szegedi ipari, szolgÁltatÓ szakkÉpzŐ És ÁltalÁnos...

SZEGEDI IPARI, SZOLGÁLTATÓ

SZAKKÉPZŐ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

A nevelőtestület 2009. augusztus 28-án az SZMSZ-t elfogadta.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottsága a

……./2009. ( ) számú

határozatával jóváhagyta.

Szeged

2009

2

Tartalomjegyzék

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ....................................................................... 4

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................... 4

A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ..................................... 4

A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek .................. 4

Az intézmény alapadatai .................................................................................................... 5

Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata .................................................................... 6

Az intézményi működés alapdokumentumai ..................................................................... 6

Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete ...................................................................... 8

A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményei .............................................. 9

II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA ...................... 21

A VEZETŐK, AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI

KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS.............. 21

Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................. 21

Intézményegységek, tagintézmények közötti feladatmegosztás ...................................... 21

AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE ................................................................................................ 23

A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA ........................................................................... 24

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS ....................................................................... 24

A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ........................................................................... 24

Az intézmény főigazgatója ............................................................................................... 25

A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes: ....................................................................... 27

A szakmai főigazgató-helyettes ....................................................................................... 29

A gazdaságvezető: ............................................................................................................ 30

A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA .............................................................................................. 31

A HELYETTESÍTÉS RENDJE ..................................................................................................... 32

A FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI ................................................................................................... 34

III. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ................................................................................... 34

A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS ................................................................................... 34

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ..................................................... 39

A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet ........................................ 41

A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A

SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................... 42

A VEZETŐK, AZ ISKOLASZÉK ÉS AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

FORMÁJA, A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGA .................................. 43

Szülők közösségei ............................................................................................................ 44

Iskolaszék ......................................................................................................................... 47

A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK

KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE ................................................................ 47

Tanulói testületek ............................................................................................................. 47

A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA .................................................... 51

A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .......................................................................................... 53

A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A

FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK.... 56

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ................................................................................................. 58

ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................... 58

Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje ................................................. 64

3

INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ...................................................................................... 65

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ........................................................... 67

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI .................................................. 68

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, ................................................. 68

VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................ 68

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................... 68

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .............................................................................. 71

EGYÉB SZABÁLYOK ............................................................................................................... 72

Tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek ....................................................... 72

A szociális támogatás elvei .............................................................................................. 73

A tanulói jogviszony ........................................................................................................ 73

Az intézményi reklámtevékenységről .............................................................................. 74

AZ SZMSZ ELÉRHETŐSÉGE .................................................................................................. 75

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 76

V. MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 76

1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata ........................................... 78

2. sz. melléklet: FEUVE – a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

rendszere ........................................................................................................................... 81

3. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat ......................................................................... 98

4/1 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI Déri Miksa Tagintézmény .................... 107

4/2 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI Szeged-Móravárosi Tagintézmény ....... 108

4/3 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI József Attila Tagintézmény .................. 108

4/3 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI József Attila Tagintézmény .................. 109

4/4 sz. melléklet Szervezeti ábra – Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános

Iskola .............................................................................................................................. 110

4

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi

működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és

mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más iskolai dokumentum

hatáskörébe.

A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és

folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény

valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat, továbbá a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok,

főigazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára

nézve kötelező érvényűek.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan

időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződnek az intézmény jogelődeinek előző

szervezeti és működési szabályzatai.

A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek

1992. évi XXXIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

1993. évi LXXIX. Törvény A közoktatásról

2001. évi CI. Törvény A felnőttképzésről

1992. évi XXII. Törvény A Munka Törvénykönyve

1997. évi XXXI. Törvény A gyermekvédelemről

1996. évi XXXI. Törvény A tűzvédelemről

1992. évi XXXVIII. Törvény Az államháztartásról

2000. évi C. Törvény A számvitelről

5

A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló

törvény

1992. évi LXIII. Törvény A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról

1999. évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

(4.§.(7))

2001. évi XXXVII. Törvény A tankönyvpiac rendjéről

138/1992.(X.8.) Korm. rend. a Kjt végrehajtásáról.

11/1994. (VI.8.) MKM rend. a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

277/1997. (XII.22.) Korm. rend. A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról.

23/2004. (VIII.27.) OM. rend. a tankönyvellátásról

17/2005. (II.8). Korm. rend. a diákigazolványról.

217/1998. (XII.30.) Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről

249/2000. (XII.24.) Korm. rend. az államháztartás szervezetei beszámolási és

könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4/2002. (II.26.) OM. rend. az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók

juttatásairól. (6.§.)

44/2007. (XII. 29.) OKM rend. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem

ágazati feladatairól

Az intézmény alapadatai

elnevezése: Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola

székhelye: 6725 Szeged, Kálvária sgt. 84-86.

webcíme: www.sziszszi.hu

e-mail-címe: [email protected]

bank: Raiffeisen Bank

számlaszám: 12067008-00119351-04400008

KSH azonosító: 15769046-8531-322-06

6

adószáma: 15769046-2-06

PIR száma: 769042

telephelyei: 6725 Szeged, Kálvária sgt. 86.

6724 Szeged, Kálvária tér 7.

6723 Szeged, Gyík u. 3.

6727 Szeged, Balatoni u. 11.

Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata

Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola


Déri Miksa Tagintézménye


József Attila Tagintézménye


Szeged-Móravárosi Tagintézménye


6725 Szeged, Kálvária sgt. 84-86.

Tel.: 62/554-540 fax: 62/444-178

Az intézményi működés alapdokumentumai

Alapító okirat

Szervezeti és Működési Szabályzat

Pedagógiai program

7

Intézményi Minőségirányítási Program

a tanév munkaterve, ellenőrzési terve

az iskola és a Nevelési - Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata közötti

megállapodás

a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat. További kétoldalú

megállapodások, melyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek

képviselői írnak alá.

az SZMSZ-szel összhangban lévő a nevelőtestület által elfogadott belső

szabályzatok.

Egyéb intézményi dokumentumok, szabályzatok

Házirend

Tűzvédelmi szabályzat

Munkavédelmi szabályzat

Bizonylati szabályzat

Ügyrend a pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet ellátó személyek feladatkörének

meghatározására (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés)

Számviteli politika

Szabálytalanságok kezelése

Pénzkezelési szabályzat

Leltározási és leltárkészítési szabályzat

Eszközök és források értékelési szabályzata

Selejtezési szabályzat

Bevételi szabályzat

Beszerzési szabályzat

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó igazgatói utasítás

Iratkezelési szabályzat

Gyakornoki szabályzat

Kollektív szerződés

8

Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete

Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény (általános iskola,

szakközépiskola és szakiskola), önálló intézményként működő jogi személy. A Szeged

Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő valamennyi nevelési-oktatási

intézmény a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata mindenkor hatályos

Alapító Okirata mellékletében felsorolt, önállóan működő, az előirányzatok felett

részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a

Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el.

Gazdálkodási feladatait a Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával

kötött mindenkori érvényes megállapodás, valamint az NGSZ által kiadott, a helyi

adottságoknak megfelelően kiegészített szabályzatok alapján végzi. A megállapodás

tartalmazza a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés szabályait. Az

Intézmény a pénzügyi-gazdasági tevékenységek részét képező kötelezettségvállalás, szakmai

teljesítésigazolás, utalványozás és ellenjegyzés rendjét a Nevelési-Oktatási Intézmények

Gazdasági Szolgálata és az Intézmény között létrejött, 344/2009. (VI.26.) Kgy. számú

határozattal jóváhagyott Megállapodás szabályozza. Az intézményen belüli részletes

kötelezettségvállalásra jogosultakat az ügyrend tartalmazza.

Az intézmény feladatai - a Megállapodás alapján - az alábbi területeken az operatív

(intézmény hatáskörébe tartozó) feladatok intézése, az adatszolgáltatás és a kapcsolódó

analitikus nyilvántartások vezetése:

1. A költségvetés tervezése

2. A költségvetési előirányzatok felhasználása

3. Költségvetési előirányzat módosítás, pótelőirányzat

4. Pénz- és Bankszámlavezetés

5. Étkeztetés, étkezési térítési díjak beszedése és elszámolása

6. Számviteli feladatok

7. Létszám- és bérgazdálkozás

8. Selejtezés-leltározás, vagyonkataszter

9. Beszámolás, adatszolgáltatás

10. Engedélyezési eljárás

11. Versenyeztetési eljárások

12. Beszerzés és szállítás

9

13. Energiagazdálkodás

14. Épület-felújítás és karbantartás

15. Vagyonhasznosítás, ingatlan kezelés

16. Vagyonvédelem, biztosítás és káresemény

17. Ügyirat-nyilvántartás és bizonylatkezelés

18. Gyermek- és ifjúsági tábor

19. Pályázatok

20. Részjogkörű előirányzatok kezelése kezdeményezés

21. Jogi segítségnyújtás, tájékoztatáskérés

22. Munkavédelem, tűzvédelem

23. Szabályzatok

24. Belső ellenőrzés

Fenti előirányzatok terhére az iskola önállóan vállalhat kötelezettséget, az NGSZ

módosítási jog nélküli ellenjegyzésével.

A részben önálló intézmény az önálló NGSZ-szel telefonon, levélben és szükség

esetén munkaértekezleteken tart kapcsolatot. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az

alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.

Az iskola – az NGSZ-szel történt egyeztetés után – kizárólagos rendelkezési jogkörrel

bír a mindenkor hatályos Közgyűlési rendeletekben meghatározott előirányzatok felett.

A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményei

Déri Miksa Tagintézmény

Feladatellátási helye:

6724 Szeged, Kálvária tér 7.

Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége 2009. december 31-ig

Szakágazati rend szerint:

- 853100 Általános középfokú oktatás

- 853200 Szakmai középfokú oktatás

Szakfeladat rend szerint:

10

- 80217-7 nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás ezen belül

további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs

felkészítés

- 80218-8 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai

nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi

fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és

súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása)

- 80219-9 szakközépiskolai felnőttoktatás

Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége 2010. január 1. után





- 8531211 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

(ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés,

integrációs felkészítés)

- 8531221 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai

oktatása (9-12/13. évfolyam) (szakértői véleménnyel rendelkező testi,

érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető

tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása)

- 8531241 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

- fentieken belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató

felkészítés, integrációs felkészítés, OKM felügyeletével működő Halmozottan

Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi–Szakiskolai

Programjában részt vevő tanulók oktatása

- 8532241 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati

felnőttoktatás

- 8559141 Általános iskolai tanulószobai nevelés

- 8559151 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai

nevelése

- 8559171 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

11

- 8559181 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók

tanulószobai nevelése

- 5629131 Iskolai intézményi étkeztetés

- 9312041 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

- 8904411 Közcélú foglalkoztatás

- 8904421 közhasznú foglalkoztatás

József Attila Tagintézmény

Feladatellátási helyei:

6723 Szeged, Gyík u. 3.

6727 Szeged, Balatoni u. 11.



- 852010 Alapfokú oktatás




- 80121-4 általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

- ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés,

integrációs felkészítés

- 80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai





- 80123-6 általános iskolai felnőttoktatás

- 80221-4 nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás


integrációs felkészítés) OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos

Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi–Szakiskolai Programjában részt

vevő tanulók oktatása

12

- 80222-5 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai





- 80223-6 szakiskolai felnőttoktatás

- 80224-1 nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai

oktatás

- 80225-2 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés

megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (szakértői véleménnyel rendelkező

testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a

viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása)

OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany

János Kollégiumi–Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása

- 80226-3 szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

- 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

- 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés

- 92403-6 diáksport

- 80121-4 nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program

szerinti nappali rendszerű oktatása

- 80224-1 nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kisebbségi program

szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítés

- 80123-6 nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kisebbségi programja

szerinti felnőttoktatás



- 852010 Alapfokú oktatás




13

- 8520211 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.

évfolyamon) (ezen belül további speciális tevékenység: képesség-

kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés)

- 8520221 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) (szakértői véleménnyel rendelkező testi,




- 8520241 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam)

- 8531311 Nappali rendszerű, szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

- 8531321 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai

oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi




- 8531341 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)

- 8531351 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam)

- 8532111 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai

elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

- 8532121 Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszerzésére

felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési

évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi




- 8532141 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti

felnőttoktatás


gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon


felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési



14



- fentieken belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató



Programjában részt vevő tanulók oktatása


felnőttoktatás

- 8559141 Általános iskolai tanulószobai nevelés

- 8559151 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai

nevelése








- 852023 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános

iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

- 853133 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai

oktatása (9-10. évfolyam)

- 853213 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére


évfolyamokon

- 853223 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére


évfolyamokon

- 855914 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése

- 855919 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók középiskolai, szakiskolai


15

Szeged-Móravárosi Tagintézmény

Feladatellátási helye:

6725 Szeged, Kálvária sgt. 84-86.






- 80217-7 nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás


integrációs felkészítés

- 80218-8 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai





- 80219-9 szakközépiskolai felnőttoktatás

- 80221-4 nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás


integrációs felkészítés) OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos

Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi–Szakiskolai Programjában részt

vevő tanulók oktatása

- 80222-5 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai





- 80223-6 szakiskolai felnőttoktatás

- 80224-1 nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai

oktatás

- 80225-2 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés

megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (szakértői véleménnyel rendelkező

testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a

16

viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása)

OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany

János Kollégiumi–Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása

- 80226-3 szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

- 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

- 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés

- 92403-6 diáksport






- 8531211 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

(ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés,

integrációs felkészítés)

- 8531221 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai

oktatása (9-12/13. évfolyam) (szakértői véleménnyel rendelkező testi,




- 8531241 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

- 8531311 Nappali rendszerű, szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

- 8531321 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai

oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi




- 8531341 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)

- 8531351 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam)


elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

17







- 8532141 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti

felnőttoktatás


gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon







- (fentieken belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató



Programjában részt vevő tanulók oktatása)


felnőttoktatás

- 8532311 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a

szakképzési évfolyamokon

- 8532341 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés








18

A felsorolt feladatok ellátásának forrása a Fenntartó által biztosított vagyon, illetve

intézményi költségvetés.

Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége:

a) közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 75195-2

– (saját ingatlan hasznosítása)

b) iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80401-7

– (felnőtt és egyéb oktatás)

c) iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8

– (felnőtt és egyéb oktatás)

d) oktatási célok és egyéb feladatok 80591-5

– ezen belül speciális tevékenység: általános iskolai képzésben technika oktatásra

munkadarabok előkészítése

Az Intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa a szerv kiadásaiban:


- 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő

tevékenységek (saját ingatlan hasznosítása)

- Aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 20 %-os mértékét nem

haladhatja meg, forrás intézményi bevétel.

Az alapfeladatok ellátásához kapcsolódó kiemelt feladatok az Iskola Pedagógiai

Programjában foglaltak szerint:

a) a személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

b) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok

c) a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő feladatok

d) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatok feladatok

e) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának feladatai

f) a szociális hátrányok enyhítését segítő feladatok

g) egészségfejlesztési feladatok

h) a mindennapos testedzés feladatai

i) a környezeti nevelés feladatai

j) a szülőkkel való kapcsolattartás feladatai

19

Az Iskola e szabályzatban és egyéb szabályzatokban, illetve utasításokban foglaltak szerint

látja el az alap- és kiegészítő feladataihoz kapcsolódó igazgatási, gazdasági, ügyviteli,

adminisztrációs, adatszolgáltatási és egyéb feladatait.

Az Iskola a feladat-ellátás forrásainak növelése érdekében anyagi haszonszerzésre irányuló

tevékenységet folytat – amennyiben ez nem hátráltatja alapfeladatai teljesítését. Ennek fő

területei:

a) helyiségek, gépek, berendezések bérbeadása

b) az alapfeladatok ellátásával összefüggésben keletkezett termékek és szolgáltatások

értékesítése

c) pályázati források és egyéb támogatások bevonására irányuló tevékenység

Az intézmény alapítója, fenntartója:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.

Az intézmény irányító szerve:

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.

Az intézményi tevékenységeket a 476/2009. (IX. 25.) Kgy. határozattal elfogadott, többször

módosított Alapító Okirat szabályozza.

Az intézményvezető megbízásának rendje:

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése által a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

évi LXV. törvény 10.§ (1) bek. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. tv. 23.§ alapján.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok:

Közalkalmazotti jogviszony (1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról)

Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (1959. évi IV. tv. a Polgári

Törvénykönyvről, 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről)

Évfolyamainak száma: 9

20

Felvehető maximális tanulólétszám: 3150

A feladatellátást szolgáló vagyon:

Szeged III. ker. belterület, 24618 hrsz.-ú, kivett szakközépiskola és kollégium, pavilon

megjelölésű, 1 ha 9001m2 nagyságú ingatlan értékben és érték nélkül nyilvántartott

vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

Szeged II. ker. belterület Gyík u. 3. sz. alatti, 10016/22 helyrajzi számú, iskola

megnevezésű, 8866 m2 területű ingatlan, Szeged II. ker. belterület Balatoni u. 11. sz.

alatti 14490 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű 4788 m2 területű ingatlan,

Szeged II. ker. belterület 14501 helyrajzi számú, szántó megnevezésű 1ha1717 m2

területű ingatlan,

Szeged II. ker. belterület 14502/2 helyrajzi számú, beépítetlen terület megnevezésű

8269 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény

leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

Szeged III. ker. belterület Kálvária tér 7. sz. alatti, 25320 helyrajzi számú, középiskola

megnevezésű, 9903 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott

vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

A vagyon feletti rendelkezési jog:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog

gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos közgyűlési rendelete szerint.

