ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu

Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!

G:\Hatarozatok\2014\12336-22.doc 1

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 103304010 KTJ: 102493389

H a t á r o z a t

I.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday László u. 12.) meghatalmazása alapján az Imsys Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/A.) által benyújtott, a Wuppermann Hungary Kft. által Gönyűn létesítendő fémfelület kezelő üzemre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és a következőket állapítja meg: 1. A vizsgált tevékenység adatai: Jogosult: Wuppermann Hungary Kft. Székhelye: 1024 Budapest, Buday László u. 12. Telephely címe: Gönyű, hrsz: 097/2, 098/2 KSH törzsszám: 24777112-2561-113-01 KÜJ száma: 103304010 KTJ száma: 102493389 Helyrajzi száma: 097/2, 098/2 EOV koordináták: x: 266 435 y: 555 046 Összterület: 81 494 m2 Tervezett tevékenység: fémfelület-kezelés, TEÁOR: 2561 A kezelendő felület: 120 millió m2/év 2. Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős

környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 2.2. A tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogerős egységes környezethasználati engedély

szükséges. 2.3. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

II.

A hatóság az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletében előírt tartalmi követelményeken túlmenően – az alábbiak szerint határozza meg: Hulladékgazdálkodás: A benyújtott dokumentációhoz a tevékenység végzése során keletkező melléktermékekkel kapcsolatban mellékelni kell a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 8. §. és 64. §-ban előírt feltételek

Iktatószám: 12336-22/2014. Hiv. szám: - Tárgy: Előadó: dr. Király Bernadett

Zsófia/ Nagyné Bakonyi Ildikó

Melléklet: - Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálata

2

teljesülésének igazolását, a melléktermékek megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért, illetve a melléktermékek piacának felügyeletéért felelős hatóság nyilatkozatát, valamint a melléktermékek felhasználására vonatkozó tanúsítványokat, vizsgálati eredményeket, a mellékterméket átvevő, megvásárló gazdálkodó szervezetekkel kötött hiteles szerződések, megállapodások másolatát, arra vonatkozóan, hogy az adott melléktermék tárgyévben keletkezett teljes mennyiségét átveszik, megvásárolják. A hiteles szerződésnek, megállapodásnak tartalmaznia kell annak időbeni hatályát is.

III. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01477-2/2014. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területén (Gönyű, hrsz. 098/2, 097/2) kialakítandó fémfelület kezelő üzem létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2932-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére Gönyű, Wuppermann Hungary Kft fémfelület kezelő üzem- előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.313/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala mint I. fokú ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság az eljárás során ingatlanügyi - földvédelmi - szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője Hatósági Főosztály Igazgatási Osztálya 55.879-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Wuppermann Hungary Kft. által tervezett Győr-Gönyű kikötő telephelyhez kapcsolódó fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében – kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” Gönyű Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 1617/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 12336-2/2014. iktatószámú, a Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálata tárgyában érkezett megkeresésére az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az előterjesztett dokumentációval kapcsolatban észrevételem nincs, az abban foglaltakkal egyetértek. A jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1/1041-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 2014. augusztus 12-én beérkezett megkeresése alapján, a „Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálata” tárgyú ügyben a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A tervezett tevékenységhez szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltételekkel adom meg:

Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást

3

a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, tájvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.

A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint.

Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása érdekében – szükség esetén a vizeket kezelni, tisztítani kell. A felszíni vízbe csapadékvíz/tisztított szennyvíz csak akkor vezethető, ha a vonatkozó rendeletek előírásai lehetővé teszik, és annak határértékei be vannak tartva. Vízfolyásba csak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértéket nem meghaladó vizek vezethetők. Ez vonatkozik a hővel szennyezett bevezetésekre is. A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell. A közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Az intézkedési szennyezési határérték Ci=C2.

A légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.

Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok szerint, illetve nem lépheti túl a rendeletekben előírt határértékeket.

A létesítmény részére a betartandó határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő.

Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

A telepítés és üzemelés során törekedni kell a környezeti hatások minimalizálására és kompenzálására.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi döntésre jogosult hatóság határozata, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1393-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése alapján, a megkereséshez mellékelt, az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) által készített „Fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálati dokumentáció Wuppermann Hungary Kft. Gönyű Riesling Projekt” szakanyag alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2153-5/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban: Hatóság) mint elsőfokú szakhatóság a hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A Hatóság, a Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) – az IMSYS Kft. által készített előzetes vizsgálati tervdokumentációban foglaltak alapján – előzetes vizsgálati tervdokumentációjának elfogadásához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul:

Amennyiben a tervezett tevékenység végzéséhez vízvédelmi szempontból monitoring kutak megvalósítása és üzemeltetése kerül előírásra, abban az esetben vízjogi engedélyes tervdokumentáció benyújtásával a létesítéshez vízjogi létesítési engedélyt, az üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell megkérni hatóságunktól. A vízjogi létesítési engedélykérelmet az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül kell az engedélyező vízügyi hatóságnak benyújtani.

A felületkezelési technológiához szükséges sótalanított víz előállításához tervezett vízkezelő rendszer kiépítése, a technológiai szennyvizek előkezeléshez kiépíteni tervezett szennyvíz-előkezelési technológia műtárgyainak és berendezéseinek megvalósítása, valamint területre lehulló csapadékvizeket összegyűjtő hálózat kialakítása és a nem szennyeződött tetőfelületi csapadékvizek

4

és hűtővizek szikkasztása vízjogi engedély köteles tevékenység. Az ÉME engedéllyel, vagy CE minősítéssel nem rendelkező olajfogó berendezés beépítése szintén vízimunkának minősül.

