TARTALOM

SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOKA dolgozói elkötelezettség

és az üzleti eredményesség kapcsolata – Veres Rita – Malzenicky Erzsébet

A minőségirányítás jövője az egészségügyben – Dr. Széll Erika

Kockázatkezelő irányításKockázatelemzés egy egészségügyi intézményben

– Kellős ÉvaKockázatirányítási rendszer működtetése

a Richter Gedeon Rt.-ben – Barki Ilona

A QFD alkalmazása egy konzervtermék fejlesztésében – Dr. Szabó Gabriella PhD – Hegedűs László

A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK/FEJLESZTÉSÉNEK TECHNIKÁIA göngyölítéses ok-hatás vizsgálat módszere

– DSc Parányi György

A TÁRSASÁG HÍREI ÉS PROGRAMJAIMinőségszakemberek Találkozója – Beszámoló Előzetes tájékoztatás rendezvényünkrőlA Hon- és Rendvédelmi Szakbizottság

vezetőségének kiegészítése

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK,BESZÁMOLÓKVegyszerszabályozás: lobbiharc után

kompromisszum – Hargitai Miklós

Két új taggal bővült a Nemzeti Minőség KlubPályázat a Nemzeti Minőségi Díjra

A TÁRSASÁG ÚJ TAGJAIÚj belépőkBemutatkoznak új tagjaink

5S Tanácsadó Bt. TNT Express Worldwide Hungary Kft. Magyarország

CONTENTS

PROFESSIONAL ARTICLES, LECTURESRelation Between Employees’ Commitment

and Business Effectiveness – Veres, Rita – Malzenicky, Erzsébet

Future of Quality Management in Health Care– Dr. Széll, Erika

Risk ManagementRisk Analysis in an Institution in Health Care

– Kellős, ÉvaRisk Management System Operating at Richter

Gedeon P.L.C. – Barki, Ilona

Adoption of QFD in Product Development – Dr. Szabó, Gabriella PhD – Hegedűs, László

TECHNICS OF QUALITY IMPROVEMENT/DEVELOPMENT The Rolling-up Cause-Effect Analysis

– DSc Parányi, György

NEWS AND PROGRAMS OF THE SOCIETYMeeting of Quality Experts – Report Preliminary Information on ConferenceCompletition of the Defence Committee

DOMESTIC AND INTERNATIONAL NEWS AND REPORTSRegulation in the Field of Chemicals:

Compromise after Lobby Fighting – Hargitai, Miklós

Two New Members for National Quality ClubApplication to the National Quality Award

NEW MEMBERS TO THE SOCIETYNew membersPresentation of new members

5S Tanácsadó Bt.TNT Express Worldwide Hungary Kft. Magyarország

2

9

1111

18

26

32

343737

38

4041

42

4243

Oldal / Page

2 MAGYAR MINÕSÉG

Egy-egy vállalat értékének, a vállalati mûködés-nek a megítélését egészen más szempontok ha-tározzák meg a munkaadói és a munkavállalóioldalon. Márpedig az egyik értékelés korántsemfüggetlen a másiktól: az emberi tényezõ jelentõ-ségét nem érdemes lebecsülni a profitéval szem-ben, minden vállalatnak tudatosítania kell, hogyversenytársai nem csak a termékek és szolgáltatá-sok piacán vannak, hanem a munkaerõpiacon is.

Ezen a piacon természetesen mások a játékszabá-lyok, egészen más szempontok kerülnek elõtérbe,a vállalatok mûködését egészen más szemmelnézik a munkavállalók, mint a piac… pontosab-ban: más szemszögbõl. Ha úgy tetszik, õket elsõ-sorban az érdekli, ami és ahogy a szervezet„fekete dobozában” zajlik, nem pedig az, ami ki-kerül belõle.

A minõségbiztosítási rendszerekben ennek meg-felelõen meg is jelenik a dolgozói oldal, méghozzáa munkatársak elkötelezettségének számszerû-sítési igényével.

Miért fontos?Amint az a 2004-ben megjelent „HR a 21. század-ban” címû könyvbõl is kiderül, a modern emberi-erõforrás-gazdálkodás elsõdleges feladata a part-neri kapcsolat kialakítása az üzleti vezetéssel,megérteni a sikeres mûködés kulcskritériumait,és azt maximálisan támogató humánstratégiát

alkotni. Ez az, ami miatt egy HR-szakembercégek stratégiai céljaival, üzleti prioritásaival kellhogy foglalkozzon.

A Hewitt Humán Tanácsadó Kft. által immár ötéve folytatott „Legjobb Munkahely”-felméréseredményei egyértelmûen alátámasztották azt,hogy a dolgozói elégedettség és az üzleti sikerességközött valós, számokban is mérhetõ kapcsolat van:a munkaerõpiac legjobbjai üzletileg is sikeresek,sõt, sikeresebbek, mint versenytársaik. A kutatáskörüljárja a kérdést, melyek azok a tényezõk, ame-lyek a legnagyobb mértékben befolyásolják amunkatársak munkaadójukkal való elégedettsé-gét, és – talán nem is meglepõ eredmény – hogysokszor nem a fizetési kondíciók állnak az elsõhelyen. A tisztázott elvárások, a vállalati munka-környezet és a munkahelyi kapcsolatok minõsége,a cég piaci megítélése, mind olyan tényezõk, ame-lyek tekintetében a felmérésben legsikeresebbenszerepelt vállalatok alkalmazottai jelentõs mérték-ben elégedettebbek, mint az átlag.

A felmérés egy Magyarországon – mind méreteit,mind szándékát tekintve – egyedülálló kezde-ményezés, amely nem csupán más, de több is,mint puszta vetélkedés. Eredményeinek alapjául,Magyarországon eddig példátlanul, több mint 500felsõ vezetõ üzleti és humánkérdésekrõl alkotottvéleménye, illetve több mint 30 ezer munka-vállaló megkérdezése szolgált.

SZAKMAI CIKKEK, ELÕADÁSOK

Tisztelt Olvasó!

Emlékeztetjük olvasóinkat lapunk januári számának bevezetõjére, melyben jeleztük, ez évben azt a gondolatkört szándékozunk lapunk fõ irányvonalaként mûvelni, hogy merre tart a minõségügy, vagymásként fogalmazva: hogyan lehet a szakma által kifejlesztett és felhalmozott értékeket a gazdaság és atársadalom jelenlegi viszonyai között leghatékonyabban hasznosítani?

Az elõzõ (márciusi) számunkban – a kitûzött célnak megfelelõen – az önértékeléssel, a TQM-mel ésaz ezen alapuló ún. kiválóságmodellel foglalkoztunk. Az ezt értékelõ cikkben utaltunk arra, hogy a modellegyik kritériumára, a dolgozói elégedettségre visszatérünk, mert ennek jelentõségét gyakran alábecsülik.Ezt a feltevést igazolja egy felmérés, mely bemutatja, hogy a dolgozók elégedettsége és a szervezet gaz-dasági eredménye között milyen szoros összefüggés van. A szerkesztõ

* Hewitt Humán Tanácsadó Kft.

A dolgozói elkötelezettség és az üzleti eredményesség kapcsolata

– Veres Rita,* Malzenicky Erzsébet*–

MAGYAR MINÕSÉG 3

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munka-társielkötelezettség-vizsgálatok hozzáadott értékeüzleti eredményekben is megmutatkozik.

A munkatársi elkötelezettség mérésénekcéljaNagyon fontos kérdés tehát, hogy miben áll amunkatársielkötelezettség-mérések értéknövelõhatása, miért „éri meg” erõforrásokat áldoznierre a célra – ahelyett, hogy ezt a keretet is köz-vetlenül a dolgozók elégedettségének, elkötele-zettségének fejlesztését szolgáló intézkedésekrefordítanák. Másként fogalmazva: hogyan, milyenúton vezet a dolgozói vélemények vizsgálata,javításukon való fáradozás az üzleti eredményeknövekedéséhez?

Vitathatatlan, hogy a dolgozói elkötelezettség ér-téke felbecsülhetetlen, és ennek erõssége is mér-hetõ. Az egyes elégedettségi területek értékelése amunkatársak által lényeges képet adhat arról,hogy melyek egy adott szervezet fejlesztendõterületei, hol tapasztalhatók a legnagyobb hiá-nyosságok, és melyek azok, amelyek terén jogos abüszkeség.

Fontos ez a tükör, hiszen többet mutat, mint amindenkori vállalatvezetés számára látható pusz-ta számok: számok a dolgozói elkötelezettségerõsítésére eszközölt befektetésekrõl, arról, hogya megvalósított fejlesztések kivívták-e a dolgozókelégedettségét – magyarul, hogy az „eszköz” akívánt „célt” szolgálta-e.

Az összehasonlíthatóság a mérhetõség teljesü-lésének rendkívül fontos és hasznos velejárója– akár a dolgozói lojalitás szintjének idõbeni ala-kulása, akár az eredmények más szervezetekeredményeihez való hasonlíthatósága, hasonlításaáll a vizsgálat fókuszában.

A rendszeresen és következetes módszertan alap-ján folytatott munkatársielégedettség-mérés adolgozói elkötelezettséget a megfogható, szám-szerûsíthetõ, tervezhetõ, mérhetõ – vagyis össze-hasonlítható tényezõk sorába emeli, azon kér-dések közé, amelyekkel a vállalat lényeges prob-lémaként tud foglalkozni. Olyan célok megfogal-mazása, kitûzése, olyan akciótervek kidolgozásaválik lehetõvé, amelyek eredményessége számok-ban mérhetõ, tehát felsorakoztathatók az egyébüzleti mutatószámok mellé.

Talán éppen azért kerüli el sok vállalat felsõvezetésének figyelmét dolgozóinak elégedettsége,mert felesleges, a profitot csökkentõ kiadásnaktartanak mindenféle, ennek javítására irányulójavaslatot. Részben igazuk van.

Részben. A dolgozók elégedettsége valóbannincs közvetlen hatással a cég nyereségességére,

ami profitorientált szervezeteknél elsõdlegesszempont. A dolgozói elkötelezettség azonbanmás természetû fogalom. Az elkötelezett dolgozókpozitívan nyilatkoznak a vállalatról a cég falainkívül (reklám), a szervezet tagjai kívánnak ma-radni (a szervezeti tudás, belsõ együttmûködésitõke megõrzése), és mindent megtesznek a cégsikerességéért (profitorientáltság, ügyfélgondo-zás). A „Legjobb Munkahely”-felmérés ered-ménye igazolja, hogy ezek a magatartásmintákmind közvetlen hatással vannak a cég eredmé-nyességére már rövid és középtávon is. A dolgozókelégedettségét különbözõ területeken, különbözõeszközökkel javítva elkötelezetté tehetõk, ígyközvetett módon az elégedettség az üzleti ered-ményességet javítja.

A fentiek fényében nem meglepõ, hogy a minõ-ségbiztosítási rendszerek egyik fontos tényezõje amunkatársi elkötelezettség erõssége.

Dolgozói elégedettség és elkötelezettség– különbségek és mérhetõségA dolgozók elégedettsége elkötelezettségük, kötõ-désük alapja. Az elégedettségi területek feltérké-pezése konkrét területekrõl alkotott véleményekvizsgálatát jelenti, olyan kérdésekre keres választ,hogy a dolgozók szeretnek-e a cégnél dolgozni,hogyan vélekednek a cégnél tapasztalt munka-körülményekrõl, fizetésükrõl vagy kollegiális kap-csolataikról.

A munkavállalók munkahelyükhöz való viszo-nyulását tehát számos racionális, egymással köl-csönös összefüggésben álló tényezõ befolyásolja,amelyek „elégedettségi dimenzióként” azonosít-hatóak. Hisszük azonban, hogy a dolgozók racio-nális gondolkodásán túlmutató, érzelmi típusújellemzõk is lényegesen befolyásolják munkahelyimindennapjaikat, és ezáltal igen erõsen meg-határozzák konkrét, mindennapi cselekvéseiket.Az elkötelezettség pontosan ilyen érzelmi jellegûmotivációs tényezõ.

Fontosságát aláhúzza az a tény, hogy adott vál-lalat üzleti sikeressége szempontjából nem elég-séges, hogy alkalmazottai elégedettek legyenekmunkahelyükkel. A döntõ kérdés az, hogy a min-dennapok során cselekvéseikkel hozzájárulnak-e avállalat sikerességéhez, a közös jövõ alakításához.

A két tényezõ – elégedettség és elkötelezettség –közötti kapcsolat egy kétirányú viszony, ami aztjelenti, hogy közvetett befolyásolást tesz lehetõvémindkét irányból. Amikor tehát a munkatársilojalitás erõsségének hátterét elemezzük, azt isérdemes megvizsgálni, hogy vajon vállalatuk meg-felelõen ösztönzõ környezetet teremt-e munka-társai számára.

4 MAGYAR MINÕSÉG

Az elkötelezettség jellemzõi, a cselekvések kife-jezõdési formái három szinten azonosíthatóak (1. ábra), amelyek alapján elmondható, hogy azelkötelezett munkatárs:

– Pozitívan nyilatkozik vállalatáról, jó hírétterjeszti a cégnek, szívesen mesél barátai-nak, ismerõseinek, a lehetséges munkatár-saknak, a jelenlegi és a potenciális ügyfelei-nek pozitív munkahelyi élményeirõl, ésajánlja is számukra a vállalatot.

– Szeretne a szervezet tagja maradni, nemgondolkodik munkahelyváltáson, stabilan,tartósan, hosszú távra tervez a vállalattal.

– Mindent megtesz a vállalat sikerességéért,eredményességéért, ösztönözve érzi magátarra, hogy maximális teljesítményt nyújtson,túlteljesítse az elvárásokat az üzleti ered-mények elérése érdekében.

A dolgozói lojalitást befolyásoló tényezõk hat di-menzióba sorolhatóak, vagyis hat irányból fejtikki hatásukat a munkatársak elkötelezettségére.Ezek a területek többé-kevésbé lefedik a munka-végzés jellege és környezete értékelésének meg-határozó szempontjait:

– Munkavégzés.– Kapcsolatok.– Elismerés.– Lehetõségek.– Életminõség.– Rendszerek és szabályozások.

Ezen szempontok szerint csoportosított kulcs-területek vizsgálatával térképezhetõ fel a dolgo-zók véleménye munkahelyükrõl, ami tulajdonkép-pen nem más, mint az elégedettségi érték eredõje.

Az elkötelezettség erõsségére ható erõk azon-ban nem csupán egyenként, közvetlenül befolyá-solják, hogy mennyire lesz az adott munkatárselkötelezett, de kölcsönösen hatnak is egymásra

(pl. a munka/élet egyensúlyával kapcsolatos elé-gedettség arra is hat, hogy a dolgozók mennyiretartják méltányosnak az adott fizetést).

Az üzleti eredményesség és az elkötelezettség kap-csolatát, az elkötelezettség hármas megközelíté-sét, valamint az ezekre legnagyobb hatással bírótényezõket mutatja be a 2. ábra.

A felmérés folyamataAmint az a fentiekbõl is kiderül, a dolgozói elkö-telezettség mérhetõ, számszerûsíthetõ faktor,vagyis lehetõvé teszi a kvantitatív jellegû vizsgá-latot.

A kutatás módszere jellemzõen kérdõíves véle-ményfelmérés. A kérdõívek kitöltésére vagy min-den munkatárs számára lehetõség nyílik, vagy a dolgozók reprezentatív mintájának eredmé-nyeibõl vonnak le az egész sokaságra vonatkozókövetkeztetéseket (3. ábra).

A munkatársak véleményének vizsgálata ma márnem számít rendhagyó, ritka kezdeményezésneka Magyarországon mûködõ vállalatok, szerveze-tek életében, vagyis nem kis optimizmusra adhatokot, hogy a dolgozói véleményekre való tudatosreflektálás bizonyos mértékben már beépült ahazai vállalati kultúrába.

A kérdõív tartalmát tekintve megalapozottnaklátszik úgy fogalmazni: „ahány ház, annyi szo-kás” – a cégek nagy része ugyanis saját módszer-tan szerint állítja össze a megválaszolandó kér-déseket. A multinacionális vállalatok hazai szer-vezetei leggyakrabban már kész kérdõívet kap-nak, amelyet vagy testre szab(hat)nak, vagy nem.Ez utóbbi esetben kizárólag a fordítás teszilehetõvé a hazai személyügyi szakemberek szá-mára a tartalomba való „beleszólást”, ami azon-ban nyilván nem jelenthet érdemi változtatá-sokat.

Márpedig a kérdõív tartalmán nagyon sokmúlik. Jelentõs, megalapozott következtetések

ELÉGEDETTSÉGSzeretnek az emberek a cégnél dolgozni?

POZITÍV ATTITÛDA dolgozók szeretnének hozzájárulni a cég sikeréhez?

ELKÖTELEZETTSÉGA munkatársak szeretnének hozzájárulni a cég

sikeréhez, és valóban ennek érdekében cselekszenek?

1. ábraA cselekvések kifejezõdésének szintjei

3. ábraA felmérés folyamata

MAGYAR MINÕSÉG 5

hiányában az akciótervezés sem tud valós prob-lémákat orvosolni, a munkatársak szemébenpedig hitelét veszti a kezdeményezés. Ilyen eset-ben nagyon nehéz újra megnyerni a munkatársakbizalmát, sõt, a tapasztalatok azt mutatják, hogysokkal nagyobb erõfeszítést követel meg az egy-szer már elvesztett bizalom és hit, elkötelezettség

és lelkesedés ismételt megszerzése, mint a „nul-láról kezdés”.

Esetleges buktatók…Egy „jó” kérdõív kialakítása számos módszertaniháttérismeretet követel meg, hiszen csak úgy vanértelme a sok idõ, munka és egyéb erõforrás

Dolgozói elkötelezettség?

„Pozitívan nyilatkozik”Ahhoz, hogy az emberek pozitívannyilatkozzanak, a vállalatnak jóhírét terjesszék, elengedhetetlen,hogy maguk is jónak lássák a mun-kahelyüket.– Jobbnak vagy rosszabbnak ítélik

vállalatukat más cégekhez ké-pest a dolgozók?

– Képes-e a vállalat vonzó alter-natívát kínálni a tehetségesemberek számára?

– Olyantermékeket/szolgáltatásokatállít elõ a vállalat, amelyeketszívesen, teljes mellszélességgelképviselnek a munkatársak?

– Tudnak-e bízni a dolgozók afelsõ vezetésben? Tudják, hogymerre megy a hajó?

– Úgy érzik-e, az õ érdekeiket iskellõen figyelembe veszik?

– A cég mûködési folyamatait„ösztönzõ légkörnek”, vagyinkább csak stresszforrásnakérzik?

– Rendszeresen kapnak pozitív visszacsatolást, erkölcsi elis-merést elvégzett munkájukért?

„Maradni szeretne”Ahhoz, hogy maradni akarjanak azemberek, legalább annyit és aztkell vállalatuknak nyújtani, mintmás potenciális munkahelyek.– Milyen feladatokat kell az em-

bereknek végezniük, találnakbenne személyes örömöt is?

– Pontosan definiáltak az elvárá-sok? Lehet elõre tudni, hogymiért jár dicséret, és miértelmarasztalás?

– Az elvégzett munka mennyisé-géhez és értékéhez viszonyítvakapnak-e annyi fizetést a dolgo-zók, mint más helyeken kapná-nak?

– Milyen a vállalat humánerõ-forrás-politikája? A vállalaticélokhoz igazítva ösztönzik alegjobb teljesítményt nyújtókat,vagy csak az új munkatársakfelvételével foglalkoznak?

– Milyen tudást, tapasztalatotlehet szerezni a vállalatnál, hasz-nálható ez más cégeknél is?

– Mennyire lenne egyszerû újmunkahelyet keresni?

„Mindent megtesz”Ha a munkatársak kötõdését éspozitív hozzáállását profittá szeret-nénk alakítani, ha szeretnénk,hogy a dolgozók mindent megte-gyenek a cég üzleti sikerességéért,megfelelõ ösztönzésre van szükség.– Látják-e az emberek napi mun-

kájuk eredményét, célját, értel-mét? Képes-e olyan feladatokatadni a vállalat, amelyek az üzletieredményesség mellett a munka-társaknak is örömet szereznek?(A trade-off csak látszólagos!)

– Jól értelmezhetõ-e a vállalatküldetése, és leképezhetõ a napimunkafeladatokra is?

– A folyamok és szabályozásokoptimálisan segítik-e a célokelérését?

– Elismeri-e a vállalat a dolgozókerõfeszítéseit? A megtermeltextrabevételt megosztja velük?

– Kiemelten kezelik-e a célokeléréséhez való hozzájárulást ateljesítményértékelési rend-szerben? Tudnak-e megfelelõösztönzést biztosítani?

– Odafigyelnek-e a kulcsemberekkiemelt képzésére, elismeréséreés motiválására? Van-e a vállalat-nak jól mûködõ tehetségme-nedzsment-rendszere?

2. ábraA dolgozói elégedettség és az üzleti sikeresség kapcsolata

Üzleti sikeresség

6 MAGYAR MINÕSÉG

befektetésének, ha az output jól használható,olyan nyersanyag, amely biztonsággal tekinthetõtovábbi célzott intézkedések alapjának. Ameny-nyiben tehát nincs lehetõség a szükséges mértékûfelkészülésre a módszertant illetõen, az ered-ményként megszületõ kérdõív a késõbbiekbenszámos probléma forrása lehet.

A kérdõív kialakításának fázisában gondotjelenthet, ha nincs lehetõség a testre szabásra: haa Magyarországon mûködõ szervezet egyedi prob-lémái, a gazdasági, politikai környezet helyi sajá-tosságai, lokális változások nem jelenhetnek megegy nemzetközi szinten egységesen kezelt kérdõívfókuszterületei között.

Az elkötelezettség mérése ideális esetben nemegyszeri akció, hanem egy rendszeresen megis-mételt, akciótervezéssel és utánkövetéssel kísért,a szervezet életébe szervesen beépülõ gyakorlat,amelyet mind a vállalat felsõ vezetése és humán-ügyi szakemberei, mind a munkatársak értékes ésfontos fórumként – a vélemények megosztása, ajobbítások, fejlesztések megkönnyítése fórumá-nak – és általában egy „közös ügyként” kezelnek,amelybõl mindnyájan profitálni tudnak.

