tartalomjegyzÉk contents - magyar sportorvos … · h u n g a r i a n r e v i e w o f s p o r t s...

H u n g a r i a n r e v i e w o f S p o r t S M e d i c i n e

54. ÉVFOLYAM 4. SZÁM (2013/4)HU ISSN 0209-682X

TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS

A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI | ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE

Jákó Péter: Egy állásfogalás története... Péter Jákó: The History of a Resolution . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

A sportorvoslás etikai dilemmái – Hogyan érvényesíthető a MOK etikai kódexe. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma és a Magyar Sportorvos Társaság Állásfoglalása. Ethical Dilemmas of the Sports Medicine-How Can the Hungarian Medical Chamber's Code of Ethics Be Put Across? Resolution of the Hungarian Medical Chamber's Ethical College and the Hungarian Society of Sports Medicine. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

Dobos József: Előszó „A sportorvoslás etikai dilemmái – sportse bé szeti szemszögből” tudományos üléséhez József Dobos: Preface to the Scientific Session 'Ethical Dilemmas of the Sports Medicine—from the Viewpoint of Sports Surgery' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

A sportorvoslás etikai dilemmái – sportsebészeti szemszögből. A Magyar Sportorvos Társaság és az Országos Sportegészségügyi Intézet tudományos ülése, 2013. november 7. Ethical Dilemmas of the Sports Medicine-from the Viewpoint of Sports Surgery. Scientific Session of the Hungarian Society of Sports Medicine and the National Sports Medical Institute, 7 November 2013. . . . 119

BESZÁMOLÓK | REPORTS

Szakács Noémi: Beszámoló santanderi kézsebészeti gyakorlatról Noémi Szakács: Report on Hand Surgery Training in Santander . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

Hidas Péter: Kazany 2013 – Beszámoló az Univerziádéról Péter Hidas: Kazan 2013—Report on the Universiade . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135

TÁRSASÁGI HÍREK | NEWS OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORT MEDICINE

Dr. Székely Gabriella emlékére (1927—2013) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

I. helyezés az Ezüstgerely művészeti pályázaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

54. ÉVFOLYAM (2013) TARTALOMJEGYZÉK ÉS MUTATÓK VOLUME 54 (2013) TABLE OF CONTENTS & INDICES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS . . . . . . . . . . 142

IMPRESSZUM

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE | CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARD

Pavlik Gábor

FELELŐS SZERKESZTŐ | EDITOR IN CHIEF

Dobos József

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG | EDITORIAL BOARD

Farkas AnnaHalasi TamásHidas PéterJákó Péter

Martos ÉvaMikulán RitaPavlik AttilaPucsok JózsefRadák Zsolt

TANÁCSADÓ TESTÜLET | ADVISORY BOARD

Norbert Bachl (Ausztria / Austria)Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary)

Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland)Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia)

Tihanyi József (Magyarország / Hungary)Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

Borító fotó: © GaborfromHungary A fotót a morgueFile.com bocsátja rendelkezésre: http://www.morguefile.com/archive/display/858143

HU ISSN 0209-682X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. | s-press .huNyomdai munka: HVG Press Kft.

SPORTORVOSI SZEMLE | 2013 54. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 113


EGY ÁLLÁSFOGALÁS TÖRTÉNETE... THE HISTORY OF A RESOLUTION

JÁKÓ PÉTER

A Magyar Sportorvos Társaság (MST) 2012. évi kongresszusán hangzott el előadás a sportorvos-lás etikájáról, majd ezt követően a Sportorvosi Szemlében (2011/2, 41-46) ez dolgozat formájában ke-rült közlésre.

Ebben áttekintettük mindazon tényezőket, amelyek egyéb szak-máktól eltérően etikai kihívást je-lentenek a sportorvosok számára, s amelyek miatt számos ország-ban illetve nemzetközi szervezet (NOB, FIMS) keretei között etikai kódexet dolgoztak ki sportorvo-sok részére. Konklúzióként fel-merült, hogy az MST is dolgozza ki saját etikai kódexét. Ennek elő-

készítése során szükségszerű volt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kódexének áttekintése illet-ve a MOK Etikai Kollégiumával való konzultáció. Prof. Szende Béla, a Kollégium elnöke, valós-nak vélte a probléma exponálását, azonban úgy gondolta, egy az MST által kidolgozott saját etikai kódex hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel egy lényeges momentum, a szankcionálás lehetősége hiányoz-na. Az MST etikai vétség esetén legfeljebb kizárhatná sorai közül az érintett orvost, azonban en-nek további következménye nem lenne, szemben a MOK etikai kódexének megsértésével. Ezért

ajánlotta azt, hogy tekintsük át a sportorvoslás etikai szempontból neuralgikus kérdéseit, s vizsgál-juk meg ezek hogyan illeszthe-tőek a MOK Etikai Kódexének cikkelyeihez, ennek eredményét közös állásfoglalás formájában dolgozzuk ki. Az így létrejött ál-lásfoglalást a MOK elnöksége megtárgyalta és elfogadta, vala-mint közreadásáról döntött a Ma-gyar Orvos májusi számában.

Reméljük, hogy ez az állásfog-lalás segítséget jelent valamennyi sportorvos számára, hogy dönté-seiben az orvosi etika követelmé-nyeit soha ne tolják háttérbe más szempontok.

SPORTORVOSI SZEMLE | 2013 54. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM114


A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI – HOGYAN ÉRVÉNYESÍTHETŐ A MOK ETIKAI KÓDEXE

A MAGYAR ORVOSI KAMARA ETIKAI KOLLÉGIUMA ÉS A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA

ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE —HOW CAN THE HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER'S CODE OF ETHICS BE PUT ACROSS?

RESOLUTION OF THE HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER'S ETHICAL COLLEGE AND THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORTS MEDICINE

BEVEZETÉS

Az orvos betegével kapcsolatos döntését a klinikai medicinában csak a beteg érdeke határozza meg, külső tényezők ezt a legritkábban befolyásolják. A sport sajátos vi-lágában gyakran kerül sor érde-kek ütközésére: a sportoló érde-ke ütközhet a szakvezető (edző), sportvezető vagy akár saját család-ja érdekeivel, de eredményessége érdekében akár saját egészségét is veszélyeztetheti. Ezekben a konf-liktusokban az orvosra akár eg-zisztenciáját is fenyegető nyomás nehezedhet. Világszerte több nem-zeti és nemzetközi szervezet, első-sorban sportorvos társaság adott ki a sportorvoslásra vonatkozó etikai kódexet. Hazai vonatkozás-ban célszerűbb a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kódexére

alapozva vizsgálni azokat a kriti-kus pontokat, amelyek elsősorban jelentenek dilemmát a sportorvos számára. Ez annál is inkább célra-vezető megoldás, mert (1) az Etikai Kódex szabályai minden kérdésre kellő választ adnak és (2) megsze-gésük szankcionálható. A sportor-vos döntését tehát alapvetően az orvosi etika kell, hogy meghatá-rozza, azonban számára nem min-dig világos, hogyan alkalmazhatja ennek általános szabályait ebben a környezetben. Állásfoglalásunk ebben kíván segítséget nyújtani.

SALUS AEGROTI SUPREMA LEX ESTO

A sportoló egészségét, de akár életét is veszélyeztetheti, ha nem megfelelő egészségi állapotban

végzi edzését vagy versenyez (pl. nem kellően rehabilitálva be-tegség, vagy sérülést követően). A versenyek kihagyása jelentős anyagi veszteséget is jelenthet a sportoló számára. Nem ritka, hogy a szülő a siker érdekében minden más szempontot elfelejt-ve hajszolja gyermekét, követelve a versenyzés engedélyezését olyan sportágban, amely egészségi álla-pota miatt számára veszélyt jelent (pl. küzdősport egyik vese hiányá-ban). Az edző vagy szakvezető ér-deke is a nemzetközi eredményes-ség és ezért nyomás nehezedhet az orvosra, ha a sportoló egészségi állapota miatt nem javasolja a ver-senyzést. Nyilvánvaló, hogy csak a sportoló egészségvédelmének szempontjai érvényesülhetnek, más megközelítés elvetendő. Kü-lönösen igaz ez olyan – elsősorban



szív és érrendszeri – kóros állapo-tokban, amelyekben a nagy inten-zitású fizikai terhelés akár az életet is veszélyeztetheti, amint erre már nem egy példa van.

MOK ETIKAI KÓDEX – II.1.3.(5) ÉS II.1.3.(13)

„A beteg jóléte mindenekelőtt: ezt az elvet sem a társadalmi, sem po-litikai nyomás, sem az adminiszt-rációs kötelezettségek, sem keres-kedelmi érdekek nem sérthetik.”

„Az orvosoknak szakmai tevé-kenységük során meg kell őriz-niük szakmai függetlenségüket, egyéni haszon vagy bármely sze-mélyes előnyszerzés nem ütköz-het a szakmai függetlenséggel. Az esetleges összeférhetetlenség tényét a beteggel közölniük kell illetve nyilvánosságra kell hoz-niuk vagy ki kell azt küszöböl-niük, ideértve a tudományos és szakmai vezetői munkával kap-csolatos tevékenységet is.”

A SPORTOLÓK AZONOS ELBÍRÁLÁSA

A sportorvos szempontjából azo-nos elbírálás illeti meg a sport hierarchiájában különböző pozí-ciót elfoglaló sportolókat. Vagyis: alacsonyabb minősítésű sportoló ugyanolyan figyelmet érdemel, mint az olimpikon, de az olimpi-kon esetében sem helyes állapotá-nak „lazább” elbírálása, esetleges gondos kivizsgálásának mellőzése időhiányra hivatkozva.

MOK ETIKAI KÓDEX – II.1.3.(8)

„Az orvosoknak az egészségügyi ellátás nyújtása során az igazsá-gosság, az egyenlő elbánás elvét

kell követniük, ideértve azt is, hogy a rendelkezésre álló forrá-sok elosztásában a hozzáférés egyenlő esélyének kell érvénye-sülnie. El kell kerülniük a diszk-rimináció minden formáját.”

ORVOSI TITOKTARTÁS

Helytelen a sportoló egészségi ál-lapotával kapcsolatos adatok, in-formációk mások számára történő közlése, mégis gyakori a sport-szervek részéről a sportoló egész-ségi állapotáról való tájékoztatás megkövetelése. Napjainkban még nagyobb kihívást jelent a média információéhsége, amely minél bizalmasabb értesülésekkel elégít-hető ki. Ebben az aspektusban a sportorvosnak az önreklámozás veszélyét is el kell kerülnie.

MOK ETIKAI KÓDEX – II.1.3.(11), II.3. ÉS II.26.1.(5)

„A titoktartás elvének érvénye-sítése során – a formális jogsza-bályi kötelezettségek betartásán túl – az orvosoknak tiszteletben kell tartaniuk a betegek magán-életét is, továbbá mindenkor alkalmazkodniuk kell a tudo-mány és technika fejlődése mi-att fellépő új követelményekhez, különös tekintettel az elektroni-kus információs rendszerekre és a genetikai információk hozzá-férhetőségére.”

„Az adatkezelésre, a titoktar-tásra és az egészségügyi doku-mentáció vezetésére, kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel-kezések vétkes megszegése egy-ben etikai vétség is.”

„Tilos a burkolt reklám, ilyen lehet gyógyító eljárások, ki nem

próbált vagy el nem fogadott gyógymódok ismertetése, viták, köszönetnyilvánítások közlése.”

SZAKMAI KOMPETENCIA BETARTÁSA

A sportorvoslás multidiszcipliná-ris jellege miatt csábíthat a szakmai kompetencia határainak átlépé-sére. Ráépített szakképesítésként meghatározó az alap szakképesítés jellege. A sportoló mégis gyakran fordul sportorvosához olyan pa-nasszal, amelynek diagnosztikai és terápiás vonatkozásai meghaladják ismereteit (pl. belgyógyász alap-szakvizsgával rendelkező sportor-vosnak sérülés esetén tudnia kell, mikor szükséges szakorvosi ellá-tás/konzílium illetve mikor elégsé-ges néhány nap pihenő, konzerva-tív kezelés). A sportorvosnak ezért ismernie kell melyek kompetenci-ájának határai, s azt is, hogy ennek átlépése etikai vétséget jelent.

MOK ETIKAI KÓDEX – II.2.(3) ÉS.(12), II.17.(1)

„Az orvos a hatályos jogszabá-lyok rendelkezéseire figyelem-mel, tudásának és tapasztala-tának megfelelően vállalhatja el illetve tagadhatja meg az adott beteg ellátását azzal, hogy az el-látás megtagadása kizárólag va-lós, nyomós okon alapulhat. A vonatkozó jogszabályokba fog-lalt rendelkezések vétkes meg-szegése egyben etikai vétségnek is minősül.”

„Az orvos nem állíthatja magá-ról és nem kelthet olyan látsza-tot, hogy olyan szakismeretek, kezelési lehetőségek birtokában van, amelyekkel valójában nem rendelkezik. Ha az orvos úgy



ítéli meg, hogy nem rendelkezik megfelelő szakmai képességekkel vagy a szükséges lehetőségek-kel ahhoz, hogy elvállalja vagy folytassa a beteg kezelését, akkor erről megfelelő időben tájékoz-tatnia kell a beteget és más, meg-felelő orvoshoz kell irányítania, ideértve a progresszív kórlefolyá-sú eseteket is.”

„A diagnosztika és gyógyítás fo-lyamatában szükséges az egyes szakterületeket jól ismerő kollégák segítsége és tanácsa. Az orvos köte-lessége, hogy tanácsaival segítséget adjon kollégáinak. Ugyanakkor kötelessége a kollégák tanácsainak figyelembe vétele.”

SZAKMAILAG MEGALAPOZATLAN MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

A sportolók körében széles körben terjedtek el olyan módszerek – el-sősorban a regeneráció elősegíté-sét célzó italok, tápszerek, stb. va-lamint a sérülések rehabilitációját meggyorsító eljárások – amelyek hatékonysága tudományos módon nem igazolt. Ennek ellenére mind a sportoló, mind a sportszerveze-tek jelentős összegeket biztosíta-nak ilyen célokra, s eljárásuk iga-zolását várják el a sportorvostól. A készítmények többnyire ártalmat-lanok, csak az anyagi forrásokat vonják el hasznosabb céloktól, de némelyik esetében egészséget ká-rosító mellékhatás sem zárható ki.

MOK ETIKAI KÓDEX – II.22. (3), (4) ÉS (5)

„Kirívóan súlyos etikai vétséget követ el az az orvos, aki szakmai tekintélyével fedez és népszerűsít általa nem ismert hatással és mel-

lékhatásokkal rendelkező gyógy-módot, tudományosan nem meg-alapozott gyógymódokat végző személyekkel közvetlen, vagy köz-vetett üzleti kapcsolatot létesít.” (Ki-zárással büntethető etikai vétség.)

„Az orvos alapvető érdeke, hogy megismerjen minden tudomá-nyosan megalapozott diagnosz-tikai és terápiás módszert a betegségek elleni küzdelemben. Felhasználni ezek közül azonban csak azokat lehet, amelyek megfe-lelnek a szakmai evidenciáknak.”

„Az orvosnak nem-konvencioná-lis gyógyító eljárások alkalmazá-sakor is be kell tartania az Etikai Kódexben foglalt etikai maga-tartási szabályokat. E körben is etikai vétség felügyeletet vállalni ilyen tevékenység felett, amelyet az orvos pontosan nem ismer, el-lenőrzését ellátni nem tudja.”

DOPPINGELLENES SZABÁLYOK BETARTÁSA

A teljesítmény hajszolásának ter-méke a doppingolás elterjedése az elmúlt évtizedekben. Ebben saj-nálatos módon kezdettől fogva szerepük volt a sportolókkal fog-lalkozó orvosoknak, akár önként, anyagi előnyök érdekében, akár ál-lamilag szervezett formában. A ma-gyar sportolók olimpiai szereplését is beárnyékolta 1988-ban és 2004-ben a dopping-vétség. Jelek utalnak arra, hogy mindmáig érzékelhetők elvárások egyes sportágakban ilyen jellegű „orvosi segítség” iránt.

MOK ETIKAI KÓDEX – II.2.2.(4)

„Az orvosnak meg kell tagadnia olyan kezelést, amelyet jogsza-bály tilt.”

A SPORTOLÓ TÁJÉKOZTATÁSA ÁLLAPOTÁRÓL

Főként magasan kvalifikált sporto-lók esetében diagnosztizált beteg-ség vagy sérülés esetében fontos a megfelelő tájékoztatás állapotáról, a javasolt terápiáról, időtartamá-ról, annak várható eredményé-ről. Sportolóknál nem csupán az egészségi állapotot érintő követ-kezmények fontosak, de az is, mi-lyen szinten lesz képes sportolói pályafutásának folytatására, ha egyáltalán ez lehetséges lesz. Ah-hoz, hogy dönteni tudjon a kezelé-si alternatívákról (pl. műtét, vagy konzervatív kezelés), megfelelő tájékoztatásban kell részesülnie. A sportoló leginkább a vele szoros kapcsolatban lévő sportorvostól várja az egészségi állapotról való tájékoztatást, akinek ez etikai sza-bályok által előírt kötelessége.

MOK ETIKAI KÓDEX – II.5. (1) ÉS (3)

„Az orvosnak kötelessége a be-teget a betegségével, állapotával kapcsolatos tényekről, adatokról tájékoztatni a jogszabályokban előírt módon.”

„A tájékoztatás legyen a való-ságnak megfelelő, tárgyilagos és őszinte. Az orvos törekedjék arra, hogy a tájékoztatás a be-tegben ne váltson ki káros hatást és lehetőség szerint ne rendítse meg a kezelésbe vetett bizalmat.”

•

Szükségesnek véljük hangsúlyoz-ni, hogy az etikai szabályok isme-rete a sportorvosok védelmét szol-gálja, csak erős etikai kötelmek segíthetik az orvost abban, hogy ellenálljon bármilyen etikátlan ké-relemnek, vagy követelésnek.



