szekeres gyula - agj vr isten mostis ilj feiedelmet
TRANSCRIPT
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 1/379
S Z E K E R E S G Y U L A
„AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJFEIEDELMET...I
ä̂ ^̂ ^̂ M Bocskai Is tvánemlékezete a néphagyományban
III.Bocskai - szabadságharc 400 • évfordulója
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 2/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 3/379
A B O C S K A I - S Z A B A D S Á G H A R C 400 . ÉVFORDULÓJA
III.
„AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ F E I E D E L M E T ..."Bocskai István emlékezete
a néphagyományban
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 4/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 5/379
S z e k e r e s G y u l a
„AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJFEIEDELMET..."
Bocskai Istvánemlékezete a néphagyományban
B o c s k a i - s z a b a d s á g h a r c 4 0 0 . évfordulója
III.
Debrecen, 2004
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 6/379
A B O C S K A I - S Z A B A D S Á G H A R C 4 0 0 . É V F O R D U L Ó J A
III.
A G J V R ISTEN M O S T I S ILJ FE IE D E L ME T . . .Bocskai István emlékezete
a néphagyományban
SOROZATSZERKESZTŐ
NYAKAS MIKLÓS
A borítót korabeli metszetek(Érsekújvár ostroma, Bocskai a hajdúk között)
felhasználásával tervezteBURAI ISTVÁN
SZÖVEGSZERKESZTÉS ÉS TÖRDELÉS
SZEKERES GYULA
A külön jelzett latin nyelvű szöve gek tordítása: Lévai László
© SZEKERES GYULA
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás,valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA
KIADVÁNYA
MEGJELENT
A NEMZETI KULTURÁLIS ÖR ÖK SÉ G MINISZTÉRIUMA
NEMZETI ÉV FO RD UL ÓK TITKÁRSÁGA TÁMOGATÁSÁVAL
Felelő s kiadó: Dr. Juhászné Lévai Katalina megyei közgyű lés elnöke
Nyomda: Kaligráf 2000. Nyomdaipari Bt. DebrecenFelelő s vezető : Badarné Futó-Tóth Andrea
FÉNYKÉPEKHorváth TamásSzekeres Gyula
I S S N 1786-1446
I S B N 9 63 72 18 45 9
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 7/379
Mottó
„Hős Bocskay , rég i nemzetség d icsősége , fö ldünknekreményen felül lelkesí tő reménye: miután a harcias teutonokel kezdték pusz t í tan i a hunokat, és a mi gyi lkolásunkratemplomokat szentelni, T é g e d minden magyar mé l t án szeret, mivel egyedül Te könyörültél meg romlásunkon .
Ez hát a virtusa, ez a nagy d i c s ő s é g e Rudolfnak, ígyszé t t épn i a neki alávetett nyájat?
Látta az Isten azokat, nevette az Isten azokat, neveti ő
azokat a rossz h a t á ro z a t o k a t az égbő l . És T ég e d szól ít ,M ó z e s ü n k e t , és az ilyentől nem félő teutonokat, a magunkke vé s fegyv eréve l megfutamít ja .
Üdv Néked, nagylelkű hős , a m e g y é n k szeret Téged : jobban mondva P a n n ó n i a minden rendje szeret T é g e d , é sTied már, (amiér t megbocsá t Apol lo) régen minden j ámborköltő, aki az e s e m é n y e k e t elő akarja adni. Bizony, nemirigykedem, írjanak jobbakat a költők, mi kicsiny sajk áva ls e k é l y vizet has í tunk . És mivel sem pénz t , sem a jándékotnem kü ldhetek Neked (ahogy K r őz us g a z d a g s á g á h o z
semmit sem ad h o z z á Irus) most m é g i s kedvem t ámad t ,hogy ezeket a c s e k é l y verseket Neked szenteljem, és hamegtudom, hogy megszereted őket , majd olyan verset íroka tiszteletedre, amilyet tudom, nagyon is me g é rd e me l t é l .
Isten Veled."
Debreceni S. János
a váradi káptalan levéltárosa
1604. decemberében
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 8/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 9/379
ELŐSZÓ
A m ik o r n em ze tü n k a legnehezebb időket é l te , az isteni gondvise lésmindvég ig védőkar t nyú j to t t a magyarnak. O ly an n ag y s ág o k a t adott,
ak ik mind ig megmente t ték az o r s zág o t a vég ső pusztulás tól . I lyennemzetmentő hős re vo l t s züksége a m a g y a r s á g n a k akkor is, amikor „a magyarokM ó z e s é n e k " nevezett Bocskai Is tván, hajdúival - az ő „ an g y a lk á iv a l " - , éléreá l l t önvéde lmi harcunknak. De vajon m ind ig ke l lő megbecsü lés se l gondolunk-erá, vagy csak az ak tuá l i s év fordu lók kapcsán övez i nemzeti p á to s z a fejedelmet?
B o cs k a i - s zab ad s ág h a r cán ak 400. évfordulója során el jö t t az ideje annak,
hogy ö n v i z s g á l a to t tartsunk! K e l l ő figyelmet s zen te l te l tünk-e a fejedelem e m l é kének ápo lására? Megte t tünk-e mindent a hajdan elevenen élő nép i emlékeze t éstör ténet i tudat é le tbenn ta r tásá ra? Vagy éppen e l lenkező leg! Szemlesü tve - akar-va-akaratlan - , de elhallgattuk egyetlen g y ő ze l em m el v ég ző d ö t t s zab ad s ág h a r c u n k j e l e n t ő s é g é t és vezé rének Bocska i I s tv ánnak szerepé t . Sőt, a legi t im oktatás- az év s zám o k o n k ív ü l - szinte semmit sem adott át a j ö v ő n e m z e d é k é n e k , m i ve l év t izedek ig nem vol t ildomos k é r k e d n ü n k a hajdan g y ő zed e lm es m ag y a r s á gunkkal! Ezze l e l l en té tben a n é p m o n d a i h a g y o m á n y soha nem ismert megalkuvás t és hatalmi kor lá toka t !
N e csak a k ü l c s ín e s pompa mellett tudjunk em lék ezn i , úgy gondolva, hogy e
gesztusunkkal már mindent meg te t tünk Bocska i I s tván emlékeze tének ápo lására !E z csak o lyan, mint a - halottat u tolsó út jára k ísérő - halotti menet, a t e m e t é
si b ú c s ú z t a tó n , melynek so rán még azok is m e g k ö n n y e z i k az elhunytat, akiksemmit sem tudtak ró la . Soha sem l á toga t ták , még csak e s zü k b e sem jutott, de afá jdalmas emlékezés napján mégis megér inteni lá tszik őket az isteni r ende lésm eg m ás í t h a t a t l an s ág a , mert sajnos csak a holtakat szeret jük igaz szeretettel!
Kics i t így vagyunk mi magunk is Bocska i I s tván hivatalos em lék eze t év e l. A zévfordulók idején - 100 éven te - d í s ze s en em lék ezü n k , de mindennapjainkbancsak keveset s zen te lünk emlékének . Ezze l e l l en té tben a nép em lék eze t e nemévforduló függő. Sokkal inkább a fo lyamatosságra , és az á l l andóságra tö reksz ik ,mert tudja, hogy a h a g y o m á n y m e g s z a k í t á s á va l nemcsak maga a n é p h a g y o m á n y
vész el, hanem iden t i t ás tuda tunk is. Hajdúböszörmény, 2004.
Szekeres Gyula
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 10/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 11/379
BEVEZETÉS
Ahagyományozódás folyamatában mindig kettéválik a lényeges éslényegtelen fogalma. Lényeges az, amit át kell örökíteni, és lé
nyegtelen az, ami a hagyományozódás folyamatában csak a hordozó sze
repét tölti be. Ebben az összefüggésben a történelemi események csakhordozók, hírvivők, a nép mondahagyományának éltetői. Adott esetben atörténeti kor csak másodlagos, és arra szolgál, hogy az eredetidőben történt eseményeket - beágyazva az adott korba - tovább vigye, és azt újabbalapokra helyezve biztosítsa az alapeszme továbbélését. Csak így képzelhető el, hogy egy-egy monda - még ha más és más környezetben, és látszólag a történeti időtől függetlenítve kap szerepet - , mégis megőrzi azt atudati alapot, amellyel fel lett ruházva. A néphagyomány mindig megta
lálta és megtalálja - mind a mai napig - azokat a történeti eseményeket,amelyekbe beleágyazva az elemi tudás alapját, vagy hagyományát, mindig újra és újra feléleszti a már veszni tűnő emlékezetet.
A Bocskai István nevével fémjelzett hagyomány azonban eleddig nemkapott kellő megbecsülést, holott az ún. Bocskai-szabadságharc történelmünk egyetlen győzelemmel végződött szabadságharca.
S, bár a néphagyományok minden korban teljesítették küldetésüket,megőrizték, átörökítették a nép tudati tartalmát, de e fentebb említett történelmi korhoz kötődő hagyományok tudatos - tudományos - megőrzésével és feldolgozásával több szempontból is adósak maradtunk.
Népmondakutatásunk korszakait tekintve a legnagyobb hiátus éppenBocskai István néphagyománybeli személyéhez és szerepéhez köthető,mely egyben a hajdúk mondahagyománya tudományos feldolgozásának -sőt a hozzákapcsolódó alapkutatás - hiányára is rámutat.
Nemcsak a hajdúknak a magyar nép történetében betöltött szerepéről,de a hajdúk nemzeti mozgalmainkban való részvételéről szóló hagyománycsoport sem került feldolgozásra, így azon sem csodálkozhatunk,hogy a hajdúktól elválaszthatatlan egységet képező Bocskai István nevé-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 12/379
hez köthető néphagyományok még csak a felgyűjtés szintjén sem kerültek be a tudom ányos feldolgozás áramlataiba.
Bár a Hajdúság népköltészeti hagyományának összegyűjtésére már régen megtörtént a kezdeményezés. Még 1914-ben a Csokonai-kör, a Pető
fi-Társaság és a Kisfaludi-Társaság közös irodalmi díszgyűlésén Sebestyén Gyula jelentette be, hogy tervbe vették a hajdúsági néphagyo mány„gazdátlan kincsének" összegyűjtését. A kezdeményezés azonban sohasem valósult meg, csak kisebb adatközlések láttak napvilágot, majd magaa kezdeményezés is feledésbe merült.
így a mai napig hiányzott egy átfogó összegzés is, mind Bocskai István, mind az általa vezetett és letelepített hajdúk népmondai hagyományáról csakúgy, mint annak későbbi tudatbeli látens továbbéléséről.Mindezek mellett továbbra sem kutatott a trianoni határokon kívül rekedtmagyar területek Bocskaihoz fűződő hagyom ánya, holott a fejedelemnevéhez kapcsolódó szabadságharc főként ezeken a területeken hagyhatott beható nyomokat a nép emlékezetében.
Bocskai néphagyományban betöltött szerepének felvázolásához mamár azokat a mondai, história töredékeket is vallatóra kellett fognunk,melyek csak belső tartalmuk kibontása során fedték fel összefüggéseiket.
Kiadványunk fejezeteiben éppen ezeket a látensen élő alapokat kívántuk megkeresni. Tudva, hogy a mondák és a történeti históriák elemzésesorán - figyelembe véve a mondák fejlődési törvényszerűségeit is - sokszorta el kellett vonatkoztatnunk a vizsgált monda történeti korától, és azeredeti történés alapjait kellett, hogy megkeressük. Tanulmányunk soránnem egyszerűen a mondák szövegközlését kívántuk nyújtani, hanem -egy több lábon álló elemzés során - megkerestük azokat a gyökereket, éshistóriai összefüggéseket, amelyek kibontásával mind a népmondák, mind
az eddigi történeti kutatások egyoldalúsága helyett rámutatunk azokkomplexitására. így bizton mondhatjuk, hogy összefüggés keresésünkkapcsán, a kutatott mondák immár megmutatják lényegi tartalmukat is,azt a tartalmat, aminek eddig csak a felszínét vizsgálták, s így a vizsgálódás eredménye sem lehetett más, mint felszínes.
Kiadványunk a fellelhető hagyományok összességéről kívánt képet alkotni, melyek látszólag csak egy adott népcsoport - jelesen a hajdúk -hagyománykörébe utalhatók. Azonban e hagyománykör belső tartalmát
vizsgálva azt kel mondanunk, hogy ez nemhogy leszűkítette volna ezt atradíciót, hanem éppen országos érvényűvé emelte.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 13/379
Olyan nemzeti hagyományok őrzői e népmondák, melyek - megőrizvea saját, különleges és sokszor egyedi identitásukat - ezer és egy szállalkapcsolódnak nemzeti történelmünkhöz.
Célunknak megfelelően elsősorban a népmondai anyagra támaszkodtunk, mert kutatási szempontunkból ezek az elsődleges források, de azonkútfőket is kutatásunk tárgykörébe vontuk, amelyek úm. csak részbentartanak fenn szoros kapcsolatot a népmondákkal, azonban felhasználásukáltal jelentősen bővítettek, és egyben finomítottak is a kialakult népmondai kép értékelésén.
A fentebbi kutatási csoportok elemzése arra is rámutat majd, hogy azemlített közös elemek - mind a történeti, mind a néphagyománybeii - ,
egyazon gyökerekre utalnak, de ezek mellett azokra az alkotórészekre isrámutatnak, amelyek immár csak a nép tudatában lelhetők fel. így a néphagyomány elemei nemcsak megfeleltetésre kerültek az adott történeti koreseményeivel, de beágyazottságuk révén a Bocskai hagyományok továbbélésének módjait is feltárták.
Kiadványunk kronologikus sorrendbe állítva kívánja bemutatni a fejedelem életéhez fűződő néphagyománybeli emlékeket. Bocskai személye,és a hozzá fűződő néphagyomány egy újabb lépcsője annak a fejlődési
sornak, melyet mondáinkban végigkísérhetünk. Az a fokozat, mely amegszülető és meghaló hősök sorából a szabadságharcos hősök sorábavisz.
Bocskai alakját születésétől fogva egyfajta különös misztikum hatottaát, melyet mintegy keretbe foglalt Vénusz napjának - a pénteki napnak -népmondai jelentősége. Ezen különleges pénteki nap a fejedelem egészéletét végigkísérte, melynek emlékezetét nemcsak a nép orális hagyományában érhetjük nyomon, de azt az idők emlékezetére kőbe is vésették.
Ezen „kolozsvári kő" mellett a korabeli költemények, és a történeti historikusok sem kerülhették meg a „dies Veneris" hajdan elevenen létező emlékét. Bocskai pénteken látta meg a napvilágot, pénteki napokon arattakiemelt jelentőségű győzelmeit, pénteken választották fejedelemmé, és pénteken szólította el lelkét a Mindenható.
Az isteni kiválasztottság néphagyománybeli hite, az ikrek, ezen belül ahét gyermek, és a csodálatos születés motívuma, a néphitben mindig kiemelt szerepet kapott, mely a Bocskai család eredetmondájában is megfeleltetést nyert.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 14/379
A Bocskai István korából fennmaradt egyetlen históriás énekünk kapcsán nemcsak a szabadságharc eseményeiről kaphatunk pontos képet, de
segítségével olyan hagyománybeli elemek is tisztázásra kerültek, melyeklétezését korábban kétségbe vonták.Külön fejezetekben foglalkozunk a Bocskai-szabadságharc eseményeit
megörökítő mondákkal, melyek önmagukban is jellemzik Bocskai és hajdúinak helytállását. Az esem ényeket megjelenítő helyszínek tekintetébena helyi névmagyarázó mondák mellett utalunk e mondák utóéletére is.Bemutatjuk, miként változik meg és alakul át egy-egy mondai hagyomány, megőrizve az eredeti tartalmat, ugyanakkor újabb elemekkel bővítiazt.
Természetesen a Bocskairól kialakult kép sem ennyire egypólusú, merta fejedelem és hajdúinak alakját nemcsak a magyar néphagyomány őriztemeg, de az ellenséges tábor is. Míg a magyarok „Mózesükként" tiszteltékés hajdúit az ő „angyalkáinak" nevezték, addig a német ajkú lakosságszemében ő testesítette meg a Sátánt, s hajdúi az ördögök csapatát.
A Bocskaihoz fűződő nép i em lékezetre a legnagyobb hatást éppen afejedelem halála gyakorolta, de a halála és körülményei körül kialakultkép nem annyira egyértelmű, mint azt korábban feltételezték. Több olyan
néphagyománybeli elem is a felszínre került, amelyek erősítik a fejedelemkiválasztotti szerepét, ugyanakkor megkérdőjelezik a mérgezéssel bevádolt kancellár, Kátay bűnösségét.
Külön csoportot képez a fejedelem temetésének körülményeiről, eseményeiről szóló mondai hagyomány, mely közvetve átvezet bennünket aBocskai által hátrahagyott kincsekről kialakult népi emlékezet körébe. Afejedelmi kincsek azonban nemcsak egy-egy közösség egyedi - néholkisajátított - hagyományának kizárólagos elemeként kap megfogalmazást,
hanem egyben felveti a fejedelmi relikviák és hatalmi jelvények körülkialakult képzetekben tapasztalható fokozatos kikopás folyamatának ésannak okainak a vizsgálatát is.
A fejedelem által adományozott relikviák birtoklásának tudata márBocskai emlékének tudatos ápolását mutatja, melyek a féltve őrzött emlékek tárgyiasult volta mellett a közösség összetartozás tudatának is legfőbb
jelképei, és egyben fenntartói.Bocskai emlékét - a szóbeli hagyomány mellett - alakjának képi meg
formálása is erősítette. így, nem hagyhattuk említés nélkül azokat a Bocskait ábrázoló festményeket sem, melyek mind a mai napig fennen hirdetika fejedelem soha nem múló emlékét.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 15/379
Ezzel is példázva azt, hogy a népmondai hagyomány egy olyan személynek az alakját mintázta meg, aki - amikor a szükség úgy kívánta,isteni segítséggel - népe élére állt, hogy megszabadítsa őket az elnyomóktól.
Ez is Bocskai István alakja a magyar néphagyományban, akinek személye messze túlmutat a történeti tényeken, mivel népmondabeli alakjaazon mítoszbeli hősökével azonos, akik mindig, mint megváltók léptek felaz idők folyamán. így azon tulajdonságokkal is felmagasztaltatott, amelyekkel csak egy mítoszbeli vegetációs- vagy egy hajdani sárkányölő hősrendelkezhetett. Ezen kiválasztotti élet mozzanatait azonban nemcsak anép „zavaros hitében" élhetjük meg, de a korabeli históriások - a kor történetíróinak - szavaiból is egyazon gondolatok csengenek ki, mikor afejedelem személye körül kialakult csodás eseményeket taglalják.
így kiadványunk fejezetei arra is rámutatnak, hogy a fentebb említettközös elemek - mind a történeti, mind a néphagyománybeli -, azonosgyökerekre utalnak, de ezek az eredeti tartalmak immár csak a nép tudatában lelhetők fel.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 16/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 17/379
„Elvesztettük - úgymond - vagyis inkább a boldogok örökkévalóhelyére el reküldtük Erdély fenséges fejedelmét, Istvánt, mindenkor és minden id hasonlíthatatlan h sét. Erénye kiváló bizonyságok által szerzett dics ségét nem fogja eltörölni semmi, még
oly maró irigység sem és nem tépi ki semmi, bár minden dolgokat megemészt id az emberek szívéb l. Nincs semmi olyaner s, tisztelt dolgok kiforgatására annyira felfegyverzett, mely azelesni nem tudó s pusztulásnak alá nem vetett erényt megrontaniés elfeledtetni tudja."
Telegdi István által elhangott
halotti búcsúztató,
1607.
„ A FEJEDELEM EMLÉKEZETE"
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 18/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 19/379
Bocskai István születési helyér l
KISMARJA, AVAGY KOLOZSVÁR?
A kismarjai hagyományban elevenen él az a tudat, miszerint a fejedelem Kismarjában látta meg a napvilágot: „Bocskai Marjában lakott.Mondják, hogy itt született. Itt vót a birtoka, itt vót a várja. Hallásbul any-nyit tudok rúla, hogy Marjának azír is hagyta a birtokot, a hajdúinak,hogy mikor a Nagykereki várat ostromolták, oda beszorították (Barbiánóserege ostromolta) akkor a marjaiak a Barbiánó seregit hátba támadták és
ezt az alkalmat Bocskai kihasználta és a marjaiakkal szítvertik a Barbiánócsapatát. És innen indult kiBocskai hadjárata. ... Atemplom alatt valami kriptát emlegetnek. Abba tán'Bocskainak a családja fekszik. Egy kisebb templomvót ott, ez lett körülépítve.
Csak amikor kísz lett anagy templom, a kicsit
belőle azután bontottákel." 1
Sőt a születés pontos helyét is tudni vélik: „Bocskai fejedelem itt születettebbe a várba. Itt van egy
ezer holdas legelő, ezt alakosságnak hagyta öröktulajdonába." 2
A kismarjai templomban lévő kripta régészeti
feltárása (2004.)
1
Janó Ferenc 62. é. közlése. Kismarja (ma Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András fel jegyzé se . DMA.-NGy. 397. sz. 3. p.2
Kovács Mihály 76. é. Kismarja (ma Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.DMA.-NGy. 397. sz. 7. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 20/379
A kismarjai várdomb
Azonban az általános hagyomány mellett már megjelent egy másik ál
láspont is, mely már elbizonytalanodik a születési hely vonatkozásában,
ugyanakkor a fejedelem őseinek nyughelyét és származását még biztosra
mondja: „Mi úgy tudjuk, hogy Bocskai itt született Kismarjában. De má
sok azt mondják, hogy Kolozsváron született. De az apja-anyja itt
feküsznek. A Micbán családiul származott Bocskai. Mind a hét gyermekmegmaradt, csak mind máskíp híjták."3
A lokálpatriotizmuson kívül több, látszólag összecsengő adat felemlí
tése is motiválhatta a hagyományt. Azonban jól tudjuk, hogy ha valamit
nagyon el akar hinni az ember, azt előbb-utóbb igaznak is tartja. így voltak ezzel korábban még a történetírók is, ahogy K. N A G Y Sándor fogal
mazott: „... e várost sokan még a történetírók közül is Bocskai fejedelem
szülőhelyének tartják, holott e kitűnő fejedelem Kolozsvárit született.. ." 4
Sőt mit ne mondjunk, még manapság is él e téves felfogás a kutatókközött. így van ezzel a község szülötte V A R G A Gyula is: „Tudjuk, a hiva
talos történetírás - Bocskai krónikása, Szamosközi István tájékoztatása
alapján - úgy tudja, hogy Bocskai István Kolozsvárott született.
3
Egeresi Mihály 70. é. Kismarja (ma Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.
DMA.-NGy. 397. sz. 6. p.4 K . N A G Y Sándor 1886. 78. p. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy természe
tesen kivételek is előfordultak, akik a tényeket is elfogadták, annak ellenére, hogykismarjai indíttatásuk megkérdőjelezhetetlen. így volt ezzel Kismarja első monogra
fikusa is Osváih Pál is, aki a település szülöttjeként is tárgyilagos tudott maradni
Bocskai születési helyét illetően. Lásd: OsvÁTH Pál 1896. 10. p., illetve 18. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 21/379
A kismarjaiak ezzel szemben mindig azt tartják, hogy a fejedelem ittszületett, a falu észak-keleti részén elhelyezkedő várdombon egykor állóvárkastélyban. A történetírók véleményét ma már hiteles dokumentumokkal sem m egerősíteni, sem cáfolni nem lehet."5 Korábban - a faluról szólómonográfiájában -, a korabeli történetírók és historikusok által a kolozsvári születésre vonatkozó adatokat, ekképp jellemzi: „Születésének körülményeit ugyancsak holmi babonás, vagy legalábbis kalandos hagyományok teszik ködössé." 6
Szerencsére arra már csak a jegyzetekben utalt, hogy kikre is gondolt,akik ezeket a „ködös" születési körülményeket terjesztették: „Szamosközi
István után Bocacius 1818-ban ír (sic!) arról, hogy Bocskai István 1557
januárjának legelső reggelén, pénteki napon született Kolozsvárott,1
amikor apja - aki ekkor még Ferdinánd király pártján állott - feleségévelés több más társával együtt Izabella királynő fogságába került, s a péntekinapnak ettől kezdve Bocskai István életében mindig nagy szerepe volt;életének főbb fordulópontjai mindig pénteki napra estek. ... Ezt az adatotautomatikusan vették át a különböző történeti munkák." 8
Az előbbi idézetből egyértelműen kiderül, hogy a fentebbi sorok írójanem ismerte Bocatius életét, sem munkásságát, hiszen [Bocatius 1621.
november 12-én már halott9
], így az általa írt történéseket és versezetetV A R G A Gyula két századdal későbbre datálta. Ezzel természetszerűleg afejedelem kolozsvári születésével kapcsolatosan írottakról a hiteltelenségérzetét keltette. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvalóan elkerülte afigyelmét azon kolozsvári kőtáblák latin nyelvű felirata, mely a mai napigott látható a fejedelem szülőházának falán. E kőtáblákról a későbbiekbenmég részletesen szólunk „Dies Veneris" című fejezetünkben.
A hiányolt hitelesség és Bocatius védelmében itt csak annyit jegyzünk
meg, hogy a fejedelem születési körülményeit és születési helyét is megemlítő feliratnak éppen Bocatius volt a szerzője, de nem 1818-ban -ahogy azt V A R G A Gyula írta -, hanem még a fejedelem életében. így nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy valaki is fel merte volna vállalni annak az ódiumát, hogy az 1606-ban kőbe vésett felirat valótlanságokat tartalmazzon a fejedelem születésével kapcsolatosan.
5 V A R G A Gyula 2004. 492. p.6 V A R G A Gyula 1978. 8. p.7 A szövegben tett kiemelések tőlem.8 Lásd: V A R G A Gyula 1987. 39. p. 34. számú jegyzet.9 Ide lásd: C S O N K A Ferenc 1985. 189. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 22/379
Ennyi kitérő után térjünk vissza arra, hogy milyen adatok összecsengé-se nyomán kerülhetett be Kismarja hagyományába a fejedelem ottani születése.
Egyik, és nyilvánvalóan meghatározó erővel bíró utalás lehet a hagyomány kialakulására, a Kismarja számára 1606. szeptember 22-én,Kassán keltezett kiváltságlevél „kedves szülőföldünkről" szóló részlete.Ez a következőképpen emlékezik meg a településről: „...illenék e megfeledkeznünk arról a helyről, arról a mi igen kedves szülőföldünkről, közelebbről a Bihar vármegyében fekvő, általánosan Kis Mariának nevezett(községről), amelyről a mi eleink, ükapáink, nagyapáink, ősapáink, eredetüket onnan véve, magukat nevezték és neveztették s ahol a mennyei ha
zába való megtérésük után testüket elföldeltetni, csendes nyugvásraeltemettetni, sírboltokat és síremlékeket emelni kívánták? . . ." , 0
Ezen fentebbi sorokban azonban csak az elődökről esik szó, kik eredetüket e településről számították, azonban egyetlen egy része sem utal arra,hogy maga a fejedelem itt született volna. Az azonban nyilvánvaló, hogya fejedelem - ősei révén - egyfajta érzelmi többlettel bírt a falu iránt.
A fejedelem Kismarjához való hozzáállását természetszerűleg erősíthette, sőt bizton mondhatjuk, hogy erősítette is, az a tény, hogy szülei -
megszabadulván a kolozsvári kényszerű rabságból - a későbbiekben valóban Kismarján éltek. Azonban arról, hogy Bocskai István is itt Kismar
ján élhette meg eszmélő ifjúságát, nem bírunk adattal. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy neveltetésének időszakában - az ekkor már tíz éves -Bocskai István együtt tanult és nevelkedett Nádasdy FerencceV\ akinekanyja Kanizsay Orsolya 1567-ben Bocskai György házában „fogadotttanulószobát."1 2 így valójában Bocskai István csak bimbózó gyermekkoráttölthette Kismarján, hiszen mint azt fentebb láttuk, az elkövetkezendő
éveket a kismarjai szülői - és nem születési - háztól már távol töltötte.1 3
A kiváltságlevél - az eredeti fogalmazvány alapján készített - kritikai (latin és magyarnyelvű) közlését lásd: V A R G A Gyula 2004. 496-506. p.
1 1 Lásd: T A K Á T S Sándor 1922. 50-56. p.1 2 Ide lásd: N A G Y László 2000. 15-16. p.1 3 Itt kell szólnunk N A G Y László azon téves adatáról, mely némi bizonytalanságra is okot
adhat, ugyanis két, össze nem egyeztethető időponttal szolgál Bocskai neveltetésénekidejéből. Mint mondja: „ A komolyabb ismeretszerzésre akkor kerülhetett sor, amikor
1569-ben tizenhét esztendősen (?) bekerült I. Miksa császár és magyar-horvát királynemesi ifjai, vagy más néven udvari testőrei közé." [Az idézetben szereplő kiemelés(?) tőlem.] Nagy László ezen adata revízióra szorul, hiszen Bocskai István 1569-benmég csak 12 éves. Lásd: N A G Y László 2000. 19. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 23/379
Azonban az vitathatatlan tény, hogy Bocskai István szülei öreg korukbanKismarján laktak. Erre szolgál bizonyságul az akkor 19 éves Bocskai Istvántól - akit a prágai fogságából ideiglenesen hazabocsátottak, hogy be
teges szüleit meglátogassa - , származó levél is, melyet Kismarjáról keltezett a későbbi fejedelem.14
E fentiek tudatában, hogy szülei háza - lakóhelye - Kismarján leiedzett, még sem jelenti azt, hogy a fejedelem születési helyeként is e helységet kellene megneveznünk. Azonban ezen fentebbi adatok egyrészrőlazt támasztják alá, hogy maga Bocskai is meglehetős érzelmi többlettel
bír t Kismarja iránt, másrészt személyes kapcsolata is azt predesztinálta,hogy a település lakosai - az idők homályában - ezt a hajdani lakóhelyet
a későbbiekben már, mint a fejedelem születési helyét jelöljék meg.E fentiek mellett sem kerülhetjük meg a Debreceni Szappanos János]5 által írt:
Militaris Congratulatio16 című versének 17. versszakát sem, amely hanem is a vers születésének idején 17 , de a későbbi korokban - másolatokútján terjedően 1 8 - ismételten hathatott a hagyományra. Bár az itt citáltversezet strófájában a költő csak általánosságban Bihar vármegyéről teszemlítést, és nem Kismarjáról:
„Nem kel irigykedni, Farkas szemmel nézni, Senkinek ez dologra:Bihar uar megieből, Hogi te ez kis helyből, Származtál oltalmunkra:Christusis jászolból, Es kis Názáretből, Iűtt uilag valtsagara."19
A fenti általánosító kifejezések - szülőföld, Bihar vármegye - lehetséges, de nem bizonyítható erejű szerepe mellett, azt kell mondanunk, hogya legnagyobb hatást a kismarjai hagyományra maga a falu hites nótáriusa,Gyulai L. Gábor tette, amikor 1766-ban „Kulin György feő bírósága ide-
Ezen, - a császárnak és Trautsohn titkos tanácsosnak címzett - levelében kér „nővérelakodalmáig" tartó halasztást visszatérésének időpontjáról. Lásd: SzÁDECZKY Lajos1886. 863. p.
1 5 Munkásságához lásd: WASYLKIEVICZ Viktor 1902. 33-37. p., illetve DÉZSI Lajos1928. 411-418. p.
1 6 E vers V E R S U S DEDICATORII A D E U N D E M D. PRINCIPEM kezdetű részétkönyvünk mottójaként választottuk, magyar nyelvű fordítását lásd ott.
1 7 A vers származási körülményei kapcsán meg kell említenünk, hogy az feltehetően a bihari hajdúk megrendelésére készült, a vers tartalmi jegyeiből következőleg keletke
zési idejét 1605. februárja és áprilisa közé tehetjük. Bővebben lásd: R M K T .X V I I . sz. 1. 1959. 583. p.
1 8 A vers kéziratos másolataihoz lásd: WASYLKIEVICZ Viktor 1902. 33. p.1 9 R M K T . X V I I . sz. 1. 1959. 259. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 24/379
jében" 2 0 a református egyház jegyzőkönyvébe a hajdani városi jegyzőkönyvből, „kivonatként" a következőket jegyezte fel: „1606 d l k Esztendő
ben Vezelin Mihály Feő Bíróságában kezdetét vette ezen Protocollum, a'melly esztendőben is ama Boldog Emlékezetű Fejedelem Bocskai IstvánKis Mária Várossát, mint maga és B. E Elej lakó helyét Privilegizálta,amely ezen Kis Mária Várossának még ma is Istennek kegyelmes gondviseléséből meg vagyon és fenn áll, kiért az Úr Istennek Szent neve dicsőíttessék mind örökkön örökké.
Ezen B. E. Fejedelem Bocskai Istvánról s ennek jeles cselekedeteirőlláthatni és olvashatni sokakat az Históriákban, de Kis Mária Várossá,
minden igaz és értelmes lakossainak elég azt ezen Protocollumból tudni,hogy ez ezen Nemes Városból származott, kinek B. E. Eleinek meghide-gedett és már porrá vált tetemei, a Templomnak criptájában temettetvén,mostanis itten nyugosznak. Idáig való lakóházok B. E. Eleinek volt aföldvárban, a mellynek emlékezetes helye még ma is fenn vagyon minden
benne való építés nélkül, de nem is volna illő ezenn helynek végképpeneltöröltetni vagy elhányatni Kis Mária Várossának értelmes lakossaitól,mivel ezenn hely mindenkor emlékezetben és örökös böcsben tartathatikarról, hogy ezenn hellyen Fejedelem született, még pedig olly kegyes Fe
jedelem, a' ki Kis Mária Várossá lakossait sokaknak példájára máshellységek lakossá felett különös nyugodalommal kívánta felsegélleni." 2 1
Azonban ezen fentebbi - előszeretettel idézett - „bizonyíték" meglehetősen gyenge lábakon áll!
Bármennyire is szeretné azt - a falu szülötte - V A R G A Gyula úgy beállítani, hogy a fent említett forrás 1606-ban „a fejedelem halála és temetéseutáni napokban" íródott, mondván: „Az eredeti protocollum „elrongyolódott" majd elveszett, de a szöveget Gyulai Gábor nótárius 1776-ban -feltehetően betűhíven - bemásolta az egyházi anyakönyv II. kötetébe,ahol az ma is olvasható." 2 2 Ez azonban lehetetlen, hiszen maga a forrás ráa bizonyíték, hogy az csak későbbi keltezésű lehet!
Itt jegyzendő meg, hogy Kulin György főbíráskodásának idejét Kismarja első historikusa Osváth Pál csak későbbre 1772-től az 1776-os évekig terjedően tudja. Lásd:O S V Á T H Pál 1896.42. p.
2 1 Közli: M O L N Á R Balázs 1940. 250. p.2 2 V A R G A Gyula 2004. 493. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 25/379
3
Feo
Bírája, m. KULLÏK GyORG&
geiiit ch TarcJinir zùrijùï muuc cuxi'ujt ç s
CÍ rcnjifjlctt$7CthLí Alutiia.{c(. nnnA flicí' ű
tncÚucL' VÍVJO csen *l§i'cfnajc jcvcnckícli
fainak nutuh ft- QtcKJ ̂ cinJc,w.cjltiuicifà
ila iníitcf tícJip. eddúr mcirihr acíuctiMxí
Qjtctô unlcJccitUrt, ianuíá/ará. luitfjcrouk
\<h kÁ^tit^Átfl ̂ rht^nsixta, àmeilvtít*,
dcijc acacïcLcs kitra/rattak.
fztcrrrlcJ'Cf/. *
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 26/379
A fentebb közölt teljes forrásanyagot, azonban éppen ő közölte le hiányosan - és nyugodtan kimondhatjuk - hiteltelenül, mivel éppen azonrészt pontozta ki belőle, ami az irat későbbi keltezését bizonyítja: „Ideigvaló lakóháza B. E. (Boldog Emlékezetű) Eleink volt a Földvárban,amellynek emlékezetes hellyé még ma is fenn vagyon ... 2 3 de nem is volna illő ezzen helynek végképpen eltöröltetni, vagy elhányatni" 2 4
A kipontozott rész egyértelműen azt bizonyítja, hogy az irat keletkezésének idejében a földváron már nincs építmény: minden benne való
építés nélkül. Ez, pedig nehezen elképzelhető 1606-ban, a fejedelemhalálát követő napokban!
A történeti források alapján azt is kijelenthetjük, hogy a Gyulai nótárius által készített kivonat mindenképpen 1704 után íródott, mivel1704. július 26-án még Palocsay György a váradi ostromzár parancsnokainnen keltezte Szoboszlai hadnagyhoz intézett levelét. 2 5 Tehát az épületekkor még meg volt! Nagy valószínűséggel a várat, vagy várkastélyt atöbbi magyarországi várral együtt az 1710-es években vagy azt követőenrombolták le, hiszen 1793-ban a vidéken átutazó Towson Róbert a várrólmár csak múlt időben szól. 2 6 így ezen adatok alapján is azt kell mondanunk, hogy a kismarjai református egyház tulajdonában lévő irat semmi
esetre sem tükrözheti az 1606-os állapotokat, de egyértelműen kivehető belőle, hogy az a kiváltságlevél „szülőföldünkről" szóló részletének erősítését, és annak továbbéltetését szorgalmazta.
Ezt erősítette Habokai Márton kismarjai nótárius is, aki 1795-ben, kérdés-felelet formájában megírt kátéjában a következőket mondta, és tanította a hagyomány megőrzése érdekében:
„Ks: Hol született ez a fejedelem?Fs: Ezenn Városnak az Északi részén levő Várban, a melly Várnak
hellyé mostan is elevenen meg tettzik, és ugyan Hazájához viseltetett buzgó szere te téből adott ennek a Városnak örökös szabadságot." 2 7
A pontozott helyről Varga Gyula által kihagyott eredeti szöveg a következő: „minden
benne való építés nélkül"\
A bezárt idézőjel után következő sorok már megegyeznek az eredeti forrással. Lásd:V A R G A Gyula 2 0 0 4 . 4 9 3 . p.
A levelet idézi: O S V Á T H Pál 1896. 3 1. p.
A fentiekhez lásd: O S V Á T H Pál 1896. 3 1 - 3 2 . p., illetve S Z A M O T A István 1891. 486. p.Itt jegyzendő meg, hogy ezen adatokról Varga Gyula is tudomással bírt! Lásd:V A R G A Gyula 1978. 39. p. 36. jegyzet alatt.
Lásd: T A K Á C S Béla 1975. 17. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 27/379
Mint a fentebbi kátéból való részlet is jól példázza, mindkét nótáriusazonos alapokhoz nyúlt vissza, azzal a különbséggel, hogy utóbbi nyilvánmerített elődje írásából is. A közvéleményre azonban egyértelműen a
Habokai-féle kérdés-feleletforma hatott, illetve hatott vissza a legjobban.
Ahogy azt fentebb is láttuk, a nép körében ismert hagyomány már nem
minden alap nélkül való volt, hiszen annak keletkezését és ismeretét már a
Habokai-féle kérdés-feleletsortól függetlenül is korábbra datálhatjuk. Nyilvánvaló azonban az is, hogy míg kezdetben maga a kiváltságlevélmegfelelő része hatott a közösség tudatára, addig a későbbiekben már a
tudatos tanítás formája bírt meghatározó erővel. Főként, hogy a kezdetek
től fogva - a kornak megfelelő tanítási módszert alkalmazva - a közösségtagjaiba szinte belesulykolták a tudnivalókat úgy, hogy már abban a kor
ban is létező, de a saját mikrokörnyezetük által vallott ismeretekkel és
tanításokkal ellentétes hagyományt mutató tudati tartalmakat - legyen az
orális vagy írásbeli - egyértelműen elutasították: „Ezen B. E. Fejedelem
Bocskai Istvánról s ennek jeles cselekedeteiről láthatni és olvashatni so
kakat az Históriákban, de Kis Mária Várossá, minden igaz és értelmeslakossainak elég azt ezen Protocollumból tudni, hogy ez ezen Nemes Vá
rosból származott".
Azt a párhuzamosan létező hagyományt próbálhatták kizárni ezzel,amely legalább annyira impulzívan élt, csak azért, hogy az adott közösséga fejedelem születési helyét magának vindikálhassa. Ez egyébként telje
sen természetes folyamat a népi hagyományozódás és a közösségi tudatkialakulásának folyamatában. Gondoljunk
csak arra, hány település: — Purustyán, Kö-
vesd és Egeres i s2 8 -
magának formálta a
jogot arra, hogy a
Bocskaihoz legalábbannyira kapcsolódó
Micbán történet hely
színét, így az elsődleges csodás születés
helyét magáénak vallja.
Egeres vára
2 8 Ehhez lásd: KARÁCSONYI János 1890. 125. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 28/379
Kolozsvár látképe
Azt a jogot azonban, miszerint Bocskai István fejedelem a kolozsváriÓvárban látta meg a napvilágot, sehogyan sem lehet elvitatni. A csodála-
tos születést és annak előtörténetét ezen helyen nem kívánjuk ismertetni,azt, mint már korábban is említettük, egy másik fejezetben részletezzük.Viszont szólnunk kell - ha csak nagyvonalakban is - , arról a házról, ahol
a fejedelem napvilágra jött. Bocatius kőbe vésett verse kapcsán még Bocskai életében [1606-ban]
nyilvánvaló ténnyé vált születési helye, melyet a későbbiekben csak meg
erősített és pontosított Segesvári Bálint korabeli krónikája, melyből a ház
pontos helyét is kétségek nélkül meg lehetett határozni. Mint írja: „25.
octobris csinálták fel az Bocskai uram czimerét az Éppel J á n o s háza falá-ra." 2 9
S, mint tudjuk ezen kőből faragott címer szerves része volt az
1606-ban felhelyezett kőtábláknak, melyek a fejedelem születésének kö
rülményeit és a pénteki naphoz való kapcsolatát voltak hivatottak meg
örökíteni.A krónika napvilágra kerülése előtt csak arról volt tudomásunk, hogy
Bocskai a kolozsvári Óvárban született: „ama épületek környékéről kapva
otthont, amelyek Korvin Mátyásnak, a magyarok legdicsőségesebb kirá-lyának születésekor a napvilágot nyújtották".
Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , I V . köt. 165. p.
26
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 29/379
Azonban Mátyás király és Bocskai szülőháza éppen ugyanarra a térrenéz, így a születési hely pontos meghatározása még váratott magára.
Azonban a Segesvári által említett ház már könnyen beazonosíthatóvátette Bocskai születési helyét.
3 0 A tér, két egymással szembe lévő sarkánálló épület egyike Mátyás király születési helye, míg a másik - mely a
néphagyomány szerint Mátyás idejében a Hunyadiaknak kápolnájáulszolgált - , Bocskai István születési helye lett, amely az Eppel-ház nevet
viselte.31 Kolozsvárott az Eppelek hajdan a legerősebb szásznemzetségekegyikének számítottak, kik János Zsigmondnak voltak hívei. A Ferdinándés János Zsigmond között fennálló trónviszály [1556-1557] körül JánosZsigmond a Ferdinándhoz húzó Bocskai Györgyöt - a fejedelem apját -
az ún. Eppel-házba - amely a városi fogház, az ún. „torony" közelébenvolt - záratta.32 Bocskai Györgyöt a kényszerű fogságba neje is önkéntkövette. így történhetett, hogy e ház lett tanúja - 1557. január elsején, egy
pénteki napon - , azon események kezdetének, amelyek végérvényesenmeghatározták egy leendő fejedelem életútját, mely események nem csak
a kőtáblákba, de az emberek örök emlékezetébe is bevésődtek.
Bocskai Istvánszülőháza(Kolozsvár, 2004.)
Mátyás király szülőházának helyét, melynek átellenes találkozásánál áll Bocskai szüle-tési helye a következőképpen adja Balogh Jolán: „Helye a Szentlélek és a Torony ut
ca találkozásánál kiszélesedő kis tér déli során a Klastrom utca sarkán, szemben az
Óvár déli bejáratával (egykori kapujával), a későbbi Mátyás király utcával." Lásd:
B A L O G H Jolán 1 985 . 165 . p.31 Éppel János háza, melyet korábban a Farkas-nemzetség bírt, amelynek egy részét a
Pregardtok vették meg.3 2 E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , I V . köt. 165. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 30/379
A Bocskai család eredetmondájáról
A Micbán hagyományok körében két élesen különálló népmondatípustkülönböztethetünk meg. Az egyikben még elevenen él az eredetmondameghatározó alakja Micbán, míg a másik változatban már e személy csakmásodlagos szerepet tölt be, és sokkal inkább a történet végkifejlete határozza meg a tartalmi mondanivalót. így két - azonos gyökerű, ugyanakkor különböző fejlődési fázison átment - népmondai típust nevezhetünkmeg a Micbán hagyományok kapcsán. Ezen elkülönülés nemcsak a mondai történés központi alakjának ismeretében, vagy éppen ismeretlenségé
ben nyilvánul meg, hanem annak konkretizálásában is. Ez azonban bizonyos mértékű időbeli, és lokális determináltságot is feltételez. Mint aztlátni fogjuk, azokon a területeken, ahol Bocskai személye nemcsak szellemi kapcsolatban állt - hanem kézzelfogható birtoktestekkel is rendelkezett -, ott ezen népmondai hagyományt egy konkrét személyhez - nevezetesen Micbánhoz - kapcsolták. Ellenben azon helyeken, ahol Bocskai, ésannak emlékezete „csak" gondolati síkon voltjelen - tehát az adott területen nem volt kimondottan Bocskai birtok - , ott a valaha biztosan ismert
Micbán személye, és mondai alakja a későbbiekben már meglehetős átalakuláson ment keresztül. Olyannyira, hogy személytelensége révén amondai történés meghatáro zó eleme immár nem az apa és fiai kapcsolatá
ban csúcsosodik ki, hanem sokkal inkább a történés végkifejletében, a hatgyermek megtalálásában, akik által a mondai folyamat lezárásaképpenelőrevetítik egy új élet kezdetét.
Az első csoportba tartozik, és a Micbán monda ezen változatát képviseli - ha azt már csak hiányosan is megőrizve - a kismarjai néphagyo
mány: „Micbánnak a feleséginek hét gyermeke született, mind fiú lett. A bábaasszony el akarta üköt pusztítani. Az apjok Micbán helyezte el üköt,hogy el ne pusztíccsák. Abbul a hét gyermekbül lett egy, ez a Bocskai. AFelvidéken kapott egy Bacskó nevű falut, onnan lett a neve Bocskai. Azután oszt úgy haladt feljebb, feljebb, úgy hadakozott, hogy erdélyi fejedelem lett. Sajti, Oszlányi, Egresi, Kiss, Bakók mind a Bocskai embereivótak. Még ma is úgy mondják, hogy megyén a Sajti szigetbe vagy megyek a Bakórítbe" 33
Egeresi Mihály 70. é. Kismarja (ma Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 6. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 31/379
A kismarjai Micbán hagyomány fennmaradását csak erősítette a márkorábban is említett egyházi jegyzőkönyv bejegyzése, miszerint a fejedelem családi őseinek „meghidegedett és porrá vált tetemei, a Templomnak
criptájában temettekvén", melyet - ismerve a kismarjaiak hagyománytiszteletét - a bejegyzés korában ezt prédikációk formájában is megismerhették. A település Micbán hagyománya azonban valaha tárgyiasult emlékkelis rendelkezhetett. Ezen ereklyék 1800-ban, a templom újjáépítése soránkerültek napvilágra. Ekkor bukkantak rá először 34 a néphagyomány általmár korábban is ismert kriptára, amelyből márvány sírkődarabokat emeltek ki . A kriptát már korábban feldúlták, és a sírköveket széjjeltörték. Asírkőből megmaradt darabok egyikén a «Miczbàn», másikán «Uxor» fel
irat volt olvasható3 5
O S V Á T H Pál a sírkődarabokról még 1896-ban jelen időben szól: „Ezensírkő darabjai a község ereklyéi közt őriztetnek" - tehát ebben az időbenmég meg kellett lenniük. Sajnálatos, hogy e darabok időközben ismeretlen körülmények között eltűntek, így azok formájáról és feliratáról azutókorra már csak Osváth Kálmán - a sírkődarabokról készített - rajzaimaradtak.36
Az ún. „Micbán sírkő" 1800-ban megtalált darabjairól készített rajzokOsváth Kálmán nyomán
így a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulóján végzett ásatások csak igazolták a
néphagyományban addig is ismert és tudott kripta létezését.Soós Elemér 1890-ben még csak két ilyen darabról tett említést. Lásd: SoÓS Elemér1890. 45. p.
Lásd: O S V Á T H Pál 1896. 19. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 32/379
A másik variáns pregnáns példáját mutatja - a hagyomány megváltozásának és átalakulásának - az a népmondatípus, mely a mondát Hatházeredetének magyarázataként használja fel. Ilyennek tekinthetjük mind amagyarszentmártoni
37
, mind a hajdúböszörményi változatot.38
Hadház nevének eredetét korábban a „hadak háza" kifejezéshez kötötték. N A G Y Sándor 1928-ban megjelent városmonográfiájában39 is ezt azelméletet követi. A korai oklevelek tanúsága szerint azonban elsődlegesena Hothház, Hotthaz, Hothaz, Hothas, Hattház, Hathház, Hatház nevekszerepelnek. „Csupán egy-két oklevél őrizte meg ilyen tiszta alakban:Hadház." - mondja N A G Y Sándor. De ezen „egy-két" oklevelet is, - mintlegfőbb bizonyságot - elveszettnek nyilvánítja: „Nagyon fontos bejegyzés
ez, mert a város eredeti nevének megállapításánál döntő jelentőségű. Kétségtelen ugyanis, hogy a város valamennyi régies alakú neve mögött is ezaz értelem lappang: hadak háza, hadház." 4 0
Fenti érveit H E R P A I Gábor írására alapozza, miszerint ezen bizonyítóoklevelek Csanády Sámuel kerületi főkapitány özvegye révén vesztekvolna el. 4 1 Azonban érveiben figyelmen kívül hagyta, hogy az 1700-asévek elején már Hadháznak írott településnevet - a név korábbi eredetének tudatában - már nem tarthatjuk bizonyító erőnek még az oklevél
megléte esetén sem, hiszen a XVIII. századig egyetlenegy oklevél semigazolja a település nevében a had szó meglétét.
A település nevének eredetét M E S T E R H Á Z Y Károly a hat ház-Hatház - Hadház fejlődésben látja, melyet alátámasztani látszanak a ré
gészeti eredmények is: „a község nevét adó hat ház, mely a legkorábbioklevelekből egyértelműen ki-kitetszik, a mai Hadház belterületén feküdt." 4 2 E jelentéktelen település - feltehetően prédium - legkorábbi mag
ját alkotó hat háza őrződött meg a hajdani falu nevében.
3 7 K Á L M Á N Y Lajos 1914. II. k. 199-200. p.3 8 H M N A . 351. Laczkovits Emőke gyűjtése. Adatközlő Molnár Sándor (80 éves) Újvá
rosi utca 61. Hajdúböszörmény.3 9 N A G Y Sándor 1928.4 0 Érvei között szerepel a kifejezés nyelvészeti elemzése is: „Természetes tehát, hogy így
a „Hothaz" írott alakja mögött mindig ezt az értelmet érezték meg: Hadház." Lásd:
N A G Y Sándor 1928. 11. p .4 1 H E R P A I Gábor 1926.4 2 1912-ben a hadházi „újvendéglő" udvarán XII-XIII . századi cserépfazekak kerültek
elő. Lásd: M E S T E R H Á Z Y Károly 1972. 27. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 33/379
Azonban azon állítás is elgondolkodtató, hogy esetlegesen a tatárjárás pusztításai után való újrate lepülés hat háza adta a falu nevét. 4 3
A történeti adatok - bizonyított igazsága - mellett E. KiSS Sándorazonban említést tesz a hadak háza, hadi ház értelmezések néphagyománybeli meglétéről is. 4 4 így megfogalmazódik az a kérdés, hogy a néphagyománybeli hadak háza, hadi ház mellett nem található-e meg a hatház formula a nép hagyományában is? Illetve kapcsolatba hozható-e, ésegyáltalán megtalálható-e a hadi ház és a hat ház - látszólag különböző -megnevezése a település nevének eredetmagyarázó mondáiban?
Nézzük meg, hogy találunk-e olyan közelítési formákat, mellyel a kétellentétes elnevezés esetleg mégis kapcsolatba hozhatóvá válhat. K Á L M Á N
Béla az elnevezés előtagját a had szóval azonosítja, mely szerint a „had jelentése itt 'nemzetség'-et" jelöl. 4 5 Ezt megerősítendő jegyzendő meg,hogy a Hajdúságban a had kifejezést a nemzetség megjelölésére használták, így a had és nemzetség egyazon fogalmat jelölt, melynek legfőbbösszetartó-, és egyben éltetőerejét az azonos leszármazási tudat tartottafenn.46 Azonban míg - az idők során - a nemzetség fogalma egyre inkábbcsak tudati kategóriává vált, addig a had még a XVIII. században is utolérhető maradt, és a nagycsalád vérségi kapcsolatának mutatójává vált. 4 7
Felvetődik a kérdés, vajon van-e valamilyen kapcsolat a fent említetthat, had, nemzetség, és az ún. Micbán monda, vagyis a Bocskai családeredetmondája és annak hajdúsági változata között. Milyen kapcsolat állhat fenn e két mondai variáns között?
Ehhez azonban kénytelenek vagyunk áttekinteni a mondai hagyománytörténeti rétegei és a magyar néphagyományban élő elemek mellett amonda egyetemes előfordulásait is.
4 3 Lásd: MÓDY György 1972. 34. p.4 4
É. KISS Sándor 1972. 115. p.4 5 Lásd: KÁLMÁN Béla 1989. 146. p.4 6 A had-TÓ\ bőv ebbe n lásd: GYÖRFFY István 1942. 164. p.4 7 Ide lásd: TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 2003. 489. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 34/379
A Bocskai család eredetmondájának egyetemes párhuza-
mai
H E L L E R Bernát - megelőzve korát - 1909-ben, a későbbi szemantikaimodellállás 4 8 elméletének csíráit is magában hordozó tanulmányában mára mondaképzetek összességéből vezette le a monda alapstruktúráját. Ezzelmár akkor megalkotta a mondai elemzés alapját, melyet sajnálatosan egy
jóval későbbi modellállási gyakorlat kapcsán idegenből „átvéve" mint újelméletet, ma szüzsének nevez a néprajzi kutatás.
H E L L E R a Miczbán mondával kapcsolatosan így fogalmaz: „Hámozzukle a meséből rárakódott kérgét, húsát és tekintsük a monda csupasz magvát: egyszerre született több gyermek közül az anya csak az egyiket tartjameg, a többit félelemből el akarja veszíteni." 4 9
Erről az alapról arra a következtetésre jut, hogy az ikrek házasságtörésből származnak, megemlítve azt is, hogy „az egyen felüli gyermekekvalamely gonosz szellemtől valók", s mint mondja, „a szülők rettegtek azilyen emberfölötti lényektől, mert az istenivel való állandó érintkezés veszedelmes a halandókra." 5 0
H E L L E R olyan elemeket is kiemelt, amelyek alapvetően meghatározzáka monda lényegi motívumait. Ez az ikrek száma: E megközelítésből azikerszülés csak a mitológiából is ismert kettős ikreket jelenti,51 de ez nemfedi az elemzés eredeti kiindulási alapját, amelynek tartalmi magjábankettőnél több gyermek jelenti a mondai „ikrek" számát, mely a 3, 7, 9, 12,13, és 365 gyermek számosságával azonosítható. Könnyen beláthatjuk,hogy e számok nem a valós születési egyedek számát mutatják, hanem
4 8 A z újkori (1969) folklorisztika, egy „újfajta" ún. „külföldi" modellezési gyakorlatfontosságára hívta fel a magyar néprajzkutatás figyelmét. De e szemantikai modellállás - a kiszűrni, elválasztani, kiválogatni - alapjai már 1909-ben H E L L E R Bernátmunkáiban is felfedezhetőek. H E L L E R Bernát 1909. 72. p. A későbbi szemantikaimodellezés módjához lásd: H O P P A L Mihály 1969. 402-414. p. Ezen fajta modellállásalkalmazását lásd még: S Z E K E R E S Gyula 2000. 77-86. p.
4 9 H E L L E R Bernát 1909. 72. p.5 0 H E L L E R Bernát 1909. 73. p.5 1 Lásd: Romulus és Remus történetét.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 35/379
egyrészről az ún. szent számok, másrészről egy teljes vegetációs ciklushoztartozó számok (egy év 12 hónap, illetve 365 nap) megfelelői. 5 2
A z ikrekkel kapcsolatos mondai hagyomány összefüggésrendszerében
több európai monda is párhuzamba állítható, illetve közelítéseket mutat avizsgált Micbán mondával. Természetesen az alábbi mondák és legendáknem feltétlen megfelelői a magyar hagyománynak, inkább csak az azonoshiedelem tudati alapját példázzák, de az őseredet mellett az átadás-átvételmotívumát és lehetőségét sem ki nem zárhatjuk, sem meg nem erősíthet
jük . 5 3 Arról most nem is szólunk, hogy az alapmotívumok mellett a magyar hagyomány mondai sajátosságai mennyire különböznek, avagy ép
pen azonosak az alábbi változatokkal, ezt hagyjuk a későbbiekre, most
nézzük a külföldi párhuzamokat.Egy ilyen - igaz csak (kettős) - ikrekről szól Marie de France
XII. századi írónő Fraisne c. novellájából kiinduló monda, melyben: „egylovag, kinek két fia született, keresztatyának felkéri a szomszéd lovagot.Ennek felesége becsmérli, kárhoztatja az ikrek szülőjét. Nem sokára magais ikreket, két leánykát hoz világra. Az egyiket komornája elrejti; monostor elé, kőrisfa [fraisne] alá teszi, azért a monostorbeliek, kik fölnevelik,Fraisne-nek hívják. A lovag megszereti, magához veszi. Idő multával a
lovag házasodni készül, Fraisne-nek ikertestvérét akarja elvenni; násznapján azonban anyja ráismer az eltaszított gyermekre (azokról a drágaságokról, amelyeket vele adott) és a lovag Fraisne-vel tartja meg anászt." 5 4
A sváb Welfek nemzetség mondájában Altrof grófnéja - Irmentrud -már egy (hármas) ikreket szülő asszonyt nevez házasságtörőnek, miután
Itt jegyzendő meg, hogy a fent említett számok közül a 12-es és a 13-as szám kapcsolatba hozható a holdévvel, vagyis a két egymást követő holdtölte között eltelt idővel,mely a szinódikus holdhónap [29 nap, 12 óra, 44 perc, 2 másodperc] egész számútöbbszöröse, melyet főként az ókorban használták időszámításra. Míg a szabad holdévet 12 - váltakozva 29 és 30 napból álló holdhónap alkotja [354 nap], és a mohamedánoknál mai is használatos, addig a zsidók az újév dátumának helyreállítása végett 3 évenként egy 13 holdhónapból álló 384 napos évet iktattak be.
A Micbán monda lehetséges gyökereit C S I K Ó S Zsuzsanna átfogó tanulmányában részletekre is kiterjedően elemzi, de az eredet kérdésében - a történet európai elterjedésének tudatában - úgy véli, nem lehet egyértelműen állást foglalni. Mive l csupán a
szövegegyezés alapján a változatok eredetét nem lehet egyértelműen eldönteni. Idelásd: C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 84. p.
Közli H E L L E R Bernát 1909. 70. p. A mondára vonatkozó részletes külföldi irodalmatis lásd ott.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 36/379
neki egyszerre tizenkét fia lesz. A tizenkét fiú közül egyet megtart, a töb bit kádba rakja, és egy öreganyóra bízza, hogy a patak vizébe fojtsa őket.Az öreganyó összetalálkozik Irmentrud férjével [Jsembart], kinek kérdé
sére azt hazudja, hogy kutyaköiyköket 55
visz a patak felé. Isembart nemhisz az asszonynak, ezért megnézi, mit visz a kádban és leleplezi a hazugságot. A gyermekeket egy környékbeli gazdag molnárral nevelteti fel,majd a gyermekeket hatéves korukban az anyjuk elé vezeti. A férj meg bocsát fe leségének, és a 12 fiú lesz a Welf nemzetség őse. 5 6
A monda másik változataként kell számon tartanunk a lengyel Kussabanemzetség leszármazási hagyományát, mely címerükben is utolérhető,ahol a malom mellett egy pajzsból kiemelkedő nyolc kutyakölyök utal a
fentebbi mondára.5 7 CSI KÓS Zsuzsanna ezen előbbi mondával hasonlatos
nak mondja a francia Porcelet és a padovai Serova nemzetség történetét,annyi különbséggel, hogy ezekben a kutyakölykök helyett malacok szere
pelnek.58 Mielőtt azonban - a fentebbi előfordulások alapján - azt gondolhatnánk, hogy a kutyakölykök, mint nemzetségnév meghatározó erővel bírna, és azt kizárólag csak az európai mondapárhuzamokban lehetneutolérni, említést kell tennünk egy viszonylag új keletkezésű, de annálinkább archaikus elemeket megőrző és felhasználó magyar mondai, job
ban mondva mesei variánsról.E R D É S Z Sándor - Ami Lajos szamosszegi mesemondó repertoárjából -
közölt egy „A király az erdőbe vadászott, egy asszony jányostul vitte agallyakat" címet viselő mesét, amelyben az európai mondakörből márismert kutyakölyök motívuma - ami ott egy-egy nemzetség nevének eredetére utalna - a magyar hagyomány szerint átértelmeződik, egy olyanhagyomány elemeit mutatja, mely nem köthető népekhez, vagy nemzetségekhez. Most csak azon releváns elemeket emeljük ki a meséből, ame
lyek a mondai hasonlóság szempontjából elengedhetetlenek: - a királymegnősül, - a királynak el kell menni a háborúba, - feleségét terhesenhagyja otthon, - felesége két fiúgyermeket szül, - a vénasszony azt írja akirálynak, hogy felesége kutyakölyköknek adott életet, - a király azt parancsolja, hogy falazzák be feleségét a két kutyakölyökkel egyetemben,mert: „Biztosan a kopókutyátul szaporodott meg!" - a két fiúgyermeket a
A monda szerint a nemzetség innen nyerte a nevét. (Weifen)
Ide lásd, teljes irodalommal: C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 83. p.; H E L L E R Bernát 1909.71. p. A monda német vonatkozásaihoz lásd: D Ö M Ö T Ö R Ákos 1992. 222-223. p.
Ide lásd: H E L L E R Bernát 1909. 71. p., illetve C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 83. p.Lásd: C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 83. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 37/379
vasáru bába azonban nem falaztatta be, hanem egy favágó ember feleségére bízta, - a favágóék felnevelik a gyermekeket, - a király hazatér aháborúból és kijár vadászni az erdőbe, - a király megismeri fiait, - azudvarba viszi őket, - a vén vasáru bábát a király elpusztíttatja.
59
Említést kell tennünk még az ún. Bruno-mondáról, vagy másként hollandiai Margit [Margaréta von Henneberg] legendájáról, melyben a koldusasszony átkának megfelelően a grófnénak 365, vagyis éppen annyigyermeke születik, ahány nap van az évben. 6 0
A Micbán eredetmonda genealógiai megfeleltetései
Micbán személyének lehetséges beazonosítása - így a monda eredetének tisztázása, legfőképpen a történeti hitelességének bizonyítása - mindig is foglalkoztatta a kutatókat. S bár a mondai hagyomány megfeleltetése - miszerint hét ikertestvért kellett keresniük - meglehetősen nehezítetteezen feladatot, mindig találtak megfelelő analógiát a mondai hagyományeredetének bizonyítására.
Mint az európai folklór köréből merített változatok is mutatják, genea-
lógusainkat nehéz feladat elé állította a magyar változatnál meglévő hagyomány, miszerint olyan őst kellett keresniük, akiknek, vagy akinek leszármazási táblája hét fiú utóddal is rendelkezik. Azonban még így iskönnyebb helyzetben voltak, mint európai társaik, akiknek egyszerre 12,13, vagy éppen 365 fiú ikerről kellett volna hathatósan bizonyítani mondájuk történeti igazságát.
Mindezek mellett mégis azt kell gondolnunk és mondanunk, hogy a hétfiúgyermek és - a lehetséges ikerszülés bizonyítása - nemcsak hogy
megnehezíti, de egyben
lehetetlenné és
értelmetlenné is teszi az effajta
kutatást.A történelmi hitelesség kérdése éppen azon családokról veszi eredetét,
melyek egyenként is igényt tartottak az eredetmonda tartalmára. 6 1 Ezazonban nem zárja ki a mondai hagyomány egy tőről fakadását, sőt éppen
5 9 Lásd: ERDÉSZ Sándor 1968. II. 94. sz. mese 413-422. p.6 0 A legenda szerint Loosdujnen falvában - Hága mellett - ezen Margareta von
Henneberg grófné 1270 táján szült 365 gyermekét Guido püspök keresztelte meg.
Bővebben lásd: TÓTH Béla 1896. 32. p., illetve lásd még: HELLER Bernát 1909.70. p., CSIKÓS Zsuzsanna 1993. 83. p. 28. jegyzet alatt.
6 1 Legmarkánsabban két család, a Bocskai és a Soóvári Soós család hagyománya képviselte és tartotta fenn a jogot a monda eredetére.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 38/379
erősíti azt. A történeti hitelesség kedvéért azonban azt már az elején lekell szögeznünk, hogy a legteljesebb hagyomány a Bocskai családhozkötődik.6 2 Nem minden ok nélkül! A Bocskai család e hagyománya éppenBocskai István fejedelem személyében csúcsosodik ki. Ezt látszik alátámasztani a Micbán monda történeti irodalomunkban való első előfordulása is, amely Bocskai István eredetmondájaként lett aposztrofálva. 63 Denemcsak a monda elsődlegessége kapcsolja a hag yom ány t Bocskaihoz,hanem a - tágabban értelmezett - család utóéletének tárgyiasult emlékezete is.
C O R N I D E S Dániel két sírkő feliratát is közli a Bocskaiak Micbán hagyományával kapcsolatosan.
A z egyik Bocskai Gábor 1616-ban készült epitáfiuma, amelynek - azerdélyi Egeres református templomában olvasható - latin felirata is Simon
Micbántól eredezteti a Bocskaiakat: „Hic genus a Mitzbán Simonetrahebat avitum, / Cujus septena proie erat aucta Domus. / Sex jubetexponi Conjux, quos forte ferenti / Obvius it Mitzbán: res patefacta fuit. /Infantes Mitzbán, famulis melioribus usus, / Caute clam timida Conjugecurat ali. / Atque ubi creverunt, numéros auxere suorum, / Ex hisBoczkaius Vir pius ortus erat."64
A másik sírfelirat 1621-ben Bocskai Miklós sírjára készült, melybenszó szerint átveszi a fentebbi sírfelirat nyolc sorát is. Első soraiban dicsőítve az elhunyt emlékét: „Undique Christiadum íurerent et bella perorbem / Vexaret miseros dira famesque Viros, / Nicolaus praestans Ataviset Principe Fratre, / Qui Stephanus Boczkai Teutonis arma túlit. / AcGabriele, juvans electo limina rege / Et Patriae et purae Relligionisopus."65 E felirat arra tesz emléket, mikor fejedelmi bátyjával - BocskaiIstvánnal - és Gáb orra l „harco lt a német ellenséggel, s mindhárman a
hazáért és hitükért vívott küzdelem hősei voltak."66
C O R N I D E S említést tesz - utalva Blaho Vince minorita szerzetes levelére - a Soóvári Soós György emlékére 1617-ben emelt síremlék epitáfiu-
A hagyomány megnyilvánulásait a következő fejezetben részletesen tárgyaljuk.S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I 1880. 239-240. p. A Szamosközy
által leírt eredetmondát a következőkb en, teljes terjedelmében közöljük.C O R N I D E S Dániel 1782. 152-153. p.C O R N I D E S Dániel 1782. 153-154. p.Ide lásd: I M R E Mihály 1987. 35. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 39/379
máról, melyben szintén említés tevődik arról, hogy a család őse a hajdaniMicbán volt.67
Ezek után nézzük milyen történeti azonosságokat találtak a kutatók — amondai Micbán személyét keresve - a fentebbi családok ősei tekinteté
ben, és lássuk, hogy azok mindig megfelelnek-e a mondabeli hetesszámmal. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a genealógiában majdnemmindenki csak e mondai „hetes számot" keresve vélte megtalálni a mondai eredet valós gyökerét. Arra azonban senki sem gondolt, hogy a hajdani - az egyetemes kultúra - ikrekről szóló mondájának eredete nem történelmi alapokon nyugszik, hanem attól mélyebben gyökerezik, és azt a népkollektív tudatában kell keresni. Egyedül H E L L E R Bernát tanulmányábanvéljük kicsengeni azt, hogy a Micbán monda rejtélyét a Bocskai család
ban, de legfőképp Bocskai István fejedelem élettörténetében kell keresnünk. 6 8 De erről majd később szólunk!
A genealógusok közül elsőként N A G Y Iván foglalkozott a Micbánmonda esetleges leszármazási bizonyításával. Kiindulásként Alvinczy Péter lelkész - Károlyi Zsuzsanna Bethlen Gáborné fölött tartott - gyászbeszédét véve 6 9, arra a megállapításra jut, hogy a Bocskai család a Boksanemzetségből (de génère Boxa) vette eredetét, melynek törzse Simon
Michbán volt, kinek nejének hét gyermeke született.70
Michbán hét fiaként Tamást, Boksát, Dienest, Detrét, Simont, Györgyöt, Demetert nevezi
meg.71
C O R N I D E S Dániel 1782. 154-155. p., illetve lásd még: I M R E Mihály 1987. 35. p.„Azt hiszem, a Miczbán-monda is hasonló népetymologiából származik. Azon hét
család közül, a mely állítólag Miczbántól ered, hatalmasan kiemelkednek a Bocskai-
ak. " Lásd: H E L L E R
Bernát 1909. 72. p. N A G Y Iván 1857. 128-129. p.Lásd: N A G Y Iván 1857. 128. p. Bocskay család címszó alatt., ide lásd még: B U D A I
Ferenc 1804.1. 440-441. p.
Bocskai István, Zemplén vármegye
főispánjának címerképe szerdahelyisírkövén
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 40/379
Ugyanakkor e hét leszármazónak a cáfolatát is közreadja, ugyanisBocskai István - aki 1647-ben Zemplén vármegye főispánja - címeréről akövetkezőket mondja: „Czimere a családnak egy ülő oroszlán, fölemelkedő helyzetben, első jobb lábában nyilat tartva, melynek hegye fölfelé áll.Farka hatágú, mely a Miczbantól eredt hat családra mondatik lenni vonatkozással." 7 2
W E R T N E R Mór a Boxa nemzetség nemzedékrendjének felállításakorSimon bán fiaiként már csak hat leszármazót említ: Tamást, Boxát, Dénest, Detrét, Györgyöt és Simont,13 a N A G Y Iván által említett Demeterhiányzik ezen felsorolásból. Annak igazolása végett, hogy Simoncomesnek csak hat fia volt, álljanak itt a különböző korokhoz kötődőregesták adatai: 1271. „V. István a zempléni várhoz tartozó Kengeltelekiföldet Simon cornes fia Tamás a királyi mosónépek comesének s ennektestvéreinek: Boxa, Dénes, Detre, György és Simonnak adományozza."
1280. „Roland nádor fiai Mátyás és Rathold Simon comes fiainak: Baxa, Tamás, György, Detre, Simon és Dénesnek a zemplénmegyei Kövesd, Semjén, és a szabolcsmegyei Halász-ért Barani és Dyüryg nevü
birtokaikat cserébe adják."1285. „IV. László Simon fia Györgynek Sóvár, Sópatak, Deine,
Zarbouth és Chedezdeth nevű sárosmegyei birtokokat adományozza.György fivérei: Boxa, Detre, Tamás, Dénes és Simon semmi részt nemkívánnak belőlük." 7 4
A fenti adatok is azt bizonyítják, hogy Micbán szeméjéhez kötött Simon comesnek 75 nem hét, hanem csak hat fia volt. Arról pedig, hogy etestvérek egyszerre születtek volna, hiteles forrásokkal nem szolgálhatunk.
A történeti adatok azonban több érdekességgel is hozzájárulhatnak
mondai vizsgálódásunkhoz. Azt tudjuk, hogy 1272-1288-ig I. Simon fiai
N A G Y Iván 1857. 129. p.A sírkövön lévő címert közli Wagner Dec. IV. a bodrogszerdahelyi sírkőről. Lásd:
N A G Y Iván 1857. 135. p., ide lásd még: I M R E Mihály 1987. 34. p.W E R T N E R Mór 1891. leszármazási rend a 137. laphoz.Lásd: W E R T N E R Mór 1891. 131. p. Lásd még: „1280. Mátyás Roland nádor fia, Kö
vesd Semyen és Halász birtokot Michbán Symon fiával, elcseréli Batan és Dióvég bir to kaié rt a Mátra mentében." M A J L Á T H Béla 1882. 50. p.
A fent említett Simon 1242-ben hősiesen viseltetik a tatárokkal szembeni harcbanneve ekkor „Graf Simon", vele együtt fia 1285-ben királyi adom ányt kap. Simonalakjának - Graf vagy Micban - irodalomtörténeti vonatkozásához lásd: TOLNAIVilmos 1918. 1-13. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 41/379
híven ragaszkodtak Kun Lászlóhoz. K A R Á C S O N Y János összefoglalásábólmegtudjuk azt is, hogy Simon cornes fiai közül ki tűnt ki leginkább: „[Simon fiai] 1282-ben mindnyájan segítették őt [IV. Kun Lászlót]
a kunok ellen vitt véres harczban s két fölfegyverzett kunt elfogván, azokat a király elé vezették. De különösen kivált közülök I. György, a SóváriSós család őse. Végig küzdötte jóformán az összes, Kún László idejébenfolyt háborúkat, majd mint alvezér, majd mint önálló hadvezér." 76
A fentiek tudatában joggal gondolhatnánk, hogy a Micbánné mondájainkább köthető I. György nevéhez 7 7, s így a Soóvári Soós családhoz, mintsem a Bocskaiak ágához, akik a későbbi korokban is csak kevéssé tudtákérvényesíteni jogaikat a család többi ágával kapcsolatosan.78 Ennek elle
nére - mint azt a későbbiekben látni fogjuk - a Micbán monda elsősorbanmégis a Bocskai családhoz kötődik.
K A R Á C S O N Y I János a történeti események ismertetésével olyan kulcsfontosságú elemre is rávilágít, ami eddig elkerülte a kutatók figyelmét.
Nevezetesen azt mondja, hogy a Micbán monda eredetének helyekénttekintett Baksa nemzetség egészen „a XIV. század közepéig csak hat ésnem hét ágra, vagy családra volt oszolva. A többi családok későbbi elágazások."7 9
A fentiek szerint így arra a kettősségre - mármint a mondabeli hat, i l letve hét (iker) gyermek oppozíciójára - is egyszerű magyarázatot találhatnánk. Mint azt az okleveles adatok is bizonyították, hiába is keresnénka mondai Micbán alakjának történeti megfelelőjét, azt csakúgy nem talál
juk meg, mint a mondai Bátor Opos 8 0 valós történeti alakját. Mindkétszemély egyszerre mondai és egyszerre történeti, egyszerre egy a kettőcsakúgy, mint az ikrek, éppen ezért vált (lett) mindkettő emberfeletti tu-
„Márk fia Lóránd s ennek rokona, Geregye (Gerge) ellen Finta vezérlete alatt harczolt,s Geregyét ő fogta el; a morvamezei nagy ütközet előtt egy kémlelő portyázást hajtottvégre nagy sikerrel s ez alkalommal 3 csehet, a nagy ütközetben, pedig 9 csehet fogott el." György a hód tavi csatából sem hiányzott. Lásd: K A R Á C S O N Y I János 1900.160. p.
A Mikszáth Kálmán által Sóvárról feljegyzett népies változat már a fent megnevezettGyörgyhöz köti e neves hadicselekedeteket. Lásd: MIKSZÁTH Kálmán 1890.170-175. p. CSIKÓS Zsuzsanna említi meg, hogy Jókai Mór is a Soósok őseinek haditetteihez köti a mondabeli Micbánt, ugyanakkor mindenben Alvinczi változatát köve
ti . Lásd: CSIKÓS Zsuzsanna 1993. 82. p.Lásd: K A R Á C S O N Y I János 1890. 123. p., illetve lásd még: 1900. 166-167. p.K A R Á C S O N Y I János 1900. 167. p.Ide lásd: SZEKERES Gyula 2004. 184-220. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 42/379
lajdonságokkal felruházott, a pogánysággal vagy éppen a haza ellenségei
vel szembeszálló idegen (ismereten), és nem feltétlenül külföldről jött
vitéz megtestesítője.
BOCSKAI CÍMERE ÉS A MICBÁN „LESZÁRMAZÓK"
A Micbán hagyomány genealógiai elemzéseinek egyik fő elemét ké
pezte a csodálatos születés képzetét magukénak valló családok „vetélke
dése". Hat, avagy hétágra foszlik-e az oroszlán farka, ül-e avagy áll, nyi
lat vagy vetődárdát tart? Sajnálatosan mára Bocskai címereként kizáróla
gosan a N A G Y Iván 8 1 által közölt címer kerül szinte minden kiadványban
publikálásra, holott ezen állítólagos címerhasználattal kapcsolatosan
rendkívüli aggályok merülnek fel. Nevezetesen az, hogy maga BocskaiIstván sohasem használta ezt a fajta címert!
A Nagy Iván-féle Bocskai címer, mellette a Chapi-ak címere
Zsigmond király 1418. március 19-én Konstacban Chapy András és
testvérei, valamint egyéb rokonai részére címeres levelet adott - András
hűségét elismerve - azon esemény emlékezetére, mikor Zsigmond a mor
va Osztro várát, hadait megszállta: „Chapy András, ki oroszlánéhoz ha
sonló bátorsággal mindenütt elől járt, az ellenség nyilaitól arczában sú
lyosan megsebesült, s jobb szemét elveszte." A címer leírásában egy kék
mezőben ágaskodó oroszlánt tüntet fel, melynek arcát és jobb szemét egy
Lásd: N A G Y Iván 1857. 128-135. p., illetve a színes táblaképet a Bocskai család címe
rével.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 43/379
vető nyíl szúrja keresztül. Az adománylevélbennévszerinti felsorolást kapott a rokonság is,akik használhatták a fentebbi címert, de a felsorolásban nem találunk egyetlen Bocskaitsem!82
SoÓS Elemér már árnyaltabban fogalmazvaa következőket állítja: „A nemzetségek, melyek Chapi Andrással egyidőben kaptak címert,a következők: Chapi, Széchi (Gál) Agócsi,Zerdahelyi, Struthei (Zirthey, Szürthei), Soós,
Bochkay."83 Mint a fentebbiekből is kiderül ezek a családok egyidőbenkaptak oroszlános címert, de nem minden, magát Simon comestől származónak valló család használta ugyanazt a címert, mint a Chapiak. Eztegyébként Soós is megjegyzi: „A temérdek Bochkay-féle czímer között,
pénzeken, pecséteken stb. valamennyi oroszlán elnyomorodott helyzet ben, illetve nem szigorúan a heraldika szabályainak megfelelően található,tehát nem fennálló, sem «gradiens», hanem mindig ülő helyzetben."
A z oroszlán testhelyzetének eltérő voltán kívül még több különös eltérés is tapasztalható a fejedelem által használt címereken. A legfőbb eltérés, hogy a címerképen lévő oroszlánnak sem a szemén, sem az arcán nemhatol át nyílvessző, hanem azt - egyet, vagy többet - jobbjával feltartja,és még nem is szóltunk a saját farkába harapó kígyó jelképéről, melynek
jelentéstartalma meglehetősen eltér a Sárkányrend sárkányának kereszté itviselő formájától és értelmezésétől.
Ezek az eltérések tökéletesen kivehetők mind fejedelmi címerein, mind pecsétnyomatain !
Bocskai István 1605-ös, és 1606-os fejedelmi pecsétje Siebmachernyomán
F E J É R P A T A K Y László 1883 . 3 . sz.SOÓS Elemér 1885 . 3. szám.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 44/379
Hogy még jobban megvilágítsuk a Bocskai által használt címer eltéréseit, és véglegesen megkülönböztethessük a Chapy-féle címertől, hivat-
koznunk kell a fejedelem történetírójának Szamosközy Istvánnak: „A fön
séges fejedelem Bocskay István címerére" címmel írott szavaira is, mely
egyértelművé teszi, hogy a fentebb említett eltéréseket a továbbiakbannem lehet a címerrajzolók tévedésével magyarázni, mert ezek nem „tévedések" és „elrajzolások", hanem maga a Bocskai István által használt címer:
„Hétágú farkát a magasba csavarja oroszlán / s mellső lábain kopja
szorong. / A vitéz / Bocskay István ős pajzsán hordozza e címert / és enemes képnek nagy jele, jó oka van. / Mert az oroszlán nagylelkű, de ha
dühre felindul / tépi fogával szét mind aki ellene áll. / István úr a vezér,izmos jobbjával is ígyen, / rontja le mind a veszélyt, mely fenyegette hazánk. / Sastól nem fél ő, bátran még ellene is kél: / jó harcot harcol - védiIsten is őt. / Pusztul a gazság és elhull a bilincs kezeinkről / szűzi Szabad-
ság jő, jámbor Erény meg a Jog. / Ó te dicső hérosz, hallatlan tetteid által/ érdemeket szerzel nép meg az Isten előtt! / Szörnyeket elnyomvánszállsz égbe herakleszi módon / s nálánál ő ott szebb helyet ád teneked."84
W.STtfÁN BmrÜRSTvU NGfcRN u
SIE8ER BORGEN 1605.
Bocskai fejedelmi címere a „Kolozsvári kövön", és a Siebmacher nyomán
8 4 Közli: K L A N I C Z A Y Tibor 1982. 496. p.
42
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 45/379
Bocskai István díszbuzogányának végdísze, és Bocskai ezüsttallérja, 1605
Szamosközy Bocskai címerének leírását nemcsak e fentebbi versébe ismerteti, hanem az általa írt Micbánról szóló históriájában is megtalálható:„így meglévén ez dolgok, azután az czímerét az király az Bocskay nem-
zetnek, kik ez hét gyermekrül származtanak, ad ezeknek egy oroszlánt
czímerül, ki az szájában és lábában egy nyilat tart, az farka penig hét ágradiscrimináltatott, mely az hét fiakot jegyzi. Oldalt: Az oroszlán háromdombon áll, idest trimonti initiur."85
A MICBÁN MONDA MAGYAR FEJL DÉSI FÁZISAI
Mint azt a fentiekben már láttuk, Micbán története nem egyedülálló,alapjai nemcsak a magyar hagyománynak része, de Európa-szerte megta-
lálhatjuk variánsait, de itt - a magyar sajátosságoknak megfelelően - nem
rekedt meg az alapmondánál, hanem továbbfejlesztve átalakította azt. AMicbán monda ezen időbeli, és egyben többszintű tagozódására márCSIKÓS Zsuzsanna is felfigyelt.86 Az évszázadokat felölelő mondai változatok között meglévő tartalmi összefüggéseket azonban már nem bontotta
ki. Megelégedett a Micbán monda személyi változásának kronologikus,
sorrendi ismertetésével, holott a mondához fűződő személyek mellett,
mind a formai, mind a történeti eseményekben olyan egyezések fedezhe-
tők fel, amelyek egyértelmű bizonyítékát adják a monda fejlődési fázisai-
Lásd: S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I . (1542-1608.) 1880. 240. p.Lásd: C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 91. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 46/379
nak, belső törvényszerűségeit, s bennük a tudatos újjáéledés mellett, amondai hagyományozódás indítékait is nyomon követhetjük.
Adva van egy vegetációs kultusz nyomait viselő hiedelemkör, melyben
az ikrek számosságának - mint azt láttuk - kiemelt szerepet tulajdonítottak. S hogy e hiedelem nem kizárólagosan csak az európai mondakörhözkapcsolható, annak bizonyítékát abban látjuk, hogy az ikrekkel kapcsolatos hit - az emberfeletti érintkezés, az isteni, avagy a gonosz szellem hatása - nemcsak az európai népek, hanem a tengerentúli természeti népeksajátossága is egyben.87
Ezen fentebb említett vegetációs hit - vagyis a természet újjáéledésének körforgásáról vallott nézetek - a későbbiekben beépült a keresztény
tanítások elemei közé is (sárkányölő hős), majd e hagyomány egy-egycsalád eredetmondájában nyert újabb értelmezést. De ez már csak leképezése a hajdani vegetációs démonon - a sárkányon - aratott győzelememlékének, amelyben - a keresztény tanítások térhódításával - avegetációs szörny, a démon, a gonosz stb. szerepe - immáronátértelmeződve - a kereszténység ellen fellépő, pusztító pogány seregekmegszemélyesítőjévé vált.
Ez váltotta ki - nemcsak a magyar néphagyományban - azt a folyama
tot, miszerint a vegetációs-, a későbbi sárkányölő hősöknek történeti megfeleltetést kerestek. Ezen tudománytörténeti próbálkozások - már BátorOpos esetében is - , valóban csak próbálkozások maradtak. Csakúgy, mintaz említett Bátor Oposnál, úgy tanulmányunk Micbán alakjánál sem találunk egyértelmű történeti megfelelést az eredetmonda minden elemével.
De ez természetes is! Egy mondabeli hős, és egy, még a mitológiaikorban eredő cselekmény későbbi korokban történő aktualizálása és elfogadtatása - az adott korszaknak megfelelően - csak úgy történhet, ha az
eredetcselekménynek, és eredetszemélynek is megfelelő analógiákkalszolgálnak. A hagyományozódásban máig meg lévő törvényszerűségeketszem előtt tartva, nézzük meg, miként alakul ez Micbán személyét illetően.
Azt biztosra vehetjük, hogy a hajdani vegetációs mondát 8 8 - a szakirodalom szerint - jelenleg Európa-szerte, mint eredetmondaként számon
Az ikrekkel kapcsolatos hiedelmekről bővebben lásd: H E L L E R Bernát 1909. 73. p.A mondával kapcsolatosan annak korábbi, asztrálmítoszi hagyományát sem zárhatjuk
ki.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 47/379
tartott hagyományt- legkorábban a XIII. században, de legkésőbb aX I V - X V I . században Simon comes nevéhez kapcsolták.
A kapcsolódás okaként és magyarázataként csak formai azonosságokat
jelöltek meg. Nevezetesen a hagyományban is szereplő több gyermekmeglétét kapcsolták össze - mind a genealógusok, mind a néprajzosok,mind az irodalomtörténészek - a történeti tényekkel, holott e formai„azonosság", - mint azt láttuk - nem tartható fenn. így a formai hasonlóságon alapuló azonosítás, a mondai eredet szempontjából invariánsnaktekinthető, hiszen nem egyezik meg a mondai személyek számával, s ígya történeti hitelesség szempontjából sem hat bizonyító erővel.
E fentebbi szempontok alapján nemhogy a mondai hagyomány eredete
nem válik bizonyítottá, de a monda továbbélését biztosító hagyományo-zódás kronológiai útvonala mellett, annak törvényszerűsége is csorbátszenvedne, logikátlanná, mintegy infantilissá válna.
Felvetődik a kérdés: a szájhagyomány csak a leszármazók számosságaalapján kapcsolta egybe a mondai hagyományt és a történeti Simon comesalakját, vagy más kapcsolódási pontot is felfedezhetünk a monda és a történeti személy között?
Mondhatnánk nemcsak a történelem, de a néphagyomány is megismét
l i önmagát!A mondabeli Micbánnal azonosított Simon comes fiait csakúgy ott ta
láljuk - IV. (Kun) László kunok elleni küzdelmeiben -, mint a BátorOpossal kapcsolatos leszármazókat. 8 9 Ezek tudtában már az sem okozhatszámunkra meglepetést, hogy a Simon cornes fiai éppen IV. (Kun) Lászlóidejében léptek a felemelkedés útjára. 9 0
Egy monda néphagyománybeli újjáéledéséhez azonban szükséges egyolyan többlet is, - amit a Báthory mondák kapcsán is láthattuk 9 1 -, ami
olyan erővel hat a nép emlékezetére - ezen keresztül közös tudatára - ,aminek hatására az addig lappangva meg lévő mondai elemek újraéledhetnek.
Míg a Báthory hagyományban a hajdani Bátor Opos és Vid mondaihagyománya kelt új életre 9 2, addig a Micbán mondaként aposztrofált ha-
8 9
Lásd: S Z A B Ó Károly 1886. 101-102. p.9 0 Lásd: W E R T N E R Mór 1891. 121. p.9 1 Ide lásd: S Z E K E R E S Gyula 2004. 177-261. p.9 2 Ehhez bővebben lásd: S Z E K E R E S Gyula 2004. 177-261. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 48/379
gyomány Bocskai István személyében töltődött fel újabb vonásokkal 9 3 ,keltve életre - de egyben folytatva is - a korábbi hagyományt.
A monda néphagyománybeli újraéledésével kapcsolatosan azonbanmeg kell jegyeznünk, hogy a nép - mindkét részről - a személyeket egyfajta isteni kiválasztottság, és természetfeletti erő birtokosának tartotta.
B U N Y I T A Y Vincze - a genealógus szemszögéből vizsgálva a monda lehetséges alapjait - szintén erre a következtetésre jutott: „Mikor, mi okbólkeletkezett Micz bán egyívású hét fiának mondája? azt ma már alig lehetne biztosan kimutatni. Csak sejthetjük, hogy Bocskay Istvánnak nevezetesférfiúvá, fejedelemmé létele szolgáltatott rá alkalmat. A felfogás, hogyrendkívüli férfiak nem származhatnak közönséges halandók módjára, ... Annyi bizonyos, hogy a kérdéses monda Bocskay István fejedelemkorában, s az ő nevével kapcsolatosan tűnik fel." 9 4
Hogy miként kapcsolódik a monda elsődlegesen a Bocskai családhoz -és legfőképpen Bocskai Istvánhoz -, azt kellően csak azon hagyományo-zódási módból vezethetjük le, mely szerint a népi tudatformálódás mindigvalamilyen, őt közelebbről is érintő eseményhez kötődik.
A z események, pedig mindannyiunk előtt ismeretesek, nevezetesen itta Habsburg-ellenes harcokra gondolunk. Melyek egyrészről a rendi, más
részről a vallási jogokért folytak, amely küzdelmek élére a „fejedelmitanácsúr" Bocskai István állt. 95
A fejedelem ez irányú tevékenysége az emberek emlékezetében is mélyen bevésődött, így hagyományaikban is, mint az isteni küldetés képviselőjét, a szabadságharcos hős megszemélyesítőjét láthatjuk.
A fentiek alapján az alábbiakban rajzolhatjuk meg a monda felépítését:
I. A hajdani vegetációs hagyomány, mely Európában különböző csa
ládok eredetmondájává vált, kapcsolatos a vegetációs hős alakjával, melya korábbi asztrál mítoszok hagyományába mutat.
II. A z országot fenyegető pogány veszedelem ellen fellépő kereszténylovagok harca. Magyarországon a XVI - XVI I . században ez a hagyomány
jelen esetünkben Simon comes személyéhez kapcsolódik, aki a pogá
nyokkal (a sárkánnyal) vívott küzdelmekben - mint keresztény, (sár-
SoÓS Elemér a genealógia felől közelítve meg a témakört, csakúgy arra az álláspontra
jut, hogy a Micbán monda Bocskai István nevéhez kapcsolva jelenik meg. Lásd:SOÓS Elem ér 1890. 45. p.
Lásd: B U N Y I T A Y Vincze 1889. 30. p. N A G Y László 1983. 58. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 49/379
kányölő hős) - kiemelkedő érdemeket szerzett, aki fiaival együtt - érdemei elismeréseként - királyi adományokat kap {a király megjutalmazza
hősi tettéért).
III. A XVII. században a mondai hagyomány - Bocskai István szerepeés személye által, aki immár, mint szabadító hős 96 , s a későbbiekben mára szabadsághős 91 megtestesítője is - a Bocskai csa ládhoz 9 8 kapcsolja a
A megváltás az ősi hagyományoktól fogva szerves részét képezte a nép hagyományának. Míg a hitregék megváltó hőse a kozmikus értelembe vett megszabadító szerepéttölti be, addig a néphagyomány mondáiban ugyan megtalálhatók a kozmikus mítoszok elemei, de képzetük immár a földi viszonyok közé helyezi a történéseket. Sár
kányok, óriások - később ördögök és a sátán - ellen küzdenek, így a szabadító hősalakja is a sárkányölők hősök mondai tevékenységében teljesedik ki. A kereszténységtérhódításával szerepe szinte változatlan formában, de mégis átalakulva - a keresztény ikonográfiának megfelelően - magában hordozza a mitikus hős, immár a keresztény megváltó tulajdonságait. Személyében - az átmenet időszakában - még csakúgysárkánnyal harcol, majd fokozatosan átalakul a pogányság ellen fellépő és a kereszténységet védelmező hős szerepkörébe. A népi hagyomány azonban megszabadítóhőseik sorába emelte azon személyeket is, akik „saját nemzetüket, hónukat a rabigá
bó l, zsarnokságtól, az ellentől, átoksúlytól, mely rá nehezedik" megmentik népüket.A megváltó hősökről ide lásd még: I P O L Y I Arnold 1854. 353-357. p.
T É R B E Lajos egy európai „Magyarország a kereszténység védőbástyája" szállóigekapcsán vezette le az európai népek magyarságáról alkotott képzeteit. Kiemelve,hogy a fentebbi kifejezés nem más, mint I X . Gergely pápának - 1238-ban - IV. Bélafelé intézett levelében, mely a bolgár eretnekek elleni harcra buzdítja, a „fortisathleta Christi" szavainak - hasonlattal való kifejezése: „religionis Christianeservator", mely kifejezések jelentése „a kereszténység védelmezője"-ként értelmezhető. Egyben utal azon korokra is, amelyekben e kifejezések Európa-szerte megerősödtek: „Európa sohasem hálálhatja meg Magyarországnak azt a szolgálatot, amelyetazzal tett, hogy a saját testével védelmezte a török és tatár ellen. Mialatt a magyar gá tat emelt a barbár betörés elé, nyugaton a művészetek szabadon virulhattak. A tüzvo-nalon túl a harci zaj dúlt, ideát Provance édes dalai hangzottak." Lásd: T É R B E Lajos1936. 297-350. p.Azonban a pogány betörések korának elmúltával ezen „kereszténység védőbástyájának" jelentése a magyar nép gondolkodásában is átalakult. Helyét átvette a haza védelme, illetve a reformáció megőrzésébe vetett hit és akarat: a szabadságharc és a haza védelme a Habsburg uralkodó-ház és az egyre erőteljesebben kibontakozó ellenreformáció törekvéseivel szemben.
Ide lásd többek között: Bocskai Miklós sírfeliratának szövegét, amelyben a családotekképp jellemzi: a „német ellenséggel, a hazáért és hitükért vívott küzdelem hősei
voltak" C O R N I D E S Dániel 1782. 153-154. p.; illetve Czeglédi István írását, aki még1659-ben is változatlanul időszerűnek tartja Bocskai István szabadságharcát: „Sokkárokat tött a 'felső esztendőkben e ' szegény hazánac a ' Németség, úgy hogy lelküncismeretiben sem voltunc csendesek. ... " Lásd: I M R E Mihály 1988. 36. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 50/379
mondát. Ezzel egy időben - a nép körében - újjáéled azon ősi hit is,amelyben az ikreknek megkülönböztetett, emberfeletti, egyben kiválasz
tott szerepet tulajdonítottak.AZ IKREK MEGÍTÉLÉSE A NÉPHAGYOMÁNYBAN
A Bocskai-hagyományban - különösen Bocskai István fejedelemségeóta - folyamatosan jelenlévőnek kell tekintenünk a németellenes és protestáns felhangokat, melyek a XVII . század első felében kibővülnek azongenealogikus hagyománnyal, amely „kiemeli őket a többi nemesi család
part ikuláris genealogikus hagyományából". 9 9
A Bocskai eredetmonda története több esetben is epikus bővülésen, bizonyos esetekben egyszerűsödésen ment keresztül, de a történet magjábanmindig állandósult elemként jelentkezik a csodálatos gyermekáldás motívuma, mely - mint azt már a fentiekben érintettünk - főként szent számokkal, illetve az év napjainak számosságával áll szoros kapcsolatban.Természetesen a hagyomány szempontjából a számosság mellett az egyidejűség is meghatározó erővel jelentkezik.
A számosság, és ezen egyidejűség az eredetmondában csakúgy, mind anépmondai hagyományban az ikrek motívumában teljesedik ki. Az iker
kifejezésben, ugyan benne foglaltatik jelentésbeli tartalma - a „kettősség"- , de az alapvető számosságon kívül nem fedi fel annak tartalmi értelmezését.
A népi ikerfelfogást vizsgálók az ikrek mitikus eredetét 1 0 0 négy - önmagában is funkcionáló - tevékenység, adott helyzet, transzcendens erők,vagy éppen a hasonlósági m ág ia 1 0 1 , okozatának tulajdonítják:
1. - a házasságtörésnek, (egy apától egyszerre egy gyerek)
2. - a nyomorúságnak,3. - a gonosz szellemeknek, (természetfölötti hatalom)4. - a hasonlósági mágia (ikergyümölcs stb.)
A néprajzi szakirodalom a vizsgált mondai motívum - az ikrek elpusztítását - az ikerellenes népies szemlélet meglétével magyarázza. Ugyanakkor ezen indoklással nehézkesnek tűnik annak a kettőségnek a feloldása, miszerint a népi gondolatvilágban két egymással szöges ellentétbenálló felfogás él egymással párhuzamosan. Egy elítélő és egy, az áldásos
Ide lásd: IMRE Mihály 1988. 36-37 . p.} Ide lásd: H E L L E R Bernát 1909. 73. p.1 Lásd: M A G Y A R N É P R AJ Z I L E X I K O N II. 1979. 625. p. ikrek címszava
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 51/379
bőség jeleként aposztrofált felfogás. Míg az egyik szerint az ikreknekéletet adók félre-billentők, félre-farkalók m , addig a többször is ikreketszülő nőket Boldogasszony kegyeltjének tekintik.1 0 3
H E L L E R Bernát amondai történés idejére következtetett e kettősségből, mint írja: „Amondafaj akkor keletkezett, mikor a népérzés már föllázadt azikergyilkosság ellen." Ezzel kimondatlanul is utalva arra, hogy az európainépek egykoron megölték ikreiket, csakúgy, mint az a természetinépeknél is szokásban volt.104
A z iker-ellenességgel kapcsolatos elméletek azonban teljesen figyelmen kívül hagytak egy fontos és egyben megkerülhetetlen mozzanatot.
Nevezetesen azt, hogy a különleges születések mellett minden olyan
eseményt is összefüggésbe hoznak a megmagyarázhatatlannal, ami számukra érthetetlen, és csak másodlagosan társítanak hozzá az eredetre vonatkozó elméleteket. Gondoljunk csak a „hasonló hasonlót hoz létre" elvre, miszerint a következmény mindig hasonlít az okára. 1 0 5 Ezzel magya-rázhatóvá válik az ikergyümölcsök és az ikerszületések közötti népi hiedelem alapja is.
Azonban a nép iker-szemléletének kettősségére még így sem nyertünkmagyarázatot, hiszen a fentebb említett analógián alapuló - valóban élő -
hiedelem alapján a másik pólus, az iker-ellenesség nem magyarázható. Azikrekkel kapcsolatos ellenséges viszonyulás okát máshol kell keresnünk!
A természetes születés ellentéte a néphagyományban nem azonos atermészetellenes fogalmával. A néphit a természetes, a földi, az emberi,az ismert fogalma mellett valóban megkülönbözteti annak ellentétét is, aszokatlant, az ismeretlent, amire nem tud racionális magyarázatot adni.Arra viszont nem a természetellenes kifejezést használja, hanem a természetfeletti jelzőt utalja az általa megmagyarázhatatlannak vélt jelenségek
köréhez. Csak innen eredeztethető az ikrekkel szembeni félelem is.
Ide lásd: C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 80. p.A gyermekágyas asszonyoknak miután felkeltek az ágyból azonnal bele kellett bújniuk az ún. Boldogasszony papucsába, mezí tlábbal nem járhat tak, de ezt a papucsotcsak a gyermekágyasság idejéig használhatták, ellentétben a háromszor egymás utánis ikreket szülő asszonyokkal, akik életük végéig viselhették azt. Ide lásd: K Á L M Á N Y
Lajos 1885 . 23 . p.
Lásd: H E L L E R Bernát 1909. 73. p. A gyermekáldozatokhoz lásd még: D O B O S Ilona1986. 67 -70 . p.
A homeopatikus mágiára vonatkozó egyetemes adatokat lásd: F R A Z E R , James 1998.
2 1 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 52/379
A szakirodalom az ikerszületés egyik okaként a házasságtörést nevezimeg, holott a hitnek az alapja valójában nem a házasságtörésben keresendő. Hanem abban a ma már, a magyar népi hitvilágból kikopott életszem
léletből, hogy egy apától egyszerre csak egy gyermek születhet, és a töb bit valamilyen emberfeletti lény leszármazottjának tartották. 1 0 6 A valahameglévő hitről szolgál magyarázattal az is, hogy az ikrek közül csak egygyermeket hagynak meg, és a többi elveszejtése mellett döntenek. Ez tükröződik a Micbán monda történetében is, miként az anya csak egy gyermekét ismeri el férjétől származónak, a többit elpusztításra ítéli. Ebbenkimondatlanul, de benne foglaltatik a többi gyermeknek a természetestőleltérő, különleges származása is.
E R D É S Z Sándor sem zárja ki annak lehetőségét, hogy egykor a magyarhitvilágban is a természetfeletti lények leszármazottaihoz kötötték azikergyermekek születését, utalva Ami Lajos mesemondó repertoárjára,melyben felfogása szerint, azokban a családokban történik ikerszülés,amelyekbe valamikor sárkányvér került. 1 0 7
A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az ikerszületés és a természetfölötti összekapcsolódása nemhogy gyengíti, de éppen erősíti az ikrekhez fűződő mondai hagyományt 1 0 8. S, hogy a monda elemeit és annak
jelentéstartalmát ekkor még jól ismerhették, semmi sem bizonyítja job ban, minthogy több nemzetség is magáénak vallotta az ikrekről szólómondai hagyományt, és a csodás megmenekülés motívumával mindegyikmagának vindikálta a jogot a különleges, csodás családi eredetre.
A Micbán monda változataínak kronologikus összevetése
A z alábbiakban megpróbálunk - az összehasonlítás eszközével élve - aBocskai család eredetmondájának nevezett Micbán történetről többetmegtudni, legfőképpen a mondai hagyományozódásra keressük a választ.Keressük, hogy a monda elemei mennyire azonosak vagy különbözőek,mely hagyományból, illetve szerzőtől származhatnak. És nem utolsó sor
ban megpróbáljuk összeáll ítani a magyar mondai hagyomány szüzséjét,
Lásd: H E L L E R Bernát 1909. 73 . p. ide lásd még: E R D É S Z Sándor 1968 . 8 0 - 8 1 . p.
Lásd: E R D É S Z Sándor 1968. 80 . p.A z ikrekkel kapcsolatosan mindig megtaláljuk a csodás leszületés motívumát, illetveutolérhetjük az ikerlét kettősségét is, melyben a keresett (egy) személy mindig kettő ben (vagy több) jelenik meg, vagyis önmagában több létformát hordoz egyszerre.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 53/379
felhasználva a különböző korok és szerzők variánsainak elemeit. Természetesen kutatásunk egyik, ha nem a legfőbb kérdése, hogy mely az akapcsolódási pont, amely összefűzi az említett Micbán mondát és a Bocskai családot, illetve keressük az okot, ami újra elindíthatta útjára a Bocskai István koráig csak lappangó mondát.
Szám szerint tíz Micbán történettel kívánunk részletesebben foglalkozni, az első 1604-ből, míg az utolsó 1972-ből való. Összeállításunk sorántörekedtünk arra, hogy a mondai hagyomány minden szegmensét felölel
jük, így került vizsgálódásunk körébe Szamosközy Istvánm történeti hagyatéka mellett több, parentáló prédikációt tartalmazó írás Alvinczy Péter" 0 , Pósaházi János111 és Diószegi Sámuel112 előadásában . Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az esetleges átvételeket is megtaláljuk,ezért a monda néphagyománybeli variánsai előtt megismerkedhetünk
Habokai Márton xn okta tó célzattal készült kátéjával, és Tatár Péter 114
ponyvájával is.
Történetíró és levéltárnok, kinek családja Szamosközről neveztette magát. Koránárvaságra jutott, majd Sombory László erdélyi főúr vette pártfogásába. 1598 körülBocskai a fehérvári káptalan conservátorává, levéltárnokává, illetve az ország történetírójává nevezte ki. Lásd: SziNNYEI József 1891-1914. 362. p.
110 Alvinczi Péter - Bocskai István bizalmas embere - , Bocskai István korától kezdveKelet-Magyarországnak legtekintélyesebb protestáns prédikátora. Bocskai Habs
burg-ellenes mozgalmai legfőbb ideológusának tekinthető. Bővebben lásd: SzrNNYEIJózsef 1891-1914. I. köt. 137-138. p., illetve M A G Y A R I R O D A L O M T Ö R T É N E T E , 2.1964. 62-65. p.
111 Pósaházi János (1628-1686) az ellenreformáció, az üldöztetés és bujdosás idején a
sárospataki kollégium igazgatója, kiemelendő a katolikusok ellen folytatott magyarnyelvű hitvitázó tevékenység e. A X V I I . századi magyar protestáns filozófusok közötta legtöbb konzervatív elem az ő munkáiban található meg. Bővebben lásd: M A G Y A R
I R O D A L O M T Ö R T É N E T E , 2.1964. 231-233. p.112 Diószegi Sámuel, ev. ref. lelkész, a sárospataki iskola tagja. 1673-ban a gyulafehérvá
ri ev. ref. collegium seniora. 1674 Szomorú Halotti Pompa ... c. gyűjtemény, mely ben Bocskai István zempléni főispán fölött (1673. május 29.) Kolozsvárt mondott halotti beszédét tartalmazza. Bővebben lásd: S Z Í N N Y E József 1891-1914. II. köt.889-890. p.
113 Habokai Márton Kismarja község nótáriusa. Lásd: T A K Á C S Béla 1975. 17. p.114
Tatár Péter - családi nevén Medve Imre - Nagyváradon született 1818-ban. 1857-benindította Tatár Péter regekunyhója címet viselő ponyvasorozatát. Bővebben: P A L L A S
N A G Y L E X I K O N A X V . kötet . 1897. 960. p., illetve lásd még: B É K É S István 1966.209-21 l. p .
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 54/379
[Szamosközy István 1604.]
„Az Bocskay István eleiben volt egy Simonit ban. Ennek volt egy felesége. Történik hogy ott az faluban egy asszonynak leszen uno eodemque
partu három gyermeke. Mikor ez gyermekeket Simonit ban felesége elei be vitték volna, mond: soha én nem hihettem, hogy egy férfi túl valókezek. Mond az ura neki: te neked, úgymond, hét is lehet. Azonközben Simonit Bant hadba hirdetik. Elmegyen az hadba, és míg odajár, az feleségének hét gyermeke leszen egy szüléssel. Az asszony az elébbi szavára
emlékezvén, és félvén, hogy az ura ha haza jű , gyanakodni kezd felőle, deadulterino conceptu, miérthogy ű is azelőtt úgy gyanakodik volt amazhárom gyermek felől, az egyik fiát az hét közzül megtarja és az hatat egyasszonynak adja, hogy kivigye és elveszesse. A z asszony egy vékába rak
ja üket és az fejére tévén egy tó mellé viszi üket, az hova Simonit Bannéhattá volt, hogy az gyermekeket vesse és beleölje. De az asszonymeszánván az gyermekeket, nem öli meg, hanem feltartja üket. Mikorazért Simonit hazajött volna az hadból, az asszony megjelenti neki az hatgyermeket, fiait. Simonit titkon feltartatja és valaminemű állapotban, ruhában és mindenképpen tartották azt az egyet az udvarban, szinte úgytartatta amaz hatot az asszonnal. Mikor öt avagy hat esztendős korokbanmind az hét gyermekeket egy szinű ruhában felhozatta volna udvarában ésaz felesége előtt Simonit megállatta volna, kérdi Simonit az feleségétűi,hogyha ismerné azokat az gyermekeket kié volnának.
