szempontok az eddig formában kidolgozott kollokviumi...

E-TANULÁS ÉS ONLINE KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS1. JEGYZET................................................................121. TANULÁSELMÉLETI ALAPOK.......................................................................................................................12Mottó...........................................................................................................................................................................12Hivatkozás !.................................................................................................................................................................12Célkitűzés....................................................................................................................................................................12Legyen képes...............................................................................................................................................................121.1. A TANULÁS FOGALMA, TANULÁSELMÉLETEK.......................................................................................12

1.1.1. Tanulás fogalma, a tanulási folyamat szereplői.............................................................................................121.1.2. A tanulás elméleti-módszertani megközelítései............................................................................................131.1.3 Tanuláselméleti megközelítések.....................................................................................................................14

(>) Bevezetés.......................................................................................................................................................14(1) Behaviorizmus...............................................................................................................................................14(2) Kognitívizmus................................................................................................................................................15(3) Konstruktivizmus...........................................................................................................................................15(4) Konnektivizmus.............................................................................................................................................15(5) A négy megközelítés táblázatos összevetése.................................................................................................16

Illeris tanulásmodellje három dimenzió együttes működésén alapul:..................................................................171.2. A TANULÁS DINAMIKUS TÉNYEZŐI, TANULÁSI STÍLUSOK.................................................................17

1.2.1. A tanulás dinamikus tényezői, hajtóerői........................................................................................................17(>) Bevezetés.......................................................................................................................................................17(1) Aktivitás- cselekvés.......................................................................................................................................18(2) Eredményelérés (célelérés)............................................................................................................................19

Tanulási eredmények - a felsőoktatás modernizációjának kulcskérdése.............................................................19(3) Problémamegoldás, probléma alapú tanulás..................................................................................................20(4) Érdeklődés......................................................................................................................................................21(5) Kutatás, vizsgálódás.......................................................................................................................................21(6) Reflektálás......................................................................................................................................................22(7) Konstruktív felfogás.......................................................................................................................................23(8) Együttműködés, konnektivizmus...................................................................................................................24(9) Rendszerben gondolkodás- rendszerszemlélet...............................................................................................25

1. 2.2. Tanulási stílusok...........................................................................................................................................251.3. A TANULÁSELMÉLETEK ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETEI.....................................................................26

1.3.1. A tanuláselméletek alkalmazása az Információtudományi képzésben..........................................................261.3.2. A tanulásmenedzsment és tanulástámogatás új lehetőségei az elektronikus, webes környezetben..............271.3.3. A tanulást-oktatást befolyásoló tényezők......................................................................................................27

(1). stratégiák.......................................................................................................................................................27(2.) innováció.......................................................................................................................................................27(3.) technológiák..................................................................................................................................................27(4.) A tanulástámogatás új lehetőségeinek kiterjesztése......................................................................................28

1.4. TUDOMÁNYOS ELMÉLETI-MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSEK..................................................................291.4.1. Doktori iskolai programok............................................................................................................................29

(1) ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola példája..........................................................................................29Tanítás-tanulás program..............................................................................................................................29

(2.) Falus Iván munkássága.................................................................................................................................29(3.) Az andragógiai doktori iskolai programok figyelemmel kísérése...............................................................29(4.) Doktori iskolák kutatási témáinak figyelemmel kísérése.........................................................................30

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Könyvtártudományi Doktori Program...................................................30Mélyweb kutatás..............................................................................................................................................30Szemantikus web kutatás.................................................................................................................................30Tudásmenedzsment kutatás.............................................................................................................................30

1.4.2. Informatikus könyvtáros oktatási/tanulási példákra hivatkozás....................................................................311.4.3. Saját tapasztalatok, további ismeretek felhasználása a kollokviumon.........................................................31

1.5. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK, TANULÁSI TAPASZTALATOK..........................................................................31Az alábbiak „csak” ajánlott olvasmányok (nyugodtabb időkre)..........................................................................312. LECKE: AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁI ÉS PROGRAMJAI........................................31

Célok....................................................................................................................................................................31Tartalom...............................................................................................................................................................32

2.1. AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ALAPJAI, FEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI..............................322.1.1. A tanulás újraértelmezése...............................................................................................................................32A tanulás újraértelmezését szükségessé tevő tényezők..........................................................................................32

(1) társadalmi, gazdasági változások...................................................................................................................32(2) technológiai, digitális kommunikáció fejlődése.............................................................................................32(3) szociálpszichológiában megjelenő „egész életen át tartó tanulás” igénye.....................................................33

1

(4) biológiai, agyi kutatások új eredményei........................................................................................................33(5)A modern tanulás meghatározása.......................................................................................................................33

2.1.2. Európai Uniós program összefüggések..........................................................................................................33(1) A Memorandum fő pontjai.....................................................................................................................33(2) A formális, nem-formális és informális tanulás jellemzői, összefüggései...............................34(3) Az életen át tartó (LLL), és az élet teljes körére kiterjedő tanulás fogalma, és összefüggései.............34(4)A közösségi színterek bevonása az oktatásba-képzésbe.................................................................................35

2.1.3. az egész életen át tartó tanulás referenciakerete. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák....................................................................................................................................................35

(1)A kulcskompetenciák fogalma és fejlesztésének szükségessége...............................................................35(2) A kulcskompetenciák köre.....................................................................................................................35

2.1.4. A tanulás tanulása, a tanulás elsajátítása......................................................................................................362.2. AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK HELYE AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN.....................................................................................................................................362.2.1. Európai Uniós projektek az egész életen át tartó tanulás megalapozására...............................................362.2.2. Európai Sulinet (European Schoolnet)..........................................................................................................362.2.3. eMapps.com projekt........................................................................................................................................372.2.4. eTwinning projekt – a testvériskola program...............................................................................................382.2.5. myEUROPE – mit jelent az EU polgárának lenni.................................................................................382.2.6. Xplora a természetttudományos oktatás, tanulás portálja...............................................................................392.2.7. MELT –az interneten található források feltárása metaadatokkal................................................................392.2.8. Acer Educational Netbook Pilot – internet könyvek a tanításban, tanulásban.........................................402.2.9. ASPECT projekt – a legjobb gyakorlatok hálózata.....................................................................................402.2.10. e-Skills Career Portal – az IT-képességek fejlesztése.................................................................................402.2.11. eQNet - – a tanulási erőforrások minőségi kritériumainak kidolgozása..................................................402.3. SZAKKÉPZÉSI, SZAKMAI KOMPETENCIAFEJLESZTÉSI PROGRAMOK HELYE AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN.....................................................................................................................................412.3.1. Leonardo Da Vinci program..........................................................................................................................41

2.3.2.CERTIDOC...............................................................................................................................................412.3.3. ProInternet projekt - kis-és középvállalkozások IKT és multimédiakompetenciák fejlesztése...............41Stratégia az új készségek új munkahelyekkel történő összekapcsolásához.........................................................422.4. A FELSŐOKTATÁS HELYE AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN..................................................422.4.1. Bevezetés...........................................................................................................................................................42

2.4.2.Az egész életen át tartó tanulás (LLL) a felsőoktatásban.............................................................................42(1) Az Európai Felsőoktatási Térség és a bolognai együttműködés................................................................43(2) A bolognai reformok..................................................................................................................................44

2.4.3. Az egész életen át tartó tanulás (élethosszig tartó tanulás) európai alapdokumentumai...................452.4.4.Az egész életen át tartó tanulás (élethosszig tartó tanulás) hazai alapdokumentuma.............................45

(1) Humánerőforrás fejlesztés 10 tárcát érintő stratégiai programjai..............................................................45(2) A stratégia megvalósításai a nemzeti fejlesztések tervek révén...............................................................46(3) Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)..........................................................................................46

(4) Összehasonlító táblázat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel 25-64 évesek körében......................................................................................................................................................................47

1. ábra..............................................................................................................................................................471. táblázat.........................................................................................................................................................47

(5) Hazai kutatások a végzés után a szakhoz kapcsoló szakmai képzésekről összehasonlító statisztikák …...........................................................................................................................................................48

2. ábra..............................................................................................................................................................482.5. KAPCSOLATOK MÁS LECKÉKKEL ÉS TANULÁSI TAPASZTALATOKKAL.....................................49

(1)Tantárgyi kapcsolatok e félévben tanult tárgyak esetében............................................................49(2) Keresés „az életen át tartó tanulás” kifejezés alkamazására...............................................................493.LECKE: TANULÁSTECHNOLÓGIÁK. E-TANULÁS. M-TANULÁS. B-TANULÁS......................................50

Célok....................................................................................................................................................................50Tartalom...............................................................................................................................................................51

3.1.OKTATÁSTECHNOLÓGIA. TANULÁSTECHNOLÓGIAI NEMZEDÉKEI............................................51Az oktatástechnológia alapjai......................................................................................................................................513.2. E-TANULÁS.......................................................................................................................................................533.2.1 Az e-tanulás fogalmának megközelítései..........................................................................................................533.2.2. Az e-tanulás (e-learning) összetevői.................................................................................................................543.2.3. Az e-tanulás fő jellemző ismérvei.....................................................................................................................54

(1) Módszertani követelmények..................................................................................................................551. táblázat: A tanulástámogatási rendszer alkotóelemei..................................................................................55

(2) Az időbeli szervezés szerint:.................................................................................................................55

2

3.2.4. Az e-tanulás SWOT-elemzése...........................................................................................................................55(1) Erősségek.......................................................................................................................................................56(2) Gyengeségek..................................................................................................................................................56(3) Lehetőségek...................................................................................................................................................57(4) Veszélyek.......................................................................................................................................................57

A technikai rendszer meghibásodásából következő problémák..................................................................................573.2.5. Az e-tanulás alkalmazásai................................................................................................................................58Webes alkalmazások..................................................................................................................................................58Az e-Learning kettő pont nullás forradalma ...............................................................................................................583.3. MOBIL TANULÁS.............................................................................................................................................583.3.1. A mobil tanulás fogalma.................................................................................................................................583.3.2. A mobil tanulás összetevői..............................................................................................................................593.3.3. A mobil tanulás fő jellemzői...........................................................................................................................593.3.4. A mobil tanulás SWOT-elemzése..................................................................................................................593.3.5. A mobil tanulás alkalmazási lehetőségei.......................................................................................................60A mobiltelefon mindennapi alkalmazási lehetőségei..............................................................................................60A mobiltelefon oktatási alkalmazási lehetőségei.....................................................................................................60A mobil tanulásra számos példa található az interneten. Említsen néhányat!...................................................603.4. B-TANULÁS – VEGYES TANULÁS...............................................................................................................613.4.1. A vegyes tanulás fogalma................................................................................................................................613.4.2. A vegyes tanulás összetevői és fő jellemzői...................................................................................................613.4.3. A vegyes tanulás SWOT –elemzése..................................................................................................................61Tekintse át az alábbi véleményeket és egészítse ki saját véleményével !.............................................................613.4.4. A vegyes tanulás alkalmazási lehetőségei......................................................................................................623.5. FEJLESZTÉSI ALKALMAZÁSI PÉLDÁK A TANSZÉKEN................................................................623.5.1. Alkalmazási példák megemlítve a könyvtári tevékenységek, az informatikus könyvtárosképzés, és esetlegesen más képzések alapján, pl.......................................................................................................................62Könyvtári tevékenységek..........................................................................................................................................62Egyéb könyvtári alkalmazások (esetleg felsorolásszerűen):..................................................................................62Az Ön által ismert TÁMOP- projektek stb. keretében?.............................................................................................623.5.2. Szemináriumi feladatok..................................................................................................................................62Új technológiai lehetőségek.......................................................................................................................................62Elektronikus tananyagok és egyéb segédanyagok az informatikus könyvtáros képzésben...............................63Az egyes tárgyak oktatásához kapcsolódó segédanyagokként....................................................................................63Hallgatói szakdolgozatok, fejlesztési munkák.........................................................................................................633.5.3. Kutatási, fejlesztési alkalmazási példák...........................................................................................................633.5.4. A tanszéken készült szakdolgozatok a tanulási formák alkalmazásáról........................................................633.5.5. Egyéb alkalmazások megemlítése (melléklet, csak áttekintésre)...................................................................643.6.KAPCSOLÓDÓ LECKÉK....................................................................................................................................64(1) ETON 1 kollokviumi tételek..................................................................................................................................64(2) ITM 2 kollokviumi tételek.....................................................................................................................................64(3) Infokommunikációs és tudásmenedzsment kollokviumi tételek..........................................................................644. LECKE: E-TANANYAG FEJLESZTÉS................................................................................................................64

Célok....................................................................................................................................................................64Tartalom...............................................................................................................................................................65

4.1. E-TANANYAGFEJLESZTÉS SZEREPE, JELLEMZŐI, TÍPUSAI..........................................................654.1.1. Az e-tananyagfejlesztés szerepe napjainkban, az oktatási innováció tükrében.........................................654.1.2. Az e-tananyagok fő jellemzői, típusai, elemei, azok összefüggései.............................................................654.1.2.1. Általános elvárások.......................................................................................................................................654.1.2.2. Elemi építőkövek...........................................................................................................................................66(1) A szöveg az e-tananyagban.................................................................................................................................66(2) A kép az e-tananyagban......................................................................................................................................66(3) A hang az e-tananyagban....................................................................................................................................67(4) Multimédia az e-tananyagban............................................................................................................................67(5) Interaktív elemek az e-tananyagban..................................................................................................................67(6) Feladatok az e-tananyagban...............................................................................................................................67(7) Gyűjtemények az e-tananyagban.......................................................................................................................68(8) Hivatkozások az e-tananyagban.........................................................................................................................68

4.1.2.3. Az e-tananyagok magasabb szerveződési szintjei..............................................................................684.2. E-TANANYAGFEJLESZTÉS HAZAI KÖZOKTATÁSBAN......................................................................68

4.2.1. Bevezetés, a fejezet feladatai......................................................................................................................684.2.2. Sulinet Digitális Tudásbázis...........................................................................................................................69(1) Az SDT fő céljai....................................................................................................................................................69

3

(2) Az SDT fejlesztésével, működésével kapcsolatos elvárások.............................................................................69(3) Az SDT elérhetősége, a segítségével lefedett funkciók, tevékenységek...........................................................69

4.2.3. Az i-Doctum e-tananyag család - i-Doctum e-learning projekt...............................................................70(1) A fejlesztő cég – Balázs-Diák Kft bemutatása...........................................................................................70

(2) Az i-Doctum tananyagcsalád jellemzői.............................................................................................................70(3) Célcsoportok és alkalmazások...........................................................................................................................70Szakmai partnerük az Eszterházy Károly Főiskola.....................................................................................................714.2.4. A Digitálistananyag Kft és szolgáltatásai bemutatása.................................................................................71(1) Célkitűzések..........................................................................................................................................................71(2) Tananyagok fejlesztése és kínálata.....................................................................................................................71(3) Tananyagok széles körének bemutatása............................................................................................................71

4.2.5. INFORMATIKA - Ingyenes elektronikus Tananyag............................................................................72(1) Célkitűzések és célcsoportok..............................................................................................................................72A tananyag elérhetőségének webhelye: http://informatika.gtportal.eu/......................................................................72Célcsoportok...............................................................................................................................................................72

(2) A tananyag elérhetősége és fejlesztése........................................................................................................72(3) Tananyagok típusai, elemei.........................................................................................................................72

1. Programozott tananyag.........................................................................................................................................722. Projekt alapú tananyag.........................................................................................................................................723. Letölthető jegyzetek...............................................................................................................................................734. Letölthető oktatási segédanyagok........................................................................................................................73

(4) Tananyagok fő témái, használhatóságuk................................................................................................73A tankönyv és példatár fő témakörei.......................................................................................................................73A tananyagok felhasználhatósága............................................................................................................................73

4.2.6. Minimális feltételek esetében is jól használható, gyakorlati célokat szolgáló e-tananyagok általános iskolásoknak...........................................................................................................................................................73

4.3. E-TANANYAGFEJLESZTÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN, VÁLLALATI OKTATÁSBAN......................734.3.1. A közszféra fejlesztései....................................................................................................................................73

4.3.2. A versenyszféra fejlesztései.........................................................................................................................74(1) A tanuló szervezet modelljének fejlődése..........................................................................................................74

(2) „Testreszabott” (vállalatra, megrendelőre szabott) megoldások példa (Számalk)..............74Interaktív elemek, animációk, szimulációk készítése...................................................................................75E-learning tananyagok lokalizálása...................................................................................................................75

Meglévő, kész e-learning anyagokat, amennyiben a forrás állományok és rendszer rendelkezésünkre állnak, különböző nyelvi környezetekre tudunk átültetni és fordítani. A lokalizálás nem csak a tananyag szövegének, hanem a képek, interaktív elemek, valamint a narráció fordítását is jelenti. Bármilyen nyelven vállaljuk ezt a szolgáltatást, keressen minket bizalommal!......................75(3) Példa a b-tanulási formára (tananyagfejlesztés, gyakorlati konzultáció, intenzív tréning) - Számalk75(4) Az E-Akadémia példája - SAP oktatási rendszer keretében..................................................................75

Célja............................................................................................................................................................................75A tananyag jellemzői, tanulástámogatási összefüggései.........................................................................................764.4. E-TANANYAGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN – ESETTANULMÁNY.....................................76

4.4.1. Helyzetkép és fejlődési irányok....................................................................................................................764.4.2. Az EKF konzorcium TÁMOP projektje.................................................................................................764.4.3. A tananyagfejlesztési módszertan - Eprojekt tananyag fejlesztés módszertan...................................76

(1 ) A tananyag általános áttekintése...............................................................................................................76Forrás: Dr. Forgó Sándor Tananyagfejlesztési útmutató........................................................................................76

(2 ) A tananyag didaktikai tagozódása............................................................................................................77-- Bevezetés (1.tanóra) (az egész félévhez).................................................................................................77-- Kifejtés 2-11. tanóra, és a tanultak összefoglalása 13. tanóra.............................................................77

A leckék tagozódása..................................................................................................................................................77Leckék- foglalkozások felépítése.............................................................................................................................77

-- Kiegészítések...............................................................................................................................................78Példákkal illusztrálva..................................................................................................................................................78

-- Tesztek (14. fejezet)..................................................................................................................................78Gyakorlótesztek...........................................................................................................................................................78Próbavizsga.................................................................................................................................................................78Záróvizsga...................................................................................................................................................................78Ld. magyarázatokkal a továbbiakban........................................................................................................................78

-- Médiaelemek (állóképek, animációk, videók) forgatókönyvei..............................................................794.4.4. E-tananyagfejlesztési ellenőrző lista (az Eszterházy Károly Főiskola példáján)..................................79

4.5. TOVÁBBI PÉLDÁK.........................................................................................................................................804.5.1. Saját tananyagfejlesztési feladat bemutatása...............................................................................................80

4

4.5.2. Az e-tananyagok hatékony használatát, a tanulástámogatást segítő oktatói honlapok.......................804.6. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK...............................................................................................................................81ETON 1 tételekkel.....................................................................................................................................................815. LECKE: E-TANULÁSI RENDSZEREK, MÓDSZERTANOK ÉS TECHNOLÓGIÁK..................................81Célok...........................................................................................................................................................................81A vizsgázó képes.........................................................................................................................................................814) egyéb formában szerzett ismereteinek kifejtése..............................................................................................81

Tartalom...............................................................................................................................................................815.1. TECHNOLÓGIAI ALAPOK.............................................................................................................................82

5.1.1. E-tanulási keretrendszerek kialakulása, a szabványok, szoftverek szerepe..........................................825.1.2. Alkalmazás különféle környezetekben..........................................................................................................825.1.3. E-tanulási keretrendszerek fő funkciói..........................................................................................................824. • Naplózza a felhasználók: tanárok, tanulók tevékenységét................................................................................826. • Automatikus funkciókkal kísérli meg növelni a tanulók aktivitását.................................................................838. • Önértékelő és számon kérő elemeket tartalmaz................................................................................................8310. • Támogatja web-előadások, webszemináriumok lebonyolítását....................................................................835.2. MOODLE............................................................................................................................................................83

5.2.1. A Moodle fő jellemzői, hangsúlyai.............................................................................................................83Elérhetőség, letöltés: http://www.moodle.org.............................................................................................................835.2.2. Moodle oktatási keretrendszer bemutatása..................................................................................................841 Lásd.: http://moodle.org/doc/index.php?file=philosophy.html.................................................................................84

5.2.3. Moodle fejlesztési teendők.........................................................................................................................85Ollé János blogja....................................................................................................................................................85Moodle 2011 – Moodle és ePortfólió................................................................................................................85Moodlemoot 2012...................................................................................................................................................865.3. CooSpace..........................................................................................................................................................86A CooSpace keretrendszer..................................................................................................................................87Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Elérhetőség: http://coo.uni-corvinus.hu/coospace/Login.aspx....................87Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest Elérhetőség: https://coospace.bgf.hu/CooSpace.......................................875.4. ILIAS...................................................................................................................................................................87Gábor Dénes Főiskola Dennis Gabor College http://www.gdf.hu/............................................................87A GDF Elektronikus Távoktatási Rendszere...................................................................................................88Az ILIAS eLearning rendszer...............................................................................................................................88Nemzetközi ILIAS Konferenciák.........................................................................................................................88További információ: http://www.ilias-conference.org/index.php...............................................................................895.5. SULINET DIGITÁLIS TUDÁSBÁZIS SDT...................................................................................................895.5.1. A Sulinet és SDT összefüggései.......................................................................................................................895.5.2. Az SDT fő jellemzői és szolgáltatásai.............................................................................................................89

5.5.3. Egy további példa : A Digitális Középiskola ITAK rendszere.....................................................................905.6. VÁLLALATI KÉPZÉSRE SZAKOSODOTT RENDSZEREK....................................................................91

5.6.1. A SAP példája..............................................................................................................................................91A SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere http://hu.wikipedia.org/wiki/SAP_AG..........................91„Az Ön igényeire szabott on-line oktatás................................................................................................................91A továbbfejlesztett SAP oktató rendszer elérés elősegíti a gyakorlati oktatást...................................................91A távoli hozzáférés csökkenti a képzési költségeket...............................................................................................91Teljes körű help desk támogatás a kurzus egészében............................................................................................91Másik szolgáltatásuk a SAP Enterprise Learning........................................................................................................915.7. MÓDSZERTANI TANULÁSTÁMOGATÁSI KÉRDÉSEK...........................................................................92

5.7.1. Az e –tanulás felsőoktatási szereplőinek jellemzése.................................................................................925.7.2.Tanári, oktatói szerepek változása...........................................................................................................925.7.3.Tanulói szerepek változása........................................................................................................................925.7.4 középiskolai és egyetemi oktatás – a tanuló nézőpontjából..........................................................................93

5.7.5. Az internet adta lehetőségek, forrásokon alapuló tanulás különleges jelentősége a képzésben, a felhasználóképzésben, a felhasználók támogatásában.......................................................................................94

Az együttműködésen alapuló tanulás..........................................................................................................................945.8. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK, TANULÁSI TAPASZTALATOK..................................................................95

5.8.1.Az ETON szemináriumi foglalkozási gyakorlati tapasztalatai................................................................95ETON 1 Kollokvium tételek..................................................................................................................................95ITM 2 kollokviumi tételek......................................................................................................................................95IKTM kollokviumi tételek.......................................................................................................................................95Digitális cselekvési tervvel kapcsolatos tételben.........................................................................................................95Kapcsolódó záróvizsga tételek...........................................................................................................................95

5

5.8.2. A Videotórium egy szegmensének áttekintése.............................................................................................95II. Oktatás - Informatikai Konferencia (47 publikus felvétel).....................................................................................96

A "eLearning és IKT a közoktatásban" csatornához tartozó felvételek..............................................................96Sorozatjelző szám: 2 Konferencia, 2010. január 22 - 23. http://oktinf.elte.hu/konferencia2010/..............................96A konferencia kiemelt témakörei: - ePortfolió - konnektivizmus - virtuális identitás................................................96Plenáris előadások (3)..................................................................................................................................................96A konnektivizmus elmélete és gyakorlata (2)..............................................................................................................96Gyógypedagógia és IKT (5)...........................................................................................................................................96Konnektivista tanuláselmélet: a negyedik oktatási paradigma? (1)............................................................................96Az eLearning technológiai alapjai (4)..........................................................................................................................96Web 2.0 (4)..................................................................................................................................................................966. E-TANULÁSI FORRÁSOK ÉS KEZELÉSÜK.....................................................................................................97

Célok....................................................................................................................................................................97Képes...................................................................................................................................................................97Tartalom...............................................................................................................................................................97

Ld. dokumentumtérkép, illetve a jegyzet elején 6. lecke alatt...............................................................................976.1. A FORRÁSMENEDZSMENT FOGALMA, TANULÁSI FORRÁSOK TÍPUSAI, IKT-N ALAPULÓ FORRÁSOK...............................................................................................................................................................97

6.1.1. A forrásmenedzsment fogalma...................................................................................................................976.1.2. A tanulási források a tanulás formái szerint A tanulási formák alapvetően meghatározzák a bennük alkalmazott tanulási források körét. Három tanulási típust különböztetünk meg: formális, nem-formális, és informális tanulást...................................................................................................................................................97

(1) formális tanulás: szervezett, strukturált formában folyó ismeretszerzés (oktatási rendszerben) Rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (pl. bizonyítvány) zárul................................98(2) nem formális tanulás:..................................................................................................................................98

(3) informális tanulás.................................................................................................................................................986.1.3. Az IKT-n alapuló források szerepe................................................................................................................98

6.1.4. Magyar iskolák helyzete az infokommunikációs források oktatási alkalmazásában...........................98Az IKT iskolai alkalmazásának feltételei............................................................................................................99

6.2. EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK.........................................................................996.2.1. Európai Uniós tanulás-, és forrás-fejlesztési programokról.......................................................................99

- European Schoolnet............................................................................................................................................99--IKT-alapú forrásfejlesztés az eMapps.com projektben................................................................................100

6.3. HAZAI TUDÁSTÁRAK, ARCHIVUMOK, DIGITÁLIS KÖNYVTÁRAK, ADATTÁRAK........................1026.3.1.Sulinet és SDT..............................................................................................................................................1026.3.2. Magyar Pedagógusok Háza Portál –........................................................................................................103

6.3.2. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár....................................................................................................1036.3.3. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)..................................................................................................1036.3.4.Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)..............................................................................................103

6.3.5. Nemzeti Digitális Adattár NDA....................................................................................................................1046.3.6. Digitális Irodalmi Akadémia DIA............................................................................................................1046.3.7.További tanulást és tanítást segítő weblapok:.........................................................................................104

6.4. MATISZ e-Learning Fórum az e-tananyagok bemutatására, alkalmazásai megvitatására...........................1056.5. E-FORRÁSOK A KÖNYVTÁRAKBAN.......................................................................................................105

6.5.1. Az iskolai könyvtár fejlődése és új lehetőségei........................................................................................1056.5.2. E-források a felsőoktatási könyvtárakban.........................................................................................106

6.5.3. E-források a városi, megyei könyvtárakban......................................................................................1066.6. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK ÉS TANULÁSI TAPASZTALATOK...................................................................106

(1) ETON tételekkel..............................................................................................................................................106ETON 1. tanuláselméleti alapozások........................................................................................................................106ETON 8 oktatási, tanulási innovációs rendszer Magyarországon.............................................................................106

(2) IKT- és ITM tételekkel....................................................................................................................................106A probléma alapú tanulás..........................................................................................................................................106Együttműködést fejlesztő tanulás fejlesztése a web 2. 0 eszközeivel...................................................................107

(3) ITM-tételekkel, melyek a tanulást hatékonyan segítő internetes szolgáltatások bevezetésével, fejlesztésével kapcsolatosak................................................................................................................................107

ITM8. tétel.................................................................................................................................................................107Osztályozási rendszerek, tezauruszok........................................................................................................................108Internetes katalógusok...............................................................................................................................................108A tématérképek..........................................................................................................................................................108Adatbázis alkalmazások.............................................................................................................................................108Szemantikus keresők, mint a tanulási folyamatot segítő tényezők.............................................................................108

6

Edupress. Magyar Oktatási Hírügynökség................................................................................................................1087. A TANULÁSI/OKTATÁSI INNOVÁCIÓ FOGALMA, TÍPUSAI, TERÜLETEI, DIMENZIÓI, INTÉZMÉNYRENDSZERE.....................................................................................................................................109TARTALOMJEGYZÉK.........................................................................................................................................109

Célok..................................................................................................................................................................109A vizsgázó képes az alábbiak kifejtésére, értelmezésére...........................................................................................109

Tartalom.............................................................................................................................................................1097.1. INNOVÁCIÓ FOGALMA, TÍPUSAI, ÖSSZEFÜGGÉSEI..............................................................................109

7.1.1. Az innováció fogalmi meghatározása..........................................................................................................1097.1.2. Az innováció típusai és fejlesztési modellje................................................................................................110

(1).Termék-, eljárás-, marketing, szervezeti innováció.....................................................................................110(2) A HR (human relations) innováció..............................................................................................................111(3) Az innováció megvalósításának láncmodellje.............................................................................................111

7.1.3. Az innováció stratégiai keretei, súlypontjai, hajtóerői................................................................................112(1) Európai szinten a Versenyképesség és Innováció Keretprogram (CIP) a 7. Keretprogram része...............112

Vállalkozások és vállalkozók többéves programja............................................................................................112 Modinis, e-Content, e-TEN programok.............................................................................................................112Az EU versenyképességének növelésére a CIP keretprogram kiemelt céljai:..................................................1122. az innováció támogatása,...................................................................................................................................112

(2) Az EU stratégiák és keretprogram globális összefüggései, ill. nemzeti szintre való lebontásuk..............1127.2. AZ OKTATÁSI/TANULÁSI INNOVÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE...................................................113

7.2.1 A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztési javaslatai (a „javaslatok”)............................................1137.2.2. Az oktatási innováció típusai.......................................................................................................................1137.2.3. Az oktatási innováció dimenziói.................................................................................................................115

(1) Az oktatás közszférai, ill. versenyszférai innovációja...............................................................................115(1) a versenyből fakadó érdekeltség és a piaci nyomás hiánya, illetve.....................................................................115

(2) Az oktatás technológiai, illetve társadalmi innovációja............................................................................1157.2.4. A technológiai és társadalmi innováció komplex fejlesztési területei.........................................................115

(1) IKT-technológiák.........................................................................................................................................115(2) Termékek és szolgáltatások.........................................................................................................................116(3) Hálózat, megosztás, együttműködés, partnerség.........................................................................................116

12. az informatikai vállalatokkal való partnerség erősítése................................................................................116(4) Alkalmazásaik a formális, a nem formális és informális tanulásban.........................................................116(5) A tanulásipar (learning industry) a civil és versenyszférában....................................................................117

Szereplői lehetnek......................................................................................................................................................1177.3. AZ OKTATÁSI/TANULÁSI INNOVÁCIÓ JELENTŐSÉGE.........................................................................117

7.3.1. Európai Uniós, illetve egyes országok szerinti megközelítés......................................................................117(1) Európai Unió................................................................................................................................................117(2) Egyes országok oktatási innovációs területeinek gyakran hivatkozott példái:............................................118

7.3.2. A képesítési keretrendszerek mint az életen át tartó tanulás eszközei.......................................................118(1) Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)............................................................................................118

Mi az az EKKR? - Fitness Trend...............................................................................................................................121Az EKKAz EKKR táblázat átszerkesztése................................................................................................................121

(2) Az Európai Bankárképző Egyesületek jó példája........................................................................................121(3) Nemzeti szintű keretrendszerek (NKKR)....................................................................................................122(4) A magyarországi keretrendszer....................................................................................................................122

7.4. KAPCSOLATOK MÁS LECKÉKKEL............................................................................................................123(1) ETON-tételekkel.........................................................................................................................................123

ETON2, az e-tanulás, m-tanulás, illetve b-tanulás alkalmazásaihoz........................................................................123(2) Infokommunikációs és tudásmenedzsment kollokviumi tételek.................................................................123(3) ITM2 kollokviumi tételek............................................................................................................................123(4) Záróvizsga tételek.......................................................................................................................................123(5) A mester képzés keretében folyó további tanulmányokkal........................................................................123

(pl. Fűzfa Balázs, az ETON 1. szemináriumai, szemináriumi feladatai....................................................................1238. AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS INNOVÁCIÓJÁNAK ÁTFOGÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE...........124

Célok..................................................................................................................................................................124Képes.........................................................................................................................................................................124

Tartalom.............................................................................................................................................................1248.1. BEVEZETÉS......................................................................................................................................................124

8.1.1. Az innováció szervezés kérdésköre az ITM2 tárgyhoz kapcsolódva..........................................................1248.1.2. Az oktatás/tanulás innovációs rendszerének kiépítése................................................................................125

8.2. AZ INNOVÁCIÓS RENDSZER KULCSSZEREPLŐI...................................................................................1268.2.1. Kulcsszereplők az oktatási ágazaton belül..........................................................................................126

7

8.2.2.Kulcsszereplők az oktatási ágazaton kívül...........................................................................................1264. a civil társadalom és az egyházak érdekelt szervezetei,....................................................................................1268.3. Minisztériumok, országos hatáskörű hivatalok, ügynökségek...........................................................................126

NEFMI...........................................................................................................................................................126Könyvtári terület kulturális terület.............................................................................................................................126

(1) NEFMI Közoktatás.................................................................................................................................126(2) Nemzeti Innovációs Hivatal és EU-s kapcsolatai...................................................................................127A NIH egyik fő EUS kapcsolata: Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet.....................................127

Az EIT hivatalos honlapja: http://eit.europa.eu/........................................................................................................127(3) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség...............................................................................................................127(4) Más fontos támogató programok............................................................................................................127(5) Az oktatásszervezés rendszerei................................................................................................................128(6) Oktatási Hivatal.......................................................................................................................................128(7) Az oktatásszervezés helyi rendszerei , NEPTUN....................................................................................128

8.4. SZÖVETSÉGEK, SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, HÁLÓZATOSODÁS..............................................1288.4.1. Oktatási/nevelési fókuszú szövetségek........................................................................................................128

(1) Önfejlesztő Iskolák Egyesülete http://www.onfejlesztoiskolak.hu/........................................................128(2) Magyar Iskolaszövetségek Országos Szövetsége http://www.miaszosz.hu/...........................................128(3) Magyar Pedagógiai Társaság http://pedagogiai-tarsasag.hu/..................................................................128(4) Kutató Tanárok Egyesülete http://www.kuttanar.hu/..............................................................................128(5) Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete http://www.osztalyfonok.hu/........................................128(6) Gimnáziumok Országos Szövetsége http://www.gosz.hu/......................................................................129(7) Tanárképzők Szövetsége http://oktinf.elte.hu/tanarkepzok/....................................................................129

8.4.2. Innováció-, Információ- és tudásmenedzsment fókuszú egyesületek..........................................................129(1) Magyar Innovációs Szövetség.................................................................................................................129

Az országos innovációs fejlesztések motorja a Magyar Innovációs Szövetség........................................................129A Magyar Innovációs Szövetség...............................................................................................................................129

(2) Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület......................................................................................129(3) MATISZ Magyar Tartalomipari Szövetség............................................................................................129(4) Magyar Könyvtárosok Egyesülete...........................................................................................................130(5) Magyar Információbrókerek Egyesülete..................................................................................................130(6) Más tartalomszolgáltató egyesületek.....................................................................................................130

8.4.3. Érdekvédelmi szervezetek - Szakszervezetek.............................................................................................130Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.............................................................................................................130Pedagógusok Szakszervezete....................................................................................................................................1308.5. ORSZÁGOS FELADATKÖRŰ TANÁCSOK, ALAPÍTVÁNYOK................................................................130

(1) Felsőoktatási és Tudományos Tanács.....................................................................................................130(2) Oktatásért Közalapítvány.........................................................................................................................130(3) TEMPUS Közalapítvány.........................................................................................................................131

8.6. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK..............................................................................................................1318.6.1. Bevezetés.....................................................................................................................................................1318.6.2. Egyetemek, főiskolák..................................................................................................................................131

(1) Nyugat-magyarországi Egyetem..................................................................................................................131Minőségmenedzsment rendszer, multidiszciplináris tudásmenedzsment rendszerei..................................131

Szolgáltató és kommunikációs Iroda.........................................................................................................................131Technológia Transzfer Iroda - Tudásmenedzsment rendszer....................................................................................132K+F eredmények hasznosítását végző projekt zárókonferenciája a NYME-n..................................................132

(2) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem..................................................................................133Mobil innovációs központ http://www.mik.bme.hu/.................................................................................................133

(3) További egyetemek......................................................................................................................................133Debreceni Egyetem....................................................................................................................................................133Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ...................................................................................133BGF...........................................................................................................................................................................133Szegedi Tudományegyetem.....................................................................................................................................133Pécsi Tudományegyetem.........................................................................................................................................1338.7.AKADÉMIAI ÉS MÁS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGOK, INTÉZETEK.....................................................134

8.7.1. Oktatás- és neveléstudományi entitások......................................................................................................134(1) Magyar Tudományos Akadémia Neveléstudományi Bizottsága.............................................................134

11 albizottsága van, pl. Didaktikai, Informatikai stb. területi bizottságok................................................................134Országos Neveléstudományi Konferencia.....................................................................................................134

XI. konferencia..........................................................................................................................................................134X. Országos Neveléstudományi Konferencia........................................................................................................134Új törekvések és lehetőségek a 21. századi neveléstudományokban........................................................................134

8

MTA Pedagógiai Bizottságának honlapja http://www.nevelestudomany.hu........................................................134(2) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI)........................................................................134(3) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet............................................................................................................134

8.7.2. Információ – és tudásmenezdsment fókuszú entitások................................................................................135(1) MTA Tudásmenedzsment Bizottság.......................................................................................................135(2) MTA Világgazdasági Kutatóintézet.........................................................................................................135(3) MTA Szociológiai Kutatóintézet.............................................................................................................135(4) GKI Gazdaságkutató Zrt..........................................................................................................................135(5) Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft......................................................................................135(6) TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.....................................................135

8.8. Tanulásipar, IKT, vállalatok...............................................................................................................................135Nokia Siemens Networks Hungary...........................................................................................................................135Frissdiplomás.hu........................................................................................................................................................136

Tanácsadó cégek....................................................................................................................................................136ld. még ITM2 2. tétel vállalati szintg....................................................................................................................136

8.9. Az oktatási innováció fejlesztésének fontos kezdeményezései.........................................................................1364. A TÁMOP-4.1.2-08/1/B. sz. pályázata.............................................................................................................136

8.10. A könyvtári és információs intézmények szerepe az ÉÁTT innovációs rendszerében........................1369 EURÓPAI UNIÓS E-TANULÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER..........................................................................137

Célok..................................................................................................................................................................137A témakör feldolgozásával a vizsgázó képes............................................................................................................137

Tartalom.............................................................................................................................................................1379.1. BEVEZETÉS......................................................................................................................................................137Rövid történet áttekintés a fejlődés fő vonulatairól..................................................................................................137

9.1.1. európai és nemzetközi fejlemények.............................................................................................................137(1) Rövid történeti áttekintés.............................................................................................................................138(2) Nagy Britannia.............................................................................................................................................138

Department of Education http://www.education.gov.uk/..........................................................................................138Encyclopaedia Britannica Inc.................................................................................................................................138The Observatory on Borderless Higher Education - OBHE...............................................................................138

(3) Skandináv országok.....................................................................................................................................138-- Finnország..................................................................................................................................................138-- Svédország.................................................................................................................................................139

9.2. EURÓPAI UNIÓS STRATÉGIAI KERETEK, HÁLÓZATOK, PROGRAMOK...........................................139Bevezetés, áttekintés..........................................................................................................................................1399.2.1. Keretprogramok.......................................................................................................................................139

A CIP helyet ad többek között a hivatkozott közösségi programoknak:...........................................................1409.2.2. A Life Long Learning programok...........................................................................................................1409.2.3. Menon Hálózat Menon Network............................................................................................................140

9.3. .EDEN European Distance and E-learning Network......................................................................................1419.3.1. Az EDEN hálózat profilja........................................................................................................................141

European Distance Education Network http://www.eden-online.org/eden.php........................................................141Az Európai Távoktatási és E-Learning Hálózat (European Distance and E-Learning..............................................141

9.3.2. Stratégiai partnerei...................................................................................................................................142Európai Bizottsággal való együttműködés....................................................................................................142Az EDEN globális kapcsolatai......................................................................................................................142

UNESCO...................................................................................................................................................................1429.3.3. Az EDEN tagsága....................................................................................................................................142

Az EDEN nyitott mindenki felé, aki távoktatásban és az..........................................................................................142Érdemes belekukkantani a tagságlistába, mely az alábbi linken érhető el................................................................142

Magyaroszági tagjai.......................................................................................................................................142A legismertebb EDEN-tagszervezetek.........................................................................................................143

British Open University, Anglia http://www.open.ac.uk/.........................................................................................143A francia CNED-et http://www.cned.fr/....................................................................................................................143Illetve a német „Fernuni-t, HAGEN FERNSTUDIEN http://www.fernuni-hagen.de/.............................................143

9.3.4. EDEN titkársága......................................................................................................................................1439.3.5. az EDEN konferenciák iaszervezés.........................................................................................................143

Az EDEN évenként megrendezésre kerülő konferenciája átlagosan több mint 550.................................................143A nagy elismertségnek örvendő éves konferencia mellett a szervezet tematikus.....................................................143

Éves konferenciák annual conferences..........................................................................................................143A legjobb gyakorlatok megismertetését, és további adaptációját szolgálják............................................................143

Őszi konferenciák autumn conferences........................................................................................................144Nyitott osztályterem konferenciák Open classroom conferences..................................................................144

9

2010 Valencia. Media Inspirations for Learning. What makes the impact?............................................................1442009 Gdansk. Innovation in Learning Communities...............................................................................................144

9.3.6. Az EDEN kiadói tevékenysége...............................................................................................................144Három te4rületre terjed ki..........................................................................................................................................1442. Proceedings – a konferenciák előadásainak letölthető változataival.................................................................145

EURODL.......................................................................................................................................................145A hat együttműködő folyóirat The six collaborating journals:......................................................................145

9.3.7. Kutatási-fejlesztési projektek...................................................................................................................1469.4. AZ ELEARNINGEUROPA.INFO PORTÁL ÉS AZ ELEARNING PAPERS.................................................146

9.4.1. A portál céljai, szerkezete............................................................................................................................1469.4.2. eLearning papers..........................................................................................................................................146

(1) eLearning Papers megjelenési rendszeresség, nyelvek és szolgáltatások....................................................147(2) Kutatási-fejlesztési projektek.......................................................................................................................147

Designing for participatory learning in open educational environments...................................................................147Learning 2.0 for an Inclusive Knowledge Society – Understanding the Picture.......................................................147

(3) A folyóirat forrásainak felfedezéséhez javaslat...........................................................................................147Angol nyelvű oldaltérkép http://elearningpapers.eu/en/sitemap...............................................................................147Directory - alatt dokumentumtípus, ország, nyelv szerinti választás lehetősége.....................................................147

(4) eLearning Papers globális információs bázisa............................................................................................1489.4. Kapcsolat más leckékkel, és tanulási tapasztalatokkal.................................................................................148

ETON kollokviumi tételek................................................................................................................................148Eton10 Az oktaás/tanulás innovációs stratégiája, intézményrendszere....................................................................148

ITM 2 kollokviumi tételek.................................................................................................................................148ITM2 Nemzetközi, EU-s programok és projektek............................................................................................148

Infokommunikációs és tudásmenedzsment kollokviumi tételek.......................................................................148ITK8 infokommunikációs innováció a könyvtárakban............................................................................................14810. HAZAI E-TANULÁSI, TÁVOKTATÁSI, NYITOTT KÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER..................148

Célok..................................................................................................................................................................148A témakör tanulmányozása után legyen képes az alábbiakra....................................................................................148

Tartalom.............................................................................................................................................................14910.1 AZ INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKULÁSÁT SEGÍTŐ EU-S PROGRAMOK.....................................149

(1) Pannonia TEMPUS program.......................................................................................................................149(2) AZ IDEAL TEMPUS JEP (1995-1998)......................................................................................................150

10.2. TÁVOKTATÁSI, NYITOTT KÉPZÉSI, E-TANULÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER SZINTJEI.................150Az intézményrendszer elemei a következők..............................................................................................................150

10.2.1. Kormányzati, hatósági, államigazgatási szint............................................................................................150Kormányzat...............................................................................................................................................................150Az oktatásért feleős államtitkárság............................................................................................................................151

(1) Közoktatás....................................................................................................................................................151(2) Felsőoktatás..................................................................................................................................................151(3) Tudománypolitika........................................................................................................................................151

A területen való Európai Uniós kapcsolattartásért....................................................................................................15110.2.2. Alapítványi szint............................................................................................................................................151

Magyar Távoktatási Alapítvány http://matal.matisz.hu/?id=2........................................................................151APERTUS Közalapítvány http://konferencia.apertus.hu/.........................................................................................152Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány http://e-learning.rogersalapitvany.hu/.........................................15210.2.3. Hálózati, szövetségei, egyesületi szint...........................................................................................................152

(1) MELLEARN felsőoktatási hálózat az egész életen át tartó tanulásért........................................................152A konferencia rangját jelzi, hogy része volt a 2011. évi magyar Európai Uniós elnökségi programoknak....153

(2) MATISZ Magyar Tartalomipari Szövetség szerepe...................................................................................153(3) INFORUM – Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum...................................................................153(4) IVSZ.............................................................................................................................................................154

Az év informatikai oktatója 2011..............................................................................................................................154(5) Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.......................................................................................154

10.2.4. Kutató-fejlesztő intézmények........................................................................................................................154(1). Tudományos akadémiai intézetek, osztályok..............................................................................................154

Ld. Bővebben: http://www.sztaki.hu/mtasztaki/tevekenyseg/...................................................................................155(2) Általános és középiskolai oktatáskutatás és fejlesztés.................................................................................155

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet http://www.ofi.hu................................................................................................155Eurydice....................................................................................................................................................................155OECD........................................................................................................................................................................155UNESCO...................................................................................................................................................................1551. Nemzetközi hálózatokban való részvétel...............................................................................................................156

10

III. Egyéb tevékenységek..........................................................................................................................................156(3). Felsőoktatási fejlesztési szint......................................................................................................................156(4). A privátszféra kutatási-fejlesztési szintje....................................................................................................156

10.2.5. Oktatási szint.................................................................................................................................................156(1) Általános és középiskolai szint....................................................................................................................156

Ezzel a szintttel a a megelőző ETON-tételekben részletesen foglalkoztunk...........................................................156(2) Felsőoktatási szint........................................................................................................................................156(3) Szakképzési szint.........................................................................................................................................156

A szakképzési szinttel jelentősége miatt külön fejezetben foglalkozunk 10.4 alatt................................................15610.3. FELSŐOKTATÁSI ÉS SZAKKÉPZÉSI SZINT.............................................................................................157

10.3.1. Bevezetés...................................................................................................................................................157Az EDEN magyarországi tagjai.................................................................................................................................157Budapest University of Technology and Economics............................................................................................157

10.3.2. BME Oktatásinnovációs és Felnőttképzési Központ Központ..................................................................157(1) Képzés..........................................................................................................................................................157(2) Tananyagfejlesztés, képzési rendszer kialakítása........................................................................................157(3) A BME felnőttképzési tevékenységének támogatása..................................................................................157

Projektek, fejlesztések.............................................................................................................................................157EDEN titkársági teendők ellátása..........................................................................................................................158Kapcsolatfelvétel: felnottkepzes at edu-inno dot bme dot hu....................................................................................158

10.3.3. További, nemzetközileg is jelentős intézmények.....................................................................................158(1) ELTE TTIK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ.......................................................158

UNESCO Multimédia az oktatásban Kutatócsoport http://edutech.elte.hu/...........................................................158Igen nemzetközi együttmüködés...............................................................................................................................158Association for the Advancement of Computing in Education http://www.aace.org/.............................................158

(2)PANNON Egyetem.......................................................................................................................................159University of Pannonia http://www.uni-pannon.hu/...............................................................................................159

(3) Budapesti Corvinus Egyetem.......................................................................................................................159Corvinus University of Budapest...........................................................................................................................159

(4) Gábor Dénes Főiskola.................................................................................................................................159Dennis Gabor College http://www.gdf.hu/..............................................................................................................159Az ILIAS eLearning rendszer....................................................................................................................................1608. Nemzetközi ILIAS Konferencia............................................................................................................................160További információ: http://www.ilias-conference.org/index.php...........................................................................160

(5) Budapesti Gazdasági Főiskola.....................................................................................................................161Budapest Business School http://www.bgf.hu/........................................................................................................161

(6) . Az egri Eszterházy Károly Főiskola..........................................................................................................16110.4. SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS, VERSENYSZFÉRA INTÉZMÉNYEI – PÉLDÁK...........................162

10.4.1. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet........................................................................................162Szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatás, tananyagfejlesztés támogatása.......162

(1) Tevékenységei.........................................................................................................................................162NIVE tananyagok https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=309...........................162

(2) CEDEFOP-kapcsolat...............................................................................................................................16210.4.3. Gazdasági kamarák....................................................................................................................................16210.4.4. A versenyszféra e-tanulás szolgáltató vállalatai.......................................................................................162

(1) EFEB felnőttképzési központ...................................................................................................................162Banki-, befektetési- és termékértékesítő tanfolyam...................................................................................................163Élelmiszer- és vegyiáru-eladó tanfolyam..................................................................................................................163Ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs tanfolyam...........................................................................................163Európai Uniós pályázatíró tanfolyam........................................................................................................................163Kereskedelmi ügyintéző tanfolyam...........................................................................................................................163Kereskedő, boltvezető tanfolyam..............................................................................................................................163Közbeszerzési referens tanfolyam.............................................................................................................................163Külkereskedelmi üzletkötő tanfolyam.......................................................................................................................163Logisztikai ügyintéző tanfolyam...............................................................................................................................163Marketing- és reklámügyintéző tanfolyam................................................................................................................163Minőségbiztosítási auditor tanfolyam........................................................................................................................163Műszaki cikk eladó tanfolyam...................................................................................................................................163Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző tanfolyam..................................................................................................163PR ügyintéző tanfolyam............................................................................................................................................163Projektmenedzser tanfolyam.....................................................................................................................................163Ruházati eladó tanfolyam..........................................................................................................................................163

(2) SZÁMALK..............................................................................................................................................163

11

(3) e-Learning Hungary Kft...........................................................................................................................163(4) LSI Information Technology Learning Center........................................................................................164

10.4.5. Klaszterek..................................................................................................................................................164(1). Bevezetés................................................................................................................................................164(2) InnoLearn klaszter...................................................................................................................................164(3.) PANNON E-Oktatás Klaszter.................................................................................................................164(4) Innostrada klaszter...................................................................................................................................164

10.5. KAPCSOLÓDÁSK MÁS LECKÉKHEZ, TANULÁSI ALKALMAKHOZ.................................................165(1)ETON kollokviumi tételek............................................................................................................................165

E-TANULÁS ÉS ONLINE KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS1. JEGYZET 1-10 egyben dokumentumtérképpel

1. TANULÁSELMÉLETI ALAPOK1Mottó„Alvin Toffler (1970, 414. o.) kijelentése, miszerint a 21. század „analfabétái nem azok, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tanultak meg tanulni”, már 30 évvel ezelőttmegfogalmazódott, igazságtartalma azonban napjainkban vált leginkább egyértelművé. A megfelelő tanulás képessége nélkül elveszünk a töménytelen információhalmazban, nem tudunk boldogulni sem a hétköznapi szituációk megoldásra váró problémáiban, sem pedig szociális kapcsolataink megfelelő irányításában.” hiv. Ács Eszter. Köszönetnyilvánítás különös tekintettel Ács Eszternek, ill. Jászné Csepregyova Andreának, és Pusztai Jánosnénak a közreműködéséért

CélkitűzésLegyen képes

1) a tanulás fogalmának, fő jellemzőinek kifejtésére,2) a tanulás és oktatás összefüggéseinek áttekintésére, 3) az egyes tanuláselméletek lényegének bemutatására, kiemelt szempont szerinti összehasonlító

értékelésére, 4) a tanuláselméletek és a tanulási stílusok közötti viszony kimutatására,5) a tanuláselméletek és a tanulásszervezési megoldások összefüggéseinek jelzésére, 6) a tanuláselméletek és az azok által kiemelten fejleszthető kompetenciák jelzésére,7) a tanuláselméletek és az azok keretében tipikusan használt eszközök, technikák lényegi

összefüggéseinek kimutatására8) a tanuláselméletek oktatási szint szerinti alkalmazhatóságának (középiskola, egyetem, egész

életen át tartó tanulási formák) jelzésére

1.1. A TANULÁS FOGALMA, TANULÁSELMÉLETEK

1.1.1. Tanulás fogalma, a tanulási folyamat szereplői „Az ember az egyetlen olyan lény, aki rendelkezik tudattal, értelemmel, emlékezőtehetséggel, fogalmi nyelvvel, ítélő- és reflexióképességgel, az ember értelmes lény.”2 Általános értelemben a tanulás azon tevékenységek összessége, amelyek az élőlényt tökéletesebb, differenciáltabb 1 D. MOLNÁR ÉVA: A tanulás értelmezése a 21. században. In: Iskolakultúra, 2010. 20. évf. 11. sz. p. 3-16. < http://goo.gl/j2LgT> [Letöltve: 2011.03.18.] 2 Bevezetés a pedagógiába. Szerk.: CZIKE BERNADETT. Bp.: Eötvös József Könyvkiadó, 1996. p.36.

12

http://goo.gl/j2LgT

alkalmazkodásra teszik alkalmassá.3 Tehát megállapítható, hogy a tanulási folyamatban az elsajátítás és alkalmazás kettőssége különíthető el.4

„A mai tanulást a következőképpen definiálhatjuk: az egyén által megvalósított és irányított szándékos folyamat, amely aktív és interaktív folyamatokból áll (Shell és mtsai, 2010; Yelland és mtsai, 2008; Watkins és mtsai, 2007), és amely által hosszantartó, rugalmas, funkcionális, értelemgazdag, általánosítható és alkalmazható tudásra tehetünk szert”5

Tudásreprodukciók TudásátalakulásTudásgyarapítás MegértésMemorizálásTudásreprodukálás

Nézőpontváltás

Tudásfelhasználás SzemélyiségfejlődésROGER SÄLJÖ tanuláselmélete6

Csepregyova Andrea: Tanuláselméletek, tanulási stíluselméletek és tanulási stratégiák összefüggései. Szakdolgozat. Konzulens tanár: Pálvölgyi Mihály. Szombathely: NYME SEK, 2011)Napjaink új tanulásfelfogását, tanuláselméleteit a társadalmi, gazdasági változások, a digitális kommunikáció és az IKT eszközök fejlődése, valamint a szociálpszichológiában megjelenő „egész életen át tartó tanulás”,(„lifelong learning – life-wide learning”) határozzák meg.7

A tanulás összetett folyamat. Két fő szerepe hagyományosan (1) a tanulói (diák, stb.) szerep, (2) a tanári (oktató, instruktor, mentor, stb.) szerep. A tanulást támogató további fontos szereplők: - könyvtáros, - információs szakember, információmenedzser, tudásmenedzser, akiknek fontos szerepe a fenti folyamatok meghatározott környezetekben (oktatási intézmény, vállalat, szolgáltatás stb.) – tudásgyarapítás, feldolgozás, felhasználás dinamizálása – sajátos szolgáltatások révén. A digitális térben a tanulási folyamatba új szereplők, szolgáltatási szerepek lépnek be. Milyen további tanulástámogató szerepeket ismer a digitális térben, virtuális szolgáltatásokban?

Az egész életen át tartó tanulásban a tanuló a folyamat főszereplője: “Az új tanulási környezet technikája és a tanár segítő hozzáállása azt célozza, hogy ő, a tanuló, kognitív preferenciáinak megfelelően, a lehető legmesszebb jusson el képességei kifejlesztésében. Ezért a folyamatért neki is felelősséget kell vállalnia.” (KOMENCZI, 1997, 93. p.) Az oktatói szerep egyre sokrétűbb lesz. A tudást közvetlenül átadó tanár mellett, a távoktatási, e-tanulási rendszerekben megjelenik pl. a tutor, a mentor stb.

1.1.2. A tanulás elméleti-módszertani megközelítései Melyek azok az új vagy megújuló kezdeményezések, amelyek a tanuláshoz való viszony megújítását szolgálják? Hogyan lehet a hatékony tanuláshoz szükséges megközelítéseket (aktivitáson, együttműködésen, érdeklődésen stb.) egy elméleti keret szerint elemezni? Hogyan építhetünk a neveléstudomány e téren összegyűlt és rendszerezett eredményeire – a cselekvés pedagógiáján, a konstruktív

3 Felnőttoktatási és –képzési lexikon. Főszerk.: BENEDEK ANDRÁS – CSOMA GYULA – HARANGI LÁSZLÓ. Bp.: OKI Kiadó,Szaktudás Kiadó Ház, 2002. p. 525.4 BARKÓ ENDRE: A kommunikatív didaktika. Bp.: Dinasztia Kiadó, 1998. p. 202.5 D. MOLNÁR ÉVA: A tanulás értelmezése a 21. században. In: Iskolakultúra, 2010. 20. évf. 11. sz. p. 3-16. < http://goo.gl/j2LgT> [Letöltve: 2011.03.18.]

6 HENCZI LAJOS: Tanulásmenedzsment. Bp.: Saldo Pénzügyi Tanácsadó Zrt., 2010. p. 7.

7 D. MOLNÁR ÉVA: A tanulás értelmezése a 21. században. In: Iskolakultúra, 2010. 20. évf. 11. sz. p. 3-16. < http://goo.gl/j2LgT> [Letöltve: 2011.03.18.]

13

http://goo.gl/j2LgT

http://goo.gl/j2LgT

pedagógián, az érdeklődésen, együttműködésen, kutatáson, problémamegoldáson, reflexión, eredményen, rendszerszemléleten alapuló tanulásfejlesztési modellekre? Hogyan lehet ezt az elméleti keretet a nyitott képzés különböző modelljeiben, így az e-tanulásban, m-tanulásban hatékonyan alkalmazni? Milyen kulcsfontosságú képességeket tudunk segítségükkel fejleszteni? Ehhez már az 1990-es évek végén fontos elméleti kerettanulmányok születtek, a neveléstudomány elemei közötti összefüggésrendszer megismerésére (BÁBOSIK, 1997. 8. p.), a pedagógiában kialakult tanulásfelfogások elemzése (Nahalka István: A tanulás: In: Didaktika. Szerk. Falus Iván, 1998. 144.p.) A 2000-es években nagy kihívás volt az EU-hoz való kapcsolódás, és az európai kutatási-fejlesztése eredmények átvétele, hazai viszonyokra történő továbbfejlesztése, különös tekintettel a kompetenciafejlesztés területén. Alapvetően befolyásolta a magyar oktatás minden szintjét az, hogy az Unión belül a kompetencialapú oktatás vált meghatározóvá. A felsőoktatási EU-s keretrendszer, a felsőoktatási képzési és kimeneti követelmények világos bizonyítéka annak, hogy a szakmai ismeretek mellett elengedhetetlen a szakmai és általános kompetenciák célirányos és módszeres fejlesztése. Egyaránt vonatkozik mindez az alapképzésre (BA) és a mesterképzésre (MA). Az Euroguide LIS kompetenciarendszerét négy minősítési szintre is kidolgozták. Fontos jellemzője, hogy a formális képzéseken túl magába fogadja a nem formális és informális képzési összetevőket is.A továbbiakban részletesen elemezzük azokat a tanuláselméleti és módszertani megközelítéseket, amelyek nagy hatással vannak az egész életen át tartó tanulás minden szintjén. Először azokat vizsgáljuk, amelyek szoros összefüggésben állnak a tanulási módszerek, eszközök, szervezési formák megválasztásával.

!!!!MA 2 adalékok fussa át ezeket a 2. foglalkozás során készített fejlegyzéseket, pirrosal jelölje ki azokat, amelyeket megjegyzésre érdekesnek találja, esetleg szakmai társalgásban, munkájában felhasználhatja.

Ágoston Eszter: Teszteken alapuló értékelés Japánban

Győri Éva: Győri Könyvszalon-ban kapott könyvben olvastam:

Vekerdy Tamás írta: a gimnáziumban tanultak 9%-a marad meg. Az általános iskolában tanultak 75%-a feledésre van ítélve.

Nem kell haladni a tananyaggal! Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tanult anyag 75 százalékát az eminens is garantáltan elfelejti. Sőt, újabb vizsgálatokból tudjuk, hogy a 20-30 éves felnőttek a gimnáziumban megtanult anyag 9 százalékára emlékeznek úgy, hogy azt használni is tudják a mindennapi életben. 91 százalékot tehát feleslegesen tanultak meg! Ki tudja megmondani pontosan – ha nem használja a mindennapjaiban – hogy mi az a kovalens kötés, kotangens függvény vagy citromsavciklus? http://fn.hir24.hu/itthon/2007/08/31/iskola_megbetegiti_gyerekeket

A két tanítási nyelvű iskolákban nem különleges esemény, hogy egyes tanárok a diákjaik előtt nem hajlandók megszólalni magyarul. A brit és amerikai civilizációt tanító Tőzsér Katalin angol-orosz szakos tanárnő, a tanórákon, az iskola folyosóján, sőt még az osztálykiránduláson is csak angolul beszél diákjai körében.

14

Elhatározását - mely szerint diákjai vele csak angol nyelven beszélhetnek – következetesen betartja, ezért az orosz nyelvóráin a szükséges magyarázatokhoz is az angolt, mint közvetítő nyelvet használja. A diákokat mindez nem rettenti el, az orosz nyelvi csoport túljelentkezéssel, a legnagyobb létszámmal működik. Többen hitetlenkedve szemlélték a tanárnő tanítási módszerét mindaddig, míg a nyitott óráira bepillantva, a tanulók aktivitását, angol és orosz nyelvű kommunikációját meglepetten megtapasztalták. Teljesítménye, elhivatottsága mindenkire hatással van, diákra, kollégára egyaránt. Segíti a nyelvtanárok munkáját az is, hogy a Comenius iskolába a nyelvtanulás iránt motivált diákok járnak, akik a második idegen nyelvet az angol nyelvtudástól függően már kettő évvel korábban is elkezdhetik. Az orosz csoport tanulási tempója bámulatos, tanárnőjük szerint, már a kezdő év végére képesek letenni az alapfokú nyelvvizsgát.

http://gimnazium.comenius.hu/

Ágoston Eszter: Érdeklődésen alapuló tanulás Angliában, a képességek fejlesztésére teszi a hangsúlyt

Győri Éva: élményközpontú irodalomoktatás

Ágoston Eszter: A gyakorlat és az elmélet kiegészítse egymást.

A tanulás személyfüggő. (vizuálisan tanulni, hallás után tanulni, írva olvasva tanulni, gyakorlatban tanulni)

Győri Éva: Ahogy a gyerekkel bánsz, olyanok lesznek.

Egy oktatás kutató tartott történelem órát olyan osztályban, ahol külön padsorban ültek az „okosak” és a „buták”.

Ez a pedagógus, hogy bebizonyítsa, hogy ez mennyire káros, úgy bánt az „okos” padsorral, hogy ők a „buták”,

A „buták”-kal pedig úgy bánt, hogy ők az „okosak” és

Ennek az lett az eredménye, hogy a „buták” kinyíltak, ügyesek voltak, kiválóan teljesítettek!

Az „okosak” teljesítménye pedig teljesen leromlott!

Pográcz Timi: Személyre szabott oktatás nem frontális, hanem differenciált oktatás.

Nevelés az élet szolgálata kiadványok: http://pecsirita.hu/kiadvanyok/

Ágoston Eszter: Mindenki nem szerethet olvasni, de ha megtaláljuk az érdlődési köréhez illő témát ezzel rávehetjük őket az olvasásra, tanulásra

Ágoston Eszter a szülők szerepe: A szülő nevelő szerepe.

A Japánoknál az oktató anya szerepe. Az iskolába kerülés előtt komolyan foglalkoznak a gyerekekkel!

Tahin Ráhel: Gyermekeit tanítja Angliában: Tegnap óta görög istenek vagyunk. Természetesen az értelmi szerző, Sebő lett Zeusz. Felkért, hogy legyek Héra, de megegyeztünk, hogy az sehogy se jó úgy.

15

Apa lett Kronosz (szegény), nekem kioszották Gaia, a földanya szerepét. Azóta már csak "Gaianyu" ('Gájanyu') néven futok Kelemen lett Hádész - hogy neki is jusson egy egész birodalom. Flóris neve lett a legjobb. Kele és Sebő egymástól függetlenül a Hermész nevet adta neki. Sebő azért, mert "baba létére sok turpisság kitelik tőle", Kele, meg, mert és "mindig mindent ellopkod".Most ennek szellemében éljük a napot. Az én kis istenkéim hajnalban lejöttek az Olümoszról a földre (mert minálunk még Hádész is odajár aludni), ott játszogatnak, de hála Hermésznek, olyan égedelem rendetlenség van már a szobájukban, hogy lassan visszamegyünk az időben és megint Káosz lesz. Az előbb már beígértem egy kiadós földrengést, ha ez így marad... Hádész mindjárt fel is vette a láthatatlanná tevő kalózsapkáját, és úgy sétált a szobában, mintha a rendrakás rá nem is vonatkozna. Szerinte a földön Zeusznak kell rendet teremtenie... Van benne igazság...Épp csak az a baj, hogy ez a mi Zeuszunk a szemöldöke rándításával (a kanapén ülve) szeretné irányítani a birodalmát - csak még nem elég gyakorlott, és, ahogy a kis Hermész mondaná: "szejintem ez nem működik"...

.

Pálvölgyi Mihály: a könyvtár szerepe az oktatásban

Könyvtárosoknak meg kell találni az utat az olvasóhoz, az őket érdeklő dolgok terén, segíteni őket. A könyvtár szerepe a tanulásban.

Tanulást gátló tényezők: Írni olvasni nehezen tudó gyermekek számára képiesség, vizualitás szóbeliség jelentősége. Japán: „A kiálló szöget be kell verni” elv érvényesül. Magyarországon a tanulásban akadályozott gyermekeknek a könnyített oktatás élményszerű oktatás folyik. Gyermekeket integrálni kell a társadalomba, hogy megtalálják a helyüket. A digitális környezet nagyon jól hasznosítható, rengeteget segít a számukra megkönnyíti a tanulást.

Pongrácz Tímea: A Győri Könyvszalon egyik tanulsága: A könyvtár nem kis szigetként kell, hogy működjön, hanem összefogás szükséges más könyvtárakkal, oktatási intézményekkel, stb.