A vízimunkák elvégzése, illetve vízilétesítmények (monitoring kutak, vízkezelési technológia, technológiai szennyvízelőkezelési technológia, nem ÉME engedélyes, vagy CE minősítésű olajfogó berendezés, valamint a telephelyi csapadékvízgyűjtő hálózat, a telephely épületeinek tetőfelületeiről összegyűjtött csapadékvizek és a másodlagos, nem szennyeződött hűtővizek szikkasztása) megépítése és rendeltetésszerű üzemeltetése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. A csapadékvíz és hűtővizek tervezett szikkasztásához szikkasztási elővizsgálatot is el kell végezni.

Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/EI/3679-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a szerint, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 5. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a „Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálata tárgyában az alábbi kikötéssel adom szakhatósági hozzájárulásomat:

A tervezett beruházással érintett, nem erdő művelési ágú termőföldön szükséges fakivágást az Evt. 70. § (2) alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”

IV.

A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday László u. 12.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

V. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezés terjeszthető elő. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, mely készpénz-átutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000. sz. számlájára fizetendő. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg.

I n d o k o l á s A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday László u. 12.) meghatalmazása alapján az Imsys Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/A.) által előzetes vizsgálati eljárásra irányuló kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Wuppermann Hungary Kft. által Gönyűn létesítendő fémfelület kezelő üzem ügyében. Az ügyfél megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet 1. pontjának 49. főszáma alapján a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 65. pontja (Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület kezelésétől vagy ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t) alapján előzetes vizsgálat köteles.

5

A hatóság megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. §-ai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A tevékenység ismertetése: A telephelyre évente 450-800 ezer tonna melegen hengerelt, nem felületkezelt acéllemez érkezik tekercs formájában (kb. 30-35 tonna/tekercs). A felületkezelési tevékenység során a lecsévélt és végtelenített acélszalagok kémiai felületkezelése történik. Az üzemben évente összesen 120 millió m2 acélfelület kezelését tervezik az alábbi technológiákkal:

pácolás (sósavas felületkezelés): 40 millió m2/év felület, pácolás és tűzihorganyzás: 80 millió m2/év felület.

Sósavas pácoló kádak száma: 3 db (sorbakapcsolva). Sósavas pácoló kádak térfogata: 30 m3/kád. Sósavas pácoló kádak töltőtérfogata: 5 m3/kád. Bevonatképző (cink)kádak száma: 2 db (mindkét kád vízszintesen mozgatható kivitelű és egyszerre csak egy kád van a technológiai folyamatba kapcsolva). Bevonatképző (cink)kádak térfogata: 29 m3/kád. Bevonatképző anyagok: cink, cink-magnézium ötvözet. A pácolt, illetve a pácolt és tűzihorganyzott acélszalagok további felületkezelésen is áteshetnek (passziválás, olajozás, fólia bevonattal való ellátás). A tervezett üzem késztermék (felületkezelt acél) előállító kapacitása 425-750 ezer tonna/év (átlagos kapacitás: pácolás - 200 tonna/óra, tűzihorganyzás - 85 tonna/óra). A tevékenységhez kapcsolódó szállítás vízi úton, vasúton és közúton fog történni. A felületkezelési tevékenység mellett nem felületkezelt acéltekercsek beszállítása, tárolása és kiszállítása is történik. Környezeti igénybevételek: Vízvédelmi szempontból: Létesítés: Az építés során a veszélyes anyagok és képződő hulladékok tárolása, illetve a munkagépek üzemeltetése során esetlegesen elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyag, hulladék veszélyeztetheti a talajt, illetve közvetetten a talajvizet és a felszíni vizet. Az esetleges szennyeződések elkerülése érdekében a kivitelezőknek előírják a megfelelő műszaki állapotú és korszerű teherautók és gépek használatát. A járművek karbantartását, mosását nem a területen fogják végezni, és amint lehetőség van rá, burkolt területen történik majd a gépek tárolása. Üzemelés: A fém felületkezelő tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó műveleteket (termék, segédanyagok stb. tárolása, savkezelés, szennyvízkezelés) a csarnoképületben kívánják végezni. A tartályok tömören záró kármentő kádakkal lesznek ellátva. Így a működés során a talaj szennyeződésének lehetősége minimális, a normál működés a talajra, a felszín alatti vízre nincs hatással. A beérkező kezelendő acéltekercsek tárolására szolgáló 4500 m2-es terület kb. 1 méter vastagságú kavicságyazattal lesz ellátva, melybe az acéltekercsek kitámasztására szolgáló acélbetéteket ágyaznak. A területen a Wuppermann Hungary Kft. talajvízszint szondákat telepíttetett, melyeknél a talajvízszint magasságát rögzítik havi gyakorisággal. Felhagyás: A tevékenység felhagyása esetén biztosítani kell a beruházás helyszíni berendezéseinek leszerelését és elszállítását. Amennyiben a területen lévő építményeket lebontják és a területet rekultiválják, a bontás időszakában a szállítás során a veszélyes anyagok, hulladékok tárolása, illetve a munkagépek üzemeltetése során kiömlő veszélyes anyag, hulladék – ha a térburkolaton kívülre kerül – veszélyeztetheti a talajt. További közvetlen veszélyt jelenthetnek a talajra a földmunkák során közművezetékek esetleges sérülése következtében kiömlő anyagok. A szennyezés terjedése során hatásviselőként azonosítható a felszín alatti víz. Havária: Az építkezés során előforduló esetleges lokális csöpögések, elfolyások az azonnali felszámolás esetén nincsenek negatív hatással a talajra, talajvízre, viszont veszélyes hulladék keletkezésével járnak

