HELYI TANTERV

Helyi tantervünket a NAT 2012 és a NAT 2012-re épülő kerettantervek helyi

igényeknek és helyi sajátosságoknak megfelelő kiegészítésével állítottuk össze.

A Helyi tanterv tartalmazza:

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat és azok óraszámait a 2013/2014

tanévtől felmenő rendszerben a 2016/2017 tanévvel bezárólag, beleépítve az

emeltszintű matematika-magyar osztályok óraterveit is,

- a NAT-ben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes

szabályait,

- a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

- a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módjait,

- a gyerekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

- az iskolai értékelés és osztályozás formáit, ezen belül a szöveges értékelést és a

modulok értékelését és minősítését

- az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit,

- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, mérőlapokat,

- az 1. osztályosok írásbeli értékelés ellenőrzés szempontjait, értékelési lapokat,

- az 1-8. évfolyamra előírt tananyagot és követelményeit.

Az osztályok heti időkeretének tanórán kívüli és egyéni foglalkozások egy részét

(egyéni fejlesztő órák, csoportbontások) a tantestület döntése alapján beépítettük az

óratervekbe, a másik része pedig az adott tanév tervezésekor a tantestület véleménye

alapján kerül felhasználásra (szakkörök, versenyfelkészítő, fejlesztő-felzárkóztató

foglalkozások).

1

Iskolánkban 6. osztályig biztosítunk napközis ellátást. Alsó tagozatban minden

jelentkező tanulót felveszünk, 5. és 6. évfolyamban pedig 1-1 csoportot indítunk azon

tanulók számára, ahol a szülő nem tudja biztosítani a másnapra való felkészülést,

felügyeletet és igényli az ellátást. Jelenleg 11 csoport működik, 9 alsós és 2 felsős.

Igény szerint illetve a NKT rendelkezését figyelembe véve osztályok a heti időkeretét

kihasználva, 7-8-ban is tudunk 1-1 csoportot indítani.

2

ÓRATERVEK 2013-2017

Az egyes évfolyamok óraterve, amely tartalmazza a Kerettanterv 2012 felmenő

rendszerű bevezetését és a kimaradó évfolyamokban a NAT 2003-ra épülő

kerettantervek óraszámai megfelelő részét

Az emelt szintű magyar-matematika osztályokban fél osztály magyart, fél osztály a matematikát tanulja emelt óraszámban

3

2013/14Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf Kt.2012

2. évf. NAT+Kt.

3. évf. NAT+Kt.

4. évf. NAT+Kt.

5. évf. Kt.2012

6. évf. NAT+Kt.

7. évf. NAT+Kt.

8. évf NAT+Kt.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 4 3 3

Idegen nyelv - - 0,5 2 3 3 3 3

Matematika 5 4,5 4 4 4 3,5 3 3

Erkölcstan 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

2 1,5 2 2,5

Környezet 1 1 1,5 1,5

Természetismeret 2,5 2

Fizika 1,5 1

Kémia 1,5 1,5

Biológia – egészségtan 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 2 1 1 1,5 1,5 1,5 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

11

Vizuális kultúra 2 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1

Informatika 0,5 1 1 1 1,5 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 3 3 5 5 2,5 2,5

Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5

Mozgókép és médiaism. 0,5

Ember és társ.ism., etika 0,5

Felhasznált órakeret 25 22 20 22,5 28 25 25 25

Rendelkezésre álló órakeret 25 28

4

2014/15

Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. Kt.2012

2. évf. Kt.2012

3. évf. NAT+Kt.

4. évf. NAT+Kt.

5. évf. Kt.2012

6. évf. Kt.2012

7. évf. NAT+Kt

8. évf NAT+Kt.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 4 3 3

Idegen nyelv 0,5 2 3 3 3 3

Matematika 5 5 4 4 4 4 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

2 2 2 2,5

Környezet 1 1 1,5 1,5

Természetismeret 2,5 3

Fizika 1,5 1

Kémia 1,5 1,5

Biológia – egészségtan 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 1 1,5 1,5 1,5 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 2 2 1,5 1,5 1 1 1 1

Informatika 0,5 1 1 1 1,5 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

11 1 1 1

1,5 1 1

Testnevelés 5 5 5 3 5 5 5 2,5

Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5

Mozgókép és médiaism. 0,5

Ember és társ.ism., etika 0,5

Felhasznált órakeret 25 25 22 22,5 28 28 27 25

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 28 28

5

2015/16

Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. Kt.2012

2. évf. Kt.2012

3. évf. Kt.2012

4. évf. NAT+Kt.

5. évf. Kt.2012

6. évf. Kt.2012

7. évf. Kt.2012

8. évf. NAT+Kt.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 4 4 3

Idegen nyelv 2 3 3 3 3

Matematika 5 5 5 4 4 4 3,5 3

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

22 2 2,5

Környezet 1 1 2 1,5

Természetismeret 2,5 3

Fizika 2 1

Kémia 1,5 1,5

Biológia – egészségtan 2 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 2 1,5 1,5 1,5 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 2 2 2 1,5 1 1 1 1

Informatika 1 1 1 1,5 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

11 1 1 1

1,5 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 0,5

Mozgókép és médiaism. 0,5

Felhasznált órakeret 25 25 25 24,5 28 28 31 27,5

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 28 28 31

6

2016/17

Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. Kt.2012

2. évf. Kt.2012

3. évf. Kt.2012

4. évf. Kt.2012

5. évf. Kt.2012

6. évf. Kt.2012

7. évf. Kt.2012

8. évf. Kt.2012

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 4 4 4

Idegen nyelv 2 3 3 3 3

Matematika 5 5 5 5 4 4 3,5 3,5

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

22 2 2

Környezet 1 1 2 2

Természetismeret 2,5 3

Fizika 2 1,5

Kémia 1,5 2

Biológia – egészségtan 2 1,5

Földrajz 1,5 2

Ének-zene 2 2 2 2 1,5 1,5 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Informatika 1 1 1,5 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

11 1 1 1

1,5 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Felhasznált órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

7

Emelt szintű magyar-matematika 2013/14

Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. Kt.2012

2. évf. NAT+Kt.

3. évf. NAT+Kt.

4. évf. NAT+Kt.

5. évf. Kt.2012

6. évf. NAT+Kt.

7. évf. NAT+Kt.

8. évf. NAT+Kt.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 (5) 4 (6) 3 (5) 3 (5)

Idegen nyelv 0,5 2 3 3 3 3

Matematika 5 4,5 4 4 5 (4) 5,5(3,5) 5 (3) 5 (3)

Erkölcstan 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

21,5 2 2,5

Környezet 1 1 1,5 1,5

Természetismeret 2 2

Fizika 1,5 1

Kémia 1,5 1,5

Biológia – egészségtan 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 2 1 1 1,5 1 1,5 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

11

Vizuális kultúra 2 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1

Informatika 0,5 1 1 1 1,5 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

11 1 1 1

1 1 1

Testnevelés 5 5 3 3 5 5 2,5 2,5

Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5

Mozgókép és médiaism. 0,5

Ember és társ.ism., etika 0,5

Felhasznált órakeret 25 22 20 22,5 28 27 27 27

Rendelkezésre álló órakeret 25 28

8

Emelt szintű magyar-matematika osztályok 2014/15

Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. Kt.2012

2. évf. Kt.2012

3. évf. NAT+Kt.

4. évf. NAT+Kt.

5. évf. Kt.2012

6. évf. Kt.2012

7. évf. NAT+Kt.

8. évf. NAT+Kt.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 (5) 4 (5) 3 (5) 3 (5)

Idegen nyelv 0,5 2 3 3 3 3

Matematika 5 5 4 4 5 (4) 5 (4) 5 (3) 5 (3)

Erkölcstan 1 1 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

22 2 2,5

Környezet 1 1 1,5 1,5

Természetismeret 2 3

Fizika 1,5 1

Kémia 1,5 1,5

Biológia – egészségtan 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 1 1,5 1 1 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 2 2 1,5 1,5 1 1 1 1

Informatika 0,5 1 1 1 1,5 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

11 1 1 1

1 1 1

Testnevelés 5 5 5 3 5 5 5 2,5

Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5

Mozgókép és médiaism. 0,5

Ember és társ.ism., etika 0,5

Felhasznált órakeret 25 25 22 22,5 28 28 29,5 27

9

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 28 28

Emelt szintű magyar-matematika osztályok 2015/16

Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. Kt.2012

2. évf. Kt.2012

3. évf. Kt.2012

4. évf. NAT+Kt.