ELŐSZÓ „A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI – SPORTSEBÉ SZETI SZEMSZÖGBŐL” TUDOMÁNYOS ÜLÉSÉHEZ PREFACE TO THE SCIENTIFIC SESSION 'ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE—FROM THE VIEWPOINT OF SPORTS SURGERY'

DOBOS JÓZSEFFelelős szerkesztő

Az orvosi ismeretek fejlődése és a kultúra egy magasabb foka együt-tesen hozhatta létre az orvosi eti-kát. A Hippokratésznek tulajdo-nított eskü (latinul Hippocratis Iusiurandum) valószínűleg a Hip-pokratészt megelőző időszakból, i.e. VI. századból származik, s a Kósz szigetén működő Aszklépi-osz orvospapok fogadalmi szövege volt. Részlet az antik szövegből:

„Esküszöm Apollónra, az orvos-ra és Aszklépioszra és Hügieiára és Panakeiára és az összes iste-nekre és istennőkre – tanúkul híva fel őket – hogy meg fogom tartani képességem és szándé-kom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt. […] Diete-tikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára. És halált okozó szert nem fogok sen-kinek sem kiszolgáltatni, még ké-

résére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni, és hasonlóképp nem fogok adni nőnek sem mag-zatot elhajtó szert. […] És nem fogok vágni még hólyagkő beteg-ségben szenvedőket sem, hanem útjukból kitérek majd azon mes-terembereknek, akik ezt a gya-korlatot űzik. És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol tartva ma-gamat minden egyéb szándékos és kárt okozó jogtalanságtól, fő-leg pedig a nemi visszaélésektől, úgy női, mint férfi testtel, mind a szabadokkal, mind pedig a rab-szolgákkal szemben. És ha olyat látok vagy hallok orvosi kezelés közben vagy akár a terápia kö-rén kívül az emberek életéről, amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni, abban a vé-leményben, hogy az efféle dol-gokat szent titkok módjára kell megőrizni. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg:

örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.”

Hippokratésznek tulajdonítják a következõ aforizmákat is:

➢ Csak nem ártani – Primum non nocere

➢ A beteg java a legfõbb törvény – Salus aegroti, suprema lex esto

➢ Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered

➢ A mûvészet hosszú, az élet rövid – Ars longa, vita brevis (Wikipédia)

Az etika betartása egyik alappil-lére az orvosi tevékenységnek. Az írásban lefektetett alapok mellett a hagyományoknak is nagy szere-pe volt, van. Mint minden más-ban, a változó világ az etikában is kikényszeríti az alapok megtar-tása mellett a hangsúly eltolódá-



sokat, új szempontok figyelembe vételét. Úgy tűnik, hogy az anyagi javak felhalmozása, mint cél felé forduló kultúránkban, aminek mintegy szolgái a reklám és egyes médiumok, az egészségügy sem kivétel. Ennek következtében a klasszikus etika sajnálatosan hát-térbe szorul.

Napjainkban az anyagi szem-pontok előretörésével és a tisz-tesség hátraszorulásával min-den problémát szabályokkal, törvényekkel kívánunk uralni. Bi-zonyos mértékig egyet lehet érteni az írott szabályozással, azonban az érem másik oldala, hogy így meg-kötjük kezünket, időt, energiát, papírt vesztünk nyilvánvaló(nak tűnő) dolgok dokumentálásával. Az etikának kellene erősebbnek lenni a jognál (édes álom…). Ahogy Muszbek Mihály megfo-galmazta „Ahol nincs erkölcs, nem érvényesülhet a jog sem” (Nemzeti Sport 2013 január 13). A pénz hatalma, befolyása már az egészségügyben is érezhető. Magán- (és állami) intézmények vetélkednek a sportolóért, aki ki-váló reklámot jelent (ha XY világ-bajnokot kezelik, akkor én is oda-megyek, kerül-amibe kerül…). Egy-egy bulvárlap címlapján való szereplés néhány hónapra megtöl-ti az előjegyzési naplót.

Térdsebészetben jártasak csó-válják a fejüket, mikor megjelenik az írott vagy elektronikus sajtóban a hír, hogy a válogatott labdajáté-kosnak pótolták a keresztszalagját, minden nagyon jól sikerült és 6 hó-nap múlva játszhat a világ(európa)bajnokságon vagy BL döntőben. Aztán persze nem játszik, de a fej-csóválókon kívül ki emlékszik a korábbi szinte garanciára? Lényeg, hogy a sajtóban megjelent a beteg-ágy melletti fénykép a „V” betűt formáló ujjakkal… A sportoló a

minél gyorsabb visszatérés igénye miatt enged, sőt keresi a szirén-hangokat. Ez teljesen érthető, hi-szen az álmok megvalósulásáért, a hírnévért, az azzal járó népsze-rűségért valamint anyagai javakért nagyon sokat dolgozott. Ami ért-hetetlenebb, az egyes sportvezetők hozzáállása, akiktől pedig elvár-ható lenne, hogy, ha másért nem is, a koruk, tapasztalatuk alapján a realitás talaján álljanak. Érdekes szembesülni a vizsgálat előtt azzal a sportvezetői mondattal, hogy „vizsgáljátok meg, de ha műteni kell, máshova visszük”.

Nehéz higgadtnak maradni, ha a egy-egy nagy példányszámú újságban (nem szaklapokban!) az éppen felkapott paramedicina kap teret, ébresztenek hiú reményeket a betegekben és nem tűnik fel, hogy a dicsért eljárás hasonló gyorsa-sággal tűnik el, mint ahogy feltűnt. Emlékszik még valaki az egy nyá-ron át szinte kötelező érvénnyel viselt orrcimpa tágító tapaszokra?

Széles körben ismertek azok a felmérések, melyek szerint nem élsportolók is vállalnának akár rövidebb életet a siker, anyagi ja-vak érdekében. Élsportolók egyre gyakrabban nyilatkoznak abban a szellemben, hogy alkalman-ként saját érdekből, alkalmanként sportvezetői (ma már előfordul, hogy szponzori) nyomásra szere-pelnek sérülten, betegen. Tisztelet a meglevő kivételeknek.

A Sportorvosi Szemle egy-egy témát már igyekezett érinteni (lásd Fórumokat a titoktartási kötele-zettségről illetve az önrendelkezés jogáról – 2007/4, 167-175, 2008/2, 100-103, 2009/1, 6-7, 2009/4, 146, 2010/1, 26-28, 2011/1, 28) vala-mint a sportorvoslás etikáját (Jákó, 2012/2 41-47) részletező közle-mény is megjelent. Hogy jó válasz-tás volt ezeknek oldalakat szentelni,

bizonyítja az Országos Sportegész-ségügyi Intézet Sportsebészeti osz-tályának kezdeményezésére meg-tartott tudományos ülés.

Büszke vagyok kollégáimra, az osztály vezetőjére, hogy a témát felvetették és előadásaikban magas szinten, problémakört alaposan körbejárva, hétköznapi munka során állandó problémát jelentő példákkal illusztrálva mutatták be.

Az ülés első részében a „szak-mai etika” került terítékre. Bizo-nyos tevékenységek idővel egész-ségkárosodást okoz(hat)nak. Ha az adott egyén rendelkezik az egészségkárosodás kockázatát fo-kozó elváltozásokkal, hajlamosító tényezőkkel vagy olyan sérülést szenved el, aminek következtében később maradandó, visszafordít-hatatlan, életminőséget rontó, esetleg rokkantságot okozó káro-sodások várhatók, akkor az érde-kében el kell tiltani az adott sport-ág magas szintű folytatásától. Ez a tiltás gyakran generál konfliktust.

A tudományos ülés második ré-szében a „klasszikus etika”, az orvos-beteg, orvos-orvos, orvos-sportoló környezete közti együttműködés, viselkedés, alá-fölérendeltségi vi-szonyok kérdései kerültek terítékre.

Sajnálatosan az is általános ta-pasztalat, hogy etikai kérdésekkel általában azok nem foglalkoznak, akiknek leginkább kellene… Meg-ítélésem szerint, aminek a vitában is hangot adtam, kevés hallgató volt, többek között ezért is kívánja a Szemle megörökíteni ezt a nem hagyományos értelemben vett tu-dományos ülést.

Az előadások fő gondolatainak absztraktszerű rögzítése mellett a vitán elhangzottakra helyez-ve hangsúlyt, felelős szerkesztői megjegyzésekkel (dőlt betű) adjuk közre a tudományos ülés lényegi mondanivalóit.



Prof . Dr . Pavlik Gábor (a Magyar Sportorvos Társaság el-nöke): A mai tudományos ülés témája „A sportorvoslás etikai dilemmái”. Ez az OSEI-nek és a Magyar Sportorvos Társaságnak a közös rendezvénye. Tegnap a Magyar Orvosi Napok meg-nyitóján voltam, és ott Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének a megnyitóját hallgattam. Megtet-szett egy gondolata, ami egy ki-csit újszerű szemléletet nyújtott számomra. Ő azt mondta, hogy az eszmecsere, a gondolatcsere a világ legjobb üzlete. Ugyanis, ha árucsere van, akkor az egyik ember ad, a másik kap, és mind a ketten két áruval mennek el, csak a tulajdonviszonyok változnak. A gondolatcserénél, az eszmecseré-nél adok gondolatot, de az enyém is megmarad, tehát két gondolat-

tal távozom. Ilyen szempontból jó befektetés az eszmecsere. Ha a mostani programot nézem, akkor garantálni lehet, hogy nem két gondolattal leszünk gazdagab-bak, hanem sok gondolattal. Sok sportsebészeti, sportorvosi kér-dés mellett ez a nagyon kényes és érdekes kérdés, az etikai dilemma is felszínre kerül. Abban mind-annyian biztosak vagyunk, hogy a sportorvoslás etikája más, mint a hétköznapi orvoslás etikája. A magam részéről izgatottan várom az előadásokat. Kívánom a részt-vevőknek, hogy gazdagabban, sokkal több gondolattal távoz-zunk, mint ahogyan most elkezd-jük. Ezzel megnyitottnak tekin-tem ezt a konferenciát, és átadom a szót az első szekció elnökeinek, Hangody professzor úrnak és Ha-lasi Tamás főorvos úrnak.

Dr . Halasi Tamás (OSEI): Köszönjük Elnök úr szavait. Min-denekelőtt nagy tisztelettel kö-szöntöm mindhárom vendég elő-adónkat, akik hajlandóak voltak munkájukat, idejüket latba vetve, minket támogatólag előadáso-kat készíteni: Hangody profesz-szor urat, Jakab Gábor tanár urat és Tóth Szabolcs dr.-t. Köszönöm munkájukat. Az összes előadásról hangfelvétel készül, ezt az előadók már tudják. Természetesen, ha va-laki jegyzőkönyvön kívül szeret-ne hozzászólni, azt is nyugodtan megteheti. Úgy terveztük a prog-ramot, hogy minden előadás után bőven jusson idő hozzászólásra, vitára. A tudományos ülés alap-gondolatát Jákó Péter főorvos úr az MST kongresszusán már előad-ta, ennek az alapgondolatait fogja ismertetni velünk ismét.

A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI – SPORTSEBÉSZETI SZEMSZÖGBŐL

A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÉS AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET TUDOMÁNYOS ÜLÉSE, 2013. NOVEMBER 7.

ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE—FROM THE VIEWPOINT OF SPORTS SURGERY

SCIENTIFIC SESSION OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORTS MEDICINE AND THE NATIONAL SPORTS MEDICAL INSTITUTE, 7 NOVEMBER 2013.



ALKALMASSÁG, SPORTTERHELÉS HATÁSAIÜléselnökök: Prof. Dr. Hangody László, Dr. Halasi Tamás PhD

DR. JÁKÓ PÉTER (OSEI):

A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DI-LEMMÁI – BEVEZETŐ ELŐADÁS

Dr . Jákó Péter (OSEI): Tisztelt Elnök Urak, Hölgyeim és Uraim! Ez az előadás negyedik alkalom-mal kerül nyilvánosságra. Először a MST kongresszusán, ezt követően publikáció formájában a Sportor-vosi Szemlében, majd a Magyar Or-vosi Kamarával közös állásfoglalás kidolgozásaként, és lesz a negyedik.

A sportorvoslás specifikus etikai kérdéseinek a fontossága világszerte felmerülő téma. Sok országban ez úgy oldják meg, hogy az adott ország sportorvos társasága kidolgoz egy etikai kódexet, ami aztán a társaság tagjai számára kötelező érvényű. Mi teszi ezt indokolttá? Alapvetően két, ill. egy szempont. Az, hogy a klinikus és a beteg érdeke teljesen más, mint a sportorvos és a sportoló érdeke. A klinikusnak optimális esetben csak a beteg érdekét kell szem előtt tarta-nia, így egy közös érdek jön létre. A sportorvos ezzel szemben számos érdek ütközésének a csomópontjába kerülhet, amennyiben szakmailag korrekt álláspontját meg kell védenie, adott esetben a sportolóval, annak családjával, szakvezetéssel, az egye-sület vagy szövetség vezetőivel, gaz-dasági, állami vezetőkkel szemben.

A szakma tekintélye – hang-súlyozottan mondanám – csak az etikai szabályok maradéktalan be-tartásával védhető meg (részlete-ket lásd jelen lapban).

Dr . Halasi: Köszönjük Jákó főorvos úr előadását, amiben a mai tudományos ülés alapgondo-latait ismertette. Mi, a Sportsebé-szeti Osztály dolgozói megpróbál-tuk sportsebészeti szemszögből nézni ezeket a problémákat, így született ez a mai program.

Prof . Dr . Hangody László (Uzsoki Kórház): Azt gondolom, a sportoló egészségi állapota nem csak akkor érdekes, amikor már a panaszával eljön, illetőleg a teljesít-ménycsökkenés esetén keresi en-nek az okait, hanem amikor ő vagy az edzője még nem gondol rá. En-nek a fényében tűnik nagyon fon-tosnak a következő előadás témája, Tállay tanár úr fiatal élsportolók alkalmassági- és a szűrővizsgálatok eredményeiről fog beszélni.

DR. TÁLLAY ANDRÁS PHD (OSEI):

ALKALMASSÁGI- ÉS SZŰRŐ-VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI FIATAL ÉLSPORTOLÓKNÁL

A szerző előadásában az alkalmas-sági- és a szűrővizsgálatok jelen-tőségét az idén júliusban induló Nemzeti Kézilabda Akadémián szerzett tapasztalatai alapján mu-tatta be. A bentlakásos, 14-18 éves korú fiatalokkal foglalkozó intéz-mény első évfolyama már 3-8 éve kézilabdázó 35 fiú és 35 leány spor-tolóval, nagy tapasztalatú, sikeres edzőkkel indult. 2-2 sportsebész és masszőr, 1 gyógytornász és 1 reha-bilitációs edző alkotja az eü-i csa-patot. Az akadémiai képzés előtt 3-8 órát edzettek hetente, a képzés kezdetekor, még iskolai foglalkozá-sok előtt augusztusban heti 20-24 majd szeptembertől heti 12-15 órát, 2 mérkőzéssel. Az első 18 vizsgált sportoló között számos addig nem diagnosztizált, krónikus mozgás-szervi elváltozás miatt 4 főt ki is zár-

tak a további képzésből. A felvettek között már 2 főnél történt elülső ke-resztszalag pótlás, 3 főnél menisz-kusz eltávolítás. A teljes vizsgálat sorozat után szerző a következő el-téréseket észlelte: 3 főnél váll- 11(!) főnél felső ugróízületi instabilitást, 1-1 főnél extrém tölcsérmellt, 8 mm-s spondylolisthesist, általános szalaglazaságot és 1 esetben isme-retlen eredetű collapsusok szerepel-tek az anamnézisben. A 70 felvettből 27-nek volt komoly, élsportszintű terhelésre való alkalmasságot meg-kérdőjelező illetve tartós egészség-károsodást eredményező illetve valószínűsítő elváltozása. A felvet-tek 3-5 éve már „felversenyeznek”, zömmel 2-3, de néhányan 4-5(6!) évvel idősebbek ellen is mérkőznek.

Prof . Dr . Hangody: Köszön-jük a gondolatébresztő előadást. Nekem különös, hogy ha ennyi energiát fektettek ebbe a Kézilabda Akadémiába, akkor pont az egész-ségügyi rész, a gyerekek megfelelő szűrése, beiskolázás előtti vizsgála-ta nem kapott kellő súlyt? Gondo-latok, kérdések Tállay tanár úrhoz?

Prof . Dr . Pucsok József (OSEI): Gratulálok a programhoz. Kérdésem: ugye, 90-es évek végén, illetve 2000 után született gyerekek-ről van szó. Az a tudományos team, amelynek ellenőriznie kell majd a terhelések idejét, motivációit, a ter-helések, mennyiségét mennyire ve-szi figyelembe majd azt a fejlődési szakaszt? Számomra nagyon sok a sérülés, amit vetítettél. Tudomásul kell venni, hogy ez az a korosztály, ahol megindul egy hormonális fejlődés. Ezek nem kialakult hor-monális rendszerrel rendelkező gyermekek, még a serdülőknél is kérdőjelet kell tennem, ami annyit jelent, hogy az egész ne u ro hor-mo ná lis egyensúlyuk még nincs a helyén, ebben a korban szinte évek szerint változik. Lehet-e a terhelést



ehhez igazítani? Van-e ehhez olyan tudományos szakember, aki ezt ott meg tudja ítélni? Ez egy alapvető kérdés, hogy ezeknél a gyerekeknél azok a hatások, amikre azt mond-juk, hogy epigenetika, amit hoznak a környezetükből, ez hogyan érvé-nyesül ebben a programban. Ennek hogy tudják megadni azt a bioké-miai, hormonális hátterét, amire ezek a terhelések rátehetők? Mert ismerjük a kézilabdát, én is több éven át játszottam, és akkoriban nem volt ez annyira durva sport, mint most. Azt hiszem, hogy alap-vető kérdés, hogy ezeknek a gyere-keknek a fiziológiáját fantasztikus módon ismerni kell.