6

együtt. Az üzemelés során esetlegesen bekövetkező balesetek (dízel kamionok sérülése) következtében elfolyások, csöpögések történhetnek. A sérült járművek eltávolításáról és az esetlegesen kijutott szennyező anyagok felitatásáról gondoskodni kell. Havária helyzetekben gondoskodni kell a kikerült szennyezőanyag lokalizációjáról, majd azok összegyűjtéséről (veszélyes hulladékként), illetve esetleges visszafejtéséről. A kárelhárítás során alkalmazott felitató anyagok veszélyes hulladékként kezelendők. Vízfelhasználás: Az üzemeltetés során szociális, technológiai és tűzivíz felhasználással kell számolni. A szociális vízfelhasználást a közüzemi hálózatra való csatlakozással, míg a technológiai és tűzivíz igényt a telephelyen belül létesítendő mélyfúrású kútról kívánják biztosítani. Szociális vízfelhasználás: A telephelyen 3 műszakban 192 fő fog munkát végezni. A szociális vízfelhasználás tervezett mennyisége 25 m3/nap. Technológiai vízfelhasználás: A technológiai vízigény biztosítására fúrt kút létesítését tervezik. Az éves vízkivétel tervezett mennyisége 295 000 m3, mely a következők szerint oszlik meg: Normál technológiai vízigény: 160 000 m3/év A 160 000 m3 mennyiség legnagyobb részéből saját vízelőkészítő berendezéssel teljesen sótalanított vizet állítanak elő, melyet több technológiai részfolyamatban is felhasználnak: savas pácolást követő öblítésnél, a cinkfürdőt követő vizes hűtésnél és a fóliázást követő vizes hűtésnél is. Az előállított és felhasznált sótalanított víz mennyisége 115.000 m3/év. A fennmaradó nem sótalanított vízmennyiséget (kb. 45 000 m3/év) pácolóból és öblítőből elszívott levegő tisztítására (mosására) és a berendezések, targoncák stb. külső mosására szolgáló mosóhelyiségben használják fel. Vizes öblítés A technológiai folyamatban a meleg savas pácolást követően történik a végtelenített acélszalag 5 lépcsős vizes tisztítása, mely során az ellenáramú kaszkádüzemű permetező öblítéssel tisztítják a szalag felületét a rátapadó pácoldattól. Az öblítő fokozatok öblítővíz tartályaiba bele vannak építve a gyűjtőtartályok, azaz a szalagra permetezett víz ezekbe visszajutva újra felhasználásra kerül. Az utolsó öblítő fokozatban adagolt kondenzátum (a hűtőrendszerben kicsapódó és összegyűjtött víz)/vagy teljesen sótalanított víz a szalag haladásával ellentétes irányban halad át lépcsőzetesen az egyes öblítő fokozatokon, így érik el, hogy az 5. utolsó kádban legyen a legtisztább víz. A telített öblítővizet vezetőképességi mérés alapján a 12 m3-es öblítővíz gyűjtőtartályba szivattyúzzák, és a tartálytelepen tárolják, ahonnan a 32%-os friss sósav munkatöménységre történő hígítására használják fel újra a pácolási folyamathoz. A hígításra fel nem használt, felesleges öblítővizet a saját telephelyi technológiai szennyvízkezelőbe vezetik. Hűtővíz A technológia során két helyen történik hűtővíz-felhasználás. A cinkfürdőt követően a hűtőtorony felső részében a terelőgörgők között helyezkedik el a merülő vizes hűtőegység, melyben a szalagot fecskendezés és merítés révén a szükséges véghőmérsékletre hűtik. A vízhűtő kád 20 m3-es, mely 15 m3 ioncserélt vízzel van feltöltve. A párolgásos vízveszteséget szintfigyelés segítségével kompenzálják. A párolgás miatti pótvízigény (sótalanított víz) 2 m3/óra. A kád kilépő pontján a szalagról a rátapadó vizet két pár lehúzógörgő szorítja le, a szalag széleit pedig szalagszél-lefúvóegységgel fújják le, hogy a víz továbbhordását elkerüljék. A fóliázást követően a fent leírt vízhűtéssel megegyező módon, de már a csarnokszinten történik a szalag hűtése. A párolgási veszteség miatti pótvízigény 1 l/óra. Nyári időszakban fellépő többlet hűtővízigény: 135 000 m3/év A 135 000 m3 vízmennyiség a nyári időszakban az elsődleges hűtővízkör további hűtésére szolgáló másodlagos hűtővíz mennyiség. Ezt a vizet nem kezelik, nem sótalanítják, és a technológiával sehol nem kerül közvetlen kapcsolatba. Tüzivíz felhasználás: A tűzivíz igény biztosítására egy 180 m3-es tűzivíz tároló kerül kialakításra a telephely ÉNy-i részén, feltöltése a fúrt kútból történik. Szennyvíz keletkezési helyek, szennyvízkezelő létesítmények: Kommunális szennyvíz: Kommunális szennyvíz-képződéssel az ivóvíz felhasználási helyeken, az irodákban és szociális helységekben kell számolni. A kommunális szennyvizeket gyűjtő telephelyi csatorna a kikötői kommunális hálózatra csatlakozik, ahonnan a szennyvíz gravitációs, majd egy átemelő után nyomott vezetéken keresztül

