2.34.

S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V

a

XXXVII. SPORT

ágazathoz�tartozó

54 813 01

FITNESS-WELLNESS INSTRUKTOR

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(az 51 726 01 REGENERÁLÓ�BALNEOTERÁPIÁS�MASSZŐR

mellék-szakképesítéssel)

I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési�kerettanterv

– a nemzeti�köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,

valamint

– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,

– az� állam által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és

– az� emberi� erőforrások� minisztere� ágazatába� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet

alapján készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 813 02 Szakképesítés�megnevezése:�Fitness-wellness instruktor A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�3. Oktatás Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XXXVII. Sport Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:

– 5� évfolyamos� képzés� esetén: a� 10.� évfolyamot követően� 140 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�

– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra. III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei

Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai�előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�— IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

– – Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai� és� vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Nincs. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos�képzés� első�szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete�megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9–12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával, összes�óraszámával.

Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

9.�évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év

Ögy. 140�óra

11.�évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 140�óra

12.�évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2729�óra

Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9–12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül�a� szakmai� tantárgyat� választja�a� szakképző� iskola, akkor a 11. évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év

Ögy. 160�óra

2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2237�óra

(A�kizárólag�13–14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a�szakgimnázium 9–12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra�meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)

1.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A főszakképesítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�kapcsolódása

5 3 7 5

140

2 2

140

4 1 11 20 18 11

0

11 20

Összesen 8 12 4 5 31 29 31

11499-12 Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II. főszakképesítés 0,5 0,5

11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I. főszakképesítés 2 2

10323-12�Egészségügy�és�elsősegély

Anatómiai-élettani�ismeretek

főszakképesítés 2 2 4

Egészségtan főszakképesítés 2 2

Elsősegélynyújtás�gyakorlat

főszakképesítés 2 2

Funkcionális�anatómia főszakképesítés 2 2

Terhelésélettan főszakképesítés 2 2

10324-12�Edzéselmélet�és�gimnasztika

Edzéselmélet főszakképesítés 2 1 1 4

Edzésprogramok�gyakorlat

főszakképesítés 2 2 1 1 6

Gimnasztika�elmélet főszakképesítés 1 1 1 1 4

Gimnasztika gyakorlat főszakképesítés 1 1 1 3

11110-16�Egészségügyi�alapismeretek

Egészségügyi�alapismeretek

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

12051-16�Masszázs�elméleti�alapjai I.

Klinikumi alapismeretek

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

12053-16�Fizioterápia�I.

Fizioterápia�elmélet

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

Fizioterápia�gyakorlat

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

2 1

12055-16�Regeneráló�balneoterápiás�masszázs

Masszázs�elmélet

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

Svédmasszázs�gyakorlat

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

3 3

10334-12�Aqua�tréning Aqua�tréning�elmélet főszakképesítés 2 2

Aqua�tréning�gyakorlat főszakképesítés 4 4

10335-16�Csoportos�fitness�órák

Csoportos�fitness�órák�elmélet

főszakképesítés 1 1

Csoportos�fitness�órák�gyakorlat

főszakképesítés 6 6

10336-12 Fitness termi kondicionálás

Fitness termi kondicionálás�elmélet

főszakképesítés 2 2

Fitness termi kondicionálás�gyakorlat

főszakképesítés 3 3

10337-16�Ügyfélszolgálat�a�fitness-wellness�létesítményekben�

Ügyfélszolgálat�elmélet főszakképesítés 2,5 2,5

Ügyfélszolgálat�gyakorlat főszakképesítés 3 3

10338-12�Speciális�óratípusok�és�foglalkozásformák

Speciális�óratípusok�elmélet�

főszakképesítés 1 1

Speciális�óratípusok�gyakorlat

főszakképesítés 4 4

A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.

2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Szakgimnáziumi�képzés�

9

-12.�o.�összes�óraszáma

Nem�a�főszakképesítésre�

fordítandó�órakeret

Főszakképesítés�

9-12.�o.�összes�óraszáma

5/13.

Főszakképesítés�

9-13.�o.�összes�óraszáma

1/13. 2/14.

A�két�évfolyamos�szakképzés�

összes�óraszáma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�főszakképe-

sítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�

kapcsolódása

180 108 252 180 140

72 72 140

124 31

1457 438 1019

340 620

1979

648 396

340 620

2004

Összesen 288 432 144 155 960 1044 960

Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�968�óra�(42,9%)

988�óra�(49,3�)

Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1011�óra�(57,1�) 1016�óra�(50,7�)

114

99-1

2

Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II.

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek

0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése

0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

114

98-1

2

Foglalkoztatás�I.�(érettségire�

épülő�képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I.

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani�rendszerezés�1

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani�rendszerezés�2

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés

0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói�szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

103

23-12�Egészségügy�és�elsősegély

Anatómiai-élettani�ismeretek

főszakképesítés

72 0 72 0 0 0 0 0 144 0 144

0 0 144 144 0 0 0 144

Az�anatómia�és�az�élettan�tárgya,�módszerei

4 4 4 4 0 0 0 4

Az emberi szervezet szövetei

12 12 12 12 0 0 0 12

A�mozgató�szervrendszer felépítésének,�nevezéktanának�és�működésének�alapjai

8 8 8 8 0 0 0 8

A�vázrendszer�felépítése�és�működése

16 16 16 16 0 0 0 16

Az�izomzat�felépítése�és�működése

16 16 16 16 0 0 0 16

A�légzés�szervrendszerének�felépítése�és�működése

16 16 16 16 0 0 0 16

A�szív�és�a�keringési�rendszer�felépítése�és�működése�

20 20 20 20 0 0 0 20

A�kiválasztás�szervrendszerének�felépítése�működése

10 10 10 10 0 0 0 10

A�szabályozás�általános�élettani�törvényszerűségei

4 4 4 4 0 0 0 4

A hormonrendszer működése

16 16 16 16 0 0 0 16

Az idegrendszer felépítése�és�működése

22 22 22 22 0 0 0 22

Egészségtan

főszakképesítés

72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Sport�és�életmód 10 10 10 10 0 0 0 10

A�tápcsatorna�felépítése 10 10 10 10 0 0 0 10

Egészséges�táplálkozás 16 16 16 16 0 0 0 16

Az immunrendszer felépítése�és�működése�

18 18 18 18 0 0 0 18

Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése�

18 18 18 18 0 0 0 18

Elsősegélynyújtás�gyakorlat

főszakképesítés

0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 72

0 0 72 0 72 0 0 72

Újraélesztés 18 18 18 0 18 0 0 18

Sebzések,sebellátás 18 18 18 0 18 0 0 18

Traumás�sérülések 36 36 36 0 36 0 0 36

Funkcionális�anatómia

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62

0 0 62 72 0 0 0 72

Szöveti�struktúrák�élettani�vetületei

6 6 6 7 0 0 0 7

A�vázrendszer�felépítése�és�működése

13 13 13 15 0 0 0 15

Izomrendszer�felépítése�és�működése

13 13 13 15 0 0 0 15

Keringési�rendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában

10 10 10 12 0 0 0 12

Légzőrendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában

8 8 8 9 0 0 0 9

Szabályzórendszer�egyes elemeinek szerepe�az�érző�és�mozgató�területek�működésének�összehangolásában

12 12 12 14 0 0 0 14

Terhelésélettan

főszakképesítés

0 0 72 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Edzéselméleti�alapfogalmak

4 4 4 4 0 0 0 4

Terhelés�hatására�a�szervezetben végbemenő�változások

4 4 4 4 0 0 0 4

Energiaszolgáltató�folyamatok a szervezetben

6 6 6 6 0 0 0 6

Terhelés�hatása�a�mozgató�szervrendszerre

10 10 10 10 0 0 0 10

Terhelés�hatása�a�légzés�szervrendszerére

5 5 5 5 0 0 0 5

Terhelés�hatása�a�keringési�rendszerre�

10 10 10 10 0 0 0 10

A�terhelés�és�a�szabályozó�rendszer�kapcsolata

11 11 11 11 0 0 0 11

A�terhelés�és�a�táplálkozás�kapcsolata

5 5 5 5 0 0 0 5

Különböző�életkorok�terhelés-élettani�sajátosságai

5 5 5 5 0 0 0 5

Fogyatékkal�élők,�krónikus�betegek�és�terhesek�terhelésének�sajátosságai

7 7 7 7 0 0 0 7

A�teljesítményfokozás 5 5 5 5 0 0 0 5

103

24-12�Edzéselmélet�és�gimnasztika

Edzéselmélet

főszakképesítés 0 0 72 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144

Edzéselméleti�alapfogalmak

72 72 72 72 0 0 0 72

Motoros�képességek 36 36 36 36 0 0 0 36

Edzésmódszertan 31 31 31 36 0 0 0 36

Edzésprogramok�gyakorlat

főszakképesítés

0 72 0 72 0 36 0 31 211 0 211

0 0 211 0 216 0 0 216

Edzéslátogatás,�dokumentálás

72 72 144 144 0 144 0 0 144

Motoros képességfejlesztés�I.

36 36 36 0 36 0 0 36

Motoros képességfejlesztés�II.

31 31 31 0 36 0 0 36

Gimnasztika�elmélet

főszakképesítés

36 0 36 0 36 0 31 0 139 0 139

0 0 139 144 0 0 0 144

Gimnasztika mozgásrendszere

36 36 36 36 0 0 0 36

A gimnasztika szaknyelve

36 36 36 36 0 0 0 36

Rajzírás 36 36 36 36 0 0 0 36

Gyakorlatelemzés�és�tervezés

31 31 31 36 0 0 0 36

Gimnasztika gyakorlat

főszakképesítés 0 36 0 36 0 36 0 0 108

0 108 0 0 108 0 108 0 0 108

Szabadgyakorlatok I. 36 36 36 0 36 0 0 36

Szabadgyakorlatok II. 36 36 36 0 36 0 0 36

Eszközös�gyakorlatok 18 18 18 0 18 0 0 18

Gimnasztikai gyakorlatvezetés

18 18 18 0 18 0 0 18

111

10-1

6 Egészségügyi�

alap

ism

eret

ek

Egészségügyi�alapismeretek

51 7

26

01

Regeneráló�

balneoterápiás�masszőr

0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Etikai ismeretek 7 7 7 0 0 0 0 0

Szakmai jogi ismeretek 10 10 10 0 0 0 0 0

Népegészségügyi�ismeretek

7 7 7 0 0 0 0 0

Egészségfejlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0

Kommunikáció 7 7 7 0 0 0 0 0

120

51-16�Masszázs�

elméleti�alapjai�I.�

Klinikumi alapismeretek

51 7

26 0

1

Regeneráló�balneoterápiás�

masszőr

0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Reumatológiai,�ortopédiai�és�traumatológiai�alapok�

16 16 16 0 0 0 0 0

Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok

15 15 15 0 0 0 0 0

120

53-16�Fizioterápia�I.

Fizioterápia�elmélet 51

72

6 01

Regenerál

ó�0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Fizioterápiás�módszerek

36 36 36 0 0 0 0 0

Fizioterápia�gyakorlat

51

726

01

Regeneráló�

balneoterápiás�masszőr

0 0 0 0 0 72 0 31 103 103 0

0 0 103 0 0 0 0 0

Hidro- és�termoterápiás�kezelések

72 72 72 0 0 0 0 0

Egyéb�fizioterápiás�kezelések

31 31 31 0 0 0 0 0

120

55-16�Regeneráló�

balneoterápiás�masszázs Masszázs�elmélet

51 7

26

01

Regenerál

ó�

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták

36 36 36 0 0 0 0 0

Svédmasszázs�gyakorlat

51 7

26

01

Regeneráló�

balneoterápiás�

0 0 0 0 0 108 0 93 201 201 0

0 0 201 0 0 0 0 0

A�svédmasszázs�fogásai 108 108 108 0 0 0 0 0

Testtájak�kezelése 93 93 93 0 0 0 0 0

103

34-1

2 A

qua

tréning

Aqua�tréning�elmélet

főszakképesítés 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Vízi�mozgás- és�foglalkozásformák

0 31 31 0 0 31 0 31

A�vízi�foglalkozások�módszertana

0 31 31 0 0 31 0 31

Aqua�tréning�gyakorlat

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 124 124 0 0 0 124 124

Vízi�gimnasztika 0 62 62 0 0 0 62 62

Speciális�vízi�foglalkozások

0 62 62 0 0 0 62 62

103

35-1

6 C

sopo

rtos

fitness�órák

Csoportos�fitness�órák�elmélet

főszakképesí

tés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

31 0 31 0 0 31 0 31

A�csoportos�órák�módszertana

0 31 31 0 0 31 0 31

Csoportos�fitness�órák�gyakorlat

főszakképesít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Alapóra 0 62 62 0 0 0 62 62

Speciális�órák 0 124 124 0 0 0 124 124

1033

6-12�Fitness�termi�kondicionálás

Fitness termi kondicionálás�elmélet

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

62 0 62 0 0 62 0 62

A�testformálás�elmélete� 0 31 31 0 0 31 0 31

Edzéstervezés,�edzésvezetés

0 31 31 0 0 31 0 31

Fitness termi kondicionálás�gyakorlat

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Erőfejlesztés 0 62 62 0 0 0 62 62

Kardiotréning 0 31 31 0 0 0 31 31

103

37-16�Ügyfélszolgálat�a�fitness-

wellness�létesítményekben�

Ügyfélszolgálat�elmélet

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

77 0 77 0 0 77 0 77

Létesítményüzemeltetés 0 15 15 0 0 15 0 15

Alkalmazott kommunikáció

0 31 31 0 0 31 0 31

Ügyvitel,�értékesítés 0 31 31 0 0 31 0 31

Ügyfélszolgálat�gyakorlat

főszakképesíté

s

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Wellness�szolgáltatások 0 31 31 0 0 0 31 31

Az asszisztens munkaköre

0 62 62 0 0 0 62 62

103

38-12�Speciális�óratípusok�

és�foglalkozásformák

Speciális�óratípusok�elmélet�

főszakképesíté

s

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

31 0 31 0 0 31 0 31

Speciális�fittségi�programok

0 31 31 0 0 31 0 31

Speciális�óratípusok�gyakorlat

főszakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 124 124 0 0 0 124 124

Gyermek�és�szenior�foglalkozások

0 60 60 0 0 0 60 60

Egyéb�óratípusok 0 64 64 0 0 0 64 64

3.�számú�táblázat A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

438�óra

Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.

A

11499-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�II.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�II.

FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerő-piaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x

SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége

x

Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)

x

Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései

x

A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�

x

A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15 óra/15 óra*

* 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —

1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a munka törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka

1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeni),�nyugdíj�és�munkaviszony

1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email-cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs levél�felépítése

Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő�álláskeresés,� cégek� adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP) Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe

1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő� együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék� és�nyugdíj� előtti�álláskeresési segély.�Utazási�költségtérítés Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ)�szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért� felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai) Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások) Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső klub,�pszichológiai�tanácsadás

1.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11498-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�I.�

(érettségire�épülő�képzések�esetén)

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)

x

alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt

x

szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier lehetőségekről�tájékozódik

x

idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez

x

munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai�önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése

x

egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai

x

közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok

x

a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven

x

Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x

2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62 óra/62 óra*

* 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� diákok� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez� kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 64� tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani�rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a� mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Idegen nyelvek

2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1 A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve�begyakorolják�azokat,�hogy a munkavállaláshoz�kapcsolódóan�az�állásinterjú�során� ne�okozzon�gondot� a�múltra,� illetve�a� jövőre� vonatkozó� kérdések�megértése,�illetve�az�azokra�adandó�válaszok�megfogalmazása.�Továbbá�alkalmas�lesz�a� tanuló�arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott kérdésekre� összetett� mondatokban�legyen�képes� reagálni,� helyesen�használva�az� igeidő-egyeztetést.�Az� igeidők�helyes�begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,�hogy�mint� leendő�munkavállaló�képes� legyen�arra,� hogy� a�munkaszerződésben�megfogalmazott� tartalmakat� helyesen� értelmezze,�illetve� a� jövőbeli� karrierlehetőségeket� feltérképezze.� A� célként� megfogalmazott�idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes� használata� révén� fog�megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� diák� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai� és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidős lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven� feltett kérdésekre�a�választ, kihasználva�a� segédigék�által�biztosított�nyelvi�precizitás� adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a�diák�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�

olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás� nyelvi� készségfejlesztő� blokk� során� a� diák� rendszerezi� az� idegen� nyelvi�alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés�6� alapvető� társalgási� témakör� szavain,� kifejezésein� keresztül.�Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�diák� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezései)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:

- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés.

Ezeken� a� témakörökön� keresztül� valósul� meg� a� fonetikai� dekódolási�képességfejlesztés� is,� amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival�ismerkedik�meg�a�tanuló.

2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után� lehetséges.�Cél,�hogy� a� témakör�végére�a�diák folyékonyan� tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.

2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az�órák�kb. 50%-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� része digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.

2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10323-12 azonosító�számú

Egészségügy�és�elsősegély

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10323-12.� azonosító� számú� Egészségügy� és� elsősegély megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Anatómiai-

élettani�

ism

eret

ek

Egészségtan

Terhelésélettan

Elsősegélynyújtá

s g

yak

orl

at

Funkcionális�

anatómia

FELADATOK Az�edzések�és�mozgásos�foglalkozások�tervezésekor�figyelembe�veszi�a�szervezet�anatómiai�és�élettani�sajátosságait

x x x

Tanácsokat�ad�tanítványainak,�illetve�vendégeinek�a�testsúlyszabályozás�kérdésében

x

Elősegíti�a�helyes�táplálkozási�szokások�kialakítását,�megfelelő�tanáccsal�látja�el�a�foglalkozásokon�(edzéseken)�részt vevőket

x

Meggyőződéssel�érvel�a�rendszeres�testedzés�és�sportolás�egészségre�gyakorolt�kedvező�hatása�mellett�az�ép�és�a�fogyatékossággal�élő�emberek�számára�egyaránt�

x x

A�mozgásos�foglalkozások�és�az�edzések�tervezésekor�és�vezetésekor�kiemelt�figyelmet�fordít�a�sportsérülések�és�az�edzésártalmak�megelőzésére

x

Felismeri�az�edzésártalmak�tüneteit,�ennek�megfelelően�módosítja�a�foglalkozások�(edzések)�tartalmát

x

Szakszerű�elsősegélyt�nyújt x

Indokolt�esetben�egészségügyi�szakemberek�(sportorvos,�gyógytornász stb.)�segítségét�kéri�az�edzésártalmak�kivédéséhez,�kezeléséhez,�illetve�a�sérülések�ellátásához

x x

Tudatosítja�a�tiltott�teljesítményfokozás�veszélyeit,�meggyőzően�érvel�a�fair�play�szabályainak�betartása�mellett

x

Szakszerűen�használja�a�megengedett�teljesítményfokozás�eszközeit

x

Az�életkori�sajátosságoknak�megfelelő�fizikai�terhelést�alkalmaz

x

SZAKMAI ISMERETEK Az�emberi�szervezet�felépítése x x x x x

A�mozgatószerv-rendszer,�az�edzés�hatása�a�mozgatórendszerre

x x x

A�szív�és�a�keringési�szervrendszer,�az� x x

edzés�hatása�a�keringési�rendszerre A�légzés�szervrendszere,�az�edzés�hatása�a�légzőrendszerre

x x

A�szabályozószerv-rendszer,�az�edzés�hatása�a�szabályozórendszerre

x x

A�kiválasztás�szervrendszere x

Az�emésztőrendszer�és�a�tápanyagok,�anyag- és�energiaforgalom

x x

Az�egészséges�táplálkozás�és�a�folyadékpótlás�

x

Testösszetétel,�testalkat,�elhízás�és�testsúlyszabályozás

x

Az�edzés�és�az�energiaforgalom x

A�fogyatékosság�típusai� x

A�testedzés�és�a�sport,�mint�az�egészség�megőrzésének�eszköze

x

Sportsérülések,�sportártalmak�megelőzése,�gerinc- és�ízületvédelem

x

Sportsérülések,�elsősegélynyújtás x

A�krónikus�betegek�testedzése,�sportolása� x

A�teljesítményfokozás�lehetséges�és�tiltott�eszközei,�azok�élettani�hatásai

x

Fáradás,�fáradtság,�pihenés,�regeneráció�élettani�háttere

x

Életkorok�biológiai�és�terhelés-élettani�sajátosságai

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�beszédkészség x x x

Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x

Hallott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Megbízhatóság x x x x x

Felelősségtudat x x x x x

Döntésképesség x x x x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK

Prezentációs�készség x

Meggyőzőkészség x x

Kapcsolatteremtő�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias�feladatelemzés x x x x x

Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x x x x

Körültekintés,�elővigyázatosság x x x x x

3. Anatómiai-élettani�ismeretek tantárgy 144 óra/144 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

3.1. A�tantárgy�tanításának�célja Alapvető� célja� az� emberi� szervezet� felépítésének,� működésének� és� szabályozásának�bemutatása;� ezen� belül� az� egyes� szervek� működésében,� azok összehangolásában,� a�szervezetszintű�integrációban�szerepet�játszó�folyamatok�megtanítása.�A�tárgy�kifejezetten�alapozó�jellegű,�több�későbbi�képzési�egységhez�szolgáltat�alapismereteket.

3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

3.3. Témakörök 3.3.1. Az�anatómia�és�az�élettan�tárgya,�módszerei A�két�résztudomány�különbségei,�és�egymást�kiegészítő�volta,�tájékozódás�az�emberi testen A�test�síkjai,�irányai A�tantárgy�szaknyelvi�sajátságainak�megismertetése

3.3.2. Az�emberi�szervezet�szövetei A�szövet�fogalma,�típusai.�Felépítés�és�működés�közötti�összefüggések�megértése.�A�normális�szöveti�működés�és�az�emberi�egészség�közti�kapcsolat�megfogalmazása Az�emberi�testet�alkotó�szövetek�csoportosítása�a�sejtek�alakja�és�funkciója�szerint.�A�hámszövetek� (működés� szerint� csoportosítva),� izomszövetek,� kötőszövetek� és�idegszövet�alapvető�élettani�folyamatai Szövetek�megjelenés�alapján�történő�felismerése:�egyrétegű�lap-,�köb- és�hengerhám,�többrétegű�elszarusodott�laphám,�üvegporc,�kollagén�rostos�porc,�harántcsíkolt�izom,�simaizom,�szívizom,�csontszövet,�emberi�vér,�idegszövet�esetében

3.3.3. A�mozgatószerv-rendszer�felépítésének�és�működésének�alapjai A�csont�szöveti�szerkezete�és�élettani�szerepei�közötti�összefüggések.�A�csövescsont�szerkezete.� A� csontok� alak� szerinti� csoportosítása.� A� felépítés� és� a� működés�kapcsolatának� különböző� megjelenése� az� emberi� mozgás� szervrendszerében.� A�csontösszeköttetések� típusai� (varratos,� porcos,� kötőszövetes, valamint� ízületes�kapcsolódás),�az�ízület�részei,�az�ízületet�összetartó�erők

3.3.4. A�vázrendszer�felépítése�és�működése Az� emberi� csontváz� fő� elemei.� A� vázrendszer� felosztása� (gerincoszlop,� mellkas, függesztőövek,� végtagok,� koponya). A csontváz� csontjainak� a� csontvázon� való�elhelyezkedésük� alapján� történő� felismerése� és� megnevezése.� Az� ember� mozgási�szervrendszerének� a� két� lábon� járás� miatt� kialakult� sajátosságai� (keskeny medencecsont, a gerincoszlop�kettős�S-alakja) A� koponya� tájai.� A� koponya�mozgatásával� összefüggő� területek�megnevezése.� Az�agy- és�arckoponya�csontjai,�a�varratok neve,�helye,�a�keletkezésük�oka

A� csigolya� részei.� A� gerincoszlopi� szakaszok� nevei,� helyzete� (tájékok), alkotó�csigolyáik� eltérő� felépítése� részletesen.� A� csigolyák� alak� szerinti� azonosítása.� A�mellkas,�a�függesztőövek,�és�a�végtagok�alkotó�csontjainak�és�ízületeinek�felismerése�és�elhelyezkedése

3.3.5. Az�izomzat�felépítése�és�működése A�vázizom�felépítése:�izomsejt,�izomrost, izomköteg,�izompólya,�inak Az� izmok� alak� és� működés� szerinti� csoportosítása.� Az� izomeredés� és� -tapadás�fogalma A�következő�izmok�anatómiai�helyzetének�felismerése�szemléltető�ábrán/csontvázon: Végtagok� hajlító és� feszítő,� közelítő� és� távolító� izmai� közül:� két- és� háromfejű�felkarizom,�hollócsőr-karizom,�deltaizom,�csípőizmok,�kis,�középső és�nagy�farizom,�két- és�négyfejű�combizom,�hosszú, rövid és�nagy�közelítőizom,�fésűs�és�karcsúizom,�az�elülső�sípcsonti�izom,�háromfejű�lábszárizom Nyak- és�hátizmok�közül:�fejbiccentő�izom,�csuklyásizom,� lapockaalatti izom, nagy rombuszizom,�széles�és�hosszú�hátizom Mellkas� izmai� közül:� rekeszizom, bordaközi� izmok,� kis� és� nagy� mellizom,� elülső�fűrészizom Hasfal� izmai� közül:� egyenes,� külső� ferde, belső� ferde� és� haránt� hasizom, csípőhorpaszizom A�mozgatórendszer�működését�magyarázó�fizikai�(emelő-elv,�erő,�erőkar),�szövettani�(vázizomszövet� mikroszkópos� szerkezete),� biokémiai� (csúszó� filamentum� elmélet)�elméletek�ismerete Az� izomműködés� szakaszainak� ismerete,� kontrakciótípusok. A tetanuszos összehúzódás�kialakulása

3.3.6. A�légzés�szervrendszerének�felépítése�és�működése A�légutak�és�a�tüdő�felépítése,�működése�és�funkciói.�A�légzőszervi�és�a�szövetlégzés�közti� kapcsolat.� A� légzőrendszert veszélyeztető� környezeti� ártalmak� és� káros�szenvedélyek.� A� felépítés� és� a� működés� közötti� kapcsolat� értelmezése� a� tüdő�léghólyagjainak� felépítése� és� a� külső� gázcserefolyamat� közötti� összefüggés�felismerésében A� légutak� és� a� tüdő� felépítésének,� a� bennük� végbemenő� élettani� folyamatoknak elemzése�(ábrázolás,�ábraelemzés)� Légzési�segédizmok ismerete, feltűnő�részvételük a�nehézlégzésben.�A mellkasi�és�a�hasi� légzés� különbsége. A mellhártya,� a� rekeszizom,� a� bordaközi� izmok� szerepe a belégzés�és�kilégzés�folyamatában A mellkasi�és�hasi�légzés�fogalma,�összekötésük a�megfelelő�izmokkal Terhelés�és�stressz�esetén�a�két�légzésforma�nemek�szerint�eltérő�preferenciája

3.3.7. A�szív�és�a�keringési�rendszer�felépítése�és�működése A� vér,� a� szövetnedv,� a� nyirok� keletkezése, összetétele, kapcsolata. A teljes vértérfogat� mennyisége,� az� alakos� elemek� és� a� vérplazma� aránya,� a� vérplazma� fő�alkotórészei�és�ezek�élettani�jelentősége A�vörösvérsejtek,� a� fehérvérsejtek�és�a� vérlemezkék� szerepe,� keletkezésük�helye,� a�normál�értéktartománytól�való eltérés�okai�és�következményei Az� értípusok� jellemzése,� felépítésük� szövettani� és� működési� különbségei.� A�nyirokkeringés�lényege�(útvonala,�funkciója),�a�nyirokcsomók�jelentősége

A� szív� anatómiai� felépítése,� működésének� alapelvei� (üregek� térfogat- és�nyomásviszonyainak� változása,� a� vér� áramlása� a� szívciklus� folyamán).� A� szív�felépítésének�és�működésének�kapcsolata.�A�szinuszcsomó�helyzete,�funkciója A� koszorúerek� helye, elágazásuk� módja,� az� artériák,� a� vénák� és� a� kapillárisok�felépítése� (átmérő,� billentyű,� szöveti� szerkezet),� és� ezen� ismeretek� kapcsolata� az�adott�erek�funkcióival� A� vérkörök� szerepe� a� keringésben,� összefüggésbe� hozásuk� a� célterületeik�gázcseréjével�és�a�szív�üregrendszerével.�A�fontosabb�erek�neve,�lefutása�az�artériás�és vénás�keringésben.�Az�artériás,�vénás és�kapilláris áramlást�segítő�tényezők A�szívfrekvencia�és�a�vérnyomás� fogalma�és�felnőttkori�normál� értékei,� a�lép�helye�és�szerepe�a�keringésben.�A�miogén�szív�automáciájának�élettani�jelentősége

3.3.8. A�kiválasztás�szervrendszerének�felépítése és működése A�vizeletkiválasztó� rendszer� főbb� részei.�A� bőr,� a�máj,� a� tüdő,� a� végbél� és� a vese szerepe�a�kiválasztásban A�vese�kiválasztó�működése három�fő�részfolyamatának:�szűrletképzés,�visszaszívás,�kiválasztás� (exkréció)� értelmezése.� A� nefron� működése:� vesetestecske� (tok, hajszálérgomolyag),� az� egyes� csatorna-szakaszok,� a� csatorna� falát� behálózó�hajszálerek�funkciói.�A�szűrletképzés,�az�aktív�és�passzív�transzport�folyamatai A� vizelet� főbb� összetevői,� a� víz,� a� glükóz,� a� sók,� a� karbamid� visszaszívásának, valamint� a� gyógyszerek,� ionok� (pl.� hidrogénion)� kiválasztásának� vesében zajló�folyamatai A� vizeletben� előforduló� fehérje,� glükóz� vagy� vér� jelentősége.� A� folyadékbevitel�mennyisége�és�a�vesekőképződés�összefüggésének�ismerete

3.3.9. A�szabályozás�élettani�törvényszerűségei Az� irányítás� alapfolyamatai:� a� szabályozás� és� a� vezérlés� fogalmi� különbsége.� A�visszacsatolás� szerepe� a� szabályozásban.� Hasonlóságok� és� különbségek� a�hormonrendszer�és�az�idegrendszer�működésében�(jeladó�és�célsejt kapcsolata) A�kémiai�szabályzás�alapjai:�különbség�az�autokrin,�a�parakrin�és�endokrin�út�között.�A hormon� és a neurotranszmitter� fogalma,� hasonlóságok� és� különbségek� élettani�hatásukban

3.3.10. A�hormonrendszer�működése A� hormonrendszer� működésének� lényege,� a� hormon� fogalma,� a� hormontermelés�szabályozása.�A�hormontermelés�szabályozásának�alapelvei,�a�negatív�visszacsatolás�mechanizmusa.� Magyarázza,� hogy� ugyanaz� a� hormon� más� szervben� más� hatást�fejthet ki (receptor – különbség) Az� agyalapi� mirigy� regulátorfunkciója,� hormonjai� részletesen.� Az� ember� belső�elválasztású�mirigyeinek�elhelyezkedése,�felépítése,�az�alábbi�hormonok�termelődési�helyének� és� élettani� hatásának� ismerete:� inzulin,� adrenalin,� glukagon,� tiroxin,�kalcitonin, parathormon, kortikoszteroidok tesztoszteron,� ösztrogén,� progeszteron, oxitocin, vazopresszin A�szervezet�szénhidrát-anyagcseréjének�(adrenalin,�inzulin,�glükokortikoidok),�só- és�vízháztartásának� (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyagcseréjének�(parathormon, kalcitonin, D-vitamin)�részletes�ismerete A� növekedési� hormon,� a� tiroxin� és� az� inzulin� hiányából,� illetve� többletéből� eredő�rendellenességek A� cukorbetegség� lényege,� típusai,� tünetei,� okai,� kockázati� tényezői� és� kezelési�módjai

3.3.11. Az�idegrendszer�felépítése�és�működése Az�idegsejt�felépítése,�típusai�és�funkciója,�az�idegszövet�felépítése.�A�gliasejtek�és�a�velőshüvely�főbb�funkciói�(táplálkozás,�szigetelés),�a�nyugalmi és�az�akciós�potenciál�kialakulásának�elmélete,�az�inger,�az�ingerület,�az�ingerküszöb�fogalma A receptor,� a� receptornak�megfelelő� (adekvát)� inger� fogalma,� típusai� (mechanikai,�kémiai,�fény,�hő).�A�szinapszis�fogalma,�a�serkentő�vagy�gátló�hatás�átvivő�anyag�és�receptor� kölcsönhatás� függése.� A� droghatás� ismerete� a� neurotranszmitterek helyettesítési�elvén A� központi,� környéki� idegrendszer,� az� ideg,� dúc,� pálya,� mag,� kéreg,� fehér- és�szürkeállomány�fogalma,�a�testi�(szomatikus)�és�a�vegetatív�idegrendszer�jelentése Az� idegrendszer� működésének� fő� élettani� folyamatai,� és� az� ezeket� megvalósító�sejttípusok� (receptorsejt,� érzőidegsejt,� asszociációs� idegsejtek,� mozgatóidegsejt), valamint�a�reflexív�fogalma A� gerincvelő� anatómiai� és� élettani� felosztása,� tájékozódás� a� gerincvelő�keresztmetszeti� képén.� A� bőr- és� izomeredetű� gerincvelői� reflexek� reflexíveinek�kiépülése és�funkciója A� mozgatóműködések� példáján� az� idegrendszer� hierarchikus� felépítésének, a gerincvelő�főbb�funkcióinak (izomtónus�kialakítása,�védekező�mechanizmusok,�a�bőr�ereinek�reflexes�szabályozása�stb.) értelmezése Az� agy� részeinek� részletes� ismerete� (agytörzs /nyúltvelő,� híd,� középagy/,� köztiagy�/talamusz,�hipotalamusz/,�kisagy,�nagyagy),�és�az�említett területek�funkciói A�mozgatókéreg�helye�és�kapcsolatai�az�idegrendszer�többi�területével A bőr� és� a� belső szervek receptorai (mechanikai,� fájdalom-, hő-, kemoreceptorok, szabad� idegvégződések).� Az� érzékszervek� anatómiai� felépítése,� az� érzékszervek�működésének�általános�elvei

3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

4. Egészségtan�tantárgy 72 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az egészségtan�célja,�hogy�olyan�korszerű�ismeretekkel�ruházza�fel�a�tanulókat,�melyek�segítik� őket� egészségük�megőrzésében.� Alapvető� fontosságú� az� életmód,� a� sport� és� az�egészségi� állapot� közti� összefüggés� felismertetése,� a� sportoló� önmagával� szembeni�felelősségérzetének� kialakítása.� A� tanuló� a� tantárgy� képzése� során� ismerkedjen� meg� a�sportolók�egészségét�befolyásoló�legfontosabb�tényezőkkel.

4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma, az életműködések�szabályozása,�az�immunrendszer�tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

4.3. Témakörök 4.3.1. Sport�és�életmód Az� egészség� fogalmának� fejlődése,� egészségtani� alapfogalmak.� A� WHO�egészségdefiníciója. A homeosztázis� fogalmának� értelmezése,� jelentősége.� A�szűrővizsgálatok�és�az�önvizsgálat�fontossága A�testedzés�és�az�egészségmegőrzés�kapcsolata,�a�helyes�táplálkozásnak a keringési�rendszer�egészségére�gyakorolt�hatásai A�sport,�mint�a�minőségi�élet�összetevője,�fitness-wellness�alapismeretek.�A�mozgás�szervrendszerének�épségét,�megóvását�szolgáló�alapelvek�ismerete A sportrekreáció� fogalma,� egészségtani� vonatkozásai,� a� sport� szerepe� a�stresszoldásban�és�egyes�krónikus�betegségek�kezelésében.�A�pihenés�fogalma,�aktív�és�passzív�formái A�keringési�rendszer�főbb�betegségeinek�(érelmeszesedés,�visszértágulat,�trombózis,�magasvérnyomás/hipertónia,� szívritmuszavar� és� szívinfarktus)� kialakulásában�szerepet� játszó� főbb� kockázati� tényezők (rizikófaktorok).� A� megfelelő� életvitel�kialakításával�csökkenthető�kockázatok�a�krónikus�betegségek�(keringési�betegségek,�cukorbetegség)�esetében.�A�szívinfarktus�fogalma�és�jellemző�tünetei

4.3.2. A�tápcsatorna�felépítése A� táplálkozás� részfolyamatai.� A� táplálkozási� szervrendszer� felosztása,� az� egyes�szakaszok� feladata,� szerveinek� ismerete,� az� egyes� szervek,� szakaszok� biológiai�funkciói.� Az� enzimtermelő� szervekben� termelődő� emésztőenzimek,� és� szerepük� az�emésztés�folyamatában A� máj� szerepe� az� emésztőnedv-termelésben,� a� fehérje-,� glükóz- és�glikogénszintézisben,�a�raktározásban�és�a�méregtelenítésben A�hasnyálmirigy�kettős�funkciója�(hormontermelés,�emésztőnedv-termelés) A�bélbolyhok�helye,�felépítése,�működésük�lényege Az� éhség- és szomjúságérzet� kiváltódásának� szabályzása,� a� tápcsatorna� reflexes�folyamatai�(nyál- és�gyomornedvtermelés,�hányás,�nyelés)

4.3.3. Egészséges�táplálkozás A� táplálék� és� tápanyag� közti� különbség.� A� testtömegindex� értelmezése,� az� értékét�befolyásoló�tényezők�(testösszetétel,�nem,�életkor) A� tápanyagok� csoportosítása� az� energiaforgalomban� betöltött� szerepük� alapján�(kalorigén,�non-kalorigén) A� tápanyagcsoportok� részletes� ismerete:� fehérjék,� szénhidrátok,� zsírok,� növényi�rostok,�ásványi�anyagok,�nyomelemek�ezek�természetes�forrásai.�Érvek�hiányuk�vagy�túlzott� fogyasztásuk� ellen.� A� vitaminok� élettani� jelentősége,� és� hiánytüneteik.� A�zsírban�oldódó�vitaminok�túladagolásának�veszélye A� zsírok� és� olajok� biológiai� szerepe� (energiaraktározás,� hőszigetelés,� mechanikai�védelem),� a� szénhidrátok� természetes� előfordulásai,� az� élő� szervezetben� betöltött�szerepük.� A� fehérjék� általános� szerkezete� (peptidlánc),� szerepük� az� anyagcsere-folyamatokban A�minőségi� és�mennyiségi� éhezés� fogalma.�Az� elhízás� okai�és� következményei.�A�helyes� testsúlyszabályozás� alapelvei,� a� rendszeres� testmozgás� testsúlyra� és�kalóriaigényre, és�az�energiaforgalomra�gyakorolt�hatásai.�A� táplálékpiramis�helyes�értelmezése

A folyadékpótlás�fontossága,�a�kiszáradás�tünetei A�helytelenül�alkalmazott�táplálék-kiegészítők�káros�hatásai

4.3.4. Az�immunrendszer�felépítése�és�működése Az� immunitás� fogalma,� az� immunrendszer� részei,� működése.� A� nyirokrendszer�anatómiai� felépítése,� a� nyirokcsomók� és� a� csontvelő� kitüntetett� jelentősége.� A fehérvérsejtek�típusai,� szerepük�az�immunválaszok�kialakításában.�Az�antigén�és�az antitest�fogalma,�az�általános,�a�sejtes és�az�antitestes�immunválasz�kialakulása� A�védettség�(immunitás)�kialakulásának�folyamata,�típusai Az�immunrendszer� szerepe�az�egészség�megőrzésében,�a�betegségek�külső�és�belső�okai,�az�autoimmun�betegség�fogalma A rendszeres testmozgás� szerepe� a� nyirokkeringés� fenntartásában,� a� rendszeresen�végzett�sporttevékenység�egészségmegőrző�hatása

4.3.5. Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése A� mozgatószerv-rendszer� épségének� megóvását� szolgáló� alapelvek.� (pl.� helyes�testtartás,� testedzés).�A�bemelegítés,�levezetés,�pihenésre� fordított�idő�fontossága�az�egészségmegőrzésben.�A�sportsérülés� és� a� sportártalom�közti� fogalmi�különbség,� e�traumák� keletkezésének� okai,� időbeni� lefolyásuk,� tüneteik,� gyógyulásuk feltételei,�megelőzésük�módjai A�rehabilitáció�fogalma, jelentősége�a�sportártalmak�kezelésében

4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

5. Elsősegélynyújtás�gyakorlat tantárgy 72 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

5.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� elsősegélynyújtás� tantárgy� célja,� hogy� a� hallgatók� megismerjék� a� legfontosabb�általános�és�konkrét�feladatokat�a�hirtelen�fellépő�egészségkárosodások�esetén.�Tanulják�meg� azokat� biztonságos� és� hatékony� beavatkozásokat,� amelyek� segítségével� közvetlen�életmentő�vagy�a�súlyosbodást�megelőző�eredményt�érhetnek�el.

5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet anyagforgalma, az életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak

5.3. Témakörök 5.3.1. Újraélesztés Alapfogalmak,�definíciók,�a sérült�vizsgálata,�légzés,�keringés�ellenőrzése.

Az�újraélesztés�ABC-je.�Az�újraélesztés�folyamata.�Sérült�vizsgálatának protokollja, eszméletlenség� jelei,� stabil� oldalfekvés,� légútbiztosítás,� lélegeztetés,�mellkaskompresszió Defibrillátor�használata�újraélesztés�során Hibák�és�szövődmények�újraélesztés�során

5.3.2. Sebzések,�sebellátás A�sebek�fajtái A�vérzések�típusai�és�ellátásuk

5.3.3. Traumás�sérülések A�törés,�gerincsérülés,�ficam,�rándulás�felismerése,�tünete,�ellátása Akut�és�krónikus�sportsérülések,�sportártalmak�típusai,�ellátásuk Vízből�mentés�szabályai,�módjai Sportsérülések�prevenciója

5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

6. Funkcionális�anatómia tantárgy 62 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanuló�ismereteit�bővítse�az�emberi�test�anatómiája�és�működése� közti� összefüggések� terén,� komplex� megközelítésben.� Magába� foglalja� a�szövettani� alapismeretek� kibővítését,� a� mozgatórendszer,� a� keringés,� légzés� és� a�szabályozás� funkcionális� elemzésének,� a tájanatómiai� felépítés� és� a� működés�összefüggéseinek� ismeretköreit.�Kiegészíti�a 9–10.�osztályban�tanult� anatómiai,� élettani,�terhelés-élettani� ismereteket,� illetve� integrálja� a� 4� év� során� különböző� tantárgyak�(közismereti� biológia,� komplex� természettudomány� stb.)� keretében� az� emberi� testről�elsajátított�ismereteket,�segítve�ezzel�a�komplex�szakmai�érettségire�történő�felkészülést.

6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� felépítése� és� működése,� a�szervezet� anyagforgalma,� az� életműködések� szabályozásához� kapcsolható,� azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

6.3. Témakörök 6.3.1. Szöveti�struktúrák�élettani�vetületei A� szerkezeti� struktúrák� szerepe� a� következő� szövetekben:� harántcsíkolt� izom,�simaizom,� szívizom,� csontszövet,� emberi� vér.�A funkció� tükröződésének� módja az adott szövet�szerkezeti�struktúrájában A� csontszövet� részletes� felépítése,� csontanyag� (sejtközötti� állomány)� kémiai�összetétele� (szerves� és� szervetlen� alkotók),� ezek� szerepe� a� szövet� élettani�

feladataiban. Az egyes csontsejt-típusok� szerepe� a� csontosodás� folyamatában.� A�három�izomszövet-típus�felépítés- és�működésszempontú�összehasonlítása

6.3.2. A�vázrendszer felépítése�és�működése A csontok� szerkezetének� vázfunkciókhoz� köthető� tulajdonságai (fizikai� tartó,�vérképzés�helyszíne,�ásványianyag-raktár) Az�ízületek� típusainak�csoportosítása�azok�alakja�és�tengelyszáma�szerint,� az egyes ízülettípusok�mozgásai A vázrendszer� fontosabb� ízületeinek� (váll-,� könyök-,� csukló-,� csípő-,� térd-,� alsó� és�felső�ugróízület)�jellemzése,�az�ízületi�tengelyek�száma,�és�az�azt�megalkotó�csontok�szerint.�A� férfi és�a�női�vázrendszer,�különösen�a�medence-típusok�közti�különbség�oka�és mozgásminőségi�következményei A�hosszirányú�csontnövekedés�és�a csont�vastagodásának�folyamata

6.3.3. Izomrendszer�felépítése�és�működése A�következő�izmok�funkcióinak�ismerete: Végtagok� hajlító és� feszítő,� közelítő� és� távolító� izmai� közül:� két- és� háromfejű�felkarizom,�deltaizom,�hollócsőr-karizom,�csípőizmok,�kis�középső és�nagy�farizom,�két- és�négyfejű�combizom,�fésűs�és�karcsúizom,�hosszú, rövid és�nagy�közelítőizom,�az�elülső�sípcsonti�izom,�háromfejű�lábszárizom Nyak- és�hátizmok�közül:�fejbiccentő�izom,�csuklyásizom,� lapockaalatti� izom,�nagy�rombuszizom,�széles- és�hosszú�hátizom Mellkas�izmai�közül:�rekeszizom, bordaközi�izmok,�kis�és�nagy�mellizom Hasizmok közül:� egyenes-,� külső� ferde, belső� ferde� és� haránt� hasizom,�csípőhorpaszizom,�elülső�fűrészizom A szarkomer�részei,�molekuláris�struktúrája�és�funkciója�közti�összefüggés,�az�izom-összehúzódás�kémiai�feltételrendszere, az izom energetikai folyamatai Az�izomeredés�és�-tapadás�fogalma

6.3.4. Keringési�rendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában A� vérről� alkotott� szövettani� ismeretek� bővítése:� a� hemoglobin-molekula vörösvértestek�jellemzőit�meghatározó�tulajdonságai.�A�sérült�érfal,�a�vérlemezkék,�a�trombin, a fibrin, a kalciumion, K-vitamin szerepe�a�véralvadás�folyamatában A� vérszegénység� lehetséges� okai.� A� véralvadási� folyamat� rendellenességeinek�szerepe�a�vérzékenység,�illetve�a trombózis�kialakulásában Az� artériás� erek� szerepe� a� szabályzási� folyamatokban.� A� hajszálerek� keringési�jellemzői,�funkciója�az�anyagcserében A� vérnyomás� változásának� elemzése,� a� véráramlás� sebessége,� az� erek�keresztmetszetének�alakulása�a�keringési�rendszerben. A�szív�teljes�ingerületkeltő�és�-vezető�rendszerének�részei,�valamint�a�szívritmus�idegi�szabályzásának�módja

6.3.5. Légzőrendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában A�légzés�szervezet- és�sejtszintű�folyamatainak�összefüggésbe�hozása.�A�légcsere,�a�gázcsere�és�a�sejtlégzés�összefüggései.�A�sejtlégzés�fő�lépései�(aerob�és�anaerob�út), a kétféle�metabolizmus�szerepe�az�izomműködésben A� tüdőben� és� a� szövetekben� folyó� gázcsere� diffúziós� elve,� a� légzőmozgások�következtében�kialakuló�nyomásváltozások�szerepe�a�légzési�gázok�transzportjában A�légcsere�biomechanikai�értelmezése�a�Donders-modell�alapján

A� vér� szén-dioxid� koncentrációjának� szerepe� a� légzés� szabályozásában.� A kemoreceptorok�és�a�mechanoreceptorok�helye�és�szerepe�a�légzésszabályozásban.�A�légzésvezérlés�idegi�szabályzása

6.3.6. Szabályzórendszer� egyes� elemeinek� szerepe� az� érző� és�mozgató� területek�működésének�összehangolásában A�motivációs�állapotok�szerepe magatartásunk�irányításában.�Az�agykéreg�szerepe�az�akaratlagos� mozgások� kialakításában.� A� mozgatópályák� kereszteződéseinek�funkcionális�következményei.�A�kéreg�alatti�magvak,�a�kisagy�és�az�átkapcsolódások�szerepe� az� automatizált� mozgások� szabályozásában.� A� kisagy� funkciói�(mozgáskoordináció,�finomhangolás,�szűrés)� A� szimpatikus� és� a� paraszimpatikus� idegrendszer� anatómiai� vetületének� és�működésének�összehasonlítása.�A�vegetatív� szabályozás�hatása�az�életfolyamatokra (a� szembogár� (pupilla),� a� vázizom,� a� bél,� a� szív� és� a� vérerek� szimpatikus� és�paraszimpatikus�befolyásolása).�A�keringés�és�a�testhőmérséklet�szabályozása Az�öröklött�emberi�magatartásformák.�A�feltételes�reflexek�szerepe�az�ember�tanulási�folyamataiban,�komplex�viselkedésében

6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

7. Terhelésélettan tantárgy 72 óra/72 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� terhelésélettan� tantárgy� tanításának� célja� megismertetni� a� tanulókat� azokkal� a�módszerekkel,� amelyek� segítséget� nyújtanak� abban,� hogy� megállapítsák,� egy� emberi�szervezet� milyen� fizikai� állapotban� van,� illetve� az� edzés� milyen� hatást� gyakorol� a�szervezetre.� Célja� megismertetni� a� tanulókat� a� terhelés� és� az� életkor� összefüggéseivel,�felkészíteni� a� tanulókat� a� teljesítményfokozás� módszereinek� és� eszközeinek�alkalmazására.

7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test,� a� szervezet� anyagforgalma,� az�életműködések�szabályozása�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A�testnevelés�és sport�tantárgyon�belül:�az�egészségkultúra-prevenció�tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

7.3. Témakörök 7.3.1. Edzéselméleti�alapfogalmak Edzés,�edzésmódszer,�edzéseszköz�fogalma Terhelés�fogalma,�külső�és�belső�terhelés Külső�terhelés�összetevői Terhelés�fázisai,�túlkompenzáció

Edzésalkalmazkodás�fogalma Túledzettség�fogalma,�típusai

7.3.2. Terhelés�hatására�a�szervezetben�végbemenő�változások

Homeosztázis�fogalma,�összetevői Terhelés� hatására� a� szervezetben� végbemenő� változások� (hipertermia,� dehidratáció,�sóvesztés,� hemokoncentráció� változása,� vér� kémhatásának� változása,� vércukorszint�változása) Védekezés�a�káros�hatások�ellen

7.3.3. Energiaszolgáltató�folyamatok�a�szervezetben Sejtszintű�energiaszolgáltató�folyamatok�(biológiai�oxidáció,�erjedés) A Pasteur-effektus fogalma Energiaszolgáltató�folyamatok�típusai�(anaerob�alaktacid, anaerob laktacid, aerob) Az�energiaszolgáltató folyamatok�időrendi�változásai Steady�state,�anaerob�küszöb�fogalma

7.3.4. Terhelés�hatása�a�mozgató�szervrendszerre

Mozgatórendszer�feladatai,�részei Csontok�típusai,�csöves�csont�felépítése,�csontnövekedés Csontok�összeköttetése,�ízület�felépítése Izomszövet�felépítése Izomműködés�mechanizmusa Izomkontrakció�típusai Izomrostok�típusai,�jellemzői A�passzív�mozgatórendszer�adaptációs�folyamatai Az�aktív�mozgatórendszer�adaptációs�folyamatai

7.3.5. Terhelés�hatása�a�légzés�szervrendszerére A�légzőrendszer�feladata,�felépítése A�tüdő�jellemzése A� légzőrendszert� jellemző� élettani� mutatók� (légzésszám,� légzési� térfogat,� légzési perctérfogat,�vitálkapacitás) A�tüdő�adaptációs�folyamatai A�légzőrendszert�jellemző�élettani�mutatók�változásai�terhelés�hatására,�az�edzett�és�a�nem edzett szervezet�mutatóinak�összehasonlítása Az aerob kapacitás�fogalma,�jelentősége

7.3.6. Terhelés�hatása�a�keringési�rendszerre A�keringési rendszer�feladatai,�felépítése A� szív� jellemzése� (elhelyezkedés,� felépítés,� önálló� ingerkeltő� és� ingerületvezető�rendszer) A�nyirokrendszer�jellemzése Az egyes�értípusok�összehasonlítása A�vér�összetevői,�jellemzése A� keringési� rendszert� jellemző� élettani� mutatók� (vérnyomás,� pulzus,� pulzustérfogat, perctérfogat) Egy�aerob�és�anaerob�munkát�végző�sportoló�terhelés�alatti�vérnyomás-változásainak�összehasonlítása Pulzusfajták�és�jelentőségük

A�szív�adaptációs�folyamatai.�Edzett�szív,�edzés-bardycardia A�szívműködés� adaptációs� folyamatainak�összehasonlítása egy�aerob�és�egy�anaerob�munkát�végző�sportoló�esetében A�keringési�rendszert�jellemző�élettani�mutatók�változásai�terhelés�hatására,�az�edzett�és�a�nem�edzett�szervezet�mutatóinak�összehasonlítása

7.3.7. A�terhelés�és�a�szabályozó�rendszer�kapcsolata A�vezérlés�és a�szabályozás�összehasonlítása A�szabályozás�feladatai.�Negatív�visszacsatolás A�hormonrendszer�és�az�idegrendszer�feladatainak összehasonlítása Mirigy�fogalma,�típusai Hormon�fogalma,�típusai Az agyalapi mirigy hormonjai A�terhelésben�fontos�szerepet�játszó�mirigyek�és�hormonjaik�(pajzsmirigy,�mellékvese,�hasnyálmirigy, nemi mirigyek) Rendszeres�terhelés�hatására�végbemenő�hormonális�változások Az�idegszövet�felépítése Elemi�idegjelenségek A�mielinizáció�és�a�mozgástanulás�kapcsolata A�terhelés�és�a szimpatikus�túlsúly�kapcsolata A Selye-féle�stresszelmélet Mozgató� (piramis� és� extrapiramis)� pályák� jellemzése,� kapcsolatuk� a� mozgás�végrehajtásával Az idegrendszer adaptációs�folyamatai

7.3.8. A�terhelés�és�a�táplálkozás�kapcsolata Tápanyagok�fogalma,�csoportosítása Táplálkozás�és�sporttáplálkozás�összehasonlítása A�sporttáplálkozás�alapelvei Táplálkozás�a�terhelés�előtt�és�alatt Táplálkozás�a�terhelés�után

7.3.9. Különböző�életkorok�terhelés-élettani�sajátosságai Naptári�és�biológiai�életkor�fogalma Terhelés�és�biológiai�életkor Szenzibilis�időszak�fogalma Az�egyes�motoros�képességek�és�szenzibilis�időszakaik Erőfejlesztés�különböző�életkorokban Az�időskori�sportolás�jellemzői

7.3.10. Fogyatékossággal élők,� krónikus� betegek� és� terhesek� terhelésének�

sajátosságai Fogyatékosság�fogalma,�típusai Fogyatékossággal�élők�sportolásának�jellemzői Krónikus�betegség�fogalma Gyakori� krónikus� betegségek� (cukorbetegség,� asztma,� krónikus� elhízás,� epilepszia, magas�vérnyomás). Krónikus�betegek�sportolásának�jellemzői A terhesség�és�a�sportolás�kapcsolata

7.3.11. A�teljesítményfokozás A�teljesítményfokozás�módszerei�és�eszközei A�teljesítményfokozás�megengedett�módszerei,�eszközei A dopping fogalma. Doppingosztályok Az antidopping-program

7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10324-12 azonosító�számú

Edzéselmélet�és�gimnasztika

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10324-12 azonosító� számú� Edzéselmélet� és� gimnasztika megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Edzéselmélet

Edzésprogramok�

gyak

orl

at

Gim

nas

ztik

a

Gim

nas

ztik

a gy

ako

rlat

FELADATOK Az�edzés,�illetve�a�foglalkozás�céljainak�megfelelően�összeállítja�az�edzésprogramot,�illetve a gyakorlatanyagot

x

A�résztvevők�életkorának,�edzettségi�(fittségi)�állapotának�megfelelően�meghatározza�a�terhelési�tényezőket

x x

Tudatosítja�tanítványaiban�az�egyes�edzésfeladatok�(foglalkozásrészek)�jelentőségét�és�szerepét�a�távlati�célok�elérésében�

x

A�korszerű�edzéselvek�és�-módszerek figyelembevételével�célirányosan�fejleszti�a�foglalkozásokon�részt vevők�motoros�képességeit

x x x

Munkája�során�figyelembe�veszi�a�fejleszthetőség�szenzitív�időszakait,�ugyanakkor�törekszik�a�képességek�harmonikus�fejlesztésére�is

x x x

Elemzi�és�értékeli�az�edzéstervek�(foglalkozástervek)�gyakorlati�megvalósítását,�a�tapasztalatokat�hasznosítja�további�munkája�során

x

Szakszerűen�és�hatékonyan�irányítja�a�gyakorlatok�végrehajtását

x x

Az�edzés�(foglalkozás)�feladatához�igazodó,�szakszerű�bemelegítést�és�levezetést�alkalmaz

x x x

A�mozgások�tanítása�során�felhasználja�a�sportoktatás�általános�elveit�és�módszereit

x

Változatos�formában�használja�a�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszerét

x x x x

A�gyakorlatok�hatását�szakszerűen�elemzi x x x Meghatározza�az�adott�motoros�képesség�fejlesztését�célzó�gyakorlatokat

x x x x

Pontosan�és�közérthetően�használja�a�szaknyelvet

x x

Szükség�esetén�rajzírást�alkalmaz x A�körülmények�együttes�mérlegelését�követően�kiválasztja�a�megfelelő�gyakorlatvezetési�módszert

x

SZAKMAI ISMERETEK

Edzés,�fittség,�edzettség,�teljesítőképesség,�teljesítőkészség

x

Edzésterhelés,�elfáradás� x x Az�alkalmazkodás x Edzéseszközök�és�a�terhelés�összetevői x x x Edzéstervezés,�edzéselvek�és�edzésmódszerek x Kondicionális�képességek�fajtái�és�fejlesztésük�elmélete

x x

Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�elmélete

x x

Mozgáskoordináció�és�mozgásszerkezet x x Mozgástanulás,�mozgástanítás x x A�motoros�képességek�fejlesztésének�szenzitív�időszakai

x

A�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszere x x A�gimnasztika�szakleírása�és�a�gyakorlatok�ábrázolása

x x

Gyakorlatok�tervezése,�gyakorlatvariálás�és�kombinálás

x x

Gyakorlatelemzés,�izomtérkép x Az�általános�bemelegítés�és�levezetés x x Motoros�képességek�fejlesztése�a�gimnasztika�mozgásanyagával

x x x

Gyakorlatvezetési�módszerek x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Szakmai�beszédkészség x x Szakmai nyelv használata x x x Motoros�készség x x Sportszerek�és�-eszközök�célirányos�alkalmazása

x x x

Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Pontosság x x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányítási�készség x x Közérthetőség x x Motiváló�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres�munkavégzés x x x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x Kontroll�(ellenőrzőképesség) x x

8. Edzéselmélet tantárgy 139 óra/144 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

8.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzéselmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� átfogó� és� rendszerezett�ismereteket kapjanak�a�testedzéssel�kapcsolatos�fogalmakról,�megértsék�a�fizikai�terhelés�hatásmechanizmusát,� a� terhelésszabályozás� módszereit,� az� edzéstervezés� folyamatát,�továbbá�helyesen�értelmezzék�az�elfáradás�jeleit.�Ismertesse�meg�a�tanulókkal�a�motoros�képességek�fajtáit�és�jellemzőit,�továbbá�közvetítse�mindazokat�az�ismereteket,�amelyek�a�hatékony�edzéstervezési�és�edzésvezetési�folyamatok�előfeltételeit�jelentik.

8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

8.3. Témakörök 8.3.1. Edzéselméleti alapfogalmak Edzéselmélet�alapfogalmai�(kultúra,�testkultúra,�sport,�edzés,�edzettség,�teljesítmény,�terhelés,� alkalmazkodás,� fáradás,� mozgásszerkezet,� mozgástípusok� és� -fajták,�képességek�és�készségek,�ciklusok,�stratégiák,�taktika,�fitness,�rekreáció) A teljesítmény�és�az�edzés�összetevői Általános�és�speciális�edzettség�fogalmai Az�edzéselmélet�története,�kialakulása

8.3.2. Motoros�képességek A�kondicionális�képesség�fogalma,�az�erő�és�fajtái�(maximális�erő,�gyorserő,�erőálló-képesség)� gyorsaság,� állóképesség,� kondicionális� képesség� összefüggése,� ízületi�mozgékonyság, fogalmuk,�megjelenési�formái,�fejlesztésük Koordinációs� képességek� (mozgáskoordináció,� mozgáskészség� és� mozgás� tanulás�fázisai – ismeret,�jártasság,�készség –,�stratégia�és�taktika, fogalmuk,�jellemzőik Kondicionális és�koordinációs�képességek�életkori�sajátosságai Az� edzés� és� a� versenyzés� összefüggése, a� sportverseny� meghatározása,� jellemzői,�versenyhelyzet�elemzésének�szempontjai,�a�versenyzési�motívumok,�konfliktusok Rajtállapot�(rajtkészség,�rajtláz,�rajtapátia)

8.3.3. Edzésmódszertan A�kondicionális,�koordinációs�képességek�és�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�és�teljesítmény� értékelésének� főbb�módszerei.� A�mozgástanulás� elvei� és� főbb� fázisai.�Tehetség�és�a�kreatív�finomkoordináció�szakaszai�közötti�összefüggés Az� edzéstervezés� és� dokumentáció� főbb� jellemzői:� A� dokumentumok� részletes�felsorolása,�formai�követelményei.�Az�edzés�részei,�típusai,�jellemzői,�edzéseszközök�és�csoportosításuk Edzéselvek fogalma,�értelmezése Túledzettség�fogalma,�típusai,�jellemzői

Az� edzettségi� állapotok� összetettsége,� mérhetősége� (izomerő,� állóképesség,�gyorsaság,� ízületi� hajlékonyság), felmérését� szolgáló� eljárások,� fejlesztésük�módszertana Rekreációs�edzéstervezés�sajátosságai

8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

9. Edzésprogramok�gyakorlat tantárgy 211 óra/216 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

9.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzésprogramok� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� közvetlen,�életszerű� tapasztalatokat� szerezzenek� a� sportolók� felkészítési, felkészülési� folyamatáról,�vagy a fitness-wellness�szektor�által�kínált�testedzési�lehetőségekről.�Kiemelt�cél,�hogy�a�tanulók� – a megadott szempontok szerint – részt� vegyenek� az� edzésprogramokban,�tapasztalataikat� elemzések formájában� értékeljék,� továbbá hogy� kondicionális� és�koordinációs�képességeik�folyamatosan�fejlődjenek

9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak A biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak

9.3. Témakörök 9.3.1. Edzéslátogatás,�dokumentálás� Megadott� szempontok� szerint� folyamatos� edzésdokumentációk� készítése� az�edzéslátogatásokról

Edzésdokumentáció�tartalmi�összetevői:

- külső�körülmények�rögzítése�(helyszín,�tárgyi�feltételek,�edzésen�használt�eszközök,�időjárási�körülmények,�edzésen�részt vevők�száma)

- edzés�jellegének�rögzítése�(taktikai�edzés,�képességfejlesztés stb.) - edzés�tartalmi�elemeinek�rögzítése (bemelegítés�mozgásanyaga,�az�edzés�fő�részének�tartalma,�edzésmódszerek�alkalmazása,�edzés�levezető�részének�mozgásanyaga,�gimnasztika�rajzírással,�szakleírással) - élettani�tényezők�rögzítése�(fáradtsági�index,�intenzitás�index,�pulzusmérés�az�

edzésen)

Az�edzésdokumentációk�folyamatos�értékelése

Részvétel� saját� sportága/mozgásformája� edzésprogramjában,� ismert� helyszínen� saját�edző�irányításával

Saját� sportágában/mozgásformájában� más� helyszíneken� (más� egyesületben,� klubban,�településen�és�más�edző�irányításával)�tartott�edzések�látogatása

Saját�sportágában/mozgásformájában�más�(fiatalabb,�idősebb)�korosztályoknak tartott edzések�megtekintése

Kezdő� és� haladó� fittségi� edzésprogramok� megtekintése (fitness-wellness instruktor) Fitness-termek�és�fitness-órák�látogatása (fitness-wellness instruktor)

Versenyek�látogatása�(sportedző)

Szakmai�rendezvények,�workshopok�látogatása�(fitness-wellness instruktor)

Saját� sportágában� amatőr� sportolók� és� profi� versenyzők� edzéseinek� megtekintése�(sportedző)

Sportjátékok�szabályismerete

Sportjátékok�video-elemzése�(játékszituációk,�taktikai�elemek�felismerése)

Más�sportágak/mozgásformák�edzésprogramjainak�és�versenyeinek�megtekintése

Mérkőzéslátogatások�során�saját sportági�jegyzőkönyvek�készítése

Más�sportágak�(csapatsportok,�sportjátékok)�jegyzőkönyv�vezetésének�elsajátítása

Előre�megadott�szempontok�szerint�a�mérkőzéslátogatások�során�statisztikák�készítése,�elemzése (Minden� esetben� a� gyakorlatvezető� határozza� meg� a� látogatások� részletes�feladatait.)

9.3.2. Motoros�képességfejlesztés�I.� Rövid�távú�állóképesség�fejlesztése

Középtávú�állóképesség�fejlesztése

Hosszú�távú�állóképesség�fejlesztése

Állóképesség�fejlesztése�tartós�módszerekkel

Állóképesség�fejlesztése�intervall�módszerrel�

Állóképesség�fejlesztése�ellenőrző�(vagy�verseny-)�módszerrel

Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�aktív�izommozgással

Az�ízületi�mozgékonyság�passzív�fejlesztése�

A�mozgásérzékelés�(kinesztézis)�fejlesztése�

Az�egyensúlyozási�képesség fejlesztése

A�ritmusérzék�fejlesztése

A�reagálási�képesség�fejlesztése

A�téri�tájékozódási�képesség�fejlesztése�

Az�összekapcsolódási�képesség�fejlesztése�

A�differenciáló�képesség�fejlesztése.

Az�ügyesség�fejlesztése�

(Valamennyi� fejlesztő�módszer�elsajátítása� konkrét�gyakorlatok�és� edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)

9.3.3. Motoros�képességfejlesztés�II.

Általános�erőfejlesztés�

Speciális�erőfejlesztés�

Pozitív�dinamikus�(legyőző)�erőfejlesztés�

Negatív�dinamikus�(fékező)�erőfejlesztés��

Statikus (izometriás)�erőfejlesztő�gyakorlatok�

Intermediális�(izokinetikus)�erőfejlesztő�gyakorlatok�

Elektromos�ingerléssel�(elektrostimulációval)�végzett�erőfejlesztő�gyakorlatok�

Maximális�erő�fejlesztése

Gyorsasági�erő�fejlesztése

Állóképességi�erő�fejlesztése

A�reagálás�gyorsaságának�fejlesztése��

A�mozdulatgyorsaság�(aciklikus�mozgásgyorsaság)�fejlesztése��

Gyorsulási�képesség�fejlesztése

Gyorsaság�(ciklikus�helyzet- és�helyváltoztatási�gyorsaság)�fejlesztése

Gyorsasági�állóképesség�fejlesztése

(Valamennyi fejlesztő�módszer�elsajátítása�konkrét�gyakorlatok�és�edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)

9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�választott�szakképesítés�jellegének�megfelelő�sportlétesítmény

9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

10. Gimnasztika�elmélet tantárgy 139 óra/144 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� gimnasztika� elmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� elsajátítsák� a� különböző�testhelyzeteket,� mozdulatokat,� mozgásokat� leíró� helyes� szakkifejezéseket� és� a� gyakorlatok�ábrázolási�módját.�A�tanulók�váljanak�képessé�általános�és�speciális�hatású�képességfejlesztő�programok�összeállítására.�A�gimnasztika�valamennyi� sportág�és� fittségi�program�előkészítő�mozgásanyaga,�továbbá�minden�motoros�képességfejlesztő�edzés�szakmai�alapja.

10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a� torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az�egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető� szakmai�tartalmak.

A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

10.3. Témakörök

10.3.1. A�gimnasztika�mozgásrendszere� A gimnasztika�története,�mai�értelmezése A�gimnasztika�szerepe,�alkalmazási�területei� Gimnasztikai�alapfogalmak�(alapforma,�kiinduló�helyzet,�gyakorlatlánc�stb.)� A�mozgásszerkezet�időbeli,�térbeli,�dinamikai�jegyei,�ezek�változtatási�lehetőségei A�test�síkjai,�tengelyei A�test�és�a�szer�egymáshoz�viszonyított�helyzete A�rajzírás�alapelvei A rajzírásban�használt�jelek A�kiinduló�helyzetek�rajzírása Állások Térdelések Ülések Fekvések Kéz- és�lábtámaszok Egyéb�támaszok Függések�és�vegyes�helyzetek Gimnasztikában�használt�kartartások Fogásmódok�az�ujjak�helyzete,�a�tenyér�helyzete�és�a�kezek�egymástól�való�távolsága�szerint A gyakorlatok�szakleírásának�szempontjai Mozgások�rajzírása Lendítések,�lengetések Húzások,�csúsztatások Emelések,�leengedések Emelkedések,�ereszkedések Hajlítások,�nyújtások Döntések, dőlések Fordítás,�forgatás Fordulat, forgás Körzések Összetett�törzsmozgások Utánmozgások,�rugózások Helyzetcserék Szökdelések,�szökkenés,�ugrások Helyváltoztatások Dobások Gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással

10.3.2. A gimnasztika szaknyelve A�gimnasztika�jelentősége�a�sportolók�képzésében,�nevelésében A gimnasztikázással�megoldható�feladatok Dinamikus�gyakorlatok�tervezése�és�gyakorlatláncok�leírása�szaknyelvvel Rendgyakorlatok A�mozgás�szervrendszerének�fontosabb�anatómiai�ismeretei Nyújtó�hatású�alapformák

Erősítő�hatású�alapformák Ernyesztést�és�lazítást�segítő�mozgások,�módszerek A�légzés� Az�általános�bemelegítés�blokkjai,�mozgásanyaga Mérsékelt�nyújtó�hatású�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással Keringést�fokozó�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással Dinamikus�nyújtó�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással Szabadon�választott�sportágak�sportágspecifikus�bemelegítésének�mozgásanyaga A�célgimnasztika�alkalmazásának�területei Erőkifejtési�módok�rendszere Dinamikus, statikus�erősítő�hatású�alapformák Dinamikus,�statikus�erősítő�hatású�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással

10.3.3. Rajzírás Kéziszer-gyakorlatok�felhasználásának�lehetőségei. Erősítő�hatású�kézisúlyzós�gyakorlatok�megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,�váll-, hát-, mell-, törzs-, lábizom-erősítő�gyakorlatok) Erősítő�hatású�gimnasztikai�labdás�gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-, hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Erősítő� hatású� rugalmas� ellenállásokkal,� gumikötéllel� végzett� gyakorlatok megismerése,� tervezése,� rajzírása (kar-,� váll-,� hát-, mell-,� törzs-,� lábizom-erősítő�gyakorlatok) Felfüggesztéses� eszközzel,� TRX-el� végzett� erősítő� hatású� gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-,�hát-, mell-,�törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Páros�és�társas�gyakorlatok�megismerése,�tervezése,� rajzírása� (kar-,�váll-,�hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Zsámoly-és�padgyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása� (kar-,�váll-,�hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Bordásfal-gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-,�hát-, mell-,�törzs-, lábizom-erősítő�gyakorlatok) Ugrókötél-gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll-,�hát-, mell-,�törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Medicinlabda-gyakorlatok� megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,� váll-,� hát-, mell-, törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Erőfejlesztő�gépekkel,�csigás�szerkezetekkel�végzett�erősítő�hatású�gyakorlatok� (kar-, váll-,�hát-, mell-,�törzs-,�lábizom-erősítő�gyakorlatok) Botgyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása

10.3.4. Gyakorlatelemzés�és�tervezés� Az�ember�természetes�mozgásai Járás,�futás Ugrások,�dobások Emelések,�hordások Küzdő�gyakorlatok Mászások,�függeszkedések A�testrészek�és�a�mozgásos�szakkifejezések�összekapcsolása A�fej�és�a�nyak�mozgásai Karmozgások Vállöv�és�a�kéz�mozgásai Egyszerűsített�izomtérkép

Az�antigravitációs�izmok Összetett�karmozgások�erősítésének�lehetőségei Lábmozgások.�A�lábfej�mozgásai Lábizmok�erősítésének�lehetőségei Törzsizmok�működése�és�funkciója Törzsizmok�erősítésének�lehetőségei A�gimnasztikai�gyakorlatok�variálásának,�kombinálásának�lehetőségei A�gimnasztikai�gyakorlatok�ismertetésének,�közlésének�és�a�gyakorlatok�vezetésének�a�módszerei (verbális,�vizuális,�kevert�módszerek) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás� térbeli� összetevőinek� változtatásával� (kiinduló�helyzet,�mozgásirány,�mozgásterjedelem�stb.) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás� időbeli� összetevőinek változtatásával� (időtartam,�tempó stb.) Gyakorlatok� variálása� a� terhelési� összetevők� változtatásával� (ellenállás� nagysága,�pihenőidő stb.) Gyakorlatok�variálása�különböző�eszközök�használatával Gyakorlatok elemzése,�domináns�hatás�tervezése Kondicionális�képességek�fejlesztése�gimnasztikával Koordinációs�képességek�fejlesztése�gimnasztikával Ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�gimnasztikával Izolációs�gyakorlatok.�Összetett�gyakorlatok Testnevelési�játékok�gimnasztikai�feladattal (játékok,�versenyek,�váltóversenyek)

10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

11. Gimnasztika gyakorlat tantárgy 108 óra/108 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� gimnasztika� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� elsajátítsák� a�gimnasztika� mozgásrendszerét,� képessé� váljanak� a� gyakorlatok� helyes� technikai�kivitelezésére, az edzésfeladatnak�megfelelő� gyakorlatok� összeállítására� és� a� gyakorlat-végrehajtás�szakszerű�irányítására.

11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak. A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

11.3. Témakörök 11.3.1. Szabadgyakorlatok I.

Kiinduló�helyzetek�ismerete,�helyes�technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Kiinduló�helyzetek�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján A�bemutatott�kiinduló�helyzetek�helyes�szaknyelvi�meghatározása Állások Térdelések Ülések Fekvések Kéz- és�lábtámaszok Egyéb�támaszok Függések�és�vegyes�helyzetek Fogásmódok� ismerete,� felismerése,� alkalmazása� (pl.� bordásfal,�kéziszerek� használata�közben) A�bemutatott�fogásmódok�helyes�szaknyelvi�meghatározása Kartartások�ismerete,�helyes technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Kartartások�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján A�bemutatott�kartartások�helyes�szaknyelvi�meghatározása Meghatározott�szempontok�szerint�4, 8�és�16�ütemű�kartartásokból�álló�gyakorlatlánc�tervezése,�bemutatása Gimnasztikai�alapmozgások�helyes�technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Gimnasztikai�alapmozgások�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján A�gimnasztikai�alapmozgások�helyes�szaknyelvi�meghatározása Lendítések,�lengetések Húzások, csúsztatások Emelések,�leengedések Emelkedések,�ereszkedések Hajlítások,�nyújtások Döntések,�dőlések Fordítás,�forgatás Fordulat,�forgás Körzések Összetett�törzsmozgások Utánmozgások,�rugózások Helyzetcserék Szökdelések,�szökkenés,�ugrások Helyváltoztatások Dobások Meghatározott� szempontok� szerint� 4, 8� és� 16� ütemű� gyakorlatlánc� tervezése,�bemutatása

11.3.2. Szabadgyakorlatok II. Rendgyakorlatok�végrehajtása Alakzatalakítások�szóban�közlés�és�bemutatás�alapján Statikus� és� dinamikus� nyújtó� hatású� gyakorlatok helyes technikai végrehajtása�bemutatás�alapján Statikus�és�dinamikus�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján Ernyesztést�és�lazítást�segítő�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján Ernyesztést� és� lazítást� segítő� gyakorlatok� helyes� technikai végrehajtása� bemutatás�alapján

Az�általános�bemelegítés�blokkjainak�mozgásanyaga A�mérsékelt�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�és�bemutatás�alapján Keringést� fokozó� gyakorlatok� helyes� technikai� végrehajtása� szóban� közlés� és�bemutatás�alapján Dinamikus�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása� szóban�közlés�és�bemutatás�alapján Erősítő�hatású� alapformák� helyes� technikai�végrehajtása� szóban�közlés� és� bemutatás�alapján Az�általános�bemelegítés�egyes�blokkjainak�részenkénti,�együttes�gyakorlatvezetése Légzőgyakorlatok,�légzéstechnikák�végrehajtása,�alkalmazása Relaxációs�gyakorlatok Szabadon� választott� sportág� (sportágak)� sportág� specifikus� bemelegítésének mozgásanyaga,�gyakorlatvezetése Általános�és�speciális�bemelegítés�összeállítása�és�bemutatása Speciális�(sportági)�célgimnasztikai�gyakorlatok�összeállítása

11.3.3. Eszközös�gyakorlatok� Kézisúlyzó-gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Labdagyakorlatok� (kislabda,� medicinlabda,� óriáslabda)� végrehajtása,� tervezése,�oktatása Botgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Gyakorlatok�rugalmas�ellenállással�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Gyakorlatok�bordásfalnál�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Zsámoly- és�padgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Páros�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Ugrókötél-gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Egyéb�sportszer�(pl.�TRX)�-gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Erőfejlesztő� gépekkel,� csigás� szerkezetekkel� végzett� erősítő� hatású� gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása Szabadon�választott�10-12�állomásból�álló�eszközös�köredzés�tervezése,�oktatása� Meghatározott�szempontok�szerinti�10-12�állomásból�álló�eszközös�köredzés�tervezése�oktatása

11.3.4. Gimnasztikai�gyakorlatvezetés� Az�ember�természetes�mozgásainak�végrehajtása,�hatáselemzése Nyakgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Kar- és� vállgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Lábgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése� Törzsgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Összetett� gyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése Szabadon�választott�gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása�és�a�gyakorlatok�elemzése Meghatározott�szempontok�szerinti�gyakorlatlánc�összeállítása�és�bemutatása Szabadon�választott�kéziszer-gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása Meghatározott�szempontok�szerinti�kéziszer-gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása

A� gimnasztikai� gyakorlatok� ismertetése,� közlése,� gyakorlatvezetése� a� megtanult�módszerekkel Kondicionális�képességeket�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése Koordinációs�képességeket�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése�� Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése Izolációs�és�összetett�gyakorlatok�gyakorlatvezetése Szabadon�választott�váltóversenyek�tervezése,�vezetése Meghatározott�szempontok�alapján�történő�váltóversenyek�tervezése,�vezetése Népi játékok�elsajátítása,�vezetése

11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tornaterem

11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11110-16 azonosító�számú

Egészségügyi�alapismeretek

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11110-16 azonosító� számú� Egészségügyi� alapismeretek megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Egészségügyi�

alap

ism

eret

ek

FELADATOK Munkája�során�etikusan,�az�aktuális�jogszabályok�szellemében�jár�el

x

Felelősen,�az�egészség�megőrzése�és�fejlesztése�érdekében�végzi�munkáját

x

Munkája�során�a�helyzethez�igazodóan�kommunikál,�partnerként�kezeli a vele kapcsolatba�lépőket

x

SZAKMAI ISMERETEK Az�egészségügy�etika megfontolásainak,�legfőbb�jogszabályainak�ismerete

x

Alapvető�népegészségügyi�ismeretek elsajátítása,�alkalmazása

x

Az�egészségfejlesztés�alapfogalmainak ismerete,�alkalmazása

x

A�kommunikáció�alapjainak�elsajátítása,�különböző�kommunikációs�technikák�alkalmazása

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x Tevékenység�csoportmunkában x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Elhivatottság,�elkötelezettség x Kitartás x Döntésképesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Segítőkészség x Közérthetőség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Körültekintés,�elővigyázatosság x

12. Egészségügyi�alapismeretek tantárgy 31 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja�olyan�komplex�ismerethalmaz�átadása,�amely�segítségével�a�tanuló�későbbi�munkája� során�megfelelő�módon�kommunikál�partnereivel.�Döntéseit� az�egészségügyhöz�kapcsolódó�jogi�és�etikai�megfontolásokat�betartva�hozza meg.�Tisztában�van�a�szakképesítés�népegészségügyi�vonatkozásaival.

12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�tantárgy�érintőlegesen�tartalmazza�a�biológia-egészségtan,�a�magyar�nyelv�és�irodalom,�valamint az�etika�tantárgyak�bizonyos�témaköreit.�Egyes�anyagrészek�egyezést�mutatnak�a főszakképesítés kommunikáció,�egészségtan�hasonló�témaköreivel.

12.3. Témakörök 12.3.1. Etikai ismeretek

Az etika fogalma Az�etika�és�a�tudás�területei Az�etika�és�a�jog�kapcsolata Az�erkölcsi�érték�fogalma,�az�erkölcsi�törvények�és�az�erkölcsi�kötelesség Az�emberi�élet�és�az�emberi�méltóság�védelme A diszkrimináció�fogalma�és�fajtái Etikai kérdések�az�egészségügyi�ellátásban

12.3.2. Szakmai jogi ismeretek Jogelméleti�alapfogalmak A�jogi�felelősség�fogalma Alkotmányjogi�alapismeretek Polgári�jogi�alapismeretek Munkáltatói és�munkavállalói�jogok�érvényesítése Betegjogok

12.3.3. Népegészségügyi�ismeretek�� Népegészségügyi�alapfogalmak Fertőzés�fogalma,�típusai A�járvány�kritériumai,�járványtani�alapismeretek A�prevenció�fogalma�és�szintjei Preventív�intézkedések�az�egészségügyi gyakorlatban Statisztikai�módszerek�a�népegészségügyi�ellátásban

12.3.4. Egészségfejlesztés Az� Egészségfejlesztés� tantárgy� valamennyi� témakörének� szakmai� tartalma�megegyezik� az� Egészségügy� és� elsősegély� modulhoz� tartozó� Egészségtan� tantárgy�témaköreinek�szakmai�tartalmával.

12.3.5. Kommunikáció

Kommunikáció� és� az� asszertív� kommunikáció� fogalma,� tényezői,� funkciói és�mellékfunkciói A� kommunikáció� típusai,� az� asszertív� meggyőzés� retorikai� eszközei,� érvelési�technikái A� kulturált� vita� felépítése,� szabályai,� az� érvelés és� a� cáfolat� módszerei,� a� hatásos�előadásmód�eszközei,�szemléltetésének�módjai A hatásos� meggyőzés� és� véleménynyilvánítás� nyelvi� és� nem� nyelvi� kifejezésbeli�eszközeinek�alkalmazása� Az alkalmazható�kommunikációs�formák�ismerete

12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12051-16 azonosító�számú

Masszázs�elméleti�alapjai�I.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12051-16 azonosító� számú� Masszázs� elméleti� alapjai� I. megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Kli

nik

um

i al

apis

mer

etek

FELADATOK Anatómiai-élettani�és�klinikumi�ismereteket alkalmaz

x

Munkája�során,�saját tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit

x

SZAKMAI ISMERETEK Reumatológiai,�ortopédiai,�belgyógyászati,�traumatológiai,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapismeretek

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x Team-munkában�tevékenység x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Elhivatottság,�elkötelezettség x Kitartás x Döntésképesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Segítőkészség x Közérthetőség

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Körültekintés,�elővigyázatosság x

13. Klinikumi alapismeretek tantárgy 31 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� regeneráló� balneoterápiás� masszőr� gyakorlatában� leggyakrabban� előforduló�mozgásszervi� megbetegedések� alapszintű� bemutatása.� A� hidro-balneoterápia� és� a�masszázs�ellenjavallatait�képező�belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�kórképek�jellegzetes� tüneteinek� megtanítása.� A� traumatológia,� a� neurológia� és� a� belgyógyászat�elsajátításával,� a� kóros� jelenségek� felismerésével� megalapozni� az� elsősegélynyújtás, illetve első�ellátás�során�alkalmazandó�teendőket.

13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

13.3. Témakörök 13.3.1. Reumatológiai,�ortopédiai�és�traumatológiai�alapok��� Csontritkulás Lágyrész-reumatizmus Degeneratív�ízületi�és�gerincelváltozások Gyulladásos�ízületi�és gerincelváltozások A�gerinc�ortopédiai�betegségei Mellkasdeformitások A�felső�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei Az�alsó�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei A baleset fogalma A�sérülések�osztályozás A�csontsérülések�tünetei�és�szövődményei Ízületi�sérülések A�végtagok�leggyakoribb�sérülései A�koponya�leggyakoribb�sérülései Gerincsérülések Mellkasi,�hasi�sérülések Idegsérülések Izomsérülések Érsérülések,�vérzéstípusok Collapsus�és�shock�

13.3.2. Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok� Kóros�jelensége�felismerése allergiás�reakciók

légzési�rendellenesség légzésszám-változás

kóros�légzéstípusok nehézlégzés szív- és�érrendszeri�betegnél szorító�mellkasi�fájdalom�(angina�pectoris) szívízomelhalás�(acut�myocardialis�infarctus) érszűkület visszeresség artériás�és�vénás�lábszárfekély mélyvénás�trombózis felületes�vénagyulladás magas�vérnyomás véralvadási�zavarban�szenvedő�betegnél Az�idegrendszeri�betegségek�főbb�jellemző�tünetei Koponyaűri�nyomásfokozódás Fejfájások Idegrendszeri�fertőzések Agyi�érbetegségek Epilepszia A�bőr�anatómiája�és�élettani�működése Fertőző�bőrelváltozások� Diabetes�mellitus�bőrelváltozásai

13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12053-16 azonosító�számú

Fizioterápia�I.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12053-16 azonosító� számú� Fizioterápia� I. megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Fizioterápia�

elmélet

Fizioterápia�

gyak

orl

at

FELADATOK Hidro- és�balneoterápia�történek�ismerete x Hidroterápiás�kezeléseket�végez x x - borogatásokat,�pakolásokat,�lemosásokat�végez x x - fürdőkezeléseket�végez�(hideg-, meleg-,�forró�és�váltott�hőfokú�fürdő)

x x

- leöntéseket�végez x x - zuhanykezeléseket�végez�(váltott�hőfokú�zuhanykezelések,�víz�alatti�vízsugármasszázs,�szájzuhany,�örvényfürdő)

x x

- szénsavas�kezeléseket�végez�(szénsavas�fürdő,�szénsavgáz-kezelés,�szénsavhó-kezelés)

x x

- súlyfürdőkezelést�és�trakciós�kezelést�végez x x - Kneipp�kezelést�végez x x Meleghatású�kezeléseket�végez x x - paraffinpakolást végez x x - hőlégkamra-kezelést�végez x x - gőzkamra-kezelést�végez x x

- szaunakezelést�(felöntést)�végez x x Hideghatású�kezeléseket�végez x x - kryoterápiás�kezelést�végez�kryogéllel x x Balneoterápiás�kezeléseket�végez x x - gyógyszeres�fürdőkezelést�végez�(konyhasós,�kénes,�kamillás,�csersavas,�mustár- és�fenyőfürdő)

x x

- fürdőkúra-kezelést�végez x x - gyógyvizes�ivókúrát végez x x - gyógyiszap-kezeléseket�és�vagy�parafangó�kezelést�végez

x x

A�szakma�higiénés�szabályait�betartja x x A�kezelést�kizáró�elváltozásokat�ismeri�és�ennek�alapján�jár�el

x x

A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri�és�munkája�során�betartja,�betartatja

x x

A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x SZAKMAI ISMERETEK

A�hidroterápia története x Termálvíz,�ásványvíz,�gyógyvíz�fogalma x A�hidroterápia�hatása x A�vízhőmérséklet�és�biológiai�hatása,�a�szervezet�hőszabályozása

x

A�hidroterápia�fajtái,�javallatai�és�ellenjavallatai x A�hidroterápia�körébe�tartozó�kezelések�módszerei,�javallatai�(pakolások,�borogatások,�lemosások,�ledörzsölések,�leöntések,�zuhanyok)

x

Kezelések�különböző�hőmérsékletű�és�kiterjedésű�fürdőkkel�(fél-,�ülő-,�felmelegedő-,�váltott�hőfokú-, hideg-forró-,�túlmelegítő�fürdő,�hőlégkamra,�gőzkamra,�szauna�fajtái,�felöntések)

x

Súlyfürdő�és�trakciós�kezelések x x Szénsavas�fürdő,�szénsavas�gázfürdő�(szénsavhó),�szénsavgáz-kezelés

x x

Mesterséges�fürdőkezelések x Balneoterápia�javallatai,�ellenjavallatai x A�gyógyvizek�fizikai,�kémiai�és�általános�hatásai x A�fürdőkezelés�formái,�higiénés�körülményei x x Fürdőreakció,�fürdőfáradtság x Gyógyiszapkezelések�javallatai,�ellenjavallatai x Az�iszapok�tulajdonságai,�fizikai,�kémiai�és�biológiai�hatásai

x

Az�iszapkezelések�formái,�kivitelezése x x Ivókúrák�javallatai�és�ellenjavallatai,�gyógyvizes�ivókúrák

x

Fürdőhelyek,�gyógyhelyek�Magyarországon x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x Team-munkában�tevékenykedik x x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Állóképesség x x Erős�fizikum x x Terhelhetőség x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x x Segítőkészség x x Udvariasság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló alkalmazása x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Figyelem�megosztás x x

14. Fizioterápia�elmélet tantárgy 36 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

14.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni� a� tanulókkal a� természeti� energiákkal� történő� gyógyítást,� a� betegség�megelőzését,� a� specifikus� és� tüneti� kezeléseket� (indikációkat-kontraindikációkat),� képet�adni�a�fizikai�gyógymódok�széleskörű�alkalmazásáról.

14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

14.3. Témakörök 14.3.1. Fizoterápiás�módszerek Fizioterápia� fogalma� (fizio- és� fizikoterápia� közötti� különbség,� elektroterápia,�ingerjelleg),�története Felosztása�(bevitt�energia�szerint�és�biológiai�hatás�szerint) Kezelési� alapelvek� (abszorbeált� energia,� lokális� és� általános� hatás,� válaszreakciók,�megfelelő�dózis,�Arndt-Schultz-féle�szabály) Mechanoterápia: Száraz�nyújtás�(tractio),�gerincnyújtó�gravitációs�pad�(denevér�ágy/pad,�Glisson-féle�száraznyújtás),�Czagány-féle�extenziós�készülék, indikációk�és�kontraindikációk Termoterápia: Meleg- és�hideghatások�(biológiai�válaszok) Meleghatású� kezelések� (meleg� ruha,� meleg� borogatás,� felmelegített� lenmagliszt,�termofor,�iszapkompressz,�parafangópakolás,�infravörös�sugárzás,�paraffinpakolás) Hőlégkamra�(lényege,�hatás,�indikáció) Gőzkamra (lényege,�hatás,�indikáció) Szauna� (szaunázás�menete,� indikációk,� felöntések,� szaunamester� feladatai,� szaunák�ismertetése) Hideghatású�kezelések�(kryoterápia,�kryogél): Rövidhűtés-kryoterápia�(hűtőgél,�folyékony�nitrogén,�kryogél) „Long� term”� hideghatás� (hidegvizes� borogatás� vagy� tömlő,� Leiter-féle� hűtő,�váltópakolások) Hidroterápia: Hidroterápia�története�(Hippokratész,�Priessnitz,�Kneipp�stb.) Élettani� hatásai� (a� víz� hőmérséklete,� felhajtóereje� – Arkhimédész� törvénye,�hidrosztatikai�nyomása) Vízhőmérsékletek� és� biológiai� hatásuk� (indifferens� hőfok,� érreakció,� szöveti� acs., konszenzuális�reakció,�laborértékek) Ingererősséget�tekintve:�enyhe�inger,�közepes�inger,�erős�inger Borogatások� (hideg,� vizes,� felmelegedő� Priessnitz-féle,� párakötés,� dunsztkötés,�meleg� borogatás),� pakolások� (száraz� meleg,� hideg� nedves,� keresztkötés,� Ritex- pakolás,�Antiflogisztin-pakolás,�iszappakolás,�parafangó�kezelés)� Lemosások�(hideg),�leöntések�(kezelendő�testrész�szerint) Fürdőkezelések� (indifferens� hőfokú� fürdő,�hideg� fürdő,�meleg� fürdő,�konszenzuális�reakció,� váltó� hőfokú� fürdő,� forró� fürdő,� rövid� ideig� tartó� hideg� fürdő,� tartós�hideghatás)

Kneipp-kezelés�(hideg�fürdő,�leöntés�és�zuhanyzás) Zuhanykezelések:� skót� zuhany� (kivitelezése,� indikációi),� szájzuhany� (fogíny�sugárfürdő),� örvényfürdő,� légbuborékfürdő,� víz� alatti� vízsugármasszázs�(tangentorkészülék,�dozírozás,�biológiai�hatása,�indikációk,�kontraindikációk) Szénsavas� fürdők� (mesterséges):� szénsavas� fürdő,� szénsavgázfürdő,�szénsavhókezelés�(Veress-féle�ködkamra), indikációk�és�kontraindikációk Szén-dioxidos� szárazfürdő� (mofetta)� – Mátraderecske:� hatása,� indikáció� és�kontraindikáció Súlyfürdő� (Dr.� Moll� Károly� nevéhez� fűződik,� Glisson-függesztő,� felfüggesztések,�indikációi�és�kontraindikációi) Balneoterápia: Magyarország gyógyvizei,�geotermikus�gradiens Ásványvíz�összetétele,�előírása�(makro-és�mikroelemek) Gyógyvízzé�és�gyógyhellyé�nyilvánítás Termálvíz,� ásványvíz,� gyógyvíz,� gyógyfürdő,� gyógyhely,� gyógyhelyi� kezelés,�wellness fogalma Gyógyvizek� hatásai� (fizikai,� kémiai:� kénes,� jódos- brómos,� szénsavas,� kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos,�konyhasós,�radonos) Budapesti�és�vidéki�fürdők�vizeinek�összetétele,�emberi�szervezetre�gyakorolt�hatása Gyógyszeres�fürdők�(mesterséges�konyhasós,�kénes�fürdő,�kamillás�fürdő,�csersavas�fürdő,�mustárfürdő,�fenyőfürdő,�szénavirágfürdő,�zabszalma�ülőfürdő) Balneoterápiás�kezelések�általános szabályai� (fürdőreakció,� fürdőfáradtság,�higiénés�körülmények,�indikáció�és�kontraindikáció) Ivókúrák� (egyszerű� termális� vizek,� szénsavas� ásványvizek,� alkáli-hidrogén-karbonátos� ásványvizek,� kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos� ásványvizek,�keserűvizek,� kénes� ásványvizek,� konyhasós� és� jódos� ásványvizek,� radonos�ásványvíz) Gyógyiszapkezelések: Iszapok� fajtái� (szervetlen� és� szerves� iszapok,� tőzegek,� gyógyföldek� és�mesterséges�peloidok)� és� tulajdonságai� (biológiai� hatás,� kémiai� hatás,� fizikai� hatás:�szemcsenagyság,�vízkapacitás,�üledéktérfogat,�képlékenységi�és�folyási�határ) Iszapkezelések� (hévízi� vagy� marosi� iszappal,� hideg� pakolás):� iszap-kompressz, iszaptókezelés,�iszapkádkezelés Különleges�iszapkezelések – parafangó�kezelés�(iszap�parafinnal�keverve) Iszapkezelés�javallata-ellenjavallata

14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

15. Fizioterápia�gyakorlat tantárgy 103 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

15.1. A�tantárgy�tanításának�célja

A�fizioterápia�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�és�gyakorolják�be�a�hidroterápiás�és balneoterápiás�kezeléseket.

15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

15.3. Témakörök 15.3.1. Hidro- és�termoterápiás�kezelések Fürdőkúra�kezelés�(gyógyvizes�gyógymedence�és�gyógyvizes�kádfürdő�kezelés) Kneipp�kezelések�(taposó) Zuhanykalitka, skótzuhany�(váltott�hőfokú),�szájzuhany,�örvényfürdő Víz�alatti�vízsugármasszázs-kezelés� Részfürdő,�félfürdő,�ülőfürdő,�hideg,�váltott�hőfokú,�meleg�és�forró�fürdő� Gőzkamra,�hőlégkamra� Kryogéles�kezelés Lyrás� és� kalodás� súlyfürdő-függesztések,� egy-,� két- és� hárompontos� függesztések,�előírásnak�megfelelő�helyre�súlyok�felhelyezése Gyógyiszap-kezelések� (pakolás,�vödör,�iszapkompressz,�résziszap,�mitigált� és�hideg�iszapkezelések),�parafangó�kezelések� Szénsavgáz-fürdő�(mofetta)

15.3.2. Egyéb�fizioterápiás�kezelések Borogatások�(hideg,�meleg,�felmelegedő�(Prissnitz) Lemosások,� pakolások� (teljes� test,� háromnegyedes,� fél� valamint� törzs,� száraz,�nedves) Iszapkompressz Különféle�szaunák�és�szaunafelöntések� Száraz�trakciós�készülékek�(Glissonos�súlyhúzásos�ágy),�denevér�pad�használata� Parafangó�kezelések�

15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Gyógyfürdő,�gyógykórház,�gyógyszálló

15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12055-16 azonosító�számú

Regeneráló�balneoterápiás�masszázs

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12055-16 azonosító� számú� Regeneráló� balneoterápiás� masszázs megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Masszázs�

elmélet

Svédmasszázs�

gyak

orl

at

FELADATOK Svédmasszázst�alkalmaz�kezeléseknek�(frissítő,�relax)�megfelelően

x x

A�teljes�test�és�az�egyes�testtájak�masszírozásában�a�különleges�masszázsfajtákat�alkalmazza�(pl.�zuhany�alatti,�hammam, cellulit-,�méz-,�csokoládé-,�szárazkefe- és�víz�alatti�vízsugármasszázs)

x x

Aromaterápiás�masszázst�végez x x Munkája�során,�saját�tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit

x x

Közreműködik�a�team�munkában x Különleges�frissítő�(wellness)�masszázskezeléseket�végez�(hammam�masszázs,�cellulitmasszázs�fóliázással,�méz- és�csokoládémasszázs,�szárazkefemasszázs�{törölköző},�aromamasszázs)

x x

Kiválasztja�a�kezeléshez�megfelelő�eszközt,�vivőanyagot,�berendezést,�elhelyezi,�pozícionálja�a�pácienst

x

Aromaterápiás�ismereteket�alkalmaz x x Ismeri�és�felismeri�a�masszázs�javallatait�és�ellenjavallatait x x Szakszerűen�alkalmazza,�kezelés�után�tisztítja,�fertőtleníti�a�masszázshoz�szükséges�berendezéseket

x

Betartja�a�higiénés�szabályokat x Ismeri�és�alkalmazza�a�vállalkozás�jogkövető�működése�érdekében�a�fogyasztóvédelmi�előírásokat

x x

A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri és�munkája�során�betartja,�betartatja

x x

A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x SZAKMAI ISMERETEK

A�masszázs�története,�felosztása x Frissítő�és�a különleges�masszázsfajták�elmélete,�gyakorlata

x x

A�frissítő,�illetve�relaxáló�masszázs�célja x A�masszázs�helyi�(bőr,�kötőszövet,�izomzat),�általános�és�távolhatásai,�szerepe�a�diagnosztikában�

x

Különböző�vivőanyagok�hatásmechanizmusának�ismerete x x Vivőanyagok�használata x x A�svédmasszázs�alapfogásai,�intermittálás,�mellkasfelrázás�és�hatásmechanizmusuk

x x

Aromaterápia x x A�masszázs�előkészítése�és�technikai�kivitelezése,�kéz�edzőgyakorlatai

x x

A�masszázs�javallatai�és�ellenjavallatai x x A�képzéshez�illeszkedő�hazai�és�európai�uniós�fogyasztóvédelmi�előírások

x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x Masszőrpad,�masszőrszék,�kényelmi�eszközök�(hengerpárna,�ékpárna,�haspárna),�masszázsanyagok�használata

x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Állóképesség x x Önállóság x x Kézügyesség x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó�készség x x Segítőkészség x x Udvariasság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x Helyzetfelismerés x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x

16. Masszázs�elmélet tantárgy 36 óra/0 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�masszázs�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�a�masszázs�alapelveit,�hatásmechanizmusát,�fogásrendszerét,�sajátítsák�el�annak�elméleti�alapjait.

16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

16.3. Témakörök 16.3.1. Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták A�masszázs�története� A�masszázs� fogalma,� felosztása� (gyógyító,�frissítő,� sport� és�diagnosztikus),�célja�és helye�a�komplex�fizioterápiában,�formái A�masszázs�feltételei�(kezelő�helyiség,�masszázságy,�beteg�előkészítése) Általános�szabályai�(optimális�körülmények) A� svédmasszázs� élettani� hatásai� (közvetlen� és� közvetett� hatás,� hatása� a�mozgásszervekre,�vér- és�nyirokkeringésre,�idegrendszerre)

Klasszikus� svédmasszázs� alapfogásai,� sorrendek� és� hatásmechanizmusok�(mechanikai�fogások,�ingerfogás,�értágító�fogás,�simítás,�dörzsölés,�gyúrás,�ütögetés,�vibráció,�kirázás) Közvetítő�anyagok�és�hatásaik�(talkum-zsírkő,�szappan,�krémek,�olajok,�gélek,�méz,�különböző�aromák�használata,�illatosított�krémek) Svédmasszázs� fogásaival� kivitelezett� frissítő� és� relaxációs� kezelések� közötti�különbségek Tájékozódás�a�kezelés�előtt,�állapotfelmérés Indikációk,�kontraindikációk Kiegészítő�masszázsfogások�(intermittálás,�mellkasfelrázás) Testtájak�szerinti�masszázskezelések�(részmasszázsok) Higiénia:�személyi�(kézfertőtlenítés)�és�technikai�(eszközfertőtlenítés) Aromaterápia� I. (története,� fogalma,� illóolajok� előállítási� módjai,� aromaterápiában�alkalmazott anyagok) Aromaterápia� II. (illóolajokkal� kapcsolatos� általános.� tudnivalók,� aromaterápiás�illóolajok�alkalmazása,�illóolajok�általános�hatásai,�aromaterápiás�masszázsolajok) Egyéb�masszázsfajták: Önmasszázs Vibrációs�masszázs�(gépi) Szárazkefe-effektus�(frottír�törülköző) Víz�alatti�vízsugármasszázs�(biológiai�hatásai,�hatását�befolyásoló�tényezők,�kezelés�menete,�indikáció�és�kontraindikáció) Zuhanymasszázs Reflexzónamsszázs� (szegment� masszázs� (Head-zónák),� kötőszöveti� masszázs, csonthártya�(perioszteális)�masszázs) Nyirokmasszázs�(lymphoedema) Alakformáló� és� méregtelenítő� masszázs� (cellulitmasszázs,� vákuum� (köpölyözős)�masszázs) Keleti�típusú�masszázsok�(Shiatsu-masszázs,�Meridián-masszázs) Energetizáló�masszázsok�(Mauri-masszázs, Lomi-lomi)

16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

16.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

17. Svédmasszázs�gyakorlat tantárgy 201 óra/0 óra* * 9–13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� masszázs� elméleti� alapjaira� támaszkodva� a� tanulók� sajátítsák� el� annak� gyakorlati�alapjait.

17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

17.3. Témakörök

17.3.1. A�svédmasszázs�fogásai Simítások:� kétkezes� hosszanti,� kétkezes� haránt,� váltott� kezes� hosszanti,� félkörös,�körkörös,� nyolcas,� követőkezes� nyolcas,� nehezített� kezes� nyolcas,� egész� tenyérrel,�kézháttal,� ujjbeggyel,� terpesztett� vagy� zárt� ujjakkal,� kisujjpárnával,�hüvelykujjpárnával Dörzsölések:� vasalófogás,� gyalufogás,� tenyérgyökös,� egyujjas,� háromujjas,�négyujjas,� fűrésszel� (kéz�kisujj� részével,�kétkezes),�karomállású�ujjbegyekkel,� fésű,�kisujjszéllel Gyúrás:� egykezes� kiemelt� (olló),� kétkezes� hosszanti� kiemelt,� félkörös� gyúrás� (két�kézzel� egyszerre),� redőképzés� (egy-két� kezes),� redőtolás� ellenállással,� vongálás,�plesselés,�mángorlás,�szitálás,�felrázás Vibráció� (rezegtetés):� teljes� tenyérrel,� tenyérgyökkel,� kisujjszéllel,� 3. ujjal egy pontban,�készülékkel Ütögetés:� tenyérrel� (paskolás),� ujjbegyes� (kopogtatás),� a� kezek� singcsonti� élével�(vágás),�félig�zárt�ököllel,�laza csuklóból�(hanyintott�öklözés) Testtájak�kezelése: Fej- és�arcmasszázs Mellkasmasszázs�(felületes�és�mély�simítások,�dörzsölés�kis�területen,�gyúrás). Hátmasszázs� (simítás,� dörzsölés� több� formája,� gyúrás� több� formája,� vibráció,� az�egyes fogások�között�átvezető�simítás) Deréktáj�masszázsa

17.3.2. Testtájak�kezelése Nyak- és�vállmasszázs Vállöv- és�felsővégtag-masszázs Alsóvégtag-masszázs Ön-,�gépi�és�szárazkefemasszázs: Önmasszázs� (kézzel,� kézi� masszírozó,� négylábú� masszírozó� eszköz,� marok�masszírozó,� mechanikus nyak- és� hátmasszírozó,� Thera-Band-roller,� mélyszöveti�masszázs� ujjmasszírozó,� mini� és� normál� masszírozó� készülék,� elektromos,� infrás�masszírozógép,� kézi� masszírozó� és� bőrfeszesítő� készülék,� reflexológiai� kézi�masszírozó� eszköz,� fából� készült� masszírozó� eszköz,� elektromos� masszázs� párna,�arcmasszírozó� készülék,� cellulit� kefe,� taposó� szőnyeg,� talpbetét,� Kuznyecov-applikátor,� teniszlabdás� kézi� masszírozó,� Trigger-pont� masszírozó� henger, masszázshenger, SMR-henger,�masszírozó�labda,�hengeres�talpmasszírozó) Gépi� masszázs� (háromlábú� vibrációs� eszköz,� elektromos� nyak- és� hátmasszírozó,�elemes�testmasszírozó�eszköz,�TENS-készülék,�vibrációs�készülék) Szárazkefemasszázs�(effektus):�vékonyszálú�perlon�kefe�vagy�frottír�törölköző

17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) masszázságyas�gyakorló�terem

17.5. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10334 -12 azonosító�számú

Aqua�tréning

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10334-12 azonosító� számú� Aqua� tréning megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Aqua�tréning�

elmélet

Aqua�tréning�

gyak

orl

at

FELADATOK Kiválasztja�az�adott�célcsoportnak�megfelelő�vízi�foglalkozástípust�

x x

Megtervezi�a�vízi�foglalkozás�egyes�részeit,�összeállítja�megfelelő�gyakorlatokat�

x x

Biztosítja�a�vízi�foglalkozások�tárgyi�feltételrendszerét� x Hatékony,�motiváló�foglalkozásvezetési�módszereket�alkalmaz

x

Munkájában�az�egyéni�bánásmód�elvét�a�közegnek�megfelelően,�különös�gonddal�alkalmazza

x

Alkalmazza� a� vízi� foglalkozásokhoz� szükséges�segédeszközöket�és�felszereléseket

x x

Vízi�gimnasztikai�gyakorlatok�alkalmazásával�fejleszti�a�motoros�képességeket��

x x

Zenés�vízi�gimnasztikát�tervez�és�vezet x x Az�úszás�mozgásanyagát�fittségi�edzésprogramként�alkalmazza

x x

Vízi�játékokat�alkalmaz,�egyes�sportjátékokat�vizes�közegre�adaptál�

x x

A�tartáshibák�megelőzésére�és�korrekciójára�alkalmas�vízi�foglalkozásokat�tervez�és�vezet

x x

Vízi� egészségmegőrző� és� rehabilitáló� programokat� tervez� és�vezet

x x

Alkalmazza a vízi�relaxációs�technikákat x x Személyre�szabott�vízi�fittségi�programokat�tervez�és�vezet� x x A�vízi�gyakorlatokat�a�természetes�állóvizek�sajátosságainak�megfelelően�alkalmazza�

x x

Gondoskodik�az�uszodahasználat�egészségügyi�és�baleset-megelőzési�szabályainak�betartásáról

x x

Szakszerűen�alkalmazza�a�vízből�mentés�és�az�elsősegélynyújtás�szabályait

x

Közreműködik�a�vendégkör�kialakításában�és�a�foglalkozás�népszerűsítésében

x

SZAKMAI ISMERETEK A�víz�és�medencék�általános�sajátosságai x A vízi�foglalkozások�típusai x x A�vízi�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszere� x x A�vízi�gimnasztikai�gyakorlatok�variálása�és�kombinálása x x A�természetes�mozgások�adaptációja�kisvizes�környezetben x x

A�természetes�mozgások�adaptációja�mélyvizes�környezetben� x x Erőfejlesztő�gyakorlatok�vízben x x Állóképességet�fejlesztő�gyakorlatok�vízben� x x Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gyakorlatok�vízben x x Koordinációs�képességfejlesztő�gyakorlatok�vízben x x Társas�gyakorlatok�vízben x x Motoros�képességfejlesztés�vízben�különböző�eszközökkel x x Tartáshibák�megelőzését�és�korrekcióját�célzó�vízi�gyakorlatok

x x

Légzésfunkciót�fejlesztő�vízi�gyakorlatok� x x Pihentető,�relaxációs�gyakorlatok�vízben x x Zenés�aquafitness�foglalkozások x x Vízi�játékok�kis- és�mélyvízben� x x Úszásnemek�elemzése x Úszás�a�fittségi�edzésprogramokban� x x Kórosan�elhízottak�vízi�mozgásprogramjai� x x Megváltozott�fizikai�képességű�egyének�vízi�mozgásprogramjai�

x x

Gyermekfoglalkozások�vízben� x x Időskorúak�vízi�mozgásprogramjai� x x Vízi�foglalkozások�tervezése x x Vízi�foglalkozások�vezetésének�módszertana x x Az�uszoda�egészségtana x x Baleset-megelőzés,�vízből�mentés�és�elsősegélynyújtás� x x Vízi�foglalkozások�szervezése�és�marketingje x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Úszástudás x Motoros�készség x Sportszerek�és�sporteszközök�célirányos�alkalmazása x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Döntésképesség x x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x Szervezőkészség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Motiválókészség x Empátia x Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Kreativitás,�ötletgazdagság x x Körültekintés,�elővigyázatosság x Gyakorlatias�feladatértelmezés x x

18. Aqua�tréning�elmélet tantárgy 62 óra/62 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

18.1. A tantárgy�tanításának�célja Az�aqua�tréning�elmélet�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerjék�a�vízben�alkalmazható� gyakorlatok,� eszközök,� felszerelések� széles� választékát,� alkalmazási�területeit� és� formáit.�A� tantárgy� keretein� belül� a� tanulók� megismerkednek� a� víz� – mint sajátos� edzéseszköz� – egészség- és� képességfejlesztő� hatásaival.� További� cél,� hogy� a�tanulók�képessé�váljanak�a�vízi�foglalkozásokra�jellemző�speciális�módszertani�technikák�alkalmazására.

18.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� úszás� és� úszó� jellegű� feladatok� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

18.3. Témakörök 18.3.1. Vízi�mozgás- és�foglalkozásformák

A vízi�foglalkozások�rendszertana Gimnasztika,�mint�a�vízi�foglalkozások�alapja A�vízben�használt�képességfejlesztő�és�segédeszközök Természetes�mozgások�adaptációja�kisvizes�környezetben Természetes�mozgások�adaptációja�mélyvizes�környezetben Vízben�végrehajtható�szabadgyakorlati�alapformájú�gyakorlatok Erőfejlesztő�gyakorlatok�vízben Állóképességet�fejlesztő�gyakorlatok�vízben Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gyakorlatok�vízben Koordinációs�képességfejlesztő�gyakorlatok�vízben A tartáshibák�megjelenési�formái Tartáshibák�megelőzését�és�korrekcióját�célzó�vízi�gyakorlatok Légzésfunkciót�fejlesztő�vízi gyakorlatok Pihentető,�relaxációs�gyakorlatok�vízben Társas�gyakorlatok�vízben Vízi�játékok�kis- és�mélyvízben A�fitness�úszás�fogalma,�sajátosságai Az�egyes�úszásnemek�helyes�technikai�végrehajtása Zenés�aquafitnessóra-típusok Kórosan�elhízottak�vízi�mozgásprogramjai Megváltozott�fizikai�képességű�egyének�vízi�mozgásprogramjai Időskorúak�vízi�mozgásprogramjai Gyermekfoglalkozások�vízben

18.3.2. A�vízi�foglalkozások�módszertana A�víz,�mint�a�vízi�foglalkozások�eszköze A víz�szervezetre�gyakorolt�hatása A�víz�tulajdonságai

Súrlódás,�viszkozitás,�turbulencia A�hőmérséklet�jelentősége�(víz,�levegő) A�mozgástörvények�érvényesülése�a�vízben A�sekély�víz�sajátosságai A�mélyvíz�sajátosságai A�kültéri�medence�sajátosságai A�medence�sajátosságai�(mélysége,�lejtése,�alja) A�medence�tulajdonságainak�jelentősége�a�vízi�foglalkozások�tervezésében Uszodai�egészségtan Jellemző�balesetek,�sérülések�a�vízi�foglalkozásokon A�balesetek�megelőzésére�vonatkozó szabályok,�módszerek Vízből�mentés�az�uszodában A�vízből�mentés�sajátosságai�nyílt�vizeken Elsősegély-nyújtási�feladatok A�vízi�gyakorlatok�tervezésének�szempontjai A�vízi�foglalkozások�célcsoportjai A�vízi�foglalkozások�szerkezeti�felépítése A�vízi�gimnasztikai�gyakorlatok�variálása�és�kombinálása Gyakorlatok�leírása és�ábrázolása A�vízi�foglalkozások�vezetésének�módszertana Foglalkoztatási�formák�a�vízi�foglalkozásokon A�mélyvízi�foglalkozások�sajátosságai A fitness�úszás�edzésmódszertana Speciális�képességfejlesztés�fitness úszás�módosított�változataival A�vízi�játékok�alkalmazási�lehetőségei Foglalkozási�tervek�készítése Vízi�foglalkozások�szervezése� Vízi�foglakozások�marketingje Eszközök�beszerzése Szakmai�kompetenciák�és�kompetenciahatárok Továbbképzési�irányok

18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

19. Aqua�tréning�gyakorlat tantárgy 124 óra/124 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

19.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az�aqua�tréning�gyakorlat�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerjék�a�vízi�mozgásformák�és�a�képességfejlesztő�eszközök�hatásait,�elsajátítsák�a�gyakorlatok helyes végrehajtási� technikáit.� A� tanulók� hatékonyan� alkalmazzák� a� vízi� játékok� és� a� fitness�úszás� által� nyújtott� fejlesztési� lehetőségeket.� A� tantárgy� készítse� fel� a� tanulókat� a�különböző� gyakorlatok� célirányos,� szakszerű� alkalmazására,� nyújtson� segítséget� a�

speciális�igényekhez�igazodó,�személyre�szabott�vízi�fittségi�programok�összeállításában,�továbbá�tegye�képessé�a�tanulókat�a�megszerzett�tudás�kreatív�továbbfejlesztésére.

