Szívműködés élettanaSzívműködés élettana

SZÍVCIKLUSSZÍVCIKLUS

Kettős diasztolé szakaszaKettős diasztolé szakasza repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb

0,4ms-ig ellazult állapotban található0,4ms-ig ellazult állapotban található nagyvénák nyomása (p)>pitvari p> kamrai nagyvénák nyomása (p)>pitvari p> kamrai

pp nyitva tartja a vitorlás billentyűket nyitva tartja a vitorlás billentyűket vér vér akadálytalanul jut a kamrákba. akadálytalanul jut a kamrákba.

A nagyerekben vezető félhold alakú A nagyerekben vezető félhold alakú billentyűk zártak billentyűk zártak

Kamrák térfogata nő, kamra p kismértékben Kamrák térfogata nő, kamra p kismértékben emelkedikemelkedik

Vér kamrákba áramlása kezdetben gyors, Vér kamrákba áramlása kezdetben gyors, majd lassulmajd lassul

P-i nyomás kb 1 Hgmm-el haladja meg a K-itP-i nyomás kb 1 Hgmm-el haladja meg a K-it

Pitvari szisztoléPitvari szisztolé szinuszcsomó ingerülete ráterjed a szinuszcsomó ingerülete ráterjed a

P-i izomzatra P-i izomzatra összehúzódnak összehúzódnak (EKG: p-hullám)(EKG: p-hullám)

kamrák még diasztoléban vannak kamrák még diasztoléban vannak vér akadálytalanul jut a P-ból a K-bavér akadálytalanul jut a P-ból a K-ba

a pitvari p kb. 5 Hgmm-el, a kamrai a pitvari p kb. 5 Hgmm-el, a kamrai 4 Hgmm-el emelkedik4 Hgmm-el emelkedik

Pitvarok térfogata csökken, kamráké Pitvarok térfogata csökken, kamráké nőnő

Normálisan: kamrai telődés 20%-ért Normálisan: kamrai telődés 20%-ért felelős a pitvari szisztoléfelelős a pitvari szisztolé

Kamrák szisztoléjaKamrák szisztoléja Pitvari szisztolét követi a kamrák összehúzódása Pitvari szisztolét követi a kamrák összehúzódása

(QRS-komplex)(QRS-komplex) kezdetén a K-ban emelkedő nyomás azonnal kezdetén a K-ban emelkedő nyomás azonnal

teljesen zárja a pitvar-kamrai billentyűket teljesen zárja a pitvar-kamrai billentyűket 1. 1. szívhangszívhang

Nagyerekben uralkodó diasztolés p még zárva tartja Nagyerekben uralkodó diasztolés p még zárva tartja a semilunaris billentyűketa semilunaris billentyűket

Szisztole első szakaszában a K-n belüli p meredeken Szisztole első szakaszában a K-n belüli p meredeken emelkedik, K-k térfogata nem változik emelkedik, K-k térfogata nem változik izovolumetriás szakasz, kizovolumetriás szakasz, kb:50msb:50ms

Izovol. kontr. kezdetén az anulus fibrosus (szív Izovol. kontr. kezdetén az anulus fibrosus (szív kötőszövete) síkja a szívcsúcs felé húzódik kötőszövete) síkja a szívcsúcs felé húzódik P-ok P-ok térfogata megnő, bennük a p csökken, térfogata megnő, bennük a p csökken, szívó szívó hatást fejtenek ki a vénákra (Szívó-nyomó pumpa)hatást fejtenek ki a vénákra (Szívó-nyomó pumpa)

Izovolumetriás kontrakció addig tart, amíg a K-ban Izovolumetriás kontrakció addig tart, amíg a K-ban levő p el nem érte a nagyerek diasztolés nyomásátlevő p el nem érte a nagyerek diasztolés nyomását

