ZÁRÓVIZSGA

TÉTELEK

Informatikus közgazdász szak

2005

„A” TÉTELEK

INFORMATIKAI BLOKK

- 2 -

1) A FÉLVEZETŐ TECHNOLÓGIA MIT JELENTETT AZ

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSE

SZEMPONTJÁBÓL (MEGBÍZHATÓSÁG, ÁR, MÉRET,

TELJESÍTMÉNYFELVÉTEL)? A SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ

FELÉPÍTÉSE, A NEUMANN ELVEK. AZ INFORMÁCIÓ ÉS

AZ ADAT FOGALMA. SZÁMRENDSZEREK, KÓDOLÁS.

FÉLVEZETŐ TECHNOLÓGIA:

A korszerű számítógépek lényegét alkotó félvezető eszközök, integrált áramkörök

fejlődésének története fél évszázadra nyúlik vissza, a 20. század klasszikus sikertörténete ez.

Ezen a sikereken egyaránt osztoznak fizikusok, matematikusok, vegyészek, kutatómérnökök,

technológusok, valamint más szakemberek is. A félvezető eszközök konstrukciójának,

gyártási technológiájának és alkalmazásának fejlődése a II. világháborút követő időszakban

minden korábbi lehetőséget felülmúlt és a fejlett ipari országok példátlan anyagi és szellemi

tőke-koncentrációval az ipari társadalomból az ezredfordulóra az információs társadalomba

vezeti át. Ez e fejlődés elképzelhetetlen a korszerű elektronika és a számítógép nélkül.

1943: az angolok elkészítették a COLOSSUS elektronikus célszámítógépet

1946: megépítik elektroncsövekből az ENIAC-ot (Electronic Numerical

Integrator and Computer) nagytömegű számítások gyors elvégzéséhez, a II.

világháború nagytömegű ballisztikai számításaihoz. (18.000 elektroncső,

10.000 kondenzátor, 70.000 ellenállás, 6.000 kapcsoló. 30m hosszú, 3m széles,

1m magas. 800kW/h) a matematikai számításokhoz szükséges

műveletsorozatot és adatokat elektronikusan tárolta, így az aritmetikai

számításokat automatikusan végezte. Ennek tapasztalatait elemezve fogalmazta

meg Neumann az elveket.

1949: Neumann javaslatára megépítették az EDVAC-ot (Electronic Discrete

Variable Automatic Computer), funkcionális felépítése megfelel a mai

számítógépnek.

- 3 -

1960-as évek: a számítástechnika alapjainak kidolgozása. Az emberi nyelvhez

közel álló, magas szintű programnyelvek kidolgozása, a gépek sorozatgyártása,

széleskörű alkalmazása.

A számítógépek gyors elterjedésének okai:

- az egyre növekvő műveletvégző képesség a szellemi munka termelékenységét

jelentősen fokozza

- a számítógép képes a konkrét feladathoz tartozó műveletsorozatokat hosszú időn

keresztül tárolni, majd ismételten végrehajtani.

1959: felfedezik az integrált áramkört az egyszerű germánium-tűs tranzisztor

és a szilícium egykristályból készített eszközök után.

A félvezető eszközök atomfizikai, kristályfizikai elveken alapuló konstrukciójának és az

előállítási technológiának gyors és interaktív fejlődése lehetővé tette az áramköri elemek

összeintegrálását, vagyis az integrált áramkör (IC) elkészítését és az integráltsági fok

fokozatos növekedését. Ezzel az egy piciny szilícium egykristály-darabban, a „chip”-ben

elhelyezett alkatrészeknek (tranzisztor, dióda, ellenállás) a száma nagyságrendekkel

növelhetővé vált. Így nagy kapacitású, gyors és fajlagosan egyre olcsóbb tárolók és memória-

áramkörök kerültek a felhasználók kezébe.

1969: megszületett az első mikroprocesszor. A mikroprocesszor olyan nagy

integráltságú félvezető eszköz, amely egy digitális számítógép központi

egységének a feladatait végzi el: dekódolja az utasításokat, vezérli a műveletek

elvégzéséhez szükséges belső adatforgalmat és a csatlakozó perifériális

egységek tevékenységét. A mikroprocesszor minden logikai kifejezéssel

leírható kombinációs és szekvenciális műveletsor elvégzésére alkalmas. Az

adatok mozgatása a mikroprocesszor és a környezete között buszrendszeren

(sín) keresztül történik. Önmagában nem használható eszköz, ki kell egészíteni

különböző funkcionális egységekkel. Önálló működésre alkalmas rendszerek =

mikroszámítógépek.

1997: kibocsátják a PENTIUM II-t, ami egy szilíciumlapkán elhelyezve 7,5

millió tranzisztorból épül fel.

- 4 -

A SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE:

1) KÖZPONTI EGYSÉG

CPU = Central Process Unit. Minden számítógépnek 4 alapvető funkcionális egysége van:

Bemeneti egység: az adatok és a program bevitelét biztosítja

Főtár (memória): a műveletek elvégzéséhez szükséges adatokat és

programokat, valamint az eredményt tárolja, későbbi felhasználás céljából

Mikroprocesszor: a memóriából kapott adatokon a programnak megfelelő

logikai és számítási műveleteket elvégzi

Kimeneti egység: ezen keresztül jut el az eredmény a felhasználóhoz

A funkcionális egységek közötti kommunikációs kapcsolatokat, azaz a címek, adatok,

vezérlőinformációk átvitelét, a mikroszámítógép busz vagy sínrendszere biztosítja. A busz

egy vezetékrendszer, melynek fontosabb fajtái:

BELSŐ BUSZ: a mikroprocesszoron belüli részegységeket köti

össze

MEMÓRIABUSZ: a processzort köti össze a tárral

I /O vagy RENDSZERBUSZ: a mikroszámítógép processzorát a

be/kiviteli egységekkel kapcsolja össze

A mikroszámítógép processzorát és főtárolóját a sínrendszerrel együtt a számítógép

alaplapján szokták elhelyezni.

2) PERIFÉRIÁK

A perifériák a számítógépnek adatbevitelre, illetve adatkivitelre vagy átmeneti külső adat-

és programtárolására szolgáló egységei. Ezek tipikusan perifériavezérlő egységeken

keresztül kapcsolódnak a központi egység rendszerbuszához. A leggyakoribb típusai:

Beviteli perifériák:

Billentyűzet

Egér

Fényceruza

Optikai letapogató (SCANNER)

Kiviteli perifériák:

Monitor (DISPLAY)

Nyomtató

- 5 -

Rajzoló

Akusztikus kiviteli eszközök

Adattárolásra és bevitelre / kivitelre is használt perifériák:

Mágneslemezes tár (merevlemez – WINCHESTER;

hajlékonylemez – FLOPPY)

Mágnesszalagos tár (STREAMER)

Optikai lemezes tár (CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RAM)

A NEUMANN ELVEK (5):

A számítógép felépítésének és működésének 5 elve Neumann János szerint:

A tárolt program elve: az elvégzendő műveleteket először be kell vinni a

számítógép tárolójába, azután a gép vezérlését át kell adni ennek a

műveletsornak, azaz a programnak. Ezután már a számítógép tárolójában

lévő program irányítja a gépet:

Beolvassa az adatokat

Elvégzi a műveleteket, ehhez tárolja a részeredményeket

A címezhetőség elve: az utasítások és az adatok ugyanolyan módom

megcímzett (címmel, sorszámmal ellátott) memóriarekeszekben

helyezkednek el, azaz nincsen külön hely az utasításoknak és az adatoknak.

Önálló adat be/kiviteli egység, vezérlő és művelet-végrehajtó

egység: a tárolt programokkal működő számítógép elvi felépítése

funkcionálisan megfelel a ma használatos számítógépeknek:

Az adatok bevitelére és megjelenítésére önálló egységek szolgálnak

A gép tartalmaz egy vezérlőegységet, mely a tárolt program alapján

irányítja a teljes gép működését

A gépnek része egy önálló műveletvégző egység, amely képes az összes

fontosabb aritmetikai és matematikai logikai művelet végrehajtására

A számítógép rendelkezik egy belső tárolóval, ahol az aktuálisan szükséges

programok és adatok tárolhatók

Teljesen elektronikus gép, mely a kettes (bináris) számrendszer

alkalmazásával működik: a kettes számrendszer két számjegyéhez (0

- 6 -

és1) jól hozzárendelhetők kétállapotú jelenségek (pl. van/nincs áram egy

ponton, mágnesezett vagy nem egy pont); az aritmetikai műveletek

visszavezethetők a kétértékű (igaz/hamis) matematikai logika műveleteire,

melyek viszont logikai áramkörökkel modellezhetőek.

A soros utasítás-végrehajtás elve: a számítógép az utasításokat

szigorúan egymás után, sorban hajtja végre (CONTROL FLOW). Ettől

eltérés logikailag csak egy állapotjelző tartalmának vizsgálata alapján

lehetséges, de ez is csak azt jelenti, hogy az utasítások végrehajtása a

műveleti sor egy másik pontján folytatódik. A soros adatfeldolgozás lassúbb,

mint a párhuzamos, de kevesebb eszköz kell hozzá.

INFORMÁCIÓ ÉS ADAT:

INFORMÁCIÓ: Ha a környezetünkben zajló eseményeket befolyásolni akarjuk, azokra

reagálni kívánunk, meg kell ismernünk azokat. Ezek az ismeretek hírek vagy közlemények

formájában jutnak el hozzánk. A közleményeket mindig valamilyen hordozó közeg (fény,

hang, szag stb.) által érzékeljük. Ha a közleménynek van olyan tartalma, amelynek révén

olyan ismereteket szereztünk, amivel korábban nem rendelkeztünk, akkor a közlemény

számunkra információt hordoz.

ADAT: a közlemények meghatározott ideig rögzített formában is létezhetnek (például

újságban kinyomtatva, vagy számítógép memóriájában tárolva), a hétköznapi életben ekkor

beszélünk adatról. Az adat a közleménynek csak a formai oldalát jelenti, információ az ember

számára csak értelmezésével nyerhet.

SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDOLÁS:

SZÁMRENDSZEREK:

- Decimális számrendszer: helyi értékes, karaktersorozatok. A valós

szám értékét az egyes számjegypozíciókon álló számjegyek, és a

hozzájuk tartozó helyi értékek szorzatainak összege adja.

- Bináris számrendszer: mindent a 0és az 1 segítségével lehet felírni. A

kettes számrendszerben megadott számokat vagy sorosan

- 7 -

impulzussorozatokkal, vagy párhuzamosan az egyes helyi értékeknek

megfelelő impulzusokkal lehet reprezentálni.

- Hexadecimális számrendszer: karakterei a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,

A, B, C, D, E, F. Egy hexadecimális számjegy 4 bináris számjeggyel

ábrázolható.

- Decimális-bináris átalakítás

- Bináris-decimális átalakítás

KÓDOLÁS: Az adatok megjelenési formája sokféle, de a leggyakoribb az írott vagy

nyomtatott szöveg, melynek egységeleme a karakter. Ez lehet:

- kis és nagybetű (A, B, C …a, b, c, … y, z)

- számjegy (0, 1, 2, … 9)

- különleges jelek (+, -, ? …)

Csak számjegyekből álló karaktersorozat: numerikus, csak betűkből álló: alfabetikus, a

mindkét típust vegyesen tartalmazó: alfanumerikus.

Az adatokat a különböző adathordozókon olyan formában célszerű rögzíteni, hogy

helyigényük ne legyen túlzott mértékű, és minél kevesebb hibát kövessünk el rögzítéskor. Ezt

többek között az adatok kódolásával érhetjük el. Ezen túlmenően az adatok számítógépes

feldolgozásához az ember által megszokott formátumú tízes számrendszerű számokat és

karaktersorozatokat is át kell alakítani a számítógép működésének megfelelő 0 és 1-ből álló

jelsorozattá. Az egyes hírekben és közleményekben levő adatok formai átalakítását

kódolásnak nevezzük. Itt általában követelmény, hogy az adatok kódolás előtti és utáni

formája között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés legyen. Ez tehát egy áttérés egy

jelkészletről és egy ezzel összefüggő szabályrendszerről (a kettők együtt kódrendszernek

nevezzük)egy másik jelkészletre és szabályrendszerre.

- 8 -

2) EGY MAI MODERN IBM PC FELÉPÍTÉSE ÉS ÁRA. A

SZOFTVEREK KÖLTSÉGVONZATA ÉS A SZOTVER-

KALÓZKODÁS, SHAREWARE ÉS FREEWARE PROGRAMOK.

AZ ÁRARÁNY ALAKULÁSA. A SZÁMÍTÓGÉPES VÍRUS.

IBM PC RÉSZEI ÉS ÁRA

Moduláris felépítésű, ahol a nyomtatott áramköri kártyás egységek közül a legnagyobb és

legfontosabb az alaplap (MAIN / MOTHER BOARD). Ezen helyezkedik el a

mikroprocesszor, és minden mást itt kell csatlakoztatni (USB, LPT port, hangkártya…)

ÁRA: ASUS, P4P800 DELUX, P4 processzorhoz, 22.000.-

1) Mikroprocesszor (CENTRAL PROCESSING UNIT, CPU): A mikroprocesszor olyan nagy bonyolultságú félvezető eszköz, amely a digitális számítógép

központi egységének (CPU) a feladatait végzi. Központi egység, de ez a chip önállóan semmit

sem tud csinálni. Feladata végrehajtani azokat a feladatokat, utasítássorozatokat, amelyeket

gépi kódú program formájában írunk elő neki. A CPU az alaplapon belül önállóan cserélhető

egység. A CPU-n belül találhatóak a regiszterek, ezek egy-egy szám tárolására alkalmas

memóriarekeszek, a gépi kódú programok használják fel adattárolásra, műveletvégzésre, vagy

memóriacímzésre. 3 alapvető funkcionális blokkja:

Regiszterek: gyors működésű, írható-olvasható tárolók, rendszer- és általános-

típusúak

Aritmetikai és logikai egység: számítási és logikai műveleteket végez: bináris

összeadás, BOOLE-algebrai műveletek, komplementer-képzés, bitsorozatok léptetése

Vezérlőegység: Control Unit (CU), a CPU-n belül értelmezi az utasításokat és

végrehajtásuk céljából összehangoltan vezérli a gép többi egységének működését úgy,

hogy az események a programnak megfelelő sorrendben és időben következzenek be.

Biztosítja, hogy a megfelelő adatok a megfelelő időben a megfelelő helyen

rendelkezésre álljanak.

ÁRA: PENTIUM 4, 3.0 MHz, 1Mbyte CACHE: 35.000.-

- 9 -

2) ROM: Csak olvasható memória, a benne tárolt információt ki tudjuk nyerni, de megváltoztatni nem.

Tartalma nem módosítható, így a számítógép bekapcsolásakor is rendelkezésre áll,

bekapcsoláskor az „üres” számítógép innen veszi az indításhoz szükséges adatokat. Mérete

néhány tíz kilobájt, tartalma bájtonként érhető el. Ez azt jelenti, hogy pl. olvasáskor a CPU a

címsínen keresztül kiadja a kívánt rekesz sorszámát, majd addig vár, míg az adatsínen

megjelenik az adott sorszámú rekeszben található bájt tartalma (ez az elérési idő). A ROM-

BIOS az alaplapon található, ezen kívül más kártyák is tartalmazhatnak ROM memóriát.

Létezik még EPROM. A ROM tartalma:

Egy gépi kódú program, amelyet a gép bekapcsoláskor végre hajt. Ez a rövid

program egy öntesztet végez (POWER ON SELF TEST), majd operációs

rendszert keres a háttértáron. Ha megtalálta, átadja vezérlést, különben

hibaüzenet.

Több tíz gépi kódú program, melyet a felhasználói programok meghívhatnak,

felhasználhatnak. Ezek biztosítják a legalapvetőbb kommunikációt a hardver

egységekkel. Ezért nevezik ROM BIOS-nak is (Basic Input Output System)

A monitoron megjelenő karakterek alakleírása, de ezt a monitor-vezérlőkártyán

lévő ROM tartalmazza.

Az alaplap része.

3) RAM: Véletlen elérésű memória, bármely rekesz tartalma azonos idő alatt kérdezhető le,

változtatható meg. Operatív tár, azaz bármilyen felhasználói program elindításakor a

programot a számírógép betölti a RAM-ba, és innen futtatja. Paritásvédelemmel védik, hiba

esetén a rendszer leállítja a gép működését. Tartalma szintén bájtonként érhető el, két típusa a

statikus és a dinamikus. A statikus egy bitjét több áramköri elemmel tudjuk eltárolni ezért

ez drágább. A dinamikus kevesebb alkatrészből áll, felépítése miatt viszont állandóan

frissíteni kell, ami járulékos áramkörök kiépítését teszi szükségessé. Elérési ideje kisebb a

ROM-énál.

Változatai a SINGLE IN-LINE MEMORY MODULE, a DUAL IN-LINE MEMORY

MODULE, az EXTENDED DATA OUTPUT DRAM és az SYNCHRONOUS DRAM.

ÁRA: 512Mb DDR (P4-es típusba), 12.000.-

- 10 -

4) Gyorsítótár (CACHE): A RAM-ba történő írás-olvasás az SRAM egységekből álló, néhány 100kB-os, gyors elérésű

gyorsító-táron keresztül történik. Így a RAM elérése bizonyos esetekben gyorsabb. Pl. íráskor

a mentés a cache-be kerül, és a számítógép kevésbé leterhelt időszakában történik meg a

tényleges mentés.

Processzoron belül van.

5) Merevlemez (HARD / FIXED DISC, WINCHESTER): A RAM tartalmát kikapcsoláskor elveszíti. Tartalma úgyis állandóan változik, ezért a

felhasználni kívánt programok mentésére kell a háttértár. A merevlemez egy nagy kapacitású

háttértár, az alaplaphoz egy kábellel csatlakozik. A tárolás egysége rajta a „fájl”, azaz

állomány. Ezeket lehet betölteni, másolni, áthelyezni, törölni. Ezen helyezkedik el az

operációs rendszer.

ÁRA: 160GB, SAMSUNG, 25.000.-

6) Hajlékonylemez (FLOPPY DISC): A meghajtóban cserélhető a lemez, ellentétben a merevlemezzel, ami rögzített. Hátránya a kis

kapacitás; az adatok itt is fájlokban helyezkednek el, elérési ideje nagyobb, átviteli sebessége

kisebb.

ÁRA: meghajtó 1700.- ; lemez 600.- /10db

7) Optikai lemezek (COMPACT DISC): Az adatok tárolása digitális módon történik, az olvasófej nem ér hozzá a lemezhez, az olvasás

belülről kifelé történik. Az adatok felülírása itt nem olyan egyszerű, mint a merev- vagy

hajlékonylemeznél. Elérési ideje nagyobb a merevlemezénél. Létezik többször írható lemez,

illetve CD-író, újraíró is. HDCD (High Denisty CD): dupla réteg esetén nagyon sokat tud

tárolni. DVD (Digital Versatile Disc): kapacitása még nagyobb.

ÁRA: CD / DVD meghajtó író/olvasó: 5000.-tól 25.000.-ig

- 11 -

8) Hangkártya Segítségével lehet hanganyagot felvenni, és CD minőségű sztereót lejátszani.

ÁRA: akkor szükséges, ha nincsen az alaplapra integrálva. 2.000.-től 1-2

millió Ft-ig (professzionális stúdió-kártya)

9) Modem MODulátor és DEModulátor. A modem a telefonvonal analóg jelét alakítja át a gép számára

értelmezhető digitális jellé, és fordítva. Létezik a gép házába szerelhető, és kívülről

rácsatlakoztatható változata is.

ÁRA: 2 – 3.000Ft

10) Tápegység (POWER SUPPLY), szünetmentes tápegység

(UNINTERRUPTED PS) A gép egységei törpefeszültségen működnek. A kb. 200 W-os kapcsolóüzemű tápegység a

hálózati feszültséget alakítja át, majd egyenirányítják, szűrik és stabilizálják. Az így kapott

feszültség egyenletes és zavarmentes. Mozgó alkatrésze a hűtőventillátor. UPS-t főleg

szervergépeknél használnak. Ez egy akkumulátort tartalmaz, valamint egy figyelő áramkört,

mely a hálózati feszültség bizonyos szint alá csökkenésekor átvált az akkumulátorra olyan

gyorsan, hogy a UPS-szel védett eszköz észre sem veszi.

ÁRA: általában a ház tartalmazza. Házzal együtt 5 – 6.000.- (ATX-es,

standby üzemmódban; régi AT-ssel 220V kapcsolva). Szünetmentes

tápegység: 17.000.-tól

11) CMOS RAM és az akkumulátor Ez egy 64 vagy 128 bájtos memória az alaplapon, tárolja a gép hardver felépítésének

legfontosabb adatait (pl. milyen háttértárak vannak a gépen), és tartalmazza a gép belső

óráját. A CMOS RAM és az óra energiaellátását egy kis akkumulátor látta el, ma már

gombelem.

- 12 -

12) Egyéb kapcsolók POWER: ki / bekapcsolásra. Az ATX-es ház az operációs rendszerből való kilépés után

magától kikapcsol.

RESET: hidegindításra.

TURBO: a régebbi alaplapok kétfajta sebességgel tudtak működni.

LED: 199 / HI / LO stb.: a gép sebessége

SZOFTVEREK KÖLTSÉGVONZATA, SZOTVER-

KALÓZKODÁS, SHAREWARE, FREEWARE,

ÁRARÁNYOK

Szoftver: a számítógépet működtető programok összessége. Fajtái:

Operációs rendszerek (WINDOWS)

Irodai szoftvercsomag (szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő,

OFFICE)

Ügyviteli rendszerek (COBRA)

Tervező rendszerek (CAD)

Programfejlesztést támogató rendszerek (TURBO PASCAL, JAVA)

Számítógép-hálózattal kapcsolatos szoftverek (INTERNET EXPLORER)

Segédprogramok (tömörítő, víruskereső)

A beszerezhető felhasználói szoftverek száma megfelelően nagy, hardverigényeik igen

eltérőek, amelyeket a gép vásárlásakor figyelembe kell venni.

A szoftverek költségvonzata: Egy program ára három, körülbelül azonos részből tevődik

össze: adathordozó / dokumentáció / szerzői díj (licenc). Ha tehát egy irodába szeretnénk tíz

gépre megvásárolni például egy szövegszerkesztő programot, nem feltétlenül kell a listaár

tízszeresével számolni, valószínűleg megússzuk a dolgot négyszeres árból is (10 db licenc +

1db lemezkészlet + 1db dokumentáció). Léteznek még ennél kedvezőbb konstrukciók is,

például a Microsoft esetén a MOLP, SELECT, OEM vagy az SLP.

Szoftverkalózkodás: A számítástechnikai programok legálisan elég drágák, egy licenc akár

több millió Ft-ba is kerülhet; az illegális beszerzést elősegíti a CD-író készülékek árának

drasztikus csökkenése. Az illegális szoftverkereskedelem ellen a nagy szoftvergyártók

létrehozták a BSA-t (BUSINESS SOFTWARE ALLIANCE), amely harcol az illegális

másolatok készítői, terjesztői és felhasználói ellen.

- 13 -

SHAREWARE programok: Ezek nem részei az operációs rendszernek, külön kell

beszerezni őket. Bizonyos ideig – általában egy hónapig – szabadon kipróbálható a program,

utána dönteni kell a vásárlásról. Szabadon terjeszthető programot jelent. A shareware

szoftverek valamilyen szabályozott módon használhatók fel és terjeszthetők, igazi céljuk a

kedvcsinálás a drága teljes változat megvásárlásához. Leggyakoribb az időkorlátozás, a

csökkentett kezelhető adatmennyiség vagy funkció. A licenc köteles programokat is gyakran

kísérik shareware tömörítőprogramok, esetleg külön vásárolható kiegészítő modulok

shareware változatai is. A legismertebb shareware programok közül való a PKZIP tömörítő,

és az F-PROT vírusirtó.

FREEWARE programok: (PUBLIC DOMAIN, szabadon felhasználható programot jelent)

l lemondott, szabadon terjeszthető és felhasználható. A freeware Készítője minden jogró

programok szabadon használhatók, tetszőlegesen módosíthatók. Az ilyen programok többsége

egyszerű, kicsi, de néha nagyon hasznos segédprogram, azonban ebbe a kategóriába tartozik a

Novell rendszerekben általánosan használt elektronikus levelező rendszer, a Pegasus Mail,

illetve a Linux operációs rendszer is. A freeeware programokkal óvatosan kell bánni, mivel a

vírusok terjedésének kiváló eszközei.

Árarányok: ma a számítógépek árának egyre kisebb részét jelenti a hardver, és egyre nő a

szoftvertermékek súlya. A kereskedelemben kapható szoftver általában már több helyen

kipróbált, alaposan tesztelt, referenciákkal rendelkező változat (óvakodjunk az 1.0-s

verzióktól!). A sok eladott, installált példány gyakran csökkenti a szoftver árát, de lehetnek

olyan esetek is, amikor éppen ellenkező a hatás. Például egy szakértői rendszer árát – igaz,

értékét is – növeli, ha több installálás eredményeként több ismeretanyag kerül bele. A “gyári”

szoftver szinte biztosan nem pontosan olyan, mint amilyet mi szeretnénk. Meg kell vizsgálni

az igényünk és a szolgáltatások közötti különbséget, és azt, hogy közelíthetők-e egymáshoz.

Szinte kivétel nélkül a szoftvernek is vannak beállítási, hangolási lehetőségei, sőt gyakran

programozható is, azonban az is megfontolandó, hogy hátha a mi elképzeléseink voltak

hibásak, és éppen a sok tapasztalat alapján íródott szoftver villantja fel az igazi megoldást. A

szélesebb körű elterjedés miatt a szoftver értő felhasználóinak köre is bővebb, könnyebben

találhatunk használatában jártas kezelőket, igaz, gyakorlott kezelőink is nagyobb eséllyel

csábulnak el más cégekhez. A vásárolt szoftver esetén különösen fontos meggyőződnünk

arról, hogy a szállítótól vagy gyártótól kapunk-e megfelelő támogatást az üzemeltetés közben

előforduló problémák megoldásához.

- 14 -

VÍRUSOK

A számítógépvírusokat olyan programozók készítik, akik a számítógép felépítéséről, az

ope

rációs rendszerről és az ASSEMBLY nyelvről az átlagosnál jóval többet tudnak, pl.

ismerik az ún. nem publikált programhívásokat, az egyes rendszerekben található kiskapukat,

trükköket. A számítógépvírus tehát mesterséges. Általában ASSEMBLY nyelven írják,

mérete így nagyon rövid, általában néhány ezer bájt.

A fertőzés lépései:

FERTŐZÉS: a vírusfertőzés történhet úgy, hogy elindítunk egy fertőzött programot (azaz

ül megfertőzi a

lamilyen más jel

valójában a vírust indítjuk el), vagy ha vírusos lemezről boot-olunk. Mindkét esetben a vírusra

kerül a vezérlés. Beül a memóriába, aktív lesz, és utána továbbadja a vezérlést az elindított

programnak. Kaphatunk vírust „hivatalos” helyen vásárolt program esetén is.

TERJEDÉS: hosszú ideig nem vesszük észre, a vírus közben észrevétlen

merevlemezt, az operációs rendszert és minden fájlt, hajlékonylemezt, hálózatot, amihez

hozzáfér. Közben esetleg időnként kiír egy-egy üzenetet. A polimorf vírusok a terjedés során

belső szerkezetüket állandóan változtatják, felismerésük így még nehezebb.

ROMBOLÁS: miután a vírus saját számlálója, a belső óra állása vagy va

alapján úgy dönt, hogy eleget terjedt, felfedi kilétét. A többsége rombol, azaz tönkreteszi a

háttértár fájljait, egyes vírusok a hardvert is visszavonhatatlanul károsítják.

Víruskereső és irtó programok:

ÁLLANDÓ VÍRUSFIGYELÉS: a program beépül az operációs rendszerbe, és bármilyen

zámítógépes programot a felhasználó bizonyos

tet, ha egy program valami

eső ill. vírusírtó programokra:

fájlt vagy (hajlékonylemezen) boot szektort, amelyhez bármilyen célból fordulunk, előbb

megvizsgál. Probléma esetén azonnal jelez.

ESETENKÉNTI VÍRUSKERESÉS: a s

időközönként futtatja, pl. havonta. Ekkor végigvizsgálja a teljes merevlemezt, vagy új

program beérkezése esetén floppyt vagy CD-t vizsgáltatja meg.

HARDVERES VÍRUSFIGYELÉS: a számítógép figyelmez

szokatlant tesz.

Példák vírusker

TIVIRUS

NOD32

IN

NORTON ANTIVIRUS

F-SECURE

PANDA AN

KASPERSKY

PC-CILL

- 15 -

3) AZ OPERÁCIÓS RENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE,

PÉLDÁK. ÜTEMEZÉS, VIRTUÁLIS MEMÓRIA-KEZELÉS,

ERŐFORRÁSKEZELÉS, ÁLLOMÁNYKEZELÉS (KIÉHEZTETÉS

– STARVATION, HOLTPONT – DEADLOCOK, ÉS A

HOLTPONTKEZELÉS STRATÉGIÁI)

OPERÁCIÓS RENDSZEREK

1) AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK FEJLŐDÉSE:

1940: az első elektronikus számítógépeknek nem volt operációs rendszerük

1950: az első magas szintű, algoritmusokra optimalizált programozási nyelv a FORTRAN.

A felhasználó a számára biztosított gépidőben szemtől szembe kerül a komputerrel, azt

csinál vele, amit akar, azaz amit tud (open shop)

Szakképzett operátor alkalmazása a kezelők profizmusának növelésére és a műveletek

közötti átfedés csökkentésére. Az operátor több felhasználó munkáit összegyűjtötte, és a gép

számára legkedvezőbb sorrendnek megfelelően futtatta őket. Ezt BATCH-feldolgozásnak

nevezzük, mivel az egyes feladatokat leíró kártyakötegek utasításait egymás után sorban

hajtotta végre a számítógép.

1960: a programok közvetlen futtásának folyamatából már kimaradtak a felhasználók, az

operátorok és a lassú, mechanikus perifériák.

SPOOLING rendszer: a CPU és a perifériák közötti sebesség különbség áthidalására egy

olyan gyors átmeneti tároló szolgálhat, amely a futó program által beolvasandó adatokból

annyit tárol, amennyit csak lehetséges, és a kimenő adatok gyors rögzítésére és megőrzésére

is alkalmas egészen addig, amíg a lassú kimeneti eszközök azok feldolgozására készen nem

állnak. Ez az eszköz a gyors mágneslemez volt.

Multiprogramozás: a munkafolyamatok párhuzamosítására.

WINDOWS 3.1 / 95 / 98 / 2000 / Millenium Edition / 2001 / XP

- 16 -

2) AZ OPERÁCIÓS RENDSZER FOGALMA:

változásokat követelt meg a számítógép működését vezérlő programtól, a monitor,

(OPERATING SYSTEM).

soportjára, amely a felhasználói

alkalmazások és a hardverek közé ékelődve „eltakarja” az alkalmazások elől a hardver

ális” gépként viselkedik. Ez a szoftver az

operációs rendszer.

ZEMLÉLET: a folyamatok egy

olyan csoportja, amely a felhasználói folyamatok között elosztja az erőforrásokat.

folyamatok egy

A többféle periféria megjelenése, valamint a több feladat egyidejű kezelése minőségi

mint kezelői felület mellett kialakultak a vezérlőprogram által ellátandó alapfunkciók,

melyeket összefoglaló néven rendszermagnak nevezünk. A kezelői felület, a burok

(SHELL) és a mag (KERNEL) együttese alkotja az operációs rendszert

Másképp: szükség van a szoftverek egy olyan c

különbözőségét és számukra egységes „ virtu

OPERÁCIÓS RENDSZER – ERŐFORRÁS S

OPERÁCIÓS RENDSZER – FELHASZNÁLÓI SZEMLÉLET: a

olyan csoportja, mely megkíméli a felhasználókat a hardver-kezelés nehézségeitől és

kellemesebb alkalmazói környezetet biztosít.

3) AZ OPERÁCIÓS RENDSZER FELADATAI

perációs rendszereknek a hardver, illetve a szoftver oldalról nézve a következő feladatokat

llátniuk:

Az o

kell e

ESZKÖZKEZELŐK (DEVICE DRIVER): a felhasználói programok elől el kell fedniük

a perifériák különbözőségét, egységes kezelői felületet kell biztosítani.

MEGSZAKÍTÁS KEZELÉS (INTERRUPT HANDING): alkalmas kell, legyen a

perifériák felől érkező kiszolgálási igények fogadására, megfelelő ellátására.

RENDSZERHÍVÁS / VÁLASZ (SYSTEM CALL / REPLY): az operációs rendszer

magjának ki kell szolgálnia a felhasználói alkalmazások (programok) erőforrások iránti

igényeit úgy, hogy azok lehetőleg észre se vegyék azt, hogy nem közvetlenül

használhatják a perifériákat. Erre szolgálnak a programok által kiadott rendszerhívások,

melyekre a rendszermag válaszokat küldhet.

- 17 -

ERŐFORRÁSKEZELÉS (RESOURCE MANAGEMENT): az egyes eszközök közös

használatából származó konfliktusokat meg kell előznie, vagy bekövetkezésük esetén fel

kell oldania.

PROCESSZOR ÜTEMEZÉS (CPU SCHEDULING): az operációs rendszerek ütemező

kciójának a várakozó munkák között valamilyen stratégia alapján el kell osztani a

cesszor idejét, illetve vezérelnie kell a munkák közötti átkapcsolási folyamatot.

fun

pro

MEMÓRIAKEZELÉS (MEMORY MANAGEMENT): gazdálkodnia kell a

móriával, fel kell osztania azt a mme unkák között úgy, hogy azok egymást se

zavarhassák, és az operációs rendszerben se tegyenek kárt.

ÁLLOMÁNY ÉS LEMEZKEZELÉS (FILE AND DISC MANAGEMENT): rendet kell

ania a hosszabb távra megőrzendő állományok között. tart

FE ETLHASZNÁLÓI FELÜL (USER INTERFACE): a parancsnyelveket feldolgozó

monitor utódja, fejlettebb változata, m áló közölni tudja a

rendszerm

A

elynek segítségével a felhaszn

aggal kívánságait, illetve annak állapotáról információt szerezhet.

4) Z OPERÁCIÓS RENDSZEREK FELÉPÍTÉSE

lül” felhasználói alkalmazások; majd buro

„Fe k (SHELL). „Középen” rendszermag

(KERNEL). „Alul” hardver. Az operációs rendszer tehát a szoftverek és a hardver közé

ok – ami a felhasználók felé közvetlen

kapcsolatot biztosít – és a mag.

ékelődik be. Az operációs rendszer két része a bur

A rendszermag alsó (hardver) felülete:

Az I/O eszközök megszakításkéréssel jelzik, ha kiszolgálásra van szükségük, a

rlő dönti el annak

bb lenne, ha

o

o eket, CD olvasókat belső felépítésüktől,

tulajdonságaiktól független olyan elektronikával kell ellátni, ami a többi egység felé

egyformán viselkedik.

processzor pedig elindítja az operációs rendszer megfelelő rutinját. Azt, hogy

melyik rutin a megfelelő, a külön megalkotott megszakítás vezé

alapján, hogy a kérést reprezentáló jel melyik vezetéken érkezett. A kiszolgáló

rutin az esetek többségében a hardvert kell, hogy vezérelje. Egyszerű

minden periféria ugyanolyan lenne

Klasszikus perifériák: szükség van az operációs rendszertől független lemezkezelésre.

Ezeket a rutinokat az alaplapon olyan formában kell megvalósítani, hogy kikapcsoláskor

is megmaradjon a programkód.

Egységes hardver felület: a merevlemez

- 18 -

o Eszközmeghajtók a gyártótól: az operációs rendszer egy egységes, szabványos felületet

mutat az I/O eszköz felé. Az eszközök ehhez a felülethez történő illesztését biztosító

programocskát a hardvergyártó hivatott szállítani.

o Intelligens perifériák: olyan interfészt kell készíteni, amely az operációs rendszer által

feltett kérdésekre értelmes válaszokat tud adni.

A rendszermag felső (szoftver) felülete:

Itt is egy megszakításkezelésről van szó, de a közvetítője nem egy vezeték, hanem

egy speciális gépi kódú utasítás (INT), melynek paramétere határozza meg a

kiszolgáló rutin címét. Ezt a szoftver eredetű megszakítást rendszerhívásnak

nevezzük.

A rendszermag „magja”:

A rendszermag közvetít a hardver és a felhasználói szoftver között, itt történik az

egyes kiszolgálás kérések koordinálása, a rendelkezésre álló erőforrások

„igazságos” és hatékony elosztása. A közvetlen perifériakezelő funkciókon felül

gazdálkodni kell a processzor idővel, a memóriával, készenléti sorokat kell

épp várakoznak, illetve átmeneti

tárolókat létesíteni az eszközök különböző sebességét kiegyenlítendő.

fenntartani azon folyamatok számára, amelyek

5) OPERÁCIÓS RENDSZEREK (PÉLDÁK)

raktív rendszerek- Inte : az interaktivitás hatása az operációs rendszerekre:

VÁLASZIDŐ: az operációs rendszernek elfogadható válaszidővel kellett

ásodpercek a napok helyett) reagálnia a felhasználói beavatkozásokra (m

IDŐOSZTÁS: a perifériák között megjelenik az óra, ami az idő felosztását

végzi (time sharing)

FELHASZNÁLÓI FELÜLET: a kötegelt rendszerekben használt

parancsnyelvet ki kellett váltania egy olyan parancsértelmezőnek (commander

interpreter), amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó közölhesse óhajait a

számítógéppel

FELHASZNÁLÓI ADMINISZTRÁCIÓ: az operációs rendszernek a

felhasználókat adminisztrálnia kell, így felvetődnek a felhasználói

jogosultsággal kapcsolatos biztonsági kérdések.

- REAL-TIME rendszer: az interaktív egy speciális esete. Itt egy kiszolgálás-kérésre adott

z egy szigorúan meghatározott időn belül meg kell, hogy érkezzen.

operációs rendszer

válas

- UNIX

- 19 -

ÜTEMEZÉS (FOLYAMAT ÉS PROCESSSZOR-KEZE-

LÉS)

A folya jtja végre. Egy folyamat elindításától

befejezéséig működését. Rendszerünkben több

folyamat i

való gazdálkodást

matok minden utasítását a processzor ha

folyamatosan igényli a processzor közre

s fut, ezért a precíz működés érdekében pontos időzítésre van szükség. Az idővel

ütemezésnek (SCHEDULING) nevezzük. Az ütemezés során a

állapota vfolyamatok áltozik meg. Attól függően, hogy milyen állapotok között történik

váltás, az ütem

FŐÜTEM

Tegyük fe

egy tetsző

jogot, hog

választja k

közvetlene á válhat. A

főütemező működésére az operációs rendszer időléptékével mérve viszonylag ritkán van

szü ütemezőnek is nevezik. Az operációs

szülő programokhoz

Folyamatle

memóriába. A séges.

Várakozás

áll. Mikor a fő eladatát és létrehozta az új folyamatot, az a futásra kész

programok o

SZINTŰ Ü

SCHEDULER

futtatás céljából a processzornak, azaz elindul. A folyamat addig futhat, amíg be nem

fejeződik, g

ütemezés célja

biztosítsa a p etővé az azokban található

ezők több szintjét definiálhatjuk:

EZŐ (HIGH-LEVEL SCHEDULER): vagy más néven magas szintű ütemező.

l, hogy olyan számítógéppel dolgozunk, ahol a felhasználói programok futás előtt

leges elérésű háttértárra kerülnek, és az operációs rendszer fenntartja magának a

y melyik program kerülhet a memóriába, azaz válhat folyamattá. A főütemező

i a háttértárolón levő programok közül azt, amelyik az operációs rendszer

bb felügyelete alá kerülhet, elkezdődhet a végrehajtása, azaz folyamatt

kség, ezért ezt hosszú-távú (LONG-TERM)

rendszernek rendelkeznie kell egy olyan komponenssel, amely a futni ké

író Blokk rendel (PROCESS CONTROL BLOCK = PCB), és azt betölti a

PCB minden információt tartalmaz, ami a folyamat futásához szük

i sorok vannak: ez egy lista, melynek minden eleme egy adatból és egy mutatóból

ütemező elvégezte f

s rába kerül. Innen az operációs rendszer egy folyamata (az ALACSONY

TEMEZŐ = RÖVID TÁVÚ ÜTEMEZŐ = SHORT-TERM

= LOW LEVEL SCHEDULER = DISZPÉCSER) kiveszi, és átadja

va y az operációs rendszer el nem veszi tőle a lehetőséget. Az alacsony szintű

tehát, hogy az operatív tárban lévő, kiszolgálásra váró folyamatok számára

rocesszor használatának jogát, azaz tegye leh

utasítások végrehajtását. Legfőbb követelménye a gyorsaság.

- 20 -

Nagyobb rendszereknél indokolt egy olyan mechanizmus megvalósítása, mely folyamatosan

gyeli a rendszer terhelését, és ha a normális működés zavarait észleli, beavatkozik. Pl. ha túl

SŐ SZINTŰ ÜTEMEZŐ, azaz MEDIUM-TERM SCHEDULER) ilyenkor

eavatkozik, és egyes folyamatok felfüggesztésével, vagy a prioritási szintek időszakos

LÉS

fi

sok folyamat kerül futásra kész állapotba. A KÖZÉPTÁVÚ ÜTEMEZŐ (más néven

KÖZBEN

b

változtatásával helyreállítja a hatékony működés feltételeit. A felfüggesztett (suspended)

folyamatok időlegesen kiszállnak az erőforrásokért folyó versenyből, de folyamatok

maradnak, és futásuk a helyzet jobbra fordulása után bármikor folytatható.

VIRTUÁLIS MEMÓRIAKEZE

ődnek,

Ahhoz, hogy sok folyamat futhasson, sokat kell betölteni, ehhez nagy memória kell. A

lokalitás elve szerint, ha egy program adott pontján vagyunk, nagy valószínűséggel hosszú

ideig ennek a pontnak egy szűk környezetében fogunk maradni, így nincs rá szükség, hogy a

teljes programkódot a memóriában tartsuk. Így ugyanakkora memóriában több program fér el.

Valamint induláshoz elég csak az induló utasítás egy kis környezete. Ugyanez igaz a

felfüggesztésre is: nem az egész kódot, csak egy kis részét kell a háttértárra menteni. Ezzel a

műveletek felgyorsulnak. A megoldás a lapozási technika olyan módosítása, hogy a lapoknak

egyszerre csak egy részhalmaza van bent az operatív memóriában, nem pedig az összes: ezt

nevezzük virtuális tárkezelésnek.

A lapozási technika: nem tudunk rajta változtatni, hogy a folyamataink különböző méretű

memóriát igényelnek, ezért lemondunk arról, hogy a folyamataink folytonosan

helyezkedjenek el a memóriában. Felosztjuk a rendelkezésre álló operatív memória területet

egyforma és viszonylag kisméretű egységekre, ún. lapokra. Így nem kell, hogy akkora

összefüggő szabad memóriaterület legyen, amennyit a folyamat igényel, hanem elég, ha

összességében van ennyi hely. Azt kell a laptáblákban nyilván tartani, hogy hol kezd

milyen hosszúak, és hol helyezkednek el az egyes részek.

Az operatív és a virtuális memóriát is egyforma, kis egységekre osztjuk. Az operatív

memóriában hozzunk létre minden folyamathoz egy laptáblát, amely minden sorában a lap

operatív tárbeli kezdőcíme mellett tartalmazzon még egy olyan vezérlés jellegű bitet is, amely

azt mutatja, hogy az adott lap bent van-e az operatív tárban, vagy nincs. Laphiba: ha a lap

nincs az operatív tárban, azt be kell tölteni a háttértárról.

- 21 -

ERŐFORRÁSKEZELÉS (Kiéheztetés – Starvation / Holtpont - Deadlock /

Holtpontkezelési stratégiák)

Erőforrásokon belül vannak hardver erőforrások (pl. processzor, memória,

nyomtató) és a szoftver erőforrások (pl. közösen használt programok,

adatállományok, adatbázisok).

Más csoportosítás szerint „hagyományos” (az operációs rendszer nélkül is

léteznek, pl. nyomtató, szövegszerkesztő) illetve operációs rendszer által

létrehozott (pl. fájl leíró táblák, lemez adatblokkok) erőforrások.

Létezik időben megosztható (SHARABLE) és a rendelkezésre bocsátott idő

elteltével megszakítható erőforrás (pl. processzor, memória) illetve nem

TION GRAPH) szemléletes segédeszköz

megosztható, és ha már egyszer használatba vettük, akkor nem megszakítható

(pl. nyomtató) erőforrás.

Erőforrás-kezelés:

Erőforrás-kezelő = RESOURCE MANAGER a rendszermag azon része, amely az erőforrások

elosztásáért és lefoglalásáért felelős. Azaz a számítógép (rendszer) erőforrásainak (a futó

folyamatok igényei alapján történő) hatékony, gazdaságos elosztásáért, illetve az erőforrások

használatáért vívott versenyhelyzetek kezeléséért.

Foglalási gráf:

ráf (RESOURCE ALLOCAAz erőforrás foglalási g

az erőforrás igényeinek és a foglaltságok állapotának ábrázolására. A gráf a folyamatok

(körök) és erőforrások (téglalapok) viszonyát mutatja. Ha egy folyamat erőforrást igényel: az

adott körből téglalapba mutató nyíllal jelöljük.

Kiéheztetés:

Ha egy folyamat – az erőforrás kezelő stratégiája miatt – beláthatatlan ideig nem jut

erőforráshoz, akkor ez a kiéheztetés. Azaz bizonyos folyamatok használják az erőforrásokat, a

többi addig várakozik, az erőforrások felszabadulása után az erőforrás kezelő valamilyen

algoritmus alapján dönt arról, hogy melyik folyamat következik. Így előfordulhat, hogy egy

folyamat háttérbe szorul, mert mindig akad egy másik, ami megelőzi.

- 22 -

Holtpont:

olyan erőforrás felszabadulására vár, ami csak egy ugyancsak

árakozó folyamat tudna előidézni, akkor holtpont alakul ki. Azaz a folyamatok körkörösen

egymásra vár

meg.

Holtpontkeze

A holtpont

megszüntetése

a) Va re csak egy

fo

b) Az

erő

c) Va amelyek nem preemptívek, azaz erőszakkal nem

elvehető („nem rabolható”) erőforrások

rásokra várakozó folyamatok körkörösen egymásra várnak, vagyis a

Egyszerűen, ha van szabad erőforrás, kielégítjük, ha nincs, a folyamat várakozni kényszerül.

DE: ha több folyamat egy

v

akoznak, így a gráfban a nyilak mentén körbejárható zárt görbe, hurok jelenik

lő stratégiák:

megelőzése kevesebb veszteséggel jár, mint a már meglévő holtpont

. A holtpont kialakulásához a következők vezethetnek:

nnak olyan erőforrások, melyek nem megoszthatók: egyszer

lyamat használhatja őket, azaz kölcsönös kizárás van a rendszerben

erőforrásokra várakozó folyamatok várakozás közben lefoglalva tartanak

forrásokat

nnak olyan erőforrások,

d) Az erőfor

rendszerben ciklikus várakozás van.

AHHOZ, HOGY A RENDSZERBEN HOLTPONT KIALAKULJON, E NÉGY

FELTÉTEL EGYIDEJŰ TELJESÜLÉSE SZÜKSÉGES!!! (Pl. útkereszteződés 4

autóval)

Megelőző stratégiák:

EGYETLEN FOGLALÁSI LEHETŐSÉG (ONE-SHOT ALLOCATION):

A várakozás közbeni erőforrás lekötést tiltja meg azáltal, hogy a folyamatok

csak egy lépésben (célszerűen induláskor) foglalhatják le az összes szükséges

erőforrást. Ha valamelyik erőforrás hiányzik, akkor a folyamat várakozó listára

kerül. A módszer lényege, hogy csak az a folyamat foglalhat erőforrást,

amelyik még egyetleneggyel sem rendelkezik. Előnye, hogy gyors, mert ha

már megszerezte az összes forrást, többé nem kell várnia. Hátránya, hogy

erőforrás-pazarló, mert úgy is foglalnak forrást, ha nincs rá szükségük.

RANGSOR SZERINTI FOGLALÁS (HIERARCHICAL ALLOCATION):

Ez a ciklikus várakozást küszöböli ki. Itt az erőforrás osztályaihoz egy-egy

növekvő sorszámot rendelünk úgy, hogy a leggyakrabban használt erőforrások

kapják a legkisebb sorszámokat. Ha egy folyamatnak egy osztályon belül több

- 23 -

erőforrásra van szüksége, azokat csak egyszerre igényelheti. Ekkor egy

folyamat csak olyan osztályból igényelhet erőforrást, melynek sorszáma

magasabb, mint a már birtokolt erőforrások sorszáma.

A BANKÁR ALGORITMUS (BANKER’S ALGORITHM): Bankár, mert a

lehető legtöbb „kölcsönt” szeretné nyújtani a csődbe jutás veszélye nélkül. Úgy

kerüli el a holtpont kialakulásának lehetőségét, hogy a rendszert mindig ún.

potban tartja. Egy állapotot akkor tekintünk biztonságosnak, ha

egy igényt, ha az nem

egyszerre

s által – be is jelentik. A beérkezett erőforrásigény teljesítése előtt

en, teljesíti.

Holtpo

biztonságos álla

létezik legalább egy olyan sorozat, amely szerint az összes folyamat

erőforrásigénye kielégíthető. Azaz soha ne elégítsünk ki

biztonságos állapotot eredményez! Az algoritmus csak akkor működik, ha a

folyamatok indulásukkor tudják, hogy a különböző erőforrásokból

maximálisan hányat fognak igényelni, és ezt az operációs rendszernek – egy

rendszerhívá

az erőforrás kezelő kiszámolja, hogy ha az igényt teljesítené, akkor a rendszer

biztonságos állapotban maradna-e. ha ig

nt felszámolása: ha a holtpont már kialakult, tehát nem tudtuk azt megelőzni, akkor

molnunk. Képesnek kell lenni rá, hogyfel kell szá észrevegyük azt, majd meg kell szüntetni.

holtpontból való felélesztésére nem feltétlenül kell az összes

egszüntetni, hanem válasszunk ki egyet, szüntessük meg, majd

vizsgáljuk m g, hogy fenn áll-e m

ÁLLOMÁ

Le kell futtatni a holtpont-detektáló algoritmust: egyrészt minden olyan esetben, amikor egy

erőforrásigényt nem tudunk azonnal kielégíteni; másrészt futtassuk ezt viszonylag ritkán

periodikusan. A rendszer

holtpontban levő folyamatot m

e ég a holtpont. Ha igen, folytassuk tovább ezt a műveletsort.

NYKEZELÉS

fájl. Egy választott név segítségével együttesen kezelhetők, együttesen

juk a név segítségével. A lemezeken tárolt adatok csoportjai:

Ideiglenes állományok: az operációs rendszer saját működésének támogatására

Felhasználói állományok: klasszikus fájlok

Állomány =

hivatkozunk rá

♦

♦

♦ Adminisztratív állományok: az operációs rendszer számára szükségesek a

felhasználók által létrehozott állományok kezeléséhez, megtalálásához.

- 24 -

A rendszerma

vagy fájlkezel

kialakítva a fe vábbítja. A fájlneveket

alkotó kara

g azon része, amely a fájlokkal kapcsolatos műveleteket végzi, az állomány-,

ő. A fájlkezelő az a folyamat, mely a nevekből a logikai blokkszámokat

lhasználói folyamatok kéréseit az eszközvezérlőnek to

kterek halmaza, a név hossza, szerkezete függ az aktuális operációs rendszertől.

MS-DOS: 2 komponensből áll. Az első 1-8 karakter, majd pont, majd max. 3

karakter. ASCII tábla karakterei, nincs különbség kicsi és nagy betűk között.

UNIX: a név legfeljebb 255 karakter, tetszőleges számú, ponttal elválasztva. Itt

van különbség kicsi és nagy betűk között.

WINDOWS95: kettős elnevezésrendszert használ. A rövid név 8+3 karakter, a

hosszú legfeljebb 250 karakter. A hosszú névből rövidet generál úgy, hogy

eltávolítja a szóközöket, majd az első 6 karakter után ~ jelet és egy sorszámot

rak.

zői:A fájlok jellem

Az utolsó módosítás időpontja

A fájl mérete

A fájl tulajdonosa

Attribútumok (archiválandó, csak olvasható, rendszer, rejtett, katalógus,

szimbolikus hivatkozás = link, adatcsere = pipe)

Hozzáférési jogok

Fizikai elhelyezkedés

Közvetett hivatkozások:

Merev láncolás (hard link): két vagy több független, egyenértékű fájl, melyek

kizárólag a fájl elhelyezkedésére vonatkozó információkban kell, hogy

s többi eltérhet. megegyezzenek, az össze

Lágy láncolás (soft link): a fizikai cím helyett a hivatkozott fájl nevét

Katalógus

tartalmazza, lehetővé téve azt, hogy a fájl akárhol előfordulhasson. Előnye az

adatállományok tömörítése.

ok (directory):

Olyan spe ely a lemezen levő fájlok

adatainak

sorok és osz lása a

yökérkönyvtár). Abszolút hivatkozás

ciális, adminisztratív célokat szolgáló állomány, am

listáját tartalmazza. Létezik egyszintű (soros, nagyon lassú), kétszintű („mátrix”,

lopok), és több szintű (hierarchikus, általában fastruktúra, kiindu

g : a fájlmegadás azon módszere, ahol a gyökér

katalógustól kezdve az összes közbülső katalógus nevének felsorolása után jutunk el a fájlhoz.

- 25 -

Relatív hivatkozás: fájlmegadás úgy, hogy a gyökér katalógus helyett az aktuális katalógus a

kiindulópont.

Hozzáférési jogosultságok

Olvasás (Read – R)

Írás (Write – W)

Létrehozás (Create – C)

Végrehajtás (eXecute – E)

Törlés (Erase – E)

Jellemzők módosítása (Modify – M)

Fájlok elhelye se:

Hozzáférés módosítása (Access control – A)

zkedé

mérete általában nagyobb, mint egy blokk mérete. Az operációs rendszer

feladata, h y lehető legjobb elhelyezési módot a későbbi

hozzáférés ben a fájl adatai között, a katalógusban tárolja a visszakereséshez

szükséges o k módja a foglaltsági tábla használata.

Az elkészítendő fájl

og megpróbálja kiválasztani a

lehetősége érdeké

inf rmáció. Ennek egyi

- Folytonos kiosztás: A legelső alkalmas (FIRST FIT) / A legjobban

illeszkedik (BEST FIT) / A legrosszabbul illeszkedik (WORST FIT)

lhelyezés- Láncolt e : a katalógusban csak a fájl kezdő blokkjának

egadni, az összes többi adatot a fájl elhelyezési tábla

LE ALLOCATION TABLE – FAT) tartalmazza. A táblázatnak

asználni, ezért a memóriában kell

címét kell m

(FI

ugyanannyi eleme van, ahány blokk a lemezen, és minden rekesz

tartalma a fájl következő blokkjára mutató sorszám, ha van következő

blokk – 0 különben. Sűrűn kell h

tartani.

- Indextábla alkalmazása: egy óriási táblázat helyett sok kicsi. A

katalógus tartalmazza a fájlhoz tartozó kicsi tábla címét, a kicsi tábla

ét. Az információ gyorsan elérhető. pedig a fájl blokkjainak a cím

Műveletek állományokkal, katalógusokkal:

Állomány létrehozása

Katalógus létrehozása

Keresés katalógusban

- 26 -

Állomány megnyitása

Írás

Olvasás

Hozzáfűzés

Írás / olvasás

Adatok t ér elmezése

n egfelelnek a fájlban tároltaknak Bi áris: a beolvasott bájtok m

arakternél leáll Szöveg: az olvasás a fájl vége k

Az elér més ódja

ciót tartalmazó mutató az adatik írásával / Sorrendi (szekvenciális): az aktuális pozí

olvasásával automatikusan nő

Tetszőleges (random): az írás / olvasás helyét meghatározó mutatót a program

állítja

Pozicionálás állományokban: a mutató helyének beállítása

Írás / olvasás

Állomány kezelése

Állomány, katal

Kötetek (Meghajtó / V

ógus törlése

OLUME / DRIVE):

A háttértárat az op c

betűjét használják egy

rendszerekben az elsődl

nevet viseli, a hálózati m

erá iós rendszer általában logikai kötetekként kezeli. Az angol abc 26

kettősponttal megtoldva. A DOS hagyományokon alapuló operációs

eges hajlékony lemez meghajtó az A:, az elsődleges merevlemez a C:

eghajtók az F: .. Z: tartományt kapták.

- 27 -

4) A SZÁMÍTÓGÉPHÁLÓZAT FOGALMA, ELŐNYEI, AZ ISO-

OSI AJÁNLÁS. AZ INTERNET MŰSZAKI

V SAI ÉS LEGFONTOSABB ALKALMAZÁSAI

(TCP SE,

F BÖNGÉSZŐPROGRAM)

HÁLÓZAT FOGALMA, ELŐNYEI

ONATKOZÁ

/IP PROTOKOLL, IP CÍMEK FELÉPÍTÉ

ORGALOMIRÁNYÍTÁS, LEVELZÉS,

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek

re gy rendszerben összekötünk,

hosztoknak (gazdagép) nevezzük. Itt futnak a felhasználói programok, itt helyezkednek el az

adatbázisok. Ezeket a gépeket kommunikációs alhálózatok kötik össze, melyek feladata a

ho ítása, azaz az üzenettovábbítás. Az alhálózatok

k: az átvitelt biztosító vonalakból (= csatorna) /

ndszerét értjük. Azokat a számítógépeket, amelyeket e

sztok közötti kommunikáció megvalós

általában két, jól szétválasztható részből állna

trönk), és a kapcsolóelemekből. Az alhálózat két fajtája a két pont közötti, illetve a közös

csatornát használó, azaz az adatszóró (broadcasting).

Meg kell oldani, hogy a közös csatornán egyszerre csak egy kapcsolat használja, ehhez

létezik az átvitelvezérlés:

CSMA/CD (CARRIER SENSE MULTIPLE ACCESS / COLLISION

DETECTION): minden állomás folyamatosan figyeli az átvivő közeget, és ha

tiszta, akkor ad. Az ütközést úgy küszöböli ki, hogy nem azonnal ad tisztaság

esetén, hanem véletlenszerű idő múlva.

TOKEN PASSING: logikai gyűrű mentén helyezkednek el az állomások, a

vezérjelet (TOKEN) körbeadják.

A hálózat előnyei:

Lehetővé teszi a berendezések, perifériák, programok, adatok közös használatát, azaz a

külön-külön meglévő erőforrások megosztását. Azaz ezek az erőforrások a

felhasználók fizikai helyétől függetlenül bárki számára elérhetők.

- 28 -

A rendszerben lévő eszközök teljesítményének egyenletesebb megosztására is

lehetőséget biztosít.

A kialakított rendszer nagyobb megbízhatóságú működést eredményez. A fontosabb

így az egyik példány megsemmisülésével sem történik helyreállíthatatlan károsodás.

programok és adatok a rendszer több számítógépének lemezegységén is tárolódhatnak,

Az eddigi előnyök anyagi oldalról nézve költségmegtakarítással járnak. Az eszközöket

kevesebb példányban kell megvásárolni.

További cél a skálázhatóság, azaz a teljesítmény növelése fokozatosan úgy, hogy

újabb processzorokat adunk a rendszerhez. (fürtözési technika)

Hozzáférés távoli információkhoz. Lehetővé válik adatbázisok elérése, a benne lévő

adatok felhasználása, az adatbázis sok pontról történő bővítése.

A hálózati rendszert kommunikációs közegként használhatjuk.

Személyek közötti kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy a rendszer használói

egymásnak üzeneteket, leveleket vagy egyéb információt tudnak küldeni. Most a

számítástechnika fejlődése ebbe az irányba mutat.

Interaktív szórakoztatás, pl. hálózati videózás.

AZ ISO – OSI AJÁNLÁS

A számítógép-hálózatok rétegezett struktúrájú modell segítségével írhatóak le. A Nemzetközi

Szabványügyi Szervezet, az ISO (INTERNATIONAL STANDARD ORGANIZATION)

ációs rendszer tervezésekor követnek. Az OSI modell felépítése:

kidolgozott egy olyan modell-ajánlást (NEM SZABVÁNYT!!!), amelyet ma már minden

hálózati. Illetve kommunik

ALKALMAZÁSI RÉTEG (7) (alkalmazásfüggő)

MEGJELENÍTÉSI RÉTEG (6) (alkalmazásfüggő)

EGYÜTTMŰKÖDÉSI RÉTEG (5) (alkalmazásfüggő)

SZÁLLÍTÁSI RÉTEG (4) (alkalmazásfüggő)

HÁLÓZATI RÉTEG (3) (hálózatfüggő)

ADATKAPCSOLATI RÉTEG (2) (hálózatfüggő)

FIZIKAI RÉTEG (1) (hálózatfüggő)

Az

kifejez

OSI az OPEN SYSTEM INTERCONNECT – azaz a nyílt rendszerek összekapcsolása –

ésből van. A hét réteg kialakításánál a következő elveket vették figyelembe:

- 29 -

• Minden réteg feladata jól definiált legyen, és ez a nemzetközileg elfogadott

szabványok figyelembevételével történjen

1) )

• A rétegek közötti információcsere minimalizálásával kell a rétegek határait

megállapítani

• Elegendő számú réteget kell definiálni, hogy a különböző feladatok ne

kerüljenek feleslegesen egy rétegbe

FIZIKAI RÉTEG (PHYSICAL LAYER :

csa értelmezze. A fizikai

vez z információhordozó

milyen legyen egy bit

kap

me

LAYER):

Ezen a rétegen zajlik a tényleges fizikai kommunikáció. Biteket juttat a kommunikációs

tornára oly módon, hogy az adó oldali bitet a vevő is helyesen

közeg és az információ tényleges megjelenési formája igen változó: pl. elektromos

etéken levő feszültség értéke, feszültség változásának iránya. A

közeg lehet fénykábel, rádióhullám, stb. meg kell itt határozni, hogy

átvitelének időtartama, egy vagy kétirányú kapcsolat kerüljön-e kialakításra, a kétirányú

csolta egyszerre történjen-e, milyen legyen az alkalmazott csatlakozó fizikai,

chanikai kialakítása, stb.

2) ADATKAPCSOLATI RÉTEG (DATA LINK

Feladata az adatok megbízható továbbítása az adó és a fogadó között üzenetszórásos vagy

ndő adatokat (melyek bitcsoportokba vannak

kódolva) adatkeretekké (DATA FRAME) alakítja, tördeli, ellátja kiegészítő

pont-pont kapcsolattal. Ekkor az átvie

információkkal, ezeket sorrendhelyesen továbbítja, majd a vevő által visszaküldött, az

átvitelt igazoló nyugtakeretet (ACKNOWLEDGEMENT FRAME) véve, ezeket

feldolgozza. Kétirányú adatátviteli csatorna esetén felmerül a szimmetria kérdése.

3) HÁLÓZATI RÉTEG (NETWORK LAYER):

Ez a kommunikáció alhálózatok m

széttördelt üzenetrészeknek a vev

feladat a bizonyos szempontból optim

megoldás van:

• A rendszer kialakításakor al

• A kommunikáció kezdetén döntünk arról, agjai

milyen útvonalon jussanak el

• Csomagonkén álto figyelembe vevő

űködését vezérli. Nagyobb hálózatok esetén a

őtől a célba juttatása több útvonalon lehetséges, ezért

ális útvonal kiválasztása (ROUTING). Erre több

akítjuk ki az útvonalakat

hogy a teljes üzenet csom

a rendeltetési helyükre

t v zó, a hálózat vonalainak terhelését

alternatív útvonalválasztás lehetősége

- 30 -

Itt kell meg

valamint külön ását is.

4) SZ

oldani a túl sok csomag hálózatban való tartózkodása okozta torlódás problémáját,

böző hálózatok (heterogén) összekapcsolód

ÁLLÍTÁSI RÉTEG (TRANSPORT LEVEL):

Feladata a hosztok közötti átvitel megvalósítása. Az adatokat szükség esetén kisebb

darabo

üzenetfoly orrás-cél összeköttetések létrehozása a

kra vágja, átadja a hálózati rétegnek. Fontos része a címzés kezelése, több

am egy csatornára nyalábolása, f

névadási mechanizmus felhasználásával.

