spiró györgy: diavolina

8
28 Egyszerre beviharzott az életükbe Mura, akit gépíró- nak és titkárnőnek ajánlott Csukovszkij, a Világirodalom szerkesztője. Marija Fjodorovna és Alekszej pátyolgatta, mert az éhségtől első este elájult, vagy tettette, minden- esetre ott aludt, Varvara Sajkevics előbb-utóbb ki lett szorítva, a Jurijnak szánt szoba pedig ugrott. Kátya azt mondta később Berlinben, hogy igazán egy telefonhí- vás borzasztotta el nem sokkal húsvét előtt. Pontosan emlékezett Alekszej számára, 212-68, és Marija Fjodo- rovna hivatali számát is megjegyezte: 42-62. Én csak arra emlékszem, hogy a Lityejnaja 46 alatt dolgozott. Egyik délben megszólalt a telefon, Rakickij a szobájában kus- hadt és az istennek fel nem vette volna, úgyhogy Kátya vette fel. Gorkijt keresték. Kátya mondta, hogy nincs ott- hon; mit mondjon neki? Mire a hang: Kamenyev kereste Moszkvából. Mondd meg neki, te gyerek, hogy kienged- jük a nőjét, hadd legyen neki piros tojása. Kamenyev Capriról ismerte Kátyát, felismerte a hang- ját, de nem ez volt a baj, hanem hogy Kátya nem tudott na- pirendre térni afölött, milyen cinikusak az ország vezetői. A piros tojás, vagyis Mura, hetente kétszer volt köteles jelentkezni a Gorohovaján, mert előzőleg Moszkvában

Upload: litera-portal

Post on 17-Sep-2015

1.030 views

Category:

Documents


6 download

DESCRIPTION

részlet

TRANSCRIPT

  • 28

    megszeretett, most Varvarval l. Caprirl ismerte Tyi-honovot, Alekszej bartjt, az felesge volt Varvara, aki Nyinval, a kislnyval pp a Kronverkszkajn lakott. Varvara Sajkevics ksbb Prizsba ment Nyinval, akinek nem jtt ssze a tnckarrier, ket is Alekszej pnzelte a tvolbl. De ekkor mg Alekszejnl ltek.

    Egyszerre beviharzott az letkbe Mura, akit gpr-nak s titkrnnek ajnlott Csukovszkij, a Vilgirodalom szerkesztje. Marija Fjodorovna s Alekszej ptyolgatta, mert az hsgtl els este eljult, vagy tettette, minden-esetre ott aludt, Varvara Sajkevics elbb-utbb ki lett szortva, a Jurijnak sznt szoba pedig ugrott. Ktya azt mondta ksbb Berlinben, hogy igazn egy telefonh-vs borzasztotta el nem sokkal hsvt eltt. Pontosan emlkezett Alekszej szmra, 212-68, s Marija Fjodo-rovna hivatali szmt is megjegyezte: 42-62. n csak arra emlkszem, hogy a Lityejnaja 46 alatt dolgozott. Egyik dlben megszlalt a telefon, Rakickij a szobjban kus-hadt s az istennek fel nem vette volna, gyhogy Ktya vette fel. Gorkijt kerestk. Ktya mondta, hogy nincs ott-hon; mit mondjon neki? Mire a hang: Kamenyev kereste Moszkvbl. Mondd meg neki, te gyerek, hogy kienged-jk a njt, hadd legyen neki piros tojsa.

    Kamenyev Caprirl ismerte Ktyt, felismerte a hang-jt, de nem ez volt a baj, hanem hogy Ktya nem tudott na-pirendre trni afltt, milyen cinikusak az orszg vezeti.

    A piros tojs, vagyis Mura, hetente ktszer volt kteles jelentkezni a Gorohovajn, mert elzleg Moszkvban

  • 29

    mr lt, s nha jszakra is benn tartottk. Alekszej llandan telefonlgatott Dzserzsinszkijnek, a belgyi npbiztosnak, akit egykor szintn vendgl ltott Cap-rin, hogy Murt hagyjk bkn vgre, nlklzhetetlen mint titkrn. A vadllat Zinovjevet levlben krlelte, Zinovjev nem is vlaszolt. Marija Fjodorovna szintn ir-klt Mura rdekben a Cseknak, taln rlt, hogy Alek-szej nek akadt vgre egy igazn mutats nje, de sokig hiba knyrgtek.

