1

Szent István Király Plébánia, Pomáz Közösségi életünk Krisztus örömében. Hírek, közlemények, lelki írások.

2

Kedves Testvérek! Egy olyan témáról szeretnék beszélni, amely első ránézésre meglehetősen közhelyszerűvé vált, kissé kiüresedett. A szeretetről. Sajnos ez a szó kissé elvont, filozofikus lett. Sokkal inkább érzelmekre értjük. Ha szeretünk valakit van, ha nincs, akkor nincs, vagy elkezdünk erőlködni.

Mi lehet a szeretet? Nyilván azt kell megnéznünk, hogy mit gondol erről Jézus. A Jeromos Biblia Kommentár III. kötetében John P. Meier azt mondja egy Jézusról szóló tanulmány Jézus működését részleteiben ele-mezve a „Határtalan szeretet és irgalom” szócikk alatt (461.o.): „Jézus az Isten és a felebarát iránti határtalan szeretetet hangsúlyozza. Sőt az el-lenség szeretetét is. A „szeretet” szó valójában nem fordul elő gyakran Jézus eredeti mondásaiban… [Talán innen ered a tévhit, hogy a felebaráti szeretetet egy témának tartjuk a sok közül és nem érezzük, hogy ezt kel-lene leginkább gyakorolni. És szépen elsikkad a lényeg teszem én hozzá.] …Ám, ha összekapcsoljuk mindazokat az eredeti mondásokat, amelyek az irgalommal, az együttérzéssel, megbocsátással és a mások iránti ha-sonló kötelezettségekkel foglalkoznak, az eredmény egy olyan Jézus ké-pe, aki a mérhetetlen irgalom és a határtalan szeretet szükségességét hangsúlyozza”

Én magam is átolvastam a szeretetről szóló tanítás szempontjából a négy evangéliumot. Ahogy a szerző is megjegyzi meglepő módon, meg-lehetősen kevés szó esik a felebaráti szeretetről. Többnyire az esemé-nyek elmesélése mellett, Jézus tanításából és a felebaráti szeretet példá-jaként Jézus csodáinak, jócselekedeteinek leírásából állnak az evangéli-umok. Jézus tanításának nagy része saját magáról, saját megváltói sze-repéről, feladatáról szól. Ez mellett újszerűen tanít az Istenről, mint Atyá-ról, a hitről, a gondviselésről, Isten országának „működéséről”, nagyon keveset, de sokat mondóan tanít az imádságról és vitatkozik minderről a farizeusokkal. Talán furcsa, de elenyésző töredéke szól az evangéliumok-nak a felebaráti szeretetről. Mt: 6,44% Mk: 2,88% Lk: 4,52% Jn: 1,53% ( körülbelül értékek a szóközök nélküli betűk mennyisége alapján).

Érdekes, hogy ezek a részek azok, amelyek egybe esnek, azono-sak az embertársi kapcsolatokról szóló részekkel, magukban foglalják az embertársi kapcsolatokról szóló tanítás 100%-át. Akárhova is lapozunk, mindenhol máshol az előbb említett teológiai, hitbeli, vagy esetleg erkölcsi témákról szóló tanításról van csupán szó. A vizsgálatomban különválasz-tottam a Jézusi jócselekedeteket, amelyek szinte kizárólag mind csodák, melyeknek a felsorolt teológiai, hitbeli, vagy esetleg erkölcsi témákat vilá-gítják inkább meg. Ezek a csodák inkább a felebaráti szeretet élő példái,

Szeretettel és Imádsággal.

3

ahol elleshetjük, hogyan szeret Jézus, hogyan szeret az Isten. Mennyire odafigyel a másikra, mennyire irgalmas és jóindulatú, mennyire segítő-kész. De ezek nem kifejezetten tanítások, melyek félre nem magyarázható módon kifejeznék Jézus, Isten világos akaratát embertársainkkal való vi-szonyunkkal kapcsolatban.

