megvalÓsÍthatÓsÁgi tanulmÁny tartalomjegyzÉk
TRANSCRIPT
ÚTMUTATÓ
RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén c.
kétfordulós pályázati komponens
Kódszám: KEOP-1.3.0/B.
ÉRVÉNYES: 2008. MÁJUS 14-TŐL
A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával
valósulnak meg.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Összefoglaló ...................................................................................................................... 6 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása ........................... 7
2.1. A projektgazda bemutatása.......................................................................... 7 2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai ......... 9
3. Háttér, környezet........................................................................................................... 12 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása ........................................................ 12 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása......................................... 13
4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése ....................................................... 15 4.1. Helyzetértékelés............................................................................................ 15 4.2. A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása ...... 16 4.3. Célkitűzések ................................................................................................... 18 4.4. Indikátorok..................................................................................................... 19 4.5. Célcsoportok .................................................................................................. 20
5. A fejlesztés megvalósításának módjai....................................................................... 21 5.1. A projekt nélküli eset – „0” változat ......................................................... 21 5.2. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett
változatok kizárásának bemutatása ......................................................... 23 5.3. „A”, „B” …. projektváltozatok ..................................................................... 23
6. A változatok értékelése ................................................................................................ 26 6.1 Az értékelési módszer bemutatása ........................................................... 26 6.2 Értékelés......................................................................................................... 26 6.3 A kiválasztott változat tervezett költségvetése...................................... 26
7. A kiválasztott változat részletes ismertetése........................................................... 28 7.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése.......................... 28 7.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés ................................... 28 7.3. Pénzügyi elemzés ......................................................................................... 30 7.4. Közgazdasági költség-haszon elemzés .................................................... 31 7.5. Érzékenység és kockázatelemzés ............................................................. 31
8. A projekt lebonyolítása ................................................................................................. 33 8.1. A projekt előkészítettségének bemutatása ............................................. 33 8.2. Intézkedési terv és ütemtervek a projekt lebonyolítására .................. 34
9. Rövidítések...................................................................................................................... 37 10. A tanulmány mellékletei ............................................................................................. 38
2
Bevezetés
A 2007-2013-as programozási időszakra a támogatási intézményrendszer a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza,, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az előbbiek alapján kialakított, 2007-2013-as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó részletes projektjavaslat tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (támogatási szerződés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan.
Kétfordulós pályázat esetén a főszabály szerint projekt előkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése volt a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján. A megítélt előkészítési támogatást követően a következő fontos mérföldkő a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása és támogatási szerződés szerinti jóváhagyása. Ezt követi a részletes projektjavaslat (kidolgozott, elfogadott részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal, tervekkel, engedélyekkel rendelkező) benyújtása a pályázat második fordulójára.
Egyfordulós pályázatok esetén főszabály szerint a támogatáshoz a részletes projektjavaslatot, azaz részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell benyújtani, de pontosan a vonatkozó pályázati kiírás szabályoz.
Jelen útmutató a részletes megvalósíthatósági tanulmány (továbbiakban RMT) tartalmi követelményeit rögzíti egy- és kétfordulós pályázatra. függetlenül attól, hogy azt első fordulóra, időközi jóváhagyásra vagy második fordulóra nyújtják-e be.
Alapvető eltérések az EMT és az RMT között:
Az RMT struktúrája az EMT-nél megismert szerkezetet követi. Alapvető különbséget a változatok kidolgozásával kapcsolatos tartalmi követelmények és a pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés jelentenek. Emellett az RMT-ben általában kevesebb – elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány – változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. Ezekhez kell az RMT műszaki-gazdaságossági kérdéseket vizsgáló fejezeteinek megfelelő alátámasztást nyújtaniuk. Az RMT által bemutatott
1 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól
3
projektmenedzsment és kedvezményezetti struktúra és önrész-finanszírozás meg kell, hogy feleljen a pályázati kiírás, illetve az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződésben vagy az előkészítés folyamán korábban rögzített minden feltételnek. Az RMT-ben rögzített intézkedési és ütemterv (közbeszerzési terv, pénzügyi és lebonyolítási ütemterv) a projekt megvalósítás lehető legnagyobb részletezettséggel bemutatott, pontos ütemezését kell, hogy tartalmazza.
Az elfogadott EMT tartalmaz a részletes megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó utalásokat. Fontos, hogy ezeknek a készülő RMT megfeleljen.
Az RMT-hez szervesen kapcsolódik az adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb információkat tartalmaz, ezeknek azonban összhangban kell lenniük az RMT tartalmával.
A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablon és útmutató alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Ezért szükség lehet minden – az EMT-ben már esetleg ismertetett – a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsősorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra).
Fontos, hogy minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg a bemutatott részletes projektjavaslat.
A KEOP projektek értékelésében is – mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban – kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az EMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat a szerveztet bemutató fejezetben (2.1.1), a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.3) kell vázolni.
A részletes megvalósíthatósági tanulmánynak az EMT-hez hasonlóan követni kell a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a főbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni a vizsgált változatokat, a kiválasztott műszaki megoldást és annak részletes gazdasági elemzését. Ennek megfelelően az RMT útmutató a következő logikai szerkezetet követi:
1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés;
2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitűzése;
3. a célkitűzések megvalósításának módjai, azaz különböző változatok bemutatása;
4. változatok összehasonlítása, egy változat kiválasztása, pénzügyi és gazdasági elemzése;
5. végül a kiválasztott változat megvalósításának részletes intézkedési és ütemtervei.
4
FONTOS!
Az RMT Útmutató és sablon a 2007-2013-as programozási időszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az RMT formátumát és alapvető követelményeit, melyek pályázati konstrukciónként eltérőek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó RMT útmutatót használni!
Az útmutató és sablon célja, hogy a részletes projektjavaslatok RMT-je egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Ez egyrészt megkönnyíti a beérkező részletes projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a részletes projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat kidolgozói minden részlet-kérdésre kitérjenek, és kért adatot, információt közöljenek a bírálóval az RMT-ben, hiszen ezek hiányában a részletes projektjavaslat elutasítására is sor kerülhet.
A fentiek miatt az RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni.
Fejezetek (cím, alcím) nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni.
Minden, az RMT készítéséhez felhasznált háttértanulmányra pontosan (készítő, dátum, megrendelő, kiadó, megjelenés dátuma, URL cím, stb. feltüntetésével) kell hivatkozni. Amennyiben a háttértanulmány nem elérhető, az RMT-ben hivatkozott megállapításokra vonatkozó részeit, de legalább a tanulmány rövid kivonatát (pl. ’abstract’, vezetői összefoglaló) csatolni kell.
5
1. Összefoglaló
A részletes projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid, átfogó képet adjon a projekt alternatíva kiválasztásának folyamatáról, a megoldandó problémáról, a javasolt projekt műszaki tartalmáról, költségvetésről, és a megvalósítás tervezett ütemezéséről. Ezért az összefoglaló terjedelme korlátozott, legfeljebb 5-10 oldal.
Javasolt vázlat:
1) A megoldandó probléma rövid leírása
2) RMT főbb következtetései (6. pont alapján)
3) Kidolgozásra javasolt változatok műszaki szempontból történő bemutatása (7. pont alapján)
4) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása
5) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. pont alapján)
6) Az EMT és RMT közötti eltérések jegyzéke az 1-4 fejezeteket illetően
6
2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása
2.1. A projektgazda bemutatása
2.1.1. A pályázó szervezet
A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenőrzésére. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot.
Amennyiben a korábban benyújtott EMT készítésekor még nem állt fel a megfelelő projektmenedzsment struktúra vagy a projektfejlesztési szakaszban változott, kérjük indokolja meg a változás okát.
Jelen fejezetet a 7. pontban kifejtett projektváltozat szerint kell bemutatni. Továbbá az 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetről az itt leírtakon kell alapulnia.
Először a projektgazdát kell bemutatni. A projektgazda (azaz a projekt megvalósítója2) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. Amennyiben a projektjavaslat 1. fordulóra történő benyújtása és a részletes projektjavaslat 2. fordulóra történő benyújtása között a pályázó személye megváltozott (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre) be kell mutatni a változás okát és menetét (pl. felelősség átruházása, döntési pontok, jogosultságok átadása).
