2012. MÁJUS A FALU HÍREI

Pünkösdi királyné-járás volt idén is pünkösd-hétfõn, azaz május 28-án délután. A Faluház-tól 14 órakor indultak az 5 fõs csoportok. A szebbnél szebb, kisebb és nagyobb lányoksokat készültek, hogy piros-fehér pötytyösszoknyába, fehér blúzba és köténybe öltözvejárják végig a falut. „Szabad-e pünkösdölni?“– kérdezték. Ha „szabad“, vagy „igen“ volt aválasz, akkor hagyományos pünkösdköszöntõéneküket elõadták, virágszirmokat szórtak,majd továbbkísérték a pünkösdi király-kisasz-szonykát.

Az ÖrökSÉgünk Alapítvány harmadik évesegíti e hagyomány újjáélesztését, mely aziskola megszûnése után sajnos 19 évigszünetelt. Az Alapítvány gondoskodik az énekés koreográfia betanításáról, önkénteseinegyven ruhát varrtak, hogy igazi szép pirospünkösd legyen minden évben a falunkban.

Horváth BalázsnéFotó: Pezenhófer György

Szinte áprilisi módon változó idõben járták a falutlányaink. A néha megeredõ esõ nem vette el apünkösdölõk kedvét. Az esõszünetet egy-egy faoltalma alatt vagy egy családnál vendégeskedvevészelték át. Jókedvvel haladtak az utcákon, néholdudálva köszöntötték õket az arra járók.Karácsonykor, húsvétkor mindig várunk valakit.Pünkösdkor a kislányokat vártuk. Voltak tárt kapuk,sok. Volt, ahol süteménnyel, üdítõvel várták a kisvándorokat, egy helyen frissen pattogatott kukoricátkaptak. Köszönjük a jókívánságokat! Bizony szük-ségünk van az erõre, egészségre és a szeretetre. Azéneket Dávid Ferencné tanítónõ tanította be. AzÖrökSégünk Alapítvány tagjai a záró faluházizsúron elmondták: örömmel kísérték a lányokat,akiknek alkalmuk nyílt arra, hogy ismerkedjenek falu-jukkal, egymással, egy kedves szokással.

-si-

TToovváábbbbééllõõ nnéépphhaaggyyoommáánnyy

Február 26-án tartottuk hagyományos jóté-konysági hangversenyünket, melyen séi zené-szek, egyetemisták, mûvészeti szakközép- észeneiskolások léptek fel. Köszönetünket fejez-zük ki a fáradhatatlan szervezõnek, VinczeEszternek a program összeállításáért; a szerep-lõknek a csodálatos élményért; valamint azadományokért. A jótékonysági koncertbevételét – 48.500 forintot – a temetõ mellettiharangláb felállításának költségeire fordítjuk.

Az „Önkéntes Centrum“ felhívásához csat-lakozva március 10-én társadalmi munkábanpatakpart tisztítást végeztünk. A megyében 90

fõ végzett társadalmi munkát, ebbõl 40-enséiek voltak. Horváth László képviselõnek ésKonti Zoltánnak, a Demizson Klub vezetõjénekmondunk a résztvevõkön túl köszönetet. A tár-sadalmi munkában olyan séiek is részt vettek,akik elõször jelentek meg közösségi progra-mon.

Bucsu és Narda községek képviselõ-testületei az elmúlt idõszakban helyi lakosságifórumok tapasztalatai alapján kinyilvánítottáktársulási szándékukat, miszerint 2013. január1-jével Sé és Perenye Körjegyzõséghezszeretnének tartozni. A hivatalos információk

birtokában március 28-án egy idõben, dekülön-külön tárgyalta Sé és Perenye községekképviselõ-testülete a befogadás kérdését. Az újÖnkormányzati Törvény ismeretében mindkéttestület úgy gondolkodott, hogy a 3000 fõfeletti lakosságszám, a hivatal költségeinekmegosztása, a közös külterületi határ, azõszinte, egymást segítõ testületek mind a négytelepülés javát szolgálják. Bucsu és Nardaközségek csatlakozási kérelmére Sé és Perenyeközségek testületei is igent mondtak.

Sikeres volt az ág-nyesedék begyûjtési akció.2 nap alatt 30 traktornyi gyûlt össze. 49 háztóljeleztek vissza elõzetesen, de legalább ennyi

ÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattii hhíírreekk

(Folytatás a 2. oldalon)

2 2012. MÁJUS

„Idõs korban az emlékeknek olyan értékük van,mint fiatal korban az álmoknak.“

(Erna Behrens-Giegl)

Május 15-én ünnepelte Németh Gyuláné, Jolánnéni 90. születésnapját. A kis Börzsönyi JolánSében született. Akkor, mikor Magyarország fáj-dalma veszteségei miatt elviselhetetlen lehetett. A szülõk, nagyszülõk sokat beszéltek atörténésekrõl. És mi történhetett Sében?Sorolhatnánk, mi minden volt falunkban, de alegtöbbet Jolán néni tudhatja a helyieseményekrõl. Számtalan séi embert ismerhetett

meg, búcsúztatott el. Bensõséges családi ünnep-ség keretében köszönthette önkormányzatunkszépkorú falubelinket. Wiktoráné Németh Kláracímzetes fõjegyzõ Jolán néni ápolásáért a leány-nak, Tóth Dezsõné Németh Katalinnak mondottköszönetet. Az önkormányzat nevében hosszúéltet, jó egészséget kívánunk! Falunk ajándékain,emléklapján túl átadtuk az ünnepeltnek OrbánViktor miniszterelnök oklevelét is.

Sörös Istvánpolgármester

Fotó: Tóth Dezsõ

OOrrsszzáággoossaanneellssõõ!!

SSoollyymmoossii MMiikkllóóss,, aa sszzoommbbaatthheellyyii SSaavvaarriiaaKKöözzlleekkeeddééssii SSzzaakkkkééppzzõõ IIsskkoollaa ééss

KKoollllééggiiuumm ttaannuullóójjaa aazz AAuuttóótteecchhnniikkaaOOrrsszzáággooss TTaannuullmmáánnyyii VVeerrsseennyy

ddöönnttõõjjéébbeenn BBuuddaappeesstteenn II.. hheellyyeezzéésstt éérrtt eell..

MMiikkllóóss aa DDeemmiizzssoonn KKlluubb mmáájjuussiittaalláállkkoozzóójjáánn bbeesszzéélltt aa ffeellkkéésszzüüllééssrrõõll,,

ssiikkeerréérrõõll..

AAnnyyaakköönnyyvviihhíírreekk

SSzzüülleettééss::

Sikos Hanna, Horváth Benjamin, Hányi Bálint, Súri Andor,

Varga Mirtill, Móricz Hunor, Feigl Zoé

HHaalláálloozzááss::

Böndicz János

helyen jelzés nélkül rakták ki a nyesedéket.Természetesen ez a hulladék is el lett szállítvaa bedaráláshoz. Köszönjük Fichtacher Károlyéksegítségét. Jövõre is alkalmazni kell ezt a mód-szert, ha továbbra is mûködik a cég, amely vál-lalja a bedarálást.

A VASIVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévõ séiszennyvízelvezetõ rendszeren csapadékos idõ-ben egyes ingatlanok esetében elöntés veszé-lye áll fönn. A csapadék bejutásának kizárásaérdekében a szakemberek falunkban vizsgála-tot folytattak a bejutási helyek felderítéseérdekében. Több helyszínen találtak összetörttisztítóidomokat és több helyen a szennyvízc-satornára rákötött ereszcsatornákat is. Azegyes helyszínekrõl fényképfelvételek készül-tek. Kérjük az érintett családokat, hogy a prob-lémát mihamarabb szüntessék meg, a késõb-biek során e tárgyban eljárások indulhatnak.

Április 11-én képviselõ-testületünkkerékpáros falubejárást tartott. Megtekintettüktöbbek között a szépen kitisztított Szünöse-patakot. A munkákat a Vízügy által felvett, deSé község területén dolgozó közfoglalkozta-tottak végezték.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a MóriczZsigmond utca és a volt bucsui út felé menõ útkeresztezõdésében; a Táncsics és a Szerházutcák keresztezõdésében, valamint a Berzsenyiés a Mátyás király utcák keresztezõdésébenelsõbbségadás kötelezõ táblákat helyeztünk el.Kérjük, figyeljenek a forgalmi rend változására!

A perenyei kapcsolatok alapján, egy ottanikertészeti vállalkozótól, Kovács Zoltántól aközség ingyenesen kapott 20 db tulipánfát, 5gyertyánfát és a 10 db babér cserjét.

Az elsõ zöld szigetet a déli lakótelep alattiterületen hoztuk létre. Egy nagyobb kom-posztáló prototípusa lett kihelyezve. Ha bevá-lik, más községrészekre is tervezzük hasonlógyûjtõk elhelyezését. A szigetre csak fûnyírásinyesedéket lehet kirakni.

