szakkÉpzÉsi kerettanterv-adaptÁciÓ · web viewki kell emelnünk, hogy bár ezen – szakmai –...

SPECIÁLIS KERETTANTERVa

KERÁMIA- ÉS PORCELÁNKÉSZÍTŐ (KERÁMIA- ÉS PORCELÁNTÁRGY-KÉSZÍTŐ SZAKMAIRÁNY)

képzésszakiskolában történő oktatásához

enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Az adott képzésekhez készült képzési és kimeneti követelmények és programkövetelmények által meghatározott követelményeket a speciális kerettantervekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni és számonkérni.

I. A képzés jogi háttere

A speciális kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján készült.

II. A képzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

III. A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Tárgyi feltételek

A képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a képzés képzési és kimenti követelménye, illetve programkövetelménye tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:nincs

IV. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

Az enyhe értelmi fogyatékos illetve a tanulásban akadályozott tanulók

1. Bevezető

Ez a kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos, illetve tágabb értelemben a tanulásban akadályozott tanulók neveléséhez, oktatásához készült. Fontos kihangsúlyozni, hogy az enyhe értelmi fogyatékosság és a tanulásban akadályozottság nem ugyanaz, az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulásban akadályozottság csoport része. A hatályos köznevelési jogszabályok a tanulásban akadályozott fogalmat nem ismerik, ez egy szakmai fogalom, amelybe több sajátos nevelési igény terület is beletartozhat az enyhe értelmi fogyatékosságon túl, tehát ezek nem szinonimák.

Ki kell emelnünk, hogy bár ezen – szakmai – kerettanterv mind az enyhe értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók, mind pedig a nem enyhe értelmi fogyatékos de más okból sajátos nevelési igényű egyben a tanulásban akadályozott szakmai fogalom alá sorolható tanulók esetében is alkalmazható, de az ezen szakmai kerettantervvel együtt alkalmazandó közismereti kerettantervek vonatkozásában már különbség van attól függően, hogy a tanuló ép értelmű-e vagy enyhe értelmi fogyatékos.

Ép értelmű, de más okból sajátos nevelési igényű egyben a tanulásban akadályozott szakmai fogalom alá sorolható tanulók esetében az enyhe értelmi fogyatékos tanulókra adaptált közismereti kerettantervek nem alkalmazhatóak és természetesen különbség van az adott közismereti tantárgy oktatására feljogosított pedagógus szakképzettségi követelményeiben (ép értelmű tanulók esetében a tantárgyat gyógypedagógus már nem, csak a tantárgynak megfelelő szakos tanár oktathatja) és a képzési struktúrában is (annyiban, hogy a nem értelmi fogyatékos tanulók esetében nincs előkészítő 9/E évfolyam).

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.)Az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja.

A tanulási akadályozottság az esetek nagy részében az iskolába lépés évében realizálódik. Ám egyes gyermekeknél már az óvodás korban is felmerülhet a gyanú az sikertelen iskolai előmenetelre.

A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását.

Az érintett tanulóknál előfordulhatnak problémák a következő területeken:- észlelés (egyensúly észlelés, nehézségi erő észlelés, taktilis-kinesztetikus észlelés,

auditív észlelés, vizuális észlelés, amnesztikus funkciók)- kivitelezés-végrehajtás (izomtónuszavar, nagymozgások, finommozgások,

mimika)- szociális-emocionális terület:

a késztetések területén (apátia, passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás), az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás), a motiváció alakulásában (motiválatlanság, megközelíthetetlenség), a munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás), az önirányításban (rövid zárlati cselekvések, labilitás, rigiditás), az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság,

egocentrizmus) és a szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott

alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás). (Englbrecht - Weigert, 1996, 33-38. )

A tanulási akadályozottak körét tehát az enyhén értelmi fogyatékosnak minősítettek, illetve az iskolában tanulási problémákkal küzdő gyermekek alkotják.„A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható, kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával, a tanulási akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértékében csökkenthető.” (Mesterházi Zsuzsa)

Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.

A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is nagy figyelmet kell fordítani rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek.

A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a „mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.

2. A szegregált és integrált szervezeti formák

Szegregált intézményekben tanulnak tanulásban akadályozott diákok. Amely gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban.

Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű kortárscsoporton belül kapják meg. Tanulási akadályozottság esetén több területet érintő, tartós, súlyos problémáról van szó, mely megfelelő szakmai segítség nélkül a többségi iskolákban nagyon megnehezíti az érintett gyermek és pedagógus életét is. A probléma gyökere nem kifejezetten a gyermekben van, hanem a többségi iskola és a sajátos igényű tanuló találkozásában. Hazánkban is egyre nagyobb teret hódít meg az integrált/inkluzív oktatás, nevelés, melynek elengedhetetlen feltétele a gyógypedagógiai segítségnyújtás és a megfelelően strukturált környezet.

Inklúzió mint optimalizált, kibővített integráció is jelen van a mai oktatási rendszerünkben. Az inklúzió a többségi iskola folyamatos, rendszerszerű átalakulását jelenti. Ebbe a folyamatba az összes tanulót bevonják. A gyermek áll a középpontban. Nem zavaró elemként, hanem új kiindulópontként és egyúttal célként. Individuális gondoskodás jár valamennyi tanulónak, legyen bármiben akadályozott vagy nem. Ebben az értelmezésben az inkluzív pedagógia több mint gyógypedagógia, és több, mint az eddigi integrációs pedagógia. Az integrált, inkluzív oktatásban kiemelt szerepet kap a differenciált oktatás.

2.1. Az integráció/inklúzió feltételei

„A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai integrációjának az a célja, hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárscsoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg, kiegészítve a pedagógiai ráhatások körét a szocializáció abból fakadó elemeivel, hogy a gyermekek heterogén csoportokban tanulnak.” (Dr. Papp Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani intézményi útmutató a tanulásban akadályozott gyermekeket befogadó iskolák számára 2005.)

2.1.1. Objektív tényezők

Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását segítő tárgyi feltételek.

- Az iskolának rendelkeznie kell megfelelő intézményi dokumentumokkal (alapító okirat, pedagógiai program, nevelési program, helyi tanterv) Ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet.

- A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.

- Ajánlott a tanterem berendezésénél figyelembe venni a strukturált tanítási környezet kialakítását (mobilizálható padok, tanulói boxok, pihenősarok, IKt-s eszközök, kézikönyvtár), többféle kisebb tér létrehozása az osztálytermen belül, például kiscsoportos munkához, illetve célszerű az egyéni tanuláshoz különálló asztalokat elhelyezni.

- A befogadó intézményeknek lehetővé kell tenniük a megfelelő fejlesztést biztosító többletszolgáltatások elérését.

2.1.2. Szubjektív tényezők

- A befogadó nevelőtestület, pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, elkötelezettsége valamint a sérülésről szóló ismeretei.

- A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása. - A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt,

felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata.

- A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a sérült gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a sérült gyermek személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres.

- Teamban dolgozó szakemberek együttműködése, partneri kapcsolatai

2.2. Az integráció formái lehetnek:

- Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak.

- Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés, a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.

- Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.

Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Megfigyelhető, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.

3. A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:1. az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése,2. az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,3. az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,4. az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,5. a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása,6. az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,7. lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész

viszonyának bemutatása,8. a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat

hangsúlyosan kell kezelni.

4. Módszertani javaslatok

4.1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az osztályteremben.

4.2. Projekt módszer: közösen végzett tevékenységek köre. A központban egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a tanárok és tanulók együtt dolgoznak fel több szempont szerint elemezve, komplex módon. A módszer legfontosabb értéke a munkafolyamat. Mindenki saját képességei, lehetőségei, tapasztalatai alapján végzi el a feladatot. A munkafolyamat eredménye a produktum.

4.3. Komplex Instrukciós Program (KIP)9. Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában

felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.10. A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális

instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére.

11. Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.

12. A fentieken kívül módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kell

tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre."Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a státusprobléma jelensége). A Komplex instrukciós programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre." (Cohen, E. G.: Designing Groupwork. Teacher College Press, New York, 1994.) A módszer elvei

1. Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, ez minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatokat jelent.

2. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a csoport teljesítményéért, illetve a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért.

3. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: „Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”„Mindig fejezd be a feladatod.”„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”„Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped.”A fenti normák kifüggesztve láthatók az osztály falán, és minden alkalommal emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére, alapelveire. A normák együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám 3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős, konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést.

4. A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. A pedagógus feladata annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint

egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük szemben támasztott elvárásokat, és a felső tagozatot elérve képesek legyenek direkt tanári irányítás nélkül is dolgozni.

5. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el. A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet kialakulását.

6. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván.

7. A Komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk.

8. A csoportmunka elemei a csoport-feladatlapok, a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.

5. Oktatásszervezési eljárások, pedagógiai többletszolgáltatások

5.1. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.5.2. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz

szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:

- Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás stb.- Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.- Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.- Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban.- Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is. Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően alakítani az ismeretközvetítést. - Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok kitűzése. - Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást, akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés) nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető módon.

5.3. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint szervezett oktatás megvalósítását. 5.4 Fejlesztő helyiség kialakítása „Érdemes kialakítani egy fejlesztő helyiséget az iskolában, ahol a szükséges egyéni fejlesztéseket lehet folytatni. Ez a szoba nem pusztán egy pici fejlesztő szoba, hanem a folyamatosan gyarapodó fejlesztő eszközök, szakirodalom gyűjtőhelye is legyen. Érdemes a könyvtárakhoz hasonlóan egy kölcsönző rendszert működtetni, így lehetővé válik a szakmai anyagok terítése a kollégák között.” (Dr. Papp Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani intézményi útmutató a tanulásban akadályozott gyermekeket befogadó iskolák számára 2005.)5.5. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok

segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.