Ősze Erzsi: http://www.slideshare.net/tanita73/tanulselmletek-rendszere

Egy ppt, címe: A tanuláselméletek

A mai divathullámot meglovagolva adják ki a Vörös pöttyös könyvek c. sorozatot. Szívesen és gyorsan olvassák, javul az olvasási technikájuk, az mindenképpen hasznos, híszen segíthet a tanulásban.

http://www.slideshare.net/komartt/szakdolgozat-kovacs-m

Szakdolgozat, esetleg betekintésre, címe: Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a tanárszerep, illetve az alkalmazott tanítási módszerek átalakulására

Könyvszalon előadásaiban is mindenütt szerepelt a könyvtár fontossága az életen át tartó tanulásban, illetve a könyvtár az első lépcső a bevándorlók integrálásában (nyelvtanfolyam, segítés az álláskeresésben, megfigyelhető viselkedésminták stb)

Pongrácz Tímea :Győri Könyvszalon

16

http://www.slideshare.net/komartt/szakdolgozat-kovacs-m

http://www.slideshare.net/tanita73/tanulselmletek-rendszere

Bánkeszi Katalin (Könyvtári Intézet)

Hollandia

muziekweb.nl

bibliotheek.nl

www.oba.nl

A válság jelentkezett, de a megoldáson dolgoznak, alkalmazkodnak a környezethez, figyelik az olvasókat

Színház a könyvtárban

Tágas belső terek, egybefolynak, szigetes elrendezés

Kevés könyvtáros

Információs pult, oszlopokon, táblákon rengeteg az információ, könyvek bemutatása (a címlappal előre helyezett könyveket többet kölcsönzik, mint a szokásos elrendezésűeket)

Olvasósarok, olvasóterek

Zongora

Automata kölcsönzés, automata fizetési lehetőség

Nagyon sok helyen kiküszöbölik a könyvtáros munkáját, kapcsolatát az olvasóval

Amszterdam: óriási gyűjtemény zenei anyagokból

Zenei programok szervezése a könyvtárban, „kis színpad”

Más a gondolkodásmód, központosított marketing elv: kiskereskedelmi koncepció – könyvek elhelyezése úgy, mint a könyvesboltban, címlappal előre, hívogatóan

Bútorzat: modern berendezés

www.bibliotheek.rotterdam.nl

Szoros az iskolákkal való kapcsolat, programok, számítógépes teremben a gyerekeknek játéklehetőség, DE!!! kulturált, érdekes, együttműködést segítő játékok, kívülről kamerákkal ellenőrzik a játékot, egy vállalkozás tölti fel szoftverekkel

Bevándorlók ellátása, nyelvoktató eszközök

A bejáraton belépve hatalmas térbe érünk, nincs könyvtár „érzet”, sakk, wc

Sétáló könyvtárosok, nem direkt a pultnál „ücsörög”

Kint és bent egysége – ez is koncepció, nagy üvegfelületek

Tematikus „szobák” pl. sakkszoba

Bolt

17

http://www.bibliotheek.rotterdam.nl/

http://www.oba.nl/

Spijkenisse – De Boekenberg (facebook)

Ipadon keresztül telefonon lehet beszélni a könyvtárosokkal

A könyvtárban nem könyvtáros végzettségű, hanem jellemzően marketinges dolgozik

A könyvtár csomagot ad a város újszülötteinek, van benne a mamának szóló könyvtárhasználatba bevezetés

Amszterdami Egyetemi Könyvtár

uva.nl

olvasók igényeinek megfelelően alakítják ki a tereket

Public Library Almere

Retail conception = kiskereskedelmi szemlélet

Hága, Nemzeti Könyvtár

www.kb.nl

Stichting Bibliotheek NL

Digital Library BNL

www.bibliotheek.nl

e-könyvek

SIOB (olyan, mint a Könyvtári Intézet)

CulturaEde (facebook)

több intézmény egyben, zeneiskola is

összehangolják, egymást erősítik a szolgáltatásokat

Wagening – Mezőgazdasági Kvt

18

http://www.bibliotheek.nl/

http://www.kb.nl/

Horváth István (OIK) Dánia

projekteket végig vitele jellemző a felsőoktatásban (projekteket kérnek a hallgatóktól, tanítva ezáltal az együttműködést is)

a könyvtáros nem feltétlenül könyvtáros végzettségű

4 tér modell: a könyvtár 4 célja az innováció, az élményszerzés, a részvétel és a felhatalmazás

A 4 tér: tanulás, találkozás, inspiráció, alkotás tere

A könyvtár legyen 3. hely az otthon és a munkahely után, biztonságos tér, könyvtáros szakértő segítséget nyújt és infrastruktúrát

Dán Kulturális Ügynökség (The Black Diamond)

Ingyenes a könyvtári szolgáltatás, bárki használhatja

Központi, kormányzati feladat a digitális írástudás segítése, ehhez pénzt központilag kapnak

(fenntartás az önkormányzat feladata)

Úgy működik, mint az ODR, 2 napon belül megkapja az olvasó a könyvet, DE!!! nem kell visszaküldeni sehova, mert az országos szolgáltatásban bárhová vissza lehet vinni a könyvet, összehangolt szolgáltatás

A könyv díszlet is a polcokon

Összefoglalva:

Ingyenesek a szolgáltatások

Központosítottak (országos összefogás)

Több tér, kevesebb polc a cél

bibzoom.dk

Téglási Ágnes Anglia

társadalmi beágyazódottság, a PUBLIC LIBRARY minta az egész világon, jó tapasztalat a könyvtárakkal, könyvtárosokkal kapcsolatban Angliában

a könyvtár a mindennapi élet színtere

minden ügyet el lehet a könyvtárban intézni (adóbevallás, befizetés is)

önkiszolgálás, de gépek mellett ember is van

business info = közhasznú információk

oktató funkció

a gyermekkönyvtárban NINCS számítógép, a felnőtteknél van

19

CROYDON PUBLIC LIBRARY

(London városrésze, sok a bevándorló)

A bevándorlót (is) könyvtári kultúra fogadja

Az önkormányzat pénzügyi megfontolásból be akarta zárni, de a használók összefogása megmentette

Önkéntesek foglalkoztatása (is) (ha kiegészítés, akkor pozitív lehet, de ha pótlásként használják, akkor negatív)

Tanulásban segítés, nyelvtanfolyam

Nyugdíjba vonult pedagógusok korrepetálnak

Házhozszállítás idős emberek részére (kérés, csomagok összeállítása, kiszállítás, visszaszállítás, mindent koordinálnak)

Munkakeresés, önéletrajzíráshoz szükséges képességek

Baba mama klub

Az arab lányokat egyedül a könyvtárba engedik el jó szívvel a szüleik

CILIP (Chartered Institute of Library and Information Professionals)

Programszervezés, külföldi kollégák fogadására is

Közösségi média szerepe

Információs írástudás (information literacy)

Könyvtáros képzési javaslat, készségek, képességek meghatározása

Elnök: Phil Bradley

UCL (University College London)

Használat:1 hallgató kb 40 alkalom/év

Folyamatos elérés: e-forrás

Open access

Egyetemi e-kiadás

British Library

Építészeti „csoda”, alatta 6 metróvonal, közöttük könyvraktár

III. György magánkönyvtárából nőtt ki

Tóth Máté (OSZK KI) Norvégia

20

Multikulturális társadalom problémája

Régebben a könyvtár szociális funkciójáról beszéltek

Új aspektus: közösségi tér, találkozóhely, harmadik hely

Új problémák felmerülése: költségvetési megtakarítások nyomán a kvt fizikai tereinek létjogosultságának megkérdőjelezése

Kultúrák együttélése a globalizáció nyomán

Cél a társadalmi tőke növelése

Skandináv országokban nagy a TÁRSADALMI TŐKE = az emberek bizalommal vannak egymás iránt

Alacsony vagy magas intenzitású találkozóhelyek (Ragnar Audunson): alacsony pl. a könyvtár – mert fontos, hogy szembesüljünk az emberi sokféleséggel. Magas intenzitású pl. kórus, foci egyesület, kismamaklub, ezek hasonló gondolkodású embereket tömörítenek.

Furuset

Cél: az életminőség növelése – közkönyvtár bővítése

Mindez a helyi identitást erősíti

Könyvtárban: hivatalos információk, nyelvtanulás, állás, fiatalok találkozóhelye

Ősze Erzsi : tanulási ötletek lapja

http://delfintanulas.gportal.hu/

Tanulási ötletek, módszerek kicsiknek, nagyoknak. Esetleg érdemes böngészni az oldalon

Nyelvtanulás ötlet felnőttek számára sorozatok, filmek segítségével.

Lépései: 1. A kiválasztott filmet megnézni magyarul, angol felirattal.

2. Angolul, angol felirattal

3. Angolul

Ágoston Eszter: a tanulás egyéni mlódszerei

21

http://delfintanulas.gportal.hu/

Hogy mire van szükségünk az később derül ki, a szükség kényszerít, hogy az ember megtanulja a HOGYAN, megtanulja azt, amit tanult hasznosítani. Egyéni eltérések lehetnek abban, hogy valaki, hogy tanul, koncentrálva egy dologra figyelve, vagy úgy, hogy a háttérben zene, vagy tv is megy.

Ősze Erzsébet: hatékony tanulási módszer zenével

Mikor milyen zenét érdemes hallgatni: http://www.karrierkod.hu/blog/2013/10/11/b4164e22b9f53a6c/

Hatékony tanulási módszer zenével

Ősze Erzsébet:

http://www.vizsgadrukk.hu/index.php?main=news&a=7

A zene és tanulás témakörben írások, javaslatok.

Győri Éva :

http://delfintanulas.blogspot.hu/

http://angolulbeszelek.hu/hatekony-tanulas/

http://angolulbeszelek.hu/mikor-veszi-mar-fel-a-futocipojet/

Zene: Bach, Mozart, Csajkovszkij, Hendel

Szupertanulás módszerrel

ODLIS fontos!

http://blog.michaelgaio.com/2009/02/06/curriculum-vitae-word-cloud/

fogalomtérkép

! A könyvtári információs szakszótárban, ODLIS-ban megtalálható (yes), illetve nem szereplő kérdések (kísérlet, MAII, november 22)fogalomtérkép

html5 ,css3 no

QR code ok

RFID ok

hacker ok

reord ok

biographical index no

22

http://blog.michaelgaio.com/2009/02/06/curriculum-vitae-word-cloud/

http://angolulbeszelek.hu/mikor-veszi-mar-fel-a-futocipojet/

http://angolulbeszelek.hu/hatekony-tanulas/

http://delfintanulas.blogspot.hu/

http://www.vizsgadrukk.hu/index.php?main=news&a=7

http://www.karrierkod.hu/blog/2013/10/11/b4164e22b9f53a6c/

1.1.3 Tanuláselméleti megközelítések.

(>) Bevezetés A különböző tanuláselméletek általában a tanulást, a személyiségen belül lezajló folyamatokat vizsgálják úgy, hogy a rövid idejű elemi tanulást veszik figyelembe. A tanuláslélektan elméleteinek fejlődését tudománytörténeti jelenségnek kell tekinteni, viszont fontos megjegyezni, hogy ezek a tanuláselméletek a tanulás különböző aspektusait emelték ki, így egymást kiegészíthetik. A tanulás különböző egységeit, nagyságrendjét tanulmányozták, ebből kifolyólag egymás részei lehetnek.8 Napjainkban négy különböző tanuláselméletet különböztethetünk meg, melyek időrendi sorrendben a következőek: (1) a behaviorizmuson alapuló, (2) a kognitívizmuson alapuló (3) konstruktivizmuson alapuló, (4) illetve a konnektivizmuson alapuló tanuláselmélet.

(1) BehaviorizmustörténeteA 20. század elején jelent meg. Empirista alapokon álló és induktív irányultságú szemlélet. Álláspontja szerint a tanulás tapasztalás útján megy végbe és az ember alakítható, 9 Valójában a tanulást a klasszikus „kondicionálás” alapvető összefüggéséből magyarázta.10 lényegeA pszichikum, mint camera obscura (sötétkamra, fekete doboz) jelenik meg, amelynek belsejéről a bemenő ingerek és a kijövő válaszok adnak felvilágosítást.11

Az inger és a válasz (S-stimulus, R-response) szoros kapcsolatban van.12 Az ingerek és válaszok közötti asszociációknál a hangsúly a külső ingereken van.13 Sarkosítva az elmélet szerint az ember viselkedése külső hatásokra mechanikussá válik, saját belső kontroll nélkülivé. A neobehaviorizmus ezen a szűk látókörön túllép, és már a társas kapcsolatokat is bevonja a tanulás folyamatába. A tanulás alapfolyamata az operáns kondicionálás - minden tanulás ilyen típusú elemi lépésekből épül fel.14

(2) Kognitívizmustörténete

Az 50-es években a korai kognitívizmus szakított a behaviorizmus eszméivel. Helyette az értelmezésre, az információfeldolgozásra, vagyis a megismerő rendszer belső folyamataira helyezte a hangsúlyt.15 A korai kognitív tanuláselméletek azt vizsgálták, hogy a tanulás tevékenysége közben mi játszódik le a tanuló fejében. Később megjelentek a modern kognitív szemléletek, melyek a mentális folyamatokat (a tudás szerveződését, a megértést, a döntéshozatalt, stb.) már objektíve vizsgálják, és melyekben fontossá váltak a személyiségjellemzők. (a kérdéskörrel már bővebben, és példákkal illusztrálva foglalkoztunk az ITM1 2. illetve 3. tételében!)

8 CSAPÓ BENŐ: Kognitív pedagógia. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1992. p. 82.9 HENCZI LAJOS: Tanulásmenedzsment. Bp.: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., 2010. p.11.10 BARKÓ ENDRE: A kommunikatív didaktika. Bp.: Dinasztia Kiadó, 1998. p. 184.11 Felnőttoktatási és –képzési lexikon. Főszerk.: BENEDEK ANDRÁS – CSOMA GYULA – HARANGI LÁSZLÓ. Bp.: OKI Kiadó, Szaktudás Kiadó Ház, 2002. p. 55.12 KELEMEN LÁSZLÓ: Pedagógiai pszichológia. Bp.: Tankönyvkiadó, 1981. p. 257.13 Általános pszichológia II. Tanulás – emlékezés – tudás. Szerk.: CSÉPE VALÉRIA – GYŐRI MIKLÓS – RAGÓ ANETT. Bp.: Osiris Kiadó, 2007. p. 32. 14 NAHALKA ISTVÁN: A tanulás. In: Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. p. 127.15 Felnőttoktatási és –képzési lexikon. Főszerk.: BENEDEK ANDRÁS – CSOMA GYULA – HARANGI LÁSZLÓ. Bp.: OKI Kiadó, Szaktudás Kiadó Ház, 2002. p. 297.

23

(3) Konstruktivizmus

A 80-as években, a konstruktivizmus tanuláselméletében a megismerés folyamata nem tükröződésnek, hanem alapvetően konstrukciónak tekinthető.16 Itt a megismerő ember önmaga hozza létre a tudást, ami ezután hierarchikus szerkezetben épül fel a már meg lévő tudást véve alapul. Maga a tanulás reflexív, deduktív gondolkodási folyamat. Életünk „állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése”PMTóth ViktóriaKokas KárolyBénye MiklósMinden könyvtáros, vezetrő, munkatervek, projektek, stb. kiadványok, Ld. még: Kiss Csilla: A konstruktivista tanuláselmélet bemutatása a mechanika példáján keresztülhttp://metal.elte.hu/~radkat/modszer/modszer.htmilletve a 4.2. Konstruktív felfogás alatt

(4) Konnektivizmustörténete

Nincs egyetértés abban, hogy a konnektivizmus a digitális korszak tanuláselmélete-e, vagy csupán pedagógiai nézőpont. Mindenesetre GEORGE SIEMENS a konnektivizmust, mint tanuláselméleti paradigmát a tanulásban és tudásmenedzsmentben megvalósuló hálózatelméletnek tekinti.17 Ez a szemlélet a tanulást hálózatépítő tevékenységként értelmezi. Mivel az elmúlt 20 évben a technológia teljesen átszerveződött, ez nagyban megváltoztatta és megváltoztatja tanulási igényeinket és elméleteinket. A know-how és know-what tudások kiegészülnek a know-where-rel, vagyis annak a megértésével, hogy hol találjuk a szükséges tudást.18

Az ember fejében lévő tudás egy hálózat. Ebben a csomópontok a legkisebb egységek (szavak, fogalmak, szimbólumok, képzetek). Az élek a köztük lévő asszociatív kapcsolatokat jelölik.(Kulcsár Zsolt)19 (pl. kávé – milyen fogalmi háló van bennem ezzel kapcsolatban) A tudáshálóban lesz néhány hangsúlyos pont, mely sok éllel kapcsolódik a hálóhoz, és lesznek olyanok, melyek kevés éllel kapcsolódnak. Így majd a hangsúlyos pontok képezik az alapstruktúrát, melyek meghatározzák a gondolkodásmódunkat, a kevés éllel kapcsolódók pedig finom hangolják az alapstruktúrát, és kialakítják az egyedi személyiséget, világképet. Ez alapján a konnektív tanulás a csomópontok és a kapcsolati háló folyamatos változása, amely a külvilággal IT eszközök segítségével végrehajtott interakciós cserefolyamatokban megy végbe. A konnektivista tanár tudásközvetítő, mert kreatív, együttműködő légkört teremt, felvázolja a fő csapásirányokat, összegzi a tanulói tartalmakat, majd kiegészítve visszaosztja azokat. A konnektivista tudás - megosztható konstrukció, individuális, önszervező, reflexív tudás a szerteágazó, sokcsatornás, kooperatív tanulás révén folytonosan gyarapítható.

16 Uo.17 SIEMENS, GEORGE: Connectivism: A Learning Theory for the Digital Age. 2005. <http://goo.gl/mWErY> [Letöltve: 2011.03.19.]18 Uo.19 Kulcsár Zsolt: Hálózati tanulás <http://matchsz.inf.elte.hu/TT/docs/Kulcsar-Zsolt-Halozati-tanulas.pdf > [Letöltve: 2010.03.19.]

24

http://matchsz.inf.elte.hu/TT/docs/Kulcsar-Zsolt-Halozati-tanulas.pdf

http://goo.gl/mWErY

http://metal.elte.hu/~radkat/modszer/modszer.htm

A konnektivista tanulás - cserefolyamat, nélkülözhetetlen eleme az interakció, szükséges hozzá a jó kommunikációs készség, kibontja a kreativitást. A vélemények különbözőségén alapul, kapcsolatok ápolása és fenntartása révén megy végbe.20

Az infokommunikációs technológia, a világháló központi szerepbe kerülése a konnektivista elmélet számos sokrétű alkalmazásának kibontakozását tette lehetővé. Az egyéni, önálló tanulás továbbra is fontos, de a hálózat sokrétű szolgáltatásaival (web 2.0 stb.) számtalan lehetőséget ad ismeretátadás, tanulás, tanítás csoportos, kooperatív formáinak érvényesítésére. (ezzel az ITM2/8 tételnél – már más megközelítésben foglalkoztunk.) További olvasmány: Konnektivista üveggyöngyök – 3. Tanuláselmélet-e a konnektivizmus?http://www.crescendo.hu/tanulaselmelet-konnektivizmusA táblázatban a négy tanuláselméletet 5 szempont szerint vetjük össze: (1) a tanulás módja, (2) a befolyásoló tényezők, (3) a memória szerepe, (4) átviteli technika, (5) tipikus tanulási helyzet szerint

! mi a könyvtáros szerep fő célja, a gyűjtés, vagy a kapcsolatban levés? (collecting, gyűjktemények építése, - vagy a felhasznláókkal való összekötetés?Audunson, Ragner : Collecting or connecting feelhasználói kategóriák, információs írástudás, művelt, kutatásban,l fejlesztésben, innovációbaan, érdekeltekmindkettő fontos a könyvtárban, különböző felhasznáőlói rétegek számára, sziükséges a szolgáltatások,

(5) A négy megközelítés táblázatos összevetése Behaviorizmus Kognitívizmus Konstruktivizmus Konnektivizmus

(1)Tanulás módja

MegfigyelőViselkedésközpontú

StrukturálóModellezőDuplikáló

SzociáliskonstruktumEgyéni értelmezés

Hálózatalapúmintázatok,modellekfelismerése,értelmezése

(2)Befolyá-soló tényezők

FeedbackJutalmazásBüntetés

Meglévő sémákTapasztalatok

Elkötelezettség, részvétel,szociális, kulturális

Hálózatikapcsolatokmélysége,erőssége

(3)Memóriaszerepe

Ismétléssel KódolásTárolásElőhívás

Előzetes tudásrekontextualizá-lása

Adaptivitásfokozása

(4)Átvitelitechnika

IngerVálasz

Kommunikáci-ós csatorna- jel- kódolás- dekódolás

Szocializáció Kapcsolódásameglévőcsomópontok-hoz

20 HENCZI LAJOS: Tanulásmenedzsment. Bp.: Saldo Zrt., 2010. p.15.

25

http://www.crescendo.hu/tanulaselmelet-konnektivizmus

(5)Tipikus tanulásihelyzet

Feladat-orientálttanulásFrontális oktatás

Ismeretelsajátítástkezelést biztosító képességek, motívumok fejlesztése

Meglévő tudásraÉpítés, konceptuális váltások elősegítése

Fogalomtérképek,integratív,összegző

1. táblázat: GEORGE SIEMENS: A négy tanuláselmélet különbözősége21

Illeris tanulásmodellje három dimenzió együttes működésén alapul:integrálja a tanulás régebbi és újabb elemeit, és e három kategóriát egy egységben kezeli

1. ábra: A tanulás mint kompetencia. Illeris (2007) tanulásmodellje

1.2. A TANULÁS DINAMIKUS TÉNYEZŐI, TANULÁSI STÍLUSOK

1.2.1. A tanulás dinamikus tényezői, hajtóerői

(>) Bevezetés Leckénk e részében a tanulás dinamikus tényezőit vizsgáljuk. Azokat a tanulási megközelítéseket (távoktatás, nyitott oktatás, önálló tanulás, e-tanulás, m-tanulás, b-tanulás) vesszük alapul, melyekben a 4 elmélet jegyei számos helyen nyomon követhetők. Ezek az elemzések Pálvölgyi Mihály PhD-dolgozatában jelentek meg (Nyitott és távoktatás a könyvtárosképzésben, Témavezető: dr. Horváth Tibor. Szombathely- Budapest, 2001. 298 p.(időközbeni kiegészítéseket dőlt betűvel jelöljük). A vizsgált szempontok (1) az egyes tényezők pedagógiai /andragógiai alapjai (2) a vonatkozó nyitott képzési, távoktatási, e-tanulási, m-tanulási, vegyes tanulási tapasztalatok(3) a vonatkozó nyitott képzési, távoktatási, e-tanulási, m-tanulási, vegyes tanulási megoldások (4) a segítségükkel fejleszthető kompetenciák (5) a tipikusan alkalmazott munkaformák (6) a tipikusan alkalmazott módszerek(7) a tipikusan alkalmazott eszközökAzt várjuk, hogy az elemzési-fejlesztési keret a megfigyelések, tapasztalatok karbantartott közlésével impulzusokat adhat a további fejlesztésekhez (tartalmi, módszertani, illetve eszközfejlesztési voatkoziásban).(Figyelem, az ETON4 tétel tanulmányozása során lapozzon ide vissza, a példák felfrissítése érdekében (oktatástechnológiai, tanulástechnológiai megoldások)

! TANULÁSI STÍLUS ÉRTÉKELÉS tanuláási i stílus felmérés

21 SIEMENS, GEORGE : A négy tanuláselmélet különbözősége. In: Kulcsár Zsolt: Hálózati tanulás <http://matchsz.inf.elte.hu/TT/docs/Kulcsar-Zsolt-Halozati-tanulas.pdf > [Letöltve: 2010.03.19.]

26

http://matchsz.inf.elte.hu/TT/docs/Kulcsar-Zsolt-Halozati-tanulas.pdf

motrikus vizuális akusztikus a félév végéig rendelkezésére szolgál majd egy önértékelést lehetővé tevő kérdőiv

(1) Aktivitás- cselekvés A tanulók szerepe arra irányul, hogy valamilyen szerepre felkészüljenek, pl. könyvtáros-szerepre, információbróker szerepre, információmenedzser szerepre stb.. Fontos, hogy kellően motiváltak legyenek a szerepek elsajátítására! Ehhez komoly impulzust adhat a gyakorlati tevékenységekben való részvétel. Feltételezzük, hogy aktivitáson alapuló tanulás jelentősen hozzájárul(hat) a szakmai kompetenciák (készségek, képességek), s egyben az általános kompetenciák fejlesztéséhez is!

KRITÉRIUMOK ELEMZÉS

PEDAGÓGIAI ALAPOK

Az aktivitásra épülő nevelési folyamat-koncepció a személyiség és magatartás formálásában meghatározó tényezőnek tekinti az aktivitást. (BÁBOSIK, 1997. 17-19. p.)Az aktivitáson alapuló tanulás alapul szolgál az ismeretek integrálásához, a sokrétű intelligenciafejlesztéshez. (CLIFFORD, S., 1993) "A tudás a gyermek cselekvéseiben épül fel". (Nahalka István: A tanulás. In: Didaktika. Szerk. Falus Iván, 1998. 145.p.)

NYITOTT KÉPZÉSI TAPASZTALATOK

A négy tanulási stílus egyike az "aktivista". (MÉRAY, 1998.39.p.) 22

Az aktivitáson alapuló tanulást érvényesül akkor, amikor a hallgatók változatos tevékenységekbe kapcsolódnak be, érdekes sokrétű feladatokat oldanak meg, kísérletekben, megfigyelésekbe kapcsolódnak be és munkatapasztalatokat szereznek az összességében 400 órás könyvtári-információs gyakorlat során. Ez segíti az interiorizációt, a személyiségfejlesztést. 23

NYITOTT KÉPZÉSI MEGOLDÁSOK

A munkafolyamatokra orientált tárgyak (feldolgozás, tájékoztatás stb.) “tálcán kínálják” e megközelítést! - az aktivizáló önállóságot kívánó módszereket, erős lehet a fejlesztő hatásuk. Magukban foglalja a könyvtárlátogatást, feladatok megoldását, azokról referálást, projekt-munka végzését. A változatos feladatok aktivitásra ösztönöznek, bár munkaigényesek, és időigényesek. az önálló feladatvégzés, a könyvtári gyakorlaton valórészvétel a tanulásba integrálható internetes források alkalmazása az alapja a nyitott Internet-technológiának. (Open Internet Technology).

FEJLESZTHETŐ KÉPESSÉGEK

Segíti az alkalmazkodóképességet, ösztönzi a kíváncsiságot, a döntési készséget, mások meghallgatásának képességét, a csoportmunka készséget, a szervezőkészséget, a pedagógiai készséget, elemzőkészséget.

FORMÁK Egyéni, páros, csoportmunkaTIPIKUS

MÓDSZEREK

Könyvtári gyakorlat, munkavégzés, projektmunka

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Komplex tanulási környezetek, elektronikus tanulási környezetek, Internet-eszközök

(2) Eredményelérés (célelérés) A tanulói szerep arra összpontosít, hogy adott célokra koncentráljon, hogy azokat követve minél eredményesebb legyen. Építeni kell a tanulók már meglevő képességeire, és azoknak megfelelő

22 Lásd bővebben Pálvölgyi Mihály: PhD. 4.7.4. fejezet (Tanulási stílusok a nyitott képzésben.)23 Felmérésünk szerint az informatikus könyvtáros hallgatókban erős az igény az életszerűség, a gyakorlat, gyakorlatiasság iránt. 6.8.3. A hallgatói javaslatok, kérések felmérése)

27

szintű célokat kell kitűzni. Ez a megközelítés szorosan összefügg (3) a problémamegoldási fókusszal! Módszertani szempontból jól használható Csikszentmihályi Mihály Flow (Áramlat)c munkája. Elmélete adaptálható az informatikus könyvtárosi tanulmányokra, és tevékenységekre is..


PEDAGÓGIAI ALAPOK

A tanulás az eredményen “alapuljon”- s benne kapjon fontos helyet, az érdeklődést kiváltó tanterv kifejlesztése, a tanulás egyénre szabottsága, a kedvező tanulási légkör kialakítása. (SMITH, 1991) A tanulás az eredmény, a cél elérését hangsúlyozza. Ezt szolgálják pl. a célközpontú stratégiák, melyeket a célirányosság jellemzi. (Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Didaktika.., Bp: Nemzeti Tankönyvk., 1998. 275-279.p.) Az oktatás eredményességére koncentrálnak a szabályozáselméleti stratégiák. 24

NYITOTT KÉPZÉSI

TAPASZTALATOK

a tanulónak pontosan tudnia kell, milyen célokat kell elérnie, milyen szerepeket, milyen képességeket kell elsajátítani ahhoz, hogy szakmai elhelyezkedéshez minél jobb esélyeket szerezzen.

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

Az egyes tárgyak leírásánál a kimenetek pontosan meghatározottak, érvényesülnek a taxonómiai elvek, a didaktikai feladatok részletesen kidolgozottak, megoldásuk következetesen ellenőrzött.


a céltól függően, kitartás, szigorúság, döntés készség, alkalmazkodóképesség stb.

FORMÁK Egyéni, páros, kiscsoportos

TIPIKUS MÓDSZEREK

Az adott tantárgyi stb. célok elérését legjobban segítő módszerek, elméleti vagy gyakorlati tárgytól függően eltérőek lehetnek: tananyagok feldolgozása, virtuális szeminárium stb. Célszerű a módszerek változatos alkalmazása

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Tanulócsomagok, hagyományos és elektronikus források, Internet-eszközök.

Jelen oldal a következő fájl HTML-változata: http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=tudaskozpont/Oktataseskepzes2010/tanulasi_eredmenyek/tan_eredm_bokay.doc&download=1.A G o o g l e automatikusan létrehozza a dokumentumok HTML-változatát a web feltérképezése során.

Tanulási eredmények - a felsőoktatás modernizációjának kulcskérdése

Bókay Antal

1.)

Nagyon fontos világosan látni, hogy a tanulási eredmények alapú, kimeneti szemléletű felsőoktatási tervezés nem egyszerűen egy új pedagógiai technika, hanem egy radikálisan új oktatás-filozófiai gondolkodásmód megjelenése. A magyar felsőoktatásban még alig, abszolút fragmentáltan, véletlenszerűen van jelen, ezért az előkészítő kérdésekre nem lehet érdemben válaszolni. Helyette érdemes definiálni a tanulási kimenet fogalmát, a fogalom intézményi és folyamatszervezési kontextusát, illetve mindenekelőtt: a tanulási eredmények felőli tervezés

24 Ezek bővebb kifejtését kívánságra részletesen is elvégzem

28

http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=tudaskozpont/Oktataseskepzes2010/tanulasi_eredmenyek/tan_eredm_bokay.doc&download=1



átfogóbb társadalmi és intézményi-politikai háttereit. 2013 0104 0830 2010ES KKK ALAPJÁLN

(3) Problémamegoldás, probléma alapú tanulás A tanulói szerep összhangban van az informatikus könyvtáros mester szakos képzési és kimeneti követelmények egyik kiemelten fontos elvárásának (melybe a szakirányos elvárásokat is be kell foglalni). Eszerint a NYME KIT-en tanuló leendő szakembernek képesnek kell lennie könyvtári, információ – és tudásmenedzsment szakmai helyzetek, feladatok értelmezésére, azok hatékony megoldása érdekében célok kitűzésére és végrehajtására. Ez a szakmai tudás és kompetencia mellett feltételezi az általános kompetenciák fejlesztését is. (Szoros az összefüggés a (2) Eredményelérés (célelérés) megközelítéssel (vesd össze ITM9.tétel)


PEDAGÓGIAI ALAPOK

“A tanítás úgy tehető életszerűvé elsősorban, hogy életszerű problémákat életszerű szituációban vizsgálunk.” (Nahalka István: A tanulás. In: Didaktika, 1998, 150. p.). A tanulásnak a problémamegértésen és megoldáson kell alapulnia. A tanulóknak kiscsoportban, oktatói támogatással problémákat kell vizsgálniuk – a valóságban észlelhető jelenséget. Közösen kell ezek forrásait és jelenségek alapjául szolgáló elveket, mechanizmusokat elemezni. (OLANDER, 1995. 219–223. p.)

NYITOTT KÉPZÉSI ALAPOK

A nyitott képzésben a tanulókat gyakran bevonják a tevékenység tervezésébe, szervezésébe, értékelésébe (pl. projektmunka). Felelős feladatok nélkül nincs szociális fejlődés. A reprodukálás helyett a feladatmegoldó képességeket kell fejleszteni. A problémamegoldó tanítás az ismeretközpontú tanítással ellentétben nem pusztán az ismeretek önállótlan átvételére készteti a felnőtt tanulót. (MANKÓ, 1999. 42. p.)

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

Valós problémákból indulunk ki, s a problémamegoldás lépéseit vesszük végig. Erre jó példa Dobay Péter díjnyertes tananyaga illetve IM-távoktatási sorozatunkhoz készült távtanulási útmutatója (DOBAY, 1998)


Gyors együtt- és előregondolkodás, kommunikációs készség, kritikai készség, döntési készség, csoportmunka készség, kitartás, szigorúság, gyors felfogóképesség. 25

Az alábbi munkaformák nemcsak az intellektuális aktivitásra ösztönöznek (ismeretek elsajátítása), hanem megkívánják a szociális aktivitást, az együttműködést, a magatartás kölcsönös értékelését, a segítségnyújtást, a szociális interakciók és magatartásformák gyakorlását.

FORMÁK

A pozitív hatást fokozzák a változatos és aktivitásra késztető munkaformák (pl. groupware, csoport-, páros, egyéni munka.

Egyéni illetve közös problémamegoldás, pl. információértékelési, keresési, szolgáltatási problémák megoldása, kutatási feladatok végzése (szakdolgozat), projektmunka végzése, mely egyben az együttműködési készségeket is fejleszti.

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Hagyományos, AV-eszközök, számítógépes eszközök széles köre

25 Ld. A CERTIDOC (EuroGuide LIS) kompetenciajegyzékében ezek helyét a többi puha készség között.

29

(4) Érdeklődés A tanulás – egyéni (vagy tanulótársakkal közös érdeklődés esetén csoportos) folyamat. Azt kívánja elősegíteni, hogy a tanulás, az abban való haladás az érdeklődésének, egyéni terveinek, képességeinek megfelelően történjen. Ezt a célt szolgálják a szabadon választható tárgyak, valamint az egyes tárgyakon belül az érdeklődési körnek megfelelő feladatok választásának lehetősége.


PEDAGÓGIAI ALAPOK

A szabadnevelési-folyamat koncepcióban ered (BÁBOSIK, 1997. 15-16. p.)A tanulás a hallgató érdeklődésen alapuló individuális folyamat. A képzőintézmény szervezze meg, tegye lehetővé a hallgatók számára, hogy a felkínált tevékenységi lehetőségek sokaságból maga válasszon, szerkeszthesse meg egyéni programját, önmagát fejleszthesse. 26

NYITOTT KÉPZÉSI

TAPASZTALATOK

Az érdeklődésen alapuló tanulás érvényesül (részben) szakirány, speciálkollégiumi tárgyak, szakdolgozati témakörök, projektmunka-témák megválasztásában. Ez segíti képességeik, személyiségük kibontakoztatását, a differenciált megközelítést, a saját tempó, stílus érvényesítését. A tanár feladata a feltételek megteremtése és a konzultatív segítségadás.Tanulási módok: Konstruktivizmus és Kognitívizmus

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

A tanulók érdeklődése legyen domináns tényező, pl. adott esetben szabadon válasszanak egyéni érdeklődésük szerint témakört, melyet kereshetnek az Interneten, a globális tanulási források és szolgáltatások alternatíváihoz. Minél inkább léteznek ilyen orientáló, kalauzok, annál inkább lehetséges az érdeklődésen alapuló szabad önirányítású tanulás az Internet segítségével. Az Internet-könyvtárosoknak, pedagógusoknak fontos szerepe van abban, hogy a tevékenységrendszer ne legyen esetleges és parttalan. Tanulási módok: Konstruktivizmus és Kognitívizmus


Kíváncsiság, kritikai készség, elemzőkészség, mások meghallgatásának képessége, kezdeményezőkészség, szervezőkészség, kitartás.Tanulási módok: Kognitívizmus

FORMÁK Egyéni munka, páros, csoportmunkaTanulási módok: Konnektivizmus

TIPIKUS MÓDSZEREK

Írásbeli dolgozat készítése, projektmunka, speciálkollégiumon szemináriumi foglalkozás, vitamódszer, elektronikus “kiscsoportos” levelező módszer Tanulási módok: Konstruktivizmus és Kognitívizmus

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Hagyományos és elektronikus tananyagok, azokat kiegészítő fakultatív források, Internet-eszközök.Tanulási módok: Konstruktivizmus, Kognitívizmus, Konnektivizmus

(5) Kutatás, vizsgálódás A tanulás ebben az esetben hangsúlyozottan irányul arra, hogy a könyvtári információs szakma előtt álló feladatok optimális, s gyakran innovatív megoldását kutassa, elemezze, és alternatívákat kínáljon fel. Számos formája közül a legnagyobb horderejű az egyéni kutatáson, vizsgálódáson alapuló diplomamunka készítése.


PEDAGÓGIAI ALAPOK

Az oktatás (tanítás-tanulás) a kutatáson, a vizsgálódáson s az ahhoz szükséges gyakorlati tapasztalati lehetőségek nyújtásán alapul, így lehetünk képesek felkészíteni a hallgatókat a fejlesztési folyamatokban való aktív részvételre.

26 ? A nyitott tanulás éppen ezeknek az egyéni igényeknek kíván megfelelni.

30

(PORS, 1995. 14. p.)

NYITOTT KÉPZÉSI

TAPASZTALATOK

Az információs társadalom a könyvtáros informatikustól módszertani újítást, kutatást-fejlesztést, tudományos megközelítést igényel.27 Ebbe a tevékenységbe szükséges a tanulók bevonása. A didaktikai feladatok közül a tények, adatok tervszerű gyűjtésén alapuló feldolgozást, elemzését, következtetések, megfogalmazását hangsúlyozza. A tanulók a BA képzés első évében megtanulják a kutatásmódszertan alapjait.28 A SZOKHE égisze alatt bekapcsolódnak a tanszéki kutatás-fejlesztésbe. A szakdolgozatírás az elmélyült vizsgálódás kereteit, lehetőségeit nyújtja.

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

Az informatikai, informetriai, projekt-módszerek bevezetésével segítjük hallgatóinkat az információs rendszerek, szolgáltatások optimalizálási módszereinek elsajátításában, ez azonban idő-, munka- és költségigényes. Számos kutatásra, kísérletre, projekt-munkára került sor az Internetben rejlő erőforrások feltárására. Ide tartozik a hallgatók kutatási munkájának támogatása, a konzulensi támogatás (pl. adatbázisok készítése stb.). Együttműködés az eisenstadti FachhochschulStudiengang Informationsberufe főiskolával, valamint a Jagello Egyetemmel.


Elemzőkészség, gyors együtt- és előregondolkodás, kommunikációs készség, kritikai készség, döntési készség, csoportmunka készség, kitartás, szigorúság, gyors felfogóképesség


TIPIKUS MÓDSZEREK

Adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés, kutatási feladat megoldása, pl. szakdolgozat, záródolgozat formájában, valós társadalmi, könyvtári-információs probléma vizsgálata elemzése projektmunka formájában

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Valós környezetek, elektronikus tanulási környezetek, hagyományos és elektronikus források

A kutatáson alapuló tanulás alapkészségeit a BDF KIT-en a hallgatók az első évben a Kutatásmódszertan tárgy keretében sajátítják el. Segít a felsőoktatási kutatási módszerek elsajátításában, a könyvtárhasználati ismeretek kiegészítésében, ez irányú hiányok pótlásában, s a könyvtáron kívül is az ismeretek (információ, tudáskincs, stb.) felkutatásához. válogatásához, értékeléséhez és felhasználásához szükséges módszerek elsajátításában. Az ismeretszerzés, tanulás, kutatás másképp érvényesül, mint a középiskolában.

(6) Reflektálás A tanulás során nagy hangsúlyt helyezünk azokra a fejlesztendő általános kompetenciákra (személyes tulajdonságokra, interperszonális képességekre), melyeket az Informatikus könyvtárosképzés KKK-ja előír. Ez a megközelítés egyben megfelel annak a mentori, támogatói szerepnek, amelyet a könyvtáros fejt ki az olvasók, könyvtárhasználók igényeire, elvárasaira figyelve.


PEDAGÓGIAI ALAPOK

A tanulás során több lehetőséget kell adni arra, hogy felnőtt tanuló saját és mások tudását önállóan, alkotó és s kritikus módon felhasználhassa (BURGE - SNOW, 1989. 329. p.) Erre a reflektív tanulás, ill. az új technológiák is jó lehetőséget nyújtanak. (COCHRANE, 1995.) A Thames Valley University tanulási stílus-tesztje a 4

27 Nem véletlen, hogy Carbo a könyvtárosok szerepeinél az első között elemzi az alkotói, kutatói szerepet . Lásd bővebben Pálvölgyi Mihály PhD. 3.2.2.(1) fejezet: Új szerepek alatt 28 Lásd erről bővebben Pálvölgyi Mihály PhD. 3.2.2.(1) fejezet: 3.8.5. fejezetben (Általános képességek fejlesztése) a BDF KIT-en.

31

típus közül az egyiket a visszatükröző (reflektív) tartozóként elemzi. (MÉRAY, 1998. 39.p.)

NYITOTT KÉPZÉSI

TAPASZTALATOK

A könyvtáros munkájában fontos, hogy képes legyen az olvasók, információhasználók igényeire, problémáira, magatartására való reflektálás. Ezért fontos, hogy a leendő könyvtáros megtanulja a reflexió módszereit, technikáit. Szükséges annak megtanulása, hogyan kell és lehet másokra figyelni, rákérdezni, bírálni, indokolni, események következményeit felmérni.

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

E megközelítéssel jól fejleszthető az alkalmazkodóképesség, elemzőkészség, gyors együtt- és előgondolkodás, kommunikációs készség, kritikai készség, mások meghallgatásának képessége, gyors felfogóképesség. Mindez egyszerre jár értelmi, érzelmi fejlesztéssel. Az aszinkron számítógépes interakció előnyei: a részvétel rugalmassága, a vitában, megbeszélésen való közvetlen részvételi lehetőség, a reflexió érvényesülése, a megtartott megbeszélések, konferenciák teljes szövegére való hivatkozás lehetősége (LEVY – FOWELL, 1995. 2. p.).


Kommunikációs készség, mások meghallgatásának képessége, csoportmunka készség, szervezőkészség, pedagógiai készség


MÓDSZEREK Szeminárium, virtuális szeminárium, vita, levelezőcsoport munkájában való részvétel

ESZKÖZÖK A reflexió alapjául szolgáló források, hagyományos és elektronikus források

(7) Konstruktív felfogás A tanulás kifejezetten szellemi építkezést jelent, melyben az ismeretek elsajátításának és alkalmazásának összhangban kell lennie. Az „építkezés”, egyéni és a tanulóban levő kulcskompetenciák szinergikus hatású fejlesztésére irányul (vesd össze ITM/2/9, illetve ITM2/10 tételekkel, ahol a tudás- és kompetenciafejlesztés összhangjáról van szó)= A konstruktív megközelítésen alapuló tanulás


PEDAGÓGIAI ALAPOK

A tanulás aktív folyamat, mely úgy megy végbe, hogy az egyes emberek felépítik a valóság képmását. Ez a konstruktivista felfogás. (SHAVER, 1992) a modern konstruktivista módszert a tanulásra alkalmazva a tanár szerepe már nem annyira az, hogy tudást közvetítsen, hanem az, hogy a tanuló konstruktív “tudásépítkezését” kevésbé direkt módokon ösztönözze, előmozdítsa, s az együttműködésen alapuljon. "A tudás személyes konstrukció". (Nahalka István: A tanulás. In: Didaktika. Szerk. Falus Iván, 1998. 145.p.)

NYITOTT KÉPZÉSI

TAPASZTALATOK

A tanulók képesek arra, hogy felfedezéses, feltáró tanulással (explorative learning) maguk építsék s szervezzék újra tudásukat. Ezt a célok megfogalmazásával, tanácsadással segíthetjük, de övéké a munka java. Segítünk abban, hogy reális életproblémájukhoz közelálló tartalmakat, taneszközöket választhassanak. (GAEDE, 2001. 128. p. )

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

Különféle tartalmakhoz biztosítunk hozzáférést, és hagyjuk, hogy – saját preferenciájuk szerint – ők válasszák meg a számukra megfelelő témákat, majd a rendszerezett források alapján az alkalmazott meghatározásokat, taneszközöket (videót, szövegeket, példákat stb.) Választásukat meta-adatokkal kapcsolatos

32

értékelésekkel segítjükFEJLESZTHETŐ

KÉPESSÉGEK

Fejleszti az alkalmazkodóképességet, elemzőkészséget, kritikai készséget, döntési készséget, kezdeményezőkészséget.

FORMÁK

Elsősorban egyéni, de lehet páros, csoportos munkaforma is. Ez utóbbi esetben a tanuló szervezet, tudásmenedzsment (learning organisation, knowledge management) irányába mutat.

TIPIKUS MÓDSZEREK

Egyéni munka, források tanulmányozása, feldolgozása, projektmunka

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Internet-eszközök, tananyagokat tartalmazó taneszközök, felhasználható adatokat, információkat tartalmazó források, adatbázisok stb.

(8) Együttműködés, konnektivizmus A tanulás ebben az esetben a könyvtárosok, információs szakemberek szempontjából oly fontos együttműködési készségekre épül (írásbeli, szóbeli, elektronikus, hálózati).Ennek számos konkrét lehetősége van a web, azon belül web 2.0 lehetőségeit maximálisan kihasználva. Fontos szerepet kap benne a kommunikatív képességek differenciált fejlesztése, a problémák közös megoldásának képessége.


PEDAGÓGIAI ALAPOK

A tanulás – normatív, irányított folyamat, melynek tekintetbe véve, hogy a társadalmat döntően a partneri együttműködés szabályozza, a jóindulat, kompromisszumkészség és együttműködési készségek, kialakítására kell koncentrálnia. (BÁBOSIK – MEZEI, 1994. 35-36. p.)

NYITOTT KÉPZÉSI ALAPOK

Bár napjainak tendenciája az individualizmus, lennie kell egy “összekötő” perspektívának, mely a fő hangsúlyt a másokkal való kapcsolatra, az együttműködésre helyezi. A szakma egyik lényege a kapcsolat, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az együttműködés képessége. 29

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

A nappali és levelező képzésben a személyes és direkt kapcsolaton nyugvó együttműködés (csoportos és személyes konzultációk) mellett szerepet kap az Internetes módszerekkel együttműködő tanulói közösség (learning community, pl. az ISIM-koncepcióban http://www.isim.com. Virtuális szemináriumokon gyakori a levelező-munkatársi kapcsolat, feladatok közös megoldása. Az aszinkron forma lehetővé teszi a reflexiót, azt, hogy reflektáljanak egymás kérdéseire, kéréseire.


Kommunikációs készség, mások meghallgatásának képessége, csoportmunka készség, szervezőkészség, pedagógiai készség

FORMÁK Páros, csoportos

TIPIKUS MÓDSZEREK

Pármunka, projektmunka, elektronikus osztálymunka, virtuális szeminárium, elektronikus levelező “kiscsoportos munkamódszerek, elektronikus kávázó

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Komplex tanulási környezetek, Internet-eszközök, elektronikus források.

29 Az ezzel kapcsolatos nemzetközi követelményeket a EuroGuide LIS alatt ismertük meg. Ugyancsak ezt támasztja alá felmérésünk, mely szerint a pálya kiemelt vonzereje (23.8% nappalisoknál, 29.4% levelezősöknél a "kapcsolat az emberekkel, emberekkel való foglalkozás"

33

http://www.asim.com/

Az e-tanulásban való kiemelt fontosságára utal, hogy pl. a Videotóriumban megnézhető (Videotórium – e-learning http://videotorium.hu/hu/events/details/494,eLearning_es_IKT_a_kozoktatasban

konferencia kiemelt témakörei: - ePortfolió - konnektivizmus - virtuális identitás )

(9) Rendszerben gondolkodás- rendszerszemlélet A tanulás ebben az esetben arra irányul, hogy a tárgyát rendszerszerűen fogja fel, képezze le. Különösen hasznos ez a soktényezős rendszerek - információkereső rendszerek, a tudásrendszerek, a tudásökológia megismerésére. E komplex rendszereket ugyanis megadott szempontok szerint további alrendszerekre bontva, és összefüggéseiket feltárva lehet elemezni, és összehasonlítani. Szoros összefüggésben van a 6. (reflektálás), illetve a 7.(konstruktív) felfogással. Ebbe a kategóriába (is) sorolhatók voltak az ITM2/6-7-8. tételek.


PEDAGÓGIAI ALAPOK

A tanulás tág fogalom, abban egyaránt helyet kap mind az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, érzelem, akarat, ill. cselekvés. (BÁTHORY, 1985. 27. p.) Ez a megközelítés megfelel a tanítás-tanulás rendszerszemléletű modelljének, mely a tanítás-tanulás elemeinek, azok összefüggéseinek a vizsgálatára koncentrál.

NYITOTT KÉPZÉSI

TAPASZTALATOK

A nyitott, önálló tanulás, a hallgatói autonómia hangsúlyozása esetén az ismeretek elsajátítása mellett fontos szempont a személyiség fejlesztése, a pluralista, liberális oktatás. (amikor az ember nagyobb rendszerekben tudja elhelyezni magát). Magasan képzett szakemberek esetében, pl. az utóbbi gyakran kívánatosabb. (HOLMBERG, 1991. 280. p.)

NYITOTT KÉPZÉSI

MEGOLDÁSOK

Az egyes tárgyak, modulok oktatását, tanulását egységes, összefüggő rendszerként értelmezve, kiterjed mind a kognitív, mind affektív, mind pedig pszichomotoros szféra fejlesztésére, az adott modul igényeinek megfelelően alkalmazott szervezési formákkal, módszerekkel, taneszközökkel.


Fejlesztett képességek: az adott tárgy, modul rendszerének megfelelően, elvileg mind a 31 CERTIDOC képességterület.

FORMÁK Egyéni, páros, kiscsoportos illetve ezek kombinációTIPIKUS

MÓDSZEREKAz adott tantárgyi stb. célok elérését legjobban segítő módszerek. Célszerű a módszerek változatos alkalmazása

TIPIKUS ESZKÖZÖK

Komplex tanulási környezetek, tanulócsomagok, tanulási útmutatók, hagyományos és elektronikus források, Internet-eszközök

1. 2.2. Tanulási stílusok A vizsgálatok azt mutatják, hogy a tanulási stílusnak jelentős szerepe van a tanulásban, a stílus hatása megmutatkozik az eredményességben. Az alábbi táblázatban különböző szempontok szerint meghatározzuk ezek jellemzőit Felosztás Stílus JellemzőiÉrzékelési modalitások Vizuális

AuditívMotorosVegyes

Látás dominanciájaHallás dominanciájaTapintás / mozgás dominanciája ---------------------

Mezőfüggőség / függetlenség

GlobálisAnalitikus

Kötött gondolkodási mód. Megismerési mód változtatása, flexibilis gondolkodás.

Társas környezet Egyéni tanulás Zavarják a környezet ingerei, kedveli a csendet, nyugalmat.

34

http://videotorium.hu/hu/events/details/494,eLearning_es_IKT_a_kozoktatasban

Társas tanulás Kedveli a társak jelenlétét, képes másoktól tanulni.

Stratégiához kapcsolódó Értő

Műveleti

Globális feladat megközelítés, átfogó kép kialakítása analógiák segítségével. Figyelme a részletekre, sorrendre irányul.

A tanulási stílusokra – tekintettel nagy jelentőségükre – az Infokommunikáció és tudásmenedzsment II-ben majd gyakorlati feladatokkal térünk vissza.

1.3. A TANULÁSELMÉLETEK ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETEI

1.3.1. A tanuláselméletek alkalmazása az Információtudományi képzésben

A 1.3. alatt vizsgált általános tanuláselméletek kutatási eredményei célirányosan felhasználhatók az informatikus könyvtáros mester szakos oktatásban és tanulásban. Ugyanez vonatkozik a jegyzetünk 2. fejezetében ismertetett nyitott tanulási, e-tanulási, m-tanulási, b-tanulási módszerekre. A dinamikus tanulási megközelítések a Képzési és kimeneti követelményekben KKK-ban) megfogalmazott általános képességek elmélet-központú célirányos fejlesztését szolgálják. A KKK-ban pl. kiemelten fontos a problémamegoldási, az együttműködési, a kommunikációs kompetenciák fejlesztése. A KKK az életen át tartó tanulás kompetenciáit fejleszti, különös tekintettel annak eredményközpontú szervezésére és támogatására.

Az információtudomány, illetve tudáskormányzás elméleti és módszertani megközelítések, elvek, ismeretek, gyakorlati folyamatok, és az azok megvalósításához szükséges kompetenciák szintézisei. (egy sor hagyományos megközelítést, könyvtártudomány, dokumentáció, ismeretgazdálkodás, információmenedzsment, tudásmenedzsment, szövegtechnológia (szövegfeldolgozás), kognitív tudomány, vezetéstudomány) integrált az aktuális fejlesztési spektrumnak megfelelően. (melyekre a szakirányban az ITM1, illetve ITM2 tárgyak koncentrálnak.).

!!!!!! A KÖNYVTÁROSKÉKPZÉSI INFORMATIKAI, INFORMÁCIÓTUDOMÁNYI ALAPOKRA HELYEZÉSE

Az informatikus könyvtárosképzés közös tárgyait képező információtudomány lényegi tárgya: a változatos megjelenésű emberi tudás és ismeret, a tudományos és művészeti alkotás, valamint gyakorlati tényezők hordozóival együtt. Feladata ezek tudományos tanulmányozása, a fejlesztés lehetőségeinek feltárása, beleértve a fentiek gyűjtését, válogatását, tömörítését, gyűjteménnyé szervezését, reprezentációjuk elkészítését, tárolását és rendelkezésre bocsátását, (felhasználását, alkalmazását) – mindezek stratégiáját, módszertanát, technológiáját. Mindehhez tanulmányozza az emberi környezetet, amely számára a tudást közvetíti. (HORVÁTH, 1999. 15-19. p.)

Az eredeti meghatározás óta már 13 év telt el, s óriási változásokra került sor az infokommunikációs technológiáknak, a kutatást- fejlesztést ösztönző nemzetközi (Európai Uniós) stratégiáknak köszönhetően. Jelentős mértékben megváltoztak a tanulás módszerei, előtérbe került az e-tanulás, az m-tanulás (mobil tanulás). Mindezek az új területek arra ösztönöznek, hogy pedagógiai, andragógiai elméletek hivatásunk művelésére való alkalmazása során legyünk nyitottak az újdonságok beépítése iránt.

Az informatikus könyvtáros képzés szakiránya: az információ- és tudásmenedzsment (melyeket az átfogó metafogalom tudáskormányzás – sőt kompetenciakormányzás alá vonunk) új lehetőségeket, partnereket, kapcsolatokat tár fel előttünk - tanuláselméleti szempontból is).

Ennek lényege, hogy a vonatkozó elméleti ismeretekhez szervesen kell kapcsolódni a teljesítményképes tudás, kompetenciák fejlesztésének, és célirányos alkalmazásnak (esetünkben

35

a könyvtári információs szakmákban). A tudáshoz, kompetenciákhoz tanulás utján juthatunk el. Ahhoz, hogy ez a folyamat hatékony legyen, meg kell ismerkednünk a tanuláselméletekkel, tanulási stratégiákkal, és tanulási stílusokkal. 2012 0104 1030 1057

1.3.2. A tanulásmenedzsment és tanulástámogatás új lehetőségei az elektronikus, webes környezetben

Egyre nagyobb szerepe van a sikeres tanulásban az információk világában való önálló eligazodásnak, az információs írástudásnak, a digitális kompetenciának. „A tanulásmenedzsmentben a tanulást a szervező, végrehajtó és szabályozó személyiségjellemzők (ismeretrendszer, jártasságok, készségek, képességek és reguláló személyiségvonások) megszerzett alapokon folyó – az előzetes tudást figyelembevevő – fejlesztésének tekintjük, mely alkalmassá teszi az egyént a környező valóság megismerésére és fejlesztésére.”30 (Jászné Csepregyova Andrea: Tanuláselméletek, tanulási stíluselméletek és tanulási stratégiák összefüggései. Szakdolgozat. Szombathely: NYME SEK, 2011 c. hivatkozása alapján)Ez a meghatározás vonatkozik természetszerűen a web segítségével támogatott tanulásra is, amelyben a könyvtárosok elsősorban a tanulástámogatás szerepét vállalják magukra, melyben már most fontos szerepet töltenek be, de e téren a határ „a csillagos ég”!

1.3.3. A tanulást-oktatást befolyásoló tényezők

(1). stratégiák A tanulás, képzés a világméretű gazdasági versenyben alapvető tényezővé vált. A tanulás és képzés, tapasztalatszerzés révén szerzett tudás a legfontosabb erőforrásnak számít. Módszeres „menedzselése”, fejlesztése és hatékony alkalmazása a versenyben való helytállás alapfeltétele. (ITM2- 1. tétel)

(2.) innovációA tanulás abbahagyhatatlan, hiszen piaci, szolgáltatási versenytársaink (akár nemzetközi, akár hazai vonatkozásban) „nem alszanak”, új és új megoldásokkal jelentkeznek, hogy a fennmaradjanak és prosperáljanak. Az innováció – megújulás, új technikák, módszerek, eljárások új helyzetekben való alkalmazása, egyszerre kötelesség, és kényszer, és nagy szellemi kihívás. Vesd össze: ITM2/ 4 tétel (Európai Uniós innováció), illetve ITM2/5 a magyar könyvtári innováció tételeknél tanultakkal). Jelentőségét jelzi, hogy e tantárgy keretében külön is foglalkozunk vele. ETON Oktatási innováció alatt. Az innovációs képességhez – mint e példákból is láthatjuk, elengedhetetlen a tanulás, a tanulni és alkalmazni tudás képessége.

(3.) technológiák Új tanulás technológiák és módszertanok jelennek meg, mint pl. az e-tanulás és b-tanulás rendszere mind azok felhasználóit (a tanulókat), mind pedig szolgáltatóit (oktatók, képzők), mind pedig e tanulási forrásokhoz való eljutás támogatóit (könyvtárosok, információs szakemberek stb.) magában foglalja. Könyvtáros részről fontos, hogy a weben igénybe vehető, igénybe vehető tanulási, ismeretszerzési, felhasználási tevékenységeket rendszeresen, szakszerűen, profi módon támogassuk – könyvtári eszközökkel.

Ehhez a kitűzött sajátos tanulási céloknak megfelelően a webes szolgáltatások széles körét lehet az e-tanulási stratégiák és módszerek körébe vonni.

A felhasználók egyre tömegesebben igénylik, hogy munkájukhoz, sajátos érdeklődési területeikhez ne csak találatokat kapjanak, hanem saját, megfogalmazott problémáik

30 HENCZI LAJOS: Tanulásmenedzsment. Bp.: Saldo Pénzügyi Tanácsadó Zrt., 2010. p. 7.

36

megoldására kapjanak válaszokat, ötleteket, javaslatokat.31 Ehhez elengedhetetlen, hogy gépeket megtanítsuk tanulni, kezelni a problémával kapcsolatos kéréseket, és minél pontosabb választ, megoldást adni a problémáinkra.

A webnek meghatározó tényezője az együttműködésen alapuló ismeretszerzés, a tanulás új csatornáinak a gyors terjedése. Ebbe a formális, iskolarendszerű tanulás támogatása mellett beletartozik az informális, illetve nem-formális tanulás lehetőségeinek kibővülése. Mindez összefügg a web.2.0 szolgáltatások dinamikus gyarapodásával, kibontakozásával (közösségi oldalak, blogok, twitterek, tumblr-ek, linkmegosztók, stb.). Ezek lehetősévé teszik, hogy használó felváltva tanulói és tanulástámogatói szerepeket játsszon - nyitottan, kötetlenül, interaktív formában megoszthassa másokkal élményeit, tapasztalatait, stb.). Webes környezetben kiváló lehetőségek nyílnak arra, hogy az aktuális tanuláselméletek „életre keljenek” és hathatósan működjenek, beleértve az aktivitáson (virtuális aktivitáson) alapuló, a reflexión alapuló tanulási formákat és technikákat. A könyvtárosok fontos feladata, hogy ezekre a lehetőségekre, a „jó gyakorlatokra” felhívják és ráirányítsák a figyelmet!(Vesd össze pl. ITM2/6-7-8. tétel, illetve az Infokommunikáció és tudásmenedzsment c. tárgy tételeit)Mint

(4.) A tanulástámogatás új lehetőségeinek kiterjesztése Az általánosan elfogadott, hogy ahogy a világméretű tudásmegosztás, tudáscsere lehetősége

nő, úgy nő a sokféle forrásból való, önálló lehetősége is a weben. Ebben nagy szerepük volt, van, és még nagyobb lehet a könyvtárosoknak, a sokféle funkciót ellátó információs szakembereknek.

Ők azok, akik felkészültségükre alapozva kiváló minőségben képesek áttekinteni, értékelni, válogatni a forrásokat (beleértve a tanulási forrásokat) megadott kritériumok alapján, és a felhasználóikat ily módon segíteni.

A tanulási források világában való eligazodás segítéséhez logikusan kapcsolódik a jól használható tanulási forrásokhoz való hozzáférés segítése. Ennek egyre gazdagabb egyre hatékonyabban használható módszer, és technikai eszköztárával rendelkeznek, beleértve az alábbiakat (ITM2/6. tétel- használat és használhatóság)

Metaadatok szakszerű kezelése a legkülönfélébb szempontok szerinti keresés biztosításáraOsztályozási rendszerek, tezauruszok fejlesztése a fogalmi szintű keresés biztosításáraOnline katalógusok, közös katalógusok, Internetes katalógusok, adatbázisok a tanulási

források megválasztásához szükséges adatok differenciált feltárására és keresésére (ITM2/7.tétel)

Az elektronikus könyvtárak, digitális könyvtárak, virtuális könyvtárakA wikipédiák, az online enciklopédiák, szótárak és más segédeszközök

Mindezekben a fejlesztésekben egyre nagyobb szerepet kapnak a szemantikus web fejlesztések, 32 melyekben elengedhetetlen a könyvtárosi kompetencia. Megjelennek a szemantikus keresők, mint a tanulási folyamatot segítő tényezők (ITM2/8. tétel)

Ezeket a lehetőségeket itt csak jelezni kell!

31 HERENDY Csilla: A kereső, a dokumentumok és a user. A szemantikus web egy lehetséges nézőpontja. URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/03_szemantikus_web32 TÓTH Máté: A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikai paradigmában. Doktori értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Horváth Péter. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program. 2010. URL: http://doktori.btk.elte.hu/lit/tothmate/tezis.pdf

37

http://doktori.btk.elte.hu/lit/tothmate/tezis.pdf

1.4. TUDOMÁNYOS ELMÉLETI-MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSEK

1.4.1. Doktori iskolai programok Nézzünk meg néhány doktori iskolát, melyek a fentebb jelzett könyvtárosi feladataink hatékony végzéséhez inspirációkkal, innovációkkal, tanulságokkal szolgálhatnak.

(1) ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola példája

Tanítás-tanulás programA TANULÁS – TANÍTÁS oktatási program a korszerű tanulás- és tanításelméletekre építve ösztönzi mind az elméleti, mind az empirikus kutatásokat.A tanulással foglalkozó kutatásoknál gondot fordít a pszichológiai, kiemelten kognitív pszichológiai, általában kognitív tudományi, kulturális antropológiai, etológiai, nyelvészeti, modern idegtudományi elemzések érvényesítésére. Megőrzi a tanulás pedagógiai jellegű vizsgálatát, a tanulás folyamatával, tartalmával, feltételeivel, eredményességével összefüggő problémák, s ezekhez kapcsolódóan a tanítás problémáinak kutatását. Kiemelt szempontként kezeli a tanulás szociális konstruktivista megközelítését. A programban fontos szerepet tulajdonít annak, hogy a kognitív megközelítések mellett, azzal összefonódva teret kapjanak az affektív elemzések (azaz az általános képességek jelentős részével kapcsolatos elemzések, ld. ITM2/9. tétel). A program fontos témakörei pl. a tanulás-tanítás eredményessége, a tanulási környezet, a digitális pedagógia, a tanterv- és programfejlesztés metodológiája, innovációs célú alkalmazott kutatások módszertani kérdései…

(2.) Falus Iván munkássága Témánk szempontjából nagy figyelmet érdemel Falus Iván munkásságának követése. (Akadémiai doktori értekezés címe: A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Fő kutatási témái: Az eredményes pedagógustevékenység összetevőinek feltárása. Az eredményesnek mutatkozó pedagógusi felkészültség kialakításának és értékelésének módszerei. Kiemelkedő szerepe a kompetenciakutatásban, a pedagógus kompetenciák kutatásában. Az ELTE Neveléstudományi Tanszéke mellett jelentős szerepet fejt ki az egri Eszterházy Károly Főiskolán, ahol kutatásai az informatikus könyvtáros fejlesztést is segítik.

(3.) Az andragógiai doktori iskolai programok figyelemmel kísérése Tekintettel arra, hogy alapképzéses és mesterképzéses hallgatóinknak több mint fele levelező tagozatos, felnőtt – ezért hangsúlyos feladatnak tekintjük a felnőttképzési tudományterület követését. Ezért figyelemmel kísérjük a fenti doktori iskolai munkáját is. Azt andragógiai program figyelemmel kísérése megfelel az egész életen át tartó tanulás elméletének, és gyakorlati követelményeinek is. Az érett felnőttek, már könyvtárban és más intézményekben tevékenykedők másféle oktatási/tanulási módszereket is igényelnek, mint a nappali tagozatosok. Esetükben különösen fontos, hogy az oktatás építsen a tapasztalataikra, mind munkahelyi, mind általános tapasztalataikra, tudatosítsa velük a meglevő kompetenciáikat, azok szintjét és fejlesztési követelményeit. (vesd össze: ITM2/ - informatikus könyvtáros mesterképzési szak szakmai és általános kompetenciakövetelményei) Érdemes odafigyelni a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Intézetben folyó kutatásokra, fejlesztésekre, módszertani tapasztalatokra is.

38

Könyvtári vonatkozásban az OSZK Könyvtári Intézet továbbképzési módszereinek figyelemmel kísérése is tanulságos lehet. (ld. pl. ITM2/4-5. tétel)Nappali - A nappali tagozatos hallgatóink esetén fontosnak tartjuk részvételüket a könyvtári információs gyakorlatokon, ahol jól felkészült mentoroktól sajátíthatják el a szakmai tevékenységekhez szükséges kompetenciákat, s élő, valóságos feladatok megoldásán keresztül fejleszthetik azokat.

(4.) Doktori iskolák kutatási témáinak figyelemmel kísérése

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Könyvtártudományi Doktori Program

Mélyweb kutatás Ennek keretében számos szemantikai web irányában folyó doktori tanulmány született, kiemelkedő közülük Pajor Enikő Mélyweb szolgáltatásokat elemző PhD-dolgozata, valamint Pajor Enikő: A láthatatlan/mély web felhasználása a könyvtári tájékoztatásban. PhD értekezés. Témavezető: prof. dr. Sebestyén György. Bp. 2006. ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program, 214 p. ; Tóth Máté: A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikus paradigmában. PhD értekezés. Témavezető: dr. Horváth Péter. Bp. : ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2010. 180 p.

Szemantikus web kutatás A szemantikus web fejlesztések tanulási, ismeretszerzési célú alkalmazásának előkészítéséhez a a könyvtárosok elsősorban a metadatat-rendszerek előállításával és alkalmazásával, másrészt a tudásmenedzsment rendszerek alkalmazásával vehetnek részt. (Vesd össze IKT2/8. tétel) Példák: Tóth Máté: A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikus paradigmában. PhD értekezés. Témavezető: dr. Horváth Péter. Bp. : ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2010. 180 p.

Más egyetemeken, és doktori iskolákban is vannak e téren említésre méltó szemantikus web kutatások, pl. Szegedi Tudományegyetem - Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájában folyó program. Témavezetője Csirik János. Az információ kinyerésének vizsgálata az elméleti számítástudomány szempontjából.

Tudásmenedzsment kutatásAlföldiné Dán Gabriella: A tudástársadalom és a tudományos szakkönyvtári ellátás. PhD értekezés. Témavezető: Bobokné dr. Belányi Beáta. Bp. 2003. ELTE Könyvtártudományi Doktori Iskola. 172 p.

Sajó Andrea Ildikó: Az információs központok szerepe az információ- és tudásmenedzsmentben, különös tekintettel az infokommunikációs szektor igényeire. PhD értekezés. Témavezető: prof. dr. Sebestyén György. Bp. 2003. ELTE Könyvtártudományi Doktori Iskola. 2003. 297 p.

Bognárné Lovász Katalin: Tudásmenedzsment a könyvtárakban, különös tekintettel a felsőoktatási könyvtárak tudásgazdálkodásban betöltött szerepére . PhD-dolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program. 2012 (védés előtt)

39

!!!!1.4.2. Informatikus könyvtáros oktatási/tanulási példákra hivatkozás A korábbi alapképzési, de különösen a most folyó mesterszakos tanulmányainak gondolja át a tárgyait, moduljait. Gondolja át, milyen tanulási feladatokat oldott meg. Próbálja meg ezeket beiktatni példaként a tanulás dinamikus tényezői alá, jelezve, hogy mire építenek dominánsan, pl. az aktivitásra-cselekvésre, cél elérésére, problémamegoldásra, érdeklődésre stb.Hozzon ilyen példákat, ez egy jó visszajelzés lehet a tanároknak is!!!

1.4.3. Saját tapasztalatok, további ismeretek felhasználása a kollokviumon Amennyiben a fentiekhez képest van saját további mondanivalója a tanuláselméletekről, tanulási stratégiákról, vagy stílusokról, azok alkalmazásáról akár a könyvtárhasználók, információhasználók vonatkozásában, akár használóképzési gyakorlatuk alapján, tegye meg feltétlenül, ez színesíti, egyéníti a feleletét.

1.5. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK, TANULÁSI TAPASZTALATOKFontos, hogy ne elszigetelten, hanem összefüggéseiben lássa e tárgy teljes anyagát, a már abszolvált Információ- és tudásmenedzsment 2 tárgy anyagát, valamint az Infokommunikáció és tudásmenedzsment 1. tárgy anyagát !

5.1. más ETON1 tételekkel Mely más ETON-tételekkel és miért érez szoros kapcsolatot ezzel a tétellel?

5.2. Az Információ és tudásmenedzsment 2. tárgy mely tételeivel érez szoros kapcsolatot és miért? 5.3. Milyen szakmai feladatokat oldott ETON1 gyakorlati foglalkozásokon? Azok a 2.1. ’a tanulás dinamikus hajtóerői” közül melyekhez kapcsolódtak leginkább?

!!!!Kérdés megválaszolása?

Önhöz személy szerint a felsorolt tanulási 9 megközelítés közül melyek állnak legközelebb? RÖVIDEN INDOKOLJA, MIÉRT, ESETLEGES KONKRÉT PÉLDÁKKALl!

