indokol

2. Sorba rendezés

Képes a sorba rendezésre

Új tárgyakat is be tud illeszteni a helyére.

Megtalálja a hibát.

3. Különböző minták követése

Egyszerű minták (ritmus, alakzatok) megismétlése

Szavakkal leírja a sormintát

Önállóan alkot sormintát, különféle módon

4. Események rekonstruálása, sorrend felidézése

Ismerős eseményeknél több részletet képes felidézni

Képes visszaemlékezni az előző napi eseményekre

Képeket sorba rak, összefüggő történetet mesél róluk

5. Mennyiségek összefüggések megértése

Pedagógiai Program



178

Képes elszámolni 1-…….ig

Felismeri az egy az egyhez összefüggést ( hozzárendelés)

Összehasonlító szavakat használ ( fokozott névmások)

Eszközöket használ hossz, súly , térfogat mérésére

Eszköz segítségével 1-10-ig összead, kivon

Kettesével, hármasával számol

6. Geometriai alakzatok felismerése, használata

Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját

Felismeri, megnevezi az alapvető geometriai ábrákat

Képes lerajzolni ezeket.

7. Alapvető térbeli gondolkodás

Megérti a pozícióra, irányra utaló szavakat

Megfelelő irányra, helyre utaló szavakat használ

Sokféle kirakós játékkal képes megbirkózni

A jobb és bal irányt nem téveszti

8. Időbeli tájékozódás

Ismeri az időbeli fogalmakat / nappal, éjszaka stb./

Érti: tegnap, ma holnap, előtte, közben, utána

Ismeri a napok sorrendjét, évszakok egymásutániságát.

9. Műveltség, tájékozottság

Ismeri a színek nevét

A környezetében lévő tárgyakat felismeri, megnevezi

Le tudja írni a környéken lévő épületeket

Ismeri a nemzeti ünnepeket, szokásokat

Tájékozottságot mutat a különböző foglalkozások terén

Pedagógiai Program



179

IV. KREATIVITÁS



1. Érdeklődést tanúsít a maga és mások munkája iránt

Kérdéseket tesz fel a feladattal kapcsolatban

Munkáját megmutatja a társaknak, szülőknek, óvónőknek

2. Keresi a saját maga által definiált szépséget, harmóniát

Gondosan megfontolja, melyik elfoglaltságot válassza

Kellemes tárgyakat helyzeteket dicsérettel illet

Képes elmondani mi tetszik a saját és mások munkájában

Különleges dolgokat részesít figyelembe

3. Kitartó kreativitás

Kíváncsi

Bizonyos tevékenységek iránt erős érdeklődést mutat

Elmélyed a végzett tevékenységben

Pozitív érzelmeket fejez ki a tevékenységek közben

4. Képzelő erő

Anyagokat, fogalmakat eredeti módon használ

Változatosan használja a színeket

Valódi tapasztalatait érdekesen kapcsolja elképzeléseihez

5. Önkifejezés

Saját és mások munkájához egyedi ötletekkel járul hozzá

Vitába száll véleményéért

Van humorérzéke

Pedagógiai Program



180

6. Kreativitás síkban és térben

A lengővonalas és körkörös firkák kialakulása

(„motívumszakasz”, az alapfirkák begyakorlása)

A fej-láb emberke megjelenése

A teljes emberfigura kialakítása

A profilábrázolás megjelenése

A mozgásábrázolás kialakulása

A perspektivikus ábrázolás megjelenése

V. FIZIKAI FEJLŐDÉS



Nagymotoros készségek

1. Fizikai erőnlét

Nehéz labdát lehajít

Földön ülve is fel tud emelni valamit

Mászókán mászik

Egy lábon ugrál

Nem fárad el könnyen

Helyből páros lábbal ugrik

2. Mozgáskoordináció, egyensúly érzék

Labdát egy bizonyos helyre gurít

Labdát, babzsákot két kézzel eldob-elkap

Kontroláltan fut, megáll

Képes akadály alatt, felett, mellett elhaladni

Egy lábon áll

Pedagógiai Program



181

Keskeny vonal mentén végigsétál

Finommotoros tevékenységek

1. Irányított mozgások

Van domináns keze

Apró tárgyakat könnyedén felvesz

Kis tárgyakat egymáshoz illeszt

Begombolkozik, cipzárt húz

Cipőfűzőt köt

Ollóval vonal mentén vág

Kontrolláltan rajzol ír

2. Eszköz használat

Íróeszközöket, ollót megfelelően tartja

Evőeszközöket megfelelően használja


1. Szükség esetén kezet mos

Megérti a fogmosás okait (fogat mos )

Rendszeresen mozog és pihen

Tudja, hogy melyek az egészséges élelmiszerek

2. Ismeri a fontosabb testrészeket és azok funkcióit

Védi testrészeit (kezét szeme elé kapja )

Leírja testi fájdalmát és annak helyét

3. Biztonságosan át tud kelni az úttesten

Megérti a potenciális veszélyhelyzeteket (villamos, tűz,

áram )

Pedagógiai Program



182

A feltárt eredmények alapján kiemelt fejlesztési feladatok:

A tanév első félévére

1. Szociális és érzelmi fejlődés:

2. Nyelv:

3. Kognitív fejlődés:

Pedagógiai Program



183

4. Kreativitás:

5. Fizikai fejlődés:

Elemzés, értékelés:

Pedagógiai Program



184


A tanév második félévére


2. Nyelv:


Pedagógiai Program



185

4. Kreativitás:



Pedagógiai Program



186

NYILVÁNTARTÓLAP

A szülők tájékoztatásáról

Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez

tanácsokat, segítséget kaptam.

Időpont: Szülő, gondviselő aláírása:







Pedagógiai Program



187









188

4. sz. melléklet

ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSI TERVE

Cél Feladat Hely/felelős Határidő Sikerkritérium

Az iskolával az eddig elért

eredmény megtartása

további kapcsolat erősítése

Az óvoda-iskola átmenetet segítő

program elkészítése, a hozzá

kapcsolódó éves programtervvel

együtt

Óvoda vezető, igazgató

helyettes, munkaközösség

vezető

Augusztus Éves programterv

Intézkedési terv

Óvodai-iskolai közös

események lebonyolítása

Első osztályosok fogadása

Tanévnyitó

Óvodavezetők, tanítók Szeptember A volt nagycsoportosok

megkezdik iskolai

tanulmányaikat.

DIFFER mérés elvégzése Egyéni fejlesztési tervek elkészítése Tanítók, a fejlesztést

végző pedagógus

Október Képességek felmérése és

az egyéni haladási irány

meghatározása

Problémával küszködő

gyerekek kiszűrése

A Nevelési Tanácsadó értesítése

Gyermek jellemzésének elkészítése

Óvónő

Óvoda vezetője

Október Sikeres iskolakezdés

megkönnyítése,

Biztosítása

Óvónők látogatása az

iskolában

Bemutató órák az első osztályokban,

szakmai megbeszélés az eltelt idő

fejlődési eredményeiről és

Óvónők

Tanítók

November Betekintés az eltelt időszak

eredményeibe



189


problémáiról Munkaközösség vezető

Részvétel közös Mikulás

ünnepségen

A nagycsoportosok részvétele az

iskolai ünnepségen, Mikulás

köszöntése, közös verselés, éneklés

Tanítók

Óvónők

December Az ünnepélyen tevékeny

részvétel

Aktuális témában előadó

meghívása

Beilleszkedés problémái –

pszichológus

Módszertani előadás az óvoda – iskola

kapcsolatáról

Munkaközösség vezető Január Gyakorlati tanácsadás

módszer vásár szakértő

segítségével

Tanítók látogatása az

óvodában

Foglalkozás megtekintése az adott

csoportban, a nagycsoportos

gyermekek megfigyelése

Az óvodában alkalmazott

módszerek megismerése

Óvodavezető

Munkaközösség vezető

Február Az óvodai élet és a

pedagógiai program

megismerése, problémák

feltárása

Iskolaérettségi vizsgálat az

óvodában

Az iskolába lépéshez szükséges

képességek felmérése

Óvónő

Óvodavezető

Március Személyre szóló

tájékoztatást ad az iskolába

lépő gyermek

felkészültségéről

Szülői értekezlet a leendő

első osztályos szülőknek

Az iskola érettségi vizsgálat

értékelése, megbeszélése

Óvónő

Óvodavezető

Március Szülők tájékoztatása a

beiskolázással kapcsolatos



190


ismeretekről

Szülő-gyerek együtt

menjen a beiratkozásra

Beiratkozás A leendő első osztályok névsorának

átadás

A beiratkozott gyerekek

megajándékozása

(ceruza+radír+füzet)

Óvodavezető

Óvónő

Igazgató

Április Érzelmi kötődés kialakítása

az iskolával

Óvodások látogatása az

iskolában:

Kézműves

foglalkozások

„iskola kóstolgató”

Ismerkedés a tanító

nénikkel

Ismerkedjenek a környezettel

Egyeztetés a tanítókkal

Ajándékkészítés

Óvónő


Május Átmenet

megkönnyítése

Félelem nélküli iskola

várás

Leendő tanítványok

megismerése

Záró értékelés Az óvoda és az iskola közös

munkájának értékelése


Óvoda vezetője

Az óvodából az iskolába

való átmenet segítése

A beilleszkedés

megkönnyítése

A feladatok értékelése

Pedagógiai Program

Sajóbábonyi Szivárvány Óvoda Pitypang Egységes Óvoda-Bölcsőde Tagóvodája


T 191

Pedagógiai Program


Pigypang Egységes Óvoda-

Bölcsőde Tagóvodája

3792 Sajóbábony Kossuth út 46.

Pedagógiai Program



T 192

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

HELYZETELEMZÉS




ÓVODAKÉP

EGYSÉGES ÓVODA – BÖLCSŐDEKÉP

GYERMEKKÉP

AZ ÓVODA FUNKCIÓI

Az óvodai nevelőmunka célja

Bölcsődés korosztály nevelésének – gondozásának célja

Továbbképzési programunk preferált területei, jó gyakorlat átvétele

Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek,

amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek

A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett

ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana,

eljárása





Értelmi nevelés


A Bölcsődés korosztály nevelésének általános feladata

A bölcsődés korosztály nevelésének – gondozásának feladatai

Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése

Megismerési folyamatok fejlődésének segítése

Anyanyelvi nevelés:

Pedagógiai Program



T 193






Játék az egységes óvoda – bölcsődei csoportban




AZ ÓVODAI ÉLET MŰVELTSÉGTARTALMA

Külső világ tevékeny megismerése

A külső világ mennyiségi, formai és téri összefüggéseinek

tevékeny megismerése


Vers, mese- - bölcsődés korosztály számára


Mondóka, ének a bölcsődés korosztály számára


Alkotó tevékenységek a bölcsődés korosztály számára

Mozgásfejlesztés

Mozgás- a bölcsődés korosztály számára

Mindennapos szervezett, és szabad mozgásos játék







Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek


Pedagógiai Program



T 194

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére




A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődéskor végére


Egységes óvoda-bölcsőde

Az egységes óvoda bölcsőde és a család

Egységes óvoda –bölcsőde és a bölcsődei hálózat

Egyéb kapcsolatok

Óvoda

Család és az óvoda kapcsolata



A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális

kapcsolatok kiépítése, ápolása

Az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti

együttműködés új területei

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái, az

intézményfenntartók oktatásirányítási tevékenységének segítése,

például a rövid- és középtávú tervezést megalapozó

helyzetfelmérés és elemzés készítésével



Külső intézményértékelési mechanizmus működése, a külső értékelés

szempontjai, az értékelési eredmények visszacsatolásának módjai



A nemzetiségi nevelés jellemzői óvodánkban

Pedagógiai Program



T 195

Mellékletek: 1. sz. melléklet Kimutatás a képzéseken résztvevők számáról

2. sz. melléklet A zenei képességek fejlesztése - TEMATIKA

3. sz. melléklet A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban

4. sz. melléklet ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSI TERVE



Pedagógiai Program



T 196

HELYZETELEMZÉS

Sajóbábony város Miskolc vonzáskörzetében, a Bükk-hegység lábánál, nagyon szép természeti

környezetben fekszik. A lakosság száma: 2.934 fő. A település két részből áll, a 700 éves Óvárosból,

és a több mint 60 éves Lakótelepből, amelyet családi házak ölelnek körül.

Óvodánk bemutatása

Az intézmény adatai:

Intézmény neve: Sajóbábonyi Szivárvány Óvoda

Pitypang Egységes Óvoda-Bölcsőde Tagóvodája

OM azonosító: 201613

Címe: 3792 Sajóbábony, Kossuth út 46.

Telefon: 46/549035

E-mail: [email protected]

Az Egységes Óvoda- Bölcsőde 50 férőhelyen, 2 osztatlan csoportban látja el a mindenkor hatályos

jogszabályok által előírt óvodás és bölcsődés korosztály nevelését.

Az intézmény fenntartója a helyi Önkormányzat, mely biztosítja a zavartalan működés feltételeit.

Az óvoda alapfeladata az Alapító Okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek

neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermekek nevelését a gyermekek kettő, illetve három éves korától látja el. A három év

alatti gyermekek nevelése, gondozása külön egységes óvoda bölcsődei csoportban valósul meg

Az óvoda ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

Gondoskodik a fejlődésükben lemaradt, ill. a rászoruló, gyermekek felzárkóztatásáról, differenciált

fejlesztéséről, esetenként az enyhe fokban sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről is.

Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő – a nevelőtestület által

elfogadott Pedagógiai Program alapján folyik.

Intézményünkben a gyermekek nevelése családias, derűs légkörben folyik. Nyitottak vagyunk

az újra, a gyermekek érdekében megőrizve az értékeket, hagyományokat. Fontosnak tartjuk az

egyéni bánásmódot, a tevékenység-centrikusságot, a gyermekközpontú szemléletet. Az életkori

mailto:[email protected]

Pedagógiai Program



T 197

sajátosságok figyelembevételével elsőrendű feladatnak tartjuk a képességek következetes,

egymásra épülő fejlesztését.

A tudatos együttnevelés érdekében a szülőket partnerként kezeljük. A család és az óvoda közötti

kapcsolat nagyon jó, a kölcsönös bizalmon, egymás segítésén, együttműködésén alapszik. Várjuk és

igényeljük szülők építő javaslatait, nyitottak vagyunk az újra.

A családokkal kialakított kapcsolattartására jellemző az óvoda iránti segítőkészség, kölcsönös

bizalom és elfogadás.

Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelő munkáját, másrészt új módon egészíti ki azt. Az óvodába

lépés pillanatától kezdve a családdal együtt felelős azért, hogy a gyermekek személyiségének

alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek, és az együtt elért eredmények megalapozzák

a sikeres iskolai nevelést.

A gyermekek az óvodában életkoruknak megfelelő napirend szerint élhetnek, figyelünk a szellemi és

fizikai megterhelésük egyensúlyára. Érzelmi biztonságban vannak, és jól érzik magukat. A

gyermekkort megőrizve alapozzuk meg a gyermekek képességeit, átérezve a felelősséget, hogy az

iskoláskorra viselkedésük, szokásaik, ismereteik minősége megfelelő alapot nyújtson a további

fejlődésük számára.

Arra törekszünk, hogy a hozzánk járó gyerekek sokoldalú, több szempontú értékközvetítést és

megfelelő minőségű és mennyiségű élményt kapjanak, sokféle játéklehetősséggel, boldogan töltsék

napjaikat velünk és társaikkal.

Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjával és a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0009

azonosítószámmal és „Óvodafejlesztések a Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvodában”címmel nyert

pályázat projektjével összhangban a Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete

módosította saját Pedagógiai Programját, amely megfelel az Óvodai nevelés országos

alapprogramjában foglaltaknak.

Átdolgozott Pedagógiai Programunk tartalmazza a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0009 pályázat

kritériumait, a komplex állapotfelmérést, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon

Pedagógiai Program



T 198

követését szolgáló módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve ezek

alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása

az óvoda nevelési program részeként az alábbi fejezetcímek szerint kidolgozva:

Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre,

alkalmazásra kerülnek;

Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra

kerülnek;

Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei;


alkalmazásra kerülnek; továbbá

az átmenetet segítő egyébintézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új területei;

A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása;

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái (Külső intézményértékelési

mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények

visszacsatolásának módjai, az intézményfenntartók oktatásirányítási tevékenységének

segítése, például a rövid- és középtávú tervezést megalapozó helyzetfelmérés és elemzés

készítésével).

A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai

szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása.

Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő Pedagógiai Programunk egymásra épülő, szakmailag

összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelés

sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel

szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz.

Az intézmény pedagógiai programjának nevelési célja az egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő

fejlődési ütemet figyelembe véve a 2-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének

elősegítése.

Helyi céljaink és feladataink meghatározása előtt ismereteket, információkat gyűjtöttünk arról, hogy

a jelenlegi közoktatás rendszerébe hogyan illeszkedik az óvodai nevelés;

az óvodai nevelőtestület szakmai szempontból mit tart fontosnak a helyzetelemzések

tükrében;

mit igényelnek a szülők gyermekeik harmonikusabb fejlődése érdekében;

Pedagógiai Program



T 199

mihez tudja biztosítani a fenntartó a feltételeket, mit tud biztosítani a fenntartó.

Mindezek figyelembe vételével módosítottuk Pedagógiai Programunkat, amely azonosul az

Alapprogram szemléletével, a helyi hagyományokra és értékekre épül, kiemelt figyelmet fordít a

gyermekek és a szülők igényeire, valamint a fenntartó lehetőségeire. Pedagógiai Programunk az

Alapprogramban meghatározott szemlélet alapján a 3 – 7 éves gyermekek testi, lelki szükségleteire

épített pedagógiai program, amely nem tartalmaz olyan feladatokat, amelyek megvalósítása a

fenntartó számára külön terhet jelentene.

Óvodánk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi

feltételekkel.

Alaptevékenysége:

Az intézmény feladata.

a gyermekek napközbeni ellátása, melynek során a bölcsődés korú gyermekek nevelő-

gondozó munkáját látja el

az óvodai ellátás és óvodai nevelés, ennek során az iskolát megelőző kisgyermekkori

fejlesztés, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az

egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi-

, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, a tehetségfejlesztés,

továbbá a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése,

speciális igények figyelembevételével, egyéni képességekhez igazodó, legeredményesebb

fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek

megteremtése.

Humánus megoldásnak tekintjük, hogy a településen élő családok igényeit távolsági problémák

nélkül, minden jelentkező gyermek felvételével biztosíthatjuk.


Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése oly módon van kialakítva, hogy szolgálják a

gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelelnek testméreteiknek, biztosítja egészségük

Pedagógiai Program



T 200

megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszik a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket

harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül.

A tárgyi felszerelések, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a

gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosít megfelelő

munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására.

Az egységes óvoda-bölcsőde tárgyi felszereltsége „A bölcsődei gondozás – nevelés

minimumfeltételei” című módszertani kiadványban előírtak alapján lett kialakítva. A

csoportszobában a kisgyermekek méreteihez alkalmazkodó bútorokkal nyugodt sarkokat alakítottunk

ki, a legkisebbek biztonságérzetének biztosítása érdekében. A játékkészlet, játékeszközök beszerzése

során figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, az esztétikai, higiéniai, balesetvédelmi

előírásokat, a sokszínűséget és változatosságot. Az udvari játéklehetőség, levegőzés biztosítására

külön udvar rész áll rendelkezésre a három éves kor alatti gyermekek számára. A kisméretű udvari

játékok a kisgyermekek biztonságérzetét biztosítja, a kortársakkal való együttlét önállósulásukat

segíti.

A csoportszobák bútorzata a TÁMOP-3.1.11-12/2 óvodafejlesztési pályázatnak köszönhetően

tagóvodánkban megújult. A takarékos, ésszerű gazdálkodást szem előtt tartva, törekszünk meglévő

értékeink megóvására. Sokat és örömmel fáradozunk azon, hogy óvodánk esztétikus környezetben

fogadhassa a gyermekeket

Eszközellátottságunk pedagógiai feladataink megvalósítását nagymértékben elősegítik.

Eszközállományunk növeléséhez, tárgyi felszereltségünk magasabb színvonalra emeléséhez sok

segítséget nyújtott a taneszköz-pályázaton nyert támogatás. Folyamatosan a gyermekeknek

rendelkezésére állnak az értelmi képességeket fejlesztő játékok: a különböző társasjátékok, képes

kirakók, dominók, kártyajátékok, memóriajátékok, valamint babaház, zenei eszközök,

mozgásfejlesztő eszközök, anyanyelvi fejlesztést szolgáló eszközök - diavetítők, vetítővásznak, stb.

Korszerű világítótesteket a „Szemünk fénye” program keretében kaptunk.

Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítottuk a program szellemiségének megfelelően, és

korszerű kiadványokkal, mesekönyvekkel is bővítettük. Mindez a felkészültségünket és a

gyermekekkel való foglalkozás minőségét segíti.

Pedagógiai Program



T 201

A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, bővítésükről pályázati

forrásokból folyamatosan gondoskodunk.


Az intézmény dolgozói létszáma magas színvonalon biztosítja az intézményi működést.

Az óvoda nevelőtestületének iskolai végzettsége a Nemzeti Köznevelési törvény előírásainak

megfelelő. A pontos adatokat a mindenkori éves statisztikai jelentés tartalmazza.

A 3 év alatti gyermekekkel a nevelő-gondozó munkát a szakképzett kisgyermeknevelő végzi, jelen

van a nyitvatartási idő nagy részében, felelős a csoportba járó gyermekekért. Munkája maradéktalan

ellátása mellett a csoportba való gyermekbefogadással, a gyermekek dokumentációival, a szülőkkel

való kapcsolattartással is foglalkozik. Hiányzása esetén a csoport óvónői látják el feladatát, akik

elsajátították a bölcsődés korosztály gondozásához szükséges alapismereteket. A nevelőmunkát

csoportonként 1 szakképzett dajka segíti.

Óvodánkban a nevelőmunkát a napi nyitva tartás teljes tartamában szakmailag jól felkészült, és

többéves gyakorlati tapasztalattal rendelkező óvodapedagógusok heti műszakváltással látják el.

Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű.

Az óvodapedagógusokat szakképzett dajkák segítik.

Munkájuk nélkülözhetetlen a gyermekek sokoldalú és eredményes nevelésének

megvalósításában, valamint kiemelt jelentőségű az óvoda más dolgozóinak kommunikációja,

bánásmódja.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak

összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

Fontosnak tartjuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját a

befogadó szellemiségű óvoda, az integrált nevelés kialakítása érdekében.


Az Alapprogrammal összhangban, Pedagógiai Programunk szerint az óvodában a nevelőmunka

kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az

Pedagógiai Program



T 202

óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyisége

az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik.

A Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszerének eredményes és hatékony megvalósításához

nélkülözhetetlen óvodapedagógusi személyiségjegyek:

a gyermekek felé őszinte érdeklődéssel fordul: " A gyermeket úgy kell elfogadni, amint van,

nem úgy amilyennek mi kívánjuk…" / Wargha István/

nem vezérel, hanem segít,

türelem és kivárás jellemzi,

az akadályokat kellő mértékben hárítja el: kellő mértékben, ne többet, mint szükséges,

rendelkezik az egyéni fejlesztés stratégiájával,

elemző képességgel rendelkezik,

nem a gyermekeket differenciálja, hanem az elvárásokat az adott gyermekkel szemben,

figyelembe véve a gyermek egyéni sajátosságait,

jó kommunikatív képességgel rendelkezik: kevés szóval, a gyermeket meghallgatva nevel,

bevallja és elfogadja kudarcait,

bizalomra épülő, tevékenységekre alapozott légkört alakít ki csoportjában.

Összegezve: a hatni tudás vágya, az adni tudás képessége jellemzi az óvodánkban dolgozó

óvodapedagógust.

Óvodapedagógusaink elhivatottsággal, lelkesedéssel, jó hozzáállással végzik feladataikat.

Személyiségük és minden megnyilvánulásuk érzelmi biztonságot, szeretetet, védelmet, megértést

sugároz.

Az óvodai csoportokban dolgozó óvónők egymást megértő, segítő, hasonló kvalitású, egymást jól

kiegészítő személyes kapcsolatban állnak.

Pedagógiai munkánkat, a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a dajkák segítik. Tudatos

munkavégzéssel elősegítik az óvodai nevelés eredményességét. Munkakörük kialakítása úgy

történik, hogy az óvodapedagógusok elvárásainak, kéréseinek megfelelően tevékenyen részt

vehessenek a csoport mindennapi életében, a nevelési folyamatban.

Pedagógiai Program



T 203

Óvodánk nevelőközössége jól összekovácsolódott, nyílt, demokratikus légkör uralkodik. A

munkarend kialakítása során figyelembe vesszük, hogy az egész nap folyamán megfelelő létszámú

dolgozó vegyen részt a gyermekek gondozásában, nevelésében.

ÓVODAKÉP

Pedagógiai Programunk Óvodakép fejezete az Alapprogrammal egyezően tartalmazza az alábbiakat:

7. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés

kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és

nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.

Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a

gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső

pszichikus feltételei.

4. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a

gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok

valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek ellátását is).

4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:

a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;

b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni


c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez

kell igazodniuk.

8. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki

szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör

megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus

Pedagógiai Program



T 204

alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő

– tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken

keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi

értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi,

tárgyi környezetről.

9. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció

lehetőségét.

10. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai

nevelésében igény esetén biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi

integrálását.

A gyermekek számára az aktív, örömteli, családias óvodás évek, a szeretetteljes nyugodt, derűs

légkör az, amire a felnőtt életüket alapozhatják, s ehhez minden feltételt és segítséget meg kell

adnunk.

A gyermekek és szülők kívánságát elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve

alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás

értékeinek megbecsülése párosul.

EGYSÉGES ÓVODA – BÖLCSŐDEKÉP

Az egységes óvoda bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő

gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény. Azoknak a 2

éven felüli gyerekeknek a nevelését – gondozását vállaljuk, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem

tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az

intézményi gondozásuk

Pedagógiai Program



T 205

GYERMEKKÉP

„Csináljon bármit, ami nyitogatja a szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait.

Ő azt hiszi, hogy csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék.

Arra hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű,

tevékeny ember váljék belőle.”

(Varga Domokos)

Pedagógiai Programunk Gyermekkép fejezete az Alapprogrammal egyezően az emberi

személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi,

erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

A gyermeket fejlődő személyiségnek tekinti, akinek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák

meg.

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a

gyermekközösségben.

Jól tájékozódnak környezetükben, kötődnek a szülőföldhöz.

Nyugodtak, kiegyensúlyozottak, boldogok, tapasztalattal felvértezettek.

Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni.

Nyitottak, érzékenyek, érdeklődőek, önállóak, másokkal együttműködők.

Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, fejlett kooperációs készséggel

rendelkeznek.

Igénylik a szépet, a jót, a harmóniát.

Az óvodáskor végére testileg, lelkileg, szociálisan érettek.

AZ ÓVODA FUNKCIÓI

A Pedagógiai Programunkban hangsúlyossá válik az

óvó, - védő,

szociális, -

Pedagógiai Program



T 206

nevelő-személyiségfejlesztő funkció és előtérbe kerül az egészségmegőrzés érdekében a

prevenció.

a szükségletek fejlesztése (differenciáltan; figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű

gyermekek különleges gondozási igényének kielégítésére),

Az egyenlő hozzáférés elve alapján minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez

optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, környezetben nevelkedjen.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál, az Alapprogrammal összhangban

nevelőtestületünk abból indul ki, hogy

a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem

illeti meg;

b a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként


c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell

irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy

minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Nevelőmunkánkat saját, nevelőtestületünk által kidolgozott Pedagógiai Programunk szellemében

végezzük, amely gyakorlattá vált.

