szervetlen kÉmia
DESCRIPTION
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA. SZERVETLEN KÉMIA. Készítette: Varga István. BEVEZETŐ. A szervetlen kémia tárgyköre. A szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak a periódusos rendszer elemei és azok vegyületei, kivéve a szerves vegyületeket. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
SZERVETLEN KÉMIA
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola
CSÓKA
Készítette: Varga István
BEVEZETŐ
A szervetlen kémia tárgyköre A szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak a
periódusos rendszer elemei és azok vegyületei, kivéve a szerves vegyületeket.
Az elemek és vegyületek egymás közötti kölcsönhatásainak felderítése.
A kémiai elemek és vegyületeik tulajdonságainak megismerése.
Új vegyületek előállítása és azok szerkezetének kivizsgálása.
A kémiai elemek olyan tiszta anyagok, amelyek vagy azonos atomok halmazai (pl. hélium, vas), vagy azonos atomok összekapcsolódásából keletkezett azonos molekulák halmazai (pl. hidrogén, oxigén).
A szervetlen kémia szorosan kapcsolódik az: általános kémiához, fizikai kémiához, analitikai kémiához,szervetlen kémiai technológiához.
A többi természettudománnyal: fizikával, biológiával, matematikával is szoros kapcsolatban áll,
felhasználva fejlődéséhez az e területeken felderített törvényszerűségeket.
Az elemek csoportosítása és gyakorisága
Az elemeket a következő szempontok alapján csoportosítjuk:
Eredetük Halmazállapotuk Kémiai tulajdonságaik szerint.
Eredetük szerint az elemek lehetnek: természetesek (92 elem) és mesterségesek (eddig 25 elem).
Halmazállapotukat figyelembe véve normál feltételek mellett a legtöbb elem szilárd, kettő cseppfolyós (bróm és a higany), 11 pedig gáz halmazállapotú (hidrogén, nitrogén, oxigén, fluor, klór, hélium, neon, argon, kripton, xenon és a radon).
0°C-on és 101,325 kPa nyomáson.
Kémiai tulajdonságaik alapján: fémek (67 elem), nemfémek (17 elem) és félfémek vagy metalloidok (8 elem).
A fémek a földkéreg tömegének csak kb. 24%-át alkotják.
A vegyértékhéj alapján megkülönböztetünk:
s-elemeket (a periódusos rendszer 1. és 2. csoportjának elemei) ns1-2
p-elemeket (a 13.–18. csoportok elemei) ns2 np1-6
d-elemeket (a 3.–12. csoportok elemei) (n-1)d1-8 ns2
f-elemeket (lantanoidák és aktionidák)
(n-2)f1-14 ns2 elektronszerkezettel.
Az elemek száma periódusonként: 1. periódus 2 elem2. periódus 8 elem3. periódus 8 elem4. periódus 18 elem5. periódus 18 elem6. periódus 32 elem7. periódus 18 elem (ez a periódus
nem teljes!)
Az azonos periódusban levő elemek atomjainak átmérője az elsőtől a hetedikig csökken.Mert a rendszám növekedésével erősödik a Coulomb-féle vonzóerő a mag és az elektronok között.
Az elemek gyakorisága a Földön, figyelembe véve az atmoszférát, hidroszférát és a litoszféra kb. 20 km-es felső
rétegét együttesen
Elem Tömeg % Elem Tömeg % Elem Tömeg %
Oxigén 49,4 Titán 0,58 Fluor 0,027
Szilícium 25,75 Klór 0,19 Cirkónium 0,023
Alumínium 7,51 Foszfor 0,12 Cink 0,02
Vas 4,7 Szén 0,087 Nikkel 0,018
Kalcium 3,39 Mangán 0,085 Stroncium 0,017
Nátrium 2,64 Kén 0,048 Vanádium 0,016
Kálium 2,4 Bárium 0,047 Réz 0,01
Magnézium 1,94 Króm 0,033
Hidrogén 0,88 Nitrogén 0,03 Összesen: 99,96%
Az elemek gyakorisága atomszázalékban kifejezve
Elem Atom% Elem Atom%
Elem Atom%
Oxigén 52,32 Vas 1,5 Szén 0,14Hidrogén 16,95 Kalcium 1,48 Foszfor 0,04Szilícium 16,67 Magnéziu
m1,39 Nitrogé
n 0,03
Alumínium
5,53 Kálium 1,08 Mangán 0,03
Nátrium 1,95 Titán 0,22 Kén 0,03
Az s- és p-mező elemeinek jellemét és fontosabb tulajdonságai
H
Li
Na
K
Rb
Cs
Fr
Be B C N O F Ne
Mg Al Si P S Cl Ar
Ca Ga Ge As Se Br Kr
Sr In Sn Sb Te I Xe
Ba Tl Pb Bi Po At Rn
Ra
He
1
2 13 14 15 16 17
18
NEM
FÉM
ES
JELLEM
C
SÖ
KK
EN
FÉM
ES
JELLEM
C
SÖ
KK
EN
FÉMES JELLEM CSÖKKEN
S Ű R Ű S É G CsökkenCsökken
A főcsoportok elnevezése: 1. csoport (IA) alkálifémek 2. csoport (IIA)
alkáliföldfémek 13. csoport (IIIA)
földfémek 14. csoport (IVA)
széncsoport 15. csoport (VA)
nitrogéncsoport 16. csoport (VIA)
oxigéncsoport 17. csoport (VIIA) halogének 18. csoport (VIIIA) nemesgázok
Az atomok elektronegativitása egy perióduson belül balról jobbra haladva növekszik, mert az atommag pozitív magtöltése egyre nagyobb lesz, míg egy csoporton belül fentről lefele haladva csökken, mert az atommag vonzó hatása a távolabbi elektronokra gyengébb.
Elektronegativitás
Az a szám, amely a kémiai kötésben levő atomok elektronvonzó képességét jellemzi. Jele: EN.
Az azonos periódusban levő elemek atomjainak átmérője az
elsőtől a hetedikig csökken.
A rendszám növekedésével ugyanis erősödik a Coulomb-féle vonzóerő a mag és az
elektronok között. Ennek az a következménye, hogy az azonos
főkvantumszámú atompályák (atomorbitálok), a protonok számának
növekedésével mindinkább összehúzódnak.