SZJA – TAO – KATA – KIVA ESETTANULMÁNYOK

Dr. Fellegi Miklós

2

Adópolitikai irányok Arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó

rendszer megszilárdítása Gyermekvállalás ösztönzése az adórendszeren

keresztül A jogalkalmazási értelmezések egyértelműsítése Egységes adó és illetékkulcs rendszer kialakítása Vállalkozói környezet és versenyképesség javítása,

befektetések ösztönzése, kkv szektor támogatása Adózói adminisztrációs terhek – adó és

vámhatósági – csökkentése Adómorál erősítése, adórés csökkentése

3

Áttekintés

SZJA

TAO

KATA

KIVA

Esettanulmányok

4

Családi kedvezmény Külföldi illetőségű magánszemélyek

esetében a családi adókedvezmény érvényesítése csak abban az esetben lehetséges, ha a magánszemélyt ugyanilyen vagy hasonló kedvezmény máshol nem illeti meg, és éves összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.

Családi kedvezmény kiterjesztése az egyéni járulékokra (nyugdíj és egészségbiztosítás)

5

Külföldön is adóztatható jövedelmek kedvezményei

Belföldi illetőségű magánszemély, ha az adóévben, másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, akkor adóalap kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot csak annyiban érvényesíthet, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.

6

Béren kívüli juttatások Béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14

százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett. Az adóteher egységesen 16 százalék. A teljes közteher így 35,7 százalék a béren kívüli juttatások után.

Béren kívüli juttatásnak minősül: munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, Széchenyi pihenőkártyán adott támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba,

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás,

iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása.

7

Tartós befektetési számla Tartós befektetési számlára történő

legelső, minimum 25 ezer forintos befizetést is lehet ezentúl külföldi fizetőeszközben teljesíteni. A három és ötéves időszakok végén megállapítandó lekötési hozamokat a lekötési időszak utolsó munkanapjára kell megállapítani.

8

NYESZ számla A nyugdíj-előtakarékossági számláról adómentes

nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés (a továbbiakban együtt: adóköteles kifizetés) egyéb jövedelemnek minősül: e jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell

tekinteni, amikor a számlatulajdonos adóköteles kifizetésről rendelkezik,

e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos magánszemély az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg,

e jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemélynek igazolást ad.

9

Biztosítások adózása Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, (élet-,

baleset- és betegbiztosítás) amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke: kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket

is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

  Megtakarítási biztosítás: az olyan személybiztosítás,

amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, vagy járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

10

Adómentes kockázati biztosítás Más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezet által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja

Csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része, kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett

díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen az adott biztosítási időszakra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt nyújt,

nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult.

11

Kamatjövedelem A 2013. január 1-jétől érvényes szabályozás szerint

a személybiztosításból származó biztosítói teljesítés a következőképpen adózik: főszabály szerint kamatjövedelemnek minősül a

biztosítói teljesítésből – kivéve, ha az adómentes – a befizetett díjat meghaladó összeg (a kockázati biztosítás díja nem minősül befizetett díjnak),

egyszeri díjas biztosítások esetén legalább 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetén legalább 10 év

elteltével a biztosítói teljesítés nem minősül jövedelemnek,

legalább 3, illetve 6 év elteltével a biztosítói teljesítés 50 százaléka nem minősül kamatjövedelemnek.

12

Adómentes bevétel Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény

rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás;

Kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.

13

Áttekintés

SZJA

TAO

KATA

KIVA

Esettanulmányok

14

Elhatárolt veszteség Adózó nem jogosult az adóévben és az

azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.

15

Szabad vállalkozási zóna Szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése

érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Az adózó fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe: a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és

üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.

16

Adókedvezmény Az adókedvezmény a környezeti elemek

védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi.

17

Jövedelem- (nyereség-) minimum A jövedelem-(nyereség-)minimum

meghatározásakor az összes bevételt növeli, a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének az ötven százaléka.

18

K+F adóalap-kedvezmény A háromszoros K+F adóalap-

kedvezmény érvényesíthető: a központi költségvetési szervként működő

kutatóintézettel, a közvetlenül vagy közvetve többségi állami

tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel kötött együttműködési megállapodás alapján is.

19

Ellenőrzött külföldi társaság Nulla vagy negatív eredményű és

adóalapú ellenőrzött külföldi társaság vizsgálata esetén a legkisebb adómértéket kell figyelembe venni, ha az adott országban több adómérték van hatályban.