Az alábbiak „csak” ajánlott olvasmányok (nyugodtabb időkre)Piaget tanuláselmélete http://hu.wikipedia.org/wiki/Piaget_tanul%C3%A1selm%C3%A9leteTanuláselméletek www.spec.hu/mped/mped1_/mped1_7.pptCsoma Gyula: Tanuláselméletek és tanítási stratégiákhttp://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=esely-Csoma-TanulaselmeletekSzociális-kognitív tanuláselméletek http://odin.de-efk.hu/library/070426_Szocialis.pdf

2. LECKE: AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁI ÉS PROGRAMJAI

Köszönöm Ács Eszter, Robotka Csabáné és Briga Péter volt mester szakos hallgatóinknak e tanulmány elkészítéséhez nyújtott munkáját.

Megj. : A magyar szakirodalomban és a köznyelvben egyaránt többféle megnevezése van a Life Long Learning-nek: (1) élethosszig tartó tanulás (2) egész életen át tartó tanulás. E témakör kidolgozása során, néhány helyen bevezető jelleggel áttérek az (3) „az életen át tartó tanulás -

40

http://odin.de-efk.hu/library/070426_Szocialis.pdf

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=esely-Csoma-Tanulaselmeletek

http://www.spec.hu/mped/mped1_/mped1_7.ppt

http://hu.wikipedia.org/wiki/Piaget_tanul%C3%A1selm%C3%A9lete

kifejezést” (ld. Függelék (2) próbakeresés eredményét. A vizsga során várom ezzel kapcsolatos visszajelzésüket is!

Célok Képes

1. Az egész életen át tartó tanulás fogalmának, jelentőségének, Európai Uniós fejlesztési összefüggésének kifejtésére,

2. A tanulás elsajátításával, a „tanulás tanulásával” kapcsolatos tudnivalók kifejtésére,3. Az Európai Uniós közoktatási, illetve szakképzési, felsőoktatási vonatkozású i

kompetenciafejlesztési programok, projektek bemutatására, 4. Az egész életen át tartó tanulás sokrétű támogatási formáinak példákon keresztüli

kifejtésére, 5. átfogó kép bemutatására, jelezve a tétel sokrétű kapcsolatait, pl. az e-tanulás különféle

területeivel, az információ- és tudásmenedzsment fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs technológiák fejlesztésével, hatásaival.

Tartalom ld. dokumentumtérkép, illetve a jegyzet elején 2. lecke alatt

2.1. AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ALAPJAI, FEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az utóbbi egy-két évtizedben lezajlott társadalmi, gazdasági változások miatt az eddigi tanulásértelmezés hiányosnak bizonyult, szükségessé vált a tanulással kapcsolatos tudásunk kiegészítése és újragondolása.

2.1.1. A tanulás újraértelmezése Alvin Toffler33 kijelentése (1970), miszerint a 21. század „analfabétái nem azok, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tanultak meg tanulni”, már 30 évvel ezelőtt megfogalmazódott, igazságtartalma azonban napjainkban vált leginkább egyértelművé. A megfelelő tanulás képessége nélkül elveszünk a töménytelen információhalmazban, nem tudunk boldogulni sem a hétköznapi szituációk megoldásra váróproblémáiban, sem pedig szociális kapcsolataink megfelelő irányításában.Az információk növekedésével párhuzamosan szükség van hatékony tanulási stratégiák elsajátítására, a tanulás megtanulására.

A tanulás újraértelmezését szükségessé tevő tényezők34

Számos egymással összefüggő jelenség robbantotta ki:

(1) társadalmi, gazdasági változások a tanulás a gazdasági fejlődés és általános versenyképesség központi paramétereként fogalmazódik meg olyan készségek szükségesek, amelyek lehetővé teszik a digitális eszközök, a mindennapi

élethelyzetekben felmerülő problémák kezelését, illetve saját magunk és mások megismerését és megértését

megjelent a munka-alapú tanulás igénye (pl. a hallgatók a munkához közeli szituációkkal ismerkedhetnek meg, a munkában használható tudás megszerzése a cél)

33 Toffler, A. (1970): Future Shock. Bantam Books, New York – London. 2010. 08. 21-i megtekintés,Amazon.com, http://www.amazon.com/Future- Shock-Alvin-Toffler/dp/0553277375#reader_05532 77375 34 D. Molnár Éva: A tanulás értelmezése a 21. században In: Iskolakultúra 2010/11. szám p. 3-17.

41

http://www.amazon.com/Future-

(2) technológiai, digitális kommunikáció fejlődése számítógép és az internet: felfoghatatlan és kezelhetetlen mennyiségű információk ’új digitális generáció’

önállóan fejlődő kutatási ágazat alakult ki, az ’e-learning’ néven, amit röviden elektronikai tanulásként lehet jellemezni. Általánosan elfogadott definíciója szerint az e-tanulás minden olyan technikát magába foglal, amelyekkel az egyének információkat gyűjtenek az interneten keresztül teljesítményük és tudásuk fejlesztése céljából (Rosenberg, 2001). Jelentősége: a tanulók szabad döntésén múlik és az egyén tudása mindig naprakész lehet.(internethasználat)

(3) szociálpszichológiában megjelenő „egész életen át tartó tanulás” igénye

kulcskomponense a tanulás tanulása, mert megvalósításában az önálló tanulás játssza a legfontosabb szerepet (Ez a hatékony tanulási gyakorlatok összegyűjtése, amelyek révén a tanulók stratégikusak, tudatosak és kollaboratívak lehetnek)

(4) biológiai, agyi kutatások új eredményei kimutatták, hogy a kognitív képességek az emóciókkal együtt működnek és valósulnak meg a tanulás

folyamatában, tisztábbá vált a tudás, a végrehajtó funkciók és a memória közötti kapcsolat

A tanulás mai felfogásában tehát jelentkeznek mindazok a tényezők, amelyek a különböző folyamatok eredményeként jelen vannak a modern társadalom mindennapjaiban, a tudományok fejlődési tendenciáiban.Míg korábban az ismeretek gazdagításának célja volt elsősorban a tanulás, a mai változó társadalomban leginkább a képességekben történő tartós változásra, képességfejlesztésre helyeződik a hangsúly. (Ez tükröződik az ITM2/9. tételben, melyben az informatikus könyvtáros KKK-val ismerkedtünk meg). A tanulást ma már nem csupán egyéni folyamatnak tekintik, hanem a tudás és képességek mellett a szociális folyamatok megvalósulását is magában rejti. (konnektivista stb. megközelítés, transzferálható, más területekre átvihető tudás, godolkodásmód, problémamegoldási beállítódás ). Mindez elengedhetetlen az életen át tartó tanuláshoz.

(5)A modern tanulás meghatározása Ezek ismeretében a modern tanulás meghatározása:

az egyén által megvalósított és irányított szándékos folyamat, amely aktív és interaktív folyamatokból

hosszantartó, rugalmas, funkcionális, értelem-gazdag, általánosítható és alkalmazható tudásra tehetünk szert.

egyes jellemzők kifejtésére az utóbbi években külön tanulásmodellek jöttek létre.35

2.1.2. Európai Uniós program összefüggések

(1) A Memorandum fő pontjai Az egész életen át tartó tanulás másfél évtizede nemcsak elméleti szinten kerül szóba, hanem immár gyakorlati módon válik valósággá Magyarországon, nagymértékben a csatlakozás előtti TEMPUS és Phare pályázatoknak, illetve a csatlakozás utáni még jelentősebb támogatásoknak. 1996 – az egész életen át tartó tanulás európai éve volt, amely intenzívvé tette a fejlesztését.2000-ben került nyilvánosságra a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. (forrás: A Bizottság munkatársai által készített munkaanyag 26 oldal, egyszer érdemes átolvasni). Európai Közösségek Bizottsága. Brüssel, 2000 október 30. SEC (2000)1832. (forrás: az egész életen át tartó tanulásról www.nefmi.gov.hu/europai.../egesz-eleten-at.../memorandum-tanulas -

35 D. Molnár Éva: A tanulás értelmezése a 21. századbanc. munkája alapján In: Iskolakultúra 2010/11. szám p. 3-17.

42

http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/egesz-eleten-at-tarto/memorandum-tanulas

A Memorandum szerint a cél a polgár-barát Európa megteremtése az egész életen át tartó tanulás révénEnnek 3 pillére van:

1) a tudás társadalma: a váltás erőpróbája2) Az egész életen át tartó tanulás egy megszakitás nélküli folyamat3) Együttmunkálkodás az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításáért

A Memorandum a fenti célok elkéréséhez az alábbi lépéseket (hat kulcsfontosságú üzenetet ) fogalmaz meg1. ÚJ ISMERETEK ÉS KÉSZSÉGEK BIZTOSÍTÁSA MINDENKI SZÁMÁRA2. TÖBB BEFEKTETÉST AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK TERÜLETÉN3. INNOVÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN ÉS A TANULÁSBAN4. A TANULÁS ÉRTÉKELÉSE5. AZ ORIENTÁCIÓ ÉS TANÁCSADÁS ÚJRAGONDOLÁSA6. KÖZELEBB VINNI A TANULÁST AZ OTTHONOKHOZ

(2) A formális, nem-formális és informális tanulás jellemzői, összefüggései A meglévő oktatási-képzési rendszerek képesek a kitűzött célok megvalósítására, ezért nyitni kell az oktatás más formái felé, a nem formális oktatás felé is! Részlet a dok.-ból:A céltudatos tanulási tevékenységnek három alapkategóriája van.• A formális tanulás oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, és elismert oklevéllel, szakképesítéssel zárul.Mindmáig a formális tanulás uralta az oktatáspolitikai gondolkodást, az oktatási és képzési feladatellátás módjának alakítását csakúgy, mint az embereknek a tanulásról alkotott felfogását. Az egész életen át tartó tanulás megszakítás nélküli folyamatként való felfogása nyomán a nem formális és az informális tanulás is mindinkább a tanulás részévé válik.

• A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúsági szervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenységének a keretében is. Megvalósulhat olyan szervezetek vagy szolgáltatások révén is (pl. képzőművészeti, zenei kurzusok, sportoktatás, vagy vizsgára felkészítő magánoktatás), amelyeket a formális rendszerek kiegészítése céljából hoztak létre.A nem formális tanulás természetéből adódóan kívül esik az iskolákon, főiskolákon, képzési központokon vagy egyetemeken. Rendszerint nem tekintik „igazi” tanulásnak, és nincs is komoly forgalmi értéke a munkaerőpiacon. A nem formális tanulást ennél fogva általában alulértékelik.

• Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formális tanulási formákkal ellentétben, az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, és lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeik gyarapodását.

Az informális tanulás pedig teljesen kívül marad a képen, noha ez a tanulás legősibb formája és a korai gyermekkori tanulás legfőbb színtere. Az informális tanulás fontosságát kidomborítja az a tény, hogy a számítástechnika hamarabb tért hódított az otthonokban, mint az iskolákban. Az informális közeg hatalmas tanulási tartaléka, s egyúttal a tanítási és tanulási módszerek fontos innovációs forrása lehet.

43

(3) Az életen át tartó (LLL), és az élet teljes körére kiterjedő tanulás fogalma, és összefüggései Az „életen át tartó” (Life Long Learning, LLL)tanulás kifejezés az időtényezőre utal: az élet során való tanulásra, amely vagy folyamatosan, vagy időszakosan ismétlődő módon történik. Az „élet teljes körére kiterjedő” (Life Wide Learning LWL ) megfogalmazás pedig erőteljesen kidomborítja a formális, nem formális és informális tanulási formák, egymást kiegészítő jellegét.

(4)A közösségi színterek bevonása az oktatásba-képzésbeAz is nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezett oktatás keretein kívül is komoly erőforrások bevonása lehetséges és szükséges a Tudás Európájának kiépüléséhez, tehát azon kívül a különböző közösségi színterek oktatás-képzésbetörténő bevonása felé is nyitni kell. Ezek közé tartozik a könyvtár a közgyűjtemények (könyvtár, levéltár és múzeum) az életen át tartó tanulás eszméjéhez kapcsolódva jelentős szerepet játszhatnak és játszanak is az iskolán kívüli képzésben, és adottságaiknak megfelelően természetes közösségi helyszínt biztosítanak mindehhez. . (ld. bővebben pl. az ITM2/5 tételnél, ill. itt könyvtárakkal foglalkozó fejezeteknél)

A csatlakozás után az egyes országok nemzeti oktatás- és kultúrpolitikájának alkalmazkodnia kell az európai uniós irányelvekhez. "A nemzeti stratégiáknak európai kontextusba kell ágyazódniuk" - mondta ki 2004-ben az Európai Unió felnőttképzési tevékenységét ismertető kézikönyv. Ez így is történt, hiszen az Európai Unió fejlesztési támogatásait csak a központi politikának megfelelő programokra folyósítja. Különösen felgyorsult a folyamat a 2000-ben megfogalmazott Lisszaboni stratégia félidős értékelését követően, amikor kiderült, hogy a célkitűzések teljesíthetősége érdekében reformokra volt szükség. (vesd össze ITM2/4. tétel Európai uniós innovációs stratégiák)

2.1.3. az egész életen át tartó tanulás referenciakerete. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák

(1)A kulcskompetenciák fogalma és fejlesztésének szükségességeKulcskompetenciákA kompetenciákat itt az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként határoztuk meg. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz.Az egész életen át tartó tanulás szervezése, hatékonyságának biztosítása korunk legnagyobb kihívása. Mindez összefügg a kulcskompetenciák fejlesztésének szükségességével, ami mindenkire vonatkozik. Emellett gondol az egyes szakmák naprakész fejlesztési igényeire is, amennyiben megfogalmazza és szintekre bontja adott szakmák műveléséhez szükséges képességeket, készségeket és megkívánt tulajdonságokat. (pl a képzési és kimeneti követelményekben, ld. ITM2/9.) A továbbiakban nézzük meg röviden az általános kulcskompetenciákat. (részletesebben majd az záróvizsgán lesz szükséges). Az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában 2006-ban készült el az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a szükséges kulcskompetenciákról , mely tartalmazza a Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz – Európai referenciakeretet. A referenciakeret az alábbiak szerint határozza meg a kulcskompetenciákat

(2) A kulcskompetenciák köre 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció;2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció;

44

3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén;4. Digitális kompetencia;5. A tanulás elsajátítása;6. Szociális és állampolgári kompetenciák;7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség.

Valamennyi kulcskompetenciát egyformán fontosnak kell tekinteni, hiszen mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudásalapú társadalomban. Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: az egyik területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Az alapkészségek megléte a nyelv, az írás,36(ld. részletesebben az URL-t) (Ezekkel az ITM1 tárgynál foglalkoztunk, a kompetenciák általános kifejtésénél is. )A fent felsorolt kulcskompetenciák közül itt – helyzetünkből adódó kihívások miatt- az 5-iket vizsgáljuk az alábbiakban:

2.1.4. A tanulás tanulása, a tanulás elsajátítása A saját tanulás önállóan és csoportokban történő szervezésének, szabályozásának képessége.Beletartozik a hatékony időbeosztás, problémamegoldás, új tudás elsajátítása, feldolgozása, értékelése, beépítése.Juhász Márta tanulmánya, ill. PPT-előadása szerint a folyamatos tanulás, mint kompetencia jelentése : „A tanulást kezdeményezi és az új fogalmakat, módszereket, technikákat alkalmazza a munkájában.” (forrás: Juhász Márta: Assessment Centre & Development Centre Értékelő és Fejlesztő Központ http://erg.bme.hu/szakkepzes/3felev/eloadas1.pdf

Megfigyelhető viselkedésjegyek:- kíváncsiságot és lelkesedést mutat s tanulással szemben- a munkaköre által megkövetelt ismeret és tudás megszerzését szorgalmazza- olvasással és más módszerekkel követi az nyomon az új információkat- érdeklődik az új módszerek , technológiák iránt- szívesen fektet energiát az új képességek és ismeretek megszerzésébe- élvezi a tanulást- anyagi áldozatra is képes, ha új tudás megszerzéséről van szó- mások is a tudás forrásának tartják.

2.2. AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK HELYE AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy az életen át tartó tanulás milyen elvek szerint és milyen Európai Uniós programokban valósul(t) meg a közoktatásban. Ebben a fejezetben 10 konkrét program szerepel, beszámozva.

!!!!Figyelem! Nem várom el, hogy mindegyiket alaposan ismerje. Legyen egy áttekintése róluk, majd a két kötelező (Európai Sulinet, illetve az eMapps.com) mellé tetszése szerint válasszon ki hármat, amelyet röviden jellemez.

36 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) http :// www . oktataskepzes . tka . hu / upload / docs / kulcskompetenciak / tudastar / euajanlas _ kulcskompetencia . pdf

45

http://erg.bme.hu/szakkepzes/3felev/eloadas1.pdf

http://www.oktataskepzes.tka.hu/upload/docs/kulcskompetenciak/tudastar/euajanlas_kulcskompetencia.pdf























2.2.1. Európai Uniós projektek az egész életen át tartó tanulás megalapozására Az egész életen át tartó tanulás megalapozása az általános iskolákban, illetve a középiskolákban történik (sőt már egyre inkább korábban is). Ezért is indokolt, hogy ezeket a projekteket és az eredményként létrejött hálózatokat tárgyaljuk elsőként.

2.2.2. Európai Sulinet (European Schoolnet)37

A European Schoolnet (EUN) az Európai Unió számítógépes oktatási hálózata. Magyarul Európai Iskolahálózatnak, vagy becézően Európai Sulinetnek nevezik. Az 1996 óta folyamatosan épülő hálózat kapcsolódási pontot ajánl minden európai iskola számára, melyen keresztül részei lehetnek az európai oktatás közösségének. A hálózat honlapján az oktatás különböző résztvevői: diákok, tanárok, iskola igazgatók, oktatási döntéshozók és oktatáskutatók hasznos információkat találhatnak a számukra felkínált lehetőségekről. Az Európai Sulinet az Európai Unió 24 közoktatási minisztériumának, az Európai Szabadkereskedelmi Övezetnek, valamint Közép- és Kelet-Európa országainak közös vállalkozása, mely az Európa Tanács anyagi és politikai támogatását élvezi. A European Schoolnet döntéshozója az Irányító Testület, mely a részt vevő országok (31) minisztériumainak egy-egy képviselőjéből áll. A European Sulinet menedzselésén a brüsszeli EU Irodában jelenleg 20 tagú nemzetközi csapat dolgozik. Az oktatási minisztériumok két alapfeladatot szabtak meg a Európai Sulinet számára:1. Egy többnyelvű, virtuális európai oktatási és együttműködési bázis (campus) létrehozását, mely kiindulópontként szolgál a nemzeti és regionális oktatási hálózatok web-helyei és forrásközpontjai felé. 2. Egy olyan európai hálózat kiépítését, mely az innovációt és az információcserét szolgálja az oktatási célú számítógép-felhasználás terén.E két feladat ellátása révén az Európai Sulinet segítheti az alábbi 3 cél elérését:

Elősegíteni az együttműködést Európa tanárai és diákjai között. Bevonni az európai dimenziót az oktatásba. Ösztönözni a számítógépes technológia felhasználását az európai iskolákban.

A European Sulinet tevékenységei három fő részre oszlanak: (1) oktatáspolitika, (2) kutatás és innováció, (3) iskolai szolgáltatások, tanulási források cseréje, és kölcsönös alkalmazása.Az Európai Sulinet hálózat létrehozta és működteti a Learning Resource Exchange38 (LRE, magyarul Tanulási Forrás Csere) szolgáltatást. Célja, hogy az iskolák, a tanárok és a tanulók számára lehetővé tegye, hogy az EU-s országok és szolgáltatók által készített források váljanak minden érdekelt számára kereshetővé és elérhetővé. A Tanulási Forrás Csere program mind a minisztériumokat, mind pedig más tartalomszolgáltató partnereket ösztönzi és segíti abban, hogy a csere program aktív részvevői legyenek. A tagországok számos tartalomszolgáltatója – köztük 16 oktatási minisztérium – jóvoltából ingyenesen használható oktatási tartalmak, tananyagelemek találhatók, melyek között témák és nyelvek alapján kereshetünk.Az oldal tartalmát a European Sulinet és a LRE partnerei fejlesztik. (több mint 40.000 tananyagegység és 100.000 tananyagelem). Az Európai Sulinet honlapja39 az európai oktatásügy legújabb híreit, eseményeit és pályázati lehetőségeket tartalmazza, valamint linkeket a már futó európai uniós oktatási projektekhez.

37 http://www.eun.org/web/guest;jsessionid=53A7C8FA4F7BB122555EA05AA90A8187 38 http://tenegen.eu/hu/content/090328/learning-resource-exchange-tananyagok-megosztasa 39 http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kfb/0/6446/eunresources.html

46

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kfb/0/6446/eunresources.html

http://tenegen.eu/hu/glossary/5/lettert#term99

http://tenegen.eu/hu/glossary/5/lettert#term99

http://tenegen.eu/hu/content/090328/learning-resource-exchange-tananyagok-megosztasa

http://www.eun.org/web/guest;jsessionid=53A7C8FA4F7BB122555EA05AA90A8187

2.2.3. eMapps.com projekt40

Az elmúlt években különböző multimédiás játékok terjedtek el a világban. Az eMapps.com projekt az új oktatási módszertanokhoz kapcsolódva, a játékos tanulás és az új infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket kívánta kihasználni. A projekt feltételezte digitális információforrások – kép, hang, videó és szöveg – és digitális tudástartalmak létrehozását és terjesztését. Az eMapps.com projekt teljes mértékben elkötelezi magát a tanulási források (learning objects (LOs) megosztására, újrahasználására, és arra törekszik, hogy létrehozza az ehhez szükséges infrastruktúrát. Célja az, hogy a projekt által létrehozott platform és tartalom széles körben elérhető legyen az új tagországokban és egész Európában, és a résztvevő tanárok megosszák a projekt létrehozása közben szerzett tapasztalataikat.Az Európai Uniós projekt, az "Integrating and Strengthening the European Research Area (2002-2006)" kutatási és technológiai fejlesztési program keretében került megvalósításra. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokból 2-2 iskola vett részt benne. Magyarországot a veszprémi Báthory István Általános Iskola és a szombathelyi BDF Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium képviselte. A projektet a Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke koordinálta ( Pálvölgyi Mihály, illetve Frank Róza vezetésével).41 (Az eMapps.com projekttel, mint az IKT kreatív alkalmazásait fejlesztő 6. keretprogramos projekttel az IKTM-tárgyban foglakozunk. A 7. keretprogramos projektekre általánosságokban az ITM/2 4. tétel keretében is kitértünk.

2.2.4. eTwinning projekt42 – a testvériskola programAz eTwinning az európai iskolák közössége. Olyan felületet biztosít a programban részt vevő európai országokban működő iskolákban dolgozó munkatársak (tanárok, igazgatók, könyvtárosok stb.) számára, ahol kommunikálhatnak és együttműködhetnek egymással, közös projekteket indíthatnak.Emellett megoszthatják egymással ismereteiket, átélhetik, milyen Európa legérdekesebb oktatási közösségének a tagja lenni, és részt vehetnek annak életében. Az eTwinningnek jelenleg már több, mint százezer résztvevője van.Az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulási programjának egyik kiemelt programja. Az eTwinning eszközöket kínál az európai iskoláknak a kommunikációra, az elképzelések megosztására és a közös, online együttműködésre épülő projektek végrehajtására. A kommunikáció elősegítését célzó, web 2.0 eszközöket alkalmazó online platformon keresztül az eTwinning valódi együttműködésen alapuló közösséggé nőtte ki magát, ahol a tanárok bemutatják a tanórán végzett munkát segítő kreatív ötleteiket. Az eTwinning arra ösztönzi az iskolákat, hogy hálózatokat alakítsanak ki egymással az interneten. (Sokat segíthetnek a nemzetközi szintű konnektivista tanulás gyakorlati megvalósításában).

2.2.5. myEUROPE – mit jelent az EU polgárának lenni 43

– Olyan EU-s projekt, mely a diákok figyelmét arra szeretné felhívni, és hogy mit is jelent Európa polgárának lenni. A közel 8000 részvevő iskola Internet segítségével tartja a kapcsolatot. Európa történelmével, földrajzával, természeti környezetével és kulturális különbségeivel kapcsolatos projektekben vesznek részt, melyeket a helyi tantervekhez igazítanak.

40 http://emapps.info/ 41 http://kserver.bolyai.bdtf.hu/emapps/prolunk 42 http://www.etwinning.net/hu/pub/getting_started.htm 43 http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kfb/0/6447/myeurope.html

47

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kfb/0/6447/myeurope.html

http://www.etwinning.net/hu/pub/getting_started.htm

http://kserver.bolyai.bdtf.hu/emapps/prolunk

http://emapps.info/

A myEUROPE - tanárok által tanárok számára létrehozott tematikus projekt. Segíti őket abban, hogy európai tudatot alakítsanak ki diákokban és a tanártársakban, és az európai értékek szellemében tanítsanak. Segíti őket abban, hogy közös európai projekteket indítsanak, és az európai dimenziót napi munkájukba is bevonják.

A honlapon a felhasználók – diákok és tanárok - találhatnak módszertani segítséget, és hasznos ötleteket is.

!!!A myEUROPE web-hely

három fő területhez kapcsolódóan szolgál oktatási információkkal, projekt-ötletekkel, hírekkel és tevékenységi formákkal:

Európai ifjúsági mobilitásEurópa-polgárságEurópai kulturális sokszínűség

A projekt kiemelt feladata, hogy elősegítse az együttműködést, a cserét és a kommunikációt Közép- és Kelet-Európa, valamint az EU-tagállamok iskolái között.(keresse fel a honlapot, gyakorlati példákra vadászva)

2.2.6. Xplora a természetttudományos oktatás, tanulás portálja44 – A természettudományos oktatáshoz és tanuláshoz nyújt segítséget. Az XPLORA portál az Európai Iskolahálózat (Európai Sulinet, European Schoolnet) hozta létre. Célja, hogy tartalmakkal és közösségi eszközökkel segítse a természettudományos oktatást, a tudománnyal foglalkozók és ezen témák iránt érdeklődő diákok és tanárok munkáját.A portál felhasználói számára a következőket nyújtja:

természettudományos hírek, módszertani közlemények, ötletek tanároknak tananyagok linkadatbázisa online közösségi eszközök biztosítása tanároknak, diákcsoportoknak, iskoláknak természettudományos projektek bemutatása az ingyenesen használható tartalmak és szoftverek elterjesztésének támogatása

Az XPLORA szerkesztőségét a Sulinetéhez hasonlóan tanárok alkotják. A portál fenntartását az Európai Bizottság finanszírozza. Egyre több a digitális oktatási tartalom és valóban interaktív tananyaghoz juthatunk el. A Library szekcióban azonban ennél sokkal többet is elérhetünk. Kereshetünk a szakirodalomban, szoftverek között böngészhetünk. Rendszeresen összeállítanak egy tematikus e-dossziét, melyben linkek, értékes információk és még fogalmi térkép is található egy-egy érdekesebb témában (pl. Energia). Ugyancsak a Library-ban találhatunk feladatokat, a tanórákon alkalmazható gyakorlatokat is.

2.2.7. MELT –az interneten található források feltárása metaadatokkal2007-es évben született meg e nemzetközi projekt, a MELT oktatási portál a finnországi Tamperében. Célja az volt, hogy az interneten tárolt számtalan online oktatási anyagot jó minőségű meta adatokkal tárják fel. Ezek a meta adatok lehetővé teszik, hogy olyan tanulási forrásokat találjanak az érdeklődők, melyek pontosan megfelelnek a tanítási igényeiknek, a kultúrájuknak és módszereiknek.

44 http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Seb/0/31492/index.htm

48

http://www.xplora.org/ww/en/pub/xplora/library/themedossiers/energy.htm

http://www.xplora.org/

http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Seb/0/31492/index.htm

Arra törekedtek, hogy ismertté tegyék az új oktatási módszereket, illetve a számítógépes és internetes technológia mind intenzívebb jelenlétét az oktatásban. A program a tananyagok fejlesztése során a nyelvi nehézségek kiküszöbölését is segítette; lehetõség szerint úgynevezett „nyelvfüggetlen” tananyagok, fõként flash animációk (számítógépes hang- és mozgóképanyag program segítségével rendszerezett állományai) bemutatásával. A MELT projekt vitathatatlan újítása továbbá az, hogy a portál létrehozásakor az alkotók az internet egyre szélesebb körben elterjedő, megváltozott új koncepciójára és szolgáltatásaira koncentrálnak. Így központi szerepet kap benne a web 2.0; azaz a kollektív tudásmegosztás és tartalomgenerálás, ahol a felhasználó tartalomszolgáltatóvá lép elő (ilyen technológián alapul például az „iwiw” közösségi oldal). A MELT-projektben hazánkból a Makói Általános Iskola vett részt.45

2.2.8. Acer Educational Netbook Pilot46 – internet könyvek a tanításban, tanulásban

Az Európai Sulinet (European Schoolnet, E.S.) oktatási internetkönyv kísérleti programja hat ország (Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Királyság) iskoláinak részvételével folyik.

Arra törekszik, hogy feltárja, hogy az internet-könyvek segítségével és a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával hogyan lehet az iskolákban hatást gyakorolni a tanítás és tanulás folyamataira.

2.2.9. ASPECT projekt47 – a legjobb gyakorlatok hálózata

Az oktatási tartalmú legjobb gyakorlatok hálózata, 30 hónapos időtartamú projekt (2008 szeptemberében indult). Magyar részről az Educatio48 tartalomszolgáltató vesz részt a projektben.

2.2.10. e-Skills Career Portal – az IT-képességek fejlesztése Célja, hogy általában a fiatalokat, illetve a fiatal szakembereket segítse IT-képességeik fejlesztésében, a modern tudásgazdaság növekvő igényeinek megfelelően. Az e-Skills Konferencián49, (Thessaloniki, 2008) konferencián indították el a „European eSkills and Career Portal”-t. Ezen a webhelyen a fiatalok az informatikai szakmákról tájékozódhatnak, többek között úgy, hogy egyes szakmák jellemzőit nézik meg a szakmák leírásai között. A portál az informatikai szakembereknek is segít, ha szeretnének továbblépni. Támogatja a tanárokat is, tananyagokat kínál, és intézményeket tesz elérhetővé. (ld. a hivatkozást )

2.2.11. eQNet -50 – a tanulási erőforrások minőségi kritériumainak kidolgozása

Az eQNet (Quality Network for a European Learning Resource Exchange ) célja, hogy megvizsgálja és kidolgozza az e-tanulási erőforrások minőségi kritériumait, s ezáltal hozzájáruljon az Európai Iskolahálózatban (European Schoolnet) keretében működő Tanulási forráscsere iskoláknak (Learning Resource Exchange for Schools ) helyet kapó oktatási /tanulási

45 http://old.mako.hu/hu/node/1506 46 http://www.eun.org/web/guest/projects/current/-/asset_publisher/Vy6l/content/20072?_101_INSTANCE_Vy6l_redirect=%2Fweb%2Fguest%2Fprojects%2Fcurrent 47 http://www.aspect-project.org/ 48 http://www.educatio.hu 49 www.ofi.hu/rolunk/konferenciak/ eskills -thess-pdf 50 http://www.eqnet.eun.org

49

http://lreforschools.eun.org/

http://www.eqnet.eun.org/

http://www.ofi.hu/rolunk/konferenciak/eskills-thess-pdf

http://www.educatio.hu/

http://www.aspect-project.org/

http://www.eun.org/web/guest/projects/current/-/asset_publisher/Vy6l/content/20072?_101_INSTANCE_Vy6l_redirect=%2Fweb%2Fguest%2Fprojects%2Fcurrent

http://www.eun.org/web/guest/projects/current/-/asset_publisher/Vy6l/content/20072?_101_INSTANCE_Vy6l_redirect=%2Fweb%2Fguest%2Fprojects%2Fcurrent

http://old.mako.hu/hu/node/1506

források minőségét. A csereprogramot mint szolgáltatást hivatalosan 2008 decemberében vezették be, s napjainkara mintegy 130,000 tanulási forrást/eszközt/objektumot foglal magában több mint 25 szolgáltatótól.

Az eQNET program három éves (2009 szeptember -2012), Comenius Multilateral Network keretében, melyet az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulási programja égisze alatt. (European Commission’s Lifelong Learning programme.) A projektet az Európai Sulinet (European Schoolnet) koordinálja és 9 oktatási minisztériumot/ügynökséget foglal magában mint cselekvőképes jogi személyt. Pillanatnyilag 141 tagszervezetből áll a hálózat. (2012.12.22)http://eqnet.eun.org/web/guest;jsessionid=F0C2EA3961FE93AE92B955982BAD073A

2.3. SZAKKÉPZÉSI, SZAKMAI KOMPETENCIAFEJLESZTÉSI PROGRAMOK HELYE AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN A fenti, a közoktatáshoz kapcsolódó projektek mellett nagyon fontos azoknak a szerepe mely az egyes szakmák, hivatások vonatkozásában készít fel az egész életen át tartó tanulásra. Erre három példát hozunk:

(1) Leonardo da Vinci program a szakmai képzési politika megvalósításával, (2) a CERTIDOC (vagy EuroGuide LIS) az információs szakemberek

kompetenciarendszerével, (3) a ProInternet pedig a kis- és középvállalkozások ikt- és multimédia

kompetenciafejlesztésével kapcsolatos.

2.3.1. Leonardo Da Vinci program51

A Leonardo DA Vinci program e téren fontos szerepet játszott. Célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása, tagállami szintű harmonizációja. A Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság 1994-ben indult együttműködési programja a szakképzés területén. Az 1999. december 31-én lezárult első szakasz, amelynek célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása, illetve a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja volt, 2000. január 1-jétől kezdődően új, hétéves szakasz követte. 2007-től a program beépül az új Egész életen át tartó tanulás programba (2007-2013), a Leonardo a felsőoktatáson kívüli szakképzés területére irányul. A programban részt vevő országok köre: Európai Unió 27 tagállama, 3 EFTA ország: Izland, Liechtenstein, Norvégia ésTörökország, Horvátország, Svájc.

2.3.2.CERTIDOC52

CERTIDOCA Leonardo da Vinci Program projektjeként indult, előzmény a DECIDOC projekt (más néven EuroGuide LIS) volt. Kifejezetten az információs szakmák művelői (könyvtáros, levéltáros, információmenedzser stb.) számra került kidolgozásra. A célja a tudás és kompetencia fejlesztésének, és mérhetővé tételének egységes európai uniós alapokra helyezése. Az Európai Bizottság támogatásával végzett projekt-együttműködés eredményeként jelent meg 2004-ben a részletes kompetenciamodellje, az ADBS égisze alatt. Ez a szakmai kompetenciamodell is, az egész életen át tartó tanulást, a munkatársak szakmai fejlődést szolgálja. A diploma megszerzése után nem áll meg az élet, a munkahelyi feladtok ellátásához, a helytálláshoz tovább kell fejlesztenünk az adott szakmához szükséges kompetenciák fejlesztésben.

51 http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579 52 http://www.certidoc.net/

50

http://www.certidoc.net/

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579

http://eqnet.eun.org/web/guest;jsessionid=F0C2EA3961FE93AE92B955982BAD073A

Ehhez a CERTIDOC53 modell a maga 31 kompetenciaterületével, illetve 20 pontba foglalt puha kompetencia kívánalmaival irányt, „mérési eszközt”, és az önálló, illetve szervezett tanulás, a továbbképzés fontos eszközét jelenti! A kezdetben 20, majd jelenleg 33 kompetenciaterület az alábbi kategóriákra terjed ki (könyvtári és információs munkafolyamatok, kommunikáció, technológia, menedzsment, egyéb szakterületek). Az utóbbi (pl. szakpárosításból adódó szakterület, vagy egy rendkívül intenzíven művelt hobbi), az esetleges „szakbarbárság”, a beszűkülés ellen) nyitottságot jelent más szakmák, foglalkozások, hivatások stb. felé. Ld. még IKT1/10. ill. az IKT2/10. tételnél tanultakat!

2.3.3. ProInternet projekt - kis-és középvállalkozások IKT és multimédiakompetenciák fejlesztése Egy új nemzetközi projekt magyar résztvevővel.Stratégia az új készségek új munkahelyekkel történő összekapcsolásához54

A ProInterNet (PIN) egy új kezdeményezés (2010-2012, 36 hónap), amely az Egész életen át tartó tanulási Program (Lifelong Learning Programme) társfinanszírozásában valósul meg. A ProInterNet projekt a kis és középvállalkozások infokommunikációs technológiák (IKT) és multimédiás képességei területén alakít ki hálózatot a kulcsszereplőkből. A kezdeményezés ezért az e-szakmák kulcsszereplőinek hálózatát kívánja létrehozni és fenntartani az e-Jobs Observatory webkettes platformon.A projekt tervezett eredményei:

a foglalkoztathatóság javítása; az e-készségek hiányának csökkentése az uniós munkaerőpiacon; a szakoktatás és szakképzés (vocational education and training - VET) minőségének

javítása; valamint a szakképzés átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tétele európai szinten az e-szakmák

területén.Fontos célja az internetes szakmák szakmai profiljainak, képesítéseinek, valamint oktatási tartalom-meghatározási folyamatának a kiértékelése, modernizálása, címkézése, tanúsítása és „normalizálása” (Ily módon a könyvtárosok számára is tanulságos lehet!)Projektpartnerek: Német, görög, lengyel és EU-s partnerek, összesen 10 partner vesz részt a projektben. Magyarországot a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) képviseli. (Idézze fel ezzel kapcsolatban : ITM2 2-3. tételt, (amelyből már vizsgáztak)ITM2/2. – ahol az az akadémiai, szervezeti szintű tudásmenezdsment mellett megismerhettünk vállalati tudásmenedzsment példákat is, programokat, illetve szaktanácsadói támogatásokat,ITM2/3 – ahol a közoktatási és felsőoktatási tudásmenedzsment fejlesztéseket és alkalmazásokat vizsgáltuk meg, különös tekintettel arra, hogy könyvtáraik milyen szerepet vállalnak ezekben!.

2.4. A FELSŐOKTATÁS HELYE AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN

2.4.1. Bevezetés

2.4.2.Az egész életen át tartó tanulás (LLL) a felsőoktatásban

Az anyag feldolgozását nagymértékben támogatta a következő munka:

53 részletesen ld. itt: http://www.gmconsulting.hu/inf/kit/hircsokor/certidoc.htm 54 http://www.matisz.hu/ProInterNet.477.0.html

51

http://e-jobs-observatory.eu/

http://e-jobs-observatory.eu/

http://www.matisz.hu/ProInterNet.477.0.html

http://www.gmconsulting.hu/inf/kit/hircsokor/certidoc.htm

Balázs Éva – Imre Anna: Felsőoktatás és élethosszig tartó tanulás http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok#_felsooktatas_es_elethosszig_tarto_tanulas

Az egész életen át tartó tanulás az utóbbi évtizedre döntően az oktatás társadalmi-gazdasági környezete átalakulása és dinamikus változásai, valamint e környezet és az oktatás világa közötti viszony megváltozása következtében vált megkerülhetetlen fogalommá a felsőoktatásban is.

A gazdasági kihívások fő tényezői a teljesség igénye nélkül:

(a) az úgynevezett tudásintenzív ágazatok súlyának növekedése a gazdaságban;

(b) a globális verseny, amelyben a tudásgazdaság a legfőbb versenyképességi tényező;

(c) a versenyképességhez szükséges innováció felértékelődése;

(d) a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) szerepének és viszonyának átalakulása.

A fenti változásokkal párhuzamosan – nem függetlenül ezektől – a fejlett országok felsőoktatási rendszerei is átalakultak. A középfokú képzés korábbi tömegesedését követően nagyfokú expanzió játszódott le a felsőoktatásban.

A mennyiségi növekedés, amely mind a hallgatói létszámot, mind az intézmények számát érintette, s az ennek nyomán felerősödött minőségi problémák mindenütt strukturális feszültségek forrásává váltak.

Ezek kezelésében európai szinten kiemelt szerepet kapott az Európai Unió, amelynek integrációs politikája – a közösségi politikák összehangolása, az integráció területeinek bővítése és mélyítése – döntően a térség versenyképességi problémáival összefüggésben került előtérbe.

(1) Az Európai Felsőoktatási Térség és a bolognai együttműködés

Az egész életen át tartó tanulás gondolatköréhez kapcsolódó felsőoktatási folyamatok – így a szakképzések és képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó törekvések – már az 1970-es évek óta jelen vannak Európában, de csak a 1990-es évek vége óta beszélhetünk tudatos és összehangolt lépésekről. A gondolatkör több szálon is megjelenik az európai oktatáspolitikában:

(1) egyfelől a bolognai folyamat, az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA),

(2) másfelől a lisszaboni folyamathoz tartozó oktatáspolitikai kezdeményezések kapcsán (Oktatás és képzés munkaprogram, nemzetközi klaszterekben zajló fejlesztőmunka stb.).

Bár a fenti folyamatok és elvárások nem minden tekintetben illeszkednek egymáshoz, de a szemléleti keret, amiben megfogalmazódnak, azonosnak tekinthető:

az élethosszig tartó tanulás, a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés igénye, a képesítések átválthatósága és ezzel a mobilitás elősegítése olyan átfogó igények,

amelyek e törekvések többségében célként jelennek meg.

Fontos hangsúlyozni – az LLL átfogó, horizontális megközelítéséből adódóan – az oktatás és a humánerőforrás-fejlesztés korábban elkülönült módon fejlesztésre kerülő területei, szektorai

52

http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok#_felsooktatas_es_elethosszig_tarto_tanulas


közötti nagyfokú közeledést, ami a felsőoktatás strukturális és tartalmi-módszertani átalakulásában is tükröződik.

A munka világa felé nyitás a Bologna-folyamatban a kezdetektől erős; a 2003-as berlini Bologna-konferencia pedig már közvetlenül összekapcsolta a kvalifikációs reformot az élethosszig tartó tanulással. Az egységes képzés, a kvalifikációs rendszerek és a modularizáció, a tanulási programok diverzifikációja nemcsak a felsőoktatási intézményeken belüli rugalmasságot erősíti, hanem a felsőoktatás és a szakképzés közötti átjárhatóságot is.

(2) A bolognai reformok A Bolognai nyilatkozattal (1999) 29 ország részvételével elindult a korábban széttagolt, összehangolatlan egyetemi oktatási rendszer egységes európai felsőoktatási térséggé bővülése, és az oktatás más szintjein is elindult az összehangolás.55 10 év múlva 2009-ben már 46 országot számlált a rendszer. Ebben az évben számba vették a bolognai folyamat eredményeit, hogy új menetrendet állítsanak össze és megállapodjanak a következő évtizedre – egészen 2020-ig – vonatkozó európai felsőoktatási prioritásokat illetően. A legfrissebb jelentés (Bologna Stocktaking Report) megállapítja, hogy a bolognai reformok végrehajtása megfelelően, ám kissé egyenetlenül haladt előre. A nemzeti politikák modernizálására és az európai felsőoktatási intézmények reformjának konkrét végrehajtására kell most helyezni a hangsúlyt. A legfontosabb bolognai reformok az alábbiakra összpontosítanak:

(1) a fokozatok háromciklusú szerkezete (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés), (2) minőségbiztosítás a felsőoktatásban és (3) a képesítések és a tanulmányi idők elismerése.

A közelmúltban a felsőoktatásban részt vevő diákok körében készített Eurobarométer felmérésből kitűnik, hogy a diákok szeretnék, ha több lehetőségük nyílna a felsőoktatásban való részvételre, az egyetemeknek pedig együtt kellene működniük a munka világával és nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az egész életen át tartó tanulásra. Például a megkérdezettek döntő többsége (97%-a) úgy véli, hogy fontos biztosítani a diákok számára a munkaerő-piaci sikerhez elengedhetetlen tudást és ismereteket. A diákok nagy része (87%) fontosnak tartja továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények ösztönözzék az innovációt és a vállalkozói szellemet diákjaik és munkatársaik körében, valamint hogy lehetőségük nyíljon a tanulmányi program keretében magánvállalatoknál szakmai gyakorlaton való részvételre. Egyre több diák kíván külföldön tanulni és nagy részük több tájékoztatást szeretne kapni a felsőoktatási intézmények minőségéről, mivel ezen információk alapján könnyebben tudnának dönteni tanulmányaikról.Ezt támogatják a következők:

az egész életen át tartó tanulás programja (az Erasmus keretében zajló tevékenységek), az EU 7. kutatási keretprogramja, a versenyképességi és innovációs program, a strukturális alapok, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelei.

Meg kell említeni az Erasmus-Mundus programot is, mely a világ bármely országának diákjai számára biztosít ösztöndíjakat, hogy különböző európai országok integrált mesterszintű programjai keretében tanulhassanak. A program új szakasza a doktori tanulmányokra is kiterjed.

Az egész életen át tartó tanulás iránti elhivatottságot kívánta nyilvánvalóvá tenni az európai egyetemek chartája (European Universities’…, 2008), mely a jövő inkluzív és felelős 55http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/615&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en

53

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/615&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en

egyetemeitől elvárt feladatokat tíz pontban foglalta össze. Eszerint „a felsőoktatás intézményeinek – egyebek között –

1) a jövőben be kell építeniük programjaiba az élethosszig tartó tanulás, 2) valamit a life-wide learning stratégiájának megfelelő eszközöket; 3) fel kell készülniük a sokféle hallgató tanulási igényeinek a kielégítésére, 4) megfelelő szakmai kínálattal elő kell segíteniük hallgatóik későbbi visszatérését,5) gondoskodniuk kell a szükséges tanácsadói szolgáltatásokról, 6) az előzetesen megszerzett tudás felméréséről és beszámításáról, 7) valamint a flexibilis és kreatív tanulási környezet kialakításáról” (Mihály, 2010).

A bolognai folyamat alapján készült képzési és kimeneti követelmények konkrét példáját az ITM2/9. tételében láthattuk, melynek keretében áttekintettük az informatikus könyvtáros mesterképzés keretében elsajátítandó szakmai és általános kompetenciákat)

2.4.3. Az egész életen át tartó tanulás (élethosszig tartó tanulás) európai alapdokumentumai

A hosszú folyamatban keletkezett számos fontos szakpolitikai anyag közül az alábbiak tekint-hetők az élethosszig tartó tanulás alapdokumentumainak:

(1) az EU Oktatás és képzés 2010 munkaprogramja, amely az oktatási, képzési rendszerek átfogó megújítását, az egységes európai oktatási térség létrehozását az élethosszig tartó tanulás perspektívájában, az unió globális versenyképessége érdekében határozza meg;

(2) a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról (EC, 2000) című stratégiai vitaanyag, amelyben kiemelten jelenik meg a foglalkoztathatóság megteremtését szolgáló képzés-fejlesztés és az élethosszig tartó tanulás realizálásához szükséges hatékony tanulási módszerek és a tanácsadás fejlesztése; melyre már a tétel elején hivatkoztunk

(3) az élethosszig tartó tanulás európai térségének megvalósítását előirányzó és a beavatkozási kulcsterületeket meghatározó, MELAR rövidítéssel ismert szakmapolitikai anyag (EC, 2001), valamint

(4) a tagállamok részére 2006-ig nemzeti szintű LLL-stratégiák létrehozásáról szóló 2002-es EC Határozat.

2.4.4.Az egész életen át tartó tanulás (élethosszig tartó tanulás) hazai alapdokumentuma

(1) Humánerőforrás fejlesztés 10 tárcát érintő stratégiai programjai

Magyarországon a fentiek nyomán szakértői stratégia-javaslat készült, amelyet 2005-ben két szaktárca, az OKM és az SZMM közös előterjesztésével – 10 tárcát érintő stratégiai programmal – a 2212/2005. (X. 3.) Kormányhatározat fogadott el.

Az élethosszig tartó tanulás stratégiájának megvalósítását szolgáló feladatokról szóló jogszabály a dokumentumot 2013-ig a humánerőforrás-fejlesztés cselekvési vezérfonalának nevezte meg. A stratégia EU-szinten kétévenkénti előrehaladási jelentési kötelezettséget is előírt; az első 2007-ben, a második 2009-ben, a harmadik pedig 2011-ben készült (Jelentés…, 2007 július; Tájékoztató…, 2009).

54

A kormányzati szinten készült utóbbi előrehaladási jelentés a magyar LLL-stratégiát a kormányprogramban megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési célok megvalósítása fontos eszközeként mutatja be. Eszerint a stratégia „átfogó keretét adja az ország humánerőforrás-fejlesztésének, s hatékony eszköze mind az egyén életminősége, mind az ország versenyképessége javításának.

A stratégia egységes rendszerbe, koherens koncepcióba foglalja mind a formális, mind a nem formális és informális tanulás tekintetében az iskola előtti tanulással, közoktatással, szakképzéssel, felsőoktatással és felnőttképzéssel kapcsolatos kormányzati törekvéseket, fejlesztési elgondolásokat.[…]

A stratégia mind szerkezetében, mind tartalmában azt a megközelítést tükrözi, hogy az oktatási és képzési tevékenységek fejlesztéséről való gondolkodás során ki kell lépni a létező intézményrendszerekhez kötődő ágazati szemléletből, és az átfogó társadalmi, gazdasági problémákra adandó kormányzati válaszoknak kell előtérbe kerülniük.” (Tájékoztató…, 2009)

(2) A stratégia megvalósításai a nemzeti fejlesztések tervek révén

A stratégia fő pénzügyi eszközét az EU strukturális alapok jelentik, ebből adódóan az alapok felhasználását szolgáló fejlesztési stratégiák, programok kulcsfontosságúak az LLL és a felsőoktatás vonatkozásában is.

Az első nemzeti fejlesztési terv (NFT1, 2004–2006) előkészítése idején még nem állt rendelkezésre az élethosszig tartó tanulás hazai stratégiája, így ez mint rendező elv nem is jelenhetett meg a tervben. Ugyanakkor számos, az LLL-t szolgáló fejlesztés már az NFT1 idején elindult. A harmadik prioritás alatt megtervezett intézkedések azok, amelyeket célzottan az egész életen át tartó tanulás logikájának való megfelelés tart össze” (Tájékoztató…, 2009).

A felsőoktatás tartalmi és szerkezeti fejlesztése a 3.3. prioritás keretében kezdődött el.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) már tudatosabban alapozott a kormányzati LLL-stratégiára.

E terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában (TÁMOP) az egész életen át tartó tanulás az egyik specifikus cél.

Az ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP), amely a fizikai infrastruktúra fejlesztésére irányul, szintén kiemeli az egész életen át tartó tanuláshoz és a munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges kompetenciák fejlesztéséhez szükséges informatikai infrastrukturális feltételek megteremtését.

Az LLL legaktívabb hazai szereplője, a tevékenységét 2007-től az EU Lifelong Learning Programja (LLP) alapján szervező TEMPUS Közalapítvány. Koordinációjában nemzetközi kutatómunkára kerül sor, melyben az elért eredményeket foglalják össze. http://www.tka.hu/

TÁMOP 4.2.1 ’eCompetence multidiszciplináris egyetemi tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert megalapozó szervezeti fejlesztések K+F eredmények hasznosítását végző projekt zárókonferenciája a NYME-nhttp://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=24998

55

http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=24998

http://www.tka.hu/

(3) Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

A 2000-es évek közepén kiformálódó Európai Képesítési Keretrendszer - EKKR célja „közös viszonyítási keretrendszer létrehozása, amely megfeleltetési eszközként szolgál a különböző képesítési rendszerek és szintek között”.

Az EKKR előzményeihez tartozik az angolszász országoknak az 1990-es években elterjedő gyakorlata, amely átfogó képesítési keretrendszerek kialakításához vezetett a Nemzetközösség egyes országaiban: az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon, Skóciában, Írországban, Dél-Afrikában. A keretrendszerek népszerűsége okán „egész Európa kimenetvezérelt, a tanulási eredményeket alkalmazó képesítési keretrendszereket fejleszt.” (Derényi, 2010) A nemzetközi előzmények között említhető a Bologna Follow-up Group által kidolgozott felsőoktatási keretrendszer, illetve a Tuning-projekt, amely a munkaadók elvárásait figyelembe véve igyeke-zett közös referenciapontokat s ezekre programfejlesztési módszertant kialakítani (Derényi, 2010).

(4) Összehasonlító táblázat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel 25-64 évesek körében Az alábbi ábra, illetve azt követő táblázat azt mutatja, hogy Magyarországon, az OECD átlagban, illetve az EU átlagban milyen mértékben vett részt a 25-64 éves korosztály az alapképzésben, középfokú képzésben, illetve a felsőfokú képzésben. Vonja le legyen szíves a következtetést 2010-ben megjelent 2007-es adatok szerint ! Fogalmazza meg véleményét!

1. ábra

A formális és/vagy nem formális képzésben való részvétel a 25–64 évesek körében iskolai végzettségek szerint, 2007 (%)

Forrás: Education at a Glance, 2010. OECD A5.1.b táblázat alapján Szemerszki szerkesztése. [online:] {http://www.oecd.org/document/52/0,3343,en_2649_39263238_45897844_1_1_1_1,00.html#d}

56

http://www.oecd.org/document/52/0,3343,en_2649_39263238_45897844_1_1_1_1,00.html#d

1. táblázat

A formális és/vagy nem formális képzésben való részvétel a 25–64 éves felsőfokú végzettségűek körében életkor, nem és foglalkoztatottság szerint, 2007 (%)

25–34 évesek

35–44 évesek

45–54 évesek

55–64 évesek FérfiNő

Alkalmazásban van

Nincs alkalmazásban

Magyarország 23 23 20 9 18 21 21 12OECD-átlag 65 63 61 47 59 62 63 44EU19-átlag 61 60 58 42 57 61 62 41

Forrás: Education at a Glance, 2010. OECD A5.1.b, A5.1c, A5.1.e táblázatok alapján Szemerszki szerkesztése.

[online:] {http://www.oecd.org/document/52/0,3343,en_2649_39263238_45897844_1_1_1_1,00.html#d} forrás: Balázs

(5) Hazai kutatások a végzés után a szakhoz kapcsoló szakmai képzésekről összehasonlító statisztikák …

2. ábra

A végzés után a szakhoz kapcsolódó szakmai képzésen, gyakorlaton, továbbképzésen részt vevők/részt vettek aránya képzési területenként, %

Forrás: Szemerszki, DPR-kutatás, 2010

A táblázatból leolvasható az orvos- és egészségtudományi szakmai képizés, továbbképzés kiemelkedően magas aktivitása, melyet a pedagógusképzés, a természettudományi, majd jogi és igazgatási képzés.

Ezt követő körben a gazdaságtudományi, társadalomtudományi, műszaki, bölcsészettudományi, informatikai következik, a sort az agrárképzés zárja.

57

http://www.oecd.org/document/52/0,3343,en_2649_39263238_45897844_1_1_1_1,00.html#d

A fenti kifejtések, táblázatok másodhivatkozási forrása: Balázs Éva – Imre Anna: Felsőoktatás és élethosszig tartó tanulás http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok#_felsooktatas_es_elethosszig_tarto_tanulas

2.5. KAPCSOLATOK MÁS LECKÉKKEL ÉS TANULÁSI TAPASZTALATOKKAL

(1)Tantárgyi kapcsolatok e félévben tanult tárgyak esetében Gondolja át , hogy mely más ETON, ITM, vagy IKTM-tételekkel áll közvetlen kapcsolatban az egész életen át tartó tanulás stratégiája, és tételesen említse meg őket, pl. a e-tanulás, m-tanulás és vegyes tanulás, mely rugalmasabb formáival ideális lehetőségeket biztosít a legkülönfélébb korosztályok számára mind formális, mind pedig informális tanulásban való részvételre.Ezzel szorosan összefügg az e-tanulási rendszerek (Moodle stb.) nyújtotta képzési formákba való bekapcsolódás. (Eton6) Érdemes látni az összefüggést az e-tanulás nemzetközi fejleményeivel, intézményrendszerével, projektjeivel is, pl. az EDEN - European Distance Education Network sokat tesz a nagy cél támogatására érdekében. (ld. Eton10. tétel) De jó, ha valami beugrik az oktatási /tanulási innováció tétel alapján is. A már abszolvált ITM2 tárgy kollokviumára való felkészülés során találkozhattak ide vágó példákkal, pl. ahol tanácsadó cégek és vállalatok közösen adnak be TÁMOP pályázatokat, a vállalati munkatársak tudásmenedzsmentre való képzésében. Érdemes újra szemügyre venni ezeket! (ITM2/2. tétel

Az egész életen át tartó tanulásnak hivatásunkban, szakmánkban is különleges jelentősége van. Ennek ad egy sajátos kompetencia-keretet európai szinten az EuroGuide LIS, mellyel – fontossága miatt külön tétel keretében foglalkozunk. ITM/1/10, ITM2/10)

A könyvtári projektekhez kapcsolódva az egyik jellemző motívum az egész életen át tartó tanulás támogatása, azon belül új innovatív formák elterjesztése a cél, pl. a forrásokon alapuló tanulás – a digitalizálási tevékenységekhez kapcsolódva (ITM/2 5. tétel, Könyvtári innováció)

Fontos hogy sokrétű, igényeket kielégítő támogatásról gondoskodjunk. Ebben n nagy szerepet kapnak az Eton 9., illetve Eton 10. tételben ismertetett hazai, illetve nemzetközi (Európai Uniós intézményrendszer legfontosabb elemei

(2) Keresés és találatok „az életen át tartó tanulás” kifejezés alkamazására Nagyjából 225 000 találat (0,28 másodperc) Ha van ideje, lapozzon bele egy-két találatba, és egy-két sorban rögzítse benyomásait! Keresési eredmények[PDF] A Magyar Köztársaság kormányának stratégiája az egész életenwww.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/.../lll-strategia-kormanyFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet3. TARTALOMJEGYZÉK. 1. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS HAZAI FEJLESZTÉSÉNEK FŐ STRATÉGIAI. IRÁNYAI .[PDF] Kraiciné Szokoly Mária: Validáció - MELLearN

58

http://www.mellearn.hu/events/6konf/prezentaciok/a/kraicine_szokoly_maria.pdf

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:lK99kC2Ekz4J:www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/egesz-eleten-at-tarto/lll-strategia-kormany+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESiHcwwW9lWBk493YX7J1pumhZ-TmximF6B2aZIpBSdmmKlW5o5DWN5K25NzZJKrMu4W8xaKCX6UKca5nzPeTS3EQhr6O_b9RtwDTY0nNdTV3XmwvYGi-09uABzTnnKkPHg1t1yH&sig=AHIEtbRH3tne9blWSbvM-yfgiPOkDUHPAg

http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/egesz-eleten-at-tarto/lll-strategia-kormany



www.mellearn.hu/events/6konf/.../a/kraicine_szokoly_maria.pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - GyorsnézetValidáció: az életen át tartó tanulás egyik pillére. Az OFI kutatás intézményi terepkutatási tapasztalatai. 6. M agyar N emzeti és N emzetközi Lifelong Learning ...[PDF] Kenderfi Miklós - MELLearNwww.mellearn.hu/events/6konf/prezentaciok/b/kenderfi_miklos.pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - GyorsnézetAz életen át tartó tanulás szemléletének megfelelő pályaorientáció fogalom korszerű értelmezése. Dr. Kenderfi Miklós. Szent István Egyetem, GTK, Gödöllő ...Az egész életen át tartó tanulás szociológiai perspektíváifeek.pte.hu/kozep/index.php?ulink=645 - Tárolt változat Amikor felismerjük azt, hogy az életben megszerzett minden tapasztalathoz tanulás – az élethosszig tartó, vagy az életen át tartó tanulás – révén jutottunk, akkor ...[PDF] Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról - Nemzeti ...https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi.../DL.php?f=17...pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - GyorsnézetAz életen át tartó tanulás szociológiai hátterét a magyarországi roma csoportok körében vizsgáló kutatásban a roma résztársadalmi csoportokról korábbi ...[PDF] Tót Évawww.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/LLL_projekt/Attekintes.pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézetkítása és működtetése szinte valamennyi ország számára jelentős kihívást jelent, és érzékeny területe az életen át tartó tanulás gyakorlati megközelítésének. 13 ...[PDF] Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról - MEKmek.oszk.hu/06900/06920/06920.pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - GyorsnézetAz életen át tartó tanulás szociológiai hátterét a magyarországi roma csoportok körében vizsgáló kutatásban a roma résztársadalmi csoportokról korábbi ...[PPT] Az életen át tartó tanulásrólwww.maeosz.hu/uploads/tananyagok/munkaeropiaci.../a-tanulasrol.p...Fájlformátum: Microsoft Powerpoint - GyorsnézetAz életen át tartó tanulás olyan készségek elsajátítását jelenti, amelyek birtokában ... Az életen át tartó tanulás központi eleme, hogy tanulási folyamat nem a kor ...Tudásmédia - Az életen át tartó tanulás pedagógiai tartalma - kisfilm www.tudasmedia.hu/index.php?Itemid=90&id=172...com...Az életen át tartó tanulás pedagógiai tartalma - kisfilm, Írta Tudásmédia. 00:00. 0 %. Mindentanulás felnőttképzési sorozat. Küldés e-mailben, Nyomtatás ...Tudásmédia - Dr. Benedek András: Az életen át tartó tanulás ... www.tudasmedia.hu/index.php?option=com_content&task...Akadémiai Műhelyek Sorozat - Nemesített agrárium · Dr. Benedek András: Az életen át tartó tanulás pedagógiai tartalma - 2. rész · Bőgel György: A cég és a ...

59

http://www.tudasmedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=171&Itemid=90

http://www.tudasmedia.hu/index.php?Itemid=90&id=172&option=com_content&task=view

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:-nLGw7YkahEJ:www.maeosz.hu/uploads/tananyagok/munkaeropiaci-piaci%2520ismeretek/a-tanulasrol.ppt+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESiphBVWmBb-Lq1Ncg5hfK99SAvJzoRds-sM_TSQkeY-yhxuZdwGaAiK5G7NI6fCfSwaQsnDmzXr6tF9SHid7ASW7Rg-cIZzchUE-8ccEYpJ14k_aDGJXB2Vce5OWSZCQ_aDm2BP&sig=AHIEtbQfr2XflBBLaE_ne8ePCGWYQ05ddQ

http://www.maeosz.hu/uploads/tananyagok/munkaeropiaci-piaci%20ismeretek/a-tanulasrol.ppt

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:wSJnd0u06uYJ:mek.oszk.hu/06900/06920/06920.pdf+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEEShn8aX8AMy3mKFwR2bdlvpiicaHvrD1JicNxlFbhjfQRtVw7deh3iRUTJi-hOLsjWACX1ixSU83_7C_eDsLI7la12YVuXIcc85YrJ-lnGJD9SJxBZlGXZpUfY68losSYjhh-83Z&sig=AHIEtbRUiGtYDwBFVhbAUxmwGUf7sO-U5g

http://mek.oszk.hu/06900/06920/06920.pdf

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:oNUQE_6Y6l4J:www.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/LLL_projekt/Attekintes.pdf+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESirtwDNuEl0Zl6TQbSDY6sGE-Qi8maGRTPXDRsfjQdNopd7O7V11APsN69ANnoh6F-NoHuvPzUsXFiv8tBDl2olie3S6rkMlGY-EUtf0AEG3y2ej1dNLkyJ0skhI9Sdxp38F8tX&sig=AHIEtbTsSYZQ09Et0RAdsGZuqPcCaFU9XQ

http://www.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/LLL_projekt/Attekintes.pdf

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:0fBh-ly8RLcJ:https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Felnottkepzesi_kutatasok/DL.php%3Ff%3D17_kozvelemenykutatasok.pdf+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESjZcwe6eJkA0WKgEX0BLKfpdA84G0a6JowFsa0JWSbG3qCfv69ZOyGcBO62LknztAkmuiQiOjT7XHLVb8Vi0lmjGY_F2CKTh4n7mwuI2Hh3yEO52g3PjCItSFqn-GUAJ7cG7OOp&sig=AHIEtbQajyK3LZHlRxWmx1yM3ASd5W8rVw

https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Felnottkepzesi_kutatasok/DL.php?f=17_kozvelemenykutatasok.pdf

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:_ESDJ7eMPxkJ:feek.pte.hu/kozep/index.php%3Fulink%3D645+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a

http://feek.pte.hu/kozep/index.php?ulink=645

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:ZW5-FoUJmIgJ:www.mellearn.hu/events/6konf/prezentaciok/b/kenderfi_miklos.pdf+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESjaw3PXYwLGTXbSxViK6FUi0EZi0lSPf_uY40Ce31-5ad2So_uqcVy8oil0vT0a4jWalbsPO4uEZPlU9gIH0YhSxaspyKMx17r9-LASYlsBtrDu4ANYV5alwVdLt0JtA7Ni1eka&sig=AHIEtbRBLIYjl69W99lRkXOZn1BXFz65Xg

http://www.mellearn.hu/events/6konf/prezentaciok/b/kenderfi_miklos.pdf

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:i3HtQ7SazrsJ:www.mellearn.hu/events/6konf/prezentaciok/a/kraicine_szokoly_maria.pdf+%22az+%C3%A9leten+%C3%A1t+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESjsOSSysnAUqRgJGqMpA-0AF5axZxD8J0-RBPU1ly7AnjMtSZMY5FJMV_LLEYXWhkRSXl4qTd7bfx_pgFj7wN9q8vqBayZrmX2k9BoZqIBzrLhZQ9i51tReBCC4d0gGCGh3MgSV&sig=AHIEtbTon2WgwAAfN7WHy3CTq3swoSeDKQ

3.LECKE: TANULÁSTECHNOLÓGIÁK. E-TANULÁS. M-TANULÁS. B-TANULÁS Célok

o Az oktatástechnológia nemzedékeinek rövid áttekintése, példákon keresztül. o az e-technológiával, ill. mobil technológiával támogatott tanulás alapfogalmainak,

legfontosabb jellemzőinek, - erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek tudatosítása és kifejtése

o azok egymással való összefüggéseinek kifejtése,o a hagyományos, tehát személyes kapcsolaton alapuló tanulással való kombinációjuk

(angolul blended learning, magyarul vegyes tanulás) illetve annak sajátos jellemzőinek megismerése és kifejtése,

o a fenti három tanulási forma fő alkalmazási példáinak átfogó bemutatása, konkrét példákkal

o A fentiek alkalmazási környezeteinek, összefüggéseinek megismerése, kifejtése o A többi ETON1 tétel e tételhez való kapcsolódásának rövid kifejtése


3.1.OKTATÁSTECHNOLÓGIA. TANULÁSTECHNOLÓGIAI NEMZEDÉKEI

Mielőtt áttérnénk a napjainkban használatos korszerű tanulástechnológiák ismertetésére, rövid áttekintést adunk az oktatástechnológia Az oktatástechnológia alapjaiA palatáblától a tantárgyi honlapokig az oktatás történetében kialakult, illetve bevezetett eszközök igen sokfélék technikai kivitelük és kezelésük szempontjából. Az alkalmazásuk lehetőségeinek, feltételeinek vizsgálatát könnyíti meg az eszközök csoportosítása, rendszerbefoglalása. Többféle lehetséges szempont közül, itt most egy olyan felosztást veszünk alapul, mely többé-kevésbé a történeti fejlődésre alapoz és ez alapján generációkba sorolja a médiákat.(Schramm 1977)Az információhordozókat, közvetítőket gyakran médiumoknak is nevezik.

Generáció Közvetítő Eszköz1. generáció valóságos tárgy

szimbólum modell, makettapplikációábra falitáblán, vázlat

2. generáció Írott, nyomtatott anyagok

Palatábla, Tankönyvmunkafüzetfeladatlap

3. generáció AuditívVizuálisaudiovizuális

Magnetofon, lemezjátszótÁllóképvetítőMozgóképvetítő dia, írásvetítőVideó, televízió, hangosfilm

4. generáció Interaktív médiaDigitális taneszközök

Számítógépes oktatói és tanulói alkalmazások, nyelvi labor, multimédiás oktatás, Internet

Vizsgálódásunk tárgya a továbbiakban a negyedik generációs oktatástechnológiai eszközök használatának világa, ezen belül is a digitális jelfeldolgozás alapján működő rendszerek és a

60

hozzájuk tartozó módszerek. Az elmúlt évtizedben a közoktatás gyakorlatában jelentős fejlődésen ment át a számítógépes oktatás. Körülbelül 1960 óta próbálják ki és alkalmazzák sikeresen a számítógépet az oktatásban és a tanulásban. (Computer Assisted Instruction CAI, Computer Assisted Learning CAL). Ennél a párbeszédes módszernél a tanuláshoz szükséges információkat a számítógépben tárolják, s ezt követően az erre kifejlesztett számítógép-programok teszik lehetővé a tanuló egyén számára a párbeszédet, biztosítva ezzel az interaktivitást. Programok általában egy-egy fő didaktikai feladatot szolgálnak:

Forrás: Vig Zoltán, Az oktatástechnológia alapjai. In: Dr. Benedek András (szerk.) A távoktatás és az e-learning fejlesztése tananyagterv, Nemzeti Felnőttképzési Intézet 2006. december, pp 15-23. A teljes publikáció innen érhető el. http://vigzoltan.hu/pub/?Publik%E1ci%F3k:Egy%E9b_kiadv%E1nyok:Az_oktat%E1stechnol%F3gia_%0Aalapjai

Az oktatástechnológiai kutatások „koronázatlan királya” a tágabb értelemben vett informatikus könyvtárosi területen Forgó Sándor, az egri Eszterházy Károly Főiskola vezető oktatója. Szakmai, tudományos tevékenységei, elméleti és gyakorlati munkája egyaránt mutatja azt a hatalmas fejlődést, amelyet az oktatástechnológia/tanulástechnológia elért, és felvázolja a további távlatokat is. Tekintsen bele munkásságába, rögzítsen néhány érdekes mozzanatot!http://hu.wikipedia.org/wiki/Forg%C3%B3_S%C3%A1ndor

http://www.ektf.hu/mediainf/vegre/Elekne/otibevez_2004.pdfElek Tiborné: az oktatástechnológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. Alapfogalmak, tudományközi határok és hatások. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2004. PPT.