21

II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK

ÁTRUHÁZÁSA

A vezetők, az intézményegységek és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,

formája, a vezetők közötti feladatmegosztás

Az intézmény szervezeti felépítése

A székhelyen működő főigazgatóság, valamint a tagintézmények szakmailag és szervezetileg

– az SZMSZ-ben szabályozott módon – önállóak. A tagintézmények élén igazgató áll. A

tagintézmények „rész” nevelőtestülete dönt tagintézményi szintű kérdésekben. Minden

tagintézmény saját szülői- és diákszervezettel rendelkezik. Az intézményt közvetlenül a

főigazgató irányítja.

Intézményegységek, tagintézmények közötti feladatmegosztás

Főigazgatóság

A központi irányítás feladatai:

Az intézmény működésének, feladatellátási kötelezettségének biztosítása.

Ennek érdekében:

Stratégiai és éves tervezési folyamat menedzselése, a tervek elkészítése, végrehajtásuk

irányítása, ellenőrzése.

Humán és egyéb erőforrás-gazdálkodás menedzselése.

A tagintézmények, intézményegységek oktató-nevelő munkájához kapcsolódó

tevékenységének összehangolása.

Beiskolázási tevékenység összehangolása.

Főigazgatóság

Déri Miksa

Tagintézmény

József Attila

Tagintézmény

Szeged-Móravárosi

Tagintézmény

22

Tanulók számára különböző tanulási utak biztosítása.

Vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása.

Szintvizsgák, versenyek szervezésének összehangolása.

Mérések szervezésének összehangolása.

Pályaválasztási, marketing tevékenység menedzselése.

Minőségirányítási feladatok menedzselése.

Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység összehangolása.

Kapcsolattartás az intézményi szintű közalkalmazotti, szülői, tanulói szervezetekkel.

Kapcsolattartás a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel.

A külső kapcsolattartás, ill. annak menedzselése.

Az infrastruktúra működtetése, fejlesztése, állagmegóvás.

Informatikai feladatok, fejlesztések menedzselése.

Nemzetközi kapcsolatok összehangolása.

Hazai és nemzetközi projektek menedzselése.

Pályázati tevékenység menedzselése.

Együttműködés az 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően

Közhasznú Kft-vel.

Gazdasági tevékenység (gazdasági egység):

a költségvetési tervezéssel,

az előirányzat felhasználással,

a bér és munkaerő-gazdálkodással,

a készpénzkezeléssel,

a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel,

az adatszolgáltatással,

fejlesztési támogatással kapcsolatos feladatok.

Munkaügyi tevékenység (gazdasági egység részeként):

az állások pályáztatásával,

közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítésével, megszűnésével

megbízással, besorolással, átsorolásokkal, munkaköri leírással, fegyelmi eljárással,

munkaügyi adatszolgáltatással,

23

többlettanítás óradíjával,

jutalmazással, természetbeni juttatásokkal kapcsolatos tevékenységek

továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok menedzselése.

A gazdálkodással kapcsolatos ügyek tekintetében a főigazgatóság és a tagintézmények

jogkörét és feladatait az ügyrend tartalmazza.

Az intézmény képviselete

Az intézményt a főigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és

más hatóságok előtt.

A főigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az

alábbiak szerint ruházza át:

főigazgató-helyettesekre teljes helyettesítési jogkört,

a tagintézmények igazgatóira, a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet

nem haladja meg az érintett tagintézmény illetékességét,

bármely ügyben, intézményi szabályzat vagy egyedi meghatalmazás rendelkezése

alapján.

A képviselet főbb elvei, szabályai:

Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat,

amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen

SZMSZ fejezetei tartalmazzák.

Az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően a főigazgató, főigazgató-

helyettesek jogosultak nyilatkozni.

Az alkalmazottak csak a főigazgató vagy – illetékességi területén – a tagintézmény

igazgatója engedélyével nyilatkozhatnak.

Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról.

A tagintézmények képviselete

A tagintézmény szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg a

tagintézmény illetékességét, a tagintézmény igazgatója látja el.

A vezető e jogkört a tagintézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át:

akadályoztatása esetén az igazgató-helyettesére (helyetteseire).

24

képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján a tagintézmény más dolgozójára.

A kiadmányozási jogkör gyakorlása

Az intézmény nevében aláírásra az intézmény főigazgatója jogosult. A pénzügyi

kötelezettséget vállaló iratok kivételével egyedül egymaga ír alá. Távolléte, akadályoztatása

esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyettesei: a tanügyi főigazgató-

helyettes, a szakmai főigazgató-helyettes vagy a gazdaságvezető írja alá.

A tagintézmények igazgatóinak aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai

tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett belső intézkedésekre, a

tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az

aláírás érvényességéhez az aláírásra jogosult személy aláírása szükséges. Az intézmény

gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a

kötelezettségvállalást a főigazgató, vagy a gazdaságvezető végzi. A főigazgató távollétében a

helyettesítési rend szerint a főigazgató-helyettesek vállalhatnak kötelezettséget.

A tagintézmények által készített pályázatok aláírása, hitelesítése:

a pályázatok szakmai felelőseként az érintett tagintézmény vezetője, pénzügyi

kötelezettséget vállalóként – a tagintézmény igazgatójának kezdeményezésére – az

intézmény főigazgatója ír alá

A vezetők közötti feladatmegosztás

Az intézmény élén magasabb vezető beosztásban a főigazgató áll.

Az intézményvezetés tagjai:

főigazgató-helyettesek (2 fő)

gazdaságvezető (1 fő)

tagintézmények igazgatói (3 fő)

tagintézmények igazgató-helyettesei (7 fő)

gyakorlati oktatásvezetők (3 fő)

25

gyakorlati oktatásvezető helyettesek (2 fő)

Az intézmény főigazgatója

Az intézmény élén magasabb vezető beosztásban a főigazgató áll. Feladata és hatásköre az

alábbiakra terjed ki:

felelős

* az intézményi feladatellátásához a vagyonkezelésben használatába adott

vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,

* az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott

követelményeknek megfelelő ellátásáért,

* a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a

gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért

* a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért,

annak teljességéért és hitelességéért,

* a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi

számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

(FEUVE), valamint a belső ellenőrzés intézményi szintű megszervezéséért és

hatékony működéséért

* a Nevelési - Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával kialakított

kapcsolatok zavartalanságáért

* a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért

* az intézményi szintű tanulói és szülői szervezetekkel történő kapcsolattartásért,

annak dokumentálásáért.

további feladatai

* irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági

tevékenységét

* gondoskodik a pedagógiai program megvalósításának személyi, tárgyi és

módszertani feltételeiről

* gondoskodik a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról

* az intézmény egészére kiterjedően gyakorolja a bér-, a létszám és a munkaerő-

gazdálkodás jogát

* gyakorolja – az illetékes tagintézmény igazgatókkal történt egyeztetés után – a

közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos,

26

valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört, a

gyakornoki idő lejártakor a közalkalmazott minősítését

* lefolytatja a közoktatási intézményben alaptevékenység ellátására létesített

munkakörök betöltésére meghirdetett pályázati eljárást

* ellátja a tagintézmény igazgatói megbízás tekintetében a pályáztató feladatait

* irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az

üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány

és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról

* gondoskodik a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról

* a tagintézmény igazgatók véleményének kikérése, valamint a szükséges

egyeztetések lefolytatása után dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi

elismerésének elveiről és módjáról

* dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a

jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe

* eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézmény

szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban

* eleget tesz a jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az

intézményi szinten működő szülői és tanulói szervezetek választmányával

* teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre –

meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat

* meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás

nélkül képviseleti jog csak az SZMSZ-ben rögzített módon lehetséges

* érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát

* mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján

jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni

* a tanulók, szülők kiértesítését megelőzően felülvizsgálja a tanulói felvételekkel

kapcsolatos tagintézmény igazgatói döntéseket, figyelemmel kíséri a létszám,

csoportszám alakulását

* jóváhagyja a tagintézmények tantárgyfelosztását

* kiválasztja és – a kiválasztáshoz kapcsolódó jogszabályok betartásával –

megbízza a tanügy-igazgatási, valamint a szakmai főigazgató-helyettest és a

gazdasági vezetőt

27

* olyan szabályzatokat ad ki, folyamatokat alakít ki és működtet, amelyek

biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott,

gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását

* elkészíti a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát

* a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez(tet) és

kockázatkezelési rendszert működtetni

* felelős a számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az

elkészítéséért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak

végrehajtásáért

* szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, mely az SZMSZ

mellékletét képezi

* felügyeli az intézményi szintű minőségirányítási csoport (MICS) munkáját

* felügyeli az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerét, tevékenységét

* a tagintézményi szinten hozott döntésekkel kapcsolatos észrevételeket,

kérelmeket megvizsgálja, dönt azok kezeléséről

* felügyeli a titkárság tevékenységét és az oda beosztott munkatársakat

Főigazgató-helyettesek

Az intézmény főigazgatóját munkájában a tanügy-igazgatási, a szakmai főigazgató-helyettes,

és a gazdaságvezető segíti.

A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes:

* magasabb vezetői megbízását – a vonatkozó jogszabályok betartásával – a

főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat

* a főigazgató általános helyettesítője

* a főigazgató 1 hónapnál hosszabb akadályoztatása esetén főigazgatói jogkörrel

rendelkezik

* szervezi az igazgatói tanács üléseit

* szervezi, koordinálja, felügyeli:

a tagintézmények – pedagógiai programban meghatározott – szakmai

együttműködését

a tantárgyfelosztás, órarend azonos elvek szerinti elkészítését,

28

a közismereti, nevelési munkaközösségek intézményi szintű

együttműködését,

a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tagintézményi ügymenetet,

érettségi vizsgák szervezését,

kompetencia és egyéb méréseket,

tanügyi, statisztikai feladatok ellátását (Magiszter),

a közismereti tankönyvjegyzék összeállítását, a tankönyvek megrendelését,

a közismereti, nevelési projektek, pályázatok írását, végrehajtását,

* összehangolja a tagintézmények szakmai tevékenységét az alábbi területeken:

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, nevelési feladatok,

iskolapszichológusok tevékenysége,

esélyegyenlőségi kérdések,

iskolai hagyományok,

tankönyvtámogatás,

beiskolázás, marketing tevékenyég

tehetséggondozás, felzárkóztatás,

felsőoktatási továbbtanulás,

közismereti versenyek,

könyvtári munka,

informatikai háttértevékenység,

* felelős:

a pedagógiai program általános részének és a helyi tanterv közismereti

részének kidolgozásáért, tagintézményi betartásának ellenőrzéséért,

értékeléséért

az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért

az intézményi szintű alkalmazotti közösségekkel, szervezetekkel

(szakszervezet, közalkalmazotti tanács) való munkaügyi kapcsolattartásért,

annak dokumentálásáért

az intézményi szintű rendezvények, nevelési értekezletek megszervezéséért

az intézményi szintű informatikai feladatok ellátásáért

felügyeli az informatikai vezető munkáját

* részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv összeállításában

* az általa irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben

29

A szakmai főigazgató-helyettes

* magasabb vezetői megbízását – a vonatkozó jogszabályok betartásával – a

főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat

* a főigazgató helyettesítője

* szervezi, koordinálja, felügyeli:

irányítja a felnőttképzést

a szakmai munkaközösségek intézményi szintű munkáját,

a szakmai tankönyvjegyzék összeállítását, felügyeli a tankönyvek

megrendelését

irányítja szakmai pályázati projektek írását, végrehajtását

* összehangolja a tagintézmények szakmai tevékenységét az alábbi területeken:

szakmai elméleti és gyakorlati képzés

szakmai tantárgyfelosztás,

üzemi gyakorlatok megszervezése (gyakorlati oktatás-vezetőkkel közösen),

beiskolázás szervezése

pályaválasztási feladatok,

szakmai versenyek,

szakmai és szintvizsgák szervezése,

* felelős

az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért

a pedagógiai program helyi tanterve szakmai részének kidolgozásáért,

tagintézményi alkalmazásának ellenőrzéséért, értékeléséért

a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért

az intézményi szintű statisztika elkészítéséért

az intézményi pályaválasztási kiadványok elkészítéséért, a marketing

tevékenységért

kapcsolatot tart az 1000Mester Szakkképzés-szervezési Nonprofit

Kiemelkedően Közhasznú Kft –vel (TISZK)

* részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv összeállításában

* részt vesz a közvetlenül alárendelt dolgozók kiválasztásában, értékelésében

javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére,

fegyelmező intézkedésre

* az általa irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben

30

* felügyeli az intézményben működő őrző-védő elektronikus rendszereket és az

őrzésvédelemmel foglalkozó vállalkozó ezzel kapcsolatos intézményi

feladatait.

* felügyeli – szükség esetén a gazdaságvezetővel egyezteti – a karbantartási,

felújítási tevékenységet, felel az intézményi szintű karbantartó, állagmegóvó,

felújítási feladatok feltárásáért, ütemezett elvégzéséért

* tartja a kapcsolatot az intézmény szakmai képzésben részt vevő partnereivel,

cégekkel, vállalkozásokkal

A gazdaságvezető:

Határozatlan idejű vezetői megbízását a főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói

jogokat.

Feladatai:

* a számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére

kiterjed

* kötelező érvényű intézkedéseket tehet az intézmény főigazgatójának

egyetértésével és ellenjegyzésével

* irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját

* folyamatosan aktualizálja az intézmény belső gazdálkodási szabályait

* a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének jogkörét gyakorolja

* részt vesz a költségvetés (önkormányzati támogatások, saját bevételek)

tervezésében, felügyeli a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata

részére nyújtandó adatszolgáltatások tartalmi és számszaki hitelességét, az

előirányzatok tervezését, módosítását, felhasználását, a Megállapodásban

foglaltak teljesülését

* elkészíti az évközi és éves beszámolók számszaki és szöveges részét, a pénz-

és előirányzat-maradvány elszámolását

* összeállítja a költségvetést, és a végrehajtás során irányítja és ellenőrzi a

költségvetési előírások betartását

* felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, a leltározásért és az

előírt nyilvántartások vezetéséért

* ellenőrzi az intézmény könyvviteli elszámolási, vagyon-nyilvántartási és

bizonylati

31

* rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét

* a pénzügyi szabályzat alapján megjelölt értékhatárig lebonyolítja a

pénzfelvételt

* együttműködik, részt vesz:

a munkaterv, ellenőrzési terv, feladat-ellátási terv összeállításában,

a közvetlenül alárendelt dolgozók kiválasztásában, értékelésében

javaslatot tesz a hozzá kapcsolódó munkavállalók elismerésére,

fegyelmező intézkedésre

az irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben

irányítja, szervezi és ellenőrzi a munkaügyi szervezet munkáját

gondoskodik az intézményi, tagintézményi pályázatok pénzügyi

kezeléséről, elszámolásáról.

A hatáskörök átruházása

Az intézmény főigazgatója – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő

hatásköröket ruházza át:

Az intézmény képviselete

a tagiskolák igazgatóira a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem

haladja meg az érintett intézményegység illetékességét.

bármely ügyben, intézményi szabályzat vagy egyedi meghatalmazás rendelkezése

alapján.

A képviselet főbb elvei, szabályai:

Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat,

amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult.

A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó a

felelős.

A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez annak tartalma

előzetes megismerése nélkül.

A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének

megőrzése.

A gazdálkodási jogkörből

32

Javaslattételi joggal rendelkeznek a bérpótlék, fizetéselőleg és többletfeladatokért járó

kereset-kiegészítés (a rendelkezésre álló keret mértékéig) megállapítása kapcsán az

intézmény számviteli és pénzügyi szabályzatában foglaltak betartásával a

tagintézmény igazgatók tagintézményük dolgozóira vonatkozóan.

A munkáltatói jogköréből:

szabadság, távollétek engedélyezése az elfogadott szabadságolási terv alapján a

tagintézmény igazgatókra a tagintézmény dolgozóira vonatkozóan,

munkaköri leírás elkészítése a tagintézmény igazgatókra a tagintézmény dolgozóira

vonatkozóan, a gazdaságvezetőre a gazdasági egység dolgozóira vonatkozóan,

munkavégzés ellenőrzése, értékelés, teljesítményértékelés a tagintézmény igazgatókra

a tagintézmény dolgozóival kapcsolatban,

munka szervezése, a munkavégzésre vonatkozó utasítások kiadása a tagintézmény

igazgatókra a tagintézmény dolgozóival kapcsolatban,

a munka- és tűzvédelmi illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok

koordinálását a szakmai főigazgató helyettesre.

A helyettesítés rendje

Főigazgatóság

Az intézmény főigazgatóját távollétében a tanügyigazgatási főigazgató-helyettes helyettesíti.

Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a szakmai főigazgató-helyettes látja

el. Amennyiben mindhárom vezető akadályozva van, az intézmény főigazgatóját a

gazdaságvezető helyettesíti. Az intézmény főigazgató-helyetteseinek távolléte esetén

helyettesítésükről a főigazgató gondoskodik.

