Szombat, 1979. május 12. 3

Befejeződött az Akadémia közgyűlése

Javaslatokat fogadtak el Tegnap, pénteken, az Aka-

démia várbeli kongresszusi termében megtartott zárt üléssel véget ért a Magyar Tudományos Akadémia 139. közgyűlése.

A háromnapos közgyűlés során megvitatták és — a jegyzőkönyvbe foglalt módo-sításokkal és kiegészítések-kel — elfogadták az Akadé-mia ú j alapszabályát, ame-lyet Szentágothai János el-nök és Márta Ferenc főtitkár terjesztett a közgyűlés elé. A közgyűlésen — s a meg-előző tudományos osztályülé-seken — nagy számban fel-szólaló akadémikusok megvi-tatták a tudományos élet időszerű, fontos kérdéseit, számos javaslatot tettek a kutatómunka, a tudomány-irányítás és -szervezés szín-vonalának további emelésére.

A közgyűlés határozatba foglalva az Akadémiára váró időszerű feladatokat, úgy döntött, hogy tevékenységét az ötéves népgazdasági ter-vekkel is összehangolja.

A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésé-nek harmadik napján kiegé-szítette az elnökséget: az el-hunyt Friss István helyére a testület tagjává választotta Eörsi Gyula akadémikust, majd titkos szavazással meg-választotta az Akadémia új, rendes, levelező és tiszteleti tagjait. A korábbi levelező tagok közül 29-et-rendes tag-gá, a tudományok doktorai-ból 15-öt levelező taggá, és 33 elismert külföldi tudóst tiszteleti taggá választottak.

Az ú j rendes tagok: Adám György (élettan, pszichofizio-lógia), Beck Mihály (fizikai kémia), Berend T. Iván (gaz-daságtörténet), Bihari Ottó (államjog), Borbély Samu (al-kalmazott matematika), Csá-szár Ákos (topológia, valós függvénytan). Csizmadia Er-nő (agrárgazdaságtan), Erdős Péter (politikai gazdaságtan), Gábor László (épületszerke-zet-tan), Gáspár Rezső (kvan-tumkémia és szilárdtest-fizika), Harmatta János (klasszika-filológia), Homoró-di Lajos (geodézia). Kaszab Zoltán (zoológia) Király Ist-ván (irodalomtörténet), Kla-niczay Tibor (irodalomtörté-net), Knoll József (farmako-lógia), Lapis Károly (kísérle-tes daganatkutatás). Martos Ferenc (bányászat), Mérei Gyula (történettudomány),

Nemecz Ernő (ásványtan), Pálos A. László (haematoló-gia), Szabolcsi Gertrúd (bio-kémia), Szabó Kálmán (köz-gazdaság-tudomány), Szabó János (mérnöki szerkezetek mechanikája), Szentiványi Tamás (állatorvosi járvány-tan, mikrobiológia), Tamássy István (kertészeti növényne-mesítés), Tétényi Pál (fizikai kémia), Vámos Tibor (auto-matika, számítástechnika), Zsigmond László (történet-tudomány).

Az új levelező tagok: Csibi Sándor (mikrohullá-

mú technika), Hahn István

történettudomány). Halász Béla (neuroendokrinológia), Kapolyi László (bányászati rendszerelmélet), Kátai Imre (számelmélet, számítástudo-mány), Király Tibor (bünte-tőeljárási jog), Kovács György (felszín alatti vizek hidraulikája és hidrodinami-kája), Láng István (agroké-mia), Lovas István (magfizi-ka), Lovász László (kombina-torika). Nász István (mikro-biológia, virológia), Pásztor Emil (idegsebészet). Prékopa András (operációkutatás). Szabó Árpád (ókori matema-tikatörténet), Tóth Dezső (irodalomtörténet).

Szegedi akadémikusok Mérei Gyula

A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsé-szettudományi Kara Üj - és Legújabbkori Magyar Tör-téneti Tanszékének vezetője, egyetemi tanára, 1911-ben Budapesten született. Kuta-tási szakterülete az ú j - és legújabbkori magyar törté-nelem. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia leve-lező taggá választotta. Azóta is folytatja azt a tudomá-nyos munkáját , amelynek középpontjában a XIX. szá-zad és a XX. század elsó felének gazdaság- (ipar-) és politikatörténete áll. A Ma-gyarország története című hatalmas munka ötödik kö-tetének főszerkesztője. Kü-lön színt kölcsönöz Mérei Gyula írásainak történetfilo-zófiai, történetelméleti és metodológiai, valamint his-toriográfiai problémák irán-ti nagv érzékenysége és e kérdésekben való jártassága. Az egyetemen folyó oktató-és kutatómunkája mellett dolgozik az Oktatási Mi-nisztérium és az MTA kere-tében működő bizottságok-ban, fáradhatatlanul műkö-dik közre a tudományos utánpótlás nevelésében, a fiatal nemzedék irányításá-ban. Érdemei elismeréseként 1971-ben a Munka Érdem-rend arany fokozatával tün-tették ki.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén Mé-rei Gyulát rendes tagjává választotta.