61

http://www.ektf.hu/mediainf/vegre/Elekne/otibevez_2004.pdf

http://hu.wikipedia.org/wiki/Forg%C3%B3_S%C3%A1ndor

http://vigzoltan.hu/pub/?Publik%E1ci%F3k:Egy%E9b_kiadv%E1nyok:Az_oktat%E1stechnol%F3gia_%0Aalapjai

http://vigzoltan.hu/pub/?Publik%E1ci%F3k:Egy%E9b_kiadv%E1nyok:Az_oktat%E1stechnol%F3gia_%0Aalapjai

A fentebbi oktatástechnológiai nemzedékek alkalmazásait vizsgálta Pálvölgyi Mihály doktori disszertációja is, mely a technológiatípusok szisztematikus bemutatása mellett kitért a szombathelyi tanszék által fejlesztett könyvtárosképzési oktatóanyagok elemzésére és alkalmazására is. (Pálvölgyi Mihály: Nyitott és távoktatás és könyvtárosképzés. PhD-dolgozat. Témavezető Horváth Tibor. Bp. – Szombathely, 2001. 299 p. A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a 4. generációt illetően az internet új és új távlatokat és alkalmazásokat nyit. Idézzük fel azokat a lehetőségeket, amelyeket ITM2 6,7,8 tétele villant fel a jól használható, a használhatósági elvárásoknak eleget tevő információs és infokommunikációs technológiák alkalmazásai nyitnak,a tanulás, a tudáshoz való hozzáférés új, innovatív lehetőségeivel (web 2. web.3.0) Tételünk tárgy az e-tanulás, m-tanulás, illetve az ezekkel kombinált b-tanulás (blended learning, vegyes tanulás) a 2-5. fejezetben kizárólag erre az immár 5. nemzedékbe átlépő alkalmazásokra összpontosít! (megj: figyelje meg, hogy ezek a 4. generációs technikák, eszközök hogyan jelennek meg az ETON 1. tanuláselméleti tételen belül a különböző tanulási megközelítéseknél hozott példákban!!!)

3.2. E-TANULÁS

3.2.1 Az e-tanulás fogalmának megközelítései Az e-tanulás (angolul: e-learning) a számítógéppel segített tanulás, az internetes, web alapú tanulás és a távoktatás elemeiből tevődik össze. Feladata, hogy a tanulási folyamatot hatékony rendszerbe szervezze a modularitás elvei alapján, a számítógép és hálózati adatbázisok, illetve internetes kommunikáció használatával.Az Európai Unió (EU eLearning Action Plan) e-tanulás meghatározása:„Az e-tanulás a korszerű multimédia technológiák és az Internet alkalmazása az oktatás minőségének javítása érdekében, elősegítve a forrásokhoz való hozzáférést, információ cserét és együttműködést” European Commission eLearning Action Plan 2001 56 57

„Az e-learning, olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független– képzési forma, amely a tanítási, tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális, ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktató-szoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi.”58

Zarka Dénes (BME Távoktatási Központ) megközelítése szerint:Az e-tanulás olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott képzési kurzus, amely a képzés legnagyobb részének szervezését; a tutor – tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert egységesen keretrendszerben teszi hozzáférhetővé a tanuló számára.59

Papp Lajos megközelítés szerint60, Az e-tanulás egyenlő az elektronikus nyitott képzéssel. Tehát az e-tanulás a nyitott képzés (beleértve a távoktatást is) informatikailag támogatott formája, amelynek során a tanulási folyamat szervezése és/vagy az ismeretanyag (kompetencia) elsajátításához szükséges információáramlás döntően elektronikus úton valósul meg valósul meg. 56 <http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2001/com2001_0172en01.pdf>57?http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2001/com2001_0172en01.pdf58 http://www.sulinet.hu/evilag/2003/majus/25-29.pdf

59Zarka Dénes: Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei<http://www.bme-tk.bme.hu/pages/projektek/archive/leonie/zarka_denes3.pps>.[2006. március 29.]60 E-learning vagy b-learning ez itt a kérdés?<http://www.matisz.hu/szervezet/csatolmany/blearning_gyongyos.ppt#2>.[2006. március 26.]

62

http://www.matisz.hu/szervezet/csatolmany/blearning_gyongyos.ppt#2

http://www.bme-tk.bme.hu/pages/projektek/archive/leonie/zarka_denes3.pps%3E.(2006

http://www.sulinet.hu/evilag/2003/majus/25-29.pdf

http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2001/com2001_0172en01.pdf

http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2001/com2001_0172en01.pdf%3E

Az elektronikus nyitott képzés keretében más úton és eszközökkel is kaphat támogatást a tanuló személy.

Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független - képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára. Minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, bemutatásához: a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás kifejezések is használatosak.Mi kell a tanulónak?Természetesen számítógép; Internetkapcsolat;Mi kell a tanárnak (szolgáltatónak)?Internetkapcsolat; Szerver, vagy tárhely;Egy jó keretrendszer;Tananyagfejlesztők;Tutorok, akik a tanulókat segítik a tanulásban. NAGY, Attila: e-Learning Etmt - E-Learning Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. (2005) 11-12.sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4255&issue_id=467

A fentiek alapján a legfontosabb ismérveit, tényezőit ábrában is össze lehet foglalni:

3.2.2. Az e-tanulás (e-learning) összetevői

1.ábra E-learning kialakulása61.

61 KOMENCZI Bertalan:Didaktika elekromagna?Az e-learning virtuális valóságai in:Új Pedagógiai Szemle 2004.november http://www.ofi.hu/tudastar/didaktika-elektromagna

63

http://www.ofi.hu/tudastar/didaktika-elektromagna

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4255&issue_id=467

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tutor&action=edit&redlink=1

3.2.3. Az e-tanulás fő jellemző ismérvei Két szempontból vizsgáljuk a sajátosságait: a módszertani követelmények szerint, illetve az időbeni szervezés szerint

(1) Módszertani követelmények A három fő módszertani követelmény a nyitottsággal (vagy más néven rugalmassággal), a speciális tananyaggal, illetve a tanulástámogatási rendszerrel kapcsolatos. E követelményeket minden e-tanulás programnak kiemelten kell kezelni: (a). Nyitottság, rugalmasságA nyitottság arra utal, hogy a képzésben résztvevőknek lehetőségük nyílik a tanulási útvonal és a tanulási tempó megválasztására, továbbá arra, hogy szabadon dönthetnek, hogy hol és mikor tanuljanak. A rugalmas rendszerek lehetővé teszik az egyéni képességeknek, tudásnak, életmódnak, a tanulásra fordítható szabadidőnek a megfelelő ütemezését.62 (b). Speciális tananyagA távoktatási tananyag – akár nyomtatott akár elektronikus – legfőbb ismérve, hogy a rugalmas, önálló tanulás követelményeinek megfelelően, kifejezetten az adott képzés számára fejlesztették. Az önálló tanulásra fejlesztett tananyag három legfontosabb követelménye az interaktivitás, a beépített önellenőrzés és a tanulási folyamat irányítása.63 (c). Tanulástámogatási rendszerA tanulástámogatási rendszer alkotóelemei64 ugyanúgy meghatározzák az egész képzés minőségét, mint a többi módszertani követelmény.

1. táblázat: A tanulástámogatási rendszer alkotóelemei65

Alkotóelem PéldaA tananyag használatához szükséges eszközök Számítógép, telefon, videomagnó

A képzésben résztvevők köre Tanárok, előadók, konzulensek, gyakorlatvezetők

Képzési adminisztrációs és minőségbiztosítási rendszer biztosítása

Képzésszervezés, tájékoztató anyagok, a tanfolyam hallgatók általi értékelése

(2) Az időbeli szervezés szerint: Aszinkron, illetve szinkron tanulást különböztetünk meg. (a )aszinkron tanulás (asynchronous learning)Olyan tanulási forma, amely során a tanuló a tananyagot saját ütemezésében dolgozza fel, illetve a tanárok és a tanulók közötti interakció váltakozva és időkésleltetéssel zajlik. A legtöbb e-Learning oktatási módszer az aszinkron tanulásra épül. (b) szinkron tanulás (synchronous learning)Olyan tanulási forma, amelynek során a képzés egy előre meghatározott időpontban és oktató irányításával zajlik. A hagyományos tantermi oktatáshoz képest a tanulóknak nem kell feltétlenül egyazon helyen lenniük, hanem hálózaton keresztül, saját számítógépüknél ülve vesznek részt az oktatásban.

62 Szűcs András – Papp Lajos: Bízató kezdet után, egyenletes fejlődés előtt. In: Felnőttképzés II. évfolyam, 2004/2. szám p. 37.63 uo.64 uo.65 (Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kis Tóth Lajos: E-learning kurzusok és tananyagok minőségbiztosítása)

64

3.2.4. Az e-tanulás SWOT-elemzéseMindezeket szakdolgozói szinten Nagy Szabina66 foglalta össze az alábbiak szerint:

(1) Erősségek Igénybevétele nyitott, rugalmas: bárki, bárhol és bármikor igénybe veheti.A képzés nincs helyhez és időhöz kötve; a tanuló akkor sajátítja el a tudást, amikor csak akarja, nincsenek előre meghatározott időpontok. Egyedül megfelelő hardver és szoftver szükséges hozzá.Tempó, időbeosztás önálló: A tanuló saját tempója szerint haladhat a tananyagban, saját motivációja alapján tanul, vagy nem tanul, időbeosztását is maga alakítja ki.Visszacsatolás interaktív: Bármikor lehetőség van a visszacsatolásra, ily módon a hallgatók és a képzők is könnyebben elérhetőek. Tartalom folyamatosan frissül: A tananyagok könnyen és gyorsan frissíthetők, illetve az oktatócsomagba könnyen be lehet integrálni az új technikai eszközöket.Az alkalmazott technológia fejlett: az oktatók és hallgatók nagyobb jártasságra tesznek szert a szükséges információ fellelésében, feldolgozásában és használatában. A tananyagok - a tankönyvtől eltérően - nem lineáris, hanem hiperszöveg alapú, hálóba kapcsolt tudásmodul szerkezetűek, ahol nagyobb súlyt kap a vizualitás és interaktivitás.Az értékelés objektív: Az oktatók mindenkit ugyanolyan szempontok szerint értékelnek, mivel a képzésben résztvevőkkel ritkán találkoznak, az értékelést nem befolyásolhatja a hallgató, illetve a képző személyisége. – (megj. objektívebb, de a hagyományosnak is objektívnek kell lennie)A sort tovább lehet folytatni, pl. Nagy Attila TMT-ben megjelent tanulmányai szerint .

1) egyéni ütemezésű tanulási folyamat, rugalmasság, hozzáférhetőség, kényelem; 2) utazási költség-, idő- és egyéb megtakarítások; 3) nagymértékben testre szabható, egyéni tanulási stílus; 4) interaktív és multimédiában gazdag tanulási tartalmak; 5) tanulóközpontú tanulás, aktívabb részvétel a tanulási folyamatban; 6) könnyebb tartalomkezelés, egyszerűbb adatkezelés, a frissítés egyszerűsége; 7) a tartalom összekapcsolásának lehetősége más tanulási forrásokkal; 8) osztott könyvtárak használata, olcsó világméretű szolgáltatás; 9) integrált értékelés és tesztelési lehetőségek; 10) a tanulás eredményességét mérő módszerek változatossága; 11) a tanulás előrehaladásának ellenőrzése és értékelése a „befektetések várható

megtérülése” (Return on Investment = ROI) mérésével; 12) nagyobb tárolókapacitási megoldások több termékben.

NAGY, Attila: e-Learning Etmt - E-Learning Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. (2005) 11-12.sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4255&issue_id=467

S tegyük hozzá, a tanárok egyre kompetensebbek, de csak ott, ahol projektekben vesznek részt, s effektíve végzik!

(2) Gyengeségek

66 Nagy Szabina: Európai szintű e-tanulási törekvések. Az e-tanulás megjelenése az Európai Unió alapdokumentumaiban és az EDEN 1992 – 2006 közötti éves konferencián. Készítette: Nagy Szabina kommunikáció - művelődésszervező szak. Konzulens: Dr. Pálvölgyi Mihály, Szombathely 2006

65


!!!! TEKINTSE ÁT AZ ALÁBBI VÉLEMÉNYEKET, FEJTSE KI A SAJÁTJÁT Még 2-3 éve bátran meg lehetett említeni néhány gyengeséget, de… idővel ezek egyre viszonylagosabbak lettek, változtak az idők során!Személyes kontaktus hiányzik: A klasszikus tanár – diák kapcsolat megszűnése, de… ez megoldható, kompenzálható egy-két személyes találkozással, amikor közvetlenül mindent meg lehet beszélni, véleményt cserélni az azonnali visszajelzés és értékelés régebben hiányzott – de ma már ezt rögtön kijelziAz e-tanulás még nem teljesen bevett – sok embernek okoz problémát, mivel az emberek többsége nem tud monitorról tanulni, sokan az elektronikusan megszerzett tananyagot kinyomtatják, és utána sajátítják el. – de ez már egyre kevésbé jelent problémát, néhány év múlva már nem lesz probléma! Fontos a megfelelő tanterv/tematika és módszertan kidolgozása!Az e-tanulás a tanár/tutor oldaláról más képességeket és módszertani felkészültséget kíván – - de ez továbbképzéssel megoldhatóA megszerzett végzettség nem olyan elismert, mint hagyományos formában – eleinte lehetett ilyen, de ma már az e-tanulás útján szerzett végzettséget elismerik, ez ma már egyre kevésbé dilemma, az a dilemma, hogy hol alkalmazzák! Pl. a könyvtárosképzésben jól alkalmazható, a gyakorlati képzést társítani kell hozzá, éppúgy, mint a hagyományos képzésben. Abból kell kiindulni, hogy többször fontosabb a megszerzett tudás, mint a diploma! - a multimédiás eszközök előállítása a kurzus indításakor a fejlesztések miatt költséges! - De a tankönyv is költséges! Ha kialakul a kapacitás és kompetencia, mint pl. Egri főiskolán, ha minden összetevő megvan, integrált formában, akkor a továbbiakban „simán” mennek a dolgok - ld. még konferencia - Agria Media A hagyományos oktatási intézmények profiljába való beillesztés nehéz – de a fejlődés hozza magával, mint ahogy a hagyományos könyvtári feladatokat is felülírta az időAz e-learning folyamatos fejlődése nehezíti a szabványosítást, és még hivatalos szabvány nem létezik, bár számos szervezet foglalkozik a fejlesztésükkel. (http://dea.unideb.hu/dea/bitstream/2437/3121/1/szakdolgozat.pdf)

(3) Lehetőségek Gyorsabban tudja követni a változásokat, esetleg elébe tud menni azoknakA tananyag folyamatosan meg tud újulni, így nem kerül egyszerre sok pénzbe, és hosszú távon gazdaságosabb lehetTöbb ember számára hozzáférhető, mert egyre több háztartásban van internetA technológia folyamatos fejlődésével egyre felhasználóbarátabb anyagokat lehet készíteniA tanárok egyre inkább kompetensek összeállítani ilyen anyagokatAhhoz, hogy egy intézmény e-learning kurzust indítson, szüksége van egy keretrendszerre és egy e-learning módszertanú tananyagra. Számos keretrendszer közül választhatunk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egy jó tananyag vásárlása, netán elkészítése, sokkal komolyabb problémát okoz. A pedagógusok képzésében, illetve átképzésében még nem mindenhol van jelen az e-learning módszertanának oktatása. (http://dea.unideb.hu/dea/bitstream/2437/3121/1/szakdolgozat.pdf)

(4) Veszélyek a felhasználó technikai fogadóképessége más és másA technikai rendszer meghibásodásából következő problémákBárki készíthet ilyen tartalmat – a minőségét biztosítani kell (amit egy oktatási intézmény megvesz a munkája segítésére, annak kellő színvonalúnak kell lennie – válogatni kell

66

Az önálló tanulásnak vannak veszélyei: el lehet csúszni az idővel, a tananyag értelmezésében, s nem mindent tud kiszűrni a visszacsatolás – a kudarcélmény nagyobb, mint a hagyományos tanulásnálAz értékelésnél olyan módszert kell alkalmazni, hogy valódi képet kaphasson a megszerzett tudásról – közbizalomra nem építenék…

Összefoglalva elmondható, hogy az e-tanulás több olyan előnnyel rendelkezik, amelyet más tanulási forma nem tud biztosítani –, továbbá a felmerülő hátrányok a jövőbeli fejlődés segítségével, illetve más tanulási módszerekkel (blended learning, magyarul vegyes tanulás) való kombinálással leküzdhetőek.

3.2.5. Az e-tanulás alkalmazásai Az e-tanulás fogalomköre a konstruktivista pedagógián és andragógián nyugszik. Az e-tanulás gondolatilag ragyogóan elő van készítve. Majdnem mindent megírtak már róla, amit az elvi absztrakciók síkján el lehet mondani. Ugyanakkor még csak az első lépéseket tesszük meg az e-tanulás innovatív intézményesítésében. Kialakulóban van a következetes didaktikai alapelveken épülő, értékelhető gyakorlat, javul a konkrét tapasztalatok visszacsatolása.Az e-tanulást alkalmazzák:Általános iskolákban Sulinet SDT, stb. Középiskolákban SDT sokkal jobb, Digitális Középiskola alaplehetőségeket nyújt Felsőoktatásban Egri Eszterházy Károly Főiskola Agria Media konferenciák . Szakmai képzésekben (startlap) Számalk, Gábor Dénes , startlapok, elearning, távoktatás, etanfolyam.lap.hu Egész életen át tartó tanulásban, továbbképzésekben EU ifjuság lap

e-learning.lap.hu

Az e-learning startlap - e-learning.lap.hu - az e-learning módszereivel, platformjaival, az e-learning szakmai kérdéseivel egyaránt foglalkozik, az alábbi szerkezetben: az összes többi startlaphoz hasonlóan az adott témakörben tematikus gyűjtemény: szakkönyvek, szakmai szervezetek szabványok, hírlevél, levelezőlista, projektek, magazinok, tartalomszolgáltatók, szoftver, platform, tanulmányok, tudásmenedzsment, Facebook-oldalak, vizsgáztatás, hazai (vonatkozások), kapcsolódó LAP-ok, partner LAP-ok. Webes alkalmazások Az e-Learning kettő pont nullás forradalma 67

Az e-tanulás alkalmazásainak áttekintésére jó kiindulás a megfelelő startlapok tanulmányozása, ahol a kérdéskör interneten elérhető elméleti és módszertani forrásai mellett a legkülönfélébb intézményes (felsőoktatási, vállalati) alkalmazásokat, a szakterületekhez, témákhoz kötődő alkalmazásokat ismerhetjük meg. A Web területén végbemenő szemléletváltozás elérte az e-learninget is. A hagyományos, rugalmatlan e-learning rendszereknek a Web 2.0 forradalmi kihívásainak kell eleget tenniük. Az intézménycentrikus, merev szemléletet felváltja, vagy legalábbis kiegészíti a dinamikus, tanulóközpontú oktatási platform. A Webkettő az oktatásban cimmel megjelent PPT az INFONIA Alapítvány készítésében 2009. augusztusában.68 részletesen elemzi az e-tanulás alapjául szolgáló tanuláselméleteket, különösen a konstruktivista pedagógiát, az e-tanulásban elért még a lehetőségekhez képest szerény eredményeket: Az e-tanulásban alkalmazott Moodle a hagyományos oktatási formák hatékony, bár korlátozott funkciójú háttértámogatását is 67 http://www.crescendo.hu/az-e-learning-ketto-pont-nullas-forradalma68 Webkettő az oktatásban. PPT. INFONIA Alapítvány 2009. augusztushttp://www.scribd.com/doc/26166345/Webketto-az-oktatasban

67

http://www.scribd.com/doc/26166345/Webketto-az-oktatasban

jelentheti. Fontos azonban tudni, hogy az oktatás, képzés minőségi javításához pedagógiai megújulás is szükséges.

3.3. MOBIL TANULÁS

3.3.1. A mobil tanulás fogalma Nyitrai Erika szerint 69

• Olyan tanulási forma, amely egy lehetséges kommunikációs csatornaként a mobiltelefont használja

• Olyan technológiáról van szó, amely szinte minden társadalmi réteg számára elérhető• Friss kutatási terület, amely számos technológiai, pedagógiai és társadalmi kérdést vet fel

HUANG, Jen-Hung–LIN, Yu-Ru–CHUANG, Shu-Ting: Elucidation user behavior of mobil learning: A perspective of the extended technology acceptance model.70

A harmadik generációs (3G) mobil szolgáltatások tanulási segédeszközként is felhasználhatók. Így olyan új tevékenység jön létre, amelynek során a felhasználók valamilyen mobil eszköz (mobiltelefon, PDA) segítségével jutnak ismeretekhez. Ezt nevezzük mobil tanulásnak (M-tanulásnak).Okostelefonkkal most bontakozik az alkalmazások

3.3.2. A mobil tanulás összetevőiA mobil tanulás összetevői első ránézésre megegyeznek az e-tanulás összetevőivel, az egyetlen különbség az információátadás során használt infokommunikációs eszköz. A mobiltelefon – méretéből adódóan is - sokkal kevésbé helyhez kötött. A használt hálózati infrastruktúra sokkal szélesebb körű, hiszen egy hordozható számítógép akkor tud kapcsolatba lépni egy másik számítógéppel, ha van elérhető vezeték nélküli hálózat, viszont a mobiltelefon a mobilszolgáltatók hálózatát használja – ami a fejlett országokban gyakorlatilag bárhonnan elérhető.Módszertanát tekintve az M-tanulás azonban a fenti ábrán látható módon épülhet fel.71 A mobiltechnika alkalmazásával adhatjuk át a tudásanyagot, amely képességfejlesztő számítógépes online játékok segítségével jut el a tanulókhoz. Ehhez természetesen megfelelően kidolgozott pedagógiai programra és technológiailag jól képzett pedagógusokra van szükség. Életkorhoz kötve az általános és középiskolában, sőt előtte 3.3.3. A mobil tanulás fő jellemzői A mobil tanulást az e-tanulással összevetve Nyitrai Erika az alábbiakat állapítja meg:

• Sok tekintetben nehéz különbséget tenni a két fogalom között• Egyéni, testre szabható tanulási környezet alakítható ki, amely térben és időben szabad• A rendelkezésre álló technológiák segítségével virtuális osztályterem hozható létre• Technológiai szempontból nagy különbség van a két módszer között, és ez számos

pedagógiai kérdést is felvetkicsit részletesebben gondolja át a fentieket!

3.3.4. A mobil tanulás SWOT-elemzése!! Tekintse át az alábbi véleményeket és egészítse ki saját véleményével! 69 Nyitrai Erika: M-tanulás www.infoera.hu/infoera2007/ea/ M -learning.ppt

70 http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4956&issue_id=496 71 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ta-korosne-iskola

68


http://www.infoera.hu/infoera2007/ea/M-learning.ppt

!!!! TEKINTSE ÁT AZ ALÁBBI VÉLEMÉNYEKET, FEJTSE KI A SAJÁTJÁT

Erősségek Az infrastruktúra teljesen kiépített, megbízható, stabil Az e-learning tananyagai a mobil technológia fejlődése miatt könnyen adaptálhatóak Használói részről a mobil használata készségszintű térben és időben szinte teljesen független az információáramlás

Gyengeségek tanár részéről a mobil eszköz használata nem feltétlenül készségszintű kevés tapasztalat az m-tanulásban az e-learning és az m-learning összemosódása mobiltelefon számító kapacitása csekélyebb, mint egy számítógépé oktatási intézményben a mobil használata tilos, azért nehéz lehet a köztudatba ennek

ellenkezőjét beilleszteni Lehetőségek

okostelefonok térnyerése mobiltelefon előfizetések növekedése a széles sáv adta lehetőséget nőnek

Veszélyek technológiai sokszínűség, rengeteg platform kikerülhetetlen függőség a mobilszolgáltatóktól

3.3.5. A mobil tanulás alkalmazási lehetőségei

A mobiltelefon mindennapi alkalmazási lehetőségei • A mobiltelefon lehetőségeit sokan nap, mint nap kihasználják tanulási célokra is

– Információ kérése rokonoktól– Tudakozó

• Ezek a tanulási formák nem illeszkednek a megszokott oktatási fogalmak közé• Párhuzamba állítható a természeti népek tanulásával, amely nem igényelt formális

kereteket, csupán kommunikációt idősebbek és fiatalok között

A mobiltelefon oktatási alkalmazási lehetőségei Az IKT köztudottan magában hordozza a „bárhol, bármikor” tanulás lehetőségét. A mobil tanulás oktatási alkalmazásában, a tanulási környezetben való meghonosításában fontos szerepet játszott a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, mely az eMapps.com rövidítésű EU-projekt hazai koordinátora volt. A projekt teljes neve: Általános iskolai tanulók aktív részvételének ösztönzése a digitális on-line technológiák és a kreatív multimédiás lehetőségek használatára. A projekt célja az általános iskolai tanulók ösztönzése a digitális online technológiák által lehetővé tett mobil tanulás és a kreatív multimédiás lehetőségek használatára. Az eMapps projekt (2005-2008) újdonsága, hogy összekapcsolta a játékokat és a mobiltechnológiát annak érdekében, hogy – a tantervhez, helyi tanmenethez kötődően, arra épülve, de mégis egészen eltérő feltételekkel – megszűnjék a képességfejlesztés és a tudásanyag közötti szakadék, amely a hagyományos tanulási folyamatot jellemzi. Kőrösné Mikis Márta: Iskola falak nélkül – a mobil tanulás lehetőségeihttp://epa.oszk.hu/00000/00035/00112/2007-03-ta-Korosne-Iskola.html

69

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00112/2007-03-ta-Korosne-Iskola.html

Az eMapps.com- projektben szakértőként dolgozó Mikis Márta tanulmánya72 bemutatja a projekt ez irányú céljait, eredményeit annak érdekében, hogy az általános iskolai tanulókat a digitális online technológiák és a kreatív multimédiás lehetőségek használatára ösztönözze. Az eMapps projekt újdonsága, hogy összekapcsolja a játékokat és a mobiltechnológiát annak érdekében, hogy – a tantervhez, helyi tanmenethez kötődően, arra épülve, de mégis egészen eltérő feltételekkel – megszűnjék a képességfejlesztés és a tudásanyag közötti szakadék, amely a hagyományos tanulási folyamatot jellemzi. (erről bővebben a tanszéki fejlesztéseknél a 4. pontban beszélek)

!!!! A mobil tanulásra számos példa található az interneten. Említsen néhányat!

3.4. B-TANULÁS – VEGYES TANULÁS

3.4.1. A vegyes tanulás fogalma Korábban angol nevén ”blended learning” szerepelt kizárólagosan, a 2000-es évek közepén honosodott meg a kombinált tanulás, majd vegyes típusú tanulás, vegyes tanulás, vegyes oktatás kifejezés.

3.4.2. A vegyes tanulás összetevői és fő jellemzői A vegyes tanulás az e-tanulási technológia és a hagyományos tantermi képzés összehangolt használata, amely az adott képzési intézmény és a képzendő célcsoport igényeire van testre szabva. A vegyes tanulás elismeri, és ahol lehetséges, magába foglalja a tanulók számára valódi értéket jelentő, oktatóval, más tanulókkal vagy a tárgybeli szakértővel történő személyes kölcsönhatást. Ugyanakkor célszerűen használja a jelenlegi elektronikus technológiákat az azonos érdekű, de egymástól földrajzilag elkülönült emberek közötti kapcsolat létrehozása és az ismeretek elsajátításának elősegítése céljából.73

A vegyes tanulás tanulás- és oktatáselméleti, módszertani alapokon nyugvó átfogó infopedagógiai stratégia, amely a tanulást támogató rendszer révén tér- és időkorlátok nélkül biztosítja a tanuló számára az optimális ismeretelsajátítást. A vegyes tanulás olyan oktatási technológia, amely a képzés változatos, tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök) – hagyományos és virtuális tantermi tanulási formák, személyes és távolsági konzultáció biztosításával, nyomtatott- és elektronikus tananyagok segítségével magas színvonalú IKT eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja a tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését, értékelését.74

A vegyes tanulással kapcsolatban a fentieken túl sok érdekes információ található az alábbi weblapon:http://www.etutors-portal.net/portal-contents-hu-hu/blended-hu-hu/index_html?set_language=hu

3.4.3. A vegyes tanulás SWOT –elemzése

72 Kőrösné Mikis Márta: Iskola falak nélkül – a mobil tanulás lehetőségei http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-falak-nelkul

73 E-learning vagy b-learning ez itt a kérdés?<http://www.matisz.hu/szervezet/csatolmany/blearning_gyongyos.ppt#2>.[2006. március 26.]74 Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kiss-Tóth Lajos: A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései<http://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf >.(2006. április 15.)

70

http://www.etutors-portal.net/portal-contents-hu-hu/blended-hu-hu/index_html?set_language=hu

http://www.etutors-portal.net/portal-contents-hu-hu/blended-hu-hu/index_html?set_language=hu

http://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf%20(2006

http://www.matisz.hu/szervezet/csatolmany/blearning_gyongyos.ppt#2

http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-falak-nelkul

!!!! TEKINTSE ÁT AZ ALÁBBI VÉLEMÉNYEKET, FEJTSE KI A SAJÁTJÁT

Előnyök - Itt mindenképpen jelen van a tanár, az ő szerepe kulcsfontosságú- A visszajelzések azonnaliak, a félreértések kiküszöbölhetőek- Hatékonyabb lehet a tanulás- A személyes kontaktus motiválóbb lehet- Az értékelésnél figyelembe lehet venni olyan tényezőket is, amelyeket az e-learning

értékelése nem tud figyelembe venni- Az e-learning előnyei itt felsorolhatóak- Nagyobb tudásanyagot lehet átadni-

Esetleges gyengeségek - A személyes kontaktus gátló tényező is lehet- Az értékelés lehet kevésbé objektív- Tanár személyisége meghatározó- A csoportot alkotó emberek tudásszintje esetenként nem egyforma

Lehetőségek - Épp az andragógiában átmenetet tud képezni a generációk között- Átmenetet tud képezni a technikai, technológiai tudásbeli különbségek

kiküszöbölésében- Nagyobb módszertani spektrumon mozog, és alkalmazkodni tud az adott csoport

igényeihez (rugalmas) Esetleges veszélyek

- Földrajzi hatósugara kisebb

3.4.4. A vegyes tanulás alkalmazási lehetőségei Lényegében ez történik az általános iskolai, középiskolai oktatásban, a felsőoktatásban, és szakmai képzések, továbbképzések döntő részében is. Ezt a kérdést esetünkben az alábbi 4. ponthoz kapcsolódva érdemes részletesen kifejteni

3.5. FEJLESZTÉSI ALKALMAZÁSI PÉLDÁK A TANSZÉKEN

3.5.1. Alkalmazási példák megemlítve a könyvtári tevékenységek, az informatikus könyvtárosképzés, és esetlegesen más képzések alapján, pl.

!!!! Könyvtári tevékenységekItt fel lehet sorolni, hogy az ENTITLE projekt keretében milyen tevékenységeket vizsgáltak a városi és megyei könyvtárak esetében. Egyéb keretekben, pl. Önnél milyen tevékenységeket lehetne felsorolni? Szolgáltatás típusai: e-szolgáltatások használatának oktatása, internethasználat oktatása, könyvtárhasználat oktatása, rendhagyó tanóra, számítógép használat oktatása, egyéb) Szolgáltatás módjai: (e-learning, osztályfoglalkozás, saját tempójú önálló tanulás, tanfolyam) ld. 2. tétel 5.2.4. fejezet (de az egész 5. tételből lehet meríteni gondolatokat). Egyéb könyvtári alkalmazások (felsorolásszerűen):

71

Az Ön által ismert TÁMOP- projektek stb. keretében?Hol, mikor, milyen e-forrásokat, b-forrásokat („vegyes” formákat) fejlesztettek ki?

3.5.2. Az MA képzés szemináriumi feladatoke-tanulási alkalmazások megismerésee-tananyag fejlesztés egy választott témából (ezzel kapcsolatos tapasztalatok) Vegyes tanulás. Előadások – szeminárium- laborfoglalkozások könyvtári és információs gyakorlatok – sajátos, összeadódó előnyeinek kifejtése Fűzfa Balázs tanár úr szemináriumain használt e-tananyagok, ezek alkalmazási lehetőségei a közoktatásban.

e-tanulás fejlesztési projektek, projektalkalmazások eMapps.comdigitális erőd valamilyen projektben való részvétel, pl. NYME SEK Könyvtár TÁMOP-projektje

Új technológiai lehetőségek Digitális tábla alkalmazása (mely tanórán találkoztak ezzel, pl. Ördögné tanárnőnek van benne gyakorlata)A BTK épületében rendelkezésre álló videokonferencia szervezésére adott lehetőségek kihasználása hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködve.

Elektronikus tananyagok és egyéb segédanyagok az informatikus könyvtáros képzésben Special English for librarians and information managers. Szombathely: BDF, 2000. Információkereső nyelvek 1,2,3 Az egri Eszterházy Károly Főiskola által koordinált TÁMOP projektben készült tananyagok (2010-2011).

Az egyes tárgyak oktatásához kapcsolódó segédanyagokként tanulási stílus tesztek kitöltése, a saját stílus megismerésének lehetősége tesztek, gyakorlóanyagok (nyelvtanulás, EU megismerése) Trivia weblap használataLinkgyűjtemények, webkalauzok használata és készítése Elektronikus szótárak, beszélő szótárak, képes szótárak alkalmazása stb. Hallgatói szakdolgozatok, fejlesztési munkák Moodle keretrendszer alkalmazásával készült elektronikus tananyagok terve, megvalósítása e-tanulást szolgáló tananyagok tervezése, készítése Moodle rendszerrel. (ld. még 4.3. szakdolgozatok)

3.5.3. Kutatási, fejlesztési alkalmazási példák

Az e-tanulás, de különösen a mobil-tanulás módszertani fejlesztése szempontjából a tanszék számára fontos alkalom volt az Európai Uniós eMapps.com projekt (2005-2008) koordinálása. Célja annak módszertani és tartalmi kidolgozása volt, hogy az iskolai tanulókat hogyan lehet a digitális online technológiák és a kreatív multimédiás lehetőségek tanulási célú használatára ösztönözni.

Az eMapps projekt újdonsága, hogy összekapcsolja a játékokat és a mobiltechnológiát annak érdekében, hogy – a tantervhez, helyi tanmenethez kötődően, arra épülve, de mégis egészen eltérő feltételekkel – megszűnjék a képességfejlesztés és a tudásanyag közötti szakadék, amely a hagyományos tanulási folyamatot jellemzi.

72

A projekt az Európai Közösség 6. keretprogramjának része (IST 6th Framework Programme, FP6), és a mobil tanulásban elsősorban az újonnan csatlakozott tagállamokra koncentrál.1 Az ún. 4. prioritású, „Az IKT-kutatási eredmények integrálásának elősegítése a kiterjedt Európában” elnevezésű alpont részeként főképp az e-tanulás meghonosítására helyezi a hangsúlyt. Kisdiákokat, 9–12 éves korú tanulókat vezet be saját lakóhelyükön az iskolai helyszínt elhagyó, „élő” játékba és egyúttal egy újfajta tanulásba, amelyhez maximálisan felhasználja a mobiltechnológiákat, azaz az internetet, az SMS-t, MMS-t, GPRS-t. Emiatt – a mobilitást figyelembe véve – a szakirodalomban már legtöbbször nem is az e-learning, hanem az m-learning, azaz m-tanulás kifejezéssel találkozhatunk. A projekt 11 országot képviselő konzorciumának magyarországi tagja – egyúttal a projekt hazai témavezetője – a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke volt, a projektben két magyar tesztiskola vett részt: a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola, valamint a veszprémi Báthory István Általános Iskola.Az e-Mapps. com eredményeit viszi tovább az Ördögné Kovács Mónika által kifejlesztett digitális erőd játék.

3.5.4. A tanszéken készült szakdolgozatok a tanulási formák alkalmazásáról Jászné Csepregyová Andrea: Tudáselméletek, tanulási stíluselméletek és stratégiák összefüggései. Pálvölgyi MihályHoffmann Klára: A változások hatása a szervezeti tanulásra Bognárné Lovász KatalinIványiné Nagy Kinga GyöngyvérNémethné Sáhó Éva: Az Internet használatának néhány lehetősége a könyvtárhasználat tanításában Koltay Tibor

Iványiné Nagy Kinga Gyöngyvér: Tudásmenedzsment az iskolában és az iskolai könyvtárban Bognárné Lovász KatalinPint Dénes szakdolgozata szintén ebbe a körbe is sorolható.

3.5.5. Egyéb alkalmazások megemlítése (melléklet, csak áttekintésre)Olvassa el az alábbi képzési javaslatot Blended Learning azaz a vegyes tanulási módszer cím alatt! Legyen képes visszaadni a cikk gondolatsorát és lényegét ! http://www.szamalk.hu/eLearning/blended_learning.aspx???????

3.6.KAPCSOLÓDÓ LECKÉK

(1) ETON 1 kollokviumi tételek E tétel során szerzett ismeretek alapul szolgálnak a többi tétel tanulásához, hiszen azok napjainkban szinte mind e korszerű tanulástechnológiák - az e-tanulás, az m-tanulás (illetve részben a vegyes tanulási formák) körül forognak. - tanuláselméletek - Milyen sajátos lehetőségeket nyújtanak a különféle tanuláselméletek az e-tanulás (m-tanulás, vegyes tanulás) alkalmazása számára - egész életen át tartó tanulás : Hogyan alkalmazhatók ezek a tanulási formák az egész életen át tartó tanulás keretében - rendszerfejlesztési, technikai, módszertani vonatkozások stb.

(2) ITM 2 kollokviumi tételek Gondolja végig az ITM2 tárgy tíz témakörét!

73

http://www.szamalk.hu/eLearning/blended_learning.aspx

http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-falak-nelkul#1

Mely, vagy melyek kapcsolhatók szorosan ehhez az e-tanulás, m-tanulás, vegyes tanulás témaköréhez?

(3) Infokommunikációs és tudásmenedzsment kollokviumi tételek Gondolja végig az infokommunikáció és tudásmenedzsment 1 tárgy tíz témakörét!Mely, vagy melyek és hogyan függnek össze közülük az e-tanulás, m-tanulás, vegyes tanulás témakörével?

4. LECKE: E-TANANYAG FEJLESZTÉSCélok a témakör áttanulmányozása után képes

1. az e-tananyag fogalmának, tagozódásának, eleminek kifejtésére (bevezetés, leckék, kiegészítések) felsorolására, elemzésére,

2. .- az e-tananyag „rich media” (szöveg, kép, animáció, videofilm ) jelentőségének elemzésére,

3. -e-tananyagfejlesztési szolgáltatók, szolgáltatások típusainak áttekintésére, 4. érintettségünk okán az e-projekt (2010-2011) (koordinálója egri Eszterházy Károly

Főiskola) tananyag-specifikációjának kifejtésére, (külön melléklet)5. azon belül az ellenőrző lista fő szempontjainak kifejtésére, - az e-tananyagfejlesztés

adminisztrációjának értelmezésére, 6. - a könyvtárosok, információs szakemberek e-tananyagfejlesztési (vegyes tananyag)

fejlesztési feladatainak, illetve közvetítési feladatainak érzékeltetésére 7. a szemináriumi munka keretében Ördögné tanárnőnél egyénileg vállalt e-

tananyagfejlesztés bemutatására!


4.1. E-TANANYAGFEJLESZTÉS SZEREPE, JELLEMZŐI, TÍPUSAI

Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy milyen központi szerepet kap az e-tananyag fejlesztése, ( 1.1. fejezet ) - mik az e-tananyagokkal szembeni általános elvárások, mik a fő elemi építőkövei, ezek milyen magasabb szintekben szerveződnek, fő jellemzői, nak, milyen elemekből kell állnia, (1.2. fejezet részletes bontásban.)

4.1.1. Az e-tananyagfejlesztés szerepe napjainkban, az oktatási innováció tükrében Az e-tananyag a tudásátadás alapvetően fontos, megkerülhetetlen eleme. Informális, nem-formális ágai esetében e-tanulási forrásnak is nevezik. Az EU-ban kezdeményezett infokommunikációs, e-tanulási projektekben elterjedt a learning object (tanulási objektum) kifejezés, amely arra utal, hogy ezen a tárgyiasult „objektumon” keresztül (is) lehetséges a tanulás, és sorra veszi az tanulási objektummal kapcsolatban elvárt jellemzőket. Ebbe az EU-s körbe tartozik az intézményünk által idehaza koordinált eMapps.com projekt (2005-2008), melynek eredményei közül ilyen, a játékos tanulást segítő forrást ma is tanulmányozhatunk az ITK 4 tétel keretében megadott források között.

74

Tételünkben elsősorban a formális (tehát iskolarendszerű képzést szolgáló tananyagokra hivatkozunk (közoktatási, felsőoktatási), de ehhez kapcsolódva kitérünk a nem-formális, és informális tanulást szolgáló forrásokra is. (ezekkel azonban elsősorban a 6. pontban jelzett más témaköröknél foglalkozunk kiemelt módon). Az oktatás/tanulás napjainkban (újra) formálódó fejlesztési stratégiájában alapvetően fontos szerepet kap a társadalmi, illetve a technológiai innováció szimbiózisa, integrációja. Ehhez elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak - magas szinten az infokommunikációs digitalizált termékek, eszközök és szolgáltatások és az azok segítségével elérhető váló e-tanulási, m-tanulási tartalmak, tananyagok, tanulási források.(ld. bővebben - a technológiai innováció alatti részben)

4.1.2. Az e-tananyagok fő jellemzői, típusai, elemei, azok összefüggéseiMás néven „e-learning tananyagnak, vagy e-tanulást segítő tananyagnak is nevezik).

4.1.2.1. Általános elvárások Lehetőleg IKT-platformon működjön és a konstruktív e-tanulást segítse Az oktatási szituáció kereteinek megfelelően maximálisan használja ki az IKT

lehetőségeit Pedagógiai módszertanában is igazodjon a konstruktív tanulási környezet igényeihez Az ismeretszerzés folyamatának újszerűsége mellett is biztosítsa a hagyományos

nevelési értékek megőrzését Testreszabhatóság és újrafelhasználhatóság követelménye Feleljen meg a tanulás, mint kommunikációs folyamat igényeinek Technikailag lehetőleg szabványos támogató rendszert alkosson.

4.1.2.2. Elemi építőkövekTananyagelemekből épülnek fel, amelyek a tananyag legkisebb, önmagukban is értelmes építőkövei, az elemi szintű tanulás tárgyát jelentik. Fixen beépülnek a tananyagba, vagy fejlettebb e-learning környezetben önálló egyedként léteznek ált. adatbázisszerű tananyagelem-tárolóban, ahol a hozzájuk kapcsolódó metaadatoknak köszönhetően újrafelhasználhatók és visszakereshetők.A tananyagelem elsősorban módszertani, nem pedig informatikai fogalom, definiálása a tananyag tervezése során történik. Általános tananyagelemek lehetnek: szöveg-, kép-, auditív, mozgókép-, interaktív elemek, feladatok, gyűjtemények, hivatkozások.

(1) A szöveg az e-tananyagbanA szövegelemeket rendeltetésük alapján elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) szövegekre oszthatjuk. Az elsődleges szövegek célja az elsajátítandó információk közvetítése, a másodlagos szövegek feladata a tananyag működtetése és a tanulástámogatás. Elsődleges szövegelemek: céljukat és megformálásukat tekintve sokban hasonlítanak a hagyományos tananyagok szövegeihez, ugrópontokkal ellátottak. Másodlagos szövegelemek: minél önállóbb tanulásra épít a tananyag, annál nagyobb a jelentőségük. Használati utasítások (technikai információk, help) – a digitális tananyagok kulcsfontosságú eleme, a tananyag önálló és sikeres használatához szükséges. Legyen tömör, érthető, jól használható. Tartalomjegyzékek: a tananyag strukturáltságától függően különböző szinteken is megjelenhetnek (prekoordinált tananyagstruktúra).

75

Bevezetők: valamennyi nagyobb tanulási egység elején szükséges (tanegység célja, tárgya, felépítése, előzetes ismeretek feltételezése, hangsúlyos részek, milyen ismeretek megszerzését várja el, milyen kimeneti méréssel zárul, javasolt tanulási stratégia). Módszertani segédletek: a didaktikai szövegelemek „helyettesítik” a közvetlen tanár-diák kapcsolatot. Feladatai: motiválás, tanulási és tanítási stratégia megfogalmazása, ötletadás, tanár-diák kommunikáció részleges helyettesítése. Összefoglalók: a tanulási egységek legfontosabb tartalmait, összefüggésrendszerét, következtetéseket, megállapításokat tartalmazzák. Szerepük a rendszerezés, a bevésés elősegítése. Kérdések és feladatok: Céljuk a megszerzett ismeretek és képességek gyakoroltatása, a tanulás hatékonyságának mérése, és ennek eredményéről információ biztosítása a tanárnak és a tanulónak. A jól felépített digitális tananyagok igen gazdagok sokszínű feladatokban, a probléma- és feladatközpontú konstruktív tanulásnak megfelelően. Az önálló tanulás sikeressége a megfelelő visszacsatolás, a gyakori tanulói teljesítménymérés, mely fontos információkkal szolgál a további tanulmányokkal kapcsolatosan és az e-learning környezet változtatásában, személyre szabásában. A feladatokkal. Kérdésekkel szembeni alapvető követelmény, hogy maximálisan használják ki az IKT technikai lehetőségeit, biztosítva a változatosságot, sokoldalúságot, növelve a motivációt. Értékelő szövegek: teljesen automatizált e-tananyag esetében a teljesítményértékelés előre megfogalmazott szövegpanelek segítségével történik. Szövegtárak: tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő szöveggyűjtemények (fogalomtár, glosszárium, életrajzgyűjtemény). Dinamikusan be is ágyazódhat a tananyagba.

(2) A kép az e-tananyagbanTöbbféle didaktikai célt is szolgálhatnak. A kép, mint vizuális információhordozó célja valaminek a bemutatása, szöveges információk kiegészítése, pontosítása, illusztrálása, adatok áttekinthető bemutatása (pl. grafikonok), összetettebb folyamatok, szervezetek, rendszerek, stb. modellszerű bemutatása (geometrikus vagy vonalas ábrák, képsorozatok). A tananyag másodlagos tartalmában, a működtetésben is jelentős szerepet kapnak – segítségükkel a tanulás folyamatát segítő kódrendszer alakítható ki (ikonok, emblémák, logók, szimbólumok). A képek előmozdítják a tanulás hatékonyságát, jelentős szerepet töltenek be az ismeretátadásban, a képességfejlesztésben, az eredményesség mérésében.

(3) A hang az e-tananyagbanA tananyag szerves alkotóelemeként infokommunikációs hátteret igényel és a szövegekhez hasonlóan lehet primer és szekunder jellegű, közvetlen szerepet kapnak az információátadásban. A hangállomány maga is jelentheti a tanulás tárgyát. Az elemek lehetnek önállóak, vagy más médiumokhoz kapcsolódhatnak (multimédia). Írott szöveg megszólaltatására is alkalmasak, az írás és a beszéd összekapcsolása megnövelheti a megértés hatékonyságát (rossz szövegértési képesség támogatása).

(4) Multimédia az e-tananyagbanA multimédia lehetőségei jól szolgálják az eredményes tanuláshoz szükséges redundancia megteremtését. A digitális adattárolás lehetővé teszi ennek többszintű kiépítését, a redundancia növelését vagy csökkentését. Pl. Képhez kapcsolódó szöveges magyarázat mellett segítségként rendelkezésre állhat hangzó anyag is. A multimédiás elemek több érzékszervet képesek egyidejűleg bekapcsolni a megismerési folyamatba, elősegítve a tanulás hatékonyságát. Célja a kapcsolatba kerülő elemek információinak pontosítása, értelmezése, kiegészítése, a tudástartalom kibővítése, elmélyítése.

(5) Interaktív elemek az e-tananyagban

76

Az e-tananyagok fontos újszerűsége a tananyag szintjén megjelenő interaktivitás, amely erősíti a tanuló és a tananyag közötti konstruktív kapcsolat kialakítását, amely erős motivációs hatást eredményezhet. Az interaktivitás lehetővé teszi, hogy a tananyag, az elemek működése a tanuló beavatkozásának megfelelően történjen. Alkalmas az összetett folyamatok modellezésére, a valóság folyamatainak virtuális térbe való átültetésére (pl. kísérletek). A visszacsatolás az interaktivitás révén valósul meg. Az interaktív feladatok eredményei alapján a tananyag bejárási útvonala különbözőképpen alakulhat.

A fenti értelemben az interaktív elemek, illetve komplett tananyagok minőségileg különböznek a csak olvasható, lejátszható tananyagoktól, melyek folyamatába a felhasználó nem tud „beleszólni” - legfeljebb megállítani és indítani, vagy azoktól, melyek rosszabb esetben könyvlapokat tartalmaznak, melyeket (csak) ki lehet nyomtatni. De a nem interaktív körbe tartozik, pl. a DVD is, amiről filmeket nézünk, vagy a CD, amelyről zenét hallgatunk. Az interaktivitás esetében az intraktivtananyag.hu szerint hangsúlyozni kell, hogy azt egy fejlett menürendszer teszi lehetővé, az egyes tananyagokon belül számos beállítási lehetőség van, melyet a felhasználó adhat meg a szoftvernek és az - a megadott adatok szerint - átalakítja az adott képet, kísérletet, grafikont, stb.-t. Tehát a szoftver a felhasználó által megadott paraméterek szerint, változtatja a kimeneti végpontot. Forrás: http://www.interaktivtananyag.hu/?gclid=CNHQg7zczqsCFSYvmAodrBm9WA

(6) Feladatok az e-tananyagbanA komplex tananyagelemnek tekinthető feladatok nagymértékben befolyásolhatják a tanulás hosszú távú eredményességét. Funkciójukat akkor töltik be, ha életszerűek, gyakorlatiasak és problémaorientáltak, leképezik a munkaerőpiac elvárásait, amely a megszerzett épességek eredményes alkalmazását, használatát várja el a munkavállalóktól. Feladattípusok: feleletválasztás, feleletalkotás, osztályozás, kiegészítés, egymáshoz rendelés.

(7) Gyűjtemények az e-tananyagbanAz e-tananyag sajátos elemei a gyűjtemények és a hivatkozások. Lehetőség van a tematikus gyűjteményszervezésre. Az elemek között tartalmi összefüggés van, az egy témakörbe tartozó tananyagelemeket fogja össze. Elérésük lehet közvetlen, vagy közvetve, hivatkozások segítségével pl. egy felugró ablakban megjelenítve.

(8) Hivatkozások az e-tananyagbanA tananyag belső és külső összefüggéseinek feltárására, bemutatására szolgálnak (tananyagon belüli és tananyagon kívüli tartalmi-logikai kapcsolatok kialakítása). A hivatkozások (a hipertextualitás) növelik a tanulás hatékonyságát és eredményességét. A belső és külső linkek segítségével a hivatkozott elemek távolságtól függetlenül, azonnal elérhetők. A hivatkozások (linkek) biztosítják az ismeretek koncentrációját, illetve a tananyagon belüli navigációt szolgálják, a tananyag tartalmi, illetve szerkezeti szintjén elhelyezkedve.

4.1.2.3. Az e-tananyagok magasabb szerveződési szintjeiAz e-tananyag hatékonysága nagymértékben függ a logikai szerkezetétől, mely a tananyag felhasználás céljának, célcsoportjának, és a tanulási környezetnek megfelelően kerül kialakításra. A tananyagstruktúra kialakításához elsősorban funkcionális szempontokat érdemes figyelembe venni. Elemi építőkövei a tananyagelemek , melyek számtalan kombinációja létezhet, ezért szerkezetileg egyedi, különböző összetételű, jellegű, hangsúlyú tananyag állítható össze. Legkisebb egysége a lecke (a Sulinet Digitális Tudásbázisban, továbbiakban SDT lap nak

77

http://www.interaktivtananyag.hu/?gclid=CNHQg7zczqsCFSYvmAodrBm9WA

nevezik), és általában annyi anyagot tartalmaz, amely egy képernyőoldalon egyszerre megjeleníthető. Ez a terjedelmi szabály (íratlan) a szövegek és állóképek felhasználásánál jelenthet korlátot. A leckékből felépülő tananyagrészt modulnak (SDT-ben foglalkozásnak) nevezzük. Ezek általában összegzéssel és feladattal zárulnak. A modulokból szerveződő kurzus (SDT-ben téma ) a tananyag egésze, méretük különböző lehet, általában önállóak, de kurzusrendszereket (kezdő, haladó) is alkothatnak. Tartalmi áttekintéssel, bevezetővel, összefoglalóval és kimeneti méréssel rendelkeznek. A kurzus szintjén definiálják a navigációs lehetőségeket, az ikonok használatát.75

4.2. E-TANANYAGFEJLESZTÉS HAZAI KÖZOKTATÁSBAN

4.2.1. Bevezetés, a fejezet feladatai A továbbiakban a tananyagfejlesztés néhány tipikus példáját mutatjuk be, először a magyarországi közoktatás (3. fejezet), szakképzés, és vállalati oktatás (4. fejezet) területéről majd az informatikus könyvtárosképzést szolgáló felsőoktatási példa (5. fejezet) alapján. Nézzünk meg mindenekelőtt néhány fontos, tipikus mérvadó fejlesztést, mely elsősorban a magyarországi közoktatást, általános és középiskolai oktatást szolgálja. E fejezetben az alábbiakat mutatjuk be: A Sulinet keretében működő SDT adatbázist és tartalommenedzsment rendszert http://sdt.sulinet.hu/Default.aspx?cid=bfde4ee7-4ebd-4323-8a33-2a1230683b4e

egy vezető interaktív tananyagfejlesztő- és taneszköz gyártó cég (Balázs-Diák Kft) i-Doctum termékeit http://www.interaktivtananyag.hu/?gclid=CNHQg7zczqsCFSYvmAodrBm9WA

A Digitális Tananyag Kft tananyagkínálatát (mely számos TIOP, illetve TÁMOP pályázat hatékony megvalósításhoz nyújtott és nyújt támogatást) http://www.digitalistananyag.hu/Egy középiskolai indíttatású feltörekvő szolgáltatást, mely népszerűsége folyamatosan nő, http://informatika.gtportal.eu/Illetve egy egyszerű eszközökkel dolgozó, könnyen megvalósítható tananyag-szolgáltatást és használati lehetőséget általános iskolai használatra („sajnos”, igen sok iskolának nincs lehetősége nagy beruházásokra!) http://www.tananyag.almasi.hu/tananyag.html

4.2.2. Sulinet Digitális Tudásbázis http://sdt.sulinet.hu/Default.aspx?cid=bfde4ee7-4ebd-4323-8a33-2a1230683b4e

(1) Az SDT fő céljai Célja egy teljes, minden közoktatási évfolyamon a műveltségi területeket, a szakképzésen belül pedig az egyes szakmacsoportok ismeretanyagát felölelő elektronikus tananyag-adatbázis és az azt kezelő dinamikusan testre szabható keretrendszer létrehozása. A rendszer tervezésekor alapvető cél volt egy minden tekintetben korszerű oktatási tartalomkezelő eszköz létrehozása és a széles körben megvalósuló gyakorlati felhasználás támogatása. Ennek érdekében pedagógusok, diákok, szakmai szervezetek, tartalomfejlesztők kaptak szerepet az előállítás folyamatában.

75 Kőfalvi Tamás: E-tanítás : információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban : alapismeretek a tanári mesterségre készülők számára. Bp.: Nemz. Tankvk., 2006, p. 56-76.

78

http://sdt.sulinet.hu/Default.aspx?cid=bfde4ee7-4ebd-4323-8a33-2a1230683b4e

http://www.tananyag.almasi.hu/tananyag.html

http://informatika.gtportal.eu/

http://www.digitalistananyag.hu/


http://sdt.sulinet.hu/Default.aspx?cid=bfde4ee7-4ebd-4323-8a33-2a1230683b4e

!!!!!!!!Sulinettel kapcsolatos tapasztalatok, ismeretek(2) Az SDT fejlesztésével, működésével kapcsolatos elvárások

Ennek alapvető feltétele, hogy a létrehozott digitális tartalom fedje le az oktatási intézmények oktatási tartalomra vonatkozó igényeit, tehát konkrét óravázlatokat, módszertani segédleteket, tananyagokat és elemi tanulási egységeket mutasson be a pedagógusok és a tanulók számára, amelyeket felhasználhatnak a mindennapi tanítás-tanulási folyamatban. 2004 szeptembere óta érhető el az SDT web-es felülete (http://sdt.sulinet.hu) és a keretrendszerben kínált tartalmak, amelyek oktatási célra mindenki számára szabadon és díjmenetesen elérhetőek.

A rendszer egy elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelő eszköz, amely minőségileg új lehetőségeket biztosít interaktív multimédia tartalmak eléréséhez és felhasználásához az iskolai oktatásban. Lehetővé teszi eddig nem létező elektronikus oktatási anyagok online elérését és felhasználását (akár online, akár offline) a mindennapi oktatásban, illetve egy szerkesztő eszközt biztosít a pedagógusok, felhasználók számára saját tananyagok összeállításához, szerkesztéséhez, így támogatva a pedagógiai tevékenység hatékonyságának növelését, megújulását.

(3) Az SDT elérhetősége, a segítségével lefedett funkciók, tevékenységek Az SDT rendszer funkcióit különböző felhasználói felületeken keresztül lehet elérni. A legtöbb felhasználó az SDT webes tananyaglejátszó felületét ismerheti (http://sdt.sulinet.hu).76

A Sulinet Digitális Tudásbázis fő feladata tananyagok, illetve egyéb, oktatásban felhasználható tartalmak létrehozásának, szerkesztésének, szétosztásának és felhasználásának a támogatása.

Lefedi a tananyagkészítéstől kezdve az egyszerű órai használatig bezárólag a tananyagkezelés minden fázisát, és képes szabványos formátumokban más rendszerek felé az elkészített tananyagot továbbadni. Képes nem szigorúan didaktikus, de oktatásban egyértelműen felhasználható tartalmakat (jellemzően gyűjteményjellegű tartalmakat, mint például történelmi képgyűjtemények, tánc- vagy népdalgyűjtemények) is mindenki számára elérhetővé tenni; de talán legfontosabb célja az, hogy a pedagógusok számára lehetővé tegye az előre elkészített tananyagok testre szabását, illetve teljesen új tananyagok készítését és publikálását.Az SDT-n belül elvégezhető legfontosabb tevékenység a tananyagok lejátszása. Ez elsődlegesen a tananyagok tartalmának megjelenítését és a tananyagon belüli navigációt foglalja magában, illetve azokat a funkciókat, amelyek ezt egyszerűsítik, rutinszerűvé teszik, a tanulást/tanítást segítik. A másik fontos tevékenység a tananyagkészítés, amely új tananyagok létrehozását illetve létező tananyagok módosítását jelenti, akár egyéni felhasználók (tanárok, tanulók), akár szervezett tananyag-készítési projektek (pl. központi, pályázati formában történő tananyagfejlesztés) formájában.

76 http://ikt.sulinet.hu/segedletek/SDT_kk_1j25.pdf Letöltés: 2011.11.30.

79

http://ikt.sulinet.hu/segedletek/SDT_kk_1j25.pdf

4.2.3. Az i-Doctum e-tananyag család - i-Doctum e-learning projekt


(1) A fejlesztő cég – Balázs-Diák Kft bemutatása A Balázs-Diák KFT. Magyarország vezető interaktív tananyag fejlesztő és taneszköz gyártó- kereskedő cége. Közel 20 éves szakmai tapasztalatával, innovatív szoftverekkel és megbízható minőségű taneszközökkel, elérhetővé teszi az iskolák számára a legmodernebb technológia fejlesztéseket, megkönnyítve evvel a tanárok munkáját, érdekesebbé, izgalmasabbá téve az oktatást. Termékeiket számos nemzetközi és magyar díjjal is kitüntették. 2008 óta kiemelkedő minőségű, saját fejlesztésű, tankönyvfüggetlen interaktív tananyagainkkal vagyunk jelen a digitális taneszközök piacán.

(2) Az i-Doctum tananyagcsalád jellemzőiAz i-Doctum tananyagcsalád a 2010-es évben elnyerte a Worlddidac Innovációs Nagydíjat, így tananyagaink a külföldi igényre és népszerűségre való tekintettel jelenleg az eredeti magyar nyelvű változat mellett angolul, németül, spanyolul, portugálul, szlovákul és lengyelül is elérhetők.Az „i-Doctum” - olyan tanári interaktív programcsomag, amelyet a Balázs-Diák fejlesztetett ki, magyar szerzőkkel, magyar oktatási intézmények pedagógusainak. Tartalma olyan egységes tananyag, ami tankönyv független, és kifejezetten az interaktív táblán történő oktatáshoz és előadáshoz alkottunk meg. Animációkat, grafikonokat, térképeket, képeket, ábrákat, kísérleteket, módszertani útmutatót, szöveges anyagot, kinyomtatható feladatlapokat és néhány esetben hanganyagot is tartalmaz.

(3) Célcsoportok és alkalmazások Pedagógusoknak készült - az új oktatási trendekhez igazodva - interaktív táblán történő bemutatáshoz, számonkéréshez és gyakorláshoz. Gyakorlatilag bárki, mert nagyon egyszerű a használata. Nem előfeltétel a számítógépes tudás. Az anyag emellett egységes, nyilakkal és súgóval is segíti az eligazodást.

Az i-Doctum interaktív tananyag flash animációkat, 3D alkalmazásokat, tanári útmutatót és tanulói ellenőrző feladatokat tartalmazó oktatási szoftver, ami elsősorban a tanároknak készült, az ő munkájukat segíti a nehezen bemutatható tananyagok szemléltetésében. Az i-Doctum, elemzések szerint felkelti és fenntartja a tanulók érdeklődését olyan nehezen tanítható tantárgyaknál is, mint a fizika, kémia vagy a matematika. Az animációk és 3D alkalmazások segítségével kihasználhatjuk az interaktív táblában rejlő lehetőségeket, élményszerűvé téve a tanulást.

bármilyen interaktív táblával használható, akár projektorral is kivetíthető nem kötődik oktatási rendszerekhez, tankönyvekhez- így bármely ország iskolájában

alkalmazható. Európa több országában már sikerrel használják, Magyarországon Főiskolai tanítási

segédanyag. felhasználóbarát egységes, könnyen kezelhető menürendszer, amelyet bal és jobbkezesek

is egyaránt jól használhatnak. a szoftver indítása nem igényel telepítést, használatához minimális számítógépes tudás

szükséges internetről letölthető licensz formájában is megvásárolható

80


!!!!!!!!!!!Szakmai partnerük az Eszterházy Károly FőiskolaAz egri műhely kiemelkedő eredménye Czegdlédi László E-learning könyvtárak c. PhD-kutatása, mely a könyvtári vetületek kidomboritítását szolgája, a minőségi, korszer- e-tanulási anyago feltárásban, kezelésében, hozzáférhetővé tételében. Részt vettünk a egriek távoktatási anyagok készítéési programjban, P.M. Információkerkskő nyelvek c. három részes munkájával. Ez a Kempelen Farkas TÁRBAN.

4.2.4. A Digitálistananyag Kft és szolgáltatásai bemutatása http://www.digitalistananyag.hu/

(1) Célkitűzések

1. segítse elő az óvodákban, általános- közép- és szakképző iskolákban felnövekvő gyermekek személyiségének harmonikus, sokszínű fejlődését.

2. segítse a pedagógusok munkáját, akik termékei segítségével színesebbé és vonzóbbá tehetik az elsajátítandó tananyagot, de pedagógiai munkájukat is megkönnyíthetik alkalmazásukkal.

3. Értékrend fejlesztés – gyermekeink a fentiek révén mindjobban képesek legyenek alkalmazkodni a magyar és az Európai Uniós értékrendekhez.

4. A digitális és interaktív tananyagok széles választásának átláthatóvá és elérhetővé tétele a pedagógusok és az intézmények valamint az érdeklődők számára

(2) Tananyagok fejlesztése és kínálata 2002-ben e célok megvalósítását szem előtt tartva alapították meg családi vállalkozásukat, és kezdtük el az iskolai tananyagok fejlesztését, specializálódva a digitális tananyagokra: oktató DVD-k és osztálytermi oktató szoftverek valamint interaktív tananyagok formájában.Jelenleg közel 3000 speciális oktatóprogramot kínál mind az iskoláknak, mind az óvodáknak, de egyéb oktatási intézményeknek is.Tananyagaik egyaránt igazodnak a magyar oktatási rendszerhez és a kompetencia alapú oktatási programokhoz.

(3) Tananyagok széles körének bemutatása Ennek érdekében igyekeznek az ismert és új digitális tananyag kiadók és fejlesztők termékeit összegyűjteni és látogatóink számára megfelelő módon kategorizálva, könnyen kereshetővé tenni. Az informatika és a digitális technika gyors fejlődése okán nemcsak a tananyagokra, de a taneszközökre és a hozzájuk tartozó hardver környezet megteremtésére is nagy hangsúlyt fektetnek.Termékkínálatukban így megtalálhatók többek között az interaktív táblák, laptopok, műszaki kiegészítők, szavazó és ügyviteli rendszerek, de az SNI eszközök is. Itt is a gyártók széles skálájával találkozhatnak a vásárlók.

4.2.5. INFORMATIKA - Ingyenes elektronikus Tananyag

(1) Célkitűzések és célcsoportok Az Egressy Gábor Szakközépiskola és a Dr. Török Béla Általános Iskola és Speciális Szakiskola pedagógusai szabadon használható elektronikus informatika tankönyv és példatár

81

http://www.nagyothallo.info.hu/

http://www.nagyothallo.info.hu/

http://www.egressy-bp.sulinet.hu/

http://www.digitalistananyag.hu/

készítésén munkálkodnak. A közismereti informatikaérettségi követelményrendszeréhez összeállított tananyag. Az Oktatásért Közalapítvány által is támogatott programozott tananyagot a .Fővárosi Oktatási Portál is népszerűsítihttp://www.budapestedu.hu/innovativ_modszertan/informatika_tananyag.html A tananyag elérhetőségének webhelye: http://informatika.gtportal.eu/Fő célja tehét, hogy a weboldalakon elhelyezett elektronikus tananyagokkal megkönnyíteni az informatikát tanulók és tanítók dolgát.Szintje: a közismereti informatika középszintű érettségi, valamint a 33-mal kezdődő, új OKJ rendszerű speciális (adaptált) szakmai képzési programok informatikai moduljaihoz kapcsolódó vizsgakövetelmények szintje. Hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő tanulók integrálásához segítséget nyújtó fejezetrészeket is tartalmaz.

Célcsoportok1. Általános iskolai tanulók.2. Középiskolai tanulók. 3. A számítógép használatát megismerni kívánó felnőttek.4. Informatikát, informatikához kapcsolódó tantárgyakat oktató pedagógusok

(2) A tananyag elérhetősége és fejlesztése A webhely 2010. februárjában nyitott a külső látogatók felé, addig csak kísérleti jelleggel működött. A napi látogatók száma folyamatosan növekszik, köszönhetően a Google.hu keresőnek, melyben több kereső kifejezésre (pl. "informatika tananyag") már elsőként jelenik meg.2010. júniusában feltöltötték a programozott informatika tananyagok nyomtatható változatait. Ezeket az általános és középiskolákban lehet felhasználni.A szerkesztőknek nem céljuk az így készült jegyzetek tankönyvvé nyilvánítása, hiszen ebben az esetben a tananyagnak pont az a tulajdonsága veszne el, ami az elektronikus közzétételből adódik, mégpedig az, hogy a feltárt hiányosságai gyorsan javíthatók és az informatika gyors fejlődése, az új eszközök és szoftverek megjelenése gyorsan követhető.77

A weboldalon számos érdekesség található, ppl. A Fülemüle országos informatikai tehetségkutató versennyel kapcsolatban.