A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylő elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) bemutatni.
A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek, stb.)
Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az ÚMFT szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte, stb – valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői).
2.1.2. Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok
Amennyiben a projektgazda több önkormányzat, önkormányzati társulás vagy a kedvezményezett más szervezettel partnerségben kívánja megvalósítani a projektjét, a vonatkozó szerződéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni.
2 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2.§ 1) bekezdés o) pont
Az eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét: szervezeti felépítés és működés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Amennyiben a projektgazda önkormányzati társulás vagy egyéb együttműködési forma mindenképpen fejtse ki a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkalmazandó eljárást is (vagyoni jogok megosztása, támogatásból létrejött eszközök aktiválása, kilépés szankciói, stb.).
A finanszírozás szabályait: Társulások és egyéb együttműködési formák esetén bemutatandó az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának %-os aránya.
A 2. fordulós együttműködésre vonatkozó megállapodás másolatát pályázatához csatolni kell.
Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, vagy egyéb együttműködési forma a sablonban található táblázat szerint mutassa be, hogy önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli társulást, vagy éppen egyéb együttműködési hozott már létre, illetve melyek az együttműködés főbb sarokpontjai. (Egyéb együttműködési forma lehet pl. költségvetési szervek tömörülése, ill. azok a vegyes együttműködések, ahol az önkormányzatok költségvetési szervekkel, ill. más szervezetekkel működnek együtt. A különböző társulási és együttműködési formák bemutatásánál térjen ki a tagok megjelölésére a sablonban található táblázat kitöltésével:
Társulásban résztvevő önkormányzatok:
Gesztor önkormányzat: A 1997. évi CXXXV. tv-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás azon tagját kell megadni, amely az adott társulás nevében és érdekében eljárni jogosult a társulási megállapodás alapján. Jogi személyiségű társulás esetén nem alkalmazható.
Partner önkormányzatok: A 1997. évi CXXXV. tv-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás gesztor önkormányzaton kívüli azon tagokat jelölje meg, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek.
A projektben résztvevő tagok: A 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulás, valamint 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulás valamennyi tagját itt kell felsorolni.
Projekten kívüli tagok: Olyan önkormányzat, aki tagja a társulásnak, de a projektben nem vesz részt, tehát a finanszírozáshoz nem járul hozzá, és a beruházás következtében vagyont nem fog szerezni.
Egyéb együttműködések nem önkormányzati tagjai:
Gesztor szervezet alatt az egyéb együttműködések gesztor szervezetét értjük, amely az adott együttműködés nevében és érdekében eljárni jogosult az együttműködési
8
megállapodás alapján. Ilyen gesztor szervezet megjelenítésére akkor van lehetőség, ha a projekt jelentős része állami tulajdonú közművagyon fejlesztésére irányul.
Egyéb partnerek: Az egyéb együttműködések gesztor szervezetén, valamint önkormányzati tagjain kívüli azon tagokat kell megadni, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és/vagy a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. Ilyen partnerek megjelenítése akkor lehetséges, ha a projektben van állami tulajdonú fejlesztési feladat.
Nem önkormányzati tagok esetében részletesen be kell mutatni az érintett szervezet projektben betöltendő pontos szerepét, annak tervezett pénzügyi és vagyoni részarányát, valamint az együttműködés jogi, illetve szerződéses megalapozottságát.
A projektben részt vevő önkormányzatokat, vagy egyéb szervezetek csatolt térképen be kell mutatni.
A társulásban részt vevő önkormányzatok és egyéb tagokra vonatkozó információk kitöltésénél
Finanszírozás mértéke: A projekt előkészítéséhez biztosított önrész mértéke és aránya
Lakosságszám (fő): A projekttel érintett lakosok száma (a szennyvízkezelésbe bevont és a projektben bevonandó lakosság száma összesen – beleértve az egyedi kezelést is)
Területi érintettség : A település területén beruházás történik-e jelen projekt keretében, (igen/nem)
Tulajdonjogot szerez: A település tulajdonjogot szerez-e jelen projekt keretében, (igen/nem)
2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai
Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a részletes projektjavaslat megvalósításának lebonyolításáért, mely szervezetek, szervek felelősek.
Be kell mutatni a koordináló szervezet felépítését, szerződéses és szervezeti kapcsolódását a kedvezményezett projektgazdához. A feladat- és munkamegosztás, valamint a felelősségi rendszer bemutatásának tartalmaznia kell legalább az alábbi tevékenységeket:
• a támogató intézményrendszerével (elsősorban a Közreműködő Szervezettel) való kapcsolattartás,
• jelentéstétel, ellenőrzés,
• pénzügyi feladatok,
• dokumentálás.
9
Ezeket legalább a következő munkafázisokra részletezni kell: közbeszerzések, lebonyolítása, a beruházás megvalósítás és üzemeltetés szervezeti és jogi struktúrájának kialakítása.
A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell!
A projekt menedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni résztvevő (és később alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelősségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait.
Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem előtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülő műszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell.
A projekt lebonyolítására felállított vagy felállításra kerülő szervezetet a sablonban található táblázat kitöltésén keresztül kell bemutatni.
A részletes projektjavaslat kidolgozását koordináló szervezet és a lebonyolítást (valamint üzemelést) koordináló szervezetek közötti kapcsolatot, átalakulást, esetleges személybeli átfedéseket külön be kell mutatni.
Projektmenedzsment szervezet
A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerű ezekből kiválasztani. Ezek részletes ismertetésére útmutató3 készült. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat
Funkció/ Fő feladatok Munkaidő-szükséglet beosztás
projekt-menedzsment szervezet vezetője
Egy személyben felelős a projektjavaslat előkészítéséért és projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerű olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházás-tervezési tapasztalata, átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni. Célszerű ugyanazon személy alkalmazása az előkészítés és a megvalósítás során.
1 / 1 fő teljes munkaidőben
műszaki terület
A létszámot alapvetően annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél
1 fő a műszaki tervezéstől kezdve / 1-3 fő projektmérettől és a mérnökkel kötött szerződés függvényében
3 Az úgynevezett PIU Útmutató a következő internetes helyről tölthető le: http://www.nfu.hu
10
Funkció/ Fő feladatok Munkaidő-szükséglet beosztás
célszerű az üzemeltetőt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, műszaki végzettségre.
pénzügyi terület
Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a Közreműködő Szervezet felé.
1 / 1-2 fő teljes munkaidőben.
jogi terület Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése.
eseti
belső ellenőrzés
A projektmenedzsment szervezet és a kedvezményezett jogi kapcsolatától függően lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belső erőforrást használni.
Szervezeti és működési szabályzattól függően, folyamatosan, nem teljes munkaidőben szükséges.
közbeszerzés Közbeszerzési tanácsadó közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása esetén szakaszosan teljes munkaidős intenzitás is indokolt lehet
PR, a nyilvánosság tájékoztatása
Kötelező tájékoztatási feladatok (emléktáblák stb.) vagy a projekt előkészítésen belül önálló elem (kampány, piackutatás, környezeti nevelés, stb.)
jellemzően eseti külső szerződéssel.
Egyéb Pl. a szükséges képzések szervezése, horizontális vállalások gondozása, társadalmi egyeztetések, koordináció
eseti.
A projekt lebonyolítással kapcsolatos terveket és végrehajtandó lépéseket részletesen a 7.2.1 pontban, az intézkedési terv keretében kell ismertetni.
11
3. Háttér, környezet
A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a részletes projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és működtetni. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (4.2 pont), a kidolgozásra javasolt változatot (6.2 pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (7. pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági-környezeti előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törő és terjedelmében korlátozott legyen.
A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott.
3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása
3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek
A sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása).
Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz.
Amennyiben az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet előnyeit, hátrányait, kockázatait. (5.3.5 pont). A megvalósíthatósági tanulmány Közreműködő Szervezet általi jóváhagyását követően a projekt terület földrajzi lehatárolása már nem módosulhat.
3.1.2. A terület természeti környezete
Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, esetleg műszaki megoldásokat.