5) EGYÜTTMÜKÖDÉSI RÉTEG (SESSION LAYER):

Más néven viszonyréteg. A különböző gépek felhasználói viszonyt létesítenek egymással,

pl. bejelentkezés egy távoli operációs rendszerbe. Feladata még az átvitt adatfolyamokba

szinkronizációs ellenőrzési pontok beiktatása. Ez azt biztosítja, hogy hosszú átvitt

adatfolyam átvitele alatt bekövetkező hiba esetén elegendő az utolsó ellenőrzési ponttól

ismételni az elveszett adatokat.

6) MEGJELENÍTÉSI RÉTEG (PRESENTATION LAYER)

Feladata az adatok egységes kezelése. A legtöbb alkalmazói program nem csupán egy

üld. Ezeket általában bitfolyamot, hanem neveket, dátumokat, szöveget k

adatstruktúrákban ábrázolja. Egységes, absztrakt adatstruktúrát kell kialakítani, amelyek

kezelését a megjelenítési réteg végzi. E réteg további vonatkozásai: adattömörítés, az

átvitt adatok titkosítása.

7) ALKALMAZÁSI RÉTEG (APPLICATION LAYER):

Ez kapcsolódik legszorosabban a felhasználóhoz, ezért itt kell a hálózati felhasználói

kapcsolatok megoldásait megvalósítani. Sok termináltípust használnak a hálózati

n egymástól eltérnek –, ezért egy

RÉTEGEK KÖZÖTTI SZOLGÁLATOK:

kapcsolatban – amelyek kisebb-nagyobb mértékbe

hálózati virtuális terminált definiálnak, és a programokat úgy írják meg, hogy ezt tudja

kezelni. A különböző típusú terminálok kezelését ezek után egy kis programrész végzi.

Min emek, amelyek a rétegtől

várt funkci

valósul meg. A ján (SERVICE ACCESS

POINT) ke

a két réteg kö en a pontokon keresztül valósul meg.

ől, a vezérlőinformációból

den rétegben vannak aktív, működő (ún. funkcionális) el

ókat megvalósítják. A rétegek közötti kommunikáció ún. szolgálatok segítségével

szolgálatok a rétegek ki/bemeneti pontján ún. SAP-

resztül érhetők el. Ezek midig két szomszédos réteg között találhatók. Lényegében

zötti kommunikáció ténylegesen ezek

Általában az N+1 rétegbeli entitás (= funkcionális elem) kapcsolati adatelemet (= IDU) küld a

SAP-on keresztül az N rétegben levő entitásnak. Az IDU két részb

- 31 -

(= nterfész megfelelő működéséhez

szü

pro

AP

álatoknak alapvetően két különböző típusa

leh

ICI) és az adatelemből (= SDU) áll. Az ICI csak az i

kséges, a tényleges információt az SDU hordozza. A szállítási, viszony és alkalmazási

tokoll adategységekre (PDU-kra) rendre TPDU (T = Transport), SPDU (S = Session) és

DU (A = Application) néven hivatkoznak.

A kommunikációt biztosító szolg

etséges:

• Összeköttetés alapú: Az összeköttetés alapú szolgálatok esetén

közvetlen kapcsolat van a felek között. A folyamat a kapcsolat felépítése,

használata, majd bontása, és az információátvitel sorrendjét szigorúan az

adó határozza meg. Azaz amilyen sorrendben küldjük az információkat, a

vevő pontosan ilyen sorrendben kapja meg.

• Összeköttetés-mentes: A kapcsolat a közegen átviendő

ő nem az adó által küldött sorrendben kapja meg. A

AM-nak

AZ INTERNET M

adatcsomagok segítségével valósul meg. Az információ ilyenkor az adó és

a vevő között a vevő címét is tartalmazó információrészek (csomagok)

segítségével kerül átvitelre, a levélkézbesítő rendszer működéséhez

hasonlító módon. Ilyenkor elképzelhető, hogy a részekre bontott

információt a vev

megbízhatatlan összeköttetés-mentes szolgálatot DATAGR

nevezzük / A megbízható összeköttetés-mentes szolgálatot

NYUGTÁZOTT DATAGRAM-nak nevezzük.

ŰSZAKI VONATKOZÁSAI ÉS

FONTOS ALKALMAZÁSAI (TCP / IP PROTOKOLL, IP

FORGALOMIRÁNYÍTÁS, CÍMEK FELÉPÍTÉSE,

LEVELEZÉS, BÖNGÉSZÉS)

A mai modern számítógép-hálózatok tervezését strukturális módszerrel végzik, azaz a

hálózat egyes egymásra illeszkedő részeit téregekbe (LAYER), vagy más néven szintekbe

(LEVEL) szervezik, amelyik mindegyike az előzőre épül. Hálózati kapcsolatnál az egyik gép

k-ik rétege a másik gép ugyanilyen szintű rétegével kommunikál. Egy adott kapcsolatnál

(kommunikációnál) használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak

nevezzük. A szomszédos rétegek között egy réteginterfész húzódik, amely az alsóbb réteg

- 32 -

által a felsőnek nyújtott elemi műveleteket és szolgálatokat határozza meg. A rétegek és

rétegprotokollok tartalmát nevezzük hálózati architektúrának.

számítógépes rendszer, „a hálózatok hálózata”. Nem követi az OSI 7 rétegű

felépítését. A y

rendszerhez fejles

meg: a hálózati

lefelé):

Az Internet kisebb kiterjedésű számítógépes hálózatok (LAN-ok) összekapcsolásából

álló globális

tén leges hálózati kapcsolatot biztosító TCP/IP protokollt UNIX operációs

ztették ki, és alapvetően az OSI modell két rétegének a funkcióját valósítja

és szállítási rétegét. A hálózati modell összesen 4 rétegből áll (felülről

ALKALMAZÁSI SZINT (APPLICATION): itt vannak a felhasználó és a hálózati

kapcsolatot biztosító programok. (TELNET, FTP, SMTP, DNS)

HOSZT-HOSZT RÉTEG(TRANSPORT): az OSI modell szállítási hálózati

lel meg. A létesített és fennálló kapcsolat fenntartását biztosítja. Két

llból áll: az egyik a TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL (TCP),

t szabályozó eljárás, a másik a USER DATAGRAM PROTOCOL

ttetés-mentes szállítási protokoll.

rétegének fe

rétegprotoko

azaz a továbbítás

(UDP), azaz az összekö

HÁLÓZATOK KÖZÖTTI (INTERNERT): az OSI modell hálózati rétegének

agok útvonalának kijelölését a hálózatok között.

rnet Protokoll (IP). A rétegben el

felel meg. Ez a réteg végzi a csom

Ennek a rétegnek protokollja az Inte őforduló

események és hibák jelzésére szolgál az INTERNET CONTROL MESSAGE

PROTOCOL (ICMP), azaz az Internet Vezérlőüzenet Protokoll.

HÁLÓZAT ELÉRÉSI (NETWORK INTERFACE): az OSI modell két alsó

szintjének felel meg, és ez biztosítja a kapcsolatot a csomópontok között. (ARPANET,

SATNET, LAN, csomagkapcsolt rádió)

A TCP / IP PROTOKOLL:

1) AZ INTERNET SZÁLLÍTÁSI RÉTEGE: A TCP Az Internet kisebb kiterjedésű számítógépes hálózatok (LAN-ok, LOCAL AREA

NETWORK) összekapcsolásából álló globális számítógépes rendszer, a hálózatok hálózata.

Az Arpanetben kezdetben az NCP (NETWORK CONTROL PROTOCOL) kielégítően

működött. Majd az Arpanet Internetté vált, a végpontok közötti átvitel megbízhatósága

csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt, a TCP-t vezették be, amivel együtt fejlesztették az

IP-t is. A TCP a kapcsolatban levő gépeken futó folyamatok kommunikációját biztosítja.

Fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól, és azokat maximum

- 33 -

64 ákb jtos darabokra vágja szét. Ezekhez fejlécet fűz, majd ezeket a darabokat egymástól

független datagramokként küldi el. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség

szerint újraadja őket, illetve, hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté.

Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles.

A TCP csomag részei:

Forrásport / rendeltetési port: az összeköttetések végpontjait azonosítják

Sorszám

Ráültetett nyugta

Fejrész hossz: kijelöli, hogy a TCP fejrész hány 32 bites szót tartalmaz, ez az

OPCIÓK mező változó hossza miatt kell

Hat jelzőbit (URG, ACK, EOM, RST, SYN, FIN)

Ablak: megadja, hogy hány bájtot lehet még elküldeni

Ellenőrző összeg: 16 bites szavanként az adatokat összegzi, majd az összeg egyes

komplemensét veszi

Sürgősségi mutató

Opciók

Adat

lkalmazások a TCP protokoll szolgáltatásait megválaszthatják,Az a vagyis azt, hogy az

információátvitel milyen módon történjen:

STREAM ORIENTATION: az átvitt adat bitsorozat, nem tételkezünk fel

semmilyen struktúrát, ha kell, 8 bitre ki kell egészíteni

VIRTUAL CIRCUIT CONNECTION: duplex átvitel előtt erőforrásokat kell

a kapcsolatot mindkét oldalon meg kell nyitni, adatátvitel

során

allokálni mind a két oldalon,

nyugtázni kell

BUFFE egfelel,

d

RED TRANSFER: a protokoll úgy tördeli az adatot, ahogy neki m

e sorrendhelyesen adja át a másik oldali alkalmazásnak

UNSTRUCTURED STREAM: nem lehetünk biztosak abban, hogy a beérkezett

adat pont rekordhatáron érkezett meg, a protokoll semmit sem tud a rekordról

FULL DUPLEX CONNECTION: a kapcsoltra úgy tekinthetünk, mintha két,

egymástól független ellentétes irányú csatornánk lenne; lehetséges, hogy az egyik irányt

már lezártuk, de a másik irányba még áramlanak adatok (PIGGYBACKING)

- 34 -

2) AZ INTERNET HÁLÓZATI RÉTEGE: AZ IP A protokoll összeköttetés-mentes. A szállított csomagok a datagramok, amelyek a forrás-

etleg több hálózaton keresztül. A hálózati réteg

megbíz t ízhatósági

mecha m lítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti

megbíz t

útvála szabályt, amelyek meghatározzák, hogy a

hoszto I ikor és hogy kell hibajelzéseket

generá ,

64kbá deli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek

felvágv agram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja az

üzenetét. A datagram két része a fejrész és a szövegrész.

mag részei:

hoszttól a cél-hosztig kerülnek továbbításra, es

ha atlan összeköttetés-mentes szolgálatot biztosít, így az összes megb

niz ust a szál

ha ó összeköttetést.

Az IP definiálja az adatátvitel legkisebb egységét, annak pontos formáját, az

sztást, valamint néhány további fontos

k, MP-k hogyan dolgozzák fel az IP csomagokat, m

lni mikor kell csomagot eldobni.

Az IP működése: a szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum

jtos datagramokra tör

a, amikor az összes dat

Az IP cso

Verzió

IHL

Szolgálat típus: lehetővé teszi a hoszt számára, hogy kijelölje az alhálózattól kívánt

szolgálat típusát. Különféle sebességek és megbízhatósági fokok különböző

kombinációi között lehet választani.

Teljes hosszúság: a teljes datagaram hossza

Azonosítás

DF / MF / datagramdarabeltolás

Élettartam: TTL (TIME TO LIVE), másodpercben.

Protokoll: kijelöli, hogy a datagram a különféle szállítási folyamatok közül

melyikhez tartozik. Általában TCP, de van más is.

Fejrész ellenőrző összege

Forráscím / Célcím: hálózaton belüli hoszt címet adja meg.

Opciók:ez a mező alkalmazható biztonsági, forrás általi forgalomirányítási,

hibajelentési, hibakeresési, időpont-megjelölési és egyéb információs célokra.

IP fejrész

IP cso nféle hálózati

csomópontokon történő átvitel során esetleg kisebb darabokra kell szétbontani azért, hogy az

magok tördelése (= FREGMENTÁCIÓ): a datagramokat a külö

- 35 -

ada

TÉSE

tkapcsolati rétegekben levő keretekben elférjen.. A fregmentált IP csomagok egyesítése

(REASSEMBLY) – csak a végponton történik meg, időzítő felhasználásával, amelynek

lejártakor a fragmenteket eldobja.

IP CÍMEK FELÉPÍ A cím

gy, hogy a nagy hálózatokban levő sok gépet is meg

zésnek hierarchikusnak kell lennie, azaz vannak hálózatok, és ezen belül gépek

(hosztok). A címet két részre kell bontani: egy hálózatot azonosító, és ezen belül egy, a gépet

azonosító címre. A hálózatok közötti kapcsolatot az útválasztók (ROUTER) biztosítják. A cím

hossza: 32bit, ezt két részre kell osztani ú

lehessen címezni. Öt különböző formátum használható:

0 / HÁLÓZAT (7) / HOSZT (24) – „A”

1 / 0 / HÁLÓZAT (14) / HOSZT (16) – „B”

1 / 1 / 0 / HÁLÓZAT (21) / HOSZT (8) – „C”

1 / 1 / 1 / 0 / TÖBBSZÖRÖS CÍM (28) – „D”

1 / 1 / 1 / 1 / FENNTARTVA (RESERVED) (28) – „E”

A cím

(0.0.0

címm lkalmazásakor bitenkénti ÉS műveletet végezve az

IP cím sára.

y számítógépünk egy másik hálózaton levő gépet el tudja érni, a helyi

hálóza k zés szerinti átjárónak (DEFAULT GATEWAY),

amely t hova kell küldeni. Bizonyos

címtartom

lehet ímrésze 0, az az aktuális hálózatot

jelöli. van, ezért új címzést akarnak bevezetni.

zéshez:

g – IP cím

4 bájtját szokásos közéjük pontot írva, a bájtok decimális megfelelőjével írni:

.0 – 255.255.255.255) A címzéseknél a hálózat és hoszt címének szétválasztására

aszkokat (NETMASK) használnak. A

és a cím-maszk között, a hálózati cím leválasztá

Ahhoz, hogy eg

tun ban kell lennie egy alapértelme

tudja azt, hogy a külső hálózatoknak szóló csomagoka

ányok nem használhatóak. A hoszt címrészbe egyeseket írva az összes hosztnak el

üldeni az üzenetet (BROADCAST). Ha a hoszt c

Az Internetnél ma is címhiány

Az Internetben a rétegeknek megvan az egyedi azonosítója a cím

RÉTEG CÍMZÉSI MÓDSZER

Alkalmazási réteg – hoszt neve portja

Internet réte

Hálózat elérési réteg – fizikai cím

Az Internet használata során két, egymástól akár sok ezer km-re levő számítógép között

alakul ki kapcsolat. Nyilvánvalóan azért minden egyes gépet azonosíthatóvá, címezhetővé

- 36 -

kell tenni. Erre két egymással egyenértékű módszer létezik. Elsődlegesen az IP címzés.

Másodlagosan pedig az azonosító DOMAIN nevek rendszere.

Amikor a hálózathoz újabb gép csatlakozik, egy 4 tagból álló azonosító számot kap. A

cím et központi adminisztrációja, az INTERNIC (Internet

l, mely az Internet gépeinek adatait

tartalm atalmas címtáblázatot kezeli.

FO G

tartományok kiosztását az Intern

Network Information Center) végzi. A címben szereplő részeket hierarchikusan felosztott

földrajzi területek alapján határozzák meg. Az IP cím helyetti karakterlánc neve FQDN (Fully

Qualified Domain Name). Az összetartozó IP címeket és hoszt címeket a hosztgép először a

helyi címtáblázatban keresi. Ha a keresés eredménytelen, a hosztgép az Internet valamelyik

speciális szolgáltató-gépéhez, a névszolgáltatóhoz fordu

azó, szabályos időközönként frissített sokszor h

R ALOMIRÁNYÍTÁS

Az r lgoritmust használta. Ez egyrészt

néhány s sznált alternatív utakat.

Mikor a hálózat nagyméretűvé növekedett, akkor a forgalomirányító táblák kicserélésével

Ezért a

ött legrövidebb utat. A számítás

érték

- yel hálózati kapcsolatot. Egy internet-

én elhelyezett postaládát használunk. Ennek tartalmát

zeljük.

egy menetben fel-, illetve letöltjük.

A panet eredetileg az elosztott forgalomirányítási a

c omag tartós hurokba kerülését okozta, másrészt nem ha

előálló forgalom már olyan nagy volt, hogy akadályozta a normál forgalmat is.

megváltoztatott jelenlegi algoritmusban minden egyes IMP belsőleg fenntart egy adatbázist,

amely az egyes vonalakon való késleltetéseket tartalmazza. Erre az adatbázisra alapozva

minden IMP kiszámolja a közte és az összes többi IMP köz

m éül a késleltetést használja. Mivel minden egyes IMP a legrövidebb út algoritmust

ugyanarra az adatbázisra alapozva futtatja, ezért az utak konzisztensek és kevés hurok alakul

ki. A forgalom és a topológia változásaihoz való alkalmazkodás érdekében minden IMP 10

másodperces átlagolási idővel méri vonalain a késleltetést. E mérések eredményét egy

aktuális sorszámmal ellátva minden IMP megkapja. Az információ köröztetéséhez az IMP-k

az elárasztásos algoritmust használják.

Az Internet szolgáltatásai:

LEVELEZÉS: lényegében nem igén

szolgáltató számítógép

modemes kapcsolaton keresztül ke

- UUCP (UNIX TO UNIX COPY): protokoll segítségével, UNIX-ot futtató

géppel modemen keresztül kapcsolódunk a szolgáltató gépére és a leveleket

- 37 -

- SHELL-számla nyitása: terminálként bejelentkezünk a szolgáltató gépére,

és arról böngésszük a hálózatot.

- SLIP vagy PPP számlát nyitunk: amelyen keresztül gyakorlatilag minden

böngésző, levelező és kommunikációs Internet-alkalmazást futtathatunk

- Ha van rá lehetőség, beköthetjük helyi hálózatunkat az Internetbe.

TCP/IP-t és az Internet-segédprogramokat telepítünk a hálózaton, majd a

LAN-t valamilyen hálózati kapcsolattal routeren keresztül rácsatlakoztatjuk az

Internetre.

LEVELEZÉS

Egy gével szöveges állományt küldhetünk az Internet

bár

iói: levél küldése közvetlenül vagy listán szereplő

ímzetteknek, kapott levelek tartalomjegyzékszerű kilistázása, válasz az adott levélre, levél

sa, törlése. A kapott levél fejlécében szerepel: az állomások neve,

akik kapták / a levél elküldésének dátum

követésére / hogy hova menjen a válasz (ha nem az eredeti címre, hanem megadva egy

másikat).

Lehetőség van nem

Levelezési is

egymással. A

egyes csoportt

levelezőprogram (MAIL) segítsé

mely felhasználójának. Egy ilyen levél egy, a címzettet és a feladót és néhány kiegészítő

információt tartalmazó fejlécből, és a tartalom törzsből áll. Az kell a levelezéshez, hogy

mindenkinek egyedi, szabványos címe legyen:

felhasználói_név@gépnév.subdomain_név.domain_név.ország(intézmény)azonosító

Ha csak levelezni szeretnénk, a vonal átviteli sebességének nem kell nagynak lennie. Ez a

szolgáltatás off-line jellegű: a levél írása, olvasása és tényleges elküldése időben szétválik. A

levelek küldését / fogadását ténylegesen egy, folyamatos hálózati kapcsolattal rendelkező

számítógépen futó program, a MAIL-SERVER végzi. A felhasználók ennek a programnak

küldik a leveleiket, illetve ettől kapják. Lényeges megkülönböztetni a hálózati Internet

címeket a levélcímektől. A levelek címrésze határozza meg annak a gépnek az internet címét,

amelyen a levelezés kiszolgáló program fut, és a címrész alapján a gépre küldött leveleket egy

olyan lista segítségével kézbesíti, amely a gépen a levelezésbe bevont felhasználókat

azonosítja. A levelezőprogramok funkc

c

továbbküldése, levél tárolá

a / a feladó / a címzett / azonosító a levél útjának

csak szöveg, hanem képek és hangok küldésére is.

l ták esetében a csoport tagjai levelezésen keresztül állnak kapcsolatban

tagok egy központi helyre küldik a leveleiket, majd onnan kerül elküldésre az

agoknak.

- 38 -

BÖNGÉSZÉS

GOPHER: e

WWW: ez ál áltató

gépeken eg W

futó böngésző

kért informác

információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az

datátvitel idejére jön létre. A kiszolgáló nem figyeli az egymás után beérkező igényeket,

mindet új keresésként kezeli akkor is, ha esetleg azonos helyről érkezett.

hi rarchikus keresésre. Pl. könyvtárban való keresés egy adott könyv címe alapján.

talános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolg

y WW kiszolgálóprogram (WEB SZERVER) fut, amely a felhasználók gépein

programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a

iót az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden

a

HOMEPAGE: a honlapokon olvashatók különféle információk, illetve találhatók az ún.

linkek (hivatkozások), melyek általában aláhúzott szövegek, rajzok (ahol a kurzor mutató

kézre változik).

- 39 -

EBB ALKALMAZÉSFEJLESZTÉSI FELADAT 5) EGY KIS

ELKÉSZÍTÉSI LÉPÉSEINEK ISMERTETÉSE, AZ EGYES

LÉPÉSEK KÖLTSÉGVONZATA. EGY PROGRAM

BEVEZETÉSÉNEK GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSAI (LICENC:

TELJES VERZIÓ / UPGRADE, SERVICE PACK,

MONIPÓLIUM, SZOFTVERMEGBÍZHATÓSÁG) A BSA

FELADATA ÉS JOGKÖRE

ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI FELADAT ELKÉSZÍTÉ-

SI LÉPÉSEI

Az alkalmazásfejlesztés vázlata röviden: a feladat, az elemzés, a tervezés, a programozás,

majd a gépi szintű egzaktság.

1. Felvetődik az igény (korszerűsítés, költségcsökkentés, igazodás a már meglévő

rendszerekhez, új feladat ellátása)

2. Költségek tervezése (a befektetési hely kiválasztása, beszerzési és üzemeltetési

költségek, garancia, karbantartás, amortizáció, a rendelkezésre álló pénzösszeg)

3. Árak tervezése (felhasználói program kedvezményei, előzményei, nyelve)

4. Előkészítés, szoftverkörnyezet (a feladat behatárolása, hardver és szoftver feltételek,

személyi feltételek)

5. fejlesztés, vásárlás, másolás (másolt programok, vásárlás, megrendelt fejlesztés, saját

fejlesztés, együttműködő fejlesztés, áthidaló megoldások)

VAGY???

1) A feladat pontos megfogalmazása (input / output adatok)

2) A feladathoz tudás és egyéb igények alapján hardver (gép) és szoftver (operációs

rendszer és programozási nyelv) kiválasztása

- 40 -

3) A probléma számítógépes jellegű megfogalmazása

5)

6)

7)

8)

9) Finomítások

10)

11)

12) Dokumentáció elkészítése (felhasználói kézikönyv)

13)

14) A felhasználók betanítása

s

VAGY???

4) A nagy feladat részekre bontása

Az egyes részek megírása, tesztelése

A részek összeillesztése

Futtatható állapot összeállítása

Tesztelés, hibakeresés és javítás

Védelem beépítése (másolás és módosítás ellen)

Ismételt tesztelés

Telepítés (installálás)

15) Szervizelés, karbantartás, garancia

16) Továbbfejleszté

azásfejlesztés lépései:

A rendszerelemzés során a megvalósítandó rendszert koncepcionális szinten, fogalmi

kat, algoritmusokat, adatszerkezeteket már a

ztést

t

ű integrációt, bevizsgáljuk, azaz

űködés

felülvizsgálata által képzett tevékenységi kört az informatikai rendszer életciklusának

nevezzük

Kis

Alkalm

és logikai szintű modelleket használva tervezzük meg

A rendszertervezés során az eljáráso

hardver, szoftver környezet figyelembe vételével alakítjuk ki (technológiai szint)

A kivitelezés a fejlesztésnek az ún. implementációs szintje, mely a programfejles

és a hardver és szoftver konfigurációs egységek szintjén végrehajtott integráci8ó

foglalja magába

Az üzembeállítás során hajtjuk végre a rendszerszint

teszteljük a rendszert végleges működési környezetében

A fejlesztés tervezése, kivitelezése, az új rendszer üzembeállítása, a m

informatikai rendszerek fejlesztése során külön e célra létesített szervezetet, eljárásokat

nem célszerű alkalmazni. Ezek általában 1-3 fejlesztő által kidolgozott programrendszerek. A

- 41 -

terv ndszerdokumentációnak leginkább

csa ge.

A közepes nagyságú informatikai rendszerfejlesztés

ezési és kivitelezési szakasz sokszor összemosódik, a re

k a felhasználói oldalon van jelentősé

eket a 4 munkafázisban például az

obj kalmazva eredményesen lehet végrehajtani.

Az s

ektumorientált módszertant al

olyan nagyméretű rendszerfejleszté i feladatokat, amelyek

szintet meghalad

zó szakértelmet igényel

yiségű és minőségű munkaerőre van

a h grehajtani, ezek projekt szervezet

létr a a fejlesztési feladat egyszeri, nem ismétlődő.

A LÉPÉSEK KÖLTSÉGVONZATA

• bonyolultsága, komplexitása egy

• igen szerteága

• ahol a különböző munkafázisokban eltérő menn

szükség,

agyományos szervezeti formákban általában nem lehet vé

ehozását igénylik. Főleg, h

111))) MMMeeegggrrreeennndddeeelllttt fffeeejjjllleeessszzztttééésss

Megrendelt fejlesztés alatt azt a formát értjük, amikor egy általunk megbízott cég vagy

kat az általunk adott specifikáció alapján. Az előző mondat

má

Minden ndelt fejlesztés az alábbiakkal

jell

stre

égi

s, hogy miután a program 90%-a készen van, már csak a maradék

égek az

radás érdekében sajnos sok cég (és sok ember) túlvállalja magát, nem képes

ellátni azokat a feladatokat, melyekre kötelezettséget vállalt.

személy készíti el programun

sodik felén van a hangsúly. A vállalkozó csak azt fogja elkészíteni, amit leírunk neki.

további módosítás további pénzbe kerül. A megre

emezhető:

A program - ideális esetben - pontosan az általunk adott specifikációt követi, te

szabott. Sajnos sok esetben elmarad, vagy hiányos a szoftver-írók által kevéssé

kedvelt dokumentáció, ami olykor az első pillanatban nem is tűnik fel. (R

szoftveres mondá

90%-ot kell megcsinálni - a dokumentáció-készítés a harmadik 90%. Ez azonban

elkerülhető: lásd SSADM)

Az ár előre kalkulálható, azonban sok esetben rakódnak rá további költs

utólagos kívánságok miatt. Meg kell vizsgálni a cég megbízhatóságát. Manapság az

életben ma

Kérdés, hogy később bővíthető-e, módosítható-e a program? Mi lesz, ha a készítő

cég megszűnik? Az egyedileg készült programok optimálisak az adott feladat

- 42 -

ellátására, azonban éppen ezért speciális eljárásokat alkalmaznak, amelyek gyökeres

átdolgozására lehet szükség egy-egy módosításkor. Lehetőség szerint ragaszkodjunk a

Sok e intés élkül megbízza egy ügyes

szá ottját egy program vagy programrendszer

elkészí

mikor olyan igények támadnak, hogy például az elkészített és a maga nemében optimális

de ez esetben

alószínűleg eredeti munkakörét nem tudja ellátni -, vagy csődöt jelent, és - mivel egy kész

rogram kódba már nem szívesen nyúl bele senki, kezdődhet a folyamat elölről. Bizonyos

nk például arra az esetre, amikor

egy saját fejlesztésű, nem túl egyszerű mérőműszerhez kell szoftvert fejleszteni. Ilyenkor egy

lső vállalkozónak is jó esetben annyi időbe telhet a megoldandó feladat megértése, mint

ber megtanulja a programozás csínját-bínját.

lis, testre szabott program születik valószínűleg, hiszen az író ismeri a helyi

333))) “““EEEggg

A prog

változa tot vállal. Akkor kerülhet

sor é

akár in

forrásnyelvi változat átadásához is.

222))) SSSaaajjjáááttt fffeeejjjllleeessszzztttééésss

v zető esik abba a hibába, hogy különösebb körültek n

mítógépes ember hírében álló beoszt

tésével. A kezdeti stádiummal általában nincs is baj, a problémák ott szoktak kezdődni,

program működjön hálózati környezetben is, vagy grafikus operációs rendszer alatt és így

tovább. Lelkes saját emberünk időközben vagy felnőtt a feladathoz -

v

p

esetekben a saját fejlesztésnek nincs alternatívája. Gondolju

kü

amennyi idő alatt a belső em

A saját fejlesztésű program tehát:

Látszólag a legolcsóbb megoldás. Csak látszólag azonban, mert emberünket, vagy

embereinket elvonja eddigi feladataiktól. Kérdés az is, hogy van-e erre a célra

alkalmas ember, illetve aki vállalja tudatosan vállalja-e, vagy csak belekényszerül?

Optimá

viszonyokat, éppen ezért a bevezetésével, oktatással sem lesz különösebb gond. A

belső megoldásnak hátrányai is lehetnek. A nem professzionális programozó a

megoldási módokban - széles körű tapasztalatok híján – egysíkú lehet.

A garancia megoldott. Az alkalmazotton bármikor számon kérhető a munka

elvégzése, természetesen csak munkajogilag. De mi történik, ha a kulcsember

megválik a cégtől ?

yyyüüüttttttmmműűűkkkööödddőőő””” fffeeejjjllleeessszzztttééésss

ramfejlesztés egy speciális esete a - jobb híján - “együttműködő” fejlesztésnek nevezett

t. A megrendelő és programfejlesztő ilyenkor közös kockáza

eff le konstrukcióra, ha a referenciák nélküli kezdő szoftvercég minimális pénzért, vagy

gyen elvállal valamilyen munkát egy nagy megrendelőnek, azonban kiköti, hogy

- 43 -

később

Egyik f

kapcsolat igen szoros, szinte olyan, mintha belső

fejlesztés lenne, de nem von el embereket korábbi munkájuktól. Kedvező esetben

kat tanulhat a másiktól.

az elkészült rendszert másnak eladhatja, és referenciaként használhatja a megrendelőt.

él szempontjából sem veszélytelen vállalkozás, de kétségtelen előnyei vannak:

A fejlesztő és megrendelő között a

mindkét fél so

A módosítások rugalmasan kezelhetők, a készítő mindig jelen van, érdeke a jó

kapcsolat. Ennek azonban lehetnek hátulütői, ha a megrendelő olyan speciális

dolgokat kezd kérni, amit a fejlesztő cég későbbi eladásai során már nem tud

alkalmazni, a közös cél megszűnik.

Az ilyen együttműködés keretében készült munka gyakran befejezetlen marad.

Amikor már van eladható változat, a fejlesztő mielőbb pénzhez szeretne jutni, és szép

lassan elpártolhat, a számonkérésnek ebben a konstrukcióban pedig nincs helye.

EGY PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK GAZDASÁGI

MEGFONTOLÁSAI (LICENC: TELJES VERZIÓ /

UPGRADE; SERVICE PACK; MONOPÓLIUM;

SZOFTVERMEGBÍZHATÓSÁG)

agyobb tételben vásárolt programok az irodai szoftver csomagok közül kerülnek A legn ki.

Kö k

tanulm

kitaláln

kiegész denki számára

meg ás

profess

például tartalmaz. A harmadik variáció a fejlesztők számára készült, igen

szletesen dokumentált, segédprogramokkal alaposan felszerelt csomag (developer’s

vet ező példánkban egy ilyen program különböző változatait, beszerzési lehetőségeit

ányozhatjuk – kár is lenne tagadni, hiszen az egyes kifejezések alapján úgyis mindenki

á - a Microsoft Office 97 példáján. A referenciaként választott verzió, a

ítéseket nem tartalmazó, kedvezmények és előzmények nélkül, min

v árolható, eredeti angol nyelvű változat kapta a 100 %-os értéket. A szoftvernek létezik

zionális kiadása (professional edition), amely az alapelemeken kívül valami extrát,

adatbázis kezelőt is

ré

edition).

Minden cég szereti, ha sokat vásárolnak tőle, azt pedig különösen támogatja, ha a sok

példányt oktatásra használják, hiszen a ma diákjai a holnap potenciális vásárlói lesznek.

Ezeknek az elveknek megfelelően találkozunk a nagybani vásárlást, illetve a tanulókat

támogató konstrukciókkal.

- 44 -

MLP (Microsoft Licence Pack) Lényege, hogy egy bizonyos mennyiség fölött

általában fölösleges minden példányhoz külön dokumentáció és adathordozó. Az

eladó ezzel a változattal a nagy tételű, kevesebb anyagigényű rendelést támogatja. Az

MLP csak egy adott rendelési küszöb felett alkalmazható.

ára adott kedvezményt jelölik így. Az ilyen

észetesen az oktatáshoz kötődő -

EDU (Educational) Az oktatás szám

szoftverrel felszerelt gépek általában csak az adott program oktatására használhatók,

az egyéb tevékenység tilos. Ez a kikötés gyakran okoz fejtörést a jóhiszemű

felhasználóknak, hiszen egy tanár esetén nehéz eldönteni, hogy mikor készül éppen az

órájára, és mikor foglalkozik egyéb - term

adminisztrációval.

i

célú szoftver esetén alkalmazható.

MLP EDU Az előző két lehetőség kombinációja, azaz nagy tételben vásárolt oktatás

SELECT Egy olyan speciális konstrukció, melyet először a felsőoktatásban

dokumentáció, sem adathordozó nem jár hozza. Az ára viszont magáért beszél...

agyar, hiszen egy szövegszerkesztőnél

szoftver

ert optimalizálni. Az IntranetWare alapvetően sok licencet foglalt

alkalmazott a Microsoft, majd kiterjesztette a közoktatás többi területeire is. A

kiválasztott szoftver a megrendelés pillanatától jogosan használható, azonban sem

Magyar, vagy nem magyar?

A válasz nagyon sok esetben egyértelműen az, hogy m

hallatlan előny a jó helyesírás ellenőrző, és az sem hátrány, ha a menük, súgók is

anyanyelvünkön szólnak hozzánk. Néha azonban, olyankor, ha a rendszerben olyan szoftver

is fut, melynek nincs magyar változata, ez zavaró is lehet, olykor furcsa, kevert nyelvű

üzeneteket is kaphatunk. Még nagyobb gondot, sőt hibát is okozhat a tizedespont és

tizedesvessző helytelen alkalmazása. A magyar nyelvű Excel a ponttal elválasztott számokat,

ha tudja, dátumként értelmezi (12.12 # dec.12). Így, ha például egy tizedespontot alkalmazó

mérőrendszerből érkező, nagy mennyiségű adatot szeretnénk feldolgozni, ez komoly, és

nagyon nehezen észrevehető hibákhoz vezethet. Míg a kedvezmények nélküli változatban a

két nyelvi verzió ára azonos, a közoktatásban erősen preferált a magyar változat.

Hálózati

A Windows NT esetén a szerver program ára kevés munkaállomás licenct tartalmazott

(szélsőséges esetben egyet sem), ezeket akár egyesével, vagy kisebb csomagokban lehetett

pótlólagosan megvásárolni. A rendszer rugalmas, de a felhasználói kapcsolatok számának

ismerete híján nehéz a szerv

- 45 -

ma a

Micros

Végül

alapvet s - különösebb kommentár

nél

választása esetén 290, a Microsoft választása

valószín

Fontosak itt a gazdaság

inkább a piacon m ő terméket vásároljuk meg. Licenc köteles szoftver a “komoly”

program ől függetlenül közös tulajdonságuk, hogy pénzbe kerülnek, néha

nagyon sok pénzbe. A jogos és jogtalan felhasznál

lemeze ték felbontásával megpecsételt licenc-szerződés

sza y

- A szo

- A pro

memór elég

ül jogos, és mi jogtalan szoftverhasználatnak, ilyenkor

ll adni az eredeti telepítő lemezt, a kézikönyvet (esetleg ennek első

e szerződést. Magasabb verzióra való lépéshez adják ki, így nem kell

gáb n, így kevésbé rugalmas, de jól optimalizálható hálózati szoftvert eredményezett. A

oft az egyenrangú hálózatoktól indult, a Novell a kliensszerver megoldások híve.

is mindketten ugyanarra tartanak, de más-más háttérrel. A két rendszer szolgáltatásai

ően különbözőek, de ha már az áraknál tartunk, érdeme

kül – egy nagyságrendi összehasonlítást végezni: Egy 250 felhasználós hálózatra a Novell

esetén 279 pénzegységet kell költenünk, tehát

űleg nem ez lesz az alapvető döntési szempont.

i számítások, azaz hogy mennyibe kerül a fejlesztés, megéri-e vagy

ár létez

ok jó része. Jellegükt

ást a vásárláskor kötött, általában a program

ket (vagy CD-t) tartalmazó borí

bál ozza. Az alábbi két pontot csaknem minden szoftver gyártó feltételként szabja:

ftverről csak egyetlen, biztonsági másolat készíthető.

gram csak egyetlen gépen futtatható. Futtatásnak minősül az is, ha a szoftver egy gép

iájában vagy merevlemezén található. Néha, különösen hálózati környezetben

nehéz eldönteni, hogy mi minős

érdemes alaposan tanulmányozni a szerződést, vagy segítséget kérni a megfelelő

szakemberektől (mint például a “szoftver rendőrségnek” becézett BSA - Business Software

Alliance)

.

LICENC: egy adathordozó megvásárlása mellett csak jogokat vásárol az ember több

munkaállomás használatához. Ez nyilván olcsóbb mintha megvásárolnánk minden hardvert.

TELJES VERZIÓ: ami upgrade-elhető

UPGRADE: (frissítés / version upgrade, update) ekkor kedvezmény olyan esetben

alkalmazható, ha a felhasználó már rendelkezik a szoftver egy előző változatával. Ezt gyakran

igazolni is kell, át ke

oldalát), illetve a licenc

megvenni a teljes új verziót, elég ez a változat az áttéréshez. Pl. a WINDOWS2000-ről a

WINDOWS XP-re. Korlátozottan de a downgrade-t is alkalmazzák. Ekkor a szoftver előző

változatait is legálisan használhatja a licence birtokosa. Competitive Upgrade esetén

- 46 -

versenyeztető frissítésről beszélünk, ekkor a felhasználót egy más termék használatáról

szándékozik a cég átcsábítani a kitüntetett programra.

SERVICE PACK: egy program kiadása után az esetleges hibák javítására adják ki.

MONOPÓLIUM: a gépek 80-90%-án MS szoftverek futnak, így a többi szoftvergyártó is

rákényszerül a MS-tal való kooperálásra, ha majdnem mindenki ezt használja

SZOFTVERMEGBÍZHATÓSÁG: a hardvereszközök működőképessége egyedileg

áltozik, és akár pillanatonként módosuló véletlen tényezőktől (elhasználódás mértéke,

er és a

v

környezeti hatások) függ. Ezzel ellentétben a szoftverek példányai azonosak, és – az

adathordozók hibáitól eltekintve – időben állandóak. A hibátlan programrész mindig

hibátlanul működik, a hibás programrész viszont mindig hibásan. A szoftverek

megbízhatóságának statisztikai jellegét tehát nem a szoftver belső tulajdonságai adják, hanem

a használat módja: milyen gyakorisággal lépünk be a hibás programrészbe. A felhasználót a

teljes rendszer hibátlan működése érdekli, gyakran nem is tud különbséget tenni a hardv

szoftver hibája között.

A hardver és a szoftver megbízhatóságának különbségei:

- 47 -

HARDVER SZOFTVER A hiba oka egyaránt lehet a tervezés, a gyártás, a használat és a karbantartás.

A hiba oka majdnem mindig a tervezés.

A hiba lehet az elhasználódás vagy más, energiával kapcsolatos jelenség

következménye. Ennek gyakran vannak

Nincs elhasználódás. Nincsenek korai figyelmeztető jelek.

korai figyelmeztető jelei. Javítással növelhető a megbízhatóság. Az egyetlen javítási lehetőség az áttervezés

(újraprogramozás). A megbízhatóság függhet bejáratási vagy

elhasználódási jelenségektől. A megbízhatóság nem változik a a működési

idővel, csakis a hibakeresésbe fektetett munkával.

A meghibásodás valószínűsége függ az eltelt működési (vagy tárolási) időtől.

A meghibásodás nem függ így az időtől. Akkor történik, amikor hibás

programrészbe lépünk. A megbízhatóság környezeti tényezőktől is

függ. A környezeti tényezők nem érintik a

megbízhatóságot, legfeljebb az adathordozón keresztül.

A megbízhatóság elméa tervezés és a ha

letileg megjósolható sználat alapján.

A megbízhatóság semmilyen fizikai folyamat alapján nem jósolható, mert a

ezés emberi tényezőitől függ. tervA megbízhatóság gyakran növelhető

tartalékegységek alkalmazásával. A megbízhatóság nem növelhető

tartalékegységek alkalmazásával, ha a párhuzamos programrészek azonosak:

amennyiben az egyik hibás, akkor a másik is. A tartalékolás csak akkor segít, ha a

párhuzamos ágakban eltérő szerzők által készített eltérő programok vannak.

A rendszer komponenseinek megbízhatósága olyan törvényeket követ, amelyek a komponenseket ért terhelés és más tényezők alapján bizonyos mértékig

megjósolhatók. Hasznos elemzési módszerek: kritikus részegységek

kiválasztása, Pareto-elemzés.

A hibák általában nem jelezhetők előre az egyes programlépésekre vonatkozó

megállapításokból. A programhibák véletlenszerűen szóródva helyezkednek el,

és bármelyik utasítás lehet hibás.

A BSA FELADATA ÉS JOGKÖRE

Az illegális szoftverkereskedelem ellen a nagy szoftvergyártók létrehozták a BSA-t

(BUSINESS SOFTWARE ALLIANCE), amely harcol az illegális másolatok készítői,

terjesztői és felhasználói ellen. A BSA a világ szoftver- és Internet-iparágát képviselő

szervezet, amely a kormányzatok és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja szerte a világon.

Feladatának tekinti, hogy felvilágosítsa a számítógép felhasználókat a szoftverekkel

- 48 -

kapcsolatos szerzői jogokról, támogassa az innovációt elősegítő állami célkitűzéseket,

kiterjessze a ker tőségeket és harcoljon az illegális álat ellen.

tó k z

á ényes an

se kedését és a dos jogok

tiszteletbe

ós a

s a

joggal zintjét, m k

ha lemé s

mi . A BSA h yesítő

egis gi

és pénzügyi következményeivel. A BSA alapvető célja az, hogy a vállalatok a cégen belüli

ségi

szüks éréséhe

síkra s ebb

véde lebont d

alkalmazásáért, az Internet-szabályozás és

előmozdításáéért, abból a célból, hogy lehetővé tegye a szoftveriparág tartós sikerét. A

tagvállalatok vezetői szorosan együttműködnek annak érdekében, egységes iparági álláspontot

alakítsa elem, a n

v leges ák

t

J e körülbel het

informá erhasználatról, és itt lehet bejelenteni egyes olyan

seteket, ahol illegális szoftverfelhasználás gyanúja merült fel. A szerzői jogsértések

üntetőjogi következményeinek következetes érvényesítése érdekében a BSA szorosan

kat és polgári peres eljárásokat

dít az olyan szoftver-viszonteladók és gazdasági társaságok ellen, melyek illegális

szoftve

eskedelmi lehe szoftverhaszn

A BSA - és a világszerte megtalálha épviseletei - felvilágosító kampányaival, a

llami célkitűzések támogatásával és jogérv

gíti elő a szoftveripar folyamatos növe

n tartatását

ítő programjával több, mint 65 országb

szerzői- és szomszé

A BSA tevekénysége során informáci nyagokat és eszközöket készít és juttat el a

zoftverfelhasználóknak és viszonteladóknak

kapcsolatos jogi háttér tudáss

zzal a céllal, hogy egyrészt növelje a szerzői

ásrészt elősegítse a jogtiszta szoftvere

sználatát, harmadrészt bemutassa a közvé

lyen következményeket von maga után

nynek, hogy az illegális szoftverfelhasználá

atékonyan alkalmazza jogérvén

programját, hogy a szervezetek döntéshozóit m mertesse az illegális szoftverhasználat jo

illegális szoftverhasználatot komoly felelős

éges lépéseket a teljes jogtisztaság el

kérdésnek tekintsék és tegyék meg a

z.

z vÁllami célkitűzések: A BSA mindig

lméért, a kereskedelem korlátainak

állt a szellemi alkotások intenzí

ásáért, a titkosítási technológiák szaba

kapcsolódó irányelvek kidolgozásának

nak ki az elektronikus keresked

édelme, az export ellenőrzések és az eset

erületén.

ogérvényesítés: A BSA világszert

ciót kapni az illegális szoftv

emzetközi kereskedelem, a szellemi alkotások

en felmerülő műszaki jellegű problém

ül 65 forródrótot üzemeltet. Itt le

e

b

együttműködik a nyomozóhatóságokkal és büntetőeljáráso

in

reket használnak, illetve illegális szoftvermásolatokat készítenek. A BSA

jogérvényesítő programja fontos szerepet játszott abban, hogy több ezer szervezet legalizálta

szoftvereit, több száz büntetőeljárás indult szoftverekkel kapcsolatos szerzői jog

megsértésének alapos gyanúja miatt, illegális szoftverekkel kereskedő webhelyeket zártak be,

befejeződött az illegális szoftverek jogsértő értékesítése számos internetes aukciós oldalon és

- 49 -

szoftver-kiskereskedőnél, és számos illegális CD-t foglaltak le. A kártérítési

megállapodásokból befolyó pénzt a szervezet a felvilágosító és jogérvényesítő programjainak

támogatására fordítja.

- 50 -

6) ÉRTELMEZZE AZ INFORMÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI

RENDSZEREK KÖZTI KÜLÖNBSÉGET! MIT ÉRTÜNK

INFORMÁCIÓS RENDSZERFEJLESZTÉSI ÉLETCIKLUS

ALATT? FEJTSE KI, MI A RENDSZERFEJLESZTÉSI

MÓDSZERTAN SZEREPE A FEJELSZTÉSI

ÉLETCIKLUSBAN! HATÁROZZA MEG AZ INFORMATIKAI

RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FÁZISAIT!

RENDSZER: a legáltalánosabb módszertani kategória. Rendszer bármi lehet, amit én

meghatározok. A fogalmi meghatározások keretein belül a rendszer határait szabadon

választhatom meg, ha a szakmai ismérveket ezzel nem sértem.

A rendszerszervező számára mindig a vállalat a rendszer.

Az informatikusnak mindig a teljes szervezet a rendszer.

A rendszer megismerésének előfeltétele a rendszer határainak kijelölése.

A rendszer csak környezetben létezik.

A rendszer tagolásának feltétele a rendszer egészként való ismerete.

A rendszerrészek adott rendszeren belül általában nem függetlenek egymástól.

INFORMATIKA: az információs rendszerek fejlesztésének, működtetésének,

hasznosításának törvényszerűségével foglalkozó tudományágat, szakmát. Segítségével

bármely rendszer egészének információs állapotát leírhatjuk, tartalmazza az informatikai

eszközök és az információk rendszerbe integrálását, azaz a kapcsolatot és a feldolgozási

módozatokat az információ forrása és végső felhasználása között. Az információk és

feldolgozásuk egy rendszert alkotnak.

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA: magába foglalja mindazon módszereket és

eszközöket, melyek az információ előállítását, feldolgozását és továbbítását szolgálják.

- 51 -

Rendszerekben gondolkodni, problémához rendszerszemléletben közelíteni annyit tesz,

int az informatikát, az információtechnológiát problémamegoldó módszerként alkalmazni.

Ebben a számítástechnika csak eszköz, technika.

Minden rendszerfejlesztési feladat megoldása során arra törekszünk, hogy a vállalaton belüli

üzleti t

Ennek

Tehát a rendszerfejlesztés során inform

manaps

technol

módsze

INFO RMATIKAI

m

A rendszerek mérnöki előállításának technológiáját nevezzük rendszerfejlesztésnek.

evékenységet az információtechnológia eszköztárának a felhasználásával támogassuk.

során a vállalaton belüli adatokra és információs folyamatokra gyakorolunk hatást.

ációrendszer-fejlesztést is végrehajtunk. A vállalatok

ág kész, komplex rendszereket vásárolnak, vagy outsourcing-ot alkalmaznak. A zárt

ógiai rendben történő rendszerfejlesztést támogató rendszereket nevezzük

rtanoknak.

RMÁCIÓS RENDSZER / INFO

RENDSZER

eszk éhez információt állít elő,

befo dszer mindazon módszerek,

eljá ít, feldolgoz,

táro ük, hogy a szervezet céljaival és feladataival,

vala tt adatfeldolgozó

rend inden

sze

a segítése. Legfontosabb része a visszakereső jellegű

feld

lül az

informatikailag támogatott információáramlást és kezelést jelenti. Ez nem minden vállalatnál

található.

Az információs rendszer mindazon módszerek, eljárások, folyamatok és

özök szervezett együttese, mellyel a szervezet tevékenység

gad, tárol, feldolgoz és továbbít. Az adatfeldolgozó ren

rások és eszközök szervezett együttese, mellyel a szervezet adatot fogad, rögz

l, továbbít és megsemmisít. Ha feltételezz

mint humán erőforrásaival teljes mértékben összhangban van a kialakíto

szer, akkor az információs rendszernek mindig része az adatfeldolgozó rendszer. M

rvezetnek létezik információs és adatfeldolgozó rendszere, függetlenül attól, hogy a

szervezet alkalmaz-e információtechnológiai eszközöket (hírközlő, kommunikációs, média,

számítástechnikai, irodatechnikai eszközök), vagy feladatait hagyományos nyilvántartások

alapján végzi. Az információs rendszerek alapvető elemcsoportjai: az adatok, folyamatok, a

rendszer határfelületei (input /output és feldolgozás / adatbázis interfész). Minden információs

rendszer célja a felhasználó munkájának

olgozás. Az információrendszer a vállalaton belüli állandó, összes információt jelenti;

ilyen minden vállalatnak van. Viszont az információs rendszer a vállalaton be

- 52 -

Az információs rendszer különleges jellemzői:

Rendkívüli mértékben összetett

Létrehozás több személy tevékenységén alapuló folyamat

A rá vonatkozó ismeretek konvención alapulnak

Mindig közvetlenül személyes ismeretekhez fűződnek

Az információs rendszer szervezett együttese:

az adatoknak, információknak

a velük kapcsolatos információs eseményeknek

a rajtuk végrehajtott információs tevékenységeknek

az előzőekkel kapcsolatos erőforrásoknak

az információk felhasználóinak

a fentieket szabályozó szabványoknak és eljárásoknak.

erek alapvető céljai

atékonyság növelése

– Költs

. A valós rendszerben folyó eseményekről az események által kezelt dolgok

Az információs rendsz

H

égcsökkentés, bevételnövelés

– Versenyben maradás

Gyors döntéstámogatás

– Megfelelő (releváns) adatok

– A megfelelő helyen

– A megfelelő időben

Gyors alkalmazkodás a változó feltételekhez

– Technikai/technológiai fejlődés (telematika)

– Piaci viszonyok változása (kereslet, erőforrások)

– Információs társadalom elvárásai (pl. elérhetőség)

– Jogi, szabályozási változások (adó, előírások)

Kettős rendszernézet:

Létezik eszerint egy valós és egy információs rendszer. Ebben a valóság elsődleges, a róla

szóló ismeret másodlagos momentumnak tekinthető. A valós rendszer és a hozzá kapcsolódó

információs rendszer két egymásba fonódó rendszer. Maga az információ is része a

valóságnak

- 53 -

áramlásáról szerzett adatok kerülnek az információs rendszerbe. Ez a nézet ma már elavultnak

számít.

Összetett re

Ez a mai elké szer található, a valós, az

információs és özött van átfedés, az

Az informá ó

ndszernézet:

pzelésnek megfelelő nézet. Itt már három rend

az eszközrendszer. A valós és az információs rendszer k

eszközrendszer pedig mindkettőt támogatja.

ci s rendszer vetületei:

Adat ü gosan objektív / a rendszer

többi

vet let (az ismeretek elrendezése stabil / viszonyla

tényezőjétől független)

Feldo éget és az eseményt / stabil és

szubj í bbi részétől / az adathoz képest többszörös

lehet

lgozás-vetület (magába foglalja a tevékenys

ekt v / nem független a rendszer tö

)

Környezeti vetület (szubjektív / eszközök objektívek)

alóságnak a kompromisszumoktól mentes képe) / LOGIKAI SZINT

ően átalakított, kompromisszumokat tartalmazó fogalmi

T (adott környezet konkrét fizikai adottságaira alkalmazott, tehát ilyen

kított logikai kép)

endszer:

k problémái

roblémák:

ség

Az információs rendszer szintjei:

FOGALMI SZINT (a v

(adott környezet korlátjainak megfelel

képe) / FIZIKAI SZIN

módon felhasznált és átala

Az informatikai r

Informatikai rendszere

Kívánatos életciklus: 5-8 év

Gyakorlatban: 1-3 év

• Fejlesztés 1-2 év + Bevezetés 1-2 év = 2-4 év !!!

• Mire elkészül és használatba vesszük, elavul!

• Folyamatos fejlesztésre kell felkészülni!

P

• Nem látható előre a sikeres

• Nincs kialakult piac (az új szolgáltatásokra mennyire

lesz kereslet?)

• Változó feltételek (jog, technológia, gazdaság)

• Nem becsülhető idő, erőforrás szükséglet

- 54 -

RENDSZERFEJLESZTÉSI ÉLETCIKLUS

árolunk kész rendszert (DOBOZRENDSZER),

ll integrálni. Ehhez a rendszer-paraméterezést a

rendsze

mindössze egyet választanak. A diagram egy rendszerfejlesztési eszköz. Pl. GANN diagram

esetén

tevéken

A r

az ötlet megszületésétől a használatból való

Rendszerfejlesztés során a szoftveradottságokból kötöttségek, korlátok jelentkeznek,

amelyeket a számítástechnikai eszközök adottságaival együtt kell figyelembe venni. Egy

rendszert vagy magunk fejlesztünk, vagy vás

de akkor ezt a már meglévő vállalatba ke

rszakértők végzik. Több megvalósíthatósági tanulmányt is létre lehet hozni, de ebből

a vízszintes tengelyen az időrendi beosztást, a függőlegesen pedig a projekt

ységeket vesszük fel.

endszer életciklusa:

Egy rendszer teljes életútjának áttekintése

kivonásig: Új probléma megjelenése / Megvalósíthatósági vizsgálat / Rendszerelemzés /

Rendszertervezés / Tervezés kivitelezése / Termék bevezetése

A projekt bevezetése

Féléves éles üzemelés után a tapasztalatok kiértékelése

Tanulság levonása

A rendszer folyamatos karbantartása

A valóságos élet követelményeihez igazodó módosítások elvégzése: az információs

k kell a változásokat, az idő múlásával megjelennek újabb

er újdonságok, végül

rendszereknek követniü

hardver és szoftv

Teljesen új alapokra kell helyezni az adott információs rendszert

Új fejlesztési projektet kell indítani, elölről kezdődik a ciklus

odell: adatbázis – interfész – kivitelezés – interfész – felhasználó. Ahol az

ség összekapcsolhatóságát és együttműködését biztosító

képzelt felületnek az a része, amelyen

tok átvitele az igényelt illesztés biztosításával történik.

Életciklus-m

interfész két funkcionális egy

előírások összessége. Az interfész két rendszer közötti

keresztül az ada

- 55 -

A RENDSZERFEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN SZE-

REPE A FEJELSZTÉSI ÉLETCIKLUSBAN

ejlesztési módszertan:

és eszközök (CASE) átfogják vagy megkísérlik lefedni a

zoftverfejlesztés részfolyamatainak összességét, vagy annak egy részét.

modellek a rendszerfejlesztési projektek tevékenységeire, folyamataira és termékeinek

meg szabályokat, és emellett általában egy szemléletet, azaz a

okat,

át, szerkezetét és formai

felépíté

A s sztési modellekhez (életciklus és vízesés modell) meghatározott

strukturált rendszerfejlesztési m is kapcsolódnak. Ennek tipikus képviselője az

SSADM

szabályo ű projektirányítási módszertanhoz. A PRINCE

a p eljes életciklusában

alka k tervezését fedi le a

ációtechnológiai) tervek elkészítéséig.

zési, implementációs

rogramfejlesztés), teszt és integrációs szakaszokra bontását. Ezek létrehozását követően a

ozzájuk illeszkedő rendszerrészekkel folytatódik a fejlesztés. A rendszerfejlesztés során

A rendszerf

A módszertan egymással összefüggő feladatok megoldásának, egymással összefüggő, sőt

egymásra épülő módszerét jelenti. A módszerek egységes rendszere. A módszertanokban

használt módszereket technikának nevezzük. Pl. adatmodellezés, folyamatmodellezés,

dialógustervezés. Az egész munka sokkal áttekinthetőbbé válik, pontosabban tervezhető és

irányítható ezáltal. Így csökkenteni lehet a pontatlan tervezésből eredő későbbi határidő- és

költségtúllépések valószínűségét

A modellek, módszertanok

s

A

tartalmára fogalmaznak

rendszerfejlesztés filozófiáját is képviselik.

A módszertanok a folyamatokban alkalmazható módszerekre adnak meg eljárás

esetenként meghatározzák a termékek és dokumentációjuk tartalm

sét.

trukturált rendszerfejle

ódszertanok

strukturált rendszerfejlesztési módszertan. Ez a szoftver-előállítás folyamatát

zza és szorosan kötőik a PRINCE nev

rojektirányításban az informatikai rendszer fejlesztésének t

lmazható. Az SSADM az informatikai rendszer fejlesztéséne

projektindítástól a fizikai (inform

Objektumorientált módszertanok: a rendszer-architektúra egyes elemeinek az

újrafelhasználhatósága érdekében a rendszerfejlesztés iteratív és inkrementális jellegét

hangsúlyozzák. Azaz az ilyen módszertanok először csak a legfontosabb rendszerelemekre

hajtják végre a fejlesztési folyamatnak a rendszerelemzési, terve

(p

h

- 56 -

tehát nem egymástól független rendszerrészeket alakítunk ki, hanem a már meglévőhöz

Z INFORMATIKAI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉ-

mindig valamilyen inkrementumot (többlet, kiegészítés) adunk hozzá.

A

NEK FÁZISAI!

A rendszerfejlesztés fázisai - 1. Elemzés – célok, elvárások meghatározása – az alaptevékenység vizsgálata – a tervezési fázis előkészítése – a technikai feltételek elemzése – fejlesztési környezet kiválasztása Tervezés Kivitelezés Működtetés

A rendszerfejlesztés fázisai - 2. Elemzés Tervezés – adatok, eljárások, jelentések rögzítése – információáramlás tervezése – modell megtervezése (funkcionális, szerkezeti)

– kommunikációs hálózat tervezése és telepítése – fejlesztésiKivitelezés

– működési környezet meghatározása

környezet biztosítása

űködtetés M

A rendszerfejlesztés fázisai - 3. Elemzés Tervezés Kivitelezés – Menü, program, dialógus, I/O tervek, Kódolás – Tesztelési terv, tesztelés – Felhasználók képzése, oktatás – Rendszer telepítése – Adatkonverziók – Átadás, próbaüzem Működtetés

A rendszerfejlesztés fázisai - 4. Elemzés Tervezés Kivitelezés Működtetés

- 57 -

– Folyamatos ellenőrzés, minőségbiztosítás – Megbízhatósági és költség elemzések – Felhasználói visszajelzések – Rendszer módosítása, korszerűsítése –– ... Használat megszüntetése

A rendszerfejlesztés tényezői

Filozófia (megközelítés, pl. strukturált, OO) , CMM) l. SSADM, RUP)

ML, Rational Rose)

vei:

z/fázishoz leginkább illeszkedő eszköz isnak önálló eredménye legyen tosítás, ellenőrzés a döntési pontoknál

logikai vs. fizikai tervezés ználhatóság

ntálás („öndokumentálás”) os elemek felhasználása

Absztrakciós szintek: • • Modellek (időrend, pl. vízesés

rtanok (eljárásrend, p• Módsze• Eszközök (technikák, CASE, pl. U

A rendszerfejlesztés fő elRészekre bontás – fokozatos, iteratív előrehaladás – a feladatho– minden fáz– minőségbiz–– modularitás, többszörös felhas– dokume– szabványKapcsolat a felhasználóval – ergonómiai szempontok – közös nyelv, felhasználók bevonása Projekt szemlélet

- 58 -

7) FEJTSE KI, MI A RENDSZERFEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN

HÁTRÁNYAI A MÓDSZERTAN

A KÜLÖNBSÉG A

AN ÉS A MÓDSZER

ŐL?

MÓDSZERTAN SZE-

SZEREPE A FEJLESZTÉSI ÉLETCIKLUSBAN! MIK AZ

ELŐNYEI /

HASZNÁLATÁNAK? MI

RENDSZERSZERVEZÉSI MÓDSZERT

KÖZÖTT? MIT TUD A „CASE” ESZKÖZÖKR

A RENDSZERFEJLESZTÉSI

REPE A FEJELSZTÉSI ÉLETCIKLUSBAN

ZNÁLATÁNAK ELŐNYEI /

LSD. Előző tétel!

A MÓDSZERTAN HAS

HÁTRÁNYAI

módszertan használatának előnyei:

z előállítandó terméktípusok a módszertanban előre meghatározottak, és ami fontos, hogy a

határozott minőségi követelményeknek kell megfelelniük, nagy hangsúlyt kap a minőség

KÜLÖNBSÉG A RENDSZERTERVEZÉSI MÓDSZER-

A

A

TAN ÉS MÓDSZER KÖZÖTT

A módszer egy jól körülhatárolt feladat megoldásának az eszköze

A módszertan zárt technológiai rendben történő rendszerfejlesztést támogató rendszer. A

rendszerfejlesztés a rendszerek mérnöki előállításának technológiája, ennek során

információrendszer-fejlesztést is végrehajtunk. A módszertan egymással összefüggő feladatok

- 59 -

me ással összefüggő, egymásra épülő módszere. Azaz a módszerek egységes

rendszere. A módszertanokban használt módszereket technikáknak nevezzük. Az egész

munka sokkal áttekinthetőbbé válik, pontosabban tervezhető és irányítható általa. Így

csökkenteni lehet a pontatlan tervezésből eredő későbbi határidő-, és költségtúllépések

val

értelme

eljárásokat, esetenk

és form

Különb

goldásának egym

ószínűségét. A módszertan fogalma tágabb, a módszerek egységes rendszereként

zzük A módszertanok a folyamatokban alkalmazható módszerekre adnak meg

ént meghatározzák a termékek és dokumentációjuk tartalmát, szerkezetét

ai felépítését.

ség a módszertan és a módszer között:

A módszer egy jól körülhatárolt feladat megoldásának eszköze

nak egymással

összefüggő, egymásra épülő módszere

A módszertan az egymással összefüggő feladatok megoldásá

A módszertan fogalma tágabb, a módszerek egységes rendszereként kezeljük

A „CASE” ESZKÖZÖK

OL) olyan programcsomagok, melyek megkönnyítik, segítik az egyes

fejlesztési tevékenységeket, szabványos kereteket adnak az eredménye entálásához.

zoftver

s feladata az összehangolás. A CASE eszközöket nevezzük

zámítógéppel segített rendszertervezésnek (pl. MAGIC, ORACLE, FLORA). Tárgyuk a

gép a CASE-zel kétoldalúan kommunikál. Szótárban

egy

rmék, van benne egy szakértői rendszer vagy mesterséges intelligencia, a rendszer objektum

eg, de önmagában nem módszertanok. A

őtényezőt lehet a CASE eszközök használatával csökkenteni:

gyorsabb dokumentáció, naprakészebb fejlesztési adatbázis. A CASE eszközök jelentősen

megkönnyítik az adatbázis kezelést. Jellemzőik:

A CASE eszközök (TO

k dokum

COMPUTER AIDED SOFTWARE ENGINEERING, azaz számítógéppel támogatott s

technológia. Elsődlege

s

teljes információs rendszer. A nagy

tárolja az előzetesen elemzett tervezési információkat, melyeket terminálról töltenek be.