Tagintézmények

Az iskola tagintézményeiben az igazgató távolléte esetén az alábbi helyettesítési sorrend

érvényes:


nevelési igazgató-helyettes

szakmai igazgató-helyettes

gyakorlati-oktatás vezető

József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény

igazgató-helyettes

33


Szeged-Móravárosi Tagintézmény

műszaki igazgató-helyettes

szakmai igazgató-helyettes

nevelési igazgató-helyettes

oktatási igazgató-helyettes


gyakorlatioktatás-vezető helyettes

A tagintézmény valamennyi vezető beosztású közalkalmazottjának akadályoztatása

esetén a helyettesítésről külön megbízás kiadásával a tagintézmény igazgatója gondoskodik.

Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői feladatokat a (fő)igazgató által kijelölt

közalkalmazott látja el. Ha az igazgató a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem

tudta kijelölni, akkor a vezetők helyettesítését a kibővített vezetőség – ha ez nem lehetséges, a

nevelőtestület – jelen lévő legidősebb tagja látja el.

A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény

biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő

írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók

biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése

után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.

Pedagógusok helyettesítése

Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját

megtartani haladéktalanul jelzi az igazgató-helyettesnek, illetve a közvetlen felettesnek.

A bejelentés írásban, rendkívüli esetben telefonon történik.

Az igazgató-helyettes – szakoktató, gyakorlati oktató esetében a gyakorlati oktatás-

vezetővel egyeztetve – gondoskodik az eseti helyettesítésről úgy, hogy a tudomására jutás

után azonnal kifüggeszti a helyettesítés elrendelését a nevelői szobában, illetve a

telephelyet telefonon értesíti, rendkívüli esetben a helyettesítővel szóban is közli.

Az iskola pedagógusai kötelesek a helyettesítések elrendelését figyelemmel kísérni, és

jelezni, ha a helyettesítést alapos ok miatt nem tudják ellátni.

34

A helyettesítés elrendelésekor előnyben kell részesíteni azt a pedagógust – szükség esetén

pedagógia munkát segítő alkalmazottat – akinek képzettsége és szakértelme a leginkább

biztosítja a szakszerű helyettesítést, valamint figyelembe kell venni az egyenlő terhelést.

A helyettesítés szakszerűségéről a helyettesítésről gondoskodó vezető határoz a

helyettesítés elrendelésekor.

Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az

intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a

távollévő pedagógust szakszerűen lehessen helyettesíteni.

A felnőttképzés formái

A felnőttképzésben részt vevő tanulókat mindazok a törvényben meghatározott jogok

megilletik és kötelezettségek terhelik, amelyek a nappali rendszerű oktatásban részt vevő

tanulókat megilletik, terhelik.

A felvételivel kapcsolatos ügyintézést a főigazgató által megbízott személyek végzik.

Az intézményben folyó felnőttképzés iskolarendszeren kívüli szakmai képzés, valamint

általános iskolában 5. és 6. évfolyam elvégzésére felkészítő távoktatás, illetve 7. és 8.

évfolyamon folyó levelező munkarendszerű oktatás formájában történik.

A szakmai képzéseket az intézmény képzési profiljába tartozó OKJ-s képzésekben, a

Munkaügyi Központtal regisztráltatott programok szerint folytatja. Ezen túl együttműködünk

más képző intézetekkel, az általuk szervezett szakképzések folytatásában. Az együttműködés

jellege: oktatók biztosítása, tantermek bérbeadása.

III. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

A működés rendje, nyitva tartás

A tagintézmények nyitvatartási ideje:

Déri Miksa Tagintézmény: hétfőtől péntekig naponta 5 óra 30 perctől 21 óráig

Szeged-Móravárosi Tagintézmény: hétfőtől péntekig 6-22 óra között, valamint

szombaton 6-20 óra között

József Attila Tagintézmény: hétfőtől péntekig 6-20 óra között

35

A tanítási szünetek alatt és indokolt esetben az igazgató ettől eltérő nyitva tartást is

megállapíthat.

Csengetési rend:

Szeged-Móravárosi Tagintézmény:

Óra Délelőtt Délután

0. 700

-740

1. 745

-830

1410

-1455

2. 840

-925

1505

-1550

3. 940

-1025

1600

-1645

4. 1035

-1120

1655

-1740

5. 1130

-1215

1750

-1830

6. 1225

-1310

1840

-1925

7. 1320

-1405

1935

-2020

Déri Miksa Tagintézmény:

Óra Délelőtt

0. 715

-800

1. 815

-900

2. 910

-955

3. 1005

-1050

4. 1110

-1155

5. 1205

-1250

6. 1300

-1345

7. 1355

-1440

József Attila Tagintézmény:

Óra Délelőtt

0.

1. 800

-845

2. 855

-940

3. 950

-1035

4. 1045

-1130

5. 1140

-1225

6. 1235

-1320

7. 1330

-1415

36

Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az adminisztrációs

irodában/titkárságon történik, az éves munkatervben meghatározott időpontokban, amelyről a

tanév elején a helyben szokásos módon tájékoztatást adunk. Tanítási szünetek alatt az

intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás

rendjét az intézményvezető állapítja meg.

A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az iskola a helyben szokásos módon

(bejárati ajtóra kifüggesztve) nyilvánosságra hozza.

A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és

igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és

működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az

intézményben tartózkodik.

Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek

megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus

felügyeletével használhatják.

Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére

kötelessége:

- az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési

tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme,

- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése,

- a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása,

- a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk

vonatkozó előírásainak betartása.

A gyakorlati képzés helyszíneinek munkarendje

Az intézmény szakmai munkatevékenységeit biztosító gyakorló területek helyszínei a

következők:

az iskola tanműhelyeiben történő oktatás,

csoportos oktatás vállalkozóknál,

vállalati szórványoktatás (vállalkozóknál, kft-knél, gmk-nál, bt-knél)

összefüggő nyári termelési gyakorlat.

A gyakorlati képzés az iskola tanműhelyében reggel 7 órától kezdődik. A vállalatoknál

(továbbiakban: munkáltatók) folyó csoportos, illetve szórványképzésben lévő tanulók

37

foglalkoztatása az ottani munkarendhez igazodik, azonban gyakorlati oktatás 6 óra előtt nem

kezdődhet és legfeljebb 21 óráig tarthat. (Kivéve, ha a tanulónak munkabért fizetnek, vagy a

18. életévét betöltötte, mert akkor a gyakorlati oktatás ideje 22 óráig tarthat.)

A tanulók és az oktatók 15 perccel a gyakorlat megkezdése előtt jelenjenek meg a

munkahelyen. Ha nem tudnak megjelenni, akkor a közvetlen felettesüket, illetve

szakoktatójukat időben értesítsék.

A csoportos és szórvány gyakorlati foglalkozások helyében, kezdési időpontjában és a

szakoktatók személyében – nem tanulószerződéses képzés esetén – az iskola a munkáltatókkal

megállapodik és ezt az Együttműködési Szerződésben rögzíti. Az Együttműködési

Szerződéseket a gyakorlati oktatásvezető készíti elő, majd azokat az iskola részéről az

igazgató köti meg. A gyakorlati foglalkozások alatt egy 25 perces szünetet kell tartani. A

tanulószerződéseket a gyakorlati képzést folytatók jogszabályoknak megfelelően kötik és 1

példányát megküldi az iskolának.

Az összefüggő nyári termelési gyakorlatot a vonatkozó rendeletek alapján kell

megszervezni. Az iskolában folyó gyakorlaton a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban

hajtják végre a kitűzött feladatokat. A szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a tanulókat

a gyakorlati foglalkozás ideje alatt.

Produktív munkát külső vagy belső megrendelésre a tanműhely és az építőipari képzésben

résztvevők csak akkor vállalhatnak el, ha az kapcsolódik a tantervi követelményekhez és azt a

megfelelő minőségben a megállapított határidőre képesek elkészíteni.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok

vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak

kifizetett díj mértéke az iskola önköltség-számítási szabályzatában kerül szabályozásra.

A szakközépiskolai tanulók az óratervben meghatározottak alapján vesznek részt szakmai

gyakorlaton. A gyakorlati nap beépül a hetente ismétlődő órarendbe. Az összefüggő nyári

termelési gyakorlatok időtartamát a vonatkozó rendeletek határozzák meg az évfolyamtól

függően, s helyének megválasztásáról az iskola irányításával a tanulók is gondoskodhatnak.

A közalkalmazottak munkarendje

A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkaidőt, a

munkavégzés szabályait valamint a pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény

vonatkozó paragrafusai és a munkaköri leírások rögzítik.

A közalkalmazott fegyelmi felelőssége:

38

A közalkalmazott fegyelmi felelősségre vonható, ha a közalkalmazotti jogviszonyból

eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.

Lényeges kötelezettség vétkes megszegésének számító magatartás:

1 munkanapot meghaladó igazolatlan távollét,

ittas állapotban való megjelenés az iskolában,

szakmai munka elhanyagolása (lényeges elmaradás a tananyagban a tanárnak

felróható okból, helyi tantervtől eltérő tananyag és értékelési mód alkalmazása)

a munkakörhöz tartozó adminisztratív feladatok rendszeres elhanyagolása,

a munkaköri leírásban szereplő kötelezettségek ismételt be nem tartása.

A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a

Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka

Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. A Kollektív Szerződés

szabályozza a pedagógus továbbképzésben való részvétel helyi elveit. A helyi Pedagógus

Továbbképzési Program tartalmazza a továbbképzés elszámolásának szabályait.

A pedagógusok munkarendje

A közoktatási törvény újrafogalmazta a kötelező óraszámról szóló rendelkezések II/8.

pontját. Ez kimondja: „A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a

következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási

órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak

szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő

egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti

azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez

kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos

helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és

sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekbalesetek

megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában az

intézményi dokumentumok készítésében.”

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítés rendet az

igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál

figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - érvényes órarendjét.

39

A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a

munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel

annak helyén köteles megjelenni.

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző

nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni a

tagintézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője

helyettesítéséről intézkedhessen.

Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól/igazgató-helyettestől kérhet engedélyt

legalább 1 nappal korábban a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú

foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az illetékes vezető engedélyezi.

A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság kiadását az igazgató-

helyettesek engedélyezik.

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával

összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az

intézményvezető adja az igazgató-helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak

meghallgatása után.

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepségeken a pedagógusi jelenlét kötelező az

alkalomhoz illő öltözékben.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a

közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg a

munkaköri leírásban az intézmény zavartalan működését figyelembe véve.

A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők

(igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető stb.) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt

kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott

ellenőrzési terv szerint a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, tagintézmény igazgatók és

helyetteseik végzik, a szakmai munkaközösségek vezetőinek és a gazdaságvezetőnek a

segítségével.

40

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei

- óralátogatások /igazgató, helyettesek, munkaközösség vezetők/

- osztályfőnöki, munkaközösségi beszámolók készítése

- félévi, év végi statisztikák készítése, elemzése

- adminisztráció ellenőrzése

- dokumentumelemzés

- egyéni vagy csoportos interjúk

- kérdőíves ellenőrzés

Az ellenőrzés szempontjai

a) Szaktanárok oktató munkájának színvonala, a tanórák szakszerű és pontos ellátása /

pontos órakezdés, jó szakmai felkészültség /

b) A tanulók előrehaladásának következetes ellenőrzése és segítése

c) A szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása, a kapcsolattartás rendszeressége

d) Tanórán kívüli tanulói programokban való részvétel /sportrendezvények,

diákönkormányzati rendezvények stb./

e) Megfelelő tanár-diák viszony

f) Együttműködési készség az iskolavezetéssel az iskolai munka minden területén

g) A munkaközösség-vezetők munkájának színvonala

h) Teremgazdák és a műhelyek területeinek felelősei hogyan gondozzák a tantermeket

/a szakterület fejlesztése, szemléltető eszközállomány gyarapítása/

i) A korszerű multimédiás eszközök rendszeres alkalmazása, használata

j) Pályázatok készítése

k) Versenyekre való eredményes felkészítés

l) Tanügyi adminisztráció precíz vezetése / napló, törzslap, bizonyítvány /

m) Osztályfőnöki munka ellátásának színvonala

n) A pedagógiai program elveinek és tartalmának betartása

o) Az alkalmazott módszerek megfelelősége

p) A tanulók különféle módszerekkel mért eredményessége

A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉS A FEUVE BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN FELTÁRT

HIÁNYOSSÁGOK MEGSZÜNTETÉSÉRE A FŐIGAZGATÓ A TAGINTÉZMÉNYEK

IGAZGATÓNAK BEVONÁSÁVAL HALADÉKTALANUL MEGTESZI A SZÜKSÉGES

INTÉZKEDÉSEKET.

41

A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet

Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az igazgató utasítása

szerint portai szolgálat működik. Dolgozóknak és tanulóknak az intézménybe belépni, és az

intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet. A portán tartózkodó

munkatárs írásban rögzíti a belépők nevét a belépés és a távozás időpontját, ha a belépő nem

áll jogviszonyban az intézménnyel. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a

tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők vagy az erre vonatkozó megállapodásban

meghatározott személyek tartózkodhatnak.

A tanulók pedagógiai felügyelete

A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák

befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon biztosítja.

A tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve

ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is – az ügyeletes

nevelők kötelessége.

Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a tanulók magatartását,

az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását

ellenőrizni. Az ügyeletet ellátó pedagógusok teendőiket a tanévre meghatározott beosztás

szerint végzik.

Déri Miksa Tagintézmény:

A tagintézményben tanári felügyelet van az alábbi területeken:

- alagsori folyosó

- földszinti folyosó

- I. emeleti folyosó

- II. emeleti folyosó

- műhely épület folyosó

- udvar

József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény:

A tagintézmény Gyík u. 3. sz. alatti telephelyén 6 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi

területeken:

- II. emeleti folyosó

42

- I. emeleti folyosó

- aula

- tornacsarnok-átjáró

- udvar (2 fő)

A Balatoni u. 11. sz. alatti telephelyen a foglalkozások közötti szünetekben 1 fő lát el ügyeleti

teendőket az udvaron.

Szeged-Móravárosi Tagintézmény:

A tagintézmény területén ügyelet működik az alábbi helyeken:

- Móra épület: bejárat, földszint. I. emelet, II. emelet, sportpálya, hátsó büfé, udvar

- Tápai épület: aula, udvar, I. emelet, II. emelet, III. emelet

- Ifjúsági Ház: udvar

Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet ellátása

a szaktanár feladata. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a

foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli

foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár

megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók

felügyeletét a szervezők biztosítják.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája,

a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Az alkalmazotti közösség

Értekezletét az alkalmazottak 1/3-a vagy a Közalkalmazotti Tanács indítványa alapján a

főigazgató, tagintézményt érintő kérdésekben az igazgató hívja össze.

Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület a Közoktatási törvény szerint: "a nevelési-oktatási intézmény

pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb

tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény

valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát

43

közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény

nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével

kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott

kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik." A

közoktatási törvény részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit.

A nevelőtestület értekezletei

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

tanévnyitó és tanévzáró,

félévi és év végi pedagógiai munkát elemző értekezlet.

Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, vagy az intézmény főigazgatója vagy

igazgatója szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze.

A nevelőtestület döntéseit, ha - magasabb jogszabály másképp nem rendelkezik - nyílt

szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. A személyügyi kérdésekben a véleményezési

jogot titkos szavazással gyakorolja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés ill.

jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény

iktatott iratanyagába kerülnek.

A József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény Balaton u. 11. sz. alatti

telephellyel való kapcsolattartás rendje

A telephelyen külön beosztás szerint tartózkodik a vezetőség egy tagja, az illetékes

szociális munkás és gyógypedagógiai asszisztens.

Abban az időszakban, amikor a telephelyen nem tartózkodik vezető, szükség esetén a

kibővített vezetőség – ennek hiányában a nevelőtestület – jelen lévő tagja számára

megbízás adható a feladatok ellátására.

A székhely és a telephely között folyamatos telefonkapcsolat – a technikai feltételek

fennállása esetén számítógépes kapcsolat – működik.

A székhelyen a nevelői szobában elhelyezett, minden alkalmazottak érintő

hirdetmények egy-egy példányát a telephelyre is eljuttatja az illetékes vezető.

A vezetők, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet közötti

kapcsolattartás formája, a szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga

44

Szülők közösségei

Osztály Szülői Munkaközösségek (OSZMK)

Egy osztályban tanuló diákok szülei alkotják, akik 1-3 fős osztály SZMK vezetőséget

választanak. Az osztály SZMK vezetői képviselik a tagintézményi SZMK-ban a szülőket. A

tagintézmény részéről a kapcsolattartásért az osztályfőnökök felelősek.

Az osztály SZMK véleményezési joga biztosított:

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,

az osztályfőnök és a szülők közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában.

Tagintézményi Szülői Munkaközösség (ISZMK)

Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,

a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját -

legalább egy évfolyamot - érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást

kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor

képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A Szülői Szervezet

dönt saját működéséről. Az osztály SZMK vezetőség tagjai alkotják. A tanévenkénti első

értekezletükön vezetőséget választanak.