JK:9 Hgmm, BK 80HgmmJK:9 Hgmm, BK 80Hgmm nyílnak a semilunaris billentyűknyílnak a semilunaris billentyűk kamrák ürülése kezdetben gyors, majd lassul kamrák ürülése kezdetben gyors, majd lassul 1-1 emberi kamra nyugalomban 1 szisztolé alatt 1-1 emberi kamra nyugalomban 1 szisztolé alatt 70-70-

80ml80ml vért lök ki vért lök ki pulzustérfogat (verőtérfogat)pulzustérfogat (verőtérfogat) teljes kamraszisztolé : 270msteljes kamraszisztolé : 270ms pulzustérfogat több mint 80%-a az első 90 ms alatt pulzustérfogat több mint 80%-a az első 90 ms alatt

hagyja el a kamrát. hagyja el a kamrát. Szisztolé végén sem ürülnek ki teljesen, Szisztolé végén sem ürülnek ki teljesen, 40-80 ml40-80 ml

vér marad a kamrákban: vér marad a kamrákban: végszisztolés térfogatvégszisztolés térfogat

BK ellazulBK ellazultágultágulnyomás gyorsabban nyomás gyorsabban csökken, mint az aortábancsökken, mint az aortában aorta aorta nyomása >kamranyomásnál nyomása >kamranyomásnál félhold félhold billentyűk zárnakbillentyűk zárnak

BK-i nyomás egyenletesen csökkenBK-i nyomás egyenletesen csökken Semilunaris billentyűk záródása Semilunaris billentyűk záródása 2. 2.

szívhangszívhang

KamradiasztoléKamradiasztolé

félhold billentyűk záródnak félhold billentyűk záródnak mindkét K önálló zárt üreg mindkét K önálló zárt üreg (kb. 80ms)(kb. 80ms)

térfogatuk nem változik, izovolumetriás diasztolétérfogatuk nem változik, izovolumetriás diasztolé K-i nyomás az egyre növekvő P-i nyomásnál kisebb lesz K-i nyomás az egyre növekvő P-i nyomásnál kisebb lesz

AV bill-k lassan nyílnak AV bill-k lassan nyílnak Anulus fibrosus visszatér a bázis irányábaAnulus fibrosus visszatér a bázis irányába nyomást nyomást

gyakorol a pitvarra gyakorol a pitvarra elősegíti a vér áramlását a P elősegíti a vér áramlását a PK-ba K-ba kettős diasztolekettős diasztole

Bár a JK és a BK által kilökött vér hosszabb időszakra (1 Bár a JK és a BK által kilökött vér hosszabb időszakra (1 perc) nézve egyenlő, ez nem igaz minden egyes perc) nézve egyenlő, ez nem igaz minden egyes szívciklusraszívciklusra

JP-ban belégzés alatt valamivel több vér áramlik be, mint JP-ban belégzés alatt valamivel több vér áramlik be, mint kilégzés alatt kilégzés alatt belégzéskor nagyobb a pulzustérfogat belégzéskor nagyobb a pulzustérfogat

BP telődés belégzés alatt kisebb, mint kilégzés alatt BP telődés belégzés alatt kisebb, mint kilégzés alatt BK BK pulzustérfogata ispulzustérfogata is

egy légzési ciklus alatt kiegyenlítődnekegy légzési ciklus alatt kiegyenlítődnek

EKG(elektrokardiográfia): EKG(elektrokardiográfia): mint a vázizmokban, mint a vázizmokban, úgy a szívizomban is ingerület hatására akciós úgy a szívizomban is ingerület hatására akciós áram keletkezik. Műszeresen vizsgálható áram keletkezik. Műszeresen vizsgálható elektrokardiogrammelektrokardiogramm

Három elvezetést vizsgálnak:Három elvezetést vizsgálnak: bal kar és jobb kar között,bal kar és jobb kar között, bal láb és jobb kar között,bal láb és jobb kar között, bal láb és bal kar között.bal láb és bal kar között.

A normális EKG görbe nulla vonala az ún. A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonalizoelektromos vonal, ehhez képest negatív és , ehhez képest negatív és pozitív hullámokat különböztetünk meg. pozitív hullámokat különböztetünk meg.