A Green Papír Kft. továbbra is gyûjti minden

hónap elsõ keddjén a papír-, üveghulladékot, amûanyag italos flakonokat, fém italos dobo-zokat. A társaság azonban nem tud a korábbi-hoz hasonlóan színes mûanyag zsákokat adni,ezért kérik a lakosságot, hogy a szelektívengyûjtött anyagot egyéb zsákokban, papírkartondobozokban helyezzék ki a gyûjtés napján.

Május végén megbeszélést folytattunkSzombathely város polgármesterével, jegyzõ-jével, valamint a város illetékes szakembereivelkét kérdésben. A séi gyerekek óvodaiellátásáról egyeztettünk. Szombathely tovább-ra is felveszi a séi gyerekeket. Szorgalmaztuk,hogy a korábbi megállapodást frissítsük fel,alkalmazzuk a mai körülményekhez.

Felvetettük a Szombathelytõl nyugatra esõtelepülések kérését, a hiányzó kb. 700 méte-res kerékpárútszakasz ügyét. Sajnos csak a kör-forgalomig és nem Szombathely határáig jön ela kerékpárút. Dr. Puskás Tivadar polgármesteris szorgalmazta a kerékpárút projekt ügyét. Atervezési munkákat, egyeztetéseket elkezdik. Afinanszírozáshoz szükséges pénzeszközökhözalkalmas pályázati források szükségesek.

Sörös Istvánpolgármester

ÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattii hhíírreekk(Folytatás az 1. oldalról)

JJoolláánn nnéénniitt kköösszzöönnttööttttüükk

2012. MÁJUS 3

Pezenhófer György, a szombathelyi Frisss FMmunkatársa – séi önkormányzati képviselõ (aszerk.) – részesült idén a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjban. A Magyar Katolikus PüspökiKonferencia (MKPK) elismerését Spányi Antalszékesfehérvári megyés püspök, a MagyarKatolikus Rádió vezérigazgatója adta át Buda-pesten, a Központi Papnevelõ Intézetben.

Mohos Gábor, az MKPK titkára ünnepi beszé-dében kiemelte: a díj odaítélésének fõ kritériuma,hogy a díjazott miként képviseli a keresztényértékrendet. A világ nagy része nem ismeri azevangéliumot, elfordul tõle vagy követõire úgytekintenek, mint ellenségre – jegyezte meg.

A püspök szentbeszédében rámutatott: megkell értetni a változó világban élõ emberekkel,hogy az evangélium személyesen nekik szól. Avilág azonban mindent megtesz azért, hogy azemberek figyelmét elterelje az evangéliumról –tette hozzá.

Utalt arra, hogy ma alapértékek hiányábannehezen tudnak választani az emberek. A mél-tóságától és kultúrájától megfosztott népet lelehet igázni, gyarmati sorban lehet tartani, erköl-csi válságba lehet sodorni – mutatott rá.

Az újságírói hivatás megbecsülésének jeléül azMKPK 2001-tõl minden évben ösztöndíjjal támo-gatja a média egy-egy munkatársát a keresztényértékrend szakmailag megalapozott és hitelesképviseletének elõsegítéséért a nem egyházisajtóban.

Szalézi Szent Ferencet (1567-1622) XI.Piusz pápa 1923-ban jelölte ki az újságírókvédõszentjének. Írásaiban kerülte a dagá-lyosságot és a mesterkéltséget, egyszerûen,közérthetõen fogalmazott. Stílusát a franciaakadémia is mintaszerûnek ítélte.

Forrás: www.alon.hu

SSééii úújjssáággíírróó eelliissmmeerrééssee

A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület mindenesztendõben dönt a „Közösségi KultúráértDíjban“ részesítendõ személyekrõl. A díjakatazok kapják, akik a közmûvelõdés terén a válasz-tott közösségükben hosszú évek óta végeznekeredményes munkát. Az elismeréssel a nép-mûvelés területén dolgozók döntenek arról, kikazok, akik szorgalmukkal, szaktudásukkal nemcsupán saját közösségük, hanem a szakma elis-merését is kiérdemlik. A díjakat január 28-ánadták át ünnepség keretében Szombathelyen, azMMIK-ban.

Dr. Kiss Gyula a szombathelyi tanító-, majdtanárképzõ fõiskola legendás tanára volt, jelesnépmûvelõ, honismereti kutató, mûemlékvédõ,folyóirat-szervezõ.

Büszkék lehetünk arra, hogy az egyesületebben az esztendõben egy séi népmûvelõt iskiválasztott a díj megítélésekor. Horváth BalázsnéLehel Anikó falunk újkori magára találásának haj-nalától kezdve sokat tett a közösségi kultúra elõre-mozdításáért. Tevékenysége példa lehet sokakszámára. Arra példa, ha az értelmiség nem hagy-ja el települését, nem máshol keresi boldogulását,

hanem a közösségi folyamatok katalizátora,élesztõje, akkor a közösség jó irányba haladhatelõre.

Anikó ott bábáskodott az 1990-ben alakult SéiBaráti Kör születésénél, tagja volt a Séi BarátiAsztaltársaságnak, évekig szerkesztette a SéiTelegráfot, vezetõje az ÖrökSÉgünk Alapítvány-nak. A falunkban otthonra találó Szépmíves Egyletaktív tagja, alkotója. Anikó alkotásaiból, a szemetgyönyörködtetõ, foltvarró technikával készültmûvekbõl kiállítást tekinthettek meg az ünnepségrésztvevõi.

SSééii nnééppmmûûvveellõõ aa ddííjjaazzoottttaakk kköözzöötttt

FFooddrráásszz ssiikkeerrBBééccssbbeenn

A séi Borbély Gábor sikerérõl számol be az aláb-biakban: „Nagy megmérettetésnek néztem elébe2012. március 25-én és 26-án, ugyanis pástraléphettem Bécsben, ahol a Fodrász Világ-szövetség (OMC – Organisation MondialeCaiffure) által rendezett Európa Bajnokságon vet-tem részt. Férfi klasszikus vágás-szárítás és férfikreatív szárítás számokból indultam a két regge-len. A munkálatok babafejen zajlottak, mert juniorkategóriában élõ modellel nem lehet indulni. Azott körbeölelõ légkör motiváló, inspiráló, de egy-ben új is volt számomra. Összesen 11 magyarindult, és a delegációt Hajas László vezette, aki azelõbb említett OMC magyarországi elnöke. Ebbõl3 helyezést sikerült elérni: Pápai Gábor (LadiesFull Fashion, 4. hely), Kovács R. Ádám (CreativeGents, 4. hely) és Borbély Gábor (Classic Cut, 5.hely). Meglepõdtem, mikor kihívtak a színpadra,mivel nem gondoltam, hogy életem második fod-rász versenyén már nemzetközi színpadra állha-tok fel. Két csapattársammal sokat gyakoroltunkközös tréningeken, Budapesten. Egyénileg mes-teremnél, Gruber Ákosnál készültem napi 7-8órát. Rengeteget köszönhetek neki is és perszecsaládomnak, barátaimnak is, akik hozzájárultak asikeremhez.“

Bíró Jánosné, a Mosoly Klub vezetõje juttatta el hoz-zánk a következõ képet. A képen szülei is szere-pelnek. A fotó 1958 vagy 1959 februárjábankészülhetett a séi iskola udvarán. A darabotfarsangkor adták elõ. A színdarab betanítója HéraErnõ tanító volt. Az Aranykör Klub májusitalálkozóján közösen próbáltuk megfejteni a talányt,kik lehetnek a fénykép szereplõi. A jelenlévõkelmondták, 3-4 alkalommal adták elõ akkoriban amûsort, amire jegyet kellett venni, a székeket afaluból gyûjtötték be. Az elõadásokra a szomszédtelepülésekrõl is jöttek. A képen szereplõk: JanicsJózsef, Molnár József, Poór Kálmán, Várallai László,Varga Miklós, Börzsönyi Istvánné, Janics Józsefné,Fekete Ernõné, Bokor József, Bokor Józsefné, HéraErnõ, Börzsönyi István, Poór József, Fekete Ernõ.

