A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA

i

XXI. évfolyam 5. szám 1983. április 8. Ára: 1,80

Tudományos emlékülés (2. oldal)

10 éves a JATE-k u b (5. oldal)

Kísérlet (6. oldal)

Miért hagyta abba? (6. oidai)

A költészet napja (4. oldal)

'83 Medicus napok Amikor 1976. április 9-én meg.

renheztük az 1. Tor-ta-túrát (az Apáthy Stúdió felavatásának ürügyén 2 csapat: az I. és II. éves orvostanhallgatók között) még nem sejtettük, micsoda szel-lemet engedtünk ki a palack-ból. ..

A Szegcdi Orvostudományi Egyetem mindaddig is igen jó diákhagyományokkal rendelke-zett — bár már csak az idősebb tanársegédek és a fiatalabb ad-junktusok emlékeznek a régi SZOTE-klub klasszikus freskói-ra, vagy a legendás Apáthy-bu-likra! — de ez a vetélkedő vala-mi úja t jelentett. Szervezett vi-dámságot, bolondozást, véresen komolyan vett tréfát. Miért?. Egy tortáért.

Aztán a következő évben, amikor a KISZ-bizottság Politi-kai Hetet rendezett, ezt az újsze-rű akciót már átszőtte a Tor-ta-•úra korteshadjáratának sokakat megmozgató hangulata. A város ekkor ismeíte meg e fura szó-társítást. Minden fellelhető hely-re felkerült a bűvös szó, a Gö-dör előtti két oszlopon még ma is elolvasható. Ekkor1 már kite-rebélyesedett a verseny: 3 kol-légiumban 6 csapat küzdött a 200 sZeletes csokitortáért. (Az I. évesek győztek, azok, akik múlt ősszel kaptak diplomát. Már-már történelem).

Ettől kezdve bevált szokássá lett: a Politikai Hetet a Tor-ta-túra zárja. Ez így ment 1980-ig. Akkor magasra csapott a ver-seny láz: a 25 órás maratoni küz-delem közel 1000 résztvevője ta-lán még máig is emlegeti az au-tóstoppos feladatot, a rokokószék barkácsolást, a hajnali tehénfe-jést. vagy a fürdőköpeny-öv gyűj-tést.

Dr. Petri Gábor rektor segít „beöltöztetnl" a diák-rektort

nokában. és ezzel kezdetét vette a korteshadjárat. Az eszközök hagyományosak valtak. Plakátok százai lepték el az egyetemi ne-gyed kerítéseit, kollégiumait, fa-lait, fáit, volt felvonulás délután, este kocsival és tolókocsival, énekszóval és nevetőkórussal volt kortesebéd, ahol pincérek szolgáltak fel a menzán, és volt kortesest, ahol majdnem valódi streptease-ben álmélkodhattak a jelenlevők. Volt öregek napja az Apáthyban — Vén Kan Kán — Kán bemutatóval és látható volt a Kiss F . . . nagy kalandja — árnyjátékban.

Hét rektorjelölt nevezett be a nemes küzdelembe, mindegyik egy-egy tanszéket képviselve: Csabi (I. oh), a Nem(i) érett ko-rúak, Dugó (II. oh.), a Skála Végbél-Coop tanfárnyék)szék. Fúró (III. oh.), a III. sz. Fürdő-vállalat , kihelyezett tanszék,

A fehérek lelkesen buzdítják csapatukat

Aztán csönd. 3 évig. Végzett a iól összeszokott szervezőgárda, igény sem igen volt ilyen nagy-ságrendű rendezvényre; a gólya-tábori és az év közben a kollé-giumokon belül rendezett vetél-kedők levezették a fölös ener-giát. . .

Idén valami megmozdult. Előbb a szóbeszéd indult meg, aztán az illetékesek is összedug-ták a fejüket. Diákrektor válasz-tás, fordított nap, Tudományos Tanárköri Konferencia és ter-mésze tesen: Tor-ta^tú ra.

A fedőnév: Medicus Napok A lelkes stáb: dr. Lehoczky

Pál, Pávó Imre. Kiss Csaba a KISZ-bizottság részéről, Fehér Sándor. Kőrössy Gábor. Munczig Dénes a stúdiókból, e sorok író-ja, mint régi stúdiós, és még. sok-sok segítő. Az alapötletet-mit szépítsük ¡-loptuk. Miskolcról, Veszprémből. Budapestről Olyan nelyekről, ahol már évtizedes hagyományai vannak az egyete-mi napok ilyen jellegű program-jainak. A szervezés döcögősen in-dult de minél többen értették meg a rendezvény célját, lénye-gét úgy bővült a stáb. úgy sza-porodtak az ötletek is.

Február végén már körvonala-zódott a rektor jelöltek csapata' Dugó. Furó. Csabi. Diamant. Zsuzsi, az oroszlán, Töky és Ta ta (aki szakma' gyakorlatról visszatérve csak március 7-én ugrott fejest a korteskedésbe).

Egy hét előkészület után már-cius 14-én reggel 3Í4 8-kor hul-lott, le a lepel Csabi mellszob-ráról az Oktatási épület előcsar-

Zsuzsi, az oroszlán (IV. oh) az Emancipalpdtios tanszék. Tata (V. oh), a Gerontológiai tanszék. Diamont János, a Fogda-tanszék és végül Töky, a Csapszék-tan-szék színeiben indult.

Pénteken reggel — kisebb-na-gyobb technikai nehézségek után — az oktatási épület előcsarno-kában lehetett szavazni a leg-szimpatikusabb jelöltre. Jellem-ző a hallgatók aktivitására, hogy a 4 napos szünet ellenére (18-a rektori szünet lett. így a hétvé-gével és 21-vel kerekedett ez ki!) a szavazásra jogosultak mintegy' 55—60 °/n-a jött e ! voksolni.

A győztes Töky lett. ö vehette át Petri Gábor professzortól, a SZOTE rektorától a hatalom rekviaiumait, közel 500 ember

szűnni nem akaró vastapsa éa ünneplése közepette.

Azt hittük, ezt a hangulatot már nehéz fokozni. Tévedtünk, egy óra múlva, az I. Tudomá-nyos Tanárközi Konferencián — ahol az oktatók bebizonyították, hogy humorérzékük és fiatalsá-guk a régi — kicsinek bizonyult az ú j előadóterem. És az előadá-sok. . . Nem tudom ebben a né -hány sorban érzékeltetni milyen érzés egy Radiológiai Klinikai aj i junktus precízen, tudományos alapossággal és rendszerben fel-épített fergeteges előadását hall-gatni a Gumióvszer sokoldalú felhasználásáról és rugalmassági vizsgálatairól. A nagy sikerű kon-ferencián 18 előadást hallhat-tunk, és a frenetikus siker iga-zolja ennek az ötletnek az élet-revalóságát.

Szombaton délelőtt az Univer-sitas Inversa Szegediensis pro-fesszorai tartották tanszókfogla-ló előadásukat, délután pedig jött a konvencionális befejezés: a Tortatúra. Ezúttal nem 3, ha -nem 4 helyszínnel, hiszen a gyógyszerész' hallgatók csapata az Eötvös utcai kari épületben, az I—V. éves orvostanhallgatók és a fogászok pedig összepárosít-va a három kollégiumban ver-senyeztek.

A közel 7 órás küzdelem végén mindössze 10 pontos előnnyel — 208 ponttal — az Apáthy ko l l é -giumban versenyző Fogász V. eves csapat vehette át a 300 sze-mélyes gesztenyetortát. A finálét a Ságvári tornatermében rendez-tük. Lenyűgöző élmény volt látni-hallani a közel ' 700— 800, előző percekben még egy-más ellen küzdő 1—2 pontért szaladgáló, reklamáló medicust és patikust, a közöttük felbuk-kanó, de teljesen „meghasonuló" oktatókat, amint az eredmény-hirdetés és a hatalomátadási ce-remónia közben a tornacsarnok parkettáján kört formálva üte-mes tapssal és skandálással ün-nepelték a győztest, a rektort, és Tökyt. az 1. diákrektort. Ez az élmény is biztosítéka annak, hogy lehet és érdemes ilyen hosz. szú lefutású rendezvényeket szer. vezni. van elegendő szabad ener-gia, ötlet a tunyának, lustának, egocentrikusnak kikiáltott meii-cusokban és gyógyszerész hall-gatókban, csak erre alkalmat kell teremteni. Reméljük, hogy legalább 2 évenként ezt bizo-nyítani is tudják.

Az esemény krónikása KOMÁIiOMl ZOLTÁN

J L t -Na, hol a rágógumi? (Paszternák László felvételei)

Ünnepségek, k i t ün te tések Hazánk felszabadulásának 38.

évfordulója alkalmából felsőok-tatási intézményeink megemlé-kezési ünnepségeket tartottak, ahol a több éve kiválóan dolgo-zó oktatóknak-dolgozóknak és a hallgatóknak kitüntetéseket ad-tak át intézményeink vezetői.

A József Attila Tudomány-egyetem két oktatója a Művelő-dési Minisztériumban vehette á t kitüntetését Kiváló tudományos . éa oktató munkájáér t a Munka Érdemrend arany fokozata kitün-tetést kapta. dr. Gécscg Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, a Munka Érdemrend ezüst fokoza-tát dr. Seres László docens.

A Szegedi Orvostudományi Egyetemen megtartott ünnepi ülésen Kiváló Munkáért kitünte-tést vehettek át: Árvái Béláné szakmunkás (Gazdasági Igazga-tóság), Katona Antal szakmun-kás (Gazdasági Igazgatóság), dr. Polgár József docens (Szemészeti Klinika, Korom Pálné eü. szak-dolgozó (Ideg- és Elmegyógyásza-ti Klinika), dr. Szabó Elek ad-junktus (Szülészeti- és Nőgyó-gyászati Klinika), és dr. Szabó János docens Gyógyszerészi Vegytani Intézet). Miniszteri Di-cséret elismerő oklevelet kaptak: Gaál Máté beteggondozó (Gyer- • mekgyógyászati Klinika). Kunos Ilona takarítónő (Fül-Orr- és Gé-ge Klinika), Lázár Lajosné rak-táros (I. sz. Belgyógyászati Klini-ka), dr. Remák Géza tanársegéd (I. sz. Belgyógyászati Klinika),

Stéhlik Jánosné tudományos munkatárs (Számítástechnikai Központ) és Buresch Jenőné tit-kárnő (Szülészeti- és Nőgyógyá-szati Klinika). A művelődési mi-niszter kiváló tanulmányi ered-ményük elismeréséért a Felsőok-tatási Tanulmányi Érdemérem-mel tüntette ki dr. Horváth Ist-ván, dr. Józsa Klára. dr. Kása Margit, dr. Orvos Hajnalka és dr. Váry Attila orvosokat.

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ünnepségén Kiváló Ta-nárjelölt kitüntetést kaptak: Bécsi Katalin, Csalainé Csengődi Judit. Keresztes Györgyi, Sán-dor Mária, Ormosi Katalin és Palásti Károly negyedéves hall-gatók.

A Kommunista Ifjúsági Szö-vetség Központi Btzotisága is ju-talmazta a kiváló mozgalmi munkát végző hallgatókat illet-ve alapszervezeteket. KISZ Ér-deméremmel tüntették ki dr. Le-hoczky Pált (SZOTE). Kiváló I f -¡úsági vezető érerpmel jutalmaz-ták Rácz Katalin és Monostori Ildikó hallgatókat (SZOTE). Aranykoszorús KISZ-jelvényt ka-pott Győrök Gyöngyi, Pávó Im-re (SZOTE), Hévizi Ottó (JATE) és Török Ferenc (JGYTF). A KISZ KB Dicsérő Oklevelét Stachó László. Kiss Ferenc. Lu-kács Lajos (JATE), Dobos Éva, Nagy Miklósné (SZOTE), Rauh Judit és Szabados Kristóf (JGY-TF) vehették át.

(Benyhe János felvétele) .

Tudományos emlékülés A József Attila Tudomány-

egyetem és a TIT Csongrád me-gyei Szervezete Marx Károly ha-lálának 100. évfordulója alkal-mából tudományos emlékülést rendezett március 14-én. az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházának dísztermében.

Gábor Miklósné dr., a Szege-di Élelmiszeripari Főiskola fő-igazgatója köszöntötte a megje-lenteket, majd dr. Kristó Gyula e-;yetemi tanár, a JATE rektora nyitotta meg előadásával az em-lékülést.