    Hrom szakcsn s egy cseld segtette Anna Fomi-nyicsnt, Diderichs s az lettrsa, Valentyina Hodasze-vics, a klt Hodaszevics unokahga hozta ket magval. A Diderichs fivrek zongoragyrosok voltak, s nmi va-gyont t tudtak menteni. k javasoltk Alekszejnek, hogy knai porcelnt s nefritszobrocskkat vegyen, knnyen szllthatk s rzik az rtkket. Valentyina fest volt, s Marija Fjodorovna jvoltbl dszlet- s jelmeztervezst is kapott. Valentyina s Rakickij, a msik fest cipelte haza az elosztbl az lelmiszert, ha pedig tl soknak bizonyult a vendg, Alekszej betelefonlt a Csekba, s hoztak mg telt kocsival. A tl sok hatvan ember fltt kezddtt.

    Rakickij jmbor llek volt, de azrt a rablk ellen pisztolyt hordott magnl. Melk, jkora ember lvn tbbet szenvedett az hsgtl, mint a tbbiek. Nekem szerencsm volt, gyorsan lefogytam, s gy is maradtam. Ha egyszer sszeszkl az ember gyomra, knnyebben kibrja. n csak a hidegtl szenvedtem. Rakickij ritkn

  • 30

    mozdult ki a szobjbl, elve volt, hogy a friss leveg egszsgtelen, s sznet nlkl dohnyzott. Azzal ll-tott be Alekszejhez ismeretlenl, hogy beteg, Gorkij r szerezzen neki gygyszert. Gygyszerhez is csak ssze-kttetssel lehetett hozzjutni, mint brmihez; akkori-ban abban remnykedtnk, hogy ez a rendkvli llapot egyszer el fog mlni, de aztn se bkben, se hborban nem mlt el, s nem is fog. Alekszej beszlgetni kezdett vele, Rakickij kmletlenl nekiesett a mveinek, majd-nem mindet olvasta, s egyik sem tetszett neki. Rakickijt ott fogtk jszakra, s azontl tizennyolc ven t mindvgig mindentt Gorkijjal lakott. Hol nem csinlt semmit, hol a kertet gondozgatta, s dohnyzott. Alek-szej kijrta a Cseknl, hogy Rakickij a legkivlbb tud-sok s mvszek lelmiszerjegyt kapja, s attl kezdve minden rst neki mutatta meg elszr. Soha senki ms nem volt jelen, amikor Rakickij vlemnyt mondott. Nem volt beszdes alkat, az vtizedek alatt ngy-t mondatot vltottam vele mindssze, s egyetlen rajzt vagy fest-mnyt sem lttam, taln mert abbahagyta a festszetet, vagy el sem kezdte. Nagyon kedveltem, is engem. Ki-lenc ve, hatvanegy vesen halt meg rszkletben, t nem vgeztk ki.

    19-ben a Kronverkszkajn egy hercegi prral is tall-koztam, Gavriil Konsztantyinovics Romanov herceggel s a felesgvel, Antonyina Rafailovnval. A herceg ma-gas volt s karcs, a felesge, a kurta lb, molett Anto-nyina a mellig rt, s aki nem ltta korbban, nem hitte

  • 31

    volna, hogy balerinaknt tndklt valaha. Sokan cso-dlkoztak, hogyhogy Gorkij egy herceget is megmentett. A dolog gy trtnt, hogy elzleg sose tallkoztak, de a herceg ismeretlenl rt Alekszejnek a brtnbl, s Alek-szej nagy nehezen kihozta. Msik ngy nagyhercegnek is kijrta Moszkvban Leninnl a kegyelmet, de mialatt hazafel vonatozott Ptervrra, Lenin odatele fonlt Zi-novjevnek, hogy vgeztesse ki ket, amit Zinovjev boldo-gan megtett. Alekszej a ptervri llomson tudta meg, hogy mi trtnt, zokogott. Sokan nem rtettk, mirt van megdbbenve, kztk n sem. A gyilkosok arrl ismer-szenek meg, hogy gyilkolnak. Alekszej szintn zokogott, de azrt inkbb a benne lakoz, jra meg jra felptett naiva zokogott, s nem . Tudnia kellett, hogy hiba k-nyrg a nagyhercegek letrt, a maximum, amit elr-het, hogy ppen nem lesz Ptervrott, amikor kivgzik ket. Jl ismerte Lenint, mgis kpes volt jra meg jra csaldni benne.