(3) Tananyagok típusai, elemei1. Programozott tananyagFejezetekre és alfejezetekre bontva egymást követő ismeretközlő és ismeretet ellenőrző oldalak segítségével teszi lehetővé az ismeretek elsajátítását. Az ismeret ellenőrző oldalak (tesztek, feladatok) segítenek annak eldöntésében, hogy a tanuló megértette az előző oldalakon olvasott információkat vagy sem. Ha nem, akkor érdemes visszatérni és újragondolni a korábbi oldalak tartalmát. A programozott tananyag, akkor is használható ha valaki csak egy meghatározott információt keres (pl. hogyan lehet egy Word 2007 dokumentumban a táblázatok oszlopainak szélességét beállítani.) 2. Projekt alapú tananyagA projektalapú feladatok célja az informatikai ismeretek elmélyítése, a megismert programok használatának begyakorlása a valós életből vett példákon keresztül. Az itt található feladatok egy kötetlenebb tanulási formát tesznek lehetővé, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik kreativitásuk megmutatására is. A projektek céljai közé tartozik, hogy segítsenek az életben előforduló feladatok megoldásában (pl. egy árajánlat elkészítése). 3. Letölthető jegyzetek

77 http://www.budapestedu.hu/innovativ_modszertan/informatika_tananyag.htmlLetöltés: 2011.11.30.

82

http://www.budapestedu.hu/innovativ_modszertan/informatika_tananyag.html

http://informatika.gtportal.eu/

http://www.budapestedu.hu/innovativ_modszertan/informatika_tananyag.html

A programozott tananyag ismeretközlő oldalait elérhetővé teszik azok számára is, akik a nyomtatott tankönyvek használatát kedvelik. Nem cél a tankönyvé nyilvánítás, mivel egy tankönyvet nem illik új fejezetekkel bővíteni, sem pedig az elavult tananyagrészeket törölni belöle. 4. Letölthető oktatási segédanyagokNem létezik olyan módszer és tananyag amely minden pedagógus számára, minden tanulócsoportnál eredményes lehet. A tananyagfejlesztők ezért is helyeznek oldalaikon számos, akár internet kapcsolat nélkül is felhasználható oktatási segédanyagot, jegyzeteket, videókat…

(4) Tananyagok fő témái, használhatóságuk A tankönyv és példatár fő témaköreiAz informatika alapjai, az operációs rendszer, Hálózatok, Internet, Dokumentumkészítés, Táblázatkezelés, Prezentáció, Html szerkesztés, Adatbázis-kezelés, Projektek.

A tananyagok felhasználhatóságaAlkalmasak egyéni tanulásra, interaktív tábla felhasználásával a tanórai munka színesítésére, de segítséget a felnőttek számítógéphasználatának önálló fejlesztéséhez is.

A projektalapú feladatok révén a tanulók a valós életben előforduló problémák megoldásán keresztül tanulják meg az informatika alapjait. Árajánlatot kérnek, megrendelnek termékeket, névjegyet vagy éppen történelemórára készítenek bemutatót. Eközben az aktuális feladattal, például egy vállalkozás működtetésével kapcsolatban, új ismereteket és tapasztalatokat szereznek.

4.2.6. Minimális feltételek esetében is jól használható, gyakorlati célokat szolgáló e-tananyagok általános iskolásoknak Az Almási utcai Általános Iskola által, PHARE programból megvalósult projekt célkitűzése olyan digitális tananyagok létrehozása, amelyek nem igényelnek korszerű oktatólaborokat, minimális feltételek elegendőek használatukhoz. A tananyagokat gyakorló pedagógusok készítik, akik többcélú felhasználást is lehetővé tevő e-tananyagokat fejlesztenek ki, amelyek a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén egyaránt használhatók. A digitális tananyagok jogtiszták, és bárki számára szabadon felhasználhatók. http://www.tananyag.almasi.hu/tananyag.html

4.3. E-TANANYAGFEJLESZTÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN, VÁLLALATI OKTATÁSBAN

4.3.1. A közszféra fejlesztéseiA felnőttképzés részben a közszférához tartozik, részben pedig a versenyszférához. A közszférának érdeke, hogy az állampolgárok, egyes emberek megfelelően felkészültek legyenek az egész életen át tartó tanulás folytatására. Ez a szegmens erőteljesen beépül a TÁMOP pályázatok kereteibe. Így van (volt) ez az egri tananyag-fejlesztési TÁMOP pályázattal is, melynek keretében a projekt zárófázisában átadták a tananyagkészítéssel kapcsolatos tapasztalatokat a projekt tananyagíróinál (egri, nyíregyházi, szegedi oktatóknál, intézményünkből Pálvölgyi Mihálynál) szélesebb körnek is. Így pl. ilyen ITK-, e-tanulási tananyag-fejlesztési képzésben részesülhetett a tanszékünk két oktatója, Bognárné Lovász Katalin, illetve Ördögné Kovács Mónika is.

83

http://www.tananyag.almasi.hu/tananyag.html

De ugyanez a szegmens beépül a digitalizálási és portálfejlesztési projektekbe is, hiszen azok teljesítéséhez kiművelt, szakmailag és technológiailag is felkészült munkatársakra van szükség. Ehhez megfelelő tananyagokra is szükség van természetesen!

4.3.2. A versenyszféra fejlesztései

(1) A tanuló szervezet modelljének fejlődése A vállalatok, cégek is sokszor számos fejlődési fázis következtében, maguk is tanulószervezetté válnak. A sokrétű tanulási igényeket vagy házon belüli, vagy külső támogatással, de valahogy ki kell elégíteni. Az alábbi ábrán jól láthatók a tanulószervezetté válás stációi (alulról felfelé nézve az „emelkedést”):

1. ábra A cég tanuló szervezetté válik78

Ezt a tanulási igényt vagy saját képzésekkel elégítik ki, vagy pedig valamely területre szakosodott külső vállalat profi szolgáltatásainak igénybevételével. A továbbiakban ez utóbbira láthatunk néhány sajátos megoldást, példát a SZÁMALK praxisa alapján !

(2) „Testreszabott” (vállalatra, megrendelőre szabott) megoldások példa (Számalk)

Vállalatok esetében a piaci versenyben egyre nehezebb a belső és a külső oktatások lebonyolítására időt szakítani, különösen abban az esetben, ha a cég több telephellyel, országos hálózattal és nagy számú munkaerővel rendelkezik. A dolgozók továbbképzése azonban mindenhol kulcsfontosságú, hiszen a jól képzett munkaerő nagyobb termelékenységet biztosít, és az üzleti folyamatok hatékonyságát növeli.

Az elektronikus alapú oktatás és tanulás segít a fenti probléma megoldásában. Közép- és hosszú távon időben és helyben rugalmas, könnyen skálázható, bővíthető és költséghatékony megoldást jelenthet. A céges igényekre és környezetre, testre szabott e-learning tanfolyamok, akár az új vagy meglévő

78 HENCZI LAJOS: Tanulásmenedzsment . Bp.: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., 2010. p. 51.

84

dolgozók belsős továbbképzéseit (pl. cégpolitika, minőségirányítási rendszer megismerése, új belépők tájékoztatása, ad-hoc gyorstalpaló tréningek lebonyolítása, stb.), akár pedig informatikai vagy más szakma-specifikus ismeretek megszerzését, az ismeretek ismétlését, gyakorlását is támogatják, oktatási helyszíntől függetlenül is.

Interaktív elemek, animációk, szimulációk készítése

Igény esetén az e-learning anyagok alapját képező interaktív elemek (szimulációk, animációk, videófilmek, narrációk, stb.) tervezését, fejlesztését, kidolgozását és tesztelését is vállaljuk előzetes egyeztetés szerint a legújabb Flash és más animációs / szimulációs / 3 dimeziós technológiák alkalmazásával. Szintén segítséget tudunk nyújtani statikus képek, egyedi grafikák, és arculattervek kidolgozásában.

E-learning tananyagok lokalizálása

Meglévő, kész e-learning anyagokat, amennyiben a forrás állományok és rendszer rendelkezésünkre állnak, különböző nyelvi környezetekre tudunk átültetni és fordítani. A lokalizálás nem csak a tananyag szövegének, hanem a képek, interaktív elemek, valamint a narráció fordítását is jelenti. Bármilyen nyelven vállaljuk ezt a szolgáltatást, keressen minket bizalommal!

http://www.szamalk.hu/eLearning/egyedi_tananyagok.aspx

(3) Példa a b-tanulási formára (tananyagfejlesztés, gyakorlati konzultáció, intenzív tréning) - Számalk Ugyancsak a Számalk vegyes tanulási módszert is alkalmazza, pl. az Office 2007 átállás elősegítésére, amely keretében az elkészített e-tanulási modulok önálló feldolgozása mellett, egy napos intenzív tréninget is felajánlanak.

Ezen oktatási forma lényege az e-learning és a hagyományos tantermi oktatás együttes alkalmazása.

Bár az e-learning tananyagok önállóan is használhatóak, a maximális hatékonyságot az oktató által vezetett gyakorlati konzultációkkal és egyéb oktatási anyagokkal együtt érik el. A vegyes tanulási

módszer (blended learning) ezen rugalmasságot és hatékonyságot ötvözi.


(4) Az E-Akadémia példája - SAP oktatási rendszer keretébenCéljai A kurzus tartalmát speciálisan tanácsadók számára állították össze, és elsősorban az üzleti folyamatokra és a megoldási területekre koncentrál 3 vagy 5 hónapos rugalmas oktatási programot nyújtanak, amely segítségével a tanuló ott és akkor tanulhat, ahol és amikor csak szeretne. Rugalmas hozzáférést kap az e-tanulási anyagokhoz, az SAP oktatási rendszerekhez, valamint a HelpDesk támogatáshoz.Az E-Akadémia segítségével a tanulók felkészülhetnek a munkájukhoz kötődő feladatokra és az SAP tanúsíványt adó (certifikációs) vizsgákra. Az oktatási időszaka alatt a tanuló mentori tippekhez és szakértői know-how-hoz is hozzáférhet hang alapú chat, NetMeeting, vagy webes alapú chat segítségével.

A tananyag jellemzői , tanulástámogatási összetevői A tananyag különféle elméleti és gyakorlati szegmenseket tartalmaz (beleértve demókat) az ismeretek elsajátítását teljes körű help desk támogatás segíti, beleértve az online támogatású

85


http://www.szamalk.hu/eLearning/egyedi_tananyagok.aspx

webes alapú chat-et, a Netmeetinget, a szakértő oktató segítségével előre megbeszélt időpontokban. További példa arra, ahogy a tananyag és tanulástámogatás, az ezt segítő sokféle kommunikációs forma szintetizálódik, SAP Akadémia esetében pl. következőket foglalja magában: E-learning kurzusok, Help desk támogatás, SAP oktató rendszerekhez való hozzáférés, Tankönyvek

4.4. E-TANANYAGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN – ESETTANULMÁNY

4.4.1. Helyzetkép és fejlődési irányok E fejezetben azt vizsgáljuk, hogy az informatikus könyvtárosképzés részére 2011-ben elkészült, és a Kempelen Farkas Tankönyvtárban hozzáférhetővé váló felsőoktatási tananyagok milyen keretben, tananyagfejlesztési útmutató szerint, tartalmi, milyen elemekkel, szerkezetben készültek

4.4.2. Az EKF konzorcium TÁMOP projektje

!!!!! keresés a Kemkpelen Farkas Könyvtárban

Az e-tananyagfejlesztés lépéseit az egri Eszterházy Károly Főiskola TÁMOP projektjének tananyagfejlesztési útmutatója szerint vizsgáljuk. A főiskola példamutató szerepet játszott a távoktatásban, már 2002-ben bevezette a könytárosok (informatikus könyvtárosok) számára a távoktatási rendszert, melyben első lépésben a nyomtatott anyagoknak még fontos szerepe volt. A fejlesztési második fázisára 2009-től került sor, kifejezetten elektronikus alapokra helyezve a hivatkozott TÁMOP projekt keretében. A projekt megnevezése: Kurzusmegosztás elvén (OCW) elvén alapuló informatikai curriculum és Scorm kompatibilis tananyagfejlesztés informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP- 4.1.2 - 08/1/A2009-0005

Megj. a főiskola a 42 tervezett e-tananyag zömét kidolgozta, de más egyetemek is kapcsolódtak, így a NYME SEK Könyvtár- kés Információtudományi Tanszékén három e-tananyagot dolgoztak ki, melyet a 4.3.

4.4.3. A tananyagfejlesztési módszertan - Eprojekt tananyag fejlesztés módszertan

(1 ) A tananyag általános áttekintése Forrás: Forgó Sándor Tananyagfejlesztési útmutatóKurzusmegosztás elvén (OCW) elvén alapuló informatikai curriculum és Scorm kompatibilis tananyagfejlesztés informatikus könyvtáros Ba, MA lineáris képzésszerkezetbenTámop - 4.1.2 - 08/1/A2009-0005

86

Tartalom A tananyag didaktikai tagozódása

(Bevezetés, kifejtés, összefoglalás, kiegészítések) Médiaelemek forgatókönyvei

› Állóképek› Mozgókép› Hanganyag› Animáció

Médiaformátumok és követelmények Ellenőrző lista Referenciák Stream videó ?

2

(2 ) A tananyag didaktikai tagozódása

-- Bevezetés (1.tanóra) (az egész félévhez) I. Bevezetés1. Bevezető (motiváció megteremtése, érdeklődés felkeltése)2. Tartalmi áttekintés (modulcímek, leckék felsorolása)3. Célkitűzések, követelmények meghatározása (Milyen kompetenciákkal fog rendelkezni a kurzus végeztével, milyen feladatokat kell elvégeznie.)

Részletesebben: Célkitűzés (Milyen kompetenciákkal fog rendelkezni a kurzus végeztével, milyen

feladatokat kell elvégeznie) A kurzus tartalma (modulcímek, leckék felsorolása) A kurzus tömör kifejtése -a 12 lecke rövid leírása. Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók

-- Kifejtés 2-11. tanóra, és a tanultak összefoglalása 13. tanóra A leckék tagozódása (1 lecke 20.000 karakter – 1 oldal szóközökkel cca. 2.000 karakter – esetén 10 oldal törzsszöveg) 10 lecke esetén 100 oldal a terjedelme. Az egyes leckék 10-15 bekezdést tartalmazzanak. A bekezdések ajánlott karakterszáma 400-1000 karakterig terjedjen.

Leckék- foglalkozások felépítése

II. Leckék, foglalkozások (A …. lecke címe 1-10-ig)1. Célkitűzés (A lecke céljának rövid meghatározása.)2. Tartalom (A lecke tartalmának rövid ismertetése (bekezdéscímek )3. A tananyag kifejtése. A lecke elméleti anyagának a közlése, úgymint: a) Leírások (törzsanyag)b) Definíciókc) Kiemelésekd) Hivatkozások

4. Összefoglalás

87

http://elearning.ektf.hu/file.php/Local%20Settings/Temporary%20Internet%20Files/Local%20Settings/Local%20Settings/Temporary%20Internet%20Files/Content.IE5/8PMN0T23/d)%20Hivatkoz%C3%A1sok

5. Önellenőrző (nyitott) kérdések (bekezdéscímek alapján)6. Tesztkérdések (2-3 eldöntendő, párosításos, feleletválasztásos)

-- Kiegészítések 7. KiegészítésekIrodalomjegyzékGlosszárium, dokumentumok (opcionálisan)

13. fejezet Kiegészítések1. Irodalomjegyzék Könyvek, elektronikus dokumentumok 2. Médiaelemek:hangfájlok, videofájlok, ábrajegyzék, táblázatjegyzék, hivatkozáslista

3. Glosszárium, kulcsfogalmak értelmezése (opcionálisan)

Példákkal illusztrálva

6

Próbavizsga (a 10 lecke alapján 20 db kérdést állítson össze.)Záróvizsga (a 10 lecke alapján 2*20 db kérdést – A, B variánst– állítson össze.)

-- Tesztek (14. fejezet) GyakorlótesztekPróbavizsgaZáróvizsga Ld. magyarázatokkal a továbbiakban

88

7

-- Médiaelemek (állóképek, animációk, videók) forgatókönyvei

8

Médiaelemek

http://eprojekt.ektf.hu/index.php?page=docs

4.4.4. E-tananyagfejlesztési ellenőrző lista (az Eszterházy Károly Főiskola példáján)Szempontok Igen Nem1. Határidő betartása 2. Tagozódási szempontok megléte 3. Oktató/tutor megnevezése4. Kapcsolattartás kidolgozottsága (e-mail, fórum, web kommunikáció)5. Próbateszt megléte6. Végső teszt megléte7. Beadandó feladat(ok) megléte8. Nyitókonzultáció regisztrálása (idő és helyszín)9. Záró (számonkérés) regisztrálása (idő és helyszín)

89

10. Szöveges tartalom megléte 11. Képi illusztrációk megléte (4–6 db)12. Hang illusztrációk megléte (0,5/lecke)13. Videó illusztrációk megléte (0,5/lecke)14. Animáció illusztrációk megléte (0,5/lecke)15. EgyébAmennyiben prezentáció formájában kívánja valaki tananyagát közreadni, úgy a tagozódási szempontok betartása mellett meg kell adnia a prezentációval egybekötött felvételének szinopszisát, illetve részletes forgatókönyvét. Minden leckét átfogó, tagolható előadás formájában kell elkészíteni!http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/eLearn_protokoll.doc

4.5. TOVÁBBI PÉLDÁK

4.5.1. Saját tananyagfejlesztési feladat bemutatása Itt arról kell számot adni, egyénenként, hogy az ETON1 szemináriumi oktatása keretében a mely tananyag tervezését, fejlesztését vállalta, és azt milyen lépésekben végezte, végzi (tekintettel arra, hogy a beadási határidő január közepére módosult) (5. fejezet) Az alábbiakra térjen ki: 1. Témaválasztás 2. A tananyag készítéssel szemben támasztott elvárások3. Célok, célkifejtések 4. Tartalmi tervezés, a tartalom forrásai,5. Szerkezeti, tagolási teendők6. Módszertani teendők7. Technikai teendők 8. Az eddig végzett munka és a további teendők 9. A tananyag mint végtermék használhatósága

4.5.2. Az e-tananyagok hatékony használatát, a tanulástámogatást segítő oktatói honlapok Ugyancsak az egri projektre hivatkozva, Dr. Tóvári Judit már korábbi sikeres e-tanulási pályázatok keretében is számos tananyagot készített a Bibliográfiai leírás és más tárgyak témakörében. Nyilvánvaló és elvárt, hogy mint e tárgyak oktatója „ne hagyja magukra” a hallgatóit, hanem adjon egy felületet és kommunikációs, támogatási lehetőséget az abban foglaltak elsajátítására, (tutorok, mentorok). Ennek két fő formája lehetséges, vagy(1) ahogy az főleg kezdetben történik, az oktató weblapján nyújtott szolgáltatásként, ld. hivatkozott példa, e-mail cím, vagy pedig(2) komplex e-tanulási keretrendszerben egy-egy tantárgyi modulként, amely általában egy belső hozzáférhetőségű rendszer, amelyekhez eleve regisztráció, jelszó segítségével lehet hozzáférni.(példa az (1) megoldásra) Pld. Dr. Tóvári Judit honlapja: http://www.ektf.hu/~tovarij/index.htm

4.6. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK

ETON 1 tételekkel gondolja végig, mely más ETON témakörökkel áll szoros összefüggésben ez a tétel, és indokolja meg, legyen szíves!

90

http://www.ektf.hu/~tovarij/index.htm

http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/eLearn_protokoll.doc

pl. Az oktatási-tanulási innováció és területei Az oktatási-tanulási innováció intézményrendszereE-tanulási források és menedzselésük – beleértve mind

- formális képzést segítő tananyagokat, pl. az egri Eszterházy Károly Főiskola koordinálásában, és oroszlánrészt vállaló tevékenységével elkészült TÁMOP –tananyagok, melyek bekerülnek a Kempelen Farkas Tankönyvtár anyagába.

- informális, és nem-formális képzést, önképzést segítő tananyagokat, amelyeket talán pontosabban tanulási forrásnak, vagy esetleg tanulási objektumnak nevezhetünk.

Fontos megemlíteni a könyvtárak egész életen át tartó tanulást, azon belül e-tanulást, b-tanulást segítő projektjeit, melyekben fontos elemként jelenik meg a tananyagfejlesztés. Különleges hangsúlyt kap az ún „e-learning könyvtár” fejlesztés, melynek kiemelkedően fontos kezdeményezője és előrevivője az egri Eszterházy Károly Főiskola, azon belüli Czeglédi László, aki egyszerre oktató és könyvtárigazgató, tehát mind a e-tananyagfejlesztési, mind pedig az e-tananyag menedzselési szerepeket, az oktatási, illetve könyvtári vonatkozásokat egyben képes látni és láttatni. PhD-dolgozatát is az „e-learning könyvtárról” írta

5. LECKE: E-TANULÁSI RENDSZEREK, MÓDSZERTANOK ÉS TECHNOLÓGIÁK

Célok

A vizsgázó képes 1) -az e tanulási keretrendszerek céljának, lényegi jellemzőinek kifejtése,

2) a hazánkban legismertebb keretrendszerek alkalmazási példáinak, fejlesztési teendőinek kifejtésére,

3) Az e-tanulási rendszerfejlesztés tananyagfejlesztési, technikai és módszertani vonatkozásainak kifejtése konkrét példa alapján,

4) egyéb formában szerzett ismereteinek kifejtése

Köszönöm Kissné Bella Judit és Tóthné Kunstár Judit közreműködését az anyag összeállításában.

Megjegyzés: e tanulási rendszerek tervezői, fejlesztői, működtetői előnyben részesítik az e-learning kifejezést az e-tanulással szemben. Bár ennek nem örülök, de el kell fogadnom e tétel keretében.


5.1. TECHNOLÓGIAI ALAPOK 5.1.1. E-tanulási keretrendszerek kialakulása, a szabványok, szoftverek szerepe Az e-learning keretrendszereket négy csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy ki volt a létrehozójuk.

1. e-learning rendszerek fejlesztésére szakosodott cégek termékei (WebCT, BlackBoard),

91

2. nagy IT cégek rendszerei, melyek valamilyen belső vagy külső igényt meglátva jöttek létre (Cisco, IBM, SAP, Oracle),

3. a szabad szoftver közösség által megalkotott nem kevésbé helytálló rendszerek (Moodle, Dokeos, Claroline),

4. és végül a kormányzat által létrehozott megoldások (SDT = Sulinet Digitális Tudásbázis).

Ezek a rendszerek még a fejlődés azon szakaszában kezdtek kialakulni, amikor még nem voltak az ajánlások, szabványtervezetek olyan szinten, hogy érdemes lett volna bármelyik implementálását megvalósítani. Ma már azonban elértünk oda, hogy a tényleges szabvánnyá vált SCORM ajánlást egy komoly rendszernek meg kell valósítania.

Erre ösztönzi a fejlesztőt a vevő is, hiszen az ő számára érdek, hogy egy előállított vagy megvásárolt tananyagot adott esetben, más környezetben is hasznosítani tudjon.

5.1.2. Alkalmazás különféle környezetekbenA szabványok szerepe arra ösztönzi a fejlesztőt a vevő is, hiszen az ő számára érdek, hogy egy előállított vagy megvásárolt tananyagot adott esetben, más környezetben is hasznosítani tudjon. Az LCMS (Learning Content Management System) rendszerekhez olyan szoftverek tartoznak, amelyeket elektronikus kurzusok fejlesztéséhez használnak. Egy időben, közös folyamatban hozhatunk létre velük tartalmakat.

Az LCMS rendszer biztosítja a didaktikus feldolgozást, az tartalomfejlesztést, megosztást, terjesztést, illetve a tartalom változtatását szakértőknek, oktatóknak, média-készítőknek, programozóknak. 79

5.1.3. E-tanulási keretrendszerek fő funkciói Az e-tanulás támogatására elsősorban a vállalati szektor felöl fogalmazódott meg először, hogy keretrendszereket lehetne alkalmazni. Egy e-tanulási keretrendszer több funkciót is magába foglal:

1. • Nyilvántartja a tanulókat és eredményeiket

2. • Nyilvántartja a kurzusra, vizsgára jelentkezéseket

3. • Hozzáférést biztosít a kurzusok különböző anyagaihoz, elemeihez

4. • Naplózza a felhasználók: tanárok, tanulók tevékenységét

5. • Rendszerint elsődleges kommunikációs felületet biztosít

6. • Automatikus funkciókkal kísérli meg növelni a tanulók aktivitását

7. • Támogatja a tanári értékelést (formatív és szummatív értékelést egyaránt)

8. • Önértékelő és számon kérő elemeket tartalmaz

9. • Informálja a felhasználókat az oktatással kapcsolatos hírekről

79 HORVÁTH Ernő: MOODLE: Egy ingyenes e-learning keretrendszer. –In.: Linuxvilág 2004. (5. évf.) 11. sz. 59. p.

92

10. • Támogatja web-előadások, webszemináriumok lebonyolítását

11. • Támogatja a virtuális csoportmunkát, kollaboratív felületet biztosít

Jelenleg több százra, esetleg ezerre becsülhető a piacon lévő különböző oktatási keretrendszerek száma. Áruk és tudásuk rendkívül ingadozó képet mutat. A továbbiakban magyar szempontból legjelentősebbeket mutatjuk be

A három felsőoktatásban legismertebb keretrendszer – a Moodle, a CooSpace, illetve az ILIAS alkalmazásáról ad rendszerezett áttekintést Ambrusné Dr. Somogyi Kornélia E-learning a felsőoktatásban – didaktikai lehetőségek a felnőttképzésben cimmel. E-learning a felsőoktatásban - Károly Róbert Főiskola www.karolyrobert.hu/mafiok/downloadfile.php?fileid=520...

Eszerint a CooSpace rendszert használ 5 intézmény. Az Ilias rendszert használja 3 intézmény. A Moodle rendszert használja 22 intézmény. ….

Nézzük meg az elterjedtség mértékében a Moodle, CooSapce, ILIAS sorrendben ezek fő jellemzőit, és és alkalmazásait.

5.2. MOODLE 5.2.1. A Moodle fő jellemzői, hangsúlyai Elérhetőség, letöltés: http://www.moodle.org

Az együttműködési rendszerek közül a Moodle mellett kettő terjedt el a felsőoktatási intézmények szélesebb körében

A Moodle neve a Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment kifejezés rövidítése, azaz moduláris objektum-orientált dinamikus tanulási környezet. A Moodle LCMS (Learning Content Management System) alkalmazás, azaz tanulásirányítási rendszer, eLearning keretrendszer.

Az LCMS feladata az, hogy azonosítsa a felhasználókat és szerepkörük, jogosultságaik szerint a megfelelő tananyagokkal (kurzusokkal) összerendelje őket. Az LCMS szerverek a felhasználók tevékenységeit, a tanulás szempontjából fontos adatokat naplózzák, s ebből a későbbiekben statisztikák generálhatók. Ezek az adatok egyrészt a tanulók haladásával kapcsolatosan szolgáltatnak fontos információkat, másrészt a tananyag hatékonysága is kideríthető belőlük.

A Moodle web alapú rendszer, tehát a használatához szükség van Internet/intranet eléréssel és böngészővel rendelkező számítógépre. Szükség van valamint szerverre és annak URL címére, amit a szolgáltató intézmény ad meg. A Moodle tervezése és fejlesztése során az alkotókat a konstruktivista pedagógia alapelvei vezérelték. Ahhoz kívánnak keretrendszerükkel eszközöket biztosítani, hogy ideális virtuális oktatási/tanulási környezetet hozzanak létre.

93

http://www.moodle.org/

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=coo-space%20moodel%20ilias%20&source=web&cd=3&ved=0CEEQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.karolyrobert.hu%2Fmafiok%2Fdownloadfile.php%3Ffileid%3D520%26nev%3DAmbrusn%25C3%25A9%2520Dr.%2520Somogyi%2520Korn%25C3%25A9lia_%2520_&ei=IHLYUO7ICcbdtAau3IGoAw&usg=AFQjCNHnm6wA5eBWfYq2dqWoUkD5i7SioQ&bvm=bv.1355534169,d.Yms&cad=rja

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=coo-space%20moodel%20ilias%20&source=web&cd=3&ved=0CEEQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.karolyrobert.hu%2Fmafiok%2Fdownloadfile.php%3Ffileid%3D520%26nev%3DAmbrusn%25C3%25A9%2520Dr.%2520Somogyi%2520Korn%25C3%25A9lia_%2520_&ei=IHLYUO7ICcbdtAau3IGoAw&usg=AFQjCNHnm6wA5eBWfYq2dqWoUkD5i7SioQ&bvm=bv.1355534169,d.Yms&cad=rja

A Moodle alkotói nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy széles skáláját teremtsék meg a oktatói tevékenységeknek. Erre épülve több olyan modul is van, amely támogatja a kooperatív munkát, valamint flexibilis értékelési lehetőséget biztosít, az értékelésbe esetleg bevonva magukat a hallgatókat is.

5.2.2. Moodle oktatási keretrendszer bemutatása A Moodle a konstruktivista pedagógia szellemében1 készült oktatási keretrendszer. (Kurzus menedzsment szoftver) Egy fórum rendszer köré épül, ami lehetővé teszi, hogy a tanulási folyamat valamennyi résztvevője aktív szereplő legyen, és a hallgatók/tanulók együtt alakítsák, konstruálják tudásukat. Fejlesztésének eredeti célja, hogy eszközként szolgáljon pedagógiai kutatásokban, de fejlettsége elérte azt a szintet, hogy önmagában oktatási célokra is alkalmazható legyen.

A szoftver, oktatási rendszer, alkalmas távoktatási kurzusok indítására, vegyes képzésben megvalósuló kurzusok lebonyolítására, vagy tantermi képzések internetes támogatására egyaránt.

A Moodle folyamatos fejlesztés alatt áll, de már most is számtalan szolgáltatást nyújt:

• Tetszőleges számú kurzust képes kezelni, és azokat kategóriákba rendezni

• Kurzusokon belül többféle megjelenítési módot támogat (heti, tematikus és fórum formátum)

1 Lásd.: http://moodle.org/doc/index.php?file=philosophy.html

1 ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány .

• Számtalan kurzushoz kapcsolható „tevékenység”, „elem” áll rendelkezésre:

1. Chat

2. Egyszerű választás

3. Feladat (online-offline)

4. Fórum

5. Kérdőív

6. Napló

7. Kvíz

8. Tananyag

9. Workshop

10. • Automatikus e-mail értesítések

11. • Tanulói statisztikák, log-ok

12. • Többnyelvű felület, fordítás támogatása.

Ld. bővebben:

Multimédia pedagógia. E-tanulási keretrendszerek. Bp.: ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ http://edutech.elte.hu/multiped/okttech_13/okttech_13.pdf

94

http://edutech.elte.hu/multiped/okttech_13/okttech_13.pdf

5.2.3. Moodle fejlesztési teendők

Ollé János blogja Ollé János blogja segítségével foglalja össze röviden pontokba szedve a fejlődés legfontosabb tényezőit!

http://blog.ollejanos.hu/2011/06/24/instruktiv-oktatasi-keretrendszerek-optimalizalasanak-eselye-a-moodle-3-0-vizioja/

Moodle 2011 – Moodle és ePortfólió http://moodlemoot.hu/

Ismerje meg a 2011. i évi Moot2011 konferencia fő témaköreit, -- a konferencia fókuszában Magyarország – s egyben a világ – legnépszerűbb e-Learning keretrendszere áll, ezért is informatikus könyvtárosként, az e-Learning –ben érintett más szakemberekkel (oktatók, tanárok, tanítók; informatikusok, rendszergazdák; oktatásszervezők; döntéshozók; intézményvezetők) együtt képben lehessen az új fejleményekkel kapcsolatban.

Moodle a közoktatásban, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben és a szakképzésben – Hogyan használjuk a Moodle-t az oktatásban? Hogyan segíti a Moodle a tanítási folyamat hatékonyságát, s mennyiben alakítja át a diákok viszonyát a tanuláshoz? A Moodle, mint közösségi portál. Milyen oktatási tapasztalatok halmozódtak fel, s milyen módszertani változásokat hozott magával a Moodle?

ePortfólió – az ePortfólió típusai, személyes és intézményi portfólió kialakítása, szabad forráskódú ePortfólió megoldások, portfólió alapú értékelés, személyes tanulási terek, (e)Portfólió a magyar oktatásban. Az ePortfólió, mint az alumni rendszerek kapuja.

A könyvtárak szerepe az intézményi elektronikus szolgáltatásokban – A hagyományos szolgáltatások bővítése vagy a fenntartható fejlődés, mi motiválja a könyvtárakat az eLearning és ePortfólió szolgáltatások felé?

Az eLearning szerepe a pályázati projektekben – Tananyagfejlesztés a pályázatokban: Mit, mivel és hogyan? A pályázati projektek által megkövetelt szabványos formátumok közül melyiket válasszam (SCORM, Docbook)? Szerzői jogi kérdések a tananyagfejlesztésben. Moodle mint disszeminációs és kollaboratív felület hazai és nemzetközi projektekben.

Módszertani útmutatók elektronikus tananyagokhoz – Pedagógiai modellek az eLearningben. Kurzusszervezés képzési forma szerint, didaktikai dizájn, tevékenységi formák módszertana és az oktatási folyamat programozása, avagy miként virtualizálhatom a tantermi óráimat? A tanulásirányítás és értékelés tervezése és eszközei.

mLearning – a mobiltelefonok szerepe a eLearningben - Tanulás bárhol és bármikor mobil eszközök segítségével. Az érintőképernyős eszközökben rejlő lehetőségek és korlátok az LMS rendszerek használatában. Mobilra optimalizált Moodle megjelenés vagy dedikált mobil alkalmazások?

Moodle integráció – Hogyan integrálható a Moodle az intézményi informatikai infrastruktúrába? Hogyan valósítható meg a tanulmányi rendszerek és a Moodle integrációja? Komplex eLearning rendszerek és hálózatok kialakítása Moodle Network alapokon. Tananyagtárházak integrációja a Moodle 2.0 repository API segítségével.

95

http://moodlemoot.hu/



Moodle fejlesztések, kiegészítő modulok, blokkok – hasznos vagy éppen nélkülözhetetlen modulok/blokkok alkalmazása. Egyedi modulfejlesztések, modulok honosítása.

Közösségi hálózatok helye és szerepe az oktatásban - Lehet-e tanulásra használni a közösségi hálózatokat (Twitter, Facebook,)? Ha igen, akkor hogyan győzzük le a tanulók/tanárok ezzel kapcsolatos fenntartásait? Közösségi oldalak integrációja a Moodle keretrendszerbe.

Moodlemoot 2012

A 2011. évi konferencia áttekintése után érdemes a 2012-ban lezajlott konferencia témáit és tanulságait is áttekinteni. http://moodlemoot.hu/course/view.php?id=116

Ollé János a következőket írta:A MoodleMoot konferenciák egy ideje már jóval többet jelentenek, mint a moodle közös ügyének megtárgyalása. A sokféleség motivációja mellett ez lehetőséget ad az aktualitások kiemelésére, ugyanakkor pont ebből adódóan eltereli a fókuszt a moodle rendszerről, ami végülis a találkozó kiindulópontja kellene legyen. Az esettanulmány jellegű bemutatások háttérbe szorulása idén lehetőséget teremtett a tartalomfejlesztés középpontba állítására. http://blog.ollejanos.hu/wp-content/uploads/2012/07/IMG_7119.jpg

Tibor Éva reflexiói szerint „Hol az innováció mostanában?” cimmel : Ez a kérdés jutott eszembe, az idei MoodleMoot konferencián, ahol idén is 40-nél több előadás hangzott el a 100-nál jóval több résztvevő előtt, akik közül legtöbben a felsőoktatásból jöttek. Úgy éreztem, hogy múlt, jelen és jövő egyszerre van itt a konferencián, és az alapkérdés leginkább az, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni az oktatásban a megváltozott körülményekhez úgy, hogy megtartsuk a régi értékeket is. …. És itt volt a jelen, a Moodle, amely immár a legnépszerűbb tanulásmenedzsment rendszer és már nemcsak a felsőoktatásban, és néhány helyen a közoktatásban használják, hanem a cégek is felfedezték. Az új verziói pedig egyre inkább nyitnak más rendszerek felé, integrálnak új technológiákat, válnak egyre felhasználóbarátabbá.

A jövő pedig szintén megjelent, a mobil technológiára szabott tanulási módszerek, a feltöltött tartalmakkal ellátott tanulásmenedzsment rendszer, a már említett iPad-en lapozható könyvek szerkesztésére létrehozott felhasználóbarát szoftver környezet, a Moodle és a Second Life előnyeit integráló Sloodle vagy az egy tanfolyamon belül is különféle platformokat használó oktatásmódszertan formájában

5.3. CooSpaceAz alkalmazások közül azokat hozzuk példaként, melyek az Eden-tagintézményekhez kapcsolódnak. Ott felsorolva láthattuk az EDEN magyar tagintézményeit. A továbbiakban azt nézzük meg, hogy ezek milyen rendszert alkalmaznak, hogyan, kik számára érhető el a rendszer.

- CooSpace rendszert alkalmazó intézmények

- az ILLIAS rendszert alkalmazó intézmények

Nézzük meg ezek részletesebb jellemzőit, és alkalmazó intézmények példáit

A CooSpace keretrendszerA CooSpace olyan kommunikáció központú együttműködési rendszer, melyben az egyes színterek (kooperációs terek) egy-egy adott feladat megoldása köré szerveződnek. A megoldás támogatja mind a felsőoktatási és társintézmények oktatási feladatainak ellátását, mind pedig a közvetlen tanórai

96

http://blog.ollejanos.hu/wp-content/uploads/2012/07/IMG_7119.jpg

http://moodlemoot.hu/course/view.php?id=116

együttműködés folytatását. Az adott kurzushoz kapcsolódó dokumentumokat (tematikát, kötelező irodalom listát, olvasmányokat) könnyedén elérhetővé teszi. A CooSpace céljai:

1. a tanórán kívüli tanulási tevékenység támogatása;

2. a tanuláshoz szükséges információk megszerzésének elősegítése;

3. konzultációs színtér biztosítása hallgató és oktató között;

4. általános kapcsolattartási eszköz résztvevők számára;

5. elektronikus tananyagok (SCORM vagy HTML), média fájlok lejátszásának lehetősége;

6. Az egyetemen általánosan együttműködést igénylő mindennapos folyamatainak támogatása.80

A CoOspace rendszert elsősorban budapesti egyetemek használják. Az EDEN magyarországi tagintézményei e keretrendszert használják:

ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest elérhetőség: https://coospace.tatk.elte.hu/coospace/Login.aspx

Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Elérhetőség: http://coo.uni-corvinus.hu/coospace/Login.aspx

Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest Elérhetőség: https://coospace.bgf.hu/CooSpace

5.4. ILIAS Az ILIAS keretrendszer egy nyílt forráskódú (open source) internetes felületen működő e-learning rendszer (LMS), ami teljes körű megoldást kínál az egyes taneszközök online használatára, lehetőséget biztosít virtuális iskola kialakítására. Az ILIAS keretrendszeren belül egy olyan virtuális iskola alakítható ki, amelyben a hallgatók akár a személyes jelenlét teljes mellőzésével folytathatják tanulmányaikat. Az ILIAS azon túl, hogy egy saját, szabványos tananyag formátumot alakított ki, számos taneszköz típus használatát teszi lehetővé, melyek között akár bonyolult tanulási útvonalak is kialakíthatóak.81

ILIAS keretrendszert alkalmazó felsőoktatási intézmények közül az e-tanulás terén a legnagyobb hagyományokkal a Gábor Dénes Főiskola, Budapest rendelkezik

Gábor Dénes Főiskola Dennis Gabor College http://www.gdf.hu/

A Főiskola a távoktatás úttörőjeként lépett be a hazai felsőfokú oktatásba. A távoktatás országos hálózatban folyik, amelyben a tanulmányszervezési munkát regionális konzultációs központok végzik. Magyarországon 9 városban, valamint a Felvidéken (Diószeg) működnek konzultációs központok. http://www.gdf.hu/tavoktatas-orszagos-halozata

A tanulási folyamatot az ILIAS – ETOR elektronikus rendszeren keresztül tutorok és mentorok támogatják. Címlap » Távoktatás » A GDF Elektronikus Távoktatási Rendszere

A GDF Elektronikus Távoktatási Rendszere

A Főiskola egyre bővülő internetes oktatási szolgáltatásait a 2004/2005-ös tanév kezdetétől az ILIAS eLearning keretrendszer intézményi bevezetésével tette teljes körűvé.

80 http://portal.coospace.hu/hu/3661/Miert_CooSpace_.page 81 http://blog.ilias.hu/2008/11/az-ilias-szolgaltatasai/#more-15 [letöltés: 2011. 12 .05.]

97

http://www.gdf.hu/tavoktatas/gdf-elektronikus-tavoktatasi-rendszere

http://www.gdf.hu/

http://www.gdf.hu/tavoktatas-orszagos-halozata

http://www.gdf.hu/

http://www.gdf.hu/

http://blog.ilias.hu/2008/11/az-ilias-szolgaltatasai/#more-15

https://coospace.bgf.hu/CooSpace

http://coo.uni-corvinus.hu/coospace/Login.aspx

https://coospace.tatk.elte.hu/coospace/Login.aspx

http://portal.coospace.hu/hu/3661/Miert_CooSpace_.page

A GDF ILIAS szervezett rendszerben összefogja az internetes távoktatási szolgáltatásokat a Főiskolán, mintegy infrastruktúrát biztosít az elektronikus tananyagok rendszerezett feldolgozásához és az internetes kommunikációhoz.

A távoktatás un. vegyes rendszerben (blended learning) történik.

Báziselemei:

e-learning szolgáltatások (online, interaktív kurzusok, prezentációk, önellenőrző tesztek, gyakorlatok, fogalomszótárak, animációk és letölthető oktatási segédletek, szimulációk);

a személyes konzultáció és gyakorlat.


Minden tárgynak saját tutora van. A tutor az első szemesztertől a záróvizsgáig kíséri figyelemmel a hallgató tanulmányait; saját tantárgya tekintetében elősegíti a hallgató eredményes felkészülését a gyakorlatok elvégzésére, a számonkérés különböző formáira. A tutori segítség a hallgató igényeinek függvényében folyamatosan megvalósulhat. http://www.gdf.hu/tavoktatas/tanulastamogatas

Az ILIAS eLearning rendszer A tananyag szolgáltató és fejlesztő keretrendszer (Learning Content Management System = LCMS) egységes felhasználói felületen összefogja a következő internetes oktatási szolgáltatásokat:

hallgató-hallgató, tanár-hallgató internetes kommunikáció (e-mail, tananyagonként internetes fórumok stb.);

webes, interaktív oktatóprogramok, multimédiás tananyagok, animációk, szimulációk; a tananyagkészítést segítő programcsomagok, tananyag-adatbázisok; automatikus kiértékelést végző, a hallgatók önellenőrzését segítő tesztprogramok; a tananyagokhoz kapcsolódó elektronikus ajánlott irodalom és internet címgyűjtemény; elektronikus fogalomtár, amelynek definíciói azonnal lehívhatók, ha a fogalom egy

tananyagrészben előfordul.

http://www.gdf.hu/tavoktatas/ilias-elearning-rendszer

Nemzetközi ILIAS KonferenciákA Nemzetközi ILIAS Konferencia 2002 óta az ILIAS LMS (Learning Management System) felhasználóinak legrangosabb szakmai találkozója. Hamburg, Köln, Zürich, Nürnberg, Göttingen, Bolzano és Hamburg után Budapest kapta a 8. konferencia rendezés jogát, ami komoly elismerés, hiszen az ILIAS keretrendszert számos felsőoktatási intézmény és vállalat használja szerte a világon Argentínától Kínáig. Ez azzal magyarázható, hogy a Gábor Dénes Főiskola évek óta ellátja a magyarországi ILIAS felhasználói közösségek szakmai koordinációját, workshopokat szervez, eredményeit folyamatosan publikálja, s karbantartja a magyar nyelvi fájlt.A budapesti konferencián a távoktatás módszertana és az e-learning iránt elkötelezett oktatók és kutatók megvitatták a legjobb intézményi képzési gyakorlatokat, újításokat és az elmúlt év során felmerült fejlesztési igényeket és irányokat. Tíz ország mintegy 80 szakértője vett részt a

98


http://www.gdf.hu/tavoktatas/tanulastamogatas


konferencián, köztük német, belga, svájci, dán, észt, lengyel, olasz, osztrák és amerikai oktatók, fejlesztők. 2012-ben. 2012-ben Stuttgartban került sor a konferenciára. Az előadások angol nyelven férhetők hozzá.

További információ: http://www.ilias-conference.org/index.php

5.5. SULINET DIGITÁLIS TUDÁSBÁZIS SDT 5.5.1. A Sulinet és SDT összefüggései A "Sulinet eTanulás Módszertani és Kompetencia Központ" (röviden: eSulinet Központ) új szervezeti keretekben, az eddigi feladatkört és célcsoportot kibővítve végez IKT kompetenciafejlesztést a magyar oktatási rendszerben.

Az eSulinet Központ célja egyrészt a közoktatás, szakképzés, a felsőoktatás és a közművelődés célterületein az IKT kompetencia fejlesztése, másrészt az eLearning/eTanulás módszertani kultúrájának, szolgáltatás rendszerének, digitális taneszközeinek, a kulturális közvagyon digitalizációja, a szabványosítási törekvések, a minőségbiztosítás, valamint a központi és az intézményi infrastruktúra fejlesztése és elterjesztése.

A cél elérése érdekében pedagógusképzési, továbbképzési programokat alapít és indít.

A tartalommenedzsment és tanulásmenedzsment rendszerek összekapcsolásával komplex eTanulás rendszert, módszertani help-desk-et, mentorálási rendszert, szakanyagokat és digitális taneszközöket fejleszt és szolgáltat.

A Sulinet Digitális Tudásbázis tartalom-menedzsment rendszer és digitális taneszköz adatbázis az egyik fő eleme a fejlesztési rendszernek.

5.5.2. Az SDT fő jellemzői és szolgáltatásai A 2006/2007-es tanévben a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül nagymértékben bővült az SDT taneszköz tára, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő hét évben is továbbfejlesztünk.

Jelenleg az SDT több mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi digitális tartalmat és összességében több mint 1 000 000 db önállóan is felhasználható és gyűjteménybe foglalt tananyagelemet tartalmaz.

A tartalom mellett az SDT új funkciókkal, és eLearning-eTanulás szolgáltatásokkal is bővült, amelyek - hitünk szerint - jobban segítik a rendszer felhasználását. Ezt támogatja az SDT kézikönyv is, amely részletesen ismerteti a rendszer működését (letöltés innen).

A Sulinet annak érdekében, hogy valamennyi tanulónak és tanárnak értékes tananyaghátteret és szolgáltatásokat biztosítson az SDT, számít a sokrétű felhasználói réteg (pedagógusok, tanulók, szülők, és más érdekeltek) konstruktív javaslataira!

Feladat : Keresse fel a SDT honlapját, tanulmányozza annak elemeit, funkcióit, és legyen képes erről tömören beszámolni! http://tudasbazis.sulinet.hu/hu

99

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu

http://www.ilias-conference.org/index.php

A Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu) felhasználásával a pedagógusok olyan e-learning-tananyaghoz, multimédiás tartalomhoz juthatnak hozzá, amelyek alkalmazása az eddigi pedagógiai módszerek átgondolását, módosítását, korszerűsítését igényli.

A tudásbázis tanórai felhasználásához a digitális pedagógiában új tanítási és tanulási módszerek fejlesztésére és terjesztésére van szükség annak érdekében, hogy a tanulók a világháló lehetőségeivel élve sikeres tanulási stratégiákat alkalmazhassanak. Jelen tanulmány a tudásbázis tananyagegységeinek és tananyagelemeinek a tanórai hasznosításaira, alkalmazásaira tesz módszertani javaslatokat.

Dancsó Tünde: A Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban: A digitális tananyagok tanórai alkalmazása

http://www.ofi.hu/tudastar/sulinet-digitalis

5.5.3. Egy további példa : A Digitális Középiskola ITAK rendszere A Digitális Középiskola az interneten szervezett iskola alternatív kerettantervhez csatlakozó iskolák e-learning keretrendszerét az Apertus Közalapítvány ingyenesen biztosítja. Neve: Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet, röviden ITAK.

Az ITAK rendszerben jelszóval lehet érdemben információkhoz jutni a központi keretrendszerben vendégként csak át lehet tekinteni az opciókat.

A rendszer feladata az önálló tanulás támogatása és a tutor-tanuló, tanuló-tanuló kommunikáció biztosítása. Ehhez megfelelő tananyagok, beépített technikai segítségek, a visszacsatoláshoz önellenőrző és számon kérő tesztek, valamint kommunikációs eszközök szükségesek.

Minden felhasználó egyedi azonosítókkal, felhasználónévvel és jelszóval lép be a keretrendszerbe és azokat a funkciókat és anyagokat olvashatja, illetve szerkesztheti, melyek az ő státuszának megfelelnek.

A következőkben egy példán keresztül kívánom bemutatni az e-tanulási keretrendszerek legfontosabb funkcióit. A választott keretrendszer a Moodle.

Tekintsünk bele egy Kiskőrösi Iskola példájába!.

http://ktkt.suli.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=54&Itemid=105

5.6. VÁLLALATI KÉPZÉSRE SZAKOSODOTT RENDSZEREK

5.6.1. A SAP példája A SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere http://hu.wikipedia.org/wiki/SAP_AG

A rövidítés értelmezése :„Systeme, Anwendungen und Produkte in der Datenverarbeitung” név jelentése: Rendszerek, alkalmazások és termékek az adatfeldolgozásban. A cég jelentős szerepet tölt be a vállalati képzésben, Magyarországon is. Szerteágazó tevékenységeit az alábbi honlapokon láthatja

100

http://hu.wikipedia.org/wiki/SAP_AG



http://ktkt.apertus.hu/itak/dmz/

http://www.ofi.hu/tudastar/sulinet-digitalis

http://sdt.sulinet.hu/

http://www.sap.com/hungary/services/education/e-akademia/index.epx

A SAP E-Akadémia segítségével a tanulók felkészülhetnek a munkájukhoz kötődő feladatokra és az SAP certifikációs vizsgákra. Az oktatási periódus alatt a tanuló mentori tippekhez és szakértői know-how-hoz is hozzáférhet hang alapú chat, NetMeeting, vagy webes alapú chat segítségével. Az E-Akadémia teljes körű támogatással rendelkezik annak érdekében, hogy a modul összes egységében teljes és konzisztens segítséget biztosíthasson a tanulóknak.

„Az Ön igényeire szabott on-line oktatás A kurzus tartalmát speciálisan tanácsadók számára állították össze, és elsősorban az

üzleti folyamatokra és a megoldási területekre koncentrál A rugalmas formátum segítségével a tanuló saját tempójában haladhat és ismételhet meg

leckéket, miközben interaktív „pillanatfelvételeket” láthat és szimulált feladatokat oldhat meg

A továbbfejlesztett SAP oktató rendszer elérés elősegíti a gyakorlati oktatást Az SAP oktatási rendszereihez biztosított élő hozzáférés segítségével a tanulók valós

időben végezhetnek gyakorlatokat és nézhetnek meg demókat.

A távoli hozzáférés csökkenti a képzési költségeket A távolról végzett oktatás segítségével minimalizálhatóak az utazási költségek és az

irodán kívül töltött idő

Teljes körű help desk támogatás a kurzus egészében Az on-line támogatás webes alapú chat, Netmeeting és szakértő oktató segítségével előre

megbeszélt időpontokban érhető el”

Másik szolgáltatásuk a SAP Enterprise Learning

http://www.sap.com/hungary/services/education/szoftver/enterprise_learning/index.epx

jellemzői:

A cég abból indul ki, hogy a tudás-alapú gazdaságokban a vállalatok csak akkor tudnak tartós versenyelőnyt biztosítani maguknak, ha a tudástranszfert és az oktatási technikákat összhangba hozzák a vállalat stratégiájával és céljaival. Az SAP Enterprise Learning erre a kihívásra ad választ.

„Az átfogó oktatási környezet segítségével összeköthető az oktatási tartalmak kifejlesztése és a szükséglet-orientált képzési kínálat az Ön vállalatának üzleti folyamataival.

Ebből kiindulva a vegyes oktatási környezetet biztosító SAP Enterprise Learning az Ön vállalkozásának összes oktatási igényét lefedi: a megoldás támogatja a klasszikus tantermi oktatást, a virtuális tantermeket, a webes alapú tréningeket, valamint a számítógép-alapú képzéseket is.

A teljes körű SAP Enterprise Learning a következő funkciókat nyújtja:

Hallgatói portál - webes alapú, személyre szabott oktatási környezet biztosít a tanulóknak;

Oktatói portál - lehetővé teszi az oktatók számára, hogy a résztvevők és a tevékenységek függvényében szervezzék a kurzusokat;

101

http://www.sap.com/hungary/services/education/szoftver/enterprise_learning/index.epx

http://www.sap.com/hungary/services/education/e-akademia/index.epx

Oktatási menedzsment rendszer - irányítja a tanulási folyamatokat, oktatási tartalmakat javasol és nyomon követi a képzés előrehaladását;

Szerzői környezet - lehetővé teszi a tesztek elvégzését és az e-learning tartalmak strukturálását;

Virtuális tantermi környezet - az Adobe Connect segítségével összeköthetőek a különálló virtuális tantermi egységek;

Oktatási tartalom-menedzsment rendszer - kezeli a bevitt oktatási tartalmakat; Szinkron- és aszinkron együttműködés - lehetővé teszi a vállalaton belül a tudás és a

legjobb gyakorlatok kicserélését.”

5.7. MÓDSZERTANI TANULÁSTÁMOGATÁSI KÉRDÉSEK 5.7.1. Az e –tanulás felsőoktatási szereplőinek jellemzése Az e-tanulás különféle pedagógiai, tanulási megközelítéseken alapulhat a céloknak, feladatoknak megfelelően különféle alkalmazásokban (pl. közoktatási, felsőoktatási, szakmai képzés, egész életen át tartó tanulás) valósulhat meg. Pl. a felsőoktatásra a következők a jellemzők:

5.7.2.Tanári, oktatói szerepek változása Tanár, illetve az oktatói rendszer szerepe - A tanár nem egyszerűen tanít, hanem különféle formákban, és módszerekkel szervezi, irányítja a hallgató egyéni, önálló munkáját, segíti önirányító képességének fejlődését. A tanár ezek mellett folyamatosan tanul is, hogy naprakész legyen!

Az e-tanulási rendszerekben a szerep differenciálódik,megjelenik a mentori és a tutori szerep is!

A tanítás, tanulás tárgya: Nem, vagy nem elsősorban lezárt ismereteket tanít, hanem a tudomány és gyakorlat legújabb mozgásirányait mutatja be. Nagyobb önállósága van a tananyag tárgyának meghatározásában

A kutatás szerepe saját és mások kutatási eredményei segítségével bevezeti hallgatóit a tudomány művelésébe, sőt a maga kutatásainak formálódását, első összefoglalását és kontrollját is ennek keretében végzi el.

5.7.3.Tanulói szerepek változása A tanuló szerepe - ismeretek szerzése, szintézise, kapcsolatok, összefüggések megállapítása, gyakorlati alkalmazások, kutatásban-fejlesztésben való részvétel, problémamegoldáshoz szükséges készség- és képességfejlesztés

Ismeretszerzés módja a felsőoktatásban - A hallgató dominánsan nem csak a tanórán, hanem minden tervbe vett taneszközt és forrást felhasználva szerzi ismereteit. Ily módon a vegyes tanulás a fő jellemző. Ebben nagy szerepe van az egymástól tanulásnak is.

5.7.4 középiskolai és egyetemi oktatás – a tanuló nézőpontjából

Mind a tanárok, mind a diákok munkájához óriási segítséget nyújthatnak a fentebb részletezett keretrendszerek, a sokrétű funkciókkal. Azzal, hogy az információszerzés jelentős része áttevődik az e-learning szolgáltatásra, a tanár-diák interakció (előadás, szeminárium stb.) során több lehetőség nyílik egyrészt az alapvető kérdések kifejtésére, a fejlesztési kérdések megvitatására. Ily módon a vegyes tanulás hozzáadott értéke jelentős mértékben érvényesülhet!

102

Tekintse át az alábbiakban a tanuló szempontjából az ismeretszerzés módjait, forrásait tekintjük át, illetve a tanulói önállóság fejlesztésének lehetőségét. Mivel tudná a leírtakat kiegészíteni?

SZEMPONTOK A KÖZÉPISKOLÁBAN A FELSŐOKTATÁSBAN

A TANULÓ NÉZŐPONTJA

Ismeretszerzés módja

A diák a tanóra mellett növekvő mértékben szerzi ismereteit más forrásokból.

A hallgató nem csak a tanórán, hanem minden eszközt és forrást felhasználva, és nagyobb mértékben önállóan szerzi ismereteit.

A tanulás forrása

A diák elsősorban a tanártól és a nyomtatott vagy elektronikus stb. tananyagokból tanul.

A hagyományos formák mellett nagy szerepe van az egymástól tanulásnak (szemináriumok, online közösségek, projektmunka), az internetes forrásokból való tanulásnak, fontos a szakmai gyakorlat (tapasztalatok szerzése, rendszerezése), ill. a szakdolgozat (fejlesztő kutató-munka végzése)

A tanuló önállósága, illetve együttműködési készsége

Nő az egyéni tanulás, az ismeretszerzés és készség- és képességfejlesztés szerepe (kulcskompetenciák fejlesztése)

Még hangsúlyozottabbá válik az egyéni tanulás, pontosabban az ismeretszerzés, készség- és képességfejlesztés (célzott kompetenciafejlesztés)

Ehhez kapcsolódik a kooperatív tanulás, és projektmunka!

Forrás: A nyitott tanulás megközelítései… Részlet Pálvölgyi Mihály: A nyitott és távoktatás és a könyvtárosképzés c. PhD-dolgozatából. Szombathely – Budapest, 2002. felfrissítve)

Az informatikus könyvtárosképzésben nagyon fontos, hogy a fentebb tárgyalt keretrendszereken túl, melyek elsősorban a formális tanulás lehetőségét szolgálják, felhasználjuk a web.2.0 nyújtotta lehetőségeket is (blog, fórum, stb.), illetve az interneten rendelkezésre álló források (digitális könyvtári dokumentumok, digitális enciklopédiák szócikkei, online szótárak stb.) tanulási stratégiába vont használtatásával kapcsolatos lehetőségeket is.

Mindennek kibontakoztatásához még sok módszertani erőfeszítésre van szükség, ugyanakkor kompetenciafejlesztő oktatáshoz és tanuláshoz igen jó támpontot nyújt az EuroGuide LIS). E kompetenciafejlesztési keretrendszerben, mint közismert, négy egymásra épülő szintet adnak meg.

5.7.5. Az internet adta lehetőségek, forrásokon alapuló tanulás különleges jelentősége a képzésben, a felhasználóképzésben, a felhasználók támogatásában Itt röviden ezek közül egy, az ön által kedvelt tanuláselméleti megközelítéshez kapcsolódva tárja fel annak (1) pedagógiai alapjait, (2) a képzési tapasztalatokat, (3) a nyitott képzési, pl. e-tanulási megoldásokat, (4) a fejleszthető képességeket, (5) a tipikus munkaformákat, (6) módszereket, (7) eszközöket.

Az együttműködésen alapuló tanulást, mely információ – s tudásmenedzsment környezetekben, mint a könyvtár az egyik legfontosabb megközelítés!

103

Az együttműködésen alapuló tanulás

Kritériumok Elemzés

PEDAGÓGIAI

/ANDRAGÓGIAI ALAPOK

A tanulás – normatív, irányított folyamat, melynek tekintetbe véve, hogy a társadalmat döntően a partneri együttműködés szabályozza, a jóindulat, kompromisszumkészség és együttműködési készségek, kialakítására kell koncentrálnia. (BÁBOSIK – MEZEI, 1994. 35-36. p.)

KOMMUNIKÁCIÓS INFOKOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSOK

Az infokommunikáció fejlődésének köszönhetően az individualista perspektíva mellett nő a jelentősége „összekötő” perspektívának, mely a fő hangsúlyt a másokkal való kapcsolatra, az együttműködésre, a közös problémamegoldásra helyezi.

TANULÁSI MEGOLDÁSOK

MÓDSZEREK

- A nappali és levelező képzésben a személyes és direkt kapcsolaton nyugvó együttműködés (csoportos és személyes konzultációk)

- Internetes módszerekkel együttműködő tanulói közösség (learning community

-virtuális szemináriumok, reflexió, kérdések, válaszok lehetősége

elektronikus osztálymunka

-online közösségek keretében végzett tevékenységek


Kommunikációs készség, mások meghallgatásának képessége, csoportmunka készség, kreativitás, szervezőkészség,

TANULÁSI FORMÁK Egyéni, páros, csoportos

TIPIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK, ESZKÖZÖK

Komplex tanulási környezetek, Internet-eszközök, elektronikus források, általános online közösségek, speciális online közösségek.

Ide írja

. A mesterképzés során szerzett tapasztalatait röviden

A digitális, internetes források létrehozásával, a weblapok jelentőségével, a velük szemben elvárát kritériumokkal tanulmányai során sokat foglalkozott.

Szemináriumi témák, gyakorlati feladatmegoldás, pl. digitalizálás során szerzett tapasztalatait (tartalomszolgáltatás keretében, önálló weblap létrehozása, közösségi oldalak használata, ill. sok szempontú értékelése

Egyéb, a tanulmányai során a digitális forrásokon alapuló tanulás lehetőségével kapcsolatos tapasztalatait - Pl. valamely projekt (Tudásdepó-Expressz

104

A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében- Ezek a projektek igen jelentősek abból a szempontból, hogy alapvető kritérium volt, hogy a források létrehozásának legkülönfélébb kritériumaival és teendőivel ismerkedtek meg a könyvtárosok (tervezési, tartalmi, módszertani, technikai, alkalmazási vonatkozások)

5.8. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK, TANULÁSI TAPASZTALATOK 5.8.1.Az ETON szemináriumi foglalkozási gyakorlati tapasztalatai A felelet részeként, számoljon be az e-tananyag készítésével kapcsolatos módszertani, technikai tapasztalatairól, milyen feladatot választott, mik a követelmények, mit végzett!

ETON 1 Kollokvium tételek 2. Az életen át tartó tanulás és az e-tanulás stratégiái, programjai, projektek szintjei és könyvtári-információs vonatkozásaik

4. Az e-tanulás, mobil tanulás és vegyes tanulás fogalma, összefüggései, fejlesztési és alkalmazási kérdései

ITM 2 kollokviumi tételek ITM2/2 Akadémiai, szervezeti és vállalati tudásmenedzsment, tudástechnológiai megoldások

ITM2/3 oktatási, felsőoktatási tudásmenedzsment

IKTM kollokviumi tételek Digitális cselekvési tervvel kapcsolatos tételben

Az infokommunikációs digitális könyvtári fejlesztésekkel kapcsolatban (MEK, MANDA stb.)

Kapcsolódó záróvizsga tételek 15. E-tanulási rendszerek, módszertani és technológiai vonatkozások, alkalmazások és szolgáltatások és fejlődési trendek (elsősorban)

5.8.2. A Videotórium egy szegmensének áttekintése

!!! Közös betekintés a Videotóriumba, és megvitatás Tekintsen bele a Videotóriumba, és keressen olyan videókat,melyek az e-tanulással (vagy más néven e-learning-gel, vagy eLearning-gel foglalkoznak. Talán nem fog meglepődni ezek nagy száma miatt!

Válasszon ki egyet ezek közül (pl. konferencia, stb.) mely elnyeri tetszését, tekintsen bele és adjon néhány mondatos áttekintést, hogy milyen témában, milyen mélységben segíti a témakörben való eligazodást, a tapasztalatok megosztását, az innovációt!

Néhány példát hozunk az alábbiakban, de az egészből szabadon választhat, frissebb tételt is!

Pl. Forrás: Videotórium – e-learning http://videotorium.hu/hu/events/details/494,eLearning_es_IKT_a_kozoktatasban

II. Oktatás - Informatikai Konferencia (47 publikus felvétel)

105

http://videotorium.hu/hu/events/details/485,II._Oktatas_-_Informatikai_Konferencia


A "eLearning és IKT a közoktatásban" csatornához tartozó felvételek

Sorozatjelző szám: 2 Konferencia, 2010. január 22 - 23. http://oktinf.elte.hu/konferencia2010/

A konferencia célja, hogy szakmai találkozási lehetőséget biztosítson azoknak, akik az e-Learning területén oktatási, neveléstudományi, pszichológiai, gyógypedagógiai és óvodapedagógiai témakörben kutatnak, fejlesztenek, vagy éppen a hétköznapok gyakorlatában dolgoznak.

A konferencia kiemelt témakörei: - ePortfolió - konnektivizmus - virtuális identitás

2010. január 22. péntek (23)

Plenáris előadások (3)

A konnektivizmus elmélete és gyakorlata (2)

Gyógypedagógia és IKT (5)

osztalyterem.hu - egy konnektivista kurzus bemutatója (1)

Konnektivista tanuláselmélet: a negyedik oktatási paradigma? (1)

eLearning a felsőoktatásban, ePortfolió (5)

eLearning és IKT a közoktatásban (5)

ePortfolió a felsőoktatásban - kerekasztal beszélgetés (1)

2010. január 23. szombat (24)

eLearning és IKT a közoktatásban (5)

Az eLearning technológiai alapjai (4)

eLearning a felsőoktatásban, eLearning a pedagógus-továbbképzésben (7)

Web 2.0 (4)

eLearning elméletek és alkalmazásaik (4)

6. E-TANULÁSI FORRÁSOK ÉS KEZELÉSÜK Célok

Képes o A forrásmenedzsment fogalmának értelmezésére,o A források típusainak megkülönböztető bemutatására,o A formális, nem-formális, és informális tanulás megkülönböztetésére,o Európai Uniós források bemutatására,o Hazai tudástárak, archívumok stb. bemutatására, o A könyvtárakban folyó e-forrásmenedzsment jellemzésére,

Tartalom Ld. dokumentumtérkép, illetve a jegyzet elején 6. lecke alatt

106

http://videotorium.hu/hu/events/details/500,eLearning_elmeletek_es_alkalmazasaik

http://videotorium.hu/hu/events/details/499,Web_2.0

http://videotorium.hu/hu/events/details/498,eLearning_a_felsooktatasban_eLearning_a_pedagogus-tovabbkepzesben

http://videotorium.hu/hu/events/details/497,Az_eLearning_technologiai_alapjai


http://videotorium.hu/hu/events/details/487,2010._januar_23._szombat

http://videotorium.hu/hu/events/details/495,ePortfolio_a_felsooktatasban_-_kerekasztal_beszelgetes


http://videotorium.hu/hu/events/details/493,eLearning_a_felsooktatasban_ePortfolio

http://videotorium.hu/hu/events/details/492,Konnektivista_tanulaselmelet_a_negyedik_oktatasi_paradigma_

http://videotorium.hu/hu/events/details/491,osztalyterem.hu_-_egy_konnektivista_kurzus_bemutatoja

http://videotorium.hu/hu/events/details/490,Gyogypedagogia_es_IKT

http://videotorium.hu/hu/events/details/489,A_konnektivizmus_elmelete_es_gyakorlata

http://videotorium.hu/hu/events/details/488,Plenaris_eloadasok

http://videotorium.hu/hu/events/details/486,2010._januar_22._pentek

http://oktinf.elte.hu/konferencia2010/

6.1. A FORRÁSMENEDZSMENT FOGALMA, TANULÁSI FORRÁSOK TÍPUSAI, IKT-N ALAPULÓ FORRÁSOK

6.1.1. A forrásmenedzsment fogalma

A forrásmenedzsment a szakirodalom átfogó meghatározása szerint az elérhető források maximális hatékonyságú felhasználása a használók érdeke szerint, mely a könyvtári szolgáltatások minőségi irányításának alapja.82 Ez természetesen igaz mind a humán és anyagi források esetében, mind az információforrások megfelelő menedzselésére is.

Az információforrások, köztük az egyre jelentősebb szerepet játszó elektronikus információforrások hatékony menedzselésével a humán és anyagi erőforrásainkat is kímélhetjük. Ebből a meghatározásból kiindulva tehát az elektronikus forrásmenedzsment az elektronikus források eljuttatása a megfelelő felhasználóhoz a lehetőségek hatékony és költségkímélő kihasználásával. Az angol szakirodalomban használt electronic resources management (ERM) kifejezés azonban kissé más értelemben jelenti az elektronikus dokumentumok, főként az online adatbázisok és folyóiratok kezelését, a lejárati határidők, fizetési időpontok figyelését.

Mivel a magyar iskolai könyvtáraknak nincsen anyagi forrásuk online adatbázisok és folyóiratok előfizetésére, az iskolai könyvtáros kiemelt feladata az elektronikus forrásmenedzsment terén az interneten ingyenesen elérhető források (honlapok, online napilapok, folyóiratok, könyvtári katalógusok, adatbázisok) fellelése, rendszerezése és közvetítése a használóknak, illetve a könyvtárban elektronikus formában tárolt (CD-ROM, DVD) megjelenő információ- és tudásforrások kezelése.

6.1.2. A tanulási források a tanulás formái szerint

A tanulási formák alapvetően meghatározzák a bennük alkalmazott tanulási források körét. Három tanulási típust különböztetünk meg: formális, nem-formális, és informális tanulást.

(1) formális tanulás: szervezett, strukturált formában folyó ismeretszerzés (oktatási rendszerben) Rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (pl. bizonyítvány) zárul.