A plenáris ülés — melyen részt vettek dr. Székely Sándor,

iLiiíLluúiiLíiL̂ Március 10-i Egyetemi Tanács-

ülés határozott az idei Jó tanuló — jó sportoló és a Jó tanuló — jó népművelő kitüntető cím ado-mányozásáról. Jó tanuló — jó sportoló kitüntetésben Nagy Ág-nes ötödéves biológus és Orosz András negyedéves biológus ré-szesült. Jó tanuló, — jó népmű-velő kitüntetést Űjfaluczky Ju-dit harmadéves, orosz-történe-lem szakos hallgató és Polgári Ágnes negyedéves joghallgató kapott.

« - / F / í m i r r . v r T i í i v )

a szegedi városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a me-gyei tanács elnökhelyettese, Bó-di György, a KISZ Csongrád megyei Bizottsága első titkára és Dobóczky Károlyné. az SZMT titkára — előadását dr. Nagy Lajos, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára tartotta A mar-xi eszmerendszer és megvalósu-lása napjainkban címmel. Ezt követően két szekcióban foly-tatódott az emlékülés munkája. Az A szekció eh.öke dr. Michel-ler Magdolna adjunktus volt: előadást tar tot tak: dr. Kocsondi András docens, dr. Simon Fe-'

A KISZ Csongrád megyei Bi-zottsága Egyetemi-Főiskolai ré-tegtanácsa március 23-án tartot-ta meg soros ülését a József At-tila Tudományegyetem KISZ Bi-zottságán.

Az ülés első napirendi oontja-ként dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága tit-kára tartott tájékoztatót a Buda-pesten. januárban megrendezett Országos Agitációs- és Propagan-da és Művelődéspolitikai Ta-nácskozásról. A tájékoztatót be-szélgetés követte.

Az ülés másoidik napirendi pontjaként dr. Bari Ferenc, a Szeged városi KISZ Bizottság titkára tett közérdekű bejelen-téseket.

renc adjunktus, dr. Besenyi Sán-dor, a SZOTE adjunktusa, dr Égető Emese docens és dr. Szi-lágyi László docens. A B szek-ció elnöke dr. Rákos István ad-junktus volt. előadói voltak: dr. Lagzi István tudományos fő-munkatárs, dr. Székely Lajos do-cens. dr. Hegyi András adjunk-tus, dr. Kövér Lajos tudományos segédmunkatárs, dr. KuJ;ovecz György, a SZOTE adjunktusa és dr. Géczi József adjunktus.

(A plenáris ülésen elhangzón előadás részleteit az alábbiak-ban közöljük.)

Pontosan Előző számunkban hírt adtunk

arról a kiállításról, melvet a Sze gedi Orvostudományi Egyetem Szakszervezeti Bizottsága rende-zett meg klubtermében A kiállí-táson — mint azt hírül adtuk — Bakacsi Lajos Harmath Klára festőművés? tanárok és Major István iparművész, Tóbiás Klára tűzzománc iparművész alkotásait tekinthették meg az érdeklődők

A kiállításon készített felvéte-lek Tóbiás Klára tűzzománc al-kotásait mutatták be olvasóink-nak

I

i net időszakának döntő kérdése a társadalomirányítás és a gazda-ság hatékonyságának a növelése.

. . . A Marx által vázolt szocia-lizmuskíp tehát tartalmazza a szocializmus általános vonásait. Ezt az utat választotta a Szov-jetunió és a többi szocialista or-szág is, és nem igaz az a polgá-ri-revizionista álláspont, hogy „a létező szocializmus" csak az el-maradt országok modellje.

A revizionisták dogmatikusan vetik össze az előrelátást és a tapasztalatokat azért tartják „el-avultnak" a marxizmust. Egy az egyben gondolják az elmélet és a gyakorlat egységét.

Az elmondottak azonban nem mentesítik a mai gondolkodást és kutatást, hogv ne munkálkod-janak a szocializmus elméleté-nek időbeli és térbeli kiterjesz-tésén. Erre a marxizmus mód-szere nagyobb lehetőséget adna. Gazdasági fejlődésünk ú j voná-sainak, a szocializmus ellent-mondás-rendszerének a feltárá-sára, az elmaradott országok társadalmi-politikai viszonyainak az elemzésére, a szocialista de-

mokrácia továbbfejlesztésének, a marxizmus továbbfejlesztésének előttünk álló kérdéséről.

De Marx taláa távolabb vitte tekintetét, a teljes kommuniz-musra, r.em elemezte részletese« az átmeneti korszak bonyolult viszonyait. Ezért van az, hogy sok „eszmény visszajött" a szo-cializmusképbe a teljes kommu-nizmusból.

A szocializmuskép és a szo-cializmus valósága sohasem fed-heti egymást teljes egészében. Ezért sokszor a létező szocializ-must érintő kritikák igazságta-lanok is. Mivel magyarázható ez az eltérés? a) A konkretizálás le-hetőségeiből és abból adódik, hofv az elméleti extrapoláció so-hasem felel meg a valóságos fo-lyamatoknak. b) A logika (a tu-dományos előrelátás) és a törté-neti (az események valóságos menete) teljesen sohasem fedi egymást, c) Marx módszere biz-tosította a tudományos előrelá-tást, de nagyrészt nem biztosí-totta ezt a valós tapasztalatok-kal ellenőrizve.

dr. Nagy Lajos: A marxi eszmerendszer és megvalósulása napjainkban

. . . Marx (Engels) a szocializ-musképet A gothai program kri-t ikájában. a Kommunista Kiált-ványban,« Bakunyin „Államiság és anarchia" című könyvéhez fűzött kri t ikájában és még egyéb munkáiban fejtette ki. De főkép-pen A tőkében, ahol az érték-többlet-termelés és a tőkés fel-halmozás törvényeit feltárta.

Ezzel összefüggésben azonban meg kell jegyeznünk a követke-zőket: a) Marx az angol kapita-lizmus feltételeit elemzi és leg-többször nem tárgyal más konk-rét történeti-nemzeti feltételeket, b) Marx általában nem tesz kü-lönbséget a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődésben a kü-lönböző szinten álló országok között. Marx és Engels által fel-vázolt szocializmuskép lényeges jellemzői a következők: a) A ter-melési eszközök társadalmi tulaj-dona, b) az egyéni munka köz-vetlen kapcsolata a társadalmi munkával, c) a társadalmi ter-mék megosztása társadalmi és egyéni fogyasztásra, d) a terv-gazdálkodás gondolata, e) Marx-tól származik a szocializmus alaptörvényének, az ember sok-oldalú biológiai, társadalmi, szel-lemi fejlődésének első megfogal-mazása is. f) Marx kidolgozta a szocializmusba vezető átmenet néhány törvényszerűségét. Az át-meneti korszak ál lamhatalmának a proletárdiktatúrát tekintette.

A szocializmuskép (a szocia-lizmus eszmei modelljének) ki-indulópontja a marxi tudomá-nyos rendszer (ill. ennek tovább-fejlesztése Engels és Lenin ál-tal), továbbá a kommunista és munkáspártok határozatai, ame-lyek a mai kapitalizmus és a valóságos szocializmus építésé-nek gyakorlati tapasztalataiból születnek.

Marx szerint a kommunizmus „az emberi lényegnek az ember által és az ember számára tör-ténő valóságos elsajátítása". A történelemnek tehát az a szaka-sza, amelyben első ízben esik össze a társadalom anyagi és szellemi gazdagságának a fejlő-dése, az embernek a fejlődésé-vel. A kommunizmus tehát nem-csak tagadása a kapitalizmus-nak, hanem megőrzése az embe-ri elme és kéz alkotásának, sőt ezek minőségileg magasabb fok-ra emelése is. A legsúlyosabb hiba, amelyet elkövetünk ezért az, hogy a teljes kommunizmus jegyeit egyrészt visszavezetjük és számonkérjük a szocializmus-ban, másrészt az, hogy olyan cé-lokat tűzünk ki, amelyeknek a feltételrendszere a szocializmus-ban még nem jött létre.

Nyilván a szocializmusban, ha-bár a megtett utat nagyra kell értékelnünk, hiányzik a fentiek teljes megvalósulása. Hiányzik „az ember emberi elsajátítása"

és az sem valósult meg teljesen, az embernek, mint társadalmi-gazdasági erőnek és mint politi-kai-állampolgári erőnek az egye-sülése. E hiányok mind a kapi-talizmus anyajegyeinek hatásá-val vagy jelenlétével függnek össze.

Marx tiltakozna a legjobban, ha* a társadalmi egyenlőséget mint a munkateljesítmények és a díjazás egyenlőségeként értel-meznénk, ha a kapitalizmus anyajegyeit alapvetően csak a munka szerinti elosztásban lel-nénk fel a szocializmusba!}.

Az árutermelés nem a kapi-talizmus egyedüli saját ja , de az árutermelés legfejlettebb formá-jaként „mint árutermelési jegy" nem hiányzik a szocializmusban sem.

A „teljes kommunizmuskép" visszavetítése okoz ezután olyan ellenérzéseket, amel"ek napja-inkban a szocialista vállalkozás-sal és a különböző szocialista kisvállalkozási formákkal kap-csolatban alakultak ki. A szocia-lizmus még magán viseli az em-beriség fejlődésének azt a bé-lyegét, hogy a dolgok és a dolo-gi viszonyok egyetemes fejlődé-sét nem helyettesíthette teljesen az ember és viszonyok egyete-mes fejlődése". A szocializmus építése tehát még e kettős lét-nek keveredése.

A szocializmusba vezető átme-

Mi és Marx (A 100 éve elhunyt Marxra gondolva)

Marxot mindenki ismeri, még az is, aki egy sort sem olvasott tőle. Most, halála centenáriu-mán a csömörig emlegetjük értékelésekben, megemlékezésekben felmagasztalva személyét. Távol áll tőlem minden ilyen szándék, ezért kérem a tisztelt Olvasót, szenteljen kevés fi-gyelmet ezen írásnak!

Marx — valaha ez a név egy embert jelentett, akit szerettek, akit ünnepeltek, akit megvetet-tek, És ma? Egy fogalom, egy világnézet, poli. ti kai hovatartozás, tudományos eszmerendszer és tananyag. Megkerülni lehetetlen. Hétköznapi szó lett. mintha csak azt mondanánk, hogy szép az idő. Jobb esetben neve hallatán felrém-lik egy portré.

A tudományban még van értéke ezen névnek elfogulatlan elmék számára, mivel személyes ismerőst jelent. Hétköznapjainkban pedig min-den mást, csak éppen azt nem, amit kellene. Marx azt í r t a . . . , Marx ezt mondta . . . , Marx így gondolta . . . , — halljuk és olvassuk unos-untalan. Mindenkor és szinte minden kapcsán idézzük, hivatkozunk rá. A neve takaró, védő-pajzs, ha kell fegyver.

Marx már halálakor sem volt azonos pusztán önmagával, már életében irányzat lett nevébó!: marxizmus. És marxistának mondta magát Bernstein, Kautzky, Sztálin és Rákosi is. Min. den. ami ehhez a névhez kapcsolódott, magát a személyt (Marxot) is növelte vagy kisebítette. Ebben a folyamatban a degradáló erők kereked-tek fölül. Értéke úgy csökkent, ahogy egyre ke-vésbé értékes dolgokhoz egyre kevésbé értékes

emberek egyre kevésbé értékelhető módon kap-csolták az ő nevét. Akik ezt megtették a legke-vésbé sem voltak marxisták. Címkének, véd-jegynek használták Marx nevét olyan dolgok-hoz, amelyekhez semmilyen módon kapcsolható nem lehet.

Szomorú tény. hogy felsőoktatási intézménye-ink hallgatói sem tudják, ki is Kari Marx. A középiskolában elsajátított és a marxista tár-gyak hallgatásakor rájuk ragadt közhelyeken kívül a nagy többség egyebet nem is tud mon-dani. Persze a véleménye megvan Marxról és a marxizmusról, de ennek kialakításában, és hangoztatásában nem jelent akadályt, hogy pár szemelvényen és a tananyagban levő idézeten kívül Marxtól semmit sem olvasott.

