széll krisztián - ppk.elte.hu · innováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban...
TRANSCRIPT
Innováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban Széll Krisztián [email protected] ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE
HUCER 2017 Budapest, ELTE PPK
2017. május 25.
Kutatási célok, kérdések
Cél: Az iskolai innovációs folyamatok és az iskolák eredményessége közötti
kapcsolat feltárása, figyelembe véve az iskolák tanulói összetétel alapján meghatározott társadalmi-gazdasági státuszát is (feltáró, előzetes elemzés).
Kutatási kérdés: Mennyiben függ össze az iskolák innovációs környezete, eredményessége és
társadalmi-gazdasági státusza?
Adatforrás I.: innováció, szervezeti tanulási kapacitás
„A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” c. OTKA által finanszírozott projekt (Innova) A kutatás 2016 februárban indult
Kutatásvezető: Halász Gábor
http://www.ppk.elte.hu/nevtud/fi/innova
1. Online kérdőíves felmérés (2017 februári adatbázis) Óvodától felsőoktatási intézményeken át a piacon működő szervezetekig
(teljes minta: n=5077) => szervezeti jellemzők, innovációs tevékenység, konkrét innovációk
Jelen elemzés csak az általános iskolai adatokra épül => általános iskolai képzést (is) nyújtó iskola: n=1630
Státusz, eredményességi és innovációs mutatóval rendelkező általános iskola: n=575 (minta torzulásai)
2. Országos kompetenciamérés (OKM) évenként összekapcsolt telephelyi szintű adatbázisai (2012–2015)
3. Köznevelési feladatot ellátó intézmények statisztikai célú adatszolgáltatása során (KIR-STAT: 2014/2015)
Elemzés alapja a 3 összekapcsolt adatbázis.
Adatforrás II.: iskolai státusz, eredményesség
Innovációs Aktivitás
Innovációs Tudatosság
Innovációs Dinamizmus
Összetett Innovációs
Mutató
A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán az eredményesség érzékelhetően javult.
Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat.
Valamelyik kollégánk az oktatás, képzés, nevelés területén innovált.
Az igénybevevők/partnerek aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében.
Leírást készítettünk a szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatról, újításokról.
Adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk az újítás hatásáról.
Átvettük külföldi szervezet bevált újításait.
A média tudósított az újításunkról.
Valaki más átvette a mi újításunkat.
Érdeklődő kollégák más szervezetektől megkerestek minket.
Átvettük hazai szervezet bevált újításait.
Főkomponens-elemzés: - Megőrzött információ: 37,3% - KMO=0,839 (p<0,001) - Cronbach α=0,823 - n=1306
Innováció mérése
Szervezeti Tanulási Kapacitás (Bess, Perkins és McCown, 2010)
ITEMEK Faktorsúly
A szervezet elismeri a munkatársak kezdeményezőkészségét (Ö) 0,768
A szervezetben törekszünk arra, hogy egységesek legyenek az elképzelések a szervezet jövőképét illetően (Ö) 0,729
A munkatársak tanulási tevékenységét a szervezet elismeri (T) 0,725
A szervezet biztosítja a munkatársak számára, hogy a szükséges információkhoz gyorsan és könnyen hozzáférhessenek (Ö) 0,722
A szervezet támogatja, hogy a munkatársak közösségi perspektívában gondolkodjanak (Ö) 0,705
A munkatársak a munkájuk során felmerült problémákat tanulási lehetőségként értelmezik (R) 0,641
