Kapusi Krisztián Avasi borház- és pincekataszter felé…. Az Avasi Borút Egyesület és az Észak-Keleti Átjáró Egyesület 2014-2015. évi –„Avasi disputa” címmel összefogott – kulturális rendezvényeinek és tudományos kutatásainak egyik fontos vállalása volt feltárni a miskolci Nagyavason épült borházak számozásának változásait, a pincetulajdonosokra, építési eseményekre, használatra-funkcióra vonatkozó történelmi ismereteket. A XX. század folyamán többször változott a borházak számozása, jelenlegi pincetulajdonosok szerint aktuálisan sem rendezett a történelmi Avas ingatlanainak egyértelmű és következetes azonosítása. A kutatás során feltárt dokumentumok rendszerezését mégis hasznosnak találtuk, talán e kataszter-kezdemény a jövőben kiegészülhet olyan információkkal, melyek kapcsolatot teremtenek a történelmi források és a jelenlegi pinceállomány között. Betűrendben tekintjük át a miskolci Nagyavas pincesorait, melyeknek borházait a jelenlegitől többnyire eltérő, korabeli számozással foglaljuk lajstromba. Minden esetben megadjuk a vonatkozó információ keltezési évét, törekvésünk szerint próbáljuk elkülöníteni egymástól a különböző időszakokban azonos számot viselő pincéket, borházakat.

***

Alsó sor 384. szám 1911. év A levéltárban fennmaradt gyönyörű, 1911. november 22-én keltezett rajzos dokumentáció szerint Klein Ármin a „Nagy-Avas, alsósori Tátra Mulató tulajdonosa (…) kibővíteni illetve átalakítani óhajtván a jelenlegi és már most is az Avas díszét és kedvenczét képező mulató illetve szórakozó helyét”.1 Klein miskolci, Vörösmarty u. 29. szám alatti lakosként szerepel az iratokban, melyek a Tátrát máshol Nagyavas 384. számmal azonosítják. A szakirodalom ugyancsak említi a Klein-féle Tátra mulatót: az „avasi vendéglősök között kedvelt elnevezés volt a Tátra. (…) A Tátra tulajdonosa 1914-1936 között Klein Ármin volt, de pl. 1921-ben a cégtáblára felkerült Pintér K. és Társa neve”.2 Sassy Csaba még 1940-ben is az Alsó sorra lokalizálta a Tátrát, a rá jellemző humorral: „Az avasi kilátótoronyban 10 fillér belépődíjat szednénk azzal az indoklással, hogy innen szabadszemmel látható a Tátra. Aki feljönne, annak megmutatnánk a Tátra-vendéglőt, ami az avasi alsósoron van és tényleg szabadszemmel is látható”.3

Alsó sor 708. szám 1937. év Horváth Antalné Rollinger Lujza 1937. május 17-én építési engedélyért folyamodik az alábbi szöveggel: „Nagyavas Alsó sor 708. számú telkemen lévő pincémnek átalakítását a mellékelt tervek szerint engedélyezni: a pincém a város belső környezetéhez tartozik és el van hanyagolva és tőlem telhetőleg kissé ízléses formában akarom megépíteni kő- és tégla anyagból lesz megépítve, tető szerkezete megfelelő faanyagokból és cseréppel lesz fedve”.4 A szomszédos, 710. számú telek tulajdonosaként ugyancsak Horváth Antalné Rollinger Lujza

1 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 2905/1912. 2 Dobrossy 1993. 360. 3 Idézi: Porkoláb 1993. 313. 4 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 18345/1937.

szerepel, aki jeles miskolci órás-ékszerész család tagja, lakcímeként a „Széchenyi 50. Ékszerüzlet” elérhetőséget adta meg az idézett iratban. Alsó sor 710. szám 1935. év Bende Miklós és Bende János (lakás: Miskolc, Szentpéteri kapu 10. szám) a tulajdonosok 1935 év végéig, amikor eladják az ingatlant Horváth Antalné Rollinger Lujzának, aki a szomszédos, 708. szám alatti pincének is a tulajdonosa.5 1936. év Lujza-pihenő névvel nyári lakot kíván építtetni az új tulajdonos, Horváth Antalné Rollinger Lujza, de gond adódik az ingatlan azonosításával. Ezt írja a polgármesternek címzett levelében: „én nem a 2604. hrsz. ingatlanomon szándékozom építkezni, hanem az ezen terület és a 2605. hrsz. ingatlan 8207. sz. betét, 712. sz. pince közt levő nem telekkönyvezett erdőterületen, amelyet a 710. sz. pincével (1457. sz. betét 2603 hrsz) együtt jogelődöm Bende Miklós és Bende János, jelenleg Szentpéteri kapu 10. sz. a. lakosok évek hosszú során át háborítatlanul használtak s nekem mint a saját tulajdonukat adták el, az alanti vázrajz szerint. Ismétlem, hogy csak díszes kivitelű nyári lakot szándékszom létesíteni”.6 A nyomós érvek és a tetszetős tervek ellenére, a polgármesteri hivatal 1936 márciusában megtagadja az építési engedély kiadását. 1941. év Horváth Antal háztulajdonos 1941. május 26-án a mérnöki hivatalhoz címzett kérvényében írja, hogy „Nagyavas Alsósor 710. szám alatt levő házam végében a régi támfal amely egyben tűzfalat is képez, omladozott és ezt el kellett távolítanom. Ennél fogva az ide mellékelt rajz szerint a támfalat felépíteni óhajtanám”.7 Alsó sor 711. szám 1932. év „Telekkönyvi betéti kivonat 2604. hrsz. Pince 711. sz. és előtér Nagyavas Alsó soron 81 négyszögöl. Tulajdoni lap: Lichtenstein Lászlóné szül Bartányi Ilona 3/6 rész, Kubinyi Pál, Anna, János 1/6 – 1/6 – 1/6 rész. 1932. febr. 11-én”. 8 1936. év Horváth Antalné Rollinger Lujza, az Alsó sor 710. számú pince tulajdonosa az építési engedélyért folyamodó leveléhez mellékelt helyszíni rajzon a 711. szám tulajdonosaként Lichtensteinnét tünteti fel.9 Alsó sor 712. szám 1936. év Horváth Antalné Rollinger Lujza, az Alsó sor 710. számú pince tulajdonosa az építési engedélyért folyamodó leveléhez mellékelt helyszíni rajzon a 712. szám tulajdonosaként a Gyüre vezetéknevet tünteti fel.10 Alsó sor 716. szám 1944. év

5 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 2264/1936. 6 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 2264/1936. 7 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 207000/1941. 8 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 2264/1936. 9 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 2264/1936. 10 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 2264/1936.

Dr. Póta László ügyvéd, mint kirendelt hatósági gondnok 1944. augusztus 23-án jelenti a polgármesternek, hogy „azelőtt Váradi Géza volt miskolci lakos zsidó tulajdonában volt Nagyavas Alsósor 716. sz. pincére vonatkozóan Földi Imre miskolci lakos főpincér szabályszerű magánokirattal igazolta, hogy még a zsidókra kiadott korlátozó intézkedések hatálybalépése előtt szabályszerű bérleti jogügylettel bérbe vette és bérben tartja ezen pincét”.11 Az ingatlan tehát 1944 tavaszáig az izraelita származású Váradi Géza tulajdona, aki Földi Imre főpincérnek adja bérbe a pincéjét. Alsó sor 717. szám 1937. év A városi polgármesteri hivatal 1937. december 28-án engedélyt ad Schaffer Árpádnak (lakás: Miskolc, Vászonfehérítő u. 17. szám) „Nagyavas Alsósor 717. sz. a. telkén tervezett borház építésre”.12 Erről a szomszédok is értesülnek, ezek szerint Brilla János (lakás: Miskolc, Kartács u. 16. szám) és Darvas Aladár (lakás: Felsőábrány) is Nagyavas Alsó sori pincetulajdonosok 1937 év végén. 1944. év Bombázás esetére óvóhelyként kijelölt pince 1944. szeptember 11-én az Alsó sor 717. szám alatti, mely változatlanul Schaffer Árpád (lakás: Miskolc, Vászonfehérítő u. 17. szám) tulajdona.13 Alsó sor 720. szám 1934. év Scheffer József, az Alsó sor 721. számú pince tulajdonosa az építési engedélyért folyamodó kérelméhez mellékelt helyszíni rajzon Orosz Józsefné nevű tulajdonost ad meg az Alsó sor 720. szám alatti szomszédjaként.14 Alsó sor 721. szám 1934. év Scheffer József (lakás: Miskolc, Megyesalja u. 39. szám) kéri a városi tanácstól 1934. április 10-én, hogy „Nagy-Avas Alsó sor 721. sz. alatt lévő borházam átalakítását az elejéből elbontani és az Avas felől a szomszéd támfaláig beépíteni beton támfallal az építési engedélyt megadni méltóztassék. A munkát Nagy István kőműves végzi”. A hatóság 1934. május 14-én kiadja a kért engedélyt.15 Alsó sor 725. szám 1936-1937. év Felföldi János kőműves mester (lakik: Miskolc, Kun J. u. 33. szám) a pince tulajdonosa, a borházat 1936. szeptemberében átépíti, majd november 17-én megkapja a használatbavételi engedélyt a polgármesteri hivataltól. Utóbb kérelmezi, hogy a pincét és a borházat lakásként használhassa, ezt viszont 1937. január 22-én az alábbi indoklással utasítja el a városi hatóság: „altalaj boltozatban pince folyosókkal keresztül-kasul van furkálva. Vízvezeték nincs és ivóvíz céljaira szükséges kút ásása a területen lehetetlen”. 16 Alsó sor 732. szám

11 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 36839/1944. 12 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 31227/1937. 13 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 38228/1944. 14 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 8818/1934. és 11456/1934. 15 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 8818/1934. és 11456/1934. 16 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 35685/1939.