Nem pont a centenárium alatt, de általában kéne tenni azért, hogy Marx az lehessen a mai embernek, aminek értékei alapján lennie kéne. Ne a vitrinben őrizzük különleges alkalmakkor mutogatva, ám azt se hagyjuk, hogy szürkévé tegye a hétköznapiság pora. Talán itt lenne az ideje, hogy beismerjük, nem könnyű megérteni Marxot és nehéz feladat marx'stának lenni, és hogy nem csak a marxisták voltak nagy embe-rek, de voltak magukat marxistának nevezőit, akik nem voltak nagy emberek.

Szeretném hinni, hogy mihamarabb eljön az az. idő. amikor ellenszenvkeltés nélkül lehet és elég lesz annyit írni Marxról, mint amennyit

Szerb Antal írt Goethéről, nevezetesen hogy: ö volt Marx.

PAP GÁBOR

Ingázó csibék Mindenki utazott már péntek

délben, délután diákokkal zsú-folt vonaton, autóbuszon. Sőt. a hazautazó „hiTllám" általában már csütörtökön megkezdődik. De vajon e vonatokon, autóbu-szokon zsúfolódó diákok milyen időközönként teszik meg az utat hazáig és viasza? S egyáltalán miért érdekes ez? A kérdésfel-tevésre egy egészen más jellegű vizsgálat adott okot. A menza-helyzettel foglalkozva elénk ke-rült egy/ elgondolkoztató adat : az egyik intézmény több. mint másfél ezer hallgatója közül szombat-vasárnapra mindössze 37-en (!!) váltottak ebédjegyet márciusban.

Ez az adat azt mutatja, hogy a hallgatók döntő többsége min-den hétvégén hazautazik. S va-jon jó-e ez, vagy rossz? Ezzel kapcsolatban hadd idézzem dr. Szendrei János, a Tanárképző Főiskola főigazgatójának egy be-szélgetés közben elhangzott mon-datait : •

„Ingázó hallgatóság alakult ki, s emiatt az értelmiségivé válás folyamata szenved csorbát. Itt. Szegeden, az iskolai kötelezettsé-gek teljesítése zajlik, s így a hét-végi szahadidő nem a kulturáló-dás, a város menism.erése. a vá-rossal való együttélés jegyében zaihk. Pn azt szoktam mondani•' jó, ha önmagával is találkozik az ember. Szüksén van nvugalmi állapotra, meditálásra saiát dol-oainkról. s ez az állavot a hét-közi rohanásban nem jöhet létre.

Mindebben az ingázó munkás-ság összes szncinlógtni problémá-ját vélem fölfedezni."

Vajon azoknak a diákoknak, akik minden hétvégén hazautaz-nak (s akiknek nagv százaléka falvakból kerül Szegedre) mit ad az itt töltött 4—5 é v ' Vaion

• mire fognak emlékezni az isko-laéDületen. s a kollégiumi vagv albérleti szobán kívül' ' S az em-lékeknél is lénvegesebb. hogv mit. milyen kultúrát visznek ma-gukkal vissza a faluba ezek a pedagógusok, orvosok, stb.?

Sokkal összetettebb ez a kér-déskör annál minthogv lapunk-ban kielégítően tudjuk vizsgálni

S azf sem akarjuk, hogy sértve érezzék magukat azok, akik — talán maguk sem szívesen — va-lamilyen kényszer hatására utaz-nak haza állandóan. Mégis, még kettőt emeljünk ki az „ingázó diákság" problémái közül. Va-jon életmód szempontjából mennyire nevezhető egészséges-nek az az — általánosnak mond-ható — szokás, hogy minden hétközi táplálkozási hiányt (amj ugyebár pénzbe kerül, s az „másra" kell) szombat-vasárnap a „mama főztjével" busásan pó-tolunk? És végül — de nem ufolsó sorban —, az annyit em-legetett elszakadási folyamatot, a felnőtté válást, az önálló életvi-tel kialakítását hogyan helyez-zük el abban a rendszerben, melyben a hét öt (?) napja csak átmenet, s a maradék kettőn(?) a csibék hazatérnek tyúkanyó-h o z ? . . .

bal-ta

Két ran?adó - 1 pont A megyei l. osztályú labdarú-

góba nokság második és harma-dik fordulójában két erős ellen-féllel mérkőzött a Tanárképző Főiskola csapata, A móravárosi-ak közepes színvonalú, küzdel-mes mérkőzésen 2—l-re győztek a volt SZAK-pályán úgy. hopy Bújdosó 11-es QÓljára a 85 és S6. percben szerzett gólokkal vá-laszoltak.

A harmadik fordulóban Szen-tesre, a bajnokesélyes Vízműhöz utaztak a főiskolások A Simái — Tóth III., Bújdosó, Kálmán. Ud-varhelyi — Léber. Gát. Tóth II. — Tóth l Bischoff. Gyenae föU tiltásban pályára lépő véneinek "égig jól védekeztek, sikerként könyvelhető el a 0—0. Ezen a mérkőzésen Simái. Gát, Kálmán, Tóth I és Bújdosó nyújtott át-lagon fölülit

Amatőrfilm-szemle • * '• •

a Főiskolán Építőtábori kínálat

A nyári vizsgaidőszak befejeztével idén is több szocialista or-szágba utazhatnak építőtáborba és üdülésre a JATE hallgatói. Lapun-kat Engi Katalin, a József Attila Tudományegyetem KlSZ-szervezete-nek építőtáboros ügyekkel megbízott felelőse tájékoztatta a nyári munkalehetőségekről.

A Német Demokratikus Köztársaságban három vállalat vár ja a szegediek jelentkezését. Stralsundban és egyik közeli üzemegységében, Binzben — üdítő, illetve sörgyárban, Greifswaldban vasútépítésen, Meissenben pedig — erről részletesen is szólunk ezen az oldalon — a porcelángyárban dolgozhatnak. A stralsundi sörgyárban két fiú munkaerejére számítanak, rakodó munka végzésére, a binzi üdítőitalt készítő üzemben pedig 12 fiatal (4 fiú és 8 lány) fog dolgozni a palackozó gépsor mellet t Itt két műszakban folyik majd a munka, délelőtt és éjszaka. A négyhetes munka két turnusb.-n lesz. ;tilius 1—30 és július 29 augusztus 27 között. A munkáltatók megtérítik az útiköltséget és 50 márka készpénzt biztosítanak. Körülbelül 6—700 márka keresetre lehet számítani.

Greifswald vasútépítőire három hét munka — napi nyolc és félórában — és egy hét üdülés vár. A tábor július 31 és augusztus 29 között működik. Minimálisan 100 márka zsebpénz a járandóság, va-lamint az ellátásra biztosított 6,50 (munkanapokon), illetve 10 márka (a munkaszüneti és kiránduló-napokon). Az utazási költségeket a vál-lalat visszafizeti, és a kirándulást is fedezi. melyben Rostock, Weimar, Berlin és Drezda városával ismerkedhetnek meg az egye-temisták. Ez a tábor egyébként szovjet, lengyel és csehszlovák f iata-lokat is fogad. Ide 15 (8 fiú és 7 lány) jelentkezőt várnak.

Csehszlovákiában két város. Brno és Kassa egy-egy vállalata ígér munkát a Szegedről érkezőknek. Brno híres vasgyára, a Zbrojovka 5 fiú és 5 lány számára biztosít munkát. Az időpont: július 10— augusztus 6. Ez idő alatt három hét munka és egy hét üdülés lesz a program. A munkáért minimálisan 1140 korona jár, amiből minden-kinek magának kell fedeznie az étkezést, így naponta ebből az Ösz-szegből 5 koronát levonnak. 35 korona levonást jelent még a kirándu-lás idejére a szállás díja. amiből 5 napi prágai és 2 napi olmützi tar-tózkodást fedeznek. A munkáról: délelőtti műszakban vasárut kell csomagolni.

Kassára 10 főt várnak a jttítus 10 — augusztus 7 közötti turnus-ban. Itt elsősorban joghallgató egyetemisták jelentkezésére számíta-nak, mert az ottani jogtudományi karral folytatandó cseremunka a cél. Az építőipari segédmunkát egy hét poprádi pihenés követ majd. A jogászok IV. éves hallgatótársuknál, Kis Ferencnél jelentkezhetnek.

A Szovjetunióban az odesszai borkombinát fogad magyar vendég-munkásokat. 10 fiú és 10 lány július 10 és augusztus 7-e között fog ott tartózkodni. Palackozó gépsor mellett kell dolgozni, amiért 50 ru-bel, teljes ellátás és egy hét üdülés jár. A szovjetunióbeli kiutazáshoz szolgálati útlevél szükséges, amit az egyetemi KISZ-bizottság intéz külügyi csoporton keresztül.

Valószínűleg Bulgáriában Is lesz nemzetközi építőtábor. Erről egyenlőre annyit tudunk, hogy körülbelül 10 fő utazhat a mezőgazda, sági munkára, amit egy hét pihenés követ. Az érdeklődők bővebbet a JATE KISZ-bizottságon tudhatnak meg. április végétől.

Néhány általános tudnivaló: az útleveleket — Odesszá kivételével — mindenki maga szerzi be, a kiutazás és visszautazás költségeit a hallgatók fedezik. Meissen és Stralsund vállalata visszafizeti az úti-költséget. A tájékoztató füzetek a KISZ-bizottságon és a karokon lesznek elérhetőek, a jelentkezések beküldési határideje: április 30. Egyes helyeken várható a túljelentkezés, ebben az esetben az ifjúsá-gi szervezet vezetősége rangsorol. Az NDK-beli munkaakciókra társ-intézményekből, sőt „külsősök" is jelentkezhetnek.

• Hazánkban is lesznek felsőoktatási intézmények által szervezett

építőtáborok. Miskolcra a szovjet-csehszlovák és keletnémet fiatalok mellett hazaiakat is várnak az építőipari segédmunkára. Hasonló te-vékenység vár a Gödöllőre jelentkezőkre is Az előbbinél 3 (július 3—16, július 17—30, július 31—augusztus 13), az utóbbinál két tur-nusban (július 10—23, július 24 —augusztus 6). Az egri főiskola me-zőgazdasági munkára vágyókat vár július 15—31 és augusztus 1—17 között. Ezeken a helyeken teljes ellátás és jó program a fizetség.

Vendégek Meissenből

Március 18—19-én tartották az Országos Egyetemi—Főiskolai Amatőrfilm-szemlét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében. A rendezvényt dr. Szendrei János a főiskola főigaz-gatója nyitotta meg. A megnyitó után következett a közel negy-ven versenyfilm akadozó vetíté-se.

örvendetesen soJc versenyfilm érkezett a szemlére. De az egyes alkotások színvonala között óri-ási eltérések voltak. Sajnos, nem a legalább elfogadható színvo-nal volt a bemutatás mércéje, hanem több intézmény program-jában az „ami van" került le-vetítésre. Ez elsősorban az ön-kritika hiányára utal. mert vala-mennyi beküldött film a zsűri és a közönség elé került a Szem-lén. Ha az alkotókat nem hagyta volna cserben a realitásérzékük, akkor nem kellett volna végig-szenvedni olyan kirívóan gyenge alkotások vetítését, mint példá-ul az Ügyis megjelenik című film. Ebben a gyenge témavá-

Az érdeklődők egy csoportja-(Csnjernyik Csilla felvételei)

lasztás alapvető technikai fogya-tékossásokkal, ingerlőeo rossz riporteri munkával, az operatőri elképzelések teljes hiányával tár-sult.

Szerencsére sok, élményt adó produkciót is láthattak a nézők. Az előadások pontosan kezdőd-nek című riportfilm sokáig em-lékezetes témát dolgoz fel. na-gyon jó megoldásokkal. Akik látták, sokáig emlékezni fognak a Bartók Béla Opera- és Kon-certszínházra, amely két nagyobb dobozban elfér, közönsége né-hány apró bábu. díszleteit két diavetítő sugározza a színpad hátterébe, bábok az énekesek és lemezről szólal meg a zene. De ez a színház valahol Budapesten, egy kis szobában már 1954 óta szinte minden este játszik egy mozgássérült ember saját szóra-koztatására és örömére. t

Érdekes néprajzi témát dolgo-zott fel az Aprószentek című ri-portfilm.