Ezek a félre nem magyarázható, világos, Isten akaratát egyértel-műen tükröző tanítások alapján, - ahogy a szerző Meier is említi - azt mondhatjuk, hogy a jézusi felfogásban a Szeretet mindig az irgalmasság, figyelem és a jócselekedetek gyakorlását jelenti. Jézus nem filozofál a szeretet érzelmi alapjairól. Nála a jóság, az érzések a hitből és a megté-résből, Jézus tanításának belátásából fakadnak. Jézus úgy tanít, számára egyértelmű, hogy a szeretet képességei egyszerűen mindenkiben meg-vannak és buzdít mindannyiunkat hogy kezdjük el gyakorolni azokat.

Amint említettem a tevékeny felebaráti szeretetről és az irgalom gyakorlásáról szóló részek magukban foglalják az az embertársi kapcsola-tokról szóló tanítás 100%-át. Vagyis jó, ha figyelünk ezekre a részekre, mert hiába elenyésző a felebaráti, tevékeny szeretetről és irgalomról szóló tanítás, mégis ez jelenti a jézusi kereszténység majd 100 %-át. Én azt hiszem, eléggé hangsúlyozom az imádság, a liturgia, majd a hit folyama-tos fejlesztésének és a Jézus kapcsolatból fakadó erkölcs fontosságát. De ezek csupán a Jézushoz való eljutás, a vele való egyesülés nélkülözhetet-len és elmaradhatatlan lépései. Jézus nem azt szeretné, hogy csupán higgyünk, imádkozzunk és viselkedjünk rendesen, hanem Szeressünk, vagyis figyeljünk a másikra, legyünk megértőek és irgalmasok, és persze józanul segítsünk mindig, mindenben, amiben és akinek csak lehet. Ez Jézus tanításának igazi célja. Jézus ezt szerette volna leginkább átadni!

Gondoljunk csak bele, minden ezzel ellentétes magatartás rombol-ja a társadalmat és végső soron az életet. Így ez a tanítás, a tevékeny felebaráti szeretet maga az élet.

Ehhez kapcsolódik a „lelki Pitagorasz-tétel” kérdé-se. Ha az az Isten, akit én mindennél jobban szeretek, mindennél jobban szereti a másikat, kit kell akkor nekem mindennél jobban szeretni? A másikat! Mert eljutva Is-tenhez, Jézushoz, mi is azt kell szeretnünk, akit Ő sze-ret. Mert mi emberek, a má-sik ember vagyunk az Isten „lelkiségének” közepén.

4

Éppen ezért, hogy az evangéliumnak ez az olvasata, kincse el ne kallódjék, hívjuk fel a környezetünk figyelmét a szeretet és a megbocsátás fontosságára, főleg életünk példájával, de az erről való szóbeli tanúságté-tel is szükséges.

Idén nem hirdetett az egyház, a pápa semmilyen egyházi évet. Ezért eb-ben a 2014-es évben a mi közösségeinkben tartsuk meg a Felebaráti Tevékeny Szeretet és az Imádság évét!

Talán sok és bonyolult elnevezés így együtt, elég lenne egy téma is, mondhatják sokan. Ám a gyakorlat és a tapasztalat azt mondja, hogy csakis Jézus Szeretetét imádságban szemlélve érthetjük meg a szeretetet, és kapha-tunk belső indítást a Jézusi tevékeny felebaráti szeretetre. Ezt a Szeretetet csak Jézust és az Ő Szeretetét szemlélve érthetjük és valósíthatjuk meg.: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.”(Jn 15,12.) Ha úgy akarunk szeretni, „ahogy” Jézus szeretett, akkor imádságban, szüntelenül Őt kell szemlélnünk. Ezért a nagytisztaságú szeretethez az imádság nélkülözhetetlen! Azonban imádság sohasem lehet célja a kereszténység-nek, de a felebaráti tevékeny Szeretet igen!

A Szeretet és imádság évének logó-jában egy kéz nyúl felfelé segítséget kérve, talán ez az imádság legősibb formája. Aztán egy kéz nyúl lefelé, segítséget nyújtva, ez Jézus keze. De ha megértjük, belátjuk Jézus tanítását, az a mi segítő kezünké is fog válni. Ennek az évnek a programja nagyon egysze-rű:

Szeretném, ha közösségünk tagjai valamennyien úgy valósítanák meg ezt a felebaráti szeretetet, hogy legalább találkoz-gassanak, ismerkedjenek meg egymással, hogy a padban ülve már ne legyenek idege-nek egymásnak.