Megismeri az asszony az ű fiait és térdre esvén bocsánatot kér azurátúl ez nagy vétekrűl. így meglévén ez dolgok, azután az czímerét azkirály az Bocskay nemzetnek, kik ez hét gyermekrűl származtanak, adezeknek egy oroszlánt czímerül, ki az szájában és lábában egy nyilat tart,az farka penig hét ágra discrimináltatott, mely az hét fiakot jegyzi.
Oldalt: Az oroszlán három dombon áll, idest trimonti initiur."" 5
1 1 5 S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I . ( 1 5 4 2 - 1 6 0 8 . ) 1 8 8 0 . 2 4 0 . p.
52
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 55/379
Alvinczy Péter lelkész Bethlen Gáborné, Károlyi Zsuzsanna fölött tartott
gyászbeszéde 1622.
„Jóllehet vagyon egy história e nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni: El igen elöve volt egy gróf Mitzbán, kinek házastársamagtalan volt. Ehez megyén alamizsna kérni egy szegény asszonyi-állat,ki egy méhel három magzatokat szült vala, kit az grófné igen megpirongatván, tisztátalan asszonynak monda, mivelhogy lehetetlen volna, hogyegy férjétől egyszersmind három magzatokat fogadhasson valaki, melyért
a Gróf igen megdorgálá az asszonyt. De ihon az Istennek csudálatosÍtéleti: ottan hamar fogada (t.i. a grófné) méhébe, s midőn a szülésneknapjai eltöltenek volna, megijjede, jutván eszébe, mit mondott vala azhárom gyermekű asszonyi állatnak, és egyikét kiválasztván, hátát egyrocskába avagy dézsába rakatván, fejére parancsola az öreg asszonynak,hogy elvivén, elveszesse. Ez üdőtájban jött lova hátán a gróf mezőrül, éselőtalálván az vén asszonyt, kérdi, mit viszen? és midőn egyenesen nemfelele, lova hátáról leszálván, meglátja, és az dolgot, miben legyen, megértvén, élete vészese alatt meghagyja a vénasszonynak, hogy a gyermekeket elveszetteknek mondja lenni, és igy mindenkinek külön dajkát fogadván , felnevelteté. Midőn felserdültek volna, az minémü ruházatban járat
ják vala az háznál felnevekedett gyermeket, az többinek is a Gróf szinténolyan ruhát szabat, és midőn ebédelnének, azokat is udvarhoz felviteti, segyenlők s hasonlók lévén az otthon felnevelthez, nagyon gyönyörködikaz grófasszony bennök. Kérdi az gróf, ha ki oly szép gyermekecskét megöletne, mit érdemelne? Felel - egy átaljában halálnak fia volna. Mond azGróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt.
Melyről megemlékezvén az asszony, lábaihoz borúi urának, és ugy kérkegyelmet fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t.i. Csapi, Bocskai, Szőrtei, Sós, Raskai, Eszeni, Kövesdi."
„Ha valaki ez históriában kételkednék, ebből elhiheti, hogy ez história,egy előkötőre mind felvagyon himmel várva, mely csak nem régen költ kiEcsed várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetné." 1 1 6
116
„Exequiae Principales, azaz Halotti Pompa, melylyel az istenfélő, kegyes természetűKárolyi Zsuzsanna Erdély s Magyarország Fejedelemasszonyának stb. földbentakarittatásakor utolsó tisztesség tétetett 1622-dik esztendőben Fejérvárt 1624."
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 56/379
[Pósházi János, 1673. Pünkösd havának 29. napján]
„Az előtt négy száz-egynéhány esztendőckel, negyedik Bela MagyarKirály idejében, nagy dühösséggel öt száz ezred magával, akkori TatárBáthus nevű király, egész Magyar Országot el-borítván, és dühösképpenrabolván, égetvén, pusztítván azon király a' Sajó vize mellett, azon po-gánysággal, meg-harcolván, Istennek csudálatos ítéletiből megverettetett,Uraknak, Ersekeknek és egész hadainak nagyobb részént valóel-veszésével; melly miá Országában meg nem maradhatván, idegen Or
szágokra, elsőben Austriában, az hol-is akkori Herczegtől meg-fogatván,nagy saczczon bocsáttatott-el; innét az Adriai Tenger szigetiben bujdosván, három esztendeig, mind addig, az Pogány Tatárok, az egész földetel-bírván, megszámlálhatatlan ezer Magyar veszedelmével magok dühöt-ségeknek eleget nem töttek volna. Azonban penig a' számkivetett Király,mind az akkori Romai Császárnál, mind több keresztyén Királyoknál,Fejedelmeknél, és Herczegeknél segítség szerzésben fáradozott, kik igazkeresztyénségektől viseltetvén, számossan mind Olasz, mind Francia,
mind Német Országból, szép seregekkel, olly számkivetésre, és nyomorúságra jutott keresztyén Királynak, és egész keresztyénségnek dicséretesBástyáinak, Magyar Országnak, ocsmány kéz alól való fel-szabadítását,magok hazájában, csendes nyugalmoknál nagyobbra becsülvén, a' KirálytOrszágában bé-kísértek; az pogányt csak jöveteleknek hírével isel-rettentvén; melly nevezetes Herczeg és Groff személyeknek némelyrészei, úgy mint: Carlovitsoknak, Beriszloknak, Zluniaknak,Barcsaiaknak, Frangepánoknak és többinek is elei, azon hálaadó IstenesKirály által, behozatván az országban, itt sok ellenségei ellen s nevezetes
ben, tatár és Austriai nép el len, dicséretes viaskodások által győzedelmeskedtek, és mind addig nem szűntek, míg azon Királyt székiben nem állatták; melly jó magok viselésekért, és keresztyéni erős viaskodásokért, sokkirályi ajándékokkal, várakkal, Tisztekkel, kincsekkel gazdagonremuneráltak is. Azok között egy híres vitéz, Groff Mitzbán Simon nevűÚr-is; idegen országokból azon számkivetésre jutott így király mellettfel-kelvén, Istenéhez, s keresztyénséghez való buzgó szeretetitől viseltetvén; a' királynak sűrű hivatallyára vitézi módon felkészülvén,
Lásd: N A G Y Iván 1 8 5 7 . 1 2 8 - 1 2 9 . p. Bocskay család címszó alatt, illetve lásd: B U D A I
Ferenc II. 1805. 7 0 0 - 7 0 1 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 57/379
szolgálattyára hazájából a' király mellé jött, és az több Urakkal edgyüttnagy vitézi módon viaskodván, a' királynak Magyar Országot, MagyarOrszágnak régi szabadságát, és pogány dühösködése alól fel-szabadulást smagának dicsőséges emlékezetet szerzett, az királynak minden ellenségeellen, meg-szűnés nélkül dicséretesen vitézkedvén; a' kinek-is királyikegyelmességhez illendő, gazdag ajándékú bő jutalmát vette, egynéhányVárakkal, oly dicséretes vitéz Uri emberhez illő tisztekkel, és jószágokkal, gazdagon meg-ajándékoztatván. Melly kegyelmességtől indíttatvánazon Groff Úr-is, kegyelmes királlyának hazájában visszatérő szándékátel-hagyván; Magyar Országot örökös hazájául választotta, és Feleségét isutána hozatván, életének minden idejét vérének utolsó cseppenek
ki-ontásáig, azon kegyelmes Urának szolgálattyára consecralta.Meg-telepedése után nem sok idővel azon Mitzbán Simon nevű GroffUrnák az előtt már jó idővel magtalan feleségéhez jővén egy szegényalamisna kéregető Aszszony, kinek egy terhel két fiai ölében, mellyetmidőn az Groff Mitzbán felesége meg-látott volna, monda: Soha nemhiszem, hogy ennek az Aszszonynak, urától két gyermeke egyszersmindlehetett volna; melly mondást midőn az Ura Groff Mitzbán hallotta volna,Feleségét keményen megfeddé; de az Aszszony magát menteni akarván,
felele az urának: soha bátor kegyelmed engemet, tiszta életet élőAszszonynak ne tartana, ha énnékem egyszersmind két gyermekem lenne.De mi lön belőle, Istennek csodálatos ítéleti nem szenvedheté, a' szegényalamisna kéregető Aszszonynak illy nagy meg-csúfoltatását. HanemZemplén Vármegyében Borostyán Vára nevű Várában, mellyet is ugyanazon dicséretes Királynak kegyelmességéből bírt, egyszersmind az GroffAszszonynak hét fia lött. 'Mellyet midőn az Aszszony meg-látott volna,
jutván eszében az elő tt i szegény kéregető Aszszonyhoz való bal ítéletű
szavai, edgyikét fiainak meg-hagyván az hátát meg hitt Aszszonyátólel-küldötte, és azokat el-rekkenteni parancsolta. Az Aszszonya parancsola ttyában el járni akaró öreg Aszszonyt, szintén a' mezőn előltalálván a' Gróff, k i akkor vadászattyából tért vala Várában viszsza, kérdezi, mit viszen, mellyre a' vén aszszony felelt; hogy ő ételt viszen. M i helyt az Urat el-hadgya Istennek csudálatos gondviseléséből az gyermekek a' vén aszszonynál meg-rivallottanak, kit meg-hallván az Úr,mindgyárt által láttya tökéletllenségét, és lováról le-szállván, maga azgyermekecskéket meg-látván, az öregaszszonytul az dolgot voltaképpenmegérti. Az Groff titokban akarván az dolgot tartani, az öreg aszszonytkeményen meg-esketi, hogy senkinek ki nem mondgya, hogy az Groff a'
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 58/379
gyermekek dolgát megtudta, sőt az Aszszony előtt is tettesse azokatel-rekkentetteknek lenni. Azonban az Groff mindenik gyermeket különkülön bizonyos jószágiban küldötte, az holott őket az Aszszony híre nélkül szépen fel-nevelvén, midőn immár két esztendősök voltak volna,egyenlő köntöst csináltatott az Groff azoknak is, mint aki otthon tartott, segy némü nap, nagy Uri vendégséget csinálván, azon napra titkon az hatgyermeket is oda viteté és a vendégség közt a házban bé-vitetvén az hetedik mellé állattya, mondván a Feleségének: Akarnád é Feleségem, hamind ez a' hét gyermek tiéd volna; az Aszszony felele: bizony akarnám.Mond az Groff Mitzbán: Mit érdemlene az Aszszony a'kit illyen hatgyermekeket elvesztene; Felele az Aszszony, bizony Uram haláltérdemlene; akkor az egész vendégek előtt meg-beszélvén, a' Groff azdolgot, az Aszszony vévén eszében, Istene s Anyai indulattya, s Ura ellenvaló vétségé, térdre esvén Ura előtt kegyelmet kére fejének; mellyet a'Groff meg is engedett. Nevek penig az gyermekeknek ezek: Boxa,Detricus, Georgius, Simon, Thoma, Demetrius, Dyonisius. Ezek osztán a'Groff fel-nevelvén; ki mindeniket külön külön való jószágiban telepítette,kik közzül az edgyik, úgy mint Demeter, még attya életében deficiált. Azhata házasságot érvén penig mindeniktől külömb külömb nemzetségek
származtatnak azok neveire, kikben fel-neveltettek; úgy mint Boxátul a'Szürtei família, ez fiú ágon deficiált. Detricustol, az Szerdahelyi família,ez is deficiált. Thomátul, az Polyánkai Csapi família, ez is deficiált.Georgiustól az Soóvári Soós família, az kiből már csak egy maradott, úgymint Tekéntetes és Nemzetes Soóvári Soós György Uram. ...Dionysiustol származott a' Bocskoi Bocskai Família; melly-is sokseculumoktul fogván országának-s Nemzetének dicséretes szolgálattyaután, ez előttünk siralmas fekete gyászszal bé-borított szomorú koporsó
ban fekvő Néhai Méltóságos Urban ... deficiált."1 1 7
MITZBÁN MONDA IV.
[Diószegi Sámuel 1674.]
„Bocskai Fényes Ág, Régi nagy Nemzetből, Groff Simon Mitzbán Nemes véréből, Isten kegyelméből, eredetet vőn, s csudállatossan lőn;Mert negyedic Béla Magyaroc, s Magyar Ország Királlyának idejében,
híre nagy lőn előtte Uránac, idegen Országból a' Magyar Hazánac hozata
1 , 7 I M R E Mihály 1988. 31-32. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 59/379
Óltalmul Tisztnec s V itézlőnec, és Vigyázónac. Ennek felesége, egy hassal született, két gyermekes Aszszonyt, meg-csudálván, és csúfolvánUrátul is keménnyen meg-dorgáltatván, ada Isten hét magzatot, hata csak
kicsinyben hogy el nem oltatott, Isten nem akarta rájok-is vigyázott.
Mikor vén Aszszonytól, hat gyermek rejtésreKüldetnék: Gróff Mitzbán vadászni mezőreMivel ki-ment vala, viszsza jövésébe,Kérdi: mit visz? felel: munkásnak ennie.Alig halada el, gyermekek rivását,Csudálatosan meg-hallá, nyikkanását,Meg-fordulván, érté, vén Aszszony Vallását,
Okossan Úr szerzé gyermekek tartását.Két esztendő múlva futkosó gyermekek,Mint hatan falukból haza vitettetnek,Egy szinű ruhája mind az hét gyermeknek,Ebben még nincs hire Groff Feleségének.
Nagy vendégséget tőn, Gróff, maga Házánál,Parancsolattyára hét gyermek elő áll,Feleség, Mitzbán mond: Vájjon mint Vigadnál,Ha mind tiéd volna? szép sereg Udvarnál!
K i ennyi gyermeket meg merne ölnie,Kérlec, s mond meg nékem az mit érdemlene? Nagy halálra méltó, Uram! menten lenne,így felel az Aszszony; de jaj meg-rettene,Meg-ismeré vétkét, ottan térdre esék.Alázatossan kér kegyelmet fejének,Hihető Vendég is könyörög férjének,Adassék Gratia, mi értünk is ennek.Csudálhadd kezdetit ez ki-terjedt Ágnak,
Mellyet füvében csak le nem kaszállának, Nem voltak tudói Isten tanácsának,Azért változott meg, az Haza jovának.Hand meg dolgát, csak ez egy Bocskai ÁgnakK i javát kiváná édes Hazájának,Rája horgadának körmei nagy Sasnak(Lesz még olly idő, lesz tépője tollának:)Rája horgadának körmei nagy SasnakHogy tétova tépjék tagját ártatlannak,
Csak be kőre önték javait Házának,Menedék helt ada Isten ő Magának.Mint eredetire, úgy végezetire
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 60/379
Isten vigyázott ellenség fegyverére
N e m adta: Fakadok mé g kevés besz édre ,
M i k o r szót fordítót negyedik gyermekre.
K i is Fényes Bocskai Nemzetség, terjedő Ag a lőn, melly és meszsz terjedé
sével álda és láta Isten, négy száz felett, egynehány t íz esztendők bizonyítác ...
Bocskai István Uram is, ez Régi Fényes Ágnak ősz Phoenixe vala: k i lelkét
Istennec, édes Hazájának lelki-testi el-esett szabadságánac oltalmazásáért, kere
séséért, helyére állatásáért, keserves számkivetéseknec és bujd osás okna c őszi
fegyhetetlen idejében ... ez Tekéntetes Úr-is lelkét Istennec adá . " 1 1 8
MITZBÁN MONDA V .
[Habokai Márton kátéja 1759.]
„I-ső Szakasz. A Botskay Famíliának tsudálatos származása.Ks: Kitől vette származását a Botskay Família?Fs: A férfi ágonn Grof Simon Mitzbán úrtól; az aszszony ágon pedig
Szényi Klára aszszonytól, kinek is eredeti jőn ama hires Lengyel KirályBáthori Istvánnak harmadik ágáról.
Ks: Mitsoda nevezetes dolog történt ezenn a Grofnén?Fs: Ez: hogy maga magtalan lévén, edgy időben edgy szegény
aszszony ment hozzá, ki edgy méhel három gyermeket szült.Ks: Hogy fogadta ezt a Grófné?Fs: Igen meg pirongatta, tisztátalannak tartván őtet azért, hogy
lehetetlennek tartotta azt, hogy férjétől három magzatokat foghasson, amelly tselekedetét hallván a Grof igen meg dorgálta érte.
Ks: Nem sok idő múlva mi követte a Grofnét?Fs: Az, hogy hét magzatokat szült egyszerre.Ks: Hogy tettzett ez a Groménak?Fs: Eszébe jővén mindgyárt a szegény aszszonynak mondott pirongató
szavai meg ijjedt, és egyet kiválasztván, hátát edgy dézsába rakatta, éskeményen meg parantsolta edgy öreg aszszonynak, hogy azokat el veszesse.
Ks: Véghez vitte-é az öreg aszszony e gonosz szándékot?Fs: Nem: El ment ugyan a gyermekeknek el vesztésére, de a Grof ló
háton menvén haza felé, szem közt találta őket; és meg kérdezvén hogymit viszen a dézsába, a midőn az öreg aszszony egyenesen nem felelne,leszállván a lováról meg nézte mi van a dézsába. A z után meg tudván az
IMRE Mihály 1988. 33-34. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 61/379
egész dolgot, fejére parantsolt az öregnek, hogy a Grofiiénak soha edgyszót se szóllana, maga pedig rendelést tett a gyermekeknek tisztességesneveltetése felől.
Ks: Meg maradtak a gyermekek mind a hatan életben?Fs: Meg. Kikre a Grófnak titkon nagy gondja lévén, ollyan ruhába já
ratta mint az othon lévő hetedik gyermeket, s mikor már fel serdültek udvarába vitette, és gyönyörködött bennek, hogy mind a heten egyformákvolnának.
Ks: Hát a Grófné meg esmerteé őket a maga gyermekeinek lenni?Fs: Nem esmérte hanem haza vitetvén a Grof a hat gyermeket azt a
kérdést támasztotta a Grófné eleibe, hogy mit érdemelne az a ki ollyan
szép hat gyermeket meg ölne? Mellyre a Grófné azt mondotta hogy edgyátallyában halálnak fia volna az. Mellyre a Grof azt mondotta: Te vagy az,ki ezeket elveszteni parantsoltad. Akkor meg emlékezvén a Grófné a maga tettéről, lábaihoz borult a Grófnak és ugy kért kegyelmet, a mellyetmeg is nyert. Fel nevelkedvén a gyermekek mind a hetenn, ezek familiákszármaztak belőlök: Csapi, Botskay, Szórtéi, Raskai, Eszényi, Kövesd i.
Ks: Nem költeményé ez a mit beszéllsz a Botskay familia származásáról?
Fs: Dugonits András a mai időben hires Magyar Históriai iró, ezt a történetet valóságosnak lenni állítja. Ezennkivül szava hihető emberek
bizonyittyák, hogy a most is virágzó Sós Familiának Archívumábanezenn történetet s szerént fel lehet találni azonn Familiának származásáról ." 1 1 9
MICBÁN MONDA V I .
[Tatár Péter 1869.]
A koldusasszony átka.Jaj! de magas vár az, mint vigadnak benne! / Mintha bizony benne la
kodalom lenne? / Bizony lakodalom, még pedig oly fényes, / A milyetnem látott még az a regényes / Hegyvidék, a melyben Miczbán vára állott,/ Honnan az ember nagy messze földre látott. / S a sűrű erdőknek zöldlombjain által / A Tisza kanyargott sebes futásával.
119 Habokai Márton - Kismarja község nótáriusának - 1795-ben írt kátéjának szöveghűmásolatát lásd: TAKÁCS Béla 1975. 17-33. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 62/379
vagy :
A koldusasszony átka*IRTA
T A T Á R P É T E R .
Pesten, 1869. Nyomatja 0 kiadja B u e s á n s z k y Ala j o s .
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 63/379
Miczbán, a hatalmas vár-ura lakodalma / Fényes volt, mert azon fél országnak ura / Jelen volt, és tartott két hétig szüntelen, / És vigadtak ottan
vidoran, fesztelen.De végre megnémult a muzsika s dobszó, / Megszűnt hangzani a kellemes toborzó, / S a vendégek lassan hazaszéledének, / S a várban a termek üresen levének. / S a csak a boldog Miczbán szive vala tele / Szerelemmel, midőn szép Miczbánné vele / Egyedül maradott, s csendes boldogságát / Nem háborgatták, és a sziv gazdagságát / A tiszta örömbenmindig élvezheté, / Ha szép felesége szemét rávetheté.
Miczbánné egészen oly uri asszony volt, / Ki a nagy világi divatoknakhódolt. / A fényt és a pompát mód nélkül szerette, / S azt gondolta, hogyaz ég érte teremte / Ily szép világot, s a többi emberek, / Kik csak rajtavannak, mind azért születtek, / Hogy az ő szolgái legyenek, kivévén /Azokat, kik szinte nagy házból születvén, / Magas házaikban diszbenuralkodnak, / Hol dicsőségben csak parancsolni szoknak. No, de az a bajasok urainknak / Még most is, mint vala az akkoriaknak, / Hogy a szegényembert gúnyolják, megvetik / Azt, ha feléjök bár jóval közeledik.
Azonban nem erről akarunk beszélni; / Ezt csak azért mondtuk, hogytudjuk ismerni / A kevély Mitzbánnét, ki bármily hatalmas / Agyból szü
letett is, a sorsnak erős vas / Kar csapásaitól nem vala kivéve. / És kedvesférjével még csak alig éle / Két hónapi boldog házassági éltet, / Midőn azellenség jöttének eltérjedett / Hire, és Miczbánnak, ország zászlósának /Indulnia kellett a király hadának / Sorai közé, fel az ős Buda-várba, / Hola király már őt dandárával várta. / Képzelhetni, milyen volt elbucsuzása /Miczbánnak, midőn ily gyors elutazása / Elvolt határozva. De menniekellett! / A férfiú szeme könyektől megtellett, / Midőn sirva borult az ékesMiczbánné / Távozó férjének hű karjai közé. Végre az elválás keserű órá
ja / Ütött , és hős Miczbán felüle lovára , / Isten hozzád szép nőm! mond éseltávozott, / Miczbánné pediglen erősen zokogott, / És sokáig nézte a várerkélyéről / A távozó hadat, míg a messzeségből / Csak porfelleg látszott,mely a kedves férjet / Elrejté szem elől, és a hadsereget.
Ott ült most Miczbánné egyedül magában, / Oh! miként osztozott vol-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 64/379
nak várából elhozott, / Hajdanában talán szebb, de most átkozott / Csúnyavénasszony, egy gőgös nagynénjének / Szabad volt látnia árjait könyének.
Egyszer, a mint ezen csúnya vénasszonnyal / A várkertbe üle, és gon
dolatival / A jövendőn csüggött, mert érzé, hogy anyja, / S édes merengéssel gondolt az órára, / Mely visszahozandja karjai közé férjét; / Haelgondolta hát annak az örömét, / Elfelejtett minden bút s szomorúságot. /Amint tehát ilyen merengve üle ott, / Jő szegény fiatal koldus-asszony, skarján / Két szép kis fiu van, igen nagyon sirván; / És az asszony Istennevében szólítja / Miczbánnét, hogy ime, e két kis magzatja / Ikrek, s őoly beteg, hogy ha nem könyörül / Rajta szép Miczbánné, elvesz gyermekestül.
Felfortyan Miczbánné: hogy egy por születte / Koldusasszony őtetmegszólítani merte, / S dühében rátámadt, s nagyon szidalmazta, / Hogycsak rosz asszonynak leszen két magzata / Egyszerre; azért hát innen takarodjék, / Szennyes lehellete hogy itt ne szaporodjék / E falakra. De aszegény asszony térdre / Omlik, és esküszik a mennyre és földre, / Hogy őhűséges jó férjnek felesége, / Kit megölt e honnak ádáz ellensége / A csatában, s most ő kénytelen koldulni, / Mert nincsen, hogy hova tudna őfordulni.
Roszasszony vagy mordul rája szép Miczbánnő, / Takarodj váramból,mert ily becstelennő / Nem érdemli, hogy ugy áldja meg az Isten, / Mint a
becsületest; takarodj hát innen, / Mert cselédeimmel vettetlek ki mindjárt./ Könyező szemekkel hagyá ottan a várt; / De mielőtt menne, reszketőajakkal / És égfelé szegzett könnyes pillanattal. / Mondja Miczbánnénak:„hogy legyen hétszeres / Anyai áldása, hogy ha e kétszeres / Áldást becstelennek mondja." S eltávozik, / És Miczbánné szörnyüképen boszankodik.
így múlik el vagy hét hónap egymásután, / Győz a magyar sereg alegvészesb csatán; / Levél levelet ér a szerető férjtől, / Hogy már nemsokára minden seregestől / Haza vonulandnak, mihelyt megkötötte / A
békességet a vert ellen, s megtette, / A mint a szerződés szerint meg tartozik / Tenni, s az országból igy kitakarodik.
Ilyen örömök közt a szép Miczbánnőnek / Anyai fájdalmi délutánmegjőnek, / És éjjel, oh csoda! iszonyú fájdalmat / Állván ki , szüle ő,épen hét fiakat. / Szégyenpír boritá halovány arczáját, / S eszébe juttatá
azt a koldus-anyát, / A kinek csak kettő volt, s nekie hét van, / A világmajd mit mond, mit mond a hős Miczbán? / Becstelennek fogják tartaniMiczbánnét, / Kinek gyermeke lett, és egyszerre csak hét.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 65/379
Tanácskozott tehát a rút nagynénjével, / K i azt tanácsolá: hogy hatgyermekével / O maga lernend a Tisza partjára, / S ott beteszi őket egynagyobb kosárba, / S elbocsátja éjjel a habokon őket, / Keressék, hol lehet, a szerencséjöket.
Miczbánné e banya ördögi tanácsát / Elfogadá rögtön, s hat kismagzatkáját / Nagynénje elvitte, s szegényekkel ugy tett, / Miképen végezték, és haza sietett.
Ott úszott a szép kis hat gyermek magába / A szőke Tiszának rohanóárjába, / Midőn fuzfa-galyba a kosár megakadt, / S ott aludt a hat kisgyermek a lomb alatt. / Másnap hajnal után egy fiatal halász, / Amint afűzfánál csendesen ott horgász, / Gyermekrivást hall, és a hat szép kisdedet, / Megtalálja épen a fűzfa-galy megett. / Hivja feleségét a halász-kunyhóból, / K i meghökken ezen isteni csodától; / De a védtelen hatgyermeket felszedi, / És kis kunyhójába magával beviszi. / És a férjmond: „Isten adta őket nekünk, / Ezek is legyenek hát a mi fiaink, / K i
tudja, még meddig vonulnak napjaink!? / S késő öregségünk istápjai lesznek, / Öröminkben, búnkban ők is hűn részt vesznek. / Mert nagy titok
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 66/379
lehet az ő születésök, / Hogy igy elhagyhatá őket a szüléjök. / Nyugod junk meg tehát Isten végzésében, / S találjunk örömet felnevelésükben."
így a halász, és a fiatal halászné / Hat kis ágyat készit, és kis fia mellé /Oda teszi őket, s leve gondos anyjok, / S táplálta, ruházta; s a többi halászok / Segitették ezen emberséges tettért / Mindennel, miként egy áldottés jó testvért.
Ezalatt Miczbán is hazatért a hadból, / S újra zene hangzott a bánnakvárából , / S a győzelmi nagy lakomát gyermeke, / A nem rég születettnagy ünneppé tette, / Atya már hős Miczbán; mily magasztos érzés /Atyának lenni! ezt csak az tudhatja és / Érzi ki maga már érezte valaha. /E szent örömben nem osztozott az anya, / Mert Miczbánné lelkét a bűnös
öntudat / Ónterhe lenyomá, hogy ártatlan kis hat / Csecsemőjét az ő megegyezésével, / Nagynénje a Tisza árjába veszté el. / Oh! ugyan tisztán háthogy osztozott volna / Férje határtalan nagy boldogságába.
Tizenhat esztendő tünt ez eset óta / A mulandóságnak pusztitó torkába;/ De a büszke bánné családi örömét / Ég nem szaporitá, s egyetlen gyermekét / Nem ajándékozá meg több testvérekkel, / S ő titokban küzdöttkeble rémeivel: / A meg nem nyugtatott lélekismerettel, / És egy szörnyűtitok megőrizésével. / Gyakran lábaihoz akart már borulni / Szeretett fér
jének, és kegyért koldulni, / Hogy meg ne ölje őt, ha talán véle tlen / Megtudná, hogy vala ő olyan kegyetlen, / Mikép hiúságból gyermek-gyikosleve; / Mert ez eseménynek nem volt semmi hire, / Mivel sem a hat kisgyermek hulláját / Sohasem találtál fel, sem további sorsát / Csakközelitőleg fel nem emlegették, / S ezek kebelében még inkább felkelték /A lélekismeret szemrehányásait, / M i ugy elhervasztá a bánné orczáit, /Hogy a szép asszony legvirágzóbb évében / Fonyadt, mint a virág a naphőségében.
De hát a jó halász mit csinált ezalatt? / Nevelt a hazának oly derékfiaiakat, / Kik ésszel és karddal szolgáltának annak, / És beállottak mindhamar katonának. / Korra egyformák, és arczra egyenlőek, / Mindenüttszivesen fogadtatva lőnek.
Neveik valának: Ákos, László, Csaba, / Tas, kit Sasnak hitak, Elemérés Tuba / Ákos szépen tudott lantolni; s midőn a / Nap bevégeztével befe
jezett munka / Után a fűzfáknak árnyi alá ültek, / Sorsukat szép dalbafűzve énekeltek, / Míg a holdnak szelid ezüstös sugara / Nem sütött
mindnyájok nyugalmos álmára.Oh de fenn a várban a bánné virrasztott, / S Ernőd fia felett könyeketárasztott, / És szép homlokát átfogva ugy zokogott; / Mert ha látta őt, rög-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 67/379
tön eszébe jutott / Másik hat gyermeket, és ilyenkor sira, / S anyaiszivével már többé nem bira.
Történt egykor, hogy a hős Miczbán várában / Nagy ünnepély vala,
melyre akkorában / A király maga is eljött, s messze földről / Összegyűltsok bajnok; mert uj győzelemről / Tértek vissza Belgrád alól a hős hadak,/ Melyek Miczbán alatt győzedelmet vívtak.
Ezen ünnepélyre többi vitézekkel / Megjelent Ákos is öt jó testvérével./ S a lakoma alatt tehát felkéretett, / Hogy, mint költő s lantos, mondjonversezetet / Az ősök tettéről, magyarok harczárói, / A tüzlángu borról, akedves lánykáról, / Annak ifíáról és hű szerelméről; / Egyszóval mondjondalt s lantoljon bármiről.
Ákos tehát kézbe véve kedves lantját, / És midőn elmondá már többhősi dalát, / Melynek lángszavakkal festék a magyarnak / Tetteit, s sokhősnek könyeket facsarnak; / De örömkönyeket villogó szeméből, / Fogott ilyen dalhoz széles jó kedvéből: „Ezelőtt sok esztendővel / Olyankegyetlen vala / Egy, talán bő kényelemben, / Vagy ínségben élt anya, /Mert nem tudja a történet, / Melyet most itt elregélek: / Urnő volt-e vagyszegény, / A kiről szól a regém. / Tehát az a kegyetlen nő / Szüle hat kisgyermeket, / Oly szépeket, oly egyformát, / Hogy szebbek nem lehettek; /
Mégis, mégis oh rettenet, / Mind a hat belevettetett / A Tiszának árjába, /Betéve egy kosárba. / Ment a kosár a habokon / Isten segedelmével, /Megrakva, s el nem merülve / Az eleven terhével; S egy fűzfának bokrai
b a / A vízparton megakadva, / Ott lebegett csendesen. / Aludtak bent édesen / A kisdedek, a meddig a / Nap fel nem kelt, s akkoron / Éhesek lévénszegények, / Sirtak, rittak mindhaton. / Egy halász ott halásztában / Halláezt, és a kosárban / Meglátván hat gyermeket, / Rögtön kivéve őket. / Felesége a jó asszony, Épen levén gyermeke, Mind magához vette őket, /
Szoptatta és etette, / Míg mind a hat fel nem serdült, / S hálaadó könyekközt dült / A jó asszony keblére, / K i őket felnevelte. / Azután kik a világ ba / Elszéledtek szegények; / Sem atyát, sem egy szerető / Anyát nemismerének. / Keresték is szülőiket / Messzeföldön; haj! de őket / Nemtalálhatták ők fel, / Szorgalmas kereséssel. / Kérdezték a fergetegtől, / Ha
bömbölt az, s reszketett / Bele a föld; a fergeteg, / Oh! az nem felelhetett./ Kérdezték a szép tavasztól / A napfénytől, a havastól; / De egyiksemmondta meg: / A szülők hol lehetnek!"
Eddig mondaná el Ákos az éneket, / Midőn a szép bánné hullat hőkönyeket, / És nem bírhatván már szive érzelmit, / Szerelemmel tárja ki
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 68/379
mindkét kezeit / S elsikoltva magát: „ne tovább oh fiam / Az éneklő Ákoskarjaiba rohant.
Bámul Miczbán nagyon, a magas vendégek; / Hogy mi baja vagyon a
bán szép nejének? / Mert nem fejtheti meg ezt senki magának. / Hogy ődalnokot mért mondja fiának? / S aztán csak hirtelen Miczbán elé borul, /Sirva és zokogva kegyelemért koldul; / S ott a király előtt férjének elmondja, / Hogy ő volt a hat szép kisdednek anyja. / Elmondja: hogy, midőn a kertben üldögélt, / Egy koldus asszony két ikerrel karján, kért /Alamizsnát tőle, ő elkergetteté, / Mert nagynénje vele otthon elhiteté, /Hogy az olyan asszony mind becstelen fajta, / K i egy csecsemőnél többethoz világra, / Erre a koldusnő reszkető ajakkal, / Az ég felé szegzett
könyes pillanattal / Monda szomorúan: „hát legyen hétszeres / Anyai áldása, hogy ha a kétszeres / Szülésem becstelen," monda s eltávozott, / S
beteljesedett, mit koldus-asszony mondott. / Mert ő hét fiat szült; és hogy becstelennek / Ne tartassék, már rég elhalt nagynénjének, / Bár szive vérezett, tanácsát fogadta, / S neki szép hat fiát oly végből odadta, / Hogyrejtse el őket világ szeme elől; / S ő azóta ezen hat kis gyermek felől /Mai napig semmit sem hallott beszélni, / És vala kénytelen rettegésbenélni. / Mivel pedig már a titkok felderülte, / Nincs boldogabb asszony a
földön kívüle.Könyek özönlenek a bánné szeméből, / Szemét le nem vette szép hat
gyermekéről, / Kiket az Isten ma várába vezette, / Miután talán már eleget büntette / A lelkiismeret furdalásaival, / És tizennyolcz évi hosszúkinaival.
Miczbán felemelte siró feleségét, / S maga letörölte kiözönlő könyét. /Azután elküldött a derék halászért, / Hat élő gyermeke nevelő atyjáért, /És maga elébe állitá hat fiát, / Kik, hogy Miczbán legyen atyjok,
nemgondolták. / És sorba csókolta mindegyikéjöket, / S a vendégsereg iss irt öröm könyeket.S a mint Ernőd odaállott hat testvére / Közé, maga Miczbán csak arról
ismeré / Rá, hogy köntöse volt diszes, uri, míg a / Többié csak igen isegyszerű vala.
Családi nagy ünnep lett a győzedelmi / Ünnep; és Miczbán hét leventegyermeki / Közt ugy állott ottan, mint az erős cserfa / A z ifiu erdő köze pében, míg a / Jó halász is végre ide megérkezett , / S örömében ő is őszin
tén könnyezett / S elhozván magával a gyermek-ruhákat, / És Miczbánnéis felismerte azokat.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 69/379
így tette jóvá azt az öreg Úr Isten, / Mit egy babonás vén és rosz asz-
szony itten / Vétkezett, - de ő már meg nem büntethetett, / Mert a siremészté az átkozott testet.
Oh! mily boldog volt most újra a szép bánné, / Hogy már elveszett hatfiát igy felleié! / Visszatértek hervadt arczának rózsái, / És uj életkedvenviruló ajkai / Hálaimát mondtak mindennap az égnek, / Mely igy vissza
adta nyugalmát szivének. / És a Tisza partján, ott, hol hat gyermeke / K i -
fogatott, Isten szent dicsőségére / Templomot épített, a hol minden évbe, /E szerencsés napnak kedves emlékére / Nagy bucsu tartatott. A király pediglen / Miczbán hat fiának azon földeken / Hat házhelyet adott, mimost hajdu-város, / És ma is Hatház*), s Debreczennel határos / A halász
pediglen, ki Miczbán fiait / Felnevelte, Miczbán egész haláláig / Várábantartotta jó feleségével, / S megajándékozá őtet nemességgel,
Sokáig itt éltek csendes boldogságban / A halász s halásznéMiczbánnak várában; / És fiók, ki szinte Miczbán fiaival / Egy idős volt,vala mindétig azokkal, / És vivtak együtt sok veszélyes csatákban, / Hol ahazán kívül, hol meg a hazában, / S jutottak mind igen diszes tisztségekre,/ Hálaadó szüleik igaz örömére.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 70/379
Ezen történetből csak az a tanúság, / Hogy véghetetlen az isteni igazság. *) Most már Hadháznak hívj ák." 1 2 0
MICBÁN MONDA VII.
Hatház eredete
[Kálmány Lajos, Hagyományok. 1914.]
„Vót a világon esz szögény özvegyaszszony. Mikor az urátú elmaratt -az ura mökhalt - lött neki két gyermöke. Vitte a két gyerököt a karján akirájnéhon, hogy csak ijen szögén özvegyaszszont két kis gyerökkel csakmögsegyít! A kirájné még mögpkongatta, elmonta mindönnek, léhorta,
hogy nem az urátul való mindakettő.A szögény aszszony asz monta: „Ha nem lőhet, hogy mindakettő az
uramtul való, agygyon az Isten magának hét gyerököt!" Megszaporodotta kirájné, a kirájnak pedig el köllött mönni a háborúba, möglött a hétgyerök. A kirájné is most mit csinájjon a hét gyerökke? Aszongya az öregaszszony, a kirájnak az anynya: „Van itt egy láda, beletöszszük a ládába;van itt egy kosár, a ládát beletöszszük, vigye el a víz, a more fojik!" Levitték a Tiszára a gyerököket, csak egyet hattak mög, mert a kiráj tutta,
hogy a felesége terhös. Vitte a víz lefelé. Egy halász éppen halászott,kifokta. Mikor szépen fölnyiti (a ládát) látytya, hogy hat gyermök van benne. A halász elvitte be a városba - éppen Döbröczön várossába történtez - elvitte haza. A városnak mongya, hogy hogy járt ű; ű aszt a hatgyerököt fölneveli. A város is segítötte a halászt.
A kiráj ecczör hazagyütt, hallotta, hogy mijén szép hat gyeröke van ahalásznak. Asz monygya a kirájné: - ű mán vélt rá, csak nem merte mondani - „Jó vóna eszt a halászt möghínni ebédre! Szeretném látni aszt a hat
gyerököt, a möliket fogott a Tiszába!" Csakugyan is m ighítták a halászt ishat gyerökivel egygyütt, elmöntek ebédre. A kiráj fit, a mi otthun vót; aközéptájra ültette, hogy az emböré mög szélű essön. A hogy a kiráj agyerökökre ránéz, mind a hét egyfúrma, csak a ruha más. A kirájné isaszonygya: „Nem bánom, akármit csinász (velem)! ez az én szülöttejim.Mikor mögvót (a hét gyermek), az anyósom levitte a Tiszára, hogy nehírösztöljük!" (hogy hét gyermek született).
A kirájné hogy mögmonta: itt vót egy szögény aszszony két kis
gyerökkel, az mögátkoszta; kérdözi a halászt: „Hun vötte a gyerököket?"
T A T Á R Péter 1869. 69. szám. 1-16. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 71/379
Aszongya a halász: „A hogy halásztam, egy ládát hozott egy kosárba avíz, mikor fölnyitottam, láttam hat gyerök van benne. Hazavittem, úgygondoltam, ha mán
neköm szánta az Isten,
lögyön az enyim,
neköm ús
sincs es se. Fölneveltem, a város is segítött." Aszt monta a kiráj: „Mitkíván ű most mán?" „A mit a kiráj, űfölsége akar". „Hát mos mánfeleségöstü ide gyüjön, a hun kifokta a gyerököt!" Ott a kiráj csináltatotthat házat, azé híjják ma is; az a neve: Hatház." 1 2 1
MICBÁN MONDA VIII.
Az ár va as zs zo n
[Kálmány Lajos, Hagyományok 1914.]
„Vót a világon egy kiráj, annak a felesége nagyon bölcs aszszon vót; aszögényöket ki nem álhatta. Odamönt esz szögén koldusaszszon kettősgyerökjeivel alamizsnát kérni. Aszongya a királné: ,,Ho' lőhet egyaszszonnak egy hassal ecczörre két gyeröke?" Hogy evei lepiszkolta akuldúsaszszont, a kuldúsaszszon sírva fakatt, akkor elmönt fére ésletérbetyült, úgy könyörgött a Boldokságosszüznek, hogy agygyon neki (akirálynénak) 7 gyermököt ecczörre! A kirájné errű semmit se tudott, csak
azután hallotta.Ecczör a királné tehörbe esött; szomorúan panaszkodik a napának,
hogy ü úgy érzi, hogy nem maga van mög nem is egy van. Aszongya anapa: „Nem baj, lányom! maj segítők én a bajon!" Ű k osztán hétgyermökre készítötték a ruhájukat. No, asztán ideért az üdő, hogy elgyüttaz órája, hogy mök köl neki szaporonni. Hát csakugyan is az aszszon egykülönös szobába bezárkózott a mönyive, a hová sönki nem juthatott. Akkor látták, mikor a királné leszaporodott, hogy csakugyan hét gyermöke
van. Akkor a királné eszin kívül vót, akkor emléközött viszsza akuldúsaszszonra. De aszonygya a napa: „No, nem baj, lányom! maj segítünk a bajon. Nem tugygya mög a világ, hogy neköd 7 gyermököd van,nem mutatunk csak egygyet. Ez csakugyan szégyön is vóna egykirálcsaládon, hogy a királné hét gyermököt szülne a világra". A hatgyermököt szépen fölkészítve, vesszőkosárba a vizön eleresztötték, akirálatyának egy gyermököt mutattak be és a hat gyermek felül senki setudott semmit. Itt oszt korán röggel egy halász kimén a vízre, ott lát a
bukorba egy nagyon csillámló kosarat. Mikor odamén, akkor láti, hogy a
K Á L M Á N Y Lajos 1914. 199-200. p. (Magyarszentmárton)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 72/379
kosárba hat szép csecsemő gyermök van. Nagy örömmel fogja a feleséginek bemutatni és a felesége nagy sivalkodva aszongya: „Jaj, Istenöm! mi
csinájjak? itt hat, neköm hét!" Aszongya a férje: „Nem baj! a jó Isten majmögsegít: ha gyerököt ad, ad kinyret is". Itt osztán az aszszon csakúgynevelgette üket tejjel és zsömlével, mint a többit. De itt jelöntést töttek,hogy mi csinájjanak? mer nagyon szögén sorba vótak, nem bírják kinevelni. A kösség asztán segítötte egygyik is, másik is; ki mivel bírta.Osztán mikor möglátták, hogy nem valami szögén származásúgyermökök, papnak tanították mind a hatot. Azután a királi palotába nagyvendégség támadt; mindön felürü mindön féle úri nemzetök kenitek elő;itt vót a hat pap is. Mikor ezök a papok mögérköztek, a királfíjú nagyonmegütközött, hogy nagyon hasonlítanak éppen ű rá; monta az anynyának:„Nészd, anyám! ez a hat pap nagyon hasonlít én rám, éppen ojanok, mindén!" Akko r a vendégség után fölkérte üket, hogy beszélje el mindegyik azélete sorsát. Elkeszte a hat pap mesélni, hogy ojan szegénységbenevelőttek föl. Mikor a hat pap eszt elbeszélte a királyné ezön nagyonmegütközött; mert ű kaszt beszélték, hogy ük tizenhármán nevelőttek fölszögén sorsban. A királné azután nem tutta magát téjékozni, monta, hogyvezessék el űtet az anynyukhon. Mikor odaértek az öreg halászné elkesztemondani, hogy ű hogy nevelte föl eszt a tizenháromat. Akkor monta hogyaz ű ura úgy fokta eszt a hat gyermököt a vízön ekkor és ekkor. „Énugyan mögijettem azon, hogy neköm hét, itt mög hat; node! aszonta azuram: jó az Isten, ne fejjé, maj mögsegít, maj lösz gongya ránk, majd ádmindegygyiknek egy darab kinyret! Úgy osztán fölneveltük, a kösség issegítött; így bírtuk osztán fölnevelni". Akkor a királné asz követölte, hogymutassa mög neki, hogy möjen az a kosár, a mölikbe a hat gyermökötmögtalálták. Mikor a halászné a kosarat lehoszta a hat gyerök ruhájával, a
királné röttön elszédült. Mikor möglátta a hat kis gyerök ruháját,fölkijátott: „Jaj, Istenöm! ez az én szülött gyermökejim!csak add neköm;mer a szívem möghasad értük!" „Nem adom, mer a tijed vót, de teelvetötted, én keservessen neveltem üket!" „Jaj, add neköm! inkábbtégödet is magammal viszlek!"
Mivelhogy a halászné szögénségbe vót, odaatta a hat gyerököt. Akirálné a hét gyermöknek, a halászné hét gyermökinek egy egy birtokotadott; a halászt mög a halásznét elvitte magával. Ott úgy élősköttek,
mintha édöstestvérök lőttek vóna."1 2 2
1 2 2 K Á L M Á N Y Lajos 1914. II. 129-130. p.
70
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 73/379
Hatház-Hadház
[Hajdúböszörmény, 1969.]
„Vót egy híres vitézkapitány, oszt' vót annak felesíge. Az ű ura odavót a háborúba, ű meg itthon maratt. Az asszonyho bejárt egy szegínyasszon, oszt' annak gyereke született. Oszt ízít: - M ir így, mir úgy?
Oszt' a szegín asszony megátkozta eztet, hogy neki meg legyen hatgyereke. Oszt' úgy is lett. Oszt', hogy az ura meg ne tudja, egy vesszőkosárba kivitte a nádba, hogy valaki megtalálja, majd elviszi. Hanem, íhenvesznek. De az asszony rengeteg pízt tett a ládába.
Aztán úgy is vót, egy asszony megtanáta, oszt' fel is nevelte a gyermekeket. Abba az üdőbe törökök vótak itt, oszt' az ember hazakerült a hábo-rubú, az asszony nem mondott errül semmit se.
Az lett belüle, hogy a gyerekeik felnőttek, oszt' ahun most Hatház van,nem vót semmifíle lapos, csak kunyhó - vótak, mert halászattal foglalkoztak.
Ezen a ríszen vizek vótak még, meg szigetformák vótak. Oszt' csónakokkal jött valami nagy katonaember. Oszt' a hat gyermek kijárt a kuny
hó elibe, ahun az asszon nevelte üket. Aztán az úr kírdezte: - Hogy vót,hogy vót?
Aztán az asszon elmesílte neki, hogy lettek ezek ilyen egyformák.Megajándíkozta az asszont nagyon sok pízzel, hogy minden gyereknekcsináltasson házat. Oszt' úgy is lett, hat kunyhót csináltak.
Majd mindig jártak ezekkel a csónakokkal a halászok, osztán ha
elindultak, hun' erre, hun' arra indultak. Aztán az egyik mondta: - Meny-nyünk hatház feli. így maradt rajta Hatház.
Nem emlíkszek, ki vót a gyerekeknek az apjuk."123
MICBÁN MONDA X .
[Eszeny, 1972.]
„A nagyapám mesélte, hogy mikoron itt éltek a kutyafejű tatárok, akkor történt a mi vidékünkön, Eszeny községben. Volt ott egy Kastély-
1 2 3 H M N A . 351. Laczkovits Emőke gyűjtése. Adatközlő Molnár Sándor (80 éves) Újvárosi utca 61. (Hajdúböszörmény)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 74/379
domb a Tisza partján. Itt lakott a vidék ura és birtokosa, egy hadvezér.Egyszer hadba kellett neki vonulnia, otthon hagyta feleségét.
Teltek-múltak a napok, hetek, a felesége hatosikreknek adott életet.
Megijedt nagyon az asszony, hogy most mi lesz, ha megtudja az ura. Egyöreg halászra bízta a hat gyereket, hogy vigyél le a Tiszába. A halászmegkönyörült rajtuk, nem veszejtette el az ikreket, a hat fiúgyermeket.Gondozta, nevelte őket.
No, majd a hadvezér visszatért a csatából. Akkorára felnőttek a fiúk. Ahalász felvezette őket a kastélyba, és elmondotta az uraságnak, hogy afiúk az úr gyermekei. - A felesége eldobta őket, de én felneveltem -mondotta a halász .
A z úr előbb meg akarta ölni a feleségét, de azután sokkal nagyobb büntetést eszelt ki. Hogy ez a tett örök bélyeg maradjon az asszonyon,egy kötényt varratott neki, és beleíratta: e szenny. Vagyis ez az asszonyszennyes. Ezt a kötényt kellett viselnie neki. Innen kapta a nevét Eszenyközség. A környező falvakat pedig a hat fiúról nevezték el: Szentmárton,Szalóka, Ásvány, Csap Szűrte, Eperjeske."124
A fentebb említett kötény ismerete arra enged következtetni, hogy azeszenyi népi hagyományban ismertnek kellett lennie, vagy az
Alvinczy-féle prédikációnak, vagy a későbbi Budai-féle közlésnek. Itt kapelsődlegesen említést eme kötény, mint a történet igazságtartalmát, megtörténtét bizonyító tárgy: „Ha valaki ez Históriábann kételkednék, ebbőlelhiheti, hogy ez História, egy előkötőre, mind felvagyon himmel várva,mely tsak nem régenn kőltt ki Ecsed várából, ha kiinquirálná,nyomábannis elérhetné. " - idézi Alvinczyt Budai históriája. 1 2 5
E fenti előkötőt Szirmay Antal már női kötényre alkalmazza, de Bunyitay Vincze szerint e kötőn „antipendium"-ot kell értenünk, amelyen
egy legendái jelenet volt kivarrva.
Székely Sándor elbeszélése. Nagyapja: Halász János Eszeny közsé g szájhagyom ányátmondta el neki. Ferenczi Imre gyűjtése. 1972. Ungvár. Lásd: F E R E N C Z I Imre1984. 115. p.
1 2 5 Lásd: B U D A I Ferenc 1805. 701. p. Bővebben lásd: B U N Y I T A Y Vincze 1889. 31. p.
72
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 75/379
A mondai változatok összevetése
A fenti mondai variánsok elemzéséhez és összevetéséhez 18 kérdést állítottunk össze, melyek a monda jellemző elemeinek meglétére vagy hiányára világítanak rá. De a mondai szerkezet felépítését, a mondai azonosság és különbözőség felfedését is szolgálják. A kérdések azokra az elemekre keresik a választ, melyek az összehasonlítás módszerével élvemegmutathatják a mondákról, hogy azok mely korban születtek, esetlegegy-egy mondáról az is kiderülhet, hogy mely hagyománybeli csoportból
származhat. Éppen ezért vettük mintáinkat különböző területekről, ígyösszehasonlításra kerül a történeti-, a prédikációs-, és a ponyvairodalomaz oktató célzattal írt kérdés-feleletforma mellett a különböző területekrőlvett népmondák anyaga. Az alábbiakban az elemzésünk tárgyára vonatkozó kérdéseket, majd a táblázatba foglalt mondai összevetést ismertet
jük:
1. A történeti-történés i idő2. A mondai férj személye
3. A férj tartózkodási helye az esemény idején4. A mondai feleségnél megjelenő asszony személye5. A feleségnél megjelenő asszony gyermekeinek száma6. A feleség hozzáállása az őt felkereső asszonyhoz7. A mondai feleség gyermekeinek száma8. A gyermekek elpusztítását javasló személye9. A gyermekek elpusztítását végrehajtó személy kiléte
10. A z ikerszületés oka
11. A z ikrek e lveszejtésének helyszíne12. Az elveszejtéshez , a kitevéshez használt eszköz13. A sorsára hagyott gyermekekről tudomással bír-e a férj14. A sorsára hagyott gyermekek felnevelőjének személye15. A bemutatás - megismerés - idején a gyermekek kora16. A felismerés motívuma17. A feleség reakciója az elveszejtett gyermekek bemutatása során18. A leszármazási rend említése
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 76/379
A Micbán mondák összehasonlító elemzése
A M I C B Á N M O N D Á K M O T Í V U M A I N A K K R O N O L O G I K U S Ö S S Z E VE T É S ETÖRTÉNETI IRODALOM - PRÉDIKÁCIÓK - OKTATÓ KÁTÉ
Szamosközy1604
történeti emlékirat
Alvinczy
1622
parentáló prédikáció
Pósaházi1673
parentáló prédikáció
Diószegi1674
parentáló prédikáció
Habokai
1759
(oktatóKáté)
1 - tatárok tatárok IV. Béla
—
2 Simonit bán gróf Mitzbán Groff MitzbánSimon
gróf Mitzbán
Grof Simon Mitzbán
3 hadból mezőről mezőrőlvadászatból
mezőrölvadászatból
hazafelémenve
4 asszony alamizsnakérőasszony
alamizsnakérőasszony
asszony szegényasszony
5 3 3 2 2 36 elítélő elítélő elítélő elítélő elítélő7 7 7 7 78 feleség feleség feleség feleség feleség9 asszony öregasszony „ meg hitt
asszony "vénasszony öregasszony
10
az ura szava
„Istennekcsudálatos
ítéleti "(a feleségmagtalan)
„Istennekcsudálatos
ítéleti "
„ada Istenhét magzatot " (a feleség magta
lan)
11 tó mellé(víz)
- -
-
—
12 véka rocska, dézsa - -
dézsa
13 Micbán tudtával Micbántudtával
Micbántudtával
Micbán tudtával
Micbán tudtával
14 az asszony külön-külön külön-külön külön-külön -
15 öt-hat esztendősen
serdülőkor kétesztendősen
kétesztendősen
serdülőkor
16 egyforma egyforma „egyenlőköntös "
egy színű ruha egyforma ruha
17 „ bocsánatot kér " kegyelmetkér
kegyelmetkér
kegyelmetkér
kegyelmetkér
18 - 7 család 7 családcsak Bocskai
6 család
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 77/379
A MICBÁN MONDÁK MOTÍVUMAINAK KRONOLOGIKUS ÖSSZEVETÉSEPONYVAIRODALOM ÉS NÉPMONDA
Tatár Péter1869
ponyva
„Hatház"1914
(Magyarszentmárton)
népi
„Az árvaasszony"
1914
népi
„Hatház"1969
(Hajdúböszörmény)népi
„Eszenymondája"
1972
népi
1 Belgrád felettigyőzelem törökök tatárok
2 Miczbán király király vitéz-kapitány hadvezér3 háborúban háborúban - háborúban hadból4 koldus
asszonyözvegy-asszony koldus
asszonyszegényasszony
-
5 2 2 2 - -6 elítélő elítélő elítélő elítélő -
7 7 7 7 6 68 nagynénje öregasszony napa
- feleség9 nagynénje öregasszony napa feleség halász10
„ legyen hétszeres /
Anyai áldása. "
„ agygyon az Istenmagának
hét gyerököt "
„ a Boldogságos Szűz
Agygyon neki"
az asszonymegátkozta
áldásbólátoklett
-
11 Tisza Tisza
(víz)
„ vízen " „nádba"
(víz mellé)
Tisza
(víz)12
kosár kosárvesszőkosár„ csillámló
kosár"vesszőkosár -
13 - Micbán tudtával -- Micbán tudtával -
14 halász halász halász asszony halász15 18 évesen
- - - -
16 hasonlóságalapján
„ hét egyfúrma,csak a ruha más"
hasonlóságalapján
— -
17
kegyelmet kér az anyának kellenek
gyermekei
az anyánakkellenek
gyermekei
- -
18 hat házhely „hat ház" - „hat kunyhó " hat falu
Az összevetés alapján megállapíthatjuk, hogy a mondai variánsok atörténeti idő tekintetében vagy nem foglalnak állást, vagy - ahol ez megtalálható - , ott mondai korként a tatárdúlás idejét jelölik meg. ElsőkéntPósaházinál (1673) vetődik fel - mint kormeghatározó - a tatárok elleniküzdelem, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy - híven az írás idejéhez -már benne foglaltatik Bocskai-kora és küzdelme is, mint mondja: „... itt
sok ellenségei ellen s nevezetesen, tatár és Austriai nép ellen, dicséretesviaskodások által győzedelmeskedtek, ..."
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 78/379
A parentáló prédikációkból többen is - Pósaházi, és Diószegi is -ÍV. Béla korára datálták a mondai eredetkort. Ekképp vélekedik erről atáblázatbeli összevetésben nem említett Bethlen Farkas is, aki az általa írt
História de rebus Transsylvanicus című munkájában1 2 6
- figyelembe véveaz összehasonlítás alapján létrejött szövegegyezést - azt kell mondanunk,hogy a históriai alapok tekintetében sem tudjuk azt teljes bizonyossággalszétválasztani a korabeli - Alvinczy, Czeglédi, Pósaházi, és Diószegi -írásai közül. így nem vállalkozhatunk az elsőség megítélésére sem, mivel
Bethlen írásának keltezését a szakirodalom sem tudta eddig pontosan behatárolni. 1 2 7 Annyi azonban bizonyos, hogy írása a mondai történés eredetkorának meghatározását tekintve [IV. Béla kora], konkrét egyezést
mutat mind Pósaházi (1673), mind Diószegi (1674) változatával.A népi megnyilatkozások közül egyetlen esetben találunk csak utalást
ettől eltérő meghatározásra, esetünkben a török időkre. Azonban ebben azesetben sem a konkrét török elleni harcokra kell gondolnunk, sokkal inkább a Habsburg-ház ellenreformációs törekvéseire, mely ellen Bocskaiszabadságharca is irányult. Ennek legpregnánsabb képviselőjeként tekinthetünk Pósaházi Jánosra, aki az „eredetidőt" - a tatárjárás, így a hajdanisárkányölő hősök korát - és az „új" ellenség - a Habsburg-ház - hatalmi
törekvéseinek ellenálló szabadsághős alakját és idejét fűzi össze a mondatörténeti bevezetőjében.
A z eredetmondaként aposztrofált mondai történés kulcsfontosságúeleme a mondai főhős kérdése. Míg a Szamosközy által képviselt történetihistória és a parentáló prédikációk a történeti hitelesség kedvéért, és annak alátámasztása érdekében a mondai eseményhez hiteles történeti személyt kívántak társítani - ezzel is mintegy erősíteni próbálva a valós történeti alapot -, addig a néphagyományban fellelhető mondai változatok
ban a mondai főhős személye sohasem konkrét. Míg a mesejellegüvé váltmondai alapokban - a mesei morfológiának megfelelően - már királykéntszerepel, addig a népmondai hagyományokban, immár nem egy hitelesíteni kívánt, és legfőképp nem nevesített, történeti személyként szerepel,hanem hadvezérként, vagy éppen vitézkapitányként.
Lásd: B E T H L E N Farkas 1782-1793. 327-332. p.I M R E Mihály meglehetősen nagy intervallumban helyezi el Bethlen Farkas írásánakkeltezését, nevezetesen az 1670-es évekre datálja az írást. Lásd: I M R E Mihály 1988.36. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 79/379
A népi hagyományozódás öntörvényüségét, sajátos belső indíttatásábólfakadó, külső hatásoktól mentes fejlődését bizonyítja az is, hogy a
Habokai-féle tanító célzatú oktató káté, illetve a Tatár Péter-féle ponyva
irodalom sem fejlődésére, sem továbbélésére nem bírt meghatározó eredménnyel. E két változatnak a hagyományozódásban, és a mondai fejlődésben betöltött helyére és szerepére leginkább az a jellemző, hogy,mindkettő marginális szerepet tölt be. Míg Habokai a prédikációs mondáihagyományból táplálkozik, és azt építi be az oktató célzattal készült kérdés-felelet tanításába, addig Tatár Péter ponyvafüzete elsődlegesen a korában is meglévő néphagyományból merít, és ötvözi azt a historikus elemekkel, így nemcsak a népi hagyomány hatott a ponyvára, de szerepe
által vissza is hatott a későbbi népi változatokra. Természetesen csakolyan mértékben érvényes ezen visszacsatolás, amennyiben a befogadófelismerni vélte benne az eredeti népi alapokat.
Ezt támasztja alá a ponyva azon része is, melyben a lantos - az elhagyott fiúk egyike [Ákos], mintegy megismételve a mondai történést -, afentiektől eltérő hangulatú mondai értelmezést tár a hallgató (Olvasó) elé.Ez a regekörnyezet inkább köthető a népmesék világához - mikor is amegszemélyesített természeti erőkhöz fordulnak segítségért -, mintsem a
történeti mondák szöveghordozásához: „Kérdezték a fergetegtől, / Habömbölt az, reszketett / Bele a föld; a fergeteg, / Oh! az nem felelhetett. /Kérdezték a szép tavasztól / A napfénytől, a havastól; / De egyiksemmondta meg: / A szülők hol lehetnek! " Ezen népmesei elemek által képviselt történés is alátámasztani látszik a gyermekek isteni, csodás születését,hiszen a természeti erők sem tudnak útmutatást adni az ikrek származásafelől.
Különös egyezést, ugyanakkor határozott különállást találunk a férj
tartózkodási helyének meghatározásakor. A mondai variánsok között kétszínhelyet különíthetünk el élesen egymástól, az egyik szerint a férj(Micbán) a mezőről, vadászatból, míg a másik szerint hadból, a háborúból té r haza. A népi változatok mindegyike a hadból, háborúból valóvisszatérést örökítette meg, addig a prédikációs irodalom, csakúgy, mintaz oktató célzattal készült káté mezőről tesz említést. Ez alól egyedülSzamosközy emlékirata az egyetlen kivétel, melyben - a többi történetialapokon nyugvó mondáktól eltérően - a férj hazatérésének helyét szintén
hadból, azaz a háborúból származtatja. S hogy ezen egyezés nem lehet avéletlen műve, arra bizonyságul szolgál az ikrek elveszejtésének helyszínéről szóló mondai elem, ahol szintén a fenti azonosság érvényesül.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 80/379
Egyedül Szamosközy, illetve a népi változatok nevezik csak meg, és helyezik e mondai történést a víz mellé.
Mielőtt a mondai változatok vizsgálatában továbbhaladnánk, itt kellutalnunk a mondák között esetlegesen fentálló (rá)hatások lehetőségeireis. A z elsődlegesen tisztázandó kérdés az, hogy Szamosközy történeti leirata, a Tatár-féle ponyvairodalom, és a népi változatok között milyenráhatás fedezhető fel, hiszen az azonosságok kézenfekvően alátámaszthatnák egy esetleges átvétel lehetőségét, így legfőképp Szamosközy koraimondai változatának későbbi átvételeit. Csakhogy Szamosközy történetimaradványait - így a benne található mondát is - majdnem 300 éven keresztül ismeretlennek kell tekintenünk, hiszen nyomtatásban csak1880-ban jelent meg12 8, és akkor sem a nagyközönség - főként nem a köznép - számára. így közismertségét el kell vetnünk, minthogy azt is, hogya Tatár-féle ponyvairodalom a már megjelent Szamosközy anyagábóltáplálkozott volna, hiszen az első, ez irányú ponyva már Szamosközytörténeti emlékeinek megjelenése előtt (1869-ben) kiadásra került - de,mint azt a táblázat is bizonyította, ezt a prédikációs irodalomból semszármaztathatjuk, mivel alapvető mondai elemekben különböznek egymástól, így arra a következtetésre jutunk, hogy mind Szamosközy, mint akésőbbi Tatárféle ponyvairodalom alapelemeit a néphagyományból vette. Abból a néphagyományból merítettek, amely hagyomány függetlenvolt minden későbbi eredetmondától, s melynek alapjait az asztrálmítoszi,illetve a későbbi - de az eredetmondai tradíciónál lényegesebben korábbieredetre utaló vegetációs-kultuszbeli hagyományokban kell keresnünk.Elég csak utalnunk a Tatár által felhasznált népmesei motívumok meglétére, illetve a korábban már kifejtett számosság összefüggéseire.
A monda alapvető, és egyben meghatározó elemei - még a későbbi korokban rárakódott hatásokkal együtt is - sokkal korábbi eredetre utalnak,minthogy azt egyszerű átvételnek tekintsük: - mondván, illetve mondhatván, hogy megfelelői megtalálhatók a sváb, lengyel és francia12 9 nyelvterületen, s így eredetét itt kell keresnünk. Az ezen fajta eredet-, és motívumkutatást csak erősíthetné az, hogy az ikergyermekekről szóló mondamegtörténtét ezen fentebbi változatok több „konkrét" helyhez is kötnitudják, így mondhatnánk, hogy mondáink nyilvánvalóan csak egyszerűátvételek, s ezen európai mondák variánsai, és egyben átvételei. De ezzel
Lásd: M A G Y A R T Ö R T É N E L M I E M L É K E K X X X . köt. 1880. V - X X I . p.
A különböző európai mondai változatokhoz lásd: CSIKÓS Zsuzsanna 1993. 83. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 81/379
kizárnánk az egyetemes „ab ovo" mítoszok, a nemzetek és népek azonostudatának önálló fejlődésének lehetőségét, melyben m egőrződnek e mitikus alapok, de azok új értelmet, és új értelmezést kaptak, hogy egy-egy
nép tudatában, és hagyományában még a későbbi korokban is tovább él jenek.
Mondhatnánk, hogy a külföldi párhuzamok mind „eredetibbek", hiszen- csak példaként említve - a Brunó-monda kapcsán pontosan rámutatnakarra az üstre, melyben a csecsemőket szállították, és csakúgy valós jelzőkkel illetik azt a medencét is, amelyben Margaréta {Mathild) grófné365 gyermekét megkeresztelték. 1 3 0 Holott a magyar néphagyomány semfukarkodik konkrét helyszínek tekintetében, amelyben a hét fiú csodálatos
születésének helyét pontosan meghatározza. így a mondabeli hagyománytis mondhatnánk legalább annyira magyarnak, mint azt külföldi párhuzamai vallják magukénak, hiszen a magyar néphagyomány - ebből a szem pontból is egységesebb -, így több települést - Purustyánt n \ Kövesdet és Egerest 132 - is megemlít az azonos mondai tartalmú történés helyeként.
így joggal feltételezhetnénk, hogy ezen - egyező - mondai háttér különböző helyszínekre való vetítése mind azt bizonyítja, hogy a mondaieredet a magyar hagyományban erősebb, mint bárhol, hiszen itt egy-, és
azonos tartalom több helyen is azonos módon ismert, míg a külföldi változatokban a monda csak helyenként, más- és más módon kötődik azadott településhez. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogyezen hagyomány eredete és gyökere nem nemzetfuggő, sőt nemezetektőlés népektől független, így alapjai az egyetemes mítoszokban keresendők.
A monda alapjai túlmutatnak a nemzetekhez és nemzetségekhez fűződő eredetmondákon, s mint azt már korábban is említettük, archaikusabbrétegekre mutatnak. Ha a monda eredet-szüzséjét vesszük alapul, akkor az
összehasonlító táblázat egyezései alapján is azt kell mondanunk, hogy avizsgált monda, a biblia i tanítás elemeivel is összecsengést mutat:„Parancsola azért a Fáraó minden ő népének, mondván: Minden fiút, a
ki születik, vessetek a folyóvízbe, a leányt pedig hagyjátok mind életben.És elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú és Lévi-leányt vőnfeleségül. És fogada méhében az asszony és fiat szüle; és látá, hogy szépaz és rejtegeté három hónapig. De mikor tovább nem rejtegetheti,
1 3 0
Lásd: H E L L E R Bernát 1909 . 7 2 . p.1 3 1 Értsd: Borostyánkő vára. Lásd még: BUDAI Ferenc 1805 . 701 . p.1 3 2 Ide lásd: K A R Á C S O N Y I János 18 90. 12 5 . p., illetve lásd még K Ő V Á R Y László 1857.
136-138. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 82/379
szerze annak egy gyékény-ládácskát, és bekené azt gyantával és szu-rokkal s beletéve a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén a sás közé. Az
ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele? Ésaláméne a Fáraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt. És kinyitá és látá agyermeket; és ímé egy síró fiú. És könyörűle rajta és monda: A héberek gyermekei közül való ez." [2 Móz. 1.22. - 2 Móz. 2.6.]
Mózes megtalálása
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 83/379
A sorsára hagyott kiválasztott, és csodás megmenekülésének motívumrendszere
- fogantatás motívuma 1 3 3
- a fenyegetettség motívuma (az ún. „ikrekkel való szembenállás" valójában a kiválasztottal szembeni ellenséges hozzáállás)
- a rejtegetés motívuma (a titkolózás mo tívuma, ki ne tudódjon a kiválasztott születése, a bibliai három hónap)
- az elveszejtés, átvitt értelemben a biztos haláltól való megmeneküléslehetősége, így mind a „megmentés", mind az „elveszejtés" végrehajtója
is maga az anya - [visszafogadás a mondában]- az elveszejtés (megmentés) ki tevés gondolatának motívu ma tudatos(tovább nem rejtegetheté)
- az elveszejtés „eszköze", s megalkotása (gyékény-láda)- az elveszejtés közvetett „végrehajtója" (víz)- a kívülálló „megfigyelő" személye (nénje)- az „idegen" megmentő személye (a Fáraó lánya) a megmentés köz
vetett közege: a víz
- felfedezés, felismerés (az elveszejtett gyermek, a kiválasztott)- cselekvés (kiemelés, megmentés, elválasztó rítus)- megmenekítés (élet)
- csodás tettek végrehatója- a kiválasztott személye
A fentiek alapján is kijelenthetjük, hogy a „Micbán" monda alapjainakmeglétét és ismeretét a nép egyetemes tudatából származónak kell tekintenünk, így Szamosközy is csak egy korábbi - a nép körében már ismert
történést - aktualizált a kor esemény einek megfelelő környezetben.E tekintetben több elemet is ki kell emelnünk, nevezetesen a víz és a
kosár, láda motívumát. E m otívumok a történeti, és prédikációs mondai
[2 Móz. 2.2] „És fogada méhében az asszony és fiat szüle; és látá, hogy szép az ésrejtegeté három hónapig." [2 Móz. 6.20] „Amrám pedig feleségül vevé magánakJókébedet, atyjának húgát s ez szűlé néki Áront és Mózest. Amrám életének esztende i pedig száz harminczhét esztendő." [4 Móz. 26.59] „Amrám feleségének neve pe
dig Jókebed, a Lévi leánya, a ki Egyiptomban született Lévinek; és ő szülteAmrámnak Áront, Mózest, és Miriámot, az ő leánytestvéröket." [Zsid. 11.23] „Hit által rejtegették Mózest az ő szülei születése után három hónapig, mivel látták, hogykellemes a gyermek, és nem féltek a király parancsától."
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 84/379
ismertetésekből hiányoznak, de a népi változatok, illetve Szamosközy hagyatéka is ismeri ezen elemeket.
A víz motívuma annyiban mutat bővülést, hogy az elveszejtés közegét
a későbbi népi változatok már meg is nevezik. Ebben nyilvánvaló szerep pel bírhato tt a Tatár-féle ponyva visszahatása a népi gyökerekre. Az semelvetendő, hogy a víz motívumának nevesítése - Tisza - csak erősítetteBocskai személyéhez való kötődést, hiszen a fejedelem szabadságharcátezen a területen vitte véghez. Ezt erősíti, hogy a Bocskaihoz kötődő mondai hagyomány elsődlegesen ezen a területen ismert.
Ugyanakkor a véka, rocska (bocska) m dézsa, kosár és láda ns - mintaz elveszejtés közvetett eszköze - tekintetében már élesen kettéválaszthat
juk a mondai hagyományt.A víz, mint a mondai történésben is kiemelt, közvetítő közeg a „forrás
és kezdet, a lézetés valamennyi lehetőségének tárháza, megelőz mindenformát, és hordoz minden teremtést" 1 3 6, ennél fogva mind a halált, mindaz újjászületést magába foglalja. A vízzel való érintkezés, mindigújjászületést jelent, termékennyé tesz, így megsokszorozza az életerőt.
így a víz funkciója is többsíkú: egyrészről felbomlasztja és megszünteti az addigi formákat, másrészről „lemossa a bűnöket", ezáltal megtisztít,
és egyben újjá is éleszt.1 3 7
Éppen ezért a vízbemerítettség mindig magában hordozza a lét és nemlét csíráit, az élet és halál lehetőségét, a kétpólusosságot, így a bizonytalanságot, a jelképes billegést, melynek jelképrendszerében nemcsak ahányattatás jelentkezik, de tárgyiasult formát is kap a véka, rocska, dézsa,kosár képletes alakjában. 1 3 8
A mondai hagyomány személyhez kötését, illetve a névetimológiai alapját sok kutatóa rocska - bocska - Bocskai összefüggései magyarázta. Ehhez lásd: C Z U C Z O R Gergely - F O G A R A S I János 1862. 686. p. bocska címszavát.
A ládának, mint motívumnak nemcsak a bibliai vonatkozásáról tudunk, mint társultelem megtalálható a népi hagyományokban is, mint a felnevelést, a megmentés lehetőségét adó kosár-láda, illetve mint a megmentő jutalmát, a gyermekek mellett lévő
pénzt ta rta lmazó járulékos tá rgy jelképe.E L I A D E , Mircea 1996. 121. p.
A víz motívumának keresztény értékeléséhez lásd a „szent történelem" sárkányküzdelmeit is: E L I A D E , Mircea 1996. 124-125. p.Itt érdemes összevetni a Szent György tallérok hátlapján található jelenet értelmét és je le ntését, melyeken a tengeren hányk olódó hajó képét formálták meg.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 85/379
így ha összevetjük a mondai variánsokban megtalálható azonos elemekcsoportjait, különválaszthatóvá válik a kétféle hagyomány is. A népi és atörténeti. A víz kizárólagosan a népi változatok elválaszthatatlan, és egy
ben meghatározó eleme, csakúgy, mint a vízben való elveszejtés - a látens „megmentés" - eszközeként megjelenő kosár, vesszőkosár, sőt a jelzésértékű „ csillámló kosár " is, így egyedül a népi hagyomány részét ké pezi. Éppen ezért azt kell mondanunk, hogy a történeti, írásos emlékezet - bár datá lása révén nyilván kormeghatározó szereppel bír az adott mondaaktualizálásának tekintetében - , mégis csak másodlagosnak tekinthető, éscsak felhasználói szinten képviseli az eredetmonda elemeit, de elsődlegeseredetkoráról nem bír bővebb információval.
Visszatérve a táblázatbeli összevetésünkhöz, kiemelt mondai elemkéntkell kezelnünk a feleségnél megjelenő asszony személyét, akinek alakjatöbb síkon is jelképes tartalommal bír.
Egyrészről előfutára, mintegy megjóslója, és hírnöke a mondai cselekmény későbbi, ugyanakkor meghatározó fordulatának - a kiválasztottszületésének -, más részről alakja szorosan kapcsolódik a koldus, mint azIsten küldöttjének megjelenéséhez. Ehhez szorosan kapcsolódik az elhomályosult hagyomány is, nevezetesen a feleség „magtalansága" azaz ter
méketlensége. E motívum analógiájára mind a keresztény, mind a pogánykultuszokból számtalan példával szolgálhatnák, melyek nem csak a természetellenes (iker) születések okát, vagy inkább az emberfeletti, csodásszületés hitbeli meglé tét bizonyítják.
Tovább bonyolítja e fentebbi mondai elemek jelentésének eredetét akoldusasszony - avagy a hírnök - szavai, melyben a kimondott szó mágikus hatalmának hitét fedezhetjük fel.
Míg Szamosközynél maga a férj mondja ki e szavakat: „te neked,
úgymond hét is lehet", addig Alvinczy és Pósaházinál „Istennek csudálatos ítéleti", Diószeginél: „ada Isten hét magzatot", Tatárnál: „legyenhétszeres / Anyai áldása", míg a népi változatokban: „könyörgött a
Boldokságosszűznek, hogy agygyon neki 7 gyermököt ecczörre",„agygyon az Isten magának hét gyerököt", áldás-átok szerepel, melyekmind a csodálatos születés motívumát erősítik.
A mondai változatok táblázatbeli összevetésénél külön nem említettükmeg Czeglédi István: „Siralmas szarándoki járásból, csak nem régen
haza érkezet Malach Doctornak ... Pajtársi Szóbeszéde" című művét,melyben csakúgy említésre kerül a csodálatos születés, és a mondai „áldás-átok" összefüggése is: „Csudalatos-is, mely a' Kettős gyermekeknek
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 86/379
meg-csúfolásáért, im hetet hoza! Oktatni akarván Isten ezzel kit kit, tanul- ja-meg ezt: A ' ki meg-csúfollya a' szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; és a' ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem
lészen ...".1 3 9
íme az isteni ítélet kifejeződésének egy újabb megnyilatkozása az áldás-átok- megbüntetés, mint a különleges, a transzcendes hatalmaktól való kiválasztottság, illetve annak megtagadása, mely magaután vonja az isteni hatalom büntetését.
A mondai változatok között a legélesebb elkülönülés a sorsára hagyottgyermekek felnevelőjének személyében mutatkozik. Itt érződik legjobbana ponyvairodalom hatása, mely a mondai történés - a megtalálás helyszínét felhasználva - a megtaláló személyeként egy halászt nevez meg, míg
a Tatár-féle ponyvától még érintetlen népi változatokban a halászszemélye ismeretlen marad.
A Tatár-féle ponyvához hasonlatosnak mondhatnák Szigligeti Ede három felvonásos drámáját is, de az lényegi - főként tartalmi - elemeibenkülönbözik, mind a ponyva, mind a néphagyomány, de még a prédikációsirodalom által közölt leírásoktól is. Legfőképp azon motívumok és elemek hiányoznak éppen ezen műírói változatból, amelyek évszázadok alatt
jellemzően meghatározták a monda lényegi vonulatát, így a drámában a
népmonda elítélő elemeit korai vezekléssel, bűnbánattal oldja fel. Ezáltala drámai jelleg csak a „kitevés" motívumában nyilvánul meg, így ezzelegyütt a drámai katarzis végkifejlete is csorbát szenved. 1 4 0
A fentiekben is látjuk, hogy a Micbán történet irodalmi feldolgozásai -Kisfaludy Sándor, Katona József, Szigligeti Endre, Versényi György, Dugonics András, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán — ugyan mind merítettek anéphagyományból, de azok lényegi, és meghatározó elemeit vagy nemvették figyelembe, vagy az alkotói szabadság szerint értelmezték és alakí-
Czeglédi munkáját Bocskai Istvánnak, Zemplén vármegye főispánjának ajánlotta. Idelásd: IMRE Mihály 1988. 35. p.A dráma rövid tartalmi jegyeit Heller Bernát összefoglalásában közöljük: „Micz bánné házában akarja fogadni a hármas ikreknek szegény anyját, de dajkája Judit ellene ingerli úrnőjét, mert a három és a hét szám a gonosztól, ördögtől való. MidőnMicz bánné hét fiút hoz a világra, Judit csolnakba teszi a Tisza mellé. Bűnüket bánva , Micz bánné a parton kápolnát és remete lakot épít, Judit pedig vezekel benne. Ahat fiút Leó, egy fölvilágosodott és jószívű görög száműzött, menti meg. Mikor húsz
évesek, Judit, közvetlen halála előtt, megtudja, hogy a hat fiú él és egyiküknek, Simonnak föltárja a titkot. Tőle tudja meg Miczbán. Családi ünnepen megéneklik a hatgyermek sorsát, Micz bánné összeesik, boldogságra ébred." Lásd: H E L L E R Bernát1909. 68. p., ide lásd még: C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 80-81. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 87/379
torták át azokat, így esetünkben sem bírhatnak - a mondai vizsgálatszempontjából - meghatározó erővel. 1 4 1
A koldusasszony gyermekei számát vizsgálva arra a megállapításra
juthatunk, hogy alapvetően két variánssal állunk szemben - a két és három gyermek -, de ezen belül kár lenne összefüggést keresnünk a külön
böző korok, és más-más irók változatai között. Főként azért tartjuk értelmetlennek az efféle azonosság keresést, mivel itt nem a számosság, sokkal inkább az ikerlét, a több gyermekszám bír meghatározó jelleggel. ígya mondai történéshez híven, mindegyik változat megfelel azon alapkövetelménynek, miként a „hírvivő" személye által képviselt gyermekek száma meghaladja az egy főt (általában kettő vagy három), ezzel is mintegy
előhírnöke a későbbiekben bekövetkező csodás eseménynek.Ezzel ellentétben kiemelten kell kezelnünk azon mondai elemet, amely
a feleség és a koldusasszony viszonyát példázza. A z elemzés tárgyát ké pező változatok mindegyike a feleség elítélő és egyben elutasító magatartásáról tanúskodik. Ez szoros kapcsolatban áll a gyermekek elpusztítását
javasló személyével is, hiszen a történeti irodalom szerinti mondák mindegyike a feleséget nevezi meg, mint a gyermekek elpusztítására törő személyt. A népi hagyomány érintetlen példái csakúgy a feleséget jelölik
meg, bár kétségtelen, hogy a Tatár-féle ponyvairodalom hatása egyesnépmondai változatokban is kimutatható.A monda kardinális pontjának tekinthető Micbán gyermekeinek száma,
így mondai tartalom továbbélése és átértelmeződése szempontjából is azegyik legfontosabb elemnek kell tekintenünk Micbán gyermekeinek eltérőszámát.
Míg Szamosközy, és a későbbi prédikációs irodalom is a mondabeli hetes számot tartotta szemelőtt - egyrészről a történeti hitelesség, másrész
ről a csodás leszármazás alátámasztása miatt -, addig a néphagyománymondai változataiban egyre inkább a hatos (gyermek) szám vált elfogadottá. Ezen tendencia azonban már nem magyarázható kizárólag ponyváiráhatással, hiszen abban is hetes szám dominál, de a Tatár-féle ponyvairodalom - már többször idézett részlete - is arról tanúskodik, hogy bizonyos, meglévő elemeit, éppen a néphagyományból merítve építette be ponyvája egészébe. Itt jegyzendő meg, hogy az ún. „Ákos rege" a meg-
1 4 1 A monda irodalomtörténeti feldolgozásaihoz lásd: H E L L E R Bernát 1909. 67-70. p.R A K O D C Z A Y Pál 1914. 304-305. p., M I K S Z Á T H Kálmán 1890. 170-175. p., JÓKAI
Mór 1898., V E R S É N Y I György 1899. 374-383. p. A Micbán történet irodalmi előfordulásainak összegzését lásd: C S I K Ó S Zsuzsanna 1993. 80-81. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 88/379
szokott ponyvái feszültségkeltés elemeként nem hogy megismétli - fokozva a hallgatóságban az együttérzést -, de éppen a mondai előképpel
ellentétesen, attól eltérő hagyományt közvetít, mely hagyomány átvezet amesei elemek világába, amelyben immáron csak hat gyermekről esik szó.E hat gyermek említése tovább tükröződik a leszármazási rend felfogá
sában is. Szamosközynél még nem említődik - értve ez alatt, hogy a leszármazási táblázat hitelesítő volta itt csak másodlagos, s a mondai újjáéledés alapját sokkal inkább a csodás leszármazás tölti még ki - , ezzel ellentétben Alvinczy - a hitelesítés miatt is - már szerepelteti a hét családleszármazására vonatkozó elméletet. Ezt a mondai változatot, prédikáció
jában szinte szórói-szóra átveszi Pósaházi is, de már - az egy évvel későbbi keltezésű - Diószegi nevéhez fűződő parentáló irodalmában is csaka Bocskai család eredetére hivatkozik.
Az 1700-as évektől (Habokai, 1759) kezdve a mondai hagyománybankizárólagosnak tekinthető a hat gyermek mind közvetlen (hat gyermek,hat család), mind a közvetett (hat házhely, hat ház, hat kunyhó, hat falu)említése. A fentiek szerint könnyen kimondhatnánk, hogy Habokai oktatókátéja „természetes módon" - a tanítás erejével - hatott a későbbi népiformákra, de a káté mondai fonala sokkal inkább kötődik a történeti, így -a historikus, genealogikus - alapokhoz, mint a hitelességet biztosító éselsődlegesen az arra támaszkodó monda elemeihez, mint a néphagyományban meglévő népi alaptörténethez.
A hajdú összetartozás-tudat és a monda népi változatánakösszefüggése és lehetséges tudati bő vülése
A monda történeti és népi változatainak összevetéséből láthatjuk, hogya vizsgált monda - elkülönítve belőle a történeti hitelesség igazolása végett beépített elemeket - olyan felépítettséggel, olyan mondai szüzsévelrendelkezik, amelybe a nép - mintegy látensen beépítve - , megörökítettenemcsak Bocskai szabadságküzdelmeit, de az abban tevékeny részt vállaló hajdúk élettörténetét is.
Vizsgálódásunk kezdetén már feltettük a kérdést, miként kapcsolódhata hajdúsági népmondák hat háza és hadi háza. Azt már biztosan mond
hatjuk, hogy a néphagyományban már korábban létezett a mondabeli hatház és hajdúk összefonódása, hiszen mint azt a fentiekben is láttuk: a Tatár-féle ponyva is éppen ezen népi eredetből merítette tartalmát, bár két-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 89/379
ségtelen, hogy - a történeti hitelesség kedvért - historikus alapokat is beépített írásába.
Feltehetjük a kérdést, hogy a hat házhely és a hat hajdúváros fogalmak
tartalmilag összeegyeztethetők-e a mondai történéssel, illetve hordoznak-e olyan elemeket, melyek összefüggésbe hozhatók a monda mögöttes
j elentéstartalmáva l.Tudjuk, hogy a monda újjáéledése Bocskai szabadságharcának idejére
tehető, így a fentiek értelmében az sem számít különleges vonásnak, hogya népi tudat felülemelkedve a prédikációs irodalomból bekerült históriáselemeken, saját érzéseinek megfelelően alakította a monda szerkezetét.
így lehetséges az is, hogy egy történeti személy helyett a népi változa
tokban már hadvezér, vagy éppen vitézkapitány szerepel, s az eredetmonda hét gyerekével szemben csak hat gyerekről van tudomásuk.
S bár a monda megőrizte a csodálatos születés motívumait, azonbanazt a nép egy új jelentéstartalommal felruházva bővítette.
A következőkben megpróbáljuk behelyettesíteni a mondai változatszüzséjébe az adott kor történéseit és személyeit, példázva azt, hogy anépmondák alapja mennyire plasztikus. Egyben befogadó, de ugyanakkorátörökítő. Megőrzi azt, amit az adott korban számára fontosnak tart - ez
zel együtt értelemszerűen kiejti azon elemeket, melyek számára lényegtelenné válnak - ugyanakkor bővíti is a mondai hagyományt a jelentős, éslényegi tartalommal is bíró elemekkel.
A behelyettesítés elemei a következők:- a férj: Bocskai István (a reformáció képviselője, a szabadságharcos)- a feleség: a Habsburg-ház (a katolicizmus képviselője, az elnyomó)- az elpusztítandó gyermekek: a hajdúk (a kiirtandó néptömeg, Bocs
kai angyalkái)
A fentiek szerint a mondai tartalom ekképp változhat meg:Adva van egy vitézkapitány, vagy hadvezér (Bocskai István), aki kezdetben, békében él „feleségével", (a Habsburg-ház), de az isteni kinyilatkoztatás (áldás-átok) szerint gyermekei születnek (Bocskai a maga, a hazaés a reformáció ügyének megnyeri a hajdúkat), kiket a feleség el akarveszejteni. De a vitézkapitány (magáénak vallja a hajdúkat), tudtával agyermekek felnevelődnek (vezérlete alatt együtt harcolnak), s mikor aháborúból hazatér(nek) (győztesen) a feleség kegyelmet kér (Bécsi béke).
Hat házhelyet ad (a hat „öreg hajdúváros") a gyermekeknek, és letelepítiőket (a Korponai kiváltságlevél).
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 90/379
A fentebbi sémával csupán csak azt akartuk bizonyítani, hogy a népi
hagyományozódás mondai rendszere mennyire rugalmas, és egyben min
den korban újraéledő, újraéleszthető forma marad.
Főként aktualizálódott e hagyomány Hadház (Hatház) eredetmondája
kapcsán, melyben a hadak háza, hat ház fogalmak is összecsengést mu
tatnak. Nyilvánvalóan ezen azonos felhangok a mondai átértelmeződés
során is szerepet kaptak, mint a hajdúk letelepítésének motívuma.
így, - mint azt már korábban is kifejtettük - a vizsgált monda pregnáns
példája és képviselője annak, miként vált, illetve válhat egy hajdan még
meglévő egyetemes mítosz egyszerre több nép, és nemzetség eredetmon
dájává, s miként alakul át az a későbbiekben - egy adott korszak történé
seinek megfelelően - a vizsgált ország történelmi eseményeit, illetve an
nak tudati tartalmát is megörökítő néphagyománnyá.
Jelesen azt példázza, hogy miként vált egy hajdani ősmítosz a magyar
nép körében a XVII. század első felére kizárólag a Bocskai család genea
logikus hagyományává. Magját - a csodálatos gyermekszületést, s a maj
dani megmenekülést kibővítve a Bocskai-hagyományban jelenlévő haza
fias, protestáns felhangokkal, és a folyamatosan jelenlévő németellenes-
seggel - a hajdani „Micbán mondát", a nép a hajdúk eredetmondájává is
avatta.
A hajdani hajdúhadházi templomerőd
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 91/379
Bocskai István nevéhez fű ző dő csodás elemek és esemé
nyek
A KIVÁLASZTOTT SZEREPE A NÉPHAGYOMÁNYBAN
A néphagyományban az ikrekkel kapcsolatos csodás születés, és megmenekülés mondája, azaz az ún. Micbán monda - annak ellenére, hogy anemzetség többi ága is igényt formált az eredetmondára - elsődlegesenmégis a Bocskai famíliához kötődik. A következőkben arra keressük a
választ, hogy kimutatható-e valamilyen szorosabb kapcsolat arra vonatkozólag, hogy miért éppen a Bocskaiak nevéhez kötődik a monda. Élt-emég a nép körében a XVI I . században valamilyen csodás eseményekkelkapcsolatos hit, ami egyértelművé teheti a monda újjáéledését és BocskaiIstvánhoz való kötődését.
A kutatások és történeti források alapján egyértelműen megállapíthat juk, hogy a XVII . században - sőt még azon túl is - elevenen élt az a hit -és nemcsak az egyszerű nép körében -, hogy a rendkívüli természeti ese
ményeket valamilyen nagyszerű, avagy végzetes történés előjelének tekintették.Mint az alábbiakban látni fogjuk nemcsak Bocskai életét, és harcait kí
sérték végig e csodás események, de emez égi jelekben a fejedelem általmegkezdett szabadságküzdelmek és lázadások előjeleit is kimutathatónakvélték: „1603-dik évi jan. hó 7. és 8 napjain a 24 Szepes város lelkészei
Leibitzon összejöttek. Estve 7-én, a hold felköltével, a lelkészek egy másik holdat láttak. Másnap, 8-án reggel, midőn a lelkészek az említett városból távoztak, a fényesen felkelt nap két oldalán két mellék napot láttakfényleni, este mint reggel egy egész óráig valának láthatók a hold és napérintett tüneményei. ... Ez évi nyár és ősz bekövetkeztével rendkívüliviharok dühöngtek." Ezeket a viharokat azonban nem természetes égi
jelenségekként kezelték, hanem sokkal inkább az elkövetkezendő háborúsévek előhírnökeinek tekintették őket, ahogy azt a Marticula szerzője isírta: „Saepiusque rupturas tales fieri comperimus sine dubio motus,discordias et scissiones, quae paulo post subsecutae, portendentes"142
1 4 2 A Marticula Molleriána-féle kézirat szövegéből idézi WEBER Samu 1882.769-770. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 92/379
Azonban a különleges eseményeknek tartott - az addig megfigyelttermészeti jelenségek sorába kellően be nem illeszthető - viharok mellett,a rendkívüli égi jeleket is a bekövetkezendő háborús idők előhírnökeinektekintették.
Az alábbi bemutatásra kerülő égi jelenségeket már tényszerűen isBocskai István cselekedeteihez kötötték, és így, mint az elkövetkezendőháborús események - nevezetesen a szepességi harcok - előhírnökénektartották. S, mint látni fogjuk immár a különös égi jelenségeket nemcsakleírták, de következetesen megfigyelték és csoportosították - csakúgy,mint tették azt a természeti jelenségekkel is. Ezekből nemcsak az eljövendő évek időjárására következtettek, hanem megfigyelésük által azonosították, illetve kapcsolatba hozták a megfigyelt csodás jelenségeket a történelmi események változásaival.
Ezen égi jelek 1604. október 24-én este hét és nyolc óra között csodálatos alakokban mutatkoztak meg, melyeket a korabeli historikus a következőképpen örökített meg: „... az érintett napon és órában épen a szepesivár felett égi nyílásokat, lángot lövelve, nagy csillagformában lehetettészrevenni. Ezen nyílás köré lángoló lándzsák vagy oszlopok emelkedtek,melyek alól, felül és oldalok kisebb-nagyobb tüzes kévéket mutattak.
Ezen jelek valahányszor mutatkoztak, mindannyiszor saját tapasztalá sunk szerint a háború nyomorúságait jó soltá k." 1 4 3
Az elkövetkezendő történelemi események igazolni látszottak a népitapasztalások által tett jóslatot, hiszen Bocskai csapatai 1604. novemberelejétől (november 6.) kezdve, három héten keresztül nagy lövöldözésekkel ostromolták a szepesi várat. 1 4 4
Mielőtt továbbhaladnánk a Bocskai István személyét övező - a nép által csodálatos jelenségeknek tartott - események taglalásában, említést
kell tennünk a néphagyomány kettősség, vagy másként nevezve ikerszemléletéről. Mint azt már korábban is említettük, a Bocskai család eredetmondájában kiemelt szerepet kap a kettősség, vagyis az ikerlét hagyomá-
Közli: WEBER Samu 1882. 770. p.
„Bocskai csapatai a szepesi káptalant, Szepes-Váralján megrohanták és a káptalanoképületeit, valamint a püspöki lakot is kipusztították, az oltárokat és emlékeket a templomban összetörték, a kelyheket, csészéket és más templomi szereket, nemkülönben azegész könyvtárt is magukkal vitték. " WEBER Samu 1882. 770. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 93/379
nya, melynek kiteljesedését a csodálatos megmenekülés motívumábanérhetjük nyomon.145
A nép köréből - ennek analógiájára - citáltuk azon népi felfogást, miszerint „a hasonló hasonlót hoz létre" elve szerint az ikergyermekek születésének egyik, de legfőképp különleges eredeteként a páros, avagy ikergyümölcsök esetleges megevését hozták példaként.
Azonban nemcsak az említett néphagyomány utal ezen „kettősség" különleges, csodás voltára, hanem a történeti források is tanúskodnak e hagyomány meglétéről. Ezzel éppen azt kívánjuk demonstrálni, miként fonódik egybe a népi kettősség képzete, és a nemzetségek csodás leszármazásának tudata.
Tehát felmerül a kérdés, milyen kapcsolat fedezhető fel a népi ikerfelfogás ikrei, a páros gyümölcsök 1 4 6, illetve a Micbán monda történései között.
Az alább ismertetésre kerülő történeti forrás, éppen a fentiekben máremlített párhuzamok feloldását és megoldását szolgáltatja. Bizonyságularra, hogy a fentiekben azonosságot csak egy ponton találunk, nevezetesen, a különleges és csodás eseményekben.
Ez, amely mind a népi-, mind a történeti párhuzamok sajátja - csak
ezen elemekből lehet következtetéseket, jóslásokat levezetni. Csak abból,ami nem szokványos, sőt egyenesen természetfeletti, így különlegességerévén is megörökítésre méltó, mint az alább következő események is.
„Ez 1604 esztendőben Kolozsváratt és mindenütt ez vidéken és azegész Érdélben mindenféle gyümölcs büvön termett melynek termésébenez volt memorabile, hogy soha ember annyi kettős gyümölcsöt nem látott,mint az esztendőben az fákon termett öszve, mind szilva alma, és mindenegyébb gyümölcs, úgyannira hogy egy jól termett fárúl egy véka almát
leszettenek, mely öszveragadva volt, szilvában és körtvélyben azonképen.Az piacon is több öszveragadott gyümölcsöt senki nem említi, hogy valaha árúltanak volna. Hi foetus arbor ei in prodigium non temer e verterunt.Melyről azt jövendölték az okos emberek, hogy ez két országbeli magyaroknak az magyarországiaknak és az erdélyieknek ennyi sok veszedelem
Ezen kettősséget Bocskai István élettörténetében is nyomon követhetjük, mikéntteljesedik ki az addigi törökellenes beállítottsága, illetve későbbi barátsága, majd
szembenállása a Habsburg-hatalommal, s miként vált a szabadságharcos küzdelemvezérévé.
A vizsgált páros gyümölcsök jelentésén nem a párban termő gyümölcsök értendők,hanem az összetapadt, az egyesült, a két termés egybe tapadt gyümölcse értendő.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 94/379
után öszve kell confederaltatni, et in unam societatem tandem coalescent.Melynek kezdetit ugyanezen esztendőben mindjárt gyümölcs megérésután látók; mi lesz az vége Isten tudja, adja Isten legyen ál landó." 1 4 7
Bocskai szabadságharcának előjelei kétségtelenül éreztethették hatásukat nemcsak az egyszerű nép körében, de a kor művelt és iskolázott személyeinek körében. A kor közgondolkodásában fellelhető viszály nagymértékben rányomta hatását a közgondolkodásra, így a változás, akár azerőszakos változtatás a háború lehetősége is. Ezen konfliktusok mindigelviselhetetlen terheket róttak az országra, de legfőként az egyszerű népmindennapjaira. Hiszen tudva-tudatlan sejthették, hogy a jobbítás szándékával fellépő, a szabadságukat, az ország szabadságát és megbékélését
kívánó megváltó fejedelem sem lehet képes arra, hogy mindezen cselekedeteket a nép szenvedései nélkül vigye véghez.
Ezen fentebbi gondolatoknak kitűnő példáját, s egyben a fejedelem né pe iránt érzett felelősségét adja Bocskai István október 15-én írt levele is,miként a következő sorokat írja: „Isten látja semminek okai nem vagyunk,mert ha lehetne, az egész hajdúságot csak a magunk kebelében, vagymarkunkba szorítanánk, hogy senkinek terhére ne volnának. De ilyen változás közönségesen soha kár nélkül nem lehet. Ha oly jó szél találkozott
volna valahonnan, a ki hirünk nélkül a német császár erejét kifütta volnaMagyarországból, talán úgy kár nélkül helyére tudtuk volna hitünket snemzetünknek szabadságát állítani. De hogy haddal kellett azokat innenkivernünk, akik minket rontottanak, kárral kellett annak meglenni, kit akövetkező jóért el kell mindnyájunknak szenvednünk." 1 4 8
A közelgő háborús viszály tudatalatti hatásától, csakúgy, mint a baljóslatú jelekben megnyilvánuló jelenségektől a kor lelkészei sem voltakmentesek. Sőt ez a hit a XVII . század elején még jelentősen érezhető, és
érzékelhető. Ez a fajta ok-okozati összefüggésrendszer, úgymint az eredetés annak következménye, illetve az ezen eseményekről való gondolkodásmódot még jelentősen meghatározta ezen évtizedeket. Sőt a néphitbenmég századokkal is tovább élt, a baljós előjelek általi meghatározottság:„1603-dik évi jan. hó 7. és 8. napjain a 24 Szepes város lelkészei
Leibitzon összejöttek. Estve 7-én, a hold felköltével, a lelkészek egy második holdat láttak. Másnap, 8-án reggel, midőn a lelkészek az említettvárosból távoztak, a fényesen felkelt nap két oldalán két mellék napot
S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N TÖRTÉNETI M A R A D V Á N Y A I 1880. 231. p.
SZILÁGYI Sándor 1 8 7 8 . 5 8 5 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 95/379
láttak fényleni, este mint reggel egy egész óráig valának láthatók a hold ésnap érintett tüneményei. ... Ez évi nyár és ősz bekövetkeztével rendkívüli
viharok dühöngtek. Lőcsén és a Szepesség más helyein a forgószelek és aviharok oly erővel rombolták a házakat, templomokat, tornyokat, s a városházát, hogy sok fedél a piaczra esett, a gyengébb falak ledültek és nemvolt elég ács és kőmíves a kár kijavítására." Ahogy azonban a Marticulaszerzője mondotta - ezeket a természeti csapásokat és jelenségeke t olyan
jeleknek tekintették, melyek mindenkor a következő lázadások, egyenet-lenkedések és háborúkra mutatnak: „Saepiusque rupturas tales fiericomperimus sine dubio motus, discordias et scissiones, quae paulo postsubsecutae, portendens."149
A csodás eseményeket Bocskai egész életének sorsdöntő fordulópont jain is végigkísérhetjük, így nem más ettől szabadságharcának kezdete az1604-es Bihar megyei hadjárat kezdete sem.
Bocskai István és szabadságharcának első felvonásaként tartjuk számon az ún. Bihar-megyei hadjáratot, melynek kezdetére is egy csodás égi
jelenség hív ta fel a nép figyelmét. A z egykorú krónikás szerint az égenészak és kelet felől egy-egy vitézlő alak jelent meg, akik különböző fegyvernemekkel vívva, heves harcokban mérték össze erejüket, melyből a
nép hite szerint a győzedelmes hős - vagyis a Bocskai alakját megformáló - vitéz került ki győzedelmesen.
E csodálatos égi jeleket a következőképpen adták hírül: „Anno 1604die 28. Septembris conspicitur signum ingens miraculum noctu in coelo.Surgebat magnus exercitus habens ordines militares, ab oriente tendebantversus septemtrionem, fit sibi obvius alius exercitus se non minor,concurrebant signa quasi pugnatores, cum hastis, bombardis, imo etiamtormentis majoribus. Repellitur oriens, triumphat septemtrionalis."150
Csakúgy Bocskai István nevéhez kötötték a Kolozsvár felett megjelenőégi tüneményt is, melyet Jenő 1604. novemberi bevételéhez kötöttek:
„Jenő megvétele igy mondják hogy volt. Legelőször minden váraknakelőtte Érdélbe Jenőt adták meg Bocskay számára ilyen módon, hogyBocskay valami népet küldött volt Jenő alá, kik Petneházy Istvánnal azvárosbeli magyar kapitánnal egyetértettének. Petneházi az németeket vendégségbe hítta volt az városba szállására. Az ném et kapitán sok németek-
W E B E R Gyula 1882. 769-770. p.
Közli: GYALÓKAY Jenő 1928. 26 0. p.; [Weyss Michael: Liber Annalium. -Trauschenfels: Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. 173. p.]
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 96/379
kel kitakarodik az várból és elmegyen az vendégségbe. Mikor j ó l laktanakvolna és immár jól megzajosodtanak volna, az lesben állott Bocskay népe,
jelet adván nekik Petneházy, véletlenül az várra mennek és bemennek ésigy foglalják el az várat. Az kivül való németeket penig, az hol kit-mittaláltak bennek, mind levágják.
A z napban Kolosváratt egy sas tetszett szinte mikor az nap feljött, nemfejér, sem fekete, hanem az nap fényével együtt megtetszett ez napokbanmense Novembri, diebus circa fmem Novembris."151
Nemcsak az égi jelenségek szolgálhattak intő előjelként a történetiesemények beteljesedésesének lehetőségéről, városonként és helyenként
egy-egy kivételes eset mindig akadt, hol a kisütött kenyérből
1 5 2
, hol az ötlábbal született borjúból jósolták meg a jövőt.Könnyelműen foglalhatnánk állást, ha azt állítanánk, hogy ezen jövőre
utaló jóslások minden esetben, mindig a szebb és jobb jövőt példáztákvolna. Holott ez koránt sincs így!
Erről éppen Szamosközy István történeti maradványából értesülhetünk,kinek leiratában - a jöve ndö lés „tárgyakén t" - egy Kolozsváron világra
jött ötlábú borjú szolgált . Szamosközy alábbi jóslatában nemcsak a Bocskai család rokonság i tabelláját fedezhetjük fel, de a későbbi ese ménye k -a történeti tények is - alátámasztották jövendölését, amelyben - még afejedelem halála előtt - a Bocskai família kihalását jósolta meg:
„2. Februarii öt lábú borjút ellett egy tehén Kolosváratt az Far-kas-utczában, az ötödik lába az utolsó jobb lábának az czombjából nőtt ki,körme volt mint az többinek, de az földet nem érte ezzel ez lábával. Énigy jövendöltem felőle, hogy ez négy láb ez négy fejedelmeket jegyzi; azkét első láb János királ fiát és Báthori Istvánt az lengéi királyt, az utolsó
balláb Báthori Kristófot, az utolsó jobb láb Báthory Zsigmondot. Ez
Bátori Zsigmond lábából származott ki ez ötödik láb, mely Bocskay Istvánt jelenti, ki Báthori Zsigmondnak avunculusa, azaz Báthori Zsigmondanyjának bátyja, mert Bocskay Erzsébet volt az Zsigmond anyja, BocskayIstván nénje. - Miérthogy penig ez ötödik láb nem ér az földre, azt jelenti
1 5 1 S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N TÖRTÉNETI M A R A D V Á N Y A I 1880. 257-258. p.1 5 2 A z 1606-os évek háborús eseményeire vonatkozó újabb jóslat - június 6-án mutatko
zott meg -, melyet a következőképpen örökítettek meg: „Kis-Szebenben a nevezett
napon, egy nemes, Rákóczy nevű asszony kenyeret sütött. A kenyér felső héjából magas dagály nőtt ki, mely katonához egészen hasonló volt. A katona mellkasa és feje
pánczéllal volt fedve, karjai levágva tűntek fel, a mell alatti rész azonban kígyókbólállott. " Bővebben lásd: W E B E R Samu 1882. 771. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 97/379
hogy Bocskay István noha az erdélyi fejedelemségbe succédai, de nemleszen semmi maradéka kire szálljon az fejedelemség, hanem ez Bocskayág deficiál. De ezeket az eventus mutatja meg ha igy leszen vagy külön
ben."153
A jövendölések és csodás események mellett jelentős szerepet töltenek be a Bocskai körül kialakult népi mítoszban a személyéhez kötődő kinyilatkoztatások is, melyek csakúgy Bocskai kiválasztott szerepét mutatjákés erősítik. Gondoljunk csak arra, hogy a fejedelem oldalán harcoló hajdúkat Bocskai angyalkái-ként emlegetik.154
De maga Szamosközy emlékezése is hasonló megköze lítésekről tanú skodik. Ezek közül is kiemelkedik a török császár által küldött kard felcsa
tolásának eseménye, melyben nem nehéz ráismernünk népmeséink elemeire, a halhatatlanságra stb., mely a „szegénylegény" vagy éppen a „legkisebb királyfi" sajátja, de mindenesetre csak a különleges tulajdonságokkalfelruházott személyek jellemzője: „Az kapucsi basa mikor Bocskaynak
ódaiára kötötte az török császáriul küldött kardot de more gentis, ígyszólott: Ezt te nagyságos Bocskay, k i hatalmas császár fia vagy, tudjad,
hogy valakinek ezt ódaiára kötik, annak soha sem pénze, sem hada el
nem fogy. Ha ezt végre kötöd fel, boldog lész, győzedelmes lész. Ha
penig olyan orczát akarsz előtte viselni, mint az előbbi, távol nézzed, kitaz hatalmas császár nem remél felőled. Ne lássad se temagadnak, se nemzetségednek utolsó veszedelmét. De hogy a ne legyen, az nagy isten visel
je úgy a te igyekezetedet és minden szerencsédet. Azt mondja az győzhetetlen császár, hogy te lehess az, ki az te nemzetséged közt nem különben
tündökölhessél, mint az szép csillagok közt az szép hajnalcsillag. .. ,"155
A török követ szájából elhangzott ezen fentebbi megnyilatkozás különösen érdekes a Bocskait övező hiedelmekkel kapcsolatosan. A hajnal
csillagra vonatkozó ezen üdvözlet több kérdést is felvet. Elsőként: Miértéppen a hajnalcsillagot említették, mint a fejedelem vezérlő csillagát?Másodszor: Tudatában voltak-e a törökök a Bocskai személyét övező, amagyarság körében ismeretes csodás történéseknek? Ugyanakkor az akérdés is felmerül, hogy a hajnalcsillag hitükben milyen tartalmi, vagyéppen szakrális jelentéssel bírt?