Az amatőrfi lmes mozgalom két nagy tehetségének (majdani pro-fiknak?) alkotásaival is találkoz-hattunk ezen a vetítéssorozaton. Az egri Nagy Zoltán a filmké-szítés szinte teljesen ú j eszköz-tárának birtokában van máris. Ragyogóan alkalmazza a pixilá-ciót (ezzel a technikával készült az Irkafirka című televíziós so-rozat illetve mozifilm), kitűnő gyurma animációt tudott bemu-tatni, tartalmas képi asszociációk sorát, egyéni képi humort, és öt-letsorozatokat láthattunk tőle. Dramaturgiailag megfelelő he-lyeken alkalmaz fényszűrőket. Alkotásai feszes szerkezetűek, egyetlen felesleges snitt sem maradt bennük.

Nagy Gyula, az Iparművészeti Főiskola hallgatója, csak egyet-len alkotását nevezte a Szemlé-re. De ez a mű méltán aratott nagy elismerést. Nagy Gyula nem szuper kamerával dolgozik,

A „szigorú tekintetű" zsűri

impozáns filmjének meghökken-tő képi megoldásai emberi ötle-teken alapulnak. Ki hinné, hogy az átvarrt fekete karton hátul-ról megvilágítva a színes film-szalagon a csillaggalaxisok teljes illúzióját képes felkelteni. Tisz-teletet keltően nagyon sok mun-ka, valamint ÖTLET van az Ad infinitum című film negyedórá-jában.

A meglehetősen vegves me-zőnyből az öt tagú zsűri a kö-vetkező csoportok illetve alkotók munkájá t találta díjazásra érde-mesnek :

Klub-dijat kapott: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Amatőrfilm Klubja és a Buda-pesti Műszaki Egyetem Amatőr-film Klubja.

Alkotói díjak: I. dí j : Nagy Zoltán — Ho Si

Minh Tanárképző Főiskola, Eger (elsősorban az Amikor az álmok valóra válnak és a Déja vu cí-mű filmjeiért) és

Nagy Gyula — Magyar Ipar-művészeti Főiskola (Ad infini-tum).

II. d í j : Papp János és Tari Já-nos — ELTE Vizuális Műhely (Az előadások pontosan kezdőd-nek)

III. díj Kocsis Tibor — Apá-czai Csere János Tanítóképző Főiskola Győr (72 óra) és

Tóth Tamás és Kovács R. Ákos — Erdészeti Főiskola, Sopron (Aprószentek).

BÖLE ISTVÁN

KÉRDŐJELEK

Milyen feltételek mellett vehe-tem fel a következő félévtől a néprajz szakot? — kérdezte la-punktól egy III. éves matemati-ka—rajz szakos hallgató.

E kérdéssel, valamint általáno-san, a harmadik szak felvételi lehetőségeivel kapcsolatban a következőket tudtuk meg Halász Tibortól, a Tanárképző Főiskola illetékes főigazgató helyettesétől: — A főiskola és a tudomány-egyetem szeptembertől próbál fo-kozatosan lehetőséget biztosítani arra, hogy egyae főiskolai hallga-tók egyik szakjukat egyetemi szinten végezzék, illetve. hogv egyetemisták olyan harmadik szakot hallgassanak a főiskolán, amely nincs az egyetemen. E le-hetőségtek modelljét a két intéz-mény vezetői most doltrozzáv ki. A következő alapkérdések azon-ban már tisztázottak: alapvető feltétel a 4,00-en felüli tanulmá-nyi eredmény A főiskolások vagy egyik szakjukat végezhetik magasabb szinten, vasv olvan szakot választhatnak, ami vala-milyen módon átfedésben van szakjuk egvikével. Például — kérdezőnk ecetében — még meg-vizsgálásra vár. hogy a rajz és néprajz szak hogvan hozható összhangba — s természeteden az is hoev az egyetem vállalna-e ilven kiegészítő oktatást. A meg-lévő kettőtől teliesen eltérő, har-madik szakot nem vehetnek fel. Az egyetemisták pedig a követ-kező — az eevetemen nem okta-tott — tárgvav közül vála^ztbnt. nak a főiskolán egvet: szlovák román, éne'- raiz. tec.hwka. test-nevelés. Általánosáéban még annvjt mondhatunk mind kérde-zőknek. mind azoknak, akiknek hnsonló terveik vannak. h^^v ké-sőbb; kérpsíikpt plvór.-/pl(is(jket m!e!őbb közöliék a főiskola il-letve az eevetem vezetővel Hogy fisz'Hhan lepjenek a várha-tó szakfelvétel ké"»imekkí»i y hogv szeptemberre kidolgozott le-hessen a tanulandó tárénak rend-e p r e

A napokban Szegeden járt az NDK-beli Meisseni Porcelángyár küldöttsége, a személyzeti veze-tő. Heincz Siekman, a szakszer-vezeti titkár. Dieter Hampe és a német ifjúsági szervezet, az FDJ titkára. U w e Winkler. Közülük Heincz Siekman válaszolt kérdé-seinkre. hogy táiékoztassa olva-sóinkat a gyár és a szegedi fia-talok közös dolgairól,

— Mióta van kapcsolat a me-isseni gyár és a szegedi egvete-misták között?

— Körülbelül 15 éve. Amióta a magvarokkal fölvettük a kaD-csolatot. mindig a JATE KISZ-szervezetével működtünk közre

— Néhány szót szertnénk hal-lani a nyárról!

— Gyárunk több mint 100 éves. Három különböző orofilú termé-ket gyártunk: építőipari-, lakbe-rendezési- és kálvhacsempét Kö-rülbelül 1250 dolgozónk van. A termelt áru főleg az NDK-ban

talál vevőre, de kisebb részt dol-gozunk Ausztria. NSZK. Len-gyelország és néhány afrikai or-szág piacára is.

— Miért van szükség idény-munkásokra?

— Nekünk nagvon fontos hogv júliusban és augusztusban kinó-toliuk a munkaerőt, szinte a n v r

nvira kellenek a vendégmunká-sok mint eev falat kenvér A gyárunkban ugyanis nagy melen-

ben kell dolgozni, a munka erős fizikumot ieónvel és azok az ál-landó munkásunk, akik a? év 1fi hónapiát 'edoleozzák. ilyenkor már nagyon váriák a szabadsá-got. a nyaralást. Idényenként 130 dolgozót pótolunk, de több ide-gen munkaerőt is szívesen alkal-maznánk.

— A? a teljesítmény amit az egyetemisták produkálnak az eny -ttani állandó munkás telje-sítményének hány százaléka?

— A hallgatók teliesítménve 70-80 százalékos, de van aki el-éri. sőt meghal ad ia a 100 száza-lékot Az a szerencsénk hosrv

az odautazóir 9/10-e munkaszere-tő fiatal. Persze azt is el kell mondani, hogy nem csak az a fontos, hogy a fiatalok jól dol-gozzanak nálunk, hanem a baráti kapcsolatok kiépítése is. Az otta-ni dolgozók mindig váriák a ma-gyarokat, van aki levelez az itte-niekkel. szóval jó a kapcsolat.

— Elégedettek a JATE hallga-tóival?

— Erre csak azt tudom monda-ni, amit az igazgató is szokott hangoztatni: azok az egvetemis-ták. akik hozzánk jönnek, min-dig segítik a terv teliesítését Ha nem lennénk elégedettek, már le-építettük volna a kapcsolatokat.

— A munka után milyen ki-kapcsolódási lehetőséget biztosí-tanak a Szegedről érkező ven-dégmunkásoknak?

— Kulturális és sportprogra-mokat szervezünk Csak néhá-nyat említek: a megérkezést ál-talában ismerkedő ielleeű vita-kör követi, aztán vacsora, zene. tánc a prográm Szervezünk foci meccset. egv napos kirándulást ahol az NDK legszebb tájait kul-túrvárosait mutatiuk meg Ta-valy Például Scbnrmüttzerben. Lübbenaban és Zittau-hegyek-ben jártak a magvarok De ez a program minden évben változik.

— Milyenek a kereseti lehető-ségek?

— A pénzt, amit kézhez kap a dolgozó két forrásból te-szük össze. Eevik a teliesítménvre járó alanbér. a másik a prémi-um amit a csoportok vezető? osztanak szét.. A minimális kere-set 600 má'-ka. tavalv <?r?0—Q30 márka között fizettünk. Erre jön az útiköltség megtérítése e napi 7 márka különélési nótlék Ez összesen 1200-1300 márkát ie-lent Meg kell iegvezni. hogv az első napokban átlagbér iár mert akkor ismerkednek a munkával, és hogv a megérkezést követően mindenki kap 50 márka költő-

—s —I

JATE-bál '83 Hagyományos egyetemi bálok sorában a József Attila Tudomány-

egyetem bálját március 19-én rendezték meg a Tisza Szállóban. A nyitótáncot — melyet a JATE néptánccsoportja mutatott be —

követően víg mulatság vette kezdetét, ahol a „gazdagabb" egyetemi polgár vacsorát is rendelhetett. A szerényebbek nyilván beérték némi folyadék fogyasztásával is. A táncteremben a talp alá valót a Melody Combó-5 együttes szolgáltatta.

Éttermi pillanatkép (fotó: Benyhe János)

s z f < ; f d i f í . v k t f m

Zelei Miklós: Április 11. Zalán Tibor:

K I H Í V Á S NR. 8 0 Tánczos Gábornak

a járható é t kimondani és végrehajtani mindegy milyen ítéletet mondjuk a halálost önmagunk fölött kigondolt walpurgis-éj ölébe haj tva fe jünk — például én is hiszen tipikusan afféla vagyok aki munkás paraszt értelmiségi és egyéb vereségei okos gyülekezetének asztalához leoltott villanyok fényében meghívja a halált és itt egy hosszú felsorolás következik

és most vizsgáljuk meg a felsorolás tételeit vizsgáljuk meg közösen hogy kik m a r a d j . a k élve körülöttü-n-k és döntsük el egyszer és mindenkorra hogy többet nem leszünk öngyilkosok hogy már ma beszerzünk egy lelki expandert az életerő öt fényes rugóját hogy ráncos életünket naponta tornáztat juk HOGY EZT A VIZSGALATOT NAPONTA ELVÉGEZZÜK hogy legalább ez a vékony szál kössön mindnyájunkat a holnapi naphoz engem most itt a primavera vendéglő asztalánál a hazatéréshez amely egyúttal népszámlálásunk első napja is és én nem tudom hogyan számolják meg népünket nélküled miért nem tornáztattad az életedet még huszonnégy napig hogy az elkövetkező tíz év létszámában együtt lehes velünk hisz a mi helyzetünkben fontos a létszám nem ég alá és föld fölé • egy konyha padlója és mennyezete közé távoztál és most csak annyit kérdezhetek hogy bebalzsamozzam-e a gázórát

ónom magunkat fiúk unom a halál mítoszait ' "'

ónom a fiatal és idős magyar értelmiséget unom a verseket elkékült dokumentumait annah hogy nem történt meg semmi unom a történelmet unom hogy nem tudjátok a történetimet írnom hogy nem ismeritek a jambust se

hogy magyarul se tudtok rendesen és verseket írtok és regényeket írtok bocsáss meg ritkán látott barátom egy exterritoriális cella tulajdonosa hogy mindezt épp most mondom el de az embernek akkor nyílik fel a szája amikor valami különösen csak ezzel a pár sorral szerettem volna elköszönni

TÁNCZOS GÁBOR EMLÉKÉRE

sorakOEÓ

akinek fegyvere vaw adja le akinek torka van i adja le akinek szeme van adja le mindakettőt mindakettAt ne dugdossák ne csavargassák a zsebkendőjükbe egyiket se

a zsebkendőket Is leadni

akinek szája van adja le akinek édete van ad ja le

indulás

unom fiúk hogy fölüttök egy airlines menetrendet amiben meglátjátok micsoda távolságok vannak és öngyilkosok lesztek unom az öngyilkosokat az öngyilkosjelölteket halál megsuhintottjai tragédiák félműveltjel unom magunkat fiúk

unom hogy felületesen belelapoztok a vagy-vagyba és öngyilkosok lesztek unom hogy roncsautót loptok camustől unom hogy 1964.ben a beatles miatt bevittek benneteket a siófoki őrszobára és azóta másról se tudtok beszélni csak arról hogy szobára vitt benneteket a hatalom meg mézes vagy érdes tenyeréről azt is unom ha ma visznek be benneteket az őrszobára

és unom hogy a járható út kimondani és végrehajtani az unalmas ítélet önmagunk fölött

*Az erős hitű férfiak elvesztek és nincs olyan tiszta, aki felállhatna könyörögni, mint Pinchász, a ki buzgólkodott és kiengesztelt a népeért; sietett; kapta a tőrt,

agyonszúrta a vétkes férfit és vétkes nőt."

ne nézzétek le azokat fiúk akik nem lapoztak bele a vagy-vagyba nem ütöttek föl egy menetrendet se hanem belekeverik magukat a malterba és nézik a televíziót

vegyszeres gyomirtást végeztek bennünk magunkat nézzük le fiúk

unom a sematikus elidegenedést a ti plakátpofátokat is

a költészet napja. A vers ün-nepén ezen az oldalon olyan köl-tők szólalnak meg, akik valami-lyen módon kapcsolódnak Sze-gedhez, a város felsőoktatási in-tézményeihez. A válogatás — természetesen — esetleges, ennél sokkal nagyobb terjedelmet igé-nyelne, ha mindegyik „szegedi'* költő, akárcsak egy verssel is, itt jelentkezhetne.

