Híres hungarikumok, mint a villányi kékoportó, a szekszárdi bikavér vagy a szekszárdi kadarka hazája ez.

Két évezred történelme, változatos táj és barátságos emberek fogadják azt, aki a Dél-Dunántúlra látogat. A Dél-Dunántúl kétségtelenül legismertebb nevezetessége, az Ókeresztény sírkamrák a gyönyörű, mediterrán város-ban, Pécsett található. Az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturá-lis emlék, ezért 2000-ben a világörökség részévé nyilvá-nították.

Hét történelmi vár található itt, amely mindegyike egy-egy jeles korba vezet minket vissza. A régió büszkesége a

Barangolja be velünk a Dél-Dunántúlt, a magyar

mediterrán régiót. A dimbes-dombos tájat három

folyó, a Duna, a Dráva és a Mura, valamint kisebb-nagyobb

tavak tarkítják. A hegyoldalakon felkúszó szőlőültetvények,

az évszázados borospincék és a völgyekben megbúvó falvak

nyugalmat árasztanak.

siklósi vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltó a szigetvári vár, amelynek katonai jelentősége a vesztes mohácsi csata után nőtt meg. Az ozorai várkastély termeiben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája. Simontornya várának legrégebbi része a XIII. században épült.

Szenna Europa Nostra-díjas Falumúzeuma a Zselic népi építészetét, a somogyi parasztság életét, használati eszközeit mutatja be. A Sárköz a pompás népviselet, az élő népművészet, a zene és a néptánc, valamint a népi kismesterségek kínálatával szolgál. Az itt található Bátai

Mánfai templomSimontornya, vár

2

Sokszínű kultúra, gazdag történelem, élő hagyományok

Sokszínű kultúra, gazdag történelem, élő hagyományok

FATOSZ 2011

Vidéki vendégváróDél-Dunántúl

Szekszárdi-dombság, Néprajzi Szabadtéri Múzeum

3

Tájház a település három népcsoportjának (svábok, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok) paraszti portáját, életmódját, népviseletét, berendezési és használati tár-gyait mutatja be.

A kásádi Sokac Tájház hűen mutatja be a Dráva menti sokácok népművészetét, életmódját. Ormánság leghíresebb kincsei a templomok.

A Zengőt körülölelő falvak története a honfoglaló ősökig vezethető vissza. A Zengő lábánál fekvő Pécsváradon alapított bencés apátságot Szent István király. A pécsváradi vár 10. századból fennmaradt kápolnája és annak freskója egyedülálló korabeli műemlék.

Az Ormánságban évszázadokon át re-formátus magyarok éltek, festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A legszebb gazdagon díszített templomo-kat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk. Itt található a sellyei talpas ház is, amely igazi épí-tésztörténeti kuriózum. A csányoszrói talpasházban egy XIX. század végi pa-raszti lakásbelső látható berendezési tár-gyakkal, bútorokkal.

4

A baranyai falvakat járva kipróbálhatják, ha kedvük tartja a szüret, a gyümölcsszedés vagy

éppen az állatgondozás fogásait, megkóstolhatják a he-lyi specialitásokat: borokat, gyümölcsszörpöket, aszalt gyümölcsöket, friss zöldségeket, vagy éppen disznótoros ételeket. A megyében három borút is található, a Mohács–Bóly útvonal, a Siklós–Villány borút, valamint a nemré-giben alakult pécs–mecseki borút is várja a borbarátokat. Tolnában szelíd lankák, kedves kis patakok és tavak, dom-

A vendéglátás mindig is a Dél-Dunántúl erőssége volt. Szívesen osztja meg ma is vendégeivel sokszínű kulturális örökségét, gasztronómiai

hagyományait, évezredes borkultúráját és csodálatos természeti kincseit.

bok által övezett, bájos kisfalvak és városkák, vendéglők és pincék, sőt pincefalvak, gazdag népi hagyományok, ételkülönlegességek és fűszeres, bársonyos borok vár-ják az idelátogatókat. Ételkülönlegességeik a gemenci szarvasborda, a tárkonyos bárányleves, a decsi szagos szőlős rétes, a halászlé, a csuszás csibe, a kenyérlepény, -lángos és bátai tejfölös lepény. Igazi különlegesség a tejfölös, borsos kalács, tejfölös bütök, a régi lakodalmak elmaradhatatlan kelléke. Két borvidék található errefelé,

Sárközi népviseletBátai tojásfesztivál

FATOSZ 2011

Vidéki vendégváróDél-Dunántúl

Nagyszakácsi

a tolnai és a szekszárdi. A tolnai a legnagyobb területű borvidék a Pannon Borrégión belül. Ki nem hallott már a györkönyi pincefalu háromszáznál is több présházáról, Bölcske háromszáznyolcvan pincéjéről, a dunaföldvári földbe vájt pincékről, a paksi Sárgödör téri pincesorról, vagy a kölesdi, simontornyai szemet gyönyörködtető pin-cesorokról.