(2) nem formális tanulás: Az oktatási rendszeren kívül (például egy vállalat által) szervezett, az egyén igényeihez jobban illeszkedő képzések, tanfolyamok tartoznak ide

(3) informális tanulásA mindennapi élet során elsajátított, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenységet jelent.

Pl.– a munkatársainkkal folytatott szakmai témájú beszélgetéseink

82 KORENY Ágnes – VARGA Katalin: Alice a könyvtárban, avagy milyenek lesznek az egyetemi könyvtárak 2010-ben? – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1998. 10. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2025&issue_id=7. A jegyzetekben és az irodalomjegyzékben szereplő online dokumentumok elérhetőségének (URL) ellenőrzése 2008. szeptember 15-én történt. (A szerk.)

107

– a televízióban látott, munkánkhoz valamennyire kapcsolódó filmek, – egy új számítógépes program használatának a megtanulása.

Forrás: Az oktatási innovációs 196.p.

6.1.3. Az IKT-n alapuló források szerepeAz oktatási innováción belül nagy hatást gyakorolt a technológiai innováció, mely elsősorban az

infokommunikáció széles körét eredményezve különféle tanulási forrásokat eredményezett.

A társadalom, a gazdaság és a technológia változása az oktatásban is érezteti hol pozitív, hol negatív hatását. Új oktatási módszertanok, eszközök és információ- és tudásforrások jelentek meg, melyek a fenn említett változásokra reagálva új formában és tartalommal készítik fel a gyerekeket az „életre”. Elterjedt a projektszerű és kooperatív oktatás módszertana, mely a 2007-ben megújított Nemzeti Alaptanterv által is kiemelt kulcskompetenciák (digitális kompetencia; hatékony, önálló tanulás; szociális és állampolgár kompetencia; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia)83 fejlesztését tűzi ki célul, és hangsúlyosan épít az új infokommunikációs eszközök hatékony és értő használatára.

Alkalmazásuk rendkívül intenzív lett a felsőfokú képzésben, a felnőttképzésben, illetve a nem formális tanulásban is.

Az IKT-n alapuló források közül mind a formális, nem-formális tanulást szolgáló rajta vannak az interneten, de igen dinamikusan fejlődik az informális források köre, különös tekintettel a web 2 alkalmazásokra. Az interneten megjelenő tudás- és információs tartalmak kereshetősége ezért is új kihívásokat jelent a könyvtárak, és információ-feldolgozó szolgáltató szektor számára. E tekintetben elsősorban a kulcsszavas, illetve tárgyszavas rendszerek jönnek jelenleg számításba, de a szemantikus web fejlődésének következtében egyre dinamikusabb a tezauruszok és osztályozási rendszerek szerepe.

6.1.4. Magyar iskolák helyzete az infokommunikációs források oktatási alkalmazásában

Egy 2006-os felmérés tanúságai szerint azonban hazánkban nagyon alacsony egyelőre az ilyen jellegű anyagok alkalmazása oktatás folyamatában. Legtöbben – a válaszadók 53,7%-a – CD-t és DVD-t használtak az órai munka segítéséhez, az interneten elérhető tanulást-tanítást segítő anyagok órai felhasználása azonban még alacsonyabb.

A válaszadó tanárok kevesebb, mint fele használja fel az internetet az órákra való felkészülésre.84

Engelbrecht Károly a tanárok egyéni felkészületlenségében, rugalmatlanságában és az újtól való idegenkedésében látja a digitális tananyagok kihasználatlanságának okait.85 Török Balázs azon a véleményen van, hogy a pedagógus szakmában egyre többen állnak készen arra, hogy iskolai munkájukban felhasználják a számítógépet, azonban ezt akadályozza, hogy egyes tantárgyakból csekély számban állnak rendelkezésre digitális tananyagok.86

A helyzetkép és a javuló motiváltság ismeretében nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az oktatási forrásmenedzsmentben hatékonyan alkalmazható legfontosabb internetes források és szolgáltatások körére, illetve feltárjuk, hogy ezek fejlesztésében, közvetítésében és alkalmazásában milyen fontos szerepet kaphatnak a korszerű iskolai könyvtárak.

Az IKT iskolai alkalmazásának feltételei • IKT iskolai alkalmazásának kulcsa a tanárok felkészítése, (ki)képzése • A tanárok felkészítésének elsődleges terepe minden országban, így hazánkban is a felsőoktatás

Milyen lépések kellenek hozzá?

83 A Kormány 202/2007. (VII.31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról. URL: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200708/nat_070815.pdf

84 HUNYA Márta: Országos informatikai mérés. A pedagógusok válaszainak elemzése. – In: Új pedagógia szemle, 2008. 1. sz. p. 69-100.

85 ENGELBRECHT Károly: A Sulinet oktatási anyagainak (CD-k) értékelése és felmérése. URL: http://www.isze.hu/page83

86 TÖRÖK Balázs: Digitalizált Oktatási Anyagok Katalógusa. URL: http://www.isze.hu/page82m

108

http://www.isze.hu/page82m

http://www.isze.hu/page83

http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200708/nat_070815.pdf

• Módszertani-didaktikai kurzusok széles körű és kötelező bevezetésére a tanár szakos hallgatók számára.

• A megfelelő hardver- és szoftver-infrastruktúra biztosítására. • A szükséges módszertani anyagok (szöveggyűjtemények, oktatóprogramok,

tanári kézikönyvek stb.) kidolgozására, közreadására. • A témakör legjobb gyakorló szakembereinek (általános és középiskolai tanárok)

folyamatos eszmecseréjére, a felsőoktatás és a közoktatás kapcsolatának erősítésére, elsősorban a módszertani képzés területén.

(Az IKT-eszközök iskolai alkalmazásának irányelvei és gyakorlata nemzetközi kitekintésben – az IEA SITES kutatásai alapján: http://www.ofi.hu/tudastar/ikt-eszkozok-iskolai ALAPJÁN)

6.2. EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

6.2.1. Európai Uniós tanulás-, és forrás-fejlesztési programokról

- European Schoolnet87 –

A European Schoolnet (EUN, Európai Iskolai hálózat 31 oktatási Európai és Európán kívüli oktatási minisztérium hálózata. Több mint 10 éve hozták létre azzal a szándékkal, hogy az érintettek (minisztériumok, iskolák, tanárok, kutatók) számára a tanítás, és tanulás innovációs forrása legyen. A European Schoolnet tevékenységei három fő részre oszlanak:

oktatáspolitika, kutatás és innováció iskolai szolgáltatások Tanulási források cseréje, és kölcsönös alkalmazása

Témánk szempontjából e harmadik szegmens bír alapvetően fontos jelentőséggel. Ennek létrehozása összefügg a digitális tanulási források globális cseréjének és kölcsönös alkalmazásának programjával. A résztvevő oktatási minisztériumok és az Európai Bizottság kutatási programjának hatékony támogatásával, a European Schoolnet létrehozta és működteti a Learning Resource Exchange (LRE) szolgáltatást. Ennek célja, hogy az iskolák, a tanárok és a tanulók számára lehetővé tegye, hogy a különféle országok és szolgáltatók által készített forrásokat tegyenek kereshetővé és elérhetővé. A Tanulási Forrás Csere (LRE) program mind a minisztériumokat, mind pedig más tartalomszolgáltató partnereket ösztönzi és segíti abban, hogy a csere program aktív részvevői legyenek. A stratégia sikerének fontos mutatója, hogy a MELT projektben 16 oktatási minisztérium veszt részt európai országokból, lehetővé téve mintegy 40,000 tanulási források és mintegy 100,000 tanulási objektum elérését az LRE béta verzióján keresztül. A honlapján megfogalmazott hitvallása szerint az európai oktatásügy kapuja szeretne lenni. Legfőbb célja, hogy „egy többnyelvű, virtuális európai oktatási és együttműködési bázis (campus) létrehozását, mely kiindulópontként szolgál a nemzeti és regionális oktatási hálózatok webhelyei és forrásközpontjai felé. Egy olyan európai hálózat kiépítését, mely az innovációt és az információcserét szolgálja az oktatási célú számítógép-felhasználás terén.”88 A honlap az európai oktatásügy legújabb híreit, eseményeit és pályázati lehetőségeket tartalmazza, és linkeket a már futó európai uniós oktatási projektekhez.

-Calibrate: http://calibrate.eun.org/ww/en/pub/calibrate_project/home_page.htm2005 okt.-2008. márc.-ig tartott, 8 oktatási minisztérium fogott össze, hogy az iskolák

egymás között cserélhessék az újonnan fejlesztett elektronikus tananyagaikat.87 URL: http://www.eun.org/portal/index.htm [újabb elérési lehetősége: http://www.eun.org/web/guest }.88 A European Schoolnet.

URL: http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kfb/0/6445/eun_article_mod.html

109

http://calibrate.eun.org/ww/en/pub/calibrate_project/home_page.htm

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kfb/0/6445/eun_article_mod.html

http://www.eun.org/web/guest

http://www.eun.org/portal/index.htm

http://www.ofi.hu/tudastar/ikt-eszkozok-iskolai

-ESLN: European School Leadership Network: http://community.eun.org/entry_page.cfm?area=1361

Európai Iskolavezetők Hálózata egy továbbképző projekt volt iskolai vezetők számára –távoktatásban szerezhettek új ismereteket: Az európai oktatásirányítás erkölcsi dimenziói, Európai perspektívák, Változások Európában

Insight: observatory for new technolologies and education

•http://insight.eun.org/ww/en/pub/insight/index.htm

• Találhatók itt oktatási gyakorlatról, technológiai fejlesztésekről hírek, kutatási jelentések.A legfontosabb dokumentumok

az évente frissített országjelentések, valamint az iskolai portrék, innovációs beszámolók.

--IKT-alapú forrásfejlesztés az eMapps.com projektben

Az eMapps.com projekt ezekhez az új oktatási módszertanokhoz kapcsolódva, a játékos tanulás és az új infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket kihasználva fő célként tűzte ki digitális információforrások – kép, hang, videó és szöveg – és digitális tudástartalmak létrehozását és terjesztését.

Az eMapps.com projekt teljes mértékben elkötelezi magát a tanulási források (learning objects (LOs) megosztására, újrahasználására, és arra törekszik, hogy létrehozza az ehhez szükséges infrastruktúrát. Célja az, hogy a projekt által létrehozott platform és tartalom széles körben elérhető legyen az új tagországokban és egész Európában, és a résztvevő tanárok megosszák a projekt létrehozása közben szerzett tapasztalataikat.89

eMapps.com projekt: Általános iskolásgyermekek aktív részvételének motiválása a digitális online technológiákmultimédia-alapú kreatív alkalmazására

• Az eMapps.com projekt az Information Society Technologies (IST) 6. keretprogramhoz tartozott

• A harminc hónapos projekt 2005 októberétől 2008 márciusáig tartott• Cél : digitális információforrások – kép, hang, videó és szöveg – és digitális

tudástartalmak létrehozása és terjesztése• eMapps.com játékok elsődlegesen a 9-12 éves korosztályt szólították meg.

89 eMapps.com projekt honlapja. URL: http://www.emapps.com

110

http://www.emapps.com/

http://community.eun.org/entry_page.cfm?area=1361

http://community.eun.org/entry_page.cfm?area=1361

• fókusza az infokommunikációs technológiák pedagógiai alkalmazása az általános iskolások körében

• Résztvevő országok: Cseh Köztársaság, Spanyolország, Nagy-Britannia, Belgium, Szlovákia, Szlovénia, Litvánia, Észtország, Magyarország (Szhely, egyetem), Lettország, Lengyelország

• Az eMapps.com projekt elkészítéséhez és a „lejátszásához” a tanárok és a diákok felhasználtak mind hagyományos, mind elektronikus információforrásokat

• Az elektronikus források menedzselése az eMapps.com projekt szinte minden munkacsomagjában szerepet kap, de kiemelt fontosságban jelenik meg a 4. és az 5. munkacsomagban

• 4. munkacsomag: Az e-tanulási tartalmak megosztása:a.) tanulási források megosztásához, újrahasználásához szükséges infrastruktúra

létrehozása, funkcionális követelményeinek meghatározásab.) egy hálózati elvű tár (European Schoolnet repository), illetve az ahhoz szükséges

interfész létrehozásac.)eMapps.com játéktartalom tárának (repository) létrehozása

• 5. munkacsomag: . Az aktív hálózat mobilizálása, kiterjesztésea) tesztelő tevékenységek minden egyes iskolai teszthelyenb.) tapasztalatcsere, eredmények megvitatásac.) további EU tag- és tagjelölt országok bevonása

• Az iskolai-oktatási információ források esetében a következő típusok jöhetnek számításba:

– CD-ROM és DVD – internetes honlapok és portálok– elektronikus folyóiratok;– elektronikus adatbázisok online hozzáféréssel, DVD vagy

CD-ROM formátumban – e-könyvek – e-kéziratok

A játék nem titkolt célja a technikai tudás fejlesztése is, a rendelkezésre álló eszközök nem öncélú, hanem a feladat sikere érdekében történő felhasználása

eMapps eredményei: A projekt 30 hónapos tevékenysége során számos eredmény született

”kézzel fogható” produktumok, termékek:

• Oktatást, tanulást szolgáló minőségi, innovatív játék prototípusok, forgatókönyvek, adaptálható megoldások

• Web-alapú játék tréning-platform, módszertannal, esettanulmánnyal, sokféle célcsoport felkészítéséhez

• Kipróbált, tesztelt, továbbfejlesztett, rögzített értékelési módszertan• Webkalauz az iskolai tanulást szolgáló forrásokról (EU-szinten, illetve a projektben részt

vett országok szintjén).

emberi tényezők, kifejlődött kompetenciák és attitűdök:

111

• Olyan tanárok, projektcsapatok, amelyek képesek e tapasztalatok hatékony átadására, felkészültek tréningek, workshopok szervezésére és tartására

• A mobil-, internet-, illetve média technológia konvergenciájának alkalmazási tapasztalatai, az iskolák pedagógiai programjaiba való integrálásuk

• A tanítási-tanulási folyamat változó tanári megközelítése, a projektmódszer, a tutori-mentori szerepek fokozottabb elismertsége az egész életen át tartó tanulásban

• kapcsolatrendszer (tanárok, iskolák mellett könyvtárak, más kulturális intézmények, önkormányzatok, stratégiaformáló szervezetek).

3. Alapvetően fontos magyarországi források és szolgáltatások

6.3. HAZAI TUDÁSTÁRAK, ARCHIVUMOK, DIGITÁLIS KÖNYVTÁRAK, ADATTÁRAK

6.3.1.Sulinet és SDT– A kormány által 1996-ban elindított Sulinet program 90 egyrészt az iskolák internettel való ellátását, másrészt pedig az ehhez kapcsolódó digitális tartalmak létrehozását tűzte ki célul. A European Schoolnethez hasonlóan a Sulinet programok közötti koordináló szerepet tölt be a pedagógia információáramlás és továbbképzések területén. Honlapján találhatunk híreket, írásokat a pedagógia és oktatás területéről. – Ami témánk szempontjából fontos, az egyes műveltségterületekhez kapcsolódó digitális tananyagok, oktatási anyagok férhetők hozzá egyre bővülő számban. Külön rovatokkal és információtípusokkal szolgálják a diákokat, tanárokat, a szülőket, az intézményvezetőket és a sajtó munkatársait.A kormány által finanszírozott, ingyenesen elérhető és folyamatosan növekvő SDT tudástár91, mely digitális tananyagokat, tanmeneteket, óravázlatokat, módszertani útmutatókat, tesztfeladatokat, prezentációkat, digitális mozgóképeket stb. tartalmaz. A 2003-tól épített digitális tár elérhető tanárok, diákok és szülők számára is, ezzel biztosítva mindenki számára a „személyre” szabott információkat. Az SDT használatáról és lehetőségeiről ad áttekintést az interneten elérhető felhasználói kézikönyv.92 A Sulinet program tartalomfejlesztői által készített prezentációknak az adja az érdekességét, hogy a megszokottól eltérő módon közelítenek meg témákat, újszerűen vetnek fel kérdéseket.93 Az SDT ismertsége a tanárok körében sokáig igen alacsony volt, 2008. évi felmérés szerint csak 17,6%-uk vallotta, hogy viszonylag jól illetve jól ismeri, és 79%-uk még egyáltalán nem használta fel a Tudásbázison megtalálható anyagokat oktatói munkájához.94 A SDT alkalmazási lehetőségeiről, a digitális pedagógia fejlesztésének irányairól Dancsó Tünde így fogalmazott 2007-ben. „A közeljövő egyik feladata olyan kutatások tervezése, szervezése és megvalósítása, amelyek objektív eredményei választ adhatnak arra, hogy milyen az SDT fogadtatása az iskolákban, milyen hatással vannak a tananyagok a tanítási-tanulási folyamatokra … és milyen mértékben járul hozzá a digitális pedagógia a hazai oktatás fejlesztéséhez.95

Erre reflektálni kell!

90 URL: http://www.sulinet.hu .91 URL: http://sdt.sulinet.hu 92 Sulinet Digitális Tudásbázis : felhasználói kézikönyv. URL:

http://www.sulinet.hu/sdt_kezikonyv/SDT_kk_w.pdf 93 TÖRÖK Balázs: i.m.94 HUNYA Márta: Országos informatikai mérés. A pedagógusok válaszainak elemzése. – In: Új

pedagógia szemle, 2008. 1. sz. p. 69-100.95 Dancsó Tünde: A digitális pedagógia fejlesztése a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazásával. – In:

Új pedagógia szemle, 2007. 3-4. sz. p. 126-133.

112

http://www.sulinet.hu/sdt_kezikonyv/SDT_kk_w.pdf

http://sdt.sulinet.hu/

http://www.sulinet.hu/

6.3.2. Magyar Pedagógusok Háza Portál – A Magyar Pedagógusok Háza Portál96 célja az oktató-nevelő munka, a pedagógiai innováció, a neveléstudományi kutatás számára készült hazai és külföldi elektronikus források rendszerezése, elérésük biztosítása. Szorosan együttműködik az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal

6.3.2. Kempelen Farkas Digitális TankönyvtárA Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár97 - tankönyvek, szakkönyvek, folyóiratok digitális formában elérhetők a közoktatásban és felsőoktatásban tanulók és tanítók számára. Lehetőség van ábrák és videók keresésére is.

6.3.3. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) A Magyar Elektronikus Könyvtár 98 szinte minden szakterületről található már benne digitális dokumentum, és nagyon változatos a műfajok köre is: regények, versek, szakkönyvek és tanulmányok, lexikonok, szótárak, sőt kisebb mennyiségben kották, térképek és festmények is. 2007 augusztusában mintegy 5,000 darab katalogizált tételből állt a gyűjteménye.

6.3.4.Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)A NAVA99 magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait gyűjti, tárolja, feldolgozza, és az így létrejövő adatbázisban keresési és megtekintési lehetőséget biztosít. Használata NAVA pontokon keresztül lehetséges, melyekhez könyvtárak és közoktatási intézmények ingyenes csatlakozhatnak. Ma már közel 600 helyen van lehetőség az országban az archívumban található filmek és egyéb műsorok megtekintésére, ezek között számos iskolai könyvtárat is találhatunk.100 A feldolgozott anyagok között számos az oktatásban is kitűnően használható anyagot találhatunk, oktatásban. Nem csak az irodalomtanításhoz kapcsolódóan, de akár a fizika tantárgy témakörében is találunk műsorokat.101

6.3.5. Nemzeti Digitális Adattár NDA Az NDA102 az interneten elérhető magyar nyelvű és magyar vonatkozású kulturális tartalmakat (pl. virtuális könyvtárak, múzeumok, archívumok stb. digitális dokumentumait) katalogizálja, s egy közös keresőfelületen közvetlenül elérhetővé teszi azokat.

A Nemzeti Digitális Adattár program 2003-ban indult. Célja a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású, digitális és interneten keresztül hozzáférhető kulturális és közcélú tartalmak központi regisztrálása, illetve ennek révén az ágazati szervezetek – könyvtárak, múzeumok, levéltárak – digitalizálási munkájának, koordinációjának támogatása. Az NDA a közszféra adatvagyonának elérését, újrahasznosítását hivatott segíteni. A magyar nyelvű kulturális és egyéb közérdekű online tartalmak minél szélesebb körű elérhetősége érdekében az NDA biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát: egyfelől adatbázist (katalógust) épít a partnerintézmények elektronikus dokumentumait a nemzetközi szabványoknak megfelelően leíró adatokból, másfelől szabadon hozzáférhető keresőt működtet az adatbázisban való kereséshez, harmadrészt biztosítja az ehhez szükséges műszaki hátteret.

96 URL: http://www.mphp.hu 97 URL: http://www.hik.hu/index.asp?r=90,261 98 URL: http://mek.oszk.hu 99 URL: http://www.nava.hu 100 NAVA pontok. URL: http://www.nava.hu/navapont/index.php 101 ZSIGÓ Zsolt: Oktatási célra használható audiovizuális tartalmak. URL:

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rab/0/31569/1

102 URL: http://www.nda.hu

113

http://www.nda.hu/

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rab/0/31569/1

http://www.nava.hu/navapont/index.php

http://www.nava.hu/

http://mek.oszk.hu/

http://www.hik.hu/index.asp?r=90,261

http://www.mphp.hu/

6.3.6. Digitális Irodalmi Akadémia DIA A Digitális Irodalmi Akadémiát 103 kettős célból alapította a kulturális kormányzat 1998-ban: egyrészt, hogy hozzájáruljon a magyar szépírók legjobbjainak alkotói szabadságát biztosító feltételek megteremtéséhez, másrészt, hogy műveiket elérhetővé tegye az interneten. Ezáltal a világ bármely pontján megismerhetővé váljék a kortárs magyar irodalom színe-java, és a nemzeti értéknek számító jelenkori szépirodalmi művek egyre bővülő köre egységesen kezelt adatbázisban legyen elérhető az érdeklődők számára sok szempontú keresési lehetőséget is biztosítva.A digitális könyvtár teljes életművekből épül. A közönség számára nyújtott internetes szolgáltatás tartalmát az eredeti szövegkiadást alapul tekintő, új, javított, hiteles kiadások alkotják. A DIA révén a kortárs magyar irodalom alkotásainak egyre bővülő köre, egységes adatbázisban, ingyenesen érhető el és ismerhető meg a világ bármely pontján.Összekapcsolja az alkotói támogatást és a jogszerű digitális felhasználást, Európában gyakran hivatkozott, sikeres modellé vált.Az elmúlt években a DIA a Petőfi Irodalmi Múzeum folyamatosan gyarapodó „virtuális gyűjteményévé” alakult. A honlapon hozzáférhetővé vált a PIM táraiban őrzött festmények, fényképek, kéziratok, hanganyagok, egyéb dokumentumok jelentős része. A Múzeum a DIA révén maga is tekintélyes mennyiségű műtárggyal, irat- és képanyaggal, relikviával gazdagodott.

6.3.7.További tanulást és tanítást segítő weblapok: Oktatás Linkcenter104 – az oktatás minden területéhez kapcsolódó honlapok rendezett

linkgyűjteménye Jeles Napok105 – oktatási segédanyag: http://jelesnapok.oszk.hu Online Akademia – magyar nyelvű, ingyenes tananyagok gyűjteménye:

http://www.onlineakademia.hu/ Mindentudás Egyetem honlapja: http://mindentudas.hu/ Magyar népi hagyományok tára: hagyományőrzés, kalendárium, szokások, hiedelmek:

http://www.hungarotheka.hu/ Energiatakarékos106 – ötletgyűjtemény www.energia.a-jatek.hu. YouTube107 – videomegosztó Iskolák digitális anyagai108

Az általunk bemutatott honlapok lehetőséget kínálnak arra, hogy az iskolai munkát hatékonyabbá, a tanárok munkáját könnyebbé, a tanítást pedig érdekesebbé tegyék. Az iskolai könyvtár feladata ezeknek a honlapokhoz való hozzáférés biztosítása, amely nemcsak az Internet szolgáltatás meglétét feltételezi, hanem a szolgáltatási hely és idő biztosítását, és a könyvtárostanár szakmai tudását és digitális írástudását is.

6.4. MATISZ e-Learning Fórum az e-tananyagok bemutatására, alkalmazásai megvitatására

http://www.elearningforum.hu/

Az évente megrendezésre kerülő eLearning Fórum a fejlesztők és alkalmazók immár tizenegyedik éve megvalósuló találkozója, ahol ehetőséget kínálunk a hazai jó alkalmazások terjesztésére.

103 URL: http://www.irodalmiakademia.hu 104 URL: http://oktatas.linkcenter.hu 105 URL: http://jelesnapok.neumann-haz.hu 106 URL: http://www.energia.a-jatek.hu 107 URL: http://www.youtube.com 108 URL: http://www.tananyag.almasi.hu

114

http://www.elearningforum.hu/

http://www.tananyag.almasi.hu/

http://www.youtube.com/

http://www.energia.a-jatek.hu/

http://www.energia.a-jatek.hu/

http://www.hungarotheka.hu/

http://mindentudas.hu/

http://www.onlineakademia.hu/

http://jelesnapok.oszk.hu/

http://jelesnapok.neumann-haz.hu/

http://oktatas.linkcenter.hu/

http://www.irodalmiakademia.hu/

A XI. eLearning Fórum 2010. november 16-án (kedden), a SZÁMALK Oktatási és Informatikai Zrt. épületében (1119 Budapest, Mérnök utca 39.) kerül megrendezésre, melynek témája: eLearning a gyakorlatban - Kulcs a munkahelyek megtartásához, a sikeres életpályához.

A délelőtt folyamán előadásokra kerül sor, délután pedig két szekcióban: S1 - "A tanár szerepe az online tanulási környezetben - eLearning tananyagok minősítése"; S2 - "eFestival, Best practice: Tananyagok, eLearning alkalmazások", valamint ezt követően műhelybeszélgetések formájában folytatódik az előadás sorozat.

6.5. E-FORRÁSOK A KÖNYVTÁRAKBAN

6.5.1. Az iskolai könyvtár fejlődése és új lehetőségei

Az iskolai könyvtár fő funkciója az iskola oktató és nevelő munkájának, a diákok tanulásának segítése, és a megfelelő információforrások biztosítása. A többkönyvű oktatás és az új oktatási módszertanok bevezetése az iskolai könyvtárakra is nagy terheket ró, mivel biztosítaniuk kell az iskolában oktatott műveltségterületek és tantárgyak elsajátításához szükséges forrásokat. A legtöbb iskolai könyvtár számára egyre kevesebb anyagi forrás áll rendelkezésre újabb dokumentumok vásárlására, ezért a tanárok és a diákok naprakész információhoz jutását segíthetjük elő az interneten elérhető elektronikus információhoz való hozzáférés biztosításával.

Egyre több olyan információ jelenik meg a weben, mely csak elektronikus formában elérhető, egyre több napilapot, folyóiratot érhetünk el elektronikus úton teljesen ingyenesen, azonnali illetve késleltetett hozzáféréssel. A kormány által támogatott, 1996-ban indult Sulinet program segítségével az általános iskolák és a középiskolák közel 100 %-a lett széles sávú internet eléréssel felszerelve.

Az iskolákat felszerelték informatikai tantermekkel, ahol a gyerekek megismerkedhetnek az informatika alapjaival, a számítógép nyújtotta lehetőségekkel, és gyakorolhatják a digitális írástudás készségeit a tanórákon. Az iskolák könyvtárak azonban azok a helyek, amelyek a diákoknak szabad hozzáférést biztosítanak az elektronikus információforrásokhoz a tanítási idő után is.

Már a 2003-ban megjelent Nemzeti Alaptanterv nagy hangsúlyt helyezett az önálló ismeret elsajátítás készségeinek, a tanulás tanulásának.109 A 2007-ben megjelentetett, felülvizsgált NAT alapgondolata pedig a kompetencia alapú oktatás, a szellemi munka technikájának minden tantárgyba való integrálása. Minden tantárgy és műveltség területen fontos szerepet kap a tantárgyhoz kapcsolódó hagyományos és elektronikus források megismerése, és az ezeken alapuló önálló munkával megszerzett tudás. A NAT 2007 hangsúlyozza, hogy az iskolai könyvtár és információs bázisa a tanulás fontos eszköze, és kiemeli, hogy a könyvtári információforrások minden ismeretterületen nélkülözhetetlenek.110

6.5.2. E-források a felsőoktatási könyvtárakban A digitalizált, vagy /és weben igénybevett, igénybevehető források részesei lehetnek az e- tanulásnak, ismeretszerzésnek. Szükséges, hogy a webes forrásokat és szolgáltatásokat a tanulási célok, elvárások ismeretében be tudjuk vonni az e-tanulási stratégiákba.

Egy-két bevezető mondat, és pl. NYME SEK Központi könyvtár példája,Pl. virtuális képtár, szakdolgozatok elektronikus hozzáférése, oktatói publikációk stb.

109 A Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. URL: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=391&articleID=1478&ctag=articlelist&iid=1

110 A Kormány 202/2007. (VII.31.) rendelete… i.m.

115

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=391&articleID=1478&ctag=articlelist&iid=1

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=391&articleID=1478&ctag=articlelist&iid=1

6.5.3. E-források a városi, megyei könyvtárakban Egy-két mondat, és lehet példát hozni. Ilyen lehet például a Berzsenyi Dániel Könyvtár most

záruló TÁMOP –projektje, mely digitalizálásra, e források és kereshetőségük fejlesztésére irányul. De bármelyik más könyvtár példája is, melyet alaposabban ismer!

6.6. KAPCSOLÓDÓ LECKÉK ÉS TANULÁSI TAPASZTALATOK

(1) ETON tételekkelGondolja át, mely tételekkel és hogyan függ össze a forrásmenedzsment, s fejtse ki felelete során. Pl.

ETON 1. tanuláselméleti alapozások ETON 4. e-tanulás, m-tanulás, vegyes tanulás

ETON 6 E-tanulási rendszerek és módszertanok – ETON 8 oktatási, tanulási innovációs rendszer Magyarországon

e-tananyagfejlesztés A szemináriumi munka keretében Ördögné tanárnőnél egyénileg vállalt e-tananyagfejlesztés sokrétű bemutatására!

(2) IKT- és ITM tételekkel Az új infokommunikációs és tanulási lehetőségek esetében alapvetően változik a tanulás folyamata, a tudás jellege, a tanulók hozzáállása, a tanárok szerepe.

A könyvtáros szempontjából igen motiváló tényező, hogy az infokommunikációs innováció könyvtári kibontakoztatásával ennek technológiai lehetőségei hallatlan mértékben nőnek, ugyanakkor a könyvtáros pedagógiai, andragógiai műveltsége, affinitása döntő lehet abból a szempontból, hogy mennyire lehet ezek a technológiai lehetőségeket a problémamegoldás, kutatás, szolgálatába állítani (felkelteni az érdeklődést a kutatás, a közös tudásépítés izgalmas élményvilága iránt.

A probléma alapú tanulás

Ebben a tanulási folyamatban a téma részletei apránként kerülnek elő, eközben a tanulók beépíthetik a különféle tudáselemeket, és remélhetőleg hatékonyan alkalmazzák azokat a személyes és a szakmai problémák megoldásában. Új módszereket és megközelítéseket kell magunkban fejlesztenünk, így a problémaalapú tanulást (PBL), mellyel ösztönözni lehet a tanulókat a használható tudásforrások felkutatására, saját tanulásuk ellenőrzésére.

A PBL módszer azt erősíti a tanulókban, hogy fedezzék fel saját tanulási szükségleteiket és határozzák meg a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokat.

Az egyéni tanulás összekapcsolódik a társakkal és a tanárokkal való együttműködéssel. A kollaboratív tanulás elmélyíti a problémák megértését és elősegíti a tudás más helyzetekben való alkalmazását. A csoportmunkára való képesség elengedhetetlen lesz a tanulók jövőbeli munkahelyein is.

AZ ITM tételekkel, melyek a könyvtárosok új és növekvő szerepével, szolgáltatásaival kapcsolatosak, amelyeket számos TÁMOP projekt támogat.

116

A tanulási források, a forrásokon alapuló tanulás kiterjesztése különösen fontos kihívás az olyan területekkel kapcsolatban (mint információkereső nyelvek és rendszerek fejlesztése, kooperatív könyvtári rendszerek fejlesztése (közös katalógusok, forrásmegosztás, ODR), illetve a szemantikus információkereső rendszerek fejlesztése.

Tudatában kell lennünk annak, hogy az információs, információkeresési stb. kompetenciák elsajátítása alapvetően fontossá válik mindenki számára.

Pl. a problémamegoldáson alapuló tanulás vonatkozásában, a felhasználók tömegei igénylik, hogy ne csak találatokat kapjanak, hanem saját, megfogalmazott problémáik megoldásához kapjanak válaszokat, ötleteket, javaslatokat.111 Nyilvánvaló, hogy a szemantikai webes fejlesztések a produktív e-tanulás számára is új és új eszközöket tárnak fel. Együttműködést fejlesztő tanulás fejlesztése a web 2. 0 eszközeivel

A webnek igen fontos, meghatározó tényezője a web. 2. 0 szolgáltatásainak dinamikus fejlődése (közösségi oldalak, blogok, twitterek, tumblr-ek, linkmegosztók, stb.), melyek a felhasználók számára lehetőséget adnak arra, hogy nyitottan, kötetlenül, interaktív formában megoszthassák egymással élményeiket, tapasztalataikat, stb.). Mindezek tanulási forrásként való szemlélése, fejlesztése, menedzselése is elengedhetetlen. Egyaránt lehetőséget ad az aktivitáson (vagy legalábbis virtuális aktivitáson) alapuló, a reflektív, a konstruktív együttműködésen alapuló tanuláselméletek új lehetőségeinek kiaknázására és felhasználására.

Forrás: Pálvölgyi Mihály: Távtanulás és könyvtárosképzés. Disszertáció. ELTE BTK, 2002.

(3) ITM-tételekkel, melyek a tanulást hatékonyan segítő internetes szolgáltatások bevezetésével, fejlesztésével kapcsolatosak

ITM8. tétel Ahogy a világméretű tudásmegosztás, tudáscsere lehetősége nő, úgy nő a sokféle forrásból való,

önálló lehetősége is a weben. Ennek a fejlődésnek fontos motorja, hajtóereje, hogy a nagy IKT-vállalatok egyre nagyobb részt vállalnak a tanulást szolgáló szolgáltatások előállításában, közvetítésében.

Könyvtárosként az alábbiak fejlesztésében és alkalmazásában való részvétel különösen produktívnak tűnik.

A GoodRelations ontológia alkalmazása bizonyos könyvtártípusokban - termék-modelljellemzők, termék-információk, árak, fizetési feltételek szisztematikus áttekintését, keresését biztosítva. Az ontológiát használja többek között a Google, BestBuy, Overstock, Yahoo, OpenLink Software, O'Reilly Media, a Book Mashup stb112.

A könyvtárosoknak, információs szakembereknek képesnek kell lenni áttekinteni, értékelni, válogatni a digitális források tömegében, meghatározott kritériumok alapján, és a felhasználóikat ily módon segíteni. S ehhez szükséges eszközöket folyamatosan fejleszteni, és alkalmazni. Ide tartoznak

Osztályozási rendszerek, tezauruszokEgyrészt világosan megfigyelhető az osztályozási rendszerek, tezauruszok szemantikus web

alkalmazásainak a fokozatos bevezetése. Ebbe a körbe tartoznak a Tizedes Osztályozás internetes mikroalkalmazásai, melyek az OCLC weblapján kísérhetők figyelemmel. Az ETO is ebben az irányban halad.

Ezek a rendszerek, melyek szemantikus hálóban, logikában, rendben, kapcsolatokban gondolkodnak és működnek, jelentős mértékben fejleszthetik a különféle tanuláselméletekhez kapcsolódó tanulási formák érvényesülését.

Internetes katalógusok Intellektuális tevékenység igénybevételével általános, mindent átfogó keresési eszközöket

működtetnek, mint pl. Open Directory Project (ODP), vagy pedig szakterületi, tematikus eszközöket (pl. a pedagógiai területén).

Internetes szótárak, értelmező szótárak, Wordnet alkalmazások stb. 111 HERENDY Csilla: A kereső, a dokumentumok és a user. A szemantikus web egy lehetséges nézőpontja. URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/03_szemantikus_web 112 Good Relations Ontológia http://www.ebusiness-unibw.org/wiki/GoodRelations

117

http://www.ebusiness-unibw.org/wiki/GoodRelations

http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/03_szemantikus_web

Elektronikus lexikális szemantikai adatbázisra épülnek, melyben a nyelvi fogalmak hálózatba szerveződnek. A fogalmakat szinonimahalmazok, a közöttük lévő kapcsolatokat szemantikai relációk képviselik. Ily módon segítik a fogalmak közötti összefüggések, a fogalmak lényeges jellemző jegyeinek megismerését.

Ide tartozik az ODLIS, mely a könyvtár- és információtudomány fogalmainak angol nyelvű értelmező szótára.

A Princeton Egyetem által fejlesztett, online elérhető szótár, a WordNet, több százezer kifejezést tartalmaz.113

A tématérképek A kísérleti könyvtári rendszerek (pl. Potnia, Wandora) mellett találhatók kész, működő alkalmazások is (pl. NZETC). Több kísérlet történt könyvtári katalógusrekordok szemantikus technológiákkal való leírására is. 114

Adatbázis alkalmazások A Wikipédia mint adatbázis, fontos szerepet kap a szemantikus web fejlesztésekben. Elengedhetetlen,

hogy színvonalas webes enciklopédiák álljanak rendelkezésre, melyek a fogalomrendszert és annak elemeit jó színvonalon tudják reprezentálni, a fogalmakat, azok jellemző jegyeit azonosítani.

A Wikipedia projekt részeként működik a DPedia tudásbázis, mely jelenleg 3,4 millió entitást foglal magában, melyből 1,4 millió következetes ontológia szerint osztályozott. 115

Szemantikus keresők, mint a tanulási folyamatot segítő tényezők Részt kell vállalni olyan szemantikus keresőrendszerek kísérleteiben, fejlesztésében, melyek nemcsak

linkeket gyűjtenek, hanem értelmezik és rendszerezik is az információkat! Pl. a magyar fejlesztésű iGlue,116 mely Vaskó Péter szavaival a web pillanatragasztója: mert képes újraszervezni a világháló töredékes adatait, és megmutatni az azok közötti kapcsolatot.

Edupress. Magyar Oktatási Hírügynökség http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=24998

7. A TANULÁSI/OKTATÁSI INNOVÁCIÓ FOGALMA, TÍPUSAI, TERÜLETEI, DIMENZIÓI, INTÉZMÉNYRENDSZERE TARTALOMJEGYZÉK

CélokA vizsgázó képes az alábbiak kifejtésére, értelmezésére- az innováció fogalma, típusai, láncmodellje,- az oktatási/tanulási innováció fogalma, típusai,- az oktatási innovációs rendszer stratégiája, pillérei, összefüggései, - területeinek rövid bemutatására, különös tekintettel az életen át tartó tanulás követelményeire,- az oktatási/tanulás innováció társadalmi és technológiai dimenziói,- az innováció szereplőinek funkcionális bemutatása, a kulcsfontosságú szereplők példákon keresztüli bemutatása,- a technológiai (IKT-k) alkalmazásán alapuló tanulásipar fogalma, jelentősége,

113 WordNet. URL: http://wordnetweb.princeton.edu/perl/webwn 114 TÓTH Máté: A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikai paradigmában. Doktori értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Horváth Péter. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program. 2010. URL: http://doktori.btk.elte.hu/lit/tothmate/tezis.pdf115 DPedia. URL: http://dbpedia.org/About 116 iGlue URL: http://iglue.com

118


http://iglue.com/

http://dbpedia.org/About

http://doktori.btk.elte.hu/lit/tothmate/tezis.pdf

http://wordnetweb.princeton.edu/perl/webwn

- az innovációs rendszer fejlesztés szintjeinek, fontosabb szereplőinak áttekintése, példákra is utalva,- a nemzeti oktatási innovációs rendszer stratégiájára kidolgozott javaslatterv (2011) megvalósíthatóságával kapcsolatos lehetőségek.

Köszönetnyilvánítás: a témakör kidolgozásában segítséget nyújtott Laskovics Márió, illetve Soponyai Ilona, mester szakos hallgatónk.


7.1. INNOVÁCIÓ FOGALMA, TÍPUSAI, ÖSSZEFÜGGÉSEI

7.1.1. Az innováció fogalmi meghatározása Az innováció fogalmi meghatározása szempontjából az OECD meghatározások a legelfogadottabbak. Az OECD 1994-es tanulmánya szerint:

Átfogó értelemben „az innováció mindazon tudományos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek együttese (egy ötlet átalakulása, újfajta megközelítése), amelyek új termékek kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások, vagy berendezések hasznosításához, vagy valamely társadalmi szolgáltatás új bevezetésének megközelítéséhez szükséges.”117

A OECD és az Európai Bizottság (Eurostat) 3 éves együttműködésének eredményeként készült kézikönyv 3. javított kiadása (2005) szerint:Az innováció egy új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, egy új marketing módszer, vagy egy új szervezeti megoldás bevezetése az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban, amely a gazdaság bármely szektorában és a közszférában is folyhat.

A fenti meghatározásokból láthatjuk, hogy az innováció, az abban megtestesülő új termék, eljárás stb. a globális, nemzeti, és regionális versenyfutásban alapvetően fontos!

Az innováció korábbi modellje lineárisan egymást követő lépéseket fogalmazott meg, az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson a gyakorlati bevezetésig. Az innováció ma elfogadott modellje szerint az innovációs folyamat nem lineáris, hanem interaktív és körkörös jellegű. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánvaló fontos alaplépésekhez kapcsolódva elengedhetetlenek az interakciók és kölcsönös tanulási folyamatok! Az innováció új megközelítése megengedőbb, amennyiben nemcsak azt tekinti innovációnak, amikor teljesen új megoldás születik, hanem azt is, ha a kérdéses megoldás egy adott szervezet számára új, vagy érdemben megújult(!).118

Holczer Márton szerint Az innováció az információs társadalomban olyan tevékenység, amely a fejlesztésre, fejlődésre irányul, magában foglalva, hogy (1) a meglévő információk és tudások újszerűen kapcsolódjanak össze, (2) új ismereteket és tudásokat állítsunk elő (3) és alkalmazzuk is azokat 119

Témánk szempontjából (az oktatás és tanulás fogalomköre, alkalmazásai) külön hangsúlyozni kell, hogy az innováció korábbi hangsúlyai (termékek és eljárások műszaki technológiai,

117 OECD-tanulmány: Az innováció finanszírozásának nemzeti rendszerei, OMFB Budapest, 1994. (Kutasi Nikoletta hivatkozását követve)118 Forrás: OECD, 2005a119 Holczer Márton: Innovációs verseny az információs társadalomban. In: Információs társadalom tankönyv. Budapest, Gondolat. 2007. p. 94. (Kutasi Nikoletta hivatkozását követve)

119

alkalmazási vonatkozásainak megragadása) bár fontosak napjainkban is, azonban szintén óriási hangsúllyal terjednek ki a tudás alapú tevékenységek különféle formáira is (ld. bővebben a következő fejezetben).

7.1.2. Az innováció típusai és fejlesztési modellje

(1).Termék-, eljárás-, marketing, szervezeti innováció

Az innováció típusai a 3.1. pontban ismertetett meghatározásokból logikusan következnek.

A Holczer Márton tanulmányában, az innovációnak irányultság szempontjából a négy alapvető típus a következő:1. Termék innováció: új, vagy jelentős mértékben megújított termék, vagy szolgáltatás

bevezetése. Célja: a fennmaradás, nyereség növelése, piaci részesedés növelése, presztízs növelése, új munkahely teremtése.

2. Eljárás innováció: új, vagy jelentősen megújított termelési, vagy szállítási módszer alkalmazását jelenti, és műszaki jellegű újdonságra utal. Célja a költségcsökkenés, termelékenység növelése, anyagtakarékosság, balesetvédelem.

3. Marketing innováció: új marketingmódszerek bevetése a versenyképesség erősítésére, a célközönség megnyerésére, megtartására. Eszköze lehet például a terméktervezés, a csomagolás, a termék piacra dobásának időzítése, a termék reklámozása, az árképzés módszere.

4. Szervezeti – szervezési innováció: új szervezeti-szervezési módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban.120

Ugyanezt a négy típust alkalmazza az oktatási innovációs rendszer létrehozására készült javaslat.121

(2) A HR (human relations) innováció

A nem profitorientált keretek között működő INNOVITAS Kutatóközpont az innovációnak három formájával foglalkozik üzleti tevékenység űzése szinten, a fentebb már megvilágított szervezési-szervezeti, illetve a marketing innováció mellett a HR innovációval. A HR innováció a tudásmenedzsment szempontjából kiemelkedő összetevője - tekintettel arra, hogy az ember a szervezet (vállalat, intézmény stb.) motorja.Az, hogy ez az ember kicsoda, mennyire felkészült, milyen értéket teremt, mennyibe kerül a vállalatnak – ez mind-mind a HR területtől függ. Ezen a területen kell a leginkább fejlődni, hogy a többi funkcióterület igényeit megfelelően lehessen kielégíteni és valóban a legmegfelelőbben kezeljük cégünk legértékesebb elemét – az embert.122

(3) Az innováció megvalósításának láncmodellje

Széles körben elfogadott a láncmodell, mely az innováció kiindulópontjaként a piaci lehetőségeket adja. A megvalósítók a piaci igényeknek megfelelően felismerik a szükséges

120 HOLCZER MÁRTON: Innovációs verseny az információs társadalomban. Budapest, 2007. p. 6. Hozzáférés módja: http://vigzoltan.hu/x_bit/netis/06_Holczer_innovacio.pdf Letöltés ideje: 2011. 04. 12. (Kutasi Nikoletta hivatkozását követve) 121 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Vezető kutatóHalász Gábor. Szerk. Halász Gábor – Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István VilmosBp.: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011. 204 p. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti

122 HR-innováció. . INNOVITAS Kutatóközpont hivatalos honlapja. Hozzáférés módja: http://www.innovitas.hu/szervezetiinnovacio Letöltés ideje: 2011. 04. 12. (Kutasi Nikoletta hivatkozását követve)

120

http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti

terméket, ötletet, majd erre vonatkozóan terveket dolgoznak ki, tesztelik ezeket, majd a végső változatot piacra viszik.

A láncmodellben a K+F minden mozzanatnál jelen lehet. Az ábrából jól látható, hogy az innováció bármely pontban elkezdődhet. A piac központi helye nem vitathatatlan. Az elosztás és az értékesítés szorosan összefügg a piaci lehetőségekkel, s ezért a végpont egyben a kezdőpont is, a technikai fejlődés vég nélküli folyamatának kezdete, amit a gyors tudásáramlás megvalósít.123

2. ábra Az innováció folyamatának láncmodellje124

A láncmodell felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes fázisok mindegyikében biztosítani kell a

kapcsolatokat és az eljárás lehetőségét, mert az innováció itt tarthatja, bontakoztathatja ki

dinamikáját.

7.1.3. Az innováció stratégiai keretei, súlypontjai, hajtóerői

(1) Európai szinten a Versenyképesség és Innováció Keretprogram (CIP) a 7. Keretprogram része125

Mint föntebb jeleztük, az innováció elengedhetetlen a versenyszférában, az innováció fejlesztése lehet a záloga az EU globális versenyképességének. Az EU keresi és azonosítja azokat a sajátos területeket, amelyekben az EU-nak komoly esélye van a versenyképességre, és egyesíti azokat az alábbi, már létező, az európai termelékenység növekedését elősegíteni hivatott közösségi programokban:

Vállalkozások és vállalkozók többéves programja Intelligens energia-Európa program A Life program környezeti technológiák promóciós és demonstrációs programja Modinis, e-Content, e-TEN programok Az EU 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram bizonyos innovációhoz

kapcsolódó programjai.Ezen programok a továbbiakban nem mint önálló programok, hanem mint a Versenyképesség és Innovációs Keretprogram (CIP) résztevékenységeiként működnek.

123 PAPANEK GÁBOR: A magyar kis-középes vállalatok innovációs képességének javítása. Hozzáférés módja: http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/magyar_kis_kozepes_vallalatok.pdf Letöltés ideje: 2011. 04. 13. 124 Uo.125 Tempus Közalapítvány. Kutatás Fejlesztés. Versenyképesség és innováció Keretprogram. Hozzáférés módja: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=692

121


Az EU versenyképességének növelésére a CIP keretprogram kiemelt céljai:1. a vállalkozások és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének

előmozdítása,2. az innováció támogatása,3. Európai tudásbázis, innovációs potenciál megerősítése,4. IKT politika támogatásának programja - új IKT technológiák átvétele a az üzleti,

igazgatási és közszolgálati szektorokban

(2) Az EU stratégiák és keretprogram globális összefüggései, ill. nemzeti szintre való lebontásuk Egyértelmű, hogy a magyarországi innovációs stratégiák kidolgozása és véghezvitele az Európai Uniós stratégiák mentén kell, hogy folyjon és folyik. Az Európai Uniós stratégia globális szint felöl vizsgálva, összhangban van a Világbank elképzeléseivel, fejlesztési irányaival! A nemzeti szint felöl vizsgálva, pedig azt kell hangsúlyozni, hogy az EU stratégiának megfelelő innováció kereteit az egyes tagországi, nemzeti innovációs rendszereknek kell képezni.126

A nemzeti innovációs keretek fő pillérei az egyes EU-s tagországok kormányai és egyes minisztériumai, az országos hatáskörű hivatalai, ügynökségei stb.

A fő keretek szem előtt tartásával építhetők ki az egyes tagországok különböző ágazati innovációs rendszerei. S ezzel eljutottunk szűkebb témánkhoz, az oktatás-tanulás ágazati innovációs rendszeréhez – és ahhoz a követelményhez, hogy szisztematikusan ki kell fejleszteni, továbbfejleszteni hazánkban is a nemzeti oktatási innovációs rendszert.

Hogy ez a rendszer még nincs szisztematikusan, rendszerszerűen kifejlesztve, egyértelmű, ha értelmezzük a témánk kifejtéséül szolgáló projekt-dokumentumot: Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára

Tehát : egy javaslat készült el, és a nemzeti oktatási innovációs fejlesztés stratégiája még megvitatásra, elfogadásra vár, és ezt követheti a rendszerfejlesztés.

7.2. AZ OKTATÁSI/TANULÁSI INNOVÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE

7.2.1 A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztési javaslatai (a „javaslatok”)Az EU-s stratégiák, elvárások hatására tehát nemzeti innovációs stratégia készül az egyes tagországokban. Ezeknek fontos össszetevői a most formálódó ágazati információs stratégiák,Közöttük a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztési stratégiája. Az erre tett 204 oldalas javaslat 2011-ben készült el (a javaslatra a téma kifejtése során értelemszerűen több helyütt fogunk hivatkozni.)127

A „Javaslatok”-at kidolgozó szakemberek, élen Halász Gáborral, abból indultak ki, hogy azokban az országokban, amelyek rendelkeznek az oktatást támogató kutatások, fejlesztések és innovációk fejlett rendszerével, eredményesebb az oktatás, mint azokban, ahol fejletlen e rendszer!Bár a javaslatok megfogalmazásában oktatási innovációról van szó, tekintettel az önálló és csoportos tanulás előtérbe kerülésére, a fogalmat „oktatási/tanulási” értelemben használjuk. A jó minőségű kutatások megalapozzák, támogatják a döntéshozatalt, folyamatosan fejlesztik az eredményességet szolgáló tudást, támogatják a helyi innovációkat, és sokféle beavatkozással próbálják jó irányba terelni az oktatás fejlődését. A „Javaslatok” ilyen jó minőségű, globális, EU-s és hazai kutatásokra épülnek, (mellékletében az összes felsorolt forrás helyet kap, és a digitális források nagy része közvetlenül el is érhető!)

126 http://www.worldbank.org127 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti

122


http://www.worldbank.org/

A döntés, döntések tehát (remélhetőleg minél hamarabb) arra irányulnak, hogy megalapozott, a javaslatokra építő magyar oktatás ágazati innovációs rendszer fejlödjön ki, fejlődjön tovább!

7.2.2. Az oktatási innováció típusai A „Javaslatok” abból indul ki, hogy az oktatási innováció az innováció fontos részterülete.Az oktatási (vagy komplexebben szemlélve: az oktatási-tanulási) innováció esetében is jól megkülönböztethető az innováció „bevett” négy típusa: a termék-, a szervezeti-, a folyamat- és a marketing-innováció. Nézzük meg a „Javaslat”—ban hozott egyes példák alapján, hogy oktatási-tanulási környezetben mik tartoznak, tartozhatnak pl. az egyes típusokhoz pl. az általános és középiskolai oktatásban, a felsőoktatásban, illetve a felnőttképzési alkalmazásokban!

!!!!!!!! KONKRÉT PÉLDÁK MINDEN TÍPUSRA Az innováció típusa Felsőoktatási példák Felnőttképzési

példák TermékinnovációÚj vagy jelentősen megújított termék(vagy szolgáltatás). Magába foglalja a technikai jellemzők, összetevők, felhasznált szoftver vagy funkcionális sajátosságok megújítását, mint pl. a termék felhasználóbarát jellege.Az oktatási szektorban pl. egy új kurrikulum, egy tanulást segítő szoftver megalkotása.

A digitális technológia alkalmazása mint munkaeszköz és tanulási eszköz (Svédország)

Vezetésiakadémia iskolaigazgatóknak(Ausztria)

Szervezeti innovációÚj szervezeti megoldás alkalmazása a cég (szervezet) üzleti gyakorlatában, munkaszervezetében vagy külső kapcsolataiban.Oktatásban pl. a tanárok közötti munkamegosztás új formája, vagy pl. az adminisztratív munkát érintő új szervezeti forma.

A mainál jobban az eredményeken alapuló forráselosztási rendszer az egyetemek és főiskolák számára (Svédország)

Tanulóközpontok - több szereplőt, funkciót (fenntartókat, helyi vállalkozókat, oktatási szereplőket) tömörítenek (Svédország)

FolyamatinnovációÚj vagy érdemben megújított termelési folyamat vagy módszer. Mindez magába foglalja az alkalmazott technikai megoldások, eszközök és/vagy szoftverek alkalmazásában bekövetkező érdemi változásokat.Az oktatásban pl. egy új vagy érdemben megújított pedagógiai vagy tanulásmenedzsment megoldás bevezetése.

Egy új alapképzési program kifejlesztése és akciókutatással történő támogatása a tanárképzésben egy magyar egyetemen (Magyarország)

„Portfólióalapú” értékelés a felnőttképzésben (Magyarország

MarketinginnovációÚj marketing megoldás, ami magába foglalhatja a termék dizájnjának, csomagolásának, terjesztésnek, a reklámnak vagy az árazásnak a megváltoztatását. Az oktatásban pl. egy oktatási

Felmérések a diplomások munkapiaci karrierjének követése érdekében (Magyarország)

A tudás/tanulás fesztiválok európai hálózata

123

szolgáltatás új típusú árazása, vagy egy új felvételi stratégia.

eredeti forrás: OECD (2008a)

(megj.: A fenti táblázat két elemet ragadott ki a Javaslatok … -ban ismertett táblázatból.Az bővebb, részletesebb táblázatot a javaslatokban személyesen is tanulmányoznia kell, hogy az oktatás/tanulást minden szintjét – a korai gyermekkori nevelést, az alapfokú oktatást, a középfokú oktatási példákat is láthassuk, az itt jelzett felsőoktatási, illetve felnőttképzési példák mellett!)128

Megj.: az oktatási innovációt tágabban megnevezésében is tágabban értelmezzük – azaz oktatási/tanulási innovációként. Ennek indokai:

- az oktatási folyamatnak alfája és omegája a tanuló, a tanulói igény, a tanulói szükséglet,

a tanulási folyamat, - természetesen nem feledve el, hogy a folyamat másik főszereplője a tanár (az oktató

stb.), aki oktat, de ide tartozik a tutor, mentor, könyvtáros is, aki a tanulást támogatja,E két pólust szintézisben kell látni, a tanulási folyamat előmozdítására kell helyezni a

hangsúlyt.Azt is egyértelművé kell tenni, hogy ezek a folyamatokkal (tanitás, tanulás) kapcsolatos

szerepek az internet Web2.0-s technikai megoldásai (blog, fórum, közösségi oldalak, twitter stb) között ugyanazon személy esetében gyakran, szinte egymást követően felcserélőd(het)nek!

Tehát az innovációs rendszerfejlesztés során a fogalmat célszerű mindig oktatási/tanulási innovációs rendszerként értelmezni!

7.2.3. Az oktatási innováció dimenziói

(1) Az oktatás közszférai, ill. versenyszférai innovációjaA közszférában zajló innovációt leginkább a versenyszférában zajló innovációtól való eltérésein keresztül szokták meghatározni, kiemelve olyan tényezőket, mint (1) a versenyből fakadó érdekeltség és a piaci nyomás hiánya, illetve (2) a politikai meghatározottság vagy (3) a jogi és hivatalos - bürokratikus mechanizmusok korlátozó hatása.

Az oktatási innováció a közszférában zajló innováció egyik formája. De tudnunk kell, hogy nem az oktatási ágazat egésze tartozik a közszférába, hiszen vannak olyan oktatási innovációk, amelyek nem a közszféra innovációinak körébe tartoznak (például a nagy informatikai cégek tanítást-tanulást segítő innovációi – képzései, tréningjei stb.).E versenyszférában zajló oktatási innováció már az innováció azon formája, amelyet a versenyből fakadó érdekeltség és a piaci nyomás jellemez.129

(2) Az oktatás technológiai, illetve társadalmi innovációja Az oktatás/tanulás alapjában társadalomtudományi terület: „Nincs a pszichológiában

még egy problémakör, ami annyi kísérleti kutatást indított volna el, mint a tanulás.”130 A tanulás az innovációval párhuzamosan működik: Míg a tanulást a viselkedés megváltozása jellemzi, az innováció a gondolkodási folyamat változásával jár. Mindkettő pozitív fejlődésre utal. (Jászné Csepregyova Andrea hivatkozása.)

128 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Vezető kutató: Halász Gábor. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011. 24.p. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti

129 Koch – Hauknes, 2008; OECD, 2009. Hivatkozik: Javaslat az oktatási innovációs rendszer… http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti 193.p130 ALLPORT, GORDON W.: A személyiség alakulása. Bp.: Kairosz, 1997. p. 98.

124



A társadalmi innováció az innovációnak az a formája, amely hangsúlyozottan nem technológiai jellegű, hanem döntően a szervezeti, a társadalmi és az emberi kapcsolatok változásaira, illetve fejlesztésére utal, s alapvetően a civil társadalom világához kapcsolódik.

Az oktatás/tanulás a fejlett technológia nélkül ma már elképzelhetetlen. A tanulással kapcsolatos kutatásokban, fejlesztésekben egyre nagyobb szerepet kap a technológia: „Tekintettel arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák ma egyre növekvő mértékben szerepelnek az oktatási palettán, a tudáshoz való hozzáférés, a tudásmegosztás és az ezzel kapcsolatos együttműködés arra késztet bennünket, hogy átgondoljuk, hogy milyen módon segítjük elő a tanulást és az innovációt a formális és az informális oktatásban.”131

Ide tartoznak a különféle infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos termékek és szolgáltatások és azok oktatási/tanulási alkalmazásai. A technológiai innováció az innovációnak az a formája, mely hangsúlyozottan technológiai jellegű, és kifejezetten technológiafejlesztésre, termékfejlesztésre, eljárásfejlesztésre irányul.

A két oldal óhatatlan összefonódására utalnak az alábbi komplex fejlesztési területek:

7.2.4. A technológiai és társadalmi innováció komplex fejlesztési területei

(1) IKT-technológiák 1. a bevált technológiák elterjesztését gátló akadályok lebontása2. az oktatási technológiák, technológiai újítások létrehozásának ösztönzése és közvetlen

kezdeményezése az állam aktív részvételével, ezt szolgáló többféle eszköz alkalmazásával

3. az IKT-technológia befogadását támogató szervezeti környezet és a befogadáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, a technológiával kapcsolatos attitűdök alakítása

4. az IKT alkalmazására épülő radikális technológiai változások kísérleti kipróbálása

(2) Termékek és szolgáltatások 5. az (oktatási-tanulási) termékekre vonatkozó standardok folyamatos fejlesztése, ehhez a

„tanulástechnológiai termékek” áttekinthetőségét segítő taxonómiák kialakítása6. az oktatási termékek piacáról szóló információ minőségének és mennyiségének javítása7. az oktatási termékek és szolgáltatások piacán történő eligazodáshoz szükséges

kompetenciák fejlesztése8. a termékek és szolgáltatások minőségéről és beválásáról szóló értékelések

mennyiségének és minőségének javítása

(3) Hálózat, megosztás, együttműködés, partnerség 9. a hálózati kommunikációt, a tudástárolást és tudásmegosztást támogató hagyományos és

új technológiák fejlesztése10. a tudás- és információmegosztásra alkalmas platformok technológiai feltételeinek

fejlesztése11. fejlesztő műhelyek keletkezésének és működésének támogatása, beleértve az

együttműködő iskolákat, egyetemeket és a terület iránt érdeklődő befektetőket12. az informatikai vállalatokkal való partnerség erősítése

131Kulkki, Seija – Tarin, Lluís, Koskinen, Tapio: Innováció az egész életen át tartó tanulásban. http://www.elearningpapers.eu/index.php?page=home)

125

http://www.elearningpapers.eu/index.php?page=home

13. önálló oktatási IKT-stratégia megalkotása.132

Mindebből következik, hogy az MA képzésben szereplő tárgyunk: E-tanulás és online közösségfejlesztés mind egészében, mind pedig e tétel keretében hangsúlyt helyez mindkét dimenzióra, és azokat szerves egységben vizsgálja.

(4) Alkalmazásaik a formális, a nem formális és informális tanulásbanAz oktatási-tanulási információ egyaránt kiterjed a formális (iskolarendszerű) oktatási, tanulási, de a nem formális és informális tanulás világában zajló innovációkra is.

Megj: A nem formális és informális tanulás az oktatás egyre jelentősebb hányadát teszi ki- gondoljunk az egész életen át tartó tanulásra, az önképzésre, a személyes fejlesztésre, a számos új Web 2.0-as internetes formára. Ezek tartalmilag meghatározóan a társadalmi innováció kategóriájába sorolhatók.133

Az infokommunikációs technológia (IKT) forradalma új minőséget teremtett. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően minden tanuló, fogyasztó, felhasználó, alkalmazó, tanuló ma már nemcsak befogadója lehet az ismereteknek, hanem - az elektronikus hálózatokon, földrajzi távolságtól függetlenül, időben folyamatos - alakítója, fejlesztője is lehet azoknak, sőt ezt a szerzői, alkotói tevékenységet, akár interaktív módon, közösségben is végezheti.

A társadalmi és IKT-technológiai innováció szoros összefüggésére a ’Javaslatok …’ nagyon részletesen, pontokba szedve tér ki. (a fenti példákat ebből vettük) Ezekből remélhetőleg kiderül, hogy a kifejezetten technológiai vonatkozások fejlesztési javaslataiban is milyen intenzíven jelenik meg a társadalmi dimenzió is.

Az ilyen komplex innovációk jelentős része már az ún. tanulásiparban jelenik meg.

(5) A tanulásipar (learning industry) a civil és versenyszférábanA kifejezés (tanulásipar – és nem oktatásipar!) is jelzi, hogy egyre nagyobb hangsúly tolódik át az oktatásról a tanulásra! Ez az ágazat döntő részben a közszférában található, de fontos – és egyre nagyobb súlyú – elemeit találjuk a piaci szférában, illetve a civil szférában. Szereplői lehetnek

vállalkozási formában működő oktatási szervezetek (nyelviskolák, szakképző, felnőttképzési intézmények),

alapítványi és magániskolák, az oktatástechnológiát (tanulástechnológiát), ennek eszközeit értékesítő vállalatok

(tankönyvkiadók, oktatástechnológiai eszközöket gyártók és forgalmazók), szervezetfejlesztési, vezetési és HR-szolgáltatásokat nyújtó, ilyen rendszereket fejlesztő

cégek.

E piaci szereplők gyakran a közszféráét jelentősen meghaladó innovációs igényekkel és potenciállal rendelkeznek. Éppen ezért a közszféra és a piaci, valamint civil szféra közötti aktív együttműködés jelentheti a közszférában zajló innováció egyik fontos motorját.

A tanulásipar kialakulása a vállalati tanulási rendszerek felértékelődését, a versenyszféra szereplőinek az oktatási ágazatba történő mind aktívabb belépését és az oktatási szolgáltatások jövedelmező területét jelenti, esetenként komoly exportjövedelmet termelve.

Ennek nyomán az innováció mint a versenyelőnyök megszerzésének legfontosabb forrása ebben az „iparágban” is felértékelődött, és egyre nagyobb súlya van a piaci szereplőknek

132 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Vezető kutató: Halász Gábor. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011. 181-182.p. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti133 Shapiro et al., 2007. Hivatkozik: Javaslat az oktatási innovációs rendszer… http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti 193.p

126




és a civil szférának. Szin.: tanulási ágazat (learning sector) Forrás: OECD, 2004a; Baráth – Lőrinczi, 2010 200.p.134 Hivatkozás a ’Javaslatok …’-ban.

7.3. AZ OKTATÁSI/TANULÁSI INNOVÁCIÓ JELENTŐSÉGE

7.3.1. Európai Uniós, illetve egyes országok szerinti megközelítés

(1) Európai UnióAz Európai Unió hangsúlyt helyez az oktatás/tanulásnak mind az öt területére (korai gyermekkori nevelés, alapfokú oktatás, középfokú oktatás, felsőoktatás, felnőttképzés), – de joggal hangsúlyozza minden lényegi dokumentumában, hogy a tanulás az egész életen át tart (amellyel tárgyunkban külön tétel is foglalkozik: 2. tétel: Az egész életen át tartó tanulás és a könyvtárak). Az életen át tartó tanulás folyamatának fejlesztése nagymértékben köszönhető az oktatás, képzés, ismeretszerzés technológiai innovációs folyamatainak.

Az Európai Unió erre építve, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, a válságból való kilábalást elsősorban a tudástársadalom fejlesztésével kívánja megoldani. Ehhez nélkülözhetetlen az egész életen át tartó tanulás folyamata. A mai tanulás nélkülözhetetlen „eszköze” (igaz, eltérő hangsúlyokkal és mértékben) az e-tanulás, az infokommunikációs technológiák által létrehozott tanulási környezet az életen át tartó tanulás fentebb nevesített területein.

(2) Egyes országok oktatási innovációs területeinek gyakran hivatkozott példái:A ’Javaslatok …’(többek között) két angol, egy ausztrál, finn, japán, illetve német példára hívja fel a figyelmet az alábbiak szerint135

Anglia: Tanítás és Tanulás Kutatási Program, illetve Nemzeti Oktatáskutatási FórumAusztrália: Oktatási kutatási-fejlesztési termékek értékesítéseFinnország: A kutatásalapú tanárképzésJapán: Pedagógusok részvétele iskolai innovációs folyamatokbanNémet Szövetségi Köztársaság: Iskolára szabott pedagógus-továbbképzés

7.3.2. A képesítési keretrendszerek mint az életen át tartó tanulás eszközei

(1) Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

A 2000-es évek közepén kiformálódó Európai Képesítési Keretrendszer - EKKR célja „közös viszonyítási keretrendszer létrehozása, amely megfeleltetési eszközként szolgál a különböző képesítési rendszerek és szintek között”. Az EKKR kiemelkedően fontos szervezeti és szabályozási innováció, amely az érintettek számára jelentős előnyöket tartalmaz.

Az EKKR előzményeihez tartozik az angolszász országoknak az 1990-es években elterjedő gyakorlata, amely átfogó képesítési keretrendszerek kialakításához vezetett a Nemzetközösség egyes országaiban: az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon, Skóciában, Írországban, Dél-Afrikában. A keretrendszerek népszerűsége okán „egész Európa kimenetvezérelt, a tanulási eredményeket alkalmazó képesítési keretrendszereket fejleszt.” (Derényi, 2010) A nemzetközi előzmények között említhető a Bologna Follow-up Group által kidolgozott felsőoktatási 134 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Vezető kutató: Halász Gábor. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011. 200.p. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti135 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Vezető kutató: Halász Gábor. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011. 188.p. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti

127




keretrendszer, illetve a Tuning-projekt, amely a munkaadók elvárásait figyelembe véve igyeke-zett közös referenciapontokat s ezekre programfejlesztési módszertant kialakítani (Derényi, 2010).

!!!!!!! EU KERETRENDSZER LLL

Forrás: Az Európai Képesítési Keretrendszer és a Nemzeti Képesítési Keretrendszer megjelenése a Krúdy Gyula tagintézmény képesítési kínálatában. PPT 5. kocka.