A munkatársak nyíltan megbeszélik a hibákat, annak érdekében, hogy tanuljanak belőlük (R) 0,637
A munkatársak nyílt és őszinte visszajelzést adnak egymásnak (R) 0,622
A szervezetben nő azok száma, akik új képességeket sajátítanak e (T) 0,618
A szervezet együttműködik a külső partnerekkel, hogy megvalósítsák a közös célokat (Ö) 0,609
A szervezet általában támogatja a tanulási és képzési lehetőségek iránti igényeket (T) 0,601
A szervezetben figyelembe vesszük a döntések hatását a munkatársak hangulatára (Ö) 0,588
A szervezet biztosítja a megfelelő erőforrásokat a munkatársak számára a feladataik sikeres elvégzéséhez (T) 0,559
A szervezet bátorítja a munkatársakat arra, hogy a problémamegoldás során akár a szervezeten túl keressenek megoldásokat (Ö) 0,518
Főkomponens-elemzés: Megőrzött információ: 42,2%; KMO=0,915 (p<0,001); Cronbach α=0,905; n=1567. (Faktorelemzéssel 3 faktor is létrehozható: Külső és belső szervezeti összehangolás, Szervezeti tanulás támogatása, Szervezeti reflexivitás)
Az iskolába járó tanulók társadalmi-gazdasági státuszának iskolai szintű átlaga (minimum 3 év átlaga: 2012–2015 => n=908)
A telephely tanulói összetétel-index (OKM): az átlag feletti, illetve a nagyon rossz anyagi körülmények között élők,
a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők,
a veszélyeztetettek,
az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők,
az ingyenes tankönyvben részesülők,
a nevelési segélyben, szociális támogatásban részesülők,
a munkanélküli, illetve
a diplomás szülőkkel rendelkező tanulók aránya.
Iskola státusza
Fókusz: nyolc évfolyamos általános iskola 8. évfolyama
Mind a matematika, mind a szövegértés területén 2012 és 2015 között évenként (OKM telephelyi szintű kutató adatbázisai) Végső eredményességi mutatók: minimum 3 év átlaga (2012–2015) =>
kollektív iskolai eredmény
Három eredményességi mutató Abszolút képességpontszám (n=953)
Alul-, illetve kiemelkedően teljesítők aránya (n=953)
Pedagógiai hozzáadott érték (n=729)
Iskolai eredményesség mérése
Súlyozott lineáris regressziós modell (WLS)
Eredmény/függő változó: abszolút teszteredmény (iskolai szintű átlag)
Magyarázó/független változók: o Tanulói összetétel-index (iskolai szintű átlag): a tanulók családi és iskolán
kívüli környezeti hatások kiszűrését célozza.
o Iskolába járó tanulók korábbi (2 évvel előtti) matematikai és szövegértés teljesítményeinek iskolai szintű átlagai: az előzetes tudás, veleszületett képességek, a megelőző környezeti körülmények kiszűrését célozza.
Pedagógiai hozzáadott érték (PHÉ)
Innováció, szervezeti tanulási kapacitás és státusz
ITEMEK Pearson-féle korrelációs együttható
Szignifikancia
Innováció / Szervezeti tanulási kapacitás
0,215 **
Innováció / Iskola státusza 0,091 *
Szervezeti tanulási kapacitás / Iskola státusza
– –
*p<0,05, **p<0,01
Eredményesség és innováció
EREDMÉNYESSÉG-MUTATÓK PEARSON-FÉLE KORRELÁCIÓS
EGYÜTTHATÓ SZIGNIFIKANCIA
Képességpont: matematika 0,080 *
Alulteljesítők: matematika –0,075 *
Kiemelkedően teljesítők: matematika
– –
PHÉ: matematika – –
Képességpont: szövegértés 0,103 **
Alulteljesítők: szövegértés –0,101 **
Kiemelkedően teljesítők: szövegértés
0,096 *
PHÉ: szövegértés – –