Dr . Tállay: Egy sérülésre-gisztert bevezettünk, Mocsai tanár úr azt kérte, hogy azt figyeljük el-sősorban, hogy a felversenyeztetés kapcsán az idősebbekkel való játék milyen hatással lesz a gyerekekre. Terhelésélettani vizsgálatoknak is rendszeresen alávetik ezeket a gyere-keket. Egyelőre az adatgyűjtés folyik.

Dr . Unger Péter (Országos Sportegészségügyi Hálózat, Szom-bathely): Ami elgondolkodtató, az említett 4 gyerek, akik ki lettek szűrve a programból. Úgy vélem, hogy a gyakorló sportorvosnak na-gyon nagy a felelőssége abban, hol van az a pont, amikor azt kell, mon-dani egy sportolónak (elsősorban az élsportra gondolok), hogy eddig, és ne tovább. Mert ha hagyjuk, hogy sportoljon a gyerek, egy ideig fogja bírni, de… Kell tudni nemet mon-dani. Mert ez a 4 gyerek a szülők-kel együtt nyilván csalódott, mert elkezdtek valamit, belelkesedtek. Meg lehetett volna ezt előzni azzal, hogy ha egy kezdeti szűrésnél egy komoly orvosi team helyesen bírál-ja el állapotukat. Köszönöm, hogy szóba került ez a téma.

Dr . Lejkó Dezső (OSEI): Én is örülök, hogy ez a kérdés felme-

rült. Ez a futball akadémiáknál is komoly problémát jelent. Ezeknél az akadémiáknál (itt most különösen a néhány kiemelt akadémiára gondo-lok), az elitképzés az alapvető cél. És már az első lépés, a kiválasztás, prob-lémás. Olyan gyerekek kerülnek be, akik fizikailag, egészségileg nem fe-lelnek meg azoknak a magas köve-telményeknek, amit ezek az akadé-miák támasztanak. A sorrenddel van hiba. Felvesznek gyerekeket, utána kezdődnek a vizsgálatok, amelyek a felszínre hozzák a problémákat. Ezek után sokkal kényelmetlenebb a gyerekektől megválni. Számtalan ilyen példával találkoztam. Tovább megyek, I., II. osztályú futball klu-boknál is tapasztalható, hogy alá van írva a szerződés, megvesznek, leiga-zolnak, kifizetnek olyan játékosokat, akikről kiderül, hogy nemrég ope-rálták őket, hogy instabil a térdük, ilyen-olyan problémáik vannak. Akkor már nagyon nehéz megtenni a megfelelő lépéseket. Ez valahogy a szakvezetés, a tulajdonosok fejében nincs meg, hogy az az első, hogy tisztázzuk, egészségileg alkalmas-e arra a feladatra, amiért egy csomó pénzt kiadunk.

Dr . Tállay: Egyetértek. Több olyan játékos van – és ezt is fon-tos tudni -, akin tudnánk segíteni, hogy ha pl. fél évig csak gyógytor-názna, törzsizomzatot erősítene, felkészülne az élsportra. Pl. a kró-nikus ugróízületi ínstabilitásokat meg lehet oldani, de jelenleg, az edzőkkel nem sikerült még olyan kapcsolatot kialakítani, hogy azt mondják, igen, szükségem van erre a gyerekre, hajlandó vagyok most fél évig őt csak felépíteni, hogy utána tényleg csiszoljuk a gyémántot. Ez nagy probléma.

Dr . Béres György (Kastély-park Klinika, Tata): Az első kérdés, ha ilyen sok sportoló sérül egy ek-kora csoportból, akkor nem kell-e

felvetni az edzésmódszer etikáját? Etikus-e ennyire megterhelni ezeket a gyerekeket? Mindannyian tudjuk, hogy az élsport nagy egészségügyi kockázat, ők még nem élsportolók, de ugyanazt vagy a korosztálynak megfelelően azt a terhelést kell el-viselniük, mint az élsportolóknak. A másik, hogy a kiválasztás egy nagyon kényes feladat. Ha több év-tizedes keretorvosi munkámból vé-giggondolom azokat a helyzeteket amikor tiltakoztam, hogy egy ver-senyző végigmenjen a sportpálya-futásán, mert meggyőződésem volt, egészségkárosodás nélkül nem fog sikerülni és mivel fiatal doktor vol-tam, nem hallgattak rám, volt köztük olyan, aki olimpiai bajnok lett. Most is szégyellem magam emiatt, de ha az egészségügyi kockázatot nézzük, akkor őt ki kellett volna zárni ebből a terhelésből. Nagyon nehezen tud-juk előre megmondani, hogy ki lesz alkalmas, és ki nem. És ehhez nem is biztos, hogy elegendő egy ember, aki ezt eldöntse. Alapos átgondolást igé-nyel, hogy az alkalmatlanságot kik és hogyan tudják megállapítani.

Dr . Tállay: Az első kérdésre: természetesen ez a legfőbb feladat, hogy az edzőkkel meg kell találni a közös nevezőt, hogy megpróbáljuk egyre közelebb hozni az álláspont-jainkat. A másikra: egyetértek azzal, hogy ha megoperál bármelyikünk egy 14-15 éves kézilabdázót elülső keresztszalag szakadás miatt, a bizo-nyítékokon alapuló orvoslás kimu-tatta, hogy a korai arthrosis kialaku-lásának valószínűsége közel 100 %. Nem mindegy, hogy ilyen esetben azt mondjuk: tanuljál is, mert még van egy B út, vagy pedig egy 20-22 éves kézilabdázót operálunk meg, aki esetleg már fél- vagy egymillió forin-tot keres havonta, nem tanult semmit és nincs másik út, amit választhatna.

Dr . Hidas Péter (OSEI): Bennem Lejkó főorvos úr hozzá-



szólásával és a Kézilabda Akadé-miával kapcsolatban is az merült fel, hogy ha itt 4 sportolóról ki-derül, nem alkalmas a kézilabdá-ra, ez miért nem egy alacsonyabb szintű szűrővizsgálatnál derült ki? Hogy kerül az akadémiára? Nyil-ván már korábban is labdarúgással vagy kézilabdával foglalkoztak egy másik klubban. Tehát kellett, hogy átmenjenek egy sportorvosi vizs-gálaton. Nem az akadémiák fel-adata kiszűrni az adott sportágra alkalmatlanokat.

Dr . Tállay: Egyetértek, de mindannyian tudjuk, előfordul, hogy egy felnőtt válogatott, kontakt sportágat űző sportolóról derül ki, hogy csak egy látó szeme van, és mikor eljön az első felnőtt váloga-tott szűrésre, muszáj eltiltani.

Dr . Halasi: Köszönjük a hozzászólásokat. Hadd engedjem meg magamnak összefoglalásként annak megállapítását, hogy nagy felelősségünk van az alkalmassá-gi vizsgálat pillanatában. Számos alapellátásban dolgozó kolléga ül itt, tudja mindenki, hogy melyik az a pillanat, amikor el kellene taná-csolni a versenyzőt. Béres főorvos úr rendkívül fontos hozzászólásá-ra: igen, át kell küldjem a közelben elérhető mozgásszervi szakember-hez, ha úgy látom, mint sportorvos, hogy én nem vagyok elég ennek el-döntésére. Hogy ezek mikor és ho-gyan történnek meg, ebben óriási hullámzás lehet az országos területi ellátásban, viszont az itt ülő sportse-bészek, ortopéd orvosok és trauma-tológusok figyelmét hívom fel arra, hogy amikor a 40 várakozó beteg mellé jön a 41., sportalkalmassági ortopéd szűrésre, na, akkor kell összeszedni a lelkierőnket, és igen, meg kell nézni, és nem csak egy alá-írás kérdése, hogy tessék, sportoljál, csak lesz valahogy. Köszönöm szé-pen az előadást.

A szűrésnél (általában) látjuk a potenciális veszélyforrásokat, de csak valószínűségeket tudunk, egy adott esetben a konkrét jövőt nem (a példa nem egészségügyi szűrés-re, hanem alkalmasságra vonat-kozik, de jellemző: egy többszörös világbajnok, olimpiai érmes ka-jakos mondta: örülök, hogy nem az NDK-ban születtem, mert alkatomnál fogva kajak-kenu pályára csak nézőként mehettem volna…). Kb. 25 éve nagy port kavart fel egy első szűrés során eltiltott sportoló esete, aki később többszörös olimpiai bajnok lett. Ő jól jött ki a vitából, megfellebbe-zett döntésből. De az egészségesek közül sem lesz mindenki bajnok, ha a potenciális egészségkárosító tényező dacára engedjük sportol-ni, szinte biztos, hogy később a sportoló, hozzátartozói, rá ener-giát, egyesületi, szövetségi forrást „pazarló” edzők, sportvezetők nehezményeznék a szűrőháló túl nagy szemeit. Megkeseredett em-ber lesz a sportolóból, aki közben elveszt(het)i a lehetőséget az élet más területén való érvényesülésre.

Ugyanakkor egy gyerek még „gyurma”, teste alakul és alakítha-tó. Egy szűrővizsgálat során esetleg alkalmatlannak találjuk, de egy idő után állapota akár spontán ja-vulhat, egyes esetekben romolhat. Bizonyos kezelésekkel befolyásol-ható az állapot kedvező alakulása. Ehhez azonban kell az érintett, a szülő, edző, sportvezető türelme illetve a szűrést végző szakértelme, hiszen neki kell(ene) tisztában len-nie az adott sportra jellemző moz-gásszervi és keringési terheléssel.

Felnőtteknél kicsit könnyebb a helyzet: az érintett személlyel kell megbeszélni a kockázatot, nem szülővel, aki lehet, csak saját am-bícióit akarja gyermekében kiélni, aki függőség, esetleg feltétlen meg-

felelési kényszer miatt nem mer ellentmondani. Gyakorlati példa: hazánkban egy vesével élő, emiatt eltiltott labdarúgó kapus egy me-diterrán országban, az ottani NB I-ben véd. Magam részéről a szi-gorúbb elbírálás híve vagyok.

[felelős szerkesztő megjegyzése]

Prof . Dr . Hangody: Köszönjük szépen. Pavlik tanár úr az élsport negatív hatásairól beszél a térd- és a vállízület vonatkozásában.

DR. PAVLIK ATTILA PHD (OSEI):

AZ ÉLSPORT HATÁSAI A TÉRD- ÉS VÁLLÍZÜLETRE

Szerző első mondatában megjegy-zi, hogy az eddig elhangzottak egy része az általa elmondani tervezet-teket is érintette. Előadásában ki-indulási pont annak megállapítása, hogy a súlyos sérülések, azon belül a fiatalok, 16 éven aluliak sérültek száma nő, ennek, valamint annak következtében, hogy a prevenciós tevékenység nem kellő szintű, nő az arthrosis valószínűsége, mind fel-ső, mind alsó végtagi ízületek ese-tében. Pl. az OSEI Sportsebészeti osztályán 2002 és 2013 között 183 esetben volt szükség 16 év alattiak-nál LCA pótlásra (87 kézilabdázó!). Hivatkozik a Sportorvosi Szem-le 2012/3-4 számában megjelent válogatott női kézilabdázók korai térdízületi kopását részletező köz-lemény adataira, azokból levonható következtetésekre. Előadó kevesli az ismert prevenciós eljárások al-kalmazását illetve a hatékonyságuk objektív felmérését, eredményeik közlését. Záró diáján felveti, hogy felteszik-e a kérdést a fiatalon ope-rált betegeknek, az arthrosis kocká-zatát ismerők, hogy „Biztos szüksé-ges folytatnod az élsportot?”.



Az orvos-beteg kapcsolatban a tá-jékoztatási kötelezettséget néhá-nyan csak a kezelés, beavatkozás céljának, kockázatainak, szövőd-ménylehetőségeinek ismertetésé-re korlátozzák. Időnként az is el-marad, lásd Nemzeti Sport egyik számában megjelent élsportolói nyilatkozatot „kaptam egy injek-ciót is, de hogy miért, ne kérdez-zék az orvos nem mondta”. Az is egy érdekes etikai kérdés, hogy etikus-e a nagy példányszámú napilapban már megjelent nevet leírni ismét. Nem írom le, mert a jelenséggel kívánok foglalkozni. A sérülés késői hatásának ismer-tetése gyakran elmarad.


Dr . Béres: Nagyon szép előadás volt, köszönöm szépen. Nem kér-dés, csak egy adat: 1000 kézilabdá-zó órára esik az élsportolóknál egy keresztszalag-szakadás. Ez azt a kérdést is felveti, hogy vajon a ké-zilabda sport kinek való, és milyen veszélyeket tartogat.

Dr . Halasi: Köszönjük a hozzászólást. Körünkben van, aki próbált a kézilabda sérülékenység ügyben személyesen is szerepet vállalni. Tállay tanár urat kérem, mondja el tapasztalatait a Nem-zetközi Kézilabda Szövetség Or-vosi bizottságának nem túl sikeres szabálymódosítási javaslatáról.

Dr . Tállay: Amikor az IHF Orvosi Bizottságában dolgoztam, egy norvég hölgy az ottani NB I-nek megfelelő szinten egy 2 éves progra-mot dolgozott ki. Az első évben az addig évenkénti átlagosan 23 elülső keresztszalag-sérülés 18-ra esett le, és a következő évben pedig 10 alá. Bár ez működött néhány évig és mindenki örült az eredményeknek, amikor elfogyott az anyagi támoga-tás a programra, abbahagyták, vissza

is állt a sérülékenység az eredeti 23-as szintre. Annak ellenére, hogy tud-juk, mit kellene csinálni, még mindig nem reagál megfelelően a nemzetkö-zi szövetség illetve vannak olyan sza-bályok, amiket senki nem tart be. Pl. elvileg nem lehet játszani olyan térd-védőben, amelyben fém rögzítő van, a játékvezetők mégis engedik. Lehet, ha komolyan vennék ezt a szabályt, akkor nem tudnának valamennyi-re instabil térdű játékosok játszani.

Dr . Pavlik A .: Elvileg szigo-rodtak a szabályok, és most már pl. a maszkokat sem engedik, volt már példa idén, hogy szóltak a térdvé-dő miatt. A másik, amit ehhez hoz-záfűznék, hogy beszéltem egy ké-zilabda edzővel, aki alkalmazza a prevenciós tréninget, amit itt Ma-gyarországon kezdett alkalmazni, utána külföldre került, kb. 5 évig alkalmazta az összes csapatánál. Ő azt mondta, hogy az 5 év alatt egyetlen keresztszalag-szakadás történt. Úgy gondolom, szerencsé-je is volt, de mindenesetre biztos, hogy lehet ezzel eredményt elérni.

Dr . Halasi: Közös feladatunk tehát a prevenciós tréning támoga-tása, mert ezek rémisztő számada-tok voltak. Következik Hangody László professzor úr, aki megtisztelt bennünket jelenlétével, előadásával.

PROF. DR. HANGODY LÁSZLÓ (UZSOKI KÓRHÁZ):

PORCFELSZÍN-KÁROSODÁSOK KEZELÉSE ÉS PROGNÓZISA

Előadó említi, hogy nem gyakorló sportorvos, így rövidebb az az idő, amikor hatással lehet a sportolóra, de talán megfontolják, amikor fel-veti a sportolói pályafutás befejezé-sét. Továbbiakban a nemzetközileg is elismert, hazánkban a porcfelszín kezelés, porcfelszín képzés terén vezető szaktekintélynek számító

előadó néhány adatot, információt adott át arról, hogy mik az esélyek, mit tud ma a porcfelszín károsodá-sok kiváltó okainak megszüntetése és a porcfelszín-képzés hozzátenni a sportképesség helyreállításához. Előadásában a 20 éve újdonságnak számító, ma már hagyományosnak mondott eljárások után a ma mo-dernnek tartott porcfelszín kezelés, porcfelszín képzés általános elvei mellett konkrét példákat, esetta-nulmányokat is bemutatott.

Dr . Halasi: Köszönjük a na-gyon részletes, alapvető informá-ciókat tartalmazó, számunkra is újdonságokat tartalmazó előadást. Sok sportsebész van itt, de elsősor-ban az alapellátásában dolgozók vé-leményére vagyok kíváncsi. A porc-felszín-károsodás, késői degeneratív folyamatok miatt így megoperált sportolókkal milyen tapasztalataik vannak a gondozásban? Ugye arról van szó, hogy őket – ügyesen vagy nem ügyesen, ez más kérdés -, de gondozni másoknak kell. Lehet, hogy a hangfelvétel visszariasztja a résztvevőket? Én megpróbáltam összegyűjteni magamban néhány kérdést. Például mi a megoldás an-nál a sportoló betegnél, aki fiatal, nincs komolyabb biomechanikai oka a károsodásnak, viszont nagy kiterjedésű, terhelési felszínt érintő osteochondritis dissecansa van, ami meghaladja egy mozaik plasztika javallatát. Az egyéb hazai kezelési lehetőségek elég korlátozottak. Mi-hez próbáljunk hozzáférni?

Prof . Dr . Hangody: Mi a magunk gyakorlatában az utób-bi időben friss osteochondralis allograftokkal dolgozunk, körülírt problémára ezt használjuk, de a négy év, nem hosszú utánkövetés. Viszont a korai eredmények jónak tűnnek. Több betegünk esetében a moza-ikplasztika lehetőségnek tűnt, de artroszkópia során visszakoztunk, és



várólistára tettük. Kialakítottunk egy kollaborációt az Országos Szervko-ordinációs Irodával, és Pest környé-kén, egy 60 km-es körzetben a saját teamünk száll ki kivenni ezeket az oltványokat a műtéthez, ez alapján hívjuk be a betegeket a 24 órán be-lüli beültetéshez. Egy autológ beülte-téshez képest nyilván a rehabilitáció hosszabb, mert a csontrésznek át kell épülnie, de az általad felvetett, körül-írt 5-6-7-8 négyzetcentiméter felszí-nű és esetenként 8-10 mm mélységű dissecatumok vonatkozásában én nem nagyon látok ennél most jobb lehetőséget. Végeztünk chondrocyta transzplantációt is ilyen esetekben, annak még sokkal hosszabb a reha-bilitációja, és az aggályunk az áron túl – mert a biztosító nem fizeti -, az, hogy osteochondralis defektus ese-tében, bár a szerzők jelentős része azt mondja, hogy nagyon jó csont kép-ződik alatta, mi erről nem vagyunk teljesen meggyőződve. Nekem sze-mély szerint a friss osteochondralis allograftok szimpatikusabbak.