V. Képzési szerkezet

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében

9/E évf.(36 hét)

9. évf.(36 hét)

gyak.*(2 hét)

10. évf.(36 hét)

gyak.*(3 hét)

11. évf.(36 hét)

gyak.*(3 hét)

12. évf.(32 hét)

KözismeretKötött órák 31 10 - 10 - 10 - 10Szabadon felhasználható órakeret

3 1,5 - 1 - 1 - 1

Összesen 34 11,5 - 11 - 11 - 11Szakmai elmélet és gyakorlat

Kötött órák - 21 70 21 105 21 105 21Szabadon felhasználható órakeret

- 1,5 - 2 - 2 - 2

Összesen - 22,5 70 23 105 23 105 23Mindösszesen(teljes képzés ideje)

heti:34

heti:34 70 heti:

34 105 heti:34 105 heti:

34

*Összefüggő nyári gyakorlat

(Az oktatásra, képzésre fordítható idő összesen: 3482 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt)

A sajátos nevelési igényű, nem enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében

9. évf.(36 hét)

gyak.*(2 hét)

10. évf.(36 hét)

gyak.*(3 hét)

11. évf.(36 hét)

gyak.*(3 hét)

12. évf.(32 hét)

KözismeretKötött órák 10 - 10 - 10 - 10Szabadon felhasználható órakeret

1,5 - 1 - 1 - 1

Összesen 11,5 - 11 - 11 - 11Szakmai elmélet és gyakorlat

Kötött órák 21 70 21 105 21 105 21Szabadon felhasználható órakeret

1,5 - 2 - 2 - 2

Összesen 22,5 70 23 105 23 105 23Mindösszesen(teljes képzés ideje)

heti:34 70 heti:

34 105 heti:34 105 heti:

34

*Összefüggő nyári gyakorlat

(Az oktatásra, képzésre fordítható szakmai órák száma összesen: 3482 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt)

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

szabadsáv nélkül

Szakmai követelmény-

modulokTantárgyak

Heti óraszám9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

70 105 105

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11497-12Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 2

10634-12Művészetelmélet és vizuális gyakorlat

Művészettörténet 1 1 0,5 0,5Szakmatörténet 0,5 0,5Szakrajzi ismeretek 1 1 1 1

10635-12Kerámia-porcelán szakmaelmélet

Anyagismeret 1 0,5 0,5Technológiai ismeretek 1 1 1 0,5

10673-12 Vállalkozási alapismeretek (Kerámia-, porcelán készítő)

Vállalkozási alapismeretek 1 1

10637-12Kerámia- és porcelántárgyak gyártása

Kerámia- és porcelánkészítő gyakorlatok

16,5 17 17 15

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 4,5 16,5 4 17 4 17 6 15Összes heti/ögy óraszám 21 70 21 105 21 105 21

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként

Szakmai követelmény-

modulTantárgyak/témakörök

ÓraszámÖsszesen9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12.

évfolyame gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

1500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1. 10 10Nyelvtani rendszerezés 2. 10 10Nyelvi készségfejlesztés 24 24Munkavállalói szókincs 20 20

11497-12Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4Munkaviszony létesítése 4 4Álláskeresés 4 4Munkanélküliség 4 4

10634-12Művészetelmélet

és vizuális gyakorlat

Művészettörténet 36 36 18 16 106

Művészettörténet a kezdetektől az ókorig 18 18

A művészettörténet nagy korszakai – a román stílus és a gótika

18 18

A művészettörténet nagy korszakai- a reneszánsz és a barokk művészete

18 18

A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai 18 18

A modern művészet törekvései 18 18

Népművészet 16 16Szakmatörténet 18 18 36A kerámia és a porcelán születése, stílusirányzatai, a Távol-keleti porcelánok

7 7

A finomkerámia Nyugaton 11 11A magyar kerámia és 10 10

porcelánA kerámia, a porcelán, mint dísztárgy, mint használati eszköz, mint emléktárgy

8 8

Szakrajzi ismeretek 36 36 36 32 140Szabadkézi rajzolás 12 12 18 42Térábrázolás 10 10 20Rajz –festés tanulmányok 14 14 10 38Vizsga-remek műhelyrajzának tervezése, készítése

32 32

Népművészet 8 8

10635-12Kerámia-porcelán

szakmaelmélet

Anyagismeret 36 18 16 70A kerámia- és porcelánipar gyártmányai 8 8

Kerámia- és porcelánipari alapanyagok 28 105 105 28

Kerámia- és porcelánipari mázak, festékek, segédanyagok

70 18 16 34

Technológiai ismeretek 36 36 36 16 124A kerámiai nyersanyagok előkészítése 16 16

Gipszmodell és formagyártás ismeretei 6 6

Porózus törésfelületű kerámiai termékek gyártásismerete

14 14

Tűzálló anyagok és tömör törésfelületű kerámiai termékek gyártásismerete

8 8

A porcelán nyers- és fehéráru gyártása 28 28

Kerámia és porcelán termékeknél használatos díszítési eljárások

36 36

Technológiai dokumentációk 16 16

10673-12Vállalkozási

alapismeretek (Kerámia-,

porcelán készítő)

Vállalkozási alapismeretek 36 32 68

Jogi alapismeretek, a magyar állam működése, közigazgatási és polgári jog

22 22

Alkalmazotti munka adminisztratív és jogi háttere

14 14

Önálló tevékenység szervezése, jogi, gazdasági és adminisztratív háttere

32 32

10637-12Kerámia- és

porcelántárgyak

Kerámia porcelánkészítő gyakorlatok 594 612 612 480 2298

A kerámia vagy porcelán 67 43 43 21 174

gyártása

nyersgyártás előtanulmányai és előkészítéseAz öntés menete kézi- és gépi eljárással 89 18 18 125

Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása esztergályozással, faragással

38 44 44 18 144

Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása beformázással

96 56 56 16 224

Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása ráformázással

96 56 56 16 224

Kerámia vagy porcelán termékek sajtolása, préselése és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletei

19 31 41 82 173

Nyers kerámia vagy porcelán tárgyak összeillesztése, ragasztása

48 47 47 36 178

Nyers kerámia vagy porcelán figurák összeillesztése, ragasztása

76 76 152

Nyersdíszítési eljárások alkalmazása 56 69 54 23 202

Egyéb technikával készülő kerámia vagy porcelán termékek készítése

28 33 35 96

A tisztítás gyakorlata 85 71 64 56 246A szárítás és retusálás gyakorlata 58 64 56 178

A kerámia vagy porcelán nyersgyártás utómunkálatai

15 16 31

Vizsga-remek készítés 151 151Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 162 594 144 612 144 612 192 480 2940Összes éves/ögy óraszám: 756 70 756 105 756 105 672 3220Elméleti óraszámok/aránya 642 / 19,9 %Gyakorlati óraszámok/aránya 2578 / 80,1 %

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A11500-12 azonosító számú

Munkahelyi egészség és biztonságmegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11500-12Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Mun

kavé

delm

i al

apis

mer

etek

Mun

kahe

lyek

ki

alak

ítása

Mun

kavé

gzés

szem

élyi

fe

ltéte

lei

Mun

kaes

zköz

ök

bizt

onsá

ga

Mun

kakö

rnye

zeti

hatá

sok

Mun

kavé

delm

i jog

i is

mer

etek

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei x x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei x

Munkaeszközök a munkahelyeken xMunkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet xSZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Biztonsági szín- és alakjelek x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x xSZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Felelősségtudat x x x

Szabálykövetés x x

Döntésképesség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség x x

Irányíthatóság x x

Irányítási készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség x x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

Helyzetfelismerés x x x

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra

1.1. A tantárgy tanításának céljaA tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.Nincsen előtanulmányi követelmény.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3. Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óraA munkahelyi egészség és biztonság jelentőségeTörténeti áttekintés.A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége.Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségéreA munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.A megelőzés fontossága és lehetőségei.A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy).Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óraMunkahelyek kialakításának általános szabályaiA létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.Szociális létesítmények. Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölésekKözlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében.Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések.Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

AnyagmozgatásAnyagmozgatás a munkahelyeken.Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái.A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzéseRaktározásÁruk fajtái, raktározás típusaiMunkahelyi rend és hulladékkezelésJelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek.Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óraA munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretekA munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége.Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óraMunkaeszközök halmazaiSzerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.Munkaeszközök dokumentációiMunkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.Munkaeszközök veszélyessége, eljárásokBiztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételeiFeltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óraVeszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz)Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.A kockázat fogalma, felmérése és kezelése. A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége.

1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óraA munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségekAz Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken.A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken.Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok.Foglalkozás-egészségügyi feladatok.Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze.Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyenA munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)-

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és

felszerelésekegyéni csoport osztály

1.1. magyarázat x Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok

1.2. megbeszélés x Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése

1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)1.4. házi feladat x1.5. teszt x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sor-szám

Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási

módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x x A tanult (vagy egy választott) szakma

szabályainak veszélyei, ártalmai

1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.


Foglalkoztatás II.megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11499-12Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Mun

kajo

gi

alap

ism

eret

ek

Mun

kavi

szon

y lé

tesí

tése

Állá

sker

esés

Mun

kané

lkül

iség

FELADATOKMunkaviszonyt létesít x xAlkalmazza a munkaerő piaci technikákat xFeltérképezi a karrierlehetőségeket xVállalkozást hoz létre és működtet xMotivációs levelet és önéletrajzot készít xDiákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEKMunkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x xMunkajogi alapok, foglalkoztatási formák x xSpeciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x xÁlláskeresési módszerek xVállalkozások létrehozása és működtetése xMunkaügyi szervezetek xMunkavállaláshoz szükséges iratok xMunkaviszony létrejötte x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései x x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei x xA munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKKöznyelvi olvasott szöveg megértése x x x xKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x

Elemi szintű számítógép használat x x x x

Információforrások kezelése x x x x

Köznyelvi beszédkészség x x x xSZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Önfejlesztés x x x xSzervezőkészség x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség x x xHatározottság x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x xInformációgyűjtés x x x x

2. Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra

2.1. A tantárgy tanításának céljaA tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak-

2.3. Témakörök

2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óraMunkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óraMunkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok.Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

2.3.3. Álláskeresés 4 óraKarrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat

az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.Munkaerő piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

2.3.4. Munkanélküliség 4 óraA munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályaiMunkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)-





felszerelésekegyéni csoport osztály1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. vita x1.4. szemléltetés x1.5. szerepjáték x1.6. házi feladat x


Sor-szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandóeszközök ésfelszerelések

Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x1.6. Információk önálló rendszerezése x1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Leírás készítése x2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x



Foglalkoztatás I.megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11497-12Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Nye

lvta

ni

rend

szer

ezés

I.