7

a Pannon Víz Zrt. által üzemeltetett Győri Szennyvíztisztítóba kerül. A tisztított szennyvíz befogadója a Mosoni-Duna. Technológiai szennyvíz: Technológiai szennyvízképződéssel több részfolyamatban is számolni kell, melyek a következők: sótalan víz előállítás, öblítés, hűtés, targonca- és alkatrészmosás. A felhasznált technológiai víz egy része a technológia során elpárolog, így az szennyvízként nem jelentkezik, egy másik, jelentősebb része használt másodlagos hűtővízként a tetőről elvezetett nem szennyeződő csapadékvízzel együtt kerül elvezetésre (135.000 m3/év). Így a megmaradó, közcsatornára kibocsátott technológiai szennyvíz várható mennyisége 72.000 m3/év. Szennyvízkezelés A telephelyen belül, az „A” csarnok É-i részén tervezik kiépíteni a szennyvízelőkezelőt, ahol a technológiában már fel nem használható öblítő és hűtővizek és a sótalanított víz előállításához használt gyanta regenerálása során keletkező sós szennyvizek kezelése történne. A szennyvízkezelés során a szilárd részeket leválasztják egy ülepítőben, azt hulladékként kezelik. Ezt követően a szennyvizet semlegesítik, levegőztetik és flokkuláló szert adagolnak hozzá. A szennyvízkezelés során Nátriumhidroxid, 50 %, Kalcium-hidroxid, NALMET 1689 (flokkuláló szer) és citromsav kerül felhasználásra. A szennyvízkezelés során keletkező szennyvíz iszapot préselik. A jármű (targonca) és alkatrészmosóban képződő esetleges olajos szennyvizeket előtisztító (olajfogó) műtárgyon tervezik átvezetni. A telephelyi szennyvízkezelőből, az előtisztítóból, a jármű (targonca) és alkatrészmosóból, valamint a sósav tartályok területéről összegyűjtött vizek a telephelyi kommunális szennyvízhálózatba kerülnek bevezetésre, és a kommunális szennyvízzel együtt kerülnek elvezetésre a telephelyről. Használt hűtővíz A technológiában kétféle használt, nem szennyeződő hűtővíz keletkezik (elsődleges és másodlagos). Az elsődleges hűtővíz sótalanított víz, míg a másodlagos hűtővíz nem sótalanított víz. A használt hűtővizek gyűjtése és a további kezelése a csapadékvizekkel együtt történik Csapadékvíz: Nem szennyezett csapadékvíz-elvezetés: A zöld területre hulló csapadékvíz elszikkad. A tetőfelületre (33 600 m2 és a tervezett két csarnok – E; F csarnok – 16 000 m2) hulló, nem szennyeződő csapadékvizet gyűjtik és a telephelyen belül szikkasztják. Nyáron a fúrt kútból kitermelt és kezeletlen hűtővízzel zárt rendszerben hűtik a technológiában használt hűtővizet. Mivel ezt az ún. másodlagos hűtővizet nem sótlanítják és a hűtési folyamat során nem szennyeződik, minőségét tekintve megegyezik a fúrt kútból kitermelt vízzel, így azt a telephelyi nem szennyeződő csapadékvíz gyűjtő és elvezető rendszerbe vezetik be. Tehát a nem szennyeződő csapadékvíz és a másodlagos hűtővíz a telephely ÉK-i és ÉNy-i pontján két-két szikkasztóaknában szikkasztásra kerül. Amennyiben a szikkasztásra nincs lehetőség akkor ezek a nem szennyeződő vizek két ponton a Dunába kerülnek bevezetésre. Szennyezett csapadékvíz-elvezetés: A burkolt felületekről összegyűjtött, az esetlegesen szennyeződő csapadékvíz (telephelyi előtisztítás nélkül) és a technológiában használt, elsődleges hűtővíz telephelyen kívül, de a kikötő területén, az ÉDUVÍZIG üzemeltetésében lévő olaj- és iszapfogó berendezésen keresztül a Zsombékosi-csatornába kerül bevezetésre. A technológiában keletkező, használt elsődleges hűtővíz tervezett mennyisége 43 200 m3/év. A hatásterület értékelése: Közvetlen hatásterületként maga a telephely, illetve a nem szennyeződő csapadékvíz vonatkozásában a Mosoni-Duna ág, az előtisztított csapadékvíz tekintetében pedig a Zsombékosi-csatorna azonosítható, közvetett hatásterület pedig a befogadó szennyvíztisztító. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján Gönyű területe „érzékeny” terület besorolású. Gönyű vízbázisa szerepel az országos vízbázisvédelmi programban. A beruházási terület nem érinti a gönyűi vízbázis területét. A közelben lévő Vének távlati vízbázis (kijelölő határozat száma: 6318-20/2011) hidrogeológiai „A” és „B” védőidomát sem érinti a tervezett telephely területe. Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztése 2214-33/2014. számú, illetve azt kiegészítő 2214-37/2014. számú környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik.

8

Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: A tervezett beruházás már közlekedési infrastruktúrával (út, vasút, függőleges partfal) ellátott és tereprendezett (115,0 mBf-re feltöltött) területen valósul meg. A területen korábbi tevékenységből, vagy infrastruktúrafejlesztésből származó, elhagyott/lerakott hulladék nincs. Mivel a területen épület és bontásra váró burkolt felület nem található, így a kivitelezés során bontási hulladékkal nem kell számolni. A bejövő, feldolgozásra kerülő, valamint a már feldolgozott anyagok tárolása, a telephelyi belső közlekedés biztosítása, illetve a technológiai gépsorok elhelyezése miatt külső nyitott tárolóterület illetve fedett, zárt csarnoképület kialakítására van szükség. A telepítés során keletkező hulladékok a következő főbb csoportokba sorolhatók:

a létesítés során kitermelt föld a telephelyet is magába foglaló 092/8 hrsz. ingatlanon marad. betonhulladék (azonosító kód: 170101): ~ 50 tonna; fém hulladékok (170401 – 170111): ~ 5 tonna; fa hulladék (170201): ~ 10 tonna; kevert építési-bontási hulladék (170904): ~ 8 tonna; csomagolóanyag (műanyag, papír, fa) hulladékok (150101,150102, 150103): ~ 2 tonna; ásványi eredetű építőanyag hulladék (170102 – 170802): ~ 30 tonna.