Dr . Hidas: Először is gratu-lálok a sok élsportolóhoz, akik mind tudták folytatni a pályafutá-sukat majdnem azonos vagy azo-nos szinten. Mégis azt kérdezem, volt-e mozaikplasztika után olyan élsportoló, akinek feltettétek azt a kérdést, ami Pavlik dr. az utolsó diáján felvetített, hogy biztos-e, hogy kell folytatnod az élsportot? És ha igen, akkor mit válaszolt rá?

Prof . Dr . Hangody: Hogyne, többeket is eltanácsoltunk, de olyan tapasztalatom, mint Béres főorvos úrnak nincs, hogy akit eltanácsol-tunk, abból olimpiai bajnok lett. De van, aki folytatta és eredményes volt. Itt az utolsó gondolat, hogy önmagá-ban az, hogy tudta-e folytatni a sport pályafutását, hogy elért valami ered-ményt, az nem biztos, hogy jó meg-közelítés, mert lehet, hogy később egy romhalmaz lesz az ízület. Az is

lehet – és ez kiderült azért az adatok-ból -, hogy egy sportoló populáción végzett ilyen típusú beavatkozás re-latív indikációval jobb eredménye-ket hoz, mint egy átlag populációnál. A fordítottját gondolnánk, de a mo-tivációs szempont nagyon él. Tehát aki 29 éves és eljutott a sport pálya-futásában oda, hogy most tud sok pénzt keresni, az még akar 3-4 évet, sportágtól függően, ő inkább tolerál-ja a panaszokat és utánam a vízözön alapon nem gondol bele a többibe. Tanácsot tudunk adni, aztán van, aki megfontolja, van, aki nem.

Dr . Halasi: Gondolom, a je-lenlévő mozgásszervi sebészek mindannyian így látjuk. Ha nincs más kérdés, következő vendég elő-adónkat, Jakab Gábor tanár urat kérem előadásának megtartására.

DR. JAKAB GÁBOR (ORSZÁGOS GERINCGYÓGYÁSZATI KÖZPONT):

AZ EGÉSZSÉGET ÉS SPORTKÉ-PESSÉGET VESZÉLYEZTETŐ GERINCELVÁLTOZÁSOK

Előadó megállapítása szerint Inté-zetükben tényleg ritka, a személyes praxisában alig fordult elő élsporto-ló. Sportoló sok. Azt lehet látni – ez a kettősség jellemzi őket -, hogy egy-felől borzasztó jó velük bánni, mert valóban motiváltak, és valószínűleg jobban bánnak a testi adottságaikkal is. Jobban kihasználják a lehetősége-ket, alkalmasabb az idegrendszerük, bejáratottabbak ezek a pályák és rég-óta ismert, hogy ez milyen borzasz-tóan fontos. Ugyanakkor kivételt lehet velük tenni a rehabilitáció, az előmenetel területén, hiszen alkal-masabbak, gyorsabban haladnak. De összességében egyedi, rendkí-vül koncentrált odafigyelést és team munkát igénylő feladat. A gerinc-betegségeket tekintve – és valóban csak gondolatébresztőnek szánja

– azok igen sokfélék természetesen. Az előadásban elsősorban a defor-mitások, fejlődési rendellenességek és a degeneratív eltérésekről volt szó.

Prof . Dr . Hangody: Köszön-jük szépen. Kérdések?

Dr . Halasi: Úgy látszik nem volt jó ötlet a hangfelvétel készítés. Bátorítani szeretném a jelenlévőket a kérdésekre. Ilyen rutinos előadó ezen a szakterületen nem biztos, hogy sokszor fog előfordulni sportorvosi fórumokon. Én feltétlenül kérdezem, hogy ha Scheuermannos beteget ta-lálunk a szűrővizsgálat során, akkor ott az életkor, a sportág és a progresz-szió alapján eldöntjük, hogy folytat-hatja-e vagy sem. Mennyit lehet tud-ni a késői következményekről, tehát ha mégis engedjük, – most a dorsalis Scheuermann betegségről beszélünk, mert a lumbalis egy külön tudomá-nyos téma -, hol kellene meghúzzuk a határt, vagy látsz-e olyan szabályt, amit tanácsként tudsz mondani a sport engedélyezéséről.

Dr . Jakab: Nincs benne tapasz-talatom. Viszont Scheuermannos fiam akkor vált panaszmentessé, amikor elkezdett sportolni. Nem élvonalbelileg, de megtalálta a röp-labdát és a ping-pongot. És attól kezdve, hogy futóedzéseken is részt vett és szinte állandóan mozgott, a Scheuermannos tünetei, panaszai megszűntek. A Scheuermann-kór önmagában nem jelent feltétlenül akadályt. Nálam okosabb sportor-vosok, a sportágakat ismerő embe-rek biztosan tudják, hogy mik azok a mozgástípusok, amelyek gyak-rabban váltanak ki instabilitást a Scheuermann-osoknál. De a mozgás kell ezeknek az embereknek is. Alap-vetően mi magunk soha senkit nem beszélünk le. Azt hiszem, ha az utol-só ábrákon látható egyéni felkészítés, a törzsizomzat stabilitása, a helyes testtartás lehetőség szerinti kialakí-tása nagyon sok Scheuermannost



panaszmentessé tesz, akkor vissza-mehetnek a sportba.

Dr . Halasi: Igen, ebben azért mi is igyekszünk, de a sportág szempontjából nagyon komolyan differenciálunk.

Dr . Keresztúri Mária (OSEI): Az itt töltött pár év alatt saját ta-pasztalatom az, hogy, az ökölvívók esetében leginkább nyaki sérülése-ket láttam, a háti szakaszon pedig a birkózókkal vergődtem egy picikét. Volt is egy-két közös esetünk. A kér-désem, mivel ez a két sportág nem tartozik a hétköznapi területek közé, hogy a birkózóknál pl. egy gerinc-stabilizációs műtétet követően való-ban tudunk-e valami biztató jövőt mondani a sportolóknak. Nálam két sportoló esetében is gyakorlatilag a sportolás abbahagyásához vezetett az út. Meg tudjuk-e azt ítélni, hogy ilyen extrém megterhelésnél, amikor nem kiszámítható az esések jellege – nem vagyok sportorvos, ilyen szempont-ból laikusként szólok hozzá -, ilyen műtétek után mit tegyen a sportoló.

Dr . Jakab: Az utolsó képek egyikén látható idegsebészeti aján-lással egyetértek. Egy ún. szolid fúzió, tehát ha valóban átépült egy fuzionált szegmentum, mi úgy lát-juk, hogy ez egy év. Egy gazdagabb rendszerben olyan beépülési, átépü-lési facilitátorokat tudnak használni, ami felére csökkenti ezt az időt, de méregdrága, nálunk nem vált rutin-ná. Elképzelhető a különbség. Ha egy egyénen nincsen több megmaradt potenciális panaszforrás, azt az egyet vagy kettőt sikerült jól ellátni, akkor a gerinc olyan erős, hogy ha nem éri olyan terhelés, amivel nem tud meg-birkózni, azt gondolom, ez felmér-hető vagy kikalkulálható. Pl. funkci-onális röntgenképekkel. Magyarul: a túlterhelés első jelei nyíló szegmen-tumokat fognak igazolni. Miért ne tehetnénk ezt meg teszem fel a műtét után, sőt, nálunk protokoll is. Fél, egy

évvel vagy akár másfél-két év múlva egy sportoló esetében meg lehet csi-nálni. Tehát nagyon-nagyon korán jelezhet morfológiailag ez a vizsgálat arra, hogy a sportolót kisebb terhelés-re kell fogni. Az már egy más kérdés, hogy sportolhat vagy nem. Sokan, edzőként vagy egyéb más módon karriert találhatnak. Hoffer Zoli so-kat segített, elmondta nekem, hogy 3 élsportolóra konkrétan emlékezik, ezek között egy kalapácsvető kétszin-tes fúzióval, egy birkózó egyszintes fúzióval, és Barta Nóra, ismert név, a műugró hölgy szintén egy kétszin-tes fúzióval igen magas sportteljesít-ményhez tudott visszatérni. De nekik nem volt más olyan szegmentumuk, ami bennük maradt megoldatlanul. Egy közembernél előfordul, hogy egy vagy két szintet ellátunk, egy vagy két szintet vagy még többet otthagyunk. Mert neki – idézőjelben – a boltba kell csak elcsoszogni és haza. Az él-sportoló nem ilyen. Egyfelől sokkal jobb, mert az izomzata miatt jobban tud teljesíteni, másfelől viszont sajnos túlterhelhető. Ez nemcsak etikai, ha-nem szakmai kérdés is.

Dr . Halasi: Köszönjük a ki-merítő választ. Van-e még kérdés? Nem biztos, hogy át tudom csá-bítani minden héten Jakab tanár urat, most gondolja meg minden-ki. Köszönjük az előadást.

Prof . Dr . Hangody: A szek-ció utolsó előadása kéz- és csuk-lótáji élsport szintű terhelés kö-vetkezményeiről szól, Dr. Kovács Rita, Sportkórház.

DR. KOVÁCS RITA (OSEI):

AZ ÉLSPORT HATÁSAI A KÉZ-CSUKLÓTÁJON

Szerző első mondatában rögzíti, hogy a csukló és a kéz sérülése az összes sportsérülés több mint egy-negyede. Előadásában bemutatta a

leggyakrabban előforduló sportsé-rüléseket és túlterhelési ártalmakat. A sérülések között kiemelte a sajka-csont és radius töréseit, a perilunaris ficamot és szalagsérülések mellett a kézközépcsontok és Bennett törést, CMC ficamot, extensor csuklya sérülését, MP ízületi szalagsérülé-seket és extensor-ín szakadását. A túlterheléses ártalmak ismertetésé-nél hangsúlyozta, hogy a felső vég-tag nem teherviselő végtag, ezért, ha az adott sport megköveteli a teljes testsúly vagy a testsúly nagy arányának (pl. fekvőtámasz) vise-lését, az ártalomhoz vezet, főleg, ha az ulna hossza nem fiziológiás. Ez impingement-hez, következményes degenerációhoz vezet. Tornászoknál a teljes testsúly viselése következmé-nyeként gyakoribbak a fáradásos törések, epiphysis korai záródása. Az enyhébbnek tartott következmé-nyek, a csuklótáji tendovaginitisek is élsportolói szinten komoly di-lemmákat okoznak, hiszen a kon-zervatív vagy operatív kezelések kockázatainak mérlegelése, a keze-lés időzítése, az edzéskihagyás hosz-szának mérlegelése, a rögzítés fajtá-jának kiválasztása nem egyszerűen megoldható dilemmákat jelentenek.

Prof . Dr . Hangody: Köszön-jük szépen. Kérdés?

Dr . Jakab: A halasztott sérülé-sek esetében visszatérhet-e a sportoló a magas szintű sporttevékenységhez, részt vehet-e egy versenyen? Mert ugye, a halasztás azt jelenti, hogy neki fontosabb sportolni egy darabig.

Dr . Kovács: Nagyon meg-fontolandók ezek a halasztások, de visszatérhet, hiszen csak azt halasztjuk, ami esetében a műtét eredménye várhatóan halasztás nélkül és halasztással ugyanaz lesz.

Dr . Jakab: Azt értem, de a sporteredménye ugyanaz lesz-e? El sem tudok olyan sérülést képzelni, legfeljebb a dobóatlétánál a másik



kézen. Hogy tud ugyanúgy teljesí-teni? Pontosan ez a bajom a gerinc-cel is, hogy visszamegy a tökéletes testű hasonlók közé. Van esélye? Ha mégis van néha, akkor az vala-hol a pszichén dől el.

Dr . Kovács: Van esélye, van rá jó néhány példánk, hogy visszatért az élsportba kézsérüléssel.

Dr . Tállay: Csak egy példa, Kovács Péter, aki a világ legjobb kézilabdázója volt, a világbajno-ki ezüstérmet úgy szerezte, hogy egyik ujja törött volt.

Dr . Halasi: Ismerünk több ilyen esetet, pl. bordatöréssel nyert birkózó olimpiai aranyat. Ezek igazolt dolgok. De itt is a sportág a meghatározó. Valóban úgy van, nemcsak a dobó sportágakban, számos egyéb sportágban is, hogy egy kézsérülés halasztott ellátásá-nak nincs különösebb jelentősége a sportteljesítmény szempontjából. Ha nincs több kérdés, nagyon kö-szönjük ezt az összefoglalót, és kö-szönöm szépen még egyszer az első szekció előadóinak a munkáját.

HIBÁS, MEGALAPO-ZATLAN VAGY JOGI SZEMPONTBÓL TIL-TOTT MÓDSZEREK. KOMPETENCIA, AZONOS ELBÍRÁ-LÁS, TITOKTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS

Üléselnökök: Dr. Jákó Péter, Dr. Pavlik Attila PhD

Dr . Jákó: Felkérem Dr. Tóth Sza-bolcsot előadásának megtartására.

DR. TÓTH SZABOLCS (TRANSZPLANTÁCIÓS ÉS SEBÉSZETI KLINIKA):

A DOPPINGSZEREK IM MUN-SZUP RESSZÍV HATÁSA, KÖ-VETKEZMÉNYE

Előadó elöljáróban leszögezi, hogy a téma érzékenysége miatt csak ke-vés irodalmi adatra támaszkodhat, előfordulhat, hogy nem konkrét válaszokat fog adni, de igyekszik gondolatait továbbadni. Alapvető kérdésként azt tekinti, hogy tel-jesítményfokozó szert használó sportolók számíthatnak-e immun-hiányos állapotra, nem várt fertőzé-sekre. Az immunitás csökkenését, következményes fogékonyságot az infekciókra több tényező (edzés okozta neuroendokrin stressz, krónikus túlterhelés kiváltotta tartós immunszuppresszió, táp-lálék kiegészítők, doppingsze-rek használata, sérülések miatti hospitalizáció, környezeti hatások, antibiotikumok használata miat-ti kórokozó szelekció) okozhatja. Kiemelte, hogy a nem legális tel-jesítményfokozók nagyon komoly kockázati tényezőt jelentenek se-bészeti kezelés esetén, hiszen a minden műtét esetén fennálló in-fekció veszély így nagy mértékben fokozódhat. Előadó zárógondolata az volt, hogy megfordítható-e a kérdés: A gyakori túlterheléses sé-rülésekkel, polirezisztens kóroko-zókkal rendelkező fiatal sportolók-nál felmerül-e tiltott teljesítményt fokozó szerek használata?

Dr . Jákó: Köszönjük szépen az előadást. Van-e kérdés az elő-adóhoz, esetleg kommentálás?

Dr . Béres: Kiegészítő informá-ció, hogy a labdajátékok öltözőjében a baktériumflóra körülbelül olyan, mint egy szatócsboltban. Ez is fo-kozza a fertőzések valószínűségét.

Dr . Tóth: Igen, a csapatjáté-kosok öltözőjében a baktériumfló-rák cseréjének nagy része az ivó-kulacsokon keresztül történik. Az az MRSA általában nem ugyanaz, mint a kórházi MRSA, ezek adott esetben ténylegesen meticillin re-zisztensek, de egyéb rezisztenciát nem nagyon mutatnak.

Dr . Halasi: Elégségesnek tar-tod-e az MRSA-szűrést a műtét előtt vagy valami más kórokozót is kel-lene szűrnünk? Most a sportsebész fejével kell, hogy gondolkozzunk, aki ezeket ellátja, és egyszer csak egy váratlan infekt szövődményt kap.

Dr . Tóth: A minket nagy számban érintő kórokozók, az ESBL, itt a felső légúti infekciókra adott Ciprobay, Ciprofloxacin adá-sának kiszelektálódására gondolok, tehát ez lehet Coli, adott esetben más, pl. Klebsiella törzsek vagy a multirezisztens baktériumok fog-nak megjelenni előbb-utóbb. Azok a sportolók lesznek érintettek, akik kórházról kórházra járnak, viszony-lag szűk időn belül, ugyanis kórhá-zi rezisztens törzseket össze fogják szedni. Lehet, hogy az élsportolók-nál érdemesebb egy erősebb körte-nyésztést venni a műtétek előtt és azt áttekinteni infektológiai szem-pontból, hogy az elmúlt egy-két éven belül mely kórházakat látogat-ta végig. Addig, amíg egy közkór-ház szintű traumatológiáról az oda behurcolt flórát továbbviszi egy sze-lektált betegpopulációval rendelke-ző ortopédiára, az adott esetben egy magánpraxisnak is a halálát tudja jelenteni. Tehát olyan kis egynapos sebészetek, ahol be tudnak így ci-pelni kórokozókat.

Dr . Jákó: Azt a konklúziódat, hogy bizonyos doppingszerek ese-tében a fertőzések száma külön-böző okból emelkedik, elméleti megfontolásokon túl klinikai ta-nulmányok is megerősítik?



Dr . Tóth: Az igazság az, hogy erről az irodalomban nem beszél-nek. Viszont ha az ember a logikát megpróbálja végigkövetni, akkor egy teljesen egészséges, 20-as, 30-as éveiben járó fiatalban hogy sze-lektálódnak ki olyan kórokozók, hogy kerülnek bele olyan kóroko-zók, amik egyébként nem fordul-nak elő?

Dr . Jákó: Köszönöm szépen az előadást. Amennyiben nincs to-vábbi kérdés, átadom a szót Pavlik Attilának.

Dr . Pavlik A .: A következő elő-adás megtartására felkérjük Halasi Tamás főorvos urat.

DR. HALASI TAMÁS PHD (OSEI):

LOKÁLIS SZTEROID KEZELÉS

Előadó hangsúlyozta, hogy amikor lokális szteroid keze-lés mellett döntünk, akkor a glükokortikoidok komplex hatásai közül az akut és a krónikus gyul-ladáscsökkentő hatást várjuk el, azonban komolyan meg kell fon-tolni, hogy ahová a hatóanyagot be szeretnénk juttatni, ott való-ban gyulladásos folyamat zajlik-e. Nem minden gyulladás, ami fáj vagy esetleg egy kicsit megduz-zadt, főleg sportolóknál. További-akban lapunk 2012/3-4 számában megjelent közleményének fő gon-dolatait osztotta meg, a mellékha-tásokra és szövődmény lehetősé-geire helyezve a hangsúlyt.