Részei a következők:Részei a következők: P- hullámP- hullám P-Q távolságP-Q távolság QRS- komplexusQRS- komplexus ST- szakaszST- szakasz T- hullám.T- hullám.

EKG EKG (elektrokardiografia)(elektrokardiografia)

A A P hullámP hullám normális esetben pozitív, amplitudója normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének (a pitvarizomzat depolarizációjának) terjedésének (a pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg. felel meg.

A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s.az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s.

A A QRS- komplexusQRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, kis negatív irányú Q- hullámból, magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama: 0,08 s, ez idő alatt megy végbe a áll. Időtartama: 0,08 s, ez idő alatt megy végbe a kamra teljes depolarizációja. kamra teljes depolarizációja. Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok

aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm.jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm.

ST- szakaszST- szakasz izoelektromos, a kamrai depolarizáció izoelektromos, a kamrai depolarizáció plató szakasza plató szakasza

T- hullámT- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét jelenti.kezdetét jelenti.

A Q- T távolság a kamraizomzat de- és A Q- T távolság a kamraizomzat de- és repolarizációjának együttes időtartama: 0,35 srepolarizációjának együttes időtartama: 0,35 s

Szívműködés Szívműködés szabályozásaszabályozása

Perctérfogat szabályozásaPerctérfogat szabályozása

PV= frekvencia x pulzustérfogatPV= frekvencia x pulzustérfogat

Frekvencia- vegetatív idegrendszerFrekvencia- vegetatív idegrendszer

Pulzustérfogat – szívizom Pulzustérfogat – szívizom teljesítményétől függteljesítményétől függ

Pulzustérfogat szabályozásaPulzustérfogat szabályozása

Belső tényezőkBelső tényezők Starling-féle szívtörvény 1914, a szív feszülésének Starling-féle szívtörvény 1914, a szív feszülésének

növekedésével nő a kontrakció ereje, egy bizonyos növekedésével nő a kontrakció ereje, egy bizonyos határig (szív mérete nyugalomban akkor optimális ha határig (szív mérete nyugalomban akkor optimális ha megfeszül)megfeszül)

Térfogati terhelés – vénás beáramlás növeléseTérfogati terhelés – vénás beáramlás növelése Nagyobb lesz a diasztolés térfogat, de először nem tudja Nagyobb lesz a diasztolés térfogat, de először nem tudja

kipumpálni a megnőtt térfogatot →szisztolé végén több kipumpálni a megnőtt térfogatot →szisztolé végén több marad vissza → új egyensúlyi állapot alakul ki → diasztoléban marad vissza → új egyensúlyi állapot alakul ki → diasztoléban nagyobb a feszülés → erőteljesebb összehúzódás → nagyobb nagyobb a feszülés → erőteljesebb összehúzódás → nagyobb pulzustérfogatpulzustérfogat

Nyomási terhelés – periferikus ellenállás növeléseNyomási terhelés – periferikus ellenállás növelése Azonos vénás beáramlás mellett nem tudja kipumpálni a Azonos vénás beáramlás mellett nem tudja kipumpálni a

korábbi pulzustérfogatot korábbi pulzustérfogatot

Külső tényezőkKülső tényezők szimpatikus hatás fokozza a kontrakciók erejétszimpatikus hatás fokozza a kontrakciók erejét

Frekvencia Frekvencia

Paraszimpatikus hatásParaszimpatikus hatás Nyugalomban – vagus hatásNyugalomban – vagus hatás

Szimpatikus hatásSzimpatikus hatás Szívgyorsító Szívgyorsító

Egyéb hatásokEgyéb hatások BaroreceptorokBaroreceptorok Légzési szabályozásLégzési szabályozás

Belégzéskor nőBelégzéskor nő Kilégzéskor csökken (vagus hatás fokozódik)Kilégzéskor csökken (vagus hatás fokozódik)