5. évf. Kt.2012

6. évf. Kt.2012

7. évf. Kt.2012

8. évf. NAT+Kt.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 (5) 4 (5) 4 (5) 3 (5)

Idegen nyelv 2 3 3 3 3

Matematika 5 5 5 4 5 (4) 5 (4) 5 (4) 5 (3)

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

22 2 2,5

Környezet 1 1 2 1,5

Természetismeret 2 3

Fizika 2 1

Kémia 1 1,5

Biológia – egészségtan 2 1,5

Földrajz 1 1,5

Ének-zene 2 2 2 1,5 1 1 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 2 2 2 1,5 1 1 1 1

Informatika 1 1 1 1 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

11 1 1 1

1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 0,5

Mozgókép és médiaism. 0,5

Felhasznált órakeret 25 25 25 24,5 28 28 31 29,5

10

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 28 28 31

Emeltszintű magyar-matematika osztályok 2016/17

Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. Kt.2012

2. évf. Kt.2012

3. évf. Kt.2012

4. évf. Kt.2012

5. évf. Kt.2012

6. évf. Kt.2012

7. évf. Kt.2012

8. évf. Kt.2012

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 (5) 4 (5) 4 (5) 4 (5)

Idegen nyelv 2 3 3 3 3

Matematika 5 5 5 5 5 (4) 5 (4) 5 (4) 5 (4)

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

22 2 2

Környezet 1 1 2 2

Természetismeret 2 3

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia – egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat

11 1 1 1

1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

11

Felhasznált órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A tankönyvben található ismeretanyag legyen összhangban a NAT és a kerettantervek

által kötelezően előírt tartalmakkal. A műveltségi anyag felépítése megfeleljen a

választott tanterv, tananyag beosztásának, a tervezett órakeretbe beleférjen. A tankönyv

szerkesztése legyen igényes, illusztrációi, ábrái figyelemfelkeltőek, érdeklődést

kiváltóak, felépítése áttekinthető, lényegre súlypontozó. Figyelnünk kell a tankönyv

kötésére, lehetőleg legyen masszív, rendeltetésszerű használata mellett több évig is

használható legyen. Nem elhanyagolható a tankönyvek ára, a szülők számára is elérhető

legyen.

A tankönyvet az adott tantárgyat tanító pedagógus választja ki a munkaközösségével,

valamint szükség szerint a tantestülettel történt egyeztetés alapján.

Tankönyvrendelés

A tankönyvek országos megrendelését, beszerzését az iskolákhoz történő eljuttatását

valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedését a Könyvtárellátó

Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft végzi. Hozzájuk kell eljuttatni az iskola

tankönyvrendelését az OH által felügyelt elektronikusrendszeren (TAR)keresztül.

A tankönyvrendelést az iskola tankönyvfelelőse végzi.

A tankönyvfelelős a hozzá írásban, a munkaközösségek által eljuttatott tankönyveket

rendeli meg.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt

a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – a 12

tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal

rendelkezik.

A rendelést annak elküldése előtt egyezteti az iskola vezetésével.

Tartóstankönyv beszerzésére a tankönyvfelelős tesz javaslatot.

Tankönyvek megrendelésére a mindenkori előírások és határidők figyelembevételével

kerül sor.

Tankönyvrendelés után történő rendelés módosítását csak a tankönyvrendelés rendjében

leírt határidők lejárta előtt lehet eszközölni.

Tartóstankönyvek használatának rendje

Tartóstankönyv az a tankönyv, amelyet e célból az iskolai könyvtár bélyegzőjével

elláttak, és a könyvtár állományában nyilvántartottak.

Tartóstankönyv munkatankönyv nem lehet.

A tartóstankönyveket év elején osztja ki az osztályfőnök, és tanév végén az adott

tantárgyat tanító szaktanár gyűjti össze.

A megrongált, elveszett tankönyvek árát a diák köteles megtéríteni valamilyen

mértékben.

A diák az általa használt tankönyvbe nevét és osztályát beírni köteles, hogy az esetleg

általa okozott rongálások számon kérhetők legyenek.

A tartóstankönyv átvételekor minden diák győződjön meg annak használhatóságáról,

mert egy türelmi idő után (1 hét) a tankönyv állapotáért ő a felelős.

A tartóstankönyv általában 4 évig használható.

13

A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

A NAT a köznevelés, így intézményünk feladatát a következőkben jelöli meg:

- a nemzeti műveltség közvetítése,

- a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése,

- az egyetemes kultúra közvetítése,

- az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítése,

- a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek,

attitűdök együttes fejlesztése,

- az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,

- a közjóra való törekvés megalapozása,

- a nemzeti közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

A nemzeti műveltségtartalmat a központilag kiadott kerettanterv tartalmazza, ez képezi

helyi tantervünk alapját, a tananyag 90%-át.

Fontos szerepet kap az egyetemes magyar nemzeti hagyomány, a nemzeti öntudat

fejlesztése, a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolása. Ennek

kapcsán a kerettantervben megjelennek az ország tágabb környezete, a Kárpát-medence,

a környező országokban élő magyarság életének megismerésére irányuló tartalmak és

azok az ismeretek, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

Helyi tantervünknek szerves részét képezi a helyi nemzeti etnikai kisebbségi

(cigányság) tananyag, amely magyar, történelem, ének, technika, rajz tantárgyak

anyagába beépülve ismerteti meg a cigányság történelmét, kultúráját.

Ugyancsak helyi tananyagként dolgozzuk fel szűkebb régiónk a Kis-Sárrét történeti,

biológiai, néprajzi jellegzetességeit.

A NAT-ban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai

folyamatok egészét, beépülnek az egyes műveltségi területek illetve tantárgyak

fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Vannak fejlesztési területek, amelyek

tantárgyak részterületeivé válnak vagy önálló tantárgyként jelennek meg, mások az

14

osztályfőnöki órák témaköreiben vagy tanórán kívüli foglalkozások tematikájában,

fejlesztési helyzeteiben jelennek meg.

Ezek a fejlesztési területek:

Az erkölcsi nevelés – iskolánk alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a

cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése,

igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló

gondolkodásra és a majdani önálló felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés – tanulóink megismerkednek a nemzeti, népi kultúra

értékeivel, Európa történelmével, sokszínű kultúrájával, az egyetemes emberi

civilizáció kiemelkedő eredményeivel, a nemzetközi együttműködés formáival.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés – az iskola biztosítja annak lehetőségét, hogy

a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése – az iskola feladata a megalapozott

önismeret kialakítása, mely a társas kapcsolati kultúra alapja.

A családi életre nevelés – az iskola feladata a harmonikus családi minták közvetítése,

felkészítés a családi életre, a családban felmerülő konfliktusok kezelésére, a felelős

párkapcsolatok kialakítására.

A testi-lelki egészségre nevelés – fontos feladatunk a tanulók ösztönzése a helyes

táplálkozásra, mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására, a káros

függősségek kialakulásának megelőzésére. Az iskola családdal együttműködve készítse

fel a tanulókat a betegség megelőzésére, a közlekedési szabályok betartására, a testi

higiénére, a váratlan helyzetek kezelésére.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség – iskolánk célul tűzi ki a hátrányos helyzetű

vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítőmagatartás

kialakítását.

Fenntarthatóság, környezettudatosság – az iskola célja, hogy a természet és a környezet

ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett

elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézményeknek

fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok

gyakorlására, el kell érnie, hogy kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük

értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

15

Pályaorientáció – iskolánk feladata, hogy a tanulók életkorához igazodva és a

lehetőségekhez képest átfogó képet nyújtson a munka világáról. Olyan feltételeket,

tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket,

elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat,

kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást, pályát.

Gazdasági és pénzügyi nevelés- az intézmény célja, hogy a tanulók ismerjék fel saját

felelősségüket, az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz

világa és a fogyasztás területén hasznosítható ismeretekkel rendelkezzenek a

világgazdaság, nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó

gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról.

Média tudatosságra nevelés – az iskola célja, hogy a tanulók értsék az új és

hagyományos médiák nyelvét, megismerkedjenek a média működésével és

hatásmechanizmusával, a média és a társadalom közötti kapcsolatokkal.

A tanulás tanítása – az iskola alapvető feladata a tanulás tanítása. Minden pedagógus

feladata, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, útbaigazítást adjon a

tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A felső tagozatban és az eltérő tantervű osztályokban a mindennapos testnevelés heti öt

testnevelés tanóra formájában történik.

Az alsó tagozatban kötelezően előírt heti 3 óra tanórai keretben zajlik, heti 2 órát pedig

a napközis foglalkozások játékidejében heti 2 alkalommal, 1-1 óra bontásban a napközis

nevelők szerveznek meg.