S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N TÖRTÉNETI M A R A D V Á N Y A I 1880. 324. p.
Lásd: B O L D I S Á R Kálmán 1936. 62. p., illetve lásd még: K O Z O C S A Sándor 1936.153. p.
S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N TÖRTÉNETI M A R A D V Á N Y A I 1880. 257. p. (A szövegben való
kiemelések tőlem.)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 98/379
„Dies Veneris"
Bocskai István életének történéseit már születése pillanatától fogva de-
termináltnak tartotta az egykori néphagyomány. Péntek napján született,
így életének minden fontosabb eseménye is ehhez a naphoz kötődött. En
nek igazságát nemcsak a korabeli néphagyományból tudhatjuk, de ezt
támasztják alá a későbbi történeti kutatásokon alapuló időpont meghatá
rozások is. Azonban még ennek tudatában sem kaptunk magyarázatot
arra, hogy: Létezik-e valamiféle kapcsolat a
pénteki nap és a fentebb említett hajnalcsillagközött? A bolygók - legfőképpen a Nap és a
Hold - , rendkívüli szerepet töltöttek be a né
pek hitében és kultuszaiban. De e fentebbi
kettő meghatározó szerepe mellett külön fi
gyelmet szenteltek a Vénusznak is, mint a Nap
és a Hold után következő legfényesebb csil
lagnak, mely az (Est) Hajnalcsillag nevet kap
ta.1 56
A különös figyelmet kettőssége nyománkapta, hiszen fénye elsőként ragyog fel az esti
égbolton, ugyanakkor a hajnali égbolt megha
tározó csillaga is. Ezen „tulajdonsága" miatt is
válhatott a népek hagyományában a halálból
újraéledő istenség jelképévé.1 5 7 A pogány ha
gyományokban eredetileg az újraéledő termé
szet istennője, melyből az antik kultúrák ide
jében vált - a mai kor embere számára - ismertebb szerelem és szépség istennőjévé.1 5 8 Az
asztrológiában a Vénusz száma a hat, és napja,
a péntek 1 5 9: „Dies Veneris", és így már érthe
tővé válik, miként kapcsolódik szervesen
Bocskai személyéhez.
„ Szent háromság "
Nap, Hold és a Vénusz
ábrázolása, egy
babilóniai határkövön
BERZE N A G Y JÁNOS máig kiadatlan „ A világ közepe" c. kéziratában a magyar hitvilág
e három planétaisten jelentőségéről is szól.Ide lásd még: D R Ö S S L E R , Rudolf 1986. 116-118. p.
A Vénus antik felfogásához lásd: Z AMAROVSKY , Vojtëch 2 0 0 1 . 4 2 8 . p.
Bővebben lásd: C SABA György 1986 . 128 -129 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 99/379
Vénusz nemcsak a keresztény ikonográfia része 1 6 0 , de az arab, illetveiszlám mitológiában is ismert. Uzza istennői alakját maga Mohamed iselismerte, mint Allah három nővérének egyikét: Állát, Uzza, Mariát, kiketa későbbiekben már tagadott.161 Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy jólismerték a korabeli magyar hagyománynak azon részét, melyben a népBocskai személyét szorosan összekötötte Vénusz szerencsét hozó alakjával és annak pénteki napjával. A magyar néphagyomány mesekincse semnélkülözi a három planétaisten, a Nap, a Hold, a Vénusz ismeretét, gondoljunk csak az ezen planétáknak megfelelő arany, ezüst, réz palotáknépmesei elemeire.162
Mindezekről Szamosközi István latin nyelven íródott epigrammája 1 6 3 is
tanúskodik, melyben már kirajzolódni látszanak a fejedelem körül kialakult mítosz alapvető jegyei. Az epigrammában a hajdani sárkányölő vegetációs hős alakja hagyományozódik tovább, párhuzamot vonva Vénusz ésBocskai alakja között. Bocskai alakja úgy emelkedik felül a népet nyomorító ellenségen, ahogy a napfelkelte előhírnöke, a hajnalcsillag jelzi a sötétség erőin győzelmet tévő Nap hatalmát. Vénusz és Bocskai metaforikuskapcsolatán keresztül előrevetíti a meghaló-, ugyanakkor mindig újjáéledő szabadító hős képzetét, ahogy a Vénusz hajnalban újjáéledve jelzi a
győzedelmes Nap eljöttét, úgy tekint ő is Bocskaira, aki - ha a szükségúgy kívánja meg - minden korban újra elhozza népének a várva-várt sza badságot.
A hajnalcsillag Krisztus személyében is előhírnökként jelenik meg: „Én, Jézus küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Énvagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag". [Jel. 22 .16 . ] . Ugyanakkor a Bibliában megtalálhatjuk a Vénusz bolygó pogány démonának vonásait is,
mellyel Babilon pusztulása során, annak királyát ruházza fel: „Leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Pedig ezt mondtadmagadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök azistenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek aFelségeshez! De a sírba kell leszállnod, a gödör mélyébe. Akik csak meglátnak, bámulnak, elgondolkoznak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtekaz országok? Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nemengedte haza a foglyokat?" [Ézs. 14.12-17. ]
Mohamed eleinte elismerte Uzza („mindenható") isten voltát, s azt is, hogy Állát ésManát Allah leánya, később azonban ezt már tagadta. Elannyira, hogy Allah társai lé
tének említése a legnagyobb vétek az iszlám ellen. M I T O L Ó G I A I E N C I K L O P É D I A , I. k.1988 . 52 3. p.; illetve: II. k. 540. p. Lásd még: K O R Á N 53 :19 -23 .
A z ég három rétegéhez bővebben lásd: B E R Z E N A G Y János 1 9 6 1 . 7 7 - 1 0 1 . p.S Z A M O S K Ö Z Y István 1 8 5 5 . 1 1 5 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 100/379
EPIGRAMMA
„Qualis ubi roseum Tithonus purpurat ortum
Tranatoque polum carpit olore Venus -Laeta serenantem sensim lux inficit orbem,
Redditur et rebus, qui fuit ante color;Deformes fugiunt tenebrae, redit ignipotens Sol
Purpureisque petit celsa serena rotis:Talis Dux Stephanus fulgens victricibus armis
Aerumnas patria servitiumque fugat.Candida libertás Astraeaque sancta revertit,
Et pia restituit patria jura Themis.Diffugiunt Erebumque petunt Alemannica monstra,
Et méritas poenas vindice caede luunt.Vive diu Princeps, Superorum mumus! et unus,
In quo Spes patriae praesidiumque situm est.Te tremant hostes, tibi torus serviat Ister
Et diuturna tuis sit rediviva salus."
EPIGRAMMA
„Amilyen Tithonus, amikor vörösre festi a rózsás felkeltétÉs Venus a hattyúvon ta szekerén megjárja a pólust -
Vidám fény festi meg lassanként a felderülő földkerekséget,És visszakapják a dolgok színüket, amilyenek korábban voltak;
Menekülnek az alaktalan árnyak, visszatér a tűz ura, a NapÉs bíborló kerekein emelkedik a derűs magasba:
Ilyenként ragyogva István fejedelem győztes seregeivel
A hazából elkergeti a nyomorúságot és a szolgaságot.A ragyogó szabadság és az égi szentek visszatérnekÉs a kegyes Themis helyreállítja a haza törvényeit.
Elmenekülnek és elérik Erebust az alemán szörnyek,És megérdemelt büntetésüket szenvedik a bosszuló halál által.
Élj soká, Fejedelem, égiek adománya, az egyetlen,Akibe a haza reménye és oltalma helyezve van.
Tőled remegjen az ellen, téged szolgáljon az egész Duna
És tartós legyen tieidnek újraéledő jóléte."{Fordította Lévai László)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 101/379
Vénusz befolyásos hatalma mellett említést kell tennünk Bocskai István életének azon történéseiről is, melynek jelentősebb eseményei közötta nép különös egyezést talált, amit egy korabeli - 1606-ban íródott - , históriás énekben meg is örökített.164
Itt a magyar nyelven íródott históriás ének azon öt versszakáról kívánunk bővebben szólni, amelyben, mintegy kronologikus sorrendbe fűzvemutatja be Bocskai életének sorsdöntő eseményeit, és a pénteki nap fontosságát kiemelve utal e nap, és a hozzá kapcsolódó események különleges összefüggéseire:
„Mégis egj keüsset szolok wrünkrül
Jo emlékezetű feiedelminkrül Jsten felö io bockaj istüanrül pénteken törtint nagj sok dolgairül.
Szaiabül származót bessedet irrokde babonát ezbül ne tanülliatok
pénteken sok dolgon ment által kit hallokciak jo emlekezetiert kit irok
Kolozuarban pénteken születet volt pénteken kerestelesseis let voltkiralj vdüaraban pénteken ment volt
pénteken onnetis alla iütot volt
Varadj kapitan pénteken let volt pénteken casartül jo valas jüt volt pénteken nemetekülelis megj vit volt pec János pénteken foglja esset volt
Kassabanis péntek napon be ment volt pentekenis vt megj koronáztak volt Rákos mezeién az koronázás volt pénteken e vilagbül ki mült volt" 165
A históriás ének történeti vonatkozásairól bővebben lásd: KOZOCSA Sándor 1936.
61. p., illetve 1936. 151-155. p.
„Még egy keveset szólok urunkról / Jó emlékezetű fej edelmünről / Istenfélő jó Bocskai Istvánról / Pénteken történt nagy sok dolgairól / Szájából származott beszédet írok / De babonát ebből ne tanuljatok / Pénteken sok dolgon ment által kit hallok / Csak jóemlékezetéért kit írok / Kolozsvárban pénteken született volt / Pénteken keresztelése
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 102/379
A históriás ének önmagáért beszél, szavaiból egyértelműen kiderül,hogy Bocskai körül a nép, de legfőképp a hajdúk körében még életébenkialakult egy olyan eszménykép, melyet különleges, már-már isteninektekinthetünk, melyet a kiválasztott tulajdonságaival is felöveztek. A népkörében mindmáig elevenen élő, a pénteki napokhoz kötődő képzetekrőlazt hiszem, nem kell bővebben szólnunk, ezek mindenki által ismertek.
Azonban ennek a pénteki napnak az összekapcsolása Bocska i Istvánéletének történéseivel, már egyértelművé teszi azt a felfogást, miszerint anép körében a fejedelem kiemelt szerepet töltött be, nemcsak mint történeti személy, hanem úgyis, mint szabadító hős, aki folytatja, átveszi, átörökíti a hajdani sárkányölő hős mítoszi szerepét is.
A z alábbiakban vizsgáljuk meg, hogy a pénteki nap és a történeti tények valóban egyezést mutatnak-e. Azon eseményeket - amelyekről maga a história sem ad konkrét időpontot - kénytelenek voltunk kihagynikutatásunk köréből, így csak azon eseményekre hivatkozhatunk, melyektörténéseinek ideje pontosan behatárolható.
Azonban még így is kellő adattal bírunk, hogy bizonyítsuk, avagy cáfoljuk a pénteki nap, és Bocska i élettörténetének eseménye i közötti kapcsolat meglétét, avagy hiányát.
A históriából kiemelt versszakok hat olyan eseményről tudósítanak,amely események időpontját pontosan ismerjük. 1 6 6
Ezek a következők:- születése: 1557. január 1. (Kolozuarban pénteken születet volt)- váradi kapitány: 1592. május 1. (Varadj kapitanpénteken let volt)- az álmosdi győzelem: 1604. október 15. (pénteken nemetekülelis
megj vit volt /pec János pénteken foglja esset volt)- a kassai gyűlés: 1604. november 12. (Kassabanis péntek napon be
ment volt)
is lett volt / Király udvarában pénteken ment volt / Pénteken onnat is alá jutott volt /Váradi kapitány pénteken lett volt / Pénteken császártól jó válasz jött volt / Péntekennémetekkel is megvítt volt / Pec János pénteken fogja esett volt / Kassában is pénteknapon bement volt /Pénteken is őt meg koronázták volt /Rákos mezein az koronázásvolt / Pénteken e világból ki múlt volt. " Lásd: K O Z O C S A Sándor 1936. 68 - 69 . p., i l letve lásd még: R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A X V I I . század 1. 1 9 5 9 . 2 9 6 . p.
A históriában szereplő események pontosításához N A G Y László munkáját használtuk.Bővebben lásd ott: N A G Y László 2 0 0 0 . 13 . p., 5 1 . p., 148. p., 152. p., 2 0 3 . p., 259 . p.,illetve a koronázás időpontjához és lefolyásához lásd még: BOLDISÁR Kálmán 1925 .5. p., 19 26. 59. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 103/379
- koronázása Rákos mezején: 1605. november 11. (pentekenis vt megjkoronáztak volt / Rákos mezeién az koronázás volt)
- halála: 1606. december 29. (pénteken e vilagbül ki mült volt)Az időpontokat összevetettük a Török Péter által készített öröknaptár
ral 1 6 7, melyek után egyértelműen bizonyossá vált, hogy a históriai adatokmegfelelnek a valóságnak, ugyanis a fentebb említett történések mindegyike pénteki napra esett.
A história a pénteki napok és az események kapcsolata mellett, melyesetünkben nem a szerencsés, avagy balszerencsés napok 16 8 összefüggésé
ben jelentkezik, hanem sokkal inkább a kiválasztott személyét illeti. Eztmutatja a históriába bekerült, a fejedelem, haláláról szóló, és azt előre
megjósló jelenségeknek, a nép körében elevenen élő hagyománya is:„Sok Jambortül hallottam es wgj irom / vrünk Halála előtt mj let aztmondom / karacon estje kakük szolt azt hallom / kassán ceresnie favirágzott ertöm. " 169
Mint a fentiekben láttuk, a Bocskai István életét végigkísérő csodás, illetve különleges események és napok nemcsak a néphagyománynak sajátosságai, hanem az írásos em lékezetnek is elemei. Mint ahogy azt a históriában is látjuk - Szaiabül származót bessedet irrok, vagy: Sok Jambortül
hallottam es wgj irom - elsősorban a néphagyomány hatott az írásos emlékezetre és nem fordítva.
TÖ R Ö K Péter 1893.A balszerencsés napok kéziratos előfordulásaihoz lásd: U J V Á R Y Zoltán 196 0.
107-109 . p.
A mai nyelvhasználat szerint: „Sok jambortül hallottam és úgy írom / Urunk halálaelőtt mi lett azt mondom / karácsony estjén kakuk szólt az hallom / Kassán cseresznyefa virágzott ertöm. " E z eredeti szöveget közli: K O Z O C S A Sándor 1936. 68. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 104/379
BOCSKAI SZERENCSÉS PÉNTEK NAPJAIT HÍRDETÖ KOLOZSVÁRI K , ÉS
FELIRATATermészetesen a Bocskai közvetlen környezetében élő kortársakat sem
hagyta érintetlenül a pénteki napra vonatkozó néphagyomány. Annyiranem, hogy még Bocskai életében - kolozsvári szülőházának falára - kőbevésve örökítették meg a fejedelem élettörténetének mozzanatait és ezennevezetes pénteki nappal való szoros kapcsolatát, melynek latinul íródottszövegét Bocatius János 1 7 0 szerezte. Azonban mégsem vált eléggéközismerté, mivel nyomtatásban megjelent munkáiban e költeménye
sehol sem szerepel.171
Mielőtt e kőtáblák részletes ismertetésébe kezdenénk, meg kell jegyeznünk, hogy Bocskaival kapcsolatosan nem ez az egyetlen kolozsvári tárgyi emlék, melyen megörökítésre került a fejedelem. Ide sorolható az akőfelirat is, melyet a hálás utódok a vár monostorinak nevezett - máramár lebontásra került - kapus bástyájának falára helyeztek, annak emlékére, hogy a bástya leomlott részei még Bocskai életének idejében és segítségével újíttattak meg. Erről tanúskodik a monostori kapu hajdan volt
táblájának latin felirata is:IN S T U P E N D A I L L A , L U C T U O S A OMNI BUS, T OT QUE J AMA N N O R U M M I S E R R I M A , A C P L U S Q U A M F AT ALI , N U L -LIS U N Q U A M L A C R Y M I S SATIS D I G N E D E F L E N D A T R A N -S Y L V A N I A E R U I N A , H A E C HUJUS P OR TAE
N U T A N T I S P A R S , R E G N A N T E SERENISSIMO DOM I NO,S T E P H A N O , DEI G R A T I A HUNGÁRIÁÉ ET T R A N S Y L V A -
N I A E PRINCIP E ETC . PER P R U D E N T E S ET C I R C U M S P E -C T O S D OMI NOS ANDREÁM A U R I F A B R U M P R I M A R I U M ,
ET G A S P A R U M H E L T I R E G I U M URBIS IUDICESDEI BE NE FI CI O R E S T A U R A T A A N N O D O M I N I 1606.172
Bővebben róla: B O C A T I U S János 1895.Lásd: J A N K O V I C H Miklós 1818.1. köt. 73. p.„Egész Erdélynek, amaz eléggé soha meg nem siratható, bámulatos, mindenkire nézve siralmas, annyi évekre terjedő nyomorai közt, s végzetes romlásakor, e düledező
kapu egy része, Felséges Úr, ISTVÁN, Isten kegyelméből Magyarország és Erdélyfejedelme sat. uralkodása alatt, bölcs és eszélyes Eötveös András városi fő- és HeltiGáspár királybíró urak által, Isten jóvoltából helyre állíttatott az Úr 1606. évében."Lásd: L E T A V A Y Sándor 1818. V. köt. 137-138. p., a 21. szám alatt közölve. Lásdmég: J A K A B Elek 1888. II. köt. 436. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 105/379
Mint említettük, a fentebbi
Bocskairól szóló tárgyi emlékelpusztult ugyan, viszont máig
fennmaradtak azok a kolozsvárikőtáblák, melyek Bocskai cso
dálatos péntek napjának emlékezetét őrzik.
E kőtáblák fennmaradásábannagy érdem fűződött gróf Tele-ki József nevéhez, aki 1817
A fejedelem szülőházának kapualja a körüli időkben a kőtáblákat
kőtáblákkal (mai állapot) felújíttatta, s megőrzésével tárgyi bizonyítékot szolgáltatott a
nép körében elevenen élt mondai hagyományra: „Ilyen szóbéli hirlelésnekmár most valóságos tanúbizonysága, azon, még 1606. esztendőben, az az
a' Fejedelemnek éltében örök emlékezetére felállítatott kő, abban az épületben, mellyben Botskay született." 173
A kőtáblák feliratának megörökítésére többen is vállalkoztak, azonban
ezen közlések mindegyike - ha többé-kevésbé is -, de hiányosnak bizo
nyult. 1 7 4
A legteljesebbnek mondható variánsát J AKAB Elek ismertette,egyúttal annak magyar fordítását is közölte. 1 7 5 Azonban ez sem mentes a
hibáktól és tárgyi tévedésektől, így az alábbiakban arra vállalkoztunk,hogy a fellelhető változatok összevetésével a ma már meglehetősen viseltes kőtáblákról hiteles képet nyújtsuk, annak magyar nyelvű fordításávalegyetemben.
Mielőtt azonban rátérnénk ezek ismertetésre, szólnunk kell magukról akőtáblákról is.
Az emlékkövek - Bocskai szülőházán - való felhelyezésének napjaként SÁNDOR Imre 1606. október 15-ét nevezte meg 1 7 6. Azonban ez az
időpont csak elírás lehet, mivel Segesvári Bálint krónikája erről az ese-
ményről a következőket mondja: „1606. 25. octobris csinálták fel az
Bocskai uram czimerét az Éppel János háza falára." 177
J A N K O V I C H Miklós 1818.1. köt. 69. p.
J A N K O V I C H Miklós 1818. I. köt. 68-73. p.; L E T A V A Y Sándor 1818. V . köt.
132-133. p.; D O N G Ó Gy. Géza 1914. 186-189. p.; SÁNDOR Imre 1913. 65-67. p.
Lásd: J A K A B Elek 1888. 445-448. p.
SÁNDOR Imre 1913. 64. p.
Segesvári Bálint krónikája. Lásd: E R D É L Y I T ÖR T É N E L M I A D A T O K , IV. köt. 165. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 106/379
Ebből egyértelműen kiderül az is, hogy a táblák elsődleges helye a szü
lői ház utcafronti oldalán állott, s azok csak 1817-ben, a kövek felújítása
során kerültek be a ház kapubejárójának a falára.1 7 8 Mint írják: „azon ház
nak kapu közi falaiba - kiújítva - a kapu-bémenetnél balra, nyugotról
keletre menőleg". 1 7 9 Az 1880-as években a kőtáblákon újabb állagmeg
óvást végeztek.1 8 0 Még 1914-ben is együtt álltak a táblák, sőt „máig is
leolvasható betűkkel hirdeti az immáron négyszáz esztendős
„prosopopeia", hogy a pénteki nap, a „dies Veneris", többszörösen, szinte
mesés szerencsével játszott bele Bocskay szabadságharcának szinte cso
dás sikereibe!"181
A kőtáblák alakjáról és azok tagolásáról pontos, illetve hajdani elhe
lyezkedéséről némi támponttal is rendelkezünk, melyeket - az alábbiak ban - az eredeti latin szöveggel együtt közlünk.
Bocskainak a szerencsés péntek napjait megörökítő emlékkövek tulaj
donképpen négy, különálló darabból állnak.
Az első kőtábla
Bocskai István szülőházában,
az oszlopfőkön
az 1606-os évszám
„Ezt tsak ennyihány esztendők előtt Idősbb Széki Gróf Teleki Jósef, azon Háznak
mostani birtokossá, és illy betses Emlékeknek buzgó kedvellője, a' komor üdőnek
mostoháságától menteni kívánván, a' kapu Tornáczában ujdonan fel állítatta." Lásd:
JANKOVICH Miklós 1818. 69. p.
Szabó Károly megjegyzése. Lásd: ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. köt. 166. p.„Legújabban mindenik kő kijavíttatott s lég és poriadás ellen fénymázfesték biztosít
ja." Lásd: JAKAB Elek 1888. 451. p.
Lásd: DONGÓ Gy. Géza 1914. 186-187. p. vö.: SÁNDOR Imre 1913. 64. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 107/379
A z E L S Ő T Á B L A mérete 185 cm hosszú és 62 cm magas, melyre verzá-lis, latin betűkkel vésték a történeti bevezetőt. A kőtáblán megformált
kétoldali oszlopfőt mintázó alakzaton a készítés ideje is egyértelműenmegmutatkozik. A baloldali oszlopfőn a 16-os, míg a jobb oldalin a 06-osévszámokat vésték, vagyis 1606-ot.
A z alábbiakban nézzük a kőtáblák feliratát:
1 6 - L E C T O R I - 0 6
„Aestuantibus armis inter Ferdinandum Imperatorem, et JoannemHungáriáé Regem Magnifícus Dominus Georgius Bochkajus nolensquoquomodo a sua Austriacae Domui dudum illibate custodita, et servatafide récédére, indignationi hinc Regiae subicitur, cuius Jussu ClaudiopoliTransylvanorum custodiae demandatus, dum Mensibus aliquot 1 8 2
defluentibus una cum Domina Conjuge sua tum praegnante detinetur, eregioné illarum aedium sita domo, quae Mathiae Corvino, gloriosissimoHungarorum Regi auras natales dederunt, foelici quodam omine nuncSerenissimum Stephanum Bochkayum Hungáriáé et TrasylvaniaePrincipem, Siculorumque Comitem modernum, moesta Parens enititur:
Observatu autem nimis dignum in hac re hoc ipsum videtur, quod cum dieipso Veneris esset hic princeps edirus, ab eo statim tempore, quo Duce
bellico Caesareano Joanne Jacobo Belgioiosa nefasto Italo armisCaesareis contra orane suum meritum petitus Fortunis, et Bonis suiscedens arce sua Somliokeo 1 8 3 vocata die etiam ipso Veneris fataliegreditur; [per] multos consequenter Veneris dies 18 4 auspicato sortitus est,quae defensivis ipsius armis vel intra hunc unius anni curiculum cursumfoelicem dederunt. Quod concinne hac Prosopopeia sua Boccatius vates
hoc ordine persecutus est:Serenissimi Hungáriáé, et Transylvaniae Principis, ac Siculorum
Comitis Domini Stephani Dei Gratia Domini Domini sui Clementissimi185
A hajdani kőfeliraton az A L IQ U O T szóból az I hiányzott, az L pedig fordítva állott.Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , IV. kötet 167. p.
A kőtáblán ké t L L - e l volt metszve.A „multos consequenter Veneris Dies" az előszó: „per" ki van hagyva. A tábla felira
tában található elírások, illetve javítások tekintetében lásd Szabó Károly javaslatait:E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , IV. kötet 167. p.
Ezen fentebbi bekezdést - mintegy kiemelve ezen szövegrészt - nagyobb betűnagysággal vésték a kőtáblára.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 108/379
PROSOPOPOEIA DIEI SUI VENERIS.
A MÁSODIK TÁBLA 188 cm hosszú és magassága 124 cm, alakja egy
nyitott könyvet formál. így két oldalra, azaz két hasábra osztott. Itt kapott
helyet az a 30, kétsoros (distichon), mely versbe formálva adja a pénteki
nap dicséretét. Illetve, itt kapott helyet - a pénteki naphoz intézett szózat
mellett -, a Vénuszhoz intézett - ha a szükség megkívánja -, az istenség
folytonos visszatérését óhajtó vers is: 1 8 6
A második kőtábla (mai állapot)
Szabó Károly úgy vélte, hogy az első és a második kő ̂ eredetileg egymás alatt helyez-
kedhetett el. Mindezt abból következtetve - s ebben igazat kell adnunk neki - , hogy
az első kőtábla záró sora a péntek napjának versbe szedett megszemélyesítésének cí
mével záródik, tehát a második kő szerves folytatása az elsőnek, s a tagolás szem-
pontjából ezen elhelyezés lehetett a legoptimálisabb. Ehhez lásd: ERDÉLYI
T Ö R T É N E L M I A D A T O K , I V . köt. 168. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 109/379
Stella micans Veneris prae stellis omnibus una,Solis aequa [Solisequa]m , et solis praevia, solis amor
Quo fautrix [tutrix] pretiosa Tuos, dignabor honore,
Queis mactas tanta me bonitate, dies?Luce Tua, lux prima meis natalibus orta est
Arce Colosvari, cum Pater exul eratQuando Dornum Austriacam propter Constantibus ausis
Nunc ingrata mihi gens mea vincla tulitConscia Te, vindex in gratos ultio mansit
Luce Tua, arce hostes cum pepulere meaDoctus ad has artes in me conflngere crimen,
Infelix Italus non dubitavit homoEt Genitorem, et me semper fídum Austria sensit
A[w]t Superi testes integritatis eruntAulam ad Caesaream, atque ad to turn provoro mundum
Immeritum, injustus hine retulisse vicesCausa triumphavit mea, nostris Petzius armis
Succubuit caesus nempe die Veneris Non habuit v [vindicta modum] Belliojosa [Belgiojoso] fugatus
Cessit et Urbe [Urbs] mea — [fit] Cassa die Veneris [Ven. et.]Arrisit lux ulterius: sua moenia nobis
Dedidit Eperies, nempe die Veneris[ Vexiilum oblatum est Turcarum a Caesaré munus,
Cum clava aurata nempe Die Veneris.]™*[Cum Bas ta mihipugna fuit prima Edeliana,
Perdit vbi ille homines mille, die Veneris]
A versezetben található [szögletes zárójelek] között kurzívval szedett sorok azonhiányzó, avagy tévesen értelmezett vagy olvasott szavakat helyesbítik, avagy pótol
ják , melyeket LETAVAY Sándor pontosított, illetve egészített ki saját - 1806-os - ol vasata alapján. Mint írja: „Ezen írások közzül azon híres Botskay István Erdélyi Fe
jedelemnek szerentsés Péntek-napjait ugyan ezen folyó hó 1818. Eszt.dei Tudományos Gyűjteménynek első Kötetjében már is olvasom; de egyszer' s mind veszemészre, hogy a' versek több helyeken héjánosak; én, a' ki valamint nagy szorgalommal, úgy nem kis bajjal mindenek szemek láttára, a' falhoz tudniillik lajtorját tá
masztván, ezen kő írást leírtam, minden verset szerentsésen elolvastam, és íme azonhibákat kipótolom." Bővebben lásd: LETAVAY Sándor 1818. 132-133. p.
A LETAVAY Sándor szövegéből ezen a helyen hiányzó két sort Szabó Károly kiegészítéséből pótoltuk. Lásd: ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. kötet 167. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 110/379
Bis quadringentos amttis [amittis] ab igne Buchheime
Me Victore: die (nempe meo) Veneris
Victrici nostro caedunt [nostrae cedunt] hinc ardua nutu
Moenia, Keovarii, dum nitet ipsa Venus
Zathmarium indocile incursus dabo, dixit: et obses
Traditus est; Veneris res ea gesta die
Applausit fortuna meis nova honoribus: arcem
Fileki Veneris cepimus inde die
Ecce Kolonicios equiteis, pediteisque triumpho
Ad Sebesi, Kelemes rura die Veneris
Quartum hinc commissum, est cum Basta praelium: ut Torda [ut ora]
Cum planctu exiret hacce die Veneris
Ille quidem elapsus venit Pisonis ad Urbem
Exustam exterius caede die Veneris
[Innen a második hasábon folytatódó szöveg:]
Nec spatium suffecit; et hoc mihi: tradidit arcem
Victus Trentsiniam Teuto die Veneris
Denglegio, ad Moravos, duce caedes édita, campos
Nostraque vicerunt arma die VenerisInde Urbs Natalis Patria eme Principis ornat
Fascibus, acceptum rite die Veneris
Postquam adversantes excessere arce Segessi
Patria tota vacat hoste, die Veneris
Archicathedralis nova Episcopum Amicula cessunt [cessit]
Cum multa nobis laude die Veneris
Vota secundavit Deus, et forte accipio Husztum
O memorabilium Luce! die Veneris Nomine Vezerius Turcarum Caesaris offert
Accipio, et Veneris hoc Diadema die
Dantibus extremum Germanis omnia; Devam
Transylvania habet, cuncta die Veneris
Denique Murani praeruptis cotibus arcem
Imperio nostro subicit alma Venus
N i l siet ut reliquum Veneris de munere nobis:
Tokay attribuit moenia, blanda Venus.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 111/379
[APOSTROPHE AD DIEM VENERIS. ]
Alma dies Veneris, Veneris multum alma dies! quas
Ergo tibi grateis postmodo dignas agam?Salve accepta dies! mihi Numinis Una, manebis,
Instar es, aeternum! Festa perennis eris.Bellorum in cursu duce Te foeliciter usus,
Annue Constanter Diva! Secunda geram.
[A UTHOR AD DIEM VENERIS. ]
[O stupor! atque o Diva dierum! O Diva dierum!
Vt [Ut] Romana nihil me iuvet ilia fides. Hac sum parte tuus, tibi Princeps plurima noster
Debet, et auspicio res ea plena tuo est.Salve o fausta dies! totiesque redire memento,
Te quoties Princeps vult rediisse meus.]
A HARMADIK TÁBLA mérete 75 cm, mely- felirat nélkül - önmagában,a fejdelem címerét mutatja.189 A címer leírásával többen is próbálkoztak,
itt most mind a három változatot közre adjuk, mivel számottevő adalékkalszolgálhat a jelenleg sem tisztázott fejedelmi címerhasználathoz: „Koronás paizs, közbül ülő oroszlán ágaskodó helyzetben, kígyóval körítve,melynek farka szájába megy s a hátulsó lábai felé simul; első jobb lábakörmeivel földnek szegezett nyilat tart, derekán egy öv forma van, melynek vége felfelé nyúlik s rajta hat göcs látszik, ... balra a Nap, jobbra aHold, alább jobbról a kettős kereszt, balról a sas, még alább a négy folyam s evvel szembe a szászok hét vára." 1 9 0
A második leírás szerint: „Koronás paizs, közbül ágaskodó oroszlán,kígyóval körítve, farka szájába kanyarul hátulsó lábai felé simulva; első jobb lába körmeivel földnek szegezett nyilat tart, derekán öv forma, végefelfelé nyúlik s rajta 6 görcs, a Mic-bán nemzetség hat ágát jelképezve,
balra a Nap, jobbra a Hold, alább jobbra kettős kereszt, balról sas, mégalább a négy folyam s ezzel szemben a szászok hét vára." 191
Itt nem véletlen a jelen idő használata, hiszen e fentebb nevezett címer jelenleg a
kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Rektori Hivatalának (Sapentia) Óvári Zoltán immonológus professzorról elnevezett dísztermének falát ékesíti.Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , IV. köt. 166. p.
Lásd: J A K A B Elek 1888. 451. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 112/379
A harmadik leírás ad leginkább hiteles képet a címerről: „kör alakú né
gyeit barokk pajzs, farkába harapó kígyóval övezett szívpajzszsal. Ebben
ülő oroszlán hat görccsel rakott farkát dereka körül csavarja, első jobb
lábában előreirányzott nyílvesszőt tart. Az I. osztásban hármas halom
középsőjéből növekvő apostoli kereszt. 2. növekvő sas. E kettő közé be
tolva Nap és növekvő félhold. 3. mezőben négy pólya. 4. osztásban hét
(3, 4) vártorony 1 9 2, nyitott kapu fölött két ablakkal, továbbá gömbölyűfedéllel ellátva. A pajzs felett zárt korona. A pajzsot kettős pálczakeretveszi körül, azok közül a belső hármas golyósorral 13-szor tagolva. A
külső nagyon meg van rongálva, csak itt-ott láthatók barok[k] díszei." 193
Bocskai István fejedelmi címerét mutató kőfaragvány
A három+négy= hét képlete nem ismeretlen a nép hitében, és főképp nem lényegtelenmotívum! Ehhez a felosztáshoz és a mögötte álló tartalmi tudáshoz lásd: SZEKERES
Gyula 2004. 378-382. p.
Lásd: SÁNDOR Imre 1913. 64. p. Ezen Bocskai címer látható a Bocskai szülőházábanműködő Sapientia Óváry Zoltán immonológus professzorról elnevezett díszterménekfalán.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 113/379
A NEGYEDIK TÁBLA „vízirányban fekvő, hat láb hosszú és másfél láb
széles kövein négy, két-soros vers van, amelyen a három istennő - Juno,
Minerva és Paliasz - szóbeli vetélkedése olvasható arról, hogy „ki fiának
lesz mondható" Magyarország fejedelme Bocskai István."194
— - - - _ .. . ,. _ • -•. ....
Az Istenek vetélkedéséről szóló negyedik tábla
[ TRIUM DEAR UM DE STEPHANO BOCHKAY TRIALOGOS. ]DE EODEM SERENISSIMO PRINCIPE TR IUM DEAR . FESTIVUS DIALOG.[as]
Maxima Très Divas haec inter quaestio mota est:
Princeps sit cujus filius Hungáriáé?
Noster ait Juno est, opibus [nam] splendet, et auro:
Asserit e contra cauta Minerva suum
Plus prae divitiis ornat Sapientia Regem,
Ubera ei Mater Pallas ego una dedi
Dulce Venus risit, si proles vestra: mea cur
Omnia sunt ipsi, prospéra nata die?" 195
A kőtáblák nagyságához és azok különböző mértékegységbeli összevetéséhez lásd:
ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK , IV. köt. 166. p.; J A KAB Elek 1888. 451. p.; illetve
SÁNDOR Imre 1913. 64. p. A fentebbi mértékek összevetéséhez lásd: BOGDÁN Ist
ván 1987.Közli: J ANKOV ICH Miklós 1818. 70-72. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 114/379
A latin nyelven vésett kőtáblák feliratának teljes, magyar fordítását azalábbiakban közöljük:
16 - Az O L V A S Ó H O Z - 0 6Amikor megújult a háború Ferdinánd Uralkodó és János, Magyaror
szág Királya között, a nemes Bochkay György Úr nem akart semmi módon az Ausztriai Ház irányában eleddig csorbítatlanul megőrzött és szolgált hűségétől elállni, ezért annak a királyi méltány talanságnak tétetett k i,hogy az ő [értsd: az uralkodó] parancsára Kolozsvárott az erdélyiek őrizetébe lett adva, mialatt jó néhány hónap lefolyása során feleségével együtt,aki akkoriban viselős volt, fogva tartatik, ama épületek környékéről kapva
otthont, amelyek Korvin Mátyásnak, a magyarok legdicsőségesebb királyának születésekor a napvilágot nyújtották, valami szerencsés előjellelezt a fenséges Bochkay Istvánt, Magyarország és Erdély fejedelmét, egy
ben a székelyek jelenlegi biztosát nagyságos szüleje világra hozza. Ebbena dologban pedig fígyelmezésre nagyon is méltónak az tűnik, hogy miután azon a pénteki napon a fejedelem megszületett, attól az időtől fogva,hogy Giacomo Belgioiosa császári hadvezér minden érdeme ellenére acsászári seregek élén a vagyonára tört, ő pedig javait hátrahagyva
Somlyókői várából éppen a nevezett végzetes pénteki napon indul el, következetesen számos pénteki napot választott kedvező pillanatban, amelyek védekezésben lévő serege számára jóformán egyetlen év leforgásaalatt szerencsés fordulatot hoztak. Am ely dologról ebben a tetszetős megszemélyesítésben Boccatius költő a köve tkező rendben értekezik:
Magyarország és Erdély felséges fejedelménekÉs a székelyek biztosának, István Úrnak, akiIsten kegyelméből Úr, a legkegyelmesebb Úrnak
A NAP JÁNAK, P ÉNTEKNEK M EGS ZEM ÉLYES Í TÉS E
Venus tündöklő csillaga, az első minden csillag előtt, Nappal egyenlő, és a Napot megelőző, Napnak szerelme!
Drága pártfogója tieidnek, milyen dicsőségre leszek méltó,Ily nagy jósággal meg tudsz ajándékozni, napfény?
A te napodon keletkezett az első fény születésem idején,Kolozsvár várában, amikor atyám kegyvesztett volt.
Valamikor az Ausztriai Ház iránti állhatatos cselekedetei miatt,Most a hálátlan nép nekem a béklyóimat hozta.
A te tudtoddal, a büntető bosszú az arra rászolgálókra
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 115/379
A te napodon várt, amikor elűzött [előzetett] váramból az ellenség.Aki jártas volt az ilyen mesterkedésben ellenem gaztettet kiagyalni,
A szerencsétlen talján ember nem habozott.Erezte mind atyám, mind az én hűségemet Ausztria iránt,
Akár az égiek is tanúk ennek csorbítatlanságára.A császári udvarhoz, de akár az egész világhoz is fellebbezek,
Hogy érdemtelenül, jogtalanul, ezután visszavágtam.Az ügyem diadalmaskodott, csapatainknak Petz,
Lekaszabolva lerogyott nemkülönben péntek napján.A bosszú nem ismert mértéket, Belgiojoso megfutamítva
Távozott és az én városom lesz Kassa péntek napján.És a nap mosolygott tovább: falait nekünk
Átengedte Eperjes, nemkülönben péntek napján.Egy zászló is fel volt ajánlva a törökök császára által ajándékul,
Egy aranyozott dárdával együtt szintén péntek napján.Volt az első edelényi csatám Bastával,
Ahol ő ezer embert vesztett, péntek napján.Kétszer négyszázat tűz által elveszítesz, Buchheime,
Győzelmem során: Venusnak (és nemkülönben nekem) győztes
Napon parancsunkra leomlanak KővárnakMeredek falai, amíg az a Venus ragyog.
Addig megtámadom az oktalan Szatmárt, mondja: és a túszokÁtadatnak: péntek napján történtek ezek a dolgok
Tapsolt az új szerencse méltóságaimnak: FülekVárát ezután péntek napján szereztük meg.
íme, a Kolonits-lovasok és gyalogosok fölött diadalmaskodomA Sebes Kellemesi tájékon péntek napján.
Majd Bastával lezajlik a negyedik ütközet: hogySiránkozó ábrázattal elvonuljon ezen a pénteki napon.
Ő bizony kisurranva Pozsony városába jött,Amelynek külvárosa leégett péntek napján, és
Nem jutott haladékhoz; ami meg engem illet: átadtaTrencsény várát a legyőzött Teuton péntek napján.
Dengeleghi vezetésével a morva táborokra átterjedt az öldöklés,És fegyvereink győzedelmeskedtek péntek napján.
Ezután szülővárosom a haza fejedelmének hatalmávalRuház fel, rendben elfogadtatott péntek napján.Ezután az ellenség odahagyta Segesvárt
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 116/379
A z egész haza megszabadult az ellentől, péntek napján.Érsekújvár hatalmunkba kerül
Péntek napján nagy dicsőségünkre.Isten segíti fogadalmunkat, és Huszt várát történetesen
A z emlékezetes napon szerzem meg péntek napján.A török császár nevében a vezír koronát kínál,
És péntek napján elfogadom.A németek végre átadnak mindent,
Déva már egész Erdélyé, péntek napján.Végül Muránynak meredek szirten lévő várát is
Uralmunk alá hajtja jóságos Venus.
Hogy semmi se maradjon ki Venus nekünk szánt ajándékából:Tokaj átengedi falait, derűs Venus.
[SZÓZAT APOSTROPHE A PÉN TEK NAPRA]
Péntek áldott napja, péntek igen áldott napja!Hát neked milyen méltó hálát adjak végül?
Légy áldott, szívesen látott nap! Nekem Isten Egyetlené maradsz,Képmás vagy, örökre! Örökös ünnep leszel.
A háborúk sorában vezetésednek szerencsésen hasznát vettem,Biztass szüntelen, Istennő! Kedvező dolgokat viszek majd véghez.
A SZERZŐ VENUS NAPJÁHOZ
Ó ámulat! És Te, napok istennője! Te, napok istennője!Hogy ne segéljen engem a római adott szó.
Erről a részről a tied vagyok, a fejedelmünk a legtöbbet nekedKöszönheti, és ez a dolog a te biztató jeleddel teljes.
Légy áldott, te szerencsés nap: és emlékezz, hogy annyiszor térj vissza,Ahányszor fejedelmem akarja, hogy visszatérj.
HÁROM ISTENNŐ TRIALÓGUSA BOCHKAY ISTVÁNRÓL
[HÁROM ISTENNŐ ÜNNEPI TRIALÓGUSA A Z O N F E JE D EL E M RŐ L ] 1 9 6
A három legnagyobb istennő között a következő kérdés merült fel:Kinek a fia lesz Magyarország fejedelme?
A mienk, mondja Juno, már ragyog a vagyontól és az aranytól:
Viszont hozzáfűzte a magáét megfontolt Minerva:
A kőtáblán található helyes cím.
114
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 117/379
A gazdagságnál jobban ékesíti a királyt a bölcsesség.Én, Pallas anya, egyedül adtam neki emlőimet.
Édes Venus nevetett: ha a ti sarjatok, miért az én
Napomon történik vele minden kedvező dolog?{Fordította Lévai László)
Szólnunk kell még a negyedik táblán található kőfaragó mesterjegyről is, amely alapvetően a
strassburgi építőpáholy kulcsa191
szerinti meg
szerkesztettségre utal, s alakja nagyfokú hason
lóságot mutat a korszak egyik legkiválóbb ko
lozsvári mesterének Seres János kőfaragónak és
fiainak mesterjegyével. 198
Ugyanakkor itt kell utalást tennünk Jakab
Elek fordításról is 1 9 9 , amelynek használata több
A kolozsvári mesterjegyek formai jegyeire nézve lásd: SÁNDOR Imre 1913. 59-62. p.
Seres Jánosra, illetőleg a Seres-műhelyre vonatkozólag lásd: BALOGH Jolán 1985.
372. p.
Az olvasóhoz: / Midőn Ferdinánd császár és János Magyarország királya közt forrott
a harcz, s Nagyságos Bocskai György, ausztriai ház iránti, régóta sértetlenül megtar
tott s megőrzött hitétől eltérni nem akart, a király haragját vonva magára, parancsáraErdélyben Kolozsváratt fogságba tétetett, a hol terhes nejével együtt, néhány hóna
pon át, Hollós Mátyás a magyarok legdicsőbb királya születési házával átellenben le
vő háznál letartóztatva volt, neje itt mintegy szerencsés előjelül, fenséges BocskaiIstvánt, Magyarország és Erdély fejedelmét s székelyek ispánját könnyek között szülte. Megjegyzésre igen méltó, hogy pénteken születvén ezen fejedelem, azon időtőlfogva, midőn Belgiojoso János Jakab, gonosz olasz császári hadvezér által vezényeltcsászári fegyverek elől - méltatlanul megtámadtatva - vagyona és javai elhagyásávalmenekülni kényszerült: Sólyomkő nevű várába végzetszerűleg egy péntek napon tértvissza, s azután következő több pénteknapi önvédelmi harczai ügyének szerencsésfolyamatot adtak, a mit Bocaccio költő dicsversében [Prosopopoeia] ily sorban írt le:
Magyarország és Erdély felséges fejedelmének, székelyek ispánjának sat. sat. István
úrnak, Isten kegyelméből az ő kegyes Uranának Péntek napra írt DICS VERS :Vénus fénylő csillaga, minden csillagok között az egyedüli, / mely követi s megelőzia napot, a nap szerelme! / Mi ly méltó tisztességgel illesselek, oh drága védnök! /
hogy e napot annyi áldással teljessé teszed rám nézve? / A te napod az én születésemnek is napja, / midőn atyám Kolozsváratt számkivetésben élt, / Mikor az ausztriai
ház mellett való állhatatosságomért / a rám neheztelő nemzet engem fogságba tett, /
Tudtoddal van, hogy a hálátlanokat a bosszú utol érte, / midőn a te ríapodonvárómból az ellenség elűzetett. / E mesterségben jártas boldogtalan oíasz / nem átalta bűnnel vádolni engem. / Holott Ausztria mind atyámat, mind engemet mindig hívnek/ tapasztalt; de Isten tanuja lesz a hálátlanságnak. / A császári udvarra s az egész vi -
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 118/379
ponton is téves következtetésekre vezetheti a kutatókat. A tárgyi tévedések kapcsán elsőként a morvamezei ütközetet említjük meg, ahol a harcokat vezető hajdúkapitány (Dengelenghy) nevét, a megtörtént csata hely
színeként, helységnévként említi. Ugyanakkor Érsekújvár bevételéneknapját [Archicathedralis nova Episcopum Amicula cessunt [cessit] / Cummulta nobis laude die Veneris.] Esztergommal azonosítja. Azért sem lehetszó Esztergomról, mivel azt 1605. október 3-án a törökök vették be, ígyaz nem kerülhetett a Bocskai harci tetteit dicsőítő szövegbe. 2 0 0 E strófátkövetően a Bocatius által írt költemény keletkezésének pontos idejét iskönnyen meghatározhatnánk, hiszen - a fordítás értelmében - Érsekújváraz az időpont, amely múlt időben szerepel. így könnyen arra a következ
tetésre juthatnánk, hogy a mű még Huszt bevétele előtt íródott, hiszenettől a ponttól kezdve a fordítás szövege már feltételes módot használ,mintha a megtörtént események csak a jövőben [talán beveszem Husztot]
lágra hivatkozom, / hogy az igazságtalanul visszánoztatott. / De ügyem győzött,fegyverünk által, / esett el Petz egy péntek-napon. / A bosszú nem érte czélját,Belgiojoso megszaladt / s Kassa városa pénteken lett enyim. / Tovább mosolygottrám a nap, Eperjes / péntek napon adta fel várát. / A török császár pénteken adott
zászlót és / aranyos kardot [clava] ajándékul. / Edelénynél péntek nap volt Bastavalelső harczom, / a hol ő ezer embert vesztett. / Buchheim velem, mint győztesselszemben, az én péntek / napomon kétszer négyszáz emberét vesztette el harczban /Kővár magos falai egy fényes pénteknap / hajoltak meg győztes akaratunk előtt. /Szathmár, a tanulni nem akaró, rohamunkra Adom-mal I felelt s kezest adott pénteknapon. / A szerencse újjal növelte eddigi tisztességemet, / Fülek várát pénteken vettü k be, / S legyőztük Kolonics lovasait és gyalogit / Sebesinéi s Kellemes téréin pénteken. / Bastával negyedik harczunkat vívtuk meg, mire keservesen / kellett elhagyniaz országot - péntek napon. / 0 ugyan elillanva Pozsonba ment s azt harcz közben /kívülről felgyújtotta - pénteken. / De a távolság sem volt elég, legyőzetvén a német, /Trencsin várát is átadta pénteken. / Dengelegen, a morva mezőkön folyt harcban /fegyvereink győztek - péntek napon. / Innen megtértemkor szülő hazám városa fejedelmi méltóságra / emelt, mitől pénteken értesültem. / Midőn az ellenség Segesvárbólkiment, az egész ország / megtisztult tőlük - egy péntek napon. / Esztergom péntek
nap adta meg magát / dicséretes készséggel I Isten megsegített, talán beveszem
Husztot I az emlékezetes helyet pénteken. / A török császár nevében fővezérétőlajánlott koronát is / e napon fogom átvenni. / Ha a németek Dévát, az utolsó váratátadják, / Erdély mindenét visszakapta pénteken. / Azután Murány sziklavárát fogja
az áldott / péntek nap birodalmunknak alá vetni. / S a nyájas Istennő nem szűnik meg
addig, / míg utolsó ajándékul Tokajt is kezünkbe nem adja. Lásd: J A K A B Elek 1888.446-447. p. (A hibás fordításra vonatkozó kiemelések tőlem.)
Esztergom elfoglalásának körülményeihez lásd: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc1988. 14-15. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 119/379
következnének be. Jakab Elek fordítása alapján, Bocatiust akár jövendőmondóként is aposztrofálhatnánk, aki előre látni vélte a bekövetkezendőeseményeket. Holott erről korán sincs szó! Csupán a fordításbeli hiányosságok okozzák ezen időbeli zavart, hiszen váltakoznak a jövő időt [koronát is e napon fogom átvenni], és a múlt időt [Erdély mindenét visszakapta] reprezentáló kifejezések. Ezt követően Murány és Tokaj tekintetébenújból a jövőbe mutat, holott ezen erődítések elfoglalása az írás megszületésének idejében már történeti ténynek tekinthető.
Ezt bizonyítja a fentebbi - Bocatius János által írt - költemény mellettmég két olyan, - az irodalomtörténet szempontjából is megkerülhetetlen -forrás is, melyekről említést kell tennünk. E versezetek alapgondolatukat
szintén a nép által terjesztett pénteki napon történt eseményekből merítették. Ezen események sorát fűzték egybe, és öntötték verses, avagy prózaiformába. Sajnálatosan ezek keletkezését ugyan pontosan be nem határolhatjuk, de a szövegben említésre kerülő események kapcsán szinte egyidejűnek mondhatjuk azokkal az emlékkövekkel, melyeket Bocskai Istvánszülőházának falára helyeztek. Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogymindegyik az 1606-os év terméke, amelyeknek végső sorai egybeesnek afejedelem által vívott harcok legdicsőségesebb időszakával.
Elsőként a Rerum in vita, avagy az „Életbéli dolgok" címet viselő írásról szólunk, melynek bevezetője némi elgondolkodtatásra is okot adhat.Szerzőjét ugyan nem ismerjük, legalábbis nem tudunk biztosat mondanialkotójáról. Azt viszont tudjuk, hogy az eddig csak latin nyelven ismertetett leírás Szepsi Laczkó Máté krónikájával együtt lett elsőként közölve 2 0 1 ,de ez nem jelenti azt, hogy a szerzőséget is az ő nevével kellene azonosítanunk. Mindenesetre azt biztosan kijelenthetjük, hogy szerzője Bocskaikortársa lehetett, sőt azzal sem távolodunk el az igazságtól, ha azt is meg
kockáztatjuk, hogy éppen Bocskai közvetlen környezetében kell keresnünk ezen írás megalkotóját. Külön kiemelendő, hogy az írás bevezetőjefélreérthetetlenül utal Bocskai önéletrajzára. Azonban arról, hogy a fejedelem egyáltalán készített-e ilyen irányú feljegyzéseket, nincs hitelt érdemlő tudomásunk. így az sem elképzelhetetlen, hogy a bevezetőben szereplő „önéletrajza alapján" kifejezés alatt életútját, vagyis a Bocskaivalmegtörtént események sorát kell értenünk. Noha az egész leiratot áthatjaaz egyes szám első személyben való megfogalmazás, ami egyrészről je
lentheti, hogy valóban Bocskai önéletrajza alapján készült az írás, más-
E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , III. köt. 18 55 . 96 -9 7. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 120/379
részről azt is takarhatja, hogy mintegy megszemélyesítve - a hitelességerősítése végett, mintegy a fejedelem szájába adva a sorokat - említi mega nevezetes péntek napi történéseket.
R E R U M IN VITA
„a Serenissimo Principe Domino Stephano Botskaio In Ungaria etTransylvania gestarum consignatio, descripta ex autographo ejusdem.
I. Anno Domini 1557. prima die januarii, qui inciderat in diemveneris, natus sum Claudiopoli, in arce veteri in captivitate,quam genitor, ob fidelitatem Austriacae Domui exhibitam
perpessus fuit.II. Ab ejusdem Domus Austriacae fedelitate armis Suae
Majestatis pulsus frivola suspicione per generalemCassoviensem Joannem Jacobum Barbianum comitem deBelgiojosa, die veneris movi ex arce Sólyomkő, die secundamensis octobris anno 1604.
III. Prima victoria obtigit die veneris apud Almosd, cum copiasJoannis Petz obtruncari fecissem, 15 die octobris anno 1604.
IV. Prosequendo illam victoriam, fugato generale, CivitasCassoviensis die veneris ad manus meas devenit 29. mensisoctobris.
V . Postea Eperjes quoque die veneris 5. novembris deditionemfecit.
VI. Turcarum Imperatoris vexillum, clavam et frameam, dieveneris adtulerunt Cassoviam 19. novembris.
VII. Primus conflictus cum Georgio Basta apud Edelin factus satis
victoriosus die veneris fuit, ubi plures quam mille peditesamisit, 1604. 28 novembris.
VIII. Octingentos pedites capitanei Puchan in possessione Kuchindie veneris nostri invaserunt, qua incensa, pedites etiam coesi.
IX. Impressio facta est in Szathmár die veneris 14 januarii anno1605. ipso die ex arce vox édita, et obsides traditi.
X . Deditionem arcis Filek die veneris 10 martii promiserunt.XI. In Sebes, Kellemes, équités et pedites Kolonitsii die veneris
profligati.XII. Quartum praelium cum exercitu Georgii Bastae commissumin die Parasceves circa diluculum, quo die fortuna usi sunt
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 121/379
milites ea, quod Georgius Basta coactus fuerit 10. horaEperjesino cum fletu excedere.
XIIL Georgium Bastam Posonium usque exercitu meo persequentevalidus conflictus ad civitatem factus, qui nostratibus fuitvictoriosus, exusto etiam suburbio civitas, die veneris.
X IV . Germani Trincinium die veneris 22. julii dediderunt.X V . Die veneris discessi et perveni ad Principatum Transylvaniae
Claudiopolim, ad locum nativitatis.X V I . Adversarii ex Segesvár die veneris excesserunt, et eo die
civitas ad manus meas devenit; illo die tota Transsylvania abhostibus liberata.
XVII. Nova arx Archiepiscopalis die veneris dedita.XVIII. Arx Huszt die veneris deditionem fecit, sequenti die germanis
egressis.X I X . Cum vezerio die veneris sub Buda conveni, ubi turcarum
imperatoris missam coronam 11. novembris accepi.X X . Ar x Deva in Transsylvania die veneris dedita 11. novembris
juxta seriptum Domini Sigismundi Rákóczi Transsylvaniáégubernatoris."202
ÉLETBÉLI DOLGOK
A Fenséges Botskai István fejedelem által Magyarországon és Erdélyben véghezvittek feljegyzése, az önéletrajza alapján megírva.
I. A z Úr 1557. évében , jan uár első napján, amely péntek napjáraesett, születtem Kolozsváron, az ősi várban, fogságban, amelyet nemzőm az Ausztriai Ház iránt kinyilvánított hűsége miatt szenvedett el.
II. Eme Ausztria i Ház iránti hűség miatt Ő felsége seregeitől űzve, a kassai generális, Giacomo Belgiojoso Barbiano ízetlengyanúsítgatása okán hagytam el Sólyomkő várát 1604 éve október hónapjának második napján, pénteken.
III. A z első győzelem Álmosdnál jutott osztályrészemül pénteknapján, amikor Petz János seregeit levertem, 1604 éve októberének 15. napján.
Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , III. 1855. 96-97. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 122/379
IV. Ama győzelmet követően, miután a generális elmenekült,Kassa városa kezembe került október 29-én, péntek napján.
V . Ezután Eperjes is meghódolt november 5-én, péntek napján.VI. A törökök uralkodójának lobogóját, buzogányát és dárdáját
péntek napján hozták meg Kassára, november 19-én.VII. A z első ütközet Georgio Bastával Edelénynél módfelett győ
zelmesen zajlott le péntek napján, amikor is (ahol) több mintezer gyalogost veszített 1604. november 28-án.
VIII. Puchan kapitány nyolcszáz gyalogosát Kuchin településén amieink péntek napján megrohanták, a falut felgyújtották, agyalogosokat pedig lemészárolták.
LX. Benyomulás történt Szathmárba 1605 éve januárjának 14-én, péntek napján, aznap a várban kiszolgáltatták a hatalmat ésátadták a túszokat.
X . Fülek várának meghódolását március 10-én, péntek napjánígérték meg.
XI. A Sebesnél, Kellemesben a Kolonits-féle lovas- és gyalogoskatonák péntek napján lettek tönkreverve.
XII. Georgio Bastával a negyedik ütközet Nagypéntek napján történt hajnalhasadáskor, amely napon a katonák abban a szerencsében részesültek, hogy Georgio Basta 10 óra tájékán sírvakényszerült távozni Eperjesről.
XIII. Miután seregem egészen Pozsonyig üldözte Georgio Bastát,heves ütközet zajlott a városnál, amely a honiak számára bizonyult győzedelmesnek, miután a város külterülete is leégett,
péntek napján.X I V . A németek Trencsényt július 22-én, adták fel.X V . Péntek napján távoz tam és az Erdélyi Fejedelemségbe, Ko
lozsvárra, szülőhelyemre péntek napján érkeztem.X V I . Az ellenség péntek napján elvonult Segesvárról, és aznap a
város a kezembe került. Azon a napon egész Erdély megsza badult az ellenségtől.
XVII. Érsekújvár péntek napján hódolt meg.XVIII. Huszt vára péntek napján hódolt meg, a németek elvonulását
követő napon.
X IX . A vezírrel péntek napján találkoztam Buda alatt, ahol a törökök uralkodója által küldött koronát elfogadtam november11-én.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 123/379
X X . Déva vára Erdélyben november 11-én, péntek napján hódoltmeg, Rákóczi Zsigmond Úrnak, E rdély kormányzójának írásaszerint.
(Fordította Lévai László)
A Rerum in vita eseményei csakúgy követik a pénteki nap eseményeit,mint a fentebb említett „kolozsvári kőtáblák" által megfogalmazottak.
A „Rerum in vita" az „Életbéli dolgok" említett helyszínei
Azonban a felsorolásból két időpont nem egyezik a pénteki nappalkapcsolatosan. A szöveg II. pontjában a következőket olvashatjuk: „Abejusdem Domus Austriacae fedelitate armis Suae Majestatis pulsus frivolasuspicione per generalem Cassoviensem Joannem Jacobum Barbianumcomitem de Belgiojosa, die veneris movi ex arce Sólyomkő, die secunda
mensis octobris anno 1604" vagyis „Eme Ausztriai Ház iránti hűségmiatt Ő felsége seregeitől űzve, a kassai generális, Giacomo BelgiojosoBarbiano ízetlen gyanúsítgatása okán hagytam el Sólyomkő várát 1604
éve október hónapjának második napján, pénteken." Miből adódhat ezeneltérés? Éppen az időpontból adódó bizonytalansági tényezőkből!
Nevezetesen abból, hogy Bocskai sólyomkői várból való távozásánakidőpontját nem tudjuk pontosan.203 A z azonban teljesen biztos, hogy a
C S O R B A Csaba 2004. (1.) 12. p. „Bocskai távozása Sólyomkő várából 1604. okt.elseje és nyolcadika között történhetett." Azonban a szerző önmagát cáfolja egy másik tanulmányában [Lásd: Nagykereki vára címmel] , melyben Bocskai azon levelét
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 124/379
latin nyelven íródott „önéletrajzi leírás"-ban lévő 1604. október másodikanem lehet az az időpont amikor Bocskai elhagyta ezen várát. Hiszen, ok
tóber 4-én még Sólyomkő várából keltezi Belgiosonak szóló levelét,amelyben kéri, hogy adják vissza elfoglalt várát, Szentjobbot, s egybenrendeljék vissza a másik várát - Kerekít - ostromló hadat: „Másik házamat penig, Kerekít, Concin uram megszállotta, s az űfelsége álgyúivallűtteti, vette-e ekkediglen meg, nem-e, nem tudom, mert én csak itt vagyok házamban [Sólyomkőben], veszteg ülök, senkivel semmi traktám,várom Istennek kegyelmességét hozzám és az mi kegyelmes urunkűfelségének jóakaratját és kegyelmességét" . 2 0 4 A bizonytalanságot csak
fokozza, hogy Bethlen Farkas szerint Bocskai csak október 9-én hagyta elSólyomkő várát. 2 0 5 A fellelhető források alapján, akként kell pontosíta-nunk a kialakult álláspontot, hogy Bocskai október 5. és 9. közötti időbentávozhatott sólyomkői várából. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy akorabeli históriások valójában nem tudták pontosan behatárolni azt a na
pot, amelyen Bocskai elhagyta sólyomkői várát. Ez egyébként érthető islenne, hiszen ezen időszak történései - így a fejedelem hadi mozgása is -titokban történtek. Erre utal egyébként Bocskainak a néphagyománybanfellelhető titkos alagutakon való közlekedésének hite is!
Érdekességként kell megjegyeznünk, hogy azon históriások, akik keltezéssel látták el megemlékezésüket a sólyomkői várból való távozásravonatkozólag, mind egy pénteki naphoz kötötték az időpontot. Csakhogyfigyelmen kívül hagyták azt, hogy ezen év szökőév volt! így történhetett,hogy mint a Rerum in vita, mind Bethlen Farkas históriája ugyan látszólag a pénteki napra vonatkoztatja Bocskai távozását, holott e napok - azidőszámítás alapján - nem pénteket, hanem szombatot jelölnek meg.
így a fentebb említettek miatt sem tudunk egyértelműen állást foglalniBocskai sólyomkői távozásának napjával kapcsolatosan, ehhez olyan hiteles forrásra lenne szükségünk, amely egyértelműen tisztázza, hogy melynapon hagyta ott a fejedelem Sólyomkő várát.
A Rerum in vita péntek napról szóló megemlékezésében a legnagyobb„tévesztést" látszólag a VII. bekezdésben jelzett esemény szolgáltatná,hiszen - a történeti források alapján - tudjuk, hogy az edelényi csata nema hajdúk győzelmével végződött. Mondhatnánk, íme egy újabb téves adat
említi, melyet 1604. október 4-én írt éppen sólyomkői várából. Ide lásd: C S O R B ACsaba 2004. (2.) 7-8. p.
C S O R B A Csaba 2004. (2.) 7-8. p.Lásd: C S O R B A Csaba 2004. (1.) 6. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 125/379
a szerencsés pénteki napról! Csakhogy a versben említett péntek napigyőzelem az edelényi csata első ütközetéről tesz említést [1604. novem
ber 26.], amely valóban győzelemmel végződöttl 206
Az emlékezetben bárhogyan is alakult a pénteki nap Bocskaival kapcsolatos szerepe, mégis azt kell mondanunk, hogy meghatározó szereppel
bír t nemcsak a néphagyományban, de a kor történetírói, historikusai köré ben is. Ezt bizonyítja Szamosközy - Bocskai történetírójának - versezeteis, mely nemcsak megemlékezés e pénteki szerencsés napokról, de - minta címe is mutatja - a fejedelem tetteiről és személyéről szóló dicsőítés isegyben.
EUPHEMISTICON
Carmen de veneris die, quae Serenissimo Ungariae et TranssylvaniáéPrincipi Stephano etc. felix et salutaris saepius illuxit.
„Alme volubilium moderator Phoebe dierum!Si fas pauca loqui, te duce pauca loquar.Tu quoque quae niveis peragras Venus astra columbis,A d mea propitio numine vota venuVos Stephani primos vidistis Principis ortus,
Lucinae genitrix quum pia sensit opem.Per vestros radios supera defluxit ab AetraSpiritus immensi vis animosa Jovis.Qualis in Alcidae generoso pectore, qualisAecidae geminis Tyndaridisque fuit:Festa siti n nostris tua lux, Cythereia, fastisSemper, et hune solem C a n d i d a gemma notet.Clara dies veneris Jani sociata calendis
Nascenti Stephano lumina prima dédit,Aurea qua surgit septenis Dacia castrisEt spectat Jannas cultu Colosvar aquas -Dux Stephanus, Venerisque dies dies et Hanus et annusPrincípium capiunt (quod bene vertat) idem.Luce pia veneris Stephanus descendit ab arceQuae de Falcon is nomina rupe gerit,Indutusque piis adversus Teutonas armis
Ehhez lásd: az Edelény közelében lezajlott, több napos csata részletes leírását: RÓNAIHORVÁTH Jenő 1893. 597-598. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 126/379
Pro se proque suis ad nova bella ruit.Lux veneris stravit germanica catrra DioszeghFrugiferis late qua spatiatur agris.
Ilia dies captum Peczem stratasque cohortesFanustaque coelesti proelia vidit ope.Lux veneris fulsit, gratans Cassovia quandoVictori Stephano seque fidemque dédit.Insuper interea victricibus Italus armisCedit, et e tota pellitur Ungaria.Lux veneris sceptrum tibi dat signumque peramplum,Et capit invita turcica dona manu.
Lux veneris Bastae vires Edelinae repressit,Et dédit ex illis, mille, per arva, neci.Hic Mars inflatum Bastam, victoria turmas,Spes animos, vires destituere manum.Castra die veneris Colonica Mars rudit atroxIn mediisque armis fulsit arnica Venus.Strata cadaveribus sunt Kellemisia ruraEt rubuit rapidus caede fréquente Sebes.
Lux veneris fulsit, quum Kővár ad Aethera surgens,Quo rapit auriferas Lapus amoenus aquas,Dux tibi depositis germanus tradidit armis,Et Dominae Rivus 2 0 7 sub tua sceptra redit.Fausta dies veneris tibi Princeps maxime redditSzathmár, dividuis quam Szamos ambit aquis.Vane, duci Stephano, frustra germane, répugnas,Omnes vincendi nam tenet ille vias.
Lux veneris Filecum sublimi rupe locatumSubjugat, et Stephano reddit arnica suo.Hinc Szecien rapidis victoria pervolat alisDanubioque tenus panditur omnis humus.Lux veneris Bastam liqueentem vidit Eperjes,Cui sparsit trépidas lachryma multa genas.Perge senex vulpes, et non tua desere rura,Hic nihil est, quod jam fraude favente géras.
Luce tua, Venus, hausit edax ante-urbia flamma,
Értsd: Nagybánya.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 127/379
Quae Posonum late Danubiumque vident.
Basta repentinus spectans e moenibus ignes
Indoluit, ferrum sic hebes esse suum.
Luce etiam veneris victricia senserat armaGens Moravum, quos pax foverat ante diu.
Hic toties fractasque manus conflataque frustra
Stavit Dux Michael agmina Dengelegus.
Luce saera veneris Pannon Trenczine politúr,
Teutonicos stringit compedibusque pedes.
Haec plaga fert tepidas, coelestia munera, thermas
Vagus amoena vagis qua secat arva vadis.
Alma dies veneris Quintiii2 0 8
mense reclusitEt Fogaras arcem et subdidit imperio.
Hie tibi se vicit Teuto discordibus armis,
Jam siculus jussis paret Aluta tuis.
Lux veneris fulsit, quum Principis ora KolosvárVidit, et invicto plausit arnica Duce.
0 bene habet, magnó civis gratatus alumno
Natali reducem suscipit urbe ducem.
Lux veneris celsum deponat ut arma SegesvárJussit, et expulso Teutoné párta quies.
Jam Siculus, jam Saxo tuum Dux inclite vultum
Obsequio pergunt demeruisse suo.
Lux veneris tractus Huszti tangentiaque astra
Moenia, dimisso Teutoné, reddit ovans;
Nunc jam Carpatico fusus de monte Tibiscus
Per tua régna vado liberiore Huit.
Luce bona veneris Patachinam venit in urbemLaetifice Forgács foedera pacis habens.
1 Stephane! et Janum cum magno claude Rudolpho
Et compesce brevi bella cruenta sera.
Prospéra lux veneris forti obsidione coaretans
Restituit C a s t r u m Pontificale novum.
Pro te stant superi, tibi Pallas Gorgona sumpsit,
Armipotens Mavors militât ipse tibi.
Lux veneris claro cinxit diademate frontem,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 128/379
Et plausit Stephano Regia Buda Duci.Danubii vitreo plauserunt gurgite Nymphae,
Et fulsit radiis laetus Apollo suis.
Lux veneris Marisáé sublimia moenia DevaePraesidio frustra fortia Teutonico,
Victori Stephano pacatis reddidit armis,
Et posuit crebros Dacia pressa metus.
Lux veneris celsi patefecit claustra MurányiJam tua Rattibor jussa fídelis obit.
Carpatus in coelos Stephanum atque cacumina tollens
Jungit sarmaticis ungara régna plagis.
Luce nova veneris Zólyom se dedidit altum.Cremniciumque vagis insinuata jugis.
Hic tibi íulva coquit montanus Tauto Metalla,
Aurea commutans fert tibi dona Midas.
Lux veneris Tokajum Ruberi ergastulo solvit
Tarda licet fuerit, deditione tua est.
Nunc Bodrogus placido miscet vada lata Tibisco,
Per juga jam lymphas libera liber agit.
Lux veneris reddit redivivae moenia Lippae,Thrax iterum dubio te colit obsequio.
Efficit hoc virtus, ut tu vei ab hoste proberis
Et redeant Moesi sub tua signa truces.
Phoebe, potens astris! Rex coeli, et luminis autor
Sic tua te Daphna, sic tua Delus amet,
Et matutino radias quae lumine DivaSic te Mars propior sic tua Cyprus amet.
Ambo serenantes Stephano depromite vultus,Et date magnanimo prospéra cuncta Divi.Semper ei vestram felicem reddite lucem:
Phoebe tuum solem, tu Venus alma, jubar -
Laurea tu capiti, tu myrtea mittito serta,
Ludat per placidas utraque bacca Comas.
His super accédât pacalis ramus Olivae,
Et decoret te simul Pallas, Apollo, Venus."209
2 0 9 SZAMOSKÖZY István 1855. 11 l - l 15. p.
126
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 129/379
Ezen fentebbi - Szamosközy által írt -tását a következőkben adjuk közre:
dicsőítő versezet magyar fordí-
DlCS ÍTÉS
Dal péntek napjáról, amely Felséges Istvánnak, Magyarország és Erdély Fejedelmének stb. oly gyakran fénylett szerencsésen és üdvösen.
Váltakozó napok kormányzója, jóságos Phoebus!Ha szólhatok keveset, hadd szóljak a te vezérleteddel.Te is Venus, aki hófehér galambjaiddal bejárod a csillagokat,Jöjj imámra jóindulattal!
Ti láttátok István Fejedelem születését,Amikor kegyes szülőanyja érezte Lucina segítségét.A ti sugaraitok által folyik le a derült ég magasábólHatalmas Jupiter lelkének éltető ereje.Amilyen Herkules jóságos szívében, amilyenAchillesében és Tyndaros ikreiében volt:Ünnep legyen a te napod, Kytherai, a mi naptárunkbanMindig, és ezt a napot ragyogó ékkő jelölje.
Ragyogó péntek Január elejéhez társulvaKínálta az első fényt a születő Istvánnak,Ahol az aranyló Dacia hét-hét várral magasodikÉs hódolattal nézi Kolozsvár a janu ári vizeket -István fejedelem, péntekjanuár és az évEgyazon kezdetet nyerik (bárcsak jó l alakuljon).Péntek kegyes napján ereszkedett le István a várbó l,Mely a Sólyom kövéről nyerte nevét.
S kegyes fegyvereit felőlivé a Teutonok ellenMagáért s övéiért új háborúba siet.Péntek napja döntötte romba Diószegh német táborát,Ahol szélesen elnyúlik termékeny mezőkkel.Az a nap látta Peez elfogását és serege leverésétÉs égi segítségtől kedvező csatákat.Péntek napja ragyogott, amikor az örvendő KassaA győztes Istvánnak ajánlotta magát és hűségét.
Azon felül eközben a győztes seregek elől a taljánMeghátrál, és egész Magyarországról kiűzetik.Péntek napja adja neked a jogart és hatalmas sereget
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 130/379
És vonakodó kézzel fogadja a törökök ajándékát.Péntek napja szorította ki Edelényből Basta katonáit
És kömyes körül ezret hagyott megölni közülük.A felfuvalkodott Bastát Mars, a csapatokat a győzelem,A lelkeket a remény, a kezeket az erő itt hagyta el.A Kolonitsi 2 1 0 tábort pénteken űzte el a dühös MarsÉs a seregek közepén ragyogott a baráti Venus.Holtakkal beborítva a kellemesi mezőkÉs piroslik a sűrű vérontástól a gyors Sebes.Péntek napja ragyogott, amikor az égig meredő Kővárat,
Ahol az aranyat szállító vizeket elragadja a kies Lápos, Neked, Vezér, a germán fegyvereit letéve átadta,És Nagybánya visszatért uralmad alá.Péntek szerencsés napja, legnagyobb Fejedelem, visszaadta nekedSzathmárt, amelyet a Szamos körbevesz szétváló ágaival.Hiába harcolsz, német, István vezér ellen hasztalan,Ugyanis a győzelem minden módjának birtokában van.Péntek napja a magas sziklára helyezett Füleket
Leigázza, és Istvánjának barátian visszaadja.Innen Szécsényt sebes szárnyon eléri a győzelemÉs egészen a Dunáig nyitva áll az egész föld.Péntek napja látta az Eperjest odahagyó Bastát,Akinek szorongó arcát rengeteg könny áztatta.Eredj, vén róka és otthonod el ne hagyd,Itt nincs semmi, amit csalástól megsegítve elintézhetnél.A te napodon, Venus, emésztette el a falánk tűz az elővárost,
Am ely tágasán tekint Pozsonyra és a Dunára.Basta, nézve a várfalakról a hirtelen tüzeket,Elbúsult, hogy fegyvere ilyen gyenge.Péntek napján érezte a győzelmes seregetA Morvák népe is, akiket korábban sokáig védett a béke.Itt a szétzúzott csapatokat és a hiába összegyűjtött seregeketOly sokszor verte le Dengeleghy Mihály vezér. 2 1 1
Péntek szent napján a Pannon hatalmába keríti Trencsényt
210 Kolonics Károly a német lovascsapatok egyik vezére. Lásd: ISTVÁNFFY Miklós 1962.451. p. Vesd össze Kollonich Siegfried alsó-magyarországi főkapitánnyal, ide lásd:NAGY László 2000. 173. p.
2 1 1 Utalás többek között a híres szakolczai csatára.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 131/379
És béklyóba köti a teutonok lábát.Ez a tájék meleg forrásokat hoz égi adományként,Amerre a Vág
szeli kanyargós folyásával a kies
mezőket.Péntek tápláló napja Július hónapban feltártaA Fogarasi várat is és uralma alá vette.Itt széthúzó seregével a Teuton önmagát verte meg neked,És már a székely Alut a 2 1 2 is a te parancsaidnak engedelmeskedik.Péntek napja ragyogott, amikor a Fejedelem arcát KolozsvárMeglátta, és a győzelmes vezérnek örvendett barátian.Jól áll az ügy, nagy szülöttjének örvendve a civisAláveti magát a szülővárosába visszatérő vezérnek.Péntek napja parancsolta, hogy Segesvár tegye le aFegyvert, és a Teuton elűzésével már meg is született a béke .Már a székely, a szász, nagynevű vezér, azt hajtogatják, hogyA te orcádat saját engedelmességükkel érdemelték ki.Péntek napja Huszt vidékét és csillagokig érő falait,A Teuton távozása után, ujjongva adja vissza;Mostmár a Kárpátokból leömlő Tisza isSzabadabban folyik át királyságodon.
Péntek jó napján jött a Pataki várbaBoldogan Forgács a békeszerződést birtokolva.Eredj, István! És a kaput zárd be a nagy RudolffalÉs fékezd meg rövid retesszel a kegyetlen háborúkat.Péntek termékeny napja erős ostrommal kényszerítveVisszaszerezte Érsekújvárat.Érted állnak ki az égiek, neked szerzi meg Pallas a Gorgót,A fegyverek ura, Mars maga érted harcol.
Péntek napja ragyogó gyémánttal övezte homlokod,És a királyi Buda 2 1 3 István vezérnek örvendett.És a Duna tiszta sodrában örvendtek a nimfákÉs ragyogott sugaraival a derűs Apolló.Péntek napja a Marosmenti Déva magas falait,Amelyek német erődítményként hasztalan voltak szilárdak,A győztes Istvánnak a seregek lecsillapítása után átadta,És az elnyomott Dacia felhagyott a gyakori félelemmel.
Értsd: Olt folyó.Értsd: Rákos mezeje.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 132/379
Péntek napja feltárta a magas Murány várátÉs már a te parancsaidat követi a hűséges Rattibor.214
A Kárpátok Istvánt és csúcsaikat az égig emelve
Összekapcsolják a magyar királyságot a szarmata tájakkal.Péntek új napján hódolt meg a magas Zólyom ,És a kanyargós gerincek közé szorított Körmöcbánya.Itt főzi neked a hegyes Tauto a vörös fémet,Arannyá alakítva hozza neked ajándékát Midas.Péntek napja Tokajt a Ruberi fegyencháztól felszabadította, 215
Meglehet, megkésve, de meghódolva a tiéd.Most a Bodrog széles vizét a nyugodt Tiszához keveri.
Most már szabad hegyeken át szabadon viszi vizét.Péntek napja visszaadta az újjáéledt Lippa várát,A thrák újból téged tisztel kétes engedelmességgel.Erényed elérte, hogy téged az ellenség is elismerÉs a mócok is visszatérnek a te zászlód alá.Phoebus, csillagok ura! Égnek királya és fénynek forrásaígy szeressen téged Daphnéd, így Délosod,És te, istennő, aki hajnali fénnyel ragyogsz,
így szeressen a közelibb Mars és a te Cyprusod.Mindketten nyújtsátok Istvánnak derűt hozó arcotokatÉs adjatok nagylelkűen minden gazdagságot, istenek.
Neki mindig nyújtsátok szerencsés fényeteket:Phoebus, te a napodat, te tápláló Venus, a csillagot -Te babér-, te mirtuszkoszorút küldj fejére,Táncoljon szelíd hajában mindkét gyöngy.Ezekhez ráadásul járuljon a békítő olajág,
És téged egyszerre ékítsen Pallas, Apolló, Venus."(Fordította Lévai László)
Szilézia hercegség.Miután a rendek Bocskait 1605-ben fejedelemmé választották, utasította keleti hadosztályát, hogy Tokaj várát hódítsa meg. Czobor Mihály 1606. októ beré ben rá iskényszerítette Ruber Györgyöt a vár meg adásá ra. Ekkor a vár már 21 hónap ig voltostromzár alatt, így - ahogy Istvánffy krónikája is beszámol róla - „ ...Ru ber György
parancsnok és katonái, ami lovuk csak volt, mind megették, de az éhségükben macs
kák és kutyák megevéséről sem riadtak vissza." Bocskai nemes személyiségét mutat ja , hogy a vár megadását követően Ruber várnagyot a küzdelemben mutatott állhata-tosságáért megdicsérve szabadon engedte. Ide lásd: D O N G Ó Gy. Géza 1914. 100. p.;illetve I S T V Á N F F Y Miklós 1962. 464. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 133/379
Ha párhuzamot vonunk e három pénteki napról szóló versezet tartalmaközött, azt kell mondanunk, hogy a helyszínek számosságát tekintve akövetkező sorrendet tudjuk felállítani. A relatíve legkevesebb - húsz -helyszínről a Rerum in vita számol be, ezt követi az ún. kolozsvári kőtáb-lákon található Bocatius vers a maga huszonkét helyszínével, míg aSzamosközy által írt Euphemisticon című költemény a legtöbb,számszerint - huszonkilenc - színhelyről tesz említést. A számosság és azesemények történési ideje alapján egyfajta időrendet is alkothatnánk ezen pénteki napró l szóló költemények között . Azonban ez tényleges eredményre nem vezetne, hiszen mindháromról elmondható, hogy az az1606-os év vége felé keletkezett. A legjobb kiinduló alapot éppen akolozsvári kőtábla adja, melynek felhelyezési idejét is pontosan tudjuk,tehát maga a költemény ettől korábban íródott. Mindenesetre csak Tokaj bevéte lé t követően, hiszen a vers utolsó helyszíneként ez említődik. így avers keletkezési idejét 1606. október közepe tájára datálhatjuk. A Rerumin vita valamelyest korábbi keltezésű lehet, míg a Szamosközy által írtdicsőítés keletkezését tehetjük a legkésőbbre, de még azt is megkockáztathatjuk, hogy a zsitvatoroki békekötés [november 11.] előtt kellett, hogymegszülessen, hiszen a végérvényes béke óhajtásának vágya a versben is
szerepet kapott: „Ezekhez ráadásul járuljon a békítő olajág".
A „ Dicsőítés "— „ Euphemisticon " említett helyszínei
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 134/379
Mindenesetre a - a helyszínek ismeretében - Szamosközy versét kell te
kintenünk a legrészletesebb tudósításnak is, mely további hét helyszínnel
gazdagította a pénteknapi szerencsés történések mondai hagyományát.
Bocskai szabadságharcának néphagyománybeli emlékei
A históriás ének sérült kéziratának
egyik lapja
Bocskai szabadságharcá
nak néphagyománybeli em
lékeit elsőként azzal az
egyetlen magyar nyelven írt
históriás ének bemutatásávalés elemzésével kell kezde
nünk, mely a legrészleteseb
ben követi nyomon a fejede
lem élettörténetét. Sajnálatos
módon e 1607-ben keletke
zett históriás ének fennma
radt kézirata rendkívül hiá
nyos - főként a kezdő, és a befejező részeken -, így nem
nyújthatja Bocskai életének
teljes keresztmetszetét. De
még így, hiányos formában is
- mint egyetlen Bocskai ko
rából származó (magyarul
írt) népnyelvi emlék -, jelen
tős kultúrtörténeti értékkel
bír. A Kozocsa Sándor által a
Zichy-család zsélyi levéltá
rában felfedezett216 Bocskai
ról szóló ének szerzőségét
illetően ő még Czobor Mi-
2 1 6 A kézirat, mely eredetileg a Zichy-család zsélyi levéltárában volt, jelenleg ismeretlen
helyen van, mivel az OL-ban őrzött Zichy levéltár anyagában a kézirat már nem ta
lálható meg.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 135/379
hályra gondolt, akinek neve többször is előfordul magában a históriásénekben, illetve az akkori fejedelmi udvar költőjeként tartották számon. 217
Ma már azonban biztosan tudjuk, hogy a históriás ének szerzőjeként Bornemisza Váczi Menyhártot 1™ illeti a tisztelet. A KOZOCSA által közöltkéziratot összevetették egy Bornemisza által saját kezűleg írt másik írással, amelyből - a két írás azonossága révén - egyértelművé vált, hogy ehistóriás ének is az ő nevéhez köthető. 219
Bornemisza szerzőségét támasztja alá az a körülmény -melyet egyértelműen megerősítenek a história azon szövegegy
ségei is - , melyek Homonnaycsapatmozgásait írják le tökéletesrészletességgel, míg a déli részeken történt eseményekről megle
hetősen szűkszavúan számol be.Mint látni fogjuk, a históriábanmegemlítettek nevei között iskiemelt szerepet kapnak a
Homonnay vezénylete alatt vitézlő katonák. Ez arra enged következtetni, hogy a históriábanmegemlített nevek - összevetveHomonnay naplójával 2 2 0 - nagy
fokú egyezést mutatnak.
Bornemisza Váczi Menyhárt kézírása
2 1 7 K O Z O C S A Sándor 1936. (a) 61. p.218
Bornemisza Váczi Menyhárt, református prédikátor volt. A Bocskai-szabadságharcidején Homonnay Bálint seregében volt prédikátor. Bővebben lásd: RMKT. 1959.XVII. sz. 1. 588. p.
2 1 9 A vers részletes elemzését lásd: RMKT. 1959. XVII. sz. 1. 589-595. p.2 2 0 Lásd: Homonnay Bálint naplója. T U D O M Á N Y T Á R , 1839. 256. p., 255. p., 321. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 136/379
BORNEMISZA VÁCZI MEN YHÁ RT
H I S T Ó R I Á S É N E K B O C S K A Y I S T V Á N R Ó L
[PRIMA PARS]1.-?
SEQUITUR SECUNDA PARS
?- 101.102. Jgen hamar ezrül tanackozanak,
Köüetek által vk eggjet akarnak,
Török casarnak leüeletA z igaz hit
103. Tüttara adgjak
adgj
Jelene hozzánk nVessek reiank
104. Im sarniad alla h
Felségednek
105. [hiányzik]
106. [hiányzik]
107
Sültan Süliman igerkezet
Hogj magjar nemzetet...
108. Lün bessedi koztok
Az sültanHogj magjar
Bockaj
109. Olj io remén casar
Bockajnak
110. J...ben
112. A
113 wala Nagj Albert wala
ot valagözte vala
114 végeztetisztele
ellensége
németre
115 Balaz
116. [hiányzik]
117cüdalliak
alássan halliakörül azt cüdalliak
118 el titkolüalün tüdassara
iar hallót volna
119 annak
másnaknak
nak
120 nekiek
111. Vágjon n
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 137/379
121 iWülanak
122. [hiányzik]
123. [hiányzik]
124. Nemetek jüüve ssét vr fi erti vala,A z vitézeknek hirre atta valaMinden felöl nép vgan reia fut vala,Gültön gül tábora sokasul vala.
125. Kassa felöl Jacab János dobolüa alla,
Sep taraskokat vontattatnak alla,Bockaj Jstüant vk keresik vala,Pec hadaüal ösüe sallottak vala.
126. Magjar vitézek mind kesén valanakEgj akaratüal Ők el jndülanak
Almosd nemetek valanaksalongüa ballagnak
127 /zo/düsagnakÁllat kiáltanak
el cüdalkozanakMarját kjaltanak
128 üiüanakn el hullanak
adatánakMindgjart nemetek romlani fogának.
129. Sőrnü halalt ot nagj sokan vallanakEs fogságra bennek sokan jutának,Pec Janosüal vr íjnak hozatanak,Magjar vitézek örömben walanak,
130. Jstennek ezzekrül halat adanakElső serencire hogj j Íj jAnnak JakabMagjar vitézek
131. Vr fj ajándékozzaKosoni nekj Ja
Jgjrj el
Jten vala hiü132. Ha az vr Isten
Es kj teriestj
Josagüal küFjaim n
133. Jeles fj
KotjS
134. N
135. Várasoknak is nagj sepen irt vala,Kassa. Eperies Bartfa Szeben vala,Loce varossanakis leüel szol walaKiknek kegjelmet az casarnak ajánljavala.
136. Hajdü vitézek azzok kornül valanak,Kiket hül érnek esketnek hodoltatnak,Mindent Bockaj samara esketnek,
Nemet partossokat ölnek fostnakemesztnek.
137. Az casarnakis jrra kegjelmes voltat,Fogadassat es magj árhoz io vo/tat,Lattiük orsagünknak niomoruságat,K i legj nagj ob hitben ...
138. Ennis ajánlom kegjelmes voltomat,Hozzatok v aló jo akaratomatAz vr Isten kj vezerlj utómat,Holtomig nektek ajánlom magamat.
139. Varasok ezzekrül tanackozának,
Nio morült allapottiokrw/....Az vr íjnak nagj io valast jranak,Jstennek ezzekrül halat adanak.
140. Minden fele var megj éknek j rata,Kegjelmes voltat az casarnak ajánlja,... törüeniekben vket megj tarttja
ig az casar nem keüannja.
141 kiáltásasalla
bocatavalasta
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 138/379
142 kk
haniak
ak143. [hiányzik]
144. [hiányzik]
145. Jo akartüal feienkent valanak,Vrrak közzül kik egj tanacon voltak,Mert nemei nemet miat büt es sokkart vallottak,Jóságok püstült es nagj summát attak.
146. Bocskaj Jstüan feiedelem wala,Jlles Hazj, vitéz Nari Pal vala,Homonnaj Balint Homonnaj Görgjvala,Magoci Ferenc, Cakj Istüan vala.
147. Az nagj sagos Batori Istüan vala,K i nagj cendessegben ciak halgátvala,Mert az orsag hz'íes [?] biraia vala,
Casar pecetj ládájában alj vala.
148. Batorj Gabriel, Rakolcj Szidmondvala,Giüla fj Lasló Rakolcj Laios vala,Preni Ferenc Preni Gjorg vala,Preni Gábor.... az Melik Pal üala.
149. Köztük Kataj Mihalj ki büt hozótvala,
Job ez világra ne sületet volna,Kancellariüs, vrünk titkossá vala,Kj miat vegreis essek halála.
150. Casar caüzi azzonban jutának,Kences Kassában kiket bocatanak,
Nagj szép öltözőt jancarok valanak,Casar ajandekiaüal be szálának.
151. Erde Íj vajdá nak Bocka it mondgjakMagjar orsag kirallianakis
Bockaj kiralnak mondjakRendet alüan
152. Sekiben Bockaj v
Köüetseget azGjakran az caüGözhetetlennek vt
153. Casar szép ajándékBesedet caüzCasar sep szahlyatAranias szablyát
154. Vont arranVrfjA z mMagjar
155. A z Bötkös basa egri basa vala,Casar kencebül mind w fjzet vala,Allaüalokat kapálni küld vala,Dengelegj Mihalj mellette vala.
156. Casar saüaüal v azt mondgja vala,H a valahonnét ellenség támadna,Kegjelmes vram mig feiünk {pnállana,Budaj, tomosüarj, egri basa nem
hadna.157. Kencet hatalmas casar nem kemellj,
Nepi segjcceget melled vesj,Mert az magjar nemzetet j gen szerefj,Hiüsegedet tüled jo neüre vesj.
158. Tistessegüel ajándékot el veüek,Feidelmünküel wrrak megj kösönek,
Nagj hiüsegeket ez mellet jgjrek,Casar köuetj azt jo neüen vevék.
159. Ezzek wttan sok cete pate essek,Jsten gözne be jrni mind mj történek,Dünan tül es jnnet mind mi essek,Mit megj értettem azrül emlékezzünk.
160. Ezzen közben nemetek kesültenek,Basta Görgüel sokan gjülekeztenek,Borsod var megj eben fesket vertének,Magjaroküal megj wjni igekeznek.
161. Miskolc taian Nemet Balaz nepeüel,Fellieb nepeüel
keüel
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 139/379
e//ensegüel
162 Basta Görgj vágjonvágjon
ve Íj valavala
163 valaatna
hallja valavala.
164. [hiányzik]
165. Balaz ot ciak gorsan gonossül iára,
Vak meröseget ot nekj nem hasnala,Mast bokornak vélni az viadalba,Ellensegtül felj mind vegjg az viadalba.
166. Sok io segjn legint Balaz ot veste,V magais fogságban essek, weze,Bizodalmat ezzel németnek szerze,Ez hir halüan töb nemet gjüle öuse.
SEQÜITÜR TERCIA PARS
167. Immár ercük vrünknak indülattiat,Hadaüal Kassabül w kj szallassat,
Nemet Báláznak hallá nagj romlassat,Siecegüel visi vala szép hadat.
168. Hirtelensegüel az hir iutot vala,Ciak Magoci Ferenc vrünknal vala,Másik vr fj Homonnaj Görgj vala,K i köueccegben iar, kj taüol vala.
169. Sok io leginnel az Nagj Albert vala,Segnei Miklós jo legjneküel vala,Secj Gorgj gjalogjok hadaüal vala,Homonnaj Balint is taüol vala.
170. Gestel körnül Homonnainak széphada,Vranak indülattiat hallia vala,Edelin fele imar vrünk vala,Basta Gjorg is hozza nem messe vala.
171. Borsod var megjeben Edelin vágjon,Sajó szet Péteren vágjonVrünk szép hada
Igj Nagj Sáros f
172. Cüda nagj álnokságotTáborában sekerKiket Basta minTettetj álnok
173. Allattomban azzerHideg ido köMagjarokisViadalhoz
174. Egj akaratbülErös harcot
Első napDe har
175. Sok jámbor vitéz ember harcon vese, Nemet, magjar löues miat epedé,Végre magjar vitéz futni eredé,Kit az nemet vyel nem vön essebe.
176. Eijelis had mind mentek megjen vala,Feidelmünk megj azt nem tüdgjavala,
Posta Abraham megj mondotta vala,Kegjelmes vrram hadad fut azmondgia.
177. Derek sereg az ki vrünküal vala,Seregben alj mint ha vini akarna,Egj nagy ködöt Isten tamastott vala,Kitül nemet kevés magjait nem láttja.
178. Az Savon tü l Basta hadaüal vala,Torka szakattaban kj altija vala,
Tisztessége veszett arulo volna,Az ki az Savon ma által gazolna.
179. Ilj az Istennek nagj gond viseléssé,Kit az ember remélne sem vélne,Bastia vely dandárt al vrünk serege,Feltj vttol minden hadat ot vesztje.
180. Mégis igen füt haidüsag felteben,Homonnai Bálintnak hir lün ezben,Siet vrra vttan nagj sietcegben,
Megj segite szép hadaüal igeben.
181. Kiket vttol talál füttokban,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 140/379
Biztattja vala vket bátorságban,Viszsza vLszsza ... «agj biztatásban,
j az vtban.
182. Isten /zasznalaJa onnat el juta
érkezik vala ban les vala
183 el juta
tta vala.
184 kkak
magj árnak
185. Lippaj Balaz körnül kezde járn i,Titkon leüeleül gjakran érteti,A z kengjelt felen akaria niomatnj,Sok igjret végre megj kezdi gjözni.
186. Bastanak az erdeli vaidasagot,
Holta napig igjrik vrasagot,Hogj ha megj verhetj az magjarokot,Tegje rabba mind az partos vrakot.
187. Le vágassa nemessegüel vrakot,Porra tegje mind az eges orsagot,Lipainak vys igjri vajdaságot,Haidüsagnak nemessek josagokot.
188. Az segin parastcagot ne bántanak,De az nemességet mindenüt vágnak,Vrrak kü varat hadnagjoknak adnak,Ciak hajdüsag vrünkat kézben adnak.
189. Nagj volt Istennek rank gonduiselese,A z nagj titkot vrünknak jelentete,Vegreis hamisságért Balaz megj
bünhede,Ezzert szakada megj Lippainakgegeie.
190. Hallá Basta Lippainak kes voltat,Bánnia hajdüsag nem fogadgjaszaüat,
Vrünknak magjar tarttia fogadassat,Ez hir halüan fellieb szallita hadat.
191. Kassában vrünk ismeg haza tere,
Istennek halat ada gj ülé st hirdete,Ország iaüarül minden jot végezne,Patakra indüla vrünk ezt el vegezüe.
192. Hadaüal Basta Görgj alla indüla,Kassanal tég la vető nal szalla,Sok fegüe res es vala,Sát ra felöl az v vala .
193. Basta Kassában akarHárom taraskotHarmad napig vBelől szép algük
194. Harmadnap mülüaMert latija hogyTokaj segiceLippaj
195. Hat szaz hajdüval Nagj sok
Basta fordulTüle hamar
196. Misiere ellessél Basta be szalla,Második napon ismeg Göncön hala,Juta Szántóra, azkor megj ot hala,
Negjedik napon v Tokajban juta.
197. Rüber Görgj vala ot capitansagban,K i Bastat lata olj nagj vigasagban,De nem mülata Basta Görgj Tokaj
ban,Biztata Rübert megj sabadjtasban.
198. Egj nihan nemetet Basta ot hágja,Eilest igen sokat w nem haghata,Mert minden fele nagj süketség vala,Kerestürban w halassá let vala.
199. Lükara w mas nap hajnalban mené,Patak varat w el kerülte vala,
A z mondola hegj allol el ment vala,De mindenütt eggetüe megj en vala.
200. Vyhelben szalla es megj tütta vala,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 141/379
Borsiban hogj sok gialog hajdü volna,Szelemeri Miklósnak vdüaraba,
Gorsasagüal rajok mentenek vala.201. Por hajdüsag felnié nem tüd vala,
Mert az tobzódásnak estének vala, Nemet közel volna nem tudgja vala,Ciak siüalkodast kezde hallania.
202. Hazakat kezdek mingjart gjütania,Por had az tüz allol kezde futnia,Szoloskey r tartaniaLöuik vágjak akazzak vala
203. Vész eién sik vala,Lippai tak vala ,Fákat zon vala
megj vala,
204 megj tert valavalavala
ment vala
205 vala
206.
207.
208.
Onnét Garamban ismeg j ütő t vala,Vyhelben juta onnét Patakban szalla.
210. Sáros Patakban nem sokat mülata,Serencre juta ott is nem mülata,Onnét Kassara fel sietet vala,Lippaj ezzenben igen gül vala.
211. Negj egzzer magaüal Balaz indüla,Louon menni v ot senki nem hágja,Gialog forgodast giorsabnak gondola,Tüdgja nemetet házban tapastollja.
212. Jutának az witezek effel korban,
El lepek falukat siüalkodasban,Felsebestis felgjütak vk azzonban, Nagj sebes, felsebes égnnek nagjlángban.
213. Gondolnia sem üartak kbanHogj félnének magjar nOllik vágjak nemetSok nemetek egének
214. Sok jo loüak gazdag
Égnek sinak rinak Nemet assoniok
valavala
Bastat Eperiesben varas bocata,Hitit, fogadassat ot hatra hágja,Eggjk resset hadának Sárosra bocata,Sebes Kellemesre töbit szallita.
Égetéssel Basta jü s megjen vala,
Falukat varassokat eget vala,Minden rendeket öllet, vágat vala,Düselmentnek minden rendet mondvala.
Nagj kart tü l Eperies ezzel ezorsagban,Jelesben ez három fü var megigben,Sárosban, Türocban es az Gömörben,Hogj salast adal Bastanak
Eperiesben.Terebesbül vrünk meg indült vala,Vasár heljre onnét nepeül juta,
K i üagattatanak
215. Megj adak kolcoEdelinnel azEgj hytrülVrrasag meg egj
216. Hire lün ezben Eperiest Bastanak,Jol hallia szolassat magjar pus
káknak,Bánnia nem izzenhet Sárostvalóknak,Magjarokis egesség fele ballagnak.
217. Eöreöm, mondok, vrünkhoz be jutának, Neresegen feienkent vigadanak,Fü fü vitézek ajandokoztatanak,Lippai Balazüal nagj vigan laknak.
218. El hiüe Balaz magát dolgaiban,W akar fü lönni minden dologban,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 142/379
Halgát vrünk ciak nagj jambor-sagaban,Tür ideig Báláznak nagj sok dolgok
ban.219. Ez idö közt vrünk Kassában vala,
Külömb külömb dolgokat igazgata,Balaz dolgát elmeiben forgattja,Jt kette sakada Báláznak torka.
220. Kar lün Báláznak magát j g vesteni,Tökelletlenseg wt jm mire visy,Elletet es tistesseget mint vestj,Jg iar az ki magát hamar el hisj.
221. Casartül az köüet jü s megj en vala,Bötkös basa gjakran ot forog vala,Koronát casar megj igirte vala,Rákos mezeirre hiüattiak vala.
222. Illéshazi Istüan vrünkal vala,Köüetsegben kj sokat fáradozna,
Niari Palüal nagj sok münkaiok vala,Kiért wket az io isten megj aldgja.
223. Nemet az io beke keüannia böl romlana
Jo ra naCiak seget megj adgja
224 koronáiértzes szerint
szerintdgja szerint
225 lavalavalavala,
226 k
Hüsar sereg Homonnihoz halgatnak,Jósa deák hadnagja az vr finak.
227. Sok jo vitézek vrünkal valanak,
Loüag gjalog santalanon valanak, Nagj vigan járnak mert wk nemkoplalnak,
Nagj gazdag tábora vágjon vrünknak.
228. Vezér basa sátorát fel woniatta,A z basaküal tanacca ázzon vala,Minemű szép tstessegüel fogadgja,
Az koronát szép modgjaüal megjadgja.
229. Török tábor az Rákosnak mezeién,Szép oltozot gazdagsagüal kesülüen,Magjar hadis el juta szép rendüel
jüüen,Cüdallia, az pogansag annin leüen.
230. Mondgjak vala közöttök ezt beselüen,
Egj magjar sem holt volt, megj vadnak elüen,Cüdalkoznak seregek öltözettien,Sok embernek feiedelmünküel leüen.
231. Vrraknak vrrünk azt megj hattá vala,Jo hadnagj oknak azt parancoltattja,Vigjazasban minden fele rend volna,Mert calatsagoktül igen tart vala.
232. Parancoüan nekik megj hattá vala,Hogj ha latnak török ha mit akarna,Homonnaj Bálintra bizta vala,Hogj haláig minden kezén meg halna.
233. Vrünkis szép sátorát fel voniata,Vrrak sátorát mind közel voniata,Vezér basa ngj ... varia vala,
Nagj szép tistessegüel ... vala.
234. Ezzek vttan tanac
Egj nap kJdSátorához koron
235. Koronának nagj szépSándo r kiraljtülTiszta arranibülDrága szép köü
236. Görög casarra SándorSultan Süliman
Mikor görögTar hazában az
237. Kw/ö'mb külömb sinü köüe küel raküa,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 143/379
Kik nagj féraiettenekvala,Regen Sanaor kiraljnak vittek vala,
Seki es Sándornak mind arran vala.238. Gardiccais mind drága kü vala,
Jriak tiz fele drága kü volt volna,Korona teteiben drága smaragdüsvolna,Drága hossü göngj semeküel megjraküa.
239. Arran koporsóban temettetett volt,Koporsóira drága karbunkulus volt,
Sapil gemant köüel oldala rákot volt,Sötetcegben fenlö vj lagossag volt.
240. Emlékezetért ezt ciak számlálom,Hogj penig ilj gazdag volt, nemcüdalom,Ez világ öüe volt, rüla az hallom,Kar nagj lesen, ha menjorsagban nemlatom.
241. Sekiben vrünk sátorban wlj vala,Tistessegüel hozzája mentek vala,Az koronát vk be mutattak vala,Tistessegüel vrraküal fogatta vala.
242. Casar szaüaüal nagj szépen megjaldak,Magjar vr fjak az koronát martarttjak,Az vezerüel vrünk feieben adak,Magjar orsag kjrallianak kjaltak.
243. Casar hada rendüel talpon alj vala,Magjar orsag hadais rendet alj vala,Mert az törökis magjartül fel vala,Magjarokis w tülök félnek vala.
244. Nagj szép áldassál megj áldottakvala,Minden rende« valók vigadnak vala,
n fözetet valagüel lakoznak vala
245 valagjültenek vala
.hozzak valaak vala
246.
247.
ek
megj kösönekgj vek
....fel lek
vala...vele vala
vala.felnek vala
248. Delliest wgj mint az ebed v vala,
Rákos mezeién az táborban vala,Egj arranj pohár Düna vízFeiedelmünk rajok kösönt/ vala.
249. Hárman az feieben megj ittak vala,Halakat az Istennek attak vala,Vttokat nekik megj áldotta volna,Haza menetelekettis megj aldgja.
250. Koronázása hogj megj lün wrünknak,Jo emlékezetű Bockaj Jstvannak,
K i mondaték magjarok kiralianak,Moldua Haüasselve es Erdeinekvranak.
251. Jstennek kegjelme vgj igazgata,Feienket nagj bekesegüel megj hoza,Eges kerestjenseg az Jten aida,Kerek hogj elletetis hossabitna.
252. Kences Kassába Korponarül iüta,Sok köüetek hozza érkeztek vala,
Nemet lengjél erdeli köüet vala,Mint feiedelem tistessegüel valast advala.
253. Semmi keüelseg w benne nem vala,Feiedelem modgkójara magát tarttjavala,
Noha mindennek jo nem lehet vala,Joküal magát w szeretteti val.
254. Ket predjcatora nekie vala,Alj vincj Peter es Cegledj János vala,Kiküel az vr Jstent dicirik vala,Kicin es nagj Isten szolgaliak vala.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 144/379
255. Hajdüsag miat olj nagj büüa vala,Szantalan sok panasz reájuk vala,Szép szaüaüal mindent vala,
Mert örömest nekjek vala.
256. Cendessegüel mindenek
Jlj zast kartüal/ásíMinden jámbor haJisten jot ad
SEQÜITÜR QUARTA PARS
257. Immár szolok orsag
Három nemzetceg
Homonninak Var Nemetüel töröknek
258. Vala vrünknak ketA z kik Dunántúl hadakoznak vala,Redej Ferenc ... Nemet] Gergel vala,Huszár es .... hajdü hozzaiok halgátvala.
259. Poson korú/ wk hadakoznak vala,Szép hazánkban imar ferkeztek vala,
Érsek wy var labok állat alj vala,Jgekeznek urukhoz hajtania.
260. Feiedelmünknek giakran irnak vala,Segicceget hogj melleiek bocatana,
Gjakorta allata jargalnak vala, Nemetek elleset el fogtak vala.
261. Vrrakat wrünk gjakran keri vala,Jo kedüe közzülök az kinek volna,Segjccegeüel hozzaiok bocattja,
Hisi istent, aztis kezéhez adgja.
262. Jámbor vr finak hiüsegere bizak,
Homonnaj Bálintot ra walastak,
Attjanakis jo witez woltat tüdgjak,Mindenben rajta Jsten aldassat
lattiak.
263. Segiccegere az vr Jsten hiüa,Jósa deiak hadnagiat w szolita,
Szép algüit vrünknak ki vonjata,Loüagiat gjalogiat el indjtata.
264. Nagj örömök lün mind az vitézeknek,
Hogj jüesset ertek kiralj seregének,Törökökes algjüküal érkezének,Örömökben mind Alla/zt jüöltenek.
265. Cillag bekis forgódik tataroküal,Gorsasagos fostasüal
w igasagüalaz magjaroküal
266 iütanakvalanak
vonianak
vülanak
267 tahaniattia
voniata
tek vala
268. Jancarokes sáncot haniatnak vala,
Kibul sok goliobist be szórnak vala,
De az varbül nagj löüest valaSok magjar török miattok ala
269. Híd alla ket nagj algjü szolga/f vala,
Kj vitézekben nagj kart valaSok török alla mewlet valaSáncot sietve kapuhoz vittek vala.
270. Sok jo szegjn légin viesz ot vala,
Vitéz hadnagjoküal forgódnak vala,K i mint esset en be tudtam jraia,
Dolgokat ha megj tudnak mondania,
271. Summaia ez: fizesse megj az Jten,
Adgja szent orsagat nekik az Jten,
K i megj marat éltesse az vr Jten,
Sok jaüaüal aldgja meg az szent Jten.
272. Ket ostromon sok jámbor witez wese,
Harmadjk ostromhoz minden kesüle,Torok, magjar Jesust, Alla/it iüölte,Rettenetes keppen megj nekj mené.
273. Törökes magjar vitézkedik vala,Egj serecen az szazlo tartó vala,
Vitéz módra az fokra fel ment vala,Török szazlot fokon lobogtat vala.
274. Serj ekednek witezek forgolódnak,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 145/379
Vttanna az fokra nagj sokan hágnak,De nemetekis belől forgolódnak,
Nagj sok artalmokot niakokban
hannak.275. Nagj gerendákat alla hánynak vala,
Tüzes sersamokat le valaComo port kanocüalVegite megj giütüan
276. Fokon vese serecenMert nemMint az sebesK i miat lün sok
277. Török magának ostroDe vr fiü azt nMert calard voltokMagjait
278. Sok jó vitézek ostromon vesének,Hadnagj ... Nagj András löües miat elessek,Sok teste férgek megj ottekMert érette nem mehettek.