Letöltéssel kerül a mikrogépre, amelyen az elemző programok futnak. A CASE eszköz

te

orientált, SQL-t vagy más fejlett lekérdező rendszert használ, programgenerátort alkalmaz. A

CASE eszközök használata módszertant követel m

rendszerszervezésben az id

- mindig egy határozott módszertanra épülnek

- önmagukban nem módszertanok

- 60 -

- rendszerkövetelmények, tervezési specifikációk grafikus létrehozása és

karbantartása

- információk és keresztreferenciák elemzése

- prototipizálás és szimuláció

- kódgenerálás és dokumentálás

- szabványosítás

- kapcsolat létesítése külső adatbázisokkal és szótárakkal

- adatok és információk tárolása és visszakeresése

Csoportosításuk:

szköz legalább 1 fázist támogat / CASE

E munkapad az egész

lapján: UPPER CASE stratégiai tervezés,

R CASE

egyszerűbb rendszerspecifikációk

- integráltság alapján: CASE e

felszerelés 1 egész életciklusbeli fázist támogat / CAS

életciklust lefedi

- életciklusbeli elhelyezkedés a

projekttervezés / MIDDLE CASE rendszerelemzés, tervezés / LOWE

- 61 -

8) INTEGRÁLT IRODAI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSA,

LÉTEZ EREK, FOLYAMATOK

ÚJRASZERVEZÉSÉNEK LÉPÉSEI. ÜGYVITELI

FO Y MEGVALÓSÍTÁSA (TEVÉKENYSÉGEK,

VEZÉRLÉSI SORREND, ADATKAPCSOLATOK). AZ

A

INTEGRÁLT IRODAI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSA,

Ő RENDSZ

L AMATOK

ADATMODELL MEGALKOTÁS

LÉTEZŐ RENDSZEREK

izált iroda alapelemei:

Az automat- a számítógépes környezet (számítógép hálózat, telefonos és WAN hálózati

kapcsolat, szerver, ami biztosítja a kliens/szerver alapú alkalmazások

futtatását)

- a szoftvereszközök (keretrendszer a hálózatban, amely lehetőséget ad

információáramlásnak, tevékenységhez szükséges programok használatának,

kifejlesztésének)

- a módszertanok. (pl. WORKFLOW MANAGEMENT)

Az automatizált irodai funkciók: ügyiratbevitel: ügyfélterminál, lemezes adatbevitel, telefonos kapcsolat, telefax,

adatrögzítés, képfeldolgozás (OPTICAL CHARACTER RECOGNITION = OCR),

kártyás rendszerek, telekommunikációs hálózaton keresztül, EDI

számítógépes iktatás

irattárolás, dokumentumkezelő rendszerek: hagyományos / szabadszöveges

adatbázis-kezelő rendszerek, papír alapú dokumentumok tárolása

archiválás: üzemszerű / kényszerű

iratkészítés

- 62 -

elektronikus aláírás: titkos és nyilvános kulcsokat tartalmazó, kártyát igénylő,

digitalizált aláírás / láttamozó, jóváhagyó, véglegesítő aláírás

elektronikus levelezés

elektronikus adatcsere (EDI): kereskedelmi, gazdasági, adminisztrációs, pénzügyi,

állítmányozási, államigazgatási dokumentumok szabványokon alapuló elektronikus

apír nélküli) cseréje. Biztonsági szolgálatai: rejtjelezés, digitális aláírás, hozzáférés-

rgalomirányítás, közjegyzői hitelesítés

sz

(p

ellenőrzés, adattitkosítás, adatsértetlenség, hitelességcsere, forgalom helykitöltés,

fo

egyéni és csoport-naptárak

ügymenetkezelés (WORKFLOW): az algoritmizált és egyedi ügymenetek vezérelt

végrehajtása

védelmi rendszer: környezeti elemekre, számítástechnikai eszközökre, iratokra,

adatokra, szoftverekre, kommunikációs csatornákra, irodai személyzetre.

odai rendszerek fejlődése: li):

Ir1) GENERÁCIÓ (számítógépek nélkü

Felhasználói f

Rendszerstruktúra

Irattárolás: papír alapú

Kommunikáció

Csoporteszközök

Ügymenetk

2) GENERÁCIÓ (számítógépek megjelenése):

elület: papír és írógép

: nincsenek kapcsolódási pontok

: alapvetően szóban

: nincs

ezelés: hagyományos, kézi továbbítás

Felhasznál ág érdekében

apcsolódási pontok nélkül

Ira ro

K

C

Ügyme yos,nehezített

3)

ói felület: mindenhol azonos irodai programok az átjárhatós

Rendszerstruktúra: egyedi szoftverek k

ttá lás: többségében még papír alapú

ommunikáció: alapvetően még szóban

soporteszközök: továbbra sincs

netkezelés: hagyomán

GENERÁCIÓ (számítógépek hálózatba kapcsolása):

elhasználói felület: szabadon választható irodai programok, az F átjárhatóság látszólag

me

Re sz egyedi szoftverekből felépített egyedi rendszer, amely az integráció

jegyeit hordozza

goldott

nd erstruktúra:

- 63 -

Ira ro

K

Cs r egjelenése

Ügyme

4)

ttá lás: főleg elektronikus, megjelenik a papír alapú iratok elektronikus tárolása

ommunikáció: részben elektronikus

opo teszközök: csoportnaptárak m

netkezelés: adhoc jelleggel elektronikus továbbításon alapuló ügyiratmenet

GENERÁCIÓ (egyedi helyett teljes megoldás):

elhasználói felület: előírt felhasználói felületek

endszerstruktúra: kliens / szerver architektúra

attárolás: a hagyományos elektroniku

F

R

Ir s tárolást kiváltják a dokumentumkezelő

ren ze

Ko

Csoporteszközök: csoporteszközök kiterjesztése

Ügyme

5)

ds rek

mmunikáció: főleg elektronikus, nemzetközi és szabványos

netkezelés: workflow

GENERÁCIÓ(új technikai lehetőségek):

Felhasználói felület: szabadon választható, tetszőleges operációs rendszerben

ő szabványosítással, kliens/szerver

rendszer, amely képes minden típusú

gozására

ványon alapul, integrál minden kommunikációs

ősége kitágul

IntTöb

Rendszerstruktúra: modulrendszerű struktúra bels

architektúrában

Irattárolás: bárhonnan elérhető dokumentumkezelő

irat kezelésére és feldol

Kommunikáció: nemzetközi szab

lehetőséget

Csoporteszközök: az eszközök integrációja és elérhet

Ügymenetkezelés: bárhonnan elérhető workflow

egrált irodai rendszerek: b alrendszerből épülnek fel, modulárisak; ezek a modulok:

IRODAI PROGRAMOK

Off ok ice programok, egyedi fejlesztésű program

GROUPWARE ESZKÖZÖK

Hál zés, telefax, EDI, csoportnaptárak ózat, internet hozzáférés, elektronikus levele

DOKUMENTUM- ÉS ADATKEZELŐ RENDSZEREK

Irattárolás, archiválás, iktatás, adatbázis-kezelés

WORKFLOW RENDSZER

Üg

ymenetvezérlés, eseménykövetés, naplózás

- 64 -

Elvis felépítés

gramok a szerveren találhatóak, és ehhez

égek:

pésenkénti bevezetése)/ szabványos

re) / bővíthetőség, rugalmasság / közös

rendszerek / fejlesztői eszközök / relációs adatbázis-kezelés / szöveges

atbiztonság, adatvédelem

öz igénye

), szervergépek, nyomtatók, scannerek, háttértárak, helyi és

Lé

EL OK:

árások egy integrált rendszerrel szemben: 1) Az irodai rendszer architektúrál

Kliens / szerver architektúra: közös adatok, pro

szinte korlát nélkül bárhonnan hozzáférhetünk. Az elvárt architektúrális jellegzetess

Rendszerkapacitás / modularitás (rendszerépítés lé

interfészek (modulok egymáshoz illeszthetőségé

munkavégzés

2) Az alkalmazni kívánt szoftvereszközök

Operációs

adatbázis-kezelés, alkalmazói programok, hálózati felügyelet, ad

3) Az irodai rendszer kialakításának hardvereszk

Személyi számítógépek (PC-k

nemzetközi hálózatok

tező rendszerek:

SŐ PROGRAM FRAMEWORK (szövegszerkeszt

elkészítése)

ő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, grafikák, ábrák

PRISMA OFFICE (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, ezek

összekapcsolása))

MICROSOFT WORKS (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, képes a

modem kezelésére)

OFFICEPROGRAMOK

CSOPRTMUNKA TÁMOGATÁS: WINDOWS 3.1

WINDOWS FOR WORKGROUPS: kibővített WINDOWS program, lehetővé teszi

a csoportmunkát is. S : megosztható dokumentum-hozzáférés, erőforrások zolgáltatások

megosztása, kommunikációs lehetőségek (pl. telefonbeszélgetés monitoron keresztül) stb.

WINDOWS 95: kibővített kommunikációs lehetőségek

INTEGRÁLT IRODAI RENDSZEREK: on működik, komponensei: MAIL

ERSION AND BROWSING

(szövegszerkesztő állomány-konvertálás) / FILLING AND RETRIEVAL (legfrissebb

BULL OFFICE TEAM: UNIX platform

(levelezőrendszer) / DIRECTORY (telefonkönyv) / CONV

- 65 -

adatok, fájlok) / INFORMATION SHARING / FLOWPATH (ügyviteli munkafolyamat

/ EDIWORKS (teljes kereskedelmi és egységesítés)/ FAX ÉS TELEX / IMAGEWORKS

adminisztratív tevékenység elektronikusan)

DIGITAL LINKWORKS: objektumorientált alkalmazás, moduljai: csoportos

zer / archiváló rendszer / hálózati fax / csoportnaptár / iktatórendszer

iratkezelés / elektronikus levelezés / munkafolyamat szervezése / eseménykezelés /

védelem és hozzáférési jogok / fejlesztési lehetőségek / LNXIMAGE képfeldolgozó és

archiváló rends

ICL TEAMWARE: office kliens/szerver alapú rendszer, moduljai: MAIL /

CALENDAR (idő és erőforrás menedzsment eszköz) / LIBRARY (on-line

dokumentumkezelő) / FORUM (hirdetőtábla rendszer)/ ASSISTANT / CRIPTO

(rejtjelezéshez)

IMB FLOWMARK: objektumorientált rendszer, grafikus felhasználói felület,

kliens/szerver koncepció. Két modulja: BUILDTIME kliens fejlesztő, modellező rendszer,

s RUNTIME kliens futtató környezet. é

LOTUS NOTES: kliens/szerver felépítésű, tulajdonságai: dokumentum-nyilvántartás

ő eszközkészlet, beépített elektronikus levelezés, reprikációs

technológia, biztonsági rendszer, rendszerfelügyelet, internet-kapcsolat, ügymenetkezelés,

papír alapú dokum

FOLYAMATOK ÚJRASZERVEZÉSÉNEK LÉPÉSEI

és keresés, teljes fejleszt

entumok kezelése

nye: ha a rendszer elavult, nem kielégítő Az átalakítás igé

A i vizsgálata vagy kialakítása z nformatikai stratégia

Felkészülés

Szervezeti, működési elemzés

A jelenlegi rendszer átvilágítása

Fejlődési lehetőségek feltárása: a jövő elképzelése, a lehetőségek feltárása,

a lehetséges alkalmazások meghatározása Forgatókönyvek kidolgozása

A megvalósíthatóság vizsgálata: célok és követelmények pontos meghatározása, az

ir aod folyamatainak elemzése, rendszertechnikai alternatívák kidolgozása, a fejlesztések

költségeinek becslése, módszertani javaslatok, megvalósítási tervezet. Elérendő célok

- 66 -

lehetnek a hatékonyságnövekedés / a minőségi követelmények javulása / magas

színvonalú technológia bevezetése / gazdaságos üzemeltethetőség / a felhasználók

megnyerése. szerveződés, amely korlátozott időtartamra,

m h

A projekt létrehozása: a projekt olyan

eg atározott, nem ciklikusan ismétlődő fejlesztési feladatra, annak elvégzésére jött létre.

A projekt résztvevői: a szervezet vezetősége részéről kinevezett felelős / fejlesztési

koordinátor / rendszerszervező / rendszertervező / felhasználói képviselő, az átvevő /

felhasználó / kivitelező A rendszer részletes elemzése: az iroda egész struktúrájának, az

információrendszer összetevőinek (azaz a következőknek) a feltérképezése: folyamatok

vagy feldolgozások / adatok / interfészek vagy felületek. Elemzési technikák

szítés, maga az interjú (azaz megnyitó szakasz,

♦ Dokumentumelemzés

♦ Interjú: részei az előké

törzsrész, lezárás), értékelés.

♦ Kérdőív

♦ Megfigyelés

♦ Mérés

Szervezetelemzés: először a szervezetet kell globálisan megismerni, majd

♦ A vizsgálati egységek kiválasztása

tása és maga az

redmények kiértékelése, a szervezeti struktúra

♦ Az adatfelvételi eljárások kiválasz

adatfelvétel

♦ Az e

felrajzolása

Iratkezelés az irodában

Az ügyviteli folyamatok leírása

♦ Az összes ügymenet feltárása

ymenet ♦ Szükséges-e az adott üg

♦ Az egyes ügytípusok automatizálhatóak-e

♦ A jól automatizálható ügymenetek összegyűjtése

- 67 -

♦ Ügymeneteken belül alapvető ügyviteli tevékenységek

meghatározása

♦ Az egyes tevékenységek kivitelezőjének, eszközeinek

l határozni

meghatározása

♦ A tevékenységhez hogyan kapcsolódnak az irodai

alapfunkciók

♦ A tevékenységhez kapcsolódó iratok forrását és áramlását

meg kel

Adatelemzés

at, azok áramlását, tárolását

úgy, h be a konkrét számítógépes kivitelezést.

A logikai terv elkészítése: a logikai terv a hagyományos iroda olyan leképezése,

modellezése, amely megmutatja a folyamatokat, az adatok

ogy nem vesszük figyelem

Fo tfolyam-diagram legfontosabb alkotórészei a

kül

adatfol matok.

lyamatmodellezés: az ada

ső entitások (akik a rendszeren kívülről, de adatokat szolgáltatnak), az

yamok, az adattárolók, a folya

Lo odell készítése: célja az irodában használt adatok pontos,

egy ször mindig ezt készítjük el, ez nem foglalkozik a fizikai

me

gikai adatmértelmű leírása. Elő

gvalósítással.

A rends ek elkészítése zer fizikai tervén

A rendszer kivitelezése

Az elkészült rendszer bevezetése

Párhuzamos bevezetés

Átlapolt bevezetés: akkor használható, ha a rendszer elkülöníthető modulokra

bontható. Közve s

tlen bevezeté

- 68 -

ÜGYVITE SÍTÁSA LI FOLYAMATOK MEGVALÓ

(TEVÉKENYSÉGEK, VEZÉRLÉSI SORREND,

ADATKAPCSOLATOK)

Az iroda technológiájának meghatározó elemei az iratok, mivel ezek tárolják,

hordozzák a f

kapcsolatos tevék ezelés. Az iratkezelés az irat készítését, nyilvántartását,

rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való

ellátását, szakszer

levéltárba adását jelenti. A legtöbb irat az irodában előforduló ügyek kísérő dokumentuma.

Az ügyin mokra támaszkodó irodai tevékenység, melyet meg kell szervezni

nev

ten

olyamatok (ügymenetek) végrehajtásához kellő információkat. Az iratokkal

enységek az iratk

ű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését illetve

tézés e dokumentu

és szabályozni kell. Az ügyintézés szervezett és szabályozott rendszerét ügyvitelnek

ezzük. Az ügyvitel rögzíti az ügyek bonyolításához, elintézéséhez szükséges érdemi

nivalók (ttteeevvvééékkkeeennnyyysssééégggeeekkk (((111)))) végrehajtási módját és sorrendjét. Az ügyvitelszervezés

feladata a

irodában f

rögzíteni i a kezelésének, archiválásának,

raktározá

hogy a vo

kialakításáról kell gondoskodni, amely hosszú távon biztosítja a megfogalmazott előírások

szervezeti rend kialakítása / az irodai

alakítása / törvényességi védelem / ellenőrzés. Az

őírások, másrészt a szervezetnél kialakított

ezetben több szabály is készülhet, de az irat- és

ügykezelé MSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat), valamint

az iratkez

z iroda szervezetének, hatásköri modelljének kialakítása, valamint meghatározni az

elmerülő ügyeket, és azok végrehajtásának rendjét. Az irodában minden ügyet

kell. Minden iratról meg kell határozn

sának, visszakeresésének módját. Mindezeket úgy kell elvégezni, ill. szabályozni,

natkozó törvényi előírásoknak eleget tegyen. Valamint belső ellenőrzési rend

betartását. Az ügyvitelszervezés feladatai tehát: a

folyamatok szabályozása / az iratkezelés ki

irat- és ügykezelést egyrészt a törvényi el

szabályzatok szerint kell végezni. Egy szerv

st meghatározó leírások a SZ

elési szabályzat. Az iratkezelési szabályzat részei:

Az iratkezelés szervezete

Irattári terv

Beérkező iratok kezelése

Kimenő levelek kezelése

Iratnyilvántartás, iktatás

Az ügyintézéssel összefüggő feladatok

- 69 -

Irattári elhelyezés

Az iratok selejtezése

Az ügyviteli folyamatok közé tartozik még:

Az iratkezelés rendje

Az ir

Az iratok mozgásának nyomon követése: átadó-átvevő könyves, tombola,

atkezelés szervezete: központosított, decentralizált, vagy vegyes rendszerű

Az irattári terv: ami az irattári tételszámot, a tételmegnevezést, a kötelező megőrzési

időt és a nem selejtezhető irat levéltárba adásának időpontját tartalmazza. Lehet szervezeti

vagy funkcionális felépítést követő.

Beérkező iratok kezelése: küldemény fogadása, postabontás, érkeztetés

Az iktatás: alszámos, alapszámos, együttes nyilvántartási, nyilvántartásos dossziés vagy

tematikus, folyósorszámos vagy kronologikus iktatási rendszer

Az iratok tárolása: kézi vagy operatív, központi raktár vagy archívum

ellenőrzőszámos

Ügyintézéssel összefüggő feladatok

Kimenő iratok kezelése

Különleges iratok kezelése: szigorú számadású bizonylat

Minősített iratok kezelése: őrzése, átadása, továbbítása, visszavétele,

megsemmisítése

Ügymenetek.

A WORKFLOW módszertan által javasolt szakaszok, lépések:

Szervezetfelépítés-modell

Hatásköri modell

Ügyviteli folyamatok modellje

VVVeeezzzééérrrlllééésssiii sssooorrrrrreeennnddd (((222))): az ügyviteli folyamatok leírásakor a rendszer

sorrendjét kell meghatározni. Rögzíteni kell a

i sorrendjét, valamint azt, hogy az adott tevékenységet

övetheti a soron következő. Az egyes

állapotainak időbeli

tevékenységek vezérlés

milyen feltételek fennállása esetén k

- 70 -

tevékenységek sorrendjét a folyamat logikája határozza meg. Ez igazából a

netének grafikus szemléltetése, amely az összes lehetséges folyamat logikai me

végrehajtást tartalmazza. Tevékenységek kiosztás

Adatáramlási modell

Adatmodell: meg kell tervezni az egész rendszer adatmodelljét, amely azokat

a közös adatokat tartalmazza, amelyet több folyamat is használ, és erre kell

felépítenünk a folyamat-adatbázist. (aaadddaaatttkkkaaapppcccsssooolllaaatttoookkk (((333)))).

Tevékenységek integrálása

Dokumentáció

AZ ADATMODELL MEGALKOTÁSA

indazon információ, amely

összegyűjtött

célja az irodában használt adatok pontos, egyértelmű leírása. Az

at, ezért az adatok modellezésének

űködése szempontjából. Az adatelemzés

iségű adatok halmazából lépésről lépésre egy precízen

A tervezés során először mindig a logikai adatmodellt készítjük el, amely nem foglalkozik

t írja le a zavaró technikai részletek megjelenítése nélkül. Ez a modell az

nagytömegű adat logikai felépítésére alkalmas. Segítséget nyújt a

őrzésére.

Készítése során fel kell tárni a rendszer entitásait (a rendszer számára lényegi dolog,

amelyről infor k és azonosítanunk), azok attribútumait (az entitások

valamilyen tulajdonságát, jellem özötti kapcsolatokat (két entitás

összerendelését, és a köztük fennálló asszociációt). Az entitásokat téglalappal, a kapcsolatot

ezek összekö

A helyzetelemzés végrehajtása után rendelkezésünkre áll m

lehetővé teszi az új rendszer tervének elkészítését. A tervezés során az

információk alapján el kell készítenünk a hagyományos irodát tükröző logikai modellt. Az

adatmodellezés

információrendszerek egyik meghatározó eleme az ad

minősége döntő jelentőségű lehet az egész rendszer m

során rendezetlen, nagy menny

kialakított, egyértelmű, a redundáns elemektől mentes modellt építünk fel.

fizikai adatszervezésekkel, adatok ábrázolásával, rögzítésével, hanem az iroda általános,

lényegi felépítésé

eddig összegyűjtött

körvonalazódó rendszer áttekintésére és a folyamatok működésének követésére, ellen

mációt kell tárolnun

zőjét), és az entitások k

tésével jelöljük.

- 71 -

9) AZ I

MANAGEMENT ALKALMAZÁSÁVAL. A SZERVEZT,

HAT , ÜGYMENETEK MEGHATÁROZÁSA.

AZ

ESZKÖZÖK. AZ ÜGYVITELI

AZ I NDSZEREK MODELLEZÉSE A

RODAI RENDSZEREK MODELLEZÉSE A WORKFLOW

ÁSKÖRI MODELL

ELEMZÉSI FÁZIS MÓDSZEREI, MUNKÁT SEGÍTŐ

FOLYMATOK MODELLEZÉSE

RODAI RE

WORKFLOW MANAGEMENT ALKALMAZÁSÁVAL

ymenet-irányítás /

ügy

A WORKFLOW rendszerek rögzítik az ügymeneteket, automatikusan kezelik az

ügyhaladást, ellenőrizhetővé, átláthatóbbá teszik az irodai folyamatokat, valamint lényegesen

olcsóbb és gyorsabb a bevezetésük egy új információrendszer elkészítéséhez képest. A

WORKFLOW vagy munkafolyamat-automatizálási rendszer egy munkafolyamat-vezérlő

program révén alkalmas modellezett eljárások értelmezésére, a munkafolyamatok

résztvevőinek összekapcsolására és megfelelő információtechnológiai eszközök és

alkalmazások integrálására.

A WORKFLOW MANAGEMENT (ügyviteli folyamatirányítás / üg

vitelfolyamat menedzser) az irodai rendszerek elemzésére, tervezésére, dokumentálására

kidolgozott átfogó, strukturált módszertan, amely a folyamatorientált tervezést részesíti

előnyben. A WORKFLOW MANAGEMENT kettős feladata:

egyrészt egy irodára specifikált rendszerszervezési módszertan, amellyel a teljes iroda,

vagy irodán belüli folyamatok logikai modelljét alkothatjuk meg

másrészt egy olyan CASE-eszköz, amely közvetlen kapcsolatot teremt a fejlesztő és az

iroda keretrendszere között, és segítségével a logikai modell fizikai modellé alakítható,

egyben realizálható is.

Az iroda vizsgálatakor és modellezésekor leszűkítjük a kört részekre, és ezen haladunk végig:

VÁLLALAT IRODA FOLYAMAT RÉSZFOLYAMAT TEVÉKENYSÉG.

- 72 -

A módszertan által javasolt lépések, szakaszok:

(1) SZERVEZETIFELÉPÍTÉS-MODELL: meg kell határozni az iroda szervezeti

viszonyát, kapcsolatát

felépítését. Pontosan definiálni kell a szervezeti egységeket, azok egymáshoz való

(2) SZEMÉLYZETI ÉS HATÁSKÖRI MODELL: a szervezeti modellre épül,

amely meghatározza az ügyintéző helyét a szervezetben. Így kiderül, kik a vezető

kik az alárendeltek, milyen feladatköröket töltenek be.

k,

(3) ÜGYVITELI FOLYMATOK MODELLJE: definiálni kell a folyamatokat,

zt

végrehajtani / mikor kell lebonyolítani / milyen feltételekre és adatokra van szükség

majd jól körülírt tevékenységekre kell bontani őket. Az egyes tevékenységekkel

kapcsolatban meg kell határozni: mi a tevékenység célja / hogyan kell a

a tevékenység lebonyolításához / milyen kimenő adatokat kell szolgáltatni / honnan

kapjuk és hová kell küldenünk az adatokat.

(4) VEZÉRLÉSI SORREND: a rendszer állapotainak időbeli sorrendjét kell

meghatározni. Rögzíteni kell a tevékenységek vezérlési sorrendjét, és azt, hogy az

adott tevékenységet milyen feltételek fennállása esetén követheti soron a következő.

Az egyes tevékenységek sorrendjét a folyamat logikája határozza meg.

(5) TEVÉKENYSÉGEK KIOSZTÁSA: a tevékenységeket hozzá kell rendelni a

szervezeti egységekhez, és a végrehajtásért felelős személyekhez.

(6) ADATÁRAMLÁSI MODELL: a tevékenységvégzéshez adatok, információk

kellenek, ezért van egy feldolgozási folyamat is. Az adat származhat kívülről, vagy

folyamaton belüli adat-transzformációból.

(7) ADATMODELL: azokat a közös adatokat tartalmazza, amelyet több folyamat

is használ

(8) TEVÉKENYSÉGEK INTEGRÁLÁSA: létre kell hozni vagy integrálni kell a

már meglévő programokat, melyek megvalósítják azokat a tevékenységeket, melyek

meghatározott eljárások, algoritmusok alapján valósulnak meg.

(9) DOKUMENTÁCIÓ

- 73 -

A SZERVEZET, HATÁSKÖRI MODELL,

ÜGYMENETEK MEGHATÁROZÁSA

EZET

SZERV

A szerve

átlátható a , hanem posztokhoz vannak

kötv el

megfelelő

lehet ábrázo

részeit k

jelentőség

strukturálisan ábrázolhatók.

HA S

A szervez

meghatáro

szervezete szervezeti

hiera hiá

rendszere ázolása általában

kima

rendelt k

definiálás en elfoglalt helyét, személyi adatokat,

mun ör

helyettesí

ÜG E

Az ügyin

szabályoz ügyek intézésének

menete az ügyintézési lépésekből, ügyintézési mozzanatokból áll, amelyeknek az

gymenetkezelés határozza meg a folyamatát. Az ügyekhez kapcsolódó ügyirat-kezelési

tevékenységek iratai alkotják az ügyintézés dokumentációját. Másképp: az ügymenetkezelés

az eljárásoknak, kapcsolatoknak az ügyintézők és vezetők munkájának megszervezése és

megtervezése. Egy irodában általában sokféle ügymenet fordul elő. Minden egyes

zeti struktúra rögzítésével definiálva vannak a hatáskörök, a helyettesítések, és

z egész irodai rendszer. A feladatok nem személyekhez

e. F adat az iroda elemzése során feltárt szervezeti struktúrát a modul követelményeinek

en leírnunk. A legtöbb integrált irodai rendszerben csak strukturált szervezeteket

lni, ami gond lehet. Megoldása, ha más szervezettípusok esetén annak csak egyes

épezzük le, nem jelenítünk meg a folyamat szempontjából nem kiemelkedő

ű kapcsolatot. Vagy a szervezetet szétválasztjuk olyan részekre, melyek már

TÁ KÖRI MODELL

eti struktúra szerves része a személyek és a posztok közötti kapcsolatok pontos

zása, illetve a személyekhez kapcsolódó hatáskörök pontos megnevezése. A

ken belül a személyi kapcsolatok alapvetően strukturáltak, de a

rc n kívül is léteznek munkakapcsolatok. Így a szervezet személyi kapcsolatainak

legtöbbször hálós felépítésű. A hatásköri modell grafikus ábr

rad a szervezeti modellezés eszköztárából, mivel a workflow modulok a posztokhoz

apcsolatok meghatározásával rögzítik a hierarchiát. Egy személy vagy poszt

ánál meg kell adni: a személy szervezetb

kak i leírást, mely szervezeti egységhez tartozik, mely személyek tartoznak hozzá, kik

thetik stb.

YM NETEK

tézés előre meghatározott iratfajtákat magába foglaló, ismert végeredményű,

ott eljárások végrehajtása, koordinálása és ellenőrzése. Az egyes

ü

- 74 -

ügymenetnél célszerű és ajánlott a teljes ügyviteli folyamat (ügymenet) dokumentálása. Az

ügy

folyam formációrendszerek

szervezésekor a folyam aznak. Ezeket vagy azok

issé átalakított változatát használják az ügymenetek leírásakor is. Az alábbi információkat

nnak érdekében, hogy az egyes ügymeneteket pontosan le tudjuk írni:

menetek leírásának nincsenek általánosítható módszerei. Az ügymenetek olyan speciális

atoknak tekinthetők, amelyek irodai környezetben zajlanak. Az in

atok ábrázolására többféle technikát alkalm

k

kell összegyűjteni a

Az ügytípus meghatározása

Az ügyindítás feltétele, lehetőségei

Az ügy lezajlásához szükséges iratok

Ügyviteli lépések

Az ügymenet logikai végrehajtása

Az egyes ügyviteli lépések mely személyekhez kapcsolódnak

Milyen adatok és információk szükségesek az egyes lépésekhez, és őket honnan

kapjuk meg.

Ennyi információt egy ábrában szinte lehetetlen elhelyezni úgy, hogy áttekinthető maradjon,

ezért két részre kell bontani az ügymenet dokumentálását. Egyrészt az ügymenet logikai

lezajlására, ahol csak a leglényegesebb információkat jelenítjük meg. Másrészt az ügyviteli

lépések pontos leírására, amely minden részletet tartalmaz. Az egyes technikák:

TEVÉKENYSÉGMÁTRIX: sorokból, oszlopokból álló táblázat, mely a

rendszer elemeinek kapcsolatait szemlélteti. A mátrixból kiolvasható a végrehajtás

sorrendje, azaz a lépések, a tevékenységek megnevezése, végrehajtója, és a

tevékenységhez kapcsolódó dokumentumok. Pl. sorokban a tevékenységek szerepelnek

(szerződés visszautasítása, a munka elkészítése stb.), az oszlopokban azok „végrehajtói”

(ügyintéző, pénztáros, megbízott stb.)

FOLYAMATÁBRA: szabványosított jelölési rendszerrel képes a lépések

djét ábrázolni. Könnyen áttekinthető képet nyújt a folyamatokról, de vezérlési sorren

nem alkalmas a teljes ügymenet dokumentálására, mert az összes adat szerepeltetése

átláthatatlanná tenné. AZ elemek négyzetek, rombuszok, körök az ábrában.

ERŐFORRÁS-FOLYAMATDIAGRAM: az előző két módszer változatos

keveréke, amely képes egyszerre szemléltetni a vezérlési folyamatot és

rendszerelemeinek kapcsolatát. Tehát a két módszer előnyeit egyesíti, mivel jól

- 75 -

áttekinthető és követhető a folyamat logikai menete, leolvasható az ábráról, hogy melyik

tevékenységet ki hajtja végre.

AZ ELEMZÉSI FÁZIS MÓDSZEREI, MUNKÁT

SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

A d ődik, amely tulajdonképpen információgyűjtést

jelent. ét, céljait, be kell határolni a fejleszteni kívánt

te ete blémát, végül ellenőrizni kell az összegyűjtött

inform A helyzetelemzés során tehát fel kell térképezni az iroda egész

struktú vőit; ezek a következők:

ren szer elemzése a helyzetfelméréssel kezd

Fel kell deríteni az iroda felépítés

rül t, specifikálni kell a megoldandó pro

ációk helyességét.

ráját, az információrendszer összete

Folyamatok vagy feldolgozások, melyek az adatok feldolgozásának rendszerét,

vagyis az iroda ügyviteli tevékenységét írják le.

Adatok, melyek az egész irodai rendszer kiindulási nyersanyagát és termékét

képezik (input, output, tárolt adatok)

Interfészek vagy felületek, amelyek elsősorban a rendszer, vagyis a számítógép az

emberrel való közvetlen kapcsolatát írják le.

Az elemzés, annak módszerei: Az

megi

ugya

körvo

megs

elemzés célja a vizsgált objektum jelenlegi környezetének, tényleges helyzetének

smerése és az igények feltárása. A tényleges helyzetet úgy kaphatjuk meg pontosan, ha

nazon adatot, eredményt különböző módszerekkel mérjük fel, és az azonos eredmények

nalazzák a valóságot. Az elemzés során alkalmazott technikák az adatok, információk

zerzésének, összegyűjtésének és rögzítésének módját írják le. Technikái:

Dokumentumelemzés: az iroda tevékenységét érintő hivatalos leírások,

eredményes, ha a leírások tükrözik is a valós helyzetet. Előnye, hogy nem igényel

szabályzatok összegyűjtését és a szükséges adatok kigyűjtését jelenti. Akkor

személyes jelenlétet, a dokumentumokon keresztül megismerhetjük a vállalat

működését. Hátránya, hogy a leírások sokszor nem tükrözik a valóságot. Interjú: a leggyakrabban használt módszer helyzetfelmérésre, amelyet más

elemzési módszerekkel szerzett információk ellenőrzésére (meg kell határozni az

elérendő célt, az alanyok listáját), kiegészítésére használunk. Részei az előkészítés,

maga az interjú (azaz megnyitó szakasz = kapcsolatteremtés, törzsrész = tényleges

- 76 -

adatgyűjtés, lezárás = összefoglalás) és értékelés (jegyzet kiegészítése, beszámoló

készítése). Kérdőív: sok embertől viszonylag rövid idő alatt szerezhetünk információt.

űen megfogalmazottak, tartalmilag és sorrendileg

helyesek, megfelelő típusúak (nyílt / zárt).

Interjú után / előtt használhatjuk a problémás részek feltárására. A kérdések

legyenek egyszerűek, egyértelm

Megfigyelés: azaz az iroda egyes folyamatainak nyomon követése. Akkor

használatos, ha más információforrás nem áll rendelkezésre, vagy a más

módszerekkel megszerzett információ kiegészítésre, pontosításra szorul. Előnye az

objektivitás, hátránya az eszköz- és időigényesség. Mérés: statisztikai jellegű megfigyelés, amely a tevékenységek egyes

at kapunk, hátránya az eszköz- és

A

jellemzőinek számszerűsítő eljárása. Lényege a mennyiségi adatok összegyűjtése.

Előnye, hogy objektív és pontos adatok

időigényesség

Z ÜGYVITELI FOLYMATOK MODELLEZÉSE

ő ügyviteli folyamatokat kell modellezni, vagyis Ebben a lépésben az irodában működ

meghatározni, hogy milyen tevékenységek találhatók a folyamatban, hogyan követik egymást,

mi az ügymenet, milyen adatok szükségesek a végrehajtáshoz, honnan érhetők el az adatok,

hogyan indul az ügymenet és hol a végpontja. A folyamatok ne legyenek túl bonyolultak,

legyenek átláthatóak, ésszerűek. Az ügymenetek leírásához az alábbi elemeket kell

meghatározni:

A folyamatokat alkotó tevékenységeket

A tevékenységek közötti vezérlési kapcsolatokat

A tevékenységek közötti adatfolyamot (LÁSD előző tétel: tevékenységek,

vezérlési sorrend, adatkapcsolatok)

atot szimbolizáló hálót a WORKFLOW modul építőelemeiből állíthatjA folyam uk össze.

Ninc gy

használna

s e séges jelrendszere, így a WORKFLOW moduloktól függően más és más jeleket

k a folyamat ábrázolására.

Közlekedési jelzőlámpa: az ügymenet kezdete, az ügyviteli folyamat kiindulási

tja. Minden ügyindítás erről a pontról indul. pon

- 77 -

STOP tábla: az ügyment vége a folyamat utolsó lépését követően. Egy folyamatnak

lehet több végpontja is.

Irat: tevékenység, az ügyviteli folyamat egy elemét megvalósító tevékenység,

ly lehet a tevékenységet ellátó ügyintéző munkáját vezérlő szoftvertermék, de lehet

olyan lépés is, amelyet a rendszerbe integrált program vagy makró automatikusan

rehajt emberi beavatkozás nélkül.

ame

egy

vég

Rombusz alakú tábla, benne kérdőjel, egy-egy sarkánál egy pipa és egy „x”:

teles elágazás. A legtöbb ügymenet nem szekvenciális, a lezajlás mindig valamilyen

énytől függ vagy a folyamatot indító adatoktól. A logikai feltételtől függően az

Z vagy a HAMIS ágon folytatódik a folyamat.

felté

esem

IGA

Homokóra: várakozás külső egységre, környezetből érkező információ, amit nem

tudunk előre tervezni, ezért várni kell rá.

Vonal (szaggatott, folytonos): tevékenységek közötti kapcsolatok. A vonal színével

nböztetik meg a kapcsolat típusát.

l tartalmazhat m

külö

Ezeken kívü ás lépéseket is, de az elv hasonló minden rendszerben.

- 78 -

10

EK? PROJEKTIRÁNYÍTÁST

PRO

) MI A PROJEKT? MIT ÉRTÜNK

PROJEKTIRÁNYÍTÁSON? MILYEN PROJEKTTERVEZÉSI

ESZKÖZÖK LÉTEZN

TÁMOGATÓ SZOFTVEREK HASZÁLATA

JEKT

A prk

tek között;

lehetőleg minimális „vagyonelem” (illetve erőforrás) felhasználásával

elfogadható kockázati szintek mellett, és

valamilyen egyértelműen definiált „termék” (létesítmény, szolgáltatás, innovációs

rendszer)

létrehozatalára irányuló tevékenység / illetve egymással összefüggő tevékenységsor.

A projekt (2) karakterisztikus jellemzői a feladat „egyszeri”, nem ismétlődő volta, egyedisége: minden projekt új és

különböző problémákat hoz, tehát típus megoldások sem szervezeti, sem módszertani,

sem informatikai stb. vonatkozásban nem alkalmazhatók;

a feladat „összetettsége”, komplexitása: ezért igénylik az ilyen projektek az

interdiszciplináris (tudományközi, több tudományszakos) problémakezelést, tehát

valamennyi érintett funkcionális szakterület munkájának összehangolását,

koordinálását; továbbá

a feladat egyértelmű azonosíthatósága, „identifikálása”: mind a célok illetve

teljesítménykritériumok, mind pedig az idő-, költség- és erőforrásigények

vonatkozásában egyaránt; valamint

ojekt (1) onkrét célok és eredmények érdekében;

adott idő-, költség-, és erőforrás kere

meghatározott minőségi és teljesítménykövetelmények mellett;

- 79 -

a feladat körülhatárolhatósága és lehatárolhatósága: azaz a „projekthatároknak”,a

projekt terjedelmének egyértelmű megadása. Illetve a projekt környezetétől –

inden

Projektciklusok: Koncep

erőforr

erőforr esztálási fázis (a források

divesztációja / átvitele más projektekre)

Feladatcsoportok: / megvalósíthatósági tanulmány elkészítése / hatékony szervezet és

mmunikációs rendszer kialakítása / tendereztetési eljárások / tervezési munkák és

nkalebontás és kódolás / a projekt indítása / kivitelezési munkafolyamatok /

költségm

PR

m ekelőtt más projektektől – való elhatárolhatósága.

ciós fázis / definíciós fázis (pontos műszaki specifikálás, idő-, költség- és

ásigények meghatározása)/ tervelési fázis (műszaki és kiviteli tervek, tőke. és

ás-allokáció)/ operációs fázis (a rendszer működtetése)/ div

Projekt definiálása

ko

beszerzések / mu

enedzsment / a projekt befejezése

OJEKTIRÁNYÍTÁS

A projektmenedzsment (PM) egy komplex folyamat (projekt) egészét átfogó és

eredm rendszer, amely magába foglalja a projekt

egész

megvaló plementálás fázisáig. A projekt fogalmát kiterjesztjük minden olyan

illetve

célrendszer), valamint idő-, költség és teljesítmény értékek rendelhetők. Az ilyen projektek

k. Feladatcsoportok:

ényességét segítő integrált vezetési-irányítási

életciklusát; a problémafeltárás, illetve koncepcióalkotás fázisától egészen a

sítás, az im

(műszaki, gazdasági, szervezési stb.) feladatra, amelyhez egy világosan definiált cél (

vezetését, szervezését, irányítását nevezzük PM-ne

a projekt teljesítési feltételeinek biztosítása

a tervezési – szervezési - irányítási és ellenőrzési munkák összehangolás a

projektirányítás minden szintjén és fázisában

a projekt céljainak, tartalmának és terveinek megfelelő teljesítés folyamatos

biztosítása

egalapozása és a projektirányítás megfelelő szintjére való

a folyamatos helyzet vagy állapot értékelések alapján lehetséges előrejelzések és

szükséges döntések m

továbbítása

yítás során

a jelentősebb állapotváltozások felismerése és a tervváltozatok revíziója,

változásmenedzsment a projektirán

a projekt befejezésének előkészítése

- 80 -

PROJEKTTERVEZÉSI ESZKÖZÖK

eghatározása után kiadható a megbízás a projekttervek kidolgozására.

. A pályázatok értékelése, majd a döntés után a

tkeznek a szerződés típusának megfelelő és a pénzügyi elszámolási

omag” hierarchia diagramja (WBS: WORK

BREAKDOWN STRUCTURE): a munkacsomagok azok az elemi egységek, amelyek

biztosítja a projekt kitűzött céljainak az elérését. A

gram. Ez a WBS-

tá ok vizuálisan; így könnyen és gyorsan

á

A mint kiszámolt kritikus úton lévő

te

hálótervezési módszertől függően.

A

a

különbségét (tartalékidő) is feltüntetik.

S

tö hálós ütemtervek alapján történő

sz

A projekt egyértelmű m

A projekt célszerű szerződés-stratégiájának meghatározása már megteremti az alapot a

tendereztetési folyamatok indításához. A tenderdokumentációk megfogalmazása és az

előminősítések elvégzése után megtörténhet az ajánlati kiírás a tervezők, kivitelezők,

beszállítók illetve más vállalkozók felé

szerződéskötések köve

móddal összhangban lévő formában.

A projekt megvalósítás organizációs terveinek kidolgozása után az alábbi dokumentumok

állnak rendelkezésünkre:

A tevékenység vagy a „munkacs

„sorrendben” való végrehajtása

WBS-diagram egy olyan fagráfként értelmezhető, melynek gyökere a projekt

definíciója és levelei a munkacsomagok.

A projekt WBS- táblája, amely a közvetlenül megelőző tevékenységeket is bemutatva

a logikai diagram fontos tervezési segédlete. Ez egy strukturált tevékenységlista,

amely a tevékenységek ötletszerűen felsorolt „halmazából”, a megfelelő technológiai-

logikai és időbeli kapcsolatok szerint rendezve készül el.

A projekt hálódiagramja: logikai háló vagy precedencia-dia

blázatban feltüntetett tevékenységkapcsolat

ttekinthető.

tevékenységek becsült időtartamai, vala

vékenységek: különböző időbecslések és időszámítások vannak az alkalmazott

kritikus út és a tartalékidők elemzése: a kritikus út a várható befejezés időpontját

dja meg. A hálón a legkorábbi és legkésőbbi időpontokat, valamint a kettő

ávos (időarányos) naptári ütemterv (azaz GANTT-diagram): tartalmazza azokat a

bbletinformációkat, amelyeket csakis a

ámításokkal kaphatunk.

- 81 -

Az organizációs tervdokumentáció részei még az erőforrás-terhelési diagramok / a költségterv

a tevékenység-felelős hozzárendelési mátrix. A tervezési-előkészítési munkának fontos

fázis alapját képezi.

PR

/

részét képezi még a kockázatelemzés és a kommunikációs terv elkészítése is!

A tervlezárás és döntés eredményeként egyértelműen kell megjeleníteni és

dokumentálni a projekt teljesítésének időtartamát, a tervezett költségeket, az erőforrások

időbeni rendelkezésre állását és felelőseit, a kockázatok megosztását, valamint ez elérendő

eredményeket. A befejezett tervezési-előkészítési fázis eredményeként elfogadott projektterv

az összes eddigi dokumentummal együtt a projekt dossziéba, vagy projektjegyzőkönyvbe

kerül, ami az ezutáni, a megvalósítási

OKEJTIRÁNYÍTÁST TÁMOGATÓ SZOFTVEREK

ROJECT eladott, illetve használatban lévő projektirányítási szoftverek döntő többsége ma

MS-PAz

Magyarországon az MS-PROJECT különféle változataiból kerül ki. Az MS-PROJECT az

OF

elemzé

Multip

kiegész ára is. A program a projekt

min

PROJ CT két irányban nyújtott utakat a magasabb kategóriájú szoftverek felé.

Egy s

feladat

révén k ára a projekt folyamatába. A szokásos telepítés egy

web i

és tetsz

projekt rojektirányítás minden szintjén. Ez a szoftver

tesz

előreha

FICE csomagnál megszokott kezelőfelülettel rendelkezik. A program alkalmas tervezésre,

sre, nyomon követésre és bizonyos mértékig támogatja a dokumentumkezelést is.

rojekt üzemmódjával hathatós segítséget nyújthat a vezetés számára. Hozzáadott

ítő szoftverekkel alkalmas a csoportmunka összehangolás

d az öt fázisában használható, de eltérő céllal, és nem minden folyamatra kiterjedően.

ECT 2000 és PROJECT CENTRAL Az MS-PROJE

ré zt számított mezői segítségével lehetővé tette magasabb szintű tervezési és elemzési

ok megvalósítását, másrészt munkacsoportos kiegészítője a PROJECT CENTRAL

ísérletet tett a projekttagok bevonás

-k szolgálóból, legalább egy PROJEKT 2000-ből (projektvezető / projektgazda számára),

őleges számú MS PCENTRAL felhasználói ügyfélből áll. A CENTRAL biztosítja a

ek résztvevői közötti kommunikációt a p

i lehetővé a projektvezetők számára az erőforrások rendelkezésre állásának felmérését, az

ladások nyomon követését. A böngészőn keresztül lehetővé teszi a szervezet minden

- 82 -

dolgozója számára a legfrissebb projektinformációk megtekintését, és a projekt tervezőjével

rojektben és

folytatott kétirányú kommunikációban való részvételt. A CENTRAL előnyei:

Projektvezetők: bevonják a munkacsoport minden tagját a projekt folyamatába

Csapattagok: nyomon követhetik saját feladataikat, időbeosztásukat a p

azon kívül is

Erőforrás-vezetők és csapatvezetők: lehetőséget biztosít nekik a program a feladat-

kiosztásra

Felsővezetők / érdekeltek: számukra tömör információhalmazt elő tud állítani a

program.

MS-P 2000 legfőbb funkciói:

Csoportosítás

Adatmegjelölés szimbólumokkal

Testreszabható WBS kódok alkalmazása

Egyéni vázlatkódok definiálása

Háromféle naptártípus (projekt alap-, erőforrás- és tevékenységnaptár)

Kétféle erőforrástípus (munkát végző / anyagi jellegű)

Kétféle költségkezelés (hagyományos, modellezett / keret- és

számlanyilvántartás)

Multiprojekt üzemmód

Erőforrás-kezelés

Költségek változása az idő és a munkatípus függvényében

Elemzés és tervezés hármas időbecsléssel

Elemzés és adatábrázolás EXCEL-ben

Projektváltozatok, megvalósulási esetek kezelése, ábrázolása

Határidők kezelése

Nyomon követés

- 83 -

11) GAZDASÁGI ADATOK ELEMZÉSE ÉS ÁBRÁZOLÁSA.

ATOSAK AZ EXCELBEN? ELEMEZZE, MIKOR

ADATOK ELEMZÉSE ÉS

MILYEN FONTOSABB DIAGRAMTÍPUSOK

HASZNÁL

HASZNÁL: TÉRBELI OSZLOP, SÍKBELI OSZLOP, KÖR,

TERÜLET, SZALAG, X-Y ILLETVE PEREC DIAGRAMOT?

GAZDASÁGI

ÁBRÁZOLÁSA

Egyv l nne, ha…” típusú eszközöknek nevezett

par c nt hat

egy vá ényre (képletre). Pl.

hog n

á tozós adattábla: a „Mi le

an skészlet részét képezi. Segítségével arra keressük a választ, hogy miké

ltozó értékének magváltozása egy vagy több függv

ya hat egy kölcsön törlesztő-részleteire a kamatláb megváltozása.

Kétvált a „Mi lenne, ha…” típusú eszközöknek nevezett

parancskészlet részét képezi. Arra keressük a választ, hogy miként hat két változó

érté n egy függvényre (képletre). Pl. hogyan hat egy kölcsön

törleszt

ozós adattábla:

ké ek megváltozása

ő-részleteire a kamatláb és a futamidő megváltozása.

Egyv l a…” típusú eszközöknek nevezett

par c ghatározhatjuk azt a bementi értéket,

ame eresés során az

EXCEL egy adott cella értékét addig módosítja, amíg az azon alapuló képlet

eredmé vánt értéket (ha egyáltalán létezik megoldás).

á tozós célérték-keresés: a „Mi lenne, h

an skészlet részét képezi. Segítségével me

ly egy képlet (függvény) kívánt eredményét hozza. A célérték-k

nye el nem éri a kí

Lineáris egyenletrendszerek: a lineáris egyenletrendszerek mátrix-műveletekkel

kezelhetők. A legtöbb mátrix-műveletet tömbművelettel valósították meg az

EXCEL-ben.

TRANSZPONÁLÁS

MÁTRIXOK SZORZATA

INVERZ-MÁTRIX (négyzetes)

SZORZATÖSSZEG

- 84 -

Az egyenletrendszerek megoldása: egy A * x = b formájú egyenletrendszer az A

együttható-mátrixból (technikai mátrix), valamint a jobb oldalból, azaz a b vektorból

és az x megoldásvektorból állnak. Azaz x = A ^ ( - 1 ) * b.

SOLVER: a mindennapi életben gyakoriak az optimalizálási feladatok. Az

optimalizálási modell három összetevőből áll:

Döntési változók: a döntést hozók befolyásolni tudják

Célfüggvény: a döntési változók függvénye, ezt szeretnénk

maximalizálni, vagy egy adott értékre állítani

Korlátozó feltételek: a változókra nézve adnak meg különféle

ntési változók függvényében a célfüggvényt maximalizálja,

minimalizálja, adott értékre állítja be. A SOLVER meghatározott típusú jelentéseket

külön lapján helyezi el.

korlátokat

A SOLVER a dö

készít, mindegyiket a munkafüzet

Eredmény jelentés: felsorolja acélcellát és a módosuló

cellákat eredeti és végső értékeikkel, korlátozó

feltételeikkel, és a feltételekre vonatozó információkkal

Érzékenység jelentés: információt ad arról, mennyire

érzékeny a megoldás kis változtatásokra.

Határok jelentés: felsorolj a célcellát és a módosuló

cellákat elfogadható értékeikkel, alsó és felső

határaikkal és célértékeikkel együtt.

Esetvizsgáló: olyan parancs, mellyel összesítő jelentéseket készíthetünk. Pl. üzleti

hasznot számolhatunk, különböző változó feltételek függvényében. Az Esetvizsgáló

által megvalósított funkciót szokták Forgatókönyvnek nevezni. A végeredmény egy

szépen formázott táblázat, amely különböző eseteket jelenít meg.

B AK-EVEN-REAK-EVEN analízis: a nyereségtervezés egyik eszköze. A BRE

POINT az a termék-kibocsátási mennyiség, ahol az összbevétel és az összköltség

megegyezik. Ezt haszonküszöbnek, nyereségküszöbnek is nevezik.

L e: általában a népesség jövedelem-eloszlásának példáján szokták

szemlélte ciót jól ábrázolja. Azt mutatja, hogy a kisebb

ismérv ér ékösszegének Z %-a tartozik.

ORENZ-görb

tni. A görbe a koncentrá

ték X %-hoz az egész ismérv ért

- 85 -

FONTOSABB DIAGRAM-TÍPUSOK

Mu

kell befe ikonokkal grafikus módon ábrázoljuk

adatainkat. A d r zerepelnek, de

önmagukban is l

segítségével készíthet szédablak. Típusok:

OSZLOP / SÁV

FELÜLET / BUBOR OLYAM / HENGER / KÚP / PIRAMIS. Ezek beépített

diagram

DIAG

nkánkat az EXCEL-ben (hacsak nem adatbázis-jellegű) szinte mindig diagramkészítéssel

jeznünk, ezzel szemléletesebbé téve azt. A graf

iag amok munkalapjainkon beágyazott objektumként s

ehetnek saját diagram típusú lapjukon. Grafikont a diagram varázsló

ünk. Ez tulajdonképpen 4 egymást követő párbe

/ GRAFIKON / PONT (XY) / TERÜLET / KÖR / PEREC / SUGÁR /

ÉK / ÁRF

ok, de vannak felhasználó által készített.

RAMOK

Térbeli oszlop-diagram

Értékeket hasonlít össze kategóriák, adatsorok mentén. A két tengely mentén elhelyezkedő

adatpontokat hasonlítja össze. A halmozott os

viszonyát mutatják.

Síkbeli oszlop-diagram

Az adott időszak alatt bekövet letve az elemek

össz a

el, így a

Kördia

A részek egyetlen adatsort

tartalm

Terüle

Kiemeli sságát, mivel az

ábrázol

Szalag

atással időbeli vagy kategóriánként vett trendet jelenít meg.

zlopdiagramok az egyedi elemek egészhez való

kezett változásokat szemlélteti, il

eh sonlítására szolgál. A kategóriák vízszintesen, az értékek függőlegesen helyezkednek

hangsúly az időbeli változáson van.

gram

nek az egészhez való viszonyát vagy arányát szemlélteti, mindig

az; és akkor hasznos, ha egy lényeges elemet szeretnénk kiemelni,

tdiagram

egy időbeni változás nagyságát. Bemutatja az értékek relatív fonto

t értékek összegét is megjeleníti.

diagram

Vonal térh

- 86 -

X-Y-diagram

meg egyetlen pontsorozatként ,

gyenetlen eloszlású adatok ábrázolására is alkalmas.

Érték-párokat hasonlít össze, X-Y koordináta-párokat jelenít

e

Perecdiagram

A kördiagramhoz hasonlóan a részeknek az egészhez való viszonyát vagy arányát szemlélteti,

de ez több adatsort is tartalmazhat, minden gyűrűje egy-egy adatsort.

- 87 -

12) HOGYAN TÁMOGTJA AZ EXCEL A GAZDASÁGI

ADATOK FELDOLGOZÁSÁT? MUTASSA BE AZ EXCEL

Y KATEGÓRIÁIT! PÉLDÁN KERESZTÜL

ALKALMAZÁSI

LEHETŐSÉGET A PÉNZÜGYI, MATEMATIKAI ÉS LOGIKAI

FÜGGVÉNYEK KÖRÉBŐL!

HOGYAN TÁMOGTJA AZ EXCEL A GAZDASÁGI

FÜGGVÉN

MUTASSON BE NÉHÁNY FÜGGVÉNY-

ADATOK FELDOLGOZÁSÁT?

Az alábbi eszközökkel támogatja az EXCEL a gazdasági adatok feldolgozását:

Függvények

Diagramokkal

Táblázatok Táblázat, cellák kitöltése, cellák relatív, abszolút és vegyes címzése, cellák adatainak

szerkesztése, cellák tartalma (32.000 karakteres szöveg, szám, dátum és idő)

Adatbázis-kezelési lehetőségek KIMUTATÁS:

Ez egy parancs, melynek segítségével adatbázis-táblából EXCEL táblázatot

generálhatunk, ezzel azt jóval áttekinthetőbbé tesszük, egyúttal a mezőkön számításokat is

végezhetünk. Az EXCEL beszúr egy munkalapot, erre helyezi a kimutatást, egyúttal

beszúr egy diagram típusú lapot is, ezen készíti el a kimutatás alapján készült diagramot.

Aztán a kimutatás táblázat tovább formázható a következő műveletekkel: mezők

hozzáadása és törlése, az elrendezés megváltoztatása, az adatok egy adott részhalmazának

megtekintése, a kívánt részletek megjelenítése, kimutatásban végezhető számítások.

KÜLSŐ ADATOK IMPORTJA:

Az EXCEL adatbázis-kezelésének egyik gyengéje a kezelhető rekordok és a mezők

viszonylag kis száma. Ezért adatbázist kezelni nem az EXCEL-lel kell. De ha a mérete

kellően kicsi, akkor hasznos lenne a továbbiakban is az EXCEL-lel dolgozni. Ez

- 88 -

lehetséges, mivel az EXCEL képes megnyitni (és azon munkát végezni) adatbázis-

kben

EXCEL-nek része, egy

ada

var

– a

használatára is. Majd az import adatokból kimutatás is készíthető!

kezelő készült állományokat. Mindezt a QUERY program segítségével: ez az

saját felhasználói felülettel rendelkező program. Vele ODBC

tforrásokat adhatunk meg, és visszakereshetjük az adatokat. Van benne lekérdezés-

ázsló is. Ebben a programban lehetőség van a DDE (DYNAMIC DATA EXCHANGE)

WINDOWS alapú programok közötti adatcserét lehetővé tevő szabványos protokoll –

Elemző eszközök

Analitikus eszközkészlet Ez az EXCEL programban az ANALYSIS TOOLPAK csomag. A csomag által kínált

standard része az EXCEL parancskészletének, mivel egy bővítménykezelő valósítja meg.

Mozgóátlagolással olyan részleteket tudhatunk meg a trendről, amelyek az adatok

sor egy adott

m ezetében található elemek átlaga. A legkisebb elemszám három. A

ai: Bemeneti tartomány (elemezni kívánt munkalap-tartomány) /

meneti tartomány első sorában vagy oszlopában felirat van, ezt

amkimenet /

énytábla egyik oszlopában meg akarjuk

jeleníten

:

módszerek az Eszközök menü Adatelemzés parancsán keresztül érhetők el; a parancs nem

MOZGÓÁTLAG:

átlagolásával nem derülnének ki. A mozgóátlagolás nem más, mint az idő

ele ének, adott körny

párbeszédpanel beállítás

Feliratok (ha a be

kapcsoljuk be) / Intervallum (mozgóátlagolásba bevont adatok száma) / Kimeneti

tartomány (az eredménytartomány bal felső sarkának hivatkozása) / Diagr

Standard hibák (akkor kapcsoljuk be, ha eredm

i a hibákat.

HISZTOGRAM

Ezzel a módszerrel egy cellatartomány adatai és az adatkategóriák szerint egyenkénti és

halmozott gyakoriságok számolhatók ki. Beállításai: Bemeneti tartomány / Feliratok /

Kimeneti tartomány / Új munkalapra / Új munkafüzetbe / Pareto (rendezett hisztogram)

(ha az adatokat csökkenő gyakorisági sorrendben szeretnénk látni, kapcsoljuk be)/

Halmozott százalék (ha bekapcsoljuk, az eredménytáblában az EXCEL egy oszlopot

készít a halmozott százalékos értékeknek, a hisztogramon pedig egy külön vonallal jelzi

azokat) / Diagramkimenet

Az EXCEL programozása Az EXCEL minden alkotóelemét egy-egy objektum alkotja. Objektum egy munkafüzet

(WORKBOOK), egy munkalap (WORKSHEET), de egy objektum maga az EXCEL is

- 89 -

(Application). Az EXCEL programozásakor ezen objektumokat kell kezelnünk. Mivel

egyszerre akár több munkafüzet is nyitva lehet, ezért a több példányban előforduló azonos

típusú objektumok gyűjteményt alkotnak (Collection). Mind az objektumok, mind a

gyűjtemények tulajdonságokkal (Properties) és metódusokkal (Method) rendelkeznek.

Tulajdonság pl. a WORKBOOK szerzője, a WORKSHEET neve, a cella magassága és

szélessége.

AZ EXCEL FÜGGVÉNY-KATEGÓRIÁI

ADATBÁZIS ÉS LISTAKEZELŐ FÜGGVÉNYEK

DÁTUM- ÉS IDŐ FÜGGVÉNYEK

DDE ÉS KÜLSŐ FÜGGVÉNYEK

INFORMÁCIÓS FÜGGVÉNYEK

KERESŐ ÉS HIVATKOZÁSI FÜGGVÉNYEK

LOGIKAI FÜGGVÉNYEK

MATEMATIKAI ÉS TRIGONOMETRIAI FÜGGVÉNYEK

MÉRNÖKI FÜGGVÉNYEK

PÉNZÜGYI FÜGGVÉNYEK

STATISZTIKAI FÜGGVÉNYEK

SZÖVEGFÜGGVÉNYEK

A többit lásd a következő tételben!

FÜGGVÉNY-ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK: PÉNZ-

ÜGY, MATEMATIKA, LOGIKA

PÉNZÜGY énzügyi függvények nagyon sokrétűek. A kategóriában megtalálhatjuk a hitelnyújtás, a A p

beruházás, az értékpapír ügyletekkel kapcsolatos függvényeket egyaránt. Pl.:

- 90 -

A RÉSZLET FÜGGVÉNY:

A függvény segítségével kiszámolhatjuk egy kölcsön törlesztő-részleteit. Azaz

megadja a törlesztőrész és a kamat összegét egy adott időszakra. Szintaxisa:

RÉSZLET(ráta; időszakok_száma; mai_érték; jövőbeli_érték; típus)

Számítsuk ki egy 10 évre felvett, évi 7,9% kamatozású kölcsön havi

törlesztőrészleteit, ha a törlesztések a hónap elején történnek! Így az éves

kamatlábat 12-vel kell osztani!

Kölcsön 3.000.000Ft

Éves kamat 7,90%

Havi kam

Havi törlesztés

Futamidő 120 hónap

at 0.66%

???

AMORDEGRC

Feladata, hogy a francia könyvviteli rendszer szerint kiszámítja egy állóeszköz

lineáris értékcsökkenését az egyes könyvelési időszakokra vonatkozóan. A

k yv os értékcsökkenést vesz

f el ékcsökkenést addig számolja, amíg az

é kc beszerzési

értékének és selejtezési értékének a különbsége (a tárgyi eszközök élettartamának

a ég

A O időszak; maradvány; időszak; ráta;

alap),

erzési ára

be_dátum: beszerzésének dátuma

kori érték)

időszak: a könyvelési időszak

ráta: amortizációs kulcs (1 / tárgyi eszköz élettartama)

apok kiszámításának módszere (következő tétel, pénzügyi függvények)

ön elési időszak alatt vásárolt eszközök esetében arány

igy embe. A függvény z ért

rté sökkenések összegzett értéke nagyobb, mint a tárgyi eszköz

v éig). Szintaxisa:

M RDEGRC(be_ár; be_dátum; első_

ahol:

be_ár: a tárgyi eszköz besz

első_időszak: az első időszak végének dátuma

maradvány: maradványértéke (leselejtezés

alap: a n

MÉ

Feladata egy befektetés mai értékét (azaz az összesített jövőbeli törlesztések

jelenlegi értékét) számítja ki. Például a pénzt hitelező számára a kölcsön összege a

kölcsönadott pénz mai értéke. Szintaxisa:

MÉ(ráta; időszakok; részlet; jövőérték; típus), ahol:

- 91 -

Ráta: az időszakonkénti kamatláb. Havi értéke = éves kamat % / 12

tések esedékessége. 0 – fizetés az időszak végén, 1

idő A függvény csak az egészérték részt veszi

őn át tartó, azonos összegű, periodikusan kapott

) pé gek sorozata – számításához használhatók még a

NC, FVSCHEDULE, FV, PPMT függvények is. Ezekben a

gatív értékkel, a kapott összegek pozitív értékkel fordulnak

Időszakok: a fizetési időszakok összes száma. Havi törlesztésnél év*12

Részlet: a rendszeres állandó kifizetések összege. (Csak a tőke- és kamattörlesztés

összege az egyéb költségek nélkül)

Jövőérték: a jövőbeli érték vagy az utolsó részlet kifizetése után elérni kívánt

összeg

Típus: egész szám, a résztörlesz

– fizetés az szak kezdetén.

figyelembe.

Az ANNUITÁS – azaz adott id

(vagy adott nzössze

CUMIPMT, CUMPRI

kifizetett összegek ne

elő.