Ennek megfelelõen tehát rendkívül fontos,hogy a kérdõív tartalmát következetesen kezeljék,lehetõség szerint a legfontosabb területek tekin-tetében maradjon változatlan, hiszen ez teszilehetõvé az összehasonlítást, a fejlõdések, elõre-lépések, illetve a visszaesések azonosítását azilletékesek számára.

A megfelelõ kommunikáció az elkötelezettség-felmérések sikerének egy másik – rendkívülijelentõséggel bíró – kulcsa.

Fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni:egy módszertanilag kiválóan kidolgozott kérdõívugyanis nem elég a felmérés sikerességéhez,annak csak szükséges, ám nem elégséges feltétele.

A megfelelõ kommunikáció teremti meg amunkatársak bizalmát, teszi ismertté és hír-értékûvé a kezdeményezést, és segít elkötelezni adolgozókat a felmérés iránt.

Esetleges buktatók…A kommunikáció fontosságának lebecsülésefolytán a felmérés elindításának híre „elveszhet”az általános információtömegben, a dolgozók nemtulajdonítanak jelentõséget a kérdõív kitöltésé-nek, mert nem hisznek abban, hogy a kutatástkonkrét javító intézkedések követik majd.

Itt említhetõ a hiányos kommunikáció is – pl. az átadott információk, illetve a tájékoztatássalmegcélzott/elért célközönség teljességének hiánya.

A kommunikáció sikertelenségének legfonto-sabb fokmérõje a felmérés hitelességének dolgozóimegítélése. Ezen a ponton nagy veszélyt jelent-

het, hogy a felmérés szervezõi a személyügyimunkatársak. Ez a körülmény ugyanis sok eset-ben olyan irányú félelmeket kelt, hogy a cél azelégedetlenek, illetve gyengén elkötelezettek ki-szûrése, és valami úton-módon történõ „megbün-tetése”. Az eredmény: a kérdõív kitöltésének meg-tagadása, illetve nem a valós képet tükrözõ – ígytehát hasznavehetetlen – eredmények.

A kommunikáció fontossága természetesennemcsak a felmérést megelõzõ informálásravonatkozik: a folyamatot végig kell hogy kísérjeaz érintettek tájékoztatása a fejleményekrõl. A munkahelyi elkötelezettségfelmérések ered-ményeinek ismeretében ugyanis éppen annyiraérdekeltek a munkatársak, mint a vezetés és aHR-osztály. Errõl azonban az eredményeketszervezeti szinten visszatartó, „információsmonopóliumot” képezõ oldal nemritkán hajlamosmegfeledkezni.

A felmérés kommunikációját a kérdõív felvételeköveti, amelynek sikeressége a részletek pontoskidolgozását követeli meg. A hazai elkötelezett-ségmérések gyakorlatában az adatfelvétel hárommódszere jellemzõ:

– kérdezõbiztossal történõ adatfelvétel,– a kitöltött kérdõívek kihelyezett dobozokban

való összegyûjtése, – webes adatfelvétel (vállalati belsõ hálózaton

– intraneten vagy internetes megoldással).

Esetleges buktatók…Ha az adatfelvételt belsõ munkatársak szervezik,irányítják és felügyelik, a munkatársakat sokesetben gyanakvás, bizalmatlanság és félelemtölti el. Tartanak ugyanis attól, hogy az adat-felvételt irányító munkatárs igyekszik azonosí-tani a kitöltõket, és megpróbálja a véleményeketkonkrét személyhez kötni. Ennek megfelelõennem hajlandóak megosztani valós véleményüket afelsõ vezetéssel, illetve a humánterület munkatár-saival (akiket jellemzõen a vezetés képviselõinektekintenek).

A kérdõíves megkérdezés egy HR-szakemberszámára nem rutinfeladat. Egy rutinos kérdezõ-biztos tisztában van azzal, milyen buktatói lehet-nek egy-egy kérdõív kitöltésének, melyek az álta-lában nehezen értelmezhetõ kérdések/kérdéstípu-sok, demográfiai kategóriák stb. Ha adott személy-ügyi munkatárs nem rendelkezik ilyen irányútapasztalatokkal, és nem tér ki a kritikus kérdé-sekre, elõfordulhat, hogy senki sem kérdez rájuk,így a felvett adatok értéke sokat csorbulhat.

A felvett kérdõívek feldolgozása jelenti azt afontos lépést, amelyre minden további akciótépíteni lehet.

MAGYAR MINÕSÉG 7

Esetleges buktatók…Rendkívül fontos, hogy az eredmények értékelõjekiváló analitikusképességekkel rendelkezzen,gyakorlott legyen olyan statisztikai programokkezelésében, amelyek egy mély és a szükségestovábblépési irányokat is kijelölõ, gyümölcsözõakciókat eredményezõ összegzést tesznek lehe-tõvé. Egy valós, õszinte véleményeket tükrözõadatbázis ugyanis még nem garancia egy jólhasználható elemzés megszületésére.

Az eredmények sok esetben azonban önmaguk-ban nem sokatmondóak, vagy legalábbis felvetik akérdést: vajon adott iparágban, hasonló méretûvagy esetleg azonos régióban tevékenykedõ cégek-hez viszonyítva hogy állják meg a helyüket.Márpedig az egyes vállalatok által önállóanmegtervezett és megvalósított elkötelezettség-felmérések eredményei értelemszerûen nem vet-hetõek össze a nem azonos logika szerint, nemazonos kérdéseket használó kérdõívekbõl szár-mazó eredményekkel. Vagyis: ideális esetbenvalós képet, pillanatfelvételt kapunk a munkatár-sak elkötelezettségérõl, elégedettségének alakulá-sáról, azonban nem tudjuk relativizálni, össze-vetni az eredményeket sem a versenytársakéval,sem az országosan jellemzõ értékekkel.

Az elkötelezettségfelmérések hosszú távú sike-rességének kulcsa abban áll, hogy az elkészültelemzés ne kerüljön a fiókban porosodó, soha felnem lapozott dokumentumok sorsára. Csak egymegfelelõ körültekintéssel kidolgozott akcióter-vezés és annak sikeres megvalósítása szolgálhat amunkatársak szemében annak bizonyítékául,hogy a vállalat vezetése „komolyan veszi” avéleményüket, illetve hogy szándékai valóbankomolyak voltak. Egy – mindenki által pozitívanértékelt – akciótervezés szolgálhat egy következõ„forduló” legbiztosabb alapjául.

Lehetséges buktatók…Márpedig nagyon sok esetben ezen a ponton„bukik el” egy-egy felmérés sikeressége. Amintarra már a fentiekben is többször utaltunk: ahitelvesztés, lelkesedés és bizalom gyengüléseilletve elveszítése olyan nehézségeket gördíthetegy következõ elkötelezettségfelmérés sikeres-ségének útjába, amelynek leküzdése meghalad-hatja az adott szervezet lehetõségeit.

A felmérést követõen megvalósított akciók hatá-sának vizsgálata, az eredmények mérése és visszacsatolása egy – tágan értelmezett –elkötelezettségmérés utolsó lépése. Utolsó, deegyben elsõ lépés is ez, hiszen kijelöli a következõkutatás fókuszterületeit, azokat a dimenziókat,amelyek vizsgálata képet adhat arról, mennyire

volt hatásos adott beavatkozás, fejlesztés – hogy abefektetett erõforrások visszatükrözõdnek-e amunkatársak elkötelezettségének alakulásában.

A felmérés eredményeA korábbiakban sok szó esett a munkatársielégedettség, elkötelezettség fontosságáról, illetveezek konkrét, pénzügyi mutatószámokban is meg-mutatkozó hatásáról. A Hewitt Humán Tanács-adó cég rendszeresen vizsgálja a módszertana hát-terében álló elméletet, amely az elkötelezettség és az üzleti eredményesség kapcsolatáról szól.Világszerte végzett kutatásaik egyértelmû, pozi-tív kapcsolatot mutatnak az elkötelezett munka-társak aránya és a legtöbb pénzügyi mutatószámközött.

A tanácsadó cég magyarországi vizsgálatainaktanulságai is egyértelmûen alátámasztották anemzetközi tapasztalatokat: a dolgozók elköte-lezettsége és a vállalat pénzügyi sikerességeközött nagyon szoros kapcsolat található, mintazt a 4. ábra is mutatja.

– A Teljesítményzónában a dolgozói elköte-lezettség egyértelmûen az üzleti sikeresség,eredményesség, a két számjegyû gyarapodásalapvetõ forrása.

– A Közömbös zónában ugyan jó eredmé-nyeket ér el a vállalat, de az emberierõforrás-gyakorlat finomhangolásával ezt jelentõsennövelni is lehet.

– A Bizonytalan zónában, bár átlagosan pozi-tív a vállalatok üzemi eredménye, de ez– a tõkefinanszírozás módjától függõen –több esetben már veszteséges mûködéstjelent. A dolgozók nem kellõen motiváltak avállalat sikeres mûködtetésében, az ered-mények javításához a HR-gyakorlatok jelen-tõs változására van szükség.

– A Destruktív zónába tartozó vállalatokesetében az elkötelezettségi szint olyannyiraalacsony, hogy gátolja az üzleti célok eléré-sét, e vállalatok között sok veszteséges, atulajdonosok jelentõs értékvesztést könyvel-hetnek el, ezért a HR-gyakorlat teljesújragondolására van szükség.

A használt pénzügyi mutatószámok:

ROS (Return on Sales) – Árbevétel-arányos üzemieredmény: egy forint árbevételre jutó üzemi ered-mény.

(Humántõke) ROI – (Return on HR Investment)Teljes humántõke-megtérülés: egy kompenzá-cióra (fizetés+juttatások+közterhek) elköltöttforintra jutó üzemi eredmény.

8 MAGYAR MINÕSÉG

A munkatársielkötelezettség-mérések fontossá-gához nem férhet kétség, nagyon sok múlik azon-ban a kivitelezés „miként”-jén. A benne rejlõ lehe-tõségeket észre kell venni, és tudatos munkávalmaximálisan kiaknázni – nem pedig egy kötele-

zõen elvégzendõ feladatként kezelni akérdést. Az elõbbiekben bemutatott folya-mat számos pontján találkozhatunk buk-tatókkal, amelyek azonban egyúttal afelmérések sikertényezõit is jelentik. A gondos elõkészítés és körültekintõ meg-valósítás kétségtelenül megéri a fárad-ságot.

A munkatársak véleményének vizsgálatamegoldható „házon belül”, önerõbõl, determészetesen külsõ tanácsadók bevonásá-val is. Ez utóbbira egy kiváló lehetõségetjelent a Hewitt Humán Tanácsadó Kft.évente megrendezett „Legjobb Munka-hely”-felmérése. Ez a kutatás egy olyan or-szágos szintû elkötelezettségmérés, amely-be bármely, minimum 50 fõt foglalkoztatóés legalább 2 éves magyarországi „múltat”

magáénak tudható szervezet bekapcsolódhat, éstérítésmentesen kaphat képet dolgozóinak lojali-tásáról, munkahelyérõl alkotott véleményérõl. (A felmérésrõl bõvebben a www.legjobbmunka-hely.hu oldalról tájékozódhat.)

4. ábraA dolgozói elkötelezettség és a pénzügyi sikeresség összefüggése

A Hewitt Associates 1997-ben az amerikai Fortune magazinnal közösen állította össze elsõ ízben a „Legjobb 100 munkahely” listáját. A felmérés 2001-ben jutott el elõször Magyarországra,Németország mellett az elsõ európai országként. 2003-ra a kutatás már átfogó, globális felméréssénõtt: közel 30 ország alkalmazottai értékelték munkahelyüket. A hagyományosan nagy érdeklõdéstmutató ázsiai és észak-amerikai régió mellett mára a kelet-közép-európai országok is bekapcsolód-tak a felmérésbe, úgymint Ausztria, Lengyelország, Csehország és Szlovákia. A kiszélesedõ európairészvétel 2003-ban már lehetõvé tette egy közös európai lista összeállítását, illetve módot ad egyátfogó, a kontinens humángyakorlatait vizsgáló elemzés elkészítésére is. 2005-ben Magyarországonis jelentõs érdeklõdés kísérte a felmérést: 120 vállalat mérettette meg magát „saját súlycso-portjában” – a nagyvállalati, illetve a kis- és középvállalati kategóriák valamelyikében.

A felmérés módszertana az anyavállalat Hewitt Associates által végzett tudományos kutatások ered-ményeire épül, biztosítva ezzel az eredmények nemzetközi összehasonlíthatóságát. A kérdõívekadaptálásakor természetesen figyelembe vették a magyarországi sajátosságokat, hiszen a cél egy – ahelyi viszonyokat is tükrözõ – hiteles munkavállalói tendenciákat bemutató kép kialakítása volt.2003 óta a felmérés maga mögött tudhatja a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumvédnökségét is.

Az értékelési rendszer a Hewitt Associates nemzetközi standardjait követi. A rangsor a részt vevõ vállalatok objektív szempontok szerinti elbírálásán alapul. A vállalat helyezését 60%-ban a dolgozókvállalatról alkotott véleménye, 40%-ban az úgynevezett Összehangoltság-mutató eredményehatározza meg. A mutató értékét több tényezõ – üzleti stratégia, HR-stratégia, az alkalmazottakvéleményének ismerete, a belsõ kommunikáció hatékonysága, az egyes rendszerek, folyamatok szinergiája, közös elemzése adja.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az

1064 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738, Fax: 303-4744E-mail: marketing@observer.huhttp://www.observer.hu

MAGYAR MINÕSÉG 9

A minõségügy szempontjából az egészségügy spe-ciális helyzetben van: annak ellenére ugyanis,hogy az egészségügyi szolgáltatásban, természeté-bõl adódóan, kiemelkedõ jelentõsége van a minõ-ségnek, az intézmények kevéssé motiváltak a mi-nõségbiztosítás bevezetésében és hatékony mû-ködtetésében. A jelenleg hatályos jogszabályok(1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrõl) ugyanmegkövetelik, hogy „minden egészségügyi intéz-mény biztosítsa belsõ minõségügyi rendszermûködtetését”, azonban nem határozzák meg aválasztandó követelményrendszert a minõségbiz-tosítás kialakításához, és nem írják elõ annaktanúsíttatását, „kiskapu”-t biztosítva a kórházakszámára.

A kötelezettség számonkérésének hiánya azonbanönmagában nem magyarázza az egészségügyi in-tézmények negatív hozzáállását a minõségirányí-táshoz. Hiszen más termelõi és szolgáltatói ágaza-tokban sem követelmény a minõségbiztosítás, ezmégsem csökkenti a motivációt. Itt ugyanis aminõségirányítás jelentõs versenyelõnyt, többlet-bevételt, illetve költségmegtakarítást tesz lehe-tõvé. Az egészségügyben azonban a rendszerbevezetése és mûködtetése jelentõs terhet ró azamúgy is financiális gondokkal küszködõ intéz-ményekre, ugyanakkor a minõségbiztosítás elõ-nyei kevésbé érvényesülnek.

Korábban az egészségügyi intézmények finanszí-rozása teljesítményarányos volt. Az új finanszí-rozási rendszer azonban már nem követi ará-nyosan a betegforgalom változásait, ezáltal nemkedvez a versenynek. Nem jelent tehát „kézzel-fogható” elõnyt egy mûködõ minõségirányításirendszer. Ugyanakkor a rendszer bevezetése so-rán a kórházakat nemcsak a felkészítés és tanú-sítás költségei terhelik, de jelentõs kiadásokatokoz a korábban gazdasági okokból megkerültszabályozások bevezetése is (pl. mûszerek rend-szeres hitelesítése), amit a minõségbiztosításkövetel meg. A nehéz anyagi helyzet miatt így akórházak számára sokszor a napi létfenntartás a cél, és nem tudnak a mûködés minõségénekfejlesztésére gondolni.

A minõségirányítási rendszer bevezetését éshatékony mûködtetését az egészségügyi dolgozókhozzáállása is akadályozza, mely egy 2005-benmegjelent felmérés szerint meglehetõsen nega-

tív [1]. Ennek hátterében számos egészségügy-specifikus környezeti, gazdasági és humántényezõ(finanszírozás, területi ellátási kötelezettség,munkaerõ-kínálat, vezetõi attitûd stb.) áll. A legnagyobb ellenérzést a túlzott dokumentációváltotta ki a kórházi dolgozókból. Kétségtelen,hogy az orvosok adminisztrációs terhei jelentõ-sek, és ez sokszor a gyógyítómunka rovásáramegy, ugyanakkor a minõségirányításból kevésközvetlen hasznuk származik.

A kórházak minõségirányítása jelenleg két fõ szab-ványra épül. Az egyik az európai szabványrend-szerbe illeszkedõ ISO 9000 szabványcsalád, a má-sik pedig az amerikai minta (JCAHO, Joint Com-mission on Accreditation of Healthcare Organi-sations [2]) alapján kialakított, egészségügy-speci-fikus Kórházi Ellátási Standardok (KES) [3]. A KES a speciális kórházi folyamatok (betegfelvé-tel, betegvizsgálat, betegellátás stb.) standardi-zálásával, szabályozásával jobban illeszkedik akórházak mindennapi munkájába, az ISO viszontegy általánosabb szervezési és irányítási keretet,illetve formát biztosít a folyamatok számára. AKES megjelenésekor felmerültek kételyek az ISOegészségügyi alkalmazásával kapcsolatban, hiszenazt elsõsorban a termelõ ágazatokra alakították ki.Egyre inkább megfigyelhetõ azonban a kettõ in-tegrált alkalmazása, és ez tükrözõdik az Egész-ségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium(ESzCsM) állásfoglalásában is [4]. A két rendszernagyon jól alkalmazható együtt, de csak akkor, hamindkét rendszer elvárásaival teljesen tisztábanlévõ szakemberek fogják össze.

Az Egészségügyi Minisztérium a kórházi ellátásistandardok mintájára összeállított egy norma-rendszert a járóbeteg-ellátás (JES), a háziorvosipraxis (HES), valamint a védõnõi szolgálat (VES)szabályozására is [5, 6, 7].

Mivel az Egészségügyi törvény intézményekesetében rendelte el a minõségbiztosítást, más-részt a fenti standardok közül elsõként a KESjelent meg, a legtöbb tanúsított szervezet kórház.A kórházak egy részében a vezetõi elkötelezett-ségnek köszönhetõen az ISO 9001-es követel-ményszabványt korán bevezették, majd késõbbsok helyen kiegészítették a KES-sel. Ezekben azintézményekben már túlestek a „gyermek-betegségeken”, és elõtérbe került a szakmaiság.

A minõségirányítás jövõje az egészségügyben– Dr. Széll Erika*–

* Orvos-közgazdász, egészségügyi menedzser és auditor.

10 MAGYAR MINÕSÉG

A rendszer vázát a szabványban meghatározottakalkotják, erre épül rá a KES-ben leírt szakmaikövetelmény. A fenntartás általában zökkenõ-mentes, bár ehhez külön források szükségesek. A kórházak nagyobb részében ez a folyamat mégcsak 2-3 évvel ezelõtt indult el. Ezek a szervezetekáltalában az erõforrás és a motiváció hiányávalküzdenek, és a rendszer fenntartása elsõsorban adokumentációkezelésre szorítkozik. A munkatár-sak nagy része, sokszor a vezetõség tagjai sin-csenek tisztában a lehetséges elõnyökkel. A KESbevezetése ezen intézetek egy részében szinténelkezdõdött, vagy tervezik. Elõfordul, hogy minõ-ségügyi képzettséggel rendelkezõ munkatársak éskülsõ felkészítõ cég segítsége nélkül a fenntartásés a felügyeleti auditokra való felkészülés iskudarcba fullad, mert már nem jut rá pénz, arendszer elhal. A többi intézmény felkészítését éstanúsítását hátráltatja a munkatársak szkepticiz-musa, melyet részben a már tanúsított rendsze-rek dolgozóinak negatív véleménye táplál. A mégrendszer nélküli kórházak vagy a csõdközeliállapot miatt nem vezetik be a 9000-es szabványt,vagy azért, mert úgy gondolják, hogy belsõminõségbiztosítási rendszerrel is eleget tesznek atörvényi kötelezettségnek.

A minõségirányítás megköveteli minõségi indiká-torok figyelését, az egészségügyben azonban ezszorosan összefügg szakmai mutatók nyomonkövetésével, melyek a betegellátás részfolya-mataiból származnak. Azokban az intézmények-ben, ahol ezeknek az adatoknak a begyûjtésére ésfeldolgozására van külön személyzet, esetleginformatikai háttér, könnyebben nyílik lehetõségminõségmutatók követésére. Az adatok kigyûjtéseezek nélkül igen fáradságos és aprólékos munka.A munkatársi véleményre vonatkozó vizsgálatszerint a késõbbi vezetõi döntésnél felhasználtadatok gyûjtésével jobban egyetértenek az egész-ségügyi dolgozók, kisebb a felesleges munkaérzése, mint az érdemi következményekkel nemjáró elemzések esetén [1].

A munkatársak tevékenységük során számosolyan adatot szolgáltathatnak a vezetõség szá-mára, melyeket kitûnõen lehet használni a veze-tõi döntéshozatal támogatására, akár a szolgál-tatás, akár az erõforrások kezelése terén. Azegészségügyben jelenleg virágkorát élõ kontrol-linggal összekapcsolva tehát hatékony vezetõi esz-köz áll rendelkezésre. A minõségirányítási rend-szer biztosítja a mérésen és nyomon követésenkeresztül a folyamatok monitorizálását, melyetkiegészítenek a gazdasági elemzésekbõl származóadatok. Elengedhetetlenül fontos azonban, hogy avezetõség megfelelõen tudja használni az infor-

mációkat, és törekedjen a rendszer ezen elõnyé-nek kihasználására. Hosszú távon az ISO-szab-vánnyal kapcsolatos átütõ sikerre az egészségügy-ben csak akkor számíthatunk, ha a rendszerbevezetésének és mûködtetésének költségei rövididõ alatt megtérülnek, és ez a kórházvezetõk szá-mára már a bevezetés elõtt nyilvánvalóvá válik. A kontrolling segíthet abban, hogy a folyamat-optimalizálás és a folyamatos fejlesztés által elértköltségmegtakarítást bizonyítsa.