DerényiAndrás Tót Éva: Validáció. A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban. A Támop 4.1.3. projekt keretében (a felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése) A megvalsitók – az Education Kft, a Nemzeti Információs Infrastruktura Fejlesztési Intézet,m és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) . konzorciumán belü az OFI kjét részterüoleten: AZ Országos kkpesitési keretrendszer, és a a Központi/felsőoktatás ivalidációs rendzeer kidolgzásában vállalt szerepet. tamop413.ofi.hu/fejlesztes-eredmenyei/validacios-kotet

[PDF] Derényi András – Tót Éva Validáció A hozott tudás elismerése a ...

128

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=der%C3%A9nyi%202010&source=web&cd=3&ved=0CDoQFjAC&url=http%3A%2F%2Ftamop413.ofi.hu%2Ffejlesztes-eredmenyei%2Fvalidacios-kotet&ei=ezDXUNjRL83UsgblooC4CQ&usg=AFQjCNGoHQdFoZPczh5EpfaQGz83AnXv0Q&bvm=bv.1355534169,d.Yms&cad=rja

Mi az az EKKR ? - Fitness Trend fitnesstrend.blog.hu/2011/07/.../ehfa_ereps_eqf_tessek - Tárolt változat 2011. júl. 21. – Az EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer), egy EU-s találmány, mintegy 10 éve .. Az EKKR 8 szintje a segédmunkástól a doktori fokozatig.

Az EKKAz EKKR táblázat átszerkesztése www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/.../workshop-1-rapporteurFájlformátum: Microsoft Powerpoint - GyorsnézetKi kellene hagyjuk a 8-as szintet: mellőzzük a PhD-t. Nagyvonalakban határozzuk meg az EKKR összefüggéseit, a részleteket hagyjuk a tagállamokra. Az EKKR ...

A rendszer minden szintjét olyan tipikus tanulási kimenetek szempontjából írták le, amelyeket az európai képesítésekhez és képesítési keretrendszerekhez lehet kapcsolni.

A 8 szinten a tanulási kimeneteket három deskriptor mentén írták le: tudás, készségek és tágabb értelemben vett – személyes és szakmai kimenetként leírt – kompetenciák.

Az EKKR és a nemzeti, illetve ágazati szintű képesítési keretrendszerek és rendszerek közötti kapcsolatokat, kezdeményezéseket összhangba kell hozni (a stratégiai anyagokban, szándéknyilatkozatokban, mint intézményi szintű dokumentumokban megjelenőket, jelezve koncepció „kétsebességes” természetét (Derényi, 2010).

A képesítési keretrendszerek lehetővé teszik a nem formális és az informális tanulás elismerését is, megfogalmazva a képző intézményektől független, tanulási eredményekben kifejezett követelményeket, s lehetővé téve ezzel a minden képző intézménytől független tanulás elismerésének lehetőségét. Az elismerés lehetőségét a validációs eljárás teremti meg, erre több-féle megoldás alakult ki a nemzetközi gyakorlatban (OECD 2007; 2009).

(2) Az Európai Bankárképző Egyesületek jó példája Sajnos arról nem számolhatunk be, hogy az informatikus könyvtáros képzők európai szinten minden szempontból hatékonyan együttműködnének, bár a 2000-es években, különösen a Royal School of Library and Information Science (Koppenhága, Dánia) kezdeményezéseinek köszönhetően az elsajátítandó alapvető tartalmakat illetően konszenzus született. Az EKKR keretrendszer közös, intenzív fejlesztése terén érdemes ezért is odafigyelnünk az Európai Bankárképzők Szövetségére (EBTN).Az EBTN 2012. október 12-én Athénban szakmai találkozót tartott az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR, European Qualification Framework) pénzügyi szakmákra vonatkozó implementációjának lehetőségeiről. . Az EBTN az elmúlt 15 évben számos nemzetközi projektet szervezett és valósított meg azzal a céllal, hogy a bankszakmai, pénzügyi képzések terén egységes standardokat hozzon létre. Európai együttműködésben jött létre az EFCB, az európai bankárképzők közös bankszakmai képesítése. A hangsúly az egységes standardon van

A fentieken kívül több kezdeményezés is volt a képzések egységes minőségbiztosításának, a felnőttképzők akkreditációjának keretének kialakítására is, az utóbbi években pedig az EKKR, valamint az ECVET (Európai Szakoktatási és Szakképzési Keretrendszer) implementációjának lehetséges modelljei kerültek kidolgozásra. forrás: Európai Képesítési Keretrendszer a pénzügyi szakmákban - Beszámoló Athénból. URL: http://www.bankarkepzo.hu/bankarkepzo.php?articleid=965

130

http://www.bankarkepzo.hu/bankarkepzo.php?articleid=965

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:nnt_2rJssOsJ:www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/konferenciak/workshop-1-rapporteur+ekkr+8+szint&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESivFvFzp1zzVAb6e_IEBn6dnyRC7mr4ZlxP9J53DoWkywLGa1z5mpS5LbCj3O0im02zxExNjFVQ12GSFtEBo-qg82PxoSdl9YsvJqE7mbTvTb5cK5PbRxsL4Kg-y5u2g6oYNckm&sig=AHIEtbQEK9L92bWAikwljFTtoYDLsX-U_Q

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=ekkr%208%20szint&source=web&cd=6&ved=0CE4QFjAF&url=http%3A%2F%2Fwww.nefmi.gov.hu%2Feuropai-unio-oktatas%2Fkonferenciak%2Fworkshop-1-rapporteur&ei=8zLXUJ3EDczitQaFhoGQDQ&usg=AFQjCNH1DvruNKY_KbIMzAOKx-KQDO_MlA

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:wI1K5zOG-egJ:fitnesstrend.blog.hu/2011/07/21/ehfa_ereps_eqf_tessek+ekkr+8+szint&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a

http://fitnesstrend.blog.hu/2011/07/21/ehfa_ereps_eqf_tessek

(3) Nemzeti szintű keretrendszerek (NKKR)

Az európai keretrendszer – metakeretrendszerként – nem ír elő képesítéseket a nemzeti szintű oktatási rendszerek számára. Egy fordító eszközt jelent „csupán” az egyes országok képesítési keretrendszerei között, segíti az összevetést, támogatja a képesítések összehasonlítását. A nemzeti hatóságoknak kell kialakítaniuk saját rendszereiket. Nekik kell meghatározniuk, hogy az egyes országokon belüli képesítések hogyan kapcsolódjanak az EKKR-hez. Az optimális megközelítés az, ha minden ország létrehoz egy egységes nemzeti képesítési keretrendszert, és azt az EKKR-hez illeszti.

A nemzeti szintű képesítési keretrendszerek kialakítását 2009-ben felmérő Cedefop publikáció szerint az NKKR-t újonnan kialakító országok zöme szintén 8 szintes képesítési keretrendszert választott. (id. Temesi, 2010).

A nemzeti képesítési rendszerek átalakulásához tartozik a végzettségeknek a kompetencia-fogalmak mentén történő leírása, s ennek részeként a tanulás elvárt eredményeinek megfo-galmazása. A megfogalmazott tanulási eredményekre épülő programtervezés a legtöbb tagállamban komoly alkalmazkodást igényel a felsőoktatási rendszerek szereplőitől (Fischer–Halász 2009). (ld. még ITM2/9. részletesen az informatikus könyvtáros képzési és kimeneti követelményei példáját)

(4) A magyarországi keretrendszer

Magyarországon a képesítési keretrendszer előkészítő munkálatai a 2000-es évek közepén indultak. Az OKKR-rel kapcsolatos jogszabály (2069/2008. (VI. 6.) Korm. határozat) két szakaszhatárt jelölt ki a további munka számára:

(1) 2010-ig az OKKR koncepció kialakítását (képesítési szintek és deskriptorok kialakítása, illetve erre alapuló kormány-előterjesztés megfogalmazása),

(2) 2013-ig pedig a bevezetéshez szükséges jogi, szakmapolitikai, szervezeti és pénzügyi feltételek kialakítását. A TÁMOP 4.1.3. projekt segítségével a 2010-ig tartó időszak vállalásai megvalósultak, a korábban kialakított elképzelések mentén a tanulási eredmények megfogalmazásra kerültek 8 szinten és négy szintleíró jellemző (ún. deskriptor) mentén (tudás, készségek, attitűdök, autonómia és felelősségvállalás).

Mindezek értelmezése, megvitatása, számos konferencia, egyeztetés hatására a munka halad, és 2013-ra a 8 szintet nemzeti szinten is véglegesen meg kell fogalmazni.

Mint azt a ITM2/9. tétel kifejtésénél tapasztalhattuk, a magyar felsőoktatás szereplői számára is újszerű a tanulási eredmények megfogalmazására épülő megközelítés. Ezt támasztja alá egy, a tanulási eredmények alkalmazásának intézményi gyakorlatát feltárni kívánó kérdőíves kutatás 2009 májusában azt találta, hogy a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciákat az oktatók nagyobb része (63%-a) a napi gyakorlati munkájában még nem veszi figyelembe ( Fischer Andrea – Halász Gábor A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben. In: Bologna Füzetek. Tempus Közalapítvány, Oktatási és Kulturális Minisztérium. 2009, hivatk. )

131

7.4. KAPCSOLATOK MÁS LECKÉKKEL

(1) ETON-tételekkel ETON 1. tétel: Az e-tanulás, mobil tanulás és vegyes tanulás fogalma, összefüggései, fejlesztési és alkalmazási kérdései.

ETON2, az e-tanulás, m-tanulás, illetve b-tanulás alkalmazásaihoz

ETON3, szorosan kapcsolódik az egész életen át tartó tanulás gondolatához

(2) Infokommunikációs és tudásmenedzsment kollokviumi tételek IKT 3,4,5 Infokommunikációs stratégiák, programok, projektek globális, EU-s és országos szinten - a nemzetközi és hazai IKT-stratégiákkal (azok digitális kompetenciafejlesztési moduljaival: használóképzések, tanfolyamok, pl. olvasóvá nevelés, infokommunikációs készségfejlesztés, IKT6. tétel: Az infokommunikációs, internetes szolgáltatások spektruma, piaca, a verseny, fejlesztés és innováció összefüggéseiIKT7, a használhatósági tanulmányokhoz, minden könyvtári termék és szolgáltatás optimiális és maximális használhatóvá tételével kapcsolatosan IKT8 A könyvtárosok gyakorlati tapasztalatszerzése a forrásokon alapuló tanulásban (ide tartoznak ITK8 Infokommunikációs innováció termékei a könyvtárakban!!! - ezek innovatív alkalmazási példái a könyvtárakban!

(3) ITM2 kollokviumi tételekITM3, az e-tanulás bevezetésével kapcsolatos könyvtári projektekhez (Czeglédi László Eger, Dippold Péter Könyvtári Intézet - az azokban szereplő ide tartozó konkrét felmérésekhez, teendők megfogalmazásához (e-tanulás könyvtári alkalmazásai ENTITLE projekt)ITM7 tétel: A könyvtárak változó szerepei az információs és tudástársadalmi stratégiák, programok, jó gyakorlatok tükrében, innováció a könyvtárakban.

ITM2. tétel Az EU-s fejlesztási programokkal, és projektekkel igen erős az innovációs kapcsolat - Európai tudásbázis, innovációs potenciál megerősítése. (7. kutatási keretprogram stb.)

(4) Záróvizsga tételek 1. tétel: Az e-tanulás, mobil tanulás és vegyes tanulás fogalma, összefüggései, fejlesztési és alkalmazási kérdései.

6. tétel: Az infokommunikációs, internetes szolgáltatások spektruma, piaca, a verseny, fejlesztés és innováció összefüggései.

9. tétel: Infokommunikációs stratégiák, programok, projektek globális, EU-s és országos szinten.

11. tétel: A könyvtárak változó szerepei az információs és tudástársadalmi stratégiák, programok, jó gyakorlatok tükrében, innováció a könyvtárakban

(5) A mester képzés keretében folyó további tanulmányokkal MA képzés azon tárgyaival, melyekben jelentős szerepet kap az IKT-alkalmazása, a kreatív útkeresés a digitlis média alkalmazásokkal (pl. Fűzfa Balázs, az ETON 1. szemináriumai, szemináriumi feladataiA könyvtárosok gyakorlati tapasztalatszerzése az ETON tárgy szemináriumi foglalkozásán: az e-tananyagok készítésében, az elkészült munkák tanulságai (Ördögné Kovács Mónika)

132

Egyéb, tanulmányokkal, összefüggő, vagy más forrásból szerzett ismeretek, élmények)

8. AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS INNOVÁCIÓJÁNAK ÁTFOGÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE CélokKépes Az oktatási innovációs rendszer szűkebb, illetve tágabb értelmezésére,Az egyes szintek logikus, rendszeres bemutatására, példákon keresztül,A minisztériumi, országos hatókörű hivatalok,A szövetségek, szervezetek, Az innováció, IM-, TM-fókuszú szervezetek, Országos feladatkörű tanácsok,Felsőoktatási intézmények, Akadémiai és más tudományos intézményekInformáció-, és tudásmenezdsment intézményekvonatkozásában A NEFMI szintetizáló szerepének kifejtésére A könyvtárak, tudásközvetítő intézmények szerepének értékelésére a rendszerben,


8.1. BEVEZETÉS

8.1.1. Az innováció szervezés kérdésköre az ITM2 tárgyhoz kapcsolódva

Az innováció kérdésével az ITM2 tárgyban, két témakörben is kiemelten foglalkoztunk. A 4-es témakörben azt vizsgáltuk meg, hogy az Európai Unió mit tesz a kutatás-fejlesztés, innováció érdekében, hogy az Unió megállja helyét a világversenyben. Megismertük az alapvető stratégiákat, keretprogramokat, és magyarországi vonatkozásban a Nemzeti Innovációs Hivatal ezekhez kapcsolódó tevékenységét, transzfer jellegű működését.

Az ITM 5 tételben szűkebb szakmánkhoz, a könyvtár- és információügyhöz kapcsolódva azt vizsgáltuk, hogy milyen stratégiákkal, milyen programokkal kívánja megvalósítani a szakmaváltozó világhoz, körülményekhez igazodó megújulását. (Digitalizálási terv, Portál program, TÁMOP és TIOP pályázatok…)

E témakörben az ETON1/2. höz az életen át tartó stratégiákhoz, illetve az ETON1/7 /innováció típusai, területei) leckéhez kapcsolódva azt vizsgáljuk, mi tartozik az életen át tartó oktatási/tanulási innovációjának intézményrendszerébe. Elengedhetetlen,hogy tágabb keretekben vizsgáljuk a kérdést, mert egy frissen végzett TÁMOP konferencia – kitűzött feladatának megfelelően - elsősorban a formális oktatás innovációs intézményrendszerének kidolgozására összpontosított, és cask érintőlegesen foglalkozott az informális, és nem-formális tanulás intézményrendszerének.A kettőt egységes rendszerbe kívánjuk foglalni! Ezen az alapon lehet csak ugyanis biztosítani hogy az életen át tartó (formális, nem-formális, informális) tanulás innovációjának országos

133

rendszere minden lényeges összetevőt tartalmaz – melyek egymáshoz kapcsolódnak, egymásra épülnek, s együttműködve valósulnak meg. E körbe tartoznak a kulturális intézmények, a könyvtárak és más információs intézmények, a tudásmenedzsment intézmények.

8.1.2. Az oktatás/tanulás innovációs rendszerének kiépítése Az ETON 3 – oktatási innováció tételben tudatosíthattuk, hogy milyen fontos, hogy az egyes szakmákban tudatosan, átgondoltan, a nemzetközi tapasztalatokat is adaptálva, az EU-s keretekhez is kapcsolódva történjen az innováció előkészítése, bevezetése, és kibontakoztatása. Láthattuk, hogy egyaránt fontos a technológiai és a társadalmi innováció. Az ETON 3- témakörhöz kapcsolódva ebben a tételben azt vizsgáljuk, hogy milyen intézményrendszer szerves együttműködése kell ahhoz, hogy az innovációs folyamat tervszerűen, átgondoltan, az egyes meg levő szintek és intézmények erősségeire építve bontakozhasson ki. Halász Gábor által irányított TÁMOP pályázat keretében kísérletet tettek arra, hogy összeállítsák Magyarország oktatási innovációs térképét, amelyben szervesen illeszkednek egymáshoz a már ma is meglevő, de nagyon gyakran esetlegesen kapcsolódó intézményi elemek. megalapozott, szintekre bontott, feladatokkal ellátott intézményekhez kapcsolódó ágazati, szakmai innovációs rendszer jöjjön létre.A projekt alapgondolata az volt, hogy ahogy más országokban is, nálunk is szükséges, hogy legyenek szakmai, ágazati innovációs rendszerek, tehát pl. oktatási, mezőgazdasági, orvostudományi-egészségügyi, infokommunikációs-informatikai, szektorokhoz kötődő innovációs rendszerek.

Az oktatási innovációs rendszer ágazati megszervezését az is indokolja, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatalnak nincs arra kapacitása, hogy az egyes ágazatok ez irányú munkáját magára vállalja. Mint láthattuk az ITM4 témakörnél, átfogó feladatot végez, az országosan, stratégiailag kiemelt, és az Európai Uniós tagországi státuszunkhoz kapcsolódva végzi munkáját. Erre az egyes ágazatoknak kell tehát vállalkozni.

Az elgondolás kapcsolódik ahhoz a konnektivista tanuláselmélethez is, mely szerint - esetükben a tanuló szervezetek – együttműködésével, összekapcsolódásával juthatunk el a legjobb eredményekhez az egész életen át tartó tanulás folyamatában. Ennek a korszerű technológiai és a társadalmi feltételei napról napra alakulnak. Csak ki kell használni azokat! .

Tartalomszolgáltatás innovációs rendszer is nagyon hasznos lenne, áttekinteni. Rendszerbe foglalni.

1-3- Tekintettel a könyvtári információs szakma, és elmélet megújulására, vezető szerepet kell játszanunk az e rendszerhez szükséges információs és tudás szolgáltatások nyújtásában. Az információmenedzsment, és tudásmenedzsment nélkül egyetlen innovációs rendszer sem működhet! Megfelelő elméletek kellenek ahhoz, hogy szellemi egységbe vonjuk az alábbiakban kifejtett szinteket, és az azokon belüli konkrét intézményeket. A tudáskormányzás elméletét kell szem előtt tartanunk, mellyel az ITM 2 alatt ismerkedtünk meg (kérem átismételni)A könyvtári vonatkozások ide is jöjjenek be OPKM stb., szakkönyvtári stratégia is! Hiszen az innovációs rendszer szerves részei a könyvtárak is, E képben láthatjuk, hogy ezt a rendszert információkkal ellátni is hatalmas feladat, és ebben alapvetően fontos központi szerepet kell kapni a könyvtáraknak, információs központoknak.

134

8.2. AZ INNOVÁCIÓS RENDSZER KULCSSZEREPLŐI A legnagyobb figyelmet elsősorban azok a „kulcsszereplők”és „fontosabb mellékszereplők” érdemlik, akik támogató, esetleg közömbös vagy elutasító attitűdje és viselkedése alapvetően meghatározhatja a stratégia sikerét.

8.2.1. Kulcsszereplők az oktatási ágazaton belül – az EU egyes tagországain belül a minisztériumokon, országos hatóságokon, ügynökségeken túl – ilyen szereplőnek tekinthetőek például

1. az intézményvezetők és a fenntartók, az oktatáskutatás és –fejlesztés szervezetei, az akadémiai szféra oktatásban érdekelt szereplői,

2. az ágazaton belül működő támogató és tanácsadó szervezetek,3. a pedagógusképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmények,4. a pedagógus-továbbképzés és oktatási vezetőképzés szereplői,5. az oktatási ágazat befolyásosabb civil szervezetei.

8.2.2.Kulcsszereplők az oktatási ágazaton kívül1. Az EU parlamentben, az Európai Bizottságban, az egyes tagországok parlamentjeiben,

önkormányzati egységeiben szereplő a politikusok, a törvényhozás szereplői,2. a média szereplői, a tartalomfejlesztéssel, tartalomszolgáltatással, könyvkiadással és -

forgalmazással foglalkozó piaci szereplők,3. a piaci alapon működő tanácsadói és továbbképzési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, 4. a civil társadalom és az egyházak érdekelt szervezetei,5. az tartalomfejlesztéssel, az informatikai, infokommunikációs fejlesztéssel,

alkalmazásokkal foglalkozó szervezetek (pl. MATISZ, IVSZ), s más funkcionális területeken, pl. az innovációs területen működő szervezetek, mint amilyen például a Magyar Innovációs Szövetség.136

8.3. Minisztériumok, országos hatáskörű hivatalok, ügynökségek

NEFMI Könyvtári terület kulturális terület

(1) NEFMI Közoktatáshttp://www.nefmi.gov.hu/kozoktatasEgy ország oktatásügyének, oktatáspolitikájának meghatározó formálója a kormány és a parlament (annak bizottságai, plénumai stb.) A kormányon belül az emberi erőforrás fejlesztésének ügye egy minisztériumban összpontosul. (bár természetesen olyan minisztériumokat is érint, mint a gazdasági stb. Stb.) A NEFMI az oktatás, illetve kultúra fejlesztésével foglalkozó komplex egység. Fontos, hogy az alapfunkciói parlamenti ciklusoktól függetlenek legyenek.

Megj.: Az oktatáspolitikai döntéshozatal előkészítésében, támogatásában a szakmai intézmények, szervezetek képviselői is helyet kapnak (ilyen pl. az Országos Köznevelési Tanács, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT), a Magyar Rektori Konferencia), s várható, hogy egyre növekvő mértékben az innovációval kapcsolatos policy-formálásban is.

136 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Vezető kutató: Halász Gábor. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011. 151-152. p. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti

135

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas



(2) Nemzeti Innovációs Hivatal és EU-s kapcsolatai A Kormány 303/2010. (XII. 23.) számú rendelete alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnevezése 2011. január 1-i hatállyal Nemzeti Innovációs Hivatalra változik, és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal ezzel az elnevezéssel működik tovább. A Nemzeti Innovációs Hivatal a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerveként a hazai K+F eredmények hasznosítását, piacra jutását célzó kezdeményezésekhez és kormányzati törekvésekhez nyújt szakmai támogatást. Ennek érdekében elemző és információs bázist működtet, segíti a hazai és nemzetközi K+F együttműködések, hálózatok kialakulását, képviseli Magyarországot az uniós és nemzetközi szervezetekben.http://www.nih.gov.hu/

A NIH egyik fő EUS kapcsolata: Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet European Institute of Innovation and Technology; EIT)Ezen intézmény segítségével az EU megpróbálja egységesíteni az úgynevezett "tudásháromszöget", vagyis összehangolni az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok tevékenységét, lökést adva ezzel az európai innovációnak.http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Innov%C3%A1ci%C3%B3s_%C3%A9s_Technol%C3%B3giai_Int%C3%A9zetAz EIT hivatalos honlapja: http://eit.europa.eu/

(3) Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghttp://www.nfu.hu/

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből hozta létre a kormány azért, hogy egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer segítse az európai uniós támogatások eredményes felhasználását.Az ország felzárkóztatására 2007 és 2013 között évente mintegy 1000 milliárd forintot fordíthatunk. Ennek a hatalmas összegnek a befektetése komoly felkészülést, széles társadalmi partnerségen nyugvó tervezést igényel. A fejlesztések nagymértékben irányulnak az egész életen át tartó tanulás tartalmának, feltételeinek a fejlesztésére (beleértve mind a formális, nem-formális és informális területeit (TÁMOP, TIP)

Az Ügynökség honlapját e céloknak megfelelően készítette el. Olyan honlap készült, ahol megtalálhatók az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv felhasználásának napi statisztikái, valamennyi nyertes pályázat főbb adatai, a fejlesztéspolitikai dokumentumok társadalmi egyeztetésének eredményei. A weblap szolgáltatásai egyaránt segítik a pályázni kívánó és a már nyertes pályázókat egy új, európai Magyarország felépítésében. Hasznos böngészést, jó munkát kívánunk!

(4) Más fontos támogató programok

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA)Ezen az oldalon az OTKA Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projekteket keresheti és tekintheti meg. A rendszerben a 2005-ben vagy később befejezett, vagy folyamatban lévő projekteket lehet megtalálni. 64 tanulás kutatásával foglalkozó pályázat követhető nyomon. A keresett témát balra jelző azonosító számra kattintva, a pályázati beszámoló adait,és ismertetését kapjuk meg http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=920&keyword=informatika&rpp=10&btn=Keres%C3%A9s#results

136

http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=920&keyword=informatika&rpp=10&btn=Keres%C3%A9s#results

http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=920&keyword=informatika&rpp=10&btn=Keres%C3%A9s#results

http://www.nfu.hu/

http://eit.europa.eu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Innov%C3%A1ci%C3%B3s_%C3%A9s_Technol%C3%B3giai_Int%C3%A9zet

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Innov%C3%A1ci%C3%B3s_%C3%A9s_Technol%C3%B3giai_Int%C3%A9zet

http://www.nih.gov.hu/

(5) Az oktatásszervezés rendszerei

(6) Oktatási Hivatalhttp://www.oh.gov.hu/Az Oktatási Hivatal feladatköre felöleli az egész oktatási rendszert: az általános iskolába belépő hétéves tanuló első diákigazolványától kezdve a csaknem húsz évvel később kézhez kapott diplomájáig vezető úton minden, tanulmányaival kapcsolatos hatósági ügyét az Oktatási Hivatal segítségével intézheti.

A Hivatal szervezi az országos közoktatási tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV). Az iskolarendszeren kívüli képzésekkel is foglalkozik: a szakképzések elindításához ide kell benyújtani a kérelmeket.

(7) Az oktatásszervezés helyi rendszerei , NEPTUN

8.4. SZÖVETSÉGEK, SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, HÁLÓZATOSODÁS

8.4.1. Oktatási/nevelési fókuszú szövetségek

Az oktatás innovációs rendszerében ugyanakkor már érzékelhető szerepe van a hálózatosodásnak, amelyben szakmai szervezetek, egyesületek, szövetségek járnak az élen. Ezek száma dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben, és az idő haladtával egyre tartósabban, intenzívebben részt vesznek a tanítás-tanulás megújításával kapcsolatos szakmai-társadalmi közvélemény formálásában.

(1) Önfejlesztő Iskolák Egyesülete http://www.onfejlesztoiskolak.hu/ Az első NAT implementációjához kapcsolódó Soros-pályázatban nyertes iskolákból jött

létre, s ma már határon átnyúló tevékenységet folytat.

Az alábbi szakmai szervezetek, is, amelyek kifejezetten a pedagógusok kutatószerepének erősítését, a tudományos életben való megjelenésüket tartja tevékenysége fókuszában:

(2) Magyar Iskolaszövetségek Országos Szövetsége http://www.miaszosz.hu/

(3) Magyar Pedagógiai Társaság http://pedagogiai-tarsasag.hu/

(4) Kutató Tanárok Egyesülete http://www.kuttanar.hu/Felfedeztető tanulás: a Kutató Tanárok Országos Szövetségének műhelymunka-sorozata az Amgen Foundation támogatásával.

(5) Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete http://www.osztalyfonok.hu/

Az Osztályfönökök szakmai egyesülete mellett számos olyan egyesület van, amely az egyes tantárgyakat oktatókat fogja össze, és ebben a szűkebb szakmai hálózatban is igen innovatívak, követik a szaktudományos fejlődést, az oktatás tartalmi, módszertani és technikai fejlesztésének eredményeit,és új eredményeket is produkálnak. Pl. Magyartanárok Egyesülete . http://www.magyartanarok.freeweb.hu/valasztmany.html

137

http://www.magyartanarok.freeweb.hu/valasztmany.html

http://www.osztalyfonok.hu/

http://www.kuttanar.hu/

http://pedagogiai-tarsasag.hu/

http://www.miaszosz.hu/

http://www.onfejlesztoiskolak.hu/

http://www.oh.gov.hu/

(6) Gimnáziumok Országos Szövetsége http://www.gosz.hu/

(7) Tanárképzők Szövetsége http://oktinf.elte.hu/tanarkepzok/

8.4.2. Innováció-, Információ- és tudásmenedzsment fókuszú egyesületek

(1) Magyar Innovációs SzövetségAz országos innovációs fejlesztések motorja a Magyar Innovációs Szövetséghttp://www.innovacio.hu/A Magyar Innovációs Szövetség, mint szakmai és munkaadói érdekvédelmi szervezet, tevékenységének középpontjában - tagvállalatainak célkitűzéseivel egyezően - az innováció gazdaságélénkítő szerepe áll. Célja, hogy a kutatás, a műszaki fejlesztés és a tervezés során az állandó megújulásra való törekvés a magyar gazdaság növekedését elősegítse.

A Magyar Innovációs Szövetségnek csak jogi személyek (vállalatok, vállalkozások, kutatóintézetek, egyetemek, egyéni vállalkozók stb.) lehetnek tagjai. Fő programjai: Meet teh Scientist, THER program, Modulrendszerk, Innofórum.

(2) Szövetség a Kiválóságért Közhasznú EgyesületA Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület szakmai, közhasznú feladatot ellátó non-profit tagi működésű társadalmi szervezet, az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM, Brüsszel) magyar nemzeti partnerszervezete. Fő célja a szervezetek kiváló működésének elősegítése

a korszerű szervezetfejlesztési, vezetési, minőségirányítási és hatékonyságnövelő módszerek továbbadásával,

az elismerési rendszerek kidolgozásával és működtetésével, európai, regionális és hazai tapasztalatcserék, workshopok és konferenciák

szervezésével.

A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület „Partnerséggel Együtt Egymásért” programjának elsődleges célja, hogy olyan példa értékű szervezetekre, vállalkozásokra, intézményekre irányítsa a figyelmet, amelyek nem csak saját működésük sikerességét tartják fontosnak, hanem arra is törekszenek, hogy partnerség keretében segítséget, támogatást nyújtsanak mások számára.http://www.kivalosag.hu/

(3) MATISZ Magyar Tartalomipari Szövetség http://www.matisz.hu/

A Magyar Tartalomipari Szövetség (jogelődje a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége - MAK) 1991. május 10-én alakult meg 11 információterjesztéssel foglalkozó vállalat kezdeményezésére. A szervezet a 2001. november 14-ei közgyűlési határozata alapján, a tagság tényleges összetételét (tartalom előállítók, fejlesztők, terjesztők, távközlési-, hardver-, szoftver-, képzési szolgáltatók, könyvtárak, oktatási, államigazgatási intézmények stb.) figyelembe véve, tevékenységi körét kibővítve Magyar Tartalomipari Szövetség néven folytatja szakmai érdekképviseleti munkáját. Taglétszáma mára elérte a 150-et.

Kiemelt figyelmet szentelnek az online tartalmak és szolgáltatások témakörének, hiszen tudják, hogy az információs társadalom elképzelhetetlen kiterjedt felhasználói rendszer nélkül. Ahhoz, hogy számosan csatlakozzanak a világhálóra, mindenképpen vonzó a mindennapos ügyintézést megkönnyítő elektronikus szolgáltatások, valamint gazdag, színes tartalom szükségesek.

138

http://www.matisz.hu/

http://www.kivalosag.hu/

http://www.innovacio.hu/

http://oktinf.elte.hu/tanarkepzok/

http://www.gosz.hu/

(4) Magyar Könyvtárosok Egyesülete

(5) Magyar Információbrókerek Egyesülete

(6) Más tartalomszolgáltató egyesületek

Magyar Könyvkiadók Egyesülete stb.

8.4.3. Érdekvédelmi szervezetek - Szakszervezetek Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetehttp://www.pdsz.hu/index.php

Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetehttp://www.fdsz.hu/i_flash.html

Pedagógusok Szakszervezetehttp://hu.wikipedia.org/wiki/Pedag%C3%B3gusok_Szakszervezete

Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetehttp://www.tudosz.hu/portal/index.phpstb.

8.5. ORSZÁGOS FELADATKÖRŰ TANÁCSOK, ALAPÍTVÁNYOK

(1) Felsőoktatási és Tudományos Tanácshttp://www.ftt.hu/A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási autonómiájának megvalósítását, a törvényben (2005. évi CXXXIX) meghatározottak szerint segíti.

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási és kulturális miniszter – a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete.

A Tanács a felsőoktatás képzési és kutatási rendszerének társadalmi - gazdasági beágyazottságával, a rendszer fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos döntések előkészítésében vesz részt, és azok végrehajtásának figyelemmel kísérésében működik közre. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács figyelemmel kíséri és elemzi a felsőoktatás és a társadalom kapcsolatát, különösen a munkaerőpiac felsőfokú szakemberigényét. Javaslatot tesz az államilag támogatott képzésbe felvehető éves hallgatói létszámkeretre, annak képzési területek és képzési szintek szerinti elosztására. Állást foglal a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatával összefüggő oktatáspolitikai kérdésekben, prognózisokat készít a várható munkaerőpiaci változásokról, és ezzel kapcsolatban javaslatokat tesz a képzési rendszer korszerűsítésére.

(2) Oktatásért Közalapítványhttp://www.oktatasert.hu/

A Magyar Köztársaság Kormánya a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány, a Bursa Hungarica Közalapítvány és az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány egyesítésével, ezen közalapítványok jogutódjaként 2005. szeptember 21-i jogerővel létrehozta az Oktatásért Közalapítványt. Az egyesítés célja az állami közfeladatot ellátó szervezetek

139

http://www.oktatasert.hu/

http://www.ftt.hu/

http://www.tudosz.hu/portal/index.php

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pedag%C3%B3gusok_Szakszervezete

http://www.fdsz.hu/i_flash.html

http://www.pdsz.hu/index.php

működési kiadásainak csökkentése, a hatékonyabb gazdálkodás kialakítása, valamint hosszú távon a különböző felső- és közoktatási fejlesztések hatékonyabb összehangolása volt.

(3) TEMPUS Közalapítványhttp://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=2

Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felügyelete alatt működő, kiemelten közhasznú szervezet, amely az általa kezelt programokon keresztül a legnagyobb mértékű mobilitást bonyolítja le Magyarországon. A Tempus Közalapítvány évtizedes szakmai múlttal rendelkező, dinamikus és munkavégzésében igényes, kiemelten közhasznú szervezet, amelynek célja a közös európai értékek és célok képviselete és közvetítése az oktatás, képzés és K+F területén, valamint a magyar oktatási, képzési és K+F rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben.

8.6. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

8.6.1. Bevezetés A felsőoktatás területén különösen ritkák a tanulás és tanítás technológiájának a megújítását célzó kezdeményezések, ami alól talán az e-learning alkalmazások fokozatos terjedése jelent kivételt.Kevés olyan ösztönző van, amely e folyamatot segítené, bár a Bologna folyamathoz köthető új tanulásszervezési megoldások (pl. a tanulási eredmények meghatározására épülő, kompetenciaalapú tanulásszervezés) alkalmazása a képzési követelmények újradefiniálása nyomán elkezdődött (Fischer – Halász, 2009).

A szakképzés területén komoly innovációs mozgásokat generált az Országos Képzési Jegyzék 2000 után lezajlott reformja, amely elterjesztette a moduláris tanulásszervezést és a tanulási eredmények meghatározására épülő programtervezést (OECD, 2008c).

Említésre méltóak azok az innovációs folyamatok, amelyek a Magyarországra települt multinacionális cégek másutt már működő belső emberierőforrás-fejlesztési rendszereinek hazai kiépítéséhez köthetőek.

Itt számos intézményt lehet például felhozni. Példánkban a BME-t hozzuk fel, mely mind a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a szolgáltatás, mind pedig a szakképzés terén kiemelkedő eredményeket ér el folyamatosan! Ebben nagy szerepe van annak az olyan kalsztertípusú innovációs fejlesztésnek, mint a Mobil innovációs központé az egyetem koordinálásában (ld. a továbbiakban)

8.6.2. Egyetemek, főiskolák

(1) Nyugat-magyarországi Egyetem

Minőségmenedzsment rendszer, multidiszciplináris tudásmenedzsment rendszerei Nyugat-magyarországi Egyetemen a Minőségfejlesztési és Informatikai Központ , mely közvetlenüol a központi igazgatás alá tartozik. http://www.sek.nyme.hu/minosegiranyitas/default.aspx

Szolgáltató és kommunikációs Iroda http://www.bdf.hu/szki/default.aspxa Karrier Irodahttp://www.bdf.hu/szki/ki/default.aspx

140

http://www.bdf.hu/szki/ki/default.aspx

http://www.bdf.hu/szki/default.aspx

http://www.sek.nyme.hu/minosegiranyitas/default.aspx


A sikeres karrier tervezését, az arra való fekészülését különféle dokumentumokkal, kiadványokkalk, karriertanácsokkall állkásbörzék, karrier napok szerveésével, hírlevelekkel, állkásajánlatokkalk segít Technológia Transzfer Iroda - Tudásmenedzsment rendszera TÁMOP 4.2.1 ’eCompetence multidiszciplináris egyetemi tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert megalapozó szervezeti fejlesztésekK+F eredmények hasznosítását végző projekt zárókonferenciája a NYME-nhttp://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=24998 A projekt keretein belül létrehozták a Technológia Transzfer Irodát, melynek legfőbb célja a tíz karral, hat városban működő intézményben keletkezett szellemi termékek piaci hasznosítása.Eddig három külföldi kutatóintézettel és egyetemmel kötött együttműködési megállapodást a Technológia Transzfer Iroda. Ez, illetve a további, három folyamatban lévő megállapodás alapozta meg az iroda külföldi szakmai elismertségét. Hazai cégekkel, klaszterekkel is kötöttek megállapodást, melynek lényege, hogy az iroda és a régióban működő vállalkozás az egyetemi kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeképpen keletkező szellemi javak hasznosulása érdekében kölcsönösen együttműködnek. Ez az együttműködés közös projektötletek generálásában és véghezvitelében, valamint az ipari partner részéről felmerülő technológia transzferrel kapcsolatos igények minél szélesebb körű kielégítésében realizálódik. Az együttműködés kiterjed továbbá az innovációs és egyéb, hazai és nemzetközi pályázati kiírások monitorozására, esetleges közös pályázati projektek megvalósítására, a szellemi tulajdon- és iparjogvédelmi az iroda által nyújtott segítségnyújtás

A tudásgazdaság négy oszlopra, illetve kulcsterületre épül, amelyek elvi és egyben funkcionális alapját képezik a beruházások, fejlesztések rendszerének:Információs és kommunikációs infrastruktúra – a megfelelő minőségű infrastruktúra elősegíti az információ és a tudás terjesztését;Oktatás és képzés – a képzett lakosság biztosíthatja a tudás létrehozását, megosztását és felhasználását;Gazdasági ösztönzők és intézményi rendszer – ezek ösztönzi a meglévő tudás hatékony felhasználását, valamint a tudásintenzív vállalkozások létrehozását;Innovációs rendszer – kutatóközpontok, egyetemek, magánvállalkozások és szakértői csoportok hálózata, amely lehetővé teszi a növekvő globális tudás alkalmazkodását helyi igényekhez, és az új tudás létrehozását137

A könyvtárakat, különösen a felsőoktatási könyvtárakat minden kulcsterülethez szoros kapcsolat fűzi, de meg kell találniuk azokat a további kapcsolódási pontokat, amelyek segítségével a tudásgazdaság és tudástársadalom szerves részévé válhatnak. Az egyik ilyen pont lehet az intézményi tudásgazdálkodásban való aktív részvétel.Bognárné Lovász Katalin: Tudásmenedzsment a könyvtárakban, különös tekintettel a felsőoktatási könyvtárak tudásgazdálkodásban betöltött szerepére . PhD-dolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program. 2012 A tudásmenedzsmenthez kapcsolódó tevékenységeknek át kell fognia a felsőoktatási intézmények menedzselésének teljes folyamatát, a hallgatói toborzástól kezdve az oktatáson keresztül a tudásbázis építéséig és működtetéséig. Mindez mára kiegészül a diploma megszerzését követő különböző rendszerekkel (öregdiák mozgalmak, alma mater hálózatok), melyek nem csak a minőségbiztosítást, hanem a tudásmenedzselést és az ipari/K+F kapcsolatok építését is szolgálják.138

137Korea and the knowledge-based economy: Making the transition. Szerk. Carl Dahlman és Thomas Andersson. IBRD:World Bank, 2000. 14.p. <http://books.google.hu/books?id=QAecl3Ssd2cC&pg=PA1&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=3#v=onepage&q&f=false>138 Felsőoktatásmenedzsment. Szerk. Drótos György – Kováts Gergely.Bp.:Aula, 2009. 201. p.

141

http://books.google.hu/books?id=QAecl3Ssd2cC&pg=PA1&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=3#v=onepage&q&f=false

http://books.google.hu/books?id=QAecl3Ssd2cC&pg=PA1&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=3#v=onepage&q&f=false


(2) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhttp://portal.bme.hu/default.aspx

Mobil innovációs központ http://www.mik.bme.hu/A MOBIL INNOVÁCIÓS KÖZPONT a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati támogatásából alakult meg (MIK), amely egyetemek, akadémiai kutatóintézet, iparvállalatok, szolgáltatók, valamint tudományos kutatással vagy innovációval foglalkozó szervezetek együttműködésére épül.

A Mobil Innovációs Központ teszthálózata vezetékes, vezeték nélküli, illetve mobil, valamint IP alapú hálózatokat integrál. A heterogén kialakítású rendszer egyes elemei azonban teljes mértékben együttműködnek. A teljes rendszer több különböző hardver- és szoftverkomponensből áll össze, amelyek a következők: MPLS/IP alapú gerinchálózat, - különböző, a gerinchálózathoz kapcsolt alrendszerek, például IMS, WLAN, UMTS rendszerek, - munkaállomások, melyek között megtalálhatók a menedzsment és üzemeltetési célú, valamint a kutatásfejlesztési feladatokhoz használt PC-k, -PC alapú szerverek, melyek különböző kísérletek, fejlesztés stb. feladatokat látnak el, - a fejlesztési feladatok támogatásához OSA/Parlay fejlesztői környezet.

https://regiszter.nekifut.hu/ki/413

(3) További egyetemek Debreceni EgyetemEötvös Loránd TudományegyetemEszterházy Károly Főiskola Szegedi TudományegyetemBudapesti Corvinus EgyetemMiskolci Egyetem Pannon EgyetemPázmány Péter Katolikus Egyetem/Pécsi TudományegyetemSzéchenyi István Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Ezek közül egyről, amelyet közelebbről ismer, néhány konkrétumot szólhatna. Vissza lehet nyúlni az ITM 2. tételhez, melynek kapcsán már vizsgáltuk az egyetemek szerepét a tudásmenedzsment, mint meghatározó innovációs terület fejlesztésében BGFSzegedi Tudományegyetem Pécsi TudományegyetemAz ITM9 leckében az informatikus könyvtároskékpzés kompetenciakövetelményei alatt is jeleztük, táblázattal is, hogy az információmenedzsment szakirány, milyen fontos szerepet tölt be egyes képzőintézmények választékában.

142

https://regiszter.nekifut.hu/ki/413

http://www.mik.bme.hu/

http://portal.bme.hu/default.aspx

8.7.AKADÉMIAI ÉS MÁS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGOK, INTÉZETEK

8.7.1. Oktatás- és neveléstudományi entitások

(1) Magyar Tudományos Akadémia Neveléstudományi Bizottságahttp://oktinf.elte.hu/nevelestudomany/

11 albizottsága van, pl. Didaktikai, Informatikai stb. területi bizottságokpl. VEAB MTA Veszprémi Területi Bizottsága Neveléstudományi Szakbizottsága

http://oktinf.elte.hu/nevelestudomany/teruleti_bizottsagok/veszpremi-akademiai-bizotts/

A Magyar Tudományos Akadémia Neveléstudományi Bizottsága nevében nagy hagyományú, ebben az évben a 11. alkalommal rendezi meg 2011-ben Országos Neveléstudományi Konferenciát (ONK).

Országos Neveléstudományi Konferencia

XI. konferencia

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest2011. november 03-05. http://onk2011.elte.hu/

X. Országos Neveléstudományi Konferencia

Új törekvések és lehetőségek a 21. századi neveléstudományokban

a konferencia anyaga PDF-formában letölthető 308 p.http://www.edu.u-szeged.hu/onk2010/download/ONK_Kotet_2010.pdf

MTA Pedagógiai Bizottságának honlapja http://www.nevelestudomany.hu

Információ az előző Országos Neveléstudományi Konferenciákról: http://www.nevelestudomany.hu/esemenyek/

(2) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI)https://www.nive.hu/Szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatást folytat.Kutatás: Szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatás. Szakmastruktúra-fejlesztés - Országos képzési jegyzék - országos modultérkép.Fejlesztés: Szakképzés és felnőttképzés tartalmi fejlesztése: pl. a központi, a regionális, valamint a helyi fejlesztések támogatása, a szakképzést folytató intézményekben szervezett szakmai képzés eredményességének elemzése, tanulmányi segédletek stb.

(3) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethttp://www.ofi.hu/ Gazdag, naprakész anyagot tartalmaz az új fejlesztésekről, pl.TÁMOP 3.1.1. „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt 8.2. elemi projektjének konferenciája a kiemelt projekt néhány érdekes eredményének, produktumának bemutatására. (Kaposvár, 2011. október 13. Szemelvények)

http://tamop311.ofi.hu/rendezvenyek/szemelvenyek-21-szazadi-20111004-1

143

http://tamop311.ofi.hu/rendezvenyek/szemelvenyek-21-szazadi-20111004-1

http://www.ofi.hu/

https://www.nive.hu/

http://www.nevelestudomany.hu/esemenyek/

http://www.edu.u-szeged.hu/onk2010/download/ONK_Kotet_2010.pdf

http://www.edu.u-szeged.hu/onk2010/

http://onk2011.elte.hu/

http://oktinf.elte.hu/nevelestudomany/teruleti_bizottsagok/veszpremi-akademiai-bizotts/

http://oktinf.elte.hu/nevelestudomany/

Ugyancsak itt található és tölthető le alapdokumentumuk:http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/javaslat-nemzeti

8.7.2. Információ – és tudásmenezdsment fókuszú entitások

(1) MTA Tudásmenedzsment Bizottság

(2) MTA Világgazdasági Kutatóintézethttp://www.vki.hu/index.shtml

(3) MTA Szociológiai Kutatóintézethttp://www.socio.mta.hu/page.php?item=182

(4) GKI Gazdaságkutató Zrt.http://www.gki.hu/RECORD: Benchmarking kézikönyv és Kísérleti térkép10. Nov, 2009 in Innováció, ElemzésekA szervezeti tanulás képességét a korszerűen működő intézmények folyamatosan fejlesztik. Nem kivétel ez alól a kutató-fejlesztő szektor sem, melynek elsősorban a műszaki innovációkban érintett intézményei számára gyűjtött össze egy, a GKI-t is tartalmazó nemzetközi kutatócsoport néhány hasznos, összehasonlításra alkalmas mérőszámot és kvalitatív metrikát.A benchmarking módszer kidolgozását és kísérleti tesztelését nemzetközi team végezte, az angol nyelvű anyagok letöltéséhez kattintson a lenti linkre.http://www.gki.hu/innovacio/record-benchmarking-kezikonyv-es-kiserleti-terkep

(5) Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.A Társaság tevékenységének elsődleges célja a közoktatás és a felsőoktatás tartalmi, módszertani és nyilvántartási fejlesztéseivel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, fejlesztési programjainak lebonyolítása, a közoktatás megújulását célzó fejlesztések szakmai koordinációja, valamint az oktatási esélyegyenlőség megteremtése.http://www.educatio.hu/

(6) TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.A TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.-t 2007. november 15-én alapította az alkalmazott társadalomkutatással foglalkozó TÁRKI Zrt. és Lannert Judit, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjának volt igazgatója. Célja, hogy a döntéshozókat, a szakembereket és az oktatás iránt érdeklődőket segítsük abban, hogy jobban megértsék az oktatás és képzés terén zajló folyamatokat. Ennek érdekében törekszünk a saját és más hazai és nemzetközi műhely kutatási eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetésérehttp://www.tarki-tudok.hu/

8.8. Tanulásipar, IKT, vállalatokNokia Siemens Networks Hungaryhttp://www.nokiasiemensnetworks.com/about-us/directory-of-contacts/info-west-south-europe/hungary

144

http://www.nokiasiemensnetworks.com/about-us/directory-of-contacts/info-west-south-europe/hungary

http://www.nokiasiemensnetworks.com/about-us/directory-of-contacts/info-west-south-europe/hungary

http://www.tarki-tudok.hu/

http://www.educatio.hu/

http://www.gki.hu/innovacio/record-benchmarking-kezikonyv-es-kiserleti-terkep

http://www.gki.hu/analysis

http://www.gki.hu/elemzesek/innovacio

http://www.gki.hu/

http://www.socio.mta.hu/page.php?item=182

http://www.vki.hu/index.shtml


Frissdiplomás.huhttp://www.frissdiplomas.hu/palyakezdo_abc/f,27/a,1A cég azért alakult, hogy segítse a frissdiplomásokat kereső vállalatokat leendő munkatársaik megtalálásában. Nem csak az elvárásaiknak megfelelő álláskeresők felkutatásával és a hatékony kiválasztás támogatásával állnak partnereik rendelkezésére, hanem arra is lehetőséget biztosítanak számukra, hogy - az ország legjelentősebb felsőoktatási intézményeivel, karrier irodáival és diákszervezeteivel való együttműködésüknek köszönhetően - a felsőbb éves diákok és frissdiplomások megismerjék cégüket, ajánlataikat. Széles körből gyűjtik be az információikat, tájékozottak a munkaerőpiacon és rendelkeznek a megfelelő csatornákkal, hol érdemes körülnézni, ha valaki munkaerőt keres.

Tanácsadó cégek

Zinniagroup Bt.Miami Bt.Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft.Qualitas T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft.IFUA Horváth & Partners Kft.Expanzio Humán Tanácsadó Kft.Tinta Tanácsadó Kft.

ld. még ITM2 2. tétel vállalati szintg

8.9. Az oktatási innováció fejlesztésének fontos kezdeményezései

1. A nagy IT-vállalatok fő aktivitási területei az oktatásban2. Hazai kezdeményezések az oktatási innovációk nyilvántartására és megosztására3. Pedagógusképzést segítő szolgáltató- és kutatóhálózatok kialakítása.4. A TÁMOP-4.1.2-08/1/B. sz. pályázata5. Sikeres adaptálás és tudásmegosztás a Hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskolában

. Az annak tükrében megjelenő témakiírásokat egyre inkább kiemelt integrációs célirányok és egyéb kutatási projektek mentén, illetve azokhoz kapcsolódva alakítják ki. A alprogramban közreműködő oktatók és témavezetők többsége önálló projekteket: EU programokat, OTKA kutatásokat, TÁMOP projekteket, tudományos és egyéb szakirányú pályázatokat menedzsel. Kollégáink többsége jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Folyamatos kapcsolata van az EU Felnőttképzési Egyesületével, az UNESCO Felnőttképzési Intézetével, az EU Felnőttképzési Történeti Kutatóinak Szervezetével, a Jénai Egyetemmel, a Vechtai Főiskolával és a Maribori Egyetemmel. A nemzetközi együttműködés lehetőséget kínál külföldi vendégoktatók meghívására, a külföldön dolgozó szakemberek eredményeinek gyors átvételére.

8.10. A könyvtári és információs intézmények szerepe az ÉÁTT innovációs rendszerében Végül, de nem utolsósorban a szerves és átfogó stratégia kiterjed az oktatási intézmények (általános iskolák, középiskolák, és egyetemek) könyvtárai mellett a települési könyvtárakra –

145

http://www.frissdiplomas.hu/palyakezdo_abc/f,27/a,1

megyei, városi, falusi – melyek főként a nem-formális és informálás tanulás támogatásával, nem iskolarendszerbe kötve, járulnak hozzá valóságos és virtuális életen át tartó tanulásához. Ennek az átfogó ÉÁTT-innovációs rendszernek szerves részei a szakkönyvtárak is – fontos szerepet játszva a mezőgazdasági, orvostudományi, műszaki, ipari, stb. területek szakembereinek, munkatársainak a „tudásciklusba” való bekapcsolásában.Az információ- és tudásmenedzselés terén nagy tapasztalatokkal rendelkező Könyvtári és információs rendszer szerepét (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum…) Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ?

9 EURÓPAI UNIÓS E-TANULÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER Célok A témakör feldolgozásával a vizsgázó képes- az IKT-technológiára épülő tanulási rendszerek (távtanulás, nyitott tanulás, e-tanulás, m-tanulás) kutatás-fejlesztésének, intézményrendszerének, alkalmazásainak áttekintésére európai, illetve globőális szinten,- az EDEN (Európai Távoktatási és E-tanulási Hálózat) sokirányú tevékenységének a részletesebb kifejtésére, a weblapján levő szolgáltatástípusok, források ismertetésére- az elearningeuropa.info portál, illetve az abban elérhető eLearning Papers szerepének kifejtésére, tematikájának ismertetésére, igénybevételi lehetőségének bemutatására, a weblapján levő szolgáltatások azonosítására- a globális intézmények (ENSZ UNESCO, Világbank, OECD) vonatkozó szerpének kifejtésére, legfonmtosabb webszolgáltatásai ismertetésére, - a Commonwealth of Learning sokirányú globális tevékenységének, szolgáltatásainak bemutatására, a weblapján levő szolgáltatás-, ill. forrástípusok ismertetésére- az USA vonatkozó fejlesztéseinek, alkalmazásainak, koncentrált tevékenységeinek kifejtésére,- mindezek alapján a különböző, IKT-re épülő oktatás-, tanulás-, képzéstechnológiai alkalmazások egy keretben történő szemléletére.


9.1. BEVEZETÉSRövid történet áttekintés a fejlődés fő vonulatairól a fejlesztéseket egyrészt a globális központok (UNESCO, Világbank, OECD)határozták meg stratégiai dokumentumokkal, elemzésekkel, iránymutatásokkal. Ld. Ezek weblapjait.

9.1.1. európai és nemzetközi fejleményeksajnos igen kevés magyar nyelvű tanulmány jelenik meg a távoktatás, nyitott képzés, e-tanulás nemzetközi helyzetéről, fejleményeiről (kivétel talán az EDEN, hiszen a titkársága Magyarországon van). Sokat hivatkozott forrás ez a 2005-ös szemletanulmány, megbízható, jól dokumentált képet ad az európai, illetve amerikai fejlődésről Felvégi Emese: Távoktatás, e-learning és nyitott oktatás Anglia, az Egyesült Államok, Finnország, Németország, Svédország oktatási rendszerében. Új Pedagógiai Szemle, 25.12.sz. http://www.ofi.hu/tudastar/tavoktatas-learning#12#12

146

http://www.ofi.hu/tudastar/tavoktatas-learning#12%2312

(1) Rövid történeti áttekintés

A 1990-es- 2000-es években látványosan növekedett a távoktatási központok és újabban a virtuális egyetemek és képzési központok száma. Anglia, Finnország, Svédország és az Egyesült Államok főiskolái és egyetemei is sorra hozzák létre e- Egyetemeiket.

Sok esetben már nem a hagyományos intézményi rendszerre épül a távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás, hanem kizárólag virtuális központokra, amelyek többsége nemcsak az adott ország hallgatói, hanem az internet révén a világ bármely diákja számára elérhető. Felföldi

Kimutatja, hogy az IKT-eszközökkel támogatott távoktatás már 2005-re az iskolai tanítási folyamat része lett a címben említett országokban. Így az USA-ban is.

(2) Nagy Britannia

Ezekhez kapcsolódva az információs társadalomfejlesztések oktatási szegmensei játszottak fontos szerepet, pl. Nagy Britanniában fontos szerepe volt a 2005. október 25-én megjelent Higher Standards, Better Schools for All12 című kötetnek, mely a a brit oktatásügy Fehér könyve lett. Ebben részletesen beszámol az iskolákban lezajlott változásokról - elektronikus tábla (whiteboard13) és számítógép, a széles sávú és vezeték nélküli internet-hozzáférés – révén az IKT már akkor az oktatási, tanulási folyamatok szerves részévé vált. Az IKT révén a szülőkkel való kommunikáció is felgyorsult és könnyebbé vált. Az iskolák több mint 80 százalékának már 2005-ben saját weboldala volt. A jól felszerelt iskolák nemcsak a közösségi élet és a sporttevékenységek felé nyitottak, hanem a felnőttoktatás irányába is, számos középiskola a munka mellett tanulók számára is biztosít tanulási lehetőségeket.

Department of Education http://www.education.gov.uk/

Az Open University Nyitott Egyetem az Egyesült Királyság (UK) egyetlen olyan egyeteme, amely kizárólag távoktatást folytat. Az egyetemen nagyjából 150 000 diák tanul hároméves és további 30 000 az ezt követő kétéves képzésben. Az egyetem hallgatói közül 10 000 fő fogyatékos. Majdnem minden diák munka mellett tanul, a hároméves képzésben részt vevők 70 százaléka főállásban dolgozik. 50 000 diák tanulási költségét a munkáltatója fizeti. Az intézmény minőségét jelzi az is, hogy az Egyesült Királyság egyetemeinek 30 százaléka alacsonyabb felvételi követleményeket támaszt, mint a Nyitott Egyetem.

Encyclopaedia Britannica Inc. The Observatory on Borderless Higher Education - OBHE

(3) Skandináv országok

A skandináv országokban körülbelül nyolcmillió felnőtt vesz részt a felnőttoktatásban. A 19. század végén elindult migrációs folyamat által életre hívott felnőttképzési Népi Főiskola-mozgalomba21 Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország is bekapcsolódott.

-- Finnország

Finnország az 1999-ben indított Nemzeti Kutatási és Oktatási Információs Stratégiai Kezdeményezéssel próbált és próbál a hagyományos tanítási módszerek mellé azoknál rugalmasabb és változatosabb programokat ajánlani, melyek révén az oktatási intézmények az alacsony népsűrűségű területeken is a kurzusok széles skáláját nyújtják diákjaiknak. A finn

147


http://www.obhe.ac.uk/

http://www.britannica.co.uk/

http://www.education.gov.uk/



oktatásügy célja a Nemzeti Virtuális Iskola Projekt15 felállítása, továbbá az IKT bevezetése, népszerűsítése volt a finn iskolákban.

Az 1997-es finn Felső Középiskolai Távoktatási Program utódja az Iskolák Virtuális Oktatási Hálózata, amely a dolgozó felnőttek számára is lehetővé teszi középiskolai tanulmányaik befejezését. Szinte minden felső középiskola szervez távoktatást, a tanmenet személyre szabott, és a teljes körű távtanulás mellett a diáknak személyes konzultációra is lehetősége nyílik. A tananyagok között tankönyvek, rádiós és televíziós anyagok, valamint web alapú csomagok is szerepelnek.16

A szakképzésben hasonló módszerekkel és eszközökkel dolgoznak, a különböző szakképzési területeket átfogó húsz hálózat gondozza a fiatalok számára készített programokat.

A mozgalmon túlmenően a Finnországban 21 finn egyetem összefogásával létrehozott Finn Virtuális Egyetem Finnish Virtual University: http://www.virtuaaliyliopisto.fi/ Ennek célja a résztvevők tudás- és munkamegosztása, a tapasztalatcsere, valamint az online tanulás és technikák népszerűsítése, fejlesztése.

Finnországban évente egymillió diák tanul a felnőttoktatásban, és több mint tízmillió tanórát tölt az iskolapad mögött. Az államilag finanszírozott kurzusok térítésmentesek, az Oktatási Minisztérium már 2005-ben 550 millió Euró értékben támogatja ezt a területet. A kurzusokat egyetemek, politechnikumok, a felső középiskolák felnőtt-tagozatai, képzési központok és nyári egyetemek szervezik. A felnőttoktatás és -képzés elsődleges színtere azonban a munkaerőpiac, a munkáltató helyezi el alkalmazottait állásspecifikus kurzusokban.

-- Svédország

Svédország 1999-ben indította útjára a DISTUM távoktatási programot, melynek keretében rugalmas tanulási módokat kínálnak a felsőoktatási és felnőttképzési intézményekben. 2002 óta a DISTUM szerepét az eUniversity Sweden töltötte be, amely 31 főiskolából és egyetemből állt, és 211 millió korona állami támogatást kapott. 2009-ben net university néven szerepelt.

E változó nevű programok résztvevőin kívül számos más egyetem kínál diákjainak távoktatási programokat, az innovációban élen járó Lundi Egyetem például folyamatosan alakítja hagyományos távoktatási programjait, hogy azokat az e-learning révén még könnyebben hozzáférhetővé tegye. University of Lund: http://www.lu.se/

A Folkuniversitet a stockholmi, göteborgi, uppsalai, lundi és az umeĺi egyetemekkel áll kapcsolatban, és számos felnőttképzési kurzust kínál, melyek mindegyike elérhető az interneten keresztül is. - A képzési programjai a munkaerőpiacon és a szakmai életben alkalmazható tudásra és képességekre koncentrálnak, tanítási módszereiket az egyéni igényekhez igazítják. Folkuniversitet: http://www.folkuniversitetet.se/

9.2. EURÓPAI UNIÓS STRATÉGIAI KERETEK, HÁLÓZATOK, PROGRAMOK

Bevezetés, áttekintés

9.2.1. Keretprogramok Európában a távoktatás, nyitott képzés, és e-tanulás mindig is kiemelt terület volt, összefüggésben az egyre bővülő EU stratégiai kezdeményezéseivel. The eLearning initiative of the European Commission: http://ec.europa.eu/education/archive/elearning/index_en.html

148

http://ec.europa.eu/education/archive/elearning/index_en.html

http://www.folkuniversitetet.se/

http://www.lu.se/

http://www.virtuaaliyliopisto.fi/



Mindezek szoros összefüggésben álltak és állnak az információs és tudástársadalom-fejlesztésekkel, az egész életen át tartó tanulás programjával (Life Long Learning ) és az infokommunikációs technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával. Az innováció kibontakoztatásában fontos szerepet kap a CIP - Versenyképesség és Innováció Keretprogram (CIP) - a 7. Keretprogram kiegészítése, mely Európa versenyképességét és innovációs kapacitásainak kihasználását támogatja. http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/n26104_hu.htm

Célja a kutatás és az innováció közötti szakadék áthidalása, a kkv-k kiemelt támogatása, illetve a kapcsolódó információk és pályázati feltételek könnyű elérhetőségének biztosítása. A CIP helyet ad többek között a hivatkozott közösségi programoknak:

Modinis, e-Content, e-TEN programok Az EU 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram bizonyos innovációhoz

kapcsolódó programjai. Ezen programok a továbbiakban nem mint önálló programok, hanem mint a CIP résztevékenységei működnek. (Az Európai Parlament és a Tanács Határozata: Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007-2013) Brüsszel. 2005. p. 10-12. ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/innovation/docs/cip_com121_06042005_hu.pdf

9.2.2. A Life Long Learning programok

Napjainkban a technológiai innovációt követően a társadalmi, humán szolgáltatási innováció erőteljes fejlődésének lehetünk a tanúi.

Alapvető forrásként szolgál az egész életen át tartó tanulás különféle formáinak kutatásához, fejlesztéséhez, modernizálásához, az európai nemzetek közötti tudásátadáshoz, jó gyakorlatok produkálásához. Ld. azoknak a projekteknek a listáját, és leírását, melyekben az EDEN aktívan részt vesz).

Az Európai Unióban biztosítottnak látszik a távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás fejlesztése, terjedése, hiszen igyekeznek az ehhez szükséges finanszírozási, infrastrukturális feltételeket biztosítani, tekintettel a képzés hitelességének, érvényességének és a rendszer átjárhatóságának fontosságára, javítására is.

A terület fejlesztése és finanszírozása a lisszaboni stratégiába is illeszkedve, a 2000-es évek első felétől az e-tanulás és az egész életen át tanulás általános támogatottsága révén történik. Évről évre egyre nagyobb arányban nő a munkaerő-piaci versenyképesség megőrzése érdekében fontos belső céges és egyéb képzések, továbbá a felsőoktatásbeli és más felnőttképzési kurzusok száma. Az általános és középiskola szintjén is tapasztalható a távoktatás és az e-learning térhódítása könnyű hozzáférhetőségük és az oktatási folyamatot megkönnyítő, kiegészítő szerepük révén. (Felvégi Emese: USA id. mű).

9.2.3. Menon Hálózat Menon Network Az életen át tartó tanulás, e-tanulás, tudástársadalom kutatások, és innovációs fejlesztések fontos motorja a Menon hálózat. Több mint 10 éves múltra tekint vissza. A kutatások egyaránt magukban foglalják a stratégiai elméleti és gyakorlati területet mind a helyi, nemzeti, EU-s és globális szinten. http://www.menon.org/

149

http://www.menon.org/

ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/innovation/docs/cip_com121_06042005_hu.pdf

ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/innovation/docs/cip_com121_06042005_hu.pdf

http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/n26104_hu.htm

http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm

A MENON alelnökétől, Prof. Walter Kugemanntól ered az alábbi mondás: "Lifelong learning is like Venice. Each island is beautiful, but the real wonder stands in the bridges”. Mi a véleménye erről?

9.2.4 Researching virtual initiatives in education projekt

Európai szintre emelkedtek http://virtualcampuses.eu/index.php/Main_PageResearching virtual initiatives in education projekt http://virtualcampuses.eu/index.php/Category:VISCED

VISCED is making an inventory and to carry out a systematic review at international and national levels of innovative ICT-enhanced learning/teaching "Exemplar" initiatives and "e-mature" major secondary and post-secondary education providers for the 14-21 age group (including Virtual Schools and Colleges).

http://virtualcampuses.eu/index.php/VISCED

http://www.virtualcampuses.eu/index.php/Sweden

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

9.3. .EDEN European Distance and E-learning Network

9.3.1. Az EDEN hálózat profilja

European Distance Education Network http://www.eden-online.org/eden.php

Az Európai Távoktatási és E-Learning Hálózat (European Distance and E-LearningNetwork – EDEN) 1991-ben jött létre, mint angol non-profit szervezet, azzal a kifejezettcéllal, hogy lehetővé tegye és ösztönözze az európai és Európán kívüli távoktatási és elearningszakemberek közti tudás- és tapasztalatcserét, valamint stratégiai és gyakorlatitámogatást nyújtson a számukra. Az EDEN mint hálózat éves nemzetköz konferenciáival, publikációs lehetőségeivel, kutatásaival alapvető szerepet játszik a távoktatás, nyitott képzés, e-tanulás tartalmi, módszertani, szervezeti fejlesztésében, az innovációban. 139

A legfontosabb, ma is élő átfogó szervezet, melynek szervezésében minden évben valamely európai városban meghatározott témakörben konferenciát szerveznek.

139 European Distance Education Network http://www.eden-online.org/eden.php

150

http://www.eden-online.org/eden.php


http://www.virtualcampuses.eu/index.php/Sweden

http://virtualcampuses.eu/index.php/VISCED

http://www.virtualschoolsandcolleges.info/

http://virtualcampuses.eu/index.php/Category:VISCED

http://virtualcampuses.eu/index.php/Main_Page

Tekintse meg a honlapját, szánjon rá egy kis időt, hogy hálózatszervező, információs, konferenciaszervező, kiadási tevékenységével, és EU-s kutatási-fejlesztési projekt tevékenységével első lépésben megismerkedjen!

9.3.2. Stratégiai partnerei

Európai Bizottsággal való együttműködés Megalapozott, rendszeres kapcsolatban állnak, különösen az Oktatás és Kultúra Igazgatósággal, valamint a Európa Tanáccsal (DG Education and Culture, ill.Council of Europe)http://www.eden-online.org/european-scene/integration-and-co-operation.html

Az EDEN globális kapcsolatai Az EDEN külön megállapodások alapján munkálkodik együtt az alábbi globális szervezetekkel UNESCOICDE - International Council for Open and Distance EducationEmellett szoros szakmai kapcsolatban áll a tengerentúli, globális térség olyan távoktatási szervezeteivel, szövetségeivel, mint pl. USDLA - United States Distance Learning Association (Amerikai Egyesült Államok Távoktatási Szövetség)

9.3.3. Az EDEN tagsága

Több mint 200 intézményes tagja, és 1200 személyes tagja (Network of Academics and Professionals, NAP) van.

Igen aktív, dinamikusan fejlődő szakmai közösség, mely egyaránt magában foglalja a kutató-fejlesztő és a gyakorló szakembereket. Tagsága 52 országból verbuválódott, és több mint 430 intézményt foglal magában, elsősorban Európából, de más f9öldrészekről is.