Lovász László A 31 esztendős, kivételes

képességű, fiatal matemati-kus a József Attila Tudo-mányegyetem Bolyai Intéze-tének tanszékvezető egyete-mi tanára. A tudományok doktora fokozatot 1977-ben szerezte meg, szűkebb szak-területe a kombinatorika, melynek világviszonylatban is egyik vezető szakértője. Középiskolás korában megol-dotta Tarski egy univerzális algebrai problémáját, s e munkája nyomán megindult vizsgálatok ma is folynak, ö volt az aki kiépítette a hipergráfok elméletét, meg-alkotta a törtlefogások fogal-mát, nevéhez fűződik a való-színűségszámítási módszer egy ú j fa j t a alkalmazása, megalkotta a geometriai hí-pergráf fogalmát, jelentős eredményeket ért el az al-goritmusok elméletében. Nemcsak alkalmazza az al-gebra, topológia, a geomet-ria és a valószínűségszámí-tás eredményeit, hanem a kombinatorikán keresztül összekapcsolja őket és ezek-re vonatkozóan is lényegi összefüggéseket t á r fel.

Eddig 80 tudományos dol-gozata jelent meg, kilenc al-kalommal volt meghívott előadó nemzetközi konferen-ciákon. Több nemzetközi matematikai folyóirat szer-kesztő bizottsági tagja, a Combinatorica című nemzet-közi folyóirat főszerkesztője.

Lovász Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia leve-lezó tagjává választotta.

Á nehézipar termelése A NIM vezetőinek értekezlete

A Nehézipari Minisztérium vállalatainak és trösztjeinek termelése az első negyedév-ben meghaladta .a tervezet-tet, az előirányzott 4.8 he-lyett 6,3 százalékkal emelke-dett — állapították meg a NIM vezetői pénteki, tegna-pi értekezletükön, amelyen az első hónapokban végzett munka, az idei indulás ta-pasztalatait elemezték. Az ágazatot

nagyobb erőfeszítésre kész-tette,

hogy a nehézipari termékek iránti hazai igények növeke-désének üteme a népgazda-sági tervben számítottnál gyorsabb volt, különösen energiából, amelyből az or-szág az első negyedévben 5,6 százalékkal többet használt fel. mint múlt év azonos idő-szakában. Sok bányász sza-badnapját is feláldozta, s így az első negyedévben a mély-művelésű bányák 300 ezer, a gyöngyösvisontai külfejtésről pedig 160 ezer tonnával több szenet adtak az országnak a tervezettnél.

A nehézipar nagy iparágai közül a minden piacon jól értékesíthető termékeket gyártó alumíniumkohászat termelése növekedett a leg-

dinamikusabban, 10,5 szá-zalékkal.

A vegyipar termelése az első negyedévben 5,8 százalékkal bővült, valamivel mérsékel-tebben az előirányzottnál. A belföldi gyógyszerellátás a negyedéves programnak meg-felelően alakult.

A NIM vállalatai és a trösztök munkájának vizsgá-lataiból kitűnt, hogy általá-ban a termelés növelésével

nagyobb ütemben emelke-dett a termelékenység,

különösen a szerves-szervet-len vegyiparban, az alumíni-umkohászatban és a villa-mosenergia-iparban.

A minisztérium vezetői át-tekintették a nehézipari be-ruházásokat. s megállapítot-ták, hogy az első negyedév-ben

az építés üteme kedve-zőbb volt,

mint múlt év azonos idősza-kában. így a bányászatban megfelelő ütemben épül a márkushegyi és a nagyegy-házai ú j bánya, s a bauxit-bányászat két ú j üzeme is. Az idén különösen nagy erő-ket koncentrálnak a tárca legnagyobb beruházására, a j Paksi Atomerőműre, hogy meggyorsítsák a munkálato-kat. (MTI) I

Társadal Sokszor elmondtuk, leírtuk már, hogy a fejlett szocialista társadalom épí-tése során megnő a gazdasági épí-

tőmunka és a szubjektív tényező szerepe. Az utóbbi — a társadalmi tudatosság — a gazdasági fejlődésnek is egyik hajtóerő-je, ösztönzője. A mennyiségi feladatokat felváltó minőségi követelmények eleve na-gyobb fokú hozzáértést, megértést, azono-sulást feltételeznek. A kívülálló „bérmun-kás'' tudata kevésbé zavaró, ha a gazda-sági, társadalmi előrehaladást, a termékek tömegének, a munkahelyek, a dolgozók számónak növekedésével mérik, mint az intenzív fejlesztés szüntelenül újító, útke-reső időszakában.