16

AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉS ÉS OSZTÁLYOZÁS FORMÁI

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A korszerű pedagógiai szemlélet alapvető feladatának tekinti a pedagógiai tevékenység

hatékonyságának fokozását, korszerű módszerek bevezetését. A hatékonyságot többek

között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenőrzésével,

értékelésével mérhetjük. Keresnünk kell az ellenőrzés legjobb módszereit, a megfelelő

módszereket differenciáltan kell alkalmazni a tantárgyi anyag tartalma szerint, és

nagyobb figyelmet kell fordítani az ismeretek ellenőrzése során a tanuló életkori és

egyéni sajátosságaira. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a tanulmányi munkában

elért eredményt, megmutatja a siker fokát vagy a lemaradás mértékét. Az ellenőrzés és

értékelés alkalmazása során figyelembe kell venni néhány alapvető pszichológiai

sajátosságot.

Az ismeretek ellenőrzését és értékelését a tanuló személyiségének fejlesztése

érdekében kell alkalmazni, nevelő jellegűnek kell lennie.

Az ismeretek ellenőrzése, értékelése szerves része a tanítási folyamatnak. Szoros

kapcsolatban áll a tanítás és tanulás hatékonyságával, az ismeretek rögzítésével,

kiszélesítésével, felfrissítésével.

Az ellenőrzés és értékelés csak a pedagógus és gyermek kapcsolatában elemezhető.

Ennek a személyes kapcsolatnak pozitív vagy negatív érzelmi hatásai

meghatározzák a tanítási órák stílusát, légkörét. A pozitív vagy negatív értékelő

megnyilatkozások pedig a tanulók teljesítményét. Fokozottan érvényes ez az

ellenőrzés és értékelés mozzanataiban, hiszen az a tanulók számára általában

izgalmat, feszültséget jelenthet önmagában is.

Nem közömbös a teljesítmény alakulására a pedagógus kérdésfeltevése, a számonkérés

stílusa (érdeklődő, bántóan gúnyos). A felelés alatti magatartás feloldhatja, vagy

fokozhatja az ellenőrzéssel mindig együtt járó feszültséget. A figyelmes, barátságos 17

magatartás a tanuló önbizalmát növeli, a türelmetlen, gúnyos magatartás gátolja abban,

hogy felkészültségének megfelelően tudjon ismereteiről számot adni.

Értékelés és motiváció

Az iskolai értékelés alapelvei: A gyerekek és a szülők számára ismert és elfogadott értékelési rendszert

alkalmazunk.

Két fő módozata különböztethető meg attól függően, hogy az értékelés pusztán

minőségi természetű vagy az értékelés eredményét valamilyen mennyiséggel

számszerűen is kifejezzük.

Minőségi értékelés: lehetővé teszi az eredmények hosszabb szóbeli vagy írásbeli

elemzését, értékelését.

Mennyiségi értékelés: ennek során a produkált teljesítményekhez valamilyen

"számszerű értéket" rendelünk, azzal fejezzük ki az adott teljesítmény színvonalát,

értékét.

Az értékelés céljai:

Meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről és a továbbhaladás

lehetőségéről.

Motiválás.

Az adott pillanatban a tudásállapot meghatározása.

Fejlesztési feladatok kijelölése.

Minősítés.

Kötelességtudatra nevelés.

Lényegkiemelő gondolkodásfejlesztés.

Kommunikációs képességek fejlesztése.

Kritikai, önkritikai készség fejlesztése.

Önismeret és énkép fejlesztése.

Szülők tájékoztatása.18

Hiányosságok feltárása.

Készségtárgyak esetén mindig a folyamatot értékeljük.

Az értékelésben érvényesüljön a fokozatosság elve.

Biztosítsuk a tanulók számára a javítási lehetőséget hibái korrigálására.

A tanuló jusson el a tanári értékeléstől az önértékelésig.

Az iskolai értékelés formái

1.) Diagnosztikus értékelés: lényege a tanárok tájékozódása a tanulók ismereteiről a

különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések, a tanítás-tanulás valamely

nagyobb egységének megkezdése előtt. Az így szerzett információk birtokában lehet

tudni, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik el az oktatás-nevelés adott szakaszát,

megfelelnek-e a követelményeknek, melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak a

tanulók, vagy amelyeken kiemelkedők. Szükséges feltárni a lemaradás okát,

differenciált foglalkozások keretén belül pótolni kell a hiányosságokat. A továbbhaladás

csak ezután lehetséges. A mérésnek ez a fajtája osztályozásra nem javasolt. Objektív

megbízható módszerek kidolgozása szükséges a hiányosságok pótlására.

A diagnosztikus értékelés módjai:

tesztek

feladatsorok

képességteszt (olvasásmegértés)

fogalmazás (íráskészség, helyesírás, elemző- és ítélőképesség)

szóbeliség (beszédkészség, előadó-képesség).

2.) Formatív értékelés: A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Célja az

eredményes tanulás elősegítése. Elsősorban a tanulási hibák és nehézségek differenciált

feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást.

A formatív értékelés módjai és eszközei:

megfigyelések adatainak lejegyzése

munkafüzet feladatai19

teszt

összefoglaló kérdésekre adott válasz

pontozás

százalékolás

nyomda

csillag

szöveges kártya

taps

tárgyjutalom

3.) A szummatív (lezáró-minősítő) értékelést a tanulási folyamat nevezetes

szakaszainak a befejezésekor alkalmazzuk. Célja az összegzés, a záró minősítés. A

minősítés legtöbb esetben együtt jár az osztályozással, bizonyítványadással,

szelekcióval, esetenként a felelősség megállapításával is.

A témazárók során a tanulók teljesítményének értékelése után fontos a folyamat

értékelése is. A folyamat értékelése pedagógiai döntéseket tesz szükségessé, amit a

minősítő értékelés során érdemjeggyel értékelünk:

dolgozat

teszt

feladatlap

összefüggő szóbeli felelet

vizsgák

memoriterek

szövegértés

kiselőadás

bizonyítás, igazolás, elemzés

beszédkészség

nyelvi szerkezetek alkalmazása

gyűjtőmunka

házi feladat

szorgalmi feladat.

20

4.) Önértékelés: " Az önértékelési képesség kialakítása a pedagógiai értékelés egyik

legáltalánosabb és legfontosabb célja. Az önértékelő képesség az önálló tanulás feltétele

és egyben követelménye." (Lénárd Ferenc)

Amennyiben a tanítás-tanulás menetében megfelelő munkamorál alakul ki, a tanuló

szembesíthető saját produkciójával, és ez fejlesztően hat az önellenőrzési és

önértékelési képességének kialakítására. Ezt az értékelési módot a formatív értékelés

folyamatában alkalmazhatjuk eredményesen. (A tanítási óra új anyagának feldolgozása

során.)

A tantárgyi osztályozás

A pedagógus a tanulók tudását, előmenetelét, szorgalmát, magatartását tanítási év

közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal

minősíti.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette. Kivételt képeznek az 1-2. évfolyam tanulói, ahol

első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel értékeljük, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített illetve

felzárkóztatásra szorul. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható

évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és

igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a.) A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

b.) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)

c.) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2).

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a tanulók magasabb évfolyamba lépésének

megállapítása. Az adott tantárgyból az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele a

tantárgy minimum követelményének teljesítése. A 2. évfolyam végétől a 8. évfolyam 21

végéig félévkor és tanév végén osztályzattal történő értékelést alkalmazunk. Az

évfolyamismétlés feltételeivel és a javítóvizsgák rendjével kapcsolatban az iskolák

működéséről szóló miniszteri rendelet következő előírására kell figyelemmel lenni. 3

tantárgyból való bukás esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Ha 4 tantárgyból bukott,

automatikusan évet ismétel. Ha a tanuló 250 órát vagy egy tantárgy éves óraszámának

30%-át hiányozza, nem osztályozható. A nevelőtestület határozata alapján osztályozó

vizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles. A tanév közben érkező tanuló

elhelyezéséről az igazgató dönt az évfolyamon tanító nevelők bevonásával.

Egységes értékelés kialakítása

A feladatlapos témazáró dolgozatoknál elért pontszámokat a következő százalékos

kulcs alapján váltjuk át osztályzatra.

100 % - 91 % 5

90 % - 76 % 4

75 % - 51 % 3

50 % - 31 % 2

30 % - 1

Résztémák számonkérésénél, a tantárgyi továbbhaladáshoz szükséges követelmények

teljesítését vizsgáló feladatlapoknál a szaktanár állapítja meg az értékelés határait.

Az egyes tantárgyak esetében az osztálytanító, a szaktanár és az osztályfőnökök végzik

az értékelést. A tanulók munkáját rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Az alacsony

óraszámú tantárgyak esetében félévenként legalább 3 jegynek kell lennie, magasabb

óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egynek. A szaktanár, de főleg az osztályfőnök

kötelessége, hogy minden osztályzat az ellenőrzőkönyvbe kerüljön.