Baka István:

Mefisztó-keringő És most a Sátán hegedűje a brácsát nagybőgőt leinti s a nyálzó klarinétvisítást a párok döbbenten megállnak de nem bír tiltakozni senki mert ólomsúlya lett a tüllnek s a hölgyek izzadt szirmai mint párzás közben megfagyott csigák tapadnak össze és belőlük mégis oly bizsergés fu t szét a dermedett tagokra hogy koszorúvá borzolódik a hajzatuk s a férfitestek drótvégén lógó bábui szikrák kék záporába vesznek

S rákezd a Sátán hegedűje [ végigcsusszan a húrokon a vonó és kettérepednek a tükrök ablakok s a serleg a kézből szétszilánkozik bor fröccsen és brokát hasad függöny hullámlik mintha űri szél fú jna arkangyalhajat a táncosok riadtan állnak de egyszercsak középre lebben az első pár s a szerteáradt zenére lassan körbering és mint akik e jelre vártak felbolydult izgatott seregben forogni kezd a többi mind

S húzza a Sátán hegedűje liheg a nagybőgő a brácsa a klarinét lohol nyomába remeg a bálterem remeg s vonagló kékes ajkai t széjjelnyitja a temető odvas fogai sírkövek vacogva villannak elő örvénylik részegen a valcer míg a föld megundorodik és gyomortartalmát kihányja csontváz-szerpentin koponya-konfetti esőzik a bálra és örvénylik aranyfog rendjel a holtak fölkavart pora

S vonít a Sátán hegedűje nyüszít a brácsa felsikolt a klarinét hörög a bőgő élők között kering a holt A. nagykövetné s B. a császár ébenfa mellett rőt virágszál a parketten száguldozik C. államelnök görbelábú nejét forgatva Noszferátu mily szép nyak elábrándozik s mint hattyúdöggel a kanális fagylaltszínű ruhákkal máris felhabzik forr a bálterem s bár túlcsordul megállni nem engedi a szilaj keringő

S húzza a Sátán hegedűje húzza de egyszercsak leinti a nyálazó klarinétvisítást a brácsát nagybőgőt megállnak a párok már nem já r ja senki s míg izzadt tagjaik kihűlnek s csak lihegésük hallani a Sátán meghajol kopott f rakk já t végigsimítja és eltűnik s ekkor új bizsergés fut szét az elzsibbadt karokba roggyant lábakba folytatódik a bál s a nő- és férfitestek drótvégen rángó bábui ú j táncok mámorába vesznek

Balassi-ének Csend támadt — a feldúlt

[vidékről a zivatar már elvonul, s ágak ínyéről vicsorít ránk esőcsepp-fogsorral az Ür.

Vésigezüstlik a tócsán a rettegés, szellő ha rebben. Hőköl a ló . . . Továbbereszt vagy szétszaggat bennünket az Isten?

A rongyos^ megfakult mezőket rólunk. Uram, letépheted — Magyarország határait ránk rajzolták a sebhelyek.

Annak oltalmazzuk, ki tőlünk elhódította — legalább kardunk élén csillogjon ez az esőcsepp-gyöngysoros 'dlág!

hajnalra az ablak peremét elérik az árnyak, ez az én időm.. .

hajnalra az ablak peremét elérik az árnyak, ez az en időm ilyenkor nyílnak föl mélységemben a végtelenig elnyúló ezüstréti»?ek. hallgasd meg egyszer hajnali sikoltásomat: egyszerre vagyok felismerés és félelem és mindez már nem véletlenszerűen :értelemmé rendeződik el bennem az anyag, találkozom halálommál és akkor születésem is bennem lakik még hallgasd mint vacogok azonosulásom ilyen irdatlan magágyában, hallgasd hogy legyen létező tanúm ha verejvékem sós maskarájában felébredek árnyékom átéri a földet — hajnalban megtörténik velem a lehetetlen — a létezés — a szürkület magzatvizében lebegek összegömbölyödve az időben lebegek ferdén, megtörténik velem a halál is a fény kristályai között forgat sósfehér szomjúságom ha jam hülő aranyába fagynak a bölcsőmet elhurcoló denevérek, az ablak peremét elérik hajnalra az árnyak, a végtelenig nyúló ezüstrétegek ilyenkor nyílnak meg ez az én időm * a mindenség emel most a kar jára , szembogaramban az öröklét delel

még nem mondtam el amíg te máshol nevetsz

én gyilkolásról álmodom... még nem mondtam el amíg te máshol nevetsz én gyilkolásról álmodom: elguruló fejedről kandallón száradó védtelen koponyádról, testedben áll meg az éjszakába hajított kés válladat töri a hajnalba ejtett fejsze, stilisztikám ím gyilkosan egyszerű, figyelem magam szikár legyek mint a költemény — megírhatatlan. figyelem mi az mi bennem kiírtható: a halálon kívül létezik-e még hozzám rendelt konstans elem — a lebírhatatlan most a te gyilkolásodról álmodom nem lehetsz több számomra bűntudatnál, az álom városa fölött lebegő halovány sárkány leszel az álom vizében elmerült derengő hajó, nedveid mint a növény idegeim magúkba szívják keserű só leszel keserű só egy éjszakai órán. aztán nem leszel hirtelen ahogy nem lesz óra sem és a ha jó a sárkány sem lesz többé, sötét lesz csak mint leégett gyufaszál után a végtelenre nyíló ajtók mögött

Géczi János:

Csak egy vers Látod, a vers téged is kiszolgáltat másoknak, merev és hűvös szemek fókuszában állhatsz majd, s ásványi mélyüket megnyitják előtted a terek, elforognak szép fejed fölül az égitestek, kiürülnek a nappalok és kiürülnek az éjszakák, látod, ilyen kegyetlen vagyok, s te is ilyen kegyetlen vagy, ilyen. Aipit úgy hívtunk óvatosan: vágy, a hangokból elmozdul, s tétován a mozdulatokból is kihull. Most talán sírsz, majd felnövekszik benned valami bosszú, és dacc is, de még hosszú ideig várni fogod, hogy becsöngessek tíz szál vörös virággal. Próbálod megcsöndesíteni magad, elhiszed, talán majd mással másként a szíved, a szíved, a szíved, és oxigénhiánnyal küszködsz, mert a bokádnál, a csípődnél idegen szemek időznek el, s nem emelkedik meg hirtelen a melled, a barna bársony előtt r iadtan röpköd, keskenyen, fehéren; talán egy kicsit összerántod szemöldököd. hogy e váratlan és kegyetlen tett után újra , mert a fájdalomból kimozdulva, egy Symphoniára gyújtva megnyugodj. Már tudod, ' sarlós szemhéjad üteme nem hullámzik többé át a szonettekbe, és én nem akarom, hogy iker-gyűlölet, vagy holmi hiány okán dülöngéljünk egymás oldalán. Tudom, most sírsz: én már nagyon régen nagyon-nagyon öreg szeretnék lenni, mint a festett sírkövek az athéni Kerameikoszban, s fáradt is vagyok. Ezt más nem érti. Én tudom, miért vének a győzelmet szóló papok, s ez egyszeriségben mit érnek, ha örökké gördülnek vissza a hajlékony érvek,

s biológiai korom miatt katonaként vonulhatok, — el is fogok menni, ha visznek, erre elég ok

a gyávaságom, és túlélni már nincs módom,

csak fönnakadni a szögesdróton! A nyurguló esélyek gonoszul állnak körém s így tornyosul a jövő fölém, föléd. fölénk: én már régen, nagyon-nagyon régen öreg vagyok

URAM, ADD HOGY LEGYEK de kihez is dadogom versemet e szuronyok feltűzte éjszakában, mikor a sok halott érdektelen abban, akár az élők. hogy vagyok-e vagy nem vagyok

Az angyalokról Az angyalokról ne beszélj Mert gonoszak, és éhesek, hűvös, gombszemű ragadozómadarak barna és veres tollcsuhában. A havak hajuk korpájaként hullnak, s mire a tél mindent beburkol, fehérizzásig hevül a vidék a súlytól, s felcsap háztetőkig a füst. a láng: e sok nyelvű, kesernyés, fordított havazás. Ha özönlenek az angyalok, hangzanak varjú-keringésű károgó szavak. jöttüket kísérő iniciálés ének rengetegje mögött toporgó, bizánci szegények a devlás lány tűzben fürdeti arca fél egét, korommá rémül, a másiknak kezét csontszínre süti a bamba munka sistergő ólma. hogy üvöltene az eltűnt csillagokba — hát szólja i költ»'»: Angyalokról '^e beszélj. Angyalok nincsenek. Se a lélek, s* a test feltámadásában nem hiszek

SZEGEDI EGYETEM 7

,.Akkor sem voltak \

mások a.hallgatók" t f t SS lw (bármikor folytatható)

A JATE KlSZ-klub építése gorán a tudományegyetem KISZ-tagjai 14 ezer óra társadalmi munká t végeztek — olvasom egyik régi lapszámunkban. 14 ezer óra társadalmi munka — ma szinte hihetetlen. Többszáz egyetemi hallgató és fiatal oktatók dolgoz-tak 1971. szeptemberétől, hogy megépítsék a klubot. S nem ímmel-ámmal végezték a munkát. Mindenki a legjobb képessége szerint teljesített, s önként. A feladat pedig nem lehetettt köny-nyű, hiszen az egyetem alag-sorában — az egykori DlSZ-í ia-talok által épített — óvóhely szi-lá rd falai t kellett lebontani, illet-ve átépíteni. A fiatalok mégis vállalták, lelkesítette őket a cél.

A 70-eg évek eleién a JATE-klub megépítése csak egy volt a cselekvési lehetőségek sorában, s csak egy feladat volt az ifjúsági moegalom által javasolt konkrét és értelmes célok között. Ma. tíz-egynéhány évvel később, mintha nehezebben találna hasonlóan ösztönző célt a KISZ-fiatal ; ha keres egyáltalában. S min tha a KISZ szervező erejének csökke-nésével kötelezően együtt járna egy befelé forduló, esetleg eluta-sító magatartás.

E jelenség okait keresve kér tük fel beszélgetésre dr. Vastagh Pált, a JATE Állam- és Jogtudományi kara adjunktusát , mint a kérdés-körben leginkább kompetens sze-mélyt. Dr. Vastagh Pál, mint egykori KISZ-titkár, maga is ak-t ív résztvevője volt a klubéoítési mozgalomnak, s mint a KISZ KB Intéző Bizottságáriak egykori tagja, közvetlen közelről figyel-hette a mozgalom változásait. S bár beszélgetésünk a k lub építé-sének történetével indult, valójá-ban az ifjúsági mozgalom elmúlt időszakban tapasztalható jelensé-geit. annak okait kutat ta .

Hogyan és mikor vetődött fel trt egyetemi KlSZ-klub építésének gondolata?

— A klub tulajdonképpen lé-tezett már a 60-as évek végén is, de állandó székhellyel — megfelelő helyiség hí ján — nem bírt. Egy időben működött a központi épület II. emeletén, ké-sőbb az egyetem Liliom utcai vendégházában. Ez tette indo-kolttá egy állandó klubhelyiség létrehozását.

Mikor történt ez?