Mutassa be, hogy a tervezett projektterület:
• Ivóvízbázisai mennyiségi, minőségi jellemzőit, valamint a jelenlegi kihasználtság módját és mértékét;
• Vízbázisainak hidrogeológiai jellemzőit;
12
• Mely részei találhatóak Natura 2000 területen (amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le);
• Kármentesítést szükségessé tevő környezetkárosító tevékenységgel érintett-e, amennyiben igen, térjen ki annak bemutatására és a jelenlegi helyzetre.
3.1.3. Jellemző településszerkezet
Ismertetendő a 3.1.1 pontban megadott területen található valamennyi lakott, vezetékes ivóvízzel ellátott terület, illetve egyéb jelentős ivóvíz felhasználó létesítmény, valamint azok egymáshoz képesti területi elhelyezkedése (távolság, szintkülönbség).
Amennyiben a projekt érinti hátrányos helyzetű kistérség4 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok5 területét, akkor ezt külön meg kell említeni.
A projektterület egészét bemutató átnézetes helyszínrajzot csatolni kell! A helyszínrajzon szükséges megjeleníteni a település(ek) kb. 25 km-es körzetében elhelyezkedő településeket, azok térségi kapcsolataival (meglévő távvezetékek), a vízműveket szabad kapacitásuknak és vízminőségüknek valamilyen egyszerűsített jelzésével.
3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása
3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák
Statisztikai mutatókkal meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsűrűség, népességváltozás, a részletes projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 20 évre visszamenőleg), korösszetétel, mortalitás, munkanélküliségi ráta). Figyelembe kell venni a 3.1.1 pontban bemutatott földrajzi környezetet.
A sablonban szereplő táblázatos felsorolásban tételesen számot kell adni a területen található bel- és külterületek projekt által érintett lakónépességéről, a lakások és egyéb lakóegységek számáról, valamint az előforduló övezeti besorolásokról. . A táblázatot településenként külön-külön kell kitölteni.
A demográfiai helyzet az elmúlt 20 évben történt alakulását grafikonon is be kell mutatni. Az elemzést településenként külön-külön, majd az adatokat összesítve kell elvégezni.
Itt lehet bemutatni az elmúlt időszakban megvalósult, illetve jelenleg megvalósítás alatt lévő jelentősebb ingatlanfejlesztéseket is.
4 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről, ill. 240/2006 (XI.30) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, stb. településekről 5 Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint
13
3.2.2. Gazdasági jellemzők
Konkrét, számszerű adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, a lakónépesség és az aktív keresők arányát, munkanélküliségi adatokat, működő vállalkozások számát, méretét, a helyben legjelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat (megjelölve, hogy vezetékes ivóvizet használnak-e), a turisztikai vonatkozásokat (kereskedelmi szálláshelyek számát)– valamint ezek időbeli alakulását az elmúlt néhány évben.
A meghatározó létesítmények, ill. jelentős térbeli tömörülések (pl. ipari park), üdülőövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését grafikusan is kell jelezni a helyszínrajzokon.
Amennyiben a meglévő ivóvíz hálózat jelentős ipari kapcitásokat is ellát, ismertetni kell az ipari üzemek és a víziközmű közszolgáltató közötti megállapodásokat.
3.2.3. Társadalmi jellemzők
Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzőket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a vízfogyasztási szokások (meghatározva a lakosok ivóvíz felhasználási szokásait, kiemelten kezelve a zöldfelületek öntözéséhez használt víz mennyiségét), a lakosság díjfizetőképessége és díjfizetési hajlandósága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte.
14
4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés teljesítését mérő indikátorokat.
4.1. Helyzetértékelés
4.1.1. Az ivóvízellátás biztonságát veszélyeztető helyzet bemutatása A védőterület (jogerős határozat szerinti) jelenlegi állapotának bemutatása a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti szempontok alapján.
A vízbázison eddig tapasztalt ivóvíz minőségi problémát okozó események leírása, amely időszakos, vagy tartós termelő létesítmény kizárást, vagy lezárást tett szükségessé (az erre vonatkozó közegészségügyi hatósági határozatra való hivatkozással).A leírásnál részletesen be kell mutatni az események időpontját, időtartamát, helyét is. Ki kell térni a veszélyeztetés ismert vagy feltételezett okára, illetve annak felderítése érdekében eddig tett, illetve a jövőben tervezett lépésekre is.
Táblázatos formában a vízbázis biztonságba helyezése érdekében eddig tett, és/vagy folyamatban lévő, és/vagy a közeljövőben tervezett intézkedések felsorolása, azok tényleges, vagy becsült költségei és a végrehajtás forrásának megnevezése (amennyiben ismert).
Amennyiben a területen az Országos Környezeti Kármentesítési Programban szereplő környezeti kármentesítési probléma jelenik meg, akkor kérjük, foglalja össze a tartós környezeti kárral kapcsolatos legfontosabb információkat:
o a szennyezés keletkezésének ideje
o a szennyező személye
o a kármentesítési tényfeltárás főbb adatai (ha volt)
o hatályos KÖTEVIFE határozatok előírásai (ha vannak)
o a kármentesítésre kötelezett személye (ha van)
o a korábban folyt és jelenleg folyó kármentesítési munkák
o 2015-ig tervezett további kármentesítési munkák
4.1.2. Fejlesztendő tevékenységek számbavétele Az előbb bemutatott háttér és környezet (3. pont) alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekt későbbi tartalmával közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet.
Fejlesztendő tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelőző, követő folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerűsítése, bővítése, a részletes projektjavaslat tárgyát képezi. A folyamatok leírásánál törekedni kell a fejlesztendő tevékenység egyértelmű és tömör behatárolására.
15
Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3. pontban leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz.
Be kell mutatni a víziközmű közszolgálatás működtetési tapasztalatait, beleértve különösen az alábbiakat:
• jelenlegi működésének alapadatait, beleértve a vízdíjakat is (a sablonban található táblázat szerint)
• a közművek és a szolgáltatók tulajdonviszonyai, továbbá hogy az ivóvíz és szennyvíz szolgáltatás az üzemeltető személyében elválik-e a szolgáltatók által ellátott szolgáltatási területen/területeken
• a szolgáltató(k) által ellátott szolgáltatási területet/területeket;
• a jelenlegi ivóvízzel való ellátottságot, továbbá azt, hogy a lakosság hány százaléka részesül vezetékes ivóvíz ellátásban, valamint az ezzel kapcsolatos projekten kívüli fejlesztési elképzeléseket
• a rendszer alapadatait településenként bemutatva az éves fajlagos és tényleges vízfogyasztást minimum 5 évre visszamenőleg (a sablonban található táblázat szerint). A táblázat adatait vízművenként (vízműrendszerenként) összesítve is szükséges megadni!
• a meglévő főbb vízműlétesítmények műszaki paraméterei, legutolsó felújításuk dátuma;
• az ivóvízhálózat állapota (vezetékhossz, anyag, kor, mechanikai tisztítást lehetővé tevő mosatóhelyek rendelkezésre állása);
• a települése(ke)n található kutak vízminősége, a kút adatai, illetve a szolgáltatott víz minősége (a sablonban található táblázat szerint). Egyéb (a 201/2001. (X25.) Korm. rendelet szerinti paraméterekre vonatkozó) vízminőségi probléma jelentkezése esetén szöveges kiegészítést kérünk annak leírására
• a vízműtelepek vízjogi üzemeltetési engedélyeivel kapcsolatos tudnivalók (az engedélyeket csatolni kell).
4.2. A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása
4.2.1. A beruházási mód indokoltságának megalapozása
A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1 pont) ismertetni és részletesen indokolni kell az alábbiak szerint a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémákat, a fejlesztési igények kielégítését.
Annak az indoklása szükséges, hogy az ivóvízellátás biztonsága a KEOP 2.2.3.B ivóvízbázisok biztonságba helyezése konstrukcióban lehetséges tevékenységekkel miért nem teremthető meg ésszerűen. Indoklás térjen ki az alábbiak közül a releváns okokra:
16
- a vízbázis természetes jellemzői miatt várható (havária) esemény valószínűségére, és/vagy
- a kivitelezhetetlen vagy nem kellően megbízható műszaki megoldásra, és/vagy
- a megfizethetetlen költségekre, és/vagy
- a vízmű tulajdonos, üzemeltető által jogilag nem befolyásolható biztonságba helyezési
intézkedésekre.