279. Vitéz Fekete Moizes nagj kent válla,Tarask miat elsakada ket combia,
Nagj kenj miat lun vitéznek halála,Kinek halalat sok vitéz óhajtja.
280. A z sok test szabadon ot szelel feküt,Az per ötte ciak nezötSzolot tüle nem lehetőtFeiet h a siit vgj götrödöt.
281. Tortint ragadni akartak,Tarsokat ot hadnia nem akartak,Ha tekintetek magokis ot haltak,Mert az sürü löüest megj nem alhattak.
282. Az nagj heüsegben meg epettek vala,Mind az ket fel jgen megj farát vala,Varban ellenssekis keüessvlt vala,Var üiüasnak mar nolcüan napia vala.
283. Hitre varat vr fj keretj vala, Ne vestenek magokat jntj vala,
Mert ha ostrommal haz kezekhez jutna,Vitézek miat halálok fordulna.
284. Magokat gondolák, szot kj adanak,Tistessegessen ha el bocattatnak,Marhaioktül ha megj nemfostatnanak,Magjarok hitire hazat meg adnak.
285. Jámbor vrrat, lilies házit keüanniak,Hitőkre hogj kozigben be bocatnak,Jo vegezes vttan megj kj bocattjak,Jo ok állat az varatis megj adgjak.
286. Ez dologrül vrrak tanackozanak,Postán vrünkrtaA: ezben hirt adanak,Egj akaratbül wk mind ra állanak,Köz ///áshazira bizanak.
287. Sokat gondolkodekvetesseklattassek
nenek
288 nénevgj erceen közbenezzenben
289. Ruhaiat az vrfj el változtatá [?] Nagj batorsagüal magátA z varban hogj v maga tnalm melj serencere wh maga
290. Táborának szép rend tartassa vala,
Estüe, regüel Iesust kialtnaÀ: vala,Az orsag zasloiat fen tartják vala,Szaslo tartó Pankotaj János vala,
291. Minder nap az Isten dicirik vala,
Jámbor predjcator Vince Pal vala,Koniorgest estüe holdüal tesnek vala,Segjcceget Istennek kérik vala.
292. Az koniorgest hogj el végeztek vala, Nagj sötétben arrokban mennek vala,Ozoraj Tamás az vr fjüal vala,Jósa deiak Ománi János vala.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 146/379
293. Az vizén hogj által gazoltak vala,A z palánk likán be büttak vala,A z vrfi magát fel voniatta vala,
A z vram ot marattanak vala.294. Halgattia az kapitan keüansagat,
De nem ismerik nekj abrazattiat,Elmeieben szedegeti az tractat,Jol végezek jgerek vrrok hazat.
295. Közöttök wk erös friget kotjnek,Hogj walamelj feliül ne rettegnének,
Ne lünenek hűse k cendesednenek,Kesülnenek az napra kj menninek.
296. Jo végzetes vttan wk kj iüüenek,Minden rendeket megjFeiedelmünknek ezbenIstennek halat adüán
297. Megj adnak urfékKolcat kj hozakKj jamborrül otA z megj koronaszot
298. Jámbor szolgálatijukatMegj kosone HomonnazSok faraccagaiert JllésháziBoldogság adassék
299. Jámbor Kün Gásp árnakKar felejtek áznakHogj k Hüstot vrü nkn ak.. . az H meg bana iambornak
300. Fülek ta ban szép jó sá ga t
Társa n ül marat jobbagiatilj ok állat
Kün Gaspar nagj haddal Hüst varaállat
301. Törökök magokban bankodnak vala,Hogj sok jo vizet török ot marada,
Nemet vttan mennie akar vala,Rajtok esset sok kart megj torolhassa.
302. Bossankodnak hogj predat nemkaphatnak,Mert termeseti az volna farkasnak,Mond az páter nostert török vramnak,
De az barani kelj inkab az raüasnak.
303. Ki meninek nemetek bekesegüel,Be meninek magjarok tistessegüel,
Törést építenek sieccegüel,El salla alloa tábor szép rendüel.
304. Hetedik napian szent Andráshaüanak,Jgen vya tötök Nógrá dot magának ,
Nem lün mi t tenni német capitannak,Vy var állat essedezik vr fjnak.
305. Megj igjre vrfinak Nograd varat,Ciak vynne el allola casar hadat,Jgjre az vr fj kegjelmes voltat,Bocata vele egj jámbor szolgaiat.
306. Jámbor vitézt az Kerestürj Istüant,Kinek kezeben adak Nograd kolcat,El befelle allata casar hadat,Bekeüel k nemet hadat.
307. Jw üdon& vers szerzésnekek nem mehetek
niat besellekbocsánatot kerek,
S E Q U I T U R Q U I N T A P A R S
308 ivrwnknak betegségetseget
vendégséget,k kesergesset,
309. Sinten vgj lün dolga mint Moisesnek,
K i jámbor solgaia vala Istennek,Egj sóban ellene vet Nem örü lh ete igjret földjének.
310. Az Horeb hegjre fel vitteIgjret földet megj mutatDe az Isten nekie azt moHogj birnia azt w nekj
311. Rouid napon Moises megj hol/ vala,Horeb hegj el temettetik vala,
Jámbor feiedelmünk szintenIllen cüdalatos az Isten dolga.
312. Sok feiedelmeket elő hozhatunk,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 147/379
Keüesset eltének kiket olaüassünk,De haladatlansagrünkrül gondolkodg-
jünk,
Hogj Istentül azzert ostoroztatunk.313. Olj bünoküel néha az Istent bántjuk,
Hogj azt mi ciak bünnekis nemallitiük,Hogj azzert büntet essünkben semvessük,Elletünket azzert meg röuidittiük.
314. Be telek vrünkon az bolc mondassa,Barátodnak ha kit tartás magadba,
Megj s ne mizd magad edes szaüara,Mert nem tüdőd mit gondol arta-ssodra.
315. Az ördögnek sok prapticaia vágjon,Megj vetésre nagj sok haloia vágjon,Békességet jar nemet, de ázzonvágjon,Kegjes feiedelmünknek mintarthasson.
316. Igekezik miképpen el vestesse,Jámbor vrünk elletet végezhesse,Magát igjretiüel kihez kösse,Hogj hamarab nekj veget érhesse.
317. Jüdas Iskariot noha megj holt volt,Maradekiaban megj sMelj Skariot Christas/Pénznek örüllüen
318. Kegjes feiedelmünknekKj titkossá es fwSok igjretert imHitit, istenét
319. Tistesseg jámbornakVr vitézlő Rendeknek
vgj alj nemellieknekvagas az sakacnak
320. Valaki akar lenni
Vég tére sem fog lehetnjJo hir tistesseget vestiMint j magá t vestj
321. De ha ezzel megj érnekE z so vk el felejtenekEs ha vert elö nem kérnek
A z hamis embert megj s meg bün tetnek.
322. Jsten ellöt mindenek nilüan lesnek,A z ártatlan halaük örüendeznek,A z hamis hitű gilkossok el vésnek,Ha tekintik pénzért poklot kerestek.
323. Walakjnek az wh keüesse nem elleg,Áznak az mas ember soka sem elleg,Töbrül töbre ember vgj igekezzek,
Telhetetlensegert feie ne essek.
324. Nam nem tüd az ember kinek hinnie,Kit barattjanak w vélne lönnie,A z sokta az embert tőrben eitenj,Mint Kataj vendégségben ezt szerzj.
325. Jgekezetj nekj ázzon vala, N em tüdőm nekj mit igirtek vala,Vrrakatis mind jgen tancoltassa,Bockaj hiüeit mind eg vtton bocassa.
326. De az vr Jstennek gond viseléssé,K i maradassokra gondot visele,l m ez világ sem adatott kezébe,Az nagj bodogsagbülis kj rekede.
327. Mondhatnád azt jrgalmas az vr Jsten,A z Jsten,M kj az vr Jsten
ezrül az Jsten
328. A gj az vr Jstenaz Jsten ellen
Jsten ellenholt megj az Jsten
329. T vetkeznjnem fogadnjmegj tagadnj
ellen vetkeznj
330. Eggik hitet masiküal hamiss
Tizet hüsat egj mas haEzt a vétket nem sokta elEz az szent lelek Jsten ellen
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 148/379
331. Christus mondgja az eüangeljumban,Vetkezni az szent lelekSem ez világban sem az mas világ
ban,Meg nem bocattatik az boldogságban.
332. Mert azt mondgja elsőlesek hol
Vgj eskesse ha
333. Tüdüan azzert az kj az bünrAz szent lelek elsőben jele
Ha nem fogadod dolgod nemTestben leiekben vesedelme
334. Sok szent jrras olüassokat az ördög,El cabitot batoritot az ordog,Vrasegert el hitetet az ordog,Mostis sokak kornül forgódik ázzonordog.
335. Ezzen közben bekeseget jartattja, Nemet casar torok casarhoz külde,Cobor Mihalj es Kekedj Gorg vala,Jo üalassal casartül juttek vala.
336. Kataj vrünkat ebedre hiüa,Hogj mar oromeben vigan tartana,Jstennek jttiletit nem gondola,El végezet sandekiat jndithatna.
337. Ezzek vttan betegeskedni kezde, Nem sokara lün meg nehezülesse,
Kj jelenek Katajnal meg ötte,Jgekezik tobbj se kerülhesse.
338. Jsten az ki igaz lato mindenben, Nem engede hogj ez műinek semmi ben,Töb dolgokes jelenének ezzenben,Vasban verek Katáit ezzen közben.
339. Halálának ellőtte let dolgokat,Bessellem vrraknak w halálokat,
Melj hamar vttannokK i ada nekünk somo
340. Az Jstennek bolceseges
Titkajt vh nekjÖt vr fjat mellöleVrünk sem kesék vtta
341. Halála történek jámbor vraknakJo emlékezetű Batorj IstvánnakCakj Jstűannak, Giulafj Lászlónak,Derefj Miklósnak jámbor
342. Hünadi megj holt valaEgj támadót valaTec hogj le esset volna,
Hunyadi nagj hamar megjhala.
343. Matias w magzattja valaEzzer négyszáz és kilencüenben vala,
Nagj ges vilagbül ki műit valaHa égjek köüet tek vala
344. Söld p Beeben megj holt valaOrosl megj holtak vala
Nagj ges karacon napian valaHalála előtt ezzek lőttének vala.
345. Ha az wr Isten vt eltette volna,A z határt Gorog ossagra vette volna,A z pogansagj igj ki nem teriet volna,M i aztis el véstük mj tüle marat vala.
346. Ferdinand casar felöle azt monta,Vagj w soha ne születtetet volna,Az vagj soha halála ne let volna,El végezet dolog hogj mind megj keljhalnia.
347. Sok jambortül hallottam es wgjirrom,Vrünk halála ellöt mj let azt mondom,Karacon estjn kakük szolt azt hallom,Kassán ceresnie fa virágzót ertöm.
348. Telünk hozzája igen meleg vala,Az j egj rakás sokaktül el műit vala,Vrünk imar nagj betegségben vala,
Kibül elletet nem remeilik vala.
349. Vdüar gond viselő Secj Görgj vala,Eiel napal mind körnülötte vala,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 149/379
Mind nekj gondgja valahalgatnak vala
350. J Njarj Pal vala Homonnaj Görgj vala
tartó vala predjcator vala
351. J igazzatigazzat
sokatvallassokat
352. Az prédikációt ... halgattja vala,
Vr vacoraiat hozzaia vA z vrrakat Isteneit keri vala,Egj mast ercek azt parancjo//a vala.
353. Ezzek vttan testamentumhozMert nagj gondja valaJámbor vr fiakraOrsagünknak szerzet nagj
354. Jstennek rajta ez vala nagjEz keües ideig nagj birodalma
Wiüas nélkül sok fü hazatMit keüant ket casar nagj
355. Sep jaüait mind be irratta vala,Kinek mit akart hadni irtak vala,Homonnait kepeben hattá va/a,Kencet körönat nekj hagjot vala.
356. Casartül küldetet arranj koronát,Sep szasloiat, botiját, arraniaskardgjat,
Sok sep ioküal oltozot füfu loüat,Ezzek vtan Jstennek ajánlja magát.
357. Drága szép vallassokat tesen vala,Teremtöienek az Istent mondgja vala,Megj valtoianak Christust vallja vala,Batorsagüal i l vallást tesen vala:
358. Ha ez világ bünet megj bocathattja,A z Istennek véghetetlen irgalma,
Egj emberét inkab megj bocathattja,Az fenies Christüssert megj bocattja.
359. Hisem az attja Istennek irgalmat,
Hisem az Jesus Christus szent halalat,Dicösegüel ertem fel tamadassat,Hisem örök bodogsag megj hozását.
360. Az teremtő Istent látnia fogom,A z en megj váltómmal meg ismerkedőm,A z en testemmet megj vyülni hisöm,Az szent lelek vr Istenben el nüksom.
361. Jrnak vala eztendö forgassaban,Ezzer hat százban es az felet hatban,Ket karacon közt pénteken hajnalban,
El nugoüek az vr ban.
362. Vy esztendőit koporsóbanMinden rend ezt keTestet vrrak öltöztetKoporsoiat
363. Feiet koporsóban eköss.Mint feiedelmetMit tistesseg keüant aztEgj on koporsóban a ....
364. Sep p valaF kesü lnek valaH a öltö zek valaV d gjazban öltözőt vala
365. Jámbor kesergik vala, Bocskai Miklós battiat óhaj ttjaSo nak azt banniak valaKj anniarül kesergj vala
366. Jámbor élettársa mar megj holt vala,A z is el nügot valaPalo gj ket magzatija sirattia,Vrrvk attioknak halalat gjassollja.
367. Mégis egj keüesset szolok wrünkrül,Jo emlékezetű feiedelmünkrül,Jsten felő io Bockaj Istüanrül,Penteken törtint nagj sok dolgairül.
368. Szaiabül származót besedet irrok,De babonát ezbül ne tanulhatok,Penteken sok dolgon ment által kithallok,
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 150/379
Ciak jo emlekezetiert kit irrok.
369. Kolozuarban pénteken születet volt,Penteken kerestelesseis let volt,
Kiralj vdüaraban pénteken ment volt,Penteken onnetis alla iütot volt.
370. Varadj kapitan pénteken let volt,Penteken casar tül jo valas jüt volt,Penteken nemetekülelis megj vit volt,Pec János pénteken foglja esset volt.
371. Kassabanis péntek napon be mentvolt,
Pentekenis vt megj koronáztak volt,Rákos mezeién az koronázás volt,Penteken is ez vilagbül ki mült volt.
372. Jo cak samlalomazt cüdalom
hallomazt vallom
373. Ha so volnaisciak azzertis
B ssertisJó emlékezetben maradassertis.
374. Agj vr Isten mostis ilj feiedelmeí,K i tistellie megj az te szent nevedet,Hirdettesse mindenüt szent igjdet,Teric megj az balüaniozo nemzetei.
375. Jmmar szolok vrünk temetesserül,Harminc ket napig KassánVdüara -. somorünKataj Mihajnak vesedelmérw/.
376. Bankodnak vitézek es bossonkodnak,Vrrok halüa fekszik, igen óhajnak,Gjlkos megjs el, ázzon tanackoznak,Egj tanaebül indülüan rohan
377. Vdüar hadnagjanak hadnagjok szolnak,Tizedessek köz légin talpon álnak,
Kataj hül tartatik tamadanak,Varas piaccara kit ki hozanak.
378. Kérdezi Katái, wt hoüa vissik.
Majd hiredüel lessen az hoüa visnek,Ázzon közben sok szabija kivoniatek,
Teste darabonkent el vagdaltatek.379. Nolc oraig teste ot cüdaltatek,
Sok szablia miatta megj corbasodek, Niari Palj izzene testet fel szödnek,Egj golc lepedőben testet fel szedek.
380. Példa besedben soktak ezt mondanj,Boldog ember k i masson fog tanülni,Boldogtalan ki magán fogj bankodnj,Keüeliek gjakorta ig soktak iarnj.
381. Legjen Isten igaz ittilo ezben,Ha bünoss az, vagj bűntelen ezben,Minden ember w rüla peldat vegjen,Soknak őrültében feie ne wessen.
382. Jo nemzetetis hágja szomorúságban,Házas társat germekit nagj bánatban,Josagais lün vissa foglalásbanKit vrrünk adott io akaratjában.
383. Peldat vehetet volna CKi k ki
Nem köüetközik joK i mint lessen gazdag
384. Ez let dolog vttan eMinden rend ismeghVrrakBojt elö ho első
385. Hiriil adaték az török casarnak, bankodek vrünknak
büdaj basánaklegjen gondgja kiralj nak
386. Erd z he Íj tartóságband güberaatorsagban
fek... Kassában bankodek
magában
387. Me g temetéssé ot lessentistessegüel kesüllion
adiglan kesén legjontistessegüel ot lessen
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 151/379
388. Hada k mar mint giazban vala, Jndulásnap böjt elő első nap vala,Fekete hacir ket rendet alj vala,
Ket inassat fel öltöztettek vala.
392. Harangokat erössen vonsak vala,Jsmeg feienkent fel gjültének vala,Testhez az templümban gj ültének
vala,Eneklenek predjcaltanak vala.
389. Koporsóban testet fel vöttek vala,Vr fiak kiralj testet visik vala,Papok, deiakok énekelnek vala,Santalan sok lelek keserik vala.
393. Loüag gjalog .... alj kesén vala,Testet sekerben visik vala
valakeserik vala
390. Gias szasloiat előtte visik vala, Nolc trombitát előtte fünak vala,Templümban tistessegüel vittek vala,Szép predjcacjo azkor let vala.
394 ben ménénektistesseget tesnek
ellejben ménének
vgj visnek391. Ezzek hogj mind véghez mentenekvala,Testet az templümban ben hattakvala,Hacirok templüm körnül őrzik vala,Második napra iütattanak vala.
395 dasi vrram valaCeglédi János vala
.predicator valaak szolgainak vala
396. Sep seregi
A históriás ének szövegét itt fentebb teljes terjedelmében közöltük 2 2 1,
melyet több szempontból is megkerülhetetlennek tartottunk.Egyrészről, mert a Kozocsa által ismertetett szöveg csak egy töredékesanyagát nyújtotta a fennmaradt anyagnak - kizárólag az egész verssorokatközölte -, így nem adhatott átfogó képet a Bocskairól szóló költeményteljes egészéről és felépítéséről. Másrészről azért tartottuk fontosnak ismételten közölni ezen éneket, mivel meglátásunk szerint ezen irodalom-,és kultúrtörténeti emlék nemcsak a köztudatban, de a tudományos körök
ben sem kellően ismert és használt. Tanulmányunk során - a későbbiek
ben is - többször idézünk és hivatkozunk e históriás ének tartalmi jegyeire, így most csak néhány, inkább összefoglaló jellegű megjegyzést füzünkaz abban előforduló lényeges eseményekhez és elemekhez. Mint az márkorábban említettük sajnálatos módon éppen a kézirat első része sérült alegjobban, így a hiányzó több mint 100 verssor tartalmára vonatkozólagcsak feltételezéseink lehetnek. A hiányzó rész nagyságából, és a meglévőrészek folytatásából következtethetünk arra, hogy az ének ezen darabjaolyan adatokat is tartalmazhatott, amely Bocskai születéséről és koraiéletéről is tudósítással bírhatott.
1 R ÉGI M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A X V I I . század 1. Bp. 1959. 269-298. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 152/379
Ezt támasztja alá az is, hogy - a versezet megmaradt elemeinek számáttekintve is - olyan egységes rendszert takar, amely átfogja (átfoghatta) afejedelem egész élettörténetét. Sajnálatosan a megmaradt részek már„csak" a törökkel - a Habsburg ház ellen - kötött szövetség előkészületeitől kezdve számolnak be a történések ről.
így a versezet tartalmi vonatkozását tekintve, a történések sorába közvetlenül az álmosdi győzelmet megelőző időkbe kapcsolódhatunk be.Utalás történik a németek szervezkedésére, melyről - a história írója szerint - Bocskai már értesüléssel bírt. Szemléletes képet fest a két ellenséges tábor készülődésről. Míg Bocskai esetében - a nép együtt érző szere pe mellett - a folyamatosságot is hangsúlyozza. A készülődés során afejedelem tábora és annak létszáma egy maroknyi csapatból napról-napranövi ki magát: „Minden felől nép vgan reia fut vala, / Gültön gül táborasokasul vala.", szemben a császári seregekkel, melyeknek mind felszereltsége, mind létszáma, és készültsége messze meghaladta Bocskai akkorverbuválódó seregét: „Sep taraskokat vontattanak alla, / Bockaj Jstüant vkkeresik vala, / Pec hadaüal ösüe sallottak vala."
Az álmosdi csata során kiharcolt győzelem folyamán említett események sorából kiemelendő az a motívum, miszerint ezen küzdelemben
Bocskai hajdúival együtt már török csapatok is harcoltak: „...Állatkiáltanak, / . . .el cüdalkozanak."E sorok azt a tényt vetítheti elénk, hogy atörök egységek Bocskai oldalán való szereplésével csak a harc soránszembesült a császári hadakat vezérlő „Pec Já nos " is. 2 2 2
Azonban jelen tanulmányunk kereteit meghaladná a história tételeselemzése, így most csak arra vállalkozunk, hogy annak, bizonyos szem
pontból kiemelendőnek tartott elemeit megemlítsük.Különösen fontos kiemelnünk, hogy a história megőrizte számunkra
azt a Bocskai koronájával kapcsolatos hagyományt is, miszerint a törökcsászártól kapott korona hajdan a világhódító Nagy Sándor koronája volt:„Koronának nagj szép ... / Sándor kiraljtül ... / Tiszta arranibül ... /Drága szép köü... / Görög casarra Sándor .../ Sultan Süliman ... / Mikorgörög ... / Tar hazába az ..." Mint a versszakok - ugyan töredékes - tartalma mutatja, a korona néphagyománybeli útjára is megfeleltetést ka punk. Eszerint a korona a görög császárok tulajdonába került, majd az,Konstantinápoly elfoglalásával került a török szultánok kezébe.
A török csapatok álmosdi szerepléséről a történeti források sem tudnak!
150
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 153/379
Mint azt már korábban is említettük, Bornemisza Váczi Menyhárt,Homonnay közvetlen környezetébe tartozott. Ezt most azzal egészíthetjükki, hogy vagy közvetlen részese volt a históriában szereplő események
nek, vagy (és) az eseményekről Homonnay naplójából (is) értesült. Erreutalnak Érsekújvár bevé telének részletes leírása [259-289.] mellett ezenutóbbi versszakok is [289-298.], melyek Homonnaynak a várba történő -nem minden veszély nélküli - belopódzásáról emlékeznek meg.223
A históriás ének természetesen megemlékezik a fejedelem halálánakkörülményeiről is. Bibliai példázatokat adva vezeti be a fejedelem meg-mérgezésének történéseit és annak erkölcsi vetületét, melyben az ítéletetIstenre bízza.
Érdekes és egyben értékes része a históriának a Mátyás királlyal vont párhuzam [342-346.], melynek utózöngéi, vagy esetlegesen korábban ismeglévő alapjai, még több száz év távlatából is fellelhetők a néphagyományban. Gondoljunk csak a mérges juge motívumára, mely ugyan Mátyás király halálának volt okozója, de ezen elem a későbbiekben átkerültBocskai hagyománykörébe is. 2 2 4 Ugyanakkor ezen párhuzam-forrás többalappal is rendelkezhet. A z egyik lehetséges okként kell megemlítenünkaz azonos születési helyet, Kolozsvárt, sőt ezt csak megerősíti, hogy a
szűkebb hely tekintetében is hasonlóság, sőt kapcsolat mutatkozik.225
Ugyanakkor a halál körüli események is táplálták e megfeleltetést, hiszena néphit szerint nemcsak a halált okozó esemény (mérgezés), de az aztkísérő csodás történések 2 2 6 is összefűzhették a két férfiú néphagyomány beli képzeté t. Arró l nem is beszélve, hogy mind Bocskai, mind korábbanMátyás király, ugyanazt az eszményképet töltötték be a nép hagyományá-
Homonnay naplója a következőket mondja az eseményről: „15. Octobr. Ez mai naponestve elő álomkor, nagy szerencsére vetem fejemet. Mentem be Újvárba idegen szinűruhában, elegyítvén magamat az Illyésházi uram szolgái közében. Mert Illyésháziuramat hitre bocsátották vala be Újvárba az várnak megadása felől. Míg Illyésháziuram az kapitánnyal beszélgetett, én is addig megjártam a várfalakat, istenemnek kegyelmes gondviselése velem lévén, senki meg nem ismére . . ." Lásd: Homonnay Bálint naplója. TUDOMÁNYTÁR, 1839. 323- 324. p., illetve lásd még: CSONKA Ferenc -SZAKÁLY Ferenc 1988. 126. p.
Erről Bocskai halálának tárgyalása kapcsán bővebben szólunk.Bocskai születési helye átellenben állt Mátyás király szülőházával, sőt a fejedelem
szülőháza a Hunyadiak imádkozó kápolnájául szolgált.Gondoljunk csak Bocskainál a már említett pénteki nap szerepére, illetve Mátyáskirály esetében arra a hitre, miszerint halálakor Bécsben őrzött oroszlánjai is elpusztultak.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 154/379
ban22 7. Az igazságosztó, a megszabadító, a hős király szerepét, aki ha kell,újra eljön népének megszabadítására. A históriás ének megkerülhetetlenrészét képezi a pénteki nap és a fejedelem kapcsolatáról szóló hiedelem,
melynek a nép körében is közismert és hangoztatott hagyományát, éskapcsolatrendszerének összefüggéseit már korábban ismertettük.
A kézirat végének hiányossága következtében a históriás ének ismertszövege sajnálatosan csak a kassai felravatalozás pillanatiról szól. így aztsem tudhatjuk, hogy maga a kézirat csak az ezen ideig történt eseményeket foglalta-e össze - ahogy azt a kutatások gondolják - vagy esetleg afejedelem gyulafehérvári temetésének leírását is magába foglalta. Bár, haa szerző Homonnay közvetlen környezetéhez tartozott, úgy ezen utóbbi
szakaszról nagyvalószínűséggel, már nem ejthetett szót, hiszen mint tud juk, Homonnay a Bocskai földi maradványait kísérő menettőlGoroszlónál megvált, s visszafordulva magával vitte a fejedelem kincseinekjelentős részét. 2 2 8
A históriás ének tartalmi szerkezetére vonatkozólag két csoportot is kikell emelnünk, melyek önmagukban is jelentő s információt hordoznak azesemények helyszíneiről és a históriában megjelenő személyéről. Azon
ban mind a helyszínek, mind a személyek tekintetében külön kell válasz
tanunk a tényleges történés szempontjából fontos, és a másodlagos úgymond magyarázó - a lényegi történések szempontjából irreleváns - neveket. A helynevek vonatkozásában még így is átfedésekkel találkozunk,hiszen a helységnevek mellett terület-elnevezéseket is lajstromol, azonbanezeket sem lehet kihagyni a felsorolásból, mert ahol a szerző alkalmazzaőket, ott átfogó jelleggel teszi, vagyis több helység egyenkénti megnevezése helyett. így több, mint ötven helységnév és terület-elnevezés előfordulásáról beszélhetünk (54), amelyből 29 történeti eseménnyel is bír a
históriában: Almosd, Kassa, Eperies, Bartfa, Szeben, Loce, Budaj,Tomosüarj, Dünan tül, Borsod var meg/eben, Miskolc taian, Kassabül,Gestel, Edelin, Edelin, Sajó szet Péteren, Savon, Patakra, Tokaj, Misiere,Göncön, Szántóra, Vyhelben, Borsiban, Szoloskey, Vészeién, Eperiesben,Sárosra, Sebes, Kellemesre, Eperies, Sárosban, Türocban, Gömörben,
Eperiesben, Terebesbül, Vasár heljre, Garamban, Serencre, Nagjsebes,
„Meghalt Mátyás király, oda az igazság!" illetve lásd a históriás énekben: „Agj vr
Isten mostis ilj feiedelmet" [374.]Homonnay ekkor magával vitte azt a 13 társzekeret, melyek Bocskai kincseit - köztük a török császártól kapott koronát - , a gyászmenet vezetését, pedig Nyáry Pálra
bíz ta . A z okokról bőv ebb en lásd: LENCZ Géza 1907. 87-88. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 155/379
Felsebes, Edelinnel, Epriest, Sárost, Rákos mezeirre, Korponarül, Dunántúl, Poson, Érsek Wy var, Hüstot, Fülek, Nógrádot, Kolozuarban,Varadj.
A Bornemisza-féle Bocskai Istvánról szóló históriás ének történéseinekhelyszínei
Ha a térképen szereplő helységeket összevetjük a különböző csapatmozgásokkal, rögtön észrevehetővé válik, hogy az énekben zömében azonterületek szerepelnek, amelyek Bocskai [Almosd, Tokaj, Rakamaz, Kassa,Patak, Terebes, Vásárhely-Garam, Szerencs, Kassa, Rákosmezeje,Korpona, Kassa], Homonnay - mely a legrészletesebben megírt - [Po
zsony, Érsekújvár, Nógrád] az ellenség részéről Basta [Osgyán, Kassa,
Misle, Gönc, Szántó, Tokaj, Keresztúr, Luka, Újhely, Borsi, Eperjes, Sáros, illetve Sebeskellemes] csapatmozgásainak helyszíneit jellemzi.
Természetesen a históriából azok a helyszínek sem hiányozhatnak,amelyek Bocskai élettörténéseihez köthetők, hiszen ezek hiányában ahistória nemhogy nem tölthette volna be funkcióját, de korabeli aktualitását is elvesztette volna.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 156/379
A hitóriás ének a nevek tekintetében sem szűkölködik, szám szerint 62személyt nevez meg, akik között több olyan is akad, akit többször is meg
említ.2 2 9
Azokat, akik kapcsolatba hozhatók Bocskaival, vagy a históriá ban említe tt történésekkel, azt Bornemisza pontosan meg is nevezte: „Török casarnak, Sültan Süliman, Bockaj, Nagj Albert, Balaz [Lippai, vagy
Németi], Jacab János, Pec, Jlles hazj, Nari Pal, Homonnaj Balint,Homonnaj Görgj, Magoci Ferenc, Cakj Istüan, Batori Istüan, BatorjGabriel, Rakolcj Szidmond, Giüla íj Lasló, Rakolcj Laios, Preni Ferenc,Preni Gjorg, Preni Gábor, Melik Pal, Kataj Mihalj, Bötkös basa, egri basa,Dengelegj Mihalj, Basta Görgüel, Nemet Báláznak, Homonnaj Görgj,
Segnei Miklós, Secj Gorgj, Homonnaj Balint, Posta Abraham, HomonnaiBálintnak, Lippaj Balaz, Rüber Görgj, Szelemeri Miklósnak, Jósa deák,Vezér basa, Görög casarra Sándor, Aljvincj Peter, Cegledj János, RedejFerenc, Nemetj Gergel, Nagj András, Fekete Moizes, Pankotaj János,Vince Pal, Ozoraj Tamás, Ománi János, Kün Gaspar, Kerestürj Istüant,Cobor Mihalj, Kekedj Gorg, Batorj Jstvánnak, Cakj Jstüannak, GiulafjLászlónak, Derefj Miklósnak, Hünadi, Matias, Ferdinand casar, BocskaiMiklós."
A nevek rövid, magyarázó ismertetéséhez lásd: R M K T . 1959. X V I I . sz. 1.588-595. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 157/379
BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁNAK NÉPMONDAI ELEMEI
Bocskai István szabadságharca néphagyománybeli emlékeinek ismertetését azzal a levéllel kell kezdenünk, melyet Belgiojoso küldött Bocskaisólyomkői várába. Bocskai e levél útján kapott felszólítást arra, hogy jelenjen meg a németek rakamazi táborában. Ez azonban csak ürügy voltarra, hogy Bocskait elfogják, és birtokait elkobozzák. 2 3 0 Ennyit a történetielőzményekről. Hiszen jelen tanulmányunknak se nem célja, sem nemlehetősége nincs arra, hogy a Bocskai által vezetett szabadságharc történeti hátterét vizsgálja. így csak azokat az állomásokat emeljük ki, melyek -mély nyomot hagyva - bekerültek a nép közösségi tudatába, s melyek a
későbbi korokra egy élesen elhatárolható kultusz elemeivé váltak. A néphagyományában ilyen megkerülhetetlen elemmé vált maga Sólyomkővára is!
SÓL YOMK VÁRA NEVÉNEK HAGYOM ÁNYÁRÓL
Bocskai maga is említést tesz Sólyomkő váráról, miként a következőket írta Kassán 1605. december 12-én a hajdúkhoz intézett levelében:„harmadik várunk Sólyomkő nevezetű, mely a legmegközelíthetetlenebb,
hegycsúcsok közé lévén helyezve."23 1 B U D A I Ésaiás 1804-ben a követke
zőket írja róla: „Van ez a vár elpusztult állapotban, Bihar vármegyében,túl Váradon, Élesdhez egy órányi járóföldre, benn az erdőben, magas kősziklán, mely is ekképpen az ott lakó Sólyom madarakról neveztetett. Azoláhoknál Mogura a neve. Úgy beszélik, hogy ez a név még abból az idő
ből való volna, a melyben Bocskai ott tartózkodván, a körülbelől lakóktól Maga Ura névvel említődött." 2 3 2 A magyar néphagyomány a transzcendens erővel felruházott személyeket minden földi hatalom felett állónak
tartotta. Tetteiket egyfajta ambivalencia determinálta - ez Bocskainál isfelfedezhető -, ha személyük vagy hatalmuk korlátozását vélték érzékelni,cselekedeteiket a „magam vagyok, magamnak törvénye" határozta meg.233
Sólyomkő várának történetéről és a Bocskai korabeli esem énye kről b őveb b leírását
lásd: C S O R B A Csaba 2004. 1-5. p.1 Lásd: ÚJ MAGYAR MÚZEUM 1856. 317. p.2 BUDAI Ésaiás 1804. II. k. 207. p.3 Ide bővebben lásd: SZEKERES Gyula 2004. 238. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 158/379
Sólyomkő várának romjai
A vár, és elnevezése között nemcsak a szűkebben értelmezett szóeti-
mológiai, de bővebb jelentésbeli kapcsolatot is feltételezhetünk.
A sólyom, így a solymászat minden időben az uralkodói rang, illetve a
főúri kedvtelés kifejezője volt. Itt jegyzendő meg, hogy a sólyom nem
csak a magyar hagyományban kapott kitüntető, sőt eleve elrendelt szere
pet - gondoljunk csak a turulmadárral (kerecsensólyom) kapcsolatos
mondánkra -, de jelképbeli, uralkodói jelentése ismeretes és használatos
az egyetemes kultúrákban is.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 159/379
Sólyomkő várának emlékét idézve említ K. N A G Y Sándor is egy firól fira szálló hagyományt, melynek értelmezése nehezen függetleníthető ahajdani - Bocskai -, és a későbbi várúr, Báthory emlékétől: „A szent né
maságot nem zavarja semmi, csak a patak csevegése, mely elhalóan jut fela mélységből és annak az egy pár sólyomnak suhanó röppenése s felsikoltása, mely itt a romok sziklafalában lakja ősi fészkét. Igen, ősi fészkét,mert századokon át firól fira szállott a hagyomány, hogy a sziklaodúbanmindig tanyázott sólyom-madár és pedig soha sem több egy párnál, ez azegy pár fiakat nevelt s midőn felnőttek, világgá bocsátotta őket, - ha azöregek kihaltak, egy pár fiók örökölte az ősi fészket és folyton úgy megtudta védelmezni a hősi romokhoz ősi jogát, hogy sem sólyom, sem más
madár soha nem költözhetett be oda."234
Ezen fentebbi, egy valaha elevenen élő népmondai hagyomány megörökítése kapcsán kell utalnunk a népi gondolkodásmód azon elemére,amely - csakúgy, mint a hagyományozódás maga - azt az elvet követi,miszerint az öröklődés menete is egy eleve elrendelt utat követ. Ez az út -a hagyományozódás szempontjából a lényeges és lényegtelen szétválasztásában mutatkozik meg -, míg egy konkrét történeti esemény, hely vagyszemély tekintetében csak azok a helyek, események, és személyek neve
marad meg a népi emlékezet szelektív tudatában, amelyet a nép fontosnak, meghatározónak tart. Az ezek mellett álló dolgok, mind érdektelenekké válnak. Csak így lehetséges, hogy a nép kollektív tudata olyaneseményeket is megőrizzen, és átörökítsen - esetleg megújult formában - ,amelyről a hagyományozódás törvényszerűségei alapján (értsd: háromnemzedék emlékezete), már réges-régen meg kellett volna feledkeznie,így bizonyos részletek nem is maradnak meg a nép emlékezetében. Mielőtt azonban téves következtetésekre jutnánk a néphagyomány emlékeze
tét illetően, rögvest le kell szögeznünk, hogy ezen alább említendő történés csak Bocskai közvetlen környezetének tagjai számára volt ismeretes.
K. NAGY Sándor 1883. 73-74. p. Ezen korábbi hagyomány pusztulási folyamatához -az eredeti értelmezés kikopása folytán -, a mondai eredet is átértékelődik, bár bizonyos elemét - a védelem funkcióját még így is megtartva - az egy évszázaddal későbbi gyűjtés már csak a következőről tesz említést Sólyomkő vára kapcsán: „Ezen a
sziklán fészkeltek a sólyom madarak. Pusztították az egereket és a kígyókat, hogy akiránduló szerelmes fiataloknak ne kelljen félni az erdőben." Krizsán Pál. 60. éves.Görbe István gyűjtése. 1958-1960. Nagybánya-Veresvíz. Lásd: LANDGRAF Ildikó1998. 229. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 160/379
A HÁROM „KELECSÉN MADÁR"
A z eseményről Bocskai történetírója Szamosközy tesz említést, s bárerről inkább a fejedelemnek ajándékozott kincsek, illetve a rangjelzőajándékok kapcsán kellene szólnunk, most azonban ettől a logikai rend-
szertől meglehetős okkal eltérve, itt teszünk róla említést, mivel jelentőségét - éppen az ajándék tárgyát képező sólyom révén -, itt az uralkodóihatalom - mint fentebb láttuk: Mogura - Maga Ura vo natkozásában nem-
csak a magyar nép - mondabeli hagyományának hitbeli jelzeteként értékelhetjük.
Solymászkönyv miniatúrája
A Szamosközy által megörökített történetből csak azon részletet idézzük, mely ezen fentebbi kapcsolatrendszer jelképbeli értékét példázza. Azalább említésre kerülő három „kelecsén madár", a lengyel királyi menyegzőn is rangos ajándékul szolgált.
E madarak egyikét Bocskai Istvánnak juttatták el, mint fejedelmi ajándékot: „Volt ez kézfogás Krakkóba az lengyel király udvarában. Azlengyel király kétszer tánczolt az leánynyal és senki nem egyéb. Küldött
volt Demetrius az ipának az vajdának igen sok szép gyöngyököt, mely158
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 161/379
Demetrius az ipának az vajdának igen sok szép gyöngyököt, mely voltmértékben négyszáz és tizennyolcz lót, mely tészen tizenhárom fontot éskét lótot, mert egy fontban harminczkét lót vagyon. Ezenkívül több sok
szép ajándékokat, fekete róka bőröket, nusztokat, igen szép lovat drágaszerszámokat, és három kelecsén madarat, melyet az lengyelek hinak
belajesur, azaz fejér tónak, egy erős Muszkaországban levő várról, melynek Belajesur neve. Itt tartja az muszka az kincsét, mert igen erős hely. Ezhelnek nevétül nevezik az lengyelek az kelecsen madarat. Továbbá azleány mátkájának küldött Demetrius ötvenezer forintot, az szendemirivajda fiának is az sógornak ötvenezert. És ilyenképpen az muszka fejedelem bement az atyja országába, nagy sok szerencséken által menvén, mint
egy Mátyás király.Továbbá ím ez három kelecsén madárnak egyikét küldötte volt az
szendemiri vajda az fejedelemnek Bocskaynak Kassára, igen szép szerszámmal, mert az lábán való csergő merő arany volt, kettő az két lábán.A z madár kapája vont aranyból volt, gyöngygyei fűzött, az lábán valózsinór is, és minden egyéb hozzá való vont aranyból és gyöngyökkel volt.Az fejedelem igen jó néven vötte, és igen kedvelte, de nem tudák tartani,mert az fejedelem Kátay Mihály az cancellarius kezéhez adta volt, hogy
szorgalmatoson viseltesse gondját. De semmi nem lött benne, mert kevésnap múlva megölék, nem tudták jól gondját viselni; mert először az szárnyában két tollat az sugártollát kiszakasztották titkon és kecske hússaltartották, melyet ű nem szokott, és úgy megbetegedvén, megholt. Kétszázaranyat megért volna, és fejedelem többen sem adta volna e l . " 2 3 5
A VALÓS, ÉS A MENNYEI ALAGUTAKRÓL
Az alagutak mindig is kiemelt szerepet játszottak a nép hagyományá
ban. Különleges, rejtélyes szerepük által csaknem minden várral, és kastéllyal kapcsolatos mondáknak szerves részét képezik ezek az alagutak.Azonban ezen alagút mondáknak - bármennyire furcsán is hat - mindenesetben valamilyen történeti, (és) vagy misztikusnak ható alappal kellettrendelkezniük ahhoz, hogy bekerülhessenek a nép emlékezetébe.
A mondai hagyomány egyik részét képezik azok az esetek, mikor a várakhoz ún. menekülő alagutakat képeztek ki, melyeket utolsó esélyként
SZILÁGYI Sándor 1892. 420-424. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 162/379
használhattak a végveszélybe került várvédők. 2 3 6 Ezt a típust példázza, ésa népmondában is meglévő elemet támasztja alá a sólyomkői alagút megléte, illetve annak leírása is: „E romok [Sólyomkő várának] déli oldaláralekerülve, mintegy 10 ölnyi magasban egy rejtett barlang-nyílást veszünkészre a szikla-oldalban, s midőn a nem nehéz úton feljutunk oda: egy barlang áll előttünk, bejárata egy ölnyi keskenyre elszűkítve kőfal berakásaáltal, melyen az ajtó helye kétségtelenül látszik. Hihetőleg valami titkoskijárás volt a szikla-várból." 2 3 7
A mondai hagyomány másik pólusát mutatják azon alagút mondák,melyek első hallásra felnagyítva tárják elénk ezen alagutak méreteit.Ezekben az alagutak irreálisnak ható méretei nem a nagyotmondás, a félrevezetés példázatai, hanem sokkal inkább a rejtélyesség, a misztikumfokozói. Ilyen alagút mondákról beszélünk Bocskai Nagykereki várátilletően, mely a hagyomány szerint összeköttetésben állt több várral is:„Nagyon jól tudták eleink, hogy ez a kastély magátul omlott össze. Demegásták. Még a tanács, a kössíg is megengedte nekijek, hogy ássanak.Körül vót a kastély téglával. Még az én nagyapám hozott belőle téglát. Ittnem vót alagút ez alatt a vár alatt, mint Kereki alatt. Most már el lettegyengetve.
A Kereki vár a bihari várral, alagúttal vót összekötve. Oszt ezen azalagúton ment a felmentő sereg, amikor a várat megtámadták. Úgy vertíkmeg Barbiánót. A váradi kapitány vót ez a Barbiánó." 2 3 8
Érdekes momentum - ami egyben a néphagyomány ésszerűsége mellett annak tényszerűségét is jelzi -, hogy a valós vagy a misztikumbelialagutak létét csak akkor jeleníti meg, ha az valamelyikkel kapcsolatbahozható. Ha egyik sincs jelen a tudati tartalomban, akkor nem keres okotrá. Még akkor sem, ha Bocskai emlékének, illetve saját településének
„érdeke" folytán ez kívánatos is lehetne. A néphagyomány nem tud hazudni! Mert, ha ezt tenné, megszólnák: Nem úgy vót az! Nem teheti, mert
Ilyen szentjobbi alagút-hagyományról adnak számot azok az esetek, amikor alagút-szerű pince építményekre akadnak az emberek: „Úgy vót, hogy a templomtól, atemplom alatt ott van egy pince, és a pince olyan alagútszerűség, hogy az egész fel
jö tt ide a kolostorhoz. A templomtúl egy olyan alagútféleség. Mindig így meséltéknagyapáék." Csornánszky Erzsébet, 72 éves. Szentjobb, 1997. Lásd még: MAGYAR
Zoltán 2000. 55. p.K . NAGY Sándor 1883. 75. p.
Egeresi Mihály 70. é. Kismarja (H ajdú -Bih ar m.) 1954. Bé res An drá s feljegyzése.DMA.- NGy. 397. sz. 6. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 163/379
a közösségi kontroll gátat szab az eltévelyedéseknek. így csak az a hagyomány marad meg, amit a közösség is elfogadott. Ezen kontrollált hagyományozódás kitűnő példája a marjai és a környező várak alagútjaivalkapcsolatos hagyomány: „A bihari várbúi alagút vezet egyenesen
Nagykerekibe. Azt nem tudom, hogy a Kereki vár a marjaival összeköttetésbe vót, ezt nem hallottam.
Alagútjok vót. Ha a Kereki várat megtám adta az ellenség, azon a 10-12km-es alagúton mentek segítsigire. Még mikor ezelőtt Váradra jártunkmegvót a vár. Még olyan alagút vót, hogy kocsival is lehetett menni azalagútba.2 3 9
Ezek, az alagutak túlzó méreteire vonatkozó megnyilvánulások, márnem egy valós alagútról szólnak, hanem egy különleges menekülési, job
ban mondva egy megsegítési útról, és módról, mely racionális elemekkelcsak a túlzás eszközeivel magyarázhatók és jellemezhetők. A magyarnéphagyományban nem egyedüli ezen alagutak említése, gondoljunk csaka Szent István hagyománykör azon motívumára, melyben Esztergomot aDuna alatt alagút kötötte össze Párkánnyal, mely alagutat István királyhasználta. Megjegyzendő, hogy ezen alagút használata szoros kapcsolatbaáll azzal a bényi hagyománnyal, mely Szent Istvánnak, a pogányok elleni
különleges csatáját mondja e l .2 4 0
A csodálatos megmenekülés és segítség motívuma szoros kapcsolatotmutat a magyar néphagyományban meglévő azon alagútmondák csoport
jával, melyek úm. elrugaszkodva a valóság talajáról, ezen alagutaknak amegszokottól eltérő méreteket tulajdonítanak, ezzel is megkülönböztetveőket a mindennapi életben megszokottaktól.
A Bocskai megtámadtatása során fennmaradt népmonda is említésttesz ezen alagutakról, melyeket vagy a fejedelem maga, vagy az általa
megbízott személy vette igénybe, melyek használatával mindig felülkerekedett az ellenség támadásain. M i ez, ha nem a titokzatos, és megfoghatatlan győzelem a túlerővel szemben? Ez a nép körében nem lehetett más,mint a mindenható segítőkezének akarata! E meggyőződés nemcsak azegyszerű nép, de a kor művelt embereiben is hasonló képzeteket kelthetett. Ez a korabeli magyar rendek latin nyelvű kiáltványában megörökítésre is került, mely a következőket írta Bocskai megtámadása - és a nép-
Kovács Mihály 76. é. Kismarja (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 9. p.
A monda teljes tartalmát lásd: MAGYAR Zoltán 2000. 30. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 164/379
mondai alagúton való megmenekülés - kapcsán: „...ostrom alá veszikvárát, Szetjóbot, elfoglalják, kifosztják. Bocskai azonban isteni segítség-
gel elmenekül másik várába, Kerekibe és míg mások ezt [értsd:Szentjobbot] ostromolják és beveszik, elmenekül a magyar gyalogosokhoz, a háromezer szabad hajdúhoz. Elmondja nekik a hallatlan esetet éskifejti, milyen veszélybe került nemcsak ő, hanem minden magyar."241
Bocskai Sólyomkőről először Kerekibe ment, ahonnan minden értékesingóságát a biztosabbnak ígérkező zsákai várába vitette.242 Bocskai zsákaivárával kapcsolatban kell megjegyeznünk azt a korabeli szóbeszédet is,miszerint az álmosdi ütközetet követően Petzet Konstantinápolyba szállíttatta volna a fejedelem. Ezt a nép által terjesztett híresztelést azonban maga Bocskai történetírója Szamosközy István cáfolta meg, mondván: „Baptista Peez Jánost Sakába [Zsákába] vitette Bocskai, most is ott vagyon1605. Januario, nem küldötte az török császárnak az mint mondjákvala."24 3 Különösen érdekes, hogy a zsákai hagyomány ezt az esetet nemörökítette meg egyetlen mondájában sem.
A KEREKI VÁR MEGVÍVÁSÁNAK EMLÉKEZETE
Bocskai Kerekiben fekvő várának németek általi megtámadásáról és anépi emlékezetben meglévő hagyományáról több népmonda is beszámol,azonban az azt megelőző eseményekről már kevésbé informált. Éppenezért fontos számunkra az a népmonda, melyet több helyről is megerősítve őrzött meg az emlékezet, annak bizonyságául, hogy a támadást megelőzően egy bizonyos egyén - a történeti adatok alapján Barbiano személyét kell megneveznünk - különös praktikát folytatott. Hogy ezen esemény bekerült volna a népi emlékezet tárházába arról eddig nem voltmegbízható adatunk, de hogy ez a hagyomány az 1800-as évek elején
még létezett, arra bizonyságul szolgál a következő ismertetés. Ez egybenutal arra az 1606-ban kőbevésett emlékeztetőre24 4 is, melyen a támadástmegelőző események is helyet kaptak: „Nemzésről nemzésre által költözött hir közönségessen tulajdonittya Botskai Pártolását egy ravasz gyanú-
1 A szabadságért fegyver fogott magyar rendek kiáltványa Európához. Latinul közölve:M A G Y A R O R S Z Á GG Y Ű L É S I E M L É K E K , XII. 169-184. p., magyar fordítását és az idé
zett szövegrészletet lásd: B E N D A Kálmán 1955. 99 . p.2
Gyulaffit idézve lásd: G Y A L Ó K A Y Jenő 1928. 284. p.3 A z esetet idézi: G Y A L Ó K A Y Jenő 1928. 305. p.4 Itt értsd a Bocskai életéről szóló kolozsvári kőfeliratokat, melyekről tanulmányunk
ban már bővebben szóltunk.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 165/379
nak, mellyet azon viszontagos üdőben, a' pártosoknak egy fortélyos Tag ja, tsálá rdul mind Belgiojósában, mind pediglen Botskaiban egymás ellenfelgyullasztott, úgy, hogy egyik a' másik ellen sugdalt törekedéseket va
lóknak vélvén, ne hogy roszszúl tőrbe essék, kiki magának bátorságotszerezni kívánt, és azért egymás ellen nyilvánságos viadalra fakadott.Hlyen szóbéli hirlelésnek már most valóságos Tanúbizonysága, azon, még1606. esztendőben az a' Fejedelemnek életében örök emlékezetére felállítatott k ő . . . " 2 4 5
Ezekről az előzményekről a következőkben emlékezik meg a néphagyomány: „Volt Bocskai fejedelemnek a bihari hegyen szép szőleje, melya hegy tetején terült el. Bocskai a Kereki várban lakván, gyakran időzött
itt és az e szőllőben termett borát a Kereki vár pincéibe hordatta. Álljon itta Bocskai kor egyik legnevezetesb eseménye, mint amely a bihari szőlővel némi összeköttetésben van:
Lónyai mindenképp erőltette sógorát Bocskait, hogy támadja meg aváradi német sereget, mert úgy hallatszik különben is fel van a császárnakadva, hogy fel akar ellene támadni, de Bocskai csendes véralkata és okosember, nem volt rábírható. Ennél fogva az aligazgató más módot gondoltki sógora ingerlésére, nevezetesen felment Bécsbe, feladta Bocskait, hogy
az megtámadni készül a váradi várban lévő német sereget s parancsoteszközölt a Kereki vár megtámadására. Ezután visszament Bocskaihoz ésa tám adás napján - mit ő jó l tudott - így szólt hozzá:
- Sógor! Hátha elmennénk a bihari szőllőbe? - Bocskai azonnal nyer-geltetett s egy lovásztól kísérve el is mentek oda, azonban dél felé ágyúzást hall Bocskai Kereki felől, majd puszta szemmel is kiveheti az ágyúklángjait.
- Nem meg mondtam? Szóla ekkor Lónyai, hogy megtámadnak a né
metek? - Bocskai ekkor hirtelen haza futtatá lovászát, - mert tudni kell,hogy a Kereki vár árkában folyó Kis-Körözs alatt alagút vezetett a várba,- megizené feleségének, hogy csak két hétig tartsa a várat, akkorra nagyerővel jön oda, s maga ekkor megindulván Félegyháza, Diószeg,Mihályfalva s még több község népét felkeltve 20.000-ed magával a német sereget hátul véletlenül megtámadó, [értsd: meglepetésszerűen] amikor a kapun kirohanó Kerekiek segélyével úgy megverte őket, hogy Toka
j ig szaladtak. Az álmosdi határban máig is Vérvölgyének nevezik azon
J A N K O V I C H Miklós 1818.1. köt. 69. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 166/379
helyet hol a német tábornak még egyszer összeszedett népe tönkre vere
tett."246
A fentebbi monda történeti alapjaként kell tekintenünk azon esemé
nyekre, mely a mondai hagyománynak is tápláló eleme lehetett. így utalnunk kell arra a levélre is, mely ürügyet szolgáltatott a császári tanácsnak
arra, hogy Bocskait lázadónak nyilvánítsa, s várai megtámadására és el
foglalására hadakat küldjön. Személyét pedig, élve vagy halva a császár
kezébe szolgáltassa.
Nagykereki vára a XVII. században (Fantázia rajz Gyalókai Jenő nyomán)
A mondai alapnak a török oltalom alatt lévő bujdosók azon levelét kell
tekintenünk, amelyben Bocskait kérték fel vezérüknek: „Nézze a szegény
elveszett Erdélyországot, mindnyájunk közös hazáját s hires fejedelmek
tápláló és védelmező földét idegenek által egészen elnyomatni ne engedje.
Kevés már ott a magyarok száma, akik a veszedelemből fennmaradtak és
saját hazájukban hontalanok s idegen földön bujdosnak. Kérve kérik őt,
hogy ha valaha, most jöjjön hazája segítségére. Szabadítsa fel elnyomott
nemzetét. Az egész ország gyászban van, sírva panaszkodik, hogy Isten is
„A Bocskai-féle felkelésről Biharban ez a hagyomány, ilyen formán beszélt arról
élőszóval Debrecen jó nevü tanára Péczeli József." - mondja O SVÁTH Pál 1996.
65-66. p. illetve lásd még: Szilágyi Lajos, Bihar c. lap 1863. 19. sz.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 167/379
elhagyta s irtózva gondol rá, hogy szolgasága örökös lesz; mindenkiesengve várja az elnyomatás igája alól felszabadulását, csak vezetőjenincs, akinek zászlója alatt a szolgaság kínját magáról lerázza. A török
császár annyi segélyt ad, a mennyi kell. Nagylelkű férfi s nemes honpolgár, aki hazájának mindenével tartozik, ha a végzet úgy kívánja, nem tagadhatja meg iránta való szolgálatát, ha tán életét kell is feláldozni, a miörök dicsőséget hoz nevére." 2 4 7
A levelet valóban el is indították Bocskaihoz, de azt sohasem kaptakézhez, mivel vivője - a levéllel együtt - német fogságba került. A mondabeli Lónyai helyett azonban Barbiano kezét kell sejtenünk, aki ezenlevelet Prágába a császári udvarhoz küldötte - törökkel való összeeskü
véssel vádolva meg —, s kérvényezte azonnali megbüntetését. A császáritanács ezen fentebbi vádat tényként kezelte és felhatalmazta BarbianotBocskai elfogására és várai megtámadására. 2 4 8 Ugyanakkor a mondábanem véletlenül került be a váradi németség említése, hiszen Belgiojoso,ugyanekkor Concini Cziprián nagyváradi kapitánytól is hasonló följelentést kapott.249
A szerencse a harc kezdetén még Barbianonak kedvezett. Nevezetesenárulás következtében elfoglalta Szent Jób várát, de Kereki váránál már
vereséget szenvedett az Örvendi Pál vezérlete alatt álló 300 köleséri hajdútól. A fentebbi néphagyományt látszik alátámasztani a későbbiekbenKölesér puszta mezővárosba költöztetett, illetve adományozott hajdúknak- későbbi lakosainak - , szóló kiváltságlevél szövege is: „... A nap sugaraihoz hasonlóan250 kegyelmünket, bőkezűségünket és jótéteményeinketkiárasztani teljes készséggel igyekszünk és akarjuk. Akik közt, minthogyleghívebb emlékezetünkben van, szerencsés törekvésünknek mindjártkezdetén a tekintetes és nemes Egry István, utóbb Jote Gergely kapitánya
ink alatt vitézkedő katonáinknak kiváló buzgósága, hűsége és szorgalma-toskodása, amiket részint a mezei hadakozásban, mindenütt a helyek ésidők különbözése szerint, jelesen pedig Kereki várunknak védésében tanúsítottak, amidőn azt a német katonaság észrevétlenül, s minden várakozáson kívül ostrom alá vévén, a mi Kereki várunk elől említett katonái avárba bemenvén, nemcsak az ellenséget - közülük sokat levágván - azostromlástól megszűnni kényszerítették. Arra is okot s alkalmat adtak,
Közli: J A K A B Elek 1894. 782. p.J A K A B Elek 1894. 782. p.
Ide lásd: R Ó N A I HORVÁTH Jenő 1893. 579. p.
Ide lásd a „Hűbe lebalázs" cím ű fejezetünket is.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 168/379
hogy a hajdú és kopj ás sereg a mi hűségünkre tért, s kevéssel azután acsászárnak nagyságos Petz Keresztény János fővezérlete alatti legfelkészültebb seregeit egyesült erővel teljesen megsemmisítettük, magát a fő
vezért is fogságunkba ejtvén. ..."2 5 1
PERZSI HALMA VAGY P E R ZS E NYILASA?
A Bocskai-szabadságharchoz fűződő küzdelmek előzményeként számon tartott első harci cselekmény Kereki várának megvédelmezése volt.Ezzel az eseménnyel áll szoros kapcsolatban, a néphagyományban csakPerzsi halma, vagy Perzse nyilasa névvel jegyzett népmondai hagyomány.
A néphagyomány azonban megosztott ezen mondák szempontjából, ésez a megosztottság is több irányú! A kétféle mondai hagyomány élesenelkülöníthető egymástól, ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy akétpólusú hagyomány békésen megfér (fért) egymás mellett. A mondaieltérésben a legkisebb ellentétet éppen a földrajzi behatárolásában talál
juk, hiszen míg a mondai csoportok egyik változata egy halomhoz köti azeseményeket, addig a másik az e halom közelében folyó (folyt) „Ér" nevéhez kapcsolja a megtörtént eseményeket. A két földrajzi hely egyébként
megközelítőleg azonos távolságban fekszik (feküdt)2 5 2
Kereki várától.2 5 3
Ennek megfelelően a mondai hagyomány is két variánsról, és kétfélevégkifejletről vall, attól függően melyiket választotta a monda alapjaként.Az a mondai változat, amely a halomhoz köti a történéseket, az a hajdúkmegsegítéséért életét feláldozó leányzó halálának helyszínét is a halomhoz, a dombhoz köti, míg a lapályos, vízfolyásos helyet megnevező hagyomány természetszerűleg az érhez. Azonban, a mondában szerepet ka
pó leány halá lának minősége is a szerint változik meg, hogy a mondai
történésben hol érte el végzete. Azon variánsok, melyek a vízjárta helyeket nevezik meg, ott az erőszakos halál okaként a vízbefojtást említik, mígaz esemény helyeként a dombot megnevező hagyományban Jekaszabo-lás" a halált kiváltó ok. így a domb, vagy halom csak másodlagosan bírhelymeghatározó szereppel, ugyanis a halmot a monda szerint csak azesemények megtörténte után - a hősként viselkedő leány örök emlékezetének jeléül - emelték a hajdúk.
2 5 1
SZENDREY István 1971. 5 1 . p.2 5 2 Itt utalni kívántunk a ma már megváltozott vízrajzi viszonyokra.2 5 3 Ennek bizonyítására a Gyalókay Jenő által összeállított, a korabeli területről közölt
földrajzi vázrajz az irányadó. Lásd: GYALÓKAY Jenő 1928. 269. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 169/379
A mondában szereplő leány nevének eredetéről még jobban megoszlika hagyomány. A név a legnagyobb a bizonytalansági tényező, hiszen amondák zömében egy ismeretlen nevű leányról van szó, aki nevét - azegyik változat szerint - magáról az érről nyerhette, melyet Perzs ér-nékneveztek: „Ezt a várat [értsd: Nagykereki] az Ártándiak építették. Ezt ahajdúk történetébe is le lehet nyomozni. 1500-ban épült a török mohácsivész előtt. Artándi építette a mohácsi vész előtt.
A népi hallomások szerint az akkori jobbágyok úgy adták kézrűl kézrea téglát Váradtól idáig. így beszélik, hogy annyi jobbágyot hajtottak ki ,hogy Nagyváradtól idáig írt a lánc. ... Az is biztos, hogy a várat víz fogtakörül, azt nevezték Perzs érnek, az 1830-as években még négy bástya voltazon lőrések voltak állítólag. De ez is monda, hogy ennek a várnak a pincéje Biharig megy. De áll az, hogy ez a vár a külső bástyákkal alul pincékkel vannak összekötve." 2 5 4
Olyan mondai változattal is találkozunk, amelyben a leány keresztnevét is tudni vélik, melyet az - Erse, Örzse, Erzsébet - névből eredeztetik:
„Hajdú Per'se nyilassá elnevezésével biró kaszálló, hajdan víz lapályoshely, - nevét Bocskay István fejedelemmel az említett várban lakó igencsínos hajdú leány „Erse" nevéről kapta, a leány elannyira meghittje volt
a' fejedelemnek, hogy több izekben az ellen tábora Kikémlésére küldetett,éppen illy megbízassál küldetett legutolszor Erse a' mar mar közeledőnémetek tábora Kikémlelésére.
Midőn a' németek elő csapatai őt a' kérdéses víz lapályos hely mellettészre vették, elfogták, s a' lapályba fojtották. Hajdú néven Er'sének azértnevezte őt Bocskay várbeli udvara, mivel azt tudtak hogy hajdú leány, devezeték nevét csak maga Bocskay fejedelem tudta; a' később perzse elnevezés csak rossz magyar Kifejezés lehetett, 's máig is a' hely Hajdú
perzse nyilassá nevet visel."2 5 5
A mondai hagyomány fokozatos pontosításra hajló kísérletét, vagy ép pen elbizonytalanodását nehéz eldöntenünk, hiszen a mondai variánsoktekintetében mindkét lehetőség adottnak mutatkozik. A fokozatos átmenetet a személytelenből az ismertté válás útján a mondai hagyomány is jól példázza, de ez a folyamat természetes velejárója a monda valós voltának bizonyítása , annak erősítése során.
Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. D M A . - N G y . 397. sz. 20. p.P ES TY F RIG Y ES K ÉZIRA TO S H ELY N ÉV TÁ RÁ BÓ L, 1998. 387. p., ide lásd még
M O L N Á R N É M A Y E R Mária 1986. 228-229. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 170/379
így ezen igazságtartalmat érvényesítő folyamat során a konkrét személy meghatározása ugyan még távol áll a hagyománytól, de a pontosítás,a konkréttá tétel már megfogalmazódik. így már a hitelesség megőrzésének és erősítésének érdekében, ha nem is közvetlenül Bocskaihoz, de annak egyik szobalányához kötik az esemény fonalát: „Hát a pince a váralatt a bihari fődvárig vezet. Itt van nem messze a Perzsi dombja. Az t azírhíjják Perzsi dombjának, hogy Bocskainak vót valami hadnagya, oszt vótvalami szobajány. Oszt azelőtt innen jártak a bihari várig a puskaporraktárhoz. Oszt ez a Perzsi árulta el az alagutat. Ott gyilkolták le a Bocskaikatonákat. De Perzsi meg a dombon vígezte az íletit. így maradt rajta aneve. A törökök is kuzbitolták ezt az országot, az újfalui torony török hagyomány." 2 5 6
A mondai fejlődés a hagyomány azon irányát mutatja, melyben egyreinkább a pontos meghatározás válik fontossá. Ez egyre inkább időszerűvéválik a monda fennmaradásának érdekében, hiszen a gyökértelen hagyományok az idők folyamán gyorsabban kikopnak a nép emlékezetéből,mint a bizonyos, ismert nevekhez köthetők. így erősödik, és egyben szűkül a történet meghatározó személyének „kiléte" is. Az idők során márvezetéknevét is tudni vélik, azonban ezen elnevezésből - Hajdú Perse -,
is látható, hogy még mindig az általánosító megjelölés bűvkörében élnek,hiszen a hajdúkhoz köthetően nevezik meg a leányt, adva neki a Hajdúvezetéknevet. Ezzel együtt személyét már a várhoz köti, de a mondai változatban még mindig csak, mint szolgáló tűnik fel: „Hajdú Perse apja a Nagykereki várban lakott, mert ott volt valami szolgálatban. Olyan időkvoltak akkor, hogy ember nem nagyon mert kimozduli a sáncok mellől.Ha muszáj volt valamiért kimenni, csak leány vagy asszony vállalkozhatott az útra. A Kereki várból mindig Hajdú Perse ment, merthogy ő volt a
legügyesebb meg legbátrabb a fehércselédek között. Oszt valahányszorkiment, mindig tudott valami hírt hozni Bocskainak a németekről. Sokszor küldés nélkül is kilopakodott a német táborba, hol kenyeret, hol sonkát, hol miegymást árulni, mint a többi falusi asszony. A németek megnem győztek csodálkozni, hogy Bocskai mindent megtud róluk. Valamelyiknek oszt eszébe jutott, hogy j ó lenne megfigyelni az asszonyokat. K iis adták a parancsot, hogy minden asszonyra egy katona essék. így akarták kitudni, hogy melyik asszony kicsoda, meg hogy melyik való
Csergős András 75. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 18. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 171/379
Kerekibe. Perse már csak akkor vette észre a németet, mikor már a váralatt volt. Most már tudta, hogy fölfedezték, hát nem mert többé a németek közé menni. Egyszer Bocskai észrevette, hogy a német nagyon moz
golódik a vár körül. Ezt már meg kellett tudni, nehogy valami készületlenül érje őket. Nem volt más, mint megint Perséhez folyamodni. De nagyon a lelkére kötötte a lánynak, hogy ügyeljen s a táborba ne merészked
jék. Nem is ment tovább, csak a nyilasig s itt megbujt, oszt úgy leste, figyelte a németet. Mikor már mindent megtudott, amit tudni akart, hát hazafelé készült. De valami lovas németek észrevették, körülfogták, oszt avíznek szorították. Perse inkább odapusztult, mert nem akart a németekkezébe kerülni. Hát azóta hívják azt a nyilast a Hajdú Perse nyilasá
nak."257
A mondai fejlődés tekintetében azonban sokkal inkább nyilvánvalónaktartjuk azt az utat, ami szerint a hagyomány elemeiben - ezen későbbikonkrét megnevezésekben - már az írásbeliség hatása is tükröződhet. Azeredeti hagyomány szempontjából azt kell mondanunk, hogy a Kereki várhős lelkületű leányzójának valódi személyét és nevét már örökre a rejtélyes homály fogja takarni. Azonban éppen e mondai homály teszi maradandóvá, újra meg újra feléledővé a mondai hagyományt. Az átörökítő
folyamat lényegi mozzanatait mutatja, hogy fejlődése egyre inkább személyessé válik. A monda későbbi változatiban - még mindig csak névnélkül - „az akkori várnagy hősi bátorságú lánya"-ként aposztrofálják ahajdúkat kémkedésével megsegítő leányzót: „Ezen csatára visszaemlékezve, nem kerülheti ki figyelmünket az az óriás nyárfák között levődomb a Körösparton, - ez a sírhalom, mely alatt nyugszik az akkori várnagy hősi bátorságú leánya, ki a Kereki vár körülzárásakor álruhába öltözve, kiszökött a várból az ellenséges táboron keresztül, hogy hírt adjon
a székelyhídi táborban levő fejedelmieknek, és sikerült is neki, de midőnismét vissza akart szökni a várba, észrevették a császáriak, utána iramodtak s minekelőtte bemenekülhetett volna a várba, itt a kapu közelébenlemészárolták. A fejedelem azon a helyen temettette el a hőslelkű leányt,a hol elesett, roppant sírhalmot rakatott fölé, s a hálás nép ezt a leány nevéről elnevezte „Perzsi halmának" s így nevezi ma is." 2 5 8
SZENDREY Zsigmond 1920. 52-53. p.
K . NAGY Sándor 1883. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 172/379
A már fentebb említett írásbeliség, és a történeti hagyományok tudatosápolásának hatását mutatja az a mondai változat, amelyben már pontosmegnevezést kap a mondabeli - eleddig ismeretlen - leány alakja. Ezzelazonban a monda csak részlegesen változik meg. Elveszti ugyan rejtélyesszínezetét, ezek helyét a pontos, tényszerű elemek veszik át. Ezzel immárnem a misztikum segítségével célozza meg a monda fennmaradását, hanem éppen a történeti események bevonásával kívánja biztosítani annakszavahihetőségét és egyben fennmaradását. Nem kevésbé szolgálva ezzela település mondai hagyományának továbbfejlődési lehetőségét, amely
ben immár megnevezik a németek támadását visszaverő vár parancsnokátis Örvendi Pált. Egyben hozzá társítja a mondabeli - eleddig személyére
nézve rejtélyes - leány személyét is. Ezzel erősítve a korábbi hagyományok által átörökített monda továbbélését, hiszen a vár védelmezője, immár nemcsak a saját személye által véghezvitt tettek által maradhatottfenn a népi emlékezetben, de személyét a mondabeli leányzó tettei is erősíthette: „Az Ártándiaktúl került a Báthoriakhoz a vár. Ez biztos, hogyBáthori Anna itt lakott, mert az egyháznak kegyszereket adott. A huszárvár terült el a mostani falu helyein Bocskai idejében ezen az éren keresztül. Mikor a Belgijozó hadai megtámadták Vér Pál volt Bocskainak a vár
kapitánya. 1880-ig mindig földesúr volt, és itt lakott a Vér család.Ez a Perzsi halom a várhoz vagy 150 méterre, északkeletre van. Körül
vót zárva németekkel a vár. Ez a Perzsi Örvendi Vér Pál 2 5 9 lánya Erzsébet,vinni akarta a hírt az alagúton , a császáriak megfogták, ott koncolták felés ott temették el és halmot hánytak rá.
És Bocskait mikor Kasán megmérgezték a császáriak, ez a vár a hajdúk kapitányára szállt. Úgy lett a Vér Pálé. Azut a császáriaké lett, majd a800-as [1800-as] évekbe a C sanádiaké.
Persze a marjai hajdúk jöttek segíteni a vár ostromakor, de Kerekibenincs Hajdú [vezetéknevű] mert Bocskai a Kölesér pusztát adományozta ahajdúknak, Zsadányba most is sok Kereki nevű ember van."260
Ezen fentebbi népmondai hagyományban már keveredik a vár védelmezőjének
„Örvendi" és annak későbbi tulajdonosának neve „Veér". Lásd: FÉNYES Elek 1851.1.köt. 203. p. Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegy
zése. D M A . - N G y . 397. sz. 20. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 173/379
„HERGOTT"
Sokkal könnyebb helyzetben vagyunk a Nagykereki győzelmet követőesemények népmondai hagyományának elemzésekor. A különböző mondai változatok ugyan részleteiben eltérnek egymástól, azonban lényegivonatkozásaiban azonosnak tekinthetők. Lévén mindegyik monda egyazon helyet - egy lápos, elmocsarasodott vidéket, tavat vagy ingoványosrészt - jelöl meg az esemény helyszíneként, sőt - mint azt az alábbiak is
bizonyítani fognak - az ott lezajlott történések tekintetében sincs köztükeltérés: „Hogy miért hívják azt a kiszáradt tófeneket Hergocnak? Hát mertvalamikor nagy víz volt az, oszt mikor Bocskai a németekkel megütkö
zött, a hajdúk a nádasba meg a tóba szorították az istenadtákat. Nem iseresztettek k i onnan egyetlen egyet sem, pedig annyi volt a német, hogyegész délután nem lehetett egyebet hallani a nád közül, csak hogy, hergoc,hergoc!" 261
Azok a variánsok - amelyek egy kiszáradt tófeneket jelö lnek meg amondai történés helyeként - , arra emlékeztetnek, hogy hajdanában ezen avidéken még a láp volt az úr: „Van egy tó a' NKereki határ szélén Borsközséghez kebelezett Zomlín puszta közelében, ezen hajdan ingovány láp
most kiszáradt tó Hergotz nevet visel, erről az mondatik, hogy magyarosított nevét onnan vette: midőn Bocskay a' németeket megverte Bors községe felé Kergette volna, azon vizes lapályos lapos helyen, melly mintmondók a' Kereki határ szélén esik, - a' német csapatok egy része a' láp ban sülyedezvén, Kiabálták: Herr Gott!"262
A P E S T Y Frigyes által végzett kérdőíves gyűjtés Nagykerekivei kapcsolatosan még egy adalékkal szolgál - mindamellett, hogy utal a harcokidejének vízrajzi viszonyaira. Az esemény kapcsán említést tesz arról a
hét halomról is, melyek - a hagyomány szerint - a harc során elesetteksírhalmai lennének: „A fönt említett vár Bocskay fejedelem korában hogynem csekély jelentőséggel bírt, levéltári adatokból Kitetszik, hogyBocskay fejedelem idejében a' nádas ingoványal köritett vár a' németellennel daczolt, mutatja ezt a' var körűi máig is meglevő 7. halom, mellymagyarok és németek sir halmait képezi ." 2 6 3
S Z E N D R E Y Zsigmond 1920. 5 3 . p.P ES TY F RIG Y ES K ÉZIRA TO S H ELY N ÉV TÁ RÁ BÓ L, 19 98 . 3 8 7 . p., ide lásd mé g
M O L N Á R N É M A Y E R Mária 1 9 8 6 . 2 2 8 . p.
Lásd: P ES TY F RIG Y ES K ÉZIRA TO S H ELY N ÉV TÁ RÁ BÓ L, 1998 . 386 . p
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 174/379
A hagyomány még megjegyzi azt is, hogy e hét halom mindegyike„nevet viselt", melyek közül a gyűjtés idejében [1864] már csak egy voltismeretes, s ezt „ Varjas" névvel illették. Ezt a részt egyébként a nép „né
met temetőnek 3
' is nevezte.Egy nagykereki tradíció még jobban kibővíti ezt a hagyományt. Meg
tartja a németek szájából felhangzó Herr Gott! kiáltások mot ívumát - deazt egyben tovább is építi -, így már erről ad nevet a történet helyszínének: Hergott-tér, illetve Hergott-ér értelemben. Ugyanakkor utal egy nagyon fontos mozzanatra is, mégpedig a tiltott hagyományok továbbélteté-sének módjára is. Megemlékezik arról az időszakról - az 1800-as évekosztrák uralmáról -, mikor nem volt ildomos utalni a meglévő mondai
hagyomány eredetére: „Az ipamtúl hallottam, hogy vót az, mikor Bocskaiitt megverte az osztrákokat. A bihari hegyen megvan a pajta. Ördögpajta.Csak mikor felment a hegyre, ott hallotta meg, hogy eldördül az ágyú.
- Nem tudom, j ól hallottam-i vagy nem? - gondolta. De a másik dördülés is hallott.
Akkor Bocskai a bihari foldvárbúl az alagúton keresztül küldött egylovasvitézt Kerekibe, hogy most mán' két hétig tartsák a várat.
Akkor elment Bocskai Erdejbe sereget gyűjteni. Akkor küldte a másik
lovast Biharbúi Kerekibe a feleségihez, hogy most mán' támadhat. És ükívülről támadott, a felesége meg belülrűl. így osztán legyőzték az osztrákokat. A zomlini határba győzték le, ott beleszorították a laposba. Osztaz osztrákok kiabáltak, hogy Her Gott! Her Gott! Úgy is híjják azt a helyet, hogy Hergott-tér, mert ott ütköztek össze az osztrákok meg Bocskaikatonái. De azután a káptalani papok Hergócsnak híjták, hogy oszt jött azosztrák uralom. Nem merték tovább Hergottnak mondani."26 4 A z elnevezés kettősségére egyébként több adatközlő is utalt: „A Hergott, a
Hergócsér, ez Kismarjátúl jött lefele. Ott a császáriak belefúltak a mocsárba, meg ott kaptak ki csúnyán." 2 6 5 A néphagyománnyal ellentétbenH U N Y A D Y Ferenc úgy véli, hogy az elnevezés származását csak a jóvalkésőbbi időkből, az 1800 körül itt élt birtokos Hergetz nevéből lehetneeredeztetni.266 Bármiképp is legyen a terület elnevezésének eredete, azt a
Gáspár Istvánné. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.
D M A . - N G y . 397. sz. 15. p. Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegy
zése. DMA. -NGy. 397. sz. 22. p.Lásd: HUNYADY Ferenc 1936. 38. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 175/379
nép egyértelműen Bocskai - Kereki körül lezajlott - harcainakmegörökítésére használta fel.
A mondai átjárhatóságot és időtlenséget mutatja a következőnagykereki hagyomány, amelyben a fordított patkó motívuma261kap szere
pet. Kialakulása szoros összefüggésben áll a Kerekiben mind a mai napigmeglévő helynévmagyarázó monda alapjaival, amely a Szent László holttestét szállító szekérrel áll kapcsolatban: „Mikor Szent László meghaltVáradra hozták temetni. A templom előtt ekkor is volt egy magaslat. ASzent Lászlót szállító szekérrel a katonák a templomdombon megpihentek. Csak a nagykerekű szekér magától megindult Váradra. Innen ered aközség neve, Nagykerekű." 2 6 8
Ennek permanens folytatásaként, illetve az újjáéledő, szabadító hősmítoszaként a fordított patkó motívuma nemcsak áthagyományozódikSzent László korából, de immár Bocskai István attribútumaként is megjelenik: „1600 nem tudom mán' hányadik évbe, csak ottan körül vót ez adolog, mert az akkori osztrák császár ostrom alá vette a várat. De Bocskaiúgy vasaltatta a lovat, hogy fordítva verette a lovára a patkót, osztBocskai ék elébb Biharnak mentek oszt' visszajöttek, így a császáriak azthitték, hogy elmentek, elmenekültek, mert azt mutatta a nyom. De azután
vissza is jöttek . Mert akkor nem így vót, mint most. Kevés ház vót, megkörülfolyta a várat a Kerezs meg a káptalan-birtoknál is egy ér. Azt
Hergottnak híjták. Igen, mert a nímetek bele vergődtek a lápba, oszt nemtudtak kivergődni, belevesztek. Ott jajgattak, hogy Hergott! Hergott! Mais így híjják ezt a helyet.
Mikor visszajöttek Bocskaiék, megverték a nímeteket. De osztán kibékültek. Muszáj vót vele kibékülni a nímet császárnak, mer megverteBocskai." 2 6 9
Ez a hagyomány elvezet Szent László kultuszán keresztül - ami egyébként meghatározó erővel bírt a település hagyományában, gondoljunk csak a Szent László legendaazon vonatkozására melyben a Szent László földi maradványait szállító szekér, magától indul útnak - , egészen a Rákóczit övező hagyománykör ugyanezen fordított
patk ó motív umához is. Ezekhez lásd: Á R P Á D - K O R I L E G E N D Á K ÉS T N T E L ME K , 2004.
95 . p. Illetve a fentebb említett Bocskaihoz kapcsolt, azzal teljesen azonos Rákóczimondakörhöz: D O B O S Ilona 1971. 87. p. Összefoglalásként, pedig lásd: F E R E N C Z I
Imre 1960 .
Nyíri Tóth Sándor. 53 . é. Nagykereki, 1954. Béres And rás gyűjtése.DMA. -NGy. 397 . sz. 2 1 . p.Szilágyi Sándor 7 1 . é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954 . Béres András feljegyzése.DMA. -NGy. 3 9 7 . sz. 16 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 176/379
BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁHOZ KAPCSOLÓDÓ NÉVMAGYARÁZÓ MON
DÁKRÓL
Bocskai szabadságharcának a néphagyományban meglévő említéseinéltermészetesen nem hanyagolhatjuk el a környező településeken fennmaradt kisebb mondákat sem, s bár ezek tartalmukban nem mérhetők azelőbbiekkel, de mégis jelentős adalékkal szolgálnak egy-egy településhagyományához, és Bocskai küzdelmeinek emlékének megőrzéséhez.
Ezen alábbi mondatöredékek főként földrajzi helynevek magyarázataként szolgálnak. Ilyen névmagyarázó mondákat gyűjtött egy csoportba
FERENCZI Imre Pesty Frigyes helynévtára alapján.
2 7 0
A diószegi Nyúzóvölgy: A „Szomszéd Álmosd községiül északnak neveztetik onnan, mertFerdinánd császár idejében Gróf Castaldó, az általa vezényelt Zsoldoskatonái Diószeg és Álmosd között láp mellett megtelepedvén, a Diószegiek reájuk ütöttek, és lovastól fegyverestől a lápnak szorítván, részint alápba fulladtak, részint majd egy lábig lekonczoltak, ezen fegyverténytőla hely nyúzó völgynek neveztetik. Szántóföld most. A kokadi néphagyomány egy, a település határához tartozó Német-gát elnevezésről tesz említést, melynek eredetét a lakosok azzal magyarázzák, hogy itt csaptak ösz-sze Bocskai hadai és a császáriak, melynek során a németek közül olyansokan estek áldozatul, hogy a holttestekből egy egész gát keletkezett.Pelbárthida és Hencida vonatkozásában ezek a hagyományok szorosanösszefonódtak a település nevével: , , A ' község nép monda szerént az1600-ik év táján történt villongások alakalmávaí egy Pelbárt nevű jeleshadvezér nyerte, vagy foglalta el s az időbe a' Beretyó folyamon egy nagyvámhid volt, hihetőleg a' község innen nyerte jelenlegi nevét - de hagyomány vagy okirat ezt sem tudja megfejteni, mivel a község levél tárá
ban ez adatra vonatkozólag semmi sem találtatik." Ugyanakkor Hencidanevéről a következők jegyeztettek fel: „ A község nevének eredetéről biztos tudomás nincs, állítólag midőn a zsoldos Henczek a szomszéd NagyKereki és Hencziz közt harcoltak, a község alatt a Berettyón hidat vertekátvonulás végett, s így aztán a henczek által vert hídtól vette volna a község elnevezését, henczek hidja - Henczida, de ez csak gyanításon alapul,
biztos adat rá nincs." Ezzel hasonlatos egy szentpéterszegi adat, miszerint:„ A község határában: Henczhalma, egy domb hol állítólag a török világ
ban egy Hencz nevű osztrák főtiszt esvén el, oda temettetett."
F E R E N C Z I Imre 1962. 223. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 177/379
A BODROGSZERDAHELYI LELAKATOLT SZÁJÚ BARÁT
A históriás énekek kapcsán korábban már szóltunk az árulók megbün-
tetéséről és azoknak a népi emlékezetben megmaradt hagyományáról.Gondoljunk csak a históriás énekben fennmaradt Lippai Balázs gégéjénekelmetszéséről szóló hagyományra. Jelenesetben azonban két olyan -
Bocskai felvidéki harcaihoz köthető - eseményt említünk, melyben az
áruló megbüntetésének motívuma - már jelképrendszere által is -, tárgyi-asult formát kapott. A bodrogszerdahelyi (Szlovákia) hagyomány azért is
kaphat kitüntetett szerepet, mert tökéletes példája a hagyományozódáshelyének és a hely történetének kapcsolatára. Elég, ha csak annyit jegy
zünk meg, hogy a település birtokosai között tudhatjuk Szürthelyi, aCsapy, a Soós és természetesen a Bocskai famíliát is. 271
A néphagyomány a
bodrogszerdahelyi rómaikatolikus templomhoz kötia Bocskai által vezetett sza
badságharc alatt lezajlott
azon esemény helyszínét,
amelyben éppen Bocskai Miklós sírkőtáblája is meg
található. Természetesen a
sírkő feliratában a nyilat,
vagy úm. vetődárdát tartóoroszlános C Í m e r mellett Ott
A
bodrogszerdahelyi római katolikus templom
találjuk az elmaradhatatlan
Micbán történetre való utalást is. 2 7 2
Bocskainak az árulókhoz való viszonyát a következőképpen tudja anéphagyomány: „A bodrog-szerdahelyi róm.[ai] kat.[olikus] templom
kriptájában fekszik egy Komenszky Ipoly nevű barát, kinek a szájára vert
lakat mai nap is látható. A lakat ráveretésének a körülményei: A helybeli
xóm.[ai\ kat.[olikus] lekész és kat.[o//&ws] egyének azt mondják, hogy a
husziták verték azt a szájára, és mivel a gyónási titkot nem akarta nekik
elárulni, ez által éhen hálásra ítélték; s a hithű barát nyogodt lélekkelszenvedte el e halál borzalmait. Mások szerint a lakatot Bocskai István
Ezen családok mindegyike jogot formált a Bocskaiak ősének tartott Micbán hagyo
mányokra.A sírkőről és annak feliratáról már korábban részletesen szóltunk, lásd ott.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 178/379
verette a szájára a hajdúi által, mivel az egyik hajdúja által meggyónt titkot arra illetéktelen egyénnek mondta el. Kétség kívül ez utóbbi a hiteles.Ezt erősíti az a körülmény, hogy Bodrog-Szerdahely egykor kisebb jelentőségű végvár volt. Egyik bástya-háza manapság is épen áll fenn; egymásik már összeomlott." 273
Ugyanakkor nemcsak Bocskairól, de annak hajdúiról hasonlóan, és ama embere számára talán kegyetlennek tűnő ítélkezési módról is megemlékezik a település hagyománya. Azonban az ilyen és hasonló büntetéseka korabeli társadalmi viszonyok „természetes" és „megszokott" velejáróivoltak a háborús eseményeknek: „Bodrog-Szerdahelyen van egy épület,
jelenleg gazdasági melléképület, melyet a hagyomány Bocskai hajdúi
kaszárnyájának tart. Ma is mutogatják az épület egyik sarkát, amelyhez ahajdúk addig vagdaltak, ütögettek egy árulót, míg szörnyet nem halt."274
A „PITHENl" VÁRKÁPOLNA FELIRATA
A fentiekben már szóltunk Bocskai felvidéki küzdelmeinek néphagyományban meglévő emlékeiről. Most szólnunk kell az Észak- és Nyugat-Magyarország területén élő, s Bocskai korában a császáriakhoz húzó,zömében németajkú lakosság körében élt hagyományokról is. Ami természetes módon, ellentétes előjellel emlékezik meg Bocskairól, és az ő „angyalkáinak", a hajdúknak erre a területre való betöréseikről. A Bécsújhely(Wiener Neustadt) közelében található pitheni (Pitten) várkápolna - külsőoldalán lévő - felirata Bocskai hajdúinak ottani portyázásait még írásbeliformában - márványba vésve- is megörökítette. Ezen felirat szövege akövetkező:
S A C E L L O E T PUTEO PITNSI
„Sechzenhündert als man schribUnd fünf Jahr ausz des SathanstribSTEPHANUS B OT S KAI aüss UngernSandt in disz Landt Türckhen TarternMit seiner mainaidigen scharDie verbrenten v i l fleckhen gar
Éles István gyűjtése Sárospataki Református Kollégium Tudományos GyűjteményAdattára, 1628. sz. alatt 13. p.Éles István gyűjtése Sárospataki Református Kollégium Tudományos GyűjteményAdattára, 1628. sz. alatt 14. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 179/379
Hauten darnider gar vil Leuth
Welcher Bluet noch gen Himmel schreit
Führten hinweck Kinder grosz klain
Auch altleut hülft nit ihr haisz wain
Verkauften solche in TürkeiUrthail jeder obs Chrisrlich sei?
Damahls disz Haüsz ohn Brünnen war
Wann wider kehm dergleichen Gfahr
Hansz Christof Teufel gedacht hat
So RUDOLPHI Hofcammerrath
FERDINANDI deszgleichen nachher
Ich will disz Haüsz retten ausz gfehr
Ein Brünn graben mit aigner handt
Erstlich solchs Jahr anfieng bekhandt
Wird er mich machen weil er steht
Als man Sechzehenhündert Zehlet
Und ailf Jahr hat er RENUVIRTGewelbt mit Althärbildern ziert
Dise Kapellen GOTT dem Herrn
Jungfrau. Sanct Katrina zu Ehrn Nacher wie Sechzehenhündert Jahr
Und Achzehen die Jahrzahl war
Gab GOTT Wasser durch sein genadt
Von jeder Klaffter er zahlt hat
Füffzehen Gülden weil tief ist
Drey und Sibenzig sey vergwist
So denek was draüff gangen mag sein
Ich sag dir auch ein Vass voll WeinGab er willing von hertzen balt
Für dem Prünngraber alsz erschallt
In sein Ohren die gute Mehr
Dasz nühn Wasser vorhanden wer
GOTT dem Herrn sey lob und Ehr."2 7 5
S C H L E G E L Péter 1866. 680-681. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 180/379
A fentebbi emlékszöveg „hamaros", és úgymond tartalmi fordításábanaz alábbiakat foglalja magába:
A PITTENI KISKÁPOLNA FELIRATA
1600-as éveket írtáköt évvel a Sátánnaka magyar Bocskai Istvánnak halálát követőenEbben az országban voltak törökök, tatárokGonosz csapatával felégetett sok földetLevágtak ekkor sok embertKiknek vére az egekig kiáltottelhurcoltak gyereket kicsit és nagyotaz öregek siralma sem segítettazokat eladták Törökországbaminden keresztényre ítélet vártAkkoriban ez a család forrás nélkül való voltamikor is újra jött egy ugyanolyan veszélyHans Christof ördög gondoltaígy Rudo lf udvari kamarásFerdinánd éppúgy azutánezt a (uralkodó)házat meg akarom menteni a veszélytőlegy kutat ásott saját kézzelolyan év kezdődött, ismertté akart engem tenni,1600-at írtak11 évvel ezután renoválta, oltárképpel díszítettea kápolnát, ami a szüzanyának (lett emelve) St. Katalinttisztelik1600 évek után 18 volt az évszám, Isten vizet adott
isteni segítség folytánminden ölnél (klafter) 15 Guident számolt, mert mélyvolt 73 (3 és hetven) elfelejtveképzeld mi volt bennemegmondom neked. Egy tele hordó borszívből adta a kútásónak, amikor hallotta afüleiben a jóAz csak víz volt, Isten urunknak dicsőség, tisztelet.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 181/379
A várkápolna márvány kőfelirata alapvetően két részre osztható, melytörténeti koronként és eseményenként örökíti meg a történéseket. Minket
alapvetően a felirat első része érdekel, hiszen érdemileg csak ez a fejezetekapcsolódik - a fejedelem személyén keresztül - a hajdúk e területenfolytatott küzdelmeihez. A második rész főként a kápolna építéstörténetének részleteivel, illetve egy számunkra érdektelen történet leírásával foglalkozik. A tartalmi fordítását követően - melyben már jelezzük az elkülöníthető részeket is - megnézzük, hogy ezen számunkra fontos első részmilyen történeti eseményekről és személyekről szólhat, amelyek, (akik)kapcsolatba hozhatók Bocskai szabadságküzdelmeivel:
I.„1600-as éveket írták / öt évvel a Sátánnak / a magyar Bocskai Istvánnak halálát követően: 2 7 6
Ebben az országban a törökök, tatárok / Gonosz csapataikkal sok földetfelégettek / Levágtak sok embert / Kiknek vére az egekig kiáltott/elhurcoltak gyereket, kicsit és nagyot, / s az öregek siralma sem segített /eladták őket Törökországba / minden keresztényre ítélet várt / Akkoribanez a család, forrás (utód) nélkül való volt / amikor is újra jött egy ugyan
olyan személy. / Ördög gondolta Hans Christof / így Rudolphi udvarikamarás / Ferdinánd éppúgy / ezt a (az uralkodó) házat meg akarom menteni (ettől) a veszélytől (személytől)."
II.„Egy kutat ásott saját kézzel, olyan év kezdődött, ismertté akart tenni
engem,1600-at írtak 11 évvel [1611] ezután renoválta, oltárképpel díszítette a
kápolnát, ami a szűzanyának (lett emelve) St. Katalint tisztelik.
1600 évek után 18 volt az évszám [1618], Isten vizet adott, isteni segítség folytán minden ölnél (klafter) 15 Guident számolt, mert mély volt 73(3 és hetven) Képzeld mi volt elfelejtve benne, megmondom neked. Egytele hordó bor, szívből adta a kútásónak, amikor hallotta a füleiben a jó -
— . A z csak v íz volt, Isten urunknak dicsőség, tisztelet."
Elsőként vizsgáljuk meg, mikorra is keltezhető a márványtábla elhelyezésének ideje. Három évszámot említ meg a felirat szövege, az egyiképpen Bocskai István halálához [1606.] köthető. Ezt az évszámot követőötödik évről beszél, tehát 1611 -et kell rajta értenünk. A másik időpont
Értsd: 1611-ben.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 182/379
már egyszerűbben fogalmaz 1600 után 11 évvel, tehát ez az évszám is1611, ekkor díszítették oltárképpel és renoválták is egyben a kápolnát. ígyfeltételezhető, hogy maga az emléktábla is ennek az alkalmából került a
kápolna falára. A harmadik évszám azonban elbizonytalanít berniünketezen időponttól, mert az már az 1618-as évszámot említi meg. így az161 l-es időpont csak abban az esetben lehetne fenntartható, ha ezenutóbbi részt csak a későbbiekben vésték volna fel a táblára. Erről azonban biztos adattal nem rendelkezünk, de azt még így is biztosan leszögezhet jük, hogy az emléktábla 1611 és 1618 között készült.
A történés helyszínének megállapításával nincs nagyobb gondunk, hiszen az egyértelműen arra a területre utal, ahol az emléktábla is áll maga
Pitten, vagy szélesebb körben értelmezve Bécsújhely és környéke.A nevek tekintetében sem vagyunk sokkal nehezebb helyzetben. A fel
irat rögtön az elején szól Bocskai Istvánról, akit „Sátánnak" neveznek.Említés tevődik törökről, tatárról és egy ismeretlen személyről, akit - hasonlatosan Bocskai jellemzésével - elítélően egyszerűen csak „ördögnek"mondanak. Ha az ő szemükben Bocskai testesítette meg a Sátánt, és azismeretlen személy maga az ördög, akkor nem nehéz párhuzamot vonnunk a magyar néphagyomány azon elemével, amelyben Bocskait a ma
gyarok Mózesének mondják és hajdúit az ő angyalkáinak! Tehát az ördögnek mondott egyén csakis Bocskai egyik hajdúkapitánya lehetett!
Mielőtt azonban feloldanánk ennek az ördögnek mondott személynek akilétét, meg kell említenünk azt a három személyt is, akikről még eddignem szóltunk, nevezetesen: Hansz Christof, Rudolphi és Ferdinandi nevét. 2 7 7
A TITOKZATOS „PITHENI ÖRDÖG" ÉS ELLENFELEI
A történeti forrásokból tudjuk, hogy 1605-ben Bocskai hajdúi egyregyakrabban jelentek meg a török és tatár segédcsapatokkal együtt osztrákterületen, lángba borítva a Bécs környéki falvakat.278 Hogy ekkor ki voltezeknek a csapatoknak a vezére, arról éppen maga a fejedelem által írtlevél tanúskodik: „Az úristennek az neve dicsértessék, még ez ideiglen azellenség ellen, mindenütt győzedelmesen viselte az mi hadunk magát.
Némethi Gergely, a ki az Dunán általment volt Sopron felé, ... hogyegész Geréczig és Németujhelyen belől négy mélyföldig ming
Róluk a későbbiekben még szót ejtünk.B E N D A Kálmán 1 9 5 2 . 6 3 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 183/379
megholdúltatta, s a hol szükséges volt, el is rablatta az földet. írja, hogyimmár az fej érv ári, koppányi, szigeti bék is véle vagyon, s várja melléjeminden órában az kanizsai basát is, kit tíz ezren ír hogy vagyon, és hogy
azokkal mindent próbál, a mit oda által az német nemzetségen próbálnikell; küldött követeket Stiriába, Carinthiába és Carniolába, hogymegholduljanak, ha nem, azokra akar menni."279
Némethi Gergely vitézsége ismeretes, így ezeket most nem ismertet jük, csak azokat az állomásokat emeljük ki, melyek szorosan kapcsolódnak a pitheni felirat magyarázó értelmezéséhez. Már Bocskai levelében isemlítést nyert, hogy Némethi tervei között szerepelt a stíriai területekmeghódoltatása. Nos, Bécsújhely környékének pusztítása után Sopron
ostromához kezdett, majd onnan - Basta seregének közeledtének híréretávozva - bosszúját az ausztriai és stíriai területek pusztításával enyhítette.28 0 Stiriában olyan rémületet keltett csapatával, hogy Mária főhercegnérokonához Ferdinánd bajor herceghez fordult segítségért. Támadásaik4000 hajdúval, illetve a török és tatár segédcsapatokkal kiegészülve má
jusban vették kezdetüket. Több várost és falut foglaltak el, vagy égettekfel, s betöréseiket egész éven át megismételték, roppant pusztítást okozvaaz örökös tartományoknak. 2 8 1
Körmend visszafoglalását követően Kőszeg alól viszont el kellett vonulniuk. Ekkor már pápai finanszírozással több ellenséges csapatot isszerveztek ellenük. Ezek egyike volt - a pitheni várkápolna feliratábanszintén helyet kapott - florenczi Rudolphi Sándor, akinek a parancsnoksága alatt lévő lovassága is döntő vereséget szenvedett Némethi seregévelszemben.282
A pitheni várkápolna felirata azonban nemcsak a nemzet- és a vallásszabadságért küzdő Bocskai István és csapatainak Bécsújhely környékén
végzett küzdelmeit örökítette meg számunkra, de olyan adalékkal is szolgál, amely a néphagyomány írásbeli megnyilvánulásának méltó bizonyítéka. Ez pedig a feliratban szereplő harmadik személy Hans Christofalakja. Nevét azért őrizte meg a császáriakhoz húzó németajkú [Pitten]
Bocskai 1605. július 28-án írt levele Illésházinak. Lásd: SZILÁGYI Sándor 1878.645. p.
0 Ehhez lásd: NÉMETHY Lajos 1855. 2. sz. 1-8. p.1
1605-ben 1551 házat gyújtottak fel, megöletett vagy foglyul esett 3513 ember, elhajtatott 5000 ló és 12408 szarvasmarha. Bővebben: SZILÁGYI Sándor V . köt.597-598. p.
2 NÉMETHY Lajos 1855. 2. sz. 4. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 184/379
lakossága, mert személyében látták a császárság utolsó reményét a Bocskai István által vezetett szabadságharc győztes eredményei ellen. Ez egy
ben végső kísérletnek is minősíthető - a török béketárgyalások megakadályozásának folyamatában -, mely cselekedet a bécsi béke által elért eredményeket is megkérdőjelezhette volna, hiszen a Hans Christof által véghezvitt ún. „komáromi eset" a hajdúság szemében egyenlő volt a megállapodások földbetiprásával.
Mielőtt pontosan kiderülne ki is volt valójában a - pitheni várkápolnamárványba foglalt felirata szerint - ez a személy, nézzük meg milyen „Sá-tánüző" praktikához is folyamodott 1606. október 15-én: „... egy vasár
napi napon történt Komáromban, hogy a vár egyik védművében(redoutjában) a napi szolgálat után este felé isteni tiszteletre gyűltek összea kálvinista magyar vitézek. Áhítattal hallgatták a szűk zsoldjuk keservesen megtakarított filléreiből csak nemrégiben, a júniusi kiegyezés után,meghívott hitszónoknak prédikáczióját, midőn egy nagy csapat fegyveresnémet zsoldos néhány tiszttel közibük rontott, őket szétugratni akarta, sőta fegyveresek egyike a szószéken álló prédikátorra rá is lőtt, de szerencsére nem találta el. Óriási gabalyodás támadt erre a helyszínen, de még nagyobb lőn a zavar s általánossá a fölkelés, mikor a mezőn táborozó hajdúság megtudta az istentelen cselekedetet. A l ig száradt meg a tinta, kiáltották a hajdúk, a kiegyezés oklevelei aláírásán, a melyekben a vitézlő népnek is szabad vallásgyakorlat van biztosítva és íme máris így bánnak anémetek az ő bajtársaikkal és hitsorsosaikkal!"283
A hír hallatára a hajdúság megindult a Komárom tájára kirendelt németzsoldosezred ellen. A kitervelt és nyugodtan mondhatjuk a németek általelőre megtervezett esemény lényegét éppen az adta, hogy ha a török biztosok mellett lévő török csapatok Bocskai oldalán beavatkoznak az ütközetbe, akkor mind a szeptemberi kiegyezés, mind a török béke megvalósíthatatlanná válik.
Márpedig a hajdúság riasztási lánca meglehetősen jól működött„északra és keletre tovább adta az izgató hírt". A hajdúk indulatait csakfokozta, mikor fényderült az összeesküvés vezetőjének kilétére 2 8 4 is, akinem volt más, mint a pitheni várkápolna feliratán a „Sátán Bocskai" és
Bővebben lásd: Velence követének tudósítását MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK,XII. 402.; lásd még: /. Irományok 125. sz.
Nem kevésb é izgatta a hajdúk kedélyét, hogy Pucheim János Kristófnak az a Khuen János Özséb osztrák báró ezredes segédkezett, aki legelsőként írta alá a kiegyezésmegtartásáért jótálló oklevelet.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 185/379
ördögének ellensége a császárpárti Hans Christof, azaz Pucheim JánosKristóf, az osztrák katolikus főurak egyik legkiválóbbjának mondott személy. 2 8 5
Hogy nem ő volt mégsem a legkiválóbb, arról éppen Bocskai angyalkái, azok az ellenség által ördögöknek nevezett hajdúk gondoskodtak,hiszen e fent nevezett Hans Christofot, vagyis Pucheim János Kristófotmár egyszer megverték Bocskai csapatai. Emlékezzünk csak vissza a tanulmányunkban már korábban említett Rerum in vita2*6 VIII. részére:„Octingentos pedites capitanei Puchan in possessione Kuchin die venerisnostri invaserunt, qua incensa, pedites etiam coesi." vagyis: „Puchan ka pitány nyolcszáz gyalogosát Kuchin te lepülésén a mieink péntek napján
megrohanták, a falut felgyújtották, a gyalogosokat pedig lemészárolták."így sem akkor, sem e későbbi esetben sem tudta megakadályozni Bocskaiés hajdúinak végső győzelmét.
„HŰ BELEBALÁZS"
Firól-fira szálló hagyományaink révén nem ismeretlen a magyarságkörében azon szólás-mondás, melyet az elhamarkodva, a mindenáron valótenni akarás eszméjét valló, vagy éppen, a túlzottan pozitív hozzáállású,
vakmerő egyének cselekedeteire mondanak. Azonban a „(Hű!) bele [neki] Balázs!" 2*1, vagy a cselekvés módjának jelzőjeként használatos„Hűbelebalázs módjára. ", 2 8 8 illetve a bátorság erényét támogató, az istenisegítség lehetőségét is megcsillogtató: „Hü! Bele Balázs, lovat ád (az)
Isten." 2*9 szólásaink eredete ma már az ismeretlenség homályába veszett.290 Holott történeti-alapnélküliségét badarság lenne erősítenünk, hiszen eredetének kérdésében egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezen fentebbi szófordulatok magja és alapja magyar földön termett, és közvetlenül
Mátyás főherceg a prágai nuncius határozott kívánságára tette meg János Kristófot1500 német lovas élére, „mint egyházának hű, sőt vakbuzgó fia, szeptemberben
Borghese bíbornoknak - a pápai államtitkárnak - szíves üdvözlete és szerencsekívá-natai között indult Magyarországba lovasaival." Lásd: M A G Y A R O R S Z Á G G Y Ű L É S IE M L É K E K , XII. 403. p.
Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L MI A D A T O K , III. 1855. 96-97. p.
O . N A G Y Gábor 1966. 68. p.
Lásd: O. N A G Y Gábor 1966. 294. p.Ehhez vesd össze a „Lovat is ad isten a jobbiknak" szólásunkkal. Lásd: O . N A G Y
Gábor 1966. 443. p.A legnagyobb magyar szólásgyűjtemény sem tud közelebbit mondani kialakulásánakgyökeréről. Lásd: O. N A G Y Gábor 1966. 68. p., 294. p., 443. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 186/379
Bocskai szabadságküzdelmeihez köthető. így e szólásunk különösen becses történeti adattal és értékkel bír!
A fentiekben már megismerkedtünk a „pitteni ördög" személyében Némethi Gergel lyel, most, pedig - a fentebbi szólás-mondás kapcsán -kötelességünk szólni egy másik Némethiről 2 9 1 is, még pedig Némethi Ba
lázsról. A ki - mint mondják -, rendkívüli tüneményként bukkant elő ahajdúk történelmében, és amilyen káprázatos volt megjelenése olyangyors volt eltűnése is. Hiszen csupán [1604.] egy évig, de halála pillanatáig szolgálta a hajdúk és egyben a hazájának ügyét Bocskai oldalán. Ottvolt a német katonaságot levágó hajdúk között a diószegi hídnál, holszolgálatait és vívmányait a magyarok választot t fejedelmének ajánlotta.Ettől kezdve személye elválaszthatatlan Bocskaitól. Megszerzi Kassát ésaz egész felvidéket, de harci sikerei mellet nem hagyhatjuk szó nélkül a
buzdító, a haza iránt elkötelezett ember tevékenységét sem. Ezt leghíveb ben Kassáról [1604. október utolsó napján] címzett, felhívó levele bizonyítja, melynek hangvételéből már kiérződik Némethi Balázs rövid, deannál eseménydúsabb életszakaszának habitusbeli lényege a magyarságkiirtásával fenyegető ellenségen - a Habsburg-házon való elégtételvétel, a
bosszúvágy is: „Ezen imperá to r [Rudolf] odatörekszik, mint kapitányai
nak cselekvéséből is kitetszik, hogy Magyarország elpusztuljon, a ma gyar név is kiirtassék. Mindez mivel földi ügy, elviselhetőnek látszik, dea közelmúlt időben, a legutóbbi diaetán, a honfiak akarata ellenére kimondatott, hogy az igaz és orthodox keresztény vallás, Barbiani JánosJakab Belgiojosói gróf és egyetemes főkapitány, egy igen gonosz emberáltal üldöztessék, ki mindenek előtt elvette ezen városnak [Kassa] kitűnőtemplomát, az isten igéinek prédikátorait számkivetette és a római bálványimádást behozta. Ezekkel meg nem elégedve, részint maga, részint
kiszemelt, hozzá hasonló katonákkal, hogy ne mondjuk hóhérokkal, avallonokkal, különféle módon kínoztatta és zsarolta a népet. Végre azonczím alatt, hogy a keresztény névnek ellenét, a törököt, szándékozik megtámadni, Gyula várát vette ostrom alá, a császárnak összes seregét ellenünk és tekintetes és nagyságos Bocskay István úr, a mi kegyelmes urunkellen fordította, ennek várait azon szándokkal kívánván elfoglalni, hogymegsemmisítése után az országnak többi főurait és nemeseit annál köny-nyebben képes legyen elnyomni. Ezeket, melyeket az ország elpusztításá
ra és a ti, valamint a mi lelkeinknek kárhozatára cselekszi, tovább tűrni
1 Értsd: Némethi Balázs nem volt rokona a korábban említett Némethi Gergelynek.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 187/379
nem lehet, hanem fegyverrel kell azt megbőszülni. Felkeltünk tehát és akeresztény vallásért, az üdvözítő Jézus legszentebb neveért, és édes hazánkért fegyvert ragadtunk. Kérjük tehát uraságtokat, és megkövetjük,tartson velünk ezen jó, jellemes és üdvös törekvésünkben, és esküdjékreá, hogy ezen nemes Kassa városa példájára, a legméltatlanabb iga lerázására, az édes haza elpusztítását ennyi méltatlankodás után megbőszülnifogja. Ebben uraságtok tegyen az Isten előtt kedves, a hazának hasznos ésaz egész kereszténységnek örvendetes művet. Ezeket kívántuk uraságtok-nak röviden megírni, melyekre biztos feleletet várunk. Kassán 1604. évoktóber utolsó napján. Barátai és oltalmazói Lippai Balázs és Némethy
Balázs méltóságos és nagyságos Bocskay István a szent keresztény és
orthodox hit oltalmazója katonáinak kapitányai."2 9 2
Ezen előzmények, illetve Némethi Balázs értékrendjének és hazaszeretetének bemutatása után térjünk vissza a fentebb említett szólásunk eredetének kibontására. Melynek bővebb elemzése helyett álljon itt Sepsi Lackó Máté krónikájának idevonatkozó részlete, mely eme - az Osgyánnálvívott küzdelemben történtek 2 9 3 szerint - a fentebbi szólás eredetének azalapját is megadja: „17. Novembris. [1604.] Alá jő Básta György a magyarokra a Duna mellől tizennégyezer magával. Losonchoz szállá tábor
ba, és vakmerőül Német Balázs kevesed magával lévén Ozsgyánnálmegharcola bolondul velők; m egverték és maga is fogollyá esék, - nagykínnal ölték meg. Lippai Balázs eléggé kéré és tartóztatá Német Balázst,hogy kevesed magával az ellenségnek ne menjen, és ne tegyen kárt sem afejedelemnek, sem az országnak, sem a hadnak, sem magának, de temere[vakmerőn] ugyan neki [mené]. No, itt mondhatták: neki Balázs"194 Aszólás egyik - ismertebb részének, íme itt a magyarázata. Azonban adósak vagyunk még e szólás körében előforduló - a szólást teljes egésszé
tevő: lovat ád (az) Isten" formula magyarázatával. IPOLYI Arnoldutal a magyar néphitben élő (élt) Isten lova kifejezésre, melynek jelentése, mint mondotta: „sonipes, quo sacerdos ulitur dum ad infírmos defertssmum" - a paripa, melyen a nap lovagoP 95 , mikor az oltáriszentséget
Közli: N É M E T H Y Lajos 1855. 2. sz. 1. p.