MATEMATIKA yeket és a képleteket, valamint ezek kombinációit egyenleteknek is szokták

miről nem szabad megfeledkezni, hogy a képletek összeállításánál a precedencia

éven prioritás elve a döntő. A műveletek sorrendisége meghatározott. Matematikai

A függvén

nevezni. A

vagy más n

műveleti je

törtkitevőjű GYÖK (SQRT) nevű függvényt használhatjuk. A

százaléksz

lek az EXCEL-ben a +, -, *, /, ^. A gyökvonásnak nincs műveleti jele, helyette

hatványt, vagy a

ámítást is matematikai műveletnek tekinthetjük. Pl.:

VÉL(): egy egyenletes eloszlású véletlen számot ad eredményül. A program a

olásakor új véletlen számokat állít elő. Ha a

tnénk előállítani, akkor a szintaxisa:

munkalap minden egyes újraszám

és b közötti valós számot szere

VÉL()*(b-a)+a

SZUMX2MEGY2(tömb_x; tömb_y): két tömb megfelelő (azonos indexű)

gét összegzi, azaz a két tömb skaláris szorzatát

, a tömb_y pedig a második

je

tartománya, hivatkozása. A függvény az argumentumban előforduló

elemei négyzetének össze

számítja ki. A tömb_x a feldolgozandó értékek első

(szám, logikai érték vagy szöveg formájú szám elemeket tartalmazó) tömb

vagy

szöveget, logikai értéket tartalmazó és üres cellákat nem vesz figyelembe, de a

0 értékű cellákkal számol.

- 92 -

PLAFON(szám; pontosság): egy adott számot előjelétől függetlenül a

elebb eső legközelebbi egészre vagy a pontosságként megadott érték legköz

többszörösére (abszolút értékben) felfelé kerekít. Kerekítés nem történik, ha a

szám a pontosság többszöröse.

RÓMAI(szám; forma): egy arab számot római számokkal kifejezve

szövegként ad eredményül. A forma 0 és 4 közötti egész szám vagy logikai

érték, amely az átalakított római szám típusát a klasszikustól az egyszerűsített

formátumig több alakban adja meg.

LOG(szám; alap): egy tetszőleges pozitív szám adott alapú logaritmusát

számítja ki.

LCM(szám1; szám2; …): feladata az argumentumában megadott számok

legkisebb közös többszörösének kiszámítása. A függvénnyel megkereshetjük a

legkisebb közös többszöröst, mely a különböző nevezőjű törtek összeadásához

szükséges. Ehhez az argumentumba visszük be a nevezőket.

LOGIKA A napi életben számításaink eredményei gyakran függhetnek vizsgálatok eredményeitől, erre

szolgálnak a logikai függvények. Azaz a logikai vizsgálatok utáni döntéshozás, és a döntések

függvényében műveletek végzése. A logikai egyenletekben logikai függvényeket és logikai

jeleket használunk. A logikai műveleti jelek a következők: =, <, >, <>, <=, >=. Pl.:

ÉS(logikai1; logikai2; …; logikai30): eredménye IGAZ, ha minden

argumentuma igaz, HAMIS értéket ad, vissza, ha bármely argumentuma

hamis. Az EXCEL figyelmen kívül hagyja a tömb- vagy hivatkozás-

argumentumokban szereplő szöveget vagy üres cellákat.

HA(feltétel; igazérték; hamisérték): egy logikai feltételtől függően más és

t eredményez. A logikai értéket adó argumentum kiértékelését más kimenete

használjuk fel a függvény kimenetének szabályozására. Összetett vizsgálatok

számára legfeljebb hét IF függvényt ágyazhatunk egymásba. Igazérték /

hamisérték: a feltétel vizsgálata után, ha annak eredménye igaz / hamis, ezt

az értéket adja a függvény eredményül, vagy ezt a parancsot hajtja végre.

HAMIS(): a HAMIS logikai értéket adja eredményül, helyette

alkalmazhatjuk a függvénnyel egyenértékű HAMIS szó cellába gépelését is.

Nincs argumentuma.

- 93 -

IGAZ(): az IGAZ logikai értéket adja eredményül, helyette alkalmazhatjuk

a függvénnyel egyenértékű IGAZ szó cellába gépelését is. Nincs

argumentuma.

NEM(logikai): az argumentumként adott érték ellentettjét adja vissza. A

logikai egy logikai érték vagy kifejezés (pl. 2>3).

VAGY(logikai1; logikai2; …; logikai30): ha bármelyik argumentuma igaz,

akkor eredményül IGAZ logikai értéket ad. Az EXCEL figyelmen kívül

hagyja a tömb- vagy hivatkozás-argumentumokban szereplő szöveget vagy

üres cellákat.

- 94 -

13) G

MIÉRT CÉLSZERŰ EXCEL FÜGGVÉNYT ALKALMAZNI?

MILYE K LÉTEZNEK?

JEL

ÉS A

SZEMPONTBÓL EGY-EGY TIPIKUS PÉLDA

BEMUTATÁSÁVAL!

EXCEL FÜGGVÉNYEK GAZDASÁGI ADATOK

AZDASÁGI ADATOK FELDOLGOZÁSAKOR MIKOR ÉS

N FÜGGVÉNY KATEGÓRIÁ

LEMEZZE A STATISZTIKAI, PÉNZÜGYI, ADATBÁZIS

MATEMATIKAI FÜGGVÉNYEKET FELHASZNÁLÁSI

FELDOLGOZÁSÁNÁL

A munkalapokon lévő adatok elemzéséhez, számításokhoz használjuk fel a képleteket.

ezek az egyenletek a munkalap értékeivel olyan műveleteket hajtanak végre, mint összeadás,

szorzás, összehasonlítás, értékek egyesítése, stb. a képletek hivatkozhatnak ugyanazon

munkalap más celláira, ugyanazon munkafüzet más lapjain lévő cellákra vagy más

munkafüzet lapjain levő cellákra. A képletekben felhasználhatjuk az EXCEL beépített

függvényeit is, melyből mintegy 320 darab létezik. Az EXCEL munkalapok HTML formában

is elmenthetők.

Az EXCEL az adatokat táblázatokban tárolja. A táblázatokat sorok és oszlopok építik

fel. A sorok számmal jelöltek: 1 – 65536, az oszlopok betűvel: A – IV. ezek

kereszteződésében állnak a cellák, melyek együttesen alkotják a munkafüzetet. Egy

munkafüzetet önálló névvel egyetlen fájlban tárolunk, és minden munkalap egyedi nevet

kaphat. Ezeket az állomány, munkalap, oszlop és cellaneveket felhasználjuk a képletekben,

hogy egy-egy meghatározott értékre vagy táblázattartományra hivatkozzunk. A képlet olyan

egyenlet, amely munkalapon lévő adatokat elemez, használ fel számításokhoz. A szintaxis

egy programnyelv elemeinek felhasználási sorrendjének, az elemek típusainak képzésére

vonatkozó szabályok összessége. Az EXCEL képletei ilyen szabályokban megfogalmazott

sorrend szerint számolnak ki értékeket. A képlet egy = jellel kezdődik, majd a kiszámolandó

kifejezés jön.

- 95 -

A MICROSOFT EXCEL sok beépített képlettel rendelkezik, ezek a függvények,

am égre

függvénye a cellatartom

gyakor

elyek v hajthatnak egyszerű vagy összetett számításokat. A munkalapok leggyakoribb

ányokat összegző SZUM függvény, erre ikont is használhatunk

isága miatt.

A függvények olyan, az EXCEL fejlesztői által matematikai szabályokat

azva előre meghatározott képletek, amelyek számításokat hajtanak végre

je szerint. A függvény szintaxisa a függvény nevével kezdődik, majd zárójelben

ezik az argumentuma. A képletekben szereplő függvényeket a képletet kezdő

ségjel és az operátorok mö

azó képlet k

alkalm

argumentumoknak nevezett, általunk adott értékek szintaxisnak nevezett meghatározott

sorrend

követk

egyenlő gé írhatjuk. Újdonság az EXCEL97-ben a képletpaletta

alkalmazása. Függvényt tartalm észítésénél vagy utólagos módosításánál,

szerkesztésénél a képletpaletta segítségét vehetjük igénybe. A függvény argumentuma lehet

adott argumentum számára érvényes értéket kell

lőállítania. Ha egy függvény argumentuma egy másik függvény, akkor ezt nevezzük

egymás

szám, szöveg, logikai érték, tömb, hibaérték, cellahivatkozás. Ezen kívül még állandó, képlet

vagy más függvény is, de ekkor az

e

ba-ágyazásnak. A képletekben hét szint mélységig ágyazhatunk egymásba

függvényeket. A függvény kiértékelése után az eredményt kapjuk vissza. A függvényeket

felhasználási területeik szerint csoportosították az EXCEL-ben.

FÜGGVÉNYKATEGÓRIÁK

ADATBÁZIS ÉS LISTAKEZELŐ FÜGGVÉNYEK

Lásd lejjebb!

DÁTUM- ÉS IDŐ FÜGGVÉNYEK

Ezekkel a függvényekkel a képletekben előforduló dátumokat és időpontokat

dolgozhatjuk fel. Pl. DÁTUM, MA, ÉV.

DDE ÉS KÜLSŐ FÜGGVÉNYEK

A DDE (DYNAMIC DATA EXCHANGE) a WINDOWS alapú programok

közötti adatcseréhez létrehozott protokoll. A csatolni kívánt adatokat tartalmazó

programnak támogatnia kell a dinamikus adatcserét, a DDE-t.

INFORMÁCIÓS FÜGGVÉNYEK

Az információs függvények rendszer- és munkakörnyezetről, valamint a cellák

tartalmáról, formátumáról nyújtanak adatokat. Egyik csoportja a lekérdező

- 96 -

függvények, amelyek akkor adnak vissza IGAZ értéket, ha a cella eleget tett

valamilyen feltételnek.

KERESŐ ÉS HIVATKOZÁSI FÜGGVÉNYEK

Ezeket mátrix függvényeknek nevezik, a cellák tartalmáról, hivatkozásáról

nyújtanak adatokat. Ezeket alkalmazhatjuk, ha értékeket keresünk listában vagy

táblázatban, illetve egy cellára való hivatkozást keresünk. Pl. FKERES függvény.

LOGIKAI FÜGGVÉNYEK

Ezek az argumentumok kiértékelésétől függő, két lehetséges kimenetet adó,

logikai értéket adnak vissza. Ezekkel a logikai függvényekkel ellenőrizhetjük,

hogy az argumentumban megadott feltétel teljesül-e, és ezekkel írhatjuk le az

összetett feltételeket. Pl. ÉS, HA, NEM, HAMIS, VAGY stb.

MATEMATIKAI ÉS TRIGONOMETRIAI FÜGGVÉNYEK

Lásd lejjebb!

MÉRNÖKI FÜGGVÉNYEK

PÉNZÜGYI FÜGGVÉNYEK

Lásd lejjebb!

STATISZTIKAI FÜGGVÉNYEK

Lásd lejjebb!

SZÖVEGFÜGGVÉNYEK

on és állandókon végeznek műveleteket.

A FÜGGYVÉNYEK FELHASZNÁLÁSA

A szöveges (karakterlánc) változók

Statisz kati i függvények A függvénye

vagy hivatko

k argumentumainak számoknak vagy számot tartalmazó neveknek, tömböknek

zásnak kell lenniük. Például:

TLAG(szám1; szám2; …): argumentuÁ mainak átlagát, számtani közepét adja.

CSÚCSOSSÁG(szám1; szám2;…): egy adathalmaz eloszlásfüggvényének a

normális eloszláshoz viszonyított csúcsosságát (pozitív értékek) vagy

laposságát (negatív értékek) számítja ki. Legfeljebb 30 szám adható meg.

ARAB(érték1; érték2; …): megszámD olja, hogy argumentumai között hány

szám található

- 97 -

DARAB2(érték1; érték2; …): megszámolja, hogy argumentumlistájában hány

nem üres érték található

ARM.KÖZÉP(szám1; szám2; …): argumentumainaH k harmonikus átlagát (a

számok reciprok értékei számtani közepének reciprokát) számítja ki

Pénzügyi függvények l igen sokrétű számítást végezhetünk többek között értékpapírok jövedelmének,Segítségükke

megtérülésén rtékcsökkenésének meghatározására. Több

pénzügyi füg

kódszám a kö

0: Amerikai 3

1: tényleges /

2: Tényleges 60

3: Tényleges

4: Európai 30 6

A nem egész ds egész számra csonkolja. Pl.:

ek, kamatozásának, eszközök é

gvény is alkalmazza az ALAP argumentumot. Ez a napok kiszámítási módját jelző

vetkezők szerint:

0 / 360, azaz 12 darab 30 napos hónap

tényleges

/ 3

/ 365

/ 3 0

kó zámot a függvény minden esetben

BMR(érték; becslés): adott pénzáramlás-számsor (CASH FLOW) belső

m tékkel adott befektetés révén előálló,

n jelentkező pozitívbevételeken keresztül elért kamatláb) adja

er

egtérülési rátáját ( = egy negatív ér

periodikusa

edményül.

DOLLARDE(tört_érték; tört_nevező): tizedes törtté alakít át egy közönséges

törtként megadott számot.

DISC(kiegyenlítés; lejárat; ár; visszaváltás; alap): kiszámítja egy értékpapír

leszámítolási rátáját.

Adatbázis függvények Az EXCEL-nek 13 adatbázis-kezelő munkalapfüggvénye van. Az adatbázis-kezelő

munkalapfüggvények három – a munkalaptartományokra vonatkozó argumentumot

tartalmaznak

vagyis az alk

Dfüggvény(adADATBÁZIS

: adatbázist, mezőt és kritériumot. Az adatbázis függvények általános szintaxisa,

almazandó nyelvi – parancsmegadási szabályok formája:

atbázis; mező; kritérium), ahol:

: eg,

vagy folyam

első rekord fölé pok hivatkozási nevét jelentő mezőfejlécet.

az adatbázist alkotó cellatartomány, kijelöléssel illetve beírással adjuk m

atos tartományhoz rendelt névvel. A tartomány sorai az adatbázis rekordjai. Az

írjuk be az oszlo

- 98 -

MEZŐ: a

megadva idézőjelek között áll, számként megadva az oszlop (a kijelölt tartományon belüli)

sorszámát ír

KRITÉRIUM

számolásba vont adatoszlop azonosító neve. Az argumentumban szövegként

juk be.

: egadható

la ányhoz rendelt névvel, de legalább egy cellahivatkozást kell

az adatbázishoz tartozó szűrőfeltételeket megadó cellatartomány. M

cel hivatkozásként, vagy a tartom

tartalmaznia. Teljes oszloppal végzett művelethez a kritériumtartományban egy üres sort

szúrunk be a mezőnevek alá. Az egyes sorokban szereplő feltételek egymással logikai ÉS

kapcsolatban vannak. A függvények:

AB.ÁTLAG: kiszámolja az adatbázisban a mező argumentummal megadott

ek teljesítik a kritériumot oszlop azon értékeinek átlagát, amely

AB.DARAB: megszámolja, hogy az adatbázisban az adott feltételeknek

gfelelő rekordokban hány darab szám van egy adott oszlopban me

AB.DARAB2: megszámolja az adatbázisban a mező argumentummal

adott oszlop azon nem üres celláinak számát, melyek teljesítik a meg

kritériumot

AB.MAX: visszaadja a kiválasztott adatbáziselemek közül a legnagyobbat

AB.MEZŐ: egy adatbázisból egy olyan mezőt ad vissza, amely megfelel a

megadott kritériumoknak. Ha több ilyen van, akkor hibaértéket kapunk.

zaadja a kiválasztott adatbáziselemek közül a legkisebb értéket. AB.MIN: viss

AB.SZÓRÁS: becslést ad a kiválasztott adatbáziselemek (ingadozására

jellemző) szórásnégyzetére úgy, hogy az adatbázis csak minta

AB.SZÓRÁS2: a szórást a teljes sokaság alapján számolja

ltételeknek megfelelő adatbázisrekordok adott mezőinek

ki

AB.SZORZAT: a fe

szorzatát számolja

AB.SZUM: a feltételeknek megfelelő adatbázisrekordok adott mezőinek

összegét számolja ki

AB.VAR: a feltételeknek megfelelő adatbázisrekordok adott mezőinek

varianciáját számolja ki

AB.VAR2: a feltételeknek m

számolja

egfelelő sokaság adott mezőinek varianciáját

KIMUTATÁSADATOT.VESZ: egy kimutatásban tárolt adatokat ad vissza.

A függvényt a kimutatás egy összegző-adatának visszakeresésére

használhatjuk feltéve, hogy az összegző-adat látható a kimutatásban.

- 99 -

Matematikai függvények Az EXCEL alkalmas arra, hogy a cellákba bevitt értékekkel olyan műveleteket végezzünk,

amelyek matematikai és trigonometrikus függvényeket használnak. Ha az eredményül kapott

radián-értékeket fokra akarjuk átszámítani, akkor szorozzuk meg az eredményt 180 / PI()

értékkel, vagy hívjuk a FOK() függvényt. Ellenkező esetben pedig PI() / 180-nal szorozzunk,

vagy hívjuk a RADIÁN() függvényt. A matematikai függvények:

ABS(szám): egy szám abszolút (előjel nélküli) értékét adja eredményül

CSONK(szám; hány_jegy): egy számot a törtrészt elhagyva egésszé csonkít.

Elle

számok

ntétben az INT() függvénnyel, ez nem kerekít. E két függvény a negatív

nál ad eltérő eredményt.

DA

feltétel

RABTELI(tartomány; feltétel): összeszámolja egy tartományban a megadott

eknek eleget tevő nem üres cellákat.

EL

szám é

ŐJEL(szám): egy szám előjelétől függően eredménye 1, ha a szám pozitív; 0, ha a

rtéke 0; illetve –1, ha a szám negatív

FACTDOUBLE(szám): egy szám dupla faktoriálisát adja eredményül, ha nem

elérhető, akkor telepíteni kell az ANALYSIS TOOLPAK beépülőt.

FAKT(szám): az argumentumban adott szám faktoriálisát számítja ki

FOK(szög): radiánban megadott argumentumot fokká számít át

GC

nél

D(szám1; szám2; …): két vagy több egész szám legnagyobb közös (maradék

küli) osztóját adja eredményül; ha nem elérhető, akkor telepíteni kell az ATP-et.

GYÖK(szám): egy pozitív szám pozitív négyzetgyökét adja

HA a TVÁNY(szám; hatvány): egy szám adott kitevőjű hatványát adj

INT(szám): egy számot lefele kerekít a legközelebbi egészre

INVER y mátrixként kezelt tömb inverz mátrixát adja Z.MÁTRIX(tömb): eg

KEREK.FEL(szám; hány_jegy): egy számot mindig felfelé, a 0-tól távolabbra kerekít

KEREK ): egy számot mindig lefelé, a 0 felé kerekít. .LE(szám; hány_jegy

Stb

.

- 100 -

14) GAZDASÁGI ADATOK FELDOLGOZÁSA SORÁN

MIKOR CÉLSZERŰ TÁBLÁZATKEZELŐT ÉS MIKOR

ADATBÁZIS-KEZELŐT HASZNÁLNI? MI A

TÁBLÁZATKEZELÉS LÉNYEGE, ÉS ANNAK MILYEN

EL TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁRA?

M

TIPIKUS ALKALMAZÁSAI VANNAK? MILYEN LEHETŐSÉG

VAN AZ EXCELBEN LÉTREHOZOTT ADATBÁZIS MÁS

ADATBÁZIS-KEZELŐV

IKOR TÁBLÁZATKEZELŐ ÉS MIKOR ADATBÁZIS-

KEZELŐ?

TÁ ázatos formában

tört ggvény támogatja, így

ma

munka A

táb tve a táblázat celláinak

felt akzat, melynek

me bözőbb számításokhoz

has ltoztatását

aut

ma

AD ZISKEZELŐ: akkor használjuk, ha nagy mennyiségű, azonos szerkezetű (!)

adatokat akarunk tárolni, rendezni, lekérdezni, illetve meghatározott műveleteket végezni

velük. Tehát az adatbázis-táblázatok nagytömegű adatok tárolására, rendezésére, keresésére

szolgálnak. Adatbázis például egy árjegyzék, egy telefonkönyv. Az adatbázisok általában

soronként szervezettek, a műveleteik is sorokra (rekordokra) hatnak. FONTOS, hogy az

adatbázis-parancsok előtt cellatartományt nem kell adnunk, de a kurzort valamelyik adatbázis

mezőbe kell vinnünk! Az EXCEL hatékonyan támogatja az adatbázis kezelését, könnyen

BLÁZATKEZELŐ: Az EXCEL programot nagytömegű adatok tábl

énő feldolgozására tervezték. Az adatok kezelését több mint 300 fü

tematikai és statisztikai feldolgozások is végezhetőek. Az EXCEL a táblázatokat a

lapon tárolja. A táblázatkezelés: az EXCEL maga egy táblázatkezelő rendszer.

lázatkezelési munka legalapvetőbb része a szövegbevitel, ille

öltése értékekkel. A táblázat oszlopokból és sorokból álló al

tszéspontjaiban találhatóak a cellák. Ezeket a legkülön

ználhatjuk fel, akár úgy is, hogy az egyes cellákba vitt alapadatok megvá

omatikusan kövesse az eredmények kiszámítása, majd kiértékelése. A cellatartalom

ximális hossza 32.000 karakter.

ATBÁ

- 101 -

építhetünk fel adatbázisokat a táblázatok felhasználásával, valamint közvetlenül férhetünk

hozzá külső

adatokat is. Az adatbázis-kezelé

adatbázisokhoz, felhasználhatjuk a más formátumban (pl. DBASE) tárolt

ssel kapcsolatos alapfogalmak:

MEZŐ: egy-egy oszlop

MEZŐNÉV: egy oszlop legfelső sorában levő nevek

keresünk, vagy amelyek alapján annak rekordjait sorba rendezzük

KRITÉRIUMOK: vizsgálati feltételek, melyek alapján az adatbázisban rekordokat

SZŰRÉS: egy listából a rekordok egy csoportjának valamilyen kritériumok alapján

történő megjelenítése

SORBARENDEZÉS: a rekordok sorba állítása valamilyen szempontok szerint.

Sorba-rendezés

A rendezés történhet valamilyen szöveg alapján (ABC szerint növekvő vagy csökkenő), egy

EXCEL az ablakokban levő mezőnév szerint. Lehetséges több rendezési kulcs megadása. A

l is elvégezhető, sőt saját rendezési sorrend is felállítható.

zűrés

számérték alapján (növekvő vagy csökkenő). Az adatbázis sorait kompletten felcseréli az

rendezés ikonokka

S

Filter paranccsal lehetséges megoldani. Ez elvégezhető az AutoSzűrővel (listanyilak

segítségével), illetve az Irányított szűrővel (kritériumtartomány elkészítésével) is. Van

lehetőség több oszlopos szűrésre is. Itt használhatóak a „?” és a „*” karakterek.

Űrlap (FORM parancs)

Az EXCEL űrlap parancsa adatainkat jól olvasható űrlapszerű formában tárja elénk a parancs

ugyanakkor biztosítja a rekordok karbantartását (javítás, törlés, új rekordok felvétele). Az

űrlap paranccsal keresni is lehetséges kritérium alapján.

Részösszegek parancs

Az adatbázis rekordjaiból csoportonként részösszegeket képez, azaz Részösszeg függvényeket

szúr be a rekordok közé.

Érvényesítés (VALIDATION)

meghatározott, akkor lehetőségünk van ezen adatok listáját elkészíteni. Az érvényesítés

parancsot kiadva a hibás bevitelnél jelez. Miután elkészítettük az engedélyezett adatok listáját,

jelöljük ki azt a tartományt, amelyben az adatokat érvényesíteni akarjuk.

Vázlat készítése

Ha nagyszámú adatot kívánunk bevinni egy oszlopba, és a beviendő adatok köre előre

- 102 -

Függvények

- SZUMHA

- DARABTELI

- Adatbázis-függvények: AB.SZUM, stb.

TÁ LB ÁZATKEZELÉS LÉNYEGE, TIPIKUS ALKALMA-

ZÁSAI

A cellákba írt számokkal matematikai műveleteket végezhetünk. A számok

megváltoztatása az eredményt azonnal módosítja

Gyakran használt számolási eljárások felírása helyett függvényeket

alkalmazhatunk

Adatainkból egyszerű eszközök segítségével grafikonokat készíthetünk

Adatnyilvántartásokat valósíthatunk meg. A nyilvántartott adatokat egyszerű

eszközökkel kezelhetjük, különféle szempontok szerint sorba rendezhetjük,

feltételektől függően válogathatunk közöttük, valamint kimutatásokat

készíthetünk

Számításainkat elemezhetjük, több változatot megvizsgálhatunk

Az EXCEL négy különböző típusú műveleti jelet különböztet meg: számtani

onlítási / szöveges / hivatkozási operátori / összehas

A képletekben gyakran előforduló számításokat az EXCEL beépített

munkalapfüggvényeivel gyorsan végrehajthatjuk

A táblázatkezelők használatánál a számításokon van a hangsúly, amikor nagyobb

zunk, kiterjedtebb vagy bonyolult, gyakran ismétlődő számításokat adatmennyiséggel dolgo

kell elvégeznünk; vagy egyszerűbb nyilvántartási feladataink vannak, akkor célszerű

alkalmazni.

- 103 -

EXCELBEN LÉTREHOZOTT ADATBÁZIS MÁS

ADATBÁZISKEZELŐVEL TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁ-

SA

táblázat egy blokkját, mint adatbázist definiálhatjuk. Adatbázis-kezelés: valahányszor egy

lekérdezéseket készítsünk, vagy az adatokat átrendezzük, adatbázis-kezelést

k általában soronként rendezettek, a műveletek is a sorokra hatnak.

Keresés a VKERES() és az FKERS() függvényekkel lehetséges. Lehet

adatok feldolgozására az ACCESS- ő adatok átvétele (külső

lekérdezés) menüpont Importálás almenüjét válasszuk! Egy EXCEL táblázat importálásakor

meg kell adni, hogy m

oszlopfejléceket, hová történjen az importálás, milyen mezőbeállításokat használjunk, mi

legyen az els dleges kulcs, m

A

adatbázishoz fordulunk, hogy új adatokat adjunk hozzá, meglévő adatokat módosítsunk,

jelentéseket,

végzünk. Az adatbáziso

őségünk van meglévő

ben. Ehhez a FILE menüpont Küls

ely munkalapról történjen az adatok importálása, mik alkotják az

ő i legyen a létrejövő tábla neve.

- 104 -

15) KORSZERŰ CSOPORTMUNKA SZERVEZÉSE.

CSOPORTMUNKÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK.

CSOPORTMUNKA SZERVEZÉSE

A csoportmunka megszervezése és irányítása a

kreativitás fokozása érdekében A gondolkodás két fő fajtáj a vertikális és a laterális. A vertikális gondolkodás fő jellemzője,

hogy az algoritmikus gondolkodáshoz hasonlóan szinte lépésről-lépésre halad, szelektív

módon elválasztva a helyest a helytelentől, vagy ez egy elég zárt eljárás. A laterális

gondolkodás ezzel szemben a heurisztikus gondolkodáshoz hasonlóan ugrásszerűen keresi az

eredményt, új és új kérdéseket tár fel, semmit sem tekint irrelevánsnak. Az alkotófolyamat

zon fázisában, amikor nagyszámú ötlet felkutatása a cél, kézenfekvő a laterális módnak

egfelelő módszerek előnyben részesítése. Az értékelés és kimunkálás (elaboráció) fázisában

viszont a vertikális módnak megfelelő eljárásokat kell preferálni. Az ötletgyűjtő fázisban 4-10

fő, az információgyűjtő szakaszoknál viszont a 15-20 fő az elfogadható csoportlétszám.

A kreativitás szempontjából megfelelő csoportösszetétel

meghatározása A szellemi képességek mozaik modelljén alapuló ún. integrált kreativitáselmélet felfogása

szerint többféle alkotóképesség létezik attól függően, hogy az egyes mentális faktorok milyen

arányban és milyen intenzitással vannak jelen. Így megkülönböztethetünk egymástól

elődleges-, másodlagos-, illetve harmadlagos kreativitási típust.

a

m

Elsődleges kreativitás: az ezzel rendelkező személy eredményesen tudja

alkalmazni a regresszió-képességet, nem lekorlátozódott a

gondolkodásmódja. Így fantáziagazdagsága főleg az alkotómunka olyan

fázisaiban való közreműködést teszi eredményessé, amelyre az ötletgyűjtés a

jellemző (intuitív, ötletember).

Másodlagos kreativitás: az ezzel rendelkező személy a módszeres,

szisztematikus munkát igénylő fázisokban lesz eredményes, azaz az ún.

- 105 -

„elaborációs” (kidolgozó, kimunkáló) szakaszokban. Az algoritmikus,

kauzális és szekvenciális gondolkodás jellemző rá.

Harmadlagos kreativitás: fejlett realitás-érzéke van, belső energiatartalékai

bőségesen vannak, impulzív alkat, jó menedzser típus. Az alkotófolyamat

implementációs (megvalósító, realizáló) fázisaiban tudja képességeit

csoportnak a kreativitási potenciál típusa szempontjából történő megfelelő összeállítása

munkájuk hatékonysága és eredményessége.

lakítása

legjobban hasznosítani.

A

elsődleges fontosságú, mivel alapvetően ettől függ az egyén és a csoport teljesítőképessége,

A megfelelő csoportstruktúra kiaÁltalános irányelvek:

A csoport legyen reprezentatív: nem szabad a csoportot egyoldalúan

összeállítani, képzettség és szakterület szempontjából sem.

A csoport tagjai legyenek függetlenek: abban az értelemben is, hogy ne

legyenek kitéve jelentékeny ellentétes irányú befolyásolásnak.

A csoport legyen megfelelő nagyságú: hogy az esetleges későbbi kiesések

után is kielégítse összetételében a reprezentativitás követelményeit.

Az eredményes team-munkának a csoport tagjaival szemben támasztott lélektani feltételei:

A kommunikáció feltétele: a team-tagoknak állandóan érintkezésben kell

lenniük, és kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást

Az elfoga

lenni, hogy m

dás feltétele: nem elég mások meghallgatása; arra is késznek kell

ások véleményét és javaslatát legalább megfontoljuk lehetőleg

pedig a probléma megoldásaként vagy részmegoldásként vegyük figyelembe.

A függetlenség feltétele: az eltérő vélemények, érvek bővítik a változatokat

és növelik a kedvező eredmény valószínűségét.

A csoportmunka vezetőjének kiválasztása A csoportmunka

szükséges készs

vezetőjével szemben támasztott követelmények közül a legfontosabb három

ég illetve képesség:

Regulációs készség: a személyiség önirányítását és a felmerülő konfliktusok

megoldására való képességet bi

ztosítja. A csoportmunkában ezen a funkción

múlik a vezető pszichés tartása és az aktivitás etikai irányítása.

- 106 -

Empátia vagy beleélés képessége: fontos, mivel ez a helyzetnek megfelelő

információkezelést, értékelést, kiegyensúlyozó,

stabilizáló viselkedési

formát biztosíthat a vezető számára, vagyis a résztvevőkkel való kapcsolat,

kommunikáció alapvető jellegét határozza meg.

Szervezőkészség: kiterjed az előkészítés személyi és technikai feltételeinek

biztosításától a problé

ma kiválasztásának és éles megfogalmazásának

(alapformájának) kialakítása

tása A csoportmunka m

alapformája:

Statisztizált csoport: tagjai egymástól függetlenül nyilvánítanak véleményt, és a

vélemé

Interaktív

(interakciók) vannak. Itt nagy

megteremtésére, am

DELPHI-m

CSOPORTMUNKÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK

feladatán keresztül a csoportmunka irányításáig, eredményeinek

értékeléséig.

A csoportmunka jellegének

és az alkalmazni kívánt módszer megválaszegszervezésének két, egymástól lényegi jellemzőkben elhatárolható

nyeket azután valamilyen statisztikai módszerrel aggregálják.

csoport: tagjaik között közvetlen vagy közvetett kölcsönhatások

hangsúlyt kell helyezni a megfelelő feltételek

elyek a résztvevőket proaktív viselkedésre kényszerítik. Interaktív

módszereken belül létezik: közvetlen interaktív módszer / közvetetten interaktív

ódszer / nominális csoportmódszer (NCM).

Am

beszélünk csopo k a csoportmunkát támogató

ája folyik koordináltan,

oportmunkát támogató

-munka hatékonyságnövelését célozza meg. A team

általában v m

szükséges, soksz

munkát elvégzik k, tipikusan

ismétlődnek és elintézésükben, elvégzésükben több személy működik közre. Ekkor lépnek

ikor több ember munkáját koordináljuk, tevékenységüket integráljuk, akkor

rtmunkáról, és az ezt támogató munkaeszközö

munkaeszközök. Pl. a telefon, ahol egy „kettes” csoport munk

integráltan. A számítástechnikai eszközökön alapuló cs

munkaeszközök többé-kevésbé a hagyományos eszközöket modellezik. A csoportmunkát

támogató munkaeszközök a team

ala ilyen feladat, munka elvégzésére szerveződött, a feladat elvégzéséhez

or különböző képzettségű munkatársak együttese arra az időre, amíg a

. Sok irodában a feladatok jellegükben azonosak, sablonosa

- 107 -

előtérbe a

folyamatokat il

szabályoknak me

A csopor közötti kommunikáció áll;

cél a csoportm

használható esz

meghatározottak

A rendsz tlődő, tipikus folyamatok zökkenőmentes végrehajtásának

koordinálását, és épít a résztvevők közötti kommunikációra. A csoportmunka-szoftverek

űködést tartják,

afolyamat-irányítás az automatizációval és a kommunikációval kapcsolható

ö ,

Csop

zok az alkalmazások, amelyek a munkafolyamatot irányítják. Az irodai

yenkor előre meghatározott munkafolyamatokra bontják, és a kötött

gfelelő munkatevékenységet vezetnek be.

tmunka szintjén: a középpontban a csoport tagjai

unka hatékonyságának növelése; kötöttségek, merev szabályok nélkül

közöket nyújt. A munkafolyamatok szintjén: a munkafolyamatok előre

, a szabályok kötöttek, a szervezet hatékonyságát növelik.

erek az ismé

elősegítését, vezérlését tekintik fő feladatuknak, eszközként használják a folyamatok

koordinálják ugyan az egyes tevékenységeket, de fő feladatuknak az együttm

amelyben a csoport illetve a folyamat részei, egységei közötti kommunikációra koncentrál.

Azaz a munk

ssze míg a csoportmunkaeszközök a koordinációval és az adatmegosztással.

ortmunka feladatok: C or

ugya

szoft

állan

beruh anyagi-szellemi elhatározáson.

dokumentumokat teljes egészében szellemi úton állíthatjuk elő, továbbításuk, tárolásuk,

usan. Külső

: ez jelenleg vegyes, tehát elektronikus és papír alapú. Nagy erőfeszítéseket

tesznek az elektronikus irány felé tolódás érdekében, de még sok ideig kell számolni a papír

jelenlétével.

sop tban, illetve csoportmunkában létezik belső és külső kommunikáció, ami nem mindig

nolyan jellegű. Amíg a belső kommunikáció megoldható csoportmunka kezelő

verek segítségével, addig a külső nem mindig. Belső kommunikáció: a csoport tagjai

dó kapcsolatban állnak egymással; ez elektronikus kommunikáción alapulhat. Ez csak a

ázásokon, betanuláson és működtetésen múlik, tehát az

A

visszakeresésük is így történhet. Feldolgozásuk is történhet automatik

kommunikáció

A kommunikáció egyrészt az adatok eljuttatását jelentik, másrészt az információ megosztását

és hozzáférhető tételét. A különböző csoportmunka feladatok:

LEVELEZÉS: olyan üzenetkezelés, amikor vagy a csoportmunka szoftver saját beépített

eszközével, vagy bármilyen más IT eszközzel elektronikusan előállított anyagot eljuttatunk a

címzettnek. Címzett lehet egy személy vagy felhasználó postaládája / több személy vagy

csoport postaládája / egy lista kiszolgáló (listserv, majordomo).

HIRDETŐTÁBLA: hasonlít a levelezéshez, tehát levelező eszközökkel juttatunk célba

küldeményeket, de a küldemények nem egy személyhez vagy felhasználóhoz rendelt

- 108 -

postafiókba jutnak el, hanem publikus helyre, egy elektronikus hirdetőtáblára (BULLETIN

BOARD), ahol azt közzéteszik, vagyis a jogosult letöltheti onnan a saját számítógépére. Pl.

BBS – BULLETIN BOARD SYSTEM.

IDŐE

dathalmaz osztott

hozzáférésének biztosítása, am

GYEZTETÉS: az előjegyzési naptárfunkció automatikus időpont-egyeztetéssel és

lefoglalással. Főleg több személy közös idejének a menedzselésére, ciklikusan ismétlődő

események előjegyzésére.

DOKUMENTUMKEZELÉS: lényege a nagy tömegű, strukturálatlan a

it hálózati operációs rendszerek könyvtárszolgáltatásai, illetve

a hagyományos relációs adatbázis-kezelők nem elégítenek ki.

Csoportmunka-szoftverek:

piacvezető termék a csoportmunka szoftverek

között. 1990 óta létezik a program, funkciói fokozatosan bővülnek, de bizonyos

értelemben diktálja a fejlődés irányát. Alkotórészei:

LOTUS NOTES: ez egy Internet kliens, amely egyben egy dokumentum

adatbázis kezelő (objektumorientált adatbázis-kezelő rendszer; az információ

alapja egy tervezhető űrlap alapú dokumentum, melynek mezői tetszőleges

információtartalommal rendelkezhetnek), levelező (ez az adatbázis

funkcionalitására épül, a felhasználók saját levél adatbázissal rendelkeznek,

amely alakítható; a szövegek előállításához belső vagy külső szövegszerkesztő

használható), csoportos naptár és határidő ütemező, továbbá WEB böngésző.

LOTUS DOMINO: ez egy szerver-család. Tagjai a MAIL (ügymenetkezelés,

csoportos határidő és naptárkezelés, vitafórum, dokumentum- és könyvtár-

szolgáltatások) / APPLICATION (előző plusz egyedi alkalmazások) /

ENTERPRISE (előző plusz fürtözés) / ADVANCED ENTERPRISE (előző

plusz IBM AS/400 rendszer felhasználói támogatás) szerver.

LOTUS DOMINO DESIGNER: teljes körű fejlesztői környezetet nyújt

kliens és szerver oldalon.

egyik piacvezető csoportmunka szoftver. Ez egy

oldalon az EXCHANGE SERVER üzenetküldő rendszer áll, amely az elektronikus

ügyfél (kliens) oldali szoftver, önmagában használva is igen sokoldalú szolgáltatást

nyújt, igazi képességeit azonban hálózati környezetben használhatjuk ki. Kiszolgálói

levelezés mellett a naptárakba történő csoportos bejegyzéseket, a dokumentumok

közzétételét, tehát egy komplett csoportmunka alkalmazási rendszert támogat;

- 109 -

ügyfél oldalán az OUTLOOK 97 / 98 / 2000 asztali információkezelő rendszer áll, és

egysége felhasználói felületet biztosít a csoportmunka feladatok ellátására.

EXCHANGE SERVER: ez egy üzenetküldő rendszer, mely kétféle

technikával működhet:

Fájlmegosztáson alapuló technika: egy passzív fájlkiszolgálón

keresztül történik az üzenetküldés. A kiszolgálónak különleges szerepe

ő könyvtárállomány,

ő ügyfél program elhelyezheti az üzenetet a címzetthez

zett ügyfél program kiolvashatja a hozzá

rendelt könyvtárból

agas,

nincs, mindent az aktív szerepet játszó ügyfélalkalmazások végeznek

el. A fájlszerveren helyezkedik el a Postahivatal, ami egy megosztott,

az ügyfelek felé írási és olvasási joggal rendelkez

ahol a küld

rendelt könyvtárban, és a cím

a neki szóló üzenetet. A kliensek számára

biztosított hozzáférési jogok miatt csak alacsony biztonsági szintet

valósítanak meg. Mindent az ügyfelek csinálnak, az aktivitásuk m

nagy a hálózat leterhelése.

Ügyfél-kiszolgáló szerepmegosztáson alapuló technika: a feladatok

megoszlanak az ügyfél és a kiszolgáló programok között. Az ügyfél

gépén futó programok kérelmeket küldenek a kiszolgáló felé távoli

eljáráshívások formájában. A konkrét postai hozzáféréseket a

kiszolgáló gépen futó programok végzik. A rendszer biztonságosabb,

csökken a hálózati forgalom, a rendszer jobban méretezhető.

Az erőforrásokat két szintre osztja: szervezetre (ORGANIZATION) és

telephelyre (SITE). Általában nem támogatja a többszervezetes felépítést. A

szervezetek telephelyek összessége, és minden telephely legalább egy – de akár

több – kiszolgáló számítógépet tartalmaz. Vannak nyilvános mappák (amik

jogosultságokkal felruházott gyűjtőhelyek) és vannak globális címlisták (az

s sok kiegészítő komponensből áll.

Az OUTLOOK összefogj

összes olyan nem rejtett címzett objektumnak a listája, melyet a szervezetben el

lehet érni.). a szerver 4 fő- é

a a csoportmunka feladatokat, egységes kezelői

felületet biztosít a felhasználó számára, az egyes csoportmunka-feladatok

egymással összhangban együttműködve zajlanak. Egyik feladat, a szöveges

információ előállítása. Szolgáltatásai

LEVELEZÉS: a levél írása űrlap kitöltését jelenti, használhatunk sablonokat is.

- 110 -

NAPTÁR HASZNÁLAT CSOPORTOSAN: ez az időbeosztás eszköze.

Lehet egyéni előjegyzési naptár is, de egy csoport idejét is össze lehet vele

datkezelés a tennivalókat foglalja össze táblázatos

form

űrlapok

TEVÉKENYSÉGEK NAPLÓZÁSA:

dokume

NÉVJE

név sze

egyezte

WORD

NYILV

Egy m velek és válaszlevelek postázására van

lehe

FELJE

automatikusan rögzíti.

KAPCSOLAT NÉLKÜLI MAPPÁK HASZNÁLATA

hangolni. Itt is űrlapokat kell kitölteni.

FELADATOK: a fela

ában. Mód van feladat létrehozására, kiszignálására, kezelésére. Itt is

on keresztül történik az adatátvitel.

a napló a rendszer

ntumkezelője, eseményeket tárolunk benne.

GYALBUM: ez egy elektronikus címjegyzék, melynek segítségével

rint lehet tárolni és visszakeresi az adatokat, üzenetet küldeni, határidőt

tni, feladatot kijelölni, felhívni telefonon, megnézni a WEB lapját,

levelet írni valakinek.

ÁNOS MAPPÁK HASZNÁLATA: a hirdetőtábla szerepét játsszák.

appastruktúra, melyben le

tőség.

GYZÉSEK KÉSZÍTÉSE: a feljegyzés dátumát és idejét

- 111 -

„B” TÉTELEK

GAZDASÁGTAN -

MENEDZSMENT BLOKK

- 112 -

1) ISMERTESSE A VÁLLALATI STRATÉGIA LÉNYEGÉT ÉS

ESZKÖZEIT! ISMERTESSE AZ EGYES VÁLLALATI

STRATÉGIATÍPUSOKAT ÉS TÉRJEN KI A VÁLLALATI

STRATÉGIAKÉSZÍTÉS JELENTŐSÉGÉRE A VÁLLALALTOK

ÉLETÉBEN. MUTASSA BE A STRATÉGIAI

POZÍCIÓELEMZÉS MÓDSZEREIT, VALAMINT A

STRATÉGIA ATÁT!

A VÁLLALATI STRATÉGIA LÉNYEGE ÉS ESZKÖZEI

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAM

A stratégia a

hosszú távú, a vállalkozás egész tevékenységét felölelő tervkoncepciót értünk, az előzetes

döntések oly it, hosszú

távú célkitűzéseit, a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat, valamint azokat a

legfontosabb utakat, módokat és eszközöket, ahogy a vállalkozás ezeket a célokat meg

kívánja valósítani. A többi piaci szereplő jövőbeni lépéseire, akcióira való előzetes felkészülés

a stratégia legbelső magja. Kiindulópontja pedig a piacról, annak szereplőiről, valamint a saját

vállalkozásunkról szerzett eddigi ismereteink. A vállalati stratégia a piaci szereplők jövőbeni

akcióira való tudatos felkészülés. Csak annak a vállalkozásnak van esélye a talpon maradásra,

amelyik általában felkészül a változásokra, rugalmasan és gyorsan képes alkalmazkodni

azokhoz. A vállalkozás stratégiája nem csak az alkalmazkodásból áll, hanem a vállalkozás

igyekszik aktívan alakítani is környezetét. A stratégia tartalmazza azokat az akciókat is,

amelyeket a számára előnyös környezet kialakítása érdekében hajt végre. A vállalati

stratégia lényege: olyan összehangolt, célorientált, állandó irányítás és felügyelet nélkül is

működő szervezet létrehozása, amely egyszerre képes a környezethez való rugalmas

alkalmazkodásra és a környezetnek a vállalkozás céljainak megfelelő alakítására.

görög „SZTRATÉGOSZ” (hadvezér) szóból származik. Stratégián egy

an rendszerét, amelyek meghatározzák a vállalkozás főbb törekvése

- 113 -

A stratégia fő eszközei:

Rugalmas vállalati struktúra

Megfelelő tartalékok

Több lábon állás (diverzifikált termelés)

A strat

jövőori

a legfontosabb eszköze. A stra

folyam

valame

korszer

A stratégiai vezetés a vállalkozásnál felmerülő stratégiai feladatok végrehajtására

szolgál. Nem az operatív működés, hanem a hosszú távú folyamatok irányítása a feladata. A

égia az egész vállalkozás működésének koordinálására szolgál, szemlélete alapvetően

entált. A stratégiakészítés a gazdasági bukás elkerülésének, a kockázat csökkentésének

tégiát a vállalkozás legfelső vezetése készíti el, ez összetett és

atos munkát igényel. A stratégia szükségszerűen átfogja az egész vállalkozást, ezért

nnyi funkcionális egység közvetlenül részt vesz a vállalati stratégia kialakításában. A

ű vállalkozás folyamatosan megújítja stratégiáját.

stratégiai vezetés feladatainak területei:

A stratégiakésztés: elkészül a stratégiai terv, ami tartalmazza a vállalkozás

egységes rendbe foglalt jövőképét magáról, környezetéről, meghatározza az

elérni kívánt állapothoz szükséges akciótervet

A stratégia megvalósítása: a stratégiai tervben foglaltak végrehajtása a

stratégiai vezetés közvetlen ellenőrzése alatt

A visszacsatolás és az ellenőrzés: az elért állapotot folyamatosan ellenőrizni

kell. A vezetés folyamatosan adatokat, információkat gyűjt a létrejött

folyamatokról, és végrehajtja a szükséges korrekciókat. Ha ez nem elég, új

stratégiát kell kidolgozni.

A stratégiai vezetés lényege, hogy olyan önműködő, közvetlen beleszólás nélkül is

hatékonyan működő szervezetet hozzon létre, amely összehangoltan és célorientáltan

működik

VÁLLALATI STRATÉGIATÍPUSOK

VÉDEKEZŐ JELLEGŰ STRATÉGIÁK

Közös vállalat létrehozása: két vagy több cég közös célok érdekében önálló

vállalkozást hoz létre

Szűkítési program: a vállalat meglévő eszközeinek és költségeinek

csökkentésével megfordítja a hanyatló eladást és a nyereséget

- 114 -

Tőkekivonás: a vállalat eladja az eszközeinek egy részét, egy meghatározott

tágakból divízióját, és kivonul bizonyos üzle

Felszámolás: a vállalat meghatározott részének minden vagyontárgyát eladja, és

kivonul bizonyos üzletágakból

Összeolvadás és egyesülés: két vállalat egyesíti eszközeit és kultúráját

ÁLTALÁNOS VERSENYSTRATÉGIÁK

Költségminimalizáló: a versenytársakhoz viszonyított alacsony költség.

Hátránya, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a marketingmunkára annak magas

költsége miatt.

Megkülönböztető: másoktól való megkülönböztetés. Hátránya, hogy a vásárlók

nem hajlandóak megfizetni a különleges minőséget

Összpontosító: néhány piaci szegmensre koncentrál, költségminimalizálás vagy

sze

NÖVEKED

megkülönböztetés révén próbál meg versenyelőnyre szert tenni, s abban a

gmensben igyekszik kiemelkedő lenni

ÉSI STRATÉGIÁK

Külső növekedési stratégiák a terjeszkedés iránya szerint:

Vertikális terjeszkedés: az ellátási lánc másik láncszemében működő

vállalkozást kezd támogatni a cég

Horizontális terjeszkedés: a másik cég kárára próbál növekedni

Diagonális terjeszkedés: a vállalkozás egy új üzletágba lép be

Ezekhez az akciók: a stratégiai szövetségek kialakítása / közös vállalatok létrehozása

/ a vállalatfelvásárlások, egyesülések

Belső növekedési stratégiák: ebben az esetben a növekedés forrásai a vállalat

belső termékei, szolgáltatásai, képességei és folyamatai lehetnek. Tevékenységi

körre koncentráló stratégiák:

Célportfoliót kijelölő stratégiák: jelenlegi tevékenységi kör megtartása /

Szűkítése / Bővítése

Pozicionáló stratégiák: Szükségletalapú pozicionálás (alapja egy bizonyos

ozicionálás (egy meghatározott termékcsoportra vagy

szolgáltatásra pozícionálja a vállalkozást)

ügyfélcsoport minden, vagy majdnem minden igényének a kielégítése) /

Választékalapú p

- 115 -

CSÖKKENTÉSI, VISSZAVONULÁSI STRATÉGIÁK

Megnyirbáló stratégia: „kevesebbet, de jobban” szemlélet

Az üzlet eladása

A passzív stabilitási stratégia: fenn akarják tartani a jelenlegi állapotot

A STRATÉGIAKÉSZÍTÉS JELENTŐSÉGE

A stratég

szervezeti

jelentik. A rténik ezen egységek stratégiájának összefésülése. A funkcionális

területek

vállaltveze s szintjei tehát:

iakészítésben a vállalkozás egésze segíti az elsőszámú vezetőt. A vállalat alapvető

egységei a stratégiai üzleti egységek. A stratégiai tervezés alapját ezek az egységek

felső szinten tö

is elkészítik a maguk stratégiai elképzeléseiket, amelyek alapanyagul szolgálnak a

tés számára a stratégiakészítéshez. A stratégiakészíté

Vállalatvezetés (a stratégia elkészítése, stratégiai vezetés)

Stratégiai üzleti egységek (a stratégiai tervezés alapegységei)

Funkcionális egységek (a stratégiai információk szolgáltatói)

A stratégiakészítés menete:

Stratégiai pozícióelemzés (lásd alább)

A stratégiai célok kitűzése: Belépés (új piacok meghódítása, főleg a BCG

vítése). Megtartás (az elért stratégiai

z adott pozíció

egység megszűnése).

mátrix kérdőjel tartományában levőknek). Fejlesztés (építés, a meglévő

piacokon elért pozíciók további bő

pozíció fenntartása különösebb változtatások nélkül). Aratás (lefölözés, az

elért piaci pozíció előnyeinek maximális kihasználása, akár a

feladása árán is, a fejőstehenekre jellemző). Kivonulás (megszüntetés, a

piaci pozíció feladása, az üzleti

A különböző stratégiai alternatívák kidolgozása és az ezek közötti választás:

Új piacon való megjelenés (A vállalkozás új termékkel jelentkezik, vagy

új piacra hatol be, alapja a marketingstratégia). Új üzleti egység

k a vállalkozás egészébe való beillesztése). Stratégiai létrehozása (Enne

integráció (Stratégiai szövetségek kötése olyan vállalatokkal, akik ugyanazon

a piacon működnek, ekkor horizontális stratégiai szövetségről van szó. Itt a

- 116 -

közös piaci tevékenység összehangolása a cél, a versenytársakkal szembeni

versenyelőny növelése, a tapasztalatok kölcsönös cseréje. Vertikális stratégiai

szövetség pedig, ha a szövetséget kötő vállalkozások a termelési folyamat

(Racionalizálás, azaz a

ységében fellelhető

ása, a felesleges kapacitások leépítése, a költségek

s az

üzleti egység eladásával, más üzleti egységbe való beolvasztásával, vagy üzleti

egységek összevonásával).

különböző szakaszaiban működnek). Ésszerűsítés

stratégiai célok elérése érdekében a vállalkozás tevéken

tartalékok feltár

csökkentése). Az üzleti egység megszüntetése (Piacról való kivonulá

A stratégia végrehajtásának megtervezése: ebben a szakaszban tervezik meg a

stratégia végrehajtásának feladatait személy szerint és időbeni bontásban.

A STRATÉGIAI POZÍCIÓELEMZÉS MÓDSZEREI,

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAMATA

A stratégiakészítési folyamatban a helyzetelemzést nevezzük stratégiai pozícióelemzésnek. A

pozíc részt a vállalkozást magát

érték a vonatkozó ismérveket

belső ő tényezőknek

BELSŐ TÉN

ióelemzés során a vizsgálódásunk kétirányú, mivel egy

eljük, másrészt pedig annak piaci környezetét. A vállalkozásr

tényezőknek, a vállalkozás piaci környezetét leíró ismérveket küls

nevezzük.

YEZŐK: a vállalkozástól közvetlenül függ

a

ő ismérvek, magának a

vállalkozásn k a tulajdonságai.

KÜLSŐ TÉNYEZŐK: a vállalkozás által csak közvetve befolyásolható piaci viszonyok

zésnek sok kidolgozott eszköze van, ezek segítenek abban, hogy a

st logikailag rendszerezetten, áttekinthetően struktúrában hajtsuk végre. Ezek

lemzés

tulajdonságai.

A pozícióelem

pozícióelemzé

közül három:

SWOT – e

Ez a módszer egy táblázatba foglal

vállalkozás pozitívan értékelhető oldalai adják az erősségeket, negatív oldalai a

gyengeségeket

ja a pozícióelemzés adatait. A belső tényezők közül a

. A piaci környezet pozitív jellemzői a vállalkozás számára lehetőségeket

- 117 -

nyújtanak, n

WEAKNESS

Vállalati szinten

Stratégiai ü

BCG – mát

Ez a módszer

stratégiai pozíció

tényező, a vállalkozás

egatív jellemzői fenyegetéseket jelentenek. Azaz STRENGTHS –

ES – OPPORTUNITIES – THREATS.

zleti egység szintjén

rix

kifejlesztőjéről, a BOSTON CONSULTING GROUP-ról kapta a nevét. A

elemzést két kiemelt tényező vizsgálatára alapozza: az egyik egy belső

piaci részesedése (ez helyezkedik el a vízszintes tengelyen); a másik

yező, annak a piacnak a növekedési ütemeegy külső tén (ez helyezkedik el a függőleges

ol a vállalkozás jelen van. Az egyes stratégiai üzleti egységeket e két tényező

elyezik el a mátrixban. Az á

tengelyen), ah

segítségével h ltalunk megadott koordinátákkal 4 részre osztjuk a

mátrixot. V s

egységek kerü Az

ralkodó, illetve alárendelt helyzetet mi határozhatjuk meg. Függőlegesen az egyik

cok. A mátrix alkalmazója

aga dönt arról, hogy hol húzza meg a határt a kétféle piac között. Az így elkészített

as) (alacsony)

íz zintesen az egyik részben a piacon uralkodó, előnyös helyzetben levő üzleti

lnek. A másikban a piacon alárendelt helyzetben levő üzleti egységek.

u

tartományba tartoznak a magas növekedési ütemű, fejlődő piacok, a másikba pedig az

alacsony növekedési ütemű, vagy éppen stagnáló, visszaeső pia

m

koordinátarendszerbe helyezzük el a tényleges adatok alapján értékelt stratégiai üzleti

egységeket. A mátrix 4 egysége 4 kategóriát jelent:

SZTÁROK(CSILLAGOK) KÉRDŐJELEK (magas)

FEJŐSTEHENEK DÖGLÖTT KUTYÁK (alacsony)

(mag

Sztárok (csillagok): piaci részesedése nagy, a piac, ahol jelen van, gyorsan bővül. A

piaci versenyelőny kiaknázása, a további piaci térnyerés, a bővülő piac igényeihez való

igazodás lehet a megfelelő stratégia.

Fejőstehenek: a piaci részesedés magas, de a növekedési ütem alacsony. A meglévő

pozíció tartása, a versenyelőnyök erősítése, a piaci vetélytársak fokozott figyelemmel

kísérése szerepelhet stratégiai célkitűzésként.

Kérdőjelek: a piaci növekedési ütem magas, de a részesedés alacsony. Ezeknél a

ése az elsőrendű feladat, amit nagyban megkönnyít a bővülő piac, a piaci részesedés növel

- 118 -

növekvő vásárlóerő. A stratégiai célkitűzés a termelés bővítésére, a vásárlók megnyerése

érdekében pedig intenzív piacbefolyásolásra irányul majd.

Döglött kutyák: alacsony piaci részesedésű, alacsony növekedési ütemmel bíró

piacon jelen levő üzleti egységek tartoznak ide. A stratégiai célkitűzés jellemzően a

maradék piaci lehetőségek kiaknázása után a piacról való kivonulás.

A GENERAL-ELECTRIC – MCKINSEY portfolió-elemzési mátrix

őcsoportokkal dolgozik. Elkülöníti a belső tényezőket, amelyek az üzleti

eg. A külső tényezők ebben a rendszerben a piac

k meg. A stratégiakészítő maga határozza meg a figyelembe veendő

táblázat.

Ez a módszer tényez

egység versenyképességét határozzák m

vonzerejét határozzá

külső és belső tényezőket. A mátrix lényege, alapja a tényezőcsoportok értékelésére készített

Belső tényezők lehetnek például:

Az üzleti egység relatív piaci részesedése (a BCG mátrix kiemelt belső

tényezője)

Az üzleti egység és termékeinek ismertség, bevezetettsége

A technológiai színvonal

A munkatársak felkészültsége, a szakmai színvonal

A pénzügyi helyzet, a tőkeellátottság

A minőségbiztosítás színvonala

Az innovációs lánc színvonala stb.

Külső tényezők lehetnek például:

A piaci növekedés üteme (a BCG mátrix kiemelt külső tényezője)

A piac mérete, a vásárlóerő nagysága

A piaci verseny intenzitása (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél

kisebb)

A piacra való belépés korlátai (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél

piacra, amennyiben a vállalkozás már nehezebb az új szereplők belépése a

jelen van a piacon)

A munkaerő-piaci helyzet

A gazdasági stabilitás, jogbiztonság, közbiztonság minősége az adott piacon

(ezek természetesen vehetők külön-külön, és más csoportosításban is

Az általános technológia színvonala stb.

- 119 -

A láza

érté

adu

Azt ályzattal, majd az így kapott

sz tok

szá

rela eshet. A mátrix egy

táb tban külön oszlopába vesszük a külső és a belső tényezőket, mindegyiket 1 – 5 – ig

keljük. Minél kedvezőbben értékeljük az adott tényezőt, annál magasabb osztályzatot

nk neki. Ezután a relatív súlyozás következik, ahol a súlyok összege 1 kell, hogy legyen.

án minden tényezőnél a súlyt szorozzuk az adott oszt

orza at összeadjuk külön-külön a belső és külső tényezőknél. Az összegzésként kapott

mokkal, mint koordinátákkal helyezhetjük el az üzleti egységet a portfolió mátrixban. A

tív súlyozás következtében a tényezőértékelés összege 1 és 5 közé

sajátos koordináta-rendszer, ahol a vízszintes tengelyen jelöljük a piac vonzerejét (azaz a

külső tényezők által megadott értéket, ami balról jobbra szintén csökken), a függőleges

tengelyen pedig az üzleti egység versenyképességét meghatározó értéket (azaz a belső

tényezők értékét, ami lentről felfelé szintén nő). Ez a mátrix a BCG mátrixszal szemben

(ami 2 X 2–es volt) 3 X 3-as. Tehát az 1 és 5 közé eső számokat kell 3 részre osztani, azaz a

skálázás 1,33-ként lesz. A mátrix minden egyes tartománya tartalmazhat konkrét utalásokat a

ratégiákat maga a készítő is meghatározhatja, de meríthet az

idevágó irodalom

A pozícióel ixok közös sajátossága, hogy előkészítik a stratégiai célok

kitűzéseit, str ítő jellegű, mégis

megkerülh tle ának megalkotásakor.

követendő stratégiára; ezeket a st

ból is.

emző mátr

a atégiaalkotás tényleges folyamatát. Bár szerepük előkész

ete nek a vállalkozás stratégiáj

- 120 -

2) MUTASSA BE A TERMELÉSMENEDZSMENT HELYÉT ÉS

SZEREPÉT A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁSBAN.

ISMERTESSE, MILYEN KAPCSOLATBAN ÁLL A

TERMELÉSI STRATÉGIA A VÁLLALATI STRATÉGIA MÁS

TERÜLETEIVEL?

A TERMELÉSMENEDZSMENT HELYE ÉS SZEREPE

A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁSBAN

A termelésmenedzsment feladatai A vállalati tevékenység lényegében az inputoknak outputtá (termék vagy szolgáltatás) történő

átalakításából áll. Ennek az átalakító (transzformációs) tevékenységnek a megszervezésével, a

vállalkozás más funkcionális területeivel (marketing, innováció) történő összehangolásával a

termelésmenedzsment foglalkozik. A termelésmenedzsment koordinálja az egyes

gazdálkodási területek tevékenységét is, feladatköre három részből áll:

A vállalati termelőfolyamat megszervezése: a termelőfolyamat

folyamatosságának fenntartása érdekében a termelésmenedzsment gondoskodik:

a szükséges inputok megfelelő ütemű beszerzésének és a termelési igényeinek

megfelelő kiszolgálása megszervezéséről (főleg a logisztikai, a beszerzési

logisztikai rendszerrel)

a termeléshez szükséges állóeszközök biztosításáról

a termeléshez szükséges munkaerő biztosításáról

az értékesítés igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű output

előállításáról (főleg a logisztikai, az értékesítési logisztikai rendszerrel)

az egész termelési és forgalmi folyamatra kiterjedő minőségbiztosításról.

A termelőfolyamatnak a vállalat más funkcionális területeivel

való összehangolása: a termelésmenedzsment a marketinggel összhangban

alakítja ki a vállalkozás termékstruktúráját, a termékmixet. Az innovációs menedzsment

bocsátja a termelésmenedzsment rendelkezésére az új termékek, új eljárások lényegét. A

- 121 -

termelésmenedzsment feladata a gyakorlatba való átültetés, az új termék tömeges

előállításának megszervezése.

A

k

koordinálja az egyes gazdálkodási funkci

E

z egyes gazdálkodási területek tevékenységének

oordinálása: a termelési és forgalmi folyamatban a termelésmenedzsment

onális területek költség-hatékony működését.

nnek keretében összehangolja:

a forgóeszköz-gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással. Meg akarja

akadályozni, hogy az előbbi költségleszorító készletezése a nagy értékű

állóeszközök kihasználatlanságához vagy károsodásához vezessen.

a munkaerő-gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással. Gondoskodik

karbantartására megfelelően

képzett munkaerő álljon rendelkezésre.

arról, hogy az állóeszközök kezelésére,

a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással. Megszervezi a

szállítási, rakodási, raktározási kapacitásnak megfelelő munkaerő

biztosítását, ügyelve arra, hogy a megfelelő munkaerő hiánya ne

akadályozza az anyagáramlást.

A termelési folyamatok fajtái

A termelés szektoriális jellege:

Primer szektor: mezőgazdaság és bányászat, a természet kincseinek

közvetlen kiaknázása

Szekunder szektor: feldolgozóipar. Elsődleges feldolgozóipar: a primer

szektor termékeit alakítja át (vegy-, energia-, acél-, papíripa))/ Másodlagos

ő (jármű-, háztartási feldolgozóipar: fogyasztási cikkeket állít el

elektronikai- konzerv-, húsfeldolgozó-ipar).

Tercier szektor: szolgáltatások. Kereskedelem, idegenforgalom,

szállítás, pénzügyi rendszer, egészségügy, közbiztonság, honvédelem,

ellegű, oktatás, kultúra, művelődés. A szolgáltatás: mindig személyes j

valamilyen személyes jelenlétet igényel, a nyújtása és fogyasztása időben

egybe esik, nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, tárolható, kevésbé

exportálható és importálható. A szolgáltatás lehet anyagi és nem anyagi

jellegű, dolgokra és személyekre irányuló, termelő és nem termelő, egyéni

és kollektív jellegű, piacosítható és nem piacosítható.