Részletesen ki kell fejteni, hogy a helyzetértékelésben bemutatottak alapján miért szükséges jelen pályázati konstrukció keretében történő beruházás megvalósítása, illetve ezeket a megállapításokat milyen (mikor, milyen adatokra alapozva, ki által készített) kutatások támasztják alá.
Jelen pont értékelése a bírálati szempontrendszerben kizáró kritériumként jelenik meg. A nem kellően megalapozott indoklás a pályázat elutasítását és/vagy átdolgoztatását vonja maga után.
4.2.2. Jogszabályi, szakpolitikai előírás
A fejezet célja a fejlesztést alátámasztó OKI szakvélemény megszerzéséhez bemutatott dokumentumok összefoglaló bemutatása arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatott ivóvízellátás a 201/2001. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének A vagy B részében szereplő mikrobiológiai, illetve súlyos kémiai szennyeződések szempontjából jelentős közegészségügyi kockázatokkal terhelt, valamint a VKKI szakvéleményének bemutatása arról, hogy a vízbázis ésszerűen nem helyezhető biztonságba, ezért vízbázisvédelmi intézkedésekkel az ivóvízellátás megfelelő biztonsága nem teremthető meg.
A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1 pont) ismertetni és részletesen indokolni kell az alábbiak szerint a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémákat, a fejlesztési igények kielégítését.
A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló, műszaki paramétereit pontosan meghatározó – nem csak környezetvédelmi tárgyú6 - jogszabályokat, határozatokat be kell bemutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat.
Ismertetni kell különösen az alábbi jogszabályokhoz való kapcsolódást:
• 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről,
• 201/2001. (X.25.) Korm. Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (Módosítva a 47/2005.(III.11.) Korm. Rendelettel),
• 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról;
6 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintő előírása vagy a több földrajzi területet érintő vagy hátrányos helyzetű településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb.
17
továbbá a projektnek a település(ek) területrendezési/szabályozási tervéhez, helyi építési
szabályzat szerinti kapcsolódását. E helyen szükséges összefoglalni a terület- és
településfejlesztési tervekhez kapcsolódó olyan programokat, fejlesztéseket is, amelyek
prognosztizálhatóan a településszerkezet változásához vezetnek, és hatással lehetnek az
ivóvízigény időbeli alakulására.
4.2.3. Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség
Ismertetni kell, hogy melyek azok a műszaki, gazdasági, társadalmi tényezők, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület működő folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását.
Illetve be kell mutatni, hogy a fejlesztési szükségszerűség mely elemei azok, melyek ugyan nem szakpolitikai vagy jogszabályi előírásból erednek (4.2.1 pont), azonban a rendszer pénzügyi, műszaki fenntarthatósága, vagy társadalmi szempontok indokolják.
• Műszaki igény merülhet fel elavult technológia korszerűsítésére (kizárólag hatósági kötelezés esetén, ill. a rekonstrukció megengedett mértékéig), elégtelen kapacitás növelésére, új feladat megoldására stb.
• Gazdasági igényként jöhet szóba a létrejövő vízellátó rendszer költséghatékonyabb üzemeltetésének kérdése.
• Társadalmi igény, mint a tisztább, egészségesebb környezet iránti igény is erősítheti egy projektjavaslat megalapozottságát. E téren számot kell adni és dokumentumokkal szükséges igazolni a lakosság bevonását a tervezési folyamatba (piackutatás eredménye, lakossági tájékoztatás, rákötési hajlandóság felmérése, stb.).
A jelenlegi állapot bemutatása mellett röviden, táblázatos formában be kell mutatni az elmúlt 10 év vízgazdálkodási célú (ideértve az árvízvédelmet is) fejlesztéseit (forrás pontos megjelölésével) és a folyamatban lévő kapcsolódó beruházásokat az érintett földrajzi területen.
4.3. Célkitűzések
Meg kell határozni az előbb (4.2.2 pont) ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat.
A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni:
• Lakossági, ellátási célok;
• Környezetvédelmi és ökológiai célok.
A célokat elsősorban a jogszabályi előírásokból (4.2.1 pont) kell levezetni. A jogszabályban meghatározott határértékeket kell célul kitűzni az előírt határidőket is figyelembe véve.
A különböző célkitűzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges számszerűsíteni kell. A különböző célkitűzések többféle igény, szükséglet megoldását is
18
jelenthetik. Ezek más-más célcsoportot érinthetnek, akár különböző időtávokon, elérésüket különböző mutatókkal lehet mérni.
Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére).
A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (pl. felújított ivóvízmű, távvezeték) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez (pl. adott egészséges ivóvízzel ellátott lakosok száma), illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz (pl. a lakosság egészségi állapotának javulása). A célkitűzéseket a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. Az RMT-ben meghatározott célokat és hozzájuk tartozó eredményindikátorokat a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott eredményekhez kell illeszteni.
A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy:
• A célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, ami felmérésekkel, statisztikai adatokkal igazolható. Figyelembe kell venni a fejlesztendő terület későbbi üzemeltethetőségét, tehát nem lehetséges olyan célok kijelölése, amelyek működtetése a lakosság fizetőképességi korlátja alapján nem lesz megoldható,
• A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által gazdaságosan és műszaki szempontból elfogadható módon elérhetők és később fenntarthatók.
• A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a részletes projektjavaslat nem támogatható.
Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan érvényesíti a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség horizontális alapelveket (ld. horizontális útmutatók).
4.4. Indikátorok
A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különböző szintű célkitűzésekhez (4.3 pont) különböző szintű mutatók tartoznak:
A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. tiszta ivóvízzel ellátott lakosok száma). Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorokat szerepeljenek!
A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3 pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a részletes projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint.
Az output mutatókat a 7. pontban bemutatott műszaki változatra kell a 7.1.2 pontban számszerűsíteni!
19
4.5. Célcsoportok
A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élővilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és működés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élők és tevékenykedők) is.
A célcsoport(ok)at a 4.3 pontban meghatározott célkitűzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselőkkel, hatásterülettel, továbbá a költséghaszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatánál is szerepet kapnak.
A projektek elsődleges célcsoportja a szolgáltatással ellátandó állandó lakosok, intézmények. A célcsoportba sorolhatók továbbá azok is, akik a létesítmény környezeti-közegészségügyi szolgáltatásából részesülnek, például turizmus vagy ingázás következtében.
20
5. A fejlesztés megvalósításának módjai
Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplő és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatait összehasonlítani.
össze kell foglalni az alkalmazott módszertant, illetve, indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külső tényezőket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közreműködő Szervezet iránymutatása).
Jelen konstrukció esetén 30 év az az időtáv, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell. Ennek meg kell egyeznie a 7.4 pontban bemutatott költség-haszon elemzés módszertanával.
Fontos, hogy a változatok meghatározásakor a következő fejezetben bemutatásra kerülő változatelemzési módszertan szempontjait, - melyhez a mellékletben található Költség-haszon elemzés módszertani útmutató 4. fejezete nyújt segítséget - figyelembe vegyék.
5.1. A projekt nélküli eset – „0” változat
Ezzel a változattal azt kell bemutatni, hogy a fejlesztés nélkül hogyan folytatódna a fejlesztendő tevékenység. Ismertetni kell, hogy a jövőben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztés szükségét előidézték (4.2 pont). Meglévő rendszer esetén ez a változat nem tévesztendő össze azzal az elméleti lehetőséggel, amikor magára marad az eddig fenntartott folyamat, és karbantartás hiányában a jellemzői romlani kezdenek. Ebben az esetben a „0” változat azt jelenti, hogy a szolgáltatást, működést, szükségszerű felújításokat a projektgazda saját erőforrásából legalább a jelenlegi műszaki színvonalon állapotban fenntartja.
Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, műszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a későbbiekben a fejlesztési változatokat bemutató paraméterekkel.
5.1.1 Műszaki szempontok
Fel kell sorolni a tevékenység jellemző műszaki paramétereit. A változatot úgy kell értelmezni, hogy normál üzem, ill. az aktuális trendek, tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki a vizsgált időtávon. Be kell mutatni - az ivóvízminőség-javítási megoldás függvényében – az esetlegesen keletkező iszap elhelyezésének módját.