A z Osgyánnál történt csata részletes leírását lásd: RÓNAI HORVÁTH Jenő 1893.594-598. p.
Lásd: Sepsi Laczkó Máté krónikája. Kiadta: MlKÓ Imre. 1858. III. k. 51-57. p.Emlékezzünk azon, Nappal kapcsolatos kifejezésre, melyet Bocskai a köleséri hajdúknak adományozott kiváltáságlevelében saját maga említ: „A nap sugaraihoz ha
sonlóan... kegyelmünket, bőkezű ségünke t és jótéteményeinket kiárasztani teljes
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 188/379
viszi a betegeknek.296 Ez előrevetíti a halálba készülő, - a saját életét isfeláldozni - , áldozatként felajánlani készülő személy naphérosz általi ke-gyeltségét is.
A hagyomány szerint ekkor hangzott el - látva a túlerővel szembenmegmtamodókat - híressé vált mondása: ,^4 jobb kézben, és a kardban
meg a vitézségben, nem pedig a lábak gyorsaságában van a remény a
győzelemre!'*191 - mely mondása csak alátámasztja a mai napig elevenen
élő szólásunk eredetét.Végezetül csak annyit jegyzünk meg, hogy elfogását követően - még
kivégzése során - is hü maradt addigi cselekedeteihez és lelkialkatához.Semmit sem vesztett, sem bátorságából, sem vakmerőségéből. Orteliuskrónikája szerint: mikor a vesztőhelyhez vezették, kezeit kiszabadítottakötelékeiből és elragadva a hóhér pallosát megkísérelte magát a tömegenátvágni, miközben „nem egy német feje hevert már a porban" végül islefogva ismét a vesztőhelyre vezették, ahol fejét vették. 2 9 8
A BOCSKAI KIVÁLTSÁGOK HAGYOMÁNYÁNAK UTÓÉLETE
Említést kell tennünk azon hagyományokról is, amelyek szoros összefüggésben állnak a hajdúk letelepítésével. Kivétel nélkül minden egyeshajdútelep, mely kiváltságokkal bírt, őrzi és ápolja ezt a hagyományt. Azún. hat öreg hajdúváros tekintetében ez a hagyomány önmagától érthető,hiszen konglomerációjuk, a Hajdúkerület önmagában is képes volt betölteni a hajdú öntudat ápolását. így ezeken a területeken nem is találkozunkerre a hagyományra - a kollektív nemesi kiváltságokra - utaló mondákkal. A Hajdúkerület városai közül Hajdúböszörmény egyébként is különleges helyzetű, hiszen, mint terület csak másodlagosan kapcsolható Bocskai telepítéseinek sorába. 2 9 9 így itt főként - a csereszerződés révén - Bá
thory Gábor alakja veszi át ezt a szerepet, mindamellett, hogy az elsődleges kallói letelepítés emléke sem halványodott el emlékezetükben.
készséggel igyekszünk és akarjuk". Bocskai is a Nap nevében oszt - áldást - adományt csakúgy, mint tették azt a régmúltban eleink.
IPOLYI Arnold 1854. 17 . p.
ISTVÁNFFY Miklós 1 9 6 2 . 4 4 5 . p.
Orteliust idézi: R Ó N A I H O R V Á T H Jenő 1893. 5 9 8 . p. Más források szerint a kegyetlenkínozások követően négyfelé vágatott. Závodszky naplójából idézi: N É M E T H Y Lajos1 8 5 5 . 2 . sz. l. p.
Erről bővebben lásd: N Y A K A S Miklós 19 84 .
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 189/379
Egészen más a helyzet azon ún. kishajdú telepekkel, melyek nem voltak részei és így részesei a Hajdúkerület által is garantált jogi, erkölcsi,területi létbiztonságnak. 3 0 0 Ebből fakadóan ezen területeken - melyeknek
önmagukban kellett megvédeniük a Bocskai által átruházott kiváltságaikat- sokkal élénkebben él (élt) a kiváltságok mondai formában is megnyilvánuló megőrzése és továbbéltetése. Ezen hagyományok mondabeli utóéletét leginkább Kismarja, Nagykereki, a partiumi és tágabb értelembenaz erdélyi részek hagyományában érhetjük nyomon. A néphagyományezen kiváltságok utóéletét irreális módon az utóbbi évtized hagyományá
ba is átemeli, ezzel is jelezve a Bocskai kiváltságok őrzésének időtlenségét, és vágyott elismerését: „Ezelőtt híres vót Kismarja városa. Az elöljá
róság felment Budapestre. Hogy mék vót a bíró nem tudom. Fogtak egyőzet. Oszt Ferenc Jóska vót a király, elvitték neki ajándékba, elevenen.
Mikor a kapuba írtek, az őrsígnek bejelentették, az bemondta, csak akirály úgy fogadta, hogy:
- Éljen Stefanus Bocskai. Nagy vendígsígbe ríszesitettík az elöljáróságot.így hallottam, hogy Bocskai egyszer ment vóna Nagyváradra kocsival,
és a kövezetvámnál vámot vettek tülle (ezt így hallottam az apámtúl).
Mert ha bement valaki, mindenesetre, ha a kövezetvámon keresztül ment,vámot kellett fizetni. Akkor Bocskai hazajött Váradrúl, hogy a kismarjaiemberek bármerre mennek az országba, tőllük vámot sehol sem szedhettek.
Ezír tette ezt Bocskai, hogy Kismarja szabad legyen minden vám alól.Halászhatott, vadászhatott, mehetett szabadon, nem kellett adót, vámotfizetni. Vámmentességi igazolvány, ez vót ráírva fejrovatnak. Neve, foglalkozása, személyleírása." 3 0 1
A kollektív nemesi kiváltságok, a városi önállóság emlékezete sem kerülhette el a mondai formát. A kismarjai hagyomány alább következőrésze, már-már utalni látszik a kismarjai - maga a fejedelem által adományozott és pontosan meghatározott - pecsétnyomójának mondai hagyományára, amelyben a fejedelem a bírói székben ülő királyi méltóság megformálását írta elő: „Egyszer a kísőbbi időbe egy nímet generális kereste amarjai bírót. Oszt a városházánál megmutatták neki. Kardoson, csákóson
Lásd: SZENDREY István 1958.1 Kovács Mihály 76. é. Kismarja (Hajdú-B ihar m.) 1954. Bé res An drás feljegyzése.
D M A . - N G y . 397. sz. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 190/379
ült a bíró ott a bírói székbe. Mondta a nímet generális, hogy: - Nem piró,nem piró, kiskiráj.
Csak lovat, szekeret kírt, egyszóval fuvart. A bíró öszvérfogatot rendelt neki. Egyik erre rántotta a szekeret, a másik arra. A hídon majd lemaradt a generális.
Nemesilevele vót minden embernek. Még a 80-as évek elejin érvényesvót a nemeslevél, de én már nem értem. Az mind Bocskai adta a hajdúinak.
Bocskaira büszkék is vagyunk, mert az megjutalmazta, aki ü mellette jól állt. Nem sajnált semmit. A marjaiak az ü hajdúi vótak. Nyolcvan gazdának osztott ki telket. Bocskai nőtlen ember vót. Nem vót felesíge, azon
munkálkodott, hogy annak a polgárembernek is aki munkás, meg legyen arendes m egílhetíse." 3 0 2
Természetesen e mondák formai, és tartalmi felépítése sem nélkülözheti - a kiváltságok örökérvényüségének hangoztatása végett - azt a fanyar humort, amelyben az a hajdúöntudat is megfogalmazásra jut, amely
ben a hajdani törvényenkívüliség emlékezete - a hajdúk kiirtására buzdítótörvények - itt már ellentétes formát öltve jelenítődik meg, s immár ezenkiváltságokkal rendelkező hajdúk sérelmeik megtorlásaképp - mind a
hajdani ellenségből, mind azok leszármazóiból, a Habsburg dinasztiábólis - gúnyt űznek.
Ennek pregnáns példáját mutatja Illés generális és a marjai főbíró esete, amelyben a marjai bakter szava is nagyobb tekintéllyel bír, mint egyosztrák generális parancsa: „Történt egyszer egy nyári vasárnapon, hogyIllésy generális Debreczenből N.-Váradra H. Pályin, K.-Marián át a sajátkocsiján, de előfogatos lovakkal szándékozott utazni. Kis-Mariában areggeli isteni tisztelet alatt érkezett, mikor a tanács a templomba volt és a
városháznál csupán egy jól fegyelmezett bakter maradt hátra. Amint agenerális a kocsiból kiszállott, a bakternek szigorú hangon parancsolta,hogy számára rögtön előfogatot hajtson; a bakter azonban kijelentette,hogy neki a városházat elhagyni nem szabad, de ha szabad volna, semtehet ilyesmit a nemzetes főbíró uram engedelme nélkül. A Kis-Mariaváros szabadalmaival ösmeretlen főtiszt, az eddig sehol nem tapasztaltengedetlenség miatt épen akkor teremtettézett legczifrábban mikor a tanács a templomból megérkezett.
Egeresi Mihály 70. é. Kismarja (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 7. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 191/379
A tanácsházban még ilyen czifra szavakat senki sem használt s képzelhető, hogy azok mennyire sértették a tanács tagjait; Midőn tehát a generális a nemzetes főbíró uramhoz is parancsoló hangon beszélt és követelt, afőbíró a tíz parancsolat által munkaszünetté rendelt hetedik napra és aváros szabadalmára hivatkozva az előfogat kiállítását kereken megtagadta.
A generált a guta környékezte, végre is midőn belátta, hogy itt káromkodás és fenyegetődzés semmit sem használ: kérésre fogta a dolgot, elmondta azt is hogy neki a püspökhöz kell ebédre menni; a minek aztánlett is eredménye ekképpen:
Kis-Maria város ekkor olyan köztársaságforma volt, hol a szükséghez
képest mindenről és mindenkiről volt gondoskodva.Volt p.o. a városban egy olyan együgyű polgár, kit a város a piszko
sabb tárgyak elszállítására tudott csak felhasználni.Ezen polgár három szamarat és egy öszvért tartott s midőn a furfangos
bíró a generálisnak az előfogatot ígérte, erre a polgárra s azon elégtételéregondolt, hogy ezen aranyos öltönyű kényes katona főtiszt miként fogjamagát találni Várad utczáin és a püspöknél a fényes hintó elibe fogottállatokkal.
Ezt a polgárt rendeltette a bíró csakugyan elő fogatra, a ki csakhamarelő is állott.
A generál az ablakon át fejcsóválva nézte, a mint a polgár állatait a kocsi elibe fogta s a mint fogva volt, köszöntés nélkül vágta magát a kocsihátuljába. Midőn pedig a madzag gyeplőkkel ellátott s ekkorig előre fogva nem használt állatok össze-vissza bonyolódtak, de előre egy tappotsem haladtak, az ezen állapot miatt bosszús, de bosszúságát titkolni törekvő generál végre is így fakadt ki . „A ki áldója van, szedd össze már a
szamaraidat", de még ezután is addig kellett várakozni, míg végre a vonata kis bíró által vezetve elindult.
A marjaiak ez esetet máig nem felejtették el, de bizonyára nem feledteel soha a generális sem."303
A mondai fejlődés - jobban mondva a monda kialakulásának - gyökereit mutatják azok, a kiváltságokat, és annak eredetét magyarázó mondák,amelyek egy-egy terület hatalmi, vagy éppen birtoklási jogát és viszonyaitvoltak hivatottak példázni.
O S V Á T H Pál 1896. 28-29. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 192/379
Ezek sorába tartoznak azon mondai típusokat, melyek főként a vitatottterületek birtoklásának jogát kívánták legalizálni.
Ilyen hagyománynak tekinthetjük a szeredai nézeteket is: Szeredának,
az adorjáni határon lévő szőlőjéről és erdejéről azt tartják, hogy BocskaiIstvántól nyerte azt a város, bár erről a város birtokában semmineműadománylevél nincs. Ugyanakkor csakúgy Bocskaitól kapottnak mondjáka város demeterfalvi - a falu felét kitevő - birtokát is. De mint mindenmondai hagyománynak, így ennek is van történeti alapja: Szereda már1606-ban is bírt - valószínűleg Bocskaitól nyert - vásárjoggal, de az elévülvén, II. Lipót 1790. dec. 13-án új vásárjogot engedélyez „három sokadalomra ". E vásárengedélyező okmányban szintén van hivatkozás a tele
pülés régibbi, 1606-ban nyert vásárjogára, mely a háborús idők és sűrűfejedelemváltások miatt a gyakorlatból kiment, ezért azokat megújítja, ésújból engedélyezi. A hagyomány azt is fenntartotta, hogy az adorjániak,mivel a fejedelem kívánságra nem álltak ki mellette, ezért a szőlők büntetésből vétettek el, és adattak azok a szeredaiaknak.304
Hasonló hagyományok bírnak a köplényiek Bocsok birtoklásához is,mivel nagy részben olyan kölpényiek bírják, akiknek ősei hősi tettek jutalmául nyerték volna el a területet.
O R B Á N Balázs erről a hagyományról a következőket írja: „a BocsokBocskai fejedelem birtoka volt, sőt mutatnak a gyönyörű lomberdőveldíszes Bocsoknak, Kerülő nevet kapott legmagasabb hegyormán némisánczolatoknak homályos nyomaira, melyet Bocskai fejedelem ott állottvára maradványának tartanak, e mellett öreg emberek egy a hegytetőrőllevezetett alagútról is beszélnek, mely ma azonban összeomolván, nyomtalanul eltűnt." Ezen hagyományokat történeti okmány is támogatja,melyben Bocskai 1605-ben az ő birtokában levő Bocsok erdőt az alján
fekvő Ménes nevű kis faluval együtt az edelényi csatában magukat kitüntetett 11 kölpényi hősnek adományozza, fiúról fiúra örökösen. 3 0 5
A mondai történés időbeli velejárója, hogy a történeti síkok, és események egy bizonyos idő leforgása alatt egymással keverednek. Ez azonbantermészetes velejárója a mondai alap megőrzésének és hagyományánakátörökítése szempontjából.
Lásd: ORBÁN Balázs 1870. IV. köt. 69. p.
A kölpényi vitézek a következők voltak: primőr Balogh János, primipillus Bányász Mihály, Bakó Tamás, pixidarius Varga Balázs, Gócs György, Deák Lőrincz, Zongor Máié, GÖcsi János, libertinus Nagy Balázs, Kársa Mihály és Oláh György. Lásd:ORBÁN Balázs 1870. IV. köt. 202. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 193/379
A marjai nép szempontjából az addig sokszor hangoztatott tradíció -miszerint Bocskai a szülőföldjének adományozta kiváltságait - , a mondaihagyomány továbbélésének szempontjából már kevésnek bizonyult. H i szen a kiváltságok elnyerését - mint azt a történelmi események is bizonyítják -, a nép mindig valamilyen hősi tetthez kötődőnek tartja. így természetes, sőt a nép körében egyenesen megkívánandó követelmény,hogy, ezen „kapott" kiváltságot valamilyen, kiemelkedő cselekedethezkösse. Jelen példaként magának a fejedelemnek a megmentéséhez -,melynek emlékezete örökre bevésődhet az elkövetkezendő nemzedékektudatába is: „Bocskai egyszer Érmeilékre utazott kíséretével szüretre. Útközben egy portyázó török csapat rajtuk ütött, s maga Bocskai is fogságbaesett. Csak egy-két ember tudott megmenekülni a kísérők közül, akik akismarjaikat hívták segítségül. A marjaiak azonnal lóra kaptak, és párnapi fogság után Bocskait kiszabadították, aki ezután hálából hatalmaslegelőterületet és pallosjogot adományozott a községnek, lakosait, pedignemesi rangra emelte."306
Külön csoportot képez Bocskai hagyományának őrzésében azoknak azemlékeknek a nép körében való megemlítése, melyeket elsődlegesen afejedelem életéhez, másodlagosan annak hagyományának fenntartása végett
307
, azt hitelesen vagy csak róla elnevezve említenek.A z elsődleges megemlítés, és emlékezés csoportjába tartozóan - mivel
minden ilyen hely, tárgy felsorolása meghaladná tanulmányunk kereteit - ,csak példaként soroljuk az egyik legkiemelkedőbbet: Bocskai körtefáját,és a hozzá kapcsolódó képzeteket. Az emlékfák létezésének hagyományanem egyedülálló népünk hagyománykörében. Gondoljunk csak a hírességeinkkel kapcsolatba hozott emlékfák csoportjaira308: „A pécsi birtokonerrül vót egy rísz Körtillyes. Ott vó t egy nagy körtijfa. Benne vót a tér
képbe. A parasztoknak még nyakazni se vót szabad. Ennek a csapatoknakmeg mindent szabad. Nincs mán meg a fa beleesett a fődgyökbe. Pedig
Újlaki Sándor. 40. é. Hajdúböszörmény. (Kismarjai születésű.) (Hajdú-Bihar m.)1954. Béres András emlékezetbeli feljegyzése.
Ide sorolhatjuk, az egy külön tanulmánysort megérdemlő Móricz Pál és PorcsalmyGyula életművét és írásait, mely feldolgozás példaértékű formáját láthatjuk Molnár
József tanulmányában. Lásd: M O L N Á R József 1946. 18-25. p.Gondolunk itt, Mátyás király, Rákóczi, Széchenyi, Petőfi, Arany stb. által ültetett vagye személyekhez kapcsolódó fákra, melyek mélyen beivódtak egy-egy település köztudatába.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 194/379
Bocskai fája vót. így tudtuk."30 9 „Körtvélyesen sokáig állt a Bocskai fája,de ma mán nem tudjuk hova lett. így nem becsülik meg az emléket." 3 1 0 „Avártól nem messze van egy Temetőbokra nevű rész, azon túl van a
Körtvélyes, azon vadkörtefák vótak. Odament Bocskai elibe Báthory Anna, amikor a háborúból megtért. A temetőbokornál vagy egy tó, és a törökvilágba ott maradt egy ágyúgolyószerű dolog. És az egész addig ottállott, míg a törökök vissza nem jöttek, s azok hozták a kulcsát, kinyitották, és tele vót aranypízzel. Aztán itt van a Barátér. Ott vót a szentbarátokkolostora."31 1 Az ilyen, vagy ehhez hasonló területeknek, és terület elnevezéseknek se szeri, se száma, s idővel egyre több keletkezett belőlük.Főként az 1900-as évek elejére, a Bocskai-szabadságharc 300. évforduló
tiszteletére tehető ezen elnevezések megszaporodása. Ha az adott településnek történetileg ugyan semmi köze nem volt a fejedelemhez, még akkor is a hálaadás és a tisztelet gyakorlása folytán ez a tisztelet a későbbikorokra már „létező" hagyománnyá nőhette ki magát. 3 1 2 így nem hagyhat
juk figyelmen kívül a Kereki várhoz kapcsolódó mondai hagyomány máramár önálló - még a Magyar Hiedelemmonda Katalógus alapján sem cso portosítható 3 1 3 -, életre kelt képzetét.
FEHÉRLÁNYOK A NA GYK ERE KI VÁRBANA „fehérlányok" mondai alapstruktúra viszonylag egyszerű felépítésű.
Ezen „kísértetek" - mint elnevezésük is mutatja - mindig fehérben jelennek meg, mindig az éjjeli órákban - a mondai hagyomány szerint általá
ban éjjeli 12-kor -, de tevékenységükre nézve már megoszlanak a vélemények, hiszen az általános megfogalmazásokban kísértenek, vigyáznak(kincsre), és táncolnak. Megjelenési helyükről is szól a hiedelemmonda.Érdekes módon, ahol konkrét helyet jelöl meg, ott az ún. kerekbástyán
jelennek meg. A várkastélynak nevezhető épületegyüttes egyetlen, bizonyíthatóan a hajdani várhoz tartozó részét éppen ez a bástya képezi.
Csergős András 75. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.DMA. -NGy. 397. sz. 18. p.
310 Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA. -NGy. 397. sz. 22. p.
311 Gáspár Istvánné. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.DMA. -NGy. 397. sz. 14. p.
3 , 2
Ennek kitűnő példája a felsorolhatatlan mennyiségű Bocskai elnevezésű szőlőskertekelnevezése. Ehhez lásd még: F E R E N C Z I Imre 1962. 226. p.
3 1 3 A katalógus szerint sem a kísértetek, sem a kisasszonyok körébe nem vonható. Lásd:B I H A R I Anna 1980.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 195/379
Több adat is arról tesz bizonyságot, hogy a hajdani Bocskai nevéhezkötődő vár és annak későbbi tulajdonosának személye, és tettei ösz-szemosódnak a mondai történésben.Míg a mondában a vár továbbra isBocskai vára marad, addig a fehér-
lányok megjelenését már az újabbtulajdonos - Báthory Anna - tetteihez, és személyéhez kötik: „Ezt méganyósomnál hallottam, hogy a Bocs
kai várba fehérlányok kísértenek. Eza Gombos Sándor mondta, hogyGrósz zsidó ott lakott és őriztette avárat az öreg Veres Mihállyal, mertattól félt, hogy jönnek a fehérlányok. Ez a Báthory Anna nagyonkegyetlen személy és nagyon szépakart lenni, hogy kinek a kedvéért
A „fehérlányok" megjelenési helye, a nem tudom. Csak különféletitokzatos „kerekbástya" dogokkal csalogatta be a lányokat, s
egy se került ki onnan. Én is hallottam gyerekkoromban, mert ott játszottunk a vár környékén, ezzel ijesztgettek, hogy minket is megfog Báthory Anna." 314
Báthory Anna személye látensen - bár neve már kicserélődött - továbbél, mégpedig az úrasztalhoz készített edények hagyományában. Az alábbkövetkező mondában már Bethlen Katáról szólnak, ugyanakkor a hozzá
társuló cselekedet - az úrasztali edény motívuma - egyértelműen BáthoryAnna személyére mutat. Hiszen a nagykereki református egyház úrasztalikenyérosztó tányérjának körirata következő: „KEREKI VÁROSEKLÉSYÁBAN A Z SCHRAMENTUM KISZOLGÁLTATÁSÁRARENDELTETETT EZ TÁNÉR KI MÁSRA FORDITIA ÁTKOZOT -1617. ANNA BÁTHORI de SOMLIO".
Gáspár Istvánné. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.DMA.-NGy. 397. sz. 14. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 196/379
„Teccik tudni a fehérlányok, hogy vannak azok a fehérlányok. A zsidó bérlőnek vótak szakácsnéja i, meg szobalányok, osztán jártak hozzájuk alegények, úgy, mint ma is a lányokhoz. Osztán ezek vótak fehírbe, osztánazt hittík, hogy ezek a kísírtetek. Bethlen Kata az urasztalhoz csináltatottedényeket. A Bocskai várnak az utóbbi tulajdonosa Lakatosné, majdOsváth Pál volt, még az mutatta Bocskainak a pipáját. Én is láttam. A
pincealagút Biharnak megy."315
A felirat tanúsága szerint nem minden alapnélküli volt az a hit, miszerint Báthory Annát a „bűbájos" névvel illették. Sőt az a hír is elterjedtróla, hogy a Kereki várban „mezítelenül járta a tánczot" . 3 1 6 „Az öregGyőriné az urakhoz nagy bejáratos vót. Mosni hijták, vasalni, télbedisznóölísre, vagy szappanfőzni járt oda. U mint szegény öregasszony,úgy ílt, hogy oda bejárt, oszt adtak neki valamit.
Na csak oszt azt beszílte, hogyha nagyon sötít vót, vagy hideg, oszt otthált, úgy beszílte az én anyámnak, hogy micsoda táncvigalom vót ott. Delátni nem látta, csak hallotta.
Egyszer meg így tavasszal krumpli válogatni vótunk. A szobajányokkötekedtek ott velünk, osztán ott ránk ijesztettek, hogy jönnek afejírlányok, mer felőtöztek fej írbe. Fejekre vettek egy fej ír lepedőt, hogy
itt vannak a fejírlányok."317
Egyes adatközlők meg is tudják nevezni a monda eredetét, és annakszemélyét, utalva arra a mondai hiedelemre, amelyet K O M Á R O M Y Andrásis felvett a „bűbájos" Báthory Annáról szóló tanulmányában 3 1 8: „Hát afejérlányok meséje onnan van, hogy Báthori Anna ott táncolt BethlenGábor előtt fejír ruhába. Osztán Báthori Anna magát boszorkánynak vallotta. Azután így terjedt el, hogy fejírjányok táncolnak a Bocskai vár
ban." 319
Szilágyi Sándor 71. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 14. p.
3 1 6 Báthory Anna személyének kettős megítéléséhez lásd: KOMÁROMI András 1894.298-314. p., illetve NAGY László 1988. 127-184. p.
3 , 7 Cserős Lajosné 58. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 17. p.
3 1 8 „Az a hír terjedt el ugyanis róla, hogy mikor Debreczenből visszajövet egy éjszakátkíséretével Kereki várában töltött, olyan széles jó kedve támadt, hogy fejedelmi mél
tóságáról megfeledkezvén a bűbájos Báthory Annával mezítelenül járta a tánczot."Lásd: KOMÁROMY András 1894. 306-307. p.
3 , 9 Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. D M A . - N G y . 397. sz. 21. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 197/379
Természetes módon e kísértetek „hatáskörében" a kincsőrző funkció 3 2 0
is szerepet kapott: „így mondták a régi öregek, hogy vótak fejír jányok is.Hogy azok is lettek vóna abban az időbe a várba, fejír lányok. Szellem lett
vóna az, vagy micsoda, oszt azok vigyáztak vóna. Mer hallottam azt is,hogy Dáriusnak a kincse ott el van temetve. Nagy hadvezér vót az a Dárius. Kutattak is ott a kincs után, de nem találták meg."321
A hiedelemmonda újabb és régebbi változatának összeolvadását isnyomon követhetjük, melyben már sérül az eredeti fehérlányokhoz fűződő hagyomány magva. Azt egyre inkább átveszi a „hétköznapi" kísértet,tárgyakat elmozdító képessége -, azonban a megjelenési helyre vonatkozó- a régebbi hagyomány magvát alkotó - képzet mondandójuk meghatáro
zó eleme: „A szipogós zsidótúl hallottam, hogy íccaka nyitvahagyta azablakokat, hát nízze felburugatták a befőttöket. Hát, hogy igaz vót, nem,nem tudom. Azt mondták, hogy a kerek bástyán jártak a fejírjányok. De acselédek is beszíltík, hogy fíltek kimenni a fehírjányoktúl." 3 2 2 „Az apám
bejárt a Bocskai várba és mondta, hogy a fehérjányok vannak ott. Ésapám emlegette, hogy éjjel 12 órakor jöttek ki mindig. Most osztán ezek amai fiatalok, csak ijesztgetik egymást. Azt mondják, hogy babona. Úgyhallottam az apámtúl, hogy az kísértet vót. Tiszta időben nem jelent meg,
csak setítbe. Csak azt hallottam, hogy onnan kijártak ífélbe, fehír ruhába.Az egyik 90 éves ember azt mondta, hogy mikor háború vót oda búkáltaka nípek, de fíltek minden íccaka." 3 2 3
A kincsőrzés és annak „fehér" jelzővel szerepeltetett őrző szerepköréhez bővebbenlásd: SZEKERES Gyula 2004. 358-382. p.
1 Szilágyi Sándor 71. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 16. p.
2
Csergős András 75. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . - N G y . 397. sz. 18. p.
3 Nyeste Imre. 69. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzéseD M A . - N G y . 397. sz. 23. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 198/379
Bocskai István halála a népi emlékezet tükrében
„Még Bécsbe is elmenet ez a Bocskai fejedelem, bevette Bécset is ahadseregivel. Mer jó ember vót, szerette a níp. Letelepítette a hajdúkat,telket adott nekijek. Ezír szerettík, meg szabad emberekké tette üket. OttBécsbe adták neki a mírges dogot. Mírges figét adtak neki." 3 2 4 tartja akismarjai hagyomány. De az emlékezet szavai közül már kicsengeni vél
jük a hajdani Mátyás mondakör elemei közül a mérgezett, avagy a romlottfüge motívumát is, mely az évek során már átcsúszott Bocskai István ha
gyománykörébe.3 2 5
Minthogy a történelem máig sem foglalt egyértelműenállást arról mi is okozta valójában Mátyás király halálát „1490. április4-én hirtelen ágynak esett, s máig tisztázatlan körülmények között 6-ánelhunyt Bécsben" 3 2 6, úgy Bocskai István halálának körülményeit is szinténmisztikus homály fedi. Leginkább azon tekintetben, hogy előre kiterveltmérgezés, avagy egyéb testi betegség következtében lelte-e halálát.
A nép azonban, bármit is mondott a történetírás mindig arra az állás pontra helyezkedett, hogy nagyszerű fejedelmének csakis erőszakos úton
történhetett halála, más úton semmiképp sem!A mérgezésekről szóló híresztelések a korszak néphitében nem számítottak párhuzam nélkül való eseteknek. Nemcsak Bocskai megmérgezésé-ről terjengtek ezek a „mendemondák". Bocskaival kapcsolatosan a - fő-
Egeresi Mihály 70. é. Kismarja (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése.D M A . -N G y . 397. sz. 6. p.„A nagy király [Mátyás] 1485-ben kezdett betegeskedni s 1490 április 6-án nagy
kínok közt meghalt. Április 4-én, mely virágvasárnapra esett, még jelen volt az istentiszteleten, s annak végeztével a velencei követet lovaggá ütötte. Déltájban nagyonfárdtnak, éhesnek érezte magát s hogy éhségét csillapítsa fügéket hozatott. Megevettegy fügét s szörnyű haragra lobbant mivelhogy romlott volt a füge. A királyné rémülten szaladt hozzá, mindenféle ételekkel kínálta, de a király semmit sem fogadott el.Szeme elhomályosodott, a feje szédült s bevitték a hálószobájába, ott lefektették..Alkonyattájban elvesztette az eszméletét s kínosan nyögött, jajgatott, Jézus nevét ki abálta. Az orvosok tehetetlenül állottak ágya körül, nem tudták enyhíteni fájdalm á t . . . Harmadnap reggelig tartott a rettentő küzdelem a halállal: április 6-án, anagyhét keddjén reggel hét és nyolc óra közt kiszenvedett." Lásd: BENEDEK Elek
1996. 204. p,Lásd: SZÉKELY György 1967. 140. p. BÁNLAKY József véleménye szerint a királygutaütésben halt meg. Lásd még BÁNLAKY Józseftől: A magyar nemzet hadtörténelme, című munkáját.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 199/379
ként a németpárti vonásokat hordozó - históriák tettek arról említést,hogy a nép körében az a hír is járta, miszerint maga a fejedelem is ígyszabadult meg Csáky Istvántól: „Itt [Medgyesen] Csáky István, aki Bocs
kaival együtt sok álnokságot követett el, s sok ellenségeskedést szított, saki előbb, maga is vágyva az uralomra, Bocskai vetélytársának mutatkozott, súlyos betegségbe esett, s néhány nap múlva meghalt. Éppen nemalaptalan az a mendemonda, hogy a titokban Bocskaitól adott méreg következtében halt meg, mert, mint hihető volt, az a jó egészségnek örvendőés viruló korban levő férfiú, ha meg nem mérgezik, sokkal hosszabb ideigélhetett volna." - tartotta a korabeli historikus Istvánffy Miklós?11
Mint alább látni fogjuk, ezen ármánykodásról szóló híradások szerves
részét képezték a Habsburg „mérgezés e lmélet" tudatos kialakításának is!így nemcsak a későbbi néphagyományban tartotta magát ez a mérge
zésről szóló álláspont, de a fejedelem halála körüli események és összefüggések a korabeli históriásokat is meglehetősen megosztották.
A népi változatok a kitervelt gyilkosságot támasztják alá, csakúgy,mint a történeti források zöme is, melyekből egyértelműen bizonyítható,hogy Bocskai megöletésének terve többször is megfogalmazódott a császári tanácsosok fejében.
Basta György már 1604-ben azt javasolta, hogy saját hajdúival kelleneBocskait megöletni. Bocskai István ármányos elveszejtésének terve nemcsak holmi szóbeszéd volt, ezt egyértelműen bizonyítja Basta császáritábornagy, a dezséri táborból - Mátyás főherceg számára - 1604. novem ber 7-én írt levele is: „...Sarei ancor di parère, che si procurasse di trattar
con gli Aiduchi segretamente, inducendoli con prometter loro e premii, e
perdono ad ammazzar detto Bochkai, perché, corne gente avara et
volubile, facilmente potriano esseguir questo trattato, et perô vorrei, che
tutti gli Aiduchi, quali si piglieranno in questo pincipio, non fussero fattimorire, corne hanno meritato, ma che si traitasse con essi dolcemente et si
védesse di tirarli a far detto trattato. . . . " 3 2 8 vagyis: „... Azt is jónak látnám, ha titokban megpróbálnának a hajdúkkal tárgyalni és rávenni őketarra - jutalmat és bocsánatot ígérve -, hogy megöljék a fent nevezettBocskait, mert mint kapzsi és ingatag népség, könnyen teljesíteni tudnákezt a megegyezést. Ezért azt szeretném, hogy azokat a hajdúkat, akik eztvállalják, ne végezzék ki, ahogy megérdemelnék, hanem szelíden bánja-
Lásd: I S T V Á N F F Y Miklós 1962. 458. p.V E R E S S Endre. 1913. M O N U M E N T A H U N G Á R I Á É H I S T O R I C A X X X V I I . 519. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 200/379
nak velük és igyekezzenek rávenni őket a megegyezés végrehajtására . . . " 3 2 9 A császáriak felé azonban Basta nemcsak általánosságokban fogalmazta meg tervét, de konkrét lépéseket is tett annak érdekében, hogy ahajdúk között árulóra, egyben orgyilkosra leljen. így próbálta megkörnyékezni Bocskai egyik legfőbb generálisát Lippay Balázst is. A néphagyomány tudni véli azt is, hogy Lippaynak nem kevesebbet, mint az erdélyi vajdaságot ajánlották fel. Bornemisza Váczi Menyhárt históriájábanrészletesen tudósít Lippay árulásáról és egyben Basta ígéreteiről: 3 3 0
„Lippaj Balaz körnül kezde járni,Titkon leüeleül gjakran érteti,
A z kengjelt felen akaria niomatnj,Sok igjret végre megj kezdi gjözni.
Bastanak az erdeli vaidasagot,Holta napig igjrik vrasagot,Hogj ha megj verhetj az magjarokot,Tegje rabba mind az partos vrakot.
Le vágassa nemessegüel vrakot,Porra tegje mind az eges orsagot,Lipainak vys igjri vajdaságot,Haidüsagnak nemessek josagokot.
Az segin parastcagot ne bántanak,De az nemességet mindenüt vágnak,yrrak kü varat hadnagj oknak adnak,
' 'Ciak hajdüsag vrünkat kézben adnak.
Nagj volt Istennek rank gond uiselese,
A z nagj titkot vrünknak jelen teié,Vegreis hamisságért Balaz megj bünhede,Ezzert szakada megj Lippainak gegeie.
Hallá Basta Lippainak kes voltat,Bánnia hajdüsag nem fogadgja szaüat,Vrünknak magjar tarttia fogadassat,Ez hir halüan fellieb szallita hadat."
A levél további részeihez lásd: B E N D A Kálmán 1955. 71-72. p.Lásd: R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A X V I I . század 1. Bp. 1959. 269-298. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 201/379
Sőt arról is beszámol a história, miként végezte sorsát az áruló, miutánBocskai parancsainak ellenszegült, miszerint - Bocskai határozott tilalmaellenére - megengedte csapatainak a fosztogatást. De legfőbb és egyben
utolsó érvként azon esemény szolgált megérdemelt halálához, amikoregyértelműen bebizonyosodott a németekkel folytatott titkos tárgyalása,levelezése:
„El hiüe Balaz magát dolgaiban,W akar fü lönni minden dologban,Halgát vrünk ciak nagj jamborsagaban,Tür ideig Báláznak nagj sok dolgokban.
Ez idö közt vrünk Kassában vala,Külömb külömb dolgokat igazgata,Balaz dolgát elmeiben forgattja,Jt kette sakada Báláznak torka.
Kar lün Báláznak magát jg vesteni,Tökelletlenseg wt jm mire visy,Elletet es tistesseget mint vestj,Jg iar az ki magát hamar el hisj." 3 3 1
A nevezetes esemény éppen - a későbbiekben mérgezéssel gyanúsított- Kátai Mihály lakóhelyén történt: „...a hajdú generális éppen Kátaikassai szállásán mulatott, amikor a kancellár megtalálta a dolmánya zse
béből földre hullott áruló leveleket. Lippai részegségében nem vette észrea Basta-levelek eltűnését, Kátai jelentést tett róluk a fejedelemnek, akimegparancsolta Nagy Albertnek és Segnyei Miklósnak, másik két generálisának, végezzenek Lippaival." 3 3 2 A két hajdúvezér 1605. január 6-án be
is végezte a fejedelem rendelését, így „Kátai lakásán" - a história adataiszerint - torkát metszik az árulónak.A néphagyomány versbe szedett fentebbi szövegét támasztja alá
Ortelius históriája is, aki a következőket mondja ezen esetről:„1605 jan. 6-án, esteli időben, Bocskay titkos parancsára legfőbb had
nagya, Lippay, a ki Kassát bevette, a város főnöke Sennyey Miklós ésennek hadnagya Nagy Albert által, a midőn az Kátay Mihályhoz vendégségre hivatalosképpen belépne, - azon gyanú miatt, hogy Bástához pár
tolni szándékozik - apródja mellett, ki kardját utána vitte, torkának átmet-3 3 1 R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A XVI I . század 1. Bp. 1959. 277-278. p.3 3 2 Lásd: S Z Á N T Ó György 1942 . 6. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 202/379
szése által megöletett és teste éjjeli időben titokban a nagy harang alattelásatott és hóval befödetett." 333
Ugyanakkor Istvánffy históriája már nélkülözi a nép hitében elevenenélő, átörökített „to rokmetszés" motívumát, így a Lippai - Bocskai parancsa által történt - megöletését már nem a néphagyomány oldaláról közelíti meg, hanem - magának az eseménynek a felhasználásával - egyfajtaBocskai ellenes, ugyanakkor egyértelműen Habsburg-párti álláspontotképvisel.
Magát a fejedelmet is olyan színben akarta feltünteti, amellyel a hajdúkat is jellemezték ebben az időben. A hajdúkat lélektelen rablóhordánakmondották, akiket semmi más nem vezérel, csak az elvtelen haszonszerzés: „Mielőtt azonban még oda [Szerencsre] elutazott volna [Bocskai],elhatározta, hogy Lippai Balázst eltéteti láb alól vagy azért, hogy hatalmas vagyonát, melyről az a hír járta, hogy azt Kassa városának és a nemességnek kirablásával gyűjtötte magának össze, megkaparintsa, vagyazért, mert ostoba vakmerőségével megsértette azzal, hogy Bocskai haditerveibe a kelleténél sokkal féktelenebbül és szemtelenebbül beleszólt, sazt mondogatta, hogy őt [értsd: Bocskait] elsősorban ő emelte a királyiméltóság és tekintély oly magas csúcsára, s hogy az ő - Lippai Balázs -
tudta és megkérdezése nélkül neki - Bocskainak - nem szabad bárkinekméltóságot vagy tisztséget adományoznia. A gyilkosság véghezviteléreutasítást adott Kátai Mihálynak, Sennyei Miklósnak és Nagy Albertnek.Ezek Kátai szállására ebédre hívták meg Lippait, s amikor egy szűk éssötét folyosón át a közeli szobába ment, mellébe és hasába tőrt döfve ösz-szekaszabolták, s holtestét átadták szolgáinak, hogy temessék e l ." 3 3 4
Ugyanakkor a historikus, magáról Lippairól sincs nagy véleménnyel 3 3 5,mellyel a Bocskaihoz csatlakozott hajdúkról is ítéletet mond.
Pethő krónikája ezen 1605. évhez tartozó eseményekben Lippai Balázs és Némethi Balázs személyét összecserélve a következőket mondja: „Bocskay István valamigyanúságért Némethi Balázsra [értsd: Lippai Balázsra] megharaguvék és megöletéőtet; kit Segnyey Miklós Kassán valami lakodalomban véletlenül (sic!) maga kezévelagyon vere." Lásd: M A G Y A R T Ö R T É N E L M I T Á R , IV. 68. p., illetve N É M E T H Y Lajos1885. 2. számban lévő írását: T U R U L , Adatok a Némethy családok genealógiájához.6. jegyzet.
I S T V Á N F F Y Miklós 1962. 453-454. p.
„Lippai Balázs Lippán, az emberek egy nemtelen és mocskos fajtájából született,melyet cigánynak neveznek. Hírhedt volt sok rablásáról, esküszegéseiről, lopásairólés árulásairól ... Felesége, miután a férjétől kegyetlenséggel felhalmozott zsákmánytól s azoktól az aranyláncoktól, melyeket szemérmetlenül, mert nem oly nyakra illet-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 203/379
Halálát ugyan megérdemeltnek tartja, de elutasítja Bocskai „igazságosítéletét", mint mondja: „... ezért a halálnak ezt a nemét mindenképpenmegérdemelte volna, ha más valaki ölte volna meg, és nem Bocskai, aki
nek, ha gonosz is, de mégiscsak hasznos szolgálatokat tett.. ."3 3 6
A császári udvar azonban nemcsak a hajdúk soraiban keresett bérence-ket, de a sorozatos kudarcokat követően német katonák által is próbálkozott Bocskai megölésével. 3 3 7 Ide sorolhatjuk azon merényletet is, melyetcsak az utolsó pillanatban 1606. május 8-án fedeztek fel és hiúsítottakmeg, mikor a kassai német puskaporkészítők lőporos hordókat halmoztakfel a fejedelem kassai lakóházának pincéjébe, azzal a feltett szándékkal,hogy ezekkel Bocskait - tanácsosaival együtt - felrobbantsák. 33 8 E tekin
tetben nem feledkezhetünk meg „Miklós krétai görög" említéséről sem,aki a német-oláh cselszövés központi figurája, s ilyen minőségében Mihály és Radul vajda - titkos kéme-, és eszköze volt a Bocskai ellen szervezett megbuktatási tervben.339
„Uramnak attam mérget halálára"?
KÁTAI MEGÍTÉLÉSE A NÉPHAGYOMÁNY ÉS A KORABELI HISTORIKUS IRODALOM TÜKRÉBEN
A történeti irodalom sohasem látta eléggé tisztázottnak Kátai bűnösségét, igaz ártatlansága mellett sem tört pálcát. Nem így tett a nép! Értékítéletében egyértelműen foglalt állást Kátai Mihály - a hajdani fejedelmi
bizalmas - megítéltetésének tekintetében. Ezen ítéletükben - sem elméleti, sem gyakorlati alapon -, s főként nem a jog i csűrés-csavarás döntött,egyedül ők döntöttek. De vajon úgy döntöttek-e, ahogy valójában a szí-
tek, a nyakában hordott, megfosztották, előbbi szegény és szolgasorsú életre kényszerült visszatérni. Utóbb gálád bűnéül rótták fel Lippainak, hogy Bastával és a németekkel titkos tárgyalásokat folytatott arról, hogy nekik Kassát átadja." Itt jegyzendőmeg, hogy a Lippaival történt leszámolás közvetlen okai máig sem tisztázottak.Lásd: ISTVÁNFFY Miklós 1 9 6 2 . 4 5 4 . p.
Lásd: I S T V Á N F F Y Miklós 1962. 4 5 4 . p.
Lásd: M A G Y A R O R S ZÁ G G Y Ű L É S I E M L É K E K X I . 599. p.Ide lásd még: B E N D A Kálmán 1955 . 4 4 . p.
Lásd: E R D É L Y I O R S Z ÁG G Y Ű L É S I E M L É K E K , V . köt. 31 3. p.; illetve lásd még: J A K A B
Elek 1888. 442. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 204/379
vük diktálta volna? Úgy döntöttek, ahogy a számukra közismerté tett „tények" alapján ekkor dönteniük lehetett!
Döntésük a megmásíthatatlan - a fejedelem elvesztésének-, hatásaalatt született, s a gyásszal együtt, a fájdalommal vegyített bosszút is magával hozta. Áldozatért kiáltott és vért követelt! De ebben a felfokozottállapotban és szituációban a nép számára ezt a háládatlan bűnbak szerepét
bárki betölthette volna.Bűnbak kellett, akin bosszút lehetett állni! De a döntést nem a nép hoz
ta meg, bármennyire is kézenfekvőnek tűnhet! Mondhatjuk, már akkor iscsak interpretálás kérdése volt az egész. A politikai érdek, és ellenérdekmár abban a korban is áthatotta a tömegek gondolkodását! Minden azonmúlt (múlik) kit, miként, és hogyan lehet a cél érdekében felhasználni.Abban a helyzetben Kátay személyében találták meg a „gyenge láncszemet", pontosan azért, mert ez a láncszem volt talán az egyik legerősebbenkötődő, amely a fejedelmet korábbi elhatározásaihoz fűzte volna. Tudvatudták azt, hogy bármi legyen is az igazság, abban a helyzetben a nép nemfog másként ítélkezni, mint ahogy azt tette.
Tette ezt a nép azért, abban a hiszemben és szent meggyőződésben,mert úgy hallotta, hogy maga Kátai vágyott volna az erdélyi fejedelemségre, s ezért még a haza ellenségével is lepaktált: „Ez méltósággal nemelégedvén meg, hanem a felső grádust, az erdélyi fejedelemséget kívánjavala, melyet másunnan talán ugyan meg is igétek vala neki; abbólcollogálhatni, hogy mihelyen a mérget megadá innia Kassán a fejedelemnek Kátai Mihály, híre lőn - az etetésnek titkon. És noha még él vala afejedelem, de tudván, hogy bevötte a mérget: az egész imperiumbankibocsáták a hirt minden felé, Bocskai Istvánnak halála előtt egy néhányhéttel: „hogy megholt Bocskai István." 3 4 0
Itt jegyzendő meg, hogy többek között a korabeli historikusok és történeti személyek leveleiből, emlékirataiból egyértelműen bizonyítható,hogy a fejedelem halálhíre Bécsből származott. Ez a momentum, a továb
biakban még megfontolás és elgondolkodás tárgyává fog válni!Levéltári adatok is megerősítik, hogy a bécsi udvar nem tett le afelőli
szándékáról, hogy Bocskait megöletve meghiúsítsa az általa erőszakkalkikövetelt békét. 3 4 1 Ezzel megakadályozza, hogy Bocskai kivívja, kierő-
Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K 1855. 98. p.
Ide lásd még: a „pitheni" várkápolna feliratát taglaló fejezetünket, nevezetesen az ún.„komáromi eset" leírását.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 205/379
szakolja a magyarság számára a régóta óhajtott és vágyott békés állapotokkal együtt a vallásszabadság intézményét is. Ugyanakkor a magyarokrészéről - ha nem is nyíltan -, de burkoltan két szembenálló fél nézett
farkasszemet egymással. Ebben a szemben állásban Bocskai már csak aharmadik, a „szenvedő fél" alakjának szerepét kapta. A kétféle állásponthoz két személy is társult, egyrészről a mindenáron megegyezni kívánóIllésházy, és a további harc felvállalását hangoztató Kátay, akinek a békekötésről az volt a véleménye, mint hajdan Bocskainak is. „Ezek a feltéte
lek nem szabadságot, hanem minden szabad ember előtt gyűlöletes szol
gaságot helyeznek kilátásba, pedig ha már nem sikerült ezt a jármot
összetörnünk, inkább tovább is fegyverrel védjük magunkat, mintsem
fejet hajtsunk méltatlan feltételek előtt!" 342
BOCSKAINAK HÁROMSZOR IS HALÁLHÍRÉT KELT IK
A fentebb már idézett Szepsi Laczkó Máté históriai adataival ellentét ben nem csak néhány héttel a fejedelem tényleges halála előtt indultakmeg azok a híresztelések, melyek Bocskai haláláról tudósítottak, hanemannál már jóval előtte.
1606. július 13-ikáról Illésházy arról értesíti Bocskait, hogy - míg ő a
béke létrehozásán fáradozik , Bécsben már a fejdelem halálhírét keltették,mint írja 3 4 3: „Viennae 13. Julij 1606. ... Ide fölséged hót hírét hozták vala,kitül az úristen oltalmazza, mind fölségedet s mind az szegény magyarnemzetet, bizonnyal írhatom fölségednek, hogy mind az herczeg s mindaz fő nép bánkódtak rajta, azt mondták, immár ezzel ím megbékélhettünkvala, ki tudja az kit utána fölemelnek, mint járunk azzal." 3 4 4
Egy hónappal később 1606. augusztus 20-án Illésházi neje, Pálfjy Katalevelében egy olyan „gonosz hírről" szól, amelyben a fejedelem halála
esetén való zavarról tesz említést.3 4 5
Ismételten csak egy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy 1606. szeptember 27-én Bécsben ismét a fejedelem haláláról beszéljenek: „Vienna27. Septembris. Hodie, Deo laus, pacis tractationi finis imposita. Legati principi valedixerunt, eras abituri. Quomodo negotium successerit ignoro.Dum literis seribendis inhaereo ecce pro certo ex Hungarico Sacerdote
Ide lásd még: N A G Y László 1985. 122-123. p.Itt jegyzendő meg, hogy Illésházy ekkor - a maga hatvanöt esztendejével - idősebb,mint maga a fejedelem. Lásd: N A G Y László 1985. 121. p.S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 282-283. p.L E N C Z Géza 1907. 78. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 206/379
percipio ipsum Boczkay extinctum Pestis valde grassatur, moriuntur plu rim i, pauci retinentur."346 Ezekben az időben ezen álhírt már itthon isáltalánosan elterjedtnek kell minősítenünk.
A három fentebbi- Bocskai haláláról tudósító - álhír időpontja többszempontból is jelentőséggel bír, mely egyben több kételyt is megfogalmaz a históriák hitelességével kapcsolatosan. Egyrészről felveti azt a gyanút, hogy a többször hangoztatott időpont, miszerint Kátay 1606. október15-én - az álmosdi csata évfordulójának tiszteletére - adott vacsorán,lassan ölő méreggel étette meg a fejedelmet nem tartható fenn. A betegség
jeleiről maga Bocskai tájékoztatta Illésházyt még május 25-én írt levelé ben: „Magunk felől írhatjuk kegyelmeteknek, hogy nagy hirtelen az Úris
tennek látogatásából fölötte nagy nyavalya talált vala mennünket,elanynyira, hogy életünknek megmaradása is mind magunknál s mindegyebeknél igen kétséges volt. Mindazonáltal legyen áldott az Istennekszent neve, tegnap déltül fogva valamennyire könynyebbülésünket érzettük és most immár jobb reménységben vagyunk."
Néhány nappal később ugyanezt erősíti meg levelében: „Magunk felőlírhatjuk kegyelmednek, hogy az kegyelmed elmeneteli után nagy hirtel
oly kemény nyavalya talált vala bennünket, ki miatt csak egy óráig való
életünket is nem reménlettük, kit kegyelmednek, csak magának, igen bízvást írunk. De az Úristen nagy jóvoltából könyörülvén rajtunk, újonnanadott ismét ez világra bennünket; most immár életünk megmaradása felől,legyen ő szent fölségének hála, jobb reménységünk vagyon és leszen isnaponként ." 3 4 7
A história azonban említést tesz egy másik időpontról is, amely 1606nyarára teszi a mérgezés időpontját.
Itt kell felhívnunk a figyelmet egy különös egybeesésre, ami némi el
gondolkodásra is okot adhat. Nevezetesen arra a körülményre, hogyBocskai május végén történt heves rosszullétét követően a fejedelem kancellárját - Kátayt - nem találjuk a fejedelem közvetlen környezetében. Akorabeli híradások arról tudósítanak, hogy a júniust Kátay már Kassátóltávol töltötte.
Lásd: M A G Y A R T Ö R T É N E L M I O K M Á N Y T Á R 1859. III . k. 221. p.
Lásd: T Ö R T É N E L M I T Á R 1878. 274. p., illetve további állapotához lásd még 277, 303.304. 852. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 207/379
Kátay ekkor szá llította a fejedelem családi kincseit annak szentjóbi várából egy nagyobb erősségbe, Kővárba, 3 4 8 de a júliust és az augusztustmár biztosan a fejedelem közelében töltötte. 3 4 9
Ezen egybeesések ismét csak a történeti találgatások sorát gyarapítanák, miszerint azt állíthatnánk, hogy Kátay azt követően, hogy Bocskaitméreggel étette meg - még május végén -, jobbnak látta, ha a méreg hatását már nem várja be a fejedelem tartózkodási helyén, gondolva, hogy ígyszemélye nem kerülhet a találgatások célpontjába.
Ugyanakkor arra a következtetésre is juthatnánk, hogy éppen ezt azegy hónapot használták ki politikai ellenfelei 35 0 arra, hogy személyét beszennyezzék a fejedelem és tanácsnokai előtt. Sőt azt is mondhatnánk,
hogy Bocskai közvetlenül Illésházy távozása után lett rosszul, mint azt afentebbi levélrészletből egyértelműen kiderül. Azonban ezen találgatásokmindegyike csak is személyes fikciókra épülhetnek, hiszen hiteles adatokkal nem rendelkezünk egyik állítás bizonyítására, avagy cáfolatára.
így térjünk vissza a „szállongó mendemondákhoz" avagy a néphagyománybeli alapokhoz, melyek bizonyos mértékben beépültek nemcsaka nép történeti tudatába, de a korszak történetíró historikusainak visszaemlékezéseibe is.
Kétféle álláspont alakult k i , pro- és kontra a Bocskai halálát kiváltó ok,vagy okok mellett. Az egyik szerint a fejedelem halálát ún. vízibetegség,míg a másik szerint, pedig egyértelműen mérgezés okozta.
Mindenki elfogadottnak véli a két álláspontot, vagy a vízibetegség,vagy a mérgezés mellett teszi le a voksát. Azonban ezen utóbbinál - amérgezés tekintetében - senkinek sem merült fel a lehetséges mérgezéstényleges elkövetőjének kilétéről polemizálni, azt mindenki egyértelműenKátay tevékenységének tulajdonította.
Jelen esetünkben nem tisztünk a két „igazság" között (mellett) lándzsáttörni, azonban a népmondai elemek megemlítését sem kerülhetjük meg.így nem mellőzhetjük egyik álláspontot sem! Nem tehetjük meg, hogy azegyiket a másik elé helyezzük - jelesen a néphagyománybeli elemeket
Lásd: N A G Y László 1985. 126. p.Ekkor aktív részese volt a békekezdeményezésről folyó tárgyalásoknak, illetve au
gusztusban ellenjegyezte a Bocskai által megerősített június 2 3 - i bécsi b éke egyezményt. Ide lásd: N A G Y László 1985. 126. p.
Nagy László éppen Illésházyt nevezi meg, mint a Kátai elleni vád és a későbbi „politikai gyilkosság" kitervelőjét. Lásd: N A G Y László 1985. 127. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 208/379
mintegy kihagyva - csak a kor „hitelesnek" tartott történetíróinak emlékeire hagyatkozzunk, anélkül, hogy mindkettőt meg ne jelenítsük.
Ennek érdekében nézzük meg a forrásokat, milyen néphagyománybeli
elemre akadhatunk bennük. SZÁNTÓ György 1942-ben megjelent írásábanemlítést tesz arról az esetről, amely eladdig mellőzve, vagy elhallgatvavolt a történeti körökben. Ő eleveníti fel újra - igaz nem mellőzve íróivénáját sem - az ún. „kolozsvári leányzó" néphagyománybeli motívumát,akit a hagyomány kapcsolatba hozott a fejedelem halálával: „Mindkettő[értsd: Szamosközy és Istvánffy is] megemlékszik egy bizonyos kolozsvárileányról, akit Kátai hozott a nemrégiben özveggyé vált fejedelem kassaiudvarába. Istvánffy írja, hogy ez a leány adagolta a mérget a fejedelem
ételébe, Kátai rábeszélésére.3 5 1 Szerelmi por volt, tehát minden valószínű
ség szerint cantaridin. Ennek huzamos időn át való használata a vesékbenis hólyagot húz, nagyobb mértékben vesezsugorodást és így vízibetegséget idéz elő. Hogy a leány nem rossz szándékkal tette, azt bizonyítja,hogy időnként felhagyott az adagolással, talán kétségei lehettek és lelkiismeret- furdalása. Ilyenkor a fejedelem állapota javult. ... A leány jóhiszeműségét az is bizonyítja, hogy a fejedelem végrendelkezése alatt kútbaölte magát. Viszont Kátai és felesége 1606. október 15-én, a dicsőséges
álmosdi csata évfordulójának estéjén vacsorára látták vendégül a fejedelmet, kinek állapota ettől az órától kezdve rohamosan rosszabbodott."352
Ezen utóbbi dátum, és a vacsora említése egyértelműen Ortelius elbeszélésére, és annak későbbi átvételeire utal. Erről később még bővebben szólunk.
Most térjünk vissza a kolozsvári lány motívumára, melynek néphagyománybeli létezését a kor neves történésze B E N D A Kálmán is bizonyítottnak tartott, bár SZÁNTÓ György további állításait kétségbe vonta.
Mint írja: „Szamosközi munkájának Bocskai koráról szóló része nemmaradt ránk, töredékes jegyzeteiben ugyan megemlékezik a közvéle
ményben elevenen élő mérgezési gyanúról. Azonban hozzáteszi: „ilyenről s ehhez hasonló rettenetes hírekről suttogtak Erdélyben, de hajói utánanézünk, ezek inkább rosszakaratból, mintsem az igazságból születtek".353
' Itt jegyzendő meg, hogy Istvánffy leírásai erős Habsburg-párti alapon íródtak.2 Lásd: SZÁNTÓ György 1942. 6. p.3 Lásd: B E N D A Kálmán 1942. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 209/379
Ezen fentiek alapján - de Szamosközy történeti maradványainak tükré ben is - ellent kell mondanunk N A G Y László azon kijelentésének, miszerint: ,,A mérgezés legendáját ugyanis csupán Bocskai halála után kezdtékterjeszteni. " 35 \ hiszen tudjuk, hogy Szamosközy a kor történéseit vetette
papírra.Ugyanakkor Istvánffy is úgy emlékezik meg a mérgezés gyanújáról,
hogy az, még Bocskai életében valós hiedelemként élt a nép körében. 3 5 5
Ahogy azt egy másik helyen a fejedelem lehetséges haláláról írja: „Őazonban [értsd: Bocskai], reménytelen egészségi állapotban, ágyához szegezve, annyira beteg volt, hogy az volt a hiedelem, hogy hamarosan afenyegető végzetnek enged, s soha többé élve és egészségesen nem tesziki lábát Kassáról. Amit a nép egyáltalán nem hamisan terjesztett, azt hamarosan a kimenetel be is bizonyította." 3 5 6
B E N D A is elismeri, hogy Istvánffy fentebb említett históriájában való ban említi mind a Kátai elleni gyanút, mind a már-már elfeledett kolozsvári leány történetét, illetve nem feledkezik meg a vízibetegségről sem,mint a fejedelem halálának lehetséges okáról: „lassú és sorvasztó vízibetegségben, minden tagja megdagadt s úgy halt meg" (lento et tabisicohydrope, turgen tibus omnibus membris extinctus est). A Kátai elleni
gyanúról megemlékezik ugyan ő is, szól a kolozsvári leányról (bár arrólnem tud, hogy kútba ölte volna magát), de minderről csak szállongó
mendemondaként és megjegyzi: „mindezeket a gonoszságokat kétségte
len bizonysággal rábizonyítani nem lehetett"? 51
De miként is emlékezik meg erről az esetről maga Istvánffy: „Kátai bűnéül ró tták fel, hogy szeretőjének közreműködésével, kit egyik kerítő- jével Kolozsvárról hozatott oda, ételébe és italába mérget és szerelmi báj-italt téve, egészségét megrontotta. Amiképpen ő ezt mindig tagadta, épp
úgy kétségtelen bizonyítékokkal sohasem lehetett rábizonyítani gonosztettét." 3 5 8
A kolozsvári leányzó néphagyománybeli meglétét erősíti az egykorúemlékíró is, aki akkor Dézsen élt, mint belső-Szolnokvármegyei jegyző ésKolozsvárott barátai voltak: „akkor a hírt ott beszélték, s ő feljegyezte".359
N A G Y László 1985. 129. p.
Lásd: I S T V Á N F F Y Miklós 1962. 479. p.
I S T V Á N F F Y Miklós 1962. 487-488. p.B E N D A Kálmán 1942. 9. p.
I S T V Á N F F Y Miklós 1962.488. p.J A K A B Elek 1888. 452. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 210/379
Somogyi Ambrus a következőket tudta ezen kolozsvári leányról: „a kit afejedelem megszeretvén, édesgető szavaival rábírta, hogy vele menjen; sez Kátai indításából orvosságába, ételébe s italába vegyítette a megölőmérget. De Kátai tagadta s rá bizonyítani nem lehetett."360
A fentebbiek is kellő bizonyságai annak, hogy mind a mérgezés, minda kolozsvári leány motívuma valaha elevenen élt a nép körében. Arról,hogy valóban mérgezés, avagy az ún. vízibetegség végzett-e a fejedelemmel, nem lehet egyértelműen állást foglalni.
A néphagyomány azonban a mérgezés kitervelőjének személyét illetően sem foglal állást, csak a kivitelező alakja sejlik fel egy konkrét személyként megfoghatatlan leányzó képében. így a mondai hagyománybólcsak a mérgezés meglévő hitét tudjuk csak igazolni, a személyt illetőennem foglalhatunk állást.
Nevezetesen ebből arra következtethetünk, hogy a nép nem Kátait vádolta a fejedelem erőszakos halálával, az csak a későbbi korokban rakódott a hagyomány egészére. De magát, a mérgezés élő hitét nem vitathat
juk el, az még a fejedelem halála előtt keletkezett! Ha nem is a nép köré ből indult ki a megétetés vádja, terjesztőiként, és a későbbi korokban ahagyomány tovább éltetőiként mégis a népet kell megneveznünk.
Visszatérve a fejedelem halálának okait boncolgató elemzésekhez:meg kell említenünk azt a vélekedést is miszerint a későbbi halált kiváltóok, hirtelen fellépő szívelégtelenség lett volna.
Ezt az álláspontot azonban nehezen tudjuk elképzelni és elfogadni, miként egy harcedzett katona, amilyen a fejedelem is volt úm. az óriási izgalmak hatására kapott szívelégtelenség következtében kapta vízibetegségét . 3 6 1 A betegség tünetéből való évszázados távdiagnózis felállításátmár csak azért sem tekinthetjük járható útnak, mivel annak bizonytalan
ságát éppen egy orvos, MOLNÁR Béla tanulmánya erősíti a legjobban.A z orvos szemszögéből éppen a fentebbi távdiagnózisként aposztrofált
elméletében a „vagy-vagy" bizonytalan eseteit próbálta felhozni saját kórtörténeti megállapításainak érveiként: „A vizenyő különféle betegségeknek lehet a tünete, de mindegyiknek megvan a reá jellemző megjelenésihelye. Szemtanúk szerint Bocskainak a lábszárai voltak megdagadva atérdéig, majd a combjáig. A vizenyőnek ez az elhelyezkedése a szívelég-
Idézi: J A K A B Elek 1888. 452. p.; lásd: Ambrossii Simig. Hist. Libr. IV. 433. p.1 „Ezek a tárgyalások természetesen óriási izgalommal jártak és nagyon megviselték a
fejedelmet." Ide bővebben lásd még: Dr. M O L N Á R Béla 1942. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 211/379
telenség jellemző tünete! ... A máj és vesebajok valóban járhatnak vize-nyővel, de annak elhelyeződése más, mint a Bocskainál észlelt lábszárvi-zenyő." 3 6 2 Ugyanakkor Rimai János Illésházyhoz írt levelében a következőket mondja: „Hogy peniglen mérget adtak neki, már bizonyos jelét lát
juk. Mert a köldökén alól és oldalul az hasán s vékonyán jobbkéz felőlkolbász szabású hólyagocskákban kiütötte magát. A z elszáradott, sfonnyadott testet pedig úgy eldagasztotta, hogy meg kell kéntelen azéccaka is szakadni."363
Ennyit a korabeli leírásokból óhajtó távlati kórmeghatározás megbízhatóságáról!
GYÓGYÍTÁSI PRÓBÁLKOZÁSOK
A RUBIN
Annál inkább érdeklődésre tarthat számot - már a néphagyományszempontjából is - az a bizonyos gyógyító kő, melyet Bocskai biztosansohasem tudott betegségének okára, és annak gyógyítására alkalmaztakvolna.
Említést tettünk már Bocskai 1606. május 25-én írt leveléről, melyben betegsége első jeleit osztotta meg fő bizalmasával Illésházyval. Ezt követően július 4-én a fejedelem - az Illésházy által küldött érdeklődő levelére-, annak utóiratában tesz említést erről a bizonyos gyógyító rubinról:„Farkas Gergelre bíztuk uram, hogy mi nekünk egy igen fő és szép termés
rubint keressen ott fönn: mennél jobbnak és szebbnek, öregbnek szerétteheti, kit nem az ékességéért keresünk, hanem mint az doctorok ésegyéb körülünk való tudós emberek adják tanácsul ez nyavajáink ellen,
a kiben vagyunk, hogy annak testünkön való viselése karunkon, vagy
másutt igen hasznos volna. Kegyelmedet is szeretettel kérjük, legyensegítséggel mellette, mennél jobbat és szebbet találhat, szerezzen olyat, azárával ne gondoljon kegyelmed, ha kétezer, három, négy, ötezer forint érőlenne is, megadjuk örömest, ki ugyan fő legyen és azt a pénzt megérje.Igen kedvesen vesszük ebbeli munkálkodását is kegyelmednek többi között." 3 6 4
Dr. MOLNÁR Bé la 1942. 9. p.Lásd: RIMAI JÁNOS ÁLLAM IRATAI 153. p.
Ide, lásd még: TÖRTÉNELMI TÁR 1878. 1878. 274. p., illetve további állapotához lásdmég 277, 303. 304. 852. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 212/379
Egy, későbbi levelében a fejedelem megsürgeti ezen rubin keresését,de arról már nincs tudomásunk, hogy azt meg is kapta volna.365
A fentebbi levélből egyértelműen kiderül, a nevezetes rubin alkalma
zási módja mellett az is, hogy a levélben nem akármilyen rubinról esettszó, hanem ún. „termés rubiniról", amit nem ékesség gyanánt, hanem afeltételezett nyavalya gyógyítása végett kellett volna hordania a fejedelemnek.
Az európai alkimisták a középkorban bizonyos köveknek gyógyhatásttulajdonította. Megjegyzendő, hogy nem minden előzmény nélkül, hiszena gyógyító kövek hite a mágián alapult, melynek gyökereit a kaldeus hagyományoktól fogva átvettek mind az egyiptomiak, mind a perzsák, mind
a görögök. E kövek gyógyító erejébe vetett hitet a későbbiekben a zsidókis átvették, majd az arabok közvetítésével a középkor keresztényei sorábais eljutott.
A keresztény tanítások látszatra ugyan elutasítottak minden mágiát, deannak gyakorlását az egyház köpönyege alatt mégis többen művelték.Ilyen személy volt Albertus Magnus (1193-1280) is , akit 1932-ben azegyház szentté avatott, bár mágikus tevékenységéről ekkor nem tettekemlítést. Pedig Albertus Magnus értekezéseiben sok utalás található a
mágikus tudományok művelésére. Mint azt Trithemius abbé (1460-1516)mondotta a „szentek legszentebbjéről" Albertus Magnusról: „Mert arossznak nem az ismerete, hanem a gyakorlása gonosz".366
Joggal feltehetnék a kérdést: Miért is említődik ezen egyházi személymunkássága a Bocskai által keresett rubin során? A válasz meglehetősenegyszerűen hangzik, azért mert Albertus Magnus munkássága képezte akésőbbi századok orvosainak, sőt ötvöseinek tudásbeli alapját is. Albertusvetette fel, hogy a köveknek rejtett tulajdonságai vannak. Ez az ismeret
bekerü lt a hazai tudományos emberek gyakorlatába is. Az ilyen köveknekgyógyító hatást tulajdonítottak, melyeket nálunk orvosságos köveknek 3,61
neveztek, s ezen kövek - a családok körében - nemzedékről-nemzedékreöröklődtek. Erről több vagyon-, hozomány-, vagy éppen hagyatéki jegyzetben találunk bizonyosságot. 3 6 8 Bocskai István kincseinek összeírásasorán több ilyen kőről is említést tesz. Hogy maga Bocskai is hitt e kövek
Lásd: M O L N Á R Béla 1942 . 9. p. Albertus Magnus tevékenységéhez lásd: S E L I G M A N N , Kurt 1987 . 134-138 . p.Ezen elnevezés a pharmakolithos szószerinti fordítása.Az ún. ősma gyar emlékek tekintetében lásd még: T H A L Y Kálmán 1886 . 1-9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 213/379
gyógyító hatásában azt nemcsak idézett leveléből 3 6 9 tudhatjuk, hanem akorábban említett kincseinek összeírásából is. Ezen lajstrom több különleges tulajdonsággal felruházott kőről is említést tesz, s mindezen kövekés ezek mágikus tulajdonságaik mellett, békésen megfértek a keresztényszentelmények is: „Ismegh azon veres barsoni tokban Christus Urunk
faiabol való reszeczkek. ", vagy: „Egi kis himes Scatulaban, egi Betraravalo Arani medaia keoves es zomanczos, Zentt Gieorg kepe vagion raitamelben vagion kett keozep zerű tábla Rubinit, ismett hatt apro Giemanttismett hatt apro Rubinit az paisaban egi zep eoregh hegies giemantt. "Ugyanakkor a katolikus hittel, legfőképp a pápával szembenálló ereklyéket is megtalálhatjuk: „Ismett egi eoregh aran pénz kin egifeleol Papa eseordeog kepe vagion rea űttve, Mas feleol Ga(r)dinal seg bolond kep
" 370
vagion.Mielőtt visszatérnénk a gyógyító kövekhez, érdemes megemlítenünk
néhány tárgyat a lajstromozottak közül, melyek Bocskai transzcendenshitét is magyarázhatják. A leírás megemlékezik az egyszarvú mondabeliállatról, az Unikornisról is , és azt valós, - valaha létező - lényként aposztrofálja: „Egi veres barsoni tokban igaz Unicornis szaruból valo Rez"
Ugyanakkor említés tevődik egy, - a néphagyomány által jól ismert, -a mitikus múltba mutató eszköz említéséről, az ún. kincslátó tükörről is:„Ismett egi darab ruhában keoteozve ezüstben foglalt lapis termes
Christali egi darab Aczel tűkeor ezüstben foglalva" 31^
A z acéltükör a kincslátás különleges eszköze, melyet csak a hetedikgyermek tud használni. A kincsnézés ezen „csillagszemű" gyermek saját
ja, aki acéltükörbe néz, s úgy látja meg a kincset.37 2 Használatára nézve akövetkezőket mondja a néphagyomány: „Mikor a tükröt felteszik a hete
dik gyermek homlokára, ahova a tükör leadja a világosságot, arrúl van akincs." 373
Hogy az összeírást maga Bocskai István készítette, arra bizonyságul szolgál, hogytöbb esetben is megemlékezik hajdani, már elhalt feleségéről: „Zegen Idveozwlt
feleseghem peczett noimoia. ", illetve „ Tizenhárom Lysimachus arani Araniban foglalva ki megh maradott zegeni Idveozwltt felesegem zokniaiatull. " vagy „Egi zeolderziniben egi Arani kereztt kiben valami fenies keovek vadnak ismett egi arani es egiezüst pénz kiben Chrisztus Urunk kepei vadnak fel űttve, kikett zegeni idveozwlt
felesegem niakan viseltt. " Lásd: S Z A B Ó Károly 1878. 149., 152. p.0 Lásd: S Z A B Ó Károly 1878. 149., 151., 153. p.1 S Z A B Ó Károly 1878. 152. p.2 Lásd: BÁN Aladár 1915. 88. p. illetve lásd még: BARNA Gábor 1972-74. 285. p.3 FÜVESSY Anikó 1982. 597. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 214/379
Szívós Béla az alföldi kincskeresők példáját hozza a tükörre: „Azelletős elővette a szerszámát, a mely fényes aczélkorongból állott, sárgaréz foglalattal és fekete fanyéllel; ezt az aczéltükröt megcsillogtatta a napfényben, majd hosszasan, mereven nézett a halomba .. ," 3 7 4
A fentebbi példákat csak fokozni tudjuk, ha arról teszünk említést,hogy a néphagyomány szerint Bocskai hatodik vagy hetedik gyermekkéntszületett, 3 7 5 illetve - mint már fentebb említettük - , a család eredetmondá
ja is éppen hét gyermek történetét örökítette meg.E rövid kitérő után térjünk vissza a gyógyító kövekhez. Hazánkban
nemcsak a X V I . században, hanem még a XVII . század végén is drágakövek porával gyógyítottak az orvosok, és ezt csak a XVIII. századtól fogva
kezdik kiszorítani az „orvos-fiivek"?16
Azonban mint fentebb említettük - Bocskai betegsége idején - az orvosok nem por alakban, belsőleg kívánták alkalmazni a gyógyító rubint,hanem, mint a fejedelem leveléből is tudjuk „annak testünkön való viselése karunkon, vagy másutt igen hasznos volna ". Azon sem kell csodálkoznunk, hogy a fejedelem - korának megfelelően - hitt e gyógyító kövekhatásában, hiszen ezen időszak uralkodói is hasonlóképpen vélekedtek azélet ezen dolgai felől. Hogy a legközvetlenebb példát nyújtsuk, Bocskai
ellenfele Rudolf császár maga is asztrológusokkal, és alkimistákkal vettekörül magát. 3 7 7
így azon sem csodálkozhatunk, hogy a fejedelem kincstárában többilyen gyógyító hatású kő is megtalálható volt. Összeírása szerint birtoká
ban volt, többek között: „Egi veres Jaspis11* keű ezüstben foglalva, hiúzes Oroszlán keormeok egi egi farkas fogak."379
Ezen gyógyító kő annál is érdekesebb, mert éppen arra a betegségrevélték gyógyító hatással, amiben egyes kutatók szerint38 0 a fejedelem is
szenvedett, mégpedig az ún. vízibetegség, a vízkórság ellen.
Szívós Béla 1912. 34. p.Lásd: VARGA Gyula 1978. 8. p.BALLAGI Aladár 1884. 253-254. p.Lásd: BALLAGI Aladár 1884. 257. p.A „veres jáspis", amely a fejedelem kincstárának jegyzékében található a korabeli
gyógyító kövek jegyzékében a „második" legnagyobb hatású kőként szerepel a jáspiskövek kilenc fokozatában. Lásd: SZABÓ Károly 1878. 277. p.SZABÓ Károly 1878. 152. p.Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 215/379
Ahogy azt egy korabeli könyv, a Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve istartja: „HAS ZNAI AZ JÁSPISNAK. Mindenféle vért megállat az jáspis, ha aznyakadtul fogva az köldöködig alá bocsátod és úgy viseled, gyomrodnak
igen használ, vízkórság és hideg ellen is igen jó .. ." 3S1
Hogy lehet, hogy mindezek birtokában a korabeli orvosdoktorok mégisa rubint javasolták gyógymódként, ha a fejedelem vízibetegségben szenvedett? Esetleg nem is vízibetegség volt a fejedelem halálának okozója?Ezek az összefüggések újabb, és újabb kérdéseket vetnek fel a fejedelemhalálát illetően!
Bocskai kincseinek összeírásában azonban nem csak e fentebbi gyógyító követ találjuk meg. Említést tesz: „Egi beka keoves g iwrw"- rő l 3 8 2
is, melynek felhasználási módjainak ismertetéséből a fentebb már említett Albertus Magnus a későbbi korokra gyakorolt hatása is megmutatkozik:„Ennek mind egy cseppig az magyikára vonsza mind Magnus Albertus,mind penyig Plinius. Torokfájástul igen jó , ha bort isznak róla, némelynekha csak megtörülik is vélle, meggyógyul az torka."383
Azonban a legfőbb bizonyítékot arra, hogy a fejedelem értett, sőt birtokában volt azon tudásnak, mely az orvosságos kövekre vonatkoztak,arra álljon itt a következő megfeleltetés. Egyrészről azon idézet, melyet
maga Bocskai írt le arról a kőről, melynek „hasznát" is tudni vélte, másrészről a gyógyító kövekről írott összefoglalás megfelelő része, mely alátámasztja ezen előbbi állításunkat.
Nézzük a fejedelem általi összeírás szövegét: „Vagion ismegh zent faiastul valo lapis kew araniban foglalva.",3 8 4 mely alapján Bocskai Istvánúgy tudta, hogy ezen lapis kő a „szemfájás", vagyis a szem betegségeinekelmulasztására használatos. Már maga, a fentebbi ún. lapis kő meghatározása sem egyszerű feladat a ma emberének, mivel a korabeli alkimisták is
több elnevezését ismerték e kőnek. Nevezték: lazulnak, lapisnak,lazulkőnek, és cianeusnak is . 3 8 5
1 BALLAGI Aladár 1884. 277-278. p.2 S Z A B Ó Károly 1878. 151. p.3 Lásd: BALLAGI Aladár 1884. 284. p.4 S Z A B Ó Károly 1878. 149. p.5 A gyógyító kövek ismeretének sokszínűségét és egyben a hozzáértés tudományát is
megmutatja a hajdani ötvöskönyv lapis kőről szóló leírása: „Az lazul követ, cianeust,
kék követ, némely még az armeniust is öszvezűri zavarja, de sok külömbség vagyon bennek; mert az lazulkő és armenius oda fel meg mondók, bányákból kelnek; minemű legyen penyig az armenius, oda fellyebb megmondok, jóllehet Mattheolus és azcianeust is azt mondgya, hogy az napkelet fele való aranybányákból, és azért szikrá-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 216/379
Azonban a fejedelem leírása pontosan visszaadja kor orvosságos köveiről tudottakat. Miként e kő gyógyító tulajdonságai között valóban ott
leledzik - ahogy azt a fejedelem is írta és tudta - a szemre való gyógyítóhatás, melyet a „Haszna a lazulkőnek" cím alatt a Kecskeméti W. Péterötvöskönyvében a következőképpen olvashatunk: „Mikor igen szépenmegtörik és megmossák, hogy semmi ízt hozzá ne vonnyon, igendicsjérik sár ellen, mert a fele sárt, mind hitván nedvességet alól takarít kiaz emberből; ha az gyermeknek az nyakába kötik, igen jó, mert écczakairettegéstül megoltalmazza az gyermeket; szemnek is igen hasznos, azmely asszonyi állat fél az idétlen gyermekiül, kösse az nyakába magának;igen dícsírik arra is, de mikor az szülésnek ideje eljű, kivegye onnét, mertnehezen szül miatta."386
Ezen a ponton érkeztünk el - a Bocskai által írt levélben is hőn áhított - gyógyító rubinhoz, amelynek kétféle változatát kell elkülönítenünkahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni, milyen orvosságos követ is kívánta fejedelem.
A kérdéses mbinról a korabeli szakma azt tartotta, hogy a rubin a drágakövek csoportjának a feje, melyet a karbunkulusok osztályába soroltak.Több alfaját határozták meg: 1. karbunkulus, 2. rubin, 3. balagius, és4. - ként gránát.
3 8 7
Nézzük, miként fogalmaz erről a kőről Kecskeméti W. Péter Ötvöskönyve: „Anno 1656. mensis vero Juny 4. Die. ...R U B I N T . A Z másik neme az karbunkulusnak: rubint. Az rubint ollyan veres karbunkulus és ennek is mintha égne az színe, és az sötétben is, azkiigaz rubint megtalálod az ő maga világosságáról, de azért alább való azkarbunkulusnál, mert ennek nem olyan haragos tündöklése vagyon,avvagy tündöklő fényessége, mint az karbunkulusnak, hanem
zik arany szikrákkal, de Plinius és Dioscorides azt írják, hogy az igaz cianeus az indiai tengerben terem, hihető is penyig, mert az cianeus kő igen ritka, igen szép simaés vékony szabású kő arany színű csépekkel vagy szikrákkal fénlik; némely kék
jaspisnak mondgya, de külömböz az kék jaspistul, mert cianeus nem világos, és majdollyan színű szabású, mint az jóféle türkes: ollyan fejér kék; de az jáspis világos kevéssé, osztán zöldebb is, némely csillagkőnek is hijja, azért hogy az fényen mint azcsillag úgy csillagzik; az lazulkő penyig égszínű kék, de nem világos, hanem setét, és
az képírók az festékbe égszínű kéket festenek vele." Lásd: BALLAGI Aladár1884. 276. p.
BALLAGI Aladár 1884. 276. p.Lásd: BALLAGI Aladár 1884. 264. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 217/379
engedelmesb és szelídebb az színe, de azért szép ez is; az színe az rubininak valamentül szebb bársony színű annál szebb."388
Bocskai kincseinek összeírásából tudjuk, hogy több olyan ékszerrel,ezzel együtt több drágakővel is bírt, melyek között megtalálható a rubinis . 3 8 9
Miért kellett a fejedelemnek még egy újabb rubin, ha már birtokábanvolt többnek is? Levelében nem egy átlagos, hanem egy különleges ún.„termés rubint" keresett! A feltett kérdés megválaszolásához először magát a fogalmat kell tisztáznunk, ugyanis ebben a korban kétféle „követ"különböztettek meg: a termés, és a csinált követ.™ A fejedelem - sajátkincseinek összeírásakor - többféle rubinról tud, nemcsak nagyságára,
alakjára, de fajtájára is utal. Többek között - felesége - Hagymási Katalinhagyatékából származó ékszer kapcsán tesz említést az ún. török és termés rubiniról.m
De mire is kellett a fejedelemnek ez a termés rubin, ami „mennél jobbnak és szebbnek, öregbnek" kellett lennie? Nem szóltunk még a rubingyógyító hatásába vetett hitről, arról, hogy milyen tulajdonságokkal isruházták fel ezt a drágakövet. A rubinokat a Mars köveiként kezelték ésígy legyőzhetetlenségét és tisztító erőt tulajdonítottak nekik, így viselőiket
is ugyanezen tulajdonságokkal látták felruházva lenni.Feltesszük, de ugyanakkor megválaszolatlanul is hagyjuk a kérdést:
Vajon nem azért kerestették-e a fentebb már többször említett termés rubint a fejedelmet körülvevő orvosok mellett - ahogy maga Bocskai fo-
B A L L A G I Aladár 1884. 265. p.Lásd: S Z A B Ó Károly 1878. 146-153. p.Kecskeméti Ötvöskönyve a következő „Mint kell megismernyi az termés követ azcsinált kő tűi? - kérdésre adott válaszában adja meg a legfontosabb ismérveket: „Napvilágon kell megnéznyi az világos követ, mert homályos időn nem annyéra mutattyameg magát. Az nehézséget kell elsőben is megnéznyi, mert az termés kő mindenkornehezebb az metallomokban csinált kőnél; annak utána állását, és az színén való simaságot, az pallérozását az kőnek. A z csinált követ penyig arról ismerd meg, hogyigen apró hójagocskák avvagy buborikok vannak benne, hajói megnézed mint egy tőhegy, még nagyobb is némelyben . . ." Bővebben lásd: B A L L A G I Aladár 1884. 264. p.Albertus Magnus 1518-ban megjelent ásványokról szóló művében is említi ezenTermés köveket, amelyek emberi segítség nélkül alakultak ki, s mint mondja ezenkövek titokzatos hatalommal vannak felruházva. S E L I G M A N N , Kurt 1987. 136. p.
„Veres barsonira czinalva vagion eott eoregh arani Boglár kiben vagion valamifekethe kew foglalva meliben arani vagion be silliestve es kazdagon Teorkes es Termes Rubintokkal megh rakva, kibeol sokatt ki veottek Hagimassi Miklóssal valóoztozatkor . . . "Lásd : S Z A B Ó Károly 1878. 150. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 218/379
galmazott - „egyéb körülünk való tudós emberek" is, hogy a mérgezésgyanúja miatt, - annak ellenszereként, mintegy orvosság gyanánt - óhaj
tották volna azt használni? Annál is inkább megválaszolatlan marad akérdésünk, mivel mint azt már fentebb bizonyítottuk az ún. vízibetegségkezelésére a fejedelem rendelkezett gyógyító kővel. Ugyanakkor tulajdonát képezte az áhítottan keresett tisztítóhatást kifejtő termés rubin is:„Wagion sas keoreom módon való foglalásban foliomnelkwl egi ighen
zep igaz Termes Rubintth." 392
A ZSIDÓ DOKTOR
Mivel az orvosságos kövek, így a rubin sem váltotta be a hozzáfűzöttreményeket, nem csodálkozhatunk azon, hogy a fejedelem újabb gyógymódhoz és gyógyítóhoz folyamodott. 1606. július 26-án III. Zsigmondkirályhoz fordul: „... pro adducendi Medico ludaeo Doctore, cuius nomenet peritia prolixa laude apud nos pererebuit."393 A lengyel királyi udvarbólhamarosan meg is érkezett Kassára, a híres zsidó orvos Eleazar.
Illésházyné Pálffy Kata levele alapján tudjuk, hogy augusztus 15-én már biztosan a fejedelem mellett orvosolt. Eleazar működésének köszönhetően Bocskai augusztus 24-én már betegségének javulásáról ad hírtIllésházynak: „Magunk felől írhatjuk, kegyelmednek, legyen Istennekhála, jobb állapottal vagyok és könnyebben sokkal, hogysem mint a
mint kegyelmed elhagyott, jó reménységünk is vagyon, hogy ő szent itenségének kegyelmességéből naponként való könnyebbülésre és gyógyulásra fordultunk."394
Itt azonban egy, - látszólag ok nélkül való - fordulatról is említést kelltennünk, mely mindazok ellenére következett be, hogy a fejedelem magais fokozatos javulást tapasztalt egészségi állapota felől.
A leírásból kitetszik, hogy a követ foglalatba illesztették, tehát a testen való viselésrevolt előkészítve, - de, mint írja foliomnelkwl, azaz nagyobb fémfoglalat nélkül készült, mivel a foliom alatt a nagy levél alakú marokfoglaltok értendők -, így az ékkőalkalmas volt arra is, hogy gyógyító funkcióját betöltse. Az ékkő leírását lásd: SZABÓKároly 1878. 147. p.Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9. p.
Eleazar, a gyógyulás érdekében említést tett egy „mannilla" nevű orvosságról is,melynek beszerzéséért a fejedelem Széchy György segítségét kérte. Magyary-Kossaszerint ezen orvosság alatt a „maniela"-t - a Curcuma longa gyökerét - kell érteni.Ide lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 219/379
A fordulat abban nyilvánult meg, hogy a gyógyításában elért eredmények ellenére a fejedelem mégis új orvost kértl
Azonban ez nem minden előzmény nélküli való! Sőt, hogy ismételtenIllésházyhoz fordult, azt sem tekinthetjük csupán a véletlenek összejátszásának!
A fejedelem levelezése alapján, immár azt a feltevésünket ismegkockáztathatjuk, hogy ekkor a fejedelem irányítása már Illésházykezében volt! Mire alapozzuk hipotézisünket?
Csupán azon egyedül hitelesnek mondható folyamatra támaszkodunk,amelynek gerincét Illésházy és Bocskai levelezése adja, és ekkor mégnem is említettük a historikus irodalomban található bizonytalansági té
nyezőket.E levelek tartalma azt a feltételezést is megengedi, sőt megköveteli
számunkra, hogy - a Kátay bűnösségét bizonyító eszmefuttatások mellett -, felvázoljuk azon lehetséges összefüggéseket is, amelyek a „másikoldal" esetleges „sötét" szerepére is rávilágíthatnak.
Miként lehetséges az, hogy a sorozatos jobbulásról beszámoló levelekellenére a fejedelem mégis új orvost kért Illésházytól? Sőt, még az ötnappal később kelt - az új orvos felől tudakozódó - levelében is ezt írja:
„Magunk állapotja felől írhatjuk kegyelmednek, legyen Istennek hála, könnyebben és jobban vagyunk annál, hogy nem mint kegyelmed elha
gyott bennünket, naponként az orvosok amivel tudhatják, mindennelkönnyebbítik nyavalyánkat, .. ." . Ugyanakkor ezen leveléből arra is választ kaphatunk, hogy a fejedelem - betegségének állandó javulása ellenére - miért kért mégis új orvost Illásházytól?
Semmi esetre sem önszántából!Sokkal inkább Illésházy előre megtervezett, s jó l elgondolt stratégiájá
nak részét sejthetjük a szavak mögött. Ennek bizonyságára a fejedelemlevele szolgál újabb információkkal: „... az mely orvosember oda főn
vagyon, kiről szállottunk is vala kegyelmeddel, még eddig alá nem jöve
és nem is érthetjük, hogy jönne; szeretettel kérjük kegyelmedet, legyengondviselése reá, küldje és hozzánk alá mennél hamarébb lehet, vehet
nek ki abból is kétségünket; fölötte kedvesen és jó nevén vesszük kegyelmedtől."3 9 5
Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 220/379
A fentebbi adatokból úgy tűnik, hogy Illésházy annak ellenére javasoltúj orvost a fejedelemnek, hogy a Bocskai által hívott zsidó orvos - Eleazar - már hathatós segítséggel volt a fejedelem állapotának javulásában.
Itt látjuk szükségességét, hogy egy kis történeti kitérőt és egyben ugrást is tegyünk az időben, mielőtt visszatérnénk a fejedelmet gyógyítóorvosok munkájához.
Elsőként N A G Y László vetette fel, hogy Illésházynak meghatározó szerepe volt, vagy lehetett abban, hogy a fejedelem megmérgezésének gyanújával kancellárját Kátay Mihályt vádolták meg. A kor történelmi eseményeiből kiindulva úgy ítélte meg, mint írta: „Ez a közösen űzött
practica - Báthory Gábor - fejedelmi utódlása - sehogyan sem illett beleIllésházynak és párthíveinek tervébe. Hiszen Illésházy főként emiatt állíttatta félre a Báthory utódlását szorgalmazó kancel lárt." 396
Feltehetjük a kérdést, vajon nem történhetett ugyan ez meg a már fentebb említett zsidó orvossal is? Pedig az orvos tevékenysége alatt a fejedelem állapotában - mint már említettük - jelentős javulás volt tapasztalható. Miért kellett mégis távoznia? Esetleg tudhatott valamit a fejedelem
betegségéről? Ezek mind, mind megválaszolásra váró kérdések, amelyek
feloldása fölöttébb nehéz, majdhogynem lehetetlen.Az előzőekben már szóltunk a fejedelem betegségét feszegető okfejté
sekről, melyben a vízibetegség kiemelt szerepet kapott, s melyen a kora beli orvosok nem tudtak segíteni.
Nos, annak megválaszolására, hogy miért is szorgalmazta Illésházyannyira a zsidó Eleazar elküldését, és egyben N A G Y László következtetéseinek alátámasztása végett is, egy újabb adalékkal szolgálhatunk: még
pedig Bocatius János - a hajdani kassai jegyző 3 9 7 tollából. Bocatius János
aki Bocskai híve3 9 8
, nem kerülhette el a császári fogságot, miként a világi
„Bocskai még 1606. szeptember elején is csak az országbíróságot és a felső-magyarországi főkapitányságot szorgalmazta Homonnay számára, és csupánKáthay letartóztatása után kezdet más „sucessorról" gondoskodni Báthory helyett."Bővebben lásd: NAGY László 1985. 131-132. p.
Bocatius János életrajzához lásd: BOCATIUS János 1985. 189-236. p. Istvánffy históriájában Bocatiusról a következőkben emlékezik meg: „Amint Kassá
hoz érkezett [Bocskai], Bocacius városbíró és a többi polgár habozás nélkül megnyitotta a kapukat, s így ők Bocskai hűségébe és védelmébe fogadtattak, miutánBocacius Barbiano feleségét, szolganépét és cselédségét a városból kiküldte; őketKátai János, Kátai Mihály testvére, páratlan gaztettel és galádsággal útjukban minde-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 221/379
választófejedelmekhez küldött követek vezetőjévé jelölve, követi útján1606. február 26-án „a nemzetközi jog súlyos megsértéséért" letartóztatták. 3 9 9 Prágai fogságában [1606. augusztus] kelt vallomásában a követke
zőket írta Bocskai betegségével kapcsolatosan: „Bocskai gyakran leisszamagát, combjaiban régi baja van, egyik medikusától, egy sziléziaitól
hallottam, hogy könnyen lehet rajta segíteni " m
Mint látjuk, a fejedelem „baja" nem volt új keletű, és már huzamosabbideje együtt élt betegségével, amit a zsidó Eleazar - a Bocatius által említett sziléziai medikus - orvosolni is tudott.
Még is mennie kellett! Vagy talán éppen a fentebbiek - a sikeres orvoslás - miatt tanácsolta Illésházy a fejedelemnek, hogy szabaduljon meg
addigi orvosától?Bocatius azonban másról is írt, mégpedig a megegyezés gátlóiról, s az
erdélyi fejedelemség várományosáról is - ezek egyértelműen N A G Y László álláspontját támogatják.
Bocskai betegsége és a sziléziai orvos mellett Bocatius szólt még másról is, nevezetesen Bocskai esetleges haláláról: „... Ha most meghalna[Bocskai], sok remény lenne arra, hogy fogadott fia, Homonnai Bálint(aki Bocskai táborában előző évében, miként Báthory Gábor, Báthory
István is az örökös volt, egymaga akart az országgyűlésen részt venni)könnyen volna engedelmességre bírható. A nemesség itt-ott a vármegyékben szívesen ül otthon békességben és műveli a földjét adsubiectionem és ad amplexandam tolerabiter et qualemcumqueconditionem [hajlamosak a meghódolásra, és készek türelmesen elfogadni
nükből kifosztotta, s így engedte őket Szepesre menni." Lásd: ISTVÁNFFY Miklós1962. 442. p.
Bocatius küldetéséről és elfogatásáról a következőket írja Istvánffy Miklós: „Amint akorponai országgyűlés feloszlott, Bocskai Bocacius Jánost, aki iránt nagy hálára voltlekötelezve, követségbe kívánta elküldeni a német fejedelmekhez. Levéllel és pénzzel ellátva elbocsátotta. Mikor Bocacius Lengyelország határán átutazva a
brunswicki - braunschweigi - és lüneburgi herceghez, Gyula Henrikhez érkezett, ez,mint Henrik Gyula hamis vádak alapján, császári parancsra tartóztatta le Bocatiust.hogy Bocaciusnak a császártól, akinek uralma alatt áll Németország, nem volt levele,mely nélkül idegennek, sőt ellentétes párton állónak városokat és vidékeket meglátogatni és megszemlélni nincs megengedve, mint kémet elfogatta és börtönbe vetette."Lásd: ISTVÁNFFY Miklós 1962. 475. p.; Lásd még: A császár elfogató parancsát:BOCATIUS János 1985. 133-134. p.
Bocatius János vallomása és supplicatiója. Prága, [1606. augusztus vége]Lásd: BOCATIUS János 1985. 133-134. p
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 222/379
bármilyen állapoto t] és többnyire jó szándékú, az ellenkezést leginkább azAulici Botschkaini [Bocskai udvari hívei] szítják, akiknek Kassán és környékén házaik, birtokaik, tisztségeik és jövedelmeik vannak, amelyeket
nem szeretnének elveszíteni."4 0 1
S, ha minderről tudott Bocatius, akkor hogyne tudott volna mindezendolgokról a fejedelem bizalmasa Illésházy! Erről, és IllésházyJanus-arcúságáról, s a mindenáron való megegyezés érdekében tett - neméppen önös célok nélküli 4 0 2 - tárgyalásairól a császárhű Istvánffy históriá
jából is tudunk: „Illésházy pedig őket [a császáriakat] annál könnyebbenvette rá oly érvekkel azoknak elfogadására, amiket kért, hogy azt mondta,
Bocskai kétségtelenül hamarosan el fog távozni az életből, s amit neki
megadnak, az ismét az átengedő császárhoz és a magyar királysághoz fogvisszatérni, minthogy Bocskai nem hagy hátra utódokat sem."403
Isteni előrelátás, vagy éppen más mondatta e szavakat Illésházyval?A fentiek értelmében és tudatában így már azon sem csodálkozhatunk,
hogy Illésházy - a beígért orvosember helyett - már csak egy „javasasz-szonyt" küldött a fejedelem „megsegítésére".
A JAVASASSZONY
Bocskai 1606. szeptember 7-én Illésházynak szóló válaszlevelében akövetkezőket írta a javasasszonyról: „... fölötte kedvesen és igen jó nevénvöttük kegyelmedtűl, hogy az orvosasszonynak ide küldésében kegyel
med munkálkodott, és el is küldötte. Úgy ismerjük, hogy még afféle orvosok közül eddig ennél tudósabb hozzánk nem akadott, magunkat is igen
bíztat szemtűi szömben, hogy minden kétség nélkül meggyógyít. Istentűikevánjuk, hogy nyújtsa áldását orvoslására és cseleködhessék minden jótvelünk, nem hagyjuk mi fáradságát és velünk való bajlódását heába." 4 0 4
1 Lásd: Bocatius János vallomása és supplicatiója. B O C A T I U S János 1985. 133-134. p2 Mint tudjuk Illésházy a császáriakkal való tárgyalásai során nem feledkezett meg
önös érdekeiről, ahogy Istvánffy históriája említi: „Erre az időre halasztották [1606.augusztus 1-én tért vissza Bécsbe] azt is, hogy Szentgyörgy és Bazin várakatIllésházynak átadják, melyekről ő semmiképpen sem tudott megfeledkezni." Lásd:I S T V Á N F F Y Miklós 1962.481. p.
3 Lásd: I S T V Á N F F Y Miklós 1962. 479. p.4 Ugyanebben a levelében ír a fejedelem szeptemberi állapotáról is: „Állapotunk felől
írhatjuk kegyelmednek, az kegyelmed elmeneteli után noha könnyebben is voltunknéha, de viszonylag néha erőtlenebbül is voltunk. De legyen istennek hála, sok azideje, hogy reggel is jobban és csendesben nem nyugottunk, mint az elmúlt kétészaka, és egyébként is ugyan sokkal jobban és könnyebben érözzük magunkat min-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 223/379
A fentebbiekből is egyértelműen kiderül, hogy Bocskai ekkor már feltétlen bizalommal volt Illésházy, és tanácsai iránt.
Annak ellenére bízott Bécsben tárgyaló követében, hogy az általa kül
dött javasasszony megjövetele után a fejedelem állapotában csak rosszab bodás volt tapasztalható! Bár arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy afejedelem bizalma éppen ezen „orvosasszony" kapcsán ingott meg előszörIllésházy személyét illetően, mint fentebbi levelében erre már utalással is
bírt: „küldje és hozzánk alá mennél hamarébb lehet, vehetnők ki abbólis kétségünket". 4 0 5 Majd a szeptember 7-én írt levelében újabb„menede-mondákról" tesz említést Illésházyt illetően, és ezt is, - mintminden gondolatát megosztva - bizalmasával is közli. A következőket
írja: „Hogy körüllünk némelyek oly szókat hintnek fülünkben kegyel med felől, ki más gondolatot hozna szűvünkben, arról kegyelmednek nelegyen semmi idegen véleködése, ..." 4 0 6 Mint látjuk, Bocskai még ekkoris feltétlen bizalommal volt Illésházyhoz, bár ekkor már figyelmeztették afejedelmet, hogy Illésházy rossz úton jár. Ugyanakkor Illésházy, ThurzóGyörgynek intézet levelében - talán nem minden ok nélkül - a következőket írja: ,J \em tagadom, bizony félve megyek oda [értsd: Kassára],
mert sok híreket hoznak élőmben." 407
NINCS TÖBB „SEGÍTSÉG"
Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy az ún. javasasszony megérkezését és „praktizálását" követően Illésházy már nem küldi az általa
beígért nagyszombati és pozsonyi orvosdoktort hiába kéri azt a fejedelemmellett, még kancellárja Péchy Simon is; Bocskai még mindig bízikIllésházy önzetlen segítségében.40 8 Az alábbi jegyzetekben is idézett levelek tartalma egyértelműen mutatja, hogy Illésházy „segedelme" kimerült a
„gyógyítóként" küldött javasasszonyt követően.
denképen, melyet isten engedjen ennekutána ennél is sokkal jobbra és naponként való gyógyulásunkra." Közli: S Z I L Á G Y I Sándor 1878 . 324-325 . p.Lásd: MO L N Á R Béla 1942 . 9. p.Lásd: S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 325. p.
N A G Y László 1985. 122. p.
, / íz orvosdoctornak ide alá való küldésében is munkálkodjék nagyságod, mennélhamarébb jöhet, annál jobb .. ." - írja Péchy Simon, majd maga Bocskai emlékeztetiIllésházyt korábban tett ígéretére: ,Az nagyszombati doktort, hogy kegyelmed
rábírta, akarjuk; Isten kegyelméből reméljük, hogy nem kell azelőtt való doktoroknegligentiájátul tartani ..." Lásd: M O L N Á R Béla 1942 . 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 224/379
A lengyel király udvarából - a fejedelem saját kérésére - hozatott zsidó Eleazar több mint három hónapig kitartott a fejdelem mellett. Tette eztmindazok ellenére, hogy praktizálása mellett, a fejedelem többször is
újabb orvost kért. Megjegyzendő, és a fentebb közölt levélrészletekből isegyértelműen kiderül, hogy a fejedelem mindezt Illésházy befolyása alatttette. Természetesen nem hanyagolhatjuk el egy beteg ember mindentmegpróbáló belső kényszerének motivációját sem, főként, ha azt egy közvetlen bizalmasa is megerősítette számára.
Ugyanakkor nem tehetjük meg, hogy ne szóljunk arról a levélről,amelyben - az akkor már betegsége miatt kétségbeesett Bocskait -Illésházy arra a hitre akarja rávenni, illetve elhitetni a fejedelemmel -
ahelyett, hogy az általa megígért, pontosabban beígért orvosokat eljuttattavolna a fejedelem gyógyulása érdekében -, hogy minden bajok forrásának, így betegségének okát is a hajdúkban kell keresnie!
Mondván, ha lecsendesíti őket, akkor meg is fog gyógyulni: „mert ahajdúknak iszonyú, utálatos sok gonoszságok, az szegény népnek keserűkönnyhullatások átalhatották az eget" és ezért büntette az Isten betegséggel a fejedelmet.409 Itt kell megemlítenünk, hogy a hajdúk sem voltak jóvéleménnyel Illésházyról, amit a Homonnay Bálint naplójának bejegyzése
is igazol: „1. Novembris. M ai napon jöttek vala hozzám a hajdúk kapitányi, és Illésházy uramra panaszolkodván azon kértek, hagyjak szabad utatnekik, és reá menvén megölik, mert sok gyalázatos irkálásokkal illetiőket, kiket nagy nehezen beszédemmel lecsendesítettem." 4 1 0
Hogy e levelében ekkor Illésházy melyik népet értette, azt könnyűmeghatározni! Illésházytól idézett levélrészlet pontosan azon gondolatokra építkezett, amelyet maga Bocskai István még 1605. jú lius 28-án fogalmazott meg. Ugyanarról szól, amiről maga Bocskai is polemizált, csak
éppen ellentétes előjellel.Bocskai, - Illésházyval ellentétben - éppen arról beszélt, hogy mikéntviseltetett a [Habsburg] nép, és uralkodóház a magyar néppel: „... mertmegismertették még mikor híven szolgáltunk is nekik, micsoda szívetviselnek hozzánk, s mint tartották is meg az plenipotentiájok mellett tettfogadásokat is nekünk, s ki hihetne most, mód nélkül megbántottak levéntőlök, nekik, a kik mostan sem hihetik, hogy fájhatott az mi ő tőllök ada-
Lásd: NAGY László 1985. 130. p. Homonnay Bálint naplója. Lásd: CSONKA Ferenc - SZAKÁLY Ferenc. 1988. 131. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 225/379
tott sok fájdalmunk nekünk ... , , 4 n Mint látjuk, Illésházy „segítőkézsége"ekkor már csak saját sorsának igazgatásában merült ki, érdemi segítségetmár nem várhatott tőle a fejedelem. így az eltávozott, jobban mondva az„elmart" zsidó orvos távozását követően csak 6 hétig élt a fejedelem, sekkor már egyetlen orvosról sem tesznek említést a történeti források.
Sőt, már maga a fejedelem is csak Isten segítségében bízott: „Magunkállapotja felől írhatjuk kegyelmednek, még ágyban fekvő beteg emberekvagyunk és igen erőtlenséggel is, de jó reménységünk vagyon Istenünk
ben, hogy ez nyavalyánkból napról-napra meggyógyítván, megadjaegészségünket . . ." Hogy a további soraiban mire és legfőképp kire gondolt a fejedelem, abban nehéz állást foglalni: „...nem tagadhatjuk bizony
uram, elég sok lator ember forgódott körülünk, kik életünket el akartákfogyatni és Isten reánk bocsátotta volt őket, kiknek alattomban valócseleködetek napról-napra az nap fényére kinyilatkozik és az egész világnál nyilván kell lenni." 4 1 2
1606. november 27-én a fejedelem - mintegy utolsó próbálkozásak é n t - még elküldte betegsége leiratát Illésházynak, hogy azok alapjántanácsot és gyógyszereket kérjen számára: „Mit irtanak az doctorok nyavalyánk felől in genere, most fölviszik kegyelmednek, lássa ha valamit
concludáltathat Bécsben felőle és azután hasznos orvosságokkal alájöhet,legyen azon kegyelmed, ne vonja meg magát az mi szolgálatunktól és neféljen úgy nyavalyánktól, nem olyan veszödelmes közel is az mi körülöttünk való forgolódása a mint elaltattak némely emberek"413
De sem a várva várt tanács, sem a remélt gyógyszerek nem érkeztekmeg a fejedelemhez, sőt a nevezetes kórtörténeti leírás sem került mégelő. K i tudja miért?
KÁTAY BEVÁDOLÁSA
A z igazi fordulópontot azonban 1606. augusztusa jelentette, ekkornemcsak Bocskai élete pecsételődött meg végérvényesen, de egybenKátay Mihályé is. Ekkorra tehető az az időpont, amikor Illésházy Kátaytmegvádolja Bocskai elárulásának tettével.
4 1 1
SZILÁGYI Sándor 1878. 645. p. A Bocskai által Illésházynak írt levél teljes egészétlásd uo. 644-645. p.4 1 2 Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9. p.4 1 3 Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 226/379
A bevádolás alapja egy levél volt, melyet Illésházy állítólag Szuhay püspök kezében látott, de ezen levél sohasem került napvilágra, így Bocs
kai kezébe sem, bármennyire is óhajtotta azt a fejedelem.
