Informatika érettségi tételek

1, A számítógép alkalmazási területei. Információ a számítógépben, az adattárolás egységei. A használt számrendszerek. Aritmetikai, logikai műveletek, relációk.

A számítógép alkalmazási területeiElsősorban adatfeldolgozásra használható, ügyviteli folyamatok, matematikai problémák, modellezések, kiértékelések.Az információ feldolgozás általános leírásának két fontos összetevőjét az adatszerkezetek és az algoritmusok alkotják (mivel és mit), számítógépes megvalósításának konkrét formáját pedig a számítógépi program biztosítja. A számítógép műveletek sorozatát – programot – hajt végre. Az alkalmazás lépései:1. A probléma megfogalmazása2. Megoldási módszer kitalálása (algoritmus)3. Megoldási módszer lefordítása a számítógép nyelvére (programozás)4. Program bevitele a gépbe5. Program működtetése

Az adattárolás egységeiA számítógép nullákkal és egyesekkel dolgozik, ezeket biteknek (binary digit, bináris számjegy) nevezzük. A bit a számítógép által felismerhető legkisebb információegység. A Binary Digit (bináris vagy kettes számrendszerbeli számjegy) szavakból adódik. Értéke 0 vagy 1. A legkisebb kezelhető, mozgatható egység a byte (bájt), ami nyolc bitből áll. Az egy bájton tárolható legkisebb érték a 00000000, a legnagyobb pedig az 11111111. Ez utóbbi szám eggyel kisebb, mint az 100000000, vagyis értéke: 28-1 = 256-1 = 255. Egy bájton tehát 256 különböző érték tárolható, 0-tól 255-ig. Ennek megfelelően alkották meg az ASCII (American Standard Code for Information Interchange) kódrendszert, ami a számítógép számára teszi érthetővé a betű- és számkaraktereket, valamint az egyéb jeleket.1024 bájtot nevezzük 1 kilobájtnak, mégpedig azért, mert a 2 hatványai közül az 1024 (210) áll legközelebb az 1000-hez. A továbbiakban 1 MB (megabájt) = 1024 kB és 1 GB (gigabájt) = 1024 MB stb.

SzámrendszerekA számítógépes adattárolás eszközei legnagyobb részben kétállapotú fizikai elemek. Az egyik állapotnak megfelel a 0, a másiknak az 1. Így egyetlen kétállapotú fizikai elem alkalmas egy egyjegyű, kettes számrendszerbeli szám értékének tárolására.A kettes számrendszerbe tartozó számot bináris számnak nevezzük. Az egyjegyű bináris szám a bit. Így tehát egy biten 0-t vagy 1-et tárolhatunk. Két biten (két darab kétállapotú fizikai elem) 0 és 3 közötti egész számot tárolhatunk… és így tovább.A nagyobb számok kettes számrendszerben igen hosszúak, ezért alkalmazzák a bináris számokhoz (matematikailag) közel álló hexadecimális számokat, vagyis a 16-os számrendszert. Egy egyjegyű hexadecimális szám 4 bitből áll (pl. D [16] = 13 [10] = 1101 [2]).

Aritmetikai műveletek: Számokon végezhető matematikai műveletek, pl.: + - * /Logikai műveletek: A logikai értékeken (Igaz/Hamis) végezhető műveletek, pl.: and (és), or (vagy), not (nem)Reláció: Értékek közti összehasonlítás. Értéke logikai érték lehet (Igaz/Hamis). Pl.: <, >, =, <>

2, Adattípusok. Az informatikában használatos mértékegységek

AdattípusokKarakterekSzámok – numerikus adatok (egész típus, valós típus)Logikai típus – két értéket tárolhat: 1-0

MértékegységekTávolság: 1 milliméter = 1000 mikrométer = 1000 000 nanométer = 1000 000 000 picométer1 cm = 0,39 inch (angol hüvelyk) = 2,36 pica = 28,4 point1 inch = 2,54 cm = 6,1 pica = 72,1 point1 coll = 1 inchFloppy lemez típusok (átmérőjükkel meghatározva): 5,25 collos (régebbi, nagy), 3,5 collos (hagyományos kicsi)Merevlemez méretek: 5,25 - 3,5 - 2,5 collosCD-lemez méret: 4,75 coll (szabvány)Képernyő méretek (átmérőjükkel meghatározva): 12-14 collos (régi) 15-17 collos (hagyományos) 19-21 collos (grafikus felhasználáshoz)

Felbontás: dpi, 1 inch-en lévő pixelek (képpontok) száma.Nyomtató felbontás: 300, 600 dpi, 1200 dpi (lézer)Képfelbontás: 10-100 dpi (60-70 a normál), esetleg 150-300 dpi (jó minőségű kép, nyomdai munkálathoz)Képernyő felbontások: 640*480, 800*600 (hagyományos kicsi), 1024*768 (hagyományos nagy), 1280*1024, 1600*1200 pixel (a vízszintesen és függőlegesen megjelenő képpontok száma)

Információ mennyiség: 1 Byte = 8 Bit1 MB = 1024 KByte = 1048576 Byte1 GB = 1024 MB1 Kilobit = 1024 Bit = 128 Byte(átváltási arány 1024 = 210)

Idő: 1 óra = 60 perc (minute), 1 perc = 60 másodperc (second)1 másodperc = 1000 milliszekundum

Adatátviteli sebesség: bps vagy bit/sec (bit per second) - egy másodperc alatt áthaladó bitek száma. 1 baud = 1 bps1 Kilobit/sec = 128 Byte/sec

Adattárolási sűrűség: bpi (bit per inch) - egy inch-en elhelyezkedő bitek száma.

Frekvencia: Hz (Hertz) = 1 másodperc alatt történő periodikus ismétlődések száma (pl. rezgéshullámok). 1 KHz = 1000 Hz, 1 MHz = 1000 KHzMonitorok képfrissítési frekvenciája: 50-100 Hz (75 a normál)Processzorok órajel frekvenciája (a processzorban lévő vezérlőkvarc rezgési frekvenciája, a processzor gyorsasága): 16-20-33 MHz (386-os processzor), 25-33-50-66 MHz (486-os processzor), 60-75-100-150-200-300 MHz (Pentium processzor)

3, Szoftverek csoportosítása, operációs rendszerek és feladataik.

Egy számítógépben egymás mellett, egymásra épülve mindig több program fut. Ezek a programok hierarchikus rendben felépülve egymás munkáját segítik, kiegészítik. A programokat – feladataiktól függően – az alábbiak szerint lehet csoportosítani:

operációs rendszerek, felhasználói programok.

A felhasználói programok a számítógépes feldolgozás eszközei, segítségükkel tudunk valamilyen konkrét feladatot elvégezni a gépen. A feladatok jellegétől függően ezek a programok lehetnek:

programnyelvek (pl. Pascal, C, Basic), segédprogramok (pl. fájlkezelők, tömörítők, víruskeresők), irodai programcsomagok (pl. szövegszerkesztők, táblázatkezelők, adatbázis-kezelők), matematikai programok játékok ügyviteli rendszerek képszerkesztők, tervezőprogramok hangszerkesztők, lejátszók stb

Az operációs rendszerAz operációs rendszer olyan programrendszer, mely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli. Elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt. Az operációs rendszer maga is program. Tulajdonképpen ez biztosítja az összeköttetést a felhasználói vagy alkalmazói szoftver és a hardver között. Feladata a perifériák fizikai szintű kezelése, a memória szervezése stb. Minden program, amit számítógépre írnak, végső formáját az operációs rendszer segítségével éri el. Ha úgy tetszik az operációs rendszer a híd a hardver és a szoftver között. Ahhoz tehát, hogy egy lemezről betöltött program futhasson, egy már gépben lévőnek (az operációs rendszernek) is futnia kell. Az operációs rendszer betöltésekor - DOS esetén - először a COMMAND.COM és még néhány rejtett állomány töltődik be. Ekkor kerülnek be a tárba a DOS belső parancsai. A rendszer további sorsa a CONFIG.SYS és az AUTOEXEC.BAT nevű állományoktól függ. A DOS a CONFIG.SYS alapján fontos rendszer- (konfigurációs) beállításokat végez el, majd lefuttatja az AUTOEXEC.BAT programot. Ez egy kötegelt (batch) állomány, erre utal kiterjesztése, ezenkívül automatikusan elindul, erre utal nevében az AUTO és az EXEC (execute = fut). A kötegelt kifejezés azt jelenti, hogy egyetlen fájlban több DOS parancs van összefoglalva, azaz ez egy kis program. Futása közben a rendszer sorban végrehajtja a benne található parancsokat. Segítségével úgy készíthetjük elő gépünket, hogy a legkényelmesebben - és legkorrektebben - tudjuk használatba venni. A számítógépre telepített szoftverek egy része is beleír, de ha értünk hozzá, mi is szerkeszthetjük.

Az operációs rendszerek csoportosításaEgy/többfeladatos (multitasking) – hány programot tud egy időben futtatniEgy/többfelhasználós (multiuser) – hányan dolgozhatnak (hány felhasználót tud kiszolgálni) egyszerreParancsorientált/grafikus kezelőfelület (graphical user interface GUI) – karakteres felületen a billentyűze-ten keresztül vagy egérrel vezérelhetőHálózatkezelési képesség (networking) – képes e a hálózatba kötött gépek között kapcsolatot teremteniHordozható és platformfüggetlen (portable, multiplatform) – csak egy fajta számítógépre készült, vagy nehézség nélkül átvihető egy másikraOperációs rendszerek: DOS, Windows, NT, Unix, Linux, OS/2, VAX

A grafikus felületek jellemzőiAblaktechnika: a programok (alkalmazások) önálló ablakban futnak. Az ablak a program saját, különálló munkaterülete (nemcsak fizikai elkülönülést jelent).Vizuális parancsértelmezés: a parancsokat egérkattintással adjuk ki, nem kell memorizálni a parancsok nevét.

Egységes kezelői felület: menük, eszköztárak, párbeszédablakok, vezérlőelemek.

4, Lemezes adattárolás: lemez-, könyvtár-, állománykezelő parancsok. Fájlkezelő programok.

FájlszerkezetA lemezeken az összetartozó információk, legyenek azok programok vagy adatok - az angol file után "magyarosodott" nevű – fájlokba vagy állományokba szerveződnek. A fájl neve az angol ábécé karaktereiből épül, de tartalmazhat néhány speciális jelet: szóközt, kötőjelet, pontot stb. A kiterjesztés nem csak betűt, de számot és speciális jeleket is tartalmazhat. A nevet és a kiterjesztést pont választja el egymástól (pl. AUTOEXEC.BAT).Az állomány-kiterjesztésnek rendkívül fontos a szerepe, mert informál a fájl jellegéről. Egy .PAS kiterjesztésről rögtön tudjuk, hogy egy Pascal fájl, a .DBF-ről pedig, hogy dBase fájl. Maguk a programok is így ismerik meg "saját" fájljaikat (példánkban a Pascal és a dBase). Vannak azonban olyan fájlok is, amelyek más szoftver "közreműködése" nélkül is képesek futni (persze a DOS-ra azért szükség van!). Ezek az .EXE, a .COM és a .BAT kiterjesztésű fájlok, amelyeket ezért futtatható fájloknak is nevezünk. Már ebből is látszik, hogy a név és a kiterjesztés nem adható szabadon, vannak tiltott (de legalábbis foglalt) nevek és kiterjesztések. Például tiltott név az AUX, COM1, COM2, CON, PRN, LPT1, LPT2, NUL és a USER. A kiterjesztések közül foglalt - a fentieken kívül - például a .BAK, a .DOC, a .HLP, az .OBJ, a .TXT stb.A fájlok neve és a lemezen található helyük bekerül a lemez tartalomjegyzékébe, könyvtári rendszerébe. A tartalomjegyzék főkönyvtárra és alkönyvtárakra oszlik. Ugyanazon könyvtáron belül nem lehet két olyan fájl, amelynek a neve és kiterjesztése is megegyezik. Mivel az egyes könyvtárak teljesen külön egységet képeznek, a fenti megkötés különböző alkönyvtárakban elhelyezkedő fájlokra nem vonatkozik. A könyvár megnevezés helyett gyakran használjuk annak angol megfelelőjét: directory, az alkönyvtár neveként pedig a sub-directoryt. A főkönyvtár vagy gyökér-könyvtár (root) sajátos helyet foglal el a könyvtárak között. Benne kell lennie a rendszer legfontosabb fájljainak ahhoz, hogy a rendszer betöltése megtörténhessen és a operációs rendszer parancsai végrehajthatók legyenek. A gyökér az alap, ebből ágazódnak a könyvtári rendszer "ágai". A könyvtárrendszer a faágak elágazódásához hasonlít leginkább, ezért fa-struktúrának nevezik. Lényege, hogy minden könyvtárból több alkönyvtár alakítható ki, de ezek sem egymással, sem a hierarchiában magasabb szinten lévő könyvtárakkal nincsenek kapcsolatban, csak azzal az eggyel, amelyből leágaznak. Így biztosítható, hogy az operációs rendszer valamely alkönyvtárban lévő programot biztosan azonosítani tudjon. Mi szükség van alkönyvtárakra? Ha az összetartozó fájlok egy alkönyvtárban vannak, könnyen azonosíthatók, és nem kell külön arra figyelni, hogy a különböző adatállományok nehogy azonos fájlnevet használjanak. Különböző könyvtárakban megengedett az azonos fájlnév használat, mivel a fájlok könyvtáruk alapján egyértelműen azonosíthatók.