Nye

lvta

ni

rend

szer

ezés

II.

Nye

lvi

kész

ségf

ejle

szté

s

Mun

kavá

llaló

i sz

ókin

cs

FELADATOKIdegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x x x x

egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt x x x x

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez x

SZAKMAI ISMERETEKIdegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x

a munkakör alapkifejezései xSZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven x x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reagálás egyszerű mondatokban

x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFejlődőképesség, önfejlesztés x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKNyelvi magabiztosság x x xKapcsolatteremtő készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKInformációgyűjtés x xAnalitikus gondolkodás x

3. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra

3.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek.

3.3. Témakörök

3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1. 10 óraA 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni.A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.

3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2. 10 óraA témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.

3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás- a munka világa- napi tevékenységek, aktivitás- étkezés, szállás

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

3.3.4. Munkavállalói szókincs 20 óra/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)Sor-

számAlkalmazott oktatási

módszer neve


felszerelésekegyéni csoport osztály1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x

1.3. szemléltetés x1.4. kooperatív tanulás x1.5. szerepjáték x1.6. házi feladat x1.7. digitális alapú feladatmegoldás x




(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések

Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x1.5. Információk feladattal vezetett rendszerezése x


2.1. Levélírás x2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x3. Komplex információk körében

3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x

4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x


A 10634-12 azonosító számú

Művészetelmélet és vizuális gyakorlatmegnevezésű



A 10634-12 azonosító számú, Művészetelmélet és vizuális gyakorlat megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10634-12Művészetelmélet és vizuális gyakorlat

Művészettörténet Szakmatörténet Szakrajzi ismeretek

Műv

észe

ttörté

net a

kezd

etek

től a

z ók

orig

A m

űvés

zettö

rténe

t nag

y ko

rsza

kai –

a ro

mán

stílu

sés

a g

ótik

a

A m

űvés

zettö

rténe

t nag

y ko

rsza

kai-

a re

nesz

ánsz

és a

ba

rokk

műv

észe

te

A X

VII

I-X

IX. s

záza

dm

űvés

zeti

irány

zata

i

A m

oder

n m

űvés

zet

töre

kvés

ei

Nép

műv

észe

t

A k

erám

ia é

s a p

orce

lán

szül

etés

e,

stílu

sirá

nyza

tai,

a Tá

vol-k

elet

i po

rcel

ánok

A fi

nom

kerá

mia

Nyu

gato

n

A m

agya

r ker

ámia

és p

orce

lán

A k

erám

ia, p

orce

lán,

min

t dí

sztá

rgy,

has

znál

ati e

szkö

z,

emlé

ktár

gy

Szab

adké

zi ra

jzol

ásTé

rábr

ázol

ás

Raj

z –

fest

és ta

nulm

ányo

k

Viz

sgar

emek

műh

elyr

ajzá

nak

terv

ezés

e ké

szíté

se

Nép

műv

észe

t

FELADATOKFelhasználja, bővíti művészettörténeti, népművészeti és szakmatörténeti ismereteit x x x x x x x x x x

A szakmairánynak megfelelő, különböző ábrázolási módokat és megjelenítési formákat alkalmaz x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKA művészettörténet stíluskorszakai és legújabb irányzatai x x x x x xA magyar néprajz és népművészet sajátosságai xA kerámia- és porcelánipar szakmatörténete és fejlődése x x xA térábrázolás geometriai rendszerei x x x xEgyszerű geometrikus formák és térelemek megjelenítése x x x xKülönféle természeti formák megjelenítése x x x xAz ember ábrázolása x x xA színek kifejezőereje, a színkeverés törvényszerűségei x x xFény-árnyék viszonyok megjelenítése x x xAz ábrázolás különböző technikái x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKMűvészettörténeti korok, műalkotások felismerése x x x x x xSzakrajz, műhelyrajz olvasása, értelmezése, készítése x x

Kivitelező eszközök, technikák szakszerű alkalmazása x x x x xSZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Fejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x x x x x x x xPrecizitás x x x x xKézügyesség x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Motiválhatóság x x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Ismeretek helyén való alkalmazása x x x x x x x x x x x x x x x

4. Művészettörténet tantárgy 106 óra

4.1. A tantárgy tanításának céljaA művészettörténet tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló a tantárgy tartalmain keresztül megszerezze a kerámia, porcelán készítő szakma gyakorlásához szükséges művészettörténeti műveltséget, hogy fejlessze művelődési igényét, formálja esztétikai érzékét, a tantárgy neveljen művészi ízlésre, ezekkel biztosítsa pályája során a szakmában való hasznosítás lehetőségét, és a további önképzésnek nyújtsa az alapját.A gyakorlatban alkalmazható tudás érdekében a tantárgy célja, hogy a tanuló: felismerje a különböző korszakok stílusjegyeit (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai a plasztika és a síkművészetben); ismerje egy-egy korszak, stílus kiemelkedő alkotásait, alkotóit; tudjon műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni; ismerjen a szakmájához legközelebb álló iparművészeti emlékeket; lássa a művészet és társadalom belső összefüggéseit.

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA művészettörténet tantárgy tartalma részben kapcsolódik a közismereti művészeti kompetenciacsoport tartalmához, valamint a szakmatörténet tantárgy tartalmához. Az itt elsajátítható ismeretek együttesen biztosítják azokat a művészetelméleti és szakmaelméleti alapismereteket, amelyek elősegítik a szakma történeti áttekintését, értelmezését és fejlődését, az alkalmazási lehetőségeket.

4.3. Témakörök

4.3.1. Művészettörténet a kezdetektől az ókorig 18 óraAz őskor művészete

Aurignac-i, Solutré-i, Magdaléni kultúraPaleolitikumNeolitikumFémkorszakok

Az ókori kultúrák művészete:Egyiptom

Predinasztikus korArchaikus kor Óbirodalom Első átmeneti kor Középbirodalom

Második átmeneti kor Újbirodalom Késői kor Ptolemaiosz-kor Az újkori Egyiptom művészete

MezopotámiaSzamarra és Tell Halaf kultúrái Ubaid-kultúra Uruk-kultúra Dzsemdet Naszr-kultúraKorai sumer városállamok időszaka

Agadei dinasztia kora, akkád hódításokSumer reneszánsz Asszír művészetBabiloni művészet

KínaKézművességÉpítészetSzobrászatKalligráfia, festészetŐsi kínai művészetek

A Földközi-tenger partvidékeinek kultúra területei:Kréta-Mükéné művészeteGörög művészetEtruszk művészetRómai művészetPannónia provinciális művészete

4.3.2.A művészettörténet nagy korszakai – a román stílus és a gótika 18 óraAz ókeresztény művészetBizánci művészet

Mozaikok, ikonokMiniatúra festészetDomborművekIparművészet

Iszlám művészetKorai arab művészetKalligráfia, miniatúraSzőnyeg, textilművességÉpítészeti stílusok

A népvándorlás kora és a Karoling művészetA középkor művészete: a Románkori művészet és a Gótikus művészet

A román-stílusú építészet jellegzetességeiKönyvfestészetA gótikus építészet jellegzetességeiÜvegfestészet, táblakép festészet

Magyarország középkori művészeteRomán kori egyházi, világi építészetGótikus építészeti alkotások MagyarországonFalfestészetAranyművesség

4.3.3. A művészettörténet nagy korszakai - a reneszánsz és a barokk művészete18 óra

Reneszánsz művészetA reneszánsz kialakulása

Tudomány Irodalom és költészetSzobrászat, festészet

Itáliai reneszánsz

Kiemelkedő itáliai festők, szobrászokÉszaki reneszánsz

Magyarország reneszánsz művészeteÉpítészeti emlékekFalfestészet, táblaképekIparművészet, ötvös és üvegművészeti emlékek

Barokk művészetA barokk stílusjegyei építészetben, szobrászatbanItáliai barokk művészetRokokó

Magyarország barokk művészeteA barokk építészet stílusjegyei szakrális és világi épületekenMagyarországi barokk festők, szobrászokFreskófestészet Magyarországon

4.3.4. A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai 18 óraKlasszicizmus

Általános meghatározásÉpületek, szobrászat és festészetKlasszicizmus Magyarországon

RomantikaRomantika megjelenése képzőművészetbenBútorművességRomantika a magyar építészetben

Új festészeti irányzatokSzimbolizmusNaturalizmusImpresszionizmus

Impresszionizmus FranciaországbanMagyar impresszionista festők

EklektikaEklektika jellegzetességeiEklektika a szobrászatban, építészetben

SzecesszióA szecesszió kialakulásaEurópai szecessziós építészetIparművészet, bútorművességSzecessziós épületek Magyarországon

4.3.5. A modern művészet törekvései 18 óra

XX. század építészeteTörténeti stílusok követéseBauhaus irányzatok

Amerikai építészetEurópai építészeti emlékekMagyar alkotóművészek

Art decoArt deco az építészetben

Neoklasszicizmus

Neoklasszicista épületek MagyarországonPosztmodern építészet

A posztmodernizmus kialakulásaA posztmodern stílus jellegzetességei

Festészet, Avantgard művészetExpresszionizmusFauvizmusFuturizmusAbsztrakt művészetDadaizmusSzürrealizmusKonstruktivizmus

Szobrászat

4.3.6. Népművészet 16 óraNépi mesterségek jellegzetességei

ÉpítészetAsztalos, fafaragó, ács mesterségFazekasságFonott eszközök készítéseSzövés, hímzés