A sablonban található táblázatban be kell mutatni a ’0’ változat esetében szükségszerűen megvalósítandó fejlesztés/pótlás/javítás elemeket, megadva a tervezett beruházás kapacitására, tervezett élettartamára, és beruházási költségére.
5.1.2 Gazdasági szempontok
Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A változatnál számolni kell a biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a
21
felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel). A számításnál az alkalmazott feltételezéseket (pl. inflációs ráta, reálköltségek változása) meg kell jelölni, és az egyes változatoknál is e szerint konzekvensen kell alkalmazni. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni.
Számot kell adni a várható bevételekről is, figyelembe véve többek között a díjak alakulását, a fizetési hajlandóság trendjét és a díjfizetésben érintettek körének változását is. Az adatokat arra a bázisévre kell megállapítani, amelyre a változat üzembe helyezését követő évet megjelölték.
Fontos, hogy a működtetési költségekből és bevételekből készüljenek a projektre jellemző fajlagos értékek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek és bevételének közelítő becslésére és a változatok összevetésére is .
Kérjük, hogy itt mutassa be a jelenleg alkalmazott díjpolitikát, valamint, hogy a jelenlegi árpolitika mellett a szükségletekhez képest milyen mértékben van lehetőség karbantartásra és fejlesztésre továbbá mutassa be az üzemeltetés jelenlegi költségszerkezetét (bevételi, kiadási oldal).
5.1.3 Jogi szempontok
Amennyiben releváns a 2.1 pontban bemutatott jelenlegi működtetői és tulajdonosi struktúra alapján meg kell határozni a jövőben prognosztizálható változásokat (pl. szerződéses struktúra). Külön ki kell térni a meglévő üzemeltetői szerződések érvényességének idejére és a fejlesztésekre vonatkozó rendelkezéseire.
Ismertetni kell emellett minden olyan megállapodást, szerződést, amely a 4.1 pontban bemutatott ipari szennyvíz mennyiségeket meg fogják határozni, valamint a szennyvíziszap elhelyezését/felhasználását egy bizonyos időtávon lehetővé teszik.
5.1.4 Kockázatok
Amennyiben értelmezhető vagy releváns, az alábbiak szerint kérjük a kockázatokat ismertetni:
1. Műszaki kockázatok (meghibásodások, technikai károk, stb.)
2. Jogi szempont (a tevékenység folytatása határidőhöz kötött, határértékek változnak, jogszabályi/hatósági kötelezés van a folyamatok megváltoztatására, stb.)
3. Társadalmi szempont (lakossági elvárások változása, életminőség a környező településekhez képest, stb.)
4. Környezeti szempont (vízkészlet jó minőségének és mennyiségének megőrzése, fogyasztói tudatosság, kedvezőtlen és kedvezőtlen externáliák stb.)
5. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (díjfizetési hajlandóság, díjak megfizethetősége veszteséges üzemeltetés, stb.)
6. Intézményi szempont (a folyamat szereplői közti megállapodások változása, az üzemeltetői struktúra változása, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai, stb.)
22
5.2. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása
Ismertetni kell – amennyiben volt ilyen – az RMT készítése során felmerült megvalósíthatatlan változatot, a megvalósíthatatlanság okát, mely lehet műszaki, pénzügyi/finanszírozási és jogi jellegű indok. Objektív akadálynak minősül az irreálisan magas beruházási költség is.
Továbbá össze kell foglalni a korábban az EMT szintjén megvizsgált koncepcionális irányok elvetésének okát.
5.3. „A”, „B” …. projektváltozatok
Az EMT-ben bemutatott és később az elemzések által kiválasztott, továbbá a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni a lenti tagolásnak megfelelően egymást követő fejezetekben (5.3, 5.4, 5.5, stb.). A nulla változaton kívül (projekt nélküli eset, RMT útmutató 5.1), további legalább két reális, műszakilag megfelelő megoldási javaslatot kell kidolgozni. A változatokat a projekt egészére vonatkozóan kiterjesztően kell értelmezni, nem csak az egyes résztevékenységek, alprojektek alternatíváira.
A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon új fejezetek beszúrásával bővíthető, amennyiben több mint két változatot vizsgál meg a projekt előkészítése során.
A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott összehasonlítási szempontokat (6. pont), azokhoz megfelelő adatokat, információt kell bemutatni.
Fontos, hogy a változatoknál bemutatott műszaki tartalom, költségek és intézményi jellemzők alapozzák meg a költség-haszon elemzés (CBA) részét is képező változatelemzés bemenő adatait, illetve annak alapján pénzügyi és közgazdasági elemzést is. Ezeknek az egységeknek tehát logikus, és a bíráló számára végigvezethető láncolatot kell alkotniuk. Ennek hiányában a pályázat támogatása nem lehetséges.
5.3.1 Műszaki ismertetés
Ki kell fejteni, hogy az adott fejlesztési változattal a beruházás hogyan éri el a 4.3 pontban definiált célkitűzéseit.
Részletesen le kell írni a fejlesztési változatot, számszerűsítve a műszaki paramétereket, a megvalósítani kívánt létesítményeket, a létesítményben folyó tevékenységeket, a kapacitásokat, a létesítmények helyét, becsült beruházási költségeit. Ismertetni kell a tervezés, engedélyezési folyamatok becsült költség és időszükségleteit.
A sablonban található táblázat kitöltésével be kell mutatni a tervezett változat keretében megvalósuló fejlesztést projektelemenként, ill. létesítményenként.
23
Fontos, hogy a változatok vizsgálata során jelenjen meg a vízgyűjtőgazdálkodási szemlélet, tehát figyelembe kell venni az ivóvízbázisok vízminőségének várható alakulását is.
Nem szabad azonban az előrejelzett adatoknál nagyobb kapacitásra, az előírtnál kedvezőbb ivóvízminőségi értékekre tervezni, amennyiben műszaki-gazdasági szempontból nem indokolható vagy nem illeszkedik a pályázati konstrukció céljaihoz.
Kérjük, hogy az „A” jelű változatban minden esetben a korábban megvalósult és működő vízgazdálkodási létesítményekkel, víziközművekkel összefüggő, az esetleges csatlakozással, annak lehetőségével kapcsolatos körülményeket ismertessék annak érdekében, hogy a térségi kapcsolatok kialakításának feltételei ismertetésre kerüljenek.
Ebben az esetben a közös beruházás, illetve meglévő vízilétesítményhez csatlakozás esetén a létesítmények tulajdonjogával, közös használatával, üzemeltetésével kapcsolatos szándéknyilatkozatok csatolása, a meglévő vízilétesítmény fontosabb műszaki jellemzőinek a tervezett beruházással összefüggő bemutatása is szükséges.
Az ismertetés során sorba kell venni, és bemutatni (a lehetőségeknek megfelelően) alkalmazandó technológiai méretezéseket, a tervezett újfajta technológiákat, műszaki megoldásokat. A javasolt változatot alátámasztó indokoltságot be kell mutatni, részletezni.
A változatok elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a hálózat rekonstrukció jelen pályázati komponens vonatkozásában nem számolható el. Kérjük, hogy általában is tekintse át a 2. fordulóra vonatkozó költségelszámolási szabályokat, és a változatokat annak ismeretében készítse el, hogy a nem elszámolható költségtételek finanszírozását teljes egészében önerőből kell majd megoldania.
A települések gerincvezeték hálózatának ismeretében meg kell becsülni, hogy az ivóvízhálózat alkalmas-e a mechanikai tisztításra, illetve a kiépítendő mosatóhelyek számát, amely a hálózat intenzív tisztítását (szivacsos mosatását) lehetővé teszi.
A tervezési időszakra megadott vízigények indokoltságának részletezése szükséges.
Amennyiben a projekt új településen belüli ellátóhálózati elemeket is tartalmazni fog, akkor ennek indokoltságát is itt kell bemutatni. Az indokoltság jellemzésénél számot kell adni a várható díjfizetési hajlandóságról, valamint a terület laksűrűségéről is.