Lemez, könyvtár, állománykezelő parancsokformat lemezformázáslabel lemez elnevezéscopy fájlok másolásamove állományok mozgatásaren, rename fájlok átnevezésedel, delete állományok törléseundelete törölt állományok visszaállításatype, view szöveges állományok megtekintéseattrib attribútumokat rendelhetünk illetve vehetünk el az állományoktólmd, make directory, new folder könyvtár létrehozásard, delete alkönyvtár törlésecd könyvtárváltásdir könyvtár tartalma

Fájlkezelő programokCéljuk: fájlok, fájl-csoportok, könyvtárak, könyvtárcsoportok fájlkezelő műveleteit csoportosan, könnyen, DOS parancsok ismerete nélkül használhatjuk.Amit mindegyikük tud: fájlok és könyvtárak másolása, áthelyezése, átnevezése, törlése, futtatható fájlok indítása. Amit gyakran tudnak: fájlok és könyvtárak attribútumainak, jogosultságainak módosítása,

szövegfájlok olvasása. Példák: Norton Commander, Windows Commander, Midnight Commander, Intéző,…

5. Hardver ismeretek – processzor, alaplap, memória, kártyák

Központi egység

AlaplapAz alaplapra illesztve helyezkedik el a processzor, a ROM, a RAM és a kártyák. Az alaplap feladata, hogy az ezen eszközök közötti kapcsolatot biztosítsa. A számítógép elektronikus elemei az alaplapra vagy alapkártyára vannak építve. Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen az egyes elemek fogadására több, különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el. Ezek az elemek, illetve a kialakított csatalakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud fogadni, milyen frekvencián dolgozik, mekkora a gyorsító memória, hány és milyen fajtájú bővítőkártyahely található rajta, milyen a felhasználható memória típusa és maximális mérete stb. Az alaplapon olyan csatlakozók is találhatók, amelyek a "külső" kapcsolatokra szolgálnak: tápfeszültség- és billentyűzet csatlakozó, külső tápfeszültség a CMOS RAM számára. Ugyancsak ide kapcsolódnak a számítógép előlapján található jelzőfények érintkezői, a hardver reset és a turbó kapcsoló stb.

Központi feldolgozóegység, processzor (CPU)A processzor a tárolt programok utasításai szerint működik. A processzor végzi el az adatfeldolgozás szempontjából szükséges számítási műveleteket és logikai döntéseket. Részei: vezérlőegység (irányítja és koordinálja a munkaprogramnak megfelelően az egész folyamatot), aritmetikai-logikai egység (feldolgozóegység), regiszterek (ideiglenes tárolók). Jellemzők: szóhossz (pl. 32 bites processzor = egyidejűleg 32 bitnyi információ feldolgozására alkalmas); órajel frekvencia (az utasítások végrehajtásának gyorsaságát határozza meg, pl. 330 MHz-es processzor). A processzor hűtésére ventillátort használnak.Társprocesszor: a CPU nélkül hajt végre feladatokat, míg az más feladattal foglalkozik.

Read Only Memory (ROM)Csak olvasható gépi memória. Gyártó programozza, kikapcsolásnál is megőrzi a tartalmat. Soha többé nem lehet megváltoztatni (kivéve: eprom, eeprom). Ezek tárolják a gép bekapcsolásakor végrehajtandó utasításokat, és az alapvető perifériák kezeléséhez szükséges programokat és adatokat (ez a programcsomag a BIOS).

Random Access Memory (RAM)A számítógép ezen részébe kerülnek azok az adatok (a háttértárolókról), melyekkel a processzor közvetlenül műveleteket végez. A gép kikapcsolásakor az itt lévő adatok elvesznek.

BuszrendszerA tárolók, a processzor és a munkaeszközök közötti szállítórendszer – vezetékek rendszere. Részei a továbbítandó adatok típusai szerint: címbusz, adatbusz, vezérlőbusz. Egyidejűleg 1 gépszó (1 byte) haladhat 8 vezetéken, de a buszvezeték állhat 32 vezetékből is (32 bit a busz bitszélessége).

KártyákI/O (input/output) kártya – Fő feladata a winchester és a floppy kezelése. Ezen vannak még a portok is a külvilág felé – ezekre csatlakozik a nyomtató, és az egér, meg pl. egyes szkennerek és digitális kamerák is, meg a modem. A párhuzamos (LPT) portra elsősorban nyomtatót lehet dugni, a többi a sorosra való.Videokártya – Ez jeleníti meg a monitoron a képet. Típusai: CDA, EGA, VGA, SVGAHangkártya – Hanglejátszáshoz kell (két fő típusa a Sound Blaster és a Gravis Ultra Sound). Digitális jelből analóg hangot állít elő.További kártyák: Hálózati kártya, 3D gyorsítókártya,…

6. Hardver ismeretek – perifériák, monitorok, háttértárolók.

Perifériák

Beviteli eszközök

Bil lentyűzetA számítógép billentyűzetén keresztül adatok, vezérlő parancsok bevitele lehetséges. A billentyűzet lenyomásakor ill. felengedésekor egy a billentyű által kijelölt kapcsolóelem kijelöli a mátrix megfelelő sorát, oszlopát. A billentyűzeten találhatunk numerikus és alfanumerikus karaktereket. A betűk elhelyezése a QWERTY elhelyezést követi kiegészítve néhány speciális (ún. funkció) billentyűvel. Típusai: 101, 102, 105 gombos.

Egér, botkormány, trackbal l (követőgolyó) , touchpadA képernyőn megjelenő kurzor mozgatható vele.

SzkennerLapolvasó, képdigitalizáló. Jellemzője: maximális felbontás (dpi), színmélység.

Kiviteli eszközök

MonitorTípusai: Katódsugárcsöves (RT), folyadékkristályos (CD).A katódsugárcső egy nagy üvegpalackra hasonlít, melynek általunk látható részén háromféle – vörös, zöld és kék – színű foszforeszkáló pontokkal van bevonva. Egy elektronsugár-hármas söpör végig másodpercenként többször minden ponthármason, és különböző erősséggel aktivizálja a foszforeszkáló részecskéket, így áll össze a kép. A ponthármasok alkotnak egy elemi képpontot vagy pixelt.Jellemzői: mérete (átmérő nagysága, pl. 17''), képfrissítési ráta (egy másodperc alatt hányszor fut végig a képpontokon az elektronsugár-nyaláb, 70-85 Hz)A lehetséges képfelbontás (640x480, 800x600, 1024x768, …) és a színmélység (8 bit – 256 szín, 16 bit – 65 ezer szín, 24 bit – 16,7 millió szín) a videokártya típusától (EGA, VGA, SVGA) függ.

NyomtatóTípusai: mátrixnyomtató (a karakterek, grafikus ábrák pontmátrixból épülnek fel, minden tű egyedileg üt), tintasugaras (apró porlasztókból kisméretű tintacseppeket lő a papírra), tintacseppes, termikus (hő) nyomtató (a kívánt pontnál a pontméretű ellenállás rövid időre felmelegszik, amely a speciális papíron nyomot hagy), elektrosztatikus nyomtató, lézerJellemzők: nyomtatási sebesség (jel/s, oldal/min); felbontóképesség (dpi); nyomtatási minőség (D, NLQ, LQ, NLQ, VLQ)

További kivitel i eszközökrajzgép (plotter), hangszóró, fejhallgató, projektor, virtuális valóság sisak

Ki/beviteli eszközök

ModemModulátor/Demodulátor – a digitális jelet analóg adatátviteli eszközön (pl. telefonvonalon) továbbítható jellé alakítja, illetve visszaalakítja. Az adatátvitel sebességét bit/sec-ben (bps) mérik, a modem „sebesség” az elérhető maximális adatátviteli sebességet jelenti (pl. 56K-s modem = 56 Kbit/sec max.)

AdattárolókFloppy: műanyag hordozó korong, mágnesezhető réteggel. Mérete 3,5 coll vagy 5,25 coll (nagy méretű). Típusai: SD (Single Density) – egyszeres írássűrűség (40 sáv); DD (Duble Density) – dupla sűrűség; HD

(High Density) – magas (4-szeres) sűrűség. SS (Single Side) – egyoldalas; DS (Double Sided) kétoldalas. Forgási sebesség: 360 f/perc.Merevlemez (Winchester): kemény hordozó korong, mágnesezhető réteggel. Általában nem egy, hanem több egymással párhuzamos lemezből áll, közöttük mint fésűsor közlekednek a fejek. A korong(ok) minden oldalához (side) tartozik egy író-olvasó fej. Forgási sebesség: 3600-10000 f/perc. Használata: adatok hosszú távú tárolása, operatív memória bővítése a winchester egy megadott részénSáv (track): koncentrikus körökből áll a lemez, egy kör rész = egy sáv (floppy: 40 track; winchester: 1024 track).Szektor: sáv egy cikkelye (512 byte). Floppyn 9 szektor van egy sávon.Cilinder: egymás alatti sávok a merevlemezen.Hagyományos (3,5'' HD) floppylemez tárolási kapacitása: Egy szektor tárolási kapacitása (512 byte) × 9 (ez ad ki egy sávot) × 40 (ennyi sáv van az egyszeres írássűrűségű lemezen) × 4 (a HD lemez négyszeres írássűrűségű) × 2 (két oldalas) = 1474560 byte = 1440 Kbyte = 1,4 MBCD-ROM: (csak olvashatóak, illetve CD íróval írhatóak a CD-R, többször újraírhatóak a CD-RW típusúak). Az információ olvasás lézersugárral történik. Egyoldalas, ált. 650 MB tárolókapacitású, az adatok spirális sávon vannak.További adattárolók: Streamer – mágnesszalagos adatarchiváló egység (400-800 MB); DAT - digitális szalag (10 GB); ZIP-lemez (100-250 MB); Super Disk (A:drive) (120 MB); Microdrive (340 MB)

7. Szövegszerkesztés – Szövegbevitel, javítás (kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, csere…), bekezdésformázás, karakterformázás

KurzorA villogó kurzor mindig a dokumentumon belüli helyünket mutatja. Amit a billentyűzetről beírunk, az mindig a kurzor elé íródik úgy, hogy a kurzor eggyel jobbra lép. A kurzort az egérkurzorral vihetjük a dokumentum tetszőleges helyére, egy kattintás után a kurzor azon a helyen jelenik meg, ahol az egérkurzor állt. Mozoghatunk a billentyűzet-kurzor nyilaival is a dokumentumban, négy irányban.Megváltozik a kurzor helye a Page Up (felfele lapozás), Page Down (lefele lapozás), Home (soreleje), End (sorvége), ctrl+Page Up (előző oldal eleje), ctrl+Page Down (következő oldal eleje), ctrl+Home (dokumentum eleje), és a ctrl+End (dokumentum vége) billentyűk lenyomásának hatására is, a parancsnak megfelelően. A ctrl+kurzor billentyűkkel az előző ill. következő szó elejére és az előző ill. következő bekezdés elejére ugrik a kurzor.

KijelölésA kijelölt dokumentum részlet mindig inverzben látható (akár szöveg, akár rajz, …stb.)Szövegrész kijelölése: a kijelölendő rész egyik végéhez (elejéhez vagy a végéhez) állítjuk az egérkurzort, lenyomjuk, a másik végéhez irányítjuk, majd felengedjük az egér gombját. Ha az egér gombját a SHIFT-tel együtt nyomjuk le, az előző kurzorpozíciótól az egér-kurzor pozíciójáig tartó rész jelölődik ki.Billentyűzetről is ki lehet jelölni, ha a shiftet nyomva tartva mozgunk a kurzorral.Szó kijelölése: A szóra kétszeres kattintással.Mondat kijelölése: A CTRL billentyű lenyomva tartásával a mondat tetszőleges részére kattintva kijelölődik a mondat.Sor kijelölése: A sor elejére (a kijelölősávra) állítjuk az egér-kurzort úgy, hogy annak a sorra mutató nyíl alakja legyen. Itt egyszer kattintva a sor kijelölődik.Bekezdés kijelölése: A bekezdés tetszőleges részére háromszor kattintva, vagy tetszőleges sora előtt a kijelölősávban kétszer kattintva jelölődik ki a bekezdés.Az egész dokumentum kijelölése: A kijelölősávban háromszoros kattintással vagy a ctrl-t lenyomva egy kattintással; a ctrl+numpad5 billentyűkombinációval, vagy ctrl+a, vagy a Szerkesztés menüpont „Mindent kijelöl” parancsával.Téglalap alakú (nem folytonos szöveg) kijelölés: A bal oldali alt lenyomásával és az egérrel tetszőléges téglalap alak kijelölhető a dokumentumban. Ha a jobboldali AltGr-t tartjuk nyomva, egy olyan téglalap alakú kijelölés jön létre, aminek a bal felső sarka az egér-kurzorpozíciójában lévő mondat eleje.A kijelölés megszűnik, ha a dokumentum tetszőleges részére kattintunk.

Bővített (kijelölő) üzemmódA kijelölendő szövegrész elejére állítva a kurzort, és az F8-al aktivizálva a kijelölő üzemmódot (az üzenet sorban BŐV (EXT) látható) az egérrel tetszőleges helyre kattintva addig jelölődik ki a szövegrész. Az F8 ismételt lenyomásával az eggyel nagyobb értékű kijelölés történik meg (szó –> mondat–> bekezdés –> egész dokumentum). A shift+F8-ra az eggyel kisebb. A kiterjesztéses üzemmódot az ESC lenyomásával lehet megszüntetni.

A törlésBackspace – vagy egy balra mutató nyíl (magyar nevén: törlés-vissza). A kurzortól balra álló (tehát szövegírás közben az utolsónak leírt) karaktert törli le. Folyamatos nyomva tartás esetén folyamatosan töröl.Delete – (Ha a Num lámpa nem aktív (Num Lock billentyűvel), akkor két helyen is megtalálható a billentyűzeten). A kurzortól jobbra álló karaktereket törli.A kijelölt dokumentum-részlet is törlődik a backspace vagy a delete billentyűk hatására. A kijelölt dokumentum-részlet akkor is törlődik, ha valamit elkezdünk írni a billentyűzeten. Ilyenkor a kijelölt rész helyére kerül a beírt szöveg, vagy a bemásolt objektum. (Ezen a funkción lehet változtatni az Eszközök/Egyebek/Szerkesztés panelon.)Az INSERT billentyű lenyomásával a szövegszerkesztő átáll átíró módra (ÁTÍR (OVR) jelenik meg az üzenetsorban), és ezek után a dokumentum tetszőleges részére beírt szöveg törli a kurzor után álló szöveget.