1944. év Kássa József kőműves mester (lakás: Miskolc, Szent Anna u. 30. szám) a tulajdonos, engedélyt kap a borház átépítésére, a munkálatokat Kássa maga végzi. Az engedély kiköti, hogy a borház állandó lakásra nem, csakis nyári tartózkodásra használható. Minderről a szomszédok is értesülnek, innen tudjuk, hogy Lőrincz Imre és Tóth József is Alsó sori pincetulajdonosok 1944 márciusában.17 Alsó sor 736. szám 1886-1937. év Major Elekné Molnár Terézia 1937. július 15-én nyilatkozik arról, hogy a pince és az előtere már 51 év óta a Molnár család tulajdona. A városi hatóság mindezt elismeri, tehát az Alsó sor 736. számú pince megközelítőleg 1886-tól a Molnár család birtoka 1937-ig, illetve annál tovább is.18 Alsó sor 744. szám (1927-ig: 739. szám) 1924. év A beomlott pincetelek 1924 november 6-ig Miskolc város tulajdona, akkor díjtalanul átengedi azt Matisz József villanytelepi szerelőnek azzal a feltétellel, hogy Matisz egy éven belül támfalat és „csinos kiállítású borházat” épít. 1926. év Matisz József jelenti, hogy tőke hiányában képtelen eleget tenni a vállalásnak, ezért a beomlott pincetelket átadná Elek Herman villanyszerelőnek (lakás: Miskolc, Széchenyi u. 94. szám). A város törvényhatósági bizottsága 1926. április 29-én elfogadja, hogy Elek Herman az új tulajdonos, díjtalanul és változatlan feltételekkel. 1931. év Elek Herman és neje 1931. augusztus 12-én nyilatkoznak arról, hogy a telek egy részéről, nevezetesen „az Avason Alsó sor 744 számú pince keleti részén levő és 4449 telekkönyvi szám alatt elfekvő üres telek részről, Horváth Jánosné Rajos Erzsébet részére minden ellenszolgáltatás nélkül lemondunk”. Horváth Jánosné (lakás: Miskolc, Barcsay u. 8. szám) is tájékoztatja a városi hatóságot, hogy Elek Herman sem tud eleget tenni a vállalásnak.19 Alsó sor 749. szám 1941-1942. év Kóhn Gyuláné (lakás: Miskolc, Wesselényi u. 57. szám) a pince tulajdonosa. A telek fölötti közút támfala leomlik 1941. szeptemberében és a város mérnöki hivatala úgy értékeli, hogy „özv. Kohn Gyuláné (lakik Wesselényi u. 57. sz.) Nagyavas Alsósor 749. sz. alatti pincéje hiányos karbantartás folytán a pincetoroknál beszakadt. Ez a beszakadás vonta maga után a további földcsuszamlást, ami fokozatosan terjedt felfelé, egészen a felette levő útig, a Középső sorig”. Gulyás László városi főmérnök az 1942. szeptember 18-án tett helyszíni szemle alkalmával aztán kénytelen korrigálni a hivatal álláspontját, írván a jegyzőkönyvbe, hogy „Megállapítást nyert a helyszínen, hogy a pince teljesen sértetlen, éppúgy a lejáró pincetorok is. Mindkét rész az Avas kőzetébe van bevágva, az andezittufába, mely felületén sértetlen. Az előtte volt borház teljesen leomlott, éppúgy a támfal felső része is”. Kohn Gyuláné tulajdonosnak meggyűlt a baja a nagyavasi közutak és támfalak állapotáért felelős városi hatósággal, nehéz megítélni, kinek volt igaza.20

17 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 741/1944. 18 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 357/1939. 19 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 13385/1931. 20 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 18711/1943.

Alsó sor 764. szám 1943. év Miskolc Város Törvényhatósági Bizottsága 1943. szeptember 30-án határoz arról, hogy „Szepessy Istvánné sz. Koday Katalin miskolci lakosnak Nagyavas Alsó sor 764. sz. pincéjéhez 20 négyszögöl területet Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város közönsége tulajdonából eladunk négyszögölenként 30 pengőért, összesen hatszáz pengőért”. 21 Alsó sor 766. szám 1938. év Vitéz Tóth István (lakás: Miskolc, Lovagda u. 11. szám) 1938. szeptember 24-én építési engedélyt kap az Alsó sor 766. számú telkére, borház építés céljából.22 Alsó sor 770. szám 1933. év Havasi József pincetulajdonos 1933. júliusában építési engedélyt kap az Alsó sor 770. szám alatti telkére. Erről a szomszédok, ezek szerint ugyancsak Alsó sori pincetulajdonosok, Lipták Andrásné és a Miskolci Ipartestület is értesülnek.23

*** Csáthi sor 371. szám 1943. év Dr. Eleméry József, a Nagyavas Csáthi sor 371. számú ingatlan tulajdonosa támfal építésre kap engedélyt.24 Csáthi sor 373. szám 1901. év Krizsanovszky József 1901. szeptember 12-én tudatja a városi tanáccsal, hogy a „Nagy avas Csáthy-sor 373. számú pinczémet újból keríttetni s a hozzá tartozó kertben egy csinos nyitott verandát óhajtván építtetni, az Avas rendezési és szépítészeti szempontból hajlandó lennék a saját pinczém és a Csáthy Szabó István tulajdonát képező pincze között fekvő, városi tulajdont képező területet egészben vagy részben megvásárlani”.25 Az irat dr. Szabó Gyulát nevezi meg a másik szomszédként. Mindez alapján megállapítható, hogy a Csáthi sor igen nívós helye a 19-20. századfordulós Avasnak. Nevének eredetét nem ismerjük, mindenesetre feltűnő egybeesés, hogy éppen a Csáthy soron van akkoriban pincéje Csáthi Szabó István (1834-1903) gyógyszerésznek és borásznak, akinek Miskolcon, Diósgyőrben és Tállyán is vannak szőlőbirtokai. Szomszédja pedig valószínűleg azonos azzal a dr. Szabó Gyulával (1833-1905), aki ugyancsak gyógyszerész és borász egyszemélyben: a világ szinte összes szegletébe veszik a borait, rengeteg elismerést nyer nemzetközi kiállításokon, 1886-tól az elsők között telepít a filoxérának ellenálló amerikai szőlőalanyokat és Magyarországon elsőként alkalmazza a borpasztörizálást! Krizsanovszky József sem akárki, Miskolc város tanácsnoka, 1917-től polgármester-helyettese az említett avasi pincésgazda!26

21 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1081/1943. 22 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1712/1938. 23 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 5496/1933. 24 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1041/1943. 25 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 12301/1901. 26 Dobrossy-Eszenyi-Zahuczky 2008. 241-242. Somorjai 2003. 189.

Csáthi sor 373. szám (1927-ig: 374. szám) 1929. év Szalay János tulajdonos a Csáthi sor 373. szám alatti telkére 1929. május 8-án építési engedélyt nyer a városi hatóságtól.27 1930. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Csáthi sor 373. szám alatt Szalai Jánostt jelöli meg tulajdonosként.28 Csáthi sor 375. szám 1930. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Csáthi sor 375. szám alatt Nyisztor Józsefnét jelöli meg tulajdonosként.29 1942. év Buri Vilmos és neje folyamodnak a városi polgármesterhez 1942. április 15-én, hogy a „Nagy Avas Csatári sor 375. sz. alatt lévő telkemen a meglévő régi borház lebontására és a mellékelt terv szerinti építkezésemhez építési engedélyt adni méltóztassék”. 30 A „Csatári” sor nyilván tévesztés, a számozás és a hangzás alapján a Csáthi sorról lehet szó. Csáthi sor 376. szám 1930-1942. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Csáthi sor 376. szám alatt Fábián Ferencnét jelöli meg tulajdonosként.31 Az 1930-as és 40-es években közismert szórakozóhelynek számított a Fábián vendéglő, tulajdonosa özvegy Fábián Ferencné 1942-ben az egyik kezdeményezője volt a mélyvölgyi zugkimérések ellen hatósági fellépést sürgető panaszos beadványnak.32

*** Csonka sor 11. szám 1930. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Csonka sor 11. szám alatt Seres Mihályt jelöli meg tulajdonosként.33 1931. év Egy 1931. május 10-i keltezésű beadványon Seres Mihály és neje, Kuti Julianna szerepelnek a Felső-Avas, Csonka sor 11. számú telek tulajdonosaiként.34 1937. év Gyökér István fűszerkereskedő (lakás: Miskolc, Hideg sor 509. szám, tehát a pince közvetlen közelében) terményraktár építésre kér és kap engedélyt a Csonka sor 11. számú telkére 1937 októberében.35 Csonka sor 12. szám 1930. év

27 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906. b. 13387/1929. 28 Miskolc thjf. város… 1930. 20. 29 Miskolc thjf. város… 1930. 20. 30 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906. b. 15671/1942. 31 Miskolc thjf. város… 1930. 20. 32 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906. 30214/1942. 33 Miskolc thjf. város… 1930. 20. 34 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/ b. 7433/1939. 35 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 7433/1939.

A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Csonka sor 12. szám alatt Tomolya Jánost jelöli meg tulajdonosként.36 Csonka sor 576. szám 1930. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Csonka sor 576. szám alatt özv. Fűzi Istvánnét jelöli meg tulajdonosként.37 Csonka sor 578. szám 1943. év Hideg József, mint a Csonka sor 578. számú telek tulajdonosa nyilatkozik arról, hogy nincsen kifogása az ellen, hogy szomszédja, Huszár Jánosné állandó jelleggel lakja és kibővítette a Csonka sor 580. számú házat.38 Csonka sor 579. szám (1903)-1939. év Özvegy Tóth Pálné a Csonka sor 579. szám alatti pincének 36 éve tulajdonosa, nem volt korábban kellemetlensége, most viszont sérelmezi, hogy Huszár János szomszéd engedély nélkül építkezik az 580. szám alatt.39 Csonka sor 580. szám 1920 körül Özvegy Tóth Pálné 1934-ben nyilatkozik arról, hogy a Csonka soron „ez előtt ugyan 14 évvel eladtam 580 számút”, tehát 1920 körül özvegy Tóth Pálné lehetett az ingatlan tulajdonosa.40 1943. év Huszár János cipészmester neje magyarázza a város polgármesterének címzett beadványában, hogy „azon ház, melyben lakom, az mindig lakás volt, mert az oly nagy hely, hogy azon a rá épült épületek rajta voltak, én csak rendbe hozattam és magasítattam, amiért nem is tudtam, hogy erre építési engedélyt is kell kérni. 1943. május 7. Huszár Jánosné Csonka sor 579-580”. 41 Csonka sor 581. szám 1943. év Bolabás János, mint a Csonka sor 581. számú telek tulajdonosa nyilatkozik arról, hogy nincsen kifogása az ellen, hogy szomszédja, Huszár Jánosné állandó jelleggel lakja és kibővítette a Csonka sor 580. számú házat.42

***

Felső sor 394. szám 1903-1940. év

36 Miskolc thjf. város… 1930. 20. 37 Miskolc thjf. város… 1930. 21. 38 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 15036/1943. 39 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 5170/1939. 40 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 5170/1939. 41 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 15036/1943. 42 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 15036/1943.