Dr . Pavlik A . .: Köszönjük a szteroidokat felölelő és teljesen ki-merítő előadást, kérdezem, hogy van-e kérdés, hozzászólás?

Prof . Dr . Pavlik G .: Az egyik kérdésem az, hogy jól észlelem-e, hogy a szteroid adása azért 10-15 évvel ezelőtt nagyobb probléma volt. Mintha egy kis regresszió lenne, aminek lehet oka az is, hogy

egyes konzervatívabb fizioterápiás eljárások elterjednek, azaz van mit tenni helyette. Az most nem vita tárgya, hogy az ezek mennyire ha-tásosak, mennyire nem, de tudok kezdeni valami mást is a beteggel, mint megszúrni. A másik kérdé-sem: a kontraindikációk között szerepelt a hipertónia. Mennyire? Tehát ha ez egy gyógyszerrel kar-bantartott hipertónia, akkor is? Vagy ha egy labilis hipertónia? Te-hát van-e kivétel vagy ab ovo, min-den hipertónia?

Dr . Halasi: Köszönöm a kér-dést. Ami az alkalmazás gyakorisá-gát illeti, erre vonatkozó adat talán a Diprophost gyártó cég munka-társai által adható. Az egészen biz-tos, hogy a szteroid kezelés vissza-szorult, ha csak az általunk ismert utóbbi három évtizedet veszem alapul. Amikor én kezdtem, akkor nagyon könnyű volt bejönni úgy a kapun, hogy még le sem vette a zokniját, már benne volt az injek-ció a betegben. Ez gyakori volt, ez lassan szorul vissza, de úgy gon-dolom, hogy nem mindenütt, és nem eléggé. Ami a másik kérdést illeti, erre egyáltalán nem vagyok hivatott válaszolni, de megteszem annyiból, hogy mint sportsebész, aki a hipertóniához nem ért, azok-nál a fiataloknál, akiknek mi ad-juk, lényeges zavart nem szokott okozni, hacsak nem történik olyan extrém túladagolásos eset, mint amivel az ember néha találkozik. De a belgyógyászati részre vannak nálam hivatottabbak.

Dr . Jákó: Annyiban válaszo-lok a hipertóniával kapcsolatos felvetésre, hogy itt a Sportkórház Belgyógyászati Osztályán nem egyszer tapasztaltuk, hogy akár egy ampulla kortikoszteroid be-adása után az addig egyensúly-ban lévő hipertónia ugyanúgy, mint a diabetes is, csúnyán meg

tud bolondulni, úgy gondolom, ilyen esetekben más megoldást kell választani. Kihasználom, hogy nálam van a szó. Való igaz, hogy a kortikoszteroidok adása mozgásszervi panaszok miatt a 60-as években kezdett beindulni és virágzott a 70-es évek első felé-ben, most, mintha sokkal körül-tekintőbben adnák. A kérdésem az, hogy mozgásszervi panaszok esetén mindig – ahogyan az Etikai Kódex is előírja – kompetens sze-mély, tehát sportsebész, ortopéd sebész, stb. választja és alkalmazza ezt a kezelési módot, vagy adja a háziorvos, a nem sportorvos is?

Dr . Halasi: Most gondol-koznom kell, hogy mit lehet erre válaszolni. Tudjuk, hogy a sport-orvosok nagy része mozgásszervi ellátásban járatos. Lehet reuma-tológus, ortopéd, traumatológus. Tehát abban az esetben, ha saját kompetenciáját elegendőnek ítéli, akkor természetesen választhatja, hiszen választjuk is a gyakorlatban. Inkább általánosságban tudom azt mondani, hogy anélkül, hogy tud-nám mi a diagnózis, nyilvánvalóan etikátlan vagy nem helyes hozzáál-lás odaszúrni, ahol éppen fáj.

Dr . Szilágyi Zoltán (Orszá-gos Sportegészségügyi Hálózat, Szombathely): Gratulálok az elő-adáshoz, szerintem ez olyan téma, hogy mindig is képben kell len-nünk. Annyit fűzök hozzá, hogy – egy cikkre hivatkozok, amit még a nyáron olvastam – össze-hasonlították 5 szteroid tartalmú injekciónak, az intraarticularis ha-tását, köztük a Diprophosét, úgy, hogy Lidocainnal adták együtt. Az egyik véglet volt a Diprophos, a másik a Kenalog. Azt tapasztalták, hogy Kenalog adásakor kb. ötöde a Diprophoshoz képest a porc ká-rosodása és azt is leírták egy hosz-szabb távú vizsgálat után, hogy ha



nem adtak mellé Lidocaint, akkor még kevésbé károsodott a porc.

Dr . Halasi: Köszönöm a ki-egészítést, ez érdekes, mindeneset-re a Lidocainnak ilyen fajta káros hatásáról eddig nem tudtunk.

Dr . Unger: Személyes tapaszta-latom a hipertóniával, hogy gyakran fordul elő tensio kiugrás. Én szok-tam a beteget figyelmeztetni. Egy-két nap után visszaáll a vérnyomás, de szükséges belgyógyászati háttér hozzá. A diabéteszre is rá szoktam kérdezni, ott fokozott veszély van, az előadásban is láttuk. Egy kérdés: ha konzervatív kezelés zajlik egy spor-tolónál és kimerülnek a lehetőségek – az ember kénytelen hozzányúlni a szteroidhoz – mi a legalacsonyabb életkor tapasztalatotok szerint, ami-kor úgymond rizikómentesen lehet ezzel próbálkozni?

Dr . Halasi: Ebben nehéz ál-lást foglalni, semmi fajta ilyen szabályt nem olvastam, de az biz-tos, hogy a csontérettség azaz a biológiai érettség elérése kritéri-um nálam. Naptári életkor szerint valahol a 16-18 éves korra teszem, valójában biológiailag kell érett-nek lenni. Ha jön egy 17 éves bi-ológiailag teljesen éretlen egyén, akkor még nem adnék. A mellék-hatásokhoz: ha ezt a fél meg ne-gyed ampullát betartjuk, ha csak annyit adunk a nem nagy ízületbe, amennyi az oda való dózis, akkor az biztos, hogy az általános mel-lékhatások kevésbé várhatók.

Dr . Unger: Azért kérdeztem, mert gyógyszerészek nem szívesen adnak még serdülő korúaknak sem receptre felírt szteroidot, viszont én is kb. ezt az életkort tartanám, a serdülő kornak az utolsó harma-dát, amikor be lehet ezt adni. Fel-téve, hogy ha nincs más megoldás.

Dr . Pavlik A .: Köszönjük szé-pen. A következő előadásra szin-tén Halasi főorvos urat kérem.

DR. HALASI TAMÁS PHD (OSEI):

NEM KONVENCIONÁLIS GYÓGY-MÓDOK ALKALMAZÁSA

Szerző az előadás elején ismétlés gyanánt tisztázta a tudományos módszerek jelenlevők által is ismert alapvető ismérveit: vizsgálható, bár-ki által megismételhető, az eljárás nagyjából azonos eredményt hoz, maga a mechanizmus igazolható, és a hatékonyság bizonyított. Azon-ban ismereteink végesek és sajnos azt is tudjuk, hogy a bizonyítékok szintje is különböző a különböző tudományos eljárásokkal kapcso-latban. A nem konvencionális ke-zelések nagy részében a hatékony-ságot vagy nem vizsgálták vagy nem bizonyították, esetleg bizonyí-tottan hatástalanok. Alkalmanként mégis hatást tulajdonítanak nekik a placebo hatás, a hiszékenység, a befogadó közeg tájékozatlansága miatt. A MOK Etikai Kódexe kije-lenti, hogy ezek alkalmazása kirívó etikai vétség. Sérülések ellátására, regeneráció ellátására, teljesítmény fokozására mégis alkalmaznak fizi-koterápia tárgykörébe tartozó eljá-rásokat, különböző „csodahatással” rendelkező „vizeket”, „rezgéseket”, „energiákat”. Személyes kudarcá-nak érzi, hogy komoly versenyen a csapat felszerelésének része volt egy „ionágyú”, egy szerkezet, aminek sem be-, sem kikapcsoló gombja nem volt, a botszerű eszköz végét a recipiens felé irányítva „sugározta az ionokat….”, valamint, hogy volt sportoló (és környezete hagyta), akinek telepatikusan küldtek ener-giát. Az üzleti szempontok előtér-be- és a józan ész szerepének hát-térbeszorulását látja oknak.

Dr . Jákó: Köszönjük a sport-orvosi gyakorlat szempontjából talán az egyik legfontosabb témát érintő előadást. Van-e kérdés,

kommentár? Hivatkoznék a leg-utolsó sorra: A józan ész szabjon határt! Ez a legbiztosabb támasz-ték, pontosan tudja, akinek orvosi diplomája van, hogy a szélhámos módszerek, eszközök, beavatko-zások, amikkel szemben állunk, a különböző energiák, sugárzás, víz, stb. csak egyetlen célt szolgál: a forgalmazó anyagi helyzetének a javítását. Amit hatásmechaniz-musként leírnak, azt józan ésszel el lehet dönteni, hogy ostobaság.

Prof . Dr . Pavlik G .: Többünk-ben felvetődött már az az igény, hogy legyen erre előírás. Ha egy gyógyszert bevezetnek, akkor an-nak megvan a maga menete: állat-kísérlet, emberi vizsgálat, külön-böző fázisok. Ezeket is át kellene pörgetni hasonlókon. Szükség len-ne erre, de nem tudnám megolda-ni szervezetileg. De valami olyan állásfoglalás talán születhetne, hogy csak azok az eljárások kerül-hetnének egyáltalán felszínre vagy kínálatra, amelyeknek van valami hiteles bevizsgálása. A probléma ott van, hogy sajnos az anyagi ér-dek olykor az orvos kollégákat is érintik, pl. nem hiteles bevizsgálás formájában, de ilyen támogató nyi-latkozatok meg-megjelennek, amik szintén nehezítik a megoldást.

Dr . Halasi: Ezzel egyet lehet érteni, csak ezzel az a baj, hogy ezek évtizedek óta szinte már be-leégtek mind a hazai, mind az eu-rópai egészségügyi ellátásba. Azok a gyógymódok, amelyekre azt mondtam, hogy szigorú evidenci-ákkal bizonyítva hatástalanok, ma is hozzáférhetők, mint ha mi sem történt volna.

Dr . Jákó: Pavlik professzor úr felvetésére reflektálva: ha mind-ezeknek a követelményeknek, amiket elmondtál, megfelelnének, akkor már kikerültek volna ebből a kategóriából.



Dr . Pavlik A . .: Köszönjük az előadást. Felkérem Hidas Péter fő-orvost előadásának megtartására.

DR. HIDAS PÉTER PHD (OSEI):

ÉRDEKÜTKÖZÉSEK A SPORT-SÉRÜLÉSEK KAPCSÁN

Előadó leszögezi, hogy előző elő-adásához hasonlóan, ezt is elég nehéz diplomatikusan megfogal-mazni. Hagyományos orvos-beteg kapcsolatban általában két ember beszélget egymással: az orvos és a beteg, kevés kivételtől eltekintve (gyerek vagy beszámíthatóság hi-ánya esetén törvényes képviselő). Itt több szereplő befolyásolja vagy próbálja befolyásolni a kezelést. A főszereplő a sportoló és a sportor-vos, de mindenképpen szeretne az edző, sportvezető is nyomást gya-korolni, sokszor a hozzátartozók, a velünk együtt dolgozó masszőrök és sokszor konkurens orvos(ok). A sportorvos érdeke a gyors, teljes gyógyulás (ez az egy esik egybe a többi szereplő érdekével), bizton-ságos visszatérés és későbbi káros hatások megelőzése. A sportoló ér-deke a mielőbbi visszatérés a sport-sikerek és ehhez fűződő anyagi ér-dekeltség miatt, a késői hatásokat nem látja át és nem veszi komolyan. Gyakran edzői, sportvezetői de akár hozzátartozói nyomás befolyásolja döntését. Az edző(k egy része) szin-tén a sport- és anyagi sikereket látja elsősorban, nem látja át a gyógyulá-si folyamat hosszát, összefüggéseit, egy-egy példából kiindulva általá-nosításra hajlamos. Hozzátartozó(k nagy része) érzelmileg elfogult és a gyógyulási folyamatot szintén nem látja át. A csapat mellett dolgozó gyúró többszörösen függő helyzet-ben van, de napi kapcsolatban van a sportolóval és egy részük idővel egyre nagyobb magabiztossággal

érzi magát döntéshozónak egész-séggel kapcsolatos kérdésekben. Előfordul, hogy élnek a nem min-dig indokolt kezelési lehetőségeik-kel. Egyre nagyobb konfliktushely-zetet generál az, hogy a sportoló jó reklámhordozó, emiatt egyre töb-ben kívánnak sportolót kezelni, ami mind a kezelőnek, mind intézmé-nyének hírnevet hoz. Nagy kérdés, hogy a nem sportorvos kollégák valóban tisztában vannak-e pl. az adott sportág megkövetelte terhe-léssel, a dopping szabályzattal?

Előadó megoldásként a megfele-lő ellátási helyek kijelölését, annak deklarálását, hogy ki jelölheti ki az adott sportágban a kezelési módo-kat, a megfelelő, korrekt tájékozta-tást tartja és annak elérését, hogy vá-logatottak, első osztályú sportolók mellett sportorvosok dolgozzanak.

Ismert a szülő(hozzátartozó)-edző konfliktushelyzet is. Érdekes, hogy, erre az edzők panaszkodnak (mi-ért beszél bele, hát nem is ért hoz-zá), de orvos-edző konfliktushely-zetben többen (saját szemükben) megfellebbezhetetlen véleményfor-má lóknak tekintik magukat.

Érdekes, hogy kívülálló kollé-gák elsősorban a sztársportolók egészségéért aggódnak, pl. al-kalmassági szűrővizsgálatokat (amíg nem lesz fizetős…), ver-seny- vagy edzőtábori ügyeleti ellátást nem kívánnak végezni.

Gyakran (és lehet, hogy csak pontatlan fogalmazásból adó-dik) összemosódik a gyógyulás és adott sportágra jellemző terhelés elkezdésének ideje. XY sérült lab-darúgó 4 hónap múlva pályán lehet a most elvégzett keresztsza-lag pótlás után. Hogy értendő: 20 000 ember előtt játszhat tétmér-kőzést adott esetben durva vé-dővel szemben vagy üres pályán a rehabilitációs edző felügyelete

mellett sétatempóban elkezdheti terelgetni a labdát karók között?


Dr . Pavlik A .: Köszönjük az elő-adást. Nyilván sokakban sok gon-dolat felmerült közben, kérdezem, hogy van-e kérdés, hozzászólás.

Dr . Dobos József (OSEI).: Alátámasztom az előadót. Aktív kajak-kenu keretorvos voltam, amikor egy kenus fiút egy egyete-mi városban elvittek egy nagyon-nagyon jó nevű ortopéd kollégá-hoz, derékfájdalom miatt. Azt a tanácsot kapta, hogy kenuzzon a másik oldalon. Nagyon fontos az, hogy a kívülállók ismerjék az adott sportágat, hogy a kenut a bi-ciklitől meg tudják különböztetni.

Dr . Téglásy György (OSEI): Egyet lehet érteni az előadóval. Egyet fűzök hozzá, hogy a sport-orvosi szakvizsga értéke előbb-re helyezendő, mint egy liszensz vizsga. Azt gondolom, hogy azt is be kellene vezetni, de legyen megfelelő súlyozottság. Tudom, hogy ez az edzőknél is problémát jelentett, hogy a TF diplomája ér-e többet vagy egy kiadott liszensz, úgy gondolom, hogy a sportorvosi képzés sokkal sokoldalúbb.

Dr . Hidas: Egyetértek, csak nem akartam hazabeszélni.

Dr . Pavlik G .: Téglásy főor-vos megjegyzéséhez hozzáteszem, hogy borzasztó dolog, ha az edző a TF-en egy főiskolai, egyetemi szintű diplomát kap, de azt mond-ják, hogy a liszensz vizsga jobb, és a TF-es nem ér semmit. Tudomá-som van róla, hogy összesen egy óra biológiai ismereteket kapnak, pl. a labdarúgás liszensz vizsgái esetében. Tehát az edzőből nem lesz soha orvos, nem lesz egész-ségügyi szakember, de ha tisztá-ban van azzal, hogy mit várhat el



az orvostól, milyen lehetősége van a gyógyításban, akkor az sokat segít. És talán a hosszabb képzés meg tudja ismertetni velük azt az alázatot, amit az orvosi kérdések megkövetelnek.

Dr . Pavlik A .: Egyéb kérdés, hozzászólás? Köszönjük az előadást.

Dr . Jákó: Következő előadó-ként hívom Dr. Toman Józsefet, előadásának megtartására.

DR. TOMAN JÓZSEF (OSEI):

A KOMPETENCIA BETARTÁSA ÉS BETARTATÁSA

Előadó a sportorvosi munkával kapcsolatos kompetencia kérdés-körében azt találja alapkérdésnek, hogy milyen tevékenységekben kell vizsgálnunk a feladat – felelősség – számon kérhetőség hármast? Kinek mi is pontosan a feladata, mit jelent a sportorvosi felelősség, és mit jelent a sportszakember, sportorvos számon kérhetősége a sérült sportoló-edző-vezető-tulajdonos-hozzátartozó-gyúró-csapattárs-szövetségi ka pi-tány-média-közvélemény bonyolult hálózatában, főleg, ha figyelembe vesszük a tevékenység sokrétűségét: megelőzés, vizsgálat, kezelés, utó-kezelés, dokumentáció, tájékoztatás illetve kommunikáció, dopping sza-bályzat. Hibalehetőség a kompeten-ciák kiterjesztése, túllépése, tudatos vagy félreértésből adódó rossz értel-mezése. Számos példát hozott:

➢ influenza védőoltás alkal-mazása labdarúgó akadé-mistáknál. Orvos javasolja, kollégium vezetője nem en-gedélyezi. Ki a felelős az oltás elmaradása miatti betegsé-gekért, esetleges szövődmé-nyekért? Ki (lenne) a felelős az oltás következtében fellé-pő szövődményekért?