Potenciális célcsoportot jelentenek a minõségirá-nyítás szempontjából a kisebb szolgáltatások,melyeknél a rendszer bevezetése és mûködtetésemég költséghatékonyabb lehet. Az egészségügybentalálható kis- és középvállalkozások, magánpraxi-sok, szakrendelõk esetében ugyanis kiélezettebb aversenyhelyzet, emellett ezek az intézményekgyakrabban indulnak pályázatokon (mûszerekbeszerzése, újabb szolgáltatások beindítása, bõví-tés stb.), melyekhez általában alapfeltétel valami-lyen tanúsított minõségirányítási rendszer.

Kisebb, rendszerint magán- vagy alapítványitulajdonban lévõ szervezeteknél a megfelelõ jogivédelem is fontosabb, több támadásnak vannakkitéve, mint a nagyobb intézmények. Így ebben aszférában a minõségirányítás elõnyei hamarabbés kifejezettebben jelentkeznek, ugyanakkor aszervezet kisebb méretébõl és a kevésbé összetetttevékenységi körbõl adódóan a bevezetés éstanúsíttatás költségei is alacsonyabbak.

Másik lehetõségként felmerül a tanúsított intéz-mények elõnyösebb finanszírozása, melyre létez-nek már külföldi példák, és Magyarországon ishallani elképzeléseket, megvalósulása azonbancsak hosszú távon remélhetõ. Természetesen ezsem nélkülözi az egészségügyi dolgozók és veze-tõk szemléletváltását, melyben a finanszírozásmellett a felkészítõk szerepe sem elhanyagolható.

Irodalomjegyzék[1] Széll Erika (2005): Miért is félünk az ISO-tól? Hazai

kórházi körkép, IME IV. évfolyam 4. szám 2005.május.

[2] Belicza Éva – Zékány Zsuzsanna (1998): A minõségfogalmi rendszere az egészségügyben, EMIKK-füzetek, 17. szám, Debrecen.

[3] Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium(2003): Kórházi Ellátási Standardok kézikönyve 2.0változat.

[4] Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium(2003): Ajánlás az ISO 9001:2000 szabvány alkal-mazásához az egészségügyi szolgáltató szerveze-tekben 1.0, Budapest.

[5] Egészségügyi Minisztérium (2005): Járóbeteg-ellátási Standardok Kézikönyve (JES) 1.0 változat.

[6] Egészségügyi Minisztérium (2005): HáziorvosiEllátási Standardok Kézikönyve (HES) 1.0 változat.

[7] Egészségügyi Minisztérium (2005): Védõnõi Ellá-tási Standardok Kézikönyve (VES) 1.0 változat.

MAGYAR MINÕSÉG 11

Az üzleti gyakorlatban egyre inkább törekszenekarra, hogy értékeljék a különféle kockázati té-nyezõket. A legismertebb módszerek közé tarto-zik a gépiparban kialakult hibamód- és -hatás-elemzés (FMEA), valamint az élelmiszeriparbanhasznált veszélyelemzés (HACCP), de általánosanelfogadott elveket és módszereket még nem rögzí-tettek nemzetközi szabványban.

A kockázatkezelés terminológiáját tartalmazza,és a kockázatok kérdésének szabványokban valómegközelítéséhez ad szempontokat az ISO/IECGuide 73 (Kockázatkezelõ irányítás. Szótár. Út-mutató a szabványokban való alkalmazáshoz) ésaz ISO/IEC Guide 51 (Biztonsági szempontok.Útmutató a szabványokban való alkalmazáshoz),de máig sem jelent meg olyan, egységes nem-zetközi szabvány, amely általános érvénnyelmeghatározná a kockázat és a kockázatkezelõirányítás fogalmát.

Emlékeztetjük olvasóinkat 2005/10. számunk-ban megjelent tájékoztatásunkra (A kémiai biz-tonság nemzetközi programja). Eszerint az ex-pozícióbecslésben, illetõleg a veszély- és kockázat-

becslésben ajánlott szakkifejezések és fogalmakdefiníciójáról harmonizált, betûrendes jegyzék,Nemzetközi Kémiai Biztonsági Program (Inter-national Programme on Chemical Safety, angolnyelvû rövidítése: IPCS) készült, melyet az IPCS-tmûködtetõ WHO, ILO és UNEP globális elfoga-dásra javasol.

Hivatalos magyar fordítása és lektorálása azIPCS magyarországi kontaktpontjának, a FodorJózsef Országos Közegészségügyi Központ mun-katársainak munkája. A jegyzék az IPCS, vala-mint az OKK honlapján folyamatosan hozzá-férhetõ.

Az ISO Focus 2005. szeptemberi számának tájé-koztatása szerint az ISO keretében munkacsopor-tot szerveztek, amelynek feladata az elvek tisz-tázása és olyan gyakorlati útmutató készítése,amely mindenfajta kockázatra érvényes, és ame-lyet kis- és nagyvállalatok egyaránt alkalmazhat-nak. A munkacsoport vezetését az ausztrál,titkárságát a japán szabványügyi szervezet vál-lalta.

(szerkesztõ)

Kockázatkezelõ irányítás

Kockázatelemzés egy egészségügyi intézményben– Kellõs Éva*–

„Táncolni kell, Uram! A zene majd csak megjön valahonnan!”(Kazantzakis)

A munkahelyi biztonság megteremtése érdekébenvégzett kockázatelemzés kötelezõ elemeit a több-ször módosított munkavédelmi törvény írja elõ amunkáltatók, így az egészségügyi intézményekvezetõi részére is. Kijelenthetõ azonban, hogy akockázatok mérséklésével nemcsak munkatár-saink, hanem betegeink (ellátási) biztonsága isjelentõsen javul.

Témaválasztásom fontosságát az alábbi statiszti-kai adatok igazolják (1. és 2. ábra).

Az ábrákra tekintve látható, hogy az egészségügyiés a szociális ellátásban dolgozók dobogós helyenszerepelnek mind a foglalkozási megbetegedések,mind pedig a munkabalesetek számát illetõen.

Az egészségügyi intézményekre általánosságbanelmondható, hogy a kockázatok komplex rendsze-

* Ápolási igazgató, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) – Budapest. Az ORFI 2006-ban ünnepli megalakulásá-nak 55. évfordulóját. A jelenleg 407 ágyon mûködõ fekvõbeteg-ellátó intézmény országos hatáskörénél fogva közvetlenül az EüMalá tartozik. Mozgásszervi megbetegedések megelõzésével, kutatásával, gyógyításával és rehabilitációjával foglalkozó gyógyító-intézmény. Olyan ritka és különleges osztályoknak is helyet ad, mint a klinikai immunológia, vagy a gyermekreumatológia, vagya reumatológiai profilú intenzív terápiás osztály.

1. ábra: Munkabalesetek számának alakulása 2004-ben(OMMF statisztikája alapján)

élel

mis

zerip

ar,

italg

yártá

s

szár

azfö

ldi,

csőv

ezet

ékés

szá

llítá

s

egés

zség

ügy

és s

zoci

ális

ellá

tás

építő

ipar

mezőg

azda

ság,

vad-

és

erdő

gazd

álko

dás

fém

feld

olgo

zás

12 MAGYAR MINÕSÉG

rével, valamint számtalan súlyosbító tényezõvelkell számolniuk, így például a krónikus létszám-hiányból vagy a gépek, eszközök életkorából adódófaktorokkal. Nézzük, hogy látja ezt az ellenõrzõszerv (részlet az OMMF tájékoztató anyagából):

„Az egészségügyben a létesítmények biztonságiállapota általában nem javult, az önkormányza-tokhoz tartozó intézmények jelentõs része a mun-kavédelmi irányítás szempontjából elhanyagolt. Akiszolgáló, karbantartó munkaeszközök felújításakésik, azok gyakran balesetveszélyesek.”

Nem könnyû tehát annak a teamnek a dolga,amely arra vállalkozik, hogy sokszor mostoha kö-rülmények között azonosítsa, feltárja, meghatá-rozza és kezelje azokat a faktorokat, amelyek amunkavállaló egészségét, biztonságát veszé-lyeztetik. Ugyanakkor nem könnyû a helyzete azintézmények vezetésének sem, ha felelõsséggelakar gondoskodni a problémák megoldásáról,amelyeknek gyakran komoly pénzügyi vonzatukvan. Fájó, hogy a fenti kritika és a meglepõ sta-tisztikai adatok ellenére a munkavédelmi bírsá-gokból beszedett összegek pályázati úton történõszétosztásánál az egészségügyi dolgozók munka-biztonsági problémáinak felszámolására irányulókezdeményezéseket nem preferálják. Ugyanakkoraz ellenõrzésre jogosult hivatalok többnyire

megelégednek látszatintézkedésekkel, hiszen azegészségügyi intézményekre kiróható bírságokvagy a mûködés esetleges felfüggesztése veszélybesodorhatná az amúgy sem zökkenõmentes beteg-ellátást – ezáltal az intézkedésnek komoly morálisés politikai következménye lenne.

Hogyan szabaduljunk a csapdából? Munkám során számtalan alkalommal tapasztal-tam, hogy a munkatársak számára egyértelmûenmegfogalmazott cél, valamint a minimálisanszükséges ismeretanyag rendelkezésre bocsátásapozitív hatású, ezért elsõdlegesnek tartom a szé-les körû tájékoztatást, már a kockázatelemzésmegkezdése elõtt. Ugyancsak fontos az intézmé-nyek vezetõinek megnyerése a végzendõ munká-hoz, elsõsorban az orvosigazgatókkal, illetve azápolásvezetõkkel való együttmûködésrõl van szó,tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézmé-nyekben a leggyakrabban megjelenõ kockázatokaz orvosi és a szakdolgozói munkához kötöttek.Célunk egy olyan kockázatelemzési, -kezelésirendszer kidolgozása volt, amelyik jól használ-ható az egészségügyi intézmények mindegyiké-ben, és fókuszba állítja a munkavállalót. Az aláb-biakban az Országos Reumatológiai és Fizioterá-piás Intézet példáján keresztül mutatom be ahasznált kockázatelemzési szisztémát.

Az Intézetünk által 2002 óta használtkockázatelemzési stratégia összhang-ban van az EU-s direktívákkal, avonatkozó törvényekkel és az ágazatiegyéb jogszabályokkal, ugyanakkorköltséghatékony, gyakorlatias, ésnagy hangsúlyt fektet a humánfak-torra.

2. ábra: Bejelentett foglalkozási megbetegedések nemzetgazdasági áganként, 2004.(ÁNTSZ-jelentés alapján)

mezõ- és erdõgazdaság 44

bányászat 172

feldolgozóipar 289

villamosenergia- és vízellátás 22

építõipar 32

kereskedelem, vendéglátás 9

szállítás, posta, távközlés 8

egészségügyi és szociális ellátás 98

egyéb 8

A felmért kockázatok csoportosítása A felmérés jellege

Biológiai− kiemelten a kórokozó és a fertõzõ ágensek

minõségi és mennyiségi

Kémiai− kiemelten a toxikus és rákkeltõ anyagok

minõségi és mennyiségi

Fizikai− kiemelten az ionizáló és nem ionizáló sugárzás és a

sérülések kockázatával járó tevékenységek

minõségi és mennyiségi

Ergonómiai− kiemelten a képernyõ elõtti munkavégzés, elfáradás,

kimerülés, burn out syndroma

minõségi

MAGYAR MINÕSÉG 13

Elõzetes elemzés:Feltevésünk az volt, hogy a kockázatokfeltérképezéséhez alapvetõen szükségesannak a vizsgálata, hogy az adott veszé-lyeztetõ tényezõ mely munkaköri csopor-tokra s azon belül hány munkavállalórahat ki. Így a munkát átfogó munkakör-elemzéssel kezdtük, amelynek során amunkaköri leírásokban foglalt kompe-tencialistákból kiindulva térképeztük felkockázatuk különbözõ tartalmát.

A részletes elemzés a következõkreirányult:– orvos, ill. egyéb diplomás munkakörök,– szakdolgozói munkakörök,– a kisegítõ személyzet munkakörei,– a gazdasági-mûszaki ellátó személyzet munka-

körei.

A következõ lépésben olyan adatbázist alakítot-tunk ki, amely alkalmas volt a csoportok munka-köri jellemzésére különbözõ faktorok mentén.– adatgyûjtés összehasonlító elemzés céljára:

– foglalkoztatási adatok munkakörönként,– feltételezett expozíciós idõ meghatározása

becsléssel;– foglalkozás-egészségügyi adatok értékelése:

– kategóriákba tartozó munkavállalók adatai-nak számszerûsítése, különféle bontásokban(munkakör, munkaterület),

– bejelentett foglalkozási megbetegedések be-ható vizsgálata;

– munkabiztonsági, munkavédelmi adatok elem-zése:

– munkabalesetek száma, jellegzetességei,– munkaterületenként,– munkakörönként;

– származtatott és összehasonlító statisztikaiadatok, adatsorok elkészítése.

Igen fontosnak tartottuk feltérképezni az Intézetalapvetõ mûszaki-építészeti jellegzetességeit,amelynek során az alábbi tényezõket vettükfigyelembe:– az egyes épületek életkora, építészeti sajátos-

ságai;– kritikus munkaterületek jellemzõi, pl.:

– fizikoterápia,– hidroterápia,– molekuláris genetikai laboratórium;

– a használt orvosi, informatikai, és egyéb mû-szerek, eszközök, berendezések munkaterüle-tenkénti– életkora,– meghibásodási mutatói;

– karbantartási gyakorisága.

Veszélyazonosítás és -jellemzésIntézetünkben a veszélyazonosítás dimenzióit amunkakörülmény, a munkavégzés és a humán-faktor jellegzetességei adták. Ebbõl adódóan aveszélyazonosítást elsõ körben az adott munka-területen, a területre jellemzõ munkatevékeny-ségekre vonatkoztatva végeztük el, majd pedigegyéni kockázatfelmérõ kérdõív segítségével álla-pítottuk meg az egyedi kockázatot. Szükségeshozzátenni, hogy az emberi tényezõ (pl. ismeret,alkalmazási képesség) nagyon gyakran a kockázatmódosító tényezõje. A munkaterület és a mun-katevékenység kritikus pontjai a részletes mun-katerület és munkafolyamat-elemzés során kerül-tek a felszínre (bejárások során), míg az egyénifelmérést a foglalkozás-egészségügyi szolgálatápolójának segítségével készítettük el.

A veszélyazonosítás lépései:– a munkakörülmények vizsgálata:

– munkahely, berendezési tárgyak,– eszközök, gépek, technológia,– munkakörnyezet;

– munkatevékenység jellemzõi:– munka összetettsége:

– betegellátó tevékenység:– fekvõbeteg-ellátó,– járóbeteg-ellátó,

– nem betegellátó tevékenység:– betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó,– betegellátáshoz közvetlenül nem kap-

csolódó,– potenciálisan fertõzõ anyagok (szövet, test-

nedv, váladékok stb.) jelenléte, kezelése (pl.laboratóriumi, ápolási, orvosi munka során),

– toxikus vagy rákkeltõ anyagok használata(laboratórium, molekuláris genetikai kutató-labor),

– ionizáló vagy nem ionizáló sugárzás jelenléte(DEXA, radiológia, elektroterápia),

példa 1 :ápolói munkakör

kompetencia:kockázati csoport(ok)

vizeletgyûjtés, vizeletminta-vételbiológiai – kórokozó/fertõzõ ágenssel való találkozás

példa 2:laboratóriumi asszisztensi munkakör

kompetencia:kockázati csoport(ok)

vizesblokk fertõtlenítõ felmosásabiológiai – kórokozó/fertõzõ ágenssel való találkozáskémiai – vegyi anyaggal (reagenssel) való találkozás

példa 3:takarítói munkakör

kompetencia:kockázati csoport(ok)

vizesblokk fertõtlenítõ felmosásabiológiai – kórokozó/fertõzõ ágenssel való találkozáskémiai – vegyi anyaggal (felületfertõtlenítõ szer) valótalálkozásfizikai – elcsúszás kockázata a vizes közeg végett

A kockázatelemzés menete és jellegzetességei:

14 MAGYAR MINÕSÉG

– sérülések fokozott kockázatával járó tevé-kenység (pl. betegszállítóknál a hátsérüléskockázata),

– munkaidõ tartama, jellemzõje [folyamatosmunkarend (4, 6, 8, 12 óra) ügyelet];

– egyéni kockázatfelmérés:– a munkakör egyéni jellemzõi (specifikumok),– munkaruházattal, védõeszközök megléte,

használata,– munkavédelmi, epidemiológiai ismeretek,

azok alkalmazása.

A veszélyek jellemzése során egyszerûbb volt akvantifikálható tényezõket felmérni, hiszenezeknél a dózishatás egyértelmûen meghatá-rozható az ismert (determinisztikus, szto-chasztikus, „U” alakú) összefüggések alkal-mazásával. Az egészségügyi intézményekben, ígyintézetünkben is, a kockázatjellemzés kvalitatívformája a legáltalánosabb. Korábban a mármeghatározott és egyedi tényezõkkel korrigáltpotenciális kockázatok, egészségkárosító ténye-zõk és/vagy attitûdök megvalósulásának való-színûségét becsültük meg.

Szükséges megemlíteni, hogy a fentiekben ismer-tetett kvalitatív elemzés, bár a munka-egészség-ügyi szakemberek által elfogadott, mégsem tük-rözi minden esetben megfelelõen a valós, fennálló(potenciálisan) egészségkárosító hatásokat. A„lehetetlen”(?) és „nem valószínû, de lehetséges”valószínûségû tényezõknek mint elfogadható, a„lehetséges” és „elkerülhetetlen (idõnként)” té-nyezõknek mint nem elfogadható besorolásútényezõknek felosztása a való élethez képest túldidaktikusnak tûnik. Ezért 2005-tõl a fenti alkal-mazás fenntartása mellett (amelyet egyelõre azegyéni elemzés végett hagytunk meg) logikai koc-

kázatelemzés alapjánhatározzuk meg a mun-kavállalókat érõ kock-ázatokat, azaz a fõese-mények (nemkívánatosesemények) elkerülésea vizsgálat tárgya. Ex-plikációs vizsgálattalhatározzuk meg a fõ-eseményt kiváltó ösz-szes szinguláris kiváltótényezõt.

Példa:FõeseményEgyéni védõeszköznem megfelelõ hasz-nálatából eredõkockázat

Kiváltó tényezõk:1. Tárgyi hiányosságok

1.1. nem megfelelõ védõeszköz:1.1.1. anyagbeszerzési mulasztás:

1.1.1.1. nem szabvány szerinti védõeszköz,

1.1.1.2. szabvány szerinti, de gyen-ge minõségû védõeszköz;

1.2. védõeszköz hiánya:1.2.1. munkavállaló mulasztása miatti,1.2.2. anyagbeszerzési hiba,

1.2.2.1. forráshiány,1.2.2.2. emberi mulasztás,

1.2.3. raktári kiadási hiba.

2. Hozzáférés akadálya2.1. védõeszköz mennyiségi elégtelensége:

2.1.1. ellenõrzési hiányosság,2.1.2. rendelés hiányossága;

2.2. raktári kiadási hiba:2.2.1. központi raktározás hibája,2.2.2. osztályos raktározás hibája.

3. Munkahelyi tényezõk3.1. ellenõrzés hiánya:

3.1.1. felelõs munkahelyi vezetõ ellenõrzésének hiánya,

3.1.2. munkavédelmi szakemberellenõrzésének hiánya,

3.1.3. higiénikus szakember ellenõrzésének hiánya,

3.1.4. ápolásvezetõ ellenõrzésének hiánya,3.1.5. gazdasági vezetõ ellenõrzésének

hiánya;3.2. tájékoztatási hiány:

3.2.1. védõeszközök elérhetõségének ismeretlensége,

3.2.2. védõeszközök alkalmazásával kapcsolatos ismeretek elégtelensége.

Példa:Munkakör: ápoló valószínûségMunkatevékenység: injekciózás

Fizikaiszúrásos sérülés lehetségesBiológiaiszúrásos sérülés során bekövetkezõfertõzõ ágenssel való találkozás

− HBV, egyéb HV lehetséges− HIV nem valószínû, de lehetséges− egyéb nem valószínû, de lehetséges

Potenciális kockázat:

Kémiaibõrfertõtlenítõ szer allergizáló hatása nem valószínû, de lehetséges

Korrigáló tényezõk:Egyéni tényezõk: injekciózás protokolljának ismerete,

alkalmazása+

veszélyes hulladék szakszerû kezelése ++védõoltás (HBV) +++

(Természetesen a fenti egyéni tényezõk hiánya súlyosbító, negatív hatású.)

MAGYAR MINÕSÉG 15

4. Egyéni hiányosságok4.1. ismerethiányból, képzetlenségbõl eredõ

hiba;4.2. egészségi állapot változásából eredõ hibák:

4.2.1. feszített munkatempóból eredõ hi-bák:4.2.1.1. figyelmetlenség miatti

mulasztás,4.2.1.2. elfáradás végett

bekövetkezõ mulasztás.

A kockázatok értékeléseA kockázatok elemzése során kapott kvalitatív éskvantitatív adatok összegzõ értékelése során ka-punk válaszokat arra vonatkozóan, hogy az egyesmunkaterületeken, munkakörökben, illetve végsõsoron a munkavállalóknál mely kockázatok jelen-tõsek.

Intézményünkben, a meghatározásra került koc-kázatok alapján a fõ kóroki tényezõcsoportokmegoszlása a következõ volt (3. ábra).

Más csoportosításban, alaposabban szemügyrevéve a munkavállalók egészségét és biztonságátmeghatározó tényezõket, viszonylagos kiegyen-lítettség mutatkozik a kóroki tényezõk mögöttrejlõ egyes faktorokban (4. ábra).

A humánfaktort magában rejtõ elsõ oszlop 36%-osértéke kifejezetten magas. Ha ezt a számot továbbtisztítjuk, és megvizsgáljuk az egyes (összevont)munkaköri csoportok értékeit, akkor láthatóvá

válik, hogy a nem betegellátó, de a betegellátásbanközvetlenül részt vevõ, de nem egészségügyi szak-végzettségû emberek hibaszázaléka a legnagyobb.Egyértelmûen megjelenik, hogy a kisegítõ mun-kaköröket ellátó munkatársak (mosodai dolgozók,konyhalányok, takarítók, betegszállítók) a kór-házra mint „üzemre” vonatkozó ismereteinekhiánya jelentõsen súlyosbítja a kockázatokat. Ezútmutatást ad arra vonatkozóan, hogy a kockázat-kezelési stratégia egyik fõ eleme az ismeretekátadása (oktatás) legyen. A kockázati elemek ezirányú összehasonlításáról elmondható azonban,hogy az emberi tényezõbõl eredõ kockázati elemektendenciája 2002 óta jelentõsen javult.