19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� úszás� és� úszó� jellegű� feladatok� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

19.3. Témakörök 19.3.1. Vízi�gimnasztika� Természetes�mozgások�kisvizes�környezetben� Természetes�mozgások�mélyvizes�környezetben� Vízben�végrehajtható�szabadgyakorlati�alapformájú�gyakorlatok� Erőfejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Állóképességet�fejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben� Koordinációs�képességfejlesztő�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Tartáshibák�megelőzését�és�korrekcióját�célzó�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Mobilizációs�gyakorlatok�vízben Légzésfunkciót�fejlesztő�vízi�gimnasztikai�gyakorlatok� Társas�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben Súlyzós�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben� Labdás�gimnasztikai�gyakorlatok�vízben� Az�úszó�cső�(„nudli”)�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában� A�rugalmas�szalagok�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában A�karika�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában A step-pad�alkalmazási�lehetőségei�a�vízi�gimnasztikában� Pihentető,�relaxációs�gyakorlatok�vízben Zenés�gimnasztika�kisvízben

19.3.2. Speciális�vízi�foglalkozások Táncos�gyakorlatok,�koreográfiák�kisvízben Zenés�aquafitnessóra-típusok� Az�egyes�úszásnemek�helyes�technikai�végrehajtása� Fittségi�edzés�úszással�� A�tartáshibák�megelőzése�és�korrekciója�úszással Légzésfejlesztés�úszással Koordinációfejlesztés�úszással Játékos�gyakorlatok�vízben�járás�közben Kondicionális�képességek�fejlesztése�vízi�játékokkal Speciális�fejlesztési�feladatok�vízi�játékokkal�(légzésfejlesztés,�koordinációfejlesztés,�figyelemfejlesztés) Egyéni,�sor- és�váltóversenyek�kisvizes�foglalkozásokon Fogó- és�labdajátékok A�sportjátékok�adaptációja�vízi�foglalkozásokon Mélyvizes�játékok� Komplex�vízi�foglalkozások�gyermekeknek� Komplex�vízi�foglalkozások�időskorúaknak� Komplex�vízi�foglalkozások�túlsúlyosoknak Megváltozott�fizikai�képességű�egyének�vízi�mozgásprogramjai� Baleset-megelőzés�a�vízi�foglalkozásokon

A�vízből�mentés�gyakorlata

19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Kisvizes�és�mélyvizes�medencével�rendelkező�uszoda

19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10335 -16 azonosító�számú

Csoportos�fitness�órák

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10335-16 azonosító� számú� Csoportos� fitness� órák megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Cso

por

tos

fitn

ess

órák�elmélet

Cso

por

tos

fitn

ess

órák�gyakorlat

FELADATOK Népszerűsíti�a�működési�körét�érintő�csoportos�fitness�irányzatokat

x x

Célszerűen�és�biztonságosan�használja�a�csoportos�órákon�alkalmazható,�korszerű�fitness eszközöket

x

Megtervezi�az�óra�egyes�részeit,�összeállítja�megfelelő�gyakorlatokat

x x

Az�adott�foglalkozás�jellegének�megfelelő�stílusú�és�ütemszámú�zenét�használ

x

Ellenőrzi� az� adott� óratípus� megtartásához� szükséges�eszközök�állapotát

x

A foglalkozás�jellegének�megfelelő�bemelegítést�és�levezetést�alkalmaz

x

Megteremti�a�zene�és�mozgás�ritmikai�összhangját x Összeállítja�és�betanítja�a�csoport�tudásszintjének�megfelelő�koreográfiát

x x

Szakszerűen�és�esztétikusan�bemutatja�a�gyakorlatokat x Motivációs�technikákat�alkalmaz x A� résztvevők� igényéhez,� aktuális� állapotához� igazodva�módosítja�a�tervezett�gyakorlatokat

x

Felismeri,�és�differenciáltan�foglalkoztatja�a�terhelés�szempontjából�egyéni�bánásmódot�igénylő�személyeket��

x

Speciális�foglalkoztatási�igény�esetén�figyelembe�veszi�az�egészségügyi�szakszemélyzet�által�meghatározott�javaslatokat

x x

Célszerűen�és�hatékonyan�megoldja�az�interperszonális�helyzeteket

x

Felismeri�és�javítja�a�technikai�és�a�tartáshibákat x Kiemelt�figyelmet�fordít�a�sérülések�megelőzésére�és�az�ízületek�védelmére

x x

Közreműködik� a� vendégkör� kialakításában� és� a�foglalkozások�népszerűsítésében

x

Továbbképzéseken�vesz�részt,�a�tanultakat�munkája�során�hasznosítja

x x

SZAKMAI ISMERETEK Zeneelmélet�és�zenehasználat� x x Csoportos�fitnessórák�fajtái� x Csoportos�fitnessórák�felépítése x

Az�óravezetés�módszertana x x Az�alapóra�felépítése�és�mozgásanyaga x x Alakformáló�órák� x x Testtartásjavítás�és�gerincgimnasztika� x x Rugalmas�ellenállások�alkalmazása�a�fitness�programokban

x x

Súlyzós�gyakorlatok� x x A�fitness�órákon�alkalmazható�speciális�eszközök� x x Csoportos�köredzés�a�fitness�órán� x x Csoportos�funkcionális�tréning�és�egyéb�trendi�óratípusok x x Stretching�technikák�alkalmazása�a�fitness�órákon x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Sportszerek�és�-eszközök�célirányos�alkalmazása x x Mozgáskészség x Ritmusérzék� x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fittség x Mozgáskoordináció x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Prezentációs�készség x x Motiváló�készség x Kapcsolatfenntartó�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Kreativitás,�ötletgazdagság x x Körültekintés,�elővigyázatosság x Figyelemmegosztás x

20. Csoportos�fitness�órák�elmélet tantárgy 31 óra/31 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A csoportos fitness� órák� elmélete� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek�a� fitness� szektorra� jellemző�óratípusokkal,� azok�mozgásanyagával,� a�csoportos� óravezetés� elméleti� és� módszertani� sajátosságaival.� Kiemelt� cél,� hogy� a�megszerzett ismeretek birtokában� a� tanulók� képesek� legyenek� az� új� irányzatok�lényegének� meghatározására,� rendszertani� besorolására.� A� tananyag� elsajátításával� a�tanulók�legyenek�képesek�a�vendégek�egyéni�igényeknek�megfelelő�óratípus�ajánlására�és�a�fittségi�programok�népszerűsítésére.

20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak.

A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

20.3. Témakörök 20.3.1. A�csoportos�órák�módszertana A�csoportos�fitness�órák�rendszertana Az�alapóra�jellemzői�és�felépítése Az�állóképesség-fejlesztő�órák�jellemzői,�fajtái� Alakformáló�órák�jellemzői�és�fajtái� A�táncos�fitness�órák�jellemzői�és�fajtái� Gerinctréning�a�csoportos�fitness�programokban� Stretching a csoportos fitness programokban Csoportos�fitness�órák�súlyzókkal� Csoportos�fitness�órák�rugalmas�ellenállásokkal� Csoportos�fitness�órák�kis�és�nagy�labdákkal� Csoportos�fitness�órák�speciális�eszközökkel� Zenés�csoportos�köredzés�az�aerobik�termekben� Csoportos�funkcionális�tréning� Trendi�óratípusok Zeneelméleti�alapismeretek (hang, ritmika) A�fitness�órán�alkalmazható�zenék�fajtái�és�sajátosságai�� Ritmikai gyakorlatok A�csoportos�fitness�órák�szerkezete,�felépítése Az�egyes�órarészek�sajátosságai� Az�egyes�órarészek�és�a�zenei�tempó�kapcsolata� Az�alapóra�mozgásanyaga A�helyes�testtartás�és�légzéstechnika� A�gyakorlatok�összekapcsolása A�terhelési�intenzitás�változtatásának�módszerei� Az�óravezetés�technikája Szóbeli�utasítások� Nonverbális�utasítások:�kézjelek,�hangjelek,�testbeszéd Motiváció� Hibajavítás� Sérülések�megelőzése� A�sikeres�óravezető�személyisége,�stílusa

20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

21. Csoportos órák�gyakorlat tantárgy 186 óra/186 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

21.1. A�tantárgy�tanításának�célja

A csoportos fitness órák�gyakorlata�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�elsajátítsák�az� egyes� óratípusok� jellemző� gyakorlatanyagát,� váljanak� képessé� a� különböző�irányzatokra� jellemző� gyakorlatsorok,� koreográfiák� összeállítására� és� oktatására.� A�gyakorlati� órák� fejlesztik� a� tanulók� motorikus� készségeit,� megfelelő� alapot� nyújtva� a�gyakorlatok�helyes�technikai�kivitelezésére�és�bemutatására.

21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak. A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

21.3. Témakörök 21.3.1. Alapóra Az�ütemérzék�fejlesztése� Zenei�fázisok�érzékeltetése Kitüntetett�zenei�ütemek�érzékeltetése A�zenei�ütemek�és�a�mozgás�összekapcsolása� Az�egyes�órarészeknek�megfelelő�BPM�számú�zenék�felismerése,�kiválasztása� Technikai�alapképzés:�testtartás,�légzéstechnika,�talajfogás A�low�impact�elemek�ütemezése�és�helyes�technikai�végrehajtása� A�low�impact�elemek�variálása� A karmunka-variációk�és�-kombinációk Az�alaplépések�és�a�karmunka�összekapcsolása Az�intenzitásskála�felépítése� Harangterhelés� A�bemelegítés�szakaszai�és�gyakorlatai� A�high�impact�elemek�ütemezése�és�helyes�technikai�végrehajtása� A�high�impact�elemek�variálása� A�high�impact�elemek�és�a�karmunka�összekapcsolása Pulzusmérés,�edzészóna�a�gyakorlatban� A�kar,�a�váll�és�mellkas�izmait�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok� A�hátizmokat�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok� A�hasizmokat�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok Az�alsó�végtag�és�a�csípő�izmait�erősítő,�illetve�nyújtó�gyakorlatok Erősítő�gyakorlatláncok�készítése� Szóbeli�utasítások�és�a�számolás�gyakorlása Kézjelek,�hangjelek,�testbeszéd�alkalmazása� Motiválás�a�gyakorlatban� Hibajavítás�a�gyakorlatban� Az�óravégi�levezetés,�nyújtás�szakaszai�és�gyakorlatai

21.3.2. Speciális�órák Az�állóképesség-fejlesztő�órák�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai Az�eszköz�nélküli�alakformáló�órák�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai� Az�alakformáló�órák�új�irányzatai� A�gerinctréning�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai� A�stretching�óra�felépítése,�mozgásanyaga�és�módszertani�sajátosságai� Kézi�súlyzóval�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai�

Kétkezes�súlyzóval�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai� Rugalmas�ellenállásokkal�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai Kislabdával�végzett gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai Óriás�labdákkal�végzett�gyakorlatok�fajtái�és�módszertani�sajátosságai Az�eszközös�órák�új�irányzatai� A�köredzések�fajtái,�gyakorlatai�és�módszertani�sajátosságai� Csoportos�funkcionális�tréning Az�óratípusok trendjei

21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Aerobik�foglalkozás�tartására�alkalmas�terem�

21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10336-12 azonosító�számú

Fitness�termi�kondicionálás

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10336-12 azonosító� számú� Fitness� termi� kondicionálás megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Fit

ness

ter

mi

kondicionálás�elmélet�

Fit

ness

ter

mi

kondicionálás�gyakorlat

FELADATOK Tájékozódik�a�kliens�egészségügyi�és�fittségi�állapotáról� x Megismeri�a�kliens�testalkati�sajátosságait x Az�aktuális�állapotból�kiinduló,�reális�edzés�célokat�határoz�meg

x x

Az�edzéstervezés�során�alkalmazza�a�sporttudomány�korszerű�ismereteit,�edzéselveit

x x

Meghatározza�a�megfelelő�edzésmódszereket x x Ügyel�a�gyakorlattípusok�változatosságára,�megelőzi�a�monotónia�és�az�unalom�kialakulását�

x

Bemelegítő�és�levezető�gyakorlatokat�alkalmaz� x Irányítja�a�kliens�edzésprogramját,�figyelemmel�kíséri�a�tervezett�terhelési�tényezők�megvalósítását

x

Az�edzésmunkának�megfelelő�stretching�gyakorlatokat�alkalmaz

x

Bemutatja�a�gyakorlatok�szakszerű�végrehajtási�módját x Kiemelt�figyelmet�fordít�a�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtására,�a�sérülések�és�balesetek�megelőzésére

x x

Motiváló�edzésvezetési�módszereket�alkalmaz x Tudatosítja�kliensében�a�táplálékkiegészítők�szedésének�előnyeit�és�kockázatát

x

Ellenőrzi�az�edzéscélok�megvalósulását,�szükség�esetén�módosítja�az�edzéstervet

x

SZAKMAI ISMERETEK Testalkati�tipológiák x A�kliens�testalkatának�vizsgálata� x x A�fittségi�állapot�felmérése�és�meghatározása� x x Az�edzésvezetés�módszertana�(kommunikáció,�etika,�motiválás)�

x x

Az�edzőtermi�erőfejlesztő�edzés�sajátosságai x Az�erőfejlesztő�eszközök�és�gépek�típusai x x A�kar�izmainak�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�

x x

A�mellizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�

x x

A�hátizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és� x x

gépeken� Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�

x x

A�hasizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken�

x x

Kezdő�edzésterv x x Középhaladó�edzésterv x x Haladó�edzésterv x x Tömegnövelő�edzés x x Tömegcsökkentő�edzés x x Formába�hozás,�szálkásítás� x x Az�edzőtermi�állóképesség-fejlesztő�edzés�sajátosságai x x A�kardiogépek�fajtái�� x x Kardio�edzésprogramok�tervezése�és�irányítása x x Stretching x x A�táplálékkiegészítők�szerepe�az�alakformálásban x Baleset-megelőzési�és�higiénés�szabályok�az�edzőteremben

x x

Jellemző�edzőtermi�sérülések�és�azok�első�ellátása� x x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Motoros�készség x Sportszerek�és�sporteszközök�célirányos�alkalmazása x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fittség x Érzelmi�stabilitás,�kiegyensúlyozottság x Türelmesség x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Interperszonális�rugalmasság x Motiválókészség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Körültekintés,�elővigyázatosság x Ismeretek�helyes�alkalmazása� x x Figyelem�megosztás x

22. Fitness�termi�kondicionálás�elmélet tantárgy 62 óra/62 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� fitness� termi� kondicionálás� elmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók�megismerjék� az� alakformálás� élettani,� anatómiai� hátterét,� a� testformálásra� vonatkozó�edzéselveket,�edzésmódszereket�és�edzéseszközöket.�A�tanulók�ismerjék�az�egyes�izmok�és� izomcsoportok� fejlesztését� célzó�adekvát�gyakorlatokat.�A� tanulók� legyenek� képesek�célorientált� edzőtermi� edzésprogramok� összeállítására� és� az� edzések� szakszerű�felügyeletére.

22.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

22.3. Témakörök 22.3.1. A�testformálás�elmélete� A�test�és�alakformáló�módszerek�fejlődése� Az�erőfejlesztés�eszközei� Testalkati�tipológiák Testösszetétel,�testzsír-arány�� Az�ideális�testtömeg�kiszámításnak�módszerei� Elhízottság�és�soványság� Arányosság,�szimmetria� Az�erőfejlesztés�élettani�háttere Az�edzőtermi�erőfejlesztő�edzés�sajátosságai Az�erőfejlesztő�eszközök�és�gépek�típusai A kar- és�a�vállizmok�részletes�funkcionális�anatómiája� A mellizmok részletes�funkcionális�anatómiája A�hátizmok�részletes�funkcionális�anatómiája Az�alsó�végtag�izmainak�részletes�funkcionális�anatómiája A�hasizmok�részletes�funkcionális�anatómiája� Az�aerob�edzés�szerepe�a�testformálásban Pulzuskontrollált�edzések�� Az edzéscélokat�támogató�táplálkozás A�táplálékkiegészítők�szerepe�az�alakformálásban�

22.3.2. Edzéstervezés,�edzésvezetés� Alapfogalmak� (ellenállások,� ismétlések,� sorozatok,� pihenőidő,� alap- és� izolációs�gyakorlatok) Edzéselvek� Edzésmódszerek�(sorozattípusok) A kliens�testalkatának�vizsgálata�és�meghatározása� A�testalkat�és�az�edzés�összefüggései� A�fittségi�állapot�felmérése�és�meghatározása� Az�edzés�jellegéhez�kapcsolódó�speciális�bemelegítés�

Az�edzésvezetés�módszertana�(kommunikáció,�etika,�motiválás)� Kezdő�edzések�tervezése Középhaladó�edzések�tervezése� Haladó�edzések�tervezése� Tömegnövelő�edzések�tervezése� Formába�hozó,�tónusfokozó,�definiáló�edzések�tervezése� Az�edzőtermi�állóképesség-fejlesztő�edzés�sajátosságai A�kardiogépek�fajtái�� A stretching módszertana� Pihenés�és�regeneráció A�testformálás�életkori�specifikumai� A�női�testformálás�sajátosságai� A�segítségadás�módszertana� Baleset-megelőzési�és�higiénés�szabályok�az�edzőteremben Jellemző�edzőtermi�sérülések�és�azok�első�ellátása

22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

23. Fitness�termi�kondicionálás�gyakorlat tantárgy 93 óra/93 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�fitness�termi�kondicionálás�gyakorlat�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanulók�képessé�váljanak� az� edzőtermi� gyakorlatok� helyes� technikai� végrehajtására� és� a� sérülések�megelőzésére.�A�tanulók�legyenek�képesek�a�kardio�programok�és�az�erőfejlesztő�edzések�szakszerű�felügyeletére.

23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

23.3. Témakörök 23.3.1. Erőfejlesztés A�kar�és�a�váll�izmainak�edzése�saját�testtel� A�kar�és�a�váll�izmainak�edzése�szabad�súlyokkal� A�kar�és�a�váll�izmainak�edzése�gépeken A�kar�és�a�váll�izmainak�nyújtása� A�mellizmok�edzése�saját�testtel A�mellizmok�edzése�szabad�súlyokkal A�mellizmok�edzése�gépeken A�mellizmok�nyújtása��

A�hátizmok�edzése�saját�testtel� A�hátizmok�edzése�szabad�súlyokkal� A�hátizmok�edzése�gépeken� A�hátizmok�nyújtása� Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�saját�testtel Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�szabad�súlyokkal� Az�alsó�végtag�izmainak�edzése�gépeken� Az�alsó�végtag�izmainak�nyújtása� A�hasizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken A�hasizmok�edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken A hasizmok edzése�saját�testtel,�szabad�súlyokkal�és�gépeken A�hasizmok�nyújtása A�kezdő�edzések�gyakorlata� A�középhaladó�edzések�gyakorlata� A�haladó�edzések�gyakorlata�� A�tömegnövelő�edzések�gyakorlata� A�formába�hozó,�tónusfokozó,�definiáló�edzések�gyakorlata A segítségadás�gyakorlata

23.3.2. Kardiotréning� Az�állóképességi�szint�(az�aerob�fittség)�felmérésének�edzőtermi�módszerei�� Edzéscélok�kijelölése� A�megfelelő�pulzus-célzóna�meghatározása� A�kardio�edzés�felépítése A�futópad�használatának�szabályai� Kardio edzésprogramok�futópadon� Az�ellipszistréner�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�ellipszistréneren�� Az�evezőgép�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�evezőgépen��� A�lépcsőzőgép�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�lépcsőzőgépen�� A�kerékpár-ergométer�használatának�szabályai� Kardio�edzésprogramok�kerékpár-ergométeren�

23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Edzőterem

23.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10337-16 azonosító�számú

Ügyfélszolgálat�a�fitness-wellness�létesítményekben

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10337-16 azonosító� számú� Ügyfélszolgálat� a� fitness-wellness� létesítményekben megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Ügyfélszolgálat�elmélet

Ügyfélszolgálat�

gy

ako

rlat

FELADATOK Fogadja�és�üdvözli�a�létesítménybe�érkező�vendégeket

x

A�vendég�igényeinek�megfelelő�útbaigazítást�ad x Tájékoztatást�ad�a�szolgáltatásokról� x x Ismerteti�létesítményhasználat�szabályait� x x Segítséget�nyújt�a�felmerülő�problémák�megoldásában

x

Elhárítja�az�egyszerűbb�működési�zavarokat� x Gondoskodik� a� szükséges� karbantartások,�javítások�elvégzéséről

x x

Ellátja�a�létesítmény�működésével�kapcsolatos�adminisztratív�feladatokat

x x

Információs�anyagokat�készít�(pl.�tájékoztató,�órarend)

x

Szakszerűen�kezel�és�tárol�adatokat x x Pénzforgalmi�feladatokat�lát�el x x Kezeli�a�korszerű�ügyviteli�és�kommunikációs�eszközöket�

x x

Közreműködik�a�szakdolgozók�és�a�vendégek�közötti�kapcsolat�kialakításában�és�fenntartásában

x x

Értékesíti�a�részleg�által�forgalmazott�termékeket x x Ellátja�a�részlegben�működő�büfé�üzemeltetésével�kapcsolatos feladatokat

x x

Figyelemmel�kíséri�a�baleset-megelőzési�és�higiénés�szabályok�betartását

x x

Szükség�esetén�közreműködik�a�szakképzett�elsősegélynyújtó�személy�biztosításában

x

Közvetlen�kapcsolatot�tart�az�intézmény�dolgozóival

x

Beszámol�a�létesítményvezetőnek�munkájáról�és�tapasztalatairól

x

Gondoskodik� a� létesítményre� vonatkozó�környezetvédelmi�előírások�betartásáról

x x

Ismeri�és�alkalmazza�a�vállalkozás�jogkövető�működése�érdekében�a�fogyasztóvédelmi�

x x

előírásokat� Részt� vesz� az� esztétikus� környezet�megteremtésében

x x

Felel�a�részleg�rendjéért,�tisztaságáért x Ügyel�a�vagyonvédelmi�szabályok�betartására x x

SZAKMAI ISMERETEK Interperszonális�kommunikáció� x x Marketing�kommunikáció x x Adminisztrációs�feladatok x x Irodatechnikai�eszközhasználat� x x Adatkezelés,�adatvédelem� x x Pénzforgalom,�pénzkezelés x x Termékismeret x x Termékforgalmazás x x Kiszolgálás x x Alkalmazott�fogyasztóvédelem� x x Fitness�szolgáltatások x x Wellness�szolgáltatások x x Létesítményüzemeltetés,�karbantartás� x x Alkalmazott�viselkedéskultúra x x Alkalmazott�környezetvédelem� x x Biztonsági�(baleset-megelőzési,�közegészségügyi,�tulajdonvédelmi,�tűzrendészeti)�előírások

x x

Ergonómia�és�esztétika�a�létesítményben� x x Az�asszisztensi�munka�jogi�környezete x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség x x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban� x x Számolási�készség� x x Számítógép�használat� x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Megbízhatóság� x x Türelmesség x x Felelősségtudat x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Interperszonális�rugalmasság� x Udvariasság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Kontroll�(ellenőrző�készség) x x Következtetési�képesség x x

24. Ügyfélszolgálat elmélet tantárgy 77 óra/77 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

24.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� ügyfélszolgálat� elmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� megismerjék� a�fitness� és� wellness� létesítmények� üzemeltetési� szabályait,� a� forgalmazott� termékek�sajátosságait�és�azok�szakszerű�értékesítésének�módszereit.�A�tantárgy�segítséget�nyújt�a vendégek�igényeinek�feltárásához,�valamint�a�vásárlói�szükségletek�megfelelő�színvonalú�kielégítéséhez.� A� tanulók� képessé� válnak� az� asszisztensi� munkakör� interakciós�helyzeteinek�hatékony�megoldására.

24.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Az informatika�tantárgy�számos�tematikai�egységéhez�kapcsolhatók,�azokra�építhetők�az�ügyfélszolgálat�elmélet�tantárgy�témakörei.

24.3. Témakörök 24.3.1. Létesítményüzemeltetés� A�fitness�klubokra�vonatkozó�közegészségügyi�szabályok� A�wellness�létesítményekre�vonatkozó�közegészségügyi�szabályok� A�létesítmények�működésével�kapcsolatos�munkavédelmi�előírások�és�szabályzatok� A�létesítmények�üzemeltetésével�kapcsolatos�tűzvédelmi�előírások,�szabályzatok�� A�szolárium-használat�szabályai A�fitness�és�wellness�létesítmények�házirendje� Környezettudatos�megoldások�a�létesítmény�működtetésében� A�létesítmény�mikroklímája�(levegő,�zaj,�hőmérséklet,�fény,�tisztaság�stb.) A�létesítmény�esztétikája,�dekorációk A�fitness�és�wellness�létesítményekre�jellemző�marketing�tevékenység�

24.3.2. Alkalmazott�kommunikáció� A fitness-wellness�asszisztens�pozitív�személyiségjellemzői� Az� ügyfélkezelési� szituációk� (köszönés,� megszólítás,� bemutatkozás,� érdeklődés,�szabályok�és�feltételek�ismertetése,�telefonálás�stb.)�kulturált�formái Megjelenés-kultúra� a� fitness-wellness� létesítményekben� (öltözködés,� hajviselet,�ékszerek,�smink,�illatok�stb.)� Az�első�benyomás�fontossága,�hatáskeltés� Interakciós�helyzetek�és�hatékony�megoldások� Befolyásolás,�meggyőzés�és�asszertivitás�a�kommunikációs�folyamatokban Társalgási�stílusok� Hangerő,�mosoly,�humor� A�kommunikáció�zavarai Vitakultúra� A�konfliktus�értelmezése,�formái,�konfliktusjelek,�konfliktuskezelés Nonverbális�üzenetek�értelmezése�és�küldése� A�vendég-elégedettség�mérése�és�fokozása

24.3.3. Ügyvitel,�értékesítés A fitness-wellness�asszisztens�munkaköri�kompetenciái�

A� munkakörrel� kapcsolatos� jogi� ismeretek� (munkajog,� felelősségi� szabályok,�szavatosság�stb.) A� létesítmény� működtetésével� kapcsolatos� adminisztratív� feladatok� (iratkezelés,�nyilvántartások,�elszámolások�stb.)� Adatvédelmi�szabályok� Pénzkezelési�szabályok Értékesítési�szituációk�a�fitness�és�wellness�létesítményekben� A�forgalmazott�termékek�fajtái,�típusai,�lényeges�minőségi�jellemzői� Vásárlói�típusok�és�magatartásformák Vásárlási�motívumok Szükségletek�feltárása� A�vásárlás,�mint�döntési�folyamat�� Vásárlásösztönzés Hatékony�személyes�eladási�módszerek� Az�értékesítési�tevékenységgel�szemben�támasztott�etikai�követelmények Az�újdonság�szerepe� A�termékek�bemutatásának,�kihelyezésének,�csomagolásának�technikái,�azok�hatása�a�vásárlókra Árlapok�és�ártáblák�készítése,�kihelyezése A� beszerzési,� raktározási,� értékesítési� folyamatokhoz� kapcsolódó� adminisztrációs�feladatok Fitness�termi�büfészolgáltatás,�mint�a�vendéglátás�egy�sajátos�formája� Az�engedélyezett�élelmiszerek�tárolására,�készítésére�vonatkozó�speciális�szabályok� Kínálás�és�kiszolgálás Vendégpanasz�kezelése Fogyasztóvédelmi�alapismeretek A�fogyasztóvédelmi�törvény�rendelkezései Szavatosságra�és�jótállásra�vonatkozó�tudnivalók

24.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

24.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

25. Ügyfélszolgálat�gyakorlat tantárgy 93 óra/93 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

25.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� ügyfélszolgálat� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� a� képzés� során�elsajátított� ismereteket,� jártasságokat,� képességeket� a� fitness-wellness asszisztensi munkához� hasonló,� valós� szituációkban,� konkrét� feladatok� megoldásával� gyakorolják,�továbbá,� hogy� saját� élményként� tapasztalják� meg� a� wellness� szolgáltatások� hatásait,�azokról�hiteles�tájékoztatást�tudjanak�adni�a�vendégeknek.�

25.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

Az�informatika�tantárgy�számos�tematikai�egységéhez�kapcsolhatók,�azokra�építhetők�az�ügyfélszolgálat�gyakorlat�tantárgy�témakörei.

25.3. Témakörök 25.3.1. Wellness�szolgáltatások�� A�wellness�értelmezési�keretei�és�fogalmi�meghatározásai� A�wellness�teória�összetevői�és�alapelvei� A�wellness�turizmus�sajátosságai�� A�hazai�wellness�szállodákra�vonatkozó�minősítési�követelmények A wellness ipar szakemberei A�medencék�típusai� A�szaunák�fajtái,�típusai�és�hatásai� Szauna-technika Masszázs-típusok A�masszázs�tárgyi�feltételei Balneo- és�hidroterápiás�szolgáltatások A�wellness�részlegekben�alkalmazott�komplementer�egészségfejlesztő�módszerek� A�wellness�részlegekben�alkalmazott�arc- és�testszépészeti�eljárások�

25.3.2. Az�asszisztens�munkaköre� A� létesítmény� működési� rendjének� (a� vendégekre� és� a� dolgozókra� vonatkozó�szabályoknak)�megismerése� Szabályok�betartása�és�betartatása� A�létesítmény�termékkínálatának�megismerése Termékek�értékesítése,�a�vendégek�kiszolgálása� A�létesítmény�szolgáltatáskínálatának�megismerése A�létesítményben�dolgozó�szakemberek�és�munkaköreinek�megismerése�� Vendégek�tájékoztatása,�információnyújtás�� Kommunikációs�helyzetek�gyakorlása� A�létesítmény�infrastruktúrájának�megismerése� A�létesítmény�üzemeltetésével�kapcsolatos�részfeladatok�megoldása� A�létesítmény�adminisztrációs�rendszerének�megismerése Adminisztratív�feladatok�ellátása Számítástechnikai�és�irodatechnikai�eszközök�alkalmazása�� A�létesítmény�pénzkezelési�szabályainak�megismerése� Pénzkezelési�feladatok�ellátása

25.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Fitness�és�wellness�létesítmények

25.5. A tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10338-12 azonosító�számú

Speciális�óratípusok�és�foglalkozásformák

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 10338-12 azonosító� számú� Speciális� óratípusok� és� foglalkozásformák megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Speciális�óratípusok�

elmélet

Speciális�óratípusok�

gyak

orl

at

FELADATOK Alkalmazza�az�edzéselméleti�és�módszertani�ismereteket� x x Felhasználja�a�test�és�lélek�összhangjára�törekvő,�tudatos�mozgásformák�történelmileg�kialakult�irányzatait�

x x

Alkalmazza�az�egyes�célcsoportokra�vonatkozó�élettani�és�lélektani�ismereteket�

x x

Közreműködik�a�csoportkohézió,�a�jó�csoportlégkör�megteremtésében�

x

Szakszerűen�ismerteti�az�egyes�órafajták�sajátosságait x Közvetlen�kapcsolatot�teremt�a�vendégekkel x Empatikus�kommunikációt�folytat x Értékeli�a�résztvevők�tevékenységét x Felismeri�a�helytelen�végrehajtási�módokat,�a�hibákat�kijavítja�

x x

Felhasználja�a�jóga�mozgásanyagát�a�fittségi�programokban

x x

Zenés-csoportos�teremkerékpár-órákat�vezet x x Táncos�fitness�órákat�tart x x Küzdősportos�és�harcművészeti�elemeket�ötvöző�csoportos�fitness�órákat�tart

x x

Csoportos gyereksport-foglalkozásokat�vezet� x x Csoportos�szenior�tréningeket�vezet x x Szakmai�tanácsot�ad�a�működési�körét�érintő�kérdésekben�� x Különös�figyelmet�fordít�kompetenciahatáraira,�kizárólag�azon�belül�tevékenykedik�

x x

Rugalmasan�alkalmazkodik�a�hazai�is�nemzetközi�fitness�trendek�változásához

x

SZAKMAI ISMERETEK Zenés-csoportos�teremkerékpár-órák x x Táncos�fitnesstermi�óratípusok x x Küzdősport�és�harcművészeti�mozgásformákra�épülő�fitness�óratípusok�

x x

Pilates-módszer,�pilates�irányzatok� x x Talajon�végzett,�csoportos�pilates�gyakorlatok� x x Jóga� irányzatok,� a� jóga�mozgásanyagának� felhasználása� a�fitness programokban

x x

Kiscsoportos�jóga�órák�a�fitness�szektorban x x

Gyermekfoglalkozások�módszertana� x x Gyermeksport-foglalkozások� x x Gyerek aerobik x x A�szenior�foglalkozások�módszertana x x Csoportos�szenior�tréning� x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Motoros�készség x Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x x Sportszerek�és�sporteszközök�célirányos�alkalmazása x Köznyelvi�és�szakmai�beszédkészség� x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fittség x Mozgáskoordináció x Türelmesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Motiváló�készség x Prezentációs�készség x Irányítási�készség� x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelemmegosztás� x Kreativitás,�ötletgazdagság x x Körültekintés,�elővigyázatosság x

26. Speciális�óratípusok elmélet tantárgy 31 óra/31 óra* * 9–13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

26.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�speciális�óratípusok� tantárgy� tanításának� célja,�hogy�a� tanulók�elsajátítsák�a� speciális�fittségi�programok�tervezéséhez�és�vezetéséhez�szükséges�elméleti�ismereteket.�A�tanulók�megismerik� a� gyermekkor� és� az� időskor� testi,� lelki,� szociális� jellemzőit,� az� alternatív�mozgásformák�élettani�és�filozófiai�hátterét.

26.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

26.3. Témakörök 26.3.1. Speciális�fittségi�programok

A gyermekkor szakaszai Szervrendszerek�fejlődése�óvodáskorban�(3–6�éves�kor�között) Az�óvodáskor�terhelés-élettani�jellemzői� Az�óvodáskor�fejlődés-lélektani�sajátosságai Motoros�képességek�fejlesztése�óvodáskorban� Mozgástanulás,�mozgástanítás�óvodáskorban� A�sportfoglalkozások�fajtái�óvodáskorban�

Sportfoglalkozások�szervezése�óvodásoknak� Az�óvodások�sportfoglalkozásainak�felépítése,�gyakorlatanyaga Mozgásos�játékok�fajtái A�gimnasztika�mozgásrendszerének�alkalmazása�az�óvodáskorban� Az�óvodás�sportfoglalkozások�vezetésének�módszertana� Szervrendszerek�fejlődése�kisiskoláskorban�(6–10�éves�kor�között) A kisiskoláskor�terhelés-élettani�jellemzői� A�kisiskoláskor�fejlődés-lélektani�sajátosságai Motoros�képességek�fejlesztése�kisiskoláskorban� Mozgástanulás,�mozgástanítás�kisiskoláskorban� A�sportfoglalkozások�fajtái�kisiskoláskorban� Sportfoglalkozások�szervezése�kisiskolásoknak� A�kisiskolások�sportfoglalkozásainak�felépítése,�gyakorlatanyaga� A�kisiskolás�sportfoglalkozások�vezetésének�módszertana� Baleset-megelőzés�a�gyermeksport-foglalkozásokon� Elsősegélynyújtás�a�gyermekbaleseteknél� Élettani,�lelki�és szociális�változások�időskorban� Az�időskor�terhelés-élettani�specifikumai� A zenés-csoportos�teremkerékpár-órák�felépítése�és�mozgásanyaga� A�táncos�fitness termi�óratípusok�fajtái�és�sajátosságai� Küzdősport� és� harcművészeti� mozgásformákra� épülő� fitness óratípusok� fajtái� és�sajátosságai� A pilates-módszer�lényege,�az�egyes�pilates�irányzatok�specifikumai�� Jóga�tradíció�alapjai,�jógairányzatok� A�jóga�mozgásanyagának�felhasználása�a�fitness�programokban�portos�szenior�órák�felépítése�és�mozgásanyaga

26.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

26.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

27. Speciális�óratípusok�gyakorlat tantárgy 124 óra/124 óra* * 9–13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

27.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� speciális� óratípusok� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� képessé�váljanak� a� követelményrendszerben� szereplő� foglalkozásformák� szakszerű� levezetésére,�az�óra�jellegének�megfelelő�mozgásformák�helyes�kivitelezésére,�a�hibák�kijavítására,�a�motiváció�fenntartására,�és�a�fittségi�program�rekreációs�hatásának�megteremtésére.

27.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

27.3. Témakörök

27.3.1. Gyermek- és�szeniorfoglalkozások Általános� bemelegítés� a� gimnasztika� mozgásanyagával� óvodáskorban,�kisiskoláskorban,�időskorban� Koordinációs� és� kondicionális� képességek� fejlesztése� szabadgyakorlati� alapformájú�gyakorlatokkal�óvodáskorban,�kisiskoláskorban,�időskorban�� Motoros�képességek�fejlesztése�különböző�eszközökkel�(lufi,�labda,�zsámoly,�karika,�babzsák,� bordásfal,� ugrókötél, pad,� instabil� eszközök,� óriáslabda,� rugalmas�ellenállások stb.)�óvodáskorban,�kisiskoláskorban,�időskorban Motoros� képességek� fejlesztése� játékokkal� (utánzó� játékok,� fogójátékok,�dobójátékok,�sor- és�váltóversenyek stb.)�óvodás- és�kisiskoláskorban� Tartásjavító�gerinctorna�az�életkori�sajátosságoknak�megfelelően� Aerobik�jellegű�óra�(órarész)�az�életkori�sajátosságoknak�megfelelően Táncos�mozgáselemek�alkalmazása�az�életkor-specifikus�foglalkozásokon

27.3.2. Egyéb�óratípusok Zenés-csoportos�teremkerékpár-órák� Táncos�fitness�órák� Küzdősportos�és�harcművészeti�mozgásformákra�épülő�fitness�órák� Talajon�végzett,�csoportos�pilates�gyakorlatok� Jóga-alapelemeket�tartalmazó�fitness�órák� Minden� óratípus� esetében:� a� stílusra� jellemző� bemelegítő,� a� fő� részt� tartalmazó� és�levezető� gyakorlatok� összeállítása,� a� mozgáselemek� helyes� technikai� végrehajtása,�óravezetés�gyakorlása:�utasítások,�számolás,�hibajavítás,�motiválás

27.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Fitness terem�és�tornaterem

27.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

2.112.

S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V

a

IX. GÉPÉSZET

ágazathoz�tartozó

54 523 04

MECHATRONIKAI TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(az52 522 04VILLAMOS�BERENDEZÉS�SZERELŐ�ÉS�ÜZEMELTETŐ

mellék-szakképesítéssel)

I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési�kerettanterv

– a�nemzeti�köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,

valamint

– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,

– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és

– a� nemzetgazdasági� miniszter� hatáskörébe� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló�27/2012. (VIII. 27.) NGMrendelet

alapján�készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 523 04 Szakképesítés�megnevezése:�Mechatronikai technikus A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�5. Gépészet Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�IX. Gépészet Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:

– 5� évfolyamos� képzés� esetén:a� 10.� évfolyamot� követően� 140 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�

– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra. III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei

Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai�előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�— IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

– –

– – Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai�és�vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Lego robot vagy�más�egyszerűen�programozható�robot vagy Microbit. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.

Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

9.�évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10.�évfolyam 12�óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140�óra

11.�évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 140�óra

12.�évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2729�óra

Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola� akkor� a� 11.�évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év

Ögy. 160�óra

2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2237�óra

(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a� szakgimnázium 9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra� meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)

1.�számú�táblázat A szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakképesítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�kapcsolódása

4 4 6 6

140

4 7

140

11 1 11 20 16,5 14,5

160

11 20

Összesen 8 12 11 12 31 31 31

11499-12 Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II. fő�szakképesítés 0,5 0,5

11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I. fő�szakképesítés 2 2

10163-16�Gépészeti�munkabiztonság�és�környezetvédelem

Munkavédelem fő�szakképesítés 0,5 0,5

Elsősegélynyújtás�gyakorlata

fő�szakképesítés 0,5 0,5

10172-12��Mérőtermi�feladatok

Műszaki�mérés fő�szakképesítés 2 2

Műszaki�mérés�gyakorlata

fő�szakképesítés 2 2

11572-16 Mechatronikai alapozó�feladatok

Mechatronikai�alapozó�feladatok

fő�szakképesítés 3,5 4 4+1* 11+1* 14

Mechatronikai�alapozó�feladatok gyakorlata

fő�szakképesítés 3,5 4 2 1 12

11582-16�Hajtástechnikai�alapok

Villamos�gépek�alapjai 52 522 04

Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

Villamos�gépek�és�hajtások�gyakorlata

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

11583-17 Villamos biztonságtechnikai�alapok

Villamos biztonságtechnika

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

Hibavédelem�a�gyakorlatban

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

11584-16�Vezérléstechnikai�alapok

Irányítástechnika 52 522 04

Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

Irányítástechnikai�gyakorlatok

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

PLC�alkalmazása�gyakorlat

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

11585-17�A�kapcsolószekrények�szerelése

Készülékismeret 52 522 04

Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

Kapcsolószekrények�szerelési�gyakorlat

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

11500-12�Munkahelyi�egészség�és�biztonság

Munkahelyi�egészség�és�biztonság

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

10190-12 Mechatronikai gépészeti�feladatok

Mechatronikai�gépészeti�feladatok

fő�szakképesítés 4 4

Mechatronikai�gépészeti�feladatok gyakorlata

fő�szakképesítés 5 13 13

10191-12 Mechatronikai villamos feladatok

Mechatronikai villamos feladatok

fő�szakképesítés 4,5 4,5

Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata

fő�szakképesítés 7 7

A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.

2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Szakgimnáziumi�képzés�

9

-12.�o.�összes�óraszáma

Nem�a�főszakképesítésre�

fordítandó�órakeret

Főszakképesítés�

9-12.�o.�összes�óraszáma

5/13.

Főszakképesítés�

9-13.�o.�összes�óraszáma

1/13. 2/14.

A�két�évfolyamos�szakképzés�

összes�óraszáma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakképe-

sítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�

kapcsolódása

144 144 216 216 140

144 252 140

341 31

1488 453 1035

340 620

1995

595 468 160

340 620

2023

Összesen 288 432 396 372 960 1063 960

Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1185�óra�(43,4�%)

935�óra�(42,8�)

Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1543�óra�(56,6�%) 1088�óra�(57,2�)

114

99-1

2

Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II.

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek

0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése

0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

114

98-1

2

Foglalkoztatás�I.�(érettségire�

épülő�képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I.

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés�1

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés�2

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés

0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói�szókincs

0 23 23 0 0 23 0 23

101

63-16�Gépészeti�munkabiztonság�és�

környezetvédelem

Munkavédelem

fő�

szakképesítés

18 0 0 0 0 0 0 0 18 0 18 0 0 18 18 0 0 0 18

Munkabiztonság 9 9 9 9 0 0 0 9

Tűzvédelem 4 4 4 4 0 0 0 4

Környezetvédelem 5 5 5 5 0 0 0 5

Elsősegélynyújtás�gyakorlata

fő�szakképesítés

0 18 0 0 0 0 0 0 18 0 18

0 0 18 0 18 0 0 18

Elsősegélynyújtás�alapjai

6 6 6 0 6 0 0 6

Munka�és�környezetvédelem�a gyakorlatban

6 6 6 0 6 0 0 6

Sérülések�ellátása 6 6 6 0 6 0 0 6

101

72-12��Mérőtermi�feladatok

Műszaki�mérés

fő�szakképesítés

0 0 72 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Geometriai mérések

20 20 20 20 0 0 0 20

Anyagvizsgálatok 20 20 20 20 0 0 0 20

Villamos�mérések 20 20 20 20 0 0 0 20

Összetett�mechanikai-, technológiai�vizsgálatok

12 12 12 12 0 0 0 12

Műszaki�mérés�gyakorlata

fő�szakképesítés

0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 72

0 0 72 0 72 0 0 72

Geometriai mérések

18 18 18 0 18 0 0 18

Villamos�mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Anyagvizsgálat 12 12 12 0 12 0 0 12

Nagypontosságú�mérések

12 12 12 0 12 0 0 12

Szerszámgépek�pontossági�vizsgálata

6 6 6 0 6 0 0 6

Mec

hat

ron

ikai

alapozó�

Mechatronikai alapozó�feladatok

fő�

szakképesítés

126 0 144 0 144+36* 0 341+31* 0 755+67* 0 482

0 0 482 505 0 0 0 505

Műszaki�matematika

18 18 36 36 36 0 0 0 36

Géprajz 36 36+ 36* 93 165+36* 36 36 0 0 0 36

Anyagismeret�és�technológia

72 46 118 118 125 0 0 0 125

Elektrotechnika 72 93 65 119 127 0 0 0 127

Műszaki�mechanika

54 54 54 54 0 0 0 54

Gépelemek 108 109+31* 217+31* 119 127 0 0 0 127

Mechatronikai alapozó�feladatok�gyakorlata

fő�szakképesítés

0 126 0 144 0 72 0 31 373

0 373

0 0 373 0 378 0 0 378

Géprajz�gyakorlat 54 54 54 0 54 0 0 54

Kézi�forgácsolás 72 72 72 0 72 0 0 72

Műszaki�informatika

72 72 72 0 72 0 0 72

CAD�rajzolás 72 72 72 0 72 0 0 72

Gépelemek�szerelése

72 72 72 0 72 0 0 72

Elektrotechnika gyakorlat

31 31 31 0 36 0 0 36

115

82

-16�Hajtástechnikai�alapok

Villamos�gépek�alapjai

52 5

22 0

4 Villamos�berendezés�

szerelő�és�üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0 90 0

0 0 90 0 0 0 0 0

Villamos�gépek�telepítése

42 0 0 0 0 0

Aszinkron motorok üzemi�jellemzői

24 0 0 0 0 0

Egyenáramú�gépek�üzemi�jellemzői

24 0 0 0 0 0

Villamos�gépek�és�hajtások�gyakorlata

52 5

22

04

Villamos�berendezés�szerelő�és�

üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 0

0 0 72 0 0 0 0 0

Transzformátorok�üzemi�jellemzőinek�vizsgálata

12 0 0 0 0 0

Aszinkron motorok vizsgálata

12 0 0 0 0 0

Egyenáramú�motorok�vizsgálata

12 0 0 0 0 0

Hajtástechnika�a�gyakorlatban

36 0 0 0 0 0

115

83

-17��Villamos�biztonságtechnikai�alapok

Villamos biztonságtechnika

52

522

04

Villamos�berendezés�

szerelő�és�üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0 54 0

0 0 54 0 0 0 0 0

Alapfogalmak

24 0 0 0 0 0

Készülék�és�műszerismeret

17 0 0 0 0 0

Szabványok�és�előírások

13 0 0 0 0 0

Hibavédelem�a�gyakorlatban

52

522

04

Villamos�berendezés�szerelő�és�

üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0

36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Táplálás�a�védelem�önműködő�lekapcsolásával

16 0 0 0 0 0

Védővezetőt�nem�igénylő�hibavédelem�vizsgálata

10 0 0 0 0 0

Villamos�hálózatok�ellenőrzése

10 0 0 0 0 0

115

84-16�Vezérléstechnikai�alapok

Irányítástechnika

52 5

22

04

Villamos�berendezés�

szerelő�és�üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 0 0 15 0 0 0 0 0

Irányítástechnikai�alapfogalmak

5 0 0 0 0 0

Vezérlés�alapjai�és�készülékei

5 0 0 0 0 0

Szabályozás�alapjai�és�készülékei

5 0 0 0 0 0

Irányítástechnikai�gyakorlatok

52 5

22

04

Villamos�berendezés�szerelő�

és�üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Egyszerű�vezérlési�feladatok

15 0 0 0 0 0

Egyszerű�szabályozási�feladatok

8 0 0 0 0 0

Nem villamos mennyiségek�mérése

8 0 0 0 0 0

PLC�alkalmazása�gyakorlat

52

522

04

Villamos�berendezés�

szerelő�és�üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0

62 0

0 0 62 0 0 0 0 0

PLC a gyakorlatban

62 0 0 0 0 0

1158

5-17�A�kapcsolószekrények�szerelése

Készülékismeret

52

522

04

Villamos�berendezés�

szerelő�és�üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Kapcsolószekrények�jellemzői

10 0 0 0 0 0

Kapcsolószekrények�készülékei

21 0 0 0 0 0

Kapcsolószekrények�szerelési�gyakorlat

52

522

04

Villamos�berendezés�szerelő�és�

üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0

0 0 62 0 0 0 0 0

Motorvezérlések

10 0 0 0 0 0

Szekrények�kialakítása

10 0 0 0 0 0

Készülékek�elhelyezése,�bekötése�és�beállítása

22 0 0 0 0 0

Kábelszerelés

10 0 0 0 0 0

Biztonságtechnika

10 0 0 0 0 0

115

00-12�Munkahelyi�egészség�és�biztonság

Munkahelyi�egészség�és�biztonság

52

522

04

Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi�alapismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek kialakítása

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés�személyi�feltételei

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök�biztonsága

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti�hatások

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi�jogi�ismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0

101

90-12�Mechatronikai�gépészeti�feladatok

Mechatronikai gépészeti�feladatok

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

124 0 124 0 0 124 0 124

Műszaki�dokumentáció

0 62 62 0 0 62 0 62

Mechatronikai szerkezetek építőelemei

0 31 31 0 0 31 0 31

Ipari�gyártórendszerek 0 31 31 0 0 31 0 31

Mechatronikai gépészeti�feladatok�gyakorlata

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 180 0 0 180

0 0

0 403 403 0 0 0 403 403

Pneumatika, hidraulika gyakorlat

180 180 186 186 0 0 0 186 186

Szerelés 0 155 155 0 0 0 155 155

Karbantartás 0 62 62 0 0 0 62 62

101

91-1

2 M

ech

atro

nika

i vi

llam

os f

elad

atok

Mechatronikai villamos feladatok

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

139 0 139 0 0 139 0 139

Villamos�gépek 0 15 15 0 0 15 0 15

Elektronika 0 16 16 0 0 16 0 16

Ipari elektronika 0 15 15 0 0 15 0 15

Hajtástechnika 0 31 31 0 0 31 0 31

Ipari�automatizálás 0 31 31 0 0 31 0 31

PLC technika 0 31 31 0 0 31 0 31

Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 217 217 0 0 0 217 217

Villamos hajtástechnika�gyakorlat

0 72 72 0 0 0 72 72

Ipari automatika gyakorlat

0 72 72 0 0 0 72 72

PLC technika gyakorlat

0 73 73 0 0 0 73 73

3.�számú�táblázat A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:

52 522 04 Villamos�berendezés�szerelő�és�üzemeltető

453�óra

Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.

A

11499-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�II.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�II.

FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x

SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége

x

Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)

x

Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései

x

A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�

x

A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15 óra/15 óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.

1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —

1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a� munka� törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka

1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése.

Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő�álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP). Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék�és�nyugdíj� előtti�álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ)�szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai).� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.

1.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

11498-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�I.�

(érettségire�épülő�képzések�esetén)

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)

x

alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt

x

szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik

x

idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez

x

munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven:

szakmai önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése

x

egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai

x

közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok

x

a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven

x

Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi�magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x

2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62 óra/62 óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.

2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 64� tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek

2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1 A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon� gondot� a�múltra,� illetve�a� jövőre�vonatkozó�kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az� igeidők� helyes� begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� tanuló� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven feltett kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a tanuló�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�

olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás�nyelvi�készségfejlesztő�blokk�során�a� tanuló�rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�tanuló� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:

- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés��

Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után�lehetséges.�Cél,�hogy�a�témakör�végére�a� tanuló�folyékonyan�tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.

2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.

2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

10163-12 azonosító�számú

Gépészeti�munkabiztonság�és�környezetvédelem

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10163-16 azonosító�számú�Gépészeti�munkabiztonság�és�környezetvédelem.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Munkavédelem

Elsősegélynyújtás�

gy

ako

rlat

a

FELADATOK Betartja�és�betartatja�a�munka-, baleset-, tűz- és�környezetvédelmi jogszabályokat,�előírásokat,�valamint�a�szakmára�és�egyéb�szerelési-javítási�technológiára�vonatkozó�előírásokat

x x

A�munkaterületet�és�munkakörnyezetet�a�biztonságos�munkavégzésnek�megfelelően�alakítja�ki

x x

Betartja�a�veszélyes�anyagok�és�hulladékok kezelésére,�tárolására�vonatkozó�szabályokat

x x

Együttműködik�a�munka-,�tűz- és�környezetvédelemmel�kapcsolatos�események�kivizsgálásában

x x

Jelzi�a�tüzet,�részt�vesz�az�oltásban x x Betartja�a�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat

x x

Részt�vesz�a�mentésben,�elsősegélyt�nyújt x x SZAKMAI ISMERETEK

Környezetvédelmi,�tűzvédelmi�és�munkavédelmi�szabályok

x x

A�munkáltatók�és�a�munkavállalók�jogai�és�kötelezettségei

x

A�munkahely�biztonságos�kialakításának�követelményei

x x

A�gépek,�berendezések,�szerszámok�használati�és�kezelési�utasításai

x

Villamos�berendezések�biztonságtechnikája x x Az�anyagmozgatás,�anyagtárolás�szabályai x x Egyéni�és�kollektív�védelmi�módok x Munkabiztonsági�szimbólumok�értelmezése

x

Elsősegélynyújtási ismeretek x Munkavégzés�szabályai x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Munkabiztonsági�eszközök,�felszerelések�használata

x

Információforrások�kezelése x Munkabiztonsághoz�kapcsolódó�jelképek,�szimbólumok,�színjelölések�értelmezése

x x

Gépek,�berendezések,�szerszámok�szakszerű�használata

x

Elsősegélynyújtás x x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Döntésképesség x x Határozottság x x Felelősségtudat x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x Irányítási�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelem-összpontosítás x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x

3. Munkavédelem tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

3.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Munkavédelem� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja,� hogy� elősegítse� a� tanulók�munkavégzésének� balesetmentes� és� biztonságos� kialakítását,� valamint� az� önálló�gondolkodásra�való�nevelését.�Tegye�képessé�a�tanulókat�a�munka�világának,�ezen�belül�a�munkavédelem�jellemzőinek�és�működésének�megértésére.

3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

3.3. Témakörök 3.3.1. Munkabiztonság� A�munkavédelem�fogalma,�célja. A�munkavédelem�területei. A�baleset�és�a�munkahelyi�baleset�fogalma. A�munkahelyi�balesetek�és a�foglalkozási�megbetegedések�fajtái. Veszélyforrások�kialakulása. Személyi�védőfelszerelésekkel�szemben�támasztott�követelmények. A�munkavédelmi�oktatás�dokumentálása. A�munkabalesetek�bejelentése,�nyilvántartása�és�kivizsgálása. Kockázatelemzés�fogalmai,�kockázatelemzés,�kockázatértékelés. A�munkahelyen�alkalmazott�biztonsági�jelzések. A�munkavégzés�fizikai�ártalmai. Zaj- és�rezgésvédelem. Munkahelyi�klíma,�a�helyiség�hőmérséklete,�a�levegő�nedvességtartalma. A�munkahelyek�megvilágítása,�a�természetes�fény. A�színek�kialakítása. A�gázhegesztés�és�az�ívhegesztés�biztonsági�előírásai. Anyagmozgatás,�anyagtárolás�szabályai. Villamos�berendezések�biztonságtechnikája. Egyéni�és�kollektív�védelem. Munkaegészségügy. Kockázatbecslés. Kockázatértékelés. Időszakos�biztonsági�felülvizsgálat. Soron�kívüli�munkavédelmi�vizsgálat. Jelző�és�riasztóberendezések. Megfelelő�mozgástér�biztosítása. Elkerítés,�lefedés. Tároló�helyek�kialakítása. Munkahely�padlózata.

3.3.2. Tűzvédelem� Általános�tűzvédelmi�ismeretek. Tűzveszélyességi osztályok,�jelölésük. Tűzveszélyes�anyagok.

Tűzveszélyes�anyagok�tárolása. Tűzveszélyes�anyagok�szállítása. Tűzveszélyes�anyagok�dokumentálása. Az�égés�feltételei,�az�anyagok�éghetősége. Tűzveszélyes�tevékenységek. Tűzvédelmi�szabályzat. A�tűzjelzés. Teendők�tűz�esetén. Veszélyességi�övezet. Áramtalanítás. Tűzoltás�módjai.� Tűzoltó�eszközök. Tűzoltó�eszközök�tárolása�beltérben. Tűzoltó�eszközök�tárolása�kültereken. Porral�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Vízzel�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Habbal�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Halonnal�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei. Szén-dioxiddal�oltó�tűzoltó�készülékek,�alkalmazásának�feltételei.� Oltóhatás. Tűzmegelőzés. Tűzjelzés. Gépek, berendezések�tűzvédelmi�előírásai. Tüzelő- és�fűtőberendezések�elhelyezésének�tűzvédelmi�előírásai. Műszaki�mentés. Elektromos�kábelek�elhelyezése,�elvezetése. Hő�és�füstelvezető�berendezések. Jelzőtáblák. Feliratok. Irányfények. Tűzgátló�nyílászárók. Tűzvédő�festékek. Dokumentációk.

3.3.3. Környezetvédelem� A�környezetvédelem�területei. Természetvédelem. Vízszennyezés�vízforrások. A�levegő�jellemzői,�a�levegőszennyezés. Globális�felmelegedés�és�hatása�a�földi�életre. Hulladékok�kezelése,�elkülönített�(szelektív)gyűjtése, tárolása. Hulladékgyűjtő�szigetek. Gyűjtőhelyek�kialakítása. Veszélyes�hulladékok�tárolása. Veszélyes�hulladékok�begyűjtése. Veszélyes�hulladékok�feldolgozása. Hulladékok�feldolgozása. Hulladékok�újrahasznosítása. Hulladékok�végleges�elhelyezése. Hulladékok�lebomlása.

Az�ipar�hatása�környezetre. Megújuló�energiaforrások. Levegőszennyezés. Zajszennyezés. Hőszennyezés. Fényszennyezés. Talajszennyezés. Nehézfémek. Vízszennyezés. Szennyvízkezelés. Környezetszennyezés�egészségi�hatásai. Fontosabb�környezetvédelmi�jogszabályok. Fontosabb�Európai�Uniós�jogszabályok. Fémiparban�keletkező�szennyezőanyagok. Hűtő-,�kenő-,�mosófolyadékok�felhasználása. Hűtő-,�kenő-,�mosófolyadékok�tárolása. Az�elhasználódott�hűtő-,�kenő-,�mosófolyadékok�hulladékkezelése. Az épített�környezet�védelme. Munkahelyi�környezet�természetbarát�kialakítása.

3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti értékeléssel.

4. Elsősegélynyújtás�gyakorlata tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Elsősegélynyújtás� gyakorlata tantárgy� alapvető� célja,� hogy� a�munkavégzés� alatt� és azon� kívül� is� a� tanulók� képesek� legyenek� felismerni� a� balesetek� során� keletkezett�sérüléseket�és�képesek�legyenek�az�elsősegélynyújtás�elvégzésére.

4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A kötelező�komplex�természettudományos�tantárgy�témakörökben�tanult�ismeretek.

4.3. Témakörök 4.3.1. Az�elsősegélynyújtás�alapjai Mentőhívás�módja. Teendők�a�baleset�helyszínén. Elsősegély�nyújtásának�korlátai. A�baleseti�helyszín�biztosítása. Vérkeringés,�légzés�vizsgálata. Heimlich-féle�műfogás. Rautek-féle�műfogás. Elsősegélynyújtás�vérzések�esetén.

Életveszély�elhárítása. Újraélesztés.� Mellkasnyomás�technikája� Légútbiztosítás�lehetőségei. Légút�akadály-mentesítése. Lélegeztetés. Fizikális�vizsgálat. Stabil oldalfekvő�helyzet�alkalmazása. Az�eszméletlenség�veszélyei. A�sokk�tünetei,�veszélyei,�ellátása.� Idegen�test�eltávolítása�szemből,�orrból,�fülből. Agyrázkódás�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Koponyasérülés�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Bordatörés�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Végtagtörések. Hasi�sérülések.� Gerinctörés�tünetei,�veszélyei,�ellátása. Áramütés�veszélyei. Áramütött�személy�megközelítése. Áramtalanítás. Áramütött�személy�ellátása. Égési�sérülés�súlyosságának�felmérése,�ellátása. Fagyás,�tünetei, veszélyei�és�ellátása. Mérgezések�tünetei,�fajtái,�ellátása. Leggyakrabban�előforduló�mérgezések. Marószerek�okozta�sérülések�veszélyei,�ellátása. Rosszullétek. Ájulás�tünetei,�ellátása. Epilepsziás�roham�tünetei,�ellátása. Szív�eredetű�mellkasi�fájdalom�tünetei,�ellátása. Alacsony�vércukorszint�miatti�rosszullét�tünetei,�ellátása.

4.3.2. Munka- és�környezetvédelem�a�gyakorlatban� Veszélyforrások�kialakulása. Személyi�védőfelszerelésekkel�szemben�támasztott�követelmények. Személyi�védőfelszerelések�helyének�meghatározása,�tárolása. A�munkavédelmi�oktatás�dokumentálása. A�munkabalesetek�bejelentése,�nyilvántartása�és�kivizsgálása. Kockázatelemzés�fogalmai,�kockázatelemzés,�kockázatértékelés. A�munkahelyen�alkalmazott�biztonsági�jelzések. A munkahelyen alkalmazott� biztonsági� jelzések� helyének� meghatározása,�elhelyezése. A�megfelelő�biztonsági�jelzés�kiválasztása. A�munkavégzés�fizikai�ártalmai. Zaj- és�rezgésvédelem. Zaj�és�rezgésvédelem�védőeszközeinek�fajtái,�alkalmazásuk. Munkahelyi�klíma,�a�helyiség�hőmérséklete,�a�levegő�nedvességtartalma. A�munkahelyek�megvilágítása,�a�természetes�fény. A�színek�kialakítása. A�gázhegesztés�és�az�ívhegesztés�biztonsági�előírásai.

Hegesztő�munkahelyek�kialakítása,�védő�eszközök�alkalmazása. Anyagmozgatás,�anyagtárolás�szabályai. Anyagmozgatás� gépeinek,� eszközeinek� biztonságos� használata,� védőeszközök�alkalmazása. Villamos� berendezések� biztonságtechnikája,� speciális� védőeszközök� bemutatása,�használata. Egyéni�és�kollektív�védelem. Munkaegészségügy. Kockázatbecslés. Kockázatértékelés. Időszakos�biztonsági�felülvizsgálat. Soron�kívüli�munkavédelmi�vizsgálat. Jelző�és�riasztóberendezések. Megfelelő�mozgástér�biztosítása. Elkerítés,�lefedés. Tároló�helyek�kialakítása. Munkahely�padlózata. Gépek�védőburkolatainak�kialakítása,�elhelyezése.

4.3.3. Sérülések�ellátása Sebellátás. Hajszáleres�vérzés. Visszeres�vérzés. Ütőeres�vérzés. Belső�vérzések�és�veszélyei. Orrvérzés ellátása. Mérgezések:�gyógyszermérgezés,�szénmonoxid�(CO)�mérgezés,�metilalkoholmérgezés. Csontok,�ízületek�sérülései: rándulás,�ficam,�törés. Fektetési�módok. Idegen�test�szemben,�orrban,�fülben. Elsősegélynyújtó�feladata�veszélyes�anyagok�okozta�sérülések�esetén. Elsősegélynyújtó�feladatai�villamos�áram�okozta�sérülések�esetén. Az�eszméletlenség�fogalma,�tünetei,�leggyakoribb�okai,�következményei. Az�eszméletlenség�ellátása. A�vérzésekkel�kapcsolatos�ismeretek. A sokk�fogalma�és�formái. A�termikus�traumákkal,�hőártalmakkal�kapcsolatos�ismeretek. Az�ízületi�sérülések�formái,�tünetei�és�ellátásuk�módja. A�csontsérülések�formái,�tünetei�és�ellátásuk�(fektetési�módok). A�hasi�sérülés�formái,�tünetei�és�ellátásuk�módjai. A�kimentés�fogalma�és�betegmozgatással�kapcsolatos�ismeretek. A�mérgezések�fogalma,�tünetei�és�ellátásuk�módja. A�belgyógyászati�balesetek�(áramütés). A leggyakoribb�belgyógyászati�kórképek,�tüneteik�és�ellátásuk.

4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem, szaktanterem,�tanműhely

4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja

A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

10172-12 azonosító�számú

Mérőtermi�feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10172-12 azonosító� számú� Mérőtermi� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Műszaki�mérés

Műszaki�mérés�

gya

korl

ata

FELADATOK Metrológiai�alapfogalmakat�ismer,�mérési�eljárásokat�alkalmaz

x x

A munkadarabok geometriai�méreteinek�gyártásközi�és�végellenőrzését�végzi

x x

Kézi�és�gépi,�mechanikai�és�optikai�mérőeszközökkel�mér

x x

Idomszerrel�ellenőriz x x Felületi�érdességet�mér x x Alak- és�helyzetméréseket�végez x x Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálatát�végzi

x x

Villamos�alapméréseket�végez x x Részt�vesz�a�minőségbiztosítási�rendszer�kidolgozásában�és�működtetésében

x x

A�gyártás�során�használt�valamennyi�mérőeszköz�nyilvántartását�vezeti,�kalibrálását�elvégzi,�hitelesítésükről�gondoskodik

x x

Részt�vesz�a�minőségügyi�rendszerhez�tartozó�képességvizsgálatok�végrehajtásában

x x

SZAKMAI ISMERETEK Géprajzi�ábrázolás�szabályai x x Alkatrészrajzok�kiviteli�előírásai x x Ábrázolási�jelképek x x Számítógépes�alkalmazások�lehetőségeinek�ismerete,�használata�a�műszaki�dokumentációk�készítésénél

x x

A�mért�jellemzők�rögzítési,�kiértékelési,�a�vizsgált�anyag,�félgyártmány,�alkatrész,�gépegység,�szerkezet�minősítési�szempontjai

x x

Mechanikai�és�mikroszkópos�anyagvizsgálatok

x x

Műszaki�mérés�eszközeinek�ismerete x x Mérési�hiba x x Hosszméretek,�szögek�mérése�és�ellenőrzése

x x

Dugós�és�villás�idomszerek�méretezése x x Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése

x x

Felületi�érdesség�mérése x x Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálatának�ismerete

x x

Villamos�multiméter�ismerete x x Lakatfogó�ismerete x x Vezeték�folytonosság/szakadás�mérése x x Villamos�motorok�tekercs/testzárlat�mérése x x Ellenállás�mérése x x Feszültség�AC/DC�mérése x x Áramerősség�mérése�az�áramkör�megbontásával

x x

Áramerősség�mérése�az�áramkör�megbontása�nélkül

x x

Statisztikai�gyártásellenőrzés x x Minőségbiztosítás x x Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálata x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépipari�mérőeszközök�használata x x Villamos�mérőeszközök�használata x x Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önállóság x Precizitás x Megbízhatóság x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x Határozottság x x Irányítási�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Logikus�gondolkodás x x Rendszerező�képesség x

5. Műszaki�mérés tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

5.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Műszaki� mérés� elméleti� tantárgy� tanításának� célja� a� műszaki� életben� előforduló� és�alkalmazott� mérések� megismertetése.� Ismerjék� a� tanulók� a� mechanikai,� villamos�műszereket� és� méréstechnikai� eszközök� használatát,� a� villamos� jellegű� mérőműszerek�alkalmazását,�Képesek�legyenek�a�mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos-, optikai és� anyagvizsgálati� mérési� eredmények� dokumentálására.� A� dokumentáció� során�használják� a� megismert� táblázatkezelő� programot� a� mért� és� számított� eredmények�rögzítésére,�az�összefüggések�szemléltetésére.

5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika,�műszaki�informatika,�matematika,�fizika

5.3. Témakörök 5.3.1. Geometriai�mérések� Mérés,�ellenőrzés�fogalma�és�folyamata,�metrológiai�alapfogalmak. A�mérés-,�ellenőrzés�dokumentációja,�alkalmazása. Mérési�dokumentumok�jelentősége,�fajtái,�tartalma. Hiba�felvételezés,�hiba�megállapítás. Mérési�hibák. Műszaki�mérés�eszközeinek�ismerete. Mechanikus�és�digitális�mérőeszközök. Külső�felületek�mérésének�eszközei. Belső�felületek�mérésére�alkalmas�eszközök. Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálatának�ismerete. Mérőeszközök�kalibrálásának�módja. Hosszmérés,�szögmérés,�külső�és�belső�felületek�mérése. Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése. Idomszerek, kaliberek, etalonok. Dugós�és�villás�idomszerek�használata. A�munkadarabok�geometriai�méretei. Közvetlen�és�közvetett�mérési�eljárások. Kézi�és�gépi,�mechanikai�és�optikai�mérőeszközök. Optikai�mérőeszközök�szerkezeti�felépítése. Menetek,�fogaskerekek�mérése. Sík-,�merőlegesség-,�párhuzamosság-,�egytengelyűség-,�körkörösség�mérés�menete. Felületi�érdesség�mérése,�érdességmérő�etalon�használata. Érdességmérő�berendezések Mérési�hibák�és�kiküszöbölésük. A�gyártás�során�használt�mérőeszközök�nyilvántartása,�kalibrálása,�hitelesítése. Számítógépes�alkalmazások�használata�a�mérési�dokumentációk�készítésénél. Mérési�jegyzőkönyv�tartalma.

5.3.2. Anyagvizsgálatok Anyagvizsgálati�módok. Roncsolásos�anyagvizsgálatok,�szakítóvizsgálat,�keménység�vizsgálat.

Technológiai�próbák. Hajlító- és�hajtogató�vizsgálat. Lemezek�és�szalagok�hajtogatása. Törésvizsgálat. Szakítóvizsgálat. A�szakítógép�felépítése,�kezelése. Próbatestek,�kialakításuk. A�szakítóvizsgálat�kiértékelése. Hegesztett�kötések�hajlító�vizsgálata. Szívósság�vizsgálat,�a�fajlagos�ütőmunka�meghatározása Fárasztóvizsgálatok. A�keménységmérés�célja,�eljárásai,�berendezései. Metallográfiai�vizsgálat. Makroszkópos�és�mikroszkópos�vizsgálatok. A�fémvizsgáló�mikroszkóp�szerkezete. Roncsolás-mentes�anyagvizsgálatok�(folytonossági�vizsgálatok). Endoszkópos�vizsgálat. Folyadékbehatolásos�repedésvizsgálat. Mágnesezhető�poros�repedésvizsgálat. Ultrahangos�repedésvizsgálat. Radiográfiai�vizsgálatok.

5.3.3. Villamos�mérések Villamosipari�jelölések�és� szabványokalkalmazása. Mérőműszerek:

analóg műszerek, digitálisműszerek, panel�műszerek, multiméter, teljesítménymérő, lakatfogó, függvénygenerátor, impulzusgenerátor, oszcilloszkóp.

Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálata. A�mérés-,�ellenőrzés�dokumentációja. Mérési�dokumentumok�jelentősége,�fajtái,�tartalma. Mérési�jegyzőkönyv�készítésének�menete. Mérési�hiba. Egyen�és�váltakozó�áramú�áramkörök�mérése:

áramerősség�mérése�az�áramkör�megbontásával�és�anélkül, feszültségmérés, ellenállásmérés�egyenáramú�körben, ellenállások�váltakozó�áramú�körökben.

Villamos�gépek transzformátor�üresjárati�és�terhelés�mérése,�drop�mérése, három�fázisú�aszinkron�motor�mérése�(indítási�karakterisztika,�terhelés,�), egyfázisú�aszinkron�motor�mérése, egyenáramú�motorok�(�párhuzamos,�soros�és�vegyes�gerjesztés)�jelleggörbéje.

Minőségbiztosítás.

5.3.4. Összetett�mechanikai-,�technológiai�vizsgálatok A�sorozatmérés�eszközei�és�módszerei. Alak- és�helyzetmérések�végzése. Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálatának�végzése. Gépek,� berendezések� minőségképességének� vizsgálata:� géppontossági� vizsgálatok,�geometriai� méretek,� alakhűség,� helyzetek,� mozgáspályák� pontosságának� vizsgálata�(nem�statisztikai�módszer). A� minőségbiztosítási� rendszer� működtetése,� a� minőségügyi� rendszerhez� tartozó�képességvizsgálatok. Statisztikai� gyártásellenőrzés,� matematikai,� statisztikai� gyártásszabályozás:� előzetes�adatfelvétel,� statisztikai� jellemzők,� a� mért� értékek� átlaga,� mediánja,� terjedelme,�szórása. Számítógéppel�támogatott�sorozatmérések�(SPC). A�minőségbiztosításban�alkalmazott�korszerű�számítógépes�eszközök.

5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem

5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

6. Műszaki�mérés�gyakorlata tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Műszaki� mérés� gyakorlati� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� műszaki� életben�előforduló� és� alkalmazott� mérések� elméleti� megismertetését� követően� jártasságot�szerezzenek�a�tanulók�a�mérési�folyamatban�a�mérőeszközök�megfelelő�használatában.

6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� közismereti� kerettanterv� matematika,� fizika� témaköreinek� használata.� A� szakmai�modulok� közül� a� Mechatronikai� alapozó� feladatok� modul� valamint� a� Műszaki� mérés�elméleti�tantárgy�témaköreinek�ismerete.

6.3. Témakörök 6.3.1. Geometriai�mérések1 Mérési�eljárások�alkalmazása. Kézi�és�gépi,�mechanikai�és�optikai�mérőeszközökkel�való�mérés. Méret� és� alakhelyesség� ellenőrzése� tolómérővel,� mikrométerrel,� mérőórával,�idomszerrel,�mérőmikroszkóppal. Mérés�egyszerű�és�nagypontosságú�mérőeszközökkel. Idomszerrel�való�ellenőrzés. Hosszméretek,�szögek�mérése�és�ellenőrzése. Mérés,�dugós�és�villás�idomszerekkel,�kaliberekkel. Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése. Síkfelületek�vizsgálata.

Forgásfelületek�(tengelyek,�perselyek),�fogaskerekek,�menetek�ellenőrzése. Csavarok�mérése. Fogaskerekek�mérése,�értékelése. Digitális�mérőeszközök�típusai,�alkalmazásuk. Külső�felületek�mérése,�mérésének�eszközei. Belső�felületek�mérése,�mérésének�eszközei. Felületi�érdesség�mérése,�érdességmérő�etalon�használata. Mérési�hibák, hibajellemzők. Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálata. A�munkadarabok�geometriai�méreteinek�gyártásközi�és�végellenőrzésének�végzése. Statisztikai� gyártásellenőrzés,� matematikai,� statisztikai� gyártásszabályozás:� előzetes�adatfelvétel,� statisztikai� jellemzők,� a� mért� értékek� átlaga,� mediánja,� terjedelme,�szórása. Számítógéppel�támogatott�sorozatmérések�(SPC). Számítógépes� alkalmazások� lehetőségeinek� ismerete,� használata� a� műszaki�dokumentációk�készítésénél. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése. Mérési�eredmények�dokumentálása�táblázatkezelő�programok�segítségével.

6.3.2. Anyagvizsgálatok Mechanikai�és�mikroszkópos�anyagvizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Keménységmérés�Poldi�kalapáccsal,�keménységmérő�géppel. Hajlító�vizsgálatok. Ütőmunka�vizsgálat. Technológiai�próbák. Folytonossági�vizsgálatok. Mérési�hibák�és�kiküszöbölésük. Próbatestek,�kialakításuk. Anyagelemzés,�szövetszerkezetek�vizsgálata. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése.

6.3.3. Villamos�mérések� Egyenáram�és�egyenfeszültség�mérése�elektromechanikus�műszerrel. Egyenfeszültség�mérése�kompenzációs�módszerrel.� Egyenfeszültség�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.� Egyenáram�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.� Ellenállásmérés.� Ellenállások�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� Ellenállások�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� Ellenállások�vegyes�kapcsolásának�vizsgálata. Váltakozó�áramú�hálózatok�jellemzőinek�mérése.�� Tekercs� induktivitásának� és� kondenzátor� kapacitásának� mérése� három� feszültség�mérésével.� Ellenállás�és�kondenzátor�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� Ellenállás�és�induktivitás�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� Egyenáramú�motorok�és�generátorok. Transzformátorok. Egy- és�háromfázisú�motorok�jelleggörbéi. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése.

6.3.4. Nagypontosságú�mérések� Mechanikai�és�optikai�mérőeszközökkel�való�mérés. Ezredes� mérőórával� történő� mérések� (körkörösség,� egytengelyűség,� síklapúság,�párhuzamosság). Sorozatmérés�lengőnyelves�mikrométerrel,�passzaméterrel. Mérés�mérőórás�furatmérőkkel. Mérés�optikai�mérőeszközökkel. Hosszmérő�gép,�Abbe-féle�elv. Mikroszkópos�mérések. Mérőeszközök�kalibrálása. Mérőhasábok,�kaliber�gyűrűk. Mérőeszközök�alkalmassági�vizsgálatának�ismerete. Méréstechnológia�dokumentálása,�mérési�jegyzőkönyv�készítése,�értékelése.

6.3.5. Szerszámgépek�pontossági�vizsgálata Szerszámgépek�saját�pontossági�vizsgálatának�végzése. Gépek,� berendezések� minőségképességének� vizsgálata:� géppontossági� vizsgálatok,�geometriai�méretek,�alakhűség,�helyzetek,�mozgáspályák�pontosságának�vizsgálata. Alak- és�helyzetmérések�végzése. Felületi�hibák,�felületi�érdesség. A�pontossági�vizsgálatoknál�alkalmazott�eszközök,�készülékek�alkalmazása. Szerszámgép�pontossági�előírásai,�mérései. Sajátpontossági�vizsgálatok,�mérések. Esztergagép�saját�pontosságának�vizsgálata. Oszlopos�vagy�állványos�fúrógép�saját�pontosságának,�merevségének�vizsgálata. Vízszintes�marógép�saját�pontosságának�vizsgálata. Esztergagép�főorsó�ütésvizsgálata. Szerszámgép�párhuzamosság�mérése. Vízszintezés,�beállítás. Szerszámgépek�mérési�dokumentációi,�jegyzőkönyvek. Mérési�jegyzőkönyv�készítése,�dokumentálás.

6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos�ill.�gépész�mérőlabor

6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

11572-16 azonosító�számú

Mechatronikai�alapozó�feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11572-16 azonosító� számú� Mechatronikai� alapozó� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Mec

hat

ron

ikai

alapozó�

fela

dat

ok

Mec

hat

ron

ikai

alapozó�

fela

dat

ok

gya

korl

ata

FELADATOK Tanulmányozza�és�értelmezi�a�munka�tárgyára,�céljára�és�a�technológiára�vonatkozó�dokumentumokat

x x

Kiválasztja,�ellenőrzi�és�karbantartja�az�általános�kézi�és�kisgépes�fémalakító�műveletekhez�használatos�gépeket,�szerszámokat,�mérőeszközöket,�védőfelszereléseket

x

Egyszerű�gépészeti�műszaki�rajzokat�készít,�olvas,�értelmez

x x

Előkészíti�a�munkafeladat�végrehajtását,�az�ahhoz�szükséges�anyagokat,�segédanyagokat,�előre�gyártott�elemeket,�gépeket,�szerszámokat,�mérőeszközöket,�felfogó- és�befogóeszközöket,�védőfelszereléseket

x

Gépipari�alapméréseket,�alak- és�helyzetpontossági�méréseket�végez

x

Alakítja�a�munkadarabot�kézi�forgácsoló�és�képlékenyalakítási�alapeljárásokkal

x x

Közreműködik�a�minőségbiztosítási�feladatok�megvalósításában

x

Alkalmazza�a�munkabiztonsági,�tűz- és�környezetvédelmi�és�gépek�biztonságtechnikai�előírásait

x

Kötőelemeket,�gépelemeket�(csavarok,�reteszek,�tengelykapcsolók,�csapágyak,�fogaskerekek)�alkalmaz, szerel

x x

Hajtástechnikai�egységeket,�szíj�és�lánchajtásokat,�hajtóműveket�szerel�és�beállít

x x

A�gépelemek�jellegzetes�hibáit�felismeri�és�javítja x Alkalmazza�a�szerelés�készülékeit,�szerszámait�- kézi�és�gépi�egyaránt�(sajtoló- és�lehúzó�készülékek,�befogó- és�szorítókészülékek,�mozgató- és�szállítókészülékek)

x

Hidraulika-pneumatika elemeket szerel, hidraulikus�tápegységet,�levegő�előkészítőket�beállít�és�ellenőriz

x

Hardvert, jogtiszta szoftvereket alkalmaz x Irodai�programcsomagot�egyedi�és�integrált�módon�használ

x

Adatmentést�végez,�informatikai�biztonsági�eszközöket�használ

x

Hálózati�eszközök�fajtái,�telepítése,�beállítása x Egyszerű�informatikai�angol�nyelvű�szakmai�szöveget�megért

x

Elektrotechnikai�és�elektronikai�számításokat�végez,�egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít�és�értelmez

x x

Kapcsolási�rajz�alapján�összeállítja�a�villamos�áramkört,�villamos�méréseket�végez

x

Mérési�jegyzőkönyvet�és�rajzdokumentációt�készít x x Áramköröket�éleszt,�áramkör�működését�ellenőrzi,�és�elvégzi�a�javításokat

x

Elkészíti�a�kapcsolási,�szerelési,�bekötési�rajzokat x x Elkészíti�műszaki�rajzok�alapján�a�huzalozást x Felszereli,�összeszereli�és�ellenőrzi�a�mérőkörök�készülékeit

x

SZAKMAI ISMERETEK Gépészeti�műszaki�rajzok�olvasása,�értelmezése,�készítése

x x

Szabadkézi�vázlatrajzok�készítése�egyszerű�alkatrészekről

x x

Diagramok�olvasása,�értelmezése,�készítése x Szabványok�használata x Gyártási�utasítások�értelmezése x x Gépkönyv,�kezelési,�szerelési,�karbantartási�útmutatók�használata

x x

Mértékegységek x x Ipari�anyagok�és�tulajdonságaik x Szabványos�ipari�vasötvözetek,�könnyűfém�ötvözetek,�színesfém�ötvözetek

x

Műszaki�mérés�eszközei,�hosszméretek,�szögek,�alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése

x

Kézi�forgácsolás�technológiája,�eszközei x Szerszámok,�kézi�kisgépek�biztonságos�használata x Gépüzemeltetés,�anyagmozgatás�munkabiztonsági�szabályai

x

Gépelemek,�erőátvitel�elemei,�hajtástechnikai�elemek�ismerete�és�szerelése

x x

Mechatronikai�elemek,�részegységek�és�rendszerek�jellemzői

x

Hidraulikai,�pneumatikai,�villamos�és�vezérléstechnikai�alapok

x

Számítógépek�felépítése�és�alkalmazása x Informatikai angol nyelv x Asztali�és�hálózati�operációs�rendszerek x Fájlok,�mappák�kezelése�és�megosztása x Biztonságot�szolgáló�eszközök x

Villamos�berendezések�biztonságtechnikája x Villamos�hibafeltárás�és�hibajavítási�eljárások,�módszerek�és�dokumentációk

x

Passzív�és�aktív�alkatrészek�felépítése,�jellemzői,�szabványos�jelölései

x

Kábelezési,�bekötési,�huzalozási,�szerelési�rajzok

x

Elektromechanikus,�elektronikus�mérőműszerek x Elektrotechnikai ismeretek x Villamos�mérések x x Villamos�számítások,�alapvető�méretezések x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépészeti�és�mechatronikai�alapismeretek,�géprajz�és�mérések

x x

Gépelemek,�hajtások�kötések�ismerete,�szerelése x x Hidraulika�és�pneumatikai�kapcsolások�értelmezése,�kapcsolások�összeállítása

x x

Informatikai alapismeretek, rendszerek ismerete x Villamos�alapismeretek,�rajz�olvasása,�értelmezése,�mérések,�áramkörök�szerelése,�villamos�biztonsági�szabályzat�ismerete

x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Önállóság x x Szervezőkészség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x Határozottság x Prezentációs�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias�feladatértelmezés x x Lényegfelismerés�(lényeglátás) x x Logikus�gondolkodás x x

7. Mechatronikai�alapozó�feladatok tantárgy 482 óra/505 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Mechatronikai�alapozó�feladatok�tantárgy�oktatásának�alapvető�célja,�hogy�elősegítse�a�tanulók�mechatronikai�gondolkodásmódjának�kialakulását�és�fejlesztését,�hozzájáruljon�a�mechatronikai� szerkezetek� működésének� megértéséhez.� A� mechatronikai�gondolkodásmód� magában� foglalja� a� gépészet,� a villamosságtan� és� az� informatika�alapjainak�és�összefüggéseinek�ismeretét.

7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műveletek� a� racionális� számkörben,� egyenletek� és� egyenletrendszerek� megoldása,�műveletek� vektorokkal,� derékszögű� háromszögek� oldalainak� és� szögeinek� kiszámítása.�Az� SI� mértékrendszer.� Az� erő,� Newton� törvények,� pontrendszerek� és� kiterjedt� testek�mechanikája.� Elektrosztatika,� elektromos� mező,� elektromos� áram,� mágneses� mező,�indukciós� jelenségek.� Geometriai� mérések,� elektromos� mérések.� Munka és�balesetvédelmi�ismeretek

7.3. Témakörök 7.3.1. Műszaki�matematika

A�mérés�fogalma. Skalár�és�vektormennyiségek. Műveletek�mérőszámokkal�és�mértékegységekkel. Képletek�használata. Ismeretlen�mennyiség�kifejezése�képletből. Egyenletek,�egyenletrendszerek�használata műszaki�feladatok�megoldására. Vektormennyiségek�összeadása. Vektormennyiségek� felbontása� adott� irányú� komponensekre,�komponensek.kiszámítása�szögfüggvények�segítségével.

7.3.2. Géprajz Rajztechnikai�alapszabványok,�előírások,�megoldások. Síkmértani� szerkesztések,� térelemek� kölcsönös� helyzete,� vetületi� és� axonometrikus�ábrázolás. Ábrázolás�képsíkrendszerben. Síkidomok�metszéspontjai. Síkmetszés,�valódi�nagyság�meghatározása,�kiterítés. Áthatások,�áthatások�alkatrészrajzokon. Alkatrész�és�összeállítási rajzok fogalma. Metszetábrázolások,�szelvény�egyszerűsített�ábrázolások. Mérethálózat�felépítése,�különleges�méretmegadások. Tűrés,�illesztés. Alapeltérések�és�szabványos�tűrésnagyságok. Határméretek�meghatározása. Az�illeszkedés�esetei. Tűrések�és�illesztések�jelölése,�táblázatok�használata. Felületi�minőség. Az alak- és�a�helyzettűrések�fajtái�és�jelölése.

Jelképes�ábrázolások. Csavarmenetek�és�csavarok�jelképes�ábrázolása. Rugók�ábrázolása. Ék- és�retesz�kötések�ábrázolása. Bordás�tengelykötés�és�ábrázolása. Gördülőcsapágyak�ábrázolásának�módjai. Hegesztett�kötések�ábrázolása. Nem�oldható�kötések�jelképes�ábrázolása. Fogazott�alkatrészek�jelképes�ábrázolása. A�munka�tárgyára,�céljára�vonatkozó�dokumentumok. A�munkafolyamatokra,�eszközökre,�technológiákra�vonatkozó�dokumentációk. Egyszerű�gépészeti�műszaki�rajzok. Gépelemek,�gépszerkezetek�ábrázolásával�kapcsolatos�előírások. Alkatrészek,�szerkezeti�egységek,�művelet-,�illetve�szerelési�terv.

7.3.3. Anyagismeret�és�technológia Alapanyagok csoportosítása�és�tulajdonságai. Anyagszerkezettani alapismeretek. Színfémek�és�ötvözetek�kristályosodása. Egyensúlyi�diagramok,�ikerdiagram. Vasfémek�és�ötvözeteik,�tulajdonságaik. Ötvözők�hatása. Acélok,�öntöttvasak,�bronzok,�alumínium�ötvözetek�jelölésrendszere. A�legfontosabb�acélfajták�és�alkalmazási�területeik. Ötvözetlen�szerkezeti�acélok. Nemesíthető�és�rugóacélok. Betétben�edzhető�acélok. Hidegalakító�szerszámacélok. Melegalakító�szerszámacélok. Gyorsacélok. Nem�vasalapú�fémes�szerkezeti�anyagok. Könnyűfémek�és�ötvözeteik. Nehézfémek�és�ötvözeteik. A�réz�ötvöző�anyagai. Szinterelt�szerkezeti�anyagok,�keményfémek. Műanyagok. Hőre�lágyuló�és�hőre�keményedő�műanyagok�fajtái�és�tulajdonságai. Elasztomerek�fajtái�és�tulajdonságai. Segédanyagok. Hőkezelések,�feladatuk,�csoportosításuk. Hőkezelő�eljárások. Legfontosabb�mechanikai�tulajdonságok�és�mérőszámaik. Roncsolásos� anyagvizsgálatokból,� szakítóvizsgálatból,� keménység� vizsgálatból�származó�mérőszámok. Ütőmunka�meghatározása��és�értelmezése. Forgácsolási�technológiák. Forgácsnélküli�alakító�eljárások.

7.3.4. Elektrotechnika A�villamos�tér�jelenségei.

Villamos�térerősség. Coulomb�törvénye�és�a�szuperpozíció�elve. Villamos�tér�és�villamos�eltolás. Villamos�feszültség�és�villamos�potenciál. A�villamos�tér�szemléltetése. Erővonalak�és�ekvipotenciális�felületek. A�pontszerű�töltés�villamos�erőtere. Két�töltés�villamos�erőtere. Homogén�villamos�tér�és�kapacitás. Jelenségek�a�villamos�térben. Töltött�vezető�test. Csúcshatás. Nagyfeszültségű�átütések. Villamos megosztás. Villamos�árnyékolás. Villamos�kisülés. Légköri�villamos�jelenségek. Anyagok�viselkedése�a�villamos�térben. Kondenzátorok. A�kondenzátor�energiája. Kondenzátorok�kapcsolása. Kondenzátorok�feltöltése�és�kisütése. Az�időállandó. Kondenzátorok�gyakorlati�megoldásai. Állandó�kapacitású�kondenzátorok. Változtatható�kapacitású�kondenzátorok. A�villamos�áramkör. Villamos�ellenállás. Ohm�törvénye. Lineáris�ellenállások,�jelleggörbéjük. Nem�lineáris�ellenállások,�jelleggörbéjük. Az�anyagok�ellenállása,�fajlagos�ellenállás. Az�ellenállás�hőmérsékletfüggése. Az�ellenállások�kialakítása. Az�ellenállások�jelölésmódja. Az�ellenállások�terhelhetősége. Villamos munka. Villamos�teljesítmény. A�hatásfok. Passzív és�aktív�villamos�hálózatok. Kirchhoff�I.�törvénye, a�csomóponti�törvény. Kirchhoff�II.�törvénye,�a�huroktörvény. Passzív�kétpólusú�hálózatok�eredő�ellenállása. Nevezetes�passzív�villamos�hálózatok. A�feszültségosztás�törvénye. Potenciométer. Az�áramosztás�törvénye. Wheatstone-híd. Aktív�villamos�hálózatok. Az�ideális�feszültséggenerátor.

A�valóságos�feszültséggenerátor. Az�ideális�áramgenerátor. A�valóságos�áramgenerátor. Feszültséggenerátorok�üzemállapotai. Feszültséggenerátorok�kapcsolásai. Generátorok�helyettesítő�képei. Thevenin-helyettesítő�kép. Thevenin-tétele. Norton-helyettesítő�kép. Norton- tétele. Thevenin- és�Norton�helyettesítő�képek�kölcsönös�átalakítása. Generátorok�teljesítménye. A�generátorok�hatásfoka. A�szuperpozíció�tétele A�villamos�áram�hatásai. A�villamos�áram�hőhatása.� A villamos munka. Fűtés�és�melegítés. Izzólámpa. Olvadóbiztosító. A�vezeték�méretezése�feszültségesésre,�melegedésre. A�villamos�áram�fényhatása. Fénycső. A�villamos�áram�vegyi�hatása. Folyadékok�vezetése. Faraday�törvénye. Az�elektrolízis�jellemző�felhasználása. Galvánelemek. A�galvánelem�működési�elve. Akkumulátorok. Az�akkumulátorok�működési�elve. Akkumulátorok�jellemzői. Tüzelőanyag-cellák. Korrózió. A�villamos�áram�mágneses�hatása. Elektromágneses�kapcsolókészülékek. Villamos�gépek. A�villamos�áram�élettani�hatása. Mágneses�tér. Árammal�létrehozott�terek,�a�jobbkéz-szabály. A�mágneses�indukcióvonalak�tulajdonságai. Egyenes�tekercs�mágneses�tere,�homogén�mágneses�tér. A�mágneses�teret�jellemző�mennyiségek. Gerjesztés�és�mágneses�térerősség. Mágneses�indukció. Mágneses�fluxus. Erőhatások�mágneses�térben. Állandó�mágnes,�a�Föld�mágneses�tere. Anyagok�viselkedése�mágneses�térben. Dia-, para-,�és�ferromágneses�anyagok.

Mágnesezés,�mágnesezési�görbe. Mágneses�permeabilitás. Kemény- és�lágymágneses�anyagok. Mágneses�kör. A�mágneses�Ohm-törvény. Mágneses�körök�számítása. Elektromágneses�indukció. Indukciótörvény. Lenz�törvénye. Nyugalmi�és�mozgási�indukció. Kölcsönös�indukció. Önindukció,�induktivitás. Tekercs�és�induktivitás. A�mágneses�tér�energiája. Induktivitások�összekapcsolása. Az�induktivitások�soros�kapcsolása. Az�induktivitások�párhuzamos�kapcsolása. Az�induktivitás�viselkedése�az�áramkörben. A�bekapcsolás�folyamata. A�kikapcsolás�folyamata. Az�időállandó. Védekezés�az�önindukciós�feszültséglökés�ellen. Az indukciós�jelenség�jellemző�felhasználása. Generátorelv,�villamos�gépek. Elektromechanikus�átalakítók. Elektrodinamikus�átalakítók. Elektromágneses�átalakítók. Elektromágnes Erőhatás�elektromágnes�és�ferromágneses�anyag�között. Örvényáramok. Váltakozó�áramú�hálózatok. Szinuszos�mennyiségek�jellemzői. A�váltakozó�feszültség�és�áram�fogalma. Váltakozó�mennyiségek�ábrázolása. Váltakozó�mennyiségek�jellemzői. Váltakozó�mennyiségek�középértékei. Váltakozó�mennyiségek�összegzése. Egyszerű�váltakozó�áramú�körök. Ellenállás�a�váltakozó�áramú�körben. Induktivitás�a�váltakozó�áramú�körben. Impedancia�és�admittancia. Kondenzátor�a�váltakozó�áramú�körben. Összetett�váltakozó�áramú�körök. Teljesítmények�a�váltakozó�áramú�körben. Többfázisú�hálózatok. A�háromfázisú�rendszer. Háromszögkapcsolás. Csillagkapcsolás. A�háromfázisú�rendszer�teljesítménye. Forgó�mágneses�tér.

A�villamos�energia�szállítása�és�elosztása. A�villamos�gépek�elméletének�alapjai. A�transzformátor�felépítése,�működése. Villamos�forgógépek. Szinkrongépek. Aszinkrongépek. Egyenáramú�gépek.

7.3.5. Műszaki�mechanika Merev�testek�statikája. Az�erő,�erőrendszer�jellemzése. Síkbeli� erőrendszer� eredőjének�meghatározása� számítással� és� szerkesztéssel� közös�pontban�metsződő�hatásvonalú�erőrendszer�esetén. A statika módszerei. Kényszerek�fogalma�és�fajtái. A�nyomatéki�tétel. Síkidomok�súlypontjának�meghatározása�szerkesztéssel�és�számítással. Egyszerű�keresztmetszetek�másodrendű�nyomatékai�és�keresztmetszeti�tényezői. Stabilitás. Párhuzamos�hatásvonalú�erőrendszer. Síkbeli�összetett�szerkezetek�statikai�vizsgálata. Tartók�statikája. Kéttámaszú�tartó�koncentrált,�megoszló�és�vegyes�terhelése. Reakcióerők�meghatározása�szerkesztéssel�és�számítással. Igénybevételi� ábrák� (veszélyes� keresztmetszet,� maximális� nyomaték)� szerkesztése,�számítása. Tartók�terhelés�szerinti�vizsgálata. Egyik�végén�befogott�tartók�vizsgálata. Szilárdságtan,�igénybevételek. Méretezés�és�ellenőrzés�szerepe�a�műszaki�gyakorlatban. Húzó�és�nyomó�igénybevétel�méretezése,�ellenőrzése. Hajlító�igénybevétel méretezése,�ellenőrzése. Nyíró�igénybevétel�méretezése,�ellenőrzése. Csavaró�igénybevétel�méretezése,�ellenőrzése. Kihajlás�jellemzése. Összetett�igénybevételek�esetei,�méretezése,�ellenőrzése. Dinamikus�és�ismétlődő�igénybevételek. Kifáradási�jelenségek.

7.3.6. Gépelemek Gépelemek�fogalma,�csoportosítása. Oldható�és�nem�oldható�kötések. Szegecskötés. Szegecskötés�szilárdsági�méretezés. Hegesztett�kötések. Hegesztett�kötés�szilárdsági�méretezése. Forrasztott,�ragasztott�kötések. Sajtolt�kötések. Zsugorkötések�kialakítása,�méretezése. Csavarkötések.

Mozgatómenetek. Szabványos�csavarok�és�csavaranyák. Csavarbiztosítások. A�csavar�meghúzásának�és�oldásának�nyomatékszükséglete. Kötőcsavarok�szilárdsági�méretezése. Szeg- és�csapszegkötések�kialakítása�és�méretezése. Ék- és�reteszkötések�létrehozása�és�szilárdsági�méretezése. Bordástengely,�kúpos�kötések,�szabványos�kúpok. Rugók�feladata,�csoportosítása. Lengéscsillapítók. Csövek,�csőszerelvények. Csövek�falvastagságának�meghatározása. Tengelyek�kialakítása�és�főbb�felületeik,�méretezése. Siklócsapágyak. Gördülőcsapágyak�fajtái,�alkalmazása. Csapágybeépítések. Csapágyak�kenése. Tengelykapcsolók�fajtái. Fékek�kialakítása,�általános�jellemzése. Lineáris�vezetékek. Golyósorsók�és�golyósanyák. Fogaskerekek�fajtái.

7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Elméleti�oktatóterem

7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

8. Mechatronikai�alapozó�feladatok�gyakorlata tantárgy 373 óra/378 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

8.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Mechatronikai�alapozó�feladatok�gyakorlata�tantárgy�oktatásának�alapvető�célja,�hogy�elősegítse� a� tanulók� mechatronikai� gondolkodásmódjának� kialakulását� és� fejlesztését,�hozzájáruljon�a�mechatronikai�szerkezetek�működésének�megértéséhez.�A�mechatronikai��berendezések� gépészeti,� villamos� alapelemeinek,� szerelési� egységeinek� és� azok�kapcsolatainak� megismerése� a� gyakorlatban,� hozzásegíti� a� tanulót� bonyolultabb�berendezések,�komplett�gépsorok�működésének�megértéséhez�és�képessé�teszi�őket�ezen�berendezések�karbantartására�és�javítására.

8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Geometriai ésvillamos mérések.� Munka� és� balesetvédelmi� ismeretek.� Géprajz,�technológia,�elektrotechnika�és�gépelemek�elméleti�ismerete,�Közismereti�informatika

8.3. Témakörök 8.3.1. Géprajz�gyakorlat

Síkmértani� szerkesztések,� térelemek� kölcsönös� helyzete,� vetületi� és� axonometrikus�ábrázolás. Ábrázolás�képsíkrendszerben. Testek�ábrázolása�két�képsíkon. Ábrázolás�képsíkrendszerben�három�képsíkon. Síkidomok�metszéspontjai. Síkmetszés,�valódi�nagyság�meghatározása,�kiterítés. Gépszerkezetek�valódi�nagyságának�meghatározása. Síklapokkal�határolt�testek�palástjainak�szerkesztése. Síklapú�és�görbe�testek�áthatása. Áthatások�alkatrészrajzokon. A�metszet�és�a�szelvény�fogalma. Metszetábrázolások,�szelvény�egyszerűsített�ábrázolások. Metszetek�csoportosítása�(egyszerű�és�összetett�metszetek). A�szelvény�megválasztása,�elhelyezése�és�rajzolása. A�metszet�alkalmazásának�szabályai. Méretmegadás�(húr,�ív,�szög). Mérethálózat�felépítése,�különleges�méretmegadások. A�mérethálózat�fogalma,�a�méretek�típusai. A�mérethálózat�felépítésének�elvei. Felületi�minőség. A�felület�egyenetlenségei. A�felületi�érdesség�geometriai�jellemzői. A�felületi�hullámosság,�a�felületkikészítés�és�a�hőkezelés�megadása. Tűrés,�illesztés. Alapeltérések�és�szabványos�tűrésnagyságok. Tűrések�és�illesztések�jelölése,�táblázatok�használata. Az alak- és�a�helyzettűrések�fajtái�és�jelölése. Jelképes�ábrázolások. Csavarmenetek�és�csavarok�jelképes�ábrázolása. Rugók�ábrázolása. Bordás�tengelykötés�és�ábrázolása. Gördülőcsapágyak�ábrázolásának�módjai. Hegesztett�kötések�ábrázolása. Fogazott�alkatrészek�jelképes�ábrázolása. Csövek- és�csőkötések�ábrázolása.

8.3.2. Kézi�forgácsolás A�kézi�forgácsoló�műhely�rendje,�munka- és�tűzvédelmi�ismeretek�rendszerezése. Az�előrajzolással�szembeni�követelmények. Az�előrajzolás�lépései. Az�előrajzolás�szerszámai,�eszközei. Mérő�és�ellenőrző�eszközök. Egyszerűbb�mérő� és� ellenőrző� eszközök� (mérőléc,� tolómérő,� szögmérő,� derékszög,�élvonalzó,�szögidomszerek)�bemutatása. A�felületszínezés�lehetőségei. A�térbeli�előrajzolás�eszközei. Az�előrajzolás�folyamata. Az�előrajzolás�biztonságtechnikai�előírásai. Síkbeli�és�térbeli�előrajzolás.

Síkbeli� és� térbeli� előrajzolás� eszközei,� segédeszközei� és� mérőeszközeinek�megválasztása�adott�feladat�elvégzéséhez. Kézi�megmunkálási�gyakorlatok�(darabolás,�hajlítás,�fűrészelés,�reszelés,�köszörülés,�fúrás,�süllyesztés,�dörzsölés,�hántolás,�csiszolás,�menetvágás,�menetfúrás).

8.3.3. Műszaki�informatika Rendszerező�ismétlés: Informatikai alapfogalmak. A Neumann-elvű�számítógépek�elvi�felépítése. Központi�egység�és�perifériák. Memória,�vezérlő,�aritmetikai�egység,�perifériák,�háttértárak. Hardver alapismeretek. Az�alapkonfiguráció�kialakítása. Input�és�output�egységek. Cserélhető�adathordozók�(CD,�DVD,�pendrive,�compactflash�stb.). Könyvtárszerkezet,�kialakításuk�a�háttértárakon. Fontosabb�operációs�rendszerek,�jellemzőik. Rendszeres�biztonsági�mentések�fontossága. Adatmentés. Jelszavas�állományvédelem,�attribútumok. Az�adatkezelés�eszközei:�tömörítés,�kicsomagolás,�archiválás,�adatvédelem. Egyszerű�programok�telepítése. Szerzői�jog:�creativecommons. Magyarországon�hatályos�vonatkozó�jogszabályok�tartalmának�ismerete. Az� irodai� alkalmazások� használata� feladatmegoldások� és� jegyzőkönyv� készítése�során. Megjelenítésre�vonatkozó�beállítások. Formázási�műveletek. Helyesírás�ellenőrzése. Tartalomjegyzék,�ábrajegyzék,�tárgymutató�használata. Táblázatok�használata. Nyomtatás. Objektumok�beszúrása�a�dokumentumba. A�prezentáció�készítésének�menete. Szövegtervezés,�elrendezés,�tördelés. Képek,�objektumok�illesztése,�méretezése. Vetítési�beállítások,�animáció,�slideshow. Táblázatkezelési�alapismeretek:�alapfogalmak,�cellák�azonosítása,�adattípusok. Lapok�átnevezése,�másolása,�törlése. Adatok�bevitele,�gyorsmásolás,�beépített�listák�alkalmazása. Számformátumok,�cellaformázási�lehetőségek. A cellatartalom�módosítása. Képletek� alkalmazása,� relatív,� abszolút� és� vegyes� cellahivatkozások,� tartomány� és�munkalap�hivatkozások. Egyszerű�függvények�használata. Sorok�és�oszlopok�elrejtése,�cellák�védelme. Függvények�használata,�másolása. A diagram fogalma,�részei,�típusai,�formázások. Problémamegoldás�táblázatkezelővel,�szűrés,�keresés,�rendezés. Mérési�adatok�felvétele�táblázatkezelő�segítségével.

Összefüggések,�tendenciák�ábrázolása�diagramon. Belépés�felhasználóként�számítógépes�hálózatba,�autentikáció,�hálózatválasztás. Megosztott�állományok,�hálózati�helyek�elérése. Biztonságos�jelszó. Hálózati�nyomtatás�lehetőségei. Az�internet�felépítése,�szolgáltatásai. Hálózat� adta� visszaélési� lehetőségek:� levélszemét,� kéretlen� levelek,� jelszavak�megőrzése,�személyes�információk�tárolása�(e-mail-ok,�címlisták). Távoli�elérés�használata. Távsegítség�engedélyezésével�járó�veszélyek,�azok�kivédése. A�böngésző�programok�navigációs�eszközei�és�használatuk. Keresőrendszerek�használata:�kulcsszavas�és�tematikus�keresők. Egy�levelezőprogram�működése,�beállításai. Levélhez�mellékletek�csatolása�és�ezek�fogadása,�óriáslevelek. Az�interneten�történő�adatátvitel�lehetőségei,�kommunikációs�csatornák,�ftp. Online�fordítók�használata. A� bevezetés� a� robot� programozásba� gyakorlati� témakör� elsődleges� célja� a� tanulói�érdeklődés�felkeltése,�a�motiváció�erősítése�a�programozás�tanulására.� A tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�teljes�témakör�során�gyakorlati�tapasztalatok�szereznek�robotok�(Lego�vagy�más�hasonló�oktatórobot,�Arduino, MicroBit)�programozásával. Hasonló�cél�megvalósítását�teszi�lehetővé�robotok�hiányában�egy�olyan�közös�játékos�tevékenység, melynek� során� a� kódolás� elsajátítását� célzó� eszközökkel� és� oktatási�portálokkal�történő�ismerkedésre�kerül�sor.� Ennek�keretében�az�alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - eszközök bemutatása,� a� kiválasztott� eszközökkel� egyszerűbb� feladatok,�

problémák�megoldásának�szemléltetése, - kódolás� oktatását� célzó� portálok áttekintése,� egy-két� rövidebb� kurzus� közös�

elvégzése�a kiválasztott�portálon. Javasolt�eszközök�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�eszközökkel): - Scratch - Kodu - Minecraft. Javasolt�oktatási�portálok�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - KhanAcademy - Udacity.

8.3.4. CAD�rajzolás CAD�szoftverek�és�jellemzőik. Rajzelemek�létrehozása,�szerkesztése. Rajzelemek�tulajdonságai,�vonaltípusok,�vonalvastagságok,�fóliák�alkalmazása. CAD szoftver testre-szabása,�sablon�készítése. Lemeztárgyak�rajzainak�készítése. Síklapokkal�határolt�testek�vetületi�ábrázolása.

Görbelapú�testek�vetületi�ábrázolása. Axonometrikus�kép�alapján�vetületi�rajz�készítése. Metszés�alkalmazása�nem�látható�részek�megjelenítésére. Vetületek�mérethálózatának�elkészítése. Tűrésezés�megadása. Illesztések�megadása. Műhelyrajz�készítése. Összeállítási�rajz�készítése. A 3D alakzatok�létrehozásának�lehetőségei.

8.3.5. Gépelemek�szerelése Szerelő�munkahely,�munkaterület�kialakítása. Kézi�szerelőszerszámok�használata. Kalapácsok,�fogók�fajtái�és�használatuk. Csavarkötések�szerelése. Csavarkötések�fajtái�és�rendeltetésük. Anyáscsavarok,�fejescsavarok,�ászokcsavarok. Csavarkötések�szerelésének�szerszámai. Állítható-,�nem�állítható�csavarkulcsok. Általános�csavarhúzók,�gépszerelő�csavarhúzó,�műszerész�csavarhúzó,�villanyszerelő�csavarhúzó. Csavarhúzó�kiválasztása. Villáskulcs,�csillagkulcs, csőkulcs. Csavarbiztosítások. Csavarkötések�szerelésének�munkaszabályai. Csavarkötések�oldása,�beszakadt�csavar�eltávolítása. Csavarok�meghúzásának�sorrendje. Nyomatékkulcsok�használata. Nyomatékkötések�szerelése. Reteszkötések�szerelése. Bordás�tengelykötés�szerelése. Ékkötések�szerelése. Seeger�gyűrűk,�biztosítógyűrűk�szerelése. Csapszegek,�illesztőszegek�szerelése. Csapágyak�rendszerezése. Gördülőcsapágyak�jelölési�rendszere. Csapágybeépítések�fajtái. Csapágyhézag�beállítása�különböző�típusú�csapágyaknál. Csapágyak�kenése. Gördülőcsapágyak�tömítései�és�szerelésük. Csapágy�hibajelenségek�és�jellemző�okaik. Csapágyak�kiszerelésének�módszerei�és�eszközei. Csapágyak�beszerelésének�módszerei�és�eszközei. Tömítések�alapvető�fajtáinak�jellemzői�és�szerelésük. Rugós�tömítőgyűrű,�O�gyűrűk,�V�tömítés,�tömszelencék,�ajakos�tömítések�szerelése. Zsírzógombok,�olajzógombok�fajtái,�használatuk,�szerelésük.

8.3.6. Elektrotechnika gyakorlat Forrasztott�kötés�típusai:

- Keményforrasztás.�

- Lágyforrasztás.� Lágyforrasztás kivitelezése:

- A�forrasztás,�mint�elektromos�és�mechanikai�kötés�előkészítése.� - A�forrasztás�anyagai,�segédanyagai�és�eszközei.� - A�forrasztás�művelete.� - Forrasztási�gyakorlat.� Vezetékek,�kábelek,�huzalozás:

- Villamos�vezetékek�és�vezetékanyagok,�jellemzőik. - Huzal-előkészítés,�szigetelés�eltávolítása.� - A�huzalozás�szerszámai,�vágás,�csupaszítás,�préselés�szerszámai.� - Huzalozás�kábelformákkal;�kábeltörzs�készítés,�kábelformák�rögzítése.� Elektromechanikus�csatlakozók:

- Csatlakozók�csoportosítása,�kiválasztásuk�szempontjai.� - Csatlakozók�kialakítása.� - Csatlakozó�kábelek�készítése,�ellenőrzése.� Nyomtatott�áramkörök�gyártása,�előkészítése.� Egyenáram�és�egyenfeszültség�mérése�elektromechanikus�műszerrel:

- Egyenfeszültség�mérése�kompenzációs�módszerrel.� - Egyenfeszültség�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.� - Egyenáram�mérése�analóg�elektronikus�és�digitális�műszerekkel.� Ellenállásmérés:

- Kis�értékű�ellenállás�mérése�Ohm�törvénye�alapján� - Nagy�értékű�ellenállás�mérése�Ohm�törvénye�alapján� - Ellenállás�mérése�feszültségesések�összehasonlításával� - Ellenállás�mérése�áramerősségek�összehasonlításával� - Ellenállás�mérése�Wheatstone-híddal.� - Ellenállások�hőmérsékletfüggésének�vizsgálata.� - Feszültségfüggő�ellenállás�vizsgálata. - Ellenállások� soros� kapcsolásának� vizsgálata.� Kirchhoff� huroktörvényének�igazolása.�

- Ellenállások� párhuzamos� kapcsolásának� vizsgálata.� Kirchhoff� csomóponti�törvényének�igazolása.