A vágólap használataA VÁGÓLAP (Clipboard) a WINDOWS által biztosított olyan memóriaterület, amely átmeneti tárolásra szolgál. Segítségével egy adatállományon (pl. szöveges dokumentumon) belül, vagy különböző alkalmazások között tudunk kijelölt dolgokat (pl. szöveg, kép, táblázat, diagram…) áthelyezni, vagy átmásolni. A VÁGÓLAPRA mindig a kijelölt rész kerül. A VÁGÓLAP tartalma mindaddig megmarad, amíg a WINDOWS-ban vagyunk, vagy amíg más tartalmat nem helyezünk bele – egyszerre csak egy adathalmaz lehet a VÁGÓLAP-ban (Office 2000-ben már több is). A VÁGÓLAP tartalmát a kurzor pozíciójába lehet betenni. A beillesztés még nem törli a VÁGÓLAP tartalmát, így ugyanazt a tartalmat több helyre is be lehet illeszteni. A Word vágólap parancsai (a szerkesztés menüpontban):Másol (Copy) – (billentyűvel ctrl+c) – A kijelölt dolgot (szöveget, képet, …) a VÁGÓLAP-ba helyezi úgy, hogy az eredeti helyen is megmarad.Kivág (Cut) – (billentyűvel ctrl+x) – A kijelölt dolgot (szöveget, képet,…) kitörli a használt dokumentumból, rajzból, … és a VÁGÓLAP-ba helyezi.Beilleszt (Paste) – (billentyűvel ctrl+v) – A VÁGÓLAP-ban lévő dolgot (szöveget, képet,…) a kurzor helyére teszi.

A dokumentum-részek mozgatása és másolásaDokumentum-részletet háromféleképpen lehet átmozgatni vagy átmásolni egy másik helyre. (Mozgatásnál egy, másolásnál két példányban fog létezni a szöveg-részlet!)1. A dokumentum részeket lehet átmozgatni és átmásolni a vágólap „kivág” vagy „másol” parancsaival és a „beilleszt” parancsával.2. A kijelölt (inverzben látszódó) átmozgatandó részre helyezve az egér-kurzort, az átváltozik egy balra mutató nyíllá. Ezzel „megfogva” a kijelölt részt, tetszőleges helyre szállítható. A szöveg-rész leendő helyét egy halványabb kurzorpozíció jelzi az egér-kurzorban. A szövegrész másolásánál a kijelölés után a CTRL billentyűt nyomva tartva fogjuk meg az egérrel és úgy helyezzük át. Ilyenkor az egér kurzornál egy + jel is megjelenik.3. Az elmozgatandó karaktersort kijelölve és az F2 (elmozgatás) billentyűt aktivizálva kijelölendő egy hely, ahová a részletet helyezni akarjuk. Ezután az enter lenyomására a rész áttevődik a kurzor pozíciójába. Átmásolásnál ugyanezt kell elvégezni, csak F2 helyett shift+F2-t kell használni.

Keresés, csereA keresés és a csere parancsok lehetőséget adnak arra, hogy a dokumentumon belül bizonyos karaktersorozatokat megkeressünk és szükség esetén kicseréljük más karaktersorokra vagy más formátumú szövegre. A Keresés parancs megegyezik a Csere parancs kereső részével, és a Keresésből bármikor át lehet váltani a Csere parancsra.A „Szerkesztés” (Edit) menüpont „Csere” (Change) parancsának első rubrikájába kerül a keresett szöveg, esetleg szöveg mellett vagy anélkül a keresett formátumú karaktersorozat. Ha valamilyen speciális formátumú karaktersorozatot keresünk, a rubrikát nem kell kitölteni, csak a formátum (Format) parancsot használni. Ha nem (vagy nem csak) karaktersorozatot keresünk, hanem más speciális karaktert (pl.: enter, tab, joker-karakter, ábra, … stb.), a „speciális” (Special) beállítást kell alkalmazni. A „mintázat használata” (Use Wildcards) és a „speciális” (Special) beállítás segítségével másfajta fogalmakat lehet megtalálni (pl.: adott jeltartományon belüli karakterek {pl. c és k közti összes betű}, bizonyos karakterek hiánya, a szó bizonyos részei… stb.).Cserélni ugyancsak karaktersorozatra, és/vagy mintázatra lehet. Ha a rubrikát üresen hagyva megadunk egy formátumot (pl. félkövér, dőlt, 16p…), akkor a keresett szöveget változatlanul hagyva csupán annak formátumát változtatja meg a program.A „Kis- és nagybetűk különbözők” (Match case) és a „Teljes szavak” (Find whole words only) beállításokat a keresett szövegre és a cserére értelemszerűen lehet használni. A „Teljes szavak” beállítás esetén a keresés csak a rubrikában megadott szavakat találja meg, azokat a szavakat nem, amiknek csak része a megadott karaktersorozat.A keresés irányát (a kurzor pozíciójától számítva) a „keresés” (Search) beállításnál lehet megadni (lefelé, felfelé, mindenütt). Ha nem a „mindenütt” (All) beállítást alkalmazzuk, a dokumentum alsó vagy felső végénél tartva a program rákérdez, hogy akarjuk-e folytatni a keresést a dokumentum másik végénél.

Karakterek formázásaKarakterformázó utasításnak azokat az utasításokat nevezzük, melyek kizárólag a kijelölt karaktereken hajtódnak végre. A karakterformázási parancsokat egymással kombinálhatjuk is. Mindez beállítható a Formátum/Betű parancsban, vagy (nem mindegyik) az eszköztárak (ikonok) közt a szalagsorban.Ilyenek: félkövér, dőlt, aláhúzott, betűtípus, betűnagyság, szóaláhúzás (a szóközöket nem húzza alá), áthúzott, dupla aláhúzott, pontozottan aláhúzott, kis kapitális betű, nagybetű, alsó index, felső index, a karakterek színe, rejtett (a kijelölt karakterek nyomtatáskor nem látszódnak, viszont a dokumentumban pontozott aláhúzással igen).A kijelölt karakterek normálishoz képest való felemelése vagy leeresztése és a betűk egymástól való távolsága (sűrűbb, ritkább) is beállítható a Betű parancs "Térköz és Pozíció" paneljén.Az „automatikus alapköz” (Kerning for fonts) paranccsal bizonyos betűnagyságon felüli karakterek „gazdaságosabban” helyezhetőek el egymás mellett (pl. az AV-ből AV lesz).Ha olyan karaktereket jelölünk ki, melyek nem mind azonosan vannak formázva (pl. szerepel benne alsó és felső index is), a formázó parancs helye vagy üres lesz (pl. betűtípus, betűnagyság), vagy szürke színű (pl. indexelés). Az újonnan kiadott formázó-parancsok minden kijelölt karakterre alkalmazódni fognak.Ha egyszerre vannak kijelölve pl. félkövér és nem-félkövér betűk, a F ikon az első kijelölt karakternek ellentétesen megfelelő beállítást fogja alkalmazni az egész kijelölt részre.Az eredeti beállításnak megfelelően formálja vissza a dokumentumot teljes kijelölés után a ctrl+space billentyű.A beállított betűformátum-rendszer elmenthető úgy az „alapértelmezés” (default) paranccsal, hogy a következő program-indításkor automatikusan ez a beállítás lesz érvényben.

Karakterformák másolásaLétezik egy speciális „vágólap” kizárólag a formázási utasításokhoz: A másolandó formátumú karaktersort kijelölve az eszközsor „ecset” ikonjára kell kattintani, majd a kurzor helyén megjelenő ecsettel a dokumentum tetszőleges helyén a minta szerinti formázást végzi el a program. Több helyen is elvégezhető ugyanaz a formázás, ha az ikonra kettőt kattintunk.

Bekezdések formázásaEgy bekezdés az, ami két „enter" között van. Minden bekezdésformázó parancs az aktuális bekezdésre (ahol a kurzor van), vagy a kijelölt bekezdésekre vonatkozik és minden további olyan bekezdésre, melyet a formázott bekezdés után az enter leütésével folytatunk. Lehet új sor elkezdeni úgy is, hogy az nem számít új bekezdésnek. Ilyenkor az entert a shifttel együtt kell lenyomni (Kézi sortörés).A bekezdés formázása a Formátum/Bekezdés parancsban végezhető, vagy az ikoncsoport megfelelő gombjaival. A szövegigazítás ikonjai látszódnak a „formázó” eszköztárban, de beállítható a Bekezdés parancsnál is. Lehet a bekezdést jobbra , balra , középre igazítani, vagy sorkizárással az elejét és a végét is egy vonalba helyezni (mint ahogy itt szerepel). Sorkizárás esetén a program a szóközök távolságát növeli meg. Célszerű ilyenkor elválasztást is használni, hogy ne legyenek a szóközök túl nagyok. A sorkizárásban az utolsó sor nem vesz részt, csak ha Shift+enter-t használunk.A szövegkiigazítás melletti ikon-parancsokkal a bekezdéseket számozni lehet, felsorolás-jelet lehet adni, illetve „tabulátornyi” távolság(ok)ra lehet beljebb és vissza helyezni a margótól.A bekezdés két részből áll: „első sorból" és „többi sorból". A két rész margótól és egymástól való távolságát a vonalzón és a Formátum/Bekezdések parancsban lehet beállítani. A vonalzón a két részt a háromszög alakú nyilakkal lehet állítani. Ha a négyzet alakú részt mozgatjuk, az első sor és a többi sor egymáshoz való viszonya nem fog változni.A Bekezdés (Paragraph) párbeszédpanelen a „különleges” (Special) beállítás „függő behúzásánál" (Hanging) az első sorhoz viszonyítva jobbra lehet állítani az összes többi sort, „Első sor" (First line) beállításnál pedig az első sor kerül jobbra a többihez képest. A „Mérték" (By) azt jelöli, hogy az első sor milyen távol van a többi sortól. A Balra (Left) állítás mértéke mindig a margó és a baloldal felé eső legközelebbi rész (ez lehet az első sor vagy az összes többi sor) távolságát adja.A vonalzó állításánál az ALT billentyűt nyomva tartva a vonalzón megjelenik a beállítás pontos távolsága is.A sorok közti távolságot a Bekezdés parancs Sorköz listájából lehet kiválasztani: Szimpla, 1.5 sor, Dupla, Legalább (a betű méretétől független minimális távolság), Pontosan (a mértékben megadott távot pontosan

használja mindig), Többszörös (megadható, hogy a normál sortáv hányszorosa legyen minimum a sortáv), vagy a mértéknél lehet megadni.A bekezdések közti távolság a Bekezdések parancs „előtte” és „utána” részében állítható be értelemszerűen.

8, Szövegszerkesztés – Tabulátorok, felsorolás-számozás, szegélyek, árnyékolás, hasábok, táblázat

TabulátorokA tabulátor használata akkor célszerű, ha szövegeket akarunk egymás alá igazítani (szóközökkel nem lehet pontos egymás alá igazítást elérni a különböző betűszélességek miatt). A tabulátorok beállításához a vonalzót, vagy a Formátum menüpont Tabulátorok parancsát lehet használni. A tabulátor egy karakterként viselkedik.A tabulátorok beállítása mindig egy bekezdésre vonatkozódik, vagy a megfelelően beállított bekezdés után enterrel kapott új bekezdésre. Magyarul, szövegrészletben utólag beállított tabulátorok csak az aktuális bekezdésben lesznek beállítva.Ha nem állítjuk be a tabulátorokat, a program automatikusan az alapértelmezésben fogja őket használni. Az alapértelmezést a Formátum/Tabulátorok paranccsal lehet beállítani (így egymástól azonos távolságra lesznek). Az alapértelmezett beállítások a vonalzó alatt kis szürke vonalként látszódnak.Ha a Pozíciók beállításnál saját értéket adunk meg, az első tabulátoroknak az általunk megadott értékeket fogja értelmezni, a többinek az alapértelmezés szerinti beállítást. A tabulátorok ötféle elhelyezkedéssel szerepelhetnek (balra, közép, jobbra, decimális, vonás), az aktuális elhelyezkedést a vonalzón megjelenő képük mutatja. A vonás egy függőleges vonalat húz az aktuális bekezdésben a megadott helyre.Tabulátort adhatunk meg, ha a vonalzó megfelelő részére kattintunk egyszer. A megadott tabulátor pozícióját a vonalzón vonszolással változtathatjuk.Az Igazítás és a Jelölés beállítások (a Tabulátorok parancsban) mindig csak arra a beállított tabulátorra vonatkoznak, melynek értéke a „Pozíció” rubrikában szerepel. A bekezdésben általunk beállított összes tabulátor helye a Tabulátorok parancs „Pozíció” rubrikája alatt szerepel. Innen jelölhetünk ki tabulátort a „Pozíció” rubrikába, amit igazítani vagy jelölni szeretnénk.Az egyénileg beállított tabulátor törölhető a Tabulátorok parancs Törlés gombjával (a megfelelő pozíción lévő tabulátorra vonatkozóan), valamint a vonalzón is, ha a tabulátor jelét megfogva a képernyőn lefelé vonszoljuk és elengedjük.

Felsorolás és számozásA szalagsoron lévő ikonokkal, vagy a Formátum/Felsorolás és Számozás menüben hozható létre felsorolás, számozás vagy többszintű számozás. Ezek jelei, számozás-típusai, szintjei a párbeszéd-panelen módosíthatóak.

Szegélyezés és árnyékolásA szövegrészeket lehet bekeretezni és árnyékolni. Ezeket a beállításokat a Formátum menü „Szegély és árnyékolás” parancsban, vagy a Szegélyek eszközsorban lehet alkalmazni.A Szegély (Borders) fülön be lehet állítani a keret vonalának típusát, vastagságát, színét, valamint azt is, hogy a keret melyik részét szeretnénk megjeleníteni.A Lapszegély fülön a lapot lehet keretezni a szegély keretezéshez hasonlóan.Az Árnyékolás lapon a kijelölt szöveg háttere színezhető, vagy tehető rá mintázat.Külön alkalmazható szegélyezés és árnyékolás bekezdésre, valamint kijelölt karaktercsoportra.