A két színészről elnevezett pincesor (a temetőből kivezető Pázmán és fölötte a Latabár) összefut és egyesül a nagyavasi Felső sorrá. A három pincesor találkozásánál, 1929 és 1940 között fogadott vendégeket az avasi „Bükk-Otthon” nevű turistaszálló. Ingatlana a domb azon helyén feküdt, amelyet a 19. században még Szemszúró névvel jelöltek a helyi topográfiában. Ott volt Latabár Endre (1811-1873) színházigazgató borháza és nyaralója, Soltész Nagy Kálmán polgármestersége idején (1878-1901) ezért nevezték el róla, az adott nagyavasi pincesort Latabár sornak. Valószínűleg a Latabár örökösöktől vásárolta meg az ingatlant (korabeli számozás szerint: 393-394.) Wolfgang Alajos kántortanító és felesége, Tarnay Leona (utóbb Kömleyné) színésznő. Így fordulhatott elő, hogy a nagyavasi borház udvarán, 1903-ban Németh József társulata előadta a Bob herceget. A tulajdonosok vendéglővé alakították a borházat és az előadás okán utóbb, 1904-től Bob csárda névvel működtették.43Az első világháború idejére ismét változott a tulajdonlás: Csók Györgyné született Schusztek Emmától 1917-ben Miskolc városa vásárolta meg az ingatlant. Bérlők révén szerzett belőle jövedelmet, majd a Miskolci Bükk Egylet 1928-ban kapta meg a telket használatra a várostól, azzal a céllal, hogy ott turistaszállót nyisson. Az avasi Bükk-Otthont fel is avatták 1929 nyarán, öt nagy szobája 70-80 vendég egyidejű elhelyezésére volt alkalmas.44Megítéltsége mégis felemás lehetett, a helyi napilapban megjelent tárca például ilyesmit írt róla 1931 nyarán: „Az ódon templom, a kis zöld temető, mely átvezet a múlton és az emlékeken, a széles utat mutatja a kis kockakő burkolattal s hol az vezet és megszűnik – ott a turista szálló, így magyarázta a Korona előtt a fehér kesztyűs kézzel szalutáló rendőr. Ó a kedves kis turista szálló! Mely ötletes környezetével oly stílustalan, mint maga a természet. És óh milyen jótékony. Társadalmi szigorú szabályokra nem kötelezett. Szállóhely és nem szálloda. Étkező hely, de az ég alatt, a szabadban. Egy összejövetel turista és cserkész összetartással. Hol a társas összetartozandóság még éjjel is szerepel, mert 18-20 ágy fehérlik egy teremben. Hol meg kell beszélni reggel még az egymás mellett sorakozó hat lavór sorrendjét is. Kedves és elragadó az udvar primitív berendezése, mely fölött vidám majális hangulat lebeg. A szalonnasütő helyre átszüremlik a fák lombján át a lebukó nap tüze, elér a Tátra-mulató cigányzenéje.”45A meglehetős enigmatikussággal fogalmazott gondolatok mintha erkölcstelennek, igénytelennek értékelték volna az avasi turistaszálló által biztosított körülményeket. Gazdasági szempontból aligha lehetett kifizetődő a kezdeményezés, mert a Miskolci Bükk Egylet már a nyitás után tíz évvel szabadult volna az ingatlantól. Felmerült, hogy a város átveszi és levente otthonná alakítja át a turistaszállót, melynek épülete 1939-re életveszélyessé vált. Talányos körülmények között, 1940 év elején az épület zöme leégett, megmaradt részeinek elbontásáról rendelkezett a városi hatóság.46Latabár Endre nyaralója, Bob csárda, turistaszálló – a 20. század első felének meghatározó avasi helyszíne a Pázmán, Latabár és Felső sor találkozásánál jeltelen maradt, mára már semmi sem utal az egykori szép időkre.

Felső sor 395. szám 1944. év Az Izraelita Tantestületi Segélyegylet pincéjének, mint gazdátlanul álló zsidó ingatlannak a zár alá vétele, zárgondnok kirendelése 1944 júliusában.47 Felső sor 398. szám 1944. év

43 Kárpáti 2002. 40. 44 Dobrossy 1993. 356. 45 Reggeli Hírlap, 1931. július 8. 46 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 648/1940. 47 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 25473. és 26226/1944.

Hermann Ádám vasgyári tisztviselő (lakás: Miskolc, Urak utca 86. szám) 1944. április 22-én bejelenti a miskolci városi mérnöki hivatalnak, hogy „miután lakásomnál légoltalmi óvóhely nincs, a Nagyavas Felső sor 398. számú pincémet vagyok kénytelen csládommal és egyben óvóhelyet nélkülöző rokonaimmal (cca 12 személy) óvóhelyként használni”. 48 Felső sor 404. szám 1926. év Dr. Krausz Mórné Klein Teréz tulajdonos (lakás: Miskolc, Széchenyi utca 19. szám) 1926. július 24-én engedélyt nyer favázra, deszkából emelendő borház építésére.49 1939. év Változatlanul a Weidlich udvarban lakó Dr. Krausz Mór családja a tulajdonos.50 1942. év Sipos László tulajdonos (lakás: Miskolc-Martintelep, Kisfaludy u. 10. szám) engedélyt nyer 1942. június 10-én egy új borház építésére.51 Felső sor 406. szám 1939-1942. év Ismert volt a Sárgarigó vendéglő (korabeli számozás szerint: Felső sor 406. szám), melynek működtetője, Haydu Endréné „Diósgyőrött született, Kolozsvárott járt iskolába. 1929-ben tett mestervizsgát, előzőleg már önálló vendéglős volt”.52 A levéltárban fennmaradt a Sárgarigó vendéglő 1939. évi átalakításához készült rajzos dokumentáció, akkor tehát már adatoltan működött Haydu Endréné irányításával,53és a tulajdonos még 1942-ben is avasi vendéglősként szerepelt a mélyvölgyi zugkimérések ellen tiltakozó beadvány aláírói között.54 Felső sor 407. szám 1944. év Dancs Lajos („Zsolcai kapu Hági söröző”) az ingatlan tulajdonosa.55 Felső sor 408. szám 1944. év Juhász Lajos tulajdonos (lakás: Miskolc, Géza u. 4. szám) 1944. március 24-én borház építésre kap engedélyt.56 Felső sor 409. szám 1944. év Dr. Skody Károly (lakás: Miskolc, Kun József u. 35. szám) az ingatlan tulajdonosa.57 Felső sor 419. szám 1943. év Vargha Istvánné (lakás: Miskolc, Salétrom u. 7. szám) tulajdonos 1943 őszén elkeríti a borházát, és Miskolc városától megvásárol 4 négyszögölnyi közterületet.58

48 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 20596/1944. 49 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 23447/1926. 50 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 12743/1940. 51 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1100/1942. 52 Csíkvári (szerk.) 1939. 164. 53 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 12743/1940. 54 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 30214/1942. 55 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 811/1944. 56 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 811/1944. 57 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 811/1944.

Felső sor 423. szám 1944. év Kun Lajos (született: Less, 1867. Lakás: Miskolc, Csengey u. 5. szám) a pince izraelita vallású tulajdonosa 1944. júniusában már ismeretlen helyen tartózkodik. Valószínűleg deportálták, vagy munkaszolgálatosként a frontra vezényelték.59 Felső sor 425. szám 1929. év Kardos Andor és neje, született Burger Margit (lakás: Miskolc, Lichtenstein u. 28. szám) tulajdonosok a borházukat átépítették egy szoba-konyhás lakóházzá, amelyet évente május és október hónapok között laktak. Klozettet a szomszéd, Radványi Ignác engedélyével annak portájára (Felső sor 426. szám) építettek, arra szolgalmi jogot kaptak. A várostól a lakóházra használati engedélyt 1929. július 25-én nyertek.60 Felső sor 426. szám 1929. év Radványi Ignác az ingatlan tulajdonosa.61 Felső sor 429. szám 1944. év Dr. Hercz Pál (született Miskolc, 1904. Lakás: Miskolc, Deák u. 9. szám) ügyvéd, izraelita vallású ingatlan tulajdonos 1944. június 21-én már ismeretlen helyen tartózkodik. Valószínűleg deportálták, vagy munkaszolgálatosként a frontra vezényelték.62 Felső sor 431. szám 1944. év Berliner Izsó és neje, Klein Amália a tulajdonosok. 1945. év A pinceingatlan vagyonkezelő gondnoka jelenti az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának, hogy a „Nagyavas Felső sor 431 alatt 4190 sz. betét 2965, 2973/7. hrsz. Területe 111 öl, hiányai: fából épült emeleti terasz leszakadt, tetőzet sérült. Háborús károk: a terasz leszakadt, a tetőzet megsérült, ablakok kitörtek. Tulajdonos neve Berliner Izsó”. (1945. július 6.) 1948. év Az egykori tulajdonos rokona írja 1948. november 23-án, hogy nagybátyja, Berliner Izidor (Izsó) úridivat kereskedő volt a miskolci Széchenyi utcán, 1944-ben még a deportálás előtt, természetes halállal hunyt el.63 Berliner Izsó/Izidor a Középső sor 631. számú pincének is a tulajdonosa volt (lásd ott). Felső sor 433. szám 1942. év Káposzta Károly (lakás: Miskolc, Pázsit u. 17. szám) tulajdonos engedélyt kap a már álló borház főfalainak átépítésére, előkert létesítésére. A mellékelt helyszíni rajz alapján

58 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1078/1943. 59 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 26756/1944. és 25932/1944. 60 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 20212/1929. 61 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 20212/1929. 62 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 26757/1944. 63 MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. 490/1950.

megállapítható, hogy a Felső sor 433. szám 1942. áprilisában a Pázmán, a Latabár és a Felső sor találkozásához közel feküdt.64 Felső sor 435. szám 1933. év Szabó István és neje, mint tulajdonosok építési engedélyt kapnak a polgármesteri hivataltól.65 Felső sor 443. szám 1945. év A tulajdonos Gelb Mátyásnét deportálták, pinceingatlanához 1945 júliusában vagyongondnokot rendeltek ki.66 Felső sor 445. szám 1943. év A pincék, mint óvóhelyek felülvizsgálata kapcsán a tulajdonos, vitéz Szabó Ignác Budapestről tájékoztatja a miskolci polgármestert, hogy „Avas Felső sor 445. számú pincémet Kulcsár Ferenc ny. á. honv. tiszthelyettes kezeli, aki a kulcsokat Méltóságod küldöttei rendelkezésére bocsátja”.67 Felső sor 449. szám 1950. év Hoffman Jenő és József deportáltak a pinceingatlan tulajdonosai, távollétükben kirendelt vagyongondnok felügyeli a felső sor 449. számú avasi ingatlant.68 Felső sor 452. szám 1934. év Gulyás Pál tulajdonos engedélyt kap borház építésére.69 Felső sor 466. szám 1930. év Polonkai János a tulajdonos.70 Felső sor 471. szám 1936. év Sőregi János (lakás: Miskolc, Meggyesalja u. 56. szám) a tulajdonos.71 Felső sor 472. szám 1936. év Szántay Tóth József (lakás: Miskolc, Salétrom u. 16. szám) tulajdonos a felépült borházára 1936. május 28-án használati engedélyt kap a polgármesteri hivataltól. A borház állandó lakásként nem használható.72

64 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 913/1942. 65 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 8831/1933. 66 MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. 321/1950. 67 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 11495/1943. 68 MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. 381/1950. 69 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 21833/1934. 70 Miskolc thjf város… 20. 71 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6517/1936. 72 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6517/1936.

Felső sor 473. szám 1936. év Duka János (lakás: Miskolc, Wesselényi u. 18. szám) a tulajdonos.73 Felső sor 474. szám 1933. év Palágyi Ferenc tulajdonos 1933. szeptember 18-án borház építésére kap engedélyt a polgármesteri hivataltól.74 Felső sor 475. szám 1933. év Valószínűleg Ragályi Ferenc (lakás: Miskolc, Meggyesalja u. 58. szám) a tulajdonos.75 Felső sor 476. szám 1941. év Puskás Lajosné (lakás: Újdiósgyőr, Acél u. 17. szám) tulajdonos a pincéhez borházat kíván építeni, 1941. június 4-én építési engedélyért folyamodik a polgármesteri hivatalhoz.76 Felső sor 479. szám 1905. év Blücher Frigyes százados (lakás: Miskolc, Rákóczi u. 21. szám) a pincéhez tartozó borház építésére kap 1905. április 18-án engedélyt a városi tanácstól.77 Felső sor 483. szám 1938. év Csontó István (lakás: Miskolc, Dobó u. 19. szám) a tulajdonos.78 Felső sor 484. szám 1938. év Nyitrai István (lakás: Miskolc, Nagyruzsin-Szőlőhegy) a régi borháza helyére újat kíván építeni, a polgármesteri hivataltól 1938. július 15-én építési engedélyt kap.79 1944. év Nyitrai István vasgyári munkás a tulajdonos. Lakásában (Miskolc, Gyár u. 20. szám) nem kíván óvóhelyet létesíteni, mert ahogyan 1944. június elsején írja, „a háztól 5 percnyi távolságra a Nagyavas Felső sor 484. szám alatt kitűnően megépített, mély avasi pince áll rendelkezésünkre óvóhely gyanánt. A pince az én tulajdonomat képezi (…) a szomszéd pincék felé vészkijárattal is el van látva”. 80 Felső sor 485. szám 1930. év Wolczowits Albert a tulajdonos.81 1938. év

73 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6517/1936. 74 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 13696/1933. 75 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 13696/1933. 76 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 20686/1941. 77 MNL B-A-ZMLt. IV. 1905/c. 3649/1907. 78 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1254/1938. 79 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1254/1938. 80 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 25084/1944. 81 Miskolc thjf város… 20.