AA vvéénn bbaakkaannccssooss ééss ffiiaa,, aa hhuusszzáárr

4 2012. MÁJUS

1917. május 13-án Portugáliában, a Fatimaközelében fekvõ Cova da Iria nevû helyen a 9 évesFerencnek, húgának, a 7 éves Jácintának és uno-kanõvérüknek, a 10 éves Lúciának jelent meg a nap-ba öltözött asszony, kezében a rózsafüzérrel. Ajelenések hat hónapon át folytatódtak, mindig 13-án. A polgári és egyházi hatóságok kezdték kivizs-gálni a gyermekek tanúságtételét. Lúcia jegyezte lea titkokat, amelyeket a Szûz 1917-ben hármukrabízott. Az elsõben a pokol félelmetes látomásárólvolt szó. A második az elsõ világháborúnál isszörnyûbb háborút jósol, és az egyház üldözését.A Szent Szûz, hogy a lelkeket megmentsék apokoltól, az elsõszombati szentáldozást kéri és azt,hogy ajánlják fel Oroszországot SzeplõtelenSzívének. A harmadik fatimai titkot, azonban sokáignem hozták nyilvánosságra. Lúcia, a látnok kijelen-ti, hogy a harmadik üzenetét nem hozhatja nyil-vánosságra. 1943-ban Lúcia súlyos beteg lesz, fél-nek, hogy meghal, ezért 1944 januárjában lejegyzia harmadik titkot püspöke parancsára, aki lepe-

csételt borítékban elküldi azt a Vatikánba. XII. Piuszpápa utóda, XXIII. János megismeri a titkos szöve-get, de hallgat róla, 1963 áprilisában pedig meghal.VI. Pál sem hozza azt nyilvánosságra, a jelenésekötvenedik évfordulóján azonban, 1967. május 13-án egy napra elzarándokol Fatimába, ahol találkozikLúciával. Meghal VI. Pál, majd 33 nap után I. JánosPál is, és 1978. október 16-án Karol Wojty³a lesza pápa. Az ellene elkövetett 1981. május 13-imerénylet – a fatimai jelenések évfordulója – a har-madik titokra irányítja a figyelmet. A pápa kéri, hogyvigyék el neki a kórházba a harmadik fatimai titkottartalmazó borítékot. A pápa hosszúgyengélkedése alatt meggyõzõdik arról, hogy a fati-mai jelenések napja és a merénylet napja (május 13.)közötti egybeesés igen jelentõs: üzenete vanszámára. Mária térítette el a merénylõ golyóját.Ezért a Szentatya 1982. május 13-án Fatimában,egymillió zarándok elõtt hálaadó szentmisét mutatbe, és köszönetet mond a Szent Szûznek, hogymegmentette életét. 1984-ben elküldi a testébe

fúródott golyót Fatimába, hogy helyezzék el azt aSzûz szobrának koronájába. 1991. május 13-i,második fatimai zarándoklata alkalmával pedigköszönetet mond Máriának, hogy elvezette anépeket a szabadságra. Az ezredfordulón II. JánosPál és Ratzinger bíboros elhatározzák, hogy köz-zéteszik a harmadik titkot. 2000. május 13-án II.János Pál boldoggá avatja Ferencet és Jácintát, ésmegáldja a még élõ 93 éves Lúciát. Sodano bíborosállamtitkár az ünnepi mise végén bejelenti, hogy aVatikánban hamarosan nyilvánosságra hozzák aharmadik titokról szóló szöveget. Ratzingerbíboros szövegezi meg a kommentárt, aki márkorábban is ismerte a titkot, és óvott a szenzá-cióhajhászástól, hiszen nincs szó új kinyilatkoza-tásról, sem világvégi katasztrófáról szóló üzenetrõl.2000. június 26-án teszik közzé a szöveget.Ratzinger bíboros megmagyarázta, hogy „prófétailátomásról“ van szó, és nem egy jövendõ eseménypontos, „lefényképezhetõ“ víziójáról. A harmadiktitok a huszadik században az ateista kommuniz-mus által üldözött keresztényekrõl, a pápák általvezetett vég nélküli keresztútról, a pápaszenvedésérõl szól. A szöveg által emlegetett„fehér ruhás püspök“, akit megölnek, maga II. JánosPál, aki megmenekült a gyilkos merénylet után, merta fatimai Mária megoltalmazta. 2000. október 8-án, a püspökök szentévi jubileuma alkalmával, a fati-mai Mária-szobrot Rómába vitték és a Szent Péter-bazilika bejáratánál állították fel. Ötszáz püspökjelenlétében II. János Pál ekkor felajánlotta a har-madik évezredet az Egyház Anyjának.

A titkok között, mint fentebb is említettem,szerepelt, hogy Oroszország megtér, és a pápafelajánlja az egész világot Mária Szeplõtelenszívének. Minderrõl a Szûzanya 1917-ben beszélt,amikor a kommunizmus tombolt Oroszországban,a templomokat lerombolták és a nép vezéreinek hittemberek szobrait állították fel helyükre. Ki hitte vol-na akkor, hogy néhány évtized múltán e szobrokhelyén ismét templomok fognak állni, és a pápa avilágot Oroszországgal együtt felajánlja MáriaSzeplõtelen Szívének. A harmadik s egyben utolsófatimai titok pedig pontosan leírta, hogy a XX.században nagyon sok ember szenvedni fog ahitéért, s mindezt a látnokok egy hosszú menetenlátták, amely menet élén egy fehér ruhába öltözöttpüspök haladt, akinek véres volt a reverendája. Eza fehér ruhába öltözött püspök a Szentatya, II. JánosPál pápa, akinek a ruhája az 1981. május 13-án afatimai jelenés évfordulóján ellene elkövetettmerénylet következtében lett véres. A vértanúkhosszú sora pedig a XX. századi szenvedõk nevesés névtelen mártírjai elõttünk is ismertek. S min-derrõl a Szûzanya 1917-ben beszélt.

A társadalom peremén élõ embereket Krisztusa középpontba helyezi, és velük mûveli csodáit. ÍgySzent Józsefet a peremrõl a Boldogságos SzûzMária mellé állította védelmezõül, hogy meg-valósíthassa vele minden idõk legnagyobb csodáját,a megtestesülést. Mária Európa peremérõl,Fatimából, a vallásszabadság értékes kincsétRómán keresztül Oroszországba viszi. A közbeesõállomások Fatimából kiindulva a római Szent Péter

FFaattiimmaa –– IIII.. JJáánnooss PPááll –– mmeerréénnyylleett

2012. MÁJUS 5

tér, ahol egy fehér kõ jelzi a Szentatya ellenimerénylet helyét, és végül a Vörös Tér Moszk-vában, ahonnan a vallásszabadságot Kína irányábakell tovább vinni. A rosszat csak a jó által lehetlegyõzni. Ez azonban nem történik áldozatoknélkül, néha még véráldozattal is jár. Így történtJézussal a Golgotán, ahol Mária jelen volt, és ígytörtént II. János Pállal a Szent Péter téren, ahol afatimai Mária megmentõként ugyancsak jelen volt.

II. János Pál pápa nélkül, a kommunizmus falaiés szöges drótjai nem omlottak volna le, a börtönökés gulágok nem nyíltak volna ki, s a berlini fal mégma is állna, és kettéosztaná a várost és ezzelEurópát, hogy Európának az ateizmustól valómegszabadítását megakadályozzák, ezért lõttek apápára a római Szent Péter téren a fatimai napon,1981. május 13-án. Itt a fatimai Mária 1981-benmegmentette a pápa életét, hogy a saját missziójátés a pápa misszióját teljesítse, hogy Európának azigazi szabadságot meghozza.

Így hozta el Mária a vallásszabadságot Fati-mából a római fehér kövön keresztül Oroszországközéppontjába, a moszkvai Vörös Térre. A kom-munisták által 1917-ben lerombolt Megváltószékesegyházat a moszkvai Vörös Tér közelébenközben ismét fölépítették, az elnyert vallásszabad-ság jelképeként. A vallásszabadság a legsebez-hetõbb és egyúttal legfontosabb formája az emberiszabadságnak. Oroszország majd 80 évig, hazánktöbb mint 40 évig kénytelen volt nélkülözni a val-lásszabadságot.

„Ne félj Mária“ szólt hozzá az Úr angyalaNázáretben a Megtestesüléskor. Ugyanezt afélelemnélküliséget várja el az Úr húsvét után azapostoloktól, amikor azt mondja nekik: „Menjetektehát, tegyetek tanítványommá minden népet! S

íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.“Mária félelem nélkül válaszolt az angyal szavára éskész volt, hogy Jézus Krisztust a világra hozza. Az apostolok is bátran vitték el az evangéliumot avilágba.

II. János Pál pápa a római Szent Péter térenbevezetõ szentmiséjében 1978-ban ezt kiáltottafelénk: „Ne féljetek! Nyissátok ki, tárjátok szélesrea kapukat, s legfõképp szívetek kapuját Krisztusszámára!“

Mi is ezt szeretnénk minden hónap 13-án,amikor az engesztelõ szentmisében imádkozunkmagyar hazánkért, annak lelki megújulásáért vala-mint saját bûneink engeszteléséért.

A séi faluházban pedig a fatimai jelenés 95.évfordulóján, valamint II. János Pál ellen elkövetettmerénylet 31. évfordulóján bélyegkiállítást nyitot-tunk meg, s a bélyeg sorozaton keresztül figyelem-mel kísérhetjük Boldog II. János Pál életútját. A június végéig megtekinthetõ kiállításra mindenérdeklõdõt szeretettel hívunk és várunk!

Dr. Perger Gyula

IIII.. JJáánnooss PPááll aa mmeerréénnyyllõõjjéévveell AAllii AAggccáávvaall,, aakkiitt mmeeggllááttooggaattootttt bböörrttöönnéévveeii aallaatttt

AA mmeerréénnyylleett uuttáánnii ppiillllaannaatt aa rróómmaaii SSzzeenntt PPéétteerr ttéérreenn

6 2012. MÁJUS

Változás történt az alapítvány kuratóriumá-nak személyi összetételében az év végén.Garger Imre elköltözés miatt, Sörös István pol-gármesteri teendõi miatt, Kecskés István pedigcsaládi okok miatt vált ki a kuratóriumból. Azúj kuratórium elnöke továbbra is HorváthBalázsné, tagjai: Bartos Dénesné, Pezenhófer

György, Sipos Gábor, Takács Lajosné. Akönyvelési teendõket Poór Sarolta végzi.