Szeretném, ha egyéni életükben fel-fedeznék, illetve folytatnák a tevékeny feleba-ráti szeretet állandó gyakorlását. Egésznap, állandóan tegyenek minél több jót. Ugyanígy keressük a közösségben gyakorolható feleba-ráti szeretet alkalmait. (Betegek, magányosak látogatása, közterületek takarítása, stb.)

Szeretném, hogy mindennek meg-alapozásául egyéni életükben folytassák,

erősítsék vagy újítsák meg imaéletüket. Naponta többször imádkozzanak. Le-gyen meg mindennapnak a vallásos légköre. Ennek segítése céljából nemsoká-ra kiadunk egy imakönyvet, amelynek mintájára egésznapunkat többszöri imával megszentelhetjük.

Jézussal egésznap kapcsolatban maradva lehet elviselni a problémákat, igazán örülni és valóban szeretni. Szeretettel és Imádsággal: feria

5

Kedves Testvérek! Idén is megtartottuk a „Pomázi Advent” elneve-zésű missziós rendezvényt és adománygyűjtést. Idén a keresztény hit kérügmáját vagyis a hitre vezető tanítást próbáltuk nagy szeretettel átadni.

A misszió fontosságát az egyéni megtérés elősegítéséről szóló prófétai tanítás is hangsúlyozza „…az Úr szózatot intézett hozzám: „Em-berfia, Izrael házának őrévé rendeltelek. Ha hallod ajkamról a szót, fi-gyelmeztesd őket a nevemben. Ha azt mondom a gonosznak: Meghalsz, s te nem figyelmezteted, nem beszélsz neki, hogy letérítsd a gonoszt go-nosz útjáról, hogy így életben maradjon, a gonosz meghal a bűne miatt, de vérét tőled kérem számon. Ha azonban figyelmezteted a gonoszt, és mégsem szakít gonoszságával és gonosz útjával, akkor meghal a bűne miatt, te ellenben megmented életedet. Ha az igaz eltér igazságától és gonoszságot művel, és én csapdát állítok elé, úgyhogy meghal, akkor mivel nem figyelmeztetted, meghal a bűne miatt – az igazság, amelyet tettekre váltott, nem számít be neki –, de a vérét tőled kérem számon. Ha azonban figyelmezteted az igazat, hogy ne vétkezzék, és nem is vétkezik, akkor életben marad, mert figyelmeztetted, s te is megmented életedet.” (Ez 3, 16-21.) Ebben mindenkinek nagy felelősége van egész évben a maga helyén.

Az üzenetünk lényegét megpróbáltuk minél jobban, személyes ta-núságtételünkkel átadni. Jézus egy olyan Atyaistenről tanított, aki Jézus-hoz hasonlóan so-ha nem engedi el a kezünket, bármit is tettünk, mert olyannyira Szeret, és olyannyira ked-ves vagyok a szá-mára. Tudom, hogy Istentől nem kell félnem és sohasem neheztel rám. Min-dent megért.

Visszatekintő

Pomázi Advent 12.09-13.

6

Mi is ugyanolyan gyarló emberek vagyunk, mint bárki más. De tudjuk, hogy ha az ismerőseink, sőt a családtagjaink se tudnak mindig megbocsátani és nem is mindig értenek meg minket, tudjuk, hogy Ő min-dig megbocsát. Így ebből a bocsánatból van erőnk újra kezdeni, folytatni mindent.

Mi megismertük Jé-zust. És bátran mondhatjuk ilyen szeretetet, mint az Övé, sehol az emberi

világban nem tapasztalha-tunk. Ő végtelenül értékes-nek lát minket, minden adottságunkkal és gyenge-ségünkkel együtt. Elgondol-kodtató számunkra, hogy Isteni méltóságáról is le-mondva mindenét oda adta értünk, értem. Jézusnak ez a szeretete egészen meg-változtatta életünket, szemé-lyiségünket, bár van még

hova fejlődni. Reá tekintve már semmi baja nincs velünk az Istennek. Tü-relmesen várja, hogy egyszer jók legyünk.