Az óvodapedagógusok arra törekednek, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság,

otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Ennek megvalósítása érdekében olyan

játékokat, drámajátékokat választanak, amelyek elősegítik az érzelmek felszínre hozását, egymás

mielőbbi elfogadását, tiszteletben tartását. Tudatosan alakítják a gyermek illem- és viselkedés

kultúráját, ezzel is erősítve a helyes viselkedési szokások mielőbbi alkalmazását, gyakorlását.

A nevelőtestület mindent megtesz azért, hogy az óvodás gyermekek éretté váljanak az iskolai tanulás

megkezdésére.

Pedagógiai Programunk az Alapprogrammal azonosulva figyelembe veszi, hogy az óvodáskorú

gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az

érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság,

otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy

Pedagógiai Program



T 207

már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket;

az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd,

érzelmi töltés jellemezze;

az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának

alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek;

az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas

szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására.

Nevelőtestületünk szerint a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös

élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek

erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a

figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának,

feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének

megalapozását.

Az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva a gyermek nyitottságára építve az óvodánk

elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben

megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét,

amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda

más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

Az óvodai nevelőmunka célja:

Az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve a 2-7 éves

korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése.

Az óvodai nevelésünk célja az alapprogrammal összhangban, hogy elősegítse az óvodások

sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok

kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével

(ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is).

Olyan pedagógiai környezetet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az

óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.

Az Alapprogrammal összhangban fogalmaztuk meg óvodai nevelésünkben alapelveinket, az

alábbiak szerint:

Pedagógiai Program



T 208

a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;

b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni


c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell

igazodniuk.

Nevelőtestületünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek

kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a

testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki

közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről,

különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz

és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítésére; a

gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre.

Az Alapprogramnak megfelelően a Pedagógiai Programunkban érvényesülnek a különböző – köztük

az innovatív - pedagógiai törekvések, az Alapprogram szemléletével azonosan biztosítjuk az

óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését.

Bölcsődés korosztály nevelésének– gondozásának célja

A 2-3 éves gyermekek neveléséhez a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjában

megfogalmazottakat használtuk fel.

A kisgyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség

kibontakozásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem

figyelembevételével. Az egységes óvoda-bölcsődei nevelés – gondozás a családi neveléssel együtt

szolgálja a gyermek fejlődését. A nevelés – gondozás elveinek megvalósítása érdekében

gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, a

szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor - specifikus alakításáról, a gyermeki

közösségben végezhető sokszínű tevékenységről különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető

JÁTÉKRA és MESÉRE és e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak

közvetítéséről.

Pedagógiai Program



T 209

A bölcsődés korosztály nevelésének-gondozásának alapelvei:

A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és

kötelessége.

Az egységes óvoda-bölcsődei csoport a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait

tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében,

illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak

kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülık számára lehetővé tenni a

tevékeny, különbözı szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe.

A gyermeki személyiség tiszteletének elve

A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körő kompetenciából fakadó nagyobb

segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Az egységes óvoda-bölcsődei

nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes

kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére

irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.

A nevelés és gondozás egységének elve:

A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb

fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban

nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

Az egyéni bánásmód elve:

A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a

kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a

pozitív megnyilvánulások támogatása, megerısítése, elismerése. A kisgyermeknevelő meleg,

szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni

sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a

gyermek fejlődését. Fontos, hogy az egységes óvoda-bölcsődébe járó gyermekek mindegyike

folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is,

ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha

Pedagógiai Program



T 210

viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető A

kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális …

stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a

saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását.

A biztonság és a stabilitás elve:

A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját” kisgyermeknevelői-rendszer,

felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a

tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok

egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot

eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új

helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új

megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a

fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.

Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve:

A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az

önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének

elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az

önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet

megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása,

véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelı mértékő döntési lehetőség biztosítása

az egységes óvoda- bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az

élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a

gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának

segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.

Az egységes nevelő hatások elve.

A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a

gyermekkel foglalkozó felőıttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben

Pedagógiai Program



T 211

tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő

fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének

biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket

egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

Továbbképzési programunk preferált területei, jó gyakorlat átvétele:

a gyermekek személyiségfejlesztését elősegítő képzések,

a családok gondozása területén a nevelőtestület kompetenciáját növelő képzések,

az egészséges életmód, a környezet, a hagyományok, kultúrák megismerését szolgáló

képzések,

a nevelőtestület módszertani kultúráját szinten tartó képzések.

A környezet tevékeny megismerésére nevelés, a környezettudatos magatartás

megalapozása

Nevelőtestületünk a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0009 azonosítószámmal és „Óvodafejlesztések a

Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvodában”címmel nyert pályázat projektjének keretében a

Bükkábrányi Napsugár Óvodától környezeti nevelés területéről (A környező világ tevékeny

megismerése óvodánk nagycsoportjában) vett át jó gyakorlatot, melyet a helyi sajátosságainkkal

összhangban átdolgoztunk.

Tagóvodánk pedagógiai programja a külső világ tevékeny megismeréséből indul ki és azon alapul.

A komplexitás elvének figyelembe vételével a műveltségi tartalmakat a külső világ megismerésén, a

környezeti nevelésen keresztül közvetítjük a gyerekek felé.

Nagy hangsúlyt fektetünk lakókörnyezetünk megismerésére, a gyermekek környezettudatos

viselkedésének kialakítására. Intézményünk elkötelezett a környezetvédelem és a fenntarthatóság

biztosítása mellett. Nagy gondot fordítunk óvodánk élő környezetére, belső tereinkben sokféle

szobanövénnyel ismerkedhetnek a gyerekek, külső udvarrészeinket folyamatosan szépítjük,

növényekkel gazdagítjuk, a szülők bevonásával .A növények ápolásában a gyerekek aktívan vesznek

részt. Állandó és áttelelő madarainkról a téli időszak beálltával folyamatosan gondoskodunk, a

madáretetésbe a családok is bekapcsolódnak téli madáreleségek biztosításával. Madárbarát óvoda-

kert kialakítására törekszünk. Nevelőmunkánk tervezésében a környezeti nevelés alapelvei, tartalmi

jellemzői megtalálhatók.

Pedagógiai Program



T 212

Séták, kirándulások alkalmával közvetlen tapasztalási lehetőségeket biztosítunk, az évszakok, a

természet változásait mindig azonos helyen figyeljük meg. Az időjárás változásainál alkalmanként

biztosítjuk a közvetlen tapasztalatszerzést (havazás, eső, szél, köd esetenkénti megtapasztalása a

szabadban).

A gyermekek levegőzését, természetes mozgását változatos domborzati viszonyok között tudjuk

biztosítani (sík és dombos területek), a nyári időszakban pedig lehetőséget adunk a mezítláb járásra,

a különböző talajfélék megtapasztalására (homokos, füves, kavicsos).

A növényvilág fejlődését ültetéstől betakarításig, virágzástól lombhullásig kísérjük figyelemmel.

Közvetlen óvodai környezetünkben rendszeresen gyűjtjük szelektíven a szemetet, a gyermekekkel

közösen, folyamatosan gondoskodunk óvodaudvarunk tisztántartásáról.

Előnyben részesítjük a természetes anyagok felhasználását, termésekből barkácsolunk, készítünk

játékokat, bábokat, ajándéktárgyakat.

Gyertyaszentelő (február 2.) jeles napjáról minden évben megemlékezünk.

A háziállatokat óvodásaink családjaihoz látogatva, oldott légkörben, saját, épített élő környeztükben

(baromfiudvar, csűr, istálló, legelő) figyeljük meg. A látogatások alkalmával az állatok etetésére is

felkészülünk (lucerna, sárgarépa kukorica)

A gyermekek nevelése, fejlesztése során nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmód és a

differenciálás alkalmazására. Hagyományainkat a családok bevonásával ápoljuk.

Pedagógiai Program



T 213

Tematika a környezet megismerésére neveléshez

Hónap Téma Tevékenységek Eszközök

Szeptember

1. hét

Az idő múlása

nagyobbak lettünk

az új gyermekek

fogadása

a gyerekek neve, kora,

jele, fejlettsége

csoportunk neve, jele

Ismerkedés a csoportszobánkkal

a csoportszobai és udvari játéklehetőségek

megismerése

ismerkedés a saját és a csoporttársak jeleivel

testsúly és magasság mérés

a gyerekek, csoportunk jelének rajzolása,

színezése, nyírása

nyári képek nézegetése, élmények

meghallgatása

csoportszobai és udvari

játékok, berendezési tárgyak

testsúly és magasságmérő

színes ceruzák, ollók,

kifestők

színes képek, fotók

2. hét

Óvodánk és környezete

Hol lakunk?

Településünk neve,

utcák, házszámok

természeti és társadalmi

környezetünk

séták, kirándulások a településünkön

kertek, gyümölcsösök, házak, utcák,

háziállatok, domborzati adottságok, emberi

tevékenységek megfigyelése

Tájház megtekintése

építés játékeszközökből, barkácsolás, rajzolás,

fényképezőgép

kincses tarisznya

játékeszközök

színes papírok, filctollak,

festékek, ollók, ragasztók,

papírdobozok

Pedagógiai Program



T 214

festés

térkép, tabló, makettek készítése

lakcímek gyakorlása

bábok

3. hét

Őszi gyümölcsök

felhasználásuk

tartósításuk

gyümölcssaláta készítése

gyümölcsök mosása, aprítása, darabolása,

tartósítása, főzése

befőtt, lekvár, dzsem, kompót készítése

különböző méretű tálak,

tálkák, tálcák befőttes üvegek

cukorszirup, merőkanál,

fazekak, lábasok, fakanál

celofán, fémtető, kötöző

anyagok, színes matricák

4. hét

Háziállatok

a környezetünkben

a háziállatok megfigyelése séták során

az állatok etetése, gondozása, épített

környezetük megfigyelése

fényképezőgép

állateledel

(szemestakarmány,

zöldségek, gyümölcsök)

Október

1. hét

Állatok Világnapja séták, kirándulások során megfigyelések a

környezetünkben élő állatokról (rovarok,

emlősök, madarak)

autóbusz kirándulás az Állatparkba

az állatok megfigyelése, etetése,

képeskönyvek, állathatározók

fényképezőgép

állateledel (szemestakarmány,

zöldségek, gyümölcsök)

Pedagógiai Program



T 215

gondozásukba való bekapcsolódás lehetőség

szerint

2. hét

Őszi betakarítási munkák

a kertekben

a gyümölcsösökben

a földeken

séták során a zöldségeskertek,

gyümölcsösök, szántóföldek megfigyelése

betakarítási munkákban való részvétel (dió,

alma, szőlőszüretelés, krumpli szedés,

zöldség betakarítás, kukoricatörés)

zöldségsaláta készítése

nyomatok készítése zöldségek

felhasználásával, krumpli nyomda

termésképek, termésbábok készítése

őszi dekorációk készítése a csoportszobába

zsákok, kosarak

gyűjtött, szüretelt termések

olló, ragasztó, raffia, fogvájó

színes festékek, papírlapok

3. hét

Ősz a természetben az őszi időjárás jellemzői a természetben

(köd, eső, szél)

falevelek, növényi részek, termések,

kavicsok gyűjtése

termésképek, termésbábok, őszi makettek

készítése

a csoportszoba díszítése őszi termésekkel

a természetsarok kialakítása, bővítése

őszi túrafelszerelés (esőkabát,

esernyő, vízálló ruhanemű és

lábbeli)

tasakok, kincses tarisznya

fényképezőgép, nagyító

Pedagógiai Program



T 216

4. hét

Őszi gyümölcsök

felhasználásuk,

tartósításuk

gyümölcslé készítése, kóstolása

gyümölcssaláta készítése

gyümölcsök tartósítása (aszalás, kandírozás,

gyümölcskocsonya)

gyümölcsös sütemény sütése

gyümölcsnyomatok készítése

turmixgép

tálcák, tálkák

tepsi, muffinforma

festékek, papírlapok

November

1. hét

Egészséges életmód

testünk védelme,

testrészeink

ismerkedés az orvos

gyógyító munkájával

az öltözködés gyakorlása

baböltöztetés, öltöztető baba készítése

emberábrázolás térben és síkban

szerepjátékok (orvos, gyógyszertár)

ismerkedés a gyógynövényekkel, aromákkal

a babaszoba játékai

gyurma, festékek, színes

ceruzák, színes papírok, ollók,

ragasztók

szerepjáték kiegészítők

hársfa, csipkebogyó, levendula,

illóolajok

2. hét

A helyes fogápolás képeskönyvek, képek nézegetése, bábozás

látogatás a fogászati rendelőbe

fogápoló eszközök

színes képek, képeskönyvek

bábok

fényképezőgép

3. hét Érzékszerveink érzékelő játékok (látás, hallás, szaglás, a csoportszoba játékai

Pedagógiai Program



T 217

funkciójuk

védelmük

ízlelés, tapintás-hőérzékelés) tükör, gyertya, parfüm, kendő

különböző anyagból készült

eszközök, tárgyak

különböző ízű élelmiszerek

4. hét

Tájékozódás az időben

napszakok

ma, tegnap, holnap

a hét napjai

évszakok

ismerkedés az órával, naptárral

napszak, heti tabló készítése változatos

technikákkal

déli harangszó meghallgatása

képek, könyvek nézegetése, időkártya játék

szimulációs játék (Mikor történik?)

óra, naptár

képek, könyvek, kártyák

csoportszoba játékai

színes papírok, festékek, színes

ceruzák, zsírkréták, ragasztók

December

1. hét

Mikulás várás Adventi koszorú, naptár készítése

jeles napok jelölése (Borbála, Luca)

ünnepi dekorációk készítése

képeskönyvek, képek nézegetése

ismerkedés Szent Miklós életével, az

ünnephez kapcsolódó hagyományokkal

Mikulások, rénszarvasok készítése

változatos technikákkal

Mikulás- ág- csizma készítése

természetes anyagok, örökzöld

ágak, gyertyák

textil-filc, zsinórok, szalagok,

különböző alapanyagú papírok,

festékek, ecsetek, aranyfesték,

ragasztók, ollók

Földgömb

színes képek, fotók,

képeskönyvek

Pedagógiai Program



T 218

Mikulás virág, karácsonyi kaktusz dekorfilc, vatta, gyöngyök

hullámpapírok, kartonok,

gyufás és különböző méretű

dobozok

2. hét

Advent

hagyományápolás

a család

asztali díszek, ablakdíszek, Karácsonyi

dekorációk készítése változatos

technikákkal

ajándékkészítés

Karácsonyfadíszek készítése

Karácsonyi mézes sütemény sütése,

díszítése, gyógynövényteák kóstolása

Betlehemi-jászol készítése változatos

technikákkal

különböző anyagú színes

papírok, ragasztók, ollók,

természetes anyagok,

termések, ecsetek, aranyfesték,

gyöngyök, szalagok,

textilanyagok,

csomagolópapírok, dobozok

méz, liszt, dió, vaj, fahéj,

szegfűszeg, vanília

szalma, kukoricacsuhé,

mákgubó, természetes anyagok

3. hét

Karácsony

hagyományápolás

a család

madárvédelem

képeskönyvek nézegetése, ismerkedés

Bibliai történetekkel

ajándékcsomagolás

látogatás a Római Katolikus, Református

templomba

Gyermek Biblia, képeskönyvek

csomagolóanyagok

fényképezőgép

fenyőtobozok, vaj,

napraforgómag, faggyú,

Pedagógiai Program



T 219

madárkalácsok készítése, faggyúöntés,

cinkegolyók kihelyezése

Karácsonyfa díszítés

ünnepi terítés

madáreleség, háló

Karácsonyfadíszek,

Karácsonyfa égő

gyertyatartók, díszszalvéták,

asztali díszek

Január

1. hét

Új év, új esztendő

a négy évszak

sétákon a téli időjárási elemek (levegő

hőmérséklete, vízháztartása, mozgása,

napsugárzás, fény, csapadékfajták)

megfigyelése

téli képek, fotók nézegetése

évszaktabló készítése változatos

technikákkal

képek, fotók

olló, ragasztó, színes újságok

színes papírok, ecsetek,

szivacsnyomók, sablonok

2. hét

Téli madárvendégeink sétákon a téli időjárás, növény és állatvilág

megfigyelése

a madáretetők folyamatos feltöltése

(tobozetető, diófüzér, ínyenczacskó,

madárgombóc készítése), madarak

megfigyelése

távcső, nagyító

képeskönyvek, képek,

határozókönyvek, folyóiratok

fenyőtobozok, magvak,

pároltzöldségek, zabpehely,

madáreleség, sertészsír, vaj,

Pedagógiai Program



T 220

madárhangok fülelése reszelt sajt, krumplisháló

madárhangok cd

3. hét

A téli természet

hó, jég, víz, zúzmara,

dér

sétákon a téli táj jellegzetességeinek,

szépségeinek megfigyelése

a hó, jég, jégcsap felengedése, olvasztása

a víz fagyasztása

téli túraöltözet (meleg

ruhadarabok, sapka, sál,

kesztyű, lábbeli)

távcső, nagyító, fényképezőgép

műanyag, üvegpoharak

4. hét

Téli örömök hólapátolás, hóseprés

hógolyózás, hóemberépítés

lábnyomok hagyása, „angyal”készítés,

mosakodás a hóban

csúszkálás a jégen, szánkózás

seprű, hólapát, műanyag

vödrök

sárgarépa, szén, fazék

szánkók, hótányér csúszkák

Február

1. hét

Gyertyaszentelő – jeles nap színes képek, fotók, diák nézegetése

ismerkedés a néphagyományokkal

mackók készítése változatos technikákkal

diafilmek, fotók

színes papírok, lisztgyurma,

hurkapálcák, zsírkréták,

ecsetek, festékek,

szivacshenger

Pedagógiai Program



T 221

2. hét

Csíráztatás, hajtatás,

veteményezés, ültetés

bab, borsó, lencse, búza csíráztatása

vattaágyon

hagymák duggatása, ültetése

ágak rügyeztetése vázában

virágmagok veteményezése

a növények folyamatos gondozása,

fejlődésük figyelemmel kísérése

termények

virágmagok

vatta, géz

virágföld, műanyag edények

3. hét

Télbúcsúztatás – Farsang Farsangi dekorációk készítése, csoportszoba

díszítés

ismerkedés a néphagyományokkal

Farsangi szemüvegek, állarcok készítése


vidám farsangi játékok, ügyességi

vetélkedések

farsangi fánk, sütemény sütése

krepp-papír, selyempapír,

kartonok, ollók, ragasztók

lufik, lampionok, arcfestékek

textilféleségek, ecsetek, színes

temperák

seprű, kendő, köcsög, papucs,

fakanál, székek

liszt, olaj, lekvár

4. hét

Úton

közlekedési járművek

gyalogos közlekedés

séta közben a gyalogos közlekedés

szabályainak gyakorlása, kresztáblák

megfigyelése, átkelés zebrán

diafilmvetítés, diaképek nézegetése

kresztáblák (játék)

Évi közlekedik (diafilm)

közlekedési járművek

(diapozitív)

parafa, dobozok, színes

Pedagógiai Program



T 222

járművek, terepasztal barkácsolása


papírok, kartonok, ollók,

ragasztók

Március

1. hét

Első tavaszi virágok

barka, hóvirág, sáfrány,

kankalin

sétákon az ébredő természet megfigyelése

(fák, virágok)

a kiskertek növényvilágának megfigyelése

(hóvirág, sáfrány, kankalin)

színes fotók, képek nézegetése

fényképezőgép, fotók,

növényhatározók

2. hét

„Szülőföldem szép határa…” a természeti környezet szépségeinek

felfedezése sétákon, kirándulásokon

az időjárás és az öltözködés kölcsönhatása

a növény és állatvilág megfigyelése

tavaszi nagytakarítás az udvaron és óvodánk

környékén (sepregetés, szemétszedés,

gereblyézés)

fényképezőgép

tavaszi öltözék

távcső, nagyító

seprűk, gereblye

3. hét

A Víz világnapja takarékosság a vízzel

a víz körforgása

képek gyűjtése, válogatása (forrás, ér, patak,

tó, tenger)

a fürdőszoba berendezési

tárgyai

fotók, folyóiratok, színes

képek, ollók, ragasztók

Pedagógiai Program



T 223

tablók, plakátok készítése

séta a közeli patakhoz, a víz megfigyelése

(mintavétel)

vizes játékok (úszik, süllyed, lebeg,

szétázik)

az akvárium élővilágának megfigyelése

befőttesüveg, nagyító

különböző anyagokból készült

tárgyak (papír, fa, fém,

műanyag)

4. hét

Tavasszal a házkörül élő

állatoknál

séták, kirándulások (baromfiudvar, istálló,

legelő, állatfarm)

az állatok megfigyelése, etetése,

gondozásukba való bekapcsolódás lehetőség

szerint

fényképezőgép

szemes takarmány, zöld fű

Április

1. hét

Húsvét-váró tavaszi nagytakarítás a csoportszobában és

az udvaron

csoportszoba díszítés (tojásfa, Húsvéti

koszorú)

tojásfestés, Húsvéti asztaldísz, ablakdísz

készítése

ismerkedés a Húsvéti népszokásokkal,

portörlők, seprűk, lapátok

gereblyék, lombseprűk

ágak, természetes anyagok

kifújt, főtt, papírtojások

festékek, ecsetek, hagymahéj,

ecet, harisnya, növényi részek

Pedagógiai Program



T 224

hagyományokkal (locsolkodás)

2. hét

Vízen diaképek nézegetése

vízi járművek barkácsolása

séta a közeli patakhoz (tutaj, dióhéj vitorlás,

papírhajó, csónak úsztatása)

diaképek

dobozok, papírok, természetes

anyagok, ragasztók, ollók

fényképezőgép

3. hét

A Föld napja séták, kirándulások a természetben

ismerkedés a Földgömbbel

térképek nézegetése

szelektív hulladékgyűjtés, elhelyezés

újságok, folyóiratok nézegetése,

képválogatás, tablók, plakátok készítése

talajféleségek

faültetés, virágpalántázás

környezetünk szépítése

Földgömb, térképek, újságok,

folyóiratok, ollók, ragasztók

virágpalánták, facsemeték

szemeteszsákok, gereblye

4. hét

Tavaszi zöldségek séták a kiskertekbe, a piacra, tavaszi

zöldségek megfigyelése

vitaminsaláta készítése (saláta, újhagyma,

retek felhasználásával)

gyűjtött vagy vásárolt

zöldségfélék

tálak, tálcák, reszelők, kiskések

Pedagógiai Program



T 225

Május

1. hét

Madarak és fák napja a tavaszi természet megfigyelése sétán,

kiránduláson

ültetés, virágosítás

puzzle, memory, párosító társasjátékok

készítése természet fotók és természetes

anyagok felhasználásával

képek, fotók, diák nézegetése erdei

állatokról

madárodú, madáritató elhelyezés

madarak készítése változatos technikákkal

fényképezőgép, távcső,

nagyító, határozókönyvek

fotók, képek, magok, levelek,

termések, növényi részek,

madártollak

cserjék, virágok

madárodú, madáritató

színes origami papírok,

selyempapír, kartonok,

sablonok, nyomdák

2. hét

A levegőben Légi utasszállítók megfigyelése

repülők hajtogatása és kipróbálása a

szabadban

ejtőernyő készítés

játékok a levegővel

mozgásos játékok

papírlapok, nylon

gyufásdobozok, lufi zsinórok,

ragasztók, ollók, szívószálak

3. hét „A tavaszi szép időnek…” a tavaszi időjárás megtapasztalása séták

során

fényképezőgép, nagyító,

kincses tarisznya

Pedagógiai Program



T 226

növények, állatok megfigyelése,

meghatározása

az emberi tevékenységek megfigyelése

papírtasakok

határozókönyvek

4. hét

Gyermekhét a szabadban mozgásos játékok a szabadban

látogatás a Tájházba

kirándulás, séta

labdák, ugráló kötelek, frizbik,

kréták, plédek

Pedagógiai Program



T 227

Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek


A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az

Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, továbbá az utóbbi évek kutatási eredményei és

módszertani fejlesztései együttesen teszik indokolttá az óvodai nevelés módszertani

kérdéseinek újragondolását, segítve ezzel az óvodapedagógusokat mindennapi

nevelőmunkájuk színvonalas ellátásában, szakmai koncepciójuk erősítésében, módszertani

kultúrájuk gazdagításában.

A továbbképzések, amelyeken a kolléganők részt vettek, érintették az alábbi

főbb témaköröket (1. sz. melléklet):

A köznevelési törvény óvodával kapcsolatos rendelkezései a mindennapokban.

Az Alapprogramban megfogalmazott szakmai-módszertani kultúra megújulásának

szükségessége.

„A tanulás a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.” Az

Alapprogram tanulásfelfogásának értelmezése az újabb kutatási eredmények tükrében.

A drámapedagógia lehetőségei az óvodai nevelésben.

Az óvodai nevelés alapkérdései a cselekvő, felfedező tevékenység szervezésének

aspektusából: 3 éves kortól kötelező óvodába járás, fejlődés és fejlődéssegítés,

integráció, differenciálás, tehetséggondozás.

Tanulás a játékban, játékos tanulás.

A projektpedagógia alkalmazásának lehetőségei.

A cselekvő, felfedező tanulást segítő programok kidolgozásának módszertana:

tervezés, szervezés, a program megvalósítása, értékelés.

A mérés témakörét feldolgozó továbbképzés célja volt az óvodapedagógusok pedagógiai

értékelési, mérési kultúrájának fejlesztése saját intézményük ellenőrzési, mérési-értékelési

rendszerének tudatos, szakszerű alkalmazása érdekében. Célja volt a résztvevők szakmai

tudásának, felkészültségének bővítése, az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése,

az óvoda-iskola átmenetet támogató, újszerű diagnosztikai eljárások, módszerek

megismerése, az eredmények szakszerű elemzése a hatékony fejlesztés érdekében. Célja volt

Pedagógiai Program



T 228

továbbá a résztvevők felkészítése a törvényi változások, rendelkezések által meghatározott

ellenőrzési, értékelési feladatokra, az óvodai nevelőmunka sikeres minőségbiztosítása, a

hatékony minőségirányítási tevékenységek teljesítése által.

Az óvoda-iskola átmenet témakörét feldolgozó továbbképzésen résztvevő óvodapedagógusok

felidézték és rendszerezték:

az óvodáskorú gyermek, valamint a kisiskolás korú gyermekek testi, lelki szellemi

fejlődésének sajátosságait,

a fejlődés folyamatosságára jellemző jegyeket,

az óvodáskorú korú gyermek fejlődését befolyásoló tényezők hatását,

az óvodáskorú, valamint a kisiskolás korú gyermek fejlődési rendellenességeit, azok

kezelési módszereit, eszközeit,

A képzés során a résztvevő óvodapedagógusok képessé váltak a saját intézményükben

megvalósuló óvoda–iskola átmenetet segítő gyakorlati munka iskolaérettség szempontjából

történő értékelésére, a továbbképzés végére fejlődtek a pedagógus kompetenciáik, azaz

megnyerő, kreatív, alkotó, együttműködő, kapcsolatorientált, lojális, állhatatos, független,

pragmatikus, öntudatos személyiségjegyeik erősödtek.

A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek

óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása

A továbbképzéseken résztvevő óvodapedagógusok bővítették és rendszerezték ellenőrzési,

értékelési, mérési ismereteiket, segítséget kaptak intézményük mérési-értékelési rendszerének

tudatos, szakszerű alkalmazásához, melyet a Szakmai Munkaközösség keretében tovább

adnak a teljes nevelőtestületnek. Tájékozottá váltak a külső ellenőrzési, értékelési rendszer

működését illetően, megismerve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés folyamatát, az

ezzel kapcsolatos feladatokat. Képessé váltak arra, hogy szakszerűen segítsék, és aktívan részt

vegyenek az intézményértékelés, belső ellenőrzés, az óvodai önértékelés, a sikeres

minőségbiztosítás, minőségirányítás által. A részt vevő óvodapedagógusok fejlesztették

tudásukat a belső mérések megszervezése, lebonyolítása terén. Segítséget kaptak a gyermekek

hatékony megismeréséhez, fejlődésük nyomon követéséhez, ezek alapján az egyéni fejlesztési

Pedagógiai Program



T 229

tervek megtervezéséhez, az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai eljárások

alkalmazásához, melyekkel támogatják az intézményi nevelőmunka színvonalának emelését.