- Ellenállások�vegyes�kapcsolásának�vizsgálata. - Nem lineáris�ellenállások vizsgálata.� Feszültségosztók�vizsgálata.� Potenciométerek�vizsgálata.� Elektromechanikus mérőműszerek�jellemzőinek�mérés:

- Feszültségmérő� belső� ellenállásának� meghatározása� és� méréshatárának�kiterjesztése.�

- Feszültségmérő�hitelesítése. - Árammérő�belső�ellenállásának�meghatározása�és�méréshatárának�kiterjesztése.� - Ampermérő�hitelesítése. Váltakozó�áramú�hálózatok�jellemzőinek�mérése:

- Tekercs�induktivitásának�és�kondenzátor�kapacitásának�mérése�három�feszültség�mérésével.�

- Induktivitások�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� - Induktivitások�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Kondenzátorok�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� - Kondenzátorok�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Ellenállás�és�kondenzátor�soros�kapcsolásának�vizsgálata.

- Ellenállás�és�induktivitás�soros�kapcsolásának�vizsgálata.� - Ellenállás�és�kondenzátor�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Ellenállás�és�induktivitás�párhuzamos�kapcsolásának�vizsgálata.� - Egyfázisú�váltakozó�áramú�teljesítmény�mérése.� - Teljesítménymérések egy-és�háromfázisú�rendszerekben. - Fogyasztásmérés�alapjai.

8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�tananyag�tartalmának�megfelelően�tanterem,�számítástechnika�terem,�műhely

8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC. törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

11582-16 azonosító�számú

Hajtástechnikai�alapok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11582-16 azonosító� számú� Hajtástechnikai� alapok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Vil

lam

os

gépek�alapjai

Vil

lam

os

gépek�és�

hajtások�

gya

korl

ata

FELADATOK Villamos�gépeket�szállít,�telepít,�üzembe�helyez�és�üzemeltet.

x

Számítással,�méréssel,�táblázatokkal�meghatározza�az�aszinkron�motorok�üzemi�jellemzőit.

x x

Számítással,�méréssel,�táblázatokkal�meghatározza�az�egyenáramú�motorok�üzemi�jellemzőit.

x x

A�motorok�indítását,�fordulatszámának�és�forgásirányának�változtatását�és�fékezését�végzi

x

Szabályozott�villamos�hajtásokat�üzemeltet.

x

Frekvenciaváltót,�lágyindítót�üzemeltet,�alapvető�beállításaikat�elvégzi.

x

Beállítja�és�felszereli�a�motorvédelem�eszközeit.

x

Felszereli�és�alkalmazza�a�zárlatvédelem�eszközeit.

x

Ismeri�és�betartja�a�munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�előírásokat.

x x

SZAKMAI ISMERETEK Érintésvédelem�kialakítása. x Villamos�forgógépek�általános�jellemzői. x Transzformátorok�jellemzői,�üzemállapotai x Aszinkron�gépek�jellemzői,�üzemállapotai. x Egyenáramú�gépek�jellemzői,�üzemállapotai.

x

Frekvenciaváltók�felépítése,�jellemzői,�programozási�lehetőségei.

x

Lágyindítók�felépítése,�jellemzői,�alkalmazási�lehetőségei.

x

Egyenáramú�gépek�fordulatszám�szabályozása,�fékezése.

x

Aszinkron�motorok�fordulatszám�szabályozása,�fékezése.

x

Négy�negyedes�üzemmódok,� x

terhelhetőségek�frekvenciaváltós�táplálás�esetén Motorvédelem�eszközei. x Zárlatvédelem�eszközei. x Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�előírások.

x

A�villamosság�biztonsággal�kapcsolatos�munkavédelmi�ismeretek.

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áram�útrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x

Elemi szakmai számolási�készség Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x

Diagram,�nomogram�olvasása,�értelmezése,�készítése

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x Kitartás x x Precizitás x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x Módszeres�munkavégzés x Figyelem-összpontosítás x x

9. Villamos�gépek�alapjai� tantárgy 90 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

9.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanulók� megismerjék� az� egyszerűbb� villamos� és� mechanikai� gépek� telepítését.�Tisztában�legyenek�az�alkalmazott�gépelemekkel,�mechanikai�beállításokkal.� Ismerjék�a�villamos�gépek�fő�típusait,�azok�jellemzőit�működési�elvét.

9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�mágneses�mező

9.3. Témakörök 9.3.1. Villamos�gépek�telepítése� Felépítés�(transzformátor,�aszinkron�gép,�egyenáramú�gép). Működési�elv. Szerkezeti elemek. Alkalmazási�terület. Villamos�gépek�telepítésének�általános�szempontjai. Hibavédelem�(érintésvédelem)�alkalmazása. Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�előírások. Motorok�kiválasztásának�általános�szempontjai. Alapvető�gépészeti�elemek. Nyomatékátvitel. Csapszeg-,�ék- és�reteszkötések. Tengelyek�fajtái. Tengelyek�igénybevételei. Siklócsapágyak. Gördülő�csapágyak. Tengelykapcsolók�feladata,�fajtái. Merev,�rugalmas,�hajlékony�tengelykapcsolók. Oldható�súrlódó�tengelykapcsolók. Súrlódásos�hajtások. Súrlódásos�hajtások�nyomatékátvitele. Dörzskerékhajtás�alkalmazása,�szerkezeti�kialakítása. Laposszíj-hajtás�alkalmazása,�szerkezeti�kialakítása. Ékszíjhajtás�alkalmazása,�szerkezeti�kialakítása. Lánchajtás. Fogaskerék-hajtások.� Csigahajtás. Rugók�csoportosítása,�jellemzésük.� Gumirugók,�légrugók,�lengéscsillapítók. Villamos�forgógépek�felszerelése�és�mechanikai�vizsgálatai. Forgógépek�tengelykapcsolóinak�felszerelése�és�beállítása. Ékek�ellenőrzése. Csapágyak�ellenőrzése. Egytengelyűség�beállítása. Az�erőátviteli�mód�ellenőrzése.

A�villamos�vizsgálatok�módszerei. Forgógépek�kapocstábla�adatainak�ellenőrzése. Szigetelési�ellenállás�mérése

9.3.2. Aszinkron�motorok�üzemi�jellemzői� Üzemi�paraméterek�meghatározása. Táblázati�adatok. Teljesítménytényező,�hatásfok. Motorvédelem�eszközei�és�beállításuk. Elektronikus�védelmi�eszközök. Zárlatvédelem�eszközei. Üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatok. Hibavédelem�ellenőrzése. Aszinkron motorok indítási�lehetőségei. Aszinkron�motorok�közvetlen�indítása. Csúszógyűrűs�aszinkron�motorok�indítása. Kalickás�aszinkron�motorok�indítása. Indítási�áramot�csökkentő�indítási�módok. Aszinkron�motorok�goromba�és�lágy�indítása. Aszinkron�motorok�fordulatszám�változtatása. Állórész�frekvencia�változtatása. Póluspárszám�változtatása. A�szlip�változtatása. Aszinkron�gépek�fékezése. Generátoros,�ellenáramú�és�dinamikus�fékezés. Aszimmetrikus�fékkapcsolások.� Az�egyfázisú�motor�forgásirány�változtatása.

9.3.3. Egyenáramú�gépek�üzemi�jellemzői Üzemi�paraméterek�meghatározása:

- Fordulatszám-szabályozási�módok, - Indítási�módok, - Fékezési�lehetőségek, - Táblázati�adatok, - Hatásfok. Hibavédelem�ellenőrzése Motorok�és�munkagépek�nyomatéka. Üzemi�fordulatszám�meghatározása. Egyenáramú�motoros�hajtások�indítása,�fordulatszám-változtatása,�fékezése. Külső�gerjesztésű�motoros�hajtások. Párhuzamos�gerjesztésű�motoros�hajtások. Soros�gerjesztésű�motoros�hajtások. Vegyes�gerjesztésű�motoros�hajtások. Egyenáramú�motoros�hajtások�megvalósítása. Egyenáramú�motorok�bekötése. Egyenáramú�motorok�üzemeltetése. Egyenáramú�motorok�jelleggörbéi. Egyenáramú�motor�forgásirány¬váltása. Villamos� fékezési� módok� egyenáramú� hajtásoknál� (ellenáramú,� dinamikus� és�energia-visszatáplálásos�fékezés).

9.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

10. Villamos�gépek�és�hajtások�gyakorlata tantárgy 72 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� villamos� gépek� alapvető� jellemzőinek� meghatározása� műszeres� vizsgálattal.� Az�üzembe� helyezés� előtti� vizsgálatok� elvégzése.� A� villamos� gépek� működésének� és�jellemzőinek� megismerése.� A� tanulók� ismerjék� meg� a� korszerű� hajtástechnikai�berendezéseket.� Legyenek� tisztában� azok� bekötésével,� üzemeltetésével,� kiválasztási�szempontjaival.

10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Villamos�gépek�és�hajtások�elmélete

10.3. Témakörök 10.3.1. Transzformátorok�üzemi�jellemzőinek�vizsgálata� Transzformátorok�üzemi�jellemzőinek�vizsgálata:

- Üzemi�paraméterek�meghatározása, - Táblázati�adatok, - Teljesítménytényező,�hatásfok, - Túláramvédelem�eszközei�és�beállításuk. Hatásfok,�hűtési�megoldások,�szerelvények. Kapcsolási�csoport�ellenőrzése. Fázissorrend�ellenőrzése. Transzformátorok�üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatai,�és�jellemző mérései. Egy- és�háromfázisú�transzformátorok�áttételének�mérése. Transzformátorok�üresjárási�mérése. Transzformátorok�rövidzárási�mérése. Transzformátorok�üzemi�mérései. Drop�(százalékos�névleges�rövidzárási�feszültség)�meghatározása. Egyfázisú�transzformátor�kapocsjelölésének�ellenőrzése. Fázisfordítási�szög�meghatározása�(kapcsolási�óraszám). Áramváltó�mérése. Tekercs�ellenállás�mérése,�szigetelési�ellenállás�mérése. Hibavédelem�ellenőrzése.

10.3.2. Aszinkron�motorok�vizsgálata� Szlip�meghatározása. Hatásfok�meghatározása. Nyomaték�és�fordulatszám�meghatározása. Veszteségek�meghatározása.

Menetzárlat�vizsgálata: - 60°-os�elkötés�vizsgálata. Aszinkron�motorüresjárási�mérése. Aszinkron�motor�rövidzárási�mérése. Fordulatszám�mérése. Aszinkron�motor�üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatai,�és�jellemző�mérései. Aszinkron�motor�terhelési�mérése.

10.3.3. Egyenáramú�motorok�vizsgálata� Üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatok. Hibavédelem�ellenőrzése. Egyenáramú�gépek�üzembe�helyezés�előtti�vizsgálatai,�jellemző�mérései. Külső� gerjesztésű egyenáramú� generátor� terhelési� mérése,� párhuzamos� gerjesztésű�generátor�terhelési�mérése,�soros�gerjesztésű�generátor�terhelési�mérése. Külső� gerjesztésű� egyenáramú� motor� terhelési� mérése,� párhuzamos� gerjesztésű�egyenáramú�motor�terhelési�mérése. Egyenáramú�motorok�jelleggörbéinek�felvétele.

10.3.4. Hajtástechnika�a�gyakorlatban A�frekvenciaváltó�működési�elve,�gyakorlati�alkalmazása. A�lágyindító�gyakorlati�alkalmazása. Fajtái,�működésük. Villamos�hajtások�osztályozása. Programozási�lehetőségek. Bekötés,�perifériák. Beállítható�paraméterek. Négy�negyedes�üzemmódok,�terhelhetőségek�frekvenciaváltós�táplálás�esetén. Védelmi�megoldások. Áramirányítós�hajtások. Vezérelt�áramirányítás�hatásos�ellenállást�és�belső�feszültséget,�valamint�induktivitást�is tartalmazó�fogyasztók�esetén�(elv,�kimeneti�feszültségek�alakja,�értéke). Egyenáramú�hajtások�gyakorlati�megvalósítása.

10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) műhely

10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

11583-17 azonosító�számú

Villamos�biztonságtechnikai�alapok�

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11583-17 azonosító� számú� Villamos� biztonságtechnikai� alapok� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Vil

lam

os

biztonságtechnika

Hibavédelem�a�

gy

ako

rlat

ban

FELADATOK A�táplálás�önműködő�lekapcsolásával�működő�hibavédelmet�telepít.

x x

Adott�feladatra�kiválasztja�a�megfelelő�érintésvédelmi�osztályú�készüléket,�és�módot.

x

Ellenőrzi�a�túláramvédelem�megfelelőségét.

x x

Kikapcsolószervet�(kismegszakító,�ÁVK,�olvadóbiztosító,�megszakító)�szerel�be�kapcsolószekrénybe,�és�ezek�beállításait elvégzi.

x x

TN-C, TN-S, TN-C-S�hálózatokat�helyez�üzembe,�és�beköti�a�védővezetőt.

x x

Ellenőrzi�a�vezetékfolytonosságot,�valamint az esetleges L-PE, PE-N felcserélést.

x x

Védővezető�nélküli�érintésvédelmi�megoldással�üzemelő�készüléket�helyez�üzembe.�(kettős�szigetelés,�villamos�elválasztás.)

x x

Törpefeszültségű�hálózatokat�helyez�üzembe.�(SELV, PELV)

x x

A�törpefeszültségű�hálózatok�szabványos�tápellátását�kiépíti.

x

Végrehajtja�a�szerelői�ellenőrzést. x x Dokumentálja�a�szerelői�ellenőrzés�eredményét.�Alkalmazza�az�MSZ�HD�60364�előírásait.

x x

Alkalmazza az�MSZ�1585�szabvány�munkavégzésre�vonatkozó�előírásait

x x

Feszültségmentesítést�és�feszültség�alá�helyezést�hajt�végre.

x

SZAKMAI ISMERETEK Elektrotechnikai alapfogalmak x x Érintésvédelmi�alapfogalmak�(alapvédelem,�hibavédelem,�év.�módok,�érintésvédelmi�osztályok.)

x x

Villamos�mérőműszerek.�Méréstechnikai�jellemzők.

x x

Kikapcsolószervek�működése�és�jellemzői�(kismegszakító,�erősáramú�megszakító,�olvadóbiztosító,�motorvédő kapcsoló,�hővédelemi�relé,�ÁVK)

x x

Védővezetős�érintésvédelmi�módok�jellemzői�(TN,�TT,�IT�rendszer)

x x

Védővezető�nélküli�érintésvédelmi�módok�jellemzői

x x

Szerelői�ellenőrzés�fogalma,�végrehajtásának�módjai�és�eszközei

x x

Hibakeresés�és�elhárítás x x Feszültségmentesítés�lépései x MSZ�HD�60364�előírásai x MSZ�1585�előírásai x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áram�útrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x x

Elemi�szakmai�számolási�készség x x Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x x

Készülékek�bekötése x x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Kézügyesség x Kitartás x x Precizitás x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x x Határozottság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Figyelem-összpontosítás x x

11. Villamos�biztonságtechnika tantárgy 54 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52 522 04 Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

11.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni a tanulókkal� a� villamos� biztonságtechnika� és� érintésvédelem� célját,�alapjait.� Legyenek� tisztában� a� legfontosabb� szabványelőírásokkal� és� vizsgálati�eljárásokkal.

11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Elektrotechnika

11.3. Témakörök 11.3.1. Alapfogalmak Elektrotechnikai�alapismeretek�(szigetelési�ellenállás,�áram,�hibafeszültség). Alap�és�hibavédelem. Táplálás�a�védelem�önműködő�lekapcsolásával. TN-C, TN-S, TNC-S,�TT,�IT�hálózatok�jellemzői�és�alkalmazásuk.

EPH�alkalmazása�és�jelentősége. Földelések�előírásai. Kikapcsolószervek�jellemzői. ÁVK�jellemzői�és�alkalmazása.

Védővezetőt�nem�igénylő�érintésvédelmi�módok�vizsgálata. Kettős-ill.�megerősített�szigetelésű�készülékek. Villamos�elválasztás.

Érintésvédelmi�törpefeszültség�alkalmazása�(SELV-PELV�rendszerű�hálózatok) Környezet�elszigetelése. Földeletlen�EPH�alkalmazása. Korlátozott�zárlati�teljesítményű�készülék�alkalmazása.

Ellenőrzések�rendszere. Villamos�áram�élettani�hatásai. Műszaki�mentés�és�elsősegélynyújtás.

11.3.2. Készülék-és�műszerismeret� Méréstechnikai�jellemzők. Alkalmazható�elektromechanikus�műszerek�jellemzői. Alkalmazható�digitális�műszerek�jellemzői. Áram�és�feszültség�mérésének�elvei. Impedancia�mérésének�elvei. Pontosság. Hibaosztály. Mérési�hibák�csoportosítása�és�okai. Adatrögzítési�módok.

11.3.3. Szabványok�és�előírások� Érintésvédelmi�osztályok. Feszültségmentesítés�és�feszültség�alá�helyezés. Munkavégzés�biztonsági�előírásai.

Kis�és�nagyfeszültségű�előírások. Helyiség�jellege,�besorolása. Villamos�veszélyességi�fokozatok. Védettségi�fokozatok�meghatározása. Feszültségmentesítés,�FAM,�feszültség�közelében�végzett�munka. Üzembe�helyezési�feladatok. Üzemzavar,�hibaelhárítás. Villamos fogyasztók�típusai�és�működésük. Ipari�motoros�fogyasztók. Ipari�hőfejlesztő�fogyasztók.

11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) szakmai tanterem

11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

12. Hibavédelem�a�gyakorlatban tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók legyenek� tisztában� a� hibavédelmi� módszerek� gyakorlati� alkalmazásával.�Legyenek�tisztában�a�veszélyforrásokkal,�és�az�egyszerű�mérések�elvégzésével.

12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Villamos biztonságtechnika

12.3. Témakörök 12.3.1. Táplálás�a�védelem�önműködő�lekapcsolásával� Általános�szabályok�a�védővezető�vizsgálatára. Védővezetős�érintésvédelmi�módok�vizsgálata.

TN-C, TN-S, TNC-S,�TT,�IT�hálózatok�jellemzői�és�alkalmazásuk. EPH�alkalmazása�és�jelentősége.

EPH�megvalósítása�a�gyakorlatban. Földelések�előírásai.

Földelések�megvalósítása�a�gyakorlatban. Kikapcsolószervek�jellemzői.

Kikapcsolószervek�elhelyezése�és�bekötése. ÁVK�jellemzői�és�alkalmazása.

ÁVK�elhelyezése�és�bekötése. Hibakeresés.

12.3.2. Védővezetőt�nem�igénylő�érintésvédelmi�módok�vizsgálata� Kettős-ill.�megerősített�szigetelésű�készülékek. Alkalmazási�szabályok. Villamos�elválasztás.

Alkalmazási�szabályok. Érintésvédelmi�törpefeszültség�alkalmazása�(SELV-PELV�rendszerű�hálózatok). Alkalmazási�szabályok. Különleges�módok:

Környezet�elszigetelése. Földeletlen�EPH�alkalmazása. Korlátozott�zárlati�teljesítményű�készülék�alkalmazása.

Az�egyes�módok�speciális�előírásai.

12.3.3. Villamos�hálózatok�ellenőrzése� Szerelői�ellenőrzés�végrehajtása�és�dokumentálása.

Ellenőrzés�eszközei. Az�alkalmazott�eszközökkel�szembeni�elvárások. Általános�szabályok�a�védővezető�vizsgálatára. Folytonosságvizsgálat�eszközei. Védővezető�folytonosságának�vizsgálata�célműszerrel,�V-mérővel.

L-PE, N-PE�felcserélésének�vizsgálati�módszerei. Hibaelhárítás.

Szigetelésmérés,�kimeneti�törpefeszültség�szabványos�mérése. Alkalmazható�műszerek�és�előírásaik.

Szigetelési�ellenállás�mérésének�végrehajtása�a�gyakorlatban. A�szigetelési�ellenállás�értékének�az�értékelése. Üzemzavar,�hibaelhárítás.

12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos labor

12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

11584-16 azonosító�számú

Vezérléstechnikai alapok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11584-16 azonosító� számú� Vezérléstechnikai� alapok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Irányítástechni

ka

Irányítástechni

kai

g

yak

orla

tok

PL

C

alkalmazása�

gyak

orl

at

FELADATOK Egyszerű�motorvezérléseket�készít. x x Vezérlő- és�szabályozóköröket�épít�fel,�üzemel�be.

x x x

Különféle�kapcsolókészüléket,�kontaktort,�mágneskapcsolót�épít�be�a�kapcsolószekrényekbe.

x x

Aszinkron�motorok�indítási,�fékezési,�és�forgásirányváltási�vezérlését�készíti�el.

x x x

Megfelelő�módon�beköti�a�szabályozástechnikai�és�vezérléstechnikai�készülékeket�(végálláskapcsolók,�kioldók,�szintérzékelők,�mikrokapcsolók).

x x

Beköti�és�beállítja�az�induktív,�kapacitív,�ultrahangos,�optikai,�elmozdulás�és�elfordulásérzékelőket.

x x x

Beköti�a�PLC-t. x Alkalmazza�a�gépek�biztonságtechnikai�eszközeit.�(vészgomb,�retesz,�fényfüggöny,�kétkezes�indító,�vészkikapcsoló�áramkör,�biztonsági�ajtók�és�reteszek)

x x x

SZAKMAI ISMERETEK Vezérléstechnikai�alapok x Szabályozástechnikai�alapok x x Egyszerű�szabályozási�körök x x Kisfeszültségű�kapcsolókészülékek,�kontaktorok,�mágneskapcsolók�jellemzői�és�alkalmazása.

x x x

Felépítés�és�villamos�jellemzők x x x Aszinkron�motorok�vezérlési�feladatai�(forgásirány-váltás,�csillag-delta�kapcsolás,�fékezés,�indítás)

x x x

Kapcsolókészülék-ismeret�(érintkezők,�kioldók,�relék,�mágneskapcsolókvégálláskapcsolók,�szintérzékelők,�mikrokapcsolók)

x x x

Érzékelő�elemek:�induktív,�kapacitív,�ultrahangos,�optikai,�elfordulás,�elmozdulás�érzékelők.

x x x

Működtető�tekercsek x

Nem�villamos�mennyiségek�mérése�villamos�úton.�(elmozdulás,�elfordulás,�sebesség,�erő,�nyomás,�hőmérséklet) Szabványos�analóg�jelek�fajtái,�tulajdonságai

x x

Alkalmazási�példák x PLC�felépítése,�jellemzői x PLC-k�és�kontrollerek�alkalmazása�a�gyakorlatban.�(bekötés,�elindítás,�leállítás)

x

Ipari buszrendszerek�alkalmazása,�jellemzői�(MPI,�Profibus,�Profinet,�RSxxx,�Can, DeviceNet, stb.)

x x

Biztonságtechnikai�áramkörök�felépítése,�alkatrészei�(vészgombok,�ajtóreteszek,�fényfüggönyök,�érintésmentes�kapcsolók,�stb.).

x x x

Gépek�biztonsági�kategóriái. x x A�vonatkozó�szabványok�és�előírások. x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áramútrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x x x

Elemi�szakmai�számolási�készség x x Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x x

Készülékek�bekötése x x Gépelemek�elhelyezése,�szerelése x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x x Kitartás x x x Precizitás x x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x x x Határozottság x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x x Figyelem-összpontosítás x x x

13. Irányítástechnika tantárgy 15 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók ismerjék�meg�az�alapvető�irányítástechnikai�készülékek�működését,�jellemzőit.�Legyenek�tisztában�a�szabályozás,�vezérlés�fogalmával,�egyszerűbb�körök�felépítésével.

13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

13.3. Témakörök 13.3.1. Irányítástechnikai�alapfogalmak� Az�irányítás�fogalma. Irányítási�példák. Az�irányítás�részműveletei. Az�irányítási�rendszer�felépítése.

A�jelhordozó�és�a jel fogalma. Az�analóg�és�a�digitális�jel. Az�irányítási�rendszer�fő�részei. Az�irányítási�rendszer�szerkezeti�részei.

Az�irányítás�fajtái: a�rendelkezés�létrejötte�szerint. a�hatáslánc�szerint.

Az�irányítási�rendszer�jelképes�ábrázolása: szerkezeti�vázlat. működési�vázlat. hatásvázlat.

Az�irányításban�használt�segédenergiák.

13.3.2. A�vezérlés�alapjai�és�készülékei� Érzékelő�szervek. Kapcsolókészülékek�vizsgálata.

Kézi�kapcsolók. Nyomógombok. Reed-kontaktus. Mikrokapcsolók. Érintkező-mentes, elektronikus kapcsolók.

Beavatkozó�szervek�vizsgálata. Mágneskapcsolók.

Reed-relé. Mágnesszelepek. Villamos szervomotorok. Membránmotoros�szelep. Elektromechanikus�relék.

Időrelék: késleltetve�meghúzó. késleltetve�elengedő.

késleltetve�meghúzó�és�elengedő. Időzítő- és�ütemező�készülékek.

Az�áramút�rajz. Rajzjelek. Tervjelek. Alapvető�villamos�relé�kapcsolások:

Meghúzatás. Öntartás. A�relé�ejtése. Reteszelés. Nyomógombos�keresztreteszelés.

Elemi�relés�vezérlések: Távvezérlés.

Indítás�több�helyről. Leállítás�több�helyről.

13.3.3. Szabályozás�alapjai�és�készülékei� A�szabályozási�kör�jellegzetességei. A�szabályozási�kör�részei. A�szabályozási�kör�jelei. A�szabályozási�kör�jellemzői. A�szabályozási�kör�szervei. Érzékelő�szervek. Alapjel�képző�szervek. Különbségképző�szervek. Jelformáló�szervek. Erősítők. Végrehajtó�szervek. Beavatkozó�szervek. Villamos�távadók.

13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem

13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

14. Irányítástechnikai�gyakorlatok tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

14.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók az� elméleti� órán� megismert� készülékeket,� köröket� a� gyakorlatban� is�kipróbálják.� Megismerjék� alapvető� működésüket,� felépítésüket,� jellemzőiket.� Tudják�felismerni�és�javítani�a�készülékek�és�a�körök�egyszerű�hibáit.

14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Irányítástechnika

14.3. Témakörök 14.3.1. Egyszerű�vezérlési�feladatok Vezérelt�berendezés�be-,�és�kikapcsolása.� Öntartás�megvalósítása. Vezérelt�berendezés�be-,�és�kikapcsolása�távvezérléssel�több�helyről.� Direkt-,�indirekt�vezérlés.� A�villamos�reteszelés�elve.�

Egyszerű�nyomógombos�reteszelő�kapcsolás.� Nyomógombos�keresztreteszelés.�

Időrelék�gyakorlati�alkalmazása: késleltetve�meghúzó. késleltetve�elengedő. késleltetve�meghúzó�és�elengedő.

Aszinkron�motorok�vezérlése. Ki-be�vezérlés�mágneskapcsolóval:

Forgásirányváltás�keresztreteszeléssel. Aszinkron�motorok�távműködtetése,�sorrendi�indítása. Csillag-háromszög�indítás. Aszinkron�motorok�dinamikus�fékezése.

Motorvédelem. Fordulatszám�változtatás. Egyszerű�villamos�vezérlést�megvalósító�áramkör�tervezése�(áramutas rajz). A� feladat� megoldásához� szükséges� elemek� kiválasztása� az� áramkör� jellemző�paraméterei�alapján. A� vezérlés� megvalósítása� az� iparban� előforduló� (szerelőtábla,� vezérlőszekrény)�módon�(készülék�elhelyezés,�huzalozás). A�vezérlés�tesztelése,�vizsgálata.� A�szükséges�beállítások,�javítások�elvégzése. Üzemi�próbák�végrehajtása. Az�elvégzett�feladat�dokumentálása. Gépek�biztonsági�kategóriái. Biztonságtechnikai�elemek.

14.3.2. Egyszerű�szabályozási�feladatok Szabályozási�feladatok.�

Hőmérséklet�szabályozás�megvalósítása,�vizsgálata.� Tirisztoros�teljesítményszabályozás�megvalósítása,�vizsgálata.� Egyenáramú�motor�fordulatszám�szabályozása,�vizsgálata.� Szintszabályozás�vizsgálata. Fényerőszabályozás�vizsgálata. Elfordulás/elmozdulás�szabályozás.

Távadók�vizsgálata. Példák�analóg�villamos�kimenetű�távadóra. Áramtávadók�vizsgálata. Feszültségtávadók�vizsgálata. Teljesítmény-távadók�vizsgálata.

14.3.3. Nem�villamos�mennyiségek�mérése Nem�villamos�mennyiségek�átalakítása�villamos�jellé. Passzív�mérő-átalakítók�vizsgálata. Ellenállás-alapú�átalakítók�mérése. Huzalos�mérő-átalakítók�mérése. Hőmérséklet-érzékelő�ellenállások�mérése. Fényérzékelő�ellenállások�mérése. Kapacitív�átalakítók�mérése. Induktív�átalakítók�mérése. Átalakítókkal�megvalósított�szabályozási�körök�vizsgálata.

14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szabályozástechnikai�laboratórium

14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

15. PLC�alkalmazása�gyakorlat tantárgy 62 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

15.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók ismerjék� meg� a� PLC� alkalmazásának� előnyeit,� a� PLC� elvi� felépítését.�Legyenek�tisztában�a�bemenete/kimenetek�készülékeivel,�valamint�a�PLC-k legfontosabb programozási/működtetési� felületeivel.� Tudják� a� PLC-t� elindítani,� leállítani,� programot�betölteni,�ellenőrizni.

15.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak

15.3. Témakörök 15.3.1. PLC a gyakorlatban PLC�alkalmazásának,�üzemeltetésének�feltételei. PLC�alapfelépítése,�szerkezeti�egységei,�típusai. PLC-k�alkalmazási�lehetőségei.

Be-és�kimenet�eszközök,�perifériák. Információk�gyűjtése�a�PLC-program�elkészítéséhez.� A�vezérlési�feladat�leírása:� szövegesen,�érintkezős�kapcsolásos�(relés�vezérléses)�módon,� funkcionális�elemekkel�(logikai�alapkapcsolásos),�folyamatábrával. PLC�programozási�lehetőségei. A programok felépítése. A�program�bevitele�a�rendelkezésre�álló�eszköztől�függően� számítógépen�vagy�kézi�programozóval. Szükség�esetén�a�program�áttöltése�vagy�mentése.� A�program� tesztelése�a� rendelkezésre� álló�eszközökkel� � (programfejlesztő� szoftver,�modell)�segítségével.

Az� üzemi� próba� elvégzése� után� a� szükséges� változtatások,� javítások� elvégzése,� a�program�véglegesítése. Hibakeresés,�diagnosztika. PLC-k�és�kontrollerek�alkalmazása�a�gyakorlatban.�(bekötés,�elindítás,�leállítás). Ipari buszrendszerek� alkalmazása,� jellemzői� (MPI,�Profibus,�Profinet,� RSxxx,�Can,�DeviceNet, stb.).

15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) PLC labor

15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

11585-17 azonosító�számú

A�kapcsolószekrények�szerelése

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11585-17 azonosító� számú� A� kapcsolószekrények� szerelése megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása során� fejlesztendő�kompetenciák:

Készülékismer

et

Kapcsolószekr

ények�szerelési�

gyak

orl

at

FELADATOK Telepíti�a�különféle�kivitelű�kapcsolószekrényeket.

x x

Kiválasztja,�hogy�melyik�készüléket�használja�az�adott�feladatra.

x x

Elhelyezi a kapcsolószekrények�készülékeit.

x x

Kialakítja�a�kapcsolószekrények�csatornázását.

x x

Kiválasztja�a�megfelelő�vezetékeket�és�kábeleket.

x x

Elkészíti�a�fogadófelületeket�(tömszelencék,�vezetékfogadók.)

x x

Elhelyezi�és�beköti�a�vezetékeket. x A szekrényeket�csatlakoztatja�a�hálózathoz. x Megfelelő�érintésvédelmi�megoldást�alkalmaz.

x

Kialakítja�a�szekrények�belső�és�külső�kezelő�felületeit.

x

Áramváltókat,�sínezést�épít�be. x Tűzvédelmi�főkapcsolót,�szakaszvédelmet�épít�be�és�üzemeltet.

x

Megfelelő�kábelezést�készít x Motoros�leágazásokat�köt�be�a�kapcsolószekrénybe.

x

Kialakítja�a�szekrény�előlapját,�elhelyezi�a�vezérlő�készülékeket,�visszajelzőket.

x

Transzformátorokat,�mérőváltókat,�túlfeszültségvédelmet�telepít.

x

Túláramvédelmet�telepít,�és�ezeket�beállítja.

x

Elkészíti�a�szabványos�feliratokat�és�jelzéseket.

x

Alkalmazza�az�MSZ�EN�61439�szabvány�előírásit

x x

Alkalmazza az MSZ EN 60204-1�szabvány�előírásit

x x

SZAKMAI ISMERETEK Kapcsolószekrények�felépítése,�fajtái x

Kapcsolószekrények�elhelyezése x Kapcsolószekrények�anyagai�és�készülékei x Kapcsolószekrények�szerelése�a�gyakorlatban

x

Motorvezérlések x x Erősáramú�installációs�szekrények x Szekrények�megmunkálása,�szerelvényei�(tömszelencék,�kapcsolók,�nyomógombok,�jelzőlámpák,�stb.)

x x

Érintésvédelmi�megoldások x x Alkalmazott�eszközök�és�technológiák x Sínek�elhelyezése,�áramváltók�elhelyezése x Fogyasztásmérő�elhelyezése�és�bekötése x Tűzvédelmi�kapcsoló�beépítése x Kábelek�megmunkálása,�bekötése x Alkalmazható�vezetékek�és�jelölése x Transzformátorok x Szabadvezetékek,�kábelek x Tokozatok x Mérőváltók,�mérések x x Védelmek x x Villamos�berendezés�melegedését�okozó�eszközök�telepítése

x

Villamos szekrények�hűtési�módjai x x MSZ�EN�61439�szabvány�előírásait x x MSZ EN 60204-1�szabvány�előírásait x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Villamos�kiviteli�tervrajz,�kapcsolási�rajz,�áramútrajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x x

Elemi�szakmai�számolási�készség x Szerelési�rajz,�összeállítási�rajz�olvasása,�értelmezése,�készítése

x x

Készülékek�bekötése x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Kézügyesség x Kitartás x x Precizitás x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x x Határozottság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő�képesség x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Figyelem-összpontosítás x x

16. Készülékismeret tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók megismerjék� a� kapcsolószekrényekben� alkalmazott� és� beszerelt� készülékek,�védelmek,� kapcsolóberendezések� funkcióját,� működését,� felépítését,� kiválasztásának�szempontjait.�Ismerjék�meg�az�alkalmazott�szereléstechnológiát.

16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

16.3. Témakörök 16.3.1. Kapcsolószekrények�jellemzői� Szekrények�anyaga,�típusai,�alkatrészei. Szekrények�kiválasztása. Katalógusadatok�értelmezése. Szekrények�összeszerelése. Szerelési�technológiák�és�eszközök. Szekrények�segédanyagai: - tömszelencék, - kábelfogadók�és�bevezetők, - csavarok, - vezetékvégek�kialakítása�(hüvelyek,�saruk). Alkalmazható�kisgépek,�szerszámok. Kapcsolószekrények�szerelésének�előkészítése. Kapcsolószekrények�szerelésének�műveleti�sorrendje. Kapcsolószekrények�elhelyezése. Munka�és�balesetvédelem.

16.3.2. Kapcsolószekrények�készülékei� Áram�útját�megszakító�készülékek�csoportosítása�és�jellemzői. A�villamos�ív�kialakulása, jellemzői,�hatása. A�villamos�ív�megszüntetése�kapcsolókészülékekben. Kapcsolókészülékek�katalógusadatai. Alkalmazott�túláramvédelmi�készülékek�jellemzői�és�működése: - megszakítók�kioldói, - kismegszakítók, - olvadóbiztosítók, - túlterhelésvédelmek�és�fajtái:

- hőkioldós�védelem, - elektronikus�védelem, - termisztoros�védelem.

Alkalmazott�kapcsolókészülékek: - túláramvédelmi�elemek�beállítása, - tűzvédelmi�főkapcsoló, - megszakítók, - leválasztó�kapcsolók,

- ÁVK. Alkalmazott�irányítástechnikai�elemek. Szabályozástechnikai�berendezések. Alkalmazható�vezetékek�és�sínek. Kezelőfelületek,�kijelzők�fajtái. Mérőváltók�jellemzői. PLC-k�beépítése�és�bekötése. Hűtési�technikák. Feliratok,�jelzések,�piktogramok. Rajzolvasás,�tervek�értelmezése. Műszaki�dokumentáció�értelmezése�és�elkészítése. Hibavédelem�alkalmazása. Alkalmazható�eszközök,�kisgépek. Szerelési�segédanyagok. Hőt�termelő�berendezések�beépítése.

16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos szaktanterem

16.5. A� tantárgy� elsajátítása� során� alkalmazható� sajátos� módszerek,� tanulói�tevékenységformák�(ajánlás)

16.6. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

17. Kapcsolószekrények�szerelési�gyakorlat� tantárgy 62 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A tanulók elsajátítsák� a� kapcsolószekrények� összeszerelésének,� a� készülékek�elhelyezésének,� bekötésének� és� beállításának� gyakorlatát.� Tudják� értelmezni� a�tervrajzokat,� utasításokat,� legyenek� tisztában� az�egyes� kapcsolókészülékek� felépítésével�és�működésével.

17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Készülékismeret

17.3. Témakörök 17.3.1. Motorvezérlések Aszinkron�motorok�vezérkése�és�az�ehhez�szükséges�készülékek�beépítése. Aszinkron�motorok�forgásirányváltása. Aszinkron�motorok�direkt�indítása. Aszinkron motorok csillag-háromszög�indítása. Aszinkron motorok sorrendi�indítása. Aszinkron�motorok�időrelés�vezérlése.

Aszinkron�motorok�dinamikus�fékezése. Aszinkron�motorok�lágyindítóval. Aszinkron�motorok�frekvenciaváltóval. Aszinkron�motorok�túlterhelésvédelmének�megvalósítása. Hőkioldós�védelem,�termisztoros,�elektronikus�védelem. Aszinkron�motorok�zárlatvédelme.

17.3.2. Szekrények�kialakítása Kisfeszültségű�elosztószekrények�kialakítása. Kisfeszültségű�elosztószekrény�elemei. Kisfeszültségű�elosztószekrények�elhelyezése. Maszkos�elosztószekrények�kialakítása. Maszkos elosztószekrény�elemei. Maszkos�elosztószekrény�elhelyezése. Fali�elosztószekrények�kialakítása. Fali�elosztószekrény�elemei. Fali�elosztószekrény�elhelyezése. Álló�elosztószekrények�kialakítása. Álló�elosztószekrény�elemei. Álló�elosztószekrény�elhelyezése. Sorolható�elosztószekrények�kialakítása. Sorolható�elosztószekrény�elemei. Sorolható�elosztószekrény�elhelyezése. Mérő-installációs�és�lakáselosztó��szekrények�kialakítása. PE�és�N�sín�kialakítása�különféle�szekrényekben. Sorkapcsok�elhelyezése�a�szekrényekben. A�szekrények�felületeinek�megmunkálása�(furatok,�kivágások,�felfogatások). A�szekrények�anyagai. A�megmunkálás�szerszámai. Baleseti�veszélyforrások�és�munkavédelmi�előírások. Elhelyezhető�feliratok�és�piktogramok.

17.3.3. Készülékek�elhelyezése,�bekötése�és�beállítása� Alkalmazott�túláramvédelmi�készülékek�felszerelése�és�bekötése:

megszakítók�kioldói, kismegszakítók, olvadóbiztosítók, túlterhelésvédelmek�és�fajtái:

hőkioldós�védelem, elektronikus�védelem, termisztoros�védelem.

Alkalmazott kapcsolókészülékek�felszerelése�és�bekötése: túláramvédelmi�elemek, tűzvédelmi�főkapcsoló, megszakítók, leválasztó�kapcsolók, ÁVK.

Alkalmazott�irányítástechnikai�elemek�felszerelése�és�bekötése. Szabályozástechnikai�berendezések�felszerelése�és�bekötése. Érintésvédelmi�megoldások.

PLC,�hajtások�és�egyéb�irányítástechnikai�berendezések�bekötése. Alkalmazott�eszközök�és�technológiák. Sínek�elhelyezése,�áramváltók�elhelyezése. Fogyasztásmérő�elhelyezése�és�bekötése. Tűzvédelmi�kapcsoló�beépítése. Kábelek�megmunkálása,�bekötése. Alkalmazható�vezetékek�és�jelölése. Transzformátorok. Szabadvezetékek,�kábelek. Tokozatok. Mérőváltók,�mérések. Védelmek�beállítása. Villamos�berendezés�melegedését�okozó�eszközök�telepítése. Villamos�szekrények�hűtési�módjai. Villamosság�biztonsággal�kapcsolatos�munkavédelmi�előírások�és�szabványok. Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�szabályok.

17.3.4. Kábelszerelés� Alkalmazható�vezetékek: Műanyag�szigetelt�vezetékek. Kiskábelek. Vezetékek�anyaga�és�szigetelései. Tömör�erű�kábelek�megmunkálása. Sodronyszerkezetű�kábelek�megmunkálása. Kábelmegmunkálás�szerszámainak�helyes�használata. Vezetékvégek�megmunkálása. Saruk,�hüvelyek�elhelyezése. Célszerszámok,�prések�alkalmazása. Kábelek�vezetésének�szabályai. Áramváltók�bekötése,�általános�szabályok. Kábelfogadók�kialakítása. Tömszelencék�elhelyezése. Szerelőlapra�történő�szerelés�előkészítése. Sínek�elhelyezése. Vezetékcsatorna�kialakítása. Sorkapcsok�és�szerelvényeinek�elhelyezése. Alkalmazott�kéziszerszámok�és�anyagok. PE�és�N�sín�kialakítása.

17.3.5. Biztonságtechnika Mérőváltók,�mérések. Védelmek�beállítása. Villamos�berendezés�melegedését�okozó�eszközök�telepítése. Villamos�szekrények�hűtési�módjai. Villamosság�biztonsággal�kapcsolatos�munkavédelmi�előírások�és�szabványok. Munkabiztonsági,�munka-egészségügyi,�tűz�és�környezetvédelmi�szabályok. Védővezetős�érintésvédelmi�mód�alkalmazása,�általános�előírások. EPH�kialakítása. Villamos�elválasztás�és�érintésvédelmi�törpefeszültség�alkalmazása.

Biztonsági�áramkörök�kialakítása. Biztonsági�feliratok�elhelyezése. Üzemi�próbák�elvégzése:

Érintésvédelmi�ellenőrzés, Szigetelési�vizsgálat, Feszültség�alá�helyezés, Dokumentáció�készítése.

17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Villamos labor

17.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

11500-12 azonosító�számú

Munkahelyi�egészség�és�biztonság

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11500-12.� azonosító� számú� Munkahelyi� egészség� és� biztonság megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Mu

nk

ahel

yi

egészség�és�

biztonság

FELADATOK Tudatosítja�a�munkahelyi�egészség�és�biztonság�jelentőségét

x

Betartja�és�betartatja�a�munkahelyekkel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket

x

Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�személyi�és�szervezési�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket

x

Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�tárgyi�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket

x

A�munkavédelmi�szakemberrel,�munkavédelmi�képviselővel�együttműködve�részt�vesz�a�munkavédelmi�feladatok�ellátásában

x

SZAKMAI ISMERETEK A�munkahelyi�egészség�és�biztonság,�mint�érték x A�munkabalesetek�és�foglalkozási�megbetegedések�hátrányos�következményei

x

A�munkavédelem�fogalomrendszere,�szabályozása x Munkahelyek�kialakításának�alapvető�szabályai x A�munkavégzés�általános�személyi�és�szervezési�feltételei

x

Munkaeszközök�a�munkahelyeken x Munkavédelmi�feladatok�a�munkahelyeken x Munkavédelmi�szakemberek�és�feladataik�a�munkahelyeken

x

A�munkahelyi�munkavédelmi�érdekképviselet x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Felelősségtudat x Szabálykövetés x Döntésképesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Visszacsatolási�készség x Irányíthatóság x Irányítási�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező�képesség x Körültekintés,�elővigyázatosság x Helyzetfelismerés x

18. Munkahelyi�egészség�és�biztonság tantárgy 0 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az52� 522� 04� Villamos� berendezés� szerelő� és� üzemeltetőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

18.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Munkavédelem� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja,� hogy� elősegítse� a� tanulók�munkavégzésének� balesetmentes� és� biztonságos� kialakítását,� valamint� az� önálló�gondolkodásra�való�nevelését.�Tegye�képessé�a�tanulókat�a�munka�világának,�ezen�belül�a�munkavédelem�jellemzőinek�és�működésének�megértésére.

18.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�Munkahelyi�egészség�és�biztonság�tantárgy�valamennyi�témakörének�szakmai�tartalma�megegyezik a 10163-16� Gépészeti� munkabiztonság� és� környezetvédelem� modulhoz�tartozó�Munkavédelem�tantárgy�témaköreinek�szakmai�tartalmával.

18.3. Témakörök 18.3.1. Munkavédelmi�alapismeretek� A�munkahelyi�egészség�és�biztonság�jelentősége. A�munkakörnyezet� és� a�munkavégzés�hatása�a�munkát�végző�ember�egészségére�és�testi�épségére. A�megelőzés�fontossága�és�lehetőségei. Munkavédelem,�mint�komplex�fogalom�(munkabiztonság-munkaegészségügy). A�munkavédelem�fogalomrendszere,�források. A�munkavédelemről�szóló�1993.�évi�XCIII�törvény�fogalom�meghatározásai.�

18.3.2. Munkahelyek�kialakítása Munkahelyek�kialakításának�általános�szabályai. Szociális�létesítmények. Közlekedési�útvonalak,�menekülési�utak,�jelölések. Alapvető�feladatok�a�tűzmegelőzés�érdekében. Anyagmozgatás. Raktározás. Munkahelyi�rend�és�hulladékkezelés.

18.3.3. Munkavégzés�személyi�feltételei A�munkavégzés�személyi�feltételei. A�munkavégzés�alapvető�szervezési�feltételei.

18.3.4. Munkaeszközök�biztonsága Munkaeszközök. Munkaeszközök�dokumentációi. Munkaeszközök�veszélyessége,�eljárások. Munkaeszközök�üzemeltetésének,�használatának�feltételei.

18.3.5. Munkakörnyezeti�hatások Veszélyforrások,�veszélyek�a�munkahelyeken�(pl.�zaj,�rezgés,�veszélyes�anyagok�és�keverékek,�stressz). A�kockázat�fogalma,�felmérése�és�kezelése.

18.3.6. Munkavédelmi�jogi�ismeretek A�munkavédelem�szabályrendszere,�jogok�és�kötelezettségek. Munkavédelmi�feladatok�a�munkahelyeken. Munkavédelmi�szakemberek�feladatai a munkahelyeken. Balesetek�és�foglalkozási�megbetegedések. Munkavédelmi�érdekképviselet�a�munkahelyen.

18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) –

18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

10190-12 azonosító�számú

Mechatronikai�gépészeti�feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10190-12 azonosító� számú� Mechatronikai� gépészeti� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Mec

hat

ron

ikai

gépészeti

fe

lad

atok

Mec

hat

ron

ikai

gépészeti

fe

lad

atok

g

yako

rlat

a

FELADATOK Idegen�nyelvű�dokumentációt�tanulmányoz�és�értelmez

x x

Felméri�a�gépszerkezet,�gépegység�általános�állapotát,�szemrevételezéssel,�méréssel,�tesztberendezésekkel�szisztematikus�hibabehatárolást�végez

x x

Szerelési�egységeket�és�elemeket�összeépít,�tesztel

x x

Mozgó�elemekkel�felszerelt�gépegységeket;�tengelyeket,�hajtóműveket�összeépít,�működést�tesztel,�karbantart

x x

Szíj-,�ékszíj-,�dörzs-,�fogaskerék-, csiga- és�lánchajtásokat�beépít,�működést�tesztel,�karbantart

x x

Csiga-csigakerék,�csavarorsó-csavaranya, golyósorsó-golyósanya�és�fogaskerék-fogasléc�mozgás-átalakító�elemeket�beépít�és�működést�tesztel,�karbantart

x x

Elektromechanikus�és�hidropneumatikus�hajtóműveket�beépít,�működést�tesztel�és�karbantart

x x

Tengelykapcsolókat�és�fékeket�beépít,�működést�tesztel,�karbantart

x x

Sikló- és�gördülő�csapágyazásokat,�csapágyakat,�lineáris�kocsikat�és�vezetékeket�beépít,�működést�tesztel�és�karbantart

x x

Pneumatikus�és�hidraulikus�végrehajtókat,�szabályozóelemeket,�csővezetékeket�beépít,�beállít,�működést�tesztel,�karbantart

x

Szervopneumatikus, proporcional-hidraulikus�hajtásokat�beépít�működést�tesztel�és�karbantart

x

Vezérlő,- szabályzó,- mérő�és�állapotfelügyeleti�szerelési�egységeket�beépít

x

Szenzorokat�beépít,�beállít x x Hűtő- és�kenőberendezéseket�beépít,�működést�tesztel, karbantart

x x

Felszereli�a�szerszámot�a�működtető�gépre x x A�szerszámkarbantartás�folyamatában�részt�vesz

x x

Korszerű�szervóhajtásokat�működtet x x Manipulátorokat�és�robotokat�üzemeltet�és�ellenőriz

x x

Mechatronikai�rendszereket�üzembe�helyez,�funkcionális�ellenőrzést�végez,�próbafuttatást�végez�és�dokumentál

x x

Mechatronikai�rendszereket�ellenőriz,�funkcionális�működést,�biztonsági�berendezéseket�és�intézkedéseket�ellenőriz�és�dokumentál

x x

Elvégzi�a�munkafeladathoz�tartozó�adminisztrációs�tevékenységet�esetenként�idegen nyelven is

x x

Gépészeti�karbantartást�végez�a�minőségirányítási�rendszer�követelményei�szerint

x

SZAKMAI ISMERETEK Műszaki�rajzok�olvasása,�értelmezése�magyar�és�idegen�nyelven

x x

Műszaki�rajzok�készítése x x Szabványok�és�katalógusok�használata x x Gépkönyv,�kezelési,�szerelési,�karbantartási�útmutató�használata

x x

Hűtő- és�kenőanyagok,�segédanyagok x x Átfogó�gépszerkezettani�ismeretek x x Általános�gépüzemeltetési�ismeretek x x Hajtások,�hajtóművek�és�beállításuk x x Tengelykapcsolók�és�beállításuk x x Fékek,�mozgásakadályozó�elemek�és�beállításuk

x x

Mozgás-átalakító�elemek�és�beállításuk x x Tengelyek,�csapágyak�és�beállításuk x x Vázszerkezetek�és�beállításuk x x Hidraulikai alapok x x Pneumatikai alapok x x Szenzortechnikai ismeretek x x Hosszméretek,�szögek�mérése�és�ellenőrzése

x x

Alak- és�helyzetpontosság�mérése�és�ellenőrzése

x x

Mérő- és�beállító�eszközök,�sablonok x x Kézi- és�kézi�kisgépes�szerelőszerszámok x x A�gyártási�és�szerelési�technológiai�alapadatok�kiszámítása

x x

A�működési�jellemzők�kiszámítása x x

Átfogó�gépszerelési�ismeretek x x Szerelési�műveletterv�és�műveleti�utasítás x x Képlékenyalakítás,�kivágás,�sajtolás�szerszámainak,�gépi�berendezéseinek�működése

x x

A�hidegalakítás�fogalma,�változatai,�eszközei,�főbb�paraméterei

x x

Szerszám/készülék�javítása,�karbantartása,�felújítása

x x

Manipulátorok�és�robotok�szerkezeti�felépítése

x x

Manipulátorok�és�robotok�típusai,�jellemzői x x Robotok�hajtásai,�vezérlések,�programozásuk

x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépészeti�rajz�és�műszaki�táblázatok�olvasása

x x

Pneumatikus,�hidraulikus�és�villamos�kapcsolások�olvasása,�értelmezése

x

Gépipari�mérőeszközök�használata x Fémmegmunkáló�és�szerelő�kéziszerszámok�és�kisgépek�használata

x

Szerelési,�beállítási�tevékenységek�végzése x Módszeres�hibakeresés x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Önállóság x x Szabálykövetés x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x Határozottság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias�feladatértelmezés x x Lényegfelismerés�(lényeglátás) x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x

19. Mechatronikai�gépészeti feladatok tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

19.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� elméleti� ismeretek� birtokában� a� mechatronikai� elemek� szerelése,� üzemeltetése� és�karbantartása.� A� tantárgy� megismertet� a� mechatronikai� berendezések� részegységeivel,�javításának�lehetőségeivel.�A�tervezéshez�és�irányításhoz,�mechatronikai�elemek�össze- és�szétszereléséhez,� gépek� és� rendszerek� alkotórészeinek� összeépítéséhez� a� gépészet,�mechanika� elemei.� Elektromos,� pneumatikus� és� hidraulikus� irányítások� felépítése� és�tesztelése.�Mechatronikai� rendszerek,� gépek� programozása� dokumentáció� alapján.� Ipari�gyártórendszerek,�gépek,�mechatronikai�berendezések�felügyelete.

19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Mechatronikai�alapozó�ismeretek,�Műszaki�mérés

19.3. Témakörök 19.3.1. Műszaki�dokumentáció Alkatrészrajzok,�összeállítási�rajzok�darabjegyzékek�értelmezése. Gyártási�utasítások. Műveleti�sorrendtervek. Műveleti�utasítások. Szerelési�családfa. Szerelési�sorrendterv. Szerelési�műveletterv. Pneumatikus�kapcsolási�rajzok. Elektropneumatikus�kapcsolási�rajzok. Hidraulikus�kapcsolási�rajzok. Elektrohidraulikus�kapcsolási�rajzok. Út�idő�diagramok. Funkciódiagramok. Mérési�és�beállítási�utasítások. Hibakeresési�módszerek�(�FMEA,�Ishikawa). Mérési�jegyzőkönyvek. Karbantartási�utasítások. Gépkönyvek. Műszaki�táblázatok�és�katalógusok�használata.

19.3.2. Mechatronikai�szerkezetek�építőelemei Vázszerkezetek�és�gépállványok�elemei,�profil�építőrendszerek. Szeleptömbök�és�szelepszigetek. Lineáris�vezetékek. Golyós�orsók. Lineáris�motorok. Lineáris�hajtóművek. Pneumatikus�,elektropneumatikus�és�hidraulikus�aktuátorok. Levegőellátás�berendezései. Levegő�és�hidraulikus�vezetékek�és�csatlakozók. Hidraulikus�tápegységek.

Hidraulikus�szivattyúk�és�hidromotorok. Hidraulikus akkumulátorok.

19.3.3. Iparigyártórendszerek Az�NC�és�a�CNC�vezérlés�alapjai. A�számvezérlés�elve. A�számvezérlésű�gépek�elvi�működése. A�CNC�gépek�fő�részei. A�CNC�gépek�szerszámozása. A CAD/CAM-technika�és�a�CNC-technika kapcsolata. A�gépeken�alkalmazott�jellegzetes pontok. A�CNC�gépek�programozásának�általános�alapjai. Rugalmas�gyártócellák�és�rugalmas�gyártórendszerek. Manipulátorok�és�robotok�típusai,�jellemzői,�szerkezeti�felépítésük. A� robotok,� mint� mechatronikai� egységek�megismerése,� felépítésükben� alkalmazott alapvető�egységek�áttekintése. Robottechnikai� alapok:� alkalmazási� terület,� fajtái,� jellemző� felépítésük,�csoportosításuk. Robotjellemzők,� (mozgástér,� hajtás,� kinematikai� szempontok� szerint),�pozicionálási�folyamatok,�szabadságfokok. Robotokban használatos�végrehajtók,�hajtóművek�és�útmérő�rendszerek.� Robotok�megfogó�szerkezetei,�biztonságtechnikai�eszközei. Pontvezérlés,�pályamenti�vezérlés,�interpolációk. Ipari�robotok�programozása.� Robotkezelési�és�alapszintű�programozási�gyakorlatok. Mobil robotok�alkalmazása,�jellemző�felépítése,�alkalmazott�érzékelők. A�robotok�rendszerekben�való�működtetése. Robotok�fajtái�és�mozgásviszonyai,�alapmozgások. Szabadságfokok,�mozgásterek. Hajtási,�vezérlési�módok. Koordinátarendszerek,�jellegzetes�pontok. Programozási�módok�és�jellegzetességek,�on-line, off-line. Programozási�nyelvek. Utasítások. Szimulációk. Megfogók,�megfogási�elvek. Érzékelés,�szenzorok,�útmérők. Kommunikációt�megvalósító�interfészek. Ipari�gépek,�gyártósorok,�robotok�használata.

19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem

19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

20. Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlata tantárgy 403 óra/403 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

20.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni� és� begyakoroltatni� a� mechatronikai� elemek� szerelését,� üzemeltetését� és�karbantartását.� Olyan� gyakorlottsági� szint� elérése� a� cél,� amely� képessé� tesz� az� ipari�gyártórendszerek,� gépek� üzemeltetésére,� ezek� újabb� verzióinak� leírás� alapján� történő�megismerésére� és� az� ismeretek� továbbadására.� El� kell� sajátíttatni� a� munkakörben�elvégzendő�feladatokat,�ki�kell�alakítani�az�azokhoz�szükséges�kompetenciákat.

20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika,�Műszaki�informatika,�Mechatronikai�villamos�feladatok

20.3. Témakörök 20.3.1. Pneumatika, hidraulika gyakorlat Mechatronikai�berendezések�szerelése. Mechatronikai�berendezések�pneumatikai,�elektropneumatikai elemeinek szerelése. Vázszerkezetek,�állványok�szerelése. Szeleptömbök�és�szelepszigetek�szerelése. Szelepek�,záróelemek�szerelése. Pneumatikus�és�elektronikus�aktuátorok�szerelése. Szenzorok szerelése�és�beállítása. Kezelőelemek,�busz�csatlakozók,�PLC�szerelése�és�kábelezése. Pneumatikus�csővezetékek�szerelése. PLC�programok�telepítése,�módosítása. Mechatronikai�berendezések�installálása. Mechatronikai�berendezések�élesztése. Mechatronikai berendezések�tesztelése. Hibakeresés�mechatronikai�berendezésekben. Mérések�pneumatikus�kapcsolásokban. Hidraulikus�és�elektrohidraulikus�berendezések�szerelése. Hidraulikus�tápegységek�szerelése. Hidraulikus�szivattyúk�szerelése. Hidraulikus hengerek szerelése. Hidromotorok�szerelése. Elektrohidraulikus�szelepek�és�záróelemek�szerelése. Hidraulika�vezetékek�szerelése. Hibakeresés�hidraulikus�berendezésekben. Mérések�hidraulikus�berendezésekben.

20.3.2. Szerelés Gépészeti�kötések�létesítése. Csavarkötések�szerelése. Ékek,�reteszek�csapok�és�illesztőszegek�szerelése. Motor�hajtómű�kapcsolatok�szerelése. Hajtóművek�és�hajtások�szerelése�és�beállítása. Csapágybeépítések�szerelése. Tömítések�szerelése.

Merev�és�rugalmas�tengelykapcsolók�szerelése�és�beállítása. Fékek�alapvető�fajtái�és�szerelésük,�beállításuk. Fogaskerekes�hajtóművek�szerelése. Csigakerekes�hajtóművek�szerelése. Munkadarab�befogó,�adagoló,�továbbító�szerkezetek. Egyetemes� munkadarab� befogó� készülékek,� tokmányok,� gépsatuk,� szorítópatronok�szerelése. Egyedi� munkadarab� befogó� készülékek� szerelése,� szabványos� készülékelemek�használata. Munkadarab�befogó�és�továbbító�paletták�elemei. Alkatrész�adagoló�berendezések. Szalagos,�konvejoros,�palettás�munkadarab�továbbítás�alapvető�gépegységei. Továbbító�szalagok�fajtái,�szerelésük. Szerszámbefogó�egységek�szerelése. Késtartók,�gyorsváltó�késtartók. Szerszámgép�főtengelyek�csatlakozó�elemei. Szabványos�Morse�kúpok,�SK�kúpok. Marótengelyek�szerelése. Képlékeny�alakító�gépek�csatlakozó�elemei. Szerszám�felsőrész�csatlakoztatása�a�képlékeny�alakítógéphez. Szerszám�alsórész�csatlakoztatása�a�gépasztalhoz. Vezetőlapos,�vezetőoszlopos�szerszámok�csatlakoztatása. Szerszámok�tisztítása,�karbantartása. Szerszámok�kenése. Lineáris�hajtások�szerelése�és�beállítása. Lineáris�vezetékek�fajtái. Csúszó�vezetékek,�hidrosztatikus�vezetékek. Gördülő�vezetékek. Mágneses�vezetékek. Gördülő�vezetékek�fajtái�,�profilsín�vezetékek,�golyóshüvelyes�vezetékek. Golyós�sínes�vezeték,�lineáris�kocsi�felépítése,�kenése,�karbantartása. Előfeszítési�és�pontossági�osztályok. Beépítési�tűrések. Profilsínek�rögzítési�módjai. Vezetékek�beépítési�módjai. Golyós�és�görgős�vezetékek,�gördülő�papucsok�beépítési,�beállítási�sorrendje. Futógörgős�vezetékek�szerelése�és�beállítása,�előfeszítés�beállítása. Golyóshüvelyes�vezeték�főbb�elemei. Golyóshüvelyes�egység�szerelése�és�pontossága. Golyósorsós�hajtások�alapvető�tulajdonságai. Bolygógörgős�hajtások. Golyósorsós�egység�alapelemei,�csapágyazása. Golyós�anya�felépítése,�kenése,�karbantartása. Golyósorsók�előfeszítése. Golyósorsó�beszerelése. Komplett�lineáris�egység;�lineáris�vezeték�és�golyós�orsós�hajtás�szerelési�sorrendje. Szervómotorral�hajtott�komplett�lineáris�egységek�szerelése�és�karbantartása.

20.3.3. Karbantartás Kenőanyagok�feladata.

Viszkozitás fogalma,�mérése. Viszkozitás�és�üzemi�hőmérséklet. Konzisztencia�fogalma,�mérése. Kenőanyagok�kiválasztása. Olajkenés. Zsírkenés,�konzisztens�kenőanyagok. Gépzsírok�tulajdonságai. Szilárd�kenőanyagok. Szilikon�kenőanyagok Kenőzsír�adagolás�és�kenőeszközök. Kézi�kenőeszközök. Automata�kenőrendszerek. Nagynyomású�zsírkenő�berendezések. Olajkenési�módszerek�és�eszközök. Üzemzavar�fogalma. Váratlan�meghibásodások�javítása. Hibajelenségek�felismerése. Hibakeresési�módszerek�alkalmazása. TPM�karbantartási�utasítások�tartalma. TPM�karbantartási�eszközök�alkalmazása. TPM�karbantartás�irányítása.

20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szakmaspecifikus�tanműhely�vagy�gazdálkodó�szervezet

20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

A

10191-12 azonosító�számú

Mechatronikai villamos feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10191-12 azonosító� számú� Mechatronikai villamos feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Mec

hat

ron

ikai

vi

llam

os

fela

dat

ok

Mec

hat

ron

ikai

vi

llam

os

fela

dat

ok

gya

korl

ata

FELADATOK Műszaki�tartalmakat�kommunikál�idegen�nyelven

x x

Elektrotechnikai�és�elektronikai�számításokat�végez

x

Egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít x x Dokumentáció�alapján�kiválasztja�a�szükséges�készülékeket�és�összeszereli�a�villamos�áramkört

x x

Villamos�méréseket�végez x Villamos kiviteli terveket�értelmez�és�használ

x x

Felismeri,�és�dokumentáció�alapján�megszünteti�a�villamos�készülékek,�kezelőelemek,�szenzorok,�jelátalakítók,�beavatkozó- és�végrehajtó�eszközök�hibáit

x

Villamos�motorok�erősáramú-,�jeladó-,�és�védelmi�kábeleinek�telepítését,�csatlakoztatását�védelmének�beállítását�végzi

x

Ellenőrzi�a�berendezés�erősáramú-, vezérlő-,�és�jelkábeleinek�védettségét,�folytonosságát,�a�csatlakozók�állapotát,�szükség�szerint�javítja,�illetve�cseréli�azokat

x

Alkalmazza�az�elektromágneses zavarok elleni�védelem�eszközeit�és�szerelési�előírásait

x

Villamos�berendezések�feszültségmentesítését�végzi

x

Ipari�elektronikai�vezérléseket,�egyenáramú�hajtásszabályzókat,�frekvenciaváltós�hajtásokat,�szervóhajtásokat�üzemeltet

x

Ellenőrzi,�szükség�szerint�kicseréli�a�hibás�erősáramú�és�elektronikus�alkatrészeket

x

Egyszerűbb�hiba�esetén�elvégzi�a�javítást,�bonyolultabb�hiba�esetén�javaslatot�tesz�a�hibaelhárítás�módjára

x

Ipari automatikai rendszereket dokumentáció�alapján�kiépít�és�működtet

x

Elektro-pneumatikus, hidraulikus irányításokat�felépít,�tesztel�és�üzemeltet

x

Ipari buszrendszereket, HMI paneleket, számlálókat,�kijelzőket�telepít�és�üzemeltet

x

Üzemelteti�a�PLC-vezérlésű�gépeket,�moduláris�PLC-ket�dokumentáció�alapján „Inline”�és�„Fieldline”�bővít

x

Dokumentáció�alapján�programozási�feladatot�végez

x

Utasítás�szerint�PLC�programot�átmásol,�cserél,�beüzemel

x

Villamos�karbantartást�végez�az�alkalmazott�minőségirányítási�rendszer�előírása�szerint

x

SZAKMAI ISMERETEK Elektrotechnikai, elektronikai ismeretek x x Villamos�dokumentációk�használata x x Villamos�mérések x x Villamos�számítások,�alapméretezések x x Villamos anyagismeret x Elektromechanikus, elektronikus mérőműszerek�ismerete

x x

Villamos elosztó-,�védelmi-,�és�kapcsolókészülékek�felépítése,�működése�és�jellemzői

x x

Tápegységek�felépítése,�működése x A�villamos�gépek�felépítése,�működése�és�jellemzői

x x

Teljesítményelektronikai�eszközök�felépítése,�működése�és�jellemzői

x x

Szenzorok és�forgó�jeladók�felépítése,�működése�és�jellemzői

x x

Fénytan,�opto-elektronika x x Mérőváltó-erősítők,�távadók�felépítése,�működése�és�jellemzői

x x

Berendezések,�gépek,�készülékek�programozási,�működtetési�jellemzői

x x

Huzalozás,�kábelezés x Villamos�alkatrészek�vizsgálati,�szerelési�módjai

x x

Mechatronikai�berendezések�élesztési,�üzembe�helyezési�jellemzői

x x

Irányítástechnika x x Információ�feldolgozás�alapjai x x Számítógépes�tesztelés,�szimulálás x x PLC hardware ismeretek x x PLC programozás�alapjai,�szöveges�és�grafikus�szabványos�programnyelvek

x x

Számítógépes�mérésadat�gyűjtési�módjai x x

Adatfeldolgozó�programok x x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Műszaki�dokumentáció�olvasása,�készítése�értelmezése�idegen�nyelven�is

x x

Digitális�dokumentáció,�katalógus�használata

x x

Villamos�méréstechnikai�eszközök�használata

x

Módszeres�hibakeresés x Ipari�gépek,�gyártósorok�használata x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x Stressztűrő�képesség x Döntésképesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x Határozottság x Motiválhatóság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelemösszpontosítás x x Módszeres�munkavégzés x x

21. Mechatronikai villamos feladatok tantárgy 139 óra/139 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

21.1. A�tantárgy�tanításának�célja Automatikus� vezérlésű� alkatrészgyártó� és� összeszerelő� célgépek,� berendezések� és�gépsorok� zavartalan� üzemvitelének� biztosítása.� Pneumatikus,� hidraulikus, elektromechanikus� vezérlések� üzemeltetése,� karbantartása,� javítása,� ellenőrzése� és�felügyelése.� Megmunkáló� gépre,� gyártósorra� készülék� telepítése,� beállítása,� hibák�behatárolása,� javítása.� Értelmezni� és� alkalmazni� az� (esetenként� idegen� nyelvű)�üzemeltetési� és� szerviz� dokumentációt,� elvégezni� és irányítani� az� installálási,�beüzemelési,� próbaüzemi� munkafolyamatot.� Szétszerelni� a� szerkezeti� egységeket,�kicserélni� vagy� kijavítani� a� hibás� alkatrészeket,� majd� az� összeszerelést� követően�kipróbálni,�üzembe�helyezni�a�mechatronikai�berendezést.�Folytonosan�üzemelő,�kritikus�folyamatokat� vezérlő� rendszerek� esetén� felügyelni� az� ügyeleti� naplók� generálási�folyamatát.

21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Mechatronikai�alapozó�ismeretek,�Műszaki�mérés

21.3. Témakörök 21.3.1. Villamos�gépek� A�villamos�gépek�és�hajtások�felépítése,�működése�és�jellemzői. Transzformátorok,�háromfázisú�transzformátorok. A�forgómezős�elmélet�alapjai�és�alkalmazása. Terhelt�és�terheletlen�transzformátorok. A�villamos�forgógépek�működésének alapjai. Motorok,�aszinkron,�szinkron,�szervo�AC�és�DC�motorok. Szinkron�motorok�indítása,�szinkron�generátorok�hálózatra�kapcsolása. Aszinkron�motorok�indítása,�forgásirány-változtatása,�fordulatszám-változtatása. Az� aszinkrongép� nyomatéka;� nyomaték-szlip� jelleggörbe,� teljesítmény-eloszlás� a�különböző�üzemállapotokban. Háromfázisú�szinkrongépek. Az� egyenáramú� gép� működési� elve� és� szerkezeti� felépítése,� kommutátoros�tekercselések�alapfogalmai. Az�egyenáramú�gép�indukált�feszültsége�és�nyomatéka. Egyenáramú motorok�indítása,�forgásirány-váltása,�fordulatszám-változtatása. Univerzális�motorok. A�villamos�motorok�kiválasztása,�üzemeltetése�és�karbantartása. Kalickás�motorok�nyomaték�fordulatszám�kapcsolata. Léptető�motorok. Szervo motorok.

21.3.2. Elektonika Kétpólusok,�négypólusok. Félvezető�alapismeretek. Analóg� áramkörök� félvezető� alkatrészei:� diódák,� tranzisztorok�(bipoláris,JFET,MOSFET). A�tranzisztorok�kapcsoló�üzeme.�Tranzisztoros�meghajtó�áramkörök.

Integrált�műveleti�erősítők�felépítése,�jellemzői,�alapkapcsolások. Komparátorok.� Null-komparátor,� referenciával� eltolt� szintű,� valamint� hiszterézises�komparátorok�(Schmitt-triggerek).

21.3.3. Ipari elektronika Szenzortechnika,�szenzorok�fogalma,�csoportosításuk. Bináris-analóg�jeladók. Helyzetérzékelő�szenzorok. Mechanikus�helyzetkapcsolók. Mágneses,�induktív,�kapacitív�közelítéskapcsolók. Fénytan,�optoelektronika. Optikai�érzékelők. Ultrahangos�közelítéskapcsolók. Nyomásérzékelők,�mechanikus�és�elektronikus�nyomásérzékelők. Áramlásérzékelők. Térfogat�kiszorításon,�átlagsebességen,�termikus�elven�alapuló�mérés. Hőmérsékletérzékelők:�ellenállás�hőmérő,�hőelem,�infravörös�hőmérő. Útmérők,�abszolút,�relatív�útmérők. Forgó�jeladók�felépítése,�működése,�jellemzőik. Tápegységek�felépítése,�működése. Ipari�kivitelű,�kapcsolóüzemű�tápegységek. Villamos�távadók. Villamos�kapcsolókészülékek. Villamos�elosztó-,�védelmi-,�és�kapcsolókészülékek�felépítése,�működése. Nyomógombok,�kapcsolók,�relék,�mágneskapcsolók. Túláramvédelmi�és�túlfeszültség�védelmi�készülékek. A�vezérlőberendezések�kialakításának�lehetőségei. Gépek,�berendezések�biztonságtechnikája. Érintésvédelem.

21.3.4. Hajtástechnika Teljesítményelektronikai�elemek,�áramkörök,�eszközök. Egyenáramú�hajtások. Hajtások�síknegyedei. Gyújtásszög�szabályozás. Váltakozóáramú�hajtások. Lágyindítók. Frekvenciaváltók. Csoportos�hajtások,�táplálás�DC�buszról. Alkalmazott�útmérő�rendszerek. Léptetőmotor�vezérlők. Szervohajtás�szabályozók. Mozgásprofilok. Pozícionáló�hajtások. BLDC motorok.

21.3.5. Ipari�automatizálás Irányítástechnikai�alapismeretek. Impulzustechnikai�áramkörök. Digitális�technika�alapjai.

Számrendszerek,�kódrendszerek. A� logikai� kapcsolatok� leírása:� szöveges� leírás,� algebrai� alak� (Boole-algebra), igazságtáblázat,�logikai�vázlat. A�logikai�algebra�szabályai,�műveletek,�függvények,�megadási�módok,�hálózatok. Kombinációs�és�szekvenciális�hálózatok. Kapuáramkörök�jelölése,�felépítése�és�működése.�TTL�és�CMOS�áramkörök. A�logikai�kapuáramkörök�felhasználása�és�beépítése�a�digitális�áramkörökbe. Kódoló,�dekódoló,�multiplexer,�demultiplexer. Billenőkörök,�tárolók�jelölése,�felépítése�és�működése. Félvezető�memóriák.�SRAM,�DRAM,�ROM,�EPROM.�Felépítés�és�jellemzők. A/D�és�D/A�átalakítók�jellemzői,�ipari�kivitelek. Információ�feldolgozás�alapjai.�SPA�(sensor-processor-actor). A�vezérlés�és�szabályozás�működési�mechanizmusa�és�összehasonlításuk. Távadó,�szabályozó�végrehajtó�és�beavatkozó�szervek�elvi�felépítése,�működése. A�vezérlési�feladatok�leírási�formái. Vezérléstechnika,�vezérlési�vonal. Vezérlések�szabványos�rajzjelei. Áramutas�tervrajzok�felépítése,�rajzolvasási�ismeretek. Vezérelt�és�vezérlő�berendezés,�szervei�és�szerepük�a�vezérlésben. Villamos�motorok�vezérlési�feladatai,�indítás,�fékezés,�forgásirányváltás. Villamos�vezérlések�szerkezeti�elemei. Elektro-pneumatikus�vezérlések�elemei.�Alkalmazási�példák. Elektro-pneumatikus�kapcsolások. Villamos�vezérlések�érzékelői,� jelképzői�és� jeltároló�szervei,�értékelő�és�jelátalakító�szervei,�erősítői,�végrehajtó�és�beavatkozó�szervei. Segédenergiák.�Irányított�és�irányító�rendszerek. Szerkezeti�részek,�készülék,�szerv,�elem,�jelvivő�vezeték. Az�irányítás�jelei,�jellemzői�és�jelhordozói. Az�irányítási�rendszer�ábrázolásmódja. Hatásvázlat�és�részei,�tagok,�jelek. Az�irányítás�válfajai. Folyamatszabályzás�jellemzői. Alapvető�villamos�vezérlési�feladatok. Szabályozástechnika,�szabályozási�kör. Irányítástechnikai�tagok. Egyszerű�szabályozási�körök. Szabályozók�beállítása,�kiválasztása. Szabályozó� berendezés� és� szervei:� érzékelő,� alapjelképző,� különbségképző,�jelformáló,�erősítő,�végrehajtó�és�beavatkozó�szerv. A� szabályozások� felosztása:� kézi� és� önműködő,� értéktartó,� követő,� menetrendi,�folyamatos�és�időszakos,�folytonos�és�nem�folytonos. Üzembe�helyezés,�bemérés,�karbantartás,�hibakeresés. Ipari�kommunikációtechnika:�Hálózati�topológiák,�a�kommunikáció�iránya. Pont-pont, pont-multipont�kommunikáció. Az�adatátvitel�fizikai�közegei:�vezetékek,�kábelek,�optikai�kábelek,�éter. RS232C,�RS422,�RS485�szabványok. Adatátviteli�jellemzők�(baudrate,�start-stop�bitek,�paritásbitek) Nullmodem�kábel.�Fizikai�megjelenések. Master – slave�kommunikáció.�Hálózati�hozzáférési�elvek. Címzés,�címkiosztás,�slave�csatlakoztatás.

Ipari�buszhálózatok:�ASI�busz,�Profibus,�Can�busz. Ethernet�alapú�kommunikáció�alapjai.�Címtartományok. Szabványos�csatlakozók�és�kábelek�szerelése,�tesztelése.�Lezáróellenállások.

21.3.6. PLC technika A�vezérlések�generációi,�iránytási�szintek. PLC�történelem. PLC-k alapelve, feladata. A�programozható�logikai�vezérlők�(PLC)�hardware�felépítése,�fajtái. Kompakt�és�moduláris�PLC�megoldások. A�programozható logikai�vezérlők�kiviteli�formái,�technikai�felépítésük. Tápegység,�CPU,�digitális�és�analóg�be- és�kimenetek,�kommunikációs�lehetőségek. Bemeneti�eszközök�huzalozása�a�PLC�input�oldalaira. Kimeneti�eszközök�huzalozása�a�PLC�output�oldalaira. Analóg�jelek szállítása,�zavarvédelme,�feldolgozása.�Skálázás. A�PLC�operációs�rendszerének�feladata,�program�letapogatás. A�PLC�memóriájának�felosztása,�programtár,�adattár. Programvesztés�elkerülése,�megoldások. PLC I/O címzések.�Címzések�számítása. PLC�programozás�alapjai,�szöveges�és�grafikus�szabványos�programnyelvek. Programozási�módok�(AWL,�KOP,�FUP),�(STL,�LDR,�FBD) PLC programnyelvek. Népszerű� típusok� bemutatása,� létradiagramos� programozás,� utasítás-alapú�programozás. Lineáris�és�strukturált�programvégrehajtás. Programok�ellenőrzési�módjai,�szintaktikai�és�tartalmi�ellenőrzések. Az�MSZ�EN�61131�szabvány�tartalma,�programszervezési�egységek. Változók�fajtái,�alaputasítások. Egy� PLC� utasításkészkete:� Boole algebrai,� adatmozgató,� aritmetikai,� vezérlésátadó�utasítások.�Programozási�példák�megoldása. Vezérlési�feladatok�megoldása�különböző�programozási�módokon. Folyamatlánc�elvű�programozás�(Grafcet).�Példák. Irányítás�programozható�logikai�vezérlőkkel�(PLC). Folyamatos�és�diszkrét�idejű�jelek,�mintavételezés. Vezérlési�feladatok�megoldása�különböző�programozási�módokon. Az ember-gép�kapcsolat�jellemzői. Kijelző�és�kezelőszervek�fejlődése,�működési�elve,�jellemzői. Technológiai�folyamatok�megjelenítése�ipari�kijelzőn. Felhasználói�szintek,�hozzáférés,�jelszavas�védelem. Hibakezelés,�hibaüzenet�megjelenítés�a�kezelő�felé. Összetettebb�feladatok�megoldása,�funkcióblokkok�és�relatív�címzések�alkalmazása. Nagyobb�frekvenciájú�impulzusok�feldolgozása�és�kiadása. Gyorsszámláló�bemenetek,�nagyfrekvenciás�kimenetek�(PWM, PTO)�alkalmazása. Berendezések,�gépek,�készülékek�működtetési�jellemzői,�üzemállapotai. PLC-PC ; PLC-HMI ; PLC – PLC�kommunikációtechnika. Buszprotokollok. Profibus, ASI bus, Ethernet. Számítógépes�mérésadat�gyűjtési�módjai. Ipari�számítógépek�alkalmazásának�jellemzői.

21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás)

Szaktanterem

21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

22. Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata tantárgy 217 óra/217 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

22.1. A�tantárgy�tanításának�célja Ipari�gyártórendszerek,�gépek�üzemeltetése,�ezek�újabb�verzióinak�leírás� alapján�történő�megismerése.� PLC-vel, elektro-pneumatikával,� elektro-hidraulikával� működtetett�gyártósorok,� kezelése,� karbantartása,� javítása.� Széles� látókör� kialakítása,� ahol� az�elektronikai� ismeretek� mechanikával� és� informatikával� vannak� gyakran� ötvözve. Értelmezni� és� alkalmazni� az� (esetenként� idegen� nyelvű)� üzemeltetési� és� szerviz dokumentációt.� Elvégezni� és irányítani� az� installálási,� beüzemelési,� próbaüzemi�munkafeladatot.� Szétszerelni� a� szerkezeti� egységeket,� kicserélni�vagy� kijavítani� a�hibás�alkatrészeket,� majd� az� összeszerelést� követően� kipróbálni,� üzembe� helyezni� a�mechatronikai�berendezést.�Megvizsgálni�a�gépet,�feltárni�és�behatárolni�a�hiba�helyét�és�kiterjedését,� elvégezni� a� javítást,� vagy� intézkedni� a� hiba� elhárítására.� Folytonosan�üzemelő, kritikus� folyamatokat� vezérlő� rendszerek� esetén� felügyelni� az�ügyeleti� naplók�generálási�folyamatát.

22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika,�Műszaki�informatika,�Mechatronikai�villamos�feladatok

22.3. Témakörök 22.3.1. Villamos�hajtástechnika�gyakorlat Műszaki�tartalmakat�értelmez. Egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít. Dokumentáció�alapján�kiválasztja�és�összeszereli�a�villamos�áramkört. Villamos�kéziszerszámokat�használ. Villamos�méréseket�végez. Villamos�kiviteli�terveket�értelmez�és�használ�(idegen nyelven). Villamos�szerelést�és�erősáramú�szerelést�végez. Erősáramú�hálózati�csatlakozókat�szerel. Különféle�vezetékeket,�árnyékolt�és�árnyékolatlan�kábeleket�előkészít. Teljesítményelektronikai�alkatrészek�működését�méri�és�elemzi. Villamos motorok� erősáramú-,� jeladó-,� és� védelmi� kábeleinek� telepítését,�csatlakoztatását�védelmének�beállítását�végzi. Villamos�motorokat�üzemeltet�és�karbantart. Szinkron�és�aszinkrongépeket�vizsgál,�beköt,�indít. Villamos motorok csillag-delta�indítását�végzi�mágneskapcsolós�vezérléssel. Villamos�motorok�forgásirány�váltását�végzi�mágneskapcsolós�vezérléssel. Elektromágneses�zavarok�elleni�védelmet�biztosít. Feszültségmentesítést�végez. Ipari� elektronikai� vezérléseket,� egyenáramú� hajtásszabályzókat,� frekvenciaváltós�hajtásokat,�szervóhajtásokat�üzemeltet.

Frekvenciaváltók�és�egyéb�hajtások�paramétereit�beállítja,�ellenőrzi. Frekvenciaváltós�hajtásokat�külső�elemekkel�és�PLC-vel�indít�el. Felismeri,� és� dokumentáció� alapján� megszünteti� a� villamos� készülékek,�kezelőelemek,�szenzorok,�átalakítók,�beavatkozó- és�végrehajtó�eszközök�hibáit. Ellenőrzi,�cseréli�a�hibás�elektronikus�alkatrészeket,�hibafeltárást,�javítást�végez.

22.3.2. Ipari automatika gyakorlat Műszaki�tartalmakat�értelmez. Egyszerű�villamos�kapcsolási�rajzot�készít. Dokumentáció�alapján�kiválasztja�és�összeszereli�a�villamos�áramkört. Villamos�kéziszerszámokat�használ. Villamos�méréseket�végez. Elektronikai�alkatrészek�működését�méri�és�elemzi�(diódák,�tranzisztorok). Villamos�kiviteli�terveket�értelmez�és�használ�(idegen nyelven). Az�elektronikus�áramköröket�kialakít�(NYÁK,�alkatrészek�beültetése). Áramköri� elemeket� adott� beültetési� és� kapcsolási� vázlat� alapján� (ellenállás,�kondenzátor,�stb.)�beilleszti�és�beforrasztja�az�előre�gyártott�NYÁK�lapra. Szenzorok�működését,�beépítését,�csatlakozását�teszteli,�beállítja,�ellenőrzi. Távadók,�villamos�jeladók�működését,�beépítését,�kábelezését�ellenőrzi. Villamos�összeköttetések�állapotát�ellenőrzi. Ipari�automatikában�használt�elemeket,�alkatrészeket�felismeri. Ipari automatikában�használt�elemek�rajzjeleit�felismeri�a�dokumentációkban. Huzaloz,�kábelez�áramútterv�alapján. Villamos�alkatrészeket�vizsgál,�szerel. Felismeri,� és� dokumentáció� alapján� megszünteti� a� villamos� készülékek,�kezelőelemek,�szenzorok,�átalakítók,�beavatkozó- és�végrehajtó�eszközök�hibáit. Világítási�alapáramköröket�kialakít,�lámpatesteket�szerel,�karbantart. Villamos�vezérlőszekrényt�szerel,�szerelvényeket,�szerelési�technológiákat�ismer. Szerelvényeket�beépít,�beszerel,�beköt. Vezetékezést,�sínezés,�kábelcsatornákat�alakít�ki. Ellenőrzi� a� berendezés� erősáramú-,� vezérlő-,� és� jelkábeleinek� védettségét,�folytonosságát,�a�csatlakozók�állapotát. Relés,�mágneskapcsolós�vezérléseket�készít. Automatikai�rendszereket�dokumentáció�alapján�kiépít�és�működtet. Elektro-pneumatikus,�hidraulikus�irányításokat�tesztel�és�üzemeltet. Elektropneumatikusmágnesszelepekkel�és�relékkel�munkahenger�vezérléseket�készít�el,�dokumentál,�ellenőriz. Villamos�karbantartást�végez. Mechatronikai�berendezéseket�éleszt,�üzembe�helyezése. A mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos- és�optikai�szenzoreszközök�mérési�eredményeit�dokumentálja. Kompakt�szabályozókészülékkel�egyszerű�szabályozási�kört�készít,�hangol. Vészleállító� áramkörök,� kétkezes� indítók,� fényfüggönyök� biztonsági� áramköreit megépíti,�beüzemeli,�teszteli. A�legfontosabb�érintésvédelemi�ellenőrzéseket�és�méréseket�elvégzi.

22.3.3. PLC technika gyakorlat Logikai�kapuk�ismerete,�kombinációs�hálózat�építése,�tesztelése. Tranzisztoros�meghajtó�építése�LED,�relé�meghajtás�céljából. Optocsatolós�áramkör�készítése,�mérése,�tesztelése.

A PLC-k,�mikrokontrollerek�funkcionális�felépítése,�működésük. Kompakt- és�moduláris�PLC-k,�kiválasztásuk. A PLC-vel�megvalósított�vezérlések�jellemzői,�előnyei. PLC bemeneti jelei. A�szenzorok�áttekintése, a PLC-vel�való�kapcsolatuk,�bemeneti�modulok. PLC kimeneti jelei. A�végrehajtók�áttekintése,�a�PLC-vel�való�kapcsolatuk,�kimeneti�modulok. Dokumentáció�használata,�huzalozási�rajz�olvasása. A�szenzorok,�jelátalakítók,�végrehajtók�illesztése�a�PLC-hez. Egyéb�PLC�modulok�(analóg-,�digitális). A�relés�logikai�vezérlések�áttekintése,�helyettesítésük�PLC-s�vezérléssel. Időzítések.�Számlálók.�Flagek,�regiszterek�használata. Programok�letöltése�a�PLC-be,�programok�futtatása. Üzembe�helyezés,�dokumentálás. On-line�diagnosztika�(ellenőrzések,�be/kimenetek�befagyasztása). A�PLC�program�végrehajtásának�módjai,�kezelőfelület�elemei,�üzemmódok. Operátorpanel�illesztése,�programozása. Gépek�biztonság-technikája�(Vészleállítás,�kétkezes�indítás,�fényfüggöny). Frekvenciaváltó,�egyenáramú�motorvezérlő�PLC-hez�illesztése. Kommunikáció�más�műszerekkel�digitális�vonalakon. Ipari� buszrendszerek,� PLC�hálózatok,� kommunikáció,� ipari� buszok,� szelepszigetek,�terepi�eszközök,�kihelyezett�I/O-k,�korszerű�huzalozási�módok. PLC-PLC�kommunikáció�megvalósítása,�kommunikáció�ipari�buszon�keresztül. A�PLC�programozása. Szimbolikus�nevek�használata,�allokációs�lista�készítése. A�PLC�programozási�nyelvek�fajtái,�csoportosításuk. Relés� logikai� vezérlések,� öntartások,� időzítések� megvalósítása� PLC-vel, létradiagramos�programozási�nyelven. Logikai� vezérlések,� öntartások,� élvezérlések� megvalósítása� létradiagramos�programozási�nyelven. Sorrendi�vezérlések�megvalósítása�létradiagramos�programozási�nyelven. Munkaprogramok� írása� létradiagramos-,� funkcióblokkos-,� utasításlistás-, sorrendi folyamatábrás�programozási�nyelveken. Programok,�programmodulok�(multitaszk�programozás). Pneumatikus-,� relés� (léptetőláncos)� vezérlések� megvalósítása� PLC-vel, létradiagramos�programozási�nyelven�(flages,�regiszteres�léptetés). Egyéb� szöveges- és� grafikus� programozási� nyelvek� (utasításlistás,� funkcióblokkos,�sorrendi�folyamatábrás),�összehasonlításuk. Ipari�buszrendszerek,�HMI�panelek,�számlálók,�kijelzők�programozása. Mechatronikai�berendezések�élesztése,�üzembe�helyezése. Számítógépes�mérésadat�gyűjtési�módjai. Ipari�számítógépek�alkalmazásának�jellemzői.

22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szakmaspecifikus�tanműhely�vagy�gazdálkodó�szervezet

22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a)� pontja szerinti�értékeléssel.

2.152.

S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V

a

XXXVII. SPORT

ágazathoz�tartozó

54 813 02

SPORTEDZŐ�(A�SPORTÁG MEGJELÖLÉSÉVEL)

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(az 51 726 01 REGENERÁLÓ�BALNEOTERÁPIÁS�MASSZŐR

mellék-szakképesítéssel)

I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési�kerettanterv

– a�nemzeti�köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,

valamint

– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,

– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és

– az� emberi� erőforrások� minisztere� ágazatába� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet

alapján�készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 813 02 Szakképesítés�megnevezése:�Sportedző�(a�sportág�megjelölésével) A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�3. Oktatás Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XXXVII. Sport Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:

– 5� évfolyamos� képzés� esetén: a� 10.� évfolyamot� követően� 140 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�

– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra.

III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei Iskolai előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai�előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�— IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

– – Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai�és�vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Nincs. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.

Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

9.�évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év

Ögy. 140�óra

11.�évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 140�óra

12.�évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2729�óra

Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola� akkor� a� 11.�évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola szakmai programjában�kell�rendelkezni.

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év

Ögy. 160�óra

2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2237�óra

(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a� szakgimnázium 9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra� meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)

1.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakképesítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�kapcsolódása

5 3 7 5

140

2 2

140

4 1 11 20 18 11

0

11 20

Összesen 8 12 4 5 31 29 31

11499-12 Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II. fő�szakképesítés 0,5 0,5

11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I. fő�szakképesítés 2 2

10323-12�Egészségügy és�elsősegély

Anatómiai-élettani�ismeretek

fő�szakképesítés 2 2 4

Egészségtan fő�szakképesítés 2 2

Elsősegélynyújtás�gyakorlat

fő�szakképesítés 2 2

Funkcionális�anatómia fő�szakképesítés 2 2

Terhelésélettan fő�szakképesítés 2 2

10324-12�Edzéselmélet�és�gimnasztika

Edzéselmélet fő�szakképesítés 2 1 1 4

Edzésprogramok�gyakorlat

fő�szakképesítés 2 2 1 1 6

Gimnasztika�elmélet fő�szakképesítés 1 1 1 1 4

Gimnasztika gyakorlat fő�szakképesítés 1 1 1 3

11110-16�Egészségügyi�alapismeretek

Egészségügyi�alapismeretek

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

12051-16�Masszázs�elméleti�alapjai I.

Klinikumi alapismeretek

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

12053-16�Fizioterápia�I.

Fizioterápia�elmélet

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

Fizioterápia�gyakorlat

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

2 1

12055-16�Regeneráló�balneoterápiás�masszázs

Masszázs�elmélet

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

1

Svédmasszázs�gyakorlat

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

3 3

10322-12 Pedagógiai,pszichológiai�és�kommunikációs�alapok

Kommunikáció fő�szakképesítés 0,5 0,5

Sportpedagógia fő�szakképesítés 2 2

Sportpszichológia fő�szakképesítés 2 2

10325-16�Szervezés�és�vállalkozás�alapjai

Gazdálkodási�és�vállakozási�ismeretek

fő�szakképesítés 1 1

Sportmenedzsment fő�szakképesítés 1 1

10326-12�Sportági�alapok

Sportági�alapok�elmélet fő�szakképesítés 1 1

Sportági�alapok�gyakorlat fő�szakképesítés 10 10

10327-12�Sportedzői�szakismeretek

Sportági�szakismeretek�elmélet

fő�szakképesítés 1 1

Sportági�szakismeretek�gyakorlat

fő�szakképesítés 10 10

A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.

A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell teljesülnie.

2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Szakgimnáziumi�képzés�

9

-12.�o.�összes�óraszáma

Nem�a�főszakképesítésre�

fordítandó�órakeret

Főszakképesítés�

9

-12.�o.�összes�óraszáma

5/13.

Főszakképesítés�

9

-13.

o.�összes�óraszáma

1/13. 2/14.

A�két�évfolyamos�szakképzés�

összes�óraszáma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakképe

-sítésre�vonatkozó: Összesen

A�tantárgy�

kapcsolódása

180 108 252 180 140

72 72 140

124 31

1457 438 1019

341 620

1980

648 396

341 620

2005

Összesen 288 432 144 155 961 1044 961

Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�969�óra�(42,9�)

989�óra�(49,3�)

Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1011�óra�(57,1�) 1016�óra�(50,7�)

114

99-1

2

Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II.

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek

0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése

0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

1149

8-1

2

Foglalkoztatás�I.�

(érettségire�épülő�

képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I.

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés�1

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés�2

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés

0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói�szókincs

0 23 23 0 0 23 0 23

103

23-12�Egészségügy�és�elsősegély

Anatómiai-élettani�ismeretek

fő�szakképesítés

72 0 72 0 0 0 0 0 144 0 144

0 0 144 144 0 0 0 144

Az�anatómia�és�az�élettan�tárgya,�módszerei

4 4 4 4 0 0 0 4

Az emberi szervezet szövetei

12 12 12 12 0 0 0 12

A�mozgató�szervrendszer felépítésének,�nevezéktanának�és�működésének�alapjai

8 8 8 8 0 0 0 8

A�vázrendszer�felépítése�és�működése

16 16 16 16 0 0 0 16

Az�izomzat�felépítése�és�működése

16 16 16 16 0 0 0 16

A�légzés�szervrendszerének�felépítése�és�működése

16 16 16 16 0 0 0 16

A�szív�és�a�keringési�rendszer�felépítése�és�működése�

20 20 20 20 0 0 0 20

A�kiválasztás�szervrendszerének�felépítése�működése

10 10 10 10 0 0 0 10

A�szabályozás�általános�élettani�törvényszerűségei

4 4 4 4 0 0 0 4

A hormonrendszer működése

16 16 16 16 0 0 0 16

Az idegrendszer felépítése�és�működése

22 22 22 22 0 0 0 22

Egészségtan

fő�szakképesítés

72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Sport�és�életmód 10 10 10 10 0 0 0 10

A�tápcsatorna�felépítése

10 10 10 10 0 0 0 10

Egészséges�táplálkozás

16 16 16 16 0 0 0 16

Az immunrendszer felépítése�és�működése�

18 18 18 18 0 0 0 18

Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése�

18 18 18 18 0 0 0 18

Elsősegélynyújtás�gyakorlat

fő�szakképesítés

0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 72

0 0 72 0 72 0 0 72

Újraélesztés 18 18 18 0 18 0 0 18

Sebzések,sebellátás 18 18 18 0 18 0 0 18

Traumás�sérülések 36 36 36 0 36 0 0 36

Funkcionális�anatómia

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62

0 0 62 72 0 0 0 72

Szöveti�struktúrák�élettani�vetületei

6 6 6 7 0 0 0 7

A�vázrendszer�felépítése�és�működése

13 13 13 15 0 0 0 15

Izomrendszer felépítése�és�működése

13 13 13 15 0 0 0 15

Keringési�rendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában

10 10 10 12 0 0 0 12

Légzőrendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában

8 8 8 9 0 0 0 9

Szabályzórendszer�egyes elemeinek szerepe�az�érző�és�mozgató�területek�működésének�összehangolásában

12 12 12 14 0 0 0 14

Terhelésélettan

fő�szakképesítés

0 0 72 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Edzéselméleti�alapfogalmak

4 4 4 4 0 0 0 4

Terhelés�hatására�a�szervezetben végbemenő�változások

4 4 4 4 0 0 0 4

Energiaszolgáltató�folyamatok a szervezetben

6 6 6 6 0 0 0 6

Terhelés�hatása�a�mozgató�szervrendszerre

10 10 10 10 0 0 0 10

Terhelés�hatása�a�légzés�szervrendszerére

5 5 5 5 0 0 0 5

Terhelés�hatása�a�keringési�rendszerre�

10 10 10 10 0 0 0 10

A�terhelés�és�a�szabályozó�rendszer�kapcsolata

11 11 11 11 0 0 0 11

A�terhelés�és�a�táplálkozás�kapcsolata

5 5 5 5 0 0 0 5

Különböző�életkorok�terhelésélettani�sajátosságai

5 5 5 5 0 0 0 5

Fogyatékkal�élők,�krónikus�betegek�és�terhesek�terhelésének�sajátosságai

7 7 7 7 0 0 0 7

A�teljesítményfokozás 5 5 5 5 0 0 0 5

103

24-12�Edzéselmélet�és�gimnasztika

Edzéselmélet

fő�szakképesítés

0 0 72 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144

Edzéselméleti�alapfogalmak

72 72 72 72 0 0 0 72

Motoros�képességek 36 36 36 36 0 0 0 36

Edzésmódszertan 31 31 31 36 0 0 0 36

Edzésprogramok�gyakorlat

fő�szakképesítés

0 72 0 72 0 36 0 31 211 0 211

0 0 211 0 216 0 0 216

Edzéslátogatás,�dokumentálás

72 72 144 144 0 144 0 0 144

Motoros képességfejlesztés�I.

36 36 36 0 36 0 0 36

Motoros képességfejlesztés�II.

31 31 31 0 36 0 0 36

Gimnasztika�elmélet

fő�szakképesítés

36 0 36 0 36 0 31 0 139 0 139

0 0 139 144 0 0 0 144

Gimnasztika mozgásrendszere

36 36 36 36 0 0 0 36

A gimnasztika szaknyelve

36 36 36 36 0 0 0 36

Rajzírás 36 36 36 36 0 0 0 36

Gyakorlatelemzés�és�tervezés

31 31 31 36 0 0 0 36

Gimnasztika gyakorlat

fő�szakképesítés

0 36 0 36 0 36 0 0 108 0 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Szabadgyakorlatok I. 36 36 36 0 36 0 0 36

Szabadgyakorlatok II. 36 36 36 0 36 0 0 36

Eszközös�gyakorlatok 18 18 18 0 18 0 0 18

Gimnasztikai gyakorlatvezetés

18 18 18 0 18 0 0 18

1111

0-16�Egészségügyi�

alap

ism

eret

ek

Egészségügyi�alapismeretek

51 7

26

01

Regeneráló�

balneoterápiás�masszőr

0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Etikai ismeretek 7 7 7 0 0 0 0 0

Szakmai jogi ismeretek

10 10 10 0 0 0 0 0

Népegészségügyi�ismeretek

7 7 7 0 0 0 0 0

Egészségfejlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0

Kommunikáció 7 7 7 0 0 0 0 0

120

51-16�Masszázs�

elméleti�alapjai�I.�

Klinikumi alapismeretek

51 7

26 0

1

Regeneráló�balneoterápiás�

masszőr

0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Reumatológiai,�ortopédiai�és�traumatológiai�alapok�

15 15 15 0 0 0 0 0

Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok

16 16 16 0 0 0 0 0

120

53-16�Fizioterápia�I.

Fizioterápia�elmélet

51 7

26

01

Regenerál

ó�0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Fizioterápiás�módszerek

36 36 36 0 0 0 0 0

Fizioterápia�gyakorlat

51

726

01

Regeneráló�

balneoterápiás�masszőr

0 0 0 0 0 72 0 31 103 103 0

0 0 103 0 0 0 0 0

Hidro- és�termoterápiás�kezelések

72 72 72 0 0 0 0 0

Egyéb�fizioterápiás�kezelések

31 31 31 0 0 0 0 0

120

55-16�Regeneráló�balneoterápiás�masszázs

Masszázs�elmélet

51 7

26

01

Regeneráló�

balneoterápiás�masszőr

0 0 0 0 36 0 0 0 36

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták

36 36 36 0 0 0 0 0

Svédmasszázs�gyakorlat

51

726

01

Regeneráló�

balneoterápiás�masszőr

0 0 0 0 0 108 0 93 201

201 0

0 0 201 0 0 0 0 0

A�svédmasszázs�fogásai

108 108 108 0 0 0 0 0

Testtájak�kezelése 93 93 93 0 0 0 0 0

1

032

2-12�Pedagógiai,pszichológiai�és�kommunikációs�alapok

Kommunikáció

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 0 16 0 0 16 0 16

A�kommunikáció�szerepe�és�alapformái

0 6 6 0 0 6 0 6

Befolyásolás,�meggyőzés�és�asszertivitás�a�kommunikációs�folyamatokban

0 5 5 0 0 5 0 5

A szakmaspecifikus interakciók�hatékony�kezelése

0 5 5 0 0 5 0 5

Sportpedagógia

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Az�oktatás-nevelés�folyamata

0 20 20 0 0 20 0 20

Edzői�szerepek 0 16 16 0 0 16 0 16

Az�edző-sportoló�kapcsolat�jellemzői

0 12 12 0 0 12 0 12

Tehetség,�tehetséggondozás

0 14 14 0 0 14 0 14

Sportpszichológia

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

A�személyiség�jellemző�jegyei

0 31 31 0 0 31 0 31

A�sporttevékenység�pszichológiai�jellemzői

0 31 31 0 0 31 0 31

1032

5-16�Szervezés�és�vállalkozás�

alap

jai

Gazdálkodási�és�vállakozási�ismeretek

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

31 0 31 0 0 31 0 31

A�sport�üzleti�kérdései 0 8 8 0 0 8 0 8

Pénzügyi�alapok 0 7 7 0 0 7 0 7

A�vállalkozás�formái 0 7 7 0 0 7 0 7

Jogi�szabályozás 0 9 9 0 0 9 0 9

Sportmenedzsment

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0 31 0 31

Szervezési-vezetési�ismeretek

0 11 11 0 0 11 0 11

Sportmarketing 0 10 10 0 0 10 0 10

Eseményszervezés 0 10 10 0 0 10 0 10

1

032

6-12�Sportági�alapok

Sportági�alapok�elmélet

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

31 0 31 0 0 31 0 31

Olimpiatörténet 0 15 15 0 0 15 0 15

A�sportág�története�és�versenyrendszere

0 16 16 0 0 16 0 16

Sportági�alapok�gyakorlat

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 310 310 0 0 0 310 310

Edzéselméleti�alapok 0 15 15 0 0 0 15 15

Gimnasztikai alapok 0 15 15 0 0 0 15 15

Bemelegítés,�gimnasztika

0 25 25 0 0 0 25 25

Képességfejlesztés 0 50 50 0 0 0 50 50

Levezetés 0 10 10 0 0 0 10 10

Sportágspecifikus�gimnasztika

0 60 60 0 0 0 60 60

Sportágspecifikus�képességfejlesztés

0 105 105 0 0 0 105 105

Sportágspecifikus�levezetés

0 30 30 0 0 0 30 30

103

27-12�Sportedzői�szakismeretek�

Sportági�szakismeretek elmélet

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

31 0 31 0 0 31 0 31

Az�edzői�szerep 0 10 10 0 0 10 0 10

Edzéstervezés 0 21 21 0 0 21 0 21

Sportági�szakismeretek gyakorlat

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 310 310 0 0 0 310 310

Mozgástanulás 0 14 14 0 0 0 14 14

Versenyzés,�teljesítményfokozás

0 16 16 0 0 0 16 16

Az�edző�feladatai 0 26 26 0 0 0 26 26

Sportági�mozgásformák

0 114 114 0 0 0 114 114

Sportágspecifikus�edzésvezetés

0 140 140 0 0 0 140 140

3.�számú�táblázat

A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:

51 726 01 Regeneráló�balneoterápiás�masszőr

438�óra

Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.

A

11499-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�II.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�II.

FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x

SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége

x

Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)

x

Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései

x

A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�

x

A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15 óra/15 óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —

1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a� munka� törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka

1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése.

Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő�álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP). Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék�és�nyugdíj� előtti�álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ)�szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai).� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.

1.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11498-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�I.�

(érettségire�épülő�képzések�esetén)

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)

x

alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt

x

szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik

x

idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez

x

munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven:

szakmai önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése

x

egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai

x

közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok

x

a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven

x

Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi�magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x

2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62 óra/62 óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 64� tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak Idegen nyelvek

2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1 A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon�gondot� a�múltra,� illetve� a� jövőre�vonatkozó�kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az� igeidők� helyes� begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket�feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� tanuló� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven feltett kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a tanuló�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�

olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás�nyelvi�készségfejlesztő�blokk�során�a� tanuló�rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�tanuló� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:

- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés��

Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után�lehetséges.�Cél,�hogy�a�témakör�végére�a� tanuló�folyékonyan�tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.

2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.

2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10323-12 azonosító�számú

Egészségügy�és�elsősegély

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10323-12 azonosító� számú� Egészségügy� és� elsősegély megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Anatómiai-élettani�

ism

eret

ek

Egészségtan

Terhelésélettan

Elsősegélynyújtás�

gy

ako

rlat

Funkcionális�

anatómia

FELADATOK Az�edzések�és�mozgásos�foglalkozások�tervezésekor�figyelembe�veszi�a�szervezet�anatómiai�és�élettani�sajátosságait

x x x

Tanácsokat�ad�tanítványainak,�illetve�vendégeinek�a�testsúlyszabályozás�kérdésében

x

Elősegíti�a�helyes�táplálkozási�szokások�kialakítását,�megfelelő�tanáccsal�látja�el�a�foglalkozásokon�(edzéseken)�résztvevőket

x

Meggyőződéssel�érvel�a�rendszeres�testedzés�és�sportolás�egészségre�gyakorolt�kedvező�hatása�mellett�az�ép�és�a�fogyatékossággal�élő�emberek�számára�egyaránt�

x x

A�mozgásos�foglalkozások�és�az�edzések�tervezésekor�és�vezetésekor�kiemelt�figyelmet�fordít�a�sportsérülések�és�az�edzésártalmak�megelőzésére

x

Felismeri�az�edzésártalmak�tüneteit,�ennek�megfelelően�módosítja�a�foglalkozások�(edzések)�tartalmát

x

Szakszerű�elsősegélyt�nyújt x

Indokolt�esetben�egészségügyi�szakemberek�(sportorvos,�gyógytornász,�stb.)�segítségét�kéri�az�edzésártalmak�kivédéséhez,�kezeléséhez,�illetve�a�sérülések�ellátásához

x x

Tudatosítja�a�tiltott�teljesítményfokozás�veszélyeit,�meggyőzően�érvel�a�fair�play�szabályainak�betartása�mellett

x

Szakszerűen�használja�a�megengedett�teljesítményfokozás�eszközeit

x

Az�életkori�sajátosságoknak�megfelelő�fizikai�terhelést�alkalmaz

x

SZAKMAI ISMERETEK Az�emberi�szervezet�felépítése x x x x x

A�mozgató�szervrendszer,�az�edzés�hatása�a� x x x

mozgató�rendszerre A�szív�és�a�keringési�szervrendszer,�az�edzés�hatása�a�keringési�rendszerre

x x

A�légzés�szervrendszere,�az edzés�hatása�a�légző�rendszerre

x x

A�szabályozó�szervrendszer,�az�edzés�hatása�a�szabályozó�rendszerre

x x

A�kiválasztás�szervrendszere x

Az�emésztőrendszer�és�a�tápanyagok,�anyag- és�energiaforgalom

x x

Az�egészséges�táplálkozás�és�a�folyadékpótlás�

x

Testösszetétel,�testalkat,�elhízás�és�testsúlyszabályozás

x

Az�edzés�és�az�energiaforgalom x

A�fogyatékosság�típusai� x

A�testedzés�és�a�sport,�mint�az�egészség�megőrzésének�eszköze

x

Sportsérülések,�sportártalmak�megelőzése,�gerinc�és�ízületvédelem

x

Sportsérülések,�elsősegélynyújtás x

A�krónikus�betegek�testedzése,�sportolása� x

A�teljesítményfokozás�lehetséges�és�tiltott�eszközei,�azok�élettani�hatásai

x

Fáradás,�fáradtság,�pihenés,�regeneráció�élettani�háttere

x

Életkorok�biológiai�és�terhelésélettani�sajátosságai

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�beszédkészség x x x

Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x

Hallott�szakmai�szöveg�megértése x x x x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Megbízhatóság x x x x x

Felelősségtudat x x x x x

Döntésképesség x x x x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK

Prezentációs�készség x

Meggyőzőkészség x x

Kapcsolatteremtő�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias�feladatelemzés x x x x x

Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x x x x

Körültekintés,�elővigyázatosság x x x x x

3. Anatómiai-élettani�ismeretek tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

3.1. A�tantárgy�tanításának�célja Alapvető� célja� az� emberi� szervezet� felépítésének,� működésének� és� szabályozásának�bemutatása;� ezen� belül� az� egyes� szervek� működésében,� azok� összehangolásában,� a�szervezet� szintű� integrációban� szerepet� játszó� folyamatok� megtanítása.� A� tárgy�kifejezetten�alapozó�jellegű,�több�későbbi�képzési�egységhez�szolgáltat�alapismereteket.

3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

3.3. Témakörök 3.3.1. Az�anatómia�és�az�élettan�tárgya,�módszerei A�két�résztudomány�különbségei,�és�egymást�kiegészítő�volta,�tájékozódás�az emberi testen. A�test�síkjai,�irányai.� A�tantárgy�szaknyelvi�sajátságainak�megismertetése.

3.3.2. Az�emberi�szervezet�szövetei A�szövet�fogalma,�típusai.�Felépítés�és�működés�közötti�összefüggések�megértése.�A�normális�szöveti�működés�és�az�emberi�egészség�közti�kapcsolat�megfogalmazása. Az�emberi�testet�alkotó�szövetek�csoportosítása�a�sejtek�alakja�és�funkciója�szerint.�A�hámszövetek� (működés� szerint� csoportosítva),� izomszövetek,� kötőszövetek� és�idegszövet�alapvető�élettani�folyamatai Szövetek�megjelenés�alapján�történő�felismerése:�egyrétegű�lap-,�köb,�és�hengerhám,�többrétegű�elszarusodott�laphám,�üvegporc,�kollagén�rostos�porc,�harántcsíkolt�izom,�simaizom,�szívizom,�csontszövet,�emberi�vér.�idegszövet�esetében.

3.3.3. A�mozgató�szervrendszer�felépítésének�és�működésének�alapjai A�csont�szöveti�szerkezete,�és�élettani�szerepei�közötti�összefüggések.�A�csövescsont�szerkezete.� A� csontokat� alak� szerinti� csoportosítása.� A� felépítés� és� a� működés�kapcsolatának� különböző� megjelenése� az� emberi� mozgás� szervrendszerében.� A csontösszeköttetések� típusai� (varratos,� porcos,� kötőszövetes� valamint� ízületes�kapcsolódás),�az�ízület�részei,�az�ízületet�összetartó�erők.

3.3.4. A�vázrendszer�felépítése�és�működése Az� emberi� csontváz� fő� elemei.� A� vázrendszer� felosztása� (gerincoszlop,� mellkas, függesztőövek,� végtagok,� koponya)� A csontváz� csontjainak� a� csontvázon� való�elhelyezkedésük� alapján� történő� felismerése� és� megnevezése.� Az� ember� mozgási�szervrendszerének� a� két� lábon� járás� miatt� kialakult� sajátosságai� (Keskeny�medencecsont, a gerincoszlop�kettős�S-alakja). A� koponya� tájai.� A� koponya�mozgatásával� összefüggő� területek�megnevezése.� Az�agy- és�arckoponya�csontjai,�a�varratok�neve�helye,�a�keletkezésük�oka.

A� csigolya� részei.� A� gerincoszlopi� szakaszok� nevei,� helyzete� (tájékok)� alkotó�csigolyáik� eltérő� felépítése� részletesen.� A� csigolyák� alak� szerinti� azonosítása.� A�mellkas,�a�függesztőövek,�és�a�végtagok�alkotó�csontjainak�és�ízületeinek�felismerése�és�elhelyezkedése.

3.3.5. Az�izomzat�felépítése�és�működése A�vázizom�felépítése:�izomsejt,�izomrost,�izomköteg,�izompólya,�inak. Az� izmok� alak� és� működés� szerinti� csoportosítása.� Az� izomeredés� és� a� –tapadás�fogalma. A�következő�izmok�anatómiai�helyzetének�felismerése�szemléltető�ábrán/csontvázon: Végtagok�hajlító- és�feszítő,�közelítő�és�távolító�izmai�közül: (két- és� háromfejű� felkarizom,� hollócsőrkarizom,� deltaizom,� csípőizmok,� kis- középső- és� nagy� farizom,� két- és� négyfejű� combizom,� hosszú- a� rövid- és� nagy�közelítőizom,�fésűs�és�karcsúizom,�az�elülső�sípcsonti�izom,�háromfejű�lábszárizom) Nyak- és�hátizmok�közül:�fejbiccentő�izom,�csuklyásizom,� lapockaalatti� izom,�nagy�rombuszizom,�széles- és�hosszú�hátizom),� Mellkas� izmai� közül:� rekeszizom� bordaközi� izmok,� kis� és� nagy� mellizom,� elülső�fűrészizom Hasfal� izmai� közül:� egyenes-,� külső� ferde-,belső� ferde� és� haránt� hasizom,�csípőhorpaszizom. A� mozgatórendszer� működését� magyarázó� fizikai� (emelő-elv,� erő,� erőkar),�szövettani: (vázizomszövet�mikroszkópos�szerkezete),�biokémiai�(csúszó�filamentum�elmélet)�elméletek�ismerete. Az� izomműködés� szakaszainak� ismerete,� kontrakciótípusok.� A� tetanuszos�összehúzódás�kialakulása.