— 1971. elején megtettük a konkrét előkészületeket, s még ez év tavaszára elkészültek a tervek, melyet a JATE Gazdasá-gi Hivatal és a Műszaki Osztály munkatársai dolgoztak ki. A ter-vek szerint a teljes megvalósítás 4—5 évet vett volna igénybe, a tervezők ugyanis kételkedtek a 10 ezer óra fölötti társadalmi munka elvégzésében.

De rosszul ítéltek ...

— Igen, mert a hallgatók és a f iatal oktatók teljes intenzitással és pontos menetrend szerint dol-goztak. Az egyetemi KISZ-bizott-ság végrehaj tó bizottságának — m a Egyetemi Bizottság — egyik tagja elkészített egy beosztást, s ennek megfelelően 20—20 ember dolgozott délelőtt illetve délután. Így és csakis így történhetett , hogy a tervezett 4—5 év helyett 18 hónap alatt — 1971. szeptem-ber és 1973. április között — felépült a klub. ,

A megvalósításhoz, a dol-gos kezek mellett, jelentős anyagi fedezetre is szükség volt. Honnan kapta meg az egyetem KISZ-bizottsága a szükséges támogatást?

— Az egyetem e célra rendel-kezésünkre bocsátott összege mellé a szegedi Városi Tanács adott jelentős elvi és anyagi se-gítséget, valamint a KISZ me-gyei Bizottsága, illetőleg az AIB.

Milyen funkcióval-, funk-ciókkal ruházta fel az akko-ri vezetés a klubot?

— Természetesen és elsődlege-sen a közművelődésnek szántuk, igényes szórakoztató egységnek, s az egyetemi fiatalok találkozá-si helyének. Egészséges klubszel-lemet k ívántunk kialakítani, s az elképzelésnek megvolt a sze-mélyi garanciája is. Kereke) László klubvezető. Sebők Jolán gazdasági vezető, valamint a

Közművelődési Bizottság mun-katársai, Ambrus György és Paál István személye feltétlen bizto-sítéka volt a szívonajas működ-tetésnek.

Itt kaptak helyt a mindenhon-nan kiszorult amatőr művészeti csoportok is: a néptánccsoport, az énekkar és a színjátszók. A közművelődés akkori állapotát jól i l lusztrálja az a tény, hogy a művészeti csoportnak óriási bá-zisa volt, s hogy a terveiket, gondjaikat együtt beszélte meg a rektor, a rektorhelyettes, a mű-vészeti csoportok vezetői és a KISZ-ti tkár. Ezt azért fontos megjegyezni, mert az akkori köz-művelődési munkát a politikai képzés-nevelés egyik igen fontos eszközének tekintettük. A klub-programok között ennek megfe-lelően a mainál jóval több poli-tikai vagy politikai jellegű ren-dezvény szerepelt: külpolitikai tájékoztatók, vitakörök, vetélke-dők stb. Ugyanakkor nagyon kellemes időtöltésnek bizonyult „csak úgy" beülni egv sörre, ze-nét hallgatni és beszélgetni.

A klub mielőbbi megépí-tését tehát részben a KISZ-tagok rendkívüli mértékű és aktivitású társadalmi munká-ja eredményezte. Hasonló jellegű, ennyire konkrét és fontos feladatot tudunk-e ma adni a mozgalom tagjai-nak, s meg lehetne-e szer-vezni egy ehhez akárcsak közelítő nagyságrendű tár-sadalmi munkát?

— Kétségtelen, klubokat ma már nem építünk, de ha erre lenne szükség, azt hiszem, ma ugyan-úgy megcsinálnák a fiatalok. Ak-kor sem voltak mások a hallga-tók. '

De a mozgalmi munka jellemzői, a KISZ szervező-ereje és a tagok egyéni ak-tivitása egészen más volt. ..

— Aki valaha is komolyan vette a mozgalmi munkát, az mindig is dolgozott. Az 1968 69-es év nagy változásokat hozott, az egyetemeken, főiskolákon. Ek-kor ugyanis, pontosabban a 60-as évek végén az oktatási kor-mányzat hozzálátott az egyetemi élet átfogó re formjának elkészí-téséhez. Ennek eredményeként ú j egyetemi szervezeti és műkö-dési, tanulmányi és vizsga, fe-gyelmi és ösztöndíj-, még később ú j kollégiumi szabályzatot dol-goztak ki. E szabályzatok közül kísérletképpen az egyetemi szer-vezeti és működési, a tanulmá-nyi és vizsga illetve az ösztönr d í j szabályzatot az országos be-vezetés előtt egy évvel az ország négy egyetemén alkalmazták elő-ször — köztük a JATE-n.

Az előkészületekben illetve a tervkészítésben a KISZ is részt vett, s ez a munka jó hatással volt az if júsági mozgalom élén-külésére. A KISZ helyzete alap-vetően megváltozott az egyete-men, s ál talában átfogó rende-zés állt be a különböző szerve-zetek jogkörét illetően.

Az if júsági mozgalom ezzel párhuzamosan, de nem csak et-től függően a „belterjes" moz-galmi munkáról át tér t egy sok-felé tekintő, és sokfelől érintett munkára , melynek lényege a kí-vülre nyitás. a minden irányban megmutatkozó nyitottság volt. Üj akciók sora indult meg ebben az időben, s ezeknek az akciók-nak elvi a lapja az értelmiség társadalmi hivatása. feladata volt. Ettől az időtől vált rend-szeressé a fizikai dolgozók szel-lemi pályára tehetséges gyerme-

keinek felkészítése a felvételire. A JATE KISZ kezdeményezései közül eredményes volt például a „Tegyünk többet a falu közmű-velődéséért!" elnevezésű akció, ezen belül a tanyai iskolák tá-mogatása; az Egyetemisták a szakmunkásképzésért ; az ú j fa-lujáró mozgalom.

Ekkortá j t fellendült a nemzet-közi if júsági mozgalom is, sok-sok együttműködési szerződés született a külföldi testvérin téz-mények if júsági szervezeteivel; nyaranta 200—300 embert utaz-tat tunk. Ebből a változásból adó-dóan a cselekvési kényszer „ki-élésének" is számtalan változa-ta volt.

A mozgalom illetve annak struktúrája ma sokkal de-mokratikusabbnak tűnik, mint annak idején, a cselek-vési lehetőségek viszont mi-nimalizálódtak, ami magá-val vonta a cselekvési kész-ség csökkenését is. Máskép-pen: az igazán fontos és kö-zös célok ritkulnak, a moz-galom szervezőereje, hatása kisebb ...

— A mozgalom mai demokra-tizmusa sem különb, mint az ak-kori, éppen az előbb elmondot-takkal kívántam ezt jelezni. Fon-tos célok ma is vannak. Ám a politikai aktivitást sohasem úgy kell elképzelni, mint egy kom-munista szombatot. Nem egysze-ri társadalmimunka-végzést je-lent, hanem folyamatos, követ-kezetes. és nem is mindig látvá-nyos tevékenységet.

A közelmúltban csökkent a taglétszám, általában, és kevesebb KISZ-tag vállalt közösséget a mozgalommal.

— Az elutasítás, az if júsági szövetséggel és a mozgalommal szembeni szkepszis lényegében 1981-ben fogalmazódott meg több felsőoktatási intézmény KISZ-szervezetében is a korábbiaknál határozottabban. Ez bizonyos ér-telemben az i f júsági mozgalom hibá ja is. De csak bizonyos ér-telemben.

Milyen értelemben? — A Kommunista If júsági

Szövetség szervezeti s t ruktúrá ja , egész intézményrendszere olyan, hogy lehetővé teszi a legkülön-bözőbb vélemények felszínre ju-tását. Ráadásul a társadalmi problémák iránt legfogékonyabb és legkrit ikusabb korosztály mozgalma. 1981-ben a viták so-rán sok olyan általános társadal-mi kérdést és bírálatot címeztek a KISZ-nek, amely nem csupán a szervezet problémája volt.

A mostanában sokat kritizált 1974-es áprilisi határozat éppen a szervezethez tartozás minimális kri tér iumait próbálta rögzíteni. Ez azonban — a cél szerint — nem jelentett formális rögzítést, ellenkezőleg, azt célozta, hogy a hovatartozás egyben cselekvés-vállalást is jelentsen. (Ez az a bizonyos egyéni feladatvállalás rendszere.) Ugyanakkor kétség-telen, nem volt elég lehetőség tar ta lmas megvalósításra. Azt is mondhatnám, az ifjúsági szerve-zet mindig olyan, amilyen a ve-le szembeni társadalmi elvárás és cselekvési lehetőség.

Az elutasító vélemények megfogalmazásakor, a szkep-tikus gondolatok kimondá-sakor úgy . látszott, nincs ki-dolgozott ideológiai „straté-giája" az ifjúsági szövetség-nek. Nem tud választ adni a kérdésekre, nem tud ér-velni igaza mellett.

— Ennek nyilvánvalóan a ko-rábbi gazdasági sikerek nyomán fellépő politikai elkényelmesedés az oka. Pedig tudni kell: a párt pol i t ikájának megvalósításáért konszolidált viszonyok között is meg kell küzdeni. Érvelni, vitat-kozni kell, és nap mint nap megnyerni az embereket . Azt is tudomásul kell venni, hogy so-kan sokmindent másként értel-meznek.

Mit tehet az ifjúsági moz-galom hitelének erősödésé-ért?

— A KISZ-nek orientálnia kell. Igyekeznie kell megtalálni azo-kat a pontokat, ahol a tagság azonosulni tud a feladatokkal, sajáif céljainak is tekinti a moz-galom célkitűzéseit.

Köszönöm a beszélgetést! G. R.

beszélgetés Paál Istvánnal

Személyedet egyfajta nim-busz övezi. Bizonyos érte-lemben — legalábbis Sze-geden — zászló vagy. Város-szerte szívesen hivatkoznak Rád; a klubban, ha megje-lensz, másképp viselkednek az emberek. Boldog-boldog-talan emlegeti a Pálistit. Utcán-téren a „nyakadba borulnak"...

— Ez kissé engem is meglep alig-ismerős emberek esetében. Aztán van olyan is, hogy silány emberek üdvözölnek, akik ez-előtt a nyakamat tekerték volna ki. Ez nevetséges és visszataszí-tó. Tenni azonban nem sokat le-het ellene. Ha pedig kitérnék, mondhatnák: „Amióta úgy fel-vitte az isten a dolgát" . . .

Tíz éve a Szegedi Egye-temi Színpad művészeti ve-zetője voltál, akit nem vet-tek fel a Színművészeti Fő-iskolára, ma — rendezői dip-loma nélkül — az ország egyik legjobb színházának Jászai-díjas főrendezője vagy.

— Első ránézésre olyan ez, mint egy tipikus amerikai kar-r ier történet: „Elvégezte a böl-csészkar magyar—történelem sza-kát, volt súgó Kaposvárott , se-gédrendező Szegeden, a Szegedi Egyetemi Színpad vezetője, majd egy évig „semmittevő" Budapes-ten, rendező a pécsi, aztán a szolnoki színházban, végül fő-rendező."

Csakhogy: én nem akar tam profi lenni! Ha nem kellett vol-na Szegedet i t thagynom, lehet, hogy még mindig az egyetemi színpaddal dolgoznék.

Az a — legtöbbek által csak sokadkézböl ismert — ese-ménysorozat, amely végülis a régi „nagy" társulat szét-robbanásához vezetett mí-toszt szőtt köréd-körétek.

— Először 1973-ban kezdték komolyabban zaklatni a csapat tagjait. Végül 1974-ben egy gaz-dasági revízió végeztével mond-vacsinált indokkal — miután az ellenőrök hiányt nem talál tak — kaptunk hárman fegyelmit (az-óta is valami „azért valami csak volt ott!" hangulat lengi körül ezt az ügyet, becsületünk nyil-vános visszaszerzésére azóta sem nyílt mód). Ezután a ' vizsgálat után ad tam be a felmondásomat, u tánam két munka tá r sam Amb-rus György és Kerekes László is, akik a Közművelődési Titkárság, illetve a k lub irányítását végez-ték. Nem sokkal ezután elmen-tek Szegedről Duró György, Ács János és mások is.

Egy évig Budapesten dolgoz-tam az Universitas együttesnél Ruszt József távozása után. Az-tán jött Pécs, majd Szolnok. A főrendezői tisztet elvállalni ne-héz és keserves döntés volt.

1975. Pécs — Camus: Ca-ligula. 1982. Szolnok — Cse-hov: Ványa bácsi. Két — egymástól minden tekintet-ben távol eső előadás ...