Alapjában véve boldogok vagyunk Jézus közelében. A közösség-ben megerősítjük, Jézus felé segítjük egymást. Akik előrébb tartanak azok sze-retettel, tapasztalattal segí-tik azokat, akiknek még hiányos a hitük, akinek még nem világos minden. Jobbra fordult életünk, teljesebb emberek lettünk, amióta Jézus Szeretete irányítja életünket. Ebben óriási se-gítség volt az, hogy rend-szeresen közösen találko-zunk Jézussal. feria

7

A kegyhely az a hely, ahol az Isten szeretete állandóan megnyilvánul, és ennek a szeretetnek a megtapasztalása a Szentkúti Szűzanya, közelsé-gében egyszerűbb, könnyebben érthető. Zarándok utunkon mi is Isten jelenléte megtapasztalását kapjuk ajándékul, érezzük a kegyelem áradá-sát.

Nyolc éve járunk rendszere-sen zarándokolni plébániai szerve-zésben, leggyakrabban Mátravere-bély Szentkútra, Nemzeti Kegyhe-lyünkre. De voltunk már Devecser-ben, Mariazellben, Romániában, Nagyfaluban is, sőt kirándulni is együtt járunk. A szentkúti kegyhely közel 800 éve jelent lelki támaszt az odalátogatóknak. Egy-egy átimád-

kozott út után jó átélni a megérkezést a kegyszobor elé, a kérések és há-laadások, az örömök és bánatok oda helyezését az Istenszülő elé. Ferenc atya vezetésével azzal a szándékkal indultunk el április 27-én, hogy a HIT Évében, Pomáz Város fennállásának 875. évfordulóján közö-sen adhassunk hálát a kapott kegyelmekért, és a „2013 Pomáz Éve” prog-ramok kezdetén kérjük a Magyarok Nagyasszonyának hathatós közbenjá-rását városunk életére. A zsúfolásig megtelt bazilikában tartott szentmisén Ferenc atya a Szűzanya oltalmába ajánlotta Pomáz várost és a város lakóit.

Elérkezvén az év utolsó napjához, meghallgatva az év végi beszámolókat, hittel állíthatom, hogy a 120 fős zarándok csoport jól imádkozott. Soha nem volt még ennyi közös-ségi program egyházközségükben és váro-sunkban, mint ebben az évben, és szinte va-lamennyi nagyon jól sikerült. Istennek legyen hála!

A 2014-es év tavaszán ismét tervezünk egy városi zarándok utat Szentkútra. A megélt személyes csodák, élmények, lelki ajándékok adjanak reményt arra, hogy azok is, akik majd azon részt vesznek megkapják a kért kegyel-meket, a találkozás örömét és békéjét. Lengyel Ferencné

Zarándokúton

8

Az Úr Jézusra való várakozást éljük meg az adventi szent időben. Ez a várakozás közelebb kell, hogy hozza a várakozókat egymáshoz. A közös várakozást fejezzük ki azzal, hogy a sötét téli hajnalon eljövünk a templom-ba és a hajnali mise után néhány perc-re megállunk egymás mellett, szót váltunk, hisz közös testvérünk eljöve-telét várjuk. Vagyis: mi egymással is testvérek vagyunk az Üdvözítőben.

Ennek a csodálatos testvér-ségnek a megélésére támogatja az Egyház az adventi agapékat. Jó, hogy vannak közösségünkben olyan kicsi sejtek, akik tudnak vállalni egy-egy vendéglátást. Jó volt látni, hogy azok a testvéreink, akik még nem szerveződ-tek sejtekbe egy egy reggelen bejöttek a Közösségi ház nagytermébe, letették az asztalra szeretetük jeléül egy tányér süteményt, egy tálca szendvicset, egy üveg lekvárt stb.

Gondolom, mindenki tudja, hogy nem lehet kritika tárgya a ven-dégség anyagi értéke. Minden vállal-kozó szeretettel készült és ettől a sze-retettől lettek szépek é kedvesek a közös együttlétek.