Az alapítvány méltó elismerése volt, hogy akuratórium elnöke, Horváth Balázsné 2012.január 28-án Dr. Kiss Gyula díjat vehetett áta közösségért végzett munkájáért. Az ünnep-ségen, melyen településünk jelenlegi és

korábbi polgármestere is részt vett, egyprezentáció keretében mutattuk be azalapítvány sokszínû tevékenységét.

Április 7-én már negyedik alkalommal ren-deztük meg a húsvétváró kézmûves foglal-kozást, amelyrõl a felvételek falunk honlapján

BBeesszzáámmoollóó aazz ÖÖrröökkSSÉÉggüünnkk AAllaappííttvváánnyy 22001122.. éévv eellssõõ nnééggyy hhóónnaappjjáábbaann vvééggzzeetttt

tteevvéékkeennyyssééggéérrõõll

Az ÖrökSÉgünk Alapítvány fontosnak tartjaa falu virágosítását, ezért – mint minden évben,2011-ben is virágokat ültettünk a Szabadságutcai patakhídra, a buszmegálló mellettifadézsákban az örökzöldeket felfrissítettük.

Április 16-án a Faluházban már harmadszorrendeztünk sikeres húsvétváró kézmûvesfoglalkozást.

A pünkösdi királyné-járás hagyományátújraindítottuk 2010-ben, ezért megvásárol-tunk 40 ruhára való anyagot, melyeket magunkkészítettünk el. 2011-ben már ezekben: pirospöttyös szoknyákban, fehér köténykékbenköszöntötték az ünnepet a házaknál a pünkös-dölõ lányok. Sajnos nem jutottak el mindenházba, mert egy csoporttal kevesebb tudottútnak indulni.

Elmaradhatatlan az évenkénti Adventi kon-cert. Elõtte felállítottuk a szabadtéri Betle-

hemet, a koncertet pedig a hagyományosszeretetvendégség követte. A fellépõ tambu-razenekar és énekegyüttes Ausztriából,Schandorfból érkezett.

Az alapítvány végre meg tudta valósítani azta tervét, hogy Sé hõsi halottainak méltóemléket állítson. A hõsök napján ünnepimûsorral és megáldással zajlott le az emlékmûavatása. A templomkertben felállított hõsiemlékmû mellett elhangzott mûsorban a hõsökleszármazottai mûködtek közre, ezt koszo-rúzás követte, az alapítvány, az egyházközségés az önkormányzat helyezte el koszorúját atalapzaton.

Az ÖrökSÉgünk Alapítványt a Vas MegyeiBíróság 1999.07.01-én, a Pk.60.062/1999/3. szám alatt vette nyilvántartásba.

Az alapítvány az Alapító Okiratában foglaltközhasznú céljainak megfelelõen végezte

tevékenységét 2011. évben. Az alapítvány összes bevétele 2011. évben:

54 e FtAz alapítvány 2011. évben 74 e Ft összeg-

ben részesült közcélú felajánlásban az SZJA 1%-ából.

A 2011. évi ráfordítás összesen: 44 e Ftebbõl: Virágosítás: 3 e Ft

Egyéb (posta, nyomtatvány, hirdetésidíjak): 22 e Ft

Húsvétváró délelõtt: 15 e FtHõsi emlékmû avatása 4 e Ft

2011. évi pénzügyi eredmény: 10 e Ft2011. évi értékcsökkenés: 105 e Ft

Az alapítvány 2011. december 31-én1.384.490,- Ft vagyonnal rendelkezett.

ÖrökSÉgünk Alapítvány

KKöözzhhaasszznnúú tteevvéékkeennyyssééggrrõõll sszzóóllóó rröövviidd ttaarrttaallmmiibbeesszzáámmoollóó 22001111.. éévv

2012. MÁJUS 7

láthatók. Öröm volt látni a sok kedves gyer-mekarcot és az elkészült húsvéti hangulatú tár-gyakat.

EEggyy kkéérréésssseell ffoorrdduulluunnkk aa ffaalluu ffeellnnõõtttt llaakkoossssáággááhhoozz..

AA sszzeemmééllyyii jjöövveeddeelleemmaaddóó 11 %%--áábbóóll bbeeffoollyyóóöösssszzeeggeett iiddéénn aa tteemmeettõõii hhaarraanngglláább ééss

lléélleekkhhaarraanngg kkéésszzííttéésséérree sszzeerreettnnéénnkk ffoorrddííttaannii..EEzzéérrtt kkéérrjjüükk,, hhooggyy aaddóójjuukk 11 %%--áátt eerrrree aa ccééllrraa

aajjáánnlljjáákk ffeell aazz aallaappííttvváánnyyoonn kkeerreesszzttüüll..AA kkeeddvveezzmméénnyyeezzeetttt nneevvee:: ÖÖrröökkSSÉÉggüünnkk

AAllaappííttvváánnyy,, aaddóósszzáámmaa:: 1188888899115500--11--1188

ÖrökSÉgünk AlapítványFotók: Horváth Balázsné

Az idei Vas megyei levéltári nap elõadói„bulvárosabb“ témaválasztással kis történel-mi epizódokat idéztek meg, máig ható tanul-ságokkal. Dominkovits Péter egy rangos séicsalád sarjának, Palásti Zsigmondnak„förtelmeskedése“ 1677-ben címmel tettközzé szóban egy figyelemre méltóko(ó)rtörténeti tanulmányt. Gr. rimaszécsiSzéchy Péter, Vas vármegye fõispánjaparancsára 1677. június 9-én BácsmegyeiFerenc, a törvényhatóság egyik alispánjavezetésével megyei tisztségviselõk érkeztekKis-Sébe, ahol kiterjedt tanúkihallgatástfolytattak le. Hat település (Kis- és Nagy-Sé,Dozmat, Ondód, Olad, Torony) lakosaithívták össze, négy kérdésben faggatva õket.

Az általános közállapotok, mint mindig,

ilyenkor is némi sikerrel járó feltérképezésemellett a negyedik kérdés meglepõenkonkrét vizsgálati célt fogalmazott meg: atanúk mit tudnak Palásti Zsigmond uramNémet Jancsi nevû szolgálójával, avagymásokkal elkövetett „förtelmeskedésérõl?“(állítólag gatyaletolás esete forgott fenn).Miként a konkrét kérdés is elbújtatva jelentmeg a tanúkihallgatásban, úgy a konkrétválaszok is csak a sokadik tanú által, fölöt-tébb beszédesen kerültek elõadásra. Abüntetõügyekben keletkezett teljes tanúki-hallgatási jegyzõkönyv és maga az eset jelen-tõs dokumentum.

Kozma Gábor (Vas Népe, 2012.4.28.)

PPaalláássttii ZZssiiggmmoonndd„„fföörrtteellmmeesskkeeddééssee““

VVAASSGGYYÛÛJJTTÉÉSSMárcius 31-én vasgyûjtést szerveztek a

séi fiatalok a faluban. Minden házat szemé-lyesen kerestek fel, hogy a tavaszi nagy-takarítás által kiszelektált vas hulladékotösszegyûjtsék. A gyûjtésbõl befolyt össze-get a temetõ melletti harangláb elkészíté-sére ajánlották fel. Köszönet minden séilakosnak, aki hozzájárult a vasgyûjtés sike-res lebonyolításához!

EEggyy lleellkkeess ffiiaattaall ccssaappaatt.. ÚÚjjaabbbb öösssszzeeffooggáásseeggyy ccééll éérrddeekkéébbeenn

Március végén újra sikerült a falu aktívlakosságát egy szép és nemes cél érde-kében összefogni. Hogy is kezdõdött?Tûzoltó egyesület – Vasgyûjtés – Fiatalok.

A fiatalok egy csapata szerette volna újralétrehozni a séi tûzoltó egyesületet és egyvasgyûjtés keretében akarták megalapoznia tõkét, amivel elindul az egyesület. Sajnosa tervek álmok maradtak. Úgy gondolták,hogy a vasgyûjtésrõl nem mondanak le,mert munkájukat, idejüket nem sajnálvasegíteni, tenni szeretnének a falu javára.

Úgy gondoltuk, a harangláb építéseérdekében lépünk mi is. Az önkormányzat-tal egyeztetve 3 csapat, 3x4 ember, 450ház, 10 óra munka, ez volt a cél, és sike-rült!

A falu azon része, aki mindig nyitott min-denre, nagy szeretettel várta a csapatot!Ahol nem volt fémhulladék, ott jó szóvalbiztatták a fiatalokat és volt olyan ház, aholpénzt adtak a haranglábra. Külön köszönetérte! Velünk voltam, és tapasztaltam, hogya falu egy részében a függönyök mozdul-tak, de az ajtók nem nyíltak e cél érdekébensem!

Az a tapasztalatunk – persze itt istisztelet a bõséges kivételnek-, hogy Sébenlakni jó, kapni jó, de adni...