    Ugyanez trtnt, amikor a klt Gumiljov letrt knyrgtt. Lenin meggrte, hogy megkegyelmeznek neki, aztn mire Gorkij hazart Ptervrra, kiderlt, hogy tnyleg megkegyelmeztek, mert akaszts helyett fbe lttk. J klt volt Gumiljov, Alekszej a Vilgiroda-lom cm sorozat szerkesztjeknt alkalmazta. Gumiljov egyszer valban leszlta Alekszej verseit, mondvn, hogy a kltszethez tehetsg is kne, de a szbeszddel ellen-ttben nem ezrt vgeztk ki, hanem mert a gyilkosok gyilkosok voltak.

  • 32

    Blokot is megltk, pedig Alekszej rte is knyrgtt. Blok megbetegedett, s nem engedtk ki klfldi gygy-

    kezelsre, hiba rt Alekszej Leninnek, s hiba elszo-bzott Lunacsarszkijnl, a kulturlis npbiztosnl. Blok s Alekszej nem kedvelte egymst klnsebben, de a klcsns tisztelet megvolt bennk. Lenin mr rg nem olvasott semmit, a csekista fnk Menzsinszkij vlem-nyt krte az gyben, aki azt rta, hogy Blok tlsgosan lrai termszet, s ha kiengednk, akkor biztosan rna valamit a szovjet rendszer ellen, gyhogy nem javasolja. APolitikai Bizottsg lsn Trockij s Kamenyev a ki-engeds mellett szavazott, Lenin, Zinovjev s Molotov ellene, Sztlin pedig nem volt jelen. Alekszej megint el-rohant Lunacsarszkijhoz. Lenin vgre engedett, de azt szabta felttell, hogy Blok csak a felesge nlkl utazhat. Lehetett tudni, hogy ezt Blok nem fogja elfogadni. Alek-szej megint prblkozott, vlaszt nem kapott, bnat-ban elutazott nyaralni Finnorszgba. Amikor Lenin hrt vette, hogy Blok menthetetlen, akkor a felesg utazs-hoz is hozzjrult; kt nap mlva Blok meghalt. Alek-szej nem volt ott a temetsn, mg nyaralt. gy nzett ki, mintha rivalizlsbl nem segtett volna rajta, holott senki ms nem tett tbbet rte. A kommunizmus a kicsi-nyes bosszllk, a tehetsgtelenek diktatrja, mondo-gatta Alekszej. Mindenfell radtak a gonosz ostobk, s mindenkit kinyrtak, aki rtkesebb nluk, ezt neveztk forradalomnak. Alekszej amellett, hogy knyvsorozatot s folyiratot fszerkesztett, 276 embert mentett meg

  • 33

    akivgzstl; az egyharmadt pr v mlva mgis kiv-geztk. Kamenyeva azt mondta 20-ban Hodaszevicsnek: Hogy br olyan csirkefogval bartkozni, mint Gorkij? Ha nem lenne Vlagyimir Iljics, mr rg brtnben lne.

    Alekszej 17 decembertl kegyetlenl tmadta a bol-sevikokat a Novaja Zsiznyben, amg be nem tiltottk 18 jliusban. Megrta, hogy vrs crizmus lett, kultra-ellenes, gyilkos rendszer. Azt hajtogatta, hogy az rtel-misget nem volna szabad kiirtani, mert az orszg agya; Lenin azt vlaszolta, hogy az rtelmisg, amelyet Alek-szej annyira vd, nem agy, hanem szar; gy is bnt vele.

    Gavriil herceg Zinovjev hta mgtt, Dzserzsinszkij jvhagysval kerlt ki a Spalernajbl, s a felesgvel egytt ott lakott Alekszejnl, mert msutt nem lakha-tott. Csak a februri forradalom utn, a polgri trvnyek bevezetsvel hzasodtak ssze, mert Antonyina Ra fai-lovna alacsony sorbl szrmazott. Olyankor is ott ltek a vacsoraasztalnl, amikor Moszkvbl befutott Lenin s Kamenyev. Lenin a konyhn t kzlekedett, Kame-nyevnek az elszobt kellett hasznlnia, ljk le inkbb t. Zinovjevet tbb testr ksrte, mint Lenint s Kame-nyevet egyttvve, t tbben s szemlyesebben utltk Ptervrott. Amikor n is ezzel a nagy trsasggal vacso-rztam, az asztalfn Alekszej lt, a szemben lv asztal-fn pedig Katyerina Pavlovna, Makszim anyja, akit Lenin nagyon rgen ismert, volt jszerivel az egyetlen szo-cil forra dal mr, vagyis nem bolsevik, akit Lenin letben hagyott. Kzpen lt Alek szej jobb oldaln ahercegi