Ugyanez nem mondható el a környezetbõl eredõtényezõkre, amelyek kiemelt szereplõje a gépek,mûszerek, eszközök állapota, valamint az épületekállaga. Közismert tény, hogy az átfogó kórház-rekonstrukciókra sem a kormányzatnak, sem aszaktárcának, sem pedig a fenntartóknak nincspénze, mint ahogy az is ismert, hogy az egészség-ügyi intézmények jelentõs hányada elöregedettgépparkkal, bizonytalanul mûködõ, ám a napibetegellátásból kivonhatatlan eszközökkel dolgo-zik. (A jelenlegi finanszírozásban a betegellátásbólbefolyó pénzösszeg NEM tartalmazza az amortizá-ciós költségeket.) A fentebb említett, környezetbõleredõ kockázati tényezõk boncolgatása komolyszakmapolitikai kérdéseket vet fel, jelen cikk író-jának nem tiszte állást foglalni ezen kérdésekben.

Érdemes az értékelés során a legtöbb kockázatotmagában rejtõ munkaköröket is szemügyre venni.A munkakörök e szempont szerinti rangsorolásafontos támpontot adhat a vezetõ vagy a humán-erõforrás-menedzser kiválasztása során alkalma-zott kritériumrendszernek:

laboratóriumi asszisztens,orvos, biológus (laboratórium),ápoló,szennyesruha-kezelõ,betegszállító,intenzív betegápoló,fizioterápiás asszisztens,gyógytornász,takarító,röntgen v. izotópasszisztens.

(A felsorolás Intézményünkre vonatkozik, meg-jegyezném, hogy a nem egyprofilú egészségügyiintézményekben ez jelentõsen eltérõ lehet.)

A fentieken túl, a kóroki tényezõkön végighaladvaszeretnék néhány tapasztalatot kiemelni.

A biológiai kóroki tényezõknél szükséges meg-említeni, hogy az egészségügyi intézményekbenkiemelten fontos veszélyforrás a hepatitis B vírus,

3. ábraKockázatok százalékos megoszlása, 2005. év

Emberi tényezõbõl eredõ 36

Környezetbõl eredõ 31

Munkatevékenységbõl eredõ 334. ábra: A kórokitényezõk eredete

16 MAGYAR MINÕSÉG

a HIV vírus, illetve a TBC kórokozójának jelen-léte. Alapelv, hogy minden beteget potenciálisanfertõzõforrásnak kell tekinteni, azaz azokat atevékenységeket, amelyek során a betegellátás-ban részt vevõ a beteg szöveteivel (ide tartozik avér is), testváladékaival találkozhat, kellõ körül-tekintéssel, egyéni védõfelszerelésben kell végez-ni. Korábban sok fejtörést okozott a használt tûkokozta szúrásos sérülés (elsõsorban a hulladékotgyûjtõ takarítóknál) és a vele járó biológiai koc-kázat, azonban az új rendelkezések szerint aveszélyes hulladék tárolása már csak áthatol-hatatlan falú gyûjtõládában megengedett, különszemélyzettel, ezért a sérülés megtörténte mögöttszinte kivétel nélkül emberi mulasztás áll. Ahepatitis „B” elleni védõoltás mára már kötelezõaz ágy mellett dolgozóknál, ez nagyfokú védelmetad, azonban egyelõre semmilyen oltás sem védi adolgozót a nem „B” típusú májgyulladás vagy aHIV fertõzés ellen. (És sorolhatnám tovább…)Kiemelten fontos tehát a higiénés szabályokismerete és alkalmazása, valamint szisztematikusés rendszeres ellenõrzésük.

A kémiai kóroki tényezõknél mindenképpenmeg kell említeni a citotoxikus, illetve a bizonyí-tottan rákkeltõ anyagok használatát. Az egész-ségügy napi gyakorlatában, így nálunk is, elsõsor-ban allergizáló, irritatív és/vagy korrozív toxiko-lógiai besorolású kémiai anyagok találhatók.Intézetünkben a molekuláris genetikai laborató-riumi munkában azonban találhatók teratogén,mutagén, illetve karcinogén anyagok is. Az ezek-kel az anyagokkal dolgozókkal szigorított foglal-kozás-egészségügyi vizsgálatok mellett pontos ex-pozíció- és határérték-meghatározást végzünk. Akórházakban nagyon komoly problémát vetnek föla rákgyógyászatban használt kemoterápiás (cito-sztatikus) szerek alkalmazási és munkabiztonságikérdései. Bár Intézetünkben jelenleg nem hasz-nálunk citosztatikumokat, a felmérés szerint aszakdolgozók (kiemelten az ápolók) keveset tud-nak a kémiai biztonság kérdéseirõl, mint ahogyarról is, mely védõeszközök használata mellettcsökkenthetõ az expozíció. Bár az egészségügyiszakképzések palettáján az onkológiai specifiká-ció megjelent, az általános ápolóhiány miatt azintézményekben a legritkább esetben alkalmaz-nak ilyen szaktudású ápolót. Tény az is, hogy aszakképzések rendszerében a munkavédelmet,munkabiztonságot nem, vagy csak jelentéktelenóraszámban oktatják, akkor is többnyire az álta-lános munkavédelmi ismeretekre korlátozottan.

A fizikai kórokokat vizsgálva kimutatható azösszefüggés a létszámhiány (azaz a túlterhelés) ésa hátsérülés kockázatával járó megterhelések kö-

zött, elsõsorban a betegszállítói, de az ápolói mun-kakörökben is. Számos helyen közzétett, meglepõadat, hogy míg az EU-ban a foglalkozási megbete-gedések jelentõs hányada mozgásszervi betegség,addig Magyarországon szinte alig érkezik bejelen-tés. Az egészségügyben a foglalkozási megbetege-dések között ennek ellenére kiemelt helyen szere-pel a (bizonyíthatóan a munkatevékenység soránszerzett) mozgásszervi megbetegedés, de itt iselsõsorban az akut állapotok, mint amilyen a lum-bágó vagy a porckorongsérv. Intézetünkben, a leg-nagyobb körültekintés, oktatás és ellenõrzés elle-nére, évente 1-2 eset elõfordul.

A fizikai kórokok egyik nagy csoportjával, azionizáló sugárzásokkal szerencsésebbek vagyunk.A röntgenasszisztensi oktatásban nagyon komolyszerepet kap (már évtizedek óta) a sugárbiológiaés a munkavédelem, ezért ezeken a munkaterü-leteken az évente kötelezõ oktatás mellett azismeretek szinten tarthatók, ezáltal minimálisracsökkenthetõ az ismerethiányból fakadó kocká-zati tényezõ. Mindez jól példázza azt is, hogy aszakképzésbe beillesztett, komolyan vett munka-védelem (inkább munkaegészségtan?) késõbbmennyire hasznos lehet.

Az ergonómiai jellegû terhelések között min-denképpen meg kell említeni a régi építésû egész-ségügyi intézmények általánosan rossznak mond-ható jellegzetességeit. Kevés a vizesblokk és a szo-ciális helyiség, az orvos-, nõvértartózkodók számakevés, általában összemosódik az orvos- és a nõ-vérszobával. A megvilágítás korszerûtlen, kevéspl. a folyosókra bejutó természetes fény. A szel-lõztetés, levegõcsere nem megoldott, klímaberen-dezések beszerelése sokszor nem is lehetséges. A fõ problémát azonban nem ezek a tényezõkjelentik, hanem azok a pszichoszociális faktorok,amelyek önmagukban nem jelentenek veszélyt, desúlyosbító tényezõk. Ilyen a munkaerõ fluktuáció-ja és krónikus hiánya (Intézetünkben elsõsorbana kisegítõ munkakörökre jellemzõ), ebbõl követ-kezõen a terhelés megnövekedése, a ledolgozottórák számának kényszerû emelése (a 12 óra/napáltalánosan elterjedt, a havi óraszám is kb. 20%-kal van az alapóraszám felett). Természetes vele-járó az elfáradás, amelynek a munkatevékeny-ségre gyakorolt hatásait korábbi kutatásombananalizáltam, és szoros korrelációt találtam avétett hibák gyakorisága és súlyossága, valaminta ledolgozott munkaórák között.

A kockázatkezelési stratégiaA cél természetesen a kedvezõtlen hatások ki-küszöbölése, a kockázatok minimalizálása és aveszélyek megszüntetése. Az Intézet kockázat-elemzését és értékelését követõen elsõdlegesen az

MAGYAR MINÕSÉG 17

azonnal felszámolandó, jelentõs kockázattal járóhelyzeteket kívántuk megszüntetni. Ilyen voltpéldául a vegyi anyagok tárolási szabályszerûtlen-ségének vagy a szennyesruha-kezelés helytelengyakorlatának megszüntetése, illetve a molekulá-ris genetikai laboratóriumban használt egyszerhasználatos kesztyûk korszerûbbre cserélése.

A prioritással rendelkezõ intézkedésen túl (ame-lyekre 3 munkanap határidõt adtunk) egyértel-mûvé vált, hogy a mûszaki, munkaszervezési és amunkavédelmi intézkedések mellett a legfonto-sabb feladat a megfelelõ szabályzás és az oktatás.Intézetünk számos olyan szabályzatot készített,amelyek révén a dolgozó megismerkedhet azadott munkatevékenységre vonatkozó szabá-lyokkal. Tudva azonban, hogy a szabályzat akkorér valamit, ha ismerik, a munkavállalói csoportokszámára külön tematikával szerveztünk oktatá-sokat, amelyeknek kivonatos tájékoztató anyagátminden érintett kézhez kapta. Az egyes munka-körökben tapasztalt fõ kockázati tényezõket ala-pul véve határoztuk meg a kiemelt témákat. Ígypl. az orvosi, ápolói munkakörökben a kémiai, akisegítõ személyzet körében a kémiai és a bioló-giai, az anyag- és betegszállító munkásoknálpedig a fizikai és a biológiai biztonság kérdései-rõl tartottunk gyakorlatorientált, konzultatívtovábbképzést. 2006-ra tervezzük a munkakörileírás részévé tenni az adott munkakörre jellemzõ(általános) kockázati tényezõket.

Általánosságban elmondható, hogy nagyonfontos volna az egészségügyi szakemberekképzése során olyan korszerû munkavédel-mi, munkabiztonsági és munka-egészség-ügyi ismereteket oktatni, amelyekre építvea munkáltató megtervezhetné az ismeret-felújító képzéseket.

Összegzés Intézetünkben a rendszeres és komolyan vettkockázatelemzés, -értékelés és -kezelés „bevétele”

jóval nagyobb volt, mint a „kiadása”. Adatainkösszehasonlító elemzése kapcsán elmondható,hogy az elmúlt 4 évben jelentõsen, mintegy a fe-lére csökkentek az egyes kóroki kockázati ténye-zõk. A munkavállalók közül foglalkozási meg-betegedésbõl és munkahelyi balesetbõl kifolyóana fenti idõszak alatt 5 fõ volt távol, ez az érintet-tek számában 42%-os csökkenés; a munkábólkiesett idõ 226 nap volt, ami 43%-os csökkenés atárgyidõszakot (2002–2005) megelõzõ négy évhezképest. Dolgozóink véleményét vizsgálva a koc-kázatelemzéshez kapcsolódó munkakörülmény-javulást 23%, az ellenõrzések gyakoribbá válását31%, a szabályzatok gyakorlati alkalmazhatósá-gának javulását 12%, az oktatás gyakorlati hasz-nát ellenben 42% érzékelte.

A fenti kockázatelemzési technika és példa (a tel-jesség igénye nélküli) bemutatásával szerettemvolna érzékeltetni, hogy az egészségügyi intézmé-nyek kockázatelemzõ csoportjainak milyen fontosfeladatai vannak munkatársaik egészségének ésmunkabiztonságának megóvása, elõsegítése so-rán. Úgy vélem, hogy a kockázatelemzés hasznátés fontosságát minden egészségügyben tevékeny-kedõ felsõ vezetõnek látnia kell, hiszen a beteggyógyulásának egyik garanciája az egészséges,teherbíró, megfelelõ szaktudással rendelkezõmunkavállaló.

Irodalomjegyzék1. A foglalkozási betegségek korai felismerése – Fölkl

Rezsõ (szerk.) – OMIKK–OOIK, 1988. 2. Életmód és egészségkárosodás kockázata a munka-

helyen – WHO EUROPE, 1991.3. Éves jelentések – OMMF, ÁNTSZ.4. Munkaegészségtan – Ungváry György (szerk.) –

Medicina, 2004.5. Munkahigiéné Európában – WHO EUROPE, 1991.6. Occupational Medicine – LaDou, J. (ed.) – San

Mateo, 1994.7. Workplace ergonomic factors – Stock, S. R. – Am. J.

Ind. Med., 1991/19.

Honlapunkon megjelent a

2006. ÉVI2006. ÉVI OKTOKTAATÁSITÁSI PROGRAMFÜZET PROGRAMFÜZET ÉSÉS NAPTÁRNAPTÁR

www.quality-mmt.hu

18 MAGYAR MINÕSÉG

BevezetésA gyógyszeripar szükségszerûen jelentõs mértékûkockázatokat hord magában. A gyártóval szem-ben elvárt követelmény, hogy a termék minõségea teljes életciklus alatt állandó legyen, és a betegkockázata ne térjen el a klinikai programbanmegfigyelt kockázattól. További követelmény agyártóhely környezetének, az alkalmazottakegészségének a megóvása, a hatósági elõírásoknakvaló megfelelés, és nem utolsósorban a részvé-nyesek elvárásainak kielégítése. A különféleérdekeltek között nehéz a kockázatok megítélé-sében egyességre jutni, mert mindegyik érdekeltkülönbözõ ártalmakat azonosíthat, az elõfordulásvalószínûségét és az ártalom súlyosságát is eltérõmódon ítélhetik meg.

Ez a cikk azonban nem kíván mással foglal-kozni, mint kizárólag a termék minõségét érintõkockázati tényezõkkel és azok elemzésével, keze-lésével.

Mi tette szükségessé a kockázatirányításirendszer létrehozását?Sokak által köztudott lehet, hogy a gyógyszer-gyártó cégeknek alapvetõen a GMP-irányelvek-nek (Good Manufacturing Practice) megfelelõminõségirányítási rendszert kell mûködtetniük. A GMP alkalmazása az egész világon elterjedt. A Gyógyszer-felügyeleti Egyezmény (PIC) tagor-szágaiban mindazokra kötelezõ, akik gyógyszer-gyártással foglalkoznak. Magyarország 1976-bancsatlakozott a PIC-hez.

A GMP, magyarul a Helyes GyógyszergyártásiGyakorlat lényege, „…hogy a terméket min-denkor olyan minõségi követelmények szerintgyártsák és ellenõrizzék, amelyek alkalmazásabiztosítja, hogy ezek a termékek a forgalombahozatali engedély követelményeinek eleget tegye-nek és megfeleljenek arra a célra, amire szán-ták” [1].

Az amerikai hatóság, az FDA (Food and DrugAdministration) 2004 szeptemberében kiadottegy irányelvtervezetet a XXI. század GMP-jénekkockázatalapú megközelítésérõl [2].

A közelmúltban az ICH (International Confe-rence on Harmonisation) a minõségügyi kockázat-irányítási rendszerrõl tett közzé egy irányelvter-

vezetet [3]. Az ICH három régió, az Európai Unió,Japán és az Egyesült Államok összefogásával jöttlétre annak érdekében, hogy a gyógyszeripari ter-mékek regisztrációjával kapcsolatosan megelõz-hetõk legyenek a felesleges és ismétlõdõ hatóságiszabályozások a biztonság, a minõség és a haté-konyság romlása nélkül.

A rendszer létrehozásának további oka, hogy aRG Rt. az egyik termékét több országban orvos-technikai eszközként (Medical Device) forgalmaz-za, tehát vonatkozik rá a 93/42/EEC európaidirektíva [4] – amelyet a 47/1999. (X. 6.) EüM ren-delet [5] vezetett be a magyar jogrendbe. Ennekértelmében MSZ EN ISO 13 485 szabvány [6] sze-rinti minõségirányítási rendszert kell mûködtet-nie, és ezen a rendszeren belül az MSZ EN ISO14 971 szabványnak [7] megfelelõ kockázatirá-nyítási rendszert kell kialakítani, alkalmazni ésdokumentálni.

Láthatjuk, hogy lépésrõl lépésre válik az „alap”GMP-bõl kötelezõen dokumentált kockázatirá-nyítási rendszert magában foglaló minõségirányí-tási rendszer.

Azt azonban le kell szögezni, hogy ezt megelõ-zõen, még mielõtt jogszabályi és egyéb szabályo-zási kötelezettségek léptek volna életbe a kocká-zatirányítási rendszer mûködtetésére, addig ismûködött egy nem néven nevezett, nem doku-mentált, de a józan ész alapján mûködõ kocká-zatértékelés, -kezelés nemcsak a gyógyszeriparterületén, de minden érintett iparágban.

FogalommeghatározásokA munka megkezdése elõtt, az irodalomkutatásidõszakában azonnal azzal a problémával találkoz-tunk, hogy bizony nem tudjuk a gyakran használt,kockázattal kapcsolatos fogalmak igazi értelmét,tartalmát, illetve sokan, sokféleképpen értelmez-nek egy-egy fogalmat. Azt kellett látnunk, hogymég a nemzetközi szabványokban is némi eltéréstapasztalható egyes kifejezések magyarázatában.

Így összeállítottunk egy „saját értelmezõszótárt”, azokból a szabványokból és irányelvek-bõl, amelyek konkrétan a gyógyszeripari tevé-kenységekre vonatkoznak, illetve az ezekben hivatkozott szabványokból [3], [7], [8].

* Belsõ auditor, Richter Gedeon Rt. Minõségirányítási igazgatóság – Budapest.

Kockázatirányítási rendszer mûködtetése a Richter Gedeon Rt.-ben

– Barki Ilona*–

MAGYAR MINÕSÉG 19

Itt csak néhány olyan kifejezést említünk, ame-lyek a cikk megértéséhez szükségesek lehetnek.

Kockázat (risk): az ártalom elõfordulásánakvalószínûsége és az ártalom súlyossága együtte-sen.

Ártalom (harm): az emberek fizikai sérülése vagyegészségének károsodása, vagy a vagyon, illetve akörnyezet károsodása.

Veszély (hazard): lehetséges ártalomforrás.

Súlyosság (severity): egy veszély lehetséges követ-kezményeinek a mértéke.

Kockázatelemzés (risk analysis): a hozzáférhetõinformáció módszeres alkalmazása a veszélyekazonosítása és a kockázat becslése céljából.

Kockázatértékelés (risk evaluation): a veszélyazonosítása és a potenciális kockázat megbecsü-lése (együtt: kockázatelemzés) alapján annak amegítélése, hogy az elért kockázat elfogadható-eegy adott összefüggésben.

Kockázatmegállapítás (risk assessment): a kocká-zatelemzést és a kockázatértékelést átfogó folya-mat.

Kockázatkezelés (risk control): döntéshozatal ésintézkedések bevezetése annak érdekében, hogy amegállapított kockázatokat elõírt szintre csök-kentsék, vagy azokon belül tartsák.

Kockázatirányítás (risk management): irányításielvek, eljárások és gyakorlatok módszeres alkal-mazása a kockázatelemzési, -értékelési és -keze-lési feladatokra.

A kockázatirányítás folyamata és elemei(1. ábra)A kockázatirányítási folyamat kezdeményezése: A folyamat kezdeményezése kapcsán a döntés-hozóknak legalább a következõ lépéseken keresz-tül kell eljutni az indításig:

– a probléma konkrét meghatározása, a fel-tételezések figyelembevételével;

– háttérinformációk és adatok összegyûjtése aveszélyrõl és ártalomról, illetve a betegegészségére gyakorolt hatásról;

– a felmérés során szerzett információk éskövetkeztetések felhasználásának módja;

– a munkacsoport tagjainak és vezetõjének ki-jelölése;

– megfelelõ kockázatkezelési kérdések megfo-galmazása;

– a feltételezések világos közlése;

– a vonatkozó adatok minõségi és mennyiségifelmérése;

– a tevékenység ütemezése, az elkészítendõdokumentumok megadásával.

Kockázatelemzés: Meg kell határozni azokat akritikus pontokat, eseményeket, amelyek ésszerûvalószínûséggel ártalmat okozhatnak, azonosítanikell a veszélyt, és meg kell becsülni a rendelke-zésre álló adatok, ismeretek alapján minden egyesveszélyre, hogy milyen valószínûséggel következ-het be a hiba, illetve ártalom.

Ahol szükséges és lehetséges, ki kell dolgozniegy számszerûsíthetõ, objektív értékelési mód-szert a kockázat meghatározására (ha a súlyosártalmak elõfordulása gyakori, akkor magas akockázati szint, és ha kicsi a veszély súlyossága ésritka az elõfordulása, akkor alacsony a kockázatiszint). Ennek során célszerû kategóriákat kialakí-tani a kockázat mértékére és a bekövetkezés való-színûségére. Több szempont egyidejû figyelembe-vétele is lehetséges, esetleg súlyozó faktoroké is,amelyek szorzata adja a teljes kockázat szintjét.

Kockázatelemzés

• veszélyazonosítás• kockázatbecslés

Kockázatértékelés

Kockázatkezelés

• hibajavító intézkedések• megelõzõ intézkedések• intézkedések értékelése

Alkalmazás utáni tapasztalat

Koc

káza

tmeg

álla

pítá

s

Koc

káza

tirán

yítá

s

Kell csökkenteni akockázatot?

igen

nem lezárás,doku-mentálás

Elfogadható amaradékkockázat?

nem

igen

Kell-e a kockázatújramegállapítása?

Dokumentálás

igen nem

A folyamat kezdeményezése

1. ábra. A kockázatirányítás folyamata

lezárás,doku-mentálás

Elfogadhatóa maradék kockázat?

Koc

káza

tmeg

álla

pítá

s

20 MAGYAR MINÕSÉG

Kockázatértékelés: A kockázatelemzés eredmé-nye alapján döntést kell hozni, hogy szükséges-eintézkedés a kockázat csökkentése érdekében,vagy elfogadható-e a kockázat szintje. Ha elfogad-ható, nincs további teendõ, mint dokumentálni adöntést. Ha nem fogadható el az adott kockázatszintje, akkor további intézkedésekkel csökken-teni szükséges.