HasábokHa nem az egész dokumentumot tördeljük hasábokra, minden különböző hasábbeállítás más szekcióba fog tartozni. A hasábok csak a „nyomtatott forma” nézetben láthatóak, a „normál” nézetben a hasábok egymás alatt vannak.Hasábra tördelés létrehozható a Formátum menüpont Hasábok parancsával, vagy a „standard” eszközsor ikonjával. Ez utóbbival ki kell jelölni a megfelelő számú hasábot 1 és 6 között a hasábok gomb lenyomása után. Ezzel csak azonos szélességű hasábokat lehet készíteni.A Hasábok parancsnál célszerű először beállítani, hogy melyik részre akarjuk alkalmazni a többhasábos tördelést. Ha van kijelölt karaktercsoportunk, akkor az Egész Dokumentum Tördelése helyett választhatjuk azt is, hogy csak a Kijelölt Részt tördelje. Ha nincs kijelölés, akkor választható az is, hogy a kurzor helye utáni részt tördelje – „Az aktuális ponttól kezdődően”.

A Típus listából választható az ábráknak megfelelő többhasábos tördelés. Beállítható a „szélesség és térköz” paranccsal a hasábszélesség és a hasábok közti távolság. Más hasábszámot is meg lehet adni a párbeszéd-panelban.Ha az „azonos hasábszélesség” nincs bejelölve a párbeszéd-panelben, a „szélesség és térköz” paranccsal, vagy a vonalzón különböző hasábszélességeket és hasábtérközöket lehet beállítani. Ilyenkor a vonalzón egy szürke kocka jelenik meg, ami jelzi, hogy a hasáb és a térköz tetszőlegesen állítható. A „választóvonal” paranccsal a hasábok közé választóvonal helyezhető.A többhasábos dokumentum-részletben meg lehet adni, hogy egy kurzor-pozíciótól kezdődően mindenképpen új hasáb kezdődjön - a Beszúrás menüpont Töréspontok parancsának Új hasáb beállításával.Ha a dokumentum végén a hasábok vége nem egyenletes, ezen segíteni lehet a Beszúrás/Töréspont/ Folyamatosan beállításával (egy új szakaszt kezd a dokumentumunk végén).

9, Szövegszerkesztés – Oldalszámozás, élőfej-élőláb, lábjegyzet-végjegyzet, megjegyzés, körlevél, korrektúra

Élőfej és élőláb, oldalszámozásA dokumentumba a margó feletti és alatti részre fejléc és lábléc illeszthető a „Nézet” menüpont „Élőfej és élőláb” parancsával. Ez csak a nyomtatott forma nézetben látszódik és ott is halványabban, mint a dokumentum többi része. Ha az élőfej/élőláb szerkesztő nézetben vagyunk, akkor a dokumentum többi része látszódik halványabban. A két rész közötti áttéréshez elegendő a dokumentum megfelelő részére kettőt kattintani. A fejléc és a lábléc minden oldalon megjelenik, kivéve ha azt az élőfej/élőláb ikonsorában a „könyv” (oldalbeállítás) ikonnal másképpen be nem állítjuk. Ekkor be lehet állítani, hogy külön az első oldalon vagy külön a páros/páratlan oldalakon más legyen a fejléc illetve a lábléc.Az élőfej vagy élőláb részbe kerül az oldalszámozás is. A számozás típusa megadható, illetve az is, hogy milyen számtól kezdődjön a számozás, és hogy az első oldalon szerepeljen-e. A szekciókban külön számozás állítható be.

Lábjegyzet, végjegyzetA dokumentumba lábjegyzet és végjegyzet helyezhető (Beszúrás/Lábjegyzet) a kurzor helyén. Lábjegyzet esetén a lap aljára, végjegyzet esetén a dokumentum végére kerül az a magyarázó szöveg, melyet a dokumentumrészhez szeretnénk hozzáfűzni.A láb és végjegyzet jelölésére használt jelek megváltoztathatóak. Ha a dokumentumban duplán kattintunk a láb vagy végjegyzet hivatkozására, a magyarázathoz ugrik a program. Hivatkozás törlésekor a magyarázat is törlődik. A magyarázatokat automatikusan megfelelő sorrendben írja be a program akkor is, ha közben változik a hivatkozások sorrendje a dokumentumon belül.Ha egy lapon több magyarázat-szöveg van a lábjegyzetben, annak egy része automatikusan a következő lapra kerül.

Körlevél készítéseHa egy dokumentumot többször hasonló eljárással, de más összetevőkkel kell elkészíteni, erre kiválóan alkalmas a körlevél. Egy körlevél két dokumentumból áll össze: Törzsdokumentum – Egy hagyományos dokumentum, ami a bázis lesz – és egy adatfájlból, aminek egy táblázatban az összes olyan adatot tartalmaznia kell, amely minden levélben más és más. A Word ebből a két dokumentumból automatikusan el tudja készíteni az összes körlevelet.Az első lépés egy adatfájl csatolása, egy már megszerkesztett, vagy még üres dokumentumhoz. Ha már létezik a céljainknak megfelelő, előzetesen létrehozott adatfájl, akkor csak meg kell nyitni (adatforrás megnyitása), ha nincs, új adatfájlt kell létrehozni. Először az adatfájl szerkezetét kell létrehozni, be kell írni a mezőneveket, vagyis az oszlopok neveit. Ezután már ki lehet tölteni a megjelenő táblázatot. Ha már valamennyi adat szerepel a táblázatban, mentsük el az eredményt (alapértelmezésként egy különálló Word fájlba menti el az adatokat). Térjünk vissza a törzsdokumentumhoz. A következő lépés megkeresni azokat a helyeket a szövegben, törzsdokumentumban, amelyek változnak és ezek helyére behelyezni a hivatkozásokat, amiket fölvettünk, a Word automatikusan behelyettesíti őket az adatfájlból.Az elkészült körlevél egyesíthető is, ilyenkor a behelyettesítendő mezők adataival tölti fel a (több oldalas) új dokumentumot.

KorrektúraEgy szöveg javításakor be lehet kapcsolni a korrektúra kapcsolót (Eszközök/Korrektúra/Jelzi a korrektúrát szerkesztés közben), ilyenkor láthatóvá válnak az újonnan beírt szövegek, a törölt szövegek megmaradnak jelölve, illetve az átszerkesztett sorok mellett jelölés látható. A javítás után lehetőség van annak átnézésére (Megmutat…), a változtatások elfogadására (Mindent elfogad), vagy elvetésére (Mindent elvet), mely utóbbi esetben helyreáll az eredeti szöveg. A korrektúra jelöléseit az Eszközök/Egyebek/ /Korrektúra lapján lehet beállítani.

10, A táblázatkezelő program felépítése, elemei. Cellák kijelölése, másolása, mozgatása, formázása.

Az Excel elemeiA többi Office programmal azonos részek: címsor, állapotsor, menüsor, vezérlő-négyzet, eszközsorok (ikonok), gördítő-sávok, kicsinyítő/nagyító nyilak.Más részei: Munkalap szegélyek (fülek): Több lapon is lehet egyszerre dolgozni, ezek közt lehet „vándorolni” a

fülek segítségével. Az alsó sorban található. Referencia doboz: Az ikonsor alatt a bal oldalon található. Itt jelenik meg annak a cellának a kódja,

amelyik ki van jelölve. Pl. A1. Függvény-ikonok: A referencia doboz mellett találhatóak. A jelentésük balról jobbra: escape (kilépés),

enter (elfogadás), függvény-varázsló. Képletsor: A függvény-ikonok mellett található. Ide írható be és itt jelenik meg az aktuális cellához

tartozó adat és képlet.

Cellatartomány kijelölése, másolása, mozgatásaTartomány: Cellák halmaza, megadni a bal felső és a jobb alsó cellával lehet, a cella jelzései közt kettőspont van. Pl.: A3:C6.Az egérkurzor alakja a táblázat felett fehér kereszt (ekkor lehet cellákat kijelölni). Az oszlop és sorjelzők (pl. A vagy 1) felett is fehér kereszt alakú, ilyenkor az egész oszlopot és az egész sort lehet kijelölni. Kijelölt cella (vagy cellák) szegélyénél nyíl alakú, ilyenkor a cella (vagy cellák) tartalmát lehet áthelyezni más cellába (vagy cellákba). A CTRL lenyomásával együtt nem áthelyezés, hanem átmásolás történi. A shift lenyomásával együtt nem áthelyezi a cellatartalmat egy másik cellába (amiben esetleg már van egy másik érték), hanem beszúrja a cellát egy függőleges vagy vízszintes vonallal megjelölt helyre.Az ikonok és a menüpontok felett is nyíl alakú az egérkurzor. Kijelölt cella (vagy cellák) jobb alsó sarkánál vékony kereszt alakú, ilyenkor lehet a kijelölt cella (vagy cellák) tartalmával (szöveg, adat, képlet) más cellát (vagy cellákat) feltölteni.

Adatok beviteleA cellákba adat (szöveg, szám, képlet…) vihető be, ha rákattintunk. Ilyenkor a már bent lévő adatokat az új beírás felülírja. Ha a cellára kettőt kattintunk, a már bent lévő adatokat lehet változtatni karakterenként. Rákattintás után a cella tartalma látszódni fog a képletsorban. Ott is lehet változtatni a cella tartalmát, akár képletről, akár adatról van szó. Cellán belül a számok jobbra, a szövegek balra kerülnek, kivéve, ha a sorigazítást meg nem változtatjuk (pl. jobbra igazít, középre… stb.).

Mozgás a cellák közt és kijelölésA cellák közt a kurzorral lehet „vándorolni". A ctrl-t nyomva tartva az egybefüggő sor- és oszlop-részek első, illetve utolsó cellájához lehet ugrani. A ctrl+Home és a ctrl+End billentyűkombinációkkal lehet a bal felső és a jobb alsó cellához ugrani. A Home billentyűvel a sor elejére, az End és az enter billentyűkkel a sor legvégére lehet ugrani. A PageUp és a PageDown billentyűkkel függőleges, az Alt-tal együtt vízszintes irányban lehet lapozni. A CTRL billentyűkkel együtt a munkalapok közt lehet vándorolni.A Shift lenyomásával ki lehet jelölni több cellát két kattintással (bal felső, jobb alsó). Nem összefüggő cellatartományokat lehet kijelölni a CTRL billentyű segítségével. A ctrl+* billentyűkombináció segítségével kijelölhető az aktuális cellához tartozó összefüggő cellatartomány (összefüggő = üres cellák kerítik körül, és belül nincs üres cellák által bekerített rész).

Cellák formázásaA kijelölt cellákat lehet keretezni és színezni a Formátum/Cellák/Szegély és Mintázat parancsaival. A cellán belüli szöveg is formázható (betűméret, betűtípus, betűszín), illetve szövegszerkesztés közben karaktercsoportok külön is formázhatóak (az Excel 5-ben még nem). A szöveg többsorossá is tehető.A kijelölt cellákat egybe is lehet nyitni.

11, Táblázatkezelés – cellahivatkozások, feltöltés

Cellahivatkozás, függvénybeírásA cellák tartalmazhatnak képleteket, melyek hatására értékük más cellák értékétől fog függni. Ha ezeknek a celláknak az értékét változtatjuk, a cella tartalma (értéke) is változni fog. (Nem csak számokat lehet használni).A cellához tartozó képletet a képletsorba kell írni, vagy a képletsorra való kattintás után az adott képletek közül lehet választani a függvény-varázslóval, vagy az fx ikonnal. A képletek előtt mindig szerepel az egyenlőségjel!A változók egymás melletti beírásához a & jelet kell használni. Változó melletti szöveghez idézőjeleket kell használni és ugyancsak a & jelet az elválasztáshoz. Példa: A1&" és "&A2 az A1 és az A2 cellák tartalma lesz leírva, köztük az „és” szóval.Képlet beírása közben nagyon meg tudja könnyíteni munkánkat a következő módszer: Ha a képletben már szerepel az egyenlőségjel, bármelyik cellára kattintva nem aktívvá válik a cella, hanem a hivatkozása jelenik meg a képletsorban. Ilyenkor a kijelölt cella vagy cellák körül szaggatott futó vonal jelenik meg. Például ha a C3 cellába azt szeretnénk írni, hogy =A2+B1, akkor először kijelöljük a C3 cellát, beírunk egy egyenlőségjelet, majd rákattintunk az A2 cellára. Ekkor a képletsorban ez látható: =A2Ezután beírunk egy + jelet, majd rákattintunk a B1 cellára és egy enter leütésével megerősítjük a bevitelt.

Címzés– Relatív címzés: A cella amire egy másik cellából hivatkozunk a cellához képest milyen irányban és milyen távolságra van (oszlop-sor távolságra). Példa: a C3 cellába =A1+3 képletet írunk. Tehát a C3 cellától két-két cellával feljebb és balra lévő cella értékénél 3-mal nagyobb lesz a C3 cella értéke. Ha a C3 cellával feltöltjük a C4 cellát, annak értéke A2+3 lesz. Ha a C3 cellával a D3 cellát töltjük fel, annak értéke B1+3 lesz.– Abszolút címzés: A cella, amire hivatkozunk nem függ az eredeti cellától. Példa: a C3 cellába =$A$1+3 képletet írunk. A C3 cellába az A1 cella értékénél 3-mal nagyobb érték kerül. Ha a C3 cellával feltöltjük a C4 cellát, annak értéke ugyancsak $A$1+3 lesz. Ha a C3 cellával a D3 cellát töltjük fel, annak értéke változatlanul $A$1+3 lesz.– Vegyes címzés: Mindkét címzést lehet használni egy hivatkozáson belül. Ha a C3 cella értéke A$1+3, akkor az A oszlop értéke relatív, az 1 sor értéke abszolút. Ez azt jelenti, hogy tetszőleges feltöltés esetén a hivatkozott cella mindig az 1. sorhoz tartozik és ahhoz az oszlophoz, ami a feltöltött cellától kettővel van balra. Ha tehát ezzel a cellával töltjük fel a C4 cellát, annak értéke A$1+3 marad. Ha a C3 cellával a D3 cellát töltjük fel, annak értéke B$1+3 lesz.A címzés típusát lehet gyorsan változtatni, ha a képletsorban a cellaváltozóhoz állítva a kurzort lenyomjuk (akár többször) az F4 billentyűt. (hatása: C3, $C$3, C$3, $C3, C3)

FeltöltésA cellákat fel lehet tölteni már kitöltött cellák segítségével a következő módon: A kitöltött cellát vagy cellákat kijelöljük, majd a jobb alsó sarokba visszük az egérkurzort, amíg kis kereszt alakú nem lesz. Ha jobbra vagy lefele vonszoljuk a keresztet, az így kijelölt cellák feltöltődnek különféle adatokkal. Ha az eredetileg kijelölt celláknak azonos volt a tartalma, akkor az új celláknak is az lesz a tartalma. Ha az eredetileg kijelölt cellák a számoknak vagy a betűknek bizonyos szabályos sorozatát alkották, akkor a sorozat folytatódni fog az újonnan feltöltött cellákban is, ha a kijelölést és a feltöltést megfelelően végezzük. Példa: kijelölünk két egymás melletti cellát, melyek tartalma 4 és 8. A 8-at tartalmazó cella jobb alsó sarkából elvonszoljuk a kis keresztet több cellával jobbra. Az újonnan kijelölt cellák tartalma 12, 16, 20,… stb. lesz.Ha a cellában az a szó szerepel, hogy hétfő, a mellette feltöltött cellák a hét napjait fogják tartalmazni.Ha az egymás mellett vagy egymás alatt lévő cellák közt a program nem talál szabályt, akkor a feltöltés ismételni fogja a cellák tartalmát. Ha a feltöltést jobb egérgombbal végezzük, megadható a feltöltés módja: számtani vagy mértani sorozat.