414
Ellenben aKátayt bevádló levél ismeretes: ,JCegyelmed emiéközhetik reá, mit értött
legyen ennekelőtte Káthay Mihálynak sok különb-különbféle ártalmas
praktikái felől és az mi mostani nyavalyánknak nagy részint, hogyfő-autorának vagy köz-társnak találtatott, mü örömest amint eddig türnőkmégis tovább várakozunk vala, de oly hallhatatlan iszonyú dolgainakmentünk annak utána is végre, kit tudnak az körülöttünk lévő tanácsurak,hogy tovább nem állhaták, sem szenvedhetek annyi sok gonoszságait,hanem mind az öcscsével és több ahhoz való, egyértelemben valóczinkosaival megtartóztaták és most fogva vadnak. Fogsága után is
számtalan iszonyú dolog, a mennyi sok aféle ártalmas kötéseket és
praestiggiumokat találtának; naponként neveködött is volna cselekedni,de immár így fogva nyilván és kézben levén az kegyelmed értelmét is
akarjuk felőle érteni, mit kellesék vélle cseleködni és mint menjünk to
vább ellene való dolgunkban. A mellett, minthogy tudjuk, az ő fogságának híre kimegyen, nevezzen kegyelmed minket mind az fejedelmeknél smind egyéb rendeknél, hogy mü nem fogattuk meg magunktól, de az ta
nácsurak értvén és látván nyilvánvaló gonosz cselekedeteit és szánakodván nyavalyánkon, azok fogatták meg. M it kellessék penig véleimmár cselekednünk, tetszését kegyelmed írja meg. Maga kezeírását,
[értsd: Kátay kezeírása] az mely Szuhaynál volt, igen akarnók, ha ke
gyelmed magához vehetné és minékünk aláküldené." 415
E fentebbi levél alapján egyértelműnek látszik, hogy Illésházy tervszerűen vádolta be Bocskai előtt Kátayt, sőt a fejedelem - Kátay sorsát illetően - a döntést magától Illésházytól várta. Ugyanakkor az is kiderül a
levélből, hogy Kátay elfogatása mégsem Bocskai parancsára történt, hanem az őt körülvevő tanácsurak határozatai alapján. Istvánffy említi meghistóriájában, hogy Kátay elfogatására csak azt követően került sor, hogya követek Bécsből visszaérkeztek! 4 1 6 Ez is csak véletlen egybeesés, vagytalán valaki Bécsből irányította az eseményeket?
Ide, lásd még: Nagy László okfejtését, melyben az állítólagos levél meg-, illetve nemlétének esetleges valódiságát taglalja: N A G Y László 1985. 127. p.
4 1 5 TÖRTÉNELMI TÁR 1878. 326-327. p.4 1 6 Ide lásd: ISTVÁNFFY Miklós 1962. 479. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 227/379
KÁTAY ELFOGÁSA ÉS HALÁLA A NÉPHAGYOMÁNYBA BEKERÜLT ELEMEK
TÜKRÉBEN
Mielőtt a részletes ismertetésbe kezdenénk, rögtön az elején le kellszögeznünk, hogy a fejedelem körül kialakult mérgezés gyanúját tudatosan terjesztették, csakúgy, mint korábban halálának hírét. 4 1 7 A kettő szorosan összefügg: így azt sem tarthatjuk kizártnak, hogy Bocskait valóbanmegmérgezték, de nem feltétlenül az a személy hajtotta ezt végre, akit - akésőbbiekben - a néphagyomány is gyilkosnak tartott! Miként lehetségesez?
Csakúgy, ha mindez tervszerűen előkészítették. Ahogy azt a fentebbiekben már láttuk, Bocskai halálhíre nem a fejedelem közvetlen környezetéből indult k i , és a mérgezési gyanú eredőjét sem a kassai fejedelmi ház
ban kell keresnünk. Emlékezzünk csak Szamosközy szavaira, aki „magais úgy vélte", hogy a mérgezés gyanújáról szóló - valóban közszájon forgó - hírek nem a fejedelem környezetéből indultak k i . Rimai Jánoshoz írtlevelében is azt mondja: „Én nem állítom, hogy etetés volt rajta."418
A Prágában lévő külföldi követek legtöbbje már mérgezésről beszél,
de a tettesről vagy felbujtóról csak kevesen alkottak véleményt. Ha alkottak is, azt is általánosságokban tették: „úgy hírlik, Bocskait kancellárjamegmérgezte. 4 1 9 A pápai nuncius is csak arról tud, hogy: „egyiksekretáriusa megmérgezte". 4 2 0
A legnagyobb hatást a néphagyományban kialakuló képzetekre éppenSzepsi Laczkó Máté gyakorolta, vagy éppen ő interpretálta, aki az udvartól távol élő köznemesi rétegek véleményét tolmácsolta históriájában,írásában mindaz megtalálható, ami a néphagyománynak is részévé vált,
vagy volt hajdanában. Sőt a verselői érával megáldott írók is ezt vették átműveikben, melyekben azt, mint a nép meggyőződését, ítéletét és a korközhangulatát tolmácsolták. Szepsi Laczó Máté 42] históriája az, amelyleginkább összefogta, ugyanakkor táptalaját is képezte, a már amúgy isközszájon forgó híresztelések összefogására és továbbéltetésére. Ha nem
Mint azt már fentebb láttuk, ezen halálhírek javarészt Illésházy köréből indultak ki .1 1 8 Lásd: RlMAl Á L L A M I R A T A I , 156. p.1 1 9 Lásd: B E N D A Kálmán 1942. 9. p.1 2 0 M A G Y A R O R SZ Á G G Y Ű L É S I E M L É K E K , XI I. 291. p.1 2 1 A Zemplén megyei Lorántffy család udvari prédikátora. Históriája az északkeleti
megyék köznemesi felfogását tükrözi, erős protestáns felhangokkal. Ide lásd még:B E N D A Kálmán 1955. 76. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 228/379
is indító alapja volt a hagyomány kialakulásának, de kétség kívül a korszak legbővebb és legrészletesebb históriája. így az idők során alkalmassávált arra, hogy abból - hozzátéve vagy éppen elvéve - nemcsak a nép, deaz utána következő historikusok is merítsenek.
Históriájának részletes ismertetése azért is fontos számunkra, mert igen jól mutatja a későbbi korokban létrejött mondai hagyomány fejlődésétvagy éppen visszafejlődését.
KÁTHAY ELFOGÁSÁRÓL, ÁRULÁSÁRÓL ÉS HALÁLÁRÓL
Szepsi Laczkó Mété krónikája
„1606. die ... - decembr. midőn lassan bizonyosan és nyilvánkitudódék, hogy Kátai Mihály megétette méreggel a fejedelmet, a tanácsurak közül a fejedelem némelyeket béhiva, és a dolgot consiliumra
bocsátá , mit kellessék cselekedni? In intimo consilio azt találák: hogymint áruló gyilkost meg kelljen fogni, és várakozásban kell lenni, miremegyén a dolog. E tanács után, egy éjszaka hirtelen mind felhívták azurakat a tanácsházra. Midőn az urak felgyülekeztenek volna, égőszövétnekökkel mindnyájan benn voltának és nem tudák mi dolog volna.
Azonban Kellemesi Mihály, a fejedelemnek egyik intimus consiliariusaszövétnekkel közikben mené és monda: „Urak! azt kérdem nagyságtok tul,mit érdemelne az az ember, a ki az égen való fényes napot, melyet az Isten azért teremtett, hogy az egész földet világosítsa, és a teremtett állatokat melegítő erejével nevekedésökben gyarapítsa és vidámítsa, az égbőlalá lopná, és világosító erejében megron tván, setétségre változtatná?" A zurak azt felelék: „Mivel mind ez világnak kárt tenne az olyan ember, igenszörnyű nagy büntetést érdemelne." Monda ismég Kellemesi Mihály:„Hát az olyan ember mit érdemlene, a ki jól tött urát, kegyelmes fejedelmét, ki az egész országot a hatalmas ellenségtől Isten kegyelmébőlmegszabadította, az Isten anyaszentegyházát megoltalmazta, az országotés a magyar nemzetet régi szabadságára juttatta mint édes atya, halálosméreggel megéteti és elveszti?" A z urak felelének: „Az is hasonlószörnyű büntetést érdemel, mert egész ország ellen vétett." Mondának azurak: „Kicsoda az az ember?" Felele Kellemesi: „Kátai Mihály az, a ki aztcselekedte." A z urak mondának: „Bizony tehát méltó a büntetésre. Azértfogják mint árulót és vigyék fogságra." Ezu tán megfogták Kátait ugyan
ott és fogságra vivék."4 2 2
E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K 1855-62. III. k. 97-98. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 229/379
„1607. Meghalván lassan az mérög bevétel után a fejedelem, KátaiMihály a fogságban igen megbizá magát, azt kérdi vala: „Ki csoda foglyavagyok én? Ki tart engemet is arresto? Akarnám bizony megtudni, és
gondot is viselek jövőben róla." Azután titkon a császárnak leveleket iraés egyebeknek is, melyekben kéri vala a császárt, hogy küldeneMandátumot, hogy a fogságból mindjárást elbocsátatnék, Azután titkonhivá egy fő szolgáját 4 2 3 és committálá, hogy mentől hamarábba leveleket vigye el, és ő felségöktől hamarsággal hozzon kedves választ.A jó ifjú legény követ nem tűrheti, hanem a Malom-utcában tekint estve,madarától elbúcsúzni, hogy oly meszsze utra mené. A szépen szóló madármint Delila, a nyájasság közben kiveszi belőle: hova menne, mi dologban
járna, és mikor indulna; igen fogadá, hogy senkinek meg nem mondja.Reggelre kelve a követ Kassáról elindula és utána eredvén Jászóra mené.
Nem tűrheté a csácsogó szarka, hanem a titkot, házát nyomkodó és látogató hősnek reggel ottan megmondá. Az hitösek levén udvarhoz, NyáriPálnak a dolgot titkon megmondták. Nyári Pál ex consilio a követ utánelküldte estve Kassáról, és megparancsolá, hogy Jászon ott érjék és megfogván viszsza vigyék az udvar hadabeliek. Azok éjjel Jászóra ménének,és megrudakozák a Kátai követének szállását. Reggelve kelve, elkészüle
útára a követ, és a búcsúvétel után fölüle és elindula. A fejedelem szolgáimindjárt rajta lőnek megfogták és mind levelestől Kassára viszsza vivék,honnan az urak sok titkokat megértének. Azután Kátai Mihályt, a megholtfejedelem udvara népe egy hajnalkor a fogságból kihozá, igen mondjavala: „Mit csináltok vitézek? Ugy cselekedjetek, hogy jó legyen, mert
bizony megbánjátok! A romai császárra tiltom magamat." Amazok mondának: „El költél bizony arról!" Midőn a piaczra érének vélle, a kő pelengérhez kezdenek vélle menni. Eszébe vevé, hogy elkölt a tréfáról;
reménkedni kezde. Amazok mondának: „Jer elébb csak, majd elbocsá-tunk". A pelengér alá vivék, és Gymes Ferencz azt kiáltá kivonván azkardját: „Nosza vitézek! tisztessége vesztett áruló az, ki e hitetlen árulótnem vágja." Elsőbben Gymes Ferencz vágta, azután mindnyájan, izrőlizre a sokaság apróra elapritá a fejedelem megétetéséért. Azután mintegykilencz óra tájban a felesége öszvesöpörteté a sok ezer részre aprított testet a pelengér alatt, egy lepedőben fölszedé és ugyan azon nap Kassárólkivivén, azután Mislén eltemettette."424
A név az eredeti szövegből is ki lett húzva.4 2 4 E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , III. 185 5. 100 -1 01 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 230/379
A közvéleményre a legnagyobb hatást mégis Ortelius históriája gyako
rolta, aki szerint a decemberi gyűlés előtt mérgezte volna meg KátayBocskait. A mérgezés pontos időpontját is tudni vélte, mely időpontot -
1606. október 15-ét - a későbbiekben többször is idézték a krónikák. Tették ezt, annak ellenére, hogy ebben az időpontban már Kátay fogságbanvolt! 42 5 Ő is említést tesz arról a levélről, amelyet a korabeli historikusok
úgy említenek, mint az árulás legfőbb bizonyítékát, melyet a prágai ud
varba címzett, hogy kiszabadítsák fogságából. Erről a lehetséges levélrőlmár N A G Y László is bebizonyította, hogyha létezett is a levél, azt nem
Prágába, hanem sokkal inkább Ecsed várába Báthory Gábornak címez-ték. 426
4 2 5 Ide lásd Bocskai 1606. szeptember 7-én kelt levelét. S Z I L Á G Y I Sándor 1878.
326-327. p.
4 2 6 Bővebben lásd: N A G Y László 1985. 133. p.
228
Kassa látképe
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 231/379
Ortelius és Fessier históriája
Alapvetően, mint azt az alábbiakban látni fogjuk Ortelius históriája,
melyet Fessier 421
krónikája is átvett főként a császári udvar által terjesztetthíreket és nézetet tolmácsolta: „Midőn a bécsi békealku pontjai még kéteseredményűek valanak, Kátay Mihály, Bocskay kanczellárja, október15-én fejedelmét vacsorára hivta magához s őt ezen vendégeskedés köz
ben lassú méreggel megéteté, mire Bocskay rosszul lőn s a bevett mérgesételnek egy részét kihányván, súlyos betegségbe esett. Bocskay Kátaytezen tettéért mindjárt saját házában levő magános kamrába záratta s vasbaverette.428 Hogy Bocskainak méreggel okozott betegségén elég korán se
gíthessenek, a híres lengyelországi Eleázár zsidó orvost hívták el, k i azon ban a gyógyítás reményéről házi orvosaival együtt lemondott.429
Bocskay, betegségének súlyos állapota ellenére, összehíván a pártjánlevő főurakat, kik tanácskozás végett deczember 13-án Kassára gyűltekössze, ezek elé terjeszté a bécsi béke iránt való nézetét, addig is, míg ezeket a legközelebbi országgyűlésnek felterjeszti. Ez volt Bocskaynak azállamügyekben való utolsó intézkedése, mire látván közeledni halálát,deczember 17-én három tanú, u.m. Alvinczy Péter udvari lelkésze, Ör
vendi Deák Pál kincstárnoka s Pécsy Simon titkára előtt végrendeletétmegtéve. Bocskay István nem sokáig élt végrendelete megtétele után,mert még ez év deczember 22-én reggel öt órakor elhunyt.
Bocskay halála után Kátay fenyegetőzve kívánta szabadon bocsátását slevelet írt barátaihoz Prágába, hogy eszközölnének ki egy olyan rendeletet, mely a fogságból való kibocsátását megparancsolja. E levél azonban
Nyáry Pál főudvarmesternek kezébe került; minek következtében január13-án 4 3 0 (1607) reggeli öt órakor Kátay Mihályt hat hajdúval a tömlöczből
kihozatván, a főtéren felállított pellengér előtt földre fektették s darabokrakonczolták. Testének darabjait széthányták s nevét, a pellengérre szegezték. Nyolcz órakor jövének cselédjei s urok testének maradványait lepe-
FESSLER, Ignaz Aurelius VII. 617. p.Tudjuk, hogy nem Bocskai intézkedett Kátay elfogatásáról, hanem tanácsosai.A korábbiakban már Bocatius leiratából tisztáztuk, hogy a zsidó orvos a fejedelem bete gségére könnyű gy ógy ír t ta lá lt vo lna, ellenben Illésházy sugallatára maga Bocs
kai küldte el az orvost, abban reménykedve, hogy ekkori legfőbb bizalmasa majdmegfelelőbb orvoshoz juttatja.Hiteles történeti forrásokból tudjuk, hogy január 12-én történt az eset. Lásd: E R D É L Y IO R S Z Á GG Y Ű L É S I E M L É K E K , V . köt. 319. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 232/379
dőbe szedvén, jajgató özvegyének eltakarítás végett átadták. Tüdejének smájának elhullott darabjaival még délután a gyerkőczök pajkosságbólegymást hajigálták." 431
Mielőtt tovább haladnánk a historikusok által lejegyzett eseményekismertetésében, már az elején le kell szögeznünk, hogy a Kátay Mihálymegölésének időpontja vizsgálódásunk tekintetében irreleváns, hiszen atörténeti irodalom egyértelműen tisztázta a kancellár kivégzésének idő pontját.
Nyári Pá! (Paulus Niary) levele Illésházy Istvánnak (1607. január 14.)
E tekintetben a leghitelesebbnek tekinthető forrás, Nyáry Pál levele,
melyet Illésházy Istvánnak küldött. A levélből Kátay kivégzésének pontosidejét is megtudhatjuk:
„írhatom azt is kegyelmednek, hogy öszve conspirálván itt benn mindaz egész fejedelem udvar népe és az gyalogok, mind kicsinytől fogva nagyig egyben csoportoztanak, kik majd ezernél is többen voltának, egyenlőakarat szerént tegnap előtt [1607] 12 die Jan. öt órakor éjszaka virtadólancsak hajnal előtt szintén reá rohantak Kátayra a hol fogva tartották, kivonták az házbúi és keseredett lélekkel levén, kivitték az pellengér alá és ott
konczrúl konczra, darabra vagdalták, kit hitem szerént írok kegyelmednek, egyikünknek sem volt hírével, mert én nekem az volt szándékomfelőle, hogy onnét más helyre vitessem s törvényig tartassam, valamit reáaz törvény pronunciált volna, abban procedáltunk volna; tudom, hogy aztörvény sem mentette volna meg életét." 4 3 2
Mint a fentebbiekből is látjuk, a kor történetírása nagymértékben aszájhagyományra alapozva alakította ki az eseményekről alkotott személyes véleményét, s attól függően, hogy milyen forrásból szerezte ismerete
it, úgy alakította cselekményét. Hogy mire építjük ezen kijelentésünket,arra a legszemléletesebb példa, a Kátay kivégzésében kulcsszerepet játszószemély kiléte.
A fentebbi históriák, de főként a leginkább ismert Szepsi Laczkó Mátéhistóriája csak egy személyről, Gymes Ferencről tesznek említést - haegyáltalán említést tesznek - , aki központi szerepet játszhatott Kátay M i hály meggyilkolásában. De bármennyire is meglepő, ez a személy a történészek körében is ismeretlen! Pedig egy történeti história hitelessége
4 3 1 Lásd még: B O R O V S Z K Y Samu 1896. Abaúj-Torna vármegye és Kassa4 3 2 S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 865. p. Ezen dátumot megerősítendőén lásd még: E R D É L Y I
O R S Z Á GG Y Ű L É S I E M L É K E K , V . kötet. 319. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 233/379
nagymértékben függ a benne résztvevő személyek kilététől! Ennek ellenére a kutatók sajnálatos módon kevés figyelmet szenteltek eme históriábanemlített kulcsfigurának, és szerepének.
Mondhatjuk, fenntartás nélkül elfogadták a Szepsi Laczkó históriájá ban megnevezett személyt, de hogy ki volt ez az egyén - ha létezett egyáltalán - , azt már csak kevesen feszegetik. NAGY László is csak az említésszintjén szól Gymes Ferenc alakjáról, mint írja: „A gyilkosság gyakorlatikivitelezését irányító Gymes Ferenc különben eltűnt. Neve nem fordul előegyetlen későbbi forrásban. További sorsa ismeretlen . . . " 4 3 3 - s a mondat
befejezetlen marad. De tegyük teljessé ezen befejezetlen mondatot: „További sorsa ismeretlen" ... csakúgy, mint korábbi szerepe!
Felvetődik a kérdés: A történeti források szerint semmit sem tudunk azegyetlen győzelemmel végződött szabadságharcunk vezérének, BocskaiIstván „gyilkosának" a megbüntetőjéről? Vagy abban kell-e keresnünkezen anomália okát, hogy a kutatók mindig csak ugyanazon, közismertforrást használják?
Pedig a történeti források tudnak egy olyan, mondhatni méltatlanul „elfeledett" historikusról is - Hídvégi Mikó Ferencről - , aki SzepsiLaczkóval ellentétben egy másik személyről véli tudni, hogy ő volt Kátay
Mihály kivégzője.Hídvégi Mikó Ferencz históriája (1594-1613)
A Hídvégi Mikó Ferenc által megnevezett személy neve már a történészek körében sem ismeretlen, hiszen ő volt Bocskai István testőrségénekkapitánya, nevezetesen Széchy György:
„Mikoron immár sok fáradsági után a békeségnek jó exitusával Bocskai Erdélybe jőni készülne, nem akará Isten, hogy békeséges fejedelem
ségében dominálhasson: élete elvégződék 26-dik Decebrise virradólagKassán. ím az Istennek csudálatosuk az ő dolgai: mert ő tanácsa valakiváltképen ama régi nagy uraknak ártatlan törvéntelen halála. Nemszállhata vénséggel koporsójába, életének jobb korában hala meg; ki,mondotta per veneficas artes, ki, per toxicum; igaz-e, nem-e? Istennél azítélet. Elég az, mihelyt megholt, Kátai Mihályt cancellariusát, ki megfogatott vala ezen suspiciókért, azt ottan a kassai piaczon diribról-darabraaprították, vagdalták, hogy ő lött volna oka halálának. Ebben fő volt
N A G Y László 1985. 136. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 234/379
Szécsi György, ki akkori udvari főkapitánya volt, és az udvar népével cselekedte, cselekedtette"
434
L E N C Z Géza egy újabb nevet is felvet, Kátay kivégzése kapcsán. Amegtorlás koordinátoraként Forgács Ferencet nevezi meg, bár az általa beállított mondabeli környezet erősen emlékeztet Szepsi Laczkó históriá jára - azzal teljesen azonos - csak éppen a megnevezet személy más. 4 3 5
Miként lehetséges az, hogy a fejedelem gyilkosának kivégzését szorgalmazó személy kiléte mind a mai napig kétségeket támaszt? Miért nemvállalta fel senki sem annak ódiumát, hogy ő Kátay Mihálynak, a fejedelem megmérgezőjének megbüntetője?
Nagyon is elgondolkodtató, hogy a leginkább ismert és hivatkozott forrás is egy - a történelemben ismeretlen - egyént nevez meg! Úgy tűniksenki sem volt büszke ezen tettre. Vajon miért?
Legfőképp az támaszt kételyeket e rejtelmes ügy kapcsán, hogy a történeti források mellett a néphagyomány sem őrizte meg ezen személynevének emlékét!
Holott kitől várhatnánk el, - ha nem a nép kollektív emlékezetétől -,hogy emléket állítson azon egyénnek, aki megtorolta a fejedelem halálát!
S, mint azt alább látni fogjuk, a népi indíttatású hagyományok sem neveznek meg egy árva személyt sem! Annak ellenére, hogy a fentebb említett históriákban több olyan történetileg hiteles személy neve is felmerült,aki részt vett, vagy részt vehetett a kivégzésben. Sőt Kátay kivégzésénektörténetét - az évtizedek során - egyre inkább kollektív büntetésként, anép együttes akarataként mutatják be.
N A G Y László - Kátayval foglalkozó tanulmányában - elveti, illetvemegkérdőjelezi a kollektív büntetés lehetőségét. Máig megválaszolatlannak tartja azt a kérdést, hogy: „Hol volt és mit csinált a „népítélet" idején
a politikai ügyekért felelős és az udvari katonák között oly nagy tekintélynek örvendő Nyáry Pál tanácsos, és hol volt Széchy György, az udvari
K A Z I N C Z Y Gábor 1863. 173. p.
A z összevetés érdekében közöljük mindkét változatot. Míg Szepsi Laczkó históriájának idevonatkozó részlete így szól: „A pellengér alá vivék, és Gymes Ferenc aztkiáltá kivonván az kardját: Nosza vitézek! tisztessége vesztett áruló az, ki e hitetlen
árulót nem vágja." A L E N C Z Géza a következőkben adja az eseményt: „a város pia-czán levő kőpellengérhez hurcolják, hol a testőrök vezetője, Forgács Ferencz kardjátkivonván kiáltá: Nosza vitézek! tisztessége vesztett áruló az, ki e hitetlen árulót nemvágja." Lásd: L E N C Z Géza 1907 . 83 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 235/379
hadak parancsnoka?"436 A z általa felvetett kérdés Széchy Györgyöt érintőrészére - a már fentebb idézett - korabeli történeti író, maga a historikusmár megadta a választ. Tehát a kérdésnek erre a részére adott válasz röviden így hangzik: Széchy György ott volt Kátay Mihály össznépi felkon-colásán!
Hátra van még a kérdés első felének tisztázása, vagyis Nyáry Pál szerepe és holléte az események alatt.
Erre, a Bocskai István életéről szóló - az egyetlen magyar nyelven íródott - históriás énekünk adja meg a választ:
„Bankodnak vitézek es bossonkodnak, / Vrrok halüa fekszik, igenóhajnak, / Gjlkos megjs el, ázzon tanackoznak, / Egj tanaebül indülüanrohan
Vdüar hadnagjanak hadnagjok szolnak, l Tizedessek köz légin talpon
álnak, I Kataj hül tartatik tamadanak, / Varas piaccara kit ki hozanak.Kérdezi Katái, wt hoüa vissik. / Majd hiredüel lessen az hoüa visnek, /
Ázzon közben sok szabija k i voniatek, / Teste darabonkent el vagdaltatek. Nolc oraig teste ot cüdaltatek, / Sok szablia miatta megj corbasodek, /
Niari Palj izzene testet fel szödnek, / Egj golc lepedőben testet fel szedek."437
Ennek értelmében két lehetséges válasz adható a felvetett kérdésre. Azegyik szerint Nyáry Pál - Illéshézinak írt levelében 4 3 8 - hazudik, és részese volt Kátay felkoncolásának. A második lehetséges változat szerint - ésezt, mint fentebb láttuk, több forrás is megerősíti - valóban nem vett résztKátay kivégzésén. Mind az általa írt levél, mind a históriás ének szerintcsak késve érkezett a tett színhelyére - ő intézkedett a darabokra vagdalttest lepedőbe szedéséről is - , így feltételezhetően neki nem volt tevőlegesszerepe a politikai gyilkosságban.
A főbb kérdések tisztázása után tekintsük át, miként alakult a mondaihagyomány ezen eleme.
A későbbiekben a történeti korba ágyazott hangulat ugyan megmarad,de teljesen eltűnik a végrehajtó személyére való utalás, s helyette a Kátay
bűnösségét hangsúlyozó elemek erősödnek meg.
N A G Y László 1985 . 97 . p.Lásd: K O Z O C S A Sándor 193 6. 69 . p.; illetve R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A 1959.
XVII. sz. 1. 2 9 6 - 2 9 7 . p. A szövegben tett kiemelések tőlem.Levelét közli: S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 865. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 236/379
Mint alább látni fogjuk, Bocskai halálát követően alig pár évtized leforgása alatt-, de mindenesetre egy emberöltő időszakán belül - márTatrosy György históriája is e felépítést követi.
Tatrosy György történeti feljegyzései (1645.)
„Boczkay István megh bekellik Rudolphus cziazarral szép conditiokalatt. Ismét az ket cziazar keőzeőttis békességet szerze. Végre mikorniugodalomra be szállott volna Cassara az nagy uty arulo emberteőlKatay Mihalitol megh ettettetek (oh atkozot embernek gonosz es feneczielekedete) mely miat megh hala igen szép csiendesens Cassan, die 28december. Az hamis ember pegjegh Katay sok ezer darabban vagdaltatok
ugjan ott es Mislen el temettetek, illien epitaphiummal:
En ki magiary nemzet aruloiaUramnak attam mérget halaiaraKatay Mihály Mislen ez kis sirbanFekszik be hanjva sok ezer darabban."439
Egy század elteltével azonban a historikusok által papírra vetett visszaemlékezések mintha sejtetni engednék azt a be nem töltött űrt, melyet a
korábbi verziókban a végrehajtó személyének hiánya okozott. A hiátus betöltésére, ellensúlyozására ebben az időszakban már egyre többszörtalálkozunk az ítéletvégrehajtó megjelölésével, ugyanekkor már csakszemélyre szabottság nélkül alkalmazzák az addig hiányzó, vagy hiányzónak tűnő elemet. Feloldására a megszokott terminust használva, a hóhérnak, mint ítéletvégrehajtónak a cselekvési körébe utalják az eseménytényleges végrehajtását. Ezzel olyan színezetet kap a népmondai hagyomány is, miszerint a kivégzést törvényes ítélkezés előzte volna meg. Ezze l
is bizonyítva azt, hogy maga a kivégzés is törvényes keretek között zajlottvolna le. Erre utalnak a fogház és tömlöc kifejezések is, bár a valóságbanerről szó sem volt. Holott erről tesz bizonyságot a Gyulai L. Gábor kismarjai nótárius által lejegyzett história is.
4 3 9 D O M O K O S Pál Péter 1957. 247. p.
234
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 237/379
Gyulai L. Gábor által lejegyzett história (1766.)
„Említett Fejedelemnek Cancelláriusa Kátai Mihály uramnak megéte-
tésével vádoltatván Januarius havának 13d l k
napján 1607d lk
esztendőben 5órakor reggel fogházából Kassán ki hozattatván, hat Hajdúk által, a'Pellengérhez vitetett, és ottan öszve vagdaltatott az háta és fél ábrázattyaegészen maradott, a többi része darabonként mint egy nyolczad fél óráigottan maradott a neve Hóhér által a Pellengérre szegeztetett és ki kiáltatott, hogy valaki az ő ártatlanságáról szóllani merisz lene hasonló halállalölettessék meg.
Katáinak egy szóigája négy gyermekkel együtt elvagdaltatott, testeket
öszve szedték és egy lepedőbe betakarván Feleségéhez vitték, de tüdeje,májjá és szíve ottan maradván a gyermekek egymást hajigálták vele." 440
Hasonló véleményen van - nyilván nem mentesen földije Gyulai L . Gábo r írásától - néhány évtizeddel később Habokai Márton is, akikérdés-felelet, egyfajta káté formátumban foglalta össze a Kismarja községgel kapcsolatos tudnivalókat.
Habokai Márton kátéja (1795.)
„Ks: Mitsoda halállal halt meg ez a Fejedelem?Fs: Erőszakos halállal, mert a Secretariussa Kátai Mihály mérget adott bénék i . . . " 4 4 1
.. ."Ks: Hát Kátai hogy lakolt meg gonosz tselekedetéért?Fs: 1607-ik észtben Januáriusnak 13-ik napján a tömlötzből a pellen
gérhez vitetvén, ottan a teste darabokra vagdaltatott, és hóhér által kikiáltatott, hogy valaki az ő ártatlanságáról merészelne szóllani, hasonlóképpen fogna meg büntettetni." 4 4 2
De, mint Nyáry Pál leveléből tudjuk, ez a hivatalos törvénykezés sohasem valósult meg: „nekem az volt a szándékom felőle, hogy onnét máshelyre vitessem s törvényig tartsam" - írja, de ugyanakkor felmentést isad Kátay meggyilkolására: „tudom, hogy a törvény sem mentette volnameg é letét". 4 4 3
Ezt a megállíthatatlan „fejlődési" folyamatott kiválóan szemléltetiSinai Miklós leirata, melyet 1790-ben adott közre a következő címmel:
ü
Lásd: M O L N Á R Balázs 1940. 251. p.1 Közli: T A K Á C S Béla 1975. 25. p.2 Közli: T A K Á C S Béla 1975. 27. p.3 Lásd: SZILÁGYI Sándor 1878. 865. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 238/379
Sylloge actorum publicorum, duae C e l e b r i s suo merítő pacificationisViennensis anno 1606. initae, históriám, articulorum ejus sensum, et denique universam ejus constitutionem luculenter illustrant. Adjungunturillis principis Stephani Botskay de Kis-Mária ultimae voluntatis seutestamenti tabulae; dictam etiam pacificationem Viennensem, & faciemillorum temporum illustrantes. Omnia nunc primum édita opera ac studioVictorini de Chorebo philohistoris.
SINAI Miklós 4 4 4 e művében elsőként tette közzé magyar nyelven Bocskai István végrendeletét, melynek ismertetése után megemlékezik a fejedelem haláláról, annak körülményeiről, illetve Kátay kivégzéséről is:
Sinai Miklós történeti feljegyzése (1790.)„Ezen Testamentum tételét Bocskay István Fejedelemnek egynehány
napok múlva követté a' halála, melly lett 29dik Napján Decembernek1606. Esztendőben, életének 50dik Esztendejében, nem hagyván magaután előbb megh hóltt Feleségétől Hagymási Katalin Aszszonytól issemmi gyermekeket. M i okbul származott ezen, úgy láttzik, idő előtt valóhalála a' Fejedelemnek az kérdésben vevődött elejitől fogva. IstvánfiMiklós Vr Históriájában azt irja, hogy vizi betegségben hólt meg, de azt
sem tagadja, hógy mások, még pedig majd közönségeisen, azt nem tartották volna, hogy Kátai Mihály Romai Hitre által mentt Cancelláriussa méreggel étette volna meg, akkor mikor már a' Bétsi Békesség kötés majdvége felé járna. 4 4 5 A ' miuthogy Kátai Mihály mindnyárt akkor még a'Fejedelem életében meg fogattatott és vasra tétettetvén törvényesseninquiráltak ellene. E' szerént halála után a' Fejedelemnek 18. NapjánJanuariusnak 1607. Esztendőben, minek előtte a' Fejedelem hóltt teste elkisértetnék Gyula Fej érvárra, Katái Mihály az Felsőbbeknek Végzéséből
a' tömlöczböl ki hozattatott, és a Kassaipiaczon a' Város kuttyánál, a'Hayduk által diribrul darabra vagdaltatott, és aprittatott."446
Sinai Miklós 1730-ban született Hajdúbagoson. Tanulmányait 1746-tól Debrecenbenvégezte, majd 1755 őszétől fogva a bécsi, oxfordi és gröningeni egyetemek hallgató
ja . Bővebben lásd: Sz iNNYEl József 1908. XII. köt. 1124-1127. p.
Ide lásd: I S T V Á N F F Y Históriája L. X X X I V . 842. p. Editionis Coloniensis Anni 1623.és Z A V O D S Z K I György Diario in Apparatu ad Históriám Hungáriáé Matthrae Behl.364. p.
S I N A I Miklós 1790. 79-80. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 239/379
Kátay kivégzésének helye, a kassai főtér a „város kútjával" (mai állapot)
Az egymásnak ellentmondó, többségében korszakonként állandóanváltozó híradások arra késztetnek bennünket, hogy áttekintsük milyenállandó, illetve változó elemek formálták a Bocskai halálához és Kátayállítólagos bűnösségéhez kapcsolódó hagyományt.
A BOCSKAI HALÁLÁRÓL, ÉS K ÁTAY BŰ NÖSSÉGÉR L, ILLETVE
KIVÉGZÉSÉR L SZÓLÓ HAGYOMÁN Y FEJL DÉSI FÁZISAI
A hagyomány fázisait alapvetően nyolc motívumra oszthatjuk. A fel
osztás során nem önkényesen kiválasztott stádiumok egymásutániságárólvan szó, hanem a mondai hagyomány továbbélését és fejlődését biztosítóváltozó elemek összevetéséről.
A hagyomány szempontjából az állandó elemek vizsgálata során vagyunk a legkönnyebb helyzetben - természetesen ezzel együtt, a mondai
hagyomány fejlődése ennél sokkal szerteágazóbbá válik -, hiszen állandóságot csak három elem tekintetében találunk.
Ez önmagában is tartalmi jelentéssel bír! Azt bizonyítja, hogy a ha
gyomány alapstruktúrája rendkívül labilis, ami egyben felveti annak alehetőségét, hogy a mondai alap kialakulása idején is több volt a bizony-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 240/379
talán tényező, mint a konkrétum. Ebből következtethetünk arra is, hogy atörténés megörökítésének idejében maga a forrásközlő sem volt megbízható, vagy éppen maga a forrás - a mondai hagyomány elindítója - pró bálta az eredeti történés körülményeit eleve tisztázatlanná tenni.
Mire alapozzuk ezen állításunkat? Arra, hogy a hagyomány - a megkerülhetetlen egységén kívül - , minden más eleme nagyfokú eltérést mutat.
Különösen említésre és kiemelésre méltó az, hogy az állandó elemekcsak a történés végkifejlete tekintetében mutatnak stabilitást. Az előzmények tekintetében nagyfokú az ingadozás.
így állandó elemnek kell tekintenünk a kivégzés helyét [a kassai piac], a kivégzés módját [sok ezer darabra vagdaltatott, és neve a pellengérreszegeztetett], és a kivégzett eltemetésének helyszínét [Misle]. Bár ez akivégzés pontos helyének meghatározása során már több bizonytalanságitényezőt is felvethet. Ugyanakkor a közelítő próbálkozások egy, ésugyanazon helyet jelölik meg, de a pontosítás, a részletek ismertetése eb
ben az esetben csupán a mondai hagyomány hitelességének bizonyításáraszolgál. így a kassai piac - mint központi hely - továbbra is állandó tényezője marad a hagyománynak, csupán annak pontosításában: pellengér,
pellengérkő, a város kútja tekintetében tér el az emlékezet.
Az okát tekintve változó elemnek kell minősítenünk magának BocskaiIstvánnak a halálát is. A történeti irodalom is kétféle változatot helyezelőtérbe: a vízibetegséget és a mérgezést. A néphagyományban jelenlévőelemek tekintetében azonban egyértelműen a mérgezés vádja domborodikki. A néphit által amúgy is transzcendens tulajdonságokkal felruházottfejedelmet csak az erőszakos halál ragadhatta el az élők sorából, így a népkollektív tudatába egyértelműen a mérgezés szerepel, mint a halált kiváltóok. A fejedelem halálát kiváltó okok között azonban a mérgezés gyanúját
már lényegesen korábban látjuk felbukkanni, mintsem hogy egy konkrétszemélyt is megneveznének hozzá. A néphagyomány fokozatosan haladaz ismeretlentől az „ismert" felé. Azt egyértelm űen leszögezhetjük, hogya kezdeti általánosító megfogalmazásokat fokozatosan, és csak későbbváltja fel egy kézzelfogható személy megnevezése. Kezdetben csak azáltalánosság szintjén fogalmazódik meg a mérgezés lehetősége, s ezt vált
ja fel a sejtelmes elemektől sem mentes, és még mindig megfoghatatlan „kolozsvári leányzó" alakja. A néphagyományba is bekerülő Kátay Mi
hály, mint étető neve, kizárólag Bocskai halála után, sőt nyugodtan kijelenthetjük, hogy csak kivégzését követően került be a köztudatba.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 241/379
Érdekes fejlődési folyamatot tapasztalunk Kátay kivégzőjének személye körül is. A korábbi változatok ismerni vélik a kivégzés levezénylőjét,de mindegyik mást és mást [Gymes Ferenc, Széchy György, Forgács Ferenc esetlegesen Nyáry Pál] jelöl meg. A történés idejétől fogva már egyszázad elteltével azonban ezen személyek neve kikopik a hagyománybólés helyét az általánosításba tolódó [hóhér, hajdúk] megfogalmazások veszik át. Kátay fogva tartásának helyszíne is ekként változik, az önkényesfogva tartás [Kátay lakása] helyébe 4 4 7 , mintegy legalizálására olyan törvényes helyszínek lépnek be a hagyomány elemei közé, mint a börtön és afogház.
Már korábban említettük azt az álláspontot, miszerint Kátay egy előrekitervelt politikai gyilkosság áldozata volt.
4 48 N A G Y László Kátayval foglalkozó tanulmányában több megválaszolatlan kérdést is feltesz, melyekközül minket - a néphagyomány szempontjából - az a kérdés foglalkoztat, hogy miként lehetséges az, hogy a nép is elfogadta, sőt teljes mérték
ben magáévá tette Kátay bűnösségét. Ez szoros kapcsolatban áll egy másik kérdésével is: Miért csupán a fejedelem halála után két héttel „keseredtek el" úgy a testőrök, hogy a fogoly kancellárt az éj sötétjének a leplealatt felkoncolják? 449
A korábbiakban már szóltunk arról, a nép körében elevenen élő hagyományról és hitről, hogy Bocskai személye, cselekedetei és sorsa elválaszthatatlanul kötődik a pénteki naphoz. Ez a hit, nemcsak az egyszerűnép körében volt ismeretes, de a kor kiváló műveltségű tanult embereikörében is. Ennek értelmében, ha fenntartjuk azt az álláspontot, miszerintKátay bűnössé tételében, és későbbi kivégzésének hátterében Illésházyszerepe áll, akkor azt kell mondanunk, hogy Kátay halálát, halálának nap
ját és pontos idejét is e tervszerűség határozta meg, és ebben kiemelt sze
repet kapott a pénteki nap jelentősége is.Mint tudjuk, Bocskai - december 29-én - pénteken hajnal öt órakor
halt meg, és milyen érdekes egybeesés az, hogy Kátay Mihályt szinténegy pénteki napon - január 12-én -, és pontosan hajnali öt órakor végez
ték ki\
Ez abban a korban, - mikor az emberek tudatát át-, meg áthatotta acsodás jelenségekbe és előjelekbe vetett hit - több jelentéssel bírt, mint
„... fegyveres csoport közeledett a négy hónapja fogolyként őrzött Káthay Mihálykassai házához." Lásd: N A G Y László 1985. 132. p.Lásd: N A G Y László 1985. 91-137. p.
N A G Y László 1985.97. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 242/379
véletlen egybeesés. Ennek értelmében két lehetséges válasz is adható akorábban felvetett kérdésekre. Két válasz, de mindegyik ugyanoda vezet!
Arra, hogy a nép szemében Kátay Mihály volt a bűnös a fejedelemmegétetésében, hiszen a sorsszerűség hite is ezt támasztotta alá a szemük ben. Isten tervszerű büntetését láthatták abban, hogy a kancellárt ugyanazon napon és órában érte el végzete, amikor a fejedelem is meghalt.
Ha viszont a politikai gyilkosság verzióját tartjuk fenn, akkor éppen erre a hitre - a pénteki nap végzetszerűségére - épített kitervelője, így akancellár kivégzésének időpontjának is tudatosan megválasztottnak kellett lennie.
Bármelyik változatot fogadjuk is el, az a Kátayról kialakult képet csakegyféleképpen alakíthatta. A köztudatban - jogosan, vagy jogtalanul -, ővált a fejedelem megétetőjévé.
KÁTAY MIHÁLYRÓL SZÓLÓ ÉNEKEK
Ezt a képet a későbbiekben csak megerősítették a róla szóló versek is,melyek közül a leginkább köztudatformáló erővel „epitáphiuma" bírt.Ezen epitáphiumnak nevezett versek nem igazi sírfeliratok, csupán annakmásai, melyek funkciója az volt, hogy emlékeztessen a fejedelem megéte-tőjére és gyászos végére. Ezen versezetek között több is közszájon forgott, de a teljes vers helyett csak annak egy részletét idézték:
Tatrosy György önéletírása és történeti feljegyzései között - az1640-es években - megemlékezik egy Kátai epitaphium-ról, mely a leiratszerint Kátai mislei sírján volt olvasható. Holott ez csak egy részlete 4 5 0
annak a hosszabb lélegzetű - az alábbiakban majd teljes terjedelmébenismertetésre kerülő — „Az fejedelemnek meg etetőjéről és annakbüntetéséről való enek"- nek.
„En ki magiary nemzet aruloiaUramnak attam mérget haláláraKatay Mihály Mislen ez kis sirbanFekszik be hanjva sok ezer darabban."451
Sinai Miklós 1790-ben közöl egy Kátayról szóló versezet négy strófá ját, de annak íróját már nem ismeri: , , A ' mikor egy valamely Vers iró mégillyen Epitáphiumot irt nékie:
Pontosan az ének 23. versszaka.1 DOMOKOS Pál Péter 1957. 247. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 243/379
Én Katái Mihály Világ nagy példája,A z Epicurusnak voltam Tanitvánnya,Sardanapálusnak követője 's társa,Bachusnak, Venusnak, Voluptásnak Fia.A z Istennek nevét nyilván káromlottamMulandó jószágért Hitem meg tagadtam.Ellenségnek Hazámat, Nemzetem, el adtamVélem jót tett Uramat méreggel itattam.A z élő Istennek olvastam könyvébőlHogyha k i el hinné magát kevéjségből
Nyakra főre jönne le az Uraságból
De ezt tsak gúnyoltam nagyra látásomból.Azért ezt Világ is rajtam tapasztallyaHogy Szent s igaz légyen az Istennek szavaA ' mit érdemlettem imhól azt meg adtaItt nyugszom vagdalva diribrul, darabra."452
Mint a fentebbi két példa is jól mutatja, a nép körében főleg azonrészleteket idézik, amelyekben a legfontosabb két motívum - a fejedelem
megmérgezése és Kátay halála - szerepel.A Kátayról szóló énekek közül jelenleg három változatot ismerünkazon hivatkozással, hogy azok epitáphiumok.
A z első variáns feltehetően egy humanista műveltségű protestáns íróműve. Közelebbit nem tudunk róla. Az antik kultúra elemivel színesítveokolja Kátayt - mint Epicurus eszméinek hirdetőjét - , árulását és gyilkosságát is innen eredezteti.453 A második változatról már fentebb is szóltunk,ez „önálló" versként vált ismerté a nép körében. írásos említéseiben mindig Bocskai végrendelete előzi meg a verset.45 4 A harmadik változat márnémi népi ráhatást is mutat. Szerkesztése, jobban mondva az eredeti változat átszerkesztése is a népi formát követi.
SINAI Miklós 1790. 80. p. Vö.: T H A L Y Kálmán 1871. 123. p.
Lásd még: R M K T . 1959. 621. p.Tökéletes példáját lásd: SlNAl Miklós, 1790. Sylloge actorum publicorum, duaeCelebris suo merito pacificationis Viennensis anno 1606. initae, históriám,articulorum ejus sensum, et denique universam ejus constitutionem luculenter
illustrant. Adjunguntur illis principis Stephani Botskay de Kis-Mária ultimaevoluntatis seu testamenti tabulae; dictam etiam pacificationem Viennensem, &faciem illorum temporum illustrantes. Omnia nunc primum édita opera ac studioVictorini de Chorebo philohistoris. Hely nélkül. 1790.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 244/379
Hiányoznak belőle a köznép számára értelmezhetetlen antik kultúraelemeire utaló részek, ezek helyét a nép ízlésvilágához közelebb állóközmondások és egyszerűbb szófordulatok veszik át.
KÁTAI „EPITAPHIUMAI"
I.
CANTIO OPTIMA
(A notam Az örök Istennek csuda nagi)
En, Katái Mihali , uelagnak nagi példa,
A z Epicurusnak uoltam tanítoia,Bacusnak, Uenusnak, Voluptasnak fya,Sardanapalusnak köuetöie, társa.
A z istennek neuet niluan karomlottam,Mulandó iozagert hitöm megh tagadtam,Ellenségnek hazam nemzetöm el adam,Uelem io töt vram merögel itatam.
A z elö istennek oluastam köniueböl,Hogj ha ki el hinne magát keuelisegböl,
Niakra fere uetne le az vrasagbol,De azt czak giugoltam nagi keuelisegömnöl.
Azért mindön embör raitam tapasztálba,Hogi szent igaz legiön az Istennek szaua,A z mint erdömlöttem imhol megh mutatta,It fekzöm uagdaluan diribröl darabra.
Szenuettem nagi sokat az arniek uelagban,De többet szenuedök Pluto országában,Leiköm mört uitetik az nagi sebős lángban,Lucifer ördögei kenlodom pokolban.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 245/379
Bűnöm boczanattiat igertek Romában,De az gilkosagert, de mind czak heiaban,Mise mondas immár nem haznal kenokban,
Apellani neköm nem hadnak Romában.
Megh az nagi Plutoys fel alnoksagomtul,Latuan tudomaniom olaz practichabol,En alnoksagomtul mergös italomtul,Tanituani mört uagiok papa kölikeitül.
Ezt hagiom peldauul, mondom en mindönnek,Hogi soha ne arczon senki ö vranak,
Mört ezön iutalma lezön uigan annak,Mint neköm lattiatok mastan mit attanak.
Pal papa attiamnak en iot nem mondhatok,Rodulphus czazarnak aldast sem keuanokMört feiedelmemet el ueztem miattuk,Kiért mind örökre raitam nagi sok atok.
Ezöket hogi iram kenlodam testömben,
De lelköm megh ioban lelki giötrelömben,Azért az kik latak ioua hagiak ebben,Mint hogi el árultam az io feiedelmet.455
II.
EPITAPHIUM MICHAELIS KATAY
Én Katái Mihály világnak nagy példa,Az Epicurusnak voltam unokája,
Sardanapalusnak követője, társa,Bachusnak, Venusnak, Voluptásnak fia.
Az Istennek nevét nyilván ká romlottam,Mulandó jószágért hitem meg tagadtam,Ellenségnek hazám s nemzetem el adtam,Velem jol tött uram ' méreggel itattam.
R É G I M A G Y A R K Ö LT Ő K T Á R A 1959 . X V I I . sz. 1. 371-372 . p. Lásd még: T H A L Y Kál
mán 1871. 323-324. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 246/379
Az élő Istennek olvastam könyvéből,Hogy ha ki el hinné magát haragjából,
Nyakra főre jőne le az uraságbol,
De ezt csak gúnyoltam nagy kevélységemből.
Azért mind ez világ raitam tapasztalja,Hogy szent igaz légyen az Istennek szova,A z mit erdemlettem ihol azt megatta,Itt nyugszom vagdolva diribrol darabra456
EPITAPHIUM MICHAELIS KATAY
Tsak igaz a' korsót addig viszik vizre,Míg egyszer ezerre töretik, nem tizre.Én Kátai Mihály a' míg meg nem holtam,A z Epicurusnak Tanítvánnyá voltam.Vénusnak, Bachusnak, ezeknek áldozattIndulatom, 's tőlem e' volt föbb Áldozat.A ' testnek szolgálni legjobbnak tartottam,
Isten, vagy embertől semmit-sem tartottam.A ' jó állapottal magamat el-hittem'S hogy abból ki-essem, azt éppen nem hittem,És hogy a' hitetlen kínlódjék veszéjjel,'S egyszer, ha nem nappal, végre el-vesz éjjel.Úgy jár a' k i Istent gonoszul káromol,Hogy reájja éltét el-vesztő kár ómol.E ' lett sorsom nékem, azért hogy vétkeztem,
És a' kegyességet róllam le-vetkeztem.Hitem meg tagadtam, 's melly nagy roszszat vittemVéghez, jó Uramnak mikor mérget vittem,Melly által gonoszul ötet meg-étettem,
Nékem-is Halálos lett azért e' tettem.Ellenségnek hazám 's Nemzetem el-adtam,A ' mellynek az árrát duppláson meg-adtam.Tanulj a' példámon minden! és kegyesen
4 5 6 R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A 1959 . X V I I . sz. 1. 3 7 3 . p. Lásd még: S INAI Miklós
1790. 80. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 247/379
Élj; mert illyen roszsz nem esik a' Kegyesen;'S a' szerentse akár miképpen nevessen;Mert a' gyönyörűség, tsalo szine alatt,
Mikor nem is vélnéd, vég-képpen el-alat,Mint engem, ki itten öszve vagdaltaivá
Nyúgoszom, izekre fel-kontzoltattatva.457
A FEJEDELEMNEK MEGÉTET JÉR L ÉS ANNAK BÜNTETÉSÉR L VALÓÉNEK
Szerzője: Petki János vagy Péchy Simon Nota: Rajtunk Istennek mostan nagy haragja, etc.
Ha kérdi Isten, Kátai, te tőled,Hol vagyon neked kegyes fejedelmed,Mit felelsz arra, mert azt el vesztötted,Testéből lekét méreggel ki űzted.
Teis azt feleld, mit Cain felele,A z barázdából mikor öcze véreFel kiált vala Isten eleiben,
M i nem voltam en öczemnek örzöje.Haj te arulo, örzöje nem voltai,Fejedelmünknek de gyilkosa voltai,
Noha ö tűle nagyra méltóztattál,De mind azokról háládatlan voltai.
Magyar országban nagyob úr náladnál Nem tudom ki volt Katái Mihálynál,
Tiszteddel mindet te fölül haladtai,Fejedelmünknél beczűlletben voltai.
A z mi kegyelmes fejedelmünk téged,Erdemed fölött emelt volt fel téged,
Nagy urasagval latort volt meg téged,Kit nem erdemlött volna meg személyed.
4 5 7 RÉGI MAGYAR KÖLTŐ K TÁRA 1959. X V I I . sz. 1. 373-374. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 248/379
Czak nézte Isten, mit czinalsz, az égből,Ha hala ado lesz hozza ezekről,El feletkezel regi jo tétéről,Gondolatod lön fejedelemségről.
Mint jara Judas ha olvastad volna,Jol tött urának hogy lön árulója,Igaz példa ez mert szent iras mondgya,Önnön maga lön magának hohera.
Tudde mint jara Mydas kevélységben,Mikor Bacchus ezt teve eleiben,
Hogy az mit kerne tűle szükségében,Meg adna neki tellyes eleteben.
Telhetetlenség környeközé szivet,Es azt kivana, valamire kezetÖ ki nyutana, regi természetit
Napnak el venne arany fényességet.
Mikor Bacchus ezt teve eleiben -
Ha valamihez Mydas király nyúlna,El változnának azok mind arannyá -Az Mydas király azt meg bánta vala.
Mert sem ihatik, sem ehetik vala,Telhetetlenség ezt mivelte vala,Étke arannyá ime válik vala,Ezt aldast Mydas viszsza atta vala.
Mydast az utan Phoebus meg czufola,Mert két igen nagy szamár füllel lata,Tégedet bizony kevélység szamárráTött, vagy annalis oktalamb állattá.
Kevélység mit tön kilentz kar angyalnak,Az kik magokban fel fuvalkodanak,Istenök ellen hogy tanaczkozanak,Tudde menyegböl ala hanyatlanak.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 249/379
Tégedis bizony kevélység nagy székből Noha nem szintén az magass mennyékből De nem sok hejja uri ditsösségből Alá taszita te tisztességedből.
Ha forgott volna Biblia kezedben,Moses könyvének szinten kezdetiben,Meg láttad volna harmadik részében,Mint jara Adam nagyra nézésében.
Mint hogy Istenné akar vala lenni,Mint jot es gonoszt meg akara tudni,
Ezért kelletek neki el változni,Halhatatlanból halandóvá lenni.
Tálam tegedis Isten ö fölsege,A z ezer hat szaz és het esztendőben,Gyertya szentelő havának vegebenIzenként nem tött volna be az földben.
De hogy eltödben jot es gonoszt tudtál,
A z jot el hattad es gonosz forgattál,Urad székiben ülnie akartai,Meg erdemlötted azt az mit találtai.
Ebben fökeppen vettél Istenednek,Annak utamra minden feleidnek,Vetél magadnak es te nemzetednek,De summa szerent az magyar nemzetnek.
Hogy illy kegyelmes jo fejedelmünket,Ugy mint minekünk tagunkat, vérünket,K i által Isten jo eggyessegünketMeg atta vala my bekesegünket:
Czalardul tőlünk el vesztéd méreggel,Fog nélkül való ebnek fegyverevei,Kiért tégedet sok elös fegyverrelEl aprítanak Cassan egy jo reggel.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 250/379
Melto nem voltai temetni az földben,Hanem vadaknak hollóknak gyomrában,Mindazon által testednek fölibenEgy verset írok emlékezetedre:
En, ki magyari nemzet árulója,Attam uramnak mérget halálára,Katái Mihály Mislen egy kis syrbanTakarván fekszem sok ezer darabban.
A z ezer hat szaz és hét esztendőben ,Kegyelmes uram halála eszömben
Mikor forogna keserűségemben,Szerzem ezeket az Maros menteben.458
A B O C S K A I É N E K E K N É P R A J Z I V O N A T K O Z Á S A I
Említést kell tennünk az ún. Bocskai-énekekről, amelyeknek első közlésekor T H A L Y Kálmán a következőket vallotta: „ezekből nem az események részleteit, mint inkább a kor- és nép hangulatát tanuljuk megismer
ni . "
4 5 9
Ugyanakkor mégis azt kell mondanunk, hogy ezen tisztán népi gyökerű énekek, amellett, hogy természetes módon magasztalják a fejedelmet,némi kortörténeti adalékokkal is szolgálnak. Mind a három ének közvetlenül Bocskai halála után keletkezett. A szerző jóvoltábó l az első kettőneka pontos idejét is tudjuk: Az ezörhatszázban és hét esztendőben / Jó
fejedelmönkhöz való könyörgésben / Az szép kikeletkor büjtnek közepiben / Szörzék ezt versökben az Szent-Jóbnak napján. [1607. május 9.]; illetve Az ezörhatszáz és hét* esztendőben / Szent-Mihály havának utolsó nap ján. [1607. szeptember 30.] A harmadik ének pontos keletkezési idejétmár nem közli írója, azonban annak tartalmából egyértelműen kiderül,hogy azt Kassán szerezték 1607. február elején, még a temetési szertartások kezdetén, de mindenesetre a fejedelem holttestének Gyulafehérvárraszállítása előtt.
Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K 1855. 101-104. p., illetve R É G I M A G Y A R
K Ö L T Ő K T Á R A 1959. X V I I . sz. 1. 374-377. p.
Lásd: T H A L Y Kálmán 1871. 310. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 251/379
A haldokló Bocskai címmel jegyzett ének külön érdekessége, hogyszerzője úgy szerkesztette azt meg, hogy abban a strófák kezdőbetűi afejedelem nevét adják: B O C S K A I J S T V A N .
A fejedelem szájába adva a szavakat, azt az érzést kelti, hogy magaBocskai idézi fel a történteket. A z ének kihagyhatatlan eleme maga amérgezés ténye, ugyanakkor a közelgő elmúlás érzése mellett felfedezhető rajta a végrendelkezés hangulata, miként sorban elbúcsúzik életénekkedves helyszíneitől, de a kiharcolt eredmények jövőbeli megtartásáról isemlítést tesz.
A Bocskayt kesergő énekben, - melynek szerzőjét azonosnak kell tartanunk az előbb említett ének írójával - , már több olyan vonást is felfe
dezhetünk, melyek a nép körében is szájról-szájra terjedtek. Ilyen elemnek kell minősítenünk Bocskai török kapcsolatát: Ifjjú szultán Mehmedőtet szerété. Megkerülhetetlen Kátay említése is, - bár itt nem magát agyilkosság végrehajtását tulajdonítja neki - , hanem csak a felbujtó szere pét: Az Kátay Mihály öleté azt meg. A néphagyomány azon elemének bővülését is jól mutatja az ének, miszerint a kancellár Bocskai királyságára vágyott volna: Mört ő királyságát kívánja vala.
A vers kitűnő példázata a népha gyományba n erősen beépült alapmotí
vumoknak, azoknak, amelyek mindig állandó elemei a kollektív emlékezetnek. Ilyen elem Kátay Mihály kivégzése is, mely olyan intenzíven maradt meg a népi emlékezetben, hogy a mérgezés tudata mellett ezen „sokezer darabra vágás" motívuma egyetlen kortörténeti feljegyzésből semhiányozhat: Darabonként neki testét vagdalták, / Koronája neki sok élöskard lőn. A harmadik énekben szintén e tartalmi elem fogalmazódik meg:Sok részre vagdalva, sok ízre konczolva, / sok dirib-darabba, vettetél pokolba.
Ugyanakkor, több mint megdöbbentő erővel hat ránk a népi emlékezőképesség látszólagos hiánya! Mint azt már korábban is felvetettük, hogynépi emlékezet egyik -ha nem a leglabilisabb eleme - a kancellár [KátayMihály] kivégzését vezető személynek a kiléte. Az ének tartalmi ismeretében már-már elemi szinten is megmagyarázhatatlannak tűnő gyakorlatnak mutatkozik az, hogy már a kivégzést követő egy hónapon belül nemhogy elhalványul, de teljesen ismeretlenné válik a kivégzést irányító személye! Holott a versezet hősként emlékezik meg erről a személyről: Ál
dott legyen annak karja és kardja, / Aki ezt próbálta, mert jó urát szánta.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 252/379
Hogy lehet az, hogy nevét még a nép rövid távú emlékezete sem őriztemeg?460
Harmadikként ismertetett énekünket: Az idvezült fölséges Bocskai Ist
vánnak, Magyar és Erdély ország fejedelmének szomorú haláláról, töb ben is Debreceni S. Jánosnak tulajdonítják. A „néphez köze l álló , de feltűnő formai kultúrával és költői tehetséggel rendelkező ember, feltehetőleg református prédikátor lehetett."461 Tol lábó l több Bocskait dicsőítőének is származott, még annak halálát megelőzően is. 4 6 2 Többek közöttkiemelendő a fejedelem Álmosdnál aratott diadala emlékére írott méltatása:
MILITARIS CONGRA TULA TIOComitatus Bihariensis: Ad Illustrissimum Principem et Dominum, Dn.
Stephanum Botskai de Kis Maria, Miseratione divina PrincipemTransylvaniae, partium Regni Hungáriáé Dominum, & felicemreliquárum rerum ab eodem divino consilio in elibertionem totiusPannóniáé susceptarum successum. In Gratiam Eiusdem DominiPrincipis, Domini & Patroni sui gratiosissimi, hungaricis rythmiscelebrata & decantata, circa festum Nativitatis Domini Salvatoris nostri
Anno ejusdem, Millesimo Sexcentesimo quarto, per Ioannem S.Debrecinvm, Requisitorem Capituli Varadiensis.
VERSUS DEDICATORII AD EUNDEM D. PRINCIPEM
Botskaides Heros, antiquae gloria stirpis, / Extra spem, nostri Spesanimosa, soli: / Postquam coeperunt bellaces Teutones Hunnos / Perdere,& in nostram Templa sacrare necem. / Quod solus nostram miseratus esipse ruinam, / Te merítő jam nunc Hungarus omnis amat. / Scilicet haecvirtus haec
est laus magna
Rudolphi, / Sic sibi subjectum dilacerare
gregem? / Viderat ista Deus, Deus idem riserat ista, / Ridet is ex alto, prava statuta, polo. / Teque Moses nostrum vocat, & nil tale timentes /Teutonas, Hungaridum pauca per arma fúgát. / Macte animis Heros,noster Comitatus amat te: / Pannóniáé potius te Status omnis amat. / Ettua jam dudum (quibus indulgebit Apollo) / Quisque pius vates, actareferre cupit. / Non equidem invideo, scribant meliora Poètae, / Noshumili parvas lintre secamus aquas, / Cumque nec aera tibi, nec munera
Ide lásd, a témában tett korábbi okfejtésünket is.1 Lásd: R M K T . 1959. 620. p.2
Debreceni S. János költészetéhez bővebbe n lásd : DÉZSI Lajos 1928. 411-418. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 253/379
mittere possim, / (Sic nihil ad Croesi contulit Irus opes,) / Hosce tarnenrythmos tibi consecrare pusillos / Nunc piacúit, quos si te peramassesciam, / Tale tuo post hac conscribam carmen honori, / Quale sciam
nimium te meruisse, Vale .4 6 3
„Hős Bocskay, régi nemzetség dicsősége, földünknek reményen felüllelkesítő reménye: miután a harcias teutonok el kezdték pusztítani a hunokat, és a mi gyilkolásunkra templomokat szentelni, Téged minden magyar méltán szeret, mivel egyedül Te könyörültél meg romlásunkon.
Ez hát a virtusa, ez a nagy dicsősége Rudolfnak, így széttépni a nekialávetett nyájat?
Látta az Isten azokat, nevette az Isten azokat, neveti ő azokat a rossz
határozatokat az égből. És Téged szólít, Mózesünket, és az ilyentől nemfélő teutonokat, a magunk kevés fegyverével megfutamítja. Üdv Néked,nagylelkű hős, a megyénk szeret Téged: jobban mondva Pannónia mindenrendje szeret Téged, és Tied már, (amiért megbocsát Apollo) régen minden jámb or költő, aki az eseményeket elő akarja adni. Bizony, nem irigykedem, írjanak jobbakat a költők, mi kicsiny sajkával sekély vizet hasítunk. És mivel sem pénzt, sem ajándékot nem küldhetek Neked, (ahogyKrőzus gazdagságához semmit sem ad hozzá Irus) most mégis kedvem
támadt, hogy ezeket a csekély verseket Neked szenteljem, és ha megtudom, hogy megszereted őket, majd olyan verset írok a tiszteletedre, amilyet tudom, nagyon is megérdemeltél. Isten Veled." 4 6 4
A fejedelem halálát követően a nép körében is egyre sűrűbben fordulelő, a szabadító hős visszavárásának motívuma, mely az idő távlatábanegyre inkább felerősödik. Ez a folyamat általánosnak tekinthető a népáltal hősként szeretett és tisztelt uralkodó halálát követően, akik megváltották népüke t a zsarnokság igájától.
Ezen felfogás nem egyedülálló népünk hagyományában, gondoljunkcsak Szent László újra és újra fellángoló eszmei segítségére. De említésttehetünk a nép Mátyás királyáról, és máig elevenen ható emlékéről,melynek közmondássá rövidült korábbi változata így szólott: „elkölt azigazság, megholt Mátyás király .../régi Mátyás király, hogy ha felkelne, /
Lásd: R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á RA , X V I I . század. 1. 19 59 . 2 5 6 . p., ide lásd még,
mint korábbi közlést: W A S Y L K I E V I C Z Viktor 1902. 33-37. p.E fentebbi költeményt Debreceni S. János még a váradi káptalan levéltárosaként írta1604. decemberében.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 254/379
és szemeivel ha reánk nézne, / mint a sebes eső rajtunk könyvezve, / éssok gonosztevőt méltán büntetne. " 46S
A HALDOKLÓ BOCSKAY.
[Decsy-codex]-1607. május 9-kéről. -(„Cantio optima Bocskaidija.")
1. Bátorság lelkömben fölötte nagy vagyon, Noha tagaimban sok fájdalom vagyon,Testem nyavalyákkal terheltetvén nagyon,
Keserüségökkel szivem rakva vagyon.r
2. Oh átkozott ember ki neköm ezt szörzéd,Országommal együtt magamat elveszted,Megvött házaimat pogány kézben ejted, -Möllyel én szivemet jaj! mint keseríted.
3. Cassa, szép városom Isten legyen hozzád,K i tisztességömet neköm oltalmaztad,
Hűségedet hozzám mindenkor mutattad:Én királságomat mert nem rágalmaztad.
4. Szivem hasad rajtad, hogy tűled megválom, Nagy keserűséggel tanácsim említtöm,Mört az földiektűi neköm meg köll válnom,Halállal (kell) bizony ezöntűl megvívnom.
5. Kincses Erdélyország futamjál élőmben,Légy vigasság neköm illy nagy gyötrelemben.
Óh nagy tisztös urak, hol vattok igyemben -Könnyebbséget azért tögyetök testömben.
6. A z én gy ötre Imimet, intlek, halljátok meg ...Jaj! az mérög miatt már szivem hasad meg!Testöm nyavalyáiul nem vidámulhat meg,Jaj az én életöm! Immár nem halok meg?!
A megszabadító hőseink tekintetében lásd még: IPOLYI Arnold 1854. 353-357. p.;illetve bővebben lásd még: SZEKERES Gyula 2004. 350-351. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 255/379
7. Iszonyú k í n o m a t p a l o t á m jajgatja,
Én kiál tásomat ágyas-házam hal l ja ,Csontaim gyötrelmit az ég ha csudáll ja:K i volna az embör ki engöm nem szánna?!
8 . J ü v e l hamar, j üve l hozz ám és Christusom,
Leikömet , e lmémet tenéköd ajánlom,Bágyad t t es töm penig az földnek (meg) adom -Ha lá lom órá ján mindönnek ez t mondom:
9. Szerető fiaim: urak és köznépek!
K i k é n v é g ó r á m o n mastan jelen vattok:F ö l ö tt e j ó n é v e n v e s z ö m s z o l g á l a t t o k -K i k nagy zokogássa l a tyá tokon sirtok.
10. Testöm sok kínokkal noha rakva vagyon:
De eszöm és e lmém ny i lván he lyén vagyon.
Kirá ly i koronám e lő t t e t ek vagyon -Tündöklő zászlómat t i reátok bizom.
11 . Vögyétök föl gondját t kérlek, országomnak,Helt adjatok urak az én intésömnek,U g y adjon j ó t Isten, urak, magatoknak -Immár vége t ve tők mérög-nyava lyámnak .
12. Az hatalmas Isten titokét megáldjon,In tésömmel együvé Erdé lyben bev igyön ,M i d ő n utatokban t i vele tök legyön -Midőn t anács tokban szerencsés sé t egyön .
13. Ne m ég , im má r le lk öm vidd el én Christusom,
Mör t bágyad t t es tömben immár nem tarthatom,
Te szent országodat add meg neköm lá tnom, Nagy s zép d icsős ségben veled i m á d k o z n o m .
14. Az ezörhatszázban és hét esztendőbenJó f e j ede lmönkhöz va ló könyörgésbenA z szép kikeletkor bü j tnek közep iben
Szörzék ezt versökben az Szent-Jóbnak napján.
T H A L Y Kálmán 1871. 319-321. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 256/379
BOCSKAYT KESERG ÉNEK.
[Decsy-codex]- 1607. September 30-káról. -(„Alia cantio.")
Búdosolván én elmém, íme, mire juték,Mört mi királyunktúl mi megfosztatánk,M i kedves atyánktól - az Bocskaitól,K i jütt vala hozzánk nagy jó kedvébül.
Vala ő nekie nagy híre neve,
Midőn nemzetség közt nagy hire neve,K i ez egész földön el kitérjede -
Noha némőllyektül szidalmaztatik.
Iffjú szultán Mehmet őtet szerété:Mört levelében is atyjának irta,Hatalmas császár is mört azt választáOnokájának is mört magát vallja.
Az möllyet Bocskay fiának mondaMidőn barátságát nekie vallja,Hosszú életet is neki kívánja -És hosszú életet neki kívánja.
Immáron mitülönk mi fejedelmünkMegfosztaték tülönk egyik gyámolyunk:A z Kátai Mihály öleté azt meg -Mört ő királyságát kívánja vala.
De megadták neki az királyságot:Darabonként neki testét vagdalták,Koronája neki sok élös kard lőn -Királyi ruhálya vérrel festött lőn.
Temetése neki csudálatos lőnA z Katáménak, mört ki volt lőn (így)Hire-neve neki gyalázatos lőn, -
Királyunk halála siralmunkra lőn.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 257/379
Óh nagy keménysz ivek k ik nem siratjákMört ezt sok vitézök olly igön szánják;Országa immáron gyászban öltözék,Az ég is fölötte vassá változik.
Óh Úr-Jézus Christus, Istennek fia,Jüvel hamar, jüvel te Szent AtyádtulEz velág láttára fényös fölyhőben -Hogy minden dicsérj ön tégödet mönnyben!
Majdan föltámad az nagy fényös csillag:K in mindön embörök elálmélkodnak,Kinek fényössége nagy csuda lészön -Mintha az égből leszállott volna.
No ti körösztyénök valahol vattok:Az idegön nép közt csúfolván vattok:Az igaz hit mellett ti szenvedjetök -Lám Christus éröttönk halált szenvedőit.
Dicsértessél atya, te szent fiaddalAz Jézus Christussal, az szent lélökkel;Oltalmunk légy nekönk mi szükségönkben,
Neved dicsértessék örökké. Amen.
Az ezörhatszáz és hét* esztendőben [*elírás, 1606.]
Szent-Mihály havának utolsó napjánSzörzém ezt versben szomorú kedvemben.
Neve dicsértessék Istennek mönnyben.4 6 7
THALY Kálmán 1871. 321-323. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 258/379
AZ IDVEZÜLT FÖLSÉGES BOCZKAI ESTVANNAK MAGYAR ÉS ERDÉLY
ORSZÁG FEJEDELMÉNEK SZOMORÚ HALÁLÁRÓL
Nota: Az jo hitű ember szeled ez világon etc.[Nota. Oly búval bánattal]
„Mely alomban merült, oszloptul űressült,Pusztaságra terült, gyalázatra került,Szemeben veressűlt, sziveben keserült,Idejeben venhütt, erejeben gyengült -
Kö szivü magyarság, - kiben az pusztaság,Meg rögzöt az rabság, uyjult az árvaság.Miczoda parasztság tőled - rongyos ország,Ha mostis vigasság, dolgod es nyájasság?
Szomorú ruhával, feketitett gyaszszal,Siralmas ortzaval, el holt ábrázattal,Festett lobogókkal, keserves zazlokkal,
Nézd! az urak haddal, mint mennek bánattal.
Amaz be vont hintó, es hat fekete lo,Kit az sok udvarló körül vött, sok zazloVallyon mire való? Bezzeg sok az jay szo!
Nem nyerit czak egy lo, -s- mind sir az sok baro.
Czendesz szép lépessel, alázatos szinnel,Kit visznek bus szivei, siránkozó szemmel,Mit akarnak ezzel, az sok énekléssel,Az papi sereggel, deákkal, mesterrel?
Född be szemeidet, nyisd meg füleidet,Halhadsza ezeket az siro igéket,El veszszek, ha többet ertel illyeneket;Meg öltek fejünket, jó fejedelmünket!
O váratlan fortély, véletlen jött veszély,Judas szivü személy, iszonyito fekély!Im melly nagy but zerzel, mely karban leledzel,
Jo uradnak kevély, halálla l fízetel.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 259/379
A Bocskai haláláról szóló ének kezdőlapja (Mihály deák kódexének 240b. lapja)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 260/379
Kö szivü kegyetlen, etető hitetlen!Tygris volt elmedben, scorpio lelkedben,Uradat bor közben, itatván méregben;Hogy valamenyiben nem szántad szivedben?
S lasd melly nagy jot kapai, czak magadnak artal,Urunkon az halai mert ugyan nem regnal:Lelke az Christusnal, teste az országnál,Hire penig fenn all az egész világnál.
De te - sok kinokra, sok ezer szablyara,Sok szinű halaira, melto gehennara,
Nero maradekja, Judas unokája, - Nem mehetél nagyra az ö halálában.
Sok részre vagdalva, sok izre kontzolva,Sok dirib darabba vettetel pokolba.Áldott legyen annak karja es az kardgya,A z ki ezt próbálta, mert jo urat szánta.
S, hat ty rongyos Musak, szamkivetött Nymphak,
Kiket az magyarság meg unt mind az ország, Noha vattok czufsag, de haladatlansag, Ne legyen parasztság, bennetek az vakság.
Ha udvar nep szánta űtet el annyeraHalalat buvaban, hogy mégis torlotta,
Nem de melto volna tehát siratnia, Nektekis ö rayta könyvet hullatnia?
Bünnelkül egy sinczen földi emberekben,Rágalmazás közben jusson eszetekben,Azt hadgya az Isten Moyses könyvében:Halotakat hirekben tarczuk tisztességben.
Alexander marka ha nem volt ő nála, Nemis volt annyera terjett birodalma,Igy minden ö rea meltan panaszolna,De ki Christus tagja, azt mar meg boczattya.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 261/379
Fényes szerenczejű, jo emlékezetű,Kit sirat minden szü, mert holtod keserű;
Melly szép tekintetű valal es szép szinű,Melly kegyelmes szivü, melly drága erkölczű!
Magyarok paysa, igazság oszlopa,Jok oltalmazoja, gonoszok rontója!Hova megy az sirban, elölünk az porban,Pasztornelkűl néma ez kevés juhoczka.
Sok farkas környűlűnk, mellyektöl rettegünk,Tudgyuk, hogy vezérünk vagyon egy Istenünk,De drága tűkörünk valal te közöttünk,Kinek örvendeztünk, kivel diczekedtűnk.
Ha te minket el hadsz, mint az hogy elis hadsz,Utannad czak but hadsz, czak keserű jayt hadsz,Minden jot el ragadcz, árvaságra juttacz,Az pusztaságra hadcz, ha nekünk szot nem adcz.
Nedves keszkenöczke kit szememnek könyve,
Sűrűjen meg tölte, meg hata bö vize,Te legy ennek jele, keserűség merge,Hogy be ment lelkemben, szivem közepiben .
No im meg faczarlak: hol vattok mar urak? Nincze fia annak az drága atyának,Itte vege annak az jo akaratnak,Kit ajanlottanak az előtt urunknak?
Meg venhűlt katonák, fizetetlen szolgák,Rongyosult besliak, nyomorodott arvak!Bizonyság az ország, voltatok jo szolgák,Kiről jutalomsag, mennyei bodogsag.
Ne nézzetek dolgát, meg szorult tar hazat,Lattatok jo voltat, kegyes akarattyat,Mutathat Isten mast, faratsag váltságát,K i meg adgya arat, munkatok jutalmat.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 262/379
Kísérjetek el be ty ötet Erdélyben,Az urak székekben hadd űllyenek helyben,Leszen jövendőben czak hamar időben,Hogy ö nemzetünkben lesz emlékezetben.
Hadat szállítani, törökkel alkunni, Nemettel tractalni, erös frigyet kötni, Népet guberálni, meg telepíteni,Meg válik hordozni, ki lesz czendesz alomban.
No ez Isten dolga, ty ötet azombanFogjatok agyában, szomorú boltyaban,
Vigyetek az sirban, utolsó hazábanHolott nyugvásban, lesz czendesz alomban.
De az vitel közben, keseredett szűben,Sírjatok leiekben, ezt mondván ezenben:Az kihez eltünkben bisztunk leg erösbben,Azt teszszűk az földben romlandó selyeben.
Magyarok bölcz attya, nemzetem szanoja,
Az kit czak mutata Isten -s- meg el hiva,Judas maradeka kit pénzért el olta,Es minket el ronta, tőled hogy meg foszta.
Immár az irigység, nem bant semmi inseg,Drága test, bekeseg legyen mar, könnyebseg,Testedben szép épsegh, lelkedben czendesseg,Christusnal diczösseg, örökös fényesség.
Országod országnál jobb legyen ez rosznal,Kit romlásban hagyal, mert ugy-is talalal;Immár minyajunknal siralmas bánatnál,
Nem marad az bunal, egyéb ohaytasnal.
Többet nem szolhatunk, téged im itt hagyunk,Most czak my siratunk, kik szegények vagyunk,De jöven dőt mondunk, hamar időt hagyunk,Orsagostul sirunk raytad es zokogunk.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 263/379
Adgya Isten jora, mit szivünk vádolva,Gonoszt tavosztassa, tölűnk el fordicza,Hazánkat meg tarcza, bekesegben hozza,A z ki magyar tagja, tudgyuk ezt kivannya."468
Ezen fentebbi, Bocskai-énekek kapcsán vetődik fel a fejedelem halálához és temetéséhez kapcsolódó azon hagyomány, amelyben említés tevődik Bocskai koporsójáról is.
B O C S K A I H Á R M A S K O P O R S Ó J A
A századok folyamán Bocskai koporsója már-már Attila hármas ko
porsójának 469
mintájára elevenedett meg a nép képzeletében: „Még el semtemették a hajdú királyt, csak a hármas koporsót kisérték utolsó útjáramikor már megkezdődtek a torzsalkodások, ..." - tartja nemcsak a néphagyomány, de a tudomány művelője is . 4 7 0 Felvetődik a kérdés, miként fejlődött hármassá a fejedelem testét burkoló koporsó? Egyáltalán tudjuk-e,milyen koporsóba zárták a fejedelem földi maradványait?
A fejedelem halálát követő legkorábbi históriás énekek pontosan tudnivélik erre is a választ.
Elsőként azt a magyar nyelvű históriás éneket kell megemlítenünk,mely Bocsai életének fontosabb állomásait kíséri végig. 4 7 1 Ebben, ha csaknehezen is - a versszak töredékessége miatt - , de még is értelmezhetőenkiviláglik, hogy a fejedelmet - e históriás ének 362. és 363. strófája szerint - ón koporsóba zárták: „Vy esztendőit koporsóban .. . / Minden rendezt ke... / Testet vrrak öltöztet ... / Koporsoiat ... / Feiet koporsóbaneköss.. . / Mint feiedelmet ... / Mit tistesseg keüant azt ... / Egj on
koporsóban a , . . " 4 7 2
Felmerül a kérdés, miből alakulhatott mégis ki a hármas koporsó képzete, mely egy vas, egy ezüst és egy arany koporsóról tesz említést?
8 Lásd: R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A 1959. XVII . sz. 1. 365-369. p.; illetve lásd még:
M I K Ó Imre 1855. 104-108. p.9 A hármas koporsó néphitbeli értelmezéséhez lásd: SZEKERES Gyula 2004. 333-382. p.0 Lásd: B O L D I S Á R Kálmán 1936. 65. p.1 Hiányosan közli: K O Z O C S A Sándor 1936. 61-69. p. A teljes, de a rongálódás folytán
még így is töredékes, de a Kozocsa által közölttől lényegesen teljesebb változatotlásd: R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A 1959. XVII . sz. 1. 269-298. p.
2 A históriás ének idevonatkozó részletét lásd: R É G I M A G Y A R K Ö L T Ő K T Á R A 1959.
XVII . sz. 1.295.p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 264/379
Minthogy Bocskai halálának napjához is csodás elemek kapcsolódtak- lásd a pénteki nap szerepét -, úgy a koporsóba zárásának körülményeisem voltak mentesek az olyan jellegzetességektől, amelyek a nép figyelmét fel ne keltették volna. Ilyen elemnek kell tekintenünk azt a körülményt is, miszerint a fejedelmet csak a halálát követő hetedik napon tet
ték koporsóba.473 A hetedik nap mellett e számosság nem először fordultelő a fejedelem kiválasztotti életében. Gondoljunk csak a Micbán hagyomány, vagyis a Bocskai család eredetmondájának hetedik gyermekére,kinek hat társa a pusztulásra ítéltetik. Itt említendő meg Bocskai hatodikvagy hetedik gyerekként való születésének hite, mely annak ellenére váltnéphitbeli csodás elemmé, hogy azt egyetlen hiteles forrással is bizonyítani lehetne. De említhetnénk a sírja fölé helyezett gyászzászló feliratábanemlített halála előtti hét hónapos betegségét is: „...betegségének VII-ikhónapjában, nem minden gyanú nélkül, hogy ármányosan megmérgeztetett..." 474
Ezek tudatában és ismeretében már feleslegesnek tűnik említenünk anép hitében ősidők óta meglévő hetes szám és a kiválasztottság közöttfennálló hagyományt, mely a fölös számú csonttal, a hetedikként születettgyermekkel és annak táltosbeli képességeivel kapcsolatos. Csodálkozha
tunk-e azon, hogy ezek összefüggésében Bocskainak is kiválasztotti szerepet tulajdonítottak, mellyel együtt járt - sőt kijárt - a különleges, ésmegkülönböztetett temetési mód is, a hármas koporsó képzete.
Annál is inkább elemét kellett, hogy képezze ezen fentebb említetthármas koporsó a Bocskai emlékét őrző hagyománynak, ahogy felmerült- még az Attila hagyományból ismerős - varázsszó, a vaskoporsó elsőnépköltői említése Bocskayt kesergő énekében'. „Országa immárongyászba öltözék, / Az ég is fölötte vassá változik. "
47S Ezt a néphagyo
mányt a későbbiekben megerősítik mind a történeti források4 7 6
, mind atörténeti kutatások. 4 7 7
Lásd: E R D É L Y I O R S Z Á GG Y Ű L É S I E M L É K E K , V . köt. 31 8- 31 9. p.
4 7 4
A gyászzászló feliratának részletét közli: LENCZ Géza 1907. 91-92. p4 7 5 Lásd: T H A L Y Kálmán 1871. 322. p.4 7 6 E R D É L Y I O R S Z Á G GY Ű L É SI E M L É K E K , V . köt. 31 9. p.4 7 7 Lásd: LENCZ Géza 1907 . 81 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 265/379
KÉT ÉV, KÉT HÓNAP KÉT NAP A „FEJEDELEMSÉGBEN"
Bocskai István halála kapcsán szólnunk kell, arról a hagyományról is,
amely a fejedelem uralkodásának tartamáról, és idejéről tanúskodik4 7 8
. Ehagyomány ún. halmozott számossága mellett, tartalmi jelentése is nagyfokú hasonlóságot mutat - ha nem azonos gyökerekre vezethető viszsza 4 7 9 -, mint a nép körében már korábban is meglévő Szent István-hagyománykör hasonló motívuma.
A kismarjai hagyományból merített, ugyanakkor vissza is hatott arra Habokai Márton kátéja, amelyben a következőket olvashatjuk: „Minekutána uralkodott volna mint Fejedelem két esztendőkig két holnapokig
és két napokig 1606 esztendőben 29 Decemberben Kassa városában megholt."480
Azonban élesen külön kell választanunk ezen uralkodási korszak néphagyománybeli és hivatalos idejét. A fejedelemségben való törvényesuralkodást 1605. február 21 .-tői [Erdély fejedelme] számítjuk. Ez azonbancsak egy év kilenc hónap és nyolc napot számlál, ezért nem lehet alapja anépi hagyománynak. Ha a Kassára hirdetett országgyűlés [1605. április 17.] harmadik napját tekintjük kiindulási alapnak [április 20.], akkor is
csak egy évig, nyolc hónapig és kilenc napig uralkodott.481
Vagyis a népnem a hivatalos törvénybeiktatási időpontot tartotta Bocskai uralkodásának kezdetének, hanem Bocskai első győzelmét, az álmosdi csata napját[1604. október 15.]. Ez már közelebb áll a néphagyományban is említettidőszakhoz. Bár számosságában nem egyezik meg vele, hiszen e periódus„csak" két év, egy hónap és tizennégy napot ölel át, de ezt a nép tudatakönnyen áthidalta azzal, hogy a halmozott számosság erejével erősítse afejedelem emlékét!
A történeti kutatás is nyilvántartja Bocskai kétévi uralkodását, főként azon okból,hogy ezen időszaka a folytonos győzelmek sorozata. Lásd: J A K A B Elek 1894 . 791 . p.A z azonos számosság többszöri ismétlése a mágia erősítésének alapvető eszköze,mely bekerült a népi imádságok eszköztárába is. Ez utóbbihoz lásd: E R D É L Y I Zsuzsanna 1976 .
Közli: T A K Á C S Béla 1975 . 2 5 . p.Ide lásd még Segesvári Bálint krónikáját, melyben a következőket írja: „regnált csakkevéssel többet egy esztendőnél", egy későbbi kézírás az „egy" beírást „két", azazkét évre javította. Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , IV. kötet. 169. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 266/379
A hagyománnyal kapcsolatosan elgondolkodtató, ugyanakkor erősítő jelleggel hat az a párhuzamos hagyomány is, amely Szent István tevékenységéhez is hasonló gondolatokat társít, csak éppen ellentétes előjellel. Mindkét hagyomány közös eleme az erőszakos térítés motívuma, demíg Szent István a pogány magyarokat térítette meg három esztendő,
három hónap és három nap alatt482, addig - ugyancsak a néphagyományszerint — Bocskai a két év, két hónapi és kétnapi fejedelemsége alatt hajtotta igába a Habsburg birodalmat, szerezve meg a reformátusoknak (mellett) a vallásszabadság, és a magyarság számára a béke intézményét.
Mennyire felemás érzéseket kelthet ezen két változat a tartami összevetést követően! Míg Szent István a katolikus hittel térítve tartotta meg a
magyarság ügyét, addig Bocskai István még a pogány törökkel szövetkezve védte meg a magyar érdekeket éppen a katolikus túlkapások 4 8 3 magyarpusztító tervével szemben.
Bocskai István végtisztessége
A fejedelem - még halála előtt, érezve annak eljövetelét - titokban484
testamentumi rendelést tett, amelyben temetésének módjáról és annakhelyéről is szólott: „Mi a mi temetésünknek helyét rendeltük Erdélyben,
Gyulafehérvár ott, mint szerelmes hazánkban, minthogy az odavaló fejedelmek ott szoktak eleitől fogva temetkezni. Kérjük őkegyelmeket szeretettel, nemcsak pompával, sem nagy költséggel, hanem amint állapotunk
A magyarok Szent István e térítését követően 333 esztendeig olyan j ámbor és istenfélő életet éltek, hogy semmit nem kezdtek és végeztek Istenhez való fohászkodás nél
kül. Lásd: R U F F
Andor 1938. 56. p.; illetve M A G Y A R
Zoltán 2000. 142-143. p.A Bocskai halálát követően is megmaradó katolikus ellenesség kiváló példája a:„Cantio de Transylvania et de Consillio Paparum contra Haydones Equitum."cíművers, melynek e helyett csak két strófáját idézzük: „Pápa akaratja: egy magyart másikra / Támasszon egymásra: őket elfogyassa; / Ezt mondván Rómában sok barátkaczagja / Hogy eretnekségért Isten ostorozza! Hlyen híre-neve most az magyaroknak / Szép tisztösség bizony, mert csak hurogatnak, / H itötlennek mondanak, vakoknak neveznek, / Pápa követői ezzel orzúl vernek. Lásd: T H A L Y Kálmán 1871.324-329. p.
December 17-én - vasárnap - magához hivatta lelkipásztorát, Alvinczi Pétert, taná
csosát és kincstartóját Eörvendy Pált, és „secretárusát" Péchy Simon deákot - kitvégrendeletének végrehajtójává is tett - „érezve testében annyi időtől fogva való bete gsége miatt erőtlenségét" tollba mondta testamentumát. Ide lásd: L E N C Z Géza1907. 79. p. Lásd még: E R D É L Y I O R S Z Á G GY Ű L É S I E M L É K E K , V . kötet. 318. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 267/379
és a' mostani időnek fogyatkozása szenvedi, temessenek el bennünket
tiszteségessen. " 485
S, bár a fejedelem egyszerű temetést akart, Homonnay - mint fejedelem jelölt - minél fényesebb temetést kívánt. így az előkészületek azegész januárt igénybe vették.
Erre az időszakra tehető az ún. emléktárgyak kiosztása is, amelyekmindegyike Bocskai hagyatékát 4 8 6 képezte. Ezt azonban élesen külön kellválasztanunk a végrendeletében meghatározott hagyatékozástól, melybentöbbek között nem feledkezett meg arról az asszonyról sem, akinek - mivel a fejedelem szinte minden vagyonát és értékét pénzzé tette és szétosztotta a szabadságharc kezdetén - adósa maradt: „Kun Istvánné asszo
nyomnak Kerekiben, amely 600 forinttal adósak voltunk, megadassék."A fejedelem végrendeletében felsorolt örökösökre itt most nem térünk
ki, csupán említést teszünk arról, hogy a végrendelet által meghatározottadományok nem képezték elemét ezen fentebb említett emléktárgyaknak.Azonban említést kell tennünk a testamentum azon részéről, melyben afejedelem, a Habsburg uralkodónak, és testvérének, mind a török császárnak ajándékot rendelt: „Hagyjuk őfelségének a török császártól küldött
köves szablyának az egyikét és a tarka lovat szerszámostól, amint a vezér
nékünk adta, öltözve vigyék őfelségének.Mátyás herceget őfelségét is követjük, hogy hasonlóképpen mindenek
ről őfelsége nékünk megbocsásson. Hagyjuk őfelsége számára is egyik
köves szablyát és egy lovat öltözetivei együtt.
Török császártól pedig, őhatalmasságától, nagy háládatossággal vesz-szük minden hozzánk való, kegyelmes jóakaratját, hogy a mi állapotunkatnem tekintvén, minden kegyelmességét mutatta előmenetelünkre. Ki t, haIsten életünket nyújtotta volna, minden engedelmes haladással megszol
gáltunk volna őhatalmasságának. Mostan őhatalmasságának mit hagyniolyat nem tudtunk, hanem szinte az őhatalmassága méltóságához illendőajándék is. De mégis, minthogy keresztény császárok tárházából költ
ritka marha, a gyöngy sárkányt hagyjuk ajándékon őhatalmasságá-
Lásd: S INAI Miklós 1790. 77-78. p. Itt jegyzendő meg, hogy R E I S Z I G Ede szerintBocskai István 1595-ben kelt végrendeletében még: „Kis-Marján szülői mellett az általa építtetett sírboltban kívánt pihenni." Lásd: B I H A R V Á R M E G Y E T Ö R T É N E T E . II. 3.
Bocskai saját maga is készített leltárt kincseiről, amely ha töredékesen is, de fennmaradt az utókor számára. Azonban ezen összeírásban kizárólag ékszerekről tesz említést, így abban hiába keressük a halála után kiosztott emléktárgyakat. Az összeírásmegmaradt töredékét közli: S Z A B Ó Károly 1878. 146-153. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 268/379
nak." 4 87 Az alább említésre kerülő - ún. emléktárgyak szétosztásáról afejedelem végrendelete külön már nem rendelkezett. Ilyen ajándéknaktekinthetjük az Illésházy Istvánnak küldött arany pohara?™, amelyből - ahagyomány szerint - a fejedelem szívesen itatta hajdúit 4 8 9, és Boy ti Lászlótárnokmester részére átadott ezüst fazekat is . 4 9 0 Amit Szamosközy történeti feljegyzése is igazol: „Egy öreg ezüst fazokat adattak urunk marhájábólBoyti Lászlónak." 4 9 1 Ezen ezüst fazekat olyan becsben tartotta a megajándékozott, hogy azon nyomban egy kegyeletes verset is vésetett rá, melynek latin szövege a következő:
„Quid? Polycletea si non commendor ab arte?
Arte tarnen maior Polyclete tua. Nam Stephani fueram vas principis; illius atraFata, Ladislao me tribuere meo."
„Ex testamento sermi quondam dni Stephani Ungariae acTransylvaniae principis etc. gen. Ladislao Boyti, epularum principaliummagistro, officiorum ergo datum, anno 1607. die Januarii 24."492
A fentebbi versezet kitűnő példája annak, hogy a nép körében milyenösszkép alakult ki a fejedelemről. Ezt a képet a történeti áttekintések semtudják megváltoztatni, mert benne foglaltatik minden, ami az embereket is
jellemzi. Benne foglaltatik az a kettősség, melyben az esendőségük mellett kimondva, vagy kimondatlanul, de ott találjuk a tökéletesség csíráit is.Az edény felirata a kor humanista műveltségű megfogalmazását tükrözi,melyben - a megszemélyesítés eszközével élve - csak azt fejezte k i , amit
Azonban a koronáról és arról a szablyáról, melyet a fejedelem derekára csatolt a törökmár úgy végrendelkezett, hogy:
yi Az koronát is, kit nékünk török császár adott,
hagyjuk az ország tárházába, úgy, hogy fejedelemségről fejedelemségre maradjon
és annak készen tartassák, aki az országnak ura lészen, avval a köves szablyával
együtt, amelyet adott véle." Lásd: SlNAI Mi kló s 1790.8 Ezen aranypohár nem szerepel a S Z A B Ó Károly által közölt, töredékesen fennmaradt
fejedelmi leltárban. Azonban a Havasalföldön 1595. okt óber 5-én kelt végrendeletének még csakúgy eleme, mint a három aranyos-ezüstös és drágaköves lószerszám.Lásd: R A D V Á N S Z K Y Béla II. köt. 168-184. p. Itt jegyzendő meg, hogy e testamentumában Rudolf királynak ekkor még csak egy a torokgyík és torok fájás ellen alkalmazott kígyókövet hagyományozott.
9
Lásd: S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 869.; 871. p.0 LENCZ Géza 1907. 81. p.1 Lásd: S Z I L Á G Y I Sándor 1892. 405. p.2 SZILÁGYI Sándor 1892. 406. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 269/379
a nép már amúgy is magáénak vallott. A szeretetet és tiszteletet, az erőszakos halállal elhalt fejedelem felmagasztalását érezzük, mellyel emberfeletti szférákba emeli a nép - szabadító hősét - a fejedelmet. így válik -
a fennköltség jegyében - az egyszerű, több tucatnyi hasonló ezüstfazék ból, felbecsülhetetlen érték, csak ezért, mert az éppen Bocskai István tulajdona volt. M i ez, ha nem a nép körében végzett ereklyeképzés folyamata? Melynek következő lépcsőjét csak a nép általi szenté avatás követhette!
Erről maga az edény vésete beszél, annak szemlélőjéhez:
„Hogyan? Tán nem becsül engem apolycletesi492 művészet?Polycletesem, még dicsőbb is vagyok a te művészetednél.
Ugyanis István fejedelem edénye voltam; az ő sötétVégzete Lászlómnak juttatott.
Néhai felséges István Úrnak, Magyarország és Erdély fejedelméneketc. végrendelkezéséből Boyti Lászlónak, a fejedelmi tárnokmesternekadatott szolgálataiért, 1607 évben január 24. napján." 494
A fentebb említett ún. adományozott kincsek jelentős szerepet játszottak abban, hogy a néphagyományban kialakuljon egy; a Bocskai által
hátrahagyott kincsekről szóló mondakör is.
BOCSKAI K INCSEI
A Bocskai kincseiről szóló hagyomány alapvetően az elrejtett, és eddigmeg nem talált kincsekről szól, de ennek szerves részét képezik azonadományozottnak tartott értékek is, mint az ún. Bocskai-zászló. A szóhagyomány újabban említést tesz Bocskai arany nyergéről is, de ezt márújabb keletű néphagyománynak kell tekintenünk, mint a szoboszlói lovas
hajdúk leszármazói körében élő, a nyereggel és a hozzátartozó lószerszámmal kapcsolatos régebbi hagyományt.
Az elrejtett, és nem mindenki által megtalálható kincsek csoportjanéphagyományunk kincsekkel kapcsolatos mondáinak azon körébe sorolható, amelyben már a kincs létezésének tudata keveredik egy ősibb hagyománykörrel, az emberi pozitív értékek által megtalálható és elérhető
Polycleitos (i. e. 5. sz.) görög szobrász, aki tökéletesen ábrázolta az emberi testet. A zemberi test arányainak elméletével is foglalkozott. Ennek értelmében itt a harmónia,az abszolút tökéletességre való törekvés művészete.
Fordítás: Lévai László
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 270/379
„mennyei kincs" fogalmával. 4 9 5
A szalárdi hagyományban a kontamináció azon elemével is találkozunk, miként az Attila hagyomány - temetéssel kapcsolatos - motívuma
is szerepet kap a kincs helyének eltitkolásában. A monda szerint Bocskaimindenkit megölet - aki részt vett a kincs elrejtésében - , annak érdekébentéve mindezt, hogy kincse örökre rejtve maradjon a beavatatlan kutatóelőtt.
Bocskai István kincse
„Ezelőtt négyszáz-ötszáz esztendővel Bocskai István volt Adorján várának az ura. Abban az időben a németekkel háborúzott. Az ő összes pén
zét, aranyait, ezüstjeit, az ország fejedelmének és a nagyuraknak mindenkincsét a várban tartották, mert az egy bizodalmas nagy építmény volt.Bocskai a katonaságát a várból irányította.
A német felszólította: futárt küldött hozzá, hogy adja fel a várat, de őnem adta fel. Másodszor is felszólították, de ő azt mondta akkor is, hogynem adja fel népének vagyonát. Miután a futár elment, leült az asztalhoz.
- Szolgám, gyere ide. Hozzál abból a sárga leánykából abban a hosz-szúnyakúban. Igyunk, mert jön a német. Elvisz, még az életünkbe is ke
rülhet.Iszogattak, de nem úgy, mint akárki jöttment, mert ők akkor is csakurak voltak. Azt mondja:
- Szolgám, most már veled osztok és szorzok. Mit csináljunk a rengeteg kinccsel? Elvinni nem tudjuk, menhelyünk nincs. Itt van vagy nyolckád arany, ezüst a pince hátuljában.
A szolga azt mondta:- Uram, ezt be kell falaztatni szépen. Ha akármikor jönnek, addig még
kiszikkad, de be kell álcázni.Gondolkodott a vár ura.- Szolgám, jól szóltál.Akkori időben mestereket hívtak, akik a kincseket befalazták. Amikor
a munkával készen voltak, a vár ura sorba állította őket, és mindeniketmegölette; így akarta titokban tartani a kincsek befalazását.
Ő k aztán elmenekültek, de, hogy hova, merre, ezt nem lehet tudni. E l tek vagy haltak, a németek kezébe kerültek-e, ki tudja?"496
Ide lásd: SZEKERES Gyula 2004. 358-363. p.F A R A G Ó József- F Á B I Á N Imre 1995. 122-123. p. Stanik Anikó gy. Szalárd.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 271/379
Nem egyedülálló az a hagyomány mikor egy-egy település magáénaktudja, vallja Bocskai-kincseinek őrzését. így van ezzel a zsákai hagyomány is , amely még azt is tudni véli, hogy a kincsek közül egy, Bocskai
aranytálja a mai napig nem került elő. Sőt ezt az aranytálat csak olyanember találhatja meg, aki minden feltételnek eleget tesz. Sőt az ott ásatórégészekről is azt beszélték, hogy Bocskai aranytálját keresik.
Bocskai aranytálja [Zsáka]
„A várba menekített és ott őrzött Bocskai-kincsekre úgy vigyázottmindenki, mint a tulajdon szeme világára. Történt mégis, hogy a várrakényszerített német zsoldosok valahogy elkonfiskálták. Emiatt támadt a
németek meg a magyarok közt nagy háborúság, amikor is úgy megszorították az előbbieket, már akik megmaradtak, hogy visszaadták a kincseket. Egy nagy, díszes aranytál azonban hiányzott, nem került elő. Hiábacsigázták meg a németeket, nem tudtak róla semmit sem. Az a véleménytámadt, hogy ez a nagy aranytál nem is volt az elorzott kincsek között,mert maga Bocskai rejtette el valahol a várban. Nos, ezt a kincset, aBocskai-tálat, azóta is sokan keresik, de nem találhatják meg, mert akikkeresték, nem voltak igaz magyarok, nem a nép javát akarták, nem a tele
pülés előmenetelén munkálkodtak, hanem csak meg akartak gazdagodni ." 4 9 7
A kismarjai hagyomány sem maradhat adós kincsek tekintetében, de ittmár a kincs konkrét megnevezése helyett, annak titokzatosságát hangsúlyozva, kibővül egy alagút motívummal is. Maga a kincs már csak egyhordó arany: „A bihari várbúi alagút vezet egyenesen Nagykerekibe. Aztnem tudom, hogy a Kereki vár a marjaival összeköttetésbe vót, ezt nemhallottam.
Alagútjok vót. Ha a Kereki várat megtámadta az ellenség, azon a 10-12km-es alagúton mentek segítsigire. Még mikor ezelőtt Váradra jártunkmegvót a vár. Még olyan alagút vót, hogy kocsival is lehetett menni azalagútba. De hogy Bocskainak a háborúi hogy zajlottak le, nem tudom.
Még ebbe a marjai várba lehet egy hordó arany is. Itt vót neki századkatonasága a várba." 4 9 8
Lásd: D A N K Ó Imre 2000. 34-35 . p .Kovács Mihály 7 6 . é. Kismarja (Hajdú-B ihar m.) 1 9 5 4 . Bére s András feljegyzése.D M A . - N G y . 3 9 7 . sz. 9. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 272/379
Bocskai hátrahagyott kincseit követően térjünk vissza a fejedelemneknyújtott végtisztességéhez, melynek első állomása Kassán zajlott le.
B O C S K A I ISTVÁN HALOTTI P O M P Á J A K A S S Á N
A fejedelemnek Kassán rendezett halotti pompájáról keveset tud anéphagyomány, amit felidézhetünk belőle az is csak két históriás énekbenmaradt fenn. Sajnálatos, hogy a történéseket bővebben közlő, históriásének fennmaradt kézirata éppen ezeken a részeken töredékes. Azonbanmég így is nyomon követhető a fejedelem halála utáni fontosabb esemé
nyek történései.Említést tesz a fejedelem halálhírének bejelentéséről:„Hírül adaték az török casarnak, / bankodek vrünknak /
büdaj basának." Nem hagyja figyelmen kívül a kassai ravatalozási szertartást követő, Erdélybe való indulásról szóló eseményeket sem.
A fejedelmi háztól az Erzsébet templomig tartó gyászmenet felépítéséről a következőképpen emlékezik meg:
„Hada k mar mint giazban vala, / Jnáulásnap böjt elő első nap
vala, / Fekete hack ket rendet alj vala, / Ket inassat fel öltöztettek vala.Koporsóban testet fel vöttek vala, / Vr fiak kiralj testet visik vala, / Pa pok, deiakok énekelnek vala, / Santalan sok lelek keserik vala.
Gias szasloiat előtte visik vala, / Nolc trombitát előtte fúnak vala, /Templümban tistessegüel vittek vala, / Szép predjcacjo azkor let vala.
Ezzek hogj mind véghez mentenek vala, / Testet az templümban benhattak vala, / Hacirok templüm körnül őrzik vala, / Második napraiütattanak vala.
Harangokat erössen vonsak vala, / Jsmeg feienkent fel gjültenek vala, /Testhez az templümban gjültenek vala, / Eneklenek predjcaltanak vala."
Igaz, hogy a históriás ének Böjtelő havának első napját jelöli meg,mint a szertartás kezdetét. De, mint a történeti forrásokból tudjuk, azt1607. február 2-án tartották meg, ami - érdekes egybeesés -, szintén pénteki napra esett, mint Bocskainak oly sok különleges napja.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 273/379
A fejedelmi palota, mellette a premontreiek temploma
„Február elseje499
, a temetésre 5 0 0 (sic!) kitűzött nap már eljött, s a fé
nyes gyászszertartás Kassán másnap - péntek volt - véget is ért." 5 0 1 Feb
ruár elsején csak az előkészületek történtek meg, ekkorra gyülekeztek agyászszertartás résztvevői, majd másodikán a fejedelmi palotánál gyász-dalokat énekelvén „nagy fénnyel és pompával" az Erzsébet templomba
vitték a holttestet.
A temetési menet felépítéséről nagyszerű összefoglalást nyújtottLENCZ Géza, így mi csak felvázoljuk, miként is nézhetett ki a halotti
menet felépítése.502
Segesvári Bálint krónikája úgy tudja, hogy: „Eodem anno 1-ma febr. [1607.] indultak
meg az megholt fejedelemmel Bocskai Istvánnal Kassáról." Lásd: ERDÉLYI
TÖRTÉNELMI A D A T O K , IV. kötet. 169. p.0
Ekkor csak a fejedelem holttestének felravatalozása történt meg, míg a temetésiszertartás és maga a temetés csak később, Gyulafehérváron esett meg.
1 Lásd: ERDÉLYI ORSZÁGGYŰ LÉSI E M L É K E K , V. köt. 3 2 1 . p.
2 A halotti menet részletes leírását lásd: L E NCZ Géza 1907. 84-85. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 274/379
BOCSKAI ISTVÁN FEJEDELEM HALOTTI POMPÁJA
A TEMETÉSI M E N E TB E N RÉSZTVEV K RENDJE1607. február 2.
A kassai Erzsébet templom felé.
888812.0Ü0 13.
O O O 14.
0O O O 16.O O O O O O 17.
O O O 18.O 19.
O O O 20.O 21.
• 22.O 23.
>&< 24.
1. fekete ruhás szolgák2. „kék" udvari darabontok3. „vörös" udvari darabontok4. egyháziak5. f ő urak, nemesek inasai6. a kassai százas testület7. a tanács, a bíróva l8. követek9. három „fejedelm ileg díszített" ló
10. Széchy György testő rkapitány11. kopjás lovasok12. négy dobos, és réztombitás13. három „fekete gyássza l" borított ló14. három címeres zászlót vivő ifjú15. udvari nép, kezükben „gyásszal bevont" kopja16. három nemes úrfi: Magyarország, a meghalt
fejedelem, és Erdély címerével ékesített
lobogóval17. Thurzó György, Czobor Mihály, Rédey Ferenc,Mágocsi Ferenc, Thököly Sebestyén,Homonnai György
18. Homonnai Bálint, Nyáry Pál, Báthory Gábor19. a meghalt fejedelem inasa felfordított fekete
zászlóval20. - egy udvari szolga fekete bársony ruhában,
nyakában a fejedelem kardja, kezében afejedelem buzogánya,- a másik szolgánál a török szultántól kapottkorona
- a harmadik fejedelmi fegyverzetben„meztelen kardot vitt"
21. Sennyei Miklós címeres és feliratos, feketeselyem zászlóval
22. a fejedelem rokonsága: Varkots György,
Bocskai István, Bánffy Dénes
23. egy ember arany vésetű , fejedelmi cím erreldíszített ezüst lappal
24 . a fejedelem „nehéz selyemmel bevont" koporsója, rajta a brassói polgároktól kapott korona
25. testamentáriusok
26 . a nem esek feleségei27 . a halottas kocsi28 . a nép
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 275/379
A Szent Erzsébet székesegyház, a fejedelemi ravatal kassai helyszíne
Egy külön kutatás témáját képezhetné annak feltérképezése, hogy mi-
lyen mondai elemek maradhattak fenn azon települések hagyományában,
amelyeket a Bocskai földi maradványait Gyulafehérvárra kísérő menet
útja során érintett.