E hulladékok veszélyes összetevőket is tartalmazhatnak. Építés ideje alatt a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtése és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadása a Kivitelező feladata. Összességében elmondható, hogy a létesítési munkálatok időszakában várhatóan nagyobb mennyiségű építési hulladék képződése várható, de az előírások betartása mellett a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. Üzemelés: A felületkezelt acéllemez előállítási folyamat során több olyan anyag is keletkezik, melyeket a Wuppermann Hungary Kft. mellékterméknek tekint, és akként tervezi értékesíteni. Mellékterméknek tekintett anyagok:

Megnevezés Képződés helye Mennyiség (tonna/év) További sorsa Összetétele (%)

Használt (telített) sósav pácolási folyamat 17 500

Értékesítés a Kemira Oyl részére

Vastartalom: 13-20%, Szabadsav tartalom:

0,2-4%

Használt (oxidálódott)

cink

cink bevonatképzés

350

Értékesítés az IMR GmbH részére

Cinktartalom: > 90%, Alumínium: 0,6–1,0 %

Vastartalom: 0,06-0,1%.

Az üzemelés során várhatóan az alábbi hulladékok keletkeznek:

Hulladék azonosító kód Megnevezés

Mennyiség (tonna/év) Képződés helye Gyűjtés módja

070213 hulladék műanyag (fólia) 6 Acéllemez bevonás konténer

110110 iszap és szűrőpogácsa, amely különbözik a 11 01 09-től 100 Telephelyi

szennyvízkezelés fémkonténer

110198* veszélyes anyagokat

tartalmazó egyéb hulladék (használt passziváló szer)

22 Passziválás IBC

120101 120102

vasfém részek, esztergaforgács és por (acél hulladék) 22500

Méretre vágás (felületkezelés előtt és után)

fémkonténer

130205* 130206*

ásványolaj alapú, illetve szintetikus, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és

kenőolaj (fáradt olaj)

3 Karbantartás 200 literes hordó

9

150101 papír és karton csomagolási hulladék

0,4 Alkatrész tárolás fémkonténer

150102 műanyag csomagolási hulladék

0,3 Alkatrész tárolás fémkonténer

150103 fa csomagolási hulladék (hulladék raklap)

140 Késztermék raktározás fémkonténer

150202*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a

közelebbről meg nem határozott olajszűrőket),

törlőkendők, védőruházat

4 Karbantartás fémkonténer

200101 papír és karton 2 Irodai tevékenység fémkonténer

200135*

veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett

elektromos és elektronikus berendezések, amelyek

különböznek a 20 01 21-től és a 20 01 23-tól

1 Irodai tevékenység fémkonténer

A telephelyen keletkező hulladékok gyűjtése szabványos gyűjtőedényzetben a telephelyen kialakított gyűjtőhelyeken történik. A hulladékokat engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek adják át további kezelésre, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás céljából. Havária: Az ilyen jellegű események során elsősorban vegyi anyag kiömléses balesetekre kell felkészülni. A keletkező hulladékok a kárelhárítási tevékenységekből származnak. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, kezelése és szállítása a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint történik. Az ilyen esetekben megteendő kárelhárítási tevékenységeket a kárelhárítási és havária terv fogja tartalmazni. Felhagyás: A tevékenység beszüntetését követően a telephelyen található, értéket képviselő anyagok, termékek, illetve a hulladékok átadásáról, elszállíttatásáról gondoskodnak. A gépsorokat leszerelik, továbbadják. Az üresen maradt épületek hasznosításával kapcsolatos döntés függvényében intézkednek a további elvégzendő munkálatokról. A képződő hulladékok összetétele várhatóan megegyezik a beépített anyagok összetételével. A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletnek megfelelően kell elvégezni. A tevékenység (létesítés, üzemelés, felhagyás, havária) végzése során keletkező hulladékokról – a mennyiségtől függetlenül – nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a hulladék megnevezését, EWC kódját, a keletkezett mennyiséget, az átvevő hulladékkezelőt és az átadás-átvétel időpontját. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékot környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni. A keletkező települési és nem hasznosítható termelési, inert hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át további kezelés céljából. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy az Európai Unió kidolgozta a hulladékstátusz megszűnésének kritériumait a vas-, acél- és alumíniumhulladékokra vonatkozóan. Az előírásokat kihirdető 333/2011/EU rendelet részletesen rögzíti a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló fémhulladékokra, a kezelési eljárásokra, valamint a hasznosítási műveletből származó fémtörmelékekre vonatkozó konkrét kritériumokat, továbbá előírja a megfelelő minőségbiztosítási rendszer működtetését és a szállítmányokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat elkészítésének kötelezettségét. A 333/2011/EU rendelet I. és II. melléklete konkrét követelményeket határoz meg a vas-, acél- és alumíniumhulladékok esetében a hulladékstátusz megszűnésének feltételeként. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 8–10. §-a ír elő feltételeket a melléktermékre és a hulladékstátusz megszűnésére. A Ht. 10. § (3) és (4) bekezdése alapján a