Somogy és a környéke vizekben gazdag, így számos halételt készítettek. A kenyér mellett mindig készült lángos, langalli és cipó formájú kisebb pompos. Lakodalom, keresztelő és halotti tor jellegzetes étele volt a kukoris, fonott perec, amelyet általában két ágból fontak. A mákos,

diós töltött kalács itteni elnevezése haltészta, patkó, hosszútészta. A megye északi részén ismert a főtt-sült perec. Jellegzetes ételük még a prósza, a gánica, a dödölle.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonza-nak Dél-Dunántúlra. Ismertebb rendezvényeik a híres

Rétesfesztivál

5

Disznótoros programok

Villányi pincesor

kocsolai tájházakban tekinthetők meg. A bukovinai szé-kelyek történetével, viseletükkel Bonyhádon a székely házban és a Völgységi Múzeumban ismerkedhetnek az érdeklődök. A régió bővelkedik természeti kincsekben is. Ezek közül érdemes megtekinteni Baranyában az abaligeti cseppkőbarlangot és tavat, az orfűi tavakat és a zengővárkonyi szelídgesztenyést, a barcsi ősborókást, a Mecsek és a Villányi-hegységet, a Szekszárdi-domb-

Dél-DunántúlFATOSZ 2011

Mohácsi busójárás

6

mohácsi busójárás mellett a bátai Hímes Tojás Feszti-vál, a Szekszárdi Szüreti Fesztivál Tolnában, a villányi Vörösborfesztivál, a Falusi Turizmus Utcafesztivál és a Falusi Vendégfogadók Országos Sütő-Főző Fesztiválja Baranya megyében, valamint a Nagyszakácsiban meg-rendezett Királyi szakácsok nemzetközi szakácsversenye, a mesztegnyői Rétesfesztivál, a szennai Hurkafesztivál Somogyban.

Ma már alig találunk Európában olyan régiót, ahol a kézműves hagyományokat nem csak turisztikai att-rakcióként ápolják, hanem a hétköznapok része. A Dél-Dunántúl sok száz fazekas, fafaragó, bőrműves, kovács, tojáshímző, kosárfonó, mézeskalács-készítő, kékfestő és számos más népi kismesterség képviselője dolgozik ma is az apró falvakban. Népi hagyományként indult a far-sang végén rendezett, maszkos, rituális, karnevál jellegű felvonulás a mohácsi busójárás, amit az UNESCO első magyarországi helyszínként felvett az emberiség szel-lemi kulturális örökségének listájára. Különleges, csak az Őrségre jellemző a farsang végét jelentő húshagyó-keddhez kapcsolódó rönkhúzás. A Duna és a Szekszár-di-dombság között húzódó Sárköz néprajzi érdekességű települései Öcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék. A sajátos sárközi kultúrát a népviselet, a népszokások, szőttesek és hímzések őrzik még ma is. A német nemzetiség em-lékei a szakályi, a györkönyi, a gyönki, a bonyhádi és a

Ökoporta

7

ságot, a Zselicet. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Gemenc védettségét 1977-ben nyerte el.

Aktív turizmus szem pon tjából szerencsés adottságú a régió. Sokan dimbes-dombos hegyeken, völgyeken át barangolva szeretik felfedezni a természetet. Nekik a Villányi-hegységet, a Mecsek és környékét ajánljuk. A szelíd domborzati viszonyok miatt a kerékpáros turizmus is virágzik a régióban. A Három folyó kerékpártúra-útvonal, amely a Mura mentén indul, a Dráva mentén halad 200 km hosszan és a Dunánál kapcsolódik rá az EuroVelo6 útvonalra. Az erdőségek miatt a régió

kiemelkedő vonzereje a vadászat is. Baranyában az Ormánságból, Tolnában a gemenci és a gyulaji erdőkből számtalan dámvadtrófea került már ki.

A vidék termál- és gyógyvizekben gazdag. A Dombó-vár melletti Gunarasban és Tamásiban, Dunaföldváron, Kaposváron, Barcson, Igalon, Csokonyavisontán, Na-gyatádon, Harkányban, Pécsett, Szigetváron, mindenütt található gyógy- és strandfürdő.

Helyi falusi szálláshelyeket, ökoportákat a www.falusiturizmus.eu és a www.baranyavidek.hu oldalakon talál.

Abaligeti cseppkőbarlang

Duna-Dráva folyó

Gemenc