A munka jól sikerült, a lábak és a kezekelfáradtak, egy napnak vége. Vasárnap afiuk újra együtt ... válogatás, szelektálás,bontás.

A fémhulladék elszállításáért nagyköszönet Fichtacher Károlynak és SzakályTibornak.

A nagyobb felajánlókat név szerint nememlítjük, nekik e sorokban fejeznénk kiköszönetünket, és köszönet Szombat-helynek! A fiatalokat sem említjük névszerint, õk azok, akik minden társadalmimunkán ott vannak és nyitottak mindenkifelé, akik csatlakozni szeretnének hoz-zájuk.

A vasgyûjtés révén 150.000 Ft-taltudunk hozzájárulni a harangláb építé-séhez.

Horváth László képviselõ és a fiatalok

8 2012. MÁJUS

Az Aranykör Klub aktívan részt vett a falukarácsonyi ünnepségén. A karácsonyfa díszí-tése mellett a vendégek fogadásánál, asütemények, a forralt bor és a tea kínálásávalsegédkeztünk, hogy a vendégek jól érezzékmagukat. A pásztorjátékot a gencsapáti fiatalokelevenítették fel, ami nagy örömet szerzett aközönségnek.

Idén január 9-én tartottuk a klub születés- ésnévnapi ünnepségét, ahová a hagyományokhozhíven most is meghívtuk az oladiak nyugdíjasklubját. Az ünnepi beszédek után kezdõdött avacsora. Az önkormányzat egy nagyon széptortával ajándékozott meg bennünket, amelyeta címzetes fõjegyzõ asszony adott át. Aszeletelésnél a polgármester úr és Nagy Zoltán

képviselõ úr segédkezett, aki anyagiakban istámogatja az Aranykör Klubot.

Az est további részében Szabó Ákos szol-gáltatta a talpalávalót, a hangulat fergetegesvolt. Ezen az ünnepségen közel 50 emberszórakozott.

A klub ebben az évben 5 új taggal bõvült,akiket nagy szeretettel és barátként fogadtunk.

Fekete ErnõnéFotó: Csalló Ferenc

AArraannyykköörr KKlluubb

A Mosoly Klub 2012. évben is megtartja havirendszeres összejöveteleit a Faluházban.

Eddig két olyan esemény történt körünkben,amit úgy gondoltuk, megosztunk Sé lakóival.

2012. március elején ünnepelte a Gejzírsörözõ vezetõje, Horváth László azt az eseményt,mely szerint 10 éve vezeti a sörözõt. Erre ajubileumi alkalomra zártkörû estet szervezett,melyre többek között a Klub is meghívást kapott.Részt is vettünk, szinte teljes létszámban,néhányan férjeinkkel kiegészülve.

A vacsora elõtt Horváth László néhány kedvesmondattal köszöntötte a jelenlévõket, és elmond-ta, hogy többet is kapott, mint amit keresett: csalá-dot, barátokat, életcélt, megbecsülést, melyneklegnyilvánvalóbb eredménye a képviselõvéválasztás volt 2010 októberében.

A köszöntõ után a vendégei lehettünk egy koc-cintásra, valamint egy nagy tányér gulyással is ked-veskedett, amivel szó szerint jóllakhattunk.Kedvenc zenészünk játszott az est folyamán,Kónya László, aki ismét bizonyította, hogy fárad-hatatlan: egész este talán egyszer sem állt fel ahangszere mögül. Cserébe a vendégek is bizonyí-tották hálájukat sok-sok tánccal, fergetegesjókedvvel. Megválasztottuk az est királyát és ki-rálynõjét, s jó kis beszélgetésekre is jutott idõ. A klub egyöntetû véleménye szerint rendkívül jól

sikerült összejövetel volt, köszönet érte HorváthLászlónak, és feleségének, Reninek is, hogymegörökítette az eseményt jó néhány fényképenszámunkra.

Húsvét közeledtével úgy gondoltuk, hogymegkérjük Perger Gyula atyát, már nem is annyi-ra új plébánosunkat, hogy jöjjön el közénk egykötetlen beszélgetésre.

Perger atya szívesen fogadta invitálásunkat, s anagyhét hétfõjén – mikor amúgy is soronkövetkezõ összejövetelre készültünk – került sorerre a találkozásra. Alaposan kikérdeztük õt azindulásról, mi késztette ennek az életcélnak amegvalósítására, elhivatottságáról, a beillesz-kedés nehézségeirõl-sikereségérõl. (Szubjektívvéleményemként talán elmondhatom, hogy ez azÕ személyiségével, nyitottságával, kedvességéveltalán nem is lehetett annyira nehéz.) Szóba kerülttöbbek között a cölibátus, a papság létszámánakcsökkenése, a húsvéti liturgia rendje, találtunkközös kapcsolódásokat, kicsit visszamentünk amúltba is, fõleg idõsebb tagjaink elevenítettek felnéhány, a templomhoz, egyházhoz kapcsolódógyermek- ifjúkori emlékeiket.

Nem akarom mindig ismételni magamat, de ezaz este is olyan élményt adott számunkra a Gyulaatyával való beszélgetés által, amit talán ajándék-nak vehetünk: lelki békét és az összetartozás

fontosságát, a rohanó világban leltünk alkalmategy kis lassításra, békés beszélgetõs együttlétre,amit az Atya ígéretét bírva a közlejövõben foly-tathatunk.

A kupakgyûjtés továbbra is tart, s ha esetlegvalaki kedvet kapna, szívesen látjuk a klubban,minden hónap elsõ hétfõjén este 7-kor.

Bolla NorbertnéFotó: Matecsik Mercedesz

AA MMoossoollyy KKlluubb hhíírreeii

Ízig-vérig városi lány voltam, bár gyer-mekkorom legszebb nyarait falun, nagyszü-leimnél töltöttem. Egyetemista koromban ötévig Budapesten éltem, és bizony nehezemreesett a visszatérés a kisvárosba, Szombat-helyre. Hiányzott a nyüzsgés, a színház, azopera. Késõbb a család, a gyerekek, a munkaés a szülõváros szeretete kárpótolt mindezért,de azt nem képzeltem soha, hogy falusi lakosleszek.

Amikor a fiam végzett, és családot alapított,a szûkös lakások után házépítésbe fogott,Sében vett telket. Én addig csak annyit tudtamSérõl, hogy a háború alatt a bombázások elõlsokan jöttek ide vonattal, a háború után megarról volt híres, hogy az útelágazásnál rejtõztekaz igazoltató katonák. Amikor elõször voltamteleknézõben, mindjárt megfogott a táj szép-sége, az utcabeliek szorgalma és összefogása.Minden család szerényen kezdte az építkezést,

küszködve az anyaghiánnyal, mert bizonyakkoriban a tégla beszerzése is nagy feladatvolt. Gyakran jöttem én is segíteni – vagy lábat-lankodni – és mindig meghatott, ahogyansegítették egymást ezek a fiatalok.

Fiamék szerettek itt élni, de õket a munka, ahárom gyereket, a tanulás, a különórák, a sportegyre inkább Szombathelyhez kötötték, mipedig ketten maradtunk egy nagy házban, ígyadódott a csere lehetõsége. Szívesen jöttünk,mert ismerõs helyre, jó ismerõsök közékerültünk. Még be sem fejeztük a költözködést,férjem megbetegedett, hosszú ideig kórházbanvolt, aztán néhány év stagnálás után állapotarosszabbodott, életének utolsó idejétbetegágyban töltötte. A betegsége alatt mind-végig éreztük az utcabeliek rokonszenvét éssegíteni akarását. Én a költözködéskor márnyugdíjas voltam, de még tíz évig bejártam avolt munkahelyemre, elõször gyakrabban, majd

egyre ritkábban. Feltöltõdést jelentett a mun-ka, a más irányú feladatok ellátása és fõleg arégi munkatársak szeretete. Nagy örömötjelentett, amikor megvalósult a másodikbuszmegálló, így kevesebbet kellett gyalogol-nom. Bár az utat nem egyedül kellett megten-nem, mert a befogadott kis csúf, vak, sánta, dea világ leghûségesebb Picurka kutyája mindégelkísért és várt a megállóban. Viszont nagyonszomorú vagyok a zöldséges üzletek és amikromarket bezárása miatt.

A fiam „hazajár“ Sébe, az unokáim pedigkisebb korukban minden szabadidejüket itttöltötték, a régi barátokkal most is tartják akapcsolatot.

Ahogy megöregedtem, úgy szûkültek alehetõségeim, sõt sajnos az igényeim is.Különösen a balesetem óta lettem „itthonülõ“,kielégít az otthonom, a kertem, figyelem anövényeket, madarak életét. Egyedül élek, denem vagyok magányos, a szûkebb és tágabbcsaládom szeret, és a séiek is befogadtak.

Tóthné Nagy Sára

2012. MÁJUS 9

A tavaszi nagy olvadáskor az árvíznek ismegtaláltuk a maga szépségét. Otthonrólelhoztuk a fateknõt és csónakáztunk amegáradt patakon, ami nem volt éppenveszélytelen.