Az értékelés javasolt szempontjai: (Mit értékelünk?)

a tanulók megnyilvánulásait,

a tantárgyakhoz való viszonyt,

szaktárgyi tudást,

viszonyítást a tanuló eddigi teljesítményéhez,

a tanuló milyen mértékben tesz eleget a tantervi követelményeknek,

22

az egyéni teljesítmény viszonyítása az adott feladathoz, annak nehézségi fokához,

a továbbhaladáshoz elegendő minimum és szükséges optimum meghatározása

anyagrészenként,

munkafegyelmet,

versenyeken való részvételt,

önképzést,

gyűjtőmunkát,

házi feladatot,

szorgalmi feladatot,

készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt.

Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje:

írásbeli felelet, számonkérés

röpdolgozat

témazáró dolgozat

tanév végi és év eleji felmérés.

Az írásbeli beszámoltatások rendje:

Írásbeli felelet és röpdolgozat előzetes bejelentés nélkül bármikor íratható. Témazáró

dolgozatokat, év eleji a félévi, tanév végi és felméréseket mindenkor rendszerező

ismétlés, összefoglalás előzze meg. Ezen dolgozatok írásának időpontját közölni kell a

tanulókkal, s egy tanítási napon kettőnél több nem íratható.

A témazáró dolgozatok jegyeit a naplóban piros színnel jelöljük, s a félévi és év végi

osztályzatok kialakításánál nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása:

A szóbeli házi feladat terjedelme nem lehet több a tanórán feldolgozott új anyagnál.

A memoriterek tanulására minimum egy hét felkészülési időt kell adni.

23

Az írásbeli házi feladatok célja a tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása, mely három-

négy feladatnál nem lehet több. A következő órán ezeket a feladatokat minden esetben

ellenőrizni kell. A hétvégére a szokásosnál több feladatot nem adunk fel. Szünetekre

csak önként vállalt ún. szorgalmi feladat adható fel.

A magántanulók beszámoltatásának rendje:

A magántanulók viszonylag magas száma miatt június első hetében osztályozó vizsgát

szervezünk. Az osztályozó vizsgán ezek a tanulók írásban és szóban számolnak be a

közismereti tárgyakból szerzett tudásukról.

Az értékelés

Ideje Tárgya Célja

Mikor

értékelünk?

Mit értékelünk? Minősítés Diagnózis

A tanulási

folyamat előtt

Tanulót,

tanulást,

pedagógust,

nevelést,

célt,

tartalmat

Felvételi vizsga,

Csoportba soroló

Értékelés tanár-

vagy

módszerválasztás

Bevezetés előtti

minősítés

Előteszt pl.

felzárkóztatáshoz

Folyamattervezés

Bevezetés előtti

diagnózis

A tanulási

folyamat

közben

Tanulót,

tanulást,

pedagógust,

nevelést,

célt,

tartalmat

Felelet osztályozása

Minősítés

óralátogatás alapján

Cél, tartalom

minősítése

Segítő (formatív)

értékelés

Önadaptálás

Cél, tartalom-

adaptálás

A tanulási

folyamat végén

Tanulót,

tanulást,

pedagógust,

tartalmat

Hagyományos

vizsga, szummatív

értékelés

Globális minősítés

Elemző vizsga

Elemző értékelés

Öndiagnózis,

innovációs vizsga

24

Cél, tanterv-

értékelés

Céldiagnózis,

tantervfejlesztés

A tanuló tantárgyi osztályzataiban nem jelenhet meg:

felszerelés hiánya

a tanuló tanárral szemben tanúsított magatartása

órai magatartása

a tanulók órai fegyelmezetlensége nem torolható meg röpdolgozat íratásával.

Az értékelés rendszeressége:

folyamatos

témakörönként

szakaszosan

negyedévenként

témák feldolgozása közben

25

Szorgalom értékelése

5 (példás): Példás érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki ismereteiről folyamatosan számot tud adni,

- aki tudását képességeihez mérten maximálisan gyarapítja,

- aki a tanítási órákon aktív,

- aki a feladatait rendszeresen és példamutatóan elkészíti,

- akinek a felszerelése rendszerint hiánytalan.

4 (jó): Jó érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki a tanítási órákra rendszerint felkészül,

- aki a tanítási órákon nem mindig aktív,

- aki nem minden esetben képességeihez mérten teljesít,

- akinek nincs szaktanári figyelmeztetője,

- akinek legfeljebb 1-2 szorgalommal kapcsolatos beírása van az információs

füzetben.

3 (változó): Változó érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki csak időszakonként képes ismereteiről, tudásáról számot adni,

- akinek tudásszintje képességeihez mérten ingadozó,

- aki a tanítási órákon passzív,

- aki feladatait rendszertelenül készíti el,

- akinek felszerelése hiányos,

- akinek több szorgalommal kapcsolatos beírása van az információs füzetben,

- akinek esetleg 1 szaktanári figyelmeztetője van.

2 (hanyag): Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki a tanulmányi munkájában megbízhatatlan,

- aki a tanítási órán figyelmetlen, passzív,

26

- aki ismereteiről alig képes számot adni,

- akinek a tudásszintje képességéhez mérten igen alacsony,

- aki zavarja az órai munkát,

- akinek a felszerelése rendszeresen hiányos,

- aki rendszeresen szorgalmi figyelmeztetésben részesült,

- akinek a félévi és év végi érdemjegyei között elégtelen osztályzat volt.

Magatartás értékelése

5 (példás): Példás érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki pozitív hatást gyakorol a közösségre,

- akinek a tevékenységében megnyilvánul az iskolájáért, osztályáért érzett

felelősség,

- aki részt vesz valamilyen közösségi tevékenységben,

- aki tudatosan betartja az iskola Házirendjét,

- akinek viselkedése nevelőivel, a felnőttekkel, osztálytársaival szemben

példamutató,

- aki tiszteletben tartja társai egyéniségét,

- akinek nincs igazolatlan mulasztása,

- akinek nincs magatartásbeli figyelmeztetője az információs füzetben,

- aki a tanórán kívül szünetben, napköziben, ebédlőben, szakkörökön, iskolai

ünnepségeken stb.) is példamutató magatartást tanúsít.

4 (jó): Jó érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki alkalomszerűen vesz részt a közösség életében,

- aki betartja a Házirendet,

27

- akinek a viselkedése nevelőivel, osztálytársaival szemben illemtudó,

- akinek nincs igazolatlanul mulasztott napja,

- akinek csak esetleg 1-2 magatartási figyelmeztetője van az információs

füzetben,

- akinek osztályfőnöki vagy annál magasabb fokozatú figyelmeztetője nincs.

3 (változó): Változó érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki következetlenül tartja be a Házirendet,

- akinek viselkedése nevelőivel, felnőttekkel szemben udvariatlan, hangneme

kifogásolható,

- akinek igazolatlan mulasztása van,

- aki több alkalommal részesült figyelmeztetőben, de legalább 1 alkalommal

osztályfőnöki megrovást, intőt kapott,

- aki a tanítási órát beszélgetésével, közbeszólásaival rendszeresen zavarja.

2 (rossz): Rossz érdemjegyet kap az a tanuló,

- aki szándékosan árt magatartásával a közösségnek,

- aki következetesen megsérti a Házirendet,

- aki rongálja az iskola tulajdonát,

- aki kárt okoz valamelyik osztálytársa tulajdonában,

- akinek viselkedése nevelőivel, osztálytársaival szemben tiszteletlen, durva,

- aki több alkalommal igazolatlanul hiányzott,

- aki több alkalommal osztályfőnöki, tantestületi vagy igazgatói

figyelmeztetésben részesült.

28

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Dicséretek fokozatai:

szóbeli dicséret, írásbeli dicséret,

szaktanári dicséret,

osztályfőnöki dicséret,

igazgatói dicséret

tantestületi dicséret

diákönkormányzati dicséret 3 közösségi munkáért kapott osztályfőnöki

dicséret után.

Fegyelmi büntetések fokozatai:

- szóbeli figyelmeztetés,

- bejegyzés az információs füzetben,

- négy kisfüzetbeli bejegyzés (magatartási jellegű) után osztályfőnöki

figyelmeztetés,

- újabb négy kisfüzetbeli bejegyzés (magatartási jellegű) után osztályfőnöki

intő,

- újabb négy kisfüzetbeli bejegyzés (magatartási jellegű) után osztályfőnöki

megrovás,

- igazgatói figyelmeztetés,

- igazgatói intés,

- igazgatói megrovás,

- fegyelmi tárgyalás felnőtt fegyelmi bizottság előtt, fegyelmi büntetés lehet: -

1. megrovás

2. szigorú megrovás

3. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába

29

4. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától

5. kizárás az iskolából

- Tanköteles tanulóval szemben a 4., 5. pontban felsorolt fegyelmi büntetés

csak akkor alkalmazható, ha a tanuló rendkívüli vagy ismétlődő súlyos

fegyelmi vétséget követett el.