10

hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelés igazolását jogszabályban meghatározott tanúsító szervezet végezheti. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezet negyedévente ellenőrzi. Zaj- és rezgésvédelemi szempontból: Létesítés: A felületkezelő tevékenység tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból megállapítható, hogy a telepítés és az esetleges felhagyás során az építési munkáknál használatos hagyományos munkagépek, szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti, az építés helyszínére korlátozódik. Az építési helyszínek külterületek. A legközelebbi zajtól védendő területeken az építés során a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Üzemelés: Az üzemelés során a telephelyen nagy mennyiségű acél pácolás illetve tűzihorganyzás útján való felületkezelése, az alapanyagok és késztermék rakodása, csomagolása szállítása történik. A főbb zajforrások a technológiához kapcsolódó szellőztető berendezések, hűtőtornyok, valamint a telephelyen belüli rakodás és járműmozgás. A célállapotnak megfelelő üzemelés során a létesítmény zajkibocsátása a hatásterületen található zajtól védendő területeken a vonatkozó 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A területfelhasználási kategóriák Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata módosított 1/2006. (01. 25) sz. rendezési terve, Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (V. 18.) rendelettel módosított 3/2006. (III. 15.) sz. helyi építési szabályzata, valamint Gönyű község szabályozási tervének 6/2014. (IV. 10.) sz. rendelettel elfogadott módosítása szerint kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterülete az alábbi területeket érinti területfelhasználási kategóriák szerinti bontásban:

A szállítás mint kapcsolódó tevékenység vízi úton, vasúton és közúton egyaránt történhet, a közúti szállítás során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a

11

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A tervezési terület közvetlenül kapcsolódik a Győr-Gönyű kikötőhöz, valamint a kikötőhöz kiépített vasútvonalhoz. Havária: A havária, illetve kárelhárítás során előforduló eseményekre vonatkozóan a kárelhárítási terv tartalmaz előírásokat. Felhagyás: Az esetleges felhagyás során az építési zajnak megfelelő zajkibocsátásra lehet számítani, az épületállomány valószínűsíthetően megmarad, újrahasznosítása külön eljárás tárgyát képezi. Levegőtisztaság-védelemi szempontból: Létesítés: Az építés során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. A munkagépek által kibocsátott légszennyezők, illetve a munkaterületről származó por hatása várhatóan csak a munkaterületen és annak közvetlen környezetében, valamint a szállítási útvonalon jelentkezik. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezeti levegőre gyakorolt hatások is időlegesek, a terület immissziós állapotában jelentős változás nem várható. Üzemelés: A tervezett technológiához kapcsolódóan 7 db bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesül. Kibocsátott anyagok: sósav, nátrium-hidroxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szén-dioxid és szilárd anyag. A technológia során kibocsátott légszennyező anyagok hatásterülete a telekhatáron belül lehatárolható. A technológiák üzemeltetése során határérték feletti légszennyező anyag kibocsátás nem várható. A szállítási tevékenység által okozott levegőterhelés hatásterülete az érintett útvonalak közvetlen környezete. Felhagyás: A felhagyás során a bontási műveleteket végző munkagépek üzemeltetésekor levegőbekerülő légszennyező anyagok hatásterülete a telephelyen belül határolható le. A szállítási tevékenységhez kapcsolódó levegőterhelés hatásterülete az érintett útvonalak közvetlen környezete. Havária: Veszélyes anyagok tárolásakor veszélyes hulladék gyűjtésekor, tűz esetén légszennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, mely átmenetileg levegőminőség romlást okozhat. A dokumentáció alapján, a tervezett létesítmény üzemeltetése során a levegőtisztaság-védelmi követelmények és a kibocsátási határértékek a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásainak megfelelően teljesülnek. Táj- és természetvédelemi szempontból: Az érintett ingatlanok közül a Gönyű 097/2 (Mosoni-Duna) része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH30004 kódszámú, ”Szigetköz” nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében, valamint részei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. Telepítés: A telepítési tevékenységgel kapcsolatosan a hatóság az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

A beruházási terület faállománnyal borított részén költő madárfauna védelme érdekében a fakitermelést és cserjeirtást a madarak fészkelési- és fiókanevelési időszakán kívül, azaz szeptember 1. – március 15. közötti időszakban lehet elvégezni.

A függőleges partfal kialakításánál a 0,45 ha kiterjedésű, fakitermeléssel érintett „Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők” nevű, Natura 2000 jelölő élőhely kiváltására a beruházási területen 0,45 ha kiterjedésben védőfásítást kell telepíteni 519 darab facsemetével (ez a sikeresen megindult és élő fák darabszáma az ötödik évben). A kezdő darabszám ettől több is lehet, illetve elegy cserje fajokat is lehet alkalmazni.

A fakitermelést és a majdani védőfásítás telepítésének megkezdését előzetesen be kell jelenteni Felügyelőségünkre.

12

A védőfásítás konkrét fafajösszetételét, a telepítés pontos helyét a későbbiekben, a helyszínen kell egyeztetni a Felügyelőséggel.