Tájegységekre jellemző népi motívumokFelvidék

Heves megyeNógrád megye

ErdélyPartium, Kalotaszeg, Torockó, MezőségSzékelyföldGyergyó, Kászon, BarcaságGyimes, Moldva, Bukovina

DunántúlKisalföld, Hanság, Rábaköz, Szigetköz, CsallóközBakony, Balaton-felvidékGöcsej, Őrség, Somogy

AlföldHajdú-Bihar megyeCsongrád megye

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem


4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)Sor-szám

Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása)egyéni csoport osztály1.1 magyarázat x x x

1.2. kiselőadás x x x1.3. megbeszélés x x1.4. vita x x1.5. szemléltetés x x1.6. projekt x1.7. házi feladat x x




(differenciálási módok)Alkalmazandó

eszközök és felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása, pontosítása)

Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x x x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x x

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x x

1.6. Információk önálló rendszerezése x x x

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x


2.1. Írásos elemzések készítése x

2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x

2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x5. Csoportos munkaformák körében

5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x

5.2. Csoportos helyzetgyakorlat x5.3. Csoportos versenyjáték x


5. Szakmatörténet tantárgy 36 óra

5.1. A tantárgy tanításának céljaA manufaktúra rendszerű kerámia-porcelángyártás átmenetet képez a tömeggyártás és az egyedi iparművészeti tevékenység között, azonban sokkal közelebb áll az utóbbihoz, sokszor állít elő iparművészeti jellegű és igényű egyedi alkotást.A szakmatörténet tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló az eddigi művésztörténeti alapképzés mellett a szakma speciális történetével is megismerkedjen, s ehhez a tantárgy tartalmain keresztül megszerezze a kerámia, porcelánkészítő szakma gyakorlásához szükséges szakmatörténeti műveltséget. Célja, hogy a tanuló fejlessze művelődési igényét, formálja esztétikai érzékét, hogy a tantárgy neveljen művészi ízlésre, mind ezekkel biztosítva pályája során a szakmában való hasznosítás lehetőségét, amely elősegíti a hajdani eredmények közötti tájékozódást, és a további önképzésnek nyújtja az alapját. A szakmatörténetnek a távol keleti és az európai kerámia és porcelán mellett részét képezi az egyéb igényes finomkerámia is, hiszen a porcelántárgyak formakincse, a rájuk festett mintakincs előzménye sok esetben a korai majolika, fajansz vagy kőedény, illetve az ókori mediterranum hatását tükrözi.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA szakmatörténet tantárgy tartalma részben kapcsolódik a közismereti művészeti kompetenciacsoport tartalmához, valamint a művészettörténet tantárgy tartalmához. Az itt elsajátítható ismeretek együttesen biztosítják azokat a művészetelméleti és szakmaelméleti alapismereteket, amelyek elősegítik a szakma történeti áttekintését, értelmezését és fejlődését., az alkalmazási lehetőségeket.

5.3. Témakörök

5.3.1. A kerámia és a porcelán születése, stílusirányzatai, a Távol-keleti porcelánok 7 óraA kerámia és a porcelán fajtáiKínai porcelánJapán kerámia és porcelán történeteAz iszlám kerámia és porcelán

5.3.2. A finomkerámia Nyugaton 11 óraAz ókori mediterránum kerámiájaEgyiptomi, mezopotámiai, krétai, görög és római kerámiákAz iszlám kerámiaAz európai majolika és fajanszAz európai porcelán születéseA német, a francia, az angol, az olasz, az osztrák, a dán, az orosz és a cseh porcelán

5.3.3. A magyar kerámia és porcelán 10 óraA kezdetek, habánok, HolicsA herendi, a pécsi Zsolnay, hollóházi és az alföldi porcelángyárak története

5.3.4. A kerámia, a porcelán, mint dísztárgy, használati eszköz, emléktárgy8 óra

Kerámia és porcelán használati tárgyakKerámia és porcelán dísztárgyak, azok minősége, díszítése és fajtái







lebontása, pontosítása)egyéni csoport osztály1.1 magyarázat x x x1.2. kiselőadás x x x1.3. megbeszélés x x1.4. vita x x1.5. szemléltetés x x1.6. projekt x1.7. házi feladat x x







Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









2.1. Írásos elemzések készítése x

2.2 Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x

2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x5. Csoportos munkaformák körében


5.2. Csoportos helyzetgyakorlat x

5.3. Csoportos versenyjáték x


6. Szakrajzi ismeretek tantárgy 140 óra

6.1. A tantárgy tanításának céljaA kerámia - porcelánipari szakrajz tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje:- a műszaki és művészeti szabadkézi ábrázolás szabályait;- az eszközök használatát;- ismerje a vetületi, axonometrikus és látszati ábrázolást;- tájékozott legyen a különböző stílusú ornamentikák alkalmazásában;- ismerje a műszaki rajzolvasást;- a forma és díszítmény összhangját, esztétikai kívánalmait.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA Szakrajz tantárgy tartalma kapcsolódik a 10637-12 Kerámia- és porcelántárgyak gyártása gyakorlati modul Kerámia-porcelán készítő gyakorlatok tantárgyához. A szakrajzi ismeretek elsajátítása megalapozza azok gyakorlatban való alkalmazását.

6.3. Témakörök

6.3.1. Szabadkézi rajzolás 42 óraA sík, a tér és a forma magyarázata (kompozíció, méret, arány, rész egész viszonyai, fény-árnyék összefüggései)BetűtanMértani testek ábrázolása, nem látható élek megjelenítésével

- Kocka- Gúla- Kúp, henger

Csendélet, kompozíció mértani testekkel, vonalháló rajzCsendélet tónusok megjelenítésévelKompozíció összetett geometriai formákkalHáttér megjelenítéseDrapéria, organikus formákTermészeti formák ábrázolása

- Egyszerű növényi alakzatok- Összetett növényi alakzatok

Tanulmányrajzok anatómiai modellek után

6.3.2. Térábrázolás 20 óraAlapvető síkmértani szerkesztésekKülönböző geometrikus térábrázolási szerkesztési módokAxonometrikus ábrázolás, egyméretű (izometrikus) ábrázolásKétméretű (dimetrikus) axonometriaFrontális (kavalier) axonometria

Vetületi ábrázolásMéretezés, műhelyrajzPerspektíva fogalma, távlati hatásPerspektivikus ábrázolás mértani testek rajzolásával

6.3.3. Rajz – festés tanulmányok 38 óraSzíntan, színkör fogalmaSzínek egymásra hatásaFestési technikák, temperafestésSzínkör festése, tempera technikávalVízfestés (akvarell) technika bemutatásaCsendélet egyszerű mértani formákkalÖsszetett kompozíciókHáttér megjelenítése, drapériaVegyes technikák ismertetéseTermészeti formák festése (tanulmányok)6.3.4. Népművészet 8 óraTájegységekre jellemző népi motívumokTájegységek formakincsei

6.3.5. Vizsga-remek műhelyrajzának tervezése, készítése 32 óraVizsga-remek tervezés - tanulmányokMűhelyrajz készítés







lebontása, pontosítása)egyéni csoport osztály1.1 magyarázat x x x1.2 megbeszélés x x x1.3. szemléltetés x x x1.4. házi feladat x







Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret








2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x x x

2.2. Tesztfeladat megoldása x2.3. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x

2.4. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x

3. Képi információk körében3.1. XY rajz értelmezése x3.2. XY rajz készítése leírásból x3.3. XY rajz készítés tárgyról x3.4. XY rajz kiegészítés x3.5. XY rajz elemzés, hibakeresés x3.6. XY rendszerrajz kiegészítés x9. Szolgáltatási tevékenységek körében

9.1. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x

9.2. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x



Kerámia-porcelán szakmaelméletmegnevezésű



A 10635-12 azonosító számú, Kerámia-porcelán szakmaelmélet megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10635-12Kerámia-porcelán szakmaelmélet

Anyagismeret Technológiai ismeretek

A k

erám

ia é

s po

rcel

ánip

ar

gyár

tmán

yai

Ker

ámia

- és p

orce

láni

pari

alap

anya

gok

Ker

ámia

- és p

orce

láni

pari

máz

ak,

fest

ékek

, seg

édan

yago

k

A k

erám

iai n

yers

anya

gok

elők

észí

tése

Gip

szm

odel

l és

form

agyá

rtás

ism

eret

ei

Poró

zus t

örés

felü

letű

ker

ámia

i te

rmék

ek g

yártá

sism

eret

e

Tűzá

lló a

nyag

ok é

s tö

mör

tö

résf

elül

etű

kerá

mia

i ter

mék

ek

gyár

tási

smer

ete

A p

orce

lán

nyer

s- é

s feh

érár

u gy

ártá

sa

Ker

ámia

és p

orc.