- 122 -

A termelés az előállított termék jellege szerint

Egynemű, vagy

szabványosított tömegcikket előállító termelés: a

termelésmenedzsmentnek itt a termelés folyamatosságára, a költségek

lefaragására, az egységes minőség biztosítására kell helyeznie a hangsúlyt.

Pl. gyufa, cukor, só.

Összetett terméket előállító termelés: ezekből a termékekből sokféle

készül.

A termelés tömegszerűsége

Tömeggyártás: egyszerű termékek, nagy mennyiség állandó és nagy

igény mellett, technológiai megoldhatóság, hátránya a nagy

tőkebefektetés.

Sorozatgyártás: termék és választék iránti nagy igény.

Egyedi gyártás: nagy értékű, speciális igényre, sokoldalúan képzett

munkaerő.

A gyártás int i rendszer jellege szer

Műhelyben történő gyártás: a munkamegosztás minimális, egy

személy állítja elő az egész terméket,

Műhelyrendsz : a munkafolyamatokat részekre bontják,

minden műhelyben egy-egy szakaszt vég

gépeket csoportosítják, a m

erű gyártáseznek, van munkamegosztás, a

unkások így begyakorlottak lesznek az adott

munkaszakaszban

Csoportos gyártás: az előző továbbfejlesztése, a különféle termékek

közösen elvégezhető gyártási szakaszait vonja össze egy műhelybe, a

gyártási idő lerövidül, csökkenek a költségek

Folyamatrendszerű gyártás: a specializált gépeket a technológiai

folyamat sorrendjében helyezik el, maximális munkamegosztás

Számítógéppel integrált gyártás: a termelési feladatok közvetlen

végrehajtását automatizált, számítógéppel vezérelt gyártósorokra telepítik

Projektrendszerű gyártás

- 123 -

A LATA A TERMELÉSI STRATÉGIA KAPCSO

VÁLLALATI STRATÉGIA MÁS TERÜLETEIVEL

égia tartalmazza a vállalkozás alaptevékenységére vonatkozó fontosabb

A termelési strat

elképzeléseket. Az egységes vállalati stratégia része, szorosan kapcsolódik a

marketingstratég

gazdálkodási strat beruházási, emberi erőforrás-gazdálkodási, logisztikai stratégia).

Tehát képletesen legfelül helyezkedik el a VÁLLALATI stratégia (pénzügyi stratégia), alatta

levő szinten a MARKETING, TERMELÉSI ÉS I

BERUHÁZÁSI, EMBERI ER

vállalat termelési stra

iához, az innovációs stratégiához, valamint tartalmazza az egyes

égiákat (

NNOVÁCIÓS stratégia, még alatta a

ŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁSI, LOGISZTIKAI stratégia. A

tégiája tartalmazza:

A term arketingstratégiából kiindulva) ékszerkezetet (m

A ációs stratégiára

é

gyártási rendszer fejlesztésére vonatkozó terveket (az innov

pítve)

Az állóeszközök bővítésére, cseréjére vonatkozó terveket (ez a beruházási

stratégia)

A

tervek

termelés igényeinek megfelelő munkaerő-állomány kialakítására vonatkozó

et (ez az emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája)

Az anyagáram forgóeszközök biztosítására vonatkozó

te

lás megszervezésére, a

rveket (ez a logisztikai stratégia)

A m

term

A vállalat termelését két oldal egyidejű figyelembevételével kell kialakítani. Az egyik oldal a

piaci igény, am

piacgazdaságban c

termelni, amire fiz oldal a vállalkozás termelési

lehetőségei. Ezt

Fejlesztésében az fejlesztés

alapjait a beruhá

igényeinek összeha

A termelésmene retében közli a piaci igény kielégítésének

vállalati költségeit. Ezek alapján lehet dönteni arról, hogy az adott piaci igény gazdaságosan

kielégíthető-e a vállalat részéről. Az egyes funkcionális gazdálkodási területek feltárják a

inőségbiztosítás kialakítására, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket (ez a

elésmenedzsment önálló területe).

it a marketingmenedzsment közvetít a termelésmenedzsment számára. A

sak és kizárólag olyan termékeket érdemes vállalkozási keretek között

etőképes piaci kereslet mutatkozik. A másik

az adott állóeszköz-, munkaerő- és forgóeszköz állomány határolja be.

innovációs menedzsment szerepe a meghatározó. A hosszú-távú

zási stratégia fekteti le. A termelési stratégia legfontosabb feladata a két oldal

ngolása. A kettő közül a marketingmenedzsmenté a kezdeményező szerep.

dzsment a termelési költségek isme

- 124 -

termelésben lévő tartalékokat. Az innovációs menedzsment kidolgozza a lehetséges fejlesztési

lehetőségeket. Mindezekből jól kitűnik, hogy a termelésmenedzsmentnek központi szerepe

űködésben, ami viszont ne azonos a vezető szereppel. van a vállalati m

- 125 -

3) ISMERTESSE AZ INNOVÁCIÓ JELENTŐSÉGÉT A

VÁLLALATOK ÉLETÉBEN! MUTASSA BE AZ INNOVÁCIÓ

EGYES TERÜLETEIT, RÉSZLETEZZE A TERMÉK-

INNOVÁCIÓ FOLYAMATÁT! MUTASSA BE AZ EGYES

INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁKAT, AZOK ELŐNYEIT ÉS

HÁTRÁNYAIT!

AZ INNOVÁCIÓ JELENTŐSÉGE A VÁLLALATOK

ÉLETÉBEN

Minden élő szervezetnél nagy jelentősége van a megújulás képességének. Különösen igaz ez a

piaci versenyben részt vevő vállalkozásokra. Az innováció a vállalkozás megújulásának

folyamata. Az innovációs menedzsment feladata az egész vállalkozásra kiterjedően a

fejlesztéseknek, előremutató változásoknak a kidolgozása. Az innováció a változások

véghezvitelének az eszköze is, így részét képezi a változásmenedzsment is. Az innovációs

tevékenység a vállalkozás bármelyik területén megjelenhet.

AZ INNOVÁCIÓ TERÜLETEI

J. A. SCHUMPETER (1883 – 1950) dolgozta ki az innováció fogalmát. Az innovációs

tevékenység szerinte a következő területeket érintheti:

A termékeket, a fogyasztó számára még ismeretlen termék, vagy ismert termék új

változatának formájában. Mai fogalmaink szerint a termékmixet újítja meg ebben az

esetben az innovációs tevékenység, ezért a marketingtevékenységgel szoros

összhangban kell végezni ennek a területnek a fejlesztését. Gyakran erre a területre

leszűkítve értelmezik és tárgyalják az innovációt.

A termelési eljárást, azaz a technológiát. Ez közvetlenül érinti a termelési

folyamatot, ezért itt e termelésmenedzsmenttel és az állóeszköz-gazdálkodással kell a

- 126 -

fejlesztést összehangolni. A műszakiak számára ez az innovációs tevékenység igazi

terepe.

szervezeti egység (pl. marketing kutatóbázis) létrehozásával. Ez közvetlenül érinti az

A szervezetet, új szervezeti forma (pl. divizionális szervezet), illetve új

egész vállalkozás működését, így megvalósítása csak a vállalati stratégiába beépítve

képzelhető el. A vállalakozás vezetői itt közvetlenül innovációs tevékenységet

folytatnak.

sztikai rendszer egyik kiemelt területe, azért ezt a feladatot a

beszerzési logisztikával összehangoltan kell végezni.

A beszerzési piacokat, eddig ismeretlen új beszerzési források feltárása

formájában. Ez a logi

Az új értékesítési piacokat, eddig nem ismert elhelyezési lehető

megnyitása fo

ségek

rmájában. Ez ismét a marketingmenedzsment feladatkörét közvetlenül

érintő terület, ezért azzal együttműködve kell ellátni. Ez a marketingmunka egyik

legfontosabb része.

ék

ítési

et az új technológia bevezetése,

int az új (olcsóbb) beszerzési piacok feltárása. Új szervezet létrehozásával közvetlenül

Az innovációs sohasem lehet öncélú. Valamennyi innovációs terület a vállalkozás alapvető

céljának szolgálatában működik. Közvetlen célja azonban más és más lehet. Leggyakrabban a

fogyasztói igények kielégítése jelenik meg közvetlen célként. Ez történhet az új term

segítségével, ahol az igényeket magasabb szinten elégítik ki, valamint az új értékes

piacok meghódításával, ahol új fogyasztók igényeit elégítik ki. Közvetlen célként jelenhet

meg a költségek csökkentése is. Jellemzően ilyen célt köv

valam

és átfogóan követik a profitmaximalizáló alapcélt.

A TERMÉKINNOVÁCIÓ FOLYAMATA

Az n

nevezü

lehet te

ennek

szakasz

in ováció alapja az ötlet, a találmány, a szabadalom, amelyet röviden invenciónak

nk. Végpontja pedig a piacra bevezetett, piacképes termék, amelyet már tömegesen

rmelni. Ezt röviden imitációnak nevezik. Hosszú az út az ötlettől a piacképes termékig,

a folyamatnak az összefoglaló neve az innováció. A termékfejlesztés gyakorlati

ai:

- 127 -

1. szakasz: ötletgyűjtés: alapja a fogyasztói igények kielégítése. Fel

kell mérni, milyen terméket igényel a fogyasztó: olcsóbbat, jobb minőségűt,

újat, vagy ezek kombinációját.

2. szakasz: terméktervezés: a termék valamennyi pontos

paraméterét megtervezik.

3. szakasz: első piaci tesztelés: a termék pontos paramétereinek

ismeretében annak felmérése, hogy van-e megfelelő piaci igény rá. Általában

kérdőíves felmérésekkel.

4. szakasz: termékfejlesztés: ha az első teszt pozitív, jöhet ez a

lépés. Elkészítik a termék tényleges előállításához szükséges terveket,

beszerzik a szükséges eszközöket, elvégzik a piaci bevezetéshez szükséges

méréseket, minőségellenőrzést. Elkészül a prototípus.

5. szakasz: második piaci tesztelés: e fogyasztó már

ténylegesen kipróbálhatja, nyilatkozhat róla, még lehet rajta módosítani.

6. szakasz: termelés: a 2. teszt eredményeit felhasználva a tényleges

gyártás, tömegméretekben.

7. szakasz: piaci bevezetés: értékesítési lánc kialakítása, megfelelő

árstratégia, marketing-kommunikációs mix. Bevezetés időpontjáról dönteni

kell.

AZ INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK, AZOK ELŐNYEI /

HÁTRÁNYAI

oz az újat, az előremutatót az innováció nyújtja, mintegy meglapozva azokat. Az

innovációs stratégia kidolgozása során az alábbi lépések szükségesek:

Az innovációs stratégia a vállalati stratégia legfontosabb része. Az innováció ugyanis a jövőre

irányultság, a megújulás, a fejlődés hordozója, anyagi alapjainak megteremtője. Az

innovációs tevékenység a stratégiai tevékenység magva, lényege. A többi terület

stratégiájáh

- 128 -

A külső innovációs környezet elemzése

nyezet elemzésekor meg kell vizsgálni a piacon levő termékek helyzetét,

zintjét. Elemezni kell a fogyaszt

A külső kör

innovációs s ók igényeit, új iránti fogékonyságát. Egyúttal

fel kel ár k

stratégiáját: e

l t ni a versenytársa innovációs eredményeit, technológiai szintjét, látható

ez a piac horizontális elemzés . Ismerni kell a szállítók fejlesztési

eredményeit, mivel ez jelent őségeit: ez a

piac ve

ősen befolyásolja a vállalkozás innovációs lehet

rtikális elemzése. Fel kell tárni az állami gazdaságpolitika által biztosított

ámogatásokat. A külső környezetből nyert információk alapján ismeri meg a

az innovációs lehetőségek

innovációs t

vállalkozás et, végzi el a technikailag lehetséges és a piacon

racioná ös

esetén az é

lehetséges fu

Ez az egy zó komplex költség-

haszonelemzés. A korszer in

innovációnak a természeti környezetre gyakorolt hatását.

lis szehangolását. A technikailag lehetséges racionális összehangolást termékek

rtékelemzés segíti, aminek során vizsgálják, hogy a termék technikailag

nkciói és fajtái közül melyik felel meg a piaci racionalitás követelményeinek.

termékre orientált, innovációs eredményekre vonatko

ű novációs stratégia nem hagyhatja figyelmen kívül az

A váll ő alkozás szervezetének, mint az innovációs bels

környezetének elemzése

A válla ozá

valamint az innováció eredményének befogadására, adaptálására. Minél nagyobb a

vállalat, ann

kisebb vállalkozások viszont gyakran nem rendelkeznek a magas szintű innovációhoz

szükséges erőforrásokkal. Így az innovációban inkább a közepes méretű, jelentősebb

s képességét az innováció eredményei szempontjából az alábbiak

szerint fejleszthetjük:

lk s szervezetének alkalmasnak kell lennie az innovációs eredmények elérésére,

ál nehezebben lehet az újdonságok gyors befogadására alkalmassá tenni. A

erőforrásokkal rendelkező, de még rugalmas vállalkozások járnak az élen. A belső

környezet adaptáció

A vállalti szervezeti rendszer átgondolt kialakítása, különösen ügyelve a

rendszer áttekinthetőségére, logikus felépítésére

A munkatársak állandó továbbképzése, az innovációs eredmények

lényegének elsajátítása a munkatársak részéről

A vállalat szervezetének az innováció adaptálására való alkalmassá tételében segíthet az

ún. innovációs lánc kialakítása a vállalkozáson belül. Az lánc a vállalati tevékenység-

rendszernek az innováció szempontjai szerint történő megszervezését jelenti. A piaci

- 129 -

viszonyokból indul ki, és oda is tér vissza, főleg a termék-innováció területére

adaptálható. A lánc:

MARKETING (piacfelmérés) KUTATÁS-FEJLESZTÉS (a piaci igényeket

hatékonyan kielégítő termék műszaki kialakítása) BERUHÁZÁS (termelő-

berendezések, technológiák a gyakorlati megvalósításhoz) TERMELÉS (ezt a

termelésmenedzsment koordinálja) ÉRTÉKESÍTÉS (marketing feladatköre).

Az alapvető innovációs irány meghatározása

Az innovációs pozícióelemzés után jöhet az általános célkitűzés, az innovációs stratégia

irányainak meghatározása. A választható stratégiai irányok lehetnek:

Kutató stratégia: a vállalkozás célja a folyamatos megújulás, amit állandó

és széleskörű innovációs kutatótevékenység alapoz meg. A vállalkozás

állandó kutató-fejlesztő részleget tart fenn, amelyik gondoskodik a célok

megvalósításához szükséges fejlesztésekről. Jellemzi a nagy horderejű,

messzire mutató fejlesztések, változtatások bevezetése, a technológia átfogó

megújítása.

Elemző stratégia: a piaci elemzésekből és a vállalati struktúra

vizsgálatából leszűrt és meglévő eredményekből indul ki. Fő célja a

megfontolt és biztonságos fejlődés biztosítása. Ez a stratégia kerüli a nagy

technológiai ugrásokat, a kisebb fejlesztési lépéseket támogatja.

Megőrző (védő) stratégia: a vállalkozás pozíciói megtartásának célja

vezérli. Ez az aktív megelőző alkalmazkodás stratégiája. Az innovációs

tevékenységet a folyamatos környezetfigyelés alapján leszűrhető trendek

elemzése, extrapolálása, és az ezek alapján kidolgozott fejlesztések jellemzik.

Alkalmazkodó (reagáló) stratégia: innovációs lépéseit a környezet

változásaihoz igazítja. Csak akkor fejleszt, ha erre a piaci verseny

ek összegzése és a teendő

kifejezetten rákényszeríti, igazodása utólagos. Innovációs politikáját ezért a

környezet állandó figyelése, ennek eredményein

válaszlépések jellemzik.

Az egy es innovációs lépések kidolgozása:

Ötletgyűjtés: az ötleteket ösztönző rendszer kialakítása, a vállalkozásnál

felmerült fejlesztési ötletek összegyűjtése, az ötletek elemzése és az

ígéretesek kiválasztása

- 130 -

Tervezés: az ígéretes ötletek pontos megfogalmazása, az ötletek nagy

vonalakban történő kidolgozása, a megvalósítható tervezetek kiválasztása

Fejlesztés: a megvalósítható tervezetek részletes kidolgozása, a tesztelésre

alkalmas fejlesztések kiválasztása

Tesztelés: a megvalósítandó fejlesztések szűkebb körben történő kipróbálása

a bevezetés kockázatainak mérséklése érdekében, a tesztelés

ek kiválasztása eredményeképpen a megvalósítandó innovációs lépés

Megvalósítás: stratégiai döntések meghozása (hol, mikor és milyen konkrét

eszközökkel történjen az innováció eredményének a gyakorlatba történő

átültetése)

Az innováció gyakorlatba való átültetésének részletes

akcióterve (változás-menedzsment)

ell, hogy a vállalat belső és külső környezete is alkalmas legyen az innováció

. A nagy szervezetek lelassulnak, nem képesek a gyors változtatásokra. Ezért

Biztosítani k

befogadására

a nagyobb vállalkozásoknál kiemelt szerepe van az innováció gyakorlatba történő

átülteté él

meg kell te

környezetet

együttműköd

sén a változásmenedzsmentnek. A belső környezet adottságait figyelembe véve

rvezni az innováció adaptálását a meglévő vállalati struktúrába. A külső

is fel kell készíteni az új befogadására. Itt az adott funkcionális területtel

ve kell megtenni a szükséges lépéseket. Ezek lehetnek:

A partnerek, fogyasztók, lakókörnyezet, állami szervek tájékoztatása,

felvilágosítás, az innováció előnyös oldalainak kidomborítása.

Az innovációból szármató konkrét előnyök eloszlásának bemutatása

Az konkrét feltételek megteremtése ahhoz, hogy az innováció bevezetésre

kerüljön

- 131 -

4) ISMER V

ÉS PASSZÍV BANKÜGYLETEK

FORM

A BANKRENDSZER M

TESSE A BANKRENDSZER MŰKÖDÉSÉT, AZ AKTÍ

ET, A PÉNZFORGALOM

ÁIT!

ŰKÖDÉSE

A mai bankrendszer alapjai a középkori itáliai városállamokban alakult ki. A

legjelent

ném

(hitelin kívül egyre szélesebb körben a

bef

30

10m

AZ

ősebb bank Angliában alakult ki, majd 1469-ben megalakult a Bank of England. A

et bankrendszer univerzális bankrendszer volt, mert nem volt tiltás semmire. A bankok

tézetek) a kereskedelmi banki tevékenységen

ektetési banki tevékenységet is végzik. A Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben hozták létre

millió aranykorona alaptőkével részvénytársasági formában, jelenlegi alaptőkéje

illiárd Ft. Az MNB a magyar köztársaság jegybankja.

EGYSZINTŰ BANKRENDSZER

1948-tól kialakul az egyszintű bankrendszer. Az MNB mellett szakbankként működik

eruházási Bank, a Külkereskedelmi Bank és az Országos Takarékpénztár (ezt 1949-ben

ták létre).

a B

hoz

A bank és ite

Bank: ol eket, valamint

pénzforgal sz t közötti

legfontosab elt

nem. A bankná ámlákról azonnal lehet fizetést teljesíteni, a hitelintézetnél levő

számlákról előbb fel kell venni a pénzt, és csak utána.

Az egyszintű bankrendszer fajtái:

a h lintézet különbségei:

yan üzleti vállalkozás, amely alapvetően betét- és hitelügylet

mi olgáltatásokat végeznek. A kereskedelmi bank és az egyéb hitelintéze

b érés, hogy a bank hitelműveleteivel képes pénzt teremteni, a hitelintézet pedig

l levő sz

Monobankrendszer: a jegybank az egyetlen bank a gazdaságban

A központi bank mellett léteznek egyéb bankok, az ún. szakbankok (NEM =

kereskedelmi bank). A szakbankok a központi bank egy-egy szakosított

részének, osztályának tekinthető.

- 132 -

Az egyszintű bankrendszer szakbankjai:

Beruházási Bank: feladata az állami beruházások pénzügytechnikai

szervezése, finanszírozása

Takarékpénztár: feladata a lakossági üzletág kezelése

Külkereskedelmi Bank: az állami külkereskedelem lebonyolításához

Az MNB funkciói itt:

Bankjegykibocsátás (emisszió)

Az állami költségvetés, közületek, állami vállalatok és szövetkezetek

számláinak vezetése, a fizetési forgalom lebonyolítása (az állam bankja funkció)

Vállalatoknak és szövetkezeteknek hitelnyújtás

A forint belső és külső értékállandóságának őrzése

A külföldi valuta- és devizagazdálkodás

A KÉTSZINTŰ BANKRENDSZER

1985. januárjában létrehozták a Budapesti Hitelbankot, valamint az MNB-n belül két

hiteltagozatot. 1987. januárjától állt fel az új MNB és az ettől intézményesen leválasztott

angolszász mintát véve alapul specializált

5 kereskedelmi bank alakult:

bankok új rendszere. A magyar bankrendszer az

bankrendszer lett. A kétszintű bankrendszer kialakításakor

Magyar Hitelbank Rt.

Országos kereskedelmi és Hitelbank Rt.

Budapest Bank Rt.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

Általános Értékforgalmi Bank Rt.

A bankok kezdetben alultőkésítettek voltak, majd rossz minősítésű hiteleiket átválthatták 20

éves lejáratú államkötvényekre (bankkonszolidáció). Majd 1991-ben pénzintézeti törvényt

fogadtak el, amely meghatározta a hitelintézeti tevékenységet, elhatárolta az egyes

hitelintézetek tevékenységi körét, illetve előírta a hitelintézetek működésének biztonságát

zta az Állami Bankfelügyelet tevékenységét. Majd 1997.

januárjában le sokról szóló

törvény, m

azok tevékenysé

Az MNB sz

szolgáló intézkedéseket, szabályo

é tbe lépett az 1996-os hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozá

ely meghatározta a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzügyi intézményeket, illetve

gi körét.

ervezetei:

Közgyűlés: alapszabály megállapítására, módosítására

Jegybanktanács: az MNB éves monetáris politikai irányelveiről határoz

- 133 -

Igazgatóság: segíti az elnököt munkájában

lügyelő-bizottság: az MNB ellenőrző szerve

országgyűlés alá rendelt

Fe

Az MNB az szerv. Az MNB elnöke évente beszámol az

országgyűl nyelveit.

Az MNB

ésnek, illetve bemutatja az MNB éves monetáris politikai irá

feladatai:

1. KÉSZPÉNZKIBOCSÁTÁS: csak a bakjegyek kibocsátása, mert az

a érmeverés a kincstár jogosultság

2. A „KORMÁNY (ÁLLAM) BANKJA” FUNKCIÓ: vezeti az állami

költségvetés számláit, lebonyolítja fizetéseit, hitelt nyújt az állami

költségvetés számára

3. A ”BANKOK BANKJA” FUNKCIÓ: a kereskedelmi bankokkal tartja

eskedelmi bankok működését befolyásolhatja közvetlenül a kapcsolatot, a ker

4. A FORINT ÉRTÉKÁLLANDÓSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA: a

forint belső stabilitása azt jelenti, hogy a MNB a „hivatalos felelőse„ az

infláció alakulásának, az inflációellenes küzdelemnek. A külső stabilitás a

forint árfolyamának változatlan szinten tartását jelenti. 1995. márciusától

lyamrendszer volt csúszó leértékelésű árfo

5. KÜLGAZDASÁGI FELADATOK: gyűjti a valuta-, deviza és

aranykészleteket

6. GAZDASÁGPOLITIKAI TANÁCSADÓ FUNKCIÓ: a központi

ányával együttműködni a gazdaságpolitika bank köteles az adott ország korm

kidolgozásában, illetve végrehajtásában. Ennek keretében az MNB

véleményezi a kormány gazdaságpolitikáját, konzultációkat folytat a

pénzügyminisztériummal.

A központi bank monetáris irányításának eszközei:

1. A REFINANSZÍROZÁSI VOLUMEN SZABÁLYOZÁSA: a

refinanszírozási hitelek nagyságának szabályozásával a központi bank

befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit. Refinanszírozási hitel: a jegybank

ára nyújtott hitel. A bankszféra hitelezi a gazdálkodó

bank pedig refinanszírozza a bankszférát. Ezen hitel

ankrendszer likviditását

által a hitelintézetek szám

szektort, a jegy

mennyiségének szabályozásával az MNB képes a b

- 134 -

szabályozni: a keret szűkítésével a gazdálkodó szférának nyújtott hitelek

k (hitelszűkítés = restriktív mennyiségét csökkenteni kívánja a jegyban

monetáris politika), emelés esetén a hitelmennyiség emelésére kíván hatni

(hitelbővítés = expanzív monetáris politika).

2. KAMATLÁBPOLITIKA: ez a viszontleszámítolási kamatláb változását

fog

ke tott hitelek után. Ha a jegybank emeli ezt a

kam

kam

Ez

csö k ellenkezője is lehetséges.

lalja magába. Ez az a kamatláb, amit a központi bank számít fel a

reskedelmi bankok számára folyósí

atlábat, akkor megnő a kereskedelmi bankok refinanszírozási

atköltsége, ezért ők az ügyfeleknek nyújtott hitelek kamatlábát megemelik.

a hitelkereslet csökkenését, ezáltal a forgalomban levő pénztömeg

kkenését okozza. Enne

3. A KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA RENDSZERE: ez a jegybanki

nzállomány és a kereskedelmi banki betétállomány arányát írja elő, azaz pé

KÖ

Ha

ho

újo

pé ző esetben a multiplikátor nő. A

hit

TELEZŐ TARTALÉKRÁTA = JEGYBANKPÉNZ / BETÉTÁLLOMÁNY.

a központi bank emeli a tartalékrátát, arra készteti a kereskedelmi bankokat,

gy csökkentsék betéteik növekedési ütemét, így a pénzmultiplikátor (=

nnan keletkezett kereskedelmi banki pénzmennyiség és a jegybank-

nzmennyiség hányadosa) csökken. Ellenke

elintézetek kötelesek a kötelező tartalék-előírásoknak naponta megfelelni.

VIDITÁSI TARTALÉK: a bankok korrigált mérleg-

főö

tar

4. NAPI LIK

sszegük 5 százalékának megfelelő összeget likvid eszközökben kötelesek

tani. Ennek is naponta kell megfelelni.

ért

hit mikor a központi bank értékpapírt vásárol, a

n.

5. NYÍLTPIACI MŰVELETEK RENDSZERE: a központi bank

ékpapírokat forgat azzal a céllal, hogy a forgalomban levő pénztömeget és

elállományt szabályozza. A

forgalomban levő pénzmennyiség nőni fog; ha elad, csökke

6. ÁRFOLYAMPOLITIKA: ezt a jegybank és a kormány közösen

határozza meg.

Szervezetek Állami FelügyeletePénzügyi

iniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv,

költségvetési szervként működik. Célja a pénzügyi szolgáltatási, a befektetési

a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, az elszámolóházi tevékenységet végző

A pénzügym

amely önálló

szolgáltatási,

- 135 -

szervezetek,

szervezetek ü

Hatásköre a

fiókjainak és eletére terjed ki.

Magyar n

valamint pénz- és tőkepiaci szervezetek (tőzsdék) működésének segítése, ezen

gyfelei érdekeinek védelme, a piaci viszonyok átláthatóságának elősegítése.

belföldi hitelintézetek, és a külföldi hitelintézetek Magyarországon működő

képviseleteinek felügyeletére és versenyfelügy

Ba kszövetség

lmi bankok szakmai érdekképviseleti szervezete. Tagjai lehetnek azok a

, amelyek legalább 500millió Ft alaptőkével rendelkeznek és elfogadják a

szövetség alapszabályzatát. Legfelső fóruma a testületi ülés.

Betétbiztosítási Alap

A kereskede

hitelintézetek

Magyar Bank

Országos

intézet köteles csatlakozni, mivel a betétesek védelmMinden hitel ét szolgálja. Feladata a

betétek befagyását m

fokú kártalanítás. Az OBA hitelintézetenként és betétesenként 1 millió Ft összeghatárig

biztosítja a névre szóló betéteket.

A kétszint

egelőző intézkedések meghozatala, a betétek befagyása esetén bizonyos

ű bankrendszer alsó szintje:

rvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat:

/ Hitelnyújtás / Bankszámla ügylet / Garancia ügylet / Bankletéti, illetve

lap letéti ügylet / Értékpapír forgalomba-hozatali ügylet / Saját számlára vagy

ént történő adásvételi tevékenység / Értékpapír letéti ügylet / Faktoring ügyle

Az 1996-os tö

Betétgyűjtés

befektetési a

bizományosk t /

Pénzügyi l g

hitelképesség

Kiegészítő pé

Pénzváltási tevékenység / Bankügynöki tevé

pénzfeldolgozás.

Pénzügyi in

ízin / Fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás /

vizsgálatával kapcsolatos szolgáltatások / széfügylet.

nzügyi szolgáltatások:

kenység / elszámolás-forgalmi ügylet /

tézmény: pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet lehet. Ezek a pénzügyi

ő pénzügyi szolgáltatást, biztosítás ügynöki, árutőzsde

fektetői szolgáltatást végezhet, valamint aranykereskedel

szolgáltatásokon kívül csak kiegészít

ügynöki, be mi ügyletet és

részvénykö

Pénzügyi vá

nyvvezetést.

llalkozás: egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el

zett tőkével alapítható. kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. Legalább 20millió Ft jegy

Hitelintézet: betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez. Lehet bank (hitelintézeti

tevékenységek teljes körére jogosult, legalább 2milliárd Ft alaptőkével) / szakosított

hitelintézet (teljes körű engedélyt nem kaphat, részvénytársaság lehet) / szövetkezeti

- 136 -

hitelintézet (nem végezhet valuta-, deviza kereskedelmi tevékenységet, nem vállalhat

kezességet, garanciát, 100millió Ft alaptőke).

Tőkemegfelelési mutató

A szavatoló-tőke és a kockázattal korrigált mérleg-főösszeg hányadosa. A szavatoló-tőke

tt része, tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti alapvető (jegyzett tőke befizete

eredmény, általános tartalék) és járulékos (értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke) tőke

elemekből áll.

Céltartalék a minősített kintlévőségek után

Hitelminősítés: problémamentes (0%), Külön figyelendő (0-10%), Átlag alattiak (11-30%),

Kétes (31-70%), Rossz (71-100%).

AZ AKÍTV BANKÜGYLETEK

Az aktív bankügyletek során az üzleti bankok, források által szerzett pénzeszközeinek jelentős

döntő többségét a bank nem részét ügyfeleiknek, partnereiknek engedik át. Az aktív ügyletek

saját forrásból, hanem az ügyfelek által befizetett betétekből származó forrásokból teljesíti.

HITELEK (MAGÁN- ÉS VÁLLALKOZÁSI)

Létezik közvetlen és közvetett hitelnyújtás. Bankhitel esetén a bank a hitelszerződéssel arra

vállal kötelezettséget, hogy hitelkeretet tart fenn jutalék ellenében. Meghatározott időn belül

az adós automatikusan, saját belátása szerint bármikor felveheti a hitelt egészében vagy

n a kölcsönszerződés alapján az ügyfél meghatározott

SI HITELEZÉS

részösszegekben. Bankkölcsön eseté

összeget felvesz a bankjától, és kötelezettséget vállal, hogy visszatörleszti kamatokkal együtt.

VÁLLALKOZÁ

Rövid lejáratú

Hitelnyújtás nyitott hitelkerettel: egyszeri döntéssel, indoklás nélkül

felvehető, nem kell kérelmezni midig, automatikusan leemelhető

Rulírozó hitel: a hitelkeret összege hosszútávon át fennáll, automatikusan,

többször rövidtávokra lehívható

Eseti hitel: minden esetben külön kell kérvényezni, gondos hitelképesség-

vizsgálat

Áthidaló hitel: ez is eseti, egy később beérkező forrást előz meg

- 137 -

Középtávú

Forgóeszköz-hitelezés

Beruházási hitelek

Hosszútávú: főleg beruházási hitelek: exportfejlesztő / világbank vagy más

nemzetközi szervezet által támogatott beruházás / adott állam, Nemzeti Bank

által támogatott beruházás

LAKOSSÁGI HITELEZÉS

Létezik itt is rulíozó, van fogyasztási-, lakás hitel.

A HITELEZÉS BIZTOSÍTÉKRENDSZERE

Óvadék: dologi biztosíték nem teljesítés vagy szerződésserű teljesítés estén.

Lehet készpénz, állami, banki értékpapír, lekötött deviza vagy forintbetét

Zálogjog: dologi biztosíték, a jogosult a zálogtárgy értékesítésével juthat

követeléséhez

Kezesség: a kezes szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben

s

a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak fizetni. Létezik

egyszerű (sortartással) és készfizető (a jogosult a kötelezettel és az össze

adóssal szemben léphet egyszerre)

Garancia: a bank kötelezettséget vállal arra, hogy a kötelezett teljesítésének

elmaradása esetén meghatározott összeghatárig a fizetési határidőn belül a

kedvezményezettnek fizetést fog teljesíteni.

VÁLTÓLESZÁMÍTOLÁS

A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít

meg, ami a címzett aláírásakor lesz érvényes. A saját váltónál a kibocsátó arra kötelezi magát,

hogy az ö eg tt időpontban és megjelölt helyen kifizeti. Az idegen váltó

kibocsátója eg m

megjelölt helyen a hitel

visszafizetéséé

banknál leszámíto A váltókezességet avizálásnak nevezik.

Kezességet le b

megvizsgálja, hog osszú időtáv múlva esedékes a kötelezettség, és hogy mennyire

kockázatos a v ó

ssz et meghatározo

y ásik személyt szólít fel, hogy az összeget meghatározott időpontban és

fizesse ki. A váltó forgatói teljes felelősséget viselnek

rt. A váltó birtokosa felhasználhatja fizetőeszközként, vagy kereskedelmi

lhatja a határidő lejárata előtt.

gtö bször a bank vállal. A bank a váltó diszkontárának megállapításakor

y milyen h

ált birtoklása.

- 138 -

A váltón szerepl érték. A diszkontárfolyam által szolgáltatott hozamot, hogy hány

százalékkal m a vásárlási árfolyamnál, nevezzük diszkontlábnak,

azaz a váltó ho m

a bank á

viszontleszámíto

viszontleszámíto bat re-diszkontlábnak nevezzük.

ő érték a név

agasabb a váltó névértéke

za ának

az ltala leszámítolt, már a tulajdonában levő váltókat továbbadhatja,

lhatja egy másik bankkal (általában a jegybankkal). A váltó

lásánál alkalmazott kamatlá

LÍZING

Ezek az ügyletek termelőeszközök bérbeadásán alapszanak. Előnye, hogy a bérleti díj

zási (pénzügyi) és a működési (operatív). költségként számolható el. Két fajtája a finanszíro

Finanszírozási lízing: a lízingbeadó szerepe befejeződik az eszköz

bérbeadásával. Az eszköz továbbra is az ő tulajdona marad, de az azzal

gbevevő számolja el az amortizációt. A lízing futamidejének

kapcsolatos javítási, karbantartási tevékenységeket a bérbevevőnek kell

ellátnia. A lízin

lejártával egy szimbolikusan alacsony összegért (maradványérték) a

lízingbevevő meg is veheti a tárgyat.

arbantartást. Így a működéssel kapcsolatos

Működési lízing: a bérbeadó különböző szolgáltatásokat is vállal a bérbe adott

eszközzel kapcsolatban: javítást, k

szolgáltatások többségét is a lízingbeadó vállalja magára, így ez a forma

drágább. Futamideje általában rövidebb, a lejárat után az eszköz a lízingbeadó

tulajdonában marad.

KÖVETELÉS MEGVÁSÁRLÁS

A bank a vállalatoknak jövőbeni pénz helyett jelenbeli pénzeket nyújt. Maga az áru biztosíték

arra, hogy a vevő fizetni fog, hiszen másképp nem kapja meg az árut (zárt eladás); ha az árut

fizetés előtt is megkaphatja, nyílt eladásról beszélünk. A bank a semleges fél, aki az adásvétel,

a pénz és az áru kicserélésének technikai részét lebonyolítja.

A vevő kezdeményezi a fizetést azzal, hogy utasítja a bankot, ha az áru

megérkezett hozzá, fizesse ki a megállapodott összeget.

Inkasszó esetén az eladó az aktív fél, neki van joga megindítani a fizetést.

FAKTORÁLÁS

Ez egy kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése,

mely bankári biztosítékkal nem fedezett. Szereplői:

- 139 -

Az áruügyletek eladója: azaz a faktoring szolgáltatás vevője, aki megbízza a

faktorbankot követelésének behajtásával, vagy megvásárlásával. A

faktorálásból származó költségeket teljesen neki kell állnia.

A faktorbank: aki a faktorálást nyújtja. Arra vállal kötelezettséget, hogy a négy

lehetséges szolgáltatásból (Kintlévőségek behajtása / Követelések

nyilvántartása / Vevő cégkockázatának átvállalása / Finanszírozás) minimum

ttőt átvállal. ke

A vevő: különösebb szerepe a faktorálásnál közvetlenül nincs, a költségeket az

eladó állja.

Faktorálás menete:

Az áruügylet eladója megkérdezi a faktorálással foglalkozó bankot, hogy az

áruügylet vevőjével kötött szerződésből fakadó követelést hajlandó-e megvenni

lejárat előtt

A faktorbank kedvező válasza esetén az eladó megköti a kereskedelmi

szerződést a vevővel, a faktorszerződést a faktorbankkal

A kereskedelmi szerződésben foglaltak szerint az eladó teljesít a vevővel

szemben

A vevő igazolja az eladó teljesítését, ha az a szerződéssel összhangban van. Az

eladó az igazolást és az ügylettel kapcsolatos egyéb okmányokat megküldi a

faktorbanknak

A faktorbank a követelést megvásárolja diszkontáron, majd a költségek

levonása után a fennmaradó vételárat kifizeti az eladónak

A faktorbank értesíti a vevőt a faktorálásról, majd a szerződésben

meghatározott időben beszedi a vételárat a vevőtől.

Faktorálásnál a követelés megvásárlóját faktorháznak, vagy faktornak nevezik. Létezik

csendes, finanszírozási, lejárati, ügynöki faktorálás.

FORFETÍROZÁS

” szó bizonyos dolgokról való lemondást jelent. ÁltalábA „FORFAIT an a külkereskedelmi,

áruszállítá letve

orozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti diszkont áron. A

rolja a bank, és a banknak nincsen

visszakövetelési lehetősége. Ez sokkal kockázatosabb, mint a faktorálás.

s, export-import fedezésére szokták használni. Az ügylet közép- il

hosszúlejáratú követeléss

forfetírozás során a nemfizetés kockázatát teljesen a forfetőr (bank) vállalja magára. Két

lényeges kitétele: a követelés egészét megvásá

- 140 -

A PASSZÍV BANKÜGYLETEK

Azok a műveletek passzívak,

függetlenül attól, hogy tartozásokat,

melyek a források mértékét és összetételét módosítják,

kötelezettségeket fejeznek ki.

BETÉTEK

Betétgyűjt

elfogadott idegen pénzt. Sokfajta csoportosítása létezik:

ésen értjük, visszafizetési kötelezettség mellet, hozam vagy kamatfizetés ellenében

Rendelkezési jogosultság szerint:

Bemutatóra szóló

Névre szóló

si-nyilvántartási formája szerintBetét kezelé

Könyves betét (takarékbetét)

Számlabetét

Betét pénzneme szerint:

Ha

zai fizetőeszközben

Külföldi valutában-devizában

Futamidő szerint

Rövid (1

évnél rövidebb)

Közép (1 évtől 3-5 évig)

Hosszú (3-5 évnél hosszabb)

Kamatozás módja szerint

Fix (előre meghatározott)

Változó (referencia kamatlábhoz kötve)

Változtatható

Betétek lejárata szerint

Látra szóló (megkötés nélküli rendelkezés kamatveszteség nélkül)

Felmondásos (egy bizonyos idő elteltével)

Határidős (meghatározott időre)

- 141 -

ÉRTÉKPAPÍR KIBOCSÁTÁS

sgyűjtés egyre terjedő módját jelenti.

llentétben a betétgyűjtéssel itt saját ügyfélkörön kívül eső pénzforrásokat is meg lehet

A bank saját értékpapírjainak kibocsátása a forrá

E

célozni.

JEGYBANKTÓL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK

A hitelintézeteknek amennyiben rövid vagy hosszú távú forráshiánya keletkezik, és ezt a

jegybanktól próbálják meg pótolni, refinanszírozási hitelnek nevezzük. Van rövid, közép és

hosszú lejáratú.

Fedezet nélküli hitelek

tti lombardhitel Értékpap fedezet melle

üzleti bank jegybankképes értékpapírokat meghatározott

bbi időpontra, magasabb áron

Aktív repo: az

árfolyamon elad a jegybanknak egy késő

történő egyidejű visszavásárlásával.

anknál jegybankképes értékpapírért cserébe a bankok

helyeznek el „betétet” előre meghatározott kamatra.

Passzív repo: a jegyb

Váltó viszontleszámítolás: a jegybank a bankok által korábban leszámítolt

váltókat megvásárolja, meghatározott keretösszeg erejéig.

v el: az üzleti bank devizabetétje erejéig

hitelt vesz fel.

De izafedezet mellett nyújtott hit

hazai valutában

BANKKÖZI PIACON TÖRTÉNŐ HITELFELVÉTEL

Az üzleti bankok központi bankhoz fordulhatnak, hanem

egymáshoz . N k a hiteleknek, a magas hitelkamatok miatt főleg

likviditási problém őre.

forráshiány esetén nemcsak a

is incs időkorlátjuk ezekne

ák esetén alkalmazzák, néhány napos futamid

TŐKEEM LE ÉS

Mivel a bankok R o ödnek, ezért a tőkeemelés új részvények kibocsátását és

elhelyezésé ele lésének fajtái: ú részvény kibocsátása névérték felett /

alatt / már kibocsá t

t. f rmájában műk

t j nti. A jegyzett tőke eme

tot részvény névértékének felemelése.

- 142 -

A PÉNZFORGALOM FOR MÁI

Készpénz ki- és befizetési módok

Fizetési csekk: a fizetést megelőzi a számlatulajdonos és a számlavezető bank közötti

csekkszerződés megkötése. A csekkfüzet készpénzkímélő megoldás

Átutalási postautalvány: pénz a számlára postán keresztül is befizethető.

Készpénzfelvételi utalvány: ezzel készpénzt lehet felvenni a számláról, 1000Ft-ra

kerekítve.

Pénzforgalmi betétkönyv: a hitelintézeti számlatulajdonos a postán vehet fel ezzel

készpénzt.

Egyéb ké pész nz nélküli fizetési formák

Átutalás:

a hitelintéze

másikra. Ez zalmat.

ez a fizetésre kötelezett kezdeményezésére teljesített átírás, melynek során

tek fizetés céljából pénzösszegeket vezetnek át egyik bankszámláról a

a mód feltételezi a partnerek közötti bi

Besz ésed i megbízás (inkasszó): a jogosult kezdeményezésére teljesített átírás. A

ját, hogy esedékessé vált követelését az adóstójogosult megbízza bank l szedje be.

Határidős

lehet benyújtani, nincs értékhatára

: csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére

Az na

kifogást ondani a bankbál csak mindkét fél írásos

megbízó a fizetési

delkezés jogát) inkasszó.

on li: a hitelintézet azonnal teljesíti a fizetést, a kötelezettnek nincs lehetősége

emelni. A megállapodást visszam

engedélyével lehet. Nemzetközi forgalomban létezik SIMA (a

okmányok mellé nem csatolja a kereskedelmi okmányokat) / OKMÁNYOS (csatolja

mellé, vagy csak a kereskedelmit) / VINKULÁLT (a vevő csak a beszedvény

összegének kifizetése ellenében szerzi meg az áru feletti ren

Csoportos: ha a jogosult számlatulajdonos az azonos jogcímen benyújtott beszedési

megbízást kötegelve adja át.

Elszámolási utalvány:

Bankkártya: készpénzkímélő, helyettesítő eszköz. Készpénzfelvételnél (ATM, PIN)

van díj, vásárlás esetén nincsen. POS főbb típusai:

FULL ON-LINE: a kibocsátó minden egyes tranzakciót ellenőriz, valamennyi

információt azonnal felküld a bank számítógépes központjába

SEMI ON-LINE: a kibocsátó bank hagyja jóvá az összes kártyatranzakciót, csak a

nap végén jut fel a központba

- 143 -

FULL OFF-LINE: a bank számítógép központja és az elfogadó terminál között

semmilyen kapcsolta nincs

SEMI OFF-LINE: csak egyes, a kereskedővel szerződött bank által meghatározott

tranzakciók kötelesek

ON US tranzakció: a kártya kibocsátó- és elfogadóbankja ugyanaz.

AUTORIZÁCIÓ: egyes tranzakcióknál előírható engedélyezés, amelynek során

hoz.

egyértelművé válik, hogy a kártya birtokosának van-e elegendő fedezete a művelet

végrehajtásá

FLOOR LIMIT: kereskedőknek meghatározott, titkosan kezelt összeghatár, ami alatt az

elfogadóhelynek nem szükséges felhatalmazást kérnie a kártyás tranzakcióhoz

RNACIONAL, EUROCARD /

A kártya lehet dom

A bankkártya 4 szerepl

Nemzetközi kártyarendszerek: VISA INTE

MASTERCARD, AMERICAN EXPRESS, DINERS CLUB INTERNACIONAL, JCB

INTERNACIONAL, AIR PLUS.

bornyomott, mágnes-csíkos, chip, optikailag leolvasható.

ője:

Kártyakibocsátó: bank, mely megegyezik a kártya tulajdonosával

Kártyabirtokos: minden esetben természetes személy, a felhasználó

Kártyaelfogadó: kereskedelmi vagy szolgáltató szervezet

Elfogadóbank: a kártyatranzakcióval kapcsolatos adatokat fogadja

Kártyatípusok: Használatkor terheléses / Halasztott fizetésű (terheléses és klasszikus

lkártya/ Előre fizetett. hite

Csekk: a csekk kibocsátója utasítja a bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget

laköveteléséből fizesse ki a címzett a csekk bemutatójának. Négy szereplője a

ibocsátója, a címzett vagy a csekk kifizetője, a csekk birtokosa, a csekk-kezes.

zik névre. És bemutatóra szóló. Lehet fizetési, átírási, elszámoló, keresztezett,

szám

csekk k

Léte

utazási csekk.

Okmányos meghitelezés (akkreditív): ezt a nemzetközi bizalmatlanság hozta

létre. Fizetési ígéretet jelent: a bank (ún. nyitó bank) a vevőtől kapott megbízás alapján

zerelői:

arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy számára fizetést teljesít. Ez szólhat

azonnali fizetésre, váltóelfogadásra, negociálásra. S

Eladó (exportőr): akinek a megfelelő okmányok benyújtása után a bank fizet

Vevő (importőr): akkreditívet nyit, biztosítja a megfelelő összegű fedezetet

- 144 -

Nyitó bank: a vevő nála nyitja meg az akkreditívet és rendelkezésére bocsátja a

megadott összeget, majd a bank értesíti az eladót a nyitásról

Az eladó bankja

RO rendszerA GI

A hi n

hogy visszaszoríthassák a készpénzfizetést, és a saját forgalmukat növelhessék. Ennek a

célna mítógépes technikát

alkal

létre

Köve

teli tézetek a korszerű, gyors és biztonságos fizetési forgalom létrehozására törekedtek,

k a megvalósítására hozták létre a GIRO rendszert, amely egy szá

mazó országos elszámolási rendszer. A GIRO technikai háttér kiépítésére és működésére

hozták a GIRO Elszámolási Rt.-t.

telményei:

Azonos idejű tranzakció-kezelés

Azonos idejű pozícióvezetés

Azonos napi elszámolás az MNB-nél

Több millió tranzakciónak megfelelő kapacitás

Semlegesség (azonos szolgáltatás minden szereplőnek)

Függetlenség (belső önállóság)

Átláthatóság

A BZS (B i tevékenységet

végző é zolgáltatója és

működtető t szintjét különböztetjük

meg:

R ankközi ZSÍRÓ Rendszer) résztvevői a hitelintézetek, pénzforgalm

int zmények, az MNB, valamint a GIRO Elszámolási Rt. A GIRO Rt. s

je a BZSR-nek. A GIRO rendszerben a szolgáltatások ké

ü artalmi ellenőrzés nélkül

GIROPIAC üzenetközvetítő szolgáltatás, amely során a hálózat szabad formátumú

zenetek továbbítását végzi t

GIRONET értéknövelt üzenetközvetítő szolgáltatás, továbbítás tartalmi ellenőrzéssel

rendszer tervezésekor 3 kérdést kell vizsgálni: GIRO

Egypontos vagy többpontos csatlakozás

Bruttó vagy nettó elszámolás: NETTÓ: jóváírás csak az üzleti nap végén, BRUTTÓ:

fizetési fedezetvizsgálat, majd elszámolás.

Kötegelt vagy real-time feldolgozás: KÖTEGELT: a küldő bankfiók időszakonként

(naponta) összegyűjti a feldolgozandó tranzakciós utasításokat, és azokat egyszer,

kötegelt fájlban küldi el a központjába, majd onnan a GIRO központba kerül. REAL-

TIME: nincs egynapos várakozási idő, a tranzakció azonnal végrehajtódik.

- 145 -

VIBE (VaR lós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer): célja, hogy a nagy összegű tranzakciók

elkül ljen

önü ek a kisösszegű, de nagy tömegű tranzakcióktól.

- 146 -

5) MUTASSA BE AZ ÉRTÉKPAPÍROK OSZTÁLYOZÁSI

SZEMPONTJAI ALAPJÁN AZ ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁIT,

ÉS ÉRTÉKELÉSÜK LEHETSÉGES MÓDOZATAIT

(KAMATSZÁMÍTÁS, JELENÉRTÉK, JÖVŐÉRTÉK,

ANNUITÁS, ÖRÖKJÁRADÉK, BELSŐ MEGTÉRÜLÉS)

AZ ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő okirat, számlán szereplő

összeg vagy elektronikus jel. Tulajdonosa pénzre vagy árura tart a jövőben igényt. A jelenben

nem költi el a pénzét, cserébe jövőbeni pénzeket vagy árukat, azaz jövőbeni pénzre vagy árura

szóló jogot ad el. Az értékpapírok adásvételénél van elsődleges (az első vásárló az értékpapírt

a kibocsátótól veszi meg) és másodlagos (egy meglevő tulajdonos egy következőnek adja el)

forgalom. Az értékpapírra, mint befektetésre fizetett nyereséget kétféle formában kaphatja

meg tulajdonosa: pénzkövetelésre jogosító papíroknál kamatot, a részesedést biztosítóknál

osztalékot kap. Csoportosításuk:

Az értékpapírokban foglalt jog alapján: Tulajdonosi jogviszony / Hitelezői jogviszony

Forgatás alapján: Névre szóló / Bemutatóra szóló

Tőzsde alapján: Tőzsdeképes / nem tőzsdeképes

Lejárat szerint: Rövid / Közép / Hosszú-lejáratú

Kamat szerint: Nem kamatozó / Fix / Változó kamatot fizető

Kibocsátás módja szerint: Nyíltkörű / Zártkörű

Az értékpapírok fajtái:

KÖTVÉNYEK: fix kamatozású értékpapír, amely tulajdonosának előre rögzített,

állandó nagyságú nominális – a névértékre vonatkoztatott kamatlábnak megfelelő –

kamatot hoz. Lehet névre és bemutatóra szóló. A kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az

előre meghatározott időpontban a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti,

és addig az esedékes kamatokat fizeti. Azaz jelenbeli megtakarítás cseréje jövőbeni

megtakarításokra. Kibocsátási ár névértéken, alatta, vagy felette. Kétféle pénzkövetelést

jelent: a kölcsönkapott pénzösszeg törlesztése és a kamatok kifizetése.

- 147 -

ANNUITÁS: állandó összegű kifizetés

ÖRÖKJÁRADÉK: lejárat nélküli annuitás

ÁTVÁLTHATÓ KÖTVÉNY: a rögzített kamatozás meghagyása mellett

bizonyos előjogokat biztosít tulajdonosának. A tulajdonos meghatározott

eredményére, vagy megtartja, s így később a törlesztéskor pénzét visszakapja.

Ez a kötvényforma olyan vállalatok pótlólagos tőkeszerzési le

határidőn belül vállalhat, hogy vagy beváltja kötvényeit névértéken a vállalat

hetősége,

amelyek új termékekkel szeretnének a piacon megjelenni, de annak

gyártásához nem rendelkeznem elegendő pénzzel. A kibocsátott kötvények

etén rész-végtőkévé alakítják által szerzett kölcsöntőkét a vállalkozás sikere es

OPCIÓS KÖTVÉNY: tulajdonosa számára rendszeresen, a rögzített

kamatlábnak megfelelő éves kamatot hoz, ezen felül biztosítja a jogot, hogy a

kibocsátó társaság részvényét meghatározott időn belül, előre meghatározott

árfolyamon megvásárolhatja. Kamatlába általában alacsonyabb, árfolyama

viszont magasabb a normál kötvényeknél.

NYITOTT KÖTVÉNY: általában hosszú (18 éves) lejáratú és a végén egy

összegben törlesztendő kötvénykonstrukció. A futamidő alatt mindkét félnek

három, előre meghatározott időpontban, rendszerint a hetedik, tizedik és

ós a

afizetheti, ekkor a kibocsátó visszafizetési

ző a befektetését visszakövetelheti.

tizennegyedik évben, közös megegyezéssel döntési lehetősége van: az ad

kötvényt vagy annak egy részét vissz

felárat köteles fizetni. Vagy a hitele

KAMATSZELVÉNY NÉLKÜLI KÖTVÉNY: a kibocsátó elvileg nem fizet,

dóztatható kamatjövedelem. A

ténik, a visszafizetés viszont a névértéken, a

végén egy összegben történik. A kibocsátási árfolyamot

így a hitelező nem kap kamatot, tehát nincs a

kibocsátás néha a névérték alatt tör

futamidő

diszkontálással számolják ki. A változó kamatozású kötvény kamatlábát a

lebegő árfolyamhoz kötik (LIBOR)

Kibocsátás célja, illetve a kibocsátók szerint:

ÁLLAMKÖLCSÖN KÖTVÉNY: kincstár által felvett nagyobb

pénzkölcsönökről szóló adósságlevelek, kötelezvényeket állampapíroknak

nevezzük. Ezek biztonságos befektetési papírok, de a hozamuk alacsonyabb,

kamatait az adókból fedezik.

- 148 -

ZÁLOGLEVÉL: speciális kötvénytípus: olyan állandó kamatozású értékpapír,

atlan. amelynek biztosítéka jelzáloggal lekötött ing

KOMMUNÁLIS KÖTVÉNY: ha valamely városnak alapvetően kommunális

célra nyújtottak kölcsönt, akkor ennek a kölcsönnek a fejében valamely

hitelintézet bocsát ki állandó kamatozású adósságlevelet. A kötvény hitelezője

a lakosság.

VÁLLALATOK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT KÖTVÉNY: a bank az ilyen

kötvények kibocsátásánál már eleve csak a közvetítést vagy a közreműködést

vállalja, így ezek a kötvények a gazdálkodó szervek közötti közvetlen

tőkeáramlás formáivá váltak.

ÁLLAMPAPÍROK: az állam által kibocsátott értékpapírokra csak a hitelviszony

hat. Az állampapírok kibocsátásának oka az állami pénzhiány, azaz a

tési deficit fedezése. Ezek kockázatmentes papírok, visszafizetésük garantált.

vonatkoz

költségve

KINCSTÁRI VÁLTÓ: 1 évnél rövidebb lejárattal bocsátják ki, célja az

átmeneti pénzhiány fedezése

KINCSTÁRJEGY: Magyarországon az 1 évnél rövidebb futamidejű

állampapírok neve, 3 – 6 – 9 hónapos lejárattal

ÁLLAMKÖTVÉNY: 1 évnél hosszabb lejáratú állampapírok, Magyarországon

jelenleg 3 éves futamidővel

BANKI ÉRTÉKPAPÍROK: bankok által kibocsátott, forgatható értékpapírok ezek.

PÉNZTÁRJEGY: fix kamatozású, fix címletű, bemutatóra szóló

LETÉTI JEGY: névre vagy bemutatóra szóló, kamatát a kibocsátó határozza

meg

TAKARÉKLEVÉL: rövid, éven belüli lejáratú követelések

TAKARÉKSZELVÉNY és TAKARÉKJEGY: hosszú-távú megtakarítás.

Forgatását két tényező teszi lehető

vé: egyrészt anonimek, azaz bemutatóra

és a kibocsátási címletük általában szóló papírok; másrészt a lekötési idejük

csak pár lehetőséget enged meg (pl. 5-, 10-, 50- vagy 100 ezer forintos

névérték, 1, 2, 3, 6 hónap vagy 1, 2 év lejárat)

KÖZRAKTÁRJEGY: forgatható értékpapír, amely egy áru feletti tulajdonjogot

eg, és a közraktárban elhelyetestesít m zett áruról állítanak ki. Ez két részből tevődik

- 149 -

össze z

feletti re ezeteként a közraktárban

elhel

árut kivinni,

külön-külön is átruházható.

: a árujegyből (CEDULE) és a zálogjegyből (WARRANT). Az árujegy az áru

ndelkezési jogot jelenti. A zálogjegy hitel fed

yezett árura zálogjogot biztosít. A közraktárból csak a két rész együttesével lehet az

amely így igazolja a hitel visszafizetését. Az áru- és zálogjegy együtt és

ZÁLOGLEVÉL: hitelintézet által kibocsátott, ingatlannal fedezett jelzáloghitelek

finans r

nyújtott jelzáloghitellel

zí ozására kibocsátott értékpapír. Értéke és lejárata megegyezik a hitelintézet által

KERESKEDELMI VÁLTÓ: a váltók az áruforgalom lebonyolításának

eneti fizetési nehézségekkel küzd

pnak áruban vagy pénzben hitelt.

nélkülözhetetlen eszközei: az átm ő vállalatok fizetési

ígérete, azaz váltó ellenében ka

RÉSZVÉNY: a részvény tulajdonosi részesedést igazoló okirat. Vásárlója örökre

pénzzé ten

százaléko részvény kibocsátása az ettől általában eltérő

kiboc á

névérték ke meg kell, hogy egyezzen

egym

részvényösszevonásnál több kisebb helyett egy nagyobbat kapnak a tulajdonosok.

névér a vállalat

alaptőkéjét. A részvény különböző tulajdonosi jogokat biztosít gazdájának: a részvényes

részes

eredmén A részvény ezért jóval kockázatosabb forma a vásárlója szempontjából.

A ré k fel a hivatalos

anyag b

kifejezve

is keletk

nyereség

idején v ben árfolyamveszteséget kell

átengedi pénzét a részvényt kibocsátó vállalatnak, és cserébe különböző jogokat szerez.

A vállalat az értékpapírt nem váltja vissza, csak egy új tulajdonosnak eladva tudja

ni. A részvény névértéke mutatja, hogy a vállalat alaptőkéjéből hány

t jelent az illető papír. A

sát si árfolyamon történik. A részvények kibocsátási árfolyama nem lehet a

nél alacsonyabb. Azonos részvények névérté

ással. Részvénymegosztásnál egy nagyobb címlet helyett több kisebbet,

Részvénykibocsátásnál a vállalat alaptőkéjét növelik meg a kibocsátott részvények

tékével. A részvények esetleges megsemmisítésével csökkentik

edik a vállalat eredményéből, azaz osztalékot fizetnek neki a vállalat adó utáni

yéből.

szvényre jutó osztalékot a névérték százalékában tünteti

ok an: ez a névleges osztalékráta. Az osztalék az aktuális árfolyam százalékában

a tényleges osztalékráta. A részvényeseknek árfolyamnyeresége és vesztesége

ezik a részvény adásvételével, tehát nem egyedül a kapott osztalék jelenti a

et. Ha magasabb áron tudják eladni részvényeiket, mint amilyen áron annak

ették, árfolyamnyereséget, ellenkező eset

elkönyvelniük. Létezik névre és bemutatóra szóló részvény is. A részvényest megillető

jogok:

- 150 -

Osztalékjog

felszám

tulajdonhányadra tarthat igényt

Likvidációs hányadra jog: a részvénest tulajdonosi jog illeti meg a vállalat esetleges

olása esetén is. A vállalat felszámolható vagyonából a részesedésének megfelelő

: a vállalat későbbi részvénykibocsátásánál vásárlási elsőbbséget

élvezhet

Elővételi jogok

vényesek közgyűlésén a részvényei számának megfelelő számú

z

k

Szavazati jog: a rész

s avazattal rendelkezik. Az rt. ügyeinek döntéséhez általában egyszerű (51%) ,vagy

ülönösen fontos esetekben (2 / 3-os) többség kell.

TÖRZSRÉSZVÉNY: közönséges részvény

ELSŐBBSÉGI RÉSZVÉNY: tulajdonosának más jogokat biztosít. Szavazni

tehát a vállalat életének alakításában nem lehet részt venni. Tulajdonosa

azonban az osztalékfizetésnél elsőbbséget élvez. Ennek kisebb a kockázata,

mint a közönséges részvényeké

DOLGOZÓI RÉSZVÉNY: a vállalat csak akkor bocsáthat ki ilyet, ha

alaptőkéjén felül tartaléktőkével is rendelkezik. Csak a vállalat dolgozói és

nyugdíjasai tarthatnak ilyen részvényt. Ha a dolgozó tehát meghal, vagy más

vállalathoz kerül át, a vállalatnak egy minimum árfolyamon, de legalábbis a

névértéken köteles eladni részvényét. Előnye, hogy azt a vállalat bármilyen

alacsony áron kibocsáthatja, akár ingyenesen is

BEFEKTETÉSI JEGY: nem vállalatokból, hanem az úgynevezett befektetési

alapokból való tulajdonosi részesedést igazolják. Az alapok nyereségéből, vagyis a

befektetések hozamából a befektetési jegy tulajdonosok a tulajdonukban levő papírok

arányában osztoznak. A befektetési alapok egy része zárt végű. Ezek befektetési jegyei

adott időszakra szólnak, és ezekez a lejárat előtt az alap nem vásárolja vissza, hanem

csak másodlagos forgalomban lehet értékesíteni. Általában ezeket nálunk 3 évre hozzák

létre. A határozatlan időre szóló, nyíltvégű alapok befektetési jegyeit az alap

bármikor visszavásárolja, vagy másodlagos forgalomban értékesíti. Előnye az

alapoknak, hogy a kisbefektetők pénzét hozzáértő szakemberek, minimális

kockázatvállalással forgatják.

- 151 -

I JEGY:KÁRPÓTLÁS kibocsátása az államosítás során kárt szenvedett magyar

állampolgárok részére történt az Országos Kárpótlási és Kártérítési Hivatal által. Ez nem

klasszikus értelemben vett értékpapír, elvileg több célra használható:

Életjáradékot biztosíthat

Állami tulajdonban levő részvények és üzletrészek megvásárlására fordítható

Kereskedelmi bankok elfogadják E-hitelnél önrészként

Egyes kiskereskedelmi boltokban fizetésként elfogadják

Eredeti kárpótolt számára földterület megvásárlására fordítható

Önkormányzati lakás bérlője megvásárolhatja a lakást, ha eredeti jogon kárpótolt

ÉRTÉKELÉSÜK LEHETSÉGES MÓDOZATAI (KA-

MATSZÁMÍTÁS, JELENÉRTÉK, JÖVŐÉRTÉK, AN-

NUITÁS, ÖRÖKJÁRADÉK, BELSŐ MEGTÉRÜLÉS)

KAMATS ÁZ MÍTÁS, JÖVŐÉRTÉK

s során mindig jövőértéket (FV – FUTURE VALUE) számítunk, azaz

ai pénzösszeg későbbi időpontban esedékes értékét határozzuk meg. (PV -

LUE, jelenérték / r = éves kamatláb)

at

r, tehát FV = PV + PV * r = PV * (1 + r), ahol 1

Kamatszámítá

valamilyen m

PRESENT VA

FV = PV + kam

Kamat = PV * + r = kamattényező.

A ka

hányszorosára növekszik.