5.3.2 Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság
Pontos költségbecslést kell készíteni a változatokra, mind a beruházási, mind pedig a fejlesztéshez kapcsolódó becsült majdani éves működési költséggel, és várható bevétellel. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni és a bázisévet meghatározni. A változatnál számolni kell biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt a vizsgált időtávon (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel). Az üzemeltetés várható költség-haszon értékét a tervezett üzembe helyezést követő évre kell kiszámítani. A működtetési és beruházási költségekből készüljenek a projektre jellemző fajlagos költségek is, melyek alkalmasak lehetnek a változatok összevetésére is.
24
A sablonban található táblázat kitöltésével becsülni kell a létesítmény beruházási és fenntartási/üzemeltetési/bevételi költségeit.
5.3.3 Tulajdonjogi viszonyok
Be kell mutatni mind a változat megvalósításának előkészítése, mind végrehajtása során a projekt területének, meglévő létesítmények és a megépülő létesítmények tervezett helyének a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait.
5.3.4 A várható eredmények, hatások
A fejezetben össze kell foglalni a projektváltozat megvalósulása nyomán a vizsgált időtávon (30 év) létrejövő eredményeket.
Be kell mutatni a fejlesztés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, hatásterületét a beruházás ideje alatt, és a beruházást követően a vizsgált időtávon.
A környezeti hatásokra vonatkozólag az RMT célszerűen tartalmazza környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (314/2005 (XII.25.) Korm. rend.) szerinti részletes vizsgálat főbb következtetéseit (felügyelőségi határozatokat, engedélyeket csatolva), illetve az adott változat környezeti vizsgálat szerinti környezeti hatásainak rövid összefoglalását (közérthető összefoglaló). Amennyiben az engedélyezés folyamatban van, pontosan (dokumentumok mellékletben történő csatolásával) be kell mutatni az engedélyezés helyzetét.
A leírásnak kapcsolódnia kell a közgazdasági költség-haszon elemzésben szereplő levezetéshez is.
5.3.5 Kockázatok
Ismertetni kell a projektváltozat megvalósulását és működését veszélyeztető kockázatokat, az alábbiak szerint:
1. Műszaki kockázatok (meghibásodások, technikai károk, új ivóvízbázis vízminősége, iszap elhelyezése, kihasználtság biztosítása stb.)
2. Jogi szempont (a tevékenység folytatása határidőhöz kötött,, jogszabályi/hatósági kötelezés van a folyamatok megváltoztatására, stb.)
3. Társadalmi szempont (lakossági elvárások változása, életminőség a környező településekhez képest, stb.)
4. Környezeti szempont (vízkészlet jó minőségének és mennyiségének megőrzése, fogyasztói tudatosság, kedvezőtlen és kedvezőtlen externáliák stb.)
5. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (díjfizetési hajlandóság, díjak megfizethetősége veszteséges üzemeltetés, stb.)
6. Intézményi szempont (a folyamat szereplői közti megállapodások változása, az üzemeltetői struktúra változása, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai, stb.)
25
6. A változatok értékelése
Figyelem! A továbbiakban a 6.1, 6.2, 7.3, 7.4, 7.5 pontok tekintetében a költség-haszon
elemzési útmutatót (CBA útmutató) kell alkalmazni! A tartalmi követelmények részletes
bemutatását a Módszertani útmutató ivóvízminőség-javítási projektek költség-haszon
elemzéséhez” című útmutató tartalmazza. Jelen pályázati komponenshez külön CBA
útmutató nem készült. A felsorolt pontoknál az RMT sablonban található táblázatok
kitöltésekor csak az elemzés megfelelő részének eredményét kell összesíteni.
6.1 Az értékelési módszer bemutatása
A változatok értékelésének lehetséges módszereit az ivóvízminőség javítási projektekhez készült Költség-haszon elemzés módszertani útmutató tartalmaz (4. fejezet).
A változatok összehasonlítása során figyelemmel kell lenni a műszaki, jogszabályi, költség-hatékonysági, gazdaságossági, környezet- és természetvédelmi, műszaki szempontú fenntarthatósági szempontokra, a tulajdonviszonyokra, az önerő biztosíthatóságára, az egyes fázisok időigényére, az egyes kockázatokra.
6.2 Értékelés
Az értékelés a fejlesztendő változat térbeli és műszaki optimalizációja révén kell szolgálja a fenti szempontok érvényesítését.
Be kell mutatni a fent ismertetett módszertannal elvégzett értékelés eredményét, azaz:
• a változatok összehasonlítását (ideértve az üzemeltetési költségek, ivóvízdíjak várható alakulását is)
• az összehasonlítás eredményét a javasolt változat megjelölésével,
• az értékelés alapján a fejlesztéssel kapcsolatban levont további következtetéseket.
Jelen pontban csak a költség-haszon elemzésben vizsgált változatelemzés alapadatait és az eredményeket kell összefoglalni.
6.3 A kiválasztott változat tervezett költségvetése
Ebben a pontban kell összesítenie a kiválasztott változat költségvetését, számba véve a beruházási költségeken túlmenően a pályázati útmutatóban foglalt egyéb elszámolandó költségtételeket is. Amennyiben az RMT-t az 1. fordulóban EMT helyett nyújtja be, akkor erre az összesített – de az előkészítési költségeket ismételten már nem tartalmazó - költségre vetítve érvényes a pályázati felhívásban szereplő, az előkészítés költségére vonatkozó %-os korlát. Az RMT munkaközi benyújtása esetén a %-os korlátot nem kell újra figyelembe vennie.
26
27
7. A kiválasztott változat részletes ismertetése
A megvalósításra javasolt, azaz a támogatást igénylő projektváltozat részletes bemutatását
tartalmazza ez a fejezet. Pénzügyi, műszaki, gazdasági és intézményi feltételt be kell
mutatni a támogatás elnyerése érdekében. Fontos kiemelni, hogy ez az a fejezet, melyben
az értékelőknek és bírálóknak választ kell találniuk kérdéseikre, és ez alapján kell tudniuk
megítélni a projekt támogathatóságát!
7.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése
7.1.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése
Az 5. pontban bemutatott és a 6. pontban leírt módszertan alapján kiválasztott változatot
műszaki szempontból itt kell részletesen bemutatni. Az 5. pontban leírt információkat kell
kiegészíteni a megvalósításra vonatkozó további részletekkel.
Minden egyes projektelemet a legteljesebb körű információk alapján kell bemutatni. A
projektelem engedélyeit, a megvalósításukra vonatkozó minden specifikus határozatot
ismertetni kell. Amennyiben még nem állnak rendelkezésre a változat létesítéséhez
szükséges engedélyek, és azokat a kivitelező feladata lesz megszerezni – összhangban a 8.
pontban ismertetett közbeszerzési tervvel – ismertetni kell. A létesítési vízjogi engedélyes
terv megléte szükséges 2. fordulóra történő pályázáshoz, kivéve, ha FIDIC Sárga könyv
szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására fog sor kerülni.
7.1.2 Output indikátorok
A sablonban található táblázat kitöltésével pontosan meg kell határozni a projekt output
indikátorait. Az indikátoroknak illeszkedniük kell a 4.4 pontban szereplő eredmény
indikátorokhoz, illetve a pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz.
Az indikátoroknak lehetőség szerint minden fizikai projektelemet le kell képezniük.
Ezeket az indikátorokat kell majd a pályázati adatlapba feltölteni.
7.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés
7.2.1. Tulajdonjog
Részletesen be kell mutatni a projekt előkészítése és megvalósítása során a projekt területének, meglévő és megépülő létesítményeinek a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait (összhangban a 2.1 és 5.3.3 pontokkal). Emellett szükséges bemutatni, hogy a tulajdonjogi viszonyokban végbemenő változások/változtatások milyen ütemezéssel, költségvetéssel, szerződéses rendszerben (adás-vétel, bérlet, szolgalmi jog stb.) történnek. Be kell mutatni, hogy a projekt során létrejövő új vagyon hogyan, mikor, hol kerül majd aktiválásra.
28
7.2.2. Működtetés, üzemeltetés
Részletesen be kell mutatni a létrejött beruházás működtetésére vonatkozó koncepciót,
illetve minden olyan körülményt, ami ezt befolyásolja (érvényben lévő üzemeltetési
szerződések, koncessziók, stb.) alapul véve a hatályos jogszabályokat (pl.: Kbt, Vgtv, Ötv,
Koncessziós tv, stb.).