A Mosoni-Duna élőhelyéül szolgál számos védett, fokozottan védett és Natura 2000 jelölő fajnak, melyek megóvása érdekében szükségesnek tartottuk annak tisztázását, hogy a tevékenység során szükséges-e a Mosoni-Dunából víz kivétele a gyártási folyamathoz, a tevékenységből származó szennyezett víz milyen mennyiségben és milyen formában kerül vissza a Mosoni-Dunába, okoz-e ez hőterhelést a folyóban, illetve, hogy ennek milyen ökológiai hatásai lehetnek. A kérelmező fenti hiányosságokat pótolta, így megállapítható, hogy a tervezett gyár működése során a Mosoni-Dunából vízkivétel nem tervezett. A szociális vízigényt közüzemi vezetékről, a technológiai- és tüzivíz igényt, pedig fúrt kútból tervezik kielégíteni. A dokumentáció szerint normál működési keretek között a csapadék- és hűtővíz nem kerül bevezetésre a Mosoni-Dunába. Fentiekre figyelemmel a telepítés várhatóan nem okoz természetvédelmi problémákat, a telepítés védett természeti értéket nem veszélyeztet. A telepítés helye iparterület, kikötő és földgáztüzelésű erőmű működik a tervezett gyár környezetében. A felépülő gyár már nem ront tovább a már amúgy is degradált tájképen, így tájvédelmi szempontból sem emelünk kifogást. Üzemelés: Az üzemelés várhatóan nem okoz táj-és természetvédelmi problémákat, a tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a telepítés helye szerinti önkormányzat, valamint lakossága részéről észrevétel nem érkezett. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének GYR/047/01477--2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) kérelme alapján az előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, illetve az 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 2 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe:

a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,

a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet,

a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, valamint a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) b) pontja állapítja meg. Illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2932-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági

13

állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Jelen esetben fokozottan fontos ez, hiszen a bányatelek közvetlen környezetében régészeti lelőhelyek ismertek. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.313/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A 2014. július 10-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálatának engedélyezési eljárásával kapcsolatban az alábbi elsőfokú ingatlanügyi – földvédelmi – szakhatósági állásfoglalást adom. A megküldött dokumentáció alapján a tárgyban érintett Gönyű külterületi 098/2, 097/2 hrsz-ú ingatlanok a jelen közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján nem tartoznak a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény termőföldet meghatározó 2.§. 19. pontjának hatálya alá. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala mint I. fokú ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság az eljárás során ingatlanügyi - földvédelmi - szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.” A Győr Megyei Jogú Város Jegyzője Hatósági Főosztály Igazgatási Osztálya 55.879-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat 2014. augusztus 12. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. §-a, illetve 5. számú melléklete alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 5. számú melléklete 7. pontja alapján a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi telephelyhez kapcsolódó fémfelület kezelői tevékenység – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú. Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) rendeletével jóváhagyott – helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. 33. §-a és az 5. számú melléklete 7. pontja alapján, illetékességemet a Ket 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. A szakhatósági állásfoglalásom elleni fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” Gönyű Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 1617/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Gönyü, Wuppermann Hungary Kft. fémfelület kezelő üzem előzetes vizsgálata tárgyában készült előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tevékenység a helyi környezet- és természetvédelem tekintetében ártalmas, károsító hatást nem fejt ki, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44-45/A. §-a szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatás a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A jegyző hatásköre és illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szőlő 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §. 5. számú mellékletén alapul.” A Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1/1041-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza:

14

„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 12336-13/2014. iktatószámú megkeresése és a megjelölt dokumentáció soron kívüli vizsgálata alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakat állapítottam meg: A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) gönyűi fémfelület kezelő üzem létesítése következtében a feladat- és hatásköröm által érintett területen több környezeti elem hatásviselő lehet. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése értelmében: „A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.” A Kr. 5. számú mellékletének 7. pontja szerint „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja”, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően kijelölt szakhatóság az érintett települési önkormányzat jegyzője. Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt, helyi környezet-, illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését:

Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006.(III. 15.) rendelete a helyi építés szabályai (továbbiakban: HÉSZ)

Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2004.(X. 29.) rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról

Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2009. (XI. 17) rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról.

Megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatolt dokumentációkban rögzített feltételekkel valósul meg, úgy ahhoz, hogy azokban a környezeti elemekben vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, a tervezett tevékenységre visszavezethetően állapotváltozás ne következhessen be, illetve feladat és hatáskörömet illetően környezetveszélyeztetés ne forduljon elő, szükséges a HÉSZ-ben rögzített alábbi feltételek teljesítése: „25. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, tájvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni. (2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint.” „26. § (1) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba. “ „27. § (2) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása érdekében- szükség esetén a vizeket kezelni, tisztítani kell. A felszíni vízbe csapadékvíz/tisztított szennyvíz csak akkor vezethető, ha a vonatkozó rendeletek előírásai lehetővé teszik, és annak határértékei be vannak tartva… (4) Vízfolyásba csak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértéket nem meghaladó vizek vezethetők. Ez vonatkozik a hővel szennyezett bevezetésekre is. A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell. A közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Az intézkedési szennyezési határérték Ci=C2.” ,,28. § (1) Ipari létesítményeknél a légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg. (2) Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok szerint, illetve nem lépheti túl a rendeletekben előírt határértékeket. ” „29. § (1) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő. (2) Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.” Fentiek figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

15

Döntésem – a már hivatkozott jogszabályokon kívül – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44, 45, 45/A. és 72. §-ainak rendelkezésein, továbbá a Kr. 44. § (1) bekezdésén alapult. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Kr. 33. § (1) bekezdése állapítja meg. A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján adtam.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1393-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Hatóságunk a megkeresést közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból megvizsgálta és megállapította, hogy:

A tárgyi beruházás termőföld területeket közvetlenül nem érint, azonban termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos.