— A wroclawi Laboratórium Színház előadásai, Jerzy Gro-towski írásai máig meghatározó élményeim. A hetvenes évek elején itt. Szegeden az általa ki-munkál t elvek és módszerek a lap ján dolgoztunk. Ugyanebben a szellemben rendeztem a pécsi Caligulát. Rövid ideig tűnt csak úgy, hogy erre a magyar hivatá-sos színházban mód van. Gro-towski rendszerének három al-kotóeleme: az etika, a módszer-tan és a forma. Ezek közül a mi színházi s t ruk túránkban leg-fe l jebb az általa számon kért színházetikai tar tás vállalható jelentősebb ideig.

Ez tehát az egyik oka, hogy míg a Caligula „fel-forgatta", „kiforgatta" a színházat, utóbbi rendezése-idben „kis felfedezések" do-mináltak, a létező színházi körülmények, lehetőségek el-fogadásával dolgozol. Más-részt a darabok is változ-tak. Az egyetemi színpad Kőműves Kelemenje, vagy a Caligula után nem sokan mondták volna — de még

a szolnoki Tangó után sem —, hogy nemsokára Cseho-vot rendezel.

— Korábban volt, aki rámsü-tötte: avantgarde rendező va-gyok. Én ezt sosem gondoltam így. Akkor sem. amikor Ja r ry t , Albeet, Beckettet, Pintért , Mro-zeket rendeztem. ' Nem csak azért mert ezek a művek 20— 25, sőt 70 évesen semmiképp sem számítanak avantgarde-nak, hanem azért sem, mer t darabvá-lasztásaim nem voltak ilyen ér-telemben célzottak. Egyszerűen volt ezeknek a szerzőknek egy-két műve, amely érdekelt, s eze-ket megrendeztem (hogy ez a magyar Színházi életben fehér foltok felfedezését is je lentet te egyben, az nem engem minősít). Nos, az ilyen darabok elfogytak, vagy más megrendezte jól, így hát — Korniss Mihály drama-turg inspirálására elkezdtem ú j i rányban keresni.

Közben Te is változtál

— Igen, bizonyos ér tékek át-rendeződtek bennem, s ez nyil-ván az előadásokon is meglát-szik. Régen „fanat ikusabb" vol-tam, elvekért inkább feláldoz-tam érzelmi kötődéseket. Koráb-bi munká im „hidegebbek" vol-tak. A Caligula idején, én sem tudtam volna elképzelni maga-mat, amint a Ványa bácsit ren-dezem.

Színházatokat különböző fórumokon gyakran érik „támadások". Vajon miért?

— Engem nem a színház ér-dekel önmagáért , annál inkább, mint közvetítő: vélemények le-képező, megjelenítő és átörökí-tő eszköze. Ilyen értelemben te-hát többnyire közéleti-politikai színházat csinálunk. Az a célom, hogy az emberek nyugta lanab-bul, lelki ismeretfurdalással té r -jenek .vissza mindennapi harca-ikhoz, vagy megalkuvásaihoz.

Az hiszem ettől a hatás-tói nem kellene „adminiszU ratív úton óvni a nézőket.

— Egyetértek.

A szegedi JATE-klubban beszélgetünk — nem vélet-lenül, gyakran megjelensz itt. Miért jársz ide?

— Szegedre idős szüleimhez járok. Ide, a klubba azért, mer t annak idején néhányan szó sze-rint itt éltünk. Itt csináltunk és éltünk át olyan dolgokat, ame-lyeket nehéz és kár lenne elfe-lejteni.

Eoy cikkben leírták — s én is így gondolom — a klub utolsó néhány évének legsikerültebb rendezvénye a „házigazda: Paál István" elnevezésű néhány nap volt. Szerinted mitől lett ez több, mint „csupán" nagy és (itt) népszerű művészek fellépé-se?

— Cseh Tamás és Bereménvi Géza, Szabados György és együt-tes-3. Fodor Tamás, a Stúdió—K-val. Na.jmányi László, Duró Győző mind jó' barátaim és a művészeti élet egy szűk kerébe tartoznak. Szívesen jöttek, s így együtt előadásaikkal és szemé-lyükkel jól megfogalmazták kul-túráról, művészetről vallott kö-zös elképzeléseinket. Egyszóval ennek a hétnek volt koncepciója.

UPOR LÁSZLÓ

SZF.f".EDI E G Y E T E M 5

I

Kísérlet i

Az Egyetemi Színpad ó j da-r ab j ának írója és összeállítója, Kormos Tibor, Máté evangéliu-mából veszi témájá t . Talán n e m szükségtelen felidézni azt a szö-vegrészletet („modernizált" for-mában , Kormos is ezt használja), melyből a darab ötlete megfo-gant. „Megkeresztelkedése u tán Jézus nyomban fel jöt t a vízbőL Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, akiben ked-vem telik." (Máté 3, 16—17.) Nos, Kormos az égi szózatot, mely jellege szerint kinyilatkoz-tatás, elbizonytalaní t ja: két (méghozzá: iker) Krisztussal ajándékozza meg az .emberiséget, hogy aztán egy szertar tás jelle-gű színházi kísérletben példáza-tok. szimbólumok és jelképek pontosan adagolt felvonultatásá-val az Ikrek s a hozzájuk kény-telen-kelletlen viszonyuló nép (tömeg) történetét metafor ikus viszonyba állítsa az ember léte-zés! irténetével. Nem kevésre vállalkozik t?hát, s örömmel nyugtázhat juk: nem sikertelenül. Enrek ellenére úgy tűnik, hogy az előadás kapcsán különb-s kü-lönbféle megfontolások lehetsé-gesek, lássunk közülük néhányat .

Nem ez az első amatőr szín-padi előadás, amely közben nem egyszer azt érezheti a néző: kö-zelléte (a játszó személyek test-közeli érzékelése) elidegeníti őt a dolgoktól, azaz: a közellét a darab színreállí tójának feltehető szándél:áv:il ellentétes hatást vált ki benne. A Kísérlet kezdő jelenete egy hosszantartó sötét-ségből (Káosz, Teremtés előtti ösakármi) kibontódva valóban a nézők közt is érezhető feszültsé-get teremt, mondjuk úgy: a né-ző elveszíti biztonságát (már ha egyáltalán volt neki,) de még így sem érzem szükségszerűnek a testközeli jelenlétet. Nem tar-tozom senkihez, csupán csak at-tól, hogy három méterről szem-lélem, mint t akar í t j a be a pusz-tulásukban is t isztának óhaj tot t jelképeket (itt: galambokat). Ez a bizonyos feszül tség úgy ér-zem, a közelléttől független, s akkor a további, látványosságu-k a t mozgáskompozíciójukat egy távolabbi nézőpontból inkább be-fogadhatóvá tehető jelenetekről nem is beszélek. Szó mi szó: kissé martírnak, formai modo-rosságnak vélem ezt a nézőtéri közellétet, még akkor is, ha meg-ideologizálható: a mit ikus jelké-pek, végül is, csak belülről, a dolgQk közvetlen közeléből él-hetők, sőt, érthetők meg. Nagy igazságnak látszik ez, holott ép-pen ezzel Van a másik baj , ami ezt a kétségtelenül jó, s igazi színházi élményt nyúj tó előadást kissé gyengíti. Ennek tárgyalá-sához kitérőre van szükség.

A két-Krisztus nagyszerű ötle-te természetszerűleg a r ra megy ki, hogy melyik az igazi ta lán a r ra is, hogy — a néhol szüksé-ges, néhol stilizált „aktualitáso-kat" ha nem is konkrétan, de még érvényesen magunkra vál-lalva — nekünk kiben telik ked-vünk. Ez meghatározza a kísér-let jellegét: egyfaj ta rítust lá-tunk. melynek során nem csupán emberi magatar tásformák emel-kednek felszínre, igaz: ' a jelké-pek! homályos és összekuszált felszínére, hanem az emberi lé-tezés is megidéződik az emberi gondolkodás szerkezetének mit i -kus-jelképes keretei közt való megjelenítése által. A szimboli-kus- je lképes keretek közt való az eredendően bűnös és gyarló ember — a csodatételek utalásai révén — megtanul járni, teste megtisztul, m a j d egy gyönyörűen kivitelezett jelenetben látóvá lesz, azaz: eszmék befogadására képes emberré válik, akinek ér-telme és érzelme van. (Erre a remeklésre érdemes visszatérni: miutáíi a ..jelképes" ember meg-kapta testi tisztaságát, a Vakok előtt megjelenik a „volt" Béna az Aranyzászlóval: vagyis a tes-ti tisztaság eszmei tisztaságot kíván. Ehhez azonban — értsük jól az igét! — látókra van szük-ség, s ahol csak Vakok vannak, ott a tiszta és világps zászlót tar tó Béna megmerevedhet csu-pán; eszme nincs és nem is le-het. Ilyen hagyon-nagyon általá-nos érvényű igék megfogalma-zásában igen pontos az előadás) Tehát kézenfekvőnek látszik az. hogy a két Krisztust az értelem illetve az érzelem Megváltójává tegyük azaz egymás ilyen jel-legű kiegészítőivé. Erre itt-ott ta-

Jelenet az előadásból (Németh György felvétele)

lálni utalást, de hogy valóban így van-e, vagy csupán a néző — nem kerülhetve el sa já t gondol-kodásának gondosan elhelyezett csapdáit — ezt a logikailag he-lyesnek látszó feltevést húzza rá utólag a cselekvésre, nehéz len-ne eldönteni. Mindenesetre e feltevést látszik igazolni az elő-adás csúcspontja: az öngyilkos Lázár feltámasztása körüli hu-zavona. Értelem és érzelem csap össze itt, groteszk módon s pél-dázatszerűen egyszerre t ragikus jelenetben. S ennek méltó foly-tatása az „egymáson keresztre fe-szített két Krisztus" birkózása, mely azzal jelzi örökkévaló vol-tát, hogy mindaközben tart, amíg a nézők elhagyják a játékteret . (Itt teljesen jogos a közellét, hi-szen csak ebből lehetséges el-hagyni a színteret úgy, hogy va-lóságosan érzékelhetővé váljon a a birkózás, de akkor továbbra is kérdés marad : vajon a néző ilyen jellegű részvétele a játék-ban esztétikai igénymérő-e vagy sem ?)

Értelem és érzelem örök küz-delme az emberben? — kérdez-hetem, már hogy ilyen szóki-mondó legyek. Sajnos, ez a leg-több amire gondolhatok, s ha ezt gondolom, akkor is mi van?

S ezzel a kérdéssel már is visz-sza érkeztünk: az abszolút mó-don szimbolikussá tett történés nyelvi és mozgáskompozícióbeli szinten egyaránt csak az evan-géliumi példabeszédek megint

I csak abszolút jelképességét »fogja be. Eképp a két Krisztus törté-nete nem feltétlenül teszi vilá-gosabbá számunkra a jelképek amúgy is túlbonyolított világát, magyarán: az .egyszer i jelentésű, nem egyszer remek megsejtést vagy ötletet (Déldául a tükrös zászlót) leszámítva a Kísérlet va-lóban az marad, ami nevében: laboratóriumi körülmények kö-zött lebonyolított rekonstrukció. Olyan színház ez, amelyben min, den mozdulat szükségképpen va-lamilyen jelentés-többletet von maga után, valamilyen szimbó-lumot hordoz. Ezért befogadása nehéz, csakúgy az a mozdulatok érvényes jelentéssel való felru-házása éppen a tovább- és több-letgondolhatóság szüntelen ár-nyéka miatt . Ügy érzem, megle-het, tévedek: ez az árnyék kis-sé elmosódottá teszi a gondolati kontúrokat .

Mindazonáltal Kormos Tibor biztos kezű rendezőnek bizonyul: amatőr szinten ri tkán látható egységes előadást teremt. Nagyon szép, motívumait gondosan és pontosan kibontó s elkötő m u n -ka a Kísérlet. Az előadás ereje nem csak a rendezés egységében, de a szereplők közösségi egysé-gében is van: kisebb, nem kellő-képpen lehiggadt mozgáskombi-nációktól el tekintve érett, a mí-toszok belső világát magukhoz hasonlítani igyekvő alakításokat láthattunk. A Krisztusok közül Sztarenki Pál a magabiztosabb, meggyőzőbb, Samu Attila érzé-kenysége nem párosul mindig és feltétlenül a megjelenítés érzék-letességével. A Vakok igen jól megí r t szerepeiben Vadai István és Várszegi Tibor nyúj tanak em-lékezetes teljesítményt, nagyon jó Sárvári József alakítása is (Béna; Lázár), Balog József a nagyon fontos bevezető je 'enet-ben kellően szertartásos, Balog iván a szülési jelenetben meg-rendítő. A további szereplők: Nagy Márta, Bencsik Márta, Né-meth Zsófia, Károly Csaba, Kiss Zsolt, Simon Aladár és Bende Tibor.