Ter

mék

ekné

l ha

szná

lato

s dí

szíté

si e

ljárá

sok

Tech

noló

giai

dok

umen

táci

ók

FELADATOKFolyamatosan bővíti szakmai elméleti ismereteit és gyakorlati tudását x x x x x x x x x xSzakmai elméleti ismereteit alkalmazza kivitelezési munkájában x xKialakítja személyes munkaterétMeghatározza és előkészíti a gipszmodell, kerámia és/vagy a porcelán alap- és segédanyagokat x x x x xAnyagszükségletet számol, időbeni ütemezést készít x x xEgyszerűbb anyagvizsgálatokat végez x x xElőkészíti és karbantartja a kéziszerszámokat, gépeket, berendezéseket x x xTárgykészítéskor feladatát önálló részműveletekre, alapműveletekre bontja x x xGipszmintát, gipszmodellt készít xKézi- és gépi eljárással kerámia és/vagy porcelán tárgyat formáz, készít xKülönböző díszítési eljárást alkalmaz xFelismeri és javítja a gyártás közben előforduló, valamint a készáru hibákat x x xBetartja a munka-, tűz-, környezet- és egészségvédelmi előírásokat x x xHulladékot újra feldolgoz vagy szakszerűen tárol x x x

SZAKMAI ISMERETEKA kerámia-porcelán és/vagy gipszes műhely kialakításának egészség- és balesetvédelmi követelményei x x xA műhelykialakítás technikai-technológiai követelményei xA kerámia- és porcelánipar gyártmányai x x x xA kerámia- és porcelán sorozatgyártás különböző gipszformái x

A kerámia- és porcelángyártás területén használatos fizikai és kémiai alapfogalmak x xA kerámia- és porcelángyártás nyers-, alap-, segéd- és egyéb felhasználásra kerülő anyagai, azok tulajdonságai x x

A kerámia- porcelán alapanyagok keletkezésére, előkészítésére és felhasználására vonatkozó technológiai előírások x x

Kerámia- és porcelángyártás technológiája x x xEgyszerű és összetett gipszminták, modellek készítése, javítása, restaurálása xEgyszerű és bonyolult formájú kerámia- és porcelánipari termékek előállításának technológiája xA műveletek elvégzéséhez szükséges kéziszerszámok, segédeszközök, gépek, berendezések kezelése, szerepük a technológiai folyamatokban x

Minta utáni, szabadkézi alakítás műveletei xDíszítési és színezési módok xA kerámia és porcelán mázak és nyersanyagai xA kerámia- és porcelánipar díszítő festési eljárásai, festékei, azok tulajdonságai x xMáz alatti dekoráció xA festéshez használt eszközök előkészítési- és karbantartási módja xA dekorégetés technológiája xA festés hibajavítási módjai xA munka ütemezésének módja a technológia által meghatározott gyártási idők betartásával xDokumentáció és adminisztráció xA munkavédelem jogszabályi környezete xMunka-, tűz-, környezet-, egészség- és balesetvédelem általános és hatósági, törvényi előírásai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmairánytól függő eszközök, mérőeszközök, szerszámok gépek berendezések szakszerű használata xGipsz-kerámia-porcelán alapanyagok, segédanyagok szakszerű felhasználása x xA komplex jelzésrendszerek

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség xPrecizitás x xSzorgalom, igyekezet x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x xEgyüttműködési készség x x x


Gyakorlatias feladatértelmezés xRendszer/ek/ben való gondolkodás (rendszerszemlélet) x x xMódszeres munkavégzés x

7. Anyagismeret tantárgy 70 óra7.1. A tantárgy tanításának céljaAz anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a tantárgy szakmai tartalmain keresztül elsajátítsák a kerámia-porcelán iparban felhasználásra kerülő alapanyagok, mint gyártási anyagok természetbeni keletkezésének és előfordulásának ismeretét, ezek legfontosabb kémiai és fizikai tulajdonságait, a segédanyagok szükségességét és szerepét, tulajdonságait.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakAz anyagismeret tantárgy tartalma szorosan kapcsolódik a technológiai ismeretek tantárgy tartalmához. A két tantárgy együttesen biztosítja azokat a szakmaelméleti ismereteket, amelyek a szakmai gyakorlatban előforduló munkafolyamatok, gyártási technológiai folyamatok megértéséhez és elvégzéséhez szükségesek.

7.3. Témakörök

7.3.1. A kerámia- és porcelánipar gyártmányai 8 óraA kerámiai termékek felosztása, a porózus és tömör cserepű, durva és finomkerámiák összehasonlítása

- A kerámiaipar gyártmányai - Fogalomtár: kerámia, porozitás, cserépszerkezet

7.3.2. Kerámia- és porcelánipari alapanyagok 28 óraFöldtani és kőzettani alapismeretek, a gipsz és a gipszforma készítés alapfogalmai, szilikátipari nyersanyagok (oxidos nyersanyagok, szilikátok, földpátok), agyagásványok jellemzői, tűzálló és nem tűzálló agyagok

- Földtani-, ásvány- és kőzettani alapismeretek- A gipsz, formakészítéshez kapcsolódó fogalmak- Szilikátipari nyersanyagok: oxidok, szilikátok- Agyagásványok, kaolinok, agyagok

7.3.3. Kerámia- és porcelánipari mázak, festékek, segédanyagok 34 óraA porcelán típusai, alaptulajdonságai, porcelángyártási segédanyagok részletes ismertetése, a kerámia és porcelánmázak szerkezete, máztípusok, mázalkotók, Seger-képlet, máz alatti és máz feletti dekoráláshoz használt festékek, festékkészítés, alapanyag-vizsgálatok, számítási feladatok, fémek, műanyagok

- A porcelán típusai, szerkezete, tulajdonságai- Nyers- fehér-és készáru gyártásban alkalmazott segédanyagok tulajdonságai- A kerámiai mázak szerkezete, alkotói, mázfajták, Seger-képlet - Kerámiai festékek alkotói, tulajdonságai, festékkészítés - Nyersanyagvizsgálatok- A kerámiaiparban használatos egyéb anyagok: műanyagok, fémek - Számolási feladatok: massza és festékrecept, zsugorodás, anyag-szükséglet,

Seger-képlet







lebontása, pontosítása)egyéni csoport osztály1.1 magyarázat x x x1.2. kiselőadás x x1.3. megbeszélés x x x1.4. szemléltetés x x1.5. projekt x1.6. házi feladat x x





eszközök és felszerelések (SZVK

6. pont lebontása, pontosítása)

Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x x x


1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x x1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x x





2.1 Leírás készítése x x2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x2.6. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x3. Képi információk körében

3.1. XY rajz értelmezése x x3.2. XY rajz készítés tárgyról x x

4. Komplex információk körében

4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x x

4.2. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x

4.3. Utólagos szóbeli beszámoló x x5. Csoportos munkaformák körében


5.2 Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés körében

6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján x x

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x x

7.2. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x x

8. Vizsgálati tevékenységek körében8.1. Technológiai próbák végzése x x8.2. Anyagminták azonosítása x x


8. Technológiai ismeretek tantárgy 124 óra

8.1. A tantárgy tanításának céljaA technológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a tantárgy szakmai tartalmain keresztül megszerezzék a kerámia, porcelán készítő szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges szakmai elméleti tudást és műveltséget a kerámia, porcelán termékek elkészítésében, díszítésben.

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA technológiai ismeretek tantárgy tartalma szorosan kapcsolódik az anyagismeret tantárgy tartalmához. A két tantárgy együttesen biztosítja azokat a szakmaelméleti ismereteket, amelyek a szakmai gyakorlatban előforduló munkafolyamatok, gyártási technológiai folyamatok megértéséhez és elvégzéséhez szükségesek.

8.3. Témakörök

8.3.1. A kerámiai nyersanyagok előkészítése 16 óraAprító- és törőgépek működési mechanizmusa, őrlés és szitálás, szemcseosztályozás, keverő berendezések, öntő-, formázó- és présmassza előállítás, vastalanítás, pihentetés, tárolásA nyersanyagok előkészítésének főbb műveletei (aprítás, osztályozás, adagolás, keverés, víztelenítés)Anyag-előkészítő gépek Masszakészítés

8.3.2. Gipszmodell és formagyártás ismeretei 6 óraModellkészítés, munkaforma készítés, többrészes formák, műanyagformák készítése, gipszforma- szárításModellkészítés gipszből, műanyagból Különböző gyártóformák készítéseA gipszműhelyben folyó munka megismerése a manufaktúrában

8.3.3. Porózus törésfelületű kerámiai termékek gyártásismerete 14 óraTéglagyártás nyersanyagai, formázás, sajtolás, téglaipari szárítók, égetőkemence típusok, fazekasáru, majolika, fajansz és kályhacsempe gyártása, háztartási edénygyártás, szaniterek és falburkoló csempékA téglagyártás részletes ismeretével megtanulják a kerámiai termékek előállításánál használatos berendezéseket (prés, extruder), a termékgyártás során lejátszódó folyamatok elméletét (szárításelmélet, égetés közben lejátszódó folyamatok) A porózus törésfelületű kerámiák termék és gyártásismerete 8.3.4. Tűzálló anyagok és tömör törésfelületű kerámiai termékek

gyártásismerete 8 óraTűzálló kerámiák tulajdonságai, szilika és Al-szilikát gyártmányok, bázikus tűzálló anyagok, SiC gyártmányok, kőagyagok, műszaki kerámiákTűzálló anyagok termék- és gyártásismerete (szilika, Al-szilikát, bázikus tűzálló anyagok, szilícium-karbid, hőszigetelők) Tömör törésfelületű kerámiák termék- és gyártásismerete (kőagyag, porcelánszigetelők, műszaki kerámiák

8.3.5. A porcelán nyers- és fehéráru gyártása 28 óraMasszagyártás, szabadkézi és gépi formázás, öntés (nyitott, zárt), nyomás alatti öntés, kiegészítő műveletek, szárítás (különböző szárítók), zsengélés, mázolás, mázolás, máztisztítás, mázhibák, égetés, égető kemencék, különböző típusú égetések, szilárd fázisú reakciók az égetés alatt, csiszolás és osztályozás.Porcelán nyersáru előállítása (masszakészítés, öntés, formázás, elkészítés, szárítás), a munkafázisok megismerése a manufaktúrában. Porcelán fehéráru előállítása (zsengélés, mázolás, mázas égetés, csiszolás, osztályozás), a munkafázisok megismerése a manufaktúrában Öntés, formázás, mázolás és égetés hibái

8.3.6. Kerámia- és porcelántermékeknél használatos díszítési eljárások 36 óra

Festőecsetek és egyéb eszközök, porcelánfesték előkészítése, festékfelvitel szempontjai, máz alatti festés, fajansz, eozin, mázba-süllyedő dekorálás, kerámiaipari díszítő eljárások, máz feletti festési technikák, festés hibái és azok javítása, aranyozás, matricázás, gépi dekorálás, dekorégetés (dekorégető kemencék), munka- egészség- és balesetvédelem az egyes elkészítő műhelyek kialakításánál.A termék és eszközök előkészítése dekoráláshoz Máz alatti festési technikák Máz feletti festési technikák (különböző díszítési eljárások, magastüzű, alacsonytüzű, eozin, fajansz)Virágfestés, gyümölcsfestés, indiai festés, kínai stílusú festés, figurafestés, palettafestés elmélete, az adott festőműhely megismerése a manufaktúrában. A festések hibái, azok javítása Aranyozás, nyomdatechnika, szitanyomás, matricázás Dekorégetés A porcelángyártó műhelyek kialakítása