Itt most csak arra vállalkozhatunk, hogy megadjuk azt az útvonalat, és
azon települések neveit, ahol a halottat kísérő menet megszállt, illetve
lehetőséget biztosított arra, hogy az emberek kegyeletüket leróhassak a
fejedelem koporsója előtt. 503
Itt kell megemlítenünk, hogy ezeken a helyeken mindig megtartották a tradicionális
háromnapi kiterítés szokását.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 276/379
A HALOTTI MENET ÚTJA, ÉS A „CSODÁS ESEMÉNYEK"
A fejedelem koporsóját végső nyughelyére kísérő halotti menet útvonala kapcsán, a Bocskai körül kialakult transzcendens kultusz alapjaihozkívánunk újabb adalékokkal szolgálni. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megerősítsék azt a nép körében meglévő hitet, hogy fejedelmükkiválasztotti szerepet töltött be. Az erre utaló csodás jelenségeket nemcsak a fejedelem életének történéseiből meríthették - melyek végig kísérték annak minden mozdulatát -, de azt még halálát követően is érzékelhe-tőnek tekintették.
A F E J E D E L E M F Ö LD I M A R A D V Á N Y A I T K Í S É R Ő H A L O T T A S
M E N E T Ú T J A1607. február 3 - február 21.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 277/379
A történeti kutatások alapján két helyszínről és „két" csodás eseményről is szólnunk kellene, melyeket nemcsak a nép, de a korabeli historikusok is megörökítésre méltónak tartottak. E kettő közül az egyik a Tokaj
nál történt tiszai átkelés lenne. Azonban nem véletlen a feltételes módhasználata, ugyanis a történeti kutatás ezen a helyen - ma divatos szakszóval - csúsztatott! Ilyen esetekben vetődik fel a történeti, de inkábbtörténészi hitelesség kérdése, amikor - az eredeti forrás helyett - többszörösen átvett adatokkal dolgozik a kutató. Bár esetünkben, nevezetesenL E N C Z Géza történeti tanulmányában éppen arról van szó, hogy a tanulmány „színesebbé" tétele érdekében a történész - a történeti kutatásszempontjából is - meg nem engedhető eszközökhöz nyúlt. Összevont,
időt és helyet! Melynek következtében a néphagyomány történeti hitelessége válik (válhat) - megjegyzem, minden ok nélkül - hitel telenné.
L E N C Z Géza, a Bocskai haláláról írt tanulmányában Szepsi Lackó Mátékrónikájára hivatkozva a következőket mondja a tiszai átkelés során ta pasztalt „csodás eseményekről": „Hetedikén egy órakor délután átkeltek aTiszán. Nem volt nehéz az átkelés. Csodálatos langyos idők jártak. Többször láttak január folyamán szivárványt az égen, kizöldült a bodza, virágzott az ebkapor, mintha kikeletet érezne, feltámadást hirdetne annak a
sárban süppedező szekerén vitt fekete koporsó lakójának."5 0 4
Azonban Bocskai néphagyományban fennmaradt alakjának nincsszüksége ilyen mondvacsinált szenzációkra! Arra éppen elég a tényekenalapuló mondai hagyomány is, amely szorosan kötődik a pénteki nap, a„dies Veneris" önmagában is csodálatos, természetfölötti, ugyanakkordetermináló szerepéhez! így a két csodás eseményből csak egyet tartunkkiemelendőnek. Ez pedig, Bocskai földi maradványainak - hajdani születési helyéhez - Kolozsvárhoz kötődik.
A kolozsvári eső csoda
Minden természetes lokálpatrióta törekvés ellenére 5 0 5 nem lehet kétséges Bocskai István születésének helye, melyet - a történeti források isegyértelműen megneveznek - ez pedig, Kolozsvár.
Lásd: LENCZ Géza 1907. 86. p. Ugyanakkor Szepsi Laczkó Máté krónikájában e fentebb idézett jelens égek et 1607. jan uá r elsejére és hatodikára teszi. Ennek bizonyításá
ra lásd az eredeti krónika szövegét: MlKÓ Imre 1855. 115. p.Gondolunk itt azon kismarjai néphagyományra, mely a fejedelem születési helyeként- a család őseinek temetkezési helyére utalva - Kismarját tartja Bocskai István születési helyének.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 278/379
Ide, a szülőföldre érkezett a Bocskai holttestét kísérő csapat, akiknekfogadására háromezer gyalogos és lovas ment elébe, akik a Gyulafehérvárig vezető úton a fejedelmi koporsó kíséretét adták. így vonultak be Ko
lozsvárra is. „Kolozsvárott már összegyülekezett a kis ország főnemessé-ge és nemessége, kikkel együtt Rákóczi fejedelem a város határkövéigelébe ment a holttestnek. Velők jött egy nagy csapat városi nép, ifjak ésvének, továbbá papok és tanulók nagy száma, kik gyászdalokat énekeltek.Hirtelen a derült ég annyira megváltozott, hogy szerfölötti bő eső borította
be a nedves földet iszapos és tiszta vízzel helyenként váltogatva és mindent gyászszínnel vont be, mintha csak az ég is a jó fejedelem temetésétgyászolni és bánatos aczot mutatni látszanék." Ezt a jelenséget, melyet a
néphagyományban esőcsodaként aposztrofáltak Lencz Géza február17-ére helyezi. 5 0 6 Azonban egy Ipolyi Arnold által közölt levélből - melyet Marcus István a fuleki főkapitánynak írt - tudjuk, hogy Kolozsvárotta fejedelem testét három napig siratták 5 0 7. így e jelenség pontos idejét február 16-ára kell tennünk, hiszen február 19-én hétfőn már újra szekérretették a koporsót, hogy útnak induljanak Tordára. Ezt támasztja alá Segesvári Bálint krónikája is, melyben már szerepel a három napos ravatalemlítése is. így 17-én vitték „az holt testet szép czeremoniával, szép feke
te hadakkal: lovagokkal, vi vén az nagy templomban szép három bársonyzászlókkal." 5 0 8 Tehát ez az ún. esőcsoda509 1607. február 16-án, vagyis pénteken történt, azon a napon, amikor a koporsót kísérő menet beérkezett a fejedelem hajdani születési helyére, Kolozsvárra.
Idézi: L E N C Z Géza 1907. 89. p. Február 19-ére már csak a végső búcsúztatás és azindulás maradt. Lásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , IV. 1862. 169. p.; ide lásdmég: J A K A B Elek 1888. II. köt. 451-452. p.„Kolozsvárra beérénk az fejedelem testével s az templomba bevivén az fejedelemtestét, és ott volt Rákóczi Zsigmond is, kit annak előtte harmad nappalmegesküdtettenek az erdélyiek, és volt harmadnapig az templomban, kit mind azharmadnapig oráltanak az feje fölött, miképen követte meg Magyarországot és Erdélyországot. Annak fölötte az egész várasi nép mind véne és ifja, mind az harmadnapig siratták és megszabadító fejedelemnek siratták onnan kiindulván az testvei, 3.egész hold hosszan az egész várasi nép siratván kisértették, és mind megszabadító fe
jedelmeknek siratták" Lásd: S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 651. p.
E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , IV.
kötet. 169. p.
Az esőcsoda transzcendens jelenségének részletes ismertetésére itt nem térünk ki,annak magyar előfordulásait, és európai párhuzamait bővebben lásd: S Z E K E R E S Gyula 2004. 229-234. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 279/379
Ezen idézett levélrészletből azonban nem csak a pontos időpont derülki, de arról is biztos utalással bírunk, hogy a sirató nép már ekkor is meg
szabadító fejedelemként, megszabadító hősként tisztelte és nevezte Bocs
kait.
A népi számmisztika hármassága is nagy szerepet játszott a végtisztesség emlékezete során, gondoljunk csak a levél tartalmára: 3. ezer gyalogés lovas; harmadnapig siratták, 3 egész hold hosszan kísérték. 5 1 0
A fejedelem földi maradványait kísérő menet 1607. február 21-én értGyulafehérvárra, az erdélyi fejedelmek városába. 5 1 1
A FEJEDELEM VÉGS BÚCSÚZTATÁSA, ÉS TEMETÉSE A SZENT MlHÁLY
TEMPLOMBANA különböző források más és más időpontot jelölnek meg a temetés
időpontjaként. Mai napig elfogadott napként kezeljük február 22-ikét, deitt jegyzendő meg, hogy ha február 21-én érkezett meg a menet Gyulafehérvárra és a fejedelemi palotában harmadnapig ott állott, s csak a negyedik nap vitték onnan a székesegyházba. így a megérkezés és a temetésidőpontja nehezen egyeztethető. 5 1 2
De nézzük, milyen emlékekkel rendelkezünk magáról a temetési szer
tartásról. Azt tudjuk, hogy elsőként Tasnády Mihály tartott megemlékezést Bocskai felett, de beszéde nem maradt fenn. Azt azonban biztosanmondhatjuk, hogy többen is búcsúztak a fejedelemtől. Ezt Kismarja hitesnótáriusa, Gyulai L. Gábor is feljegyezte a helyi református egyház jegyzőkönyvébe: „Melly Temetési alkalmatossággal különb féle Magyar ésDeák praedikatiók és oratiok mondattak a' többi között egy oratortól akitis Magyar Moizesnek neveztek arra intettek, hogy a' megholt Fejedelemnek Testamentumot megtarcsák egy más között éllyenek egyességben,
magokat a Bécsi békességhez tarcsák és soha az Ausztria Ház ellen pártotne üssenek." 5 1 3
Ide lásd még - a jelen tanulmányban írott - többszörös számosságról szóló néphagyomány: két év, két hónap, két nap mondabeli összefüggé seiről írottakat.
5 1 1 LENCZ Géza 1907. 90. p., ide lásd még N A G Y László 2000. 265. p.512 Marcus István, mint szemtanú a következőket írta: „Fejérvárra, hogy bevittük, az
fejedelem palotájában vittük és ott csináltak helyt neki s harmadnapig ott állott, onnan az templomban negyednapjára vittük" Lásd: S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 651. p.; idelásd még: P. S Z A T H M Á R Y Károly 1868. 162. p.
5 1 3 Közli: M O L N Á R Balázs 1940. 252. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 280/379
Egyedül a Telegdi István
fogarasi lelkész által elmon-
dott halotti beszéd egy rövid
részlete maradt fenn az utókor
számára:
ORATIO FVNEBRIS
in obitum Serenissimi
Transilvaniae ac Romani
Imeprii Principis Stephani
etc. defuncti XXIX. Dec. Anni
MDCVI. Cassoviae.„Amisimus, immo ad
aeternam beatorum sédem
praemisimus serenissimum
Transilvaniae principem
Stephanum, heroem omnis
aeui, omnisque memoriae
incomparabilem. Cuius
partam per illustria virtutisdocumenta glóriám, nulla
oblivio quantumuis inferna
delebit, nullus liuor,
quantumuis mordax, iuste
lacerabit, nullom denique
tempus, licet rerum omnium
edax, ex animis hominum
evellet. Nihil est tam potens, tampque ualidum, tam ad euertendaquaelibet honesta armatum, quod virtutem labi nesciam, ac interitui
minime obnoxiam, corrumpere atque oblitterare queat."514
A halotti beszéd magyar fordítása így hangzik: „Elvesztettük - úgy
mond - vagyis inkább a boldogok örökkévaló helyére előreküldtük Erdély
fenséges fejedelmét, Istvánt, minden kor és minden idő hasonlíthatatlan
hősét. Erénye kiváló bizonyságok által szerzett dicsőségét nem fogja eltö-
A gyulafehérvári székesegyház, a fejedelem
nyugvóhelye
Ezen fentebbi szöveget tartják - Szamosközy István történeti maradványai közöttfennmaradt - azon latin oratio kezdetének, melyet a gyulafehérvári egyházban a te
metés alkalmával 1607. február 22-én Telegdi István tartott. Közli: SZILÁGYI Sándor
1889. 31. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 281/379
rolni semmi, még oly maró irigység sem és nem tépi ki semmi, bár minden dolgokat megemésztő idő az emberek szívéből. Nincs semmi olyanerős, tisztelt dolgok kiforgatására annyira felfegyverzett, mely az elesninem tudó s pusztulásnak alá nem vetett erényt megrontani és elfeledtetnitudja."515
A prédikációkat követően a fejedelmet eltemették, koporsójával együtta brassóiaktól kapott koronát is a sírba tették. Azonban - bármily érdekes,és egyben megdöbbentő is -, de a fejedelem sírjának helyéről megoszlanak a források!
Egyesek úgy tudják, hogy koporsóját: „a Báthory családé mellett, hol
András és Kristóf, továbbá a megholtnak nővére Erzsébet nyugodtak
helyeztek el." 5 1 6
Marcus István korabeli beszámolója, viszont aztmondja: „onnan az templomban negyednapjára vittük és ott eltemettük
János király fia mellé." 511 Erre az ellentmondásra a későbbiekben még bővebben visszatérünk!
A sírra azt a fekete selyemlobogót terítették, amelyet a kassai temetésimenetben Sennyey Miklós vitt51 8, s melyet egyrészről a fejedelem aranyoscímerével ékesítettek, másrészről az alábbi felirattal láttak el:
„A fenséges kismarjai Bocskay István, Isten kegyelméből Magyaror
szág, Erdély és a római szent birodalom fejedelme, a székelyek ispánjatisztelt emlékének, k i jámbor, jóságos, kegyes és szelíd, nagyjelentőségűtettei miatt a haza atyjának czímére érdemes volt. A ki, miután Magyarország ősi szabadsága és jólléte romladozó állapotát, továbbá az ortodoxvallás ostromolt cultuszát, boszuló fegyvert fogván, hősi és átlászi vitézierővel visszaállította és a föld két leghatalmasabb uralkodója, a római éstörök császár között 16 év óta folyton változó és fárasztó hadiszerencsévelviselt háborút (a fáradt keresztyének segélyére jővén) tekintélyével meg
szüntette és lecsillapította, minden jók mérhetetlen fájdalmára, hazánknaknagy csapására és a ker. világ kibeszélhetetlen veszteségére, betegségénekVII. hónapjában, nem minden gyanú nélkül, hogy ármányosan megmérgeztetett (óh gonosz bűntény!) Istenhez bocsátott sóhajok és hő imák utánKassán, Kr. születésének 1606-ik esztendejében, deczember 29-ikén, pén-
5 1 5
Lásd: LENCZ Géza: 1907. 91. p .5 1 6 Lásd: LENCZ Géza 1907. 91. p.5 1 7 S Z I L Á G Y I Sándor 1878. 651. p.5 1 8 LENCZ Géza 1907. 85. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 282/379
tekén reggel öt órakor, életének 49-ik évében, époly lelki bátorsággalmint kegyesen és szelíden az Úrban elaludt."519
Majd a falra függesztették azt az „arany vésetü" - inkább aranyozott -ezüst lapot, melyet a fejedelem címerével ékesítettek, és amely előttecsakúgy ott szerepelt a kassai szertartáson, mint az előbb említett zászló.
A históriai hagyomány Tatrosy György által tudni vél még egy zászlóról. 5 2 0 Csakúgy, mint Gyulai L. Gábor nótárius is, aki feliratát is lejegyezte: „Ezek után a' Test a' Templomban eltemettetvén feje felibe egy zászlófüggesztetett holott is az Epitaphiumot lehet olvasni" 5 2 1
„lile ego magnanismus Heros virtutibus orbus
Inclyta Pannóniáé Christe Coronae Tuae.Tida Tuo postquam pro Nomine Proelia gessiArmaque pro Patriae digna solute tuliTe Duce jam victor Patriamque ruentibus armisSuspendi aversae tristia bella manus
Nunc victus valido non Mart esed arte veneni,Pro Patriae victor vincor ab arte soloChriste mihi, mihi Christe salvis mea Christe voluptas
Cuius eram virus munere quidquid eram.Da (dare namque potes) dum molliter ipse quiescoSuccédât laudi fida corona Tuae.Qua Duce Pannonicas tua gloria sita per orasCrescat in immensum multiplicata Decus
Melly Epitaphium magyarul így vagyon:
Én ki Feő Szüléktől régenten származtamJeles virtusokkal hogy fel ruháztattam
Nemzetem csillagát fénylőre ki hoztamK i hoztam, mert homályt rólla hárítottamVoltam Krisztusomnak igaz hív Sáfára
5 , 9 A zászló szövegét Bethlen Farkasra, illetve Bod Péterre hivatkozva közli: LENCZGéza 1907. 91-92. p.
5 2 0 „1607. Boczkay István teste Erdélyben behozattatek, nagj siralommal esGiulafejervarat igen nagj fejedelmi solemnitassal el temettetek, magjaroknak igen
nagj karara, holot szép versekkel iratot nagj eoregh szazloia, mays ott tündoeklik.Lásd: DOMOKOS Pál Péter 1957. 247. p.521 Gyulai L. Gábor kismarjai nótárius feljegyzése 1766-ból a kismarjai református egy
házjegyzőkönyvében. Ide lásd még: MOLNÁR Balázs 1940. 252-253. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 283/379
Reám bízattatott országa TutoraMagyar Nemzetemnek díszes koronája
Nemesi hírének hellyre állítója
De minek utána nevedért HadakatViseltem Krisztusom számtalan igákatSzenvedtem s érzettem sűrű fájdalmakatÉdes Nemzetemért tömény háborúkat.Vezérlésed által győzedelmes lettemÉjjeli nappali gondoktól ürültemÜrültem mert hozzád menni igyekeztemJevel Te is hozzám kegyelmes segédem
Védelmező kezem már rólad le vészemÉdes Hazám, kihez ragadt vala szívemGondoskodásaimat mentem már leteszemLeteszem mert Jézus készen várja lelkemMert bátor vitézül viseltem magamatSzámos esztendőkig folytattam HadakatMárs oskolájában próbáltam harczokatKóstoltam sokféle mérges italokat
Márs mindazon által énnékem kedvezeBátor tőrt lesseket ellenem elrejtveHogy éltem fonalát hirtelen elmésséDe mégis horgára engem nem keríteMár ládd aba estem amitől nem féltemMindenfelől hadat le csendesítettemígy tartományomban békességben éltemBelső szolgám akkor zárja sírba testem
Méreggel étkemet mert meg elegyítéMellyből részesülvén tetemimet gyötréÉtemnek fonalát így megrövidítéVégre gyászos Boltban Testem Temetteté,Ugy mula életem valamint a páraAz által akinek forgattam javára.Akinek szüntelen vigyáztam hasznáraHalált hoza, szellőt fuvalt reám már ma
Krisztus idvességem; éltem már elmúl aSzegény népem sorsa bánatra fordulaBékességes volta még mire haita
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 284/379
Nyugalomra Testem, hogy e sírja elhagyott népemetRád néznek szemei nyujcs néki örömötHogy ellenségein vegyen győzedelmet,Kinek országlását nyusd messze határraHogy a Te képednek vigyázzon javáraSzent tiszteletednek gyarapításáraLehessen, élhessen mindenek hasznára." 5 2 2
Habokai Márton kismarja község nótáriusa 29 évvel később 1795-bena falu történetének - káté formájú - kéziratos feldolgozásában ismételtentalálkozunk a gyászzászló szövegének ismerteté sével. 5 2 3
Azt tudjuk, hogy a fentebb említett ereklyék, mind a zászlók, mind azezüstlap eltűntek a gyulafehérvári Szent Mihály templomból.De hová tűnt a fejedelem síremléke, és egyáltalán tudjuk-e hova temet
ték?
B O C S K A I ISTVÁN S Í R E M L É K E
Mint arról már fentebb említést tettünk, a Bocskai-szarkofág helyét látszólagos ellentmondás övezi. Miért látszólagos ezen ellentmondás? Több
okból is. Az ellentmondás okát legfőképpen abban kereshetjük, hogy agyulafehérvári székegyházban még fellelhető kő síremlékeket az évszázadok során többször is megbolygatták, sőt nagy részüket teljesen elpusztították.5 2 4
Lásd: M O L N Á R Balázs 1940. 252-253. p.
Róla bővebben lásd: TAKÁCS Béla 1975. 26-27 . p.
Még a fejdelem életében is feldúlták és elpusztították ezen síremlékeket; melyrőlBocskai Thurzó Györgyhöz intézett levele is tudósít: [1605. június 12 . Kassa.] „AzGyula Fejérvári Szentegyházban eltemettetett böcsületes személyeknek sírjainak feltörése, Hunyadi Jánosnak, Ivatskonak, János király Fiának s az édes Anyjának tagjaiés csontjai kihányatása .. . Mindezeket penig az ő felsége vezéri és hada hadnagyi jelenlétében cselekedték az ő felsége Ország oltalmára bocsátott vitézi." Lásd:E C K H A R D T Sándor 1955. 299. p. A templom, Bocskai halálát követően sem kerülhette el az újabb pusztítást: [1658.] „...a dühödt ellenség bém éne a jeles szép épületütemplomba is holott mind a régi fejedelmeknek mind pedig az idősb RákócziGyörgynek temetések felett a drága szép zászlókat és kiváltképpen sokezer aranyak
ban készült fejér és fekete márványkövekből csudálatos mesterséggel csináltatottmonumentumokat mind elrontották, sőt még a fejedelmeknek is régen az előtt eltemettetett holt tetemeket gyalázatosan felhányták és azokat napfényre is kivetették . . . " Lásd: E N T Z Géza 1958. 190. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 285/379
A Bocskai sírjára vonatkozó két forrás látszólag ellentmond egymásnak, miszerint az egyik János király fia mellé, a másik szerint nővére,Bocskai Erzsébet mellé helyezték el a fejedelem koporsóját. A síremlék
helyének beazonosítása okozza a legnagyobb problémát, mivel a SzentMihály egyházában eltemetettek sírkövei majdnem mind elpusztultak, így1791-ben Szereday Antal525 - gyulafehérvári prépost - az általa összeírt33, és az ebből még meg lévő 12 között sem említi Bocskai síremlékét. 5 2 6
Külön érdekessége az összeírásnak, hogy az elpusztult sírkövek közöttsem említődik meg a fejedelem tumbája! Miért?
Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy 1906-ban Boldisár Kálmán mégúgy tudja, hogy Bocskai síremléke megmaradt.527
B A L O G H Jolán - a fellelhető források alapján - elkészítette a székesegyház X V I . századi sírköveinek jegyzékét, melyben említést tesz egy ún.„névtelen" vitézi sírkőről is. 5 2 8 Feltehetjük a kérdést, miként kerülhetettegy ismeretlen vitéz tumbája az erdélyi fejedelmek és előkelőségek temetkezési helyére?
Lássuk, melyik síremléket is jelöli ezen fentebb említett „vitézi sírkő"!B A L O G H Jolán nem véletlenül használta a síremlékre ezen kifejezést,
hiszen ezen rumba egyike azon sírköveknek, melyeket valaha a három
Hunyadi sírládájának tekintettek, nevezetesen Hunyadi László, Hunyadi János, és az ifjabb János király sírjainak. 529
Bennünket a „vitézi sírkő" megjelölése kapcsán - több okból is - aHunyadi János kormányzóénak tartott sírkő foglalkoztat. Mielőtt rátérnénk a részletekre, nézzük ma gána k a sírkőnek a leírását:
„Középen áll a kormányzó emléke. Ennek anyaga is vörös márvány slábtól való oldalát ép úgy, mint annak, egy hozzá nem illő fehér márványlap képezi, a mely kétségkívül a Kendi-czímeres kőhöz tartozott s azzal
egy mester készítménye. Hadi emblémák vannak rajta a késő renaissancemodorában, szépen és korrektül kifaragva.
Szereday Antalról bővebben lásd: S Z I N N Y E I József 1909. XIII. köt. 814-815. p.Közli: E N T Z Géza 1958. 168-173. p. Szereday Antal művének eredeti címe: Collectiocontinens tabulas vetustorum ac recentiorum monumentorum, quae in templo
Alba-olim Juliensi, nunc Carolinensi in Transilvania sunt, fueruntque locata. 1791.„Nyugvóhelyét [értsd Bocskai] a többi régi gyulafejérvári fejedelmi sírokkal együtt a
későbbi osztrák katonai erődítési építkezések alkalmával kegyetlenül megbolygatták,csak remek síremléke maradt meg." Lásd: B O L D I S A R Kálmán 1906. 59. p.A fentebb említett vitézi sírkőhöz lásd: B A L O G H Jolán 1985. 90-99. p.Lásd: V A R J Ú Elemér 1899. 31-32. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 286/379
A kormányzó sír szobra
nem valami elsőrangú mű-
vész munkája. Az alak arány
talan, a hatalmas felsőtesthez
mérten igen rövid lábszárai
vannak, a ruha redői merevek
s igen primitív módon vannak
ábrázolva. Meg is van cson-
kítva barbár módon, az orr, s
az áll le van törve, jobb alsó
karja, alsó lábszára s mindkét
lábfeje hiányzik. Mégis érde-
kes adatokat nyújt Hunyadi
arczképéhez s a XV. századi
viselet történethez.
Az arcz magyaros, kiálló
arczcsontokkal és erősen
domború homlokkal; fölfelé
kunkorított erős bajusz és ke-,
rekre nyírt, az egész alsóarczot körülvevő szakáll ad
nak neki férfias jelleget. Haja
simán le van fésülve s kerekre
van nyírva. Fején sajátságos
alakú prémes sapkát visel, a
melyen elől a homlokra hajló
leffentyü van. Karimájához
toll van tűzve. Testét lehajtottgallérú (talán újak nélküli)
prém-bélésű suba födi, a mely
szét lévén terítve, látni engedi
a felálló, elől azonban kivá
gott gallérú, térden alul érő kabátot, a mely, mint azt a franknói kincstár
XV . századi kabátjain látjuk, hátul hosszabb, mint elől, valóságos frakk.
A kabát baloldali csücske fel van tűzve a hármas zsinórból álló övbe. A
kabátot a mellen sűrű, apró, kerekfejű gombok tartják össze. A széthajtottkabátszárnyak egy alul lévő kurta felöltő szélét engedik látni. A lábszára
kat szűk nadrág borítja, a hiányzó lábfejeken bakancs (sic!) lehetett, a
A vitatott eredetűXVI. századi „vitézi sírkő"
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 287/379
jobb kéz egykor vezéri buzogányt tartott, gömbjének kerek nyoma a pár
nán látható, melyen az alak feje is nyugszik. A balkéz az egyenes pallosra van nyugtatva. A kőlap alsó részén, a két láb közt van a mester jelvé
nye', ennek megfejtése azonban csak hosszas levéltári kutatások révénremélhető.
A párnára a XVI. században rávésték a kormányzó nevét.
J OHANNE S H V N Y A D I CRVINVS, bizonynyal ugyanannak rendeleté ből, a ki a Lászlóéra ráalkalmazta tta a felírást." 5 3 0
Több - az azonosítással össze nem egyeztethető - probléma is felvetődik a síremlékkel kapcsolatosan.
Azt maga V A R J Ú Elemér is elismeri, hogy a tumba oldalai és a rajtuk
lévő fedőlap nem azonos eredetű, ugyanakkor ezekből az oldallapokonlátható domborművekből - melyen a kormányzó életéből vett jelenetekvannak megörökítve - származtat a fedőlapon található alak kilétére. 5 3 1
Ugyanakkor már az oldallapok korbeli különbözősége, és azok eltérő ki vitelezése miatt is a tumbatetőre nézve m esszemenő következtetést nemvonhatunk le. Ha csak azt nem, hogy maga a fedőlap nem Hunyadi Jánostábrázolja!
Ezt az álláspontot képviselte B O N C Z Ödön is - aki a sírkőről szólva -
egyértelmű kijelentést tett: „ez a sírkő a nagy Hunyadinak X V . századbeliemléke nem lehet."532 M i most eltekintünk ezen vélemény részletes ismertetésétől, megtette ezt már helyettünk É B E R László is, aki a következőképpen foglalta össze a síremlékkel kapcsolatos kritikus pontokat: „A mükivitele nagyon is gyarló; a nyugvó alak nem visel vasöltözéket 5 3 3, pedigaz a X V . század síremlékein általános, sőt átmegy a X V I . századba is. Arumban levő képmás ellenkezik Hunyadi János hagyományosarczképével. 5 3 4 A kerek szakáll és kissé felkunkorított bajusz, valamint a
0 VARJÚ Elemér leírása a sírkőről 1899. 31-32. p.1 VARJÚ Elemér 1899. 32. p.
2 BONCZ Ödön 1899. 97-110. p.3 „A könnyű magyar vértezetet, vagyis azt, a melynél a lábak már nincsenek vasba
öltöztetve, a hazai sírokon a X V I . század második felében látjuk feltűnni. .. . Olyansírkövet, a melyen nem hogy hadvezér, de általában valamely világi főúr minden vértezet nélkül lenne ábrázolva, nemcsak a X V . , de a X V I . századból sem ismertünk eddig. Ez csak a XVII . század kezdetén kezd általánosabban szokásba jönni." Lásd:
BONCZ Ödön 1899. 100. p.4 „Borotvált sima képét kétfelé fésült és vállaira lefüggő hosszú és dús haja köríti, a
melyet homlokán boglárral ékesített fonott abroncs szorít le." Lásd: BONCZ Ödön1899. 100. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 288/379
borotvált fej 5 3 5 annak a lengyeles hajviseletnek felel meg, a mely hazánk ban, főképpen Erdélyben, Báthory István ideje táján egy darabig divatra
kapott. BONCZ sorra veszi a nyugvó alak ruházatának egyes részleteit, a
kalpagot,536 mely annyira tipikus, hogy bízvást Báthory süvegnek nevez-hetnők el, a palástot és dolmányt, 5 3 7 a pallost és a sarut és arra az ered
ményre jut, hogy az állítólagos Hunyadi János-féle sírkövön látható vise
let a XVI . század végéről vagy a XVII . század elejéről való." 538
U J F A L U S I József apátkanonok sokkal kategorikusabban foglalt állásttanulmányában a vitatott sírkő tekintetében. A korabeli jegyzőkönyv 5 3 9
szerint: „a templom története után hosszasabban foglalkozott a Hunyadi-sírokkal, és a legújabb kutatások nyomán kikutatta, hogy a Hunyadi
János emléke tulajdonképpen a Bocskai fejedelem sírja, míg a HunyadiLászló emléke a Hunyadi Jánosé." 540
Ezt támasztja alá az is, hogy a fedőlapon található mesterjegy a Seres család mesterjegyéhez kap
csolható. 5 4 1 Arról nem is szólva, hogy ezen mester-
jegy kísérteties hasonlóságot mutat az 1606-ban,
Bocskai István szülőházára felhelyezett emlékköveket készítő kőfaragó(k) mesterjegyével. 542
Jelen pillanatban annyit bizonyosra mondhatunk, hogy a hagyomány által Hunyadi Jánosnaktulajdonított tumbalapon lévő alakon olyan ruha
van, melynek részletei jelenlegi tudomásunk sze
rint nem származhattak a XV . századból, sőt minda ruházat, mind az arcvonások egyértelmű hasonló
éi sírkövön található
mesterjegy
5 Értsd: ami a rumba lapján látható.6 Lásd: BONCZ Ödön 1899. 101. p.7 Lásd: BONCZ Ödön 1899. 103-104. p.8 ÉBER László 1904.334. p.9 Értsd: az Alsófehérmegyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Egylet
1902. június 15-én tartott felolvasás jegyzőkönyve.0 Lásd: ÉBER László 1904. 332. p. Balogh Jolán említése szerint a rumba fedőlapját Bitay is Bocskai István síremlékének tartja 1608-ból. Ide lásd: B A L O G H Jolán 1985.
303. p.1 É B E R László szerint a fedőlapon található jel Seres mesterjegye, míg B A L O G H Jolán
szerint a Seres-műhelyből, de legalábbis Seres János köréből származik. Lásd: ÉBER
László 1904. 340. p., illetve a Seres családról bővebben lásd: B A L O G H Jolán 1985.
82-83. p.; 303. p.2 A kolozsvári mesterjegyek tekintetében lásd még: SÁNDOR Imre 1913. 59-62. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 289/379
ságot mutatnak a Bocskai István fejedelemről fennmaradt korabeli ábrázolásokkal. Minden jel ezen utóbbi álláspontot erősíti, azonban mindezenfelvetések mellett még is azt kell mondanunk, hogy a „hivatalos", minden
kétséget kizáró magyarázat és bizonyítás ma még várat magára.
Bocskai fejedelmi relikviái
A magyar történeti relikviák tekintetében, meglehetősen mostohán bánt velünk a sors. Mintha csak büntetni kívánta volna a magyar nemzetet, szinte mindegyik történelmi ereklyénk - főként azok, melyek nemzeti
identitástudatunkat voltak hivatottak erősíteni - , jogtalanul elorozva, vagyéppen „csak" rejtélyes körülmények között, de kikerültek a haza védőszárnyai alól. Azért, hogy idegen földön - vagy a világtól elzártan, vagyéppen történeti eredetüket meghamisítva - más nemzetek javainak részeként mutogathassák őket. Vagy éppen „csak" csorbítani kívánták nemzetiönérzetünket. Gondoljuk csak végig, hova tűnt Attila kardja, pajzsa, vagyéppen buzogánya, hol van Bátor Opos sárkányölő buzogánya?542 A felsorolást mindenki kedve szerint folytathatná. De, fogadjuk el a másik oldalérveit is! Ugyan ki tudná bizonyítani, hogy ezen ereklyék valaha valóbane személyek tulajdonát képezték? De kérdem én, ha „csak" egy nemzettudatában, és „csak" a nép hitében töltötték is be ezek a relikviák funkcióikat, akkor mind ez kit zavarhat? Miért hat még ma is zavaróan, ha Attilahagyományát említjük?
De ugyan ezt az ellenállást erezzünk, ha Bocskai - mondjuk ki magyarosan: ellopott - koronáját követeljük vissza!
így feltehetjük a jelen időszakban újra aktualitást kapott kérdést, miértvolt fontos, hogy a Habsburg-ház - Bocskai halálát követően - minden
lehetséges módszert felhasználva megkaparintsa Bocskai koronáját? Hogyan lehetséges az, hogy Bocskai fejedelmi koronája eleddig még csakegyetlen egyszer kerülhetett vissza Magyarországra? Akkor is, „csak"mint ötvösmű 5 4 4 kaphatott bemutatási lehetőséget az 1884-ben Budapestenmegrendezett ötvös-kiállítás 5 4 5 alkalmával! A Millennium idején
Az elorzott ősmagyar emlékekről bővebben lásd: THALY Kálmán 1886. 1-9. p. A z
emlékek lajstromozásáról: „Nro 24. Atilla paizs, aczélybúl való. / 25. Egy tollas-botjais." és további sorsáról lásd: THALY Kálmán 1886. 441-443. p.THALLÓCZY Lajos 1884. 168-. p.Lásd: SZENDREI János 1907. 38. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 290/379
1896-ban, és Bocskai halálának, illetve - a Habsburgok felett aratott győzelem lezárásának becses emlékének - a bécsi békének háromszáz esztendős évfordulója kapcsán 1906-ban már nem kerülhetett magyar földre!Miért? Már maga a kérdés is költői! Azért, mert a nemzeti öntudat, anemzeti szabadság és szuverenitás jelképe i - az ilyen alkalmak során kife
jezetten hatva - mindig magukban hordozzák a szabadság vágyát és azönálló nemzeti lét óhajának tudatát is!
Most, amikor Bocskai győzedelmes szabadságharcának 400. évfordulóját ünnepeljük, újra fájó sebeket fakasztanak ezek a tények, és e fenteb
bi sorok írója csak reményét fejezheti k i , hogy egyszer újra magyar földrekerülhetnek elorozott relikviáink.
Addig is, míg ez valósággá válik, meg kell, hogy emlékezzünk a Bocskaihoz kötődő - a nép hagyományában és hitében kiemelt -, ereklyekéntszámon tartott azon tárgyakról, amelyek egy-egy darabjának birtoklása -vagy csak annak birtoklásának tudata is - nemzeti büszkeséggel töltötte,és tölti el mai napig nemcsak a hajdúk, de minden magyarérzületü emberszívét.
B O C S K A I H A TA LMI JELVÉNYEI
Mielőtt Bocskai - a török császár által - adományozott fejedelemi koronájáról szólnánk, az erről való megemlékezésünket a korona átadásánakkörülményeivel kell kezdenünk. Nem minden célzat nélkül tesszük ezt,hiszen e nevezetes Rákos mezei találkozó - ma már csak mögöttes tartalommal bíró -, de a néphagyományban mélyen gyökerező elemeit és körülményeit, illetve ezek néprajzi vonatkozásait eleddig senki sem tartottamegemlítendőnek. Márpedig, éppen a részletekben van elrejtve a lényeg!
A z 1605. november 11-én, Márton napján - pénteken - megtörtént
eseményről, a korona átadásáról és annak körülményeiről többen is említést tettek. Több olyan hiteles személyről is tudunk, akik írásba foglaltákezen alkalmat, természetesen mindegyikük mást, és mást emelve ki a nevezetes eseményből. Elsőként Bocatiust kell megemlítenünk, akit sokkalinkább az esemény járulékos oldala ragadott meg. Leírásában - mintegytartalmi összefoglalóként - adja csak a korona átadásának menetét. 5 4 6
„Hozzák a koronát meg aranyhüvelyében a kardot, mindkettő szinte roskadozik az
értékes gyöngyök és drágakövek alatt. Beszélni kezdenek a fejedelemhez, aki márközben felállt. A vezír meg egy másik basa felkötik fejedelmünk oldalára a kardot,szerencsét kívánnak neki, ígéreteket tesznek, majd kifejtik, hogy mi ennek a dolognak a jelentősége. Egy másik ruhát is adnak rá, mégpedig egy bíborszínű, coboty-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 291/379
Alvinczi Péter, kassai prédikátor már magáról a koronázásról írt jegyzeteiben bővebben szól: „... Mehmet basa, a török császár nagyvezére a pestimezőn, elmondhatatlan ünnepségek közt (olyat írok, amit magam láttam),megkoronázta a felséges fejedelmet ezekkel a szavakkal: Ezzel a koroná
val a buszurmány 5 4 7 nemzet győzhetetlen császára felségednek ajándékozza az egész és teljes Magyarországot, ősi szabadságával. Segítsen bennünket - úgymond - a mindenható Isten, és tegye tartóssá ezt a szövetséget a magyar és buszurmány nemzet közt az utolsó ítélet napjáig. Beszédét befejezve megajándékozta a fejedelmet arannyal és drágakövekkel
díszített karddal és dárdával, egy olyan gazdagon ékesített lóval..." 54
*
Istvánffy históriája egy újabb, - igaz meglehetősen homályos - adattal
bővíti a koronázás során kapott fejedelmi ajándékok sorát: „Átadom neked a koronát, a jogart, a kardot és a zászlót, adok nagy hatalmat, kitüntetést, tekintélyt, s azon kívül díszt..."
549 A z eseményről talán a legrészletesebben Homonnay Drugeth Bálint kéziratos naplója számol be: „... annak utána Memhet vezír pasa a török császár küldte koronát nagy tisztességgel megadta őfelségének. Ez ugyanazon vezír együtt a koronával adottőfelségének egy arany hüvelyű, türkezekkel [türkizekkel] rakva igen
szép aranyos kardot és egy handzsárt ajándékon, tizenkét lovakat is ." 5 5 0
Mindezek mellett említést tesz a fejedelem és a hajdúk körében ekkormég elevenen élő ősi szokásról is, de erről majd később szólunk!
Ha összeállítjuk a török szultán által küldött fejedelmi jelvények ésajándékok sorát, akkor a különböző leírások alapján a következő lajstromot állíthatjuk össze: - korona, - jogar, - kard, - bíborszínű ruha [kaftan], - cobolyprémes, arany és ezüst szálakkal átszőtt palást, - zászló,
dárda 55x
- handzsár, - gazdagon ékesített ló, vagy lovak 552
prémes, arany-ezüst szálakkal átszőtt palástot. Fejére teszik a koronát is, elmagyarázzák, hogy ez is mit jelent. A fejedelem elfogadja, hálát ad érte, de az ajándékbaadott korona méltóságát elhárítja magától.. ."Lásd: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc 1988. 82-83. p.
7 Értsd: a muzulmán, átvitt értelemben a török nemzet.8 Közli: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc 1988. 151. p.9 ISTVÁNFFY Miklós 1962. 472. p.0 Idézi: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc 1988. 137. p.1 A dárda kifejezést is e zászló fogalmához sorolhatjuk, hiszen ez a vörös szultáni
zászló szoros tartozékára az arany gömbben végződő rúdra vonatkozhatott.2 Itt jegyzendő meg, hogy ebben a korban a hűbéres uralkodó valódi hatalmi jelvényeita fejedelmi jogar [bot], és az aranyos gömbfejbe végződő vörös szultáni zászló jelentette.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 292/379
Ezen összesítésből is látszik, hogy az évszázadok során mennyire hiányossá vált a Bocskaihoz kötődő szultáni ajándékok ismerete. Pedig e
tárgyak mind Bocskaihoz kötődnek, s nemcsak a néphagyomány, de atörténeti szakirodalom is jóformán csak a koronára helyezi a hangsúlyt. A buzogányról már-már alig tesz említést, a szultán ajándékaként kapottkardról, pedig szinte semmit sem tudunk.
Ez annál is inkább elszomorító, mivel Bocskainak nem is egy, hanemhárom kardjáról kellene tudnunk, amelyet maga a török szultán küldöttneki! Ezt tökéletesen alátámasztja Bocskai István végrendelete is: „Azkoronát is, kit nékünk török császár adott, hagyjuk az ország tárházába,
úgy, hogy fejedelemségről fejedelemségre maradjon és annak készen tartassák, aki az országnak ura lészen, avval a köves szablyával együtt, amelyet adott véle." Ugyanakkor említ egy másik köves szablyát is, melyetRudolfnak hagyományoz: „Hagyjuk őfelségének a török császártól küldött köves szablyának az egyikét és a tarka lovat szerszámostól, amint avezér nékünk adta, öltözve vigyék őfelségének." De rendelkezik a harmadik szablya sorsáról is: „Mátyás herceget őfelségét is követjük, hogy hasonlóképpen mindenekről őfelsége nékünk megbocsásson. Hagyjuk őfelsége számára is egyik köves szablyát és egy lovat öltözetivei együtt." 5 5 3
Mivel magyarázható mindez, mikor már fentebb láttuk, hogy a Rákosmezei találkozón csak egyetlen kardot vehetett át a fejedelem? Azzal,hogy a török császár háromszor küldött Bocskainak fejedelmi jelvényeket, de azt csak harmadjára, Rákos mezején egészítette ki a koronával!
Bocskai álmosdi győzelmét követően a török szultán minden évben[1604., 1605., 1606.] újra és újra fejedelmi jelvényekkel, és alkalmankéntegy-egy köves szablyával is megajándékozta a fejedelmet.
Elsőként a fejedelem kassai bevonulása után jelent meg nála a szultáni
követ Hadzsi Húszain,554
aki - ahogy azt Szamosközy is lejegyezte:„Bocskaynak ódaiára kötötte az török császártól küldött kardot..."55 5 Márkorábban idéztünk a szultáni követ ekkor elhangzott szavaiból, mégpedigéppen a hajnalcsillag említése kapcsán. A hajnalcsillag - a Vénusz -, és a
A végrendeletre való közléseket lásd: S INAI Miklós 1790.A Kassára küldött szultáni követ érkezését megelőzte a nagyvezér levele, ebben részletes leírás található a fejedelmi ajándékokról: „...mi is elküldtük számodra a zászlót,
kornyétát, két derék lovat, botot, egy hódító kardot s hüdsetünkkel egyenlő jelentőségű díszköntöst." A teljes levelet lásd: T Ö R Ö K - M A G Y A R K O R I E M L É K E K . III. 1868.45-47. p.Lásd: S Z A M O S K Ö Z Y I S T V Á N T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I 1880. 257. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 293/379
Vénusz napja, a „dies Veneris",- mint azt már korábban kifejtettük -szoros kapcsolatban állt Bocskai személyével, illetve életének szerencséstörténéseivel. így már azon sem csodálkozhatunk, hogy a fejedelmi jelvé
nyek első átadása 1604. november 19-én, szintén egy pénteki napon zajlott le. Ahogy azt a „Rerum in vita " latin nyelvű szövegének VI. pontja is bizonyította: „Turcarum Imperatoris vexillum, clavam et frameam, dieveneris adtulerunt Cassoviam 19. novembris." Vagyis: „A törökök uralkodójának lobogóját, buzogányát és dárdáját péntek napján hoz ták megKassára, november 19-én." 5 5 6
Másodszor már Kolozsvárott jelent meg a török szultán követe Húszain bég.551 Erről így számolt be Istvánffy históriája: „. . .Bocskai Er
délybe ment, s Kolozsvárott, miután ott a tartománybeliek esküt tettek, őtfejedelmüknek üdvözölték, amit a csausz, a török szultán nevében, átadvaneki a jogart, a kardot és a zászlót, nyomban megerősített." 5 5 8 Ugyan errőlaz eseményről ezt mondja az előbb már említett „Rerum in vita" X V .
pontja: „Die veneris discessi et perveni ad Principatum TransylvaniaeClaudiopolim, ad locum nativitatis." Ami a következő jelentéssel bír:„Péntek napján távoztam és az Erdélyi Fejedelemségbe, Kolozsvárra, szülőhelyemre péntek napján érkeztem." 5 5 9
Egy újabb pénteki nap Bocskai életében!Harmadszorra, Bocskai a fejedelmi jelképek mellé - a török császár
tó l - immáron koronát is kapott: „Cum vezerio die veneris sub Budaconveni, ubi turcarum imperatoris missam coronam 11. novembris accepi.
X I X . A vezírrel péntek napján találkoztam Buda alatt, ahol a törökökuralkodója által küldött koronát elfogadtam [1606.] november 11-én.
Háromszor, és mindig péntek napján! Lehet, hogy a néphagyománynem minden alap nélkül tartotta fejedelmét kiválasztottnak, akit az Isten amagyar nép megmentésére rendelt?
De térjünk vissza arra - a korábban már felemlített - ősi szokásra,amely Bocskai és az általa vezetett hajdúk kö rében még elevenen élt.
Mint fentebb láttuk, Szamosközy ezen adatot egyértelműen kiegészíti és bizonyítja,hogy ekkor egy kardot is kapott a fejedelem. A Rerum in vita teljes latin szövegéhezlásd: E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , I I I . 1855. 96-97. p.
A fejedelem kolozsvári megérkezéséhez és a fejedelmi jelvények átadásához lásd:E R D É L Y I O R S Z ÁG G Y Ű L É S I E M L É K E K , V . köt. 3 0 6 . p.
I S T V Á N F F Y Miklós 1 9 6 2 . 4 5 8 . p.
E R D É L Y I T Ö R T É N E L M I A D A T O K , III . 1855. 96-97. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 294/379
Mielőtt a fejedelem a törökök táborába lépett volna, az alábbi bevezetéssel: „Piissimi est principis de puturis prospicere." 5 6 0 beszédét
Homonnayhoz intézve - ahogy naplójában írja - „három szót monda": -
bármi történik, Magyarországot el ne hagyja, - a magyarországi urakközött Báthory Gábort mindeneknél feljebb becsülje, - ha vele történikvalami, soha többé ne higgyenek a töröknek!
De, mielőtt - és itt éppen ezen van a hangsúly - a törökök táborába indultak volna: „E három szép őfelsége [értsd Bocskai] intési után fejen
ként háromszor Jézust kiáltanak" 561 és csak ezt követően indultak meg atörökök felé. Azonban nemcsak a török táborba való indulást megelőzőentevék ezt a magyarok, hanem az onnan való sikeres visszatérést követően
is: „Közinkbe jutván azért nagy jó szerencsésen őfelsége [Bocskai], Iste nünknek megköszönvén nagy hálákat adánk arrúl is, hogy a farkasokkal a próféta mondása szerint egyességben hozott bennünket, és háromszor
Jézust kiáltván, mivelhogy az estve immár szintén eljött vala, az őfelségeszép tábora a Rákos mezején őfelsége sátorát környülvevénletelepedék."5 6 2
A fentebbi idézetek két jól elhatárolható időbeli és egyazon cselekvés beli megnyilvánulásról szólnak. A történés idejét és módját tekintve külön
kell választanunk az elkövetkezendő eseményt megelőző, és a megtörténteseményt lezáró, de egyazon lefolyású és mindenben megegyező cselekedetet, amely egyedül a történés időpontjában tér el egymástól. A fenticselekmények - jelesen az egymást követő háromszori Jézust kiáltás -végrehajtásában teljes az azonosság. Tehát a korabeli szokáscselekvés egymegelőző, óvó-védő, tehát preventív, és egy — az eseményt lezáró - , követő szokáscselekvéshez egy úm. hálaadó rítushoz kapcsolódik, melynekmegnyilvánulási elemei mindig azonosak. így a szokáscselekvés alkalma
zási idejét tekintve a kezdő és a lezáró formulát azonosnak kell mondanunk, melyek egy emberfeletti lényhez - az adott esetben Jézushoz - intézett fohászokban nyilvánult meg.
„A jámb or fejedelmek kötelessége gondoskodni a jövőről. "561 Homonnay naplójának idevonatkozó részét lásd: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc1988. 136-137. p.
5 6 2 Lásd: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc 1988. 137. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 295/379
E háromszori, a felsőbb lény nevének kiejtéséhez kapcsolódó fohászazonban nem minden alap nélkül való a magyarság hagyományában!
A felsőbb istenség áldásának elnyerési vágya - nevének háromszori
kikiáltása - nem volt ismeretlen elődeink korában sem. Árpád tetteirőlszólva így jegyezte fel a krónika: „cum suis de aqua danubii cornuimplens et ante omnes hungaros super illud cornu omnipotentis deiclementiam rogavit, ut dominus eis terram in perpetuum concederet.Finitis his verbis omnes hungari clamaverunt: deus! deus! deus! tribusvicibus et ibi inventus est usus iste, et servatur apud hungaros usquemodo"56 3 A magyarok „mindenféle isteneket nagy kiáltásokkal és ordítással segítségül hívának" - sorolja I P O L Y I Arnold - , megemlítve azt a szo
kást - ami megjegyzendő, ha csökevényes formában, de a mai napig isél —, miszerint a magyarok az áldomás ivás alkalmával háromszor említik
Isten nevét.564
A fentebb említett szokáscselekvés így mind a mai napig permanensenélő néphagyománynak tekinthető. Nyilvánvalóan az évszázadok soránvesztett eredeti jelentőségéből, és koronként újabb jelentéstartalom bővülésen vagy jelentéstartalom vesztésen esett át. De ez a folyamat, mind ahagyományok továbbélésének törvényszerűségei szerint mutatkozik meg,
mindig átalakul, megújul. Lassanként eredeti jelentéstartalmát is elvesztheti, de más formában mindig újraéled, fenntartva az eredeti hagyományemlékét. így alakult át - a kor vallási szemléletének megfelelően - a fohász is, melyet Bocskai és katonái - ha azt átalakítva is -, de az eredetiszokáscselekvést megtartva használatos formulává tették és alkalmazták afensőbb lény szimpátiájának elnyerése végett. Ugyanígy tesz a ma máregyre idősödő korosztályunk - az eladás és vétel melletti áldomásivásmellett - akkor is, ha „csak" egymás egészségére ürítve poharát mondja, a
hajdani preventív és hálaadó rítusból megmaradó fohászt, hogy: Isten,Isten!
„[Árpád] az övéi jelenlétében megtöltötte Duna-vízzel ivókürtjét, és minden magyarelőtt a mindenható Isten kegyelmét kérte erre az ivókürtre, hogy adja neki az Úrmindörökre a földet. E szavak végeztével minden magyar felkiáltott: Isten, Isten, Is
ten - háromszor és innen ered ez a szokás és meg is maradt mindmáig a magyaroknál;" A z eredeti latin szövet közli: IPOLYI Arnold 1854. 41. p.Bővebben lásd: IPOLYI Arnold 1854. 41-43. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 296/379
Bocskai koronái
A TÖRÖK SZULTÁN ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT KORONÁRÓL
A korona átadásának történeti hátterét nem tisztünk elemezni, ezt megtették már helyettünk többen is. Azonban magáról a koronáról, i l l ik néhány szót szólnunk. A koronáról készült úgymond első felmérés 1619.május 20-án készült, mégpedig Rudolf császár kincseinek összeírása során. Ebben a leltárban már Bocskai koronája is szerepelt a következő leírással: „Egy erdélyi egész arany korona. Persa munka, amelyet eredetileg
a török császár ajándékozott Bocskaynak és amelyet Thurzó György palatínus szállított őfe lségének 1610. október 6-án. Van rajta 32 piciny ésnagy türkisz, 90 rubin, 64 smaragd, 22 rubin paliasz és 282 gyöngy. Atetején egy nagy smaragd. Az egész kettős tokban."56 5 Az első, és egyetlenhitelesnek mondható leírás azonban T H A L L Ó C Z Y Lajos nevéhez fűződik. 5 6 6
A koronát a zárt koronák csoportjába sorolja, melynek két fő alkotórésze van, az alsó abroncsos korona és a felső kupola, mely az alsó nyílt
koronába illő. Anyaga arany, súlya 1 kilogramm 88 gramm, magassága23 és fél centiméter. 5 6 7
A korona szerkezeti felépítése
Közli: B O L D Í S Á R Kálmán 1925. 13. p.
T H A L L Ó C Z Y Lajos 1884.168-169. p.
Ide lásd: B O L D I S Á R Kálmán 1926. 65. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 297/379
Abroncsa két részből összeállított, melynek alsó része, a szegély 36keskeny levélből áll, mindegyik tetején egy-egy gyönggyel. Szélét alól 74
szemből álló gyöngysor övezi. Az abroncs felső szegélyét 8 liliom, levélle l váltakozva alkotja. A z egyik liliom hegyén kereszt van, melynekmindegyik szára karéjban végződik. A kereszt az abronccsal nem egymű-vü, de azzal egykorú. A kereszt szárain, meg a szárak között egy-egygyöngy, középen egy rubin van. A többi liliom hegyén egy-egy rubin van,a felületén egy-egy smaragd, rubin s két-két türkiz. A levelek hegyén ru
bin ál l, de hatról ez hiányzik ; a levelek testén egy-egy rubin és smaragdváltakozik. Az abroncson magán 14 négyzetformájú rubin, két füsttopáz,ugyanannyi smaragd van.
A korona felső részét képezi a kupola, ezt nyolc 17-17 gyöngyszembőlálló a kupolára illesztett sor 8 cikkre oszt. A gyöngysorok által határoltmindegyik cikkben 8 vegyes formájú rubin, 4 kisebb-nagyobb smaragd,és 2 türkiz látható. A kupola tetején 8 szirom egy kis nyílt koronát alkot, aszirmok hegyén egy-egy gyöngy. A kis korona közepéből egy „öreg, sodronnyal átfúrt", s hat lapra csiszolt smaragd emelkedik ki .
A korona felülete - kivéve a felső kis koronát, a keresztet és a talpabroncsot - niellos, növénydíszítésű.
A korona niellos véseteinek rajza
A korona belül fekete viasszal van kiöntve, és sárga selyemmel alávar-rott bársonykelmével van kibélelve, a felületet faburkolat erősíti belülről.
A koronához tartozott egy indiai, vagy perzsa selyem és ezüst brokáttal borított ékes tok is.
Itt kell megjegyeznünk, hogy sem a korona alakja, sem annak ékességenem épült be szorosan a néphagyomány mondakincsébe. Ez nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy a korona átadásának közvetlen környezeté
ben is csak egy szűk kör vett, vehetett részt, így csak kevesen szemlélhet
ték meg a fejedelmi fejdíszt.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 298/379
Bocskai koronázása (Neu eröffnete ottomanische Pforte c.műből. 1694.)
A koronázást követően, - mint tudjuk Bocskai nem viselte a koronát -
így az csak a fejedelem halálakor, a kassai temetési menet során került
közszemlére. Azt már sem a kolozsvári ravatalon, sem a gyulafehérvári
temetésen nem láthatták az emberek, hiszen Homonnay már korábban
visszafordult, és Bocskai kincseivel együtt a koronát is magával vitte.
Ezáltal csak egyetlen mód nyílhatott a korona közelebbi megszemlélésére,mégpedig ha az illető Bocskai közvetlen környezetéhez, vagy azok köré
hez tartozott.
Ebbe a körbe tartozott Bornemisza Váczi Menyhárt is, aki Homonnay
seregében volt prédikátor, így alkalma lehetett a korona megtekintésére,
így azon sem csodálkozhatunk, hogy az általa írt históriás ének az egyet-
len korabeli megfigyelés, és messze a legrészletesebb leírását adja a
koronának: „Külömb külömb sinü köüeküel raküa, / Kik nagj
termettének vala, / Regen Sándor kiraljnak vittek / vala, / Seki esSándornak mind arran vala. / Gardiccais mind drága kü vala, / Jriak tiz
fele drága kü volt volna, / Korona teteiben drága smaragdüs volna, /
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 299/379
Drága hossü göngj semeküel megj raküa. / Arran koporsóban temettetett
volt, / Koporsóira drága karbunkulus volt, / Sapil gemant köüel oldala
rákot volt, / Sötetcegben fenlö vjlagossag volt."
A históriás ének megemlékezik arról a hagyományról is, amely a koro-na eredetét - sőt magát a koronát is - , a világhódító Nagy Sándortól
származtatta. Ez a hagyomány a kortársak körében is el volt terjedve.
Bocskai István töröktől kapott fejedelmi koronája
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 300/379
A különböző véleményekről Bethlen Farkas is megemlékezett: ,,...a'Koronát, mellyet némellyek valamelly Perssiai Királyénak, mások a' Görögökének állítanak lenni". Ezzel szemben Istvánffy más véleményen
volt: ,,a' Törökök azt a' hajdani Konstántzinápolyi Császárok', vagy pedig Bolgár-országi uralkodó Herczegek' néhai koronájának mondották;még is bizonytalan, miféle és honnan került légyen." 5 6 8 A korabeli levelezésekben előforduló adatok, mind görög koronának mondják. 5 6 9
A hivatalos álláspont szerint a korona valószínűleg Bocskai számárakészült, de ha az korábban is meg volt, akkor sem lehetett régebbiX V - X V I . századinál. Ugyanakkor még ma is sok a kérdőjel Bocskai koronáját illetően, melyet maga T H A L L Ó C Z Y Lajos is feltett: Ha a szultán
készíttette a koronát, akkor miként kerülhetett rá a kereszt? Egy régebbikoronát újíttattak meg? Vagy éppen maga Bocskai tétette rá a keresztet?570
A kérdések továbbra is nyitottak, melyekre csak egy újabb - az évfordulókapcsán még inkább időszerű - koronaelemzés adhatná meg a választ.
Mielőtt azonban Bocskai másik koronájáról is szólnánk, nem hagyhat juk figyelmen kívül a korona jelképi, és eszmei utóéletét sem. Kiemeltenkell kezelnünk azt az országosan is egyedülálló történeti emlékünket,amely szoros összefüggésben áll a valódi korona eszmeiségével, sőt an
nak még évszázadokkal később jelentkező hatásával is. Ezen eszmeiségefolytán került - az országban egyedülállóan - a hajdúböszörményi főtérenálló Holló Barnabás által 1906-ban571 készített Bocskai szobor talpazatárais a fejedelem koronája.
J A N K O W I C H Miklós 1828. 1665. p.; 1662. p.; ide lásd még I S T V Á N F F Y Miklós 1962.
473. p.A korabeli levelezésekben előforduló eseteket idézi: T H A L L Ó C Z Y Lajos 1884. 170. p.T H A L L Ó C Z Y Lajos 1884. 178. p.
A szobor felavatásának napján Weszprémy Zoltán a következő beszéddel nyitottameg az ünnepi közgyűlést: „ ...H abár Bocskay az egész Magyarországé volt, mégis alegtöbb just hozzá az általa alapított hajdú város ok formálhatják. A hálás hajdúságmost szobrot emelt a nagy fejedelemnek, hogy némiképen lerója az iránta viseltetettörök háláját. Bocskaynak nagy szelleme védjen meg bennünket hazánk nagygyá te-hetésére irányuló küzdelmeinkben, amiként egykor vitéz kardja védelmezte meg őseinket." Itt kell úm. csak széljegyzetben utalnunk a néphagyományban kialakult ún.esőcsoda motívumára, mely az ősi hagyom ány szerint mindig a kiválasztott megsegítésére, vagy annak emléke kapcsán jelentkezik, mint „természeti jelenség". Az erre
vonatkozó példák közül csak arra az eseményre „esőcs odára" em lékeztetünk, mikor aBocskai földi maradványait kísérő menet a fejedelem szülőhelyére, Kolozsvárra érkezett. Ennek sorába kapcsolható a hajdúböszörményi Bocskai szobor felavatásátkövető felhőszakadás emlékének motívuma is: „A szobor leleplezésének ünnepélye
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 301/379
A hajdúböszörményi Bocskai szobor talapzatán lévő koronaábrázolás
A Bocskai szobor talapzatának felső peremének mind a négy oldalátegy-egy domborműves Bocskai-féle koronaábrázolás ékesíti, amely nemminden ok nélkül kerülhetett oda. Ahogy D A N K Ó Éva mondja: „HollóBarnabás és a szobrot készíttető böszörményiek a Bocskai-féle korona
ábrázolásával a Bocskai biztosította nemzeti függetlenségre, Bocskai szuverenitására céloztak az úgynevezett szent koronát viselő Habsburgokkal
szemben. A nemzeti függetlenségre, az önálló magyar uralkodóra valócélzás korántsem volt idejét múlt a kiegyezés utáni Magyarországon, akövetkezetesen függetlenség-párti Hajdúságban." 572
után d. u. 2 órakor a városháza udvarán rögtönzött sátorban 500 terítékű társas ebédvolt rendezve, de amelyet a hirtelen jött felhőszakadás már a második fogásnál szétkergetett." A szobor felavatási ünnepség részletes leírását lásd: D E B R E C E N I K É P E S
KALENDÁRPUM , 1908. 75-78. p.
Bővebben lásd: D A N K Ó Éva 1977. 82-85. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 302/379
AZ ERDÉLYIEK ÁLTAL ADOTT KORONA
Bocskai második az ún. brassóiak koronájáról tudunk a legkevesebbkonkrétummal szolgálni, így viszont a legtöbb mondai hagyománnyal isez a korona rendelkezett. Azonban ezek a koronával összefüggő mon dákcsak Bocskai korában éltek. Nyomát a későbbi korokban már nem talál
juk.Tudjuk, hogy a koronát Vácon adták át a fejedelemnek 1606. novem
ber 12-én. Bocatius leírása alapján a korona mellé egy palástot és másékszereket is átnyújtottak. 5 7 3 Homonnay már meg is nevezi ezeket az ékszereket: „Itt adták meg őfelségének az erdélyiek a rác despota aranyko
ronáját, mely nem alábbvaló a török császár küldte koronánál, ugyanazonrác király despota aranyövét is aranytollával együtt.. ." 5 7 4 A korona amonda szerint György moesiai despotáé volt, akit Mezed - Amurath szultán vezére - legyőzvén, György Erdélyre tört, s ott dúlni kezdett. Mezedutána indult, s - a brassóiakkal szövetkezett - , Györgyöt legyőzte ésmegölte, koronáját, pedig Brassónak adta.575 A Bocatius által közölt monda szerint a korona Drakul vajdáé volt, akit 1441-ben Jaksics Demetermegölt Szebenben. Istvánffy ettől eltérő mondai hagyományról tesz emlí
tést, miszerint a koronát „bizonyos földalatti rejtek-lyukból ásták ki sazon despotáé volt, ki Moldvaországot járm a alá hajtván, a mi időnkbenismeretessé lőn". Gondolva Basilikus Jakabra, más nevén Heraclides Jánosra, aki 1562-ben magyar székely csapatokkal elfoglalván Moldvát, ottkét évig zsarnokoskodott, míg Szucsavánál megöletett. 5 7 6
A korona sorsáról a továbbiakban csak két adattal bírunk. A fejedelemkassai halotti pompáján még ott volt a töröktől kapott koronával együtt afejedelem koporsóján, majd Bocskaival együtt a gyulafehérvári temetés
alkalmával a koronát is a sírba helyezték. A székesegyház többszöri fel-dúlása miatt azonban további hollétéről nincs semmilyen adatunk.
Lásd: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc 1988. 91. p.C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L Y Ferenc 1988. 138. p.
Bethlen Farkas históriája szerint: „Ezek György despotáé, hajdan a' Mae'siai Királyévoltak, kit Mezethus, néhai Amurath Török Császár Seraskierje Országától megfosz
tott..." Lásd: J A N K O W I C H Miklós 1828. 1666. p. Thallóczy Lajos megvizsgálta amonda hátterét, de annak történeti alapját nem találta. Lásd: T H A L L Ó C Z Y Lajos 1884.179. p.
T H A L L Ó C Z Y Lajos 1884. 180. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 303/379
B O C S K A I FEJED ELMI DÍSZBUZ OGÁNYA
A Bocskai ereklyék közül - ha egyáltalán rangsort
lehet felállítani - , második helyen áll az a díszbuzogány, melyet a fejedelem saját kincstárában őriztetett,és azt csak ünnepélyes alkalmakkor vett magához. 577
A buzogány jelenleg a nagyszebeni „Bruckenthal"Múzeumban található. A szakirodalomban leginkábbcsak a Cserna-féle rajzról ismerhetjük alakját, ami azt
is mutatja, hogy ezen ereklye is legalább annyira
„agyonhallgatott" (volt?), mint maga a korona. A fe
jedelmi relikvia iránti tiszteletet mutatja a hajdúvárosok központjaként számon tartott Hajdúböszörményazon kezdeményezése, hogy e díszbuzogányról - a
hajdani hajdúkerületi székhely - legalább egy fotókó piával rendelkezzen. így kerülhetett - H. Fekete Péter
jóvoltából - az akkor még városi-, ma a HajdúságiMúzeum tulajdonába, egy a korának megfelelő minőségű felvétel erről a díszbuzogányról.5 7 8 Ennek a kép
nek a felhasználásával és a buzogányról készült leírássegítségével már egy lényegesen teljesebb képet kap
hatunk Bocskai díszbuzogányának formai jellemzőiről.
A díszbuzogány legjellemzőbb eleme a közepénkiemelkedő borda által kettéosztott nagy gömbfej.Átmérője: 10 cm. A fej, áttört és vésett, virág (szőlő?), illetve levél motívumok kompozíciója által ara
nyozott ezüstlemezzel borított. Ennek áttört közeibőlkiemelkedni látszik az alapot adó kék zománcgömb.Az előbb említett, a gömb kerületén körbefutó kes
keny bordás szalagon egy G-ben álló A betű szerepel
kétszer, ötvösjegy 5 7 9 (?) gyanánt beütve.
Bocskai István fejedelmi díszbuzogánya
Ipolyi Arnold gyűjteményéből közölve: THALLÓCZY Lajos 1884. 170.
A Hajdúsági Múzeum Fotó Adattára, a továbbiakban H M F A . 1671.
Lásd: SZENDREl János 1907. 36. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 304/379
A díszbuzogány fejrésze
A díszbuzogány nyele vörös bársonnyal bevont, melyet a nyél közepén
és végén a fej kialakításának megfelelő, azzal azonos díszítményű, áttört
vésetü és széles borítású övek adják a buzogány hármas osztását. Ezekben
a díszveretekben - az egy centiméter kiemelkedésü rekeszes foglalatok
ban - 60 darab türkiz kapott helyet. A nyél hossza: 63 cm. 5 8 0 A díszbuzo
gány súlya: 1200 gramm. A gömb tetején egy 4, 5 cm hosszú, homorú,
négyoldalú gúla alakú tüske nyúlik ki.A nyél végének lezárásaként alkalmazott domborított lap, a fejedelem
által használatos címert ábrázolja az 1605-ös évszámmal.
A díszbuzogány végrésze, a rekeszes foglalatú türkiz kövekkel
5 8 0 Ebből az adatból is jól kitetszik, hogy a Cserna Károly által készített rajz torzít, rövi
debbnek, mintegy kurczba ábrázolja a buzogányt.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 305/379
A záró lap megformálása - a
körfeliratot kivéve -, teljes egé
szében megegyezik Bocskai Istvánmásféltalléros pénze előlapjának
formai kiképzésével.581
Azt rögvest leszögezhetjük,
hogy a záró lap nem csupán egy
másféltalléros „körbevágásának"
felhasználásával került a buzogány
végére. Megformálása lényegi
elemeiben ugyan megegyezik atalléron találhatóval, de annak ará
nyai és az ábrázolásban mutatkozó
formai eltérések egyértelműen
bizonyítják, hogy nem annak a
tényleges felhasználásával készült.
Azonban mintaként egyértelműen a tallér előlapja szolgálhatott a dísz
buzogány megformálásának idejében. Felvetődik a kérdés, hogy a záró
lapon található évszám 1605. a török eredet azon módját támasztja alá,
hogy azt - az eltérő időszámítási módból fakadóan 5 8 2 - csak szolgai mó
don másolták-e rá, vagy a készítési időt jelölték vele?
Ez utóbbi nem valószínű, hiszen Bocskai 1605-ben is kapott rangjelző
„botot" a „fényestekintetű" császártól, így a díszbuzogányon sokkal in
kább annak átadási évét [1606.] kellett volna megformálniuk. Azt hiszem,
a történeti tények birtokában nem járunk messze a valóságtól, ha a dísz
buzogány záró lapjának formai világát Bocskai „másféltallérosának"
lemásolásához kell kötnünk, ami újra felveti a Bocskai család és Bocskai
István által használt címerkép nemcsak formai, de tartalmi eltérésénekkérdését is.
A díszbuzogány záró lapja, a fejedelem
által használt címerrel
1 Bocskai másféltalléroséhoz lásd. HUSZÁR Lajos - P A P Ferenc - W INKLER Judit 1996.
25. p.2 Ide lásd a török levelek dátumozását. Ennek megfelelően az 1605-ös évet 1014-el
kellett volna jelölniük. Példaként lásd: TÖRÖK-MAGYARKORI EMLÉKEK, III. 1868.
47. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 306/379
B O C S K A I D Í S Z S Z A B L Y Á J A
A fentebbiekben - Bocskai végrendelete kapcsán - már szóltunk azon
szablyákról, amelyeket mint fejedelmi ajándékot Bocskai István a töröktőlkapott. Azonban, arra nem tértünk ki, hogy e szablyák - bizonyos jelképiösszefüggés alapján - élesen elhatárolhatók egymástól. Ezen ajándékoknem képezték ugyan a szorosan vett fejedelmi jelvények körét, de Bocskai tekintetében mégis különleges jelzéssel bírtak. Legalábbis óriási különbség van az első és az utolsó kard között. Míg az első - amelyet a fe
jedelem Kassán vett át a török követtől - a hódító hősnek szólt, ezt anagyvezér levele is megerősíti: „...mi is elküldtük számodra a zászlót,
kornyétát, két derék lovat, botot, egy hódító kardot s hüdsetünkkel egyenlő jelentőségű díszköntöst." 5 8 3
Addig a Rákos mezőn átadott szablya már a szabadító hősnek, a fejedelemnek szólt. Ezt maga Bocskai is többre tartotta, mint a korábban ka
pott szablyáit, hiszen ezt az „arannyal és drágakövekkel díszített" 5* 4 kardot - a koronával együtt - „hagyjuk az ország tárházába, úgy, hogy fejedelemségről fejedelemségre maradjon és annak készen tartassák, aki azországnak ura lészen, avval a köves szablyával együtt, amelyet adott vé
le."Mint a fentebbiekből is látjuk, maga Bocskai sem választotta ketté a
koronát és az említett díszszablyát. A kettőt egyetlen, szétválaszthatatlanegységként említette meg még végrendeletében is, olyan egységként szóltróluk, melyek egybentartását is szükségesnek tartotta, hogy az az „országurának" mindig rendelkezésére állhasson.
Ennyit tudunk, s nem többet a - fejedelemnek is - oly becses szablyá-ról. Holléte felől azonban nincsenek kétségeink, ugyanoda került és
ugyanott kell keresnünk, ahol jelenleg a fejedelem koronája is van.585
Lásd: T Ö R Ö K - M A G Y A R K O R I E M L É K E K . III. 1868. 46. p.
Alvinczi Péter Bocskai prédikátorának feljegyzése. Lásd: C S O N K A Ferenc - S Z A K Á L YFerenc 1988. 151. p.A fejedelem koronája, szablyája és a töröktől kapott kaftán után érdeklődő kérdésünk
re azonban a következő választ kaptuk a „Kunsthistorisches Museum, Wien" munkatársától: „Von den genannten Objekten befindet sich nur die Krone Stephan Bocskaisin unserem Museum." avagy „A nevezett tárgyak közül csak Bocskai koronája található múzeumunkban."
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 307/379
H A J D Ú D ÍSZVÉRTEZET - BOCSKAI VÉRTJE?
Bocskai korabeli relikviáinak sorát azzal a hajdú díszvértezettel zárjuk,
melyről a hagyomány úgy tartotta, hogy az a fejedelemé lett volna. 586
Szendrei János a következőképpen adja a vért leírását: „Az egész vértezet
áll a szokott magyarformájú, kissé nyomott tetejű, orvassal és hátul forgó
tartóval ellátott, rákfarkas sisakból, mellvértből, amelyekhez a has védel
méül rákpáncél csatlakozik. A vérthez tartozik még egy ovális pajzs is. A
sisak kiemelkedő bordák által tíz cikkre osztott. Különlegesnek mondja,
hogy a nyakvért egészen az ellenzőig
tart és egyúttal mind a halánték-, mind
a fölverteket is alkotja.Az egész vértezet pontozott és vé
sett lomb-ornamentikával és díszes
aranyozással van ellátva." 587
A fentebbi vértezet évtizedeken ke
resztül viselte nevében a hajdú előta
got, mígnem K O V Á C S S Tibor tanul
mányában 5 8 8 - meglehetősen gyenge
lábakon álló „bizonyítékainak" hangotadva - ismételten „megfosztani" akar
ja népünket egy meggyökeresedett
hagyománytól. Tudjuk, hogy eme -
nevezzük úgy, ahogy azt eddig is tet-
ték - hajdúvértezetet a bécsi udvari
fegyver-múzeumban majdan jogutód
jában a „Kunsthistorisches Muse-
um"-ban őrizték, mindaddig, míg1933-ban több műtárggyal együtt
visszaadták a magyar államnak.
Gondolom, különösebben nem kell
részleteznünk azt, hogy a bécsi udvari
kincstár gyakorlatában nem nevezhet
jük szokványosnak azt a momentu- Hajdú díszvértezet
Lásd: SZENDPVEI János 1907. 34. p.
SZENDREI János 1896. 683. p.
K O V Á C S S. Tibor 2000. 154-170. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 308/379
mot, hogy egy Habsburg-házhoz kötődő műkincset egy másik államnakadományozzanak. Pedig Kovács S Tibor éppen ezt bizonygatja: „Igen
valószínű, hogy a „hajdúvértnek" tartott páncél is egykor bécsi uralko
dói vagy főhercegi megrendelésre készült. ,y5i9
Felvetődik a kérdés, akkormiért adták azt vissza a magyar államnak? Hacsak nem azért, mert a bécsikincstárba kerülésnek a körülményei is egyértelműen magyarországi eredetre -használatra, tulajdonra - utaltak!
Hiszen önként egyetlen nemzet sem válna meg jogos tulajdonától, azemlített díszvértezetet, pedig nem nekünk adták, hanem visszaadták]
De kísérjük tovább Kovács S. Tibor téves okfejtését, mely pregnáns példája a logikai abszurdizmusnak: ,JCalmár János már a 60-as évek vé
gén felvetette, hogy a darab nem egy hajdúkapitány vértje, hanem59 0
:»Feltevésünk szerint 17. század közepéről származó olasz munka.«" 591
M i , pedig fel kell, hogy tegyük a kérdést: M i köze a kettőnek egymáshoz? Hiszen az egyik nem zárja ki a másikat! Egy tárgy készítési helyevagy személye nem zárja ki azt, hogy annak használója más nemzet tagjais lehessen. így Kovács S. Tibor azon állítása, hogy a díszvért flandriaimunka, nem zárja ki azt, hogy az a hajdú díszvértezet nevet viselje59 2, hiszen a név nem a készítési helyre, sem a készítőre, hanem a vért használó
jára, annak hajdani tulajdonosára vonatkozik. így egyszerűen érthetetlenmit is akar bizonyítani vagy éppen cáfolni? Az általa felállított elméletlogikai megfeleltetése a következőképpen foglalható össze: a hajdú díszvértezet nem hajdú díszvértezet, mert flandriai munka.
Kovács S Tibor ezen okfejtése alapján Bocskai koronájáról is kimondhatná, hogy az nem a fejedelem koronája: a Bocskai koronája nem Bocskai koronája, mert görög munka. A sort vég nélkül lehetne folytatnunk!
A z pedig, egyenesen megmosolyogtató, hogy a X X I . században egy
kutató gondolatvilágát még mindig az a tudat határozza meg, hogy a hajdúk egytől-egyig bocskoros marhahajcsárok gyülevész hadából állott: „Agyönyörű díszpáncélt elnézve már igen hamar gyanúnk támad, hogy a
Lásd: K O V Á C S S. Tibor 2000. 168. p.K O V Á C S S. Tibor 2000. 168. p.Lásd: K A L M Á R János 1971. 305-306. p.K O V Á C S S Tibor egyébként a vérthez tapadó hajdú előtag első előfordulásának idejé
ben is téved, ugyanis a vért hajdúvértként való első előfordulása nem 1896-ra tehető,mivel már az 1876-ban a „Magyar mű-és történeti kiállítás" kapcsán is ekként szere pelt: „Hajdupánczél aranyos gazdag művezettel az ambrázi gyűjteményből, melybene név alatt ismeretes;" Lásd: I PO LY I Arnold 1876. 486-492. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 309/379
szablyával, csákánnyal és puskával felszerelt - védőfegyvert soha nemviselt - könnyűgyalogos hajdúk egyik tisztjének hogyan lehetett ilyen
páncél ja . A válasz - azt hiszem - egyértelmű, sehogyan."593
Ezekre a kijelentésekre nekünk is igen hamar gyanúnk támad, hogyKovács S Tibor nincs tisztában a hajdúkapitányok és hadvezérek anyagilehetőségeivel.5 9 4
A fentiek ismérvében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hajdú díszvértezet név az elkövetkezendő korokban is használható, mivel a hajdú elnevezés a használói kortól fogva sajátja a vértnek.
A díszvért létezéséről vallott néphagyomány a későbbi korokban is tartotta magát, és erre bizonyságul szolgálhat nemcsak Ábrányi Lajos mil
lennium kori festménye, hanem azok a hajdúvárosokban megrendelésrekészített Bocskai festmények is. 5 9 5 Ezek is - megőrizve a hajdú díszvértezet hagyományát, a többi Bocskai ereklyével együtt ábrázolják a fejedelmet- a fentebb említett díszvértezethez hasonló páncélzatban, kezébendíszbuzogányával és ékköves kardjával.
A REJTÉLYES „BOCSKAI-ZÁSZLÓ" ÉS A SZOBOSZLÓI CÍMER
A hajdúk körében oly kitüntetett kegyben részesülő „Bocskai-zászlók"
néphagyománybeli emlékét és e zászlók későbbi korokban is tapasztalt -a nemzeti szabadságharcokban betöltött szerepét -, és ezzel együtt a történeti hagyományban betöltött újjáéledési folyamatának bemutatásához -ha csak jelképesen is -, de meg kell fordítanunk az idő kerekét.
A hajdúk még több száz év távlatából - még ha látszólag közvetve is -,de újra Bocskai István - a vissza térő, a halott poraiból feltámadó hős 5 9 6
jelképes segítségét kérték a Habsburgok ellen folytatott 1848-as szabadságharc idejében. Gondoljunk csak az 1848-as szabadságharcban résztve
vő hajdúvárosokból verbuvált Bocskai huszárezredre és zász lóikr a5 9 7
,azokra a Bocskai-alakulatokra, akiknek katonái újra Bocskai zászlajáttűzték a németek ellen vonuló csapataik élére.
KOVÁCS S. Tibor 2000. 169. p.Csak példaként ajánljuk a tanulmány szerzőjének figyelmébe Bocskai legtehetségesebb hadvezéreinek Rhédey Ferenc (1560-1621), vagy Nagy András anyagi helyzetének tanulmányozását.
Ezen festményekről a későbbiekben még bővebben szólunk.A visszatérő, szabadító hős motívumához lásd: SZEKERES Gyula 2004.A Bocskai-huszárezred egyik zászlójának leírásához lásd: NYAKAS Miklós 1999.58-73. p .; 101-102. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 310/379
A hagyomány szerint mindSzoboszló 5 9 8 , mind Nánás városában - még évtizedekkel később is
- elevenen élt az a hit, hogy azzal azászlóval vonultak újra harcba,
melyeket maga Bocskai Istvánadományozott: „Még akkor két ősi
Bocskay zászló volt a hajdúk birtokában, egyik a Szoboszló,másik pedig Nánás levéltárában. Anánási zászlót némelyek nem
mm j f e A k j A h j É ^ ^ J » eredeti Bocskay zászlónak tartják,hanem azt mondjak rola, hogy az
1809 évi nemesi felkelés idejébőlmafk&n zászlót azonban tény, hogy
a köztudat »Bocskay-zaszlonak«tartotta és mint ilyet adták is át
1848-ban a Bocskay-huszároknak»azon reménynyel, hogy dicsőség
ben fogják visszadni«.599
A Habsburg iga alól egyszer
már győzedelmesen kikerülő Bocskai István, a korabeli szabadsághősvisszajövételét és feltámadását váró néphit továbbélését fedezhetjük fel
azon korabeli toborzóban is, mely „Néhány szó a Hajdúkhoz" címmel jelent meg Táncsics Mihály szerkesztésében: „Hajdúk! Testvérek! Ti a
szabadság gyermekei vagytok. Apáitokat a magyarok Istene hítta elő a
népek ezreiből, és a megdöntött zsarnokság vérével szabadoknak
keresztelé kiemelőleg mintegy e hon minden népei közül. Apáitok érdemesek valanak e névre, mert győzelmesen vítták a nemzet szabadságharcait a fondor Ausztria ellen, és szárnyát szegék a nemzetek vérén élődőmadárnak... Emlékezzetek az apákra, és őrizzétek meg az apák tiszta
szent emlékét, őrizzétek meg örök ragyogását a névnek. Ne legyen Hajdúember, kiben ifjú erő van, ki részt ne vegyen a haza védelmében. Le-
gyünk részesei mindnyájan a csapatnak, mely a Bocskay neve
A 17. Bocskai huszárezred zászlója
A
hajdúszoboszlói Bocskai-zászlóra vonatkozó rövid áttekintést lásd: JUHÁSZ
Imre1999. 83-85. p.
A hajdúnánási nép hite is úgy tartotta, hogy az 1848-ban használatba vett zászlóBocskai korából való. Lásd: BARCSA János 1900. 238. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 311/379
kétszázéves hosszú álom után a sír mélyéből ismét az életre hozza át.
Ragadjuk fel legszentebb ereklyénket, szabadságunk zászlóját, Bocskay
zászlóját, melyet apáink emléke és győzhetetlenség szentesítenek
meg."600
Ezen fentebb ismertetett, az 1848-as szabadságharc korában is újjáéledő és egyben új próbatételt is kívánó, sőt megkövetelő ősi Bocskai-zászlók közül a hagyomány szerint ma már csak egynek a meglétérőlvan tudomásunk. A szoboszlói nép hite, és hajdúöntudata úgy tartotta - éstartja mind a mai napig - , hogy ezt a zászlót maga a fejedelem adományozta a Szoboszlón letelepített lovas hajdúvitézeknek.
A zászló történetének első írásbeli említése 1891-ből való - még az
osztrák-magyar monarchia idejéből - , így azon sem csodálkozhatunk, haezen ismertetése meglehetősen visszafogottnak mutatkozik. Szó nem esik
benne a Habsburgokkal folytatott nemzeti küzdelemmel kapcsolatos voltáról: „Nevezetes emlék a lovas hajdúk ősi hadi zászlója is, vastag zöldselyemből, rajta Szoboszló külön czímere: pánczélos lovaggal viaskodótigris, arannyal kivarrva. E zászló, melyet „Bocskay-zászló"-nak neveznek, majdnem sértetlen állapotban, erősen vasalt nyelével és czifrán font
tartószíjazatávaf m együtt Szoboszló birtokában van, hol nagy kegyelettel
a titkos levéltárban őriztetik."6 0 2
Itt meg kell állnunk egy lélegzetvételnyi kitérőre, éppen a fentebbizászló leírásban szereplő - a zászló tartozékait érintő - kiemelten fontosnéprajzi vonatkozások miatt. Ennek jelentőségét éppen az adja, hogy a
tartozékok - kivéve a zászlót tartó vasalt rudazat - az idők folyamán megsemmisültek, vagy lappanganak valahol, így a zászlótartó készségről ez
az egyetlen hitelesnek tűnő leírás. 6 0 3 A „czifrán font ta rtó szíjazat" egyértelműen utal a pásztorok szironyos technikájával készült munkáira, melyet
az ún. hasi bőrből készítettek, és készítenek még manapság is.6 0 4
0 Közli H . F E K E T E Péter 1948. 37. p.1 Roskovics Ignácz rajzát lásd: Az O S Z T R Á K - M A G Y A R M O N A R C H I A Í R ÁS B AN És
K É P B E N . Magyarország. II. kötet. 1891. 315. p.2 Szívós Béla 1891.330. p.3 Maga a zászló 1945-ben - a hadműveleti kiürítés idejében - is viszontagságos utat
járt be. Kiss Mihály városi végrehajtó a város értékeivel ládába csomagolt zászlót is
elmenekítette. Görbehalomról, illetve Brennbergbányáról 1945. augusztus 18-án ke
rült vissza a városba. Az eseményekről annak átélője részletesen beszámol írásában.Lásd: A B O C S K A I ISTVÁN M Ú Z E U M A D A T T Á R A , a továbbiakban: B I M A . 196-70.
14 Ehhez lásd a pásztorok szerszámkészségét és annak készítési technikáit.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 312/379
Roskovics Ignác rajza
a zászlóról, rúdjár ól
és tartószíjáról
Hitelességét csak növeli,hogy Szívós Béla leírása alap
ján arra kell következtetnünk,hogy 1895-ben a zászló tarto
zékai még megvoltak. Ezt
látszik igazolni az a Roskovics
Ignácz által készített rajz is,
mely az Osztrák-Magyar
Monarchia írásban és Képben
c. megjelent írás „A Hajdú-ság" c. fejezetét volt hivatott
megnyitni.
Ahogy az ábrázolás mutat-
ja, nemcsak formájában, ki
dolgozásában, de a zászlóhasználatában is hitelesnek
tűnő munka. így feltéte-lezhető, hogy a rajz készítőjelátta magát a zászlót és annak
kiegészítőit, de legalábbisazzal megegyezőt biztosan.
Erre utal a zászlórúd aprólékoskidolgozot tsága is, mely
megegyezik a megmaradt rúd
formai elemeivel.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 313/379
Szívós 1895-ben megjelent írásában röviden összefoglalja azokat a nép
körében ekkoriban még élő hagyományokat is, amelyek a zászló addigi
történetét mutatják: „Ezt a zászlót Bocskai István fejedelem adta a
Szoboszlón letelepedett hajdúvitézeknek, 1606-ban, azon fényes hadiérdemeikért, a melyeket a lefolyt nemzeti háborúban kitartó vitézségökkel
szereztek. Az ékes kis zászló még azután is sok csatatéren lobogott. így a
Szejdi basával vívott harczokban, Kalló ostrománál, a Rákóczy csatáiban
és egyebütt, a hol csak a szoboszlai hajdúk ott harczoltak. Egyszer azon
ban, nem tudni miként, elveszett a zászló, mígnem 1685-ben ismét megta
lálták egy biharmegyei, bagaméri asszonynál, mikor is a hajdúk érte men
tek s diadallal haza vitték Szoboszlóra, még pedig úgy, hogy az út alatt az
akkori hadnagy uram derekára csavarták.Azóta aztán szoros őrizet alatt van. Egy nehéz vasas ládában tartják,
mely egyúttal titkos levéltár is, s csak három különböző tisztviselőnél álló
kulcsokkal lehet hozzájutni.
A zászlót őrző vasas láda (Bocskai István Múzeum, Hajdúszoboszló)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 314/379
Az 1848/49-iki szabadságharcz számos csataterén is ott lobogott a kisBocskay-zászló Fekete Péternek, a régi hajdú-kapitánynak egyik dédunokája kezében, alatta pedig 240 lovas vitéz szolgált, fele részbenszoboszlai, fele részben pedig a többi öt hajdúvárosból.
Ezeket az önkéntes lovasokat, mivel tetszés szerint maguk szerelték felmagukat, s a színes pántlikát kalapjaiktól, valamint a sallangot lószerszámaiktól nem kímélték, a nép «czifra lovasok»-nak nevezte el, s még máigis így emlegetik őket. E derék czifra lovasok aztán kivált a délvidéken, desok más csatatéren is becsülettel meghordozták az ősi Bocskay-zászlót sSzent-Tamásnál kaptak is rá egy nehéz, nemzeti színű szalagot605, melyszintén megvan most is ." 6 0 6 Ellentétben a fent írottakkal, az 1895-ben még
meglévő nemzetiszínű szalag az idők folyamán a zászló egyéb kellékeinek a sorsára jutott, nyomtalanul elveszett.
Mielőtt azonban a sok vitát kiváltó zászló- és az ahhoz kapcsolódó jelképrendszer-értelmezésekről szólnánk, felvetődik a kérdés, hogy ezen„értelmezések" tudatos, vagy tudattalan félremagyarázások, esetleg„csak" elhallgatások eredményeként születtek-e?
A címer és a zászló „átírási folyamatának" ismeretében azt kell, hogymondjuk, a magyar nép ősidőktől fogva ismert jelképrendszerének, ezzel
együtt identitástudatának a kiirtására való törekvések az idők során tovább folytatódtak, amelyek nem fejeződtek be a bécsi békekötéssel sem.Természetesen azt sem zárhatjuk ki, hogy e folyamat annak a „tudományosságnak" az eredménye, amelyben egyes kutatók szolgaian másolvaegymás „eredményeit" - természetesen az elődök hibáit a saját, „új kutatási eredményeikkel" - bővítve az 1970-es évekre odáig jutottak, hogy acímerre, és annak jelentéstartalmára már - maga az adományozó fejedelem - Bocskai István se ismerne rá.
így a következőkben végigjárjuk azokat a stációkat, amelyek során v ilágossá válik az „átírási folyamat". Minden újabb értelmezés ismertetésesorán csak azokat az elemeket emeljük ki, amelyek az eredetitől eltéréstmutatnak, és ezekből majd csak a végén vonjuk le a megfelelő következtetéseket.
Feltehetően több szalagot is aggathattak a zászlóra. Ezek közül az egyik elkészítésérőlSzoboszló városi közgyűlése - 1849. május elsején - Kiss János „rendes hadnagy"
elnöklete alatt határozott, melynek felirata a következő volt: „Ezen ősi zászlót az1848. évben kezdődött magyarhoni szabadsági háborúban az önkéntes Hajdú nemzetőrség lovasosztálya félévig lobogtatta." Közli: JUHÁSZ Imre 1999. 85. p.Szívós Béla 1895. 179. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 315/379
Mielőtt azonban az eredeti forma és jelentés „átírás" menetére rávilágítanánk, elengedhetetlennek tartjuk, hogy ne szóljunk a zászló alaki ismérveiről, és egyben a szoboszlói hajdúknak adományozott címer jelképrend
szeréről.I.
A zászló első részletes ismertetése a Vasárnapi Újság hasábjain jelentmeg - igaz név nélkül - , de mint az sejteni lehet, a szerző S Z Í V Ó S Béla, aszoboszlói honismeret úttörő alakja. írása tényszerű adatokon alapszik, ésmég mentes a téves következtetésektől. Ugyanakkor tökéletes kiinduló
pontot ad a későbbi változatokkal való összevetésre, így teljes terjedel
mében közöljük: „A zászló különben igen vastag, zöld, virágos selyem.Hossza a két csúcsáig 103 centiméter, a szélessége pedig 52 centiméter.Szélei köröskörül széles arany, virágos díszítéssel vannak remekül hímezve, az egyik oldalán pedig szintén hímezve ott látható egy véres kar
dot forgató, ágaskodó tigris, a mely egy páncélos lovaggal párbajt vív. A tigris jelképezi a hadukat, a pánczélos lovag pedig a németet.
A zászló másik oldalán látható hímzett alak már azt jelképezi, hogy ahajdú legyőzte ellenségét. Itt nevezetesen egy királyi koronából fél testtel
emelkedik ki a tigris, mely is diadal jeléül zászlót lobogtat s a legyőzöttnémettől elvett lángdíszítésű paizst felmutatja. így magyarázza meg azalakok értelmét maga Bocskay a szoboszlaiaknak adott adománylevél
ben. 607
A z adomány levél magyar nyelvű, a címerre vonatkozó szövegrészlete a következő:„. . .Ezen igaz és tökéletes nemesség jeléül pedig a következő nemesi címert, jelesül;égszínkék vitézi álló pajzsot, melynek alsó részén zöld mezőben, természetes színé
ben lefestett tigris, hátsó lábán állva, első lábait pedig kiterjesztve, jobb lábában véresszablyát forgatni és egy erősen felfegyverzett páncélos lovassal, aki a bal kezébenegy kerek pajzsot, melynek közepét egy lánggal égő alak körben, elejétől a végéigékesít, jobb kezében pedig vágásra kész kivont kardot tart, párbajt vívni látszik. A
pajzsra nyitott vitézi sisak van helyezve, melyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona fed, melynek közepéből egy másik tigris emelkedik k i ; a győzelem
jeléül bal lábában az előbbiekhez mindenben hasonló kerek pajzsot, jobb lábában pedig vörös zászlót tart, melyen egy természetes színű sas, felemelt csőrrel, kiterjesztettszárnyakkal, arany lábako n állva sz emlé lhető. A sisak csúcsáról pedig jobbról sárgaés kék, balról fehér és vörös színű takarók, mint foszlányok hullanak le mindenfelől.
A sisak külső széleit igen szépen körülfogják és ékesítik, amint mindezek a mi levelünk elején a képíró ügyes keze és művészete által világosabban kifejezve és lefestvelátszanak. . . ." Lásd: S Z E N D R E Y István 1971. 17-18. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 316/379
Az ún. Bocskai-zászló (Bocskai István Múzeum, Hajdúszoboszló)
A zászló rúdja, - mely aligha az eredeti, de mindenesetre szintén na
gyon régi, - nehéz, zöldre festett tölgyfa, erős vaspántokkal. Hossza két
méter és 84 centiméter, felső végén gömbaljú aranyozott lándzsával, az
alsó végén, pedig 21 centiméter hosszú hegyes vascsúccsal.
Hozzá tartozik még a zászlótartó szíj, széles természetes színű bőrből,
egy óriási (27 cm hosszú, s 12 cm széles) rézcsattal. Ezen kívül egy gyö-
nyörű munkájú szironyos bőrtok is járul még hozzá, amelybe lóháton a
rúd vascsúcsa illesztetett.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 317/379
Szinte csodálatos, hogy ez a háromszázados zászló, annyi hadjárat ésviszontagság közt is, majdnem teljesen épen megmaradt, s csupán a bojt
jai és rojtja hiányoznak, azután meg a pánczélos alak kardhüvelyén lát
szik egy kis sérülés; igen mert ez a hüvely valaha feketével és arannyalvolt hímezve, a derék czifra lovasok pedig akkortájban teljességgel nemszerették a fekete-sárgát, hát az aranyszálakat, bicska heggyel kifeszegették belőle." 6 0 8
Az eredeti címerleírással szemben itt csupán egy esetben - az eredetileírásban szereplő: „lánggal égő alak" értelmezési nehézségéből fakadóan- mutatkozik eltérés. Helyette már itt is a lángdíszítésű pajzsról tétetikemlítés! Alapvetően fontos momentum, hogy az /595-ben készült leírás
szerint a zászlón csak egyetlen sérülés található, mégpedig a lovas kardhüvelyén. Ez a megjegyzés az „átírás" folyamatánakreprezentálásában még rendkívül fontos szereppel fog bírni!
A fentiekben már többször említett „átírás-újraírás" menetének fordulópontját és egyben alapját a BOLDISÁR Kálmán által 1906-ban készültzászló- és címerelemzés nyújtotta. Ez az „elemzés" évtizedeken át - kitörölhetetlenül - rányomta bélyegét a későbbi nemzedé k „ elemzé si" kísérleteire, melyek - az önálló véleményalkotás hiányában - csupán az előd
által örökérvényűnek tartott tézisek szolgai utánzásában merültek ki .II.
Mint azt elemzése mutatja, Boldisár sem tud mit kezdeni a [flammaeardentis figura] jelképi értelmével, hol „aranyos lángszerű alak"-nak, hol„égő láng alak"-jának mondja a pajzs „díszítményét". Azonban, csak innen kezdődik a valódi „átírás tudománya", mint mondja: „...a zászlón
lévő aranyos lábú sas, ráutalás nélkül is a zsákmányul esett császári
hadijelet mutatja" Valóban ráutalás nélküli az amit mond, mert a tigris jobbjában tartott zászlón lévő madáralak korántsem a császári sas leképezése. Már csak azért sem lehet zsákmányul szerzett zászló, mert a győzelem jeléü l, mindig a győzedelmesek zászlóját emelik a magasba, sohasema legyőzötteket! 6 0 9
Szívós Béla 1895. 179. p.Erre az adományozott címer leírása során maga Bocskai is utalt: „a győzelem jeléül... jobb lábában pedig vörös zászlót tart, melyen egy természetes színű sas, felemelt
csőrrel, kiterjesztett szárnyakkal, aranylábakon állva szemlélhető." Még csak nyomasincs arra való utalásnak, hogy azt a császáriaktól vette volna el!
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 318/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 319/379
A címer két oldalán lévő tartóoszlopok talapzatán lévő alakokról a következőket mondja: „...a két oldalon férfiak állnak fegyverzettel, az egyik
jobbfe lő l pánczélosan, buzogánnyal, a másik balfelől kardosán, csákány
nyal; a jobbról álló fölött az oszlop fején «Attila» név, a balról eső, különben szakálas alak fölött pedig «Hunnia» van fölírva, [eddig semmigond nincs, ez így igaz!] ami bizonyára a czímerfestő vastag tévedése;
valószínűleg ismételni akarta a hajdúk közös adományú czímerének
oszlopaira kétfelől odaállított Sámsont és Achillest, amely alakok éppen
így karddal, buzogánnyal vannak fölfegyverkezve."610
Ez azonban már nem lehet a véletlen műve, ez már a tények tudatosmeghamisítása! Amit lát, azt ugyan nem tagadja le [Attila és Hun(n)ia],
de annak magyarázata, a néphagyomány - még teljesen ki nem irtott - Attila-kultuszának a meghazudtolása és letagadása. A képíró „vastag"tévedésére fogott magyarázat, pedig egyenesen nevetséges, hiszen magaaz adománylevél szól a képíró munkájának tökéletes voltáról: „... amintmindezek a mi levelünk elején a képíró ügyes keze és művészete általvilágosabban kifejezve és lefestve látszanak." Mindezek ellenére - mintazt látni fogjuk - a zászlóval és a címerrel foglalkozó „kutatók" a későb
biekben feltétel nélkül elfogadták ezt a magyarázatot!
írásában ugyan ráérez a címer és a zászló „beszélő jelentőségére", denem tud felülemelkedni a saját maga által állított korlátok szorításából.Sőt tovább fokozva képzelgését - a további időszakokra is meghatározóerővel hatva - állandósította azt a képzetet, miszerint a sasos zászló „azellenség kezéből ragadott k i " . Hiteltelen alapot szolgáltatva ezzel a nemkellő körültekintéssel vizsgálódó kutatók számára, hogy a későbbiekbenezen zászló a császári ellenség zászlajává, és a rajta lévő madárábrázolás„kétfejű sassá" változhasson!
III.1930-ban egy újabb hibás értekezés látott napvilágot a Bocs
kai-zászlóval kapcsolatosan, melynek apropóját az adta, hogy ebben azévben a zászló egyik szegletének felfejtése során - azt nem tudni mi ok
ból nyúltak a zászlóhoz -, egy írás került napvilágra, melynek szövege akövetkező:
„Jelen Zászlót, mellyet 1606"lk évben Bocskay István erdélyi fejedelemajándékozott a' dicső Hajdú kerület népeinek. - 1849"lk évi Február 5"en -
BOLDISÁR Kálmán 1906. 120. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 320/379
melly időben magyar honunk 1000 éves alkotmánya 's szabadságértAusztria ellen élet halálra küzdött. Az alkotmányos szabadságértKomlósy őrnagy úr vezérlete alatt fegyverre kelt hajdú lovas Csapat a
M.[aros] Vásárhelyen keresztül menvén - kijavította Bartha Sándornészületett Vajda Fáni. Jegyzetté Benedek József Torontálból menekült sz.
bíró ." 6 1 1
A zászló jobb sarkából 1930-ban előkerült cédula felirata
GEÖNCZY József a fentebbi feljegyzésben található „kijavította" szóhoz igazította, és alakította elméletét: „E feljegyzésben említett kijavítás,
az Ausztria elleni hazafias felbuzdulásból a zászló egyik oldalán kihím-zett labanclovas kardhüvelyének osztrák színeit és a másik oldalon kivarrott osztrák zászlón lévő kétfejű sast kibontották. Ennek nyoma a zászlóntisztán kivehető." 6 1 2
1 B I M A . 662-76. A feljegyzés eredetiségét bizonyíthatja, és kizárja azt, hogy esetlegesen egy szoboszlói illetőségű egyén, - a zászló eredetét bizonyítandóan - tette volnaezen feljegyzést a zászlóba. A szövegezés a „Hajdú kerület népeinek" szóló adományozásról tesz említést - a Hajdúkerület későbbi keletkezésű -, mindezek mellett a
zászlót a szoboszlói lovas hajdúk kapták, és ezt láthatóan a feljegyzés készítője nemismerhette.
2 GEÖNCZY József 1930. 489. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 321/379
Valóban csak elméletről kell beszélnünk, mert a valóság nem támasztja
alá Geönczy állítását!
A javítás kapcsán két lényegi elemet kell kiemelnünk, az egyik éppen a
lovas kardhüvelye 6 1 3, melyről valóban feltételezhetjük, hogy az azon lévő
aranyszálakat ekkor távolították el belőle. A kardhüvely aranyszálainak
kibontásának történetét a néphagyomány már korábban ismerte, ezt kö
zölte Szívós 1895-ben: „... a hüvely valaha feketével és arannyal volt hí
mezve, a derék czifra lovasok pedig akkortájban teljességgel nem szeret
ték a fekete-sárgát, hát az aranyszálakat, bicska heggyel kifeszegették
belőle." 614
Petrányi Pál által készített fénykép (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény)
Azonban 1895-ben még ez az egyetlen sérülés a zászlón! Akkor, ho
gyan lehetne szó a tigris kezében lévő fecskefarkas zászlón lévő madár
alak hiányáról 1849-ben! A meglévő madáralak egyébként jól látható aVasárnapi Újságban megjelent felvételen [1895.] is, de ha a bizonyítás
hoz ez sem lenne elég, akkor már bizonyító erővel kell hatni annak a
fényképfelvételnek, mely nem azonos az újságban közölttel, hanem attól
sokkal későbbi. A zászlóról készült - a Hajdúsági Múzeumban őrzött -
eme felvételen még egyértelműen látszik az egyfejű madár képe.
3 Geönczy itt is terminológiai hibát vét, mikor a hagyomány szerint korábbi történeti
korba, az 1606-ra keltezett zászlón lévő lovast labancnak mondja.4 Lásd a korábban már említett újságcikket: Szívós Béla 1895. 179. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 322/379
Pedig a felvétel idejét az 1920-as évekre datálhatjuk.61 5 Készítőjénekneve is ismert Petrányi Pál, aki az első világháborút követően 6 1 6 bizonyíthatóan a Kálvin-tér 6 szám alatti hajdúszoboszlói műtermében dolgo
zott.61 7 így a legóvatosabb becsléssel is, a zászlón lévő - a címer elemétalkotó - oroszlán fogta zászlóból a madáralak csak 1920 és 1930 közöttkerült kibontásra, tehát jóval 1849 után, így a zászlóban megtalált fel
jegyzés, javításról szóló része nem vonatkozhat a sas kifejtésére.Arról, pedig végképp nem lehet szó, hogy kétfejű sast bontottak volna
ki, mert a zászlón sohasem volt kétfejű sas, ez a fényképfelvételeken is
egyértelműen látszik! Erről egyébként bárki meggyőződhetett volna, ha
veszi a fáradságot, és közelebbről megszemléli a zászló vitatott részét.
Az egyfejű madár kifejtett nyoma a zászlón
6 1 5 A HAJDÚSÁGI MÚ Z E U M HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR A, a továbbiakban H MH A .
2724/67.6 1 6
Petrányi Pál fényképész hajdúszoboszlói munkásságáról és annak idejéről bővebbenlásd: N A G Y Ibolya 1998. 287-291. p.
6 1 7 Ide lásd: SZAKÁCS Margit 1997. 136. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 323/379
így jogosan vetődik fel a kérdés: Miért akarták akkor nem létezővétenni ezt a madárformát? Valaminek az elhallgatása, vagy elfelejtetésevégett? A válasz rendkívül egyértelmű, és a zászló korára vonatkozik! Ha
igaz lenne, hogy a zászlón kétfejű sas ábrázolása volt, akkor az annak a bizonyítéka lett volna, hogy a zászló későbbi eredetű, mint azt a néphagyomány tartotta! De mivel a zászlón még a kifejtést követően is egyértelműen látszik az egyfejű sas, a turul (a magyarság) jelképe, így a zászlókeletkezési idejét már nem lehet későbbi korokba tolni, ahogy azt sokanakarták. Már csak azért sem, mivel - az oklevélen szereplő sas ábrázolásis egyfejű -, ami azt mutatja, hogy a zászló keltezési idejében sem ejthettek ilyen durva hibát!
IV.
A választ, a hajdan elevenen élő - és legfőképp még értett - hagyomány „átírási" folyamatának eredménye adja meg számunkra. Az 1970-esévek közepére mind a címer, mind a zászló jelentéstartalmát - a fentebbismertetett „tudományoskodó folyamat" részeként - még a heraldikaiszabályokat is figyelmen kívül hagyva61 8 - sikerül annyira lebutítani, hogyabból szinte minden ősi jelentéstartalmat száműztek.
Sz. K Ü R T I Katalin már az „átírási folyamat" végén a következőket írtaa címerről és a zászlóról: „A pajzsot koszorú 6 1 9 veszi körül, melynek kétoldalán egy-egy hajdú áll." 6 2 0 A Kassán kelt adománylevél címerképén
látható két vitéz neve «Attila» és «Hunia» már említésre sem kerül!
Mint láttuk, korábban már mondták ezt a két alakot - és főként azok nevét- a képíró tévesz tésének is, de eljutottunk odáig, hogy már tudomást semvesznek róla. Mit nekünk Attila és Hunnia, a szkíta előd és a magyarságkapcsolatának néphagyományban élő nemzeti mítosza! Arról nem is szólva, hogy a pajzs „lángszerű alakjáról" már említés sem tevődik!
Különösen figyelemreméltó - no nem helytálló okfejtése miatt - , hogySzoboszló címerképére - ezzel együtt a zászlóra vonatkozólag is - VajaiSzabolcs véleményére hivatkozva, egy újabb címermagyarázati teóriával
próbálják megokolni annak jelen téstartalmát.
A heraldikai szabályok figyelmen kívül hagyására már Deák Varga József is felhívtaa figyelmet, azonban a korabeli nézetek miatt ez is elhallgatásra került. Lásd. BIMA.2473-89.
Ilyen elnevezést nem ismer a címertan, a sisakról aláomló díszítménynek takaró,vagy foszlány a neve.Sz. KÜRTI Katalin 1975. 650. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 324/379
Mai napig ez az ún. hivatalos álláspont, miszerint Bocskai a Basta feletti győzelmei emlékére éppen az ellenség címeréből vett át részeket.Ennek csak egyetlen hibája van, mégpedig az, hogy nem igaz!