Akkoriban kisebb volt a veszélyérzetünk,vagy talán nem is volt. Ezt mi sem bizonyítjajobban, hogy Sé meg Olad között volt az oroszlõtér. Mi rendszeresen odajártunk üres töltény-hüvelyeket gyûjteni, hogy legyen a puskáinkbalõszer. Néha találtunk éles lõszert is.Tábortüzet raktunk és ezeket lõszereketbeleszórtuk a tûzbe. Élveztük, ahogy a tûzmelegétõl felrobbantak. Még a mai napig iscsodálkozom, hogy nem történt belõlekomolyabb, netán halálos baleset. Hát ennyit agyerekek veszélyérzetérõl.

Abban az idõben javában dúlt a„Hidegháború“. Ezt a falu abban érezte meg,hogy beleesett a határsávba. Csak az itt lakókjöhettek be, idegenek csak külön engedéllyel.A határõrök rendszeres igazoltatásokkalszûrték ki az idegeneket, mivel szerintük nyu-gatra akartak szökni. Az egyik ellenõrzésipont a régi bucsui út elágazásánál, a másikpedig a régi dögtemetõ környékén, az oladiréten volt. Itt ellenõrizték azokat, akik nempostaúton jöttek.

Mi rendszeresen jártunk haverkodni ahatárõrökkel, megmutatták a fegyverüket.Akkor láttam életemben elõször „Kalocs-nyikov“ géppisztolyt. Ezt a fegyvert használtamkét évig késõbb határõr koromban. Akkor mégnem sejtettem, hogy én is határõr leszek.

Sötétedéskor a patak és a dögtemetõ köztirészre ún. botlódrótot húztak ki, ami össze voltkötve egy jelzõrakéta kilövõvel. Így ha valaki asötétség leple alatt átmenni az adott szaka-szon, valószínûen belebotlott a drótba, és a

rakéta felrepült. Nappali fény világította be akörnyéket.

Nyári szünet idején a napközi valamint akülönbözõ táborok híján a szabadidõnket aréten, a patakok partján, valamint az erdõbentöltöttük. Mivel szinte minden gyerek szegénysorból származott, ezért játékainkat magunkkészítettük, a házak körül található fahul-ladékokból, valamint az erdõkben, patakpar-tokon található faágakból. Elsõsorban fakar-dokat és kavicsokat kilövõ puskákat,„golyószórókat“ készítettünk. Ebben nagysegítség volt az édesapám kis asztalosmûhe-lye, hisz ott a fegyvergyártáshoz szükségesösszes szerszámot megtaláltuk. A fegyverekelkészülte után következett a „gyerekhad-sereg“ felfegyverzése.

A faluban a gyereksereg két részre oszlott.Egyik fele, melynek én is a tagja voltam, a falukeleti Szombathely felé esõ részén lakók, amásik pedig a nyugati rész volt (Nagysé,Petróc, Pilletelep) Mindig egy elõremegbeszélt helyen és idõben voltak az össze-csapások, ahol néha foglyokat is ejtettünk,akiket aztán kihallgattunk, válogatott mód-szerekkel megpróbáltuk kiszedni a hadi-titkaikat. Mindkét csapatnak megvolt akiépített fõhadiszállása, ahol megbeszé-léseket tartottuk és a Haditerveket dolgoztukki. Akkoriban felkapott könyv volt a „Timur éscsapata“, amelybõl a különbözõ ötleteketmerítettük.

Rengeteget jártuk a természetet (ami sze-rintem sok mai gyerekre is ráférne) reggeltõl-estig. Sokszor úgy elrepült az idõ, estefeleegyszer csak azt hallom, hogy keresnek aszüleim az erdõ körül. No meg is kaptam értea magamét.

Most már felnõtt koromban értettem meg,

hogy milyen jók is ezek a barkácsolások, hisz akézügyességem nagy részét akkor szereztemmeg. Késõbb mikor elköltöztünkSzombathelyre, az iskolában kamatoztatnitudtam biológia órákon a természetben spon-tán szerzett ismereteket.

Az utóbbi idõkben a különbözõ médiáksokat foglalkoztak a Rohonctól az ókoriSavariáig tartó római kori vízvezeték rendszerfelfedezésével. Mosolyogva és nem kisbüszkeséggel gondolok arra, hogy mi márakkoriban felfedeztük egy bizonyos szakaszát apetróci dombon. Kibontottuk és kb. 20 métertbe is másztunk a kincstalálás reményében. Desajnos nem sok eredménnyel jártunk, mertamire mi azt hittük, hogy kincsesláda, azvalójában egy beomlott kõdarab volt. Nem islehetett más, hisz ez nem egy kincses barlang,hanem egy vízvezeték.

A napokban tudtam meg, hogy az egyik ját-szótársam talált egy karddarabot, markolattalegyütt egy másik szakaszon.

Ha a nyári melegben kiizzadtunk, akkormentünk az Arany-patakra fürödni. A fut-ballpálya mögötti részen a pataknak voltegy szélesebb szakasza, ahová strandotépítettünk. A réten gyeptéglákat ástunk ki,és gátat építettünk belõlük, így felduzzasz-tottuk a patakot. Olyan jól sikerült a duz-zasztás hogy a partról, és magunk építettugróhelyekrõl még fejeseket is lehetettugrani anélkül, hogy elértük volna a mederalját. Ha megszomjaztunk, akkor a patakbólittunk, hisz olyan tiszta volt a víz akkortájt,hogy nem lett tõle semmi bajunk. A rétenvadsóskát ettünk, sõt az árok partján termõpapsajt is igazi csemege volt számunkra.

Katona Károly

(A szerzõ családja valamikor Sében élt. A nagypapa volt sokáig a séi tûzoltóparancs-nok. A szerk.)

BBeeffooggaaddttaakk

GGyyeerrmmeekkkkoorrii ééllmméénnyyeeiimm

„Lélekharang kongva szólA reggel nyugodt csendjébenEgy elment lelket sirat búsan,Nyugodjon békében.“

A XIX. század második felében a templo-munk a temetõ középtáján helyezkedett el,ahol volt egy fából készült harangláb.Legendák keringtek arról, hogy a harang hollehet. Állítólag Sében temették el, megszerették volna menteni az utókor számára,de a mai napig nem került elõ.

Önkormányzatunk szeretne a temetõ mel-letti üres területre egy haranglábat felállítani,amely temetéskor megkondulhatna, és alélekharang kísérné az elhunytat az utolsóútjára. A terület parkosítását már elkezdtük.Maga a harangláb fából készülne, a tetejezárt lenne, hogy megvédje a harangot az

idõjárás viszontagságaitól. A harang úgy150 kg-os lenne, és annak az ára 500 000Ft. Ezenkívül a faanyagot, és a munkadíjatkell még kifizetni. Ehhez szeretnénk alakosság segítségét kérni, hogy megvalósul-hasson ez az elképzelésünk.

Már elkezdõdött a gyûjtés. Erre a célraajánlották fel a koncert bevételét a séizenészek. (Amibõl 47 000 Ft jött össze.Errõl már írtunk.) Színvonalas mûsort láthat-tunk, hallhattunk, öröm volt látni a kicsiketis, akik bemutatkoztak, és akikre nagyonbüszkék vagyunk mi séiek. Hálás szívvelgondolok az összes zenészre, és VinczeEszterre, aki már több mint egy évtizedeháziasszonya a koncertnek. Március 31-énHorváth László képviselõtársam a fiatalokkalvasgyûjtést szervezett, aminek a bevételétszintén a harangláb építésére ajánlotta fel.

Köszönjük szépen a vasat! Többen mondták,hogy azért adnak szívesen, mivel jó célt szol-gál az arra összejött pénz.

Szeretném kérni a falu lakosságát, támo-gasson bennünket a harangláb építésében!

Tudom, most nehéz sok embernek azélete, de ez egy nemes cél, amire várjuk azÖnök segítségét. Támogatói jegyetkészítünk 1000 Ft-os címletekben a pontoselszámolás végett. Kérem Önöket, ha szívü-gyüknek tekintik, akkor segítseneklehetõségeikhez képest. A jegyek meg-vásárolhatóak a postán. A jó Isten fizessemeg mindenki önzetlenségét! Remélem egy

éven belül fel-szentelt harang-lábbal büsz-kélkedhet a fa-lunk!

ViszkednéGyürüs Mária

Szobám ablaka a Szent Márton templomranéz. A toronyban óráról órára megszólal aharang, jelzi az idõ múlását. Ha éppen dol-gozom, leteszem kezembõl a tollat. Rövidimát mondok a szeretteimért, megköszönöm,hogy élünk, áldást kérek rájuk és a munkám-ra. Máskor csak annyit mondok: Istenem,segíts meg minket!

Megülnek az apró hangocskák az ablakokpárkányán, a függönyök ráncain, a járda-szegélyeken, az autók ütközõin. Szellõk hátánsodródnak, ághegyeken billegnek.Fogócskáznak a gyermekekkel, belesimulnaka szerelmesek mosolyába, otthont találnak abarátok kézfogásában.

Templommá lényegül minden, amire hull ahangesõ. Oltárrá magasztosulnak a házak,szentképpé a fõtéri sokadalom.