➢ labdajátékban szövetségi kaptány akut bokasérült játékos esetén intézkedik külföldi kezelésről. Mi alap-ján? Hogy magyarázza, ha a következő játékos esetén ezt nem teszi (az nem olyan fontos játékos?)? Átlátja, hogy ezzel a csapat mellett dolgozó keretorvos irán-ti bizalmat teljes mérték-ben aláásta? Hogy kérhető számon a külföldi orvos? Ismert a magyar sportéletben olimpiai bajnok, akit nem bíztak hazai orvosra, külföl-dön történt a műtét. Többet nem versenyzett a sportoló. Bármilyen sérülés, bármilyen kezelés esetén valós lehetőség a sportpályafutás abbahagyá-sa, de egy magyar eset után miért kell külföldre irányíta-ni? Ez nem magyar sajátos-ság, a sajtóban gyakran lehet olvasni vitákról egy külföldi klubban játszó játékos nem megfelelő kezeléséről, játéká-nak felesleges erőltetéséről a válogatottban illetve fordít-va. A két orvosi stáb vezetője a nyilvánosság előtt üzenget egymásnak, vonja kétségbe a másik hozzáértését illetve etikáját (nem baj, ha megsé-rül, a mi csapatunkat addig még segíti…). A részletek nem ismertek, a laikus nem tud dönteni, ugyanakkor a biza-lom általánosan csökken…


➢ Akutan készül, (csapator-vosnak lehetősége sem volt beutalót írni) MRI vizsgá-lat lelete: „anamnézisről, tünetekről, panaszokról információt nem kaptam,

így a vélemény korlátozott értékű”. Ez orvosok közötti etikai kérdés. A sérült ke-zébe kerülő leletben szük-séges ezt leírni? Ha nehez-ményezi a radiológus az információ hiányt nem cél-szerűbb-e telefonon jelezni? Panaszokat az MRI vizsgálat előtt vagy után meg lehet kér-dezni. Régi keletű nehézség radiológusok és ortopédek, traumatológusok között a le-letezés kérdése…


➢ erőnléti edző javasol egy bi-zonyos táplálék kiegészítőt, csapatorvos dopping irányú bevizsgálás hiányában nem engedélyezi. Egy idő után az erőnléti edző tájékoztatja a csapatorvost, hogy a spor-tolók meg vannak elégedve, már igénylik a szert.

➢ korosztályos válogatott mel-lett dolgozó gyúró akutan észleli a sérülést, ellátásra ennek ellenére nem küldi. Ki a felelős? A gyúró? Felet-tese? De ki az (szakmailag a csapatorvos, de nem ő szer-ződtette, nem ő fizeti…)?

➢ Ki kompetens a sportorvos munkáját értékelni? Ve-zető keretorvos, szövetség orvosbizottsága, Sportkór-ház vezetése, klubtulajdo-nos, edző, szövetségi vezető? Szakmai kollégium? Csapat mellett dolgozó gyúróét, gyógytornászét, más egész-ségügyi szakemberét?

➢ Új játékos igazolásakor figye-lembe veszik a csapatorvosi



véleményt? Számos eset is-mert, amikor több hónap alatt elenyésző mértékű per-cet játszott egy labdarúgó, úgy, hogy nem az új klubjá-ban szerezte sérülését…

Előadó szóba hozta még a titok-tartási kötelezettség sportéletben gyakorlatilag betarthatatlan kér-dését, a gyúrók nyilatkozatait…

A sportsajtó is nagy figyelmet szentelt egy 2013 novemberi angol első osztályú labdarú-gó mérkőzésen történt esetnek. Egy játékos térdével eltalálta az ellenfél kapusát, aki hosz-szas ápolás után folytatta a játékot. Mérkőzés után a csa-pat menedzsere kijelentette, ő döntött, mert úgy látta, a ka-pus képes folytatni a mérkőzést (alkalmanként a csapatorvos látja úgy, hogy más taktikával és összeállításban kellene ját-szania csapatnak....). Többen (agykárosultakkal foglalkozó alapítvány szóvivője, BBC, hi-vatkozva az Angol Labdarúgó-szövetség szabályzatára, FIFA Orvosi Bizottságának vezetője) nehezményezték ezt a döntést. Később az edző azt nyilatkozta, hogy kitart döntése mellett, né-hányan csak azért kértek szót, hogy szerepelhessenek a sajtó-ban... De a vasárnapi, sérülést hozó mérkőzés után a csütörtö-ki és vasárnapi tétmérkőzéseket a kapus kihagyta, a csapator-vost idézve “egész héten figyel-tük, majd némi egyeztetést kö-vetően úgy döntöttünk, néhány nap pihenőre van szüksége”.


Dr . Jákó: Köszönjük szépen a pél-dákkal gazdagon illusztrált előadást. Van-e kérdés vagy kommentár?

Dr . Pavlik A .: Sokunknak van számos ilyen tapasztalata, megerősíthetjük ezeket a gondo-kat és valószínűleg nincs megol-dás, ha újra és újra felbukkannak. Törekednünk kell arra, hogy ez minél kevésbé legyen így. Sok eset-ben látunk a Sportkórházban úgy sportolókat, hogy UH illetve MRI lelettel érkeznek, előzetes ortopéd vagy sportorvosi vizsgálat nélkül, de valaki javasolt, szervezett már nekik egy vizsgálatot. Úgy vélem, ha valaki egy helyen hosszú ideig dolgozik, az talán megoldás lehet. A Fradi női kézilabda csapatának szerződése van a Raditec-el, azaz gyakorlatilag bárkit bármikor odaküldhetnek MR vizsgálatra, de nem lehet úgy elmenni, hogy ne én láttam volna vagy ne én ja-vasoltam volna a vizsgálatot, de ez sem az első naptól van így. Le-het azért eredményeket elérni, de nem könnyű.

Dr . Dobos: Szenvedője vol-tam én is ezeknek a problémák-nak, megoldást én sem tudok. Vi-szont szomorú vagyok, hogy azok a személyek, akik esetleg tudnának segíteni, nincsenek itt. Nem látok a teremben szövetségi kapitányo-kat, nem látok neves edzőket, nem látok kompetens vezetőket, akik hozzájárulhatnának a megoldás-hoz. Ezt én nagyon fájlalom.

Dr . Toman: Csatlakozom.Dr . Pavlik A .: Köszönjük az

előadást, és felkérem Bártfai Judi-tot előadásának megtartására.

BÁRTFAI JUDIT (OSEI):

KEZELÉSEK HOZZÁFÉRHE-TŐSÉGE A GYÓGYTORNÁSZ SZEMSZÖGÉBŐL

Előadó néhány statisztikai adatot ismertetett. 2013 szeptember 15 és október 15 között 3860 gyógy-

torna kezelést végeztek, ez 417 beteg heti 2-3 megjelenését, napi 175 beteg ellátását jelenti. A 417 betegből 31 (7,4 %) más Intézet-ben műtött beteg volt. 31 betegből 11 olyan műtéten esett át, ami az Intézet sportsebészeti rutinjában is szerepel, ők ebben az időszak-ban 102 gyógytornán vettek részt. Máshol operált betegek itteni el-látása szakmai, gazdasági, etikai kérdéseket vet fel.

Szakmaiak: ➢ szükség van-e OSEI-n belüli

kezelőorvosra, aki állapotfel-mérést végez és átveszi (?) a kontrollt (ez részben etikai is…)

➢ nincs közvetlen kapcsolat az operáló orvossal

➢ csak adminisztratív kérdés a beutaló vagy szakmai fele-lősségvállalás is az esetleges műtéti vagy utókezelésből adódó szövődményekért?

➢ ha két orvosa (operatőr és az utókezelést irányító) van a betegnek és nem egyezik a véleményük, kié a mérvadó, gyógytornász kinek az irá-nyítását fogadja el?

➢ mennyiben lehet felelős a beutalót adó intézeti orvos, ha a beutaló megírása után nem is látja többet a beteget?

Gazdaságiak: ➢ máshol operált betegek utó-

kezelése pont, következmé-nyesen gazdasági bevételt jelent az Intézetnek

➢ gyógytorna részleg kapaci-tása a saját rendelő és fekvő-beteg forgalmára épült

➢ ha több beteg van egy cso-portban, csökken az egyéni kezelés lehetősége, a meny-nyiséget csak a minőség ro-vására lehet növelni

➢ rendeletben előírt szakmai minimum feltétel: 1 csoport-ban maximum 10 fő lehet



Etikaiak: ➢ a beteg felénk irányuló bi-

zalma megtisztelő, elutasítá-sa kényelmetlen

➢ betegek más motivációi (pl. itteni kezelés nem jár költ-séggel, szemben számos más, akár a műtétet végző intéz-ményben járó gyógytornával; nincs várólista, előjegyzés, azonnal ellátjuk; lakhelyhez, munkahelyhez közelebb van, ezért kényelmesebb; ismerő-se is idejár) érthetőek, azon-ban a fent említett okok miatt nehézséget jelent a nagyobb tömegű ellátás.

Figyelembe véve, hogy a spor-tolók elvárása magasabb, több figyelmet, értelemszerűen időt igényel a kezelésük, figyelembe véve, hogy az intézeti profilban is szereplő műtéteket is különbö-ző technikákkal végzik, nyilván-valóan más és más utókezelési protokollal, hogy különböző in-tézmények utókezelési szokásai azonos műtéti technikák esetén is esetenként jelentősen eltérnek egymástól, kiket fogadjunk, kik-kel legyünk etikusak: akik az in-tézeti sebészeti osztályát tisztel-ték meg bizalmukkal és akikkel a jól ismert, napi protokoll szerint végezhető az utókezelés, nehéz-ség esetén azonnal kapcsolat teremthető az operatőrrel vagy azokkal szemben, akik (nem mindenkire vonatkozik, de gya-kori) több száz km-re végeztették a műtétet, akár intézetben meg-állapított diagnózis után és akik kezelése miatt a csoport munká-ja zavart szenved a más gyakor-latok, ismétlésszám miatt?


Dr . Jákó: Köszönjük szépen az érdekes előadást. Van- e kérdés, kommentár? Ha nincs, azt meg-jegyzem, hogy a gazdasági és egyéb nehézségek ellenére az Intézet gyógytornász garnitúrájára hízel-gő, ha ilyen számban jönnek kint operált betegek is. És ha hiszik, ha nem, elértünk az utolsó előadás-hoz. Dobos József az utolsó előadó.

DR. DOBOS JÓZSEF (OSEI):

VIZSGÁLATOK HOZZÁFÉRHE-TŐSÉGE

Az előadás elején a szerző ígéri, hogy a hosszú program végén rö-vid lesz, annál is inkább, mert az előző 3 előadás már érintette né-hány gondolatát. A kompetencia kérdése nem csak a kezelés mód-jának megválasztását, nem csak a visszatérés idejének meghatározá-sát érinti, de a vizsgálatokat, azok sorrendjét is. Itt is számos laikus kér (és sajnálatosan kap) szót. A sérült vagy beteg sportoló kivizs-gálása nem az MRI megszerve-zésével kezdődik. Szinte kínos erről beszélni, annyira evidens, de manapság sem felejthető az anamnézis és fizikális vizsgálat. Ha kiderül, hogy a beteget évek óta kezelik köszvény miatt, nem kap indokolatlanul szteroidot, góc esetén nem történik indokolatla-nul artroszkópia. 3+-es Lachman teszt, pozitív pivot-shift teszt ese-tén nem szükséges MRI a kereszt-szalag állapotának felmérésére. A vizsgálatok sorrendje nem felcse-rélhető, a gyors kivizsgálás nem egyenlő a kapkodó kivizsgálással. A jelenség nem magyar, 1995-ben egy stockholmi kongresz-szuson USA-beli előadó (Donald Shelbourne) egyik diáján szere-

pelt: ne félj elveszteni betegedet! Rövid távon lehet érvényesülni az alapszabályok kihagyásával, hosszú távon nem. Általában, ha az etika szóba került, az orvos-be-teg illetve orvos-orvos viszonyra gondolnak. Ez kiterjeszthető a beteg-beteg viszonyra is. Az in-dokolatlan MRI vizsgálat esetén elveszünk egy helyet egy másik betegtől, akinek tovább kell várni. Előadó említ egy konkrét példát: helyettesített egy több napos ese-ményen egy labdajáték váloga-tottnál. Egy sportoló több hetes panaszai miatt nem játszott, nem edzett, de összetartás miatt a ke-rettel volt. Készült egy MRI vizs-gálat, érdemleges eltérést nem mutatott, majd ismételt sérülés nélkül 2 nap múlva készült egy másik MRI is.

Dr . Jákó: Köszönjük az elő-adást, ami újabb aspektusát villan-totta fel a sportorvosi etika prob-lémáinak. Egyúttal megköszönöm a Magyar Sportorvos Társaság és az Intézet vezetésének a nevében Halasi Tamásnak ezt a hallatlanul gazdag programot, amit akár két tudományos ülés anyagát is kitet-te volna. Köszönöm az itt maradt résztvevőknek a türelmet, kitartást. Köszönöm szépen, jó estét kívánok!

Az elhangzott előadások és a vita során elhangzottak szá-mos nyitott kérdést hagytak és további kérdéseket vetettek fel. De mi lesz a megoldás? A személyes példamutatáson túl, hogy tudunk érvényt szerezni az etikának?



BESZÁMOLÓ | REPORT

BESZÁMOLÓ SANTANDERI KÉZSEBÉSZETI GYAKORLATRÓL REPORT ON HAND SURGERY TRAINING IN SANTANDER

SZAKÁCS NOÉMI

Az Európai Kézsebész Szövetség (FESSH) Travelling Award-ját elnyerve lehetőségem nyílt 2013. szeptem-berben és októberben két hónapot az észak-spanyol-országi Santanderben tölteni Francisco del Piñal dok-torral és csapatával.

Először 2011-ben az Oslóban tartott kézsebész kongresszuson találkoztam Piñal doktorral és mun-kásságával, akkor az intraarticularis distalis radius törések artroszkópos kontrolljáról tartott előadást. Ez az előadás egy fantasztikus új világot nyitott meg számomra, ugyanakkor első reakcióm a teljes döbbe-net és a kétkedés volt. Tátott szájjal hallgattam, ahogy egyszerűen és logikusan beszél a módszerről, az ered-ményekről, majd az előadást követően csak úgy tör-tek fel bennem a kérdések: Van ennek értelme? Vajon tényleg meg tudja csinálni? Bonyolult töréseknél is lehet használni az artroszkópos kontrollt és valódi se-gítséget nyújt? Ha ilyen jók az eredmények, én eddig hogyhogy nem hallottam róla és MI MIÉRT NEM HASZNÁLJUK???

Hát így kezdődött a santanderi kalandom... már megvolt a motiváció, hiszen ezt saját szememmel is látnom kellett. Ekkor kezdtem el az anyagi fedezet megszerzésén törni a fejem...

2012-ben a FESSH ösztöndíj megpályázása előtt felvettem a kapcsolatot Piñal doktorral, 2013 szept-

ember és október hónapra kaptam lehetőséget, hogy csatlakozhatok a csapatához. Majd az ösztöndíj pá-lyázatához csatoltam fogadó nyilatkozatukat. Ezúttal is köszönöm Szabó Zsolt főorvos úrnak a segítségét, hogy kedves támogató levelével hozzájárult a pályá-zatom sikerességéhez.

2012 novemberében megérkezett a hír, hogy el-nyertem az ösztöndíjat, tehát irány Santander!!!

Nem igazán tudtam, hogy helyileg hova megyek, csak annyit, hogy Spanyolország. Korábbi spanyol-országi tartózkodásaimból ismertem a híres Banco de Santandert és hallottam a kézilabda csapatáról, földrajzi ismereteim azonban cserben hagytak – így térképet elővéve tudtam meg, hogy Észak-Spanyol-országba fogok menni, méghozzá egy Atlanti-óceán parti városba. Hurrá!

Az utazás előtti hónapokban szerveztem a szálláso-mat, a repülőutat és egyre csak azon járt az eszem, hogy csodálatos csukló artroszkópiákat fogok látni. Majd az utazás előtt augusztusban (ezt kissé félve és szemle-sütve vallom csak be) rákerestem Piñal doktor eddigi összes tudományos munkájára. Ekkor ismét döbbenet ért... lábujjak kézre átültetése, súlyos kézsérülések ellá-tása, szabadlebeny áthelyezések – és 2007-től az álta-lam is ismert csukló artroszkópos cikkek. Ekkor már sejtettem, hogy nem csak artroszkópiákat fogok látni...



Felvértezve a cikkekkel, előre lefoglalt szállással, spanyol nyelvtudással nekivágtam szeptember 1-én az útnak. Fárasztó átszállásos utazás után egy lélegzet-elállító helyre érkeztem – túlzás nélkül mondhatom, hogy egyike a világ legszebb helyeinek, ahol eddig jártam. Kék égbolt, óceánpart, körülöttünk gyönyörű zöld hegyek, vitorlások, homokos tengerpart. De mi-előtt itt elidőznék, mégiscsak gyakorlatra érkeztem!!! Még aznap felkutattam Piñal doktor rendelőjét, hol kell másnap jelentkeznem.

Az érkezésemet az orvosok és nővérek egyhan-gú közömbösséggel vették tudomásul, elsőként nem is értettem ennek az okát, Piñal doktor volt egyedül lelkes, rendületlenül magyarázott esetről esetre. An-nak azért mindenki örült, hogy anyanyelvén szólhat hozzám, ezt mindig elmondták. Aztán később meg-fejtettem: itt 2 havonta cserélődnek a tanulni vágyó fiatalok, ennél több ideig nem nagyon maradhat sen-ki. És minden turnusban 3-4 új ember. Az ottani sze-mélyzet is bele van fáradva.