Ehhez kapcsolódik az a kis szomorúsággal vegyes öröm, amellyel megköszöntük a Jóistennek, hogy másfél évig itt lehetett körünkben Olga néni. Erről a rövid idő-szakról a tőle kapott lelki ajándékok felelevenítésével emlékeztünk meg. Soha nem felejtünk el kedves Olga! Huj Klára

Rövid gondolatok az Adventi agapéról

9

(Willi Lambert SJ – A valóság szeretete c. könyvéből) Egy állatmesében arról kérdezik meg az állatokat, mit jelent számukra az élet. A hangyának minden munka, a pillangó-nak minden játék, és a vakond azt mondja: „Az élet? Sötét-ben zajló küzdelem.” Ez a fabula arra akar rávilágítani, hogy mennyire különböző, sokszínű perspektívák léteznek, ahon-nan az életet szemlélni lehet. De az élet egészéhez vala-mennyi látásmód hozzátartozik. Az élet játék és küzdelem. A hitből fakadó élet is többszintű. Az egyik ezek közül a küz-delem. Emlékszem egy teológusoknak tartott lelkigyakorlatos kurzusra, egy nagyon szép vidéken. Pompás, enyhe őszi napok, a környéken öreg fák és vizek. Mindez lelkileg nyuga-lomra hangoló lett volna, ha ez a helység nem az „Atlanti Oroszlán”-nak, a NATO őszi hadműveletének a centrumában lett volna. Vajon nem éppen elmélkedésre, lelkigyakorlatos napokra való környezet ez? Ignác számára bizony az. Ő számol azzal, hogy a lelki úton olyan helyzetek is bekövet-kezhetnek, amikor a lélek harctérhez hasonlít, amelyen szörnyű küzdelem dúl. Ez a harc az evangélium hirdetésére szólító Krisztus és a gonoszság romboló, megsemmisítő erői között zajlik. Az egész Szentírás tele van harci tudósításokkal: nemcsak háborúkról és testvér-gyilkosságokról, hanem Jákob küzdelméről Istennel, a „meredek út”-ról, Jézus harcáról a kemény szívekkel, és saját belső küzdelméről az Olajfák hegyén: „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied” (Lk 22,42). Hogy ez a küzdelem mennyire vérre megy azt a Zsidókhoz írt levél mutatja: A bűn elleni küzde-lemben még nem álltatok ellen a véretek ontásáig” (12,4). Túl drámai kije-lentés ez? Magam előtt látom annak az építőmunkásnak a képét, aki al-koholista volt és a kórházban feküdt. Bőrszíjakkal kellett lekötözni, mert egész testén megnyilvánult az elvonási tünetekkel való küzdelem. Ennek alapján elképzelhető a törvény és az evangélium, a test és a lélek, a ben-nünk levő régi és új ember közötti harc is. Ebben a harcban természetesen nem azonos fegyverekkel folyik a küzde-lem. Az „ellenség” fegyverei az önzés, a hiúság, a gyűlölködés, a félté-kenység, az álnokság. Krisztus tanítványainak fegyverzetéhez a béke, az igazság, a szabadság tartoznak (vö. Ef 6,11-18). Ha a rosszat rosszal viszonozzuk, az ellenség győzött. „A rosszat jóval legyőzni”, - ez a keresztény valuta (vö. Róm 12,21). A gonosz módszereit átvenni annyit jelent, mint a pusztítás törvényei mellé állni. A negatív, életellenes törvényt veszi át az is, aki túl pontosan és önkénye-sen akarja megkülönböztetni a jót és a rosszat. Az evangélium óv ettől: a farizeus, aki megvetette a bűnös vámost, nem megy haza megigazultan (vö. Lk 18,9-14): a tanítványoknak tudniuk kell, hogy a gyommal együtt