Wolczovics Albert (lakás: Miskolc, Gyöngyvirág u. 73. szám) a tulajdonos.82 Felső sor 489. szám 1932. év Tóth András (máshol: Tóth Sándor) tulajdonos állandó lakásra szánt házat kíván építeni a telkén. A polgármesteri hivatal 1932. április 27-én elutasítja a kérelmét, lakóház építéséhez a pincesoron nem járul hozzá.83 Felső sor 490. szám 1932. év Szepcsik József a tulajdonos.84 1945. év Fekete István a tulajdonos.85 Felső sor 491. szám 1930. év Szöggényi József a tulajdonos.86 1945. év Furcsa szövegű, 1945. november 13-án keltezett polgármesteri véghatározat: „Kiskorú Szögényi István Nagyavas Felső sor 491. szám alatti lakosnak kérelmét elutasítom (…) kk. Szögényi István szülei kijelentették, hogy ezen építkezés nincs szándékukban és kérelmet az említett tervek kapcsán nem terjesztettek elő sem ők, sem gondnokuk, sem gyermekük”. 87 Felső sor 494. szám 1934-1942. év Papp Béla tulajdonost többször felszólítja a polgármesteri hivatal, hogy a telkére engedély nélkül épített lakóházat 30 nap alatt bontassa le.88 1940. év Az ingatlanok számozása nem stabil. Papp Béla nevű tulajdonos 1934-1942 között szerepel az iratokban, egy másik helyszíni rajz viszont 1940. szeptemberi keltezéssel Esztergályos Jánost szerepelteti a Felső sor 494. szám tulajdonosaként, a Felső sor 496. számhoz adja meg Papp Bertalan (tehát nem Béla) nevét tulajdonosként.89 Felső sor 495. szám 1930. év Ragályi József a tulajdonos.90 1940. év Kelemen Ferenc lakóházat kíván építeni a telkén, a polgármesteri hivatal 1940. szeptember 13-án elutasítja a kérelmét, mondván, hogy a pincék sosem számítottak lakott területnek, a telkek keskenyek, nincsen vízvezeték és csatornázás.91

82 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1254/1938. 83 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 7344/1932. 84 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 7344/1932. 85 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 18403/1945. 86 Miskolc thjf város… 20. 87 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 18403/1945. 88 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 15941/1943. 89 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 33466/1940. 90 Miskolc thjf város… 20. 91 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 33466/1940.

Felső sor 496. szám 1930. év Pál Sándor92és neje, született Árvai Anna a tulajdonosok. A szomszédos, városi tulajdonban lévő területre (Felső sor 496/a) engedély nélkül sertés ólat és klozettet építettek. A szegénysorsú házaspár vagyonát elárverezték, a pincét is eladták, a periférikus Honfoglalótelepre költöztek.93 1932. év A Pál házaspártól a tekintélyes városi közgyám, Papp Béla és neje, született Erdélyi Zsuzsanna (lakás: Miskolc, Bezerédi u. 2/a. szám) vásárolják meg a nagyavasi ingatlant. Rövid ideig birtokolják. 1934-1938. év Özv. Papp Béláné Erdélyi Zsuzsanna eladja a nagyavasi ingatlant Bolobás János nyugalmazott vasgyári munkásnak. Bolobás birtoklása idején a hegyoldal leomlott, Bolobás eltakarította az omladékot és a felszabadult területre, városi tulajdonra engedély nélkül építkezett. Bolobás 5 tagú családja állandó jelleggel lakta a Felső sor 496. szám alatti épületet. 1943. év Papp Bertalanné született Dusza Terézia az ingatlan tulajdonosa, aki a jogelődje által elfoglalt városi területért 176 pengő vételárat fizet, megveszi Miskolc várostól az adott területet, így a Felső sor 496. számú ingatlana legálisan gyarapodik.94 Felső sor 496/a. szám 1931. év A terület Miskolc város tulajdona. Egy részét Babtiszta Géza bérli a várostól. Csendom Ferenc (lakás: Miskolc, Felsőavas, Teleky sor 537. szám), miután hadirokkantságára, munkanélküliségére, dohos pinceotthonára hivatkozva kérvényezte, városi engedéllyel egy szoba-konyhás házat építhet az ingatlan Babtiszta által nem lakott részén, ideiglenes jelleggel. Pál Sándor szomszédot (Felső sor 496. szám) felszólítja a városi hatóság, hogy az engedély nélkül, városi ingatlanra épített disznóólat és klozettet bontsa el. A két szomszéd, Pál Sándor és Babtiszta Géza tiltakozik a polgármesternél 1931. december 30-án, mondván, hogy „az Avasról lefutó eső és hóvizek ezen területen futnak le, ha tehát ezen hely beépítve lesz, a víz lefolyásának helye nem maradván, a víz a mi telkünket és házunkat fogja elönteni és tönkre tenni”. 95 1931-1937. év Babtiszta Gézáné nyilatkozik 1937 júliusában, hogy a Felső sor 496/a. szám alatti területet 1931 óta bérli a várostól, azóta ott lakik.96 Felső sor 497. szám 1930. év Özvegy Papp Józsefné a tulajdonos.97 Felső sor 500. szám 1930. év Sarafi Juliánna a tulajdonos.98

92 Miskolc thjf város… 20. 93 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 17148/1943. 94 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 17148/1943. 95 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3/1932. 96 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 17148/1943. 97 Miskolc thjf város… 20. 98 Miskolc thjf város… 20.

Felső sor 501. szám 1930. év Teichengrőber Rudolf a tulajdonos.99 1940. év Trengvéber Béla a tulajdonos.100 Felső sor 502. szám 1930. év Özvegy Cseh Ferencné a tulajdonos.101 1940. év Özvegy Varga Józsefné építési kérelmét 1940. szeptember 13-án azzal utasítja el a polgármesteri hivatal, hogy az Avas „soha sem volt lakótelep, hanem csupán pincék céljaira szolgáló épületeket létesítettek rajta (…), az ott levő telkek szűkek, lakóház építésére alkalmatlanok, vízvezeték, csatornázás nincsen, kutak, pöcegödrök nem építhetők és végül, a hegyoldal pincékkel keresztül-kasul van fúrva, az ottani építkezés közbiztonsági szempontból is aggályos. Már beomlások is történtek”. 102 Felső sor 503. szám 1930. év Borza Anna a tulajdonos.103 1940. év Borza Blanka a tulajdonos.104

*** Jézuskút sor 698. szám 1926. év Kosahuba Pál fodrászmester (lakás: Miskolc, Városház tér 16. szám) 1926. január 26-án eladja a nagyavasi Jézuskút sor 698. szám alatt fekvő összes pincéjét a borházzal együtt Novák Jánosnak. 1926-1930. év Novák János nyugalmazott iskolaigazgatóként a tokaj-hegyaljai borvidékről, Mádról települt Miskolcra az 1920-as évek derekán. A nagyavasi Jézuskút sor akkoriban 698. számmal jelölt rozoga, lényegében összedőlt borházát a pincével együtt 1926 januárjában vásárolta meg. Novák tehetős ember lehetett, a nagynevű Bloch és Stimm műépítész duóval terveztette meg újonnan felépített borházát, amelyre 1929. októberében italmérési engedélyt is kapott.105Miskolc város 1929-ben kiadott monográfiája kávéház-tulajdonosként és bornagykereskedőként említette Novák Jánost, aki tehát a nagyavasi Jézuskútja soron tárolta és árulta a hegyaljai borokat.106 99 Miskolc thjf város… 20. 100 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 33468/1940. 101 Miskolc thjf város… 20. 102 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 33468/1940. 103 Miskolc thjf város… 20. 104 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 33468/1940. 105 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6903/1933. 106 Halmay-Leszih (szerk.) 1929. 537.

Jézuskút sor 700. szám 1930. év Fischer Sámuel a tulajdonos.107 Jézuskút sor 701. szám 1938. év Kisházy József (lakás: Miskolc, Nefelejcs u. 5. szám) a tulajdonos.108 Jézuskút sor 702-703. szám 1938-1939. év Bodnár Gizella tulajdonos (lakás: Miskolc, Rácz Gy. u. 2/a. szám) két szobás, emeletes lakóházat épít fel városi engedéllyel 1938 áprilisa és 1939 áprilisa között.109 Jézuskút sor 704. szám 1906-1914. év Lévay József (1825-1918) költő, műfordító, Borsod vármegye alispánja – avasi pincésgazda is volt. Sajószentpéteren született ugyan, de az Avas alatti református gimnáziumban (még az eredeti épületben, ami manapság a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállító-épülete) érettségizett, utóbb tanított. Arany János, Tompa Mihály barátja volt a költő, aki első verseit gimnazistaként az Avason írta. Megbecsült polgárként, mint helybéli pincésgazda látogatta a domboldalt, ahogyan ezt a naplójában is megörökítette: (1906. szeptember 12.) „vendégeim voltak az összes szentpéteri és miskolci atyafiak a Jézus kútja felett levő szép kis pincémben. Kellemesen töltöttük ott az estét szinte tíz óráig. A múlt évben elmaradt ez az összejövetel, melyet pedig én évenkint egyszer igen örömest óhajtok megtartani, annyival inkább, mert az a kis kedves hajlék, mely ezelőtt sok ideig vidám barátkozások úgynevezett „kis Kápolnája” volt, az idő mulandósága miatt lassankint mindig némább és elhagyatottabb lesz. Azok, akiket ott gyakran dalra gyújtott a jókedv, örökre elhallgattak, elköltöztek, a még élő kevesek kivénültek. Legtöbbször egyedül látogatok már ide, s magam elé idézgetem itt a múlt emlékeit”.110 Maga a borospince tehát a Jézus kútja felett, korabeli számozás szerint a Nagyavas 704. szám alatt volt, haláláig naponta feljárt oda. No jó, mindez enyhe túlzás, hiszen a Porkoláb Tibor irodalomtörténész által igényesen publikált Lévay naplók vonatkozó bejegyzéseiből az is kiderül, hogy 1914 nyarán – halála előtt négy évvel – másoknak engedte át használatra a pincét, Lévay József élete utolsó esztendőiben már aligha járt fel az Avasra: (1914. július 20.) „A múlt napokban Nyusztay Vilmos öcsém tulajdonába bocsátottam avasi kedves pincémet egy fiktív adásvételi szerződés alapján. Nekem már nincs szükségem erre a birtokra, neki nagy van. Végrendeletemben is úgy intézkedtem, hogy nagynénje halála után az övé legyen. Szőlője van, s foglalkozik borkezeléssel és üzlettel”. Majd 1915. június 6-án: „e tavaszon Nyusztay Vilmos tulajdonába bocsátottam Miskolcon a Jézus kútja felett levő kedves pincémet. Sok kedves emlékem köt hozzá. Szinte állandó menedékhelyem volt hosszú időn keresztül. Szinte apai örökségemnek mondhatom azt a vonzódást, mely engem odavezetett. Gyülekező helye volt a vidám barátkozásnak. A boltozatos, tiszta, szép helyiséget „kis kápolnának” nevezték. Pompásan hangzott benne az összhangos danolás, melynek néhány szép hangú mestere volt barátaim közt. Ha a távolból kedves vendégem érkezett, én csak odavezéreltem őt, s ott halmoztam el vendégszeretetemmel. Szőlőbirtokra sohase tudtam szert tenni, de borral, sokszor finomabbal is, mindig örömest láttam el magamat. A késő vénség rám nehezülő napjai s azokkal együtt az állandó és költséges bajom elzárták tőlem a pincei

107 Miskolc thjf város… 20. 108 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 1076/1939. 109 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 1076/1939. 110 Porkoláb (szerk.) 2001. 367.