Egyszer

Mivel a korábbi periódusokra kifizetett kamat nem kerül újra befektetésre, így a lekötés

időtartam

szám

Kam

befek

időta

Törti

köve

A kamatláb érvényességi időtartama az az időtartam, amelyet időegységnek tekintek. Ha

nincs megjelölve, akkor 1 év. A kamatozási perióduson pedig azt az időszakot értjük, amilyen

mattényező azt fejezi ki, hogy egy kamatozási periódus alatt a jelenbeli pénz

ű kamatozás esetén minden periódusban csak a kezdő befektetés (tőke) kamatozik.

a alatt vagyonunk lineárisan nő. Itt FV = PV (1 + r * n), ahol n = a periódusok

a, r = egy periódusra jutó érvényes piaci kamatláb.

atos kamatozás azt jelenti, hogy minden korábbi időszakban kapott kamat újra

tetésre kerül, és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez. Így a lekötés

rtama alatt pénzünk exponenciálisan nő. Azaz FV = PV * (1 + r)^n.

dőszaki kamatszámításnál egyszerű és kamatos kamatozású periódusok egymásutánjai

tkeznek.

- 152 -

id

rövid

képle ig az éven belüli

p ó tláb mellett a jövőérték nagysága a kamatfizetés gyakoriságától

f . , és annál

n y matláb ellentétben a tényleges

kama énylegesen fizetendő kamatot

m a

J E

őszakonként a kamatot tőkésítik, vagy kifizetik. Ha a kamatozási periódus egy évnél

ebb, mind a jelenérték, mind a jövőérték-számításnál módosítani kell az eddig használt

teket: FV = PV * (1 + r / m)^m*n, ahol n az évek száma, m ped

eri dusok száma. Adott kama

ügg Minél gyakoribb a kamatfizetés, annál nagyobb a befektetés jövőbeni értéke

ag obb az effektív kamatláb (hozamráta). Az effektív ka

tlábbal, a ténylegesen megkeresett hozamot, vagy a t

ut tja, ezért a pénzügyi döntéseknél ez tekinthető relevánsnak.

EL NÉRTÉK

A jövőben esedékes pénzösszeg mai egyenértékét jelenti. Azaz a jövőbeni pénzértékek jelen

PV = FV / (1 + r)^n, ahol (1 / (1 + r))-t diszkonttényezőnek nevezzük, ami azt fejezi ki, hogy

s

időpontra vonatkozó értékének meghatározását jelenti.

a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeni időpontban e edékes egységnyi pénzösszegnek.

NETTÓ JELENÉRTÉK

NPV = -C(0) + ∑(t=1 n) C(t) / (1 + r)^n, ahol

őke összegét.)

NPV = NET PRESENT VALUE

C(0): induló tőke összege

C(t): t-dik pénzáramlás.

Azaz a befektetés jelenértékéből kivonjuk az induló t

ANNUITÁS

Ha a járadéktagok nem lejárat nélküliek, hanem meghatározott periódusból állnak, akkor

értéke megegyezik. Kiszámítása:

annuitásról (évjáradék) beszélünk. Tehát ez olyan pénzáramlási sorozat, amely meghatározott

számú tagból áll és a tagok

PV(a) = C * (1 / r – 1 / r * (1 + r)^n), ahol

C: évenkénti járadék

r: kamatláb

n: évek száma

1 / r – 1 / r * (1 + r)^n: annuitás-tényező, ami annuitás-táblázatból is kikereshető.

ÖRÖKJÁRADÉK

Olyan pénzáramlás, amelynek járadéktagjai azonos értékűek és végtelen tagból áll, tehát

ű járadékot fizet. Kiszámítása:

PV = C / r, ahol C a fix összegű járadéktag.

nincsen lejáratuk. Ilyen a lejárat nélküli kötvény, ami nem fizet kamatot, hanem évente

azonos összeg

- 153 -

Ha a járadéktagok nem azonosak, hanem állandó mértékben növekednek periódusonként,

akkor növekvő tagú örökjáradékról beszélhetünk. Kiszámítása:

PV = C / r – g, ahol g a járadékok éves növekedési üteme.

BELSŐ MEGTÉRÜLÉS

A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok

diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével, azaz NPV =

0-t keressük. Azaz képletben megadva olyan r kamatlábat, melyre NPV = 0 lesz, tehát

0 = - C(0) + ∑(t=1 n) C(t) / (1 + IRR)^n, ahol

IRR = INTERNAL RATE OF RETURN.

A belső kamatláb számításának hiányosságai: csak a jövedelmezőséget vizsgálja, a beruházás,

erűségére nincs tekintettel. Valamint egyértelmű belső kamatláb akkor

ok felváltva követik egymást, tehát

befektetés tömegsz

számítható, ha egyszeri ráfordítás után hozamok következnek, tehát az előjel csak egyszer

változik. Amennyiben a befektetett tőke és a hozam

többszöri előjelváltás történik, akkor több belső kamatlábat is kaphatunk.

- 154 -

6) MELYEK AZ ÁLLAM GAZDASÁGI FUNKCIÓI, A FISKÁLIS

POLITIKA ESZKÖZEI? ISMERTESSE AZ

ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIT, A KÖZPONTI

KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI OLDALÁNAK

SZERKEZETÉT.

AZ ÁLLAM GAZDASÁGI FUNKCIÓI

Az államnak a köz érdekében olyan politikai és gazdasági feladatokat kell ellátnia, amelyeket

sak aránytalanul nagyobb erőfeszítéssel tudnának

legfontosabb

azdasági funkciói:

a gazdaság többi szereplői nem, vagy c

megoldani. Ezek a közfeladatok az ország külső és belső védelme, az államigazgatás, az

igazságszolgáltatás, a piaci struktúra szabályozása. Az állami feladatok bővülése kiváltotta a

bevételek növekedését is, így az állam ma már a gazdaság legjelentősebb

jövedelemtulajdonosává vált. A mai fejlett piacgazdaságokban az államháztartási kiadások

részaránya a GDP-hez képest 35 – 60%-os sávon belül mozog. A modern állam

g

ALLOKÁCIÓS FUNKCIÓ

A fogyasztók egymással versengenek a számukra kívánatos javakért. A termelők az így

kinyilvánított preferenciák alapján igyekeznek a legkeresettebb termékek előállításával maximális

nyereséget elérni. Ugyanakkor a piac nem képes minden gazdasági probléma megoldására.

Hatékony működését ugyanis az externáliák zavarják. A magánjavak piaca olyan esetekben képes

hatékonyan működni, ha a nem fizető fogyasztó kizárható az adott jószág igénybevételéből. Az

állam allokációs funkciója: a közjavak biztosítását jelenti, akár annak állami előállítása, akár a

piacon történő állami megrendelése útján.

DISZTIBÚCIÓS FUNKCIÓ

Elosztási funkció, melynek meghatározó tényezője állami beavatkozás hiányában a termelési

tényezők birtoklásán és hatékony felhasználásán alapuló jövedelemelosztás. Az elosztási politika

eszközei:

- 155 -

Adótranszfer: mely a magas jövedelműek progresszív adóztatását az alacsony

jövedelműek közvetlen támogatásával kapcsolja össze

Progresszív jövedelemadókból finanszírozott közszolgáltatások: a

finanszírozás aszimmetrikus, az igénybevétel legalábbis szimmetrikus, de

jellemzően inkább fordítottan aszimmetrikus

Az elsősorban magas jövedelműek által vásárolt termékek erőteljes adóztatása:

támogatásokkal ko

az elsősorban alacsony jövedelműek által fogyasztott javakra adott

mbinálva

Kettős követelménye az elosztásnak, hogy az elosztásnak a haszonáldozat minimalizálására,

közti egyensúlyozásra kell ugyanakkor az ellentmondó gazdaságpolitikai célkitűzések

törekednie.

STABILIZÁCIÓS FUNKCIÓ

A fiskális politikát úgy kell alakítani, hogy a magas foglalkoztatásra, az árstabilitás mérhető

fokára, a fizetési mérleg egyensúlyára és az érzékelhető gazdasági növekedésre is tekintettel

kell lennie. Ezen célok elérése nem megy automatikusan, szükség van hozzá az állami

gazdaságpolitikára. Ezek nélkül a gazdaság jelentős ingadozások felé tartana.

A FISKÁLIS POLITIKA ESZKÖZEI

A pénzügyi politiká

nak két ágát különböztetjük meg: a fiskális és a monetáris politikát. A

olitika szerves része, de viszonylagos önállósággal bír, költségvetési politika a pénzügyi p

mert saját eszközrendszerrel és saját intézményrendszerrel, valamint saját célrendszerrel

rendelkezik. A fiskális politika legfontosabb eszközei:

Az adók: itt a befizetésre kötelezett semmilyen közvetlen ellenszolgáltatásra

sem formálhat igényt a befizetésért cserébe.

Támogatások

A költségvetés finanszírozási igényeinek piaci eszközökkel való

kielégítése (Pl. államkötvények és kincstárjegyek adásvétele):

ből létezik magyar / konszolidációs / elkülönített alapok

forgalomba. Fix és változó kamatozású lehet. Létezik elsődleges és másodlagos

piacuk. Zártkörű kibocsátásuk esetén egy előre meghatározott befektetői körnek

Államkötvény

kötvényei / társadalombiztosítási / egyéb. Ezek standardizált papírok,

futamidejük 1 évnél hosszabb, jelenleg maximum 10 éves lejárattal kerül

- 156 -

a

ható, vehető. Aukciónál

a

zés esetén a papírok forgalomba

h

k által le nem jegyzett értékpapírok mennyiségét

alatti árfolyamon értékesítik, majd lejáratkor a névértéknek megfelelő összeget

ozó kincstárjegy csak deviza-belföldiek által

lakossági kincstárjegy belföldi magánszemélyeknek szól, 10.000 és 100.000

volt vásárolható. A kincstári

jánlják fel megvételre. Nyilvános kibocsátás esetén aukció vagy jegyzés útján

bármely befektető hozzájuthat, ekkor széles körben ad

z értékpapír eladását előre bejelentik, a vevők egyszerre teszik meg az

ajánlatukat. Az államkötvény jellemzőit, a kibocsátás tervezett összegét a

nyilvános ajánlattételben hirdetik meg. Jegy

ozatalára és a jegyzés lefolytatására az értékpapírt forgalmazó cégek

részvételével jegyzésgarantáló és értékesítő konzorcium alakul. A konzorcium

garantálja, hogy a befektető

saját számlára átveszi, így a kibocsátás mindenképp sikeres lesz. A diszkont

kincstárjegy bemutatóra szóló, 1 évnél rövidebb lejáratú állampapír. Névérték

fizetik vissza. A kamat

vásárolható, egy éves vagy egy évnél rövidebb lejáratú. Egységes, fix kamatot

fizet, a törlesztés egy összegben van a futamidő végén. A kincstári

takarékjegy bemutatóra szóló, lejárata a vásárlástól számított egy év. A

forintos címletekben. Névértéken, folyamatosan

takarékkötvény hároméves futamidejű, lépcsős kamatozású.

A központi állami beruházások finanszírozása

A társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere

A költségvetés általában deficites, ezt a hiányt azzal fedezik, hogy állampapír-kibocsátások

révén hite v

halasztják.

Az államhá portosíthatjuk, így:

lt esznek fel a gazdasági többi szereplőjétől, és a visszafizetést későbbre

ztartás bevételeit cso

Adójellegű bevételek

Nem adójellegű bevételek

Az állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek

Adományok, segélyek, egyéb bevételek.

- 157 -

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI

gon az államháztartás négy fő alrendszere:

Magyarorszá

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

Lásd alább.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

k, másrészt helyi infrastruktúra- és adóztatási politikájuk révén befolyásolják

azdaságának fejlődését. Kötelezően ellátandó feladataik:

Kettős gazdasági funkciót látnak el: egyrészt közösségi feladatokat szerveznek és

finanszírozna

településük g

Az alapfokú oktatás

Az egészségügyi és szociális alapellátás

A helyi közutak és köztemetők fenntartása

Az egészséges ivóvízről való gondoskodás.

atokról is gondoskodhatnak, pl.: De más felad

A lakásállomány kezelése

Az épített és természetes környezet védelme

Közreműködés a helyi energiaellátásban és a helyi foglalkoztatási problémák

megoldásában

A kulturális, tudományos és művészeti tevékenységek, valamint az etnikai

k

Az önkor n ényezők

isebbségek támogatása

má yzatok finanszírozásának módjai: pénzbevételeket a következő t

határozzák meg:

Az országban megtermelt összes jövedelem

Az eredeti jövedelemtulajdonosokat terhelő központi és helyi jövedelem-

elvonás mértéke

A centralizált jövedelem elosztásának aránya a központi költségvetés és a helyi

Finanszíro u

költségvetések között

zás k két módja a központosított modell (a közösségi feladatokat az állam

magára vá l ilag határozzák meg, s központilag

remtik meg ezek forrását. Kiadás-orientált modell, felülről határozzák meg az önkormányzat

ladatait.) és az önkormányzati modell

lla ja, az egyes funkciók arányait központ

te

fe (a szűk körű állami feladatokon kívül a közösségi

nkciókat az önkormányzatok látják el, bevétel-orientált modell. Az állam a fu

- 158 -

forrásteremtésben és a források felhasználásában a legszélesebb körű jogosítványokkal

házza fel az önkormányzatokat). ru

A bevételek típusai: Adóbevételek / Állami támogatás (központilag meghatározottak, a helyi

atás (a központi költségvetés által a helyi

önkormányzatok számára kötelezően előírt) / Céltámogatás (az állam által preferált és a több

szolgáló, nagy költségigényű feladtok finanszírozását segíti) / Kiegyenlítő

ek, régiók megsegítésére). / Egyéb saját bevételek

adókat kiegészíti) / Normatív támog

települést ki

támogatás (elmaradott települések, térség

(működési-, ár- és díjbevételek, vállalkozási bevételek) / Kötvénykibocsátás, hitelfelvétel

(önkormányzati kötvények közép és hosszú távra)

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

A társadal geket érintő intézményes biztosítás, amely lehet önkéntes

vagy kötel gy a társadalom egyes tagjai bizonyos

események elhanyagolnák önmagukat, valamint

az intézményes biztosítás ol általános értelemben azonos

kockázatna élyek önkéntes vagy kényszertársulása, ahol a

bekövetkez rulás útján egyetemes szétosztásra

kerülnek. Jellem

ombiztosítás széles réte

ező. A kötelező biztosítás alapgondolata, ho

bekövetkezésekor jövedelmi helyzetük miatt

csóbb, mint az egyéni. A biztosítás

k kitett természetes vagy jogi szem

ő károk egy előre megállapított összegű hozzájá

zői a veszélyhelyzet, amely jövőbeli, bizonytalan, szándékosság nélküli,

illetve ennek kockázata; a veszélyhelyzet miatt bekövetkező hátrány, kár, ennek megtérítése;

a kármegosztás, amelynek eszköze a biztosítási díj. A TB minden országban kiegészül a

olgáltatások széles skálájátmagánbiztosítással, amely a sz nyújtja. A TB törvényi

incsenek mindig arányban egymással. Létezik természetbeni ellátás is, a TB

önkormányz ől.

Bevételei a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék, amely a jövedelemmel

arányos. A TB-nek nem őkejellegű bevételei is vannak. Nemcsak a

pénzügyi bevételekkel rendelkezik, hanem a csődbe jutott vállalatoknál a be nem fizetett

munkáltatói járulék ellenében

amelyeket érték at. Szolgáltatásai a járulékot fizetőkre, gyakran a

rendelkezésen, jogszabályi előíráson alapul. Nincs szigorú egyensúly a biztosítási díj és a

kockázat között, n

ati jellegű. A TB egy pénzügyi alap, mely elkülönül a központi költségvetést

csak folyó, hanem t

hozzájuthat épületekhez, telkekhez és egyéb eszközökhöz,

esíthet, vagy megtarth

családtagokra is kiterjed. Főbb szolgáltatásai:

Öregségi-rokkantsági nyugdíj: alapja a munkában eltöltött utolsó év vagy évek

jö9vedelmének nagysága, illetve a beszámítható munkaévek száma. Megállapításának

rendszerei: felosztó-kirovó (a biztosítási év alatt befolyt járulékbevételeket a

nyugdíjszabályok szerint szétosztják a biztosítottak között. azaz a mindenkori aktív

- 159 -

dolgozók járulékai képezik a nyugdíjak fedezetét, az inaktívak nyugdíját az aktívak

hitelezik meg) / várományfedezeti (a dolgozó egy meghatározott ideig köteles

teljesíteni a befizetést, amelyből és amelynek kamataiból fizeti a rendszer a nyugdíjat)

/ tőkefedezeti (az előző kettő kombinációja, az átlagos munkában tölthető évek

számából indulnak ki, és meghatározzák a nyugdíjfolyósítás éveinek számát).

Egészségügyi biztosítás: kiterjed a betegséggel összefüggő (orvosi-kórházi)

gyógyításra, esetleges gyógyszerek térítésére és a táppénz folyósítására. Ez lehet

kötött rendszerű (minden városban és községben van saját fix fizetésű orvos, aki a TB

szolgálatában áll), szabad orvosválasztáson alapuló (a beteg maga választja meg az

szerződéses orvosok és a TB is rendelkezik orvosát), vagy vegyes (vannak

intézményekkel).

Anyasági-gyermekgondozási segély: feltétele a munkaviszony és a

járulékfizetés, nagyságát szociálpolitikai szempontok befolyásolják.

Munkanélküli segély: csak meghatározott ideig jár, a bérek nagyságához

kapcsolódik.

Önkéntes pénztárak: ezek önkéntesen szerveződő, független szolidaritási elven alapuló non-

profit szervezetek. Célja az előrelátó öngondoskodás olyan élethelyzetekben, amelyek

általában a TB és a szociális gondoskodás körébe tartoznak. A pénztár jogi személy, a

pénztártagok tagbefizetéseit kezeli, és a rábízott vagyonnal gazdálkodik. Ezek önkormányzati

működésűek, zárt a gazdálkodási elvük (csak az alapszabályzatban meghatározott

szolgáltatásokat nyújtják), kölcsönösek (a pénztártagok közösen teremtik meg a

szolgáltatások fedezetét), önkéntesek, függetlenek, szolidárisak (a pénztártagok egységes

elvek alapján meghatározott tagdíjat fizetnek). A pénztár lehet nyugdíjpénztár (célja az idős

korra való anyagi felkészülés), önsegélyező pénztár (anyagi támogatást biztosít a

munkanélküliség, keresőképtelenség, anyaság, gyermeknevelés és taníttatás kapcsolatában),

egészségpénztár (vállalhatják az egészségügyi alapellátáson és szakellátáson belüli és azon

felüli kiegészítő ellátások szervezését és finanszírozását).

ELKÜLÖNÍTETT (CÉL-) ALAPOK

Decentralizált alapok, melyek (1998-as évben):

Útalap

Vízügyi alap

Munkaerő-piaci alap

Nemzeti kulturális alap

- 160 -

Központi környezetvédelmi alap

Központi nukleáris pénzügyi alap

m egy előre meghatározott konkrét (gazdasági vagy közösségi) célra a költségvetéstől

ített pénzalapot (célalapot) hozhat létre. Meg kell határozni annak bevételi forrásait.

ap elláthat gazdasági feladatokat (pl. elmaradott térségek fejlesztése),

Az álla

elkülön

Az al illetve

megv ó

Előnyü

al síthat konkrét közösségi célokat. (pl. ifjúság-, környezetvédelem).

k:

Az alapok a költségvetéssel szemben bizonyos önállósággal rendelkeznek

Az állampolgárok, vállalatok egy meghatározott konkrét célhoz könnyebben

hozzájárulnak, mint a globális állami feladatokhoz

A pénzeszközöket rugalmasan használják fel és demokratikus döntéseket

Hátrán

hoznak

yuk:

A parlament csak bizonyos időszakonként vizsgálja felül azokat

A költségvetési, közösségi funkciók ellátása függetlenné válik a gazdasági

helyzettől

Nem lehet biztosítani az államháztartás összes bevételének prioritás szerinti

forráselosztását

Az ellenőrzés, az áttekinthetőség bonyolulttá válik

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI ÉS

KIADÁSI OLADALÁNAK SZERKEZETE

A központi költségvetés bevételeit és kiadásait és ezek egyenlegét logikailag három csoportba

sorolhatjuk:

Elsődleges egyenleg: a központi költségvetés valódi, állami funkcióiból adódó tételeit

tartalmazza

GFS-rendszerű, másodlagos egyenleg: az elsődleges egyenleg és a kamattételek

összege

Folyó (teljes) egyenleg: minden tételt magába foglaló kategória, azaz a tőke- és

kama rtalmazza. A tőketételek két fajtája: vagyonértékesítésből származó

bevét k lfelvételekből származó bevételek.

ttételeket ta

ele , valamint hite

- 161 -

A központi költségvetés bevételei:

Ad só é adójellegű bevételek (90%)

Nem adójellegű bevételek

Tőkejellegű bevételek

Egyoldalú (viszonzatlan) tételek (központi költségvetésbe befizetett adományok,

segélyek juttatások összege)

A többi alrendszer központi költségvetésbe fizetett tételei

A központi költségvetés kiadásai:

A k pöz onti költségvetési szervek kiadásai

Állami felhalmozások

Gazdálkodó szervezetek támogatása

Állami adósságszolgálat

Önálló társadalombiztosítási kiadások

Az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alrendszerek támogatása

Egyéb kiadások

- 162 -

REL SZEMBEN TÁMASZTOTT

ERTESSE A SZJA TÖRVÉNY

N ADÓZÁSI ÉRVÉNYESÜL A

ADÓRENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖ-

7) MELYEK AZ ADÓRENDSZERR

KÖVETELMÉNYEK? ISM

LÉNYEGÉT! MILYE

TÁRSASÁGOK KÖRÉBEN?

VETELMÉNYEK

ADÓ: t, állammal szembeni, kényszer jellegű befizetési kötelezettség,

am n ellenszolgáltatásra való joga sem keletkezik.

Fő

AD A gi személy, aki – önadózásnál – az adó

kiszám aki terhére a

fiz si z adóhatóság előírja. Közvetlen (egyenes, direkt) adók esetében az

dó jelentette közgazdasági terhet közvetlenül az adóalany viseli, azt másra nem, vagy csak

közvetetten tudja hárítani. Közvetett adónál az adóalany és az adó közgazdasági terheit viselő

személye különválik.

ADÓTÁRGY: az a jogviszony vagy gazdasági esemény, melynek alapján a törvény

adófizetési kötelezettséget keletkeztet.

ADÓALAP: az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhető mennyiség.

ADÓMÉRTÉK: azt mutatja meg, hogy az adózó mekkora összeget köteles befizetni, azaz

az állam mekkora adóbevétellel számolhat.

ADÓKULCS: az a függvény, amely az adóalaphoz a törvény szerinti adómértéket rendeli

hozzá. Létezi átlagadókulcs (az adóalap egészére vetítve az adómérték annak hány százalékát

teszi ki) és határadókulcs (az adóalap utolsó, legmagasabb egységére mekkora adóteher jut); a

határadókulcs lehet változatlan (proporcionális), növekvő (progresszív), csökkenő

(degresszív).

olyan, törvényben előír

elyért a befizetőnek semmilyen közvetle

leg pénzben, de lehet naturáliákban is.

Ó LANY: az a természetes vagy jo

ításáról és befizetéséről gondoskodik, illetve – kivetéses adózásnál –

eté kötelezettséget a

a

- 163 -

Követelmények az adórendszerrel szemben:

IGAZSÁGOSSÁG, MÉLTÁNYOSSÁG

út módon lehetetlen a megvalósítása, de legalább parciálisan érvényesíteni kell. A

elvűséget, és a közteherviselő-képességet.

ONELVŰSÉG

Abszol

közgazdaságtan az adóztatás területére a méltányosság két ismérvét tartja kezelhetőnek, a

haszon

HASZ

Azt jelenti, hogy egy adórendszer akkor méltányos, ha az adóterheket az adófizetők olyan

állam redisztribúcióját, ami nem egyeztethető össze a haszonelvűséggel. Másrészt a globális

nt az államháztartás egy-egy alrendszerén belül mérlegek

észítésének nincs általános közgazdasági értelmezhetősége.

arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek. Ez két feltételt sért: egyrészt az

fedezet elvét, amely szeri

k

KÖZTEHERVISELŐ-KÉPESSÉG

Azaz az egyenlő haszonáldozat elve, ami kimondja, hogy mindenkinek teherviselő-képessége

arányában kell kivennie a részét a közkiadások finanszírozásából. Ez az elv képzi a

z azonos összegű jövedelem adóként való befizetése nagyobb

zírozására is futja.

progresszív adózatás gyakorlatának alapját. Ugyanis minél alacsonyabb jövedelemmel

rendelkezik valaki, annál nagyobb részét költi fogyasztásra, ezen belül is alapvető

létszükségleti cikkekre. Minél magasabb viszont a jövedelem általában, annál nagyobb a

lehetséges fogyasztási kombinációk száma és a közöttük való választás szabadsága. Annál

valószínűbb továbbá, hogy a jövedelem mind nagyobb része fogyasztás helyett megtakarításra

fog kerülni. Azaz a

haszonáldozatot jelent a kizárólag létszükségleti cikkek vásárlására elegendő szintből, mint

abból, amiből már némi luxuscikk finans

HATÉKONYSÁG

A hatékonyság azt jelenti, hogy a közkiadások finanszírozásához szükséges bevételeket a

gazdasági növekedés ütemének lehetséges minimális csökkentése mellett kell beszedni. Az

adóztatás nyilvánvalóan szűkíti a gazdasági növekedéshez rendelkezésre álló forrásokat.

SEMLEGESSÉG

Az adórendszer akkor teljesíti a semlegesség feltételét, ha a piacgazdaság működésének

lehető legkisebb zavarát eredményezi. Szigorú értelemben ez a feltétel akkor teljesül, ha a

piaci szereplők egymáshoz viszonyított pozíciója egyáltalán nem változik az adóztatás

övetkeztében. k

- 164 -

EGYÉRTELMŰSÉG

Mind az adózó, mind az adóhatóság szempontjából fontos követelmény, hogy valamennyi, a

l a törvény szövegéből kell egyértelműen

mert az adóhatóság állásfoglalása az adózó által nem feltétlenül

gazdaságban előforduló gazdasági szituáció esetében megállapítható legyen, hogy áll-e fenn

valamely adótárgyat megvalósító jogviszony, illetve ha igen, akkor hogyan lehet az adóalapot

és az adómértéket meghatározni. Ennek ráadásu

levezethetőnek lennie,

akceptálandó.

EGYSZERŰSÉG

Főleg a nagyszámú adóalanyra vonatkozó adószabályok esetében okoz gondot, ha a törvény

megfogalmazásai a köznyelvhez szokott ember számára nehezen érthetőek, megnehezítve

ezáltal saját helyzetének az adószabályokhoz képesti beazonosítását.

KÖLTSÉGEKALACSONY ADMINISZTRATÍV

Az alacsony adminisztratív költség követelménye elsősorban relatívan értelmezendő. Tehát

alapvetően egységnyi adóbevételre kell a lehető legkevesebb adminisztratív ráfordítást

megcélozni. Az adminisztratív költségek értelmezésénél fontos, hogy nemcsak az adóhivatal

működésének ráfordításai, hanem az adóalany által a bevallás és befizetés teljesítése

érdekében vállalat költségek is ebbe a fogalomkörbe tartoznak.

STABILITÁS

Az adórendszer jelentős változása nagyarányú áru- és tőkepiaci mozgásokat indíthat el,

kiszámíthatatlansága pedig a rövid távú döntések irányába tolja el a gazdasági szereplők

viselkedését. Ezért fontos feltétel, hogy az adórendszerben alapvetően alkalmazott

megoldások hosszútávon stabilak legyenek, és a szükségszerűen érvényesített

is lehetőleg legalább egy kormányzati ciklusra szóljanak. preferenciaváltozások

RUGALMASSÁG

Miután a gazdasági teljesítmények és közszolgáltatások iránti igény, mid összegében, mind

szerkezetében folytonosan változik, ezeknek a változásoknak a hatásait az adórendszernek is

hozzá lehetőleg oly módon, hogy a középtávon várható változások

ólag ellentmondó stabilitási és rugalmassági követelményeknek.

követnie kell. Még

kezelésére hivatott eszközöket előre, kiszámítható módon kell a rendszerbe építeni, és csak

végszükség, vagy előre nem tervezhető gazdasági-társadalmi fordulat kezelésére szabad az

adórendszer alapjait változtatni. Így lehet elérni, hogy az adórendszer egyszerre legyen képes

megfelelni a látsz

- 165 -

AZ SZJA TÖRVÉNY LÉNYEGE

A törvény mindenekelőtt a magánszemélyek alkotmányos kötelezettségeként definiálja az

állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása érdekében tett jövedelmi

hozzájárulásokat – kiemelve az arányosság és a méltányosság elvét. Alapszabályként a

magánszemély minden jövedelme adóköteles, ettől eltérő szabályt csak törvény állapíthat

i évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani, ugyanakkor az

dózni, figyelembe véve

őre is. A törvény különbséget

lföldi illetőségű magánszemély között. Előbbit belföldről és külföldről

e után adókötelezettség terheli. Utóbbi természetesen csak a

meg. Az adót naptár

adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. Az SZJA a lakossági

jövedelmek szabályozásának átfogó eszköze, melynek tulajdonságai:

ÁLTALÁNOS: a magánszemély az összes jövedelme után köteles a

az adómentes lehetőségeket

KÖZVETLEN: az adó közvetlenül kapcsolódik a jövedelemhez, és az adó alanya, valamint

az adóteher viselője megegyezik

SZEMÉLYI JELLEGŰSÉG: az adó alanya a bevételt szerző magánszemély

A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő

adókötelezettségre terjed ki, meghatározott esetekben a kifizet

tesz belföldi és kü

származó jövedelm

Magyarországon megszerzett jövedelmére vonatkozik.

A jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok

A jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett

bevétel egésze, vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak

meghatározott hányada. A bevétel valam

kapott vagyoni érték. K

ely tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen

öltségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő

szabályszerűen igazolt kiadás minősül. A magányszemélynek bevételeit és költségeit

forintban kell figyelembe vennie. Az adómentes bevételek köre:

Szociális ellátáshoz kapcsolódó juttatások

Egyes szolgáltatások köre (főleg közhasznú)

Egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételek (pl. falusi turizmus)

Költségtérítés jellegű bevételek

Kockázatok viselése köréhez kapcsolódó tételek

Természetbeni juttatások

- 166 -

Lakáshoz kapcsolódó adómentes bevételek

Egyéb adómentes bevételek

Vállalkozásból való vagyonkivonás, ha az adózott jövedelemből került befektetésre

Kapott hitel, kölcsön

Visszatérített adó, adóelőleg, ha azt korábban költségként nem érvényesítették

A magánszemély javára történő magánnyugdíj-pénztárba való befizetés

Hatóság által elengedett köztartozás

Nem számítanak költségnek azok a kiadások, melyek a magánszemély személyes illetve

családi szükségleteinek kielégítése érdekében merülnek fel.

Léteznek alapnyilvántartások (pénztárkönyv vagy naplófőkönyv / bevételi és

evallása és megfizetése

költségnyilvántartás / bevételi nyilvántartás) és részletező nyilvántartások.

Az adó megállapítása, b

kvő adómérték szerint adózik. Nem kell bevallani az ingó

ánszemélynek

az adóbevallást a magánszemély

l más

A magánszemély az adóévben megszerzett jövedelméből összevont adóalapot képez, és

ezután jövedelemsávonként növe

vagyonértékből szármató 200ezer forintnál kisebb mértékű jövedelmeket. Mag

nem kell adóbevallást adnia, amennyiben csak nyugdíja van. Az adózás módjának fő szabálya

az önadózás, azaz a magánszemély az adóalapját és az adóját megállapítja, bevallását

benyújtja, az adóját megfizeti. A magánszemély adóbevallását helyettesítheti munkáltatójának

tett nyilatkozata, melynek alapján a munkáltató megállapítja az összevont adóalapot és annak

adóját, majd befizeti azt. Akkor helyettesítheti

munkáltatónak tett nyilatkozata, ha a munkaviszonyból származó jövedelmén kívü

bevétele nincs. Az adóhatóság legfeljebb 12 hónap részletfizetést engedélyezhet. Ha az

adóelőleg meghaladja a fizetendő adó összegét, úgy azt a magánszemélynek visszatérítik.

Az adózás szempontjából megkülönböztetett jövedelem-szerkezet

1) Összevonásra kerülő jövedelmek

i) önálló tevékenységből származó jövedelmek

ii) nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

iii) egyéb jövedelem

2)

ó jövedelem

k és más engedmények

Külön adózó jövedelmek

i) vállalkozásból származó jövedelem

ii) vagyonátruházásból származ

iii) tőkejövedelmek

iv) természetbeni juttatáso

- 167 -

vegyes jövedelmek

Az ítása összevont adóalap megállap

Az n

bevételhez jut; a jogszabályi rendelkezések szerint ide tartozik különösen az egyéni

vál önálló

tev n esített termék,

áru tásért, csomagolásért külön felszámított összeg /

olgáltatás nélküli átruházása. Az

Ezek: jellemzően

öltségek / értékcsökkenési leírás

ö álló tevékenység minden olyan tevékenység, melynek révén a magánszemély

lalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a könyvvizsgáló tevékenysége. Az

éke ységből származó jellemzően előforduló legfontosabb bevételek: érték

, szolgáltatás befolyt ellenértéke / szállí

üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséért kapott ellenérték / kapott kamat, kötbér,

késedelmi kamat / felvett támogatás / tárgyi eszköz ellensz

önálló tevékenységgel szemben számolható el a tevékenység folytatása érdekében ténylegesen

felmerült költségek, legfeljebb a tevékenység bevételének mértékéig.

előforduló költségek / igazolás nélkül elszámolható k

elszámolása / járművek költségei / költségként figyelembe nem vehető kiadások.

A számított adót csökkentő tételek

adójóváírás (az adóévben megszerzett jövedelem, valahány százaléka, de

maximálva van, hogy hány forint. Az adójóváírás csak akkor vehető figyelembe,

ha az éves összes jövedelem az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő

összegét nem haladta meg)

a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye

adókedvezmények (tandíjkedvezmény / lakáscélú kedvezmény / tevékenységi

kedvezmény)

személyi és családi kedvezmény

közcélú adomány

biztosítások kedvezménye

befektetési adóhitel

Az adóelőleg fizetése

Az adó adóteher viselését, valamint az

adóelőlegekkel biztosított, hogy az állam a folyamatosan felmerülő kiadásaira relatív

elkezzen, ne évente egyszer szedje be azokat. A kifizetőnek az

általa z ből 40% adóelőleget kell levonnia. Ha a

magáns őstermelő, akkor nem kell adóelőleget

levonn dóelőleg megfizetése a vállalkozó illetve az őstermelő feladata

lesz. A leget a munkáltató, a bér kifizetője

teher időbeli elosztása megkönnyíti az adózónak az

folyamatos bevételekkel rend

öss evont adóalapot képező jövedelem

zemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó vagy

ia a kifizetőnek, az a

nyugdíjból sem kell adóelőleget levonni. Az adóelő

- 168 -

is megállapíthatja. Ekkor a munkáltatónak a havonta kifizetett munkaviszonyból származó

tt adó egy tizenketted részét kell adóelőlegként rendszeres jövedelem 12-szerese után számíto

levonnia.

A vállalkozói SZJA

Az adóalap a tevékenység bevétele és a bevétel elérése érdekében felmerült költségek

különbségeként alakul ki. A jövedelmet csökkentik a közhasznú, kiemelkedően közhasznú

szervezeteknek, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknak fizetett támogatások,

legfeljebb a jövedelem 20%-ig. az ily módon kialakult vállalkozói adóalap után a vállalkozói

SZJA mértéke 18% (2000.IX.). ebből további kedvezmények vonhatók le.

Az átalányadózás

Egyéni vállalkozók és mezőgazdasági kistermelők számára csak meghatározott

tevékenységek esetén. Az egyéni vállalkozó bevételéből alapesetben 40%, törvényben

meghatározott tevékenységek folytatása esetén 80% vélelmezett költséghányadot vonhat le.

A tételes átalányadózás

Erre akkor

tevékenysége

Elszámolha

van lehetőség, ha fodrász, kozmetikus, személyszállító vagy fizető-vendéglátó

t folytat úgy, hogy más személy közreműködését nem veszi igénybe.

tó költségek

őforduló költségA legfontosabb általánosan el ek az anyag- és árubeszerzés, az alkalmazottak

bére és közterhei, egyéb kötelez

költsége, vállalkozói kivét. Egyes költségek igaz

meghatározott norm t tulajdonú tárgyi eszköz után átalányban számolható el az

értékcsökkenés.

Az összevont adóala

ő juttatások, bérleti és közműdíj, hivatali, üzleti utazás

olás nélkül is elszámolhatók a jogszabályban

ák alapján. Sajá

pba nem tartozó bevételi csoportok

Két bevételi csoport tartozik ide: ingó és ingatlan vagyontárgyból származó, valamint az

teljes nagyságától függetlenül, fix kulcs szerint, azaz nem

progresszíven adóznak. Az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmek adókulcsa

egyéb bevételek. Ezek a jövedelem

jellemzően kisebb, mint az SZJA összevontan adózó jövedelmeinek adómértéke.

A vagyonátruházás

Az adó alapja az ingó vagy ingatlan vagyontárgy, vagy vagyoni jog értékesítéséből származó

bevételnek a különböző költségek levonása után megmaradó része. A költségek 3 típusa: a

megszerzéssel kapcsolatos költségek / az értéknövelő beruházások költségei / átruházással

kapcsolatos kiadások.

- 169 -

Tőkejövedelmek

Kamat, osztalék, árfolyamnyereség, a vállalkozásból kivont jövedelem, cégautó-adó.

TÁRSASÁGOK ADÓZÁSA

Nem minősül a társaság adó alanyának:

MNB

Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fdogva tartottak foglalkoztatását

végző gazdasági társaság

Tartalék Gazdálkodási Kht.

Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Taralék Gazdálkodási Kht.

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.

Jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgálatok

Pártok

MTI Rt. stb,

A hangsúly a semleges adózási környezeten, a vállalkozási szférában maradó jövedelem

lkezések

általános kedvezményezésén van. a társasági adótörvény szorosan kapcsolódik a számviteli

törvényhez, így minden olyan esetben, ahol az adótörvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz,

a számviteli törvényben előírtak az irányadóak. Az adótörvény egyoldalúan utal a számviteli

törvényre, mert az korábban keletkezett.

Általános rende

Alapelvek:

a gazdasági tevékenységből származó jövedelmet terhelő társasági és osztalékadó

kötelezettségnek e törvény szerint kell eleget tenni

az adókötelezettséget befolyásoló – csökkentő – tételek alkalmazhatóságát annak kell

bizonyítania, akinek az érdekében áll

ha a törvény többféle jogcíme írja elő a költség, ráfordítás figyelembevételét, az ezekből

származó adókedvezménnyel egy esetben lehet élni

ha egy nemzetközi szerződés e törvény hatálya alá eső tételre eltérő rendelkezést ír elő,

akkor a nemzetközi szerződés az irányadó azzal a megkötéssel, hogy nem terjesztheti ki

az adókötelezettséget e törvény rendelkezésein túl.

A társasági és osztalékadó alanya:

- 170 -

gazdasági társaság és egyesülés

szövetkezet

ügyvédi iroda

Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRO)

Közhasznú társaság

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház

Kockázati tőkealap

őszak, amire az adókötelezettség kiterjed. Az

adókötelezettség kezdete a társasági szerződés közokiratba-foglalásának napja; vagy az a nap,

am e

cégnyil vékenység esetén a telephely

létrejöt ilatkozat megtételének napja. A társasági adóbevallást

ma r

A t s

Adóév: naptári év, vagy az az id

ely n az alapítást szabályozó jogszabály szerint létrejön a társaság; külföldi vállalkozó

vántartásba nem vett telephelyén végzett vállalkozási te

tét eredményező első jogny

gya nyelven, forintban kell elkészíteni.

ár asági adóalap meghatározása

A t a

Üze i tevékenység eredménye

+- P tek eredménye

árs sági adó alapja az adózás előtti eredmény. Sémája:

m (üzleti)

énzügyi művele

Szokásos vállalkozói eredmény

+- Rendkívüli eredmény

Adózás előtti eredmény

Az adózás előtti eredmény kettős könyvvitelű adózó esetén az eredmény-kimutatásban

kimutatott összeg; egyszeres könyvvitelt vezetőnél a pénzforgalmi nyilvántartás alapján

ózó sem (egyszerűsített éves) beszámolót, sem egyszerűsített

m eredmény-levezetést nem köteles készíteni, akkor a könyvviteli zárlat alapján

Az

+- A n csökkentő tételek

+ A

kimutatott eredmény; ha az ad

mérleget, se

megállapított összeg.

adóalap megállapítása:

+- Adózás előtti eredmény

z eredményt részben növelő, részbe

- Adóalapot csökkentő tételek

dóalapot növelő tételek

ADÓALAP

- 171 -

Az adóalapot csökkentő jogcímek

ányok, behajthatatlan követelés hitelezési veszteségből, termőföld és

ő azó bevételek, az értékcsökkenési leírás (az eszköz teljes bekerülési

jogcímek

Többek között adom

erd értékesítésből szárm

értéke elszámolható az adóalapban).

Az adóalapot növelő

n sok kitétele van a növelő tételeknek, pl. értékcsökkenési leírással, Felsorolásszerűen nagyo

értékvesztéssel kapcsolatban. Sajátos adóalanyként kezeli az adótörvény az alapítványokat,

közalapítványokat, a köztestületeket, az egyházakat, a lakásszövetkezeteket, az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztárakat, rájuk speciális kedvezmények vonatkoznak.

Egyedi adóalap-megállapítási szabályok

Külföldi szervezet adóalapja: a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származónak

minősül azon bevételek összessége, melyeket belföldi magánszemély vagy külföldi

lyen bevételek a nyújtott hitel kamata, a kötvény

s sporttevékenységért, bemutatóért

vállalkozó belföldi telephelye fizetett ki. I

kamata, a jogdíj, a belföldön végzett előadói, művészeti é

járó díj

Az adózó jogutód nélküli megszűnésének hatása az adóalapra: jogutód nélküli

dózó bármely ok miatt kikerül a törvény hatálya alól, vagy

.

megszűnésnek minősül, ha az a

székhelyét külföldre teszi

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításai: amennyiben kapcsolt

sa

vállalkozások között bármely üzleti szerződésben magasabb vagy alacsonyabb árat

alkalmaznak, mint az azonos körülmények közötti piaci ár, akkor a kapcsolt vállalkozások

kölcsönös megállapodás vagy az adóhatóság alapján az adózás előtti eredményt

módosíthatják a két árszint különbségének eredményre gyakorolt hatásával.

Az adó megállapítá

a pozitív adóalap 18%-a (2000.IX.). kivéve a külföldön

en, ott 3%-a.

A társasági adó mértéke

tevékenységet végzők esetéb

Adómentesség

Közösségi tevékenységet végző szervezeteknek, ha a bevétel legfeljebb 10millió forint, de

óévben elért összes bevétel 10%-át nem haladhatja meg az ad

Közfeladatok, támogatások, térítés nélküli átadások, juttatások miatti bevételek után nem

kell adót fizetni

- 172 -

A kölcsönös biztosító pénztáraknak nem kell adót fizetni, ha a kiegészítő tevékenységből

adódó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 20%-át

Nem kell adót fizetni a kockázati tő

nyilvántartásba vétel évében, és az azt követ

ketársaságnak, valamint a kockázati tőkealapnak a

ő hat évben. De ezek a társaságok utólag

Adókedvez

kötelesek megfizetni a megelőző évek adóját is

mények

Beruházási kedvezmény: sok feltétel teljesü

stb.

lése esetén, pl. beruházás összege, határidő

Térségi adókedvezmények: kiemelt térségben lévő székhellyel rendelkezőknek

Kis- és középvállalatok adókedvezménye: tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításához

pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata utáni kedvezmény

Az adókedvezmények igénybevételének szabályai: 100%-os adókedvezményre jogosult

veheti igénybe a kedvezményt. Minden más

A

S társasági adó

-

adózó maximum a társasági adó mértékéig

kedvezmény a csökkentett adóalap maximum 70%-ig érvényesíthető. Külföldön

tevékenységet végző nem vehet igénybe adókedvezményt.

fizetendő adó tehát:

zámított

- Adókedvezmények

Külföldön megfizetett adó

izetendő társasági adó F

a

á

e

O értékű

i. Mentes az osztalékfizetés alól a belföldi illetőségű osztalékban

Itt is adóelőleget kell fizetni. Ha az adózó az egész év során változatlan formában működött,

kkor az adó az előző évi fizetendő adó összege. Ha az adózó jogelőd nélküli, vagy

talakulással jött létre, akkor az előző évben fizetett adó működési naptári napjai alapján

nnek egész évre számított összege.

sztalékadó esetében a kapott osztalék után az osztalékban részesülő 20% m

osztalékadót köteles fizetn

részesülő, azaz valamennyi belföldi illetőségű társaság, intézményi szervezet.

- 173 -

8) MILYEN SZERVEZÉS- ÉS VEZETÉSELMÉLETI

IRÁNYZATOKAT ISMER? MI JELLEMZŐ A MAI

VEZETÉS-ELMÉLETI IRÁNYZATOKRA?

1) KKLLAASSSSZZIIKKUUSS IISSKKKOOOLLLAAAKLASSZIKUS IS

A hangsúlyt a vezetői munka praktikus voltára, célszerűségére helyezi; mérnöki módon

m

vezetéshez szükséges technikai feltételekre, a vezető és a beosztott részéről egyaránt

racionális és logikus gondolkozást feltétel azni a legfontosabb

vezetési elveket és szabályokat. A 20. század elején alakult ki, többek között TAYLOR,

„tudományo

körülm

szükséges legjobb m

éréseket kell végezni, a kidolgozott legjobb módszert szabályok formájában kell rögzíteni,

unkásokkal, akiket pénzzel kell ösztönözni arra, hogy a

an dolgozzanak. A vezetői munka irányelvei TAYLOR

for ális rendszerekben, hierarchikusan tagolt szervezeti felépítésben gondolkodik, rávilágít a

ezve igyekszik megfogalm

FAYOL és URWICK munkájának köszönhetően. Az általuk kifejlesztett módszereket

s vezetés”-nek is szokták nevezni. TAYLOR meg volt győződve arról, hogy ha a

ények adottak, minden feladathoz szakszerű módon ki lehet találni az elvégzéséhez

ódszert. A munkafolyamatokat kisebb lépésekre kell bontani, pontos

m

amiket aztán be kell tartatni a m

szabályokat betartsák, és hatékony

szerint a következők:

Minden ember munkájához tudományos alapossággal kell közelíteni

A munkások kiválasztását, képzését és fejlesztését tudományos alapon kell végezni

Kooperálni kell a munkásokkal annak érdekében, hogy a munkát az előírt módon

végezzék

Az irányítói és a végrehajtói munkát szét kell választani egymástól.

TAYLOR a vezetői feladatokat funkciókra bontotta, és egy olyan rendszerrel kísérletezett,

amelyben a munkások 8 különböző szakterületet képviselő művezetőnek voltak alárendelve.

De ezzel nem jutott nagy sikerre. FAYOL listáján 14, URWICK listáján 10 általános vezetési

irányelv szerepel. FAYOL néhány elve:

- 174 -

a) Munkamegosztás: ezt a legnagyobb hatékonyságra való törekedéssel kell megoldani

b) Fegyelem: a hatékonyság nélkülözhetetlen feltétele, a vezetőnek megfelelő szankciókkal

c) Az

d) Az ek: első helyen áll a teljes

szervezet, az egyéni érdek csak ezután következhet

e) A személyzet díjazása: a díjazásnak a munkaadó és a munkavállaló számára egyaránt

ágos módon hatékony munkavégzésre kell ösztönöznie

kell élnie a megsértőivel szemben

irányítás egységessége: egy beosztott csak egyetlen főnöktől kaphat utasításokat

egyéni érdek alárendelése az általános érdekn

kielégítőnek kell lennie, igazs

f) Centralizáció: valamennyi centralizációra minden szervezetben szükség van, a mértéke

helyzettől függően változhat

g) Kezdeményezés: a kezdeményező képesség a szervezet erejének jele: bátorítani és

fejleszteni kell

Ezeket az elméleteket nem fogadták mindenütt egyöntetű lelkesedéssel. A klasszikus

iskolához szokták sorolni a bürokrácia elméletét is, amit tudósok dolgoztak ki, pl. WEBER,

aki nézeteivel rendet és ésszerűséget próbált teremteni a társadalmi életben, annak

intézményeiben. Az ő és mások munkálkodása nyomán a bürokrácia szó negatív jelentése

folyamatosan finomult, és nagy vonalakban a következőben foglalható össze:

Specializáció: a szervezeteken belül munkaköröket kell kialakítani, amelyekben az

emberek gond nélkül kicserélődhetnek

Hierarchia: az irányítókat és a végrehajtókat, a vezetőket és a vezetetteket el kell

választani egymástól. A szervezetben világos hatásköri szinteket kell megkülönbözetni.

Szabályok rendszere: a működés hatékonysága és személytelensége ezek segítségével

biztosítható. A szabályok ismerete minden munkakör betöltésének fontos feltétele

zemélytelenségS : a hatásköröket és a jogköröket meghatározott szabályokhoz igazodva

kell kialakítani, és azokkal ugyanilyen rögzített szabályok szerint lehet élni.

222))) EMBEEMMBBEERRII KKAAPPCCSSOOLLAATTOOKK IISSKKOOLLÁÁJJAAERI KAPCSOLATOK ISKOLÁJA A figyelmet a munkavégzés emberi tényezőire irányítja; a vállalatot társadalmi

rendszerként fogja fel, amelyben emberek és csoportok bonyolult formális és informális

kapcsolatokba lépnek egymással; a veze

tést elsősorban emberek irányításaként, emberek és

soportok viselkedése befolyásolásaként tárgyalja, ehhez ad módszereket. c

- 175 -

A 20-as évek végén alakult ki Amerikában, a híres HAWTHORNE-i kísérletek nyomán,

szervezett kísérletek azt bizonyították, hogy a szervezésben és a vezetésben nagyon fontos

értékrendjüket, és igyekeznek érvényesíteni. Minden csoportban

kialakul valam l, hogy milyen sebességgel kell dolgozni, mit

me port

me z iskola sok új gondolattal járult hozzá a vezetés olyan

közötti kommunikáció, a munkakörök megtervezése, a dolgozók ösztönzése. A legfontosabb

melynek vezetői közül leginkább MMMAAAYYYOOO nevét emlegetik. Ezek a tudományos alapossággal

szerepe van az emberi kapcsolatoknak, a csoportoknak, az informális szerveződéseknek. A

munkacsoportok kifejlesztik saját szokásaikat, viselkedési mintáikat, elvárásaikat,

ezeket tagjaikkal szemben

ilyen általános elképzelés arró

jelent a normális viselkedés, különböző helyzetekben hogyan kell cselekedni; aki ezeket

gszegi, az rosszul járhat. Az egyes emberek érzik ezeket a követelményeket, azaz a cso

nyomását, aminek nagyobb az ereje a pénzügyi ösztönzésnél. A formális szervezet mellett

gjelenik az informális. Ez a

elemeihez, mint a csoportok kezelése, a személyes viselkedés, az emberek és csoportok

gondolata, hogy a termelékenység humánusabb, emberibb szervezet kialakításával, az

emberekre, az egyéni és a társas szükségletekre való nagyobb odafigyeléssel is növelhető. Az

emberek nem csak azért vállalnak munkát, hogy pénzt keressenek, hanem azért is pl., hogy:

valamilyen csoporthoz akarnak tartozni

kommunikálni akarnak más emberekkel

használni akarnak valamilyen ügynek

k erkölcsi parancsoknak engedelmeskedne

biztonságot akarnak

irányítani akarnak másokat

ki akarnak tűnni valamivel, elismerést szeretnének kapni.

Az iskola egy későbbi képviselője MMMAAASSSLLLOOOWWW az emberi szükségleteket osztályozza:

1) Fiziológiai szükségletek: étel, ital, lakás, nemi élet

2) Biztonság: nincs fájdalom, fenyegetés, megaláztatás, van viszont stabilitás, rend

3) Szeretet: tartozni valakihez, részt venni egy csoport életében, elfogadást nyerni,

szeretetet adni és kapni

4) Kiválás, elismerés: önbecsülés és ások általi megbecsülés, önbizalom, erő, presztízs,

függetlenség és szabadság, célok elérése, tekintély

5) Önmegvalósítás: a saját magunkról alkotott kép megvalósítása, azzá válni, amivé

szeretnénk, amivé képesek vagyunk

- 176 -

Ha egy alacsonyabb szintű szükséglet kielégül, akkor az megszűnik erős ösztönző erőnek

lenni. A vezetőknek ezt meg kell érteniük.

HHHEEERRRZZZBBBEEERRRGGG új motivációs elmélettel jelentkezett: szerinte a motivációt és a

munkahelyi elégedettséget két tényezőcsoport befolyásolja. Az elsőbe azok a dolgok

tartoznak (higiéniai tényezők), amelyek hiánya elégedetlenséget okoz a dolgozók körében. Itt

főleg a munkakörülményekről, egyes alapvető szükségletek kielégítéséről van szó. A második

tényező azok a dolgok, amelyek különleges teljesítményekre sarkalják az embert; ide főleg a

MASLOW-féle magasabb szintű szükségletek tartoznak.

MMMCCCGGGRRREEEGGGOOORRR szerint egy vezető annak megfelelően viselkedik beosztottjaival,

hogy milyen nézeteket vall az emberek természetéről és viselkedéséről. Eszerint

megkülönböztet 2 elméletet:

„X elmélet”: az emberek általában lusták, nem szeretnek dolgozni, nem vállalnak

felelősséget, nincsenek ambícióik, ezért állandóan a sarkukban kell járni, ellenőrizni kell

őket

„Y elmélet”: az emberek szívesen dolgoznak, ha látják a célt, meg tudják szervezni a saját

munkájukat, sokféle dologra képesek, szeretnek jó eredményeket elérni; itt a vezető dolga,

hogy érdekes, képességeiknek megfelelő feladatokat adjon nekik, bízzon bennük, ismerje el

333)) RRRENDSZERELMÉLETI ISKOLAAA

eredményeiket

) EENNDDSSZZEERREELLMMÉÉLLEETTII IISSKKOOLL A szervezetet olyan rendszerként fogja fel, amely egymáshoz szorosan kapcsolódó technikai

és társad ezet csak a környezet feltételeivel együtt vizsgálható, és

érthet annak egymással. Ez az iskola a

szervezet technikai oldalára koncentrál szemben a szociális oldallal (2.). a technikai és a

szociális o

kor ütt kell őket vizsgálni, megérteni

és nikai

vál

ami nagyobb rendszerek szerves része, alrendszere. Ide LUDWIG VON BERTALANFFY

nev

szárma OULDING a rendszerek 9, egyre

növekv

tartozn eget.

almi elemekből áll. A szerv

ő meg: a környezet és a szervezet kölcsönhatásban v

ldal szerves egészet alkot, ember és technika elképzelhetetlenek egymás nélkül,

látokat és lehetőségeket jelentenek egymás számára, egy

kezelni. A vezetőnek mindkét oldalt látnia kell: tudatában kell lennie, hogy a tech

tozásoknak emberi vonatkozásai vannak, és megfordítva is. a szervezet egy nyílt rendszer,

e kapcsolódik, aki az iskola egyik alapítója. Az elméleti alapok a biológia tudományából

znak. Az általános rendszerelméletből kiindulva B

ő bonyolultságú szintjét azonosította. Az emberi szervezetek a legbonyolultabbak közé

ak, amelyekről még ma sem tudunk el

- 177 -

444))) AAA KKKOOONNNTTTIIINNNGGGEEENNNCCCIIIAAA---EEELLLMMMÉÉÉLLLEEETTT IIISSSKKKOOOLLLÁÁÁJJJAAA A szervezésnek és a vezetésnek nincs egyetlen legjobb módja, általános receptek nem

bizonyul, másutt viszont totális

ásokat kívánnak, a siker az alkalmazkodáson múlik. Az iskola

555))) EEE

léteznek. Az alkalmazható struktúrák, módszerek, technikák sikerességét egy sor szituációs

tényező befolyásolja. Az iskola HA – AKKOR összefüggésekben gondolkodik. A szervezés

és vezetés eszköz- és módszerkészlete folyamatosan gazdagodik. A vezető feladata az, hogy

ebből a készletből azokat válassza ki, amelyekkel az adott helyzetben, az adott szituációban jó

eredményt tud elérni. Lehet, hogy bizonyos fajta szervezeti felépítés, tervezési módszer,

személyes vezetési stílus valahol kifejezetten sikeresnek

kudarcot vall, mert ott mások a feltételek. Tehát választás előtt gondosan elemezni kell a

szituációt. A kontingencia-elmélet kulcsszava a DIFFERENCIÁLÓDÁS: különböző

helyzetek különböző megold

képviselői WOODWARD, BURNS, STALKER, LAWRENCE, LORSCH.

GGGYYYÉÉÉBBB MMMEEEGGGKKKÖÖÖZZZEEELLLÍÍÍTTTÉÉÉSSSIII MMMÓÓÓDDDOOOKKK Döntéselmélet: Vannak olyan tudósok, akik a szervezetet nyitott információ-feldolgozó

működő szervezetek viselkedésében és a vezetői döntéshozatalban

ánt találhatunk. Ebben az értelmezésben a vezető

hálózatnak tartják, amelyekben döntési pontok vannak. Annak tehát, aki meg akarja érteni

a szervezet viselkedését és a vezetők szerepét, a döntések megszületésének módját kell

vizsgálnia. Az egyik legvitatottabb kérdés a racionális gondolkodásé és a döntéshozatalé.

A valóságban

racionális és irracionális vonásokat egyar

döntéshozó személy, akinek céljai vannak, a célok elérése érdekében ésszerű döntési

módszereket használhat, de mindeközben azt is számításba kell venni, hogy a célok között

konfliktusok lehetnek, a rendelkezésre álló információkban sok a bizonytalanság, a döntés

pedig általában összetett szervezetben születik meg.

Társadalmi cselekvés: nézetrendszerét olyan szociológusok alakították ki, akik a

szervezetek viselkedését az egyének szempontjából vizsgálták. Az egyéneknek

megvannak a maguk céljai, a maguk módján értelmezik az őket körülvevő világot, ezen

belül a munkahelyüket. Az egyén céljai és a célok érdekében megtervezett és végrehajtott

cselekedetei attól függnek, hogy az egyén miként látja, hogyan értelmezi a szituációt. Az

irányzat a konfliktust normális, természetes dolognak tekinti a szervezetek életében.

Nemzeti vonatkozás: a vezetésnek az általános szabályai mellett fontos, hogy melyik

országban, milyen kultúrában használják őket, ettől függhet a sikeressége. A nemzeti

kultúrák fontosabb összetevői: adott népre, népcsoportra jellemző értékek,

szemléletmódok, beállítódások / képzési, oktatási rendszer / vallás / az ország vagy régió

- 178 -

gazdasági rendszere, jogrendszere, társadalmi intézményei / az emberek történelmi

666)))

tapasztalatai, tehát hogy mit éltek át az elmúlt időkben.

AAA MMMAAAIII IIIRRRÁÁÁNNNYYYZZZAAATTTOOOKKK JJJEEERRRLLLLLLEEEMMMZZZŐŐŐIII

tá

b

A globalizálódás azt jelenti, hogy szinte bárki versenyezhet bárkivel, a határoknak, a

volságoknak nincs jelentősége, az ígéretes piacokat bármikor ellephetik az agresszív új

elépők. Nemcsak a tér, az idő is összezsugorodik.

e

A felelősség nő, egyre több érintett félnek valamiféle társadalmi felelősséget kell felvállalnia,

tikus módon kell viselkedniük.

(v

u

fo

Az új szervezeti kép a tudásalapú szervezet. A munkamegosztás horizontális volta

égrehajtási folyamatok lépéseit más-más emberekhez rendeljük hozzá) gyenge; vertikálisan

gyanez a helyzet: a végrehajtásban sok irányítási elem is beépül, az egyszerű beosztottak

ntos döntéseket hoznak meg.

A vezetői szerepek átalakulnak, a vezető nem dönt, utasít, felülvizsgál, hanem arról

gondoskodik, hogy a beosztottai a feladatokat önállóan és eredményesen lássák el.

Ahol vertikális és horizo

ha ez az összhangterem

részletre kiterjed

hangsúly a m

ntális munkamegosztás erős, a direkt irányításnak fontos szerepe van.

tő eszköz kiesik, valami mást kell helyette találni. Ha nincsenek

ő utasítások, a döntések decentralizáltan születnek, akkor az integrációban a

indenki által elfogadott jövőlépre, a küldetéstudatra, a közös értékekre tevődik át.

BENCHMARKING: magunk csináljuk, vagy másoktól vegyük át?

OUTSOURCING: a korábban vállalton be

partnereknek való kiadása, kiszervezé

lül végzett tevékenységek külső vállalkozóknak,

se (könyvelés, fejlesztés, másolás)

A hierarchikus irányítási szintek száma csökken, lapos struktúrák jönnek létre.

REENGINEERING: ezek a prog teljesítménymutató

(nyereség, m

ramok általában egy vagy több

inőség, ciklusidő, termelékenység) jelentős mértékű javítását célozzák meg.

Új vállalatv

folyam

utasít, irány

terem

ezetői típus kialakítása: tanulási képesség / csapatmunka / változásmenedzsment /

atszemlélet / nemzetköziség / modern technika / leadership (a menedzser tervez, szervez,

at, ellenőrit, a „leader” vonzó jövőképet állít az emberek elé, értékeket ad, kultúrát

t.

- 179 -

ORDULÓ VÁLLALATI

TASSA BE AZ EGYES

9) MELYEK A GYAKRABBAN ELŐF

SZERVEZETI FORMÁK? MU

SZERVEZETI FORMÁK ELŐNYEIT ÉS HÁTRÁNYAIT!

EGYSZERŰ SZERVEZET

Ez a kisebb, néhány fős vállalkozások tipikus szervezeti formája. Piacgazdaságokban a

ályzatok, folyamatábrák. Az egyszerű szervezet organikus

rvezeteknek

vállalatok jelentős hányada kisvállalkozásként kezdi az életpályáját: a bejegyzett vállalatok

döntő többsége kisvállalkozás. A kisvállalkozás motorja a tulajdonos kisvállalkozó, aki

néhány embert – kezdetben főleg rokonokat, ismerősöket – vesz maga mellé. Nincsenek

állandósult szerepek, funkciók, szab

jellegű. Az érdekeltség közvetlen benne, ebből határozott centralizálási törekvés következik.

A közvetlen érdekeltség, az áttekinthetőség és az organikus jelleg az egyszerű sze

figyelemre méltó rugalmasságot és innovációs képességet ad. Válság, jelentősebb átalakítások

idején előfordulhat, hogy nagyobb szervezetek is az egyszerű szervezetek jegyeit veszik fel,

de ez az állapot nem lehet tartós.

LINEÁRIS / FUNKCIONÁLIS SZERVEZET

Lineárisnak az olyan szervezeteket nevezzük, amelyekben az alá- és fölérendeltségi

viszonyok egyértelműek: egy embernek illetve egy csoportnak egy főnöke van, a szervezeti

i szempont a

ak az

lami gazdaságirányításban is sok funkcionális elem van.

ELŐNYEI

ábra fa jellegű és viszonylag stabil. Ezeknél az alapvető munkamegosztás

funkció: az egyes egységek szakterületekkel (termelés, értékesítés, fejlesztés, pénzügyek,

tervezés, stb.) foglalkoznak. A piaci-üzletági jellegű csoportképzés is megjelenhet, de cs

alacsonyabb vezetési szinteken. Funkcionális szervezet kialakítását a növekvő méretek,

valamint az egyes feladatkörök ellátásához szükséges speciális szakértelem teszik

szükségessé. Az sem mellékes, hogy az oktatási rendszer alapvetően funkcionális szemléletű,

és az ál

A hasonló munkát végző, sokszor azonos végzettségű embereket egy csoportba vonják össze,

azok közös forrásokból gazdálkodnak, közös lesz az irányításuk és az adminisztrációjuk,

közös szobába ültetik őket; mindezek megkönnyítik az információáramlást, a tapasztalatok

- 180 -

kicserélését, a motiválást, az új belépők felkészítését, a helyettesítést, sít. A lineáris

kap

HÁTR

csolatok egyszerűek: világos, hogy ki kinek van alárendelve, ki miben illetékes.