Árad a kristálytiszta hangzat. Úgy tudom,az emberek szívében él egy csöpp harang ésérzékeli a nagyobb testvér kondulását.Fogadja a rezgéseket, átveszi a dallamot.Egyazon ritmusban mozdulnak, egymásbaolvad a hangjuk. Olyan, mint egy kis tolmács,lefordítja az égi szózatot. Õ súgja meg, hogyéletünk különbözõ helyzeteiben mit kell ten-nünk és õ kér segítséget ahhoz, hogy a fent-rõl származó terveket megvalósíthassuk. Ígyvált üzenetet egymással Isten és ember, égi ésföldi, a lehetõségek és a valóság.

Amikor zaklatott vagyok, feszült, hajszolt-nak érzem magam és kedvetlennek, aharangot nem hallom. Ugyanúgy kocogtatjáka hangok szobám ablakát, mint máskor, de énészre sem veszem. Utóbb mindig kiderül,ilyenkor rossz úton járok. Fut körülöttem avilág. A sietségben elveszejtem magam.

Az ég zengõ hangja csak belsõ csendben,nyugalomban és békében talál rám. Ekkorérkezik meg hozzám a nekem szóló, senki

másnak nem kézbesíthetõ üzenet.Sokan félnek az átvételétõl. Tudják, ha tet-

teiket a legszentebb elvárásokhoz hasonlí-tanák, alulmaradnának. Hiszen nem mindigazzal foglalatoskodnak, amivel kellene,gyakran halogatják munkáikat, és az sem biz-tos, hogy pontosan és szépen teszik a dol-gukat. Úgy gondolják, ha becsukják a fülüket,minden úgy folyhat tovább, mint addig.Változtatásra nincs szükség.

Szelíden szól a harang, szinte csak érintbennünket. Oly kedvesen, mint mikor álmábólébresztenek valakit. Ha az egyik órában nemmozdulunk, talán a következõben, vagy a har-madikban, a sokadikban… A harangtürelmes. Nem hagy el bennünket.

Hangján Isten beszél hozzánk, szeretnevalamit mondani. Aki nem hallgatja meg,magára marad, vezetõ nélkül kóborol a világ-ban, még ha csillogó, pazarnak tûnõ utakonis. Megriad az elsõ vihartól, menedékértesdekel a zivatarban, célt téveszt a keresz-tezõdésekben, csillagtalan az õ ege. A benneis lüktetõ harangocskára por száll, majdvastag kõréteg rakódik. Kalimpál, verdes egyideig, azután elnémul. Talán örökre.

Az ércharangok zengenek-zúgnak. Egyárnyalattal másként hajnalban, mint alkonyat-kor, téli szikrázó fagyban, mint nyári rekkenõhõségben.

Más a katedrálisok pompás zengzete, és afalusi templomok tájba simuló bongása. Mégisegyazon nyelven, harangul beszélnek.

Állandóságot hordoznak. Átlátható szaka-szokra osztják a nap huszonnégy óráját, hoz-zájuk igazítják a földeken dolgozók a munkát,szerelmesek a találkozóikat. Emlékeztetnekarra, hogy az elkövetkezendõ idõ eddigiéletünk utolsó, a jövendõbeli elsõ órája lesz.Érdemes kihasználnunk, szívünket, lelkünket,

minden érzékszervünket megnyitnunk azérkezõ élmények elõtt. Szavainkat és tettein-ket hangoljuk a legtisztábbra!

A születõ hatvan perc új utakra hív. Nevigyünk semmit magunkkal, ami visszahúz,eltérít legszentebb céljainktól. Óráról óráracsiszoljunk életünk gyémántkövén.

Hallgatom a templomtorony hangszerét.Emberi kéz gyártotta, isteni sugallatra.Mindegy, hogy egyet üt, tizenkettõt vagyhosszabban ver, mint délben vagy a nagyünnepeken, addig zeng, ameddig bennem szól.

Most egy több mint negyven évvel ezelõttinapsütéses szeptemberi napot idéz föl ben-nem. Édesanyám kísért ki a pályaudvarra.Szombathelyre indultam a tanítóképzõbe.Távolodott a vonat, nem az állomástól, nema gimnáziumi évektõl, nem Budapesttõl,hanem Tõle. Ömlöttek a könnyeim. Az állam-vizsga után az egykori Savaria városa lett azotthonom.

Onnan jártam haza egész nyarakra, azünnepeken és minden adandó alkalommal.Két éve édesanyámat és édesapámat iselveszítettem. A kelenföldi pályaudvar mel-letti Szent Gellért templom urnatemetõjébeköltöztek. Már csak a bátyámék élnek aházban. Hozzájuk érkezem, amikor csaktehetem. Teszünk-veszünk a megüresedettszobákban, bóklászunk az örökre lélek nélkülmaradt kertben. Visszafelé Kelenföldrõl indu-lok, mindenkor az esti vonattal.

A peronon várakozom. Hét órakormegszólalnak a sírokra vigyázó harangok.Nagyobbik társát a lélekharang követi. Mint-ha a szüleim szólnának. – A Jóisten vigyáz-zon rátok! – mondják. Hullik a könnyem,mint egykoron. Moccan a vonat, aztán márszáguld. A felhõk keskeny résein át sugarak-ban érkezik a fény a búzaföldekre, pipacsokra,ezerféle árnyalatot varázsol a távolabbihegyek erdõire.

Csider Sándor

10 2012. MÁJUS

HHaarraannggsszzóó

LLéélleekkhhaarraanngg

2012. MÁJUS 11

A kérdést megválaszolják a lexikonok. Akit arraérdemesnek tartanak, azok bekerülnek a könyvekbe,megtudjuk mikor születtek és hol, mirõl híresek stb.Született Moszkvában 1821 novemberében és1881 egyik estéjén elhunyt. Például Õ egy híresorosz író. De aki nem híres, az kicsoda?

„Amíg a világban folyik a vér, Mond, kit érdekel,hogy ki vagyok én?“ Így gondolta valamikor FöldesLászló „Hobo“. De, hát a világban állandóan vérfolyik, és engem mégis érdekel, hogy kicsoda vagyTe és ki vagyok én.

Egy csoda vagy vagy egy púp a Föld hátán? Tevagy az Egyben az egyetlen egy! Legyél Te látszólagátlagos, mégis olyan, mint Te, nincs másik, ezértlehetsz érdekes. Különbözhetsz, hasonlíthatsz vagyutánozhatsz másokat, Te, az Te vagy, az nem lehetmás.

Na nézzük, hogy ki minden vagy? Mondjuk arabnõ vagy, esetleg egy palesztin kisfiú kõvel a kezében,egy hétfalusi csángó, aki még beszéli a nyelvünket,egy zsidó filozófus Budapesten, egy kurd apa asátortáborban, az utolsó józan indián a rezervátum-ban, egy toleráns német punk Berlinben. Lehet, hogyTe vagy a cigányvajda Szatmárban, aki egy sikerespárt elnöke leszel. Sokfélék vagyunk, de mindnyájanrészei az Egésznek. Egyelõre, jobb híján, ezen aFöldön kell elférnünk, minél kevesebb véráldozattal.

Bizony még békében is rengeteg áldozattal jár azélet. Mert lehet, hogy Te vagy az a tolószékes srác,aki segítség nélkül nem tud lemenni a negyedikrõl

vagy az a kislány, aki végül azért legyõzted a rákot.És Te, akinek ezen a télen elüszkösödött a lába?

Te miért vagy az utcán? Te kicsoda vagy? Te is egycsoda vagy? Netán egy púp a jólöltözöttekszemében? Te is áldozatot hozol?

Mondd, kit érdekel, hogy ki vagyok én? A vérfolyik. Ezen egyedül nem tudok változtatni. Lehet,hogy én cigány vagyok vagy zsidó vagy egy afrikaimenekült Olaszországban, egy ateista Írországbanegy katolikus Kubában, a buddhista pap, aki épp fel-gyújtja magát vagy Forrest Gump, aki csak fut ki avilágból vagy egy rasszista Európában, egy meg nemértett festõ, egy költõ, aki még nem találta meg azodaillõ szót vagy az a kölyök kutya, akit kiraktak azautóból vagy egy megfagyott barackvirág, egy szét-szórt Betlehem? Igen lehet, hogy Õk, mind én isvagyok. Talán mindig az, akit éppen bántanak. Énvagyok az, aki összeveszik, én aki kibékül, akiszenved és meggyógyul, aki szül és belehal, akiadakozik és lop. Aki nyer és veszít, aki boldog ésgyászol, aki lefojt és felszabadít, akinek semmi se jóés minden úgy jó, ahogy van. Lehet, hogy hasonlí-tok Hozzád?

De én, én vagyok! Na, de Te ki vagy? Én, egy séivagyok a faluvégérõl, aki kíváncsi Rád és aki szeretné,ha egyszer eljönnél a Demizson Klubba. Oda, aholcsupa kíváncsi emberekkel találkozhatsz. Nemfogod elhinni, Rád kíváncsiak.