Első nap egyedül voltam, mint gyakornok, majd másnap kialakult a hármas-, később négyes-fogatunk. A második napon megérkezett dr. Adina Haug kézse-bész doktornő Rostockból és William Benavente dok-tor, traumatológus szakorvos jelölt Peruból. Egy héttel később csatlakozott hozzánk dr. Amro Fouad Egyip-tomból, aki egy kairói mikrosebészeti központból érke-zett. Az együtt eltöltött közös idővel, az új élményekkel és a mindenki számára idegen környezettel épült napról napra a barátságunk; ahol tudtuk, segítettük egymást.

Most már belevágok a szakmai részbe is!A két hónap alatt közel 70 beavatkozást láttam

– de két egyforma nem nagyon volt közöttük. A mikrosebészeti beavatkozásokkal olyan mértékű rekonstrukció történt, hogy bátran kijelenthetem, hogy ez az ember új kezeket épít! Több olyan bete-get láttam, aki csukló szintű amputációt követően egy ülésben végzett szabadlebeny átültetés és lábujj-kéz-ujj transzferek után elfogadható esztétikai eredmény mellett jól funkcionáló kezet kapott vissza!

A traumás kézsérülések ellátásánál az elsőszámú szempont az volt, hogy a beteg minél hamarabb visz-szamehessen dolgozni. Minimál invazív, stabil szinté-zisek létrehozására törekedtek, a legmodernebb esz-közöket felhasználva.

A csuklóartroszkópiák során pedig a ma létező összes technikai lehetőséggel találkoztam: TFCC var-ratok, carpalis instabilitások esetén szalagvarratok, ganglion eltávolítás, debridement, intraarticularis radius törések kontrollja, four corner dézis, stb.

Piñal doktor egy rendkívül jól működő csapatot gyűjtött maga köré. Egy tapasztalt plasztikai sebész dolgozott még a csapatában, egy fiatal plasztikai se-bész szakorvos és két ortopéd-traumatológus szak-orvos. Egy rendkívül elhivatott gyógytornász, két kö-tözős nővér és két adminisztrátor segítette még napi szinten a munkáját.

Az orvos csoport minden héten két este összeült a jelen lévő vendég orvosokkal együtt tudomány cél-jából. Minden alkalomra felkészült valaki egy általa kiválasztott témából, aktuális cikkeket feldolgozva, melyekről mindenkinek lehetősége volt véleményt for-málni. Megbeszéltük az érdekesebb betegeket, az eset-legesen felmerülő problémákat. Piñal doktor fárad-hatatlanul magyarázott, és kérdezett. Gondolkodásra késztetett mindenkit, arra ösztönzött, hogy merjük kimondani, milyen esetben mit tennénk, miért.

A munkaritmus merőben eltért az itthon megszo-kottól, reggel 9-től 2-ig, majd 4-től este 8-ig tartott a munka, délben kis ebédszünettel megszakítva. Két al-kalommal volt éjszaka sürgős műtét, egy replantáció és egy katasztrofális kéz ellátása történt.

Összességében elmondhatom, hogy rendkívül hasznos két hónapot töltöttem Santanderben. A kéz-sebészet minden aspektusából láttam egy-egy szeletet: mikrosebészeti beavatkozásokkal, traumás kézsérülé-sek ellátásával, fejlődési rendellenességek kezelésével, és ezek mellett magas szinten művelt artroszkópos megoldásokkal találkoztam. Azt hiszem, nehezen ta-lálnék még egy helyet a világban, ahol ezeket a rész-területeket mind ilyen magas színvonalon művelik. Ezek mellett a munkájukat nagy szorgalommal és lel-kesedéssel végző emberekkel ismerkedhettem meg, és néhány új baráttal is gazdagodtam.

Visszatérve az oslói kongresszuson felmerülő kérdé-seimre az intraarticularis radius törések artroszkópos kontrolljával kapcsolatban. Van ennek értelme? Igen, van értelme. Vajon tényleg meg tudja csinálni? Igen, meg tudja csinálni. Bonyolult töréseknél is lehet hasz-nálni az artroszkópos kontrollt és valódi segítséget nyújt? Igen, bonyolult töréseknél is segít. (De szükség van az egyszerűbb töréseknél való rutinszerű használatára, hogy a technika ott legyen az ember kezében, amikor igazán szükség van rá.) Ha ilyen jók az eredmények, én eddig hogyhogy nem hallottam róla és MI MIÉRT NEM HASZNÁLJUK??? Az eredmények tényleg önmagu-kért beszélnek. Azért nem hallottam róla, mert nem követem eléggé az irodalmat. Azért nem használjuk MÉG, mert relatíve új technika, de azon leszek, hogy minél hamarabb rutinszerűen alkalmazzuk.



KAZANY 2013 – BESZÁMOLÓ AZ UNIVERZIÁDÉRÓL KAZAN 2013—REPORT ON THE UNIVERSIADE

HIDAS PÉTER

Az Univerziádé ma a világ második legnagyobb sportrendezvénye az olimpiákat követően. A ren-dező, a Federation International Sports University (FISU) egyetemi sportolók számára rendezi a ver-senyt több sportágban. Hasonlóan az olimpiához téli, illetve nyári Univerziádé kerül megrendezésre 2 évente, minden páratlan évben.

Minden Univerziádén vannak kötelező és a ren-dező ország által választható sportágak. A nyári Universiadék tizenkét kötelező (atlétika, kosárlabda,

vívás, labdarúgás, torna, cselgáncs, tenisz, toronyugrás, vízilabda, asztalitenisz, röplabda) és a szervező ország által választott sportokból áll. A téli Universiadék nyolc kötelező (alpesi sí, hódeszka, északi sí, gyorskorcsolya, jégkorong, curling, műkorcsolyázás, biatlon) és a szer-vező ország által választott három sportból állnak.

A sportesemény neve az university és az olympiad szavak összevonásából jött létre, jelentése így: egyetemi olimpia.

Az első egyetemi sportversenyt Franciaországban rendezte a Francia Egyetemisták Szövetsége, 1923-



ban. Ezt követően több módosítás után 1949-ben kez-dődött az igazi egyetemi verseny sorozat. 1957-ben Egyetemi Világjátékok, majd 1959-től Univerziádé né-ven. 1965-ben Budapest rendezhette az Univerziádét, a magyar csapat itt volt a legsikeresebb (1. táblázat).

2005-ben kaptam először felkérést az izmiri Univerziádé csapatorvosi teendőinek ellátására. Azóta az egyetemi csapat orvosaként 5 alkalommal vettem részt a 2 évente rendezett eseményen. Legutóbb idén, a Kazanyban rendezett, eddigi legnagyobb szabású és legnagyobb sportolói létszámú egyetemi olimpián.

A kazanyi Univerziádét 2013 július 6-17 között ren-dezték Oroszországban, a Tatár Köztársaság fővárosában.

Hosszas egyeztetéseket követően végül 129 spor-toló, 58 játékvezető, bíró, edző és vezető képviselte a magyar egyetemi sportot Kazanyban.

A városban az Univerziádé megrendezésére ren-geteg fejlesztés történt, új repülőteret építettek, több kilométernyi új utat aszfaltoztak és építettek a repü-lőtérről a városba. A városban is sok épületet újítottak fel az Univerziádé kezdetéig.

A sportolók a londoni olimpiához hasonlóan kisebb csoportokban utaztak ki a versenyre, csak a legszükségesebb időt töltve kint. Részben azért, hogy a verseny idejére a jet leg-et elkerüljék, részben pedig a szűkös anyagi keretek és a helyszűke miatt. A menetrend szerinti járatok ritkasága és a rendez-vénytől független telítettsége miatt a nagyon magas résztvevői létszám szükségessé tette újabb járatok indítását a Moszkva-Kazany útvonalon. Sportoló-ink számára sajnos mind éjszakai vagy kora reggeli járatok voltak, mely a résztvevők jelentős többségé-nél hosszú éjszakai órák eltöltését eredményezte a moszkvai reptéren.

Megérkezéskor az újonnan megnyitott kazanyi nemzetközi reptérről az Universiadé Szervező Bizott-sága zökkenőmentesen autóbuszokkal szállította a résztvevőket az Universiadé Faluba, ahol mindenki, a biztonsági ellenőrzések után, elfoglalhatta szállását.

Az „Univerziádé falut” Kazany déli részén, egy né-hány éves, felújított egyetemi campusban rendezték be. Külön előny volt, hogy a repülőtérhez közel esett, így a megérkezést követően már nem sokat kellett várni, amíg a sportolók lepihenhettek. A campusban össze-sen 30 lakóépületben 14 500 fő elhelyezése vált lehe-tővé. A szálláshelyeken szobánként 3-4 fő elhelyezését tudtuk megoldani. Ez sajnos magasabb volt, mint a FISU követelmény, hiszen minimum feltételként elő-írás, hogy 3-nál több embert nem lehet szobánként el-helyezni, de a magas résztvevői létszám miatt ezt meg

kellett emelni. A szobák berendezése, felszereltsége, a fürdő, mellékhelyiség minden igényt kielégített.

Az Univerziádé falu étkezője 12 600 m2-es, 3 534 férőhelyes sátorban biztosított étkezési lehetőséget a résztvevők számára. Az 55%-ban európai, 7%-ban nemzeti (tatár, orosz), 16%-ban ázsiai, 12%-ban halal, 11%-ban vegetáriánus konyha összességében több mint 800 féle étellel szolgálta ki a résztevőket. Az ételek válto-zatossága és az étterem közel folyamatos nyitva tartása következtében az étkeztetés szinte felülmúlta a londoni olimpiai étkeztetés nívóját. A folyadékpótlást is kitűnő-en oldották meg, az étkező reggel 5-hajnali 3-ig nyitva állt. A többféle üdítő, valamint hűtött ásványvíz így fo-lyamatosan rendelkezésre állt. Ezen felül hűtött ásvány-víz minden ház bejáratánál nagy mennyiségben, cola, egyéb üdítő pedig korlátozottan rendelkezésre állt.

Év Helyszín A. E. B. Helyezés

2013 Kazány, Oroszország 4 2 9 18. hely

2011 Sencsen, Kína 6 1 4 12. hely

2009 Belgrád, Szerbia 1 2 5 31. hely

2007 Bangkok, Thaiföld 2 3 1 20. hely

2005 Izmir, Törökország 1 2 2 27. hely

2003 Tegu, Dél-Korea 3 2 7 14. hely

2001 Peking, Kína 0 0 6 43. hely

1999 Palma de Mallorca, Spanyolország 2 2 2 16. hely

1997 Szicília, Olaszország 7 4 1 8. hely

1995 Fukuoka, Japán 8 4 2 6. hely

1993 Buffalo, USA 4 4 5 11. hely

1991 Sheffield, Nagy-Britannia 0 0 0 helyezetlen

1989 Duisburg, NSZK 4 4 1 6. hely

1987 Zágráb, Jugoszlávia 4 3 5 8. hely

1985 Kóbe, Japán 1 4 4 16. hely

1983 Edmonton, Kanada 0 0 1 23. hely

1981 Bukarest, Románia 1 2 2 12. hely

1979 Mexikóváros, Mexikó 4 3 4 6. hely

1977 Szófia, Bulgária 2 4 4 11. hely

1975 Róma, Olaszország 0 2 0 14. hely

1973 Moszkva, Szovjetunió 0 0 0 helyezetlen

1970 Torinó, Olaszország 3 6 6 6. hely

1967 Tokió, Japán 0 0 0 helyezetlen

1965 Budapest, Magyarország 16 8 14 1. hely

1963 Porto, Alegre Brazília 18 13 6 2. hely

1961 Szófia, Bulgária 8 2 8 3. hely

1959 Torinó, Olaszország 6 5 2 4. hely

Összesen 105 82 101

1.Táblázat. A magyar csapat helyezései az eddigi nyári Univerziádékon



EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

A kisszámú egészségügyi teamet orvosként Dr. Szabó Anita sport-szakorvos, dr. Kocsis Koppány rezidens (a vízilabda csapatok orvosaként), valamint jóma-gam, ortopéd és sport-szakorvos, mint az egészség-ügyi csoport vezetője képviseltük.

Masszőrként Both Júlia, Dénes László és Burdi Szabolcs (a kosárlabdacsapat gyúrójaként) valamint a második héten Páni András vettek részt.

Pszichológusként Balassa Levente segítette a csapatot.Az alkalmat itt is megragadva mindannyiuknak

köszönöm a munkáját és segítségét.

POLIKLINIKA

A tábor területén egy minden igényt kielégítő poli-klinika került berendezésre. 4 szinten szinte minden jelentős szakterület képviseltette magát a fogászattól a nőgyógyászaton át a traumatológiáig. Ezen felül fo-lyamatosan rendelkezésre álltak a fizikoterápiás rész-legen különböző kezelési lehetőségek, amit a sporto-lók orvosi javaslatra igénybe vehettek. A poliklinika területén rendeztek be egy jól felszerelt gyógyszertá-rat is, ahol a versenyzők orvosi javaslatra gyógyszere-ket is kaphattak.

Háttér egészségügy intézetként egy közeli nagy katonai kórházat jelöltek ki, ahol szinte minden nagy osztály a sportolók rendelkezésére állt, beleértve a legmodernebb diagnosztikai lehetőségekkel felszerelt sürgősségi és traumatológiai osztályt.

A VERSENYHELYSZÍNEK

Az általam, illetve a magyar csapat által látogatott sporthelyszínek a táborhoz és az egészségügyi épü-letekhez hasonlóan magas színvonalon kerültek ki-alakításra. Mind a sportfelszerelések, mind pedig a versenytér egészségügyi szempontból biztonságo-sak voltak. A csarnokok hőmérséklete, páratartalma mindenütt kiváló és előírásnak megfelelő volt.

A MAGYAR CSAPAT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA

A kint töltött 16 nap alatt összesen 95 esetben volt szükség egészségügyi segítségre.

Ebből 9 esetben a vezetőség tagjai, 86 esetben pe-dig a sportolók kértek segítséget. 2 esetben volt szükség kórházi ambuláns ellátásra, egyik sem volt súlyos. Egyik kosárlabdázónk többször operált térde sérült már az

első nap, az ő esetében RTG, MRI vizsgálat készült. Ő a továbbiakban nem tudott részt venni a versenyen. Ke-zelése itthon a korábbi kezelő orvosánál folytatódott. A másik, kórházi kivizsgálást igénylő esetben egy vívónk lába sérült meg versenyen. Negatív MRI vizsgálatot követően kezelést kezdtünk, melynek következtében 2 nap múlva ismét pástra léphetett. A többi eset kisebb, banálisabb sérülés, illetve betegség volt.

DOPPINGVIZSGÁLAT

A doppingvizsgálat minden esetben kultúráltan, jó körülmények között zajlott, a WADA szabályainak pontos betartásával. A magyar csapatnál összesen 9 vizelet- és 1 vérvizsgálat történt. Ezek a vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel végződtek.

MASSZŐRÖK

2 masszőr helyiséget kaptunk összesen 3 masszőr-paddal. Ez abszolút kielégítette az igényeket, mivel az összes magyar sportoló együtt sosem volt kint a Kazanyban és a tábor területén is ritkán volt együtt mindenki az eltérő edzés- és versenyidők miatt.

A 4 gyúró közül Burdi Szabolcs a kosárlabdacsa-pat gyúrójaként érkezett, idejét és energiáját szinte teljes mértékben lefoglalta a csapata.

A további 3 masszőr összesen 156 esetben végzett egyéni kezelést a tábor területén belül valamint össze-sen 21 alkalommal mentek ki versenyhelyszínre csa-patok vagy egyéni sportolók segítségére. A masszőr-kérdésben néha fennakadások voltak, egy-egy csapat illetve sportoló panaszkodott, hogy nem minden eset-ben tudtunk masszőrt biztosítani, amikor éppen szük-ség lett volna rá. A jövőben ezért ilyen nagy sportolói létszám esetében mindenképpen szükségesnek tartom a masszőrök számának emelését. Túlterheltségük elle-nére rengeteg pozitív visszajelzés érkezett velük kap-csolatban a sportolók felől. Mind a négyen teljes erő-bedobással, nagy leterheléssel, de a sport és a munka iránti szeretet által doppingolva dolgoztak.

A zökkenőmentes ellátásban szerepe volt annak is, hogy a MEFS 2 orvosnak rendelkezésre bocsátott egy-egy telefont, melynek köszönhetően napi 24 órá-ban elérhető volt az orvosi segítség.

A versenyek vége felé szinte mindenkinek lehetősé-ge volt egy kis városnézésre és egy 2 órás volgai hajó-útra is. Megdöbbentő szépségű volt a Kazany magassá-gában mintegy 10-12 kilométer széles folyón hajózni.



DR. SZÉKELY GABRIELLA EMLÉKÉRE (1927—2013)

Nagy veszteség érte az Országos Sportegészségügyi In-tézetet, a sportorvos kollégákat. 2013. október 3-án el-hunyt Dr. Székely Gabriella a sportegészségügyi ellátás sportorvosa.

Dr. Székely Gabriella 1927. május 21-én született Tokodon. 1950 június 6-án szerzett tanári diplomát a Testne-

velési Főiskolán. Úszó, röplabda edzői, tenisz játék-vezetői tanfolyamot végzett, vitorlázó repülésben „B” fokozatot ért el. 2 évig tanított, edzősködött vidéken, majd a Testnevelési Főiskola Orvostudományi Tan-székén tanársegédi állást vállalt. 4 évi munka után továbbfejlődése érdekében beiratkozott a Budapesti Orvostudományi Egyetemre. Általános orvosi diplo-mát 1961 május 25-én szerzett. 1966-ban szakvizs-gázott sportorvostanból. 1961. július 03-tól 2004. december 31-ig dolgozott az Országos Sportegészség-

ügyi Intézetben sportorvosként az I. belgyógyászati osztályon, kutatóban és ambulancián. 1974-től 1977-ig a Szervezési Módszertani Osztály megbízott vezetője. 1977-től a Sportor-vosi Ellenőrzési Osztály vezetője. Az osztályvezetői feladatai mellett 1990-től a Szervezési és Módszertani Osztály ellátására mint főigazgató helyettes, területi igazgató kapott megbízást. Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vett az Országos Sportegészségügyi Intézet feladata-inak ellátásában.

