SNI gyerekek az iskolában(2.) Integráció-inklúzió

Szabó Edina2012/13. I. félév

Integráció fogalma

Az integratív pedagógia az együttnevelési folyamatot az akadályozottság, ebből következően a speciális

szükségletek és a segítségnyújtás aspektusából vizsgálja. Vele ellentétes a korábbról ismert szelektív pedagógiai kifejezés, ami teljesítményorientált, tudás

alapon történő tanulói elkülönítést, vagyis a fogyatékosok számára iskolai szegregációt

eredményezett.

Inkluzív pedagógia:

Az inkluzív pedagógia az együttnevelést a többségi iskolába történő befogadás, a többségi iskola

hagyományos értékrendje, ebből következőleg elsősorban folyamattervezési, oktatásszervezési,

metodikai oldaláról közelíti meg. Arra keresi a választ, mit és milyen módon kell másként tenniük

a többségi iskola pedagógusainak tanórai és tanórán kívüli munkájuk során a sikeres integráció

érdekében.

Inkluzív pedagógia kiket érint

SzülőGyerek/gyerekek

Pedagógus

Mit tehet a pedagógus?

Szülő→ Nevelési Tanácsadó → T.K.V.Sz.R.B.

A SNI gyermek tanulása, pedagógiai aspektusa

Az átlagos tanulási teljesítményhez képest extrém pozitív vagy extrém negatív értékeket mutató

gyermek

Az eredményes tanulás összetevői

• Tempó • Tartósság • Konvertálhatóság

Bloom tanulás modellje

Tanuló Tanítás Eredmények

Kognitív jellegű Teljesítményelőzetes tudás

Tanítási téma Tanulási gyorsaság

Affektív jellegűelőzetes magatartás Motiváció

A tanítás minősége

Tanulási problémák

Tanulási nehézségek,

zavarok

Tanulási akadályok

átmeneti tartós Tartós, átfogó

Tanulási nehézség

Tanulási zavar Tanulási akadályozottság

Lemaradó tanulókLassan tanulókHelytelen szokásokkal tanulók

DyslexiaDysgraphiaDyscalculiaHiperaktivitásBeilleszkedési zavarTanulási zavar

Percepció zavarMotoros működés zavarKommunikáció zavarKognitív funkciók zavaraÁltalános

pedagógiai kompetencia (felzárkóztatás) Gyógypedagógiai kompetencia

(diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)

időszakos

állandó

súlyosenyhe

•Törött kar•Nátha

•Családtag elvesztése•Fülgyulladás

•Haláleset vagy válása családban•Gyulladásos

megbetegedések•Fülgyulladás

•Intellektuális sérülés(enyhe tanulási probléma)

•Agyi sérülés•Érzékszervi sérülés

•Súlyos tanulási nehézség•Gerincvelő megbetegedései

•Vele született, súlyos és összetetttanulási nehézség

•Súlyos emocionális zavarok•Érzékszervi sérülés

Az inklúzió faktorai

Inklúzióval kapcsolatos attitűdök

A pedagógust érintő faktorok

• Attitűdök(Nem elfogadás=felelősség hárítás)• Elérhető források1. Tanítási módszerek2. Eszközök3. Tanítási idő4. Képzések5. Tapasztalatok

Iskolai faktorok

• Hogyan képesek biztosítani a speciális szolgáltatásokat

1. Többségi osztály, nincs segítség2. Többségi osztály, a tanárnak és/vagy

tanulónak nyújtott osztályon belüli segítség3. Többségi osztály, osztályból kiemelve

nyújtott segítség4. Többségi osztály mint bázis,részlegesen

eltöltött idő a speciális osztályban

Iskolai faktorok II.

5. Speciális osztály mint bázis, részlegesen eltöltött idő a többségi osztályban

6. Speciális osztályban eltöltött teljes idő7. Részleges idő a speciális iskolában,

részleges idő a többségi iskolában8. Teljes idő a speciális iskolában

Iskolai faktorok összegezve, az inkluzív oktatás szervezésében rejlő kérdések iskolai szinten

• Speciális szolgáltatásokat biztosító struktúra

• A gyógypedagógia szerepe• Más támogató rendszerek• Decentralizáció• Az iskolák közötti együttműködés

Külső faktorok

• Törvények, rendeletek• Anyagi források

A közfelfogás és a megfelelő törvények, anyagiaknak meghatározó szerepe van, de különösen érdekes kérdés, hogy a pedagógus szemlélete megegyezik-e a társadaloméval?!

Az integrált nevelés nemzetközi trendjei

• Az integrációs mozgalom egyek hajtóereje a szülők motiváltsága

• 1982. ENSZ: Egyezmény a gyermekek jogairól• USA 1975. speciális tanulási problémát mutató

gyermekek felkutatása• 1960-as évek vége Európa, Skandináv

országok• 1977 Olaszország: végletes megoldás

Integráció megvalósulásának 2 fő típusa

• Kizárólagos megoldási mód:Olaszország

• Széles körű integráció a speciális intézmények párhuzamos működtetése mellett

Az inklúzió feltételei és tényezői

Lényeges szerepet játszik a hagyomány, a nevelési kultúra és az intézmények konzervativizmusa. A sikeres inklúzióhoz a többségi iskolai, illetve a gyógypedagógiai oktatásban dolgozó pedagógusok szemléletváltására van szükség!