8.3.7. Technológiai dokumentációk 16 óraTechnológiai dokumentáció elkészítése, műveleti technológiai adatlapok elkészítése, dekorleírások, munkaütemezés, gyártási időkA manufaktúra technológiai dokumentációjának felépítése Kész porcelántermék előállításának technológiai és műveleti utasításai Különböző porcelántermék előállításának gyártási ideje és gyártási útja, munka ütemezése

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem, tanműhely






lebontása, pontosítása)egyéni csoport osztály1.1 magyarázat x x x1.2. elbeszélés x x1.3. kiselőadás x x

1.4. megbeszélés x x1.5. szemléltetés x x1.6. projekt x1.7. kooperatív tanulás x1.8. szimuláció x x1.9. szerepjáték x x1.10. házi feladat x x





eszközök és felszerelések

(SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása)

Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret



1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x x1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x x





2.1 Leírás készítése x x

2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x

2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x2.6. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x3. Képi információk körében

3.1. XY rajz értelmezése x x3.2. XY rajz készítés tárgyról x x


4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x x

4..2. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x



5.2. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés körében





8. Vizsgálati tevékenységek körében8.1. Technológiai próbák végzése x x8.2. Technológiai minták elemzése x x8.3. Anyagminták azonosítása x x



Vállalkozási alapismeretek (Kerámia-, porcelán készítő)

megnevezésű



A 10673-12 azonosító számú, Vállalkozási alapismeretek (Kerámia, porcelán készítő) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10673-12Vállalkozási alapismeretek

(Kerámia-, porcelán készítő)

Vállalkozási alapismeretek

Jogi

ala

pism

eret

ek, a

mag

yar

álla

m m

űköd

ése,

köz

igaz

gatá

si é

s po

lgár

i jog

Alk

alm

azot

ti m

unka

adm

inis

ztra

tív é

s jog

i hát

tere

Öná

lló te

véke

nysé

g sz

erve

zése

, jog

i, ga

zdas

ági é

s adm

inis

ztra

tív h

átte

re

FELADATOKTájékozódik a munkavállalói vagy a vállalkozói tevékenység gazdasági - jogi feltételeiről, és változásairól x x

Vállalkozóként kialakítja vevőkörét – megrendelőt, megbízót keres x

Vállalkozással összefüggő adminisztratív, szervező és gazdasági tevékenységet folytat x

SZAKMAI ISMERETEKJogi ismeretek alapjai xMunkajog és foglalkoztatás x xVállalkozási formák, vállalkozások alapítása, működtetése xA vállalkozás vagy a munka szervezésének gyakorlati teendői xGazdálkodás és adózás xA piackutatás és marketing alapjai xDokumentáció és adminisztráció x xElemi szintű számítógép-használat x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKOlvasott szakmai szöveg megértése x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Önállóság xDöntésképesség x x


Motiválhatóság x x


Általános tanulóképesség x x xRendszer/ek/ben való gondolkodás (rendszerszemlélet) x x xGyakorlatias feladatértelmezés x x

9. Vállalkozási alapismeretek tantárgy 68 óra

9.1. A tantárgy tanításának céljaA tanuló az alapvető állampolgári és jogi alapismereteken túl tájékozódjon a számára szóba jöhető lehetséges életútmodellekről, az alkalmazotti, munkavállalói vagy vállalkozói lét, szemlélet alapvető különbségeiről. Az elsajátított vállalkozási alapismereteken keresztül ismerje meg a vállalkozói tevékenység gazdasági, jogi feltételeit, adminisztratív és szervezési hátterét, hogy saját szakterületén tudja majd azokat hasznosítani. További cél a tanuló konvertálható képességeinek fejlesztése, amely kiemelten fontos egy gyorsan változó világban, egy gyakran változó jogszabályi környezetben.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA modul tartalma szorosan kapcsolódik a 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek modul tartalmához. A két modul együttesen biztosítja azokat az alapismeretek, amelyek elsajátításával a tanuló felkészülhet a munka világára, képessé válik eligazodni a munkavállalás különböző formái között, tájékozódni a mindenkori jogszabályi környezetben a munkavállalási, vállalkozási feltételekről és azok változásairól.

9.3. Témakörök

9.3.1. Jogi alapismeretek, a magyar állam működése, közigazgatási és polgári jog 22 óra

Bevezetés a jogi ismeretekbe: normák, különböző jogforrások,Az állam és felépítése, hatalmi ágak és a magyar állam szervezeti felépítéseKözigazgatási jog, a közigazgatás szervezeteiPolgári jog: területei, a kötelmi jogA polgári jogi szerződés fogalma, típusai A Vállalkozói szerződés fogalma, a szerződéskötés alapvető szabályai.

9.3.2. Alkalmazotti munka adminisztratív és jogi háttere 14 óraAz alkalmazotti környezethez kapcsolódó munkajogi és foglalkoztatási alapismeretek és azok adminisztrációja. Munkahelyi szervezetek és érdekképviseletek ismereteMunkaviszony létesítése és megszüntetéseA munkahelyekre vonatkozó sajátos szabályozások ismerete- jogok és kötelezettségekBérezés és munkavégzés szervezéseMagánszemélyek adó és járulékfizetési kötelezettségeiElemi szintű számítógép használat

9.3.3. Önálló tevékenység szervezése, jogi, gazdasági és adminisztratív háttere32 óra

Vállalkozási formák alapvető jellemzőiVállalkozások alapítás, működtetéseEgyéni vállalkozás alapításaA törvényi szabályozás szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok.Vállalkozások által fizetendő adók és járulékokA vállalkozások tervezése, környezete, piaci tényezők

A piackutatás és marketingkommunikáció alapjaiAlapvető pénzügyi ismeretek: hitel, kamatAlapvető számviteli ismeretek: mérleg, eredménykimutatásA kommunikáció alkalmazásának alapjai







lebontása, pontosítása)egyéni csoport osztály1.1. magyarázat x x x1.2. elbeszélés x x1.3. kiselőadás x x1.4. megbeszélés x x1.5. szemléltetés x x1.6. projekt x1.7. kooperatív tanulás x1.8. szimuláció x x1.9. szerepjáték x x1.10. házi feladat x x







Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x x

2.2. Tesztfeladat megoldása x

2.3. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x x5. Csoportos munkaformák körében

5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x x

5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x x

5.3. Csoportos helyzetgyakorlat x5.4. Csoportos versenyjáték x



Kerámia- és porcelántárgyak gyártásamegnevezésű



A 10637-12 Kerámia- és porcelántárgyak gyártása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák


Kerámia-porcelánkészítő gyakorlatok Kerámia-porcelánkészítő gyakorlatok

A k

erám

ia v

agy

porc

elán

nye

rsgy

ártá

s el

őtan

ulm

ánya

i és e

lőké

szíté

se

Az

önté

s m

enet

e ké

zi- é

sgé

pi e

ljárá

ssal

Ker

ámia

vag

y po

rcel

án te

rmék

ek n

yers

gyár

tása

es

zter

gály

ozás

sal,

fara

gáss

al

Ker

ámia

vag

y po

rcel

án te

rmék

ek -n

yers

gyár

tása

be

form

ázás

sal

Viz

sga-

rem

ek k

észí

tés

Ker

ámia

vag

y po

rcel

án te

rmék

ek n

yers

gyár

tása

rá

form

ázás

sal

Ker

ámia

vag

y po

rcel

án te

rmék

ek s

ajto

lása

, pr

ésel

ése

és m

inta

utá

ni, s

zaba

dkéz

i ala

kítá

s m

űvel

etei

Nye

rs k

erám

ia v

agy

porc

elán

tárg

yak

össz

e-ill

eszt

ése,

raga

sztá

sa

Nye

rs k

erám

ia v

agy

porc

elán

figu

rák

össz

e-ill

eszt

ése,

raga

sztá

sa

Nye

rsdí

szíté

si e

ljárá

sok

alka

lmaz

ása

Egyé

b te

chni

káva

l kés

zülő

ker

ámia

vagy

por

celá

n te

rmék

ek k

észí

tése

A ti

sztít

ás g

yako

rlata

A sz

árítá

s és

retu

sálá

s gya

korla

ta

A k

erám

ia v

agy

porc

elán

nye

rsgy

ártá

s ut

ómun

kála

tai

FELADATOKElkészíti a kerámia vagy porcelántermékek műhelyrajzát x xMegtervezi a munkafolyamatot x x x x x x x x x x x x x xGondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről x x x x x x x x x x x x x x

Anyagok, eszközök szakszerű tárolását biztosítja x x x x x x x x x x x x x xHasználja az előírt munkavédelmi eszközöket x x x x x x x x x x x x x xKerámia vagy porcelánmasszát előkészít vagy beállít x x x x x xÜreges- és tömörfalú öntést végez x xA falvastagság beállításával ellenőrzi az öntött termék megfelelőségét x x

Kézi- és gépi eljárással kerámia vagy porcelán tárgyat formáz, korongol x x x x x

Befogógyűrűt, sablont használ, kívánt paraméterek szerint formázáshoz beállít x x x x x

Rá- és beformázással kerámia vagy porcelánterméket x x x

elkészítMéréssel ellenőrzi a nyers formázott termék súlyát és falvastagságát x x x x x x

Kerámia vagy porcelánterméket sajtolással, préseléssel állít elő x x

Nyersterméket esztergályozással, faragással állít elő x x xNyers termékrészeket ragasztással állít össze x x x x xÁttöréssel, fonással, virágkészítéssel vagy más plasztikus rátéttel díszíti a terméket x x