Értekezleteiket szükség szerint, tanévenként legalább két alkalommal tartják. A

tagintézmény vezetője az ISZMK vezetőség részére legalább 2 alkalommal tájékoztatást ad a

tagiskola munkájáról. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek

véleményezési joga van, a véleményt a székhely/tagiskola igazgatója kéri meg, az írásos

anyagok átadásával.

Döntési joga van:

- a vezetőség megválasztásában,

- a munkaprogramjának elfogadásában,

- működési rendjének kialakításában.

Egyetértési jogot gyakorol:

- az intézményi tankönyvtámogatás, tankönyvellátás helyi rendje,

Véleményezési joga van:

- a házirenddel kapcsolatosan,

- a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

45

- a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,

- az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,

- a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről szóló tájékoztató kapcsán,

- a tagiskola vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos

eljárás során,

- a tagiskola átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének

megváltoztatásával összefüggő kérdésekben.

Az ISZMK vezetőség tevékenységét a tagintézmény-vezetés részéről a nevelési igazgató-

helyettes segíti.

Intézményi Szülői Választmány (ISZV)

Az intézményi szülői választmány a tagintézmények szülői munkaközösségének ISZMK)

vezetősége által megválasztott tagokból áll. Szavazati joggal rendelkező tagok száma

tagintézményenként:

Szeged-Móravárosi Tagintézmény - 3 fő

Déri Tagintézmény - 2 fő

József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény - 2 fő

ISZV feladata: a szülők érdekeinek intézményi szintű képviselete, a törvény által

biztosított jogok gyakorlása.

Az ISZV döntési jogai:

o saját működéséről.


o a tanítási idő 8 óra előtt történő megszervezésekor.

o tájékoztatás szabályozása az iskolai dokumentumok (pedagógiai program,

minőségirányítási program, házirend, SzMSz) megismerhetőségére

vonatkozóan

Véleményezési jogot gyakorol:

o az intézmény pedagógiai programjának, minőségirányítási programjának

elfogadási folyamatában,

o a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő

egyéb programok tekintetében,

o a szervezeti és működési szabályzat alábbi kérdéseiben: a működés rendje,

ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek

46

a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, a belépés

és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a

nevelési-oktatási intézménnyel, a vezetők és az iskolaszék, szülői szervezet

(közösség) közötti kapcsolattartás formája, a könyvtár működési rendje, a

külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti

szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi

szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a

hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, a rendszeres egészségügyi

felügyel és ellátás rendje, az intézményi védő, óvó előírások, a rendkívüli

esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők, azokat az ügyek,

amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési

szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel

o a házirendek megalkotása során

o az osztályok maximális létszámának túllépése iránti kérelem benyújtásakor,

o az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával

kapcsolatos eljárás során,

o az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének


Javaslattevő jogköre:

o kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. Az intézményvezetés részéről a

kapcsolattartásért a tanügyi főigazgató-helyettes felelős.

A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb módjai:

osztályszintű szülői értekezlet (évente legalább kettő)

egyéni fogadóóra

iskolai rendezvények

ellenőrző könyv

levél

A működéshez szükséges költségeket az iskola biztosítja.

47

Iskolaszék

A közoktatási törvény 60. és 61. §-a rendelkezik az iskolaszékről. Az iskolaszék alakuló

ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit. Az iskola igazgatója

és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai

munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.

Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának

tárgyalásához előzetes tájékoztatás alapján, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy

véleményezési jogosultsága van.

Az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg

a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő

felvételekor,

a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az

iskola éves munkatervébe való felvételekor,

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor.

Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt

nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a

nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató

gondoskodik.

A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők

közötti kapcsolattartás formája és rendje

Tanulói testületek

Osztály Diák Bizottságok (ODB)

Az osztály tanulói Osztály Diák Bizottságot (titkárt és vezetőségi tagokat) választanak.

Az ODB titkára képviseli az osztályt a tagintézményi küldöttgyűlésen, a tagiskolai

diákbizottság (IDB) munkájában.

Az ODB jogai:

program elkészítése, vezetőség és küldöttek választása,

értékelés az osztály munkájáról,

javaslat a házirend követelményeihez,

javaslat jutalmazásra, kitüntetésre,

a csoport érdekének védelme,

48

a közösségi megmozdulásokban részt venni,

képviselőt küldeni az osztályban tanuló diák fegyelmi tárgyalására.

Kötelességei:

a program megvalósítása,

a közösségi munka értékelése,

segíteni az osztályfőnök munkáját,

betartani a házirendet,

a kapott feladatokat végrehajtani,

a rászorulók segítése,

a tanulmányi munka segítése,

az iskolai, gyakorlati munkahelyek vagyonának megóvása,

beszámolni az osztály munkájáról,

képviselni az osztályt az IDB megbeszéléseken, diákközgyűlésen.

Tagintézmények Diákbizottsága (IDB)

A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosítása:

A diákönkormányzat működéséhez segítséget nyújt a tagintézmény nevelési

igazgatóhelyettese, ifjúságvédelmi felelős és a szabadidő szervező, DÖK segítő.

Az IDB éves működési költségeit az iskola a saját költségvetéséből fedezi.

Tagjait és vezetőjét diák küldöttgyűlésen választják meg.

IDB feladata:

Részt vesz a tanulói feladatok szervezésében, tervezésében, megvalósításában,

ellenőrzésében, értékelésében.

A két közgyűlés között intézi, szervezi a tanulók tevékenységét, a végzett

munkáról beszámol a közgyűlésnek.

A diákság érdekeinek képviselete a törvény által biztosított diákönkormányzati

jogok gyakorlása.

Kulturális és szabadidős programok szervezése

Az IDB jogai:

Dönt:

saját működéséről és szerveinek hatásköréről,

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

az intézményi diákválasztmány tagintézményi képviselőiről,

49

a fegyelmi bizottságbeli állandó képviselőjéről.


a házirend elfogadásakor, módosításakor,

az intézményben üzemelő élelmiszert árusító üzlet nyitva tartásának

meghatározásakor,

a tanulók kitűntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyekben,

az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésekor az iskola és a

diákönkormányzat közötti munkamegosztásban,

a tanulók nevelési célú – társadalmilag hasznos munkában való részvételében,

az iskolai versenyek, vetélkedők, szemlék meghatározásában,

a tanítási idő 8 óra előtt történő kezdésével kapcsolatosan.


az intézményi tankönyvjegyzék elfogadási folyamatában,

a könyvtár, a tagiskolai sportkör működési rendjének kialakításában,

a fakultációs irányok, programok megválasztásában,

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor,

a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről szóló tájékoztató kapcsán

a tanulók nagyobb közösségét – két osztály létszámának megfelelő, kb. 50-60 főt

érintő- kérdések meghozatalánál,

a tagiskola vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos

eljárás során,

a tagiskola átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének



Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

Az iskola gazdálkodó szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel kötendő

együttműködési szerződéseinek a tanulókat érintő kérdéseiben.

Segítségadás megszervezése versenyekhez, rendezvényekhez.

Iskola és környezetének csinosítása.

Javaslatot tenni kirándulásra, táborozásra.

Az iskola sajátos arculatának kialakítása.

50

Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. A tagintézmény-vezetés részéről a

kapcsolattartásért felelős a nevelési igazgató-helyettes vagy gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős.

DÖK Tanács

Az intézményi diákválasztmány a tagintézmények diákbizottságai által megválasztott

tagokból áll. Szavazati joggal rendelkező tanulók száma: tagintézményenként 1 fő.

IDV feladata:

A diákság érdekeinek intézményi szintű képviselete, a törvény által biztosított

diák-önkormányzati jogok gyakorlása.

Az IDV jogai:

Dönt:

saját működéséről.


Jogszabályban meghatározott ügyekben az SzMSz elfogadásakor és

módosításakor (Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása; a

diákönkormányzat és az iskolavezetők kapcsolattartásának formája, a

működéshez szükséges feltételek, mindennapos testedzés, az iskolai sportkör és

a vezetők kapcsolattartása; tankönyvtámogatás szabályozása, tankönyvellátás

helyi rendje),

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

az adatkezelési szabályzat elfogadásakor, módosításakor,

az oktatás heti 6 napos megszervezése esetén,

a tanítási idő 8 óra előtt történő megszervezésekor,

maximális létszám túllépése engedélyezésének kérésekor.


az intézmény minőségirányítási programjának elfogadási folyamatában,

a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő

egyéb programok tekintetében,

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő

kérdésekben,

az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával

kapcsolatos eljárás során,

51

az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének

megváltoztatásával összefüggő kérdésekben,

a tankönyvrendelés és –ellátás helyi szabályozásáról, a tankönyvtámogatás

rendjéről


kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. Az intézményvezetés részéről a

kapcsolattartásért a tanügyigazgatási főigazgató-helyettes felelős.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az intézményt a külső kapcsolatokban a főigazgató képviseli. A kapcsolattartásban

közreműködnek a főigazgató-helyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében a

gazdaságvezető, illetve a tagintézmények igazgatói vagy az általuk megbízott személyek. A

gyakorlati munkahelyekkel a gyakorlati oktatásvezetők és helyetteseik tartanak rendszeres

kapcsolatot.

Az eredményes oktató - nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot

tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal.

Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és

Sportiroda: a fenntartót képviselő hivatallal a törvényes és jogszerű működés, az

intézménnyel szembeni elvárások, az adatszolgáltatás, a pályázatok, mint kiemelt

témakörök tekintetében tartjuk a kapcsolatot.

Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata: az NGSZ és a részben

önállóan gazdálkodó intézmény (iskola) együttműködési megállapodás alapján

dolgozik. Kapcsolattartó a főigazgató és a gazdaságvezető. Esetenként az főigazgató

más személyt is megbízhat a kapcsolattartással.

szülői szervezet: részt vesz az iskolai életet, a tanulókat érintő fontos döntések

hozatalában. A kapcsolatot a szülői szervezet elnökével a tagintézményi nevelési

igazgatóhelyettesek ill. a tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes tartja.

Diákönkormányzat: a diákönkormányzatot segítő tanárt az igazgató bízza meg az

ifjúság választása, javaslata alapján.

Gyermekjóléti Szolgálat: az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a

gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi

52

szolgáltatóval. A kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata, az

igazgató felügyelete alatt. Ennek során a jelzőrendszer részeként működünk, amely

kétirányú információáramlást feltételez.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet: a szakmai oktatás felügyeleti szerve,

kapcsolattartó a szakmai főigazgató-helyettes és a műszaki igazgatóhelyettesek.

Magyar (Csongrád Megyei) Kereskedelmi és Iparkamara: kapcsolattartó a szakmai

főigazgató-helyettes és a műszaki igazgatóhelyettes.

Munkaügyi Központ: kapcsolattartó a szakmai főigazgató-helyettes és a műszaki

igazgatóhelyettesek.

Szint Kft.: az intézmény takarítását a Szint Kft látja el. Az együttműködés általános

kereteit szerződés szabályozza. A tevékenység végrehajtása során felmerülő napi

problémák megoldásában az iskola gondnoka intézkedik.

SULI-HOST Kft: az intézmény tanulóinak és dolgozóinak étkezését a SULI-HOST

Kft által üzemeltetett közétkeztetési hálózat biztosítja. Az élelmezési kiadások és

bevételek előirányzata és teljesítése felett az NGSZ rendelkezik. Az intézmény

feladata az étkezési jegyek értékesítése (NGSZ megbízásából), rendelések

összeállítása és továbbítása SULI-HOST Kft felé. A tevékenységet az iskola

pénztárosa végzi.

1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. (TISZK):

kapcsolattartó főigazgató, a szakmai főigazgató-helyettes és a műszaki

igazgatóhelyettesek.

Társadalmi szervezetek, Pedagógus Szakszervezet, Pedagógusok Demokratikus

Szakszervezete iskolai tagszervezetei: tevékenységüket önálló jogi személyként

végzik a tagiskolánként szerveződő alapszervezetek. Intézményi szinten az

alapszervezetek titkárai együttesen képviselik a pedagógus szakszervezeti tagságot. Az

intézményvezetés részéről a kapcsolatot a főigazgató tartja, a Munka

törvénykönyvében és a Kollektív szerződésben rögzítettek szerint. A kapcsolattartást a

tanügyi főigazgató helyettes szervezi, dokumentálja.

Közalkalmazotti tanács: tevékenységét a Munka törvénykönyve és a Kjt. szerint

szervezi és végzi. Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért az intézmény

főigazgatója felelős, a kapcsolattartást a tanügyi főigazgató-helyettes szervezi,

dokumentálja.

53

Az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében az iskola jó kapcsolatokra

törekszik, a nehéz gazdasági körülmények ellenére is jól működő nagy- közép- és

kisvállalatokkal, vállalkozásokkal, amelyek a szakképzési támogatás fizetésével segítik

intézményünket. Kapcsolattartók: az iskola és tagintézményi vezetés valamennyi tagja,

valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktatók.

Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és

módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg.

A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához

nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját.

A szakmai munkaközösségek

A közoktatási törvény 58. §-a szerint: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai

szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani

kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka

tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények

közötti munkaközösség is létrehozható." A munkaközösségek élén munkaközösség-vezető áll,

feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása.

Szeged-Móravárosi Tagintézmény szakmai munkaközösségei

Magyar munkaközösség (szakközépiskola)

Magyar munkaközösség (szakiskola)

Történelem munkaközösség

Osztályfőnöki munkaközösség /9. és 10. évfolyam/

Osztályfőnöki munkaközösség /szakképzési évfolyam/

Osztályfőnöki munkaközösség /szakközépiskola/

Testnevelés munkaközösség

Fizika munkaközösség

Kémia munkaközösség

Biológia munkaközösség

Matematika munkaközösség (szakközépiskola)

Matematika munkaközösség (szakiskola)

Angol nyelvi munkaközösség

Német nyelvi munkaközösség

54

Épületgépész munkaközösség

Vegyes vasipari munkaközösség

Villamosipari munkaközösség

Építőipari munkaközösség

Földrajz munkaközösség

Gyakorlati oktatói munkaközösség

Egészségnevelési és környezeti nevelés munkaközösség

Informatika munkaközösség

Művészeti munkaközösség

Fodrász-kozmetikus munkaközösség

Faipari munkaközösség

Nyomdaipari-ügyviteli munkaközösség

Műszerész munkaközösség

Könnyűipari munkaközösség

Vállalkozási munkaközösség

Pályaorientációs munkaközösség

Déri Tagintézmény

Számítástechnikai munkaközösség

Gépészeti munkaközösség

Villamos munkaközösség

Történelem munkaközösség

Magyar munkaközösség

Matematika munkaközösség

Fizika munkaközösség

Idegen nyelvi munkaközösség

Osztályfőnöki munkaközösség

József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény

általános iskolai

speciális szakiskolai

szakiskolai

55

könnyűipari

fa- és fémipari

mezőgazdasági és építőipari

pedagógiai munkát segítők csoportja

vagyonüzemeltetési csoport

A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja

és éves munkaterve irányozza elő.

A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi

tevékenységeket folytatják:

javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,

fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,

végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását,

lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,

kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók

ismeretszintjét,

összeállítják az intézmény számára az osztályozó, különbözeti, javító, érettségi- stb.

vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik,

az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,

javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok

felhasználására, a pedagógus-továbbképzés keretében szükséges szakmai

továbbképzésekre

támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját,

döntenek a munkaközösség-vezető személyéről és a munkaközösség működési

rendjéről,

döntenek az oktatáshoz felhasznált tankönyvek, segédanyagok megválasztásában, az

egyes témakörök átcsoportosításában,

tapasztalatcseréken, továbbképzésen látottak - hallottak megbeszélése, ismertetése,

szakmai kiállítások, bemutatók szervezése,

javaslatot adnak a könyvtárfejlesztésre.

Döntési és véleményezési jogkör:

56

dönt a munkaközösség szakterületét érintő továbbképzési programról;

a szakterületen a helyi tanterv kidolgozása, módosítása kérdéseiben

az iskolai tanulmányi versenyekről;

saját működéséről és munkatervéről;

a vezetőjük megválasztásáról,

a pedagógiai program elveinek megfelelően arról, hogy milyen tankönyvet használnak.

Véleményét ki kell kérni a szakterületét érintően:

a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztéséről;

tagjaik munkájának értékelésében,

a pedagógiai program elfogadásához;

a felvételi követelmények meghatározásához.

a tantárgyfelosztásról,

szakszerű helyettesítések megoldásának elősegítésével kapcsolatosan,

A munkaközösségek évente legalább négy alkalommal tartanak megbeszélést.

A munkaközösségi értekezletekről írásos emlékeztető készül.

A kibővített munkaközösség (József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai

Tagintézmény) tagjai a munkaközösség állandó tagjain kívül az érintett osztályokban tanító,

másik munkaközösséghez tartozó pedagógusok, óraadó tanárok, az illetékes szociális munkás

és gyógypedagógiai asszisztens, illetve a vezetőség egy képviselője. Kibővített

munkaközösség nevelési kérdésekben, az osztályok tanulói szempontjából illetékes

munkatársak bevonásával tanácskozik. Értekezleteit a félévi és év végi osztályozó értekezletet

megelőzően, ezen kívül kéthavonta, illetve szükség szerint tartja az illetékes munkaközösség-

vezető vezetésével.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a

feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból

- meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek

gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy az iskolaszékre. Az átruházott

jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott

57

időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából

eljár.

Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával az alábbi közösségeket

illetve bizottságot hozta létre:

a) szakközépiskolában tanítók közössége

b) szakiskolában tanítók közössége

c) szakmai gyakorlatot tanítók közössége

d) egy osztályban tanítók közössége

e) Fegyelmi Bizottság

Az első három közösség esetén:

döntési jogkörébe tartozik:

az adott közösség éves munkatervének meghatározása

a felvétel feltételeinek tanévenkénti meghatározása

a felsőbb évfolyamra lépés feltételeinek meghatározása

az osztályozóvizsgára való bocsátás feltételeinek megszabása

véleményezési jogkörrel rendelkezik az adott közösség vonatkozásában:

a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében

a tantárgyfelosztás elfogadásában

javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre

a közösség a nevelőtestületi értekezleten ad tájékoztatást a hatáskörébe utalt ügyekről.

Az egy osztályban tanítók közössége esetén:

összefogja és irányítja az osztályfőnök

a fegyelmi eljárást és döntést a nevelőtestület által átruházott jogként gyakorolják, az

által, hogy részt vesznek az osztály tanulóinak fegyelmi ügyeiben, a fegyelmi

bizottság munkájában

az egy osztályban tanító pedagógusok jogai:

magatartási és szorgalmi jegy megállapítása,

a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés,

a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

az osztályközösségek jogkörébe tartozó kérdéseket véleményezi,

58

az egy osztályban tanító pedagógusok javaslattevő joga kiterjed az osztály

életével kapcsolatos minden kérdésre /ösztöndíj, jutalmazás, segélyezés,

üdültetés, kirándulás, stb./.

a közösség nevelőtestületi vagy osztályozó értekezleten vagy az osztályfőnöki

munkaközösségi értekezleten ad tájékoztatást a hatáskörébe utalt ügyekről.

A Fegyelmi Bizottság:

jogköre a nevelőtestület fegyelmi jogkörének átruházásán alapul

az osztályban tanító tanárok közreműködésével a hatályos jogszabályok, és a házirend

alapján hozza meg a fegyelmi határozatokat

beszámol a nevelőtestületi értekezleteken, munkáját a hatályos jogszabályok szerint

végzi

tagintézményenként szerveződik, a nevelőtestület által átruházott jogkörben a tanulói

fegyelmi eljárásokat lefolytatja.

tagjai:

o a fegyelmi bizottság elnöke (a nevelőtestület választott delegáltja)

o a tagintézmény nevelési igazgató-helyettese vagy gyermek- és ifjúságvédelmi

felelőse,

o a tagintézmény egyik vezetője (a nevelési igazgató helyettesen kívül)

o a tanuló osztályfőnöke,

o szakképző évfolyamon iskolai tanműhelyben tanuló diák esetén a szakoktatója,

o a diákönkormányzat delegált képviselője,

o meghívottként az osztály diákközösség képviselője.

a fegyelmi bizottság a jogszabályok, helyi szabályzatok szerint végzi munkáját. Az

üléseket az elnök hívja össze és szabályszerűen értesíti a résztvevőket, gondoskodik a

bizottság munkájának előkészítéséről, dokumentálásáról.

Az iskolai hagyományok

és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

1. Déri Miksa Tagintézmény

Az iskola életében mind a spontán módon kialakult, mind a tudatosan kialakított

diákhagyomány fontos szerepet tölt be. Értékeket őriz, sajátos arculatot teremt, segíti a

szakmai, iskolai kötődést.

59

A tagintézmény jelképei

zászló

A sötétkék alapot sárga rojt keretezi. Középen az iskolában folyó tanítás jellegére utalva

szürke selyemből egy fogaskerék – benne egy centrifugál szabályozó - szimbolizálja a

gépészetet, ezen egy vörös villám fut végig, az elektromosságtanra utalva.

Fölül, sárga hímzéssel, az iskola neve (Déri Miksa Ipari Szakközépiskola), a zászló alján

pedig Az iparoktatás szolgálatában felirat olvasható.

A lobogó hátoldala fehér, melyen - sötétkék hímzéssel - fölül az adományozó neve

(DÉMÁSZ RT.), középen a cég emblémája, alul pedig az adományozás időpontja (1994)

szerepel.

A végzős tanulók a ballagási ünnepélyen adják át a követő évfolyamnak.

címer

Átlósan színezett kék-piros pajzs, melynek közepén egy félkörben, fehér alapon, az iskola

épületének rajza látható. A körív rajzolata fogaskereket mintáz. Alatta az iskola alapításának

évszáma (1894) olvasható. A pajzs felső részén a Déri Miksa, az alsó részén az Ipari

Szakközépiskola felirat helyezkedik el.

Iskolai ünnepségek

Tanévnyitó ünnepség

az első tanítási napon kerül megrendezésre

Szalagavató ünnepség és bál

melyen a végzős tanulókon kívül hozzátartozóik és tanáraik vesznek részt.

Ballagási ünnepség

melyre meghívó készül a ballagók és az iskolai nevelőtestület névsorával. Az alsóbb

évfolyamok közreműködik az ünnepi műsorban.

Tanévzáró ünnepség

a szorgalmi idő után, az igazgató által kijelölt időpontban tartandó.

Iskolai megemlékezések

Az aradi vértanúk emléknapja (október 6.)

megemlékezés osztályfőnöki órán vagy iskolarádión keresztül.

60

Október 23.

nemzeti ünnep. Központi megemlékezés az ’56-os forradalomról és szabadságharcról, a

Magyar Köztársaság kikiáltásáról.

Megemlékezés névadónk születésnapjáról. (október 27.)

Déri Miksa mellszobrának megkoszorúzása az aulában.

A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja (február 25.)


Március 15.

nemzeti ünnep. Központi megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és

szabadságharcról.

A holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.)


Az iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken ünneplő öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi

öltözet: szövetnadrág /szoknya és ing, illetve öltöny.

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az

iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor

összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a

munkaterv határozza meg.

Hagyományos rendezvények

Gólyapróba és bál

az elsős tanulók bevezetése a déris diákéletbe.

Sportnap

nagyszabású, közös rendezvény egy másik középiskolával.

Mikulásbál vagy karácsonyi parti

a téli szünet előtti napok egyikén.

Diákkarácsony

karácsonyfa állítása, amely mellett a téli szünet előtti utolsó napon műsort adnak a

tanulók.

61

Diáknap

A Diákönkormányzat által szervezett sport-, kulturális és szórakoztató esemény.

Az iskolavezetés és a tantestület által gondozott hagyományok

A tanulók által ápolt hagyományokat az iskolavezetés támogatja.

Hagyomány, hogy a 12. osztályos tanulók tanáraiknak szerenádot adnak.

A ballagó évfolyamról minden évben tabló készül, ami az iskola folyosóján kerül

elhelyezésre.

A ballagás ünnepélyességét meg kell őrizni. Ezen ünnepélyen adják át a 12. évfolyamos

tanulók az iskolazászlót és az iskola jelképeit a 11. osztályosoknak. A végzős tanulók

emléktarisznyát kapnak, melybe a hagyományos jelképeken kívül az iskoláról készült fénykép

is belekerül, a nevelőtestület tagjainak aláírásával.

Győry-díj odaítélése a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakból kiemelkedő eredményt

elért tanulóknak.

A felterjesztés az osztályfőnökök és szaktanárok feladata. A döntés a Győry-díj Alapítvány

alapító okirata szerint történik, melyre a mindenkori kuratórium jogosult. A jutalmakat

hagyományosan a ballagási ünnepélyen adjuk át.

A tanulmányi, sport és egyéb versenyeken eredményt elért tanulók nevét az iskola összes

diákjával ismertetni kell, a folyosón elhelyezett tablón. Bármely területen kiváló eredményt

elért tanulók iskolai ünnepélyen veszik át jutalmukat. Az iskola tanulói által nyert

versenydíjakat jól látható helyen kell elhelyezni.

Jeles évfordulókon iskolai évkönyvet jelentetünk meg.

Iskolatörténeti és minden az iskolával kapcsolatos emléket gyűjtünk, melyek időszaki anyagát

képezik.

Az iskolarádió naponta működik.

Minden tanév végén nevelőtestületi összejövetelt rendezünk.

Tantestületi kirándulást évente, illetve igény szerint szervezünk.

62

2. József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény

Az iskola emblémája:

Iskolai ünnepségek:

tanévnyitó ünnepség;

ballagási ünnepség;

tanévzáró ünnepség

Iskolai megemlékezések:

Aradi vértanúk emléknapja (október 6.) – osztálykeretben;

Október 23. nemzeti ünnep;

Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) – osztálykeretben;

Március 15. nemzeti ünnep;

Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.) – osztálykeretben;

A Föld napja.

Hagyományos rendezvények:

Karácsonyi ünnepély

Költészetnapi megemlékezés

Sportnap

Farsang

Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben illik

megjelenni.

3. Szeged-Móravárosi Tagintézmény

Az iskolai hagyományok ápolása a tanulóközösség és a

nevelőtestület közös feladata. A rendezvényeket a

szabadidő-szervező, valamint az igazgató vagy helyettesei által megbízott pedagógusok,

diákok szervezik meg.

63

Ünnepélyek, ünnepségek

Tartalmukban és külsőségeikben pozitív értelmi és érzelmi hatásokat fejtsenek ki. Az iskola

épületét az ünnephez méltóan jellegének megfelelően kell dekorálni. Az ünnepségeken

felnőttek és diákok ünnepi öltözetben vegyenek részt.

Tanévnyitó

Szalagtűzés és szalagavató bál

Iskolanap (diáknap)

Ballagás

karácsonyi ünnepség

Tanévzáró ünnepélyes osztályfőnöki óra (bizonyítványosztás)

Igazgatói fogadás a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóknak

Állami ünnepek

Megemlékezések

Ajánlott formák: óraközi szünetben, iskolarádióban, osztályfőnöki órába beépítve, tanórán

kívüli rendezvényhez kapcsolva, kiállítások, faliújság készítése.

Az aradi vértanúk napja

A munka ünnepe

Anyák napja: május első vasárnapja

Szeged napja

Pedagógusnap

Egyéb rendezvények

képzőművészeti kiállítás

évfordulókhoz kapcsolódó kiállítások

pályaválasztási kiállítás

egészségnevelési programok

szakmai bemutatók

64

gólyabál

szakkörök, érdeklődési körök kiállítása

Szakma Kiváló Tanulója Verseny

egyéb közismereti és sportversenyek

osztály klubdélutánok

jelmezes farsangi bál, télapó est

iskoladisco

"bolond ballagás"

osztálytalálkozó

osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás

Minden osztály évente lehetőleg egy alkalommal vegyen részt tanulmányi

kiránduláson. Ennek időtartamába egy-két tanítási vagy gyakorlati nap eshet bele. Utóbbi

esetben az osztályfőnök egyeztetési kötelezettséggel bír a gyakorlati képzés szervezője felé. A

kirándulás a tanulók szakmai ismeretének bővítését, hazánk megismerését szolgálja.

Megszervezéséért az osztályfőnök a felelős. A program kialakításába, megszervezésébe vonja

be a diákokat és a szülőket (projekt szemlélet!). A programot indulás előtt 15 nappal kell

leadni az általános vagy a nevelési igazgatóhelyettesnek. A kirándulás a tanulók számára

önköltséges. Kivételt a tanmenetben tervezett kirándulások jelentenek: indokolt esetben az

iskola vagy annak alapítványai részben vagy teljesen vállalhatják a költségeket. A kísérő

pedagógusok költségtérítése az érvényes jogszabályok szerint történik. Szülő teljes

költségtérítéssel vehet részt a kiránduláson.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje

Iskolaorvos

Az Ifjúsági Rendelőintézet főorvosa bízza meg. Munkájának tárgyi feltételeit az iskola

biztosítja. Rendelési ideje:

Szeged-Móravárosi Tagintézmény: minden nap 8-13 óra között (kedden és

csütörtökön a Móra épületben, hétfőn, szerdán és pénteken a Tápai épületben).

Déri Tagintézmény: péntek 8.00-13.00-ig

József Attila Tagintézmény: kedd és csütörtök 8-13 óra között

65

Feladata:

Ellátja a tanulók felvétele előtti alkalmassági vizsgálatot.

Elvégzi a tanulók egészségi állapotának szűrését (tisztasági, higiéniai állapot

felmérése).

Végrehajtja az életkorhoz kötött és a kampány oltásokat.

Elbírálja a testnevelési felmentéseket, ezekről nyilvántartást vezet, és azt az

igazgató és a testnevelési munkaközösség-vezető rendelkezésére bocsátja.

Részt vesz a munkavédelmi bejárásokon, és javaslatot tesz az iskola higiénés

feltételeinek javítására.

Közreműködik az egészségügyi felvilágosító munkában.

Munkakapcsolatot tart a gyakorlati oktatást biztosító gazdálkodó szervezetek

üzemorvosaival.

Megszervezi évente egy alkalommal a szemészeti vizsgálatokat.

Ha szükséges, akkor a szűrővizsgálatokra tanítási órákon is sor kerülhet. Az

időpontokat az osztályfőnökökkel előzetesen egyeztetni kell. Külső

szakorvosi vizsgálatokra csak tanítási időn kívül küldhetők a tanulók.

Fogászati szűrés

évente kell végezni tanítási időben

helye: az iskola fogászati rendelője

a felügyeletet az adott tanítási órát tartó pedagógus látja el.

Védőnő

az iskolaorvos munkáját segíti

vezeti a nyilvántartásokat, esetenként szűrést, felvilágosító előadásokat tart

közvetlen kapcsolatban áll a nevelési igazgatóhelyettessel, a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelőssel, az osztályfőnökökkel és a testnevelőkkel.

Intézményi védő-óvó előírások

A tanulók év elején balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet az

osztályfőnök tart és a tanulók aláírásukkal igazolnak.

Az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik.

Gyakorlati képzés esetén a gyakorlati foglalkozást tartó oktató tartja a speciális

munkavédelmi előadást.

66

Gyereket ért baleset esetén az ügyeletes tanár értesíti az ügyeletes igazgatóhelyettest,

aki intézkedik a tanuló megfelelő ellátásáról és a baleset jelentéséről.

Az SZMSZ mellékletét képezi a Tűzvédelmi utasítás és a Bombariadó esetén való

eljárási szabályzat.

Az iskola valamennyi dolgozójának kötelessége a nem megfelelő magatartásra

felhívni a tanuló figyelmét, valamint a tanuló balesetveszélyes tevékenységének

haladéktalan megszüntetéséről gondoskodni.

A tűzriadó és bombariadó tervet jól látható helyen ki kell függeszteni.

Az iskola létesítményei csak tanári felügyelettel használhatók.

A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb

eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete

mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az

eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít.

Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi

szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz-

és balesetvédelmi előírások betartatásáért.

Az intézmény dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy

rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia.

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagiskola

igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell

vennie.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak

annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell

tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az

orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény főigazgatójának ki

kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy

67

hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell

állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a

szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok

alapján:

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni

és a balesetekről az előírt nyomtatványt meg kell küldeni a jogszabály által

meghatározott hatóságoknak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának.

A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel

rendelkező személyt kell bevonni.

Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és a diákönkormányzat

képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

A megszokott munkarendtől eltérő, váratlan eseményről az azt érzékelőnek értesítenie

kell az ügyeletes vezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben közvetlen

életveszély áll fenn, úgy kell megszervezni az intézkedéseket, hogy az emberélet

veszélyeztetettsége minél hamarabb megszűnjön. Szükség esetén gondoskodni kell az épület

kiürítéséről, és a hivatalos szervek értesítéséről.

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület

kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzvédelmi szabályzat előírásai szerint kell

elvégezni.

Bombariadó esetén a bejelentést fogadó munkatárs azonnal köteles a tagintézmény

vezetőjét és az intézmény főigazgatóját, vagy a helyettesítési rend szerint őt helyettesítő

munkatársakat értesíteni, akik gondoskodnak a rendőrség értesítéséről és az épület

kiürítéséről.

Bombariadó esetén a kieső tanulmányi időt az intézmény vezetőségének döntése által

meghatározott időpontban be kell pótolni.

68

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók:

a) tanulmányi versenyekre felkészítés

b) képességfejlesztő foglalkozás

c) tanulószoba szaktanári vezetéssel (fenntartói engedély esetén)

d) diákkör (szakkör, iskolarádió, iskolaújság, művészeti csoport)

e) sportkör, tömegsport foglalkozás

f) a pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható

foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény).

A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör,

valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás rendje

Az iskolában minden tanuló számára biztosítani kell a mindennapos testedzés

lehetőségét. Ez részben a kötelező tanórai testnevelés, részben a délutáni sportfoglalkozások

keretein belül történik. A délutáni foglalkozásokat tömegsport illetve DSE szervezésű

foglalkozások jelentik. Az iskolai sportcsoportok munkája a diák-sportegyesület keretein

belül történik, amely munkáját saját szabályzata szerint végzi.

A tantárgyi felmentetteknek – ha a tanórákon a differenciált óravezetés nem

megoldható – külön csoportban, délutánonként kétszer két negyvenöt perces órában kell

megszervezni az adottságaikhoz igazodó foglalkozásokat.

A gyógytestnevelésben részt vevők a kijelölt intézményekben teljesítik a

foglalkozásokat.