örömöket. Ezért váltam meg az oly kedves helyiségtől. Ezért adtam át azoknak, akiknek nagy szükségök volt rá, s régóta használni is engedtem azt nekik. Most már csak a hozzákötött régi emlékekkel mulatok néha. Eszembe jutnak a különböző alkalmak, az ott töltött órák, az ott megjelent jóbarátok és ismerősök. Itt jegyzem az egyszer-másszor ott megfordult jelesek nevét, akik ott velem hajdan poharat koccintottak: Görgei Artúr, Szilágyi Dezső, Horváth Lajos, Kozma Sándor nagyemlékű állami főügyész, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Vadnay Károly, Melczer Gyula alispán, Kun Bertalan, Kiss Áron, Fejes István püspökök”.111 Marjalaki Kiss Lajos írta 1938-ban, hogy „Koszorús költőnk, Lévay József még késő öregségében is, nyolc évtizeddel a vállán, naponta felkereste a Jézus kút során levő, ma 704. számot viselő pincéjét. Azért élt 93 éves koráig – így mondják az Avason a borozgató öreg cimborák”.112 1938. év Özvegy Nyusztay Lajosné (lakás: Miskolc, Toronyalja u. 23. szám) a tulajdonos.113 Jézuskút sor 705. szám 1944. év Az ingatlan tulajdonosa Weidlich Pál, legendás miskolci kereskedő. Tőle Greuter Antal bérli a pincét, amelyet 1944. szeptember 12-én a polgármester óvóhelyként jelöl ki az Evangélikus Líceum és Tanítóképző Intézet (Miskolc, Dayka G. u. 4. szám) bentlakó növendékei számára.114 Jézuskút sor 707. szám 1930. év Özvegy Kasszay Jánosné a tulajdonos.115 Jézuskút sor 710. szám 1930. év Özvegy Várallyai Lajosné a tulajdonos.116

*** Középső sor 366. szám 1949. év Dr. Kurovszky László (lakás: Miskolc, Szemere u. 5. szám) a világháború során ismeretlen helyre került, elhagyott javai között említették a Nagyavas, Középső sor 366. szám alatti pincét.117 Középső sor 581. szám 1933. év Csont Adolf MÁV főmérnök (lakás: Miskolc, Csabai kapu 30/I. 14. szám) 1933. május 24-én az alábbi kéréssel fordult a polgármesteri hivatalhoz: „Ilonka leányomnak katona tiszttel kötendő házassága folytán a házassági óvadék (kaució) biztosítása céljából az idecsatolt

111 Porkoláb (szerk.) 2001. 290. és 330. 112 Marjalaki Kiss 1938. 5. 113 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 1076/1939. 114 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 35947/1944. 115 Miskolc thjf város… 20. 116 Miskolc thjf város… 20. 117 MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. 209/1950.

vázlatokon feltüntetett és tulajdonomat képező két ingatlant, u. m. az A alatti Csabai kapu 5440/1. számú 195 négyszögöles telkemet, valamint a B alatti Nagy-Avas Középsor 581. sz. adómentes lakóházamat felbecsülni és az eredményt a további lépések megtétele végett velem válasziratban közölni méltóztassék”. 118 (Csont Adolfnak 1931-ben feltehetően a Középső sor 618. számú pince szomszédjában is volt egy ingatlana119, vagy 1931 és 1933 között megváltozott a számozás és a két eltérő irat ugyanarra az ingatlan-tulajdonra vonatkozik. Egy 1937. évben keltezett irat Csont Adolfot a Középső sor 681. számú pince tulajdonosaként említi.) Középső sor 586. szám 1920-1939. év Leskó János Tiroli vendéglője a Toronyalja utca és a Középső sor találkozásánál (korabeli számozással: Középső sor 586.), tehát a belváros felé eső végén/elején volt a pincesornak.120Az 1934. évi ügyirat még Potenga névvel jelölte meg a Középső sor 586. számú pincét a helyszíni rajzon. Adatolt, hogy akkor már jó ideje vendéglátással foglalkozott Leskó jogelődje, egy 1924. évi napilapban jelent meg az alábbi hirdetés: „mindenes bejáró asszony vagy leány azonnal felvétetik a Potenga vendéglőbe az Avason”.121 A szakirodalom számára sem volt ismeretlen a Középső sor elején évtizedeken keresztül fennálló vállalkozás: „Nagyavas 586. szám alatt működött az 1920-as években a Potenga-vendéglő. Potenga Ferenc közismert miskolci építész volt, az üzletet felesége vezette. Tőlük vásárolta meg Leskó János, s itt nyitotta meg 1935. február 9-én a Tiroli vendéglőt”. 122 Valóban, az 1936. évi levéltárban őrzött helyszíni rajzon már a Tiroli vendéglő elnevezés szerepelt, az 1939-es pedig a tulajdonos, Leskó János megnevezésével azonosította az ingatlant.123Érdekes és persze találó asszociációként a meglehetősen kevés cégérrel-fantázianévvel jelölt avasi vendéglő között több úgy azonosította magát, hogy kedvelt hegyvidéki turista célpontok felidézésével próbálta fokozni a vonzerőt és a hangulatot (Tátra, Tiroli). A Középső sor vendéglősének rövid életrajzát is publikálta a vármegyei monográfia: „Leskó János vendéglős, Miskolc. Diósgyőrben született 1897-ben. Kitanulta szakmáját, majd bevonult katonának, megsebesült, mint 25 százalékos hadirokkant szerelt le, 1920-ban önálló kereskedő lett szülőhelyén, 1931 óta vendéglős Miskolcon, az avasi Tiroli vendéglő tulajdonosa”.124 Leskó János életében az első világháború meghatározó mérföldkő volt, nem véletlen, hogy az üzletéről efféle hirdetések jelentek meg a helybéli napilapokban: a „volt 65-ösök 11-én, szombaton este 7 órakor a Leskó János-féle Tiroli vendéglőben, Nagyavas 586. sz. (feljárat a Toronyalja utca 31. sz. mellett) összejövetelt tartunk, melyre bajtársainkat meghívjuk”.125 A világháborús veteránok egykori harcostársuk, a hadirokkant Leskó János Tiroli vendéglőjében találkoztak, elevenítették fel közös élményeiket az avasi Középső soron. Középső sor 587. szám 1934. év Bakos József (lakás: Miskolc, Gyöngyvirág u. 60. szám) építési engedélyt kér a pinceházának elbontására, illetve lakóház építésre, 1934. március 19-én elutasítja a polgármesteri hivatal a kérelmet, a vízvezeték hiányára és az omlásveszélyre hivatkozással.126

118 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 9932/1933. 119 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 12642/1931. 120 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6396/1934. 21675/1936. 8687/1939. 121 Reggeli Hírlap, 1924. június 8. 122 Dobrossy 1993. 360. 123 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 21675/1936. 8687/1939. 124 Csíkvári (szerk.) 1939. 269. 125 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1936. július 9. 126 MNL B-A-ZMlt. IV. 1906/b. 6396/1934.

1936. év Bakos Józsefné (lakik: Miskolc, Gyöngyvirág u. 60. szám) tulajdonos engedélyt kap 1936. augusztus 25-én a régi elbontott borház helyén egy új borház építésére.127 Középső sor 588. szám 1934-1937. év Csillag Rudolf lakás: Miskolc, Toronyalja u. 2. szám) az ingatlan tulajdonosa.128 Középső sor 589. szám 1937. év Galambossy Gyula átalakítási és toldalék-építési kérelmét 1937. május 15-én azzal utasítja el a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlana „közvetlen közelében a közelmúltban pincebeomlások történtek”. 129 Középső sor 591. szám 1937. év Leffler Károly (lakás: Miskolc, Deák u. 12. szám) az ingatlan tulajdonosa.130 Középső sor 598. szám 1942. év Heitler József villamosvezető 1942. június 6-án csakis úgy kap engedélyt borházának átalakítására, ha a felújított épületet kizárólag nyári lakásként, nem pedig állandó ottlakásra fogja használni a tulajdonos.131 Középső sor 613. szám 1943. év Dankó Tivadar tulajdonos 1943. szeptember elsején támfal építésre kap engedélyt a polgármesteri hivataltól.132 Középső sor 617. szám 1944. év Miskolc város polgármestere 1944. június 30-án jelenti a helybéli árvaszéknek: „Nagy Albert zsidó, aki 1881. évi november 15-én Gyulafehérvárott született, foglalkozása órás volt, Kun József u. 24. sz. alatti lakos Nagy-Avas Középsor 617. sz. alatti pince tulajdonát képezte, jelenleg azonban ismeretlen helyen tartózkodik és az említett pince gazdátlanul, elhagyatottan áll”. 133 Középső sor 618. szám 1931. év Özvegy Málnási Vincéné tulajdonos a pince 15 centiméter vastagságú tégla támfalát lebontatni, helyére betonból új támfalat építtetni szándékozik.134 Középső sor 624. szám 127 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 21675/1936. 128 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6396/1934. és 21675/1936 és 13786/1937. 129 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 13786/1937. 130 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 13786/1937. 131 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1101/1942. 132 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 969/1943. 133 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 28079/1944. 134 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 12642/1931.