12, Táblázatkezelés – alapvető matematikai, szöveges, logikai és feltételes függvények

min(a;b;c) A számok közül a legkisebbmax(a;b;c) A számok közül a legnagyobbint(a) A szám egészrésze (a számból elhagyva a tizedesjegy utáni részt)vél() Véletlen szám 0 és 1 közöttszum(a;b;c) A számok összegeátlag(a;b;c) A számok átlagamódusz(A1:B2) A cellatartomány értékei közül a leggyakrabban szereplődarabteli(a;A1:B8) A cellatartományban lévő olyan cellák száma, melyre 'a' feltétel teljesülbal(s;x) Az s szöveg első x darab karakterejobb(s;x) Az s szöveg utolsó x darab karaktereközép(s;x;y) Az s szöveg x-edik karakterétől kezdve y karakterből álló szöveghossz(s) Az s szöveg karaktereinek számakarakter(x) Az x számhoz tartozó karakter (kódtábla szerint)kód(s) Az s szöveg első karakterének kódja (kódtábla szerint)

logikai és feltételes függvényekha(m;s;t) Ha ’m’ állítás igaz, a cella értéke ’s’ lesz, ha hamis akkor ’t’fkeres(a;A3:C7;x) Egy segédtábla (A3:C7) első oszlopában megkeresi az ’a’ értéket

(vagy azt az értéket, amelyik a nála kisebbek között a legnagyobb) és ettől függően a segédtábla megfelelő sorában és ’x’-edik oszlopában lévő értéket illeszti be.

vkeres(a;A1:B2;x) Egy segédtábla (A3:C7) első sorában megkeresi az ’a’ értéket (vagy azt az értéket, amelyik a nála kisebbek között a legnagyobb) és ettől függően a segédtábla megfelelő oszlopában és ’x’-edik sorában lévő értéket illeszti be.

és(m;n) A függvény értéke igaz lesz, ha ’m’ és ’n’ állítás mindegyike igazvagy(m;n) A függvény értéke igaz lesz, ha ’m’ vagy ’n’ állítás valamelyike igaznem(m) A függvény értéke az ’m’ állítás ellenkezője lesz

13, Táblázatkezelés – adatok rendezése, szűrése, diagramok

Sorba rendezésAz adattábla rekordjait lehet egyéni sorrendbe helyezni az adattábla kijelölése után az 'Adatok/Sorba rendez' segítségével. Ha a kijelölt adattábla tartalmaz fejlécet (mezőneveket), akkor szükséges bekapcsolni a 'fejléc sor' kapcsolót, más esetben a fejlécet is az adattábla egyik rekordjának tekinti és azt is sorba rendezi a program.Feltétlenül szükséges kijelölni az egész adattáblát, különben rendezéskor az egy rekordhoz tartozó cellák elmozdulnának egymástól.Az elsődleges rendezés mellett akkor szükséges beállítani a 'majd' rovat rendezését, ha az elsődleges rendezés során a mezőhöz tartozó azonos értékek esetében más mező rendezési sorrendjét is meg akarjuk határozni. (Magyarul, egyforma cellaértékek esetén aszerint teszi sorrendbe a rekordokat, ami a 'majd' rovatban meg van határozva).Az 'aztán' rovat beállítása ott érvényesül, ahol az 'elsősorban' és a 'majd' rendezések azonos cellatartalmat találnak és aszerint nem tudják sorba rendezni az adattábla rekordjait.

SzűrésEgy adattábla sorainak (rekordjainak) szűrése (nem jelenik meg az összes sor) valamilyen feltételek szerint. Először az adattáblát kell kijelölni a fejléccel együtt, majd Adatok/Szűrő/Auto szűrő. A fejlécnél megjelenő nyilak segítségével választható ki az adott mezőhöz tartozó megjelenítési feltétel.Egyéni beállításban lehet meghatározni a különböző mezőkhöz tartozó speciális megjelenítési feltételeket (pl. <12). Két feltételt is meg lehet határozni egy mezőhöz az 'és' és a 'vagy' logikai kapcsolók segítségével.

Diagram készítéseDiagram készítéséhez először a táblázat megfelelő sorainak és oszlopainak kijelölése szükséges, majd a diagramvarázsló ikonra kell kattintani. Ezután a megjelenő diagram-elhelyező egérkurzorral egy téglalapot kell kijelölni a leendő diagramnak. Egy 5 egymás utáni lapból álló párbeszéd-panel jelenik meg, melynek megfelelő részeit kitöltve és a végén a Kész parancsot kiadva megjelenik a diagram. A lapok közt a Tovább és a Vissza parancsokkal lehet vándorolni. A beállítható részek:1. Azt a cella-tartományt kell itt megadni, amire a diagram vonatkozik. Ha előzőleg jelöltünk ki cella-tartományt, annak az értéke fog itt szerepelni.2. A második lapon diagram-típust lehet választani.3. A harmadik lapon diagram-altípust lehet választani.4. Az Adatsorok mezőben azt lehet megadni, hogy az Excel a sorokból, vagy az oszlopokból készítsen diagramot.5. Az ötödik lapon be lehet állítani, hogy a diagramban kell-e jelmagyarázat, illetve el lehet nevezni a diagramot, valamint a tengelyeket.A kijelölt diagramot el lehet mozgatni, vagy át lehet méretezni a széleken megjelenő fekete négyzetek segítségével. A diagramot tovább formázni úgy lehet, ha kétszer kattintunk rá. A diagram tetszőleges részét (címek, tengelyek, ábra, megjegyzés) tovább lehet szerkeszteni kettős kattintás után. Módosítható a mintázat, szín, lépték, felirat, karakterformázások

A diagramok típusaiTerület (area), sáv (bar), oszlop (column), vonal (line), kör (pie), perec, sugár (radar), XY, kombinált, 3D -terület, -sáv, -oszlop, -szalag, -sajt, -felület. A választék igen nagy, mert mindegyik típus további altípusokkal rendelkezik. Hogy mikor, melyiket választjuk, azt a feladat határozza meg.

A diagram részeiX tengely kategóriatengely; Y tengely értéktengely; kategória címkék; értékjelölő; jelmagyarázat; diagramcím

14, Prezentáció készítése, felhasználási területei, használható objektumok

A számítástechnikában elterjedt idegen kifejezés (prezentáció) jelentése bemutató. Az ilyen computeres bemutatók előadások hatékonyabbá tételéhez használhatók. Ennek a technikának az apropója az a felismerés, hogy egy előadás során (ami lehet felszólalás egy konferencián, előterjesztés egy értekezleten, vagy egy tanóra) sokkal hatékonyabb az ismeretközlés, ha az kellően össze van foglalva, ki van egészítve grafikus információkkal. A legtöbb ember a vizuális információkra fogékonyabb, mint a verbálisokra. A prezentáció során vázlatokat, képeket, mozgóképeket, diagramokat jeleníthetünk meg szóbeli mondandók kiegészítésére és alátámasztására. Akkor érdemes számítógépes prezentációt alkalmazni, ha sok képet, diagramot, mozgóképet, hang effektust szeretnénk megjeleníteni. Az ilyen programmal készített bemutató pergő ritmusú lesz, az utolsó pillanatig változtatható. Az elkészült diákból könnyű kivonatot készíteni, amit a hallgatóság emlékezettőként megkaphat.

A bemutató-készítés lépései

A diák tartalmának és formájának meghatározása: A bemutató tervezésekor eldöntjük hány diára van szükség, mi lesz az egyes diák tartalma. Meghatározzuk milyen stílusú képekre lesz szükségünk.Új dia létrehozásakor 24 különböző elrendezés közül választhatunk. Minden elrendezés tartalma más-más cél megvalósításához nyújt segítséget. (Például van olyan, amely helyőrzőket biztosít cím, szöveg, diagram, objektum, stb. számára). Meghatározhatjuk a diák háttérszínét, kitöltési effektusát (kétszínű, mintázat, vagy akár háttérkép), vagy beépített elrendezést (tervezősablon) is alkalmazhatunk egységes designnal.A diák elkészítése, az objektumok beillesztése: Ennél a pontnál kiválasztott dia típusba beépítjük a szöveges és grafikus információkat. MS PowerPoint alkalmazása esetén beszúrhatunk beszkennelt, letöltött vagy megrajzolt képfájlokat, ClipArt grafikákat, WordArt címeket, folyamatábrákat, diagramokat, szövegdobozokat, AutoShape ábrákat, rajz elemeket, tehát minden olyan elemet, amelyeket más Office alkalmazásban is használhatunk. A betűformázásoknál alkalmazhatunk kiemeléseket (félkövér, döntött, aláhúzott, árnyékolt,…), igazításokat (jobbra, balra, középre, sorkizárt), felsorolásokat, tehát a szövegszerkesztés eszközei közül majdnem mindent.Áttűnések beállítása: A diák egymás után jelennek meg, fontos lehet a diák közötti váltás formája. Ezt állítjuk be ebben a lépésben. A diák közti áttűnések mellett a diákon lévő szövegelemek és grafikák megjelenési effektjeit és sorrendjét is meg lehet határozni. Az áttűnésekhez hangeffektek is kapcsolhatóak.A diák időzítése: A diák megjelenési idejének beállítása, vagy éppen a kézi vezérlés meghatározása történik itt, a vetítés célja szerint (kiállításon szereplő bemutató esetében automatikus dialapozás, bemutató tartásakor kézi vezérlés ajánlott). Beállítható még a vetítés ismétlődése (folyamatos vetítés) is.A diák vetítése: Az utolsó lépés a diák megjelenítése, a tulajdonképpeni előadás. Azonban ez ne az „éles” szituációban történjen először. Mindig próbáljuk ki előbb, és ha kell módosítsuk. Ha egy-egy bemutató többször is lejátszásra kerül, az előző előadások tapasztalatait is hasznosítsuk a prezentáció javításánál. Bemutatáskor lehetőség van rajzolni (kiemelni, bekarikázni) az éppen látható diára.

Nézetek

Dia nézet: akkor használjuk amikor a dia tartalmát létrehozzuk vagy módosítjuk.Vázlat nézet: a bemutató vázát, diacímeket és törzsszövegeket mutatja.Diarendező nézet: diák sorrendjének beállítására, másolására, áthelyezésére, törlésére, időzítésének, diaváltások, áttűnések beállítására való nézet.Jegyzetoldal nézet: az előadó jegyzetek készítésére alkalmas, kinyomtatható innen a jegyzet mellett a dia képe is.Diavetítés: a kész diasorozat futtatására, áttűnések, animálások, időzítések kipróbálására való nézet.

15, Adatbázis szerkesztés – Alapismeretek, adattípusok

Adatbázis alapfogalmakAdatbázis (Database): logikailag összefüggő információ, vagy adatgyűjtemény.Adattábla (Table): logikailag összetartozó adatok sorokból és oszlopokból álló elrendezése.Rekord (Record): az egy meghatározott elemhez tartozó adatok csoportja, az egy „kartotékhoz” tartozó adatok, az adattábla egy sora.Mező (Field): az azonos tulajdonsággal, jellemzővel rendelkező adatok csoportja, mely adatok különböző rekordokban szerepelnek. Egy mező az adattábla egy oszlopa.Mezőnév (Field name): egy mező neve, az adattábla első sora.Adattípus (Data Type): Egy adott mezőhöz tartozó adatok jellemzője. Ezek a típusok a következők lehetnek: szöveg, szám, dátum/idő, feljegyzés, pénz, logikai (igen/nem), csatolt objektum, számláló. Egy mező csak egyféle adattípussal rendelkezhet.Mezőméret (Field Size): Egy adott mezőben lévő adatok maximálisan használható mérete. Megadható számban, karakterszámban, byte-ban – meghatározása függ az adattípustól.Relációs adatbázis: Az adatokat adattáblákban tárolja, az adattáblák közt kapcsolatok vannak. A relációs adatbázis legfontosabb jellemzői: Táblázatokban ábrázolja az adatokat. Egy sor-oszlop találkozásnál (cella) csak egyetlen elemi adat szerepelhet. Egy oszlopban csak azonos típusú adatok lehetnek. Egy adattáblában nem lehet két azonos nevű oszlop (egyedi mezőnevek). Oszlopok és sorok sorrendje lényegtelen. A táblák közötti relációk kapcsolómezőkön át valósíthatók meg.Elsődleges kulcs (Primary Key): az adattábla olyan mezője, mely egyértelműen azonosítja az adattábla rekordjait (általános esetben az első oszlop). Ebben a mezőben nem lehet két különböző adat és nullértéke sem lehet.SQL: Egy adatbázis (kapcsolatainak) leírása parancsszavakkal. Minden adatbázis-kezelő tudja használni (szabvány). = Strukturált Lekérdező Nyelv.