A tanulók igényei és a DÖK javaslatára eltérő időpontokban is szervezhetők

foglalkozások, de azon hozzáértő felnőttnek (testnevelő tanár) jelen kell lennie.

Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével az igazgatóhelyettes tartja a

kapcsolatot.

Az iskolai könyvtár működési rendje

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben tagintézményi

könyvtárak működnek.

A könyvtárak szolgáltatásai

69

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvi szótárak kölcsönzése, helyben

használata,

tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző tanulást, tanítást segítő dokumentumok

(pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek) könyvtári szolgáltatása,

hangkazetták, videokazetták, CD-ROM-ok, DVD-k kölcsönzése, helyben használata,

információgyűjtés különböző információforrásokból a könyvtáros tanár segítségével

lexikonok, enciklopédiák, (nem kölcsönözhető) dokumentumok, egyéb könyvek,

dokumentumok olvasótermi használata,

könyvtári periodikák, újságok, folyóiratok olvasótermi használata,

tájékoztató a könyvtárhasználók számára a könyvtár használatáról,

A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtárak szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és dolgozója

igénybe veheti.

A beiratkozás adatfelvétellel történik:

név, születési adatok, cím, osztály (esetleg telefonszám, e-mail cím)

A könyvtáros tanár (iskolakönyvtáros) a könyvtárhasználó közlése (dokumentumok

bemutatása) alapján veszi fel az adatokat, melyeket a Szirén integrált könyvtári

program kölcsönzői moduljába rögzít.

A könyvtárhasználók az adatokban történt változást kötelesek bejelenteni a könyvtáros

tanárnak is.

A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja

a könyvtáros tanárt. A kimaradási nyilatkozaton jelzi a könyvtáros, hogy a tanulónak

tartozása nincs.

A nyugdíjba vonuló vagy más okból az iskolából eltávozó dolgozók az általuk

kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az elvesztett, illetve vissza nem szolgáltatott pótolható dokumentumokat lehetőség

szerint a használónak másik példánnyal kell pótolni. Ha ez nem lehetséges, akkor a

dokumentum aktuális forgalmi értékének megfelelő árat kell megfizetni tanulóknak és

dolgozóknak egyaránt. Az elveszett dokumentum árát a könyvtár gyarapítására kell

fordítani.

Nem beszerezhető dokumentum esetén a pótlás teljes költségét meg kell téríteni.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

70

A könyvek, a különféle dokumentumok és más ismerethordozók kölcsönzése és

könyvtári használata térítésmentes. Ugyancsak díjmentes az könyvtárban hozzáférhető

újságok és folyóiratok, a különféle elektronikus katalógusok, on-line adatbázisok,

internet használata is.

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben általában egy hónap, mely

kérésre, a lehetőségek figyelembe vételével hosszabbítható. Előjegyzett könyv

kölcsönzési ideje nem hosszabbítható meg. Keresett dokumentumok esetében a

könyvtáros rövidebb kölcsönzési határidőt is megállapíthat.

Lehetőség van könyvek előjegyzésére.

Tanév végén a diákoknak minden dokumentumot vissza kell vinniük a könyvtárba

(attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési

szándékot előre jelezni kell, melynek kölcsönzési időtartama a szünidő egészére

kiterjed

Az egyéb ismerethordozók kölcsönzésének, használatának időtartama a mindenkori

lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtárak minden tanítási napon nyitva tartanak. A nyitva tartás ideje

igazodik, az iskola működési rendjéhez, a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a

tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével

kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak.

Az iskolai könyvtárak használata során az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni:

A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, információ-kutatással, tanácsadással

az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben.

A könyvtárhasználó számára a megfelelő irodalmat kell ajánlani. Ilyen igényét

dokumentumkölcsönzéssel, különféle információforrásból való tájékoztatással, illetve

helyben használat biztosításával kell segíteni.

A könyvtárhasználók közül a kölcsönzőkről nyilvántartást kell vezetni.

A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig – nyilvántartást kell

vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség

megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni.

71

Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő

tanórák, szakköri foglalkozások előkészítésében és megtartásában.

Az iskolai tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tagintézmények igazgatója a felelős. Az

intézmény éves feladatellátási tervében rögzíteni kell azoknak a felelős munkatársaknak a

nevét, akik az adott tanévben:

részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben

elkészítik az iskolai tankönyvrendelést

Az intézmény főigazgatója iskolán kívüli vállalkozóval megállapodást köt a

tankönyvterjesztés lebonyolítására, a megállapodásnak tartalmaznia kell:

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy díjazásának módját és mértékét,

a szükséges határidőket,

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátással kapcsolatban – a szakmai

munkaközösségek véleményének kikérésével – a tagiskola igazgatója dönt az alábbiak

figyelembe vételével:

1. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt

százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok,

elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására

kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített

tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

2. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív

kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív

kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet

megvásárlásához támogatás nyújtható, ill. ajánlott és kötelező olvasmány, digitális

tananyag, oktatási program szerezhető be a könyvtár számára.

3. Az iskola tanulói a tartós tankönyveket megvásárolhatják. Az iskolai tankönyvrendelést

minden év február 28-ig készül el a következő módon:

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai

munkaközösségek véleményének figyelembe vételével tagiskolánként, január

72

15-ig, a tankönyvrendelésért felelős munkatárs elkészíti a tagiskolai

tankönyvjegyzéket.

A tagiskola igazgatója a jogszabályban előírt véleményeztetési folyamatot

lefolytatja.

Az így elkészített és véleményezett tankönyvek lista alapján a könyvtárosok és a

tankönyvellátásért felelős munkatársak elkészítik a rendelést, melyet a

főigazgató jóváhagyásával a felelős továbbít a terjesztéssel megbízott

vállalkozáshoz.

Az iskola minden év június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és

kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet az iskolai könyvtárból azok a tanulók is

kölcsönözhetnek, akik nem jogosultak ingyenesen tankönyvjuttatásra. Ez az iskolai

könyvtáros feladata.

A tankönyvrendelés módosítása minden év szeptember 30-ig történik meg, a tanév eleji

létszámadatok figyelembe vételével.

Ingyenes tankönyvellátás tankönyvkölcsönzés útján.

Az iskola a normatív kedvezmény biztosítását az iskolai könyvtárból

tankönyvkölcsönzéssel oldja meg.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak

(szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények

mérlegelésével, a könyvek értéke alapján a tagintézmény igazgatója határozza meg.

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatosan a szülő által benyújtott kérelem elbírálása a

tagintézmény igazgatójának hatásköre.

Egyéb szabályok

Tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek

Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (érettségi és szakmai vizsgák)

lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a vonatkozó jogszabályok

tartalmazzák.

Az intézményben folyó tanulmányokkal kapcsolatos helyi vizsgák lebonyolításának

rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A helyi vizsgák az alábbiak:

osztályozó,

73

különbözeti,

javító,

tantárgyi szintfelmérő.

A helyi vizsgák időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A

vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetésért

és a vizsga szabályos lebonyolításáért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök, illetve

záróvizsgák esetén a jegyző írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba.

A szociális támogatás elvei

Odaítélése a források függvénye. A támogatási igényt az osztály-diákbizottság és az

osztályfőnök előzetesen véleményezi a rászorultság figyelembevételével. Az összegyűjtött

igények alapján az IDB dönt a támogatás formájáról és mértékéről. A személyre szóló

döntések az igazgató egyetértésével teljesíthetők. Támogatási formák: segély, ebédmegváltás,

kollégiumi elhelyezés, tanszer, tankönyv biztosítása, ruházati támogatás, stb. A támogatások

odaítélésére novemberben kerül sor. Rendkívül indokolt esetben más időpontban is nyújtható

támogatás. A támogatottak listáját a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek át kell adni.

Javaslattal ő is élhet.

A tanulói jogviszony

A közoktatási intézménybe felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az

átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt.

Tanuló átvételének formájáról, az esetleges különbözeti vizsgáról az iskola igazgatója dönt,

erről írásban értesíti a jelentkezőt, kiskorú jelentkező esetén annak gondviselőjét.

Az iskolai az általános felvételi eljárás során alkalmazott követelményeket a

pályaválasztási tájékoztatóban teszi közzé.

A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre, amelyhez be kell mutatni az előírt

végzettséget igazoló dokumentumokat, szakképző évfolyamok esetén a gazdasági szereplők

fogadónyilatkozatát (kivéve tanműhelyes képzés) és az orvosi alkalmasság meglétét igazoló

iratot. A fentiek hiányában a tanulói jogviszony létesítése megtagadható.

A tanulói jogviszony megszűnik:

a közoktatási törvény alapján a tanulmányok befejezésével

a beszámoló ill. vizsgakötelezettség elmulasztásával

74

a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és más hatályos jogszabályok szabályozása

alapján

Az intézményi reklámtevékenységről

Az intézmény főigazgatójának jóváhagyásával az intézmény tevékenységéről, képzési

kínálatáról jelenhetnek meg reklámanyagok. Hirdetési csatornák:

a felvételi tájékoztató kiadványok,

a városi, megyei vagy országos terjesztésű sajtókiadványok.

Az intézmény tevékenységéhez kapcsolódó PR tevékenységet az intézmény

főigazgatójának és a tagintézmények igazgatóinak (tagintézményi rendezvények,

eredményekhez kapcsolódóan) engedélyével végezhetnek a tantestület tagjai. Az

engedélyezés az adott tárgykörben nyilatkozattételének engedélyezését is jelenti.

Az intézményben reklámhordozó csak az intézmény/tagintézmény vezető engedélyével

helyezhető ki! Az engedély kiadása írásban (esetleg a plakátra tett aláírással, bélyegzővel)

történik. Az intézmény/tagintézmény vezetője az engedély visszavonására bármikor jogosult.

Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi

jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely

erőszakra, a személyes, vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet

károsítására ösztönözne. Az intézményben megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a

tanulónak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:

egészséges életmód,

környezetvédelem,

társadalmi tevékenység,

közéleti tevékenység,

kulturális tevékenység.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái módjai:

az intézményi rádió,

újságok terjesztése, hirdetmények elhelyezése

szórólapok, plakátok,

számítógép háttérkép, egérpad

szóbeli tájékoztatás.

75

Az SZMSZ elérhetősége

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata megtekinthető illetve arról felvilágosítás

kérhető:

az iskola irattárában;

a tagintézmények könyvtáraiban;

az iskola főigazgatójánál, főigazgató-helyetteseinél;

a tagintézmények igazgatóinál, igazgatóhelyetteseinél;

az osztályfőnököknél;

a diákönkormányzatot segítő nevelőnél;

az iskolaszék elnökénél;

az iskolai szülői szervezet vezetőjénél;

az iskola honlapján: www.sziszszi.hu

http://www.sziszszi.hu/

76

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület

elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával

lehetséges.

2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket

önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézmény Szervezeti és

Működési Szabályzatának mellékletei.

3. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók,

amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény

felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

V. MELLÉKLETEK

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

2. sz. melléklet: Az intézmény FEUVE szabályzata

3. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat

4. sz. melléklet: Szervezeti felépítés

77

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása

Záradék I.:

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a

nevelőtestület ……………………… napján elfogadta.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal

tanúsítják.

….……………………….. ……………………………….. ……………………………….. Déri Miksa Tagintézmény József Attila Tagintézmény Szeged-Móravárosi Tagintézmény

Záradék II.

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban

meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat

képviselői tanúsítják.

……………………………… ……………………………….

DÖK titkára DÖK segítő tanár

Záradék III.

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az iskolaszék – a jogszabályban

meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét aláírásukkal tanúsítják.

………..………………………. ……………………………………..

SZMK képviselője az iskolaszék elnöke

78

1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

I. Könyvtár fenntartása és felügyelete

1. A könyvtár típusa: középiskolai könyvtár

2. Fenntartója: Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola

3. Szakmai felügyelet: Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet,

illetve az iskolai könyvtári szaktanácsadó

4. Feladatai:

biztosítani az iskola nevelő-oktató munkájához szükséges könyveket, folyóiratokat és

egyéb információs anyagot, segíteni a tanulók olvasóvá nevelését, a könyvtári

tájékozódását

előmozdítani a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését

gyűjteni az iskolában tanított szakmák szakirodalmát.

II. A könyvtár állománygyarapítása, nyilvántartásai

1. Gyűjtőköre:

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak az oktatásban felhasználható általános és

szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák, alapvető filozófiai,

pedagógiai és módszertani művek, az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok

legújabb eredményeit összefoglaló művek.

A könyvtár gyűjteményéhez tartoznak továbbá azok az értékes szépirodalmi alkotások,

amelyek a tantervi anyag tanításához közvetlenül kapcsolódnak, és amelyek a nevelő-oktató

munkában felhasználhatók.

Gyűjteni kell ezenkívül a tantervben megjelölt házi olvasmányokat, az iskolában oktatott

szakmák irodalmát, valamint az ajánlott irodalmat, a magyar és világirodalom klasszikusait, a

szórakoztató irodalom példányait (pl. sport, hobby, ifjúsági irodalom).

2. Könyvbeszerzés:

Évente a költségvetésben meghatározott összegből a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól,

illetve a könyvtáros által lebonyolított bolti vásárlások formájában történik.

3. A könyvek elhelyezése:

A könyvek szabadpolcos rendszerben vannak elhelyezve a könyvtárban, amelynek

állománya a tagintézményekben helyezkedik el. Ezek a raktár és olvasóterem

funkcióját is betöltik. Letéti állomány az összes szertárban megtalálható kihelyezve,

ezért a munkaközösség-vezetők felelősek anyagilag.

Raktári rend: kialakítása a könyvtári Raktározási Táblázat alapján a tizedesrendszer

szerint történt. A kézikönyvek elhelyezése külön polcon történt, a folyóiratok

olvasására 10-12 olvasónak van lehetősége egyszerre.

Nyilvántartások: folyamatos sorszámozású, hitelesített címleltárkönyv és brossura

leltárkönyv, ezen kívül az audiovizuális eszközök leltárkönyve. A beérkezések

csoportos leltárkönyvben szerepelnek, a folyóiratok nyilvántartása kardex-lapokon

történik.

79

Az ellenőrzés jelenleg az előírásoknak megfelelően 3 évenként esedékes

Feltárás: A könyvtár jelenleg háromféle katalógussal rendelkezik: betűrendes, szak- és

raktári katalógussal. A katalógusok kiépítése az előírásoknak megfelelően történt,

építésük folyamatos.

III. A könyvtár szolgáltatásai, használata

1. A könyvtár használata ingyenes az iskola valamennyi tanulója és felnőtt dolgozója

számára. A sérült vagy elveszett könyvek árát a mindenkori beszerzési árnak

megfelelően meg kell téríteni.

2. A könyvtárak nyitva tartását a tagintézmények vezetői határozzák meg a

könyvtárossal történő egyeztetés után. A könyvtári nyitva tartást ki kell függeszteni.

3. Könyvtári szakórát az órarendbe beiktatva, a magyart tanító kollégákkal egyeztetve

kell szervezni a következő témákban: könyv és könyvtárhasználat,

kézikönyvhasználat, periodikák.

4. A rendeléseket a szaktanárokkal egyeztetve kell megtenni. A tájékoztatást az "Új

könyveink" tabló, illetve a "Könyvtári Hiradó" jelenti. A Dél-alföldi Bibliotéka

Könyvtárral, továbbá a Somogyi Könyvtárral a könyvtáros tart kapcsolatot.

5. A könyvtár feladatai közé tartozik az iskola rendezvényeinek, ünnepélyeinek,

versenyeinek segítése. Az év elején munkatervet kell készíteni, az év végén pedig

beszámolót a feladatok teljesítéséről. A feladatok közé tartozik az iskolai órák könyvel

való ellátása, a tanulók tájékoztatása, igényeik felmérése.

IV. Személyi feltételek

A könyvtáros a nevelőtestület tagja, tanári képesítése mellett rendelkezzen középfokú

könyvtárkezelői képesítéssel. A könyvtáros heti munkaideje 40 óra. Ebből legalább heti 22

óra kölcsönzés, a fennmaradó idő arányosan oszlik meg könyvbeszerzésre és a feldolgozási

munkákra. Az összefoglaló adatokat minden év szeptember 15-ig kell a felettes szervnek

megküldeni.

V. Gyűjtőköri szabályzat

Részletes gyűjtési utasítás: az iskolai könyvtár kiemelten, törzsanyagként gyűjti az alábbiakat:

* az oktatásban általános és szakirányú kézikönyveket, lexikonokat,

enciklopédiákat, szótárakat, bibliográfiákat,

* az alapvető filozófiai, pszichológiai, pedagógiai és módszertani műveket,

* fogalomgyűjteményeket, összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket,

statisztikai és jogi gyűjteményeket,

* az oktatási intézmények tájékoztatóit, módszertani folyóiratokat, a tanításon

kívüli foglalkozások dokumentumait,

* az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelő legújabb eredményeit

összefoglaló műveket,

* az alapvizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett

alap- és középszintű ismeretterjesztő irodalmat,

* alapvető szépirodalmi alkotásokat a kortárs és a klasszikus magyar és

világirodalom köréből,

80

* a magyar nyelv és irodalom tantárgyban meghatározott antológiákat, teljes

életműveket,

* a kötelező olvasmányokat, ajánlott irodalmat, műelemzéseket, munkáltató

dokumentumokat egy tanulócsoportnyi példányszámban kell beszerezni,

* az oktatott szolgáltatóipari szakmákkal kapcsolatos szakirodalmat

* az iskolában tanított idegen nyelvekhez nyelvkönyveket, szótárakat,

tankönyveket,

* tartós tankönyveket,

* a könyvtáros segédkönyvtáraként a tájékozódási segédleteket, a könyvtári

feldolgozó munka szabályzatait tartalmazó segédleteket, a könyvtártani

összefoglalókat, könyvtárügyi jogszabályokat, módszertani kiadványokat,

* számítógépes ismeretekkel foglalkozó irodalmat,

* iskolai kéziratokat: pedagógiai dokumentációkat, tanári és tanulói pályázati

munkákat, az iskolai rendezvények forgatókönyveit, az iskolai újság vagy

iskolarádió dokumentumait.