ÁNYAI

A funkcionális egységeken vállalati folyamatok futnak keresztül, melyeknek gyorsaknak,

hatékon lineáris

hierarchiának kell biztosítania: a főnököknek és a főnökök főnökeinek. Ha a szolgálati utat

legfelső szinten futnak össze. Olyan szervezet ez, ahol

minden fontos funkciónak van gazdája, az ügyfélnek, illetve az ügyfél-kiszolgálási

folyam

yaknak, szervezetteknek kell lenniük. A funkciók közötti koordinációt a

komolyan vesszük, a szálak csak a

atnak viszont nincs, pontosabban csak a legfelső szinten van ott, ahol már nem az

operatív ügyekkel, hanem stratégiai kérdésekkel kellene foglalkozni. A magasabb lineáris

vezetési szinteket megterhelő koordinációs igény miatt a funkcionális szervezetek hajlamosak

a centralizálódásra, ami viszont lelassítja a folyamatokat, nehézkessé teszi a döntéshozatalt.

Másik hátránya a könnyen kialakuló funkcionális válság. A szervezet funkcionális

egységeinek funkcionális céljai vannak, funkcionális szemszögből látják a cég ügyeit, a

funkciójukhoz kapcsolódó érdekek mozgatják őket, melyeket nehéz koordinálni.

ésekkel foglalkozni. Az operatív döntési és koordinációs

ályozással védekeznek, amit

egyébk

Az operatív problémák elkezdenek a hierarchiában felfelé áramlani, és mivel a szálak csak

legfelül futnak össze, a csúcsvezetők azt érzik, hogy az operatív szint rátelepszik a stratégiára:

nincs idő és mód stratégiai kérd

problémák ellen funkcionális rendszerben többnyire szab

ént is igényel a nagyobb méretű vállalkozás. A szabályozás esetén megjelennek azok a

törzskari emberek, akik főfoglalkozásban szabályoznak, vagy éppen a szabályok betartását

ellenőrzik. Ha jók a szabályok, akkor helyettesíteni tudják a magasabb szintű vezetőket.

Sok gondot okoz a vonal és a törzskar szétválasztása. A tiszta szervezési logika azt kívánná,

hogy a törzskari egységek ne adhassanak utasítást a vonalbelieknek. De akkor mindenben az

illetékes vonalbeli főnököknek kellene intézkedni, ami egy nagyobb cégnél óriási

megterheléssel jár. Így gyakorlati megoldás az, hogy a vonalbeli döntések és hatáskörök egy

része átvándorol a törzskari egységekhez.

MÁTRIX SZERVEZET

A vállalatok egyik alapvető szervezési problémája annak eldöntése, hogy a

utóbbi a fő tagolási szempont. A mátrix szervezetekben a kétféle tagolási szempont azonos

munkamegosztás (személyek és részlegek feladatkörének elhatárolása)milyen legyen, milyen

alapon történjen. Az alternatívákat általában egyfelől a funkciók, másfelől a termékek vagy

üzletágak jelentik. A funkcionális szervezeteknél az előbbi, a divizionális szervezeteknél az

- 181 -

vezetési szinten jelenik meg. Ezért az emberek egy részének „két főnöke van”, azaz a

szervezet nem lineáris. A mátrixokba nem szoktak minden tevékenységet és minden

et bevonni, a szervezet egy része tehát megmarad lineárisnak. Úgy épül fel a szervezeti egység

mátrix, hogy a sorokban a funkciók, az oszlopokban a termékek jelennek meg.

STABIL MÁTRIXOK:

Leggyakoribb megjelenési formája a termékigazgatói rendszer. Ekkor a funkcionális

egységek (terelés, fejlesztés, értékesítés) egy-egy funkció ellátásáért, a termékigazgatók pedig

egy-egy termékért vagy üzletágért felelősek. Az utóbbiaknak gyakran saját kisebb törzskara is

van, de ez nem feltétlenül szükséges. a termékigazgatói rendszer egy kísérlet a funkcionális

rendszereknél fellépő koordinációs problémára. A termékigazgatói rendszer kettős

alárendeltséget teremt, ami konfliktusokat idéz elő a szervezetben, ami azonban játszhat

kifejezetten pozitív szerepet is: felhívják a figyelmet a döntések ellentmondásaira, a

késedelmekre, a veszteségforrásokra. A konfliktus a mátrix-szervezet normális állapota. Így

csak olyan cégeknél ajánlható, ahol kedvelik és jól tűrik ezeket.

DINAMIKUS MÁTRIXOK:

Az úgynevezett projektszervezet. Ezek tipikus változatában a vállalat szakemberei szakmák

szerint vannak állandó csoportokba beosztva, egy-egy meghatározott munkára, akcióra,

viszont a feladat jellegétől függően vegyes összetételű munkacsoportokat hoznak létre

projektvezetők irányítása alatt. A projekt végrehajtása során a projektvezetés az erősebb

kapocs, egyéb szempontokból az emberek a szakmai csoportjukhoz kötődnek. A

projektvezetői feladatkör sajátos szakmai tudás és vezetői képességek meglétét feltételezi. A

projektszervezet legfontosabb erőssége az innovációs képesség: az új feladatok végrehajtását

a merev hierarchia, a megcsontosodott kapcsolatok és szabályok nem akadályozzák, a

szervezet a változó feladatoknak megfelelően szinte állandó mozgásban van. a projektek

megszületnek, végrehajtják őket, lezárulnak.

SZAKÉRTŐI SZERVEZET

Itt a cég alaptevékenységét önállóan dolgozó, egy-egy speciális területre szakosodott

kből és segítő személyzetből álló csoportok végzik, többnyire

egymás

szakértők, vagy kisebb, szakértő

tól függetlenül. Az ügyfelekkel kialakított kapcsolatok gyakran fontosabbak, mint a

szakértői csoportok közötti kapcsolatok. A szakértő diagnosztizálja az ügyfél problémáját, és

ahhoz valamilyen bonyolult, de előre kidolgozott „standard” megoldást rendel hozzá. A

szakértői magon kívül általában törzskari szervezeti egységek is vannak; feladatuk a cégszintű

ügyek (pl. tervezés, könyvelés, pénzügyek) ellátása, a szakértők munkájának

- 182 -

szolgáltatásokkal való támogatása. Mivel a szakértők függetlensége miatt különösebb belső

koordinációra nincs szükség, a szélességi tagoltság igen nagy lehet, azaz lapos szervezeti

hierarchia jöhet létre, kevés irányítási szinttel.

A szakértői szervezetek általában lineáris-funkcionális háttérszervezettel kombinálva

je truktúra egymás mellett élése számtalan konfliktus forrása, az lennek meg. A kétféle s

egyensúly megteremtése nehéz vezetői feladat.

ELŐNYE

A stabilizálás képessége: innovációs feladatok megjelenése esetén ez a struktúra rendszerint

túl tagoltnak bizonyul, a fontosabb innovációk sokszor a szervezeten kívül születnek meg.

DIVIZIONÁLIS SZERVEZET

Ilyen rendszerben általában olyan vállalatok működnek, amelyek:

több, egymástól jól elválasztható üzletágban tevékenykednek (vagy egy üzletágban, de jól

elhatárolható területen)

elyek számára a befektetések més m egtérülése igen fontos, a pénzügyi teljesítmény

űködtetésükhöz. A divízió

ősek, ami nagyfokú önállósággal párosul. A

stratégiai kérdésekkel, vállalatirányítási funkciókkal és

közpon

kiemelkedő jelentőségű.

A divizionális forma elterjedtsége és a vállalat mérete között van összefüggés, de nem

egyértelmű: döntő szempont az üzletágak szétválaszthatósága, viszonylagos függetlensége. A

divíziók a rendszer alapegységei. Elméletileg divízió szervezhető minden olyan üzletágból,

amelyekbe a vállalat tőkét fektet be nyereség reményében. A legtisztább esetben egy-egy

divízió valamilyen termék / piac kombinációt fed le; meghatározott terméket állít elő, vagy

meghatározott szolgáltatást nyújt egy adott piaci terület számára. Van tehát saját terméke, van

hozzá piaca, kiszolgálja ezt a piacot, úgy működik, mint egy kisebb vállalkozás a

nagyvállalaton belül. A divíziók bevételeit és kiadásait egymástól elhatárolva mutatják ki. Ez

teremti meg az elszámolási alapot nyereségközpontként való m

nyereségéért annak vezetője és dolgozói felel

divíziókat összefogó vállalati központ

tosított szolgáltatások nyújtásával foglalkozik.

A tulajdonosok érdekeit képviselő vállalati csúcsvezetés alapvető feladata az, hogy

felmérje az egyes divíziók jövedelemtermelő képességét, és ennek alapján befektetési

döntéseket hozzon. Ezek a döntések hosszú távra szólnak, stratégiai jellegűek.

- 183 -

ELŐNYÖK

Megkönnyíti a több üzletágban tevékenykedő nagyvállalat irányítását, elválasztja egymástól a

stratégiai és az operatív ügyeket.

A divíziók organikusabb, gyorsabb, rugalmasabb vállalkozásokként tevékenykedhetnek

Az ügyfelek / ügyfélcsoportok a divíziókban megtalálhatják a „gazdájukat”, azt az egységet,

amely operatív szinten koordinálja kiszolgálásukat

k a vállalatnak a piaccal közvetlenül érintkező, azzal direkt módon kommunikál,

a

Kiszélesedi

ttól közvetlenül függő frontvonala

ak

ü rendjük, szabályaik és eljárásaik tekintetében saját

a

Decentralizáltságának köszönhetően a rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes üzletág

zletpolitikájuk, belső felépítésük, működési

lkörnyezetükhöz alkalmazkodjanak.

vállalat nyeresége / vesztesége honnan, milyen üzletágakból, mely piaci szegmensből

szárm

A divíziók nyereségközpontokként tevékenykednek, ezért világosabban látszik, hogy a

azik, és ennek alapján megalapozottabb tőkeelosztási döntéseket lehet hozni

decentralizálható

A nyereségközpontok révén a tőke megtérüléséért, illetve a nyereségért való felelősség

kiugrási lehet

A divíziók megfelelő terepet nyújthatnak a vállalkozó kedvű, önállóságot, növekedési,

őséget kívánó középvezetőknek

vállalatról; a rendszer könnyen b

Adott esetekben a divíziók – önálló egységek lévén – viszonylag könnyen leválaszthatók a

ővíthető is új üzletágakkal

részlegek között. A divizionális rendszer e

kezelhet

A funkcionális rendszerekben sok kölcsönös kapcsolta, függőségi viszony van az egyes

zek számát csökkenti, ami a teljes rendszert

őbbé, az esetleges változásokat könnyebbé teszi.

HÁTRÁNYOK

Létrehozása és működése nem könnyű feladat. Bizonyos nagyságú belső összefonódásokat a

rendszer kibír: az egymással kapcsolatban álló egységeket nem kell feltétlenül összevonni,

vagy nem kell okvetlenül áttérni funkcionális rendszerre. A problémát a kapcsolatokat

rendező belső piac megfelelő kialakításával lehet megoldani.

A HOLDING STRUKTÚRÁK

Ezeket akkor kapjuk, ha a divíziókat gazdasági társaságok formájában szervezzük meg. Ekkor

y anyavállalathoz tulajdonosi szálon több társaság kacsolódik. Ezek a rendszerek igen

nyolultak is lehetnek. Többféle változata (melyek kombinálhatók is egymással):

eg

bo

- 184 -

Pénzügyi holding: az anyavállalat csak pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, a társaságokat

pénzügyi eszközökkel irányítja

Stratégiai holding: az anyavállalat stratégiai elképzelések, tervek alapján vezet,

stratégiai akciókat kezdeményez

Szolgáltató holding: az anyavállalat gazdaságossági és egyéb megfontolásokból

szolgáltatásokat nyújt a társaságoknak.

VIRTUÁLIS VÁLLALAT A nagy, integrált önellátó, minden tevékenységet maga végző vállalatnak ma az ún. virtuális (vagy

moduláris) vállalat az alternatívája. Ez lényegében független cégek hálózata: tagjai azzal foglalkoznak,

amihez a legjobban értenek, amire alapvető képességeik alapján leginkább alkalmasak. Egy jól

megszervezett virtuális vállalat a külső szemlélő számára egységes szervezetnek tűnik, ügyfelei

cégek széles

gyakran nem is tudják, hogy az egyes funkciókkal más-más cégek foglalkoznak. A szövetségek és

ezen vállaltok terjedésének fontos feltétele és mozgatórugója az információs technológia, a vállalati

informatikai alkalmazások fejlődése, ami lehetővé teszi, hogy egymástól távol levő

frontokon, nagy sávszélességen kommunikáljanak egymással, összekapcsoljál a tervezési, logisztikai,

pénzügyi és egyéb rendszereiket.

- 185 -

10) MELYEK A VÁLLALKOZÁSOK TERMÉK ÉS

Ű TERMÉK KÍNÁLATÁT

lyozása

SZOLGÁLTATÁS JELLEG

BEFOLYÁSOLÓ FŐBB BELSŐ ÉS KÜLSŐ TÉNYEZŐK?

A termék fogalma, osztá

ékek, például a szellemi termékek (pl. az információ)

A termékek hagyományos felosztása: fogyasztási cikkek és beruházási javak. Ez a fogalom

mára már kibővült: a termék a vállalat, vagy bármilyen szervezet bármilyen értékesítésre

vagy elosztásra, terjesztésre szánt outputja, kibocsátása. Így például termék bármilyen

szolgáltatás, a banki folyószámla, az önkormányzati építési tanácsadás, egy szabadalmaztatott

eljárás, az orvos betegség megelőző és gyógyító, az oktatási intézmény oktató, a múzeum

művelődést elősegítő tevékenysége. Az információ külön fogalomnak számít.

A termék szintjei:

A. AAAbbbssszzztttrrraaakkkttt ssszzziiinnnttt: ez a terméket a fogyasztó szempontjából vizsgálja

B. TTTááárrrgggyyyiiiaaasssuuulllttt ttteeerrrmmmééékkk::: ekkor a termék konkrét formát ölt (fizikai tulajdonsági vannak,

megjelenési formája, csomagolás, szín, kiegészítő szolgáltatások)

C. KKKiiieeegggéééssszzzüüülllttt ttteeerrrmmmééékkk ssszzziiinnntttjjjeee: a kereslettel áll kapcsolatban (imázs, státusz szimbólum,

üzembe helyezés, garancia kiterjesztése stb.)

A szolgáltatás fogalma, jellemzői

A termék fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége, amely a vevő, a

fogyasztó igényeit hivatott kielégíteni. A gyártó számára a termék csak egy tárgy, ami lekerül

a futószalagról. Vannak paraméterei, minősége. A fogyasztó számára a terméket elérhetővé

kell tenni: megfelelő étékesítési feltételekkel, garantált minőséggel, karbantartással, javítással.

Termékcsoportok:

Anyagi jellegű termékek

Szolgáltatások

Nem anyagi jellegű term

A szolgáltatás emberi és/vagy technikai erőfeszítések olyan eredménye, amelyek

személyekre, csoportokra és/vagy tárgyakra irányulnak; magukba foglalnak egy cselekvési és

egy teljesítési aktust és/vagy folyamatot; maga az eredmény egy „megfoghatatlan” termék,

- 186 -

amely fizikai értelemben nem birtokolható, hiszen maga az aktus, vagy folyamat és a teljesítés

ténye a termék.

Ezzel a 4P 7P-re bővül:

PRODUCT (termék)

PRICE (ár)

PLACE (disztribúció)

PROMOTION (kommunikáció)

PEOPLE (emberi tényező)

PHYSICAL EVIDENCE (tárgyi bizonyíték)

PROCESS (folyamat)

A szolgáltatás jellemzői:

A kézzelfoghatóság hiánya, a megfoghatatlanság

Az egyidejűség, azaz a szolgáltatás nyújtása és a „termék” elfogyasztása egy

élyfüggőség, azaz a vevő és a szolgáltató személye is jelentős, a

időre esik

A szem

szolgáltatástól elválaszthatatlan

Heterogenitás, azaz a szolgáltatás minősége sohasem lehet kétszer ugyanolyan

A szolgáltatás minőségét meghatározó tényezők: személyes tényezők / a vevő kényelmi

szempontjai / bizalmi szempontok / etikai szempontok.

Termék szolgáltatás átmenete:

Ahogy haladunk a terméktől a szolgáltatás irányába, úgy lesz a termék-maximum –

umból szolgáltatás-maximum – termék-minimum / a megfoghatóságból

me mi, hit és attitűd-

elem

A

szolgáltatás-minim

gfoghatatlanság / a mérhetőségből és fizikai paraméterekből bizal

ek szerepe.

kínálat

ők, illeA piac a tényleges és potenciális eladók és vev tve azok cserekapcsolatainak rendszere,

elyek legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Piaci egyensúly akkor áll

z nagyon ritka és rövid állapot.

m

fenn, ha a kínálat éppen megfelel a keresletnek. E

A kínálat az az árutömeg, amely

o a piacon fizikai valóságában megjelenik, vagy

- 187 -

o virtuális (látszólagos, lehetséges, lehetőségként létező) jelenléte érzékelhető,

potenciálisan jelen van.

(vagy a kereslet) tárgya. Ez lehet:

FIZIK SANYAG / ENERGIA / ELVONT TERMÉK (szoftver,

inform ányos eredmény, szakértői vélemény, piackutatás) / MUNKAERŐ /

SZOL ULTSÁGOK (használati, bérleti jog) / ÉRTÉKPAPÍR /

GAZ ZE / KIEGÉSZÍTŐ TŐKE / TERMÉSZETI KINCS

/ A F

A termékkínálat kialakítása

Az áru a piacon a kínálat

AI TÁRGY / NYER

áció, ötlet, tudom

GÁLTATÁS / JOGOS

DASÁGI TÁRSASÁG ÜZLETRÉS

ÖLD.

őszakra vonatkozóan a stratégiában meghatározott értékesítési,

termelési és kenységek rendszere, amely

az adott term

termékkínálat az egy vá lat által kínált termékek és szolgáltatások összessége, választéka a

hozzájuk rendelhet

során az alább

A termékpolitika egy adott id

fejlesztési pozíciók elérésére szolgáló elvek és tevé

ékcsaláddal kapcsolatos konkrét „cselekvési taktikát” jelöli meg. A

lla

ő mennyiségi értékekkel együtt. A vállalat a termékkínálatának kialakítása

iakat mérlegeli:

meglévő termékeit kínálj a jövőben is a már kialakult vevőkör számára

meglévő termékeivel piacbővítést, piackiaknázást céloz meg

piacfejlesztés történik termékfejlesztés, új termék piacra dobása nélkül; pl.

hálózatbővítéssel

a termékstruktúra változatlanul hagyása mellett a vállalat növeli kínálatát új termék

piacra hozatalával

termékstruktúra bővítés új termék megjelenésével. DIVERZIFIKÁCIÓ, ha a

termékstratégia megvalósítása során a vállalat növeli a gyártmánycsalád tagjainak a

számát, lehetővé téve az egyes fogyasztórétegek szükségleteinek megfelelő kínálat

létrehozatalát. Tágabban értelmezve a vállalat termelési profilját szélesítheti.

kezet a piacon forgalomba hozott termékek és termékvonalak összessége.

eit ugyanannak a vevőcsoportnak értékesítik

ékek bizonyos csoportjára

eltérő árú (értékű) termékeket értékesít a vállalt, de azok rendszert alkotnak.

A termékszer

Termékvonal, ha a vállalat olyan termékeket állít elő, melyek kapcsolódnak egymáshoz. A

termékek egymáshoz való kapcsolata lehet:

a termékek kiegészítik egymást és együtt használják azokat

a vonal gyes egyed

a viszonteladó specializálódott a vállalati term

- 188 -

A kínálatdifferenciálás tervezése

PIACSZEGMENTÁCIÓ

A piac mérete egy adott termékből, vagy szolgáltatásból megfigyelhető felvevőképesség

mérőszáma. Három mutatószáma a piacpotenciál (elvileg lehetséges értékesítési mennyiség)

> a piacvolumen (a megvalósuló értékesítés összege adott idő alatt) > a piacrészesedés (a

iaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada).

célzó és azt homogén részekre osztó eljárás. A

án először meghatározzuk a vizsgálandó piacot,

majd a szegm

A fogyasztói piac szegmentálása például a következ

k: éghajlat, régió, tájegység, vonzáskörzet

k: jövedelem, vagyon, lakásviszony, foglalkozási viszony

átrixban 1 négyzet)

II.

III. Piacspecializáció (T-P m

IV. Szelektív sp

V. Teljes p

p

A szegmentálás a piac megismerését

szegmentumok közötti eltérés a lehető legnagyobb legyen, míg a szegmentumokon belüli

különbség a lehető legkisebb legyen! A piaci szegmens a piac egyedi keresleti sajátosságokat

mutató csoportja.

A szegmentumok főbb tulajdonságai: a homogenitás / a jó azonosíthatóság / az

elkülöníthetőség / a mérhetőség / a megfelelő méret / a megközelíthetőség, elérhetőség / az

időbeli stabilitás. A szegmentálás folyam

entálás alapjául szolgáló ismérveket határozzuk meg.

ők alapján lehetséges:

Földrajzi tényező

Társadalmi-demográfiai tényezők: életkor, nem képzettség, vallás, kultúráltság

Gazdasági tényező

Pszichológiai és pszichográfiai tényezők: életstílus, motiváció, előítélet,

személyiségvonások

A termékkel kapcsolatos magatartási tényezők: árérzékenység, fogyasztási

volumen, image-hűség, márkahűség.

A piaci szegmensek kiválasztása:

I. Termék és piackoncentráció (T-P m

Termékspecializáció (T-P mátrixban egy T sor)

átrixban egy P oszlop)

ecializáció (T-P mátrixban néhány négyzet)

iaci lefedés (T-P mátrix minden eleme)

- 189 -

A VIZSGÁLT PIACI SZEGMENTUMOK ÉRTÉKELÉSE, A CÉLPIAC

KIVÁLASZTÁSA

at stratégiai céljai alapján meghatározott, a

v kritériumok, tulajdonságok, sajátosságok szempontjából homogén

biztonság)

OK VONATKOZÁSÁBAN

ŐKET, AMELYEK KOCKÁZAT

A célpiac kiválasztása nem más, mint a vállal

állalat számára lényeges

piacrészek meghatározása és pontos azonosítása. Az értékelés során több tényezőt is

figyelembe kell venni:

- A SZEGMENTUM PIACI VONZEREJÉT (méret, növekedés, időbelis stabilitás,

A VÁLLALAT CÉLJAIT A SZEGMENTUM-

- A VÁLLALAT LEHETŐSÉGEIT (adottságok, fejlesztések)

- A VÁLLALATI SZEGMENS-CÉL ELÉRÉSÉNEK ESÉLYÉT ÉS VÁRHATÓ

GAZDASÁGI HATÁSAIT

TÁRSADALMI-KÖRNYEZETI TÉNYEZ-

NÖVELŐ TÉNYEZŐK LEHETNEK

POZICIONÁLÁS

A pozicionálás a vállalati kínálat és imázs tervezésének folyamata, egy adott piacon, egy adott

a vevőkben való

tud s t foglaljon el a vásárlók

tud b ágai

alap n ő értéke

alap n

M K

termék versenytársaihoz való viszonyának meghatározása, és ennek

ato ítása. Célja, hogy a vállalat megkülönböztetett versenypozíció

atá an. Pozícionálni lehet tulajdonságok alapján, előny alapján, a felhasználás sajátoss

já , a versenytárshoz viszonyítva, termékkategóriák szerint, a termék kiemelked

já .

AR ETING-MIX KIALAKÍTÁS

rketing-mix a marketingeszközök A ma különböző piaci helyzetekben alkalmazott

ombinációja, amelyeket a vállalat a piacon adott időszak alatt céljai elérésére alkalmaz.

itika, disztribúciós politika és kommunikációs politika.

A kínála vezethez, a vevői igényekhez és

az áregy

k

Elemei a 4P: termékpolitika, Árpol

tot illeszteni kell a fejlesztéspolitikához, a belső szer

ezkedéshez.

- 190 -

A kínálat KÜLSŐ tényezői:

- Mit kíván a piac (a felhasználó és fogyasztó igényeinek a kielégítése, az ipari

tényezői:

trendekbe az informatika beépülése)

- KIT / HOGYAN / MILYEN MÓDON / MIVEL akarok kielégíteni

- Fontos, hogy a vállalatról mindenkiben egységes kép alakuljon ki

A kínálat BELSŐ

- tikának mind a fejlesztésben, mind a kommunikációban fontos szerepe van

- Az előzőeket le kell képezni a szervezetbe

Az informa

- Reklám, PR, CI, IMAGE fontos szerepe

- Itt az a fontos, hogy a vevőkről mindenki fejében azonos kép alakuljon ki.

- 191 -

11) MILYEN SZEREPET TÖLTENEK BE AZ ÁRAK A

MARKETINGBEN?

A marketingmix a marketingeszközök különböz

kombinációja, amelyeket a vállalat a p

ő piaci helyzetekben alkalmazott

iacon adott időszak alatt céljai elérésére alkalmaz.

Ele LACE / disztribúciós

pol a

AZ

mei a 4P: PRODUCT / termékpolitika – PRICE / árpolitika – P

itik – PROMOTION / kommunikációs politika.

ÁR, AZ ÁRPOLITIKA

Az árrr egy termék, illetve szolgáltatás tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséért

ért / kifizetett pénzmennyiség. Árként funkcionálhat a díj, honorárium, illeték is.

A vállalati ááárrrpppooollliiitttiiikkkaaa magába foglalja a hosszabb távú árpolitikai célok megfogalmazását, a

hosszabb távon is alkalmazandó stratégiát, az árstruktúra kialakítását, az árképzési elveket és

módszereket, az ártaktikai elveket és az érvényesített árak ellenőrzését.

Az ááárrrssstttrrraaatttééégggiiiaaa a vállalat adottságainak, lehetőségeinek és gazdasági környezetének,

valamint a potenciális kockázat elemzése alapján határozza meg a vállalati célok elérését

leginkább szolgáló ármagatartás legfontosabb irányelveit, szoros összefüggésben a

marketingstratégia egyéb elemeivel.

Az ááárrrtttaaakkktttiiikkkaaa az operatív kereskedelmi munka része, az árstratégia irányelveinek konkrét,

rövidebb időszakra történő alkalmazása.

A vállalat árpolitikai céljai sokrétűek lehetnek. A célok kapcsolódhatnak a nyereséghez, a

forgalomhoz, a versenytársakhoz, de szolgálhat sajátos marketingcélokat is.

AZ ÁRAK VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSRA GYAKOROLT HATÁSA

áák

A KERESLET ÁRRUGALMASSÁGA

A kereslet volumene függ az alkalmazott áraktól. De az árváltozások során két tényezőre is

ügyelni kell: az egyik az árváltozások gyakoriságával, a másik várható hatásukkal

kapcsolatos. Tudni kell, miként viselkedik a vevő az árváltozások esetén! Ezek az

árváltozások ne legyenek túlzottak, mert az megzavarja a vevőket. A kereslet és az árak

kapcsolatát az árrugalmassági együttható fejezi ki, értéke az árváltozás hatására

bekövetkező várható keresletváltozás irányára és mértékére enged következtetni.

- 192 -

Árrugalmasság = E = a kereslet volumenének %-os változása / az ár %-os változása =

∆Q

Jellemz

E < 1 pvető élelmiszerek)

E > 1 a kereslet rugalmas (fogyasztási cikkek)

ermék árának 1 %-os változása miként

rmék keresletét. A helyettesíthetőséget befolyásolhatja,

hogy a fogyasztónak elegendő információ áll-e a rendelkezésére.

A KERESLET JÖVEDELEMRUGALMASSÁGA

/ ∆P

ői:

a kereslet rugalmatlan (ala

E = 1 a kereslet rugalmassága egységnyi.

Minél inkább alapvető szükségletről van szó, a kereslet annál rugalmatlanabb a termék iránt.

Egy termék árának változása a rokon- vagy helyettesítő termékek forgalmára is hat. A

keresztrugalmasság azt mutatja meg, hogy az A t

változtatja meg a B (helyettesítő) te

fogyasztók jövedelmének változására.

A kereslet jövedelemrugalmassága azt mutatja, hogy az adott termék kereslete miként reagál a

Jövedelemrugalmasság = E(j) = a kereslet volumenének %-os változása / a fogyasztók

jövedelmének %-os változása = ∆Q / ∆Y.

AZ ÁRÉRZÉKENYSÉG

Az árérzékenység a vevőknek az árakhoz való viszonyát írja le. Az őt befolyásoló

tényezőknél a vizsgálat tárgya egy adott időpontban egy cég, illetve egy termék, vagy

szolgáltatás. Az árérzékenységet befolyásoló tényezők nem, vagy csak nehezen

formalizálhatók. Azok a tényezők, amelyek leginkább hatnak a fogyasztók árelfogadására:

A minőség és az ár összefüggése

A termék egyedi tulajdonsága

A helyettesíthetőség

Az előnyök

Az összehasonlítás bonyolultsága

Az áruvásárlás abszolút nagysága

A kiegészítő kiadások igénye

Az ár kedvezményekkel történő csökkentésének lehetősége

Várakozások

ÁRPSZICHOLÓGIA

Csupa kilences számjegyre végződő árak

Kiárusításnál „RÉGI ÁR” – „ÚJ ÁR” feliratok

- 193 -

Presztízsfogyasztás

Becsalogató árak (mindig van az üzletben egy olyan termék, aminek az ára a

szokásosnál alacsonyabb)

Árleszállítás (szezonvégi kiárusítás, szavatosság lejárata előtt adott

, divatjamúlt termékek, túlzottan nagy

sítás)

kedvezmény, erkölcsileg elavult

készletek kiárusítása, végkiáru

Dömpingár (indokolatlanul alacsony) / Bevezető ár

ÁRKÉPZÉS

A MARKETINGSZEMLÉLETŰ ÁRKÉPZÉS

Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Négy domináns tényező van,

: amelyek a vállalat árdöntései mozgásterét határolják. Ezek

A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény

Az előállítás költségei, ami az árak alsó határát szabja meg

A vevők árelfogadása, ami az árak felső határát szabja meg

A vállalat kockázata

léletű árképzésnél a piac a fogyasztók igényeibMarketingszem ől indul ki és figyelembe veszi a

belső vállalati tényezők csak másodlagos szerepet játszanak. Az

al

g

vállalat árpolitikai céljait. A

árképzés a piaci és gazdaságossági célok érvényesítését jellemzi. Ezek párhuzamosan is

érvényesülhetnek, de a piaci célok az elsődlegesek. Az egész vállalati marketingpolitikával

összefüggő stratégiai kérdés, hogy a vállalat termékeinek árszintjével a piac mely minőségi és

árszegmenseit veszi célba. Az árszínvonal meghatározása egyidejűleg a minőségi színvon

me választását is jelenti.

FEDEZETI ELEMZÉS

A helyes árdöntéshez sz ükséges a költségek ismerete. A piaci viszonyok között működő

l an a költségek sohasem lehetnek az árdöntések kizárólagos meghatározói. A

ések mozgásterének alsó korlátját, a vevők árelfogadási

gásterének felső korlátját jelentik. A költségek (változó

a fedezeti elemzés. Ez az árak, a költségek, az értékesített

e dezeti pont nagysága, amely

e fedezet éppen megegyezik a fix költségekkel, sem nyereség, sem veszteség

i mennyiség mellett az árbevétel megegyezik a költségekkel. Az ár itt

a fajlagos l ege. A fedezet pedig az egységnyi

termékre ju f

vá lalatnál azonb

vállalat számára a költségek az árdönt

hajlandósága pedig az árdöntések moz

és fix) egyszerű elemzési módja

m nnyiség és a nyereség közötti összefüggést vizsgálja. A fe

m llett a képződő

nem képződik. A fedezet

vá tozó költségek és a fajlagos fedezet össz

tó ix költségeket és a nyereséget foglalja magába.

- 194 -

De felmer m : rendelkezésre áll-e elég kapacitás; a fix költségekből

mennyi jut

A fedezeti hán inkább volumen-érzékeny egy tevékenység.

ÁRKÉPZÉ

ül ég itt néhány kérdés

az egyes termékre; nem szerepel keresleti korlát; a költségek viszonylag állandóak.

yad minél magasabb, annál

SI MÓDSZEREK

KKKÖÖÖLLLTTTSSSÉÉÉGGG

adják hozz latok alkalmazzák. Az időszak általános

költség alatt előállított termékek

y vetítési alapot állapítanak meg. A módszer hiányossága, hogy figyelmen

et alakulását / felülárazza a termékeket a

AAALLLAAAPPPÚÚÚ ÁÁÁRRRKKKÉÉÉPPPZZZÉÉÉSSS: ez a hagyományos módszer, ahol az összes költséghez

á a nyereséget. Főleg termelőválla

eit különböző módokon lehet szétosztani az időszak

között; itt eg

kívül hagyja a versenytársak árait / a keresl

kedvezőtlen piaci helyzetben / leárazza a termékeket, ha kedvező a helyzet, növekvő a

kereslet.

PPPIIIAAACCCVVVEEEZZZÉÉÉRRREEELLLTTT ÁÁÁRRRKKKÉÉÉPPPZZZÉÉÉSSS: logikája éppen a fordítottja az előzőnek. A keresletet itt

veszi figyelembe, hanem a

ékek piaci bevezetése során

lkalmaznak a vállalatok az életgörbe piaci bevezetése szakaszában:

tágan értelmezik: nem csupán az eladható mennyiséget

keresletet kialakító, befolyásoló szempontokat is. Új term

gyakran kétféle árat a

Behatolásos árstratégia: a felmerült költségek alapján számítható árhoz képest

alacsonyabb árral jelennek meg a piacon. Ez az ár átmenetileg alacsonyabb is

lehet a ráfordításoknál, de mindenképp minimális nyereséget tartalmaz

Lefölözéses árstratégia: a rokon- vagy helyettesítő termékek árához

viszonyítva magas induló árat határoz meg a vállalat. Ezáltal képes jelentős

extraprofitot realizálni.

A versenytársak árain alapuló árképzés első lépése annak meghatározása, hogy kit tekint a

z árkövető vállalat mindig tartja a relatív árkülönbséget. vállalat versenytársnak. A

Lényegesen kisebb a kockázata, mert mindig egy már megtett piaci lépés után következik a

követő vállalat döntése.

Az értékalapú árképzés abból indul ki, hogy az érték valódi értelmét a termék által a vevőnek

nyújtott hasznosság és az azért fizetett ár közötti egyensúlyt jelenti. Mindig a vevő

szemszögéből értékel.

Bizonyos esetekben teljesítményalapú árképzés is lehetséges. Ekkor nem adás-vételről, hanem

eladó és vevő közti sajátos kapcsolatról van szó (pl. bizományosi szerződés)

ÁRDIFFERENCIÁLÁS

Az árdifferenciálás olyan vállalati árpolitikai döntés, amely során a termékre, kisebb

változtatások alapján, vagy a termék eltérő feltételek közötti értékesítése esetén különböző

- 195 -

vevőknek különböző árakat állapítanak meg. Ezzel szemben az árdiszkrimináció, ha a

terméket mindennemű tulajdonság és az értékesítési feltételek változatlansága mellett eltérő

áron értékesítik a különböző vevőknek. Az árdifferenciálás különböző elvek feltételek alapján

lye / a földrajzi távolság, távolságkülönbség / a fogyasztás

jellem

AZ

történhet. Ilyen a fogyasztás he

vagy megrendelés ideje / a fogyasztás intenzitása, mennyisége, gyakorisága / a vevő típusa,

zői.

ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK ÁRAI

AGYKERESKEDELMI ÉS A KISKERESKEDELMI ÁRA N

értékesítési rendszer kiindulópontját a termelők, végső pontját a fogyasztók jelentik,

bülső lépés a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi funkciót ellátó vállalatok. A

eskedelem

Az

köz

ker érdekeltsége az eladási és a beszerzési ár közötti különbség, azaz az árrés. Az

kisk

nem

ese

eladási árra

A KERESKE

összes értékesített terméken realizált árrés összege az ún. árrés-tömeg, amely a nagy- és

ereskedelmi árrésből tevődik össze. Ez fedezi a működési költségeket és a nyereséget. A

zetközi gyakorlatban az árrés alapját a nettó eladási ár képezi. Automatikus árrés-politika

tén a termelői ár befolyásolja a fogyasztói árat. Autonóm árrés-politika esetén a termelő

gyakorolt hatása kisebb.

DELEMNEK NYÚJTOTT ÁRENGEDMÉNYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK

széről a kereslet befolyásolása jelentős mértékben a kereskedelmen A termelő ré keresztül

történhet.

eszközökkel

Mennyiségi nális árengedmények / promóciós árkedvezmény /

A kereskedelmi partnerek megnyerése és ösztönzése leginkább az alábbi

történhet:

árengedmények / Szezo

Fizetési időponthoz kötött árkedvezmények.

EXPORTÁRAK

Az exportőr az exportpiacon érvényesíthető árból kell, hogy visszavezesse a saját exportárait.

INCOTEMRS ajánlások, jogszabálygyűjtemény. Szállítási és fizetési feltételeket kell

meghatározni. Leggyakoribb az akkreditív, az okmányos inkasszó és a nyitva-szállítás. A

fizetési eszköz valuta, deviza vagy áru.

- 196 -

12) MELYEK AZ ÉRTÉKESÍTÉSI RENDSZER

MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI?

AZ ÉRTÉKESÍTÉSI RENDSZER FOGALMA ÉS JELLEMZŐI

Az értékesítési rendszer a terméknek / szolgáltatásnak a termelőtől / szolgáltatótól a

állalaton belüli és az e célra a

énzügyi, informatikai és

fogyasztóig / felhasználóig történő eljuttatását végző – a v

folyamatba bevont vállalaton kívüli – szervezetek személyi, tárgyi, p

szervezeti összetevői, valamint az általuk ellátott funkciók. Az értékesítési rendszer

kiindulópontja a termelő, végső pontja a fogyasztó vagy felhasználó, a közbülsők a

közvetítők, a viszonteladók, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi funkciókat ellátók. A

viszonteladók áthidalják a termelő és a vevő közötti különbségeket, adottságokat. A

különbségek és adottságok, amelyek indokolják a viszonteladók működését:

Térbeli, időbeli és mennyiségi különbségek

Minőségbeli különbségek

Egyéb adottságok

Az értékesítési láncban a termék a piaci szereplők minden típusát érinti. A termelő termel, a

nagykereskedő vásárol, hogy továbbértékesítse, a kiskereskedő vásárol, hogy

továbbértékesítse a végső fogyasztónak. Így valósul meg az értékesítési folyamat. A

folyamatban fizikai (szállítása közúton, vasúton, kombináltan, vezetéken, vízen, levegőben)

ék mozgása / az áru

ellenértéke, a pénz mozgása / az információáramlás.

és nem fizikai termékek (szellemi javak, szolgáltatások) vesznek részt.

Az értékesítési folyamat mozgásai és változásai: a term

tulajdonjogának változása / az áru

A disztribúció funkciói:

Az üzletkötéssel kapcsolatos funkciók:

Megrendelés

Tárgyalás, kísérlet a végleges megállapodásra

Az árrés megválasztása

Visszaigazolás

Az eladás és a vásárlás lebonyolítása

Az elosztási csatornák kialakítása

Kockázatviselés

- 197 -

Lo tika jellegű funkciók: gisz

Összevárás, összeszerelés

Csomagolás

Raktározás

Készletgazdálkodás

Választék kialakítása

Szállítási mód

Az áruforgalmat segítő, kiegészítő funkciók:

Fizetési kondíciók megállapítása

Promóció, keresletösztönzés, piacbefolyásolás, helyi reklámok

Információk szerzése a vevők számár a termék kiválasztásához

Kapcsolatteremtés és fenntartás a vevővel

Az áru eladási utáni szolgáltatások

ÉR ÉT KESÍTÉSI CSATORNÁK

Az té t közvetítők értékesítési csatornát alkotnak. Az értékesítési

csatorna azoknak az önálló szervezeteknek a csoportja, amelyek abban a folyamatban vesznek

e

pen lehetséges:

skedelmi

sztási cikkek esetében

minden ügynök –

több

forgalm ybe egy vagy több piaci szegmens elérésére.

AZ

ér kesítési folyamatba bevon

részt, amelynek végső eredményeként a termék vagy a szolgáltatás felhasználásra, illetv

fogyasztásra rendelkezésre áll. A gyártó általi forgalomba-hozatal többfélekép

átadja a terméket a nagykereskedőnek VAGY elhelyezi közvetlenül a kiskere

egységben VAGY értékesíti a saját boltjában.

Beruházási javaknál inkább a közvetlen értékesítés a jellemző. A fogya

lehetséges csatorna-változat előfordul (termelő – nagykereskedő –

kiskereskedő – fogyasztó). Többcsatornás értékesítési rendszernél a vállalat egy időben

azási csatornát vesz igén

ÉRTÉKESÍTÉS INTENZITÁSA

Az értékes eladási helyek gyakorisága (sűrűsége) fejezi ki, az üzleteknek a

száma, aho tnek:

ítés intenzitását az

l a termék megvásárolható, különböző szintjei lehe

Intenz rmék számos, nem szakosodott üzletben jelenik meg.

Az eladási láncban sok kis- és nagykereskedő működik együtt. Célja a minél nagyobb

piaci ré

ív értékesítés: ekkor a te

szesedés elérése

- 198 -

a termék szaküzletekben jelenik meg, ez korlátozott

számú eladóhelyet jelent. A verseny alapja ezeknél a termékeknél a minőség, annak

állandó

Szelektív értékesítési mód:

sága.

Exkluzív értékesítés: az egészen kiemelkedő minőségű termékek, ritkaságok, egyedi

tervezé vészeti tárgyak számára. Kevésszámú eladóhelyet kíván

meg, e kialakításúak, mindig termékre, márkára szakosodottak.

Az ela tségű, motivált. A termékek piaci versenye a minőségen,

iának a tőkeigénye magas.

NAGYKE E

sű vagy kivitelezésű mű

zek az üzletek különleges

dó magas képzet

ritkaságon, a márkanéven alapszik. Ennek a kategór

R SKEDELEM

A nagykereskedelem azoknak a személyeknek és intézményeknek a termék vagy

szolgáltatásé őknek, más

nagykereskedő asználóknak értékesítenek, de a

végső fogy jelentős.

rtékesítési tevékenysége, akik viszonteladóknak (kiskeresked

knek), vagy intézményi, illetve üzleti felh

asztók részére történő értékesítésük nem

A nagy- és kiskereskedelem eltérő jegyei:

A nagykereskedelmi tranzakciók nagyobb volumenűek, szélesebb üzleti területet fednek

le

A nagykereskedelmi szervezetek kevesebb figyelmet fordítanak a promócióra, a légkörre,

az üzlet helyének kiválasztására

Az egyes országok kormányai jogi és adózási szempontból megkülönbözteti őket

A nagykereskedelem területén ellátott fontosabb funkciók:

Beszerzés és a választék kialakítása a fogyasztói igények alapján

Választék kialakítása: beszerzés nagy szériákban, majd ezek kisebb egységekre osztása

Raktározás, így a vevők készletezési költségeinek csökkentése

Szállítási tevékenység, ami gazdaságosabb a tételek nagysága, útvonal-optimalizálás miatt

Finanszírozási rendszerük (hitel) kedvező pénzügyi helyzetet teremt a vevőknél

Kockázatviselési politikájukkal tehermentesítik a beszállítókat

Értékesítéseik széles kapcsolati rendszerre támaszkodnak

Kétirányú információáramlás: beszállítók felé a vevői, piaci információk; vevők felé a

várható trendek információi

A n tek főbb típusai:

Forgalomszervezési és üzletépítési tanácsokat adhatnak a kiskereskedőknek.

agykereskedelmi szerveze

Az áru-nagykereskedők önálló vállalkozások, a forgalmazott árut

tulajdonukba veszik

- 199 -

Az ügynökségek és brókerek közvetítők, főleg tranzakciós feladatokat látnak

el

A termelők és a kiskereskedők saját nagykereskedelmi szervei; ezek egyrészt

értékesítő egységek, másrészt beszerzési irodák

Egyéb, egyes területekre szakosodott nagykereskedők

SKERESKEDELEMKI

ISKERESKEDELEM FOGALMAA K

iskereskedelem azokat az értékesítési tevékenységeket foglalja magába, amelA k yek az áru,

a fogyasztó személyes fogyasztását, tehát nem üzleti célú

vékenységet.

vagy a szolgáltatás közvetlen,

felhasználását szolgálják. Ezt a kiskereskedő bonyolítja le. A kiskereskedelmi bolt (üzlet)

olyan üzleti vállalkozás, amelynek forgalma döntően a kiskereskedelemből származik. Bár a

kiskereskedő az értékesítési láncban a nagykereskedő és a fogyasztó / felhasználó között áll,

az értékesítési lánc bármely tagja végezhet kiskereskedelmi te

A KISKERESKEDELEM FELADATAI

A prognosztizálható keresletnek megfelelő rendelések feladása

Az áru fogadása és tárolása

Az értékesítés, maga az eladás mozzanata (vevő tájékoztatása, a termék bemutatása,

ajánlása, becsomagolása)

Az áru elhelyezése az eladótérben, a kialakítása a megfelelő termékválasztéknak

Árazási feladatok

A forgalomnak megfelelő készlet-szabályozás

Felkészülés a forgalomnövekedésre, készletcsökkentés a kereslet hanyatlása esetén,

információgyűjtés a vásárlói észrevételekről, reklamációk

A visszaváltható göngyölege átvételének lebonyolítása

Vevői reklamáció esetén hibás áru kicserélése

A ISKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG CSOPORTOSÍTÁK SA

nél a vevő nem számít jelentős

n

E GOODS, ezek olyan termékek, amelyeket a vásárló számos

Árusítás szempontjából léteznek kényelmi termékek, melyek

mi őségi és árkülönbségekre, ezért igyekszik azokat közvetlen környezetében beszerezni.

nnek ellentéte a SHOPPING

üzlet kínálatának összehasonlításával vesz meg.

- 200 -

Az árusít

érdekében) leh ségének tényezői formálják (differenciálják) az árusítás módszereit, ami

lehet:

ás módja: tulajdonképpen a kényelem és a kiválogatás (a kockázat mérséklése

ető

Hagyományos közvetlen személyes kiszolgálás

Önkiszolgálás

Fél-önkiszolgálás

Automaták útján való forgalmazás

Levélben, telefonon vagy interneten keresztül történő rendelés

A tulajdonlás típusa:

Független: a tulajdonos egyetlen bolt üzemeltetését látja el önmaga, vagy

néhány alkalmazottal

Lánctípusú: a tulajdonos több üzlet felügyeletét látja el

Bérlet: az üzletet, vagy egy nagyobb kereskedelmi egység egy részlegét

üzemelteti a bérlő

Szövetkezeti rendszerű: kiskereskedelem esetében a tulajdonosok száma nagy,

azottak végzik az üzemeltetés részben a tulajdonosok, részben alkalm

Franchise rendszerű: az értékesítési rendszer fejlődésének jellegzetes, egyre

Az üzlet típusa

Bolti kiskereskedelem

növekvő területe

:

Élelmiszerüzlet

Szaküzlet: kevés árucsoport, nagy választék

Áruház: több termékvonal

Diszkontáruház: alacsony árszint, önkiszolgálás, szerényebb környezet, kevés

szolgáltatás

Üzletlánc: kiskereskedők önkéntes társulása, különböző helyeken, azonos

névvel, formával és választékkal

Szupermarket: nagyméretű (több mint 1.000m^2), önkiszolgáló terület, bő

választék, alacsony üzemeltetési költség, szerény árrés, főleg élelmiszer és

háztartási eszköz

Hipermarket: még nagyobb (több mint 10.000m^2), élelmiszer és más

termékcsoportok

- 201 -

Bevásárlóközpont: autóval könnyen elérhető, nagy épületrendszerben,

vásárlásra és szórakozásra, több száz kiskereskedelmi egységet is tartalmazhat

Nem bolti kiskereskedelem: Középpontjában a vevő kényelme áll.

Közvetlen értékesítés: ügynökön keresztül

Multi – level – marketing: a vállalat független üzletembereket szervez be

a. A disztribútorok újabb disztribútorokat vonnak be, akik a

ékeiket.

termékei elosztásár

vevőknek otthonukban adják el term

Katalógus-áruház (csomagküldő kereskedelem)

Automaták és önkiszolgáló gépek: épületen belül, vagy utcán.

A KISKERESKEDELEM SAJÁTOS TERÜLETEI

Ilyen a személyszállítás (távo árosi-, vízi-, légi-, vasúti személyszállítás), a

lakosság részére végzett teherfuvarozás, javítás-karbantartás, távközlés, TV és rádió

műsorszórása, vendéglátó-ipari

AZ ÜZLET KIALAK

lsági autóbusz, v

szolgáltatások, turizmus.

ÍTÁSA ÉS ELHELYEZÉSE

A termék

hogy milyen ü a, milyen

szintjeit érdem

milyen legyen a m tása.

kis haszon – nagy forgalom (jelentős hirdetési

külső kerületeiben, vagy kevésbé vonzó belső kerületekben, alacsony

miféle extra szolgáltatás, szerény üzlet-kialakítás), vagy nagy haszon

– kis forgalom lú eladói tevékenység, belvárosban, bevásárló központokban)

lehetséges a

A kiskere d jellegének kialakítása során a főbb vizsgálandó

tényezők: l

elhelyezése / Vonzáskörzet

PIACI L G

és a szolgáltatás jellege, az igénybevétel módja, a piaci környezet határozza meg,

zletpolitikát valósítson meg, miként épüljön ki az értékesítési csatorn

es létrehozni, hova települjön az üzlet, a szolgáltató, milyen választékot tartson,

érete, nyilvántar

A kereskedelmi egység üzletpolitikája:

támogatottság, a város

bérleti díjak mellett, sem

(magas színvona

ált lában.

ske elmi üzlet jellemzőinek,

Vá aszték kialakítása / A szolgáltatások színvonala / Az üzlet arculata / Az üzlet

O ISZTIKA

A PIACI LOGISZTIKA FOGALMA ÉS CÉLJA

tika magába foglalja az anyagok, alkatrészek, késztermékek meghatározott

tározott helyre és

A piaci logisz

időben, megha feltételek között történő eljuttatását, a készletek tárolását,

csomagolá ,

ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó információáramlást és feldolgozást.

sát a rendelések felvételét, a beérkező áruk fogadását és küldését, valamint az

- 202 -

RAKTÁROZÁS, KÉSZLETEZÉS ÉS A VÁLASZTÉK KIALAKÍTÁSA

i funkció ellátása tér, és eszközigényes feladat. Az áru védelme, a könnyű és A raktározás

seket és rakodógépeket

igényel. A s ötti időbeli eltérések áthidalását. A

készletgazd k

és az értékesí

intenzitásuk e ítse az eltéréseket. A választék

kialakítása már gyártott termékek olyan

összetételé de ugyanakkor

gyors hozzáférhetőség biztosítása korszerű épületet, berendezé

ké zletek biztosítják a kereslet és kínálat köz

ál odás hatással van a beszerzésre és az értékesítésre, összekötő kapocs a termelés

tés között. Sok esetben a termelés és a fogyasztás folyamatos, de időbeli

ltérő. A készletezés feladata, hogy kiegyenl

termelői és kereskedői feladat is. Elsősorban a

nek a kialakítása a cél, amely megfelel a vevői igényeknek,

jövedelmező gazdálkodást biztosít az eladó számára is.

A SZÁLLÍTÁS

A termelő és az értékesítő abban érdekelt, hogy a termék biztonságosan, időben, a vevő

megelégedettségét elnyerve érkezzen rendeltetési helyére. A szállítások szolgáltatás-szintjét

határidők, biztonság, flexibilitás,

közúti, vezetékes, légi, illetve kombinált fuvarozás.

meghatározó tényezők: megbízható, rövid szállítási

költségszint. A költségeket saját fuvareszköz esetén azok kihasználtsága határozza meg.

Fontos a jármű útvonalának megtervezése, optimalizálása járattervező szoftver segítségével

lehetséges. A fuvarköltség számításának alapja a szállítási módok szerint differenciált

díjszabás. A szállítás módjai vízi, vasúti,

A PIACI LOGISZTIKA INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA

A vállalat eredményessége nagymértékben javítható az üzleti folyamatok gyorsításával,

átláthatóbbá tételével, a felesleges, redundáns adminisztratív folyamatelemek kiiktatásával, a

fölösleges papírmunka felszámolásával, a szervezést hatékonyabban támogató informatikai

bázis megteremtése révén. Ilyen JUST IN TIME (JIT) termelésszervezési mód. A gyors

ügyi folyamatokban főleg az informatika teremti meg a

yképesség feltételét. A logisztikai feladatok automatizálását

. Ez a just – in – time

atát és a felhasználástól függő

reagálású QUICK RESPONSE (QR) vevőkiszolgálás az elektronikus kereskedelem és annak

logisztikai támogatásának bázisán jöhet létre. A beszerzésben, a termelésben, a szállításban,

az értékesítésben, a pénz

hatékonyságnövelés, a versen

segíti a CRP (CONTINUOUS REPLENISHMENT PROGRAM)

stratégia megvalósítása esetén irányítja a készletezés folyam

automatikus feltöltést tesz lehetővé.

Az elektronikus adatcsere (EDI = ELECTRONIC DATA INTERCHANGE) igazgatási,

kereskedelmi, közlekedési adatok, okmányok, dokumentumok, hivatalos ügyiratok

papírmentes, számítógépi alkalmazások közti, nemzetközi szabványok szerinti elektronikus

- 203 -

cseréjét jelenti. Az érintett dokumentumok lehetnek megrendelések, számlák,

visszaigazolások, bankátutalások, váműrlapok, szállítólevelek, adóügyi dokumentumok.

Az UN-EDIFACT szabványok és irányelvek gyűjteménye, amely az áruk és szolgáltatások

kereskedelmével kapcsolatos strukturált adatoknak az egymástól független számítógépes

informatikai rendszerek közötti elektronikus cseréje. Gyakran használt üzenettípusok:

pályázati kiírás, rendelés-visszaigazolás, árkatalógus, szerződéskötés, kiszállítási terv,

szállítmányozási és fuvartarifa információ, vámáru-nyilatkozat, átutalási megbízás.

- 204 -

13) MELYEK A MARKETING INFORMÁCIÓS-RENDSZER

ÉS A MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ FŐBB JELLEMZŐI?

MARKETING-INFORMÁCIÓS RENDSZER

A marketing információs rendszer jellemzői

Az információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat – környezet

tranzakcióira (az ügyletek lebonyolítására) vonatkozó információk koordinált és folyamatos

beszerzését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek

valamint a funkciók ellátását lehetővé tevő hardver- és szoftvereszközök összessége. Ez akkor

marketing információs rendszer, ha

Összhangban van a vállalat marketing stratégiai céljaival, és megfelelő

információkat szolgáltat a vállalatvezetésnek a stratégiai célok

megvalósulásáról

Marketing alapú, vagyis ha adatbázisa magába foglalja a marketing feladatok

ellátásához szükséges külső és belső információkat

Marketing szemléletű, azaz ha az információk jellege és a feldolgozás általi

csoportosítása, az információbázis biztosítja a vállalat teljes tevékenységének

marketing meghatározottságát

Marketing célú, ha kimenet-orientált, vagyis a piaci szükséglet-kielégítésből

levezetett szervezetműködést támogatja (azaz a szervezet felépítését, a

szervezetelemek egymás közötti kapcsolatát, a folyamatelemek egymásra

épülését)

Az információs rendszer fő összetevői:

Az ember – a döntések előkészítője és a döntéshozó

Az információ – belső és külső információk

A hardver és szoftver eszközök, szervezési megoldások

A marketinginformációk főbb csoportjai

A marketing információs rendszer (MIR) stratégiai célok elérését szolgáló, ahhoz

információbázist teremtő széleskörű adatgyűjtő, számos információforrásra épülő, gyors és

hatékony adatfeldolgozást lehetővé tevő szolgáltatás. Információbázisában az üzleti célú

- 205 -

információk mindkét csoportja megjelenik: egyrészt a piac szereplőivel, azok termékeivel,

szo ásaiv

befolyásoló közvetett hatások inform ő

inform

KÜLSŐ INFORMÁCIÓK

lgáltat al kapcsolatos információk, másrészt a piacon érvényesülő, versenyt

ációi. Megjelenési helyüket tekintve belső és küls

ációs csoportokba sorolhatók.

I) Tudományos-műszaki eredmények információi

Ezek egyre szélesedő köre érhető el az interneten, hazai és külföldi nagy könyvtárak

datbázisok. További források a

nemzetközi szabványok (ISO), európai szabványok (EN) és a magyar szabványok (MSZ).

katalógusai, lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok, nemzetközi a

II) A fogyasztóra, vevőre vonatkozó információk

Fogyasztói réteg és területi vizsgálatok adatai, piaci célcsoportok megkülönböztető adatai,

az értékesítés jövőbeni lehetőségei irányukba

Vevőnkénti információk, legrészletesebb állandó és időről-időre változó adatok

A fogyasztó, a vevő magatartásának adatai

III) A versenytársakra vonatkozó információk

Kik a piac s

a jellemzői? Mik az áraik ilyen értékesítési csatornákat vesznek igénybe?

zereplői? Milyen termékekkel és szolgáltatásokkal vannak jelen? Ezeknek mik

? M

Meg k

törekvéseik

ell ismerni stratégiájuk fő összetevőit. Információkat kell szerezni fejlesztési

ről.

Ismern e

profit, likv

i k ll a versenytársak erős és gyenge pontjait (tradíciók, hagyományok, image,

iditási helyzet stb.)

Meg kell é ingtevékenységük főbb jellemzőit.

IV) A gazd

rteni üzletfilozófiájukat, market

asági, jogi, politikai, kulturális környezetre vonatkozó információk

mációk vonatkoznak politikai, gazdaságpolitikai környezetre (feszültségek,

olitika, vámpolitika) / jogi környezetre (törvények, előírások, korlátozások) /

Ezek az infor

kereskedelemp

gazdasági környezetre (árpolitika, vásárlóerő, életszínvonal konkurencia) / kulturális –

iskolázottság, vallási előírások, családszerkezet) /

földrajzi, k szállítási távolság).

BELSŐ IN

I) A term

társadalmi – szociális környezetre (

limatikus környezetre (népsűrűség, éghajlati viszonyok,

FORMÁCIÓK

ékek és szolgáltatások információi

A kínálattal és a versenytársak vizsgálata során nyert információkkal függ össze. Itt jelennek

meg a termékek, szolgáltatások piacképességének vizsgálata során nyert információk.

- 206 -

II) Termék-előállítás és szolgáltatások technológiájának információi

A termék-előállítás folyamatának jellemzői jelennek meg, és a szolgáltatásjellemzők.

Valamint az új technológiák és termelési eljárások bevezetése

III) A termékszerkezet vizsgálatának információi

Arányváltozások, súlypontképzések információi, a termékösszetétel és annak változása.

éghez kapcsolódó információkIV) A kereskedelmi tevékenys

tnerek, szállítási és fizetési kondíciók, Például a különféle kereskedelmi formák, típusok, par

reklamációk stb.

V) Értékesítési csatorna információk

Saját és közvetítő csatornák adatai itt találhatók, valamint a fejlesztésükre vonatkozó

I)

információk, az ügynökhálózat.

V Az ár- és jövedelmezőségvizsgálatok információi

alcsoportja: az árak és a költségek adatbázisaKét . A saját termékek és szolgáltatások ár- és

a piacon

a fogyasztói magatartás vizsgálattal stb. A

kapunk a termékek és szolgáltatások

VII

árszínvonal vizsgálata összefügg egyrészt a konkurens cégek árvizsgálatával,

érvényesülő általános árszínvonal vizsgálattal;

költség-információs adatbázis esetén információt

önköltségéről, összetételéről, az állandó és változó költségekről stb.

) Értékesítést elősegítő eszközök, tényezők információi

Többek között itt jelenik meg a reklám, image, PR, márka, eladásösztönzés különböző

almazott formájaalk .

VIII) A kommunikációra vonatkozó információk

összetevői a média, kommunikáFő ciós költségek, kampányok gyakorisága stb.

MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ

A marketingmix negyedik P-je. A kommunikáció minden olyan folyamat, amelyben

információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy a

jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki. A kommunikáció résztvevői az üzenet

kibocsátója, a közlő, valamint a befogadó. A közlés tartalma, értelme a hír, üzenet. Az adó ezt

mációközlő csatornán jut a befogadóhoz. Az adó működése

. A vevő végzi a dekódolást. Fontos, hogy az

fo

jellé alakítja, amely az infor

gyakran a kódolási folyamatot is magába foglalja

üzenetek kölcsönösen egyértelműek legyenek. Diszkrét jelek esetén digitális kódolásról,

lytonos jelek esetén analóg kódolásról beszélünk. A csatornát szennyezheti zaj is.

- 207 -

A marketingkommunikáció a vállalati kommunikáció része, amely biztosítja a

arketingfunkciókhoz kapcsolódó információk többirányú, hatékony továbbítását. Új

ngkommunikáció 4

mi legyen az üzenet tartalma,

dönteni, hogy milyen pozíciót akar a

tégia

solás a vállalattól indul ki és

özvetlenül a fogyasztóra hat, és a hatás a láncban visszafele érvényesül.

smechanizmusainak modelljei: egyrészt az AIDA

shierarchia modell a piac (vásárló) marketingkommunikáció

m

területként az infokommunikációs marketing jött létre. A marketi

meghatározó területe a reklám, az értékesítés-ösztönzés, a személyes eladás és a PR (PUBLIC

RELATIONS). A marketingkommunikáció fő kérdése, hogy

majd meg kell határozni a célközönséget, aztán el kell

cég elfoglalni a piacon. Az elérni kívánt hatástól függően kétféle kommunikációs stra

közül lehet választani: TOLÓ (PUSH) stratégiánál a piacbefolyá

a hatás láncolat következő lépcsőjére hat, végül eljut a fogyasztóhoz. HÚZÓ (PULL) stratégia

esetén a termelő k

A marketingkommunikáció hatá

modell: ATTENTION (figyelemfelkeltés) – INTEREST (érdeklődés) – DESIRE (vágy) –

ACTION (tett). Másrészt a hatá

hat szintjét különíti el. Ezek a figyelemfelkeltés, megismerés, megkedvelés, előnyben

részesítés (preferencia), elkötelezettség, vásárlás.

REKLÁMKOMMUNIKÁCIÓ

A reklám a kommunikáció, ezen belül is a tömegkommunikáció speciális fajtája. A

reklámkommunikációs modell: az adó a reklámozó cég, a címzett mindenki, aki a reklámot

yszeri vásárlásra ösztönzés,

lgáltatás indításáról, vagy adott eseményekről.

olvassa, látja, hallgatja. A reklám céljai között szerepelhet eg

márka-hű fogyasztói réteg kialakítása, bolthűség erősítése, információközlés új termék

megjelenéséről, új szo

Másképp: a reklám fizetett, személytelen, termékeket, szolgáltatásokat, ötleteket,

unikáció. Az

ladótól a vevő felé irányuló információ-kibocsátás annak érdekében, hogy az a vásárló

reklámüzenet befogadásának lépcsői

szervezeteket és embereket széles hatókörű médiákon keresztül elérő komm

e

attitűdjét és magatartását befolyásolja.

A : A figyelem irányítása / Az érdeklődés felkeltése /

Tájékoztatás / Asszociáció keltése / Meggyőzés / Vásárlás.

A reklámmal szemben támasztott követelmények:

Érzékelhetőség

A figyelem felkeltése (különleges eszközök, újdonság, szokatlanság, színek, hangok)

Asszociáció keltése

Az emlékezetben való megmaradás (ismétlés, érzelmi hatás, humor)

A vásárlási szándék felkeltése

- 208 -

A reklámkampányok keretében kidolgozásra kerülő reklámok két fő csoportja a termékek,

szolgáltatások reklámja, illetve a cégreklám. A reklámtervezés főbb feladatai:

Reklámcélok kitűzése (új termék bevezetése, új értékesítési területek)

Célcsoport kijelölése (korcsoport, nemek, életmód)

A kívánatos változás meghatározása (piaci részesedés növelése 5%-kal)

A reklám tartalmának meghatározása (stílus)

Reklámhordozók meghatározása (TV, óriásplakát)

Elhelyezési időtartam, ismétlések gyakorisága

Saját szervezet, reklámügynökség feladatainak meghatározása

Költségvetés készítése

A reklámeszközök:

Nyomtatott médiumok: a napilapok a legnagyobb példányszámban előállított

eszközök, nem ellenőrizhető a célcsoportja. A hetilap és folyóirat szelektívebb módszer.