Adattípusok és méretükSzöveg (mérete max. 255 karakter)Memo/Feljegyzés (hosszabb szöveg tárolására)Szám (mérettípusok: Bájt (0-255), Integer/Egész (+/-32768), Long Integer/Hosszú Egész (+/- 2 milliárd), Single/Egyszeres (+/- 1038), Double/Dupla (+/- 10308))Dátum/IdőPénzIgen/Nem (két értéket tárolhat 1/0)OLE (Csatolt) Objektum (kép, vagy egyéb dokumentum csatolható a rekordokhoz)Számláló (automatikusan ad egy-egy sorszámot a rekordoknak)

16. Adatbázis szerkesztés – Adattábla szerkesztése, adatok importálása. Elsődleges kulcs. Kapcsolatok adattáblák közt, kapcsolómezők.

Adattábla létrehozása (tervezése)Új adattábla esetén meg kell adni a mezőneveket, ki kell választani a mező típusát és méretét (a mezőméret előre lefoglalja a szükséges/lehetséges tárolókapacitást).Rövid szöveges leírást is adhatunk a mezőkről.Formátum: Az adatok megjelenési módját adja meg. A szám, pénznem és a dátum formátumai adott listából választhatóak. Szöveg és feljegyzés esetén például használhatóak:> nagybetűs lesz; < kisbetűs lesz; -@@-@@ a szöveg betűi a megadott formában lesznek (buda-pe-st)Tizedeshelyek: A kijelzett tizedesjegy száma adható meg (0-15)Bemeneti Maszk: Csak az itt megadott maszknak megfelelő adatok adhatóak meg. Az itt beállított formátumban jelenik meg a bemenő érték.Cím: Amikor a mezőnév címfeliratként jelenik meg (űrlapon, jelentés-címfeliratként…) ez a megadott cím jelenik meg.Alapértelmezett érték: A mezőben ez az érték jelenik meg alapértelmezésként.Érvényességi Szabály: Adatbeviteli szabályokat meghatározó kifejezés. Pl: >0Érvényesítési Szöveg (Validation Text): Érvénytelen adat beírásakor megjelenő szöveg.Kötelező: Itt állítható be, hogy kötelező-e ebbe a mezőbe értéket beírni.Nulla Hosszúság Engedélyezése: Itt állítható be, hogy szövegben lehet-e a mezőben nulla hosszúságú szöveg.Indexelt: A mezőre vonatkozó indexelés.

Az adattábla tervezése (a mezők meghatározása) után lehet bevinni az adatokat az adat nézetben.Adattáblák importálhatóak különböző formátumokból (pl. tabulátorokkal elválasztott szöveg, Excel táblázat,…)

Elsődleges kulcs (Primary Key)Az adattábla olyan mezője, mely egyértelműen azonosítja az adattábla rekordjait (általános esetben az első oszlop). Ebben a mezőben nem lehet két különböző adat és üres érték sem lehet.

KapcsolatokAz adattáblák közti kapcsolatok meghatározása feltétlenül szükséges lekérdezések szerkesztéséhez. Az elkészített adattáblák közti kapcsolatokat a ikonnal (vagy Tools/Relationships Eszközök/Kapcsolatok) lehet szerkeszteni. A Tábla hozzáadása ikon segítségével lehet adattáblákat vagy elkészült lekérdezéseket helyezni a kapcsolatok közé. Kapcsolat létrehozásához az egyik adattábla egyik mezőnevét kell a neki megfelelő mezőnévhez húzni. Ezek a mezők Kapcsolómezők lesznek, amiken keresztül a megfelelő rekordok egymáshoz tudnak kapcsolódni.A mezők közti kapcsolat lehet egy-az-egyhez (One-To-One), vagy egy-a-többhöz (One-To-Many) tulajdonságú. Előbbi esetben a mező minden egyes adata pontosan egy másik adattal áll kapcsolatban a másik mezőben. Az egy-a-többhöz típusú kapcsolat megengedi, hogy egy adathoz a másik mezőben több azonos adat tartozzon. Több-a-többhöz típusú kapcsolatot csak úgy lehet létrehozni, ha egy köztes adattáblát használunk, amivel egy-a-többhöz, illetve több-az-egyhez kapcsolatban állnak az eredeti adattáblák. Az Illesztési Tulajdonságokkal (Join Type) azt lehet meghatározni, hogy abban az esetben, ha az egyik vagy a másik kapcsolómezőben eltérő adatok vannak (amik közt nem lehet kapcsolatot létrehozni), akkor melyik adattáblából mennyi adat jelenjen meg (mindegyik, vagy csak amelyiknél létezik kapcsolat).Az Enforce Referential Integrity/Hivatkozási Integritás Megőrzése bekapcsolásakor a kapcsolómezőkben lévő adatokat nem lehet megváltoztatni anélkül, hogy a változás ne hatna a vele kapcsolatban lévő másik mezőre. Alaphelyzetben a változtatást nem lehet végrehajtani. Ha a Cascade Update Related Fields/Kapcsolt Mezők Kaszkádolt Frissítése is be van kapcsolva, akkor a mező egy adatán végrehajtott változtatás (az adat átírása) megváltoztatja a másik mező kapcsolódó adatát/adatait.Ha a Cascade Delete Related Records/Kapcsolt Mezők Kaszkádolt Törlése is be van kapcsolva, akkor egy rekord letörlésekor a kapcsolódó táblázatban a kapcsolódó rekordok is letörlődnek.

17, Adatbázis szerkesztés – Lekérdezés táblázatok, űrlapok

Lekérdezés-táblázat készítéseEgy lekérdezés-táblázatban több táblázat között lehet összefüggést teremteni, több táblázat mezőit lehet megjeleníteni, valamint újabb mezőket lehet szerkeszteni a meglévő mezők, függvények és konstansok segítségével.Új lekérdezés-táblázat létrehozásakor először azokat az adattáblákat, illetve már létező lekérdezés-táblázatokat kell hozzáadni a lekérdezéshez, melyeknek mezőit az új lekérdezés-táblázatban fel szeretnénk használni. A beillesztett táblázat doboza a táblázat mezőneveinek felsorolását tartalmazza.A tervező nézet felső részében láthatóak a beillesztett táblák és a köztük lévő kapcsolatok, az alsó részben pedig a lekérdezés-táblázatban megjelenő mezők nevei és jellemzői.A Field/Mező és a Table/Tábla rovatokban lehet kiválasztani a megjelenítendő mezőt. A mezők közül a csillaggal jelzett az adott adattábla minden mezőjét megjeleníti a lekérdezésben. A Sort/Rendezés az adott mező szerint rendezi Descending/Csökkenő vagy Ascending/Növekvő rendbe a lekérdezés-táblázatot. Elsődlegesen az elsőnek megjelenő mező rendezési sorrendje számít – a mezők sorrendjét áthelyezéssel lehet változtatni. Nem kell feltétlenül minden kiválasztott mezőt megjeleníteni a lekérdezés-táblázatban, például ha egy mezőt csak azért helyezünk be, hogy azzal számolni tudjunk. Ilyenkor ki lehet kapcsolni a Show/Megjelenítés kapcsolót.A Criteria/Feltételnél szűrési feltételeket lehet meghatározni, például, hogy a lekérdezés-táblázat csak egy megadott értéknél nagyobb értékeket mutasson egy mező adatai közül, vagy egy adott adatot ne mutasson. Az egy sorban lévő feltételek között logikai és, az egymás alatt lévő feltételek között logikai vagy kapcsolat van.Jobb egér-gombbal (vagy a View/Nézet menüpontban) jeleníthető meg a Total/Összesítés sor. Itt a Group by hatására a mező adatai közül mindegyik adat csak egyszer fog megjelenni a lekérdezés-táblázatban. Azokkal a rekordokkal, amelyikben azonos adat szerepel (ebben a mezőben) különböző műveleteket lehet végezni ugyancsak a Total/Összesítés rovatban – az azonos adathoz tartozó értékek összegét (sum), átlagát (avg), minimumát (min), maximumát (max), vagy az adatok számát (count) lehet megjeleníteni.A Field/Mező rovatra jobb-egérgombbal kattintva hívható elő a Build/Szerkesztés, amivel szerkesztett mező készíthető meglévő táblázatok vagy lekérdezések mezőinek, illetve konstansok és függvények segítségével.

Űrlap készítéseAz űrlap elsődleges funkciója, hogy egy adattáblában vagy lekérdezés-táblában tárolt adatokat rekordonként egy-egy oldalon mutassa be, megkönnyítve a rekordbevitelt. A beviteli mezőkhöz események is rendelhetőek, így például a bevitt adat ellenőrizhető, számítható vele másik mezőben, makró (parancssorozat) rendelhető hozzá,… Ugyancsak űrlapon jeleníthetőek meg adatokból számított diagrammok, illetve űrlapba ágyazható segédűrlap is.Egy új űrlap készítése legegyszerűbben az Űrlaptervező Varázslóval végezhető el. Az így generált űrlapot azonban rendszerint érdemes módosítani, amelyet a Tervező nézetben tehetünk meg.Az űrlapok osztályozása:Típus szerint: Űrlapszerű, Diagram, KimutatásAz űrlap szerkezete szerint: Oszlopos, Táblázatos, Adatlap, SorkizártAz űrlapokon vezérlőelemek is használhatóak, mely az adattáblában tárolt adatokat kezelik. Ilyen vezérlőelemek: beviteli mező, váltógomb, jelölő négyzet, választógomb, kombi panel (legördülő lista), parancsgomb,…

18, Internet ismeretek – Az Internet szolgáltatásai, a webes böngészés, a praktikus keresés technikái

Az Internet működéseAz Internet egy világméretű számítógép hálózat, mely a különböző rendszerű számítógép hálózatok között egységes nyelv (Internet Protocol) segítségével kommunikációt tesz lehetővé. Cél: Távoli helyen lévő nagy teljesítményű számítógépek több helyről történő használata.

Az Internet szolgáltatásaiI . Vi lágméretű lerakatEz az adatbázis az Internet segítségével kapcsolatban lévő, egymástól és a felhasználóktól távol lévő számítógépek speciális könyvtáraiban találhatóak. Ezek a könyvtárak általában mindenki számára nyilvánosak, viszont a könyvtárak tartalmát általában csak (a számítógép tulajdonosa által) meghatározott személyek tölthetik fel. A könyvtárakban lehetnek szövegek, képek, hangok, mozgóképek, programok, illetve minden olyan adat, ami digitalizálható, vagyis számítógép által tárolható formába hozható. Ilyen adatok a weboldalak is (szövegek, képek és a weboldal megjelenését meghatározó forrásprogram). Az adatbázis a www, az anonymous ftp és a gopher internetes alkalmazások segítségével kutatható.Az Internet segítségével az arra jogosultaknak lehetősége van távoli gépeken lévő programok használatára. Ezt a távoli gépre való bejelentkezéssel, vagyis egy telnet programmal tudják megoldani.Az arra jogosultak a távoli gépek meghatározott könyvtárait úgy tudják használni, mintha az a saját gépük egy könyvtára lenne. Fájlokat tudnak saját számítógépükről fel- és letölteni a távoli gép egy könyvtárába. Ezt egy speciális eljárással, egy internetes alkalmazással, az ftp-vel tudják megtenni.II . KommunikációAz internetes hálózat segítségével a felhasználó kapcsolatot teremthet és jelenidejű "beszélgetést" folytathat számára ismert, vagy teljesen ismeretlen emberekkel. Erre használhatóak az IRC, ICQ, talk és ytalk programok, valamint a böngészőprogramokkal látogatható speciális csevegőoldalak.Ismerősének a felhasználó e-mail levelet (vagy ICQ üzenetet, AW telegramot) küldhet, ami addig marad ismerősének postaládájában, amíg internetes kapcsolatba nem lép és el nem olvassa a levelet.Idegenekkel is lehet levelezni: hozzá lehet szólni a hatalmas témamennyiséget tartalmazó Usenet vitakörök (hírcsoportok) témáihoz, vagy fel lehet iratkozni egy vagy több levelezőlistára, és az ugyancsak feliratkozott listatagok megkapják felszólalásodat. Ha hírlevélre iratkozol fel, akkor ugyan nem szólhatsz hozzá, de első kézből fogsz értesülni egy adott témán belüli aktualitásokról.

Az Internet segítségével szerezhető fájlok típusai.Freeware – Ingyenesen letölthető programShareware – Ingyenesen használható program általában 30 napig - utána fizetni kell a gyártónak. A shareware néha korlátozott lehetőségekkel bír az eredeti programhoz képest.Trial version – Egy program korlátozott ideig használható próba-változata. A megadott idő után a program működőképtelenné válik.

A webes böngészés

Használható programokMicrosoft Internet Explorer (MSIE) – jelenleg a világban 75-80%-ban ezt használják; Netscape (nagyjából a maradék 20% ezt használja); és még sok más program (pl. Opera, vagy a karakteres módban működő Lynx)Ezek a programok ingyenesek és több helyről letölthetőek. A programok (elsősorban az MSIE és a Netscape) kompatibilisek, minden oldalt ugyanúgy meg tudnak nyitni, használatukban sok (alapvető) különbség nincs. A két program gyártója sokáig kemény versenyt folytatott egymással, ez mára úgy tűnik, hogy a Microsoft győzelmével zárult.

Egy weboldal elemei lehetnekszöveg, kép (ált. jpg vagy gif), hiperhivatkozás (link), háttérkép, multimédiás és interaktív elemek (hang, video, flash grafika, java alkalmazás,…)

URL címMinden weboldalnak az egyedi azonosítója, amely a webszerver nevéből, az oldalt tartalmazó könyvtárak nevéből és az oldalt megjelenítő fájl nevéből áll:http://www.akg.hu/tan/index.html (beíráskor a http:// részt el lehet hagyni)

Top-level domain nevek (domain végződés)régi típusúak:com (kereskedelmi szervezet); edu (oktatási intézmény); gov (kormány intézmény); int (nemzetközi intézmény); mil (katonai szervezet); net (hálózati szolgáltató szervezet); org (non-profit szervezet)új típusúak:at Ausztria es Spanyolország nz Új-Zélandau Ausztrália fr Franciaország uk Nagy-Britanniaca Kanada gr Görögország us Egyesült Államokch Svájc hu Magyarország stb.