3.3.6. A�légzés�szervrendszerének�felépítése�és�működése A�légutak�és�a�tüdő�felépítése,�működése�és�funkciói.�A�légzőszervi�és�a�szövetlégzés�közti� kapcsolat.� A� légzőrendszert� veszélyeztető� környezeti� ártalmak� és� káros�szenvedélyek.� A� felépítés� és� a� működés� közötti� kapcsolat� értelmezése� a� tüdő�léghólyagjainak� felépítése� és� a� külső� gázcserefolyamat� közötti� összefüggés�felismerésében. A�légutak�és�a�tüdő�felépítésének,�a�bennük�végbemenő�élettani�folyamatok�elemzése�(ábrázolás,�ábraelemzés).� Ismerjen�légzési�segédizmokat,�tudja,�hogy�ezek�részvétele�a�nehézlégzésben�feltűnő.�Értse� a�mellkasi� és� a� hasi� légzés� különbségét.� Értse� a�mellhártya,� a� rekeszizom,� a�bordaközi�izmok�szerepét�a�belégzés�és�kilégzés�folyamatában. Ismerje�a�mellkasi�és�hasi�légzés�fogalmát,�kösse�össze�ezeket�a�megfelelő�izmokkal. Tudja,�hogy�terhelés�és�stressz�esetén�a�két�légzésforma�preferenciája�nemek�szerint�eltérő.

3.3.7. A�szív�és�a�keringési�rendszer�felépítése�és�működése A vér,�a�szövetnedv,�a�nyirok�összetétele�keletkezése,�kapcsolata.�A�teljes�vértérfogat�mennyisége,�az�alakos�elemek�és�a�vérplazma�aránya,�a�vérplazma�fő�alkotórészei�és�ezek�élettani�jelentősége. A�vörösvérsejtek,� a� fehérvérsejtek�és�a� vérlemezkék� szerepe, keletkezésük�helye,� a�normál�értéktartománytól�való�eltérés�okai�és�következményei. Az� értípusok� jellemzése,� felépítésük� szövettani� és� működési� különbségei.� A�nyirokkeringés�lényege�(útvonala,�funkciója),�a�nyirokcsomók�jelentősége.

A� szív� anatómiai� felépítése,� működésének� alapelvei� (üregek� térfogat- és�nyomásviszonyainak� változása,� a� vér� áramlása� a� szívciklus� folyamán).� A� szív�felépítésének�és�működésének�kapcsolata.�A�szinuszcsomó�helyzete,�funkciója. A� koszorúerek� helye� elágazásuk� módja,� az� artériák,� a� vénák� és� a� kapillárisok�felépítése� (átmérő,� billentyű,� szöveti� szerkezet),� és� ezen� ismeretek� kapcsolata� az�adott�erek�funkcióival.� A� vérkörök� szerepe� a� keringésben,� összefüggésbe� hozásuk� a� célterületeik�gázcseréjével�és�a�szív�üregrendszerével.�A�fontosabb�erek�neve,�lefutása�az�artériás�és�vénás�keringésben.�Az�artériás-,�vénás- és�kapilláris-áramlást�segítő�tényezők. A�szívfrekvencia�és�a�vérnyomás� fogalma�és�felnőttkori�normál� értékei,� a�lép�helye�és�szerepe�a�keringésben.�A�miogén�szív�automáciájának�élettani�jelentősége.

3.3.8. A�kiválasztás�szervrendszerének�felépítése�működése A�vizeletkiválasztó� rendszer� főbb� részei.�A� bőr,� a�máj,� a� tüdő,� a� végbél� és� a� vese�szerepe�a�kiválasztásban. A� vese� kiválasztó� működésének� három� fő� részfolyamatának:� szűrletképzés,�visszaszívás,�kiválasztás� (exkréció)�értelmezése.�A� nefron�működése:�vesetestecske�(tok,hajszálérgomolyag),� az� egyes� csatorna-szakaszok,� a� csatorna� falát� behálózó�hajszálerek�funkciói.�A�szűrletképzés,�az�aktív�és�passzív�transzport�folyamatai. A� vizelet� főbb� összetevői,� a� víz,� a� glükóz,� a� sók,� a� karbamid�visszaszívásának,valamint� a� gyógyszerek,� ionok� (pl.� hidrogénion)� kiválasztásának�vesében�zajló�folyamatai. A� vizeletben� előforduló� fehérje,� glükóz� vagy� vér� jelentősége.� A� folyadékbevitel�mennyisége�és�a�vesekőképződés�összefüggésének�ismerete.�

3.3.9. A�szabályozás�élettani�törvényszerűségei Az� irányítás� alapfolyamatai:� a� szabályozás� és� a� vezérlés� fogalmi� különbsége.� A�visszacsatolás� szerepe� a� szabályozásban.� Hasonlóságok� és� különbségek� a�hormonrendszer�és�az�idegrendszer�működésében�(jeladó�és�célsejt�kapcsolata)� A�kémiai�szabályzás�alapjai:�kölünbség�az�autokrin,�a�parakrin�és�endokrin�út�között.�hormon� és� neurotranszmitter� fogalma,� hasonlóságok� és� különbségek� élettani�hatásukban.

3.3.10. A�hormonrendszer�működése A hormonrendszer� működésének� lényege,� a� hormon� fogalma,� a� hormontermelés�szabályozása.�A�hormontermelés�szabályozásának�alapelvei,�a�negatív�visszacsatolás�mechanizmusa.� Magyarázza,� hogy� ugyanaz� a� hormon� más� szervben� más� hatást�fejthet ki (receptor - különbség). Az� agyalapi� mirigy� regulátorfunkciója,� hormonjai� részletesen.� Az� ember� belső�elválasztású�mirigyeinek�elhelyezkedése,�felépítése,�az�alábbi�hormonok�termelődési�helyének� és� élettani� hatásának� ismerete:� inzulin,� adrenalin,� glukagon,� tiroxin,�kalcitonin,� parathormon,� kortikoszteroidok� tesztoszteron,� ösztrogén,� progeszteron,�oxitocin, vazopresszin. A�szervezet�szénhidrát-anyagcseréjének�(adrenalin,�inzulin,�glükokortikoidok),�só- és�vízháztartásának� (mineralokortikoidok,� vazopresszin),� kalcium� - anyagcseréjének�(parathormon, kalcitonin, D-vitamin)�részletes�ismerete. A� növekedési� hormon,� a� tiroxin� és� az� inzulin� hiányából,� illetve� többletéből� eredő�rendellenességek. A� cukorbetegség� lényege,� típusai,� tünetei,� okai,� kockázati� tényezői� és� kezelési�módjai.

3.3.11. Az idegrendszer�felépítése�és�működése

Az�idegsejt�felépítése,�típusai�és�funkciója,�az�idegszövet�felépítése.�A�gliasejtek�és�a�velőshüvely� főbb� funkciói� (táplálkozás,� szigetelés),� a� nyugalmi- és� az� akciós�potenciál�kialakulásának�elmélete,�az�inger,�az�ingerület,�az�ingerküszöb�fogalma.� A� receptor,� a� receptornak�megfelelő� (adekvát)� inger� fogalma,� típusai� (mechanikai,�kémiai,�fény,�hő).�A�szinapszis�fogalma,�a�serkentő�vagy�gátló�hatás�átvivő�anyag- és�receptor� kölcsönhatás� függése.� A� droghatás� ismerete� a� neurotranszmitterek helyettesítési�elvén. A� központi,� környéki� idegrendszer,� az� ideg,� dúc,� pálya,� mag,� kéreg,� fehér- és�szürkeállomány�fogalma,�a�testi�(szomatikus)�és�a�vegetatív�idegrendszer�jelentése.� Az� idegrendszer� működésének� fő� élettani� folyamatai,� és� az� ezeket� megvalósító�sejttípusok� (receptorsejt,� érzőidegsejt,� asszociációs� idegsejtek,� mozgatóidegsejt),�valamint�a�reflexív�fogalma. A� gerincvelő� anatómiai� és� élettani� felosztása,� tájékozódás� a� gerincvelő�keresztmetszeti� képén.� A� bőr- és� izomeredetű� gerincvelői� reflexek� reflexíveinek�kiépülése�és�funkciója. A�mozgatóműködések�példáján�értelmezni�az�idegrendszer�hierarchikus�felépítését,�a�gerincvelő� főbb� funkcióit� (izomtónus� kialakítása,� védekező� mechanizmusok,� a� bőr�ereinek�reflexes�szabályozása�stb). Az� agy� részeinek� részletes� ismerete� (agytörzs/nyúltvelő,� híd,� középagy/,� köztiagy�/talamusz,�hipotalamusz/,�kisagy,�nagyagy),�és�az�említett�területek�funkciói. A�mozgatókéreg�helye�és�kapcsolatai�az�idegrendszer�többi�területével. Abőr� és� a� belső� szervek receptorai (mechanikai-,� fájdalom-,� hő-, kemoreceptorok, szabad� idegvégződések).� Az� érzékszervek� anatómiai� felépítése,� az� érzékszervek�működésének�általános�elveit.

3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

4. Egészségtan� tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az�egészségtan�célja,�hogy�olyan�korszerű�ismeretekkel�ruházza�fel�a�tanulókat,�melyek�segítik� őket� egészségük�megőrzésében.� Alapvető� fontosságú� az� életmód,� a� sport� és� az�egészségi� állapot� közti� összefüggés� felismertetése,� a� sportoló� önmagával� szembeni�felelősségérzetének� kialakítása.� A� tanuló� a� tantárgy� képzése� során� ismerkedjen� meg� a�sportolók�egészségét�befolyásoló�legfontosabb�tényezőkkel.

4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

A�biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az�emberi� test,� a� szervezet� anyagforgalma,� az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� tematikai� egységekhez� kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

4.3. Témakörök 4.3.1. Sport�és�életmód Az� egészség� fogalmának� fejlődése,� egészségtani� alapfogalmak.� A� WHO�egészségdefiníciója,� A� homeosztázis� fogalmának� értelmezése,� jelentősége.� A�szűrővizsgálatok�és�az�önvizsgálat�fontossága. A� testedzés� és� az� egészségmegőrzés� kapcsolata,� a� helyes� táplálkozás� keringési�rendszer�egészségére�gyakorolt�hatásai. A�sport,�mint�a�minőségi�élet�összetevője,�fitness-wellness�alapismeretek.�A�mozgás�szervrendszerének�épségét,�megóvását�szolgáló�alapelvek�ismerete. A� sportrekreáció� fogalma,� egészségtani� vonatkozásai,� a� sport� szerepe� a�stresszoldásban�és�egyes�krónikus�betegségek�kezelésében.�A�pihenés�fogalma,�aktív�és�passzív�formái. A� keringési� rendszer� főbb� betegségeinek� (érelmeszesedés,� visszértágulat,� a�trombózis,� a� magasvérnyomás� /hipertónia� betegség,� szívritmuszavar� és� a�szívinfarktus)� kialakulásában� szerepet� játszó� főbb� kockázati� tényezők.�(rizikófaktorok).� A� megfelelő� életvitel� kialakításával� csökkenthető� kockázatok� a�krónikus�betegségek�(keringési�betegségek,�cukorbetegség)�esetében.�A�szívinfarktus�fogalma�és�jellemző�tünetei.

4.3.2. A�tápcsatorna�felépítése A� táplálkozás� részfolyamatai.� A� táplálkozási� szervrendszer� felosztása,� az� egyes�szakaszok feladata, szerveinek ismerete, az egyes� szervek,� szakaszok� biológiai�funkciói.� Az� enzimtermelő� szervekben� termelődő� emésztőenzimek,� és� szerepük� az�emésztés�folyamatában. A� máj� szerepe� az� emésztőnedv-termelésben,� a� fehérje-,� glükóz- és�glikogénszintézisben,�a�raktározásban�és�a�méregtelenítésben. A�hasnyálmirigy�kettős�funkciója�(hormontermelés,�emésztőnedv-termelés). A�bélbolyhok�helye,�felépítése,�működésük�lényege. Az� éhség-,� szomjúságérzet� kiváltódásának� szabályzása,� a� tápcsatorna� reflexes�folyamatai�(nyál- és�gyomornedvtermelés,�hányás, nyelés).

4.3.3. Egészséges�táplálkozás A�táplálék�és� tápanyag�közti�különbség� ismerete.�A� testtömegindex�értelmezése,�az�értékét�befolyásoló�tényezők�(testösszetétel,�nem,�életkor). A� tápanyagok� csoportosítása� az� energiaforgalomban� betöltött� szerepük� alapján�(kalorigén,�non-kalorigén) A� tápanyagcsoportok� részletes� ismerete:� fehérjék,� szénhidrátok,� zsírok,� növényi�rostok,�ásványi�anyagok,�nyomelemek�ezek�természetes�forrásai.�Érvek�hiányuk�vagy�túlzott� fogyasztásuk� ellen.� A� vitaminok� élettani� jelentősége,� és� hiánytüneteik.� A�zsírban�oldódó�vitaminok�túladagolásának�veszélye.� A� zsírok� és� olajok� biológiai� szerepe� (energiaraktározás,� hőszigetelés,� mechanikai�védelem),� a� szénhidrátok� természetes� előfordulásai,� az� élő� szervezetben� betöltött�szerepük.� A� fehérjék� általános� szerkezete� (peptidlánc),� szerepük� az�anyagcserefolyamatokban.

A�minőségi� és�mennyiségi� éhezés� fogalma.�Az� elhízás� okai�és� következményei.�A�helyes� testsúlyszabályozás� alapelvei,� a� rendszeres� testmozgás� testsúlyra� és�kalóriaigényre� és� az�energiaforgalomra� gyakorolt� hatásai.�A� táplálékpiramis�helyes�értelmezése. A�folyadékpótlás�fontossága,�a�kiszáradás�tünetei. A�helytelenül�alkalmazott�táplálék-kiegészítők�káros�hatásai.

4.3.4. Az�immunrendszer�felépítése�és�működése Az� immunitás� fogalma,� az� immunrendszer� részei,� működése.� A� nyirokrendszer�anatómiai� felépítése,� a� nyirokcsomók� és� a� csontvelő� kitüntetett� jelentősége.�Afehérvérsejtek�típusai,�szerepük�az�immunválaszok�kialakításában.�Az�antigén�és�az�antitest�fogalma,�az�általános-, a sejtes- és�az�antitestes�immunválasz�kialakulása.� A�védettség�(immunitás)�kialakulásának�folyamata,�típusai.� Az�immunrendszer� szerepe�az�egészség�megőrzésében,�a�betegségek�külső�és�belső�okai,�az�autoimmun�betegség�fogalma. A� rendszeres� testmozgás� szerepe� a� nyirokkeringgés� fenntartásában,� a� rendszeresen�végzett�sporttevékenység�egészségmegőrző�hatása.

4.3.5. Sportártalmak,�sportsérülések�megelőzése A� mozgató� szervrendszer� épségének� megóvását� szolgáló� alapelvek.� (pl.� helyes�testtartás,� testedzés).�A�bemelegítés,�levezetés,�pihenésre� fordított� idő�fontossága�az�egészségmegőrzésben.�A�sportsérülés� és� a� sportártalom�közti� fogalmi� különbség,� e�traumák� keletkezésének� okai,� időbeni� lefolyásuk,� tüneteik,� gyógyulásuk� feltételei,�megelőzésük�módjai.� A�rehabilitáció�fogalma,��jelentősége�a�sportártamak�kezelésében.

4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

5. Elsősegélynyújtás�gyakorlat tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

5.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� elsősegélynyújtás� tantárgy� célja,� hogy� a� hallgatók� megismerjék� a� legfontosabb�általános�és�konkrét�feladatokat�a�hirtelen�fellépő�egészségkárosodások�esetén.�Tanulják�meg� azokat� biztonságos� és� hatékony� beavatkozásokat,� amelyek� segítségével� közvetlen�életmentő�vagy�a�súlyosbodást�megelőző�eredményt�érhetnek�el.

5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet�anyagforgalma,�az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

5.3. Témakörök

5.3.1. Újraélesztés Alapfogalmak,�definíciók,�a sérült�vizsgálata,�légzés,�keringés�ellenőrzése. Az� újraélesztés� ABC-je.� Az� újraélesztés� folyamata.� Sérült� vizsgálati� protokoll,�Eszméletlenség� jelei,� stabil� oldalfekvés,� légútbiztosítás,� lélegeztetés,�mellkaskompresszió. Defibrillátor�használata�újraélesztés�során. Hibák�és�szövődmények�újraélesztés�során.

5.3.2. Sebzések�,�sebellátás A�sebek�fajtái A�vérzések�típusai�és�ellátásuk

5.3.3. Traumás�sérülések A�törés,�gerincsérülés,�ficam,�rándulás�felismerése,�tünete,�ellátása. Akut�és�krónikus�sportsérülések,�sportártalmak�típusai,�ellátásuk. Vízből�mentés�szabályai,�módjai. Sportsérülések�prevenciója.

5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

6. Funkcionális�anatómia tantárgy 62 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanuló�ismereteit�bővítse�az�emberi�test�anatómiája�és�működése� közti� összefüggések� terén,� komplex� megközelítésben.� Magába� foglalja� a�szövettani� alapismeretek� kibővítését,� a� mozgatórendszer,� a� keringés,� légzés� és� a�szabályzás� funkcionális� elemzésének,� tájanatómiai� felépítés� és� a� működés�összefüggéseinek�ismeretköreit.�Kiegészíti�az�9.�-10.�osztályban�tanult�anatómiai,�élettani,�terhelésélettani� ismereteket,� illetve� integrálja� a� 4� év� során� különböző� tantárgyak�(közismereti� biológia,� komplex� természettudomány� stb)� keretében� az� emberi� testről�elsajátított�ismereteket,�segítve�ezzel�a�komplex�szakmai�érettségire�történő�felkészülést.

6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� felépítése� és� működése,� a�szervezet� anyagforgalma,� az� életműködések� szabályozásához� kapcsolható,� azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

6.3. Témakörök 6.3.1. Szöveti�struktúrák�élettani�vetületei

A� szerkezeti� struktúrák� szerepe� a� következő� szövetekben:� harántcsíkolt� izom,�simaizom,� szívizom,� csontszövet,� emberi� vér.�Magyarázza,�hogy� a� funkció� hogyan�tükröződik�az�adott�szövet�szerkezeti�struktúrájában. A� csontszövet� részletes� felépítése,� csontanyag� (sejtközötti� állomány)� kémiai�összetétele� (szerves� és� szervetlen� alkotók),� ezek� szerepe� a� szövet� élettani�feladataiban. Az egyes csontsejt-típusok� szerepe� a� csontosodás� folyamatában.� A�három�izomszövet-típus�felépítés�és�működés�szempontú�összehasonlítása.

6.3.2. A�vázrendszer�felépítése�és�működése Acsontok� szerkezetének� vázfunkciókhoz� köthető� tulajdonságait.� (fizikai� tartó,�vérképzés�helyszíne,�ásványianyag�raktár). Az�ízületek� típusainak�csoportosítása� azok�alakja�és� tengelyszáma�szerint,�az�egyes�ízülettípusok�mozgásai. Avázrendszer� fontosabb� ízületeinek� (váll-,� könyök-,� csukló-,� csípő-,� térd-,� alsó� és�felső�ugróízület)�jellemzése,�az�ízületi�tengelyek�száma,�és�az�azt�megalkotó�csontok�szerint.�A�férfi- és�a�női�vázrendszer,�különösen�a�medence-típusok�közti�különbség�oka�és�mozgásminőségi�következményei. A�hosszirányú�csontnövekedés�és�a�csont�vastagodásának�folyamata.

6.3.3. Izomrendszer�felépítése�és�működése A�következő�izmok�funkcióinak�ismerete: végtagok�hajlító- és�feszítő,�közelítő�és�távolító�izmai�közül: (két- és� háromfejű� felkarizom,� deltaizom,� hollócsőrkarizom,� csípőizmok,� kis- középső- és�nagy�farizom,�két- és�négyfejű�combizom,�fésűs�és�karcsúizom,�hosszú- a�rövid- és�nagy�közelítőizom,�az�elülső sípcsonti�izom,�háromfejű�lábszárizom) nyak- és�hátizmok�közül:� fejbiccentő� izom,�csuklyásizom,� lapockaalatti� izom,�nagy�rombuszizom,�széles- és�hosszú�hátizom),� Mellkas�izmai�közül:�rekeszizom�bordaközi�izmok,�kis�és�nagy�mellizom. hasizmok(egyenes-,� külső� ferde-,belső� ferde� és� haránt� hasizom,� csípőhorpaszizom�elülső�fűrészizom.). A�szarkomer�részei,�molekuláris�struktúrája�és�funkciója�közti�összefüggés,�az�izom-összehúzódás�kémiai�feltételrendszere,�az�izom�energetikai�folyamatai. Az�izomeredés�és�a�–tapadás�fogalmának�ismerete.

6.3.4. Keringési�rendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában A� vérről� alkotott� szövettani� ismeretek� bővítése:� a� hemoglobin� molekula�vörösvértestek�jellemzőit�meghatározó�tulajdonságai.�A�sérült�érfal,�a�vérlemezkék,�a�trombin, a fibrin, a kalciumion, K-vitamin�szerepe�a�véralvadás�folyamatában. A� vérszegénység� lehetséges� okai.� A� véralvadási� folyamat� rendellenességeinek�szerepe�a�vérzékenység,�illetve�trombózis�kialakulásában. Az� artériás� erek� szerepe� a� szabályzási� folyamatokban.� A� hajszálerek� keringési�jellemzői,�funkciója�az�anyagcserében. A� vérnyomás� változásának� elemzése,� a� véráramlás� sebessége,� az� erek�keresztmetszetének�alakulása�a�keringési� rendszerben.A�szív�teljes� ingerületkeltő�és�vezető�rendszerének�részei,�valamint�a�szívritmus�idegi�szabályzásának�módja.

6.3.5. Légzőrendszer�részeinek�szerepe�az�életműködések�fenntartásában A�légzés�szervezet- és�sejtszintű�folyamatainak�összefüggésbe�hozása.�A�légcsere,�a�gázcsere�és�a�sejtlégzés�összefüggései.�A�sejtlégzés�fő�lépései�(aerob�és�anaerob�út)�a�kétféle�metabolizmus�szerepe�az�izomműködésben.

A� tüdőben� és� a� szövetekben� folyó� gázcsere� diffúziós� elve,� a� légzőmozgások�következtében�kialakuló�nyomásváltozások�szerepe�a�légzési�gázok�transzportjában. A�légcsere�biomechanikai�értelmezése�a�Donders�modell�alapján. A� vér� szén-dioxid� koncentrációjának� szerepe� a� légzés� szabályozásában.� –A kemoreceptorok�és�a�mechanoreceptorok�helye�és�szerepe�a�légzésszabályozásban.�A�légzésvezérlés�idegi�szabályzása.

6.3.6. Szabályzórendszer� egyes� elemeinek� szerepe� az� érző� és�mozgató� területek�működésének�összehangolásában A�motivációs�állapotok�szerepe�magatartásunk�irányításában.�Az�agykéreg�szerepe�az�akaratlagos� mozgások� kialakításában.� A� mozgatópályák� kereszteződéseinek�funkcionális�következményei.�A�kéreg�alatti�magvak,�a�kisagy�és�az�átkapcsolódások�szerepe� az� automatizált� mozgások� szabályozásában.� A� kisagy� funkciói�(mozgáskoordináció,�finomhangolás,�szűrés).� A� szimpatikus� és� a� paraszimpatikus� idegrendszer� anatómiai� vetületének� és�működésének összehasonlítása.�A�vegetatív�szabályozás�hatása�az�életfolyamatokra.�(a� szembogár� (pupilla),� a� vázizom,� a� bél,� a� szív� és� a� vérerek� szimpatikus� és�paraszimpatikus�befolyásolása).�A�keringés�és�a�testhőmérséklet�szabályozása. Az�öröklött�emberi�magatartásformák.�A�feltételes�reflexek�szerepe�az�ember�tanulási�folyamataiban,�komplex�viselkedésében.

6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

7. Terhelésélettan tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� terhelésélettan� tantárgy� tanításának� célja� megismertetni� a� tanulókat� azokkal� a�módszerekkel,� amelyek� segítséget� nyújtanak� abban,� hogy� megállapítsák,� egy� emberi�szervezet� milyen� fizikai� állapotban� van,� illetve� az� edzés� milyen� hatást� gyakorol� a�szervezetre.� Célja� megismertetni� a� tanulókat� a� terhelés� és� az� életkor� összefüggéseivel,�felkészíteni� a� tanulókat� a� teljesítményfokozás� módszereinek� és� eszközeinek�alkalmazására.

7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test,� a� szervezet� anyagforgalma, az életműködések�szabályozása�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�az�egészségkultúra-prevenció�tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

7.3. Témakörök 7.3.1. Edzéselméleti�alapfogalmak Edzés,�edzésmódszer,�edzéseszköz�fogalma.

Terhelés�fogalma,�külső�és�belső�terhelés. Külső�terhelés�összetevői. Terhelés�fázisai,�túlkompenzáció. Edzésalkalmazkodás�fogalma. Túledzettség�fogalma,�típusai

7.3.2. Terhelés�hatására�a�szervezetben�végbemenő�változások Homeosztázis�fogalma,�összetevői. Terhelés� hatására� a� szervezetben� végbemenő� változások� (hipertermia,� dehidratáció,�sóvesztés,� hemokoncentráció� változása,� vér� kémhatásának� változása,� vércukorszint�változása). Védekezés�a�káros�hatások�ellen.

7.3.3. Energiaszolgáltató�folyamatok�a�szervezetben Sejtszintű�energiaszolgáltató�folyamatok�(biológiai�oxidáció,�erjedés). A Pasteur-effektus fogalma. Energiaszolgáltató�folyamatok�típusai�(anaerob�alaktacid,�anaerob�laktacid,�aerob). Az energiaszolgáltató�folyamatok�időrendi�változásai. Steady�state,�anaerob�küszöb�fogalma.

7.3.4. Terhelés�hatása�a�mozgató�szervrendszerre Mozgatórendszer�feladatai,�részei. Csontok�típusai,�csöves�csont�felépítése,�csontnövekedés. Csontok�összeköttetése,�ízület�felépítése. Izomszövet�felépítése. Izomműködés�mechanizmusa. Izomkontrakció�típusai. Izomrostok�típusai,�jellemzői. A�passzív�mozgatórendszer�adaptációs�folyamatai. Az�aktív�mozgatórendszer�adaptációs�folyamatai.

7.3.5. Terhelés�hatása�a�légzés�szervrendszerére

A légzőrendszer�feladata,�felépítése. A�tüdő�jellemzése. A� légzőrendszert� jellemző� élettani� mutatók� (légzésszám,� légzési� térfogat,� légzési�perctérfogat,�vitálkapacitás). A�tüdő�adaptációs�folyamatai. A�légzőrendszert�jellemző�élettani�mutatók�változásai�terhelés�hatására,�az�edzett�és�a�nem�edzett�szervezet�mutatóinak�összehasonlítása. Az�aerob�kapacitás�fogalma,�jelentősége.

7.3.6. Terhelés�hatása�a�keringési�rendszerre A�keringési�rendszer�feladatai,�felépítése. A� szív� jellemzése� (elhelyezkedés,� felépítés,� önálló ingerkeltő� és� ingerületvezető�rendszer). A�nyirokrendszer�jellemzése. Az�egyes�értípusok�összehasonlítása. A�vér�összetevői,�jellemzése. A� keringési� rendszert� jellemző� élettani� mutatók� (vérnyomás,� pulzus,� pulzustérfogat,�perctérfogat).

Egy� aerob�és� anaerob�munkát� végző�sportoló� terhelés�alatti� vérnyomásváltozásainak�összehasonlítása. Pulzusfajták�és�jelentőségük. A�szív�adaptációs�folyamatai.�Edzett�szív,�edzésbardycardia. A�szívműködés� adaptációs� folyamatainak�összehasonlítása egy�aerob�és�egy�anaerob�munkát�végző�sportoló�esetében. A�keringési�rendszert�jellemző�élettani�mutatók�változásai�terhelés�hatására,�az�edzett�és�a�nem�edzett�szervezet�mutatóinak�összehasonlítása.

7.3.7. A�terhelés�és�a�szabályozó�rendszer�kapcsolata A�vezérlés�és�a�szabályozás�összehasonlítása. A�szabályozás�feladatai.�Negatív�visszacsatolás. A�hormonrendszer�és�az�idegrendszer�feladatainak összehasonlítása. Mirigy�fogalma,�típusai. Hormon�fogalma,�típusai. Az agyalapi mirigy hormonjai. A�terhelésben�fontos�szerepet�játszó�mirigyek�és�hormonjaik�(pajzsmirigy,�mellékvese,�hasnyálmirigy, nemi mirigyek) Rendszeres�terhelés�hatására�végbemenő�hormonális�változások. Az�idegszövet�felépítése. Elemi�idegjelenségek. A�mielinizáció�és�a�mozgástanulás�kapcsolata. A terhelés�és�a�szimpatikus�túlsúly�kapcsolata. A Selye-féle�stresszelmélet. Mozgató� (piramis� és� extrapiramis)� pályák� jellemzése,� kapcsolatuk� a� mozgás�végrehajtásával. Az�idegrendszer�adaptációs�folyamatai.

7.3.8. A�terhelés�és�a�táplálkozás�kapcsolata Tápanyagok�fogalma,�csoportosítása. Táplálkozás�és�sporttáplálkozás�összehasonlítása. A�sporttáplálkozás�alapelvei. Táplálkozás�a�terhelés�előtt�és�alatt. Táplálkozás�a�terhelés�után.

7.3.9. Különböző�életkorok�terhelésélettani�sajátosságai Naptári�és�biológiai�életkor�fogalma. Terhelés�és�biológiai�életkor. Szenzibilis�időszak�fogalma. Az�egyes�motoros�képességek�és�szenzibilis�időszakaik. Erőfejlesztés�különböző�életkorokban. Az�időskori�sportolás�jellemzői.

7.3.10. Fogyatékkal�élők,�krónikus�betegek�és�terhesek�terhelésének�sajátosságai Fogyatékosság�fogalma,�típusai. Fogyatékkal�élők�sportolásának�jellemzői. Krónikus�betegség�fogalma. Gyakori� krónikus� betegségek� (cukorbetegség,� asztma,� krónikus� elhízás,� epilepszia,�magas�vérnyomás). Krónikus�betegek�sportolásának�jellemzői.

A�terhesség�és�a�sportolás�kapcsolata.

7.3.11. A�teljesítményfokozás A�teljesítményfokozás�módszerei�és�eszközei. A�teljesítményfokozás�megengedett�módszerei,�eszközei. A�dopping�fogalma.�Doppingosztályok. Az antidopping program.

7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10324-12 azonosító�számú

Edzéselmélet�és�gimnasztika

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10324-12 azonosító� számú� Edzéselmélet� és� gimnasztika megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Edzéselmélet

Edzésprogramok�

gyak

orl

at

Gim

nas

ztik

a elmélet

Gim

nas

ztik

a gy

ako

rlat

FELADATOK Az�edzés,�illetve�a�foglalkozás�céljainak�megfelelően�összeállítja�az�edzésprogramot,�illetve a gyakorlatanyagot

x

A�résztvevők�életkorának,�edzettségi�(fittségi)�állapotának�megfelelően�meghatározza�a�terhelési�tényezőket

x x

Tudatosítja�tanítványaiban�az�egyes�edzésfeladatok�(foglalkozásrészek)�jelentőségét�és�szerepét�a�távlati�célok�elérésében�

x

A�korszerű�edzéselvek�és�–módszerek�figyelembevételével�célirányosan�fejleszti�a�foglalkozásokon�résztvevők�motoros�képességeit

x x x

Munkája�során�figyelembe�veszi�a�fejleszthetőség�szenzitív�időszakait,�ugyanakkor�törekszik�a�képességek�harmonikus�fejlesztésére�is

x x x

Elemzi�és�értékeli�az�edzéstervek�(foglalkozástervek)�gyakorlati�megvalósítását,�a�tapasztalatokat�hasznosítja�további�munkája�során

x

Szakszerűen�és�hatékonyan�irányítja�a�gyakorlatok�végrehajtását

x x

Az�edzés�(foglalkozás)�feladatához�igazodó,�szakszerű�bemelegítést�és�levezetést�alkalmaz

x x x

A�mozgások�tanítása�során�felhasználja�a�sportoktatás�általános�elveit�és�módszereit

x

Változatos�formában�használja�a�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszerét

x x x x

A�gyakorlatok�hatását�szakszerűen�elemzi x x x Meghatározza�az�adott�motoros�képesség�fejlesztését�célzó�gyakorlatokat

x x x x

Pontosan�és�közérthetően�használja�a�szaknyelvet

x x

Szükség�esetén�rajzírást�alkalmaz x A�körülmények�együttes�mérlegelését�követően�kiválasztja�a�megfelelő�gyakorlatvezetési�módszert

x

SZAKMAI ISMERETEK

Edzés,�fittség,�edzettség,�teljesítőképesség,�teljesítőkészség

x

Edzésterhelés,�elfáradás� x x Az�alkalmazkodás x Edzéseszközök�és�a�terhelés�összetevői x x x Edzéstervezés,�edzéselvek�és�edzésmódszerek x Kondicionális�képességek�fajtái�és�fejlesztésük�elmélete

x x

Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�elmélete

x x

Mozgáskoordináció�és�mozgásszerkezet x x Mozgástanulás,�mozgástanítás x x A�motoros�képességek�fejlesztésének�szenzitív�időszakai

x

A�gimnasztika�mozgás- és�gyakorlatrendszere x x A�gimnasztika�szakleírása�és�a�gyakorlatok�ábrázolása

x x

Gyakorlatok�tervezése,�gyakorlatvariálás�és�kombinálás

x x

Gyakorlatelemzés,�izomtérkép x Az�általános�bemelegítés�és�levezetés x x Motoros�képességek�fejlesztése�a�gimnasztika�mozgásanyagával

x x x

Gyakorlatvezetési�módszerek x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Szakmai�beszédkészség x x Szakmai�nyelv�használata x x x Motoros�készség x x Sportszerek�és�–eszközök�célirányos�alkalmazása

x x x

Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Pontosság x x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Irányítási�készség x x Közérthetőség x x Motiváló�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres�munkavégzés x x x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x Kontroll�(ellenőrzőképesség) x x

8. Edzéselmélet tantárgy 139 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

8.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzéselmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� átfogó� és� rendszerezett�ismereteket�kapjanak�a�testedzéssel�kapcsolatos�fogalmakról,�megértsék�a�fizikai�terhelés�hatásmechanizmusát,� a� terhelésszabályozás� módszereit,� az� edzéstervezés� folyamatát,�továbbá�helyesen�értelmezzék�az�elfáradás�jeleit.�Ismertesse�meg�a�tanulókkal�a�motoros�képességek�fajtáit�és�jellemzőit,�továbbá�közvetítse�mindazokat az ismereteket, amelyek a hatékony�edzéstervezési�és�edzésvezetési�folyamatok�előfeltételeit�jelentik.

8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

8.3. Témakörök 8.3.1. Edzéselméleti�alapfogalmak� Edzéselmélet�alapfogalmai�(kultúra,�testkultúra,�sport,�edzés,�edzettség,�teljesítmény,�terhelés,� alkalmazkodás,� fáradás,� mozgásszerkezet,� mozgástípusok� és� fajták,�képességek�és�készségek,ciklusok,�stratégiák,�taktika,�fitness,�rekreáció). A�teljesítmény�és�az�edzés�összetevői. Általános�és�speciális�edzettség�fogalmai. Az�edzéselmélet�története,�kialakulása.

8.3.2. Motoros�képességek� A� kondicionális� képesség� fogalma,� az� erő� és� fajtái� (maximális� erő,� gyorserő,�erőállóképesség� )� gyorsaság,� állóképesség,� kondicionális� képesség� összefüggése,�izületi�mozgékonyság�fogalmuk,�megjelenési�formái,�fejlesztésük. Koordinációs� képességek� (mozgáskoordináció,� mozgáskészség� és� mozgás� tanulás�fázisai- ismeret,�jártasság,�készség-,�stratégia�és�taktika�fogalmuk,�jellemzőik. Kondicionális,�és�koordinációs�képességek�életkori�sajátosságai. Az� edzés� és� a� versenyzés� összefüggése� a� sportverseny� meghatározása,� jellemzői,�versenyhelyzet�elemzésének�szempontjai,�a�versenyzési�motívumok,�konfliktusok. Rajtállapot�(rajtkészség,�rajtláz,�rajtapátia.)

8.3.3. Edzésmódszertan A�kondicionális,�koordinációs�képességek�és�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�és�teljesítmény� értékelésének� főbb�módszerei.� A�mozgástanulás� elvei� és� főbb� fázisai.�Tehetség�és�a�kreatív�finomkoordináció�szakaszai�közötti�összefüggés. Az� edzéstervezés� és� dokumentáció� főbb� jellemzői:� A� dokumentumok� részletes�felsorolása,�formai�követelményei.�Az�edzés�részei,�típusai,�jellemzői,�edzéseszközök�és�csoportosításuk. Edzéselvek,�fogalma,�értelmezése. Túledzettség�fogalma,�típusai,�jellemzői.

Az edzettségi� állapotok� összetettsége,� mérhetősége� (izomerő,� állóképesség,�gyorsaság,� ízületi� hajlékonyság)� felmérését� szolgáló� eljárások� fejlesztésük�módszertana. Rekreációs�edzéstervezés�sajátosságai.

8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

9. Edzésprogramok�gyakorlat tantárgy 211 óra/216 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

9.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� edzésprogramok� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� közvetlen,�életszerű� tapasztalatokat� szerezzenek� a� sportolók� felkészítési- felkészülési� folyamatáról,�vagy a fitness-wellness�szektor�által�kínált�testedzési�lehetőségekről.�Kiemelt�cél,�hogy�a�tanulók� – a megadott szempontok szerint - részt� vegyenek� az� edzésprogramokban,�tapasztalataikat� elemzések� formájában� értékeljék,� továbbá,� hogy� kondicionális� és�koordinációs�képességeik�folyamatosan�fejlődjenek.

9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.� A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

9.3. Témakörök 9.3.1. Edzéslátogatás,�dokumentálás� Megadott� szempontok� szerint� folyamatos� edzésdokumentációk� készítése� az�edzéslátogatásokról.

Edzésdokumentáció�tartalmi�összetevői:

- külső�körülmények�rögzítése�(helyszín,�tárgyi�feltételek,�edzésen�használt�eszközök,�időjárási�körülmények,�edzésen�résztvevők�száma)

- edzés�jellegének�rögzítése�(taktikai�edzés,�képességfejlesztés,�stb.) - edzés�tartalmi�elemeinek�rögzítése (bemelegítés�mozgásanyaga,�az�edzés�fő�részének�tartalma,�edzésmódszerek�alkalmazása,�edzés�levezető�részének�mozgásanyaga,�gimnasztika�rajzírással,�szakleírással) - élettani�tényezők�rögzítése�(fáradtsági�index,�intenzitás index,�pulzusmérés�az�

edzésen)

Az�edzésdokumentációk�folyamatos�értékelése.

Részvétel� saját� sportága/mozgásformája� edzésprogramjában,� ismert� helyszínen� saját�edző�irányításával.

Saját� sportágában/mozgásformájában� más� helyszíneken� (más� egyesületben,� klubban, településen�és�más�edző�irányításával)�tartott�edzések�látogatása.

Saját�sportágában/mozgásformájában�más�(fiatalabb,�idősebb)�korosztályoknak�tartott�edzések�megtekintése.

Kezdő� és� haladó� fittségi� edzésprogramok�megtekintése (fitness-wellness instruktor). Fitnesztermek�és�fitnesz�órák�látogatása�(fitness-wellness instruktor).

Versenyek�látogatása�(sportedző).

Szakmai�rendezvények,�workshopok�látogatása�(fitness-wellness instruktor)

Saját� sportágában� amatőr� sportolók� és� profi� versenyzők� edzéseinek� megtekintése�(sportedző)

Sportjátékok�szabályismerete.

Sportjátékok�video�elemzése�(játékszituációk,�taktikai�elemek�felismerése).

Más�sportágak/mozgásformák�edzésprogramjainak�és�versenyeinek�megtekintése.

Mérkőzés�látogatások�során�saját�sportági�jegyzőkönyvek készítése.

Más�sportágak�(csapatsportok,�sportjátékok)�jegyzőkönyv�vezetésének�elsajátítása.�

Előre� megadott� szempontok� szerint� a� mérkőzés� látogatások� során� statisztikák�készítése,� elemzése. (Minden�esetben�a� gyakorlatvezető�határozza�meg�a� látogatások�részletes feladatait.)

9.3.2. Motoros�képességfejlesztés�I.� Rövid�távú�állóképesség�fejlesztése.

Közép�távú�állóképesség�fejlesztése.

Hosszú�távú�állóképesség�fejlesztése.

Állóképesség�fejlesztése�tartós�módszerekkel.

Állóképesség�fejlesztése�intervall�módszerrel.

Állóképesség�fejlesztése�ellenőrző�(vagy�verseny)�módszerrel.

Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�aktív�izommozgással.

Az�ízületi�mozgékonyság�passzív�fejlesztése.

A�mozgásérzékelés�(kinesztézis)�fejlesztése.

Az�egyensúlyozási�képesség�fejlesztése.

A�ritmusérzék�fejlesztése.

A�reagálási�képesség�fejlesztése.

A�téri�tájékozódási�képesség�fejlesztése�.

Az�összekapcsolódási�képesség�fejlesztése.

A�differenciáló�képesség�fejlesztése.

Az�ügyesség�fejlesztése�.

(Valamennyi� fejlesztő�módszer�elsajátítása konkrét�gyakorlatok� és�edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)

9.3.3. Motoros�képességfejlesztés�II.

Általános�erőfejlesztés�

Speciális�erőfejlesztés�

Pozitív�dinamikus�(legyőző)�erőfejlesztés�

Negatív�dinamikus�(fékező)�erőfejlesztés��

Statikus�(izometriás)�erőfejlesztő�gyakorlatok�

Intermediális�(izokinetikus)�erőfejlesztő�gyakorlatok�

Elektromos�ingerléssel�(elektrostimulációval)�végzett�erőfejlesztő�gyakorlatok�

Maximális�erő�fejlesztése

Gyorsasági�erő�fejlesztése

Állóképességi�erő�fejlesztése

A�reagálás�gyorsaságának�fejlesztése��

A�mozdulatgyorsaság�(aciklikus�mozgásgyorsaság)�fejlesztése��

Gyorsulási�képesség�fejlesztése

Gyorsaság�(ciklikus�helyzet- és�helyváltoztatási�gyorsaság)�fejlesztése

Gyorsasági�állóképesség�fejlesztése

(Valamennyi�fejlesztő�módszer�elsajátítása�konkrét�gyakorlatok�és�edzésprogramok�végrehajtása�útján�történik.)

9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�választott�szakképesítés�jellegének�megfelelő�sportlétesítmény

9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

10. Gimnasztika�elmélet tantárgy 139 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� gimnasztika� elmélet� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� elsajátítsák� a� különböző�testhelyzeteket,� mozdulatokat,� mozgásokat� leíró� helyes� szakkifejezéseket� és� a� gyakorlatok�ábrázolási�módját.�A�tanulók�váljanak�képessé�általános�és�speciális�hatású�képességfejlesztő�programok�összeállítására.�A�gimnasztika�valamennyi� sportág�és� fittségi�program�előkészítő�mozgásanyaga,�továbbá�minden�motoros�képességfejlesztő�edzés�szakmai�alapja

10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak

A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a� torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az�egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető� szakmai�tartalmak.

A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

10.3. Témakörök

10.3.1. A�gimnasztika�mozgásrendszere� A�gimnasztika�története,�mai�értelmezése. A�gimnasztika�szerepe,�alkalmazási�területei� Gimnasztikai alapfogalmak�(alapforma,�kiinduló�helyzet,�gyakorlatlánc�stb.)� A�mozgásszerkezet�időbeli,�térbeli,�dinamikai�jegyei,�ezek�változtatási�lehetőségei. A�test�síkjai,�tengelyei.� A�test�és�a�szer�egymáshoz�viszonyított�helyzete. A�rajzírás�alapelvei.� A�rajzírásban�használt�jelek. A�kiinduló�helyzetek�rajzírása. Állások. Térdelések. Ülések. Fekvések. Kéz- és�lábtámaszok. Egyéb�támaszok. Függések�és�vegyes�helyzetek. Gimnasztikában�használt�kartartások. Fogásmódok�az�ujjak�helyzete,�a�tenyér�helyzete�és�a�kezek�egymástól�való�távolsága�szerint. A�gyakorlatok�szakleírásának�szempontjai. Mozgások�rajzírása. Lendítések,�lengetések. Húzások,�csúsztatások. Emelések,�leengedések. Emelkedések,�ereszkedések. Hajlítások,�nyújtások. Döntések,�dőlések. Fordítás,�forgatás. Fordulat,�forgás. Körzések. Összetett�törzsmozgások. Utánmozgások,�rugózások. Helyzetcserék. Szökdelések,�szökkenés,�ugrások. Helyváltoztatások. Dobások. Gyakorlatláncok�tervezése,�rajzírással,�szakleírással.

10.3.2. A gimnasztika szaknyelve A�gimnasztika�jelentősége�a sportolók�képzésében,�nevelésében. A�gimnasztikázással�megoldható�feladatok. Dinamikus�gyakorlatok�tervezése�és�gyakorlatláncok�leírása�szaknyelvvel. Rendgyakorlatok. A�mozgás�szervrendszerének�fontosabb�anatómiai�ismeretei. Nyújtó�hatású�alapformák.

Erősítő�hatású�alapformák. Ernyesztést�és�lazítást�segítő�mozgások,�módszerek. A�légzés.� Az�általános�bemelegítés�blokkjai,�mozgásanyaga. Mérsékelt�nyújtó�hatású�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással. Keringést�fokozó�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással. Dinamikus�nyújtó�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással. Szabadon�választott�sportágak�sportágspecifikus�bemelegítésének�mozgásanyaga. A�célgimnasztika�alkalmazásának�területei. Erőkifejtési�módok�rendszere. Dinamikus,�statikus�erősítő�hatású�alapformák. Dinamikus,�statikus�erősítő�hatású�gyakorlatláncok�tervezése�rajzírással,�szakleírással.

10.3.3. Rajzírás Kéziszer�gyakorlatok�felhasználásának�lehetőségei. Erősítő�hatású�kézisúlyzós�gyakorlatok�megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,�váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Erősítő�hatású�gimnasztikai�labdás�gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Erősítő� hatású� rugalmas� ellenállásossal,� gumikötéllel� végzett� gyakorlatok�megismerése,� tervezése,� rajzírása(kar-,� váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom� erősítő�gyakorlatok) Felfüggesztéses� eszközzel,� TRX-el� végzett� erősítő� hatású� gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(kar-,�váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Páros� és� társas� gyakorlatok�megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,� váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Zsámoly� és� padgyakorlatok� megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,� váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Bordásfal� gyakorlatok�megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,� váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Ugró�kötél�gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása�(�kar-,�váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Medicin� labda� gyakorlatok� megismerése,� tervezése,� rajzírása� (kar-,� váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Erőfejlesztő�gépekkel,�csigás�szerkezetekkel�végzett�erősítő�hatású�gyakorlatok� (kar-, váll,-hát,-mell,-törzs,- lábizom�erősítő�gyakorlatok) Bot�gyakorlatok�megismerése,�tervezése,�rajzírása.

10.3.4. Gyakorlatelemzés�és�tervezés� Az�ember�természetes�mozgásai. Járás,�futás. Ugrások,�dobások. Emelések,�hordások. Küzdő�gyakorlatok. Mászások,�függeszkedések. A�testrészek�és�a�mozgásos�szakkifejezések�összekapcsolása. A�fej�és�a�nyak�mozgásai. Karmozgások.� Vállöv�és�a�kéz�mozgásai. Egyszerűsített�izomtérkép.

Az�antigravitációs�izmok. Összetett�karmozgások�erősítésének�lehetőségei. Lábmozgások.�A�lábfej�mozgásai. Lábizmok�erősítésének�lehetőségei. Törzsizmok�működése�és�funkciója. Törzsizmok�erősítésének�lehetőségei. A�gimnasztikai�gyakorlatok�variálásának�kombinálásának�lehetőségei. A�gimnasztikai�gyakorlatok�ismertetésének,�közlésének�és�a�gyakorlatok�vezetésének�a�módszerei.(verbális,�vizuális,�kevert�módszerek) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás� térbeli� összetevőinek� változtatásával� (kiinduló�helyzet,�mozgásirány,�mozgásterjedelem�stb.) Gyakorlatok� variálása� a� mozgás� időbeli� összetevőivel� változtatásával� (időtartam,�tempó,�stb.) Gyakorlatok� variálása a� terhelési� összetevők�változtatásával� (pl.� ellenállás� nagysága,�pihenőidő,�stb.) Gyakorlatok�variálása�különböző�eszközök�használatával. Gyakorlatok�elemzése,�domináns�hatás�tervezése. Kondicionális�képességek�fejlesztése�gimnasztikával. Koordinációs�képességek�fejlesztése�gimnasztikával. Ízületi�mozgékonyság�fejlesztése�gimnasztikával. Izolációs�gyakorlatok.�Összetett�gyakorlatok. Testnevelési�játékok�gimnasztikai�feladattal.(játékok,�versenyek,�váltóversenyek)

10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

11. Gimnasztika gyakorlat tantárgy 108 óra/108 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� gimnasztika� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� elsajátítsák� a�gimnasztika� mozgásrendszerét,� képessé� váljanak� a� gyakorlatok� helyes� technikai kivitelezése,� az� edzésfeladatnak� megfelelő� gyakorlatok� összeállítására� és� a� gyakorlat-végrehajtás�szakszerű�irányítására

11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�testnevelés�és�sport�tantárgyon�belül:�a�torna�jellegű�és�táncos�mozgásformák,�valamint�az� egészségkultúra-prevenció� tematikai� egységekhez� kapcsolható,� azokra� építhető�szakmai tartalmak. A� biológia-egészségtan� tantárgyon� belül:� az� emberi� test� és� a� szervezet� anyagforgalma�tematikai�egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

11.3. Témakörök 11.3.1. Szabadgyakorlatok I.

Kiinduló�helyzetek�ismerete,�helyes�technikai�végrehajtása�bemutatás�alapján. Kiinduló�helyzetek�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján. A�bemutatott�kiinduló�helyzetek�helyes�szaknyelvi�meghatározása. Állások. Térdelések. Ülések. Fekvések. Kéz- és�lábtámaszok. Egyéb�támaszok. Függések�és�vegyes�helyzetek. Fogásmódok� ismerete,� felismerése,� alkalmazása� (pl.� bordásfal,� kéziszerek� használata�közben). A�bemutatott�fogásmódok�helyes�szaknyelvi�meghatározása. Kartartások�ismerete,�helyes�technikai�végrehajtása�bemutatás�alapján. Kartartások�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján. A�bemutatott�kartartások�helyes�szaknyelvi�meghatározása. Meghatározott� szempontok� szerint�4,8�és�16�ütemű�kartartásokból�álló� gyakorlatlánc�tervezése,�bemutatása. Gimnasztikai�alapmozgások�helyes�technikai�végrehajtása�bemutatás�alapján. Gimnasztikai�alapmozgások�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján. A�gimnasztikai�alapmozgások�helyes�szaknyelvi�meghatározása. Lendítések,�lengetések. Húzások,�csúsztatások. Emelések,�leengedések. Emelkedések,�ereszkedések. Hajlítások,�nyújtások. Döntések,�dőlések. Fordítás,�forgatás. Fordulat,�forgás. Körzések. Összetett�törzsmozgások. Utánmozgások,�rugózások. Helyzetcserék. Szökdelések,�szökkenés,�ugrások. Helyváltoztatások. Dobások. Meghatározott� szempontok� szerint� 4,8� és� 16� ütemű� gyakorlatlánc� tervezése,�bemutatása.

11.3.2. Szabadgyakorlatok II. Rendgyakorlatok�végrehajtása.� Alakzatalakítások�szóban�közlés�és�bemutatás�alapján.� Statikus� és� dinamikus� nyújtó� hatású� gyakorlatok� helyes� technikai� végrehajtása�bemutatás�alapján. Statikus�és�dinamikus�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján. Ernyesztést�és�lazítást�segítő�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés�alapján. Ernyesztést� és� lazítást� segítő� gyakorlatok� helyes� technikai� végrehajtása� bemutatás�alapján.

Az�általános�bemelegítés�blokkjainak�mozgásanyaga.� A�mérsékelt�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban közlés,�és�bemutatás�alapján. Keringést� fokozó� gyakorlatok� helyes� technikai� végrehajtása� szóban� közlés,� és�bemutatás�alapján. Dinamikus�nyújtó�hatású�gyakorlatok�helyes�technikai�végrehajtása�szóban�közlés,�és�bemutatás�alapján. Erősítő�hatású�alapformák�helyes� technikai�végrehajtása� szóban�közlés,�és�bemutatás�alapján. Az�általános�bemelegítés�egyes�blokkjainak�részenkénti,�együttes�gyakorlatvezetése. Légző�gyakorlatok,�légzéstechnikák�végrehajtása,�alkalmazása. Relaxációs�gyakorlatok. Szabadon� választott sportág� (sportágak)� sportág� specifikus� bemelegítésének�mozgásanyaga,�gyakorlatvezetése.� Általános�és�speciális�bemelegítés�összeállítása�és�bemutatása. Speciális�(sportági)�célgimnasztikai�gyakorlatok�összeállítása.

11.3.3. Eszközös�gyakorlatok� Kézisúlyzó�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Labdagyakorlatok� (kislabda,� medicinlabda,� óriáslabda)� végrehajtása,� tervezése,�oktatása. Botgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Gyakorlatok�rugalmas�ellenállással�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Gyakorlatok�bordásfalnál�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Zsámoly�és�padgyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Páros�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Ugrókötél�gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Egyéb�sportszer�(pl.�TRX) gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Erőfejlesztő� gépekkel,� csigás� szerkezetekkel� végzett� erősítő� hatású� gyakorlatok�végrehajtása,�tervezése,�oktatása. Szabadon�választott�10-12�állomásból�álló�eszközös�köredzés�tervezése,�oktatása.� Meghatározott szempontok szerinti 10-12�állomásból�álló�eszközös�köredzés�tervezése�oktatása.

11.3.4. Gimnasztikai�gyakorlatvezetés� Az�ember�természetes�mozgásainak�végrehajtása,�hatáselemzése. Nyakgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése.� Kar� és� vállgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése.�� Lábgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése.� Törzsgyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése.�� Összetett� gyakorlatok� bemutatása,� variálása� a� szerkezeti� és� a� terhelési� összetevők�változtatásával,�az�eredeti�és�a�variált�gyakorlat�hatáselemzése.�� Szabadon� választott� gyakorlatlánc� összeállítása,� bemutatása� és� a� gyakorlatok�elemzése.� Meghatározott�szempontok�szerinti�gyakorlatlánc�összeállítása�és�bemutatása. Szabadon�választott�kéziszer�gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása.

Meghatározott�szempontok�szerinti�kéziszer�gyakorlatlánc�összeállítása,�bemutatása. A� gimnasztikai� gyakorlatok� ismertetése, közlése,� gyakorlatvezetése� a� megtanult�módszerekkel. Kondicionális�képességeket�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése. Koordinációs�képességeket�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése.�� Ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�gyakorlatok�gyakorlatvezetése. Izolációs�és�összetett�gyakorlatok�gyakorlatvezetése. Szabadon�választott�váltóversenyek�tervezése,�vezetése. Meghatározott�szempontok�alapján�történő�váltóversenyek�tervezése,�vezetése. Népi�játékok�elsajátítása,�vezetése.

11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tornaterem

11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11110-16 azonosító�számú

Egészségügyi�alapismeretek

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11110-16 azonosító� számú� Egészségügyi� alapismeretek. megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Egészségügyi�

alap

ism

eret

ek

FELADATOK Munkája�során�etikusan, az�aktuális�jogszabályok�szellemében�jár�el.

x

Felelősen,�az�egészség�megőrzése�és�fejlesztése�érdekében�végzi�munkáját.

x

Munkája�során�a�helyzethez�igazodóan�kommunikál,�partnerként�kezeli�a�vele�kapcsolatba�lépőket.

x

SZAKMAI ISMERETEK

Az egészségügy�etikai�megfontolásainak,�legfőbb�jogszabályainak�ismerete.

x

Alapvető�népegészségügyi�ismeretek�elsajátítása,�alkalmazása.�

x

Az�egészségfejlesztés�alapfogalmainak�ismerete,�alkalmazása.�

x

A�kommunikáció�alapjainak�elsajátítása,�különböző�kommunikációs�technikák�alkalmazása.

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x Tevékenység csoportmunkában x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Elhivatottság,�elkötelezettség x Kitartás x Döntésképesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Segítőkészség x Közérthetőség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Körültekintés,�elővigyázatosság x

12. Egészségügyi alapismeretek tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja�olyan�komplex�ismerethalmaz�átadása,�amely�segítségével�a�tanuló�későbbi�munkája� során�megfelelő�módon�kommunikál�partnereivel.�Döntéseit� az�egészségügyhöz�kapcsolódó�jogi�és�etikai�megfontolásokat�betartva�hozzá�meg.�Tisztában�van�a�szakképesítés�népegészségügyi�vonatkozásaival.

12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�tantárgy�érintőlegesen�tartalmazza�a�biológia-egészségtan,�a�magyar�nyelv�és�irodalom, és� az� etika� tantárgyak bizonyos� témaköreit.� Egyes�anyagrészek�egyezést�mutatnak� a� fő�szakképesítés�kommunikáció,�egészségtan�hasonló�témaköreivel.

12.3. Témakörök 12.3.1. Etikai ismeretek

Az etika fogalma. Az�etika�és�a�tudás�területei. Az�etika�és�a�jog�kapcsolata. Az�erkölcsi�érték�fogalma,�az�erkölcsi�törvények�és�az�erkölcsi�kötelesség. Az�emberi�élet�és�az�emberi�méltóság�védelme.� A�diszkrimináció�fogalma�és�fajtái. Etikai�kérdések�az�egészségügyi�ellátásban

12.3.2. Szakmai jogi ismeretek Jogelméleti�alapfogalmak. A�jogi�felelősség�fogalma. Alkotmányjogi�alapismeretek. Polgári�jogi�alapismeretek. Munkáltatói- és munkavállalói�jogok�érvényesítése. Betegjogok.

12.3.3. Népegészségügyi�ismeretek Népegészségügyi�alapfogalmak. Fertőzés�fogalma,�típusai. A�járvány�kritériumai,�járványtani�alapismeretek. A�prevenció�fogalma�és�szintjei. Preventiv�intézkedések�az�egészségügyi�gyakorlatban. Statisztikai�módszerek�a�népegészségügyi�ellátásban.

12.3.4. Egészségfejlesztés Az� Egészségfejlesztés� tantárgy� valamennyi� témakörének� szakmai� tartalma�megegyezik� az� Egészségügy� és� elsősegély� modulhoz� tartozó� Egészségtan� tantárgy�témaköreinek�szakmai�tartalmával.

12.3.5. Kommunikáció

Kommunikáció� és� az� asszertív� kommunikáció� fogalma,� tényezői,� funkciói,� és�mellékfunkciói. A� kommunikáció� típusai,� Az� asszertív� meggyőzés� retorikai� eszközei,� érvelési�technikái,� A� kulturált� vita� felépítése,� szabályai,� az� érvelési� és� a� cáfolat� módszerei,� a� hatásos�előadásmód�eszközei,�szemléltetésének�módjai.� A� hatásos� meggyőzés� és� véleménynyilvánítás� nyelvi� és� nem� nyelvi� kifejezésbeli�eszközeinek�alkalmazása.� Az�alkalmazható�kommunikációs�formák�ismerete.

12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12051-16 azonosító�számú

Masszázs�elméleti�alapjai�I.

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12051-16 azonosító� számú� Masszázs� elméleti� alapjai� I. megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Kli

nik

umi

alap

ism

eret

ek

FELADATOK Anatómiai-élettani�és�klinikumi�ismereteket alkalmaz

x

Munkája�során,�saját�tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit

x

SZAKMAI ISMERETEK Reumatológiai,�ortopédiai,�belgyógyászati,�traumatológiai,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapismeretek

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x Team-munkában�tevékenység x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Elhivatottság,�elkötelezettség x Kitartás x Döntésképesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Segítőkészség x Közérthetőség

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x Körültekintés,�elővigyázatosság x

13. Klinikumi alapismeretek tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� regeneráló� balneoterápiás� masszőr� gyakorlatában� leggyakrabban� előforduló�mozgásszervi� megbetegedések� alapszintű� bemutatása.� A� hidro-balneoterápia� és� a�masszázs�ellenjavallatait�képező�belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�kórképek�jellegzetes� tüneteinek� megtanítása.� A� traumatológia,� a� neurológia� és� a� belgyógyászat�elsajátításával,� a�kóros� jelenségek� felismerésével�megalapozni�az�elsősegélynyújtás-első�ellátás�során�alkalmazandó�teendőket.

13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A�biológia-egészségtan� tantárgyon�belül:� az� emberi� test,� a� szervezet� anyagforgalma,� az�életműködések� szabályozása,� az� immunrendszer� és� a� bőr� tematikai� egységekhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak. A� testnevelés� és� sport� tantárgyon� belül:� az� egészségkultúra-prevenció� tematikai�egységhez�kapcsolható,�azokra�építhető�szakmai�tartalmak.

13.3. Témakörök 13.3.1. Reumatológiai,�ortopédiai�és�traumatológiai�alapok� Csontritkulás Lágyrész�reumatizmus Degeneratív�ízületi�és�gerincelváltozások Gyulladásos�ízületi�és�gerincelváltozások A�gerinc�ortopédiai�betegségei Mellkasdeformitások A�felső�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei Az�alsó�végtag�fontosabb�ortopédiai�betegségei A baleset fogalma A�sérülések�osztályozás A�csontsérülések�tünetei�és�szövődményei Ízületi�sérülések A végtagok�leggyakoribb�sérülései A�koponya�leggyakoribb�sérülései Gerincsérülések Mellkasi,�hasi�sérülések Idegsérülések Izomsérülések Érsérülések,�vérzéstípusok Collapsus�és�shock

13.3.2. Belgyógyászati,�neurológiai�és�bőrgyógyászati�alapok Kóros�jelensége�felismerése allergiás�reakciók légzési�rendellenesség légzésszám�változás kóros�légzéstípusok

nehézlégzés szív- érrendszeri�betegnél szorító�mellkasi�fájdalom�(angina�pectoris) szívízomelhalás�(acut�myocardialis�infarctus) érszűkület visszeresség artériás�és�vénás�lábszárfekély mélyvénás�trombózis felületes�vénagyulladás magas�vérnyomás véralvadási�zavarban�szenvedő�betegnél Az�idegrendszeri�betegségek�főbb�jellemző�tünetei Koponyaűri�nyomásfokozódás Fejfájások Idegrendszeri�fertőzések Agyi érbetegségek Epilepszia A�bőr�anatómiája�és�élettani�működése Fertőző�bőrelváltozások� Diabetes�mellitus�bőrelváltozásai

13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12053-16 azonosító�számú

Fizioterápia�I.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12053-16 azonosító� számú� Fizioterápia� I. megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Fizioterápia�

elmélet

Fizioterápia�

gy

ako

rlat

FELADATOK Hidro- és�balneoterápia�történek�ismerete x Hidroterápiás�kezeléseket�végez x x - borogatásokat,�pakolásokat,�lemosásokat�végez x x - fürdőkezeléseket�végez�(hideg-, meleg-,�forró�és�váltott�hőfokú�fürdő

x x

- leöntéseket�végez x x - zuhanykezeléseket�végez�(váltott�hőfokú�zuhanykezelések,�víz�alatti�vízsugármasszázs,�szájzuhany,�örvényfürdő

x x

- szénsavas�kezeléseket�végez�(szénsavas�fürdő,�szénsavgáz-kezelés,�szénsavhó-kezelés)

x x

- súlyfürdőkezelést�és�trakciós�kezelést�végez x x - Kneipp�kezelést�végez x x Meleghatású�kezeléseket�végez x x - paraffinpakolást�végez x x - hőlégkamra�kezelést�végez x x - gőzkamra�kezelést�végez x x - szaunakezelést�(felöntést)�végez x x Hideghatású�kezeléseket�végez x x - kryoterápiás�kezelést�végez�kryogéllel x x Balneoterápiás�kezeléseket�végez x x - gyógyszeres�fürdőkezelést�végez�(konyhasós,�kénes,�kamillás,�csersavas,�mustár�és�fenyőfürdő)

x x

- fürdőkúra�kezelést�végez x x - gyógyvizes�ivókúrás�végez x x - gyógyiszap�kezeléseket, parafangó�kezelést�végez x x A�szakma�higiénés�szabályait�betartja x x A�kezelést�kizáró�elváltozásokat�ismeri�és�ennek�

alapján�jár�el x x

A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri�és�munkája�során�betartja,�betartatja

x x

A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x SZAKMAI ISMERETEK

A�hidroterápia�története x Termálvíz,�ásványvíz,�gyógyvíz�fogalma x A�hidroterápia�hatása x A�vízhőmérséklet�és�biológiai�hatása,�a�szervezet�hőszabályozása

x

A�hidroterápia�fajtái,�javallatai�és�ellenjavallatai x

A�hidroterápia�körébe�tartozó�kezelések�módszerei,�javallatai�(pakolások,�borogatások,�lemosások,�ledörzsölések,�leöntések,�zuhanyok)

x

Kezelések�különböző�hőmérsékletű�és�kiterjedésű�fürdőkkel�(fél-,�ülő-,�felmelegedő-,�váltott�hőfokú-, hideg-forró-,�túlmelegítő�fürdő,�hőlégkamra,�gőzkamra,�szauna�fajtái,�felöntések)

x

Súlyfürdő�és�trakciós�kezelések x x

Szénsavas�fürdő,�szénsavas�gázfürdő�(szénsavhó),�szénsavgáz�kezelés

x x

Mesterséges�fürdőkezelések x Balneoterápia�javallatai,�ellenjavallatai x A�gyógyvizek�fizikai,�kémiai�és�általános�hatásai x A�fürdőkezelés�formái,�higiénés�körülményei x x Fürdőreakció,�fürdőfáradság x Gyógyiszapkezelések�javallatai,�ellenjavallatai x Az�iszapok�tulajdonságai,�fizikai,�kémiai�és�biológiai�hatásai

x

Az�iszapkezelések�formái,�kivitelezése x x Ivókúrák�javallatai�és�ellenjavallatai,�gyógyvizes�ivókúrák

x

Fürdőhelyek,�gyógyhelyek�Magyarországon x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x Team-munkában�tevékenykedik x x Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Állóképesség x x Erős�fizikum x x Terhelhetőség x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x x Segítőkészség x x Udvariasság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Figyelem�megosztás x x

14. Fizioterápia�elmélet tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

14.1. A�tantárgy�tanításának�célja Megismertetni� a� tanulókkal� a� természeti� energiákkal� történő� gyógyítást,� a� betegség�megelőzését,� a� specifikus� és� tüneti� kezeléseket� (indikációkat-kontraindikációkat),� képet�adni a fizikai gyógymódok�széleskörű�alkalmazásáról.

14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

14.3. Témakörök 14.3.1. Fizioterápiás�módszerek Fizioterápia� fogalma� (fizio- és� fizikoterápia� közötti� különbség,� elektroterápia,�ingerjelleg),�története. Felosztása�(bevitt�energia�szerint�és�biológiai�hatás�szerint). Kezelési� alapelvek� (abszorbeált� energia,� lokális� és� általános� hatás,� válaszreakciók,�megfelelő�dózis,�Arndt- Schultz- féle�szabály) Mechanoterápia: Száraz�nyújtás�(tractio),�gerincnyújtó�gravitációs�pad�(denevér�ágy/pad,�Glisson-féle�száraznyújtás),�Czagány- féle�extenziós�készülék,�indikációk�és�kontraindikációk. Termoterápia:� Meleg- és�hideghatások�(biológiai�válaszok) Meleghatású� kezelések� (meleg� ruha,� meleg� borogatás,� felmelegített� lenmagliszt,�termofor, iszapkompressz, parafangópakolás,�infravörös�sugárzás,�paraffinpakolás) Hőlégkamra�(lényege,�hatás,�indikáció) Gőzkamra�(lényege,�hatás,�indikáció) Szauna� (szaunázás�menete,� indikációk,� felöntések,� szaunamester� feladatai,� szaunák�ismertetése) Hideghatású�kezelések�(kryoterápia,�kryogél): Rövid�hűtés- kryoterápia�(hűtőgél,�folyékony�nitrogén,�kryogél) „Long� term”� hideghatás� (hidegvizes� borogatás� vagy� tömlő,� Leiter-féle� hűtő,�váltópakolások) Hidroterápia: Hidroterápia�története�(Hippokratész,�Priessnitz,�Kneipp�stb.) Élettani hatásai� (a� víz� hőmérséklete,� felhajtóereje- Arkhimédész� törvénye,�hidrosztatikai�nyomása) Vízhőmérsékletek� és� biológiai� hatásuk� (indifferens� hőfok,� érreakció,� szöveti� acs.,�konszenzuális�reakció,�labor�értékek) Ingererősséget�tekintve:�enyhe�inger,�közepes�inger,�erős�inger. Borogatások� (hideg,� vizes,� felmelegedő� Priessnitz-féle,� párakötés,� dunsztkötés,�meleg� borogatás),� pakolások� (száraz� meleg,� hideg� nedves,� keresztkötés,� Ritex- pakolás,�Antiflogisztin- pakolás,�iszappakolás,�parafangó�kezelés)� Lemosások (hideg),�leöntések�(kezelendő�testrész�szerint) Fürdőkezelések� (indifferens� hőfokú� fürdő,�hideg� fürdő,�meleg� fürdő,�konszenzuális�reakció,� váltó� hőfokú� fürdő,� forró� fürdő,� rövid� ideig� tartó� hideg� fürdő,� tartós�hideghatás)

Kneipp-kezelés�(hideg�fürdő,�leöntés�és�zuhanyzás) Zuhanykezelések:� skót� zuhany� (kivitelezése,� indikációi),� szájzuhany� (fogíny�sugárfürdő),� örvényfürdő,� légbuborékfürdő,� víz� alatti� vízsugármasszázs�(tangentorkészülék,�dozírozás,�biológiai�hatása,�indikációk,�kontraindikációk) Szénsavas� fürdők� (mesterséges):� szénsavas� fürdő,� szénsavgázfürdő,�szénsavhókezelés�(Veress-féle�ködkamra),�indikációk�és�kontraindikációk. Szén-dioxidos� szárazfürdő� (mofetta)- Mátraderecske:� hatása,� indikáció� és�kontraindikáció. Súlyfürdő� (Dr.� Moll� Károly� nevéhez� fűződik, Glisson-függesztő,� felfüggesztések,�indikációi�és�kontraindikációi) Balneoterápia: Mo.�gyógyvizei,�geotermikus�grádiens. Ásványvíz�összetétele,�előírása�(makro-és�mikorelemek). Gyógyvízzé�és�gyógyhellyé�nyilvánítás. Termálvíz,� ásványvíz,� gyógyvíz,� gyógyfürdő,� gyógyhely,� gyógyhelyi� kezelés,�wellness fogalma. Gyógyvizek� hatásai� (fizikai,� kémiai:� kénes,� jódos- brómos,� szénsavas,� kalcium-magnézium-hidrogén- karbonátos,�konyhasós,�radonos). Budapesti�és�vidéki�fürdők�vizeinek�összetétele,�emberi�szervezetre�gyakorolt�hatása. Gyógyszeres�fürdők�(mesterséges�konyhasós,�kénes�fürdő,�kamillás�fürdő,�csersavas�fürdő,�mustárfürdő,�fenyőfürdő,�szénavirágfürdő,�zabszalma�ülőfürdő). Balneoterápiás� kezelések� ált.� szabályai� (fürdőreakció,� fürdőfáradtság,� higiénés�körülmények,�indikáció�és�kontraindikáció). Ivókúrák� (egyszerű� termális� vizek,� szénsavas� ásványvizek,� alkáli-hidrogén-karbonátos� ásványvizek,� kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos� ásványvizek,�keserűvizek,� kénes� ásványvizek,� konyhasós� és� jódos� ásványvizek,� radonos ásványvíz) Gyógyiszapkezelések: Iszapok� fajtái� (szervetlen� és� szerves� iszapok,� tőzegek,� gyógyföldek� és�mesterséges�peloidok)� és� tulajdonságai� (biológiai� hatás,� kémiai� hatás,� fizikai� hatás:�szemcsenagyság,�vízkapacitás,�üledéktérfogat,�képlékenységi�és folyási�határ). Iszapkezelések� (hévízi� vagy� marosi� iszappal,� hideg� pakolás):� iszap-kompressz, iszaptókezelés,�iszapkádkezelés. Különleges�iszapkezelések- parafangó�kezelés�(iszap�parafinnal�keverve). Iszapkezelés�javallata- ellenjavallata.

14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

15. Fizioterápia�gyakorlat tantárgy 103 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

15.1. A�tantárgy�tanításának�célja

A�fizioterápia�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�és�gyakorolják�be�a�hidro-,�balneoterápiás�kezeléseket.

15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

15.3. Témakörök 15.3.1. Hidro- és�termoterápiás�kezelések Fürdőkúra�kezelés�(gyógyvizes�gyógymedence�és�gyógyvizes�kádfürdő�kezelés) Kneipp�kezelések�(taposó) Zuhany kalitka, skótzuhany�(váltott�hőfokú),�szájzuhany,�örvényfürdő Víz�alatti�vízsugármasszázs�kezelés� Részfürdő,�félfürdő,�ülőfürdő,�hideg,�váltott�hőfokú,�meleg�és�forró�fürdő� Gőzkamra,�hőlégkamra� Kryogéles�kezelés Lyrás� és�kalodás� súlyfürdő� függesztések,�egy-,� két- és� három�pontos� függesztések,�előírásnak�megfelelő�helyre�súlyok�felhelyezése Gyógyiszap�kezelések�(pakolás,�vödör,� iszapkompressz,�résziszap,�mitigált�és�hideg�iszap�kezelések),�parafangó�kezelések� Szénsavgáz�fürdő�(mofetta)

15.3.2. Egyéb�fizioterápiás�kezelések Borogatások�(hideg,�meleg,�felmelegedő�(Prissnitz) Lemosások,� pakolások� (teljes� test,� háromnegyedes,� fél� valamint� törzs,� száraz,�nedves) Iszapkompressz Különféle�szaunák�és�szauna�felöntések� Száraz�trakciós�készülékek�(Glissonos�súlyhúzásos�ágy),�denevér�pad�használata� Parafangó�kezelések

15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Gyógyfürdő,�gyógykórház,�gyógyszálló

15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12055-16 azonosító�számú

Regeneráló�balneoterápiás�masszázs

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12055-16 azonosító� számú� Regeneráló� balneoterápiás� masszázs megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Masszázs�elmélet

Svédmasszázs�

gy

ako

rlat

FELADATOK Svédmasszázst�alkalmaz�kezeléseknek�(frissítő,�relax)�megfelelően

x x

A�teljes�test�és�az�egyes�testtájak�masszírozásában�a�különleges�masszázsfajtákat�alkalmazza (pl. zuhany alatti, hammam,�cellulit,�méz,�csokoládé,�szárazkefe�és�víz�alatti�vízsugár�masszázs)

x x

Aromaterápiás�masszázst�végez x x Munkája�során,�saját�tevékenységében�alkalmazza�az�emberi�test�felépítéséhez,�működési�folyamataihoz�kapcsolódó�ismereteit

x x

Közreműködik�a�team�munkában x Különleges� frissítő� (wellnes)� masszázskezeléseket� végez�(hammam� masszázs,� cellulit� masszázs� fóliázással,� méz� és�csokoládémasszázs,� szárazkefe� masszázs� {törölköző},�aromamasszázs)

x x

Kiválasztja�a�kezeléshez�megfelelő�eszközt,�vivőanyagot,�berendezést,�elhelyezi,�pozicionálja�a�pacienst

x

Aromaterápiás�ismereteket�alkalmaz x x Ismeri�és�felismeri�a�masszázs�javallatait�és�ellenjavallatait x x Szakszerűen�alkalmazza,�kezelés�után�tisztítja,�fertőtleníti�a�masszázshoz�szükséges�berendezéseket

x

Betartja�a�higiénés�szabályokat x Ismeri� és� alkalmazza� a� vállalkozás� jogkövető� működése�érdekében�a�fogyasztóvédelmi�előírásokat

x x

A�munkavédelmi,�egészségvédelmi�szabályokat�megismeri�és�munkája�során�betartja,�betartatja

x x

A�betegbiztonság�szabályait�betartja,�betartatja x x SZAKMAI ISMERETEK A�masszázs�története,�felosztása x Frissítő�és�a�különleges�masszázsfajták�elmélete,�gyakorlata x x A�frissítő,�illetve�relaxáló�masszázs célja x A� masszázs� helyi� (bőr,� kötőszövet,� izomzat),� általános� és�távolhatásai,�szerepe�a�diagnosztikában�

x

Különböző�vivőanyagok�hatásmechanizmusának�ismerete x x Vivőanyagok�használata x x A�svédmasszázs�alapfogásai,�intermittálás,�mellkasfelrázás�és�hatásmechanizmusuk

x x

Aromaterápia x x A�masszázs�előkészítése�és�technikai�kivitelezése,�kéz�edzőgyakorlatai

x x

A�masszázs�javallatai�és�ellenjavallatai x x A�képzéshez�illeszkedő�hazai�és�európai�uniós�fogyasztóvédelmi�előírások

x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�nyelvű�hallott�szöveg�megértése x x Szakmai�nyelvű�beszédkészség x x Masszőrpad,�masszőrszék,�kényelmi�eszközök�(hengerpárna,�ékpárna,�haspárna),�masszázsanyagok�használata

x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Állóképesség x x Önállóság x x Kézügyesség x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó�készség x x Segítőkészség x x Udvariasság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x Helyzetfelismerés x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x

16. Masszázs�elmélet tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�masszázs�elméleti�alapjaira�támaszkodva�a�tanulók�ismerjék�meg�a�masszázs�alapelveit,�hatásmechanizmusát,�fogásrendszerét,�sajátítsák�el�annak�elméleti�alapjait.

16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

16.3. Témakörök 16.3.1. Svédmasszázs�és�egyéb�masszázsfajták A�masszázs�története� A�masszázs� fogalma,� felosztása� (gyógyító,�frissítő,� sport� és�diagnosztikus),�célja�és�helye�a�komplex�fizioterápiában,�formái A�masszázs�feltételei�(kezelő�helyiség,�masszázságy,�beteg�előkészítése) Általános�szabályai�(optimális�körülmények) A svéd� masszázs� élettani� hatásai� (közvetlen� és� közvetett� hatás,� hatása� a�mozgásszervekre,�vér- és�nyirokkeringésre,�idegrendszerre) Klasszikus� svédmasszázs� alapfogásai,� sorrendek� és� hatásmechanizmusok�(mechanikai�fogások,�ingerfogás,�értágító�fogás,�simítás, dörzsölés,�gyúrás,�ütögetés,�vibráció,�kirázás)

Közvetítő�anyagok�és�hatásaik�(talkum-zsírkő,�szappan,�krémek,�olajok,�gélek,�méz,�különböző�aromák�használata,�illatosított�krémek) Svédmasszázs� fogásaival� kivitelezett� frissítő� és� relaxációs� kezelések� közötti különbségek Tájékozódás�a�kezelés�előtt,�állapotfelmérés Indikációk,�kontraindikációk Kiegészítő�masszázsfogások�(intermittálás,�mellkasfelrázás) Testtájak�szerinti�masszázskezelések�(részmasszázsok) Higiénia:�személyi�(kézfertőtlenítés)�és�technikai�(eszközfertőtlenítés) Aromaterápia� I.(története,� fogalma,� illóolajok� előállítási� módjai,� aromaterápiában�alkalmazott anyagok) Aromaterápia� II.(illóolajokkal� kapcsolatos� ált.� tudnivalók,� aromaterápiás� illóolajok�alkalmazása,�illóolajok�általános�hatásai,�aromaterápiás�masszázsolajok Egyéb�masszázsfajták: Önmasszázs Vibrációs�masszázs�(gépi) Száraz�kefe-effektus�(frottír�törülköző) Víz�alatti�vízsugármasszázs�(biológiai�hatásai,�hatását�befolyásoló�tényezők,�kezelés�menete,�indikáció�és�kontraindikáció) Zuhanymasszázs Reflexzónamsszázs� (szegment� masszázs� (Head-zónák),� kötőszöveti� masszázs,�csonthártya�(perioszteális)�masszázs) Nyirokmasszázs�(lymphoedema) Alakformáló� és� méregtelenítő� masszázs� (cellulitmasszázs,� vákuum� (köpölyözős)�masszázs) Keleti�típusú�masszázsok�(Shiatsu-masszázs,�Meridián-masszázs) Energetizáló�masszázsok�(Mauri-masszázs,�Lomi-lomi)

16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

16.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

17. Svédmasszázs�gyakorlat tantárgy 201 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A� tantárgy� az� 51� 726� 01� Regeneráló� balneoterápiás� masszőr mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

17.1. A tantárgy�tanításának�célja A� masszázs� elméleti� alapjaira� támaszkodva� a� tanulók� sajátítsák� el� annak� gyakorlati�alapjait.

17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

17.3. Témakörök 17.3.1. A�svédmasszázs�fogásai

Simítások:� kétkezes� hosszanti,� kétkezes� haránt,� váltott� kezes� hosszanti,� félkörös,�körkörös,� nyolcas,� követőkezes� nyolcas,� nehezített� kezes� nyolcas,� egész� tenyérrel,�kézháttal,� ujjbeggyel,� terpesztett� vagy� zárt� ujjakkal,� kisujjpárnával,�hüvelykujjpárnával Dörzsölések:� vasalófogás,� gyalufogás,� tenyérgyökös,� egyujjas,� háromujjas,�négyujjas,� fűrésszel� (kéz�kisujj� részével,�kétkezes),�karomállású�ujjbegyekkel,� fésű,�kisujj�széllel Gyúrás:� egykezes� kiemelt� (olló),� kétkezes� hosszanti� kiemelt,� félkörös� gyúrás� (két�kézzel� egyszerre),� redőképzés� (egy-két� kezes),� redőtolás� ellenállással,� vongálás,�plesselés,�mángorlás,�szitálás,�felrázás. Vibráció� (rezegtetés):� teljes� tenyérrel,� tenyérgyökkel,� kisujjszéllel,� 3.� ujjal� egy�pontban,�készülékkel. Ütögetés:� tenyérrel� (paskolás),� ujjbegyes� (kopogtatás),� a� kezek� singcsonti� élével (vágás),�félig�zárt�ököllel,�laza�csuklóból�(hanyintott�öklözés). Testtájak�kezelése: Fej- és�arcmasszázs Mellkas�masszázs�(felületes�és�mély�simítások,�dörzsölés�kis�területen,�gyúrás). Hátmasszázs� (simítás,� dörzsölés� több� formája,� gyúrás� több� formája,� vibráció,� az�egyes�fogások�között�átvezető�simítás). Deréktáj�masszázsa

17.3.2. Testtájak�kezelése Nyak- és�vállmasszázs Vállöv�és�felső�végtag Alsó�végtag�masszázs Ön-,�gépi�és�szárazkefe�masszázs: Önmasszázs� (kézzel,� kézi� masszírozó,� négylábú� masszírozó� eszköz, marok masszírozó,� mechanikus� nyak- és� hátmasszírozó,� Thera- Band� roller,� mélyszöveti�masszázs� ujjmasszírozó,� mini� és� normál� masszírozó� készülék,� elektromos- infrás�masszírozógép,� kézi� masszírozó� és� bőrfeszesítő� készülék,� reflexológiai� kézi�masszírozó� eszköz,� fából� készült� masszírozó� eszköz,� elektromos� masszázs� párna,�arcmasszírozó� készülék,� cellulit� kefe,� taposó� szőnyeg,� talpbetét,� Kuznyecov-applikátor,� teniszlabdás� kézi� masszírozó,� Trigger� pont� masszírozó� henger,�masszázshenger,�SMR-henger,�masszírozó�labda,�hengeres�talpmasszírozó) Gépi� masszázs� (háromlábú� vibrációs� eszköz,� elektromos� nyak- és� hátmasszírozó,�elemes�testmasszírozó�eszköz,�TENS-készülék,�vibrációs�készülék) Szárazkefe�masszázs�(effektus):�vékonyszálú�perlon�kefe�vagy�frottír�törölközővel

17.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) masszázs-ágyas�gyakorlóterem

17.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10322-12 azonosító�számú

Pedagógiai,�pszichológiai�és�kommunikációs�alapok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10322-12 azonosító� számú� Pedagógiai,� pszichológiai� és� kommunikációs� alapok megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása során�fejlesztendő�kompetenciák:

Sportpedagógia

Sportpszichológia

Kommunikáció

FELADATOK Kiemelt�figyelmet�fordít�az�általa�irányított�közösség�vagy�egyén�egészséges�személyiségfejlődésére

x x

Tudatosan�alkalmazza�a�korszerű�pedagógia�és�pszichológia�elveit

x x

Az�életkornak�megfelelő�oktatási�módszereket�választ

x

Észreveszi� a� tehetséget,� és� támogatja�kibontakozását

x x

Kihasználja�a�sportban�rejlő�fejlesztési�lehetőségeket

x x

Az�adott�szituációnak�megfelelő,�hatékony�kommunikációt�folytat

x

Eredményesen�kezeli�a�csoportdinamikai�folyamatokat�és�a�felmerülő�konfliktusokat

x x x

Szükség�esetén�pszichológus�szakember�segítségét�kéri�a�tanítványoknál,�klienseknél�észlelt�lelki�eredetű�nehézségek�kezelésére

x

SZAKMAI ISMERETEK Alapfogalmak�(személyiség,�nevelés,�szocializáció,�tanulás,�viselkedés,�cselekvés)

x

A�nevelés�alapelvei,�színterei,�módszerei�és�eszközei

x

A�nevelés�folyamata x Kompetenciák�fejlesztése x x A�nevelés�lehetősége�és�szükségessége�a�sport�és�rekreációs�szakmákban

x

A�sportoktatás�elmélete�és�módszertana x Életkorok�pedagógiája x Tehetség�– sporttehetség x x A�személyiség�pszichológiai�értelmezése x Személyiségjellemzők� és� lelki� egészség�az�egyes életszakaszokban

x

Gyakori�viselkedési�zavarok�és�pszichés�problémák

x

A�megismerő�tevékenység x Cselekvések�ösztönző,�szervező�és�végrehajtó�szabályozása

x

A� sporttevékenység� pszichológiai�sajátosságai�és�személyiségfejlesztő�hatása.

x

A�társas�interakciók�folyamata�és�befolyásoló�tényezői

x

A�kommunikáció�szerepe�és�alapformái. x Befolyásolás,�meggyőzés�és�asszertivitás�a�kommunikációs�folyamatokban.

Csoportszerkezet, csoportdinamika, csoportvezetés

x x x

Konfliktuskezelés x x x Szakmaspecifikus�interakciók�hatékony�kezelése

x x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�beszédkészség x x x Olvasott�szöveg�megértése x x x Hallott�szöveg�megértése x x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Döntésképesség x x x Türelmesség x x x Érzelmi�stabilitás,�kiegyensúlyozottság x x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Tolerancia x x x Irányítási�készség x x x Kapcsolatteremtő�készség x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x x Problémaelemezés,�-feltárás x x x Nyitott hozzáállás x x x

18. Kommunikáció tantárgy 16 óra/16 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

18.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� a� kommunikációs� készség� szakmaspecifikus� fejlesztése,�szituációhoz�kötött�megfelelő�és� tudatos� alkalmazása.�A� szövegértési� és� szövegalkotási�készségek�fejlesztése�annak�érdekében,�hogy�önállóan,�illetve�másokkal�együttműködve�a�tanuló�képes� legyen� a�verbális és� nem�verbális� kommunikáció�megfelelően�kiválasztott�eszközeinek� célirányos� használatára� a� kommunikációs� helyzetnek� (tér,� idő,� cél,�résztvevők)�megfelelően.�Az�asszertív�kommunikációs�eszközök�ismerete�és�alkalmazása�az�interakció�során.

18.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak A� magyar� nyelv� és� irodalom� tantárgyon� belül:� kommunikációs� alapismeretek.,�beszédhelyzetek,� dramatikus� játékok,� retorikai� ismeretek� témakörökhöz.� A�Sportpszichológia� tantárgyon� belül:� agresszív,� passzív� és� asszertív� viselkedés�témakörhöz.

18.3. Témakörök 18.3.1. A�kommunikáció�szerepe�és�alapformái Kommunikáció�fogalma,�tényezői,�funkciói,�és�mellékfunkciói. Nem� nyelvi� kifejezőeszközök� alkalmazásának� lehetőségei:� az� élőszó� zenei�kifejezőeszközei,�a�nonverbális�kommunikáció�által�közvetített�jelzések�értelmezése. A� testbeszéd,� a� térközszabályozás� szerepe� a� kommunikációs� folyamatban,�értelmezése�és�tudatos�alkalmazása�különféle�kommunikációs�helyzetekben.� A� gyakorlatban� megjelenő� nem� nyelvi� kifejezőeszközök� értelmezése� és� elemzése�(például�kép- és�hanganyag�alapján). Kommunikáció� típusai,� azok� jellemzői:� személyes,� csoportos,� nyilvános� és�tömegkommunikáció. Beszédhelyzetek� megítélése;� a� megfelelő� stílus� és� magatartás� értelmezése,�alkalmazása.� Kommunikációs�zavarok�felfedezése,�elhárítása.

18.3.2. Befolyásolás,�meggyőzés�és�asszertivitás�a�kommunikációs�folyamatokban Az�asszertív�kommunikáció�fogalma. Az�asszertív�kommunikáció�jellemzői,�nyelvi�és�nem�nyelvi�formái.� Az� információ� hatékony� befogadása,� értelmezése,� a� szituációnak� megfelelő�önérvényesítés. Az�asszertív�meggyőzés�retorikai�eszközei,�érvelési�technikái,� A� megfelelő� kommunikációs� eszközök� alkalmazása� az� érzelmi� és� értelmi�hatáskeltésre. A� kulturált� vita� felépítése,� szabályai,� az� érvelési� és� a� cáfolat�módszerei,� a� hatásos�előadásmód�eszközei,�szemléltetésének�módjai(bemutatás,�prezentáció�stb.)� A� hatásos� meggyőzés� és� véleménynyilvánítás� nyelvi� (mondat- és� szövegfonetikai�eszközök)� és� nem� nyelvi� kifejezésbeli� eszközeinek� alkamlmáza� a� különféle�szövegműfajokban,�az�audiovizuális�és�multimédiás�közlés�különböző�formáiban.

18.3.3. A�szakmaspecifikus�interakciók�hatékony�kezelése

A� szakmaspecifikus� interakciók� során� megjelenő� szituációk� (edző-sportoló;� edző-sportszervezet;� edző-nyilvánosság;� edző-tanintézmény� stb.),� színtereket� (edzés,�versenyhelyzet, egyesület,�média,�iskola�stb.)�ismerete. Az�alkalmazható�kommunikációs�formák,�műfajok�(személyes/csoportos�beszélgetés,�megbeszélés;�terv;�beszámoló;�értekezlet;�utasítás�stb.)�ismerete. A� sportolók� motiválása,� véleményformálás,� reflektálás� a� fennálló� kommunikációs�tényezők� figyelembevételével,� a� megismert� kommunikációs� technikák�alkalmazásával. A� gyakorlati� szituációk,� a� megjelenő� kommunikációs� elemek� felismerése,�értelmezése,�elemezése�(például�filmbejátszás�alapján).

18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

19. Sportpedagógia tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

19.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja,�hogy�a�tanulók�alapos,�széles�körű�elméleti�tudásra�épülő�tapasztalatokat�szerezzenek� a� sportolók� nevelésének,� felkészítésének,� versenyeztetésének� pedagógiai�vonatkozásairól.

19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

19.3. Témakörök 19.3.1. Az�oktatás-nevelés�folyamata Alapfogalmak� (nevelés,� oktatás,� képzés,� képesség,� ismeret,� jártasság,� készség,�teljesítményképes�tudás)� A�nevelés�lehetősége�és�szükségessége A�nevelés�folyamata A�nevelés�alapelvei,�szinterei,�módszerei�és�eszközei A�sportoktatás�elmélete�és�módszertana Az�életkorok�pedagógiája

19.3.2. Edzői�szerepek Edzői�kompetenciák Az� edzővel� szemben� támasztott� követelmények� (általános� műveltség,� szakmai felkészültség,�pedagógiai�képességek,�erkölcsi�követelmények) Az�edző,�mint�szocializációs�tényező Az�edző,�mint�vezető Az�edző�önnevelése

19.3.3. Az�edző-sportoló�kapcsolat�jellemzői

A�sport�és�az�erkölcs Az�edző�felelőssége�a�tanítványok�személyiségének�formálásában Vezetési�stílusok,�a�sikeres�edző�vezetési�stílusa� Az�edző,�mint�példakép Edző-sportoló�konfliktushelyzetek�és�megoldásuk�lehetőségei

19.3.4. Tehetség,�tehetséggondozás A�tehetség�fogalma,�ismérvei A�sporttehetség�ismérvei Kiválasztás-beválás�a�sportban A�sporttehetség�gondozása A�kiégés�� A�sportágválasztás�formái�hazánkban

19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

20. Sportpszichológia tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tanulók�felkészítése�arra,�hogy�a�pszichológia�és�azon�belül�a�sportpszichológia�terén�felkészülten� tudják� alkalmazni� az� elméleti� ismereteket,� valamint� a� témában� történt�kutatások�eredményeit.

20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

20.3. Témakörök 20.3.1. A�személyiség�jellemző�jegyei

Alapfogalmak (személyiség,�szocializáció,�tanulás,�viselkedés,�cselekvés) A�megismerő�tevékenység Személyiség-jellemzők�és�lelki�egészség�az�egyes�életszakaszokban Gyakori�viselkedészavarok�és�pszichés�problémák

20.3.2. A�sporttevékenység�pszichológiai�jellemzői A�sporttevékenység�pszichológiai�sajátosságai�és�személyiségfejlesztő�hatása A�cselekvések�ösztönző,�szervező�és�végrehajtó�szabályozása A�társas�interakciók�folyamata�és�befolyásoló�tényezői Csoportszerkezet,�csoportdinamika,�csoportvezetés Konfliktuskezelés

20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10325-16 azonosító�számú

Szervezés�és�vállalkozás�alapjai

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10325-16 azonosító� számú� Szervezés� és� vállalkozás� alapjai megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Sp

ort

men

edzs

men

t

Gazdálkodási�és

vállalkozási�

ism

eret

ek

FELADATOK Felméri�és�értékeli�a�működési�területén�zajló�piaci�viszonyokat

x x

Szakmai�tevékenységének�megfelelő�gazdasági�formát�választ�és�reálisan�felméri�a�jelentkező�közterheket

x

Részt�vesz�társadalmi�szervezet�megalapításában�és�működtetésében

x x

Betartja�a�tevékenységét�érintő�munkajogi�és�pénzügyi�szabályokat

x

A�felelősségi�és�a�kártérítési�szabályok�tudatában�végzi�tevékenységét

x

Közreműködik�tevékenysége�pénzügyi�alapjainak�megteremtésében,�a�szponzorok�és�mecénások�megtalálásában,�megtartásában

x x

Figyelemmel�kíséri�a�pályázati�lehetőségeket�és�közreműködik�a�pályázatok�elkészítésében

x

Részt�vesz�rendezvények,�tanfolyamok�szervezésében x Hatékonyan�él�az�elektronikus�információgyűjtés�és�ügyintézés�lehetőségével

x

Ellátja�a�munkáját�kísérő�pénzügyi�és�adminisztratív�feladatokat

x

SZAKMAI ISMERETEK A�sport�és�a�rekreációs�piac�általános�jellemzői,�keresleti,�kínálati�viszonyai�

x

A�sport�és�a�rekreációs�vállalkozások�fő�tevékenységi�területei�

x x

Vállalkozási�formák,�részvétel�a�sport�és�a�rekreációs�üzletben�

x

Non-profit�szervezetek�működése�a�sportban�és�rekreációban x Munkajogi�szabályok�gyakorlati�vonatkozásai x Szakmaspecifikus�szerződések x Felelősségi�és�kártérítési�szabályok� x Adózási�szabályok�gyakorlati�vonatkozásai x A�sport�és�a�rekreáció�anyagi�forrásai x Szponzorálás x Pályázatok x Sport�és�rekreációs�rendezvények,�események�szervezési�modellje

x

Tanfolyamszervezési�feladatok x A�szakmai�munkát�kísérő�pénzügyi�feladatok� x A�szakmai�munkát�kísérő�adminisztrációs�feladatok x Az�internet�szerepe�és�lehetőségei�a�szakmai�munkában x Adatbanképítés�és�a�szakmai�vélemények�megismerésének�módszerei,�szabályai

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Beszédkészség x x Fogalmazás�írásban x x Elemi�szintű�számítógép�használat� x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kockázatvállalás x x Megbízhatóság x x Szervezőkészség x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség x x Interperszonális�rugalmasság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x x Numerikus�gondolkodás,�matematikai�készség x Tervezés x x

21. Gazdálkodási�és�vállalkozási�ismeretek tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

21.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tárgy� a� sport,� mint� piac� általános� jellemzőivel,� működési� mechanizmusaival�foglalkozik.�Átláthatóvá�teszi�a�jelenlegi�makrogazdasági�környezetet,�amely�segítségével�értelmezhetőek� a� specifikus� gazdasági� és� vállalkozás� gazdaságtani� folyamatok.�Átláthatóvá� teszi� a� vállalkozások� pénzügyi� kötelezettségeit� (adózás,� mérleg),� piac�vizsgálati�feladatait�(marketing,�stratégiai�tervezés).�Foglalkozik�a�non-profit szervezetek működésével� és� szerepével.�A� tanulók� alapvető� közgazdasági,� vállalkozás-gazdaságtani�ismereteket�szereznek,�melyhez�szorosan�hozzátartoznak�pénzügyi�és�adózási�ismeretek.�Megismerkednek� járulékfizetési� kötelezettségekkel� és� finanszírozási,� tőkeszükségleti�kérdésekkel.�A� tantárgy� további� oktatásának� célja� a� legfontosabb� vállalati,� vállalkozási�ismeretek�és�az�alapvető�vállalkozói�döntésekhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítása.�A�tantárgy� átfogó ismereteket� nyújt� a� vállalkozások� alapításával,� működtetésével,�finanszírozásával,�az�üzleti�tervezés�folyamatával�kapcsolatban.

21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

21.3. Témakörök 21.3.1. A�sport�üzleti�kérdései A�sport�üzletté�válása A sport, mint piac A sport�gazdaságtani�sajátosságai,�a�sport�és�a�gazdaság�kapcsolata

Fogyasztói�szokások�a�sportban

21.3.2. Pénzügyi�alapok A�sportszervezetekre�vonatkozó�pénzügyi�és�számviteli�szabályozások A�számviteli�törvényből�adódó�főbb�kötelezettségek Az�adótörvényekből�adódó�főbb�kötelezettségek Az�üzleti�vállalkozások�pénzügyi�döntései A�vállalkozások�pénzforgalmának�lebonyolítása Finanszírozási,�befektetési�és�beruházási�döntések

21.3.3. A�vállalkozás�formái A�sporttevékenység�szervezeti�és�vállalkozási�formái A�gazdasági�tevékenység�végzésének�lehetőségei�a�sportban A�sportfinanszírozás�lehetséges�formái Állami,�önkormányzati�és�egyéb�finanszírozási�csatornák Sportszervezeti modellek A�vállalkozások�stratégiai�eszközei

21.3.4. Jogi�szabályozás A�sport�jogági�és�jogterületi�vonatkozásai� A�sportszervezetekre,�sportvállalkozásokra�vonatkozó�szabályozók Az�állami�szervezetrendszer�és�az�önkormányzatok�sporttal�kapcsolatos�feladatai Szerződések�a�sportban,�sportszerződések Sportszervezetek�a�sportjog�rendszerében Speciális�munkajogi�szabályok�a�sportban Felelősségi�és�kártérítési�szabályok�a�sportban

21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

22. Sportmenedzsment tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a(z)�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.

22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja�olyan�komplex�szervezési�és�vezetési�ismeretek�elsajátítása,�mely�segíti�a�leendő� szakembereket� a� sportszervezetek� irányításában,� tisztségviselői� teendők�ellátásában,�sportversenyek�megszervezésében�és�menedzselésében.

22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

22.3. Témakörök 22.3.1. Szervezési-vezetési�ismeretek Főbb�vezetés- és�szervezéselméleti�irányzatok

Sportszervezetek,�sportvállalkozások�szervezése,�vezetése A�sport�szerkezete�és�felépítése�hazai�és�nemzetközi�viszonylatban Állami�és�önkormányzati�szerepvállalás�a�sportban A magyar sport irányítási,�igazgatási�rendszere Szponzoráció�és�a�támogatás�a�különbségei A TAO rendszere Az�EU�és�a�sport

22.3.2. Sportmarketing A�sportmarketing�elméleti�alapjai A�sportmarketing�feladata,�célja A�sport,�mint�termék A�sportmarketing�eszközrendszere A�szponzorálás�és�a�sportmarketing�összefüggései Imázs,�PR

22.3.3. Eseményszervezés A�sportesemények,�sportrendezvények�módszertana A sportprogramok szerkezete A�sportprogramok�létrehozásának�és�szervezésének�módszertani�kérdései Az�eseményszervezés�folyamata Az�önkéntesség és�a�sport

22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10326-12 azonosító�számú

Sportági�alapok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10326-12 azonosító� számú�Sportági� alapok megnevezésű� szakmai� követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Sportági�a

lap

ok

elmélet

Sportági�a

lap

ok

gy

ako

rlat

FELADATOK Tisztában�van�az�olimpiák,�illetve�a�választott�sportága�történetével,�szabályaival,�szervezeti�felépítésével.

x

Népszerűsíti�sportágát�a�megfelelő�helyszíneken�és�fórumokon x x Tudatos,�előre�megtervezett�program�alapján�vezeti�edzéseit x Az�aktuális�körülményekhez�igazodva,�rugalmasan�módosítja�az�edzéstervet

x

A�csapat�(csoport)�életkori�sajátosságainak,�és�a�tanítványok�aktuális�állapotának�megfelelő�edzésvezetési�módszereket�alkalmaz

x

Megtanítja�a�sportági�mozgásanyag�alaptechnikáit x A�technikai�elemeket�az�egyéni�adottságok�figyelembe�vételével�oktatja

x

Megtanítja�és�betartatja�a�sportág�legfontosabb�szabályait x Az�edzéseken�sportág-specifikus�bemelegítést�és�levezetését�alkalmaz

x

Tudatosítja�tanítványaiban�az�egyes�edzésfeladatok�jelentőségét�és�szerepét�a�sportteljesítményben

x

Fokozott�figyelmet�fordít�a�tanítványok�speciális�képességeinek�és�készségeinek�fejlesztésére

x

Rendszeresen�felméri�sportolói�edzettségi�állapotát,�és�az�eredményeket�hasznosítja�a�további�felkészítésben

x

Elemzi�és�értékeli�az�edzéstervek�gyakorlati�megvalósítását,�a�tapasztalatokat�hasznosítja�a�további�felkészítésben

x

Észreveszi� a� sportági� tehetséget,� támogatja� képességei�kibontakoztatását

x

Edzéseken,�versenyeken�kiemelt�figyelmet�fordít�a�balesetek�és�a�sérülések�megelőzésére,�szükség�esetén�szakszerű�elsősegélyben�részesíti�tanítványait

x

Szükség�esetén�konzultál�a�munkáját�segítő�szakemberekkel�(egészségügyi�szakszemélyzet,�szakedző�kollégák�stb.)

x

Gyermekcsoportok�esetén�folyamatos�kapcsolatot�tart�fenn�a�tanítványok�szüleivel

x

Közreműködik�a�kedvező�csapat�(csoport)�légkör�megteremtésében

x

Továbbképzéseken� vesz� részt,� folyamatosan� fejleszti� szakmai�tudását

x x

SZAKMAI ISMERETEK

Ókori�és�újkori�olimpiák,�Sportági�profil,�a�sportág�kialakulása,�nemzetközi�és�hazai�története�

x

A�sportág�szakemberei,�a�sportoktató�sportági�kompetenciái x A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�jellemzői� x Edzéselméleti�és�gimnasztikai�alapfogalmak�ismerete x Á�bemelegítés,�a�képességfejlesztés�és�a�levezetés�általános�és�sportágspecifikus�módszertana

x

Sportágspecifikus�bemelegítés�és�levezetés� x Sportági�alaptechnikák�bemutatása� x Sportági�alaptechnikák�oktatásmódszertana x A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportági�felkészítésének�tervezése

x

A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportágspecifikus�képességfejlesztése�

x

A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzésvezetési�sajátosságai,�módszerei

x

A�sportoktató�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzettségi�állapotának�ellenőrzése�és�értékelése

A�sportág�versenyrendszere x A�sportág�verseny-,�illetve�játékszabályai� x A�sportoktató�kompetenciájába tartozó�célcsoport�versenyzése x x

A�sportági�tehetség�ismérvei,�tehetséggondozás� x x

A�sportágra�jellemző�sérülések�megelőzése�és�felismerése� x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Beszédkészség x x

Szakmai�nyelv�használata x x

Motoros�készség x

Eszközhasználati�készség x

Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Terhelhetőség� x

Kitartás x

Türelmesség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK

Kapcsolatteremtő�és�–fenntartó�készség� x

Motiváló�készség x

Irányítási�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Tervezés x x

Módszeres�munkavégzés x x

Körültekintés,�elővigyázatosság x

23. Sportági�alapok elmélet tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja,�hogy�a�tanulók�átfogó�és�széleskörű�ismereteket�szerezzenek�az�ókori�és�újkori�olimpiák,� valamint� választott� sportáguk� történetéről,� továbbá� a� sportág�verseny-, illetve játékszabályairól.� A� tantárgy� elsajátítása� után� a� tanulók� képesek� legyen�sportágukban�a�tehetség�felismerésére,�valamint�gondozására.

23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

23.3. Témakörök 23.3.1. Olimpiatörténet Az�ókori�olimpiák�kialakulása,�eszmerendszere�(kalokagathia). Az�ókori�olimpiák�helyszínei,�versenyzői,�versenyszámai. Az�ókori�olimpiák�hanyatlása. Az� olimpiai� eszme� újjászületése,� az� újkori� olimpiák� kialakulása,� magyar�vonatkozásai. Az�olimpiai�eszme,�a�NOB�és�a�MOB�szerepe�az�eszme�ápolásában. Az olimpia�jelképei. Az�újkori�olimpiák�történetének�fordulópontjai. Kiemelkedő�magyar�eredmények,�sportágak. A paralimpia.

23.3.2. A�sportágtörténete�és�versenyrendszere A�sportág�kialakulása,�hazai�története A�sportág�nemzetközi�története A�sportág�kiemelkedő�alakjai Sportági�kompetenciák,�célcsoport A�sportág�versenyrendszere A�sportág�hazai�és�nemzetközi�szervezetei A�sportág�szervezeteinek�egymáshoz�való�viszonya Élsport,�versenysport�helyzete�Mo-n,�nemzetközi�kontextus A�sportág�utánpótlásnevelési�rendszere A sportág�verseny-,�illetve�játékszabályai

23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

23.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

24. Sportági�alapok�gyakorlat tantárgy 310 óra/310 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

24.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� az� edzéselméleti� és� gimnasztikai� alapfogalmak átismétlése�után�a�tanulók�átfogó�képet�kapjanak�a�bemelegítés,�a�gimnasztika,�a�motoros�képességfejlesztés� és� a� levezetés�módszertanáról.�Az�előzetes� ismeretekre� támaszkodva�legyenek� képesek� megtervezni� és� megtartani� edzés-részeket,� képességfejlesztő�foglalkozásokat.

24.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

24.3. Témakörök 24.3.1. Edzéselméleti�alapok Az� edzéselmélet� alapfogalmai� (edzés,� edzésalkalmazkodás,� edzéseszközök,�edzésmódszerek,�terhelés,�túlkompenzáció) A�motoros�képességek�rendszere

24.3.2. Gimnasztikai alapok Gimnasztikai alapfogalmak A gimnasztika gyakorlatanyaga A�gimnasztikai�szaknyelv,�gyakorlatvezetési�módszerek A�rajzírás

24.3.3. Bemelegítés,�gimnasztika A�bemelegítés�felépítése,�szerepe�a�terhelésben Gimnasztikai�gyakorlatvezetés Gimnasztikai�gyakorlatláncok�tervezése Bemelegítés�tartása,�hospitálása

24.3.4. Képességfejlesztés A�képességfejlesztés�módszertana�(szenzibilis�időszakok,�módszerek,�eszközök). Az�erőfejlesztés�módszerei. Az�erő�felmérését�szolgáló�tesztek. Erőfejlesztő�foglalkozások�tervezése. Erőfejlesztő�foglalkozások�tartása. A�gyorsaságfejlesztés�módszerei. A�gyorsaság�felmérését�szolgáló�tesztek. Gyorsaságfejlesztő�foglalkozások�tervezése. Gyorsaságfejlesztő�foglalkozások�tartása,�hospitálása. Az�állóképesség-fejlesztés�módszerei. Az�állóképesség�felmérését�szolgáló�tesztek. Állóképesség-fejlesztő�foglalkozások�tervezése. Állóképesség-fejlesztő�foglalkozások�tartása,�hospitálása. Koordinációs�képességek�fejlesztésének�módszerei. Koordinációs�képességek�felmérését�szolgáló�eljárások Koordinációs�képességeket�fejlesztő�foglalkozások�tervezése.

Koordinációs�képességeket�fejlesztő�foglalkozások�tartása,�hospitálása Az�ízületi�mozgékonyság�fejlesztésének�módszerei. Az�ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�foglalkozások�tervezése. Az ízületi�mozgékonyságot�fejlesztő�foglalkozások�tartása,�hospitálása.

24.3.5. Levezetés A�levezetés�funkciói,�módszertana. Levezető�technikák�(nyújtás,�relaxáció) Levezető�foglalkozások�tartása,�hospitálása. Kiegészítő� edzésformák:� Off-side� work,� preventív� mozgásformák� és� eszközök�használata,�rehabilációs�gyakorlatok,�egyéni�technikai�fejlesztés�formái.

24.3.6. Sportágspecifikus�gimnasztika Sportágspecifikus�bemelgítés�tervezése,�tartása,�hospitálása�és�értékelése.

24.3.7. Sportágspecifikus�képességfejlesztés Sportágspecifikus� képességfejlesztő� foglalkozások� tervezése,� tartása,� hospitálása� és�értékelése.

24.3.8. Sportágspecifikus�levezetés Sportágspecifikus�levezető�foglalkozások�tervezése,�tartása,�hospitálása�és�értékelése.

