Szociológiai és pszichológiai értelmezések

Szimbolikus interakcionalizmustól a szubkultúra kutatások újabb hullámáig.

A viselkedészavar.

Pszichológiai folyamatok a hiperagresszív fiataloknál

Szimbolikus interakcionalizmus (1950-60-as évek)

Deviáns minősítés és karrier

Összes deviáns viselkedésre magyarázati lehetőség: minősítés

Történelmi, politikai hátér: 1960-as évek politikai megmozdulásai

felvetődik: ki az igazi deviáns? Aki tiltakozik vagy aki a feltételeket

megteremtette?

Minősítés elmélet alapja: a szimbolikus interakcionalizmus

mások véleménye, visszajelzése: személyiség, szerep, identitás formáló

erő

H. Becker (1963): miért lesz valaki deviáns?

deviánsnak történő minősítés és a társadalmi erőviszonyok (hatalmon

lévők)

Hogyan hat a minősítés?

A deviáns karrier állomásai, történései

Az elmélet korai képviselői, az alapok lerakói:

F. Tannenbaum: „A rosszaság dramatizálása”, avagy milyen mechanizmus miatt formálódnak a fiatalkorúak bűnözővé

E Lemert (1940-től): minősítés hatására: elsődleges és másodlagos deviancia

Az elmélet központi gondolatának formálója: H. Becker

A (rendszeres) marihuána fogyasztás lépései a minősítés tükrében

A címkézés nem ok, hanem kényszer az abnormális cselekvéshez

Címkézés és a címkézés elmaradása: az elkövetés és a minősítés kapcsolatának négyféle lehetősége

elkövetés

+ -

címkézés + ++ +-

- -+ --

Az elmélet pozitívumai és negatívumai

A társadalmi kontroll elmélete,

avagy miért tartják be az emberek a szabályokat

Szabálykövető magatartás esetén: racionális elemzés (Hirschi, 1969)

pozitív és negatív következmények kiszámítása

Deviáns személy szerint: normatartó viselkedés nem kifizetődő

oka: szociális kapocs meggyengült

A szociális kapocs kialakulásának folyamata: 4 lépés

Devianciától megvéd: elköteleződés a(z akár deviáns) szülővel

iskolai renddel és célokkal történő azonosulás

(aspiráció magas szintje)

Kritika az elmélettel kapcsolatban

Radikális kriminológia (1970-1980-as évek)

Társadalmi konfliktusok oka: osztályellentét

Deviancia = kapitalista kizsákmányolással szembeni ellenállás

Ideológiai, politikai háttér: 1960-as évek diáklázadásai

marxista, újmarxista ideológia

Kriminológia == bűnözés okának keresése

== korlátozó szituációk elleni harc

Célja:szocialista diverzitás

A. Thio: hatalmi egyenlőtlenség és a deviancia kapcsolata

Hatalommal rendelkezők devianciájának sajátosságai:

Milyen deviancia jellemző a hatalommal rendelkezőkre

Miért ilyen deviancia jellemző

Hogyan gerjesztik egymást a hatalommal rendelkezők és nem rendelkezők devianciája: szimbiózis a két csoport között

A kölcsönös erősítés mechanizmusai:

Hatalommal rendelkezők Hatalom nélküliek

közvetlen hatás társ.-i kontroll gyengítése

szivárgási hatás erkölcsi fölény biztosítása

rejtett hatás egyenlőtlenség gyakorlatának fenntartása

A szubkultúra kutatások új hulláma (1960-70-től)

S. Cohen (1972): társadalmi struktúra feszültségének érzékelése: új szubkultúra kialakulása (modok és rockerek) morális vállalkozók szerint

deviancia

emiatt társadalmi kontroll szükséges

deviáns szerepet dolgozott ki a 2 fiatal szubkultúra (szembekerülés)

P. Cohen (1980)

London: East End modernizációs folyamata

családok számára: gazdasági és ideológiai konfliktus

gyerekeknél: modok és skinhead-ek küzdelme

konfliktus feloldás: mágikus szinten

J. Young: a hippi értékek == társadalom szubterrán értékei

Formális munkaérték és szubterrán értékek közti különbség

A hippi kultúra jellegzetességei = a jóléti fogyasztói társadalom problémáira adott válasz

A viselkedészavar

A viselkedészavar korai vizsgálati módszerei és eredményei

1. 1920-1940: nincs diagnosztikus leírás; zavaró viselkedésminták összegyűjtés és csoportosítása (enyhe és súlyos esetek összemosása)