Több lépcsőben tisztítást végez x x x x x x xSzárítást, retusálást végez x x x x x x xZsengélést végez x xMázolást, máztisztítást végez x xKészre égeti a kerámia vagy porcelánterméket x xTermék-megfelelőséget ellenőriz x x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKGeometrikus formák és térelemek megjelenítése x x x x x x x x xTermészeti formák, növények és állatok megjelenítése, portré mintázása x x x x x x x x x

A kerámia vagy porcelántermékek műhelyrajzai x x x x x xA kerámia vagy porcelángyártás alap- és segédanyagai x x x x x x x x x x xA kerámia vagy porcelángyártási tevékenység elvégzéséhez szükséges műveletek x x x x x x x x x x x x x x

A gipszmintakészítés alapvető technikái xA kerámia vagy porcelángyártási tevékenységhez szükséges eszközök, berendezések, gépek x x x x x x x x x x x x x x

Öntési- és korongolási eljáráshoz masszakészítés x x xEgyszerű termékek előállítása öntéssel, formázással x x x x xBonyolult termékek előállítása ragasztással, áttöréssel, díszítéssel x x x x x

Minta utáni, szabadkézi alakítás műveletei x x x xA tisztítás és retusálás gyakorlata x x x x xSzárítás és zsengélés x x xMázolás és máztisztítás x xA kerámia vagy porcelán égetése x xAz ellenőrzéshez tartozó hibafajták x x x x x x x x x x x x x x

A kerámia-porcelánkészítő műhely munka-, baleset-, egészség-, tűz és környezetvédelmi előírásai x x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakrajz, műhelyrajz olvasása, értelmezése x x x x x xA kerámia vagy porcelánkészítő kéziszerszámok, gépek, berendezések használata x x x x x x x x x x x x x x

Tárgyalakítási műveletek alkalmazása x x x x x x x xDíszítési műveletek alkalmazása x x xMunkavédelmi eszközök, berendezések használata x x x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Kézügyesség x x x x x x x x x x x x x xPrecizitás x x x x x x x x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x x x x x x x


Együttműködő készség x x x x x x x x x x x x x xMotiválhatóság x x x x x x x x x x x x x x


Módszeres munkavégzés x x x x x x x x x x x x x xEredményorientáltság x x x x x x x x x x x x x xGyakorlatias feladatértelmezés x x x x x x x x x x x x x x

10. Kerámia-porcelánkészítő gyakorlatok tantárgy 2298 óra

10.1. A tantárgy tanításának céljaA kerámia-porcelán készítő gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a tantárgy szakmai tartalmain keresztül megszerezzék a kerámia, porcelánkészítő szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges szakmai tudást a kerámia, porcelán termékek elkészítésében.

A gyakorlatban alkalmazható tudás érdekében a tantárgy célja, hogy: a kerámia, porcelánkészítő szakma munkaterületéhez tartozó termékek elkészítése során a tanulók kombinációs készsége és kreativitása kibontakozhasson;a tanulókat a gyakorlat során sikerélményéhez juttassa;a szakmai, gyakorlati alapismereteket olyan szinten biztosítsa, amely képessé teszi a tanulókat bármely alapvető szakmai feladat elvégzésére;fejlessze a tanulók kézügyességét, forma- és arányérzékét, szemmértékét;a tanulók az esztétikai érzék fejlesztésének és a technológiai minőségi szempontok megismerésének segítségével önállóan felismerjék, megelőzzék, kiküszöböljék a hibákat;bemutassa a technológiai eljárások sokszínűségét, kombinálhatóságát, a műveletek logikai sorrendjét;felhívja a figyelmet a konkrét termékek formai megoldásainak, alap- és segédanyagainak, valamint a rendelkezésre álló eszközök és gépek technológiai és kivitelezési összefüggéseire;ráneveljen a pontos, szakszerű és kitartó, minőségi munkára;készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, a korszerű technika, technológia iránti érdeklődésre;fejlessze a tanulók munkatempóját, teljesítményét, nevelje őket gazdaságossági szemléletre;nevelje a tanulókat a szakmában használatos munkaeszközök, gépek, berendezések szakszerű üzemeltetésére, kezelésére, munka-, balesetmentes alkalmazására;nevelje a tanulókat a munka-, baleset-, az egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartására.

10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA modul tartalma kapcsolódik 10635-12 Kerámia-porcelán szakmaelméleti modul anyagismeret és technológiai ismeretek és a 10634-12 Művészetelmélet és vizuális gyakorlatok modul szakrajz elméleti tantárgyainak szakmai ismeretanyagához, amely ismeretek elsajátítása megalapozza azok gyakorlatban való alkalmazását.

10.3. Témakörök

10.3.1. A kerámia vagy porcelán nyersgyártás előtanulmányai és előkészítése 174 óra

Műhelyismeret gyakorlata:a kerámia, porcelántárgy készítő szakma termelési területének, feladatainak, gyártmányainak, az üzem munkaterületének megismerésea képzési hely berendezéseinek megismerése, a személyes munkaterület kialakítása a kerámia, porcelánkészítő műhely, termelési terület munka-, baleset-, egészség-, tűz és környezetvédelmi előírásai

A gipszmintakészítés alapvető technikái, műveletei a gyakorlatban: gipszforma készítés alapjai egyszerű öntött gipszformák készítése gipszmodellek készítése

Kerámia vagy porcelántermékek tervezéseÖnálló tanulmányok készítéseGeometrikus formák és térelemek megjelenítéseTermészeti formák, növények és állatok megjelenítése, portré mintázásaOrnamentika, minta tervezése és kivitelezéseA kerámia vagy porcelántermékek műhelyrajzának elkészítése A kerámia vagy porcelángyártási tevékenység elvégzéséhez szükséges műveleti sorrend elkészítéseA kerámia vagy porcelángyártási tevékenységhez szükséges anyagok, alap- és segédanyagok előkészítése, tárolási módjaA kerámia vagy porcelángyártási tevékenységhez szükséges eszközök, berendezések, gépek használata, előkészítési-, beállítási-, tárolási- és karbantartási módjaKerámia vagy porcelán masszakészítés, homogenizálás:

különböző alakítási módokhoz használt masszák (formázómassza, öntőmassza)

egyéb különleges masszák (kosármassza, virágmassza, présmassza) előkészítése, beállítása

masszakészítő gépek működése, használata

10.3.2. Az öntés menete kézi- és gépi eljárással 125 óraAz öntési művelet feltételeinek megteremtéseAz üregesfalú öntés menete kézi- és gépi eljárássalA tömörfalú öntés menete kézi- és gépi eljárássalAz öntési művelet gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztításaAz öntési selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz öntési műveletre és munkaterületre vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.3. Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása esztergályozással, faragással 144 óra

Az esztergályozási, faragási műveletek feltételeinek megteremtéseDarabrészek esztergályozásaKézi és gépi faragással előállított termékek készítése Az esztergályozási, faragási műveletek gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztításaAz esztergályozási, faragási selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz esztergályozási, faragási műveletekre és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.4. Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása beformázással 224 óraA beformázás művelet feltételeinek megteremtéseEgyszerű és összetett dísztárgyak, szervizáruk készítése beformázással

A beformázás művelet gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztításaA beformázási selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA beformázás műveletre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.5. Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása ráformázással 224 óraA ráformázás művelet feltételeinek megteremtéseDísztárgyak, szervizáruk készítése ráformázással A ráformázás művelet gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása A ráformázási selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA ráformázás műveletre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.6. Kerámia vagy porcelán termékek sajtolása, préselése és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletei 173 óra

A sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletek feltételeinek megteremtéseA nedves- és porsajtolás folyamataA szabadkézi alakítás műveletei, szabadkézi korongolásA sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletek gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, tisztítása, kezeléseA sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletek selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletekre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.7. Nyers kerámia vagy porcelán tárgyak összeillesztése, ragasztása 178 óraAz összeillesztési, ragasztási műveletek feltételeinek megteremtéseEgyszerű és bonyolult kerámia vagy porcelán tárgyak különböző ívű és felületű részeinek összeillesztése, ragasztása és eldolgozása a termékekenAz összeillesztési, ragasztási műveletek eszközeinek használata, kezelése, tisztításaAz összeillesztési, ragasztási selejt termékek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz összeillesztési, ragasztási műveletekre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.8. Nyers kerámia vagy porcelán figurák összeillesztése, ragasztása 152 óraFigura összeillesztési, ragasztási műveletek feltételeinek megteremtéseEgyszerű és bonyolult kerámia vagy porcelán figurális termékek részeinek összeillesztése, ragasztása és eldolgozása A figura összeillesztési, ragasztási műveletek eszközeinek használata, kezelése, tisztítása A figura összeillesztési, ragasztási selejt termékek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA figura összeillesztési, ragasztási műveletekre és munkaterületére vonatkozó munka-,

baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.9. Nyersdíszítési eljárások alkalmazása 202 óraA nyersdíszítési eljárások feltételeinek megteremtéseAz alakítás, elkészítés speciális lehetőségei, technikái. Díszítőelemek: geometrikus motívumok, dupla falú termékek kialakítása áttöréssel, összeállítása, tisztításamotívumok kialakítása gravírozássalA nyersdíszítési eljárások eszközeinek használata, tisztításaA nyersdíszítési eljárások selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA nyersdíszítési eljárásokra és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.10. Egyéb technikával készülő kerámia vagy porcelán termékek készítése 96 óra