24.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem,�a�sportág�jellegének�megfelelő�helyszín,�külső�gyakorlati�helyszín

24.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10327-12 azonosító�számú

Sportedzői�szakismeretek

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10327-12 azonosító� számú� Sportági� szakismeretek megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Sportági�

szak

ism

eret

ek

elmélet

Sportági�

szak

ism

eret

ek

gy

ako

rlat

FELADATOK Felkészülés�az�edzői�szerepre,�feladatokra x x A�sportfelkészülés�szakaszának�megfelelő�edzésterveket�készít x x Új�sportági�mozgáselemeket�tanít,�tökéletesíti�tanítványai�mozgástechnikáját

x

A�célcsoport�sajátosságainak�megfelelő�képességfejlesztési�és�edzésvezetési�módszereket�alkalmaz

x x

Az�edzéstervben�meghatározottak�szerint�ellenőrzi�tanítványai�fejlődését,�a�kapott�eredményeket�értékeli

x

Az�életkori�és�az�egyéni�sajátosságok�figyelembevételével felkészíti�sportolóit�a�versenyre�(mérkőzésre)

x x

Hozzásegíti�tanítványait�a�versenyen�(mérkőzésen)�való�sikeres�szerepléshez,�ellátja�a�verseny�előtti,�alatti�és�utáni�edzői�feladatokat

x

Az�edzésen,�illetve�a�versenyen�(mérkőzésen)�észleli�a�technikai�és�taktikai�hibákat,�útmutatást�ad�azok�kijavítására�

x

Elemzi�a�versenyről,�(mérkőzésről)�készült�statisztikákat,�felvételeket,�a�tapasztaltakat�felhasználja�további�munkájában�

x x

Hatékonyan�használja�a�sportteljesítmény�fokozásának�megengedett eszközeit

x x

Betartja�és�betartatja�a�doppingellenes�tevékenység�szabályait� x x Közreműködik�a�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�versenyeinek�megszervezésében�és�lebonyolításában�

x x

Erősíti�a�csapatkohéziót,�kezeli�a�felmerülő�konfliktusokat,�hozzájárul�a�jó�közösségi�légkör�megteremtéséhez

x

Edzőtáborokat�szervez,�összeállítja�és�megvalósítja�az�edzőtáborok�szakmai�programját

x x

Hozzájárul�a�sportolók�egészséges�életmódjának,�egészséges�táplálkozásának�megvalósulásához

x x

Pedagógiai�és�pszichológiai�módszerek�alkalmazásával�támogatja�a�sikeres�versenyzői�személyiségjegyek�kialakulását�

x x

Kompetenciahatárain�belül�értelmezi�és�hasznosítja�a�sportorvosi,�illetve�terhelésélettani�vizsgálatok�eredményeit

x x

Feltárja�a�teljesítmény-visszaesés�okait,�és�közreműködik�azok�megszüntetésében

x x

Megelőzi�a�terheléses�rosszullétek�kialakulását,�bekövetkezésük�esetén�ellátja�a�szükséges�teendőket

x x

Együttműködik�a�sportolók�felkészítésében�érintett�egyéb�szakemberekkel (sportorvos,�pszichológus,�sportmenedzser�stb.)

x

SZAKMAI ISMERETEK Az�edzővel�kapcsolatos�elvárások x x Edzéstervezés� és� edzésvezetés� általános� és� sportágspecifikus�módszertana

x x

A�sportfelkészülés�szakaszai x A�sportedző�sportági�kompetenciái x A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�jellemzői� x A� sportági� mozgástechnika� elmélyítése,� tökéletesítése,� a�technikai�elemek�gazdagítása

x x

A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportági�felkészítésének�tervezése

x x

A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�sportágspecifikus�képességfejlesztése�

x x

A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzésvezetési�sajátosságai,�módszerei�

x x

A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�edzettségi�állapotának�ellenőrzése�és�értékelése

x x

A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�versenyzése x x A�sportedző�kompetenciájába�tartozó�célcsoport�versenyeinek�szervezése�és�lebonyolítása

x x

Az�edzőtáborozás� x A�sportági�teljesítményt�befolyásoló�módszerek�és�körülmények�

x x

A�doppingellenes�tevékenység�szabályai� x A�hazai�és�nemzetközi�sportági�szakszövetség�működése x A�kiválasztás�és�beválás�sportágspecifikus�kérdései� x x Az�utánpótlásnevelés�rendszere�hazánkban� x A�sportoló�táplálkozása,�életmódja x x A�sportoló�személyiségének�megismerése,�a�hatékony�edző-tanítvány�viszony�pszichológiai,�pedagógiai�alapjai

x

A�sikeres�edző�személyisége x x Csapatépítés,�a�csapatkohézió�erősítése x x Sportorvosi�és�egyéb�terhelésélettani�vizsgálatok�eredményeinek�felhasználása�az�edzői�munkában

x x

Edzés�közben�előforduló�nem�sérüléses�eredetű�rosszullétek,�és�azok�első�ellátása

x x

A�letörés�okai,�formái,�megelőzése,�kezelése,�a�túlerőltetetés�és�a�túledzés

x x

Team-munka�a�sportolók�felkészítésében x x Szponzorálás�a�sportágban x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Beszédkészség x x Szakmai�nyelv�használata x x Motoros�készség x Sportszerek�és�–eszközök�célirányos�alkalmazása x

Mozgáselemzés,�hibajavítás�képessége x SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK

Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x Elhivatottság,�elkötelezettség x x Stressztűrő-képesség x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Motiváló�készség x Irányítási�készség x Interperszonális�rugalmasság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Tervezés x x Eredményorientáltság x x Ellenőrzés x x

25. Sportági�szakismeretek�elmélet tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

25.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� tisztában� legyenek� az� edzővel� szemben�támasztott� követelményekkel,� elvárásokkal.� Ismerjék,� hogy� milyen� feladatai� vannak�munkája� során.� Edzéselméleti� ismereteikre� támaszkodva� átfogóan� sajátítsák� el� az�edzéstervezés�módszertanát.

25.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

25.3. Témakörök 25.3.1. Az�edzői�szerep Az�edző,�mint�példakép. Edzői�kompetenciák. Motiváció�a�gyakorlatban Csapatépítés,�csapatkohézió�a�sportolók�körében Szponzorok�toborzásában�való�részvétel�a�gyakorlatban Az�edző� feladatai,�viselkedési�mintái�különböző�szintű�és�életkorú� sportolók�esetén�(élsport-versenysport-szabadidősport,�felnőtt-utánpótlás). Rajtállapotok Szelíd�teljesítményfokozás�(sportspszichológia) Fair-play Flow

25.3.2. Edzéstervezés Edzéselvek. Éves�felkészülés�időszakai. Edzésterv�fogalma,�típusai,�ciklusai. Az�edzéstervezés�lépései�(egy�edzés,�mikro-,�makrociklus,�éves�edzésterv). Az�edzéstervek�specifikus�jellemzői�(életkor, nem,�előképzettség). Edzéstervek�sportágspecikikus�jellemzői.

Egy�edzés-foglalkozás�megtervezése. Rövidebb�ciklusok�edzéseinek�megtervezése. Éves�edzésterv�készítése.

25.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

25.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

26. Sportági�szakismeretek�gyakorlat tantárgy 310 óra/310 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

26.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� korábbi� ismereteiket� integrálva� tisztában�legyenek� a� mozgástanulás� szakaszaival,� módszertanával.� Legyenek� képesek� felelősen�elvégezni� egy� edző� feladatait.� Képessé� váljanak� sportági� mozgásformák� bemutatására,�oktatási� folyamatának�megtervezésére� és� végrehajtására,� valamint� saját� sportágukban� a�célokhoz�mérten�adekvát�edzések�tervezésére�és�vezetésére.

26.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

26.3. Témakörök 26.3.1. Mozgástanulás A�mozgástanulás�fázisai,�azok�jellemzői. A� mozgástanulás� szerepe,� időrendi� helye,� időtartama� a� sportfoglalkozásokon,� a�technikai�elemek�oktatásának�módszertana. Az� előkészítő� és� rávezető� gyakorlatok� jelentősége,� csoportosítása� (könnyítő� vagy�nehezítő). A�hibajavítás�szükségszerűsége,�módszertana,�eszközei.

26.3.2. Versenyzés,�teljesítményfokozás Terhelésélettani�vizsgálatok. Edzettségi�állapot�ellenőrzése,�értékelése. A�teljesítményfokozás�módszerei,�alapelvei. A�kiválasztás�alapelvei.

26.3.3. Az�edző�feladatai� A� kapcsolattartás,� kommunikáció� különböző� formái,� jellemzői� (kapcsolat� a�sportolókkal,�szülőkkel,�iskolával,�kollégákkal,�egyesülettel,�szakszövetséggel). Továbbképzéseken,� licenc� tanfolyamokon� való� részvétel� (lehetőségek,� források,�jelentkezés�módja). Az�edző�nevelési�feladatai. Az�edzés�előtti�előkészületek. Az�edzésvezetés�technikái,�tipikus�hibái. Az�edzés�szervezése.

Az�edző�feladatai�az�edzés�után.

26.3.4. Sportági�mozgásformák Sportági�mozgásformák,�sportági�technikák�bemutatása. Sportágspecifikus� mozgásformák� tanulásának� folyamata,� helye� a� sportoló�fejlődésében. Sportágspecifikus�mozgásformák�oktatásának�tervezése. Sportágspecifikus�mozgásformák�oktatása,�hospitálása.

26.3.5. Sportágspecifikus�edzéstervezés Sportági�edzésvezetési�módszerek,�eszközök. Sportági�edzés-részek,�edzések�hospitálása,�tervezése,�levezetése.

26.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem,�a�sportág�jellegének�megfelelő�helyszín,�külső�gyakorlati�helyszín

26.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

2.158.

S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V

a

XIII. INFORMATIKA

ágazathoz�tartozó

54 213 05

SZOFTVERFEJLESZTŐ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(az 52 481 02 IRODAI INFORMATIKUS

mellék-szakképesítéssel)

I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési�kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,

valamint

– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,

– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és

– a� nemzeti� fejlesztési� miniszter� ágazatába� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet

alapján�készült. II.�A�szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 213 05 Szakképesítés�megnevezése:�Szoftverfejlesztő A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�7.�Informatika Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XIII.�Informatika Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2�év Elméleti�képzési�idő�aránya:�40� Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�60� Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:

– 5� évfolyamos� képzés� esetén:� a� 10.� évfolyamot� követően� 0� óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�0�óra;�

– 2�évfolyamos�képzés�esetén:�az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�0�óra.

III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai�előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�nincsenek Pályaalkalmassági�követelmények:�nem�szükségesek IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

– –

– – Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai�és�vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�Nincs. Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�Nincs. V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai�tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.

Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

9.�évfolyam 8�óra/hét 288�óra/év

10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év

Ögy. 0�óra

11.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év

Ögy. 0�óra

12.�évfolyam 13�óra/hét 403�óra/év

5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2516�óra

Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve�alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola� akkor� a� 11.�évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év

Ögy. 0�óra

2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2077�óra

(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a�szakgimnázium�9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra�meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)

1.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakképesítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�kapcsolódása

4 4 5 7

0

3 6

0

2 6 14 17 12 19

0

14 17

Összesen 8 12 9 8 31 31 31

11499-12 Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II. fő�szakképesítés 0,5 0,5

11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I. fő�szakképesítés 2 2

10815-16 Információtechnológiai�alapok

IT alapok fő�szakképesítés 1 1 2

IT alapok gyakorlat fő�szakképesítés 2 1 3

11997-16 Hálózati�ismeretek�I.�

Hálózatok�I. fő�szakképesítés 2 1 1 3

Hálózatok�I.�gyakorlat fő�szakképesítés 2 2 2 6

11625-16 Programozás�és�adatbázis-kezelés

Programozás fő�szakképesítés 1 1 2 1 4

Programozás�gyakorlat fő�szakképesítés 2 4 4 4 10

11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv

IT szakmai angol nyelv fő�szakképesítés 2 1 3

12010-16 Nyílt�forráskódú�rendszerek�kezelése

Linux alapok 52 481 02

Irodai informatikus 1

Linux alapok gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus 2

12008-16 Irodai�szoftverek�haladó�szintű�használata

Irodai szoftverek 52 481 02

Irodai informatikus 1

Irodai szoftverek gyakorlat

52 481 02 Irodai informatikus

4

10815-16 Információtechnológiai�alapok

IT alapok 52 481 02

Irodai informatikus

IT alapok gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11997-16 Hálózati�ismeretek�I.�

Hálózatok�I. 52 481 02

Irodai informatikus

Hálózatok�I.�gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11625-16 Programozás�és�adatbázis-kezelés

Programozás 52 481 02

Irodai informatikus

Programozás�gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

12011-16�Szoftverfejlesztés

Szoftverfejlesztés fő�szakképesítés 7,5 7,5

Szoftverfejlesztés�gyakorlat

fő�szakképesítés 12 12

12012-16�Webfejlesztés�I. Webfejlesztés fő�szakképesítés 4 4

Webfejlesztés�gyakorlat fő�szakképesítés 5 5

ágazati�szakmai�kompetenciák�erősítése 52 481 02

Irodai informatikus

A kerettanterv szakmai tartalma – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény�8.§�(5)�bekezdésének�megfelelően�– a�nappali�rendszerű�oktatásra�meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati óraszám�legalább�90�-át�lefedi.� Az�időkeret�fennmaradó�részének�(szabadsáv)�szakmai�tartalmáról�a�szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie.

2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Szakgimná

zium

i�kép

zés�

9

-12.�o.�ö

ssze

s�óraszám

a

Nem

�a�főszak

kép

esítésre�

fordítan

dó�órakeret

Főszakké

pesítés�

9-12.�o.�ö

ssze

s�óraszám

a

5/13.

Főszakké

pesítés�

9-13.�o.�ö

ssze

s�óraszám

a

1/13. 2/14.

A�két�évfolya

mos�szakkép

zés�

összes�óraszáma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakké

pe-

sítésre�vona

tkoz

ó:

Összesen

A�tan

tárgy�

kapcsolód

ása

144 144 180 252

108 216

62 186

1745 453 1292

434 527

2016

432 684

434 527

2042

Összesen 288 432 324 248 961 1116 961

Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�861�óra�(42,7�)

866�óra�(42,4�)

Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1155�óra�(57,3�) 1176 óra�(57,6�)

114

99-1

2

Fog

lalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II.

fő�szakké

pesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek

0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése

0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

114

98-1

2

Fog

lalkoztatás�I.�(érettség

ire�

épülő�kép

zések�esetén)

Foglalkoztatás�I.

fő�szakké

pesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés�1

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés�2

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés

0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói�szókincs

0 23 23 0 0 23 0 23

1081

5-1

6

Inform

ációtech

nológiai�alap

ok

IT alapok

fő�szakké

pesítés

36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek

2 2 2 2 0 0 0 2

Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba

22 12 34 34 34 0 0 0 34

Szoftverismeret 12 16 28 28 28 0 0 0 28

Információtechnológia�biztonság�alapjai

8 8 8 8 0 0 0 8

IT alapok gyakorlat

fő�szakké

pesítés

0 72 0 36 0 0 0 0 108 0 108 0 0 108 0 108 0 0 108

Biztonságos�labor- és�eszközhasználat

4 4 4 0 4 0 0 4

Számítógép�összeszerelés

36 12 48 48 0 48 0 0 48

Telepítés�és�konfigurálás

32 12 44 44 0 44 0 0 44

Megelőző�karbantartás

12 12 12 0 12 0 0 12

119

97-1

6

Hálózati�ism

eretek

�I.�

Hálózatok�I.

fő�szakké

pesítés

0 0 72 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 108 0 0 0 108

Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek�

16 16 16 12 0 0 0 12

Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai, Ethernet protokoll

16 16 16 12 0 0 0 12

Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai

16 16 16 12 0 0 0 12

IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok

12 12 12 8 0 0 0 8

Alkalmazási�réteg�protokolljai, hálózatbiztonság

12 12 12 8 0 0 0 8

Kapcsolt helyi hálózatok�és�VLAN-ok

12 12 12 10 0 0 0 10

Forgalomirányítási�ismeretek

24 8 32 32 24 0 0 0 24

A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés

13 13 13 12 0 0 0 12

IP�szolgáltatások

10 10 10 10 0 0 0 10

Hálózatok�I.�gyakorlat

fő�szakkép

esítés

0 0 0 72 0 72 0 62 206

0 206 0 0 206 0 217 0 0 217

Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja

10 10 10 0 10 0 0 10

Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz

12 12 12 0 12 0 0 12

Forgalomirányítási�alapok, adatfolyam kezelés

14 14 14 0 14 0 0 14

IP-címzés�a�gyakorlatban

20 20 20 0 20 0 0 20

Szerver-kliens kapcsolódás,�hálózatbiztonság

16 16 16 0 16 0 0 16

Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok használata

30 30 30 0 30 0 0 30

Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás

32 32 32 0 32 0 0 32

A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés

10 16 26 26 0 29 0 0 29

IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban

16 16 16 0 19 0 0 19

Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása

30 30 30 0 35 0 0 35

116

25-1

6

Program

ozás�és�ad

atbázis

-kezelés

Programozás

fő�szakké

pesítés

36 0 36 0 72 0 31 0 175 0 175 0 0 175 144 0 0 0 144

Bevezetés�a�programozásba

18 18 18 18 0 0 0 18

Weboldalak�kódolása 18 18 18 18 0 0 0 18

JavaScript 18 18 18 18 0 0 0 18

A Java vagy C# nyelv alapjai

18 18 18 18 0 0 0 18

Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven

72 72 72 72 0 0 0 36

Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése

15 15 15 17 0 0 0 17

Összefoglaló�projektfeladat

16 16 16 19 0 0 0 19

Programozás�gyakorlat

fő�szakké

pesítés

0 72 0 144 0 144 0 124 484 0 484

0 0 484 0 360 0 0 324

Bevezetés�a�programozásba

36 36 36 0 36 0 0 36

Weboldalak�kódolása 36 36 36 0 36 0 0 36

JavaScript 72 72 72 0 54 0 0 54

A Java vagy C# nyelv alapjai

72 72 72 0 72 0 0 54

Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven

144 144 144 0 90 0 0 72

Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése

62 62 62 0 36 0 0 36

Összefoglaló�projektfeladat

62 62 62 0 36 0 0 36

119

99-1

6

Info

rmat

ikai

sza

kmai

ang

ol n

yel

v

IT szakmai angol nyelv

fő�szakké

pesítés

72 0 36 0 0 0 0 0 108 0 108

0 0 108 108 0 0 0 108

Hallás�utáni�szövegértés

24 24 24 24 0 0 0 24

Szóbeli�kommunikáció

12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon I.

20 20 20 20 0 0 0 20

Írásos�angol�nyelvű�szakmai anyagok feldolgozása

16 16 16 16 0 0 0 16

Angol�nyelvű�szövegalkotás�– e-mail

12 12 12 12 0 0 0 12

Keresés�és�ismeretszerzés�angol�nyelven

12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon II.

12 12 12 12 0 0 0 12

1201

0-1

6

Nyílt�forráskód

ú�ren

dszerek

�kezelése

Linux alapok

52 4

81 0

2

Iro

dai

info

rmat

ikus

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Bevezetés�a�Linuxba 4 4 4 0 0 0 0 0

Linux parancssor használata

4 4 4 0 0 0 0 0

Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés�

4 4 4 0 0 0 0 0

Bevezetés�a�héjprogramozásba

8 8 8 0 0 0 0 0

Felhasználói�fiókok�kezelése

8 8 8 0 0 0 0 0

Jogosultságok�beállítása

8 8 8 0 0 0 0 0

Linux alapok gyakorlat

52 4

81

02

Iro

dai

info

rmat

ikus

0 0 0 0 0 72 0 0 72 72 0

0 0 72 0 0 0 0 0

Linux parancssor használata

6 6 6 0 0 0 0 0

Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés

12 12 12 0 0 0 0 0

Bevezetés�a�héjprogramozásba

14 14 14 0 0 0 0 0

Hálózati�beállítások�ellenőrzése,�konfigurációja

6 6 6 0 0 0 0 0

Csomag- és�processzkezelés

8 8 8 0 0 0 0 0

Felhasználói�fiókok�kezelése

12 12 12 0 0 0 0 0

Jogosultságok�beállítása

14 14 14 0 0 0 0 0

120

08-1

6

Irodai�szo

ftverek

�halad

ó�szintű�haszn

álata

Irodai szoftverek

52 4

81 0

2 Ir

oda

i in

form

atik

us

0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0 0 0 31 0 0 0 0 0

Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek

8 8 8 0 0 0 0 0

Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek

7 7 7 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek integrált�használata

3 3 3 0 0 0 0 0

Érettségi�felkészülés 13 13 13 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek gyakorlat

52

481

02

Iro

dai

info

rmat

ikus

0 0 0 0 0 0 0 124 124 124 0

0 0 124 0 0 0 0 0

Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek

24 24 24 0 0 0 0 0

Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek

29 29 29 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek integrált�használata

19 19 19 0 0 0 0 0

Érettségi�felkészülés 52 52 52 0 0 0 0 0

108

15-1

6

Inform

ációtech

nológiai�alapo

k

IT alapok

52

481

02

Iro

dai

inf

orm

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0

Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Szoftverismeret 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Információtechnológia�biztonság�alapjai

0 0 0 0 0 0 0 0

IT alapok gyakorlat

52 4

81 0

2

Iro

dai

info

rmat

ikus

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Biztonságos�labor- és�eszközhasználat

0 0 0 0 0 0 0 0

Számítógép�összeszerelés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Telepítés�és�konfigurálás

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Megelőző�karbantartás

0 0 0 0 0 0 0 0

119

97-1

6

Hálózati�ism

eretek

�I.�

Hálózatok�I.

52 4

81

02

Iro

dai

info

rmat

ikus

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek

0 0 0 0 0 0 0 0

Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai, Ethernet protokoll

0 0 0 0 0 0 0 0

Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai

0 0 0 0 0 0 0 0

IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok

0 0 0 0 0 0 0 0

Alkalmazási�réteg�protokolljai, hálózatbiztonság

0 0 0 0 0 0 0 0

Kapcsolt helyi hálózatok�és�VLAN-ok

0 0 0 0 0 0 0 0

Forgalomirányítási�ismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0 0

A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés

0 0 0 0 0 0 0 0

IP�szolgáltatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Hálózatok�I.�gyakorlat

52 4

81

02

Iro

dai

inf

orm

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja

0 0 0 0 0 0 0 0

Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz

0 0 0 0 0 0 0 0

Forgalomirányítási�alapok, adatfolyam kezelés

0 0 0 0 0 0 0 0

IP-címzés�a�gyakorlatban

0 0 0 0 0 0 0 0

Szerver-kliens kapcsolódás,�hálózatbiztonság

0 0 0 0 0 0 0 0

Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok használata

0 0 0 0 0 0 0 0

Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás

0 0 0 0 0 0 0 0

A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban

0 0 0 0 0 0 0 0

Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása

0 0 0 0 0 0 0 0

116

25-1

6

Program

ozás�és�ad

atbázis

-kezelés

Programozás

52 4

81

02

Iro

dai

inf

orm

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Bevezetés�a�programozásba

0 0 0 0 0 0 0 0

Weboldalak�kódolása 0 0 0 0 0 0 0 0

JavaScript 0 0 0 0 0 0 0 0

A Java vagy C# nyelv alapjai

0 0 0 0 0 0 0 0

Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven

0 0 0 0 0 0 0 0

Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése

0 0 0 0 0 0 0 0

Programozás�gyakorlat

52 4

81 0

2 Ir

oda

i in

form

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Bevezetés�a�programozásba

0 0 0 0 0 0 0 0

Weboldalak�kódolása 0 0 0 0 0 0 0 0

JavaScript 0 0 0 0 0 0 0 0

A Java vagy C# nyelv alapjai

0 0 0 0 0 0 0 0

Haladó�szintű�programozás�Java�vagy C# nyelven

0 0 0 0 0 0 0 0

Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése

0 0 0 0 0 0 0 0

Összefoglaló�projektfeladat

0 0 0 0 0 0 0 0

120

11-16�Szo

ftverfejlesztés

Szoftverfejlesztés

fő�szakké

pesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 233 0 233 0 0 233 0 233

Programozási�nyelv�I. 0 31 31 0 0 31 0 31

Programozási�nyelv�II.

0 31 31 0 0 31 0 31

Adatbázis-kezelés 0 31 31 0 0 31 0 31

Operációs�rendszerek 0 31 31 0 0 31 0 31

Tesztelési�ismeretek 0 31 31 0 0 31 0 31

Játékfejlesztés 0 31 31 0 0 31 0 31

Szoftvertechnológia 0 47 47 0 0 47 0 47

Szoftverfejlesztés�gyakorlat

fő�szakké

pesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 372 372 0 0 0 372 372

Programozási�nyelv�I. 0 62 62 0 0 0 62 62

Programozási�nyelv�II.

0 93 93 0 0 0 93 93

Adatbázis-kezelés 0 62 62 0 0 0 62 62

Hálózati�operációs�rendszer

0 31 31 0 0 0 31 31

Tesztelési�ismeretek 0 31 31 0 0 0 31 31

Játékfejlesztés 0 62 62 0 0 0 62 62

3D grafika 0 31 31 0 0 0 31 31

120

12-16�W

ebfejlesztés�I.

Webfejlesztés

fő�szakké

pesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 0 124 0 0 124 0 124

HTML�technológia 0 31 31 0 0 31 0 31

Kliensoldali programozás

0 31 31 0 0 31 0 31

PHP�programozás 0 31 31 0 0 31 0 31

Grafika 0 31 31 0 0 31 0 31

Webfejlesztés�gyakorlat

fő�szakké

pesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 155 155 0 0 0 155 155

HTML�technológia 0 31 31 0 0 0 31 31

Kliensoldali programozás

0 31 31 0 0 0 31 31

PHP�programozás 0 62 62 0 0 0 62 62

Grafika 0 31 31 0 0 0 31 31

ágazati�szakmai kompetenciák�erősítése h

ely

i ta

nte

rv

szer

int

0 0 0 0 190

190 0

0 0 0 0 0 0 0 0

3.�számú�táblázat

A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:

52 481 02 Irodai informatikus

263�óra

helyi tanterv szerint

190�óra

Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� 8.§� (5)� bekezdésének� megfelelően� a� táblázatban� a� nappali� rendszerű� oktatásra meghatározott�tanulói�éves�kötelező�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�óraszám�legalább�90�-a�felosztásra�került. A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell�teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.

A

11499-12 azonosító�számú

Foglalkoztatás�II.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Fo

glalkoztatás�II.

FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x

SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége

x

Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)

x

Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései

x

A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�

x

A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi�szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15�óra/15�óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.

1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —

1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek

Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a� munka� törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka

1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés, teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz� készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése.

Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő� álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP).� Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő� együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék� és� nyugdíj� előtti álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ) szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai).� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.

1.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11498-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�I.�

(érettségire�épülő�képzések�esetén)

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Fog

lalkoztatás�I.

FELADATOK Idegen nyelven:

bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)

x

alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt

x

szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik

x

idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez

x

munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven:

szakmai�önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése

x

egy szakmai állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai

x

közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok

x

a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven

x

Szakmai állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi�magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x

2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62�óra/62�óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.

2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez� kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 62 tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani�rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Idegen nyelvek

2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1

A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon�gondot�a�múltra,� illetve�a� jövőre�vonatkozó� kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az igeidők� helyes� begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket�feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� tanuló� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven feltett kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a tanuló�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�

olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás�nyelvi�készségfejlesztő�blokk�során�a� tanuló�rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�tanuló� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:

- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés��

Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után�lehetséges.�Cél,�hogy�a�témakör�végére�a� tanuló�folyékonyan�tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.

2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.

2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10815-16�azonosító�számú

Információtechnológiai�alapok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10815-16� azonosító� számú� Információtechnológiai� alapok� megnevezésű� szakmai követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

-

IT a

lap

ok

IT a

lap

ok

gyak

orl

at

FELADATOK Számítógépes�konfigurációt�meghatároz x x Számítógépet�szakszerűen�szét- és�összeszerel,�alkatrészt�cserél

x

Perifériát�csatlakoztat,�meghajtó�programot�telepít x BIOS�funkcióikat�beállít x UPS�teljesítményszükségletet�meghatározza,�a�UPS-t�üzembe�helyez

x

Megelőző�karbantartást�végez x Merevlemezt�particionál x Megfelelő�operációs�rendszert�kiválaszt Operációs�rendszert�telepít�és�frissít x Operációs�rendszert�konfigurál�és�menedzsel x Alkalmazói�programokat�telepít,�frissít�és�konfigurál x Postafiókot�konfigurál�asztali,�mobil�eszközökön x Biztonsági�programokat�telepít�és�használ x Lemezklónozást�végez�és�rendszer-helyreállítást�végez x Adatokról�biztonsági�mentést�készít,�adatokat�helyreállít x Nyomtatót�telepít,�megoszt�és�karbantart x LAN/WAN�hálózatokat�használ x x Számítógépet�hálózatra�csatlakoztat,�hálózati�kapcsolatokat�konfigurál

x

Internet kapcsolatot megoszt x ESD�védelemi�eszközöket�szakszerűen�használ x Számítógépes�munkakörnyezetet�kialakít x Kézenfekvő�problémákat�kiszűr x Alapszintű�felhőszolgáltatásokat�rendel�meg�és�használ x Angol�nyelvű�műszaki�leírásokat�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat

x

SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai�alapfogalmak x Kettes,�tizenhatos�számrendszer x Számítógép�főbb�részei x x Mobil eszközök�hardverelemei x x BIOS�funkciók x x Processzorok�és�típusaik x x Memóriák�és�típusaik x x Perifériák x x

Portok�és�típusaik x x Adattovábbítási�módszerek x Asztali,�hálózati�és�mobil�operációs�rendszerek x x Multi-boot�környezet x x Virtuális�gép,�hypervisor x x GUI�és�CLI�felhasználói�felületek x x Fájlok,�mappák�kezelése,�megosztása x x Fájlrendszerek,�jogok�és�attribútumok x x Partíciók�típusai,�particionálás x x Folyamat- és�processzorkezelés x Hálózati�csatolóegység�feladatai�és�konfigurációja x x Alkalmazások�telepítése,�kompatibilitási�mód x x Levelezési�protokollok x Modern�biztonsági�fenyegetések x Biztonsági�mentések�típusai,�adatbiztonság,�RAID,�biztonsági�hardver- és�szoftvereszközök

x x

Felhőszolgáltatások x Nyomtatók�típusai,�nyomtatáskezelés x x Hálózati�nyomtatás,�nyomtató�megosztás x x Felügyeleti�eszközök x x ESD�védelem�szükségességének�okai x x Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Számítógép�összeszerelése x Portok,�perifériák�csatolása x Operációs�rendszer�telepítése x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Precizitás x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x x Kezdeményezőkészség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x

3. IT�alapok�tantárgy 72�óra/72�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

3.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� alapok� tantárgy� célja,� hogy� alapozó� információtechnológiai�tudást�biztosítson�a�különböző� informatikai�szakképesítések�megszerzéséhez,�megadja�a�belépő� szintű� IT� munkakörök� betöltéséhez,� illetve� az� adott� irányú� alapszintű� ipari minősítő�vizsga�letételéhez�szükséges�ismereteket. Ismerjék�meg�a�tanulók�a�személyi�számítógépek,�hordozható�IT�eszközök,�nyomtatók�és�egyéb� perifériák� működését,� alkatrészeit.� Tudjanak� egy� meghatározott� célú�

számítógéphez� (játék� gép,� virtualizációs- és� CAD-CAM� munkaállomás,� HTPC,� stb.)�megfelelő� alkatrészt� választani.� Ismerjék� meg� a� hardveres� és� szoftveres� karbantartás�fogásait.� Ismerjék�a�legjellemzőbb�biztonsági� fenyegetéseket,� az�ellenük�való�védekezés�módját. A� tanulók� ismerjék�meg� továbbá� a� biztonságos� munkavégzés� szabályait,� a� tűzvédelmi�irányelveket,� valamint� a hulladékká� vált� elektromos,� elektronikus� berendezések�kezelésének�megfelelő�módját.

3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.

3.3. Témakörök 3.3.1. Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek

Általános�munkabiztonsági�előírások,�szabályok. Számítógépek�és�nyomtatók�szerelésének�érintésvédelmi�irányelvei. Tűzvédelmi�irányelvek,�elektromos�tüzek�oltása. Elektrosztatikus�kisülés�(ESD)�veszélyei. Tápfeszültség�anomáliái�és�veszélyei,�túlfeszültség�védelmi�eszközök. Anyagbiztonsági�adatlap�(MSDS)�funkciója,�információi. Hulladékká�vált�elektromos,�elektronikus�berendezések�kezelése.

3.3.2. Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba Kettes- és�tizenhatos�számrendszer. Neumann-elvű�számítógép�felépítése. Hardver�és�firmware�fogalma. Számítógép�házak�és�tápegységek. Processzortípusok,�foglalatok. Hőelvezetési�technológiák. Memóriák�típusai,�memória�modulok,�memóriahibák�kezelése. Illesztőkártyák�és�csatlakozási�felületeik. BIOS�feladatai,�beállításai. Input�perifériák,�KVM�kapcsolók. Háttértárak�és�típusaik. Merevlemezek�adattárolási�struktúrája. Redundáns�adattárolás�fogalma,�RAID. Megjelenítők�típusai,�paraméterei,�alapvető�működési�elveik. Nyomtatók�típusai,�működési�elveik. Nyomtatók�csatlakozási�felületei,�jellemző�paramétereik. Lapleíró�nyelvek,�PCL�és�PostScript�összehasonlítása. Szkennerek�típusai,�működési�elveik. Multifunkciós�nyomtatók. Portok�és�csatlakozók�típusai,�belső- és�külső�kábeltípusok. Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai. Hálózati�topológiák. Speciális�számítógépes�rendszerek�(CAD/CAM,�virtualizáció,�játék,�HTPC). Laptop�és�asztali�számítógép�alkatrészek�összehasonlítása. Laptopokra�jellemző�adapterek,�bővítőkártyák. Dokkoló�állomás�és�portismétlő�funkciója. Hordozható�eszközök�hardverelemei. Energiagazdálkodási�beállítások,�APM�és�ACPI�szabványok.

3.3.3. Szoftverismeret

Szoftver�fogalma,�szoftverek�csoportosítása. Zárt- é�nyílt�forráskódú�rendszerek,�GPL. Operációs�rendszer�fogalma, feladatai. Operációs�rendszerek�típusai�és�jellemzőik. GUI�és�CLI�felhasználói�felületek. Megfelelő�operációs�rendszer�kiválasztásának�szempontjai. Partíció�fogalma,�típusai. Formázás,�fontosabb�fájlrendszerek. Rendszerbetöltés�folyamata. Windows�indítási�módok. Regisztráció�adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra,�felhasználói�és�rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések�és�attribútumok. Vezérlőpult�beállításai. Archiválási�módok. Kliensoldali�virtualizáció,�hypervisor. Hordozható�eszközök�operációs�rendszerei. Levelezési�protokollok. Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások. Hibakeresési�folyamat�lépései.

3.3.4. Információtechnológia�biztonság�alapjai Rosszindulatú�szoftverek�(vírus,�trójai,�féreg,�adware,�spyware). Védekezési�módok�a�rosszindulatú�szoftverek�ellen. Támadástípusok�(felderítés,�DoS,�DDoS,�hozzáférési�támadás). Megtévesztési�technikák�(social�engineering,�phishing). Kéretlen�és�reklámlevelek,�SPAM�szűrés�lehetőségei. Biztonságos�böngészés,�böngésző�biztonsági�beállításai. Biztonságos�adatmegsemmisítés�módszerei. Biztonsági�szabályzat. Felhasználói�nevek�és�jelszavak�(BIOS,�számítógép,�hálózati�hozzáférés). Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme. Tűzfalak�feladata,�típusai. Mobil�eszközök�védelme,�biometrikus azonosítási�módszerek. IT�eszközök�fizikai�védelme.

3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

4. IT alapok�gyakorlat�tantárgy 108�óra/108�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

4.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� gyakorlat� tantárgy� célja,� hogy� biztosítsa� a� rá� épülő�informatikai� szakképesítések� megszerzéséhez� szükséges� alapszintű�információtechnológiai� készségeket,� tegye� lehetővé� az� adott� irányú� ipari� minősítés�megszerzését,�valamint�a�belépő�szintű�IT�munkakörök�betöltését. A� tanulók� legyenek képesek� számítógépeket� alkatrészekből� összeszerelni,� alkatrészeket�cserélni,� nyomtatókat� és�egyéb�perifériákat�csatlakoztatni,�megosztani.� Tudjanak� fizikai�és� virtuális� számítógépre� operációs� rendszert,� felhasználói� alkalmazásokat� telepíteni,�azokat frissíteni.� Tudják� a� levelező� programot� beállítani� asztali- és� hordozható�számítógépeken.� Legyenek� képesek� az� alapszintű� rendszerfelügyeleti- és� karbantartási�feladatokat� ellátni.� Nem� cél� a� hibakeresési� készségek� kialakítása,� de� jó,� ha� képesek� a�nyilvánvaló�hibákat�felismerni�és�kijavítani.�Tudjanak�biztonsági�programokat�telepíteni,�frissíteni.� Tudják� a� felhasználói� adatokat� és� beállításokat� felhőszolgáltatások�használatával�szinkronizálni,�másik�gépre�költöztetni. Legyenek�képesek�a�tanulók�biztonságos�labor- és�eszközhasználatra,�az�elektrosztatikus�védelmi�eszközök�megfelelő�használatára.

4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.

4.3. Témakörök 4.3.1. Biztonságos�labor- és�eszközhasználat

Számítógép-szerelés�eszközei�és�használatuk. Antisztatikus�eszközök�szabályszerű�használata. Tisztító�anyagok�és�eszközök�megfelelő�használata. Diagnosztikai�eszközök�(multiméter,�tápegység�tesztelő,�kábeltesztelő)�használata.

4.3.2. Számítógép�összeszerelése Számítógép�szakszerű�szétszerelése. Pontos�konfiguráció�meghatározása,�megfelelő�alkatrészek�kiválasztása. Számítógép�szakszerű�összeszerelésének�folyamata. Tápegység�telepítése. Alaplapi�alkatrészek�telepítése,�alaplap�házba�helyezése. Belső�alkatrészek�telepítése,�kábelek�csatlakoztatása. Perifériák�csatlakoztatása,�telepítése,�beállítása.. BIOS�funkciója�és�beállításai. Memóriabővítés�asztali�számítógépben�és�laptopban. Számítógép�alkatrészek�cseréje. Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása. SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása. Laptopok�felhasználó,�illetve�szerviz�által�cserélhető�alkatrészei. Hibakeresési�folyamat�lépései,�kézenfekvő�problémák�kiszűrése. Áramellátás�zavarai,�túlfeszültség�levezető�bekötése. UPS�típusok,�UPS�üzembe�helyezése.

4.3.3. Telepítés�és�konfigurálás Operációs�rendszerek�hardverkövetelményeinek�meghatározása. Operációs�rendszer�hardver�kompatibilitásának�ellenőrzése. Particionálás. Kötetek�formázása.� Operációs�rendszerek�telepítése. Meghajtó�programok�telepítése. Frissítések�és�hibajavító�csomagok telepítése. Operációs�rendszer�upgrade-je,�felhasználói�adatok�költöztetése. Regisztrációs�adatbázis�biztonsági�mentése,�helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások�és�folyamatok�kezelése,�feladatkezelő�használata. Alkalmazások�telepítése,�eltávolítása. Levelező�program�konfigurálása. Felhasználói�fiókok�kezelése. Virtuális�memória�beállítása. Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta. Területi�és�nyelvi�beállítások. Eseménynapló�ellenőrzése. Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai. Kezelőpult�(MMC)�használata. Biztonsági�másolatok�készítése,�archiválási�típusok. Személyes�tűzfal�beállítása. Antivírus�alkalmazás�telepítése,�frissítése,�vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális�gép�telepítése.

4.3.4. Megelőző�karbantartás Megelőző�karbantartás�jelentősége,�karbantartási�terv. Hardver- és�szoftverkarbantartás�feladatai. Ház�és�a�belső�alkatrészek�szakszerű�tisztítása. Monitorok�szakszerű�tisztítása. Festékszint�ellenőrzése,�toner�és�festékpatron�cseréje. Nyomtatók�és�szkennerek�szakszerű�tisztítása. Alkatrészek�csatlakozásának�ellenőrzése. Számítógépek�működésének�környezeti�feltételei. Operációs�rendszer�frissítése,�javítócsomagok�telepítése. Merevlemez�karbantartása,�lemezellenőrzés,�töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok�készítése,�rendszer�visszaállítása�korábbi�időpontra. Felhasználói�adatok�átköltöztetése,�archiválása. Távoli�asztalkapcsolat�és�távsegítség�konfigurálása. Ütemezett�karbantartási�feladatok. Laptopok�és�hordozható�eszközök�szakszerű�tisztítása.

4.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógépes�laboratórium

4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja

A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11997-16�azonosító�számú

Hálózati�ismeretek�I.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11997-16� azonosító� számú� Hálózati� ismeretek� I.� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Hálózatok�I.

Hálózatok�I.�

gyak

orl

at

FELADATOK Megtervez�és�telepít�egy�otthoni,�ill.�kisvállalati�(SOHO)�hálózatot,�és�csatlakoztatja�az�internethez�

x x

Alapvető�IP-szolgáltatásokat�konfigurál�munkaállomásokon� x VLAN-okkal�rendelkező�kapcsolót�és�kapcsolók�közötti�kommunikációt�konfigurál�

x

VLAN-ok�közötti�forgalomirányítást�konfigurál� x Meghatározott�forgalom�engedélyezésére�vagy�tiltására�szolgáló�hozzáférési�listákat�készít�

x x

Forgalomirányító�eszközökön�irányítási�protokollokat�konfigurál�

x

LAN�követelményeknek�megfelelő�IP-címzési�sémát�tervez,�alhálózatokat�számol�

x

Ellenőrzi�a�hálózatot�és�az�internet-csatlakoztatást,�elhárítja�a�fellépő�hibákat�

x

Erőforrásokat�(állományokat�és�nyomtatókat)�oszt�meg�több�számítógép�között�

x

Felismeri�és�elhárítja�az�otthoni,�ill.�kisvállalati�hálózatok�biztonsági�veszélyeit�

x x

Ismert�internetes�alkalmazásokat�telepít�és�működésüket�ellenőrzi�

x

Internet�és�szerver�kapcsolatra�szolgáló�hálózati�eszközöket�installál,�konfigurál�és�elvégzi�a�fellépő�hibák�hibaelhárítását�

x

A�működő�hálózat�teljesítményét�monitorozza,�a�hibákat�behatárolja�és�elhárítja�

x x

Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi,�valamint�a�távközlési�szakmára�vonatkozó�előírásokat

x x

SZAKMAI ISMERETEK IPv4�és�IPv6�címek�és�alhálózati�maszkok� x x IPv4-es�és�IPv6-os�alhálózatok� x x Az�Ethernet�hálózat�hozzáférési�rétegének�felépítése� x Helyi�hálózat�tervezése�és�csatlakoztatása�az�internethez� x x Különböző�kábelek�és�csatlakozók�ismerete,�a�csavart�érpáras�kábellel�végzett�szerelési�munka�

x x

A�rétegelt�modell�és�az�egyes�rétegek�protokolljai� x Az�ügyfél-kiszolgáló�viszony�és�a�jellemző�szolgáltatások� x x A�vezetéknélküli�LAN-ok�és�biztonsági�megfontolásai�SOHO�környezetben�

x x

Egy�integrált�vezetéknélküli�hozzáférési�pont�és�ügyfél�konfigurálása�

x

Kis�és�közepes�hálózatokban�alkalmazott�kapcsolók�és�forgalomirányítók�konfigurálása�parancssorból

x

Hálózati�címfordítás�működése�és�beállítása�(NAT,�PAT)� x x Az�irányító�protokollok�működése�és�konfigurálása�(pl.�RIP,�OSPF)

x x

Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�(pl.�RIP)� x x Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�(pl.�OSPF� x x Hálózati�veszélyek�és�támadási�módszerek� x Hozzáférési�listák�(normál,�kiterjesztett,�nevesített)� x Helyettesítő�maszk� x VLAN-ok�és�trunk�kapcsolatokVLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�

x

Tűzfalak�és�egyéb�biztonsági�eszközök� x Angol�nyelvű�szakmai�szövegek�értelmezése�és�felhasználása� x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Bináris�számrendszer�használata� x x IP-címzés� x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás� x Megbízhatóság� x x Önállóság x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x Kezdeményezőkészség x x Prezentációs�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Hibakeresés�(diagnosztizálás) x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x

5. Hálózatok�I.�tantárgy 108�óra/108�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

5.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Hálózatok�I.�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a� tanulók�tisztában�legyenek�az�alapvető�hálózati�fogalmakkal,�protokollokkal�és�technológiákkal,�rendelkezzenek�egy�kisvállalati�LAN� és� WAN� hálózat� tervezéséhez,� megvalósításához� és� a� hálózatfelügyelethez�szükséges� elméleti� háttérrel.� Továbbá� ismerjék� az� otthoni, kis- és� közepes� vállalati�hálózatokra,� és� az� internet� szolgáltatásokra� fókuszálva� a� hálózatokban� szükséges�eszközök�és�alkalmazások� telepítésének,�üzemeltetésének,�valamint�a�hálózati�biztonság�és�hibaelhárítás�elméleti�alapjait.�A�Hálózatok�I.�tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�gyakorlat� tantárgy� elsajátításához.� A� tantárgy� további� célja,� az� elméleti� szakmai�

ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a� kapcsolódó� ipari� minősítés� megszerzésére� is�felkészítse�a�tanulókat.

5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak 10815-16�Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy

Munka�és�környezetvédelmi�alapismeretek Bináris�és�hexadecimális�számrendszer Személyi�számítógépek�felépítése� Operációs�rendszerek Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Hálózati�topológiák Levelezési�protokollok Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme Tűzfalak�feladata,�típusai IT�eszközök�fizikai�védelme

5.3. Témakörök

5.3.1. Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek A�vállalatok�hálózati�infrastruktúrájának�megismerése A�hálózat�elemei Csatlakozás�az�internethez Hálózati�operációs�rendszerek�feladata Hálózati�operációs�rendszerek�elérése Kapcsolók�hálózati�operációs�rendszerének�alap�konfigurációja Eszközök�IP�címzése,�bevezetés Kapcsolatok�alapszíntű�ellenőrzése�helyi�hálózatban

5.3.2. Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai,�Ethernet�protokoll Topológiák Adatok�fizikai�közegen�történő�átvitelének�szabályai Kommunikációs szabályok Kommunikációs�protokollok� Szabványügyi�szervezetek�ismerete OSI�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe TCP/IP�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe Adatbeágyazás�fogalma�és�menete Ethernet�technológia�működése�és�jellemzői Ethernet�keret�felépítése,�tulajdonságai Hálózati�vezetékes�átviteli�közegek�jellemzői�(rézkábelek,�optikai�kábelek) Vezeték�nélküli�átvitel�típusai MAC�cím�jelentősége,�felépítése ARP�protokoll�feladata�és�működése Kapcsoló�felépítése,�feladatai,�működése Kapcsoló�MAC-címtábla�felépítése

5.3.3. Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai IP�protokoll�jellemzői Összeköttetés�mentes�csomagtovábbítás Az�IPv4�és�az�IPv6�csomag�felépítése,�fejléce�és�mezői

A�forgalomirányító�felépítése,�feladatai,�működése A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamata Irányító�tábla�felépítése Szállítási�rétegbeli�protokollok�(TCP�és�UDP)�bemutatása A�TCP�kommunikáció Az�UDP�kommunikáció

5.3.4. IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok IPv4�címzési�struktúra IPv4�alhálózati�maszk IPv4�cím�dinamikus�és�statikus�hozzárendelése�egy�állomáshoz IPv4�címek�típusai�(nyilvános�és�privát),�osztályok IPv6�címzés IPv6�címek�típusai Alapértelmezett�átjáró�fogalma,�feladata IPv4�hálózat�alhálózatokra�bontása Változó�méretű�alhálózatok Strukturált�címzési�tervezés Alhálózatok�kialakítása�IPv6�alhálózatban Kapcsolatok�ellenőrzése

5.3.5. Alkalmazási�réteg�protokolljai,�hálózatbiztonság Egyenrangú�hálózatok Kliens�szerver�szolgáltatások Alkalmazási� rétegbeli� protokollok� (HTTP,� HTTPS,� IMAP,� POP3,� SMTP,� DHCP,�DNS, FTP) bemutatása Hálózati�támadások�bemutatása,�védelmi�beállítások,�SSH�protokoll Biztonsági�mentés�jelentősége Tűzfalak�szerepe�egy�hálózatban Hálózati�teljesítmény�ellenőrzése,�tesztelése,�elemzése

5.3.6. Kapcsolt�helyi�hálózatok�és�VLAN-ok A�kapcsoló�MAC-címtáblája,�felépítése,�feladata Ütközési- és�szórási�tartományok Kapcsoló�rendszerindítási�folyamata Kapcsolók�védelme,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsoló�biztonságos�távoli�elérése Hálózatelérési�rétegbeli�hibák�elhárítása VLAN-ok feladata, szerepe VLAN-ok megvalósítása VLAN�trönkök�jelentősége VLAN�hibakeresés� VLAN�biztonság�és�tervezés

5.3.7. Forgalomirányítási�ismeretek A�forgalomirányító�működése,�forgalomirányítási�döntések Az�útvonalak�meghatározásának�menete IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése Közvetlenül�csatlakozó�útvonalak�irányítótáblába�kerülése�és�szerepe VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�konfigurálása

VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�hibaelhárítása 3.�rétegbeli�kapcsolás�feladata,�szerepe Statikus�forgalomirányítás�megvalósítása,�konfigurálása Alapértelmezett�útvonal�szerepe�és�konfigurálása Összevont�és�lebegő�statikus�útvonalak�fogalma�és�feladata Dinamikus�forgalomirányító�protokollok�típusai,�működési�elvük Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�működése�(RIP,�RIPv2,�RIPng) Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�működése� Egyterületű�OSPFv2�és�OSPFv3�tulajdonságai�és�konfigurációja Forgalomirányítási�hibaelhárítás

5.3.8. A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés A�hozzáférési�lista�(ACL)�célja Az�ACL�működése Normál�IPv4�ACL-ek szerepe Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe ACL-ek�tervezése,�létrehozása ACL-ek�konfigurálása IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�létrehozása,�konfigurálása IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás

5.3.9. IP�szolgáltatások DHCP�v4�működése DHCPv4�szerver�és�kliens�konfigurálása DHCPv4�hibaelhárítás DHCP�v6�működése,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT)�jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása NAT�hibaelhárítás

5.4. A�képzés javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív� tábla,�számítógép,�projektor)�felszerelt�és� internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.

5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

6. Hálózatok�I.�gyakorlat�tantárgy 206�óra/217�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Hálózatok� I. gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók a� Hálózatok� I.�tantárgy� keretein� belül� tanult� elméleti� ismereteket� a� gyakorlatban� alkalmazzák,� egy�kisvállalati� LAN� és� WAN� hálózat� tervezését,� megvalósítását� és� hálózatfelügyeletét� el�tudják� látni.� Képesek legyenek az otthoni, kis- és� közepes� vállalati� hálózatokban�szükséges� eszközök� és� alkalmazások� telepítésére,� üzemeltetésére,� konfigurálására� és�hibaelhárítására,�valamint�a�hálózati�biztonság�a�kialakítására.�A�Hálózatok� I.�gyakorlat�tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�tantárgy�megértéséhez.�A�tantárgy�további�célja,�az�gyakorlati�szakmai�ismeretek�elsajátítása�mellett�az,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.

6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak 10815-16 Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy

Biztonságos�labor�és�eszközhasználat Számítógép�alkatrészek�cseréje� Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása� SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása� Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai

6.3. Témakörök

6.3.1. Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja Hálózati�eszközök�és�hálózati�átviteli�közegek�megválasztása Topológia�ábrák�értelmezése Csatlakozás�az�internethez Hálózati� operációs� rendszerek� helye,� elérésének� módjai� és� lehetőségei� (konzol,�telnet, SSH) Terminál�emulációs�programok�használata Hálózati�operációs�rendszer�konfigurációs�parancsainak�felépítése,�súgója Kapcsoló�alapvető�konfigurálása Kapcsolóhoz�való�hozzáférés�korlátozása Kapcsoló�konfigurálásának�mentése Végberendezések�automatikus�és�manuális�IP�beállítása A�kapcsoló�felügyeleti�IP�címének�konfigurálása Kapcsolatok,�hálózati�összeköttetések�ellenőrzése�(ping,�tracert)

6.3.2. Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz Az�OSI�és�TCP/IP�modellek�rétegeihez�kapcsolódó�protokoll�adategységek�(PDU-k) elemzése� Adatbeágyazás�elemzése�adatforgalom�elfogására alkalmas szoftverrel MAC-cím� és� IP-cím� használata,� azonos� hálózaton� található� eszközök�kommunikációja A� megfelelő� hálózati� átviteli� közeg� kiválasztása� és� egy� végberendezés�csatlakoztatása�egy�hálózathoz�

Kereszt- és�egyeneskötésű�Ethernet�kábel�készítése Kábelek�tesztelése Kapcsolódás�vezetékes�LAN-hoz Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Ethernet MAC-címek�megjelenítése,�elemzése Címmeghatározó� protokoll� (ARP)�működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel ARP�tábla�feladata�és�felépítése ARP�problémák�elhárítása Kapcsoló�MAC-címtábla�megtekintése 3.�rétegbeli�kapcsolás Kapcsolódás�vezeték�nélküli�LAN-hoz SOHO�router�vezeték�nélküli�hozzáférés�konfigurálása Vezeték�nélküli�biztonság Vezeték�nélküli�kliens konfigurálása Hálózati�kártya�információinak�megtekintése

6.3.3. Forgalomirányítási�alapok,�adatfolyam�kezelés IPv4� és� IPv6� csomag� működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel Állomás�csomagtovábbítási�döntései Állomás�IPv4�és�IPv6�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése Forgalomirányító�csomagtovábbítási�döntései Forgalomirányító�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése A�forgalomirányító�felépítése,�memóriák�tartalmának�megjelenítése A�forgalomirányító�összetevőinek�azonosítása Csatlakozás�a�forgalomirányítóhoz A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Forgalomirányító�kezdeti�konfigurálása Állomás�és�kapcsoló�alapértelmezett�átjárójának�beállítása Forgalomirányítási�problémák�hibaelhárítása Alkalmazások�közötti�megbízható�átvitel,�szegmensek�nyomon�követése Megérkezett� adatok� nyugtázásának� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel TCP� és� UDP� szegmens� fejlécének� összehasonlítása� és� elemzése� adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Portszámok�szerepének�megismerése TCP� kapcsolatok� létrehozásának� és� lezárásának� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel TCP�háromfázisú�kézfogás�elemzése UDP�szerverfolyamatok�vizsgálata

6.3.4. IP-címzés�a�gyakorlatban Számrendszerek�közötti�átváltások IPv4 egyedi,�szórásos�és�csoportcímzés�vizsgálata IPv4�címek�azonosítása�és�osztályozása IPv6�címek�ábrázolása,�rövidítése Globális�egyedi�IPv6�cím�statikus�konfigurálása Globális�egyedi�IPv6�cím�dinamikus�konfigurációja�SLAAC�használatával Globális�egyedi�IPv6�cím dinamikus�konfigurációja�DHCPv6�használatával

EUI-64�módszer�használata Dinamikus�és�statikus�link-local�címek IP�konfiguráció�ellenőrzése Kapcsolatok�ellenőrzése�(ICMPv4�és�ICMPv6),�hibaelhárítás Címzési�terv�készítése�IPv4�és�IPv6�hálózatokban Alhálózatok�használata,�konfigurálás Alhálózatok�kialakítása Alhálózat�kalkulátor�használata Változó�hosszúságú�alhálózati�maszk�(VLSM)�a�gyakorlatban

6.3.5. Szerver-kliens�kapcsolódás,�hálózatbiztonság Peer-to-peer�alkalmazások�használata,�fájlmegosztó�protokollok Web�és e-mail�szolgáltatások�konfigurálása,�hálózati�kommunikáció�elemzése DNS�kérés�megfigyelése FTP�parancssori�és�böngészőben�történő�használata Hálózati�forgalom�elemzése,�protokoll�elemzés�kis�hálózatban Biztonsági�fenyegetések�azonosítása Támadás�típusok�felismerése Biztonsági�mentések�készítése,�visszaállítása,�frissítés�és�hibajavítás Naplózás Eszközök�konfigurálása,�biztonsági�beállítások SSH�engedélyezése�és�konfigurálása Telnet�és�SSH�kapcsolat�vizsgálata�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel A hálózat�alapállapotának,�viszonyítási�állapotának�meghatározása Kapcsolatok�és�konfigurációk�ellenőrzése

6.3.6. Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok�használata Kapcsoló�MAC-címtáblájának�felépítési�folyamata,�elemzése Ütközési�és�szórási�tartományok�felosztása�hálózati�eszközök�segítségével Kapcsoló�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Kapcsolók�LED�jelzőfényeinek�értelmezése Kapcsolók�védelme,�portjainak�beállítása,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsolási�problémák�felismerése�és�hibaelhárítás Kapcsolók�felügyeletének�megvalósítása SSH�kapcsolat�beállítása�és�ellenőrzése Biztonsági�támadások�elleni�védelem�lehetőségei Portbiztonság�beállítása,�ellenőrzése�és�hibaelhárítás VLAN�ID,�Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel VLAN-ok�létrehozása,�törlése�és�ellenőrzése�egy�kapcsolón Kapcsoló�portok�VLAN-okhoz�rendelése�és�ellenőrzése Trönk�kapcsolatok�konfigurálása Trönk�beállítások�ellenőrzése VLAN�Trunking�Protokoll�(VTP)�használata�és�konfigurálása VLAN-ok�és�trönk�kapcsolatok�hibaelhárítása VLAN�biztonság�megvalósítása

6.3.7. Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás Hálózati�címzés�dokumentálása,�topológia�diagram�készítése Loopback�interfész�használata�teszteléshez�és�menedzseléshez Forgalomirányító�interfészek�IPv6�IP-címmel�konfigurálása�és ellenőrzése

IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése� VLAN-ok�közötti�hagyományos�forgalomirányítás�megvalósítása� VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� „router-on-a-stick”�forgalomirányítóval,�alinterfészek�konfigurálása�és�ellenőrzése VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� többrétegű� kapcsolóval� és�hibaelhárítás VLAN�hibakeresés�és�hibajavítás IPv4� hagyományos,� alapértelmezett,� összevont� és� lebegő� statikus� útvonalak�konfigurálása� Következő� ugrás� címével� és� kimenő� interfésszel� megadott� statikus� útvonalak�konfigurálása IPv6�statikus�útvonal�létrehozása�és�ellenőrzése IPv4�alapértelmezett�útvonalak�létrehozása�és�ellenőrzése VLSM�címzési�terv�készítése IPv4�és�IPv6�hálózati�címek�meghatározása,�konfigurálása,�ellenőrzése Statikus�útvonalak�hibaelhárítás RIP,�RIPv2�és�RIPng�konfigurációja�és�beállításainak�vizsgálata Passzív�interfészek�konfigurálása Hálózati�konvergencia�vizsgálata OSPF�csomagtípusok�azonosítása,�helló�csomagok� OSPFv2�és�OSPFv3�konfigurálása�és�ellenőrzése Passzív�interfészek�szerepe�és�konfigurálása Dinamikus�forgalomirányítás�hibaelhárítás

6.3.8. A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés Helyettesítő�maszkok�és�kulcsszavak�használata ACL-ek�elhelyezésének�tervezése Normál�IPv4�hozzáférési�lista�(ACL)�konfigurálása�és�ellenőrzése Kiterjesztett IPv4 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése� IPv4 ACL-ek�alkalmazása�interfészen ACL-ek�módosítása ACL�statisztikák�elemzése�és�jelentősége A�VTY�vonalak�védelmének�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv6 ACL-ek�alkalmazása�interfészen IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás

6.3.9. IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban DHCP�v4�szerver�alapbeállításainak�megadása DHCPv4�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv4�konfigurálása több�LAN�számára DHCPv4�beállításainak�ellenőrzése,�hibaelhárítás DHCPv6�SLAAC,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT) jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása�és�ellenőrzése NAT�hibaelhárítás

6.3.1. Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként� a� tanulók� összetettebb� hálózat� megtervezését,� kiépítését� és�konfigurálását�végezzék�el.

6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az� Informatikai� rendszerüzemeltető� szakmai� és� vizsgakövetelményeiben�meghatározott�eszköz- és�felszerelésjegyzék�szerint�kialakított�hálózati�labor.

6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11625-16�azonosító�számú

Programozás�és�adatbázis-kezelés

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11625-16� azonosító� számú� Programozás� és� adatbázis-kezelés� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Programozás

Programozás�

gyak

orl

at

FELADATOK Programot készít�vezérlési�szerkezetek�felhasználásával X X Szoftverfejlesztő�alkalmazásokat�telepít,�használ X Objektum�orientált�programozási�nyelven�alkalmazást�készít X X Az�objektum�orientált�alapelveket�betartva�készít�alkalmazást X X Beépített�osztályokat�használ X X Saját�osztályokat�készít,�használ X Konzol�alkalmazást�készít X Feladatspecifikációt�értelmez X X Kivételeket�kezel X Hibakeresési�technikákat�alkalmaz X X Állományokat�kezel X X Vékony�és�vastag�kliensalkalmazást�fejleszt X X Weblapot�készít�a�legújabb�szabványok�szerint X X Programozási�feladatot�végez�webes�feladatok�megoldására X X Adatbázis-kezelő�rendszert�telepít,�használ X X Kisebb�adatbázist�tervez,�készít,�kezel X X SQL�nyelvű�parancsokat�készít,�futtat X X Verziókezelő�rendszert�telepít,�használ X Kódolási�konvenciókat�betart X X A�tiszta�kód�alapelveit�alkalmazva�fejleszt X X Csoportban�alkalmazást�fejleszt,�tesztel X X Munkájában�az�irodai�szoftvercsomagot�komplexen�alkalmazza

X

Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez� X X Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat

X X

SZAKMAI ISMERETEK Algoritmizálási�ismeretek X X Programozási�ismeretek X X Egyszerű�és�összetett�adatszerkezetek X X Generikus adattípusok X Kifejezések,�műveletek,�precedenciák X X Objektum�orientált�programozási�alapismeretek X X Kivételkezelés X X Állománykezelési�ismeretek X X HTML5, CSS3, JSON, XML, XAML alapismeretek X X Adatbázis�tervezési�alapismeretek X X Adatbázis-kezelési�alapismeretek X X

SQL nyelvi alapismeretek X X Tesztelési�alapismeretek X X Verziókezelő�rendszerek X X Kódolási�konvenciók X X Tiszta�kód�alapelvei X X Irodai�szoftvercsomag�integrált�alkalmazása X Angol�nyelvű�szakmai�szövegek értelmezése�és�felhasználása X X Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások X X

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Aritmetikai�és�logikai�műveletek�alkalmazása X X Programozási�tételek�alkalmazása X X Elemi�algoritmusok�és�adatszerkezetek�alkalmazása X X Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése X X

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás X X Döntésképesség X X Fejlődőképesség,�önfejlesztés X

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség X Kezdeményezőkészség X X Segítőkészség X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás X X Kreativitás,�ötletgazdaság X X Problémamegoldás,�hibaelhárítás X X

7. Programozás�tantárgy 139�óra/144�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� elméleti� ismereteknek� az� átadása,�valamint�az�ezekhez�tartozó�készségeknek�a�fejlesztése,�amelyek�képessé�teszik�a�tanulót�egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a� megvalósításhoz� szükséges� algoritmus�elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és� adatszerkezetek� kiválasztására.� A� tantárgy�oktatásának�fontos�feladata�az�is,�hogy�a�tanuló�problémamegoldó�készségét�fejlessze.�A�tantárgy�további�célja,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítések�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.�� A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány� kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási�nyelvek�körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A�fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek a későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem� zárja�ki,� hogy� a� szaktanár�az�

előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)

7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása

7.3. Témakörök 7.3.1. Bevezetés�a�programozásba

A�bevezetés�a�programozásba�és�a�vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�gyakorlati�témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció� erősítése� a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek�direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem egy olyan közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó�eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - legalább� három� eszköz� bemutatása,� a� kiválasztott� eszközökkel� egyszerűbb feladatok,�problémák�megoldásának�szemléltetése - legalább� három� kódolás� oktatását� célzó� portál� áttekintése,� egy-két� rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�valamelyik�kiválasztott�portálon. Javasolt�eszközök�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�eszközökkel): - Scratch - Kodu - Minecraft - Lego�vagy�más�hasonló�oktatórobot - Arduino Javasolt�oktatási�portálok�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - Khan Academy - Udacity A� témakör�második� részében� valamelyik�kiválasztott� eszközzel�néhány� egyszerűbb�probléma,�feladat�közös,�játékos�formában�történő�megoldására�kerül�sor.

7.3.2. Weboldalak�kódolása A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek� a� weboldalak� felépítésével,� a�HTML5�és�a�CSS3�alapjaival,�a�JavaScript�szerepével,�megértsék�a�stíluslapokat�és�JavaScriptet� használó� HTML� oldalak� működése� mögötti� logikát.� (A� JavaScripttel�történő�magasabb�szintű�ismeretek�megszerzése�későbbi�témakör�feladata.) A� weboldalak� kódolása� elméleti� órák� keretében� a� tanulók megszerzik azokat az elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek

- meglévő� weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosításokat�elvégezni; - önállóan� létre� tudnak� hozni� egyszerűbb� weboldalakat,� stílusok� és� stíluslapok�segítségével� el� tudják� végezni� a� formázásukat,� valamint� be� tudnak� illeszteni� és� fel�tudnak�használni�kész�JavaScript�kódot.� A� tanulók� megismerkednek� továbbá� a� magas� szintű� felhasználói� élményt� nyújtó�weboldalak� kialakításának� alapelveivel,� a� készítéshez� használható� népszerű�keretrendszerekkel. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�HTML�szabványok�rövid�ismertetése,� - a�HTML5�oldalakat�leíró�nyelv�fontosabb�strukturális�és�formai�elemei�(tagek),�valamint� az� elemekhez� tartozó� fontosabb� attribútumok:� megjegyzés,� �DOCTYPE,�html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section, nav, a, img - Stílusok�és�stíluslapok�(CSS)�szerepe,�a�CSS3�leírók�szintaxisa. - CSS3�szelektorok:�elem,�id,�class�és�csoport. - CSS3� jellemzők:� color,� opacity,� background-color, background-image, background-repeat, background-position, background-attachment, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align, text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-decoration, list-style*, cursor. (a *-gal� jelölt� eleme� több� jellemzőt�jeleznek, pl. margin-left, margin-right stb.) - Böngészőprogramok� beépített� fejlesztő� eszközeinek� vagy� más� hasonló� célú�beépülő�eszköznek�(pl.�Chrome�DevTools,�Firebug)�a�bemutatása - A�keretrendszerek�és�a�felhasználásukkal�járó�előnyök�bemutatása.�A�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�elemeinek�és�lehetőségeinek�bemutatása. - A� reszponzív�weboldal� kialakítás� jelentősége� és� alapelvei. A Bootstrap vagy más� hasonló� keretrendszer� segítségével� kialakított� reszponzív� weboldalszerkesztés�bemutatása. - JavaScript� kód� beágyazása� weboldalba,� „Hello� World”� alkalmazás� készítése�alert�függvény�segítségével - külön�fájlban�elhelyezett�JavaScript�kód�csatolása�a�weboldalhoz mások� által� elkészített� JavaScript� kód� és� stíluslapok� felhasználása�módja� (például�animált�megjelenítések�megvalósítására).

7.3.3. JavaScript A� témakör� legfontosabb� feladata,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� JavaScript�nyelv� szintaktikai� elemeivel,� az� esemény� vezérelt� webprogramozás� alapjaival� és� a�fejlesztés�megkönnyítő�és�felgyorsító�keretrendszerekkel.� A� tanulók� JavaScript� témakör� során� megszerzik� azokat� az� elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során�interaktív� weboldalak� és� egyszerűbb� webes� alkalmazások� létrehozására� JavaScript�segítségével. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - JavaScript�kód�futtatása�konzolon - elemi�és�összetett�adattípusok�a�JavaScriptben,�értékadás,�aritmetikai�és�logikai�műveletek,�kifejezések�kiértékelése - függvények

- objektumok� webes� környezetben,� tulajdonságok� és� metódusok,� DOM�(Document Object Model), node-ok� (csomópontok),� element� (elem),� attribute�(tulajdonság)�és�text�(szöveg)�node-ok - elemek�elérése,�módosítása�és�létrehozása - események� és� eseményfigyelő� eljárások� (onClick,� onLoad,� onBlur,� onFocus�események) - űrlapelemek� (form, input,� select,� option,� textarea,� label)� elhelyezése�weboldalakon,�és�azok�interaktív�kezelése - hibakeresés�a�JavaScript�kódban,�a�kód�tesztelése. - a�jQuery�JavaScript�könyvtár�rövid�bemutatása A� fejlesztés� hatékonyságát� növelő� JavaScript� keretrendszerek rövid� bemutatása�(Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)

7.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A� témakör� célja� egy� objektumorientált� programozási� nyelv� alapjainak� letétele,� a�kiválasztott�fejlesztési�környezet�megismerése.� A�Java�vagy�C��nyelv�alapjai�elméleti�órák�keretében�a�tanulók�megszerzik�azokat�az�elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek: - az�integrált�fejlesztői�környezet�használatára - konzolos� vagy� grafikus� környezetben� futó� egyszerűbb� alkalmazások�létrehozására� egyszerű� adattípusok,� változók,� kifejezések� és� vezérlési� szerkezetek�alkalmazásával - szöveges�fájlban�található�adatok�beolvasására�és�feldolgozására A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�Java�vagy�C��fejlesztési�környezet�(IDE)�bemutatása - a� programkészítés� lépéseinek� áttekintése:� feladat� kitűzése,� specifikáció,�algoritmuskészítés,�kódolás,�tesztelés,�dokumentálás.� - a�számítógépes�program�fogalma,�elemei,�a�programozás�szintjei.� - változók,� kifejezések� fogalma,� jellemzői,� változók� deklarálása� és� definiálása,�az�azonosító�megválasztásának�javasolt�gyakorlata�a�tiszta�kód�alapelvei�szerint - elemi� adattípusok:� egész,� valós,� logikai,� karakter,� felsorolt� adattípusok�jellemzői,�típuskonverzió. - összetett� adattípusok: karakterláncok,� tömbök� (vektorok� és� mátrixok),�struktúrák�(rekordok),�lista�(szótár),�halmaz - értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek,� kifejezések� kiértékelésének�szabályai. - vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció) - a�hibakeresés�és tesztelés�alapjai. Az� ismeretek� elsajátítását� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az� alább� felsorolt� ismeretelemek� mindegyike� egy� megoldandó� probléma�eszközeként� kerül� elő,� nem� a� leírásnak� megfelelő� lineáris� sorban� haladva.� Az�algoritmus� leírásnál� nem� szükséges� ragaszkodni� a� klasszikus� és� formális� leíró�eszközökhöz� (folyamatábra,� pszeudokód� stb.),� helyette� hétköznapi� nyelven�megfogalmazva,� alapvető� fogalmakkal� operálva� (pl.� ismételd� minden� elemre:...)� a�tanulók� számára� is� jobban� érthető� formát� kapunk.� A� témakör� végén� egy� rövid�összefoglalásban� a� programok� készítésében� előkerült,� felhasznált� fogalmak�rendszerezése�történhet.�Nem�probléma,�ha�a�felsoroltak�közül�nem�minden�fogalom�kerül� elő,� mivel� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� azok� bevezetésére,�felhasználására.

Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�

7.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A� témakör� feladata,� hogy� egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő�programozási� típusfeladatokat� bemutassa.� A� feladatmegoldás� közben� a� korábban�tárgyalt� adattípusok� és� vezérlési� szerkezetek� használata� mellett� sor� kerül� a�függvények�bevezetésére,�azok�célszerű�használatának�bemutatására. A� tanulók� a� programozási� típusfeladatok� témakör� során� megszerzik� azokat� az�elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a�kapcsolódó� gyakorlati�témakör� során� elkészíteni� a� típusfeladatok� megoldására� szolgáló� strukturált,�függvényeket�is�tartalmazó�programokat. A� témakör� másik� célja,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� szoftverfejlesztés�korszerű� technikáival,� ezen� belül� is� elsősorban� az� objektum� orientált� programozás�(OOP)� alapelveivel.� Nem� cél,� hogy� a� tanulók� emelt� szintű� elméleti� megalapozást�kapjanak,� viszont� lényeges,� hogy� megértsék� az� objektum� orientált� programozás�szemléletét� és� logikáját,� valamint� maguk� is� lássák� az� OOP� technika� előnyeit.� A�témakör�további�célja,�hogy�megalapozza�az�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazások�készítését. A� tanulók� a� haladó� szintű� programozás� Java� vagy� C�� nyelven� témakör� során�megszerzik� azokat� az� elméleti ismereteket,� melyek� segítségével� képesek� lesznek� a�kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során� OOP� elveket� követő� és� eseményvezérelt�grafikus�programok�létrehozására. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - függvény�fogalma,�hívása� - paraméterek�fajtái,�paraméterátadás�módszerei,�paraméterátadás�folyamata - visszatérési�érték�meghatározása - függvény�definiálása�a�tiszta�kód�alapvető�szabályainak�betartásával - program�fejlesztése�iteratív�módszerrel - programozási� típusfeladatok� tárgyalása: összegzés,� megszámlálás,� eldöntés,�szélsőérték�keresés,�kiválasztás,�kiválogatás;�lineáris�keresés - a�programozási�módszerek�áttekintése - az� objektum� fogalma� a� hétköznapi� életben� és� az� OOP� környezetben,� a� két�„világ”�kapcsolata - az�osztályok�fogalma�és szerepe - meglévő�osztályok�használata - tagtípusok:� mezők,� konstansok,� jellemzők,� metódusok,� események,�konstruktor, destruktor - objektum�létrehozása�osztályok�példányosításával - az� OOP� fontosabb� jellemzőinek� és� fogalmainak� rövid� áttekintése�(egységbezárás,�öröklés,�polimorfizmus,�interface) - az�objektum�orientált�tervezés�(OOD)�alapjai - kivételkezelés - hibakeresés�és�naplózás - tesztelés�(ismételhetőség,�izoláció,�automatizálhatóság) - a� grafikus� felhasználói� felület� tervezésének� alapvető� szempontjai; grafikus felületet�megvalósító�technológiák;�statikus�és�reszponzív�felület�készítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények - vezérlők�csoportosítása,�ablakok,�dialógusablakok - vezérlők:�címke,�beviteli�mező,�lista,�legördülő�lista,�parancsgomb,�opciógomb, kapcsolókeret

- vezérlők� jellemzői,�metódusai�és�eseményei,�vezérlők� létrehozása� tervezési� is�futási�időben - felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - esemény,�eseménykezelő,�delegált�fogalma,�kapcsolatuk - ábrák�(rajzok)�megjelenítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�

7.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A� témakör� feladata,� hogy� elméleti� alapozást� nyújtson� az� adatbázis-kezelő�alkalmazások� készítéséhez.� Ennek� keretében� elsősorban� az� adatbázisok�alkalmazásból� történő� elérésének,� lekérdezésének� és� manipulálásának� technikájára�koncentrál.� Kiemelt� jelentőségű� az� SQL� lekérdező� nyelv� hatékony� használatának�bemutatása.� A� saját� adatbázisok� létrehozásának� kapcsán� a� témakör� áttekinti� a�legfontosabb�tervezési�alapelveket,�de�azt�csak�a�praktikum�szintjén,�a�gyakorlatban�közvetlenül�nem�alkalmazható�ismeretek�mellőzésével. A� tanulók� az� adatbázis-kezelő� alkalmazások� készítése� témakör� során� megszerzik�azokat� az� elméleti� ismereteket,� melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó�gyakorlati� témakör� során� egyszerű� grafikus� felületű� asztali,� illetve� webes� felületű�adatbázis-kezelő�alkalmazást�készíteni. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - relációs� adatbázisokkal� kapcsolatos� fogalmak� (elsődleges� kulcsok,�idegenkulcsok,�indexek,�mezők,�rekordok,�adatintegritás,�adatbázis�séma) - fontosabb�mezőtípusok�és�tulajdonságaik - adatmanipulációs� (DML)� SQL� utasítások� (SELECT,� INSERT,� UPDATE,�DELETE) - adatdefiníciós (DDL)�SQL�utasítások�(CREATE,�ALTER,�DROP) - SQL�utasítások�elemei:�záradékok,�módosítók,�függvények - kifejezések,�számított�mezők�SQL�utasításokban - adatbázis�elérése,�adatbázis-kezelésre�szolgáló�osztályok�Java�vagy�C��nyelven - szerver oldali script nyelvek�rövid�bemutatása - egyszerű� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósítása� példaként� a� kiválasztott�szerver oldali script nyelven - Ajax� alapok:� egyszerű� webes� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósításának�bemutatása�Ajax�segítségével Választható�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLLite Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP

7.3.7. Összefoglaló�projektfeladat A� témakör� feladata,� hogy� ismétlő� összefoglalást� adjon� az� összes� elméleti� témakör�anyagából,�és�megalapozza�egy�nagyobb�projekt�kidolgozását. A� tanulók� az� összefoglaló� projektfeladat� témakör� során� átismétlik� a� korábbi�legfontosabb� ismereteket,� és� összerendezik� azokat� a� tudnivalókat,� melyek�segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során� egy� összetett�alkalmazás�elkészítésére. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�felfrissítésre: - HTML5�és�CSS3�alapú�weboldalak�készítése - JavaScript ismeretek - egyszerű�és�összetett� adatszerkezetek,�vezérlési� szerkezetek,�függvények�Java�vagy�C��környezetben

- programozási�típusfeladatok - az�objektum�orientált�programozás�(OOP)�alapjai - a�tiszta�kód�készítésének�alapelvei - tesztelés�és�hibakeresés - grafikus�alkalmazások�felhasználói�interfészének�kialakítása,�eseménykezelés - adatbázisok�tervezése,�az�SQL�nyelv�használata - adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése

7.3.8. Témakör�2

7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív� tábla,�számítógép,�projektor)�felszerelt�és� internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.

7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

8. Programozás�gyakorlat�tantárgy 314�óra/324�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

8.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak�a�gyakorlati� készségeknek�a� fejlesztése,�amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a�megvalósításhoz� szükséges� algoritmus� elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és�adatszerkezetek� kiválasztására.� Az� elkészített� programok� segítségével� más� műveltségi�területek� problémái� tanulmányozhatók,� illetve� különböző� jelenségek� szimulálhatók.� A�tantárgy� további� célja,� az� gyakorlati� szakmai� ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat. A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány� kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási nyelvek körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet�létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A�fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek� a�későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem� zárja�ki,� hogy� a� szaktanár�az�előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)

8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása

8.3. Témakörök

8.3.1. Bevezetés�a�programozásba A�Bevezetés� a�programozásba� gyakorlat� és�a� vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�elméleti� témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció�erősítése�a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek�direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem�egy�olyan�közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó�eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - az� elméleti� órán� bemutatott� eszközökkel� egyszerűbb� feladatok,� problémák�megoldása�a�tanulók�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel - egy-két�rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�a� tanuló�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel�az�elméleti�órán�bemutatott�valamelyik�portálon. A�javasolt�eszközök�és�portálok�megegyeznek�az�elméleti�témakörnél�ismertetekkel. A� témakör� második� részében� valamelyik� kiválasztott� eszközzel� egy� nagyobb�projektet�készítenek�el�a�tanulók.�A�tanulók�dolgozhatnak�egyedül�is,�de�javasolt�2-4 fős�csoportokat�szervezni�egy-egy projekthez. A projekt�céljának�kiválasztását�is� rá�lehet� bízni� a� tanulókra,� de� ügyelni� kell� rá,� hogy� a� rendelkezésre� álló� időben�elvégezhető�legyen,�és�a�kódolással�ne�kerüljön�háttérbe�az�egyéb�tevékenységekhez�képest.� A� projekt� megvalósítása� során� kívánatos,� hogy� ne� csak� a� témakör� során�megszerzett�ismereteket�használják�fel,�hanem�a� tovább�lépéshez� szükséges�további�tudást�és�készséget�is�megszerezzék�önállóan�vagy�tanári�segítséggel. Néhány� javasolt� projekt� típus� (a� felsorolás� tetszőlegesen� bővíthető� hasonló�szemléletű�projekttípusokkal): - Összetettebb�kóddal�megoldott�feladat�Scratchben - Játék�készítése�Koduval - Minecraft projekt - Lego�robot�építés�és�programozása�egy�speciális�feladat�végrehajtására

8.3.2. Weboldalak�kódolása A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti témakör�során�megismert�HTML5�és�a�CSS3� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - meglévő� weboldalak� vizsgálata� a� böngészőprogram� beépített� vizsgálati�eszközével� vagy� más� hasonló� célú� beépülő� eszközzel� (pl� Firebug),� tesztcélú�módosítások�elvégzése�a�html�kódban�és�a�stílusokban. - meglévő� weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosítások�végrehajtása; - egyszerűbb� weboldalak� létrehozása,� és� stílusok,� stíluslapok� segítségével� a�formázásuk�elvégzése�(fontosabb�tagek�és�a�hozzájuk�tartozó�jellemzők�alkalmazása�feladatok� megoldásakor;� hivatkozások� és� képek� beillesztése,� táblázatok� készítése,�stílusok� és� stíluslapok� alkalmazása,� fontosabb� CSS� szelektorok� és� attribútumok�alkalmazása,� kész� JavaSrcipt� kód� beillesztése� és� felhasználása,� JavaScript� kódot�tartalmazó�fájl�csatolása�stb.)

- a�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�segítségével�egyszerű,�de�igényes,�reszponzív�weboldal�elkészítése. A� témakör� eléjén� javasolt,� hogy� a� tanulók� valamilyen� egyszerűen� használható�WYSYWIG�webszerkesztő�programmal�önállóan�hozzanak�létre�egyszerű�weboldalt,�majd�ennek�vizsgálják�meg�a�forráskódját,�html�elemeit� és� felhasznált�stílusokat.�A�tanulók� a� WYSYWIG� eszköz� helyett� valamilyen� CMS� rendszert� (WordPress,�Joomla,�Drupal�stb.)�is�használhatnak�a�webhely/weblap�létrehozására. A�weboldal�önálló�elkészítésének�gyakorlatát�célszerű�egy�12-16�órában�elkészíthető�komolyabb�weblap�projektbe�ágyazni,�melynek�témáját�a�tanulók�is�kiválaszthatják.�Fontos azonban odafigyelni,�hogy�a�készítés�során�a�megtanult�html�elemek�és�CSS�jellemzők� többségét� alkalmazzák.� A� projekt� utolsó� szakaszában� kerüljön� sor� a�kiválasztott�keretrendszer� integrálására,� és� egyszerű� reszponzív�dizájn�kialakítására�is.

8.3.3. JavaScript A�témakör�legfontosabb feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�JavaScript�ismeretek�felhasználásával�képessé�váljanak�a�tanulók�az�alábbi�feladatok�elvégezésére: - egyszerűbb� problémák� megoldására� szolgáló� interaktív,� esemény� vezérelt�weboldal�készítése�JavaScript�kód�segítségével - stíluslapok�és�JavaScript�kód� felhasználásával�dinamikus�megjelenésű�weblap�létrehozása A� tanulók� a� fenti� gyakorlati� készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok�megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az�elméleti�órákon�felsorolt�ismeretelemeknek�egy�adott�célú�weblap,�vagy�egy�megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük.� Ügyelni� kell� rá,� hogy� a�feladatok� gyakorlati� megvalósításként� lefedjék� az� elméleti� témakörben� ismertetett�valamennyi�fontos� ismeretet.�A�jQuery�bevezetése�a�gyakorlatban�nem�kötelező,�de�erősen�ajánlott.

8.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakör�során�megismert�programozási�nyelv� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - integrált�fejlesztői�környezet�(IDE)�használata - egyszerűbb�feladatok�algoritmozálása - egyszerű� és� összetett� adattípusok� használatával� változók� és� konstansok�deklarása� és� alkalmazása� (értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek� elvégzése,�karakterláncok�és�tömbök�kezelése,�kifejezések�kiértékelése) - vezérlési�szerkezetek�alkalmazására�egy�feladat�vagy�részfeladat�megoldására - Szöveges�fájlokban�tárolt�adatok�beolvasása,�feldolgozása. A� tanulók� a� fenti� gyakorlati készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok�megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.� Nem� szükséges� feltétlenül� konzolos� alkalmazásokkal� kezdeni,� a� grafikus�környezet� a� tanulókat� valószínűleg� jobban� motiválja.� Az� elméleti� órákon� felsorolt�ismeretelemeknek� egy� megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük,� a�feladatokat� nem� a� fenti� leírásnak�megfelelő� lineáris� sorban� haladva� kell� elvégezni.�Nem�feltétlenül�szükséges�az�összes�elméleti�témakörben�tárgyalt ismeretet ebben a részben� a� gyakorlatban� is� alkalmazni,� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� a�kimaradó�készségek�elsajátítására.

Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�

8.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek� felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő� programozási� típusfeladatok�felismerésére�és�a�megoldás�rutinszerű�megvalósítására - függvényekkel�megvalósított�strukturált�kód�készítésére. Javasolt,�hogy�a�tanulók�valamilyen�valós�probléma�megoldásának�részeként�oldják�meg�a�típusfeladatokat.� - beépített�osztályok�használata�feladatmegoldások�során� - saját� osztály� definiálása� és� alkalmazása� feladatok� megoldásához�(konstruktorok,�mezők,�jellemzők,�metódusok,�események�készítése,�alkalmazása) - egyszerű�grafikus�felhasználói�felület�tervezése - fontosabb�vezérlők� (címke,�beviteli�mező,�lista,� legördülő� lista,�parancsgomb, opciógomb,�kapcsolókeret)�alkalmazása�feladatok�megoldására - vezérlők�létrehozása�tervezési�is�futási�időben - felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - eseményekhez�eseménykezelő�metódusok�készítése - API dokumentáció�használata - naplózás�a�nyelv�beépített�eszközével Javasolt,�hogy�a�tanulók�valós�problémák�megoldásának�részeként�tervezzék�meg�és�készítsék� el� az� osztályokat.� Nem� cél� az� öröklés� és� a� polimorfizmus� gyakorlati�alkalmazása.� A� témakör� második� részében� egy� nagyobb� objektum� orientált�programozási�feladatként�(projektként)�készítsenek�el�a�tanulók�egy�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazást. Választható�programozási�nyelvek:�C�,�Java

8.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek� felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére:� - adatmanipulációs�és�adatdefiníciós�SQL�utasítások�készítése�és� futtatása�SQL�szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE) - Néhány� táblás,� redundanciamentes� relációs� adatbázis� tervezése�és� létrehozása�SQL szerveren - adatbázisok�asztali�alkalmazásból�történő�elérése,�lekérdezése�és�manipulálása,�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése�(Java�vagy�C# nyelven) - adatbázisok�webes�környezetben�történő�elérése,�lekérdezése�és�manipulálása,�egyszerű�webes�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése� szerver�oldali� script�nyelv�és�Ajax�segítségével� A�témakör�első�részének�célja,�hogy�megfelelő�jártasságot�és gyakorlatot szerezzenek a� tanulók� az� SQL� nyelv� használatában.� Ennek� érdekében� meglévő� többtáblás�adatbázisban� egyszerűbb,� majd� összetettebb� lekérdezési,� adatmanipulációs,� illetve�adatdefiníciós�feladatokat�oldalnak�meg�a�tanulók�SQL�szerver�környezetben. A� témakör� második� részében� egyszerű� asztali-,� illetve� webes� adatbázis-kezelő�alkalmazást� készítenek,� amelyhez� az� adatbázist� is� maguk� tervezik� meg.� A� webes�alkalmazás�során�nem�cél,�hogy�a�szerver�oldali�script�nyelv�használatában�mélyebb�

ismereteket szerezzenek� a� tanulók.�Célszerű� a� tanulók� számára� előkészített� szerver�oldali� környezetet� és� példaként� egy� adatbázis� lekérdezést� megvalósító� oldalt�biztosítani.� A� tanulók� ez� utóbbi� módosításával� tudják� majd� az� adatbázis-elérés�szerver�oldali�részét�megvalósítani.

8.3.7. Összefoglaló�projektfeladat A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként�a�tanulók�egy�nagyobb�projekt�kidolgozását�végezzék�el. Az� alkalmazás� témáját� a� tanulók� önállóan� is� kiválaszthatják,� de� az� elkészült projektnek�meg�kell�felelnie�az�alábbi�elvárásoknak: - a�témakörben�rendelkezésre�álló�idővel�arányos�léptékűnek�kell�lennie - minél�több�korábban�megszerzett�gyakorlati�készséget�felhasználjon - készüljön� hozzá� dokumentáció,� mely� tartalmazza� a� tervezés� legfontosabb lépéseit,�valamint�az�alkalmazás�céljának�és�használati�módjának�rövid�leírását - a�forráskód�feleljen�meg�a�tiszta�kód�alapelveinek. A� tanár� döntése� lehet,� hogy� a� tanulók egyénileg,� vagy� kisebb� csoportokban�dolgozzanak a projekten.

8.3.8. Témakör�1

8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11999-16�azonosító�számú

Informatikai szakmai angol nyelv

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11999-16� azonosító� számú� Informatikai� szakmai� angol� nyelv� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

IT s

zak

mai

an

go

l n

yel

v

FELADATOK Angol�nyelvű�szóbeli�kommunikáció�munkatársakkal�és�ügyfelekkel x Angol�nyelvű�írásbeli�kommunikáció�munkatársakkal�és�az�ügyfelekkel x Angol�nyelvű�szakmai�témájú�e-mailek�olvasása�és�megválaszolása x Találkozót�egyeztetése�angol nyelven x Kezelési�útmutató,�termékdokumentáció�összeállítása�angol�nyelven x Angol�nyelvű�prezentáció�készítése�informatikai�szakmai�témában x Internetes�keresés�angol�nyelvű�általános�és�speciális�informatikai�kifejezéseket�használva

x

Az elektronikus�és�a�nyomtatott�formátumú�angol�nyelvű�szakmai�anyagokat�olvasása�és�értelmezése

x

Internetes�angol�nyelvű�szakmai�fórumok�olvasása,�hozzászólásokat�írása

x

Videó-megosztó�portálokon�található�szakmai�témájú�videók�értelmezése

x

SZAKMAI ISMERETEK Általános�angol�nyelvű�kommunikáció,�beszéd,�olvasás x Írásbeli�és�szóbeli�kommunikációs�formulák�ismerete�angol�nyelven x Angol�nyelvű�szakmai�kommunikáció�a�munkatársakkal�és�a�partnerekkel

x

Alapvető�informatikai�szakmai�szókincs�ismerete x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Angol�nyelvű�beszédkészség x Angol�nyelvű�írásbeli�kommunikációs�képesség x Angol�nyelvű�hallott�szakmai�szöveg�megértése x Angol�nyelvű�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Kapcsolatteremtő�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Gyakorlatias�feladatértelmezés x

9. IT�szakmai�angol�nyelv�tantárgy 108�óra/108�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

9.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� műszaki� területen� általában,� de� az� informatikában� különösen� fontos� szerepe� van� az�angol� nyelvnek.� Egy� informatikus� esetében� sem� a� tanulási� folyamat,� sem� pedig� a�munkavégzés� nem� lehet� hatékony� a�megfelelő� szintű� angol� nyelvi� tudás� nélkül.�Az� IT�munkahelyeken� egyértelmű� elvárás� az� angol� nyelvtudás,� ennek� hiányában� még� erős�szakmai�ismeretek�birtokában�is�szinte�lehetetlen�elhelyezkedni.� A�tantárgy�elsődleges�célja�nem�az,�hogy�speciális�informatikai�kifejezéseket�tanuljanak�meg a tanulók, hanem az, hogy hozzájáruljon� olyan� szintű� angol� nyelvi� kompetencia�kialakulásához,� amivel� IT� munkakörnyezetben� képesek� lesznek� a� tanulók� szóban� és�írásban� is� angolul� magabiztosan� kommunikálni,� valamint� könnyedén� megérteni� és�feldolgozni�az�írásos,�hang- vagy�videó�alapú�szakmai�anyagokat.�A�cél�tehát�az,�hogy�az�általános�angol�nyelvi�kompetencia�fejlesztését�egy�szűkebb�területen�történő�alkalmazás�érdekében�végezzük�el. A� tantárgy� természetesen� támaszkodik� a� közismereti� kerettantervben� meghatározott�idegen�nyelvi�órákon�megszerzett�kompetenciákra.�Ideális�esetben�a�tanuló�már�általános�iskolában�stabil�alapokat�szerzett�angol�nyelvből,�és�ezt�a�közismereti�angol�nyelvórákon�tovább�mélyíti.� Szélsőséges� esetben� azonban� az� is� elképzelhető,� hogy� egy� adott� tanuló�korábban� soha� nem� tanult� tanórai� keretek� között� angol� nyelvet,� és� szakgimnáziumi�tanulmányai� alatt� is�másik� idegen� nyelvet� választott.�A� tantárgy� oktatása� során�minden�esetre� fel� kell� készülni,� és� vegyes� összetételű� csoport� esetén� differenciált� oktatási�módszereket� kell alkalmazni.� A� lényeg,� hogy� minden� tanulót� a� lehetőségeihez� és� az�előzetesen� megszerzett� angol� nyelvi� kompetenciáinak� figyelembe� vételével,� a� lehető�legmagasabb� angol� nyelvi� tudásszintre� kell� hozni� annak� érdekében,� hogy� a� szakmai�tudása�mellett�az�angol�tudása�minél�kevésbé�legyen�akadálya�a�szakmai�fejlődésének�és�a�későbbi�hatékony�munkavégzésének.

9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

9.3. Témakörök 9.3.1. Hallás�utáni�szövegértés

A�témakör�elsődleges�célja,�hogy�az�angol�nyelvű�hallás�utáni�szövegértést�fejlessze, és� felkészítsen� a� későbbi� önálló� szóbeli� kommunikációra.� A� tanulók számára� az�informatika� területe� vonzó� és� könnyen� befogadható� közeg,� az� IT� nyelve� rengeteg�nemzetközi� kifejezést� és� a� tanulók által� a� hétköznapi� tevékenységeik� során� már�korábban�megismert�angol�nyelvű�kifejezést�tartalmaz.�Ez�könnyebbé�teszi�számukra�az� ilyen� típusú� hallott� szövegek� megértését.� A� témakör� során� bevezető� szintű�szakmai� ismereteket� feldolgozó� angol� nyelvű� videót� néznek� meg� szükség� szerinti�ismétléssel.� A� videó� kiválasztásánál� ügyelni� kell� rá,� hogy� valóban� csak� nagyon�egyszerű,�alapszintű�szakmai�ismeretek�tartalmazzon,�megértése�egy�laikus�számára�se�okozzon�nehézséget.�Célszerű�olyan�anyagot�használni,�ahol�mód�van�feliratozásra�is,� illetve� a� megértést� a� videón� látható� képi� megjelenítés� (pl.� prezentáció,� élő�bemutató)� is� segíti.� A� videó� kiváltható� hasonló� szakmai� szintet� feldolgozó,�animációval� ellátott� és� narrációval� vagy� párbeszéddel� kísért� interaktív� elektronikus�

tananyaggal� is.� A� videók� többszöri� megtekintése� közben� és� után� természetesen�szükség�van�azok�megbeszélésre,�a�nehezebben�érthető�kifejezések�tisztázására.

9.3.2. Szóbeli�kommunikáció A�témakör�célja,�hogy�a�beszédkészséget�fejlessze.�Míg�az�előző�témakör�során�nem�feltétlenül� kellett� megszólalniuk� a� tanulóknak,� ebben� a� részben� a� legfontosabb�feladat,� hogy� önállóan� beszéljenek� egy� témáról� angolul,� illetve� hétköznapi,�munkahelyi� vagy� más� informatikához� kapcsolódó� környezetben� zajló� szituációban�párbeszédet�folytassanak. A�tanulók�adjanak�elő�rövidebb�bemutatót�általuk�választott�szakmai� témában,�vagy�kiválaszthatják�valamelyik�előző�témakörben�feldolgozott�videót,�és�annak�egy�részét�ismétlik�el,�adják�elő�újra.�Időt�kell�adni�az�önálló�gyakorlásra,�és�csak�akkor�kérni�az�osztály� előtti� megszólalást,� ha� már� magabiztosan képes� a� bemutató� pár� perces�szövegét�előadni.�Legyen�lehetőség�kiegészítő�eszközök,�pl.�prezentáció�használatára�is,�mert�ez�megkönnyítheti�az�előadást,�és�segít�legyőzni�a�kezdeti�szorongást. A� témakör� második� részében� egyszerű� szituációkban� kell� párbeszédet� folyatni� a�tanulóknak�egymással�vagy�a� tanárral.�Olyan� témaköröket�és�szituációs�helyzeteket�érdemes� keresni,� ami� közel� áll� a� tanulókhoz.� Például�megbeszélhetik� egymással� a�kedvenc PC-s� játékuk� új� kiadásának� újdonságait� vagy� egyeztethetik,� hogy� mikor�fognak� aznap� este� közösen� játszani.� Fogódzóként� érdemes� néhány� gyakori� és� jól�használható� fordulatot� és� kifejezést� előre� megbeszélni,� és� kérni� a� tanulókat� ezek�beépítésére�a�dialógusokba. A�témakör�során�nem�az�a�cél,�hogy�összetettebb�nyelvi�szerkezeteket vagy nagyon választékos�szókincset�használjanak,�a�hangsúly�a�magabiztos�megszólaláson�van.

9.3.3. Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon�I. Az� első� két� témakörben� a� hallott� szakmai� szöveg� megértésére� és� a� szóbeli�kommunikációra� fektettük� a� hangsúlyt.� Ebben� a� témakörben� a� két� készség�elmélyítését�végezzük�egy�izgalmas�projekt�keretében.�A�tanulóknak�három-négy�fős�csoportban� egy� általuk� kiválasztott� informatikai� termék� gyártójának� vagy�forgalmazójának� a� szerepét� kell� felvállalniuk.� A� projekt� végeredménye� két� saját�készítésű�pár�perces�videó�lesz.�Az�egyiken�bemutatják�a�terméket�(mintaként�az�első�témakörben� megtekintett� videók� szolgálhatnak).� A� csoport� minden� tagjának�szerepelnie�kell,�és�meg�kell�szólalnia�a�videón.�Javasolt�megoldás,�hogy�a�bemutató�stúdióbeszélgetésként,� párbeszédes� formában� folyjon� (ilyenre� is� számtalan� példát�lehet� találni� a� videómegosztókon� és� oktatási� portálokon).� A� másik� videón� egy�videókonferencia� beszélgetés� zajlik.� A� csapat� egyik� része� a� cég� eladásért� felelős�részlegét� képviseli,� míg� a� többiek� vevőként,� illetve� ügyfélként� vesznek� részt� a�beszélgetésben.� A� cél� itt� is� a� termék� bemutatása,� az� ár� és� a� terméktámogatás�részleteinek�megbeszélése. A� kidolgozás� során� a� tanulók� minden� rendelkezésre� álló� technikai� eszközt�használhatnak,�így�például�a�videót�akár�a�saját�mobil�telefonjukkal�vagy�tabletjükkel�is� rögzíthetik.�Ügyeljünk� ugyanakkor� arra,� hogy� ne�a� technika� játssza�a� főszerepet.�Nem� szabad� hagyni,� hogy� a� rendelkezésre� álló� idő� nagyobb� részét� a� technikai�kivitelezés�töltse�ki.

9.3.4. Írásos�angol�nyelvű�szakmai�anyagok�feldolgozása Ebben�a�témakörben�az�írásos�angol�nyelvi�szakmai�szöveg�megértésére�helyezzük�a�hangsúlyt,� ami� az� egyik� legfontosabb� készség� egy� informatikus� esetében.� A�megszerzett�tudás�rendkívül�gyorsan�elavul,�csak�az�képes�jó� szakemberré�válni� (és�

megmaradni annak), aki� folyamatosan�tanul�és�képzi�magát.�Bár�magyar�nyelven�is�szép� számmal� érhetők� el� szakmai� anyagok,� de� ezek� száma� meg� sem� közelíti� az�angolul� elérhető� anyagokét.� Egy-egy� speciális� problémára� többnyire� csak� angol�nyelvű�portálokon�és�fórumokon�lehet�megtalálni�a�választ.� A� cél� érdekében� különböző� angol� nyelvű� szakmai� anyagokat� fognak� a� tanulók�tanulmányozni� és� értelmezni.� Az� alábbi� területekről� javasolt� angol� nyelvű�segédanyagokat�választani: - IT� alapismeretek,� programozás� vagy� weblapkészítés� témakörben a szakmai tanulmányaikhoz�kapcsolódó�bevezető�jellegű�elektronikus�tananyag - Termékleírás,�kézikönyv - IT�trendekkel,�újdonságokkal,�hírekkel�foglalkozó�portál Ügyelni� kell� rá,� hogy� egyszerű� nyelvezetű� és� akár� laikusok� által� is� befogadható�szakmai�mélységű� anyagot� dolgozzanak� fel� a� tanulók.� Nem� cél,� hogy� szószerinti,�írásbeli� fordítás� készüljön,� fontosabb,� hogy� a� szöveg� jelentésének� megértése.�Hagyjunk� időt� a� tanulóknak�az�önálló� szövegértelmezésre,� engedjük,�hogy� egy-egy szó� jelentését� önállóan� keressék� meg� egy� online� szótárban,� de� semmiképpen� ne�engedjük,� hogy� online� fordítót� használjanak.� Az� olvasott� szövegről� kérhetünk�értelmező�jellegű,�rövidített�magyar�nyelvű�összefoglalót.

9.3.5. Angol�nyelvű�szövegalkotás�– e-mail A�legtöbb�IT�cég�nemzetközi�környezetben�dolgozik,�így�általánosnak�mondható�az�a�szituáció,� amikor� különböző� országokban� élő,� különböző� anyanyelvű�munkatársaknak� kell� közös� projekten� dolgozniuk.� Ilyen� esetben� szinte� mindig� az�angol�a�közvetítő�nyelv.�Leggyakoribb�az�e-mail�kommunikáció,�de�eléggé�elterjedt�az�azonnali�üzenetküldő�szolgáltatások�(chat)�használata�is. A�témakör�során�ezek�használatát�fogják�a�tanulók�gyakorolni. Az e-mail�esetében�először� röviden�át�kell� tekinteni�az�angol�nyelvű�e-mail formai szabályait� (megszólítás,� köszönetnyilvánítás,� elköszönés)� és� általános� formuláit.�Érdemes� a� gyakran� előforduló� élethelyzetek� kezelésére� (pl.� hogyan� kell� elnézést�kérni� késedelem� miatt)� vonatkozó� általános� formulákat� is� megismertetni� a�tanulókkal.� Minél� több� ilyen� építőkockát� ismernek,� annál könnyebben� és�magabiztosabban�fogalmazzák�majd�meg�a�saját�leveleiket.�Mutassunk�be�példaként�informatikai�témájú�levélváltásokat.� A� témakör� során� a� tanulók� több� saját� e-mail-t� írjanak� meg.� Kezdetben� rövid� és�egyszerű�e-mailek�készüljenek.�A�témakör�végén�már�várjunk�el�10-12�mondatból�és�érdemi� információkból� álló� leveleket.� Az� e-mailes� feladatokat� két� háromfős�csoportban� végezzék� a� tanulók,� és� minden� esetben� találjanak� ki� egy� életszerű�szituációt,� majd� ebben� osszák� szét� a� szerepeket.� A� levélváltásokra� másolatban�mindig� tegyék� rá� a� tanárt� is,� aki� így� nyomon� követheti� és� tanácsaival� segíthet� a�tevékenységet.

9.3.6. Keresés�és�ismeretszerzés�angol�nyelven A�célirányos� ismeretszerzés� és� információhoz� jutás� különösen� jellemző� a� gyakorló�informatikus szakemberekre. A� végtelennek� tekinthető� internetes� tudástár� és� a�hatékony� keresőeszközök� lehetőséget� biztosítanak,� hogy� az� összes� általánosan�előforduló�problémára�és�a�legtöbb�speciális�kérdésre�is�perceken�belül�megtaláljuk�a�választ.� Ezen� tevékenységünk� hatékonysága� nagyban� függ� attól,� hogy� mennyire�célszerűen�tudjuk�összeállítani�az�angol�nyelvű�keresőkérdéseinket,�valamint�milyen�gyorsan� tudjuk� a� találati� lista� értelmezésével� kiválasztani� a� számunkra�legrelevánsabb� elemeket.� Előbbihez� nem� csupán� angol� nyelvi� kompetenciák�

szükségesek,� legalább� olyan� fontos,� hogy� a� kulcsszavakat� célirányosan� tudja�kiválasztani�az�információt�kereső�személy. A�témakörnek�nem�célja,�hogy�a�keresési�stratégiákba�mélyebb�ismereteket�nyújtson.�A� mai� internetes� kereső� eszközök� már� kellő� intelligenciával� rendelkeznek� ahhoz,�hogy� akár� szavak� felsorolásával,� vagy� mondat� formájában� megfogalmazott�kérdésekre� is� jól� használható� találati� listával� válaszoljanak.� A� témakör� során� a�válaszok�értelmezését�helyezzük�a�fókuszba. A� tanulók� találjanak� ki� maguknak� egy� minprojektet� egy� olyan� szakmai� területen,�ahol�még�nem�rendelkeznek�számottevő�ismeretekkel,�majd�keressenek�minden�lépés�megtételéhez� megfelelő� internetes� forrást� vagy� leírást.� A� feladat� könnyebb�megértéséhez�egy�lehetséges�miniprojekt: A� tanulók egy� egyszerű� weblapot� fognak� elkészíteni.� Ennek� keretében� az� alábbi�kérdésekre�fognak�választ�keresni: - Mi az a HTML? - Hogyan�készíthetünk�egyszerű�weblapot? - Hogyan�formázzunk�félkövér�stílussal�egy�szöveget? - Hogyan�helyezhetünk�el�hivatkozást�egy�weboldalon? - Hogyan�helyezhetek�el�egy�képet�a�weboldalon? - Hogyan�készíthetek�főcímet�és�alcímet?�stb. Habár� nagyon� könnyű� olyan� forrást� találni,� ahol� minden� kérdésre� egy� helyen�megtalálják� a� választ,� kérjük� meg� a� tanulókat,� hogy� ezúttal� minden� lépés�megtételéhez� új� forrást� használjanak.� A� tanulók� dokumentálják� a� folyamatot.�Fogalmazzák�meg�egyszerű�angol�mondat� formájában,�hogy�mire�keresnek�választ,�majd�tegyék�mellé�a�keresőben�használt�keresőkifejezést,�valamint�azt,�hogy�a�találati�lista�hányadik�elemében�találták�meg�a�választ.

9.3.7. Szóbeli�kommunikáció�IT�környezetben�projekt�alapon�II. Az�utolsó�témakörben�ismét�egy�nagyobb�projekten�dolgozhatnak�a�tanulók,�amellyel�az� az� olvasott� szöveg� értelmezésének,� az� önálló� szövegalkotásnak,� valamint� az�írásbeli� kommunikációnak� a� készségeit� mélyítik� el� izgalmas,� játékos� formában.� A�projekt�célszerűen�lehet�a�harmadik�témakörben�végzett�videós�projekt�folytatása�is,�de�a�tanulók�választhatnak�új�projekttémát�is�maguknak.� A� feladat� ezúttal� egy� termék� vagy� szolgáltatás� bemutatására� szolgáló� brosúra�elkészítése.� A� projektet� egy� kutatási� résszel� kezdik� a csapatok, ahol igyekeznek mindenféle� információt� begyűjteni� a� népszerűsítendő� termékről.� A� begyűjtött�információk� rendszerezése� után� önálló� szövegalkotással� készítsék� el� a� brosúrát.�Hívjuk� fel� a� tanulók� figyelmét� arra,� hogy� szövegrészletek� szó� szerinti� átvétele� a�meglévő� angol� nyelvű� forrásokból� nem� megengedett.� A� projektcsoportok�igyekezzenek� újszerű� formában� és� megközelítésben� elkészíteni� az� ismertetőt.� Az�elkészült� dokumentumot� angol� nyelvű� kísérő� email� csatolmányaként� küldjék� el� a�tanáruknak. A projekt� kidolgozása� során� minden� rendelkezésre� álló� technikai� eszközt�használhatnak�a�tanulók,�de�a�korábbi�projektfeladathoz�hasonlóan�ügyelni�kell,�hogy�most�se�a�technikai�megvalósítással�teljen�el�az�idő.

9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az�órák�kb.�50%-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.

9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12010-16�azonosító�számú

Nyílt�forráskódú�rendszerek�kezelése

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12010-16� azonosító� számú� Nyílt� forráskódú� rendszerek� kezelése� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Lin

ux

ala

pok

Lin

ux

ala

pok

gy

ako

rlat

FELADATOK Parancssori�felületet�(CLI) használ x Súgókat�és�manuálokat�használ x Fájl- és�könyvtárkezelési�feladatokat�végez x Állományokat�archivál�és�tömörít x Utasításláncokat�(pipeline)�használ x Egyszerű�shell�szkriptet�készít x Csomagokat�telepít,�frissít�és�eltávolít x Folyamatokat menedzsel x Naplófájlokat�ellenőriz x Hálózati�beállításokat�konfigurál�és�ellenőriz x Csoportot�létrehoz,�módosít�és�töröl x Felhasználót�létrehoz,�módosít�és�töröl x Beállítja�a�felhasználói�jelszavakat x Fájlok�és�könyvtárak�csoportját,�tulajdonosát�beállítja x Fájlok�és�könyvtárak�jogosultságait�beállítja x

SZAKMAI ISMERETEK Kernel�és�folyamat�fogalma x Linux�disztribúciók x Nyílt�forráskód,�licencelés x CLI�és�GUI�felületek x Ablakkezelők�(Window�Manager)�és�asztali�környezetek�(Desktop Environment)

x

Linux�utasítások�általános�szintaxisa x x Alias fogalma x x Fájl�és�könyvtár�keresési�módszerek,�helyettesítő�karakterek x x Súgók�és�manuálok x x Linux�könyvtár�hierarchia x x Abszolút- és�relatív�elérési�útvonalak x x Fájl- és�könyvtárkezelő�utasítások x x Archiválás�és�tömörítés x x Utasítások�láncolása�(pipeline),�I/O�átirányítás x x Shell�szkriptek�és�elemeik�(változók,�elágazások,�ciklusok) x x Alkalmazások�telepítése, dpkg�és�rpm�csomagok�kezelése x x Hálózati�alapbeállítások,�IPv4�és�IPv6�címek�konfigurációja x x Felhasználók�és�csoportok�menedzselése x x Szimbolikus- és�hard�linkek x x Fájl�jogosultságok,�a�jogosultságok�megváltoztatása x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Linux�parancssor�kezelése x Súgók�és�manuálok�használata x Fájlkezelési�műveletek�végzése x Felhasználók�és�csoportok�létrehozása x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Precizitás x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Hibakeresés�(diagnosztizálás) x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x

10. Linux�alapok�tantárgy 36�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�a�célja,�hogy�bevezesse�a�tanulókat�a�nyílt�forráskódú�rendszerek,�ezen� belül� is� a� Linux� operációs� rendszer� használatába,� megalapozza� a� haladó� szintű�ismeretek� későbbi� elsajátítását,� valamint� a� belépő� szintű� LPI� Linux� Essentials� ipari�minősítéshez�illeszkedő�ismereteket�biztosítson.

10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� szervesen� kapcsolódik� a� 11996-11� azonosító� számú� Információtechnológiai�alapok modul IT� alapok� tantárgyának� tartalmaihoz.� A� tantárgy� elsajátítását�nagymértékben�segíti�a�szakmai�angol�nyelv�legalább�alapszintű�ismerete.

10.3. Témakörök 10.3.1. Bevezetés�a�Linuxba

A� témakör� célja� a� nyílt� forráskód� fogalmának� bevezetése,� a� Linux� bemutatása,�valamint� néhány� kapcsolódó� alapfogalom� áttekintése.� Az� alábbi� felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Nyílt�forráskód�fogalma,�nyílt�forráskódú�licencek. – Nyílt�forráskódú�üzleti�modell. – Linux�története. – Linux�hardverek�sokszínűségének. – Kernel�fogalma�és�a�verziók�számozása. – Linux�disztribúciók. – Grafikus�és�parancssori�felület. – Ablakkezelők�és�komplett�grafikus�környezetek. – Shell�fogalma,�népszerűbb�Linux�shell-ek.

10.3.2. Linux�parancssor�használata A� témakör� célja� a� Linux� parancssori� használatának� bemutatása,� valamint� a�parancssor�használatakor�rendelkezésre�álló�súgó�lehetőségek�ismertetése.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – GUI�és�CLI�összehasonlítása.

– Virtuális�terminálok�és�használatuk. – Linux�utasítások�általános�szintaxisa. – Parancselőzmények�használata. – Segítség�a�parancssor�használatához�(man�és�info�parancsok,�--help�opció,�stb.). – Alias nevek. – Környezeti�változók�fogalma,�a�PATH�változó. – Helyettesítő�karakterek�és�használatuk.

10.3.3. Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés A�témakör�célja�a�Linux�fájl- és�könyvtárkezelésének,�valamint�a� fájlok�és�mappák�tömörített�archívba�való�elhelyezésének�bemutatása.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Linux�könyvtárszerkezete. – Abszolút�és�relatív�útvonal�hivatkozások. – Fájl- és�könyvtárkezelési�utasítások. – Szimbolikus�és�hard�linkek.�A�két�link�típus�összehasonlítása. – Fájlrendszerek�csatolása. – Archiválás�és�tömörítés.

10.3.4. Bevezetés�a�héjprogramozásba A� témakör� célja� az� I/O� átirányítás� és� az� utasításláncolás� bemutatása,� a� shell�programozás�alapjainak�letétele,�a�tanulók�shell�programozásba�való�bevezetése.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – STDIN,�STDOUT�és�STDERR. – I/O�átirányítás. – Utasítások�láncolása�(pipeline). – Fájlok�keresése,�fájltartalom�szűrése,�rendezése. – Shell szkriptek. – Szkriptek�paraméterezése. – Változók,�vezérlőszerkezetek�használata.

10.3.5. Felhasználói�fiókok�kezelése A�témakör�célja�a�tanulók�bevezetése�a�csoportok�és�felhasználói�fiókok�kezelésébe.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Felhasználói�fiókok�típusai. – Bejelentkezés�rendszergazdaként:�su�és�sudo�utasítások. – Az�/etc/passwd�és�/etc/shadow�fájlok. – Felhasználói�fiók�létrehozásának�alapbeállításai,�az�/etc/default/useradd�fájl. – Felhasználói�jelszó�beállítása. – Felhasználói�csoportok,�az�/etc/group�fájl. – Csoportok�és�felhasználók�létrehozása,�törlése,�módosítása. – A�UID�és�GID�azonosítók.�A�getent�utasítás. – Felhasználó�csoporttagságának�a�meghatározása. – Felhasználók�csoporthoz�rendelése.

10.3.6. Jogosultságok�beállítása A�témakör�célja,�hogy�a�tanulók�megértsék�a�Linux�fájlok�és könyvtárak� Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Fájlok�tulajdonosa�és�csoportja. – Fájlok�tulajdonosának�a�megváltoztatása:�a�chown�utasítás.

– Fájljogosultságok.�A�SETUID,�SETGID�és�Sticky�bitek. – Újonnan�létrehozott�fájlok�alapértelmezett�fájlmódja. – Fájlok�és�könyvtárak�jogosultságainak�megváltoztatása:�chmod�utasítás.

10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép� terem�(külön�partícióra�vagy�virtuális�gépre�előre�telepített�Linux�operációs�rendszerrel).