Be kell mutatni a beruházás létrejöttét követően tervezett üzemeltetői kört, azok
tulajdonjogát, kiválasztásának módját. Külön ki kell térni a meglévő üzemeltetői
szerződések érvényességének idejére és a fejlesztésekre vonatkozó rendelkezéseire. Itt kell
alátámasztani, hogy a projekt keretében létrejött eredmények fenntartásáról hogyan és ki
gondoskodik (mely intézmény felelős, hogyan lett felelős, ki ellenőrzi, stb.).
Ennek érdekében a pályázónak:
− a sablonban található 7.2.2.A és 7.2.2.B jelű táblázatok kitöltésével ismertetnie
kell a projekttel érintett települések vonatkozásában a pályázat benyújtásakor
hatályos - az adott projekt jellegétől függően - a helyi víziközművek működtetésére
irányuló üzemeltetési, közszolgáltatási, koncessziós, vagy vagyonkezelési
szerződés(ek) és a közszolgáltató társaság(ok) főbb jellemzőit;
− a sablonban található 7.2.2.C táblázat kitöltésével ismertetnie kell a pályázat
benyújtásakor hatályos, az adott közszolgáltatás ellátására és ármegállapítására
vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek főbb azonosító adatait;
− a sablonban található 7.2.2.D táblázat kitöltésével ismertetnie kell a projekt
keretében megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer tervezett működtetési
formáját és a közszolgáltató(k) kiválasztására irányuló tervezett eljárást és annak
tervezett időpontját;
− a sablonban található 7.2.2.E táblázat kitöltésével nyilatkoznia kell arról, hogy a
projekt megvalósításához szükséges saját forrás finanszírozásába a jövőbeni
üzemeltető(ke)t be kívánja-e vonni, vagy sem, és ha igen, mikor, milyen formában
és mértékben;
A feltüntetett adatok összhangját, valamint jogszabályi alátámasztottságát a pályázónak
biztosítania kell. Az üzemeltetési koncepció leírásában részletesen ki kell fejteni a C és D
jelű táblázatban adott válaszokat alátámasztó működtetési konstrukciót és az annak
megvalósítása érdekében tervezett intézkedéseket. Az elfogadott (esetleges
változtatásokkal korrigált) üzemeltetési koncepció és díjpolitika megvalósítása során a
16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a közmű beruházások támogatására
vonatkozó speciális szabályait (25-26§-ok) kell alkalmazni.
29
A projektben érintett valamennyi, a projektben érintett (kedvezményezett) települési
önkormányzat képviselő-testületének nyilatkoznia kell arról, hogy az általuk az
üzemeletetési koncepció alátámasztásához nyújtott adatok, információk a valóságnak
megfelelnek továbbá a megvalósíthatósági tanulmányban bemutatott üzemeltetési
koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, ismerik és annak betartását a támogatás
visszafizetésének terhe mellett vállalják.
A bemutatott üzemeltetési koncepció megvalósítása a pályázó számára kötelező, az attól
való eltérés a későbbiekben csak a KSZ tájékoztatását követően lehetséges. Az
üzemeltetési koncepció szabálytalan megvalósítása a támogatás felfüggesztését, ill.
visszavonását vonhatja maga után.
7.2.3. Pályázó gazdálkodási adatai
Szintén a 2.1 ponttal összhangban be kell mutatni, hogy az ott vázolt kedvezményezetti
struktúrában hogyan kerül biztosításra a projektben biztosítani szükséges saját rész. Az
erre vonatkozó megállapításokat mellékletben csatolt dokumentumokkal kell alátámasztani
(amennyiben a vonatkozó dokumentumokat a pályázó az 1 forduló keretében külön
benyújtotta – pl. kötelező mellékeltként – a dokumentumra elég hivatkozni a benyújtás
helyének pontos megjelölésével).
Amennyiben külső forrást is igénybe kíván venni a saját rész biztosítására (hitel, kötvény
kibocsátás, stb.), itt kell bemutatni a tervezett konstrukciót és a támogatót tájékoztatni kell
a tárgyalások aktuális helyzetéről.
7.3. Pénzügyi elemzés
7.3.1. Módszertan bemutatása
A pénzügyi elemzés módszertanát a CBA útmutató 5. fejezete alapján kell meghatározni és
bemutatni.
A módszertan bemutatáskor az RMT különböző helyein szereplő információkra történő
megfelelő hivatkozásával ki kell térni legalább az alábbi tényezőkre:
• a projekt majdani működtetőjének és fenntartójának személye (2.1 és 7.2.2
pontok),
• az amortizáció kezelésének módja, indoklása,
• a saját forrás finanszírozásának módja (7.2.3 pont),
• a pénzügyi diszkontráta meghatározása,
• az Áfa kezelésének kérdése (2.1 pont).
30
7.3.2. Pénzügyi elemzés
A pénzügyi elemzés során kötelezően kitöltendő táblázatokat részletesen a CBA
útmutató 5. fejezete tartalmazza.
7.4. Közgazdasági költség-haszon elemzés
A közgazdasági költség-haszon elemzés során kötelezően kitöltendő táblázatokat és
módszertani útmutatást részletesen a CBA útmutató 6. fejezete tartalmazza.
Amennyiben a változatok valamelyike eddig el nem látott terület(ek) ivóvízellátásba történő
bekapcsolását is tartalmazza, annak gazdaságosságát megfelelő számításokkal részletesen
alá kell támasztani.
7.5. Érzékenység és kockázatelemzés
7.5.1. Érzékenységvizsgálat
Az érzékenységvizsgálat során kötelezően kitöltendő táblázatokat és módszertani
útmutatást részletesen a CBA útmutató 7. fejezete tartalmazza.
7.5.2. Forgatókönyv-elemzés
Amennyiben a projektváltozatra forgatókönyv elemzés is történt, úgy az erre vonatkozó
adatokat itt kell szerepeltetni. Forgatókönyv elemzés elvégzése akkor ajánlott, ha a saját
forrás biztosítása részben hitellel, vagy magánforrás bevonásával történik és ezért a
pénzügyi elemzésben alkalmazott pénzügyi diszkont ráta eltér a 7%-tól.
A forgatókönyv-elemzésre vonatkozó további információkat a CBA útmutató 7.2 fejezete
tartalmaz.
7.5.3. Kockázatelemzés
El kell végezni a kiválasztott változat részletes kockázatelemzését alkalmazva és
számszerűsítve legalább az alábbi kockázatokat:
• Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, technikai károk, stb.)
• Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, stb.)
• Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)
• Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (díjfizetési hajlandóság, üzemeltető kiválasztása, stb.)
• Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.)
31
A CBA útmutató 7.3 fejezete nyújt segítséget a kockázatelemzés elvégzéséhez.
A kockázatelemzés eredményét a sablonban található táblázat megfelelő kitöltésével kell
bemutatni.
7.5.4. Kockázatkezelési stratégia
A 7.5.3 pontban meghatározott kockázatokra vonatkozóan kezelési megoldást kell ajánlani.
A kockázatok kezelésének módszerei a következő típusok lehetnek (együttes vagy egyedi
alkalmazással): • A projekttől, vagy projektrészektől való elállás • Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre • A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal,
biztosítás vagy kezességvállalás útján történhet • A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási
képessége alapján.
32
8. A projekt lebonyolítása
A fejezetben be kell mutatni, hogy a részletes projektjavaslat előkészítése milyen stádiumban van, illetve, hogy a kiválasztott változat műszaki előkészítése, ill. megvalósítása milyen tervezett ütemezés és intézkedési terv szerint fog történni. Az ütemterveket úgy kell elkészíteni, hogy a projekt lebonyolítása reális határidőkkel történjen, de legkésőbb 2015. június 30-ig a projekt befejezésre kerüljön a pályázati útmutatóban meghatározottak szerint.