Az EDEN nyitott mindenki felé, aki távoktatásban és aze-tanulásban érdekelt, bármely szektorban legyen is, az oktatás és képzés bármelyszintjén. Jelenleg több mint 1160 egyéni és 219 intézményi tagja van, akik összesen 50európai és Európán kívüli országot képviselnek. Pl. Észak-Amerika: Kanada 3, Amerikai Egyesült Államok 8 taggal képviselteti magát. Érdemes belekukkantani a tagságlistába, mely az alábbi linken érhető el

http://www.eden-online.org/?q=membership.html

Magyaroszági tagjai

http://www.eden-online.org/membership.html

Magyarországot hét tag képviseli. Ezek linkjét is megadjuk, hiszen a 7. tételnél is „jól jönnek”, ahol a magyar távoktatási, e-tanulási intézményrendszerről kell számot adnunk! University of Pannonia Pannon Egyetem http://www.uni-pannon.hu/ Budapest Business School Budapesti Gazdasági Főiskola http://www.bgf.hu/ Budapest University of Technology and Economics Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetem http://portal.bme.hu/default.aspx Corvinus University of Budapest

151

http://www.uni-corvinus.hu/

http://www.bme.hu/

http://www.bgf.hu/

http://www.uni-pannon.hu/

http://www.eden-online.org/membership.html

http://www.eden-online.org/?q=membership.html

http://www.eden-online.org/european-scene/integration-and-co-operation.html

Budapesti Corvinus Egyetem http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=35058 Dennis Gabor College Gábor Dénes Főiskola http://www.gdf.hu/ Eötvös Loránd University - ELTE - ELTE Multimédiapedagógiai és

Oktatástechnológiai központ http://www.edutech.elte.hu/ LSI Information Technology Learning Center - LSI Informatikai Oktatóközpont a

Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítványt, illetve munkaszervezete, az LSI Informatikai Oktatóközpont1992-ben az LSI a SZÁMALK-kal együttműködésben hozta létre a nyitott, távoktatási módszerrel oktató intézményt, a Gábor Dénes Főiskolát. http://www.lsi.hu/

A legismertebb EDEN-tagszervezetek

Az Európai Uniós tagok közül érdemes kiemelni s megtekinteni a brit Open University-t,

British Open University, Anglia http://www.open.ac.uk/

A francia CNED-et http://www.cned.fr/

Illetve a német „Fernuni-t, HAGEN FERNSTUDIEN http://www.fernuni-hagen.de/

Ezekben, amellett, hogy széles körű, minőségi szolgáltatást nyújtanak, igen erős a távoktatási, e-tanulási kutatás, fejlesztés, innováció is.

9.3.4. EDEN titkársága

Az EDEN titkári teendőit 1997 óta a Budapesti Műszaki Egyetem, mai nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem látja el Szűcs András irányításával.

A BME kebelében működő titkárság weblapját érdemes felkeresni, hogy értékeljük ezt a fontos tényt, hogy magyar intézmény látja el az EDEN sokrétű titkári teendőit!

http://www.eden-online.org/?q=introducing-eden/secretariat.html-0

9.3.5. az EDEN konferenciák iaszervezés A szervezet alapvetően információs és hálózatépítő tevékenységet folytat, de emellett konferenciákat is szervez, továbbá e-tanulással, nyitott- és rugalmas képzéssel, távoktatással foglalkozó anyagokat publikál, valamint folyamatosan részt vállal uniós projektek lebonyolításában.Az EDEN évenként megrendezésre kerülő konferenciája átlagosan több mint 550résztvevőt vonz, vitaindító és plenáris előadásait a világ vezető szakemberei prezentálják.A nagy elismertségnek örvendő éves konferencia mellett a szervezet tematikuskonferenciákat is szervez, az egyiket a Nyitott Tanterem munkacsoport vezetésével aziskolarendszerű távoktatás témájában, a másikat pedig egy aktuális oktatáskutatási témaköré szervezve. E tematikus workshopok, váltva egymást, két évenként kerülnekmegrendezésre.

Éves konferenciák annual conferences

Kiemelkedően fontos felsőoktatási és szakmai események, lehetővé teszik a szakmai tudományos eredmények, tapasztalatok kifejtését, megosztását,

A legjobb gyakorlatok megismertetését, és további adaptációját szolgálják

152

http://www.eden-online.org/?q=introducing-eden/secretariat.html-0

http://www.fernuni-hagen.de/

http://www.cned.fr/

http://www.open.ac.uk/

http://www.lsi.hu/

http://www.lsi.hu/

http://www.edutech.elte.hu/

http://www.gdf.hu/

A rendezvényeken megszólalnak kiváló szakértők, politikusok, felsőoktatási szakemberek

A z elhangzott eladósokat alapján a konferenciai kötetek jelennek meg, korábban papíron, majd CD-ROM-on, DVD-n, illetve interneten is elérhetővé téve? Amelyek a további alkalmazások, fejlesztések fontos forrásai

Őszi konferenciák autumn conferences

Nyitott osztályterem konferenciák Open classroom conferencesAz Open Classroom rendezvények 1995-ben kezdődtek az EDEN keretében, és arra összpontosítanak, hogyan lehet az iskolarendszerű oktatásban és képzésben az új technológiák, nyitott és távoktatás módszereit alkalmazni, lehetőséget adnak a különböző újdonságok, ötletek cseréjére, ötletbörzére, hogyan lehet a más területeken alkalmazott módszereket az iskolarendszerűben is meghonosítani. Létezik egy Nyitott Osztályterem Munkacsoport (Open Classroom Working Group), melynek keretében az iskolarendszerben történő e-tanulás és távtanulás európai szakértők, kutatók és felsőoktatási szakemberek működnek együtt2011-ben Athén adott otthont a nyitott osztálytermi konferenciának. Címe Never Waste a Crisis! Inclusive Excellence, Innovative Technologies and Transformed Schools as Autonomous Learning Organisations

A konferencia honlapjáról áttekintést nyerhet, hogy az egyes években hol voltak a konferenciák, mi állt a középpontban

http://www.eden-online.org/eden-events/annual-conferences.html

Idén, 2011-ben az EDEN-hálózat megalapításának 20 évében Dublinban volt a konferencia: Témája Learning and Sustainability. (Tanulás és fenntarthatóság: az innováció és tanulás új ökoszisztémája)


A konferencia fő témája a technológia fejlődését követően a társadalmi innováció integrálódása az IKT-által támogatott szolgáltatásokban, a felelős és fenntartható tanulás-fejlesztés a legtágabb értelemben, a nagy tömegű együttműködések fenntarthatósága,

2010 Valencia. Media Inspirations for Learning. What makes the impact? 2009 Gdansk. Innovation in Learning Communities … 2004. évi budapesti konferencia témája: New Challenges and Partnerships in an Enlarged European Union - Open, Distance and e-Learning in Support of Modernisation, Capacity Building and Regional Development

Ezen kívül vannak ún. Őszi konferenciák, pl. konferencia 2011 október 27-29. Never waste a crisis! Inclusive excellence, innovative technologies and transformed schools as autonomous learning organisations 27-29 October 2011Ellinogermaniki Agogi, Athens, Greecehttp://www.eden-online.org/eden-events/autumn-conference.html

9.3.6. Az EDEN kiadói tevékenységehttp://www.eden-online.org/publications.html Három te4rületre terjed ki

153

http://www.eden-online.org/publications.html

http://www.eden-online.org/eden-events/autumn-conference.html

http://www.ea.gr/ea/index.asp?lag=en

http://www.eden-online.org/eden-events/autumn-conference.html

http://www.eden-online.org/node/276

http://www.eden-online.org/node/277


http://www.eden-online.org/eden-events/annual-conferences.html

1. Az EURODL folyóirat megjelentetése (ld. Lentebb)

2. Proceedings – a konferenciák előadásainak letölthető változataival

3. Keynotes- a konferenciák plenáris ülésének kiemelkedően fontos előadásával, slidehare-s változatban.

4. Best research papers – a legjobb kutatási jelentések, beszámolók

EURODL Az EDEN szervezet indította el a nyitott és távoktatás és e-tanulás online magazinját, a EURODL-t 1991-ben ((European Journal of Open, Distance and E-Learning). http://www.eurodl.org/ A folyóirat nyitott a tagságot kereső intézmények és személyek felé, akik e-tanulásban, nyitott és távoktatásban tevékenykednek.

Egyaránt foglalkozik a formális és nem formális e-oktatás és tanulás kérdéseivel.

Fontos szerepe van a hálózatépítésben, a nemzetközi együttműködés fejlesztésében, kiterjesztésében.

Kutatási-fejlesztési és oktatási-tanulási tárgyúak a benne megjelenő elektronikus publikációk. Internet.

Az EURODL tudományos szinten, megbízható, adatokkal, tényekkel alátámasztott formában ad számot a nyitott tanulási, távtanulási, e-tanulás, IKT-val támogatott tanulási, multimédia tanulási, online tanulási fejleményekről, és az ezek terén folyó együttműködésekről.

Az EURODL folyóirat használata ingyenes, az Open Content mozgalom elvei szerint

Az online folyóirat kiadását az EDEN támogatja.

Elismert, referált online folyóirat. 2009-től technikailag is megújult, amennyiben a web. 2. 0 alkalmazási lehetőségeknek is helyet ad, annak érdekében, hogy a felsőoktatási szakemberek, kiemelkedő gyakorló szakemberek online publikációs lehetőségeit kitágítsa.

Az online folyóirat rovatai: A friss tanulmányok Current Issue, "Current Issue" a korábbiak az archív részben archive.

A Rövid hírek rész "Brief items" hasznos információkat tartalmaz projekt beszámolókról, folyamatban levő munkákról, nem angol nyelvű munkákról stb.

Az előfizetők e-mailben, vagy RSS-en kapnak értesítést a folyóiratban megjelenő tanulmányokról, és a hírekről, az előfizetés ingyenes.

Egy különkiadás jelent meg (Special Issue) http mely a távoktatás, e-tanulás 6 nemzetközi online tudományos folyóiratok gyűjteményéből ad válogatást.

A hat együttműködő folyóirat The six collaborating journals:Az EURODL együttműködik 5 további távoktatási (nyitott képzés, e-tanulási) folyóirattal, együtt alkotják a „nagy hatot”.

Asian Journal of Distance Education Distances et savoirs

154

http://www.cned.fr/ds

http://www.asianjde.org/

http://www.eurodl.org/?p=current&sp=brief

http://www.eurodl.org/?p=archives

http://www.eurodl.org/?p=current

http://www.eurodl.org/

EURODL Journal of Asynchronous Learning Network IRRODL Open Praxis

http://www.eurodl.org/?p=special&sp=init1

9.3.7. Kutatási-fejlesztési projektek Az EDEN vezető szerepet játszik az életen át tartó tanulás EU-s programjaiban, illetve partnerként is lehet rá számítani. (pl. Lifelong Learning Programme, azon belül ICT, Comenius, Learnovation stb. programok. Tekintsen bele az alábbi project ismertetésekbe. http://www.eden-online.org/projects.html?q=projects/current-involvement.html

Mindezek mellett az EDEN rendszeresen szervez Kutatási workshop-okat (Research workshops)

!!!! AZ ÉDEN WEBLAP MEGTEKINTÉSE, MEGVITATÁSA, ÉS VÉLEMÉNYEZÉSE,

9.4. AZ ELEARNINGEUROPA.INFO PORTÁL ÉS AZ ELEARNING PAPERS

9.4.1. A portál céljai, szerkezeteAz e-tanulás terén folyó innovációs tevékenységek eredményeinek terjesztésében alapvetően fontos szerepet kap elearningeuropa.info portált az Európai Bizottság létesítette azzal a céllal, hogy népszerűsítse a tanulás és az oktatás terén a multimédiás technológiák és az Internet használatát a tanulás és oktatás területén.

Az e-tanulás terén folyó innovációs tevékenységek eredményeinek terjesztésében alapvetően fontos szerepet kap elearningeuropa.info portált az Európai Bizottság létesítette 2002-ben a Lifelong Learning (egész életen át tartó tanulás) program részeként azzal a céllal, hogy népszerűsítse a tanulás és az oktatás terén a multimédiás technológiák és az Internet használatát a tanulás és oktatás területén. Az elearningeuropa. info-nak négy érdeklődési központja van:: Iskolák, Felsőoktatás, Továbbképzés és munka, Oktatás és társadalom. Minden e-tanulással kapcsolatos kérdés cikktémává válhat ezekben. Egyik fő funkciója, hogy az eLearning Papers-t elektronikusan publikálja.A portálnak több mint 35000 regisztrált használója van, átlagosan 16000 használó keresi fel havonta. Az oktatási információ kulcsfontosságú európai, és mondhatjuk: globális fóruma!

9.4.2. eLearning papers A portál egyik fő funkciója, hogy az eLearning Papers-t elektronikusan publikálja. Az elearningeuropa. info-nak négy érdeklődési központja van: Iskolák, Felsőoktatás, Továbbképzés és munka, Oktatás és társadalom. Minden e-tanulással kapcsolatos kérdés cikktémává válhat ezekben.

Az eLearning Papers az európai e-tanulással kapcsolatos információcserét egy új dimenzióval gazdagítja és hozzájárul az Európában folytatott kutatások serkentéséhez. A kiadványok az e-

155

http://www.eden-online.org/projects.html?q=projects/current-involvement.html

http://www.eurodl.org/?p=special&sp=init1

http://www.openpraxis.com/

http://www.irrodl.org/

http://www.sloan-c.org/publications/jaln

tanulás aktuális helyzetére vonatkozó nézőpontokat valamint a különböző közösségekre - alsó- és középiskolákra, felsőoktatásra, vállalatokra, alapítványokra és intézetekre - jellemző tendenciákat, ismertető cikkeket tartalmaz. Az eLearning Papers lehetőséget nyújt minden érdeklődőnek arra, hogy gondolatait Európa szerte publikálják. Ezekkel a cikkekkel is az IKT-k használatát támogatja az újság az egész életen át tartó tanulás terén Európában.

Az eLearning Papers tartalma az elearningeuropa.info fentebb felsorolt négy érdeklődési központját tükrözi. Minden e-tanulással kapcsolatos kérdés cikktémává válhat. Néhány cikktéma példaképpen:

Technológiák, Pedagógia, Eljárások Minőség és felmérések A digitális befogadás (e-befogadás) Szakképzési környezet

(1) eLearning Papers megjelenési rendszeresség, nyelvek és szolgáltatások

Az eLearning Papers e-folyóirat évente ötször jelenik meg, és egy főcikket, valamint cikkeket, interjúkat és/vagy jelentéseket tartalmaz.

Minden cikk rövid összefoglalója 19 nyelven olvasható. Minden cikk elérhető teljes egészében az eredeti nyelven. A cikkeket a szerzőkre, forrásanyagokra és az elearningeuropa. info részvételi eszközeire utaló információk kísérik.

Az eLearning Papers weboldal kezdőoldaláról letölthet az Ön által megválasztott nyelvre lefordított PDF dokumentumot, amely az összes megjelent cikk összefoglalóját tartalmazza.

Ha feliratkozik az elearningeuropa.info portálon, email formában fogjuk Önt értesíteni az eLearning Papers új számának megjelenéséről. Az elearningeuropa. info közösség pillanatnyilag több mint 20 000 regisztrált felhasználót mondhat magáénak.

(2) Kutatási-fejlesztési projektek http://www.elearningpapers.eu/en/projectseCOmpetences TOOLs Az eCOTOOL célja,hogy javítsa a szakoktatási és képzési bizonyítványok (angol rövidítése VET) fejlesztését, cseréjét és fenntartásátg és megszerezhetőségüket és átláthatóságukat az Europass más európai szakképzési rendszerekkel (EQF, ECVET) and e-kompetenciafejlesztő rendszerrekkel. Designing for participatory learning in open educational environments Az openEd 2.0 (nyitott oktatás 2.0) projekt lehetővé teszi, hogy a különböző orszőágokban a formőális és informáőlis képzésbhen tevékenykedő érdekelt felek együttműködjenek annak érdekében, hogy gyorsabban növekedjen azoktatási innováció, és naprakész és rfeleváns tanulási források születhessenek … . Learning 2.0 for an Inclusive Knowledge Society – Understanding the Picture Links-up kutatási projekt arra épít, hogy a ‘Web 2.0’ technológiák – pl. a közösségi hálózati szoftverek – megváltoztatják a hátrányos helyzetű emberek oktatását és képzését is. http://www.elearningpapers.eu/en/projects

(3) A folyóirat forrásainak felfedezéséhez javaslat Angol nyelvű oldaltérkép http://elearningpapers.eu/en/sitemap

156

http://elearningpapers.eu/en/sitemap

http://www.elearningpapers.eu/en/projects

http://www.elearningpapers.eu/en/project/links

http://www.elearningpapers.eu/en/project/opened-20

http://www.elearningpapers.eu/en/project/ecotool

http://www.elearningpapers.eu/en/projects

Directory - alatt dokumentumtípus, ország, nyelv szerinti választás lehetősége http://elearningpapers.eu/en/directory

Online közösségek - Különféle, az e-tanulás különböző nézőpontjaival foglalkozó online közösségek elérhetősége http://elearningpapers.eu/en/communities A folyóirat tartalmának olvasása magyar nyelven - A magyar nyelvű szegmens kiválasztásával az egyes lapok magyar nyelvű anyagában egyes magyarra lefordított, magyarul referált e-tanulási tartalmú cikkeket találhat http://www.elearningpapers.net/index.php?lng=hu&page=sitemap

(4) eLearning Papers globális információs bázisa Az e-tanulási tanulmányok a világ minden részéből érkeznek. Külön lista tünteti fel azokat az intézményeket, amelyek valamilyen formában információs forrásként jelennek meg benne. http://elearningpapers.eu/en/information_sources A hivatkozott intézmények nemcsak európaiak, számos amerikai (pl. US Distance Learning Association /), ázsiai, ausztrál, afrikai is van közöttük. Egy- két perces globális bóklászás, esetleg magyar vonatkozás jót tesz a lelkiállapotunknak!

!!!! A LAP MEGTEKINTÉSE ÉS VÉLEMÉNYEZÉSE

9.4. Kapcsolat más leckékkel, és tanulási tapasztalatokkal

ETON kollokviumi tételek Eton2 e-tanulás, m-tanulás, b-tanulás (alapfogalmak, összetevők, SWOT-elemzésük, alkalmazásaik)Eton6 A távoktatás, e-tanulás stb. magyarországi intézményrendszere, szolgáltatási, innovációs tevékenységeiEton10 Az oktaás/tanulás innovációs stratégiája, intézményrendszereIlletve gyakorlatilag minden további

ITM 2 kollokviumi tételek Elsősorban az alábbiakkal:ITM2 Nemzetközi, EU-s programok és projektek ITM 3 Információ- és tudásmenedzsment projektek, fejlesztésekITM6 A könyvtárak, könyvtárosok változó szerepei a stratégiák és programok tükrében, innováció a könyvtárban

Infokommunikációs és tudásmenedzsment kollokviumi tételek Minden olyan tétel, ahol az infokommunikációs stratégiák, illetve szervezetek állnak a középpontban: ITK2 infokommunikációs fejlesztési trendekITK3 infokommunikációs stratégiák, globális és EUITK4 eMapps.com és az EU 6. illetve 7. keretprogram ITK5 Magyarországi infokommunikációs stratégiák és programok ITK8 infokommunikációs innováció a könyvtárakbanITK 9 Infokommunikációs szervezetek,források, startlapok, portálok

157

http://elearningpapers.eu/en/information_sources

http://www.elearningpapers.net/index.php?lng=hu&page=sitemap

http://elearningpapers.eu/en/communities

http://elearningpapers.eu/en/directory

10. HAZAI E-TANULÁSI, TÁVOKTATÁSI, NYITOTT KÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER

Célok A témakör tanulmányozása után legyen képes az alábbiakra- az ikt-technológiákat igénybe vevő tanulási formák (távoktatás, nyitott képzés, nyitott szakképzés, e-tanulás stb.) hazai intézményrendszerének átfogó, rendszerszerű bemutatására, - az intézményrendszerben folyó innovációk, fejlesztések, alkalmlazások, szolgáltatások rövid bemutatására,- néhány kiemelt intézmény, szolgáltató, rendezvény nemzetközileg is elismert tevékenységének részletesebb bemutatására (MATISZ, e-learning fórumok, BME, Gábor Dénes Főiskola, Számalk stb.), - a további fejlesztési teendők megfogalmazására, - a tétel kapcsolatainak kifejtésére

Tartalom Ld. A dokumentumtérképen, illetve a jegyzet elején, annak tartalomjegyzékében, 10. lecke után

10.1 AZ INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKULÁSÁT SEGÍTŐ EU-S PROGRAMOK

A magyarországi távoktatás kezdetei az 1960-as évek végéig nyúlnak vissza, ezek módszertanilag hasznosak,de papír alapúak voltak. A modern, IKT-n (is) alapuló távoktatás, nyitott képzés,majd e-tanulás kibontakoztatására és fejlesztésére a TEMPUS programok segítségékvel az 1990-as években került sor.

(1) Pannonia TEMPUS program

A Pannonia Tempus program 1992-94 Feladata a magyarországi regionális távoktatási hálózat kiépítése és fejlesztése volt. Emellett 25 távoktatási menedzser és 175 távoktatási szakértő képzésére került sor. A 25 távoktatási menedzser között ott volt Pálvölgyi Mihály is, a Nyugat-Magyarországi távoktatási központ (Győr) szombathelyi alközpontjának (akkori) vezetője.

A többhónapos, havonta más –és más helyen folyó felkészítésben olasz, angol majd német és spanyol távoktatási szakértők is részt vettek, melyhez 1 hónapos helyszíni tanulmányút is kapcsolódott az EU tagállamok valamely jelenős távoktatási intézményében. A módszertani felkészítés vezetési (menedzselési), tananyagfejlesztési, rendszerfejlesztési, illetve marketing modulokat fogott át. E képzést 1994-ben még egy szélesebb szakmai képzés követett, immár az első turnus nyújtotta eredményekre is építve. Ily módon kialakult az egyes régiók távoktatási központjának az állománya, és megindultak szolgáltatásai. Az igy kialakult intézményrendszer az 1990-es második felében, és 2000-es évek elején valós regionális igényeket elégített ki, és jól szolgálta a távoktatás,nyitott képzés, e-tanulás regionális s egyben intézményes fejlesztését.

A 2005. évi regionális tudástársadalom projektekbe is bekerült fontos regionális funkcióként az e-tanulás, más kérdés, hogy működtetésükre mennyi forrás jutott. Két működő példa: Miskolc, Észak-magyarországi regionális távoktatási központ- a Miskolci Egyetem keretében működik http://www.emrtk.uni-miskolc.hu/

158

http://www.emrtk.uni-miskolc.hu/

A Közép-Magyarországi Regionális Távoktatási Központ feladatait a Szent István Egyetem Felnőttképzési Központja látja el, http://rtok.szie.hu/node/23/4 széleskörű szolgáltatásokkal, és kapcsolatrendszerrel.

A korábban alakult központok=műhelyek, újakkal kiegészülve (pl. Budapesti Corvinus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, stb.)felsőoktatási intézményként ma is a leginnovatívabb intézmények közé tartoznak az e-tanulás alkalmazása terén ( Gödöllő, Pécs, Győr, Debrecen, Szolnok, Gábor Dénes Főiskola … )

(2) AZ IDEAL TEMPUS JEP (1995-1998)

Célkitűzése az Európai Közösségbeli partnerek távoktatási tapasztalatainak és tananyagának felhasználásával új távoktatási anyagok adaptálása, fejlesztése volt.

A koordinálásban a vezető szerepet az akkor még Gödöllői Agrártudományi Egyetem (mai nevén Szent István Egyetem) koordinálásában számos alábbi hazai partnerintézmény, illetve egyes szakember vett részt.

A távoktatásban, nyitott képzésben, illetve egyre inkább terjedő technológiai alkalmazásában, az e-tanulásban Magyarországon számos intézménytípus érdekelt és működik együtt: alapítványok szövetségek, egyesületek, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, valamint vállalkozások. A továbbiakban a legfontosabbak tevékenységére hívjuk fel a figyelmet!!

10.2. TÁVOKTATÁSI, NYITOTT KÉPZÉSI, E-TANULÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER SZINTJEI Az intézményrendszer elemei a következők 1. Kormányzati, hatósági, államigazgatási szint

2. Alapítvány szint

3. Hálózati, szövetségi, egyesületi szint,

4. Kutatási-fejlesztési szint

5. Oktatási szint

(1) Általános és középiskolai szint

(2) Felsőoktatási szint

(3) Szakképzési szint

6. Versenyszféra szintje

7. A klaszterek célirányosan szerveződő integráló szintje

10.2.1. Kormányzati, hatósági, államigazgatási szint Kormányzati, hatósági, államigazgatási szint biztosítja az oktatás, tanulás, azon belül a modern infokommunikációs technológiát igénybevevő oktatási-tanulási formák stratégiai fejlesztésének kidolgozását, ennek sokrétű támogatását, a fejlődés tényeinek elemzését, értékelését KormányzatMelyik minisztériumfelelős az oktatás, tanulás támogatásáért

159

http://rtok.szie.hu/node/23/4

Nemzeti Erőforrás Minisztérium, mely egyaránt felelős a hazai szociális és egészségügyi ellátórendszer működéséért, az iskolai oktatás fejlesztéséért, kulturális értékeink megőrzéséért, a gyermekek és az ifjúság érdekeinek érvényesítéséért, valamint a magyar sportélettel kapcsolatos kormányzati elképzelések megvalósításáért. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/szervezet A Nemzeti Erőforrás Minisztériumot a nemzeti erőforrás miniszter, Dr. Réthelyi Miklós vezeti. Az egyes szakterületek élén államtitkárok állnak: a parlamenti ügyekért Halász János, az egészségügyért Dr. Szócska Miklós, a szociális, család- és ifjúságügyért Soltész Miklós, az oktatásért Dr. Hoffmann Rózsa, a kultúráért Szőcs Géza, a sportért pedig Czene Attila felelős. A hivatalszervezet működtetése a közigazgatási államtitkár, Dr. Jávor András feladata.Az oktatásért feleős államtitkárság http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag feleősségi területei egyaránt kiterjednek a közöktatásra, a felsőoktatásraés a tudomáypolitákára.

(1) Közoktatás

A közoktatás célja, hogy egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatást biztosítson minden gyermek részére, valamint megakadályozza a társadalmi leszakadást és elősegítse a tehetséggondozást. A közoktatás középpontjában a gyermek, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

(2) Felsőoktatás

A felsőoktatás küldetése a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása. A felsőoktatás közszolgálat, a közjót, az egyéni és közérdeket szolgáló tevékenység, amely a tudás létrehozásával és magas szintű átadásával segíti az egyén, a társadalom és a gazdaság céljainak elérését. Az egyént felkészíti arra, hogy a társadalmi munkamegosztásban hivatását és közfeladatait egyaránt magas szakmai szinten végezhesse, szolgálva ezzel a jelen és jövő nemzedékének érdekeit.

(3) Tudománypolitika

A tudománypolitika a tudomány finanszírozását, a tudományos kutatások és azok által létrehozott technológiák szabályozását foglalja magában. Meghatározza a hazai tudományos kutatás és fejlesztés irányait és prioritásait. A tudománypolitika fontos részét képezi a tudományos ösztöndíjak rendszerének koordinálása, melynek célja a magyar tudósok, kutatók tudásának szélesítése, a kutatói utánpótlás biztosítása, a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelése; valamint a tudomány népszerűsítése és képviselete belföldön és külföldön egyaránt.

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek Infokommumnikációs Államtitkárság Napjainkig fontos szerrepet játszuott

A területen való Európai Uniós kapcsolattartásért Mely hatóságok felelősek a fejlesztésekhez szükséges projektek kidolgozásáért, meghirdetéséért, a beérkezett pályázatok elbírálásáért, és a projekt-tevékenységek sokrétű intellektuális támogatásáért, az a befejezett projektek elszámoltathatóságért Mely hatóságok felelősek a területen a fejlesztésekhez szükséges adatok, információk folyamatos, kurrens, és nagyobb időszakonkénti gyűjtéséért, elemzésért?

160

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/szervezet

10.2.2. Alapítványi szint

Magyar Távoktatási Alapítvány http://matal.matisz.hu/?id=2A Magyar Távoktatási Alapítványt (MATAL) a Munkaügyi Minisztérium (MÜM), a Magyar Televízió Rt. (MTV) és az Új Képújság Kft. 1992. január 2-án hozta létre azzal a céllal, hogy a távoktatás módszereivel hosszú távon javítsa a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét, növelje elhelyezkedési esélyeit, hozzájáruljon a munkakultúra emelkedéséhez, biztosítsa mind szélesebb állampolgári kör szakképzésbe vonását. Weblapja a MATISZ – weblapján belül tanulmányozható. - APERTUS Közalapítvány http://konferencia.apertus.hu/ Az Apertus Közalapítvány régi múltra tekint vissza. Itt csak arra kívánunk utalni, hogy egyik legújabb eredményes megnyilvánulása az, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósítója volt a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. 2. 1 „a” komponens „Új Tanulási formák és rendszerek” című kiemelt projektnek. A projekt eredményeinek bemutatására és a projekt zárása alkalmából tartandó zárókonferenciára 2011. május 26-27-én került sor. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány http://e-learning.rogersalapitvany.hu/

A Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával az NCA-CIV-10-A-0075 projekt keretében képzéssorozatot indít, melynek célja megfogható ismereteket és készségeket adni a civil szervezetek képviselői számára civil jogi, pénzügyi, kommunikációs és informatikai téren. A képzés vegyes típusú, egyaránt sor kerül oktatótermi foglakozásokra, illetve ezek mellett, ezekhez kapcsolódva a tananyag feldolgozását e-tanulási anyagokkal, valamint elektronikus tesztekkel is segítik. A téma címe alatt található aktív linkekkel ill. az oldalt megjelenő menüsorban kiválasztva regisztrációval lehet eljutni az aktuális e-learning tananyagokhoz.

10.2.3. Hálózati, szövetségei, egyesületi szint

(1) MELLEARN felsőoktatási hálózat az egész életen át tartó tanulásért http://www.mellearn.hu/MELLearN Egyesület felsőoktatási hálózat működtetésében a PTE FEEK Regionális Lifelong Learning Kutató Központ játszik fontos koordináló szerepet. Egyik ide projekt-rendezvényére hívjuk fel a figyelmet. A hálózat-egyesület konzorciumi partner a TÁMOP - 4. 1.2- 08/2/B/KMR - A szakmai pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása című projektben, mely nagyon fontos szerepet tölt be a tudásháromszög (oktatás-kutatás-innováció) megvalósításában. A konferencia programja jól szemlélteti ennek jelentőségét!

7. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Időpont: 2011. április 21-22. Helyszín: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Wartha Vince u. 1. "O" épület Rendezők: a MELLearN Egyesület,

a Pannon Egyetem és

Finnország Nagykövetsége Főtéma: A magyar felsőoktatás szerepe a tudásháromszög (oktatás-kutatás-innováció)

megvalósításában. Az Európa 2020 és az oktatás-képzés 2020 stratégiák Szekciók A.) Inkluzív és intelligens növekedés az életen át tartó tanulás szellemiségében

161

http://www.mellearn.hu/

http://e-learning.rogersalapitvany.hu/

http://konferencia.apertus.hu/

http://matal.matisz.hu/?id=2

témái: tudáspartnerségek ösztönzése - az oktatás, a vállalkozások, a kutatás és innováció összekapcsolásának erősítése

európai innovációs partnerségek indítása együttműködési stratégia kialakítása az o a LLL eredményeivel összhangban az oktatás

és képzés területein a munka és a magánélet egyensúlyának és az aktív öregedés új formáinak népszerűsítése nemzeti képesítési keretrendszer létrehozása az oktatás/képzés és a munka világa közötti partnerségek létrehozása

B.) Digitális menetrend a felsőoktatásban a tudásvezérelt innovációk minőségi és mennyiségi növelése az individuum, mint a tudástér alakítója, fejlesztője az LLL eddigi gyakorlatának alapvető átalakulása (a tanulási igények csoportosan,

öngerjesztő-szervező formában jelenhetnek meg, sőt a tartalomfogyasztói jelleg bővülhet a szerzői, alkotói tevékenységekkel, akár interaktív módon, közösségben is végezhetően)

C.) A fenntartható fejlődés TéT-je: erőforrás hatékonyság és az életen át tartó tanulás széleskörű társadalmi szintű képzési/átképzési programok megjelenése az erőforrás-hatékonysági program ösztönzése az energiafogyasztás és az erőforrás-használat csökkentése

D.) Mobilitás: a mozgás és változás TéT-je a felsőoktatásban a felsőoktatás modernizációjának felgyorsítása a nem formális és informális tanulás elismerésének ösztönzése az oktatási rendszerek relevanciájának és nyitottságának növelése

a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének segítése Felhívás: A regisztráció határideje 2011. március 31.

Szekció előadásra vagy poszter előadásra jelentkezés esetén az absztraktok (angol és magyar nyelven, max. 1/2 A4 oldal terjedelemben) leadási határideje: március 31! Amennyiben előadásukat angol nyelven kívánják megtartani, erre lehetőséget biztosítunk.

Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért http://www.mellearn.hu/

A konferencia rangját jelzi, hogy része volt a 2011. évi magyar Európai Uniós elnökségi programoknak

(2) MATISZ Magyar Tartalomipari Szövetség szerepe

A MATISZ kiemelt szerepet tölt be az egész életen át tartó tanulás szolgálatában. Azon belül az e-tanulás fejlesztésében. Projektekkel, programokkal segíti ezek kibontakozást. Európai uniós programok hazai koordinálásában vesz részt, pl.

Az Európai e- Kiválóság Díj (European Seal of e-Excellence) 2003 óta évenként ítéli oda az Európai Multimédia Fórum (EMF) és partnerszervezetei az infokommunikációs technológia és a digitális média területén tevékenykedő azon cégek számára, amelyek kiváló referenciákat mutatnak fel innováció marketing területén. www.seal-of-excellence.org eFestival

A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) immár 10. alkalommal rendezte meg a hazai online és a multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatát bemutató eFestival-t (www.efestival.hu).

(3) INFORUM – Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum

http://www.inforum.org.hu/

162

http://www.inforum.org.hu/

http://www.efestival.hu/

http://www.seal-of-excellence.org/

http://www.mellearn.hu/

Az INFORUM [korábban nevén Informatikai Érdekegyeztető Fórum] 1997 óta partnerszervezeteivel együtt tevékenykedik az információs társadalom magyarországi megvalósításáért. Ezen belül kiemelt feladatának tekinti a társadalmi informatika-használat széles körűvé válását, a magyar társadalom életminőségének emelését az informatikai eszközök által.

Az Inforum a digitális írástudás társadalmi méretű elterjesztése érdekében 1999-től számos formában vesz rész, pl.

1. könyvkiadással (pl. Váncsa István: Hírvilág; Don Tapscott: Digitális gyermekkor),2. intergenerációs rendezvények sorozatával (Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek:

2003 – …), 3. felhasználó-védelmi iroda felállításával (Inforum-Infomediátor, 2004), 4. felhasználókat támogató portál (50plusz.NET, 2008) és tudásbázis (eInclusion.hu,

2007) létrehozásával segíti az információs társadalom és esélyegyenlőség elterjedését. Az Inforum kezdeményezte 2007-ben Magyarországon az e-Befogadási Mozgalmat, illetve 2008-ban a Digitális Magyarország Tavasza rendezvénysorozat elindulását.

(4) IVSZ A korábban Informatikai Vállalkozások Szövetsége, mai nevén Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége http Az egyik legnagyobb hatású szövetség a fenti területeken, sokrétű tevékenységével érdemes néhány perce erejéig a honlapján tájékozódni! Tagintézményei között van a Gábor Dénes Főiskola, és a SZÁMALK Oktatási és Informatikai Zrt., melyek intenzív képzési, részben e-tanulási tevékenységet fejtenek ki, és számos nemzetközi projektben vesznek résztAz év informatikai oktatója 2011 2011.12.09.

A Vezető Informatikusok Szövetsége az idén is meghirdette „Az év informatikai oktatója” pályázatot. Az idei helyezettek között volt dr. Berke József főiskolai tanár, a GDF oktatója is. A VISZ a pályázattal az informatikai felsőoktatásban kiemelkedő eredményeket felmutató egyetemi oktatókat kívánja elismerni, munkájukat, fejlődésüket segíteni. Az idei díjátadó ünnepségre december 7-én került sor az ELTE Informatika Karának aulájában.

(5) Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

A nagy múltra visszatekintő egyesület ma is számos érdekes európai projekt egyik fő résztvevője, pl. a digitális írástudás fejlesztésében, az M3W projektben, mely most decemberben indul, s melynek célja olyan eszközkészlet kifejlesztése, amellyel az idősödő emberek saját maguk gondoskodhatnak szellemi jól-létük megőrzéséről és az esetleges változások jelzéséről. http://njszt.hu/

10.2.4. Kutató-fejlesztő intézmények

(1). Tudományos akadémiai intézetek, osztályok

Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) http://sztaki.hu/ , illetve annak MTA SZTAKI eLearning osztálya – Az intézet széles körű tevékenységében fontos helyet kap a Világháló informatika, azon belül pedig az alábbiak:

o Elosztott rendszerek , Szemantikus WWW technológiák, Peer-to-Peer rendszereko Digitális könyvtárak és archívumok o Mobil kommunikáció

163

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=mobil

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=digit%C3%A1lis%20k%C3%B6nyvt%C3%A1r

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=peer%20to%20peer

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=szemantikus%20web

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=elosztott

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=vil%C3%A1gh%C3%A1l%C3%B3

http://sztaki.hu/

http://njszt.hu/

http://www.gdf.hu/hirek/ev-informatikai-oktatoja-2011

http://eInclusion.hu/

http://www.50plusz.net/

http://www.infomediator.hu/

http://www.inforum.org.hu/unoka-nagyszulo-versenyek/2008/

http://www.inforum.org.hu/kategoria/partnerszervezeteink/

o Multimédia technológiák , E-Learning

Ld. Bővebben: http://www.sztaki.hu/mtasztaki/tevekenyseg/

Tágabb értelemben ide is sorolható a SZIE MTA Tudásmenedzsment Alosztálya, melynek fő tevékenysége köre , ld. bővebben ITM

(2) Általános és középiskolai oktatáskutatás és fejlesztés

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet http://www.ofi.hu

nemzetközh intézménmy ofi-val kapcsolatban Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakterületével szoros együttműködésben sokoldalú munkát végez a multilaterális, kormányközi szervezetekkel, az Európai Unióval kapcsolatos, a bilaterális és az intézményközi, intézményszintű tevékenységek területén. I. A multilaterális, kormányközi szervezetekkel és az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységek sorából kiemelendő: Eurydice - az Eurydice Nemzeti Iroda tartalmi és technikai működésének biztosítása, háttértanulmányok készítése a Eurydice kiadványokhoz, tematikus kötetekhezhttp://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/eurydice/eurydice-europa

OECD - az OECD INES C hálózatában a hazai képviselet és éves rendszeres adatszolgáltatás ellátása - az OECD „Nemzetközi Tanárkutatás” (TALIS) programjához adatszolgáltatás és bekapcsolódás a nemzetközi vizsgálatokba - az OECD Felnőtt kompetenciák nemzetközi értékelése (PIAAC) program szakmai koordinációs, tervezési és szervezési feladatainak ellátása - részvétel az OECD Felsőoktatási Tematikus vizsgálathoz kapcsolódó magyarországi szeminárium szervezésében, partnerségben a főszervezővel, a TEMPUS Közalapítvánnyal

UNESCO- UNESCO BIE – országképviselet ellátása - „A magyar oktatás fejlesztése 2005-2007” nemzeti jelentés elkészítése - „Diszkrimináció az oktatásban” nemzeti jelentés elkészítése - A magyar UNESCO Bizottságban tagsági feladatok ellátása

Több TÁMOP, illetve TIOP projekt megvalósításában vállal ”oroszlánrészt” p.

21. századi közoktatás-fejlesztés, koordináció (TÁMOP 3.1.1) . A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése (TÁMOP 4.1.3) . Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (TÁMOP 4.1.4) . Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban (TIOP 1.1.2)

A fentiek mellett a hírek és aktualitások rovat betekintést ad az Intézet gazdag és kreatív tevékenységeibe http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok

164

http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok

http://www.ofi.hu/hatekony-informatikai-091102-1

http://femip.hu/

http://tamop413.ofi.hu/

http://tamop311.ofi.hu/

http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/eurydice/eurydice-europa

http://www.ofi.hu/

http://www.sztaki.hu/mtasztaki/tevekenyseg/

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=elearning

http://web2.sztaki.hu/index.php?id=92&keywords=multim%C3%A9dia

1. Nemzetközi hálózatokban való részvétel CIDREE (Consortium of Institutions for Development and Research in Education in Europe) - kollaboratív projektekben való részvétel- Kulcskompetenciák – „Implementing Key Competences, Hungary” című tanulmány elkészítése és megjelentetése a 2008-as CIDREE évkönyvben - szakértői talákozón való részvétel - LtS (Leearning and Teaching, Scotland) Skócia valamennyi iskolájára kiterjedő információs-kommunikációs hálózatrendszer működésének bemutatása III. Egyéb tevékenységek 1. A nagy fejlesztési projektek – Új tanulási formák és rendszerek, A 21. századi közoktatás fejlesztése, Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban és Minőségfejlesztés a felsőoktatásban – nemzetközi elemeinek feltérképezése az OKM nemzetközi szakállamtitkárságával együttműködve 2. Konferencia részvételek http://www.ofi.hu/rolunk/nemzetkozi-kapcsolatok

(3). Felsőoktatási fejlesztési szint

Ide tartoznak a regionális távoktatási központok, és minden olyan kutató-fejlesztő, szolgáltató központ, mely felsőoktatási célok érdekében jött létre

A felősoktatási fejlesztési sziont fontos eleme a doktori iskolák működtetése. Ezekre számos példa van a tudásmenedzsment körében, pl.

Ld. még bővebben külön, elsősorban az alkalmazásokrla, szholgáltatásokra koncentrálva az 5. felsőoktatási fejezetet

(4). A privátszféra kutatási-fejlesztési szintje

A távoktatási, nyitott képziési, e-tanulási stb. tevékenységet folytató privátszféra vállalataiban elengedhetetlen, hogy folyamatosan kutassanak, s főleg, hogy arra építve fejlesszenek, hogy versenyképes szolgáltatásokkal lépjenek elő. Ebben a körben különleges jelentőséget kap a felhasználói vélemény stb. kutatása .

Ld. még 6. Szakképzés, felnőttképzés és versenyszféra intézményei, különösen LSI, SZÁMALK

10.2.5. Oktatási szint

(1) Általános és középiskolai szint Ezzel a szintttel a a megelőző ETON-tételekben részletesen foglalkoztunk

(2) Felsőoktatási szint

A felsőoktatási intézmények közül a fentiekben, a távoktatás stb. történeténél már több intézmény neve is szóba került. Ugyanakkor a felsőoktatási szinttel jelentősége miatt, külön fejezetben foglalkozunk 10.3 alatt

(3) Szakképzési szint A szakképzési szinttel jelentősége miatt külön fejezetben foglalkozunk 10.4 alatt

165

http://www.ofi.hu/rolunk/nemzetkozi-kapcsolatok

10.3. FELSŐOKTATÁSI ÉS SZAKKÉPZÉSI SZINT

10.3.1. Bevezetés A felsőoktatási intézmények a kezdetektől a távoktatás, nyitott képzés, e-tanujlás úttörői voltak Magyarországon. (ld. történeti bevezetés). Ez a szerrepük mára, és feltehetően a jövőre vonatkozóan is fennmaradt. A közel két évtizedes szerves fejlődés eredményeire támaszkodva, és az igényeknek való megfelelős érdkéeben minden jelentős felsőoktatási intézmény bevezette az e-tanulási szolágltatást, számosan közülük rendszerszerően, széleskörű szolgáltatásokkal és nagy mélységben,Elsősorban a Moodle rendszerrel alapozottqan történik e szolágltatások fejlesztése, és kibontatkoztatása. Az intézmények a fejlődés különböző á fázhisaiban vannak e téren. A legkiemelkedőbb intézmények közül néhány részletesen is elemezünk, illetve egy össefoglaló alfejezetben megemlítünk. Az EDEN magyarországi tagjai Itt csak felsorolás következik, linkekkel, hivatkozva az eden honlapjára jelezve, hogy ezek nagy része felsőoktatási intézmény Budapest University of Technology and Economics

10.3.2. BME Oktatásinnovációs és Felnőttképzési Központ Központ

http://www.edu-inno.bme.hu/?p=m&lang=hu

illetve http://www.edu-inno.bme.hu/?p=sz

(1) KépzésKözpontunk aktuális képzési ajánlatában jelenleg 6 képzés szerepel különböző témában, mint pl. távoktatási módszertan, informatika, menedzserképzés. Jelenleg a pedagógus-továbbképzés keretében egy képzésünk (Távoktatási tananyagok fejlesztésének elmélete és gyakorlata) választható.

(2) Tananyagfejlesztés, képzési rendszer kialakításaKözpontunk megrendelésre vállalja új távoktatási tananyagok kifejlesztését vagy hagyományos módszerrel oktatott tananyagok átdolgozását nyitott képzésben, távoktatásban alkalmazható nyomtatott vagy/és multimédia anyagokká. Részt vesz vállalati, intézményi nyitott képzési, távoktatási tovább- és átképzési rendszerek kialakításában, működtetésében, minőségbiztosításában, a tutori feladatok ellátásában vagy a tutorok képzésében. Referenciáink megtekintése

(3) A BME felnőttképzési tevékenységének támogatása

2003 óta Központunk látja el az Egyetemre, mint akkreditált felnőttképzési intézményre háruló feladatokat, jogszabályi kötelezettségeket. Gondozza az Egyetemi Felnőttképzési Adatbázist, emellett működteti az Egyetemi Felnőttképzési Szakmai Tanácsadó testületet, és aktívan közreműködik a BME felnőttképzési tevékenységének minél szélesebb körben való megismertetésében

Projektek, fejlesztések

Oktatási projektek, ill. tevékenységek kezdeményezése, segítése, koordinálása előkészítése,a nyitott és távoktatás személyi, szakmai és tárgyi feltételei megteremtésének segítése,

166

http://www.edu-inno.bme.hu/?p=sz&sp=referenciak

http://www.edu-inno.bme.hu/?p=sz&sp=referenciak

http://www.edu-inno.bme.hu/?p=sz

http://www.edu-inno.bme.hu/?p=m&lang=hu

http://www.bme.hu/

e terület nemzetközi kapcsolatainak ápolása, a nemzetközi együttműködésből, programokból származó feladatok elvégzése, kötelezettségek teljesítése, kapcsolat kiépítése és tartása a nyitott és távoktatás felhasználóival, különösena gazdaság képviselőivel, információs tevékenység a nyitott és távoktatás elfogadottságának növelése, az egyetem e területein végzett tevékenységének megismertetése céljából,

EDEN titkársági teendők ellátása

A Központ otthont ad a legátfogóbb európai távoktatási szervezet, az EDEN (European Distance and E-learning Network) titkárságának, amely az angol Open University-ből 1997-ben költözött hozzánk.Kapcsolatfelvétel: felnottkepzes at edu-inno dot bme dot huhttp://www.edu-inno.bme.hu/?p=f&lang=hu

10.3.3. További, nemzetközileg is jelentős intézmények

(1) ELTE TTIK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ http://edutech.elte.hu/a központ neve Természettudományi kommunikáció és UNESCO MultimédiaKözpont UNESCO Multimédia az oktatásban Kutatócsoport http://edutech.elte.hu/ Kárpáti Andrea a központvezető egyetemi tanárPublikációkÖnéletrajz

Igen nemzetközi együttmüködés

Hazai viszonylatban, a BME mellett aze-tanulás kutatása-fejlesztése terén a legnagyobb nemzetközi kapcsolatrendszerrel jelentkezik. nemzetközi konferenciákon való részvétel pl. CSCL Computer Suppourted Collaborative Learning konferenciák CSCL2009 Conference, June 8-13, 2009 8th Internationa Conference on "Computer Supported Collaborative Learning": CSCL Practices. University of the Aegean, Rhodes, Greece nemzetközi együttműködés pl. The International Society of the Learning Sciences http://www.isls.org/index.html?CFID=32251287&CFTOKEN=61825923 Association for the Advancement of Computing in Education http://www.aace.org/ Melynek elearning konferenciái a nemzetközi e-learning kutatás elsőkézből származó forrásai,és fórumai http://www.aace.org/conf/elearn/testimonials.htm publikációs fórumokban való jelenlét pl.

167

http://www.aace.org/conf/elearn/testimonials.htm

http://www.aace.org/

http://www.isls.org/index.html?CFID=32251287&CFTOKEN=61825923

http://www.isls.org/index.html?CFID=32251287&CFTOKEN=61825923

http://www.kp-lab.org/activities/8th-internationa-cscl-conference-june-8-13-2009/

http://edutech.elte.hu/karpati/content/onelet.htm

http://edutech.elte.hu/karpati/content/publ.htm

http://edutech.elte.hu/

http://edutech.elte.hu/

http://www.edu-inno.bme.hu/?p=f&lang=hu

http://www.edu-inno.bme.hu/[email protected]

http://www.eden-online.org/

- The International Journal of Computer-Supported Collaborative Learning (ijCSCL) http://ijcscl.org/Szoros kapcsolat az EdITLib-bel, Digital Library for Education & Information Technology - mely azi oktatástechnológia, az e-tanulás tudományos kutatását szorosan összeköti a tanulás és innováció kibontatkozatásával. . http://editlib.org/

Az alábbiakban először az EDEN tevékenységében is részt vállaló Pannon Egyetemet, Corvinus Egtyetemet, a Gábor Dénes Főiskolát mutatjuk be röviden)m majd az Egri Eszterházy Károly Főiskolát

(2)PANNON Egyetem University of Pannonia http://www.uni-pannon.hu/ 006-ban - az új Felsőoktatás Törvény előírásainak szellemében - jelentős szervezeti változás kezdődött az intézményben. Mind a karokon belül, mind a központi igazgatás területén a túlzottan szétaprózott egységek összevonásával új, a korábbinál hatékonyabb szervezet alakult ki. Ekkor jött létre a Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet utódjaként a Felnőttképzési Intézet is, amely a felsőfokú szakképzéseket, valamint a felnőttoktatás különböző formáit gondozza.

Kutatóegyetemként, mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplője, intézményünk elősegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelő oktatási, kutatási és fejlesztési programokban. Célunk a régió gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésében betöltött eddigi szerepünk további erősítése. A Pannon Egyetem rugalmasan reagál a társadalom igényeire és kihívásaira, összekapcsolja a tudományos és az üzleti élet szereplőit, emellett kapcsolata szoros a környező országokkal is.

Joggal mondhatjuk, hogy a Pannon Egyetem a tudás mellett érvel, hiszen tudományt ápol és teremt, kultúrát őriz és közvetít, minőséget formál és egyetemet épít, új perspektívát kínál oktatóink, kutatóink, hallgatóink és a tágabb értelemben vett szakmai közösség számára a régióban, Magyarországon és Európában egyaránt. http://www.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35:az-egyetem-tortenete&catid=34:pannon-egyetem&Itemid=71

(3) Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus University of Budapest http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=35058 tudásdepo projektje: http://tudasdepo.uni-corvinus.hu/web/guest/e-tanulas?changeTheme=true&date=V161011102420

(4) Gábor Dénes Főiskola

Dennis Gabor College http://www.gdf.hu/

Az Imperial College professzori székfoglaló előadását az elektronika találmányairól és azoknak a civilizációra gyakorolt hatásáról tartja. Könyvének alapgondolata:"A JÖVŐT NEM LEHET ELŐRE MEGJÓSOLNI,DE A JÖVŐNKET FEL LEHET TALÁLNI".http://www.gdf.hu/rolunk/foiskola-bemutatasa

168

http://www.gdf.hu/rolunk/foiskola-bemutatasa

http://www.gdf.hu/

http://www.gdf.hu/

http://tudasdepo.uni-corvinus.hu/web/guest/e-tanulas?changeTheme=true&date=V161011102420

http://tudasdepo.uni-corvinus.hu/web/guest/e-tanulas?changeTheme=true&date=V161011102420

http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=35058

http://www.uni-corvinus.hu/

http://www.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35:az-egyetem-tortenete&catid=34:pannon-egyetem&Itemid=71





http://editlib.org/

http://ijcscl.org/

A Főiskola a távoktatás úttörőjeként lépett be a hazai felsőfokú oktatásba. A távoktatás országos hálózatban folyik, amelyben a tanulmányszervezési munkát regionális konzultációs központok végzik. Magyarországon 9 városban, valamint a Felvidéken (Diószeg) működnek konzultációs központok. http://www.gdf.hu/tavoktatas-orszagos-halozata

A tanulási folyamatot az ILIAS – ETOR elektronikus rendszeren keresztül tutorok és mentorok támogatják. Címlap » Távoktatás » A GDF Elektronikus Távoktatási RendszereA GDF Elektronikus Távoktatási Rendszere A Főiskola egyre bővülő internetes oktatási szolgáltatásait a 2004/2005-ös tanév kezdetétől az ILIAS eLearning keretrendszer intézményi bevezetésével tette teljes körűvé. A GDF ILIAS szervezett rendszerben összefogja az internetes távoktatási szolgáltatásokat a Főiskolán, mintegy infrastruktúrát biztosít az elektronikus tananyagok rendszerezett feldolgozásához és az internetes kommunikációhoz.A távoktatás un. vegyes rendszerben (blended learning) történik. Báziselemei: e-learning szolgáltatások (online, interaktív kurzusok, prezentációk, önellenőrző tesztek, gyakorlatok, fogalomszótárak, animációk és letölthető oktatási segédletek, szimulációk);a személyes konzultáció és gyakorlat.http://www.gdf.hu/tavoktatas/gdf-elektronikus-tavoktatasi-rendszere Minden tárgynak saját tutora van. A tutor az első szemesztertől a záróvizsgáig kíséri figyelemmel a hallgató tanulmányait; saját tantárgya tekintetében elősegíti a hallgató eredményes felkészülését a gyakorlatok elvégzésére, a számonkérés különböző formáira. A tutori segítség a hallgató igényeinek függvényében folyamatosan megvalósulhat. http://www.gdf.hu/tavoktatas/tanulastamogatas Az ILIAS eLearning rendszerA tananyag szolgáltató és fejlesztő keretrendszer (Learning Content Management System = LCMS) egységes felhasználói felületen összefogja a következő internetes oktatási szolgáltatásokat: hallgató-hallgató, tanár-hallgató internetes kommunikáció (e-mail, tananyagonként internetes fórumok stb.);webes, interaktív oktatóprogramok, multimédiás tananyagok, animációk, szimulációk;a tananyagkészítést segítő programcsomagok, tananyag-adatbázisok;automatikus kiértékelést végző, a hallgatók önellenőrzését segítő tesztprogramok;a tananyagokhoz kapcsolódó elektronikus ajánlott irodalom és internet címgyűjtemény;elektronikus fogalomtár, amelynek definíciói azonnal lehívhatók, ha a fogalom egy tananyagrészben előfordul.http://www.gdf.hu/tavoktatas/ilias-elearning-rendszer 8. Nemzetközi ILIAS KonferenciaA Gábor Dénes Főiskola adott otthont a november 12-én és 13-án immár 8. alkalommal megrendezésre került Nemzetközi ILIAS Konferenciának, amely 2002 óta az ILIAS LMS (Learning Management System) felhasználóinak legrangosabb szakmai találkozója.Hamburg, Köln, Zürich, Nürnberg, Göttingen, Bolzano és Hamburg után Budapest kapta a rendezés jogát, ami komoly elismerés, hiszen az ILIAS keretrendszert számos felsőoktatási intézmény és vállalat használja szerte a világon Argentínától Kínáig. Megtiszteltetés és rang, ami persze nem minden előzmény nélküli, hiszen a Gábor Dénes Főiskola évek óta ellátja a magyarországi ILIAS felhasználói közösségek szakmai koordinációját, workshopokat szervez, eredményeit folyamatosan publikálja, s karbantartja a magyar nyelvi fájlt.A november 12-én és 13-án megrendezésre került találkozó alkalmat adott a távoktatás módszertana és az e-learning iránt elkötelezett oktatók és kutatók számára, hogy konferencia keretében vitassák meg a legjobb intézményi képzési gyakorlatokat, újításokat és az elmúlt év során felmerült fejlesztési igényeket és irányokat. Tíz ország mintegy 80 szakértője vett részt a konferencián, köztük német, belga, svájci, dán, észt, lengyel, olasz, osztrák és amerikai oktatók, fejlesztők.További információ: http://www.ilias-conference.org/index.php

169

http://www.ilias-conference.org/index.php


http://www.gdf.hu/tavoktatas/tanulastamogatas



http://www.gdf.hu/

http://www.gdf.hu/tavoktatas-orszagos-halozata

(5) Budapesti Gazdasági FőiskolaBudapest Business School http://www.bgf.hu/ http://www.bgf.hu/oldalterkepA Felnőttképzési Központ főiskolai szintű, önálló szervezeti egység, mely elsődleges céljaként - vezetőjének irányításával - közvetlenül a rektornak alárendelten összehangolja a Főiskola karain és területi intézeteiben folyó felnőttképzési tevékenységet, kiküszöböli a párhuzamosságokat és egyesíti az erőforrásokat.A Felnőttképzési Központ részét képezi a Pályázati és Projektiroda, a Karrieriroda, a Vállalati Kapcsolati iroda.

a képzési programok egységes szerkezetű kidolgozását elősegítő szempontrendszer meghatározása,

a multidiszciplináris tudományterületekre új kurzusok kidolgozása, külföldi képzések indítása, a felnőttképzési tananyag-fejlesztési tevékenység harmonizációja, új technológiák meghonosítása és továbbfejlesztése (virtuális egyetem, e-learning stb.), új hallgatói célcsoportok felkutatása, módszertani fejlesztések összehangolása, önálló tanulási és távoktatási elemek beépítése

a képzésekbe, a felnőttképzési oktatási tapasztalatok összegyűjtése és feldolgozása, az oktatói továbbképzés programjának kidolgozása, a felnőttképzési pályázati munka harmonizációja.

http://www.bgf.hu/szervezetiegysegek_bgf/rektoratus/FELNOTTKEPZKOZP

(6) . Az egri Eszterházy Károly Főiskola http://www.ektf.hu/ujweb/index.php A főiskola az elmúlt tíz évben a magyar távoktatás, e-tanulás meghatározó felsőoktatási intézménye lett. Ebben nagy szerepet kap kiváló intézeti szerkezete, mely integrálja az informatikai, a média, és az informatikus könyvtárosi stúdiumokat és kutatásokat. Az eredmények sikeres TÁMOP pályázatokban, fejlesztésekben nyilvánulnak meg. Szerepük jelentős abban is, hogy az e-tanulás könyvtári alkalmazásaival kapcsolatos kutatások első számú szereplőivé léptek elő, pl. Czeglédy László kutató tevékenysége révén.Külön szólni kell az Agria Media c. konferenciasorozatukról, amelybe érdemes pillantást vetni!A legutóbbi konferenciára és kiállításra az Eszterházy Károly Főiskola, a HunDidac Szövetség, az Open University Malaysia, és az egyiptomi Delta University for Science and Technology együttműködésével került sor - Agria Media 2011 és az ICI-11jubileumi Információtechnikai és Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállítás címen. )2011. október 11-12) http://www.ektf.hu/agriamedia/ Az előadók menüpontra kattintva mélyebben is betekinthetünk az előadások tartalmába http://www.ektf.hu/agriamedia/index.php?page=performers

10.4. SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS, VERSENYSZFÉRA INTÉZMÉNYEI – PÉLDÁK

10.4.1. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési IntézetSzakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatás, tananyagfejlesztés támogatása

170

http://www.ektf.hu/agriamedia/index.php?page=performers

http://www.ektf.hu/agriamedia/

http://www.ektf.hu/ujweb/index.php

http://www.bgf.hu/szervezetiegysegek_bgf/rektoratus/FELNOTTKEPZKOZP

http://www.bgf.hu/oldalterkep

http://www.bgf.hu/

http://www.bgf.hu/


(1) Tevékenységei

tevékenységei kicsit részletesebben mind helyet kapnak a honlapján

Kutatás - Szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatás, szakmastruktúra-fejlesztés - Országos képzési jegyzék - országos modultérkép

Fejlesztés Szakképzés és felnőttképzés tartalmi fejlesztése: pl. szakmai és vizsgáztatási követelmények, központi programok, tankönyvek

NIVE tananyagok https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=309Szorosan együttműködik az alább ismertetésre kerülő CEDEFOP-pal, illetve a kamarákkal, hiszen e törekvések sikerességét a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységének erősödése is segíti.

(2) CEDEFOP-kapcsolata NIVE szoros kapcsolatokat tart fenn a Szakképzés Fejlesztésének Európai Központjával. A CEDEFOP angol megnevezése: European Centre for the Development of Vocational Training http://www.cedefop.europa.eu/EN/magyar nyelvű oldalai is vannak! Picit részletesebben

10.4.3. Gazdasági kamarák A képzés fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulnak a gazdasági kamarák is. „A gazdasági kamaráknak meghatározó szerepe van a duális képzés megerősítésében, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt szerepének növelésében és ezáltal a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt megszerezhető munkatapasztalat biztosításában.”

Keretmegállapodás Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötta szakképzéssel kapcsolatos feladatok átadásáról, 2010. november 11.http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/4103_hu.pdf

Az modern, kreatív képzési formák áttekintése, igénybevehetősége szempontjából hasznos a Kamarai Oktatási Portál tanulmányozása! http://www.kop-suli.hu/?page=oktatasi_kisokos

10.4.4. A versenyszféra e-tanulás szolgáltató vállalatai

SZÁMALK Oktatási és Informatikai Zrt.

(1) EFEB felnőttképzési központ 20 féle e-learning támogatja a felnőttképzést http://www.efeb.hu/felnottkepzes/e-learningMintegy 20 e-tanulási tanfolyamokat kínálnak E-Learning tanfolyamokBanki-, befektetési- és termékértékesítő tanfolyamÉlelmiszer- és vegyiáru-eladó tanfolyamEllenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs tanfolyam

171

http://www.efeb.hu/e-learning/ellenorzesi_es_minosegbiztositasi_munkatars

http://www.efeb.hu/e-learning/elelmiszer_es_vegyiaru_elado

http://www.efeb.hu/e-learning/banki_befektetesi_es_termekertekesito

http://www.efeb.hu/felnottkepzes/e-learning

http://www.kop-suli.hu/?page=oktatasi_kisokos

http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/4103_hu.pdf

http://www.cedefop.europa.eu/EN/

https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=309


Európai Uniós pályázatíró tanfolyamKereskedelmi ügyintéző tanfolyamKereskedő, boltvezető tanfolyamKözbeszerzési referens tanfolyamKülkereskedelmi üzletkötő tanfolyamLogisztikai ügyintéző tanfolyamMarketing- és reklámügyintéző tanfolyamMinőségbiztosítási auditor tanfolyamMűszaki cikk eladó tanfolyamNemzetközi szállítmányozási ügyintéző tanfolyamPR ügyintéző tanfolyamProjektmenedzser tanfolyamRuházati eladó tanfolyam

A mai munkaerőpiac legfontosabb alapelve az életen át tartó tanulás. Az EFEB ezt szeretné a fenti lehetőségek biztosításával mindenki számára elérhetővé tenni.http://www.efeb.hu/e-learninghttp://www.mobilitas.hu/niida/szervezetek/659

(2) SZÁMALK http://www.szamalk.hu/ A SZÁMALK magas színvonalon segíti az infokommunikációs és informatikai vállalatokat továbbképzési terveik megvalósításában, a különböző termékekhez (Microsoft, Oracle, Cisco stb.) kapcsolódóan egységes, magas színvonalú és árban kedvező oktatási megoldást nyújt. Az IT-tanfolyamok, a menedzsment és üzleti tréningek, az Office képzési megoldások nyújtásában nagy szerepet kap az e-tanulás, illetve a b-tanulás (vegyes tanulás). A SZÁMALK a fenti területeken nyújt az igényeknek (személyes képizés, csoport tréning stb.) szükséges megoldásokat.

PROMPT-G Számítástechnikai Oktatóközpont Kft.

Corvinno Technológia Transzfer Központ Nonprofit Közhasznú Kft.

Sulinet, mint az egyik legfontosabb szolgáltatási rendszer

(3) e-Learning Hungary Kft Az e-Pegazus Online Távoktatási Keretrendszer egy LCMS -Learning Content Managment System szolgáltatója – olyan virtuális iskolát valósít meg, ahol a tanár-diák-iskola háromszögben mindenki megtalálja a feladata ellátásához szükséges felületet. A rendszer segítségével e-tanulás alapú felnőttképzési tanfolyamok szervezhetőek. Az internetes távoktatás segítségével a hallgatók, tutorok, iskolák, intézmények, helytől és időtől függetlenül szervezhetik képzéseiket és végezhetik tanulmányaikat! Tutoroknak, tananyagfejlesztőknek, hallgatóknak, vendégeknek egyaránt használható oldal. http://pegazus.e-oktatas.com/e-pegazus/index.html

(4) LSI Information Technology Learning Center http://www.lsi.hu/

172

http://www.lsi.hu/

http://www.lsi.hu/

http://pegazus.e-oktatas.com/e-pegazus/index.html

http://www.szamalk.hu/

http://www.mobilitas.hu/niida/szervezetek/659

http://www.efeb.hu/e-learning

http://www.efeb.hu/e-learning/ruhazati_elado

http://www.efeb.hu/e-learning/projektmenedzser

http://www.efeb.hu/e-learning/pr_ugyintezo

http://www.efeb.hu/e-learning/nemzetkozi_szallitmanyozasi_ugyintezo

http://www.efeb.hu/e-learning/muszaki_cikk_elado

http://www.efeb.hu/e-learning/minosegbiztositasi_auditor

http://www.efeb.hu/e-learning/marketing_es_reklamugyintezo

http://www.efeb.hu/e-learning/logisztikai_ugyintezo

http://www.efeb.hu/e-learning/kulkereskedelmi_uzletkoto

http://www.efeb.hu/e-learning/kozbeszerzesi_referens

http://www.efeb.hu/e-learning/kereskedo_boltvezeto

http://www.efeb.hu/e-learning/kereskedelmi_ugyintezo

http://www.efeb.hu/e-learning/europai_unios_palyazatiro

E-learning szolgáltatásunkat az alábbi címszavak jellemzik: oktatási tapasztalat (LSI oktatási park, Harsányi János Főiskola) informatikai tudás (OKJ minősítéssel rendelkező informatikai képzések, nyelvi képzés) szakértelem és korszerűség

kidolgozott módszertan online tananyag fejlesztésére

10.4.5. Klaszterek

(1). Bevezetés A klaszterek lényege a hálózatépítés és együttműködés. „A világ leggazdagabb emberei hálózatokat keresnek és építenek, mindenki más munkát keres.” Robert T. Kyosaki forrás: http://www.innostrada.hu/AIM-eLearning A továbbiakban néhány példát mutatunk be a klaszterekre!

(2) InnoLearn klaszter

InnoLearn klaszter célja az innovatív tanulási, tanítási módszerek kifejlesztésében, alkalmazásában és elterjesztésében érdekelt, kreatív kutatóintézetek, vállalkozások, szervezetek humán erőforrásainak koncentrálása. http://www.innolearn.hu/oldalak/klaszterrol

(3.) PANNON E-Oktatás Klaszterhttp://www.peok.hu/ A Pannon e-Oktatási Klaszter olyan újszerű szervezeti forma, melynek tagjai együtt magas szintű szolgáltatás elkötelezettjei az oktatási szférában és az iskolarendszeren kívüli ismeretterjesztés területén. Multimédia rendszeren alapuló szolgáltatást ajánl, amelyet tagjai valósítanak meg. A tartalomszolgáltatók oktatási intézmények, a közvetítők rádiós, televíziós, on-line Internetes és nyomtatott sajtó művelői. Közreműködésükkel a Közép-Dunántúli Régióban élő emberek otthonába korszerű oktatási tartalmak juthatnak el

(4) Innostrada klaszter

http://www.innostrada.hu/AIM-eLearning Az Alkalmazott Innováció Menedzsment Módszertan (AIM) eLearning alkalmazás. Az alkalmazás célja az Innostrada klaszter belső tudástranszfer folyamatainak elősegítése, az egy-egy klaszter tag birtokában lévő alkalmazott tudás belső megosztása, azaz a szervezeti tudás leképezése.

A folyamatosan finomított fejlesztés során egy olyan tudásbázisról van szó, amely az Innostrada klaszter és a klaszter tagok számára versenyelőnyt biztosít a korszerű menedzsment megoldások alkalmazását nélkülöző versenytársakhoz képest.

10.5. KAPCSOLÓDÁSK MÁS LECKÉKHEZ, TANULÁSI ALKALMAKHOZ

(1)ETON kollokviumi tételek A ZÁRÓVIZSGÁN ETON4 Az e-tanulás, m-tanulás, vegyes tanulás sokrétű elemzése (fogalmak, összetevők, SWOT-elemzésük, alkalmazásaik)ETON8 Az oktatás/tanulás átfogó innovációs rendszere (nemzetközi, magyar) - ehhez kapcsolódik legszorosabban, hangsúlyozva, hogy míg ott az egész életen át tartó tanulás fejleszhtése (bölcsödétől a felnőttképzésig) átfogóbban kerül kifejtésére, minden képzési

173

http://www.innostrada.hu/AIM-eLearning

http://www.peok.hu/

http://www.innolearn.hu/oldalak/klaszterrol

http://www.innostrada.hu/AIM-eLearning

megközelítésre tekintettel (e-tanulás, m-tanulás, b-tanulás), ittt elsősorban a IKT-val támogatott fejlesztésekre (tehát az első kettőre ) összpontosítunk ETON9 A távoktatás, e-tanulás stb. nemzetközi intézményrendszere, szolgáltatási, innovációs tevékenységei

174

szempontok az eddig formában kidolgozott kollokviumi...

Documents