Kockázatkezelés: Ha kockázatcsökkentésre vanszükség, akkor meg kell határozni a kockázat-csökkentés mértékét és azokat a megelõzõ, illetvejavító intézkedéseket és a felelõsöket, amelyekkelelérhetõ a kockázat kívánt/tervezett szintje.

A bevezetett intézkedéseket ellenõrizni ésértékelni kell. Ha az intézkedésekkel elértük akívánt szintet, nem kell további beavatkozás. Hanem, akkor ismételt kockázatelemzés szükséges,esetleg a korábbi módszertõl eltérõ, és más kocká-zatkezelési intézkedésekrõl kell dönteni. Vizs-gálni kell, hogy létrejönnek-e más veszélyek, ésminden lehetséges veszélyt számba vettünk-e. Eztkövetõen kell dönteni a maradék kockázat elfo-gadhatóságáról.

Alkalmazás utáni tapasztalat: A gyártási folya-mathoz kapcsolódó, a már mûködõ rendszerekrõl,tevékenységekrõl, eszközökrõl, berendezésekrõl,anyagok felhasználásáról szerzett információkat,feltárt hibákat a biztonsági szempontok figyelem-bevételével elemezni, értékelni kell annak érde-kében, hogy a mûködõ rendszerek kockázatát to-vább csökkentsük, illetve megelõzõ intézkedése-ket tudjunk hozni és bevezetni a további tervezés,fejlesztés során.

A kockázatirányítás gyakorlata a RichterGedeon Rt.-benAz alkalmazás területei és szempontjaiA termékek, a tárgyi eszközök és a folyamatokmegtervezése, fejlesztése és a szabályozás soránfigyelemmel kell lenni minden olyan veszélyfor-rásra, amely akár a beteg, akár a Társaság szem-pontjából ártalmat okozhat.

Minden olyan folyamatot kockázatelemzés tár-gyává kell tenni – akár a tervezés, fejlesztés sza-kaszában, akár a mûködési szakaszban –, ame-lyek a következõ rendszerek részei:

– Minõségirányítási rendszer (szabályozások,megfelelõ ellenõrzés, változtatások, nem-megfelelõségek kezelése, megelõzõ és javítóintézkedések kezelése, folyamatok dokumen-tálása stb.).

– Kutatás-fejlesztés (nyers-, ható-, segéd- éscsomagolóanyagok kritikus paramétereinek

meghatározása, termékfejlesztés, technoló-giák áthelyezése, méretnövelés stb.).

– Épületek, ellátórendszerek, berendezések éseszközök (beruházó kiválasztása, gyártó és el-lenõrzõ berendezések kiválasztása, kvalifiká-lása, kalibrálása, karbantartása, mûködteté-se, kritikus paraméterek meghatározása stb.).A kiválasztás során az adott tárgyi eszköz(épület, berendezés) megbízhatóságát kell ele-mezni, azaz a használhatóságát és az azt be-folyásoló tényezõket. Így a hibamentességet,a karbantarthatóságot és a karbantartás-ellátást. A karbantartási terveket a meghibá-sodási mutatók alapján kell összeállítani.

– Anyagok és kezelésük (specifikációk meg-adása, monitorozó vizsgálatok tervezése,azonosítás és nyomon követhetõség, a keve-redés lehetõ legkisebbre csökkentése).

– Gyártás (megfelelõ gyártási környezet, gyár-tási higiéné, gyártások tervezése, irányítása,ellenõrzése, a folyamatok validálása, tisztí-tásvalidálás, erõforrások biztosítása stb.).

– Csomagolás és címkézés (csomagolóanyagokés csomagolási technológiák kiválasztása,validálás, gyógyszercsere-megelõzõ intézke-dések, raktározási körülmények meghatáro-zása stb.).

– Analitikai ellenõrzõrendszer (mintavétel,gyártásközi és végellenõrzés, stabilitási ered-mények, analitikai módszer validálása stb.).

– Alkalmas személyzet (orvosi alkalmasságivizsgálat, személyi higiéné, képzés, oktatás).

A felsorolt rendszerek kockázatelemzése során – mind a tervezés és fejlesztés során, mind agyártási tapasztalatok után – a kockázatbecs-léshez a következõ, veszélyt hordozó tényezõketcélszerû elemezni, figyelembe véve, hogymelyik tényezõ mekkora kockázati szintetképviselhet:

– Vásárolt és saját gyártású anyagok minõsí-tése, vizsgálatcsökkentések.

– Anyagok és szolgáltatások beszállítóinakminõsítése.

– Anyagok, termékek analitikai és technoló-giai adatai (gyártásközi ellenõrzés, átvételiés végellenõrzés, stabilitás, validálás).

– Esetek, események, amelyek kivizsgálástigényelnek (rendszeres vagy véletlen hiba:elfogadási határon kívül esõ eredmények,reklamáció, kontrollminta-eltérés).

– Kivizsgálásokból leszûrhetõ okok.– Berendezésekkel, ellátórendszerekkel össze-

függésbe hozható okok (környezeti monito-

MAGYAR MINÕSÉG 21

ring eredményei, kalibrálási intervallumok,karbantartás gyakorisága).

– A folyamatokban részt vevõ személyzet általokozott hibák fajtái, gyakorisága.

– A hibakivizsgálásokra fordított idõ.

Kockázatértékelés, a kockázatok osztálybasorolásaA kockázatértékelés elvégzéséhez a legfontosabbelõfeltétel, hogy a különbözõ helyeken elõforduló,különbözõ típusú kockázatokat a lehetõ legjobbközelítéssel egységesen ítéljük meg. Ehhez akockázatokat osztályba soroltuk az eseményekbekövetkezésének valószínûsége és az okozott kársúlyossága alapján, majd megállapítottuk az elfo-gadható és a beavatkozást igénylõ kockázati szin-tek határait.

Az elõfordulás valószínûségének kategóriái:V1 nem valószínû az elõfordulás;V2 csekély esély van az elõfordulásra (pl.:

3 évente egyszer vagy 100 alkalomból legfel-jebb egyszer);

V3 véletlenül elõfordul (pl.: évente egyszer vagy100 alkalomból 2–5 esetben);

V4 valószínû az elõfordulás (pl.: kevesebb mintegyszer havonta, de több mint egyszerévente vagy 100 alkalomból 6–10 esetben);

V5 gyakori az elõfordulás (pl.: havonta egyszervagy 100 alkalomból több mint 10 esetben).

A súlyosság kategóriái:S1 alig észlelhetõ,S2 elhanyagolható,S3 kismértékû,S4 súlyos,S5 nagyon súlyos.

Kockázati osztályok:K1 nagyon alacsony (nem indokolt a beavat-

kozás),K2 elfogadható (mérlegelendõ, hogy szükséges-e

beavatkozás),K3 nagyon magas (feltétlenül be kell avatkozni).

A kockázati osztályok határai

A kockázatkezelés szabályozása, felelõsségekAz elõzõekben felsorolt rendszerekre épülõ fõ-folyamatok minõségügyi szabályozása már koráb-ban, a minõségirányítási rendszer kiépítése soránmegtörtént. A kockázatirányítási rendszer mû-ködtetése során elsõsorban ezeknek a fõfolya-matoknak a kockázatelemzését, -értékelését és -kezelését kell elvégeznünk, meggyõzõdve ezzelarról, hogy a minõségügyi rendszerünk mindenfolyamatában a lehetõ legalacsonyabb szintre tud-tuk/tudjuk csökkenteni a maradék kockázatokat.

A folyamatok kockázatkezelésén túl eseti kocká-zatértékelést, -kezelést is kell végezni, például akövetkezõ esetekben:

– bizonyos változtatások (change control) alá-támasztásaként;

– olyan eltéréssel (deviációval) kapcsolatosan,amely után a termék nem kerül vizsgálatra,minõsítésre;

– légtechnikai nemmegfelelõségek esetén.

A folyamatok kockázatmegállapítása, kockázat-kezelése folyamatosan mûködõ tevékenység, mígaz eseti eljárás természetesen egy-egy felvetõdõprobléma soron kívüli elemzése, a döntések alá-támasztása kockázatelemzéssel, -kezeléssel.

A kockázatirányítási rendszer a minõségirányí-tási rendszer részeként mûködik a minõségirá-nyítási igazgató felügyeletével.

A Társaság vezetõsége biztosítja a szükségeserõforrásokat a rendszer mûködtetéséhez, éven-ként átvizsgálja a kockázatirányítási tevékenysé-gek eredményeit a folyamatos megfelelés érde-kében.

A kockázatirányítási tevékenységek alkalma-zásáért, a hozott döntések bevezetéséért az adottrendszereket felügyelõ vezetõ(k) a felelõs(ek).

A kockázatmegállapítási, -kezelési tevékenysé-gekre a minõségirányítási igazgató által kijelöltkoordináló és döntéshozó testület (a továbbiak-ban: testület) jött létre, melynek feladata a priori-tások felállítása, a kockázatirányítási tevékeny-ségeket végzõ munkacsoportok vezetõinek akijelölése, illetve döntés eseti eljárás indításáról és arról, hogy szükséges-e munkacsoport létre-hozása.

A munkacsoportok tagjainakkiválasztása a vezetõk felada-ta, de feltétlenül kell olyantago(ka)t választani, aki(k)szakmailag jól ismeri(k) azadott szakterületet, és olya-(noka)t, aki(k) a kockázatér-tékelésben és a minõségjavítótechnikákban járatos(ak).

V5 K2 K2 K2 K3 K3

V4 K2 K2 K2 K3 K3

V3 K2 K2 K2 K2 K3

V2 K1 K2 K2 K2 K3

V1 K1 K1 K2 K2 K2

S1 S2 S3 S4 S5

22 MAGYAR MINÕSÉG

A kockázatmegállapítást és -kezelést a következõ formátumban és módon kell dokumentálni (2. ábra).

Richter Gedeon Rt.FEDŐLAP

Nyilv. szám:

RISK-Oldal: 8/4

A kockázatelemzés tárgya:Itt kell megnevezni az elemzésre kerülõ folyamatot, tevékenységet, okozatot stb.

A kockázatértékelés eredménye:(A részletes értékelést lásd: …………oldal vagy számú csatolt dokumentumban.)

Itt kell meghatározni azokat a kritikus pontokat, eseményeket (célszerûen egy folyamatábrán végigkövetve), amelyek ésszerû valószínûséggelminõségügyi ártalmat okozhatnak.Azonosítani kell a veszélyeket, és meg kell becsülni a rendelkezésre álló adatok, ismeretek alapján minden egyes veszélyre, hogy milyenvalószínûséggel (V) következhet be a hiba, illetve ártalom, a bekövetkezett hiba milyen súlyos (S) következményekkel jár.A kockázatelemzés és -értékelés részletes elvégzése után kialakuló kockázati szintet kell megadni.

Kockázati osztály: K1 K2 K3(a megfelelõt X-szel kell jelölni)

intézkedés nem szükséges intézkedés szükséges

A kockázatkezelés célja:

Ha a kockázatértékelés után nem zárható le az eljárás, akkor itt kell megfogalmazni, hogy a kockázatkezelésre miért van szükség, mi amegoldandó probléma, mik a feltevések az adott probléma kialakulásával kapcsolatosan, és milyen eredményt kívánunk elérni. Nemelfogadható kockázati szint esetén javaslatot kell tenni a szükséges kockázatcsökkentési intézkedésekre. Fel kell sorolni a javasoltintézkedéseket a felelõsök és az elvárt határidõk megadásával. Mérlegelni kell a kockázat/elõny egyensúlyt.

Javasolt intézkedések a kockázati szint csökkentésére: Felelõs Határidõ

Javaslattevõ: Dátum: Szakmailag ellenõrizte: Dátum:

Döntés a javaslatról:A javasolt intézkedések elfogadhatók, bevezethetõk: , kivéve……………….

A javaslatok nem fogadhatók el:

A döntés jogát ………………………….. szervezeti egység hatáskörébe utaljuk.

A döntésrõl …………………………-ig kérjük megküldeni a tájékoztatást.

A kockázatkezelés lezárható

nem zárható le

A döntéshozó testület képviselõje: Dátum:

A vastagon keretezett részeket a döntéshozó testület tölti ki.

2. ábra

Richter Gedeon Rt.KOCKÁZATKEZELÉS

FEDŐLAP

Nyilv. szám:RISK-Oldal 8/4

Itt kell meghatározni azokat a kritikus pontokat, eseményeket (célszerûen egy folyamatábrán végigkövetve), amelyek ésszerûvalószínûséggel minõségügyi ártalmat okozhatnak. Azonosítani kell a veszélyeket, és meg kell becsülni a rendelkezésre álló adatok, ismeretek alapján minden egyes veszélyre, hogymilyen valószínûséggel (V) következhet be a hiba, illetve ártalom, a bekövetkezett hiba milyen súlyos (S) következményekkel jár.A kockázatelemzés és -értékelés részletes elvégzése után kialakuló kockázati szintet kell megadni.

Ha a kockázatértékelés után nem zárható le az eljárás, akkor itt kell megfogalmazni, hogy a kockázatkezelésre miért van szükség,mi a megoldandó probléma, mik a feltevések az adott probléma kialakulásával kapcsolatosan, és milyen eredményt kívánunk elérni.Nem elfogadható kockázati szint esetén javaslatot kell tenni a szükséges kockázatcsökkentési intézkedésekre. Fel kell sorolni ajavasolt intézkedéseket a felelõsök és az elvárt határidõk megadásával. Mérlegelni kell a kockázat/elõny egyensúlyt.

MAGYAR MINÕSÉG 23

Mind a minõségirányítás területén, mind a ter-melésben dolgozók között sok nagyon jól képzett,a minõségjavító technikákban és statisztikai mód-szerekben járatos kolléga van.

A munkacsoportoknak meghatározott idõn belülkell elvégezni a kockázatelemzést és értékelést, éslehetõleg több intézkedési javaslatot kell tenni anem elfogadható kockázati szintek csökkentésére.

A kockázatcsökkentési intézkedések bevezeté-sérõl és felelõsérõl, illetve az intézkedésrõl valódöntés más szervezeti egységhez való utalásáról atestület dönt.

Az intézkedések bevezetése utáni újabb kocká-zatértékelés elvégzése az eredeti munkacsoportfeladata.

A kockázatkezelés lezárásáról, jóváhagyásáról atestület dönt.

A kockázatkezelési dokumentumok felülvizs-gálatát legalább 3 évenként, vagy minden olyanesetben, ha az adott folyamatban a kockázatiszintet befolyásoló változás történt, el kellvégezni. A felülvizsgálat elvégzéséért a munka-csoport vezetõje a felelõs.

A felülvizsgálat tényét a vonatkozó kockázat-kezelési dokumentum fedõlapján (lásd a követ-kezõ szakaszt) jelölni kell.

A kockázatirányítás dokumentálásaA kockázatirányítással kapcsolatos tevékenysé-gek, intézkedések mindegyikét dokumentálnikell.

Az egyes folyamatokra végzett kockázatelem-zés és -kezelés dokumentumait az adott tevé-kenység dokumentumaival együtt kell tárolni.

Néhány kérdés a részletezõ kérdõívrõl– A kockázatértékelést/-kezelést végzõ csoport

tagjainak megnevezése. Esetleg a csoportonbelüli feladatának megadásával.

– A kockázatmegállapításhoz rendelkezésreálló adatok, információk. Ebben a fejezetbenminden olyan rendelkezésre álló adat forrá-sát meg kell nevezni (felsorolni, hivatkozni –az adatokat mellékletben kell megadni, ha ezindokolt), amely rendelkezésre áll a veszély-rõl és az ártalomról, illetve hatásukról, vala-mint alátámasztják az esetleges feltételezé-seinket.

– Kockázatértékelésre alkalmazott technikákfelsorolása. Itt meg kell adni az ehhez alkal-mazott technikát vagy technikák kombiná-

cióját, és mellékletben csatolni a részleteselemzési dokumentumot (fadiagram, Ishika-wa-diagram, HACCP, FMEA stb.).

– A csatolt dokumentumok felsorolása.

Néhány kockázatelemzõ technika rövidbemutatása [3]Az itt bemutatott technikák kiegészítik egymást,kombinálhatók egymással, esetenként az adottfolyamat jellegének leginkább megfelelõ módszertkell alkalmazni. Természetesen a felsoroltakontúl más technikák is alkalmazhatók.

1. FolyamattérképA folyamattérkép célja az, hogy világos és egy-szerû vizuális módon mutassa be a folyamatbanszereplõ lépéseket és azok kölcsönös kapcsolatát.Felhasználható a komplex folyamatok és a velüktársult kockázatok megértésére, megmagyarázá-sára és szisztematikus elemzésére.

2. Elõzetes veszélyelemzés (Preliminary HazardAnalysis: PHA)

Az elõzetes veszélyelemzést egy projekt korai fej-lesztési fázisában célszerû elvégezni, amikor ke-vés információ áll rendelkezésre a tervezési rész-letekrõl vagy az üzemeltetési eljárásokról. Azelõzetes veszélyelemzés hasznos lehet meglévõrendszerek elemzésénél is, vagy a veszélyek rang-sorolásánál, ahol a körülmények megakadályoz-zák a kiterjedtebb módszer alkalmazását.

Ennek a módszernek a célja olyan veszélyek,veszélyes helyzetek és események azonosítása,amelyek ártalmat okozhatnak egy adott tevékeny-ségben, létesítményben vagy rendszerben.

Például a következõk elemzésével összeállítható aveszélyek és az eredendõen veszélyes helyzeteklistája:

– a felhasznált vagy gyártott anyagok és azokreaktivitása;

– alkalmazott berendezés;– üzemi környezet; – elrendezés;– interfészek a rendszerelemek között.

A lista elemeire azonosíthatók, illetve megálla-píthatók: az elõforduló kockázati események, alehetséges sérülés mértéke vagy az esetleg kelet-kezõ egészségi károsodás és a lehetséges javítóintézkedések. Az eredmények bemutatása táblá-zatokban vagy faábrákon lehetséges.

3. Hibafaelemzés (Fault Tree Analysis: FTA)Az FTA elsõsorban más módszerekkel azonosí-tott veszélyek elemzésének eszköze, és egy

24 MAGYAR MINÕSÉG

lehetségesnek tartott nemkívánatos következ-ménybõl „csúcseseménybõl” indul ki, feltételezi atermék vagy a folyamat mûködõképességénekmeghibásodását. Szisztematikus és következte-téses módon, a csúcseseménnyel kezdve a nem-kívánatos következményt okozó, következõ ala-csonyabb mûködési rendszerszint lehetségesokait vagy hibamódjait lehet meghatározni, fel-fedve azokat a sorrendeket, amelyek a legvalószí-nûbben vezetnek a lehetségesnek tartott követ-kezményhez.

Az eredményeket képszerûen jelenítik meg,hibamódfa formájában, a fa egyes szintjein ahibamódok kombinációi logikai mûveletekkelvannak leírva.

Az FTA módszer használata panaszok kezelé-sére alkalmazható azok eredendõ okának teljesmegértéséhez és annak biztosítására, hogy a ter-vezett tökéletesítések teljesen megszüntetik apanaszt, és nem vezetnek más panaszok felmerü-léséhez.

4. Hibamód- és hatáselemzés (Failure ModeEffects Analysis: FMEA)

Az FMEA elsõdlegesen kvalitatív technika, amellyel a mûködési hiba a folyamatlépés vagyszerkezeti rész hibájának eredményeként azono-sítható. Ez olyan induktív (rávezetõ) technika,amely a „mi történik a kimenettel, ha ...?” kérdéstalkalmazza. Általában egyetlen hibaállapototvesznek figyelembe az elemzés során, ezt lentrõlfelfelé végzik, azaz a folyamatot a magasabb mû-ködési rend szerint követik. Amint a hibamódmegállapítása megtörtént, a potenciális hibákkiküszöbölésére, csökkentésére vagy befolyásolá-sára intézkedni kell.

Az FMEA módszer kiegészíthetõ a következ-mények súlyosságának, azok elõfordulási való-színûségeinek és kimutathatóságának megfelelõvizsgálatával, így hibamódhatás- és kritikusság-elemzéssé (FMECA) válik.

Az FMEA hasznos módszer lehet az emberitévedés tárgyalásához is. Felhasználható a veszé-lyek azonosításához, és így értékes bemenetetjelent egy hibafaelemzéshez.**

5. A kritikus ellenõrzési pontok veszélyelemzése(Hazard Analysis of Critical Control Points:HACCP)***

Szisztematikus, proaktív és megelõzõ módszer atermék minõségének, megbízhatóságának és biz-

tonságának biztosítására. A HACCP rendsze-rezett közelítés, ami mûszaki és tudományoselveket alkalmaz a kockázat vagy a termék ter-vezése, fejlesztése, gyártása és használata miattfellépõ veszély(ek) káros következményeinekelemzésére, kiértékelésére, megelõzésére ésbefolyásolására.

A HACCP-módszer az alábbi hét lépésbõl áll: 1. Veszélyelemzés végzése és a megelõzõ intéz-

kedések megállapítása.2. Kritikus ellenõrzési pontok meghatározása.3. Kritikus paraméterek meghatározása.4. Az egyes kritikus ellenõrzési pontok meg-

figyelése.5. Javító intézkedések bevezetése, szükség

esetén.6. Bizonyítási eljárások létrehozása.7. Naplóvezetési rendszer létrehozása.

6. Veszély- és mûködtethetõségi tanulmány(Hazard and Operability Study: HAZOP

A HAZOP módszer olyan elméleten alapul, amelyfeltételezi, hogy a kockázati eseményeket a ter-vezési vagy a mûködtetési szándéktól való eltéré-sek okozzák. A HAZOP egy szisztematikus mód-szer a veszélyek azonosítására.

A gyógyszergyártási területen a módszer célkitû-zései:

– A gyógyszer és annak minõségi tulajdonsá-gainak és tervezett használatának teljesleírása.

– A folyamat minden részének szisztematikusfelülvizsgálata annak felderítésére, hogymiként keletkezhetnek eltérések a rendel-tetésszerû üzemi feltételektõl és tervezetthasználatától.

– Meghatározni az ilyen eltérések következmé-nyeit, és annak eldöntése, hogy ezek akövetkezmények vezethetnek-e veszélyekhez.

A módszerhez olyan munkacsoport alkalmazásaszükséges, amelyben a tagok szaktudása lefedi afolyamat vagy termék tervezését és annak alkal-mazását.