Megjegyzés: Súlyosabb vétségek esetén a fegyelmi fokozatok betartásától el

lehet és kell térni!

Az alsó tagozatban a magatartás és szorgalom minősítésére az osztályfőnök tesz

javaslatot, a félévi és év végi minősítésekről az osztályban tanítók és a napközis

nevelők döntenek.

Felső tagozatban félévente legalább három magatartás és szorgalom

értékelésnek kell lennie. Ezeket az alkalmankénti osztályzatokat az osztály

javasolja az osztályfőnök véleményét meghallgatva. A félévi és év végi

osztályzatokat viszont a nevelőtestület határozza meg.

Ezután kerül sor az osztályfőnök és a tanulók véleményének kialakítására, az

egyes tanulók magatartás és szorgalom jegyeinek meghatározására.

CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZÉSÉNEK ELVEI – TANULÓI SZERVEZETEK

Az iskola egyes évfolyamai osztályokba beosztva működnek, létszámaik a

köznevelési törvény által meghatározott keretek között alakulnak.

Csoportbontásban dolgoznak technika órákon a fiú-lány csoportok számára

kidolgozott eltérő helyi tanterv szerint. A csoportbontást be kell vezetni a nyelvi

órák szervezésében is, így megoldható lenne a képességek szerinti differenciált

haladás. Nagyobb hangsúlyt lehet fektetni az idegen nyelvi kommunikáció

fejlesztésére, a kisebb létszám növeli a hatékonyságot. Csoportbontásban van

30

lehetőség a jó képességű tanulók matematika és magyar nyelvi tagozatos

képzésére is. Csoportbontást alkalmazunk alsó tagozatban magyar és

matematika tantárgyak során azokban az osztályokban, ahol az osztály vegyes

összetételéből adódóan túl nagy a képességekbeli különbség.

A sajátos nevelési igényű tanulókat oktató osztályban összevont osztályok

működnek. 2-4 évfolyam tanulóiból történik az osztályok szervezése. Az

óvodából érkező gyerekek között egyre magasabb a korához képest alacsony

intelligenciájú, éretlen, fejletlen, sok esetben értelmileg sérült tanulók száma.

Törekednünk kell arra, hogy ezek a gyerekek eljussanak a Gyógypedagógiai és

Rehabilitációs Szolgáltató Központba. A sajátos nevelési igényű tanulókat

oktató osztályba beiskolázva megkíméljük őket a korai kudarcoktól. Így nem

kíséri őket sikertelenség szinte teljes iskolai életük során.

A Gyermekotthonba az év minden szakában folyamatosan hoznak gyerekeket,

akiket az adott időben be kell sorolni az osztályokba. Sokan közülük a tanév

addigi részében egy napot sem jártak iskolába, csavargó, iskolakerülő, bűnöző

életmódot folytattak. Ezek a gyerekek nem tudnak bekapcsolódni az

osztályokban folyó munkába, nehezen illeszkednek a már kialakult

közösségekbe. Ezen tanulók iskolai rendszerbe történő visszavezetésére, egyéni

felzárkóztatására összevont osztályokat hozunk létre a Nevelőotthon épületében.

Így igyekszünk enyhíteni a családból való kikerülés traumáját, a viszonylag

alacsonyabb létszám mellett biztosítani az egyénre szabott bánásmódot, az

egyénenként felmért lemaradáshoz igazított differenciált felzárkóztatást. A

hátrányok leküzdését követően átjárhatóságot biztosítunk a párhuzamos

osztályokba.

A tanórán kívüli foglalkozásokon a csoportok ritkán 1 osztály, gyakrabban 1

évfolyam tanulóiból szerveződnek, de testnevelés, illetve technika tantárgyak

foglalkozásain még összetettebbek a csoportok, több évfolyam tanulóiból

alakulnak. A számítástechnika hatékony oktatása érdekében csoportbontásra

31

lenne szükség. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon, korrepetálásokon egy

évfolyam tanulásban lemaradt tanulói vesznek részt.

A napközis csoportokban alsó tagozatban megoldható, hogy 1 csoport 1-2

párhuzamos osztály tanulóiból tevődik össze, de itt is vannak két évfolyamból

kialakított csoportok is. A felső tagozatban az utóbbi években csak az 5-6.

évfolyam tanulóit látjuk el, ebben az esetben a csoport egy évfolyam tanulóiból

jön létre. A létszámok igen magasak, ami a foglalkozások hatékonyságát

nagymértékben csökkenti, egyéni foglalkozásra, lecke kikérdezésére kevés a

lehetőség.

Az iskola DÖK két részre tagolódik, alsós, és felsős szervezetre. Míg az

alsóban főként kulturális programok, műsorok készítése jelenti a főbb

tevékenységet, addig a felsős szervezetben jelentős szerephez jut a tanulói

érdekvédelem.

- A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett

tanulók érdekében eljárjon.

- A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre

kiterjed.

- A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet

alábbi területeinek segítésében, szervezésében is:

- tanulmányi munka

- magatartási, szorgalmi helyzet

- kulturális programok szervezése

- faliújság készítése

- közösségi munka szervezése

A diákönkormányzat vezető szerve a diáktanács.

Tagjai:

32

- osztálytitkárok

- ügyeleti felelősök

- Diák - Fegyelmi Bizottság tagjai

- tanulmányi felelősök

A diákönkormányzat szervezeti felépítését, működését Szervezeti és Működési

Szabályzatban rögzíti.

Munkáját éves munkaterv alapján végzi.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel való

kapcsolattartásban, a tárgyalásokon a diákönkormányzatot segítő pedagógus

képviseli.

33

A GYEREKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ

INTÉZKEDÉSEK

Az intézmény tanulói összetétele heterogén, igen magas a hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. Ennek ellenére az iskola nem

folytat szegregált oktatásszervezési gyakorlatot. Az épületekben a

tanulócsoportok évfolyamonként vannak elhelyezve, a tanulók az oktatási

helyiségeket egyenlő eséllyel használják. Minden épületünk felújított, korszerű,

kényelmes, így minden tanuló számára egyszintű, igényes oktatási környezetet

tudunk biztosítani. Az eltérő tantervű osztályok a tanulók magas létszáma miatt

vannak összevont osztályokban, de a normál osztályokkal azonos épületben

tanulnak. A részképességzavarokkal küzdő tanulók oktatását a többi tanulóval

együtt integráltan folytatjuk. Minden tanuló számára biztosítjuk a modern

oktatási és infokommunikációs eszközökhöz való egyenlő hozzáférést. A

szaktantermekben tartjuk az osztályok szaktárgyi óráit így a nyelvi labortól a

technika szaktanteremig minden tanuló eljut és igénybe veheti a modern oktatási

eszközöket a tanulási folyamatban.

Az intézményben 100%-os a képesítési előírásoknak való megfelelés, így

tanulóink minden területen a megfelelő végzettségű pedagógussal dolgoznak

együtt.

A tanórán kívüli foglalkozásokra minden tanuló jelentkezhet, így egyenlő

eséllyel indulhatnak a tantervi anyagon felüli tudás megszerzésében illetve

lemaradásaikat felzárkóztató foglalkozások keretében csökkenthetik. Vannak

olyan tanórán kívüli foglalkozások, ahol a HH és HHH tanulók részvételi aránya

meghaladja az intézményi átlagot.

A HHH tanulók vesznek részt az iskolán kívüli segítő programokban – így a

képességkibontakoztató felkészítésben, amely a szülőkkel együttműködve

34

személyiségfejlesztésével az egyéni képességek kibontakoztatásával növeli

ezeknek a tanulóknak az esélyegyenlőségét a tanulásban, a szociális hátrányok

leküzdésében.

Az Útravaló program keretében a középiskolai tanulmányokra való eredményes

felkészülést mentortanárok segítségével, ösztöndíjjal támogatjuk, hogy minél

több tanulónk jusson be érettségit adó középiskolába.

Az Arany János tehetséggondozó programba való bekapcsolódást is

szorgalmazzuk és támogatjuk hátrányos helyzetű tehetséges tanulóink esetében.

Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élő HHH helyzetű

tanulók helyzetét, körülményeit, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a

szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel

bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer

működtetésében.

A tantestület minden tagja tisztában van az egyenlő bánásmódra és

esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítja a

diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört és

lehetőség szerint részt vesznek az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket

bővítő képzéseken, programokon.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

Az iskolai testnevelés célja nemcsak a fizikai, motorikus képességek fejlesztése,

hanem a biológiai éréssel való összhangba hozása, az esetleges élettani eltérések

figyelembe vétele.