Küzdelem

10

könnyen kitéphetik a búzát is (vö. Mt13,29): mindenekelőtt látniuk kell, hogy Isten „fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is… Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéle-tes” (Mt 5,45-48). A küzdelem mindennapi formája az, hogy elviseljük a feszültségeket. A fanatizmus, a merev besorolás a barát-ellenség sémába, a jók és nem jók közötti kristálytiszta különbségtétel, a helyesnek és hamisnak fundamen-talista egyértelműséggel való megítélése, mindez kísérlet, hogy a valósá-gos, termékeny harctól megmeneküljünk, illetve, hogy e helyett csak egy-mással hadakozzunk. A harcnak egy másik elhibázott formája a görcsös erőlködés, vagyis az a túlfeszített próbálkozás, hogy mindent saját erőnkből vigyünk végbe. Az aszkézis bizonyos formái, a vasöklű önlegyőzés inkább görcsös erőlkö-dés, mint értelmes küzdelem. Ezeknél hiányzik az emberből a bizalom Isten Lelkének erejében, az „előharcos”, azaz Krisztus iránt. Ahogyan a lelki küzdelmet össze lehet téveszteni a görcsös erőlködéssel, úgy tévesen lelki életnek gondolható az, ami csupán csend és nyugalom. Mivel korunk, munkánk, politikánk, kultúránk annyira tele van küzdelem-mel, hajszoltsággal, zaklatottsággal, elég kézenfekvő, hogy amikor lelki-gyakorlatot, csendes napot tartunk, azt csupán a fellélegzés idejének te-kintjük. Meg akarunk nyugodni. Ez érthető. És örülhetünk, ha ez meg is történik. Erich Przywara SJ azonban így ír „A lélek mennyországáról” c. könyvében: „Nem szabad, hogy a kereszténység és belső élet olyasmit jelentsen, mint visszavonulás vagy üdülési hangulat”, tehát pusztán ellen-reakció a hétköznapok világában uralkodó stresszel szemben. A taizéi lelkiségben egészséges módon együtt van a kettő: „Harc és szemlélődés” - így szól egyik jelmondatuk. Szelídség és lelkierő, csöndes várakozás és küzdeni tudás nem zárják ki egymást. Ignác, aki harcolni akart, „mit sem törődve a sebekkel”, Krisztust erős királyként látta, aki meg akarja nyerni a világot Isten evangéliumának, és aki ugyanakkor szelíden, kérőn hív. „Az ellenség egy tűzből és füstből álló nagy emelvényen ül” (LgyK 140) és arra ösztönöz, hogy az embereket „gúzsbakössék”, „behá-lózzák” (LgyK 142). Krisztus ezzel szemben „kiválaszt” és „küld” az evan-gélium terjesztésére (LgyK 145). Az ő táborhelye – így kell elképzelnünk – Jeruzsálem környékén fekszik, egy egyszerű, szép és vonzó helyen (LgyK 144). Itt a geográfia, a hely leírása kardiográfiává válik, Jézus szívének leírásává. Angelus Silesius szeme előtt – amint Ignác szeme előtt is – ez az Úr áll ott, amikor 1668-ban az „Utánam, szól Krisztus, a hős” c. versé-ben a következő sorokat írta:

Kövessük hát a jó Urat, hordozva keresztünket, jókedvűen és szívesen kitartva szenvedésben.

Ki nem harcolt, az örök élet koronáját sem nyeri el.