Amit minden böngészőprogrammal lehet Adott URL címet megnyitni A weboldalakon lévő szöveget és képeket megjeleníteni, a hivatkozásokra (link, hyperlink, shortcut)

kattintva továbbhaladni A meglátogatott oldalak közt vándorolni (back-forward-home; history) A megnyitott oldal címét és nevét tárolni (favorites; bookmarks) Az oldalakat kinyomtatni (print) Az oldalak szövegét és/vagy az oldalon lévő képeket elmenteni A megnyitott oldalakon szöveget keresni (ctrl+f)

Az információ keresése1. Az információt tartalmazó oldal URL címének kitalálása. Pl. országos statisztikai adat keresésekor –

hol tárolhatnak ilyeneket? Központi Statisztikai Hivatal. A cím tehát www.ksh.hu.2. Katalógusokban, tematikus link-gyűjteményekben keresés.3. Szókereséssel keresőoldalakon

Katalógus (tematikus) keresőkKatalógus-rendszerű keresés esetén linkek (hivatkozások, shortcuts) segítségével juthat el a felhasználó a keresett témájú weboldalakhoz, mégpedig úgy, hogy egyre szűkíti a fogalmakat, amíg el nem jut a megfelelő helyre. Először a legáltalánosabb témafelbontással találkozik (sport, szórakozás, hírek, kultúra...), ahonnan kiválaszthatja az őt érdeklő téma-csoportot (pl. kultúra). A linkre kattintva a következő oldalon már csak a kiválasztott téma alcsoportjait találja (film, színház, zene, irodalom...). A link-vándorlás végén már valós weboldalakhoz vezetnek linkek, vagy vegyesen szerepelnek a valós weboldalak és a további al-témakörök linkjei. A legjobb katalógus-rendszerű kereső szolgáltatást a Yahoo nyújtja, a magyar weboldalak között pedig a HuDir.

A szókeresés technikáiTöbb száz (vagy inkább ezer) magyar és nemzetközi oldalon kínálják fel a web egészén (vagy a magyar oldalak között) való keresés lehetőségét. Kereséskor mindig egy üres rubrikába kell írni azt a szót/szavakat amikről információkat keresünk, majd egy gombra kattintva (search, seek, submit) kapunk egy listát azokról az oldalakról, amik a keresett szót tartalmazzák. Ez az lista gyakran több tízezer találatot tartalmaz (egyszerre csak 15-20 találatot ír ki), úgyhogy a cél nem a találatok számának növelése, hanem ezek csökkentése – minél pontosabban határozzuk meg a kulcsszavakat, annál hamarabb jutunk el olyan weboldalhoz, ami a keresett információt tartalmazza. A legnagyobb/leggyorsabb/legjobb keresők: www.altavista.com, www.google.com, www.excite.com, www.lycos.com, www.yahoo.com, www.dogpile.com (egyszerre több kereső eredményét adja meg)A magyar weboldalak között keres: origo.hu, index.hu, www.heureka.huMinden keresőn alkalmazhatóak a következő eljárások:Ha kifejezést keresünk, idézőjelbe kell tenni – pl.: "magyar tudományos akadémia". Ha nem tennénk idézőjelbe a három szót, olyan oldalakat kapnánk, amin a magyar, a tudományos és az akadémia szavak szerepelhetnek, de nem ebben az összetételben.

Ha több szót adunk meg, de egy szót biztosan szeretnénk látni a kapott weboldalon, + jelet kell tenni közvetlenül a szó elé. Pl. ha ezt írnánk: szex felvilágosítás – a kapott eredmények 99%-a szexoldalra mutatna. +felvilágosítást érdemes írni, hogy ez a szó biztosan szerepeljen a weboldalon.Ha egy szót ki szeretnénk zárni a keresésből, - jelet kell tenni elé. Pl. ha erre keresünk: babylon – a kapott találatok között elsősorban a népszerű TV sorozat (Babylon 5) linkjei lesznek, úgyhogy érdemesebb így keresni: +babylon -five -tv hamurabiSok más keresési technika létezik, ezek a különböző keresőoldalakon másképp működhetnek – érdemes a gyakran használt keresőoldalakon utánanézni (help), hogy mit hogyan lehet használni.

A keresőmotorok működéseA keresőgépek az adatbázisaikban tárolt információkat (elsősorban a weboldalak címeit, kulcsszavait, leírásait – a továbbiakban: kulcsszavak) indexelik és egy keresés elindításakor ezeket az indexelt állományokat nézik végig. Téves tehát az az elképzelés, hogy egy keresés elindításakor a keresőgép „átnézi” az egész világhálót, és ha valamelyik oldalon találkozik a megadott kulcsszavakkal, azokat kiadja eredményként. A keresőgép csak saját helyi adatbázisában keres. Ezért is fordulhat elő igen gyakran, hogy bár a keresőgép kiadja eredményként, a hivatkozott weboldal a valóságban már nem létezik. A keresőgép többféle programot (robotot) működtet egyszerre. A legnagyobb keresőkhöz naponta több tízezer regisztráció (oldal-felvételi kérelem) érkezik. A regisztrálandó oldalak meglétét egy program ellenőrzi, és elkezdi az oldal adatainak letöltését saját szerverére. A különböző keresőgépek különböző típusú adatokat töltenek le. Általában mindannyian letöltik az oldal címét, valamint az úgynevezett meta-tagekben lévő információkkal (kulcsszavak, leírás, besorolás,…). Ugyancsak letöltik az oldal szövegét, vagy legalábbis annak nagy részét. Egyes keresőgépeken egy másik program is működik, ez megadott időközönként végighalad a regisztrált weboldalakon, ellenőrzi meglétét, és az oldalakon lévő további hivatkozásokat összeveti a saját adatbázisával. Ha olyan weboldalra talál hivatkozást, amelyik még nincs regisztrálva, azt is regisztrálja.

A katalógusok rendezése általában emberi feladat maradt. A weboldal regisztrálója ajánlhatja oldalát valamelyik kategóriába, azonban ennek az ajánlásnak ellenőrzését emberek végzik. Erre azért is nagy szükség van, mert ha automatikusan felkerülne minden ajánlott oldal egy-egy megadott kategóriába, akkor azok a weblap készítők, akik oldalukat hirdetni szeretnék, a lehető legtöbb (a weboldal témájához nem is tartozó) kategóriába is betetetnék oldalukat, megtévesztve a kereső felhasználókat. Ezen kívül valószínűleg minden kategóriát ellepnének a szexhirdetéseket tartalmazó oldalak linkjei. A webes katalógusok nagyságrendekkel kevesebb oldal adatait tartalmazzák, mint amennyit az indexelt oldalak, amikre szókereséssel lehet találni. Ezek a katalógusok azonban csak ellenőrzött, létező linkeket tartalmaznak. Általában a katalógusokban is lehet használni szókeresést használni, ezzel azonban csak az adatbázisban lévő oldalak tartalmát lehet áttekinteni. A Yahoo! egyik nagy előnye például, hogy egy al-alkategóriában alkalmazva a szókeresést, csak abban a kategóriában lévő oldalak között keres.

19. Internet ismeretek – Internetes kommunikáció (levelezés és csevegés)

Az elektronikus levelezésAhhoz, hogy elektronikus levelezést használhass, szükséged van egy Internet-szolgáltatóra (ez lehet egy egyetem, egy iskola, vagy egy üzleti szolgáltató - Matáv, Eunet, Datanet...stb), egy azonosítóra (angolul UserID, login name vagy username) és egy jelszóra (Password), melyet a rendszergazdától, vagy az üzleti szolgáltatótól lehet igényelni. A jelszót könnyen meg lehet változtatnia a felhasználónak, az azonosítót nem, azt a rendszergazdától kell kérni. Ugyancsak a rendszergazdától kell kérni új jelszót, ha a régi feledésbe merült, vagy ha valamiért nem használható. Az azonosító és a jelszó megadásakor általában nem szabad használni szóközt és ékezetes betűket, viszont a jelszónál érdemes használni jeleket, számokat. A jelszót nem érdemes elfelejteni és nem szabad másnak elmondani!Levelezéshez először csatlakozni kell az internet-szolgáltatóhoz (pl. connect vagy telnet), meg kell adni a felhasználó-nevet és a jelszót, majd ki kell választani a levelezőprogramot és elindítani.

Használható alkalmazások A levelezőszerveren futó alkalmazások - pl. pine, mail,… Távoli gépen futó alkalmazások (a leveleket letöltik a levelezőszerverről). – pl. Outlook, Netscape

Messenger, Eudora, Pegazus Mail,… „Freemail” web-alapú levelezők – ezek regisztráció után ingyenesen használhatóak web-böngészőn

keresztül – pl. freemail, hotmail, netposta, primposta,… (reklámokból tartják fenn magukat)

Amit minden e-mail levelezőprogrammal lehet Új leveleket fogadni/olvasni Leveleket írni Kapott leveleket mappákban (folderekben) elkülönítve tárolni E-mail címeket tárolni (addressbook), ezekhez könnyen megjegyezhető becenevet (nick) társítani A küldött levél szövege mellett fájl-csatolást (attachment) küldeni, a kapott levélből a csatolást

elmenteni

Amit a levelezőprogramok gyakran tudnak, de nem feltétlenül mindegyik A küldött levelek végére állandó aláírást csatolni A kapott levelek közül a kéretlen leveleket (spam) szűrni (filter) A kapott levelet automatikusan egy másik e-mail címre továbbítani (auto-forward) Az e-mail címet szüneteltetni (a levélküldőket a program automatikusan értesíti, hogy a címzett a

levelesládáját egy ideig nem fogja megnézni)

Az e-mail levél részeiFejléc (Header) – ebben vannak a levéllel kapcsolatos információk:From: a levél küldőjeTo: a levél címzettjeCC: további címzettek (másolatot kap)Subject: a levél tárgyaAttachment: a levélhez csatolt fájlA levél fejlécében további információk is vannak (pl. a levél útvonaláról), amik a levél olvasója számára a legtöbb esetben rejtve maradnak.Levél szövege

Az e-mail címekrőlAzonosítóból (login name, username, userID) és jelszóból (password) áll. Nem szabad használni szóközt és ékezetes betűket, viszont a passwordben érdemes használni jeleket, számokat.Az e-mail cím: username@domain ahol domain = subdomain.subdomain.top-level domain – Vagy így is mondják: username@host.domain.net

Jelenidejű kommunikáció (csevegés)Az internetes hálózat segítségével a felhasználó kapcsolatot teremthet és jelenidejű „beszélgetést” folytathat számára ismert, vagy teljesen ismeretlen emberekkel. Erre használhatóak az IRC, ICQ, talk és ytalk programok, valamint a böngészőprogramokkal látogatható speciális csevegőoldalak.Ezen programoknak általában közös jellemzője, hogy a csevegés „csevegőcsatornákban” (channels, chatrooms) folyik – itt mindenki mindenkinek az üzenetét látja és/vagy két ember külön el tud vonulni egy privát csevegőszobába, ahol más nem láthatja az üzenetváltásukat. Ugyancsak jellemző, hogy a csevegő felhasználók becenevek (nick) mögé bújnak. Az, hogy emellett milyen további információ tudható meg róluk, az a használt alkalmazástól függ.

Az IRCAz IRC egy olyan program, amivel élőben lehet "beszélgetéseket" folytatni a billentyűzeten keresztül a világ minden részén levő emberekkel. Az IRC-n beszélgető-csatornák (channels) vannak. Ha egy ilyen csatornához csatlakozol, láthatod, hogy az ott "lévő" emberek mit írnak egymásnak, és te is írhatsz rögtön nekik - és mindezt online, tehát élőben, azonnal.

Csatlakozás az IRC-reIRC-t segédprogramokkal lehet használni, ilyenek például a pIRCh, vagy a mIRCh. A programok elindítása után általában (egy login paranccsal) meg kell adni a nevedet (ritkán adják meg az emberek itt a valódi nevüket), valamint azt a becenevet (nick), amit a csevegés során használni szeretnél. Meg kell még adni egy IRC szervert is, amin keresztül használni tudod a csatornákat.

IRC szerverekAz IRC szerverek központi hálózatokhoz (IRC Networks) csatlakoznak. Ezeken a központi hálózatokon találhatóak a csatornák, két Networkön nem ugyanazok a csatornák találhatóak.Az európai szerverek általában az IRCNet nevű IRC Networkkel állnak kapcsolatban. A nagyobb IRC Networkök még az EfNet, az Undernet és a Chatnet.A szerverek megadásánál a nevükhöz még hozzá kell tenni a :6667 jelet, mivel ez jelzi, hogy a szervernek az IRC-s portját szeretnéd használni (tehát pl. irc.bme.hu:6667). (esetleg 6668, 6669)

Belépés a csatornákraMiután csatlakoztál egy szerverhez az kiírja a szükséges tudnivalókat, majd várja, hogy kiadd a parancsokat. A program alsó részében található rubrikába lehet beírni a parancsokat (ezek mindig / jellel kezdődnek) és ugyanide kell írni azt a szöveget, amit meg akarsz jelentetni a csatornán (miután beléptél) csak természetesen / jel nélkül.A /join csatornanév paranccsal lehet egy megadott csatornához csatlakozni. Egyes IRC programoknál illetve szervereknél szükséges # jelet tenni a csatornanevek elé.Amennyiben egy olyan csatornához csatlakozol ahol nincsen senki, úgy te magad hozod létre a csatornát.További fontos IRC parancsok/list - kilistázza a központi szerveren lévő csatornákat/nick újnév - új becenév megadása/leave - a csatorna elhagyása/quit - kilépés az IRC-ből/whois becenév - információkat ad a megadott becenevű felhasználóról/help - segítségkérés a használható parancsokról/query becenév - közvetlen beszélgetés kezdeményezése egy felhasználóvalA grafikus IRC programokon (pirch, mirch) ehelyett elég ha az illető nevére duplán kattintasz. Ilyenkor a csevegés kétszemélyessé válik egy privát csatornán, amihez más nem csatlakozhat. Általában a többi parancs is elérhető ikonokkal.