Szakmai Munkaközösségünkben tervezzük a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett

ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadását, munkaközösségi

foglalkozásokon, hospitálás, bemutató foglalkozás alkalmával, nevelőtestületi értekezleteken,

valamint a mindennapi konzultációk, megbeszélések során.

Szakmai Munkaközösségünket a teljes nevelőtestület alkotja, évente más-más nevelési

területet feldolgozva fejlesztjük, bővítjük ismereteinket, szakmai tudásunkat, nyitottak

vagyunk az innovatív törekvésekre.

Évente mérjük a szülői igényeket, elégedettséget. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások

iránt, de nevelőmunkánkat a szakmaiság és a gyerekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló

szempontok határozzák meg.

Az elmúlt 11 év tapasztalatai azt igazolják, hogy gyermekeink szeretnek óvodába járni, jól

érzik magukat kis közösségeikben. Szívesen, örömmel tevékenykednek, nyitottak a környező

világra, szeretik a kihívásokat, tevékenységeikben megjelenik a kreativitás.

Az óvodai dolgozók nevelőmunkájának szemléletét meghatározó tényezők:

A gyermekek szeretete, feltétel nélküli elfogadása.

Az egészséges életvitel megalapozása, környezetük ápolása, védelme.

Tehetséggondozás, prevenció a fejlesztőmunka minden területén, valamint egyéni

korrekció, hátránykompenzáció.

Családi és közösségi identitás erősítése, hagyományok ápolása.

Egyenrangú partneri kapcsolat kialakítása, esélyegyenlőség megteremtése.

Állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, érzelem-gazdag légkört

biztosítunk a gyermekek teljes körű ellátásában, gondozásában, szükségleteik

kielégítésében.

Hangsúlyozzuk a játék elsődlegességét, az óvónő-gyermek sokszínű együttműködését.

A szabad játékra alapozva szervezzük a gyermekek igényeihez, életkori - és egyéni

sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket.

Pedagógiai Program



T 230

Az óvónő együtt él óvódásaival, belülről válik a csoport irányítójává. Jól ismeri a

csoportjába járó gyermekeket, mindig tudja melyiküknek milyen segítségre,

serkentésre, útmutatásra van szüksége. Tervszerűen és tudatosan végzi az egyéni

fejlődési ütemet figyelembe véve differenciált fejlesztő munkáját.

A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a

gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítására

törekszünk, ezzel párhuzamosan a fogalmak körét és tartalmát bővítjük, új

fogalomrendszert alakítunk ki, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos

beszéd gyakorlása fontos feladatunk.

a játék, mely sokféle megismerési, tapasztalási és tanulási lehetőséget biztosít

a gyermek testi – lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód keretében

egy egészséges életvitel megalapozása

a gyermekek képességeinek fejlesztése, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe

történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését.

differenciált fejlesztő munkánk segíti a tehetséges gyermekek felkarolását, és az

esetleges hátrányok leküzdését

az enyhe fokban sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése

az évszakok, a jeles napok, az ünnepek adnak keretet az óvodai életünknek. A

gyermeki élet hagyományos ünnepeit szervezzük meg, ill. különböző programokkal,

rendezvényekkel színesítjük a mindennapokat.

A gyermekek fejlesztését heti rendszerességgel logopédus segíti, a szakszolgálat

részéről külső szakember nyújt segítséget számunkra.

Az óvoda minőségfejlesztési rendszere segít az évről – évre változó igényekhez való

alkalmazkodásban, célkitűzéseink megvalósításában.

Támaszkodunk a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, személyére,

érzelmeire és megismerési vágyára.

Az óvónő és a dajka, azonosulási minta óvodásai számára, ezért minden helyzetben

pozitív modellnyújtásra törekszünk.

Pedagógiai Program



T 231


Az óvodai nevelés általános feladatai:

Pedagógiai Programunkban az óvodai nevelés feladata, az Óvodai nevelés országos

alapprogramjával egyezően, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

az egészséges életmód alakítása,

az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.


Célunk:

Az egészséges életmód kialakítása, melyben biztosítjuk a gyermekek testi – lelki

egészségének fejlődését, komfortérzetük kielégítését, valamint a környezettudatos nevelést.

Feladataink:

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet létrehozása

A gyerekek lelki egészségének megóvása

A gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítása

A gyermekek egészségének fokozott védelme, edzése, megóvása, megőrzése

Gondozás és szokásrendszer kialakítása

Testi szükségleteiknek, mozgásigényüknek a kielégítése mozgáskészségük

fejlődésének biztosítása

A környezetük védelmére – óvására nevelés

Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi

– lelki nevelési feladatok ellátása

Pedagógiai Program



T 232

Pedagógiai Programunk egészségnevelési elvei:

A kisgyermek fejlődése során annál függetlenebb, szabadabb lesz, minél inkább a

szükségleteit, igényeit szolgáló környezetet teremtünk. Ez a környezet a tapasztalat, az

élményszerzés, a tudás, az ismeretek elsajátításának lehetőségeit, legkedvezőbb feltételeit

teremti meg.

Az egyenlőtlenségek csökkentése létfontosságú feladattá kezd válni. Az egészségügyi

mutatók Magyarországon a lakosság egészségi állapota, a megbetegedési és a halandósági

mutatók, a természeti és az épített környezet minősége, tisztasága jelentősen elmarad az

Európai Unió tagállamaiban tapasztaltaktól. A jelenlegi helyzeten csak akkor tudunk

változtatni, ha tudatosan cselekszünk az életminőség javításáért.

Elengedhetetlen annak felismertetése, hogy az egészségi állapot minősége döntő mértékben

meghatározza életkilátásainkat, jövőnket egyéni és családi szinten egyaránt.

Az egészség: az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya.

A jól felépített egészségnevelési programot a prevenciós irányzatok szerint az integrált

megközelítés jellemzi, mivel a társas hatásokat és a személyiségfejlődésben szerepet

játszó tényezőket helyezi előtérbe a fejlesztés megvalósításánál, a

személyiségfejlődéshez elengedhetetlen készségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt:

értékrend alakítással, én-hatékonyságfejlesztéssel, döntéshozással, probléma

megoldással, stressz-kezeléssel, konstruktív konfliktus megoldással, hatékony

kommunikációval.

Az egészségnek, mint értéknek a közvetítése nem korlátozódik csak az

egészségfejlesztési tevékenységekre, hanem áthatja az egész oktatási-nevelési

folyamatot és az óvoda egész légkörét. Lényeges a programban, hogy az értékrend

alakítása a fontos pedagógiai feladatok közé tartozik, mivel az értékek

cselekvésorientáló hatásuk révén az életvitel kialakításában meghatározó szerepet

játszanak.

Pedagógiai Program



T 233

A kisgyermekek egészségnevelésének, társadalmi helyzetének jogi háttere

A gyermeknek joga van arra, hogy egészségesen felnőjön.

A gyermekek egészségi problémáinak megelőzésére hosszú idő óta keresik a lehetőséget a

szakemberek. A gyermekek védelmére kialakított rendelkezések köre fokozatosan bővül.

A gyermek helyzetének nemzetközi szabályozása – vagyis jogainak nemzetközi szerződésbe

foglalása – az emberi jogok nemzetközi védelmének fejlődésével került napirendre.

Az emberi jogok védelméről szóló egységokmány általános alapot ad a gyermek védelmére.

Óvodánkban, az egészségnevelési program megvalósítása során alapvetően és elsősorban a

gyerekek meglévő ismereteire, gondolkodásmódjára, fogalomhasználatára kívánunk

támaszkodni. Programunk működőképességét azonban csak akkor tudjuk biztosítani, ha az

megfelelőképpen tud illeszkedni óvodásaink életkori sajátosságaihoz és intézményünk

életéhez.

Célszerű az egészséges életmód iránti igényességet kialakító szakembereket, - pl.

pedagógusokat, egészségnevelőket, védőnőket, ifjúsági orvosokat - a prevenciós

beavatkozásra felkészíteni.

Az óvoda, mint prevenciós színtér

A köznevelésben bekövetkező változások lehetővé tették a rugalmas, helyi adottságokat,

gyerekek körülményeit figyelembe vevő képességfejlesztést, és alakították az óvodát valódi,

életteli szocializációs színtérré.

Az óvoda, mint az intézményes szocializáció alapvető és kiemelkedő fontosságú színtere,

meghatározó szerepet játszik a felnövekvő generációk életmódjának és ezen belül

egészségmagatartásának formálásában. Erre kiváló lehetőséget teremt az a körülmény, hogy a

gyerekek fejlődésük egy különösen érzékeny szakaszában idejük jelentékeny részét az

óvodában töltik. Az óvodában nemcsak ismeretek átadása történik, hanem általában kulturális

technikák továbbadása.

Pedagógiai Program



T 234

Az óvodákban mindig is jelen volt az egészségnevelés témaköre. Kezdetben a napi

tevékenységeken keresztül, később ismeretátadó formában.

Napjainkra általánossá és elfogadottá vált, hogy az óvodának felelőssége van, és ezért

szerepet kell vállalnia a felnövő generációk egészségmagatartásának alakításában is.

Ma már nem kétséges, hogy az óvodának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyermekek

egészségfejlesztésében. A fiatalok életesélyeit egyértelműen az határozza meg, hogy a

szocializációs időszakban sikerül-e a szükséges képességeket, készségeket és a pozitív

attitűdöket megalapozni.

Ezt célszerű minél korábbi életkorban elkezdeni, mivel azt feltételezzük, hogy az

egészségkárosító életvitel a környezettől, a társaktól tanult viselkedésmód.

Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata támogatásával születtek meg azok az óvodai

egészségnevelési programok, amelyek már a korszerű egészségfejlesztési modellt követve

komplex módon képzelik el az eredményes fellépést. Ehhez tudatosulnia kellett annak, hogy a

holisztikus megközelítés az eredményesebb, hiszen az egészségkárosító magatartásformák

azonos gyökerűek, még abban az esetben is, ha más-más módon nyilvánulnak meg. A

komplex egészségfejlesztési programok közös jellemzője a mentálhigiénés szemlélet, a

képességek és készségek fejlesztésének szándéka.

Az óvodában, a játék során szerzett tapasztalatokkal történik meg a pozitív attitűdök

megalapozása.

Ezért fontos, hogy még az ártalmak megjelenése előtt kövessünk el mindent, ami megtehető

és elvárható az óvodáktól – ez tehát az óvodai prevenció lényege, amely során életvezetési

ismereteket kell nyújtanunk a gyermekeknek az életkori sajátosságaikkal összhangban.

Az egészséges óvodai élet megszervezése, megvalósítása a nevelési folyamatban

Az óvodai napirendünkben, megfelelő tevékenységek és rugalmas időkeretek biztosításával az

optimális életritmus kialakítására törekszünk. A rendszeresen visszatérő, ugyanabban az

időben végzett tevékenységek érzelmi biztonságot nyújtanak, segítik a gyermeket eligazodni

Pedagógiai Program



T 235

az időben, ritmust adnak napjának. A napirend rugalmasságával lehetővé válik, hogy minden

gyermek egyéni igény és tempó szerint végezze a tevékenységeket.

Napirendünket úgy állítottuk össze, hogy igazodjon a gyermekek életkori és egyéni

szükségleteihez, és hozzájáruljon egészséges fejlődésükhöz. Napirendünk rugalmassága

lehetővé teszi, hogy az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlődését szolgáló

események beilleszthetőek legyenek, figyelembe véve a párhuzamosan végezhető

differenciáló tevékenységeket. Főbb kereteit azonban igyekszünk mindig megtartani a

gyermekek biztonságérzete, tájékozódása és a szokások alakulása érdekében.

Az egészséges életmód kialakításának tartalma:

Az egészséges életvitel igényének kialakítása már óvodáskorban kiemelt jelentőségű.

Óvodánkban nevelőmunkánk feltétele, hogy a gyermekek számára egészséges, biztonságos

környezetet alakítsunk ki.

Csoportszobáinkat is a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve rendeztük be. A

játékokat, berendezési tárgyakat, bútorokat is ennek megfelelően választottuk, és rendeztük el.

Mindezek könnyen tisztántarthatóak, mozgathatóak, megfelelő méretűek, a gyermekek

épségét nem veszélyeztetik, fejlesztő hatásúak.

Az óvoda udvara tágas, változatos felületű, beépített játékokkal van ellátva, mely lehetőséget

biztosít a gyermekek mozgásfejlesztésére, mozgásszükségletük kielégítésére, edzettségük

növelésére.

Óvodáskorban kell a gyermekeknél megalapoznunk, és kialakítanunk a gondozás, testápolás

iránti igényt.

Óvodánkban a gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését

lehetővé tevő optimális életritmust biztosító napirenddel működünk.

Folyamatosan ismertetjük meg őket a csoportban kialakult szokásrendszerrel.

Fokozatosan törekszünk arra, hogy a szükségleteiket egyre önállóbban elégítsék ki.

Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé,

alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat.

Pedagógiai Program



T 236

A kulturált étkezés szokásainak megismertetésével, ismeretlen ízek megkóstolásával,

esztétikus terítéssel is szeretnénk a gyermekek igényességét növelni.

Öltözködés terén a többrétegű, kényelmes ruhák és lábbelik fontosságára hívjuk fel a szülők

figyelmét, mely a gyerekek komfortérzetét megerősíti.

A mindennapok során tapasztalatokat szereznek az öltözködés helyes sorrendjéről, az időjárás

– öltözködés összefüggésének felismeréséről, a rendezett megjelenésről.

A növekvő szervezetnek rendszeres pihenésre van szüksége, ezért alvásidő alatt

gondoskodunk a nyugodt légkörről, a folyamatos légcseréről, a félhomályról. A gyerekek

biztonságérzetét növeli, ha az otthonról hozott kedves játékaikat magukhoz ölelhetik,

valamint az elalvás előtti mese, altatódal.

A gyermekek egészségének megóvása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniás

szabályok betartására: gyakori szellőztetés, többszöri és alapos kézmosás a környezetük

tisztántartása, portalanítás, szükség szerinti fertőtlenítés.

Hetente tisztasági vizsgálatot tartunk, ezáltal is a szülők szemléletformálására törekszünk.

Évente egy alkalommal részt veszünk fogorvosi szűrővizsgálaton, a háziorvos, és a védőnő

elvégzi a gyermekeknél az éves státuszvizsgálatot.

Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni

az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló

képességet.

Az évszakok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni a gyermekek edzettsége érdekében:

nyáron napfürdő, pancsolás

télen szánkózás, hógolyózás, csúszkálás

ősszel séta, kirándulás, túrázás

tavasszal kirándulás, természetjárás

Pedagógiai Program



T 237

A gyermekek testi épségének védelme, és a baleset - megelőzés magába foglalja a személyi,

és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök valamint, használati tárgyak folyamatos, és

tervszerű ellenőrzését, valamint karbantartását, a hibaforrások megszüntetését.


Célunk:

Olyan nyitott, érzelem-gazdag, kooperáló közösség kialakítása, melynek minden tagja színes,

autonóm személyiség.

Feladatunk:

Olyan kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, ahol a

gyermekekre közös élményeken alapuló, közös tevékenységek során pozitív érzelmi

kapcsolat jön létre gyermek-gyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka

között a befogadástól az óvodáskor végéig.

Segíteni a gyermekek szociális fejlődését, az én-tudat alakulását, természetes társas

szükségletének kielégítését, a másság elfogadását.

Szokás- és normarendszer, értékrendszer megalapozása.

A szülőföldhöz való kötődés, természethez fűződő pozitív viszony kialakítása.

Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

sajátos nevelési igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt

gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségletnek megfelelően

pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek

közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása.

Fokozatos az önállóságra törekvés közben, a szabályok betartásának elvárása, amelyek

a gyermekek testi épségét megóvják.

A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeik fejlődésének

elősegítése a társas kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Pedagógiai Program



T 238

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés tartalma:

Az óvodás évek megkezdése időszakában is arra törekszünk, hogy a gyermekeket kedvező

hatások érjék. A személyiségfejlődés szempontjából mindez nagyon fontos, mivel a

gyermekek biztonságérzetét megerősíti.

Az a gyermek, aki biztonságban érzi magát a felnőtt és gyermekközösségben, érdeklődve,

szívesen és örömmel fedezi fel az új ismeretlen világot. Ezért fontos, hogy elsősorban

barátságos, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítsunk ki.

Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az

óvodával, betekintést nyerve az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, s ezzel könnyebbé téve a

gyermek számára az új környezet elfogadását, az anyáról való leválást. Mindaddig, amíg

szükségét érzik, magukkal hozhatják a kedves játékaikat, tárgyaikat otthonról.

Az óvodában elsősorban az óvodapedagógussal alakulhat ki bensőséges kapcsolata a

gyermeknek. Ezért fontos, hogy megértsük a gyermekek érzelmeit.

A személyes kapcsolat kialakításával lehetőséget adunk saját érzelmeik elmondására, mások

érzelmeinek meghallgatására, elfogadására.

A nehezebben beilleszkedő gyermekek jó közérzetéhez a felnőttek testközelgésére,

gondoskodó szeretetére van szükség. Mindezt ölbeli játékokkal, mondókákkal, dallal,

valamint a pihenésnél simogatással, betakargatással valósíthatjuk meg. Minden esetben

odafigyelünk a gyermekek jelzéseire, egyéni igényeire.

A gyermekek tevékenységeihez, játékához szabadságot biztosítunk. A játék során alakulnak

ki a gyermekek képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik társas kapcsolataik

fejlődését.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös

tevékenységek gyakorlása.

A közösség erőssebbé tesz, védettséget biztosít, örömet nyújt, együttműködésre, és

konfliktuskezelésre készít fel. Továbbá erkölcsi tulajdonságokat is megalapozza, mint: a

segítőkészség, igazmondás, együttérzés, akarat.

Pedagógiai Program



T 239

A gyermekek nem csak érdeklődnek társaik iránt, hanem barátokat is választanak.

A közösség viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek jó példája: bátorítás, türelem, szeretet,

beszéd, bizalom.

Fejlődik a csoportba járó gyerekek akarata, önállósága, önfegyelme, kitartása, feladat- és

szabálytudata.

Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével közös élményeket biztosítunk.

Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

Olyan közös élményekre épülő társas tevékenységek megszervezésére, gyakorlására

törekszünk, amely segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés,

önzetlenség, figyelmesség, segítőkészség) kialakulását, életkorának megfelelő fejlődését,

segíti az önálló véleményalkotás, döntési képesség kialakulását, fejlődését.

A gyermekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően legyenek tájékozottak az őket

körülvevő világban, legyenek képesek észrevenni az emberi kapcsolatokban a jót és a rosszat.

Érzelmekben gazdag, segítőkész, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére,

udvariasságra neveljük óvodásainkat.

A befogadó nevelés során, a felnőttek és a gyermekek, valamint a gyermektársak közötti

kapcsolatok létrejöttét erősítjük, segítjük, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek

kibontakoztatását.

A periférián lévő gyermekek segítése, felkarolása, társak közé való beilleszkedésének

elősegítése, valamint a ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés

felismerése nagyon fontos feladatunk.

Az egyéni igények, szükségletek figyelembe vételével nagy hangsúlyt fektetünk a mindennapi

élet esztétikájára való figyelemirányításra, a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés,

tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerésére, gyakorlására.

Tudjanak rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetben megmutatkozó jóra és

szépre, tiszteljék, becsüljék azt. Tanulják meg védeni az értékeket.

Pedagógiai Program



T 240


„Ha valaki szeret egy virágot,

Amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon:

Ez épp elég neki, hogy boldog legyen

Ha a csillagokra pillant”

(Antoine de Saint Exupery)

Értelmi nevelés

Az értelmi nevelés célja:

Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a gyermeki személyiség megismerését,

fejlesztését, kibontakoztatását segíti elő, hozzájárul, hogy a gyermek képessé váljon a

világban való tájékozódásra, alkalmazkodásra.

Harmonikus kiegyensúlyozott érdeklődő gyermekeket szeretnénk nevelni. A gyermek

személyes ismeretén alapuló tudásra építjük fejlesztő feladatainkat, s tervezünk sokszínű,

változatos tevékenységeket, melyeken keresztül közvetlenül, vagy közvetve tapasztalatokat

szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés feladata:

Az ismeretszerzésre az egész nap folyamán a tevékenységekbe ágyazottan van

lehetőség.

Kiemelt szerepet kap a játékban, mint legfőbb tevékenységben megvalósuló

ismeretszerzés.

Az értelmi, mentális, érzelmi fejlesztést oly módon szeretnénk megvalósítani, hogy a

gyermekekben felébredjen az új iránti természetes érdeklődés, s ösztönözve legyenek

az önálló tapasztalatszerzésre, alkotó cselekvésre, felfedező tanulásra.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása egész nap folyamán

jelen van a játékban, a tevékenységekben, a képességfejlesztő csoportos, vagy egyéni

foglalkozásokon hangsúlyozódik.

Pedagógiai Program



T 241

A tanulási módszerek megválasztását a gyermekek egyéni, életkori sajátosságai,

kíváncsiságuk, élményeik, a csoportok összetétele befolyásolja.

A gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát figyelembe véve lehetőleg komplex

tevékenységeket szervezünk.

A különböző képességek fejlesztése során a gyermekek felé érthető, tiszta, logikus,

fokozatosan bővülő és nehezedő tudástartalmat közvetítünk, a gyermekek egyéni

ismereteire, érdeklődésére, fejlődési ütemére alapozva.

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezi, bővíti, másrészt az

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás)

és a kreativitást fejleszti.


Az anyanyelvi fejlesztés célja:

Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása kiemelt

jelentőségű.

Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések

érvényesülése, a válaszok igénylése a fontos.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés

Az anyanyelvi fejlesztés feladatai:

Az anyanyelvi nevelés nem jelent külön nevelési területet. Az óvodai élet minden

egyes mozzanatában meghatározó szerepet játszik, hiszen a társas kapcsolatok nem

képzelhetők el a beszéd, a nyelv segítsége nélkül.

Az anyanyelvi-kommunikációs nevelésünk átfogja óvodai nevelőmunkánk minden

területét, közvetítő elemként jelen van a nevelés minden mozzanatában.

A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására,

ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a

válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Pedagógiai Program



T 242

Helyes beszédmodellt nyújtsunk a gyermekeknek. Az anyanyelv szabályainak

megfelelő hangsúly, hanglejtés, hangszín alkalmazkodjon a beszélt szöveg

kívánalmaihoz.

Az óvodába lépő gyermekeket inger gazdag beszédkörnyezettel fogadjuk. Változatos

mondatszerkesztéssel, szemléletes, képszerű kifejezésekkel mintát adunk a

gyermekeknek.

A hátrányos helyzetű gyermekek beszédkultúrájának javítása fontos feladatunk.

Megfigyeljük az óvodába lépő gyermekek beszédét. Sok anyanyelvi játékot

alkalmazunk a tevékenységek közben is.

A Bölcsődés korosztály nevelésének általános feladata

Az egészséges egységes óvodai-bölcsődei élet megszervezése, megvalósítása a nevelési

folyamatban

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend megteremti a gyermekek igényeinek

megfelelő nevelés – gondozás feltételeit. Biztonságérzetet, kiszámíthatóságot jelent és

megadja az aktivitás és önállósodás lehetőségét. A folyamatosságon belül az egymást követő

események ismétlődése, az állandóság biztonságérzetet ad a gyermeknek, hiszen tudja, hogy

mi után mi fog következni.

Bölcsődés korosztály javasolt napirendje:

5.45– 8.00. Érkezés, igény szerint pihenés, alvás, játék a csoportszobában.

8.00– 8.30. Reggelizés, játék a szobában

8.30.– 9.30 Fürdőszobai gondozás gondozási sorrendben, szájápolás, fogmosás,

játék.

9.30– 9.45 Tízóraizás, játék a szobában.

9.45– 11.00 Öltözés időjárástól függően udvari játékhoz, játék a szobában vagy az

udvaron

11.00– 11.30 Fürdőszobai gondozás - gondozási sorrendben, játék a szobában vagy

az udvaron.

11.30– 12.00 Ebéd, játék a szobában, alvás, pihenés.

Pedagógiai Program



T 243

12.00– 15.00 Alvás, gondozás ébredési sorrendben, játék a szobában

15.00– 15.30 Uzsonnázás, játék a szobában

15.30– 16.45 Játék, távozás a bölcsődéből.

A bölcsődés korosztály nevelésének – gondozásának feladatai

Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása:

Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű, a gyermekek harmonikus testi és lelki

fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés

támogatása. Nagyon fontos, a szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése, az

egészséges életmód, az egészség megőrzés szokásainak alakítása (a testi-lelki

harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés,

mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék,

mozgás).

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése:

A gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen

belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket, az

intézményben érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül.

Fontos, hogy a gyermeket az egységes óvoda- bölcsődei csoportba kerüléskor

kellemes hatások érjék. Már az első találkozás előtt megismerkedünk a gyerekekkel

otthoni környezetükben. A kisgyermeknevelő és a gyermekek között szeretetteljes,

érzelmi biztonságot, jelentő kapcsolatot szeretnénk kialakítani. Figyelembe vesszük az

egyéni szükségleteket, hogy az én tudat egészségesen fejlődjön. A gyermekek társas

kapcsolatban megtanulják az együttélés szabályait. Segítünk, hogy a mások iránti

nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen. Az egységes óvoda- bölcsődei

csoport lehetőségeket teremt, hogy a nevelőkkel és társakkal sok közös élményhez

jussanak.

Pedagógiai Program



T 244

Megismerési folyamatok fejlődésének segítése

Ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a JÁTÉK, így minden értelmi nevelés a

játékon keresztül valósul meg.

Változatos, cselekvésbe ágyazott tevékenységeket biztosítunk a gyermekek

érdeklődésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek

önmagukról tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetükről. Támogatjuk a

gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását, spontán szerzett tapasztalataikat új

ismeretekkel bővítjük. A gyerekek tevékenységét támogató - bátorító figyelemmel

követjük. Közös tevékenységeink során élményeket, viselkedési és helyzet –megoldási

mintákat nyújtunk.

Anyanyelvi nevelés:

A gyerekek beszédkedvét igyekszünk felkelteni, fenntartani és ösztönözzük őket

kérdéseik megfogalmazására. Mintaadással segítjük a kicsik beszédfejlődését,

szókincsük gyarapodását. Gyakori mondókázással, halandzsa-játékkal, a helyes

hangképzés gyakorlását segítjük elő.

Pedagógiai Program



T 245



„ A sokat és jól, jót játszó gyerekekből nyitott, érdeklődő iskolás,

majdan alkotó, tevékeny ember válik”

(Dr. Takács Bernadett )

Óvodánkban fontos szerepet kap a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, melynek

folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

Feladatunk:

a játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszköz)

a játéksegítő módszerek megválasztása

az óvodáskorra jellemző játékfajták tartalmának, témájának bővítése, a gyermekek

egyéni sajátosságainak figyelembe vételével és az élmények biztosítása

a tevékenységekben megvalósuló tanulás


Légkör:

Alkotásra inspiráló légkör kialakítására törekszünk, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek:

kivel, hol, mit, milyen eszközzel és mennyi ideig játszanak. Kevés, de szükséges szabályt

vezetünk be, melyek minden gyermekre érvényesek és az elmélyült, nyugodt

játéktevékenységet biztosítják

Megfelelő hely:

A gyermekek játékukhoz szabadon választják meg a helyet: A csoportszobák elrendezése a

nyugodt, meghitt sarkok kialakítása a gyermekek elmélyült, alkotó játéktevékenységét

biztosítja.