A tényleges tulajdonosra vonatkozó feltételek fennállását pedig nem az adózó köteles bizonyítani.

20

Áttekintés

SZJA

TAO

KATA

KIVA

Esettanulmányok

21

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Bevezetés éve: 2013. január 1. Bevezetés célja: Kis- és középvállalkozások adózási

feltételeinek javítása Jogszabályi háttér:

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló

2009. évi CXV. Törvény

Központi költségvetés bevétele

22

Adóalanyok

Egyéni vállalkozókEgyéni cégekKizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok, illetőleg

Kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok

23

A Nyilatkozat / Bevallás garnitúra részei

13KATA Főlap : Nyilatkozat 13KATA-01 : Bevallás a kisadózó

vállalkozás százalékos mértékű adójáról – önellenőrzési melléklet

13KATA-02 : Adatszolgáltatás más adóalanytól a naptári évben megszerzett 1 millió forintot meghaladó bevételről

13KATA-03 :Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály

24

Adó mértéke Főállású kisadózó: 50 000 Ft/hónap/fő Főállásúnak nem minősülő kisadózó: 25

000 Ft/ hónap/fő A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy

a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet Az e választás alapján fizetendő adó

minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint

25

Megfizetése

26

Biztosítottság A főállású kisadózó biztosítottnak minősül,

ellátások számításának alapja havi 81.300 forint Magasabb összegű tételes adó fizetése esetén

136.250 forint Nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül Köteles nyugta vagy számla kiállítására, azzal,

hogy a kiállított számlán minden esetben feltünteti azt, hogy „Kisadózó” mulasztási bírság

Bevételi nyilvántartást vezet, nem köteles a számviteli törvény szerinti nyilvántartás vezetésére, beszámoló készítésre

27

Osztalék utáni adót kiváltó adóTársas vállalkozás: Minden adóévben társasági adóalany volt

eddig Kell Megelőző adóévben társasági adóalany volt,

de a korábbi adóévekben az Eva tv. szerinti adóalany Az adó alapjának meghatározása során ezeket

figyelmen kívül kell hagyni Megelőző adóévben EVA adóalany

Az evával „minden” adófizetési kötelezettség már teljesítésre került

28

Társasági adóról történő áttérés TAO tv. szerinti jogutód nélküli megszűnés szabályait kell

követni. Osztalék utáni adót kiváltó adó alapja:

eredménytartalék(+/-) lekötött tartalék (+) mérleg szerinti eredmény(+/-) jóváhagyott osztalék alapján kimutatott kötelezettség(+) csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni

betétként kapott immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével (-)

Osztalékutáni adót kiváltó adó mértéke 16% Három részletben lehet megfizetni: 1.Az áttérés évében a megelőző év TAO bevallásával, 2.és 3. a követő évek február 25-ig.

29

Áttekintés

SZJA

TAO

KATA

KIVA

Esettanulmányok

30

A kisvállalati adó alanya lehet

Egyéni cég Közkereseti társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Zártkörűen működő részvénytársaság Szövetkezet és lakásszövetkezet Erdőbirtokossági társulat Végrehajtó iroda Ügyvédi iroda Közjegyzői iroda Szabadalmi ügyvivői iroda Külföldi vállalkozó Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

31

Az adó mértéke

§ az adó alapjának 16 százaléka.§ a kisvállalati adó adóalanya mentesül:• a társasági adó,• a szociális hozzájárulási adó, és• a szakképzési hozzájárulás bevallása

és megfizetése alól

32

Az adóalanyiság létrejötte

Már működő

vállalkozások

tekintetében

• 2013. április 21-től év közbeni áttérés lehetősége

• állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre

• önálló üzleti év kezdődik

Újonnan alakult

vállalkozások

tekintetében

• közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik,

• ha vállalkozási tevékenységet a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, első jognyilatkozat megtételének napján kezdődik

• más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön

33

A kisvállalati adó alapjaaz adózó korrigált

pénzforgalmi

szemléletű eredményé

nek a személyi jellegű

kifizetésekkel növelt összege

de legalább a személyi

jellegű kifizetések

összege (minimum-adóalap)

34

A kisvállalati adó bevallásaAz adóévet követő év május 31-igAz adóév = naptári évHa az adóalanyiság év közben szűnt meg:• a bevallást az adóalanyiság megszűnésének

hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani

külföldi vállalkozó:• valamennyi belföldi telephelyére együttesen

(kivéve a fióktelepet)• belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön

35

Áttekintés

SZJA

TAO

KATA

KIVA

Esettanulmányok

36

Osztalék utáni adót kiváltó adó TAO hatálya alá tartozó bt. Kata választása: 2012. december Kata teljesítése: 2013. január 01.-től Eredmény tartalék (2012): 2 000 000 Ft MSZE (2012): 600 000 Ft Jóváhagyott de még ki nem fizetett osztalék: 800 000 Ft Két gép KSZÉ, amik nem vagyoni betétként kerültek a

cég tulajdonába: 1 000 000 Ft.