  • 34

    pr Makszim s Rakickij kztt, velk szemben pedig Kamenyev, Lenin s Zinovjev. Feltnen knos volt az l-tets, gondolom, Alek szej rendezte gy, hogy egyms k-pt nzzk. Odbb, Leninnel srgen szemben lt Marija Fjodorovna, akit Lenin az emigrciban a Fenomn moz-galmi nvvel tisztelt meg, s az j kedvese, Krjucskov; odbb Valentyina s Didi (ahogy Diderichset becztk), s mg ott lt Varvara Sajkevics is a kislnyval, Nyinval, akirl azt pletykltk, hogy Alek szej lnya, de ha az lett volna, tbbet trdik vele. s mg sokan ltek a hossz asztalnl, pldul n is, Katyerina Pavlovna s Mura k-ztt, Lenink oldaln. Murt gy mutattk be Leninnek, aki nyilvn mindent s mg annl is tbbet tudott rla, mint Alekszej titkrnjt. Alek szej gy veznyelte, mikor kell rteni a poharat s ki mondja a kvetkez tsztot, mint egy tamada. Gr zi ban tanulta, amikor kienged-tk a brtnbl, de mg ott kellett maradnia egy ideig. Mindenki engedelmeskedett neki, Lenin is, a hercegk is, de a hercegk semmit sem ittak fenkig. Alekszej egsz este szval tartotta a kompnit, anekdotzott, orosz s klfldi mvekbl idzett, a filozoflst kerlte, mert abba Lenin azonnal belekttt volna. Amagas vendgek gy is kzbeszltak, mert Kamenyev is, Zinovjev is meg akarta mutatni, hogy k is valakik. Sznalmasak voltak, gett a flk, mert nk is voltak jelen. Mura nagyon vonz volt, az a bizonyos teltkarcs, vilgos szem, vi-lgos haj, rett szlv szpsg, s brmilyen trsasgban elfogdottsg nlkl viselkedett. Kamenyev s Zinovjev

  • 35

    nem mert felje nzni, Lenin nha kznysen rpislan-tott, sznszkedni is nagyon tudott. Folyt a tallgats a Kronverkszkajn, elhozza-e egyszer Kamenyev a szere-tjt, a cirkuszmvsznt, de nem hozta el. Kamenyev sokkal mveltebb volt, mint az a vadllat Zinovjev, br az is beszlt egy csom nyelven, s jl fordtott nmetbl. Egykor Kamenyev rejtegette a laksban a cri kopk ell Sztlint, aki valamit rosszul idzett latinul, mire Kame-nyev kijavtotta; hrom vtizeddel ksbb kiderlt, hogy ezt nem kellett volna. Persze ha nem tud latinul, Sztlin akkor is kinyrja.

    Vacsora kzben prtunk s llamunk vezeti vicceket eresztettek meg a cri csaldrl, amelyet mr kiirtottak; a hercegk nem reagltak, nmn rgtak, nem nztek fel a tnyrbl. Lenin nem hasznlt csnya szavakat, s nem rgott be, de Kamenyev s Zinovjev rszeg volt. A csekis-tk odakint a konyhban, az elszobban, alpcshzban s a kapu eltt nem ettek s nem ittak. Alekszej iszogatta a srt, nem volt szoksa becspni. Zinovjev nem tudta pa-lstolni az rmt, amikor azt hallotta, hogy Alekszej vrt kptt, szinte csodlkozsnak adott hangot, hogyhogy mg mindig l. Alekszej nevetett. Lenin ezen a vacsorn is felvetette, hogy Alek szej Makszimovicsnak felttlenl klfldi gygykezelsre kell utaznia. 1918 ta llandan ezt hajtogatta, Alekszej gy tett, mintha nem rten.

    Alekszej kijrta a hercegi prnak az tlevelet, pon-tosabban Zinovjev a szavt adta, hogy megkapjk, s emigrlhatnak. Az utazs hajnaln tzfs GPU-s csapat