Pedagógiai Program



T 246

Az óvónő folyamatosan figyelje meg, mivel szeretnek játszani, ennek megfelelően helyezze el

vagy rakja át (engedje, hogy a gyerekek maguk is pakolhassák a mozgatható bútorokat) a nap

folyamán a bútorokat, eszközöket, játékokat.

A kicsik legtöbbje, de a nagyok is szeretnek a földön játszani, jobban, mint asztalon. Legyen

erre lehetőségük, az óvónő engedje, hogy a gyermek kedvére „kuckózzon”.

Idő:

A játék kiemelt jelentősége óvodánk napirendjében, időbeosztásában megmutatkozik, hiszen

a gyermekek játéktevékenységére fordított idő az egész nap folyamán biztosítva van óvodába

érkezéstől hazamenésig.

Játékeszközök:

Beszerzéskor törekszünk arra, hogy tartósak, tisztíthatók, esztétikusak legyenek: színben,

méretben, funkcionalitásban feleljenek meg a gyermekek igényeinek, keltsék fel

érdeklődésüket, csináljanak kedvet a játékhoz.

A 3-4 évesek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz,

másodsorban a szerepjátékhoz

A 4-5-6-7 éveseknek elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, értelem és

képességfejlesztő játékokkal bővítjük eszköztárukat.

Az udvari játékok többsége a gyermekek nagymozgását, építő játékát elégíti ki, de ha az

időjárás engedi, lehetőséget kínálunk a barkácsoló, konstruáló, valamint az ábrázoló

tevékenységeknek is.


Óvodáskorban az óvónő állandó tudatos jelenléte, közreműködése, indirekt irányítása segíti a

gyermekek játékfejlődését.

Mindenekelőtt azokat a feltételeket és helyzeteket teremtse meg, amelyek hatással vannak a

játékra, amelyektől a játék függ. Így az óvónő játékirányítása közvetett marad. Az irányítás

kiterjed a gyermekek világról szerzett tapasztalatainak, ismereteinek állandó bővítésére.

Élje bele magát a gyerekek által elképzelt, megteremtett játékhelyzetbe és ezt megértve

tapintatosan működjék együtt velük.

Pedagógiai Program



T 247

Biztosítsa, hogy a gyerekek saját elgondolásaikat valósítsák meg a játékban, hogy fantáziájuk,

hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Ne avatkozzon be indokolatlanul a

játékba! Csak akkor lépjen közbe, ha a gyermekek egymást zavarják, és ha a játékszerek

használata testi épségüket veszélyezteti, vagy ha a konfliktusokat a játszó csoport nem képes

önállóan megoldani. Az óvónő eljárása akkor helyes, ha megelőzi az ellentétek

kibontakozását, elhárítja a gyermeket és a játékot veszélyeztető helyzetek létrejöttét. Az

esetek többségében azonban hagyni kell, hogy a gyermekek maguk oldják meg

konfliktusaikat.

Az óvónőnek be kell avatkoznia, ha a játék tartalma nemkívánatos viselkedési formák

kialakulását váltja ki. Ilyenkor igyekezzék pozitív fordulatot adni a játéknak.

Segítsen akkor is, ha játék közben a gyermekeknek technikai tanácsra van szükségük.

Segítségnyújtással fokozza játékkedvüket, mélyítse tovább a játékot!

Tartsa természetesnek, hogy a gyermekek játéka különböző színvonalú. Ezért igazodjék az

adott fejlettségi szinthez, másrészt segítse elő, hogy a gyermekek – egyéni lehetőségeiknek

megfelelően – magasabb szintre jussanak el.

Az óvónő maga is szeressen játszani! Ismerje a gyerekek érdeklődési körét, tapasztalatait és

élményeit, játékuknak jellemzőit! Soha nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyermekeket!

Teremtse meg a játék lehetőségeit az udvaron is! Legyen a gyerekek között, segítse

megszervezni játékukat, s ha azt igénylik vagy szükségesnek látja, játsszon együtt velük! A

folyamatban lévő játék irányítása korcsoportonként, egyénenként és játék fajtánként

differenciált feladatokat jelent az óvónőnek.

Az óvónő azt tartsa lényegesnek, hogy a közös játékban a gyermekek érdeklődéssel,

aktivitással, igazi játékkedvvel vegyenek részt, hogy minden gyermek szabadon és minél

elmélyültebben játsszon.


Gyakorlójáték

A gyakorlójátékban nagy szerepe van a „magam csinálom”, „már tudom” motívumainak,

ezért az én-fejlődésnek fontos tényezője. Közben a játszó gyermek a funkcióinak egyre

Pedagógiai Program



T 248

magasabb szintű, bonyolultabb alkalmazására lesz képes, és gyakorlása során önmagával és

az őt körülvevő világ elemi tulajdonságaival is ismerkedik.

A gyakorlójáték ugyan a bölcsődés korra jellemző, de nagyon gyakori kis óvodásoknál, sőt

még a nagyoknál is gyakran észleljük a konstrukciós vagy szerepjáték rész mozzanataként,

valamint a mozgásos játék néhány formájában (labdázás, ugráló kötelezés). Ha 5-6 évesnél

tartósan és gépiesen megmarad, megmerevedik a gyakorlójáték és nem alakul át fejlettebb

játékká, keresni kell az okot: a gyermek élményei, tapasztalatai szegényesek, keveset

játszhatott eddig, készségei fejletlenek vagy valami értelmi zavar gátolhatja konstruáló és

szerepjátékának kialakulását.

Gyakori a kicsiknél a hang és beszéd játékos utánzása. Így válik a hangokkal és a szavakkal

folytatott gyakorlójáték a beszédképesség fejlődésének egyik kezdeti eszközévé. Már a

halandzsa is attól függ, hogy a gyermek milyen nyelvi környezetben él.

Az óvódás gyermek fokozott mozgásigénye ugyancsak olyan feszültséget okoz, amely sok

esetben játékos gyakorlásra készteti őt. Nagyon fontos, hogy minél több szabad mozgást

biztosítsunk a gyerek számára. Nem az a jó gyermek, aki keveset mozog, nyugton ül a helyén,

hanem az, aki megtanulja társait nem zavarva, minél jobban mozogni.

Ha az óvónő a gyermekek késztetéseinek megfelelő javaslatot tesz, akkor elősegítheti játékuk

örömteli kialakulását. Fontos, hogy ne utasítás jellegű legyen a javaslata, hanem a mozgás

vidámságának, élvezetének megértése csengjen ki belőle, és az a szándék, hogy a javasolt

szabállyal a játékot még érdekesebbé kívánja tenni.

A gyakorlójátékok közül óvodáskorban a manipulációs, az explorációs játékoknak van a

legnagyobb jelentőségük. A gyermekek a tárgyakat tapogatják, nyomogatják, forgatják,

rakosgatják egymásra, sorba, egymásba. A manipulálással egy sor műveletet tanul meg a

gyermek a kezével végezni: fogni, emelni, letenni, összeilleszteni, dobni, gurítani, nyomni,

csúsztatni, lökni, stb. Mindettől keze, ujjai ügyesednek. Ugyanakkor megismeri az anyagok, a

tárgyak tulajdonságait, halmazállapotait, egymáshoz való relációit, mennyiségüket,

nagyságukat…

Konstrukciós játék

Legfontosabb pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés, velejárói a megfigyelés, az

emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék és manualitás (ügyesség)

fejlesztése. A kreativitás azt jelenti, hogy a gyermek a saját személyiségének fejlődése

szempontjából hoz létre újat. Az anyagok megformálásával, átalakításával, konstrukciós

Pedagógiai Program



T 249

elemek összeillesztésével és kombinációjával különböző módon és fokozatosan jön létre a

gyermeki alkotás.

Már a 4 éveseket is, de az 5.6 éveseket még gyakrabban látunk egyedül, többnyire azonban

kisebb csoportokban, előre megfontolt céllal és tervvel építkezni. Aktív mikro csoportok nem

érik be az építőelemek alkalmazásával. Minél kreatívabb az óvodai légkör, annál többféle

anyagot és módozatot használnak a gyermekek a konstrukciós játékukhoz és sokszor több

napon keresztül folytatják ugyanazt a játékot. Ekkor már eljutnak a feladatok szétosztásának

szintjéig.

Barkácsolás

Ha a barkácsolás szokássá válik, már óvodás korban kialakulhat a gyermekekben: ha elromlik

valami, megjavítjuk, ha valamire szükségünk van, előállítjuk. Ha a gyermekeink tudnak

barkácsolni, nagyon sok sikerélményhez jutnak. Az örömmel egyidejűleg nő az önbizalmuk,

öntudatuk is.

Kiváló lehetőség a barkácsolás a probléma megoldásra és a megoldásra nevelésre is. Valami

elromlott? Vizsgáljuk meg, mi lehet a hibája, hogyan lehetne megjavítani, mi kell hozzá?

Orvost, boltost játszunk. Mi kell ahhoz, hogy azt tehessük, mint az orvos, a boltos? Hogyan

lehet azt azonnal előállítani? Miből? – Végül: fejlődik manuális tevékenységük, megtanulják

az egyszerűbb szerszámok használatát, ügyesednek.

Társas kapcsolatok keletkeznek, erősödnek a tevékenység során. Sok lehetőség adódik az

együtt játszásra, az együttműködésre, a kölcsönös segítségnyújtásra.

Barkácsolásnál felhasználható anyagok:

papírféleségek :a kicsik tépik, mozaik képet ragasztanak közös munkával. Hajtogatással

repülő, zászló, sótartó, csákó, tárcsa, hajó stb. készíthető és használható később a játékban.

Vágással papírból csipketerítő, baba farsangra díszek, jelmezek készíthetők.

Dobozokból falvak, házak, templom, baba bútorok, kicsi képeskönyvek születhetnek.

Gyurma, hurkapálca, fogpiszkáló, szívószál felhasználásával állatkert, virágoskert,

emberkék, bábuk készíthetők textil, fonal, papír kiegészítésével.

Textil, vatta, fonal, bőr és más maradékokból babaruhákat, apró ajándékokat készíthetnek.

Pedagógiai Program



T 250

A termények, termések kincsestára kimeríthetetlen, az óvónő fantáziáján, kézügyességén,

esetenként a kapcsolódó irodalom felkutatásán múlik, mit tud maga is, és mit tanít meg a

gyerekeknek.

Szerepjáték

A szerepjáték a többi játékformához hasonlóan – önmagáért való aktív tevékenység, amely

valamilyen belső feszültséget csökkent és ebből a feszültség csökkenésből származik a játék

öröme.

Minthogy a gyermekek késztetést éreznek, hogy azt csinálják, amit a felnőttek, de ezt a

valóságban nem tehetik, ezért eljátsszák. A játék során életük kellemes mozzanatait újra

átélhetik, kielégítetlen vágyaik beteljesülhetnek, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik

oldódhatnak, agressziójuk, haragjuk szocializált formát nyerhetnek, újonnan szerzett

ismereteiket életszituációk megteremtésével, újraalkotásával alkalmazhatják.

6-7 éves korban igénylik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék

szabályaihoz, le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Tudnak vezetni, de

alkalmazkodni is. Megfelelő élmények és tapasztalatok birtokában önállóak a játék előzetes

tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a

szabályok betartásában. A játszó csoport tagjai között tartós és szoros a kapcsolat.

Dramatizálás, bábozás

A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott,

kötetlen módon dramatizálhatják. Ennek fontos feltétele, hogy az irodalmi alkotások

érzelmileg megragadják a gyermeket, esztétikai élményt jelentsenek a számukra.

A bábjátékban a gyermekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játék tevékenységük a

környezethez való viszonyukat, az átélt történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. A gyermek

a bábot azért is érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő

irányíthatja. A bábjátékhoz szükséges eszközök készítése váljék az 5-7 éves gyerekek

szívesen végzett tevékenységévé!

Szabályjátékok

Az óvodáskor vége felé alakul ki a szabálytudat, és akkor kezdi a gyerek fölfedezni a

társakkal való játszás lehetőségét. A szabály betartása vagy megszegése különböző

érzelmeket vált ki a játék résztvevőiből, s ez nagymértékben meghatározza a gyermek

Pedagógiai Program



T 251

magatartását, egymáshoz, a csoporthoz való viszonyát. A gyermek önállósága a szabály

önkéntes vállalásában és nem a szabályok önkényes megváltoztatásában fejlődik ki.

A gyermekek akár nyernek, akár veszítenek, a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás

alapvető formáit: a szerénységet, a mértéktartást, az eredményekre törekvést. A nagyok

csoportjátéka fejleszti a közösségi érzést és a felelősségtudatot.

Mozgásos szabályjátékok: mozgásos versenyjátékok, labdajátékok egyéni és sorversenyben, a

dalos, mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok.

Játék az egységes óvoda – bölcsődei csoportban

A bölcsődés korosztály játékának alapelvei

A bölcsődés korosztály ellátásban „A bölcsődék működési engedélyének szakmai

követelményei” – ben megfogalmazott alapelvek a meghatározóak. Ezek megvalósítása

gondozási- és játékhelyzetekben lehetséges. Az általános alapelveken túl, a gyermekek

játékával kapcsolatban még a következők érvényesülnek:

A játékfejlődés és más funkciók fejlődése között szoros kapcsolat van.

A megfelelő napirend a lehető legtöbb és leghosszabb játékidőt biztosítja a szobában is

és az udvaron is.

A jól kiválasztott játékszerek felölelik, illetve reprezentálják a gyermekek szűkebb és

tágabb környezetét, lehetővé teszi azok eseményeinek az eljátszását.

Az elmélyült, nyugodt játék feltételei:

az öntevékenység és a szabad választás lehetősége,

a gyermekek fejlődésének és kreativitásának támogatása,

a felnőtt odafigyelése, elismerése, esetenként ötletadása, az együttjátszás, a

közös tevékenység során nyújtott viselkedési és helyzetmegoldási minták,

nyugodt légkör,

megfelelő csoport létszám,

kisgyermeknevelő állandósága,

szoba megfelelő berendezése,

játékok megfelelő elhelyezése,

a gyermekek életkorának megfelelő fajtájú és mennyiségű játékok.

Pedagógiai Program



T 252

A játék fejlődés folyamata:

A játék a kisgyermekek számára örömet nyújtó tevékenység. Motivációja a belülről

fakadó, spontán érdeklődés, a kíváncsiság, mely készteti a gyermeket a játékra, a

tevékenységre, a kutatásra. Ezáltal a valóság felfedezése, megismerése a játékon

keresztül lehetséges.

Második év

Megjelenik a konstruálás kezdeti formája, az egymás mellé, egymásra rakosgatás, a ki-be

pakolás, gyűjtögetés-borogatás. Ez jó alkalom a tárgyak összehasonlítására, valamilyen

szempont pl. szín, vagy forma szerinti válogatásra. Csak a piros kockákat gyűjti a tálba, vagy

csak a dominókat. Az építés még nem előre eltervezett. A játéktárgyak és eszközök funkció

szerinti használata egyre inkább jellemzővé válik. Ez jelzi az emlékezet fejlődését, hiszen

felidézhetőek a korábban látott, kipróbált cselekvések. Így a játékban megjelennek a

kisgyermek mindennapi életének eseményei, pl. eljátssza az evést, fürdést.

A játék során begyakorolja, tökéletesíti az eszközök használatát. Az utánzás képességének

fejlődése lehetővé teszi, hogy a saját életének eseményei mellett, amelyeket felnőttel, illetve

babával, macival is el tud játszani, - eteti, takargatja, fésüli – a felnőttek tevékenységét is

utánozza: főz, vásárol, autót vezet, szerel stb…

Ezek a játékok a valóságban átélt feszültségek, frusztrációk levezetésére is alkalmasak,

hiszen a játékban az is lehetséges, amit kisgyermekként nem tehet meg, pl. vasalhat. Az

események utánzása, újraélése örömet jelent a gyermek számára.

A második életévben a nagymozgások fejlődése, az értelmi fejlődés, az önállósodás fejlődése

eredményeként a kisgyermek egyre tágabb környezetével ismerkedhet meg. A szabadban a

nagymozgásos játékok gyakorlására van lehetőség, szaladgálás, játékok tologatása és a

homokkal való ismerkedés. A szobai játékok köre is tovább bővülhet, megismerkedik a

ceruzával, papírral, gyurmával, festékkel.

Pedagógiai Program



T 253

A beszéd fejlődése lehetővé teszi, hogy cselekvéseket, eseményeket szavakkal jelezzen, így

azokat már nem feltétlen kell eljátszani. A társakkal való kapcsolatfelvétel is lehetséges

beszéd útján.

Harmadik év

A harmadik életévben a tágabb környezet megismerése, új jelenségek megértése már nem

csak közvetlenül cselekvések útján, hanem közvetve a beszéd útján is lehetségessé válik. A

gyermekek sokat beszélgetnek felnőttekkel és társaikkal is. Sok kérdést tesznek fel, így

válnak számukra érthetővé azok az összefüggések, melyek a közvetlen tapasztalás útján nem

ismerhetők fel.

A konstruálás már nem csak önmagáért való, hanem valamilyen céllal kezd építeni a

gyermek, pl. parkolót, kerítést, stb. Az utánzásos játékok tovább fejlődnek. A gyerekek

különböző. valaminek nevezett, „pót” tárgyakon tudják megismételni ugyanazokat a

cselekvéseket, amelyeket az eredeti tárgyakkal tettek, míg a megismételt cselekvések a

tárgyaknak jelképes utalásaivá válnak.

A gyermek érdeklődése egyre inkább a tágabb környezet tárgyai és jelenségei, valamint a

környezetében lévő emberek cselekvése, élete irányába fordul. A gyermek képes akárkinek a

cselekvéseit eljátszani, akit látott. Ez a szerepjáték kezdeti formája. Általában azokat

utánozza, akik valamiért nagyon fontosak a számára pl. szülők, kisgyermeknevelő, testvér,

vagy akik nagy hatást tettek rá. Ez utóbbihoz tartozhat bármely kellemes vagy kellemetlen

élmény, vagy furcsa, a gyermek számára érthetetlen, de éppen ezért izgató jelenség,

tapasztalat.

Az utánzás, megismétlés, a cselekvés más változatainak megjelenítése segít a különböző

személyekhez, szerepekhez kapcsolódó tevékenységek rögzítésében, megtanulásában. Jó, ha

minél változatosabb a szerepjátékok eszköztára, hiszen így többféle szerep megjelenítésére,

eljátszására van lehetőség.

A gyermek érzelmei, élményei, érdeklődése határozzák meg elsősorban a játéka tartalmát.

Igazi szerepjátékról azonban még nem beszélhetünk, hiszen a szerepeket a manipuláció teszi

vonzóvá a 3 éves gyermek számára. A szerephez tartozó más cselekvéseket és helyzeteket

még nem játsza végig. A szerepek is felcserélhetők még, vagy gyakran többen játszák

ugyanazt a szerepet egymás mellett pl. anyaként főznek a konyhában, vagy egy beteget több

Pedagógiai Program



T 254

orvos is vizsgál, gyógyít. Az igazi szerepjátékokban, majd óvodás korban mindez nem

történhet meg. Ott a szerepeket kiosztják és ahhoz mindenkinek ragaszkodnia kell. 3 éves kor

körül a szerepjátéknak a műveletei a szerepekhez tartozó cselekvések tapasztalhatók a gyerek

játékában.

A társas viselkedés terén is nagy előrelépés történik: az eddig szinte kizárólag egyedül, vagy a

felnőttel játszó gyermek felfedezi a társait is, mint lehetséges játszótársakat. Az együttjátszás

persze még először azt jelenti, hogy egymás mellett ugyanazt csinálják, vagy ugyanazon

építményen dolgoznak, de egymástól függetlenül. Inkább az együttmozgás, az egymás

mellettiség adja még az együttesség élményét. Általában közös vagy hasonló tapasztalatok, az

ún. „forgatókönyvek” képezik az együttjátszás és a beszélgetések alapját. Ebből következik,

hogy vannak dolgok, amiket ki sem kell mondani, elég jelezni (vagy még azt sem), mert azok

a forgatókönyvnek részei és így az együttjátszók eleve tudják, hogy hol mi következik. Az

egyes alkotóelemeket beleértik az eljátszott helyzetbe. Az a mindennapos megfigyelés is,

hogy a bölcsődébe járó gyermekek jobban együtt tudnak játszani, a forgatókönyvekkel

magyarázható, hiszen több közös eseményben, élményben van részük. Az alkotójátékok során

a gyermekek sokféle anyaggal ismerkedhetnek meg, kreativitásuk kibontakozhat. Felfedezik

az anyagok sajátosságai mellett az ábrázolás lehetőségét, örömét. Megjelennek az

emberrajzok, a gyurmából való formázások. A mesehallgatás igénye is egyre kifejezettebb. A

ritmusos mondókák és egyszerű énekek mellett a gyermek szívesen hallgat meg rövid, sok

párbeszéddel tarkított történeteket saját életéről, környezete tagjairól, állatokról.

Játékkészlet

A játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál a kisgyermeknevelőnek az alábbi

szempontokat figyelembe kell vennie:

Egészségügyi szempontok:

könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen,

balesetet ne okozzon

ne legyen törött, ne legyen könnyen törhető, ne essen szét darabjaira, éles sarkai ne

legyenek, ne lógjon hosszú zsinóron, ne legyen túl nehéz.

Pedagógiai Program



T 255

Pedagógiai szempontok:

minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek (manipuláció,

konstruálás, utánzó-, szerepjáték, mozgásfejlesztő játék…, stb.),

a játék színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyermek érdeklődését,

több fajta tevékenységre lehessen felhasználni,

nemek közötti egyenlőség elvének betartása (a kislányoknak is legyen autó, a fiúknak

is baba).

A játékok kivitelezése igényes legyen, a csoportban való fokozott használat támasztotta

követelményeknek is megfeleljen.

A játékok elhelyezése

A csoportszoba berendezése olyan legyen, hogy a különböző játéktevékenységek jól

elkülönüljenek egymástól. Elegendő hely álljon a gyermekek rendelkezésére, egymást ne

zavarják, akadályozzák. A játékokat nyitott játékpolcon, a gyermekek számára elérhető

magasságban, úgy kell elhelyezni, hogy az figyelemfelkeltő legyen. Az építőjátékokat

fajtánként nagymérető tároló kosarakban. A felnőtt felügyeletét igénylő játékokat a

játékpolcon olyan magasságban helyezzük el, amit a gyermekek nem érnek el. A

fantáziajátékokhoz játszósarkokat alakítsunk ki.

Pihenősarok:

Gyakran előfordul, hogy egy-egy gyermek elfárad a játékban, vagy csendre, egyedüllétre

vágyik, esetleg a közérzete nem jó, és ezért szeretne lepihenni. Legyenek minden szobában a

gyermekheverőn kívül szőnyeg, párnák, ahol a gyermek pihenhet. A hangulatos, puha

kárpitozású bútorok, szőnyegek, párnák, puha textil játékok pihentető, nyugtató hatásúak.

Pedagógiai Program



T 256

Alapjátékok, amelyeket minden csoportban biztosítani kell.:

játszókendők,

babák,

labdák,

képeskönyvek,

mozgásfejlesztők

Bölcsődés korosztály játékai

A játékok mérete, súlya, alakja olyan legyen, hogy ha a gyermek rájuk fekszik, vagy magára

ejti őket, ez ne legyen számára fájdalmas, ijesztő, kellemetlen. A bölcsődés korosztály

számára válogatott játékoknak nem lehet olyan része, amit a gyermek lenyelhet. Mennyiségét

tekintve – kivéve a nagymérető játékokat – minden gyermeknek jusson azonos típusú játék

(baba, mackó, könyv, autó, labda)

Építőjátékok egyes elemei, amelyek önmagukban is alkalmasak manipulációra,

Montessori korongok,

Hordó- és kockasor elemek,

Homokozó formák

Mozgásfejlesztő játékok, eszközök:

labdák, mászópárnák, úszógumik.

A gyüjtögető-soralkotó játék korszakában az arra alkalmas játékféleségből a csoportlétszám

3-4 szeresének beszerzése szükséges.

Konstruáló játékok:

duplo legó,

Gabi építő,

Montessori torony,

baby logik,

pohársorok,

hordósorok,

Pedagógiai Program



T 257

formakirakók,

fűzhető fagyöngy

Nagymozgásos játékok:

autók,

dömperek,

motorok,

mászóka,

alagút,

baby csúszda,

labdák,

hordár kocsik.

Húzogatható, tologatható eszközök:

vonatok,

autók

Üreges játékok:

kosarak,

vödrök,

tálak,

talicskák.

Homokozó játékok:

vödrök,

lapátok,

homokozó formák,

sziták.

Babák, macik, állatfigurák (plüss, frottír). Könyvek: elsősorban keménylapú lapozó és

leporelló.

Alkotó játék eszközei:

zsírkréta, ceruza, gyurma, stb, ezeket állandóan pótolni kell.

természetes anyagok (falevél, gesztenye, toboz, termések, ágak, stb.), •

Építő játékok:

változatos építő játékok, kisebb méretőek is pl. legó.

Pedagógiai Program



T 258

A szerepjáték kellékei:

használati eszközök,

felnőtt tárgyainak kisméretű másai:

o lábasok, tányérok, poharak, sziták, szűrők, szerszámok, seprő, lapát,

telefon, gyúrótábla, vágódeszka, stb.

egyes foglalkozások, szerepek jellegzetes eszközei, ruha darabjai: orvosi táska,

fodrász kellékek, kisebb mérető felnőtt ruhák, sapkák, kalapok, táskák, •

babaruhák, takarók, babaápolási eszközök,

gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések,

flakonok, dobozok (teás, kekszes, piskótás, stb.).

mágnestábla, mozaik.

Logikai játékok:

képkirakó,

képes lottó,

kártya.

Bábok


Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek

előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a

gyermek személyiségének kibontakozását.


Az utánzásos, minta, és modellkövetéses magatartás, és viselkedés tanulás (szokások

alakítása)

A spontán játékos tapasztalatszerzés

Pedagógiai Program



T 259

Cselekvéses tanulás

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

Gyakorlati probléma – és feladatmegoldás

Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás


Célunk:

A gyermeki munka jellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek,

tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,

kötelességteljesítését.

A természeti és társadalmi környezet megismertetése, a gyermeki világkép formálása úgy

lehetséges, ha a gyermek aktív cselekvő részese a tapasztalatszerzésnek, ha ismereteit

alkalmazhatja, gyakorolhatja.

Feladatunk:

Különböző típusú munkajellegű tevékenységeket tervezünk, s azok feltételeit biztosítjuk,

melyek során a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szereznek a munka eredményéről.

Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek saját személyük, illetve a csoport érdekében

maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek.

Kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan, öntevékenyen végezzék ezeket a

tevékenységeket.

Környezetük rendben tartása, növény és állatgondozás nagyon fontos feladatunk.

Meglepetés készítése a kisebbeknek, szüleiknek.

Jussanak sikerélményhez a gyerekek.

Megfelelő igényszint kialakítására törekszünk a környezetük tisztaságával, esztétikájával

kapcsolatban.

Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk mintaértékű legyen a gyerekek számára.

Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, konkrét, reális, vagyis a gyermek saját magához

mérten fejlesztő értékelést kapjon.

Pedagógiai Program



T 260

Óvónő és dajka választékos beszéde modell értékű a gyermekek számára.

A munkajellegű tevékenységek tartalma:

Önkiszolgálás:

A gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével a felnőtt

segítségével ismerkedik meg: testápolás, öltözködés, saját személyükkel kapcsolatos

igényesség, személyes használati tárgyaik rendben tartása, óvása, kulturált étkezési szokások

elsajátítása.

Naposi munka:

A gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti, akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek

készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. Ezt az önkiszolgáló tevékenység

jól előkészíti.

Az óvónő és a dajka közös megállapodás alapján gondolja végig a naposi munkát és alakítja

ki a gyermekek összehangolt munkafolyamatát. A nagyobb gyermekek önállóan végzik az

önként vállalt tevékenységet. Ízlésesen, esztétikusan terítenek meg, étkezés után

szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek.