Konti Zoltán

Új edzõvel kezdtük meg a nem túl könnyûnekígérkezõ tavaszi szezont, aki nem más mint ElekesAttila. Róla érdemes tudni, hogy már dolgozottSében, pontosan azért esett rá a választás, mertfiatal labdarúgóink nála kezdték el a focit, tehátismeri õket, továbbá tapasztalatával, esetenkéntjátékával is tud segíteni, az „õszi rémálomból“ valókilábolásból. Természetesen ez nem könnyû.Tavasszal már két gyõzelmet arattuk idegenben,többek között Balogunyomban, ami nem kisbravúr, de még így is tetemes a hátrányunk.Örömteli, hogy egyre szebb és eredményesebbfocit játszik a csapat, nem mellékesen a játékosok-nak végre van önbizalmuk és a hozzáállásuk is pél-daértékû. Szólnom kell szurkolóinkról is, akik végigkitartanak csapatunk mellett, nagy segítséget nyújt-va a „tavaszi hadjáratban“. A pályavilágítás„felavatása“ megtörtént, nagy segítség ez, hiszenígy ez edzéseket már késõbbi idõpontban is lehetkezdeni, továbbá a kispadok is felújításra kerültek.A télen két játékos távozott tõlünk. SzakácsNorbert Sorkifaludra, míg Tóth Ferenc Pecölbeigazolt. Az érkezõk listáján az edzõnk mellett ifj.Elekes Attila Törökbálintról és Kiss PéterTanakajdról szerepel. Cél továbbra is a bent-maradás!

Nagy dolog a kiscsapatok – többek között ami csapatunk – életében az úgynevezett TAO-stámogatás. Egy kormányrendelet szabályozza,

hogy a vállalkozások társasági adójuk 70%-átlátványsportok támogatására fordíthatják, ilyen alabdarúgás is. Erre mi is pályáztunk, sikeresen ésaz Elektromol Kft. segítségével sikerült a meg-valósítás is. Az így elnyert támogatást sportfelsz-erelések vásárlására lehetett fordítani, tehát mindaz ifjúsági, mind pedig a felnõtt csapat „fel lettöltöztetve“. Ez a támogatási rendszer az ideiévben is folytatódik, a pályázatokat már be kellettadni, ha lehetõségünk lesz rá, idén már merészebbterveket „szövögetünk“. A részletekrõl késõbbfogom Önöket tájékoztatni. Lehetõség van aszurkolók és a lakosság körében is a csapatszerelésével megegyezõ melegítõ, télikabát,széldzseki kedvezményes áron történõ ren-delésére. Kérem, érdeklõdésüket a 06-30-256-2521-es telefonszámon jelezzék, természetesena termékek személyesen is megtekinthetõek.

A többek által hiányolt és „várva-várt“ sport-gyûlés 2012. február 18-án került megtartásra.Erre külön meghívók kerültek kipostázásra a faluösszes házába. Sajnálatos módon a sportgyûlésencsak nagyon kevesen vettek részt, így a megjelen-tek egy baráti beszélgetésnek lehettek részesei. Azelõkészítés már korábban elkezdõdött, ennekellenére sokan nem tudták szabaddá tenni magukaterre az estére. Pedig most lehetõsége lett volnaminden „kritikusnak“ szemtõl-szembe elmondanigondjait, problémáit, javaslatait. Én úgy gondo-

lom, ezek után nincs mirõl beszélni, a sport-tevékenységre rosszindulatú, hátráltató véleménytformálók sajnos önhibájukból nem kaphattakkielégítõ választ a lelkük mélyén felgyülemlett,orvoslást igénylõ gondjaikra. A sportgyûlésen azokjelentek meg, akikre eddig is lehetett számítani.Megtiszteltetésnek érzem, hogy ezen emberekkel– legyen az faluvezetõ, szurkoló, szponzor –együtt dolgozhatok. Aki a sportgyûlésen elhang-zottakra kíváncsi, szívesen állok rendelkezésére.

Az egyéb tudnivalókról folyamatosan tájékoz-tatni fogom tisztelt szurkolóinkat és minden kedvesérdeklõdõt a www.9789.hu honlapon.

Hajrá Sé!

Nagy Róbert, csapatvezetõ

TTaavvaasszzii „„hhaaddjjáárraatt““

KKii kkiiccssooddaa??

A klub a 2012-es évet az elõzõ év búcsúz-tatásával kezdte. Az év végén elmentünk meg-keresni Öreg néne õzikéjét. Helyette egyéletvidám perenyei társaságot találtunk azerdõszélen. Szövetséget kötöttünk és megfo-gadtuk, hogy örökké békében élünk. Azerdõbõl visszajöttünk a boldogság völgyébe ésVarga „Cserga“ Péter januári elõadásán meg-tudhattuk, hogy élhetõ helyen élünk az Arany-patak partján. De ez, hogy így maradjon nekünkis van tennivalónk! Ezért a demizsonosok isrészt vettek a Szünöse-patak megtisztításában.Felhívtuk magunkra a figyelmet és az újság, arádió és a televízió mind arról tudósított, hogya séiek milyen helyes emberek. Közben aPerenyei Férfikórus komolyan vette a barátságotés eljöttek a februári Demizson Klubba, ahol jókedvre derítették a séi fiatalasszonyokat. A már-ciusi összejövetel volt az elsõ negyedévbónusza. Balikóné Zsuzsa tisztelt meg ben-nünket jelenlétével. Ezt a találkozást csendes-ülõsre terveztem. Elcsendesülve hallgattukZsuzsát az élet édes és keserû dolgairól. Bizonytöbbször sós könny szökött a szemünkbe. Azt gondolom, hogy mindenkinek megvan amaga keresztje, de együtt minden könnyebb.Ezért továbbra várunk minden jót akaró embertaz estéinkre. Néha visszanézünk, de azért csakElõre Pajtások!

Konti Zoltán

A májusi klubban a szõlõ virágzását ünne-peltük meg. Schäffer Erzsébet, A szõlõvirágillata címû kötet szerzõje, a Nõk Lapjamunkatársa, számos kitüntetés birtokosa volta vendég. Erzsébet pedig minket tüntetett kitörténeteivel. Ez az este igazán emlékezetes marad, awww.9789.hu galériájában megtekinthetõképek is errõl mesélnek.

DDeemmiizzssoonnKKlluubb!!

12 2012. MÁJUS

SSééii TTeelleeggrrááff ** KKiiaaddjjaa:: SSéé KKöözzsséégg ÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattaa.. 99778899 SSéé,, SSzzaabbaaddssáágg uu.. 2299.. ** TTeell..:: 554400--553355 ** FFaaxx:: 554400--553355 EEmmaaiill:: iinnffoo@@ssee..hhuu ** FFeelleellõõss kkiiaaddóó:: SSöörrööss IIssttvváánn ppoollggáárrmmeesstteerr ** KKéésszzüülltt 447700 ppééllddáánnyybbaann ** SSzzeerrkkeesszzttééss ééss nnyyoommddaaii eellõõkkéésszzííttééss::

MMGG BBtt.. 99770000 SSzzoommbbaatthheellyy,, VVöörröössmmaarrttyy MM.. uu.. 3344.. TT..//FF..:: 9944//331133 882244 ** NNyyoommddaaii mmuunnkkaa:: VVaassPPrriinntt KKfftt.. SSzzoommbbaatthheellyy

ZZssiiggmmoonndd NNaapp –– SSéé –– 22001122

A középkor jegyében telt május 5-én a napa séi Faluháznál. Bábszínház, óriási fajátékok,lovagi hétpróba, történelmi harci bemutatókidézték Zsigmond király korának hangulatát.Az apropó az volt: a falu egykori birtokosának,a Sye család lovagi tornán érdemeket szerzõsarjának Zsigmond király adományozta anemesi címert 1418-ban.

A történelmi napra ellátogattak a Sey családleszármazottai is, akik egyébként több mint tízéve rendszeresen "hazalátogatnak". Azt vall-ják, bár Budapestrõl, Paksról, Gyõrbõl, Kapu-várról érkeznek, igazán otthon érzik magukatitt, õseik birtokán, távoli rokonaik társasá-gában.

Sey Gábor, a Pécsett élõ tanár, a családtörténetének kutatója elmondta: a több falutbirtokló egykori séi család az 1700-as évekközepéig élt Vas megyében, azután egy na-gyobb ága Tolnába, majd Baranyába települtát. Kisebb részük Gyõr, Kapuvár környékénszéledt szét.

- Mindig számon tartottuk, hogy innen szár-mazunk. A mai Sével való kapcsolatfelvételbena véletlen segített. Az ezredforduló óta rend-szeresen hazajárunk, azóta egy kopjafát is állí-

HHaazzaallááttooggaattootttt aa ccssaalláádd

tottunk. Sok helybelivel is jó barátságot kötöt-tünk. Jó, hogy találkozik a rokonság, megbe-széljük a családkutatás újabb eredményeit,melynek során világszerte már mintegy 150címet sikerült találnom. Az idén azért tettük

erre a napra a találkozót, hogy a Zsigmond-napon is részt vehessünk – mondta Sey Gábor.

Tersztyánszky Krisztina (Vas Népe, 2012.5.7.)