1934. év Ifjabb Kissházi Jenő tulajdonos 1934. július 30-án engedélyt kap a polgármesteri hivataltól új borház építésére. Elismert szakember, Horváth Béla építőmester irányítja a munkálatokat.135 Középső sor 631. szám 1937-1940. év Berliner Izidor/Izsó (született: Nagyvárad, 1867. Lakás: Miskolc, Hunyady u. 52. szám) a pince tulajdonosa. Berliner egyéniségéről Berzy Sándor, mint a Miskolci Kereskedelmi Testület elnöke az alábbiakat írja 1937. április 26-án: „igazoljuk, hogy Ön 1892 évtől 1921. évig Miskolcon bejegyzett kereskedő volt, amely idő alatt és azóta is kifogástalan erkölcsi és politikai tekintetben. Társadalmi állásánál fogva több jótékonysági egyesületnek tagja volt, a miskolci Fillérbank felügyelő bizottságának elnöke volt és tekintélyesebb miskolci kereskedők sorába tartozott. A Tizeshonvéd gyalogezrednél 3 éves tényleges katonai szolgálatot teljesített. Tudomásunk szerint az utóbbi öt évben a Shell Kőolaj R. T. helybeli volt kirendeltségénél, mint tisztviselő tevékenykedett”. 136 Berliner Izsó/Izidor a Felső sor 431. számú pincének is a tulajdonosa volt (lásd ott). Középső sor 632. szám 1941-1944. Rácz Mihály (lakás: Miskolc, Lovagda u. 7. szám) a pince és borház tulajdonosa. Az épület igen elhanyagolt, omlásveszélyes állapota miatt a polgármesteri hivatal pénzbüntetés kilátásba helyezésével, többször mindhiába szólítja fel a tulajdonost borházának renoválására.137 Középső sor 639. szám 1940. év Nazáth József (lakás: Miskolc, Szent István u. 28. szám) borház építésre kap engedélyt a polgármesteri hivataltól, majd a munkálatok az elfogadott tervnek megfelelően valósultak meg, így Nazáth 1940. december 11-én az új borház használati engedélyét is megkapja.138 Középső sor 640. szám 1907-1908. év Özvegy Istváncsics Józsefné új borházat építtet az ingatlanán.139 Középső sor 647. szám 1944. év Klein László tulajdonost 1944-ben deportálták, holttá nyilvánítása 1948-ban történt meg.140 Középső sor 648. szám 1919-1933. év Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972) történész-muzeológus Miskolc helytörténetének, azon belül az Avas domb múltjának kiemelkedő kutató személyisége volt. Szinte szállóigévé váltak mondatai, melyeket szeretett dombjáról vetett papírra: az Avas „nagyszerű látványt nyújt és bátran párhuzamba lehet állítani a Gellért heggyel, vagy a Brassó melletti Cenkkel. Hátát szőlők és gyümölcsösök koszorúzzák, északi oldalán Miskolc egyetlen erdeje zöldell. A nevét

135 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 15923/1934. 136 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 21938/1944. 137 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3485/1944. 138 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1271/1940. 139 MNL B-A-ZMLt. IV. 1905/c. 2247/1908. 140 MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. 262/1950.

is innen kapta: Avas, azaz „tilalmas erdő”, melyet nem volt szabad sem irtani, sem legeltetni. Az Avas joggal híressége Miskolcnak, mely épp oly büszkén emelkedik ki a város képéből, mint az emberi ábrázatból a magas homlok”.141 Avatottan írt az avasi pincékről is: az Avas „évszázadok óta, mint a város raktára és rejtekhelye szerepelt. Amióta csak írások beszélnek városunk történetéről, mindig szó esett az avasi szőlőkről és pincékről. Több mint 800 pince van az Avas andezittufájába vájva. Ezek 3-4 sorban kanyarognak a Danyi völgytől egészen a Tűzköves dűlőig. A legtöbb pinceüreg 10-20 méter hosszú, de akad 50-100 méteres vájat is. Valamikor a pincét „kőlik”-nak hívták a miskolciak, a pince név csak a kőlyuk előtti borházakra vonatkozott. Később aztán a pince szó átragadt a kőlyukra is, ez utóbbi szó pedig elavult, kiment a használatból. A mostani pincék nagyrésze legalább 300 éves. Kétszázévesnél fiatalabb alig fordul elő, de az Alsó soron több olyan van, amelyik már félezer éves is elmúlt”.142 Halálakor az avasi református sírkertbe temették, életében viszont pincésgazda is volt: Nagyavas Középső sor 648. számú pincéjében Móra Ferenc és Móricz Zsigmond többször vendégeskedett, ahogyan ez közismert. Marjalaki Kiss Lajos 1919-ben települt Miskolcra, az 1920-as években bontakozott ki tanári, tudományos, közművelődési pályája. Élénken foglalkoztatta a magyarság eredete, és a régészeti feltárásokat is végző Móra Ferenc, a közismert író hasonló nézeteket képviselt a kérdéskörben, mint Marjalaki Kiss Lajos. Móra Ferenc 1905-ben járt először Miskolcon, de a húszas években egyre gyakrabban kereste fel a várost, összebarátkozott Marjalaki Kiss Lajossal és többször vendégeskedett az avasi Középső sor 648-as számú pincéjében. A kialakult baráti körnek rendszeres tagja volt a tudós muzeológus Leszih Andor és az Avast számtalanszor megéneklő bohém költő, Sassy Csaba is. Leonardo világhírű freskóját idézte az utolsó közös fénykép, melyen a házigazda Marjalaki Kiss Lajos, Sassy Csaba, Leszih Andor és mások által körülvéve a közkedvelt vendég, Móra Ferenc látható az avasi Középső sor 648. számú borháza előtti asztalnál ülve. A felvétel 1933. május 16-án készült, Móra Ferenc meghalt 1934. február 8-án, miskolci barátai pedig az alábbi szövegű emléktáblát erősítették fel Marjalaki Kiss Lajos borházának falára az utolsó látogatás évfordulóján, 1934. május 16-án: „Itt volt utoljára gondtalan és boldog Móra Ferenc 1933. május 16-án”.143Az avasi Móra-kultusznak kiemelt napja (lehetne) a májusi dátum. Marjalaki Kiss Lajos abban az évben kezdte kisújszállási gimnáziumi tanulmányait, amikor ugyanazon intézménynek 8. évfolyamos tanulója volt Móricz Zsigmond. Miskolcon élt Holics Jankának, Móricz első feleségének a rokonsága, majd egyik leánya, Móricz Lili a miskolci színház társulatához tartozott éveken keresztül. Móricz Zsigmond szerette a városi múzeumot, hétvégente gyakran Miskolcra utazott és a színházzal szemközt, az Abbázia szálloda (Széchenyi u. 24. sz.) első emeleti szobájában szállt meg. Barátságot ápolt Marjalaki Kiss Lajossal, a Középső sor 648. számú borházban és pincében is vendégeskedett. Nyilvánvaló, hogy nem adatolt, miről szólt a kvaterkázás, valószínűleg afféle kulturális „mesterkedésekről”, melyeknek a Marjalaki Kiss – Móricz levelezésben is maradt nyoma. Az 1930. február 6-án kelt levélben, például: „Kedves Barátom! (…) a Lévay egyesület titkára is vagy, arra kérlek, hogy adjatok alkalmat nekem arra, hogy egy olyan irodalmi estélyt tartsak, mint a múlt szombaton Nyíregyházán; Nagy Endrével ketten voltunk ott, jelen volt a vármegye és a város előkelősége, utána vacsora volt az alispánnál, a terem zsúfolva volt, sőt a közönség fele nem is fért be. Egy ilyen estét szeretnék Miskolcon csinálni. Kérlek beszéld meg a polgármester úrral a dolgot. Mi semmi fellépési díjat nem kérünk, sem költség megtérítést, mert ez a Nyugat propaganda estélye, amelynek a hatása alatt előfizetésre óhajtjuk megnyerni

141 Marjalaki Kiss 1939. 12-14. 142 Marjalaki Kiss 1938. 4. 143 Mann 1987. 14.

a közönséget. Szíves válaszodat várva és kérve maradok tisztelő barátod Móricz Zsigmond”.144 Középső sor 652. szám 1943-1944. Berger Vilmos tulajdonos 1943. októberében bérbe adta pincéjét Fehérvári Arnold autószerelő mesternek és Süveges Árpádnak. Berger Vilmost 1944 nyarán deportálták, avasi pincéjét egy fűszerkereskedő raktárnak igényelte, de a bérlők tiltakoztak ez ellen. Berger Vilmos pincéjében két és fél hektoliter bor maradt a deportálása után.145 Középső sor 653. szám 1939. év Stréber Lajos és neje Székely Borbála a tulajdonosok (lakás: Miskolc, Gyár u. 50. szám).146 Középső sor 654. szám 1939. év Vízteleky Lajos és neje, Ficsor Erzsébet (lakás: Miskolc-Martintelep, Rába u. 5. szám) a tulajdonosok.147 Középső sor 655. szám 1939. év Nagy József, Galló Károly, Galló Pálné, Vezekényi Ilona és Mariska (lakás: Miskolc, Vászonfehérítő u. 14. szám) a tulajdonosok.148 Középső sor 656. szám 1939. év Köröskényi Elemérné, Lihi József, Özvegy Lihi Andrásné (lakás: Miskolc, Meggyesalja u. 37. szám) a tulajdonosok.149 Középső sor 657. szám 1939. év Vitéz Pozsonyi László (lakás: Miskolc, Bercsényi u. 32. szám) borház építésre kap engedélyt 1936. március 6-án a polgármesteri hivataltól.150 Középső sor 658. szám 1939. év Danhauser Lajos és neje, Tóth Julianna (lakás: Miskolc, Gyöngyvirág u. 10. szám) a tulajdonosok.151 Középső sor 669. szám 1944. Burger Márton izraelita vallású távollévő a pince tulajdonosa 1944. júliusában.152

144 A levelet közli: Mann 1987. 17-18. Móricz és Marjalaki Kiss Lajos barátságának avasi vonatkozásairól bővebben: Porkoláb 1993. és Békési 2014. 145 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 25474, 25897, 31423/1944. és XXIV. 101. 485/1950. 146 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3810/1939. 147 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3810/1939. 148 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3810/1939. 149 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3810/1939. 150 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3810/1939. 151 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3810/1939.

Középső sor 681. szám 1930. év Csont A. az ingatlan tulajdonosa.153 1937. év Csont Adolf (lakás: Miskolc, Mikes K. u. 13. szám) az ingatlan tulajdonosa.154 (Csont Adolfnak 1931-ben feltehetően a Középső sor 618. számú pince szomszédjában is volt egy ingatlana.155Egy 1933. évben keltezett irat Csont Adolfot a Középső sor 581. számú pince tulajdonosaként említi.) Középső sor 682. szám 1937-1939. év Csontó József (lakás: Miskolc, Kalló u. 5. szám) tulajdonos borház építésre kap engedélyt, a munkálatok tervek szerint alakulnak, így 1939. március 2-án a polgármesteri hivatal az új borházra használati engedélyt ad.156 Középső sor 683. szám 1937. év Dr. Feledi Aladár (lakás: Miskolc, Hunyadi u. 21. szám) az ingatlan tulajdonosa.157 Középső sor 687. szám 1944. év Petri József tulajdonos 1944. július 15-én fellebbezéssel él az ellen, hogy Miskolc, Füzes u. 11. szám alatti házához óvóhelyet kellene építenie. Ezt írja: „lakóházamtól mintegy 6-8 percnyi távolságra lévő és Nagyavas Középső sor 687. szám alatt lévő, tulajdonomat képező és teljesen bombabiztos pincémet hozattam tetemes költséggel rendbe. Úgy magam, mint feleségem állandóan betegeskedünk. Engem éppen betegségemre való tekintettel a Magyar Királyi Államvasutak nyugdíjaztak. Így egész napon át a fent megjelölt avasi pincémnél tartózkodunk, azt állandóan nyitva tartjuk, úgy, hogy a nap bármelyik szakában légiriadó esetén oda lakóim, szomszédaim és az arra reászorulók bejöhetnek, mert az rendelkezésükre áll. Sajnos és szomorú, Miskolcot folyó évi június hó 2-án már súlyos bombatámadás érte. A bombatámadás alatt a légiszirénák megszólalása után, 6 perccel már valamennyien az avasi pincémben voltunk, úgy, hogy a bombázást mintegy 15 perccel megelőzően, elhelyezkedtünk helyünkön nem csak mi Füzes utcaiak, hanem igen sok más, sokkal távolabb lakó idegenek is. Éppen azért, mert az avasi pincét mintegy 20-25 m magas anyaföld fedi, mindenki a legnagyobb nyugalommal viselkedett a támadás alatt, mert biztonságban érezte magát”. 158 Középső sor 694. szám 1936. év Tóth István és neje, Técsi Julianna a 2667 hrsz. alatti 94 négyszögölnyi terület és a pince tulajdonosa a Nagy-Avas Középsor, 694. szám alatt.159 152 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 26640/1944. 153 Miskolc thjf város… 20. 154 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3073/1939. 155 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 12642/1931. 156 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3073/1939. 157 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3073/1939. 158 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 27575/1944. 159 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 33381/1936.