De nézzük a teória indoklását: „A Básta címerpajzson felfegyverzett,kardot forgató lovas áll, sisakforgóján vörös zászló fekete, kétfejű sasos
dísszel. A Bocskai címerpajzsban a harc lefolyása: lovassal(császáriakkal) harcoló tigris (hajdúk) jelenete látható. A forgón, asisakdíszen a harc kimenetele kapott megjelenítést: a tigris „in signumtriumphi" megszerezte és kiemelte az ellenség pajzsát és fekete sassaldíszített zászlaját - azaz: a Básta címer sisakforgóját." 621
Már korábban szóltunk arról a folyamatról, amelyben a fecskefarkas,
madáralakot magában foglaló zászlót osztrák zászlóként aposztrofálták.Most, íme egy újabb változat, amelyben újra előkerül a kétfejű sasmotívuma, immár az olasz származású Basta sisakforgójáról. Csakhogysem a címerben, sem a zászlón sohasem volt kétfejű sas, a lovasnak semvolt zászló a kezében, amit elvehettek volna tőle stb. innentől kezdve kárVajai teóriájának bárminemű további cáfolata is. Egyszerűen megbukott!
Akkor mire is vonatkozhat a címer és egyben a zászló jelképrendszere?Milyen önálló jelrendszerrel van dolgunk?
A MEGSZABADÍTÓ HÖS, ÉS A SZOBOSZLÓI REFORMÁTUS KENYÉROSZTÓ
TÁNYÉR, MEG EGY ÓN BOROSPALACK ÖSSZEFÜGGÉSE
Első olvasatra talán furcsának, sőt meghökkentőnek is tűnhet a fenteb bi címben összekapcsolt kenyérosztó tányér, egy borospalack és egy megszabadító hős mítoszi alakja. Miféle párhuzam vonható a három között? Amegszabadító hős és a két tárgy közötti hidat éppen az a „provinciálisán
primit ív munka" adja, amivel ezen tárgyak véseteit illették. De lebbentsük
fel a fátylat e két tárgy „díszítményéről". Mindkét tárgyon Szoboszló címere látható, így természetesen szoros kapcsolatban áll - nemcsak témá ja, de formai kialakítása miatt is - az ún. Bocskai-zászlóval.
Az előző fejezetben megismerkedtünk azokkal az elemekkel, melyeketvagy elhallgattak, vagy félremagyaráztak a kutatók. Most ismerkedjünkmeg az érem másik oldalával is!
Sz. K Ü R T I Katalin 1975. 650-651. p. A későbbi tanulmányok is ezt a téves álláspontotvették át: „Bocskai címerfestője ugyanis a kardot forgató lovasban Basta császári tá
bornok címerére utalva a legyőzött császáriakat jeleníti meg. Basta családi címerébenugyanis egy kardot forgató, vörös színű, kétfejű sassal díszített hadizászlót tartó lovas látható. Lásd: N Y A K A S Miklós 1991. 18. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 325/379
Mint azt láttuk, a címer két olda
lán - az oszlopfőkön - két harcos,
és két név olvasható: Attila és
Hun[n]ia. Ezt a felírást csupán képírói tévesztésnek titulálták, majd a
későbbiekben már szót sem ejtettek
róla. Azt kell mondanunk, hogy ez
„természetes" velejárója volt annak
a folyamatnak, melynek célja ezek
nek az elemeknek az elhallgatása
volt! Mert a címerképen lévő mada
ras zászló - a „kétfejűsasos", és„Bastás sisakforgós" - magyaráza
tához ezek a nevek nem kellettek,
sőt gátjait képezték egy gyökerektől
megfosztott téves értelmezésnek.
Pedig Attila és Hunnia ezen egysé
ges rendszer elválaszthatatlan ele
mét képezték és képezik, attól még
akarattal sem választhatók le! Nemírhatók át, csakúgy, mint a vörös,
fecskefarkas zászlón található ma-
. „ , „ , ., , ; , , dár képe, mely Attila hunjaitól A Képes Krónika ábrázolása a turul-
r
/ J
. . J
.
madaras zászló alatt hadbainduló k e z d v e A r P a d magyarjainak IS a
magyarokkal sajátja. Ezt a hagyományt azonban
nemcsak a nép tartotta meg emlé
kezetében, de a Képes Krónika korabeli képírói is megörökítették, miként
a harcba induló magyar sereget vörös zászló alatt ábrázolják, melyen egykarvaly (turul) madár képe látható. De említhetjük Erdély XVII. századra
kialakult címerképét is melyen a Nap és a félhold a székelyeket, a sas a
magyarokat, a hét [4+3] bástya a szászokat jelképezi, mintegy az Erdélyt
alkotó három nemzetet megjelenítve.
Ma már csak említésre sem kerül, a címeren - így a Bocskai-zászlón is
- megtalálható, a pajzs szerves, sőt kiemelt jelentéssel bíró részét képező
lángszerű alak motívuma. Ezzel, az adománylevélben „egy lánggal égő
alak" a „lobogó láng alakja" kifejezéssel társított kép-nyelvi jellel egy
szerűen nem tudtak mit kezdeni!
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 326/379
Ennél a pontnál azonban ketté kell választanunk a címer jelentéstartalmát és annak időbeli síkját. A címeren megtalálható jelzésértékű motívumok egy mélyebb, ősrétegbe vezetnek bennünket, de mindezt úgy te
szik, hogy annak jelentéstartalmát - a mítosz megtartása mellett - az adottkornak megfelelően aktualizálják is. Ez a néphagyomány utolérhetetlen,utánozhatatlan, ugyanakkor kierőszakolhatatlan értékmentési, és túlélésifolyamata! A néphagyományban számtalan olyan mesével, történéssel, ésmondával találkozunk, melyben látensen egy régebbi hagyomány elemitéltetik tovább. 6 2 2 Míg a mesékben ezek a szimbólumok - „mesei elemek"- szintjén válik érthetővé és átadhatóvá, addig a mítoszi történések mondákban való átörökítésének csak egyetlen útja és lehetősége van a fenn
maradásra. A néphagyomány mindig az adott korba illeszti be az ősi mítoszok hagyományát. 6 2 3
Ez adja a címer és jelentéstartalmának kettősségét is!
I.
Egyrészről - ami nyilvánvalóan a hagyományozódás átöröklési periódusának legmegfoghatóbb elemét képviseli - maga a fejedelemhelyezi, aktualizálja - címeradománya és annak pontos leírása révén -
saját korába az eseményeket. Olyan módon teszi ezt, hogy abbanegyetlenegy utalást sem találunk a hajdúkra vagy éppen az ellenségrevonatkozólag! Ezen a történési síkon - történeti ismeretei révén - mégismindenki magától értetődőnek látja, hogy itt a hajdúk, és a császári csa
patok küzdelméről van szó. Éppen ez a látszat adja a hagyományozódáserejét! A nép mindig az aktuális eseményekbe ágyazottan - saját koránakmegfelelően - , a korábbi eseményeket a pillanatnyi korba illesztve képezile, és adja tovább az ősi hagyományok kiirthatatlan elemeit.
A zászló jelképeit taglaló tanulmányok soha sem tettek említést a cí-merbeli tigris jobb lábában lévő véres szablyáról, pedig a véres kard hadra hívó körülhordozásának emléke és gyakorlata elorozhatatlan elememaradt a hun-magyar történelemnek. 6 2 4 így természetes velejárója a törté
nt jegyzendő meg, hogy a folyamatot egy védekezési reakcióként is felfoghatjuk,hiszen számtalan példát tudnák felsorakoztatni arra, miként irtották ezen pogánynaktartott hagyományokat.
Erre példaként is lásd az ún. „veres barátok" monda és a sárkányölő hagyományokösszefüggéseit jellemző átörökítési folyamatot: SZEKERES Gyula 2004. 240-261. p.Krónikáinkban így szerepel: „Volt egy határozatuk, mely szerint - ha az egész közösséget egyformán érintő dolog történik, vagy ha az egész sereg készül hadjáratot indí-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 327/379
nésnek, hogy a hajdúk [a „véres kard" - Bocskai hívó szava által] a ma
gyarság és a vallásszabadság 6 2 5 intézményét veszélyeztető ellenséggel, a
császári vértes lovassal áll szemben, vív párbajt.
II.
Azonban a pajzson lévő - a lobogó láng alakja - már csak egy másik
síkon kap értelmet, mégpedig a hajdani sárkányölő hős mítoszában.
A kerek pajzson megjelenő
a lobogó láng alak egyértel
műen utal a - hagyományos
(tudatos) és nem az újkori
(másolt) - népművészetbengyakorta ábrázolt napszimbó
lumra, a fény hordozójára,
amelyet elrabolt az őssár-
kány. 626
A református templomok
fakazettáin is megjelenik a
fényhozó alakja, mégpedig a
mondabeli Sándor személyé ben. Kezében nem a Mars
eszköze - a fegyver leledzik,
mint Nagy Sándornál hanem
egy lánggal égő forma.627
Sándor a fényhozó. Tancs (Erdély, 1676.)
tani -, vérrel bekent kardot hordozzanak körül a hunok lakóhelyein és városaiban, s
kikiáltó szava hirdesse: Isten szava és a közösség határozata az, hogy ki-ki jelenjék
meg itt és itt... fegyveresen, vagy ahogy tud, hogy meghallgassa a közösség tanácsát
és parancsát. E szokás a hunok vagy magyarok között sértetlenül megmaradt egészen
Géza vezér idejéig, aki Arpád-fia Taksony vezér fia volt." Lásd: IPOLYI Arnold 1854.
505. p.
A református vallású helyeken alapjaiban továbbéltek - ha látensen is, de máig élnek
- a magyarság ősi hagyományai, és az ezzel kapcsolatos mítoszok emlékei. Gondol
junk csak a református templomok fakazettás mennyezeteire!
Bővebben lásd: SZEKERES Gyula 2004. 184-261. p.
Lásd: P AP Gábor 2003. 176. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 328/379
Ezen összecsengés annál is inkább figyelemreméltó, mivel Bocskai koronáját a néphagyomány históriás éneke - mint azt már korábban említettük - , Nagy Sándor koronájának tulajdonította. 6 2 8
A képlet ismerősnek tűnik a szoboszlói címerből is, miként a legyőzöttellenségtől elvett [a megszabadított] pajzsot [„ melynek közepét egy láng
gal égő alak körben, elejétől a végéig ékesít"] a fényhozó, a Nap szimbólumát láthatjuk újra, immár a koronából kiemelkedő tigris bal lábába fogva , jobb lábában a győzelmet jelző magyar zászlóval. M i ez, ha nem a
fényfelszabadító hős motívuma, amelynek történeti cselekménye - köztessíkon - megegyezik a történelmi eseményekkel is, melyben a m agyarságot, és annak vallásszabadság utáni vágyát 6 2 9 leigázni akaró császári csa
patokat jelképező vértes lovag megfosztatott az általa - jogtalanul - elbitorolt pajzstól. Az asztrális mítoszok szerint is, csak így állhat helyre az akörforgás, amelyben az élet újra eredeti rendjébe áll vissza.
Ezt a helyreállított rendet jelképezik az eddig említést nem kapott kenyérosztó tálon és az ón borospalackon lévő - a művészettörténész szemében „provinciálisán primitív" munkák is. De mindezen jelzők ellenéreezek a „primitív karcolatok" megőrizték azt a népi tudást és annak jelképrendszerét, amelyet a „tanult" m űvészettörténész nem tud értelmezni, mi
vel ezeknek a „primitív" munkáknak a jelentését már csak az egyszerű„tanulatlan" nép ismerhette.
Mielőtt rátérnénk a Bocskai-zászló, a kenyérosztó tányér, illetve az ónborospalack ábrázolásainak összevetéséhez, vissza kell térnünk ahhoz azelemzéshez, amelyben csak „tévesztési folyamat"-nak aposztrofálják az„ Oroszlán - Tigris - Párduc" ábrázo lások különböző megjelenési formáit.
Nézzük, a jelenleg elfogadott tudományos álláspont milyen okokat so
rakoztatott fel az állatalakok6 3 0
ezen eltérésére: 1. - Feledésbe ment az
Lásd: R M K T . 1959. 282-283. p.A vallásszabadság eredeti értelmének kifejtése egy újabb tanulmány kereteit is kimerítené, így csak utalunk arra, hogy a reformáció vallási gyakorlatát folytató népcso portok egy olyan „pogánynak" nevezett vallás alkotóelemeit őrizték meg a magyarság számára, amelyek még ma is néphagyományunk gerincét alkotják.Az állatalakok heraldikai szerepéről, illetve fejlődéséről szólva Bevilaqua Béla a
néphagyományból eredő hatásokról - ugyan elítélve azt - , de le nem tagadható szerepét is elismerve a következőket mondja: „A középkornak miszticizmusra, allegori-zálásokra és szimbo likára hajlandó p rimitív s zemlélete feltétlenül hatott heraldikaiképletek kialakulására, igen régi eredetű mende-mondák nyomát találjuk sok heral-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 329/379
adományozás e részlete, illetve az adománylevél nem volt közismert! Ezenmagyarázat szerint az 1606-os adományozás után már 33 évvel később aszoboszlói hajdúk nem is ismerték a saját címerük elemeit? 2. - A hímző
emlékezetből készítette a zászlót, vagy az előrajzoló, a címerképet ismertető tévedett! Ezek alapján azt is mondhatnánk, senki sem tudta mit készít,és mit tesz? 3. - „Ezenkívül az állatok bármelyike ismeretlen volt, tehát atévedés fel sem tűnt a készítőnek vagy megbízónak. " Tehát, - a humanistaműveltség korában - mindenki tudattalan, és tanulatlan volt, akik azt semtudták, mi fán terem a tigris-, vagy párducbőrös kacagányl
A z értelmezés nehézségét az okozza, hogy a látszólag egymástól eltérőállatalakok valójában egy azon lény különböző fázisokban való megnyil
vánulása. Ez első hallásra talán túl merész kijelentésnek tűnhet, de ez nemvolt mindig így. A régi heraldikában az oroszlán és a leopárd (tigris) mégugyanazon állatot jelölte. 6 3 1 Ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy azasztrális mítoszokban az Oroszlán kettős tulajdonságokkal bír, melybenmind a tigris végrehajtó, mind az oroszlán elkezdő és befejező szerepe ismegnyilvánul. Az oroszlán az, „aki" helyre teszi a megbomlott egyensúlyt. Erre a különös kettősségre a legpregnánsabb példával éppen népmeséink szolgálnak, itt jelesen a sárkányölő hősök emlékezetét megörökí
tő Vízi Péter és Vízi Pál622
mesei forma testesíti meg ezt a kettőséget, nemcsak az ikerpár révén, hanem az oroszlán és tigris példáján keresztül. Asárkányölő hősök - a fény, a tavasz, az új élet kezdetének, az újjáéledőnap - mítoszának továbbélését, és továbbéltetését - a mesei formán kívül- a nép, történeti mondái által is átörökítette. Gondoljunk csak a Vidmonda633 , vagy az ún. veres barátok monda634 tartalmi jegyeire.
Ezt a mesei és egyben mondai sárkányölő hős fogalmát és formájátörökítette át a jelképek eszközeivel a Bocskai-zászló címerképe is. Azt a
sárkányölőt formálva meg, amelyben az asztrális mítoszok alapjait láthat juk. Az t a küzdelmet menti át, mely a Fény [a Nap] elrablója feletti győzelemmel zárul, hogy - ab ovo- az örök körforgás érintetlen maradjon,mert megszűnésével együtt a világ rendje is felbomlik.
dikai képletben, különösen állatmotívum ú czímerképe n." Lásd: B E V I L A Q U A Béla1913. 3. sz.
Lásd: Á L D Á S Y Antal 1923.
Lásd: B E N E D E K Elek 1988. 431-440. p.A Vid monda történeti korba helyezett változatának elemeit és annak részletes vizsgálatát lásd: S Z E K E R E S Gyula 2004. 184-220. p.
A veres barátok monda történeti hátteréről lásd: S Z E K E R E S Gyula 2004. 244-261. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 330/379
A néphagyomány ezt az ősi képletet ültette át - saját korának megfelelően - az adott történeti szituációba. Ebben a kontextusban a fény elrabló
ja [az ellenség] szerepkörébe az elnyomó és a vallási szabadságot korláto
zó németek kerülnek, akiken a nép körében kiválasztotti erényekkel felövezett - Bocskai István, a későbbi fejedelem [a hajdani sárkányölő hőstmegszemélyesítő alak] és angyalai [a hajdúk] vesznek elégtételt, a sza
badságot [a világosságot] - elrabló elnyomókkal szemben.Az effajta képírás jelentőségét az adja, hogy a néphagyományban az
írásos emlékezetről nem beszélhetünk, így a nép közösségi tudatábanfennmaradt emlékek kizárólag az orális hagyományra, és éppen a fentebbemlített képi hagyományozódásra hagyatkozhattak. A képi gondolkodás
ugyan nem választható el a fogalmi gondolkodás folyamatától - azzalteljes egységet alkot - , de bizonyos esetekben - korokban és szituációk
ban - ez a képi gondolkodás a fejlődési folyamatok mellett is előtérbekerülhet, és dominánssá válhat. 6 3 5 Fokozottan érvényes ez a néphagyomány átörökítési folyamatának képi megnyilvánulásaira, melyben azonősi emlékképek és „képletek" is fennmaradtak, amelyeket az orális hagyomány is már csak úgy tartott meg emlékezetében, hogy azt időről-időre, történeti korokról történeti korokra átalakítva beépítette mondá
iba.A „népművészet" ezen képi ábrázolásaival, „képírásaival" - szimbólumok, és az ezekből felépülő képek formájában - fogalmazza meg a„kollektív tudatalattiból" eredő ősi képét 6 3 6.
Ezzel az - eredetitől eltérő környezetbe épített ősképekkel - alapvetően magát az átörökítés lehetőségét adva meg a hajdani toposzok továbbélésének. A néphagyomány ezen ősi átörökítő eszközét a képírást, mahelytelenül „népművészetnek" nevezik, holott ezen utóbbi - csupán a
formai elemek reprodukálására képes - , s képi megfogalmazásai már nélkülözik azt a tudati tartalmat és formát, amelyekben „elődei" még ismereteket nyújtottak. így az eredeti képírásokban az esztétikai funkció mindigcsak másodlagosnak tekinthető a tudati információk halmaza mellett.
Ennek a következménye az a folyamat is, amelyben a tudati tartalmakat hordozó képírás a tudományos (?) körökben - annak meg nem értésesorán - már csak „provinciálisán primitív" munkává degradálódhatott.
Az ember képi gondolkodásáról bővebben lásd: K I S S Zoltán 1996. 311-328. p.„Az ősi kép - vagy archetípus - ...az ősök számtalan tipikus tapasztalatának megformált eredményei." Az ősi kép fogalmának és kialakulásának folyamatához lásd:J U N G , Carl Gustav 1973. 148-150. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 331/379
Példánknál maradva - a szoboszlói címer leképezési folyamatának -
formai különbözőségét és egyben értékét is - éppen az adja, hogy csupán
a képi ábrázolás keretein belül maradva az egy és „azonos" címerkép, az
idők folyamán más és más periódusát mutatja. Egyazon tudati tartalom,különböző idősíkok keresztmetszetében nyilvánul meg, amely képi
eszközeivel mindig az aktuális időt jeleníti meg.
Szoboszló címere, és formai jelentésében a Bocskai-zászló is az
1606-os időszak képi megfogalmazása, amely egyben az adományozó
fejedelem képi gondolkodását is tükrözi. Az elnyomók feletti győzelem
idejét éljük, ami itt képi szinten is megörökítésre került, de a címer kép
írása utalás is egyben, amelyben - rejtve - ősi képzeteket örökített át, az
adott kor történéseibe ágyazva. Míg a címerképben - a folyamat ábrázolása végett és annak magyarázatául - a korábban már tárgyalt lánggal égő
alak [a fénylény, a Nap jelképe] még annak bitorlója kezében is megtalál
ható [a szabadságharc küzdelem, az elorzott fény, a Nap jelzéseként],
ugyanakkor a koronadíszből kiemelkedő tigris kezében is ott leledzik,
mely - másik kezében tartva a magyarság ősi zászlaját - jelzi a küzdelmes
győzelmet. A győzelmi zászlóval együtt immár tulajdonában van a visz-
szaszerzett pajzs is [a Nap szimbóluma], melyet visszahódított az ellen
ségtől.
Kenyérosztó tányér 1639. (Hajdúszoboszló)
A történeti folyamat képi
ábrázolásában mérföldkő
nek számít az 1639-es ke-
nyérosztó tányéron meg
formált címerkép. Az erede-
titől - és a Bocskai-zászlón
található - címerképtől elté
rő címerábrázolás azonbannem készítőjének hibájából
származik - ahogy azt so
kan gondolják - , hanem
sokkal inkább annak a -
még megőrzött - képírói
képességből, és gondolko
dásból fakad, amelyben az
ősi képzet újraéled. A fényt
elragadó [sárkány] és a
fényt visszaszerző [sár-
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 332/379
kányölő hős] kultusza kap újra képi megfogalmazást. így nem másolásihibából származik - hanem a tudatos képi gondolkodásból fakad az eltérés -, miszerint az ellenséget jelképező lovag kezében már nem találjukott - a fényt, a Napot szimbolizáló - pajzsot, illetve a címerben szereplőtigris alakját. Azt mind a címertáblában, mind a koronadíszben, immáronújra az oroszlán alakja váltja fel.
Ezt látszik igazolni a pajzs képi tartalma is, mely jelentéstartalmábanegyértelműen Nap-szimbólum. Egyébként ezen ősi képírás leképezése akésőbbi keresztény krisztogram jel is. 6 3 7
A z oroszlán jelképi visszatérésére egyérte lműen utal az ezüst kenyérosztó tányér közepén lévő címerábrázolást körbefutó bibliai idézet: „Jel:
V . 5. Győződelmet vett a' Juda béli Oroszlán". Melynek teljes szövegeígy hangzik: „És egy a Vének közül monda nékem: Ne sírj: ímé győzött a
Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét. " [Jel. 5.5]63 8 A bibliai idézet azonbannem csupán a tányéron lévő „címer" - helyesebben íráskép -, vallásoshangulatú illusztrálását szolgálta, ahogy azt korábban gondolták 6 3 9. A bibliai idézet felvésése éppen arra a néphagyományban leledző hitre épült,amely szerint Bocskai István élettörténetének minden jelentősebb napja
péntek, azaz Vénusz napjára esett. Mint azt már korábban is említettük,Bocskai István a nép szemében egyenlő volt a megszabadító hős személyével, s a fejedelem hajnalcsillaggal való azonosítása nemcsak a magyarnéphit szerves részét képezte, de ezt a véleményt osztotta a török udvaris . 6 4 0 Erre a néphagyományban elevenen élő hajnalcsillag-képre vonatkozi k az ezüst tálra véset idézet is, melynek valódi értelméről szintén a Bibli a ad magyarázatot: „ Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekrőlbizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. En vagyok Dávidnak ama
gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag. " [Jel. 22.16]
A jelképek alakulásához, alakjához bővebben lásd: H O P P A L Mihály - J A N K O V I C SM a r c e l l - N A G Y András - S Z E M A D Á M György 1 9 9 0 . 1 5 8 - 1 6 0 . p. , illetve M A K R A
Sándor 1 9 8 8 . 8 2 - 9 2 . p.A bibliai idézetek során a Károli Gáspár által magyarra fordított Bibliát vettük ala pul. A kie mel ése k tőlünk.Lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1 9 7 5 . 6 5 2 . p.Ide lásd a korábban már elemzett fejedelmi jelvények átadásának során a török követáltal mondottakat!
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 333/379
A református Bibliában található keresztreferenciák (párhuzamos he
lyek, citátumok) csak megerősítik a kenyérosztó tálon található idézet bevésésének néphagyománybeli ihletettségét. Egyben alátámasztja a cí
merkép jelentéstartalmát is: „Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyugodott, mint a hím oroszlán, és mint nős-
tény oroszlán; ki veri őt fel?" [1 Móz. 49.9] „Imé e nép felkél mint nős-
tény oroszlán, és feltámad mint hím oroszlán; nem nyugszik, míg prédát
nem eszik, és elejtettek vérét nem issza. " [4 Móz. 23.24]
A történeti korba illesztett képírás szerint a császáriak kezében már
nincs a pajzs. Ez is jelképezi, hogy a folyamat egy pillanatnyira lezárult,minden visszatért az eredeti medrébe, és helyére. A cselekvő tigrist fel-
váltja az oroszlán és a vértes vitéz pajzsnélkülisége egyértelműen utalannak veszteségére is. A fény újra felszabadult! De a képírás szerint: - a
két fél [az oroszlán és a vértes] szembenállása még nem szűnt meg!
A fentebbi képírási látásmód és gondolkodás folytonosságát bizonyítjaa szoboszlói református eklézsia által 1830-as évszámmal datált pecsét-
nyomója is. 6 4 1 A pecsét-nyomón a következőfelirat fut körbe:
„PAROCH: IN. ECCLA.
H: C. SZOBOSZLÓVIENSI. 1830. SIGIL.".A pecsétnyomó címer-képében Szoboszló cí
mere látható, azzal a
különbséggel, hogy a
vértes lovas kezéből -
csakúgy, mint a kenyér-
osztó tányéron - itt is
hiányzik a pajzs, illetve a
tigrist - mint meghatáro-zó címeralakot - egyér-telműen felváltotta az
A hajdúszoboszlói református egyház 1830-as oroszlán
pecsétnyomója
641BIM. 91. 312. 1.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 334/379
Ugyanakkor kiemelendő, hogy a pecsétnyomó megformálásában azoroszlán által tartott zászló még változatlan, illetve a pajzs sem mutat
eltérést az előbb említettel.
Ezzel szemben a népi képírás látásmódját erősítendő, a képírási folyamat következetességét és egyben a történelmi események következő állomását mutatja az 1859-ben készült - ugyancsak a Szoboszlói Reformá
tus Egyházközség tulajdonában lévő - ón borospalackon642 található címerábrázolás.
Itt már állandósulni látszik akét fél szembeállásának történe
ti motívuma, ezzel együtt az
ellenség pajzsnélkülisége is.Míg az 1606-os, - a fejedelemáltal adományozott - címerkép
ben a pajzs még az ellenség, alovas vértes kezében leledzik.
Ugyanakkor két - képileg éstartalmilag is - meghatározó
elemre kell felhívnunk a f i
gyelmet. Mégpedig a sisakdísz ből kiemelkedő már egyértel
műen oroszlán tulajdonságokat
mutató lény kezében lévő
„zászló" és „pajzs" alakjára ésnagyságára. A címer koronadí
széből kiemelkedő oroszlán
kezében lévő pajzs nagysága
félreérthetetlenül utal a hajdanmegszerzett fény fogyó tulaj-i , , , n _. donságaira.
On borospalack, (1859.)
A hatszög-alakú borospalack egymás melletti oldalán található maga a címerkép,
ezzel szemben - szintén két lapon - az ajándékozó adatait találjuk: , ,A'Hajdúszoboszlói reform - Sz = Egyház Úr asztalához készítette Vas Sámuel és nejeSzüts Erzsébet 1859." A fennmaradó két szemközti oldal egyik cikkelyében a koszorúba fogott ágat csőrében tartó galamb motívuma kapott helyet, míg a másik osztás
ban, a koszorúval övezett szőlőfürt motívumát vésték rá.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 335/379
Ezzel együtt a jobbjáb an lévő „zászló" , sokkal inkább harci kopja tulajdonságait mutatja, mintsem egy győzedelmi zászlóét.
Ne felejtsük el, hogy ekkor a Habsburgokkal folytatott - vereséggel
végződött - 1848-49-es szabadságharcot követő, de még a kiegyezés előtti időket írták. A képi gondolkodás ezen módja szoros összefüggésben álla képi megvalósulással is, sőt csak a kettő tudatában fedhető fel értelme.Ugyanakkor a képi gondolkodás eme formáját tételesen mégsem választhatjuk el a fogalmi gondolkodástól sem. A képírás, - mint neve is mutatja- képi formájába tömöríti az áthagyományozandó elemeket és a kollektívtudat által meghatározott tudást, de ezt sohasem függetlenítette szóbelihagyományától.
A képírás jelentéstartalmának változása a címerképben (1606-1639-1859)
A nép közös tudatában meglévő elemek és hagyományok egészénekcsak egy elenyésző része kapott helyett az úm. hivatalos írásbeliség köré
ben. Gondoljunk csak arra, hogy a krónikáinkban szereplő néphagyomá
nyokat is kétkedve fogadták, fogadják: „Elvalának azonban hanyagolvaannyira, amennyire azoknak a szorosb történeti kritikán túl álló, de a valódi történeti nyomokkal egyiránt becses, ősi hagyományos mondai elemét nem tudta méltánylani, azt üres s hamis mese s mende-mondának
jellemezve folyvást" - mondta ezt 1854-ben Ipolyi Arnoldl643
IPOLYI Arnold 1854. X V . p. A német eredetű (Stummer) családból származó paptudomány iránti elhivatottságát és az eltitkolt magyar hagyomány ok tárgyilagos kutatását és hozzáállását méltón példázza az általa sokszor emlegetett mondása is: „.. .eztvagy amazt tehetném, mint zohori pap, de mint magyar író nem tehetem..." Munkásságához és nemzeti identitástudatához lásd. HOPPAL Mihály 1987. 1-46. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 336/379
Mint a fentiek is mutatják, a népi emlékezet sohasem támaszkodhatottaz írásos történelem átörökítő hatására, így az orális hagyomány kiegészült az ősibb gyökerekre visszavezethető „képírás" gyakorlatával.
Azokban a helyzetekben és korszakokban, amikor a néphagyományszámára a verbális közlés szabad áramlása is akadályoztatva volt, akkoraz átörökítés biztosabbá tétele érdekében a képi megfogalmazás, a képírásmég mindig lehetővé tette ezen értékek átmentését.
A nép képírási tevékenysége a későbbi korokban is megőrizte átörökítő je llegét, viszont két élesen különválasztható oldalra bomlott. Ugyanmindkettőt a „naiv művészet" címszó alatt kezeljük, de míg az egyik,megőrizte jelképi fogalomrendszerét, addig a másik „csak" az orális ha
gyomány - tényleges képi formába öntése által annak - dokumentatívmegerősítését képviseli.
Ez utóbbi formai megörökítés csoportjához tartozik az ún. Bocskai-nyereg hagyománya is.
A „ B O C S K A I - N Y E R E G "
A korábbiakban már szóltunk Bocskai arany nyergének zsákai emléke
zetéről, melyet csak az újkori - talán erőltetett - hagyományok körébekell utalnunk. Lehetséges alapjaként kell megemlítenünk a történeti események azon elemét, mikor Bocskai 1605-ben - erdélyi hadjárata megkezdése előtt - családi kincseit Nagykereki várából, a biztonságosabbnakvélt zsákai várba szállíttatta. 6 4 4
A fentebbi nyereg népmondai létezésén túl az 1920-as években Hajdúszoboszlón még úm. kézzel fogható tárgyi bizonyítékkal is szolgált a néphagyomány, melynek jelentőségét csak a Bocskaitól kapott zászló ha
gyományával rokoníthatunk. A tárgyak - köztük a nyereg - Bocskai Istvántól való származtatásának tárgyiasult emlékét egészen 1930-ig kísérhetjük nyomon, mikor is az adott év júniusában a berlini Hegewald Filmvállalat - egy ünnepi felvonulás alkalmával készített filmjében - mégmegörökíthette mind a zászlót, mind a nyerget645, mely utóbbinak a rákövetkezendő időkben nyoma veszett. De a nyereg hajdani létezését a néphagyomány mellett a fotókópiák is megörökítették.
D A N K Ó Imre 2 0 0 4 . 14. p.
G E Ö N C Z Y József 193 0. 489 . p .
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 337/379
Istenes Szilágyi Mihály bandériumvezető a „Bocskai-nyeregben " (1927.)
Természetesen egy ilyen becsben tartott emlék hagyománya nem múl
hatott el anélkül, hogy azt a dokumentáló-naiv, vagy amatőr népművészet
meg ne örökítette volna. Béres Lajos - a hajdani szoboszlói
lovasbandérium egykori tagja - elsőként 1937-ben, majd 1962-ben is
megörökítette az ún. Bocs
kai-nyerget és lószerszámot. 646
Azt, hogy az általa készített ábrá
zolás mennyire hiteles, most nemtisztünk eldönteni. Azonban elgon
dolkodtató a megfestett lószerszám
ok között lévő nyakdíszen található
hármas bolygó a Hold, Nap és Vé
nusz, a korabeli „szent háromság"
ábrázolása.
Lásd: Béres Lajos emléklaptervezete. A z emléklapon fölül Bocskai István, a város és
a lovasbandérium akkori vezetői kaptak helyet, a hátteret a helyi táj mellett nemesi
címerek és többek között a Bocskai-zászló elemei ékesítik. BIM. 3415-92. Közölve:
NAGY Ibolya 1998. 307. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 338/379
9ç£
Béres Lajos festménye a „Bocskai-nyeregről" 1962. (BIM. 876. 70.)
A korabeli emlékek sorát azokkal a kismarjai tárgyi emlékekkel zárjuk,
melyeket a kismarjai néphagyomány Bocskai adományának tekint. Jele
sen két tárgyról teszünk említést: - Kismarja pecsétnyomójáról és a re
formátus templomban található ún. Bocskai-harangról - , mely kettő, szo
ros összefüggésben áll egymással.
A KISMARJAI PECSÉTNYOMÓ, ÉS A KISMARJAI „BOCSKAI-HARANG"
A PECSÉTNYOMÓ
A Bocskai által adományozott kismarjai pecsétnyomó és a fejedelem
emlékére készített ún. Bocskai-harang ugyan szoros kapcsolatban áll
egymással, de a néphagyományban egyértelműen meglévő emléke mel-
lett, történeti eredetük még a mai napig sem tisztázott!
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 339/379
Kismarja ezüst pecsétnyomója (1606.)
A kismarjai pecsétnyomót
lassan egyfajta misztikum
övezi, s rejtélyességet csak
fokozta, hogy az ezüst pecsétnyomót Masits László
1962-ben647 úm. „egy ismeret
len (?) férfitól a múzeum szá
mára megvásárolta".648
M A S I T S László a követke
zőkben írja le a pecsétnyomó
alakját: „Az ezüstből készült,
henger formájú üreges nyelű pecsétnyomó majdnem szabá
lyos kör alakú pecsételőlapjá
nak átmérője 4,145 cm, vas
tagsága 0,33 cm.
A pecsételőlap közepén szemből ábrázolt díszes öltözetben ülő férfi
látható. Jobb és bal oldalán fejedelmi jelvények: gerezdes buzogány és
szablya van elhelyezve. Körülötte majdnem teljes kört bezáró stilizált
szalagon erőteljes antikva nagy betűkkel latin körirat: PRO DE O ETPATRIA 1606"64 9
M A S I T S László a pecsétnyomón lévő ábrázolást egyér
telműen Bocskai István 1606. szeptember 22-én, Kassán kelt adományle
velében leírtakhoz köti, mint annak tényleges megvalósulását.
Arról azonban a szerző nem szól, hogy ennek előtte Kismarján hasz
náltak-e bármiféle pecsétnyomót is, vagy ezen ezüst pecsétnyomót kell
tekintenünk, az elnyert privilégium első tárgyi emlékének. A kérdés azért
sem hanyagolható el, mert éppen maga a fejedelem, Bocskai István tett
említést - a szerző által is ismert, sőt citált - kassai adománylevélében,egy korábban is létező kismarjai pecsétnyomóról!
Az adománylevél - a kismarjai előjogok felsorolásának - kilencedik
pontjában a következőket mondja: „Nehogy mint eddig, továbbra is kétes
pecsétet használjanak komoly elhatározással, biztos tudomásunk alap-
ján (különös) jóindulatunkból (ilyen) pecsétet (adományozunk [meg-
MASITS László 1971. 475 . p.
Lásd: V A R G A Gyula 2004 . 492 . p.
Az ezüst pecsétnyomó részletes ismertetéséhez lásd: MAS I T S László 1971.
4 7 6 -4 8 8 . p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 340/379
hagyjuk]650 nekik) . . . " 6 5 1 Ezekből a szavakból az tetszik k i , hogy a kismar jai közösség - még a mezővárosi rangra való emelkedés előtt már használt egy {kétes) pecsétnyomót! Mégpedig olyat, melyet maga a fejedelem
is ismert {biztos tudomásunk alapján), és ezt a korábbi pecsé tnyomót (jóindulatától fogva) 1606-ban adományozott kiváltságlevelében, helyben ishagyott (meghagyott) nekik. Csakhogy a kiváltságlevélben szereplő leírása fennmaradt ezüst pecsétnyomón lévő vésettél több ponton sem egyezikmeg! A kiváltságlevélben lévő „fejedelmi szék", illetve „fejedelmi trón"kifejezések sehogyan sem illenek bele a kismarjai pecsétnyomón található- egyébként a kornak teljesen megfelelő - bírói szék ábrázolásába.Ugyanakkor a kiváltságlevél „összetett kezekkel ülve" mondja ábrázoltat
ni a főalakot, holott a pecsétnyomón lévő alak a bírói szék karfáján nyugtatja kezeit.
Ezeket az ellentmondásokat csak egyetlenegy módon tudnánk feloldani, mégpedig azzal, hogy a kismarjai lakosok még a kiváltság levél keletkezése előtt - a fejdelem iránti tisztelet je léül 6 5 2 , s nem kevésbé településük különleges jogi státusát erősítendő és hangsú lyozandó - önmagukkészítették volna el azt a pecsétnyomót, melyet a fejedelem maga is kétes
joghasználatúnak ítélt.
Az Osváth Pál által közölt 1896-os fordítás szövegében egyértelműen a „meghagy juk" szó szerepel. Lásd : Osvá th Pál 1896. 13. p.
6 5 1 Az adománylevél legújabb, úm. kritikai fordítása az alábbi: Az adománylevél fentebbhivatkozott - kilencedik részét - teljes terjedelmét az alábbiakban közöljük: „Kilencedszer. Nehogy mint eddig, továbbra is kétes pecsétet használjanak, komoly elhatározással, biztos tudomásunk alapján, (különös) jóindulatunkból (ilyen) pecsétet(adományozunk nekik): (legyen azon) egy meglett korú, kiváló és bátor hősnek képe,
veres köpönyegben, fehér darutollakkal, kimunkált drágakövekkel és több színbenragyogó (veriegatis) gyöngyökkel ízlésesen díszített fekete süvegbe öltözve, aranydíszes karddal felövezve, bíborral bevont, arannyal választékosan ékített fejedelmi trónon komoly méltósággal, összetett kezekkel ülve, egyik oldalán vértől pirosló kivontkarddal, a másikon aranyveretű buzogánnyal, a fejedelmi méltóság eszméjét mintegyélő alakban megtestesítve; (az egész alak) körül ezüst-, réz-, vagy más fémbetűkből bevésve a következő kör irattal: Is tené rt és hazáé rt ! Ezzel a most leírt hiteles pecsé tjükkel és zö ld pecsé tviassz al mostantól fogva minden következő időbe (joguklegyen) a hatáskörükben kibocsátandó minden és bármilyen ügyre vonatkozó bármely levelüket lepecsételni;" Közli: V A R G A Gyula 2004. 503. p.
6 5 2
Kevésbé tartjuk elképzelhetőnek Masits László azon álláspontját, miszerint magaBocskai István kívánta volna, hogy alakja megjelenjen Kismarja pecsétnyomóján.Álláspontját lásd: M A S I T S László 1971. 479. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 341/379
Ez szolgálhat magyarázatul - az adománylevélben szereplő leírássalellentétes - , a korábbi és a későbbi pecsétnyomón található azonos meg-formáltság kontinuus használatára is.
Ehhez azonban azt kell bizonyítanunk, hogy a M A S I T S László által leírt 6 5 3 1606-os ezüst pecsétnyomó előtt léteznie kellett Kismarján egy másik pecsétnyomónak is, amelyre egyébként az adománylevél szövegébenis találtunk utalásokat. Csak ezzel lenne magyarázható, hogy a kiváltságlevélben szereplő leírások nem kerültek rá (át) a későbbi, az immár legitimmé vált pecsétnyomóra. A z újkori történetírás - mind Masits László,mind a város szülötte Varga Gyula azonban csak egy pecsétnyomóról teszemlítést, és ezt ahhoz az ezüst pecsétnyomóhoz köti, mely az 1606-os
évszámot viseli. Ez egyértelművé teszi, azt is, hogy tanulmányaik elkészítése során, elkerülte figyelmüket az 1869-ben íródott forrásközlés, amely
ben egy korábbi pecsétnyomó létéről is említés tevődött. 6 5 4
A korábbi pecsétnyomó hajdani meglétének bizonyítására és a kétségek eloszlatása végett idéznünk kell egy talán elfeledett, vagy legalábbiskevéssé ismert 1869-ben íródott történeti adalékot, amelyet egyben - ezen
pecsétnyomó - tárgyleírásaként is felfoghatunk: „Bocskay István, erdélyifejedelem, 1605-ben Kis-Marja városát pallos-joggal, s ezzel egyidejűleg
arany pecsétnyomóval ajándékozta meg. Ennek lenyomata tallér nagyságú; szélén gömbölyded, apró virágokat mutató vonal vehető ki; közvetlenmellette pedig egy szalag, ily felírással: PRO *** DEO *** ET ***PATRIA *** 1605 ***. Közep én trónon ül egy alak, talán magánakBocskaynak képe; szomszédjában jobbról pallos, balról három ágú buzogány, vagy inkább kormánypácza látszik. - Egy másik, ehhez mindenbenhasonlító pecsétnyomója is van még Kis-Marjának, 1606-ból; ezen a föl-írás és kép ugyanegy az előbbiével, csak az évszám utóbbi egy évvel; ezt,
úgy hiszem, a község másoltatta az eredetiről. Mindkét pecsétnyomó máig [értsd: 1869] is Kis-Marja tulajdona.'* 55 A z eredetre vonatkozó következtetését ugyan megkérdőjelezhetjük, de a pecsétnyomó 1869-es meglétének bizonyosságát nem vonhatjuk kétségbe.
M A S I T S László 1 971. 475 -4 92 . p.
Ezen leírást sem Masits László az ezüst pecsétnyomóról szóló tanulmány szerzője,sem a falu szülötte Varga Gyula előtt nem volt ismeretes, hiszen egyikük sem tettemlítést erről a korábbi - arany - pecsétnyomó hajdani létezéséről. Lásd: M A S I T SLászló 1971. 4 7 5 - 4 9 2 . p., illetve V A R G A Gyula 1978. 31 . p.
M Á R K I Nándor (?) Sándor 1869. 5 0 0 . p. A z idézetben szereplő kiemelések és a [kapcsos zárójelbe] tett értelmezést magyarázó kiegészítések tőlem.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 342/379
Ezt látszik megerősíteni Kismarja első monografikusának Osváth Pál
nak a munkája is, aki még 1896-ban is pecsétnyomókról tesz említést! 656
A K I SM A RJ A I „ B O C S K A I - H A R A N G "
A Bocskai-kultusz korabeli
megnyilvánulásának körére
utalva szólnunk kell arról az
ún. „Bocskai-harang"-ról 6 5 7 is,
amelyet a néphagyomány sze
rint maga Bocskai István ado
mányozott volna a kismarjailakosoknak 6 5 8 . Az érvényben
lévő hivatalos álláspont szerint
a ma is meglévő, a kismarjai
református templom tornyában
lévő harangot 1616-ban öntöt
ték. Azonban ezen kutatói
vélemény nem állja meg a
helyét! Mielőtt azonban a harang keletkezési idejéhez fű
ződő bizonytalansági tényező
ket, érveket és ellenérvek
megfeleltetnénk egymásnak,
A kismarjai „Bocskai-harang" tisztünk szólni magáról a ha
rangról is.
Annál is inkább, mivel a harang készítésének téves datálása éppen a
harang díszítményeiben rejtezik. A harangon összesen három lényegi dí-szítményt különíthetünk el. Ezek mind térben, mind időben élesen külön
választhatók egymástól.
A templomtoronyban lévő harang peremén körbefutó latin nyelvű fel
irat okozza (okozta) a legtöbb félreértést, hiszen itt található az ominózus,
egyben megtévesztő 1616-os évszám:
Lásd: O SVÁTH Pál 1896. 39. p.
A harang főbb méreteire nézve lásd: MASITS László 1971. 488. p.
VARGA Gyula 1978. 31. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 343/379
„CONFECERUNT HANC CAMPANAM NOBILES OPPIDI KIS
MARJAIENSES IN NOMINE DOMINI JUDICE PRIMARIO
NICOL SARANDI A - O DOMINI 1616."
A harang oldalán, - annak középső, kiemelt jelentésbeli funkcióval is bíró részén - egy kör alakú - 14 cm átmérőjű - díszítmény található,amelyben az 1606-os kismarjai pecsétnyomó 6 5 9 pecsételőlapjára vésettdíszítmény pozitív formáját ismerhetjük fel. Ezen díszítmény nyomán - a
pecsétnyomó és az azon lévő ábrázolás párhuzama révén - alakult ki az a
néphagyománybeli kép is, hogy e fent nevezett harangot maga a fejede
lem adta a kismarjai lakosoknak.
A harang díszítménye és a pecsétnyomó vésete
Azonban a meglévő harang korára a legfőbb bizonyítékot éppen a felsőrészén körbefutó kettős ornamentika között elhelyezkedő felirat adja,
mely latin nyelvű szövege révén a nép körében nem bírt különösebb je
lentőséggel. De ennél sajnálatosabb az, hogy a kutató - a harang készítésiidejét 1606-ra datáló M A S I T S László - figyelmét is elkerülte ezen felirat!
Ugyanis a növényi ornamentikával tagolt felső övezetben a következő -
még különösebb magyarázat nélkül is egyértelmű - felirat olvasha
tó: „RENOVATA ANNO DOMINI 1766."660
A kismarjai pecsétnyomókról (!) a fentebbiekben már bővebben szóltunk a formájárakiterjedő elemzést lásd ott.Értsd: ^Megújítva az Úr 1766. évében."
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 344/379
A díszítmények mintázásának minősége alapján mi nem kívánunkmesszemenő következtetéseket levonni sem a harang készítési idejére,sem a harangöntő mester kilétére, főként nem úgy, ahogy azt - a tévesidőpont meghatározása révén - a M A S I T S László is tette.661
Sokkal inkább utalnunk kell egy hivatalos okiratra, melynek tartalmá ból egyértelműen kiderül, hogy a néphagyomány általi „Bocskai-harang"csak az idők során vált a nép emlékezetében egyidőssé a fejedelem korával és annak személyével. Félreértés ne essék, itt nem a néphagyományszemlélete ellen érvelünk, hanem sokkal inkább a hagyományozódás folyamatának pozitív oldala mellett tesszük le voksunkat, mikor igyekszünk
bemutatni a nép eszmeiségében kialakult emlékképek idealizálásra való
hajlama mellett, a történeti tényekre vonatkozó adatokat is. A látszólagellentmondást tükröző folyamat éppen azt sugallja, hogy a nép körébenélő hagyományok átlépik a történeti síkok által határolt területet. Mindamellett teszi ezt, hogy a néphagyomány mindig egy idealizált képetnyújt, de alapjaiban mégis mindig a gyökerekhez nyúl vissza annak érdekében, hogy az átörökítendő alapeszme túlélje, túlélhesse a „ráerőszakolt"- az olykor hamisnak bizonyuló - történelmi irányzatokat is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a néphagyományban meglévő elemeket fenn
tartások nélkül kezeljük, és azt evidenciaként felfogva alakítsuk ki hozzáaz azt „megerősítő" történeti hátteret és bizonyítékokat. A néphagyománynem igényel ilyen mondvacsinált érveket, hiszen értékét éppen a történetikorokat átívelő - ha kell összemosó - emlékezete adja, melyben mindigaz átörökítendő, és az örök időkre fenntartandó eszme, nézet, akár egyszemély - adott esetben a fejedelem, Bocskai István alakja - nyilvánulmeg.
Az alább említésre kerülő irat nemhogy csorbítaná a néphagyomány
továbbéltető szerepét, sőt éppen erősíti azt! Teszi ezt annak ellenére, hogyaz iratból egyértelműen kiderül, hogy a ma is meglévő harang nem Bocskai adománya, sőt még nem is 1616-os készítésű! M i több a kismarjai pecsétnyomón is megtalálható mintázat csak 1766-ban került a renovált„megújított", - azaz újraöntött - harang oldalára!
Masits László kiindulási alapként a feltételezett 1606-os készítési dátumot vette figye
lembe, így próbálva meg határozni a harang készítési helyét, így mivel maga a kiindulási pont is téves, a készítés helyére vonatkozó következtetéseit is fenntartásokkalkell kezelnünk. Lásd: MASITS László 1971. 488. p. Korábbi téves kormeghatározásátkésőbbi írásában már részben revidiálja. Lásd: MASITS László 2000. 154. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 345/379
A kismarjai harangról (A Tiszántúli Egyházkerület Kézirattára: R. 707.)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 346/379
„Infrascripti Per Praesentes recognoscimus et attestamur: quod Nos penes Generalem inclyti comitatus hujusce Bihariensis Pro Parte et adInstantiam Oppidi Privilegiati Kis-Marja, ex novissime Praeterita SedeRestauratoria extradatam Remissionem requisiti ad Antelatum OppidumAnno et die infrascriptis exeundo ac Campanam ejusdem Oppidi obveteriorationem ex Turri - - rectifiée depositam conspiciendo,observaverimus dorso eiusdem Campanae inscriptionem tenorissequentis: Confecerunt hanc Campanam Nobiles Oppidi Kis-Marjaiensesin Nomine Domini, Indice Primario Nicol. Sárándy A° D. 1616.
Super cuiusmodi praevio modo per Nos Peracta oculata revisionePraesentes Nostras, Propriis Syngraphis et usualibus Sigillis munitas
extradamus Litteras Testimoniales Signata in Oppido Kis-Marja, die 19â
Mensis Juny Anno 1766.
LS Nicolaus Bárányi, de Varad et Mis..ka HortasBihar. Ord — Jud — Marjai
LS Joannes Báliban — eius — HortasBihar Ordinarius — Jurator Marjai
vertatur
Praesentem Copiam ex vero et genuino originali descriptam et per mecum eodem collatam in omnibus punctis, clausulis, et articulis eidemconformem esse sine Mediante testőr Debreczini Die 12â Mensis JanuariiAnno Domini 1767.
Joannes MeleczkyPro Tabulae Regiae Judice Juratus Nótárius" 6 6 2
A hitelesített másolat latin nyelvű szövegének magyar fordítása a következő: „Alulírottak, mint jelenlevők elismerjük és tanúsítjuk: hogy Mi
ennek a tekintetes Bihari megyének a kormányzójához tartozó Kis-Marjakiváltságolt város részére és kérésére, amely a nemrég lezajlott tisztújítószéken kiadott felmentést kérte, a fentebb említett városba az alább keltezett évben és napon kimenve, és ennek a városnak a harangját, amelyet azelöregedés miatt a toronyból lehoztak, megszemlélve megfigyeltük annaka harangnak a hátán egy feliratot a következő értelemben: ezt a harangot
a kismarjai nemesek készítették az Úr nevében, Sárándy Miklós jeles
útmutatásával az Úr 1616. évében.
A feljegyzés hivatalos másolta a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvtára:Kézirattár R. 707 jelzet alatt.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 347/379
Az előbb említett módon általunk saját szemmel végrehajtott ellenőrzéshez mi, a jelenlévők tanúsító aláírásunkat hozzáadjuk a megfelelő kézírással és szokásos pecsétekkel megerősítve
Kismarja városában aláírva 1766 éve Június hónapjának 19. napján.
Ph Nikolaus Bárányi de Varad et M i . . .ta HottasBihar Ord. Jud... Marjai
P H Joannes Báliban ejusd. HottasBihar Ord. Jurator Marjai
FordítsMegerősítem, hogy a jelen másolat a valódi, eredeti és nem másolatból
lett leírva és általam azzal össze lett vetve annak minden pontjában, záradékában és cikkében, és tanúsítom, hogy közvetítés nélkü l való.Debrecen, az Úr 1767. éve Január hónapjának 12. napján
Meleczky JánosA királyi tábla jegyzője 6 6 3
Az iratból egyértelműen kiderül, hogy valóban létezett egy 1616-banöntött harang, de azon még nem volt jelen a kismarjai pecsét megnagyított mása. Ezt egyértelművé teszi a bizottságnak a jelentése is, mely az
alább következő feljegyzésben részletesen leírja, az „elöregedés" miattmegújításra ítéltetett harangot. Ebben a feljegyzésben azonban a bizottságsehol sem tesz említést a kismarjai pecsétnyomó mintázatának harangonvaló meglétéről! A z viszont már nehezen elképzelhető, hogy ha ez rajtalett volna az elöregedett 1616-os harangon, akkor arról ne tett volna említést a hivatalosan felkért bizottság. A fentebbi irat egyértelmű bizonyítékaannak is, hogy az elöregedett harang helyett öntetett új harang kiöntéséremár a feljegyzés évében sor került, vagyis még 1766-ban.
A fentiek alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kismarjai református templom tornyában lévő harang - még ha nem is Bocskai korabel i -, de a későbbiekben rákerült fejedelmi szimbólumok által mégis pregnáns példája a néphagyomány azon hagyományozó képességének, mely -a harang által - immáron nemcsak emberi közvetítéssel, hanem Isten hívószavával is egységben tartja a közösséget és évszázados hagyományát.
Az irat fordítása Lévai László munkája.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 348/379
A B O C S K A I - K U L T U S Z K É P I ME G N Y I L V Á N U L Á S A I É S A VIDÉKI „ P I K T O R O K "
Bocskai István alakját több korabeli metszet is megőrizte 6 6 4, azonbanezektől az ábrázolásoktól lényegesen eltérő képet mutatnak azok a X IX .századi, helyi piktorok által készített festmények, melyek Bocskai emlékét voltak hivatottak ápolni. Külön kiemelésre méltó, hogy Bocskai életnagyságú képe, annak elkészülte óta a kismarjai református templom falát díszítette. [Lásd: I. Tábla] De tudomásunk van arról is, hogy a fejedelmet ábrázoló festmény nemcsak a templom ékességének számított, dea település minden lakásában ott volt a helye: „Ily arczkép csaknem min
den polgár szobáját díszíti, melyet hajdan a város által tartott festő minden polgár számára ingyen festett." - írja Kismarja első monográfiájábanOsváth Pál.665 Mindezek ellenére azonban csak kevesen ismerik e vidékifestő kilétét. Pedig éppen Kis András - Kismarja fogadott képírója - nevéhez fűződik annak a Bocskai festménynek az elkészítése is, amely évtizedekig díszítette a kismarjai református templom falát. 6 6 6 A Kis Andrásáltal készített Bocskai-festmény a X I X . század végére annyira tönkremehetett, hogy az egyház 1905-ben újat festetett helyette. Erre a munkára
1905-ben Dobay Ferencet (1867-1945) kérte fel, aki el is készítette a Kis András festményének másolatát. Ez a Dobay által készített másolat található a református közösség tulajdonában. 6 6 7
Némi bizonyta lanságot vélhetünk azonban felfedezni e fentebbi Bocskai képpel kapcsolatosan, mivel Sz. Kürti Katalin említést tesz, egy Bocskait ábrázoló kisméretű mellképről is, melyet Kis András művének tartott.668 A kismarjai Bocskait ábrázoló festményekkel kapcsolatosan csak
bonyolítja a helyzetet, hogy Ostváth Pál is megemlékezik még egy, szin-
A Bocskait ábrázoló korabeli metszetekről és azok tételes felsorolásához lásd:SZENDREI János 1907. 27. p.
Lásd: O S T V Á T H Pál 1896. 17. p.
Ide lásd: Sz. K Ü R T I Katalin 1977. 177. p., illetve O S T V Á T H Pál 1875. 355. p.
SZ. KÜRTI Katalin 1977. 177. p.
Ez a kisméretű Bocskait ábrázoló mellkép, hajdan a Nagykereki várkastény 1966-os
kiállításában szerepelt. Lásd: Sz. K Ü R T I Katalin 1977. 177. p. Azonban az 1966-bankiállított festmény nem Kis András müve, hanem Szüts János dorogi festő által készített, mely a Hajdúsági Múzeum tulajdona.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 349/379
tén Kis András által készített festményről, de itt, már nem mellképről,
hanem egy Bocskai arcképről szól . 6 6 9
A Bocskai-kultusz képi megnyilvánulásai során szólnunk kell Szüts
Jánosról670
- a Hajdúkerület által is foglalkoztatott festő munkásságárólhiszen, nevéhez tudomásunk szerint két megmaradt Bocskai festmény iskapcsolható. 1816-ban egy majdnem életnagyságú olajképet festett Hajdúszoboszlóra, és a Hajdúkerületi székházba is elkészítette Bocskai félalakos képét. Az igazság az, hogy a két festmény között időbeli rangsortnem lehet felállítani, hiszen a hajdúböszörményi festmény nincs datálva,így nem tudni milyen alapon helyezhette Sz. Kürti Katalin korban azegyik festményt a másik elé, holott sem történeti, sem levéltári bizonyíté
kokat nem hozott fel kijelentésének bizonyítására.6 7 1
Mert nyilvánvaló az,hogy ilyen rövid korszakolásban - ismerve a két kép technikai kivitelezését, viszont kevésbé ismerve a „piktor" művészi technikájának változásait -, nehezen mondhatunk véleményt Szüts János stílusbeli korszakaitilletően. így a két festmény alkotási idejét, és annak minden kétséget kizáró sorrendjét csak egy részletes levéltári kutatás dönthetné el, de ez mamég várat magára.
A z alábbiakban röviden ismertetjük e fentebbi két festmény jellemző
jegyeit, de jelenesetben - mivel nem tisztünk - eltekintünk azok művészeti értékelésétől.A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum tulajdonát képező Szüts Já
nos által készített festmény egész alakban, teljes vértezetben és fegyverzetben ábrázolja a fejedelmet.672 A páncélos alak jobb kezében buzogánytfog, melynek feje - csakúgy, mint bal keze - csípőjén nyugszik. A jobbvállán átvetett vörös köpenyének végét jobb kezének könyökhajlatábavetve fogja fel, nyakában az aranygyapjas rend jelvényét viseli. Jobb vállán átvetett zöld szalagot hord, fején vörös tetejű sapka. A bal oldalán
OSTVÁTH Pál 1896. 44. p. Itt jegyzendő meg, hogy a hajdúszoboszlói Bocskai IstvánMúzeum több Kis András által készített festmé ny őrzője. Sz. KÜRTI Katalin 1977.178. p.
Szüts Jánosnak ez idáig csak két világi képét ismerjük, mindkettő Bocskai Istvántábrázolja. Egyéb irányú, egyházi munkásságához és életrajzához bővebben lásd:Sz. KÜRTI Katalin 1977. 171-182. p.Sz. Kürti Katalin a hajdúszoboszlói festményt tartja korábbinak, mint mondja: „ennekmintájára készítette el a böszörményi Hajdúkerületi székházba is Bocskai félalakos
képét". Lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1979. 65. p.B I M . 64. 10. L A festmény bővebb, főként művészettörténeti ismertetéséhez lásd:Sz. KÜRTI Katalin 1975. 655. p., illetve lásd még: Sz. KÜRTI Katalin 1979. 65-66. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 350/379
lévő asztal mögötti oszlopon tíz sorba tördelve a következő felirat:„STE. / B O C H K A Y . / D. G. / H U N G A . / TRANS / Q3. / PRIN. / ET. /SICU. / C O M E S " . 6 7 3 Az oszlop lábazatán lévő szövegben megörökítésre
kerültek a kép megrendelői is: „Pingáltatta Ns Nzes és Vitézlő CzeglédyJános 6 7 4 Feő Hadnagy Úr több előljáró társaival együtt tulajdon költségeken." A kép hátoldalán a készítőre és a készítés idejére vonatkozó utalásttalálunk: „anno 1816 / Pinxit Joans Szüts de Norko".
Szüts János másik - szintén a fejedelmet ábrázoló -, de kisebb méretű,félalakos festménye a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum tulajdona. Afestmény ugyan nem szignált, de összehasonlítva a szoboszlói ábrázolással, egyértelmű a készítő azonossága. A megformált alakon csupán a bal
kéz pozíciójában találunk különbséget, mely itt nem a csípőn, hanem akardon nyugszik. A környezet kialakítása bár ugyanazon elemeket tartalmazza - asztal, rajta két tallér - , a kép bal oldalán található felirat némilegkülönbözik a szoboszlóitól, bár jelentésében azonos tartalommal bír:„STE / B O C H K A Y / D. G. / H U N G . / TRANS. / Q U E / PRICEPS / ET /SICUIA / C O M E S . " [Lásd: L Tábla]
A Bocskai-kultusz képi továbbélését mutatja a millennium idejére tehető újabb hulláma, melynek sorát a volt Hajdúkerület központja Hajdú
böszörmény nyitotta meg, Cserna Károly615
Bocskait ábrázoló festményével. A fejdelem emléke képi megörökítésének ismételt vágya azonbankorábbinak mondható, mint annak megvalósulása. Bár a város már birtokában volt egy Bocskait ábrázoló festménynek - hiszen a Hajdúkerület1876-os felbomlását követően Szüts János festménye is Böszörményben,a kerületház épületében maradt -, azonban a város közgyűlése 1843-banmégis amellett döntött, hogy tanácskozási nagytermébe egy újabb képetfestet a fejedelemről. A testület a festmény elkészíttetésével Kálmán
György jegyzőt bízta meg, aki 1846. március 27-én arról számolt be atestületnek, hogy több piktorral is tárgyalt, de mindegyiknél drágállotta akért összeget, így amellett döntött, hogy maga készíti el a festményt.
„Stephanus Bochkay De i Gratia Hungáriáé TransiIvaniaeque Princeps et SiculorumComes" azaz „Bocskai István, Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme,székelyek grófja."
A család őseit már az 1702-es hajdúösszeírás is említi, bővebben lásd: N A G Y László - N Y A K A S Miklós 2001. 91-92. p.Cserna Károly (1867-1944) Életrajzához lásd: M A G Y A R É L E T R A J Z I L E X I K O N 1967. I.kötet. 312. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 351/379
Ajánlatát a testület el is fogadta, azonban a festmény elkészültérőlnincs tudomásunk. 6 7 6
Annál inkább tudomással bírunk arról az 1893-ban el is készültCser«a-festményrőT, amelynek különlegességét éppen az adja, hogy azországban ez az egyetlen olyan - a fejedelmet ábrázoló - festmény, melyen Bocskai koronája is megörökítésre került. 6 7 7 így Cserna ezen a festményen, tökéletesen meg is formálta mind a fejedelem koronáját, mindrangjelző díszbuzogányát. A többi Bocskai-festénytől eltérően egyedüliként örökítette meg a fejedelem által használt címert, mely jobbjábannyílvesszőt tartó, három halmon ülő oroszlánt formáz, melynek farka többágra fosztatott. A festmény által Hajdúböszörmény újra egyedi rangra
emelkedett, hiszen az országban az egyetlen olyan település, amely egyszerre két korona-ábrázolást is magáénak tudhat. Mind a Holló Barnabásáltal készített Bocskai-szobron lévő térplasztika, mind a Cserna-féleBocskai festményen lévő koronaábrázolás egyedüli, és példa nélkül álló.
A festmény egyediségét csak fokozza, hogy tartalmi jegyei között felfedezni véljük a hajdani böszörményi templomerőd 6 7 8 sziluettjét is. Mindezek mellett a festményt mégis maga a kompozíció különbözteti meg atöbbi hajdúváros Bocskai ábrázolásaitól. így Cserna festményét tekinthet
jük a hajdúvárosokban - a millennium idején - újraéledő Bocskai-ábrázolások kiindulópontjaként is. A festményt nemcsak korábbi datálása miatt, hanem eltérő formavilága miatt is elsődlegesnek kell tekintenünk. Ez az egyetlen, olyan Bocskai-ábrázolás, amely első ránézés re is jólelkülöníthető a többi hajdúváros fejedelmet ábrázoló festményeitől. ígyBöszörmény - híven korábbi hajdúkerületi központjához - ezzel is kellőindíttatást nyújtott a Bocskai-kultusz erősítéséhez, és továbbéléséhez. [Lásd: II. Tábla]
A böszörményi kezdeményezést Hajdú vármegye követte, aki Ábrányi Lajost 619 bízta meg egy Bocskait ábrázoló festmény elkészítésével. A későbbiekben ennek - a mára megsemmisült, vagy legjobb esetben is lap-
Bővebben lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1979. 66. p.Korábban már szóltunk Holló Barnabás Bocskait ábrázoló szobrán ak talapzatáról,melyen - szintén egyedülállóan - Bocskai koronájának domborműves formája található meg.A festmény készítési idejében, az 1864-ben lebontott erődfal emléke, annak alakja,
sőt anyaga még elevenen élt. Ide lásd: GYÖRFFY István 1927. 18. p. Ábrányi (EÖrdögh) Lajos (1849. december 7. - 1901. május 27.) életrajzához lásd:
Sz. KÜRTI Katalin 1998. 365. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 352/379
pangó festménynek 68 0 - másolatai és reprodukciói68 1 szinte minden hajdúvárosban, illetve háznál megtalálhatók voltak. [Lásd: III. Tábla] Készítésiidejét mindenképpen 1895-re vagy az előttre datálhatjuk, hiszen az Ábrá
nyi festményét alapul vevő hajdúnánási Bocskai ábrázolás 1895-ös keltezésű.
A millennium idejében a hajdúvárosok legtöbbje Kovács Jánost 6 *2 bízta meg a festmény elkészítésével. így Hajdúnánás 1895-ben, Hajdúszo
boszló és Hajdúdorog 1896-ban készíttette el Bocskait ábrázoló festményét. [Lásd: IV-VI. Tábla]
A z 1876-ban megalakított Hajdú vármegye központja - Debrecen városa - is megfestette a fejedelem alakját, melyet 1908-ban Sóváradi Kár
oly készített el. [Lásd: VII. Tábla]Ezt követte Hadház megrendelése, melynek során a város Nagy Sán-
í/ort68 3 bízta meg, aki 1928-ban el is készítette Bocskai alakját megörökítőfestményét. [Lásd: VIII. Tábla]
Ekkor az ún. hat „öreg hajdúváros" közül egyedül Vámospércs nemrendelkezett a fejedelmet ábrázoló festménnyel. Ami igazán nem róhatófel a legkisebb lélekszámmal bíró közösség számlájára. Főként nem, hogyaz abszolutizmus korában - Hajdúkerület feloszlatását követően - a város
véglegesen peremhelyzetbe került, így anyagi forrásai is szűkösnek bizonyulhattak, de ugyanígy sérültek a többi hajdúváros jogai is.
ÖSSZEGZÉS HELYETT
Mára már eltűntek a Bocskai által adományozott kollektív kiváltságok,de mindezek ellenére soha sem tűnt el az adományozó fejedelem, Bocskaiemlékezete. Igaz az elkövetkezendő korok meglehetősen mély nyomokathagytak nemzeti önérzetünk és identitásunk szabad ápolásában, de a nép
körében, annak hagyományaiban, ha rejtve is, de mind a mai napig megtalálhatók a nemzeti lét tudatának csírái, csak fel kell éleszteni őket.
0 Sz. KÜRTI Katalin az Ábrányi által festett képről úgy tudja, hogy az a Déri Múzeumtulajdona, ellenben Fodor Éva a Déri Múzeum jelenlegi művészettörténésze nem tuda festmény létezéséről. Lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1998. 365. p.
1 A festmény reprodukciói a Franklin - Társulat Nyomda készítette.2 Kovács János (1852-1924) életrajzát lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1999. 478-479. p.3 A hadházi Bocskai-festmény készítőjének azt a Nagy Sándort kell mondanunk, aki
1928-ban Hadház monográfiájának a szerzője volt. Művészi alkatát mutatja a monográfiába készített linómetszetei is. így biztosra vehető, hogy a hadházi Bocskai-festmény készítőjeként is őt kell megneveznünk. Ide lásd: NAGY Sándor 1928.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 353/379
Ápolni, gondozni kell őket, mert ahogy a gyökereitől megfosztott növénysem növekedhet, úgy a hagyományaitól megfosztott nemzet sem lehetnemzet többé!
Minden korban vállalni kell magyarságunkat, önállóságunkat és összetartozásunkat, mert erre tanít Bocskai végrendelete is: „Ezeknek utána,mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az tanácsomat, tetszésemet,igazán és jó lelkiesmérettel meghagyom s írom, szeretettel intvén, mindaz erdélyi és magyarországi híveinket, az egy- más között való szépegyezségre. Atyafiúi szeretetre az erdélyieket, hogy Magyarországtól, hamás fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországia
kat, hogy az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak és ővéreknek, tagoknak.
Ha a fejedelemségek, amint szokott lenni, vagy Erdélyben vagy Ma gyarországban változnak, őmagok között a respublikák, az egyezséget akonföderáció szerént tartsák meg és az idő amit hoz, egymás javát örvendjék és egymás nyavalyáját fájlalják és mindenben oltalommal, segítséggel légyenek egymásnak, mert tudó dolog az, hogy a visszavonássalnagy birodalmak is elromlanak, viszontag, az egyezséggel kicsinyek is
nagyra nevekednek. Magyarországot is, a mi nemzetünket, idegen földrőlkiszállítván, az egyezség erre a szép földre plántálta, naggyá nevelte éssokáig floreáltatta [virágoztatta]. A visszavonás viszont megszaggatta,elrontotta és ebbe a jó napba hozta, melyben mostan vagyon szánkban azízi. Az egynehány esztendőkben micsoda romlást hozott, hogy az magyaregymást vágta, rontotta, minden nemzetségeknek, még az nyilvánvalóellenségeinknek is előtte, szidalmunkra, gyalázatunkra, óvjon az Istenminden keresztyén lelkiesméretet annak s affélének csak gondolatjátólis."
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 354/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 355/379
IRODALOM
Á L D Á S Y A n t a l , 1923. C ím er t an . In.: A magyar t u d o m án y k éz ik ö n y v e . II. köt.
6. füzet, (szerk. H ó m an B á l i n t ) Budapest, 1923.
Á R P Á D - K O R I L E G E N D Á K É S I N T E L M E K , 2004. Szentek a magyar középkorból I .
(szerk.: Érszegi Géza) Budapest, 2004.
B A L L A G I A ladár , 1884. K e c s k e m é t i W . Pé te r ö tvöskönyve . In.: Archeo lóg ia iÉ r tes í tő , 1884. 201-384. p.
B A L O G H Jo lán, 1985. K o lo zs v á r i k ő fa r ag ó m ű h e ly ek X V I . s zázad . Budapest,1985.
B Á N A l ad á r , 1915. A k i n c s k e r e s é s a néph i tben . In.: Ethnographia, X X V I . évf.
1915 .28-40. p.; 86-93. p.
B A R C S A J án o s , 1900. Ha jdú-nánás város és a ha jdúk tö r téne lme. Hajdú nánás ,1900.
B A R N A G áb o r , 1972-1974. M i t i k u s alakok a H o r to b ág y k ö r n y ék i falvak és a
hor tobágy i pász to rok h iede lemvi lágában . In.: M ű v e l t s é g és H a g y o m á n y .X V - X V I . Debrecen, 1972-1974. 273-297. p.
B É K É S I s tván, 1966. Ma gy ar Pon yva P i taval . Budapest, 1966.B E N D A K á l m á n , 1942. Me gmé rge z ték -e Bocska i I s tván t? In.: Magyar Nemzet,
1942. szeptember 10. 9. p.
B E N D A K á l m á n , 1952. Bocskai Is tván függet lenségi harca. Budapest, 1952.
B E N D A K á l m á n , 1955. A B o cs k a i - s zab ad s ág h a r c . Budapest, 1955.
B E N E D E K E lek, 1988. Vízi Péter Vízi Pál. In.: Magyar mese és m o n d a v i l á g . A
fekete kisasszony. M ó r a K iad ó , 1988. 431-440. p.
B E N E D E K E lek , 1996. A magyar t ö r t én e l em nagyjai. Budapest, 1996.
B E R Z E N A G Y J ános , 1961. É g ig é r ő fa. Magyar m i to lóg ia i t anu lmá nyok . Pécs ,
1961.B E T H L E N Farkas, 1782-1793. H is tó r ia de rebus Transsylvanicis. I - V I . köt. Nagy
szeben, 1782-1793.
B E V I L A Q U A Bé la , 1913. Á l la ta lako kró l s zóló me nd em on dá k ha tá sa heraldikai
t ípuso k k ia laku lására. In.: Turu l , 1913. 3. szám.B I H A R I A n n a , 1980. Ma gy ar hiedelemmonda ka ta lógus . In.: E l ő m u n k á l a t o k a
m ag y a r s ág n ép r a j záh o z. 6. Budapest, 1980.
B O C A T I U S J án o s , 1985. Öt év b ö r t ö n b en . [1606-1610] (szerk.: Csonka Ferenc)
In. : Bibliotheca Historica. Budapest, 1985.
B O G D Á N I s tván, 1987. R é g i magyar mér tékek . Budapest, 1987.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 356/379
BOLDISÁR Kálmán, 1906. A szoboszlai lovas ha jdúk cz ímeres nemeslevele
1606-ból. In.: Turul, 1906. 24. sz. 116-122. p.BOLDISÁR Kálmán, 1906. Bocskay h ad in ép e . Debrecen, 1906.
BOLDISÁR Kálmán, 1925. Bocskay koronája . Debrecen, 1925.BOLDISÁR Kálmán, 1926. Bocskay koronája. In. : Debreceni Képes Kalendár i
um, X X V I . évf. Debrecen. 1926. 58-65. p.BOLDISÁR Kálmán, 1936. Szabad hajdú telepek. In.: Debreceni Képes Kalendá
r ium, X X X V I . évf. Debrecen, 1936. 61-74. p.BONCZ Ödön, 1899. Emlékek és leletek. Hunyadi J ános kormányzó á l l í tó lagos
s íremléke Gyulafehérvár t t . In . : Archaeologiai Érte sítő , X L X . köt. 2. sz. (Ujfolyam) 1899. 97-110. p .
BUDAI Ésaiás, 1804. Magyarország Históriája. II . 1804. 207. p.
BUDAI Ferenc, 1804. Magyar orszá g polg ár i h is tór iá jára va ló lexikon a X V I .s z á z a d v é g é i g . I - M . N a g y v á r a d , 1804-1805.
BUNYITAY Vincze, 1889. M i c z bán és a Bocskay, Soós s tb . családok származása. In.: Turul. 1889. 30-33. p.
CORNIDES Dál ie l , 1782. Vom Grafen S imon Mitzbán, und seinen sieben zugleicher Zeit geboren Söhnen , den S tammvätern vornehmer, nunmehroerloschener Ungrischer Familien. In. : Ungarisches Ma ga zi n, 1782.145-147. p.
CZUCZOR Gergely - FOGARASI János, 1862. A Magyar Nye lv Szó tá ra . Pest,
1862.CSABA Gy örg y, 1986. Cs i l lagjós lá s . Legenda és valóság. Budapest, 1986.CSIKÓS Zsuzsanna, 1993. A M i c h bán- tö r téne t irodalmunkban. In . : I rodalomtör
ténet i Kö zle mé nye k. 1993. 78-91. p.CSONKA Ferenc - SZAKÁLY Ferenc, 1988. Bocskai k íséretében a Rákosmezőn.
In . : Bibl io theca His tor ica . Budapest, 1988.CSORBA Csaba, 2004. Nagykereki vára . In . : A Bocskai szabadságharc 400. év
fordulója I . Bocskai bihari várai 3. Debrecen, 2004.
CSORBA Csaba, 2004. Sólyomkő vára . Mezőtelegd. In . : A Bocskai szabadság
harc 400. évfordulója I . Bocskai bihari várai 1. Debrecen, 2004.DANKÓ Év a, 1977. A ha jd úb ös zö rm én yi Bo csk ai szobor egyedülál ló részlete .
In. : Múzeumi Kurír . 24. (III . kötet 4. szám) A Hajdú-Bihar megyei M ú z e u m ba r á to k K ö r e K ö r le v e l e . Debrecen, 1977. 82-85. p.
DANKÓ Imre, 2000. Zsáka. In. : Száz magyar falu. Budapest, 2000.
DANKÓ Imre, 2004. Z sáka és a Bocska i - szabadságharc . Rhéde i Ferenc t evéke ny sé ge . In.: Rá lá tá s, V . évf. 1. sz. 14. p. Zsá ka , 2004. 11-18. p.
DÉZSI Lajos, 1928. Debrecen és az Alföld. Debreceni kö l tő éneke Bocskayró l .In.: Debreceni Szemle, 1928. 411-418. p.
DOBOS Ilona, 1971. Tarcal tö r téne te a szóhagyományban . Budapest, 1971.DOBOS Ilona, 1986. Paraszti s zá jhagyomány , város i s zóbe l i ség . Budapest, 1986.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 357/379
DOMOKOS Pál Péter, 1957. Tatrosy György önéletírása és történeti feljegyzései.In.: Irodalomtörténeti Közlemények, LXI. évf. 1957. 238-261. p.
DONGÓ Gy. Géza, 1914. A tokaji vár története, hadi és műleírása. In.: Adalékok
Zemplén-vármegye történetéhez. X X . évf. 2. sz. Sátoraljaújhely, 1914.97-107. p.DONGÓ Gy. Géza, 1914. Pénteknapi szerencséi a „szerencsi király"-nak. In.:
Adalékok Zemplén vármegye történetéhez.. Sátoraljaújhely, 1914.186-189. p.
DÖMÖTÖR Ákos, 1992. A magyar protestáns exemplumok katalógusa. In.: Folklórarchívum, 1992. 19. sz. 222-223. p.
Dr. MOLNÁR Béla, 1942. Az orvos, a költő, a történetíró - és Bocskai halála. In.:Magyar Nemzet, 1942. október 15. 9. p.
Dr. MOLNÁR Béla, 1942. Bocskai István élet-halál küzdelme az orvostudománynyal. In.: Magyar Nemzet, 1942. augusztus 12. 9. p.DRÖSSLER, Rudolf, 1986. Amikor a csillagok istenek voltak. Budapest, 1986.É. KISS Sándor, 1972. Hajdúhadház helyrajza. In.: Hajdúhadház múltja és jelene.
Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei, 2. szám. (szerk.: KomoróczyGyörgy) Gyula 1972. 115-152. p.
ÉBER László, 1904. A Hunyadiak síremlékei. In.: Archaeologiai Értesítő, XXIV.köt. 4. sz. (Új folyam) 1904. 332-340. p.
ECKHARDT Sándor, 1955. Rimay János összes művei. Budapest, 1955.
ELIADE, Mircea, 1996. A szent és a profán. Budapest, 1996.ENTZ Géza, 1958. A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, 1958.ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, I-IV. kötet, (szerk.: Szabó Károly) Kolozsvár,
1855-1862.ERDÉLYI Zsuzsanna, 1976. Hegyet hágék, lőtőt lépek. Archaikus népi imádsá
gok. Budapest, 1976.ERDÉSZ Sándor 1968. Ámi Lajos meséi. I-III. kötet. In.: Új Magyar Népköltési
Gyűjtemény, XIII - XV. (szerk.: Ortutay Gyula) Budapest, 1968.FARAGÓ József - FÁBIÁN Imre, 1995. Bihari népmondák. Nagyvárad, 1995.
FEISZT György, 1986. Rövid magyar címertan és pecséttan.In.: Történelemszakköri füzetek, 15. Budapest. 1986.
FEJÉRPATAKY László, 1883. Chapy-címer és a Sárkány-rend. In.: Turul, 1883. 3.szám.
FÉNYES Elek, 1851. Magyarország Geographiai Szótára. I. köt. Pest, 1851.FERENCZI Imre, 1960. Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban. In.:
Ethnographia, 1960. 389-436. p.FERENCZI Imre, 1962. Bocskai István és szabadságharcának emléke a népha
gyományban. In.: A Déri Múzeum Évkönyve, 1960-61. Debrecen, 1962.
215-231. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 358/379
F E R E N C Z I Imre, 1966. Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány. (Egymagyar népmondakör történeti és társadalmi összefüggései) In.:Ethnographia, LXXVII. évf. 1. sz. Budapest, 1966. 49-73. p.
F R A Z E R , James, 1998. Az aranyág. Budapest, 1998.F Ü V E S S Y Anikó, 1982. Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyo
mányok. In.: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen, 1982.591-608. p.
G E Ö N C Z Y József, 1930. A Bocskai-zászló történetéhez. In.: Debreceni Szemle,1930. 489. p.
G Y A L Ó K A Y Jenő, 1928. A biharmegyei hadjárat 1604-ben. In.: HadtörténetiKözlemények, XXLX. évf. 1928. 259-318. p.
G Y Ö R F F Y István, 1927. Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927.
G Y Ö R F F Y István, 1942. Magyar nép, magyar föld. Budapest, 1942.H. F E K E T E Péter, 1948. Hajdúböszörmény részvétele a szabadságharcban. Hajdúböszörmény, 1942.
H E L L E R Bernát 1909. Magyar mese- és mondaelemek egyetemesebb kapcsolat ban. In.: Ethnographia, X X . évf. 1909. 65-73. p.
H E R P A I Gábor, 1926. Nemes családok Hajdú vármegyében. 1926.H O P P A L Mihály - J A N K O V I C S M a r c e l l - N A G Y András - S Z E M A D Á M György.
1990. Jelképtár. In.: Curiositas, III. (sorozatszerk. Zirkuli Péter) Budapest,1990.
H O P P A L Mihály, 1969. A magyar lidérc-hiedelemkör szemantikai modellje. In.:Ethnographia, LXXX. évf. 1969. 402-414. p.H O P P A L Mihály, 1987. Ipolyi Arnold élete és műve. In.: Ipolyi Arnold: Magyar
Mythologia. A hasonmás kiadás függelékei. Budapest, 1987.H U N Y A D Y Ferenc, 1936. A kismarjai kerület községei. Budapest, 1936.H U S Z Á R L a j o s - P A P Ferenc - W I N K L E R Judit, 1996. Erdélyi éremművesség a
16-18. században. Kolozsvár, 1996.I M R E Mihály, 1987. Nemzeti öneszmélet és politikai publicisztika formálódása
egy 1674-es prédikációskötetben. In.: Irodalomtörténeti Közlemények, X C I -
XCII. évf. 1987-1988. 20-45. p.I P O L Y I Arnold, 1854. Magyar Mythologia. Pest, 1854.I P O L Y I Arnold, 1876. Magyar mű-és történeti emlékek kiállítása. In. Századok,
1876. június 21. VI. füzet. 486-492. p.I P O L Y I Arnold, 1878. Egykorú levél Bocskay temetéséről. In.: Történelmi Tár,
LIX. évf. Budapest, 1878. 650-652. p.I S T V Á N F F Y Miklós, 1962. A magyarok történetéből. In.: Monumenta Hungarica
VI. Budapest, 1962.J A K A B Elek, 1888. Kolozsvár története. Budapest, 1888.
J A K A B Elek, 1894. Új adatok Bocskai István életéhez. In.: Századok,XXVIII. évf. 1894. 771-798. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 359/379
J A N K O V I C H Miklós, 1818. Botskay István Erdélyi Fejedelemnek szerentsésPéntek napjait hirlelő Kolosvári Kö-írásról. In.: Tudományos Gyűjtemény,I. köt. Pest, 1818. 68-73. p.
J A N K O W I C H Miklós, 1828. Botskay István' valóságos Koronájáról, és azonÁl-koronáról, melly a' hajdani Magyar Szent Korona' formájára lévén alkotva, a' Bécsiektől hibássan Botskay Koronájának tartatik. In.: Fel-ső-Magyarországi Minerva, IV. évf. II. negyed. Kassa, 1828. 1662-1668. p.
J U H Á S Z Imre, 1999. A Bocskai-zászló története, rejtélyei. In.: A Bocskai IstvánMúzeum négy évtizede 1958-1998. Hajdúszoboszló, 1999. 83-85. p.
J U N G , Carl Gustav, 1973. Az analitikus pszichológia és a költői műalkotás ösz-szefuggéséről. In.: Művészetpszichológia. Budapest, 1973. 148-150. p.
K. N A G Y Sándor, 1883. Bihar-Ország útirajzok. Nagyvárad, 1883.
K. N A G Y Sándor, 1886. Biharvármegye földrajza ... Nagyvárad, 1886.K Á L M Á N Béla, 1989. A nevek világa. (IV. átdolgozott kiadás) Debrecen, 1989.K Á L M Á N Y Lajos, 1885. Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. In.: Érteke
zések a nyelv és széptudományok köréből. Budapest, 1885.K A L M Á R J á n o s , 1971. Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971.K A R Á C S O N Y I J á n o s , 1890. Mese-e vagy valóság? In.: Turul. 1890. 120-125. p.K A R Á C S O N Y I J á n o s , 1900-1901. A magyar nemzetségek a XIV. század közepé
ig. I-n. köt. Budapest, 1900-1901.K A Z I N C Z Y Gábor, 1863. Hídvégi Mikó Ferencz históriája (1594-1613. In.:
Monumenta Hungáriáé Historica, VII. köt. Pest, 1863.K I S S Mihály, 1945. Adalékok a Bocskai-zászló történetéhez. In.: A Bocskai
István Múzeum Adattára, BIMA 196-70. 1-7. p.K I S S Zoltán, 1996. Az ember képi gondolkodása. In.: A Déri Múzeum Évköny
ve, LXXI. évf. 1994. (szerk. Módy György és V. Szathmári Ibolya) Debrecen, 1996.311-328. p.
K O M Á R O M I András, 1894. A „bűbájos" Báthory Anna. In.: Századok, XXVIII.évf. 1894. 298-314. p.
K O V Á C S S. Tibor, 2000. II. Lajos király gyermekpáncélja és egy hajdúkapitány
vértje. In.: Folia Archaeologica, XLVIII. Budapest, 2000. 154-170. p.K O Z O C S A Sándor, 1936. (a.) Históriás ének Bocskay Istvánról. In.: Erdélyi Mú
zeum XLI. 1936. 61-69. p.K O Z O C S A Sándor, 1936. (b.) Ismeretlen históriás ének 1606-ból. In.: Irodalom
történet, X X V . évf. 1936. 151-155. p.K L A N I C Z A Y Tibor, 1982. J anus Pannonius. Magyarországi humanisták, (szerk.:
Klaniczay Tibor) Budapest, 1982.L A N D G R A F Ildikó, 1998. „Beszéli a világ, hogy mi magyarok..." Magyar törté
neti mondák. Budapest, 1998.L E N C Z Géza, 1907. Bocskay halála és temetése. In.: Protestáns Szemle, 1907.
71-92. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 360/379
L E T A V A Y Sándor, 1818. Jegyzetek Bocskay István E. F. szerencsés Péntek'napja eránt; 's néhány Erdélyi Fölírások. In.: Tudományos Gyűjtemény,V. köt. Pest, 1818. 132-141. p.
M A G Y A R É L E T R A J Z I L E X I K O N , 1967. I. kötet. Budapest, 1967. 312. p. {CsernaKároly címszava)
M A G Y A R I R O D A L O M T Ö R T É N E T E , 1964-1966. I-VI. kötet, (főszerk.: Sőtér István) Budapest, 1964-1966.
M A G Y A R O R S Z Á G G Y Ű L É S I E M L É K E K , 1917. (szerk.: Károlyi Árpád) XII. évf.Budapest, 1917.
M A G Y A R S Z Ó L Á S O K É S K Ö Z M O N D Á S O K . (5. kiadás) Budapest. 1995.M A G Y A R T Ö R T É N E L M I O K M Á N Y T Á R , 1859. Közreadja: Hatvani Mihály. Napló.
Hírek Bocskay haláláról. In.: Monumenta Hungáriáé Historica Diplomataria,
III. (A brüsszeli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból.) Pest. 1859.220-221. p.
M A G Y A R Zoltán, 2000. Szent István a néphagyományban. Budapest, 2000.M A G Y A R O R S Z Á G T Ö R T É N E T I K R O N O L Ó G I Á J A , 1983. I. A kezdetektől 1526-ig.
(főszerk.: Benda Kálmán) Budapest, 1983.M A J L Á T H Béla 1882. Jelentés a Sóvári Soos-család oklevéltárából. In.: Száza
dok. XVI. évf. 1882. 49-56. p.M A K R A Sándor, 1988. A mágia. Budapest, 1988.M Á R K I Nándor (?) Sándor, 1869. Kis-Marja város pecsétje. In.: Századok, XX X.
évf. Pest, 1869. 500. p.M A S I T S László, 1971. Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomója. In.: A Déri
Múzeum Évkönyve, 1969-1970. Debrecen, 1971. 475-492. p.M A S I T S László, 2000. Műemlékeinkről - művelődéstörténeti gondolatok. In.:
Hajdú-Bihar évszázadai, (szerk.: Angyal László András) Debrecen, 2000.137-175. p.
M E S T E R H Á Z Y Károly, 1972. Hadház a népvándorlás- és kora Árpád korban. In.:Hajdúhadház múltja és jelene. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei, 2.szám. Gyula 1972. 25-30. p.
M I K Ó Imre, 1858. Szepsi Laczkó Máté krónikája. In.: Erdélyi Történelmi Adatok, III. Kolozsvár, 1858. 51-57. p.
M I K S Z Á T H Kálmán, 1890. Magyarország lovagvárai regékben. Budapest, 1890.M Ó D Y György, 1972. A falu település- és birtoklástörténete a hajdúk megtele
pedéséig. In.: Hajdúhadház múltja és jelene. Hajdú-Bihar megyei LevéltárKözleményei, 2. szám. Gyula 1972. 33-37. p.
M O L N Á R Balázs, 1940. Adatok Bocskai István életéhez. In.: Debreceni Szemle,XIV. évf. 149. sz. Debrecen, 1940. 250-253. p.
M O L N Á R József, 1946. Történeti néprajzi adatok Móricz Pál egyik elbeszélésé ben. In.: Ethnographia, 1946. 18-25. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 361/379
MOLNÁRNÉ Mayer Mária, 1986. Mutatvány Pesty Frigyes B ih a r megyei H e l y névgyűj tésébő l . In.: A B ih a r i M ú z eu m E v k ö n y v e , I V - V . B e re t t yó ú j fa lu ,1986. 217-235. p.
N A G Y Ibolya, 1998. F é n y k é p h a s z n á l a t a ha jdúszobosz ló i pa rasz t ság köréb en .In.: A D é r i M ú zeu m É v k ö n y v e , 1995-1996. (szerk. M ó d y G y ö r g y k ö z r e m ű ködéséve l Sz . Máthé Már ta és Selmeczi L á s z ló ) Debrecen, 1998. 287-309. p.
N A G Y Iván , 1857-1868. M ag y a r o r s zág c s a l ád a i czimerekkel és n em zed ék r en d itáblákkal . I - IX. Pest, 1857-1868.
N A G Y L á s z ló 1983. Bocska i I s tván é le tmű ve . In.: A H a jd ú ság i M ú z eu m Évkön yve , V . Hajdú böszö rmény , 1983 . 57-67. p.
N A G Y László , 1983. Hajdúvi tézek. Budapest, 1983. N A G Y László , 1985. Gyi lkos vagy á l d o za t ? In.: K a r d és szerelem. Török kor i
h i s tó r iák . Budapest, 1985. 89-137. p . N A G Y László , 1988. Erdélyi boszorkányperek. Budapest, 1988. N A G Y L á s z ló - N Y A K A S M i k l ó s , 2001. Ha jdú t i sz tes ség tüköré . In.: Studia
Oppidorum Ha idon ica l ium, V I I . Ha jd úbös zörm ény , 2001. N A G Y Sándor , 1928. Hajdúhadház tör ténete . Hajdúhadház, 1928. NÉM ETH Y Lajos, 18 55 . Adatok a Né me th y csa lád ok genea lóg iá jához . In .: Turu l ,
2. sz. 1855. 1-8. p.B O C S K A Y - S Z O B O R HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN, n. n. In.: Debreceni K ép es K a l en
dárium, 1908. 75-78. p.
N Y A K A S M ik ló s , 1984. A ha jdúk le te lep í tése Bös zörm ény ben . In . :Hajdúság iK ö z l em é n y ek , 13. H a jd ú b ö s zö r m én y , 1984.
N Y A K A S Mik lós , 1991 . Hajdú-Bihar megye c ím e r e i . In.: H a jd ú s ág i K ö z l em ények, 16 . Ha jdúb öszö rmé ny, 1991.
N Y A K A S Mik lós , 1999 . S i l lye Gábor kormánybiz tos t evékenysége és a h a jd ú v á rosok ö n v éd e lm i harca 1848-ban és 1849-ben. In.: Studia Oppido rum
Haidon ica l ium, I. H a j d ú b ö s z ö r m é n y , 1999.O. N A G Y Gábor, 1996. Magyar s zó l á s o k é s k ö zm o n d ás o k . Debrecen, 1966.ORBÁN Balázs, 1870. A székelyföld le í rása . IV. kötet . Pest, 1870.
OSTVÁTHPál , 1875. Bihar vá rm eg ye sárrét i já rá sa le í rása . Na gy vá rad , 1875.OSVÁTH Pál, 1896. B i h a r v á r m e g y é b e n kebelezett K i s - M ár i a (Kismarja) nagy
k ö z s é g és a nagymariai puszta l e í r ása . Budapest, 1896.P. SZATHMÁRY K ár ol y, 1868. G y u l a f eh é r v á r . In.: Vasár nap i Újság , 1868.
159-162. p.; 178-179. p.; 190-191. p.; 200-201. p.PAP G á b o r , 2003. „ A z egek b e s zé l i k . . . " I n.: M a g h ó alatt. 2003. 174-181. p.P E S T Y F R I G Y E S K É Z I R A T O S H E L Y N É V T Á R Á B Ó L 1864. Bihar vármegye II. In.: A
Debreceni Kossuth Lajos T u d o m á n y e g y e t e m Magyar n y e lv tu d o m án y i I n t éze tének Kiadványa i , 66 . s zám (szerk.: Jakab L á s z ló ) Debrecen, 1998.
RADVÁNSZKY Béla, é.n. Magyar c s a l ád é l e t és ház ta r tás . II . köt. é.n. 168-184. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 362/379
R A K O D C Z A Y Pál, 1914. Szigligeti forrásaihoz. In.: Irodalomtörténeti Közlemények, XVIII. évf. 1914. 304-305. p.
RÉGI M A G Y A R KÖLTŐ K TÁRA, 1959. Históriás ének Bocskay Istvánról. In.:
Régi Magyar Költök Tára XVII. század. 1. (szerk.: Klaniczay Tibor és StollBéla) Budapest, 1959. 269-298. p.
R Ó N A I H O R V Á T H Jenő, 1893. Bocskay István háborúja Rudolf ellen. I. rész. In:Hadtörténelmi Közlemények, VI. évf. VI. köt. 1893. 469-634. p.
R U F F Andor, 1938. Mosonmegyei és környékbeli népregék, mesék és mondák.Magyaróvár, 1938.
SÁNDOR Imre, 1913. Kolozsvár czímeres emlékei. In.: Genealógiai Füzetek.XI. évf. 3. sz. Kolozsvár, 1913. 57-73. p.
SCHLEGEL Péter: A pitheni várkápolna felirata. In.: Magyar Sión, 1866. IV. évf.
680-681. p.SELIGMANN, Kurt, 1987. Albertus Magnus. In.: Mágia és okkultizmus az euró
pai gondolkodásban. Budapest, 1987. 134-138. p.SINAI Miklós, 1790. Sylloge actorum publicorum, duae Celebris suo merito
pacifícationis Viennensis anno 1606. initae, históriám, articulorum ejussensum, et denique universam ejus Constitutionen! luculenter illustrant.Adjunguntur illis principis Stephani Botskay de Kis-Mária ultimae voluntatisseu testamenti tabulae; dictam etiam pacificationem Viennensem, & faciemillorum temporum illustrantes. Omnia nunc primum édita opera ac studio
Victorini de Chorebo philohistoris. Hely nélkül. 1790.SOÓS Elemér, 1885. A Sóvári Soós család czímere. In.: Turul. 1885. 3. szám..SOÓS Elemér, 1890. Micz-bán eredete. In.: Turul. 1890. 43-45. p.Sz. KÜRTI Katalin, 1975. A képzőművészetek Hajdúszoboszlón. III. Szoboszló
címere és a Bocskai-kultusz tárgyi emlékei. In.: Hajdúszoboszló monográfiá ja, (szerk. Dankó Imre) Hajdúszoboszló, 1975. 639-665. p.
Sz. KÜRTI Katalin, 1977. Szüts János hajdúkerületi és Kis András kiasmarjai piktorról. In.: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve, IV. (szerk.: GazdagIstván) Debrecen, 1977. 171-182. p.
Sz. KÜRTI Katalin, 1979. A képzőművészetek Hajdúböszörményben. In.: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete. 1979. 60-100. p.
Sz. KÜRTI Katalin, 1998. Debreceni képzőművészeti adattár I. In.: A DebreceniDéri Múzeum Évkönyve, 1995-1996. Debrecen, 1998. 363-391. p.
Sz. KÜRTI Katalin, 1998. Debreceni képzőművészeti adattár II. In.: A DebreceniDéri Múzeum Évkönyve, 1997-1998. Debrecen, 1999. 453-489. p.
SZABÓ Károly, 1878. Bocskay István erdélyi fejedelem kincseinek összeírása.In.: Magyar Történeti Tár, 1878. 146-153. p.
S Z A B Ó Károly, 1886. Kún László. Budapest, 1886.SzÁDECZKY Lajos, 1886. Báthory István és egy magyarországi összeesküvés.
In.: Századok, X X . évf. Budapest, 1886. 851-866. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 363/379
S Z A K Á C S Margit, 1997. Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon(1840-1945) Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 1997.
S Z A M O S K Ö Z Y István, 1855. Epigramma. In.: Erdélyi Történelmi Adatok, III.
köt. Kolozsvár, 1855. 115. p.S Z A M O S K Ö Z Y István, 1855. Euphemisticon. (Carmen de veneris die, quae
Serenissimo Ungariae et Transsylvaniáé Principi Stephano etc. felix etsalutaris saepius illuxit.) In.: Erdélyi Történelmi Adatok, III. köt. Kolozsvár,1855. 111-115. p.
S Z A M O S K Ö Z Y István, 1880. Szamosközy István történeti maradványai.In.: Monumenta Hungáriáé Historica, X X X . 1542-1608. IV. kötet. Budapest,1880.
S Z A M O T A István, 1891. Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten.
Budapest, 1891.S Z Á N T Ó György, 1942. Bocskai István halála körül. In.: Magyar Nemzet, 1942.
augusztus, 18. 6. p.S Z É K E L Y György, 1967. A központosítás kísérlete és válsága. In.: Magyarország
története. I. 1967.S Z E K E R E S Gyula, 2000. A gyógyító táltos. Kígyók - lelkek - sárkányok. A lé-
lekveszteséges betegségek a magyar néphagyományban. Hajdúböszörmény,2000.
S Z E K E R E S Gyula, 2004. „Rejtett hagyományok" Bocskai hajdúinak népmondái
ban. In.: Studia Oppidorum Haidonicalium, XI. Hajdúböszörmény, 2004.S Z E N D R E I János, 1907. Bocskai István fejedelemre és korára vonatkozó egykorú
emlékek. In.: A Magyar Történelmi Társulat Felolvasásai. IV. Budapest,1907.31-42. p.
S Z E N D R E Y István, 1958. A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen,1958.
S Z E N D R E Y István, 1971. Hajdú-szabadságlevelek. Debrecen, 1971.S Z E N D R E Y Zsigmond, 1920. Történelmi népmondák. In. Ethnographia, XXXI.
1920. 45-59. p.S Z I L Á G Y I Sándor, 1897. A magyar nemzet története. V. köt. Budapest, 1897.
597-598. p.S Z I L Á G Y I Sándor, 1878. Bocskay és Illésházy levelezése (1605-1606) In.: Tör
ténelmi Tár, 1878. 282-283. p.; 585. p.S Z I L Á G Y I Sándor, 1878. Illésházy és más főurak levelezése. In.: Történelmi Tár,
1878. 865. p.S Z I L Á G Y I Sándor, 1889. Szamosközy István történeti maradványai. In.: Törté
nelmi Tár, Budapest, 1889. 31. p.S Z I L Á G Y I Sándor, 1892. Ujabb pótlék Szamosközy Történeti följegyzéseihez.
In.: Történelmi Tár, 1892. 402-439. p.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 364/379
SziNNYEI József, 1891-1914. Magyar írók élete és munkái. Budapest,1891-1914.
SZÍVÓS Béla, 1891. A Hajdúság. In.: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban ésképben. Magyarország II. kötete. Budapest, 1891. 315-334. p.
SZÍVÓS Béla, 1895. A Bocskay-zászló. In.: Vasárnapi Újság, 12. szám. 1895.március 24. 179. p.
SZÍVÓS Béla, 1912. Néphit és népszokások. Alföldi kincskeresők.In.: Ethnographia, XXIII. évf. 1912. 29-36. p.
T A K Á C S Béla, 1975. Egy XVIII. századi kézirat Kismarja történetéről. In.: Ahajdúk a magyar történelemben. III. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei, 28. Debrecen, 1975. 17-33. p.
T A K Á T S Sándor, 1912. A török-magyar lesvetés módja. In.: Századok,XLVI. évf. Budapest, 1912. 729-747. p.
T A K Á T S Sándor, 1922. Nádasdy Ferenc (a fekete bég) ifjúsága. In.: Régi idők,régi emberek. Budapest, 1922.
T Á R K Á N Y SZŰCS Ernő, 2003. Magyar jogi népszokások, (második, bővített kiadás) Budapest, 2003.
TÉRBE Lajos 1936. Egy európai szállóige életrajza. (Magyarország a kereszténység védőbástyája.) In.: Egyetemes Philologiai Közlöny, LX. évf. Budapest,1936. 297-350. p.
T H A L L Ó C Z Y Lajos, 1884. Bocskay István koronája. In.: Archeológiai Értesítő,1884. 167-184. p.
T H A L Y Kálmán, 1871. Ismeretlen históriás énekek. In.: Századok, V. évf. Pest,1871.310-329. p.
T H A L Y Kálmán, 1886. Attila paizsa. In.: Századok, XX. évf. 1886. 441-443. p.T H A L Y Kálmán, 1886. Hagyományos ősmagyar emlékek régi nagy családaink
kincstárában. In.: Századok, X X . évf. Budapest, 1886. 1-9. p.T O L N A I Vilmos 1918. Katona József és Fessier. In.: Irodalomtörténeti Közlemé
nyek, XXVIII. évf. 1918. 1-13. p.T Ó T H Béla, 1896. Mendemondák. A világtörténet furcsaságai. Budapest, 1896.T Ó T H István, 1976. Marcus Aurelius esőcsodája és az egyiptomi kultuszok. In.:
Antik Tanulmányok. Studia Antiqua, XXIII. köt. 1. szám. 1976. 45-51. p.T Ö R Ö K Péter, 1893. Örök Naptár. A Julián, Gregorián és a „Tizedes" naptárak
tekintetbe vételével. (II. bővített kiadás) Hajdúböszörmény, 1893.T Ö R Ö K - M A G Y A R K O R I E M L É K E K , III. In.: Állam-Okmánytár I. kötet, (szerk.:
Szilády Áron - Szilágyi Sándor) Pest, 1868.U J V Á R Y Zoltán, 1960. Balszerencsés napok jegyzéke egy kéziratos könyvben.
In.: Ethnographia, LXXI. évf. 1960. 107-109. p.V A R G A
Gyula, 1987. Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig) In.: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 33. (szerk.: DankóImre) Debrecen, 1987.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 365/379
V A R G A Gyula, 2004. Bocskai István Kismarjának adott privilégium leveléneknéhány tanulsága. In.:Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai. AHajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 57 . (szerk.: V . Szathmári Ibo
lya) Debrecen, 2004. 491-506. p.V A R J Ú Elemér, 1899. A gyulafehérvári székesegyház sírköveiről. In.:Archaeologiai Értesítő, XIX. köt. I. sz. (Új folyam) 1899. 29-34. p.
V E R E S S Endre, 1913. Basta György hadvezér levelezése és iratai (1597-1607) II.kötet. (1602-1607) In.: Monumenta Hungáriáé Historica, XXXVII. Budapest,1913.518-519. p.
V E R S É N Y I György, 1899. Micbánné. In.: Száll az ének. Kolozsvár, 1899.
374-383. p.
W A S Y L K I E V I C Z Viktor, 1902. Bocskay Istvánt dicsőítő versek. In.: Erdélyi Mú
zeum, XIX. évf. 1902. 33-37. p.W E B E R Samu, 1882. Adalékok a babona és hiedelmek történetéhez.In.: Századok. XVI. évf. 1882. 769-774. p.
W E R T N E R Mór, 1891-1892. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.I-n. Temesvár, 1891-1892.
Z A M A R O V S K Y , Vojtëch, 2001. Istenek és hősök a görög-római mondavilágban.Budapest, 2001.
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 366/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 367/379
TARTALOM
ELŐSZÓ 7
BEVEZETÉS 9
„A FEJEDELEM EMLÉKEZETE" 15
Kismarja, avagy Kolozsvár? 17Bocskai címere és a Micbán „leszármazók" 40A Micbán monda magyar fejlődési fázisai 43Az ikrek megítélése a néphagyományban 48Mitzbán monda 52A kiválasztott szerepe a néphagyományban 89Bocskai szerencsés Péntek napjait hirdető kolozsvári kő, és felirata 102Rerum in vita 118Euphemisticon 123Históriás ének Bocskai Istvánról 134Sólyomkő vára nevének hagyományáról 155A három „kelecsén madár" 158A valós, és a mennyei alagutakról 159
Kereki vár megvívásának emlékezete 162Perzsi halma vagy Perzse nyilasa? • 166„Hergott" 171Bocskai szabadságharcához kapcsolódó névmagyarázó mondákról 174A bodrogszerdahelyi lelakatolt szájú barát 175A „pitheni" várkápolna felirata 176A titokzatos „pitheni ördög" és ellenfelei 180„Hűbelebalázs" 183A Bocskai kiváltságok hagyományának utóélete 186Fehérlányok a Nagykereki várban 192Kátai megítélése a néphagyomány és a korabeli historikus irodalom tükrében 201
Bocskainak háromszor is halálhírét keltik 203Gyógyítási próbálkozások 209A rubin 209A zsidó doktor 216A javasasszony 220
Nincs több „segítség" 221Kátay bevádolása 223Kátay elfogása és halála a néphagyományba bekerült elemek tükrében 225Káthay elfogásáról, árulásáról és haláláról 226A Bocskai haláláról, és Kátay bűnösségéről,illetve kivégzéséről szóló hagyomány fejlődési fázisai 237
Kátay Mihályról szóló énekek 240Kátai „epitaphiumai" 242A Bocskai énekek néprajzi vonatkozásai 248
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 368/379
Bocskai hármas koporsója 261Két év, két hónap két nap a „fejedelemségben" 263Bocskai kincsei 267Bocskai István halotti pompája Kassán 270
A halotti menet útja, és a „csodás események" 274A fejedelem végső búcsúztatása, és temetése a Szent Mihály templomban 277Bocskai István síremléke 282Bocskai hatalmi jelvényei 288A török szultán által adományozott koronáról 294Az erdélyiek által adott korona 300Bocskai fejedelmi díszbuzogánya 301Bocskai díszszablyája 304Hajdú díszvértezet - Bocskai vértje? 305A rejtélyes „Bocskai-zászló" és a szoboszlói címer 307A megszabadító hős, és egy kenyérosztó tányér, meg egy ón borospalack összefüggése 322
A „Bocskai-nyereg" 334A kismarjai pecsétnyomó, és a kismarjai „Bocskai-harang" 336A Bocskai-kultusz képi megnyilvánulásai és a vidéki „piktorok" 346Összegzés helyett 350
IRODALOM 353
T A R T A L O M 365
FÜGGELÉK
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 369/379
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 370/379
FÜGGELÉK
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 371/379
Kismarja Dobay Ferenc (1905.)
HajdúszoboszlóSzüts János (1816.)
HajdúböszörménySzüts János (1816. ?)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 372/379
HajdúböszörményCserna Károly (1893.)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 373/379
Hajdú vármegye Ábrányi Lajos (1895. ?)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 374/379
HajdúnánásKovács János (1895.)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 375/379
HajdúszoboszlóKovács János (1896.)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 376/379
HajdúdorogKovács János (1896. ?)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 377/379
DebrecenSóvár-adi Károly (1908.)
7/25/2019 Szekeres Gyula - Agj Vr Isten Mostis Ilj Feiedelmet...
http://slidepdf.com/reader/full/szekeres-gyula-agj-vr-isten-mostis-ilj-feiedelmet 378/379
Hajdúhadházdr. Nagy Sándor (1929.)