Rohár Alexandra

logopédus

okleveles gyógypedagógus

PhD-hallgató

Bio-pszicho-szociális megközelítés

Rendszerszemlélet

Terápia értelmezése a gyógypedagógiában

Holisztikus terápiák a logopédiában

Kognitív (fejlődés)neuropszichológiai ismeretrendszer szerepe

a nyelvi zavarok terápiás befolyásolásában

Fejlesztőmunka építőkövei

Team-munka

Terápia varázsa

Fogyatékosság fogalma

(Forrás: Kullmann, 2016)

Humán-ökológiai elmélet, a fejlődés szocio-kulturális nézőpontja

Az egyén, mint

a környezet szerves része

(Bronfenbrenner)

öt környezeti

rendszer

egymásra épülése:

a szociális tényezőkkel

való direkt interakciók

finom inputjától

a széleskörű kulturális inputokig

(Forrás: Csákvári, 2016)

mikrorendszer

mezorendszer

exorendszer

makrorendszer

k

r

o

n

o

r

e

n

d

s

z

e

r

Fejlesztés / Terápia fogalomhasználat kérdésköre

tanár-diák viszony

◦ A pedagógus birtokolja a tudást, a tanuló a befogadó

◦ A pedagógus szerepe mindig aktív, befolyásoló

terapeuta-kliens viszony

◦ A terapeuta arra törekszik, hogy a kliens belső fejlődésen

menjen át a terápia hatására

◦ A terapeuta szerepe passzív, megértő, értelmező

(Lányiné, 2004)

A gyógypedagógiai terápia:

„…habilitációs és rehabilitációs tevékenység, amely a személybevonásával egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés keretében, azéletkori sajátosságok figyelembevétele mellett, különbözőterápiás eljárások, módszerek alkalmazásával a pszichikusképességek és funkciók speciális befolyásolásán keresztülsegíti a kognitív, emocionális és szociális készségek ésképességek fejlődésében vagy működésében fennálló zavarok,hiányosságok megszüntetését, ill. kompenzációját, ateljesítmények alapját képező megismerési folyamatok és aviselkedés, az autonóm személyiség szerveződését”

(Gereben, 2013, 9).

„A beszélés folyamatában jelen van az egész ember, összes

sajátosságával, lelki habitusával… Az ember személyiségének

sajátos vonásait beszédmódjával, hangképzésével éppúgy

kifejezi, mint stílusával, szóhasználatával, a beszéd ugyanis

olyan kifejező tevékenység, amelyben a lelki tartalom külső

jelekben (…), a környezet számára is érzékelhető módon van

jelen” (Subosits, 2002, 5).

Nyelvfejődési zavar

Beszédfolyamatossági zavar

Diszfónia

Egy hazai beszédindító terápia (Németh – Sósné, 2002)

Korai, integratív funkciótréning

Komplex személyiségfejlesztés van a fókuszban

Home training

Szülői konzultációk

Alapja: Ayres-féle szenzomotoros integrációs felfogás

Hierarchikus egymásra épülés jellemzi

Nincs két egyforma dadogás és nincs két egyforma

dadogó sem, ahány dadogó, annyiféle dadogás

létezik. „Nincs is dadogás, csak dadogások” (Vékássy,

2002)

„…nincs két egyforma hadarás és nincs két

egyforma hadaró sem” (Rohár, 2017)

„A dadogás különböző színekből áll.

Az első a narancssárga: Szünet van, nyugodt vagyok, nem

dadogok.

A második a piros, ez a szín mindig erős érzelmi töltést hordoz:

Becsengetnek, és a tanár bácsi felszólít felelni, és én félek,

hogy dadogni fogok.

A kék csíkok: Ez a kék csík a görcs.

A végén a dadogás eltűnik, elpárolog, mintha ott sem lett volna,

ezt fejezi ki a fehér szín.”