*** Lajos sor 301. szám 1944. év Nagy István városi altiszt „Nagy-avas Lajossor 301 szám alatti lakos” a városi közélelmezési hivataltól kérvényezi, hogy részére 4 mázsa burgonyát utaljanak ki előlegként, a következő 4 havi fizetéséből utólag levonva annak árát. Az irat arra enged következtetni, hogy a második világháború éveiben a Lajos sor szóban forgó ingatlanát állandó jelleggel lakta Nagy István városi altiszt, feltehetően a családjával.160 Lajos sor 307. szám 1931. év Ficere Lajos építési engedélyt kap a Lajos sor 307. szám alatti telkére. Valamelyik szomszédos ingatlan tulajdonosa a korban dr. Dolinay Mihály, akit a hatóság ugyancsak értesít Ficere engedélyének kiadásáról. A Lajos sor 307. szám alatti portán történő építkezés szakszerű kivitelezéséért Türk János ács iparos vállal felelősséget.161 Lajos sor 318. szám 1930. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Nagyavas 318. szám alatt Engel Ignácot jelöli meg tulajdonosként.162 1945. év Elhagyott ingatlanként jelenik meg az 1945. október 24-i keltezésű iratban, a tulajdonosa Engel Ignác háborús távollévő, feltehetően a vészkorszak áldozata.163Az 1930-as adattal egyezik a számozás és a tulajdonos neve is, ezek szerint a Lajos sor adott ingatlanának nem változott az érintett 15 esztendő alatt a számozása, és a tulajdonos sem saját akaratából vált meg avasi pincéjétől a második világháború éveiben. Lajos sor 322. szám 1939. év Ludvig István (Miskolc, Rákóczi u. 18. szám alatti lakos) az ingatlan tulajdonosa borház építésre kér engedélyt mondván, hogy „a jelenlegi fából készült borházam a korhadás következtében bedűléssel fenyeget, a benne való tartózkodás életveszélyes”. A munkálatokért felelős építőmester Potenga Gyula (Miskolc, Győri kapu 8. szám alatti lakos). Az 1939. június elsejei keltezésű irat felsorolja a szomszédokat, ezek szerint Nagyavas Lajos sori pincetulajdonosok 1939-ben a Baltzár örökösök; Pigay Imre közismert vaskereskedő (lakás: Miskolc, Széchenyi u. 49. szám); és özvegy Barcza N-né Miskolc, Déryné u. 2. szám alatti lakos is.164

***

Latabár sor 386. szám 1906-1925. év

160 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 12266/1944. 161 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 4345/1931. 162 Miskolc thjf. város… 1930. 20. 163 MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. 387/1950. 164 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 18847/1939.

Valódi legendává vált az Avasi Vigadó a 20. század első évtizedeiben. Perl Gyula tulajdonos korabeli számozással Latabár sor 386. alatti pincéjét, borházát, mulatóját 1906-ban átépíttette, meg is maradt a munkálatokhoz készített tervrajz levéltári példánya.165A tulajdonos tapasztalt és hosszú pályát végigdolgozó vendéglős volt, 1929-ben írták róla, hogy „Perl Gyula 1896-ban alapította kávéházát, részt vett a háborúban”.166 Az Avasi Vigadó addigra talán már tulajdonost cserélt, legalábbis erre engedett következtetni egy 1925 évi újsághirdetés: „Az Avasi Vigadó (386. sz. pince) teljes felszereléssel együtt, azaz 300 darab székkel és 70 darab asztallal örök áron eladó”.167 1944. év Fürpasz József (lakás: Miskolc, Csengey u. 2. szám) autójavítóműhely-tulajdonos a Latabár sor 386. szám alatti pince, borház és porta tulajdonosa. A háború idején autó- és gépjavítással foglalkozó műhelyét hadiüzemmé nyilvánították, avasi pincéjében nagy mennyiségű üzemanyagot tárolt, a biztonságos őrzés érdekében 1944. tavaszán a polgármester 79 négyszögölnyi területet a szomszédos városi tulajdonú domboldalból négyszögölenkénti 30 pengős egységárral eladott Fürpasz József pincetulajdonosnak. Egyúttal arra is engedélyt kapott, hogy a borházát átalakíthassa úgy, hogy a megbízott alkalmazottja „ki egyúttal az anyagok őrzésével lesz megbízva – ellakhassék”.168 Latabár sor 387. szám 1931-1935. év A miskolci Iparoskör pincéje egy 1935-ben keltezett levéltári dokumentumban szerepelt Latabár sor 387. számozással.169 Társasági eseményeket, vidám rendezvényeket fogadott falai közé, ahogyan ezt dokumentálta egy 1931 évi újsághirdetés: „Az Avasaljai Jótékony Iparos Asztaltársaság a közóhajnak tesz eleget, mikor is augusztus 2-án, vasárnap délután az Iparoskör avasi helyiségében újból megrendezi a jótékony célú kerti ünnepélyét. A nagysikerű lacipecsenyesütés után ismét kedvezkedni akar a vezetőség a megjelenő jótékonykodó közönségnek, ezúttal házi disznótor lesz felszolgálva, mely burgonyával és párolt káposztával adagonként 70 fillérbe kerül”.170 Latabár sor 388. szám 1930-as évek Utóbb a pincék számozása is módosulhatott, talán maga az Avasi Vigadó formálódott, vagy a szomszédos pincék egyike vette át a stafétát, mindenesetre a szakirodalom az 1930-as évek vonatkozásában Zólyomi József vendéglőjét emlegeti a Latabár sor 388. szám alatt.171 1933-1935. év Tóth Béla és neje (lakás: Miskolc, Szirma u. 4. szám) tulajdonosok a Latabár sor 388. számú borházát átépítették, az újonnan emelt villát a nyári hónapokban lakták.172 Latabár sor 392. szám 1925-1944. év Özvegy Veres Mihályné (lakás: Miskolc, Sarolta u. 14. szám) tulajdonos 1943. november 2-án írja a polgármesternek, hogy a Latabár sor 392. számú pincehely „1925-ben az előző tulajdonos által elkerített 16 négyszögöllel – mint városi ingatlannal együtt – jogtalanul lett 165 MNL B-A-ZMLt. IV. 1905/c. 436/1907. 166 Halmay – Leszih (szerk.) 1929. 537. 167 Reggeli Hírlap 1925. március 31. 168 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 8102/1944. és Csíkvári 1939. 133. 169 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3563/1935. 170 Reggeli Hírlap, 1931. július 18. 171 Dobrossy 1993. 360. 172 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3563/1935.

birtokba véve és általam így jóhiszeműleg átvéve. (…) A bekerítetlen szomszédos terület sávon az utóbbi időben az Avast bújó kétes személyek és gyerekek önhatalmúlag egy meredek és minden tekintetben életveszélyes lejárót tapostak”.173

*** Pázmán sor 380. szám 1944. év A Szilágyi és Diskant motor- és gépgyárat képviselő Szilágyi Miklós (a Pázmán sor 380. számú pince tulajdonosa) a városi hatóság előtt szorgalmazta, hogy szomszédja, Jurecskó László „az avasi pince borházát szíveskedjen mielőbb rendbe hozatni, mivel az esővíz az én pincém falazatát áztatja és rongálja, sőt az Ön pincéjének a falazata már az én pincém udvarába beomlott”. Jurecskó mindennek apropóján engedélyt kapott a borház elbontására, átépítésére.174 Pázmán sor 381. szám 1944. év Alig néhány méterre a temető bejáratától és a Latabár-Pázmán kriptától, korabeli számozás szerint a Pázmán sor 381. alatti pince és borház tulajdonosa 1944-ben Jurecskó László vendéglős volt. Engedélyt kapott 1944. október 12-én a borház elbontására, átépítésére.175 Pázmán sor 382. szám 1911-1975. év A Pázmán sor 382. szám alatt nyitott Tátra vendéglő egyike volt az avasi vendéglátás legendás helyszíneinek, azzal együtt, hogy mára némi bizonytalanság vette körül, kérdésessé vált a pontos lokalizálása. Levéltári dokumentum konzerválta, hogy 1944-ben az avasi Pázmán sor 382. szám alatt működött a Tátra vendéglő. Nem kizárt viszont, hogy a 20. század első évtizedeiben több Tátra is lehetett az Avason. Sassy Csaba 1940-ben az Alsó sorra lokalizálta a Tátrát, a rá jellemző humorral: „Az avasi kilátótoronyban 10 fillér belépődíjat szednénk azzal az indoklással, hogy innen szabadszemmel látható a Tátra. Aki feljönne, annak megmutatnánk a Tátra-vendéglőt, ami az avasi alsósoron van és tényleg szabadszemmel is látható”.176 A levéltárban fennmaradt gyönyörű, 1911-ben keltezett rajzos dokumentáció ugyancsak azt rögzítette, hogy Klein Ármin a „Nagy-Avas, alsósori Tátra Mulató tulajdonosa (…) kibővíteni illetve átalakítani óhajtván a jelenlegi és már most is az Avas díszét és kedvenczét képező mulató illetve szórakozó helyét”.177 Csakugyan több avasi Tátra volt, vagy csupán néha összekeverték az Alsót a Pázmán sorral? A szakirodalom sem egyértelműsíti, hogy hol is állt pontosan a Klein-féle Tátra: az „avasi vendéglősök között kedvelt elnevezés volt a Tátra. (…) A Tátra tulajdonosa 1914-1936 között Klein Ármin volt, de pl. 1921-ben a cégtáblára felkerült Pintér K. és Társa neve”.178 Így vagy úgy, cirka száz éven át bizonyosan emlegették az avasi Tátrát, viszont, például a napilapokban megjelent hirdetésekről utóbb már nehéz eldönteni, hogy az Alsó vagy a Pázmán sor vendéglátását propagálták-e az adott korban? Mondjuk ezekről: 1924 – „A Tátrában ma pénteken szegedi halászlé. Naponta Buri Elemér énekes zenekara hangversenyez”, „Katonazene ma az avasi Tátrában”. 1931 – „Az Avas legszebb helyén megnyílt a Tátra. Miskolc legkellemesebb üdülő és szórakozóhelye. Árai

173 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 624/1944. 174 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1239/1944. 175 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1239/1944. 176 Idézi: Porkoláb 1993. 313. 177 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 2905/1912. 178 Dobrossy 1993. 360.