Alkalomszerű munka jellegű tevékenységek és megbízatások:

A gyermekek erejükhöz mérten részt vesznek a csoport rendbetételében, átrendezésében, a

játékok összeszedésében, elrakásában.

A nagyobb gyerekek segítenek a tevékenységekhez használt eszközök kiosztásában,

összeszedésében. Szívesen segítenek a mosdóban a kicsiknek. Apróbb megbízatásokat

szívesen vállalnak, a kért eszközöket behozzák, kiviszik, üzenetet adnak át. Segítenek a

kisebbeknek az öltözködésben, cipőhúzásban, ruhájuk rendbetételében.

A gyakori dicséret, elismerés hatására szívesen vállalnak alkalomszerű munka jellegű

tevékenységeket. Segítenek a csoportszoba díszítésében, a játékok tisztításában, javításában.

Ünnepekre apró ajándékokat, meglepetéseket készítenek kisebbeknek és a felnőtteknek.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mi magunk is példát mutassunk a gyermekeknek.

Növények és állatok gondozása:

A kisebb gyermekek figyelemmel kísérik a csoportszobánk növényeinek gondozását,

Pedagógiai Program



T 261

segítenek a kisállatok etetésében, ősszel a falevelek összegyűjtésében. Segítenek a

szobanövények öntözésében, az élősarok ápolásában, szívesen gyűjtik, bővítik annak kincseit.

A nagyobb gyermekek részére az élősarok gondozásában nagyobb önállóságot biztosítunk.

Ősszel segítenek a levél összegereblyézésében, télen a járdák söprésében, tavasszal a lenyírt

fű összegereblyézésében. Télen folyamatosan gondoskodnak a madarakról, a csoportokban

segítenek a kis állatok gondozásában.

Szükségletet kielégítő munka jellegű tevékenység:

Óvodai életünk szerves, szeretetteljes része. Tevékenyen részt vesznek a zöldség és

gyümölcssaláták, befőttek készítésében, így az ezzel kapcsolatos munkaeszközök helyes

használatát gyakorolják.

A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges

attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, (kitartás, önállóság, felelősség,

céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.

A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások

elismerésére nevelés egyik formája.

AZ ÓVODAI NEVELÉS MŰVELTSÉGTARTALMA

Pedagógiai Programunk környezeti nevelési elvei:

környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a környezettudatos

magatartás megalapozása

a növény és állatfajok tiszteletére, megbecsülésére a szülőföld a lakóhely és az ott

élő emberek megismerésére és szeretetére nevelés

a gyermekek egyértelmű és semmi mással össze nem téveszthető fogalomként

értsék, mi az a környezetvédelem, az élet tisztelete, a haza, szülőföld szeretete, s

kultúránk értékei.

Pedagógiai Program



T 262

A külső világ tevékeny megismerése

„Mennyi örömet szerezhetnének maguknak az emberek, ha tudnák milyen gazdag a Föld, és

mennyi minden csodálatos él rajta.”

(Gorkij)

Célunk:

A gyermekek tapasztalati úton fedezzék fel, ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket.

Alakuljon ki bennük pozitív viszony a természeti-, tárgyi-, emberi környezet iránt.

Óvják, védjék mindezek értékeit, szépségeit, formálódjon egészségtudatos és

környezettudatos viselkedésük.

Életkoruknak megfelelő ismereteik segítsék tájékozódásukat, a mindennapi életben való

eligazodásukat.

Feladatunk:

Változatos tevékenységeket, elegendő időt, helyet, eszközt biztosítunk a spontán

és szervezett tapasztalat – és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a

biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

A családi nevelésre alapozva építjük a gyermekek egészséges és környezettudatos

szokásrendszerét. (pl.: zöldségsaláta-készítés, gyümölcsnap, virágok ültetése a

kiskertben)

Környezetbarát szokásokat alapozunk. (pl.: takarékoskodás a vízzel, árammal,

papírral, ill. hulladékkezelés, szelektálás)

Módszereinket, eszközeinket a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait

figyelembe véve választjuk ki (pl.: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív

és szituációs játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése,

vizsgálódás…

Pedagógiai Program



T 263

A környezetvédelmi nevelés tartalma:

Témaválasztásunknál figyelembe vesszük lakóhelyünk, környezetünk sajátosságait, a

gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, érdeklődésüket, kíváncsiságukat, élményeikre,

tapasztalataikra támaszkodunk.

A csoportszobában élő természetsarkot alakítunk ki, (pl.: akvárium, terrárium) ahol mindig

csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény.

Az óvoda egész területén lehetőséget biztosítunk a növények gondozására, ápolására,

fejlődésük figyelemmel kísérésére.

Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervezünk, megismertetjük a környezetet, ahol az

óvoda található, a lakóhelyüket, ahol élnek.

Sétákon, kirándulásokon felfedeztetjük környezetünk szépségét, harmóniáját.

Megfigyeltetünk a gyerekekkel néhány állatfajt, s azok természetes környezetét

(pl.: látogatás a baromfiudvarba, kirándulás a Vadas-parkba).

Megfigyeljük a vándorló madarakat (gólya, fecske, daru), az áttelelő fajok etetéséről egész

télen folyamatosan gondoskodunk (pl.: madáretetők kihelyezése, madárkalács készítése,

magvak öntése faggyúba).

Figyelemmel kísérjük az évszakok jellegzetességeit, különbségeit, változásait és mindezek

hatását az emberekre, növényekre, állatokra.

Terepgyakorlatokat, kirándulásokat szervezünk, ahol a természettudományos ismeretek

mellett az élővilág, az életközösségek megismertetésére motiválunk, észrevetetjük a

legapróbb növényt, rovart, meghallgatjuk a madarak hangját, más állatok neszeit.

Különbséget teszünk élő és élettelen között. A terepgyakorlatokon, kirándulásokon a

természet által „elengedett” kincseket gyűjtünk (pl.: lehullott termések, levelek, ágak, magok,

tollak, kagylók, csigaházak, kavicsok).

Séták alkalmával megfigyelünk különböző járműveket, személy – teherszállító eszközöket,

megismerünk néhány szárazföldi -, vízi-, és légi közlekedési eszközt. Gyakoroljuk a gyalogos

közlekedés szabályait.

A környezet és a természet romlásának, pusztulásának példáit is megmutatjuk,

megismertetjük a gyerekekkel a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény

és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.

Pedagógiai Program



T 264

Nagy figyelmet fordítunk a Zöld Napok szervezésére: szeptember 23 - Takarítási világnap;

október 4 – Állatok világnapja; március 22 – a Víz világnapja; április 22 – a Föld napja;

május 10 – Madarak/Fák napja.

Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában közvetítjük az egyetemes nemzeti kultúra

értékeit, hagyományait (pl.: Őszi betakarítási munkák, szüret, Advent, Karácsony, Farsang,

Húsvéti népszokások, tavaszi kerti munkák).

Ellátogatunk néhány szülő munkahelyére, ahol megismerkedünk a felnőttek munkájával (pl.:

bolt, fogorvosi rendelő, posta, fodrászüzlet).

Felkeresünk közintézményeket is pl.: iskola, könyvtár, művelődési ház, bábszínház.

Biztosítjuk az ismeretek sokszínű gyakorlását, alkalmazását.

Feladatok az óvodapedagógus felé:

Biztosítsa a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi kötődést,

segítse elő a helyes viselkedési formák és magatartási szokások kialakítását.

Segítse elő a gyermekek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetését és

megszerettetését.

Adjon lehetőséget az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb

összefüggések megláttatására.

Segítse és biztosítsa a környezeti jeles napok méltó megünneplését.

A társadalmi környezet megismerésekor építsen a gyermekek sokrétű, sokirányú

ismereteire, tapasztalataira, és ezeket bővítve, rendszerezve tervezzen folyamatos

fejlesztést.

Segítse a gyermekeket környezetük mennyiségi és formai összefüggéseinek

megláttatásában, az oksági összefüggések felismerésében.

Használja ki a játék, illetve egyéb kötetlen tevékenységben jelentkező matematikai

vonatkozású fejlesztési lehetőségeket. Tudatosan teremtsen olyan szituációt, mely

lehetőséget ad az önálló probléma megoldásra.

Törekedjen arra, hogy egy-egy matematikai témakört, minél több összefüggésben,

változatos eszköz és módszerhasználat közben ismertesse meg.

Segítse elő a környezeti nevelés szintereinek kiszélesítését, megfelelő élményanyag és

helyszínen történő tapasztalatszerzés biztosításával.

Minél szélesebb körben segítse a szelektív hulladékgyűjtést

Pedagógiai Program



T 265

Ismertesse meg a gyerekeket a komposztálással és annak hasznosságával.

Hívja fel a gyermekek figyelmét a környezeti ártalmakra a környezetszennyezés

negatív hatásaira.

Szervezzen ismeretszerző tevékenységet a föld, levegő, víz védelmére.

Gyermeki tevékenységek:

Szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetüket, változatos

tevékenységeken és cselekvéseken keresztül felfedezik, megismerik az óvónők és

dajkák segítségével.

A kialakult szokás és szabályrendszert folyamatosan betartják, törekednek

környezetükkel a harmonikus együttélésre.

Tiszteletben tartják a saját és mások által létrehozott értékeket.

Az élő és élettelen környezet összefüggéseiről minél szélesebb körű érzékszervi

tapasztalatokon át ismerkednek.

Folyamatosan figyelemmel kísérik az őket körülvevő növény és állatvilágot, /pl.: erdei

séták, kirándulások során „nyomokat”, madárhangokat, madárfészkeket keresnek és

figyelnek meg/.

Tevékenyen részt vesznek környezetük alakításában, fejlesztésében, és megóvásában

/növénygondozás/.

Megismerik az ésszerű energia és víztakarékossági szokások alapjait.

Bekapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtési programba, szülők, óvodai dolgozók

segítségével.

Ismerkednek a környezet matematikai vonatkozásaival, tapasztalatokat szereznek,

gondolkodási műveleteket végeznek, majd ezeket feldolgozva beépítik

ismeretrendszerükbe.

Fejlődés jellemzői:

Megfigyelik a növények fejlődését, tevékenyen részt vesznek gondozásukban. Ismerik

a zöldségek és gyümölcsök fogalmát, és betartják a fogyasztásukkal kapcsolatos

higiéniai szokásokat.

Pedagógiai Program



T 266

A megismert állatokat csoportosítják élőhelyük szerint, ismerik külső jegyeiket,

életmódjukat és hasznukat.

Rendelkeznek koruknak megfelelő ismerettel a családról a családtagok munkájáról

beleértve az otthoni feladatokat.

A gyermekek ismerik az óvodában dolgozó felnőtteket és a munkájukat.

Meg tudják nevezni a testrészeket, ismerik érzékszerveiket, azok funkcióit és

védelmüket.

Gyakorolják a balesetmentes gyalogos közlekedést, a helyes viselkedési

szabályokat.

Ismerik a közlekedési eszközöket, s tudják csoportosítani, melyik, hol

közlekedik.

Ismerik az évszakokat, a hónapok, a napok neveit, megnevezik a napszakokat és a

hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.

Képesek matematikai problémák megoldására, mennyiségi, formai, kiterjedésbeni

összefüggések felfedezésére.

Képesek a halmazok összehasonlítására, szétválogatására különféle szempontok

szerint.

Képesek a sík és térmértani formák szétválogatására tulajdonságaik megnevezésére.

Mérési feladatokat végeznek, halmazokkal, mennyiségekkel, különböző egységekkel.

Módszertani alapelvek:

Az óvodapedagógus:

Tartsa szem előtt, hogy az értelmi képességek fejlesztésének leghatékonyabb formája

az egyéni cselekedtetés.

Vegye figyelembe, hogy a gyermekeket nem csak globális, hanem lokális

gondolkodásra is meg kell tanítania.

Valósághűen ismertesse meg a gyermekeket az őket körülvevő világgal, szűkebb és

tágabb környezetükben is jutassa őket tapasztalatokhoz.

Keltse fel a gyermekek érdeklődését, alakítsa ki a pozitív érzelmi beállítódást, a

befogadás, a megismerés vágyát.

Pedagógiai Program



T 267

Az óvónő magatartásában is nyilvánuljon meg a növények, állatok szeretete, így

közvetve is alakítsa a természethez, a nemzeti kultúra hagyományaihoz, a

szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyt.

Partnerkapcsolatok ápolásával segítse az élményszerű és hatékony ismeret- és

tapasztalatszerzést.

Pedagógiai Program



T 268

E S E M É N Y N A P T Á R

ŐSZ

Szeptember 08. Kisasszony napja Költöző madarak

megfigyelése

Szeptember 15.-től Termésérés, betakarítás Különböző növények,

termések érésének

megfigyelése, befőzés,

tartósítás, betakarítási-kerti

munkák

Szeptember 20. Takarítási világnap Közös tevékenység a

gyerekek bevonásával

Szeptember 29. Mihály nap Állatok behajtása, vásár,

őszi termések

Október 04. Állatok világnapja Háziállatok, vadonélő

állatok gondozása-etetése,

autóbusz kirándulás

November 30.-tól Advent Karácsony előtti várakozás,

Adventi koszorú, naptár,

ajándékkészítés, Betlehemi

jászol

TÉL

December 04. Borbála nap Gyümölcság hajtatás

December 06. Miklós nap Mikulás várás

December 13. Luca nap Búzaültetés

December 24. Karácsony A szeretet ünnepének

hangulati előkészítése,

hagyományápolás, család,

közös tevékenységek,

madárvédelem

Pedagógiai Program



T 269

Január 01. Újév, újesztendő Újévi jókívánságok,

köszöntők, hónapsorolók,

évszaktabló

Február 02. Gyertyaszentelő Hagyományápolás,

népszokások, hiedelmek

Február 15.-től Télbúcsúztató - Farsang Népszokások, hagyományok

ápolása, vidám farsangi

játékok, álarc, szemüveg…

készítése

TAVASZ

Március 15. „Szülőföldem szép határa” Nemzeti Ünnepünkre való

felkészülés (zászló,

kokárda…)

Hazaszeretetre nevelés

Március 22. A Víz világnapja Lételemünk a víz

Környezettudatos

viselkedési szokások

megalapozása

Március - Április Húsvét-váró Hagyományápolás,

népszokások, a természet

ébredése

Április 22. A Föld napja Élőhelyünk a Föld

Környezettudatos


megalapozása

Május 01. Majális Séta, kirándulás

Május első vasárnapja Anyák napja Anya-gyermek kapcsolat

erősítése

Május 10. Madarak-fák napja Madár- és növényvédelem

Környezettudatos


megalapozása

Május utolsó Gyermeknap Vidám óvodai

Pedagógiai Program



T 270

vasárnapja tevékenységek a hét minden

napján

Az eseménynaptárban megjelölt alkalmak feldolgozása során a népi mondókák, a

gyermekjáték dalok, a zenehallgatáshoz népdalok, a népmesék, a dramatikus játékok, a népi

bábjátékok kiválasztásában érvényesül az óvodapedagógus módszertani szabadsága, és

szakmai felelősségvállalása.

Pedagógiai Program



T 271

A külső világ mennyiségi, formai, és téri összefüggéseinek tevékeny megismerése

Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkoznak a gyermekek. A

matematikai nevelés lehetőséget teremt a természeti – és társadalmi környezetben

megtalálható formai, mennyiségi, téri viszonyokkal kapcsolatos tapasztalatszerzésre.

Meghatározó szerepet kap a gyermekek képességeinek fejlesztésében a fogalmi gondolkodás

kialakulásában. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később

azonban egy részük beépül a gyermekek beszédébe.

Célunk:

A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése,

megtapasztalása.

A matematikai érdeklődés felkeltése.

A logikus gondolkodás megalapozása.

Feladatunk:

A szabad játék során adódó spontán matematikai helyzeteket igyekszünk maximálisan

kihasználni.

Matematikai fogalmakkal, kifejezésekkel, összefüggésekkel ismertetjük meg őket.

A matematika iránti érdeklődésüket igyekszünk felkelteni.

Az óvónői kérdéseket, válaszokat, gondolatokat, a probléma megfogalmazását, pontos

és egyértelmű, a gyermekek számára érthető módon közvetítjük.

A matematikai nevelés tartalma:

A gyerekek a logikai és matematikai szabályjátékok megismerése és alkalmazása során jutnak

tapasztalatok birtokába.

A gyermekek kíváncsiságára építő, érdekes probléma helyzeteket teremtünk, ahol

fejleszthetik az önálló véleményalkotásukat és döntési képességüket. A feladat és

problémamegoldásukat meghallgatjuk, a sajátos logikát elfogadjuk, szükség esetén rávezető

kérdésekkel segítjük őket.

Pedagógiai Program



T 272

Szervezett tevékenységek során a számfogalom és a mennyiségfogalom (10-es számkörben)

megalapozását, a sorszám fogalmának megismertetését, sorozatok készítését, sorba rendezést,

a különböző relációs tartalmakkal való ismerkedést gyakoroljuk a gyermekekkel.

Lehetőséget biztosítunk a válogatások, összemérések, összehasonlítások során a gyerekeknek,

hogy mérjenek különböző egységekkel (hosszúságot, területet, űrtartalmat).

Felfedeztetjük a rész-egész viszonyát.

Tapasztalatokhoz juttatjuk a geometria körében a különböző (gömbölyű és szögletes)

formákról, melyeket érzékelhetnek saját testükön, tárgyakon.

A gyerekek tevékenységük közben az irányok, névutók használatával tanulják a térben és

síkban történő tájékozódást.

Játékok során megfigyeltetjük a tükörkép, a szimmetria érdekességét; a gyermekek gyakran

használhatják a tükröt játék közben is.

A játék és a szervezett tevékenységek során felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri

viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik a tér, sík és mennyiségszemléletük, szóbeli

kifejezőkészségük.

A hasonlóságok, különbségek, formai/mennyiségi eltérések, kisebb-nagyobb hosszabb-

rövidebb; magasabb-alacsonyabb viszonyainak megtapasztaltatása.


Célunk:

A gyermekek érzelmi-, értelmi- esztétikai-, erkölcsi fejődésének segítése, pozitív

személyiségjegyeinek megalapozása, fejlesztése a mesék, versek képi erejével,

hangulatával, ritmusával.

Irodalmi élménynyújtás.

Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a

mondókák, dúdolók, versek.

Pedagógiai Program



T 273

A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb

segítője, életkorilag pontosan megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és

világképének.

A mesehallgatás intim állapotában a gyermek belső képvilágot jelenít meg, annak folyamata a

gyermeki élményfeldolgozás legfontosabb formája.

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, a bábozás és a

dramatikus játékok. Ezeken keresztül sajátítják el a gyermekek a helyes kiejtést, a tiszta

beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A versekből, mesékből sok új fogalmat

ismerhetnek meg, a bábjátékban és dramatikus játékban kibontakoztathatják szabad

önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására,

önálló versmondásra. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik

elő.

Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs,

kifejezőkészség fejlesztéséhez

Feladatunk:

A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi

fogékonyság megalapozása.

Anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.

A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett multi- és interkulturális

nevelés megvalósítása.

A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás

megalapozása.

Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai

eszközeinek kihasználása a gyermeki beszédkommunikáció fejlődése, fejlesztése

érdekében.

Igényesen összeállított irodalmi anyag, ehhez nélkülözhetetlen a pedagógiai

módszertani tudatosság.

Pedagógiai alapelvek:

Pedagógiai Program



T 274

A mese a leghatékonyabb forma, amely a gyermeki léleknek önmagában és a világban

való útkereséséhez segítséget adhat. Mintát adnak életünk vezetésére, mély

lenyomatot hagyva a gyermek képlékeny lelkében. Mindezt a tartalmat azonban csak

tiszta forrásból, az idők próbáját kiállt népmesékből és értékes irodalmi művekből

nyerheti el a gyermek.

A mesélés, verselés, ölbeli játékok intim hangulatában meleg, személyes kapcsolat

alakul ki a gyermek és a felnőtt között, amely elmélyíti a gyermek érzelmi

biztonságérzetét, segíti a befogadást, a saját belső képalkotást, amely a gyermeki

élményfeldolgozás egyik legbiztosabb formája.

Levezeti a feszültségeket, oldja a félelmeket, ugyanakkor esztétikai élményt is nyújt.

Az irodalmi élmények az anyanyelvi nevelés fontos eszközei. Mesehallgatáskor a

gyermek befogadóbb, és sokkal mélyebb tapasztalatokat szerez az anyanyelvről, mint

mikor ő maga beszél.

A legnagyobb hatást az áhítat légkörében, teljes átéléssel, mondott mese képes a

gyermekből kiváltani, mély belső lelki érzést elindítani. Törekedjünk kihasználni a

szemkontaktus élmény-elmélyítő erejét.

A meséléshez, verseléshez kapcsolódó nevelés tartalma:

Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondóka, melyet többnyire mozgás kísér. A

mozgás mélyíti az élményt, a befogadást, fejlődik az egyensúlyérzék, térérzékelés.

Az ölbeli mondókák az érintés, a szorosabb testi kapcsolat révén elmélyítik a meghitt,

bizalmas viszonyt a felnőtt és a gyermek között. Erősítik az érzelmi kötődést, a

biztonságérzetet.

A versekből, mondókákból elsősorban a zeneiség, ritmus, hangulat ragadja meg a

gyermekeket, a tartalom másodlagos. Gyakran mondogassuk őket napközben, mindig a

tevékenységhez illőt. Így mélyebben rögzül, élményszerűbb, mint ha tanítanánk.

A bábozás, drámajáték közben a gyermek kilép önmagából, és azt gyakorolja, milyen másnak

lenni. Fejlődik empátiás, beleélő képessége, fantáziája, belső képalkotása. A

személyiségzavarok oldásának a báb és drámajáték, az egyik leghatékonyabb eszköze azáltal,

hogy a gyermek átéli, most én nem én vagyok.

Pedagógiai Program



T 275

Az igazi meséléshez csend szükséges, amelyet az óvónő pedagógiai tapintattal, a személyi

kapcsolatokat erősítő érzelmi eszközökkel teremthet meg (mesefotelba ülés, halk csengőszó…

az óvónő pedagógiai szabadságával dönt).

Fontos a rendszeres, elalvás előtti mesemondás, mert ilyenkor a nyugalom szinte helyet készít

a mesének.

Vers, mese – a bölcsődés korosztály számára

Az egységes óvoda – bölcsődei csoportban az anyanyelvi nevelés területei a mesélés,

verselés, éneklés. A ritmus és a meseigény ebben az életkorban éppolyan természetes

megnyilvánulás, mint a játékkedv. A mondókák, versek az érdekes ritmikus hangzásuk miatt,

mozgásélménnyel összekapcsolva pedig az érzelmek kiváltása miatt vonzóak. A mesét a

képzelődés, a belső képteremtés teszi élménnyé. Mindkettő a hétköznapitól eltérő, jobb

hangzású, furcsa beszéd. Dallamát, lejtését, tagolását, dinamikáját tekintve erősebb

benyomást tesznek. Képzeletbeli és valóságos játékra serkentenek, vagy csak nyugtatólag

hatnak a kicsikre. Mindkettőre szükség van, hiszen a mondókát mondogatni, énekelni,

mozgással kísérni jó a kisgyermek számára, míg a mesét hallgatni kell. Az általunk választott

mondókák, versek, énekek mindig összhangban vannak a játékkal, témájukban vagy

hangulatukban igazodnak hozzá.

A mesélés, verselés, éneklés megjelenési formái:

közös képeskönyv nézegetés során

mondókázás ölbeli játékokkal

versek, énekek a hangulat fokozására

mondókák mozgásos játékokhoz

éneklés ritmus hangszerek használatával

Pedagógiai Program



T 276


„Ahol dal terem, nincs mitől félned,

gonosz ember ajkán nem terem az ének!

(Kodály Zoltán)

Célunk:

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése. A zenei befogadóképességének és készségének

fejlesztése. Zenei élmény-nyújtáson keresztül a gyermekek érzelmeinek gazdagítása, zenei

anyanyelvük megalapozása.

Feladatunk:


válogatása.

Zenei képességek fejlesztése.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a

zenei képességfejlesztő játékokkal.


válogatása.

„A jó zenei légkör nem korlátozódik a tervezett foglalkozásokra, hanem átszövi az egész

napot!” (ÉNÓ-23. old.)

Tartalma:

A tiszta forrásból válogatott igényes, szép zene emocionális hatása nagy. A zene közvetlenül

váltja ki az érzelmeket, s arra törekszik, hogy a gyermeknek a lehető legtöbb érzelmi

élményben legyen része.

A mondókák, dalok, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészi értékei.

Pedagógiai Program



T 277

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeire (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és

zenei kreativitásának alakításában.

A zenei tevékenységek anyagai a mondókák, és az énekes játékok, amelyek leginkább népi

játékokból, nemzeti hagyományokból tevődnek össze.

A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését,

továbbélését segítik. Az anyag kiválogatásánál fontos szempont a dalokhoz, mondókákhoz

tartozó játékok és mozgásformák.

A zenei képességek fejlesztése:

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az

éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei

érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

A gyermekben zenei élményként a felnőtt általi éneklés és hangszeres zene hat.

A kisebb gyermekeknél az ölbeli játékoknak jelentős szerep jut. Ezek az érzelmi életet

gazdagító, kellemes zenei hatások hozzájárulnak a szociális érettség elősegítéséhez, ezen

belül a pedagógushoz való pozitív viszony formálásához. Az énekes-mondókás anyag

gyakorlásával párhuzamosan zenei képességfejlesztésre is hangsúlyt fektetünk.

Éneklési készség fejlesztése

Törekszünk a helyes szövegkiejtésre, a hangzók tiszta ejtésének begyakorlására, a tiszta

éneklésre. Ez utóbbi sok gyakorlás, ismétlés révén alakulhat ki, mely az emlékezet

fejlesztéséhez járul hozzá.

Zenei hallás fejlesztése

Ez az alapja a későbbi zenei fogékonyságnak, képességfejlesztésnek.

A gyermekek megismerkednek a magas-mély hang érzékelésével, melynek hangkülönbsége

fokozatosan bővül. Óvodáskor végére az árnyaltabb hangok különbségét is érzékelni tudják.

Pedagógiai Program



T 278

A halk-hangos közötti különbség hallható módon érvényesül. A gyermekek kezdetben

felismerik az óvónő halk-hangos énekét. Fokozatosan alakul ki bennük az a készség, hogy

csoportosan, illetve egyénenként tudjanak halkan, illetve hangosan énekelni.

A magas-mély és a halk-hangos különbségének térbeli kifejezése a térirányok ismeretének

fejlesztéséhez járul hozzá, a hangmagasság jelzése a zenei írás-olvasást készíti elő.

A hangszínek felismerésénél kezdetben az eltérő hangszínt keltő használati tárgyak

zörejhangjait használjuk. Tudatosan kezdik figyelni és felismerni a környezet, illetve egymás

hangjait, ezeket vizuális ingerek nélkül is megnevezik. Óvodáskor végére képesek lehetnek a

finomabb hangok megkülönböztetésére. A hangszínfelismerés gyakorlása elősegíti az auditív

információk feldolgozásának fejlesztését.

A belső hallás fejlesztése a gyermekek zenei emlékezetére támaszkodik. Ha a dalfelismerés

zökkenőmentesen történik, beiktathatjuk a dallambújtatást.

A ritmusérzék fejlesztése

Óvodáskor kezdetén az egyenletes lüktetés kiemelésén van a hangsúly, mely gyakorlásakor

dominál a zenei manipuláció: hajladozás, hintázás, táncolás, tapsolás,

Az egyenletes lüktetés biztos érzékelésével építhetjük a mondókák és dalok ritmusának

kiemelését. Kezdetben akusztikus módon érvényesül, melyet felvált a látható és érezhető

mozgás. Kiváló játék a ritmusvisszhang és a dalfelismerés ritmusról, mely támaszkodik a

gyermekek figyelmére és emlékezetére.

Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása csak kiemelkedő zenei tehetségű

gyermekek esetében célszerű.

A gyermekeket fokozatosan szoktatjuk az állandó tempótartásra Éreztetjük a gyors-lassú közti

különbséget változatos módon.

A gyermektánc alapelemei a játékos mozdulatok, melyek az óvónő leleményei alapján

tevődnek össze.

A dal és a játékos mozgás a népi játékokban természetes módon kapcsolódik egymáshoz. A

zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok a gyermeki mozgás

Pedagógiai Program



T 279

összerendezettségét, a fegyelmezettséget fejleszti. Alakul a gyermekek harmonikus mozgása,

ami a tánc alapja. Ügyelünk az esztétikus, ízléses mozgásra.

Az énekes játékok mozgásanyaga változatos térformákra épül, melyek a gyermekek tér-és

formaérzékét fejlesztik.

Zenei formaérzék fejlesztése

A dallammotívumok hosszúságát és szabályos váltakozását éreztetjük. Erre épülhet a ritmus-

és dallamvisszhang, valamint a kérdés-felelet játék.

Zenei alkotókészség fejlesztése

Az óvónő a gyermekek képzeletét, kreativitását, zenei improvizáló képességét segíti elő, ha

hagyja ötleteiket érvényre juttatni. Az óvónő improvizálásaira épül a gyermekek önkifejező

törekvése, alkotó kedve. Következő lépcsőfoka a tudatos önkifejezés, melyet indirekt módon

befolyásolhatunk. A kérdés-felelet játék itt is kitűnő eszköz.

Zenehallgatás:

Már 3 éves kortól a gyermekeket a zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására

szoktatjuk.

A zenehallgatás középpontjában az élmény-nyújtás áll. A zenehallgatási anyag

összeválogatásánál tekintettel vagyunk arra, hogy azok teljes értékűek legyenek, illetve

figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása:

Arra törekszünk, hogy a gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan

énekeljenek, ezért az érzelmi motiváltságot megfelelő légkörrel biztosítjuk.

A zenei nevelés szervezeti formái kötetlen, alkalmanként kötött jellegűek.

5 éves kortól fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket a közös, együttes részvételre. Ezek

mellett teret kell engednünk a spontán adódó éneklésre, énekes játékra, hiszen így teljes a

zenei készség-és képességfejlesztés.

Pedagógiai Program



T 280

Mondóka, ének a bölcsődés korosztály számára

Az egységes óvoda – bölcsőde csoportban sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre

törekszünk, amely lehetőséget ad a környezet megfigyelésére, a gondozási tevékenységek

megkönnyítésére is. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi,

hangulati állapotához igazodó kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok,

népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai

érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A

személyes kapcsolatban játék helyzetben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív

érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek.

Forrai: Ének a bölcsődében


„Ha nem volt valamim, csináltam én, labdát, szekeret.

Papírból edény, kistányér, korsó, lábas, fazekak:

kinyírtam, összeraktam, kanalat tettem beléjük,

ragasztott fület az oldalukra;

szánkát, tűzhelyet, mindezt gyártottam.

S ami még hiány, gyorsan lekapta a krétám, ceruzám;

mert festettem is , s kissé valahogy úgy éreztem,

amit lerajzolok, az már az enyém, részben legalább.

Képekben, és mintákban a világ így gyűlt körém.”

( Szabó Lőrinc: Tücsökzene - részlet)

Célunk:

A gyermeki alkotás belső képek gazdagítására épüljön. Az ábrázoló tevékenységek során

alakítsunk ki igényt a gyermekekben az alkotásra, önkifejezésre. A gyermek nyitott legyen a

környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Feladatunk:

Pedagógiai Program



T 281

A gyermekek kíváncsiságának felkeltése a vizuális tevékenységek iránt fontos

feladatunk, melyek során igyekszünk eljuttatni a gyermekeket az alkotás öröméhez, a

sikerélményhez.

A gyermekeket megismertetjük a különböző anyagokkal, eszközökkel, azok

használatával, a rajzolás, mintázás, kézimunka különböző technikai alapelveivel és

eljárásaival.

Odafigyelünk a gyermekek kezdeményezéseire, ötleteket adunk, és segítséget

nyújtunk, ha szükséges.

Kiállítások megtekintésére keressük az alkalmakat, ahol különböző műalkotásokkal

ismerkedhetnek meg a gyermekek.

Finommotorikus mozgásukat, manuális képességüket, készségüket folyamatosan

fejlesztjük

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus

környezetet biztosítunk, mely elősegíti a szépérzék kialakulását.

A természeti, társadalmi környezetük, a művészetek iránti érzékenység, fogékonyság,

ízlésformálás megalapozására, fejlesztésére törekszünk.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenység tartalma:

A rajzolás, mintázás, kézimunka az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Állandó

helyet, és elegendő időt biztosítunk az ábrázolás azon eszközeinek, amelyeket a gyerekek az

egész nap folyamán bármikor balesetmentesen használhatnak. Az eszközök biztonságos,

célszerű, kreatív használatát már óvodakezdéskor megtanítjuk a gyermekeknek.

Lehetővé tesszük, hogy játszva ismerkedjenek meg a különböző anyagokkal, eszközökkel,

technikákkal. Fontos feladat a szabályok, szokások rögzítése, a technikák pontos bemutatása,

elsajátítása, gyakorlása, a felfedezés, az alkotás örömének megéreztetése.

Megismertetjük a gyerekeket az ábrázoló tevékenységekkel kapcsolatos higiéniai

szokásokkal, /pl.: a ruha feltűrése, alapos kézmosás, stb./.

Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra,

önkifejezésre, mely során élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő témát választhatnak.

Pedagógiai Program



T 282

Az otthonról hozott, a kirándulások, séták alkalmával gyűjtött anyagok, termések a gyerekek

esztétikai érzékének és ízlésének formálásán kívül az alkotás örömét szolgálják, mivel

érzelmileg közelebb állnak ezekhez a tárgyakhoz.

A gyerekek személyiségfejlődésének fontos eszköze a népművészeti elemekkel,

műalkotásokkal való ismerkedés. A városunkban szervezett kiállításokra ellátogatunk.

A gyermekek által létrehozott alkotásaikat minden alkalommal pozitívan értékeljük.

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi,

plasztikai kifejezőképességet, komponáló, térbeli tájékozódó, és rendezőképesség alakulását,

a gyermeki élmény, és fantáziavilág gazdagodását, és annak képi kifejezését.

Sokféle anyaggal dolgozunk. Ezen anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő

gyerek számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos.

A gyerekek érdeklődésének megfelelően szabadon választhatnak az alkotói tevékenységek

köréből /rajzolás, festés, ragasztás, tépés, plasztika, fűzés, varrás, stb./

E tevékenységek keretében az óvodásaink nem csak megismerik a világot, hanem az őket érő

spontán vizuális ingerek hatására át is alakítják, újrateremtik, „magukévá” teszik azt.

Alkotó tevékenységek a bölcsődés korosztály számára

A 2-3 éves korú gyermek számára is nagyon fontos a manuális tevékenykedés, amely maga az

öröm forrása. Nem az eredmény a fontos, hanem az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az

önkifejezés, az alkotás.

A feltételek biztosításával, az egyes technikák bemutatásával, az alkotókedv ébrentartásával a

gyermek alkotásának elismerésével, megbecsülésével segítjük elő alkotó tevékenységek iránti

érdeklődésüket, személyiségfejlődésüket. Lehetőséget biztosítunk a térben, valamint a síkban

vízszintes és függőleges felületeken történő alkotásra.

Pedagógiai Program



T 283

Mozgásfejlesztés

A mozgás az élet fenntartásának, az egészség megőrzésének, a testi kiteljesedésnek alapvető

feltétele. Az óvodás gyermek egészséges testi fejlődése nem képzelhető el egyéni

képességeket figyelembe vevő, kellő terhelést biztosító folyamatos mozgásfejlesztés nélkül.

A gyermek lételeme a mozgás, veleszületett belső késztetés az aktivitás, a tevékenység iránti

igény. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai fejlesztőmunka fontos

feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlásával érhetünk

el.

A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését,

melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes

végrehajtásának, mozgásműveltségük fejlődésének.

A tornához és játékos mozgásokhoz az óvodai nevelés minden napján az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell

biztosítani teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy

szervezett formában.

Célunk:

Motoros képességek, kondicionális, koordinációs képességek fejlesztése. Fejlődjön a

gyermekek természetes mozgása: járás, csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrás, dobás,

támasztás, függés, egyensúlyozás. Mozgásuk legyen összerendezettebb, biztonságosabb,

fejlődjön tér és időbeli tájékozottságuk.

Feladatunk:

A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény

kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló

mozgásos játékok ajánlásával.

Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a

mindennapos mozgásra valamennyi gyermek számára.

Pedagógiai Program



T 284

Közösen, örömmel végzett mozgás közben a társas kapcsolatok szélesítése. Társakhoz

való alkalmazkodás közben önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük

fejlesztése.

A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a

helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A

különböző mozgásformák, testrészek, irányok, stb megnevezésével bővül szókincsük,

fejlődik elvont gondolkodásuk.

Az óvónői konkrét, világos értékelés segíti a gyermek pozitív énképének alakulását.

A mozgásfejlesztés lehetőségei:

Konkrét fejlesztést szolgáló mozgás

Mindennapos szervezett és szabad mozgásos játék

A mozgásfejlesztő tevékenységek kötelezőek, játékos felépítésük miatt azonban nem

jelentenek kényszert a gyermekeknek. A játékot, a játékosságot alapelvként kell, hogy

értelmezzük és alkalmazzuk.

A mozgásfejlesztés tervezésénél lehetőséget kell biztosítani a gyermekek tempójának

figyelembevételével a megfelelő feladatok gyakorlására.

Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával lehetővé kell tenni, hogy a

gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatokat.

Az óvodai mozgásfejlesztés anyaga:

Az atlétika, torna, és játékjellegű főgyakorlatokból, az előkészítő gimnasztikai gyakorlatokból

és a játékból tevődik össze.

A 3-4 évesek anyaga nagyrészt a természetes nagymozgásokat tartalmazza, amelyek

során megismerkedhetnek testrészeikkel és azok funkcióival. Ismerjék és használják a

kézi szerek közül a babzsákot, karikát, kendőt, labdát.

A 4-5 évesek körében nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése.

Mozgásfejlesztésnél előtérbe kerülnek az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz,

szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. A testséma fejlesztésében kiemelkedő

Pedagógiai Program



T 285

jelentőségű az oldaliság tanításának fontossága. Végezzenek kéziszer-gyakorlatokat és

társas gyakorlatokat.

Az 5-6-7 éveseknél a finomabb, apróbb mozzanatok segítik a nagymozgások

tökéletesítését. A gyermekek terhelhetősége nagyobb, erő- állóképességük,

gyorsaságuk jobban fejlődik. Elsajátítják a biztonságos mozgáshoz szükséges

szabályokat, megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni.

Mindennapos szervezett, és szabad mozgásos játékok

A mindennapi mozgás anyagát úgy kell összeállítani, hogy a néhány perc is felfrissülést,

edzést, igazi örömöt jelentsen a gyermekek számára.

A szabad mozgás zavartalan lehetőséget ad a megismert mozgásformák többszöri ismétlésére,

gyakorlására az udvari szabad levegőn való tartózkodásnál is.

A játék során (kinn ill. benn) megfelelő helyet, időt, eszközt, élményt kell biztosítani a

mozgásra, a mozgásos játékok eljátszására. Ezek általában a nagymozgások fejlesztését

szolgálják.

A zenés mozgás is fontos a gyermekek fejlesztésében, ha alkalmanként végeznek ritmikus

utánzó mozgásokat is zenére, időtartama a gyermekek fejlettségétől függ.

A sikeres, jó hangulatú, játékos tevékenység, örömmel végzett mozgás a gyermekek számára

pozitív élményt nyújt, mely újabb cselekvésre készteti őket.

Így a mozgás természetesen beépül a gyermekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé

válik.

Mozgás- a bölcsődés korosztály számára

Kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. Az egészséges gyermek

örömmel gyakorolja a mozgást, mozgásigénye rendkívül nagy. Mind a csoportszobában, mind

az udvaron minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat biztosítunk, melyek

Pedagógiai Program



T 286

használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik

mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik mozgásuk.

A mozgásuk aktivitásának fenntartását változatos játékeszközökkel segítjük elő. A feltételek

megteremtésére különös figyelmet szentelünk, (veszélyforrások kiküszöbölése, balesetmentes

környezet).



Cél és feladatrendszerünkből adódó kiindulási pontok az egyénre szabott differenciált

fejlesztéshez:

Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető,

fejleszthető.

A gyermeket fejlesztik a társas kapcsolatok, neveli az óvoda összes dolgozója.

Az óvodapedagógus szerepe a differenciált fejlesztésben a gyermek mindenek felett álló

érdekei mentén:

tudja és tájékozott a gyermekek életkorából adódó igényei, vágyai, érdeklődése,

késztetései ismeretében,

ismeri az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, mind fejlődési tempója, mind

aktuális állapota, mind személyisége aktuális késztetései tekintetében,

megteremti azt a családias, szeretetteljes, elfogadó, nyitott – tápláló - pedagógiai

légkört, amely az egyes és minden gyermek számára biztonságot áraszt,

a fentiekhez igazodva olyan gazdag és változatos tevékenységrepertoárral rendelkezik,

amelyből kínálva minden egyes gyermek megválaszthatja a számára legvonzóbbat,

amelyben a választás által aktivitása biztosítottá válik, és így abban leginkább fejlődni

képes,

meg tudja válogatni az olyan pedagógiai hatásrendszert (módszereket, eszközöket,

pedagógiai magatartást, szervezést, irányítási módot, technikákat stb.), amely az egyes

gyermekek önfejlődését megtámogatja, inspirálja, előidézi, és a károsak kialakulását

gátolja.

Pedagógiai Program



T 287

Így lehetséges az, hogy már az óvodás gyermek is alkotóan részt veszt saját személyisége

konstruktív fejlődésében., megtörténik az önfejlődés inspirálása.

Az óvodapedagógus fejlesztő tevékenységének az egyes gyermekek aktuális fejlettségi

szintjéhez igazodónak kell lennie. Ez a tény pedig megköveteli a gyermek aktuális fejlettségi

szintjének ismeretét.

Minden gyermek érdeke így valósulhat meg, hiszen teljesül a gyermekek azon joga, miszerint

mindegyikőjük a neki megfelelő bánásmódban részesül. Ez a fajta bánásmód meghozza a

gyermeki elégedettséget, jó érzésekkel teli, nyitottságra késztető, mindamellett egyre

magasabb rendű igényeket inspirál. Ezeknek az egyedi, reá jellemző igényeknek a

kielégítésére önmaga bátor próbálkozásaival törekszik.

A fejlődés elősegítése és a fejlesztés között többféle vonatkozásban szükséges különbséget

tenni – az óvodai nevelés céljában megfogalmazottak alapján:

az önfejlődés inspirálásának lehetőségei a megfelelő pedagógiai légkör

megteremtésével

a testi és a lelki szükségletek alapfeltételének érvényesülésével (az óvodai nevelés


az alapvető testi szükségletek kielégítettségének érvényesülésével (az óvodai nevelés


a tevékenység fejlődés inspiráló vonatkozásának érvényesülésével (az óvodai nevelés


a gyermeki társas környezetben adódó viselkedés rendezésének vonatkozásával (az

óvodai nevelésfeladatához igazodva)

Differenciált fejlesztési módszerek és eljárások az intézményi nevelőmunkában:

7. Az információk forrása szerint:

verbális (szóbeli vagy írásbeli)

szemléletes

gyakorlati módszerek

8. A megismerő tevékenység szerint:

Pedagógiai Program



T 288

receptív

reproduktív

részben felfedező, heurisztikus

kutató jellegű módszerek

9. Az oktatás logikai iránya szerint:

induktív

deduktív módszerek

10. A tanulási munka irányításának szempontja alapján:

pedagógusi dominanciájú

közös: pedagógusi-gyermeki

gyermeki dominanciájú módszerek

11. Az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint (a didaktikai feladatok szerint):

új ismeretek, tapasztalatok tanításának, tanulásának

képességek fejlesztésének, fejlődésének

az elősegítésének

az alkalmazásnak

a rendszerezésnek és a rögzítésnek módszerei

12. A szóbeli közlő módszerek fajtái:

monológikus

dialógikus módszerek.

A differenciált fejlesztés alkalmazását bővítő továbbképzéseken olyan újszerű, speciális

pedagógiai elméleti és módszertani ismereteket szereztek a kolléganők, amelyek elősegítik az

egyéni eltérések felismerését, Hozzájárulnak a beilleszkedési problémák komplex

értelmezéséhez, a viselkedésrendezés pedagógiai eszközeinek bővítéséhez.

Óvodapedagógusaink szakmai kompetenciái speciális ismeretekkel bővültek a gyakorlati

nevelőmunka új kihívásaira tekintettel. Kiemelten sok korszerű módszertani ismeretet

szereztek a gyermekek egyéni fejlődésbeli eltéréseire épülő differenciált fejlesztés területén,

Pedagógiai Program



T 289

továbbá a családokban sokasodó problémák következményeként a normál intellektusú,

nehezen beilleszkedő, magatartási problémákkal küzdő gyermekek fejlesztése terén.

A továbbképzéseken óvodapedagógusaink megismerték a differenciáló pedagógia

fogalomrendszerét, értelmezését, az egyéni eltérések megismerésének szabályait, módszereit,

a differenciált tevékenységszervezést, a kooperatív tanulás eszközeit, a tevékenységek,

feladatok differenciálási lehetőségeit.

Az óvodapedagógusok szakmai kompetenciái bővültek a gyermeki viselkedés (magatartás)

rendezéséhez szükséges optimista szemlélet, a komplex problémaközelítés terén. A

továbbképzéseken, a magatartási problémák tüneteinek és kiváltó okainak feltárása érdekében

a kolléganőknek lehetőségük nyílt elemzőkészségük fejlesztésére. Megismerhették a

láncreakciókat, a problémák multikauzális jellegét, a viselkedés, magatartásrendezés általános

elveit, koncepcióját, a problémás viselkedés megítélésének szabályait, a tevékenységekben,

társas kapcsolatokban felismerhető jelzések rendszerezésének lépéseit, technikáit, valamint

gyakorolták a konfliktuskezelést.




b) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos

és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,

Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag

feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással

rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Pedagógiai Program



T 290

Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A nevelőtestület kiemelt figyelmet fordít a tehetségek fejlesztésére, a hátrányok

kompenzációjára, a gyermekek érzelmi nevelésére, értelmi fejlesztésére, az egészséges

életvitel, a környezettudatos magatartás megalapozására, a gyermekek harmonikus

mozgásának fejlesztésére.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése a teljes integrált

rendszerben megvalósul.

Törekszünk arra, hogy ismereteinket bővítsük egyrészt a fejlődésben lemaradt gyermekek

felzárkóztatásának, másrészt a kiemelkedő képességű gyermekek tehetséggondozásának

elősegítése érdekében.



Az intézmény Alapító Okiratába foglalt, a többiekkel együttnevelhető, enyhe fokban értelmi

sérült sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel.

A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a

megfelelő szakemberek (utazó gyógypedagógus) bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal

együttműködve valósítható meg.

Célunk:

A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a

gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek

Pedagógiai Program



T 291

esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a

későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

Feladataink:

Inkluzív szemlélettel, a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a

gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés,

figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.

A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan

tudjon cselekedni

Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó

dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modellértékű,

mint az övé

Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi

élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat

építése. Ennek érdekében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, érthető kiejtésre

nevelést.

A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését

elősegítik azok az élmények, tapasztalatok, és minták, amelyeket a gyermek a

kortárscsoportban megél.

Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

gyógypedagógiai megsegítésről. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és

célszerűség érdekében együttműködés a szakemberekkel: gyógypedagógus,

pszichológus, logopédus.

A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok

ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren.

Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő

szakszolgálatoktól.

Pedagógiai Program



T 292

Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is

juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális

szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés.

Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri

tájékozódást, beszédészlelés- és megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák

támogatását szolgáló eszközök.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek akadályozottsága, személyiség fejlődésének zavara,

az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy

funkciózavarával függ össze.

Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi,

gyógypedagógiai, és pszichológiai feladat.

Enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos

óvodáskorúakkal történő együttnevelés.

A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok

az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek az óvodai csoportban megél.

Integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

fejlesztésről, gyógypedagógiai megsegítésről.

A sérült gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaikétól, sajátos pedagógiai

segítséget igényelnek. Az együttnevelés során az egészséges és sérült gyermek szociális

kapcsolatai egyaránt fejlődnek. Az egészséges gyermek érzelmi fejlődését segíti a sérült

gyermekre figyelés, ugyanakkor a sérült gyermek lelassult érzelmi fejlődése felgyorsul az

egészségessel való együttélés során.

A gyermekben akkor alakul ki reális pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el

sikereket. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a

lehetőség szerinti önállóságra nevelés. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen

feltétele a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató

munka fontos feladata.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fejlődése igen eltérő, attól függően, hogy milyen

egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak.

Pedagógiai Program



T 293

Ezek oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményként

egyéb hatásokra alakulnak ki.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik

A téri tájékozódás,

a finom-motorika,

a figyelemkoncentráció

emlékezet,

a bonyolultabb gondolkodási folyamatok,

a kommunikáció, és a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni

fejlesztőprogramok kialakításához szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógus

együttműködése szükséges.

Amennyiben a gyermek állapota megkívánja más szakembert, logopédust, pszichológust,

orvost is be kell vonni a fejlesztőmunkába.

Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a

helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az ínkoordinált mozgás.

Ösztönözzük őket mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék

örömének felfedezésére.

A fejlesztés szervezeti keretei

A speciális fejlesztést heti rendszerességgel szakemberek végzik.

Segítséget az óvodán kívül – sérülésüknek, fogyatékosságuknak megfelelő területen dolgozó

szakemberek nyújtanak. (utazó gyógypedagógus)

Jelen helyzetben óvodánk csak az értelmileg enyhe fokban sérült gyermekek nevelését tudja

felvállalni.

Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a szakemberekkel együttműködni, egymás munkáját

kölcsönösen segíteni, erősíteni a hatékony fejlesztés érdekében.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére

Pedagógiai Program



T 294

Szívesen járnak óvodába, a speciális foglalkozásokon örömmel vesznek részt.

A közösségen belül megtalálták helyüket, nem kerülnek peremhelyzetbe.

A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.

A gyermek az új feladatokra felkészült, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez

szükséges személyiségvonásokkal rendelkezik, és eközben boldog gyermekkorát éli.

A rugalmas, fejlettségszerinti beiskolázás lehetőségét a jogszabályok előírásai alapján

figyelembe vesszük.


(A zenei képességek fejlesztését tartalmazó tematika 2. sz. melléklet)

A tehetséggondozás az alábbi területeken valósul meg, amelyek nem különülnek el

egymástól, hiszen az óvodában minden fejlesztés komplex megvalósítással történik.

Mozgásfejlesztés

Anyanyelvi fejlesztés

Logikai képességfejlesztés

Zenei képességfejlesztés

Vizuális képességfejlesztés

A tehetséggondozás intézményi szemlélete:

A program célja az, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a felnövő generáció tagjai életük

minden szakaszában:

boldogok és kiegyensúlyozottak legyenek

rendelkezzenek biztonságot jelentő morális normákkal, étékekkel

erősek maradjanak a megpróbáltatások idején is, meg tudják oldani problémáikat

legyen elegendő önbizalmuk, szeretni és becsülni tudják önmagukat.

Merjenek hinni képességeik hatalmában, legyen bátorságuk tehetségük felfedezéséhez,

akaratuk és kitartásuk a megvalósításhoz.

Pedagógiai Program



T 295

Feladatunk:

A szülő figyelmének a felhívása a gyermek kiemelkedő képességére,

Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához,

Folyamatos felkészülésünk a speciális képességek támogatásához

Differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása

Önfejlődésében kell segítenünk, kérdésekkel a pontosabb megfigyelésre ösztönözhetjük,

segítséget nyújthatunk, emlékeztethetjük a látottakra, rávezethetjük a pontosabb észlelésre.

Fontos, hogy ne erőltessük rá a magunk látásmódját, hagyjuk saját élményeit, érzéseit

megjeleníteni. Bár utánzással a felnőttől, gyermektársaitól is sok mindent átvesz, erre nem

késztetjük.

Az ábrázolás lehetőségei az egész nap folyamán adottak. Törekszünk vonzó eszközökkel,

technikák bemutatásával, az önkifejezés e formája felé is ösztönözni őket. Sokféle anyag

megtapasztalására, felhasználására adunk lehetőséget a tépés, vágás, ragasztás, karcolás,

festés, mintázás, hajtogatás, rajzolás, barkácsolás során.

Örülünk minden gyermeki próbálkozásnak, feloldjuk a gátlásokat buzdítással. A gyermeki

munkák kiállításakor, értékelésekor, a személyiség fejlődés, nevelés egyedi feladatait is szem

előtt tartjuk. Nevelőmunkánk során mindig figyelembe vesszük a gyermek képességét,

tehetségét, fejlődési ütemét, szociális kultúrájának hátterét, hogy segítsük fejlődését,

kibontakozását, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását.

A gyermekek megismerik a természetes anyagokat, megtapasztalják az anyagok

tulajdonságait.

Fontos ebben az életkorban a gyerekeket megismertetni a népművészet tiszta elemeivel,

eszközeivel. Teret biztosítunk az anyagoknak a kipróbálására, spontán formálására,

alakítására. A különböző díszítő formaelemek a legegyszerűbb ősi elemektől a bonyolultabbig

terjedhetnek. A mindennapokban, kezdeményezéseken is megfigyelhetünk, szemléltethetünk

népművészeti eszközöket.

Elősegítjük a gyerek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs

kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Pedagógiai Program



T 296

Építünk a gyermek mindennapi helyzetében, természetes módon kínálkozó matematikai

tapasztalataira. Bővítjük ez irányú szókincsüket. Érdekes probléma helyzetek létrehozásával

aktivizáljuk őket a logikus gondolkodásra, késztetve az újabb megoldások felfedezésére,

keresésére.



Az intézményben új személyiségdiagnosztikai dokumentum kerül bevezetésre, amelynek mérési

rendszere alapján meghatározható a gyermek személyiségfejlődésének aktuális állapota,

valamint az iskolakezdéshez szükséges képességek és készségek fejlettség szintje

(A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban 3. sz. melléklet)

A bevezetésre kerülő személyiségdiagnosztikai dokumentum alkalmas a gyermeki

személyiségfejlődés nyomon követésére, az eredmények elemzésére, és a szükséges korrekciók

kijelölésére.

A gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az

óvodába lépéstől az iskolakezdésig.

Fontos, az ebben rögzített információkat folyamatosan fel is használjuk munkánk során. A

fejlettségmérő lapokat nem kampányszerűen, a gyermeket a csoportból kiemelve, felmérés

jelleggel vezetjük, hanem a mindennapi életben, tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet

rögzítünk. A gyermek tudatos megfigyelése mellett saját munkánk eredményességét is

nyomon tudjuk követni, illetve a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de

társaihoz, saját korosztályához képest is tudjuk viszonyítani.

A gyermek fejlődését folyamatosan kontrolláljuk, ehhez segítségünkre van a

fejlettségmérő lapon kívül a megfigyelési szempontsor.

A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni.

Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére

az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.

Pedagógiai Program



T 297

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

„Mert mi teremtünk szép, okos lányt

És bátor, értelmes fiút,

Ki őriz belőlünk egy foszlányt,

Mint nap fényéből a tejút.”

(József Attila)

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korára eléri az iskolai

élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,

amelyben az óvodából iskolássá érik. Az életkor figyelembevétele mellett a rugalmas

beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges, amelyek mindegyike egyaránt

szükséges a sikeres iskolai munkához.


hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a

fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a

finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes

irányítani.


az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz

szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik,

különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus

differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma

kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

Pedagógiai Program



T 298

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, átvitele.