11

Imahét a Krisztus-hívők egységéért KRISZTUSBAN KEDVES TESTVÉREK! A Kanadában élő keresztények azt kérték, hogy a világ keresztényei az idei imahéten 1Kor 1,1-17 igeszakasz üzenetén gondolkodjanak el az Egyházról, az összetartozásról, az ökumenéről. Természetesen, amit Pál apostol Korinthusba írt, az elsősorban az ott élő, ottani keresztényeknek szólt. A Szentlélek évezredeket átívelő terve révén mégsem az lett ennek a levélnek a sorsa, mint általában a leveleké, hogy miután elolvasták a címzettek, a le-vélben említett ügyeket befejezettnek tudva, tudomásvétellel, iktatószámmal ellátták és irattárba helyezték. Isten maga akarta a korinthusiaknak írt levélben leírtakat közkinccsé tenni az egyházban, hogy a későbbi nemzedékek tanuljanak és okuljanak abból, sőt erősödjenek a Jézus Krisztusban való hitben, a tiszta erkölcsben, az össze-tartozás testvéri tudatában. Az imahéten naponként kiemelten találkoznak a hívő közösségek Pál apostol levelének egy-egy tanácsával, útmutatásával. A 8 nap alkalmainak vezérfonala, hogy a Jézus Krisztusban hívők Isten egy népévé válnak, mert közelebb kerülnek Istenhez a Szentlélek terve szerint. Pál apostol gondolatai naponta egy-egy mai problémát juttatnak eszünkbe, mert arról szól az apostol, hogy az egyház hiánytalanul megkapta Isten min-den kegyelmi ajándékát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a hívek kap-ták ezt külön-külön, hanem az egyház. S miután Jézus Krisztusban kapta ezt az ajándékot, ezért Isten nem tartott vissza semmit abból. De többet nem adhat, mert mindent odaadott az egyháznak. Így az egyház a Jézussal való közösségben mindent megkapott. Elsősorban az igében lett gazdag. Az ige által pedig az élet ismeretében. Ilyen és ennyire fontos az egyházban az egyértelmű prófétálás, prédikálás, igehirdetés, tanítás. Az egyház kincse kétezer éven át az igehirdetés volt. Az egyházat azonban csak Isten hűsége tartja egyben. Akik az egyház hűsé-gének a munkálói, azok egyúttal a hívő közösség egységének munkálói is. Az egyház Istené. Az Isten hűsége egyháza iránt töretlen. Erre Isten szavát adta. Ezért van az, hogy aki ökumenében gondolkodik, nem saját ötlete megvalósításán fáradozik, hanem Istenre bízza magát. Isten igéje megerősít abban, hogy az egyház, a hívő közösség tényleg az Istené. A közösség pe-dig arra törekedjék, hogy Istené is maradjon. Van egy határidő is, mely Isten hűségének tartósságára mutat. Számunkra ez a határidő az életünk vége. De a hívő közösségre, az Egyház-ra a hűségnek ez az ígérete Jézus Krisztus napjáig érvényes, tehát mindad-dig, amíg csak Jézus Krisztus újra meg nem jelenik és vissza nem tér dicső-ségben. Isten népe ebben az ígéretben is egységben maradhat. S most azzal az ál-dáskívánással nyújtjuk át a 2014. évi imahét programfüzetét a különböző felekezetek hívő közösségeinek, hogy ez segítse az egyház népét, hogy egy lépéssel közelebb kerülhessünk Jézus terve valóra váltásához: „mindnyájan egyek legyenek” (Jn 17,21).

Előretekintő

Ökumenikus imahét 01 19–26.

12

Ökumenikus Imahét Pomázon 2014. január 19-23.

Hát részekre szakítható-e Krisztus?

(1 Kor1,1-17 alapján)

2014. január 19. 16.00 – Szerb ortodox közösség által vezetett alkalom a szerb ortodox templomban. Igehirdető: Ljubisav Milisavic szerb ortodox lelkipásztor 2014. január 20. 18.00 – Református közösség által vezetett al-kalom a református templomban. Igehirdető: Erdődi Ferenc római katolikus lelkipásztor 2014. január 21. 18.00 – Evangélikus közösség által vezetett al-kalom a református templomban. Igehirdető: Nyilas Zoltán református lelkipásztor

2014. január 22. 18.00 – Görögkatolikus közösség által vezetett alkalom a Karitász ház Szent Miklós kápolnában. Igehirdető: Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkipásztor 2014. január 23. 18.00 – Római katolikus közösség által vezetett alkalom a római katolikus templomban. Igehirdető: Dr. Mosolygó Péter görögkatolikus lelkipásztor

13

Készítsünk otthon madárkalácsot!

A madárkalács az ég állatainak egyik kedvenc téli csemegéje. Nem véletlenül, hiszen csupa olyan dolog van benne, amit a madarak szeretnek: fagyú és különféle olajos magvak. Az elkészítése pedig végtelenül egyszerű.

1. Öntsünk egy edénybe megolvasztott marhafaggyút (esetleg sertészsírt) 2. Keverjünk bele olajos magvakat (napraforgómag, tökmag, köles) és dió- vagy mogyoródarabokat úgy, hogy csak annyi legyen a faggyú aránya, ami még összetartja a magokat! 3. Mikor elkezdett kihűlni, de még formázható, gyúrjunk belőle teniszlabda nagyságú (vagy annál valamivel kisebb) golyókat, és te-gyük ki a hidegre vagy be a hűtőbe! 4. Ha kihűlt, csomagoljuk a gombócokat hálóba (amilyenben a krumplit vagy a narancsot árulják), kössünk rá egy madzagot, és akasszuk ki az ablakba vagy egy fára!

14

Téli sétára indulsz. Milyen ruhadarabokat

kell felvenned?

Színezd ki!

Tíz apró eltérés van

a két kép között.

Keresd meg őket!