feltűnően olcsóak. Minden pénteken szegedi halászlé.” Vagy: „Aki olcsón, jól, szolidan akar szórakozni, az keresse fel az avasi Tátrát, amelynek kitűnő konyhája legendaszerűvé vált már Miskolcon. Ma liba-lacipecsenye. Kiváló fajborok. Kitűnő cigányzenekar”, „A Tátrában Szegő József és zenekara muzsikál. Állandó melegkonyha. Ma szegedi halászlé turós csusza”.179 A Nagyavas Pázmán során az államszocializmus évtizedeiben is működött a Tátra vendéglő. Legálisan, hiszen még a Déli Hírlap is tudósított arról 1975 nyarán, hogy a „Tátra sörözőben sztrapacskát főz a főnök. A házi juhtúró és a frissen sült szalonna illata vendégeket csalogat. Az avasi gazdák körében alig egy félóra alatt híre megy a ritka csemegének. Megtelik a kisvendéglő hangulatos terasza”.180 Pázmán sor 383. szám 1935-1944. év Borsod vármegye monográfiája 1939-ben közölte az alábbi életrajzot: „Medvecz József vendéglős, Miskolc. Ugyanott született 1891-ben. Tanulmányait Diósgyőrött végezte, utána ipari pályára lépett, kitanulta a géplakatos szakmát és 22 évig a diósgyőri vasgyár alkalmazásában állott. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1935 óta vendéglős Miskolcon. Vendéglője az Avason van Pázmánysor 383. sz. alatt. 1931-ben vette nőül Lipták Erzsébetet, gyermekei: Zoltán és Elza”.181 Levéltári dokumentum örökítette meg, hogy 1944-ben már Verebélyi Zoltán (lakás: Miskolc, Szemere u. 1. szám) vendéglős volt a Pázmán sor 383. számú pince és borház tulajdonosa, aki átépítéseket végzett az ingatlanon.182 Verebélyi nevét a szakirodalom – talán tévedésből, vagy helyesen, ha az illető több pincemulatóban is érintett volt – a Latabár sor vendéglőseként említette: „A Latabár-soron levő vendéglőt az 1930-as évek közepétől az 1949-es államosításáig Verebélyi Zoltán bérelte. A teraszos, kerthelyiséggel ellátott mulatóhely nagyon népszerű volt, s elsősorban konyhája tette azzá. A bérlő eredetileg hajószakács volt, s itt is megtartotta, megkedveltette a különlegességeket”.183

*** Petőfi sor 326. szám 1930. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Petőfi sor 326. szám alatt özvegy Szepessy Jánosnét jelöli meg tulajdonosként.184 Petőfi sor 328. szám 1930. év A miskolci háztulajdonosok névjegyzéke Petőfi sor 328. szám alatt Czendom Jánost jelöli meg tulajdonosként.185 Petőfi sor 329. szám 1933. év

179 Reggeli Hírlap 1924. július 11, augusztus 12. 1931. május 16, július 7, július 31. 180 Déli Hírlap, 1975. július 23. 181 Csíkvári (szerk.) 1939. 294. 182 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 632/1944. 183 Dobrossy 1993. 360. 184 Miskolc thjf város… 20. 185 Miskolc thjf város… 20.

Gombos István tulajdonos építési engedélyt kap a telkére azzal a megkötéssel, hogy a megépülő borház állandó lakásként nem lesz használható. Az irat közli az értesítendő szomszédok neveit, ezek szerint 1933. júliusában Bém János (Miskolc, Újvilág u. 27. szám alatti lakos) és Götz Ede (Miskolc, Deák tér 6. szám alatti lakos) is pincetulajdonosok voltak a nagyavasi Petőfi soron.186 Petőfi sor 330. szám 1943. év Hubay Lajos, a Petőfi sor 331. számú borház építkezésénél szomszédként jelöli meg Czudar István Miskolc, Markó L. u. 19. szám alatti lakost, aki valószínűleg a Petőfi sor 330. szám tulajdonosa az adott időszakban. Petőfi sor 331. szám 1943. év Hubay Lajos tulajdonos (Miskolc, Széchenyi u. 11. szám alatti lakos) engedélyt kap és 1943. novemberére borházat és támfalat épít a Petőfi sor 331. szám alatt.187 Petőfi sor 332. szám 1943. év Hubay Lajos (Petőfi sor 331. számú) borház építkezésénél a vonatkozó dokumentáció a szomszédos, Petőfi sor 332. számú ingatlan tulajdonosaként Balogh Sándor Miskolc, Rákóczi u. 17. szám alatti lakost szerepelteti. Petőfi sor 343. szám 1947. év Horváth Béla építőmester, Miskolc Görgey u. 12. szám alatti lakos az ingatlan tulajdonosa. Engedéllyel elbontja a régit, és új borházat, valamint utcai téglakerítést épít a Petőfi sor 343. szám alatt 1947. szeptemberében. Az engedély kimondja, hogy a borház állandó lakásra nem, csakis nyári tartózkodásra használható. Szomszédjai, tehát Nagyavas Petőfi sori pincetulajdonosok Veláczky János (Miskolc, Győri kapu 29. szám alatti lakos) és Rácz József (Miskolc, Batthyány u. 1. szám alatti lakos) is.188 Petőfi sor 350. szám 1928. év Özvegy Viszlay Józsefné Bátori Katalintól 800 pengő kártalanítással kisajátítja Miskolc Város Törvényhatósági Bizottsága a Petőfi sor 350. számú pincét azzal az indoklással, hogy az „avasi feljáró út kiszélesítése érdekében az avasi 351. sz. pincének megszerzése feltétlenül szükséges”. A kisajátítási szerződést 1928. júliusában keltezik.189 Petőfi sor 355/a. szám 1944. év Dr. Friedmann Miksa miskolci ügyvéd 1944. március 31-i keltezéssel kérvényezi a miskolci polgármestertől, hogy „méltóztassék részemre hatósági bizonyítványt kiállítani arról, hogy a Nagyavas Petőfi sor 355/a. szám alatt levő pincém, mely a miskolci 939. számú telekkönyvi

186 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 10836/1933. 187 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 878/1943. 188 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1484/1947. 189 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 3264/1932.

betétben A+1 sor 3174. helyrajzi szám alatt van felvéve, nem esik mezőgazdasági művelés alá”. 190

*** Rácz sor 361. szám 1947. év Monori Gyula (lakás: Miskolc: Bem u. 2/a. szám) tulajdonos 1947. október 27-én a polgármestertől borház építésre kap engedélyt azzal a kitétellel, hogy az új épület lakásként nem használható. A szomszédok is értesítést kapnak, a Rácz sor 360. és 362. szám tulajdonosai ezek szerint Nyiri Béla (lakás: Miskolc, Arany J. u. 34. szám) és Rollinger ékszerész (Miskolc, Széchenyi u. 47. szám) voltak.191 Rácz sor 367. szám 1944. év A miskolci polgármester 1944. április 27-én Róth Ármin (lakás: Miskolc, Vadnay u. 2. szám) Rácz sor 367. szám alatti pincéjét a Magyar Királyi 104. Honvéd Légvédelmi Tüzérosztály beszállásolására átengedi.192 Rácz sor 368. szám 1941. év Kozslik Béla (lakás: Miskolc, Búza tér 1. szám) engedélyt kap a polgármestertől 1941. május 5-én a régi borháza elbontására és egy új felépítésére. Minderről a szomszédokat is értesítik (Klein testvérek – lakás: Miskolc, Tél u. 2. szám. Kádas Mártonné Várady Sarolta – lakás: Miskolc, Nagyavastető, Kühne pihenő).193 Rácz sor 370. szám 1879. év Halmay György pincelyukat vásárol Rácz Ádám miskolci nyomdász, hírlapszerkesztő szomszédjában.194 Elképzelhető, hogy a pincesor neve onnan származik, hogy Rácz Ádámnak ezen a nagyavasi soron volt pincéje. A Halmay család pincetulajdonlása évtizedeken keresztül adatolható a Rácz sor 370. szám alatt. 1952. év A Rácz sor 370. számú avasi pince még 1952-ben is Halmay Béla (1935-1938 között Miskolc Város polgármestere) családjának a tulajdonát képezte.195 Rácz sor 372. szám 1950. év Grosz Imre (lakás: Miskolc, Szentpáli u. 9/a. szám) vaskereskedőt, a pince tulajdonosát 1944 nyarán deportálták, a Rácz sor 372. számú pince 1950. júliusában a Miskolci Ingatlankezelő Községi Vállalat kezelésébe került.196

190 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 13648/1944. 191 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 1677/1947. 192 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 18076/1944. 193 MNL B-A-ZMLt. IV. 1914. 810/1941. 194 MNL B-A-ZMLt. IV. 1905/b. 1133/1879. 195 MNL B-A-ZMLt. XIII. 76. 3. doboz I/1. 196 MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. 333/1950.

Irodalom Békési Gábor 2014: A Nyugat keleten – Móricz Zsigmond Miskolcon. In: Történelem és Muzeológia – Miskolci Internetes Folyóirat 1. Csíkvári Antal (szerk.) 1939: Borsod vármegye. Budapest Dobrossy István 1993: Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendéglátás az Avason. In: Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas. Miskolc. 345-365. Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László 2008: Miskolci Életrajzi Lexikon. Miskolc. Halmay Béla – Leszih Andor (szerk.) 1929: Miskolc. Budapest. Kárpáti Béla 2002: Miskolci várostörténeti kalendárium 1300-1960. Miskolc. Mann Viktorné 1987: Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége levelezéseinek tükrében. In: Dobrossy István (szerk.): Marjalaki Kiss Lajos – történeti tanulmányok. Miskolc. 7-36. Marjalaki Kiss Lajos 1938: Az Avas. In: A Miskolci M. Kir. II. sz. Állami Polgári Fiúiskola Értesítője az 1937-38. tanévről. Miskolc. 3-6. Marjalaki Kiss Lajos 1939: Az Avas. In: Csíkvári Antal (szerk.): Borsod vármegye. Budapest. 12 – 14. Miskolc thjf. város utcáinak, tereinek és telepeinek jegyzéke. Háztulajdonosok névjegyzéke (Utcanevek szerint). 1930. Miskolc. Porkoláb Tibor 1993: Az Avas irodalma – irodalom az Avason. In: Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas. Miskolc. 307-344. Porkoláb Tibor (szerk.) 2001: Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917). Miskolc Somorjai Lehel 2003: Miskolc az I. világháború éveiben. In: Veres László (szerk.): Miskolc története IV/1. 1848-tól 1918-ig. Miskolc. 180-194. Levéltári források MNL B-A-ZMLt IV. 1905/b. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc Város Tanácsának iratai 1873-1909. MNL B-A-ZMLt IV. 1905/c.

Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc Város Tanácsának közigazgatási iratai 1873-1909. MNL B-A-ZMLt IV. 1906/b. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai 1909-1950. MNL B-A-ZMLt IV. 1914. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1947. MNL B-A-ZMLt VII. 1/d. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. A Miskolci Törvényszék cégbírósági iratai 1914-1949. MNL B-A-ZMLt XIII. 76. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek családi iratai 1883-2005. MNL B-A-ZMLt. XV. 91/e. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolci aprónyomtatványok gyűjteménye XIX-XX. század. MNL B-A-ZMLt XXIII. 101/a. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc Mj. Város Tanácsának ülésjegyzőkönyvei 1950-1974. MNL B-A-ZMLt XXIII. 102/a. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc Mj. Város Tanácsi Végrehajtóbizottságának ülésjegyzőkönyvei 1950-1974. MNL B-A-ZMLt. XXIV. 101. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága Kirendeltségének iratai 1945-1950.