Hol és milyen további tartalékok tárha-tók még fel akkor, amikor a belső inten-zív, fejlesztés egyébként is nehéz követel-ményei külső világgazdasági korszakvál-tással párosulnak? A magyar népgazda-ság ennek nyomán bekövetkező külgazda-sági veszteségeit csak hatékonyabb mun-kával, a versenyképesség fokozásával le-het lefékezni és ellensúlyozni. A szubjek-tív tényezők — a szakmai hozzáértés, a magas fokú elkötelezettség, az önfegyelem, az akaraterő — rugalmasabbak, mint az anyagi lehetőségek. De nem csak a társa-dalom összteljesítménye, hanem tűrő-, te-herviselő képessége is az emberi tényezők revén növelhető leginkább.

A társadalom teljesítő- és teherviselő készségének fokozása nem gazdasági 're-szortíeladat. A növekvő követelmények igénye valamennyi dolgozóra — így a pe-dagógusokra és az orvosokra, a népműve-lőkre és a bolti eladókra, a tanácsi ügy-intézőkre és az autóbuszsofőrökre is — vo-natkoznak. A nem anyagi termelésben dol-gozók színvonalasabb munkája ugyanis je-lentősen hozzájárulhat a társadalmi köz-érzet javításához, a tűrőképesség fokozá-sához. A teherviselő készséget próbára te-vő konfliktusok részben helyi jellegűek, a rossz hatékonyságú üzemeket súj t ják, s a szerkezeti változásokat tervező üzemek tudatosan vállalják. A feszültségek azon-ban az egész társadalmat érintik, az ár-intézkedések például a fogyasztók belátását igénylik.

Mégsem lehet egyenlőségi jelet tenni a termelő és a nem termelő területek, az értékalkotó vállalatok és az egyéb intéz-mények közé. A termelő és szolgáltató vál-lalkozások szerepe, jelentősége vitathatat-lanul nagyobb, meghatározóbb a társadal-mi-gazdasági előrehaladásban.

A gazdasági feladatok végrehajtásához szükséges társadalmi-politikai feltételek megteremtése mindenekelőtt őszinte, nyílt, higgadt hangvételt igényel. A társadalmi aktivitás erősítéséhez a kiegyensúlyozott, nyugodt politikai légkör fenntartásához szintén erre van szükség. Ügy kell szól-nunk. hogy a dolgozók széles rétegei meg-értsék: mit tehetnek ők, mi a szerepük elő-rehaladásunkban, hogy felismerjék: sze-mélj"es boldogulásuk és a társadalom elő-rehaladása hosszabb távon egymástól el-választhatatlanok

A konkrétság, a hatékony tudatformáló munka másik nélkülözhetetlen feltétele. Napjainkban pedig különösen az, mivel ugyanazon célt, a hatékonyabb munkát, ellentétes mozgások — fejlesztések és visszafejlesztések — egyaránt szolgálhat-ják A tennivalók mindenkor konkrétak, következésképpen a különböző helyeken mások és mások. Az országos feladatokból levezethetők ugyan a helyi tennivalók, de mivel a végrehajtás feltételei különbözőek.

a kettő különválasztása elkerülhetetlen. A valóság sokszínű. E sokszínű valósághoz közelebb kerülve kell érvelni, a felvető-dő kérdésekre válaszolni.

Az egyik legjelentősebb feladat a beideg-ződésekkel való szakítás, a megszokással szembeni küzdelem. Az agitáció és a pro-paganda a legátfogóbb szemléletbeli tor-zulásra. a mennyiség hajhászósára irá-nyítsa mindenekelőtt az össztüzet. S a fejlődés olyan összetevőire helyeződjék a hangsúly, mint amilyen a minőség; a kor-szerűség. a hatékonyság, a nemzetközi ver-senyképesség. El kell érni, hogy a közvé-lemény is a fejlődés, a gazdasági előreha-ladás megnyilvánulásának tartsa a kor-szerűtlen és ráfizetéses termelés csökken-tését. megszüntetését, a minőség javítását, a korszerűsítést. Elsősorban a versenyvál-lalásokból kell száműzni a mennyiségi tö-rekvést.

