Szociális munka 1.

I. A szociális munka, mint hivatás

Bevezetés: Miért érdemes egy jelenség megismerését a történetének elmondásával kezdeni?„A múlt lidércnyomásként nehezedik az ő agyukra” (Marx)

A szociális gondoskodás szemléletei: • A „szegénytörvény szelleme”:

diszkrimináció és szelektivitás• A jótékonyság és a dologház

A szociális munka gyökerei: • a jótékonysági egyesületek és a

korai szociológia• A nők társadalmi szerepvállalása • A XIX. századi munkásmozgalom és

a szociális munka• A „szociális kérdés” és az állami

szociálpolitika kezdetei

A XIX.század vége

Hogyan válik állami kérdéssé az állampolgárok (alattvalók) jóléte?

I. Erzsébet szegénytörvénye (1601)

A probléma: megélhetésüket veszített emberek (csavargók) tömegei

Veszélyek: 1. közegészségügyi, 2. a közbiztonságot érintő

Lehetőség: potenciális munkaerő

A szegénytörvény:

1. Jogosultságot teremt a segítségre

2. Válaszol a segélyezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre:

Kiknek kell adni? Ki adjon? Mennyit adjon? Milyen módon adja?

3. Mögöttes ideológia: a protestantizmus („a kapitalizmus szelleme”)

4. Diszkriminatív szemlélet

5. Intézményrendszert alapoz meg: dologház vagy szegényház (püspöki székhelyeken)

A szociális munka professzionalizációja

Mi tesz egy tevékenységet professzióvá?• Hivatása a társadalomban, amely valamely köz-jóhoz kötődik•Kompetencia-terület: a problémák (kockázatok éshiányhelyezetek), melyeknek kezelését és kontrollalatt tartását a közvélekedés a professzióhoz köti

és melyeknek kezelésé érdekébenszolgáltatásokat nyújt, illetve intéz-ményeket működtet•Kompetencia-leírás•A tudás termelésének és elsajátí-tásának intézményei (iskolák)•Szakmai hierarchia, jogosítványok•Szakmai nyilvánosság•Szakmapolitika (szakmai szerveze-tek)

Alice Solomon

Mary Richmond

Jane Addams

A szociális munka mesterség-modellje

• Énkép: a mester

• Elméleti orientáció: ateoretikus,

• Tudásalap: praktikus tudás, amely a munkából származik, hallgatólagos tudás

• Praxiselmélet: implicit szakértelem, kísérletező módszer, „know-how”

• Értékelap: a szakmai kultúra és a gyakorlat szakmai tradícióit értékelik, szervezet-centrikus

• Kliensekkel való kapcsolat: exkluzív kontroll, szakértelem demonstrációja

• Szakmai fejlődés: mester-melletti tanulás, csinálva tanulás, a tradícióba való beavatás gyakorlással

• Kritika: a készség intuitív, nem tanítható vagy fogalmazható megszóban, hiányzik a folyamat elmélete, mellyel a tudás mélyíthető és finomítható

A szociális munka “technikai-szakértői” professzionális modellje: A funkcionalista társadalomkép és a medikális modell.

A funkcionalista és a konfliktus alapú társadalomképMi az oka a társadalmi zavaroknak?Mit kell tenni a társadalmi zavarok

megszüntetése érdekében?

A szociális munka medikális modelljeHogyan lehet felépíteni egy professziót?Mitől válik egy tevékenység professzióvá?Miért pont az orvoslás?Miért pont az Amerikai Egyesült Államokban?

SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS MUNKA – JÓLÉTI ÁLLAM

• Létrejöttének gazdasági, társadalmi, történeti, ideológiai, politikai,nemzetközi, feltételei

• Lényege: az állampolgárok elemi jólétéért viselt állami felelősség (G. Esping-Andersen)

• Típusai: reziduális, korporatista, szociáldemokrata

• Hatása a szociális munkára: a szociális munka a jóléti államokban vált modern értelemben vett professzióvá

Technikai szakértői modell

• Énkép: szakértő• Elméleti orientáció: az elméletek rendszerszerű tudását értékeli, az

elméletek kutatásból származnak• Tudásalap: az ezoretikus tudás a domináns forma, a tudás egyedüli

birtokosa a gyakorló szakember• Praxiselmélet: explicit és a problémákra alakalmazott technikákra

és szakértelemre alapozott, szabályok irányítják a vizsgálatot, amely inkább részleges, semmint holisztikus

• Értékalap: Technikai racionalitás, „Úgy gondolkodni, mint egy szakember”, a specializációt segíti és magasan értékeli, inkább probléma-centrikus, mintsem kliens-centrikus

• A kliensekkel való kapcsolat: objektivista megközelítés, a szakértőkkel szembeni elvárások/követelmények tisztelete, autoritás és kontroll, a viszonyítási pont inkább a szervezet szükségletei, semmint a kliens szükségletei/igényei

• Szakmai fejlődés: a tudást és a tudományos elméletet értékelik, ehhez járulnak a szabályok és az irányítás, a tanulási megközelítés gyakran statikus és didaktikus

• Kritika: a folyamati/interperszonális viszonyok és adialógus jelentőségét tagadja, a kliens tudását aluértékeli vagy nem létezőnek tekinti, a folyamati készségeket extra dimenzióként kezeli

A szociális munka funkcionalista irányzatának „termékei””

• Pszichológiai elméleteket és pszichoterápiás módszereket hasznosító irányzatok (diagnosztikus iskola)

• Az egyén és a környezet közötti kölcsönhatást hangsúlyozó

iskola (funkcionalista iskola)

• Integratív elméletek (rendszerelmélet, problémamegoldó modell, szerepmodell, ökológiai perspektíva)

A társadalmi konfliktus elméleteinek hatása a szociális munkában

Radikális szociális munka (How, 1987): • Eklektikus filozófiai gyökerek, egyetértenek abban,

hogy a társadalmi problémákat a kontextus sajátosságaival magyarázzák.

• Irányzatai1. radikális humanizmus: a közvetlen munkára

helyezi a hangsúlyt, és a kliensek felszabadulását igyekszik elérni, tudásalap: devianciaelméletek és fenomenológia

2. Radikális strukturalizmus: marxizmusban gyökerező társadalombírálat, a közösségi és csoportokkal végzett munkára teszik a hangsúlyt

Professzionalizmus a szociális munkában

A kompetencia

Értékek – a célokról szólnak = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó

Tudás ismeretek, elméletek, technikákkészségek (a hogyan tudása)

Szakmára felkészült személyiség önbizalom önismeretönvédelem

Értékek a szociális gondoskodásban

Értékek = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jóSzakmai értékek vs. egyéni értékekTradícionális értékek Radikális értékek

A személy tisztelete Állampolgáriság

Paternalizmus és védelem Részvétel

Normalizáció és a társadalmi Jelenlét a közösségben

szerepek azonossága

Esélyegyenlőség Egyenlőség

Diszkriminációtólmentes gyakorlat Oppressziót elutasító gyakorlat

Partnerség Empowerment, felhasználói

kontroll

Az oppressziót elutasító gyakorlat értékrendje

Központi kategóriák:• Hatalom = a társadalmi szerveződések befolyásolásának

képessége• Elnyomás – a hatalmi egyenlőtlenségekből fakad• Empowerment = az érdekérvényesítési képesség javítása

Célok:- az egyének döntéshozási képességének növelése- a közösségi fellépés elősegítése (társas támogató rendszerek fejlesztése)- képessé tevés (az önrendelkezés tiszteletben tartása, választási lehetőségek megkeresése, informált döntéshez segítés, a döntések végrehajtáshoz szükséges kompetencia kimunkálása, feltételek teremtése, közvetítés)- új konceptuális keret (erősségekből való kiindulás, a fókusz a környezeti rendszereken van).