Az utóbbi két feladat a korábbiakban sokszor háttérbe szorult, a felmérések

öncélúak, az élet többi területétől izoláltak voltak. Fontos, hogy a testnevelő a

felmérések előtt konzultáljon a tanulók egészséges fejlődését figyelemmel kísérő

35

más intézmények képviselőjével, orvossal, védőnővel stb. A mérések elvégzése

után pedig tájékoztassa őket a tapasztalatokról, az esetleges elváltozások

észleléséről, s közösen fogalmazzák meg a legfontosabb teendőket. Alapvető a

tanulók motiválása, a mérések céljának ismertetése, hogy ne csak egy próbának

tartsák ezt a sok közül, hanem fontos tényezőnek fizikai, egészségi állapotuk

megismerésében.

Célunk a szülők tájékoztatása is, hogy jobban felismerjék az iskolai testnevelés

által nyújtott lehetőségeket, s hogy az iskola-egészségügy-szülő háromszögön

belül a legoptimálisabban elősegíthessék gyermekük fejlődését.

Az atlétika mint alapsportág alkalmas ezen célok elérésére, mert kiválóan

tesztelhető segítségével az erő, a gyorsaság és az állóképesség, amelyek hűen

tükrözik tanulóink fizikai állapotát.

Ez a teszt minden területet átfogó, a gyerekek által könnyen teljesíthető, világos

célokat fogalmaz meg. Mind a tanuló, mind a szülő számára könnyen érthető, a

testnevelő tanár és az egészségügy számára pedig fontos következtetések

levonására, és célok meghatározására alkalmas.

A mérési ágak a következők:

- 30 m futás

- helyből távolugrás

- tömöttlabdadobás hátra

- felülés

- guggolás

- fekvenyomás

- húzódzkodás

A felmérések minősítése:

5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf

(11 év) (12 év) (13 év) (14 év)

36

- Igen gyenge: 0–50 0–60 0–70 0-80

- Gyenge: 51 – 70 61–80 71–90 81-100

- Kifogásolható: 71–140 81–150 91–160 101-170

- Közepes: 141-200 151-210 161-220 171-230

- Jó: 201-270 211-280 221-290 231-300

- Kiváló: 271-370 281-380 291-390 301-400

- Extra: 371 381 391 401

A méréseket: tanévenként egyszer, ősszel végezzük. A felmérések elvégzésekor

gondoskodni kell az állandó körülményekről.

A mérési ágak meghatározásánál figyelembe vettük iskolánk sportudvarának

körülményeit is.

Az atlétikai mérések illeszkednek a tanmenetbe, és nem igényelnek külön

órákat, amely a jelenlegi minimális óraszám mellett nagyon fontos tényező.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó,

tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amellyel az egészséggel

kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a

környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű

egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő

ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben

egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges

életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések

fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és

konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

37

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás lényeges területei:

- Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.

- Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága.

- Az értékek ismerete.

- Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.

- A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata.

- A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az

egészségmegőrzésben.

- Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete.

- A tanítás és a tanulás technikái.

- Az idővel való gazdálkodás szerepe.

- A rizikóvállalás és határai.

- A szenvedélybetegségek elkerülése.

- A tanulási környezet alakítása.

- A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Iskolánk alapelvei, céljai:

- Az ember testi és lelki egészsége, az egészség megőrzésének fontossága.

- Az egészséges és kulturált életmód, az egészséges életvitelhez szükséges

szociális képességek alakítása, fejlesztése.

- A testmozgás iránti igény kialakítása - a tanulók motorikus képességeinek

fejlesztése, egészséges, edzett személyiség kialakítása.

- Az önellátás (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)képességének kialakítása.

- Az életminőség kialakításához szükséges értékek, viselkedési normák

kialakítása.

38

- Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, ismeretek,

jártasságok kialakítása az egészségügyi problémák megelőzésére, illetve azok

súlyosságának csökkentésére.

- A tanulók ismerjék meg:

- Az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés életmódi tennivalókat.

- A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit.

- Az egészségre káros szokásokat - helytelen táplálkozás, inaktív életmód -

egészségre káros szenvedélyeket (drog, dohányzás, alkohol).

Az egészségneveléssel és fejlesztéssel összefüggő feladatok

1. Tanórai keretben megvalósuló tevékenységek

Környezetismeret: A környezetismeret tantárgyon belül számos

egészségnevelési téma kerül feldolgozásra:

- A tanulók megfigyelik saját testük élettani jelenségeit, tudják magyarázni

testük változásait,

- Megismerik az egészséges életmód kívánalmait,

- Gyakorolják és fejlesztik az óvodában kialakított helyes szokásokat

(kézmosás, kulturált étkezés, fogmosás),

- Megtanulják megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot,

- Megismerik néhány fontos szervünk alapvető működését, azokra ártalmas

hatásokat.

Biológia - Egészségtan: A biológia tantárgy a tananyag jellegéből adódóan

fontos egészségnevelési témákat is feldolgoz:

- Rámutat az egészségmegőrzés fontosságára, s megalapozza az

egészségtudatos magatartás szokásrendszerét.

39

- Tudatosítja a betegségek megelőzésének fontosságát.

- Hozzásegíti a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális

érettség különbségeinek felismeréséhez.

- Felébreszti igényüket az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránt.

- Erősíti empátiakészségüket a betegekkel, idősekkel, fogyatékkal élőkkel

szemben.

- Alkalmassá teszi a tanulókat az elsősegélynyújtás és betegápolás

ismereteinek használatára.

- Tudatosítja, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei

összehangoltan működnek.

- Megismerteti a bőr leggyakoribb elváltozásait, betegségeit, a bőrápolás és az

egészséges öltözködés ismereteit.

- Kiemeli a sport és a rendszeres mozgás jelentőségét a szervrendszer és az

egész szervezet egészségének megőrzésében.

- Megismerteti a legfontosabb tápanyagokat, azok tulajdonságait és a

szervezetben betöltött szerepüket, az egészséges táplálkozás szokásait, az

érzékszervek felépítését és a bennük lejátszódó érzékelési folyamatokat.

- Képessé teszi az érzékszervi csalódások felismerésére.

- Megtanítja a szabályozó-szervrendszer és az érzékszervek leggyakoribb

betegségeit, és hogyan lehet ezeket megelőzni.

- Megvilágítja a nemi élet jelentőségén túl a korai nemi élet veszélyeit az

ember életében, s elősegíti megfelelő felelősségtudat kialakulását.

- Megismerteti a leggyakoribb nemi úton terjedő betegségeket, a személyi

szexuális higiéné szokásait.

Egészségtan: Az egészségtan tantárgy keretein belül sor kerül:

- Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó

közérthető, de tudományos ismeretek átadására, az egészségvédő lehetőségek

sokoldalú bemutatására.

40

- A tantárgy közvetíti, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek

megóvására magatartási alternatívákat ajánl, megtanít megfelelő

egészségvédő magatartásra.

- Motiválja, ösztönzi a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak

megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is.

- Segíti mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő

öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési

alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában.

Technika: Ételek elkészítésének módjai, higiéniai, technikai tudnivalók.

Tápanyagok előfordulása, egészséges ételek készítése.

Osztályfőnöki órák: Az osztályfőnöki órák 10%-ában foglalkozunk

egészségnevelési témákkal, melyek magukba foglalják a táplálkozás,

tisztálkodás, személyi higiéné, lakáskultúra, a szabadidő hasznos eltöltésének, a

mozgás fontosságának kérdéseit. Foglalkoznak a helyes időbeosztás, pihenés,

serdülőkori problémák kérdéseivel.

Testnevelés: Az iskolai testnevelés célja a gyermekek egészséges testi-lelki

fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testnevelés és sport keretei

között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka valamint a

társakkal való kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A testnevelés órák

elmaradhatatlan része a 10 perces gimnasztika, amelynek gyakorlatai közé

vannak beépítve a tartásjavító gyakorlatok. A 2012/13-as tanévtől 1-5.

osztályban, tanórai keretben heti 5 testnevelés órát tartunk, ezzel biztosítjuk a

tanulók számára a mindennapos testnevelést.

41

Tanórán kívüli tevékenységek

- A felmenő rendszerű bevezetéssel nem érintett évfolyamokban tanórán kívüli

foglalkozások keretében igen fontos célkitűzésünk a mindennapos

testmozgás megvalósítása.

- A tanulók mind szélesebb körében alakuljon ki a mozgás gazdag életmód, a

testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi

programként általánosan elfogadott legyen.

- Bőséges a sportfoglalkozások választéka. Ezek: kosárlabda, asztalitenisz,

kondi, futball, tömegsport, atlétika, kézilabda. Ezen sportolási lehetőségekkel

biztosítva vannak a felső tagozat minden évfolyamában a mindennapi

testedzés feltételei. Az egészséges versenyszellem kialakítását, a rendszeres

erőpróbát biztosítják a helyi, a területi, megyei versenyek. Az alsó tagozatban

a 2-3-4. évfolyamban a mindennapi testmozgást a heti 3 testnevelés óra és a

játékos testmozgás keretében valósítjuk meg. Azokon a napokon, amelyeken

nincs testnevelés óra, napi harminc percben játékos egészségfejlesztő

testmozgást szervezünk, amelyet tanításkezdés előtt reggeli torna formájában

és a napközis foglalkozásokon a tanulási idő kezdete előtt szervezünk meg.