Az iskolai könyvtár válogatva gyűjti:

* az igényesebb szórakoztató irodalmat,

* sport, hobby témaköreiből könyveket,

* a gyűjtőkörnek megfelelő folyóiratokat, nem nyomtatott dokumentumokat.

81

2. sz. melléklet: FEUVE – a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

rendszere

A Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola folyamatba épített, előzetes és

utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban FEUVE) az államháztartásról

szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési

rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, illetve a

költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló többször módosított 193/2003. (XI. 26.)

Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg.

Az intézményi FEUVE szabályzat alapja a Nevelési – Oktatási Intézmények Gazdasági

Szolgálata igazgatója által kiadott FEUVE szabályzat, hiszen az NGSZ és az Intézmények

közötti MEGÁLLAPODÁS értelmében az NGSZ FEUVE szabályzatát az Intézményre

adaptálni kell, azaz az Intézményre vonatkozó helyi speciális szabályokat meg kell

határozni.

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

Az Államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője felelős:

a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott

vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott

követelményeknek megfelelő ellátásáért,

az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság

követelményeinek érvényesítéséért,

a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak

teljességéért és hitelességéért,

a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi

számviteli rendért,

a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső

ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő költségvetési szerv vezetőjének az

államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, (a továbbiakban

Áht.) valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998.

(XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szabályozásának megfelelően kell

megszerveznie és működtetnie a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői

ellenőrzést a költségvetési szerven belül.

A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza:

az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége,

a kockázatkezelés,

a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége.

A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma

82

A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján a

költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal

és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás

követelményeit.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a

gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és

ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a

költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek

figyelembevételével.

1. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják

pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (beleértve a költségvetési

tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, megrendelők, a kifizetések,

a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is),

az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések

szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve

ellenjegyzését,

a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő

könyv-vezetést és beszámolást).

2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy

az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja

összhangban legyen a szabályszerűség, a szabályozottság és a megbízható

gazdálkodás elveivel,

az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra,

visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az

intézményi gazdálkodással kapcsolatban,

a rendelkezésre álló eszközök és források az első bekezdésben meghatározott

elvekkel összhangban kerüljenek felhasználásra,

a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek

végrehajtásra kerüljenek.

3. A FEUVE keretében működtetett vezetői ellenőrzés főbb eszközei

postabontás, kötelezettségvállalási-, utalványozási-, ellenjegyzési-, aláírási jog

gyakorlása,

a Közgyűlési rendeletek és az NGSZ, valamint az intézményi szabályzatok,

illetve vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos információk, a statisztikai

és egyéb adatok elemzése, értékelése,

a vezetői értekezleteken tájékozódás a munkafolyamatok végrehajtásának

helyzetéről, a végrehajtást esetleg akadályozó körülményekről,

a vezetők és dolgozók beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és

teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról,

a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés,

soron kívüli belső ellenőrzések, vizsgálatok kérése, elrendelése,

a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.

83

4. A munkafolyamatba épített ellenőrzés főbb szempontjai FEUVE-ban

a munkafolyamatba épített ellenőrzést, a jogszabályokban, szabályzatokban,

munkaköri leírásokban foglalt előírások alapján kell végrehajtani,

ki kell terjedjen az intézményi pénzügyi-gazdasági folyamatok egészére,

azokat hézagmentesen fogja át,

az egymásra épülő tevékenységeknél a soron következő feladat az ellenőrzés

teljesítése nélkül nem kezdhető meg,

az ellenőrzés során észlelt hiányosság kiküszöbölése nélkül a munkafolyamat

nem zárható le.

5. A FEUVE végrehajtásának szabályai

vezetői ellenőrzések végrehajtása: az intézmény főigazgatója és vezetői, ellenőrzéseik

során az intézménnyel szemben támasztott követelmények – a tevékenységére

vonatkozó jogszabályokban, a Közgyűlés rendeleteiben, határozataiban, a

szabályzatokban és az NGSZ-hez rendelt Intézményekkel kötött MEGÁLLAPODÁS-

ban foglalt előírások – érvényesülését, végrehajtását és eredményességét veszik

alapvetően figyelembe.

szakmai tevékenységgel összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzése: a

beruházási-, karbantartási-, felújítási munkákkal kapcsolatos eljárások

szabályszerűségének ellenőrzése. A fenti munkák során és az átvételkor is iskolai

érdekek érvényesülésének vizsgálata. Az NGSZ és az Intézmények közötti

MEGÁLLAPODÁS teljesülésének ellenőrzése.

gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok: a gazdálkodás

szabályozottsága, szervezettsége ellenőrzése, különös tekintettel az iskolai és NGSZ

szabályzatokban foglaltakra, a hatályos jogszabályi előírásokra, illetve a

MEGÁLLAPODÁSRA. A pénzügyi-gazdálkodási feladatok végrehajtása, a

bizonylatainak feldolgozása szabály-szerűségének ellenőrzése. A munkafolyamatba

épített ellenőrzéssel kapcsolatos szabályozás és a munkaköri leírások teljes körűsége.

Az előző bekezdés végrehajtásával mennyire biztosítható az esetlegesen előforduló

szabálytalanságok, hibák, hiányosságok észlelése, kiküszöbölése.

84

II.

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

Az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-a alapján, az államháztartás

működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 145/B §-ában előírtak szerint a

költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát.

Az ellenőrzési nyomvonal: a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és

ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal

szemléltetett leírása.

Az ellenőrzési nyomvonal egyben egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján

meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, az ellenőrzési

nyom-vonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, s a hozzá tartozó

felelős.

A munkafolyamatba épített egyes ellenőrzési feladatokat, kötelezettségeket és azok tartalmát

a pénzügyi-gazdasági tevékenységek végrehajtására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok

(Ügy-rend, Pénzkezelési szabályzat, stb.), míg azt, hogy ezen ellenőrzési feladatokat személy

szerint kik kötelesek elvégezni, a konkrét munkaköri leírások tartalmazzák.

1. A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal

Ezen szabályzat tartalmazza táblázatos formában a költségvetési tervezés folyamatára

vonatkozó ellenőrzési pontokat-feladatokat, ellenőrzési nyomvonalat.

Az intézményi éves költségvetésének elkészítése során döntő fontosságú, a tárgyévet

megelőző évi költségvetési teljesítési adatai, az évközi szerkezeti változások, a szintre

hozás pontos számbavétele, valamint az intézmény működésének ellátásához

szükséges feladatstruktúra, s az ahhoz kapcsolódó, indokolt költségek meghatározása.

Az önkormányzat által meghatározott költségvetési keretek, szabályok és az

intézményi feladat-struktúra indokolt költségeinek ismeretében, kerül sor a források és

költségek felosztására, meghatározására. Mindezek után készülnek el az ETRIUSZ

program használatával, a költségvetési munkalapok, mérlegek, valamint ezek

szöveges indoklása.

A tervezési folyamat egyes lépései egymást követően, csak az ellenőrzésre jogosult

személy jóváhagyásával folytathatók, amennyiben az adott részfolyamat eredménye

nem elfogadható, akkor azt a feladat végrehajtásáért felelős részére vissza kell

fordítani, a hiba egyidejű megjelölésével.

2. Az előirányzat felhasználásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal

Az igényelt szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok

ellenőrzési nyomvonala: ezen szabályzat tartalmazza táblázatos és folyamatábra

formájában az intézmény által igénybevett szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozóan, a

munkafolyamatba beépített ellenőrzés ellenőrzési pontjait és ellenőrzési nyom-

vonalát.

85

Vizsgálati szempont: milyen feladatokat ellátó személyekhez milyen előzmények, és

munkafolyamatok után kerül a bizonylat, s azon milyen ellenőrzési folyamatot hajt

végre, végül hova továbbítja az ellenőrzött bizonylatot.

Az állandó jellegű, folyamatos szolgáltatás bizonylatainál a táblázat teljesítés sorával

kezdődik a munkafolyamatba épített ellenőrzés és a bizonylat feldolgozás folyamata.

A kis összegű, készpénz használatával eszközölt beszerzések, szolgáltatások esetében

a termék, szolgáltatás igénylője, az előzetesen biztosított készpénzelőleg közvetlen

felhasználásával veszi igénybe a szolgáltatást, veszi birtokba a vásárolt terméket, s az

arról készült bizonylat (számla) további útja megegyezik a már említett táblázat

teljesítés sorával kezdődően. A készpénzforgalomnál egy további munkafolyamatba

épített ellenőrzési pont, a pénztár ellenőri tevékenység van beépítve.

A személyi és bér jellegű kiadásoknál a kötelezettségvállalás és ellenjegyzés szűkített

folyamat a táblázathoz képest. Az ellenjegyzett kötelezettségvállalást

(munkaszerződést, átsorolást, stb.), a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei

Igazgatóságához (továbbiakban MÁK) kell továbbítani számfejtésre és folyósításra. A

MÁK az előzőek alapján készített jegyzéket megküldi az NGSZ-nek, ezt egyeztetni,

érvényesíteni, utalványozni és ellenjegyezni kell lekönyvelés előtt.

3. Az ellenőrzési pontok tartalma:

Kötelezettségvállalás, az intézmény feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási

előirányzatokat terhelő fizetési, vagy más teljesítési kötelezettség vállalása,

vagy ilyen követelés előírása, ennek írásban történő rögzítése.

Ellenjegyzés a kötelezettségvállalás szabályszerűsége, a jogszabályok, a

Közgyűlési rendeletek, határozatok, illetve a belső szabályzatokban előírtak

betartása, a kötelezettségvállaló jogosultsága, illetve a teljesítéshez szükséges

pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata.

Az utalványozást követő ellenjegyzés során arról kell meggyőződni, hogy az

utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, s a megelőző ellenőrzési

pontoknál a munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörtént-e, az arra

jogosultak aláírásukkal azt igazolták-e.

Érvényesítés annak vizsgálata, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és

tartalmi követelményeknek, a teljesítés a kötelezettségvállalás alapján és annak

megfelelően történt-e, jogszabály szerint jogos-e a követelés, a számla,

bizonylat számszakilag helyes-e, a be-fektetett eszközök, készletek

bevételezése megtörtént-e, az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő,

illetve a felhasználó által történő átvétele megtörtént-e.

Az érvényesítés munkafolyamatában kell az adott teljesítéssel kapcsolatos

minden okmányt, bizonylatot (megrendelés, szerződés stb.) az igazolt

számlákhoz csatolni.

Utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését

jelenti, utalványrendelettel.

Az utalványrendeletnek tartalmaznia kell az utalvány megnevezését, az adott

intézmény nevét és a terhelendő bankszámla számát, a kifizetés, vagy a bevétel

jogcímét, a fizetés időpontját és módját, a kedvezményezett megnevezését és

címét, az érintett szakfeladat, illetve főkönyvi számla számát és megnevezését,

az utalványozás keltét, az utalványozó és ellenjegyző aláírását, az általános

forgalmi adó elszámolásához szükséges adatokat.

86

Pénztár ellenőrzés, melynek során a pénztár ellenőr a készpénzben teljesített

kiadások esetében ellátja a bizonylatok érvényesítésével kapcsolatos

feladatokat, továbbá a Pénzkezelési Szabályzatban előírt, a házipénztár

működésével kapcsolatos egyéb, munkafolyamatba épített ellenőrzési

feladatokat.

Bármely ellenőrzési pontnál tapasztalt hiba, hiányosság esetén, az ellenőrzési pont ellenőrzési

feladatait ellátó dolgozó az előző ellenőrzési ponthoz köteles, megállapításainak közlésével

visszaküldeni a bizonylatokat (a közvetlen munkahelyi vezetőjének egyidejű

tájékoztatásával), illetve a vonatkozó Szabályzatokban előírtak szerint kell eljárnia.

Az ellenőrzési ponton elvégzett ellenőrzés igazolása után, amennyiben hiba, hiányosság nem

merült fel, a következő feldolgozási, ellenőrzési ponthoz kell (végső esetben a bizonylatok

fel-dolgozójához) a bizonylatokat továbbítani.

4. A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal

Az intézményi éves beszámoló elkészítése során döntő fontosságú a tárgyévi

költségvetési teljesítési adatainak, főkönyvi számlákon, könyvelési naplókban

szereplő adatok, a főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás adatainak utóellenőrzése

és egyeztetése, valamint a leltározás el-végzése, jóváhagyása.

A teljesítésre vonatkozó egyeztetett, szükség esetén javított adatok felhasználásával

készül el a beszámoló, az előírt jelentések, elszámolások, valamint a KASZPER,

SAMU, KATI programok használatával, a beszámolási munkalapok, mérlegek,

valamint ezek szöveges indoklása.

A beszámoló elkészítésének egyes lépései egymást követően, csak az ellenőrzésre jogosult

személy jóváhagyásával folytathatók, amennyiben az adott részfolyamat eredménye nem

elfogadható, akkor azt a feladat végrehajtásáért felelős részére vissza kell fordítani, a hiba

egyidejű megjelölésével, a hiba kijavítása érdekében

A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal

88

Az igénybe vett szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal

89

A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal

III.

A KOCKÁZATKEZELÉS

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/C. §-a

alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével

kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés

során fel kell mérni, és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában

rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon

intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a

kockázatokat.

A kockázat fogalma

Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet 2. §. 63. sz. pontja határozza

meg a kockázat fogalmát.

Kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események

bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.

A kockázat lehet:

egy esemény, vagy következmény, amely lényegi befolyással van az intézmény

célkitűzéseire,

véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ,

eredendő kockázat, amely az esetlegesen előforduló szabálytalanságok, vagy a

megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata,

ellenőrzési kockázat, mely hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző,

illetve fel nem táró, folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakad.

A kockázatok kezelésének folyamata

Az iskola működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. Az intézmény a szervezeti

cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül.

Az iskolavezetés feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a

célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse az eredeti

céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra

csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Az

iskolavezetés ezt a kockázatkezeléssel érheti el.

A kockázat kezelője

Az iskola szabályzataiban a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban, meg kell

határozni, hogy ki a felelős, ki végzi a kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves

költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységben.

Szabályozni kell, hogy a felelősöknek milyen döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok

megszüntetésének módjáról.

A kockázatkezelési hatáskör

A kockázatelemzés felöleli az intézmény valamennyi tevékenységi területét.

Az iskola főigazgatójának – bevonva a gazdaságvezetőt – a felellősége és kötelessége az éves

költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a

92

tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a

kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése.

Az iskola minden szervezeti egységének vezetője az éves munkaterv elkészítése során

elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését

(azonosítás, értékelés) és meghatározza annak kezelési módját.

Az iskola minden szervezeti egységének vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott

területen és milyen mértékű kockázatokkal lehet számolni és a meghatározott kockázati

nagyság alapján milyen intézkedéseket kell tenni.

A végrehajtás szabályai

A kockázatfelmérés a kockázat azonosítása

A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása

annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok

milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek.

A kockázatok felmérése céljából információkat kell gyűjteni, melyek formája lehet:

interjúk készítése,

kérdőívek kiadása és feldolgozása,

összegző megbeszélések során szerzett információk összegyűjtése.

A várható kockázatok teljes körének összegyűjtését követően, az egyes kockázatokat – azok

valószínűsége és az intézményre gyakorolt hatása alapján – térképen kell ábrázolni:

Az egyes szervezeti egységek által elkészített ábrák összegzésével határozható meg az

intézmény kockázati térképe.

A kockázati térkép elemzése

A jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó

negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők.

A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az intézmény

célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás meghatározó eleme a

tevékenység jellege.

93

A kockázatok azonosítását az intézmény szervezeti egységének vezetője végzi. Az

azonosítás eredményét, a fenti minta szerinti térképen, mátrix formában kell

meghatározni.

Az intézmény vezetője az e célra összehívott testület tevékenységében is azonosíthatja

a kockázatokat.

Kockázatkezelés

A kockázatkezelésért felelős intézmény vezetőjének tevékenységében támaszkodnia kell a

belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válasz-lépések

kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők.

A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők,

kockázatok azonosítását követően, a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés

meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges

felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel

kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.

Kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az intézmény vezetője intézkedik a

legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos

jelentést, beszámolót kér, vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső el-lenőrzést

vizsgálat elvégzésére.

A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A

folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása.

Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet

ellátni.

A kockázatkezelést a kiemelkedően nagy kockázatú tevékenységek esetében az NGSZ

Igazgatója, a nem kiemelkedően nagy kockázatú tevékenységek esetében a szakterületek

vezetőinek feladata a területet érintő kockázatok kezelése.