Feladat: Állapítsa meg a 2012. évről benyújtandó társasági adóbevallásban az adókötelezettséget!

37

Megoldás

38

SZJA KATA Mellékállású egyéni vállalkozó, nem vesz

ki járulékalapot képező jövedelmet Minden évben teljes adózás utáni

nyereséget kivette osztalékként (450 eFt- os egészségügyi hozzájárulási korlátot nem éri el)

Alanyi áfa mentességet választ

39

Megoldás

40

KIVA A KIVA-koló építőipari Kft. gazdálkodásával

kapcsolatosan a következő adatok állnak rendelkezésünkre:

Állapítsa meg a kisvállalati adóalapot és a kisvállalati adót!

41

Megoldás

42

KATA EVA A KATA-ÉVA Bt. áfa alany gazdálkodásával kapcsolatban a

következő adatok ismeretesek (adatok forintban): Bruttó bevétel 6.350.000 ebből ÁFA 1.350.000 Bruttó anyagköltség 1.270.000 ebből ÁFA 270.000 1 fő főállású tag havi bruttó bére 108.000 

Mennyi lesz az összes fizetendő adó (áfa nélkül), illetve az összes nettó elkölthető jövedelem nagysága, ha

1. a vállalkozás KATA szerint adózik? 2. a vállalkozás az EVA szerint adózik?

43

Megoldás

A vállalkozás a KATA hatálya alá tartozikNettó bevétel 5.000.000KATA (12 * 50.000) 600.000IPA 50.000Összes fizetendő adó (ÁFA nélkül) 650.000Adózott eredmény 4.350.000Nettó anyagköltség -1.000.000Összes nettó elkölthető jövedelem3.350.000

44

MegoldásA vállalkozás az EVA hatálya alá tartozikBruttó bevétel

6.350.000Bruttó anyagköltség 1.270.000Tagi jövedelem (12 * 108.000)

1.296.000SZJA (1.296.000 * 0,16) 207.360Nyugdíjjárulék (1.296.000 * 0,1) 129.600Egészségbizt. és merőpiaci jár. (1.296.000 * 1,5 * 0,085) 165.240Szociális hozzájárulás (1.296.000 * 1,125 * 0,27) 393.660Nettó tagi jövedelem (1.296.000 – 207.360 – 129.600 – 165.240) 793.800IPA (5.000.000 / 2 * 0,02) 50.000EVA (6.350.000 * 0,37)

2.349.500Összes fizetendő adó 3.295.360Összes nettó elkölthető jövedelem (6.350.000 - 3.295.360 - 1.270.000)

1.784.640

45

Jövedelem-(nyereség-)minimum

1. Értékesítés nettó árbevétele 6 500 eFt2. Egyéb bevétel 0 eFt3. Pénzügyi műveletek bevételei 950 eFt4. Rendkívüli bevételek 0 eFt5. Eladott áruk beszerzési értéke 1 700 eFt6. Közvetített szolgáltatások értéke 450 eFt7. Egyéb csökkentő tétel 0 Ft

8. A tárgyévet megelőző adóév utolsó napján taggal szemben fennálló kötelezettség összege 1 200 eFt

9. A tárgyévben a taggal szemben fennálló kötelezettségek napi átlagos állománya 1 400 eFt

10. Egyéb növelő tételek 0 eFt

46

Megoldás

1. Összes bevétel (1. + 2. + 3. + 4.) 7 450 eFt

2. Összes bevételt csökkentő tétel (5. + 6. + 7.) 2 150 eFt

3. Összes bevételt növelő tétel ((9. – 8.)*0,5 + 10.) 100 eFt

4. A jövedelem-(nyereség-) minimum alapja (1. – 2. + 3.) 5 400 eFt

5. A jövedelem-(nyereség-) minimum (4. * 0,02) 108 eFt

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!