(Forrás: Lajos, 2009)

„Amennyiben a hangképzéssel kapcsolatos

veleszületett és szerzett képességek, illetve az egyéni

hanghasználat nincsenek összhangban a

hangteljesítménnyel szemben támasztott szakmai és

szociális követelményekkel, a hangképzés komplex

funkciózavara, diszfónia lép fel” (Hacki, 2013, 159).

Holisztikus hangterápia alapja

(Forrás: Haupt, 2006, 40)

percepció

beszéd intenció

hang testtartás és mozgás

légzés

„agy –viselkedés –megismerés” hármasság

Neuropszichológia: az agyi funkciók, a magatartás és a

pszichológia viszonyát tanulmányozó diszciplína

Klinikai neuropszichológia: diagnosztikai és terápiás

megközelítésből foglalkozik az agysérüléseket követő, és a

pszichológiai zavarokat kísérő jelenségekkel

Kognitív neuropszichológia: interdiszciplinárisabb

megközelítés, az emberi megismerő rendszer működésének

feltárása a sérüléseken keresztül, a kognitív pszichológia erre

vonatkozó elméletei és a neuropszichológiai adatok alapján

◦ Kognitív fejlődés-neuropszichológia: a kognitív pszichológia

szemléletének és eszköztárának gyermekeknél való alkalmazása

(Csépe, 2005, Jakab, 2015, Kállai et al., 2008)

Fő kérdések: ◦ A kognitív képességstruktúra komponenseinek független

működése és hierarchikus kapcsolata

◦ Az agyi plaszticitás változásainak befolyása a fejlesztésre, hányféle kompenzációs és terápiás út lehetséges

◦ A kognitív képességek szerveződése

Agyi plaszticitás

◦ Az agy változékonysági, alkalmazkodási kapacitása: az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége.

◦ Az agy plasztikus változása és a tapasztalás kétirányú viszony, funkcionális változások strukturális változásokhoz is vezethetnek

◦ Aktivitás és tapasztalatfüggő változások (készségek)

Sérülés és hiány következtében létrejövő újraszerveződés (agysérülés)

Kompenzációs újraszerveződés (hiányzó funkció pótlása más folyamatokkal)

(Mohai, 2015)

SLI (specific language impairment)

specifikus nyelvi (nyelvfejlődési) zavar

„Olyan zavarok, melyekben a nyelvelsajátítás normál

folyamatai már a korai életkorban zavart szenvednek. A

zavar nem tulajdonítható közvetlenül neurológiai vagy

beszédszervi anomáliáknak, érzékszervi károsodásnak,

mentális retardációnak vagy környezeti okoknak. A specifikus

beszéd-nyelvfejlődési zavarokhoz gyakran társulnak egyéb

problémák, így írás- és olvasászavar, a személyközi

kapcsolatteremtés zavara, érzelmi és viselkedészavarok” (Lukács – Kas – Pléh, 2014, 1266).

(Pléh, Kas, Lukács, 2008, 194)

Afázia

„…az afázia a nyelvre domináns agyfélteke meghatározott

kérgi és kéreg alatti területeinek organikus eredetű, fokális

sérülése következtében kialakult nyelvhasználati zavar, olyan

multimodális diszfunkció, amely a különböző nyelvhasználati

módokban (hangzó beszéd, jelnyelv, olvasás, írás) eltérő

mértékben érintheti a nyelvi kifejezések produkcióját és/vagy

megértését” (Nagy, 2013, 103).

Akut szakasz (0-3 hét):o anatómiai struktúrát érintő regenerációs folyamatok o „spontán javulás”o nem klasszifikálható biztonsággal az afázia típusao stimulációs terápiák, célja: gátolt funkciók helyreállásao aktivizációs fázis

Stabilizálódás szakasza (2-12 hónap):o afáziaszindróma stabilizálódiko károsodás-specifikus gyakorlatoko kognitív neuropszichológiai szemléletű terápiáko neurolingvisztikai terápiáko dinamikus fázis

Krónikus fázis (1 év után):o kompenzációs stratégiák elsajátításao szintentartáso csoportterápia

(Nagy, 2013)

Kinek?