A HAZOP módszer általánosan alkalmazható agyógyszertermékek és a gyógyszerhatóanyagok(API) gyártásában használt folyamatok kialakí-tására.

*** Bõvebben lásd lapunk 2004/12. számát; p. 21–28. DSc Parányi György: Az FMEA-ról illúziók nélkül, célirányosan – szerk.*** A HACCP-elemzésrõl bõvebben lásd lapunk 2004/8–9. számát – szerk.

MAGYAR MINÕSÉG 25

7. Kockázat-rangsorolás és szûrés A kockázat-rangsorolás a kockázatok összehason-lítására és rangsorolására szolgáló eszköz.Komplex rendszerek kockázati rangsorolásáhozmindegyik kockázathoz jellemzõen több különfélemennyiségi és minõségi tényezõ kiértékeléseszükséges. Ez az eszköz magában foglalja az alap-kérdésnek annyi összetevõre való lebontását,amennyi a kockázatban rejlõ tényezõk begyûjtésé-hez szükséges. Ezeket a tényezõket egyetlenkockázati pontba egyesítjük, amely azután hason-lítható, rangsorolható és osztályozható. A kocká-zat osztályozásának egy robusztus, kockázat-alapú rangsorolási modellje az alábbiak szerintjellemezhetõ:

1. Azonosítja a kérdéses kockázatok csúcs-szintû elemeit.

2. Azonosítja az osztályozásban megfontolandókockázatok jellemzõit.

3. Azonosítja a középszintû kategóriákat akockázati jellemzõkhöz.

4. Kategorizálja a középszintû kategóriák alat-ti kockázati jellemzõket.

5. Kérdéseket dolgoz ki az egyes középszintalatti egyedi kockázati jellemzõkhöz, és ki-dolgoz vagy azonosít minõségi vagy meny-nyiségi függvényeket a kockázati jellem-zõkhöz.

6. Leírja az összefüggést az egyes kockázatijellemzõk és a kockázati kategóriák között,és az egyes kockázatok késõbbi hatását és akockázatok kategóriáinak hatását az általá-nos kockázati osztályozásra, vagyis, megha-tározza a matematikai algoritmust a koc-kázati elempontoknak egy általános kocká-zati pontba való egyesítésére.

7. Rangsorolja az általános osztályozáson ala-puló kockázatokat.

A kockázat-rangsoroláshoz a specifikus kockázatiinformáció forrásai között nem csak a különFMEA, FTA vagy más elemzések eredményeiszerepelhetnek, hanem az elõforduló szakértõivélemények ismertetése is, ahol adathiányok ésnagy bizonytalanságok vannak.

A kockázat-rangsorolási módszerek különösenhasznosak olyan helyzetekben, amelyekben a koc-kázati portfólió és a kezelendõ mögöttes követ-kezmények különfélék, és az összehasonlításukegyetlen eszköz alkalmazásával nehéz. A kocká-zat-rangsorolás és szûrés erõsségei között szerepela szervezet kockázatkezelési tevékenységeinekkockázati alapon történõ szervezésének nyilván-való elõnye. A kockázat-rangsorolás akkor hasz-

nos, amikor a vezetõségnek mind mennyiségileg,mind minõségileg felbecsült kockázatokat kellkiértékelnie ugyanazon szervezeti kereten belül.

8. Informális kockázatirányítás (Informal RiskManagement)

Definíció szerint: a kockázatokkal kapcsolatosbármely döntéshozatali tevékenység magábanfoglal egy kockázatkezelési folyamatot. A gyógy-szeripar és felettes hatóságai hagyományosantöbb empirikus módon mérték fel és kezelték akockázatot, például megfigyelések, irányzatok ésmás információ összegyûjtése alapján. Az ilyenmegközelítések továbbra is hasznos információtnyújtanak, ami támogathatja például a pana-szok, minõségi hibák kezelését, erõforrások jut-tatását ellenõrzésre és több kockázatkezelésiszempontra.

ÖsszefoglalásA Richter Gedeon Rt.-ben a minõségirányításirendszer részeként mûködtetett kockázatirá-nyítási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatainkalig több mint egyévesek. A kezdeti nehézségek ésnémi eltévelyedések után úgy érezzük, hogy sike-rült egyértelmûen meghatároznunk a felada-tokat, elfogadtatni az érintettekkel a kockázat-elemzés és -kezelés jelentõségét.

Hogy jó úton járunk, azt az is bizonyítja, hogy azelmúlt évben az orvostechnikai eszközként forgal-mazott termékünk kapcsán felügyeleti auditottartó „notified body” részletesen tanulmányoztaa kockázatirányítási rendszerünket, tételesenellenõrizte a HACCP-n alapuló kockázatmegálla-pítási és -kezelési dokumentációnkat, és a sikeresaudit mellett elismerõ szavakat is kaptunk.

Felhasznált irodalom [1] 37/2000. (III. 23.) Korm. rendelet az emberi fel-

használásra kerülõ gyógyszerek gyártásának sze-mélyi és tárgyi feltételeirõl.

[2] Pharmaceutical cGMPs for the 21st Century – ARisk-Based Approach.

[3] ICH Guide (draft) Q9 Quality Risk Management.

[4] Directive 93/42/EEC, Medical Devices.

[5] 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikaieszközökrõl.

[6] MSZ ISO 13 485 Orvostechnikai eszközök. Minõ-ségirányítási rendszerek. Szabályozási célú köve-telmények (ISO 13 485:2003).

[7] MSZ EN ISO 14 971 Orvostechnikai eszközök. Koc-kázatirányítás alkalmazása orvostechnikai eszkö-zökre (ISO 14 971:2000).

[8] ISO/IEC Guide 73 Risk management. Vocabulary.Guidelines for use in standards.

26 MAGYAR MINÕSÉG

Cikkünkben egy konzervtermék fejlesztésénekpéldáján keresztül azt kívánjuk bemutatni, hogymilyen haszna lehet az új termék fejlesztésében aQFD módszer alkalmazásának, illetve milyen hát-rányokat okozhat, ha a helyzet kellõ elemzésenélkül vágunk bele a fejlesztésbe. Tesszük ezt úgy,hogy elõször beszámolunk az egyik gyárbanvégzett ketchuptermékcsalád – mindenféleelõzetes vizsgálat nélküli – fejlesztésének ered-ményérõl. Ezt követõen az új termékcsaládra úgyvégezzük el a QFD-elemzést, mintha az még csakterv volna, és a fejlesztés eredményeként elõállt újtulajdonságokat úgy tekintjük, mintha azok mégcsak a fejlesztõk terveiben szerepelnének, és nemdolgoztak volna elérésükért már hónapokig.

A QFD mint módszer bemutatása nem tárgya acikknek. A gyakorlati alkalmazás bemutatása semterjedhet ki minden részletre, hiszen akkormeghaladná egy cikk terjedelmét, így abból csakannyit tartalmaz, hogy a módszer logikáját, lépé-seit, eredményeit megérteni, követni lehessen.

Célunk a cikkel az, hogy meggyõzzük az olva-sókat az ötlet megszületése és a fejlesztés tény-leges megkezdése között alkalmazható módszerelõnyeirõl.

Az „ösztönösen” megvalósított termékfejlesztés Az említett vállalatnál a vezetés úgy vélte, idejevolna a meglévõ kétféle ketchupjuk mellé vagyhelyett – melyek kereslete meglehetõsen vissza-esett – újakat fejleszteni. Kiadták hát a feladatota labornak, rájuk bízva, milyen új termékcsaládotfejlesztenek ki és mennyi idõ alatt. A munkakiadása és az elsõ, a labor által már megfelelõnekítélt minták elkészítése között hosszú hónapokteltek el, és költségek merültek fel.

A labor úgy gondolta, hogy nagyon jó terméke-ket kell kifejleszteniük, ezért úgy döntöttek, növe-lik a ketchupok táplálkozásbiológiai értékét. Így akidolgozott új termékcsalád jellemzõi – melyekre afejlesztõk igen büszkék voltak – az alábbiak:

– tagjai a szokásosnál másfélszer több paradi-csomot tartalmaztak,

– cukor helyett mézzel ízesítették azokat,– a termékek a homogén közegben apró para-

dicsomkockákat is tartalmaztak,

– ízesítésükre nem fûszerkivonatokat, hanemlátható fûszereket alkalmaztak,

– a sûrített paradicsomon kívül különfélegyümölcsaromákat és/vagy gyümölcsvelõkettartalmazott – a gyümölcsös íz elérése céljá-ból.

A vállalatvezetésnek a több hónapos fejlesztésután tehát bemutatták a mintákat, ízlelésre ésvéleményezésre.

A termékbírálatra meghívtak egy szakértõt is,akinek az volt a véleménye, hogy a bemutatottminták igen finomak, de megvalósíthatatlan agyártásuk és az értékesítésük. Ezt a véleményét – egyebek mellett – azzal támasztotta alá, hogy a következõ kérdéseiben rejlõ szempontokkal afejlesztõk egyáltalán nem foglalkoztak, hiszennem tudtak azokra válaszolni:

1. Mi volt a fejlesztési koncepció? Milyen fo-gyasztói csoport részére fejlesztették ki a ter-mékcsaládot?

2. Van-e vevõi igény a mézes, gyümölcsös, aszokásosnál több paradicsomot tartalmazóketchupra?

3. Mennyi az új termékcsalád kalkulált ter-melõi ára?

4. El lehet-e majd adni ezeket a termékeket akalkulált áron?

5. Hol lehet beszerezni a kockázott paradicso-mot, mennyiért, és egész évben hozzáfér-hetõ-e?

6. Hol lehet beszerezni a felhasznált különlegesfûszereket és mennyiért stb.?

7. Hogyan fogják a potenciális fogyasztókkaltudatni, hogy a termékcsaládnak az eddigi-nél magasabb a táplálkozásbiológiai értéke?Reklámmal, a címkén jelöléssel, vagy milyenmódon?

8. Milyen mûszaki módosítás szükséges ahhoz,hogy a sûrûn folyó mártásban lévõ paradi-csomkockák töltés közben ne törjenek összeés ne is dugítsák le a töltõgépet stb.?

A termékcsalád piaci bevezetésébõl természetesennem lett semmi, mert rá kellett jönni a vezetés-nek, hogy az kivitelezhetetlen. Elvesztegettektehát több hónapot, sok pénzt ráköltöttek,

A QFD alkalmazása egy konzervtermékfejlesztésében

– Dr. Szabó Gabriella PhD* – Hegedûs László**–

** Címzetes fõiskolai docens, TQM-oktató, Nyíregyházi Fõiskola.** Fõiskolai docens, Nyíregyházi Fõiskola.

MAGYAR MINÕSÉG 27

feleslegesen. A konkurencia közben kijött egy ki-váló termékcsaláddal, ami az õ ketchuppiacukatgyakorlatilag lenullázta.

A megtervezett termékfejlesztés QFD segítségévelNézzük most meg, hogyan zajlott volna a folya-mat, ha a tényleges fejlesztést a QFD módszeralkalmazásával indították volna, és nem a laboro-sok fantáziájára bízzák, hogy „valami” újat alkos-sanak.

A QFD módszer hasznosságának bizonyításáhozténylegesen az alábbiakat tettük:

A célcsoport kiválasztása (vevõszegmentálás) Kiválasztottuk a célcsoportot, amelynek az újtípusú ketchupot szántuk. Ez a csoport – vizs-gálataink szerint – a 15–30 éves korosztály lett,közülük is a városlakók, akik e termékféleség leg-nagyobb fogyasztói, és legfogékonyabbak az újízekre.

A célcsoport elvárásainak és azok fontosságánakmegismeréseKérdõívvel mértük fel körükben, hogy milyenelvárásaik vannak/lennének azzal a ketchuppalszemben, amit szívesen és rendszeresen vásárol-nának. Felsoroltattuk velük az elvárt tulajdonsá-gokat, és arra is megkértük õket, hogy ezen tulaj-donságok fontosságát 1–5. skálán minõsítsék.

Az eredményeket 286 értékelhetõen kitöltöttkérdõív alapján – az 1. táblázat mutatja be.

Látható, hogy a vizsgált cég fejlesztõinek (laborjá-nak) termékfejlesztési koncepciója nem igazolódottvissza. A fogyasztó – ezek szerint – nem várja el aketchuptól a magas táplálkozásbiológiai értéket.Ezt a magas értéket valószínû másban keresik.

A saját és a konkurens termékek összehasonlításaa vevõ általA kérdõíven a továbbiakban 1–5. skálán minõsít-tettük a ketchupkedvelõkkel azt is, hogy a mi eddi-gi termékünk (a 2. táblázatban „Mi” ketchupunk),valamint az általuk ismert más, és megnevezendõmárkák (a 2. táblázatban „A” gyártó és „B” gyártó)mennyiben teljesítik kívánalmaikat. Ha nemtudtak más márkát megnevezni, akkor azt kellettbeírniuk, hogy más gyártású a véleményezett ter-mék.

A kapott eredményt hozzákapcsolva az 1. táblá-zathoz az alábbiakat kaptuk (l. a 2. táblázatot).

Termék-tulajdonság Fontosságjellegzetes, markáns, fűszeres íz 5édeskés íz 4friss, harmonikus íz 5szép piros szín 4sűrű, de folyni képes állag 3könnyen kezelhető csomagolás 3megfizethető ár 5

1. táblázatA ketchup elvárt tulajdonságai és fontosságuk

2. táblázatA konkurens és saját termékek összehasonlítása – a vevõszemével

Látható, hogy termékünkrõl – a két legnagyobbkonkurenciánk termékeivel való összehasonlítás-ban mit gondolnak a fogyasztók. Látható, hogymindkettõnek az ízét jobbnak ítélik a miénknél.Az édeskés íz nyújtása tekintetében viszont akettõ között vagyunk. A harmonikus íz tekinte-tében – bár termékünké csak közepes szintenelégíti ki a fogyasztókat – mi és az egyik kon-kurens vezet. Az állag tekintetében a mienkkelelégedett leginkább a fogyasztó, bár nem maxi-

mális az elégedettsége. A könnyen kezelhetõ, fla-konos csomagolás nálunk abszolút megoldatlan,az alkalmazott üvegpalack nem nyújtja azt akényelmet, mint a mûanyag flakon.

Ebbõl az elemzésbõl kitûnik, hogy mely jellem-zõk tekintetében kellene változtatnunk termé-künket ahhoz, hogy elérje vagy meghaladja a kon-kurens termékek adott tulajdonságát. A változ-tatandó paramétereket szaggatott nyíllal jelöltükmeg (l. 3. táblázatot).

28 MAGYAR MINÕSÉG

Az alkalmazandó mûszaki paraméterek begyûjtése és a köztük lévõ kapcsolatok A következõ lépésben összegyûjtöttük azokat amûszaki követelményeket, melyeket mi a ketchupgyártása során fontosnak tartunk, mérünk,ellenõrzünk, majd megvizsgáltuk, van-e köztükegymást erõsítõ vagy gyengítõ (kizáró) összefüg-gés (l. a 4. táblázatot).

Látható, hogy minél magasabb a paradicsomsûrít-mény-tartalom, annál kevesebbnek kellene lenniea paradicsomkocka-tartalomnak (ha alkalmaz-nánk), a megfelelõ összparadicsom-tartalom el-éréséhez. Ugyanakkor minél több cukrot adunk aketchupfõzethez, annál több ecetet is kell alkal-maznunk, hogy a cukor/sav arányt fenntartsukstb.

A táblázatból az is kiolvasható, hogy ha pl.önköltségi okok miatt kevesebb paradicsomsûrít-ményt akarunk alkalmazni, akkor a hiányzósûrítmény – bizonyos határig – cukorral, ecetsav-val és módosított keményítõvel „helyettesíthetõ”stb.

A vevõi követelmények teljesítését szolgálómûszaki paraméterek azonosításaA továbbiakban megvizsgáltuk, mely vevõi köve-telmény kielégítéséért milyen, a gyártó által hasz-nált, ill. értelmezhetõ mûszaki paraméter felelõs,és a minõség házát tovább építjük.

Ennek a mátrixnak az elkészítésével kiderül,hogy a gyártó tesz-e valamit minden vevõi köve-telmény teljesítéséért, azaz van-e hozzá olyan mû-szaki paraméter, melynek változtatásával a vevõielvárások részben vagy egészben teljesíthetõk. (Hanincs ilyen mûszaki paraméter, üres marad a sor.)

A mátrixból megállapítható az is, hogy nem„õrködünk-e” olyan mûszaki paraméter fölött,melyhez semmilyen vevõi követelmény nem kap-csolódik. (Üres marad az oszlop.)

(Ha a gyártónak valamilyen egyéb érdeke nemfûzõdik az ilyen paraméter felügyeletéhez, akkorez a továbbiakban nem figyelendõ.)

Természetes, hogy az üresen maradó sor vagyoszlop azonnali cselekvést tesz szükségessé.

A kapott eredményeket l. az 5. táblázatban.

A mátrix alapján elõször is azt állapítottuk meg,hogy van két olyan – a fejlesztõk által a termékbebeépített – jellemzõ, melyre a vevõk által kitöltött186 kérdõív egyikében sincs utalás. Ezek a jel-lemzõk: a paradicsomkocka adagolása, valamint agyümölcsös íz.

E két jellemzõ kiszûrése után kiszámítottuk amûszaki jellemzõk összesített fontosságát. A változtatandó (vizsgálandó és a megfelelõ irány-ban fejlesztendõ) paramétereknek, az összesítettfontosság alapján, a paradicsomtartalmat, azédesítés mértékét az édesítésre alkalmazott anyagmegfelelõ megválasztásával együtt, valamint atermék jellegzetes ízét adó fûszerkivonatok vagyfûszerek kiválasztását és mennyiségüket válasz-tottuk (l. még mindig az 5. táblázatot).

Termék tulajdonság Fontosság 1 2 3 4 5Jellegzetes, markáns, fűszeres íz 5 m b aÉdeskés íz 4 a m bHarmonikus íz 5 a m,bSzép piros szín 4 b m aSűrű, de folyni képes állag 3 b a mKönnyen kezelhető csomagolás 3 m a bMegfizethető ár 5 a b m

Jelmagyarázat:Javítási irány és szükségesnek ítélt mérték

3. táblázatTermékfejlesztésünk kívánatos céljai és mértékei

4. táblázatA gyártás mûszaki paraméterei és összefüggéseik

negatív kapcsolatpozitív kapcsolat

erõsen negatív kapcsolat

MAGYAR MINÕSÉG 29

A mûszaki jellemzõk mértékegységeinek rögzítése(l. a 6. táblázatot).

A mûszaki konkurenciaelemzés (l. a 6. táblázatvastag szaggatott vonal fölötti részét)

Az elvégzett mûszaki konkurenciaelemzés azalábbi változtatások szükségességét/lehetõségétmutatja:

– a cukor/sav arány növelendõ,– a fûszerezés (ízesítés) markánsabbá teendõ,– a csomagolóedényzetet könnyebben kezel-

hetõvé kell tennünk.

Ezt követõen – tisztán a mûszaki szempontokalapján – kitûzésre kerülnek a fejlesztésselelérendõ paraméterek. Ezek a Célérték 1 sorbantalálhatók. (Megjegyezzük, hogy a fûszerezés vál-toztatásával az a cél, hogy az érzékszervi pon-tozásnál elérjük az ízre adható max. 40 pontot.)

Mérlegelés (l. ehhez a 6. táblázat vastag szagga-tott vonal alatti részét)A mûszaki, gazdasági, beszerzési, értékesítési,fejlesztõ stb. szakemberek konszenzust kialakítvavégzik el azt a mérlegelést, hogy a változtatandómûszaki paraméterek közül melyek változtatásátképes a vállalat végrehajtani, illetve melyeketérdemes megvalósítani.

Itt a 6. táblázat alján csak egy mérlegelési szem-pontot, az önköltség nagysága szerinti mérlegeléseredményét mutatjuk be a Célérték 2 sorban.

Eredmény, azaz a fejlesztés bemenõ adataiA QFD elemzés az alább felsorolt eredményekethozta, melyek – az ISO 9001:2000 szabvány ter-minológiája szerint – a termékfejlesztés bemenõadatai, azaz a fejlesztõk által a termékfejlesztésselelérendõ jellemzõk.

5. táblázatA vevõi követelmények és a mûszaki paraméterek mátrixa

Javítási irány vagy javítandó paraméterekVevõk által nem igényelt paraméterekNegatív kapcsolatPozitív kapcsolat

Jelmagyarázat:

30 MAGYAR MINÕSÉG

Ezek az alábbiak:a) Paradicsomkockának a ketchupba adagolá-

sával nem kísérletezünk, mivel vevõi igénynem mutatkozott rá.

b) Gyümölcsízû ketchup kifejlesztését nem tûz-zük ki célul, mivel vevõi igény erre sem mu-tatkozott.

c) A paradicsomtartalom 18-ról 22%-ra eme-lendõ.

d) Édesítésre kizárólag cukrot alkalmazunk,mert vevõi igény mézre nem volt, és túldrága is.

e) A cukortartalom 2%-kal emelendõ.

f) Az ecetsavtartalom 0,7%-ra csökkentendõ.g) A költségek miatt fûszerkivonatokat alkal-

mazunk és nem természetes fûszereket. h) A fûszerkivonatok beszerzéséhez a megfelelõ

gyártó, alkalmazásához a koncentráció és ke-verék kísérlet útján meghatározandó. (A ter-mészetes fûszerek alkalmazására egyébkéntsem volt vevõi igény.)

i) A rugalmas falú mûanyag flakon – bár köny-nyen kezelhetõvé, adagolhatóvá tette volna aterméket – a beruházásigény miatt egyelõrenem kerül bevezetésre.

6. táblázat. A saját és konkurens termékek érzékszervi és laborvizsgálat alapján való összehasonlítása (mûszaki konkurenciaelemzés)

MAGYAR MINÕSÉG 31

Ha a bemenõ adatokként megfogalmazott eléren-dõ, valamint kihagyandó jellemzõket – melyekmeghatározzák a kifejlesztendõ új termék tulaj-donságait, paramétereit – összehasonlítjuk avevõk által, a saját nyelvükön megfogalmazott

elvárásokkal, teljes egybeesést tapasztalunk. A 7. táblázatban azt mutatjuk be, hogy a fentebbmegfogalmazott bemenõ adatok hogyan illeszked-nek e módszer elsõ lépésében meghatározott vevõiigényekhez:

A vevõk megfogalmazta igények(l. 1. sz. táblázat)

A fejlesztés bemenõ adatai (a vevõk elvárásainak teljesítéseérdekében változtatandó mûszaki paraméterek) (l. 3. pont)

íz: fûszeres, édeskés, harmonikus c, e, f, hszín: szép piros ccsomagolás: jól kezelhetõ Beruházás kellene, de most nem tudják finanszírozni.nincs vevõi igény a, b, d, g mûszaki követelményekre.