Olyan fogalmak értelmezése is megvál-tozik. amilyen a stabilitás, a biztonság vagy törzsgárdatagsóg. A létbiztonság pél-dául nem jelenthet életfogytiglan kötődést egyazon munkahelyhez. A munkához való jog érvényesülése nem meghatározott, konkrét beosztást, hanem helyileg változó társadalmilag hasznos tevékenységet szava-tol. A törzsgárdatagság pedig csak akkor hasznos, ha gazdasági céljainkat, az éssze-rűbb. hatékonyabb munkát szolgálja. Ki-fejezetten káros, amennyiben a gazdaság-talan termelést konzerválja.

A gazdaságpolitikai feladatok sikeres végrehajtása feltételezi a pártszervezetek gazdaságirányító szervező és ellenőrző te-vékenységének fejlesztését. Fontoé, hogy a fő figyelmet ne a helyzet magyarázásá-ra. hanem a feladatok megértetésére, elfo-gadtatására, a sikeres végrehajtásra össz-pontosítsák. Az öntevékenység nélkülözhe-tetlen. Hiszen a tennivalók merőben má-sok, ha a termelés visszafejlesztése, vagv éppen dinamikus növelése van napirenden. Ahol például a munkaerő csökkentése, át-csoportosítása nincs napirenden, ott ez ne legyen agitációs téma. a fantomokkal ne ijesztgessék az embereket. Ahol meg keli sziintetni bizonyos termékek gyártását, és újakat bevezetni, ott viszont erre összpon-tosítsák a figyelmet.

A politikai felvilágosító munka haté-konyságának fontos fokmérője a társadalmi aktivitás, a szocialista

munkaverseny, a gazdaságos termelés, a korszerű műszaki-gazdasági munka. Kö-, vétkezésképpen a meggyőzés, a felvilágo-sítás, a mozgósítás sem leHet csupán tár-sadalmi tennivaló, hanem döntően a mű-szaki, a gazdasági, a hivatali feladat. A műszaki-gazdasági vezetés nem csupán megszabja, hanem közérthető nyelvezetre le is fordítja a soronlevő tennivalókat.

A helyi jellegő konfliktusok mellett vár-hatóan előtérbe kerülnek a társadalmi mé-retű gondok, problémák, mindenekelőtt az árak. a bérek, az életszínvonal alakulásával kapcsolatos kérdések. Politikai 'érdek, hogy a lappangó konfliktusok mindenütt fel-színre kerüljenek, s az aggályokra, a tisz-tázatlan kérdésekre megnyugtató módon válaszoljanak. A felmerülő, társadalmi méretű kérdések megválaszolásában, a konfliktusok feloldásában a döntő szerep a pártszervezetekre hárul. Mint ahogyan po-litikai törekvéseink ismertetése, népgazda-ságunk helyzetének és lehetőségeinek fel-tárása, a politikai stabilitás erősítése alap-vetően szintén a párt- és a társadalmi szer-vezetek feladatkörébe tartozik.

Kovács József

Utazás a Szevjetiiicba Üttörők utaztak tegnap,

pénteken a Szovjetunióba. A gyermekév alkalmából ren-dezett utazáson a gyerekek megismerkednek Moszkva és Leningrád történelmi neve-zetességeivel és baráti talál-kozókon veszi-ek részt. (MTI)

Valutát A skandináv államokban

szinte hagyományos piaca van a szentesi korai káposz-tának. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat megkezd-te a népgazdaságnak jelentős értékű valutát hozó primőr szállítását. A vállalat együtt-működik a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Renszer-rel a hűtőházi feldolgozás-ban. Az előkészítéshez ugyan-is sok kézi erő kell: az ex-

portkövetelményeknek meg-felelően a borító levélzettől megtisztítják, osztályozzák és tetszetősen csomagolják, szel-lős zsákokba teszik a leg-alább fél kiló súlyú káposz-tákat. Minden zsákot cím-kékkel látnak el, feltüntetve azokon a darabszámot és a súlyt. Az első szállítmányo-kat Svédországba indították. Május 25-ig mintegy 3 mil-lió korai fejes kápcezta for-

galmazását tervezi a válla-l a t

Ugyancsak tömegesen sze-dik már Baks. Csanytelek, Tömörkény körzetében egy másik tavaszi primőrt, a zsenge karalábét, amelyből a ZÖLDÉRT mintegy 8 millió darabot vásárol fel. A me-gye ellátásán kívül Buda-pestre, nagyobb vidéki ipar-városokba és külföldre is szállítanak.

Kemping-, sport- és játékkiállítás nyílt tegnap, pénteken Szegeden, a Marx téri „C" pavilonban. A bemutató május 23-ig naponta 10 tói 18 óráig tekinthető meg. Az érdeklődök a Delta Kereskedelmi Vállalat által kiállított termékekből a

helyszínen vásárolhatnak is