A munkavégzés feltételeinek megteremtéseAz alakítás, elkészítés speciális lehetőségei, technikái, formázás szabadkézzel. Díszítőelemek: kosárfonás, virágkészítéskosárfonás, szálkezelés, kosár felépítés műveleteivirágkészítés, szárazás, levelezés, ezek összeállítása, segédtámaszok használataA kosárfonáshoz, virágkészítéshez és egyéb technikák alkalmazásához szükséges eszközök, berendezések használata, kezelése, tisztításaA kosárfonás, virágkészítés és egyéb technikák alkalmazásakor keletkező selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA kosárfonásra, virágkészítésre és egyéb technikák alkalmazására és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.11. A tisztítás gyakorlata 246 óraA tisztítási művelet feltételeinek megteremtéseNedves és száraz termékek tisztítási műveletei: középre ütés, varratok eltávolítása, élek lekerekítése, öntőnyak, és egyéb csonkok eltávolítása,esztétikus, megfelelő minőségű felület kialakításaA tisztítási művelet gépeinek, berendezéseinek, eszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása és karbantartása A tisztítási művelet selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA tisztítási műveletre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.12. A szárítás és retusálás gyakorlata 178 óraA szárítás és retusálás műveletek feltételeinek megteremtéseNyers termékek természetes és mesterséges szárítása, előkészítése égetésre:tartozékok, támasztékok, égetési segédeszközök kialakításának, alkalmazása a gyakorlatban A szárítás műveletek gépeinek, berendezéseinek, eszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása és karbantartása

A retusálás műveletek eszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása és karbantartása A szárítás és retusálás műveletek selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA szárítás és retusálás műveletekre és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.13. A kerámia vagy porcelán nyersgyártás utómunkálatai 31 óraAz utómunkálatok feltételeinek megteremtéseA kerámia vagy porcelán nyerstermékek zsengélési gyakorlataMázolás és máztisztítás alapvető műveletei, mázas égetésKerámia vagy porcelánáruk javítása, csiszolása, osztályozásaAz utómunkálatok gépeinek, berendezéseinek, eszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása és karbantartása A selejt termékek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz utómunkálatokra és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.3.14. Vizsga-remek készítés 151 óraÖnálló munkavégzés tervezése, szervezéseVizsga-remek tervezése, műhelyrajz elkészítése, kerámia vagy porcelántárgy vagy tárgycsoport kivitelezéseA vizsga-remek kivitelezés feltételeinek megteremtése:

- anyagok kiválasztása, előkészítése- szerszámok, segédeszközök kiválasztása- munkavégzés műveleti sorrendjének meghatározása, részfeladatok lebontása,

technológiai idők és a műveletek egymásutániságának figyelembevételévelAnyagtakarékossági szempontok és minőségi előírások összehangolásaA tanult technikák és technológiák alkalmazásaBonyolultabb feladat kivitelezése üzemszerű termelési feltételek közöttA műveletek specifikálási lehetőségei a teljesítményelvű munkavégzés alapjainak alkalmazásávalA vizsga-remek elkészítésére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanműhely






lebontása, pontosítása)egyéni csoport osztály1.1. magyarázat x x1.2. megbeszélés x x1.3. szemléltetés x x







Egy

éni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x

1.3. Információk önálló rendszerezése x x

1.4. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x


2.1. Leírás készítése x2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x

2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x

3. Képi információk körében3.1. XY rajz értelmezése x x3.2. XY rajz készítése leírásból x x3.3. XY rajz készítés tárgyról x x


4..1. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x


5.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x

5.2. Csoportos helyzetgyakorlat x5.3. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés körében

6.1. Árutermelő szakmai munkatevékenység x x6.2. Műveletek gyakorlása x x





8. Vizsgálati tevékenységek körében8.1. Technológiai próbák végzése x x8.2. Technológiai minták elemzése x x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x x8.4. Anyagminták azonosítása x x8.5. Tárgyminták azonosítása x x9. Szolgáltatási tevékenységek körében

9.1. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x

9.2. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen x

irányítással


ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

Négy évfolyamos oktatás közismereti képzéssel9. évfolyamot követően 70 óra

10. évfolyamot követően 105 óra11. évfolyamot követően 105 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök


Kerámia-porcelánkészítő gyakorlatokAz öntés menete kézi- és gépi eljárássalKerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása esztergályozással, faragássalKerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása beformázássalKerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása ráformázássalKerámia vagy porcelán termékek sajtolása, préselése és minta utáni, szabadkézi alakítás műveleteiNyers kerámia vagy porcelán tárgyak összeillesztése, ragasztásaNyers kerámia vagy porcelán figurák összeillesztése, ragasztásaNyersdíszítési eljárások alkalmazásaEgyéb technikával készülő kerámia vagy porcelán termékek készítéseA tisztítás gyakorlataA szárítás és retusálás gyakorlataA kerámia vagy porcelán nyersgyártás utómunkálatai

10637-12 Kerámia- és porcelántárgyak gyártása szakmai követelménymodul

Kerámia-porcelánkészítő gyakorlatok tantárgy

Témakörök

Az öntés menete kézi- és gépi eljárássalAz öntési művelet feltételeinek megteremtéseAz üregesfalú öntés menete kézi- és gépi eljárássalA tömörfalú öntés menete kézi- és gépi eljárással

Az öntési művelet gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztításaAz öntési selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz öntési műveletre és munkaterületre vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása esztergályozással, faragássalAz esztergályozási, faragási műveletek feltételeinek megteremtéseDarabrészek esztergályozásaKézi és gépi faragással előállított termékek készítése Az esztergályozási, faragási műveletek gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztításaAz esztergályozási, faragási selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz esztergályozási, faragási műveletekre és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása beformázássalA beformázás művelet feltételeinek megteremtéseEgyszerű és összetett dísztárgyak, szervizáruk készítése beformázással A beformázás művelet gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztításaA beformázási selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA beformázás műveletre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Kerámia vagy porcelán termékek nyersgyártása ráformázással A ráformázás művelet feltételeinek megteremtéseDísztárgyak, szervizáruk készítése ráformázással A ráformázás művelet gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása A ráformázási selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA ráformázás műveletre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Kerámia vagy porcelán termékek sajtolása, préselése és minta utáni, szabadkézi alakítás műveleteiA sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletek feltételeinek megteremtéseA nedves- és porsajtolás folyamataA szabadkézi alakítás műveletei, szabadkézi korongolásA sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletek gyártóeszközeinek és segédeszközeinek használata, tisztítása, kezeléseA sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletek selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javítása

A sajtolás, préselés és minta utáni, szabadkézi alakítás műveletekre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Nyers kerámia vagy porcelán tárgyak összeillesztése, ragasztásaAz összeillesztési, ragasztási műveletek feltételeinek megteremtéseEgyszerű és bonyolult kerámia vagy porcelán tárgyak különböző ívű és felületű részeinek összeillesztése, ragasztása és eldolgozása a termékekenAz összeillesztési, ragasztási műveletek eszközeinek használata, kezelése, tisztításaAz összeillesztési, ragasztási selejt termékek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz összeillesztési, ragasztási műveletekre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Nyers kerámia vagy porcelánfigurák összeillesztése, ragasztásaAz összeillesztési, ragasztási műveletek feltételeinek megteremtéseEgyszerű és bonyolult kerámia vagy porcelán tárgyak különböző ívű és felületű részeinek összeillesztése, ragasztása és eldolgozása a termékekenAz összeillesztési, ragasztási műveletek eszközeinek használata, kezelése, tisztításaAz összeillesztési, ragasztási selejt termékek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz összeillesztési, ragasztási műveletekre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Nyersdíszítési eljárások alkalmazásaA nyersdíszítési eljárások feltételeinek megteremtéseAz alakítás, elkészítés speciális lehetőségei, technikái. Díszítőelemek: geometrikus motívumok kialakítása áttöréssel, dupla falú termékek áttöréssel történő díszítése, összeállítása, tisztításamotívumok kialakítása gravírozássalA nyersdíszítési eljárások eszközeinek használata, tisztításaA nyersdíszítési eljárások selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA nyersdíszítési eljárásokra és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

Egyéb technikával készülő kerámia vagy porcelán termékek készítéseA munkavégzés feltételeinek megteremtéseAz alakítás, elkészítés speciális lehetőségei, technikái, formázás szabadkézzel. Díszítőelemek: kosárfonás, virágkészítéskosárfonás, szálkezelés, kosár felépítés műveleteivirágkészítés, szárazás, levelezés, ezek összeállítása, segédtámaszok használataA kosárfonáshoz, virágkészítéshez és egyéb technikák alkalmazásához szükséges eszközök, berendezések használata, kezelése, tisztításaA kosárfonás, virágkészítés és egyéb technikák alkalmazásakor keletkező selejt termék felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA kosárfonásra, virágkészítésre és egyéb technikák alkalmazására és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

A tisztítás gyakorlataA tisztítási művelet feltételeinek megteremtéseNedves és száraz termékek tisztítási műveletei: középre ütés, varratok eltávolítása, élek lekerekítése, öntőnyak, és egyéb csonkok eltávolítása, esztétikus, megfelelő minőségű felület kialakításaA tisztítási művelet gépeinek, berendezéseinek, eszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása és karbantartása A tisztítási művelet selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA tisztítási műveletre és munkaterületére vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

A szárítás és retusálás gyakorlataA szárítás és retusálás műveletek feltételeinek megteremtéseNyers termékek természetes, és mesterséges szárítása, előkészítése égetésre: tartozékok, támasztékok, égetési segédeszközök kialakításának, alkalmazása a gyakorlatban A szárítás és retusálás műveletek gépeinek, berendezéseinek, eszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása és karbantartása A szárítás és retusálás műveletek selejt termékeinek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaA szárítás és retusálás műveletekre és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

A kerámia vagy porcelán nyersgyártás utómunkálataiAz utómunkálatok feltételeinek megteremtéseMázolás és máztisztítás alapvető műveleteiA kerámia vagy porcelán nyerstermékek zsengélési, égetési gyakorlataKerámia vagy porcelánáruk javítása, csiszolása, osztályozásaAz utómunkálatok gépeinek, berendezéseinek, eszközeinek és segédeszközeinek használata, kezelése, tisztítása és karbantartása Az utómunkálatok során keletkezett selejt termékek felismerése, a hiba okainak megszüntetése, javítható hibák javításaAz utómunkálatokra és munkaterületeire vonatkozó munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása

szakkÉpzÉsi kerettanterv-adaptÁciÓ · web viewki kell emelnünk, hogy bár ezen – szakmai –...

Documents