Kulcsérv az integráció mellett

• Emberjogi érv: A fogyatékos gyermekeknek alapvető emberi joguk a többségi iskolai nevelésben való részvétel, bármi, ami ettől eltér igazságtalan megkülönböztetés

A fogyatékosság nem minőségi, hanem

mennyiségi eltérés

• Minőségi szemlélet: egyfajta mindent uraló állapot (BÉNULT!)

• Mennyiségi szemlélet: fogyatékossága mellett számos „normális” tulajdonsága, jellemzője is van!

Mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei

vagyunk

A gyógypedagógia demisztifikálása

• Speciális iskola=különleges dolgok, egyszerű pedagógusok képességét meghaladó nevelési módszerek

• Gyógypedagógus=ő képes „igazán” kielégíteni a fogyatékos gyermek igényeit

• Gyógypedagógusokat külön intézményben képzik=misztikus légkör övezi

Nem fogyatékos gyermekek jogai és kötelességei

• Joguk van hozzá, hogy tőlük valamelyest különböző társaival egy közösségben nőjenek fel

• A különbözőség tisztelete• Másokon segítés öröme• A fogyatékos ember is hasznossá tudja

magát tenni, nem tartoznak egy „más fajhoz”!

A többségi iskola speciálissá tétele

• Befogadó legyen a tanár, képes legyen módszerei változtatni

• Gyerekközpontúság• Differenciálás• Tanárok és gyógypedagógusok közös

munkája• Pedagógusképző intézmények

felelőssége

Akadályok az integráció útjában

• IDŐ: reflexióra, megbeszélésre (A fogyatékos gyermekkel való egyéni foglalkozás rendkívül időigényes)

• Speciális iskolák anyagi erőforrásait átcsoportosítani a többségi iskolákba

• Gyógypedagógusok status quo-ja• Teljesítményorientált tanterv-iskolák

között folyó verseny a jobb tanulmányi eredményekért

Alapfogalmak

• Lokális vagy fizikai integráció• Szociális integráció• Funkcionális integráció: részleges

integráció és teljes integráció• Spontán (hideg) integráció• Integráció (beilleszkedés)• Inklúzió (befogadás)

Attitűdvizsgálat pedagógusok körében az

integrált nevelésről

• Az integráció egyik fő akadálya az iskolai-pedagógiai kultúrában a nevelői attitűdben rejlik

Integrálás első szintje

„Helyet biztosítunk neked magunk között, de elvárjuk, hogy ne lógj ki a sorból. Tudjuk, hogy más vagy, mint a többség, de próbálj meg a lehető legkevésbé más lenni! Az együttéléshez tőled várjuk a nagyobb energia-befektetést!”

Integrálás második szintje: inklúzió

„Minden gyermek más, a fogyatékosság is csak egy változata ennek a másságnak, így te is egyenrangú tagja vagy a közösségünknek. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másságával együtt teljes értékűként fogadjuk el őt. A mi feladatunk a differenciált bánásmód által megteremteni az optimális feltételeket mindenkinek, hogy a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető legjobban ki tudjon bontakozni.”

A vizsgálat

• Forrás: Horváthné Moldvay Ilona• 3 budapesti többségi általános iskola• 3 Nógrád megyei többségi ált. isk.

• Cél: A nevelőtestület együttneveléssel kapcsolatos beállítódásának feltárása

• Kérdőíves technika

Eredmények: általános megállapítások

• A pedagógusok jó része nincs tisztában azzal, hogy intézménye integrál-e, illetve, hogy azok a gyermekek, akiket tanít, ebbe a körbe tartoznak-e

• A pedagógusok többsége minimális szinten sem tájékozott az együttneveléssel kapcsolatban

Eredmények: általános megállapítások

• SNI gyerekek között is van tehetséges• Családdal való együttműködésben

jelentősen eltérő vélemények a pedagógusok között

• A pedagógusra komoly terhet ró az integrálás

• Nem mindegy a gyermek milyen fogyatékossággal rendelkezik

• Szükség van módszertani segítségre• Osztálylétszám 20 fő alatt legyen

Összegzés, tapasztalat

• A pedagógusok 1/3-a nagyobb részben egyetért az integrációval, 1/3-a részben egyetért vele, 1/3-a elutasítja az együttnevelést

• Azoknak a pedagógusoknak, akik többletismerettel rendelkeznek, pozitívabb az attitűdje

• Az integrációval kapcsolatos félelem, bizonytalanság és információhiány jellemzi a pedagógusokat

• A pedagógusok jelentős része kevésnek ítéli meg a tudását az együttneveléshez

Következtetés

• A szemléletformálást már a pedagógusképzésben el kell kezdeni

• Ha a pedagógusnak fontos a közösség, a demokrácia, a másik ember tiszteletben tartása, így is nevel

• Széles körű együttműködésre van szükség

Befogadás

Fischer Gabriella kutatása:„Semmilyen szakmai tudásom nincs,

hiszen ha ez érdekelne, a gyógypedagógiai főiskolára jelentkeztem volna.”

Befogadásra nem lehet rákényszeríteni a pedagógust, mert a sérült gyermek látja kárát!

Ennek ellenére a pedagógusnak nincs választási lehetősége…