Elemezhető . mozzanatokban gazdag előadás a Kísérlet (dra-maturgja Upor László), e helyt néhány szempont kiemelése volt •ehetséges. Az mindenesetre két-ségtelen számomra, hogy ezzel az -rlőadással a szegedi amatőr szín-átszás legszebb hagyománya lát-ó ik megújulni.

BELANYI GYÜRGT

Nem tudom, a mai legalább-negyvenévesek mennvire tudták 1945 és 1957 között, hogy mi tör-ténik ezzel az országgal, mi zaj-lik velük-körülöttük ebben az or-szágban. Nem vagyok benne biz-tos, hogy pontosan (vagy megkö-

zelítőleg ppntosan) tudom-ér tem; hogy fordul most a világ körü-löttem. Abban viszont, ma jdnem bizonyos vagyok, hogv arról a tízegynéhány évről, amely min-

"den korábbinál erőteljesebben hatva határozza meg mostanáig életű nket-sorsunkat. akár akar-juk. akár nem: nos ezekről az évekről sohasem fogúnk mindent tudni.

Annyiféle elfogultság van olyan sokféle ..magasabb szem-pont" ködösíti, ferdíti , sőt sze-lektál ja a tényeket hogv nem sok reményünk lehet. Talán ezért van hogy olyan hálásak vagyunk morzsákért, s úgy örülünk egy-egy ú j nézőpontnak, élesebben meg-fogalmazott véleménynek: s leg-inkább ezért gondolom, hogv a hangulatrajzok, a kor- és kórké-pek lelki lenyomatai többet ad-

hatnak nekünk sok ¿.új" ténvhal-maznál.

Éreznünk lehet valamit az ak-kori abszurd világban élők ski-zofréniájából Megérteni ú"vsem fogjuk: miért ették meg a kom-munisták a kommunis táka t : szo-morúan elmosolyodhatunk Vi-

Dániel szont, hogy ezt megkérdezték he-lyettünk. Lá tha t juk magunkat huszonhét évvel ezelőtt Angeli Gyuriként. Szerencsés Dánielkém vagy Fehérbundás Lányként El-képzelhetjük, milyen lehetett-le-

elvonszoltnak elűzöttnek el-vágyódónak lennit Elkeseredhe-tünk látván, hogv voltak akik egy vonaton haltak meg, utolsó-ként azt érezve: már soha nem léphetnek szabad földre. Elgon-dolkozhatunk a ..Mit viszünk az útra . kapitány u ram" — kérdésre adott válaszok nvonján: va jon

— h.fyiv tízezer ember vi t te ma-gával fér jé t (-feleségét-anviát-apját-gyerekét) . hogy meggyó-gyítsák a nyugodt és gazdag Nygat valamelyik kórházában; — hánv tízezer ember vitt ma-gával csak egy kis kapszula ci-án t utolsóutáni lehetőségként, ha ez az utolsó is csődöt mondana; — hány tízezren vitték a ranyu-kat egy új rakezdhető élet remé-nyében; — hány tízezer vit te tizenegv-éves párttagsági könyvét, egyet-len mód iát lá tva a piros könvv tisztasága megőrzésének

Hagyhat juk magunkra törni a szorongást, és töprenghetünk, ne-künk mit kellene az Űtra vin-nünk és fohászkodhatunk, hogv nekünk senkinek ne kelljen fel-tennie a Kérdést.

És fé lhetünk: ha maradnánk; vagy visszafordulnánk nehogy kiál tanunk kel l jen:

Gyuri!! Angeli Gyuri!! Segítsééég!

U. L.

Miért hagyta abba? e Sorozatunkban olyan egyete-

mistákat, főiskolásokat szeret-nénk megszólaltatni, akik vala-mely sportágban ígéretesen in-dultak. reményteljes eredménye-ket értek el, de valamilyen ok miatt abbahagyták. Ma, amikor oly sokat foglalkoznak az után-pótlás gondjaival, érdekes lehet utánanézni: ezekből a diákokból miért nem lett nemzetközi szin-tű sportoló?

• Hét-nyolc évvel ezelőtt gyakt

ran szerepelt a helyi — időnként az országos — saj tóban egy fia-tal, reményteljes szegedi atléta neve. Hol itt. hol ott futot t győz-tesként a célba, s egyre gyakrab-ban történt meg az, hogy orszá-gos versenyen is ő szakította át a célszalagot.

Magyar serdülőbajnoki cím, sorozatos váltógyőzelmek után 17 éves korában az ifjúsági vá-logatottnak is tagja lett, s kiju-tott az 1976-os IBV-re, Zielona Gorába is. Mögötte volt az egész f iatal magyar vágtázó-mezőny, köztük — például — a ma m á r nemzetközi klasszis hevesi Nagy István.

Nagy Mihály — akiről szó van — ma a Tanárképző Főiskola IV. áves földrajz-testnevelés szakos hallgatója. Évek óta nem verse-nyez, atlétikai pályára is cSak testmozgás céljából megy néha.

A Miért szakítottál az atléti-kával?

— Messzire nyúlnak vissza az okok. Gyakorlatilag három év alatt lett belőlem atléta, s ez-alatt az idő alatt három edzővel dolgoztam. Ez egy ideig nem is volt baj, hiszen fej lődtem egyen-letesen. A legutolsó edzőm aztán nagymértékben befolyásolta a pályafutásomat. Akkor lettem if-júsági válogatott, ennek ellenére ettől kezdve csak visszafejlőd-

tem. Egyre gyakrabban veszítet-tem a versenyeken, s utolsó éves i f júsági koromban már, csak 8. lettem a magyar bajnok-ság döntőjében. Nem volt jó a kapcsolatom az edzőmmel, aki-vel három évig dolgoztam együtt, nem volt meg bennem az a tisz-telet a tudása iránt, aminek meg kellene lennie. Egyre in-kább visszafejlődtem. így a kato-naság után hiába lfett ú j edzőm, ez az elvesztegetett négy év, olyan törést okozott bennem, amit már nem lehetett helyre-hozni.

A Esetleg több évi munka sem hozott volna ki belőled újabb jó eredményeket?

— Nekem régen az edzés is öröm volt. Nem azt mondom hogy szerettem szenvedni, de éreztem, hogy jól futok, hogy gyors vagyok. Emellett még a versenyeken a győzelem öröm-forrása is megvolt, ami az edzé-seken is ha j to t t előre.

Ha elég elszántság lett volna bennem, 2—3 év alat t tú l ju that -tam volna a válságon, amit — az előbbiek mellett — az oko-zott. hogy az ' esetleges vereség miatt már féltem versenyre men-ni.

A Nem okozott már örömet az atlétika?

— Az utolsó két év, amikor már az eredményeim is egyre romlottak, szinte kínlódás volt számomra. Megszűnt a győzelem örömforrása, s nem éreztem a fu-tás szépségét sem. Fokozatosan el jutot tam oda, hogy középsze-rűen nem érdemes folytatni.

® Miben látod együttvéve, a „bukásod" okát?

— Talán túl hamar az élre ju-tot tam serdülő koromban. S ami-kor kezdtem hátrébb szorulni — a rossz edzői elképzelések miat t

— akkor nem volt erőm újrakez-deni.

# Bánod? — Mostmár igen. Azt az el-

vesztegetett négy évet. igaz, kö-zel ugyanannyi idő alatt, de pó-tolni lehetett volna. Nagyon sa j -nálom, hogy nem próbáltam meg visszakerülni az élvonalba. Eh-hez már hiányzott belőlem a tűz. Ez persze összefügg azzal, hogy én tehetségből, s nem szorgalom-ból ér tem el az eredményeimet, így nem tanul tam meg küzdeni. Ez tanulság számomra, ha edző leszek: Ilyen ér telemben is ne-velni kell az atlétákat. l Nehéz volt szakítani az at-

létikával? — Maga a szakítás nem volt

nehéz, hisz kiábrándult voltam. Belső nagy problémát" az okoz, amikor látom — pl. tv-ben —, hogy azok, akikkel egy szinten voltam, hova j u t o t t a k

Az a kijelentés, hogy a tehet-ségekkel nem tudunk gazdálkod-ni, ugye nem újság? Azért hadd írjuk le emlékeztetőül, milyen eredményeket ért el Nagy Mi-hály 17 éves korában: 100 m — 10,8 mp; 200 m — 22,38 mp; tá-volugrás — 681 cm. Mindezt hét évvel ezelőtt...

BAT/OGH TAMÁS

Megint B Ö L H E Porftosan három évvel ezelőtt

reendezték meg az utolsó BÖL-csész HEtet. Az egy évvel ezelőt-ti folytatás e lmaradt De most ismét elkezdődtek a szervezések és április 21-22-23-án három mozgalmas nap lesz — remélhe-tőleg — az Ady téren és szerte a városban. A három éve tar tot t rendezvényre az egész város kénytelen volt felfigyelni. A Ká-rász utcát, sőt. a ta r jáni víztor-nyot elborították a diákdékán-választás transzoarensei Még ma is (!) hirdeti néhány felirat Ko-kas dékán dicsőségét Természe-tesen az idén is. legalább esv naoig. valamelyik évfolvamie-löltje ül maid a dékáni székben A kor teshadjára t ra való • felké-szülésnek. az ötletek gvűitécének máris itt az ideje! Az az évfo-lyam választhat maid dékánt amelyiknek a legjobban sikerül a kortesh ad járata, a .legszebb" felvonulást tud ja produkálni. p legiobban szerepel a sport- és szellemi vetélkedőkön

Apropó szellemi vetélkedő! Ezt olyan kultúrtörténeti témák-ból áll í t ják össze, amelyek nem

szaktárgyak a bölcsészkaron pél-dául film. színház, sport, zene természettudományok. politika stb. Így talán valamennyire ki-egyenlítődnek az egyes évfolya-mok esélyei. Lesz még egv ve-télkedő: szombaton délután a rendezvény záróeseményeként Ennek nagydíját az egynapos dé-kán fogja felajánlani. Ezen az összecsapáson csak rendkívüli feladatokat k a n n á t a csapatok A sportvetélkedésben sem a vi-lágcsúcsok megdöntése 'esz az elsődleges c é l

A felsoroltakon kívül lesznek még filmvetítések szuper nosz-talgia disco, cserépszavazás . és még sokminden más

A grandiózus rendezvény mű-sorának mégcsnk a váza kész Bárki gazdagíthaia ötleteivel a programot. A kor teshadiárat -ban minden bolondos. vidám fantasztikus, máskor elvetéltnek ítélt ötlet megvalósítható

Egyetlen dolos a fontos: egvíin Szórakozzon Nevessen. Vetél-kedjen a bölcsészkar, s égy ici-

picit. jobban ismeriék egvmást a három nap elmúltával az öt év-folyam diákjai, no és persze, ok-tatók és hallgatók!

A szervezők

S Z E G E D I E G Y E T E M

A J ó z s e f A t t i l a T u d o m á n y e g y e t e m a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhi™ Gyula Tanárképző Főisko-la MSZMP és KISZ bizottságainál«

lapla Felelős szerkesztő:

GHOF RÖZA Szerkesztőség 6720 Szeged

Dugonics tét 12 Telefon 12-11» Megjelenik havonta kétszer

A.ra: 1.80 forint. Előfizetési dl) egy évre 28.80 forint

reiiesztlk az intézmények KISZ- éf szakszervezeti bizottságai

Ktadla a Csongrád megyei baokladó Vállalat Szeged Tanár-« köztársasáe

Út)í 10. sz -574C belelő« kiartív Kovács Lás/lrt igazgató

Szegedi Nyomda Szeged Balcsv Zsilinszky >1 H72P

1981 IV 8. — 1350 — ISSN: 11230- 1»IX

Felelős vezető: Dobó Józset igazgató