A szaklapok olvasói érhetők el a legnagyobb biztonsággal. A direct mail levélpostai

küldeményként továbbított levélreklám, a direktmarketing egyik eszköze.

Sugárzott médiumok: a rádió szelektív, szükséges a gyakori ismétlés, de olcsóbb. A

TV egyesíti a képet, hangot, de nem szelektív.

Elektronikus médiumok: hang- és képmagnó szalagok, CD-ROM, telemarketing

(telefonon hoznak kapcsolatba egymástól távol élő üzletembereket, szakértőket, cégeket,

eseményeket, helyszíneket), CALL CENTER (ügyfélkapcsolat-tartás céljára)

Kihelyezett médiumok: hirdetőoszlop, INFO TOUCH (számítógépes információs

rendszer, digitális térképes tájékoztatás), plakátok, óriásplakátok, cégtáblák.

A reklámpiac elsődleges szereplői az üzenet kibocsátója, a reklámügynökség, valamint a

média- és reklámhordozó tulajdonosok.

A reklámhatás a reklám tudatosulásának szintje a fogyasztóban. A reklám-eredmény a reklám

hatására történt cselekvést, vagyis a vásárlás szintjét jelzi. A reklámhatékonyság az

eredmény és a ráfordítás hányadosa. Ez utóbbinál azt vizsgálják, hogy a feltételezett

szabályi előírások, valamint az etikai,

erkölcsi alapokon nyugvó szakmai szabályozás. Etikai kérdések

tendenciához viszonyítva milyen forgalomnövekedést biztosított a reklám, majd az így elért

többletbevételt viszonyítják a teljes reklám ráfordításához.

A piacon betartandó szabályok két csoportja a jog

merülnek fel ugyanis a

re m ló, klá ok esetében, többek között: egészségre káros termékek, félrevezető, félelmet táplá

- 209 -

té e lámok, a döntésre

k e ék másolása, hamisítása stb.

ny ket elhallgató, közízlést sértő, megvesztegetés határát súroló rek

épt len gyermekek megcélzása, term

VÁSÁRLÁSÖSZTÖNZÉS

Az ösztönzés hathat a fogyasztóra, illetve a kereskedelemre. A vásárlásösztönzés különböző,

a vevő v á szközök

összessége azni kívánónál az alábbi

feladatok e t ása / a

program ki l gram lezajlása utáni értékelés.

A vásárlás z

ás rlási szándékát felkeltő, erősítő, döntéshozatalát meggyorsító e

. Többségük rövidtávon hat. Az ösztönzést alkalm

llá ása szükséges: A cél egyértelmű meghatározása / Az eszközök kiválaszt

do gozása / az időzített program levezetése / a pro

ös tönzés főbb csoportjai:

Akciók e sz rvezése: díj, verseny, tombola, kiárusítás

A fogy t , képzés asz ó tájékoztatása: árubemutató, előadás, betanítás, szaktanácsadás

POS-P OS = POINT OF SALE, azaz az eladás helyszínén

ök. Kóstolók, árubemutatók, minták, kirakatok, plakátok, fényképek,

OP eszközök alkalmazása: P

alkalmazott eszköz

különleges megvilágítás

ré

A v

Anyagi ösztönzés: kupon, nyereményjáték, árengedmény, fizetési kedvezmény,

szletakció

ásárok és kiállítások a marketingkommunikáció több funkcióját betöltő intézményi.

S

KIÁLLÍTÁS

zerepük: vásárlásösztönzési / reklámfunkciót / PR funkció is betöltenek.

VÁSÁR

Nagyközönség számára Szakemberek számára

Árucsoportjai fogyasztási cikkek Árucsoportjai beruházási javak

Kiállítók a kereskedők Kiállítók a gyártók

Látogatók a végfogyasztók Látogatók a továbbfelhasználók

S éokf le árucsoportot mutatnak be Kevesebb az árucsoportok száma

Jele nalúak ntős minőségbeli különbségek Termékek magas minőségi színvo

Árusítás is történik Üzletkötés a jellemző

SZEMÉLYES ELADÁS

Ez kétirányú kommunikációt jelent eladó és vevő között egyének vagy szervezetek vásárlási

döntéseinek elősegítése, meghozatala érekében. A személyes eladás:

a forgalom növelési célján, mint legfontosabb célon túl

az informálás (a termék tulajdonságainak megismertetése, elfogadtatása, igénykeltés)

- 210 -

a meggyőzés (a versenytársak termékeitől eltérő előnyös sajátosságok kiemelése,

bizonytalanságok leküzdése)

a vevőhöz a termék kiszállítása, beállítása, üzemeltetéssel, használattal kapcsolatos

tanácsok adása; a vevő véleményének, igényeinek megismerése

folyamatos kapcsolattartás, az újravásárlás lehetőségének kihasználása.

A személyes eladás szervezése történhet: Földrajzi területek szerint / Termékorientáltan /

Vevőtípusok szerint.

PR

A PUBLIC RELATIONS célja összhang és pozitív viselkedés elérése és fenntartása a vevők

és olyan társadalmi csoportosulások körében, amelyektől a vállalat küldetésének teljesítése

függ. A vállalat a PR tevékenyégével kedvező társadalmi és politikai környezetet hoz létre és

kapcsolatrendszerében. A PR a tulajdonos, a vezetés tart fenn a vállalaton belül és a vállalat

funkcióinak integráns részét képező

szemléletmód

az ehhez kapcsolódó tervszerű, folyamatos tevékenység

általános magatartásforma, amely arra irányul, hogy

a vállalat külső és belső kapcsolatainál megértést, elfogadást, támogatást,

bizalmat szerezzen, és ezzel

üzleti tevékenységét, annak eredményességét hosszú távra megalapozza.

kapcsolatban állók

ciális vevők, beszállítók, üzleti partnerek), valamint a vállalat és tágabb

tés, bizalom, elfogadá zervezeteken belüli, a

özötti – kölc mmunikációs

lakítása. Feladatai ebbő

A PR kapcsolatszervezés, olyan tervszerű és folyamatos kommunikációs tevékenységsorozat,

amelynek az a célja, hogy a vállalaton belül a vállalat és a vele szoros

(vevők, poten

környezete között megér s jöjjön létre. Célja a s

szervezetek és a környezetek k sönös előnyökön alapuló – ko

kapcsolatok céltudatos a l vezethetők le:

a vállalaton belüli kommunikációs kapcsolatok fejlesztése

a vállalata és környezete k t kiépítése,

ödés többirá

özötti kommunikációs kapcsola

működtetése, a műk nyú elemzése

a vállalat és környezete közötti mok kezdeményezése,

tervezése, kivitelezése

kommunikációs progra

a vállalat és környezete közötti

A PR fogalma 3 strukturális elem

kommunikációs programok értékelése

et foglal magába: Célcsoport képzés / A kommunikáció

érvényesülése / A vezetési – szervezési feladatok megvalósulása.

- 211 -

A PR nem általában fordul a környezethez, hanem a közönség meghatározott csoportjához

rtok

me ó PR funkció súlya, szerepe és az adott szervezet

társ y milyen a termékek,

vállalati belső és

SŐ PR

fordul, differenciált tartalommal és eszközökkel keresi azt meg. A különböző célcsopo

számára szóló üzeneteket célszerű személyre szabottan, szervezet-specifikusan

gfogalmazni. A megvalósul

tevékenységében tartalmi jegyei nagymértékben függnek a szervezet alapfunkciójától, a

adalmi munkamegosztásban elfoglalt helyétől és attól, hog

szolgáltatások piacának karaktere, jellemző vonása. Megkülönböztetünk

külső PR-t.

VÁLLALATI BEL

szervezet vezetése és a munkatársak közötti, valamint a vállalat egyes szervezeti Ez a

egységei közötti kommunikációs kapcsolatok szervezését foglalja magába. Főbb területei:

vezetői információs rendszer és menedzsment kommunikáció

szervezeti egységek közötti kommunikáció

alkalmazottak belső tájékoztatása

személyes, egyének közötti kapcsolatok

munkaer illesztés

A vállalata

ő toborzás és be

zonosító jegyek (CORPORATE IDENTITY) arra hivatottak, hogy belső szellemi

értékeket a k viselkedése, egymással

szemben

kapcsolatok.

külvilág számára megjelenítsenek. Pl. a vállalati vezető

tanúsított magatartása, az ügyekhez való viszonyuk, a vevőkkel kialakított

Az arculatteremtés nem öncélú tevékenység, hanem üzleti szerepe van. Az

arculat ke t. Az ttős: egyrészt közlést tartalmaz; másrész az arculat megjelenít, megmuta

arculatépítés vállalati specifikus jegyein túl általános jellemzők is felismerhetők:

A vállalkozás jellege, tevékenysége, célrendszere meghatározó

Az arculatteremtés célrendszerét befolyásolhatja a méret

Fontos lehet a szakmai környezet, a szakmai kapcsolatrendszer, a földrajzi

elhelyezkedés, a külső és belső szakmai kör

A kialakított stílusjegyek az arculat bevésődését segítik

Az átgondolt arculatépítés az emberi értékekből képes sokat hasznosítani

Fontos az elektronikus kommunikáció, a cég internetes arculata, a webdesignű

PRA KÜLSŐ

Magába fo lgla ja a vállalat teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét; főbb területei:

Ügyfelekkel (vevők, szállítók) tartott kapcsolat. A fogyasztók közötti

kapcsolat legfontosabb eszköze a produktum

- 212 -

A pénzintézetek együttműködése

A befektetők pozitív megítélése a vállalatról

Az irányító, a felügyeleti funkciókat ellátó szervekkel kialakult kapcsolat

Szakmai területen belüli szövetségek, különböző kutatóhelyek, felsőoktatási

intézmények elérése, informálása

Társadalmi érdekcsoportok, civil szervezetek

A sajtó, a tömegkommunikációs eszközök és munkatársaik

A leggyakrabban alkalmazott PR eszközök:

Publikációk / Események (új termékekre ezzel hívják fel a figyelmet) / Hírek közreadása /

Beszédek / Közszolgálati szereplések / Honlap az Interneten

SZPONZORÁLÁS, MACENTÚRA

A szponzorálás magába foglalja mindazon tevékenységeket, amikor egy vállalat pénzt, egyéb

d g illetve szociális célokra

szemé seményeket azzal a szándékkal, hogy a

szponzorált ellenszolgáltatásával segítse a szponzorálót céljai elérésében. Ezek a célok

le tn árkanév fokozott megismerése; a vállalat iránti

bizalom

olo i eszközöket vagy szolgáltatást nyújt sport, kulturális,

lyeknek, vagy szervezeteknek, támogat e

he ek a vállalat ismertségének fokozása; a m

erősödése. A macentúra ellenérték, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott támogatás.

AZ INTERNET ÉS A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ

Az ONLINE MARKETING képes arra, hogy a begyűjtött és feldolgozott információ, az az

alapján irányított és lezajló folyamatok, a vevő sokrétű tájékoztatása révén és az interaktivitás

lehetőségének felhasználásával kiskockázatú, hatékony, a vevő megelégedettségét is elnyerő

kínálati piacot teremtsen. Lényeges eleme, hogy a földrajzi tér információs térré alakul. A

kereslet és kínálat világméretű találkozása lehetőséget teremt az ajánlatok egy időpontban

történő öss

Az 5M mo l

zevetésére, és a vevő számára legkedvezőbb kiválasztására.

de l:

MISSION: az üzenettovábbítási célok meghatározása

MESSAGE: maga az üzenet

MEDIA: az üzenettovábbító eszköz(rendszer)-ek megválasztása

MONEY: költségek, pénzügyi ráfordítások

MEASUREMENT: az elvárt hatás, az üzenet tudatosulása

- 213 -

Az online- és a hagyományos marketing főbb különbségei:

Az onl mine arketing alapvetően más technikára épül

A számító közötti kommunikációt, az

interaktivitást, az információ mennyisége nincs korlátozva

gép lehetővé teszi az eladó és a vevő

Az érdeklődő online módon adatokat nyerhet a hirdető webről, amit beépíthet saját

adatbázisába

Sajátos szegmentálás jön létre, valamennyi vásárló differenciált információ igénye

egyszerre elégül ki

Az érdeklődő nagyfokú szabadságot kap

A kapcsolati rendszer lehetővé teszi a pszichológiai korlátok lebontását

Az online marketing esetén az egyének tömege érhető el

Elmosódnak bizonyos határvonalak sok hagyományos kategória között, pl. hirdetés

vagy katalógus?

Az online marketing átalakítja a szervezet belső irányítási folyamatát

A WEBHELY

A kezdőlap színei, grafikái fontosak. Jelenjen meg a lapion a cég arculata, elérhetősége,

tartalmazzon konkrét információkat, legyen informatív, mélyreható, részletes, pontosan

megtervezett, az ügyfelek igényét állítsa a középpontba, stílusa világos, rövid oldalakat

tartalmazzon, weblaptérképet, űrlapokat, gyorsan betölthető legyen.

WAP

WIRELESS APPLICATION PROTOCOL, azaz internet-hozzáférés mobiltelefonon

keresztül. Segítségével hírek, meteorológiai előrejelzések, menetrendek, árfolyamok

jeleníthetők meg.

Az online marketing alkalmazásának előnyei

Csökkenthetők az értékesítés, a vevőszolgálat, az elosztás, az értékesítési szervezet

működtetésének költségei

Forgalomnövekedés

Kockázatmérséklés azáltal, hogy az új termékek / szolgáltatások virtuális bemutatók

révén tesztelhetők

Az eladó – vevő kapcsolat felülete kiszélesedik

Könnyű, kényelmes használatot biztosít

Interaktív együttműködést valósít meg a látogatóval

Jelentősen nőhet a régi ügyfelek elégedettsége, mivel új kommunikációs csatorna is

létrejön

- 214 -

Hozzáf e a beszállítói kapcsolatokhoz szükséges

inform

érh tőbbé és biztonságosabbá válnak

ációk

Olcsób vbá álik az információ-szolgáltatás

Az ele n

A marketingkom :

ktro ikus levelezést reklámeszközként is felfogható

munikáció fő jellemtőinek 5I-je

INTERACT N ális választási szabadságfok) /

INTEGRAT N ST (érdeklődési

DIVIDUALITY (személyre szabott). Az 5I

IO (interaktivitás) / INFORMATION (maxim

IO (összehangolt vállalati tevékenységsorozat) / INTERE

körnek megfelelő aktuális információk) / IN

mindegyikében megjelenik a vevő, a potenciális vevő.

Az internetes reklám:

Ez a hagyományos reklám és a direkt marketing találkozásából jött létre és azok

gába foglalja az elektronikus információ-cserét határmezsgyéjén helyezkedik el. Ma

(információ-szolgáltatást és az információ visszacsatolását), márkanépszerűsítést,

vásárlásösztönzést és bizonyos esetekben a vásárlás lehetőségének megteremtését is. Előnyei

a pozícionálhatóság, a nyomon követhetőség, a biztos célba érés és rugalmasság, valamint az

interaktivitás.

Direkt marketing

Szalaghirdetések, hűségakciók, virtuális kuponok, ingyenes áruminták, online versenyek és

játékok.

Az internet PR alkalmazása

Nemcsak a terméket. Szolgáltatást mutatják be, hanem a vevő bizalmának elnyerése

érdekében engedi látni a szervezet cél- és eszközrendszerét, ezért virtuálisan beviszi az

ügyfelet (vevő, érdeklődő, támogató) a szervezetbe.

- 215 -

14) ISMERTESSE A KONTROLLING SZEREPÉT A

VÁLLAL FEL, S EZEK MILYEN

I, SZERVEZETI, INFORMATIKAI

K? MELYEK A KONTROLLING

RÜLETEI?

A KONTROLLING SZEREPE A SZERVEZETEK

SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGI RENDSZERÉBEN! MILYEN

FUNKCIÓKAT LÁT EL, MILYEN SZEREPEKET ÉS

FELADATOKAT

SZEMÉLYZET

TÁMOGATÁST IGÉNYELNE

FŐ TEVÉKENYSÉGEI, MÓDSZERTANI TE

RÖVIDEN JELLEMEZZE EZEKET!

TEVÉKENYSÉGI RENDSZERÉBEN

teni a szervezet

zete, stratégiája és struktúrája (belső működése) között. A kontrolling koordinálja

örnyezeti változások folyamatos figyelésével és megértésével tudja a

endszerrel – szemben alapvető követelmény,

h

realizálni; így legyen képes vagyonát (tőkéjét) gyarapítani, ami egyben a vállalkozás

fe m feltétele. A kontrolling a vállalkozás irányításának egyik kiemelt

a d

vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az

in rm tés eszközeként tartjuk számon, amely

el jon a környezet dinamikus változásaihoz.

fontos folyamatok, tevékenységek,

állapotok együttes, komplex, rendszerszemléletű szemmel tartása, értékelése.

Egy termelő, szolgáltató, kereskedelmi, pénzügyi, költségvetési vállalkozás hatékony

belső irányításának alapja, hogy a vezetés dinamikus összhangot tudjon terem

környe

(felvállalja) a tervezést, az ellenőrzést, valamint az ezekhez kapcsolódó

információszolgáltatást. Olyan eszköz tehát a vezetés számára, amelynek segítségével

célorientáltan, a k

vállalkozást irányítani. A vállalkozással – mint r

ogy kimenetei haladják meg bemeneteit, azaz többletterméket, profitot, nyereséget tudjon

nn aradásának is fontos

lren szere. A TO CONTROL angol szó eredeti jelentése irányítani, szabályozni, vezérelni.

A kontrolling a

fo ációellátást koordinálja. A kontrollingot a veze

ősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tud

A kontrolling a vállalkozás egésze szempontjából

- 216 -

A n ko trolling helye és funkciói a vállalkozások belső irányítási rendszerében

A kontrolling a vállalkozások belső irányítási rendszerének (alrendszerének) egyik kiemelt,

k é

stratégiai), a terv-tény adatok összevetését, az elérések elemzését, ellenőrzését végzi, ezen

fe ációs rendszerrel látja el.

snél nyilvánul meg, ugyanis

imutatni, majd később elszámolni, ahol

állalkozás egységeinek és egészének

trolling másik fő funkciója az ellenőrzés, hogy a működés

gez. A kontrolling információgyűjtési funkciójának alapja a hagyományos

itelhez kapcsolódó vezetésorientált számvitel adatai. Az

atási rendszer alapján kap szelektált, tömörített adatokat a vállalkozás gazdálkodási,

ásik fő fogadó az operatív vezetés. Ezekből következik, hogy a

FUNKCIÓK ELLÁTÁSA, SZEREPEK ÉS FELADATOK

ölts g-centrikus eleme, amely az irányítás (vezetés) funkciói közül a tervezést (operatív és

ladatok koordinálását saját szervezettel és inform

A kontrolling szemlélet és módszer elsősorban a tervezé

minden költséget, ráfordítást ott kell megtervezni, k

azok ténylegesen felmerültek. A tervezés első lépéseként megtervezett, kialakított

költséghelyi költségeket megfelelő vetítési alapokkal, kulcsokkal kalkulált formában

átterheljük a költségeket viselő termékekre, meghatározva azok különböző szintű önköltségét.

Így különböző fedezeti lépcsőkben megtervezhető a v

eredménye is. A kon

tényadatainak „on-line” számbavételével elősegítse a gazdasági folyamatok eltérésének

elemzési, időbeni beavatkozási, visszacsatolási teendőit. A tervezés, ellenőrzés mellett azokat

támogatva a kontrolling harmadik fő funkciója az információs rendszerek

működtetése, mely egyrészt információkat befogad és használ, másrészt információ-

szolgáltatást vé

pénzügyi számv

információszolgáltatás egyik célállomása a társaság felső vezetése, amely a megfelelő

beszámolt

gazdasági helyzetéről; míg a m

kontroling rendszer csak egy felelősség és döntés-centrikus belső irányítási rendszerben

működhet hatékonyan.

FELVÁLLALÁSA, EZEK SZEMÉLYZETI, SZERVE-

ZETI, INFORMATIKAI TÁMOGTÁSA

A kontrolling funkció az alábbi feladatok ellátását, azok koordinálását öleli fel:

Tervezés

Könyvvezetés

Beszámoló rendszer

- 217 -

Elemzési, értékelési rendszer

Koordináció és belső ellenőrzés

Beszámoló jelentések, információtermelés a felső-vezetés részére

Nemzetgazdasági vizsgálatok és jelentések készítése

V

A kont

agyonvédelmi és vagyonbiztosítási feladatok

rolling gondolkodásmódjának 4 kritériuma:

Célorientáltság: a kontrolling tevékenység egyik fontos kiindulópontja a folyamatos

célk

is a

épzés, amely a vállalkozás teljesítményének, a teljesítmény mérésének, értékelésének

lapja.

legdrasztikusabban lerontani egy vállalat hatékonyságát. Szűk keresztmetszet a

vál elési viszonyok között elsőként okoz

problémát, és amely feloldása nélkül nem lehetséges további bővülés.

Szűk keresztmetszet orientáltság: a szűk keresztmetszet tudja a

lalkozás azon gyenge pontja, amely konkrét terh

Jövőorientáltság: azaz a jövőre irányított gondolkodásmód; a múlt azonban csak

annyiban lesz számunkra fontos és érdekes, amennyiben befolyásolni képes a jövőbeni

feladatokkal való megbirkózást.

Költségtudatosság: a kontrolling szemléletének fókuszában a költségek,

ráfordítások tervezése, elemzése áll, hiszen a vezetésnek itt a legnagyobb a változtatási

szabadságfoka.

Tehát a kontrolling fő funkciói a tervezés, a terv / tény ellenőrzés és az információkezelés.

A TERVEZÉS

A tervezési rendszer három fő eleme: a tervezési munkafolyamatok / területek / időhorizont.

A tervezés formái, munkafolyamatai: felülről lefelé (top-down) / alulról felfelé (bottom-up)

/ ellenáramú (a kettő kombinációja).

A tervezés területei: teljesítmények / költségek / eredmény / pénzügy tervezése.

A tervezés időhorizontjai: hosszú távú (3 – 5 év) stratégiai / éves operatív kontrolling.

A kontrolling elsősorban a költség és eredménytervezést végzi, ezek csak didaktikailag

választ

A telje

hatók el egymástól. A legelterjedtebb a gyakorlatban az ellenáramú tervezés. A

stratégiai és az operatív kontrolling is ugyanazt a módszertant alkalmazza, csak a vizsgált

időszak tér el egymástól.

sítmény tervezése: a teljesítmények alapját általában a naturáliák teljesítése, pl.

termékek, szolgáltatások előállítása képzi. Az üzemi (vállalati) teljesítmény leegyszerűsítve a

- 218 -

következő elemekből áll: - nettó árbevétel + - saját termelésű készletek állományváltozása.

Az üzemi teljesítmény tervezéséhez szükségünk van az értékesítendő teljesítményegységek

számára és azok értékesítési árára. Ezek szorzata adja lényegében a teljesítményt.

Költségtervezés: a költségeket feloszthatjuk közvetlen (egyedi) és közvetett (általános)

költségekre, valamint fix és változóra. Felmerülési helyük alapján költséghelyek és termékek

öltségk eiről beszélhetünk. A költséghelyeket jellegük alapján tovább bonthatjuk: fő, segéd és

igazgatási költséghelyekre. A kontrollingot támogató vezetői számvitel költségtervezésének,

tervkalkulációjának célja, hogy a költségeket viselő termékek várható költségeit

meghatározzák. A tervkalkulációs eljárások száma nagy.

Eredménytervezés: a kalkulációs sémák első lépéseként megtervezett önköltség adatok,

valamint a tervezett árbevétel ismeretében az árbevételből kiindulva felülről lefelé módszerrel

a költségadatok levonásával megkaphatjuk a vállalkozás eredményét. A tervkalkulációs

módszereket csoportosíthatjuk az elszámolás volumene szerint (teljes és részköltség

kalkuláció), illetve az elszámolás módja szerint (merev és rugalmas tervköltség kalkuláció).

A TERV / TÉNY ELLENŐRZÉS

Azaz a terv / tény kapcsolat koo

valamint az eltérések elemzésével megfelelő döntés-előkészítő anyagok, beszámolók

készítése a felső, illetve a középvezetés felé. Az eltéréselemzés feladatának lépései:

Tényadatok gyűjtése / A terv és tényadatok összevetése / Az eltérések elemzése,

eltérésfüggvények használata. Az eltérés-elemzési függvénynél a költségeket egy

meghatározott kihasználtsági fokon rögzítik, az elszámolásnál azonban a mindenkori

ténykihasználtsághoz igazodnak. Ehhez a kihasználtsághoz tartozó tervköltségeket tekintik a

tényleges kihasználtság előirányzott (vagy indokolt) költségeinek. A függvényt elemezve

értelmezhető árkülönbsé

rdinálása, a tervszámok megvalósulásának ellenőrzése,

g és mennyiségi különbség. Az eltéréselemzés folyamán a terv / tény

sszefüggéseiről kapott információkat döntés-előkészítés és intézkedés céljából egyrészt

önköltségére, valamint a

állalkozás egészére. Az eltérések mutatószámai: A szűk keresztmetszet egységére jutó

M k atkozó mutatószámok.

ö

rendszerezni kell, másrészt időben el kell juttatni azokra a vezetési irányítási pontokra, ahol a

megfelelő intézkedéseket, döntéseket hozzák. Eltérések táblázatos kimutatása esetén az

vonatkozhat költséghelyi adatokra, költségnemekre, termék

v

fedezet / Biztonsági együtthatók / Vevőorientált mutatók / Szállító orientált mutatók /

un aerőre von

- 219 -

A IZ NFORMÁCIÓKEZELÉS

Az el hagyományos számviteli, üzemgazdasági információs

re s újszerű, előremutató,

n a számolási, kalkulációs rendszer, a

v t ogatni. Információt egyrészt felülről

levő információs moduloktól (pénzügy –

szá

(an

term s) szerzi be. Információszolgáltatást mind felfelé, mind a saját szintjére és az

alat

kot

apparátusnak. A kontrolling apparátus az eg

összeköti a fels áció kezelési,

információ szolgáltatási funkciójának fő irányai az információgyűjtés és az

információszolgáltatás.

A r

őző két funkciót a vállalkozás

nd zereivel képtelenség érdemben megvalósítani. A kontrolling

apr kész, gyors információ igényeit csak egy új típusú el

eze ésorientált számvitel tudja hatékonyan tám

(tervezési irányelvek), másrészt a vele egy sorban

mvitel, stratégiai fejlesztési célok, minőségi előírások), valamint az alatta levő szintekről

yag-, bér-, tárgyi eszköz analitika, termelésirányítás, kereskedelem, technológiai adatbázis,

elésköveté

ta lévő szintek felé egyaránt biztosít. Az információs tevékenység tekintetében a

rollingnak a legfelső vezetés alá kell tartoznia, mint törzskari döntés-előkészítő

yetlen kapocs, amely információs oldalról

ő vezetést, a központot és a divíziókat. A kontrolling inform

endszer számítástechnikai támogatása: alapvetően két típusú szoftver, illetve a hozzá

csolódó hardver környezet terjedtkap el:

PC-s, MS – DOS, NOVELL hálózati szoftverek

POWER PC-s, ORACLE adatbázison működő UNIX-os, WINDOWS NT-s környezetű

szoftverek

A számítástechnikai háttér fejlettségének és anyagi lehetőségeinek függvényében hazánkban

tos szoftvereket kezdtek alkalmazni, ezek főleg külföldi eredetűek voltak. A

őkönyvi könyvelés,

terv / tény

eltérések adatait, illetve komoly mértékben támogatta a kontrolling költség és

rver

s, kereskedelem stb.). Ezeknek a moduloknak az adatai lehetnek

először PC-hálóza

kontrolling szoftver PC-hálózaton több lokális vagy hálózati rendszer információit

folyamatosan gyűjtve (konvertáló programok segítségével állandóan frissíteni kellett az

aktuális állományokat) napra készen az egyes rendszerek (anyag, bér, f

technológiai adatbázis adatbevitelének függvényében) előállította a kontrolling

eredménytervezését. Hátrányuk volt a kezelés nehézsége, a hardver eszközök, pl. a sze

gép kapacitása, hozzáférési sebessége. Az ORACLE adatbázis egy megfelelő interfészen

keresztül veszi át a konvertáló programok által összegyűjtött adatokat az információs rendszer

különböző hierarchikus szintjein funkcionáló modulokból (anyaggazdálkodás, pénzügy –

számvitel, termelésirányítá

PC-s szervereken, hagyományos adatbázisokban, központilag szervezett adatbázisokon. Az

- 220 -

ORACLE adatbázis a szabványos SQL utasításokat használó relációs adatbázis a

legelterjedtebb. Az adatbázis egységbe fogja saját tárolási területeit, azokon túl naplókat és

mentési állományokat. Minden objektum szigorúan egy adatbázishoz tartozik, a definíciók

csak saját adatbázisunkon belül érvényesek. Az ORACLE adatbázison működik a kontrolling

rendszer két funkciója, a tervezés és a terv / tény ellenőrzés, eltéréselemzés.

A KONTROLLING FŐ TEVÉKENYSÉGEI, MÓDSZER-

TANI TERÜLETEI, JELLEMZŐI

Módszertani területei:

ÁRBEVÉTEL-KONTROLLING: kiindulópontja az árbevételek tervezése. Az

árbevételek tervezési módszerei:

A tervezés a kereslet feltételezett szerkezete alapján történik, erre két elméleti

a fogyasztói magatartás prognosztizálása a keresleti lehetőség van: egyrészt

függvénnyel; másrészt az ár / mennyiség, illetve az ár / piaci részesedés

összefüggések közvetlen becslése, a közöttük lévő függvénykapcsolat

meghatározása.

Az árbevétel fastruktúrájának módszere arra épít, hogy a bevétel egyes

alkotóelemei egymástól jól elkülöníthetőek és kimutathatóak. Az árbevételeket

olyan alkotóelemekre bontják, melyek meghatározott marketing műveletekkel

alakíthatóak.

Ha a költségfüggvényekhez hasonlóan definiáljuk a bevételi függvényeket,

ennek két lehetősége van: egyrészt úgy képzünk költségfüggvényt, hogy a

kínálat költsége az egyes tényezők értékben kifejezett költségének az

összegzéséből adódik; másrészt az árbevételi függvény a bevételre ható

tényezők pénzben kifejezett értékeit,, és az azok jelentőségét kifejező súlyokat

tartalmazza.

Portfolió-módszer, mint grafikus ábrázolási technika: arra épül, hogy két (esetleg három)

tényező alapján egy (esetleg két) dimenziós mátrixot (koordináta rendszert) rajzolunk fel. A

tényezők által meghatározott koordináta-rendszerbe helyezzük el a vizsgált portfolió-

lemeket, amelyek síkbeli (térbeli) elhelyezkedése alapján határozhatjuk meg mind az egyes

lemekre, mind a portfolió egészére alkalmazandó stratégiánkat.

e

e

- 221 -

KÖLTSÉG-KONTROLLING: a költségek az összekötő kapcsot képezik a gazdálkodó

szervezet és a piac között. A költség a gazdálkodó szervezet tevékenységéhez szükséges

élő- és holtmunka felhasználások pénzben kifejezett összege. A költségszámítás az a

folyamat, amelyben meghatározzák, hogy a gazdálkodó szervezet által kifejtett

tevékenység értékben kifejezve mennyibe kerül a tevékenységet végző szempontjából.

A költségek csoportosítása:

Költségnemek szerint: anyagköltség, bérköltség (személyi jellegű ráfordítás),

értékcsökkenési leírás, egyéb költségek

Elszámolhatóság szerint: direkt költség (kizárólag egy konkrét költségviselőhöz

rendelhető hozzá), indirekt költség (nem rendelhető hozzá kizárólagosan, legfeljebb a

felmerülés helye határozható meg)

Termelési költségek csoportosítása: a költségviselők leggyakrabban az előállított

termékek.

Keletkezésük szerint: termékköltség (nemcsak a saját termék előállításával

kapcsolatos, hanem továbbértékesített árukészlettel is), időköltség (amelyek nem képezik

részét a készletek értékelésének, jellegüknél fogva olyanok, amelyek nem vesznek részt a

termelésben)

A tevékenység volumenéhez való viszonyuk szerint: változó (a tevékenység

o

költség változatlan; Progresszív: a tevékenység mennyisége növekedésének hatására az

v lumenével valamilyen arányban változik. Lineáris: a tevékenység egységére eső

egységre jutó költség is nő; degresszív: volumennövekedés hatására az egységköltség

csökken), állandó (fix, a tevékenységi volumen változására a vizsgált időszakban

változatlan)

Az adott döntési helyzettel való kapcsolatuk szerint: releváns és irreleváns költségek

Elkerülhető és elkerülhetetlen költségek

Elsüllyedt költség (SUNK COAST): amelyek valamely múltbeli döntés eredményei, és

semmilyen jövőbeni döntés nem képes azokat megváltoztatni

Lehetőség költség (OPPORTUNITY COST): az elveszett vagy feláldozott lehetőséget,

jövedelmet jelenti, amelyről lemondunk azzal, hogy egy bizonyos lehetséges variánssal

szemben egy másik mellett döntünk

EREDMÉNY-KONTROLLING: a költségkalkulációs eljárások tartoznak ide (lásd

következő tétel)

- 222 -

PÉNZÜGYI-KONTROLLING: a pénzügyi kontrollingnak a következőkben kell

segítséget nyújtania:

A likviditás, a fizetőképesség folyamatos fenntartása

A jövőre vonatkozó mérlegek és eredmény-kimutatások elkészítésével a pénzügyi és

számviteli funkciók összekapcsolása

A költségvetés-készítés révén az erőforrások teljesítményekhez rendelése

Pénzügyi mutatószámok képzése

A pénzügyi tervezésben kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a CASH FLOW tervezésnek és

zésnek. Bármely számviteli beszámolórendszer általában három, egymással szorosan

érleg, eredmény-kimutatás, CF). A mérleg az adott szervezet

által vagy az adott tevékenység érdekében hasznosított vagyon részletezése és csoportosítása

idő ások összegét illetve különbségét mutatja. A CF az adott

időszak pé b

tapasztalt pén

elem

összefüggő kimutatásból áll (m

megjelenési forma (eszköz) és eredet (forrás) szerint. Az eredmény-kimutatás az egy adott

szakban elért bevételek és ráfordít

nz evételeit és pénzkiadásait veti egybe, a végeredménye az időszak során

zeszköz növekedés vagy csökkenés. Főbb részei:

működési (operatív): a tulajdonképpeni pénzforgalmi kimutatás, rossz, ha

negatív.

befektetési: arra ad választ, hogy az időszakban milyen és mekkora értékű

befektetéseket és beruházásokat eszközöltek a szervezetnél, vagy a projekt

során milyen hosszabb élettartamú eszközök létesültek.

finanszírozási: milyen források, mekkora mértékben járulnak hozzá az időszak

működésének, illetve befektetéseinek finanszírozásához.

Direkt CF esetén egy részletes, pénzmozgásokból álló eredmény-kimutatás összeállítására

Ez azt jelenti, hogy a nem azonnali pénzmozgással járó eredmény-kimutatás

nal korrigálják azokkal a mérlegtétel változásokkal, ahol az adott nem pénzbeli

tén változást jelentett.

törekszenek.

tételeket azon

esemény szin

Indirekt CF könnyebben összeállítható, de kevésbé informatív jellegű. Az eredmény-

kimutatás sorait átvesszük korrekciók nélkül egy az egyben, majd korrigálunk. Először

azokkal a tételekkel, amelyek biztosan nem jártak semmifajta pénzmozgással. A korrigált

eredmény a bruttó CF.

A pénzügyi kontrolling egyéb eszközei a pénzügyi háló, a működő-tőke elemzés és a

pénzügyi terv.

- 223 -

BERUHÁZÁS- ÉS PROJEKT-KONTROLLING: a gazdasági hatékonyság mérésére

leginkább az alternatív, egymást kiegészítő mérőszámok alkalmasak. Ilyenek lehetnek a

projekt időigénye, a költségek és keretek betartása, a z adott részcélok elérése és a projekt

személyi költségei. A beruházás pénzügyileg a tárgyi eszközök bővítésébe történő

befektetés, szervezését tekintve tárgyi eszköz – létesítési projekt. A beruházásokra

általában jellemző:

bJelenben történő pénzráfordítás révén jövő eni bevételt várunk el

Jelentős kockázatot tartalmaznak

Kihatásuk közép – hosszú távú

Jelentős pénzügyi és szellemi erőforrásokat igényelnek

Műszaki – gazdasági folyamat

A e

beruházások konkrét megvalósítása a vállalati (vagy akár önkormányzati) erőforrás-biztosítás

és er

old

am

eljárások lehetnek statikusak és dinamikusak.

b ruházások alapvetően a globális stratégián belül a fejlesztési stratégiához kötődnek. A

őforrás-elosztás keretében valósul meg. A beruházási döntések megalapozását pénzügyi

alról a beruházás – gazdaságossági számítások különböző módszerei segítik elő,

elyeknél a beruházásnak az eredményre és / vagy CF-ra való hatását mérjük. Ezek az

STATIKUS eljárások: ezek nem, vagy csak korlátozottan veszik figyelembe a

beruházásokkal kapcsolatos időtényezőt, általában egy periódusra vonatkoznak,

a számításhoz a jelenlegi költség és teljesítményadatokat használják. Típusai:

Költség-összehasonlító számítás: költségelemzés, célja a költség

szempontjából legkedvezőbb alternatíva kiválasztása.

Nyereség-összehasonlító számítás: nyereségelemzés, az előző módszer

hasonlítja.

kibővítését jelenti úgy, hogy a kalkulált bevételeket is figyelembe veszi, és a beruházási

alternatívák elvárt éves eredményét is össze

Jövedelmezőségi számítás: ARR, a beruházás hozamának mérése,

számviteli megtérülési ráta. A jövedelmezőséget az elérhető nyereség és a lekötött

tőke hányadosaként értelmezi. Az egyes alternatívák jövedelmezőségét vizsgáljuk.

Megtérülési idő számítása: PP, azt az időtartamot vizsgálja, ami alatt egy

projektbe az eredetileg befektetett összeg visszatérül. Minél hosszabb idő alatt térül

meg, annál nagyobb a kockázat.

DINAMIKUS eljárások (életciklus-orientált): időpreferenciát alkalmaznak,

ami azt jelenti, hogy a hozamok és ráfordítások értékelésénél nem közömbös,

- 224 -

hogy mikor merül fel egy ráfordítás, illetve mikor realizálódik egy bevétel. A

beruházás teljes élettartamát figyelembe veszi, prognosztizált adatokat

tartalmaz. Típusai:

Nettó jelenérték módszer: NPV, ugyanaz az összeg a jelenben többet ér –

a befektetési lehetőség és a kockázatmentesség miatt, mint a jövőben. A jövőbeni

különböző

értékű pénzek egységes szintre, értékre hozhatók.

pénzek jelenértékre történő átszámításával / diszkontálásával)a

időhorizontok miatt a különböző

Belső megtérülési ráta: IRR, az a kamatláb, amivel a CF-t diszkontálni kell

ahhoz, hogy az NPV nulla legyen.

Nyereségességi index: VI, a jövőbeni CF-k jelenértékeinek összege elosztva

az eredeti beruházás értékével. A beruházás és / vagy befektetés – pénzügyi

szempontból – akkor elfogadható, ha az index nagyobb 1-nél.

MUTATÓSZÁM-MENEDZSMENT: arra keresi a választ, hogy milyen módon lehet

kialakítani egy olyan kontrolling eszközt, amely összefoglaló jellegű, lényeget megragadó

elemzésekkel támogatja a controllert és a vezetést.. a mutatószámok használata arra épül,

hogy bizonyos kim

összeszorzunk egymással, s az azonos módon képzett mutatókat összevetjük. Ezek két

nagy cs o

utatásbeli adatokat meghatározott módon elosztunk és / vagy

op rtja a pénzügyi-mutatószám rendszerek (jellegzetesen valamely csúcsmutató

ortosítottak, pl. DU-PONT rendszer), és a nem kizárólag értékben köré csop

dimenzionált mutatószám-rendszerek (a pénzügyi mutatókon túl más gazdálkodási

tényező zk s ámszerűsítését is elvégzik, pl. BALANCED SCORECARD).

STARTÉGIAI KONTROLLING: a stratégiai tervezést és annak az egyes

ntve háromféle lehet: dinamikusan előretörő,

időintervallumokban való időarányos megvalósulását ellenőrzi, elemzi. Lényegében

hosszú távú előrelátást, tervezést jelent, amely ugyan a jelenben folyik, de a nem lezárt

jövőbe mutat. A stratégia lényegét teki

stagnáló, visszafejlesztő.

- 225 -

15) ISMERTESSE ÉS HASONLÍTSA ÖSSZE A

KONTORLLING TEVÉKENYSÉGEK SORÁN HASZNÁLT

KÖLTSÉGKALKULÁCIÓS MÓDSZEREKET ÉS MECHANIZ-

MUSOKAT! MI EZEKNEK A MÓDSZEREKNEK A LÉNYEGE,

K ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI?

HAGYOMÁNYOS KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI ELJÁRÁSOK

MELYEK HASZNÁLATU

E n zően egy év vagy még rövidebb időszak, amely

S

zek ek a módszereknek az időtávja jellem

alatt a vállalkozás nem képes erőforrásait bővíteni, célja a rendelkezésre álló kapacitások

optimális kihasználása. Ezen a rövid távon néhány input mennyisége növelhető, másoké nem.

Ezek a módszerek tehát adott kapacitások mellett azt az optimális termelési szintet vagy

eljárást keresik, amelyek a legjobb pénzügyi eredményt adják, a termelés mennyisége

változásának függvényében.

TELJES ÉS RÉSZKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁ

TELJES - költsé

költség meghatáro

vállalkozás teljes tervezett önköltségét valamilyen önkényesen meghatározott pótlékoló kulcs

szerint szétosztják a termékekre. A m

Termék ered nyad

Mellette szól

előáll

szolgá felhasználás, amelynek minden

elemére fedez

önkény

eljárás ató

meg a nyereségességhez szükséges m

figyele

közvete is befolyásolja.

RÉSZ - költség: mindazok a költségszámítási eljárások, amelyek az értékelés alapjául

szolgáló költségek meghatározáshoz a közvetett költségek valamely körét figyelmen kívül

g: az a költségszámítási eljárást, amely az értékesítés alapjául szolgáló

zásánál az adott időszaki összes termelési költséget figyelembe veszi. A

ódszert a kontrolling nem használja.

ménye = Termék ára – Termékre jutó önköltségi há

, hogy csak a teljes költség mutatja meg, hogy mennyibe kerül valaminek az

ítása. Egy vállalkozásnál az összes felmerült költség végső soron a termék-előállítás, a

ltatások nyújtás, az értéktermelés érdekében történő

etet kell, hogy nyújtson az eladási ár. Legnagyobb hátránya, hogy a módszer

esen osztja fel a fix és általános költségeket az egyes kalkulációs egységekre. Így ez az

egymástól eltérő eredményekhez vezethet. Valamint használatával nem állapíth

inimális termékvolumen (fedezeti pont), és nem veszi

mbe a kapacitások kihasználtságát sem. Így az önkényesen megválasztott pótlékkulcs

tt módon az ár- és termékpolitikát

- 226 -

hagyják. A

fennmaradó

termékcsopor

felosztást, így

alapjául szolgáló költségek közé számítása sokszor több problémát okoz, mint amennyi

előnye van.

költségvise

a becslésbő

a szóban fo

FEDEZETI

termékre csak a ténylegesen annak előállítására fordított költségeket tervezi. A

általános költségeket egy összegben, több lépcsőben és ha kell,

tokra és a vállalkozás egészére osztja fel. Nem használ fix és proporcionális

fedezetet sem számol. Mellette szól, hogy közvetett költségeknek az értékelés

Mivel a közvetett költségeket jellegüknél fogva tudjuk egyértelműen

lőkhöz rendelni, a költségviselőkre történő szétosztásukban mindig szerepet játszik

l eredő pontatlanság. A pontatlanság annál nagyobb mértékű, minél távolabb esik

rgó közvetett költség elem a közvetlen termelési folyamattól.

KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS

n költség-volumen profit elemzésnek nevezzükMás néve . Egy vállalkozásnak mind az

állandó, mind

Ahol a bevétel nagyobb, m

Az a kérdés,

FEDE bevétel – változó költségek

TERMÉKEGYSÉG FEDEZ

FE

Enn

sem

A

term

A f

term

köl

a változó költségeire fedezetet kell teremtenie ahhoz, hogy nyereséges legyen.

int a fix plusz változó költségek értéke, ott nyereség termelődik.

hogy hol van ez a pont. Kifejezések:

ZETI ÖSSZEG = nyereség + fix költségek, ár

ETE = egységár – termékegységre jutó változó költségek

DEZETI PONT = az árbevételi függvény és az összköltségfüggvény metszéspontja.

él a pontnál a megtermelt mennyiség árbevétele = az összköltséggel, tehát sem nyereség,

veszteség nem keletkezik.

FEDEZETI POTHOZ TARTOZÓ TERMÉKMENNYISÉG = fix költségek /

ékegység fedezete

edezetszámításhoz szükség van a költségek vizsgálatára aszerint, hogy hogyan reagálnak a

elés és / vagy értékesítés volumenében bekövetkezett változásra (azaz fix és változó

tségek). A fedezetszámítás a változó és fix költségek szétválasztásán alapuló módszer.

öss

árb

öts

Lényege, hogy csak a változó költségeket termeljük a termékekre, a fix költségeket egy

zegben számoljuk el az eredménnyel szemben. A fedezet azt mutatja meg, hogy a termék

evételéből mekkora összeg fedezi a fix költségeket és az elérni kívánt eredményt. Az

oros séma:

RBEVÉTEL 1. Á

. VÁLTOZÓ KÖLTSÉG2

. FEDEZETI ÖSSZEG (1. – 2.)

. FIX KÖLTSÉG

3

4

5. EREDMÉNY (3. – 4.)

- 227 -

A fedezetszámítás egyik célja a fedezeti pont meghatározása. Azt az értékesített mennyiséget

(szolgáltatási e

az eredm

Fedeze

Ha ezt

értékes

Fedezeti nyereségpont = (Állandó költségek + Nyereség) / (Egységár + Egységre jutó

változó

Optimális termelési program összeállítása:

gységet), amelynél az összes árbevétel éppen fedezi az összes költséget, vagyis

ény 0, fedezeti pontnak (BREAK-EVEN POINT) nevezzük. Tehát

ti pont = Állandó költségek / Egységár – Egységre jutó változó költségek.

az elvárt nyereséggel kiegészítjük, akkor a nyereségcél elérése érdekében szükséges

ítési mennyiséget kapjuk, azaz

költségek)

kák (a fedezeti

összegből készült mutatószámok alapján összeállított termékrangsor) készítésére. A

A fedezeti számítás jól alkalmazható eszköz a gyártmány-karakteriszti

gyártmány-karakterisztikák készítésének célja az optimális termelési (szolgáltatási) és

értékesítési program meghatározása. Szűk keresztmetszet esetén az erőforrások allokációja

jelent megoldandó feladatot. Relatív fedezet: egységnyi fedezet / egységnyi szűk

keresztmetszet. A karakterisztika összeállítása:

A termék fedezeti összegének összeállítása

A termékek fedezeti összegéből rangsorolási mutatókat kell képezni

A rangsorolási mutatók alapján összeállítjuk a termékrangsort és meghozzuk a

döntésünket

Saját gyártás vagy beszerzés:

A beszerzési árnak és a saját előállítás összköltségének az összehasonlítása alapján nem lehet

egyértelműen megválaszolni azt a kérdést, hogy a saját gyártás a célszerűbb-e, vagy

ők kívánatosabb a beszerzés igénybevétele. Minden egyes döntés mennyiségi tényez

meghatározott csoportjának a függvényében alakul. Ugyanakkor mindenkinek, aki vezetői

döntéseket előkészítő kalkulációkat készít, tisztában kell lennie azzal, hogy a menedzseri

döntéseknek csak az egyik, s nem is mindig a fontosabb oldala jól számszerűsíthető,

kvantitatív faktor.

HATÁRKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS

Egy feladatot vagy tevékenységet akkor célszerű elvégezni, ha annak eredményeként a

korábbihoz képest jobb helyzetbe kerülünk, hatékonyabb működést tudunk elérni. A jobb

helyzetbe kerülés elbírálása többféleképpen történhet: a tevékenység átlagos hozamából

(költségből, nyereségből), VAGY a tevékenység határhozamából (azaz a változás költségéből,

- 228 -

nyereségéből). Ezt a gondolkodásmódot marginálisnak, határelemzésnek, határköltség-

számításnak nevezzük. A határelemzés két alaptétele:

A tevékenységek optimális szintjének tétele, amely kimondja, hogy valamely

tevékenységet – ha lehetséges – addig kell kiterjeszteni, amíg határhozama pozitív.

A tevékenységek viszonylagos szintjének tétele, amely azt mondja ki, hogy az optimális

eredmények elérése érdekében a tevékenységeket – ha lehetséges – addig kell növelni,

amíg egy egységnyi ráfordításra (költségre) számítva valamennyien azonos

határhozamot adnak. Azaz több termék esetén azon termék mennyiségét célszerű

növelni, amely még nem érte el az optimális költségszintet, vagyis tartalék van benne, s

zzá az összvállalati nyereséghez.

bletként a termelés növelésekor és

ezáltal nagyobb mértékben járul ho

Alapfogalmak a rétegtermelés (adott tevékenységi szinthez képest további, pótlólagos

mennyiség), a rétegköltség (a rétegtermelés miatt keletkező többletköltség), a határköltség (a

rétegtermelés egységére eső rétegköltség, azaz a rétegtermelés önköltsége). A rétegköltség

kétféle előjellel is értelmezhető: költségtöb

költséghiányként annak csökkenésekor.

A FEDEZETSZÁMÍTÁSI MÓDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE

A továbbfejlesztés egyik lehetséges irányát a fedezetszámítás mélységi bővítése jelenti az

egyfokozatú fedezetköltség-számítástól a többlépcsős fedezetszámítás felé. A módszer

legfontosabb továbbfejlesztése a RIEBEL-FÉLE relatív egyedi költségek és egyedi bevételek

okoz, vagyis az a költség, amely akkor takarítható meg, ha

számítási rendszere. Az egyedi költség olyan, amelyet egy termékegység gyártása illetve

értékesítése járulékosan

lemondunk a termékegység gyártásáról illetve értékesítéséről. A kalkulációs egységek

megfelelő hierarchiáját kell kialakítani, erre néhány lehetőség:

Termékhierarchia: termék – termékcsoport – összes termék

Értékesítési hierarchia: megrendelési tételek – megrendelések – vevők –

vevőcsoportok – értékesítési relációk – összforgalom

Termelési hierarchia: költséghelyek – részlegek – üzemek – gyáregységek –

gyárak – termelés és egyéb funkciók – teljes szervezet

Idődimenzió hierarchiája: egyetlen műszaktól – több éves periódusig

a költségeket igen sokféle szempont szerint gyűjti és csoportosítja.

és költségnemek szerinti csoportosítás, a reagálási mód és

i gyűjtés (a költség az idő, az intenzitás vagy a mennyiségváltozásra

ökhöz vagy az elhasznált anyagi javakhoz való kapcsolódás.

A RIEBEL-FÉLE módszer

Szerepet kaphat a költséghelyek

időhorizont szerint

reagál), a termelőeszköz

- 229 -

Mindezek alapján egy nagyon részletes adatbázisra, ún. alapadat szintű költségszámításra van

szükség, amely rugalmas kiértékelési lehetőségekkel rendelkezik. Egy ilyen nyilvántartásban

nincs szükség utólagos felosztásokra, s az ezzel járó általánosításokra, becslésekre. A módszer

padatok

iós adatbázisok létrejöttével megteremtődtek.

hátránya, hogy ebben a szisztémában nagyon sok a kalkulációs egység, ami az ala

kontírozásakor és rögzítésekor igen jelentős munkaráfordítást igényel. A gyakorlati

alkalmazás informatikai alapjai a relác

STANDARD KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS

A standard költségszámítás olyan módszer, ahol előre megtervezik, hogy a termék

ell számolni. A standard költségszámításban: egységének előállítása során milyen költséggel k

standard alatt egy előre megállapított mérhető egységet (teljesítmény-,

művelet-egység) értenek, amelyek kétségbevonhatatlan és megváltoztathatatlan

természeti törvényen vagy tényeken alapulnak. A standard egy fizikai tényező,

amely valamely termék előállítására jellemző (pl. termék előállításhoz

szükséges munkaráfordítás órában)

standard költség az a költség, amely a standardokra meghatározott működési

nek – a műszaki specifikációk alapján azon

e véve, amelyre a

feltételek mellett várhatóan felmerül

időszak anyagárait, munkabéreit, egyéb költségeit figyelemb

standard költségeket használni kívánják

költségeltérés a tényleges költség és a standard költségek eltérése.

etessége, hogy a tervezett és tényköltségek és árbevételek A módszer legfontosabb jellegz

eltérését a különböző meghatározó összetevőkre bontja. Ilyen összetevők:

Ráfordítási eltérés: a tényleges termelés tényleges költsége és a tényleges termelés

tényleges erőforrás-felhasználásának tervezett áron számított költségének különbözete,

ami a piaci árak változásának és a beszerzés hatékonyságának a számszerűsítésére

szolgál

Mennyiségi eltérés: a tényleges termelés tényleges erőforrás-felhasználásának tervezett

áron számított költsége és a tervezett termelés tényleges erőforrás- felhasználásának

k különbözete. Ez tovább bontható: tervezett áron számított értékéne

Tervezett mennyiségi eltérés (tervezett passzív költség): a standard

költség és a tervezett termelés tervezett kapacitás lekötésének standard

költségének különbözete, ami azon kapacitás passzív költséghatásait

tükrözi, amelyet már a terv szerint sem akarunk felhasználni

- 230 -

Tényleges mennyiségi eltérés (tényleges termelés melletti passzív

költség): a standard költség és a tényleges termelés tényleges kapacitás

sait

lekötésének standard szinten számított költségének a különbözete,

amely a ténylegesen jelentkezett kapacitás-kihasználatlanság hatá

tükrözi

STR

Intenzitási eltérés: a tervezett termelés tényleges erőforrás-felhasználása tervezett áron

számított költsége és a terv szerinti költségek különbözete, vagyis az erőforrás-

felhasználás hatékonyságának mérőszáma

ATÉGIAI KÖLTSÉGMENEDZSMENT

zetői számvitel egészének egyik legfontosabb fejlődési trendje, hA ve ogy az operatív

költségszámítás fokozatosan stratégiai jellegű költséggazdálkodássá fejlődött és fejlődik.

ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK SZEREPÉNEK MEGVÁLTOZÁSA

A fejlett tőkés országokban az általános költségek aránya a hatvanas évek elején jellemző

30%-ról napjainkra 60 – 65%-ra emelkedett, s ez a fejlődési tendencia Magyarországra is

jellemző volt. Ebben sok tényező játszott szerepet, többek között az ügyviteli feladatok

elés és volumenének állandó emelkedése; ezek ellátásának alacsony hatékonysága; a term

ügyvitel kis mértékű automatizáltsága; az általános költségek megtervezésének, elemzésének,

ellenőrzésének módszertanának összetettsége és nehéz kezelhetősége a közvetlen

költségekhez képest.

ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEKET CSÖKKENTŐ MÓDSZEREK

Az értékelemzés: azt vizsgálja, hogy a termék valamennyi funkciójára szükség van-e,

azokat korszerű technika segítségével alakították-e ki, és az elérhető árból fedezni lehet-e az

előállítás k s s a gyártmányokon

és szolgált s

és költségeine lakításra is alkalmas. Az

értékelemz

funkciók / Fő- eges funkciók.

A Nulla- z

ölt égeit. Tárgya lehet bármely anyagi és szellemi termék, vagyi

atá okon kívül eljárások, termelési eszközök, szervezetek, koncepciók funkcióinak

k az elemzésére, értékelésére vagy újonnan történő kia

ési eljárás a funkciók csoportosításából indul ki, amelyek lehetnek Használati

, mellék- vagy alfunkciók / Tényleges, tervezett és felesl

bá isú költségtervezés: azaz ZERO BASE BUDGETING, ZBB. Abból a

felismerésből indul ki, hogy a költségvetés meghatározása során sok vállalati területre

jellemző az előző időszakra jóváhagyott költségkeret megtartásának a szándéka, s ez

megakadályozza a tudatos költséggazdálkodás kialakítását az általános költségek területén. A

módszer alapvető célja, hogy az általános költségek csökkentését azok tervezésének az

- 231 -

elvégzendő teljesítményekhez való hozzákapcsolásával érje el. Ehhez valamennyi

tevékenységet újra kell értékelni, mintha a vállalatot nulláról újra felépítenék. Az elemzési,

tervezési folyamat 9 lépcsőből áll. Fő célja nem is az általános költségek minden áron való

csökkentése, sokkal inkább a stratégiai célok jobb teljesítése. Viszonylag nagy időigénye

miatt kevésbé használható rövid távú költségmegtakarítások elérésére és nem alkalmazható

akut válságszituációkban.

Az általános költségek elemzése: (GEMEINKOSTENWERTANANALYSE, GWA)

eljárás röv

érdekében, a

csökkentése.

helyezi a súly

érdekelt bevo os igazgatás, a központi irányítás területén,

ahol sok

csökkentésére

egyaránt jól h

Az AWA m

célja, hogy a vizsgált terület eredményeinek költségeit és azok hasznosságát szisztematikus és

kreatív eljárással ítélje meg, s kigyomlálja a „haszontalan” munkát és ennek költségeit. Az

id idő alatt képes megmozgatni az egész középszintű menedzsmentet a cél elérése

mi az általános költségek egy-egy csoportjának a lehető legnagyobb mértékű

A GWA a szolgáltatást nyújtók és az azt fogadók kapcsolatának vizsgálatára

t, melynek során egyszerű elemzési módszereket alkalmaz, az összes lehetséges

násával. Jól alkalmazható az általán

párhuzamos tevékenység folyik, továbbá külső szolgáltatások költségeinek

. Ez egy jól strukturált, szemléletes módszer, amely rövid és hosszú távon

asználható.

ódszer: ez az adminisztráció felülvizsgálatát helyezi előtérbe, hogy részben

annak köl n költségek

yújtó tevékenységi

k k

ÁLT

tségeit csökkentse, részben annak teljesítményét növelje változatla

mellett. Munkaigénye viszonylag kisebb, annak zömét szakcsoportok végzik. A módszer jól

használható a jelentős általános költséget okozó, de változó teljesítményt n

örö , szervezetek költség-vizsgálatánál.

ALÁNOS KÖLTSÉGEK FELOSZTÁSI TECHNIKÁI

etlen költségek: pontosan megállapítható a termék vagy szolgáltatás előállításához

sznált erő

Közv

felha források fizikai mennyisége.

K

közv

noha e közvetlenül nem

kapcsolható a kö g

történő felosztása azo

technikák mindig ma

feltételezések, becslés nnyiségét.

Azaz a költségfelosztás egyik alapkérdése informatikai jellegű, mérési kérdés.

özvetett (általános) költségek: olyan erőforrások értékét foglalják magukba, amelyek

etlenül nem rendelhetők hozzá a költségviselőkhöz. Felosztásuk dilemmája az, hogy

olyan erőforrások felhasználását mérik, amelyek fogyásának mérés

ltsé viselők fizikai folyamataihoz, értéküknek az egyes költségviselőkre

nban valamilyen szinten mégsem elkerülhető. Ezért a költségfelosztási

gukba foglalnak egy bizonytalansági tényezőt, ahol a mérések helyett

ek alapján határozzuk meg az elfogyasztott erőforrások me

- 232 -

HAGYOMÁNYO

Alapja az általános kö

S KÖLTSÉGFELOSZTÁSI TECHNIKÁK

ltségfelosztási ráta, melynek képlete:

Felosztandó általános költség

Felosztás alapjául szolgáló erőforrás

Vannak olyan költségek, melyek nem rendelhetők hozzá közvetlenül valamilyen

k

mind

menn elosztási ráta értékét, majd a költségeket

i képlet alapján:

evezünk. Folyamata

öltségközponthoz, ezeket arányosítással terheljük a megfelelő költséghelyre. Ha ismerjük

a felosztásra kerülő költségeket, mind a felosztás alapjául szolgáló erőforrás

yiségét, akkor kiszámíthatjuk a költségf

ráterhelhetjük (feloszthatjuk) a költségközpontokra az alább

Átterhelt (felosztott) költség: Költségfelosztási ráta * Felhasznált erőforrás

A felosztás alapjául szolgáló erőforrást mindig valamilyen folyamat jellegű mutatóval mérjük,

melyet felosztási alapnak vagy költségokozónak (COST-DRIVER) n

négy-lépcsős:

Általános költségek termelő és szolgáltató költséghelyenkénti megállapítása

Szolgáltató költséghelyek költségeinek felosztása a termelő költséghelyekre

Költséghelyi költségfelosztási ráták számítása

Általános költségviselőkre terhelése

TEVÉKENYSÉG ALAPÚ KÖLTSÉGKALKULÁCIÓ

Azaz ACTIVITY BASED COSTING, ABC módszer. a hagyományos kalkuláció szerint a

atában elszámolják, a

gyártással kapcsolatos általános költségeket pedig a felmerülésük helyén összegyűjtik. Ezután

termék,

termékeket terhelő közvetlen költségeket azok felmerülése pillan

valamilyen vetítési alap (közvetlen munkabér, közvetlen munkaóra, gépóra) arányában

szétosztják a költségeket igénybe vevő termékek között. Ezek a vetítési alapok

mennyiségorientáltak, és nem tükrözik a termékek valóságos erőforrás-felhasználását. Célja

az általános költségeknek a valóságos viszonyoknak leginkább megfelelő, okozati elv alapján

történő felosztása; a hatékony költséggazdálkodás (költségmenedzsment) megvalósítása;

valamint a stratégiai döntések meglapozása. Az ABC alapgondolata egyrészt az, hogy a

költségeket nem a termék vagy szolgáltatás okozza, hanem az a tevékenység, amely a

szolgáltatás előállításához és / vagy értékesítéséhez szükséges; másrészt az, hogy megfelelően

hosszú távon a legtöbb költség változóvá tehető, ezért az egyes termékekre, szolgáltatási

ágakra racionálisan felosztható. Az eljárás szakaszai:

Az általános költségeket, az azokaz okozó tevékenységek szerinti költséggyűjtő

helyekre gyűjtik

- 233 -

Majd az előállított termékek és a költséggyűjtő helyek közti kapcsolat kerül

meghatározásra, vagyis a vetítési alap segítségével kerülnek az általános költségek

felosztásra.

Az ABC eljárás a költségeknek négy hierarchikusan egymásra épülő szintjét tételezi fel; ezek:

Egység = UNIT

Sorozat = BATCH

Termék = PRODUCT

Üzem-fenntartás = FACILITY-SUSTAINING.

A STRATÉGIAI KÖLTSÉGMENEDZSMENT ÚJABB TECHNIKÁI

A célköltség-menedzsment (TARGET COSTING) olyan marketingszempontú

költségkalkulációt jelent, amelynek segítségével a vállalkozás termékeire és azok egyes

részelemeire is felső árhatárokat képes kijelölni. Alapfeltételezése a piacon meglévő

árverseny, illetve a termelés oldaláról ezt követő költségverseny, de ezek mellett más

marketingtényezőket is megvizsgálhat. Középpontjában a versenyképesség fokozása áll.

A folyamatmenedzsment a folyamatok költségeit felosztó módszerből fejlődött ki, annak

továbbgondolásával; a vállalaton belüli teljesítmények (folyamatok) állandóan ismétlődő

értékelésének igényével lép fel, a költséggazdálkodáson túlmutató eszközök igénybevételével.

tant jelent,. Amely a legdinamikusabban fejlőd, a

költséghatékonyságának a

A stratégiai folyamatmenedzsment a vállalaton belüli szolgáltatások versenyképességét piaci

dimenziókban, külső versenytársakkal való összehasonlítással vizsgálja. Ennek során

különösen jól használható eszköz a benchmarking, ami más vállalkozások hasonló jellegű

folyamatainak a részletes vizsgálatát, adaptálási lehetőségeinek felderítését jelenti.

A komplexitás-kontrolling olyan módszer

piac igényeihez leginkább alkalmazkodni képes vállalkozások

fenntartását jelenti.

- 234 -