10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

11. Linux�alapok�gyakorlat�tantárgy 72�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�célja,�hogy�a�tanulók�alapszinten�képesek�legyenek�a�Linux�operációs�rendszer�parancssori� használatára,� valamint� hogy� belépő� szintű,� az� LPI� Linux� Essentials� ipari�minősítéshez�illeszkedő�készségeket�adjon�át.

11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� szervesen� kapcsolódik� a� 11996-11� azonosító� számú� Információtechnológiai�alapok� modul� IT� alapok� tantárgyának� tartalmaihoz.� A� tantárgy� elsajátítását�nagymértékben�segíti�a�szakmai�angol�nyelv�legalább�alapszintű�ismerete.

11.3. Témakörök 11.3.1. Linux�parancssor�használata

A� témakör� célja� a� gyakorlati� parancssor� használat� készségszintű� elsajátíttatása.� A�tanulók� legyenek képesek� Linux� parancsokat� használni,� az� egyes� utasítások�szintaktikáját,� a� paraméterek� használatát� önállóan� kideríteni.� Az� alábbi� felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Virtuális�terminálok�használata. – Linux parancssor� megismerése� néhány� utasításon� keresztül� (pl.� whoami,�uname, pwd). – Parancselőzmények�használata. – Környezeti�változók,��PATH�kiíratása�képernyőre.�A�echo�és�which�utasítások. – Helyettesítő�karakterek�használata. – Alias�nevek�megadása. – Manuálok�használata.�A�whatis�utasítás. – Az�info�oldalak�használata. – Utasítások�--help�opciója. – Fájlok�keresése,�a�locate�utasítás.

11.3.2. Fájl- és�könyvtárkezelés,�tömörítés A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� legyenek� képesek� önállóan� egyszerű� fájl- és�könyvtárkezelés� műveleteket� elvégezni,� fájlokat� és� könyvtárakat� archiválni� és�tömöríteni.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör� tanítása� során�feldolgozandó�tartalmakat:

– Navigáció�a�könyvtárszintek�között,�a�cd�és�pwd�parancsok. – Könyvtártartalom�kilistázása. – Fájlok�megtekintése,�a�cat,�more�és�less�utasítások�használata. – Fájlok�és�könyvtárak�másolása,�áthelyezése�és�átnevezése. – Fájlok�és�könyvtárak�létrehozása�és�törlése. – Fájlok�véletlen�felülírásának�megakadályozása. – Szimbolikus�és�hard�linkek�létrehozása. – Fájlrendszerek�csatolása:�a�mount�utasítás. – Archív� és� tömörített� állományok� létrehozása,� kicsomagolása:� tar,� gzip,� és�zip/unzip�utasítások�használata.

11.3.3. Bevezetés�a�héjprogramozásba A� témakör� célja� a� tanulók� héjprogramozásba� való� bevezetése.� Nem� cél,� hogy� a�tanulók�képesek�legyenek�egy�összetett�szkript�megírására,�de�ismerjék�a�paraméter�átadást,�és�a�vezérlőszerkezetek�(elágazás,�ciklus)�használatának�módját.�A�témakör�feldolgozása� során� ismerjenek� meg� legalább� egy� szkriptek� megírására� alkalmas parancssori�szövegszerkesztő�programot.�Az�alábbi�felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – I/O�átirányítás. – Fájlok�és�fájltartalmak�keresése. – Utasítások�láncolása�(pipeline). – Szöveges�fájlok�létrehozása,�szerkesztése. – Egyszerű�shell�szkriptek�létrehozása,�paraméter�átadás. – Vezérlőszerkezetek�használata�szkriptekben.

11.3.4. Hálózati�beállítások�ellenőrzése,�konfigurációja A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� képesek� legyenek� a� hálózati� beállítások�ellenőrzésére,� azok� konfigurálására.� Az� alábbi� felsorolás� tartalmazza� a� témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Hálózati�beállítások�ellenőrzése,�az�ifconfig�utasítás. – Irányítási�információk�megjelenítése,�a�route�utasítás. – Az�/etc/hosts�fájl�vizsgálata. – A localhost�és�egyéb�hosztok�elérhetőségének�vizsgálata�ping�utasítással.. – Névszerver�ellenőrzése,�az�/etc/resolv.conf�fájl�vizsgálata. – A�netstat�program�használata. – Hálózati�interfész�konfigurációja,�alapértelmezett�átjáró�beállítása. – Az�ssh�utasítás.

11.3.5. Csomag- és�processzkezelés A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� legyenek� képesek� a� használt� Linux� rendszerben�csomagokat� telepíteni,� frissíteni,� törölni,� valamint� a� telepített� csomagok� listáját�megjeleníteni.� Tudják� továbbá�megnézni� a� futó� processzeket,� azok futását� szükség�esetén� megszakítani.� Az� alábbi� felsorolás� tartalmazza� a� témakör� tanítása� során�feldolgozandó�tartalmakat: – Csomagkezelés,�csomagtípusok. – Debian�csomagok�telepítése,�frissítése,�törlése�és�kilistázása. – RPM�csomagok�telepítése,�frissítése,�törlése�és�kilistázása. – Processz�hierarchia,�a�pstree�utasítás. – Folyamatok�listázása:�ps�és�top�utasítások�használata. – Futó�processz�megszakítása.

– Napló�fájlok�vizsgálata.

11.3.6. Felhasználói�fiókok�kezelése A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� képesek� legyenek� parancssori� eszközökkel�csoportokat�és�felhasználókat�létrehozni,�törölni,�módosítani,�az�egyes�felhasználókat�csoportokhoz� hozzárendelni.� Az� alábbi� felsorolás� tartalmazza� a� témakör� tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Bejelentkezés�rendszergazdaként:�su�és�sudo�utasítások�használata. – A�who�és�w�utasítások. – Csoportok� létrehozása,� törlése,� módosítása:� groupadd,� groupdel,� groupmod�utasítások. – Az�/etc/group�fájl�vizsgálata. – Felhasználói� fiókok� létrehozása,� törlése,� módosítása:� useradd,� userdel� és�usermod�utasítások. – Felhasználói�fiókok�csoporthoz�rendelése.

11.3.7. Jogosultságok�beállítása A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók� legyenek� képesek� fájloknak� és� könyvtáraknak� a�tulajdonosának,�csoportjának�a�meghatározására,�azok�megváltoztatására.�Tudják�az olvasási,� írási� és� végrehajtási� jogokat� igény� szerint� beállítani.� Az� alábbi� felsorolás�tartalmazza�a�témakör�tanítása�során�feldolgozandó�tartalmakat: – Fájlok�és�könyvtárak�tulajdonosának�és�csoportjának�meghatározása. – Fájlok�és�könyvtárak�tulajdonosának�a�megváltoztatása:�a�chown�utasítás. – Fájl�és�könyvtárak�jogosultságai,�azok�beállítása:�a�chmod�utasítás.

11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép� terem�(külön�partícióra�vagy�virtuális�gépre�előre�telepített�Linux�operációs�rendszerrel).

11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12008-16�azonosító�számú

Irodai�szoftverek�haladó�szintű�használata

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12008-16� azonosító� számú� Irodai� szoftverek� haladó� szintű� használata� megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Iro

dai

szo

ftv

erek

Iro

dai

szo

ftv

erek

gy

ako

rlat

FELADATOK Szöveges�dokumentumot�készít,�alternatív�fájlformátumokat�használ�megnyitáshoz,�mentéshez,�a�szöveges�dokumentumhoz�jelszavas�védelmet�állít�be

x

Szöveges�dokumentumban�navigál,�hyperlinket,�könyvjelzőt�helyez�el x Bekezdés- és�karakterstílusokat�használ,�szerkeszt,�speciális�karaktereket�használ,�irányított�beillesztést�végez;�felsorolásokat,�többszintű�felsorolásokat�hoz�létre,�szerkeszt,�alapbeállításait�módosítja

x x

Élőfejet,�élőlábat�formáz,�vízjelet�használ,�lábjegyzetet, végjegyzetet,�bibliográfiát�készít,�szerkeszt

x x

A�szövegszerkesztő�eszközkészletének�megjelenését,�elrendezését�testre szabja

x

A�dokumentum�tulajdonságait�szerkeszti,�egyedi�mezőket�vesz�fel,�értékeit�módosítja,�azokat�a�szövegben�felhasználja

x

Makrókat�rögzít,�használ,�gyorsbillentyűket�hoz�létre x x Dokumentumot,�dokumentum�részletet�nyomtat,�használja�a�nyomtatáshoz�kapcsolódó�haladó�beállításokat

x

Képet�beilleszt,�annak�tulajdonságait�szerkeszti,�a�szöveg�és�kép�igazítását�elvégzi

x

Szakasztöréseket�alkalmaz,�elkülönített�szakaszokra�haladó�beállításokat�alkalmaz,�többhasábos�szöveget�létrehoz,�kezel

x

Szöveges�dokumentumban�táblázatokat�hoz�létre,�formáz,�szerkeszt x x Táblázatkezelő�programban�dokumentumot�készít,�alternatív�fájlformátumokat�használ�megnyitáshoz,�mentéshez

x

Táblázatkezelőben�munkalapokat�kezel,�létrehoz,�másol,�beilleszt,�töröl,�sorrendet�módosít,�jelszavas�védelmet�állít�be

x

Sor-,�oszlop�és�lapbeállításokat�módosít,�élőfejet,�élőlábat�formáz,�oldalankénti�ismétlődést�állít�be,�vízjelet�használ

x

A�táblázatkezelő�eszközkészletének�megjelenését,�elrendezését�testre�szabja

x

A�dokumentum�tulajdonságait�szerkeszti,�egyedi�mezőket�vesz�fel,�értékeit�módosítja

x

Képleteket,�függvényeket�használ,�függvényeket�célszerűen�egymásba�ágyaz,�adatérvényesség-vizsgálatot�állít�be;�összegző,�feltételes,�szövegkezelő�függvényeket�használ

x x

Makrókat�rögzít,�használ,�gyorsbillentyűket�hoz�létre x x Táblázatot,�táblázat�részletét,�diagramot�nyomtat,�használja a nyomtatáshoz�kapcsolódó�haladó�beállításokat

x x

Cellák�tartalmát�formázza,�egyedi�számformátumokat�és�feltételes�formázást�hoz�létre,�módosít,�alkalmaz,�cellákat�egyesít,�egyesített�cellákat�feloszt,�cellák�igazítását,�behúzását�módosítja,�irányított beillesztést�végez

x x

Nevesített�tartományokat�hoz�létre,�azokat�képletekben�felhasználja x x Táblázatban�adatokat�keres,�rekordok�között�szűr,�adatokat�rendez�több�szempont�szerint

x x

Abszolút-,�relatív- és�vegyes�hivatkozásokat�alkalmaz x x Diagramot,�grafikont�készít,�tulajdonságait�haladó�módon�beállítja,�objektumokat�elhelyez,�azok�tulajdonságait�beállítja,�módosítja

x x

Szöveges�dokumentumba�táblázatkezelőben�létrehozott�táblázatokat,�diagramokat illeszt

x x

SZAKMAI ISMERETEK A szövegszerkesztő�program�működésének�testre�szabása x Szöveges�dokumentum�szerkezeti�szintjei x x Karakter,�bekezdés,�hasáb,�szakasz�formázási�lehetőségei x x Élőfej,�élőláb,�lábjegyzet,�végjegyzet�tulajdonságai x x Stílusok x x Makrók�rögzítése,�felhasználása x x Dokumentum�nyomtatási�lehetőségei x Különféle�objektumok�használata�szöveges�dokumentumban x x Táblázatok x Többszintű�felsorolás x A�táblázatkezelő�program�működésének�testre�szabása x Cella,�tartomány,�munkalap,�munkafüzet x x Hivatkozás�típusai x x Képlet,�függvény�létrehozása,�módosítása x Diagram,�grafikon�létrehozása,�módosítása x A�szövegszerkesztő�és�táblázatkezelő�program�integrált�használata x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Esztétikus�szöveges�dokumentum�készítése,�formázása x Táblázatkezelő�program�célszerű�használata x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x x Megbízhatóság x x Önállóság x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x x Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Gyakorlatias�feladatértelmezés x x

12. Irodai�szoftverek�tantárgy 31�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanulásának� célja,� hogy� a� tanulók alkalmasak� legyenek� alapszintű� irodai�feladatokon� túlmutató� problémákat� irodai� (szövegszerkesztő,� táblázatkezelő)� szoftverek�segítségével� � megoldani,� valamint� � informatikai� támogató� munkatársként� képesek�legyenek� az� informatikai� eszközöket� felhasználó� munkatársaikat� támogatni� leendő�munkahelyükön.�A�tantárgy�célja�az�Irodai�szoftverek�gyakorlat�tantárgyhoz�kapcsolódó�elméleti� megalapozás.� Ezzel� elérhető,� hogy� egy� másik� irodai� szoftvercsomagra� való�áttérés� akadálymentesebb� legyen� a� tanuló� számára� a� későbbiekben� azáltal,� hogy� a�lehetőségeket� fogalmi� szinten� is� ismeri.� Az� átadandó� ismereteknek� az� életen� át� tartó�tanulás�megalapozását�is�segítenie�kell.

12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Irodai�szoftverek�alapszintű�kezelése

12.3. Témakörök 12.3.1. Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek

A� témakör� a� szövegszerkesztő� program� és� a� szöveges� dokumentumok� által� kínált�haladó� szintű� lehetőségek� bemutatására� szolgál� az� alábbi� felsorolásnak� megfelelő�tartalommal. Szövegszerkesztő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - szöveges�dokumentum�formátumok;� Navigációs�lehetőségek�a�szöveges�dokumentumon�belül: - keresési� lehetőségek� egy� dokumentumon� belül� szöveg� vagy� formátum�megadásával; - dokumentumok�különböző�nézetei; - hivatkozások,�könyvjelzők. Dokumentum�haladó�szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások,�szakaszok,�többhasábos�tördelések; - karakterekhez�és�bekezdésekhez�kapcsolódó�haladó�szintű�beállítások; - sablonok,�stílusok,�stíluskészletek; - többszintű�felsorolások�speciális�beállítási�lehetőségei; - élőfej, élőláb,�vízjel,�beépített�és�egyedi�dokumentum-mezők�lehetőségei; - speciális�karakterek,�szövegtörési�pontok,�automatikus�javítás; - jelszóvédelem�lehetőségei,�alkalmazási�területei. Nagyméretű�dokumentumok�kezelése: - fejezetek,�szakaszok,�címek,�alcímek; - lábjegyzetek,�végjegyzetek,�irodalomjegyzék; - tartalomjegyzék,�ábrajegyzék,�képjegyzék,�számozások. Objektumok�a�szöveges�dokumentumban: - képek,�ábrák,�alakzatok; - diagramok, szervezeti diagramok; - képletszerkesztő; - táblázatok�haladó�szintű�formázása,�táblázatokban�használható�képletek. Makrók: - makrórögzítés,�billentyűparancs�hozzárendelése;

- makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása; - makrókban�használható�programozási- és�adatszerkezetek; - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.

12.3.2. Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek A� témakör� a� táblázatkezelő� program� lehetőségeinek� és� a� táblázatok� által� kínált�haladó� szintű� lehetőségek� bemutatására� szolgál� az� alábbi� felsorolásnak� megfelelő�tartalommal. Táblázatkezelő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - munkafüzet�natív�formátumai; - importálási�lehetőségek�más�formátumú�források�felhasználásával;� Navigációs�lehetőségek�a�táblázaton�belül: - keresés�munkafüzetekben; - hivatkozások,�könyvjelzők,�név�mezők. Táblázatok�haladó�szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások; - sorok,�oszlopok�beszúrása,�törlése,�elrejtése,�megjelenítése; - cellák�haladó�szintű�formázása,�cellák�egyesítése; - feltételes�formázások�lehetőségei; - adatérvényesítési�szabályok�helye,�szerepe,�létrehozásának�lehetőségei; - sablonok,�stíluskészletek; - egyéni�értékformátumok�lehetőségei,�szabályai; - élőfej,�élőláb,�vízjel; - munkafüzet�tulajdonságainak�használati�lehetőségei,�egyéni�mezők�használata; - munkalap� és� munkafüzet� jelszavas� védelmének� lehetőségei,� alkalmazási�területei. Képletek,�függvények: - hivatkozások�(relatív,�abszolút,�vegyes)�célszerű�alkalmazása; - hivatkozás�másik�munkalapra,�másik�munkafüzetre; - név�mező�használata�hivatkozásként�képletekben; - összesítések,�részösszegek�létrehozási�lehetőségei; - függvények,�egymásba�ágyazott�függvények�kezelése,�szabályai. Szűrés,�rendezés: - irányított�szűrések�készítésének�lehetőségi,�szabályai; - rendezés�egy,�illetve�több�oszlop�tartalma�szerint; - duplikátumok�eltávolítási�lehetőségei. Objektumok�beillesztése: - képek,�ábrák,�alakzatok; Diagramok�létrehozása,�formázása - grafikonok�és�diagramok; - diagramstílusok; - diagramok�tulajdonságai; - sor- és�oszlopadatok�alkalmazása. Makrók�használata: - makrórögzítés,�billentyűparancs�hozzárendelése; - makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása; - makrókban�használható�programozási- és�adatszerkezetek; - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.

12.3.3. Irodai szoftverek integrált�használata

A� témakör� az� irodai� szoftverek� integrált� használati� lehetőségeinek� bemutatására�szolgál.�Példákat�kell�adni�a�szöveges�dokumentumba�ágyazott,�csatolt�táblázatok�és�diagramok�használatára.�Ki�kell� emelni�a�csatolás�és�a�beágyazás�előnyeit valamint hátrányait,�hogy�a�tanulók az�adott�probléma�megoldásához�legcélszerűbb�megoldást�tudják�választani.

12.3.4. Érettségi�felkészülés A�témakör�tanításának�célja�felkészülés�az� Informatikai�ismeretek�szakmai�érettségi�vizsgára.

12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Osztályterem,� tanári� bemutatásra� alkalmas� számítógéppel,� kivetítésre� alkalmas�megjelenítővel�(pl.�projektor,�nagyméretű�TV)

12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

13. Irodai�szoftverek�gyakorlat�tantárgy 124�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanulásának� célja,� hogy� a� tanulók alkalmasak� legyenek� alapszintű� irodai�feladatokon� túlmutató� problémákat� irodai� (szövegszerkesztő,� táblázatkezelő)� szoftverek�segítségével�megoldani,�valamint�informatikai�támogató�munkatársként képesek�legyenek�az� informatikai� eszközöket� felhasználó� munkatársaikat� támogatni� leendő�munkahelyükön.�A� tantárgy�célja�továbbá,�hogy�az� Irodai�szoftverek�tantárgy�keretében�megtanult�elmélethez�készségszintű�gyakorlati�tudás�kapcsolódjon.�Az�egyes�témakörök�tanításánál� elsődleges� a� munkahelyi� feladatokhoz� kapcsolódó,� hétköznapi� példákon�keresztüli�gyakorlás.

13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Irodai�szoftverek�alapszintű�kezelése

13.3. Témakörök 13.3.1. Haladó�szintű�szövegszerkesztési�ismeretek

A�témakör�a�szövegszerkesztő�program�lehetőségeinek�és�a�szöveges�dokumentumok�által� kínált� haladó� szintű� lehetőségek� használatára,� begyakoroltatására� szolgál� az�alábbi�felsorolásnak�megfelelő�tartalommal. Szövegszerkesztő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - szöveges� dokumentum� létrehozása,� natív� és� PDF� formátumok� kezelésének�lehetőségei;� - a� szövegszerkesztő� program� megjelenésének,� a� feladathoz� igazodó�eszközkészletek�testreszabása.� Navigációs�lehetőségek�a�szöveges�dokumentumon�belül: - dokumentum� egy� részletének� megkeresése,� cserélése� a� tartalmazott� szöveg�vagy�formátumbeállítása�segítségével; - dokumentum�nézetek�célszerű�használata;

- hivatkozások,�könyvjelzők�létrehozása,�alkalmazása. Dokumentum�haladó�szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások�módosítása,�szakaszok�kezelése,�többhasábos�tördelések; - karakterekhez�és�bekezdésekhez�kapcsolódó�haladó�szintű�beállítások; - formátummásolás,�sablonok,�stíluskészletek�használata,�azok�módosítása; - többszintű�felsorolások�speciális�beállítási�lehetőségei; - stílusok�alkalmazása,�módosítása,�létrehozása; - élőfej,�élőláb,�vízjel,�beépített�és�egyedi�dokumentum-mezők�alkalmazása; - speciális� karakterek,� szövegtörési� pontok� beillesztése,� automatikus� javítás�alkalmazása,�beállításainak�módosítása; - jelszóvédelem alkalmazása. Nagyméretű�dokumentumok�kezelése: - fejezetek,�szakaszok,�címek,�alcímek�kezelése; - lábjegyzetek,�végjegyzetek,�irodalomjegyzék;� - tartalomjegyzék,�ábrajegyzék,�képjegyzék�készítése,�számozások�kezelése. Objektumok�beillesztése: - képek,�ábrák,�alakzatok�beillesztése,�formázása; - diagramok,�szervezeti�diagramok�beszúrása,�formázása; - képletszerkesztő�használata; - táblázatok� beszúrása,� haladó� szintű� formázása,� táblázatokban� használható�képletek�alkalmazása. Nyomtatási�lehetőségek: - dokumentum�egészének�illetve�részeinek�nyomtatása; - nyomtatás�speciális�beállításai�(pl.�többoldalas-,�füzetnyomtatás). Makrók�használata: - egyszerű�makrók�rögzítése,�billentyűparancs�hozzárendelése; - makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.

13.3.2. Haladó�szintű�táblázatkezelési�ismeretek A� témakör� a� táblázatkezelő� program� lehetőségeinek� és� a� táblázatok� által� kínált�haladó� szintű� lehetőségek� használatára,� begyakoroltatására� szolgál� az� alábbi�felsorolásnak�megfelelő�tartalommal. Táblázatkezelő�program�kezelőfelülete,�fájlformátumok: - táblázat,� munkafüzet,� munkalap� létrehozása,� natív� formátumok� kezelésének�lehetőségei,�importálási�lehetőségek�más�formátumú�források�felhasználásával;� - a� táblázatkezelő� program� megjelenésének,� a� feladathoz� igazodó�eszközkészletek�testreszabása.� Navigációs�lehetőségek�a�táblázaton�belül: - keresés�munkafüzetekben; - hivatkozások,�könyvjelzők,�név�mezők�létrehozása,�alkalmazása. Táblázatok�haladó szintű�formázása,�kezelése:� - oldalbeállítások�módosítása; - sorok,�oszlopok�beszúrása,�törlése,�elrejtése,�megjelenítése; - cellák�haladó�szintű�formázása,�cellák�egyesítése; - feltételes�formázások�létrehozása; - adatérvényesítési�szabályok�létrehozása,�kezelése; - formátummásolás,�sablonok,�stíluskészletek�használata,�azok�módosítása; - egyéni�értékformátumok�alkalmazása,�módosítása,�létrehozása; - élőfej,�élőláb,�vízjel;

- munkafüzet�tulajdonságainak�beállítása,�egyéni�mezők�felvétele,�használata; - munkalap�és�munkafüzet�jelszavas�védelmének�beállítása,�alkalmazása. Képletek,�függvények: - hivatkozások�(relatív,�abszolút,�vegyes)�célszerű�alkalmazása; - hivatkozás�másik�munkalapra,�másik�munkafüzetre; - név�mező�használata�hivatkozásként�képletekben; - összesítések,�részösszegek�használata; - függvények,�egymásba�ágyazott�függvények�célszerű�alkalmazása. Szűrés,�rendezés: - autoszűrők�alkalmazása; - irányított�szűrések; - rendezés�egy,�illetve�több�oszlop�tartalma�szerint; - duplikátumok�eltávolítása. Objektumok�beillesztése: - képek,�ábrák,�alakzatok�beillesztése,�formázása; Diagramok�létrehozása,�formázása - grafikonok�és�diagramok�létrehozása,�formázása; - váltás�diagramstílusok�között; - diagramok�tulajdonságainak�módosítása,�diagram�elhelyezése; - váltás�sor- és�oszlopadatok�között. Nyomtatási�lehetőségek: - dokumentum�egészének�illetve�részeinek�nyomtatása; - nyomtatás�speciális�beállításai�(pl.�nyomtatási�terület,�cellarácsokkal,�ismétlődő�sorok/oszlopok, sor-,�oszlopazonosítók). Makrók�használata: - egyszerű�makrók�rögzítése,�billentyűparancs�hozzárendelése; - makrók,�makrókhoz�kapcsolódó�utasításkód�szerkesztése,�módosítása; - makrók�biztonságos�kezelése,�makrók�engedélyezése,�tiltása.

13.3.3. Irodai�szoftverek�integrált�használata A�témakör�az�irodai�szoftverek�integrált�használatának�begyakoroltatására�szolgál.�A�rendelkezésre� álló� időkeretben� projektfeladatok� segítségével� kell� szöveges�dokumentumokban� alkalmazott� beágyazott,� illetve� csatolt� táblázatok,� diagramok�használatát�gyakoroltatni.�A�projektfeladat�minden�esetben�nagy�méretű,�fejezetekre�bontott,�táblázatokat�és�diagramokat�tartalmazó�dokumentum�elkészítése�legyen,�ahol�a� szövegszerkesztésben� és� a� táblázatkezelésben� megtanult� haladó� ismeretekből� a�lehető�legtöbb�elemet�használni�kell.

13.3.4. Érettségi felkészülés A�témakör�tanításának�célja�felkészülés�az� Informatikai�ismeretek�szakmai�érettségi�vizsgára.

13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógépes�szaktanterem,�ahol�minden�tanuló�önálló�számítógéppel�dolgozhat.

13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

10815-16�azonosító�számú

Információtechnológiai�alapok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 10815-16� azonosító� számú� Információtechnológiai� alapok� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

-

IT a

lap

ok

IT a

lap

ok

gyak

orl

at

FELADATOK Számítógépes�konfigurációt�meghatároz x x Számítógépet�szakszerűen�szét- és�összeszerel,�alkatrészt�cserél x Perifériát�csatlakoztat,�meghajtó�programot�telepít x BIOS�funkcióikat�beállít x UPS�teljesítményszükségletet�meghatározza,�a�UPS-t�üzembe�helyez

x

Megelőző�karbantartást�végez x Merevlemezt�particionál x Megfelelő�operációs�rendszert�kiválaszt Operációs�rendszert�telepít�és�frissít x Operációs�rendszert�konfigurál�és�menedzsel x Alkalmazói�programokat�telepít,�frissít�és�konfigurál x Postafiókot�konfigurál�asztali,�mobil�eszközökön x Biztonsági�programokat�telepít�és�használ x Lemezklónozást�végez�és�rendszer-helyreállítást�végez x Adatokról�biztonsági�mentést�készít,�adatokat�helyreállít x Nyomtatót�telepít,�megoszt�és�karbantart x LAN/WAN�hálózatokat�használ x x Számítógépet�hálózatra�csatlakoztat,�hálózati�kapcsolatokat�konfigurál

x

Internet kapcsolatot megoszt x ESD�védelemi�eszközöket�szakszerűen�használ x Számítógépes�munkakörnyezetet�kialakít x Kézenfekvő�problémákat�kiszűr x Alapszintű�felhőszolgáltatásokat�rendel�meg�és�használ x Angol�nyelvű�műszaki�leírásokat�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat

x

SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai�alapfogalmak x Kettes,�tizenhatos�számrendszer x Számítógép�főbb�részei x x Mobil�eszközök�hardverelemei x x BIOS�funkciók x x Processzorok�és�típusaik x x Memóriák�és�típusaik x x Perifériák x x Portok�és�típusaik x x

Adattovábbítási�módszerek x Asztali,�hálózati�és�mobil�operációs�rendszerek x x Multi-boot�környezet x x Virtuális�gép,�hypervisor x x GUI�és�CLI�felhasználói�felületek x x Fájlok,�mappák�kezelése,�megosztása x x Fájlrendszerek,�jogok�és�attribútumok x x Partíciók�típusai,�particionálás x x Folyamat- és�processzorkezelés x Hálózati�csatolóegység�feladatai�és�konfigurációja x x Alkalmazások�telepítése,�kompatibilitási�mód x x Levelezési�protokollok x Modern�biztonsági�fenyegetések x Biztonsági�mentések�típusai,�adatbiztonság,�RAID,�biztonsági�hardver- és�szoftvereszközök

x x

Felhőszolgáltatások x Nyomtatók�típusai,�nyomtatáskezelés x x Hálózati�nyomtatás,�nyomtató�megosztás x x Felügyeleti�eszközök x x ESD�védelem�szükségességének�okai x x Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Számítógép�összeszerelése x Portok,�perifériák�csatolása x Operációs�rendszer�telepítése x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Pontosság x x Precizitás x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x x Kezdeményezőkészség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek�helyénvaló�alkalmazása x x

14. IT�alapok�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

14.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� alapok� tantárgy� célja,� hogy� alapozó� információtechnológiai�tudást�biztosítson�a�különböző� informatikai� szakképesítések�megszerzéséhez,�megadja�a�belépő� szintű� IT� munkakörök� betöltéséhez,� illetve� az� adott� irányú� alapszintű� ipari�minősítő�vizsga�letételéhez�szükséges�ismereteket. Ismerjék�meg�a�tanulók�a�személyi�számítógépek,�hordozható�IT�eszközök,�nyomtatók�és�egyéb� perifériák� működését,� alkatrészeit.� Tudjanak� egy� meghatározott� célú�számítógéphez� (játék� gép,� virtualizációs- és� CAD-CAM� munkaállomás,� HTPC,� stb.)�

megfelelő� alkatrészt� választani.� Ismerjék� meg� a� hardveres� és� szoftveres� karbantartás�fogásait.� Ismerjék�a� legjellemzőbb�biztonsági�fenyegetéseket,�az�ellenük�való�védekezés�módját. A� tanulók� ismerjék�meg� továbbá� a� biztonságos� munkavégzés� szabályait,� a� tűzvédelmi�irányelveket,� valamint� a hulladékká� vált� elektromos,� elektronikus� berendezések�kezelésének�megfelelő�módját.

14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.

14.3. Témakörök 14.3.1. Munka- és�környezetvédelmi�alapismeretek

Általános�munkabiztonsági�előírások,�szabályok. Számítógépek�és�nyomtatók�szerelésének�érintésvédelmi�irányelvei. Tűzvédelmi�irányelvek,�elektromos�tüzek�oltása. Elektrosztatikus�kisülés�(ESD)�veszélyei. Tápfeszültség�anomáliái�és�veszélyei,�túlfeszültség�védelmi�eszközök. Anyagbiztonsági�adatlap�(MSDS)�funkciója,�információi. Hulladékká�vált elektromos,�elektronikus�berendezések�kezelése.

14.3.2. Bevezetés�a�számítógépes�architektúrákba Kettes- és�tizenhatos�számrendszer. Neumann-elvű�számítógép�felépítése. Hardver�és�firmware�fogalma. Számítógép�házak�és�tápegységek. Processzortípusok,�foglalatok. Hőelvezetési�technológiák. Memóriák�típusai,�memória�modulok,�memóriahibák�kezelése. Illesztőkártyák�és�csatlakozási�felületeik. BIOS�feladatai,�beállításai. Input�perifériák,�KVM�kapcsolók. Háttértárak�és�típusaik. Merevlemezek�adattárolási�struktúrája. Redundáns�adattárolás�fogalma,�RAID. Megjelenítők�típusai,�paraméterei,�alapvető�működési�elveik. Nyomtatók�típusai,�működési�elveik. Nyomtatók�csatlakozási�felületei,�jellemző�paramétereik. Lapleíró�nyelvek,�PCL�és�PostScript�összehasonlítása. Szkennerek típusai,�működési�elveik. Multifunkciós�nyomtatók. Portok�és�csatlakozók�típusai,�belső- és�külső�kábeltípusok. Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai. Hálózati�topológiák. Speciális�számítógépes�rendszerek�(CAD/CAM,�virtualizáció,�játék, HTPC). Laptop�és�asztali�számítógép�alkatrészek�összehasonlítása. Laptopokra�jellemző�adapterek,�bővítőkártyák. Dokkoló�állomás�és�portismétlő�funkciója. Hordozható�eszközök�hardverelemei. Energiagazdálkodási�beállítások,�APM�és�ACPI�szabványok.

14.3.3. Szoftverismeret Szoftver�fogalma,�szoftverek�csoportosítása. Zárt- é�nyílt�forráskódú�rendszerek,�GPL. Operációs�rendszer�fogalma,�feladatai. Operációs�rendszerek�típusai�és�jellemzőik. GUI�és�CLI�felhasználói�felületek. Megfelelő�operációs�rendszer�kiválasztásának�szempontjai. Partíció�fogalma,�típusai. Formázás,�fontosabb�fájlrendszerek. Rendszerbetöltés�folyamata. Windows�indítási�módok. Regisztráció�adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra,�felhasználói�és�rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések�és�attribútumok. Vezérlőpult�beállításai. Archiválási�módok. Kliensoldali�virtualizáció,�hypervisor. Hordozható�eszközök�operációs�rendszerei. Levelezési�protokollok. Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások. Hibakeresési�folyamat�lépései.

14.3.4. Információtechnológia�biztonság�alapjai Rosszindulatú�szoftverek�(vírus,�trójai,�féreg,�adware,�spyware). Védekezési�módok�a�rosszindulatú�szoftverek�ellen. Támadástípusok�(felderítés,�DoS,�DDoS,�hozzáférési�támadás). Megtévesztési�technikák�(social�engineering, phishing). Kéretlen�és�reklámlevelek,�SPAM�szűrés�lehetőségei. Biztonságos�böngészés,�böngésző�biztonsági�beállításai. Biztonságos�adatmegsemmisítés�módszerei. Biztonsági�szabályzat. Felhasználói�nevek�és�jelszavak�(BIOS,�számítógép,�hálózati�hozzáférés). Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme. Tűzfalak�feladata,�típusai. Mobil�eszközök�védelme,�biometrikus�azonosítási�módszerek. IT�eszközök�fizikai�védelme.

14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

15. IT�alapok�gyakorlat�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

15.1. A�tantárgy�tanításának�célja Az� Információtechnológiai� gyakorlat� tantárgy� célja,� hogy� biztosítsa� a� rá� épülő�informatikai� szakképesítések� megszerzéséhez� szükséges� alapszintű�információtechnológiai� készségeket,� tegye� lehetővé� az� adott� irányú� ipari� minősítés�megszerzését,�valamint�a�belépő�szintű�IT�munkakörök�betöltését. A� tanulók� legyenek� képesek� számítógépeket� alkatrészekből� összeszerelni,� alkatrészeket�cserélni,� nyomtatókat� és� egyéb�perifériákat� csatlakoztatni,�megosztani.�Tudjanak� fizikai�és� virtuális� számítógépre� operációs� rendszert,� felhasználói� alkalmazásokat� telepíteni,�azokat� frissíteni.� Tudják� a� levelező� programot� beállítani� asztali- és� hordozható�számítógépeken.� Legyenek képesek� az� alapszintű� rendszerfelügyeleti- és� karbantartási�feladatokat� ellátni.� Nem� cél� a� hibakeresési� készségek� kialakítása,� de� jó,� ha� képesek� a�nyilvánvaló�hibákat�felismerni�és�kijavítani.�Tudjanak�biztonsági�programokat�telepíteni,�frissíteni.� Tudják a� felhasználói� adatokat� és� beállításokat� felhőszolgáltatások�használatával�szinkronizálni,�másik�gépre�költöztetni. Legyenek�képesek�a�tanulók�biztonságos�labor- és�eszközhasználatra,�az�elektrosztatikus�védelmi�eszközök�megfelelő�használatára.

15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Számítógép-kezelés�felhasználói�szintű�ismerete.

15.3. Témakörök 15.3.1. Biztonságos�labor- és�eszközhasználat

Számítógép-szerelés�eszközei�és�használatuk. Antisztatikus�eszközök�szabályszerű�használata. Tisztító�anyagok�és�eszközök�megfelelő�használata. Diagnosztikai�eszközök�(multiméter,�tápegység�tesztelő,�kábeltesztelő)�használata.

15.3.2. Számítógép�összeszerelése Számítógép�szakszerű�szétszerelése. Pontos�konfiguráció�meghatározása,�megfelelő�alkatrészek�kiválasztása. Számítógép�szakszerű�összeszerelésének�folyamata. Tápegység�telepítése. Alaplapi�alkatrészek�telepítése,�alaplap�házba�helyezése. Belső�alkatrészek�telepítése,�kábelek�csatlakoztatása. Perifériák�csatlakoztatása,�telepítése,�beállítása.. BIOS�funkciója�és�beállításai. Memóriabővítés�asztali�számítógépben�és�laptopban. Számítógép�alkatrészek�cseréje. Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása. SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása. Laptopok�felhasználó,�illetve�szerviz�által�cserélhető�alkatrészei. Hibakeresési�folyamat�lépései,�kézenfekvő�problémák�kiszűrése. Áramellátás�zavarai,�túlfeszültség�levezető�bekötése. UPS�típusok,�UPS�üzembe�helyezése.

15.3.3. Telepítés�és�konfigurálás Operációs�rendszerek�hardverkövetelményeinek�meghatározása. Operációs�rendszer�hardver�kompatibilitásának�ellenőrzése. Particionálás. Kötetek�formázása.� Operációs�rendszerek�telepítése. Meghajtó�programok�telepítése. Frissítések�és�hibajavító�csomagok�telepítése. Operációs�rendszer�upgrade-je,�felhasználói�adatok�költöztetése. Regisztrációs�adatbázis�biztonsági�mentése,�helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások�és�folyamatok�kezelése,�feladatkezelő�használata. Alkalmazások�telepítése,�eltávolítása. Levelező�program�konfigurálása. Felhasználói�fiókok�kezelése. Virtuális�memória�beállítása. Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta. Területi�és�nyelvi�beállítások. Eseménynapló�ellenőrzése. Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai. Kezelőpult�(MMC)�használata. Biztonsági�másolatok�készítése,�archiválási�típusok. Személyes�tűzfal�beállítása. Antivírus�alkalmazás�telepítése,�frissítése,�vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális�gép�telepítése.

15.3.4. Megelőző�karbantartás Megelőző�karbantartás�jelentősége,�karbantartási�terv. Hardver- és�szoftverkarbantartás�feladatai. Ház�és�a�belső�alkatrészek�szakszerű�tisztítása. Monitorok�szakszerű�tisztítása. Festékszint�ellenőrzése,�toner�és�festékpatron�cseréje. Nyomtatók�és�szkennerek�szakszerű�tisztítása. Alkatrészek�csatlakozásának�ellenőrzése. Számítógépek�működésének�környezeti�feltételei. Operációs�rendszer�frissítése,�javítócsomagok�telepítése. Merevlemez�karbantartása,�lemezellenőrzés,�töredezettség-mentesítés. Helyreállítási�pontok�készítése,�rendszer�visszaállítása�korábbi�időpontra. Felhasználói�adatok�átköltöztetése,�archiválása. Távoli�asztalkapcsolat�és�távsegítség�konfigurálása. Ütemezett�karbantartási�feladatok. Laptopok�és�hordozható�eszközök�szakszerű�tisztítása.

15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógépes�laboratórium

15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11997-16�azonosító�számú

Hálózati�ismeretek�I.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11997-16� azonosító� számú� Hálózati� ismeretek� I.� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Hálózatok�I.

Hálózatok�I.�

gyak

orl

at

FELADATOK Megtervez�és�telepít�egy�otthoni,�ill.�kisvállalati�(SOHO)�hálózatot,�és�csatlakoztatja�az�internethez�

x x

Alapvető�IP-szolgáltatásokat�konfigurál�munkaállomásokon� x VLAN-okkal�rendelkező�kapcsolót�és�kapcsolók�közötti�kommunikációt�konfigurál�

x

VLAN-ok�közötti�forgalomirányítást�konfigurál� x Meghatározott�forgalom�engedélyezésére�vagy�tiltására�szolgáló�hozzáférési�listákat�készít�

x x

Forgalomirányító�eszközökön�irányítási�protokollokat�konfigurál� x LAN�követelményeknek�megfelelő�IP-címzési�sémát�tervez,�alhálózatokat�számol�

x

Ellenőrzi�a�hálózatot�és�az�internet-csatlakoztatást,�elhárítja�a�fellépő�hibákat�

x

Erőforrásokat�(állományokat�és�nyomtatókat)�oszt�meg�több�számítógép�között�

x

Felismeri�és�elhárítja�az�otthoni,�ill.�kisvállalati�hálózatok�biztonsági�veszélyeit�

x x

Ismert�internetes�alkalmazásokat�telepít�és�működésüket�ellenőrzi�

x

Internet�és�szerver�kapcsolatra�szolgáló�hálózati�eszközöket�installál,�konfigurál�és�elvégzi�a�fellépő�hibák�hibaelhárítását�

x

A�működő�hálózat�teljesítményét�monitorozza,�a�hibákat�behatárolja�és�elhárítja�

x x

Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi,�valamint�a�távközlési�szakmára�vonatkozó�előírásokat

x x

SZAKMAI ISMERETEK IPv4�és�IPv6�címek�és�alhálózati�maszkok� x x IPv4-es�és�IPv6-os�alhálózatok� x x Az�Ethernet�hálózat�hozzáférési�rétegének�felépítése� x Helyi�hálózat�tervezése�és�csatlakoztatása�az�internethez� x x Különböző�kábelek�és�csatlakozók�ismerete,�a�csavart�érpáras�kábellel�végzett�szerelési�munka�

x x

A�rétegelt�modell�és�az�egyes�rétegek�protokolljai� x Az�ügyfél-kiszolgáló�viszony�és�a�jellemző�szolgáltatások� x x A�vezetéknélküli�LAN-ok�és�biztonsági�megfontolásai�SOHO�környezetben�

x x

Egy�integrált�vezetéknélküli�hozzáférési�pont�és�ügyfél� x

konfigurálása� Kis�és�közepes�hálózatokban�alkalmazott�kapcsolók�és�forgalomirányítók�konfigurálása�parancssorból

x

Hálózati�címfordítás�működése�és�beállítása�(NAT,�PAT)� x x Az�irányító�protokollok�működése�és�konfigurálása�(pl.�RIP,�OSPF)

x x

Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�(pl.�RIP)� x x Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�(pl.�OSPF� x x Hálózati�veszélyek�és�támadási�módszerek� x Hozzáférési�listák�(normál,�kiterjesztett,�nevesített)� x Helyettesítő�maszk� x VLAN-ok�és�trunk�kapcsolatokVLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�

x

Tűzfalak�és�egyéb�biztonsági�eszközök� x Angol�nyelvű�szakmai�szövegek�értelmezése�és�felhasználása� x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Bináris�számrendszer�használata� x x IP-címzés� x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás� x Megbízhatóság� x x Önállóság x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Együttműködés x Kezdeményezőkészség x x Prezentációs�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Hibakeresés�(diagnosztizálás) x Problémamegoldás,�hibaelhárítás x

16. Hálózatok�I.�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�Hálózatok�I.�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a� tanulók tisztában�legyenek�az�alapvető�hálózati�fogalmakkal,�protokollokkal�és�technológiákkal,�rendelkezzenek�egy�kisvállalati�LAN� és� WAN� hálózat� tervezéséhez,� megvalósításához� és� a� hálózatfelügyelethez�szükséges� elméleti� háttérrel.� Továbbá� ismerjék� az� otthoni,� kis- és� közepes� vállalati�hálózatokra,� és� az� internet� szolgáltatásokra� fókuszálva� a� hálózatokban� szükséges�eszközök�és�alkalmazások� telepítésének,�üzemeltetésének,�valamint�a�hálózati�biztonság�és�hibaelhárítás�elméleti�alapjait.�A�Hálózatok�I.�tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�gyakorlat� tantárgy� elsajátításához.� A� tantárgy� további� célja,� az� elméleti� szakmai�

ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a� kapcsolódó� ipari� minősítés� megszerzésére� is�felkészítse�a�tanulókat.

16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak 10815-16�Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy

Munka�és�környezetvédelmi�alapismeretek Bináris�és�hexadecimális�számrendszer Személyi�számítógépek�felépítése� Operációs�rendszerek Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Hálózati�topológiák Levelezési�protokollok Adatok�szinkronizációja,�felhő�szolgáltatások Fájlmegosztás,�fájlok�és�mappák�fájlrendszer�szintű�védelme Tűzfalak�feladata,�típusai IT�eszközök�fizikai�védelme

16.3. Témakörök

16.3.1. Hálózati�infrastruktúra,�hálózati�operációs�rendszerek A�vállalatok�hálózati�infrastruktúrájának�megismerése A�hálózat�elemei Csatlakozás�az�internethez Hálózati�operációs�rendszerek�feladata Hálózati�operációs�rendszerek�elérése Kapcsolók�hálózati�operációs�rendszerének�alap�konfigurációja Eszközök�IP�címzése,�bevezetés Kapcsolatok�alapszíntű�ellenőrzése�helyi�hálózatban

16.3.2. Fizikai�és�adatkapcsolati�réteg�feladatai,�Ethernet�protokoll Topológiák Adatok�fizikai�közegen�történő�átvitelének�szabályai Kommunikációs szabályok Kommunikációs�protokollok� Szabványügyi�szervezetek�ismerete OSI�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe TCP/IP�modell�jelentősége,�rétegei,�szerepe Adatbeágyazás�fogalma�és�menete Ethernet�technológia�működése�és�jellemzői Ethernet�keret�felépítése,�tulajdonságai Hálózati�vezetékes�átviteli�közegek�jellemzői�(rézkábelek,�optikai�kábelek) Vezeték�nélküli�átvitel�típusai MAC�cím�jelentősége,�felépítése ARP�protokoll�feladata�és�működése Kapcsoló�felépítése,�feladatai,�működése Kapcsoló�MAC-címtábla�felépítése

16.3.3. Hálózati�és�a�szállítási�réteg�feladatai,�protokolljai IP�protokoll�jellemzői Összeköttetés�mentes�csomagtovábbítás Az�IPv4�és�az�IPv6�csomag�felépítése,�fejléce�és�mezői

A�forgalomirányító�felépítése,�feladatai,�működése A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamata Irányító�tábla�felépítése Szállítási�rétegbeli�protokollok�(TCP�és�UDP)�bemutatása A�TCP�kommunikáció Az�UDP�kommunikáció

16.3.4. IPv4�és�IPv6�címzési�struktúra,�alhálózatok IPv4�címzési�struktúra IPv4�alhálózati�maszk IPv4�cím�dinamikus�és�statikus�hozzárendelése�egy�állomáshoz IPv4�címek�típusai�(nyilvános�és�privát),�osztályok IPv6�címzés IPv6�címek�típusai Alapértelmezett�átjáró�fogalma,�feladata IPv4�hálózat�alhálózatokra�bontása Változó�méretű�alhálózatok Strukturált�címzési�tervezés Alhálózatok�kialakítása�IPv6�alhálózatban Kapcsolatok�ellenőrzése

16.3.5. Alkalmazási�réteg�protokolljai,�hálózatbiztonság Egyenrangú�hálózatok Kliens�szerver�szolgáltatások Alkalmazási� rétegbeli� protokollok� (HTTP,� HTTPS,� IMAP,� POP3,� SMTP,� DHCP,�DNS, FTP)�bemutatása Hálózati�támadások�bemutatása,�védelmi�beállítások,�SSH�protokoll Biztonsági�mentés�jelentősége Tűzfalak�szerepe�egy�hálózatban Hálózati�teljesítmény�ellenőrzése,�tesztelése,�elemzése

16.3.6. Kapcsolt�helyi�hálózatok�és�VLAN-ok A�kapcsoló�MAC-címtáblája,�felépítése,�feladata Ütközési- és�szórási�tartományok Kapcsoló�rendszerindítási�folyamata Kapcsolók�védelme,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsoló�biztonságos�távoli�elérése Hálózatelérési�rétegbeli�hibák�elhárítása VLAN-ok feladata, szerepe VLAN-ok megvalósítása VLAN�trönkök�jelentősége VLAN�hibakeresés� VLAN�biztonság�és�tervezés

16.3.7. Forgalomirányítási�ismeretek A�forgalomirányító�működése,�forgalomirányítási�döntések Az�útvonalak�meghatározásának�menete IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése Közvetlenül�csatlakozó�útvonalak�irányítótáblába�kerülése�és�szerepe VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�konfigurálása

VLAN-ok�közötti�forgalomirányítás�hibaelhárítása 3.�rétegbeli�kapcsolás�feladata,�szerepe Statikus�forgalomirányítás�megvalósítása,�konfigurálása Alapértelmezett�útvonal�szerepe�és�konfigurálása Összevont�és�lebegő�statikus�útvonalak�fogalma�és�feladata Dinamikus�forgalomirányító�protokollok�típusai,�működési�elvük Távolságvektor�alapú�forgalomirányítás�működése�(RIP,�RIPv2,�RIPng) Kapcsolatállapot�alapú�forgalomirányítás�működése� Egyterületű�OSPFv2�és�OSPFv3�tulajdonságai�és�konfigurációja Forgalomirányítási�hibaelhárítás

16.3.8. A�biztonságos�hálózat,�forgalomszűrés A�hozzáférési�lista�(ACL)�célja Az�ACL�működése Normál�IPv4�ACL-ek szerepe Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe ACL-ek�tervezése,�létrehozása ACL-ek�konfigurálása IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�létrehozása,�konfigurálása IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás

16.3.9. IP�szolgáltatások DHCP�v4�működése DHCPv4�szerver�és�kliens�konfigurálása DHCPv4�hibaelhárítás DHCP�v6�működése,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT)�jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása NAT�hibaelhárítás

16.4. A�képzés javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív� tábla,�számítógép,�projektor)�felszerelt�és� internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.

16.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

17. Hálózatok�I.�gyakorlat�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� Hálózatok� I.� gyakorlat� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók a� Hálózatok� I.�tantárgy� keretein� belül� tanult� elméleti� ismereteket� a� gyakorlatban� alkalmazzák,� egy�kisvállalati� LAN� és� WAN� hálózat� tervezését,� megvalósítását� és� hálózatfelügyeletét� el�tudják� látni.� Képesek� legyenek� az� otthoni,� kis- és� közepes� vállalati� hálózatokban�szükséges� eszközök� és� alkalmazások� telepítésére,� üzemeltetésére,� konfigurálására� és�hibaelhárítására,�valamint�a�hálózati�biztonság�a�kialakítására.�A�Hálózatok I. gyakorlat tantárgy�támogatást�nyújt�a�Hálózatok�I.�tantárgy�megértéséhez.�A�tantárgy�további�célja,�az�gyakorlati�szakmai�ismeretek�elsajátítása�mellett�az,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.

17.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak 10815-16�Információtechnológiai�alapok�szakmai�követelménymodul�IT�alapok�tantárgy

Biztonságos�labor�és�eszközhasználat Számítógép�alkatrészek�cseréje� Számítógép�hálózatra�csatlakoztatása,�IP�cím�beállítása� SOHO�útválasztó�hálózatra�csatlakoztatása� Hálózati�eszközök,�hálózati�kártya�feladata�és�beállításai Illesztőprogramok�frissítése,�eszközkezelő�használta Rendszer�erőforrásainak�monitorozása,�szolgáltatások�beállításai

17.3. Témakörök

17.3.1. Csatlakozás�egy�hálózathoz,�a�kapcsoló�alap�konfigurációja Hálózati�eszközök�és�hálózati�átviteli�közegek�megválasztása Topológia�ábrák�értelmezése Csatlakozás�az�internethez Hálózati� operációs� rendszerek� helye,� elérésének� módjai� és� lehetőségei� (konzol,�telnet, SSH) Terminál�emulációs�programok�használata Hálózati�operációs�rendszer�konfigurációs�parancsainak�felépítése,�súgója Kapcsoló�alapvető�konfigurálása Kapcsolóhoz�való�hozzáférés�korlátozása Kapcsoló�konfigurálásának�mentése Végberendezések�automatikus�és�manuális�IP�beállítása A�kapcsoló�felügyeleti�IP�címének�konfigurálása Kapcsolatok,�hálózati�összeköttetések�ellenőrzése�(ping,�tracert)

17.3.2. Vezetékes�és�vezeték�nélküli�kapcsolódás�helyi�hálózathoz Az�OSI�és�TCP/IP�modellek�rétegeihez�kapcsolódó�protokoll�adategységek�(PDU-k) elemzése� Adatbeágyazás�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel MAC-cím� és� IP-cím� használata,� azonos� hálózaton� található� eszközök�kommunikációja A� megfelelő� hálózati� átviteli� közeg� kiválasztása� és� egy� végberendezés�csatlakoztatása�egy�hálózathoz�

Kereszt- és�egyeneskötésű�Ethernet�kábel�készítése Kábelek�tesztelése Kapcsolódás�vezetékes�LAN-hoz Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Ethernet MAC-címek�megjelenítése,�elemzése Címmeghatározó� protokoll� (ARP)�működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel ARP�tábla�feladata�és�felépítése ARP�problémák�elhárítása Kapcsoló�MAC-címtábla�megtekintése 3.�rétegbeli�kapcsolás Kapcsolódás�vezeték�nélküli�LAN-hoz SOHO�router�vezeték�nélküli�hozzáférés�konfigurálása Vezeték�nélküli�biztonság Vezeték�nélküli�kliens�konfigurálása Hálózati�kártya�információinak�megtekintése

17.3.3. Forgalomirányítási�alapok,�adatfolyam�kezelés IPv4� és� IPv6� csomag� működésének� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel Állomás�csomagtovábbítási�döntései Állomás�IPv4�és�IPv6�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése Forgalomirányító�csomagtovábbítási�döntései Forgalomirányító�irányítótáblájának�megjelenítése,�elemzése A�forgalomirányító�felépítése,�memóriák�tartalmának�megjelenítése A forgalomirányító�összetevőinek�azonosítása Csatlakozás�a�forgalomirányítóhoz A�forgalomirányító�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Forgalomirányító�kezdeti�konfigurálása Állomás�és�kapcsoló�alapértelmezett�átjárójának�beállítása Forgalomirányítási�problémák�hibaelhárítása Alkalmazások�közötti�megbízható�átvitel,�szegmensek�nyomon�követése Megérkezett� adatok� nyugtázásának� elemzése� adatforgalom� elfogására� alkalmas�szoftverrel TCP� és� UDP� szegmens� fejlécének� összehasonlítása� és� elemzése� adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel Portszámok�szerepének�megismerése TCP� kapcsolatok� létrehozásának� és� lezárásának� elemzése� adatforgalom� elfogására�alkalmas szoftverrel TCP�háromfázisú�kézfogás�elemzése UDP�szerverfolyamatok�vizsgálata

17.3.4. IP-címzés�a�gyakorlatban Számrendszerek�közötti�átváltások IPv4�egyedi,�szórásos�és�csoportcímzés�vizsgálata IPv4�címek�azonosítása�és�osztályozása IPv6�címek�ábrázolása,�rövidítése Globális�egyedi�IPv6�cím�statikus�konfigurálása Globális�egyedi�IPv6�cím�dinamikus�konfigurációja�SLAAC�használatával Globális�egyedi�IPv6�cím�dinamikus�konfigurációja�DHCPv6�használatával

EUI-64�módszer�használata Dinamikus�és�statikus�link-local�címek IP�konfiguráció�ellenőrzése Kapcsolatok�ellenőrzése�(ICMPv4�és�ICMPv6),�hibaelhárítás Címzési�terv�készítése�IPv4�és�IPv6�hálózatokban Alhálózatok�használata,�konfigurálás Alhálózatok�kialakítása Alhálózat�kalkulátor�használata Változó�hosszúságú�alhálózati�maszk�(VLSM)�a�gyakorlatban

17.3.5. Szerver-kliens�kapcsolódás,�hálózatbiztonság Peer-to-peer�alkalmazások�használata,�fájlmegosztó�protokollok Web�és�e-mail�szolgáltatások�konfigurálása,�hálózati�kommunikáció�elemzése DNS�kérés�megfigyelése FTP�parancssori�és�böngészőben�történő�használata Hálózati�forgalom�elemzése,�protokoll�elemzés�kis�hálózatban Biztonsági�fenyegetések�azonosítása Támadás�típusok�felismerése Biztonsági�mentések�készítése,�visszaállítása,�frissítés�és�hibajavítás Naplózás Eszközök�konfigurálása,�biztonsági�beállítások SSH�engedélyezése�és�konfigurálása Telnet�és�SSH�kapcsolat�vizsgálata�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel A�hálózat�alapállapotának,�viszonyítási�állapotának�meghatározása Kapcsolatok�és�konfigurációk�ellenőrzése

17.3.6. Kapcsolás�folyamata�és�a�VLAN-ok�használata Kapcsoló�MAC-címtáblájának�felépítési�folyamata,�elemzése Ütközési�és�szórási�tartományok�felosztása�hálózati�eszközök�segítségével Kapcsoló�rendszerindítási�folyamatának�megtekintése Kapcsolók�LED�jelzőfényeinek�értelmezése Kapcsolók�védelme,�portjainak�beállítása,�portbiztonság�konfigurálása Kapcsolási�problémák�felismerése�és�hibaelhárítás Kapcsolók�felügyeletének�megvalósítása SSH�kapcsolat�beállítása�és�ellenőrzése Biztonsági�támadások�elleni�védelem�lehetőségei Portbiztonság�beállítása,�ellenőrzése�és�hibaelhárítás VLAN�ID,�Ethernet�keret�elemzése�adatforgalom�elfogására�alkalmas�szoftverrel VLAN-ok�létrehozása,�törlése�és�ellenőrzése�egy�kapcsolón Kapcsoló�portok�VLAN-okhoz�rendelése�és�ellenőrzése Trönk�kapcsolatok�konfigurálása Trönk�beállítások�ellenőrzése VLAN�Trunking�Protokoll�(VTP)�használata�és�konfigurálása VLAN-ok�és�trönk�kapcsolatok�hibaelhárítása VLAN�biztonság�megvalósítása

17.3.7. Statikus�és�dinamikus�forgalomirányítás Hálózati�címzés�dokumentálása,�topológia�diagram�készítése Loopback�interfész�használata�teszteléshez�és�menedzseléshez Forgalomirányító�interfészek�IPv6�IP-címmel�konfigurálása�és�ellenőrzése

IPv4�és�IPv6�forgalomirányító�tábla�elemzése� VLAN-ok�közötti�hagyományos�forgalomirányítás�megvalósítása� VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� „router-on-a-stick”�forgalomirányítóval,�alinterfészek�konfigurálása�és�ellenőrzése VLAN-ok� közötti� forgalomirányítás� megvalósítása� többrétegű� kapcsolóval� és�hibaelhárítás VLAN�hibakeresés�és�hibajavítás IPv4� hagyományos,� alapértelmezett,� összevont� és� lebegő� statikus� útvonalak�konfigurálása� Következő� ugrás� címével� és� kimenő� interfésszel� megadott� statikus� útvonalak�konfigurálása IPv6�statikus�útvonal�létrehozása�és�ellenőrzése IPv4�alapértelmezett�útvonalak�létrehozása�és�ellenőrzése VLSM�címzési�terv�készítése IPv4�és�IPv6�hálózati�címek�meghatározása,�konfigurálása,�ellenőrzése Statikus�útvonalak�hibaelhárítás RIP,�RIPv2�és�RIPng�konfigurációja�és�beállításainak�vizsgálata Passzív�interfészek�konfigurálása Hálózati�konvergencia�vizsgálata OSPF�csomagtípusok�azonosítása,�helló�csomagok OSPFv2�és�OSPFv3�konfigurálása�és�ellenőrzése Passzív�interfészek�szerepe�és�konfigurálása Dinamikus�forgalomirányítás�hibaelhárítás

17.3.8. A�biztonságos�hálózat�kialakítása,�forgalomszűrés Helyettesítő�maszkok�és�kulcsszavak�használata ACL-ek�elhelyezésének�tervezése Normál�IPv4�hozzáférési�lista�(ACL)�konfigurálása�és�ellenőrzése Kiterjesztett IPv4 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése� IPv4 ACL-ek�alkalmazása�interfészen ACL-ek�módosítása ACL�statisztikák�elemzése�és�jelentősége A�VTY�vonalak�védelmének�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv4 ACL-ek�hibaelhárítása IPv6 ACL-ek�konfigurálása�és�ellenőrzése IPv6 ACL-ek�alkalmazása�interfészen IPv6 ACL-ek�hibaelhárítás

17.3.9. IP�szolgáltatások�a�gyakorlatban DHCP�v4�szerver�alapbeállításainak�megadása DHCPv4�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv4�konfigurálása�több�LAN�számára DHCPv4�beállításainak�ellenőrzése,�hibaelhárítás DHCPv6�SLAAC,�állapotmentes�és�állapottartó�DHCPv6�szerver�konfigurálása DHCPv6�kliens�(végberendezés�és�forgalomirányító)�konfigurálása DHCPv6�hibaelhárítás IPv4�hálózati�címfordítás�(NAT)�jellemzői,�típusai,�előnyei Statikus�és�dinamikus�NAT,�valamint�PAT�konfigurálása�és�ellenőrzése NAT�hibaelhárítás

17.3.10. Komplex�hálózat�tervezése,�kialakítása A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként� a� tanulók� összetettebb� hálózat� megtervezését,� kiépítését� és�konfigurálását�végezzék�el.

17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az� Informatikai� rendszerüzemeltető� szakmai� és� vizsgakövetelményeiben� meghatározott�eszköz- és�felszerelésjegyzék�szerint�kialakított�hálózati�labor.

17.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11625-16�azonosító�számú

Programozás�és�adatbázis-kezelés

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11625-16� azonosító� számú� Programozás� és� adatbázis-kezelés� megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Programozás

Programozás�

gyak

orl

at

FELADATOK Programot�készít�vezérlési�szerkezetek�felhasználásával X X Szoftverfejlesztő�alkalmazásokat�telepít,�használ X Objektum�orientált�programozási�nyelven�alkalmazást�készít X X Az objektum orientált�alapelveket�betartva�készít�alkalmazást X X Beépített�osztályokat�használ X X Saját�osztályokat�készít,�használ X Konzol�alkalmazást�készít X Feladatspecifikációt�értelmez X X Kivételeket�kezel X Hibakeresési�technikákat�alkalmaz X X Állományokat�kezel X X Vékony�és�vastag�kliensalkalmazást�fejleszt X X Weblapot�készít�a�legújabb�szabványok�szerint X X Programozási�feladatot�végez�webes�feladatok�megoldására X X Adatbázis-kezelő�rendszert�telepít,�használ X X Kisebb�adatbázist�tervez,�készít,�kezel X X SQL�nyelvű�parancsokat�készít,�futtat X X Verziókezelő�rendszert�telepít,�használ X Kódolási�konvenciókat�betart X X A�tiszta�kód�alapelveit�alkalmazva�fejleszt X X Csoportban�alkalmazást�fejleszt,�tesztel X X Munkájában�az irodai szoftvercsomagot komplexen alkalmazza X Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez� X X Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat

X X

SZAKMAI ISMERETEK Algoritmizálási�ismeretek X X Programozási�ismeretek X X Egyszerű�és�összetett�adatszerkezetek X X Generikus�adattípusok X Kifejezések,�műveletek,�precedenciák X X Objektum�orientált�programozási�alapismeretek X X Kivételkezelés X X Állománykezelési�ismeretek X X HTML5, CSS3, JSON, XML, XAML alapismeretek X X Adatbázis�tervezési�alapismeretek X X Adatbázis-kezelési�alapismeretek X X

SQL nyelvi alapismeretek X X Tesztelési�alapismeretek X X Verziókezelő�rendszerek X X Kódolási�konvenciók X X Tiszta�kód�alapelvei X X Irodai szoftvercsomag�integrált�alkalmazása X Angol�nyelvű�szakmai�szövegek�értelmezése�és�felhasználása X X Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások X X

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Aritmetikai�és�logikai�műveletek�alkalmazása X X Programozási�tételek�alkalmazása X X Elemi�algoritmusok�és�adatszerkezetek�alkalmazása X X Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése X X

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás X X Döntésképesség X X Fejlődőképesség,�önfejlesztés X

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség X Kezdeményezőkészség X X Segítőkészség X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás X X Kreativitás,�ötletgazdaság X X Problémamegoldás,�hibaelhárítás X X

18. Programozás�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

18.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� elméleti� ismereteknek� az� átadása, valamint�az�ezekhez�tartozó�készségeknek�a�fejlesztése,�amelyek�képessé�teszik�a�tanulót�egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a� megvalósításhoz� szükséges� algoritmus�elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és� adatszerkezetek� kiválasztására.� A� tantárgy oktatásának�fontos�feladata�az�is,�hogy�a�tanuló�problémamegoldó�készségét�fejlessze.�A�tantárgy�további�célja,�hogy�a�kapcsolódó�ipari�minősítések�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat.�� A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány�kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási�nyelvek�körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet�létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A�fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek� a�későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem zárja�ki,� hogy� a� szaktanár� az�

előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)

18.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása

18.3. Témakörök 18.3.1. Bevezetés�a�programozásba

A�bevezetés�a�programozásba�és�a�vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�gyakorlati�témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció� erősítése� a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek�direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem�egy�olyan�közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek meg olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó�eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - legalább� három� eszköz� bemutatása,� a� kiválasztott� eszközökkel� egyszerűbb�feladatok,�problémák�megoldásának�szemléltetése - legalább� három� kódolás� oktatását� célzó� portál� áttekintése,� egy-két� rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�valamelyik�kiválasztott�portálon. Javasolt�eszközök�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�eszközökkel): - Scratch - Kodu - Minecraft - Lego�vagy�más�hasonló�oktatórobot - Arduino Javasolt�oktatási�portálok�(a�kör�tetszőlegesen�bővíthető�hasonló�célú�portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - Khan Academy - Udacity A� témakör�második� részében� valamelyik�kiválasztott� eszközzel�néhány� egyszerűbb�probléma,�feladat�közös,�játékos�formában�történő�megoldására�kerül�sor.

18.3.2. Weboldalak�kódolása A� témakör� célja,� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek� a� weboldalak� felépítésével,� a�HTML5�és�a�CSS3�alapjaival,�a�JavaScript�szerepével,�megértsék�a� stíluslapokat�és�JavaScriptet� használó� HTML� oldalak működése� mögötti� logikát.� (A� JavaScripttel�történő�magasabb�szintű�ismeretek�megszerzése�későbbi�témakör�feladata.) A� weboldalak� kódolása� elméleti� órák� keretében� a� tanulók� megszerzik� azokat� az�elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek

- meglévő� weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosításokat�elvégezni; - önállóan� létre� tudnak� hozni� egyszerűbb� weboldalakat,� stílusok� és� stíluslapok�segítségével� el� tudják� végezni� a� formázásukat,� valamint� be� tudnak� illeszteni� és� fel�tudnak�használni�kész�JavaScript�kódot.� A� tanulók� megismerkednek� továbbá� a� magas� szintű� felhasználói� élményt� nyújtó�weboldalak� kialakításának� alapelveivel,� a� készítéshez� használható� népszerű�keretrendszerekkel. A�témakörön belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�HTML�szabványok�rövid�ismertetése,� - a�HTML5�oldalakat�leíró�nyelv�fontosabb�strukturális�és�formai�elemei�(tagek),�valamint� az� elemekhez� tartozó� fontosabb� attribútumok:� megjegyzés,� �DOCTYPE,�html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section, nav, a, img - Stílusok�és�stíluslapok�(CSS)�szerepe,�a�CSS3�leírók�szintaxisa. - CSS3�szelektorok:�elem,�id,�class�és�csoport. - CSS3� jellemzők:� color,� opacity,� background-color, background-image, background-repeat, background-position, background-attachment, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align, text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-decoration, list-style*, cursor. (a *-gal� jelölt� eleme� több� jellemzőt�jeleznek, pl. margin-left, margin-right stb.) - Böngészőprogramok� beépített� fejlesztő� eszközeinek� vagy� más� hasonló� célú�beépülő�eszköznek�(pl.�Chrome�DevTools,�Firebug)�a�bemutatása - A�keretrendszerek�és�a�felhasználásukkal�járó�előnyök�bemutatása.�A�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�elemeinek�és�lehetőségeinek�bemutatása. - A� reszponzív�weboldal� kialakítás� jelentősége� és� alapelvei.�A� Bootstrap� vagy�más� hasonló� keretrendszer� segítségével� kialakított� reszponzív� weboldalszerkesztés�bemutatása. - JavaScript� kód� beágyazása� weboldalba,� „Hello� World”� alkalmazás� készítése�alert�függvény�segítségével - külön�fájlban�elhelyezett�JavaScript�kód�csatolása�a�weboldalhoz mások� által� elkészített� JavaScript� kód� és� stíluslapok� felhasználása� módja� (például�animált�megjelenítések�megvalósítására).

18.3.3. JavaScript A� témakör� legfontosabb� feladata,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� JavaScript�nyelv� szintaktikai� elemeivel,� az� esemény� vezérelt� webprogramozás� alapjaival� és� a�fejlesztés�megkönnyítő�és�felgyorsító�keretrendszerekkel.� A� tanulók� JavaScript� témakör� során� megszerzik� azokat� az� elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során�interaktív� weboldalak� és� egyszerűbb� webes� alkalmazások� létrehozására� JavaScript�segítségével. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - JavaScript�kód�futtatása�konzolon - elemi�és�összetett�adattípusok�a�JavaScriptben,�értékadás,�aritmetikai�és�logikai�műveletek,�kifejezések�kiértékelése - függvények

- objektumok� webes� környezetben,� tulajdonságok� és� metódusok,� DOM�(Document Object Model), node-ok� (csomópontok),� element� (elem),� attribute�(tulajdonság)�és�text�(szöveg)�node-ok - elemek�elérése,�módosítása�és�létrehozása - események� és� eseményfigyelő� eljárások� (onClick,� onLoad,� onBlur,� onFocus�események) - űrlapelemek� (form,� input,� select,� option,� textarea,� label)� elhelyezése�weboldalakon,�és�azok�interaktív�kezelése - hibakeresés�a�JavaScript�kódban,�a�kód�tesztelése. - a�jQuery�JavaScript�könyvtár�rövid�bemutatása A� fejlesztés� hatékonyságát� növelő� JavaScript� keretrendszerek� rövid� bemutatása�(Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)

18.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A� témakör� célja� egy� objektumorientált� programozási� nyelv� alapjainak� letétele,� a�kiválasztott�fejlesztési�környezet�megismerése.� A�Java�vagy�C��nyelv�alapjai�elméleti�órák�keretében�a�tanulók�megszerzik�azokat�az�elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� a� kapcsolódó� gyakorlati� órákon� képesek�lesznek: - az�integrált�fejlesztői�környezet�használatára - konzolos� vagy� grafikus� környezetben� futó� egyszerűbb� alkalmazások�létrehozására� egyszerű� adattípusok,� változók,� kifejezések� és� vezérlési� szerkezetek�alkalmazásával - szöveges�fájlban�található�adatok�beolvasására�és�feldolgozására A�témakörön belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - a�Java�vagy�C��fejlesztési�környezet�(IDE)�bemutatása - a� programkészítés� lépéseinek� áttekintése:� feladat� kitűzése,� specifikáció,�algoritmuskészítés,�kódolás,�tesztelés,�dokumentálás.� - a�számítógépes�program�fogalma,�elemei,�a�programozás�szintjei.� - változók,� kifejezések� fogalma,� jellemzői,� változók� deklarálása� és� definiálása,�az�azonosító�megválasztásának�javasolt�gyakorlata�a�tiszta�kód�alapelvei�szerint - elemi� adattípusok:� egész,� valós,� logikai,� karakter,� felsorolt� adattípusok�jellemzői,�típuskonverzió. - összetett� adattípusok:� karakterláncok,� tömbök� (vektorok� és� mátrixok),�struktúrák�(rekordok),�lista�(szótár),�halmaz - értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek,� kifejezések� kiértékelésének�szabályai. - vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció) - a�hibakeresés�és�tesztelés�alapjai. Az� ismeretek� elsajátítását� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az� alább� felsorolt� ismeretelemek� mindegyike� egy� megoldandó� probléma�eszközeként� kerül� elő,� nem� a� leírásnak� megfelelő� lineáris� sorban� haladva.� Az�algoritmus� leírásnál� nem� szükséges� ragaszkodni� a� klasszikus� és� formális� leíró�eszközökhöz� (folyamatábra,� pszeudokód� stb.),� helyette� hétköznapi� nyelven�megfogalmazva,� alapvető� fogalmakkal� operálva� (pl.� ismételd� minden� elemre:...)� a�tanulók� számára� is� jobban� érthető� formát� kapunk.� A� témakör� végén� egy� rövid�összefoglalásban� a� programok� készítésében� előkerült,� felhasznált� fogalmak�rendszerezése�történhet.�Nem�probléma,�ha�a�felsoroltak�közül�nem�minden�fogalom�kerül� elő,� mivel� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� azok� bevezetésére,�felhasználására.

Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�

18.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A� témakör� feladata,� hogy� egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő�programozási� típusfeladatokat� bemutassa.� A� feladatmegoldás� közben� a� korábban�tárgyalt� adattípusok� és� vezérlési� szerkezetek� használata� mellett� sor� kerül� a�függvények�bevezetésére,�azok�célszerű�használatának�bemutatására. A� tanulók� a� programozási� típusfeladatok� témakör� során� megszerzik� azokat� az�elméleti� ismereteket,�melyek�segítségével� képesek� lesznek�a� kapcsolódó� gyakorlati�témakör� során� elkészíteni� a� típusfeladatok� megoldására� szolgáló� strukturált,�függvényeket�is�tartalmazó�programokat. A� témakör� másik� célja,� hogy� a� tanulók� megismerkedjenek� a� szoftverfejlesztés�korszerű� technikáival,� ezen� belül� is� elsősorban� az� objektum� orientált� programozás�(OOP)� alapelveivel.� Nem� cél,� hogy� a� tanulók� emelt� szintű� elméleti� megalapozást�kapjanak, viszont� lényeges,� hogy� megértsék� az� objektum� orientált� programozás�szemléletét� és� logikáját,� valamint� maguk� is� lássák� az� OOP� technika� előnyeit.� A�témakör�további�célja,�hogy�megalapozza�az�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazások�készítését. A� tanulók� a� haladó� szintű� programozás� Java� vagy� C�� nyelven� témakör� során�megszerzik� azokat� az� elméleti� ismereteket,�melyek� segítségével� képesek� lesznek� a�kapcsolódó� gyakorlati� témakör� során� OOP� elveket� követő� és� eseményvezérelt�grafikus�programok�létrehozására. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - függvény�fogalma,�hívása� - paraméterek�fajtái,�paraméterátadás�módszerei,�paraméterátadás�folyamata - visszatérési�érték�meghatározása - függvény�definiálása�a�tiszta�kód�alapvető�szabályainak�betartásával - program�fejlesztése�iteratív�módszerrel - programozási� típusfeladatok� tárgyalása:� összegzés,� megszámlálás,� eldöntés,�szélsőérték�keresés,�kiválasztás,�kiválogatás;�lineáris�keresés - a�programozási�módszerek�áttekintése - az� objektum� fogalma� a� hétköznapi� életben� és� az� OOP� környezetben,� a� két�„világ”�kapcsolata - az�osztályok�fogalma�és�szerepe - meglévő�osztályok�használata - tagtípusok:� mezők,� konstansok,� jellemzők,� metódusok,� események,�konstruktor, destruktor - objektum�létrehozása�osztályok�példányosításával - az� OOP� fontosabb� jellemzőinek� és� fogalmainak� rövid� áttekintése�(egységbezárás,�öröklés,�polimorfizmus,�interface) - az�objektum�orientált�tervezés�(OOD)�alapjai - kivételkezelés - hibakeresés�és�naplózás - tesztelés�(ismételhetőség,�izoláció,�automatizálhatóság) - a� grafikus� felhasználói� felület� tervezésének� alapvető� szempontjai;� grafikus�felületet�megvalósító�technológiák;�statikus�és�reszponzív�felület�készítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények - vezérlők�csoportosítása,�ablakok,�dialógusablakok - vezérlők:�címke,�beviteli�mező,�lista,�legördülő�lista,�parancsgomb,�opciógomb,�kapcsolókeret

- vezérlők� jellemzői,�metódusai�és�eseményei,�vezérlők� létrehozása� tervezési� is�futási�időben - felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - esemény,�eseménykezelő,�delegált�fogalma,�kapcsolatuk - ábrák�(rajzok)�megjelenítését�támogató�osztályok,�gyűjtemények Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�

18.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A� témakör� feladata,� hogy� elméleti� alapozást� nyújtson� az� adatbázis-kezelő�alkalmazások� készítéséhez.� Ennek� keretében� elsősorban� az� adatbázisok�alkalmazásból� történő� elérésének,� lekérdezésének� és� manipulálásának� technikájára�koncentrál.� Kiemelt� jelentőségű� az� SQL� lekérdező� nyelv� hatékony� használatának�bemutatása.� A� saját� adatbázisok� létrehozásának� kapcsán� a� témakör� áttekinti� a�legfontosabb�tervezési�alapelveket,�de�azt�csak�a�praktikum�szintjén,�a�gyakorlatban�közvetlenül�nem�alkalmazható�ismeretek�mellőzésével. A� tanulók� az� adatbázis-kezelő� alkalmazások� készítése� témakör� során� megszerzik�azokat� az� elméleti� ismereteket,� melyek� segítségével� képesek� lesznek� a� kapcsolódó�gyakorlati� témakör� során� egyszerű� grafikus� felületű� asztali,� illetve� webes� felületű�adatbázis-kezelő�alkalmazást�készíteni. A�témakörön�belül�az�alábbi�ismeretek�kerülnek�tárgyalásra: - relációs� adatbázisokkal� kapcsolatos� fogalmak� (elsődleges� kulcsok,�idegenkulcsok,�indexek,�mezők,�rekordok,�adatintegritás,�adatbázis�séma) - fontosabb�mezőtípusok�és�tulajdonságaik - adatmanipulációs� (DML)� SQL� utasítások� (SELECT,� INSERT,� UPDATE,�DELETE) - adatdefiníciós�(DDL)�SQL�utasítások�(CREATE,�ALTER,�DROP) - SQL�utasítások�elemei:�záradékok,�módosítók,�függvények - kifejezések,�számított�mezők�SQL�utasításokban - adatbázis�elérése,�adatbázis-kezelésre�szolgáló�osztályok�Java�vagy�C��nyelven - szerver�oldali�script�nyelvek�rövid�bemutatása - egyszerű� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósítása� példaként� a� kiválasztott�szerver oldali script nyelven - Ajax alapok: egyszerű� webes� adatbázis-kezelési� feladat� megvalósításának�bemutatása�Ajax�segítségével Választható�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLLite Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP

18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) IKT�eszközökkel�(aktív tábla,� számítógép,�projektor)� felszerelt�és�internet�hozzáféréssel�rendelkező�tanterem.

18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

19. Programozás�gyakorlat�tantárgy 0�óra/- óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�az�52�481�02�Irodai�informatikus�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

19.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� a� gyakorlati� készségeknek� a� fejlesztése,�amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� egyszerűbb� alkalmazás� programozására,� a�megvalósításhoz� szükséges� algoritmus� elkészítésre,� a� szükséges� adattípusok� és�adatszerkezetek� kiválasztására.� Az� elkészített� programok� segítségével� más� műveltségi�területek� problémái� tanulmányozhatók,� illetve� különböző� jelenségek� szimulálhatók.� A�tantárgy� további� célja,� az� gyakorlati� szakmai� ismeretek� elsajátítása� mellett� az,� hogy� a�kapcsolódó�ipari�minősítés�megszerzésére�is�felkészítse�a�tanulókat. A�programozás�és� a�programozás� gyakorlat� esetében�a� kerettanterv�néhány� kiválasztott�programnyelvre�szűkíti�az�elméleti�és�gyakorlati�órákon�oktatandó�programozási�nyelvek�körét.�A�szoftverfejlesztésben�meghatározó�szerepet�játszó�hazai�cégek�szakvéleményét�is�kikérve�a�JavaScript,�a�Java�és�a�C��nyelvek�lettek�kijelölve.�Természetesen�nagyon�sok�hasonló,�a�későbbi�szakmai�továbbfejlődést�is�megalapozó�kiváló�programozási�környezet�létezik,�amelyek�hasonlóan� jó�alternatívát�jelentenének.�A fenti�programozási�nyelvek�a�kerettanterv�készítésekor�a�legszélesebb�körben�használtak�közé�tartoznak,�megismerésük�után� a� tanulók� olyan� általános� készségekre� tesznek� szert,� amivel� képesek� lesznek� a�későbbi� munkakörnyezetükben� más� programozási� környezetek� gyors� elsajátítására� és�hatékony� használatára.�Természetesen� a� kerettanterv�nem� zárja�ki,� hogy� a� szaktanár�az�előírt� ismeretek� átadásán� túl,� további� szakmai� ismereteket� is� átadjon,� így� például� saját�döntése� alapján� betekintést� adhat� más� korszerű� programozási� környezetekbe� is� (pl.�Python, Ruby, PHP, C++, stb.)

19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Informatika:�Algoritmizálás�és�adatmodellezés Idegen�nyelv:�Angol�nyelvű�kommunikáció Matematikai,�fizikai�összefüggések�programozása

19.3. Témakörök 19.3.1. Bevezetés�a programozásba

A�Bevezetés� a�programozásba� gyakorlat� és�a� vele�párhuzamosan� futó�azonos�nevű�elméleti� témakör� elsődleges� célja� a� tanulói� érdeklődés� felkeltése,� a� motiváció�erősítése�a�programozás�tantárgy�tanulására.� A�további�témakörök�nem�építenek�direkt�módon�az�itt�megszerzett�ismeretekre,�így�nincs� olyan� specifikus� elvárás,� amit� feltétlenül� tudniuk� kell� a� tanulóknak� ennek� a�résznek�a�végén.�Ugyanakkor�nem�haszontalan�időtöltésről�van�szó,�hanem�egy�olyan�közös�játékos�tevékenységről,�melynek�során�a�tanulók�észrevétlenül�szereznek�meg�olyan�készségeket�(algoritmizálás�és�programozás�szemlélete,�vezérlési�szerkezetek,�változók�ismerete�stb.),�melyek�a�későbbi�tanulmányaikat�megkönnyítik. A�témakör�első�felében�a�kódolás�játékos�elsajátítását�célzó�eszközökkel�és�oktatási�portálokkal� történő� ismerkedésre� kerül� sor.� Ennek� keretében� az� alábbi�tevékenységeket�kell�elvégezni: - az� elméleti� órán� bemutatott� eszközökkel� egyszerűbb� feladatok,� problémák�megoldása�a�tanulók�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel - egy-két�rövidebb�kurzus�közös�elvégzése�a� tanuló�által�önállóan,�illetve�tanári�segítséggel�az�elméleti�órán�bemutatott�valamelyik�portálon.

A�javasolt�eszközök�és�portálok�megegyeznek�az�elméleti�témakörnél�ismertetekkel. A� témakör� második� részében� valamelyik� kiválasztott� eszközzel� egy� nagyobb�projektet�készítenek�el�a�tanulók.�A�tanulók�dolgozhatnak�egyedül�is,�de�javasolt�2-4 fős�csoportokat�szervezni�egy-egy�projekthez.�A�projekt� céljának�kiválasztását� is� rá�lehet� bízni� a� tanulókra,� de� ügyelni� kell� rá,� hogy� a� rendelkezésre� álló� időben�elvégezhető�legyen,�és�a�kódolással�ne�kerüljön�háttérbe�az�egyéb�tevékenységekhez�képest.� A� projekt� megvalósítása� során� kívánatos,� hogy� ne� csak� a� témakör� során�megszerzett�ismereteket�használják�fel,�hanem�a� tovább�lépéshez� szükséges�további�tudást�és�készséget�is�megszerezzék�önállóan�vagy�tanári�segítséggel. Néhány� javasolt� projekt� típus� (a� felsorolás� tetszőlegesen� bővíthető� hasonló�szemléletű�projekttípusokkal): - Összetettebb�kóddal�megoldott�feladat�Scratchben - Játék�készítése�Koduval - Minecraft projekt - Lego�robot�építés�és�programozása�egy�speciális�feladat�végrehajtására

19.3.2. Weboldalak�kódolása A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakör�során�megismert�HTML5�és�a�CSS3� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - meglévő� weboldalak� vizsgálata� a� böngészőprogram� beépített� vizsgálati�eszközével� vagy� más� hasonló� célú� beépülő� eszközzel� (pl� Firebug),� tesztcélú�módosítások�elvégzése�a�html�kódban�és�a�stílusokban. - meglévő weboldalak� szerkezetében,� tartalmában� és� formázásában� célszerű�módosítások�végrehajtása; - egyszerűbb� weboldalak� létrehozása,� és� stílusok,� stíluslapok� segítségével� a�formázásuk�elvégzése�(fontosabb�tagek�és�a�hozzájuk�tartozó�jellemzők�alkalmazása�feladatok� megoldásakor;� hivatkozások� és� képek� beillesztése,� táblázatok� készítése,�stílusok� és� stíluslapok� alkalmazása,� fontosabb� CSS� szelektorok� és� attribútumok�alkalmazása,� kész� JavaSrcipt� kód� beillesztése� és� felhasználása,� JavaScript� kódot�tartalmazó�fájl�csatolása�stb.) - a�Bootstrap�vagy�más�hasonló�keretrendszer�segítségével�egyszerű,�de�igényes,�reszponzív�weboldal�elkészítése. A� témakör� eléjén� javasolt,� hogy� a� tanulók� valamilyen� egyszerűen� használható�WYSYWIG�webszerkesztő�programmal�önállóan�hozzanak�létre egyszerű�weboldalt,�majd�ennek�vizsgálják�meg�a�forráskódját,�html�elemeit� és� felhasznált�stílusokat.�A�tanulók� a� WYSYWIG� eszköz� helyett� valamilyen� CMS� rendszert� (WordPress,�Joomla,�Drupal�stb.)�is�használhatnak�a�webhely/weblap�létrehozására. A weboldal önálló�elkészítésének�gyakorlatát�célszerű�egy�12-16�órában�elkészíthető�komolyabb�weblap�projektbe�ágyazni,�melynek�témáját�a�tanulók�is�kiválaszthatják.�Fontos�azonban�odafigyelni,�hogy�a�készítés�során�a�megtanult�html�elemek�és�CSS�jellemzők� többségét� alkalmazzák.� A� projekt� utolsó� szakaszában� kerüljön� sor� a�kiválasztott�keretrendszer� integrálására,� és� egyszerű� reszponzív�dizájn�kialakítására�is.

19.3.3. JavaScript A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�JavaScript ismeretek�felhasználásával�képessé�váljanak�a�tanulók�az�alábbi�feladatok�elvégezésére:

- egyszerűbb� problémák� megoldására� szolgáló� interaktív,� esemény� vezérelt�weboldal�készítése�JavaScript�kód�segítségével - stíluslapok�és�JavaScript�kód� felhasználásával�dinamikus�megjelenésű�weblap�létrehozása A� tanulók� a� fenti� gyakorlati� készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok�megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.�Az�elméleti�órákon�felsorolt�ismeretelemeknek�egy�adott�célú�weblap,�vagy�egy�megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük.� Ügyelni� kell� rá,� hogy� a�feladatok� gyakorlati� megvalósításként� lefedjék� az� elméleti� témakörben� ismertetett�valamennyi�fontos� ismeretet.�A�jQuery�bevezetése�a�gyakorlatban�nem�kötelező,�de�erősen�ajánlott.

19.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai A�témakör�célja,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakör�során�megismert�programozási�nyelv� alapok� segítségével� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - integrált�fejlesztői�környezet�(IDE)�használata - egyszerűbb�feladatok�algoritmozálása - egyszerű� és� összetett� adattípusok� használatával� változók� és� konstansok�deklarása� és� alkalmazása� (értékadás,� aritmetikai� és� logikai� műveletek� elvégzése,�karakterláncok�és�tömbök�kezelése,�kifejezések kiértékelése) - vezérlési�szerkezetek�alkalmazására�egy�feladat�vagy�részfeladat�megoldására - Szöveges�fájlokban�tárolt�adatok�beolvasása,�feldolgozása. A� tanulók� a� fenti� gyakorlati� készségek� elsajátítását� érdekesebb� problémák� vagy�feladatok�megoldására� szolgáló� egyszerűbb� alkalmazások� létrehozásával� valósítják�meg.� Nem� szükséges� feltétlenül� konzolos� alkalmazásokkal� kezdeni,� a� grafikus�környezet� a� tanulókat� valószínűleg� jobban� motiválja.� Az� elméleti� órákon� felsorolt�ismeretelemeknek� egy� megoldandó� probléma� eszközeként� kell� előkerülniük,� a�feladatokat� nem� a� fenti� leírásnak�megfelelő� lineáris� sorban� haladva� kell� elvégezni.�Nem�feltétlenül�szükséges�az�összes�elméleti�témakörben�tárgyalt�ismeretet�ebben�a�részben� a� gyakorlatban� is� alkalmazni,� a� következő� témakörök� lehetőséget� adnak� a�kimaradó�készségek�elsajátítására. Választható�programozási�nyelvek:�Java�vagy�C�

19.3.5. Haladó�szintű�programozás�Java�vagy�C��nyelven A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek� felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére: - egy-egy� probléma� megoldása� közben� felmerülő� programozási� típusfeladatok�felismerésére�és�a�megoldás�rutinszerű�megvalósítására - függvényekkel�megvalósított�strukturált�kód�készítésére. Javasolt,�hogy�a�tanulók�valamilyen�valós�probléma�megoldásának�részeként�oldják�meg�a�típusfeladatokat.� - beépített�osztályok�használata�feladatmegoldások�során� - saját� osztály� definiálása� és� alkalmazása� feladatok� megoldásához�(konstruktorok,�mezők,�jellemzők,�metódusok,�események�készítése,�alkalmazása) - egyszerű�grafikus�felhasználói�felület�tervezése - fontosabb�vezérlők� (címke,�beviteli�mező,�lista,� legördülő� lista,�parancsgomb,�opciógomb,�kapcsolókeret)�alkalmazása�feladatok�megoldására - vezérlők létrehozása�tervezési�is�futási�időben

- felhasználói� felület� kezelése� billentyűzettel,� mutató� eszközzel� és�érintőképernyővel - eseményekhez�eseménykezelő�metódusok�készítése - API�dokumentáció�használata - naplózás�a�nyelv�beépített�eszközével Javasolt, hogy�a�tanulók�valós�problémák�megoldásának�részeként�tervezzék�meg�és�készítsék� el� az� osztályokat.� Nem� cél� az� öröklés� és� a� polimorfizmus� gyakorlati�alkalmazása.� A� témakör� második� részében� egy� nagyobb� objektum� orientált�programozási�feladatként�(projektként)�készítsenek�el�a�tanulók�egy�eseményvezérelt�grafikus�alkalmazást. Választható�programozási�nyelvek:�C�,�Java

19.3.6. Adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése A�témakör�legfontosabb�feladata,�hogy�a�kapcsolódó�elméleti�témakörben�megtanult�ismeretek� felhasználásával� képessé� váljanak� a� tanulók� az� alábbi� feladatok�elvégezésére:� - adatmanipulációs�és�adatdefiníciós�SQL�utasítások�készítése�és� futtatása�SQL�szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE) - Néhány� táblás,� redundanciamentes� relációs� adatbázis� tervezése�és� létrehozása�SQL szerveren - adatbázisok�asztali�alkalmazásból�történő�elérése,�lekérdezése�és�manipulálása,�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése�(Java�vagy�C��nyelven) - adatbázisok�webes�környezetben�történő�elérése,�lekérdezése�és�manipulálása,�egyszerű�webes�adatbázis-kezelő�alkalmazások�készítése� szerver�oldali� script�nyelv�és�Ajax�segítségével� A�témakör�első�részének�célja,�hogy�megfelelő�jártasságot�és�gyakorlatot�szerezzenek�a� tanulók� az� SQL� nyelv� használatában.� Ennek� érdekében� meglévő� többtáblás�adatbázisban� egyszerűbb,� majd� összetettebb� lekérdezési,� adatmanipulációs,� illetve�adatdefiníciós�feladatokat�oldalnak�meg�a�tanulók�SQL�szerver�környezetben. A� témakör� második� részében� egyszerű� asztali-,� illetve� webes� adatbázis-kezelő�alkalmazást� készítenek,� amelyhez� az� adatbázist� is� maguk� tervezik� meg.� A� webes�alkalmazás�során�nem�cél,�hogy�a�szerver�oldali�script�nyelv�használatában�mélyebb�ismereteket� szerezzenek� a� tanulók.� Célszerű� a� tanulók� számára� előkészített� szerver�oldali� környezetet� és� példaként� egy� adatbázis� lekérdezést� megvalósító� oldalt�biztosítani.� A� tanulók� ez� utóbbi� módosításával� tudják� majd� az� adatbázis-elérés�szerver oldali�részét�megvalósítani.

19.3.7. Összefoglaló�projektfeladat A� témakör� feladata,� hogy� az� eddig� megszerzett� gyakorlati� készségek� ismétlő�összefoglalásaként�a�tanulók�egy�nagyobb�projekt�kidolgozását�végezzék�el. Az� alkalmazás� témáját� a� tanulók� önállóan� is� kiválaszthatják,� de� az� elkészült�projektnek�meg�kell�felelnie�az�alábbi�elvárásoknak: - a�témakörben�rendelkezésre�álló�idővel�arányos�léptékűnek�kell�lennie - minél�több�korábban�megszerzett�gyakorlati�készséget�felhasználjon - készüljön� hozzá� dokumentáció,� mely� tartalmazza� a� tervezés� legfontosabb�lépéseit,�valamint�az�alkalmazás�céljának�és�használati�módjának�rövid�leírását - a�forráskód�feleljen�meg�a�tiszta�kód�alapelveinek. A� tanár� döntése� lehet,� hogy� a� tanulók egyénileg,� vagy� kisebb� csoportokban�dolgozzanak a projekten.

19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12011-16�azonosító�számú

Szoftverfejlesztés

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12011-16�azonosító�számú�Szoftverfejlesztés�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Szo

ftve

rfejlesztés

Szo

ftve

rfejlesztés�

gyak

orl

at

FELADATOK Megérti�a�fejlesztendő�rendszer/alkalmazás�funkcionális�és�minőségi�követelményeit

x x

Megtervezi�a�rendszer/alkalmazás�szerkezetét x x Összeállítja�a�rendszer/alkalmazás�elkészítéshez�szükséges�modulok/tevékenységek�listáját

x x

Létrehozza�és�beállítja�a�fejlesztéshez�szükséges�munkakörnyezet�(fejlesztőkörnyezet)�elemeit

x x

Rendszer/alkalmazás�részét�képező�modult�fejleszt�az�elkészített�modult�teszteli

x x

A�modulok�integrálásával�létrehozza�a�rendszert/alkalmazást x x Teszteli�a�rendszer�egészét,�annak�funkcionális�és�minőségi�követelményeit

x x

Fejlesztői�és�felhasználói�dokumentációt�készít x x Gondoskodik�a�rendszer/alkalmazás�fordításának�és�telepítésének�megismételhetőségéről

x x

Részt�vesz�a�rendszer/alkalmazás�bevezetésében x x A�rendszer/alkalmazás�hibáit�reprodukálja,�javítja�és�a�javítást�ellenőrzi

x x

Verziókezelési�technikákat�alkalmaz x x Összetett�adatszerkezeteket�és�speciális�algoritmusokat�használ x x Haladó�OOP�technikákat�alkalmaz�szoftverek�fejlesztésekor�(öröklés,�virtuális�metódusok,�absztrakt/sealed�osztályok,�láthatósági�szintek,�interfészek,�stb.)

x x

Komplex�szoftvereket�fejlesztésében�vesz�részt x x Adatbázisokat�tervez,�létrehoz�és�tesztel x x Haladó�adatbázis�műveleteket�hajt�végre x x Adatbázis�adminisztrációs�programot�használ x x Objektum-relációs�leképzési�(ORM)�technikát�használ x x Operációs�rendszerek�szolgáltatásait,�alkalmazás�programozói�interfészeit�(API)�használja

x x

Egyszerű�2D-s vagy 3D-s�játékokat�fejleszt x x Csoportmunkát�támogató�eszközöket�és�módszereket�alkalmaz x x Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat

x x

SZAKMAI ISMERETEK Rendszerfejlesztés�életciklusának�tudása x

Rendszerek�(elemek,�jellemzők,�alapvető�rendszerarchitektúrák)

x

Felhasználói�igények�feltárása,�elemezése,�csoportosítása x Rendszer�lebontása�együttműködő�komponensekre�(szoftver�architektúra�kialakítása)

x

Rendszerelemek�tartalmi�tervezése x Rendszerfunkciók�és�folyamatok�tervezése x Felhasználói�felület,�navigáció�és�interakciók�tervezése x Modulok�és�szolgáltatások�specifikálása x Eszközkörnyezet�meghatározása,�kialakítása,�beállítása x Szoftver�architektúra�rétegek�típusai x Alapvető�tervezési�és�megvalósítási�minták�tudása x Felhasználói�felületek�és�szolgáltatásrétegek�kommunikációja x Tesztek�tervezése,�tesztesetek�programozása x x Teljesítménytesztelés�és�az�integrációs�tesztelés�alapvető�módszerei

x

Forráskódkezelő�rendszerek�használatának�alapjai x Telepítőcsomagok�készítése x x Alkalmazások�dokumentálása x x Legalább�két�programozási�nyelv�ismerete�(C++,�C�,�Java,�Python)

x x

Fejlesztési�módszertanok�ismerete�(vízesés,�agilis) x Mátrix,�hash�tábla,�fa�és�gráf�adatszerkezet�ismerete,�kapcsolódó�fontosabb�algoritmusok

x x

Backtrack,�tömörítési�és�titkosítási�algoritmusok�és�alkalmazási�területeik

x x

Osztályhierarchia, polimorfizmus,�interfészek,�absztrakt/sealed�osztályok,�stb.�ismerete

x x

Haladó�adatbázis�objektumok�és�műveletek�(triggerek,�nézettáblák,�tárolt�eljárások,�al�lekérdezések,�felhasználók�kezelése,�teljesítmény�optimalizálás,�naplózás,�diagnosztika)

x x

Objektum-relációs�leképzési�(ORM)�technika/keretrendszer�alapismerete

x x

Operációs�rendszerek�fejlesztői�ismerete x x Multimédiás- vagy�játékfejlesztői�modul/motor�ismerete x x Csoportmunkát�támogató�eszközök�és�módszerek�ismerete x x Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Objektum�orientált�szemléletű�alkalmazásfejlesztés x x Összetett�adatszerkezetek�alkalmazása x x Szövegesen�megfogalmazott�feladatok,�specifikációk�vizualizálása

x x

Integrált�fejlesztői�keretrendszert�használata x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x x Döntésképesség x x

Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x TÁRSAS�KOMPETENCIÁK

Kapcsolatteremtő�készség x x Kezdeményezőkészség�� x x Segítőkészség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Rendszerben�való�gondolkodás x x Problémaelemzés,�-feltárás x x

20. Szoftverfejlesztés�tantárgy 233�óra/233�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek� és� kompetenciáknak� a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� komplex� számítógépes� szoftver�(program,� adatbázis)� megtervezésére,� a� megvalósításhoz� szükséges� adatszerkezetek�kiválasztására,� a� fejlesztői� dokumentáció� elkészítésére� és� a� tesztelési� tervének�elkészítésére.

20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak Programozás�tantárgy Webfejlesztés�tantárgy

20.3. Témakörök 20.3.1. Programozási�nyelv�I.

A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� elmélyítse� a� programozás� és� adatbázis-kezelés�követelménymodul� keretein� belül� megismert� programozási� nyelvhez� köthető�ismereteket, technológiákat.� Speciális� adatstruktúrákat� és� algoritmusokat� mutasson�be. Csoportmunka� és� verziókövetés� támogatása:� Egy� elterjedt� módszert� ismertessen� a�csoportban�végzett�szoftverfejlesztés�és�verziókövetés�támogatására. Programok�strukturálása�a�clean�code�elveinek�betartásával. OOP�haladó�ismeretek:�Öröklés�és�polimorfizmus,�virtuális�metódusok,�interface-ek, absztrakt�és�lezárt�osztályok. Speciális�modulok,�osztályok,�lambda�kifejezések. Adatstruktúrák�és�algoritmusok�jellemzői,�kiválasztásuknak�szempontjai. Hash�táblák�felépítése,�műveletei. Fa�adatszerkezet�felépítés,�műveletei,�bejárások�típusai.�Bináris�fák,�rendezett�bináris�fák,�alkalmazási�területek�(pl.�rendezés,�keresés,�játékok) Gráf� adatszerkezet� felépítés,� műveletei.� Gráfok� szélességi� és� mélységi� bejárása,�alkalmazási�területek. Az�„A*”�(A�star)�algoritmus�és�alkalmazási�területei. Javasolt�programozási�nyelvek:�Java,�C�

20.3.2. Programozási�nyelv�II.

A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanuló� a� képzés� során� megismerjen� egy�elterjedt,� második� programozási� nyelv� jellemzőit,� elemeit,� szintaxisát.� Az� integrált�fejlesztői�környezet�felépítése�és�funkciói. Adattípusok�fajtái,�csoportosításuk. Vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció)�megvalósításának�szintaxisa. Összetett�adattípusok:�tömbök,�kollekciók. Osztályok�tervezése,�definiálása.�Osztályok�tagtípusai. A�kivételkezelés�és�a�nyomkövetés�technikái. Generikus�adattípusok. Állományok�és�adatbázisok�kezelése. Több� szálon� futó� ciklusok,� programok� készítése� (pl.:� Mandelbrot-halmazok rajzolása).�Szálbiztosság,�szálbiztos�adatszerkezetek,�executorok,�holtpont. Javasolt�programozási�nyelvek:�C�,�Java,�C++,�Python

20.3.3. Adatbázis-kezelés Adatbázis-kezelő� rendszerek� fajtái,� aktuális� technológiai� trendek,� megoldások� (pl.:�ORM). Adatbázisok�tervezése az Egyed-kapcsolat�modell�segítségével. Haladó�relációs�adatbázis-kezelési�ismeretek. A�fontosabb�DDL�és�DML�utasítások�ismétlése. Felhasználók�kezelése,�jogrendszer�kialakítása�(DCL:�GRANT,�REVOKE) Tranzakció-kezelés� (DTL:� START� TRANSACTION,� SAVEPOINT,� COMMIT, ROLLBACK). Migráció�és�rollback�tervezése. Laza�illesztések�fogalma,�szerepe. Nézettáblák�kezelése. Tárolt�eljárások�és�triggerek�szerepe,�készítésük�szintaxisa. Mobil�platformok�adatbázis-kezelése:�SQLite�főbb�jellemzői,�felhasználási�területei,�telepítése,�adminisztrációs�programjai. Javasolt�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLite.

20.3.4. Operációs�rendszerek A�témakör�oktatásának�alapvető�célja�azoknak�az�ismereteknek,�kompetenciáknak�a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� az� operációs rendszerek� általános�felépítésének,� működésének� és� az� operációs� rendszer,� mint� szoftverfejlesztési� és�üzemeltetési�platform�megértésére. Az�operációs�rendszerek�szerepe�a�számítógépes�rendszerekben. Az� elterjedt� operációs� rendszerek� jellemzői,� összehasonlításuk,� kiválasztásának�szempontjai. Személyi� számítógépek� és� mobileszközök� operációs� rendszerei,� multitask� és�valósidejű�rendszerek. Processzek�kezelése�a�gyakorlatban. Fájlok,�katalógusok�fogalma,�jogosultságok�kezelése,�fájlműveletek. Háttértárak�típusai,�lemezgyorsítási�algoritmusok. Folyamatok�az�operációs�rendszerben.�Erőforrás-foglalási�gráf�fogalma.�Folyamatok�állapotai. Virtualizációs�technológiák. Virtualizációs� eszközök� használata� a� szoftverfejlesztés� során.� (vgrant,� docker,�VirualBox, Hyper-V)

20.3.5. Tesztelési�ismeretek A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanulók� általános� ismereteket� szerezzenek� az�automatikus� tesztelés� módszeréről� egy� elterjedt� keretrendszer� (pl.:� Selenium)�megismerésével,�használatával. A�tesztelés�szintjei,�a�tesztelési�piramis�felépítése. Tesztelési�alapelvek�(FIRST). Keretrendszer�komponensei,�IDE�felépítése,�használata.�API�(WebDriver)�fontosabb�szolgáltatásai. Tesztkörnyezet�kialakítása:�mock,�stub,�dependency�injection,�config�management. Tesztek�futtatást�biztosító�osztályok�és�beállítások�az�elterjed�böngészőkhöz. Tesztek�készítése�és�futtatása. Elemek�kiválasztása�lokátorok�(ID,�Name,�Class�Name,�CSS,�stb.)�segítségével. HTML� elemek,� vezérlők� elérése� és� programozása:� Hivatkozások,� parancsgombok,�beviteli�mezők,�opció�gombok, kapcsolókeretek,�listák. Böngésző� kezelése� (oldalak� betöltése,� navigáció,� frissítés,� ablak� méretezése,�mozgatása,�ablakok�kezelése). Az�ellenőrzés�(Assert�osztály)�eszközei�és�módszerei. Hibakeresés�módszerei�és�eszközei�a�tesztprogramokban. Véletlenszerű adatok�(dátumok,�logikai�értékek,�karakterláncok)�előállítása. Unit tesztek a frontend oldalon. Szerveroldali�(backend)�tesztek�fontossága�és�a�tesztelés�módszerei.

20.3.6. Játékfejlesztés A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanulók� megismerjenek� egy� elterjed�játékfejlesztési�környezetet,�melynek�használatával�egyszerűbb�játékok�elkészítésére�lesznek�képesek�multi-platformos�környezetben. A� választott� fejlesztői� környezet� felépítése,� jellemzői.� Játékok� típusai,� összetevői.�Játékfejlesztés�fázisai. A�játékfejlesztői�környezet�felhasználói�felületének�elemei. Nézetek,�koordináta�rendszerek. Játék�objektumok�fajtái. Prefab�fogalma,�jellemzői. Projektek�és�assets-ek kapcsolata. Anyagok�és�textúrák�fogalma,�jellemzőik. Modellek�fajtái,�jellemzőik. Animáció�készítési�technikák,�trükkök. Fizikai�tulajdonságok,�hatások,�ütközésvizsgálati�módszerek. Fényforrások�típusai,�tulajdonságaik. Játék�objektumok�fajtái,�tulajdonságaik. Vizuális�effektusok,�hanghatások�készítésének�módszerei,�osztályai. A�játék�felhasználói�felületének�tervezése. Játékok�tesztelése. Játék�fordítása�és�terjesztése�desktop�és�mobil�eszközökre. Javasolt� fejlesztői� eszközök:�Unity,� JavaScript� keretrendszerek� (pl.:� Phaser,�Pixi.js,�three.js)

20.3.7. Szoftvertechnológia A� témakör� oktatásának� célja� hogy� a� tanulók�megismerkedjenek� a� nagyobb�méretű�szoftverrendszerek�tervezésének,�fejlesztésének�és�karbantartásának�alapjaival. Szoftvertechnológia�alapfogalmai,�szoftver�fogalma.

Az�eladható�szoftverrendszerek�jellemzői. Szoftverek�karbantartása. Szoftvertechnológia�definíciója,�kialakulása. A� szoftverfejlesztés� életciklusa,� a� fejlesztési� folyamat� elemei� (tervezés,�implementálás,�tesztelés,�dokumentálás),�modelljei. Iteratív�és�agilis�fejlesztési�módszerek. Unified Modeling Language (UML) szerepe, diagramjai. Fontosabb�UML�diagramok�szerepe,�felépítése,�jelölésrendszere. Adatmodell�megtervezése,�algoritmizálás. Logikai�és�fizikai�rendszerterv�fogalma,�elemei. Felület�elkészítése�(prototípus),�kódolás,�alkalmazáslogika�megvalósítása. Kódolás,�tesztelés,�hibakeresés,�javítás,�felhasználói�és�fejlesztői�dokumentáció. Szoftverek�karbantartása. Verziókezelést�és�csoportmunkát�támogató�megoldások,�SVN,�GIT,�TFS. Folyamatos�integráció�és�delivery�szerepe,�megvalósítása�open�source�eszközökkel.

20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

21. Szoftverfejlesztés�gyakorlat�tantárgy 372�óra/372�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

21.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek,� kompetenciáknak� a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� komplex� számítógépes� szoftver�(program,�adatbázis)�elkészítésére,�kódolására�és�tesztelésére.

21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Programozás�gyakorlat�tantárgy Webfejlesztés�gyakorlat�tantárgy

21.3. Témakörök 21.3.1. Programozási�nyelv�I.

A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� programozás� és� adatbázis-kezelés�követelménymodul� keretein� belül� megismert� programozási� nyelv� haladó�alkalmazásával� fejlessze� a� tanulók� algoritmizálási� és� kódolási� készségeit,� az�elméletben�megismert�technológiákhoz�gyakorlati�példákat�mutasson�be.�Egy�elterjed�módszer� alkalmazásával� a� tanulók� megismerjék� a� csoportban� végzett�szoftverfejlesztés�gyakorlatát. Csoportmunkát�és�verziókövetést�támogató�eszközök�alkalmazása. Programok�strukturálása�a�clean�code�elveinek�betartásával. Öröklés�és�polimorfizmus,�interface-ek,�absztrakt�osztályok�alkalmazása. Speciális�modulok,�osztályok,�lambda�kifejezések�használata,�készítése. Hash�táblák�műveletei.

Fa�és�gráf�adatszerkezetek�alkalmazása�feladatok�megoldása�során. Az�„A�star”�(A*)�algoritmus�alkalmazása. Nagyobb�feladatok�megoldása�csoportban. Javasolt�programozási�nyelvek:�C�,�Java

21.3.2. Programozási�nyelv�II. A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a�tanuló�a�képzés� során�megtanuljon�alkalmazni�egy� elterjedt,� objektum� orientált� második� programozási� nyelvet feladatok megoldásához. Adattípusok,�vezérlési�szerkezetek�(szekvencia,�szelekció,�iteráció)�használata. Összetett�adattípusok:�tömbök,�kollekciók�alkalmazása. Kifejezések�készítése. Osztályok�definiálása,�objektumok�példányosítása. Tagtípusok�kiválasztása,�alkalmazása. A�kivételkezelés�és�a�nyomkövetés�alkalmazása. Generikus�adattípusok�alkalmazása. Állományok�és�adatbázisok�kezelése. Több� szálon� futó� programok� készítése� (pl.:� Mandelbrot-halmazok� rajzolása).�Szálbiztos�adatszerkezetek,�executorok�alkalmazása. Feladatok�algoritmizálása,�kódolása. Javasolt�programozási�nyelvek:�C�,�Java,�C++,�Python

21.3.3. Adatbázis-kezelés SQL� lekérdezőnyelv�haladó� használata,�összetett� lekérdezések� (pl.� al-lekérdezések)�alkalmazása.�Feladatok�megoldása�SQL�nyelv�alkalmazásával. Felhasználók�kezelése,�jogrendszer�kialakítása�(DCL:�GRANT,�REVOKE) Tranzakciók� kezelése� (DTL:� START� TRANSACTION,� SAVEPOINT,� COMMIT�and ROLLBACK) Migráció�és�rollback�alkalmazása. Laza�illesztések�alkalmazása. Mobil� platformok� adatbázis-kezelése:� SQLite� használata� mobil� alkalmazások�adatbázis�kiszolgálójaként. Javasolt�SQL�kiszolgálók:�MySQL,�MS�SQL�server,�SQLite

21.3.4. Hálózati�operációs�rendszer Hálózati�kiszolgáló�kiválasztásának�szempontja,�a�telepítés�tervezése. Telepítési�opciók�választása, a�hálózati�operációs�rendszer�telepítése. Meglévő�kiszolgálók�frissítése�a�migráció�szabályok�alkalmazása. Szerver�konfigurálása:�telepítés�utáni�feladatok. Server�Manager�használata,�az�adminisztráció�delegálása Szerepkörök�és�szerepkör-szolgáltatások�telepítése. Csoportházirend�szerepe,�csoportházirend�objektumok. Házirend�beállítások,�a�beállítások�öröklésének�rendszere. Az�automatikus�szoftvertelepítés�lehetőségei�és�eszközei. Telepítő�csomagok�összeállítása,�publikálása,�frissítése�és�törlése. Rendszer- és�alkalmazásnaplózás�beállítása,�a�naplók�elemzése. Az�alkalmazások�terjesztésének�és�működésének�biztonsági�kérdései. Virtualizációs�eszközök�alkalmazása. Javasolt�hálózati�kiszolgáló:�Microsoft�Server

21.3.5. Tesztelési�ismeretek A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a� tanulók�gyakorlati� ismereteket� szerezzenek�az�automatikus� tesztelés� módszeréről� egy� elterjedt� keretrendszer� (pl.:� Selenium)�használatán�keresztül. IDE�és�API�(WebDriver)�használata,�tesztek�készítése�és�futtatása. Tesztkörnyezet� kialakítása: mock, stub, dependency injection, config management használatval. Elemek�kiválasztása�lokátorok�(ID,�Name,�Class�Name,�CSS,�stb.)�segítségével. HTML� elemek,� vezérlők� elérése� és� programozása:� Hivatkozások,� parancsgombok,�beviteli�mezők,�opció�gombok,�kapcsolókeretek,�listák. Böngésző� kezelése� (oldalak� betöltése,� navigáció,� frissítés,� ablak� méretezése,�mozgatása,�ablakok�kezelése),�Assert�osztály�használata. Hibakeresés�tesztprogramokban. Véletlenszerű�adatok�(dátumok,�logikai�értékek,�karakterláncok)�előállítása. Frontend�oldali�unit�tesztek�készítése,�futtatása. Szerveroldali�(backend)�tesztek�készítése�és�alkalmazása.