A csatorna operátorokÁltalában minden csatornán van egy vagy több operátor. Őket úgy lehet felismerni, hogy egy @ jel (op) van a nevük előtt. Ha valaki elsőnek csatlakozik egy csatornához, akkor automatikusan operátor lesz. Újabb operátorokat csak ő tud "kinevezni". Az operátor uralja a csatornát, onnan bárkit bármikor eltávolíthat, kitilthat (persze ezt csak nyomós okkal szokták megtenni), ők állíthatják be a csatorna paramétereit.Az operátor parancsai:

/kick becenév - felhasználó kirúgása a csatornáról/mode csatornanév paraméter - a csatorna különböző jellemzőinek beállítása (ide tartozik pl. a kitiltás, az operátori jog adás)

BotokA legtöbb állandóan létező csatornán létezik egy (vagy több) bot (robot). Ez egy állandóan működő számítógépes program, mely vezérli a csatornát. A botnak is lehet parancsokat adni, de általában nem mindenkinek. Botokat azért szoktak telepíteni a csatornákra, hogy a csatornán ő állandóan jelen legyen (lehetőleg) operátori jogokkal, és a bot telepítőjének is meg tudja adni ezeket a jogokat, amikor az illető belép. A botot nem lehet megkülönböztetni elsőre a többi felhasználótól. Ugyanúgy ő is egy becenévvel rendelkezik. Néha szövegeket is küld a csatornára, sőt, esetleg válaszolhat is. Botokat használnak ahhoz is, ha egy csatornát támadni akarnak, ezt nagy mennyiségű információ ömlesztésével tehetik meg – ekkor a csatornán lévő felhasználóknak megszakad a kapcsolatuk az IRC Networkkel. Ugyancsak botok védekezhetnek az ilyen támadások ellen.

Az ICQAz ICQ egy kommunikációs lehetőség az Interneten. A program egyszerűsége révén lett rendkívül népszerű. Lehet vele csevegni, levelet és fájlt küldeni, valamint külön érdekessége, hogy jelzi, ha az ICQ-n regisztrált ismerős éppen be van lépve. A legújabb verzióban SMS-t is lehet küldeni.

Webes csevegésBizonyos weboldalakon csevegőprogram található. Ezek cgi, java vagy egyéb programnyelven írt programok, weboldalba ágyazva.

20, Képszerkesztés – Színpaletták, digitalizálás, felbontás

Digitalizálás, felbontás

Az analóg fénykép (minden két közeli képpont közt található egy harmadik, eltérő képpont) végtelen sok képpontot tartalmaz, és minden egyes képpont végtelen sok színnel rendelkezhet. A számítógép nem képes végtelen sok információ tárolására (csak ha valamilyen eljárással ki tudná számolni az egyes helyeken lévő képpontok színét, de fotók esetén nem létezik ilyen eljárás), ezért az eredeti képnek csak egy olyan másolatát tudja tárolni, ami a kép megadott helyein lévő képpontjainak megközelítő színinformációit tartalmazza. Azt a mintavételezési eljárást, amiben meghatározzuk, hogy a képről milyen sűrűséggel és milyen színközelítéssel történjen a kép másolása, képdigitalizálásnak nevezzük. A digitalizálás eszköze a szkenner.

Szkenneléskor meg kell határozni a végtermék felbontását, tehát a színbeolvasási gyakoriságot, hogy megadott távolságegységen (inch) hány képpontot (dot) olvasson le a szkennelő program. A felbontás mértékegysége a dpi (dot per inch). A nagyobb felbontás jobb minőségű, de nagyobb méretű képet eredményez. Meghatározható vízszintes és függőleges felbontás, mivel ezek az értékek eltérhetnek (bizonyos esetben a kép minőségét nem befolyásolja jelentősen, ha például a függőleges felbontása kisebb a vízszintesnél, de a kép méretét csökkentheti). Általános esetben a vízszintes és függőleges felbontás értéke azonos, ilyenkor csak felbontásról beszélünk. A képen szereplő képpontok száma kiszámítható, ha a vízszintes méretét (inchben) és függőleges méretét megszorozzuk, majd megszorozzuk a felbontás négyzetével (azért a négyzetével, mert a felbontást egy vonalon határozzuk meg, így a vízszintes és függőleges méretet is külön-külön meg kell szorozni vele). Ha a képet csak monitoron akarjuk viszontlátni (pl. weboldalon jelenítjük meg), akkor nem érdemes 70-90 dpi-nél nagyobb felbontást használni. Ha ki akarjuk nyomtatni a képet, a minősége elérheti a 300 dpi-t. Nyomdatermék előállításánál (pl. színes magazin címlapja) ennél sokkal nagyobb felbontásérték is szerepelhet.

Szkenneléskor ugyancsak meg kell adni a használandó színpalettát. Egy képpont színének beolvasásakor a szkennelő program a beolvasott színt hozzárendeli a használt színpaletta legközelebbi színéhez és ezt az értéket tárolja. Színgazdagabb színpaletta használatakor a kép jobban fog hasonlítani az eredeti képhez, de nagyobb lesz a mérete.

SzínrendszerekEgy tárgy színét 2 dolog határozza meg: a fényforrásban lévő színek és a tárgy azon tulajdonsága, hogy mely színeket veri vissza, illetve melyeket nyeli el. Ha a fényforrás fehér (ez minden színt tartalmaz) akkor a tárgy látható színe csak a tárgyról visszaverődő színektől függ. Ha a fényforrásból hiányzik egy olyan szín, melyet a tárgy visszaverne, akkor a tárgynak „hamis színe” lesz. Ha a fényforrásból hiányzik az összes olyan szín, melyet a tárgy visszaverne, akkor a tárgy fekete lesz (minden más színt elnyel).Additív színrendszer: A fény-színek szerint keverednek, újabb szín bekeverése a színerőt növeli. Az alapszínek egyforma keverése a fehér színt eredményezi. A színek hiánya tökéletesen fekete színt eredményez. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb lámpákat kapcsolnánk be.Szubtraktív színrendszer: Az elnyelt színek szerint keverednek, újabb szín bekeverése a színerőt csökkenti. A fekete a színek összességét, a fehér a színek hiányát jelenti. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb színű áttetsző fóliákat helyeznénk egymásra.Színkerék modell: a kerék peremén szerepelnek a színek, egy egyenlő szárú háromszög csúcsaiban az alapszínek (piros, zöld, kék), velük átellenben a másodlagos alapszínek (türkiz, bíbor, sárga). Két tetszőleges szín között a két színnel való keverés árnyalatai szerepelnek, félúton a két adott szín egyenlő arányú keverésével kapott szín. A színek sorrendje adja a szivárvány színsorrendjét. A színkerék egy sugarán haladva az adott szín telítettsége változik. A színkerék kerületén a tiszta színek találhatóak, a belsejében a pasztell színek. Ahogy ezen a sugáron a színkerék kerületétől a középpont felé haladunk, az eredeti (kerületen lévő) szín egyre nagyobb környezetéből keverednek össze a színek és ez a keveredés adja a sugár adott helyén lévő színárnyalatot. Maga a szín nem változik a sugár vonalában (mivel a kerületen lévő szín jobb és bal oldaláról azonos mértékben adódnak a bekeveredő színek és ezek a színek párosíthatóak egymással, a párok összege viszont az eredeti színt adja), viszont a sugár belseje felé haladva a szín veszít a telítettségéből. Minden ilyen sugár esetében a színkerék középpontjához érve a fehér színt

kapjuk, mivel ekkor már az eredeti szín bővülő környezete eléri a színkerék teljes kerületét, az additív színek összessége viszont fehér színt eredményez.

SzínpalettákBlack and White: Egy képpontnak két állapota van, fekete és fehér. Egy képpont tárolása 1 bitet igényel.16 Color: 16 megadott színe lehet egy képpontnak, 4 biten tárolja az információt.Grayscale: Egy képpont a szürke 256 árnyalatával rendelkezhet, 8 biten (1 byte) tárolja az információt.256 Color: 256 megadott színe lehet egy képpontnak, 8 biten tárolja az információt.RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió színárnyalattal. 24 biten (3 byte) tárolja az információt. Ez additív színrendszer, tehát a három alapszín egyforma keverése fehér, hiányuk fekete színt eredményez. Ezeket a színeket használja minden elektronikus kivetítőeszköz (monitor, kivetítő).CMYK (vagy 32 Bit Color): Egy képpont a türkiz (Cyan), a bíbor (Magenta) a sárga (Yellow) és a fekete (blacK) 256-256 féle árnyalatából áll össze. 32 biten tárolja az információt. 4,3 milliárd árnyalata lehet egy képpontnak. Ezt a színpalettát használják a nyomdászatban.CYM: Ugyanaz, mint az előző, csak fekete nélkül. A fekete nehezen keverhető ki (ezért veszik bele gyakran az alapszínek közé). A CYM alapszínei az RGB alapszíneinek komplemens színei. Ez szubtraktív színrendszer. A színek hiánya fehéret eredményez.

21, Képszerkesztés – A bitképes és a vektorgrafikus szerkesztés

Képformátumok

Vektorgraf ikus képek

Geometrikus képelemek halmazából áll, a képelemeket nem képpontokként, hanem függvények segítségével tárolja a képszerkesztő program. Ezeket az elemeket egyenként hozhatjuk létre, kezelhetjük és mindnek önálló tulajdonságai vannak. Fotorealisztikus képábrázolásra nem alkalmas, inkább számítógépes grafika készíthető vektorgrafikusan. Az ilyen grafikák mérete sokkal kisebb, mint a bitképeké. Ilyen például a CorelDraw szerkesztővel készített CDR fájlformátum. További fájlformátumok: AI (Adobe), WMF (Windows)

Pixelgraf ikus (raszteres) képek (bitképek)

Sorokba rendezett képpontokból épül fel, a képmanipulációt is képpontokként végezhetjük el. Fotorealisztikus képábrázolásra alkalmas. A kép mérete függ a képpontok számától, a használt színpalettától és a felbontás „finomságától”.Fájlformátumok: BMP, RLE, DIB (Windows), TIF

Tömörített pixelgraf ikus képek

A legtöbb grafikus fájl tartalmaz ismétlődő információkat (például nagyobb kiterjedésű, azonos színű háttér, stb...) és nagy a méretük is. Így viszonylag hamar felmerült a képek tömörítésének kérdése. A veszteségmentes tömörítés során a megjelenített kép minősége az eredetiével azonos. Az elérhető méretcsökkenés természetesen függ a képtől, de az átlagos az 1:4 arány. Ilyen tömörített formátum a GIF (Graphics Interchange Format). Ez a típus főleg az Internet elterjedésével hódított tért. A GIF formátum alkalmas képsorozatok tárolására és megjelenítésére (animált GIF), illetve egy adott szín áttetszővé tételére (transzparent GIF) is.A veszteséges tömörítés mellett a visszaállított kép minősége rosszabb, mint az eredetié. Ez azonban a legtöbb esetben nem okoz problémát, mivel az emberi szem nem érzékeli, vagy nem olyan mértékűnek érzékeli a romlást. Ennél a módszernél a minőségromlás mértékétől függően átlagosan 1:10 arányú méretcsökkenés érhető el. Ilyen típusú például a JPG (Joint Picture Expert Group), amely az egyik legelterjedtebb képtárolási formátum (pl. az interneten).

Vektorgrafikus szerkesztés

A vektorgrafikus képen lévő képelemek mentés és újra megnyitás után is külön-külön módosíthatóak. A képelemeknek módosítható a mérete, pozíciója, elforgatottsága, döntése, csomópontjai, kitöltöttségének színe vagy mintázata, körvonalának színe, vastagsága vagy mintázata, a többi képelemhez viszonyított sorrendje, más képelemhez való igazítás. A képelemekhez effektek rendelhetőek, a megismert CorelDraw programban például 3D-s kiemelés (extrude), perspektivikus nézet, körvonalhoz rendelhető effektek (pl. kontúr). Több képelem közt is használhatóak effektek, például az átmenetképző effekt (blend), képelemek összevonása (weld, trim, intersect), lencse effekt (lens).

Bitképes szerkesztés

A bitképeken nem szerepelnek képelemek, módosítani kizárólag csak képpontok halmazát, rajzolóeszközzel „érintett” részeket, vagy az egész képet lehet. Képpontok halmazát kijelöléssel lehet képezni (a megismert Corel PhotoPaint programban ezt maszkolási eljárásnak nevezik). Kijelölni szabályos területet lehet (téglalap, ellipszis), szabadkézzel rajzolt területet, vagy különböző színfelismerő módszerekkel (lasszó eszköz, varázspálca) azonos vagy közeli színek által alkotott területet. A kijelölt területhez további kijelölés csatolható, vagy a kijelölésből részek elvehetőek.A kijelölt rész képpontjainak módosíthatóak a különböző színinformációi (fényesség, telítettség, árnyalat,…) és rendelhetőek hozzá különböző effektek (élesítés, homályosítás, elmosás, feltöltés…).

A teljes kép, vagy a képen képzett (ideiglenes) objektum következő részei módosíthatóak: méret, pozíció, elforgatottság, döntés, felbontás, színinformációk (színpaletta, telítettség, fényesség,…). A képtől függetlenül a kép „alatt” lévő vászon is módosítható (mérete, színe).Képszerkesztő programok segítségével a képen retusálás is végezhető. Retusálásnak azt az eljárást hívjuk, ami után a fotorealisztikus kép továbbra is életszerűnek, valóságosnak tűnik, viszont az eredeti képhez képest eltűnnek róla képelemek, vagy/és hozzáadódnak további képelemek. A retusálási eljárások során képpontokat kell változtatni, a színhatárokat kiemelni vagy eltüntetni, a tárgyak környezetében lévő színeket a tárgyra ráhelyezni, esetleg másik képről (vagy ugyanarról a képről) képelemeket másolni a képre úgy, hogy a másolat ne tűnjön ki az eredeti képből. A megismert PhotoPaint programban ehhez az eljáráshoz kézi retusáló eszközök használhatóak (elmosó, élesítő, pixelmásoló, pixelkeverő, színcserélő…).