7. táblázatA vevõi követelmények és a bemenõ adatok egybeesése

ÖsszegzésCikkünkben a termékfejlesztést megelõzõenelvégzett QFD elemzés elõnyeit és eredményeitmutattuk be.

Amennyiben a példában szereplõ cég is elvégeztevolna ezt az elemzést, akkor:

– a fejlesztésnek teljesen más lett volna a kon-cepciója;

– az a vevõi igényeknek megfelelõen, a kon-kurencia teljesítményének figyelembevéte-lével és nem ösztönszerûen történt volna;

– átgondolták volna, hogy a szükséges anyago-kat honnan és milyen áron lehet beszerezni;

– felmérték volna, hogy lesz-e fizetõképes

kereslet a termékre, ha az önköltségeketkomolyan növelõ anyagok alkalmazásávalkísérleteznek;

– a több hónapig tartó fejlesztés végén piac-képes termékkel jelentkeztek volna stb.

Felhasznált irodalom1. Kalapács János (2001): Minõségirányítás, minõség-

technikák. X-Level. 529-535. o.2. Parányi György (1999): Minõséget, gazdaságosan. II.

köt. Mûszaki Kiadó. 492-502. o.3. Megyeri József (2001): A QFD a gyakorlatban.

Minõség és Megbízhatóság. 3. sz. 148–153.o.4. Ribizsár Zoltán (2002): QFD alkalmazása az ONION

LINE Kft. tevékenységének fejlesztésére I–II.Minõség és Megbízhatóság 1–2. sz. 22–26. o.

32 MAGYAR MINÕSÉG

Az eljárás lényegeEz a kauzalitás elvén alapuló, azaz szoros okságikapcsolatláncot elemzõ technika „két irányban”alkalmazható:a) Az észlelt hibajelenséget középpontba állítva az

oksági kapcsolatláncon, a folyamatnak a hiba-jelenséget megelõzõ fázisain szigorú következe-tességgel, hézag (mozzanatok átugrása) nélkülvisszafelé haladva, valamennyi „elágazást” fi-gyelembe véve göngyölíti fel az ok-okozat lán-cot, míg eljut az eredendõ hibaforrás(ok)ig. Ezlesz a lánc logikai idõrendi sorrend szerinti ele-je. Ennek eredményeként lehetõvé válik olyanintézkedések megtétele, amelyek meggátolják ahiba, hiányosság megismétlõdését. A tervezésifázisban alkalmazva a valószínûsíthetõ hibákmegelõzése is lehetõvé válik.

b) A hibajelenség-okozat láncon elõretekintve alehetséges, illetve várható következményeketsegít feltárni, s ezzel is orientálni a döntés-hozókat. Ebben a változatban a hibajelenségbõlkiindulva az okozati kapcsolatláncon hasonlókövetkezetességgel elõrehaladva feltárja éselemzi az elsõdleges, majd a további következ-ményeket. Ez a lánc másik vége (egy vagy több„végzõdéssel”).

A tényezõk (hibák, okok, okozatok) rangsorolásamódot nyújt a nagyobb kihatású, súlyponti ténye-zõk kimutatására, illetve kiemelt kezelésére. Azeljárás a hibajelenségek kényszerpályára tereltszakértõi megítélése mellett a gazdasági hatásokszámszerûsítésével megalapozottabbá (objektí-vebbé) teszi az egyes hibák és kihatásainak mér-

A MINÕSÉG JAVÍTÁSÁNAK / FEJLESZTÉSÉNEK TECHNIKÁI

Tisztelt Olvasó!

Februárban végzett felmérésünk azt a – számunkra meglepõ – véleményt fejezte ki, hogy olvasóinknagy része kevéssé értékeli ezt a rovatunkat, sõt fontosságát sem értékeli nagyra.

Ugyanakkor kaptunk olyan hozzászólást is, mely szerint bõvíteni kellene a rovatot, a techniká-kat részletesebben tárgyalni.

Ezért megismételjük a rovat indításakor (2004/7. szám) megfogalmazott bevezetõ egy részét:„A minõség javításának egyik legjelentõsebb feladata a termelési folyamat bármely fázisában

keletkezõ (vagy valószínûsíthetõ) hibák, hiányosságok és okaik feltárása s a megfelelõ helyesbítõ,lehetõleg megelõzõ intézkedések megtétele. Hasonlóan jelentõs a konkrét esetekben megvalósíthatóvagy általánosabb, stratégiai szintû minõségfejlesztési lehetõségeknek s a cél eléréséhez vezetõ legcél-szerûbb módszereknek, megoldásoknak a feltárása.

Az elemzések, a minõségtechnikák alkalmazásának az alapja a probléma, a megoldásra váró,kutatást-elemzést igénylõ feladat (tárgya lehet kiküszöbölendõ hiba, hiányosság vagy megcélzott,kívánatos eredmény elérése). A megoldandó problémához alkalmasan illeszkedõ, ún. minõségtech-nikák pedig a minõségi színvonal növelésének hatékony segédeszközei. …

Természetesen egy-egy rövid közlemény nem alkalmas a módszer elsajátítási mélységû tár-gyalására, de arra talán igen, hogy olvasóink megismerjék az adott probléma megoldására ren-delkezésre álló fontosabb eszközöket, és felismerjék, hogy milyen további információkra van szük-ségük a módszer esetleges bevezetéséhez.”

A technikák ismertetésének különös aktualitást ad, hogy az úgynevezett „minõségügy” hasznosságátés elismertségét egyre inkább az határozza meg, hogy mennyire képes hozzájárulni a szervezet érték-teremtõ képességéhez és ezzel a versenyképesség növeléséhez. (Errõl lásd David Watkins cikkét a2006/3. számunkban.)

A szerkesztõ

A göngyölítéses ok-hatás vizsgálat módszere*

– DSc Parányi György –

* A rovatban megjelenõ anyag az alábbi forrásmunkán alapul: Parányi Gy. (szerk.): Minõséget – gazdaságosan.

MAGYAR MINÕSÉG 33

legelését, és ennek megfelelõen az azok elkerü-lését célzó intézkedéseket.

Mindezek alapján meghatározhatók a valószínû-síthetõ hiba fellépésének, illetve az elõfordulthiba ismétlõdésének meggátlásához szükségestennivalók.

A H (hibajelenség), F (hibaforrás), K (hiba-következmény) elemek közötti kétirányú kapcso-latot az 1. tábla szemlélteti.

Az elemzés fázisait és a fázisok összefüggéseit akövetkezõ számunkban ismertetjük.

(folytatjuk)

MAGYAR MINÕSÉGA Magyar Minõség Társaság havi folyóirata.

SZERKESZTÕBIZOTTSÁGVezetõje: dr. Róth András. Tagjai: dr. Ányos Éva, Füredi László, Földesi Tamás, dr. Helm László, Pákh Miklós,

Pónyai György, dr. Ring Rózsa, Szõdi Sándor.Technikai szerkesztõ: Herr Györgyi.

Felelõs kiadó: Takáts Albert.Szerkesztõség: 1091 Budapest, Üllõi út 25. III. emelet.

Tel.: (36-1) 456-6956. Fax: 456-6954. E-mail: ujsag@quality-mmt.hu, web: www.quality-mmt.hu.A folyóirat címlapját és a Magyar Minõség Társaság új arculatát a Marketing Management Service tervezte.

1132 Budapest, Victor Hugo u. 35. Tel.: 339-5339, 20/915-6203.E-mail: mest1@elender.hu.

Nyomda: Grafika Press Nyomdaipari Rt., 1101 Budapest, Monori út 1–3. Felelõs vezetõ: Farkas Tamás vezérigazgató.Egy szám ára: 652 Ft + áfa + postaköltség.

Éves elõfizetés tagoknak 5652 Ft + áfa + postaköltség, nem tagoknak 7826 Ft + áfa + postaköltség. Megrendelés, publikáció- és hirdetésfelvétel a szerkesztõségben.

Engedélyezõ szerv: Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium. NYTSZ: B/SZI/1687/1993. HU ISSN-szám: 1416-9576.

1. tábla

34 MAGYAR MINÕSÉG

Társaságunk február 11-én találkozót tartott aNovotel Budapest Centrum Hotelben, a „Mit érma a tanúsítvány?” iránt érdeklõdõknek. A kötet-len beszélgetésen kb. negyvenen vettek részt ter-melõ és szolgáltató vállalkozások, tanácsadók,valamint tanúsítók szakemberei közül. A többmint három órán át folyó, igen élénk vitábangyakran egymásnak ellentmondó nézetek csaptakössze.

A rendezvény újdonságnak tekinthetõ, mertmintegy bevezette és megalapozta az aznap estetartott minõségszakemberek összejövetelét, aMinõségbált, amely jó alkalom volt, hogy a részt-vevõk folytassák a délelõtt megszakított, dekorántsem lezárt vitát.

A továbbiakban nem törekszem arra, hogy a tel-jesség igényével adjak összefoglalást az elhangzot-takról, hiszen a rendezvény csak egy kötetlenvéleménycserének kívánt teret adni.

Ezért e beszámolót is tekintsék olyannak, hogya vita milyen benyomásokat keltett egy részt-vevõben, beleértve azt is, hogy egyes hozzászólá-sok értelme, irányultsága torzulhatott. Ezért arrakérek minden olvasót, hogy korrigálja vagyegészítse ki a beszámolót, akkor is, ha nem voltjelen a vitán, de van saját véleménye a témáról:mennyit ér ma a tanúsítvány?

Vitaindítóként Somogyiné Alabán Ildikófelvezette a fõ kérdést, hogy mennyit ér ma sajáttanúsítványunk, mi az értékalakulás tendenciája,és ebben milyen okok játszhatnak közre? Rövidkitekintést adott a tanúsítás nemzetközi tenden-ciájáról, és arra is utalt, hogy a legfejlettebb pia-cokon, pl. az USA-ban ma már jóval többet várnakel a szállítóktól, mint azt, hogy tanúsítványuklegyen.

Az elsõ körben a tanúsított szervezetek, a má-sodik szakaszban pedig a tanácsadók és a tanú-sítók véleményét kérte.

A kérdésre válaszolók egységesen foglaltakállást abban, hogy az ISO 9001:2001 követel-ményszabvány tanúsításának értéke devalváló-dott. A rendszer bevezetésének „belsõ” hasznátnem vitatják, de a piac ma már további garan-ciákat követel.

A szakma „vajúdását” több jelenség is bizonyít-ja, például az, hogy ezen a rendezvényen nagyon

hiányosan jelentek meg a kiváló vállalatok, aszakmai szervezetek (MIK, EOQ MNB) és a kor-mányzat szakemberei.

Az egész minõségszakma leértékelõdése meg-mutatkozik abban is, hogy a kormányzat – a szak-mai szervezetek erõfeszítései ellenére – nem volthajlandó a minõségfejlesztés témakörét a II.Nemzeti Fejlesztési Tervbe felvenni.

A tanúsítvány értékét néha a felkészítõ és a tanú-sító szervezet összefonódása vonja kétségbe.

A helyzet kialakulásának okát egyesek magá-ban a rendszerben látják, abban, hogy bárki lehettanúsító, vagyis a kínálatot nem korlátozza sem-mi, az árverseny pedig rontja a tanúsítás minõ-ségét, állami beavatkozás lenne szükséges.

A felkészítõ gyakran nem tanácsadó, nem is értahhoz a szakmához, amelyben felkészít, ezértnem képes az egyes következmények súlyának ér-tékelésére, csak abban érdekelt, hogy legyen mega tanúsítvány. Az új akkreditációs törvény helyte-lenül korlátozza az auditorok körét, kiváló szak-embereket oktalanul zár ki az auditálásból. Bírál-ták a NAT akkreditációs tevékenységét, sürget-ték, hogy készüljön fel az informatikai rendszerektanúsításának akkreditálására, mert ez a piacgyors felfutásban van.

Többen szóltak arról, hogy a minõségoktatás isreformra szorul, a minõségmérnök ma már nemfõ-, hanem inkább másoddiploma lehetne.

A tervezett idõt jóval meghaladó vita eredmé-nyének, hasznának és a javasolt teendõknekösszefoglalását nem tekintem feladatomnak, márcsak azért sem, mert nem lehetek döntéshozó azegymással gyakran ellentétes javaslatok tekin-tetében. Néhány megállapítás mégis megkockáz-tatható, a leadott értékelõlapokon közölteket isfigyelembe véve.

A TÁRSASÁG HÍREI ÉS PROGRAMJAI

Minõségszakemberek TalálkozójaBeszámoló rendezvényünkrõl

MAGYAR MINÕSÉG 35

A szakértõk egyetértettek abban, hogy az ISO9001:2001 alapján kiadott tanúsítványok értékedevalválódott, és ez a folyamat várhatóan mégfolytatódik. Indokolt a szakmai társadalmi szerve-zetek törekvése, hogy ennek okait minél részlete-sebben feltárják.

Ezért hasznos volt ez a rendezvény is, mertsegített a pozitív és negatív tapasztalatok köl-csönös megismerésében és ezáltal a továbbgondol-kodásban. Javasolható további rendezvényektartása a témában, lehetõleg szélesítve a részt-vevõk körét. Szükséges, hogy a Magyar Minõség is folytassa a témakör tárgyalását.

Abban a tekintetben, hogy hol keressünk kiu-tat a jelenlegi helyzetbõl, a hozzászólók szerint afejlõdés egyik iránya integrált rendszerek beveze-tése, de ez nem úgy értendõ, hogy a különbözõrendszerek (MIR, KIR, MEHIB stb.) egymás mel-lett léteznek és külön-külön auditálják õket.

Ehelyett valóságosan integrált és komplex mó-don tanúsított rendszerekre van szükség, és olyanauditorokra, akik nem – a szóban forgó szervezetszempontjából sokszor jelentéktelen – részletekenakadnak fenn, hanem a lényeges követelmé-nyeket kérik számon.

Befejezésül álljon itt egy igen találó és a jövõbemutató hozzászólás. A minõségirányítási rendszerbevezetése és tanúsítása annyit ér, amennyit hoz-záad a szervezet értékteremtõ képességéhez ésezzel versenyképességének növeléséhez.

Remélhetõ, hogy a bállal folytatódó rendezvényhagyományt teremt, és a jövõben már nem annyi-ra a problémák felvetése, hanem a kibontakozásperspektívája áll a vita középpontjában.

A rendezvényrõl és a bálról készült fényképekhonlapunkon megtekinthetõk.

www.quality-mmt.hu Összefoglalta: dr. Róth András

36 MAGYAR MINÕSÉG

Weboldalunk tartalmából:www.quality-mmt.hu

BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGSZAKEMBEREKTALÁLKOZÓJÁRÓL

FELTETTÜK 2006. FEBRUÁR 20-ÁN

2006. ÉVI OKTATÁSI PROGRAMFÜZETÉS NAPTÁR

FELTETTÜK: 2006. FEBRUÁR 16-ÁN

Minőségszakemberek Találkozója2006. február 11., szombat

Letölthető:Meghívó és program pdf formátumban

Jelentkezési lap doc űrlap formátumbanA találkozó ötletadója a CONSACT Kft.

VÉDNÖKÖK TÁMOGATÓK

>>> BESZÁMOLÓ <<<

Nyitóoldal

Elérhetőségek

MMT szervezete

Tagfelvétel

1%

Hírek, újdonságok

Rendezvények

XIV. Magyar Minőség Hét2005.

Magyar Minőség Háza®

2005.

MM folyóirat

Oktatás

Adatbank

Vendégkönyv

Hírek, újdonságok

A cikkhez kapcsolódó letöltések1. Beszámoló2. Meghívó és program – pdf formátum3. Jelentkezési lap – doc űrlap4. A rendezvény védnökei5. A rendezvény támogatói

BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGSZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJÁRÓLFeltettük: 2006. FEBRUÁR 20-ÁN

MAGYAR MINÕSÉG 37

Elõzetes tájékoztatás

Felhívjuk olvasóink figyelmét a 2006. június 1-jén

tartandó,„A hon- és rendvédelem idõszerû kérdései”

címû rendezvényünkre. Ennek programját következõ számunkban

és honlapunkon (www.quality-mmt.hu) ismertetjük.

A Hon- és Rendvédelmi Szakbizottság 2006.február 27-én tartott taggyûlésén, terveinekmegfelelõen – az MMT ügyvezetõjének jóváhagyá-sával – öt fõrõl hét fõre egészítette ki vezetõségét.A kiegészítés célja minden szakterület teljeslefedése.

A megválasztott új tagok:Bognár Gyula rendõr százados, az ORFKGazdasági és Igazgatási Fõigazgatóság EU-integ-rációs és Minõségfejlesztési Osztály kiemelt fõ-referense.

Rendõrségi Igazgatási Központ1139 Budapest, Teve u. 4–6.tel.: 443-5597

fax: 443-5598mobil: 06-20-260-2670e-mail: bognar.gyula@orfk.b-m.hu

Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes, a HM Tech-nológiai Hivatal Ruházati és Élelmezési Minõség-felügyelet osztályvezetõje.

HM Technológiai Hivatal 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 20.tel.: 398-4607fax: 398-4555mobil: 06-30-370-4690e-mail: f.gyongyosi@hmhti.hu

referálta: Füredi LászlóHRSzB-titkár

A Hon- és Rendvédelmi Szakbizottság vezetõségének kiegészítése

1%

FELHÍVÁS(szja közcélú felhasználására)

Felhívjuk szíves figyelmét az 1996. évi CXXVI. törvényre, amely a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti,

közcélú felhasználásáról szól.Ön a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásának alkalmával dönt arról,

hogy az adó 1%-át milyen közcélú felhasználásra fordítja. Kérjük, hogy ezzel támogassa a Magyar Minõség Társaságot,

hogy mûködésével továbbra is szolgálhassa a hazai minõségtudat fejlesztését.

A Társaság adószáma: 19668174-2-43Magyar Minõség Társaság

Szívélyes üdvözlettel:

Takáts Alberta Magyar Minõség Társaság

ügyvezetõ igazgatója

Pónyai Györgya Magyar Minõség Társaság

elnöke

38 MAGYAR MINÕSÉG

Létezik egy hely a világon, ahol több mint 100ezer vegyszer van forgalomban, de közülük aligpár ezernek az egészségügyi és környezeti hatá-sait dokumentálták megnyugtatóan. A többitszabadon használják, pedig jócskán vannak közöt-tük nagy valószínûséggel emberre-állatra káros, atáplálékláncban felhalmozódó, generációkkal ké-sõbb is mérgezõ anyagok. Ez a hely nem a har-madik világban van: a Föld legfejlettebb környe-zet- és fogyasztóvédelmi szabályozással rendel-kezõ régiójáról, az Európai Unióról van szó.

Hogy a helyzet tarthatatlan, azt a 90-es évek elejeóta nyilvánosan tárgyalják az EU különbözõ fóru-main, ilyen-olyan (lobbi)okok miatt azonban egyszigorú, új szabályrendszer kialakítása mindmáigváratott magára. 2005 végére azonban összeállt akoncepció, a Bizottság javaslatát az Európai Par-lament elsõ olvasatban tárgyalta és szavazott isróla, így már csak a Tanácson múlik, hogy mikorés pontosan milyen formában lép életbe a REACH(Registration, Evaluation and Authorisation ofChemicals, vegyi anyagok nyilvántartása, értéke-lése és engedélyezése), az EU új vegyszer-engedé-lyezési szabályrendszere (a javaslat sorsáról azún. együttdöntési eljárással határoz a két tes-tület).

A mintegy 40 létezõ uniós jogszabály helyébe lépõREACH lényege, hogy azoknak a vállalkozások-nak, amelyek több mint egy tonna vegyiparianyagot gyártanak vagy importálnak, regisztrál-tatniuk kell magukat egy központi adatbázisban.A cégeknek fel kell mérniük a vegyi anyagok hasz-nálatából következõ kockázatokat, és intézkedé-seket kell tenni a kockázatok menedzselésére. Amásik legfontosabb újdonság, hogy „bemondásra”nem lehet elfogadni egy vegyi anyag veszélytelen-ségét: a tulajdonságokat vizsgálni kell, és a bizo-nyítás terhe a nemzeti közhatóságokról a vállal-kozásokra száll át. Jelenleg a felhasznált vegy-szereket „elvbõl” veszélytelennek tekintik, éscsak akkor írnak elõ különleges bánásmódot, ha a

hatóság (Magyarországon például a környezet-védelmi felügyelõség) bizonyítani tudja, hogy azadott anyag kockázatos. Van ugyan kötelezõellenõrzés, ám e tekintetben a szabályok meg-különböztetik a „meglévõ” és az „új” anyagokat.Minden vegyszer meglévõnek számít, amelyik1981 elõtt került piacra – a meglévõ anyagokatnem kell vizsgálni, az újak egészségügyi és kör-nyezeti kockázatait viszont a felhasználás elõttelemezni kell. Ez a rendszer a gyakorlatban kife-jezetten arra sarkallja a gyártókat, hogy csak régi,ellenõrizetlen vegyi anyagokkal dolgozzanak (azutóbbi egy évtizedben alig több mint száz új ké-szítmény hatásait dokumentálták).

Az eddigi liberális megközelítés nagyban hozzá-járult az európai környezet állapotának lerom-lásához. A WWF adatai szerint a tömegesen hasz-nált kemikáliák 80 százalékát sosem vizsgáltákmeg egészségügyi szempontból, 85 százalékukrólnem tudható, hogy felhalmozódnak-e a termé-szetben vagy a táplálékláncban, a vegyi anyagok70 százalékának lebomlási folyamatát sem ismer-jük, vagyis nem tudjuk, mi történik velük, ha ki-kerülnek a környezetbe. Azt viszont a természet-védõ szervezet az elmúlt másfél évben demonst-ratív vizsgálatokkal igazolta, hogy az ártalmasvegyszerek jelen vannak az emberi szervezetben(így például a DDT is, amelynek a használata elvi-leg a 60-as évek óta tilos).