A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi

gondolkodás is.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára

érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni: minden

szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot: tisztán ejti a

magán és mássalhangzókat: végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat: ismeri szűkebb lakóhelyét, a

környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét: felismeri az

öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait,

kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és

társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek: elemi mennyiségi

ismeretei vannak


Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan

egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a

fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,

amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek:

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni: késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

Pedagógiai Program



T 299

Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg: kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a

tevékenységet.

Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata az egész gyermeki

személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi

szint.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó

intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődéskor végére

nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik,

legfeljebb kevés segítséget igényel,

már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem

szívesen játszik társaival is,

jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított

szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget

számára,

környezete iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt új tevékenységekben,

szókincse gazdag, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel,

a gyermekek többsége szobatiszta

Pedagógiai Program



T 300


Egységes óvoda- bölcsőde

Az egységes óvoda bölcsőde és a család

A családi neveléssel együtt, de azt jól kiegészítve szolgálja az egységes óvoda- bölcsőde a

gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az

együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól az írásos tájékoztatáson át a

különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az

intézmény, illetve a család teremt meg.

Formái:

egyéni beszélgetések,

szülői értekezletek,

közös programok,

családlátogatás,

hirdető tábla,

üzenő füzet.

Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük.

Beszoktatás

A beszoktatás során a kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló

érzelmi kötödés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában. Ez jelentősen

megkönnyíti beilleszkedését a közösségbe és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív

tüneteket.

Ideje kb. 2 hét. Amennyiben igény van rá, lehetőséget biztosítunk az anyukás beszoktatásra.

Családlátogatás

A családdal való kapcsolatfelvétel még az óvoda bölcsődei csoportba kerülés előtt történik.

Célja, hogy a gyermeket otthoni környezetükben ismerjük meg.

Pedagógiai Program



T 301

Egyéb kapcsolatok

Kooperatív kapcsolat kialakítására törekszünk mindazon intézményekkel, melyekkel a

családok kapcsolatba kerülnek, kerülhetnek

védőnői szolgálat,

házi gyermekorvosi szolgálat

gyermekjóléti szolgálat

családsegítő központ

gyámhatóság,

Pedagógiai szakszolgálat

Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság

civil szervezetek

A család és az óvoda kapcsolata


Az óvodai nevelőmunka a nevelés színtereinek szoros együttműködésével lehet csak

eredményes.

Az óvodai nevelés a gyermek családi kultúrájának figyelembevételére, a gyermek meglévő

tapasztalataira, élményeire, ismereteire épít.

Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.

Szeretnénk óvodásaink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek

alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a

kezdeményező szerepet.

A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Megismertetjük velük szemléletünket, programunk

célját, feladatait, ugyanakkor igyekszünk megismerni a család nevelési eljárásait, szokásait.

Nevelőmunkánk csak a kölcsönös családi megerősítéssel lehet eredményes, fontos az

összhang megteremtése.

Az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás

családhoz illesztett megoldásait.

A szülőknek érezniük kell, hogy szeretjük gyermekeiket, tiszteletben tartjuk nevelési elveiket.

Emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben is pozitív modellt nyújtunk.

Pedagógiai Program



T 302

A gyermekek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, hitelességre, tapintatosságra

törekszünk, fontosnak tartjuk az előremutató segítségnyújtást.

A család és az óvoda szerepe a képességek fejlődése során

Játék-tanulás a családban

Játék-tanulás az óvodában

A játéktevékenység jellemzője, hogy azt örömérzés kíséri. Az örömérzés fakadhat:

a funkciógyakorlás öröméből, amely a tevékenység, művelet egymás után történő

ismétléséből fakad. A funkciógyakorlás során a feszültség feloldódása, ellazulása

örömérzéssel jár, mindaddig, amíg az, az újdonság erejével hat. Ez rendszerint együtt

jár az „én csinálom”, az „én idézem elő” örömével is. Például: a gyermek addig

gombolgatja a baba blúzát, ameddig minden gombot gyorsan, sikeresen be nem tud

gombolni.

az ismétlések biztonságából,

a ritmusosságból, a gesztusoknak, mozgásoknak, szavaknak szabályos

ismétlődéséből,

az alkotás, a létrehozás öröméből,

a vágyak teljesüléséből. A vágyteljesítés öröme olyan örömérzést jelent a gyermek

számára, amely abból adódik, hogy kívánsága nem mindig teljesülhet a valóságban. A

játékban teljesíti vágyait – hiszen benne minden lehetséges -, és így, örömérzés hatja

át.

a kellemetlen konfliktusos érzésektől való megszabadulásból,

a veszély legyőzéséből,

a kellemes élmények újraéléséből,

a társakkal való együttlétből

Felkészítés az iskolai életre

Pedagógiai Program



T 303

A tanulás szabadságérzetét a következő módon biztosíthatjuk a tanulási folyamat

beindításakor:

feltételek megteremtésével (kikészített eszközök, élmények felidézése stb.), amelyek

inspirálhatják a tanulási tevékenység választására

tevékenységek felkínálásával, amely választhatósággal párosulva a döntés szabadságát

kínálja fel

a gyermek élményasszociációjának kihasználásával, amely alkalmat ad arra, hogy a

felidézett élmény érdeklődést vált ki a tanulás témája iránt

gyakorlati problémába ütközésből kiindulva, amely probléma megkínálásával

kíváncsiság kelthető fel a probléma megoldása iránt

gyermeki szükségletek, igények, kérdések kielégítésével, amely egy meglévő motivált

állapot kihasználását eredményezi

motivált tevékenység végzése során abba beintegrálva, amely alkalom lehet arra, hogy

a tanulási tevékenység témája elmélyülhet, többet kíván megtudni róla a gyermek,

vagy akár arra is adhat alkalmat, hogy egy asszociációval hozzá kapcsolódó téma

bontakozhat ki

a gyermekkel történő beszélgetésből kiindulva, amely mindig meglepetéseket tartogat

az óvodapedagógus számára. Ezek a beszélgetések adnak témaajánlatot, adnak

bepillantást a gyermek érdeklődési körébe, igényeik megfogalmazódhatnak

gyermeki segítségkérés kapcsán, amely mindig a gyermek egyfajta közeledését,

kapcsolatkeresését, igényét fejezi ki,

téma vonzóságára építve; például: a kutya, mint kedvenc állat, de lehet egy mesecím

is, vagy egy olyan ajánlat, amelyen keresztül közel vihető a tartalom: pl. gömbölyítés

helyett alma készítése a piacos játékhoz stb.

A szülők számára fontos érzékeltetni kiemelt szerepüket, mert

ők ismerik legjobban, legrégebben, fejlődésüket követve gyermekeiket,

Pedagógiai Program



T 304

tudatosan koncentrálhatnak a gyermekük hajlamaira, érdeklődésére, igényeire,

tudhatják, hogy a gyermek igényeit szem előtt kell tartania,

tudhatják, hogy elsődleges a gyermek önmegvalósításának megtámogatása, és nem

saját szülői vágyainak megvalósítása

Mindhárom felnőttnek tisztában kell lennie azzal a felelőséggel, amelyet saját szerepe

jelöl ki számára a gyermek ezen fejlődési időszakára. A gyermek lesz majd az a felnőtt,

aki

a jövő társadalom értékeit már magában kell érlelnie,

ő lesz a jövő társadalom értékhordozója,

ő lesz a jövő társadalmának alakítója, de

ő lesz az azt követő társadalom értékátadója is.

Nem mindegy, milyenné válik, és nem mindegy, hogy hogyan illeszkedik be abba a

szocializáló közegbe, amelynek második állomása az iskola. Az átmenet milyensége,

nehézsége, problémái, pszichés hatásai kihathatnak a gyermek személyiségének

alakulására, fejlődésére. Olyan közegbe lép, ahol több mint egy évtizedig magával

viszi a belépés előnyeit és hátrányait.

Ebből következő közös feladatok a gyermeknevelés során

Elfogadjam őt olyannak, amilyen

Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében

Elnyerjem bizalmát

Erősítsem öntudatát

Elismerjem teljesítményét, igyekezetét

Társai felé irányítsam

Társai előtt is értékeljem teljesítményét, igyekezetét

Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését

Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek


Beiratkozás, az első találkozás.

Pedagógiai Program



T 305

A szülővé nevelés megalapozása.

Összevont szülői értekezlet megtartása, részletes tájékoztatás nyújtása helyi

pedagógiai programunkról, óvodánk működéséről.

Anyás beszoktatás lehetőségének biztosítása – beiratkozáskor motiváljuk a szülőket,

hogy gyermekeik érdekében éljenek a felkínált lehetőséggel.

Csoportos szülői értekezlet a nevelési év folyamán két alkalommal – a csoportot érintő

legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleg problémák megbeszélése, a szülői

vélemények, javaslatok meghallgatása.

Családlátogatás: minden újfelvételes gyermeket felkeresünk otthonában, előre

egyeztetett időpontban. A problémás, hátrányos-, vagy veszélyeztetett helyzetben élő

gyermekek családját szükség esetén többször is meglátogatjuk a gyermekvédelmi

felelőssel együtt.

Nyílt napok szervezésével lehetőséget biztosítunk a napi óvodai életbe való

betekintésre.

A szülők segítségnyújtását igényeljük és elfogadjuk, számítunk közreműködésükre, az

óvodáért végzett munkájukra. (Pl. babaruha-varrás, adományozás, kerítés festése,

virágültetés, kertgondozás, udvartakarítás, munkadélután, segítségnyújtás

kirándulásokon, ünnepségek szervezésekor, stb.)

Óvodai ünnepségeinkre, rendezvényeinkre alkalmanként meghívjuk a szülőket, a

gyerekek ajándékkal kedveskednek nekik.

Egyéni beszélgetések közösen megbeszélt időpontban.

Aktuális információcsere.

A szülőkkel kialakított kapcsolattartás új területei:

Szülői fórumok szervezése

Témái:

A beszédhibák javításának jelentősége az eredményes iskolakezdésben

Egészségünk védelme

Pedagógiai Program



T 306

Az iskolaérettség területei

A szülő és a gyermek jogai, kötelezettségei

Családi napok szervezése:

Tervezett tevékenységek:

Tavaszi udvarrendezés, virágültetés

Adventi kézműves foglalkozás

Kirándulás a Vadasparkba

Bábszínház látogatás

Interaktív meseelőadás

Farsangi Táncház

Húsvéti készülődés

Anyák – napi délelőtt


Az óvodai rendszeres kapcsolatot tart fenn a pedagógiai szakmai- és szakszolgálati

intézményekkel (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet, Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői Bizottság), az egészségügy szakembereivel (orvos, fogorvos, védőnő), a

gyermek-és ifjúságvédelem intézményeivel (Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat), a

gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel segítik.

A közművelődési intézmények a művészeti nevelés, kultúraközvetítés óvodán kívüli

színterei. A rendezvényeket (pl. bábelőadás, kiállítás, gyermekműsorok, közös programok,

könyvtárlátogatás, stb.) a gyermekek érdeklődését és életkori sajátosságait figyelembe véve

látogathatják csoportosan a pedagógusok vezetésével.


A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása

(ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSI TERVE 4.sz. melléklet)

Az iskolával kialakított jó partneri kapcsolattartás továbbfolytatására törekszünk. Ennek

érdekében új tartalommal töltjük meg szakmai kapcsolatainkat.

Pedagógiai Program



T 307

Az óvoda és az iskola közötti kapcsolattartás új horizontális rendszerét a 3. sz. melléklet

tartalmazza.

Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda - iskola átmenet minél zavartalanabb, zökkenőmentesebb

legyen. Ennek érdekében kölcsönös megbecsülésen, tiszteleten, érdeklődésen alapuló

kapcsolatra törekszünk az iskola nevelőtestületével, elsősorban az alsó tagozatos nevelőkkel.

A hasonló pedagógiai szemlélet, személyes kapcsolatok, ismeretségek megkönnyítik,

gyümölcsözővé teszik mindennapi munkánkat.


Az óvodás kisgyermek iskolába lépésének megkönnyítése

Szorongásmentes légkör biztosítása

Az óvodában kialakított jó szokások továbbvitele

A gyermekek tudásvággyal telve, kíváncsian, örömmel menjenek az iskolába

Feladatok:

Pozitív érzelmi töltés kialakítása a pedagógusok, az elsősök és a nagyobb tanulók

között

Közös tevékenységek alapozzák meg a gyerekek viselkedéskultúráját, új szokások

elfogadását

Az iskola életének, épületének az ott dolgozó felnőttek munkájának

megismertetése

Az osztály szokásrendszerének kialakítása, a szabályok megtartásának folyamatos

ellenőrzése, fejlesztő értékelése

Az óvodai–iskolai nevelés közös pontjai

A fentiek érdekében érdemes párhuzamba állítani

az ezen életkorú gyermekek igényeit, szükségleteit, amelyek az egészséges

fejlődésük útját általában elősegítik,

Pedagógiai Program



T 308

az óvodáskor végére jellemző gyermeki sajátosságokat, amelyek a fejlődő

személyiség ezen intervallumáról adnak tájékozódási lehetőséget mind az

óvodapedagógus, mind a tanító, mind akár a szülő számára, így a

döntéshelyzetekben, a pedagógiai eljárások megválasztásában, és a gyermek

elfogadásában segítséget nyújtanak,

szükséges még megfogalmazni a gyermek számára megváltozott

körülményeket, amelyekkel ebben az időszakban szembesül,

szükséges megfogalmazni a megváltozott körülmények hatását a gyermeki

személyiségre,

az átmenetet megkönnyítő technikákat mind a szülő, mind az

óvodapedagógus, mind a tanító, és a környezetében élő személyek részéről,

amelyek ismerete vagy megelőzheti, vagy elkerülni segítheti a traumatizáló

tényezőket, és

rámutatni, hogy kik azok a kompetens személyek, akik ezt a komplex

pedagógiai hatásrendszert a gyermek érdekében irányítani, esetleg koordinálni

képesek.

Ezeket a gondolatokat csakis egyfajta elv vezérli:

„A gyermek mindenek felett álló érdeke”.

Az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új

területei


A tanítónőkkel közös munkaközösségi foglalkozást szervezünk, melynek témája az

óvoda – iskola átmenet feladatainak megbeszélése.

Az iskolások „iskola csalogatója” – Gergelyjárás.

A nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába, ahol találkoznak leendő

tanítónőjükkel.

Közös kirándulás az elsősökkel a „Kishegyre”

Pedagógiai Program



T 309

Közös játszás az elsősökkel az óvoda udvarán.

Közös környezetvédelmi verseny az első osztályosokkal.

Közös „játékdélelőtt” az elsősökkel az óvodai csoportszobában.

Bábszínház szervezése az óvodában – az első osztályosok meghívása.

Bábkészítés természetes anyagokból az óvodában - az első osztályosok meghívása.

Tavasszal a leendő tanító nénik ellátogatnak az óvodába, hogy a csoportokban,

JÁTÉK közben ismerkedjenek meg a gyerekekkel.

Egymás munkájának alaposabb megismerése, a jó kapcsolat ápolása, szakmai

információcsere céljából részt veszünk egymás ünnepélyein, rendezvényein,

munkaközösségi foglalkozásain.

Szülői értekezletre az óvodába meghívjuk az iskola igazgatóját és pedagógusait, akik

bemutatják a szülőknek az iskolát.

A tanévnyitón az óvó nénik átadják a gyermekeket a tanító néniknek

Évzáró ünnepségeinkre meghívjuk a leendő I. osztályos nevelőket.

A tanév elején az iskolában az elsősöket meglátogatják az óvó nénik.

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái, az intézményfenntartók

oktatásirányítási tevékenységének segítése, például a rövid- és középtávú tervezést

megalapozó helyzetfelmérés és elemzés készítésével

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái:

a Fenntartó képviselőjének meghívása az óvodai programokra, ünnepekre

folyamatos közös pályázatírás, és eredményes megvalósítás

Az intézményfenntartó oktatásirányítási tevékenységének rövidtávú tervezését megalapozó


Az aktuális éves munkaterv és beszámoló

Pedagógiai Program



T 310

A gyermekvédelmi tevékenység eredményei – folyamatos gyermekvédelmi

adategyeztetés, félévenkénti beszámoló

A Gyermekjóléti Szolgálat felé beszámoló, az aktuális problémák folyamatos jelzése

Az óvodáztatási támogatások nyilvántartásának aktualizálása

Az intézményfenntartó oktatásirányítási tevékenységének középtávú tervezését megalapozó


a Polgármesteri Hivatalban az Művelődési Bizottsági üléseken beszámoló az óvodai

nevelő-fejlesztő munkáról

folyamatos kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatalban az Igazgatási Főelőadóval és a

Szociális Főmunkatárssal:

3 éves kortól beóvodázás

a hiányzások csökkentése – intézményi mutatók javítása

rendszeres óvodába járás – eredményes iskolakezdés

az SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program és a Továbbképzési Program

módosításának jóváhagyása

Pedagógiai Program



T 311



Célunk:

tájékozódás, segítségnyújtás a pedagógiai munkában

tervek, feladatok megvalósításának, utasítások végrehajtásának ellenőrzése

felmerülő problémák feltárása

az elvégzett munka eredményességének vizsgálata.

Feladatunk:

dokumentumok ellenőrzése a nevelési év elején

az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzése, értékelése, minőségbiztosítási

kérdőív alapján

a gyerekek fejlettségi szintjének elemzése, értékelése félévente

a Pedagógiai Program megvalósulásának vizsgálata a nevelési év végén.

Az Óvodavezető az óvodánkban folyó valamennyi tevékenység ellenőrzését végzi. Külső

szakértő segítségét kérheti szakmai feladtok ellenőrzésére.

Az óvodavezető általános helyettese, a tagóvoda - vezetők és a munkaközösség-vezetők a

Szervezetei és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint vesznek részt a szakmai

feladatok belső ellenőrzésében.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezik az intézményi külső ellenőrzés

végrehajtásának jogszabályi hátteréről, lefolytatásának eljárásrendjéről.

Külső intézményértékelési mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az

értékelési eredmények visszacsatolásának módjai

Pedagógiai Program



T 312

A szakmai ellenőrzés célja:

Az óvoda funkciójának, célrendszerének elemzése, értékelése a Pedagógiai Program

és a gyakorlat összevetése alapján.

Az intézmény pedagógiai program szerinti működésének, a program

megvalósulásának ellenőrzése.

A pedagógiai szakmai munka értékelése.

A vezetői feladatok ellátásának, a vezetői program megvalósulásának vizsgálata.

Az intézményi működés eredményességének, a pedagógiai programban foglaltak

gyakorlati megvalósulásának vizsgálata.

A szakmai ellenőrzés módszerei:

dokumentum elemzés: Alapító Okirat, SZMSZ, Pedagógiai Program, Csoportnaplók,

Beiskolázási terv

A gyermekekről készült dokumentumok és a Pedagógiai Program koherenciájának

vizsgálata,

a tárgyi és személyi feltételek áttekintése,

közvetlen megfigyelések,

interjúk,

beszélgetések.

A szakmai ellenőrzés vizsgálati területei:

Az óvoda funkcióinak való megfelelés vizsgálata

Az óvoda célrendszerének vizsgálata

Az óvodai részcélok vizsgálata

Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

Forrás: Országos tanfelügyelet III. Intézményellenőrzés és –értékelés

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott óvodai tájékoztató

anyag

Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és

tapasztalatokat használják fel:

Pedagógiai Program



T 313



3. Eredmények

4. Belső kapcsolatok, együttműködés


6. A pedagógiai munka feltételei

7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a

pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

A fenti területekről az alábbi kiemelt tartalmak vizsgálata folyik az ellenőrzés során:


Tervezés

Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? (PP, továbbképzési program,

beiskolázási terv, intézményi éves munkaterv, munkaközösségi tervek elkészítése)

Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya;

az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? (PP, munkaterv,

házirend)

Megvalósítás

A tervek megvalósítása

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya,

hogyan épülnek egymásra?

Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tevékenységekben megvalósuló

képességfejlesztés és nevelési feladatok közvetítésének, azok tényleges

megvalósulásának a viszonya? (pedagógiai program, éves nevelési tervek,

tevékenységi tervek, ütemterv, csoportnapló)

Hogyan működik a gyakorlatban, a pedagógiai programban meghatározott gyermeki

értékelés? (gyermekek fejlődésének nyomon követése) (PP, csoportnapló, gyermekek

egyéni fejlődési dokumentációja)

Ellenőrzés

Pedagógiai Program



T 314

Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen

gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?)

Értékelés

Hogyan történik az intézményben az értékelés? (Intézményi önértékelés, pedagógusok

szakmai munkájának értékelése.)

Korrekció

Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?

Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi

önértékelés, pedagógusértékelés, a gyermekek megfigyelésén alapuló és egyéb

mérések.)


Személyiségfejlesztés

Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség-

és közösségfejlesztési feladatok?

Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit,

képességeit?

Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit? (Különös

tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.)

Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?

Hogyan támogatják a tevékenységekben megvalósuló tanulást, az ismeretszerzést, a

képességfejlesztést?

Hogyan történik az egyes gyermekek fejlődésének nyomon követése, pozitívumok,

hiányosságok értékelése?

Közösségfejlesztés

Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését?

Milyen közösségépítő tevékenységei vannak az intézménynek?

Milyen egyéb foglalkozásokat szervez az intézmény?

Pedagógiai Program



T 315

3.Eredmények

Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

(Például:elégedettségmérés eredményei: szülő, pedagógus, pedagógiai munkát

segítők)

Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? (Pl. Minőségdíj)

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

Hogyan valósul meg a gyermekek iskolai beilleszkedésének, eredményeinek

nyomonkövetése?

4.Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő

tevékenységeik?

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

Hogyan történik az információátadás az intézményben?

5.Az intézmény külső kapcsolatai

Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint,

megyei szint, országos szint)?

6.A pedagógiai munkafeltételei

Tárgyi, infrastrukturális feltételek

Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény nevelési, fejlesztési struktúrájának,

pedagógiai értékeinek, céljainak?

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság,

környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.)

Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő

gyermekek nevelésének, ismeretszerzésének, képességfejlesztésének,

személyiségfejlesztésének?

Pedagógiai Program



T 316

Szervezeti feltételek

Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai?

Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési

eljárásokat, módszereket alkalmaz?

Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát,

hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével?

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség és

hatáskörmegosztás?

Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntéselőkészítésbe (és milyen témákban),

valamint a fejlesztésekbe?

Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

Az értékelési eredmények visszacsatolása az intézményi ellenőrzés-értékelésre kijelölt

tanfelügyelő csoport által készített jelentés jogszabály szerinti átadásával történik.


„ A mai gyermekek szüleinek átneveléséről már elkéstünk.

A holnap szüleinél kell munkánkat kezdenünk, akik ma gyerekek.”

/ Alfred

Adler /




Célunk:

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése.

A gyermeki és emberi jogainak érvényesítése.

Pedagógiai Program



T 317

Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális

környezetből érkező gyermekek számára.

Feladatunk:















A gyermekvédelemi gondoskodás okai:

anyagi /munkanélküliség, segélyek/

környezeti hatás /drog, alkohol, bűnözés/

egészségügyi / tartós betegség/

szociális / alacsony iskolázottság/

lakáskörülmények / komfortnélküliség, penészes/

családi nevelés jellege /elhanyagoló/

Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi felelős látja el, illetve fogja

össze, amelyben segítséget nyújt az óvodavezető és a csoportos óvónők és a

kisgyermeknevelő

Pedagógiai Program



T 318

Az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelő közreműködnek a gyermekek

veszélyeztetettségének felmérésében, megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során,

amennyiben a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni,

segítséget kérünk, együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi

rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.

A gyermekvédelmi felelős feladata:

Éves munkaterv alapján végzi feladatát.

Folyamatos kapcsolatot tart a városunkban működő gyermekvédelmi

szervezetekkel.

Minden esetben legfontosabb a gyermekek érdekeinek szem előtt tartása.

Törekszünk a szülők bizalmának megnyerésére, hiszen a segítség csak elfogadó és

együttműködő kapcsolatban lehet eredményes.

Ha szükséges szakemberek bevonásával a megfelelő fejlesztés biztosítása.

Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal és egészségügyi intézményekkel.

A szülők tájékoztatása és segítése a lehetőségeikkel kapcsolatosan.

Problémák feltárása, megoldások keresése.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzés, melyen a kolléganők részt vettek célja az

alábbiak szerint összegezhető:

A gyermek- és ifjúságvédelemben és a családok támogatási lehetőségeiben

bekövetkezett változások bemutatása, elemzése.

A pedagógus prevenciós feladataival és a problémakezeléssel kapcsolatos elméleti

ismereteinek kiegészítése és szintetizálása gyakorlati vonatkozású tapasztalatokkal.

A társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés technikáinak formálása,

szükségességének tudatosítása.

A gyermek és ifjúságvédelem és a családtámogatás tervezéséhez, megvalósításához

szükséges szakmai kompetenciák fejlesztése.

A program segítséget adott abban, hogy a pedagógus eligazodjon a gyermek, az ifjúság és a

család védelmével kapcsolatos jogi szabályozásban. A képzésen részt vevő

Pedagógiai Program



T 319

óvodapedagógusok a családok működését rendszerszemlélettel, családpszichológiai

megközelítésben tárgyalták. Áttekintették a családi életciklusokat, kríziseket, főként azok

gyermekekre gyakorolt hatása és a prevenció szempontjából.

A képzés során alkalmazott módszerek és munkaformák (kérdések megfogalmazása, vita,

egyéni és csoportos munkaforma), bővítették az óvodapedagógusok ismereteit és eszköztárát.

A képzés tartalmában jelentős helyet kapott a pedagógus jelzőrendszeri feladatainak,

kompetenciáinak, határainak körvonalazása, tisztázása.

A résztvevők a gyakorlatban is kipróbálhatták az elsajátítottakat gyermekvédelmi feladataik

tervezése során. Az egyes résztémák feladatainak megoldása segítette az ismeretek

rendszerezését, és a tudás beépítését a napi pedagógiai munkába, vagyis közvetve hozzájárult

a pedagógus kompetenciáinak formálódásához.


A Gyermek Jogairól szóló Egyezményről általánosságban elmondhatjuk, hogy visszatükrözi

az emberi jogok fejlődésének két alapvető vonását, tartalmazza az emberi jogok széles

skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogok érvényesülésében.

A diszkrimináció tilalmának kimondása különösen fontos, mivel a világ számos országában

sok gyermeket már a születése percétől sújtja valamilyen hátrányos megkülönböztetés. Ilyen

lehet a faji diszkrimináció, vagy a házasságon kívül született gyermek hátrányos jogi és

társadalmi helyzete.

A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény önmagában nem teremtheti meg azokat a társadalmi

feltételeket, amelyek a gyermekek egészséges fejlődése érdekében szükségesek, azonban

biztos alapot nyújt olyan társadalmi törekvésekhez, amelyek a társadalmi fejlődés

szolgálatában a gyermek mindenek felett álló érdekét kívánják érvényesíteni.

Intézményünkben érvényesül a

szegregációmentesség

diszkriminációmentesség

a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának

támogatása

Pedagógiai Program



T 320

az integráció biztosítása

Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében

folytatott intézményi tevékenység

Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye

biztosítása érdekében a következő feladatai vannak:

az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód

követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának

meghatározása,

a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód

követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának

meghatározása,

az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a

kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és

az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos

intézményi feladatok rögzítése,

a pedagógusok, kisgyermeknevelő jogainak és kötelezettségeinek meghatározása,

valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel

kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,

a gyermekek fejlődésének értékelése.

Az óvodai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos

feladatok:

az óvodai nevelésbe, az egységes óvoda- bölcsődei nevelés- gondozásba történő

bekapcsolódás,

a követelmények teljesítése,

a mulasztások,

a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése,

Pedagógiai Program



T 321

az iskolába lépésre való felkészítés.