15

Hírek, hirdetések

január 1-én, szerda - ÚJÉV - SZŰZ MÁRIA ISTENANYASÁGA (béke világnapja) parancsolt (kötelező) főünnep. Vasárnapi miserend lesz templomainkban (templomban: reggel 8h, délelőtt 1/2 10h; ká-polnában délelőtt 11 óra; este a templomban 18 órakor)

Január 6-án, hétfőn - VÍZKERESZT, az idei évtől prancsolt (kötele-ző) főünnep, templomunkban este 18 órakor lesz szentmise.

Házszentelések menetrendje 2014. Pomáz - Csobánka. Jan. 7-10. K-P 1. terület Meselia + Csobánka belső

Jan. 11-12. Sz-V 2. terület Orlovácz

Jan. 13-17. H-P 3. terület Majdán

Jan. 18-19. Sz-V 4. terület Lakótelep + Csobánka külső

Jan. 20-24. H-P 1. terület Meselia + Csobánka külső

Jan. 25-26. Sz-V 2. terület Orlovácz

Jan. 27-31. H-P 3. terület Majdán

Febr. 1-2. Sz-V 4. terület Lakótelep + Csobánka belső

Febr. 3-7. H-P 1. terület Meselia + Csobánka belső

Febr. 8-9 Sz-V 2. terület Orlovácz

Febr. 10-14 H-P 3. terület Majdán

Febr. 15-16 Sz-V 4. terület Lakótelep + Csobánka belső

Febr. 17-21. H-P 1. terület Meselia + Csobánka külső

Febr. 22-23. Sz-V 2. terület Orlovácz

Febr. 24-28. H-P 3. terület Majdán

Márc. 1-2. Sz-V 4. terület Lakótelep + Csobánka belső

Területek leírása: Pomáz 1. terület, Meselia: A Margitliget u. - Dobogókői út - Beniczky u. - Községház u. - Iskola u. - Meselia u. által határolt területek. 2. terület, Orlovácz: A Meselia u. - Iskola u. - Községház u. - Kossuth Lajos u. -tól északra lévő területek. 3. terület, Majdán: A Margitliget u. - Dobogókői út - Beniczky u. - Kossuth Lajos u. - József Attila u. - Rákóczy Ferenc u. által határolt területek. 4. terület, Lakótelep: A Tiszolczy Lakótelep és a Vörösmarty Lakótelep Rákóczy Ferenc u.-tól keletre eső területek.

16

Alapvető tudnivalók: Házszentelésre jelentkezni csak három féle módon lehet:

1.) A sekrestyében misék után. 2.) Iroda időben személyesen. 3.) Iroda időben vonalas telefonon (06-26-325006). Ferenc atyánál nem lehet jelentkezni, mert igényeket a sekrestyés és az irodista gyűjti egy füzetben.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a házszentelésnél étkezésre nincs lehetőség. A házszentelés nem kerül pénzbe.

január 18-án, szombaton - NEMZETI IMANAP, amely, 10. alka-lommal hívja közös imára keresztény testvéreinket. Az esti szentmise nemzetünk lelki megújulásáért lesz bemutatva, a közös ima 17:30-kor kezdődik a templomban. Január 19-26 között – Ökumenikus imahét, 23-án este templo-munkban lesz a szertartás.

Plébániánk hírlevelét keresse minden hónap elején a templomi újságoknál! Hírlevelünk virtuálisan hozzáférhető honlapunkon: pomaziplebania.hu

Pomáz: Templom: Hétfő, Csütörtök reggel 7 órakor Kedd, Péntek este 18 órakor Vasárnap reggel 8 órakor

délelőtt 9:30 órakor Szombat és Vasárnap este 18 órakor

Szent Miklós Kápolnában vasárnap délelőtt 11 órakor

Csobánka: Szombat este 16.30 órakor Vasárnap délelőtt 11 órakor

„ÉLESZTŐ” a Szent István Király Plébánia értesítője Megjelenik minden hónap elején. Ingyenes kiadvány Pomáz, 2013 Templom tér 8. Tel./Fax: 06-26-325006 mail: pomaziplebania@gmail.com Web:http://www.pomaziplebania.hu Bankszámla szám: 11742087-20000569

Kiadásért felelős: Erdődi Ferenc Plébániai kormányzó Szerkesztette: Naszádos József

Miserend