A nemzetközi zöldszervezetek régóta követelik aszigorítást, és a „no data – no market” (ha nincsinformáció, nem kerülhet a piacra) elv következe-tes érvényesítését. A vegyipar viszont kettõs tak-tikával igyekezett a szerinte öt-hat milliárd euróköltségvonzatú tervet kisiklatni: egyrészt igen ha-tékony idõhúzást alkalmaztak – bizonyíték rá azimmár több mint tíz éve húzódó elõkészítés –,másrészt pedig minden erõvel azon voltak, hogyfelpuhítsák a tervezetet. A felmerült és részben ajelenlegi verzióba is beépült ötleteknek se szeri, seszáma. Szóba került például, hogy ne évi 1, hanem

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK, BESZÁMOLÓK

Vegyszerszabályozás:lobbiharc után kompromisszum*

– Hargitai Miklós –

* Emlékeztetjük olvasóinkat a 2005/10. számunkra, melyet a kémiai biztonság témakörének szenteltük. Ebben több cikk is foglalko-zott a REACH rendelet tervezetével és az errõl szóló vitával.A lobbiharc után – úgy tûnik – kialakult a kompromisszum. Ezt ismerteti a cikk, mely eredetileg az Európai Tükör 2006. januáriszámában (pp. 78–80.) jelent meg – szerkesztõ.

MAGYAR MINÕSÉG 39

10 tonnánál húzzák meg azt a határt, ami felettkötelezõ a regisztráció és a vizsgálat (így a fel-használt vegyszerek harmada kikerült volna aszabályozás hatása alól), hogy akkor se legyenkötelezõ a helyettesítés, ha egy anyagról bizo-nyíthatóan kiderül, hogy veszélyes, de vanveszélytelen alternatívája, illetve, hogy a hadi-iparra ne vonatkozzon semmilyen korlátozás. A dolgok pillanatnyi állása szerint az évi 1 és 10tonna közötti mennyiségben gyártott vegyianyagoknál csak egy egyszerûsített engedélyezésieljárás lesz, végsõ soron az érintett mintegy 30ezer anyag közül csak kb. 17 ezerre vonatkozikmajd az „átvilágítási” kötelezettség.

A gyártók természetesen sosem a profitszempont-jaikat hangoztatták a vitában, hanem vállalko-zások ezreinek bezárásával, munkahelyek milliói-nak elvesztésével fenyegettek (indirekt módonbizonyítva: pillanatnyilag rengetegen élnek abból,hogy egészségtelen és/vagy környezetvédelmiszempontból ártalmas vegyi anyagokat gyárta-nak). Az EU Bizottsága viszont másként számolt:a testület adatai szerint a REACH a regisztrációelvégzésére szánt 11 év alatt mintegy 2,8–5,2 mil-liárd euró pluszköltséget jelent ugyan az európaigazdaságnak (ezen belül a vegyiparnak csak 2,3milliárd eurót), de a várható elõnyök ezt legalábbegy nagyságrenddel meghaladják. Vagyis 10 szá-zalékkal eshet vissza a vegyi szennyezéssel össze-függõ betegségek száma (jelentõs részben épp avegyiparban), ami a halálesetek számát évente4500-zal csökkentené, és 30 év alatt az egészség-ügyi kiadásoknál elért megtakarítás 50 milliárdeurót tehet majd ki.

Készült felmérés a REACH várható magyar ha-tásairól is, a gazdasági és a környezetvédelmitárca megbízásából, az Öko Rt. kivitelezésében.Eszerint mintegy 450, magyarországi gyártásúanyag érintett, a vegyiparra háruló többletteher30 milliárd forint, az egészségügyi haszon száz-milliárdokban mérhetõ. A vegyipar saját számaiszerint minden másképp van: az érintett vegyianyagok száma 2450, a közvetlen költség 150–300milliárd forint, amit közel ugyanennyi közvetett(például a munkanélküliség növekedésével össze-függõ) költséggel hizlalnak (a vegyipar egészség-ügyi hasznot nem mutatott ki). A két elemzésközös pontja, hogy a terhek döntõen a kis- ésközepes vállalatoknál fognak jelentkezni. Az iparitanulmány szerint a gyártók 60 százaléka profil-váltásra kényszerül, 25 százalékuk biztos az el-lehetetlenülésben, további 25 százalék pedig tarttõle. A hivatalos, vagyis a minisztériumok általkészített tanulmány végkövetkeztetése: a közvet-len költségek az elsõ évben az árbevétel 0,11–0,36százalékát tehetik ki.

Minden ipari költségszámításnál abból indultakki, hogy a szükséges vizsgálati adatok nincsenek avállalatok birtokában, azokat a következõ évbenkell elvégezni. A valóság ettõl némileg eltér: acégek rengeteg hatásvizsgálatot csinálnak(például egy esetleges kárfelelõsség kockáza-tainak felmérésére), csak épp ezek eredményeitnem kötik a nagyközönség és a hatóságok orrára.A készülõ szabályozás a meglévõ adatok elõtárá-sát is kikényszerítené – talán ez az, amitõl a vál-lalatok a legjobban félnek.

Az ipari lobbi a nyár folyamán patthelyzetbemanõverezte a tárgyalásokat, ebbõl azonban egymagyar részvétellel megszületett javaslat segít-ségével sikerült kiszabadulni. A magyar–britmódosítás abból indult ki, hogy a szabályozásbóladódó költségek elsõsorban a kis- és középvál-lalkozásokat hoznák nehéz helyzetbe, vagyis az õ számukra kellene egyszerûbbé és így olcsóbbátenni a vegyszer-engedélyezést. A kompromisszu-mos javaslat lényege, hogy egyetlen vegyi anyagotcsak egyszer kelljen engedélyezni (ami feltételezi,hogy a vállalatok kötelesek megosztani egymássalaz engedélyezés alapjául szolgáló adatokat). Ezt a nagyvállalatok kezdetben hevesen ellenezték,utóbb azonban rájöttek, hogy végsõ soron nemjárnak rosszul, hiszen így egymás „lapjaiba” isbeleláthatnak. A végül elfogadott módosítás azértvezet jelentõs megtakarításhoz, mert lecsökkentia veszélytelenség igazolásához szükséges vizsgá-latok és állatkísérletek mennyiségét, vagyis egy-szerre takarít meg sok idõt és pénzt.

2005 õszén felgyorsultak az események: no-vember elején kompromisszumos, a brit–magyarjavaslatot is tartalmazó megállapodásra jutottakaz Európai Parlament nagy pártcsoportjai, így azEP az elfogadás reményében tûzhette a plenárisülés napirendjére a szabályozástervezetet. No-vember 17-én sor került a szavazásra, s a végered-mény egy olyan szövegváltozat lett, amely át-menetet képez a zöldek szerint minimálisan elfo-gadható szigor, illetve a vegyipar által szorgalma-zott puha változat között. Vagyis a REACH elõír-ja a kötelezõ regisztrációt, de a rendelet hatás-körébe tartozó anyagok nagy részérõl továbbrasem kell közölni az alapvetõ egészségügyi éskörnyezeti információkat (ezáltal súlyosan sérül a„nincs adat – nincs piac” elv). Így tehát részbenhiábavaló a másik megvalósult vívmány, a köte-lezõ helyettesítés is, hiszen amirõl nem derül ki,hogy káros, azt nem kell helyettesíteni sem. Ajogszabály hatósugarába tartozó 30 ezer vegyszer-bõl az 1 és 10 tonna közötti mennyiségben gyár-tott közel 20 ezernél elegendõ a már ismert ada-tok „bediktálása” a regisztrációnál, itt tehát érde-

40 MAGYAR MINÕSÉG

mi új információhoz nem jutnak a hatóságok és afogyasztók.

Magyarországon a Levegõ Munkacsoport, aMagyar Természetvédõk Szövetsége és a WWFMagyarország 11, a legszigorúbb szövegváltozattámogatását sürgetõ aláírást adott át (még a sza-vazás elõtt) a négy parlamenti párt képviselõinek.

Európában a WWF több mint 160 ezer hasonlóértelmû aláírást gyûjtött össze és juttatott el apolitikusoknak. A magyar euro-képviselõk döntõtöbbsége a zöldek óhajának megfelelõen szava-zott, nem rajtuk múlt, hogy az elfogadott – de aTanács által még módosítható – szöveg nem lettszigorúbb.

Két új taggal bõvült a Nemzeti Minõség KlubFebruár utolsó napján, Budapesten tartotta ideielsõ rendezvényét a Nemzeti Minõség Klub.Házigazda szerepre az egyik Nemzeti MinõségiDíj-as szervezet, a Knorr-Bremse Vasúti JármûRendszerek Hungária Kft. vállalkozott.

Oláh Antal ügyvezetõ igazgató a vendéglátóknevében üdvözölte a klubtagokat, majd kijelen-tette, hogy a 2005. évben elnyert rangos magyarelismerés cége számára méltó elégtételt jelentett.Hangsúlyozta, hogy az egyetlen dolog, amivelEurópában megkapaszkodhatunk, az a minõség.

Schleiffer Ervin a klubtagságot igazoló okleve-leket adott át Harmati Lászlónénak az E.ONTiszántúli Áramszolgáltató Zrt. képviseletébenjelen lévõ minõségügyi megbízottnak és OláhAntalnak.

Ezt követte a Knorr-Bremse Vasúti JármûRendszerek Hungária Kft. bemutatkozása.

Az anyacég tavaly ünnepelte megalapításának100., míg a budapestiek fennállásuk 10. évfor-dulóját.

Belsõ Barnabás személyzeti igazgató a cégeelõtt álló kihívások között említette, hogy a japánvasutak számára szeretnének fékberendezéseketgyártani. E feladat nehézségét jelzi, hogy a jár-mûvek 350 km/óra sebességgel közlekednek, ahola féktávolság 1200 méter.

A Knorr-Bremse a világpiac kb. 40%-ára szállítkorszerû termékeket. Különösen arra büszke,hogy 2001 óta magyar menedzsment irányítja abudapesti céget. Nagy sikerként tartják számon,hogy tavaly a nagyméretû szervezetek kategóriá-jában a „Családbarát Munkahely”-pályázatonmásodik helyezést értek el. A kft.-ben szemesz-terenként 70–80 ember tanul idegen nyelveket.

Tavaszi Tivadar gyárigazgató bevezetõjébenörömmel újságolta, hogy 2005 augusztusában azúj csomagoló- és kiszállítási hely létrehozásávalközvetlen vevõi kapcsolatok kialakítására nyíltlehetõségük, ami azért jelentõs, mert NemzetiMinõségi Díj-as pályázatukban a vevõkapcsolatokbemutatása eléggé nehéz területnek számított.

Megismertük minõségügyi mérföldköveiket az1998 decemberében megszerzett ISO 9001-estanúsítványtól a 2005. évi NMD-gyõzelmükig. Az573 fõt foglalkoztató gyárban 10 vezetõi, 7 támo-gató és 3 fõfolyamatot mûködtetnek. A 2002-benregisztrált 3500 ppm-es szintet 2005-re sikerült724 ppm-re javítani.

Kállai Mária, a Szandaszõlõsi Általános Iskola,Mûvelõdési Ház és Alapfokú MûvészetoktatásiIntézmény igazgatója arra kérte a klubtagokat,hogy anyagi támogatásukkal is segítsék intéz-ményét az Európai Kiválóság Díj további pályá-zati költségeinek (kb. 5 millió Ft) elõteremté-sében.

Harmati Lászlóné az Európai Kiválóság Díjravaló indulás feltételeként kitöltendõ és újnakszámító 15 oldalas kvalifikációs dokumentumkészítésének tapasztalatait osztotta meg a jelen-lévõkkel.

Sugár Karolina, a klub szakmai program-felelõse az EFQM novemberi fórumával kapcso-latos legfrissebb információkat sorolta. Felhívta afigyelmet a speciális, elõzetes regisztrációra, ésszólt a várható elõadásokról és híres elõadókról is.

Schleiffer Ervin bejelentette, hogy májusközepén Debrecenben az E.ON Tiszántúli Áram-szolgáltató Zrt.-ben, míg szeptember 5-énNyíregyházán a Nyírtávhõ Kft.-ben lesz klubülés.

Bodor Pál, a HQD Iroda vezetõje egy nem-régiben indult benchmarking típusú tapasztalat-csere szervezésének tapasztalatairól tájékoztattaa klubtagokat.

Szabó Kálmán, az IFKA Magyar Minõségfej-lesztési Központ minõségszakértõje a január 19-én indult „Elkötelezettség a Kiválóságért”projektrõl és a Prágában A cégek társadalmifelelõsségvállalása címmel megrendezett össze-jövetelrõl számolt be.

Sz. S.

MAGYAR MINÕSÉG 41

A pályázat céljaA pályázat célja – a miniszterelnök 3/1996. (VI.19.) ME rendelete alapján – a minőségügyben kiemelkedőeredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése.

Pályázati feltételekPályázatot nyújthatnak be azok a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, amelyek termelő-, szolgál-tató-, illetve közszolgáltatói tevékenységet végeznek, és megfelelnek a részletes pályázati feltételekbenrögzített követelményeknek.

Nem pályázhatnak azon gazdálkodó szervezetek, illetve azon szervezetek jogutód szervezetei,amelyek az elmúlt öt évben Nemzeti Minőségi Díjat nyertek, valamint a tanácsadási tevékenységetvégző szervezetek.

A pályázat benyújtásaA pályázat elkészítéséhez és benyújtásához szükséges jelentkezési lap és a részletes, valamennyi szükséges információt tartalmazó pályázati útmutató beszerezhető az IFKA Magyar MinőségfejlesztésiKözpontból (1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16. • telefon/fax: 1/332-0362, 1/331-7549, e-mail: info@mik.hu), illetve letölthető a www.mik.hu honlapról.

A pályázat önértékelésen alapul, amelynek elkészítése érdekében az IFKA Magyar MinőségfejlesztésiKözpont előzetes jelentkezés alapján egynapos költségtérítéses, konzultációval egybekötött felkészítést biztosít a pályázók számára április 5-én, 27-én és május 17-én.

A pályázati szándékot 2006. június 12-én 15 óráig jelezni kell az IFKA Magyar MinőségfejlesztésiKözpontnak. A pályázati anyagot legkésőbb 2006. június 30-án 14 óráig kell benyújtani a pályázatiútmutatóban meghatározottak szerint az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központba. A pályázatbenyújtásával egyidejűleg az Iparfejlesztési Közalapítvány 10201006–50031230 számú számlájára„Nemzeti Minőségi Díj” megjelöléssel be kell fizetni a pályázat eljárási díját, amely

♦ 250 főnél kevesebb dolgozói létszámú, illetve közszolgáltatói szervezet esetén 250 000 Ft+áfa,♦ 250 és 500 fő közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 450 000 Ft+áfa,♦ 500 és 1000 fő közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 550 000 Ft+áfa,♦ 1000 és 2000 fő közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 750 000 Ft+áfa,♦ 2000 főnél nagyobb dolgozói létszámú szervezet esetén 950 000 Ft+áfa.

A pályázatok elbírálásának rendjeA beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el, szakértők bevonásával. A Bizottság javaslatát a gazdasági és közlekedési miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé.Összesen négy díj ítélhető oda termelő- és szolgáltatóterületen kis- és közepes méretű, nagyméretű,valamint nagyméretű szervezet üzleti egysége és a közszolgáltatói kategóriákban. A pályázatokértékelése és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat a közreműködők bizalmasan kezelik.

A nyertesek oklevelet és névre szóló képzőművészeti kisplasztikát kapnak teljesítményük elismeré-seként, amelyeket a miniszterelnök ünnepélyes keretek között 2006. november 7-én, az EFQM FÓRUMkeretében nyújt át. A nyertesek jogosultak ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni.

A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot hirdet

a 2006. évi Nemzeti Minõségi Díj elnyerésére

42 MAGYAR MINÕSÉG

Egyéni tagokAdamecz Ilona, Mezõtúr

Borsos Jánosné, NagyvenyimFehér Szilvia, Pécs

Gyuk Attila, Szombathely

Jogi tagokBPW-Hungária Kft.

Brumbauer József ügyvezetõ igazgató, SzombathelyMINÕSÉGHÁZ Tanácsadó és Szolgáltató Bt.

Fekete Attila ügyvezetõ, ÉrdQC Consulting Group Kft.

Gyetvai Gergely ügyvezetõ, Budapest

A TÁRSASÁG ÚJ TAGJAI

Bemutatkoznak új tagjaink5S Tanácsadó Bt.

Tevékenységi körKözéppontban a termelékenységfejlesztés módszereinek, rendszerelemeinek és teljes körû rendszerénekbevezetése a vállalatoknál, és a bevezetés támogatása képzéssel.

A vállalkozás tevékenysége:Mûszaki kutatás, fejlesztés 7310’03 Humánkutatás, fejlesztés 7320’03Üzletviteli tanácsadás (fõtevékenység) 7414’03Mérnöki tevékenység, tanácsadás 7420’03Máshová nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás 8042’03

A vállalkozás tagjai az alábbi szervezetek munkájában vesznek részt:– Magyar Elektrotechnikai Egyesület www.mee.hu– AEE (Association of Energy Engineers) Magyar Tagozata www.aeecenter.org– Magyar Minõség Társaság www.quality-mmt.hu

A vállalkozás alapításának éve: 2001.

Az üzletviteli tanácsadás témakörei és céljaTéma Cél5S módszer – a minõségi munkakörnyezet kialakítása és a nagy

vállalatirányítási rendszerek mûködésének megalapozása.

Kaizen és javaslati rendszer – a folyamatos jobbítás megalapozása, mûködtetése és fejlesztése.

Fókuszált projektek – a céltudatos veszteségcsökkentés támogatása a veszteséglebontásból következõ rövid távú célok elérésére.

TQM, TPM, JIT, LEAN – a hosszú távú vállalatfejlesztési tervek megvalósításának stratégiai és mûhelyszintû támogatása.

ElérhetõségNév: 5S Tanácsadó Bt. • Cím: 1022 Budapest, Endrõdi S. u. 5/A

Telefon: 06-30-488 8229 • Fax: 06-1-326 8037E-mail: 5sbt@vnet.hu • Honlap: www.5sbt.hu

MAGYAR MINÕSÉG 43

A cég 1988-ban kezdte meg a tevékenységét Magyarországon, vegyes vállalatként mûködöttTNT Malév Express Kft. néven, melyben a Malév40%-os részesedéssel volt jelen. A TNT 1993-bankivásárlásokkal és névmódosítással átszerveztemagyarországi érdekeltségeinek struktúráját olymódon, hogy egyesítette a korábbi nemzetközi(TNT–Malév) és a hazai futárszolgálatot (koráb-ban a TNT UK tulajdonában lévõ TNT Hungary).Ekkor kezdte meg mai formájában mûködését aTNT Express Worldwide Hungary Kft.

1994 áprilisában a TNT Express WorldwideHungary Kft. a kelet-európai országokban mûkö-dõ szállítócégek közül elsõként kapta meg a nem-zetközi minõségbiztosítási feltételeknek megfe-lelve az ISO 9001 minõsítést, 2005-ben az OHSAS18 001 tanúsítást is megszerezte, az integrált irá-nyítási rendszert 2006-ban az ISO 14 001 követel-ményeinek való megfeleléssel kívánja bõvíteni.

Rendszeradatok Magyarországon

• Munkatársak száma: 464 fõ

• Saját tulajdonú repülõgépek száma: 1 db

• Gépjármûvek száma: 130 db

• Elosztóközpontok száma: 10 db

Expressz szállítási szolgáltatások

Különleges expressz: a lehetõ leggyorsabbkiszállítás világszerte, mely rugalmas, egyedimegoldásokat kínál bármely sürgõs küldeményesetén.

9:00 órai expressz: dokumentumok garantáltreggel 9 óra elõtti kézbesítése Európán belül akövetkezõ munkanapon.

12:00 órai expressz: dokumentumok garan-tált déli 12 óra elõtti kézbesítése Európán belüla következõ munkanapon.

Világexpressz: dokumentumok és árukülde-mények másnapi kézbesítése a legtöbb európaicélállomásra és expressz kézbesítés a világtöbbi részére.

Gazdaságos expressz: kevésbé sürgõs külde-mények költségtakarékosabb szállítása háztólházig a világ bármely részére.

Importszolgáltatás: importküldemények tel-jes körû ügyintézése.

Belföldi expressz: dokumentumok és áru-küldemények expressz közúti szállítása súly-korlátozás nélkül Magyarország egész terüle-tén – aznapi és másnapi kiszállítás, idõpontratörténõ kiszállítás.

Különleges szolgáltatásokSzakértõ munkatársaink a legszokatlanabb éslegkomplikáltabb küldeményt is biztonságosanés megbízhatóan kikézbesítik, legyen az kicsivagy nagy, értékes, érzékeny, kényes vagy akárveszélyes.

Idõérzékeny szolgáltatások: Prémium ex-pressz, Különleges expressz.

Teheráru-szolgáltatások: Légi teheráru,Közúti teheráru, Tengeri teheráru.

Különleges árukezelési szolgáltatások:Veszélyes áruk, Szárazjeges küldemények,Nagy értékû áruk.

Készenléti raktározás és elosztás: Ter-mékbevezetés logisztikája, Készenléti raktá-rozás, Mûszaki futár, R & R expressz.

Kihelyezett szolgáltatások: Archiválás,Banki és pénzügyi expressz, Postakezelés,Logisztikai folyamatirányítás.

Elektronikus szolgáltatások és megoldásokA TNT egyedülálló teljes internetes, PC-s, illetvee-business szállítási megoldásokat kínál ügyfeleiszámára. Ezek a legkorszerûbb informatikailehetõségeket kihasználva maximális hatékony-ságot biztosítanak a jelenkor üzleti kihívásaihoz.Informatikai megoldásaink személyre szabottak,hogy az ügyfelek valamennyi speciális üzleti igé-nyét kielégíthessék. A szolgáltatások a www.tnt.huvagy a www.tnt.com címeken érhetõek el.

Ügyfélszolgálat és küldeményfelvételKérjük, hívja Budapestrõl a 431-31-31-es, illetveaz ország egyéb területeirõl a 06-40 31-31-31-estelefonszámot a hét minden napján, a nap 24órájában, vagy látogassa meg a www.tnt.hu hon-lapunkat.

A TNT Express Worldwide Hungary Kft. Magyarország egyik vezetõ nemzetközi és belföldi

expressz szállítóvállalata