A szociális hátrányok csökkentésére irányuló intézkedések:




Célunk:

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése. A gyermeki és emberi jogainak

érvényesítése. Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és

kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

Feladatunk:








Példamutató magatartás az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő és dajka részéről a

különbözőség elfogadására, tiszteletben tartására.






Pedagógiai Program



T 322

A nemzetiségi óvodai nevelés

Pedagógiai Programunkban az Alapító Okirattal összhangban a nevelőtestület a cigány

nemzetiségi gyermekek számára biztosítja a nemzetiségi óvodai nevelést. Nevelőtestületünk

az óvodai a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja

ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra

értékeit. Az óvodai nevelés magában foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások

továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. Az óvodai

nemzetiségi nevelés tartalmazza a nemzetiségi kultúra, művészetek és hagyományok értékei

közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. A nemzetiségi óvodai

nevelés olyan módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolakezdésre és későbbi

tanulmányokra, hogy tudatosan épít a nemzetiségi kultúra és a többségi kultúra közötti

különbözőségekre és hasonlóságokra.

Célunk:

A nemzetiségi kisebbségből származó gyermekek szocializációjának segítése, a családi és

közösségi elvárásoknak megfelelő viselkedésformák összhangjának megteremtése integrált

nevelési feltételek keretében. Az óvodánkba járó szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetben

lévő gyermekek differenciált nevelése, a családok segítése. A családbevonás eredményeként

el kívánjuk érni, hogy a családok nagyobb odafigyelést tanúsítsanak gyermekeik gondozására,

nevelésére. A szociálisan hátrányos környezetből óvodánkba kerülő gyermekek fejlesztésére

fokozott gondot fordítunk.

Feladataink:

a gyermekek családi körülményeinek feltérképezése az óvodába lépés előtti

családlátogatással,

a gyermekek fejlettségének megismerése,

a gyermekek csoportba való befogadásának elősegítése személyes példamutatással,

az egyéni bánásmód, a folyamatosság, a fokozatosság elvének kiemelt alkalmazása,

valamint konstruktív fejlesztés biztosítása,

Pedagógiai Program



T 323

Feladataink prioritási rendszere:

Személyiség- és képességfejlesztésben kiemelt fontosságú az önismeret, a

kommunikációs technikák javítása, az együttműködési készség fejlesztése, a reális

énkép kialakítása.

A szocializáció elősegítésében feladatunk, hogy a gyermekekben kialakuljon a saját és

a környező világ értékei, normái közötti kapcsolat iránti érzékenység, és csökkenjenek

az adaptációs nehézségek.

Az egészségközpontú nevelés területén kiemelt fontosságú az egészséges életmód, a

környezetbarát életvitel megalapozása.

Az értékközvetítésben kiemelten kezeljük a tanulásba és a tudásba vetett hit

megalapozását, felismertetését és a motiváció fejlesztését.

Az ismeretközvetítés elsődleges feladatának tekintjük az eredményes iskolai tanulás

megalapozását.

A hagyományőrzésben prioritást élvez az identitástudat megerősítése, vállalása és a

nemzet közös kultúrájába történő beillesztése.

Az anyanyelvi fejlesztés

Az óvodai élet minden területén kiemelt helyet kap a roma gyermekek anyanyelvi

fejlesztése:

a kommunikációhoz szükséges nyelvi képességek elsajátítása, hiszen a

nyelv a társadalmi együttműködést segíti elő,

udvarias kifejezések megismertetése,

a beszédkultúra fejlesztése (egyéni fejlesztés - a példaértékű beszéd kiemelt

jelentősége)

a beszédértés fejlesztése,

önálló szövegalkotás gyakorlása,

a logikus gondolkodás fejlesztése (összefüggések felismerése, tagolás,

párhuzam, ellentét, ok-okozati viszonyok felismerése az irodalmi

művekben),

az irodalom kultúraközvetítő szerepének átélése (az irodalom esztétikai,

erkölcsi élmények forrása)

Pedagógiai Program



T 324

A hozzájuk közel álló történetek, mesék, versek megismertetésén keresztül tudjuk őket

megnyerni a mese szeretetére.

Bővítjük szókincsüket, támogatjuk önkifejezésüket.

Arra törekszünk, hogy a roma gyermekek megismerhessék saját mondaviláguk értékeit.

Próbáljuk hagyományaikat (főleg az ünnepekhez kapcsolódókat) felkutatni, mondókákat,

verseket, meséket gyűjteni.

A könyvek vásárlásakor figyelemmel kísérjük a cigány írók, költők (Lakatos Menyhért, Bari

Károly, Rostás-Farkas György) gyermekeknek szánt műveit is, folyamatosan bővítjük a

rendelkezésünkre álló roma gyermekirodalmat.

Pedagógiai Program



T 325

Mellékletek

Pedagógiai Program



T 326

1. sz. melléklet

Kimutatás a képzéseken résztvevők számáról

Tevékenység megnevezése mennyiségi

egység mennyiség

Fenntartó + óvoda


felkészítése/Vezetők, változások –

Változásmenedzsment, új intézményi szerepkörök –

vezetői, irányítási feladatok (30 órás)

fő 1+1


felkészítése/Vezetőképzés – Pályázati projektek sikeres

megvalósítása: projektmenedzsment,

változásmenedzsment (30 órás)

fő 1+1

Módszertani képzések

Cselekvő, felfedező tevékenység szervezésének

módszertana az óvodában fő 1

Differenciálás, viselkedésrendezés az óvodában fő 1

Környezeti nevelés, környezettudatosság,

környezetvédelem az óvodában fő 1

Mérés-értékelési alapismeretek az óvodában fő 1

A mentálhigiénés szemléletmód és technikák

érvényesítése a pedagógus kompetenciájában fő 1

Új törekvések a pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi,

valamint a családtámogatási feladatainak ellátásában fő 1

Szemléletváltás az óvodások és a kisiskolások

testnevelésében. A mindennapos mozgásprogramok

tervezése és szervezése. fő

1

Konfliktuskezelés, problémamegoldás (folyamatba

ágyazott pedagógus-továbbképzés) fő 1

Pedagógiai Program



T 327

Óvodából iskolába- Az iskolakészültség kulcsai fő 1

Drámajáték alkalmazása az óvodában és az alsótagozaton fő 1

Pedagógiai Program



T 328

2. sz. melléklet

A zenei képességek fejlesztése

TEMATIKA

A zenei képességek tehetséggondozásának célja:

Az 5-6-7 éves, zeneileg tehetséges gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése a megfelelő

környezet biztosításával.

Zenei élmény-nyújtás az együttes játék örömével.

Zenei anyanyelvük megalapozása.

A speciális adottság és képesség egyéni ütemű fejlesztése, kibontakoztatása.

A zenei képességek tehetséggondozásának feladata:

A magyar gyermekdalok, gyermekjátékok megismerése.

Az éneklés megszerettetése.

Önálló, tiszta éneklésre nevelés.

Zenei alapkészségek fejlesztése.

Esztétikai fogékonyságuk, zenei ízlésük fejlesztése.

Ritmus-és dallamjátszó hangszerek használata.

Zenei-népzenei „tiszta forrás” feldolgozása Kodály Zoltán zenepedagógiájának elvei

alapján.

A zenei képességek tehetséggondozás tartalma:

Szorosan kapcsolódik a Pedagógiai Programunkhoz. /Ének, zene, énekes játékok,

ünnepkörök/

Pedagógiai Program



T 329

A zenei képességek fejlesztésének területei a zenei tehetséggondozáson belül

6. Éneklési készség fejlesztése

7. Zenei hallás fejlesztése / elsősorban hangszínek felismerése és belső hallás fejlesztése/

8. Ritmusérzék fejlesztése

9. Zenei formaérzék és alkotókészség fejlesztése

10. Mozgásfejlesztés a gyermekjátékok, gyermektáncok által

A foglalkozások tartalma:

A magyar népi gyermekdalok, gyermekjátékok, kapcsolódva az ünnepkörökhöz,

alkalmanként jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz, zenei néphagyományok ápolásához

kapcsolódó zenei anyag.

A gyermekek több óvodai csoportból kerülnek ki, így összhangot kell teremteni az egyes

csoportok zenei nevelésével, dalanyagával.

Középpontban a zenei élmény-nyújtás áll, hiszen a játék közben élmény szinten megszerzett

ismeret épül be mélyen a gyermekek személyiségébe, s maradandó módon formálja,

gazdagítja őket.

A zene-óvodai foglalkozásokon részt vevő gyermekek

a zene-óvodai foglalkozásokra előzetes gyermeki-, és szülői igényfelmérés alapján,

zenei képességi szintjük felmérése által,

a csoportban dolgozó óvodapedagógusok jelzése, ajánlása alapján kerülnek be.

A zenei képességek diagnosztizálása

6. Önálló éneklés

7. Egyenletes lüktetés biztos érzékelése

8. Ritmusvisszhang-játék 2/4-es ütemben, negyed és nyolcadpárok váltakozásával

9. Dallamvisszhang-játék

10. Egyszerű tánclépések utánzása

Pedagógiai Program



T 330

A zenei tehetséggondozás szervezeti kerete

A foglalkozások a székhelyintézményben, és a tagintézményben heti egy alkalommal

kerülnek sorra, a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal együtt figyelembe vett és

kialakított napirend alapján.

Időkerete: október 01 – május 01-ig

A foglalkozások eszközigénye

ritmus-és dallamjátszó hangszerek / pl. ritmusbot, dob, cintányér, xilofon, furulya /

népi hangszerek / köcsögduda, kereplő, doromb /

alkalmanként papír, színes ceruzák, mágnes tábla

magnó, kazetták, CD

A tehetséggondozás várható eredménye

a gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat

önállóan, bátran képesek énekelni

biztosan érzik a dalok, mondókák ritmusát

mozgásuk esztétikus, ritmust követő

tudatosulnak bennük a ritmuselemek

fejlődnek zenei készségeik, képességeik

élvezettel figyelik a zenehallgatást

Április végén dalosjáték csokorral kedveskedünk a szülőknek és a Hollandkert lakóinak.

Igény esetén bemutatkozunk a város és az óvoda rendezvényein, ünnepségein.

Szakirodalom a zenei anyag kiválasztásához:

Forrai Katalin: Ének az óvodában

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában

Lázár Katalin: Népi játékok

Babik Ildikó: Zenei játékok óvodások számára

Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

Pedagógiai Program



T 331

A tehetséggondozás diagnosztizálása

6. Önálló éneklés:

Dalanyag: Bújj, bújj, zöld ág……

Értékelési szempont: Szeret-e énekelni? Bátran énekel – e? Mennyire tisztán énekel?

7. Egyenletes lüktetés biztos érzékelése:

Zenei anyag: Gyerekek, gyerekek…kezdetű mondóka Értékelési szempont: pontos, dinamikus

ritmustaps

8. Ritmusvisszhang – játék 2/4-es ütemben tapssal, vagy kopogással:

TÁ-TÁ TI-TI-TÁ

TÁ-TI-TI TI-TI-TÁ

TI-TI- TI-TI TÁ TÁ

9. Dallamvisszhang-játék: la-la-lázva visszaadni a hallott dallamot:

Szó-mi szó-szó–mi

Mi-mi- ré-ré dó-mi-dó

Szó-szó lá-lá szó-szó-mi

Mi-ré mi-ré dó-dó-dó

10. Egyszerű tánclépések utánzása zenére:

Oldalzáró lépés Sarokkopintás Sarokemelgetés

A zene-óvoda kötelező dokumentációi:

Tehetséggondozás – tehetségfejlesztés c. részprogram a zenei képességek

fejlesztéséhez

Zene – óvoda napló

Diagnosztizáló feladatsor

Pedagógiai Program



T 332

A gyermek fejlődésének nyomon követése 3 – 7 éves korban 3. sz.

melléklet

Tartalom:

Anamnézis

III. Szociális és érzelmi fejlődés




IV. Nyelv


Kifejezési készségek


III. Kognitív fejlődés

Motiváció és problémamegoldás


Műveltség, tájékozottság

IV. Kreativitás

Kreatív érdeklődés

Kreatív teljesítmény

V. Fizikai fejlődés

Nagymotoros tevékenység

Finommotoros tevékenység


Kitöltés: A: nem megfigyelhető, ritkán, vagy egyáltalán nem jellemző

B: Kezdődő, sok segítséggel, vagy részben teljesíti

C: Kibontakozóban lévő, mind kevesebb segítséggel, gyakran

D: Szinte mindig, teljesíti önállóan, segítség nélkül

E: Enyhe fogyatékos, részképesség problémák miatt, általánostól eltérő fejlődés, külön fejlesztési

lapon értékelve

Pedagógiai Program



T 333

Anamnézis

A gyermek neve:………………………………………………….bece neve:………………….

Születési hely, idő:………………………………………………………………………………

Lakcím:……………………………………………………………telefon:…………………….

Apa neve:…………………………………. Foglalkozása:……………………………………..

Anya leánykori neve:……………………………………Foglalkozása:………………………..

Testvérek neve, kora…………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

A gyermek egészségügyi állapota. / betegségei, gyógyszerérzékenység, allergia, születésekor

fejlődése során fellépett problémák/

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

Legkedvesebb játéka, kedvenc tevékenysége otthon:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Kedvenc étele :…………………………………………………………………………………..

Amit nem szeret, sohasem eszi meg: …………………………………………………………...

A szülő kérése az óvónők felé, egyéb közölni való a gyermekéről: ……………………………

…………………………………………………………………………………………………...

.…………………………………………………………………………………………………..

.…………………………………………………………………………………………………..

.…………………………………………………………………………………………………..

A szülő mivel tudná támogatni az óvodai munkát : / társadalmi munka, eszköz készítés,

varrás, foglalkozások előkészítése, segítése, séták rendezvények alkalmával kíséret , stb.:

…………………………………………………………………………………………….…….

…………………………………………………………………………………………………..

Pedagógiai Program



T 334

I. SZOCIÁLIS ÉS ÉRZELMI FEJLŐDÉS




1. Leírja önmagát, családját és kulturális csoportját

Tudja, hogy fiú, vagy lány

Mesél a családjáról

Ismeri a családi szokásokat ( ételek, zene, ünnepek )

Tevékenységében megjelennek e szokások

2. Pozitív hozzáállás önmagához és másokhoz

Gond nélkül elbúcsúzik a szüleitől

Közvetlen szemkontaktust teremt

Csak akkor kér segítséget, ha valóban szüksége van rá

3. Önbizalom

Élvezettel próbál ki új képességeket

Eredményeit szívesen megosztja másokkal

Kitartó készségeinek tökéletesítésében

4. Önálló viselkedés

Nem kapaszkodik a nevelőbe

Önállóan cselekszik

Döntéseket hoz a csoportban

5. Saját és mások jogainak ismerete, elfogadása

Becsüli mind magát, mind másokat

Elvárja másoktól az igazságosságot, becsületességet

Pedagógiai Program



T 335

Megvédi magát úgy fizikai mint érzelmi értelemben

Megvédi saját munkáját


1. Szabályok ismerete és betartása

Ismeri és betartja a napirendet

Ismertetni tudja a csoport szabályait

Magáénak vallja, betartja a szabályokat

A változásokat vita nélkül elviseli

Tudja, mikor kerül sorra és kivárja a sorát.

2. Érzelmek megfelelő kifejezése

Változik az érzelme,( ha dühös később lenyugszik)

Szavakkal kifejezi mérgét.

Különböző érzelmeket felismer és megnevez.

Képes megokolni saját érzelmeit.

3. Életkornak megfelelő játék

Egyedül játszik.

Más gyermekek közelében, de minimális

kapcsolattartással vagy e nélkül játszik (párhuzamos játék)

Részt vesz a társas tevékenységben, játékban.

Pl: Beszélgetést kezdeményez

Csatlakozik a játékhoz, ha hívják

Felvet és elfogad ötleteket a játék során

Vannak kiválasztott barátai

Másokat is játékra buzdít


Pedagógiai Program



T 336

1. Empátia

Szemmel láthatólag érzékeli mások érzelmi állapotát,(

öröm, bánat, harag stb.)

Ha szükséges segít másoknak

2. Másság megértése elfogadása

Az övétől különböző hátterű gyermekkel játszik.

Mások különbözőségét tolerálja

3. Közös dolgok

Elfogadja az alternatívákat

Átadja a játékot másoknak

Ha szüksége van valamire a társától, megvárja, míg az

illető befejezi, amivel éppen foglalkozik

Mielőtt elvenne valamit a másiktól, elkéri

4. Felelősségvállalás

Segít rendet rakni

Óvja a csoport tárgyait, eszközeit

Szívesen teljesít munka jellegű feladatokat.

A megkezdett feladatokat befejezi

5. Kompromisszumok, problémák megbeszélése

Megfelelő szavakat használ a konfliktus rendezése során.

A csoport szabályainak megfelelően oldja meg a

konfliktusokat.

Pedagógiai Program



T 337

I I . N Y E L V


Mérés ideje I. II. I. II. I. II. I. II


1. Nyelv megértése

Megérti a gesztusnyelvet

Megfelelően reagál az utasításokra

Figyel az elmesélt történetre, követi a szavakat, képeket

2. Verbális információra adott megfelelő válasz

Kétlépéses utasítást is teljesíteni tud.

Három, vagy több lépésből álló utasítást is követ.

Megfelelő, odaillő kérdéseket tesz fel.

3. Ismerős szöveg felismerése

Bekapcsolódik az ismerős szöveg visszamondásába

Jellegzetes részről felismeri a dalokat, verseket, meséket

Kifejezési készség

1. Mások számára is érthetően beszél

Életkorának megfelelő a beszéde

Helyesen ejti ki a hangokat

Megfelelően formálja a szavakat

Megfelelően használja az igéket, mellékneveket

Bővített mondatokban beszél.

Pedagógiai Program



T 338

2. Érzelmek és ötletek kifejezése a nyelv segítségével

Élményeiről beszámol

Felnőttekkel és társaival egyaránt társalog

Ötleteit elmondja a többieknek (beszél tapasztalatairól)

3. Kísérletezés hangokkal, szavakkal

Utánozza, ismételgeti a hangokat

Értelmetlen, vagy viccesen hangzó szavakat ismételget

Értelmetlen rímeket gyárt

4. Történet vagy más szöveg visszamondása

Képes önállóan, korosztályának megfelelő verset, dalt

elmondani.

Maga által kitalált történetet mesél

Elmond önállóan egy jól ismert mesét

Olvasáshoz kapcsolódó készségek

1. Koncentrálás szóban előadott szövegre.

Önként és örömmel vesz részt a mesehallgatásban.

Mesehallgatás alatt a történetre összpontosít

Elmondja a véleményét a mese után

2. Képek alapján történetet mesél

El tudja mondani, mi történik egy képen

Képek alapján logikus sorrendben mondja el a történetet

Történethez rajzokat, képeket gyárt.

3. Önállóság olvasáshoz kapcsolódó tevékenységekben

A könyveket gyakran nézegeti

Helyesen tartja a könyvet, megfelelően lapoz.

Pedagógiai Program



T 339

Maga is készít könyvet.

4. Felismeri az összefüggést az írott és kimondott szavak között

Felismeri a csoportszoba tájékoztató jeleit.

Felismeri a saját nevét leírva


Úgy tesz mintha írna.

Különböző íróeszközöket használ

Valódi betűket vet papírra

Le tudja írni a saját nevét

Valódi szavakat is le tud írni

III: KOGNITÍV FEJLŐDÉS



Motiváció és probléma megoldás

1. Megfigyelés és próbálkozás

Új anyagokat, játékokat, eszközöket próbál ki.

Manipulál a tárgyakkal, hogy megértse működésüket

Több érzékszervét is használja információ gyűjtésre

2. Kíváncsiság és kitartás a problémamegoldásban

Kérdéseket tesz föl eseményekről, dolgokról

Megpróbál rájönni az okokra és a következményekre

Kitartóan kísérletezik egy probléma megoldásán, míg

sikerrel nem jár

Örömmel visszatér korábban megismert tevékenységekhez

Pedagógiai Program



T 340

3. Konstruktív gondolkodás

Tudását, tapasztalatát a tevékenységekben alkalmazza

Egy problémára több megoldást is keres, talál

4. Előrejelzések, tervek készítése

Előre megmondja, hogy mit szeretne készíteni

Mielőtt munkához lát, összegyűjti a szükséges eszközöket

Hipotézisekkel, becslésekkel próbálkozik


1. Tulajdonságok szerinti csoportosítás

Nagyság, forma, szín alapján tud csoportosítani

Funkció szerinti csoportosításra képes

Megtalálja a csoportba nem illő tárgyakat, indokol

2. Sorba rendezés

Képes a sorba rendezésre

Új tárgyakat is be tud illeszteni a helyére.

Megtalálja a hibát.

3. Különböző minták követése

Egyszerű minták (ritmus, alakzatok) megismétlése

Szavakkal leírja a sormintát

Önállóan alkot sormintát, különféle módon

4. Események rekonstruálása, sorrend felidézése

Ismerős eseményeknél több részletet képes felidézni

Képes visszaemlékezni az előző napi eseményekre

Képeket sorba rak, összefüggő történetet mesél róluk

5. Mennyiségek összefüggések megértése

Pedagógiai Program



T 341

Képes elszámolni 1-…….ig

Felismeri az egy az egyhez összefüggést ( hozzárendelés)

Összehasonlító szavakat használ ( fokozott névmások)

Eszközöket használ hossz, súly , térfogat mérésére

Eszköz segítségével 1-10-ig összead, kivon

Kettesével, hármasával számol

6. Geometriai alakzatok felismerése, használata

Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját

Felismeri, megnevezi az alapvető geometriai ábrákat

Képes lerajzolni ezeket.

7. Alapvető térbeli gondolkodás

Megérti a pozícióra, irányra utaló szavakat

Megfelelő irányra, helyre utaló szavakat használ

Sokféle kirakós játékkal képes megbirkózni

A jobb és bal irányt nem téveszti

8. Időbeli tájékozódás

Ismeri az időbeli fogalmakat / nappal, éjszaka stb./

Érti: tegnap, ma holnap, előtte, közben, utána

Ismeri a napok sorrendjét, évszakok egymásutániságát.

9. Műveltség, tájékozottság

Ismeri a színek nevét

A környezetében lévő tárgyakat felismeri, megnevezi

Le tudja írni a környéken lévő épületeket

Ismeri a nemzeti ünnepeket, szokásokat

Tájékozottságot mutat a különböző foglalkozások terén

Pedagógiai Program



T 342

IV. KREATIVITÁS



1. Érdeklődést tanúsít a maga és mások munkája iránt

Kérdéseket tesz fel a feladattal kapcsolatban

Munkáját megmutatja a társaknak, szülőknek, óvónőknek

2. Keresi a saját maga által definiált szépséget, harmóniát

Gondosan megfontolja, melyik elfoglaltságot válassza

Kellemes tárgyakat helyzeteket dicsérettel illet

Képes elmondani mi tetszik a saját és mások munkájában

Különleges dolgokat részesít figyelembe

3. Kitartó kreativitás

Kíváncsi

Bizonyos tevékenységek iránt erős érdeklődést mutat

Elmélyed a végzett tevékenységben

Pozitív érzelmeket fejez ki a tevékenységek közben

4. Képzelő erő

Anyagokat, fogalmakat eredeti módon használ

Változatosan használja a színeket

Valódi tapasztalatait érdekesen kapcsolja elképzeléseihez

5. Önkifejezés

Saját és mások munkájához egyedi ötletekkel járul hozzá

Vitába száll véleményéért

Van humorérzéke

Pedagógiai Program



T 343

6. Kreativitás síkban és térben

A lengővonalas és körkörös firkák kialakulása

(„motívumszakasz”, az alapfirkák begyakorlása)

A fej-láb emberke megjelenése

A teljes emberfigura kialakítása

A profilábrázolás megjelenése

A mozgásábrázolás kialakulása

A perspektivikus ábrázolás megjelenése

V. FIZIKAI FEJLŐDÉS



Nagymotoros készségek

1. Fizikai erőnlét

Nehéz labdát lehajít

Földön ülve is fel tud emelni valamit

Mászókán mászik

Egy lábon ugrál

Nem fárad el könnyen

Helyből páros lábbal ugrik

2. Mozgáskoordináció, egyensúly érzék

Labdát egy bizonyos helyre gurít

Labdát, babzsákot két kézzel eldob-elkap

Kontroláltan fut, megáll

Képes akadály alatt, felett, mellett elhaladni

Egy lábon áll

Pedagógiai Program



T 344

Keskeny vonal mentén végigsétál

Finommotoros tevékenységek

1. Irányított mozgások

Van domináns keze

Apró tárgyakat könnyedén felvesz

Kis tárgyakat egymáshoz illeszt

Begombolkozik, cipzárt húz

Cipőfűzőt köt

Ollóval vonal mentén vág

Kontrolláltan rajzol ír

2. Eszköz használat

Íróeszközöket, ollót megfelelően tartja

Evőeszközöket megfelelően használja


1. Szükség esetén kezet mos

Megérti a fogmosás okait (fogat mos )

Rendszeresen mozog és pihen

Tudja, hogy melyek az egészséges élelmiszerek

2. Ismeri a fontosabb testrészeket és azok funkcióit

Védi testrészeit (kezét szeme elé kapja )

Leírja testi fájdalmát és annak helyét

3. Biztonságosan át tud kelni az úttesten

Megérti a potenciális veszélyhelyzeteket (villamos, tűz,

áram )

Pedagógiai Program



T 345


A tanév első félévére


2. Nyelv:


Pedagógiai Program



T 346

4. Kreativitás:



Pedagógiai Program



T 347


A tanév második félévére


2. Nyelv:


Pedagógiai Program



T 348

4. Kreativitás:



Pedagógiai Program



T 349

NYILVÁNTARTÓLAP

A szülők tájékoztatásáról










Pedagógiai Program



T 350







Pedagógiai Program



T 351


A Sajóbábonyi Napközi Otthonos Óvoda Tagóvoda nevelőtestülete felülvizsgálta és

módosította Pedagógiai Programját, melyet a fenntartó, Sajóbábony Város Önkormányzat

Képviselőtestülete elé terjesztett jóváhagyás céljából.

A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2014. 09. 01.-től visszavonásig

A nevelési program felülvizsgálata az intézményi önértékelésben foglaltak szerint 4 évente

szükségszerű. A felülvizsgálatot a nevelőtestület szakértő segítségével végzi, amennyiben

szükséges a módosításokat elkészíti.

Felülvizsgálatának és módosításának indokai:

Kötelező:

Jogszabályváltozás

Fenntartó által meghatározott feladatváltozás

tartalmi szabályozás változása

Lehetséges:

Sikeres innováció eredményeinek beépítése

A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, ill. a kevésbé eredményes

elképzelések elhagyása

intézményátszervezés

nevelőtestületi javaslat

A Pedagógiai Program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását – a vezetőnek benyújtott

írásbeli előterjesztés után 50+1%-os támogatásával – kérheti a közalkalmazotti tanács elnöke,

mint döntés-előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője.

A Pedagógiai Program nyilvánossága:

Megtalálható minden csoportunkban

Egy példány az óvodavezető irodájában

Az óvoda honlapján

Pedagógiai Program



T 352


dátum:

szülői szervezet képviselője

P.H. dátum:

a nevelő testület képviseletében

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:

1. A szülői szervezet véleményét bemutató iktatószámú jegyzőkönyv.

2. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely számú határozatával

elfogadta a Pedagógiai Programot, iktatószáma .

3. Óvodavezetői jóváhagyó vélemény,számú határozata, kelte: , intézményi

iktatószámon.

Keltezés intézményvezetői aláírás és bélyegzőnyomat

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:

A Helyi Önkormányzat Képviselőtestülete

A Szülői Szervezet

Az óvoda nevelőtestülete

sajóbábonyi szivárvány Óvodadszk.sajobabony.hu/copy/ovi/pedprog.pdf · sajóbábonyi...

Documents