Az alsó tagozatban gyakori az óraközbeni néhány perces frissítő testmozgás.

Azon tanulók számára, akiknek a szakorvos különféle mozgásszervi, gerinc

deformitások miatt gyógytestnevelést javasolt, tudjuk biztosítani a szakszerű

foglalkoztatást.

Az egészségneveléshez kapcsolódó egyéb tevékenységek

3.1. Egészséges táplálkozás - iskolai étkeztetés

Céljai:

- A gyerekek rendszeres étkeztetésének biztosítása,

figyelemmel kísérése.

42

- Az egészséges táplálkozás irányelveinek érvényesítése.

- Az egyoldalú táplálkozás veszélyeinek és az ehhez kapcsolódó

betegségeknek megismertetése.

Iskolánkban a gyermekétkeztetést a KOMOTTHON KHT látja el. Az étrend

kialakításában elsősorban anyagi és nem szakmai szempontok érvényesülnek.

Folyamatos kapcsolattartással igyekszünk elérni, hogy a tanulók igényeinek és

életkori sajátosságainak leginkább megfelelő ételek készüljenek. Különös

figyelmet igényel a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók rendszeres

étkeztetése. Törekedni kell arra, hogy az iskolában étkezzenek.

3.2. Lelki egészségvédelem - szenvedélybetegségek

Céljai:

- A tanulók lelki egészségi állapotának és életminőségének javítása, az

egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása.

- Mentális zavarok elsődleges megelőzése.

- A dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás egészségkárosító hatásai, függőség

kialakulásának megelőzése.

Fenti problémák kezelési lehetőségei:

- Prevenciós projektek megismerése, adaptálása, alkalmazása.

- Mind több kollega beiskolázása egészségnevelési tanfolyamokra.

- Pályázati támogatással az 5-8. évfolyamon működő drogprevenciós

programunk folytatása. Iskolai drogkoordinátorunk mind a szervezésben

mind a foglalkozások tartásában döntő szerepet tölt be.

3.3. Testi higiénia

- A tisztálkodás, öltözködés, személyi higiénéhez kapcsolódó ismereteket a

szaktárgyak óráin, osztályfőnöki órákon részletesen tanulják a tanulók. A

tanult ismeretek alkalmazására pedig különböző egészségnevelési

programokba történő bekapcsolódásukkal van lehetőség.

43

Ezek:

- Always program: A Procter and Gamble cég serdülőkori programja, mely az

általános iskola 5-6. évfolyamának készült egészségügyi felvilágosító céllal.

A program a következő témakörökre terjed ki: serdülőkori változások

megismerése, a személyi higiéniától a nemi életig, a pubertáskor idején

lejátszódó testi-lelki változások háttere, a szexualitás legfontosabb kérdései.

- Blend-a-med iskolaprogram: A program legfontosabb elemei: a táplálkozás,

a fluoridok, a fogmosás, a fogorvosi ellenőrzés. Célja: hogy a fogápolási

szokásokat ne csak megismerjék, hanem egész életükben betartsák.

3.4. Környezeti ártalmak

Célunk:

- Tanulóink ismerjék meg túliparosodott, urbanizált világunkban keletkező

környezeti hatások - zaj, légszennyeződés, hulladékok, egészségkárosító

hatásait.

- Saját eszközeikkel küzdjenek a fenti ártalmak csökkentéséért.

A környezeti ártalmak csökkentési lehetőségei:

- Iskolai zajszint csökkentése - szünetben az adott órák helyének megfelelő

szinten kell tartózkodni.

- Kerülni kell a durva, zajos játékokat.

- Légszennyezés csökkentése - zöldítés, az iskola környékén, fák, növények

gondozása, pótlása, gyomtalanítás.

- Udvarok pormentesítése - aszfaltozással, gyeptéglával történő lerakással.

- Szeméttárolók számának növelése az udvaron.

- Szelektív hulladékgyűjtés.

44

- Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési

veszélyekről.

- Járdák, bejárók sózása helyett ásványi őrlemény, homok használata.

Bekapcsolódunk helyi, területi környezeti ártalmak csökkentésére irányuló

programokba, így a Város Önkormányzata által évente megszervezett Parlagfű-

mentesítési programba. A gyűjtés júniustól augusztus végéig tart, és a

résztvevők között értékes tárgyjutalmakat sorsolnak ki.

3.5. Személyes biztonság

Célunk:

- Közlekedési biztonság növelése.

- Kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése.

- Technika, osztályfőnöki órákon a közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt

tanítása. Közlekedési szakkörön a tanult ismeretek alkalmazása, felhasználva

a Közlekedési Minisztérium segédanyagait, munkafüzeteit, tankönyveit.

3.6. Iskola-egészségügyi ellátás

Tanulóink egészségmegőrzése, testi, lelki fejlődésének nyomon követése iskola-

egészségügyi ellátás keretében történik. A gyermekorvos és a védőnők kétévente

úgynevezett státusz vizsgálatot végeznek. 1,3,5,7. évfolyamokon a következő

vizsgálatokat végzik: súly, magasság mérése, látásélesség, színlátás,

gerincferdülés, lúdtalp és egyéb rendellenességek vizsgálata. A tanuló adatait

egészségügyi törzslapon rögzítik, így folyamatosan követhető fejlődésük,

egészségügyi állapotuk. A vizsgálatok és azok eredményei erősítsék

tanulóinkban, hogy az egészség érték, megőrzésére is törekedniük kell. A feltárt

problémákat, betegségeket viszont komolyan kell venniük. Be kell tartaniuk a

gyógyszerszedésre vonatkozó előírásokat, tartózkodniuk kell az indokolatlan

45

gyógyszerszedéstől, túladagolástól. Az egymás iránti felelős magatartásnak meg

kell nyilvánulnia abban, hogy fertőző betegséggel nem mennek közösségbe,

illetve betegség, baleset esetén egymást segítik. Ehhez ismerniük kell az

elsősegélynyújtás alapvető tudnivalóit.

Az utóbbi években visszatérő probléma a fejtetű terjedése, melynek szűrését

évente többször végzik a védőnők. Szükség esetén irtására megtesszük a kellő

lépéseket. Folyamatos tanulóink fogászati szűrése, kezelése.

Az iskolából szervezett formában mennek az osztályok a soron következő

védőoltásokra. Így:

6.osztályban: diftéria, tetanusz, 1 hónappal később morbilli, rubeóla, mumpsz

8.osztályban: hepatitisz (ősszel, tavasszal)

A védőnők bekapcsolódnak az iskola egészségnevelő felvilágosító

tevékenységébe. Előadásokat, tájékoztatókat tartanak az egészséges táplálkozás,

serdülőkori problémák, tisztálkodás, higiéné, szexuális élet és családtervezés

témakörökben.

A tanulók fizikai állapotának mérése

Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet

mindenekelőtt az állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos

pszichikai tulajdonságok határoznak meg. A motorikus képességek mérése

mindig is feladata volt az iskolai testnevelésnek. Ezek a képességek függenek a

tanulók biológiai fejlődésétől, érésétől, általános és speciális fizikai

képességétől.

46

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

Alapelvek, jövőkép, célok

I./1. Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk:

- fenntartható fejlődés,

- kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,

- helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,

- alapvető emberi szükségletek,

- emberi jogok,

- demokrácia,

- elővigyázatosság,

- biológiai és társadalmi sokféleség.

Tartsuk szem előtt, hogy a gyerekeket képezzük minden órán és foglalkozáson,

vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki.

- Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá

váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani a

környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló

környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt. Továbbá a természeti-

és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, és a

rendszerszemléletet; valamint az egészséges életmód igényét. El kell

sajátíttatnunk velük az ehhez vezető technikákat, módszereket.

- A célok elérése érdekében ki kell alakítanunk a diákokban az alternatív,

problémamegoldó gondolkodást és az ökológiai szemléletet. Fejlesztenünk

kell a kreativitásukat, vitakészségüket, kritikus véleményalkotásukat,

valamint kommunikációjukat és a médiahasználatot. A konfliktuskezelésre és

47

megoldásra, továbbá az értékelés és mérlegelés készségére is nagy hangsúlyt

kell fektetnünk.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete:

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé

irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági,

ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi

kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást

kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi

kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével

kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra,

konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk.

Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását,

megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási

stratégiákat tudunk kialakítani.

Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén

alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet

formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolai programon törekszünk arra,

hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes

egészként lássák a természetet, s benne az embert.

Tanórán, nyári táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet,

gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket

arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük

rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé,

a természetet óvó, féltő felnőttekké.

48

I./2.Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb

távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Új tervek:

- Egészségnevelési program elkészítése.

- A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához.

- Tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés

módszereinek kutatása.

- Fordító verseny szervezése környezetvédelmi témájú szövegek

felhasználásával.

Hagyományok ápolása:

- Gyermekhét szervezése az egész iskolai közösség számára.

- Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

- Környezetvédelmi körverseny.

Szaktárgyi célok

- Szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl.:

ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának

mérési módszerei).

- A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a

környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az

emberre).

- Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló

kísérlet, problémamegoldást fejlesztő feladatok).

- Természetvédelmi versenyekre felkészítés.

- Multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon.

- IKT eszközök felhasználása a szakórákon.

49

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg a tantestület kb. egyharmada foglalkozik intenzíven

környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik

minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként

kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a

területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként

haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a

tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

- A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő

környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy

melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi

élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van.

Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de

jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés

hagyományos, audiovizuális és digitális lehetőségeit is felhasználjuk,

alkalmazzuk. Így az élményszerű tanulásra is lehetőség nyílik.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek,

mert így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

- Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket szaktanteremben

megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek

elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak

értékelését.

- A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti

meg. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes,

gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése,

50

életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt

az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok

kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak

idevágó, de a hagyományos tanóra kereteket megbontó tevékenységeit, pl. a

fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az

iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a

szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és

energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők,

különböző akciókban való közös részvétel kiegészítheti és összefűzheti az

egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor

hatékony, ha az legalább egy, de inkább 4 évre tervezett, sokszínű

szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító

valamennyi pedagógus együtt gondolkozását kívánja meg.

Nem hagyományos tanórai keretben

- A tanév során minden osztály múzeumlátogatásokat szervez, tanulmányi

kiránduláson, akadályversenyen vesz részt, ahol a tanult ismereteket

tapasztalás útján mélyíti.

Tanórán kívüli programok

- A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és

természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (Pl.:

komplex tanulmányi verseny az alsó- és környezetvédelmi körverseny,

földrajz és természetismeret tantárgyi versenyek a felső tagozatban.)

- Idegen nyelveken fordítási versenyeket tervezünk, ahol szerepelnek

természetvédelemmel foglalkozó cikkek is.

- Minden évben szervezünk nyári táborokat az ország különböző tájaira.

51

Különböző akciókban veszünk részt:

- Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (elem- fém- és

papírgyűjtés) szervezünk.

- Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld napján rajzkiállítást, nyári

táborokról bemutatkozó, illetve iskolai alkalmakat bemutató fotókiállítást.

Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen

feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső

intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést

alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben

környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

III./1. Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

- Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos

magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz,

hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és

célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk

a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most

kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a

tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.

- Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére

és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata

van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a

környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló

diákcsoportnak.

52

- Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket

a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok

keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos

szemlélet kialakításában a környezetvédelmi világnapoknak a már évek óta

tavasszal megrendezett környezetvédelmi körversenynek, a hulladékgyűjtési

akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és a tanárok

együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet

létrehozásában és megőrzésében is. Az ünnepekhez, évszakokhoz igazodó

épület dekorációk is e célt szolgálják.

- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen

a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők

megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit

iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg,

hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a

tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét

– a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs

és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési

programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy

csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: fél oldalas papírlapok

használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, a hulladékpapír

folyamatos gyűjtése).

Iskolán kívüli együttműködés

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli

környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi különböző

intézmények, tájak látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból

kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a természetvédelmi

területek, tájvédelmi körzetek, a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a

53

tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak

legalább egy környezeti témájú kiránduláson részt kell vennie.

- Hivatalos szervek: A hivatalos szervek feladata annak ellenőrzése, hogy

környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az

iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet

kialakításában.

Iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé

kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz

nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak

felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata.

A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat végzi el, és

szülői értekezleteken a szülők véleményét is kikérjük.

III./2. Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

- Diákönkormányzat: Anyagi lehetőségeihez mérten a diákönkormányzat

hozzájárul a környezeti neveléssel kapcsolatos vetélkedők díjazásához,

valamint kirándulásokat is támogat.

Külső erőforrások

- Pályázat: Figyelemmel kísérjük a témában megjelenő pályázati

lehetőségeket. Minden olyan esetben pályázunk, ami az iskola profiljának

megfelel.

54

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

- A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével

lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább

néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő

módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink:

- terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások,

akadályversenyek, városismereti játékok stb.,

- kézműves foglalkozások: ünnepekhez, évszakokhoz, aktualitásokhoz

kötődően,

- „Akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés,

- modellezés,

- „Látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, természetvédelmi területek,

tájvédelmi körzetek, víz- és szennyvíztisztító telep, nemzeti park,

szeméttelep,

- versenyek,

- szakkörök,

- iskolazöldítés,

- gyerekhét,

- jeles napok: Föld Napja, Víz Napja, Környezetvédelmi Világnap,

Nemzetközi Madármegfigyelőnap, Madarak és Fák Napja,

- projektek (pl.: savas eső-, vízvizsgálat, zuzmóprogram, használtelem és

mobiltelefon gyűjtő akció).

55

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani

megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek

segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:

- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák,

- játékok,

- modellezés,

- riportmódszer,

- terepgyakorlati módszerek,

- kreatív tevékenység,

- közösségépítés,

- művészi kifejezés.

Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel,

szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.

Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint

lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. A természetvédelmi

szakkörök és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai

vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges

eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési

szak és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és

programok számára megfelelő audiovizuális eszközök álljanak a tanárok és a

tanulók rendelkezésére.

56

Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva –

nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor

legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott

médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak tájékozódni.

Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Az

értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat

meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára.

Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen

képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Az iskolán belüli kommunikáció formái:

- kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel,

- házi dolgozat készítése, poszterek készítése és bemutatása,

- faliújságon közölt információk készítése,

- szórólapok készítése.

Az iskolán kívüli kommunikáció formái:

- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, internetes

portálokról,

- környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása,

- környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése,

- a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az

illetékes önkormányzattal.

Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelés munkájának mérése, értékelése több

szempontból eltér az iskola más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a

57

környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest –

markánsabban közvetít egy viselkedési módot, egy értékrendet az embernek a

világban elfoglalt helyéről.

Környezeti attitűdvizsgálatot végzünk iskolánk tanulói között. Az osztályfőnök

és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt

további munkájuk tervezésében.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, ennek

keretében kerülnek mérésre is.

Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás a pedagógusok számára nélkülözhetetlen. Ennek

egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való

fejlődést.

Továbbképzési programunkban környezeti nevelés témában is tervezünk

tanfolyamra való beiskolázást.

Komádi, 2013. március 27.

Molnárné Kolozsvári Irén

igazgató

58

TARTALOMJEGYZÉKHELYI TANTERV............................................................................................................................1

A Helyi tanterv tartalmazza:...........................................................................................................1

ÓRATERVEK 2013-2017..................................................................................................................3

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.......................................................................................................12

Tankönyvrendelés........................................................................................................................12

Tartóstankönyvek használatának rendje.......................................................................................13

A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI..................................................................14

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA........16

AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉS ÉS OSZTÁLYOZÁS FORMÁI..........................................................17

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei...............................................17

Értékelés és motiváció......................................................................................................................18

Az értékelés céljai:...........................................................................................................................18

Az iskolai értékelés formái...........................................................................................................19

A tantárgyi osztályozás.................................................................................................................21

Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje:.....................................................................................23

A magántanulók beszámoltatásának rendje:.................................................................................24

Szorgalom értékelése....................................................................................................................26

Magatartás értékelése...................................................................................................................27

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek...................................................................................................29

CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI – TANULÓI SZERVEZETEK............................................................................................................30

A GYEREKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK............34

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE.....................................................................35

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...............................................................................................37

Az egészségneveléssel és fejlesztéssel összefüggő feladatok.......................................................39

Tanórán kívüli tevékenységek......................................................................................................42

Az egészségneveléshez kapcsolódó egyéb tevékenységek...........................................................42

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................47

Alapelvek, jövőkép, célok............................................................................................................47

59

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból.................................................................50

Erőforrások...................................................................................................................................52

Tanulásszervezési és tartalmi keretek...........................................................................................55

Módszerek....................................................................................................................................56

Taneszközök.................................................................................................................................56

Kommunikáció.............................................................................................................................57

Minőségfejlesztés.........................................................................................................................57

Továbbképzés...............................................................................................................................58

60