21.3.6. Játékfejlesztés A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� a� tanulók� megismerjenek� egy� elterjed�játékfejlesztési�környezetet,�melynek�használatával egyszerűbb�játékok�elkészítésére�lesznek�képesek�platform-független�környezetben. A�választott�fejlesztői�környezet�telepítése. A�játékfejlesztői�környezet�felhasználói�felületének�kezelése. Játék�objektumok�kezelése. Prefab�készítése,�alkalmazása. Projektek�és�assets-ek�kezelése. Anyagok�és�textúrák�készítése,�felhasználása. Modellek�importálása�és�exportálása. Animáció�készítése. Fizikai�tulajdonságok,�hatások�implementálása,�ütközésvizsgálat�kódolása. Fényforrások�alkalmazása. Játék�objektumok�programozása,�irányítása. Vizuális�effektusok,�hanghatások�készítése. A�játék�felhasználói�felületének�kódolása. Játékok�tesztelése. Játék�fordítása�és�terjesztése�desktop�és�mobil�eszközökre. Javasolt� fejlesztői� eszközök:� Unity,� JavaSript� keretrendszerek� (Phaser, Pixi.js, three.js

21.3.7. 3D grafika A�fejlesztői�környezet� telepítése,�felépítése.�Nézetablakok�kezelése.�Egyszerű�testek�létrehozása,� kijelölése,� mozgatása,� forgatása,� átméretezése,� duplikálása,� törlése� és�elnevezése.�Testfelületek�finomítása. Rétegek�szerepe,�kezelése. Globális�és�lokális�orientáció. Objektumok� térbeli� elhelyezésének� lehetőségei� (középpont,� origin,� pivot� pont�kezelése),�koordinátarendszerek. Otliner�editor�használata. Kamerák�(nézetek)�kezelése.

Szerkesztő� mód� használata:� kijelölések,� műveletek� (vágás,� kihúzás,� forgatás,�csavarás,�stb.) Testek�készítésének�módszerei,�technikái. Anyagok�és�textúrák�használata,�renderelés. Fényforrások�típusa�és�használatuk. Animációk�típusai,�egyszerű�animációk�készítése. Módosítók�(modifiers),�scene-ek kezelése,�összetett�modellek�alkotása. Látványos�effektusok�(füst,�tűz),�hatások�készítése�a�ParticleSystem�használatával. Kényszerek�létrehozása,�kezelése. Javasolt�3D�modellező:�Blender

21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

12012-16�azonosító�számú

Webfejlesztés�I.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 12012-16�azonosító� számú�Webfejlesztés� I.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Web

fejlesztés

Web

fejlesztés�

gy

ako

rlat

FELADATOK Kiválasztja�a�tervezett�fejlesztéshez�szükséges�internet/intranet�technológiát�az�elterjedt�hálózati�szabványok,�protokollok�ismeretében

x x

Alkalmazások�web�felületét�megtervezi x Felhasználói�felületet�készíti�grafikai�tervek�alapján x x Részt�vesz�komplex�webportálok�fejlesztésében x x Cloud�technológiát�használ x x CMS�rendszert�használ x x Interaktív�web�oldalakat�készít�(programoz) x x MVC�elvű�web�alkalmazásokat�készít x x JavaScript�keretrendszerek�segítségével�interaktivitás�ad�a�weboldalakhoz

x x

Egyszerű�szerver�oldali�programozási�feladatot�lát�el x x Rasztergrafikus�alkalmazást�használ x x Web�alkalmazásokat�tesztel x x Automatikus�teszteket�készít�web�alkalmazásokhoz x x Felhasználói�és�fejlesztői�dokumentációt�készít x x Csoportmunkát�támogató�eszközöket�és�módszereket�alkalmaz

x x

Angol�nyelvű�szakmai�szöveget�értelmez x x Betartja a munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírásokat

x x

SZAKMAI ISMERETEK HTML5, CSS3, JSON, XML ismeretek x x Bootstrap keretrendszer alapok x x Web services, REST és�SOAP�alapok x x AJAX�webfejlesztési�technika�alapjai x x JavaScript vagy TypeScript nyelv alapismerete x x JavaScript�könyvtárak�alapszintű�használata�(jQuery,�Angular.js)

x x

Szerveroldali�programozási�nyelv�alapismerete�(pl.:�ASP.NET/C#, JEE/Java, PHP)

x x

MVC (Model-View-Controller)�architektúra x x Webszerverek�telepítése�és�konfigurálása�(Apache�webszerver, MS IIS)

x x

Grafikai alapismeretek (Pl.: Photoshop, Gimp) x x Automatikus�tesztelési�alapismertek x x Alkalmazások�dokumentálása x x Csoportmunkát�támogató�eszközök�és�módszerek�ismerete x x

Angol�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Munka-, baleset-,�tűz- és�környezetvédelmi�előírások x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Kódolás�leíró�nyelv�segítségével x x Szövegesen�megfogalmazott�feladatok,�specifikációk�vizualizálása

x x

Forráskód�konstrukciók�megértése�az�ismert�programozási�nyelveken

x x

Integrált�fejlesztői�keretrendszert�használata x x Angol�nyelvű,�olvasott�szakmai�szöveg�megértése x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Precizitás x x Döntésképesség� x x Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x x Kezdeményezőkészség x x Segítőkészség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Rendszerben�való�gondolkodás x x Problémaelemzés,�-feltárás x x

22. Webfejlesztés�tantárgy 124�óra/124�óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek� és� kompetenciáknak� a�fejlesztése,� amelyek� képessé� teszik� a� tanulót� egy� komplex� web� alkalmazás�megtervezésére,�a�megvalósításhoz�szükséges�adatszerkezetek�kiválasztására.

22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Programozás�tantárgy Szoftverfejlesztés�tantárgy

22.3. Témakörök 22.3.1. HTML�technológia

Fejlesztési�módszerek,�eszközök�(prototyping). Platform-független� alkalmazások� készítésének� előnyei� és� hátrányai.� Platform-függetlenséget�megvalósító�technológiák�áttekintése. A�HTML�leírónyelv�fejlődése,�a�HTML5�újdonságai. HTML5�alapú�alkalmazások�készítésének�lépései. Fejlesztői�eszközök�áttekintése,�kiválasztásának�szempontjai. Állapotadatok�tárolásának�módszerei�(localStorage,�sessionStorage). Érintőképernyők�tulajdonságai,�kezelésük�(érintés,�csípés,�stb.). HTML5�kód�validálása. Felhasználói�felület�haladó�programozása�HTML5�nyelven.

Szövegek,�grafikák�és�médiaelemek�(animációk,�hangok�(zenék),�videók). Felhasználói� interakciók� kezelésének� objektumai,� bevitt� adatok� kliensoldali�ellenőrzése. Weboldalak�haladó�formázása�CSS3�leírók,�stíluslapok�használatával. CSS3�szelektorok,�tulajdonságok,�értékek. Weboldalak�tartalmának�elrendezése�(layout)�CSS3�stílusokkal�(flexbox,�grid�layout,�grid�sablonok,�tulajdonságok�öröklése). Szöveges�tartalom�elrendezésének�technikái,�elválasztás. Grafikus� effektusok� alkalmazása� CSS3� stílusokkal� (animáció,� lekerekítés,� árnyék,�színátmenetek,�transzformációk�2D-3D,�átlátszóság,�SVG�filter,�stb.) HTML5� és� CSS3� elemek� kezelésének� módszerei� Bootstrap� keretrendszer�használatával.

22.3.2. Kliensoldali�programozás A� témakör� oktatásának� célja� hogy� a� tanulók� elmélyítsék� ismereteiket� a� JavaScript�(TypeScript)� nyelv� használatával� és� a� HTML5� oldalak� programozásával�kapcsolatban.�A�JavaScript�nyelv� tulajdonságai,� felépítése,�verziói,� alkalmazásának�területei. Fejlesztői�környezet�telepítése,�felépítése,�használata. A�JavaScript�programozási�nyelv�alapjainak,� elemeinek�(azonosítók,�megjegyzések,�foglalt� szavak,� változók,� egyszerű� adattípusok,� operátorok,� vezérlési� szerkezetek,�függvények)�ismétlése. Referenciatípusok� (objektumok,� tömbök,� dátumok,� reguláris� kifejezés� (RegExp)�típus,�függvények,�beépített�objektumok�(pl.:�Math)) JavaScript�programok�nyomkövetése,�hibakeresés�eszközei�és�módszerei. Objektum�orientált�programozás�JavaScript�nyelven. JSON�formátum�jellemző,�alkalmazása. Browser� object� model� (BOM):� window,� location,� navigator,� screen� és� history�objektumok. Document� object� model� (DOM)� felépítése,� csomópontok� típusa,� jellemzői,� elemek�kiválasztása,�hierarchia�bejárása,�elemek�kezelése�(olvasás,�írás,�törlés,�létrehozás) Események�típusai,�kezelésük. Elterjedt�keretrendszerek�használata�HTML5�oldalak�készítéséhez,�programozásához�(pl.: jQuery, AngularJS, React, stb.). Kliens�oldal�tesztelése�egységtesztekkel. Webservice�használata�Ajax�hívással�(pl.�Facebook�API).

22.3.3. PHP�programozás A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerkedjenek�a�PHP�programozási�nyelv�jellemzőivel�és�használatával. Elterjedt� szerver� oldali� programozási� nyelvek� (pl.� PHP,� ASP.NET/C�,� JEE/Java,�Ruby, Perl,� stb.),� technológiák� jellemzői,� kiválasztásának� szempontjai.�Új� trendek,�technológiák�(pl..�Node.js). PHP�programozási�nyelv�alapjai�(változók,�adattípusok,�kifejezések�és�operátorok) Vezérlési�szerkezetek�(elágazások,�ciklusok) Karakterláncok�kezelése�(keresés,�csere,�átalakítások,�karakterláncok�formázása) Tömbök� (vektorok� és� mátrixok,� elemek� kezelése,� speciális� függvények,� rendezés,�konvertálás) Függvények� (definíció,� hívás,� paraméterezés,� anonymous� függvények,�függvényreferenciák,�rekurzív�függvények)

Osztályok,�objektumok:�definíció,�osztálytagok�típusai. Jellemzők� és� metódusok:� definíció,� láthatósági� szintek,� statikus� jellemzők� és�metódusok,�konstansok,�visszatérési�típus,�metódusok�paraméterezése. Konstruktorok�és�destruktorok. Öröklés�és�túltöltés. HTML�formok�létrehozása,�kezelése,�elérése�PHP-vel. Query�stringek,�sütik�és�session�adatok�kezelése. Fájlok�és�könyvtárak�kezelése. MySQL�adatbázisok�(adatok)�lekérdezése,�megjelenítése,�kezelése�PHP-vel.

22.3.4. Grafika A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� gyakorlati� példákon� keresztül� megismertesse� a�tanulókat� egy� elterjed� grafikus� szerkesztőprogrammal,� melyet� elsődlegesen�rasztergrafikus�képek�létrehozására,�szerkesztésére�fejlesztettek. A�grafikus�szerkesztőprogram�telepítése,�a�felhasználói�felület�felépítése. Kijelölő�eszközök�fajtái,�beállításaik,�kijelölési�technikák. Rajzoló�eszközök�fajtái,�jellemző�paramétereik. Átalakító�eszközök�fajtái,�beállításaik. Színkezelő�és�speciális�eszközök�(pl.:�pipetta). Rétegek�ablak�felépítése,�elemei. Maszkok�fogalma,�fajtái�(rétegmaszkok,�csatornamaszkok) Színterek�fajtái,�jellemzői.�Fedési�módok�fajtái.�Átlátszóság. Retusálási�technikák�(tónusok,�elszíneződések,�hibák�javítása) Képek�készítése�kitöltő�eszközökkel. Javasolt�képszerkesztő�alkalmazások:�Gimp,�Photoshop

22.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

23. Webfejlesztés�gyakorlat�tantárgy 155�óra/155�óra* * 9-13. évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� oktatásának� alapvető� célja� azoknak� az� ismereteknek,� kompetenciáknak� a�fejlesztése,�amelyek�képessé�teszik�a�tanulót�egy�komplex�web�alkalmazás�elkészítésére,�kódolására�és�tesztelésére.

23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Programozás�gyakorlat�tantárgy Szoftverfejlesztés�gyakorlat�tantárgy

23.3. Témakörök 23.3.1. HTML�technológia

HTML5�fejlesztői�eszközök�telepítése.�Állapotadatok�és�offline�fájlok�tárolása.

Érintőképernyők�kezelésük�(érintés,�csípés,�stb.). HTML5�kód�validálása. Felhasználói� felület� programozása� HTML5� nyelven.� Szövegek,� grafikák� és�médiaelemek�(animációk,�hangok�(zenék),�videók). Felhasználói� interakciók� kezelésének� objektumai,� bevitt� adatok� kliensoldali�validálása. Weboldalak� formázása� CSS3� leírók,� stíluslapok� használatával.� CSS3� szelektorok,�tulajdonságok,�értékek. Weboldalak�tartalmának�elrendezése�(layout)�CSS3�stílusokkal�(flexbox, grid layout, grid�sablonok,�tulajdonságok�öröklése). Szöveges�tartalom�elrendezésének�technikái,�elválasztás. Grafikus� effektusok� alkalmazása� CSS3� stílusokkal� (animáció,� lekerekítés,� árnyék,�színátmenetek,�transzformációk�2D-3D,�átlátszóság,�SVG�filter, stb.)

23.3.2. Kliensoldali�programozás A� témakör� oktatásának� célja� hogy� a� tanulók� elmélyítsék� alkalmazói� ismereteiket� a�JavaScript�(TypeScript)�programozási�nyelven. Fejlesztői�környezet�telepítése,�használata. A� JavaScript� programozási� nyelv� elemeinek� (azonosítók,� megjegyzések,� foglalt�szavak,� változók,� egyszerű� adattípusok,� operátorok,� vezérlési� szerkezetek,�függvények)�alkalmazása�összetett�feladatok�megoldásához. Referenciatípusok� (objektumok,� tömbök,� dátumok,� reguláris� kifejezés� (RegExp)�típus,� függvények,� beépített� objektumok� (pl.:� Math))� alkalmazása� összetett�feladatokhoz. JavaScript�programok�nyomkövetése,�hibakeresés. Objektum�orientált�programok�készítése�JavaScript�nyelven. JSON�állományok�alkalmazása. Browser object model (BOM): window, location, navigator,� screen� és� history�objektumok�alkalmazása. Document� object� model� (DOM)� használata� elemek� kiválasztására,� hierarchia�bejárására,�elemek�kezelésére�(olvasás,�írás,�törlés,�létrehozás) Események�kezelése,�eseményhez�tartozó�metódusok�készítése. Elterjedt� keretrendszerek� használata� HTML5� oldalak� készítéséhez� és�programozásához.�(pl.:�jQuery,�AngularJS,�React,�stb.)

23.3.3. PHP�programozás A�témakör�oktatásának�célja,�hogy�a�tanulók�megismerkedjenek�a�PHP�programozási�nyelv�alkalmazásával. Változók,�adattípusok,�kifejezések�és�operátorok�használata. Vezérlési�szerkezetek�alkalmazása. Karakterláncok�kezelése�(keresés,�csere,�átalakítások,�karakterláncok�formázása). Tömbök� kezelése:� vektorok� és� mátrixok,� elemek� kezelése,� speciális� függvények,�rendezés,�konvertálás. Függvények� alkalmazása:� definíció,� hívás,� paraméterezés,� anonymous� függvények,�függvényreferenciák,�rekurzív�függvények. Osztályok,�objektumok�definiálása,�inicializálása. Jellemzők� és� metódusok� alkalmazása:� definíció,� láthatósági� szintek� beállítása,�statikus�jellemzők�és�metódusok�használata,�metódusok�paraméterezése. Konstruktorok�és�destruktorok�alkalmazása. Példák,�feladatok�öröklésre�és�túltöltésre.

HTML�formok�létrehozása,�kezelése,�elérése�PHP-vel. Query�stringek,�sütik�és�session�adatok kezelése. Fájlok�és�könyvtárak�kezelése. MySQL�adatbázisok�(adatok)�lekérdezése,�megjelenítése�és�kezelése�PHP-vel.

23.3.4. Grafika A� témakör� oktatásának� célja,� hogy� gyakorlati� példákon� keresztül� megismertesse� a�tanulókat�egy�elterjed�grafikus�szerkesztőprogram�használatával,�melyet�elsődlegesen�rasztergrafikus�képek�létrehozására,�szerkesztésére�fejlesztettek. A�grafikus�szerkesztőprogram�telepítése. Kijelölő�eszközök�alkalmazása,�kijelölési�technikák. Rajzoló�eszközök�használata,�jellemző�paramétereik. Átalakító�eszközök�alkalmazása,�beállításaik. Színkezelő�és�speciális�eszközök�(pl.:�pipetta)�használata. Rétegek�létrehozása,�szerkesztése. Maszkokolási�módszerek,�technikák�alkalmazása. Fedési�módok�beállítása.�Átlátszóság�alkalmazása. Retusálási�technikák�használata�(tónusok,�elszíneződések,�hibák�javítása) Képek�készítése�kitöltő�eszközökkel. Javasolt�képszerkesztő�alkalmazások:�Gimp,�Photoshop

23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Számítógép�terem

23.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

Ágazati�szakmai�kompetenciák�erősítése

24. Ágazati�szakmai�kompetenciák�erősítése 190�óra Az� ágazati� szakmai� kompetenciák� erősítése� a� mellék-szakképesítésre� meghatározott�időkeretben�történik.

24.1. Tanításának�célja E� témakörben� a� szakképesítéshez� kapcsolódó� – a� képző� intézmény� helyi� sajátosságait�figyelembe� vevő� – ágazati� szakmai� kompetenciák� erősítését� kell� tanórai� keretben�végrehajtani.

24.2. Értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

2.186.

S Z A K K É P Z É S I � K E R E T T A N T E R V

a

XV. VEGYÉSZ

ágazathoz�tartozó

54 524 03

VEGYÉSZ�TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(a 34 524 02VEGYIPARI RENDSZERKEZELŐ

mellék-szakképesítéssel)

I.�A�szakképzés�jogi�háttere A�szakképzési�kerettanterv

– a�nemzeti�köznevelésről�szóló�2011.�évi�CXC.�törvény, – a�szakképzésről�szóló�2011.�évi�CLXXXVII.�törvény,

valamint

– az� Országos� Képzési� Jegyzékről� és� az� Országos� Képzési� Jegyzék� módosításának�eljárásrendjéről�szóló�150/2012.�(VII.�6.)�Korm. rendelet,

– az� állam� által� elismert� szakképesítések� szakmai� követelménymoduljairól� szóló�217/2012. (VIII. 9.) Korm.�rendelet�és

– a� nemzetgazdasági� miniszter� hatáskörébe� tartozó� szakképesítések� szakmai� és�vizsgakövetelményeiről�szóló�27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján�készült. II. A szakképesítés�alapadatai A�szakképesítés�azonosító�száma:�54 524 03 Szakképesítés�megnevezése:�Vegyész�technikus A�szakmacsoport�száma�és�megnevezése:�8. Vegyipar Ágazati�besorolás�száma�és�megnevezése:�XV. Vegyész Iskolai�rendszerű�szakképzésben�a�szakképzési�évfolyamok�száma:�2 év Elméleti�képzési�idő�aránya:�55% Gyakorlati�képzési�idő�aránya:�45% Az�iskolai�rendszerű�képzésben�az�összefüggő�szakmai�gyakorlat�időtartama:

– 5� évfolyamos� képzés� esetén:a� 10.� évfolyamot� követően� 0 óra,� a� 11.� évfolyamot�követően�140�óra;�

– 2�évfolyamos�képzés�esetén: az�első�szakképzési�évfolyamot�követően�160 óra

III.�A�szakképzésbe�történő�belépés�feltételei Iskolai�előképzettség:�érettségi�végzettség Bemeneti�kompetenciák:�— Szakmai előképzettség:�— Előírt�gyakorlat:�— Egészségügyi�alkalmassági�követelmények:�szükségesek Pályaalkalmassági�követelmények:�nem szükségesek IV.�A�szakképzés�szervezésének�feltételei Személyi�feltételek A� szakmai�elméleti� és� gyakorlati�képzésben�a�nemzeti�köznevelésről� szóló� 2011.�évi�CXC.�törvény� és� a� szakképzésről� szóló� 2011.� évi� CLXXXVII.� törvény� előírásainak� megfelelő�végzettséggel�rendelkező�pedagógus�és�egyéb�szakember�vehet�részt.� Ezen� túl� az� alábbi� tantárgyak� oktatására� az� alábbi� végzettséggel� rendelkező� szakember�alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Szakmai fizika Fizika�szakos�tanár

Szakmai�biológia Biológia�szakos�tanár

Tárgyi�feltételek A� szakmai� képzés� lebonyolításához� szükséges� eszközök� és� felszerelések� felsorolását� a�szakképesítés� szakmai�és�vizsgakövetelménye� (szvk)� tartalmazza,�melynek� további� részletei�az�alábbiak:�- Ajánlás�a�szakmai�képzés�lebonyolításához�szükséges�további�eszközökre�és�felszerelésekre:�- V.�A�szakképesítés�óraterve�nappali�rendszerű�oktatásra A szakgimnáziumi� képzésben� a� két� évfolyamos� képzés� második� évfolyamának� (2/14.)�szakmai� tartalma,� tantárgyi� rendszere,� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés�érettségi�utáni�évfolyamának�szakmai�tartalmával,�tantárgyi�rendszerével,�órakeretével.�A�két�évfolyamos� képzés�első� szakképzési� évfolyamának� (1/13.)� ágazati� szakgimnáziumi szakmai tartalma,� tantárgyi� rendszere,� összes� órakerete� megegyezik� a� 4+1� évfolyamos� képzés� 9-12. középiskolai� évfolyamokra� jutó� ágazati� szakgimnáziumi� szakmai� tantárgyainak� tartalmával,�összes�óraszámával.

Szakgimnáziumi�képzés�esetén�a�heti�és�éves�szakmai�óraszámok:

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

9.�évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10.�évfolyam 12�óra/hét 432�óra/év

Ögy. 0 óra

11.�évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140 óra

12.�évfolyam 13 óra/hét 463 óra/év

5/13.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2656 óra

Amennyiben� a� kerettantervek� kiadásának� és� jóváhagyásának� rendjéről� szóló� rendeletben� a�szakgimnáziumok�9-12.�évfolyama�számára�kiadott�kerettanterv�óraterve alapján�a�kötelezően�választható� tantárgyak� közül� a� szakmai� tantárgyat� választja� a� szakképző� iskola� akkor� a� 11.�évfolyamon� 72� óra� és� a� 12.� évfolyamon� 62� óra� időkeret� szakmai� tartalmáról� a� szakképző�iskola�szakmai�programjában�kell�rendelkezni.

évfolyam heti�óraszám� éves�óraszám�

1/13.�évfolyam 31�óra/hét 1116�óra/év

Ögy. 160�óra

2/14.�évfolyam 31�óra/hét 961�óra/év

Összesen: 2237�óra

(A�kizárólag�13-14.�évfolyamon�megszervezett�képzésben,�illetve�a� szakgimnázium 9-12.,�és�ezt� követő� 13.� évfolyamán�megszervezett� képzésben� az� azonos� tantárgyakra� meghatározott�óraszámok�közötti�csekély�eltérés�a�szorgalmi�időszak�heteinek�eltérő�száma,�és�az�óraszámok�oszthatósága�miatt�keletkezik�)

1.�számú�táblázat A szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�heti�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakképesítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�kapcsolódása

4 4 8 4

0

2 0

140

7 3 17,5 13,5 19 12

160

17,5 13,5

Összesen 8 12 1 10 31 31 31

A�mellék szakképesítésre�vonatkozó:

Összesen

A�tantárgy�kapcsolódása

-- --- -- -- ---- 4 6 --- 1 2 --- ---- ----- ---- ---

Összesen ----- ------ ----- 10 ----- 3 ----- ---- ----- ------

A�fő�és�mellék szakképesítésre�vonatkozó együtttesen:

Összesen A�tantárgy�kapcsolódása

4 4 8 4 ---- 6 6 ----- 8 5 17,5 13,5 19 12 ---- 17,5 13,5

Összesen 8 12 ----- 12 ------ 13 31 31 ---- 31

11499-12 Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II. fő�szakképesítés 0,5 0,5

11498-12 Foglalkoztatás�I.�(érettségire�épülő�képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I. fő�szakképesítés 2 2

11850-16�Vegyésztechnikusi�feladatok

Alkalmazott�kémia fő�szakképesítés 4 4

Vegyipari�műveletek fő�szakképesítés 3 3

Vegyipari�technológia fő�szakképesítés 4 4

Vegyipari�biztonság fő�szakképesítés 2 2

Minőségbiztosítás fő�szakképesítés 1 1

Környezetvédelem fő�szakképesítés 1 1

Vegyipari�műveletek�gyakorlat

fő�szakképesítés 5 5

Műszeres�analitika�gyakorlat

fő�szakképesítés 6 6

Preparatív�gyakorlat fő�szakképesítés 2,5 2,5

11849-16�Vegyész�szakmai�elmélet�feladatok

Szakmai�kémia fő�szakképesítés 2 2 1* 2+1* 6

Fizikai�kémia fő�szakképesítés 2 1 1 4

Szakmai fizika fő�szakképesítés 2 2

Műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek

fő�szakképesítés 2 2

Szakmai�biológia fő�szakképesítés 2 2 4

11797-16�Laboratóriumi�feladatok

Laboratóriumi�gyakorlat fő�szakképesítés 4 4 3 12

Laboratóriumi�ismeretek fő�szakképesítés 1 1

11780-16 Vegyipari rendszerkezelő�gyakorlat

Vegyipari�műveletek�és�berendezések

34 524 02 Vegyipari

rendszerkezelő 1

Vegyipari�rendszerek�és�technológiák

34 524 02 Vegyipari

rendszerkezelő 1

Műszaki�és�irányítástechnikai�gyakorlat

34 524 02 Vegyipari

rendszerkezelő 1

Vegyipari�rendszerkezelő�gyakorlat

34 524 02 Vegyipari

rendszerkezelő 1,5 2

11779-16�Kémiai�és�műszaki�feladatok

Szakmai�kémia 34 524 02 Vegyipari

rendszerkezelő 1

Szakmai fizika 34 524 02 Vegyipari

rendszerkezelő 2

11778-16�Laboratóriumi�és�munkavédelmi�feladatok

Laboratóriumi�gyakorlat 34 524 02 Vegyipari

rendszerkezelő 3,5

A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell teljesülnie.

2.�számú�táblázat A�szakmai�követelménymodulokhoz�rendelt�tantárgyak�és�témakörök�óraszáma�évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Szakgimnáziumi�képzés�

9

-12.�o.�összes�óraszáma

Nem�a�főszakképesítésre�

fordítandó�órakeret

Főszakképesítés�

9-12.�o.�összes�óraszáma

5/13.

Főszakképesítés�

9-13.�o.�összes�óraszáma

1/13. 2/14.

A�két�évfolyamos�szakképzés�

összes�óraszáma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A�fő�szakképe

-sítésre�vonatkozó: Összesen

A�tantárgy�

kapcsolódása

144 144 288 144 0

72 0 140

217 93

1695 453 1242

542 419

2203

684 432 160

542 419

2237

Összesen 288 432 72 310 961 1116 961

Elméleti�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�1263 óra�(57%)

1226�óra�(54,8%)

Gyakorlati�óraszámok� (arány�ögy-vel)

öt�évfolyamos�képzés�egészében:�940 óra�(43%) 815�óra�(45,2%)

1149

9-1

2

Foglalkoztatás�II.

Foglalkoztatás�II.

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek

0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése

0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

114

98-

12

Foglalkoztatás�I.�

(érettségire�épülő�

képzések�esetén)

Foglalkoztatás�I.

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés�1

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés�2

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés

0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói�szókincs

0 23 23 0 0 23 0 23

118

50-16�Vegyésztechnikusi�feladatok

Alkalmazott�kémia

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 0 124 0 0 124 0 124

Általános�és�szervetlen�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban

0 30 30 0 0 30 0 30

Szerves�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban

0 30 30 0 0 30 0 30

Fizikai�kémiai�ismeretek�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban

0 34 34 0 0 34 0 34

Számítási�és�elemző�feladatok

0 30 30 0 0 30 0 30

Vegyipari�műveletek

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Vegyipari alapkészülékek�és�szerelvényeik

0 5 5 0 0 5 0 5

Vegyipari�műveletek�számításai

0 5 5 0 0 5 0 5

Anyag-előkészítés,�aprítás,�keverés�művelete

0 9 9 0 0 9 0 9

Mechanikus műveletek�folyadékokkal�és�gázokkal

0 21 21 0 0 21 0 21

Hőátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek

0 16 16 0 0 16 0 16

Anyagátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek

0 16 16 0 0 16 0 16

Vegyipari reaktorok, kiszerelő,�csomagoló�célberendezések

0 7 7 0 0 7 0 7

Az ipari irányítástechnika�alapjai

0 7 7 0 0 7 0 7

Vegyipari�műveletek�vezérlése�és�szabályozása

0 7 7 0 0 7 0 7

Vegyipari technológia

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

124 0 124 0 0 124 0 124

A�kémiai�technológiák�jellemzői

0 5 5 0 0 5 0 5

Üzemek�energiagazdálkodása

0 5 5 0 0 5 0 5

Üzemek�vízellátása 0 5 5 0 0 5 0 5

Szervetlen vegyipar 0 36 36 0 0 36 0 36

Szerves vegyipar 0 38 38 0 0 38 0 38

Műanyagipar�és�festékipar

0 15 15 0 0 15 0 15

Gyógyszeripar 0 10 10 0 0 10 0 10

Elemző�és�számítási�feladatok

0 10 10 0 0 10 0 10

Vegyipari�biztonság

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

62 0 62 0 0 62 0 62

Munkavédelem 0 31 31 0 0 31 0 31

Biztonságtechnika 0 15 15 0 0 15 0 15

Tűzvédelem 0 16 16 0 0 16 0 16

Minőségbiztosítás

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0 31 0 31

Vegyipari minőségügy

0 7 7 0 0 7 0 7

Minőségügy�a�gyógyszeriparban

0 7 7 0 0 7 0 7

Minták�analízisének�minőségbiztosítása

0 17 17 0 0 17 0 17

Környezetvédelem

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0 31 0 31

Általános�környezetvédelmi�ismeretek

0 5 5 0 0 5 0 5

Víz- és�légszennyezőanyagok

0 18 18 0 0 18 0 18

Fizikai�hatások 0 3 3 0 0 3 0 3

Hulladékgazdálkodás 0 5 5 0 0 5 0 5

Vegyipari�műveletek�gyakorlat

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 155 155 0 0 0 155 155

Bevezetés�a�gyakorlati munkarendbe

0 10 10 0 0 0 10 10

Folyadékok�és�gázok�tárolása,�szállítás

0 25 25 0 0 0 25 25

Ipari�hőcserélők�kezelése,�vizsgálata

0 30 30 0 0 0 30 30

Anyagelőkészítés,�aprítás,�keverés

0 25 25 0 0 0 25 25

Heterogén�rendszerek�mechanikus szétválasztása

0 25 25 0 0 0 25 25

Anyagelválasztó�műveletek�gyakorlatai

0 25 25 0 0 0 25 25

Folyamatirányítási�eszközök�használata

0 15 15 0 0 0 15 15

Műszeres�analitika�gyakorlat

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Bevezetés�a�műszeres�analitikai laboratóriumi�munkába.

0 6 6 0 0 0 6 6

Optikai�mérések 0 18 18 0 0 0 18 18

Spektrofotometriás�mérések

0 42 42 0 0 0 42 42

Elektroanalitikai mérések

0 42 42 0 0 0 42 42

Kromatográfiás�mérések

0 42 42 0 0 0 42 42

Biológiai�minták�vizsgálata

0 18 18 0 0 0 18 18

Mérési�adatok�rögzítése,�dokumentálása,�eredmények�grafikus�ábrázolása

0 18 18 0 0 0 18 18

Preparatív�gyakorlat

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 78 78 0 0 0 78 78

Szervetlen preparátumok�előállítása

0 25 25 0 0 0 25 25

Szerves�preparátumok�előállítása,�ellenőrzése

0 53 53 0 0 0 53 53

1184

9-16�Vegyész�szakmai�elmélet�feladatok

Szakmai�kémia

fő�szakképesítés

72 0 72 0 36* 0 62+31* 0 206+67* 0 273 0 0 273 216 0 0 0 216

Atomok,�molekulák 12 10 12+10* 22 12 0 0 0 12

Kémiai�kötések,�anyagi rendszerek

10 10 10+10* 20 10 0 0 0 10

Kémiai�reakciók 12 11 12+11* 21 12 0 0 0 12

Nemfémes�elemek�és�vegyületeik

12 12 12 12 0 0 0 12

Tanulókísérletek�I. 6 6 6 7 0 0 0 7

Kémiai�alapszámítások�

10 10 10 10 0 0 0 10

Oldatokkal kapcsolatos számítások

10 10 10 10 0 0 0 10

Fémek�és�vegyületeik 12 12 12 12 0 0 0 12

Szénhidrogének 14 14 14 14 0 0 0 14

Oxigéntartalmú�szerves�vegyületek�

20 20 20 20 0 0 0 20

Tanulókísérletek�II. 12 12 12 12 0 0 0 12

Sztöchiometriai�számítások

14 14 14 14 0 0 0 14

Nitrogéntartalmú�szerves�vegyületek

12 12 12 14 0 0 0 14

Szervetlen�kémia�a�környezetünkben

15 15 15 17 0 0 0 17

Kémiai�számítások 18* 15 15+18* 33 17 0 0 0 17

Kémiai�ismeretek�alkalmazása

18* 20 20+18* 38 23 0 0 0 23

Fizikai�kémia fő�szakképesítés

0 0 72 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144

Homogén�egykomponensű�rendszerek

16 16 16 16 0 0 0 16

Homogén�többkomponensű�rendszerek I.

12 12 12 12 0 0 0 12

Heterogén�egyensúlyok�I.

14 14 14 14 0 0 0 14

Kémiai�egyensúly 12 12 12 12 0 0 0 12

Heterogén�egyensúlyok�II.

8 8 8 8 0 0 0 8

Reakciókinetika 10 10 10 10 0 0 0 10

Homogén�többkomponensű�rendszerek II.

24 24 24 24 0 0 0 24

A�disszociáció�fogalma,�típusai

12 12 12 12 0 0 0 12

Elektrolit egyensúlyok

14 14 14 16 0 0 0 16

Elektrokémia� 17 17 17 20 0 0 0 20

Szakmai fizika

fő�szakképesítés

0 0 72 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Mennyiségek,�mértékegységek,�kinematika

14 14 14 14 0 0 0 14

Erővel�kapcsolatos�ismeretek

15 15 15 15 0 0 0 15

Folyadékok�és�gázok�mechanikája

15 15 15 15 0 0 0 15

Elektromosságtan 18 18 18 18 0 0 0 18

Optikai ismeretek, rezgések

10 10 10 10 0 0 0 10

Műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 62 0 62

0 62

0 0 62 72 0 0 0 72

Szerkezeti�anyagok�és�tulajdonságaik

10 10 10 12 0 0 0 12

Korrózióvédelmi�alapok�és�eljárások

8 8 8 8 0 0 0 8

Gépelemek�és�ábrázolásuk,�kötőgépelemek

10 10 10 12 0 0 0 12

Forgómozgás�átvitel�gépei�és�működésük

10 10 10 12 0 0 0 12

Anyagok�szállítása 10 10 10 12 0 0 0 12

A�hőátadás�alapjai,�közvetlen�és�közvetett�hőcsere

14 14 14 16 0 0 0 16

Szakmai�biológia

fő�szakképesítés

72 0 72 0 0 0 0 0 144 0 144 0 0 144 144 0 0 0 144

Bevezetés 6 6 6 6 0 0 0 6

Vírusok,�baktériumok,�gombák�szerepük�az�iparban�

16 16 16 16 0 0 0 16

Növénytan,�állattan,�ipari�jelentőség

16 16 16 16 0 0 0 16

Embertan:�kültakaró,�táplálkozás,�légzés,�mozgás�

16 16 16 16 0 0 0 16

Embertan: kiválasztás,�szaporodás,�hormonrendszer

18 18 18 18 0 0 0 18

Az�ember�biológiája�–idegi�szabályozás,�érzékelés�

26 26 26 26 0 0 0 26

Biokémia,�sejtbiológia

20 20 20 20 0 0 0 20

Genetika 26 26 26 26 0 0 0 26

117

97-16�Laboratóriumi�feladatok

Laboratóriumi�gyakorlat

fő�szakképesítés

0 144 0 144 0 0 0 93 381 0 381

0 0 381 0 432 0 0 432

Fizikai alapmennyiségek�mérése�

48 48 48 0 51 0 0 51

Oldatkészítés 48 48 48 0 51 0 0 51

Tisztítási�műveletek� 48 48 48 0 51 0 0 51

Szervetlen preparátum�készítés

48 48 48 0 51 0 0 51

Minőségi�elemzés� 48 48 48 0 51 0 0 51

Biológiai�vizsgálatok� 48 48 48 0 51 0 0 51

Klasszikus�és�műszeres�analitikai�vizsgálatok�

77 77 77 0 90 0 0 90

Szerves�laboratóriumi�munka

16 16 16 0 36 0 0 36

Laboratóriumi�ismeretek

fő�szakképesítés

0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 31

0 0 31 36 0 0 0 36

Munkavédelmi�ismeretek

4 4 4 5 0 0 0 5

Laboratóriumi�elméleti�ismeretek

12 12 12 14 0 0 0 14

Laboratóriumi�számítások

15 15 15 17 0 0 0 17

117

80-16�Vegyipari�rendszerkezelő�

gyak

orla

t

Vegyipari�műveletek�és�berendezések

34 5

24 0

2 Vegyipari�rendszerkezelő

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0

0 0 0 0 0 0 0

Tárolás�készülékei,�tartályok,�gáztárolók

4 4 0 0 0 0 0

Folyadékok,�gázok�és�szilárd�anyagok�szállítása�

6 6 0 0 0 0 0

Keverés,�aprítás,�szitaelemzés�készülékei

4 4 0 0 0 0 0

Elválasztó�műveletek� 10 10

0 0 0 0 0

Ipari�hőcsere,�előmelegítők,�hűtők,�szárítók

8 8 0 0 0 0 0

Vegyipari reaktorok 4 4 0 0 0 0 0

Vegyipari rendszerek�és�technológiák

34 5

24 0

2

Vegyipari�rendszerkezelő

0 0 0 0 0 0 31 0 31

31 0

0 0 0 0 0

Technológia�alapelvei, folyamatábrák�

3 3 0 0 0 0 0

Üzemek�víz- és�energiaellátása,�környezetvédelem

4 4 0 0 0 0 0

Szervetlen technológiák�

6 6 0 0 0 0 0

Szerves�technológiák� 6 6 0 0 0 0 0

Műanyagok�gyártása� 6 6 0 0 0 0 0

Ipari�mérő- és�irányító�rendszerek�

6 6 0 0 0 0 0

Műszaki�és�irányítástechnikai�gyakorlat

34 5

24 0

2

Vegyipari�rendszerkezelő

0 0 0 0 0 36 0 0 36

36 0

0 0 0 0 0

Mérőműszerek�felépítése,�használata

4 4 0 0 0 0 0

Mérési�adatgyűjtők�működése,�számítógépes�kapcsolatuk

4 4 0 0 0 0 0

Villamos mennyiségek�mérése,�teljesítménymérés

8 8 0 0 0 0 0

A�vezérlés�és�szabályozás�alapjai,�vezérlési�körök�működése

12 12 0 0 0 0 0

Áramló�mennyiségek�mérése

8 8 0 0 0 0 0

Vegyipari rendszerkezelő�gyakorlat

34 5

24 0

2

Vegyipari�rendszerkezelő

0 0 0 0 0 54 0 62 116

116 0

0 0 0 0 0

Tartályok,�csövek�és�szerelvényeik�kezelése,�karbantartása

12 12 0 0 0 0 0

Tartályok�feltöltése,�leürítése,�szintmérés

9 9 0 0 0 0 0

Folyadékok�és�gázok�szállítása,�szivattyúk�üzemeltetése

18 18 0 0 0 0 0

Hőcserélő�készülékek�fűtése,�hűtése

15 15 0 0 0 0 0

Anyag-előkészítők,�keverők,�autoklávok�kezelése

12 12 0 0 0 0 0

Anyagelválasztó�berendezések�kezelése

32 32 0 0 0 0 0

Folyamatirányító�műszerek�és�eszközök�kezelése

18 18 0 0 0 0 0

117

79-16�Kémiai�és�műszaki�feladatok

Szakmai�kémia

34

524

02

Veg

yip

ari

rendszerkezelő

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0

0 0 0 0 0

Szerves�kémia�a�vegyiparban

30 30 0 0 0 0 0

Környezetvédelmi�ismeretek

6 6 0 0 0 0 0

Szakmai fizika

34 5

24

02

Vegyipari�rendszerkezelő

0 0 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 0 0 0

Erő,�nyomaték,�egyensúly

10 10 0 0 0 0 0

Munka, energia, teljesítmény,�hatásfok

14 14 0 0 0 0 0

Egyenes�vonalú,�forgó�és�rezgő�mozgások

14 14 0 0 0 0 0

Teljesítmény-átvitel�forgó�rendszereknél

14 14 0 0 0 0 0

Folyadékok�és�gázok�áramlási�tulajdonságai

14 14 0 0 0 0 0

Egyen- és�váltóáramú�hálózatok

6 6 0 0 0 0 0

1177

8-16�Laboratóriumi�és�

munkavédelmi�feladatok Laboratóriumi�

gyakorlat 34

52

4 02

Vegyipari�rendszerkezelő

0 0 0 0 0 126 0 0 126 126 0

0 0 0 0 0

Munkavédelem 6 6 0 0 0 0 0

Eszközismeret 14 14 0 0 0 0 0

Minta�előkészítés 14 14 0 0 0 0 0

Szerves�preparátumok�előállítása

46 46 0 0 0 0 0

Analitikai�vizsgálatok 46 46 0 0 0 0 0

3.�számú�táblázat A�nem�a�főszakképesítéshez�kapcsolódó�óraszámok�megoszlása:

34 524 02 Vegyipari�rendszerkezelő

453�óra

Jelmagyarázat:�e/elmélet;�gy/gyakorlat;�ögy/összefüggő�szakmai�gyakorlat A�szakmai�és�vizsgakövetelményben�a�szakképesítésre�meghatározott�elmélet/gyakorlat�arányának�a�teljes�képzési�idő�során�kell teljesülnie. A�tantárgyakra�meghatározott�időkeret�kötelező�érvényű,�a�témakörökre�kialakított�óraszám�pedig�ajánlás.

A

11499-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�II.

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11499-12�azonosító�számú�Foglalkoztatás�II.�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�II.

FELADATOK Munkaviszonyt�létesít x Alkalmazza�a�munkaerőpiaci�technikákat x Feltérképezi�a�karrierlehetőségeket x Vállalkozást�hoz�létre�és�működtet x Motivációs�levelet�és�önéletrajzot�készít x Diákmunkát�végez x

SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló�jogai,�munkavállaló�kötelezettségei,�munkavállaló�felelőssége

x

Munkajogi�alapok,�foglalkoztatási�formák x Speciális�jogviszonyok�(önkéntes�munka,�diákmunka)

x

Álláskeresési�módszerek x Vállalkozások�létrehozása�és�működtetése x Munkaügyi�szervezetek x Munkavállaláshoz�szükséges�iratok x Munkaviszony�létrejötte x A�munkaviszony�adózási,�biztosítási,�egészség- és�nyugdíjbiztosítási�összefüggései

x

A�munkanélküli�(álláskereső)�jogai,�kötelezettségei�és�lehetőségei�

x

A�munkaerőpiac�sajátosságai�(állásbörzék�és�pályaválasztási�tanácsadás)�

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Köznyelvi�olvasott�szöveg�megértése x Köznyelvi�szöveg�fogalmazása�írásban x Elemi szintű�számítógép�használat x Információforrások�kezelése x Köznyelvi�beszédkészség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő�készség x Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás�II.�tantárgy 15 óra/15 óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.

1.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� általános� felkészítése� az� álláskeresés� módszereire,� technikáira,� valamint� a�munkavállaláshoz,�munkaviszony�létesítéséhez�szükséges�alapismeretek�elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak —

1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek Munkavállaló� jogai� (megfelelő� körülmények� közötti� foglalkoztatás,� bérfizetés,�költségtérítés,� munkaszerződés-módosítás,� szabadság),� kötelezettségei� (megjelenés,�rendelkezésre� állás,� munkavégzés,� magatartási� szabályok,� együttműködés,�tájékoztatás),� munkavállaló� felelőssége� (vétkesen� okozott� kárért� való� felelősség,�megőrzési�felelősség,�munkavállalói�biztosíték) Munkajogi� alapok:� felek� a� munkajogviszonyban,� munkaviszony� létesítése,�munkakör,� munkaszerződés� módosítása,� megszűnése,� megszüntetése,� felmondás,�végkielégítés,�munkaidő,�pihenőidők,�szabadság Foglalkoztatási� formák:� munkaviszony,� megbízási� jogviszony,� vállalkozási�jogviszony,�közalkalmazotti�jogviszony,�közszolgálati�jogviszony Atipikus� munkavégzési� formák� a� munka� törvénykönyve� szerint:� távmunka,�bedolgozói� munkaviszony,� munkaerő-kölcsönzés,� egyszerűsített� foglalkoztatás�(mezőgazdasági,�turisztikai�idénymunka�és�alkalmi�munka) Speciális� jogviszonyok:� önfoglalkoztatás,� őstermelői� jogviszony,� háztartási�munka,�iskolaszövetkezet�keretében�végzett�diákmunka,�önkéntes�munka

1.3.2. Munkaviszony�létesítése Munkaviszony�létrejötte,�fajtái:�munkaszerződés,� teljes- és�részmunkaidő,�határozott�és� határozatlan� munkaviszony,� minimálbér� és� garantált� bérminimum,� képviselet�szabályai,�elállás�szabályai,�próbaidő. Munkavállaláshoz� szükséges� iratok,� munkaviszony� megszűnésekor� a� munkáltató�által�kiadandó�dokumentumok. Munkaviszony� adózási,� biztosítási,� egészség- és� nyugdíjbiztosítási� összefüggései:�munkaadó� járulékfizetési� kötelezettségei,� munkavállaló� adó- és� járulékfizetési�kötelezettségei,� biztosítottként� egészségbiztosítási� ellátások� fajtái� (pénzbeli� és�természetbeli),�nyugdíj�és�munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés Karrierlehetőségek� feltérképezése:� önismeret,� reális� célkitűzések,� helyi�munkaerőpiac� ismerete,� mobilitás� szerepe,� képzések� szerepe,� foglalkoztatási�támogatások�ismerete. Motivációs� levél�és�önéletrajz�készítése:� fontossága,� formai� és� tartalmi�kritériumai,�szakmai� önéletrajz� fajtái:� hagyományos,� Europass,� amerikai� típusú,� önéletrajzban�szereplő�email�cím�és�fénykép�megválasztása,�motivációs�levél�felépítése.

Álláskeresési� módszerek:� újsághirdetés,� internetes� álláskereső� oldalak,� személyes�kapcsolatok,� kapcsolati� hálózat� fontossága,� EURES� (Európai� Foglalkoztatási�Szolgálat� az� Európai� Unióban� történő� álláskeresésben),� munkaügyi� szervezet�segítségével� történő�álláskeresés,� cégek�adatbázisába� történő� jelentkezés,�közösségi�portálok�szerepe. Munkaerőpiaci� technikák� alkalmazása:� Foglalkozási� Információs� Tanácsadó� (FIT),�Foglalkoztatási�Információs�Pontok�(FIP),�Nemzeti�Pályaorientációs�Portál�(NPP). Állásinterjú:�felkészülés,�megjelenés,�szereplés�az�állásinterjún,�testbeszéd�szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség A� munkanélküli� (álláskereső)� jogai,� kötelezettségei� és� lehetőségei:� álláskeresőként�történő� nyilvántartásba� vétel;� a� munkaügyi� szervezettel� történő együttműködési�kötelezettség� főbb� kritériumai;� együttműködési� kötelezettség� megszegésének�szankciói;� nyilvántartás� szünetelése,� nyilvántartásból� való� törlés;� munkaügyi�szervezet�által�nyújtott�szolgáltatások,�kiemelten�a�munkaközvetítés. Álláskeresési�ellátások� („passzív�eszközök”):� álláskeresési� járadék�és�nyugdíj� előtti�álláskeresési�segély.�Utazási�költségtérítés.� Foglalkoztatást�helyettesítő�támogatás.� Közfoglalkoztatás:� közfoglalkoztatás� célja,� közfoglalkozatás� célcsoportja,�közfoglalkozatás�főbb�szabályai Munkaügyi� szervezet:� Nemzeti� Foglalkoztatási� Szolgálat� (NFSZ)�szervezetrendszerének� felépítése� (a� foglalkoztatáspolitikáért felelős� miniszter,� a�kormányhivatal,�a�járási�hivatal�feladatai).� Az� álláskeresők� részére� nyújtott� támogatások� („aktív� eszközök”):� önfoglalkoztatás�támogatása,�foglalkoztatást�elősegítő�támogatások�(képzések,�béralapú�támogatások,�mobilitási�támogatások). Vállalkozások� létrehozása� és� működtetése:� társas� vállalkozási� formák,� egyéni�vállalkozás,� mezőgazdasági� őstermelő,� nyilvántartásba� vétel,� működés,� vállalkozás�megszűnésének,�megszüntetésének�szabályai. A� munkaerőpiac� sajátosságai,� NFSZ� szolgáltatásai:� pályaválasztási� tanácsadás,�munka- és�pályatanácsadás,�álláskeresési�tanácsadás,�álláskereső�klub,�pszichológiai�tanácsadás.

1.4. A képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

1.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11498-12�azonosító�számú

Foglalkoztatás�I.�

(érettségire�épülő�képzések�esetén)

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11498-12� azonosító� számú� Foglalkoztatás� I.� (érettségire� épülő� képzések� esetén)�megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz�tartozó�tantárgyak�és�témakörök�oktatása�során�fejlesztendő�kompetenciák:

Foglalkoztatás�I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik�(személyes�és�szakmai�vonatkozással)

x

alapadatokat�tartalmazó�formanyomtatványt�kitölt

x

szakmai�önéletrajzot�és�motivációs�levelet�ír x állásinterjún�részt�vesz� x munkakörülményekről,�karrier�lehetőségekről�tájékozódik

x

idegen�nyelvű�szakmai�irányítás,�együttműködés�melletti�munkát�végez

x

munkával,�szabadidővel�kapcsolatos�kifejezések�megértése,�használata

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven:

szakmai önéletrajz�és�motivációs�levél�tartalma,�felépítése

x

egy�szakmai�állásinterjú�lehetséges�kérdései,�illetve�válaszai

x

közvetlen�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt�egyszerű�szavak,�szókapcsolatok

x

a�munkakör�alapkifejezései x SZAKMAI�KÉSZSÉGEK

Egyszerű�formanyomtatványok�kitöltése�idegen nyelven

x

Szakmai�állásinterjún�elhangzó�idegen�nyelven�feltett�kérdések�megértése,�illetve�azokra�való�reagálás�értelmező,�összetett�mondatokban

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Nyelvi�magabiztosság x Kapcsolatteremtő�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés x Analitikus�gondolkodás x Deduktív�gondolkodás x

2. Foglalkoztatás�I.�tantárgy 62 óra/62 óra*

* 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�fő�szakképesítéshez�kapcsolódik.

2.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanulók� alkalmasak� legyenek� egy� idegen� nyelvű�állásinterjún�eredményesen�és�hatékonyan�részt�venni. Ehhez kapcsolódóan� tudjanak� idegen� nyelven� személyes� és� szakmai� vonatkozást� is�beleértve� bemutatkozni,� a� munkavállaláshoz� kapcsolódóan� pedig� egy� egyszerű�formanyomtatványt�kitölteni. Cél,� hogy� a� rendelkezésre� álló� 62 tanóra� egység� keretén� belül� egyrészt� egy� nyelvtani rendszerezés�történjen�meg�a�legalapvetőbb�igeidők,�segédigék,�illetve�az�állásinterjúhoz�kapcsolódóan�a� legalapvetőbb�mondatszerkesztési�eljárások�elsajátítása�révén.�Majd�erre�építve� történjen� meg� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memóriafejlesztés� és� az� induktív�nyelvtanulási� készségfejlesztés� 6� alapvető,� a�mindennapi� élethez� kapcsolódó� társalgási�témakörön�keresztül.�Végül�ezekre�az�ismertekre�alapozva�valósuljon�meg�a�szakmájához�kapcsolódó�idegen�nyelvi�kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó�közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek

2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani�rendszerezés�1 A�8�órás�nyelvtani�rendszerezés�alatt�a�tanulók�a� legalapvetőbb�igeidőket�átismétlik,�illetve� begyakorolják� azokat,� hogy� munkavállaláshoz� kapcsolódóan,� hogy� az�állásinterjú� során� ne� okozzon� gondot� a�múltra,� illetve�a� jövőre�vonatkozó�kérdések�megértése,� illetve� az� azokra� adandó� válaszok� megfogalmazása.� Továbbá� alkalmas�lesz� a� tanuló� arra,� hogy� egy� szakmai� állásinterjún� elhangzott� kérdésekre� összetett�mondatokban�legyen�képes�reagálni,�helyesen�használva�az�igeidő�egyeztetést.� Az� igeidők� helyes� begyakorlása� lehetővé� teszi� számára,� hogy� mint� leendő�munkavállaló� képes� legyen� arra,� hogy� a� munkaszerződésben� megfogalmazott�tartalmakat�helyesen�értelmezze,�illetve�a�jövőbeli�karrierlehetőségeket feltérképezze.�A� célként� megfogalmazott� idegen� nyelvi� magbiztosság� csak� az� igeidők� helyes�használata�révén�fog�megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani�rendszerezés�2 A� 8� órás� témakör� során� a� tanuló� a� kérdésszerkesztés,� a� jelen,� jövő� és� múlt� idejű�feltételes� mód,� illetve� a� módbeli� segédigék� (lehetőséget,� kötelességet,�szükségességet,�tiltást�kifejező)�használatát�eleveníti�fel,�amely�révén�idegen�nyelven�sokkal� egzaktabb� módon� tud� bemutatkozni� szakmai és� személyes� vonatkozásban�egyaránt.�A�segédigék�jelentéstartalmának�precíz�és�pontos�ismerete�alapján�alkalmas�lesz� arra,� hogy� tudjon� tájékozódni� a� munkahelyi� és� szabadidő� lehetőségekről.�Precízen� meg� tudja� majd� fogalmazni� az� állásinterjún� idegen� nyelven feltett kérdésekre� a�választ�kihasználva� a� segédigék� által� biztosított� nyelvi� precizitás�adta�kereteket.�A�kérdésfeltevés�alapvető�szabályainak�elsajátítása�révén�alkalmassá�válik�a tanuló�arra,�hogy�egy�munkahelyi�állásinterjún�megértse�a�feltett�kérdéseket, illetve esetlegesen�ő�maga�is�tisztázó�kérdéseket�tudjon�feltenni�a�munkahelyi�meghallgatás�során.�A�szórend,�a�prepozíciók�és�a�kötőszavak�pontos�használatának�elsajátításával�

olyan� egyszerű�mondatszerkesztési� eljárások� birtokába� jut,� amely� által� alkalmassá�válik� arra,� hogy� az� állásinterjún� elhangozott� kérdésekre� relevánsan� tudjon� felelni,�illetve�képes�legyen�tájékozódni�a�munkakörülményekről�és�lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi�készségfejlesztés (Az� induktív� nyelvtanulási� képesség� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív� memória�fejlesztése�fonetikai�készségfejlesztéssel�kiegészítve) A 23 órás�nyelvi�készségfejlesztő�blokk�során�a� tanuló�rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez� kapcsolódó� ismereteit.� E� szókincset� alapul� véve� valósul� meg� az�induktív� nyelvtanulási� képességfejlesztés� és� az� idegen� nyelvi� asszociatív�memóriafejlesztés� 6� alapvető� társalgási� témakör� szavai,� kifejezésein� keresztül.� Az�induktív� nyelvtanulási� képesség� által� egy� adott� idegen� nyelv� struktúráját�meghatározó� szabályok� kikövetkeztetésére� lesz� alkalmas� a� tanuló.� Ahhoz,� hogy� a�tanuló� koherensen� lássa� a� nyelvet,� és� ennek� szellemében� tudjon� idegen� nyelven�reagálni,� feltétlenül� szükséges� ennek� a�képességnek� a�minél� tudatosabb� fejlesztése.�Ehhez�szorosan�kapcsolódik�az�idegen�nyelvi�asszociatív�memóriafejlesztés,�ami�az�idegen� nyelvű� anyag� megtanulásának� képessége:� képesség� arra,� hogy� létrejöjjön� a�kapcsolat� az� ingerek� (az� anyanyelv� szavai,� kifejezése)� és� a� válaszok� (a� célnyelv�szavai�és�kifejezései)�között.�Mind�a�két� fejlesztés�hétköznapi� társalgási� témakörök�elsajátítása�során�valósul�meg.� Az�elsajátítandó�témakörök:

- személyes�bemutatkozás - a�munka�világa - napi�tevékenységek,�aktivitás - lakás,�ház - utazás,� - étkezés��

Ezen�a�témakörön�keresztül�valósul�meg�a�fonetikai�dekódolási�képességfejlesztés�is,�amely� során� a� célnyelv� legfontosabb� fonetikai� szabályaival� ismerkedik� meg� a�nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói�szókincs A 23 órás� szakmai� nyelvi� készségfejlesztés� csak� a� 39 órás� 3� alapozó� témakör�elsajátítása�után�lehetséges.�Cél,�hogy�a�témakör�végére�a� tanuló�folyékonyan�tudjon�bemutatkozni�kifejezetten�szakmai�vonatkozással.�Képes�lesz�a�munkalehetőségeket�feltérképezni� a� célnyelvi� országban.� Begyakorolja� az� alapadatokat� tartalmazó�formanyomtatvány� kitöltését,� illetve� a� szakmai� önéletrajz� és� a� motivációs� levél�megírásához�szükséges�rutint�megszerzi.�Elsajátítja�azt�a�szakmai�jellegű�szókincset,�ami� alkalmassá� teszi� arra,� hogy� a� munkalehetőségekről,� munkakörülményekről�tájékozódjon.�A�témakör�tanulása�során�közvetlenül�a�szakmájára�vonatkozó�gyakran�használt� kifejezéseket� sajátítja� el.� A� munkaszerződések� kulcskifejezéseinek�elsajátítása� és� fordítása� révén� alkalmas� lesz� arra,� hogy� a� leendő� saját�munkaszerződését,�illetve�munkaköri�leírását�lefordítsa�és�értelmezze.

2.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az órák�kb.�50�-a� egyszerű� tanteremben� történjen,�egy�másik� fele�pedig� számítógépes�tanterem,� hiszen� az� oktatás� egy� jelentős� részben� digitális� tananyag� által� támogatott�formában�zajlik.

2.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11850-16 azonosító�számú

Vegyésztechnikusi�feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11850-16 azonosító� számú� Vegyésztechnikusi megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Alk

alm

azo

tt

kémia

V

egy

ipar

i műveletek

V

egy

ipar

i technológia

V

egy

ipar

i biztonság

Minőségbiztos

ítás

Környezetvéde

lem

Veg

yip

ari

műveletek�

Műszeres�

anal

itik

a Preparatív�

gyak

orl

at

FELADATOK A�technológiai�utasításnak�megfelelően�lebonyolítja�a�gyártást,�dokumentálja�a�műszak�mérési�adatait,�eseményeit

x x x x x x

Hőcserélő�használatával�anyagot�melegít,�vagy�hűt

x x x

Aprító�berendezéseket�működtet,�szitaelemzést�végez,�szemcsés�halmaz�tulajdonságait�vizsgálja

x x x

Biztonságtechnikai�adatlap�alapján�felkészül�a�vegyi�anyagok�biztonságos�használatára�(P�és�H�mondatok)

x x x x x x

Dokumentálja a�felügyelete�alá�tartozó�termelőegység,�valamint�a�hozzá�tartozó�mérő- és�irányítóműszerek�karbantartási�ütemtervét�és�eszközigényét,�technológiai�berendezések,�gépek�üzemidejét,�műszaki�állapotát

x x x x x

Vizsgálatra�előkészíti�a�mintát�(aprítás,�oldás,�homogenizálás,�törzsoldat�készítés�stb.)

x x x

Ellenőrzi�a�szükséges�berendezések,�az�elektromos,�gáz,�vákuum�stb.�infrastruktúra�meglétét,�működőképességét

x x x x

Ellenőrzi�a�szükséges�védőfelszerelések�meglétét,�munka�során�használja azokat

x x x x

Ellenőrzi�és�biztosítja�a�folyamatirányító�rendszerek�működését

x x

Előkészíti�a�feladathoz�szükséges�eszközöket,�műszereket,�reagenseket,�oldatokat

x x x

Elvégzi,�elvégezteti�a�szükséges�beadagolás�előtti�műveleteket�(oldás,�szitálás,�homogenizálás�stb.)�az�előírt�paraméterek�beállításával

x x x x x

Folyadékok�és�gázok�hűtését,�fűtését�végzi�ipari�hőcserélő�készülékekben

x x

Folyadékok�és�gázok�nyomását�és�mennyiségét�méri,�dokumentálja

x x x

Folyamatirányító�táblaműszereket,�vezérlő�és�szabályozó�szerveket�kezel

x x x x

Keverős�készülékeket�működtet,�duplikátorok�és�reaktorok�hűtését,�fűtését�végzi

x x x

Meggyőződik�a�biztonsági/mentesítő�berendezések�működőképességéről

x x x

Műszeres�analitikai�elemzést�végez,�kezeli�az�elemzéshez�használandó�műszereket,�kiértékeli�az�eredményt

x x

Szakmai�számításait�a�mérési�eredményekkel�összehasonlítja,�dokumentálja,�szükség�szerint�a�folyamatba beavatkozik

x x x x x

Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre�vonatkozóan�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan

x x x x

Szakmai�számításokat�végez�az�anyagmozgatás,�fűtés,�hűtés,�anyagmérleg,�egyensúly�és�reakciósebesség�körében

x x x x x

Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti�és�tárolja�a�képződött�hulladékot

x x x x

Szerves�preparátumokat�állít�elő�laboratóriumban,�végrehatja�a�receptben�előírt�reakciókat,�alapfolyamatokat,�laboratóriumi�elválasztási�és�tisztítási�műveleteket�

x x x x

Szivattyúk,�kompresszorok,�ventillátorok�és�elevátorok�és�hőcserélők�műszaki�állapotát�ellenőrzi

x x x

Kezeli�a�berendezéseket,�anyagszállítási�és�hőátadási�feladatot�végez

x x x

Tartályok�és�vegyipari�gépelemek�típusait�azonosítja,�működőképességét�és�töltöttségét�megállapítja

x x

Vegyipari�célberendezéseket�(szűrők,�centrifugák,�bepárlók,�lepárlók,�reaktorok, alapanyag- és�gyógyszergyártó�berendezések)�azonosít�és�működtet�a�technológiai�utasításnak�megfelelő�paraméterekkel

x x

Mikroszkópos�preparátumokat�készít x Elvégzi�a�prokarióta�és�eukarióta�sejtek�festését

x

Szövettani�és�élettani�felismerés x Immunológiai�vizsgálatokat�végez x Biokémiai�és�anyagcsere- folyamatok megfigyelését�végzi

x

SZAKMAI ISMERETEK A Szervetlen�anyagok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai

x

Sztöchiometriai�számítások,�adott�reakcióegyenlet�alapján

x

A�vegyipari�folyamatok�környezeti�hatásai,�a�környezettudatosság

x x

Környezetvédelmi�ismeretek,�hulladékok�szelektív�kezelése

x

Veszélyt�jelző�szimbólumok,�biztonsági�szabályok

x x x x x

Műszeres�analitikai�ismeretek�(Optikai,�elektrokémiai,�kromatográfiás�vizsgálatok�elve,�műszerek�felépítése,�mérések�előkésztése,�eredmények�értékelése)

x

Laboratóriumi�eszközök�használata,�berendezések�működése,�készülékek�szerelési�szabályai

x x x

Mérési�hibák�típusai,�csökkentése,�eredmények�megadása�statisztikai�módszerekkel

x x x

Üzemanalitikai�eszközök,�hordozható�környezetvédelmi�és�biztonságtechnikai�mérőberendezések�főbb�típusai,�működése

x x x x

Anyagszállító�berendezések�főbb�típusai,�szerkezeti�jellemzője�és�működése

x x

Aprító,�homogenizáló�berendezések�működése

x x

Termék�kiszerelés,�-szállítás,�-raktározás�logisztikai�feladatai

x x

Vegyipari�gépelemek,�tartályok,�hőcserélők,�keverők�és�reaktorok�szerkezeti�kialakítása,�működése

x x x

A vegyipari�műveletek�(hőátadás,�anyagátadás,�bepárlás,�desztillálás,�extrahálás,�kristályosítás,�szárítás,�termékek�kiszerelése)�célja,�főbb�jellemző,�befolyásoló�tényezői

x x x x

Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és� x x x x

adatbázisok�felépítése,�alkalmazása Alapvető�vegyipari�technológiák�fogalmai,�technológiai�folyamatok,�számítások

x x

Szerves�kémiai�alapfolyamatok x x x A szervetlen�és�szerves�technológia�termékeinek�előállítása,�főbb�jellemzői

x x

Vegyipari�technológiák�főbb�típusai,�hazai�jellemzői

x x

Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések x x x x x x x x x Preparátumok�típusainak,�készítés�módjának�ismerete

x x

A Sejtek�felépítésének�ismerete x x Sejtek�kémiai�felépítésének�és�szövettani�jellemzők�ismerete

x x

Élettani�jellemzők�összefüggéseinek�ismerete

x x

Emberélettani�folyamatok�ismerete x Biogén�anyagok�ismerete x Anyagcsere folyamatok ismerete x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Elektromos�kapcsolók,�áramlási�elzáró�és�biztonsági�szerelvények�használata

x x x

Gépelemek,�gépek,�vegyipari�berendezések�azonosítása�ábrájuk�alapján

x x

Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések�megértése�írásban�és�szóban

x x x x x x

Kémiai�írásmód�alkalmazása x x x x Laboratóriumi�műszerek�használata x x x Műveletek�és�technológiai�eljárások�azonosítása�folyamatábra�alapján

x x x

Szakmai�nyelvű�fogalmazás,�számolási�készség,�egyenletek�megoldása

x x x x x x x

Szállítási�és�hőátadási�folyamatok�azonosítása�folyamatábra�alapján

x x

Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és�adatbázisok�használata

x x x x x x

Laboratóriumi�és�munkavédelmi�eszközök�használata,�vegyi�anyagok�biztonságos�kezelése

x x x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x x x x x x Kézügyesség x x x Precizitás x x x x x x x x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó�képesség x x x Tömör�fogalmazás�képessége x x x x x x

Visszacsatolási�készség x x x x x x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Absztrakt�(elméleti)�gondolkodás x x x x x x x x x Gyakorlatias�feladatértelmezés x x x x x x x x x Módszeres�munkavégzés x x x

3. Alkalmazott�kémia tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

3.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� az� alapvető� fizikai� kémiai� fogalmak,� ismeretek,� törvények�közvetítésével� hátteret� biztosítani� a� szakmai� elméleti� és� gyakorlati� ismeretek� és�képességek� kialakításához.� Fejleszti� a� tanuló� problémafeltáró� és� problémamegoldó�készségét,� természettudományos� szemléletét,� megalapozza� a� szakmai� elméleti� és�gyakorlati� tantárgyak� tanulását.� A� tanuló� a� tanultak� birtokában� képes� legyen� vegyipari�műszaki� feladatok�megoldására.�A� tanuló� képes� legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� is�alkalmazni� a� kémiai� és� fizikai� laboratóriumi� kísérleteket� előkészítésében� és�elvégezésében.� A� tanuló� rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,� amelyekkel� alkalmassá�válik�a� gyakorlatban� reagensek�oldatok,� segédanyagok� fizikai,�kémiai� tulajdonságainak,�halmazállapotának,� oldódásának,� oldhatóságának� ismeretében� azok� kiválasztására,�előkészítésre�a�laboratóriumi�vagy�technológiai�eljárásokhoz.

3.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Közismereti�és�szakmai�kémia,�szakmai�fizika,�alkalmazott�kémia.

3.3. Témakörök 3.3.1. Általános�és�szervetlen�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban� Általános�kémia Az� elemek� periódusos� rendszerben� elfoglalt� helyük,� ebből� következtethető�tulajdonságok. Anyagszerkezet� és� az� anyagi� tulajdonságok� kapcsolata,� ebből� adódó� alkalmazási�lehetőségek. Az�egyes�anyagokra�jellemző�kémiai�kötések�értelmezése. A�kémiai�reakciók�alkalmazása�vegyipari�eljárásokban.� Reakciókinetikai�alapok. Sav,�bázis�folyamatok:�közömbösítés,�semlegesítés,�kémhatás. Redoxireakciók. Környezeti�és�ipari�példák�az�egyes�folyamatokra. Szervetlen�kémia Nemfémes� és� fémes� elemek� és� vegyületeik� tulajdonságai� felhasználásuk� vegyipari�eljárásokhoz�alapanyagként,�oldószerként,�katalizátorként. Szerkezeti�anyagok�fizikai,�korróziós�és�szilárdsági�tulajdonságai. A�víz�kémiája. A�légkör�kémiája. A�talaj�kémiája. Anyagismeret: savak,� lúgok,� indikátorok, titeralapanyagok� jellemzői,� biztonsági�adatlapjuk, felhasználási�területeik.

3.3.2. Szerves�kémia�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban Szerves�vegyületek�csoportosítása. Szénhidrogének�jellemzői,�ipari�jelentőségük. Halogénezett�szénhidrogének,�ipari�felhasználásuk. Oxigéntartalmú� szerves� anyagok,� mint� vegyipari� termékek� vagy� alapanyagok:�alkoholok,�éterek,�aldehidek,�ketonok,�karbonsavak,�észterek. Nitrogéntartalmú� vegyületek,�mint� vegyipari� termékek� vagy� alapanyagok:� aminok,�amidok,�nitrovegyületek. Szénhidrátok�élettani�és�ipari�vonatkozásai. Fehérjék�élettani�és�ipari�vonatkozásai. Anyagismeret: szerves�savak,�alkoholok,�oldószerek�jellemzői,�biztonsági�adatlapjuk,�felhasználási�területeik.

3.3.3. Fizikai�kémiai�ismeretek�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban Különböző�halmazállapotú�anyagok�jellemzői. Gázok,�folyadékok,�szilárd�anyagok. A� folyadékok� tulajdonságainak� műszaki� alkalmazása� (viszkozitások,� felületi�feszültség). A�szilárd�állapot�szerkezete�és�a�szerkezeti�anyagok�tulajdonságainak�összefüggése. Híg�oldatok�fogalma,�jellemzése,�és�gyakorlati�jelentősége. A� relatív� tenziócsökkenés� törvénye,� a� forráspont� emelkedés� és� a� fagyáspont�csökkenés�törvénye. Az�ozmózis,�az�ozmózisnyomás. Elektrokémia. Elektrokémia�alkalmazása�az�elektroanalitikában. Elektromos�vezetés.�Az�első- és�a�másodfajú�vezetők�jellemzése,�összehasonlításuk. A�standardpotenciál. Elektródok�fajtái�(első-,�másodfajú,�redoxi�és�különleges�elektródok). Az�elektromotoros�erő. Primer�és�szekunder�elemek. Polarizációs�jelenségek. Heterogén�rendszerek�és�gyakorlati�vonatkozásaik. A�fázis�fogalma,�komponensek�száma. A�fázisdiagram�fogalma. Heterogén�egyensúlyok. Az�oldhatósági�szorzat. Az�oldhatósági�szorzat�értelmezése. Az�oldhatósági�szorzat�gyakorlati�alkalmazása. Egyensúlyi�reakciók�az�iparban,�egyensúly�eltolása. Egyensúlyi�folyamatokkal�kapcsolatos�számítások,�egyensúlyi�állandók�(Kc,�Kp). Termokémia. A�reakcióhő�fogalma,�exoterm�és�endoterm�reakciók. Képződéshő�értelmezése. A termokémiai�reakcióegyenlet�felírása.

3.3.4. Számítási�és�elemző�feladatok Gáztörvények�alkalmazása�egy�és�többkomponensű�gázállapotú�rendszerekben. Összetétel�egységek�számítása,�koncentráció�számítás. Halmazállapot-változások�látens�hői. Tenzió- és�forráspontdiagramok�szerkesztése,�értelmezése.

Híg�oldatok�törvényei. Megoszlási�egyensúly. Fázisdiagramok�elemzése.� Az�elektródpotenciál�számítása,�az�elektromotoros�erő�számítása. Kémiai�egyensúlyokkal�kapcsolatos�számítások. Termokémiai�számítások. Számítási�feladatok�megoldása�az�általános- és�szervetlen�kémia�területén. Számítási�feladatok�megoldása�a�szerves�kémia�területén. Táblázatos,�teszt�jellegű�feladatok,�asszociációs�feladatok.

3.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem

3.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

4. Vegyipari�műveletek tantárgy 93 óra/93 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

4.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� célja�megismertetni� és� elsajátíttatni� a� tanulóval� a� vegyipari� munkaterületen�leggyakrabban� előforduló� anyagmozgatási,� mechanikus,� kalorikus� vagy� diffúziós�szétválasztási� elven� működő� vegyipari� műveletek� tulajdonságait,� jellemző� készülékeit,�működési� elvüket� és� a� működtetéssel� kapcsolatos� számításokat.� A� tanuló� ismerje� a�vegyipari� berendezések� technológiában� betöltött� szerepét,� valamint� irányíthatóságuk�technikai� feltételeit, a� korszerű� szabályozási� rendszerek� működését,� beállításuk�szempontjait.� A� tanuló� legyen� képes� az� ismereteit� a� gyakorlatban� alkalmazni� a�berendezések� üzembe� helyezése,� az� alapanyagok,� gyártási� segédanyagok� szállítása,�raktározása,� feldolgozása,� a� karbantartási,� javítási�munkák� elvégzése� során� vagy� képes�legyen�közreműködni,�intézkedni�ezek�elvégzéséről. A�tanuló�gyakorlati�tapasztalatot�szerezzen�a�műveleti�számítások�elvégzésében,�az�ipari�adattáblázatok�és�műszaki�diagramok�használatában,�a�folyamatábrák�olvasásában

4.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Fizikai�kémia,�műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek,�vegyipari�technológia.

4.3. Témakörök

4.3.1. Vegyipari�alapkészülékek�és�szerelvényeik Vegyipari�gépelemek,�szerkezetek�főbb�típusai,�feladatuk,�csoportosításuk. Folyadékok�és�gázok�tárolására�hasznát�tartályok�típusai,�kialakítása. Állóhengeres�folyadéktartály�jellemző�méretei,�terhelhetősége. A�nyomástartó�edények�fogalma,�biztonsági�szerelvényeik�és�biztonsági�minősítésük.�A�hatósági�eljárások�szerepe. Gázok�tárolása�tartályban�és�gázpalackokban.� A�tárolás�biztonságtechnikája.

4.3.2. Vegyipari�műveletek�számításai

Az�anyagmérleg�fogalma,�célja,�alkalmazása�a�műveletek�elemzésénél. Az�energiamérleg�fogalma,�célja,�alkalmazása�a�műveletek�elemzésénél. A vegyipari�műveletek�modellezése,�hasonlósági�modellek�és�feltételek. A�hasonlósági�számok�hatása�a�folyadékokkal�és�gázokkal�kapcsolatos�műveletekre. Műveleti� diagramok� (cső- és� keverő� ellenállás,� hőmérsékletváltozás,� egyensúlyi�diagramok�stb.)�használata�számításoknál.

4.3.3. Anyag-előkészítés,�aprítás,�keverés�művelete Szilárd�anyagok�aprítása,�ipari�és�laboratóriumi�aprító�berendezések. Szilárd,�szemcsés�halmazok�osztályozása,�szitálás,�szétválogatás. Szilárd,�szemcsés�halmazok�és�folyadékok�keverése,�keverő�berendezések. Vegyipari�keverős�készülékek�főbb�típusai,�szerkezeti�jellemzője�és�működése. A� keverőelem� alakjának� hatása� a� folyadék� keverés� teljesítmény� szükségletére,�keverőelemek�kiválasztása�diagramok�segítségével. Masszák,� nagy� sűrűségű� és� viszkozitású� anyagok� keverése,� dagasztók,� keverő�hengerek.

4.3.4. Mechanikus�műveletek�folyadékokkal�és�gázokkal Heterogén�rendszerek�mechanikai�szétválasztásának�elve. Ülepítés,�ülepítők�számításai,�készülékeik�és�alkalmazásuk. Szakaszos�és�folyamatos�ipari�szűrőberendezések. Ülepítő�és�szűrő�centrifugák�működése,�alkalmazása,�biztonságtechnikájuk. Mechanikus�gáztisztító,�por- és�cseppleválasztó�készülékek. Fluidizációs�berendezések.

4.3.5. Hőátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek A�kalorikus�műveletek�elvi�alapjai,�számításai. Bepárlás,�kristályosítás,�szárítás. Atmoszférikus�és�vákuumbepárlók�típusai,�működése. Belső- és�külső�fűtőterű,�valamint�filmbepárlók. Többfokozatú�bepárlás. A�kristályosítás�folyamata,�típusai,�berendezései. Ipari�szárítók�működése. A�nedves�levegő�állapotváltozása,�a�szárítási�diagramok�alkalmazása.

4.3.6. Anyagátadáson�alapuló�vegyipari�műveletek Az�anyag�elválasztási�műveletek�csoportosítása,�elvi�alapok. Homogén�két- és�többfázisú�anyagok�szétválasztásának�ipari�műveletei Egyszerű�desztilláció�és�egyensúlyi�desztilláció. Rektifikálás.�A�refluxarány�hatása,�műveleti�számításai. Ipari�desztillálók�szerkezeti�kialakítása,�működtetése. Szorpciós�műveletek�típusai,�ciklusuk,�munkadiagramjaik. Folyamatos�üzemű�ab- és�adszorberek�működtetése,�készülékeik. Az�extrakció�fogalma,�célja,�fajtái. Szilárd-folyadék�és�folyadék-folyadék�extrakció�művelete,�berendezései. Extrakciós�számítások�elvégzése�munkadiagramokkal. Extrakció�ipari�alkalmazásai,�szerepe�a�gyógyszeralapanyag�gyártásban

4.3.7. Vegyipari�reaktorok,�kiszerelő,�csomagoló�célberendezések Vegyipari�reaktorok�főbb�típusai,�szakaszos�és�folyamatos�reaktorok.

Nagynyomású�reaktorok. Fluidizációs�berendezések,�fluid-ágyas�reaktorok,�filmreaktorok Reaktorok�biztonságtechnikája Folyadékok�adagolása,�kiszerelése,�töltő�gépsorok, ampullázók. Szilárd,�porszerű�anyagok�kiszerelése,�tablettázás,�granulálás Termék�kiszerelés,�szállítás,�raktározás�logisztikai�feladatai.

4.3.8. Az�ipari�irányítástechnika�alapjai Az�irányítástechnika�fogalma,�ágazatai.� Az�irányítás�logikai�rendszere,�fontosabb�fajtái�és�szabványaik. A�vezérlés�és�a�folyamatszabályozás�jellemzői,�alkalmazási�területük. Villamos�és�pneumatikus�áramkörök,�alapelemek�működése,�alkalmazásuk

4.3.9. Vegyipari�műveletek�vezérlése�és�szabályozása A� korszerű� adatgyűjtési� és� adatelosztási� elveken� működő,� programozható�folyamatirányító�rendszerek�ipari�alkalmazása. Az�ipari�folyamatirányítás�általános�rendszerei�és�nemzetközi�leírásai.� A�kötegelt�technológiai�üzemeltetés�(batch)�fogalma,�és�az�ANSI/ISA�rendszerek. A�vezérlés�és�szabályozás�hatáslánca. A�szabályozási�kör�fogalma,�felépítése,�tagjai.� A�jelfeldolgozás�lehetőségei�elektromos�és�pneumatikus�rendszerekben. Ipari� szabályozási� módszerek:� értéktartó,� követő� és� arány-szabályozás;� főbb�alkalmazási�területük. Áramlás- és�hőmérséklet�szabályozás�módszerei,�szabályozók�jellemzői Folyadékszint�és�készüléknyomás�szabályozás�technikai�megoldásai. Vegyipari�műveletek�összetett�szabályozása,�a�szabályozási�körök�közötti�kapcsolat.

4.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� képzést� megfelelő� szemléltető� eszközökkel� és� multimédiás� alkalmazásokkal� felszerelt�szaktanteremben� célszerű� folytatni.� Az� elméleti� órák� megtartásának� kiemelkedően� jó�helyszíne�a�gyakorlóhellyel,� félüzemi� laboratóriummal�egy�helyszínen�található�oktatóterem.�Előnyös�lehet�a�számításokhoz�szükséges�táblázatok�és�diagramok�helyszíni�elérhetőségének�biztosítása,�vagy�ilyen�tartalmú�szoftverek�alkalmazása.

4.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

5. Vegyipari�technológia tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

5.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�az�előzetes�kémiai�és�fizikai�kémia�tanulmányok�során�megismert� fogalmakra,� törvényszerűségekre� alapozva� a� vegyipari� műveletekkel�összhangban� a� tanuló�megismerje� a� vegyipari� technológiai� eljárásokat.� A� tanuló� olyan�vegyipari� termék� előállításával� ismerkedjen� meg,� amelyekkel� a� környezetükben� és� az�iparban� is� találkozhatnak.� További� cél� a� zöld� technológiák� megismerése� fontosságuk�bemutatása.� A� tanuló� képes� legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� alkalmazni� a� gyártási�

folyamatok fenntartásában,� a� paraméterek� ellenőrzésében,� a� technológiai� utasítások�betartásában,� az� alapanyag� és� energiaellátásban.� Rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,�amelyek� képessé� teszik� üzemek� létesítése,� vonatkozó� működtetési� tervekhez� adatot�szolgáltatni,�vagy részfeladatokat�megoldani.

5.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�kémia,�fizikai�kémia,�vegyipari�műveletek.

5.3. Témakörök 5.3.1. A�kémiai�technológiák�jellemzői A�szervetlen�és�kémiai�technológia�alapelvei,�alapfogalmai,�a�vegyipar�szerkezete�és�jellegzetességei.� Kémiai�technológiai�folyamatok. A�gyártási�folyamat�üzemmenete,�ábrázolásának�módjai. Gyártási� folyamatábrák� rajzolása� adott� technológiákhoz,� kész� folyamatábrák�értelmezése. Kémiai� reakciók� alkalmazása� a� vegyipari� eljárások� során,� a� reakciók� aktiválása,�katalizátorok�alkalmazása,�azok�működése,�a�reakciók�hőszínezete.

5.3.2. Üzemek�energiagazdálkodása Vegyi� üzemek� energiaellátása,� a� helyi� energia-előállítás� lehetősége,� csatlakozás� az�országos�energia�rendszerekhez. Energiaforrások:� fosszilis,� fosszilis� másodlagos,� megújuló,� nukleáris;� előnyeik� és�hátrányaik. Alternatív�energiaforrások. Energiatermelésből�származó�környezetterhelés.

5.3.3. Üzemek�vízellátása Vegyi�üzemek�vízellátása. Ivó- és�ipari�vízzel�szemben�támasztott�követelmények. Ipari�víz,�hűtővíz.�A�víz�keménysége�és�annak�hatása. Fizikai,�kémiai�előkészítési�módszerek. A�nyers�víz�előkészítése,�vízlágyítás,�teljes�sótalanítás,�ioncsere,�reverzozmózis. Szennyvíztisztítás Vegyi� üzemek� hulladékvíz� és� szennyvíz� kezelő� eljárásai,� víztisztítás� - kémiai,�mechanikus�és�biológiai�víztisztító�eljárások.

5.3.4. Szervetlen vegyipar Aszervetlen�vegyipari�alapanyagok�és�termékek�előállításának�iparágai Ipari�gázok�levegőből�történő�kinyerése. A�levegő�feldolgozás�és�biztonságtechnikája. Levegő�tisztaságának�védelme Kénsavipar. Kénsav� gyártásának� és� vegyiparban� betöltött� szerepének� történeti� áttekintése,�nyersanyagai. A�kontakt�kénsavgyártás�folyamata,�fizikai-kémiai�alapelvei,�technológiai�lépései. Nitrogénipar. Jelentősége�és�történeti�áttekintése,�a�levegő�nitrogénjének�kémiai�kötésbe�vitelének�ipari�lehetőségei.

Szintézisgázgyártás,� ammónia� gyártása,� salétromsavgyártás:� a� szintézis� fizikai�kémiai�alapjai,�technológiai�lépései. Műtrágyaipar. A�műtrágyák�jellemzői,�mezőgazdasági�jelentőségük,�környezeti�hatásuk. Pétisó�előállítása. Klór-alkáli�ipar. Klórtermelésből� és� felhasználásból� származó� termékek� jellemző,� alkalmazás�területei:�klór,�nátrium-hidroxid,�hidrogén,�sósav,�nátrium-hipoklorit. A�nátrium-klorid�elektrolízis�elméleti�alapjai. Membrános�és�higanykatódos�eljárások�gyakorlati�megvalósítása.� Metallurgiai ipar. A�timföldgyártás,�a�timföld�elektrolízise. Az�alumínium�előállítása.

5.3.5. Szerves vegyipar Szerves vegyipari alapanyagok�és�termékek�előállítása. Szénhidrogén�alapú�alapanyagok:� Kőolaj,� földgáz:� kitermelése,� tisztítása,� atmoszférikus� és� vákuum� desztillációja,�termékek,�nyerspárlatok�jellemzése.�Oktánszám,�cetánszám�fogalma.� Kenőolajok� előállítása, felhasználásuk� motorhajtóanyagként,� petrolkémiai�alapanyagként,�energiatermelésre. Hazai�kőolaj�feldolgozás.�A�finomítók�környezetterhelése. Petrolkémiai�alapú�termékek. Hőbontás,�krakkolás,�pirolízis,�reformálás,�alkilezés,�izomerizáció�elméleti�alapjai. Korszerű�motorhajtóanyagok�előállítása. Olefinek�előállítása�benzinpirolízissel,�benzinpirolízis�termékei�és�felhasználásuk. Aromás�alapanyagok�előállítása�benzinreformálással. Metanol,�etanol�előállítása. Szerves� alapfolyamatok� jellemzői,� alkalmazásuk� vegyipari� termékek� előállítása�során.�Egy-egy�választott�példán�bemutatva Halogénezett�termékek. Szulfonált� termékek,� mosószer� alapanyagok� előállítása,� felületaktív� anyagok�jellemzői. Nitrált�termékek,�robbanószer�gyártás�alapanyagai. Oxidált,�vagy�redukált�termékek. Észterek,�aromaanyagok�előállítása Zöldtechnológia. Zöldkémia�alapelvei.�Alkalmazási�lehetőségei.

5.3.6. Műanyagipar és�festékipar A�műanyagok�fogalma,�nyers�és�alapanyagai,�csoportosítása,�tulajdonságai. A�műanyagok�felhasználásának�területei,�és�jelentősége. Modern�műanyagok. Mesterséges�alapanyagú�műanyagok. Polikondenzációs,� polimerizációs� és� poliaddíciós� műanyagok� a� kornak� és� a� helyi�sajátságoknak�megfelelően�egy-egy�választott�példán�keresztül�bemutatva.� Anyagvisszanyerések,�újrahasznosítások�a�technológiákban. Kaucsuk�és�gumigyártás. Viszkózgyártás. A�műszálgyártás�áttekintő�jellegű�ismertetése.�A�szénszálak�előállítása. Festékek�általános�jellemzői

Korszerű�festékek Gyártási� folyamatokra� vonatkozó� tűzrendészeti,� munkavédelmi,� környezetvédelmi,�zajvédelmi rendszabályok.

5.3.7. Gyógyszeripar Gyógyszerek�fogalma,�csoportosításuk. Gyógyszerhatóanyagok� előállítása� szintetikus� módszerrel.� Választott� példán�keresztül�például�aszpirin�előállítás. Növényi�eredetű�gyógyszer�előállítása. Fermentációs�gyógyszerek.

5.3.8. Elemző�és�számítási�feladatok Számítási�feladatok�keménységgel,�lágyítással�kapcsolatban. Anyagmérleg-,� anyagszükséglet-,� kitermelés� számítása,� adatok� szolgáltatása,�diagramok�értelmezése. Kén-trioxid� előállítás,� ammóniaszintézis,� szintézisgáz� egyensúlyi� gázösszetételének�számítása,�konverziószámítás. Elektrolízishez�kapcsolódó�számítási�feladat Grafikonelemzések. Gyártási�paraméterek�értelmezése. Gyártási�dokumentációs�rendszer,�technológiai�utasítások�felépítése. Üzemzavarok,�elhárítási�lehetőségek.

5.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem

5.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

6. Vegyipari�biztonság tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

6.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy� tanításának�célja,�hogy�a�tanuló�megismerje�és�alkalmazza�a�munkavédelmi,�tűzvédelmi� és� környezetvédelmi� ismereteiket� a� gyakorlati� munkája� során.� Legyen�tisztában� az� általános�munkavédelmi� szabályokkal,� fókuszáljon� a� vegyipariban� különös�figyelmet� érdemlő� biztonságos� munkavégzés� feltételeire.� Ismerje� meg� a� vegyi�katasztrófák�elkerülésének�lehetőségét,�annak�kezelési�módját.�Képes�legyen�ismereteit�a�gyakorlatban� alkalmazni,� betartani� és� beosztott� munkatársaival� betartatni� az� üzemre,�gyártási�folyamatokra�vonatkozó�tűzrendészeti,�munkavédelmi,�rendszabályokat.

6.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Vegyipari� technológia,� vegyipari� műveletek,� laboratóriumi� gyakorlat,� vegyipari�műveletek�gyakorlat.

6.3. Témakörök 6.3.1. Munkavédelem

A�munkavédelem�kialakulása,�fogalma,�célja,�alapkérdései�vegyipari�vonatkozásai. A�munkavédelem�területei. A�munkavédelmi�szabályozás�rendszere,�hatósági felügyelet. A�munkavédelem�és�a�szabvány. Munkavédelmi�oktatás�típusai,�tartalma. Súlyos�munkabalesetek.� A�súlyos�balesetek�nyilvántartása,�kivizsgálása,�jelentési�kötelezettség. Speciális�biztonsági�szín- és�alakjelek,�színdinamika. A munkahelyek biztonságos�kialakítása�tekintettel�a�vegyipari�jellegű�munkaterületekre. Fűtés�és�szellőztetés.� Munkahelyi�klíma,�klímatényezők. Munkahelyek�megvilágítása�és�a�világítással�szemben�támasztott.�követelmények. A�vibráció�és�az�ellene�való�védekezés. A�sugárzás�kialakulása,�típusai,�a�védekezés�lehetőségei. Teendők�nukleáris�katasztrófa�esetén. Veszélyes�anyagok�fogalma,�kémiai�jellemzői. Biztonsági� adatlap,� H- és� P-mondatok, (R-, S-mondatok)� veszélyjelek� és�piktogramok (CLP-törvény). Méreg,�mérgezések�fogalma,�letális�dózis,�a�méreg�támadási�pontja. Maró�anyagokkal�történő�munkavégzés�veszélyei,�védekezés�balesetek�ellen. Veszélyes� anyagok� szállítása� közúton� és� vasúton� – veszélyes� anyagok� besorolása,�Kemler-szám,�veszélyességi�bárcák,�teendők�baleset�bekövetkezésekor. Veszélyes�anyagok�tárolásának�szabályai. Vegyipari�katasztrófák�és�az�elkerülés�lehetőségei. Kockázatértékelés,�a�kockázatcsökkentés�lehetőségei. Egyéni� védőeszközök� kategóriái,� tanúsítása,� törvényi� háttér.� Egyéni�védőeszközökkel�szemben�támasztott�követelmények,�a�kiválasztás�szempontjai. Elsősegélynyújtás�(mechanikai�sérülések,�vérzések,�törés,�ficam,�égés,�mérgezés,�sav�és�lúgmarás,�villamos�áram�okozta�sérülések�ellátása,�újraélesztés). Foglalkoztatási�feltételek. Munkaegészségügy�fogalma,�felosztása,�vegyipari�vonatkozásai. Munkaélettan. Foglalkozási�ártalmak�és�betegségek,�az�ellenük�való�védekezés. Orvosi�alkalmassági�vizsgálatok.

6.3.2. Biztonságtechnika Vegyipari�folyamatok�és�műveletek�biztonságtechnikája. A�villamosság�biztonságtechnikája. Az�áramütés�kialakulásának�lehetőségei.� Az�áram�hatásai,�az�élettani�hatás.� Az�áramütés�következményei súlyosságát�befolyásoló�tényezők. Érintésvédelem.� Villámvédelem. Nyomástartó�edények�és�berendezések.

6.3.3. Tűzvédelem A�tűzvédelem�fogalma,�feladatai. Jogszabályok,�a�tűzoltóság�irányítása,�a�tűz�elleni�védekezés�szabályozása. Tűzoltóságok.

Általános�tűzvédelmi�alapfogalmak�(égés,�robbanás,�gyulladáspont). Tűzvédelmi�szabályzat,�tűzriadó�terv. Tűzvédelmi�oktatás�a�tűz�jelzése. Tűzveszélyességi�osztályok. Tűzvédelmi�fokozatok. A�tűzveszélyes�anyagok�használatára�vonatkozó�szabályok,�tűzveszélyes tevékenység. A�tűzoltás�módjai. Tűzoltó�anyagok�és�eszközök. A�kézi�tűzoltó�készülékek�használata,�a�rajtuk�található�jelzések�értelmezése. Viselkedési�szabályok�tűz�esetén.

6.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem

6.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

7. Minőségbiztosítás tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

7.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanulók� ismerjék� meg� a� minőségbiztosítási� elveket� és� módszereket,� valamint� a�vegyipari� laboratóriumi� munka� során� alkalmazott� minőségbiztosítási� technikákat.� A�kapcsolódó� szakmai� tantárgyak� tananyagával� összehangoltan� fokozatosan� fejlessze� a�tanulók�minőség- és�rendszerszemléletét,�szélesítse�látókörét.�A�tanulók�kapjanak�képet�a�minőségellenőrzés,� minőségszabályozás�módszereiről,� ügyvitel-technikai� kérdéseiről.� A�tanulók� képesek� legyenek� a� mérési� eredmények� statisztikai� értékelésére.� A� tanulók�ismerjék� a� vegyipari� laboratóriumi� szabvány� vizsgálatokat,� képesek� legyenek� az�eredményeiket�összevetni�az�előírásokkal. Alkalmazzák�a�munkakörükre�vonatkozó,�vagy�azzal�kapcsolatos�jogszabályokat,�szabványokat,�előiratokat.

7.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műszeres�analitika,�vegyipari�technológia.

7.3. Témakörök 7.3.1. Vegyipari�minőségügy Vegyipari�termékek�minőségének�jellemzői.� Minőségügyi�rendszerek,�szabványok�alkalmazási�jellemzői. ISO, TQM, GMP, MSZ. Minőségirányítási�kézikönyv. Minőségügyi�ismeretek. Minőségügyi�dokumentáció.�Dokumentumkezelés�(formai,�tartalmi�elvárások). A�minőségügyi�folyamatok. Minőségbiztosítási�rendszer�működtetése.� Minőségbiztosítási�rendszer�alkalmazása�vegyipari�üzemeknél.

7.3.2. Minőségügy�a�gyógyszeriparban GMP� (Good� Manufacturing� Process)� a� helyes� gyógyszergyártási� gyakorlat�irányelvei,�alkalmazása. GLP (Good Laboratory Practice) helyes laboratóriumi�gyakorlat�alapelvei,�elvárásai,�alkalmazása. Az�akkreditált�laboratórium�kritériumai.

7.3.3. Minták�analízisének�minőségbiztosítása Kémiai�információszerzés�lehetőségei.� Mintavételtől�az�eredménymegadásáig. Minta,�mintavételi�terv,�mintakezelés,�részminta,�minta�előkészítés,�mintavétel,�mint�hibaforrás,�mintavételi�jegyzőkönyv. Minőségbiztosítás� QA� (Quality� Assurance)� kalibrálás,� képzés,� műszerek�karbantartása,�ellenőrzés�és�felülvizsgálat. Minőség-ellenőrzés� QC� (Quality� Control)� ellenőrzőkártyák,� vak� meghatározások,�standard�hozzáadásával�előállított�minták,�ismételt�meghatározások,�vakminták. Mért�értékek�jellemzői.� Mért�érték,�valódi�érték,�hiba�fogalma.� Mérési�hibák�oka�fajtái�kiküszöbölési�lehetőségek. A� mérési� eredmények� statisztikai� értékelése:� középérték� és� szórás� fogalma,�számítása,�kiugró�eredmények�kezelése.� Mérési�eredmények�megadása. Normális�eloszlás. Hitelesítő�görbe�(egyenes)�mérési�adatokhoz�való�illesztése�hagyományos�módon�és�számítógéppel�Korreláció�fogalma,�meghatározása�szoftver�alkalmazásával Validálás�fogalma,�validálási�protokoll.� Validálást�igénylő�analitikai�módszerek,�validálást�nem�igénylő�analitikai�módszerek. Analitikai� mérési� módszerek� teljesítményjellemzői:� szelektivitás,� méréstartomány,�linearitás,� érzékenység,� kimutatási� határ,� meghatározási� határ,� pontosság,�torzítatlanság,� precizitás,� zavartűrés,� ismételhetőség,� reprodukálhatóság,�robosztusság/zavartűrés,�mérési�bizonytalanság. Az�analitikai�mérőműszerek�kalibrálása.

7.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,�üzemi�terület.

7.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

8. Környezetvédelem�tantárgy 31 óra/31 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

8.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanulók� ismerjék� meg� a� vegyi� anyagok� környezetre� gyakorolt� hatását,� a� környezeti�szennyezések� okozta� károkat,� a� hulladékgazdálkodást,� a� vízgazdálkodást� a� felszíni� víz�védelmét,�a�levegőtisztaság-védelmi�intézkedéseket,�a�talaj�és�a�talajvíz�védelmet.�Ismerje�meg� a� környezetszennyezés� fizikai� hatásait,� annak� elkerülésének� lehetőségeit.� Képes�

legyen� ismereteit� a� gyakorlatban� alkalmazni,� összefüggésében� látni� a� vegyipari�technológiákkal.�Képes�legyen�betartani�és�beosztott�munkatársaival�betartatni�az�üzemre,�gyártási�folyamatokra�vonatkozó�környezetvédelmi�és�zajvédelmi�rendszabályokat.

8.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Vegyipari�technológia,�szakmai�kémia.

8.3. Témakörök 8.3.1. Általános�környezetvédelmi�ismeretek Vegyi�anyagok�környezetre�gyakorolt�hatásai. Környezetvédelemre�vonatkozó�előírások,�jogszabályok. Környezetvédelmi�hatóságok.

8.3.2. Víz�és�légszennyezőanyagok Vízszennyezők,�vízvédelem. Savak, lúgok,�mérgező�anionok�és�kationok. Nehézfémek,�növényvédő�szerek. Oldószerek,�olajok,�olajos�anyagok. Biológiailag�lebontható�szerves�anyagok�(KOI,�BOI),�fertőző�anyagok. Természetes�víz�védelme. Légszennyezők,�levegőtisztaság-védelem. Kén-dioxid,�kén-trioxid,�nitrogén-oxidok. Szén-monoxid,�szén-dioxid,�szénhidrogének. Egyéb�szerves�vegyületek,�halogének,�hidrogén-halogenidek. Porok,�füstök.� Levegőtisztaság-védelmi�intézkedések. Füstgázok,�füstgázok�tisztítása.

8.3.3. Fizikai�hatások Hősugárzás. Zaj�és�rezgés. Sugárszennyezés

8.3.4. Hulladékgazdálkodás Hulladék�fogalma,�csoportosítása. A�háztartásban�és�a�termelésben�képződő,�környezetre�veszélyes�hulladékok�fajtái. Hulladékhasznosítás Veszélyes�hulladékok�kezelése,�tárolása,�ártalmatlanítása, újrafeldolgozása. A�hulladékok�hasznosításának,�újrafeldolgozásánaklehetőségei. A�hulladékok�elkülönített�gyűjtése. A�műanyagokkal,�biológiai� lebomlásukkal,� újrafeldolgozásukkal,�újrahasználatukkal�és�előállításukkal�kapcsolatos�problémák. A� fémek,� a� műanyagok,� a� papír� nyersanyagokként� való�újrafeldolgozásánaklehetőségei.

8.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,�hulladék�hasznosító�meglátogatása.

8.5. A�tantárgy�értékelésének�módja

A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

9. Vegyipari�műveletek�gyakorlat tantárgy 155 óra/155 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

9.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� hogy a tanulók� megismerjék� a vegyipari� munkaterületen�leggyakrabban� előforduló� anyagmozgatási,� hőátadási,� mechanikus� vagy� anyagátadáson�alapuló� vegyipari� műveletek� tulajdonságait,� jellemző� készülékeit,� vizsgálatát,� az� ipari�mérések� kivitelezését� és� értékelését,� valamint� az� automatizált� folyamatirányító�berendezések� működtetésének� és� beállításának� gyakorlatát.� Cél,� hogy� a� mérési�gyakorlatok� során�a� tanuló�elsajátítsa�a�mérési�módszereket,�a�berendezések készülékek�kezelését,� karbantartását� az� adatok� papíralapú� és� számítógéppel� való� feldolgozását,�értékelését,� valamint� a� mérési� adatok� alapján� a� folyamatokba� való� beavatkozás�lehetőségét�és�gyakorlatát.�A�tanuló�képes�legyen�az�ismereteit�a�gyakorlatban�alkalmazni a� berendezések� üzembe� helyezése,� az� alapanyagok,� gyártási� segédanyagok� szállítása,�raktározása,� feldolgozása,�előkészítése�a�karbantartási,� javítási�munkák�elvégzése� során.�A� tanuló� a� szakképesítés� birtokában� rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,� amely alkalmassá� teszi� irányítás� mellett� vegyi� üzemben� készülékek� berendezések�üzemeltetésére,�karbantartás�szervezésére,�egyszerűbb�javításokra.

9.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műszaki� és� irányítástechnikai� ismeretek,� vegyipari� műveletek,� vegyipari� technológia,�fizikai�kémia.

9.3. Témakörök 9.3.1. Bevezetés�a�gyakorlati�munka�rendbe A�műveleti� laboratórium� (gyakorlóhely)� rendje,� víz-,� gáz-,� energiaellátó� rendszere,�biztonsági�berendezései. Munka- és�balesetvédelmi�szabályok. Tűzvédelmi�és�biztonságtechnikai�szabályok. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata.

9.3.2. Folyadékok�és�gázok�tárolása,�szállítása Tartályok,�keverő�készülékek,� egyéb� gépi�berendezések�kezelése:� feltöltés,� leürítés,�töltöttségi�állapot�meghatározása�szintméréssel Csőhálózatok� kialakítása,� csőszerelvények� műszaki� állapota,� folyamatábrák� és�kapcsolási�rajzok�azonosítása.�Cső- és�tartályszerelvények�ellenőrzése,�karbantartása Folyadékok�szállítása�csőhálózaton�szivattyúval.� A�csővezeték�szállítási�tulajdonságainak�vizsgálata:�mennyiségi�beállítások,�nyomás- és�nyomáskülönbség�mérése,�mennyiségmérő�műszerek�használata,�pontossága. Folyadékszállító�szivattyúk�tulajdonságai. A� szállítási� teljesítmény� és� a� szivattyú� hatásfok� meghatározása� mérési� adatok�alapján.� Szivattyú�azonosítása�típusadatok�alapján.�

Gépkatalógusok�és�leírások�használata Egyéb�áramlástechnikai�gyakorlatok�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve�a�gyakorlati képzést�biztosító�külső�vállalati�partner�lehetőségei�alapján.

9.3.3. Ipari�hőcserélők�kezelése,�vizsgálata A�hőcserélőben�lejátszódó�folyamatok,�összehasonlítása�az�energia-változással�kapcsolatos�elméleti�törvényszerűségekkel. A�berendezések�működtetési�tartományának,�jellemző�tulajdonságainak�megállapítása. Hőcserélők�szerkezete,�szerelvényei,�kapcsolódásuk�a�műveleti�rendszer�egyéb�készülékeihez,�azonosításuk�a�folyamatábrán. Duplikátorok,�folyadék�hőcserélők�működtetése,�fűtés,�hűtés. Hőcserélők�típusvizsgálatai.� Anyagvezetési�megoldások,�halmazállapot-változás�szerinti�vizsgálatok. Hőcserélők�vizsgálata�a�hőátadás�hatásfoka�szempontjából.�(Átlagos�hőmérsékletkülönbség,�elméleti�anyagmérleg,�hőátbocsátási�együttható,�kalorikus�hatásfok.) Levegőmelegítő rendszerek�(kaloriferek)�működése,�vizsgálatuk. A�levegő�állapotváltozásának�tanulmányozása�a�nedves�levegő�állapotdiagramja�segítségével. Egyéb�hőcserével�kapcsolatos�gyakorlatok�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve�a�gyakorlati�képzést�biztosító�külső�vállalati�partner�lehetőségei�alapján.

9.3.4. Anyagelőkészítés,�aprítás,�keverés Anyag-előkészítő�műveletek�és�eszközök.� Mintavételi�gyakorlatok Az�aprított�szemcsés�halmazok�szemcseméret�eloszlásának�meghatározása. Szitaelemzés�módszerei,�normális�és�a�normálistól�eltérő�eloszlások.� Szemcsés�halmaz�szemcseméretének�vizsgálata Ipari� vagy� laboratóriumi� aprítógép� (golyós� vagy� kalapácsos� malom)� működtetése.�Biztonságtechnikai�eszközök�és�szempontok. Keverős�készülékek, autoklávok�kezelése�- feltöltés,�leürítés. Keverés,�folyadékkeverők�kezelése,�indítása,�leállítása,�biztonságtechnikája Folyadékkeverők�áramlási�tulajdonságainak�vizsgálata. Keverőelemek�ellenállásának�és�a�keverés�hatékonyságának�vizsgálata. Egyéb� aprítási� és� keverési� gyakorlatok� a� képzőhely� helyi� adottságai,� illetve� a�gyakorlati� képzést� biztosító� külső� vállalati� partner� lehetőségei� alapján� alapanyag�gyártó,�vegyi�termékgyártó�vagy�gyógyszeripari�üzemekben.

9.3.5. Heterogén�rendszerek�mechanikus�szétválasztása Mechanikai�szétválasztó�műveletek�gyakorlati�berendezései. A�szétválasztás�hatásfoka,�a�berendezések�teljesítőképességének�meghatározása Ülepítők� kezelése,� működtetése.� A� derítési� hatásfok� vizsgálata,� a� leválasztható�legkisebb�szemcseméret�meghatározása�az áramlási�tulajdonságokból�számítással. Szűrők�kezelése,�működése,�szakaszos�szűrők�vizsgálata.� A� szűrés� jellemző� paramétereinek� meghatározása� méréssel,� a� berendezés�működtetésének�optimalizálása�a�szűrődiagram�grafikus�elemzése�alapján. Centrifugák�kezelése,�működtetése,�biztonságtechnikája

Egyéb�ülepítési,�szűrési�vagy�centrifugálási�gyakorlatok�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve� a� gyakorlati� képzést� biztosító� külső� vállalati� partner� lehetőségei� alapján�alapanyag�gyártó,�vegyi�termékgyártó�vagy�gyógyszeripari�üzemekben.

9.3.6. Anyagelválasztó�műveletek�gyakorlatai Ipari� vagy� laboratóriumi� elválasztó� műveletek� végzése� bepárlás,� kristályosítás,�szárítás,�desztilláció�és�extrakció�témaköréből. Az�anyagelválasztó�műveletek�főbb�típusai,�berendezései�és�működtetésük. Ipari�vagy�laboratóriumi�(modell)�bepárlók�működése,�kezelésük. Vákuum�bepárlás,�a�nyomás�hatása�az�oldatok�forráspontjára. Kristályosítási�és�szárítási�gyakorlatok.� Szárítás�szárító�szekrényben:�a�nedvesség�változásának�időbeli�vizsgálata. Szárítás�meleg�levegővel:�a�folyamat�elemzése�a�levegő�állapotváltozása�alapján. Desztillálás,� ipari� vagy� laboratóriumi� desztillálók� működése� és� működtetése.�Laboratóriumi� desztillálók� vizsgálata� visszafolyó� hűtő,� vagy� töltelékes� feltét�alkalmazásával.� A desztilláló�elméleti�fokozatszámának�meghatározása�az�egyensúlyi�diagramon�való�szerkesztéssel�a�fejtermék�és�a�forraló�hőmérséklete�alapján. Ipari�desztillálók�kezelése,�atmoszférikus�és�vákuum�lepárlás,�a�desztilláló�anyag- és�hőmérlegének�ellenőrzése�a�mérési�adatok�alapján. Extrakciós�gyakorlatok.� Szilárd-folyadék� vagy� szolvens� extrakció� gyakorlata,� oldószerei,� készülékei� és�működtetésük.� Az�oldószerekkel�való�munkavégzés�tűz- és�egészségvédelmi�szabályai Egyéb� anyagátadási� berendezéseken� végzett� gyakorlatok� a� képzőhely� helyi�adottságai,� illetve� a� gyakorlati� képzést� biztosító� külső� vállalati� partner� lehetőségei�alapján�alapanyag�gyártó,�vegyi�termékgyártó�vagy�gyógyszeripari�üzemekben.

9.3.7. Folyamatirányítási�eszközök�használata A�vezérlés�és�a�szabályozás�eszközeinek,�egyszerű�kapcsolásoknak�a�tanulmányozása. Folyamatirányító�és�mérési�adatgyűjtő�rendszerek�típusai,�kapcsolásuk,�alkalmazásuk�lehetőségei,�számítógépes�modellezésük Folyadék�mennyiség�mérése�és�szabályozása�kapcsoló�vagy�vezérlő�elemekkel,�illetve�szabályozási�körrel. Hőmérsékletszabályozás�termosztáttal,�vezérlőkkel�vagy�szabályozási�körrel. Egyéb�vezérlő�vagy�szabályozó�rendszerek�működtetése�a�képzőhely�helyi�adottságai,�illetve�a�gyakorlati�képzést�biztosító�külső�vállalati�partner�lehetőségei alapján.

9.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� gyakorlatokat� megfelelően� felszerelt� vegyipari� műveleti� laboratóriumban,� félüzemi�kísérleti� gyakorlóhelyen� vagy� a� képzőhellyel� együttműködési� kapcsolatban� álló�iparvállalat� gyakorlóüzemében� kell� lebonyolítani.� A� mechanikus� szétválasztó� és�anyagátadási�műveletekkel�kapcsolatos�gyakorlatok�- alapszinten - ülepítővel,�keverővel,�szárító�berendezéssel,�desztillálóval� és�extrakciós�készülékkel� rendelkező� hagyományos�laboratóriumban�is�elvégezhetők.

9.5. A�tantárgy�értékelésének�módja

A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

10. Műszeres�analitika�gyakorlat�tantárgy 186 óra/186 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

10.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� a� laboratóriumi� gyakorlatok� és� az� elméleti� ismeretek�birtokában� a� tanuló� képessé� váljon� a� korszerű� analitikai� eszközök� kezelésére,� a� mérési�eredmények� dokumentálására,� feldolgozására,� kiértékelésére� ehhez� informatikai�eszközök� használatára,� a� vizsgálatok� előkészítése,� a� mérés� végrehajtása� és� a� mérési�adatok� feldolgozás� során� az� elvárható� analitikai� pontosság� betartására.� Cél� továbbá� a�műszeres�analitikai�gyakorlat�keretében�kapott�mérési�adatok�feldolgozásának�támogatása�a korszerű,� számítógépes� adatfeldolgozási�módszerek� bemutatásával� és� alkalmazásának�gyakorlásával.� A� tanuló� képes� legyen� biológiai� minták� vizsgálatára.� A� tanuló� képes�legyen� kezelni,� a� minőségelemző� és� környezetvédelmi� ellenőrző� üzemi� analitikai�műszereket,� azokon� a� mérési� leírásnak� megfelelően� a� feladatot� végrehajtani.� A�gyakorlatok� elvégzése� után� a� tanuló� rendelkezzen� olyan� kompetenciákkal,� amelyek�képessé�teszik�szilárd�anyagok,�folyadékok�és�gázok�mennyiségi�és�minőségi�elemzésével�kapcsolatos� mérések� elvégzésére,� a� termeléssel� összefüggésben� szükséges,� közvetlen�minőségi�ellenőrző�laboratóriumi�vizsgálatokra,�vegyi�üzemek működtetésére�vonatkozó�kémiai,�biológiai,�fizikai�laboratóriumi�kísérleteket�elvégzésére.

10.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�kémi,�szakmai�biológia,�fizikai�kémia,�szakmai�fizika.

10.3. Témakörök 10.3.1. Bevezetés�a�műszeres�analitikai�laboratóriumi�munkába A�laboratórium�munkarendje. Laboratóriumra�vonatkozó�munka- és�tűzvédelem.� Laboratóriumban�használt�eszközök,�vegyszerek�kezelése�tárolása. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Környezetvédelmi�ismeretek,�hulladékok�szelektív�kezelése. Vegyipari�folyamatok�környezeti�hatásai,�a�környezettudatosság�gyakorlata.

10.3.2. Optikai mérések A�fény�és�anyag�kölcsönhatásának�elmélete�és�felhasználási�területei�az�analitikában. A refraktometria alapelve. A�törésmutatót�befolyásoló�tényezők. Refraktométerek�felépítése�és�használatuk. Mérés�refraktométerrel. A polarimetria alapelve, a forgatás�törvénye. A�forgatóképességet�befolyásoló�tényezők. A�polariméterek�felépítése�és�használatuk. Mérés�polariméterrel. Eredmények�dokumentálása,� jegyzőkönyv�készítése�megadott� szempontok�szerint�a�mérésről.

10.3.3. Spektrofotometriás�mérések A�fény�és�az�anyagi�rendszerek�kölcsönhatása. Az�elektromágneses�hullámok�teljes�spektruma. Fény�emisszió�és�abszorpció�fogalma. A�fényelnyelés�törvényszerűségei,�azok�analitikai�alkalmazása. A�spektrofotometriás�mérések�felosztása. A�fotométerek�felépítése,�főbb�részeinek ismerete. Spektrofotometriás�mérések. Mérés�UV-VIS�tartományban. Lángfotometriás�módszerek� Az�anyagok�gerjeszthetősége,�gerjesztése�lángban. A�lángfotométer�felépítése. Mérés�lángfotométerrel. Az atomabszorpciós�mérési�módszerek. Atomizálás�lángban�és grafitkályhában. Atomabszorpciós�mérés�végrehajtása. Infravörös�spektroszkópia. Az�infravörös�spektrum�értékelésének�szempontjai. Az�IR�spektrumok�értékelése. IR�mérés�végrehajtása. Eredmények�dokumentálása,� jegyzőkönyv�készítése�megadott� szempontok� szerint a mérésről.

10.3.4. Elektroanalitikai�mérések A�vezetők�elektromos�jellemzése. Az�elektródpotenciál�fogalma�és�mérése. Az�elektromotoros�erő�fogalma. Elektrokémiai�pH-mérés�konkrét�gyakorlati�feladatban. Ionszelektív�elektródok�működése. Halogenidek�mérése�ionszelektív�elektróddal. Potenciometrikus�titrálás�(sav-bázis�és�redoxi�titrálás). Titrálási�görbe�lefutása,�a�végpont�meghatározás�módszerei. Potenciometrikus�titrálás�(sav-bázis�titrálás)�kivitelezése,�a�titrálási�görbék�lefutása,�a�végpont�meghatározása. Elektromos�vezetés,�fajlagos�vezetés,�vezetési�cella. A�vezetési�titrálás�(konduktometria). A�direkt�és�indirekt�konduktometria�alkalmazása�konkrét�gyakorlati�feladatban. Eredmények�dokumentálása,�jegyzőkönyv�készítése�a�mérésről.

10.3.5. Kromatográfiás�mérések A�kromatográfia�elve,�a�kromatográfiás�módszerek�felosztása. A�gázkromatográfia�(GC),�a�gázkromatográfiás�jellemzők. A�gázkromatográf�felépítése. Vivőgáz,�injektálás,�gázkromatográfiás�kolonnák,�detektorok�fajtái,�működése. GC�alkalmazása�adott�analitikai�vizsgálathoz.� A�gázkromatogram�kiértékelése. Nagyhatékonyságú�folyadékkromatográfia�(HPLC). A�HPLC�felépítése,�folyadékkromatográfiás�oszlopok,�az�injektálási�módja,�az�eluens�kiválasztása,�detektálás.

HPLC�alkalmazása�adott�analitikai�vizsgálathoz. Vékonyréteg�kromatográfia�elve,�jellemzői. VRK�alkalmazása�adott�analitikai�vizsgálathoz Eredmények�dokumentálása,�jegyzőkönyv�készítése�a�mérésről.

10.3.6. Biológiai�minták�vizsgálata A�biológiai�vizsgálatra�vonatkozó�speciális�szabályok. Biológiai�jellegű�hatóanyagok�műszeres�vizsgálata. Mikroszkópikus�vizsgálatok. Immunológiai�vizsgálatokat.

10.3.7. Mérési�adatok�rögzítése,�dokumentálása,�eredmények�grafikus�ábrázolása Mérési�adatok�felvétele�hagyományos�papír�alapú�és�elektronikus�formában. Mérési� adatok� fogalma,� adatrögzítő� táblázat� készítésének� szempontjai,� a�reprodukálhatóság,�mint�adatrögzítési�kritérium,�feladatai. Táblázatkezelő�rendszerek Mérési�adatok�statisztikai�értékelése,�mérési átlagok,�hibák,az�adatok�szórása. Mérési�eredmények�grafikus�ábrázolása,�diagramtípusok. Diagramtípus�hozzárendelése�mérési� adat- vagy�eredmény�oszlophoz�táblázatkezelő�rendszerben. Az�adatforrások�beállítása,�módosítása. Függvényillesztés�pontokhoz.� A� regresszió� fogalma,� módszerei,� táblázatkezelők� automatikus� regressziós�szolgáltatása. Számítógéppel�támogatott�hibaszámítási�eljárások.

10.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Műszeres� analitikai� laboratórium,� az� szakmai� és� vizsgakövetelményekben� előírt�műszerekkel,� laboratóriumi�eszközökkel, a� szükségesmunka- és tűzvédelmi�eszközökkel felszerelve.� Javasolt� külső� gyakorlóhelyen� munkahelyi� környezetben� is� tapasztalatot�szerezni.

10.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

11. Preparatív�gyakorlat tantárgy 78 óra/78 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

11.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� a� laboratóriumi� gyakorlatok� és� az� elméleti� ismeretek�birtokában� a� vegyiparban� alkalmazott� szerves� és� szervetlen� preparatív� feladatok�szintetizálása,� a� korszerű� tisztítási,� elválasztási,� analitikai� laboratóriumi� módszerek�alkalmazásával.�Önálló�munkavégzésre�való�alkalmasság�kompetenciáinak fejlesztése.

11.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Műszeres�analitika�gyakorlat,�laboratóriumi�gyakorlat,�szakmai�kémia.

11.3. Témakörök 11.3.1. Szervetlen�preparátumok�előállítása Szervetlen�anyagok�előállítása,�a�folyamat�megtervezése. Kiindulási� anyagok,� kiválasztása,� katalógusból� való� megrendelés� lehetőségeinek�megismerése,�vegyszerek�számítógépes�adatbázisainak�alkalmazásával. Mérési�leírás�alapján�önálló�tervezéssel�a�folyamatok�és�műveletek�megvalósítása,�a�termék�előállítása. Kiindulási�anyagok�és�a�termék tisztasági�ellenőrzési�lépések�alkalmazása. Számítógépes�jegyzőkönyv�készítés,�grafikus�programok�alkalmazása�a�készülékrajz�esetén.

11.3.2. Szerves�preparátumok�előállítása,�ellenőrzése Szerves� anyag� előállítása� összetett,� több� szerves� alapfolyamat� alkalmazásával, korszerű�tisztítási,�elválasztási,�analitikai�laboratóriumi�módszerek�és�új�katalizátorok�felhasználásával.�Javasolt�önálló�projekt�feladatok�kiadása. A�folyamat�önálló�megtervezése. Kiindulási�anyagok�veszélyességi�és�biztonsági�jellemzőinek�megismerése. Kiindulási�anyagok�előkészítése. Adott�preparátumhoz�a�készülék�összeszerelése. Mérési� leírás� alapján� preparátum� elkészítése� alapfolyamatok� és� laboratóriumi�műveletek�alkalmazásával.� Preparátumok�ellenőrzése. Ellenőrzés� olvadáspont-méréssel,� forráspont-méréssel,� refraktometriás� ellenőrző�méréssel,�vékonyréteg�kromatográfiával. Megadott� szempontok� szerint� a�mérésekről� számítógéppel� támogatott� jegyzőkönyv�készítése.�

11.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Laboratórium� a� preparatív� feladatokhoz szükséges� eszközökkel,�berendezésekkelvalamint, munka- és�tűzvédelmi�eszközökkel�felszerelve.

11.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11849-16 azonosító�számú

Vegyész�szakmai�elmélet feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11849-16 azonosító� számú� Vegyész� szakmai� elmélet feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Sza

kmai

kémia

Fizikai�kémia

Sza

km

ai f

izik

a

Műszaki�és�

irányítástechni

kai

ism

eret

ek

Sza

kmai

biológia

FELADATOK Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre,�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan

x

Szakmai�számításait�a�mérési�eredményekkel�összehasonlítja,�dokumentálja

x

Ipari�műszerekkel�mennyiséget,�nyomást�és�hőmérsékletet�mér

x

Egyszerűbb�szervetlen�és�szerves�kémiai�reakciók�lefolyását,�egyensúlyi�állapotát�értékeli�reakcióegyenletük�és�az�ehhez�kapcsolódó�kémiai�számítások�alapján

x x

Kémiai,�fizikai,�fizikai�kémiai�és�műszaki szabvány�táblázatokat�használ

x x

Minősíti�a szerkezeti anyagokat anyagi tulajdonságuk,�összetételük,�korróziós�tulajdonságuk�és�terhelhetőségük�alapján

x

Műszaki�ábrákat�értelmez,�gépelemeket azonosít�ábrájuk�alapján

x

Kötő- támasztó,�és�forgó�gépelemek�műszaki�tulajdonságait,�fizikai�terhelhetőségét,�munkavégző�képességét�értékeli�egyszerű�számítások és�műszaki�katalógusok�alapján

x

Korrózió�és�korrózióvédelmi�ismeretek x x x SZAKMAI ISMERETEK

Korrózió�és�korrózióvédelmi�ismeretek x x x Fizikai�kémiai�ismeretek�(Halmazállapotok,�halmazállapot-változások,�egy- és�többkomponensű�rendszerek,�egyensúlyi�rendszerek,�elektrokémia,�összetett�rendszerek�szétválasztása,�híg�oldatok�tulajdonságai,�reakció�kinetika,�termokémia)

x x x x

Fénytani�fogalmak�(fénytörés,�poláros fény,�fényelnyelés,�spektrum,�abszorpció�maximum)

x

Kromatográfia�fogalma,�kromatográfiás� x

módszerek Szerves�kémiai�alapfolyamatok x Sztöchiometriai�számítások x x Az�anyagok�szállításával�és�hőcseréjével�kapcsolatos�számítások

x

Csövek�és�csőszerelvények�típusai,�működése�és�karbantartása

x

Folyadék- és�gázszállítás�elve,�a�mennyiségmérés�eszközei

x

Gépek,�gépszerkezetek�ábrázolása�és�működése

x

Hőátadási�módszerek�folyadékok,�gőzök�és�gázok�között,�a�hőmérsékletmérés�eszközei

x

Kötőgépelemek�és�forgásátszármaztató�gépelemek�ábrázolása,�működése

x

Mennyiségi,�hőtani�és�termokémiai�ismeretek

x

Szerkezeti�anyagok�fizikai,�korróziós�és�szilárdsági�tulajdonságai

x

Tengelyek,�csapágyak�és tömítések�típusai,�kialakítása�és�működése

x

Tömeg-,�térfogat,�hőmérséklet�és�nyomásmérő�eszközök,�műszerek�működése

x

Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések Környezetvédelmi�ismeretek,�hulladékok�szelektív�kezelése

x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Gépelemek,�gépek,�vegyipari�berendezések�azonosítása�ábrájuk�alapján

x

Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések�megértése�írásban�és�szóban

Kémiai�írásmód�alkalmazása x x Szakmai�számolási�készség,�egyenletek�megoldása

x x

Szakmai�szöveg�megértése�írásban�és�szóban

x x

Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és�adatbázisok�használata

x x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Megbízhatóság x x Precizitás x x x x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó�készség x x x x x Tömör�fogalmazás készsége x x x x x Visszacsatolási�készség x x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Absztrakt�(elméleti)�gondolkodás x x

Áttekintő�képesség x x Rendszerező�képesség x x

12. Szakmai�kémia tantárgy 206 óra/215 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

12.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanuló megértése a� kémiai� általános�törvényszerűségeket� és� az� így� szerzett� ismereteiket� alkalmazza a vegyipari folyamatok megértésében,� a� vegyipari�műszaki� feladatok� elvégzésében.�A� tanuló�minél� több� olyan�kémiai� anyag� tulajdonságaival� ismerkedjen� meg,� amelyekkel� a� környezetükben� és� az�iparban� is� találkozhat.� Ismerje� meg� a� különböző� szervetlen� és� szerves� vegyületek�szerkezetükből� adódó� fizikai� és� kémiai� tulajdonságait,� előfordulásuk,� felhasználásuk,�laboratóriumi� és� ipari� előállításuk� lehetőségeit,� hétköznapi,� ipari� és� környezetvédelmi�vonatkozásait.� A� tanuló� megismerje,� megértse� és� alkalmazza� a� természettudományos�vizsgálati�módszereket�a�tanulókísérletek�elvégzése�vagy�tervezése�során.�A�tanuló�képes�legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� is� alkalmazni� a� kémiai� és� fizikai� laboratóriumi�kísérleteket� előkészítésében� és� elvégezésében.� A� tanuló� rendelkezzen olyan kompetenciákkal,� amelyekkel� alkalmassá� válik� a� gyakorlatban� reagensek� oldatok,�segédanyagok� fizikai,� kémiai� tulajdonságainak� ismeretében� azok� kiválasztására,�előkészítésre�a�laboratóriumi�vagy�technológiai�eljárásokhoz

12.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak Kémia,�fizikai�kémia,�laboratóriumi�gyakorlat,�vegyipari�technológia

12.3. Témakörök 12.3.1. Atomok,�molekulák 9.�évfolyam Az�atomok�és�belső�szerkezetük. Az atomok elektronszerkezete. Elemek�és�izotópok�fogalma. Radioaktív�izotópok�alkalmazása�a�laboratóriumi�gyakorlatban. A�periódusos�rendszer�ismerete�és�használata. A�molekulák,�ionok�felépítése�és�szerkezete. Ionok�képződése�atomokból. A�molekulák,�képződésük,�felépítésük,�polaritásuk,�téralkatuk.

12.3.2. Kémiai�kötések,�anyagi�rendszerek 9.�évfolyam Kémiai�kötéstípusok.� Elsőrendű�és�másodrendű�kötések. Kötések�modellezése, illetve�azok�modelljeinek�tanulmányozása,�felismerése. A�kötéstípusok�azonosítása. Rácstípusok:� molekularács,� atomrács,� ionrács,� fémrács� jellemzői,� azonosítása,�ismeretek�alkalmazása�pl.�oldószer�választásnál.� Anyagi�rendszerek�és�csoportosításuk.� Gázok,�gázelegyek,�oldatok. Kolloidok�és�heterogén�rendszerek.

12.3.3. Kémiai�reakciók 9.�évfolyam

A�kémiai�átalakulások,�kémiai�reakciók�általános�jellemzése. A� kémiai� reakciók� csoportosítása, a� résztvevő� anyagok� száma� szerint,�részecskeátmenet�szerint. A�kémia�reakciók�energia�változása,�termokémiai�fogalmak. A�kémiai�reakciók�sebességét�befolyásoló�tényezők. Kémiai�egyensúly�és�befolyásolása Savak�és�bázisok�reakciói.� Redoxireakciók,� oxidációs� szám� fogalma,� meghatározása,� felhasználása�reakcióegyenletek�rendezésében

12.3.4. Nemfémes�elemek�és�vegyületeik 9.�évfolyam A�hidrogén�és�tulajdonságai. Nemesgázok�és�tulajdonságaik. A�halogénelemek�és�vegyületeik�jellemzői. Az�oxigéncsoport�elemei�(O,�S)�és fontosabb�vegyületeik. A�víz�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai. A�természetes�vizek�összetétele,�víz�előfordulása,�vízkeménység,�vízlágyítás.� A�víz�felhasználása. A�kén�és�a�kénsav�vizsgálata,�és�jellemzői. Kén-hidrogén,�kén-dioxid,�kén-trioxid�jellemzői.� A�nitrogéncsoport�elemei�(N,P)�és�fontosabb�vegyületei. A�nitrogén,�és�vegyületeinek�vizsgálata,�jellemzői.� Az�ammónia,�nitrogén-oxidok�tulajdonságai,�jellemzői. A�nitrogén-oxidok�környezeti�hatásai. A�szén,�szén-monoxid,�szén-dioxid�és�a�szénsav�jellemzői,�élettani�hatásai.

12.3.5. Tanulókísérletek I. 9.�évfolyam Tanulókísérletek�javasolt�témái: Savak�és�bázisok�vizes�oldatainak�vizsgálata,�pH�mérése. Sók�hidrolízise. Közömbösítési�reakciók. Ionkombinációs�(csapadékképződéssel�járó)�reakciók. Oxidálószerek�és�redukálószerek�hatása. Reakciók�hőszínezetének�érzékeltetése. Halogéncsoport�elemei�és�vegyületei. Oxigéncsoport�elemei�és�vegyületei. Nitrogéncsoport�elemei�és�vegyületei.

12.3.6. Kémiai�alapszámítások� 9.�évfolyam Relatív�atom- és�molekulatömeg�számítása. Anyagmennyiség�számítása.�Részecskeszám�számítása. Sűrűség�számítása,�tömeg,�térfogat,�sűrűség�kapcsolata Moláris�tömeg�számítása. Gázok�moláris�térfogata,�kapcsolódó�számítások. Avogadro�törvényével�kapcsolatos�számítás. Kémiai�egyenlet�alkalmazása�egyszerű�sztöchiometriai�számításokban. Termokémiai�számítások. Erős�sav,�erős�bázis�pH-jának�számítása.

12.3.7. Oldatokkal�kapcsolatos�számítások 9.�évfolyam

Összetétellel�kapcsolatos�és�oldhatósági�számítások. Százalékos�összetétel. Oldatkészítéssel,�hígításukkal,�töményítésükkel�kapcsolatos�számítások. Koncentrációk�számítása,�anyagmennyiség�koncentráció,�tömegkoncentráció. Összetételegységek�átváltása�egymásba. Kristályvíztartalmú�vegyületekkel�kapcsolatos�számítások. Oldhatósággal,�oldhatóság�hőmérséklet�függésével�kapcsolatos�számítások. Oldatokkal� kapcsolatos� ismeretek� alkalmazása� más� típusú� (pl.� sztöchiometriai)�feladatokban. Anyagmennyiség-százalékos�összetételével�kapcsolatos�feladatok.

12.3.8. Fémek�és�vegyületeik 10.�évfolyam A�fontosabb�alkáli- és�alkáliföldfémek és�vegyületeik�jellemzői. A p-mező�fémei:�alumínium,�ón,�ólom�és�vegyületeik. A d-mező� fémeinek� atomszerkezete� és� ebből� adódó� tulajdonságaik:� vas,� kobalt,�nikkel,�króm,�réz,�arany,�ezüst,�platina,�cink,�higany.�� A�redoxireakciók�irányának�megállapítása�standardpotenciál�alapján. Redoxireakciók�a�mindennapokban:�galvánelem,�elektrolízis�és�alkalmazásai. Faraday�törvények. Korrózió. Fémek�korrózióvédelme.

12.3.9. Szénhidrogének 10.�évfolyam A� szénatom� különleges� tulajdonságai,� a� szénvegyületek� nagy� száma,� a�szénvegyületek�csoportosítása. A�szénhidrogének�összetétele�és�csoportosítása. Alkánok. Az�izoméria�fogalma�és�a�szerkezeti�izoméria. Az�alkánok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai. A�földgáz�és�a�kőolaj. A�cikloalkánok. Alkének,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságok.�Geometriai�izoméria. Több�kettős�kötést�tartalmazó�szénhidrogének.�Butadién,�izoprén. A�kaucsuk�és�a�gumi. Az�alkinek.�Az�acetilén�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai. Aromás�szénhidrogének,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Irányítási�szabályok. Halogéntartalmú�szénvegyületek�és�reakcióik. Gyakorlati�szempontból�fontos�halogénezett�szénhidrogének.

12.3.10. Oxigéntartalmú�szerves�vegyületek 10.�évfolyam Oxigéntartalmú�szénvegyületek. Alkoholok. Az�alkoholok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Optikai�izoméria A fenolok Az�éterek,�éterképződés. Oxovegyületek Az�aldehidek,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. A�ketonok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik.

A�karbonsavak,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Az�észterek,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Zsírok,�olajok jellemző�tulajdonságai. Zsírok�lúgos�hidrolízise. A�szénhidrátok�jellemzői,�csoportosításuk,�tulajdonságaik. Fontosabb monoszacharidok. Fontosabb�diszacharidok�és�poliszacharidok.

12.3.11. Tanulókísérletek II. 10.�évfolyam Tanulókísérletek�javasolt�témái: Alkálifémek,�alkáliföldfémek. Alumínium,�vas,�réz,�cink. Galvánelemek,�elektrolízis�egyszerű�megvalósítása. Egyszerű� kísérletek� alkoholokkal,� aldehidekkel,� szénhidrátok� legfontosabb�képviselőivel.

12.3.12. Sztöchiometriai�számítások 10.�évfolyam Kémiai�egyenlet�használata�a�sztöchiometriai�számításokban.� A� reakcióegyenlet� alapján� kémiai� feladatok� megoldása� sav-bázis,� redoxi,�csapadékképződési�és�gázfejlődési�reakciók�során.� Gáztörvények�alkalmazása�számításokban. Vegyipari folyamatokra, szervetlen� és� szerves� preparátumokra� vonatkozó�számítások,�tisztaság,�kitermelés,�anyagszükséglet�számítása. Preparátumokhoz�szükséges�oldatok,�reagensek�készítéséhez�szükséges�számítások. Oldat�összetételegyégekkel�kapcsolatos�számítások�alkalmazása. Oldatokkal kapcsolatos� ismeretek� alkalmazása� más� típusú� (pl.� sztöchiometriai)�feladatokban. Elektrolízis�mennyiségi�törvényei�alapján�történő�számolások.

12.3.13. Nitrogéntartalmú�szerves�vegyületek 12.�évfolyam Az�aminok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Nitrovegyületek. Nitrogéntartalmú�heterociklusos�vegyületek. Az�amidok,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságaik. Aminósavak�és�fehérjék�jellemzői,�szerkezetük,�tulajdonságuk,�élettani�jelentőségük. Heterociklusos�aromás�vegyületek.

12.3.14. Szervetlen�kémia�a�környezetünkben 12.�évfolyam Általános�kémiai�fogalmak�rendszerező�ismétlése. A�periódusos�rendszer�és�a�belőle�leolvasható�tulajdonságok. A�kötések,�kötéstípusok,�halmazszerkezet�és�kapcsolata�a�fizikai�tulajdonságokkal. A�kémiai�reakciók�típusai,�feltételei. A�pH�számítása. A redoxireakciók�irányának�meghatározása�a�standardpotenciálok�alapján. Termokémiai�egyenletek. Légköri�gázok. Természetes�összetevők�kémiai�jellemzői:�N2,�O2,�CO2,�H2O,�nemesgázok. Légszennyező�gázok�és�forrásaik,�kémiai�jellemzőik:�O3,�SO2,�NO,�NO2,�CO2,�CO. Légszennyezők�környezeti�hatása:�üvegházhatás,�savas�eső,�szmog,�ózonréteg. A�víz�a�természetben,�környezeti�és�ipari�jelentősége. A�természetes�víz�összetétele

A�vízszennyező�anyagok. A�víz�felhasználása. Savak�előállítása:�a�kénsav�és�salétromsav�ipari�előállításának�folyamata. Savak,�lúgok�és�sók�felhasználása,�ipari�jelentősége. Fémek,�nemfémek�és�vegyületeik�vegyipari�jelentősége. Szervetlen�kémiai�anyagok.�Mész,�gipsz,�cement. Szervetlen�háztartási�anyagok. Szerkezeti�anyagok�és�tulajdonságaik. Fémes�és�nemfémes�szerkezeti�anyagok�tulajdonságai.� A�korrózióvédelem�célja,�főbb�eljárásai.

12.3.15. Kémiai�számítások 12.�évfolyam Gázokkal,�és�gáztörvényekkel�kapcsolatos�számítások. Oldatok�készítésével-,�keveréssel-,�hígítással-,�töményítéssel�kapcsolatos�számítások.�Sztöchiometriai- és�termokémiai�számítások.� Összetételegységek�egymásba�való�átszámítása. Szervetlen�és�szerves�kémiai�számítások. Elektrolízis�mennyiségi�törvényei�alapján�történő�számolások.

12.3.16. Kémiai�ismeretek�alkalmazása 12.�évfolyam Szerves�kémia�a�környezetünkben Szerves�háztartási�anyagok,�mosószerek. A�szénhidrogének�ipari�és�hétköznapi�jelentősége. Megújuló�és�nem�megújuló�energiaforrások. Szerves�eredetű�légszennyező�anyagok. A�kőolaj�előfordulása,�feldolgozása,�petrolkémiai�jelentősége. Ipari�alapanyagok�és�oldószerek. Az�általános,�szervetlen�és�szerves�kémia�területén�a�belső�összefüggések�és�az�egyes�témakörök�közötti�kapcsolatok�felismerése. Összetett�kémiai�számítási�és�elméleti�feladatok,�problémák�megoldása. Adatok,� ábrák� kiegészítése,� adatsorok,� ábrák� (köztük� diagramok,� grafikonok)�elemzése,�felhasználása�az�általános,�szervetlen�és�szerves�kémia�területén. Kísérletek� jellemzőinek� ismerete,� független� és� függő�változók�azonosítása,�kísérleti�paraméterek�változtatása,�kontrollok�szerepe. Az� ismeretek� összekapcsolása� a� mindennapokban� tapasztalt� jelenségekkel,� a�mindennapi�életet�befolyásoló�kémiai�természetű�jelenségek�értelmezése.

12.4. A�képzés�javasolt�helyszíne (ajánlás) Tanulókísérletezésre�alkalmas�szaktanterem�vagy�laboratórium

12.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

13. Fizikai�kémia tantárgy 139 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

13.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� az� alapvető� fizikai� kémiai� fogalmak,� ismeretek,� törvények�közvetítésével hátteret� biztosítani� a� szakmai� elméleti� és� gyakorlati� ismeretek� és�képességek� kialakításához.� Fejlessze a� tanuló� problémafeltáró� és� problémamegoldó�készségét,� természettudományos� szemléletét,� megalapozza� a� szakmai� elméleti� és�gyakorlati� tantárgyak� tanulását.� A� tanuló� a� tanultak� birtokában� képes� legyen� vegyipari�műszaki� feladatok�megoldására.�A� tanuló� képes� legyen� az� ismereteit� a� gyakorlatban� is�alkalmazni� a� kémiai� és� fizikai� laboratóriumi� kísérleteket� előkészítésében� és�elvégezésében.� A� tanuló� rendelkezzen olyan� kompetenciákkal,� amelyekkel� alkalmassá�válik�a� gyakorlatban� reagensek�oldatok,� segédanyagok� fizikai,�kémiai� tulajdonságainak,�halmazállapotának,� oldódásának,� oldhatóságának� ismeretében� azok� kiválasztására,�előkészítésre�a�laboratóriumi�vagy�technológiai�eljárásokhoz.

13.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�kémia,�kémia,�fizika,�műszeres�analitika,�műszaki�ismeretek

13.3. Témakörök 13.3.1. Homogén�egykomponensű�rendszerek 10.�évfolyam Halmazállapotok,�halmazállapot�változások. A�gázhalmazállapot�általános�jellemzői,�tökéletes�és�reális�gázok. Az� egyszerű� gáztörvények� áttekintése� (megfogalmazásuk,� matematikai� alakjaik,�grafikus�képük). Az�egyesített�gáztörvény�és�az�állapotegyenlet�alkalmazása. A�gázmolekulák�sebessége,�energiája,�diffúziója. A folyadékállapot:�általános�jellemzés,�a�folyadékok�belső�szerkezete. Viszkozitás,�felületi�feszültség. A�szilárd�állapot�általános�jellemzése,�rácstípusok Amorf anyagok. Halmazállapot-változások. Párolgás-kondenzáció�nyílt�és�zárt�térben,�a�tenzió. A�forrás,�a�forráspont�és�befolyásoló�tényezői. Az�olvadás�és�a�kristályosodás.�� Szublimáció.

13.3.2. Homogén�többkomponensű�rendszerek�I. 10.�évfolyam Homogén�többkomponensű�rendszerek�jellemzői. Az�elegyek�fogalma,�jellemzői,�csoportosítása. Elegyek�összetételének�jellemzése�összetételegységek. Gázelegyek.� A�gázelegyek�általános�jellemzése,�a�Dalton-törvény. A�parciális�nyomás�fogalma�és�számítása. Móltört,�átlagos�moláris�tömeg�számítása.

13.3.3. Heterogén�egyensúlyok�I. 10.�évfolyam Szilárd�anyagok�oldódása�folyadékban.

Oldatkészítés,�összetételegység�típusok. Gázok�oldódása�folyadékban.

13.3.4. Kémiai�egyensúly 10.�évfolyam� A�dinamikus�egyensúly,�egyensúlyi�koncentrációk. A�tömeghatás�törvényének�matematikai�alakja,�és�megfogalmazása�(Kc). Az�egyensúlyi�reakciók�befolyásolási�lehetőségei. Homogén�egyensúlyok,�gázegyensúlyok.

13.3.5. Heterogén�egyensúlyok�II. 10.�évfolyam Az�oldhatósági�szorzat. Az�oldhatósági�szorzat�értelmezése�és�alkalmazása�számítási�feladatokban. Az�oldhatósági�szorzat�gyakorlati�alkalmazása.

13.3.6. Reakciókinetika 10. évfolyam� A�reakciók�létrejöttének�feltétele. Aktív�állapot,�aktiválási�energia. A�reakciósebesség�és�befolyásolása.� Katalizátorok�működése.

13.3.7. Homogén�többkomponensű�rendszerek�II. 11.�évfolyam Folyadékelegyek A�folyadékelegyek�általános�jellemzése,�párolgásuk,�a�parciális�tenzió. Tenziógörbék�típusai,�forráspont- és�harmatpont-görbék. A Konovalov-törvények. Folyadékelegyek�szétválasztása:� Desztilláció. Az�extrakció:�Nernst-féle�megoszlási�törvény,�megoszlási�hányados. Az�extrakció�a�gyakorlatban.

13.3.8. A disszociáció�fogalma,�típusai 11.�évfolyam� A�disszociációfok,�a�van’t�Hoff-tényező. A�gázok�termikus�disszociációja. Az�elektrolitos�disszociáció. Fogalma,� jellemző� mennyiségei:� disszociációfok,� disszociáció� állandó,� gyenge� és�erős�elektrolitok�jellemzői.

13.3.9. Elektrolit�egyensúlyok� 12.�évfolyam Sav-bázis�egyensúlyok A�pH�értelmezése�számítási�feladatok�alkalmazásával. Erős�és�gyenge�savak,�erős�és�gyenge�bázisok�pH-ja. Sók�hidrolízisének�leíró�értelmezése. A�pufferek�fogalma,�működése,�gyakorlati�felhasználása. Pufferkapacitás�fogalma.

13.3.10. Elektrokémia� 12.�évfolyam Az�elektródpotenciál. Az�elektródpotenciál�fogalma,�kialakulásának�értelmezése. A�standard�elektródpotenciál. Galvánelemek.

Galvánelemek�és�jelentőségük. Az�elektromotoros�erő�fogalma,�számítása�standard�elektródpotenciál�alapján. Az�elektrolízis�és�gyakorlati�jelentősége. Elektródfolyamatok. Az� elektrolízis� mennyiségi� törvényei� és� azok� alkalmazása� elektrokémiai�feladatokban.

13.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem.

13.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

14. Szakmai fizika tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

14.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�szakmai�fizika�a�műszaki�életben,�és�különösen�a�vegyipari�gyártásokban�használatos�gépek,� berendezések� működésének� megértését,� az� erő,� munka,� teljesítmény,�hőmennyiség,� energiaátvitel� gyakorlati� megvalósításának� megismerését� támogató�elméleti� tantárgy.� Alapot� ad� a� hatóanyag� vizsgálat� műszeres� analitikai� feladatok�megoldásához.� Célja� az� általános� iskolában� szerzett� fizikai� alapismeretek� elmélyítése�egyfajta� műszaki,� technológiai� megközelítésben.� A� tantárgy� tanulása� során� a� tanuló�megismeri a� fizikai� folyamatokkal� kapcsolatos� számításokat,� azok� értékelését,� a�különböző� fizikai�mennyiségek�nagyságrendjének� becslését,� és� a� számítási� eredmények�alkalmazását�a�műszaki�folyamatok�minősítésében.

14.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Fizika�és�szakmai�elméleti�és�gyakorlati�tantárgyak

14.3. Témakörök 14.3.1. Mennyiségek,�mértékegységek,�kinematika 10.�évfolyam� Mennyiségek,�mértékegységek Az�SI�mértékrendszer�lényege,�eredete,�alapmennyiségei. A� tömeg,� hosszúság,� idő,� hőmérséklet� és� áramerősség� egysége,� nagyságrendje,�decimális�léptékei,�prefixumok. Származtatott�mennyiségek�és�ezek�elnevezése�(N,�J,�W,�Pa�stb.). SI-n�kívüli�korlátlanul�illetve korlátozottan�használható�mértékegységek. Kinematikai alapfogalmak. Egyenes�vonalú�egyenletes�mozgás:�út,�sebesség,�átlagsebesség,�gyorsulás.� Szabadesés,�nehézségi�gyorsulás. Forgómozgások. Összetett�mozgások.

14.3.2. Erővel�kapcsolatos�ismeretek� 10.�évfolyam� Newton�törvényei,�tehetetlenség�törvénye. Erő,�erőtörvények.

Nehézségi�erő�hatása. Tapadási�és�csúszási�súrlódás. Munka,�energia,�teljesítmény�hatásfok. Energia�fajták,�energia�megmaradás�törvénye. A�hatásfok�fogalma.

14.3.3. Folyadékok�és�gázok�mechanikája 10.�évfolyam Hidrosztatikai�és�aerosztatikai�ismeretek. Légnyomás�ismerete. Hidrosztatikai�nyomás,�alkalmazása�hidraulikus�gépek�esetén. Felhajtóerő,�felületi�feszültség. Folyadékok�és�gázok�áramlása,�kontinuitási�egyenlet. Az�áramló�közegek�energiája.

14.3.4. Elektromosságtan 10.�évfolyam� Elektrosztatikai alapjelenségek.� Az�elektromos�áram�fogalma,�keletkezése,�terjedése.�Az�áramkör�fogalma. Az�elektromos�áram�előállítása�és�tárolása�kémiai�úton. Elektromos�töltés,�Coulomb�törvénye,�töltés�eloszlás,�feszültség,�potenciál. Kondenzátorok,�kondenzátor�energiája. Vezetők,�félvezetők�és�szigetelők. Az�elektromos�műszertechnikában�alkalmazott�eszközök,�aktív�és�passzív�áramköri�elemek. A�feszültség�fogalma,�mértékegysége,�mérésének�eszköze. Az�elektromos�áramkör�felépítése,�az�áramerősség�fogalma,�mértékegysége. A�feszültség�és�áramerősség�kapcsolata,�a�terhelés�(fogyasztó,�ellenállás)�fogalma,�az�áramkör�jellemzőinek�mérése� Ellenállás,�Ohm�törvénye. Elektromos� energia,� elektromos� munka,� elektromos� teljesítmény,� elektromos�hőhatása. Ellenállások. Elektromágneses�tér. Egyenáram,�váltóáram.

14.3.5. Optikai�ismeretek,�rezgések 10.�évfolyam A�fény�fogalma,�mértékegysége,�elektromágneses�hullám�jellemzői. A�fénytörés�fogalma,�mérésének�lehetősége. A�fény�viselkedése�különböző�közegekben.� A�fény�polarizációja,�forgatóképesség. Optikai�eszközök�és�gyakorlati�alkalmazásuk. Mechanikai�rezgések,�hullámok

14.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem vagy�fizika�labor�vagy�tanulói�számítógépekkel�felszerelt�tanterem.

14.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

15. Műszaki�és�irányítástechnikai�ismeretek tantárgy 62 óra/73 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

15.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tanuló a� tantárgy�elsajátítása�keretében�megismeri a�műszaki�életben,� és�különösen�a�vegyiparban� előforduló� leggyakoribb� technikai� tevékenységek� eszközeit� és� módszerei.�Célja,� hogy� a� tanuló� megismerje� az� ipari� gyakorlatban� használt� gépek,� gépelemek,�eszközök� szerkezetét,� működését,� azonosításukat� ábrájuk� alapján,� a� biztonságos�működtetés�eszközeit�és�szabályait.�Értse�a�szállító-,�hűtő�és�fűtő�berendezések�működési�elvét,� és� alkalmazásuk,� kiválasztásuk� technológiai� szempontjait,� képes� legyen� a�kiválasztással� vagy� működtetéssel� kapcsolatos� egyszerű� számítások� elvégzésére� vagy�ellenőrzésére.� Felkészíti� a� tanulót� ismeretei� komplex� módon� való� alkalmazására� a�vegyipari�műveletek�tanulásakor,� illetve�az�ezekhez�fűződő�gyakorlatok�végrehajtásakor.�Fejleszti� a�tanulók�szintetizáló�és� absztrakciós�képességét�a�műszaki� ábrák�készítésének�és�elemzésének�gyakorlásával.

15.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Kémiai�és�laboratóriumi�számítások és�fizikai�kémia�tantárgyak. A� tantárgy� kapcsolódik� a� szakgimnáziumi� képzés� során� az� érettségi� vizsgával�megszerezhető� szakképesítés� műszaki� tartalmához,� elméleti� vagy� gyakorlati�foglalkozásaihoz,�elméleti�anyaga�azok�megértését,�elsajátítását�támogatja.

15.3. Témakörök 15.3.1. Szerkezeti�anyagok�és�tulajdonságaik 12.�évfolyam Szerkezeti�anyagok�fizikai�tulajdonságai,�csoportosításuk. Fémes�szerkezeti�anyagok�és�különösen�a�vas- és�acélfajták�jellemzői. Nem�fémes�szerkezeti�anyagok,�szigetelők�jellemzői. A�terhelés�fogalma,�hatása�a�szerkezeti�anyagokra. Terhelést�okozó�fizikai�hatások�jellemzői�(erő,�nyomás,�nyomaték�stb.). A�szerkezeti�anyagok�kiválasztásának�szempontjai.

15.3.2. Korrózióvédelmi�alapok�és�eljárások 12.�évfolyam A�korrózió�és�a�korrózió-védelem�fogalma,�típusai. Aktív�és�passzív�korrózió-védelem. Szerkezeti�elemek�korrózió-védelme�ötvözéssel,�különleges�bevonatok�készítésével.

15.3.3. Gépelemek�és�ábrázolásuk,�kötőgépelemek 12.�évfolyam Gépek,�gépelemek,�alkatrészek�fogalma,�megkülönböztetésük,�csoportosításuk. Műszaki�ábrázolás�alapjai. A�vetületi�és�metszeti�ábrázolás�célja,� lényege,�egyszerűsítései,� jelképes�ábrázolás� - rajzi�jelképek�szerkezeti�és�folyamatábrákon A�méretmegadás�alapvető�szabályai,�méretarányok�és�rajzi�méretezés. Oldható�és�nem�oldható�kötések. Műszaki�ábrázolás�gyakorlása�az�egyszerű�gépelemek�témaköréből.

15.3.4. Forgómozgás�átvitel�gépei�és�működésük 12.�évfolyam Tengelyek,�tengelykapcsolók�és�csapágyak.� Az�erőgép�és�munkagép�kapcsolata,�a�teljesítmény-átvitel�módja�forgó�rendszereknél.

Forgásátszármaztatás�gépelemei:�dörzshajtás,�szíjhatás,�fogaskerekes�hajtás.

15.3.5. Anyagok�szállítása 12.�évfolyam A�szállítás�fogalma,�célja,�főbb�jellemzői.� Porszerű�vagy�szemcsés�szilárd�anyagok�szállítása�és�eszközei. Folyadékok�és�gázok�szállításának�elvi�alapjai�és�berendezései.� A�folyadékszállítás�eszközei:�csövek,�csőszerelvények�és�áramlási�tulajdonságaik. Csővezetékek�ellenállása. A�folyadék- és�gázszállítás�gépei:�szivattyúk,�ventillátorok,�fúvók�és�kompresszorok. Folyadék- és�gázszállítási�feladatok.

15.3.6. A�hőátadás�alapjai,�közvetlen�és�közvetett�hőcsere 12.�évfolyam Halmazállapot-változás�folyamata,�forralás,�kondenzáció. A� hőátadás� célja,� feladata,� feltételei.� A� hőmérséklet,� fajhő,� hőtartalom,� átalakulási�hő,�párolgáshő�fogalma,�mértékegysége. A�hőáramlás�kialakulása,�terjedésének�módja:�átadás,�vezetés,�sugárzás. A� hő� terjedését� befolyásoló� tényezők,� hőellenállás� és� hővezetési,� hőátadási�együttható. A�hőmennyiség�és�a�hőteljesítmény�(hőáram)�fogalma,�számítása. A közvetett�hőcsere�fogalma,�jellemző�megvalósulási�módjai,�fizikai�alapjai.�Ipari�és�laboratóriumi�hőcserélők.� Közvetett� hőátadás� kettőscsöves� és� csőköteges� hőcserélőkben,� szerkezetük,� főbb�típusaik.� Gőzfűtésű�hőcserélők�és�kondenzátorok�működése.� A�hőátadás�hőmérséklet-különbsége.�A�közepes�hőmérséklet-különbség�értelmezése�és�számítása.�Vízgőz�táblázatok�használata. Közvetlen� hőcserélők� jellemzői,� megvalósítása,� fizikai� alapjai,� különböző�hőmérsékletű�folyadékok�keveredése,�hőkiegyenlítés.

15.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem�vagy�tanulói�számítógépekkel�felszerelt�terem.

15.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

16. Szakmai�biológia tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

16.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�a�tanuló megismerjék a�különböző�szerveződési�szintű�élő� rendszerekkel.�Biológiai�ismereteik�birtokában�megértsék�a�biológiai�mikrobiológiai�folyamatokat� a� vegyipari,� gyógyszeripari� technológiákban.� Értsék� a� növényi-,� állati�eredetű� és� szintetikus� gyógyszerek� emberi� szervezetre� gyakorolt� hatását.� A� tanuló megismerje és�alkalmazza a� természettudományos�gondolkodás�módszereit,� elsajátítja a megismerés�gyakorlati�készségeit.

16.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak

Vegyipari�technológia,�kémia,�biokémia,�gyógyszeripari�ismeretek

16.3. Témakörök 16.3.1. Bevezetés� 9.�évfolyam Természettudományos�megismerés,�módszerek. Bevezetés�a�biológiai�vizsgálatokba.

16.3.2. Vírusok,�baktériumok,�gombák, szerepük�az�iparban� 9.évfolyam Vírusok,�szubvirális�rendszerek�felépítése. Vírusos�betegségek,�kezelési�módjuk. Védőoltások�története,�kötelező�oltások. Baktériumok�felépítése. Baktériumok�anyagcseréje. Bakteriális�fertőzések�és�kezelésük. Baktériumok� szerepe:� Komposztálás,� bioetanol� gyártás,� eleveniszapos�szennyvíztisztítás. Gombák Egysejtű�eukarióták,�betegségek�és�kezelési�módjuk.� Egysejtű�gombák�és�felhasználásuk:�Élesztő�és�anyagcseréjük. Többsejtű�gombák�és�felhasználásuk:�Pennicillium�sp.(gyógyszeripari�jelentősége) Gombamérgezések�és�megelőzésük. Gombák�szerepe:�aerob�bontás,�talajképződés.

16.3.3. Növénytan,�állattan,�ipari�jelentőség 9.�évfolyam Növények� főbb� rendszertani� csoportjai� (mohák,� harasztok,� nyitvatermők,�zárvatermők). Növények�sejtjei, szövetei. Növények�szervei,�a�gyökér,�szár,�levél,�virág,�termés�alaktana. Növényhatározási�ismeretek. Növények� gyógyászati� és� műanyagipari� felhasználása,� ehető� és� mérgező� növény�fajok. Állatok Állatok� főbb� rendszertani� csoportjai� (szivacsok,� csalánozók,� laposférgek,�gyűrűsférgek,�puhatestűek,�ízeltlábúak,�tüskésbőrűek,�gerincesek). Állati�szövetek. Állatok�gyógyászati�felhasználása,�állatfajok�kiemelése.

16.3.4. Embertan:�kültakaró,�táplálkozás,�légzés,�mozgás� 9.�évfolyam A�bőr�felépítése,�egészsége. A�csontrendszer,�a�vázizomzat�felépítése,�egészsége. A�táplálkozási�szervrendszer�felépítése,�működése. A�légzőrendszer�felépítése,�működése.

16.3.5. Embertan:�kiválasztás,�szaporodás,�hormonrendszer� 9.�évfolyam A�vér�összetétele,�alkotói. A�nyirokrendszer�felépítése,�az�immunitás. Az�immunrendszer�működése,�az�immunitással�összefüggő�betegségek. A�keringési�rendszer�felépítése�(szív,�értípusok). A�keringési�rendszer�működése,�megbetegedései. A�kiválasztó�szervrendszer�felépítése�és�működése.

A�kiválasztó�szervrendszer�egészségtana. A�szaporodási�szervrendszer�felépítése�és�működése. Hormonrendszer.

16.3.6. Az�ember�biológiája�–idegi�szabályozás,�érzékelés� 10. évfolyam Gyógyszerek�hatása�az�idegrendszerre. Idegsejtek�felépítése,�működése. Neurotranszmitterek�és�hatásuk,�lassító�és�gyorsító�drogok�hatásmechanizmusa. Az�idegszövet,�a�reflexív�elve. Az�elemi�idegjelenségek. A�központi�idegrendszer�felépítése�(gerincvelő,�agyvelő). A�környéki�idegrendszer�felépítése. Az� idegrendszer� érzőműködése� (látás,� hallás� és� egyensúlyérzékelés,� kémiai�érzékelés). Az�idegrendszer�mozgatóműködése. Az�idegrendszer�vegetatív�működése. Az�idegrendszer�egészségtana. Szem�és�a�fénytörés,�betegségek�és�kezelésük. A�hang�rezgése,�a�hallás,�betegségek�és�kezelésük.

16.3.7. Biokémia,�sejtbiológia� 10.�évfolyam A�lipidek�és�a�szénhidrátok. A�fehérjék. A�nukleotid�típusú�vegyületek. A�sejtalkotók.� Az�enzimek�és�működésük.� A�felépítő�és�lebontó�anyagcsere.� Fehérjeszintézis.� A�sejtosztódás.

16.3.8. Genetika 10.�évfolyam Alapfogalmak�(gén�allél,�genotípus,�fenotípus,�homozigóta,�heterozigóta). Egy�gén�által�meghatározott�tulajdonság�öröklődése. Néhány�emberi�tulajdonság�és�betegség�öröklődése. Többgénes�öröklődés,�független�öröklődés,�kapcsoltság. A�nemhez�kapcsolt�tulajdonságok�öröklődése. A�mennyiségi�jellegek�öröklődése. Az�örökítőanyag�megváltozása. A�klónozás�és�a�géntechnológia.

16.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem

16.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11797-16 azonosító�számú

Laboratóriumi�feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11797-16 azonosító� számú� Laboratóriumi� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Laboratóriumi�

gyak

orl

at

Laboratóriumi�

ism

eret

ek

FELADATOK Használatra�előkészíti�a�laboratóriumi�eszközöket,�műszereket,�a�recept�szerinti�reagenseket,�oldatokat,�segédanyagokat

x

Vizsgálatra�előkészíti�a�mintát�(aprítás,�oldás,�homogenizálás,�törzsoldat�készítés�stb.)

x

Alapvető�fizikai�méréseket�végez�(tömeg-, térfogat,�hőmérséklet,�sűrűség,�olvadáspont,�forráspont)

x

Előírt�összetételű�oldatokat�és�mérőoldatot�készít,�meghatározza�a�pontos�koncentrációt

x x

Előkészíti�és�összeszereli�a�feladathoz�szükséges�eszközöket,�készülékeket

x

Szervetlen ionok kimutatását�végzi x Preparátumokat�állít�elő�laboratóriumban,�elválasztási�és�tisztítási�műveleteket�végez

x

Gravimetriás�és�térfogatos�meghatározást,�pH�mérést,�refraktometriás�és�fotometriás�mérést�végez

x

Végrehajtja�a�receptben�előírt�reakciókat, alapfolyamatokat, laboratóriumi�műveleteket

x

Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre�vonatkozóan�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan

x x

Felismeri�és�azonosítja�a�veszélyt�jelző�szimbólumokat,�biztonsági�szabályokat

x x

Betartja�és�betartatja�a�munkahelyekkel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket

x x

Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�tárgyi,�személyi�és�szervezési�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket

x x

Biztonságtechnikai�adatlap�alapján�felkészül�a�vegyi�anyagok�biztonságos�használatára�(P�és�H�mondatok)

x x

Ellenőrzi�a�munkavégzéséhez�szükséges�feltételek�meglétét�(víz,�gáz,�elektromos�áram�stb.)

x

Folyamatosan�vezeti�a�dokumentációt x x Munka�során�használja�a�szükséges�védőeszközöket x Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti,�tárolja�a�képződött�hulladékokat

x x

SZAKMAI ISMERETEK A�szilárd,�folyékony�halmazállapotok�jellemző�tulajdonságai x x

A�szervetlen�anyagok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai x x A halmazállapot-változások�jellemző�paraméterei x x Oldatkészítési�számítások x x Az�oldószerek�tulajdonságai,�oldás�folyamata x x Az�olvadáspont,�forráspont,�törésmutató�fogalma�és�meghatározása

x x

Tömeg-,�térfogat,�hőmérséklet�és�nyomásmérő�eszközök,�műszerek�működése

x x

Sztöchiometriai�számítások,�adott�reakcióegyenlet�alapján x x Laboratóriumi�eszközök�használata,�berendezések�működése x Gravimetriás�és�titrimetriás�analitikai�mérések�elve,�végrehajtása

x x

Fénytani�mérések�elve�(refraktometria, polarimetria, fotometria),�műszerinek�használata

x

Elektroanalitikai (pH-mérő,�konduktométer)�műszerek�használata

x

Egyéni�és�kollektív�munkavédelmi�eszközök�használata x Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések x x Mérési�hibák�típusai,�csökkentése x Veszélyt�jelző�szimbólumok,�biztonsági�szabályok x x A�munkabalesetek�és�foglalkozási�megbetegedések�hátrányos�következményei

x x

A�munkavédelem�fogalomrendszere,�szabályozása,�munkahelyek�kialakítása

x x

A�munkavégzés�általános�személyi és�szervezési�feltételei x x Tűzvédelmi�fogalmak,�tűzveszélyes�anyagok,�tűzveszélyességi�osztályba�sorolás

x x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Kémiai�írásmód�alkalmazása x x Laboratórium�eszközök�használata x Munkavédelmi�eszközök�használata x Vegyi anyagok biztonságos�kezelése x Elemi�számolási�készség x x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x Megbízhatóság x Precizitás x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Kapcsolatfenntartó�készség x Visszacsatolási�készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK A környezet�tisztántartása x x Gyakorlatias�feladatértelmezés x Módszeres�munkavégzés x x

17. Laboratóriumi�gyakorlat tantárgy 381 óra/396 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

17.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanuló� képes� legyen� a� laboratóriumban� alapvető�fizikai� mennyiségeket� mérni,� oldatokat� készíteni,� minőségi� és� mennyiségi� elemzést�végezni,� egyszerű� biológiai� vizsgálatokat� végezni,� vegyipari� anyagokat� előállítani,�előkészíteni� a� recept� szerinti� reagenseket,� segédanyagokat,� összeszerelni� a� preparátum�elkészítéséhez� szükséges� eszközöket,� készülékeket,� végrehajtani� a� reakciót� és� a� termék�kinyerése� érdekében� a�megfelelő� elválasztási� és� tisztítási�műveleteket� elvégezni.�Képes�legyen� alkalmazni� az� iparban� használatos� mérési� eszközöket,� műszereket� a� kémiai� és�biokémiai� vizsgálatok� végzése� közben.� Tudjon� a� mérési� feladatáról� szabályos�jegyzőkönyvet�készíteni.�Gondoskodjon�a�laboratórium�általános�rendjéről.�Képes�legyen�betartani�és�alkalmazni�a�környezetvédelmi�előírásokat�és�szabványokat.�Képes�legyen�a�fő�és�mellékszakképesítés�laboratóriumi�gyakorlatain�tanultakat�egységben�megközelíteni

17.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai tartalmak Szakmai�kémia,�fizikai�kémia,�szakmai�fizika, laboratóriumi�gyakorlat

17.3. Témakörök 17.3.1. Fizikai�alapmennyiségek�mérése� 9.�évfolyam Bevezetés�a�laboratóriumi�munkába,�munkavédelmi�szabályok. A�laboratórium�munka�rendje. Munka- és� tűzvédelem,� laboratóriumban� használt� eszközök,� vegyszerek� kezelése�tárolása,�szállítása. Elektromos�árammal�történő�munkavégzés�veszélyei Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. Veszélyes�anyagok�környezeti�hatásai. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Fizikai�alapmennyiségek�és�jellemzők�mérése. Tömegmérés:�laboratóriumi�mérlegek�jellemzői,�fajtái�és�felhasználásuk. Konkrét�mérési�gyakorlat�a�tömegméréshez�kapcsolódóan. Térfogatmérés:� térfogatmérő� eszközök� fajtái,� csoportosításuk� pontosság� szerint,�kiválasztásuk�adott�feladathoz,�térfogatmérési�szabályok. Konkrét� térfogatmérési� gyakorlat� térfogatméréshez� kapcsolódóan:� csepptérfogat,�pipetta�kalibrálás. Megadott szempontok szerint a mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.

17.3.2. Oldatkészítés� 9.�évfolyam� Oldatkészítés. Oldat� készítése,� különböző� kristályvizes� és� kristályvízmentes� sókból,� oldatokból�hígítással,�keveréssel,�töményítéssel. A� készített� oldatok� fizikai� jellemzőinek� mérése� sűrűségméréssel,� törésmutató�méréssel. Különböző�összetételűreagens�oldatok�készítése�laboratóriumi�feladatokhoz. Megadott�szempontok�szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.

17.3.3. Tisztítási�műveletek� 9.�évfolyam Fizikai�tisztítási�műveletek. Kémiai�tisztítási�műveletek�alkalmazása.

17.3.4. Szervetlen�preparátum�készítés 10.�évfolyam Bevezetés�a�laboratóriumi�munkába. A�laboratórium�munka�rendje. Munka- és� tűzvédelem,� laboratóriumban� használt� eszközök,� vegyszerek� kezelése�tárolása. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Szervetlen�anyagok�előállítása. A�preparátumokhoz�szükséges�anyagok�jellemzőinek�megismerése. A preparátum-készítéshez� szükséges� eszközök� kiválasztása,� készülékek�összeszerelése. A�kiindulási�anyagok�előkészítése. Anyagszükséglet�számítása�a�felírt�reakcióegyenlet�alapján. Mérési�leírás�alapján�a�preparátumok�elkészítése. Kitermeléssel kapcsolatos számítások�elvégzése. Megadott�szempontok�szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.

17.3.5. Minőségi�elemzés� 10.�évfolyam Minőségi�elemzés. Kvalitatív�vizsgálatok. Kationok�osztályba�sorolása,�osztályreakciók. Kationok�szétválasztása. Fontosabb�kationok�és�anionok�kimutatása�jellemző�reakcióikkal�vagy�lángfestéssel. Megadott�szempontok�szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.

17.3.6. Biológiai�vizsgálatok� 10.�évfolyam Megkülönböztetni� prokarióta� (baktériumok)� és� eukarióta� (pl.� gombák)� sejteket, illetve�sejtalkotókat�sejtfestéssel. Mikroszkópos�preparátumok�elkészítése,�vizsgálata.� Biokémiai�vizsgálatok�elvégzése.

17.3.7. Klasszikus�és�műszeres�analitikai�vizsgálatok� 12.�évfolyam A�laboratóriumi�munka�rendje. Munka- és� tűzvédelem,� laboratóriumban� használt� eszközök,� vegyszerek� kezelése�tárolása. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata. Laboratóriumi�gyakorlatok�előkészítése. Titrimetria: térfogatos�analízis. Permanganometriás,�jodometriás�titrálások�alkalmazása. Komplex�vízanalitikai�vizsgálatok:�keménység,�lúgosság,�KOI. Műszeres�analitikai�vizsgálatok. Konduktometriás�titrálások,�pH�mérés,�fotometriás�mérés. Legalább�egy-egy�konkrét�meghatározás�elvégzése�az�adott�módszerrel.�

A�mérési�eredmények�alapján�az�anyag�összetételének�megadása. Megadott�szempontok�alapján�mérési�jegyzőkönyvek�készítése�az�adott�feladatról.

17.3.8. Szerves�laboratóriumi�munka� 12.�évfolyam A laboratóriumra�vonatkozó�munka- és�tűzvédelmi�előírások. Szerves�preparátumok�előállítása,�ellenőrzése. Szerves�anyag�előállítása�összetett,�több�szerves�alapfolyamat�alkalmazásával. A�folyamat�megtervezése. Kiindulási�anyagok�veszélyességi�és�biztonsági�jellemzőinek�megismerése. Kiindulási�anyagok�előkészítése. Adott�preparátumhoz�a�készülék�összeszerelése. Mérési� leírás� alapján� preparátum� elkészítése� alapfolyamatok� és� laboratóriumi�műveletek�alkalmazásával.� Preparátumok�ellenőrzése. Megadott szempontok szerint�a�mérésekről�jegyzőkönyv�készítése.

17.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�szükséges�eszközökkel�felszerelt�laboratórium

17.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

18. Laboratóriumi�ismeretek tantárgy 31 óra/36 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�főszakképesítéshez�kapcsolódik.

18.1. A�tantárgy�tanításának�célja Képes� legyen� a� tanuló� elsajátított� kompetenciák� birtokában� a� laboratóriumi� mérési�módszereket�és�a�preparátumkészítési�eljárásokat�átfogóan�rendszerezni,�az�alapelveket�és�a� tevékenységeket� párhuzamba� állítani.� A� tanuló� ismerje� a� laboratóriumi�műveletek� és�gyakorlati� feladatok� lényeges� részleteit,� tudja� hozzárendelni� a� szükséges� eszközöket.�Ismerje�pontosan�a�tanuló�a�gyakorlatok�során�használt�eszközöket,�felhasználhatóságuk�lehetőségeit,� korlátait�és�veszélyeit.�Segítse�a� tanulót� az�előállított� szervetlen�és� szerves�anyagokkal kapcsolatos számítások�megértésében�és� a� gyakorlati�munkahelyi� feladatok�megoldása� során� számítások� elvégzésében.�A� tanuló� legyen� tisztában� a�munkavédelem�alapfogalmaival,� a� laboratóriumi� biztonsági� szabályokkal,� tűzvédelmi� ismeretekkel�ismerje� az� egyéni� védőfelszereléseket,� értse� ezeknek� a� konkrét� feladatokhoz� történő�kiválasztását.� A� tanuló� ismerje� a� környezeti� terheléssel� kapcsolatos� problémákat,� a�hulladékkezelést. Fejleszti�a�tanulók�rendszerező�és�áttekintő�képességét.

18.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Laboratóriumi�gyakorlat,�szakmai�kémia

18.3. Témakörök 18.3.1. Munkavédelmi ismeretek 12.�évfolyam Biztonságos�munkavégzés�feltételei. Általános�munka-,�tűz- és�balesetvédelmi�ismeretek.

Veszélyes� és� maró� anyagokkal� való� munkavégzés,� veszélyt� jelző� szimbólumok,�biztonsági�szabályok. Vegyi�anyagok�kezelése,�tárolása,�szállítása. A�munkabalesetek�következményei. Környezetvédelemmel� kapcsolatos� ismeretek,� környezeti� elemek,� vízszennyezés,�légszennyezés,�hulladék,�zaj,�sugárzás.

18.3.2. Laboratóriumi�elméleti�ismeretek 12.�évfolyam Anyagismeret,�biztonsági�adatlapok�ismerete. Kémiai�és�fizikai�ismeretek�alkalmazása�a�laboratóriumi�feladatoknál. Kvantitatív analitikai� feladatok� elméleti� háttere:� titrimetria,� gravimetria,� műszeres�mérések.�Mérési�hibák�típusai,�csökkentésük. Kvalitatív analitika:� fontosabb� kationok� és� anionok� minőségileg� adott� kimutatási�reakciói�során�tapasztalható�észlelések,�a�jellemző�lángfestések. Szerves� és� szervetlen� preparátumok� készítésével� kapcsolatos� elméleti� ismeretek:�kémiai�reakciók,�alkalmazott�műveletek,�folyamatok,�készülékek. Oldószerek�tulajdonságai,�oldás�folyamatának�ismerete. Extrakció,�extraháló�szerek�ismerete. Folyadékelegyek�atmoszférikus�és�vákuumdesztillációja.

18.3.3. Laboratóriumi�számítások 12.�évfolyam Oldatokkal�kapcsolatos�számítások Kristályvíztartalmú� és� kristályvízmentes� sók:� oldatkészítéssel,� hígításukkal,�töményítésükkel�kapcsolatos�számítások Oldatokkal� kapcsolatos� számítások:� összetétellel� kapcsolatos� és� oldhatósági�számítások Összetételegységek�átváltása�egymásba. Analitikai�mérésekkel�kapcsolatos�számítások. Vegyipari� folyamatokra,� szerves� preparátumokra� vonatkozó� számítások,� tisztaság,�kitermelés,�anyagszükséglet�számítása. Szerves� laboratóriumi� számítások,� preparátumokhoz� szükséges� oldatok,� reagensek�készítéséhez�szükséges�számítások.

18.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Tanterem

18.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11780-16 azonosító�számú

Vegyipari�rendszerkezelő�feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11780-16.� azonosító� számú� Vegyipari� rendszerkezelő feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Veg

yip

ari

műveletek�és�

berendezések

V

egy

ipar

i rendszerek�és�

technológiák

Műszaki�és�

irányítástechnika

i g

yak

orl

at

Veg

yip

ari

rendszerkezelő�

gya

kor

lat

FELADATOK Vegyipari�gépelemek�típusait�azonosítja,�biztonságos�működőképességét�megállapítja

x x x

Csövek,�csőszerelvények,�szivattyúk,�kompresszorok,�keverők�és�hőcserélők�műszaki�állapotát�felméri,�egyszerűbb�karbantartását,�tömítés- vagy�alkatrész�cseréjét�elvégzi

x x x

Gépi�berendezéseket,�motorokat�elindít,�leállít x x Szilárd,�folyadék�és�gázszállítást�végez,�kezeli�az�elzáró�és�szabályozó�szerelvényeket,�mért�mennyiségű,�nyomású�vagy�hőmérsékletű�anyagmozgatást�végez

x x

Tartályokat,�keverőket,�vegyipari�célberendezéseket�feltölt,�folyadékszintet�és�tartálynyomást�ellenőriz

x

A technológiai�előírás�szerint�beadagolja�a�komponenseket�a�vegyipari�célberendezésbe

x

Folyadékok�és�gázok�hűtését,�fűtését�végzi�ipari�hőcserélő�készülékekben

x x

Keverős�készülékeket�működtet,�duplikátorok�és�reaktorok�hűtését,�fűtését�végzi

x

Vegyipari�célberendezéseket�(szűrők,�centrifugák,�bepárlók,�lepárlók,�reaktorok,�alapanyag- és�termékgyártó�berendezések,�kiszerelők,�csomagolók�stb.)�működtet�a�technológiai�utasításnak�megfelelő�paraméterekkel

x x

Vegyipari�rendszereket,�technológiai�folyamatot azonosít�folyamatábra�alapján,�különös�tekintettel�a�mérő,�irányító�és�beavatkozási�pontokra

x x

Üzemanalitikai,�környezetvédelmi�és�biztonságtechnikai�méréseket�végez�hordozható�eszközökkel

x

Folyamatirányító�és�ellenőrző�műszereket�kezel, adataikat�leolvassa,�a�technológiai�utasításnak�megfelelő�- munkakörébe�tartozó�- beállításokat�elvégzi

x

Dokumentálja�a�gyártás�közben�kapott�műszaki�mérési�adatokat�és�eseményeket

x x

Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítását� x x

végzi Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti,�tárolja�a�képződött�hulladékokat

x

Ellenőrzi�a�szükséges�védőfelszerelések�meglétét x x Munka�során�használja�a�szükséges�védőeszközöket

x x

Munkája�során�reagál�és�intézkedik�az�üzemi�biztonsági�rendszerek�jelzései�alapján

x x

SZAKMAI ISMERETEK A nyersanyagok�és�alapanyagok�jellemzői x A szállító�berendezések�(folyadék,�gáz�és�szilárd�szállítók)�főbb�típusai,�szerkezeti�kialakításuk,�alkalmazási�területük

x x

Vegyipari�gépelemek�- tartályok,�csövek,�csőszerelvények�és�tartályszerelvények

x x x

Ipari�biztonságtechnika,�nyomástartó�edények�biztonsági�szabályzata�és�előírásai,�biztonsági�szerelvények

x x

Csövek,�készülékek,�gázpalackok�szabványos�színjelölése

x x x

Szállítási�és hőátadási�műveletek�azonosítása�folyamatábra�alapján

x x x

Technológiai�folyamatábra�felépítése,�tartalma,�jelzései,�a�folyamatok�készülékeinek�azonosítása

x

Az elektromos�kapcsolók�és�áramlási�elzáró�szerelvények�használata

x x

Vegyipari alapberendezések�(tartályok,�csövek�és�szerelvényeik,�szállító�gépek,�keverők�és�hőcserélők)�működési�elve,�főbb�típusaik�és�működtetésük

x

Vegyipari�célberendezések�(többek�között�reaktorok,�szűrő-,�ülepítő�és�centrifugáló�berendezések,�bepárlók,�szárítók�és�anyagátadási�készülékek,�desztillálók�stb.)�működési�elve,�főbb�típusaik�és�működtetésük

x x

Ipari�hűtéstechnika,�hűtőfolyadékok�tulajdonságai,�hűtés�sólével�és�levegővel

x

Vegyipari�technológiai�alapok,�üzemek�víz- és�energiaellátása,�gazdaságossági�és�környezetvédelmi�szempontok

x

A szervetlen�technológiákkal�előállított�alapanyagok�főbb�jellemzői�(savak,�lúgok)

x

A szerves�technológiai�alapanyagok,�főbb�jellemzői�(szintézisgáz,�szénhidrogének,�szerves�oldószerek)

x

A kőolaj-feldolgozás�főbb�jellemzői x A�vegyiparban�alkalmazott�mérő�és�irányítástechnikai�eszközök

x x x x

Az�automatizált�gyártás�főbb�tulajdonságai,�a� x x x

vezérlés�és�szabályozás�eszközei,�alkalmazási�körük

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�szöveg�megértése�írásban�és�szóban x x x x Műveletek�és�technológiai�eljárások�azonosítása�folyamatábra�alapján

x x x x

Vegyipari�táblázatok,�diagramok�és�adatbázisok�használata

x x x x

Elektromos�kapcsolók,�áramlási�elzáró�és�biztonsági�szerelvények�használata

x x

Kéziszerszámok�és�karbantartó�kisgépek�szakszerű�és�biztonságos�használata

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Önállóság x Döntésképesség x x x x Felelősségtudat x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Prezentációs�készség x x Konfliktusmegoldó�készség x x Irányíthatóság x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelem�megosztás x x x Körültekintés,�elővigyázatosság x x x Eredményorientáltság x x

19. Vegyipari�műveletek�és�berendezések�tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

19.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja� a� vegyiparban� előforduló� leggyakoribb� technikai�tevékenységek�eszközeit� és�módszereit�bemutatása.�Célja,�hogy�a� tanuló�megismerje�az�ipari� gyakorlatban� használt� gépek,� műveleti� berendezések,� eszközök� szerkezetét,�működését,� azonosításukat� ábrájuk� alapján,� a� biztonságos� működtetés� eszközeit� és�szabályait.� Értse� a� szállító- és� tároló� berendezések,� hűtő� és� fűtő� berendezések� és� az�anyagok� fizikai� állapotának� megváltoztatására,� elegyítésére� vagy� szétválasztására�szolgáló� ipari� termelő� rendszerek� működési� elvét,� és� alkalmazásuk,� kiválasztásuk�technológiai�szempontjait,�képes�legyen�a�kiválasztással�vagy�működtetéssel�kapcsolatos�egyszerű�számítások�elvégzésére�vagy�ellenőrzésére.

19.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� alapoz� a� szakmai� fizika,� a� műszaki� és� irányítástechnikai� gyakorlatok� és� a�szakmai� kémia� tantárgyak� keretében� elsajátított� elméleti� és� gyakorlati� ismeretekre.�Hozzájárul�a�vegyipari�rendszerkezelő�gyakorlatok�elméleti�hátterének�biztos�tudásához,�és�megalapozza�a�vegyipari�technológiák�és�rendszerek�tantárgyat.

19.3. Témakörök 19.3.1. Tárolás�készülékei,�tartályok,�gáztárolók 11.�évfolyam�

A�tárolt�anyagok�jellemzői,�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai.� Szilárd�anyagok�tárolása. Folyadékok�és�gázok�tárolása�tartályban,�tárolási�térfogat�számítása. Folyadéktartályok�szerkezete�és�szerelvényeik. Tartályok�terhelése,�biztonsága. Gázok�tárolása�palackban,�gázpalackok�szerkezete,�színjelölése,�biztonsága.

19.3.2. Folyadékok,�gázok�és�szilárd�anyagok�szállítása 11.�évfolyam Szilárd�anyagok�szállítása�mechanikus�berendezésekkel. Csövek�és�csőszerelvények�típusai,�működése�és�karbantartása. Csövek,�csőszerelvények�és�hálózatok�kialakítása. Folyadékok�szállítása,�jellemző�géptípusok�és�tulajdonságaik. Gázok�szállítása,�jellemző�géptípusok�és�tulajdonságaik. Az�anyagok�szállításával�kapcsolatos�számítások.

19.3.3. Keverés,�aprítás,�szitaelemzés�készülékei 11.�évfolyam. Aprítás,�oldás,�keverés.� Szilárd�anyagok�aprítása,�ipari�és�laboratóriumi�aprító�berendezések. Szilárd,�szemcsés�halmazok�osztályozása,�szitálás,�szétválogatás,�szitaelemzés. Szilárd,�szemcsés�halmazok�és�folyadékok�keverése,�keverő�berendezések.

19.3.4. Elválasztó�műveletek 11.�évfolyam. Mechanikus�szétválasztás. Ülepítés,�ülepítő�készülékek�és�alkalmazásuk. Szakaszos�és�folyamatos�ipari�szűrőberendezések. Ülepítő�és�szűrő�centrifugák�működése,�alkalmazása,�biztonságtechnikájuk. Mechanikus�gáztisztító,�porleválasztó�készülékek. Anyagszétválasztás. Az�anyagátadáson�alapuló�szétválasztás�elve,�a�műveleti�egyensúly�fogalma. Ab- és�adszorpciós�berendezések�működése. Desztilláló�oszlopok�- tányéros�és�töltelékes�kolonnák�működése. A�szakaszos�és�folyamatos�extrakció�berendezései.

19.3.5. Ipari�hőcsere,�előmelegítők,�hűtők,�szárítók 11.�évfolyam Közvetlen�és�közvetett�hőcsere�folyamata,�ipari�berendezései. Gázok�és�gőzök�közvetlen�hűtése,�léghűtő�berendezések. Tartály-jellegű�készülékek,�duplikátorok�hűtése,�fűtése. Folyadékok,�gőzök�és�gázok�hőcseréje�csőköteges�készülékekben. Ipari�és�laboratóriumi�hőcserélők,�hűtőberendezések. Bepárló�és�kristályosító�berendezések�működése.

19.3.6. Vegyipari reaktorok 11.�évfolyam Vegyipari reaktorok�főbb�típusai.� Duplikátoros,�keverős�autoklávok�és�szerelvényeik. Kazánok,�égető�és�tüzelőberendezések. Tekercselt�falú�készülékek,�nagynyomású�reaktorok.

19.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,� tanműhely,� elméleti� és� gyakorlati� foglalkozásra� egyaránt� alkalmas�vegyipari�műveleti�kisüzem,�vagy�vállalati�tanüzem�előadó�terme.

19.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

20. Vegyipari rendszerek és�technológiák�tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

20.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy�tanításának�célja,�hogy�az�előzetes�kémiai�és�fizikai�kémia�tanulmányok�során�megismert� fogalmakra,� törvényszerűségekre� alapozva� a� vegyipari� műveletekkel�összhangban�a�tanuló�megismerje�a�vegyipari�technológiai�eljárásokat és�egy�technológiai�szemlélet�alakuljon ki.�A�tanuló�olyan�vegyipari� termék�előállításával�ismerkedjen�meg,�amelyekkel� a� környezetükben� és� az� iparban� is� találkozhat.� Az� elméleti� tantárgy�elsajátítása�során�fejlődjön�a�tanuló�rendszerező�és�lényeglátó�képessége,�alakuljon�ki�az�elmélet�és�gyakorlat�szoros�kapcsolatának�felismerő-képességet.

20.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Szakmai�fizika,�műszaki�és�irányítási�gyakorlatok,�vegyipari�műveletek�és�berendezések�tantárgyak.� A� tantárgy� szorosan� kapcsolódik� az� üzemben� végzett� gyakorlatok megértéséhez,�megismeréséhez�és�a�szakképesítési�vizsga�sikeres�teljesítéséhez

20.3. Témakörök 20.3.1. Technológia�alapelvei,�folyamatábrák 12.�évfolyam. A� kémiai� technológia� alapelvei,� alapfogalmai,� a� vegyipar� szerkezete� és�jellegzetességei.� A�gyártási�folyamat�üzemmenete,�ábrázolásának�módjai. Gyártási� folyamatábrák� rajzolása� adott� technológiákhoz,� kész� folyamatábrák�értelmezése. Folyamatkijelző� táblaműszerek,� irányítótermi� folyamatábrák� alapján� a� technológiai�folyamat�felismerése,�anyagáramlási�irányok�azonosítása.

20.3.2. Üzemek�víz- és�energiaellátása,�környezetvédelem 12.�évfolyam Vegyi�üzemek�vízellátása.�Ipari�víz,�hűtővíz.�A�víz�keménységének�befolyásolása. Vegyi� üzemek� hulladékvíz� és� szennyvíz� kezelő� eljárásai,� víztisztítás� - kémiai,�mechanikus�és�biológiai�víztisztító�eljárások. Energiaforrások:� fosszilis,� fosszilis� másodlagos,� megújuló,� nukleáris;� előnyeik� és�hátrányaik.�Alternatív�energiaforrások. Vegyi� üzemek� energiaellátása,� a� helyi� energia-előállítás� lehetősége,� csatlakozás� az�országos�energia�rendszerekhez. Energiatermelésből�származó�környezetterhelés,�füstgázok. A�vegyi�gyár�környezetvédelmi�feladatai�és�technológiai�megoldásuk.

20.3.3. Szervetlen�technológiák 12.�évfolyam A�levegő�tulajdonságai.� Ipari�gázok�levegőből�történő�kinyerése. A�levegő�feldolgozás�biztonságtechnikája.�A�levegő�tisztaságának�védelme. Fontosabb�alapanyagok:�Kénsav,�sósav�gyártása.

Kősó�elektrolízise,�nátrium-hidroxid�előállítása Nitrogénipari�technológiák,�ammónia-gyártás,�salétromsavgyártás,�műtrágyagyártás. Alumínium�előállítása�timföld�elektrolízisével. Környezetvédelmi�feladatok�a�vegyiparban. A� hulladékok� csökkentésének� lehetőségei.� Hulladékok elkülönített(szelektív) gyűjtése, kezelése. Gyártási� folyamatokra� vonatkozó� tűzrendészeti,� munkavédelmi,� környezetvédelmi,�zajvédelmi�rendszabályokat.

20.3.4. Szerves�technológiák 12.�évfolyam Kőolaj�atmoszférikus�és�vákuum�desztillációja. Petrolkémiai�termékek és�előállításuk. Metanol,�etanol�előállítása. Halogénezett�termékek: vinil-klorid�előállítása�etilén�alapon. Szulfonált�termékek:�mosószer�alapanyagok�felületaktív�anyagok�jellemzői. Nitrált�termékek:�robbanószer�gyártás�alapanyagai.�Robbanószerek jellemzői. Oxidált�termékek:�poliészter�műgyanta�alapanyag:�ftálsav-anhidrid�előállítása�o-xilol oxidációjával. Észterek:észterezési�folyamat�jellemzői.�Aromaanyagok�előállítása.

20.3.5. Műanyagok�gyártása 12.�évfolyam� A�műanyagok�fogalma,�nyers�és�alapanyagai,�csoportosítása,�tulajdonságai.� A�műanyagok�felhasználásának�területei,�és�jelentősége. Modern�műanyagok. Mesterséges�alapanyagú�műanyagok. Kondenzációs� műanyagok:� elméleti� alapok� (fenoplasztok,� poliamidok,� poliészter)�választott�termék�technológiája. Polimerizációs� műanyagok:� elméleti� alapok� (PE,� PVC,� PET,� választott� termék�technológiája. Poliaddiciós�műanyagok:�elméleti�alapok,�monomerek�MDI,�TDI�(Poliuretánok). Természetes�alapanyagú�műanyagok. Kaucsuk�és�gumigyártás.

20.3.6. Ipari�mérő- és�irányító�rendszerek 12.�évfolyam Az�irányítás�logikai�rendszere,�fontosabb�fajtái�és�szabványaik.� Villamos�és�pneumatikus�áramkörök,�alapelemek�működése,�alkalmazásuk. A�vezérlés�és�szabályozás�elve�és�célja,�technikai�megvalósítása. Vezérlő�kapcsolások�elemzése,�logikai�kapcsolatok,�időzítések. Adagolók,�kiszerelő�egységek,�csomagolók�vezérlése�sorozatgyártáshoz. A�szabályozási�kör�fogalma,�felépítése,�tagjai,�szabályozási�módszerek. A�követő�és�az�arányszabályozás�alkalmazása�vegyipari�műveleteknél. Kapcsolt�és�összetett�szabályozók�alkalmazása�technológiai�folyamatokban. Példák�a�szabályozási�típusokra:�állandó�nyomású�szűrés�szabályozása,�desztillációs�összetétel�szabályozása�követő�szabályozással.�Hőcserélők�szabályozása.

20.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Szaktanterem,� tanműhely,� elméleti� és� gyakorlati� foglalkozásra� egyaránt� alkalmas�vegyipari�műveleti�kisüzem,�vagy�vállalati�tanüzem�előadó�terme.

20.5. A�tantárgy�értékelésének�módja

A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

21. Műszaki�és�irányítástechnikai�gyakorlat tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�34�524�02�Vegyipari�rendszerkezelő�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

21.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� a� vegyipari� rendszerkezelő� szakember�műszaki� ismereteit� erősíti� a� vegyész�technikus� szakképesítés keretében� tanult� elméleti� alapokhoz� kapcsolódó� gyakorlati�tevékenység� révén.� A� tantárgy� a� klasszikus� értelemben� vett� elméletigényes� gyakorlat�kategóriájába�tartozik�azzal,�hogy�a�tanulói�tevékenység�elsősorban�az�elméleti�ismeretek�elmélyítését,�az�eszközök�és�módszerek�megértését,�használatuk�elsajátítását�célozza.

21.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� tantárgy� szoros� egységet� alkot� a� vegyész� technikus� alap� szakképesítés� műszaki� és�irányítástechnikai� ismeretek� tantárgyával,� valamint� a� szakmai� fizika� tantárgy� keretében�megismert�elméleti�tananyaggal,�és�gyakorlati�számításokkal.

21.3. Témakörök 21.3.1. Mérőműszerek�felépítése,�használata 11.�évfolyam Hagyományos� mérőműszerek,� számlap� típusok,� pontosság,� osztálypontosság�fogalma. A�leolvasási�hiba,�szubjektív�és�objektív�hibák,�parallaxis�fogalma. Digitális�mérőműszerek�kialakítása,�alkalmazása. Mérési�adatgyűjtő�rendszerek�jellemző�tulajdonságai. A�mérés�pontossága,�mérési�hiba,�mérési�átlag�és�szórás�fogalma.

21.3.2. Mérési�adatgyűjtők�működése,�számítógépes�kapcsolatuk 11.�évfolyam� A�digitális�mérési�adatgyűjtés�elve�és�eszközei,�kapcsolódás�számítógépekhez. Érzékelők�és�jelátalakítók�típusai,�feszültség,�áramerősség�és�ellenállás�érzékelők.�Az�ipari�jelszint�tartományok�(szabványok,��élőnullás��rendszerek. Ellenállás� hőmérők� és� termoelemek� alkalmazása,� kapcsolása,� kapcsolódásuk� az�elektronikus�mérőkörökhöz,�mérési�adatgyűjtőkhöz.�Hőmérők�hitelesítése. Elektronikus�erőmérők,�nyúlásmérő�bélyegek�alkalmazása.

21.3.3. Villamos�mennyiségek�mérése,�teljesítménymérés 11.�évfolyam Feszültségmérő� műszerek.� Univerzális� kézi� műszerek� jellemzői,� felépítése,�használatuk.�Biztonságtechnikai�szempontok. Egyenáramú� villamos� hálózatok� (ellenállás,� kondenzátor,� aktív� elem)� vizsgálata� és�számításai. Teljesítménymérő�műszerek�és�használatuk.�A teljesítmény�és�az�energia�kapcsolata,�összefüggései,�ipari�fogyasztásmérők�használata�és�számításai.

21.3.4. A�vezérlés�és�szabályozás�alapjai,�vezérlési�körök�működése 11.�évfolyam Szabályozástechnikai�alapismeretek,�nyílt�és�visszacsatolt�irányítási�körök. Pneumatikus�vezérlők�működése,�legfontosabb�eszközei. Pneumatikus,� elektromos� és� elektro-pneumatikus� vezérlőelemek� és� kapcsolásuk.�A�vezérlés�időparamétereinek�beállítása.

A�PLC�technológia�alapjai,�programozható�vezérlési�rendszerek

21.3.5. Áramló�mennyiségek�mérése 11.�évfolyam A�folyadékszállítás�mennyiségi�kérdései,�térfogat�és�térfogatáram�mérése. Számlálókerekes�mechanikus�és�elektromos�mennyiségmérők. Időegység�alatti�áramló�mennyiség�mérése�rotaméterrel,�vagy�egyéb�áramlásmérővel. Torló-elemes mennyiségmérés� (mérőperem,�mérőcső),�mennyiségmérők� kapcsolása�mérési�adatgyűjtő�áramkörökhöz. Mennyiségmérési�és�áramlási�számítások.

21.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Az� elméletigényes� gyakorlatot� megfelelő� műszerekkel,� valóságos,� vagy� modell�hálózatokkal� ellátott� mérőszobában,� szaktanteremben,� vagy� tanműhelyben� célszerű�lebonyolítani�A�képzés�helyszíne�lehet�a�szakgimnáziumban�kialakított�mérőszoba,�akár�a�kapcsolatban�álló�vállalat,�gyár�megfelelően�kialakított�és�felszerelt�gyakorlóhelye�is�lehet

21.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

22. Vegyipari�rendszerkezelő�gyakorlat�tantárgy 116 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�34 524 02 Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

22.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� célja� megismerje� és� elsajátítsa� a� tanulóval a� vegyipari� munkaterületen�leggyakrabban� előforduló� anyagmozgatási,� hőcserélési,� mechanikus,� kalorikus� vagy�diffúziós� szétválasztási� elven� működő� vegyipari� műveletek� tulajdonságait,� jellemző�készülékeit,� vizsgálatát,� az� ipari� mérések� kivitelezését� és� értékelését,� valamint� az�automatizált�folyamatirányító�berendezések�működtetésének�és�beállításának�gyakorlatát.�A�tantárgy�legfőbb�célja�a�szakmai�gyakorlati�vizsgára�való�felkészítés.

22.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Vegyipari�műveletek�és�technológia.

22.3. Témakörök 22.3.1. Tartályok,�csövek�és�szerelvényeik�kezelése,�karbantartása 11.�évfolyam Tartály� azonosítása,� szerepe� a� technológiai� folyamatban.� A� tartály� üzembiztonsági�adatainak�ellenőrzése. A� tartály� szerelvényeinek� azonosítása,� csatlakozó� cső,� szelep,� figyelő� ablak� le- és�felszerelése. Tömítéscsere�csatlakozó�szerelvényeknél. Kiegészítő� szerelvények,� biztonsági� szelepek� ellenőrzése,� beállítási� érték�meghatározása. Szelep- és�tolózártömítés�csere,�tömítettség�ellenőrzés,�tömítő�lap�kivágása.

22.3.2. Tartályok�feltöltése,�leürítése,�szintmérés 11.�évfolyam Töltő�és�ürítő�szerelvények�csatlakoztatásának,�tömítettségének�ellenőrzése. Mobil�töltőeszközök�szakszerű�csatlakoztatása.

Töltöttségi�állapot�ellenőrzése,�folyadékszint�mutatók�használata,�tisztítása. Elektronikus�szintmérők�leolvasása,�folyadékszint�meghatározása. Töltési�és�ürítési�feladatok�végrehajtása. Gázpalackok� szerelvényeinek� és� elhelyezésének� ellenőrzése,� reduktorok�csatlakoztatása.

22.3.3. Folyadékok�és�gázok�szállítása,�szivattyúk�üzemeltetése 11.�évfolyam e Folyadékszállító�berendezések�(szivattyúk)�kezelése,�műszaki�állapotuk�ellenőrzése. Centrifugál-szivattyú�karbantartása,�szerelési,�tisztítási,�beépítési�gyakorlatok. Centrifugál� szivattyú�műszaki�adatainak�azonosítása� katalógus� alapján,� a�működési�munkapont�ellenőrzése�egy�adott�szállítási�feladatnál. Szállítási� feladat� végrehajtása� szivattyúval.� A� szállított� mennyiség� beállítása,�szivattyú�nyomás�ellenőrzése.�Indítási�teljesítmény-felvétel�ellenőrzése. Szivattyúk�soros�és�párhuzamos�üzemeltetése,�a kapcsolás�hatása�a�szállításra. Gázszállító�berendezés�működtetése. Ipari� kompresszor� üzembe-helyezése,� pneumatikus� műszerlevegő� rendszerek�ellenőrzése,�műszer�tápnyomás�beállítása.

22.3.4. Hőcserélő�készülékek�fűtése,�hűtése 11.�évfolyam Hőcserélők� azonosítása� a� technológiai� rajz� alapján,� hőcserélők� feladata� a� vizsgált�technológiában. Folyadék� hőcserélők� üzemeltetése:� ellenáramú� és� egyenáramú� anyagvezetés.� A�hőmérsékletkülönbség�változása,�meghatározásának�módszere. A� gőz� kondenzációja� hőcserélőben.� Gőzfűtésű� hálózat� vizsgálata,� nyomás� ás�hőmérséklet�adatok�és�összefüggéseik.�Vízgőz�táblázat�használata. Bepárló� és� szárító� készülék� működtetése,� a� száradási� folyamat� ellenőrzése�mintavételezéssel.

22.3.5. Anyag-előkészítők,�keverők,�autoklávok�kezelése 12.�évfolyam Aprítás,�aprító�gépek�(kalapácsos- vagy�golyósmalom)�működtetése. Folyadékok� keverése� keverős� készülékben.� melegítési� és� oldási� feladatok�végrehajtása. Szemcsés�halmaz�szemcseeloszlásának�meghatározása�szitálással. Autoklávok,�vegyipari�reaktorok�irányítása�vezérlési�program�segítségével,�valóságos�üzemi,�vagy�számítógépes�modellezett�feladatokkal.

22.3.6. Anyagelválasztó�berendezések�kezelése 12.�évfolyam Ülepítés,�centrifugálás�művelete,�szilárd-folyadék�rendszerek�szétválasztása. Szűrés,�szűrőkészülékek�kezelése.�A�szűrési�művelet�végrehajtása�állandó�nyomáson.�Szűrőközeg�kiválasztása,�cseréje. Anyagátadáson� alapuló� műveletek� desztilláció,� ab- és� adszorpció,� extrakció�végrehajtása� szakaszos� vagy� folyamatos� készülékben.�A� képzőhely� által� biztosított�műveleti� vagy� technológiai� berendezés,� rendszer� kezelési� feladatainak� ellátása�technológiai�utasítás�alapján. Különleges� vegyipari� berendezések� (a� gyakorlóüzem� egyedi� berendezéseinek)�tanulmányozása,�működtetése. Anyagfeldolgozó,�kiszerelő,�csomagoló�berendezések�kezelése,�karbantartása. Vegyipari�célberendezések�tisztítása,�karbantartása,�működtetésük�környezetvédelmi�és�biztonsági�szempontjai.

22.3.7. Folyamatirányító�műszerek�és�eszközök�kezelése 12.�évfolyam� Ipari� adagolók,� csomagolók,� termékkiszerelő� készülékek� vezérlő� kapcsolásának�tanulmányozása,�a�vezérlés�beállításainak�dokumentálása. Pneumatikus� vezérlő� kapcsolás� próbája,� a� műszerlevegő� nyomásának,�fogyasztásának�ellenőrzése,�meghatározott�értékre�állítása. Villamos� vezérlők� kapcsolásának� tanulmányozása,� tápfeszültség� és� jeláram�ellenőrzése,�a�beállítási�adatok�dokumentálása. A�képzőhely�által�biztosított�pneumatikus�vagy�villamos�vezérlő�és�szabályozási�kör�beállításainak�gyakorlása,�üzemeltetése. Rétegszűrők� és� lebegtető� (fluidizációs)� készülékek� kezelése,� a� rétegszűrők�nyomásesésének� mérése,� adott� nyomáskülönbség� beállítása� a� folyadékáram�szabályozásával. Ipari� és� laboratóriumi� termosztátok,� szint- és� mennyiségszabályozók� kezelése,�beállítása. A� képzőhely� által� biztosított� műveleti� vagy� technológiai� rendszer� irányítási�feladatainak�gyakorlása�működtetési,�kezelési�utasítás�alapján.

22.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A�feldolgozás�módja�igazodik�a�képzőhelyek�helyi�sajátosságaihoz�és�lehetőségeihez,�és�ezzel - áttételesen� - a� képzőhelyi� környezet� ipari� igényeihez.� Ennek� alapján� a� képzés�helyszíne� a� szakgimnáziumban� kialakított� mérőszoba,� vegyipari� műveleti� laboratórium�vagy�a�kapcsolatban�álló�vállalat,�gyár�megfelelően�kialakított�és�felszerelt�gyakorlóhelye�is� lehet.� Mérőszobai� és� műveleti� laboratóriumi� gyakorlatok� esetén� az� alapvető� tároló,�anyagszállító,� hőcserére,� ülepítésre,� szűrésre,� anyag� elválasztási� műveletet� végrehajtó�(desztilláló� vagy� extrakciós)� készülékre,� és� a� vezérlési,� szabályozási� feladatok�gyakorlását� biztosító� mérőkörökre� minimálisan� szükség� van.� Az� összetettebb�rendszereken� való� gyakorlás� megfelelő� számítógépes� szoftverek,� vagy� számítógépes�támogatású�műveleti�modellek�alkalmazásával�is�megoldható.

22.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11779-16 azonosító�számú

Kémiai�és�műszaki�feladatok��

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11779-16 azonosító� számú� Kémiai� és� műszaki� feladatok megnevezésű� szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak� és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Sza

kmai

kémia

Sza

km

ai f

izik

a

FELADATOK A vegyi�anyagokat�és�tulajdonságaikat�azonosít�halmazállapotuk,�csomagolási�információjuk,�biztonságtechnikai�adatlapjuk�(P�és�H�(EUH)�mondatok)�alapján

x

Oldatok,�keverékek�készítésével�kapcsolatos�egyszerű�számításokat�végez

x

Anyagmennyiség�laboratóriumi�vizsgálaton�alapuló�meghatározásával�kapcsolatos�számításokat�végez

x

Egyszerűbb�szervetlen�és�szerves�kémiai�reakciók�lefolyását,�egyensúlyi�állapotát�értékeli�reakció-egyenletük�és�az�ehhez�kapcsolódó�kémiai�számítások�alapján

x

Kémiai,�fizikai,�fizikai�kémiai�és�műszaki�szabvány�táblázatokat�használ

x

Minősíti�a�szerkezeti�anyagokat�anyagi�tulajdonságuk,�összetételük,�korróziós�tulajdonságuk�és�terhelhetőségük�alapján

x x

Műszaki�ábrákat�értelmez,�gépelemeket�azonosít�ábrájuk�alapján

x

Egyszerű�számítások�és�műszaki�katalógusok�alapján�értékeli�a�kötő,�a�támasztó,�és�a�forgó�gépelemek�műszaki�tulajdonságait,�fizikai�terhelhetőségét,�munkavégző�képességét

x

Vegyipari�gépelemeket�és�célgépeket�- szivattyú,�ventillátor,�kompresszor,�áramlási�szerelvény,�hőcserélő,�tartály-jellegű�készülékek�stb.�azonosít�műszaki�ábrájuk�alapján

x

SZAKMAI ISMERETEK A kémiai�és�fizikai�mennyiségek�fogalma,�az�SI�alapjai,�mértékegységek�és�átváltásuk

x x

A reakció�egyenletek�tartalma,�felépítése�és�alkalmazása�kémiai�számításoknál

x

Kémiai�és�fizikai�változások,�endoterm�és�exoterm�folyamatok,�halmazállapotok

x

Elemek,�atomok,�anyagmennyiség,�kémiai�kötés�fogalma,�típusai,�periódusos�rendszer

x

Oldatok�és�keverékek�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai,�szétválasztásuk

x

Gázok�és�tulajdonságaik�(hidrogén,�nitrogén,�oxigén,�nemesgázok,�klór,�foszgén)

x x

Fémek,�fémötvözetek,�szerkezeti�anyagok,�fémek�korróziója x

Szervetlen�vegyületek,�savak,�lúgok�tulajdonságai,�a�pH�fogalma

x

A�víz�kémiája�(gőz,�technológia�vizek,�víz�keménység,�vízlágyítás)

x

Ionok, ionos vegyületek,�sók�tulajdonságai x Elektrokémia:�oxidáció�és�redukció�fogalma,�redukáló�szerek,�oxidálószerek

x x

Szerves�vegyületek�kémiája,�szénhidrogének,�aromás�vegyületek,�oxigén,�halogén�és�nitrogén�tartalmú�szerves�vegyületek�tulajdonságai

x

Polimerek fogalma, műanyagok x Az erő,�munka,�teljesítmény�fogalma,�egységei,�gyakorlati�alkalmazásuk,�a�teljesítmény-átvitel�gépi�eszközei,�hajtóművek�alkalmazása�a�vegyiparban

x x

A�műszaki�ábrázolás�alapjai,�gépelemek�szerkezeti�kialakítása,�ábrázolása,�ábra�alapján�való�azonosításuk

x x

A fontosabb�kötő-,�támasztó�és�forgó�gépelemek�szerkezeti�kialakítása,�gépelem�szabványok

x

Folyamatábrák,�jelképes�és�egyszerűsített�ábrázolások,�különös�tekintettel�a�vegyipari�alkalmazásra

x x

Folyadékok�és�gázok�áramlásának�és�az�áramlás�mérésének�elve,�egyszerű�számítások

x

A�hőátadás,�hőcsere�folyamatának�és�a�hőcsere�mérésének�elve,�egyszerű�számítások

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Szakmai�szöveg�megértése�írásban�és�szóban,�egyszerű�kémiai�számítások�értelmezése

x x

Legfontosabb�mértékegységek�értelmezése,�nagyságrendi�átváltása�(tömeg,�térfogat,�hosszúság,�tömeg- és�térfogatáram,�munka,�energia,�teljesítmény)

x x

Reakcióegyenlet�megértése,�olvasása,�értelmezése,�anyagi�tulajdonságok�jellemzése�halmazállapot�szerint

x

Gépelemek,�gépek,�vegyipari�berendezések�azonosítása�ábrájuk�alapján

x

Anyagáramlással�és�hőcserével�kapcsolatos�alapszámítások�megértése,�értelmezése

x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség,�önfejlesztés x x Önállóság x x Szorgalom, igyekezet x x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Motiválhatóság x x Fogalmazó�készség x x Kommunikációs�rugalmasság. x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus�gondolkodás x x Lényegfelismerés�(lényeglátás) x x Figyelem�összpontosítás x x

23. Szakmai�kémia tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelő mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

23.1. A�tantárgy�tanításának�célja A�tantárgy� tanításának�célja,� hogy�a� tanuló�a�fő� szakképesítés�keretében� tanult� szakmai�kémiai� ismereteit� alkalmazza� összetettebb,� gyakorlati� feladatok� esetén� is,� a� mellék-szakképesítés� sajátságaira� fókuszálva.�Megértse� a� kémiai� általános� törvényszerűségeket�és� az� így� szerzett� ismereteiket� alkalmazza� a� vegyipari� folyamatok� megértésében,� a�vegyipari� műszaki� feladatok� elvégzésében.� A� tanuló� minél� több� olyan� kémiai� anyag�tulajdonságaival� ismerkedjen� meg,� amelyekkel� a� környezetükben� és� az� iparban� is�találkozhat.� Ismerje� meg� a� különböző� vegyületek� fizikai� és� kémiai� tulajdonságait,�előfordulásuk,�felhasználásuk,�laboratóriumi�és�ipari�előállításuk�lehetőségeit,�hétköznapi,�ipari�és�környezetvédelmi�vonatkozásait.

23.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak A� kémia,� szakmai� kémia,� továbbá� a� vegyész� szakmai� elmélet� modulhoz� kapcsolódó�tantárgyak�ismeretanyagával�szoros�egységben�tanítandó.

23.3. Témakörök 23.3.1. Szerves�kémia�a�vegyiparban 11.�évfolyam Szerves�kémiai�anyagok. Szerves�háztartási�anyagok. Szénhidrogének� ipari� és� hétköznapi� jelentősége:� telített,� telítetlen� és� aromás�szénhidrogének. Megújuló�és�nem�megújuló�energiaforrások.� Szerves�eredetű�légszennyező�anyagok. Szerves�kémiai�anyagok. Szerves�háztartási�anyagok. Szénhidrogének� ipari� és� hétköznapi� jelentősége:� telített,� telítetlen� és� aromás�szénhidrogének. Szerves�eredetű�légszennyező�anyagok. Kőolaj�előfordulása,�feldolgozása,�petrolkémiai�jelentősége. Vegyipari� alapanyagok� és� oldószerek:� alkoholok,� fenolok,� ketonok,� aldehidek,�karbonsavak,�észterek,�nitrogéntartalmú�vegyületek�jellemzői. Természetes�makromolekulák: szénhidrátok,�fehérjék,�kaucsuk. Műanyagok�és�a�gumi.

23.3.2. Környezetvédelmi�ismeretek 11.�évfolyam Környezetvédelem�területei,�vegyipari�jellemzői. Vegyipari�környezetterhelések. Életciklus�szemlélet. A�környezetszennyezés�csökkentésének�lehetőségei� A�természetes�vizek�összetétele,�víz�előfordulása,�vízkeménység,�vízlágyítás. A�víz�környezeti�és�ipari�jelentősége. A�vízszennyező�anyagok. A�víz�felhasználása.

23.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás)

A tanulók�szaktantermi�foglalkozás�keretében,�megfelelően�kialakított,�előkészített�tálcás�eszközkészlettel� végeznek� tanuló� kísérleteket,� egyébként� szaktanterem� javasolt�demonstrációs�eszközökkel�felszerelve.

23.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

24. Szakmai fizika tantárgy 72 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�34 524�02�Vegyipari�rendszerkezelőmellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

24.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tanuló� építsen� a� fő� szakképesítésben� szerzett� szakmai� fizikai� ismereteire.� A tanuló�felismerje� egy� elméleti� természettudományos� terület� gyakorlati� alkalmazásának�lehetőségeit,� a� természeti� törvények� érvényesülését� a� fizikai� jelenségeken� és�törvényszerűségeken� alapuló� ipari� eszközök,� gépek,� berendezések,� műszerek�működésében.� A szakmai� fizika� a� műszaki� életben,� és� különösen� a� vegyipari�gyártásokban�használatos�gépek,�berendezések�működésének�megértését,�az�erő,�munka,�teljesítmény,� hőmennyiség,� energiaátvitel� gyakorlati� megvalósításának� megismerését�támogató�elméleti�tantárgy.�Alapot ad a műszeres�analitikai�feladatok�megoldásához.

24.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Fizika� és� szakmai� elméleti� és� gyakorlati� tantárgyak.� A� tantárgy� erősen� alapozza� a�műszaki� és� irányítástechnikai� ismeretek,� fizikai� kémia,� valamint� a� műszaki� és�irányítástechnikai� gyakorlatok,�műszeres� analitika� gyakorlat tantárgyakban� feldolgozott�tananyag�megértését,�elsajátítását.

24.3. Témakörök 24.3.1. Erő,�nyomaték,�egyensúly 11.�évfolyam Az�erő�fogalma,�vektorjellege,�mértékegysége. Az�erő�és�erőkar�alkotta�nyomaték�fogalma,�előfordulása,�mértékegysége. Erőegyensúly�számítása,�eredő�erő�meghatározása. Nyomatéki�egyensúly�- gyakorlati�alkalmazása�(pl.�biztonsági�szelepek).

24.3.2. Munka,�energia,�teljesítmény,�hatásfok 11.�évfolyam� A�munka�fogalma,�mértékegysége. Az energia fogalma,�a�mechanikai�és�a�hőenergia�kapcsolata. A�teljesítmény�fogalma,�műszaki��fajtái�:�hasznos�teljesítmény,�összes�teljesítmény,�veszteség. A�súrlódás,�mint�veszteségokozó�műszaki�jelenség. A�hatásfok�fogalma,�számításának�és�megadásának�módja.

24.3.3. Egyenes�vonalú,�forgó�és�rezgő�mozgások 11.�évfolyam Egyenes�vonalú,�egyenletes�mozgás�jellemzői. Testek�gyorsítása�egyenes�vonalú�pályán. A�súrlódás�fékező�hatása,�csúszó- és�gördülő�ellenállás�fogalma,�értelmezése. Testek�mozgása�körpályán.�A�testre�ható�erők egyensúlya. A�szögsebesség�és�a�fordulatszám�kapcsolata.

A�rezgőmozgás�fogalma,�a�harmonikus�rezgőmozgás. A�rezgőmozgás�matematikai�tulajdonságai�és�jellemzői�(amplitúdó,�fázisszög�stb.).

24.3.4. Teljesítmény-átvitel�forgó�rendszereknél 11.�évfolyam Teljesítmény-átvitel� forgó� rendszereknél,� az� erőgép� és� munkagép� fogalma,�kapcsolatuk. A� nyomaték� és� fordulatszám� szorzatának� állandósága,� a� �sebességváltás��nyomatékváltás�elve. A�mechanikai�áttétel�fogalma�forgó�rendszereknél. A� forgattyús� hajtóművek� működése,� a� fordulatszám� és� löketszám� kapcsolata,� a�forgattyú�sugár�és�a�lökethossz�kapcsolata. Forgattyús�hajtóművek�alkalmazása�a�műszaki�gyakorlatban.

24.3.5. Folyadékok�és�gázok�áramlási�tulajdonságai 11.�évfolyam A�nyugvó�folyadék�fizikája,�a�hidrosztatika�alaptörvénye. Folyadékok�és�gázok�fizikai�tulajdonságai,�összenyomhatóság,�áramlási�sebesség. Az�áramló�folyadék�energiája.�A�Bernoulli-törvény�gyakorlati�alkalmazása. Az�áramlási�kép�jellemzése�és�hatása�az�áramlási�sebességre.

24.3.6. Egyen- és�váltóáramú�hálózatok 11. évfolyam Az�egyenáramú�áramkör�alaptörvényei,�ezek�egyszerű�számításai,�alkalmazása. A�váltakozó�áram�keletkezése,�ipari�előállítása,�hálózati�szabványai. Ipari� villanymotorok� működési� elve,� lehetséges� kapcsolásuk,� háromfázisú� ipari�energiarendszerek. A szinkron�és�aszinkron�forgás�fogalma,�műszaki�jelentősége. A�villamos�energiaátalakítás�eszközei:�transzformátorok. Egyszerű�rezgőkörök.

24.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) A� tantárgyat� kísérleti� és� demonstrációs� jellege� miatt� demonstrációs� teremben,�szaktanteremben,�fizikai�előadóban�célszerű�tanítani.�Igen�hatékony�lehet�a�Műszaki�és�irányítástechnikai� gyakorlatok� tantárgy� tanítására� kialakított� mérőteremben�(mérőszobában)�való�oktatás.

24.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.

A

11778-16 azonosító�számú

Laboratóriumi�és�munkavédelmi�feladatok

megnevezésű

szakmai�követelménymodul

tantárgyai,�témakörei

A 11778-16 azonosító� számú� Laboratóriumi� és� munkavédelmi� feladatok� megnevezésű�szakmai�követelménymodulhoz� tartozó� tantárgyak�és� témakörök� oktatása� során� fejlesztendő�kompetenciák:

Laboratóriumi�

gyak

orl

at

FELADATOK Használatra�előkészíti�a�laboratóriumi�eszközöket,�műszereket,�a�recept�szerinti�reagenseket,�oldatokat,�segédanyagokat

x

Vizsgálatra�előkészíti�a�mintát�(aprítás,�oldás,�homogenizálás,�törzsoldatkészítés�stb.)

x

Alapvető�fizikai�méréseket�végez�(tömeg,�térfogat,�hőmérséklet,�sűrűség,�olvadáspont,�forráspont)

x

Előírt�összetételű�oldatokat�és�mérőoldatot�készít,�meghatározza�a�pontos�koncentrációt

x

Előkészíti�és�összeszereli�a�feladathoz�szükséges�eszközöket,�készülékeket

x

Szervetlen�ionok�kimutatását�végzi x Preparátumokat�állít�elő�laboratóriumban,�elválasztási�és�tisztítási�műveleteket�végez

x

Gravimetriás�és�térfogatos�meghatározást,�pH�mérést,�refraktometriás�és�fotometriás�mérést�végez

x

Végrehatja�a�receptben�előírt�reakciókat,�alapfolyamatokat,�laboratóriumi�műveleteket

x

Szakmai�számításokat�végez�a�kiindulási�anyagra,�reagensekre,�oldószerekre,�végtermékre�vonatkozóan�egyéb�segédanyagokra�vonatkozóan

x

Felismeri�és�azonosítja�a�veszélyt�jelző�szimbólumokat,�biztonsági�szabályokat

x

Betartja�és�betartatja�a�munkahelyekkel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket

x

Betartja�és�betartatja�a�munkavégzés�tárgyi,�személyi�és�szervezési�feltételeivel�kapcsolatos�munkavédelmi�követelményeket

x

Biztonságtechnikai�adatlap�alapján�felkészül�a�vegyi�anyagok�biztonságos�használatára�(P�és�H�mondatok)

x

Ellenőrzi�a�munkavégzéséhez�szükséges�feltételek�meglétét�(víz,�gáz,�elektromos�áram�stb.)

x

Folyamatosan�vezeti�a�dokumentációt x A munka�során�használja�a�szükséges�védőeszközöket x Elkülönítetten�(szelektíven)�gyűjti,�tárolja�a�képződött�hulladékokat x

SZAKMAI ISMERETEK A szilárd,�folyékony�halmazállapotok�jellemző�tulajdonságai x A szervetlen�anyagok�fizikai�és�kémiai�tulajdonságai x A halmazállapot-változások�jellemző�paraméterei x Oldatkészítési�számítások x

Oldószerek�tulajdonságai,�oldás�folyamata x Olvadáspont,�forráspont,�törésmutató�fogalma�és�meghatározása x Tömeg-,�térfogat,�hőmérséklet�és�nyomásmérő�eszközök,�műszerek�működése

x

Sztöchiometriai�számítások,�adott�reakcióegyenlet�alapján x Laboratóriumi�eszközök�használata,�berendezések�működése x Gravimetriás�és�titrimetriás�analitikai�mérések�elve,�végrehajtása x Fénytani�mérések�elve�(refraktometria,�polarimetria,�fotometria),�műszerinek�használata

x

Elektroanalitikai (pH-mérő,�konduktométer)�műszerek�használata x Egyéni�és�kollektív�munkavédelmi�eszközök�használata x Idegen�nyelvű�szakmai�kifejezések x Mérési�hibák�típusai,�csökkentése x Veszélyt�jelző�szimbólumok,�biztonsági�szabályok x A�munkabalesetek�és�foglalkozási�megbetegedések�hátrányos következményei

x

A�munkavédelem�fogalomrendszere,�szabályozása,�munkahelyek�kialakítása

x

A�munkavégzés�általános�személyi�és�szervezési�feltételei x A foglalkoztatáshoz�szükséges�alkalmassági�vizsgálatok x Tűzvédelmi�fogalmak,�tűzveszélyes�anyagok,�tűzveszélyességi�osztályba�sorolás.

x

SZAKMAI�KÉSZSÉGEK Kémiai�írásmód�alkalmazása x Laboratórium�eszközök�használata x Munkavédelmi�eszközök�használata x Vegyi�anyagok�biztonságos�kezelése x Elemi�számolási�készség x

SZEMÉLYES�KOMPETENCIÁK Kézügyesség x Megbízhatóság x Precizitás x

TÁRSAS�KOMPETENCIÁK Határozottság x Kapcsolatfenntartó�készség x Visszacsatolási�készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK A�környezet�tisztántartása x Gyakorlatias�feladatértelmezés x Módszeres�munkavégzés x

25. Laboratóriumi�gyakorlatok tantárgy 126 óra/0 óra* * 9-13.�évfolyamon�megszervezett�képzés/13.�és�14.�évfolyamon�megszervezett�képzés

A�tantárgy�a�34�524�02�Vegyipari�rendszerkezelő�mellék-szakképesítéshez�kapcsolódik.

25.1. A�tantárgy�tanításának�célja A� tantárgy� tanításának� célja,� hogy� a� tanuló� a� főszakképesítés� laboratóriumi� ismereteit�alkalmazza� a�gyakorlat� során.�A� tantárgy� keretében�megismerkedjen�a� laboratóriumban�használatos�újabb�eszközökkel,� azok� szakszerű�használatával.�Alkalmazza�a�vegyszerek�biztonságos� kezelését,� tárolásával� kapcsolatos� ismereteit� a� gyakorlati� munka� során.�Tudjon�oldatot�készíteni,�az�analitikai�mérésekhez,�tudjon�mintát�előkészíteni�és�a�minta�analitikai� vizsgálatát� elvégezni,� mérőeszközökkel� méréseket� végezni.� Tudjon� szerves�preparátumokat�előállítani.�Képes�legyen�gondoskodni�a�laboratórium�általános�rendjéről,�Be�tudja�tartani�és�alkalmazni�a�környezetvédelmi�előírásokat�és�szabványokat.

25.2. Kapcsolódó�közismereti,�szakmai�tartalmak Laboratóriumi�gyakorlat�(főszakképesítés),�szakmai�kémia,�laboratóriumi�ismeretek

25.3. Témakörök 25.3.1. Munkavédelem 11.�évfolyam A�laboratórium�munkarendje. Munka- és�tűzvédelmi�ismeretek. Maró- és�veszélyes�anyagokkal�való�munkavégzés. Munkahelyek�kialakítása.� Munkabalesetek. Foglalkoztatáshoz�szükséges�alkalmassági�vizsgálatok. Munka�és�tűzvédelem�a�laboratóriumban. A�laboratóriumban�használt�eszközök,�vegyszerek�kezelése�tárolása. A� laboratórium� berendezése� (munkaasztalok,� székek,� tárolók)� használata,� tisztán�tartása. Eszközök�használatának�biztonsági�szabályai. Egyéb�laboratóriumi�berendezések�(vegyifülke,�elszívó,�vészzuhany�stb.). A�képződött�hulladékok�elkülönített�(szelektív)�gyűjtése,�tárolása. A�szükséges�védőfelszerelések�kiválasztása�és�használata.

25.3.2. Eszközismeret 11.�évfolyam Üvegeszközök,�fémeszközök,�gumiból�és�műanyagból�készült�eszközök. Tartó,�rögzítő�és�készülékszerelő�eszközök. Mérőeszközök�és�műszerek. A�fűtés�és�hűtés�laboratóriumi�eszközei,�használatuk,�karbantartásuk. Eszközök,�készülékek,�berendezések�tisztítása. Hűtő-,�fűtő�és�gázégő készülékek�csatlakoztatása�víz-,�gáz- és�elektromos�hálózathoz.

25.3.3. Mintaelőkészítés 11.�élvfolyam Vegyipari�anyagok�mintavétele, a�minta�előkészítése. Környezeti�elemek�mintavétele, a�minta�előkészítése.� Az�oldatkészítéssel�kapcsolatos�számítások�gyakorlata. Mérőoldat,�reagens�oldat�készítése�szilárd�anyagból,�oldatokból

25.3.4. Szerves preparátumok�előállítása 11.�évfolyam Laboratóriumi�műveletek:

A�szerves�preparátumokhoz�szükséges�anyagok�jellemzőinek�megismerése.� A�szerves�preparátum�készítéshez�szükséges�eszközök�kiválasztása. A�szerves�folyamat�megvalósításához�szükséges�készülékek�összeszerelése. A�kiindulási�anyagok�előkészítése. Mérési�leírás�alapján�a�szerves�preparátumok�elkészítése. Dokumentáció�elkészítése.

25.3.5. Analitikai vizsgálatok Kvantitatív�vizsgálatok�elve,�gyakorlati�megvalósítása,�módszerei. Gravimetriás�vizsgálatok. A�mérési�eredmények�alapján�az�anyag�és�összetételének�megadása. Térfogatos�mérések�(titrimetria). Sav-bázis�titrálások.� Komplexometriás,�csapadékos,�permanganometriás�és�jodometriás�titrálások.� Komplex�vízanalitikai�vizsgálatok. Műszeres� vizsgálatokat� a� fő� szakképesítés� keretében� a� laboratóriumi� gyakorlaton�végzi.

25.4. A�képzés�javasolt�helyszíne�(ajánlás) Megfelelően�felszerelt�kémiai�laboratórium

25.5. A�tantárgy�értékelésének�módja A� nemzeti� köznevelésről� szóló� 2011.� évi� CXC.� törvény� 54.� §� (2)� bekezdés� a) pontja szerinti�értékeléssel.