Ki?

Miért?

A fejlesztő

munka

építőkövei

Hogyan?

Mikor?

Mivel?

Hol?

Kikkel?

Meddig?

Miből?

„A team emberek olyan csoportja, akik közös cél

elérése érdekében dolgoznak együtt és hajlandók

autonómiájukból annyit feladni, amennyit a cél elérése

feltételez” (Nolan, 1998, id. Kullmann, 2016)

Modelljei:

◦Multidiszciplináris

◦Interdiszciplináris

(Tóth, 2016)

M Motivational Motiváló hatású

A Age-appropriate Életkornak megfelelő

G Growth oriented Fejlődésorientált

I Individualized Személyreszabott

C Comparable Összehasonlítható, mérhető

Csákvári J. (2016): Rendszerszemléletű terápiák című kurzus 2016/2017-es tanév őszifélévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest

Csépe V. (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó. Budapest.

Gereben Fné (2013): A klinikai gyógypedagógia történeti aspektusai. GyógypedagógiaiSzemle 2013.évi különszám. (Kézirat)

Gereben Fné (2016): Fejlesztő munka tervezése című kurzus 2016/2017-es tanév őszifélévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest

Hacki T. (2013): A beszéd- és énekhangképzés fiziológiája, akusztikája, patológiája ésterápiája. In Hirschberg J. - Hacki T. - Mészáros K. (szerk.): Foniátria éstárstudományok I. kötet. (93-267). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó

Haupt, E. (2006): Hangterápia elméletben és gyakorlatban. Holnap Kiadó, Budapest

Jakab Z. (2015): Kognitív fejlődés-neuropszichológia (LMA-102) című kurzus2015/2016-os tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés,levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest

Kállai J. – Bende I. – Karádi K. – Racsmány M. (szerk.) (2008): Bevezetés aneuropszichológiába. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest.

Kullmann L. (2016): Rehabilitáció az egészségügyben című kurzus 2016/2017-es tanévőszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend,ELTE-BGGYK, Budapest

Lajos P. (2009): Dadogásról mindenkinek. Pont Kiadó, Budapest

Lányiné E. Á. (2004): Gyógypedagógia és terápia. In Gordosné Szabó A. (szerk.)Gyógyító pedagógia (pp. 71-84). Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest

Lukács Á. – Kas B. – Pléh Cs. (2014): A specifikus nyelvfejlődési zavar. In.: Pléh Cs. –Lukács Á. (szerk.): Pszicholingvisztika. Akadémiai kiadó, Budapest, 1265-1324.

Mohai K. (2015): A képességfejlődés pszichológiai alapjai (LMA-003) című kurzus2015/2016-os tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés,levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest

Nagy Z. (2013): Afázia. In.: Hirschberg J. – Hacki T. – Mészáros K. (szerk.): Foniátriaés társtudományok II. kötet 103-115.

Németh E. – Sósné P. M. (2002): Mozdul a szó… Logopédia Kiadó Gmk., Budapest.

Pléh Cs. - Kas B. - Lukács Á. (2008): A nyelvi fejlődés zavarai. In.: Kállai J., Bende I.,Karádi K., Racsmány M. (szerk.): Bevezetés a neuropszichológiába, 187-215

Reményi T. (2015): Szenzoros integrációs terápia (LMA-111) című kurzus 2015/2016-ostanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelezőmunkarend, ELTE-BGGYK, Budapest

Rohár A. (2017): Mentál- és hanghigiéné ismerete pedagógusoknál. In.: FejlesztőPedagógia 2017/3-6. szám, 151-154

Subosits I. (2002): „Szép szónak nem szegik szárnyát”. Budapest, Logopédiai Kiadó

Tóth G. (2016): Nyelvrákos betegek műtét utáni beszédrehabilitációja című előadása,ELTE-BGGYK és MLSZSZ továbbképzés

Vékássy L. (2002): A dadogók komplex kezelése. Nemzeti Tankönyvkiadó

rohar.alexandra@gmail.com