A kockázatkezelés időtartama

A kockázatkezelési tevékenységet a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első

szakaszaiban kell megkezdeni, az adott szervezeti egység vezetőjének.

A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissíteni a

megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos

változásával.

A kockázatok és intézkedések nyilvántartása

A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása intézményi szinten központi feladat. A nyilván-

tartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az

esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs

nevét.

A kockázatkezelési eseteket az intézmény vezetője elemzi és szükség esetén intézkedik az

egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.

94

IV.

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet 145/A § (5)

bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok

kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi.

A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különböző jogszabályokban

meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához

hozzájáruljon, illetve azok megszegése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása,

hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, intézkedések

foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanság fogalma

A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások, vagy hiányosságok,

illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó

cselekmények egyaránt beletartoznak.

A szabálytalanság, valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.)

való eltérést jelent, mely az intézményi feladatellátás bármely tevékenységében és egyes

műveletekben fordulhat elő.

A szabálytalanságok tekintetében alapvetően két csoportot különböztetünk meg:

szándékosan okozott szabálytalanság (csalás, sikkasztás, megvesztegetés,

szándékosan teljesített szabálytalan kifizetés)

gondatlanságból okozott szabálytalanság (figyelmetlenségből, hanyag

magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság).

A szándékosság kérdését az adott eljárás lefolytatása során, a szankciók kiszabásakor, az erre

vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire is tekintettel célszerű szakmailag is értékelni.

A szabálytalanság megelőzése és észlelése

A szabálytalanságok megelőzése

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az

intézmény főigazgatójának, az egyes szervezeti egységek (tagintézmények) esetében, pedig az

SzMSz-ben és a többi szabályzatban meghatározottak szerint, az érintett tagintézmény

igazgatójának és dolgozóinak személyes felelőssége.

Az intézmény vezetőjének feladata:

hogy az intézmény a jogszabályok, és azoknak megfelelő szabályzatok alapján

működjön,

folyamatosan figyelemmel kísérni a szabályozottságot, illetve a szabályok

betartá-sát,

az intézményi struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői,

folyamatba épített ellenőrzés ellenőrzési pontján dolgozó személyek

hatáskörének, felelőssé-gének és beszámoltathatóságának szabályozottságán

keresztül valósuljon meg a szabálytalanságok megelőzése,

95

szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság

korrigálásra kerüljön.

A szabálytalanság észlelése

A FEUVE rendszerében a szabálytalanságot a munkavállaló és a munkáltató is észlelheti.

A Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola valamely munkatársa, vezetője

által észlelt szabálytalanság esetén:

ha az iskola valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot, arról köteles a

közvetlen munkahelyi vezetőjét, felettessét értesíteni,

ha az iskola, tagintézmény valamely vezetője észlel szabálytalanságot, akkor a

feladat, hatásköri rendnek megfelelően kell intézkedést hoznia a

szabálytalanság megszüntetésére, szükség esetén az intézmény főigazgatójának

értesítésével,

ha az intézmény főigazgatója, vagy valamely tagintézményének igazgatója

észlel szabálytalanságot, akkor a feladat, hatásköri rendnek megfelelően

intézkedik,

ha a belső ellenőrzés észlel szabálytalanságot, a hatályos rendelkezéseknek

megfelelően jár el.

Külső ellenőrzési, vagy más szerv által észlelt szabálytalanság esetén:

ha külső, vagy más ellenőrzési szerv észlel szabálytalanságot, akkor az iskola

főigazgatója a tájékoztatóban, vagy ellenőrzési jelentésben rögzített

megállapítások alapján, intézkedési tervet készít a hibák kijavítására, a

szabálytalanságok megszüntetésére.

Intézkedések, eljárások

Kisebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás

Kisebb súlyú szabálytalanságnak tekintjük azt a gondatlanságból elkövetett

mulasztást, vagy figyelmetlenség miatt bekövetkező tévesztést (elírást…), melynek

maradandó hatása nincs, a keletkezett kár nem számottevő.

A keletkezett kár nem számottevő, ha normál munkamenet mellett a hiba kijavítható,

illetve a korrekció különösebb költséget nem okoz, az intézményre nézve tartós

negatív hatása nincs.

Az előzőekben jelzett kisebb súlyú szabálytalanságok bekövetkeztének észlelése

esetén, az észlelő köteles a vonatkozó szabályzatnak megfelelően eljárni, a kijavításra

intézkedni, adott esetben az illetékes vezetőt, illetve a hiba elkövetőjét tájékoztatni.

A kivételesen előforduló kisebb hibák esetében, külön intézkedésre, eljárásra nincs

szükség, ha azonban a hiba előfordulásának gyakorisága nő, az illetékes vezető köteles

a szükséges intézkedéseket megtenni, a normál munkamenet helyreállítása érdekében.

Az intézkedési jogosultság és kötelezettség a vonatkozó szabályzatokban, a feladat és

hatásköri rendben meghatározott, az a munkafolyamatba épített ellenőrzési ponthoz

kapcsolódik.

A szabálytalanságok megszüntetésénél, a hiba kijavításánál a hatékonyságra és

gyorsaságra kell törekedni.

96

Jelentősebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás

Jelentős súlyú a szabálytalanság, ha azt szándékosan követték el, vagy gondatlanul, de

hatása és súlya olyan mérvű, ami az intézménynek kárt okozhat, korrigálása,

megszüntetése többletmunkát igényel, esetleg más szervezeteket is érint, illetve

fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, esetleg büntetőeljárás lefolytatását indokolja.

Az iskolában a hibát, szabálytalanságot észlelő dolgozó felelős a számára előírt

tájékoztatási, intézkedési kötelezettség megtételéért. Az illetékes vezető a kapott

tájékoztatást követően, köteles haladéktalanul intézkedni a hiba, szabálytalanság

megszüntetésére és a hiba, hiányosság, illetve szabálytalanság jellegének megfelelő

további intézkedésre, az intézményi rendből adódóan, végső soron az iskola

főigazgatója, vagy tagintézményeinek igazgatói felelősek a jelentősebb súlyú

szabálytalanság elkövetése esetén a szükséges intézkedések megtételéért.

Amennyiben külső szerv észleli a szabálytalanságot, akkor a tájékoztatóban, vagy az

ellenőri jelentésben foglaltak alapján kell intézkedési tervet készíteni a

szabálytalanságok korrigálására, megszüntetésére.

A jelentősebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatosan a lehetséges eljárásokra irányadó

főbb jogszabályok és rendelkezések két fő csoportra oszthatók:

Az első csoport a hiba kiküszöbölésére, kijavítására vonatkozó rendelkezések,

a hatályos szabályzatokban és az ott is jelzett irányadó jogszabályokban

meghatározottak.

A második csoport a személyi és anyagi felelősség kérdéskörét érinti, ezen

belül:

- Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt, illetve a Kjt.

megfelelő rendelkezései az irányadók.

- A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1)

bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles

azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt

el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kár-térítési eljárás

megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a

munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók.

Kártérítési felelősség tekintetében irány-adók továbbá a Munka

Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.).

- A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint

szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban

megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy

önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek

elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A

törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással,

a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés,

illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy

tudomása alapján indulhat meg.

- A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1)

bekezdése szerint bűn-cselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény

a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett

cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény

97

büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.

törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a

bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a

törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntető-eljárást megindítani.

A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a

hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A

feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál

kell megtenni.

Intézkedések, eljárások nyomon követése

A tagintézmények igazgatóinak feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás

(intézkedés) figyelemmel kísérése, a főigazgató tájékoztatása.

A tagintézmény igazgatója köteles:

Nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a

meg-indított eljárások helyzetét.

Figyelemmel kísérni a vizsgálat során készített javaslatok, hozott döntés

végrehajtását.

A feltárt szabálytalanságok figyelembevételével, a „szabálytalanság-

lehetőségeket” beazonosítani (hasonló témák, kockázatok meghatározása),

információt szolgáltatni az Igazgató és a belső ellenőrzés számára, elősegítve

annak folyamatban lévő el-lenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési

folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

Az iskola főigazgatójának feladata az Iratkezelési és irattározási szabályzat rendelkezései

szerint.

Jogszabályi háttér

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.

rendelet;

a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm.

rendelet;

a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

a Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

a Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

98

3. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat

1. Általános rendelkezések

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs

kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a személyes

adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény

módosításáról.

1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési

szabályzat határozza meg.

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:

A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.

b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása,

az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel

jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az

intézmény nyilvántart,

az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,

az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek –

egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így

különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra

jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az

adatokat.

1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

99

a) A Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola működésére vonatkozó

adatkezelési szabályzatot az iratkezelési szabályzathoz kapcsolódóan az intézmény vezetője

adta ki.

b) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a

könyvtár nyitva tartása alatt. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett

formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény (fő)igazgatójára, valamennyi

közalkalmazottjára és a tanulójára nézve kötelező érvényű.

b) Adatkezelési szabályzatunkat a kiadást követő dátummal létesített közalkalmazotti

jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A nyilvántartott adatok körét a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási

intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek

az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai

A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok:

a) név, születési hely és idő, állampolgárság;

b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám;

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással

kapcsolatos adatok,

- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre

irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő

tartozás és annak jogosultja,

- szabadság, kiadott szabadság,

- alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

- az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

- az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása

céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

100

A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok1:

a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és

tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a

tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;

b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma;

c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen

- felvételivel kapcsolatos adatok,

- a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése,

vizsgaadatok,

- a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

- a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

rendellenességére vonatkozó adatok,

d) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

e) a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma,

f) a többi adat az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje

3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása

Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a

fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi

önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2 A tanulók adatainak továbbítása

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az

elrendelést a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben

nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb

és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A tanulók adatai továbbíthatók:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos

nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek

c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon

belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az

új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány

kiállításához szükséges valamennyi adat,

1 A jogszabály eredeti betűzését felsorolásunkban a későbbi hivatkozások megkönnyítése érdekében

megváltoztattuk.

101

e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához,

felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási

intézményhez és vissza;

f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló

egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a

bizonyítványok nyilvántartása céljából.

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban

biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók

50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok

az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való

jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért

az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább

szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a vezető

gazdasági ügyintézőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény

igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az igazgató személyes feladatai:

a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása,

a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása,

a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,

a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,

a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás

értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a

szakmai ellenőrzés végzőjének,

a 2.2. fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az

érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el

az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgató, igazgató-helyettesek:

a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet c), f)

szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

a 3.2 fejezet e), f), h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

Gazdaságvezető:

beosztottjainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az

adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben,

102

a 2.1 fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó

összes adat kezelése,

a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben

kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

Iskolatitkár:

tanulók adatainak kezelése a 2.2 a), b), e) szakaszai szerint.

Gazdasági ügyintézők, adminisztrátorok:

a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint,

a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése,

a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása

Gondnok:

adatok továbbítása a 3.2. d) szakaszában meghatározott esetben.

Osztályfőnökök:

a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás

értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a

szülőnek,

a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján

köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás.

Munkavédelmi felelős:

2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban

előírt továbbítása.

Az érettségi vizsgabizottság jegyzője:

a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás

értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen

belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára.

Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott személy:

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől,

akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg,

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről

kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken

szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges),

a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

5.1 Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

103

nyomtatott irat,

elektronikus adat,

az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

5.2.1 Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz

felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor,

fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott

személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi:

a közalkalmazott személyi anyaga,2

a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat3,

a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel

kapcsolatos iratok),

a közalkalmazott bankszámlájának száma

a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata,

a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

bíróság vagy más hatóság döntése,

jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

az intézmény vezetője és helyettesei,

az intézmény vezető gazdasági ügyintézője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai,

az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója,

a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, TB-ellenőr, revizor, stb.),

saját kérésére az érintett közalkalmazott.

5.2.4 A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

az intézmény igazgatója

az intézmény vezető gazdasági ügyintézője

az adatok kezelését végző iskolatitkár illetve gazdasági ügyintéző.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan

hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés,

valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy

egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása

2 Személyi anyagon a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 5. számú melléklete szerint

kötelezően vezetendő adatok körét értjük. 3 Lásd a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszait

104

érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket

(ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a

közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen

szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más

anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva,

keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell

őrizni.

A személyi anyag részét az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. mellékletében

meghatározott adatok képezik. Az adatokat elektronikusan kell nyilvántartani, ki kell

nyomtatni a következő esetekben:

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor,

a közalkalmazott áthelyezésekor,

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor

ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles

tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok

átvezetéséről.

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a

felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a

vezető gazdasági ügyintéző, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár végzik.

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése

5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

az intézmény igazgatója

az igazgatóhelyettesek

az intézmény vezető gazdasági ügyintézője (munkaköri leírásuk alapján beosztottai)

az iskolatitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás,

továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen

megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai

eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az

adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas

védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók

személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint

kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem

105

tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell

őrizni:

összesített tanulói nyilvántartás (elektronikus és nyomtatott formában)

törzslapok

bizonyítványok

beírási napló (évfolyamonként)

osztálynaplók

a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges

adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása

céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

a) elektronikus változat:

a tanuló neve, osztálya,

születési helye és ideje, anyja neve,

b) nyomtatott változat:

a tanuló neve, osztálya

gyakorlati képzőhelye

beírási száma

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár és az adminisztrátor

vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon

készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A beírást követően rögzíteni

kell a tanulói adatokat az elektronikus nyilvántartásban is. A számítógéppel vezetett tanulói

nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának

módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles

tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és

érvényesítésük rendje4

5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására

Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az

adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az

adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak

kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az

adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló illetve gondviselője jogosult

megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben

továbbították.

4 Lásd az Adatvédelmi törvény 11-12. §-át.

106

A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok

helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy

döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

Az érintett közalkalmazott, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője

tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által

feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó

nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és

milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem

benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a

tájékoztatást.

5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat5 személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő

jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény

rendelte el;

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-

kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást

köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt

megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a

tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és

adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az

annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett

személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog

érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az

ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz

fordulhat.

5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett

közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat6. A

bíróság az ügyben soron kívül jár el.

5 Lásd az Adatvédelmi törvény 16.§ (1)

6 Lásd az Adatvédelmi törvény 17.§.

4/1 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI Déri Miksa Tagintézmény

Gyermek és

ifjúságvé-delmi

felelős

Könyv

-táros

Iskolatitkár Adminisztrátor Rendszer

gazda

Műszaki

igh. Nevelési

igh.

Gyakorlati

okt.vez. vez.

Vezető gazd.

ügyintéző

IGAZGATÓ

Gyakorlati

oktatók

Technikai

dolgozók

Közismereti

munkaközösség

Műszaki munka-

közösség

Villamos

szaktárgyi mk.

Magyar

mk.

Matematika

mk.

Fizika

mk.

Idegen

nyelvi

mk.

Osztályfőnöki

mk.

Történelem

mk. Gépészeti

szaktárgyi

mk.

Számítás

technikai

mk.

Gazdasági

ügyintéző

k

Diákmozgal

mat segítő

tanár

108

4/2 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI Szeged-Móravárosi Tagintézmény

Igazgató

Oktatási

igazgatóhelyettes

Nevelési

igazgatóhelyettes

Műszaki

igazgatóhelyettes

Szakmai

igazgatóhelyettes

Munka-

közösségek

Gyakorlati

oktatásvezető

Munka-

közösségek

Munka-

közösségek

Munka-

közösségek

Vezető gazdasági

ügyintéző

Gyak. okt. vez.

helyettesek

helyettesek

Gazdasági ügyintézők

Titkárság

Tanárok Tanárok

Tanárok

Tanárok

109

4/3 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI József Attila Tagintézmény

Igazgató

Igazgatóhelyettes Gyakorlati-oktatás vezető

Titkárság Vezető gazdasági ügyintéző

Vagyonüzemeltetési csoport, gazdasági ügyintézők

Általános iskolai munkaközösség

Szakiskolai munkaközösség

Speciális szakiskolai munkaközösség

Pedagógiai munkát segítők csoportja

Könnyűipari munkaközösség

Fa- és fémipari munkaközösség

Mezőgazdasági és építőipari munkaközösség

Tanárok, oktatók

Tanárok, oktatók

Tanárok, oktatók

Tanárok, oktatók

Tanárok, oktatók

Tanárok, oktatók

Tanárok, oktatók

110

4/4 sz. melléklet Szervezeti ábra – Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola

Főigazgató


igazgatója

József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai

Tagintézmény igazgatója Szeged-Móravárosi Tagintézmény

igazgatója

Törzskar

(igazgatói tanács)

Gazdaságvezető

Szakmai

főigazgató-helyettes

Gazdasági ügyintézők

Titkárság

Tanügy-igazgatási

főigazgató-helyettes

Tagintézmény szervezte Tagintézmény szervezte

Tagintézmény szervezte

Minőségügyi vezető

Minőségirányítási csoport

(MICS)

4/3 sz. melléklet Szervezeti ábra – SZISZSZI József Attila Tagintézmény

szegedi ipari, szolgÁltatÓ szakkÉpzŐ És ÁltalÁnos...

Documents