Az ütemezés készítésekor a tevékenységek reális indíthatóságával kell tervezni, számításba véve és megjelenítve a tevékenység kezdetét befolyásoló kockázatokat is. Jelezni kell, ha egyes tevékenységek megkezdése valamely esemény bekövetkezésétől függ (pl. engedélyezés). Bizonyos tervezési folyamatok, engedélyezés és közbeszerzés esetén az időtartamok tervezésekor a jogszabályban szereplő határidőket kell figyelembe venni. Az ütemterv elkészítéséhez kérjük, vegye figyelembe a www.fi.kvvm.hu honlapon található vonatkozó dokumentumot.
Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban megadott ütemezéstől való eltéréseket indokolni kell.
Az ütemterveket táblázatos vagy Gantt-diagram formában kell csatolni.
8.1. A projekt előkészítettségének bemutatása
Ebben a fejezetben azt kell bemutatni, hogy a projektfejlesztéssel kapcsolatosan milyen tevékenységeket kezdtek meg vagy fejeztek már be. Legalább az alábbiakra ki kell térni:
• a projekthez szükséges tanulmányok,
• műszaki előkészítés (tervek, engedélyek),
Fel kell sorolni, hogy a projekt előkészítésének előrehaladásához szükséges engedélyek, dokumentációk, tervek stb. milyen készültségi állapotban vannak legalább az alábbiak meghatározásával:
- Terv, dokumentáció elkészülés dátuma (ha folyamatban van, a vállalkozói szerződés szerinti határideje),
- Terv, dokumentáció engedélyező hatóság részére benyújtás dátuma,
- Engedély száma, kibocsátó hatóság, kibocsátás dátuma.
A rendelkezésre álló engedélyek (pl. elvi) másolatát csatolni kell.
• kedvezményezett szerződéses struktúrája (partnerek, társulás, stb.),
• projektmenedzsment kialakítása.
33
8.2. Intézkedési terv és ütemtervek a projekt lebonyolítására
8.2.1 Intézkedési terv
Az intézkedési terv alapja a projekt előkészítési és lebonyolítási tevékenységek sorozata. Olyan intézkedési tervet kell összeállítani, amely részletesen bemutatja, hogy pozitív elbírálás esetén milyen lépések szükségesek a projekt minimális kockázattal történő lebonyolításához.
Az intézkedési tervnek ki kell térnie azon tevékenységekre is, melyek elvégzése a pályázat keretében nem elszámolható, vagy a projektgazda azok megvalósítására nem kíván támogatást igénybe venni, azonban a projekt megvalósításához szükségesek.
Az intézkedési terv első lépéseként meg kell tervezni a projekt megvalósításához még szükséges elvégzendő feladatokat (8.1 ponttal összhangban). Legalább az alábbi tevékenységcsoportokkal kell tervezni:
• Lakosság tájékoztatása, esetlegesen víziközműtársulat létrehozása
• Műszaki tervek kidolgozása, kapcsolódó engedélyek megszerzése (figyelembe véve a pályázati útmutatóban megjelölt kötelezően benyújtandó engedélyeket),
• Az előkésztési fázisból áthúzódó egyéb feladatok,
• Terület előkészítő földmunka jellegű tevékenységek (megelőző régészeti feltárás, területszerzés, lőszermentesítés),
• Projekt megvalósítás közbeszerzésének lebonyolítása
• Projektmenedzsment egység működtetése, Mérnökkel való koordináció
• Az egyes projektelemek kivitelezése (Vállalkozóktól elvárt határidők)
• Projektgazda jogi státusának, szerződéses hátterének rendezése (partneri szerződések, társulási megállapodás, üzemeltetési struktúra kidolgozása).
Az egyes tevékenységcsoportokon belül részletezni kell az egyes tevékenységeket (létesítményenként/projektelemenként tervek, engedélyek, stb.). A tevékenységek bemutatásához ki kell tölteni a sablonban található táblázatot.
8.2.2 Közbeszerzési terv
Ezt követően a fenti tevékenységekről közbeszerzési tervet kell készíteni legalább a sablonban meghatározott tartalommal.
Az itt meghatározott közbeszerzési tervet az adatlapba is fel kell tölteni!
A reális ütemterv elkészítéséhez figyelembe kell venni a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban rögzített időszükségletet, amihez segítséget nyújt a www.fi.kvvm.hu honlapon található vonatkozó dokumentum.
34
FIDIC sárga könyves eljárás alkalmazását kiemelten javasoljuk minden zöldmezős vízműberuházás esetén, valamint új vízkezelési technológia beszerzése esetében. (Amennyiben ilyen projektelemnél is FIDIC piros könyves eljárást fog alkalmazni, és ennek megfelelően kér előkészítési támogatást, azt a lebonyolítási terv fejezetben indokolnia kell.)
8.2.3 Lebonyolítási terv
Ezt követően fent ismertetett feladatokat táblázatos vagy Gantt diagram formában a lebonyolításra vonatkozó részletes ütemtervvel kell szemléltetni, mely minden egyes projektelemre bemutatja – a közbeszerzési tervvel összehangolt módon – a projektelem kivitelezésére, lebonyolítására vonatkozó ütemtervet, legalább az alábbi tartalommal:
• Esetleges további projektfejlesztés (7.1 pont alapján),
• Projektmenedzsment felállítása,
• Kedvezményezett szerződéses struktúrája,
• Lakossági tájékoztatás jelentős eseményei
• műszaki tervezés (építési, elvi vízjogi és vízjogi létesítési engedélyes tervek, tendertervek, kiviteli tervek – amennyiben a pályázati útmutató által előírt),
• szükséges engedélyek megszerzése (pl. környezetvédelmi, építési),
• második fordulóbeli projektgazda szerződései, jogi státuszának rendezése
• 2. fordulós önrész finanszírozáshoz szükséges lépések
• Működtető kiválasztása (amennyiben releváns),
• Területszerzés (projektelemenként),
• Terület előkészítés (projektelemenként régészet, lőszermentesítés),
• Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása (projektelemenként),
• Közbeszerzések lefolytatása (projektelemenként),
• Kivitelezés (projektelemenként),
• Projektzárás
Az ütemterv kidolgozásának célja, hogy a projektgazda bemutassa a teljes projektciklus időigényét reálisan mérte fel, a szükséges tevékenységekkel tervez és a projekt a reális időkereten belül végrehajtható.
Az itt meghatározott lebonyolítási tervet az adatlapba is fel kell tölteni!
Fentieken túl valamennyi releváns időigényes tevékenységeket is fel kell tüntetni, Az ütemterven fel kell tüntetni a már folyamatban lévő munkákat/tevékenységeket is.
35
Azokat a tevékenységeket is fel kell tüntetni, melyekre a projektgazda nem kap vagy nem kaphat támogatást!
Az ütemterven fel kell tüntetni a már folyamatban lévő előkészítési és lebonyolítási munkákat is. Emellett fel kell sorolni a projekt kidolgozása szempontjából releváns, korábban elkészült terveket, hatályos engedélyeket, hatósági határozatokat, tanulmányokat, felméréseket, stb.
Az ütemezést év/hó bontásban kell megadni! Figyelemmel kell lenni a pályázati útmutatóban foglalt határidőkre!
8.2.4 Kifizetési ütemterv
A közbeszerzési tervvel és lebonyolítási tervvel összhangban, valamint figyelembe véve a pályázati útmutatóban a finanszírozásra vonatkozóan foglaltakat, kifizetési ütemtervet kell készíteni a sablonban található táblázat kitöltésével.
36
9. Rövidítések
Kérjük, hogy a tanulmányban használt rövidítéseket itt listázza a pályázat értékelők munkájának
megkönnyítése céljából
37
10. A tanulmány mellékletei
A részletes megvalósíthatósági tanulmánynak legalább az alábbi mellékleteket kell
tartalmaznia
2.1 A projektgazda szervezeti ábrája (döntési mechanizmusok)
2.2.1 A projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája
2.2.1 Kiválasztott projektmenedzseri feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet esetén a megbízási szerződés másolati példánya
3.1.3. Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlat, (átnézetes helyszínrajz és domborzati térkép)
7.1 A rendelkezésre álló engedélyek és tervek, illetve hatósági határozatok 1 eredeti példánya (csak az RMT köztes benyújtása esetén kell külön az RMT-hez csatolni.)
6.1,6.2,7.3,7.4.,7.5. Költség-haszon elemzés (kötelező útmutató szerint)
10. A sablon 10. pontjában található összesítő kérdőív
38