2. 1940-es évektől: faktoranalízis az együtt előforduló magatartás problémák csoportosítására (súlyos és ritka esetek kihagyása)

két nagy csoport:

túlkontrollált kevéssé kontrollált

internalizáló externalizáló

emocionális zavar viselkedés probléma

agresszív nem agresszív

viselkedészavar

3. Viselkedészavar diagnosztikai kategorizálása DSM IV.

A viselkedészavar 4 csoportja

1. Agresszív viselkedés

2. Nem agresszív viselkedés

3. Lopás, csalás

4. Szabályok szélsőséges megsértése

Ellenségesség (4 típusa): az előzővel gyakran együtt szerepel

1. Negativizmus

2. Dacosság

3. Engedetlenség

4. Ellenségesség

4. A viselkedészavar fejlődési megközelítése (Loeber, et al. 1997)

1. Nyílt út 2. Rejtett út 3. Tekintély konfliktus

Útvonalak: kronologikus változás sort jeleznek

Az útvonalakon végigmenők: egyre súlyosabb és többféle magatartászavart mutatnak

Pszichológiai folyamatok hiperagresszív fiataloknál

Két korai vizsgálat: a későbbi értelmezési keretek rögzítése

1. Redl, Wineman (1951): fiú nevelőotthon vizsgálata (Pionír Ház: 8-11 éves fiúk)

a) Ego deficit 3 területen: kísértéenek ellenállás, késleltetés képtelensége, frusztrációs tolerancia hiánya; + kognitív funkciók hiányossága

b) Lelkiismeret zavara

2. Yochelson, Samenow (1976, 1989): washingtoni vizsgálata

A hibás gondolkodás jellemzői a bűnelkövetőknél

Gondolkodási hiba eredete, következménye

Mai vizsgálatok

A) Kognitív és ego funkciók

1. Intelligencia

IQ (PQ és VQ) átlaga a bűnelkövető fiataloknál

IQ és a bűnelkövetés kapcsolatának lehetőségei:

közvetlen mód (verbalitás; gondolkodás)

közvetett mód (elutasítás; tanulási nehézség)

2. Szociális információ-feldolgozás

Crick, Dodge (1980, 1989) modellje

4. Válasz konstruálás 5. Válasz döntés

3. Célok választása 6. Viselkedés kivitelezés

2. Jelzések értelmezése 1. Jelzések enkódolása

adatbázis

A modell lépései, a feldolgozásban résztvevő pszichológiai folyamatok

Az információ-feldolgozás torzítása az agresszív gyermekeknél:

Az információ felvételénél (dekódolás

Az értelmezésnél

A válaszkeresés folyamatában

3. Impulzivitás, impulzus-kontroll

Viselkedésgátlás hiánya 3 területen:

a)Elsődleges válasz gátlása

b)Folyamatban lévő cselekvés gátlása

c)Elterelő inger ignorálása

Vizsgálati eredmények: agresszív gyerekeknél alacsony impulzus-kontroll

4. Az önkontroll hiánya

Önkontroll (annak a képessége, hogy elkerülje a pillanatnyi örömöt, kielégülést a hosszú távon jelentkező negatív következmény miatt) hiányzik az antiszociális gyerekeknél

cselekvést nem kontrollálják időbeli csak a pillanatnyi tényezők: idői orientációs deficit

Agnew (1993): fiatalkorú bűnelkövetőknél cselekvés jutalmazó jellegére való figyelem, a törvénytelen cselekvés árának figyelembe vétele nélkül

B) Motivációs folyamatok

1. Inger/élmény keresés

2. Antiszociális attitűd

3. Én-hatékonyság, eredmény elvárás, társas célok (A. Bandura)

C) Emocionális folyamatok

1. Ego abszorpció, egoizmus, egocentrikus látásmód

Agresszív bűnelkövetők szerint (szemben a nem agresszívekkel) ők fontosabbak, mint mások, kérkednek a teljesítményükkel, nem gondolnak arra, másoknak mit okoz a viselkedésük

2. Empátia

3. Stressz hatása, a megküzdés mechanizmusai

Agresszív és szerfogyasztó fiatalok: elkerülő viselkedés, harag és reménytelenség érzése

4. Segítség nélküliség, külső kontroll érzése

5. Harag

6. Önbecsülés

Vizsgálati eredmények ellentmondásosak: agresszív és bűnelkövető fiataloknál magas és alacsony önértékelést is mértek

(agresszió fajtájától függ az önértékelés; agresszió inkább kelthet internalizációs problémát, mint fordítva)

Agresszív (proaktív) fiataloknál: magas önértékelés, felnagyított önbesorolás

agressziót okoz

Nem agresszív bűnelkövetőknél (+reaktív agresszió esetén): alacsony önértékelés nem okoz agressziót