*p<0,05, **p<0,01
Eredményesség és szervezeti tanulási kapacitás
EREDMÉNYESSÉG-MUTATÓK PEARSON-FÉLE KORRELÁCIÓS
EGYÜTTHATÓ SZIGNIFIKANCIA
Képességpont: matematika – –
Alulteljesítők: matematika – –
Kiemelkedően teljesítők: matematika
– –
PHÉ: matematika – –
Képességpont: szövegértés 0,064 *
Alulteljesítők: szövegértés –0,073 *
Kiemelkedően teljesítők: szövegértés
– –
PHÉ: szövegértés 0,104 **
*p<0,05, **p<0,01
Iskolacsoportok kialakítása
Nem hierarchikus k-közép klaszterezés => klaszterképző ismérvek Összetett innovációs mutató
Szervezeti Tanulási Kapacitás mutató
Iskolai státusz index
PHÉ matematika
PHÉ szövegértés
Iskolacsoportok
Klaszterképző ismérvek 1. klaszter
(n=115) 2. klaszter
(n=284) 3. klaszter
(n=176)
Összesített innovációs index
0,028 0,116 –0,081
Szervezeti Tanulási Kapacitás
0,076 0,032 –0,043
Tanulóiösszetétel-index –1,12 0,97 –1,23
PHÉ: matematika 58,33 3,71 –41,36
PHÉ: szövegértés 41,09 4,07 –28,56
Nem besorolható: n=1055
Három klaszter 1. klaszter: alacsonyabb státuszú eredményes és inkább innovatív iskolák 2. klaszter: magasabb státuszú, átlagosan eredményes és innovatív iskolák 3. klaszter: alacsonyabb státuszú kevésbé eredményes és innovatív iskolák
Iskolai jellemzők szerinti különbségek I.
Alacsonyabb státusz, eredményes, innovatív
(n=115)
Alacsonyabb státusz, kevésbé eredményes és
innovatív (n=176)
Tanulószám (átlag, fő) 295 283
Tanári fluktuáció (%)* 16,9 19,5
HH arány (%) 22,0 26,2
HHH arány (%) 12,7 17,2
Roma/cigány tanulók aránya (%)* 14,5 22,0
*p<0,05
Iskolai jellemzők szerinti különbségek II. Alacsonyabb státusz, eredményes,
innovatív (n=115) (%) Alacsonyabb státusz, kevésbé eredményes
és innovatív (n=176) (%)
Közép-Magyarország 24,3 23,9
Közép-Dunántúl 6,1 13,6
Nyugat-Dunántúl 10,4 7,4
Dél-Dunántúl 10,4 5,7
Észak-Magyarország 8,7 20,5
Észak-Alföld 24,3 23,9
Dél-Alföld 15,7 5,1
Budapest 16,7 8,6
Megyeszékhely 12,3 10,3
Város 25,4 37,4
Község 45,6 43,7
Állami/önkormányzati 90,4 89,8
Nem állami/önkormányzati 9,6 10,2
Rég
ió:
*p<0
,05
Összegzés
Gyenge kapcsolatok Eredményesség és innováció között
Eredményesség és szervezeti tanulási kapacitás között
Több és erősebb kapcsolat Abszolút pontszámokon alapuló eredményességi mutatókkal
Szövegértés területén
Sajátos iskolacsoportok Alacsonyabb státuszú iskolák nem egységesek:
o eredményes és innovatív iskolák
o kevésbé eredményes és innovatív iskolák
Magasabb státuszú, átlagosan eredményes és innovatív iskolák
További kutatási irányvonalak
További adatkapcsolás: iskola, tanuló és pedagógusjellemzők A pedagógiai munka minőségét befolyásoló tényezők” (TÁMOP 3.1.1) => Online
kérdőíves pedagógus-panelkutatás (I. hullám: 2013 ősz, II. hullám: 2014 ősz) o pedagógiai- és módszertani kultúra, szakmai támogatás, értékelési gyakorlat
o légkördimenziók, pedagógusattitűdök
o pedagógiai célok, gyakorlatok, problémák, pedagógus-továbbképzési igények
2016. évi OKM, KIR-STAT
Eredményesség és innováció mélyebb vizsgálata a státusz szerint elkülönített iskolacsoportokon belül
Innováció, szervezeti tanulási kapacitás dimenzióinak mélyebb vizsgálata
Akadályozó és ösztönző (iskolai) tényezők mélyebb elemzése
Regionális, területi különbségek vizsgálata
Minta elemszám, mintatorzulás kezelése