A tevékenység hatása a környező termőföldekre várhatóan nem lesz jelentős. A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt

talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél a szakhatósági eljárás 50.000,-Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §-án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 33. §, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. §-án alapul.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2153-5/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 12336-2/2014. számú levelében – kérelemre indult, fémfelület kezelési tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban – megkereste az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Megkereséséhez csatolta az IMSYS Kft. által elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt. A benyújtott dokumentációk alapján hatóságunk hiánypótlási felhívásban előírta a tervezett csapadékvizek Dunába való bevezetésére tervezett műszaki megoldás részletezését, figyelembe véve és összhangba hozva a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztése során megépíteni tervezett partfal kialakítást. A hiánypótlás teljesítéseként becsatolásra került a Dimenzió Kft. generáltervező által elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció kiegészítés. A Hatóság a mellékletként megküldött dokumentációt, valamint a pótlólag benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció kiegészítést a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontokból, az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi:

A telephely ivóvízellátása a Győr-Gönyű OKK meglévő ivóvízhálózatára csatlakozással kerül megvalósításra. A szociális vízfelhasználás tervezett mennyisége 25 m3/d.

Az üzem technológiai és tűzivíz ellátásához mélyfúrású kút megvalósítását tervezik. Az éves vízkivétel tervezett mennyisége 295.000 m3. A kivett vízmennyiség 70%-ából a felületkezelési technológiához szükséges sótalanított vizet állítanak elő a tervezett vízkezelő rendszerrel.

A tevékenység során keletkező kommunális szennyvizeket kiépített telephelyi csatornákkal tervezik összegyűjteni, csatlakozva a Győr-Gönyű OKK meglévő szennyvízcsatorna rendszerére. Az összegyűjtött szennyvizek befogadója a közüzemi csatornahálózat regionális nyomóvezetéke, amelyen keresztül a Győr városi szennyvíztisztító telepre kerülnek a szennyvizek.

A technológiában már fel nem használható öblítő és hűtővizek, valamint a sótalanított vizet előállító vízkezelő rendszerből kikerülő magas sótartalmú regenerátumok kezelésére szennyvízkezelési technológia (ülepítés, semlegesítés, flokkulálás, iszapvíztelenítés) berendezéseinek és műtárgyainak kialakítása tervezett. A jármű és alkatrészmosóban keletkező olajos szennyvizek előkezelésére olajfogó műtárgy beépítése tervezett. Az előkezelt szennyvizek a telephelyi kommunális szennyvízhálózatba kerülnek bevezetésre, majd a kommunális szennyvizekkel együtt jutnak a

16

közcsatornába. A közcsatornára kibocsátott technológiai szennyvíz várható mennyisége 72.000 m3/év.

A burkolt közlekedési felületekről összegyűjtött szennyeződhető csapadékvizek külön gyűjtőrendszerben kerülnek elvezetésre, majd a már meglévő kikötői csapadékvíz hálózatba bevezetésre. A meglévő rendszeren keresztül a szennyeződött vizek a meglévő olaj- és iszapfogó műtárgyakon kerülnek megtisztításra, majd a Zsombékosi árokba bevezetésre. A telephelyen a tetőfelületekről összegyűjtött és elvezetett csapadékvizek 44%-a (447 l/s) szintén a kikötő területén kialakított csapadékvíz elvezető rendszerre csatlakozva, a Zsombékosi árokba kerül elvezetésre.

A tetőfelületekre lehulló csapadékvizek 56 %-a (561 l/s), valamint a nem szennyezett, hűtőtornyokról elfolyó hűtővizek a telephelyen kiépítésre kerülő nem szennyeződő csapadékvíz gyűjtő rendszerben kerülnek elvezetésre, majd a területen kialakításra kerülő kombinált gyűjtő-tározó-szikkasztó rendszerben elszikkasztásra.

A tervezett megvalósítás és tevékenység a fentiekben megtett előírások betartásával vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A tervezett fémfelület kezelési tevékenység az érintett térség felszíni és felszín alatti vizeinek vízgazdálkodására várhatóan jelentős káros hatást nem gyakorol, környezeti hatásvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási szempontból nem indokolt. A beruházással érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az érintett területhez legközelebb eső felszíni vízfolyás az előtisztított és tetőfelületi tiszta csapadékvizeket befogadó Zsombékosi árok, amelynek a befogadója a Duna. A vízminőségvédelmi szempontból indokolt monitoring rendszer, a sótalanított vizet előállító vízkezelő rendszer, a technológiai szennyvíz előkezelő rendszer, valamint a csapadékvizek gyűjtő és szikkasztó rendszerének kialakítása kizárólag vízjogi létesítési engedély alapján valósítható meg. A tényleges megvalósítás és majdani üzemeltetés vízvédelmi és vízgazdálkodási feltételei a vízjogi engedélyezési eljárások során kerülnek előírásra. A szakhatóság fentiek alapján az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervék kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésén alapul. A hatóság állásfoglalását a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12/A. § szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/EI/3679-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) megbízásából az Imsys Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a) kérelmező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a T. Hatóságnál, mely eljárásban szakhatóságként keresték meg az erdészeti hatóságot. Kérelmező a szakhatósági közreműködés szolgáltatási díját lerótta. A mellékelt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység üzemtervezett erdőterületet nem érint. A fásításokban szükséges fakivágásról a hivatkozott jogszabályhely alapján rendelkeztem. Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket. 44. § (1) foglaltak alapján adtam ki, az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet és illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja, 2. § (3) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklete rögzíti.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A fentiek alapján a hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ugyanakkor megállapította, hogy a tervezett tevékenység a R. 2. sz. mellékletének 2.6. pontja („fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t”) értelmében egységes környezethasználati engedélyhez kötött, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ab) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint

17

határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A.) pontja határozza meg. Győr, 2014. szeptember 8. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes