A S Z E G E D I F E L S Ő O K T A T Á S I I N T É Z M É N Y E K L A T J A

Küldöttértekezletekről j \ *

jelentjük: ¡ Ter^^^ttudományi Kar A Béke-épület nagytermeben

március 22-én délután 4 órakor, a Természettudományi KarKISZ-szervezete küldöttértekezletet tar-tott. ahol a kar 980 KISZ-tagjá-nak képviselői jelentek meg. A küldöttgyűlés elnöke Deák Ferenc IV. éves hallgató köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökség' tagjait : dr. Leindler László egye-temi tanárt, a kar dékánját, dr. Szalai István tanársegédet, a ma-tematikus- párt-alapszervezet ve-zetőségi tagját. Komlósi Sándor. gyakornokot, a JATE KISZ vb képviselőjét és Csatári Bálintot a kar KISZ-bizottságának titká-rát. A küldöttértekezlet a kari KISZ-bizottság beszámolójával kezdődött, melyet Csatári Bálint tartott.

A beszámoló a kari KlSZ-szer-vezet több munkaterületeinek kétéves tevékenységéről adott-részletes értékelést. Szóit ered-ményeikről. hiányosságaikról, el-vi problémáikról és gyakorlati nehézségeikről. ' Megállapította, hogy a szakcsoportoknak megfe-lelően a csúcsvezetőségek meg-alakítása alapvetően pozitív vál-tozást eredményezett. Nem hall-gatta el ugyanakkor azt sem. hogy a csúcsveíetöségek növekvő munkájával párhuzamosan hát-térbe szorult a karon működő 31 tagú Kari Bizottság szerepe. Ez gyakran c3ak formális szavazáso-•kav. booptálaKokat hajtott végvé. Ezért a továbbiakban feltétlenül olyan programot, üléstervet kell e testület elé állítani, hogy való-

ban a kar legfelsőbb vezető ifjú-sági szerve legyen. Gondolnak itt elsősorban l'őleg elvi. az egész kart érintő problémákra, ame-lyekből hasznos útmutatasok. ha-tározatok születhetnének minden évfolyam KISZ-alapszérvezetére vonatkozoan.

A továbbiakban a beszámoló érintett még olyan kérdéseket, mint a KISZ-szervezet és a part-csoportok, alapszervezetek kap-csolata. a reszortterületek mun-kájának kritikus hangú összeg-zése, a követelményrendszer szük-ségességé és ennek segítségével a KISZ-munka javítása. Végeze-tül a beszámoló lenyeges határo-zati javaslatokat terjesztett a küldöttértekezlet elé. Így szük-ségesnek tart ja felülvizsgálni a kari bizottság munkáját , a csues-vezetőségek tevékenységét pedig az alapszervezetek irányítására kell koncentrálni. Rrősíteni kell a szervezeti fegyelmet, a politikai munkában pedig' javítani kell az aktív vitakészség kialakítását; Ja-vaslatot tett a társadalmi-közéleti tevékenység szélesítésére. Ki-mondta továbbá, hogy a tanul-mányi érdekvédelemben aktívan vegyen részt a KISZ-szervezet es törekedjen a tanulmányi , fegyeT lem. az igényes közösségi tanulás szellemének -javítására. Harcoljon d közömbösség ellen, a közösségi élet kialakításának érdekében.

Á beszámolót, i-gen színvonalas és rendkívül ,|o hangulatú vita követte. A hozzászólók több mint h a r m i n c kérdésben nyilvánítottak

véleményt. A küldöttértekezlet légköre, a közvetlen "hangú, bá-tor hozzászólások arra engedtek következtetni, hogy a . Természet -tudományi Kar küldöttei mincl a beszámoló megvitatásában, mind KISZ-szervezetük munkájában leikésen vettek es vesznek reszt.

A küldöttértekezlet második re-szében megválasztottak az egye-temi küldöttértekezletre delegált 60 hallgatót, valamint a Kari Bi-zottság 31 tagját. A KISZ-bizott-ság titkára: Sebesl Bálint III. éves. a vegyész csúcstitkár: Zsig-mond Ágnes III. eves. a fizikus csúcstitkár: Sánta Imre II. éves. a biológus csúcslitkár: Tamás Katalin III éves. T-i tkárhely elte -sek: Tóth Károly 111. éves. Jó-nás Brzsebet III. éves Csatári Bá-lint V. éves. agitációs propaganda felelős: Szalai János III. éves. szervező t i tkár: Wiedner Mária IV. éves, érdekvédelmi felelős Szigetvári Ágnes IV. éves. kul túrfelelős: Puruczky Éva III. éves hallgató. A Kari Bizottság tagjai még: Palotás Júlia II. éves. Szécs, Jolán III. éves.. Gáti Mária IV. éves,. Sipiczky Mátyás IV. év«£. Deák Ferenc IV. éves, Vargha Ferenc III. éves. Kovács Sándor III. éves. Bor ka Zsuzsa III. eves. Deák Erzsébet 111. éves. Szojka Judit IV. éves, Szili Elemér III. éves, Hilbert Margit gyakornok. Kádár Ferenc II. éves. Balázs Il-dikó III. éves, Durgo László IV. éves. Labádi Imre V. éves, Lacztío Piroska II. éves. Labancz Zxofut I. éves. Krajcsi Péter I. éves és Tart Irma III. éves hallgatók

A Természettudományi Kar hallgatóinak képviselői elfogadták a KlSZ-hizmi-a« • i mólóját (Fotó: Sánta!

Á L L A M - ÉS J O G T U D O M Á N Y I Március 22-én ült össze az Ál-

lam- és Jogtudományi Kar KISZ-szervezetének küldöttérte-kezlete. Feladata, az elmúlt két évben végzett' munka ismerteté-se, valamint a további tevékeny-ség személyi feltételeinek megte-remtése volt. A kar KISZ-szer-vezetének küldöttei között megje-lent dr Balázs Józsei docens, dékán helyettes, a kari pártveze-tőség tagja. dr. Végh Gyula ad-junktus. a JATE pártbizottságá-nál-: tagja. Kékes Szabó Mihály. a KISZ városi bizottságának munkatársa, és dr. Vastagh Pál. a JATE KISZ-bizottságának tit-kára.

A leköszönő VB. nevében ' Mi-kola Julianna titkár tartott rész-letes beszámolót, amely megfe-lelően értékelte az eredménye-ket s a hibákról, a hiányossá-sokról sem feledkezett meg. sőt az egyes munkaterületekkel kap-csolaton javaslatokat is tartal-mazta.

hogy a szervezeti életre hosz-szabb távon hatása lesz a/ egye-temi KISZ-bizottság által kidol-gozott és az ősszel bevezetett kö-vetelményrendszernek. Ennek el-sősorban az a feladata, hogy az alapszervezeti szintű tevékenysé-get segítse. ..Amikor kidolgoztuk, tudatában voltunk annak, hogy egy adminisztratív intézkedés döntő javulást nem hozhat. Amit reálisan várhatunk, az . az. hogy a gyakorlati feladatok tudatosab-bá válnak, minden egyes KISZ-tag munkája nagyjából konkré-tan megfogalmazódik " Az eddi-gi gyakorlat azt bizonyítja hogy a követelmények világosak, a KISZ-tagok elismerték szükséges-ségét, az alapszervezetek jóré-sze iránymutató, eligazító doku-mentumnak tekintette. Egyelőre azonban csak ott hozott több és jobb munkát, ahol már eddig is elfogadható aktivitás volt.

A beszámoló javasolta, hog.s az évvégi ertékelést rendkívül vmwHw. esi tiMetfa^aítisee <m

KAR gezzék. indokolt esetben alkal-maznak dicséretet, de ha kell. szankciókat is. A következő tan-évben minden alapszervezet dol-gozza ki a profiljának legjobba* megfelelő •— az ezévi tapasztala-tokat figyelembevéve — saját követelményrendszerét.

Az agitációs propaganda mun-ka igen fontos momentumakéni értékelte a beszámoló a mind rendszeresebb, kapcsolatot a kari pártszervezettel. Kiemelte a két szervezet közös megbeszéléseinek .jelentőségét. Az új ösztöndíj ren-deletről szólva megemlítetté, hogy a rendelet bevezetese után megvalósították a karon az el-osztás egységes gyakorlatát. Cél-juk volt kiszélesíteni azt a bázist, amely elsőfokon bírálja el a hall-gatók ösztöndijait. Ennek meg-felelően az évfolyamok KlSZ-ve-zetőségei mellett tanácskozási joggal részt vesznek ebben a cso portvezetők is.

A beszámoló teljes mértekben a & at&tifm

Modernkori törtenelmünk a három tavaszi ünnepbe sűríthe-tő. Időbeni egymásutániságuk és tartalmi fejlődésük egybeesik. Néhány hét alatt — március 15-től. március 21 -en át április 4-ig — nem csupán nemzetünk fejlő-' dését követhetjük nyomon, ha-nem a történelem törvényszerű fejlődését is: a polgári demok-ratikus forradalomtól a szocia-lista forradalom győzelméig, amikor mar nem csupán a népre hivatkozva csinálnak forradal-mat, hanem a néppel és a népért és valóban realizálódnak az Ém-beri jogok nyilatkozatában le-fektetett elvek, amelyet a polgár-ság megalkotott, és amelyeket ké-sőbb elárult, hogy uralmat fenn-tartsa.

Forradalmaink — mint min-den forradalom — a legnagyobb hazafiúi tettek, mert céljuk az, hogy hazánkat, népünket — fel-oldva a társadalom ellentmondá-sait — radikális és gyors csele-kedettel a progresszió ú t já ra ve-zessék. S ez azt is jelenti, hogy minden forradalom nem csupán nemzeti, hanem nemzetközi tett is.

1848—49-ben Magyarország, mint egy habsburg politikus mondta, az európai forradalmak Lo központja volt. Bukása elle-nére sem volt eredménytelen a polgári forradalom, bár kimene-tele csupán kompromisszumos megoldást eredményezhetett.

A nemzetünk előtt álló meg t iut l oidott. Vag:- léiig • megol-dott leiadatokat azonban 1848— 49 után mái nem lehetett meg-oldani polgári forradalommal. Az 1918-as polgári demokratikus forradalmai vezető burzsoázia — még szubjektíve progresszív ve-zetői is — tehetetlenül álltak a megoldatlan feladatok előtt. A magyar példa élesen bizonyítot-ta, hogy a nemzet fejlődését csu-pán egyetlen osztály vezetése biztosíthatja már : a kommunis-ták vezette proletariátus. Erre a magyarországi különleges hely-zetre — amikor a burzsoázia ön-ként lemondott — utalt Lenin, amikor a magyar munkásokhoz küldött üdvözletében azt mond-

ta, hogy a magyar proletáríorra-dalom a vakot is láthatóvá teszi.

Szocializmus és - hazaszeretet szerves egységét jól bizonyítja Stromfeld Aurél élete. A mo-narchia ludovikas főtisztjét a té-nyek kényszerítő ereje győzte meg arról, hogy ha hazája fe j -lődéséért akar harcolni, akkoi szocialista forradalom mellett kell kiállnia. A Tanácsköztársa-ság hadseregének vezérkari fő-nöke lett, majd a húszas évek-ben az illegális kommunista párt tagja.

A Horthy-íasizmus szavakban a hazára hivatkozott, tettekben pedig — sovinizmust szítva a magyar nép ellen cselekedett.

Április 4-e a proletár interna-cionalizmus» példája is. A szov-jet hadsereg osztálytermészetéből következett, hogy antifasiszta es valós nemzeti érdekeket szolgált, amikor felszabadította Magyaror-szágot. Ezt követő fejlődésünk bizonyítja, hogy progresszió, ha-zaszeretet és szocializmus egyet jelentenek.

Forradalmi — tehát haladó — lettet végrehajtani a haza ér-dekében napjainkban a szocia-lizmus építésé nélkül lehetetlen. Talán könnyebb volt 28 évvel ezelőtt forradalmi tettel végre-hajtani, mert sokrétűbb volt a tennivaló. Ma már nem kell har-colni azért, hogy a gyár azé le-g'/en. aki dolgozik benne, hogy a told azé. aki megműveli. De kell ugyanaz a szívósság, kitar-tás. álhatatossag a munkához, «unt kellett a?, HH5-ö!* és az azt követő években ahhoz, hogy megteremtsék annak ' objektív föltételét, hogy a dolgozó való-ban magának dolgozik.

Szívós, kitartó és állhatatos azonban csak az lehet, akinek vi-lágos a teje. Bonyolult kor. nem lehet megérteni — mondják egyesek. Igen — de. ha igazi ha-zaszeretettel. értelmesen tekin-tünk a világra, az is értelmesen tekint vissza ránk. És ha dolgo-zunk. a hétköznapok sem lesz-nek „szürkék".

A haladás érdekében végzett munka soha semmilyen korban nem volt szürke!

N. K

tS fa egyetértésre talált, a küldöttérte-kezlet egyhangúan elíogadta. Ez-után került sor a Kari Bizottság és az egyetemi küldöttértekezlet küldötteinek megválasztására.

A szavazások végső eredménye-Jeént a kari KISZ Végrehajtó Bizottság titkára Dékánv Klára ü l . éves hallgató lett. Titkárhe-Ijiettes: Lacsán István (II. évf.), szervező t i tkár: Deák Dániel (I. é*f.), gazdasági felelős: Diós Má-ria (Itl. évf.), agitációs propagan-da felelős: Hagy Balázs (II. évf.), kottúrfelelős: Solténszky Tibor ff. évf.), tanulmányi felelős: Vár-nay Ernő (II. évf.) érdekvédelmi felelős: Orbán Éva (III. évf.), sportfelelős: Kertész József (U. évf.) lett.

A kari bizottság tagjai még: Fheldmayer Péter, Teleki Gábor, Mtin Erna. Kártyák János, Vass

WfíSfta hdftgaWk, WffWÄit Agnes, Sabó Imre, Igaz Ferenc másodéves hallgatók, Soós Tibor, Kertész László, Kaltenbach Je-nő, Péterfi Tamás harmadéves hallgatók, Mikola Julianna, Si-mon Ferenc, Molnár Tibor, Szi-lágyi István negyedéves hallga-tók dr. Üjvári József, dr. Újvári Józsefné, dr. Fábián Ferenc gya-kornokok.

Az ú j vb nevében Dékány Klá-ra köszönte meg a bizalmat. Dr. Vastagh Pál köszönetet mondott az eddig lelkes munkát végzők-nek és egyben üdvözölte az ú j ve-zetőséget. Hasonlóan szólt hozzá dr. Balázs József és dr. Bodnár László is. Az alaposan megfiata-lodott, s így tapasztalatokban még szegény vezetőség előtt nem kis feladatok állnak. Reméljük elődeikhez hasonlóan megállják helyüket V. E.

Bölcsészettudományi Kar Március 22-én délután gyűl-

tek össze az alapszervezetek delegáltjai a 7. számú tante-remben. A küldöttgyűlésre ösz-szesen 90 választott képviselő volt hivatalos, 60 fővel a köz-gyűlés éppen csakhogy szavazó-képes volt. Az ünnepélyes ér-tekezleten megjelentek a tan-székvezetők, a pártvezetés tag-k i é t a patronáló tanárok is.

Btaai Juditnak. a JATE KtSZ-Mpottsága tagjának a kül-

A kultúrmunka céfja elsősor-ban a szakmai érdeklődésnek megfelelő rendezvények biztosítá-sa. A kulturális munka a legfon-tosabb eszköz a hallgatók érzel-mi megnyerésére, s feladata köz-vetetten az ideológiai nevelés. Lehetőségei szinte korlátlanok, ezt eddig nem használtuk ki. Másrészt eszköz az egyetem és a társadalmi közélet közötti hasz-nos kapcsolat kialakításában el-sősorban oly formában, hogy be-

A Bölcsészettudományi Kar küldöttgyűlésén figyelmesen hallgatták a beszámolási időszakban végzett munka összefoglalását (Fotó: Rusz-

kapcsolódunk a város és környé-ke kulturális életébe. A társadal-mi munka területén a fő feladat az egyetemi klub építése vol t 520 fő 2100 óra társadalmi mun-kát végzett. 485 fő 4700 munka-órában segített az őszi betakarí-tásoknál a téeszekben. A jövő-ben nagyobb gondot kell fordí-tani az építőtábori agitációra, propagandára. A beszámoló szólt a Studium Generale különböző formájú munkájáról, eredmé-nyeiről, s arról, hogy szükség lenne az egyetemisták rendelke-zésére álló sportlétesítmények to-vábbi fejlesztésére, illetve a meg-levők jobb kihasználására. A sportrendezvényeknek nagyobb propagandát kell biztosítani.

A beszámoló végén Horváth Gábor összefoglalta azokat a ja-vaslatokat, amelyek a következő időszak főbb feladatait jelzik:

1. összhang az egyetemen be-lüli és a társadalmi közéletben végzett munka között. 2. Folya-matos vezetőképzés. 3. A böl-csészprofil érvényesítése az alap-szervezeti munkában. 4. A hall-gatói képviselői rendszer javítá-sa. 5. Az alapszervek és a VB kapcsolatának javítása.

A beszámolót követő vitában a kérdések, hozzászólások zöme közvetve vagy közvetlenül a kö-zömbösség kérdését érintette, il-letve bizonyos gyakorlati kérdé-sek vetődtek fel. Végül a beszá-molót elfogadták.

Második napirendi pontként szerepelt az ú j kari bizottság és az egyetemi küldöttgyűlésre je-löltek megválasztása.

A BTK KISZ VB-nek tagjai lettek: Papp István III. éves, t i t-kár, Balázs Mihály gyakornok, Csernus Sándor III. éves, Font Márta III. éves, Karig Zsuzsanna III. éves, Kunszt Márta II. éves, Sárvári Zoltán II. éves, Süli Mária II. éves, Szabó Lajos III. éves, Vályi Zsuzsanna IV. éves, és Venczel József III. éves hall-gatók. A kan KISZ-bizottság tagjai a VB-tagok mellett: Bara-nyai Zsolt gyakornok, Bátori Rozália II. éves, Benkő Zsuzsan-na II, éves, Bognár Zoltán III. éves, Fischer Ferenc I. éves, Harci Tibor III. éves, Horváth Ferenc III. éves, Horváth Gábor IV. éves, Jazimiczki Béla III. éves. Katona Márta I. éves, Mándoki Mária III. éves. Polgár Edit II. éves, Petrovics István 1. éves, Radnóti Klára IV. éves, Sebők Mária II. éves. Szentes Ilona I. éves, Szigeti Lajos III. éves, Mattiz Fáit TI. éves é* Stark Mária I. éves hallgatók. C. S.

döttgyűlés elnökének Oövözic szavaival vette kezdetét az érte-kezlet, majd Horváth Gábor, a KISZ VB titkára számolt be a választási periódusban végzett munkáról. Általános bevezetővel kezdte, leszögezte, hogy adatok és statisztikák felsorolása helyett hasznosabbnak látja, ha KISZ-életünk legutóbbi két évének alapvető tendenciáját rajzolja le. Hangsúlyozta: „A kari munka alapvetően nem attól függ, hogy hogyan dolgozik a kari KISZ VB.M Ha annak alapvető okait keressük, hogy miért nem ala-kult ki karunkon igazán eleven KISZ-élet, az egyetemi KISZ-szervezetek életét meghatározó objektív tényezőkben kell azokat megtalálnunk. Hivatkozott itt az egyetemi tananyag tekintélyes mennyiségére, a fontosságuk mel-lett nem eléggé lelkesítő rendez-vényekre. „A bajok okát részben abban látjuk, hogy az egyetem é* a kollégiumok falai között természetellenesen elzárt közeg-ben élnek hallgatóink." Ez persze nem jelentheti az egyetemi köz-életben a részvételről való le-mondást. Ezek után az egyes re-szort-területekről szóló tájékozta-tás következett

Az agitációs-propaganda mun-kának rendkívül nagy jelentősé-ge van karunk életében. Ennek kell hatnia, hogy jól politizáló, szilárd meggyőződésű tanárok kerüljenek ki a karról. A politi-kai munka területén a jól kiala-kított gyakorlat szerint az alap-szervezeti rendezvényeknek tu-lajdonítjuk a legnagyobb jelentő-séget. Az alapszervezeti politikai munka nem egyenletes. Kívána-tos, hogy ne kampányjellegű do-lognak tekintsük, hanem fokoza-tosan érvényesüljön a spontanei-tás.

A tanulmányi érdekvédelem célja végsősoron a hallgatók munkafegyelmének megszilár-dítása és ezzel tanulmányi ered-ményük fokozása — állapította meg a beszámoló. A szociális ér-dekvédelmi munkát lényeges politikai tevékenységnek tart juk, lelkiismeretesebb munkával di-namikusabb szervezéssel előbbre léphetünk. A hallgatói képvise-leti rendszer úgy tűnik, ma még inkább formálisan működik. El kellen érni, hogy a megválasztók éljenek beszámoltatási jogukkal. A KISZ az utóbbi két évben át-vette a diákkörök patronálását a diákköri munka az ú j követel-ményrendszer bevezetése óta fo-kozottabban a KISZ-munka ré-szévé v á l t

Hivatástudatról jogászéknál

Nemrégiben előfelvételis kato-náknál jártam a havonként meg-rendezendő konzultációs foglalko-záson. Többek között egy kis fel-mérést is végeztem, melynek célja: kimutatni, hogy a felvettek közül kinek volt már ha nem is kifejezett elkötelezettsége a jogi pálya iránt, de a középiskolai ta-nulmányai során e hivatás irá-nyában tendenciózusan mutatko-zó érdeklődése. A teremben, mi-után a kérdést feltettem. 25—30 fiú közül csak egynek(í) lendült magasba a keze. Az eredmény meglepett. Gondolom, a felvételi bizottság előtt ez az arány a : „Már zsenge gyermekkorom óta más sem f o g l a l k o z t a t o t t . . n y i -latkozatok alapján másként ala-kulhatott (elnézést, ha rosszmájú voltam).

Tehát egy a sok közül, akiben a válaszút előtt megfogant a hi-vatástudat magocskája. hogy ké-sőbb majd lombossá terebélye-sedjék. vagy éppen elsatnyuljon. A továbbiakban az is kiderült, hogy ennek az egy leendő hall-gatónak is a tradíció, az otthoni környezet motiválta elhatározá-sát. Meg kell jegyezni, hogy eb-ben az esetben helyesen. A fenti statisztikából mégis kitűnik vala-mi. A jogi hivatást választók zö-me nincs tisztában alapvetően a jogtudománnyal. Vagyis az or-vosnak, fizikusnak, nyelvtanár-nak készülők már a középiskolá-ban az általános műveltség elsa-játítása keretében ízelítőt kapnak a későbbi életpályát kitöltő tu-dományból vagy tudományokból. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a pályák, hanem az ezekkel kapcsolatos tudományok általános bemutatásáról beszélek és ezzel csatlakozom a IV. éves orvostan-hallgató által a vitában fejtege-tett gondolatokhoz. Jelen esetben a jogról, mint „lokális" problé-máról van szó.

Az általános műveltség kialakí-tása során a jogtudomány leg-alapvetőbb elemeinek a megem-lítése sem történik meg átfogó jelleggel, jól lehet például, hogy

a történetem tantárgy keretében a gimnazista már összetettebb államjogi vagy államigazgatási jogi tételekkel is találkozik.

Nem véletlen tehát, hogy a később egyetemre felvételt nyert fiataloknak nem sok elképzelésük van arról, amivel később élet-hivatásszerűen foglalkoznak majd. Nagyrészüknél nincs meg a hi-vatástudat csírája, amelyet fe j -leszteni lehetne és, amely a ku-darcokat. sikertelenségeket is jobban állná, szemben a később kialakuló gyökértelenebb elhatá-rozásokkal. Jelen esetben viszont a „józan megfontolásnak", mint a családi tradíció esetleges pozi-tív szerepe emelkedik ki. annyi-ban amennyiben a jogról, mint tudományról némi képet fest a pályaválasztó elé.

Egyesek szerint, s err. saját vé-leményem is. a probléma megol-dását elősegítené, ha a középis-kolai oktatás keretében, akár a legminimálisabb idő igénybevéte-lével is. de egy meghatározott tematika szerint a legalapvetőbb jogi ismeretek bemutatásra ke-rülnének. Meggyőződésem, hogy van olyan része a középiskolában oktatandó anyagnak, amely túl-zott terjedelmét ésszerűen sűrítve időben helyet tudna szorítani a fenti gondolat realizálásának. Eb-ből nemcsak a leendő jogászok profitálnának, hanem a később másutt elhelyezkedők is. A tár-sadalmi fejlődés jelenlegi szint-jén az érettséghez, az általános műveltség teljesebbé tételéhez bizony nem ártana egy csipetnyit odaragasztani a jog legalapvetőbb anyagából sem.

Tisztában vagyok azzal. Hgoy csupán ezek az ötletek a hivatás-tudat problémáját a jogászok kö-rében egy csapásra nem oldják meg.

Egy lehetőségről van szó, amelynek kihasználásával talán több jól képzett, munkájá t ked-velő. a közéletben aktív szerepet betöltő szakemberrel gazdagodna társadalmunk.

MILASSIN LÁSZLÓ

Baj van az arányokkal Van, aki azért jön az egyetem-

re, mert leendő diplomájával sok pénzt akar keresni. Van, aki kétforintosokat dobál, mielőtt ki-töltené a jelentkezési lapot. Té-telezzük fel azonban, hogy a többség mégis érez valamiféle el-hivatottságot, amikor tanársza-kosnak és nem közgazdásznak je-lentkezik, vagy biológus és nem matematikus szeretne lenni. Az i f jú egyetemi polgár tele van el-képzelésekkel, hittel, tervei és céljai vannak leendő hivatásával kapcsolatban. Más azonban az elsőéves útkeresése, tenniakarása, mint az ötödéves hivatástudata (ha van), amit már alááshat „az álláshajsza" és az öt év bizony nem mindig „rózsás" tapasztala-tai. Hol van hát a hiba?

Miért lesz sok, kezdetben opti-mista, érdeklődő, tervekkel teli tanárjelöltből egy kicsit megfá-s u l t szakjai és tanári pályája iránt is közönyös ember? Miért nem lehet megnyerni a kétforin-tos dobálókat, a bizonytalanokat, a „szakma szeretetének" az egye-temen töltött öt év alatt? A tenniakarás miért csak néhány hétig tar t?

Mert írunk dolgozatot mate-matikából, ásványtanból, meteo-rológiából, földrajzból, stb.; vizs-gázunk ugyanezekből, aztán kez-dődik az egész élőiről, csak más tantárgyakkal. S már el is telt az első év. Iskolát legfeljebb kí-vülről, gyerekeket pedig az ut-cán látunk. Igaz, a második fél-évben van heti két óra pszicho-lóg ia . . . Félreértés ne essék: nem lehet jó tanár az, aki nem ren-delkezik kellő szaktárgyi tudás-sal. Sokak véleménye, hogy a ta-nárszakokon tudósképzés folyik. Ez nem volna baj, ha emellett néha a tanárképzéssel is törőd-nének. A baj tehát az arányokkal van. Elveszünk a s~r.';:' —' kai kapcsolatos informácio ara-

datban. ötödévben meg majd pánikszerűen eszünkbe jut, hogy tanítani kell.

És akkor félünk majd a taní-tástól és a gyerekektől, bár a dolog szakmai oldalát többé-ke-vésbé elsajátítottuk, „legfeljebb", pedagógiai problémáink lesznek. Ha ugyan észrevesszük majd. De lehetséges, hogy majd azon tör-jük a fejünket, hogy mit is csi-náljunk, amikor mondjuk meg-hirdettek 4—5 biológia—kémia szakos tanári állást, és ha számít-juk a Pesten és Debrecenben végzetteket, pályázunk vagy öt-venen ilyen szakosok. Aztán az elmélkedés közben a múltra em-lékezünk és eszünkbe jut majd, hogy már a nevelési gyakorlato-kon sem volt túl nagy szükség r á n k . . .

Egyik reform követi a másikat, de ami a tanárképzést illeti mintha „megállt volna az óra".

VÉRTES KRISZTINA í n . éves biológia—kémia

szakos hallgató

MAGYARÁZATK?)

Tehetség és akaraterő

Olvastam az „Adott lehetősé-gek" című c ikket Ügy érzem, szerzőjének igaza van. Bonyo-lult dolog a hivatástudat. A vi-lág egy hatalmas sakktábla. Mielőtt azonban játszani kezde-nénk rajta, meg kell ismernünk a játék szabályait. Valahogy így gondolhatja a cikk írója. De ho-gyan jutunk el ezeknek a sza-bályoknak a megismeréséhez?

Az embert a társadalomnak kell munkavégzésre ösztönöznie, s egyúttal felelősségérzetének növelésére is hivatott. A szülők gondossága, az igen kedvező fe l -tételekkel rendelkező iskolák és a tanárok felkészültsége meg-határozzák a fiatalok egyénisé-gének alakulását. A kép azon-ban még így nem teljes. Mert vannak olyan szülők is. akik többet tudnak gyermekeik en-nivalójáról, mint tanulnivalójá-ról, gondolatairól. És vannak olyan tanárok is. akik nem tud-nak és nem akarnak lelkesedni, fásultan, fáradtan végzik a fia-talok nevelését. Pedig a hivatás-tudatra nevelni kell, főleg a pedagógusoknak.

Valahogy úgy van az életben Is, mint a matematikában. Min-denek előtt a tanároknak fel kell ébreszteniük a diákokban az igényt a feladatok önálló megoldására. Erre nevelni va-lakit annyit jelent, hogy a te-hetség mellett az akaraterő ed-zését is fontosnak kell tartani. Mert amelyik diáknak nem volt alkalma arra, hogy megismer-kedjen a megoldásért folytatott harc változatos érzelmi hullám-hosszával, annál a felelősségérzet kifejlődése sem lehet biztosított Egyszerűen arról van szó t e h á t hogy mindenféle komoly munka elvégzéséhez kell tehetség, aka-raterő é6 természetesen hivatás-tudat, ami talán épp az előbbi kettő összetevője.

Egy jelentős tudományos prob-léma megoldásáért nem elég pél-dául „valamicskét" tenni — ez sohasem vezet eredményre. Eh-hez olyan elhatározásra van szükség, amely évekig tartó fá-radságos munkán és az esetleges csalódásokon is á t tud segíteni. Elhatározásunk ilyenkor nem más, mint az, hogy magunkra vállaljuk a felelősséget, tudatosan akarunk cselekedni. A feladat már így nem „valakié", hanem „magántulajdonunkká" válik. En-nek indoklására hadd idézzem Pólyái Györgyöt, a világhírű ma-tematikust és pedagógust:

„A probléma lényeges alkatré-sze az a kíváncsiság, az az aka-rat, hogy m e g o l d j u k . . . Többé-kevésbé elmélyedhetünk valami-lyen problémában, erősebb, vagy gyengébb vágyat érezhetünk a megoldására, de míg ez a kíván-ság nem nagyon erős, addig vala-milyen nehezebb probléma meg-oldására csekély az esélyünk. Ez a vágy termékeny: esetleg létre-hozza a megoldást, de bizonyo-san megváltoztatja egész gondol-kodásunkat. összefoglalva tehát a felelősségérzet nem „semmi"-ből származik, hiszen ez megsértené az energia megmaradás elvét!"

— Nagy szavakat használtok — mondhatná egy józan olvasó — Tegyétek félre ezeket, s inkább végezzétek a mindennapok mun-kájá t !

— Ezzel én is egyetértek. Hoang Si Chinh

I J V O . -

Higgyc el, csak a hivatástudatom visz át a másik o lda l ra . . .

I 'p 1.11 .ül

TAÑAR K E P Z O

Megnyílt a JATE új KISZ-klubja

Március 31-én délelőtt 11 óra-kor nyitották meg az ú j létesít-ményt. Az ünnepélyes avatón megjelent dr. Bagdi Sándor, a megyei pártbizottság és Deák Bé-la, a városi pártbizottság kép-viseletében. Ott voltak az ünnep-ségen a KISZ megyei és városi bizottságának munkatársai, vala-mint a tudományegyetem állami és pártvezetői.

Dr. Vastagh Pál, a JATE KISZ bizottságának titkára megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a klubavató kézzelfoghatóbbá teszi felszabadulásunk ünnepét. Ezu-tán dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a JATE rektora ava-tóbeszédében azon reményének adott kifejezést, hogy a klub re-mélhetően nem csak az egyete-mi ifjúságnak, hanem a városi felsőoktatási intézményeknek, hallgatóinak, valamint a munkás ifjúságnak is otthont ad. Felsza-badulásunk ünnepének előesté-jén jelkép is ez a klubavató. 28 esztendővel korábban ugyanezek a helyiségek — óvóhelyek lévén — a háborúra emlékeztettek, ma pedig a kulturált szórakozásnak nyúj tanak o t thont

A bejárat előtt feszülő szalag átvágása után a rektor elvtárs klubnézőre invitálta a megjelen-t eke t Az ünnepélyes pillanatok-ban, miközben az egyik ámulat-ból a másikba esve megtekintet-tük a helyiségeket, akaratlanul is azokra az áldozatkész hallgatók-ra gondoltunk, akik 1971. szep-tember 27-től, az első kapavágás-tól, 1973. március 30-ig az utol-só simításokig 14 000 óra társa-dalmi munkát végeztek. A két és félmillió forintos anyagi befek-tetéssel kialakított 1100 négyzet-méter összalapterül etű helyiségek minden kényelmet és ízlést ki-elégítenek. A kiállítások rendezé-

sére Is alkalmas széles folyosó, a társalgó, a játék- és tv terem szemrevételezése után az avató-ünnepség vendégei a 200 szemé-lyes nagyteremben ültek asztalok-hoz, ahol dr. Márta Ferenc bemu-tatta e jelenlevőknek Kerekes Lászlót, a klub igazgatóját. „Be-iktatása" után Kerekes László tiszteletbeli klubigazolványokat; a legtöbb társadalmi munkát vég-zett hallgatóknak pedig jutalma-kat adott át.

A lehetőség tehát adva van, most már csak a tartalomról, a színvonalas műsorokról kell gon-doskodni. A JATE KlSZ-klubjá-nak április havi műsorát lapoz-gatva, megállapíthatjuk, hogy a kilenctagú klubtanács tartalmas programmal lepte meg a tagokat. Egész hónapban megtekinthető Lehel István festőművész hagyaté-ki kiállítása. Gazdag az április 9-i műsor is: 20 órakor klubrá-dió, 21 órakor pedig Zsák László disc-jockey programja hallható. Április 10-én: Jeszenyin-est, 11-én pedig Gémes Tamás: disc-joc-key műsora szerepel a program-ban. A további napok eseményei: 12-én 20 órakor Nézeteltérítés címmel Sándor György humora-lista önálló estje. 14-én 20 óra-kor: Gémes Tamás disc-jockey műsora. 15-én 16 órai kezdettel: a Budapesti Műszaki Egyetem SZKÉNÉ színpadának műsora. Április 16-án 21 órakor: tánc, közreműködik a Körforgalom együttes. 17-én 20 órai kezdettel: A „Liszt Ferenc" Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangver-senye. 18-án 20 órakor: a jogász önképzőkör székely népballada estje. 19-én 20 órakor: „No-csak", a Jakab önálló estje. 20-án 20 órakor: Gémes Tamás disc-jockey műsora. 22-én 20 órakor: tánc, közreműködik a Vági kvintett.

Tartozás — törlesztés

Ügy hírlett, régi tartozását ké-szül a JATE néptánc csoportja pótolni március 22-én. S hogy valóban készült, azt jelezték az ilyenkor rendszerint sűrűsödő próbák. A szokásos hétfő és csü-törtök estén kívül jutott keddre és szerdára is. A főpróbán még elkelt egy kis csiszolgatás, itt is, ott is. De nem elég csak a táncra gondolni! A ruhákat is be kellett szerezni. Honnan? A pesti, a sze-gedi kölcsönzőből, az ÉDOSZ-tól, az orvosegyetemi tánccsoport-tól. . . Rendbe kellett szedni sa-ját jainkat is, — volt mit vasalni a lányoknak. Kicseréltük a kis-sé rozsdás „ezüst pitykéket" a fi-úk mellényén (mellényenként 19 darabot — a lányok nagy örö-mére).

Megérte a fáradtságot? A kö-zönség döntt

Az Auditórium Maximumban meggyulladnak a gyertyák Nem a reflektorok, mert azokat hóna-pok óta javítják. A botot forgató

Alkalom a meditációra Főiskolánk március 21-i ünne-

pélye kiemelkedett a szokványos megemlékezések köréből: mély, őszinte gondolatokat kereső-fel-vető, minden külsőséget mellőző szolid tiszteletadás jellemezte. Az ünnepi műsort a hallgatók ma-guk állították össze. (Eddig a po-litikai ünnepségeken valamelyik oktató értékelte ünnepi beszédben a neves évfordulót.) A megemlé-kezés forradalmi dalok közös és spontán éneklésével indult, egy forradalmi vers elmondása után ünnepi beszéd következett, majd a Magyar Ugaron című film vi-tájával — aminek az évforduló adta meg külön aktualitását — zárult. Megnyugtató volt a diá-kok fegyelmezett magatartása, igényes gondolataikra pedig, ame-lyeket az ünnepi beszéd és a vi-ta vetett fel, talán érdemes lesz itt is reagálni.

Az ünnepség és a vita közpon-ti gondolata azt boncolgatta, hogy mi köti össze 1919 Magyar Ta-nácsköztársaságát napjainkkal? Minden történelmi évforduló, így ez is. alkalom és kötelesség a me-ditációra, múltunkról, történel-münkről. A vizsgálódás célja a tiszteletadás, az átörökítés, a gon-dolatok és a tettek továbbvitelé-nek kidolgozása. Ha tartalmasan fogjuk fel történelmi évforduló-ink megünneplését, akkor az semmi esetre sem maradhat múlt-centrikus. A múlt és jelen egysé-gét kell megtalálnunk és reali-zálnunk a történelem dicső em-lékeiből.

Felvetődött még egy érdekes

kérdés: Mi lehet egy konkrét sze-mély, az egyén feladata napja-inkban? A válasz nehézségét az adja, hogy bizonyos rétegek a társadalmi viszonyok determináló hatásából adódóan nem lát ják helyzetüket, feladataikat, így nem érzik felelősségüket sem. Mások pedig közömbösségre hivatkozva és ebbe burkolózva foglalnak el kényelmes álláspontot és maga-tartásmódot. Az etikai indíttatá-sú, kritikusi és önkritikusi vitá-ban azonban mégsem kristályoso-dott ki teljesen az a mély igaz-ság, miszerint egy embert nem a szólamaiból és nem külsőségeiből lehet megismerni. Goethe sorai kívánkoznak ide: „ . . . Igyekezz megtenni / a kötelességedet, és megtudod, mi lakozik / benned. / De mi a kötelességed? / Az, amit a hétköznapok követelnek."

A főiskola március 21-i ünne-pélyének jellegzetességét az adta, hogy a diákok rendezték. Rangját pedig az, hogy bebizonyosodott: ők is tudnak élményt teremtve, izgalmas és tartalmas gondolato-kat felvetve-megválaszolva em-lékezni, ünnepelni. Ez persze nem jelentheti, hogy most már min-den műsort, évfordulót a hallga-tók rendezzenek. De ezt a lehe-tőséget mindenképpen tovább kell gondozniuk. Egy biztos: szerénv, de tartalmas, igényes kezdemé-nyezésnek lehettünk tanúi. (Igaz, a szerénység másban is megmu-tatkozott — a megjelent oktatók és hallgatók létszámában . . . )

K. S.

Régen vártuk már

fiúk lendülete, a Kalocsai lakodal-mas gyönyörű ruhái és valóban lakodalmas hangulata mindenkit magával ragad. A Rózsa Sándor balladája közismert dallamát a közönség már együtt énekli Bu-dai Sándor bácsival és tanítvá-nyaival. Azt hittük, a Molnár tánc után már nem lehet a han-gulatot fokozni. De a második részben, az erdélyi népdalokból és táncokból készült összeállítás to-vább tüzel mindenkit. Kerekes Márta erdélyi népdalai, az Ön-képzőkör vidám balladái és dalai nagy tetszést aratnak. Végül, mi-kor a zenekar harmadszor kezdi a Rábaközi szvit friss csárdását, a lelkes közönség ütemes tapssal kíséri a táncot

Az előadás után mindannyian örömmel hallgattuk dr. Márta Ferenc rektor és dr. Serfőző La-jos rektorhelyettes elismerő sza-vait. Most úgy érezzük, valameny-nyit törlesztettünk régi adóssá-gunkból.

Érdekes és nagyon hasznos az a kiadvány-sorozat, amit ez év januárjában a Művelődésügyi Mi-nisztérium Marxizmus—Leniniz-mus Oktatási Főosztálya és a Gö-döllői Agrártudományi Egyetem jelentetett meg a tavalyi X. Or-szágos TDK Konferencia Marxiz-mus—Leninizmus és Közgazda-ságtudományi Szekciójában díja-1

zott pályamunkákról.

A közel 2100 oldalas, 6 kötetes kiadványban a következő meg-oszlás szerint találjuk az anya-got. I. kötet: Filozófia — Tudo-mányos szocializmus. II. kötet: Szociológia — Ifjúságszociológiai vizsgálatok, III. kötet: Ifjúsági mozgalmak, Oktatáspolitika, IV. kötet: Politikai gazdaságtan — Makroökonómia, V—V/a.—VI. kötet: Mikroökonómia I—II—III.

Megjelentetése nagy hiányt pó-tolt. Számtalan alkalommal me-rült fel arra igény, hogy egy-egy értékesebb dolgozatot szélesebb körben is ismerjenek meg a hall-gatók, de erre mindeddig nem volt mód. A sikerültebb munkák felkeltette érdeklődés kielégítet-len maradt, körülményes volt

ezek megszervezése (ha egyálta-lán sikerült!) különösen olyan esetekben, ha nem a rendező vá-rosok felsőoktatási intézményei-nek diákjai szerettek volna ala-posabban megismerkedni egyes témakörökkel.

A legjobb dolgozatok ilyen mó-don való nyilvánosságra hozása ösztönző erejű is lehet. Ezenkívül lehetőséget ad a termékeny koo-perálásra, elkerülve ezzel azt, hogy egyes témákkal egyszerre, egymástól függetlenül, elszigetel-ve, egymás eredményeit fel nem használva foglalkozzanak a tudo-mányos diákkörök alkotógárdái.

A 49 megjelentetett, díjazott dolgozat közül legtöbb (17) a Marx Károly Közgazdaságtudo-mányi Egyetem diákköreié. A Budapesti Műszaki Egyetem 13, a Gödöllői Agrártudományi Egye-tem 5, a tanárképző főiskolák mindegyike 1—1 dolgozattal kép-viselteti magát. Főiskolánkról Karikó Sándor: A politikai kon-formizmus című, kiemelt első dí-jat kapott munkája kapott he-lyet a kiadványban.

Kurcz Klára

„Tanító" színészek

(A felvételeket Sán'a Tmrc készí! ette)

A legtöbb negyedéves főiskolás a háromhetes szakmai gyakorla-ton számos kellemes epizód, „jó-pofa" esemény részese volt, sok érdekes pedagógiai, módszertani problémával ismerkedett meg. Ezek közül egy újításra, egy nagy-szerű kezdeményezésre hívnám fel a leendő tanárok figyelmét.

Ezt a módszertani kísérletet Szolnokon, a szakmai gyakorlat során figyeltem meg. A megyei oktatási osztály és a Szolnoki Szigligeti Színház jó kapcsolatban van, hiszen a város fiataljai az általános és középiskolások tá-mogatják leginkább a színházat. Együttműködésüknek igen hasz-nos formáját valósították megáz-zál. hogy a legújabb módszertani törekvéseknek megfelelően a tan-órákat a színház fiatal művészei-nek közreműködésével tar t ják meg. Egy-egy témazáró irodalom-órán a színészek viszik közelebb a tananyagot a diákokhoz, a mC-

vészethez, igy az élethez is. Ez-zel az élő kapcsolattal közvetlen élményt nyúj tanak a diákoknak.

Már a szándék is rokonszenves-nek tűnt, annak pedig mégjob-ban örültem, hogy a gyakorlat megkezdésekor azonnal tájéko-zódhattam ezeknek az óráknak időpontjáról, hiszen a munka-tervben előre meghatározták. Ott-létemkor a „Jöj j el szabadság!" című anyagrész témazáró óráján vettem részt. Az órán szereplő tantervi anyag (Mikszáth, Ady, Móricz, Juhász Gyula, József At-tila) valóban nem maradt tan-könyvi anyag, a művészi tolmá-csolásban irodalmi élmény lett. A bemutató olvasásokat, a szavala-tokat beszélgetés követte. Az iro-dalmi műről, az írókról beszél-gettek a színészek és a tanulók, s így közvetlen, oldódott hangulat-ban jutottak el a művek esztéti-kai értékeinek megértéséhez.

Sz. Gy.

Petőfi, vita nélkül

Legalább kétszázötvenen jöt-i tek össze, pedig a szomszéd épü-letben buli volt, gyomormozgató hangfalakkal. A Petőfi műsorhoz nem kellettek a falak, valahogy jó lett volna fal nélkül, nagyobb téren, hogy még többen hallották volna. A magyar és történelem tanszék közös irodalmi rendezvé-nyei javulnak, bár nagyon sok még a csiszolnivaló — főleg a ki-ejtésen.

A terem sötét, csak gyertyák égnek — a levegő fojtott és egy kicsit nyomasztó. Lehet, hogy Pe-tőfi miatt is. Tárgyilagos és nyílt vélemények, írások, megnyilatko-zások jönnek egymásután — as egyikre jobban figyelünk, a má-sik túl hosszú, ez frappáns, az érthetetlen. Dicséretek. Aztán fokozatosan emberibb lesz a hang, közvetlenebb, — valahogy keveset írtak addig a magánem-ber-Petőfiről, nagyon a fellegekbe emelték. A vélemények javarészt megragadtak a forradalmárnál égőkeblű poétánál. Jó volt most többet hallani.

Csak annyi szünet volt, míg a négy énekes lemászott az ablak-párkányról és beállt a félkörbe. A második részben szinte kivétel nélkül Petőfi versekből alakult a műsor — és olyan négyszólamú dalokból, amilyeneket nagyon ke-vesen vártak. Egyszerűen: szép volt. Ahogy telt az idő, egyre fe-szültebb és súlyosabb lett a le-vegő, az ember nem vonhatta ki magát a hatás alól. Több mint egy hetet „csúszott" ez az össze-állítás, de így is nyilvánvaló volt: ezek a gondolatok mindig aktuálisak. Vitára nem maradt idő, legalábbis a hivatalos gondo-

latcserére nem. Magában min-denki megvédheti ezt az estét is.

Hegyi Füstös László

VIT -vetélkedő

A sikeres és jól megszervezett orvosegyetemi, jogi kari, TTK-s es főiskolai fordulók után a „10X 10 a VIT-re" vetélkedő városi elődöntőjére március 31-én került sor a Tanárképző Főiskola iro-dalmi előadótermében,

i

A Jogi Kar (Horváth Róbert, Nagy Balázs, Faragó Zoltán, Rab Ferenc, Révész Béla), a TTK (Zsadányi Nagy Csaba, Durgó László, Rakonczai János, Bartus Tibor), az Orvostudományi Egye-tem (Altorjai István, Jójárt István, Tiszavölgyi Júlia) és a Tanárképző Főiskola (Januj János, Jakab Tamás, Ele-kes Mihály) csapatai szellemi to-tó, számos írásbeli és szóbeli kér-désre válaszolva bizonyíthatták be felkészültségüket. Az első for-duló után kilenc versenyző vetél-kedett tovább. Végül a városi döntőn négyen képviselik egyete-meink és a főiskola színeit.

I. Révész Béla II. évf. jogász

II. Nagy Balázs II. évf. jogász

III. Zsadányi Nagy Csaba IV. évf. vegyész

IV. Januj János I. éves főisko-lai hallgatók.

A városi döntő sajnos április első hetében lesz, éppen akkor, amikor az elődöntő győztesei Or-szágos Tudományos Diákköri Konferencián vesznek részt. Re-méljük, hogy mégis sikerül egyez-tetniük

az időpontot és lapunk következő számában egyetemistá-ink ú jabb sikereiről számolha-tunk be.

SZECj E D» EGYET EM 5

T H E R M I D O R Az Egyetemi Színpad új bemutatója

Bundzsák a SZEOL-ról

Paál István következetes kon-cepciója ulapján egy polttikus, avantgarde színház játszik-dol-gozlk amatőrökkel, sok helyütt hivatásos szinten, vagy akár azt meghaladva. Produkcióik túlnőt-tek a város szellemi életének határain, állásfoglalásra kénysze-ritik közönségüket. Fekete Sán-dor Thermidor című darabjának színpadra állítása komoly, nagy vállalkozás volt, úgy látszik, te-herbírásuk nőtt, fegyvertáruk bővül t

Az érv a Nagy Francia Forra-dalom annyiszor idézett, felhasz-nált eseményeit, jel lemeit for-dulatait hívja segítségül ahhoz, hogy a forradalomról, forradal-munkról. a terrorról, alkalma-zóiról, áldozatairól, a megalku-vásról és a következetességről beszéljen úgy. hogy az 1794-ben elsütött revolver golyója 1973-ba talál bele. Közben rengeteg ismeretanyag, sok új . sok elfe-lejtett, rosszul megtanult vagy megtanított tény, adat zúdul a nézőkre, alaposan megnehezítve amúgy sem könnyű helyzetét, amelyben tanulni, gondolkodni, felelni, kérdezni és rettenetesen figyelni kezd.

Így aztán az előadásra, amely-nek egyik legfontosabb feladata a szükséges energiák felszabadí-tása. nem kis feladat vár. Ehhez járul még az önként vállalt, s hangosan hirdetett közönségte-remtés igénye, s így már tel je-sen Indokoltak szokatlan formai megoldásai. Elfogadhatóvá vál-nak direkt eszközei a közönség ..bevonására", hiszen tudjuk, hogy mindez (szavaz a kon-ventté alakított közönség, néhá-nyan egy-egy mondat erejéig szerepet kapnak, stb.), inkább az ott létet a gondolkodást, a fi-gyelmet szolgálják. S nem pedig egy mindenáron való együttját-szásra. a szereplők és a nézők közti eltörölhetet.len határok (a szereplő beavatot t a nézőt leg-feljebb most avat ják be) elmo-sására irányuló, eleve meghiúsu-lásra ítélt törekvés.

A Petőfi-rock főleg a lát-ványra. H7 érzelmi hatásokra építő előadása után meglepett, hogy ebben a szinte szárazan gondolati, bonyolult filozofikus szó-színházban is milyen jól mozog az egyetemista, főiskolás gárda jórésze. Egy-egy mondat-

ban a főszereplőkről: Arkosi Árpád akkor a legjobb, amikor improvizál, amikor önmaga, de mintha még mindig keresné a helyét a társulatban. Nyíri Bé-lán látszik, hogy szerepének tel-jes megértésére törekszik, s ez

rengeteget jelentett, gondolatai a ma forradalmiságáról, társadal-mi életünk, rendszerünk helyé-ről-helyzetéről pedig azt hiszem, mindenkinek emlékezetesek ma-radnak. Mégis úgy érzem, ha az idő nem sürget., elképzeléseinek

Sánta Imre felvétele a Thermidor főpróbáján készült.

nem kis dolog, nem lehet eleget dolgozni érte. Papp László az utánpótlás ígéretes tehetsége, jó meglátásai vannak, további fe j -lődését szigorúan figyelni kell. Ács János most is a tőle elvár-ta t nyúj t ja , bár helyenként túl-ságosan is profi.

A bemutatót követő vita egyik csemegéje volt Fekete Sándor jelenléte. Az a bizalom, amellyel megnyilatkozott, önmagában is

nézeteinek egységesebb rendsze-rével ismerkedhettünk volna meg, s ebből még többet kap-hattunk volna. Egyértelműen ki-tűnt a vita során, hogy a darab, az előadás gondolati fogaskere-kébe sok és különböző fogaske-rék illeszkedik, illeszkedhet, s hogy ezek mozgásba hozására is alkalmas.

VABNAY ERNŐ

I R I N Y I N A P O K A hagyományos tavaszi kollé-

giumi napok sorát az Irinyi Já-nos Kollégium nyitotta meg, már-cius 25—29. között igen színvo-nalas. gazdag programú rendez-vénysorozatot tartott. Az első nap délutánján a TTK-s és jogász lá-nyok kispályás futballmérkőzésé-re került sor. A népes szurkoló-tábor részvételével lezajlott mécs-csen a TTK-s lányok szerezték meg a győzelmet 3:1 arányban. 26-án este dr. Márta Ferenc, a tudományegyetem rektora tartott előadást a kollégiumban közéleti tevékenység és tudomány cim-mel. Az előadást kötetlen, baráti

beszélgetés követte. A harmadik napon a jogászok Önképzőköre székely népballada összeállítását mutatta be. 27-én a kollégium la-kói rendeztek irodalmi estet, ame-lyet Ficsor Gabriella elsőéves jo-gász hallgató állított össze, Majd ugyanezen az estén itt vendég-szerepelt a Radnóti Miklós Gim-názium Irodalmi Színpada Ember vagyok, mint Te című műsorává!. Az Irinyi Napok utolsó rendez-vényére, a kollégiumok közötti ping-pong bajnokságra, 28-án ke-rült sor. Az Irinyi-Kupát nyerte el. II. a Teleki kollégium, III. a Móra kollégium lett.

Nereo Rocco az A. C. Milán edzője mondta: „Én amondó va-gyok. legalább három év kell ahhoz, hogy egy edző kezenyo-mát a csapaton hagyja."

Bundzsák Dezső az elmúlt év októberében vette át a SZEOL akkor még „ovtsider" csapatát. Azóta azonban a szegedi kék-fe-hérek megvetették a lábukat a középmezőnyben és úgy tűnik, nyugodtan várhat ják a végjáté-kot. Hol az igazság? Mi a, szege-di csoda titka? Erre voltam kí-váncsi, mikor felkerestem a csa-pat mesterét.

Az egyik délelőtti foglalkozás után a játékosok már a zuhany alatt álltak, amikor bementem Bundzsák Dezsővel az öltözőbe. Az edző megtörölte izzadó hom-lokát és a rutinos riportalanyok biztonságával tárta szét karját .

— Tessék, kérdezzen. — Minek köszönhető a „for-

dulat"? — Hitet adtam a játékosok-

nak, félreállított, leírt embereket főszerepekkel bíztam meg és ők bizonyítottak. Bánfalvi, Vörös, Mészár, Molnár és a többiek az-előtt is tudtak futballozni, csak a számukra legmegfelelőbb sze-repkörben kellett őket pályára küldenem. Ezek a fiúk korábban egy-egy hiba után kitekintettek a kispadra, hogy melegítenek-e a cserejátékosok. Ma már vala-mennyien állandó csapattagok.

— Mennyit vindikál magának a sikerekből?

— Nézze, ha egy edző az elsó időszakban nem is tud ú ja t hoz-ni a játékba, azért a harci szel-lem. a küzdenitudás és a fegyel-mezettség területén magasabb követelményrendszert állíthat ta-nítványai elé, ami azután termé-szetesen az eredményekben reali-zálódik.

— Milyen vott korábban a já-tékosok erőállapota? Milyen alapról kellett elindulnia?

— Az első edzéseken 40—50 perc után elfogyott a fiúk körül az oxigén. A csuromvizes mezek és a céklavörös arcok árulkod-tak a gyenge erőnlétről. Ma már a 90 perces pergő ritmusú gya-korlatozást is zokszó nélkül vég-zik Vassék.

— Elképzelhető-e, hogy évek multán a csapat megszilárdítja helyét a középmezőnyben, eset-leg elhódítja a „vidék legjobbja' címet?

— A játékosok nagyrésze a legjobb labdarugó korban van. Gujdárnak és Viraghnak pedig évtizedes szereplesi lehetősége van az élvonalban. A második csapat legtehetségesebbjei: Szeg-halmi, Kozma II., Wenner. Róth és Ladányi „ pedig bizonyára sok örömet okoznak még a szurko-lóknak. A SZEOL-nak jó esélye van arra, hogy felzárkózzék a hazai élmezőnyhöz.

— Ennek a gárdának is Bund-zsák Dezső lesz a mestere?

— E hónap végéig kell eldön-tenem, hogy megújítom-e a szer-ződésemet. Még magam sem tu-dom, hogyan döntök. Nem szíve-sen válok meg a fiúktól, de az az igazság, hogy hét esztendő után vágyódom Budapestre.

— Nem f/ondol a csatársor fel-frissítésére?

— Még nem jött el a kísérle-tezés időszaka. Nem vagyunk páholyban, minden pontnak je-lentősége yai . Küíma II. Szeg-halmi és Róth ügyes játékosok, és ha révbe érünk, sor kerülhet játékukra.

— Es Ladányi? — Laci lehetf ,;.- de a csapat

a középpályán a legerősebb, s akik játszanak, j- :íbak nála. — Legalábbis egyel Őre.

A következő kértkst Lakat Ká-roly dr. tette fel kollügajanak Helenio Herrcrának, a világ egyik leghíresebb edzőjének: „Hány év az ideális idő egy ed-zőnek ugyanazon a helyen?" A mágus kissé nyugtalan lett, de azért megfontoltan válaszolt: „Ez lehet hat hónap és lehet hét év. A rövid edzőségnek ugyanúgy megvannak a buktatói, mint a hosszúnak! Általában' nem sza-bad sokáig maradni! Addig ma-radjon az edző, míg nem kell csapatot cserélni! Ne en állítsam félre azokat, akik sikereim ré-szesei voltak! Az edző maradjon meg szép emléknek .. ."

Nos, úgy tűnik, Bundzsák De-zső szegedi edzői pályafutása so-rán — az idő rövidsége miatt is — nem cseréli ki „sikercsapatát''. Annyit azonban leírhatunk min-den jóstehetség nélkül is. hogy mind a szurkolókban, mind a já-tékosokban megmarad szép em-léknek. Bízunk benne, hogy évek múltán úgy emlegetjük majd a Vasas egykori válogatott fedeze-tét, mint aki elindítója volt a SZEOL futballsikereinek.

THÉKES ISTVÁN

ОТ DK '73 - Nyíregyháza Kitüntetések, jutalmak április 4-én A SZOTE klub J О / Á„ , . . . „ . „,_ - , . x—s.í. r o n W a r v p n u e i

Mentünk, láttunk (sokat) és győztünk (az előbbinél sokkal ke-vesebbet): ez volt a XI. Országos Tudományos Diákköri Konferen-cián március 14. és 17. között Nyíregyházán. Az eredmények részletes ismertetése helyett in-kább arra vállalkozom, hogy kör-képet adjak erről a három nap-ról, amiről csak az elkoptatott jelzővel — azaz „felsőfokon" — szólhatok.

Aki nem látta még a Nyíregy-házi Tanárképző Főiskolát, az holnap induljon és álmélkodjon: hihetetlenül gazdag felszerelésű, elhelyezésében is igen kedvező, vendéglátásban pedig utánozha-tatlan intézményt Ismerhet meg. Csak felsorolásszerűen: saját (mindennapi műsort adó) stúdió, légkondicionált előadótermek kol-légiumi férőhely „számolatlanul" (és már építik a következőt!) zsebszinház. 120 ezer köteles könyvtár, folyóiratolvasó, és egy olyan pinceklub, amit egy soho-beli angol i f jú is megirigyelhet. Most építik a kétszintes sportpa-lotát. Itt a teremlabdajátékok és az uszoda (!) kap helyet.

Nyugi, szegediek, azért a mi városunk szebb. . .

A szervezés, rendezés úgy lát-szik német alapossággal készült fel. hiszen a nyomtatványok so-kaságával, a főiskola újságjának („Tanítani") különkiadásával vár-tak bennünket. A kaja és az el-helyezés mintaszerű volt mindvé-gig.

15-én délelőtt az úgynevezett „Kerengő" (egy hengeres üveg-

palota: az előadótermek eldorá-dója) földszintjén dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes nyitot-ta meg a konferenciát. Dr. Mar-gócsy József főigazgató Petőfi és a ma embere, illetve irodalomta-nára kapcsolatáról szólt igen ta-nulságosan. Délután a konferen-cia résztvevői elhelyezték a ko-szorúikat a költő szobránál.

A pinceklubban az éjjeli végki-merülésig nyíregyházi—szegedi kooprodukciós disco örve alatt is-merkedtünk és készültünk a más-napi szekció ülésekre. A dolgo-zatok zöme Petőfiről szólt. Dél-után 6-ra lezárultak a végén már kicsit szikrázóvá váló viták és a 8-kor kezdődő ismerkedési esten ritka nagyot mulattunk, olyany-nyira, hogy egy-egy résztvevő másnap délelőtt ködös szemmel érdeklődött a tájékoztató cso-portnál az eredményhirdetés hely-színe u t á n . . .

17-én délben szikrázó napsü-tésben indultunk el no még nem az állomás felé. hanem a helyiek, kedvelt természeti csodája, a Sós-tó felé. Láttuk a tavat is, de több névnap és a sikeres szereplés apropóját felhasználva megcso-dáltuk a Sóstói Szálloda fedőnevű vendéglátóipari létesítményt — és este fél 10-kor futottunk be Sze-gedre.

TIPOLEX IKON (Hegyi Füstös László betfikartk

Az Állami díj II. fokozatával tüntette ki a Népköztársaság Mi-nisztertanácsa dr. Petri Gábort. az orvostudományok doktorát., a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igaz-gató professzorát a sebészeti ku-tatómunkában, valamint a klini-ka fejlesztésében elért eredmé-nyeiért.

A Munka Érdemrend ezüst fo-kozatával tüntette ki a Népköz-társaság Elnöki Tanácsa dr. Bar-tók Mihály docenst és dr. Hevesi Ferenc docenst, a József Attila Tudományegyetem Természettu-dományi Karának oktatóit. A Munka Érdemrend bronz foko-zatát kapták a Szegedi Orvostu-dományi Egyetemen dr. Benda Antal né főelőadó és Csamangó Pálné osztályvezető nővér.

Kiemelkedő KISZ-munkája el-ismeréseképpen dr. Vetró Gábor ..Kiváló Ifjúsági Vezető" dr. Än-derte Adám „KISZ Érdemérem'1

kitüntetésben részesült. Hazánk felszabadulásának 28.

évfordulója tiszteletére rendezett emlékünnepségen a József Attila Tudományegyetemen Felsőokta-tási Tanulmányi Érdemérem ki-tüntetésben részesült Dobos Ka-talin matematika—fizika szakos tanár, Gyurkovics Éva matema-tikus. Horváth László fizikus, Ná-nai László fizikus, dr. Űjvári Jó-zsef tanársegéd.

A Szegedi Orvostudományi Egyetemen tartott felszabadulási emlékünnepségen a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitünte-tést dr. Érdi Ildikó, dr. Gál And-rás é- dr. Javcsó Gábor orvosok kapták.

atűrái)

A Tanárképző Főiskola április 4-i ünnepségén „A Szegedi Ta-nárképző Főiskola Kiváló Tanár-jelöltje" kitüntetésben részesül-tek Berkes Györgyné, Cseszkó Katalin matematika—fizika sza-kos, Dervaderics Veronika ma-gyar—orosz szakos, Kluka Ad-rienne magyar—ének szakos, Ma-lter Zoltán matematika—fizika szakos, Schneider Béla biológia— mezőgazdasági szakos és Szöllősi Erzsébet biológia—mezőgazdasági szakos hallgatók. Ugyancsak itt adták át a KISZ KB Dicsérő Ok-levelét Mayer Zoltánnak és Szöl-lősi Erzsébetnek, valamint a Ki-váló Ifjúsági Vezető Érdemérmet Veverka Erzsébet harmadéves hallgatónak. A „Jó tanuló — jó sportoló" emlékérmet és jutalmai Dobos Erzsébet III. évf., Kiss Edit III. évf, Ritter Edit III. évf.. Oskó Magdolna III. évf.. Bánfalvi Sándorné III. évf.. Palásti Kata-lin II. évf., Bán Sándor IV. évi'.. Wirth István IV. évi'., Kajári Aladár III. évf., Elekes Mihály III. évf., Mészáros Csaba II. évf és Lesti István II. évf. hallgatók kapták.

A Szegedi Tanárképző Főiskola Főigazgatósága és Tudományos Bizottsága által az adjunktusok és tanársegédek számára meghir-detett pályázat eredményhirdeté-sére is ezen az ünnepségen ke-rült sor. f. díj: Baráti Tibor ta-nársegéd. II. díj: Bokányi Dezső-né adjunktus, Keszthelyi György adjunktus, Deák László tanárse-géd, ' Herczfeld Rozália tanárse-géd. IlJ. díj: dr. Kisvárdai Ká-roly adjunktus, — dr. Kisvárdai Károlyné tanársegéd. Kovács Ist-ván adjunktus.

rendezvényei Április 9-én 19 órakon;

Komolyzenei est Április 14-én 17—22 óráig:

Könnyűzenei klub Április 16-án 18—20 óráig:

Sciente-íictlon klub 20 órakor:

Tolnay Miklós: „Tombol a hold címmel előadóestet tart

Április 18-án 18 órakor: „Második pályaválasztás" cím-mel dr. Kiszely György profesz-szor tar t előadást.

20 órakor: Dinnyés József előadói estje

Április 19-én 18—22 óráig: Disc-jockey klub

Április 21-én 17—22 oraig Könnyűzenei klub

Április 24-én 19 órai kezdettel . Melis Gábor előadói estje, utána Boncz Géza—Üjlaky László szer-zői estje

Április 27-én: Évfolyamest a másodéves hallgatók részere

S Z E G E D f

A Józse l At t i la T u d o m á n y e g y e t e m , a S z e g e d i O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m é s a T a n á r k é p z ő Fő i sko l a l a p j a . M e g j e l e n i k h a v o n t a ké t szer . F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : S z a b ó Magdo lna . Sze r -k e s z t ő s é g : 6720. Szeged, D u g o n i c s t é r 12. T e l e f o n : 15-198. K i a d á s é r t f e l e l : K o v á c s Lászlu . u C s o n g r á d m e g y e i L a p k i a d ó v á l l a l a t i gazga tó -j a . K i a d ó h i v a t a l : 674U. Szeged . Ma-g y a r T a n u c s k ö z t á r s a s a g ú t j a 10. T e -l e f o n : 13-500. A l a p o t az i n t é z m é -n y e k pá r tb i zo t t s ága i t e r j e s z t i k . A r a : 1 fo r in t . E lő f i ze tés egy é v r e : № fo-

r in t . Szegedi N y o m d a .

Kezenallas Kutya Könyv Kannibál Kakas #

Üdvözöljük az orvosegyetemi Országos Tudományos 4 S Z E G E D I F E L S Ő O K T A T Á S I I N T É Z M E N Y E K LAPJA

Diákköri Konferencia résztvevőit

és vendégeit!

„Műsorajánlat" Elmúlt időre gondolva... Az Országos TDK Konfe-

rencia ünnepélyes megnyitá-sa április 12-én délelőtt íél 8-kor lesz a Szemészeti Kli-nika nagytermében,

Az első ülésszak április ÍS~ én 9,30-tól délig tart, itt 1« előadás hangzik el.

Főbb témakörök: Mikrobi-ológia és immunológia

Elektromikroszkopos vizs-gálómódszerek a morphológia területéről

Nemohystologiai «loadások

Érdekesnek ígérkezik a harmadik előadás. Balogh Mária: A tumor-specifikus antilestképzés és az interfe-rontermelés szerepe a Ra-uscher leukémia pathoge-nezisében. (Debreceni Or-vostudományi Egyelem). Fi-gyelmet érdemel a SZOTE hazai konferenciájának má-sodik helyezett dolgozaia: Koncz István: Lymphocyták dnasynthesisét befolyásoló mediator tanulmányozása.

Ebéd után 3 órától folyta-tódik a konferencia, 16 elő-adás hangzik el (sorrendben a 14-29-ig).

Főbb témakörök: Endokri-nológia

Kórélettan

Kórbonctan

A 17. előadásra hívjuk lel a figyelmet, melyet a Sem-melweis Orvostudományi Egyetem Marxizmus-Leni-nizmus Intézete képviseleté-ben Veseátültetés és erkölcs címmel Nagy Zoltán tart. A SZOTE Kórbonctani Intéze-tében dolgozó külföldi hall-gató Debayó Bolasin dolgo-zata is ezen az ülésszakon kerül felolvasásra.

Április 13-án délelőtt fél 9-Kor kezdődnek az előada-tok, (sorrendben a 10 43-iR) összesen 16.

Főbb témakörök! Nemo-hiitológia

Biokémia és biofizika

Sebészet

Ezen a délelőttön hangza-nak el a gyógyszerész hall-gatók előadásai.

Ebédszünet után 3 órakor folytatódik a konferencia (46-61.) 16 előadással.

Főbb témakörök: Kémia-Filokémia

Biokémia

Érdekességként emeljük ki, hogy először szerepelnek TDK konferencián állator-vostan hallgatók. Két előa-dást tartanak, az egyik az el-ső ülésszakon, 12-én délelőtt hangzik el, a másikat ezen a délutánon 61. előadásként hallhatjuk.

Ezen a napon este a kon-ferencia résztvevői megte-kintik a Szegedi Nemzeti Színház előadását.

Április 14-én fél 9-kor kez-dődik az utolsó vHésszak. 17 előadás hangzik el (a 62-78-¿8)-

Főbb témakörök: Pharm.t-oológia

Klinikai kórélettan

Mikrobiológia immunológia

Érdekesnek ígérkezik Ber-lin Iván dolgozata: Röntgen-sugárzás hatása patkányok hízósejtképzésére (Semmel-weis Orvostudományi Egye-tem Biológiai Intézet). A Pé-csi Orvostudományi Egye-temről Kulik Péter előadá-sára hívjuk fel a figyelmet: A kísérletes amyloidoses gyógyszeres befolyásolásának vizsgálata.

Este 7 órakor a konferen-cia ünnepélyes zárásara ke-rül sor a Jancsó kollégium-ban. A fogadás után 8 órá-tól éjjel l-ig „Disc Jocke\ lesz.

Sokat gondoltam, hogy a kedves felkérő levélre mit is válaszoljak. A tudományos diákkör életéről nagyon sok mindent lehetne írni, felso-rolva ebbe gondjainkat, ele-mezve a hiányosságokat. Le-hetne írni továbbá egy-egy munka elkészítésének ne-hézségeiről, a megoldott fel-adatok sikerélményeiről, a* előadás előtti feszült pilla-natokról, vagy arról a jó ér-zésről, ha ez minden szem-pontból jól sikerült.

Engedtessék meg nekem most mégis az, hogy az egye-temünk tudományos diákköri életéről és eredményeiről (ez úgyis kiderül majd az előadásokból) írott cikk he-lyett visszaemlékezhessek egy konferenciára egy fény-kép alapján. Az általam is-meretlen fotográfus 1959. áp-rilis 1. és 3. között készíthet-te a képet Szegeden. A hát-oldalán lévő feljegyzésből még az is kiderül, hogy ak-

tört magyarsaggal mondták el előadásukat. Vannak to-vábbá tisztelettel körülvett professzorok is, akik féltőn nyesegették az akkori vad hajtásainkat. Ha sikerülne a képet nyomdatechnikailag „jól kihozni" bizonyára sokan telismernék rajta az akkori fiatal oktatókból azóta tekin-télyessé lett professzorokat, akik közül például 2, a sze-gedi egyetem tanárai. A ké-pen látható, általam biztosan ismert akkori diákkörösök közül öten szereztünk azóta tudományos minősítést, to-vábbi hét pedig vezetői fő-orvosi beosztásban dolgozik. Többen azóta egy-egy klini-kai vagy kutatóintézeti mun-kacsoport elismert vezetői leltek.

E felsorolást nem azért te> tem, hogy a régiek felé gló riát vonjak, meg erre külön-ben is megvan a megfelelő magyar közmondás is, hanem a mostani fiatalok előtt sse

A IV. OTDK, (1959. április l-:t.) résztvevőinek egy csoport-ja a Béke épület tanterme előtt.

kor rendezték meg a IV. Or-szágos Diákköri Konferenci-át. Mint mondani szokták ez a 14 év az idő múlásához semmiség, de egy ember éle-tében nagyon sokat jelent vagy jelenthet.

Furcsa, vegyes kavargó er-zéssel nézem a mosolygó is-merős és ismeretlen arcokat. Vannak a képen olyanok is. akik egészen véletlenül egy-más mellett álltak akkor, s ma már csak visszaemlékez-hetünk rájuk. Vannak olya-nok is, akik a koreai háború zivatarából kerültek ide, •

reiném azt dokumentummal bizonyítani, hogy a diákkö-rökben folyó munka meny-nyire záloga a jövő tudomá-nyos gárdájának utánpótlá-sában. Szeretném továbbá e bizonyítékot további serken-tésnek szánni a mostaniak-nak, akik majd estleg úgy vélekednek 20 év múlva egy mostan készült képről, mint ahogy azt most én tettem.

I>K. FURKA ISTVÁN a/, orvostudományok kandi-

dátusa (Debrecen)

Múlt, jelen, jövő Orvostudományi diákkört

konferenciánk már több, mint másfél évtizedes múltra tekintenek vissza. így ma már módunkban áll. hogy megpróbáljuk értékelni en-nek a másíel évtizednek az eredményeit, s ennek alapján alakitafti, irányítani a diák-köri munka fejlődését. Két, egymással szoros kapcsolat-ban levő, de egymástól mégis elkülöiuthetd aspektusról vav) itt tulajdonképpen s /6 : a diákköri munka tartalmáról és a konferenciákról. Az ün-neprontás szándéka nélkül, szeretnénk ezt a két kérdést itt most. elöljáróban, kriti-kailag elemezni.

A diákköri munka eredmé-nyességét vagy hibáit első-sorban azökon a fiatal egye-temi oktatókon merhetjük le. akik orvos-, vagy gyógvsze-részhallsató korukban is-merkedtek meg a kutatás műhelytitkaival, szívták ma-gukba a laboratóriumi mun-ka manuális és tudati ele-meit. Ebben az ünnepi szám-ban megszólaltatunk néhány olyan volt szegedi medikust. aKik az egye^ intézeti vagy kMnikai diákkörökben töltött munka után egyetemi inté-zetekben vagy klinikákon találtak meg az egyéniségük kiteljesedését iegjobban biz-tosító munkakört. Ma már egyre ritkább az olyan egyetemi oktató-kutató ké-d r, aki fiatal korában ne vett volna részt a diákköri munkában. S ez így is van rendjén. Értékes, drága éve-ket takarítunk meg azzal, ha ru.m a diploma megszerzése után kell megismerkedni az irodalom feldolgozásának módszereivel, a fontosabb metodikákkal és technikai eljárásokkal (a kutatás és gyógyítás szolgálatában álló aag) és értékes műszerek egyre fokozottabb mértékben ig i:yliit a komoly felkészü-lést) s végül, de nem utolsó sorban, a kutatómunka ml -k''T,ijét,'a téma kidolgozását, az eredmények értékelését, a munka befejezését s pub-likálását. Ha semmi mást nem adott volna a diákkör ezeknek a fiatal (vagy már nem is olyan fiatal?) kuta-tóknak. akik közül néhány mar e lh i to t az országos, sőt a rrmzetközi ismertség szint-jére is, akkor is azt mond-hatnánk: nem volt hiábavaló a munkánk. De ennél sokkal többről van szó. Egyetemün-kön az elmúlt években átlag 22« diákkörös hallgató dol-gozott tudományos diákkö-rökben. Ezek közül évente viszonylag kevesen kerülnek eevetemi állásba, vagy kuta-tóintézetbe — de mi történt azokkal, akik kórházakba, rendelőintézetekbe. orvosi körzetbe, vagy gyógyszertár-

ba kerültek? Vajon azok Is magukkal vitték és maguk-kal viszik-e az állandóan fejlődő, soha meg nem tor-panó tudomány megismeré-sének és nyomonkövetésének igényét? Érdemes lesz a kö-vetkező években megnézni; hogvan alakul az életútja azoknak a volt . diákkörö-seinknek. akik így a „terü-let -re kerültek. Sikerült-e nQkik is kfboqjakoztatniok a tiicknnányns igényesség dik-tálta munkamódszereket, vagy pedig lassan elhalvá-nyult az a fermentáló erő, amil az egyszer már megíz-lelt kutatómunka táplál?

.Tói tudjuk, hogy diákkö-röseinknek csak 1—4'Vából lesz önálló kutatóegyéniség, s éppen ezért helyesnek tartjuk, hogy ne a minden áron ..önálló-' tudományos munkát erőltessük, hanem, a modern természettudomány világszerte tapasztalható irá-nyának megfelelően, a cso-portos (team) munkában való részretelre, a kutató-kollektirába való egészséges beilleszkedésre. a tudomá-nyos részletkérdések miire-léscnek olyan formájára iqi/e'\ . síink nevelni hallga-tóinkat. hogy saját részlet-munkájuk mellett és mögött meg tudják látni, érteni cs értékelni azt a nagyobb, kol-lektív tudományos célt, amelyre a team igyekszik erejét összpontosítani. Ezért alapvetően fontos, hogy az arányok helye? megválasztá-sával. kellő tapintattal, de határozottan irányítsuk diák-körös hallgatóinkat a közö-sen végastt kutatómunka jzálvezeti elemeinek elsa.iá-t.' ására. Tapasztalataink sze-rint az flyeft módon irányí-tott diákkori munkában kl tud bontakozni a genuin te-hetség, kinevelődnek a tudo-mány magas szintű szak-munkásai is, de a később a területi munkában vezető szerepre hivatott szélesebb réteg is kap értékes útra-valót

Gyakran felvetik a kér-dést helyes-e, ha a diákköri munka ,.konferencia-centri-kus? Nyilvánvaló, hogy ha ez a megjegyzés a ' látszat-eredményekre vonatkozik, akkor a válasz kategoriku-san: nem. Ugyanakkor azon-ban tudomásul kell vennünk, hogy a tudományos munka csak akkor jelent társadalmi hasznot, ha eredményét köz-kinccsé tesszük. Faraday hí-res mondása: „work. finish, publlsh", ma is szóról szóra igaz. Gyakran tapasztaljuk, hogy sok esetben nehezebb a második és főleg a harma-dik felszólítást teljesíteni, mint az elsőt. (Ez persze be-érett kutatókra is áll!) De a teljességhez mindenképp

hozzátartozik a közlés, ami egyben legtöbbször a végzett munka próbája is. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a személyesen végzett munka alapján, célszerű irányitás és segítség mellett összeállí-tott, megfelelően dokume n-tált, szabadon előadott, s vi-tában is megvédett referá-tum jelentőségét. Nem utol-só szempont, hogv ilyenkor alakul ki és itt csiszolódik az előadó- és a vitakészség is. Ügy vélem, ebben a vo-natkozásban (éppúgy, mint a tudományos munkfe mti^pcM-^ tása és Irányítása terén) vissza kell utasítanunk a „poéta non fit sed nascilur" arisztokratikus elvének al-kalmazását. Más lapra tarto-zik, hogy — az fsetek több-ségében team-munka ered-ményéről. illetve annak egy részéről lévén szó — a tu-dományos etika íratlan sza-bályait gondosan figyelembe kell vennünk, egyértelműer\ megvonva a választóvonalat az ..enyém, tied, övé" között, S minthogy legtöbb esetben „mienk"-ről van szó, nem szabad, hogy a téma totali-tásának ismertetése elmossa a saját munka határait. Nem egyszer hallottuk a T D K -konferenciát — néha elnézd mosollyal, néha pejoratív színezettel —, amolvan ..kis MÉT"-nek emlegetni. Tény az, hogy a TDK-konferencia hazánk orvosi és orvosi -biológiai kutatásainak min-dig egvíajta seregszemléje volt- tematikait ig is az ered-mények vonatkaz át m is, és nem utolsó sorban a ku-tatásba lekapcsolódott' új érők szemóU-es jelentkezése szemoontiából is. F' önma-gában cs^k helvej,élhető, de: ne púid Tiimiüt' Nem S ' ibad előfordulnia annak, hogv a TDK-konferenuáo elhang-zott előadást halljuk újra a nyári vagy őszi kongresszu-sokon az adjunktustól, s esetleg még ugyanabban az évben egy nem;:elközi fóru-mon a docenstől, vagy pro-fesszortól. De ha a nemzet-közi symposiumon {ártott előadás eredményeihez hoz-zájárult a TDK-tag kutató-munkája, s ott — megint

csak az etika szabályainak megfelelően — az nyilvános« 6ágot is kap: ez a legna-gyobb elismerés, ami a diák-köri munkát érheti.

S végül néhány szót az orvostudományi kutatások spektrumáról, pontosabban i tükröződik-e a spektrum tel-jes színskálája a diákköri munkában? Mostani konfe-renciánkon megjelentek a társadalomorvostant képvise-lő előadások (ha még nem is olyan számban, mint ezt a diszciplínát jelentőségéhez

• képogt. megille'né), s szó esik majd a klkdko-pathológiai kulatómunkáról is. Annak-idején helyénvaló volt, hog1 ' az elméleti alapkutatásokba való bevezetéssel indult meg a diákköri mozgalom, de úgv véljük, ezek az alapok ma már elég erősek ahhoz, hogy rájuk épülhessen a gyógyító és megelőző orvostudomány szakmáit is átható diákköri munka. Ma még nem látjuk elég világosan, milyen szer-kezeti formák között valósít-ható meg ez a legjobban. Magas, tudományos szintű professzori medikusvizitek, önálló eset-analízisek és be-mutatások, teljes kllniko-paihológial értékelés: ezek látszanak a leginkább célra-vezető formáknak. S ha már említettük a „kis MÉT"-et : hadd hivatkozzunk itt a M a -gyar Élettani Társaság kez-dőitől fogva ápolt, legneme-sebb hagvományaira, a M É T alapító tagjainak: Korányi-nak, Szent-Györgyinek. He-ténvinek. Rusznyáknak a sze" leletére; arra, hogy az orvo tudományi kutatás a betegágy problémáitól indul ki. s a laboratóriumi kísér-letek után vissza kell vezes-sen a gp-'gyitáshoz. Úgy vé-lem. ezt a teljesértékű orvo-si kutatómunkát kell. a ma-ga megszabta keretei között, a tudonv'invos diákköröknek Is tükrözniök — s ha ma még ez nincs is egészen így* er az, amire törekednünk kell.

Dft. CSILIK BERTALAN tansrékvezető egyetemi tanár a SZOTE KISZ TDK Tanács elnöke

> 2 /

Gyógy-szer

Orvosuknak

Szegedi TDK sikerek kovácsai

Tanulás és kutatómunka A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tudományos Diákköreinek tevékenysége

Egyetemünkön az 1972 73-as tanévben 54 intézetben, klinikán 549 TDK-s hallgató tevékenykedik. Az egyetem hallgatói összlétszámának mintegy 16%-a TDK-s. Az 1972. novemberében megtar-tott TDK-konferencián 32 TDK-s helyről 112 előadás hangzott el a három sectió-ban (morfológiai, fiziológiai és marxizmus—leninizmus •ectio). Első és második he-lyezést ért el 25—25 előadás, további 24 előadás pedig rektori dicséretben részesült. A TDK-tanács az elmúlt idő-szakban dr. Halász • Béla egyetemi tanár (a Rektor képviselője a TDK-tanács-ban) vezetésével programot dolgozott ki a TDK-munka céljairól, feladatairól. Elsőd-leges feladatunknak tekint-jük a diákköri hallgatók me.c;ismertetfsét az új tudo-mányos eredményekkel, a kutatásban használatos m o -dern módszerekkel; ez lé-hy?géb>ii oktatást jelent. Megvalósulását központilag

[Szervezett tanfolyamo' '.;al, intézeteken belüli elC dás-

í sorozatokkal, irányítás mel-Be! i végzett egyéni képzéssel kívánjuk biztosítani. Az el-méit évben két központi tanfolyamot szerveztünk izo-

-toi.technika és biomctria té-makörben. Fontos feladatnak

ptekintjük a diákkörös hall-• á t ó k bevezetését a kísérle-tes kutatómunkába, vélemé-nyünk azon bon az, hogy a

[•DK^wiurka iiem korláto-*5rlhafr csak erre. Az experi-

• t ¡is munka kapcsán

szoros munkatársi viszonyba kerül az oktató és a hallgató és ez a legjobb lehetőség a nevelésre. Kívánatosnak tart-juk. hogy elsősorban az el-méleti intézetekben a diák-körös hallgatók aktívan ve-gyenek részt az orvostanhall-gatók oktatásában.

Állandóan szorgalmazzuk és hangsúlyozzuk a nyelv-tanulás fontosságát. Egye-temünk Idegennyelvi Lek-torátusa hathatós segítséget nyújt a nyelvcursusok szer-vezésében. Kiemelten fontos-nak tartjuk ezen a téren a munkás származású hallga-tók segítését.

Követelménynek tekintjük, hogy a TDK-s hallgató ak-tívan vegyen részt a társa-dalmi munkában, a KISZ és politikai szervezetek tevé-kenységében.

A vázolt elvi szempontok gyakorlati ellenőrzésére a TDK-tanács időszakosan je-lentést kér az intézetektől a hallgatók tudományos diák-köri munkájáról, szorgalmá-ról, előmeneteléről, ember! magatartásáról. A követelmé-nyeknek meg nem felelő hallgatók TDK-tagságát meg-szüntetjük.

Megemlítjük, röviddel ez-előtt Egyetemünk Rektori Tanácsa heti hat órában előadásraen^esséfij kedvez-ményt biztosított A TDK-S

hallgatók munkavégzésének jobb elősegítéséra

DR. MARTOSFI SÁNDOR egyetemi tanársegéd, a TDK-tanács elnöke

KÖSZÖNJÜK! Konferenciánk lebonyolítá-

shoz hathatós anyagi támo-gatást kaptunk a Kőbányai QyógyszerSrogyártól. önzet-

segítségéért ezúton mon-dunk köszönetet dr. Fekete

tudományos Ifiazga-•^•uk, egyetemünk Kari Ta-

tagjának Ugyancsak itt köszönjük

meg a KISZ Központi Bizott-sága. Csongrád megyei Bi-zottsága, a SZOTE KISZ Bi-zottsága, valamint az Egész-ségügyi Minisztérium és a SZOTE hozzájárulásét kon-ferenciánk anyagi terheinek fedezésére.

A Konferencia Rendező BU zottsága

Dr. Joó Ferenc, az MTA munkatársa, több mint tíz évig az Anatómiai Intézetben dolgozott. Harmadéves korá-ban diákkörösként, később pedig demonstrátorként. Tíz-nél több tudományos munka létrehozásában vett részt, melyek eredményei főleg angol nyelven jelentek meg.

Három országos TDK-kon-ferencia résztvevője volt, — histokémiai tanulmányokkal — és minden alkalommal jutalomban részesült. Leg-szívesebben a pécsi TDK-konferenciára emlékeik. Ott felolvasott dolgozatában az Eberth-vonalak histokémiai aktivitását írta le - - először a világon! — és arra a kö-vetkeztetésre jutott, hogy itt Kolinészteráz-aktlvitás van, tehát a régi feltevés, hogy a szív Svnsytium, helyteien. Dolgozata nagy visszhangot keltett.

Az emlékezés kapcsán el-mondta. hogy: — Nagyon fontosnak tartja a TDK-t. A diákkör a tudományos pálya első foka; s a diákokra szó-ló vetülete annak, hogv mi-lyen kutatómunka folvik az országban. Aki tudománvos munkával akar egész életé-ben foglalkozni, az előtt a TDK szinte kikövezi az utat.

Ma ő is TDK vezető. Ti-zenöt szakbiológus — és bi-ológushallgatóval dolgozik együtt; a neurobiológia strukturális vonatkozásait vizsgálják. •

Dr. Baraukay Tamás jelen-leg a Műtéttani Intézetben folytatja kutatásait. 1958. ja-nuárjában lett diákkörös az Élettanon, vezetője dr. Pórszász János volt.

Négy TDK kongresszuson vett részt, négy pályamunká-jával. Egyik dolgozatát a gyomorszekrófió idegi be-folyásolásáról, a másik hár-mat pedig a várnyomás ve-getatív idegrendszeri szabá-lyozásáról írta. E munkák mindegyike elismerést ara-tott.

Kutatásai eredményességét Jelzi, hogy a közelmúltban számos nemzetközi kongresz-szuson vett részt. Ezek a meghívások munkájának el-ismerését jelentik, de el-mondta, hogy a másik siker-élménye az, ha átadhatja tu-dását a fiataloknak.

— Mindig szívesen jöttek az intézetbe a TDK-sok. Igyekeztem velük közösen dolgozni. Először megmutat-tam a dolgokat, utána segí-tettem, aztán jöhet a önálló munka. A TDK hasznossága

nyilvánvaló. Az elvet, amit itt megtanultak, kerüljenek bárhová, mindenütt haszno-sítani tudják.

Dr. Mécs Imre, a Mikro-biológiai Intézet tudományos munkatársa. Mint elmondot-ta, ő valójában biológusnak — s nem orvosnak — indult Greguss professzor híres nö-vénytani intézetében.

Dr. Kedves Ferenccel kö-zösen irt dolgozatával — a nitrogénbaktériumok, a hu-musz keletkezése és e kettő kapcsolatával foglalkozott, megnyerte az országos TDK pályázatot.

Ma öt diákkörös munkáját irányítja.

— A jó eredményekhez bizalom, merészség és önzet-len vezetés szükséges. Az a jó, ha a hallgató szellemi partnerének érzi oktatóját, aki tanácsot ad, segít meglát-ni a problémákat, és át tud-ja adni tapasztalatait. — mondta.

A TDK jó előkészítő, az el-ső lépcsőfok a tudomány, a klinikák felé. A hallgató is-merkedik a munkahely lég-körével, beilleszkedik egy kis köziig jgbe, s ez serkentő ha-tású. Ez a mozgalom meg-nyugtató a^ oktató számára is, l i i / .en biztosítja az új ge-nerációt egy-egy szakmában. Csak egy kicsi hibát látok: kampányszerű a program és az iníiutnációk ezen a téren.. Aktív TDK-információs szolgálatot kellene kiépíteni.

Dr. Rosztóczy István a Mikrobiológiai Intézet kuta-tója. Ott volt annakidején diákkörös, majd demonstrá-tor.

A téma. amellyel foglalko-zott, a cyfosí Uikumok vírus-gátló hatása volt. Ebben a témakörben született a diák-köri dolgozata, amellyel az országos TDK-konferencián első díjat nyert. Az ezzel kapcsolatos problémák a mai napig sem megoldottak, 5 maga is foglalkozik még a témával; és az influenza vírusok szövet specifitásának kérdését kutatja.

Sokat vitatott kérdés, hogy az a hasznosabb, ha a diák-körös önálló témát kap, vagy ha bekapcsolódik abba a munkába, amelyet a diákkör vezetője végez. Dr. Rosztóczy István véleménye az. hogy mindkét módszernek meg-vannak az előnyei. Minden-képpen kell az. hogv a diák-körös legalább munkája ele-jén olvan sikerélményben ré-szesíiHön. amelv enereiát a<J

(Folytatás a 4. oldalon)

(Folytatás a 3. oldalról)

további működéséhez és ezt az esetek nagyobb százaléká-ban az utóbbi otztosítja. Vi-tathatatlan azonban, hogy szükség van olyan erőpró-bákra, amelyeket az önálló munka állít a diákkörös elé. Az így elért siker nagyobb önbizalmat adhat.

Or. Varga Pál az I. sz. Belgyógyászati Klinika ta-nái segéde 1962-65. között diákkörösként és demonst-rátorként tevékenykedett az Élettani Intézetben. A tudo-mányos. munkában dr. Vi-csay Margit tanársegéd volt a vezetője. Fő kutatási te-rülete volt: izolált túlélő ten-gerimalac májának szénhid-rát-anyagcsere funkciójának változása, diítéria toxin ha-tésára. Vizsgálati eredmé-nyével két TDK-konferencl-án, Pesten és Debrecenben Indult, s helyezést ért el. Mi-után elkerült az intézetből, i témakutatása abbamaradt, lezárult.

Ügy véli, hogy sem for-májában, sem tartalmában nem változott a TDK az el-múlt években. A TDK-kon-ferencia jelentőségét, a nyil-vánosság előtti beszédben, az önbizalom fokozásában és az egész konferencia jótékony hatásában látja.

Dr. Vérkonyi Tibor a II. sz. Belgyógyászati Klinika ta-nársegéde, elsőéves egyete-mista korában a Biológiai. Intézetben, majd az Anató-mián, negyedévtől pedig az Igazságügyi Orvostani lnté :

zetben volt TDK-tag. Az Anatómiai Intézetben Gel-lért professzor indította el, közvetlen irányítója dr. Joó Ferenc volt. Tudományos té-mái az úgynevezett „vér-agy-gát" és „vér-liquor-gát" morfológiai, szövettani kuta-tása histokémiai és elektro-mikroszkópiai módszerekkel, valamint a hypophysls kór-ral összefüggő szöveti elvál-tozásai hirtelen halál esetén.

TDK-konferenciákon öt pályamunkával indult, két 1. és két II. helyezést ért el, ezenkívül két alkalommal akadémiai jutalmat kapott évi munkájáért.

Most két diákköröse van, akik szerinte lelkiismeretesen dolgozva szép eredményeket érhetnek el. Véleménye sze-rint a diákkörös fiatal szá-mára nagyon fontos, hogy jó intézeti légkörben, áldozat-kész vezetés mellett dolgoz-zon.

Dr. Gyurkovícs Ágnes, a Gyermekgyógyászati Klinika tanársegéde, a TDK munkát az I. sz. belklinikán kezdte dr. Faredin Imre mellett. Hormonvizsgálatokkal fog-lalkozott, aldosteron és más anyagok vizeletből való ki-mutatásával (kvalitatív és kvantitatív elemzéssel).

ben az orb.ágos TDK konfe-rencián III. díjat nyert dol-gozatával.

Szerinte a diákköri munka jó lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a hallgatók egy bizo-nyos területen jártasságra te-gyenek szert. A konferencián való részvétel pedig u téma aprólékos és tökéletes feldol-gozását kívánja meg, ami jó lecke és előkészítő a komoly tudományos munkához.

Dr. Harsány! Géza. a tudo-mányos munkát 1964-ben kezdte a Gyermekgyógyásza-ti Klinikán dr. Murányi László irányításával. Kapil-láris vérből történő pH-meghatározásokkal foglalko-zott, ami a csecsemő gyó-gyításban nagyon jól alkal-mazható; 1965-ben az orszá-gos TDK konferencián in-dult dolgozatával.

Jelenleg a Gyermekgyó-gyászati Klinika Párizsi kör-úti szakrendelőjében dolgo-zik, mint tanársegéd.

A TDK-ban végzett mun-kát azért tartja nagyon hasz-nosnak, mert a hallgatók egyéni aktivitásának megfe-lelően abban a témakörben kutathatnak, amelyikben leginkább érdeklődést mutat-nak és emellett gyakorlati ta-pasztalatokat is szerezhetnek.

Dr. Jancsó Gábor, az Ana-tómiai Intézet tanársegéde, az intézet TDK felelőse. Má-sodéves hallgató korában lett az intézet diákkörének tagja, fluorescens mikroszkópiai vizsgálataiban a monoami-nerg thermoleguráció trans-missióval, s ezenbeliil a hy-pothalami kus kérdésével fog-lalkozott és demonstrátor-ként résztvett az oktatásban is.

A jubileumi OTDK konfe-rencián — amely Budapesten volt — a hypothalami kus thermoregulátióval foglalko-zó munkájával második lett. Pécsett, a gerincvelő egy speciális magcsoportjának synoptológiájával, illetve sy-noptokémiá jávai; Debrecen-ben pedig különböző phar-makonoknak az iris adrenerg terminálisaira kifejtett hatá-sáról szóló pályázatával he-lyezést ért el. Most is eze-ken a területeken folytatja kutatásait.

Résztvett a Szegedi TDK klub megszervezésében is. Kiemelkedő TDK munkájá-nak elismeréseként 1972-ben, hatodéves korában elnyerte az egyetem által néhány éve alapított Apáthy díjat.

Véleménye szerint ezek a konferenciák nagyon hasz-nosak, mert lehetőség nyí-lik mások munkáinak meg-ismerésére, így ismeretek szerzésére, a vitakészség fej-lesztésére, s nem utolsósor-ban személyes ismeretségek barátságok'kötésére is.

Gesta Medicorum ... Jól elszórakoztunk a

gyakorlatokon. A szórakozás eredménye azonban nem mindig olyan volt, mint sze-rettük volna. Így történt, hogy demonstráción egy mu-zikális hajlamú társunk Wagner próbáival akarta ki-mutatni a székletből a vért. Szintén a szórakozások ered-ménye volt, hogy Sziszi, a feltett kérdésekre hosszas tű-nődés után csak azt válaszol-ta:

— Mintha olvastam volna •rről már valahol.

Mire a vizsgáztató: — Biztosan az Élettan-

könyvben. Sziszi kissé csodálkozva,

de ugyanakkor határozottan válaszolt:

— Nem, az kizárt dolog! Nem is tudtam, hogy van élettan-könyv.

*

Egyre többet hallottunk a műtétekről is. Pl. — műtét közben figyelni kell a szag-ra. Bélgáz esetén keresni kell, hol repedt meg a bél. Hu nem találom, akkor az asz-szisztenciát gyanúsítom. •

Nagy legesekkel haladtunk előre az elmélet elsajátításá-ban. A gyakorlatokon viszont bebizonyosodott, hogy bel-gyógyászati tudásunk még nem JOO°0-os. Kulka pro-fesszor úr, megkérte Vásár-helyi öcsit, hogy hallgassa meg a beteg tüdejét és közöl-je, milyen különbséget talált a két oldal között.

— Jobb oldalon alapsejtes légzés, baloldalon enyhe ssörcszörej.

— Érdekes, pedig határo-zottan emlékszem, hogy két hete kivettem a bal tüdejét.

*

A hármas csoport egyik hölgytagja gyakorlaton tette fel a stereotyp kérdést az

A ZSENI

egyik betegnek, aki dekoin-penzált volt:

— Duzzad-e a lába? A bácsi elmosolyodott: — Nem hiszem, mert 17-

ben Galíciában hagytam mind « kettőt...

*

A betegbe mutatásokkal rengeteg hangulatos percet szereztek nekünk. A profesz-szor hihetetlen érzékkel ta-lálta meg a hangot az em-berekkel. Időnként azért őt is zavarba hozták.

Prof: — Nos, ennek a be-tegnek emphysemája van. En igen gyakori foglalkozási be-tegség a fúvósoknál. Mi a foglalkozása?

Beteg: zenész. Prof: (széles gesztussal) —

Na, látják kérem... Beteg: Hegedűs vagyok.,,

(Az áruló...)

Szabó adjunktus úr ae utolsó előadáson összefoglal-ta az évben hallottakat: — Sajnos a reform leszűkítette az önök óraszámát. Amit hallottak, az kevés, s az el-múlt évben már úgyis hal-lották. Az anyag nehezebb részét, ami a tavalyi alap-képzésben nem volt benn, már nem tudjuk leadni. Ezért a következő előadást már meg se tartom. Ezzel kapcso-latos magyar irodalom nincs, de az állam- és szakvizsgák-ra külföldi irodalomból jól felkészülhetnek. A klinika könyvtárában az idevágd könyvek megvannak, de ugif döntöttem, hogy az itteni könyvtárat a hallgatók nett* látogathatják. Mehetnek i> Központi Könyvtárba, de ugy tudom, ott nem találha-tók meg ezek a könyvek. Hát próbálják meg külföldről be-szerezni az eredeti irodalmat Találkozunk az államvizsgán Viszontlátásra!!!!!