Értékdilemmák

= Két azonos súllyal bíró érték ütközik egymással.

Pl. Eutanázia: emberi méltóság, önrendelkezés vs. az élet értéke

Abortusz: önrendelkezés vs. az élet értéke

Gyakran ütköző értékek:

Védelem kötelezettsége vs. titoktartás

hatékony módszer választása vs. a kliens önrendelkezése

Összeférhetetlenségi helyzetek

Az értékdilemmák kezelésének módjai:

Prioritások

Szabályok, pl. etikai kódex

A tudás

Az ökológiai perspektíva

A szociális munkásoktevékenységi területei:1. Az ember testileg2. Intraperszonális szint3. Interperszonális szint(az egyes emberek közötti Interakciók)4. Családi és más kiscsoportok5.A helyi közösség6. Az adott kultúra7. nemzet, állam, társadalom

1

2

3

4

5

6

7

Alapfogalmak:

•Holisztikus szemlélet

•Rendszerekből álló rendszer

•Interakció

•Kihívás és megbirkózás

•Szükséglet és forrás

Szakmára felkészült személyiség

• Attitűdök: pozitív odafordulás, érdeklődés, megbecsülés, tanulni akarás, stb.

• Önismeret, önbizalom, önvédelem• Tapasztalat, a határok ismerete és

elfogadása• Az érett segítői identitás• Eredményesség és hatékonyság

Hatékonyság és eredményesség a mindennapi munkában

= strukturált és eredmény-orientált gyakorlat

Cél: ne vesszünk el a nagyon bonyolult és feszültségteli helyzetekben

Előnyei:

• mind a szolgáltatások felhasználója, mind a szociális szakember biztonságban van (mindkettőjük számára világos, hogy mi a cél és miből áll az intervenciós folyamat)

• növeli a felek elégedettségét, az egymás iránti bizalmat, a motivációt

• hozzájárul a felhasználók érdekérvényesítési esélyeinek növeléséhez

A szisztematikus gyakorlat

A szisztematikus gyakorlat kérdései

1.Mit akarunk elérni?

A „kielégítő egyensúlyi helyzet” - amiben a szolgáltatások felhasználója lesz az intervenció eredményeképpen

2.Hogyan akarjuk elérni?

Az intervenciós folyamat terve

3.Miből tudjuk, hogy elértük a célt?

A siker, a kedvező változás mutatói

ESZKÖZTELENSÉGAZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÉPESSÉG

NÖVELÉSE (KÖZÖSSÉGI MUNKA)

A FELHASZNÁLÓK ELLENÁLLÁSA PARTNERSÉG

AZ ELŐRE MEGHATÁROZOTT KATEGÓRIÁK TÚL MEREVEK

A CÉLOK RÁKÉNYSZERÍTÉSE A FELHASZNÁLÓRA

ELLENTMOND A BIZALMON ALAPULÓKAPCSOLATNAK

IDŐNYOMÁS

A CÉLOK ÉS A FOLYAMAT BÁRMIKOR MEGVÁLTOZTATHATÓK

A FELHASZNÁLÓK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE ÉS A VÉGREHAJTÁSBA

A FOLYAMAT ÁTLÁTHATÓSÁGA ERŐSÍTI ABIZALMAT

A STRUKTURÁLATLAN GYAKORLAT IDŐIGÉNYESEBB

A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK KISZOLGÁLTATÓDNAK A MENEDZSEREKNEK

NEM LEHET A FELHASZNÁLÓKKAL MINDEN ESETBEN SZISZTEMATIKUSAN DOLGOZNI

A TISZTÁZOTT HELYZETEKBEN MINDEN FÉL NAGYOBB BIZTONSÁGBAN VAN

EZ IGAZ, DE ETTŐL MÉG NEM MONDHATUNK IGENT A KAOTIKUS GYAKORLATRA

A szisztematikus gyakorlat ellen és mellett elhangzó A szisztematikus gyakorlat ellen és mellett elhangzó érvek szembeállításaérvek szembeállítása