Sportorvosként több társadalmi szervezetnek volt tagja: Magyar Sportorvosi Társa-ság vezetősége, Magyar Pedagógiai Társaság Testnevelési Szakcsoport vezetősége, Magyar Úszó Szövetség elnöksége, „Testnevelés tanítása” c. folyóirat szerkesztőségének volt a tagja. Különböző előadásokat tartott az úszóknál orvosi vizsgálatokról, magaslati edzőtáborozásról, úszók versenyre való sportorvosi felkészítésről, komplex terheléses vizsgálatokról.

1980-ban „Magyar Népköztársaság Sportérdemérem” ezüst fokozat állami kitüntetést kapott majd 1982-ben „Kiváló Munkáért” Egészségügyi Miniszteri kitüntetésben, ugyancsak 1982-ben sportorvosi tevékenységéért „Dalmady Emlékérem” kitüntetésben, 1988-ban „Magyar Népköz-társaság Sportérdemérem” arany fokozat állami kitüntetést kapott, 1994-ban „Magyar Köztár-sasági Érdemrend Tisztikeresztje” elismerésben részesült.

Fájó szívvel búcsúzunk kedves kollégánktól.

Országos Sportegészségügyi Intézet



I. HELYEZÉS AZ EZÜSTGERELY MŰVÉSZETI PÁLYÁZATON

1961-ben írták ki első alkalommal az Ezüstgerely nevű művészeti pá-lyázatot, amely a 2006 és 2011 közötti időszakot kivéve ismerte el a különböző művészeti ágak sporttal kapcsolatos alkotásait.

2013-ban a következő kategóriákban írták ki a pályázatot: képző-művészet, sportfotó, sportirodalom, szakkönyv, alkalmazott művé-szet, sportfilm/videó.

Szakkönyv kategóriában Árvay Sándor és Pavlik Gábor, társasá-gunk tagja, jelenlegi elnöke, megosztva kapták az első díjat.

Pavlik Gábor az „Élettan-Sportélettan” című tankönyvével pályá-zott. A Medicina Könyvkiadó Zrt. kiadásában megjelent könyvet rész-letesen bemutatta a Sportorvosi Szemle a 2011/3 száma (105. oldal)

Szerzőnek gratulálunk.


MUTATÓK | INDICES

54. ÉVFOLYAM (2013)TARTALOMJEGYZÉK ÉS MUTATÓK

TARTALOMJEGYZÉK

EREDETI KÖZLEMÉNYEK / ORIGINAL ARTICLES

➢ Pavlik Attila, Szakács Noémi, Hidas Péter: Distalis biceps ínszakadás műtéti kezelése / Surgical Treatment of Distal Biceps Tendon Rupture. 2013/1, 9-15 .

➢ Tomasz Karski, Jacek Karski: Biomechanical Ætiology of the so-called Idiopathic Scoliosis (1995-2007). New Clinical and Radiological Classification. Basic Information for Everybody. / Az úgynevezett idiopatikus scoliosis biomechanikai aetiológiája (1995-2007). Új klinikai és radiológiai osztályozás. Információ mindenkinek. 2013/1, 16-25 .

➢ Jacek Karski, Tomasz Karski: New Exercises in the Therapy of the So-called Idiopathic Scoliosis and in the Therapy of an Incorrect Posture. Role of Sport in Causal Prophylactics of Spinal Deformities. 2013/2, 41-50 .

➢ Tállay András, Dobos József, Pavlik Attila, et al.: Vonzó-e a sportorvoslás 2012-ben Magyarországon? / Is Sport Medicine Attractive in 2012 in Hungary? 2013/2, 51-55 .

➢ Dobos József, Pavlik Attila: Magyar (él)sportorvoslás az idegenlégiósok szemével / Hungarian (professional) sport medicine according to sportsmen contracted abroad. 2013/2, 56-61 .

➢ Apor Péter, Légrádi József, Kiss István, Nagy Judit: Proteinuria és a sportolás / Proteinuria and Sporting. 2013/3, 77-82 .

➢ Budavári Ágota: A sportpszichológusok szakmai kompetenciája és képzése. Iden-tity, Competencies, Training in Sportpsy-chology. 2013/3, 83-88 .

➢ Takayo Kaiho, Németh Hajnalka, Tsuyoshi Watanabe, et al.: Recovery Processes of the Respiratory Gas Dynamics after Breath-Holding During Cycling Exercise—Com-parison of Exponential Decay Models / A légzési gázok helyreállási folyamatának dinamikája rövidtávú légzésvisszatartás után kerékpár ergométeres terhelés közben – csökkenő exponenciális függvénymodel-lek összehasonlítása. 2013/3, 89-99 .

GYAKORLATI SPORTORVOSLÁS / SPORTS MEDICINE IN PRACTICE

➢ Rögler Gábor, Molnár Szabolcs La-jos, Berkes István, et al.: Birkózók sportágspecifikus rehabilitációja elülső keresztszalag-sérülés után / Sport Specific Rehabilitation of Wrestlers Following an ACL Injury. 2013/1, 26-33 .

BESZÁMOLÓK / REPORTS

➢ Beszámoló a Magyar Sportorvos Társaság 2012. december 13-án megtartott közgyű-léséről / Report on the annual assembly of the Hungarian Society of Sport Medicine held on 13 december 2012. 2013/1, 6-8 .

➢ Dobos József: Cali 2013 – Sportorvosi beszámoló a nem olimpiai sportágak világjátékáról / Cali 2013 – Sport Medical Report on the World Games of Non-Olympic Sports. 2013/2, 62-65 .

➢ Szakács Noémi: Beszámoló santanderi kézsebészeti gyakorlatról / Report on

Hand Surgery Training in Santander. 2013/4, 133-134 .

➢ Hidas Péter: Kazany 2013 – Beszámoló az Univerziádéról / Kazan 2013-Report on the Universiade. 2013/4, 135-137 .

REFERÁTUMOK / REVIEWS OF J. ARTICLES

➢ Apor Péter: A stretching hatása az erő-tel-jesítményre / The effects of stretching on strength performance. 2013/3, 100 .

➢ Apor Péter: Nyújtani vagy nem nyújtani: a stretching szerepe a sérülés megelő-zésében és a teljesítmény növelésében / To Stretch or Not to Stretch: The Role of Stretching in Injury Prevention and Performance. 2013/3, 101 .

➢ Apor Péter: Edzés egésztest vibrációval / Whole-Body Vibration Training. 2013/3, 102-103 .

➢ Apor Péter: Az izomrosttípus fájdalmatlan megismerése. Pillanatfelvétel a karnozinról / The non-invasive estimation of human muscle fiber type composition. Snapshot on the carnosine. 2013/3, 104-105 .

EGYÉB / OTHER

➢ Dobos József: Lectori Salutem. 2013/1, 5 .

➢ Conferencia-felhívás: A Magyar Sportorvos Társaság 2014. évi kongresszusa / Confer-enc Call: 2014 Congress of the Hungarian Society of Sport Medicine. 2013/2, 66-67 .

➢ Hepp Ferenc (1945—2013) – Nekrológ / Ferenc Hepp (1945—2013) – Obituary. 2013/2, 68 .


MUTATÓK | INDICES

➢ Kitüntetés: a Magyar Köztársasági Ér-demrend Tisztikeresztje Lejkó Dezsőnek / Award: Order of Merit of the Hungarian Republic, Officer's Cross for Dezső Lejkó. 2013/2, 69 .

➢ Jákó Péter: Egy állásfogalás története... / Egy állásfogalás története.... 2013/4, 113 .

➢ A sportorvoslás etikai dilemmái – Ho-gyan érvényesíthető a MOK etikai kó-dexe. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma és a Magyar Sportorvos Társaság Állásfoglalása. / Ethical Dilemmas of the Sports Medicine-How Can the Hungarian Medical Chamber's Code of Ethics Be Put Across? Resolu-tion of the Hungarian Medical Cham-ber's Ethical College and the Hungar-ian Society of Sports Medicine. 2013/4, 114-116 .

➢ Dobos József: Előszó „A sportorvoslás eti-kai dilemmái – sportse bé szeti szemszög-ből” tudományos üléséhez / Preface to the Scientific Session 'Ethical Dilemmas of the Sports Medicine—from the Viewpoint of Sports Surgery. 2013/4, 117-118 .

➢ A sportorvoslás etikai dilemmái – sportsebészeti szemszögből. A Magyar Sportorvos Társaság és az Országos Sportegészségügyi Intézet tudományos ülése, 2013. november 7. / Ethical Di-lemmas of the Sports Medicine-from the Viewpoint of Sports Surgery. Scientific Session of the Hungarian Society of Sports Medicine and the National Sports Medical Institute, 7 November 2013. 2013/4, 119-133 .

➢ Dr. Székely Gabriella emlékére (1927—2013). 2013/4, 138 .

➢ I. helyezés az Ezüstgerely művészeti pályá-zaton. 2013/4, 139 .

➢ 54. évfolyam (2013) Tartalomjegyzék és mutatók / Volume 54 (2013) Table of Contents & Indices. 2013/4, 140-141 .

* A mutatókban az ol dal szá mok a közle-mények kezdő ol dal szá ma it mutatják!

p. 1-36 2013/1 p. 77-108 2013/3p. 37-72 2013/2 p. 113-144 2013/4

MUTATÓK *

SZERZŐI NÉVMUTATÓ / AUTHOR INDEX

Apor Péter . . . . . . . . . . 77, 100, 101, 102, 104Barna Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Berkes István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Budavári Ágota . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83Dobos József . . . . . . . . . . . . .5, 51, 56, 62, 117Farkas Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Gál Vera . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Halasi Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Hidas Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 51, 135Ito, Susumu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89Jákó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Kaiho, Takayo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89Karski, Jacek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16, 41Karski, Tomasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16, 41Kiss István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Légrádi József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Molnár Szabolcs Lajos. . . . . . . . . . . . . . . . . 26Nagy Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Németh Hajnalka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89Pavlik Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 51, 56Rögler Gábor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Szakács Noémi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 133Tállay András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Watanabe, Tsuyoshi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89Yoshioka, Koichi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

TÁRGYMUTATÓ

átmeneti vizelet eltérések a sportolás kapcsán. . .77birkózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26csapatorvos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51distalis biceps ínszakadás . . . . . . . . . . . . . . . 9egymetszéses technika. . . . . . . . . . . . . . . . . . 9élsport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56elülső keresztszalag-sérülés . . . . . . . . . . . . 26hazai és külföldi tapasztalat . . . . . . . . . . . . 56légzési gázok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89légzésvisszatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89műtéti kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9oxigénfelvétel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89proteinuria megitélése sportolókon . . . . . 77proteinuriához vezető okok fizikai aktivitáskor 77regeneráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89rehabilitáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

sportorvos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51sportorvosi hálózat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51sportorvoslás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56sportpszichológia képzések . . . . . . . . . . . . 83sportpszichológia kompetenciák. . . . . . . . 83széndioxid-leadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89terheléses teszt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

SUBJECT INDEX

ACL tear . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26anterior tilt of pelvis . . . . . . . . . . . . . . . . 41biomechanical ætiology . . . . . . . . . . . . . 16breath-holding . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89carbon dioxide output . . . . . . . . . . . . . . . 89classification . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16competencies in sportpsychology . . . . . 83distal biceps tendon rupture. . . . . . . . . . . 9exercise test. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89explanation of urine abnormalities in sports. . . .77gait . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16idiopathic scoliosis . . . . . . . . . . . . . . . . . 16idiopathic scoliosis . . . . . . . . . . . . . . . . . 41incorrect extension exercises . . . . . . . . . 41local and foreign experience. . . . . . . . . . 56network of sports physicians . . . . . . . . . 51new stretching exercises . . . . . . . . . . . . . 41oxygen uptake . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89professional sports . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56rehabilitation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26respiratory gases. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89restitution . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89screening. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16single incision technique . . . . . . . . . . . . . 9sports medicine . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56sports physicians . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51standing. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16surgical treatment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9syndrome of contractures . . . . . . . . . . . . 16team doctor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51training in sportpsychology . . . . . . . . . . 83transient abnorm. in urine after phys. strain. . . .77wrestling . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26


SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEKAz évente 4 számban megjelenő Sportorvosi Szemle eredeti cikkeket közöl a sportorvoslás területéről. Kérünk minden szerzőt, hogy be-küldés előtt publikációját az alábbi útmutató segítségével készítse elő.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy kéziratokat nem tudunk meg-őrizni és/vagy visszaküldeni.

A PUBLIKÁCIÓK TAGOLÁSAA cikk fejléce címmel kezdődik. Alá „dr.” előtag nélkül kerülnek a szerzők nevei, ez alá pedig azoknak az intézeteknek a neve, ame-lyeknek munkatársaiként a szerzők munkájukat végezték. Az in-tézményneveket – vesszővel elválasztva – rendre a város és ország megjelölése követi. A szerzőket és intézményeiket számozás köti össze (felső indexben).

A cím, szerzők és intézmények után összefoglaló következik, mely a kérdésfelvetést, az eredményeket és a következtetést tartal-mazza. Az összefoglalás végén a dolgozat tárgyából maximálisan 5 kulcsszót kérünk megadni. A dolgozat címét, az összefoglalót, vala-mint a kulcsszavakat kérjük angol nyelven is megadni.

A szövegtörzs lehetőség szerint bevezetésre, a módszerek, majd az eredmények ismertetésére, az utóbbiak megbeszélésére, majd a következtetések összefoglaló tárgyalására tagolandó.

A dolgozat végén a hivatkozásokat kell közreadni, mégpedig az első szerzők vezetéknevei szerint ABC-sorrendbe rendezve. A hi-vatkozások szintaxisa: szerzők neve, kettőspont, a dolgozat címe (eredeti nyelven), utána a folyóirat rövidített neve, évfolyamszám (vagy kötetszám), kezdő és záró oldalszám, valamint évszám. Könyv esetén a szerző neve, a könyv címe, a kiadás száma, a kiadó neve és városa, valamint a megjelenés éve jelölendő. Folyóirat és könyvreferálás esetén az irodalmi hivatkozáshoz hasonlóan kell eljárni, kiegészítve a referált mű magyar címével.

TÁBLÁZATOK, ÁBRÁKA táblázatokat magyar szerző esetén magyar és angol nyelvű, kül-földi szerző esetén angol nyelvű magyarázó feliratokkal kell ellátni. Grafikonokhoz feltétlenül kérjük a forrásadatok elküldését is (pl. Excel file-ban). A képeket lehetőség szerint maximális minőségben, külön file-okban (is) kérjük elküldeni. Figyelem: a nyomdai felbon-tás legalább 300 DPI. Ennek biztosításához a monitoron 100%-os nagyítás esetén kb. négyszeres hosszban és szélességben kell látni a képet a nyomtatási mérethez képest. Szükség esetén kérjen segítsé-get a [email protected] e-mail címen.

SZERZŐK FOTÓIA megjelenő cikket az első szerzők fotói kísérik. Ehhez egy olyan fotót kérünk beküldeni, ami legalább 800×1200 pixel méretű; se nem alul-, se nem felülexponált; éles; zaj- és bemozdulásmentes; szakmai lapban közzétehető; nem egészalakos; illetve amelyen a szerző egyedül látha-tó, lehetőség szerint homogén háttér előtt. A fotó beküldése hozzájá-rulást jelent a cikk mellett történő megjelentetéséhez.

A SZERKESZTŐSÉG ELÉRHETŐSÉGEI:Dobos József főszerkesztőSportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet1123 Budapest, Alkotás u. 48.Tel.: 488-6100, fax: 375-3292, e-mail: [email protected]

EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORSThe quarterly issued Hungarian Review of Sports Medicine pub-lishes original articles in the field of sports medicine. All our au-thors are cordially asked to prepare their articles in line with the guide below before sending it to us.

Please note that we are unable to store or send back manuscripts.

ARTICULATION OF PUBLICATIONSThe article begins with a title. In a separate line it is followed by the names of authors without the abbreviation “dr.”; then the names of institutes the authors are affiliated with are coming, in separate line each. Respective municipalities and countries are also to be indicated and are separated from institution names by comma. Authors and their respective institutes are connected by numbering (in upper index).

The head section is followed by a summary, which incorporates the purpose of the study as well as the results and the conclusions. At the end of the summary a few (no more than five) keywords are required in order to describe the content.

If possible, the body text should be consisting of the following parts: introduction, presentation of methods, presentation of results, discussion, conclusions and summary.

At the end of the paper references must be indicated in alpha-betical order of surnames of first authors. References must meet the following synthax: authors' names, colon, title of paper (in original language), abbreviated name of journal, volume number, starting and ending page number. Books should be referenced as follows: authors' names, title of book, publisher's name and mu-nicipality, year of publication. Reviews of foreign language jour-nals and books should be cited similarly, amended by the English title of the reviewed publication.

TABLES & FIGURESTables and figures must be accompanied by captions. Should you include a chart in your article, please, never forget to send us the corresponding source data (e.g. Excel file), too. Images must be of the highest quality and they must be sent in separate files. Please note that professional print resolution requires 300 DPI or above. In order to ensure this quality, one must see the image at least 4 times as high and 4 times as wide on the monitor (at 100% zooming) as what (s)he wants to see on paper. Contact [email protected] for help if needed.

AUTHORS' PHOTOSThe articles published are accompanied by the portraits of the first authors. The photos must meet the following criteria: sharp image with at least 800×1200 pixels; no under- or overexposure; no noise, no motion blur. Author must be alone in the picture, preferably in front of a homogenous background. By submitting a photo the author automatically approves its publication next to his/her paper.

CONTACT DETAILS OF THE EDITORIAL BOARDJózsef Dobos Editor-in-ChiefSportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi IntézetH-1123 Budapest, Alkotás u. 48., HungaryTel.: [+36 1] 488-6100, fax: [+36 1] 375-3292, e-mail: [email protected]

tartalomjegyzÉk contents - magyar sportorvos … · h u n g a r i a n r e v i e w o f s p o r t s...

Documents